Lakásbiztosítás
Feltétel
Otthon és környezet
Lakásbiztosítás
Érvényes:
2011. szeptember 1-jétôl
Otthon és környezet lakásbiztosítás feltételek
Tartalomjegyzék
A) Ügyféltájékoztató 2
B) Otthon és környezet lakásbiztosítás általános feltétel 3
C) Xxxxxx és környezet lakásbiztosítás különös feltétel 7
D) Felelôsségbiztosítás feltételei 15
E) Xxxxxxxxxx biztosítások általános feltételei 17
E1) Plusz-24 Szerviz kiegészítô biztosítás feltételei 18
E2) Xxxxxxxxxx családi baleset-biztosítás feltételei 19
E3) Kiegészítô mûtárgybiztosítás feltételei 22
E4) Xxxxxxxxxx családi jogvédelem asszisztencia feltételei 24
E5) Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek biztosítása 27
F) Lakásbiztosítási záradékok 28
1. sz. melléklet 29
Az Otthon és környezet lakásbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek
2. sz. melléklet 30
A védelmi szintek kritériumai
3. sz. melléklet 33
Az Otthon és környezet lakásbiztosítás fedezettípusai
A) Ügyféltájékoztató
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük, hogy biztosítási ajánlatával társaságunkat, az UNIQA Biztosító Zrt.-t tisztelte meg.
Az alábbiakban rövid tájékoztatót nyújtunk társaságunk eredményeiről, felügyeleti szervünk megnevezéséről és szék- helyéről, valamint az adatvédelem és adatkezelés – az Ön szerződését is érintő – legfontosabb szabályairól.
Az UNIQA Biztosító Zrt. a magyar biztosítási piac egyik legnagyobb szereplője. Több mint tízéves múlttal és évről évre növekvő díjbevétellel a biztosító társaságok között az 5–6. helyet foglalja el.
A társaság székhelye: 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. · Tel.: x00 0 0000 000
A tulajdonosi szerkezet:
UNIQA International Beteiligungs-Verwaltungs GmbH, Wien 84,92% UNIQA International Versicherungs-Holding GmbH, Wien 0,08% European Bank for Reconstruction and Development, London 15,00% Alaptőke: 4079160000 Ft
Regionális központjaink:
Központi Régió 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. Tel.: x00 0 000-0000
Nyugat-magyarországi Régió 9024 Gyôr, Xxxxxx Xxxxx xx 00. Tel.: x00 00 000-000
Észak-magyarországi Régió 3525 Miskolc, Széchenyi u. 3–9. Tel.: x00 00 000-000
Dél-magyarországi Régió 6000 Kecskemét, Csányi J. u. 1–3. Tel.: x00 00 000-000
Dél-dunántúli Régió 7621 Pécs, Citrom u. 2. Tel.: x00 00 000-000
Az UNIQA Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:
Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete
1013 Budapest, Krisztina krt. 39. · 1535 Budapest, 114., Pf. 777
A biztosítási szerződésével kapcsolatos kérdéseivel, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítőjéhez, ügyfélszolgálati irodáink bármelyikéhez, illetve munkanapokon – hétfő–csütörtök: 8–17 óráig, és pénteken 8–15 óráig
– az UNIQA Call Center munkatársaihoz, akik a +36 1/20/30/70 5445 555 telefonszámon készséggel állnak rendel- kezésére. Információ található a xxx.xxxxx.xx címen is.
Amennyiben munkatársaink segítő közreműködése ellenére sem sikerült problémáját megnyugtatóan rendezni, az UNIQA Biztosító Zrt. székhelyén működő Panaszirodánál személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
A biztosítási szerződés jellemzői
Az Otthon és környezet fantázianévvel ellátott lakásbiztosítás ún. „csomag” rendszerben kínálja a biztosítási fedeze- teket. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton feltüntetett választás szerinti „csomag” – Öko, Relax, Bázis – kockáza- taira, s a velük kapcsolatban felmerült károkra terjed ki. A „csomagok” kockázatai a 3. sz. mellékletben kerültek meg- határozásra, melyek mellé opcionálisan kiegészítő biztosítás is köthető.
A biztosítási események meghatározását és az általános kizárásokon túlmenően más esetleges kizárásokat, valamint a biztosítható vagyoncsoportokat a szerződés különös feltételei részletesen tartalmazzák.
A biztosítási események bejelentését, módját, határidejét az általános feltételek kárbejelentéssel, kárrendezéssel fog- lalkozó fejezete részletezi. Ugyanitt került meghatározásra a díjfizetésre, ill. a biztosítottnak, szerződő félnek a szerző- désből eredő jogaira és kötelezettségeire, azok teljesítésének módjára, idejére, teljesítésük elmaradásának következ- ményeire vonatkozó rendelkezések.
Az általános feltétel ezen kívül tartalmazza az értékkövetés részletes szabályozását, az egyes igények elévülési idejét és a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókat.
A biztosítási ajánlat aláírása előtt, kérjük, szíveskedjen figyelembe venni a következőket:
• A megkötendő biztosítási szerződésre, a szerződő felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerződés általános és különös feltétel, valamint záradékok és mellékletek előírásai az irányadók!
• Kérjük szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követően aláírni!
• A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek, a szerződő (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
B) Otthon és környezet lakásbiztosítás általános feltételei
Az alábbi általános feltételek alapján az UNIQA Biztosító Zrt., 1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74. (továbbiakban bizto- sító) – az egyes biztosítások külön feltételei szerint – meghatá- rozott jövőbeni esemény (biztosítási esemény) bekövetkezésétől függően a biztosítási szerződésben kikötött kártérítési összeg megfizetésére kötelezi magát a szerződő (biztosított) által fize- tett díj ellenében.
I. Szerződő/biztosított
1. Vagyonbiztosítási szerződést az köthet, aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt (továbbiakban: biztosított), vagy az, aki a szerződést ilyen – jogi vagy természetes – személy ja- vára köti (továbbiakban: szerződő).
2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
3. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ő javára harma- dik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli, a biztosító a jognyilatkozatot hozzá intézi és ő köteles a nyilatkozatok megtételére is.
II. A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződő (biztosított) a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi.
2. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton jelzett időponttal, de legkorábban az ajánlat aláírását követő napon 00 órakor kezdődik, feltéve, ha a biztosító az elutasítás jogával nem él, és a szerződő a biztosítás első díját maradéktalanul megfi- zette.
3. Az ajánlatot a beérkezéstől számított 15 napon belül a biz- tosító elutasíthatja. Ha ezen határidőn belül elutasítási jogá- val nem él, akkor az ajánlat elfogadottnak minősül, a szer- ződés pedig az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre, az ajánlat átadási időpontjára visszamenő hatállyal. Ha a szer- ződés nem jön létre, a díj visszajár.
III. A biztosítási szerződés tartama és megszűnése
1. A szerződés – ha a felek írásban másként nem állapodnak meg – határozatlan tartamú.
2. A biztosítási időszak egy év, a biztosítási évforduló pedig a kockázatviselés kezdetének napja. A felek a szerződést a biz- tosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőzően írásban felmondhatják.
3. A határozott időtartamra kötött szerződés biztosítási idő- szaka a megállapodás szerinti időtartam, az ilyen szerződés a lejárat napján megszűnik.
IV. A díjfizetés rendje
1. A biztosítás első díja ajánlattételkor esedékes, minden ké- sőbbi díj pedig annak az időszaknak első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosítási díj esedékességétől számított hatvanadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bí- rósági úton nem érvényesítette. A 60 napos türelmi idő (res- piro) mind az első, mind pedig a további díjaknál érvényes.
2. Amennyiben a szerződő felek részletfizetésben állapodtak meg, a kint lévő részletekkel a szerződő tartozik, de ezek megfizetése csak a megjelölt időpontban válik esedékessé. Ha a szerződő hátralékba kerül, vagy a biztosítási esemény
bekövetkezése miatt a szerződés megszűnik, az adott bizto- sítási időszakra járó teljes díj kifizetése esedékessé válik.
3. A biztosító eltekinthet az előleg megfizetésétől, ebben az esetben a díj, illetve az első díjrészlet a kötvény kézhezvéte- létől számított nyolc napon belül esedékes.
V. Biztosítási összeg
1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgyak új állapotban való felépítésének (helyreállítá- sának) költségeit, illetőleg új állapotban való beszerzésének értékét.
2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy, illetve vagyoncsoport káridőponti értéke (helyreállítási költ- sége), a biztosító aránylagos kártérítést fizet, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban való felépítés, helyreállítás költségeihez, illetőleg az új állapotban való beszerzés értékéhez aránylik. A bizto- sító nem érvényesíti az alulbiztosítás következményeit, ha annak mértéke nem haladja meg a biztosítási összeg 10%-át.
3. A biztosítási összeg ugyanakkor nem haladhatja meg a biz- tosításra feladott vagyontárgyak káridőponti új értékét (hely- reállítási költségét) sem. Túlbiztosítás esetén a vagyontár- gyak utánpótlási/újrabeszerzési értékét (helyreállítási költsé- gét) meghaladó részében a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis.
4. A biztosítási szerződésben felsorolt vagyontárgyakat, illetve vagyoncsoportokat a szerződő felek a következők szerint te- kintik biztosítottnak:
a) a tételesen felsorolt vagyontárgyakat a felek a tételen- ként megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosí- tottnak, amikor is a kártérítés felső határát az egyes va- gyontárgyakra megadott biztosítási összeg képezi.
b) az azonos szempontok alapján összevont vagyontárgya- kat a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felső ha- tára is.
c) az alulbiztosítás, illetőleg túlbiztosítás tényét a biztosítási szerződés minden egyes vagyontárgyánál, vagy vagyon- csoportjánál külön-külön kell megállapítani.
4. A biztosító szolgáltatását korlátozhatja:
a) a biztosítási összegen belüli kártérítési maximum (limit) meghatározásával;
b) a kár összegéhez kapcsolódó önrész meghatározásával.
5. A biztosító – a szerződő hozzájárulásával – az újérték bizto- sítás fenntartása érdekében automatikus értékkövető indexet alkalmazhat. Az értékkövetés alapja a Központi Statisztikai Hivatal által kiadott építőipari és fogyasztói árindex, melytől a biztosító eltérhet, és melyet biztosítási évfordulókor vesz figyelembe, és ennek megfelelően módosítja a biztosítási összeget, illetve a biztosítási díjat. Az értékkövetéssel módo- sított biztosítási összeg az előző biztosítási időszak biztosítási összegének és az indexszámának szorzata. A biztosítási ösz- szeg módosításáról a biztosító a biztosítási évfordulót meg- előzően értesíti a szerződőt. Ha a szerződő a módosításhoz nem járul hozzá, írásban kérheti biztosításának eredeti össze- gekre való visszaállítását. Ha a szerződő az értékkövetést írá- sos formában nem ellenzi, vagy arra nem nyilatkozik, úgy azt elfogadottnak kell tekinteni.
6. Az indexálást követően a feltételekben meglévő összegha- tárok (limitek) változatlanok maradnak.
VI. Általános kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) harci cselekmények, háborús események és terrorcselek- mények által okozott károkra, továbbá harci eszközök által okozott sérülésre vagy rombolásra, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései miatt keletkezett károkra.
b) felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk, tüntetés, elbocsátott munkások vagy munkahelyi rendzavarásban résztvevők, vagy bármilyen politikai szervezettel kapcsolat- ban, illetve annak nevében fellépő személyek miatt vagy velük összefüggésben keletkezett károkra;
c) a felszabaduló nukleáris energia károsító hatásával, vagy sugárzó anyagok bármilyen célú felhasználásával összefüg- gésben keletkező károkra, még abban az esetben sem, ha ezek a különös feltételekben meghatározott biztosítási ese- mények formájában jelentkeznek.
Jelen kizárásokon kívül a biztosítási szerződés és a különös felté- telek további kizárásokat is tartalmazhatnak.
VII. A szerződő (biztosított) közlési és változás-bejelentési kötelezettségei
1. A szerződő (biztosított) a szerződéskötéskor köteles a bizto- sítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert, vagy is- mernie kellett. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőr- zésére.
2. A szerződőnek (biztosítottnak) bekövetkezésüktől számított 5 napon belül a biztosítónak be kell jelentenie:
a) ha az épület/általános háztartási ingóság biztosítási össze- gének 10%-át meghaladó mértékű változás történt, ami a biztosítási szerződésben szereplő biztosítási összeg módosí- tását indokolja.
b) ha a biztosítási szerződésben szereplő vagyontárgyakra to- vábbi biztosítást kötött;
c) a biztosított vagyontárgyakra bármilyen jelzálog lett ter- helve, a jogosult megjelölésével;
d) a biztosított vagyontárgyak bérbeadását;
f) a szerződő és/vagy a biztosított szerződésben rögzített ada- tának változását (különös tekintettel név, lakcím).
3. Ha a szerződő (biztosított) a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását 5 napon belül a biztosító- nak írásban nem jelenti be, a biztosító kártérítési kötelezett- sége nem áll be, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetke- zésében.
4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződő (biztosított) lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biztosító 15 napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a feltétel értelmében nem vállalja – a szerződést 30 napra írásban fel- mondhatja.
5. Ha a szerződő (biztosított) a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszű- nik.
6. Ha a biztosító a 4. pontban meghatározott jogaival nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.
VIII. Kárbejelentés, kárrendezés
1. A szerződőnek (biztosítottnak) a káreseményt annak bekö- vetkezte után haladéktalanul, de legkésőbb a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül írásban be kell je- lentenie a szerződést kezelő szervezeti egységnél, meg kell adnia a szükséges felvilágosításokat, valamint lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzé- sét. Amennyiben a fentiek elmulasztása miatt lényeges kö- rülmények (a kártérítés jogalapja, a káresemény bekövetkez- tének ideje, a kár összege) kideríthetetlenné válnak, a bizto- sító kötelezettsége nem áll be.
2. A biztosított köteles a kárt tőle telhetően enyhíteni.
3. A tűzkárokat azok felfedezésével egyidejűleg az első fokú tűzrendészeti hatóságnak, betöréses lopás, rablás, vandaliz- mus, besurranás károkat az illetékes rendőrhatóságnak kell bejelenteni. Betétkönyvek, értékpapírok eltűnése esetén a szerződő köteles haladéktalanul zároltatni a kifizetést és megindítani a hirdetményi eljárást.
4. A biztosítási esemény bekövetkezése után a biztosított va- gyontárgy állapotában a szerződő (biztosított) a kárfelvételi eljárás megindulásáig, de legkésőbb a bejelentéstől számí- tott 5. napig csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig vál- toztathat. Amennyiben az indokoltnál nagyobb mérvű vál- toztatás következtében a biztosító számára lényeges körül- mények tisztázása lehetetlenné válik, szolgáltatási kötelezett- sége nem áll be.
5. Ha a kárszemlét a biztosító a bejelentéstől számított
5. napon belül nem végzi el, akkor a biztosított jogosult a megsérült vagyontárgy javítására, helyreállítására intézkedni. A vagyontárgy fel nem használt, illetve megsérült részeit azonban további 30 napig változatlan állapotban meg kell őrizni.
6. A szerződőnek (biztosítottnak) a kár összegszerűségét hitelt érdemlően bizonyító terveket, számlákat, bizonylatokat stb.
– a biztosító kérésére – bármikor rendelkezésre kell bocsá- tani.
7. A biztosító a kár kifizetését tűzkárnál a tűzrendészeti hatóság által kiadott hatósági bizonyítvány, betöréses lopás- és rab- lásnál valamint vandalizmus és besurranás kárnál a nyomo- zóhatóság nyomozást megszüntető határozatának megkül- déséhez köti.
8. A biztosító a káresemény bekövetkezése esetén azon okira- tok bemutatását kérheti, amelyek alkalmasak a káresemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározá- sához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezését a biz- tosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, károsultnak bi- zonyítania szükséges. A káresemény bekövetkezése esetén a károk, költségek bizonyítására alkalmasak okiratok, számlák, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőkönyvek, tárgyi bizo- nyítékok, amelyek a biztosítási esemény jogalapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A felsoroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, illetve a károsultnak joga van a biztosítási esemény, a károk és költségek igazolására – a bi- zonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.
9. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visz- szaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási
költség) után az általános forgalmi adó összegének megfe- lelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10. Amennyiben a biztosítottnak tudomására jut a tőle eltulaj- donított tárgyak holléte, arról haladéktalanul köteles a rend- őrséget és a biztosítót értesíteni, továbbá a tárgyak azono- sítására és visszaszerzésére minden tőle jogszerűen elvárha- tót megtenni.
11. A biztosító a kártérítési összeget a megállapítástól számított 15 napon belül a biztosított részére forintban fizeti meg. Ha a szerződő (biztosított) igazoló okirat benyújtására kötele- zett, úgy a 15 napos határidő az utolsó okirat beérkezésének napjától számítandó. A biztosító szolgáltatásának késedel- mes teljesítése esetén a magyar polgári jog szabályai szerint késedelmi kamat megfizetésére köteles.
12. Ha a kárrendezési eljárás során megállapítást nyert a bizto- sítási szerződésben meghatározott biztosítási esemény be- következtének ténye, valamint a jogalap is tisztázott, a biz- tosító a károsult kérésére kárelőleget folyósíthat.
IX. Kárrendezési szabályok
A biztosító szolgáltatásának szabályai
1. Épület, építmény esetén
1.1 Megtéríti a biztosító a biztosítási események által a biz- tosított épületekben, építményekben okozott károk kár- időponti, új értéken számított helyreállítási költségeit, legfeljebb a biztosítási összeg mértékéig.
1.2 Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azo- nos nagyságú, kivitelezésű és minőségű épület, épület- szerkezet, építmény építési költsége.
1.3 Biztosítási esemény miatt károsodott tapétázott, mázolt vagy festett felületek esetén a helyiség egész felületének helyreállítási költségei akkor téríthetők, ha a helyiség legalább két azonos felületképzésű falsíkja károsodott.
1.4 Burkolatok károsodása, vagy biztosítási esemény kap- csán szükségessé vált bontásuk és pótlásuk a sérült lapok felületének összege mértékéig téríthető meg.
2. Ingóságok kára esetén
2.1 E szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási ese- mények által okozott károk javítással történő helyreállí- tásának költségeit, illetőleg totálkár esetén a vagyon- tárgy új állapotban való pótlási értékét (árát) de ezek egyike sem haladhatja meg a vagyontárgy káridőponti új értékét. A hazai kereskedelemben nem forgalmazott vagyontárgyak javítással helyre nem állítható kára ese- tén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát téríti meg, az eltérések ér- tékmódosító hatásának figyelembevételével.
2.2 A károsodott vagyontárgyak új értéken történő megha- tározásának alapja: ha az azonos gyártmányú és típusú termék a kár időpontjában hazai kereskedelemben kap- ható, akkor az átlagos beszerzési ár az új érték alapja. Ha a termék nem kapható a hazai kereskedelemben, akkor az azzal egyenértékű, hozzá tulajdonságaiban le- ginkább hasonló termék káridőponti beszerzési ára – az eltérések értékmódosító hatásának figyelembe vételé- vel – tekintendő az új érték alapjának.
2.3 A térítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költ- ségek alapján történik. A 85%-osnál nagyobb elhasz- náltságú (avult) ingóságok káridőponti értéken kerülnek megtérítésre.
2.4 A biztosító szolgáltatása nem terjed ki:
– az előszereteti értékre,
– a gyűjteményekhez, sorozatokhoz, garnitúrához, kész- lethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a gyűjtemények, sorozatok, garnitúra hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra,
– az értékcsökkenésre,
– az elmaradt haszonra.
3. Bármely vagyoncsoport kára esetén:
3.1 Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező (pl. épületszerkezeti hiányosság) is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási ese- mény következménye.
3.2 A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasz- nálható maradványok értékét.
3.3 A biztosítás fedezete nem terjed ki:
– a következményi károkra,
– gyártók termékváltása vagy a kereskedelmi forgalom- ban történt változások miatt a káreset kapcsán felme- rülő többletköltségekre.
X. A biztosított kármegelőzési kötelezettsége
1. A biztosított a káresemények megelőzése és elhárítása érde- kében köteles mindent megtenni, illetve a biztonsági intéz- kedéseket betartatni.
2. A biztosított helyiségek zárásáról – távollét esetén – a bizto- sított köteles gondoskodni, és minden rendelkezésre álló biz- tonsági berendezést üzembe helyezni.
3. A biztosított köteles az elektromos víz- és gázvezetékek, va- lamint a hozzájuk kapcsolódó berendezések, készülékek, to- vábbá a biztonságtechnikai berendezések karbantartásáról gondoskodni, a hatósági és építészeti előírásokat betartani.
4. A biztosított köteles az épületek vezetékeit, berendezéseit, felszereléseit elzárni, amennyiben 7 napnál hosszabb ideig nem tartózkodnak az ingatlanban.
5. Fűtési idényben a lakatlan épületek valamennyi vízvezetéket és berendezést vízteleníteni kell, kivétel a fűtési rendszer, ha az fagyálló folyadékkal van feltöltve és temperálás céljából üzemel.
XI. Mentesülés
1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen:
a) a biztosított, illetve a szerződő fél;
b) a velük közös háztartásban élő hozzátartozó (házastárs, egyeneságbeli rokon, örökbefogadott, mostoha- és ne- velt gyermek, az örökbefogadó, mostoha és nevelőszülő, valamint testvér, élettárs, jegyes);
c) a biztosított vezetői, vagy a biztosított vagyontárgyak ke- zelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottai, illetőleg megbízottai;
d) a biztosított jogi személy vezetői, vagy a biztosított va- gyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottai, megbízottai, tagjai, illetőleg szervei
szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul okozták.
2. Amennyiben a kár a kármegelőzési vagy kárenyhítési kö- telezettségek elmulasztásával okozati összefüggésbe hozható, a biztosító olyan mértékben mentesül fizetési kö- telezettsége alól, amilyen mértékben a mulasztás a biztosí- tási esemény bekövetkezésében közrehatott.
3. A biztosító akkor is mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha a biztosított megkísérli a biztosítót csalárd módon azon té-
nyek tekintetében megtéveszteni, melyek a kártérítés okát, vagy mértékét illetően jelentőséggel bírnak.
XII. A biztosítási titok
1. Biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tar- talmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközve- títő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a ká- rosultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, il- letve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiz- tosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
2. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktaná- csadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyil- vántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosítá- sához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.
3. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosí- tási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.
4. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktaná- csadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszol- gáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
5. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági vég- rehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,
e) az adóhatósággal, ha a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadó- val, a harmadik országbeli biztosító, független biztosí- tásközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képvise- letével, ezek érdek-képviseleti szervezeteivel, illetve a biz- tosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenység- gel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást ve- zető kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosí- tási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosí- tóval,
n) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,
o) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli biztosító székhelye szerinti állam ren- delkezik a magyar jogszabályok által támasztott követel- ményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harma- dik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szakta- nácsadóval,
p) a feladatkörében eljáró országgyűlési biztossal, illetőleg
q) abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illető- leg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, il- letőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt ti- toktartási záradékot.
6. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jog- viszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
7. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejötté- nek meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
8. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktaná- csadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfe- leivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél meg- szűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
XIII. Egyéb rendelkezések
1. Amennyiben a biztosító részéről a kárkifizetés megtörtént, őt illetik azok a jogok, amelyek korábban a biztosítottat il- lették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
2. A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási ese- mény bekövetkezésétől számított egy év alatt évülnek el.
3. A szerződő észrevételével, panaszaival a Pénzügyi Szerveze- tek Állami Felügyeletéhez, ill. a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatósághoz (1052 Budapest, Városház u. 7.), ill. a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) vagy a békéltető testületekhez, végső soron bírósághoz is fordulhat.
Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben az UNIQA Biz- tosító Zrt. Otthon és környezet lakásbiztosítás különös és kiegé- szítő feltételeinek rendelkezései, a Polgári Törvénykönyv, vala- mint egyéb vonatkozó magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.
C) Xxxxxx és környezet lakásbiztosítás különös feltételei
I. Biztosítottak köre
1. E különös feltétel alapján biztosított a kötvényben név sze- rint megnevezett:
a) tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában;
b) haszonélvező;
c) bérlő, bérlőtárs;
d) azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztekor az a) b) pontokban felsorolt biztosítottakkal a kockázatviselési he- lyen állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.
e) a lakásszövetkezet vagy társasház az UNIQA Biztosítónál biztosított lakásainak és az összes lakás arányában.
2. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
II. Biztosított vagyontárgyak
1. Épület/lakás, építmények, melléképület
A biztosítási fedezet kiterjed:
a) családi ház, sor- vagy ikerház (rész) esetében a kötvény sze- rinti cím alapján a telek területén lévő épületre;
b) lakástulajdon esetén a biztosított kizárólagos tulajdonát ké- pező épületrészekre, továbbá a biztosítottra eső közös tulaj- doni hányadrészre;
c) bérleményeknél – eltérő megállapodás hiányában – a koc- kázatviselés azon bérbe vett épület- illetve lakásrészekre ter- jed ki, amelyeket az 1993. évi LXXVIII. törvény (13. §) és a mindenkor hatályos módosításai a biztosított karbantartási kötelezettségébe sorolnak.
A biztosítás csak használatbavételi engedéllyel rendelkező épü- letekre terjed ki.
Külön megállapodás (Z-3 záradék) hiányában nem terjed ki a biztosítás az építés, átépítés alatt álló biztosított vagyontár- gyakra.
1.1 Épület/lakás
Épületnek minősül az olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az idő- szakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. (La- kóház, lakás, és a lakóházban lévő, ill. vele egybeépített garázs, műhely, kazánház, tároló, pince)
Nem tekintendő épületnek a három évnél rövidebb időtartamra létesített építmények.
Továbbá idetartoznak azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:
a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fűtési vagy me- legvíz- ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíz- tároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérőműszerek,
b) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezeté- kekkel és berendezésekkel,
c) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok, falba vagy födémbe épített ér- téktárolók) ezekhez csatlakozó vezetékek,
d) az épület villamossági szerelvényezettsége a hozzá tartozó mérőműszerekkel kivéve ingóság kategóriába tartozó fo- gyasztók
e) az épület vízvezeték szerelése, valamennyi a vízellátást és szennyvízelvezetést, valamint a fűtést szolgáló berendezések a hozzájuk tartozó mérőműszerekkel, szerelvényekkel, szi- vattyúkkal, szűrő- és tisztító berendezésekkel valamint azok tartozékaival.
f) szilárd válaszfalak és térelválasztók, egyéb szilárdan rögzített elemek
g) szilárdan rögzített közbenső födém, födémborítások, galé- riák, álmennyezetek,
h) rögzített padló- és szegélyburkolatok, hidegburkolatok
i) rögzített lambéria és egyéb falburkolatok,
j) az épülethez hozzáépített lépcsők, létrák,
k) az épülethez rögzített zászlótartók,
l) kaputelefon valamint elektronikusan működő kapuk moz- gató berendezéseikkel együtt
m) betonból, téglából épített vermek, padlócsatornák, szerelő- járatok és aknák stb., ha azok az épületen belül találhatók, vagy azzal közvetlen építési kapcsolatban vannak.
n) erkélyburkolatok
o) villanyszerelés, villanybojler, átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők, klímaberendezések
p) fürdők, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók, zuhanykabinok)
q) szerkezetileg beépített üvegezések,
r) villámhárító, antennák,
s) árnyékoló berendezések és redőnyök az elektromos moz- gató berendezéssel együtt,
t) lift, felvonó,
u) szemétledobó berendezés
Építmény
Az épület biztosítási összegén belül biztosítottnak minősülnek
a) az épületekkel építési kapcsolatban lévő építmények (pl. te- rasz),
b) építési kapcsolat nélküli, de téglából, betonból vagy az épü- let egyéb építési módjának megfelelően készült építmények (pl. derítő, úszómedence, ciszterna, járda, kocsi beálló, kút, stb.)
c) továbbá mindenfajta kerítés (kivéve élő sövény)
d) támfal, úszómedence, kerti pavilon, épülettől külön álló ko- csibeálló, épített kerti tűzhely, kemence, épített játszótér, szökőkút, kerti tó, kerti híd, szélkerék.
1.2 Melléképületnek minősülnek
a lakóépülettől különálló (vagy a lakóépülethez hozzáépített, de épületszerkezetileg különálló), nem lakás céljára szolgáló épü- letek (garázs, tároló, istálló, ól, terménytároló, műhely, szerszá- moskamra, nyári konyha, stb.).
Többlakásos épületben biztosított ingatlan esetén melléképü- letként biztosíthatóak a lakóépületben található saját tulajdonú nem lakás célú helyiségek (garázs, tároló, pince, stb.)
2. Épület-/lakástartalom
2.1 Általános háztartási ingóságok
Mindazon épületbe be nem épített, mozgatható vagyontárgyak ide tartoznak, melyek egy háztartásban általánosan előfordul- nak, kivéve a 2.2, 2.3, 2.4, és 2.5. pontban feltüntetett ingósá- gokat, valamint a biztosítási fedezetből kizárt vagyontárgyakat.
Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonat- kozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
2.2 Műtárgyak
Műtárgynak minősülnek azok az ingóságok, melyek egyedi, magas kvalitású képző- és iparművészeti alkotások, régiségek, nem gyári sokszorosítással készültek, példányszámuk korláto- zott, és színvonalukat tekintve műalkotásnak minősülnek:
– Festmények, grafikák
– Szobrok
– Metszetek, nyomatok
– Antik bútorok
– Kerámia, porcelán, üvegtárgyak
– Antikvár könyvek
– Bélyeg és numizmatikai gyűjtemények
– Régi fegyverek
– Dísztárgyak (nemesfém ill. drágakő díszítésű)
– Kézi csomózású szőnyegek
Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonatkozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
Minden olyan lakásbiztosításnál, ahol műtárgyak összértéke meghaladja a 2000000 Ft-ot az E3) V. pontban részletezett eljárást kell alkalmazni. Ezt az UNIQA Biztosító Zrt. értékbecslője által ellenőrzött dokumentumot az ajánlat mellé csatolni kell.
2.3 Nagy értékű ingóságok
a) A 200 ezer Ft egyedi értéket meghaladó híradástechnikai és műszaki cikkek
b) A 200 ezer Ft egyedi értéket meghaladó hobby eszközök, sport eszközök
c) Nemesfém, igazgyöngyök drágakövek, valamint ezek fel- használásával készült ékszerek, órák
d) Nemes szőrmék
e) Egyéb gyűjtemények
f) 100 ezer Ft egyedi értéket meghaladó barkács- és kerti gépek Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonatkozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
2.4 Készpénz
Készpénz (belföldi fizetőeszköz, Magyar Nemzeti Bank által jegyzett hivatalos valuta), értékpapír, betétkönyv.
Az MNB által jegyzett hivatalos valuta esetén a kárkifizetés kár- időponti MNB deviza-középárfolyamán történik.
Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonatkozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
2.5 Nem háztartási célú ingóságok
Az ingóságcsoportba tartoznak mindazon vagyontárgyak, me- lyek nem kifejezetten a háztartás üzemeltetését szolgálják, úgy mint:
– idegen vagyontárgyak max. 200000 Ft értékhatárig, amennyi- ben az más biztosítás alapján nem téríthető.
– Idegen vagyontárgynak minősül a bérelt, kölcsönvett, meg- őrzésre átvett ingóság, a biztosított vendégeinek vagyontár- gyai, kivéve a bérlők, albérlők, fizetővendégek tulajdonai.
Az ingóságcsoporthoz tartozó betöréses lopás kockázatokra vonatkozó kártérítési limithatárok az 1. sz. mellékletben találhatók.
3. Kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) a légi-, vízi- és motoros járművekre, lakókocsikra, utánfu- tókra és ezek alkatrészeire, tartozékaira;
b) kéziratokra, tervekre és dokumentációkra;
c) a lakatlannak minősülő lakásban, vagy épületben nagy ér- tékű ingóságokra, műtárgyakra, készpénzre, nem háztartási célú ingóságokra értékpapírokra;
d) a szerződő/biztosított vállalkozói tevékenységének vagyon- tárgyaira.
e) Öko csomag kivételével a biztosított helyiségeken kívül, a sza- badban, illetve nem lezárt helyiségekben tárolt ingóságok.
4. Külön díj ellenében biztosítható vagyontárgyak
Külön díj ellenében biztosítási fedezet alá vonható a nyaraló, a hétvégi ház, présház továbbá az ott tárolt általános háztartási ingóságok.
Nem terjed ki a biztosítás az említett épületekben tárolt nagy értékű ingóságokra, műtárgyakra, készpénzre, nem háztartási célú ingóságokra.
Nyaraló az az épület (hétvégi ház, présház vagy társasüdülőben lévő üdülőegység), amelyik OÉSZ illetve OTÉK alapján üdülőte- rületen, mezőgazdasági területen (zárt kert) helyezkedik el, il- letve építési vagy lakhatási engedélyben „nyaraló”-ként szere- pel. Nyaralónak minősül a lakóterületen, időszakos jelleggel, nyaralóként használt lakóépület is. Nyaralónak minősülő épület csak külön díj ellenében biztosított.
5. Pótdíj ellenében biztosítható vagyontárgyak
Amennyiben a lakás, illetve az épület lakatlannak minősül, akkor mind az épület, mind az általános háztartási ingóságok lakat- lansági pótdíj megfizetése mellett biztosíthatók.
Lakatlannak minősül az az épület (lakás, családi ház), amelyik az Országos Építésügyi Szabályzat (OÉSZ) besorolása alapján lakó- területen, illetve az Országos Településrendezési és Építési Kö- vetelmények (OTÉK) besorolása alapján lakó- vagy vegyes terü- leten helyezkedik el és amelyben nem laknak életvitelszerűen, állandó jelleggel. A kockázatviselés helyéről való ideiglenes el- távozás (nyaralás, utazás, stb.) miatt nem válik az épület lakat- lanná.
A teljes mértékben vagy részlegesen vályogból épített épületek Magyarország teljes területén vályog pótdíj megfizetése mellett biztosíthatók.
III. Biztosított veszélynemek és károk
A biztosító kockázatviselése a részletezett veszélynemek közül a biztosítási ajánlaton és kötvényen megjelölt fedezettípus (bizto- sítási csomag) kockázataira, s a velük kapcsolatban felmerült ká- rokra terjed ki.
A fedezettípus kockázatai a 3. sz. mellékletben kerültek megálla- pításra.
A biztosító biztosítási eseménynek tekinti és megtéríti azokat a károkat, amelyek a biztosítási veszélynemekkel közvetlen okozati összefüggésben a biztosított vagyontárgyakban azok megron- gálódása, értékcsökkenése, megsemmisülése, eltulajdonítása során a szerződés hatálya alatt a kockázatviselés helyén kelet- keztek.
1. Tűzkockázatok
1.1 Tűz
Tűznek minősül biztosítási szempontból az a tűz, amely nem a rendeltetésszerű tűztérben keletkezett, vagy ott keletkezett, de azt elhagyta és önerejéből továbbterjedni képes.
Nem tekintendő tűznek, így a biztosító nem téríti meg a bizto- sított vagyontárgyak sérülését, megsemmisülését, ha a kár az alábbi okokra vezethető vissza:
a) gyulladási hőmérséklet alatti erjedés, befülledés, pörkölődés, szín- és alakváltozás, biológiai égés, korrózió illetve vegyi fo- lyamat;
b) tűztérbe dobták, vagy oda estek;
c) tűzkár nélküli füst- és koromszennyeződés;
d) megmunkálási vagy egyéb célból hasznos tűznek illetve hő- kezelésnek, füsthatásnak alávetés. Amenyiben az így kelet- kező tűz átterjed más biztosított vagyontárgyakra is, a biz- tosító megtéríti a tűz miatt más vagyontárgyakban keletke- zett károkat.
e) biztosított elektromos gépekben, berendezésekben elektro- mos áram hatására – fényjelenség kíséretében, vagy anélkül
– keletkezik (pl. túlfeszültség, zárlat, szigetelési hibából adódó kár, érintkezési hibák stb.), amennyiben nem terjed tovább más biztosított vagyontárgyra.
Jelen feltétel alapján a biztosító kockázatviselése és kártérítési fe- lelőssége nem terjed ki arra az esetre, ha a kockázatviselési he- lyen A vagy B tűzveszélyességi osztály szerinti tűzveszélyes, il- letve robbanásveszélyes anyagok – amelyek mennyisége meg- haladja az általános háztartási célú felhasználás mértékét – tá- rolása, illetve felhasználása, valamint ilyen anyagokkal bármiféle tevékenység végzése folyik.
1.2 Villámcsapás
A biztosító villámcsapás kárnak tekinti azokat a károkat, amelye- ket a becsapódó villám, illetve gömbvillám erő- és hőhatása köz- vetlenül okoz a biztosított vagyontárgyakban, valamint a vil- lámcsapás miatt a biztosított elektromos gépekben, berendezé- sekben túlfeszültség vagy indukció során keletkező károkat, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyon- tárgy 1000 méteres körzetében volt.
1.3 Robbanás
Robbanásnak tekintendő a gőzök, gázok, porok terjeszkedési hajlandóságán alapuló, hirtelen bekövetkező erő-megnyilvá- nulás. Zárt rendszerű tartályok (kazán, csővezeték stb.) esetében a robbanás csak akkor tekintendő biztosítási eseménynek, ha annak falazata olyan mértékben reped szét, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen tud kiegyenlítődni. A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek, és nem téríti meg azokat a robbanás-károkat, amelyek:
a) a tartályban/készülékben keletkeznek, ha a robbanás ténye a tartály/készülék műszaki hibájára vagy karbantartási hiá- nyosságokra vezethetők vissza;
b) belső égésű motorok égésterében fellépő robbanások, vala- mint elektromos megszakítókban (pl. nyomólég- és nyomó- gáz megszakítók stb.) a már meglévő, vagy keletkező gáz- nyomás folytán következik be;
c) üzemeléssel összefüggő mechanikus hatások (vízlökés, cső- törés, stb.),
d) hatósági engedélyhez kötött tervszerű robbantás
e) szeszesital lepárlása
f) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése, miatt keletkeznek.
2. Elemi károk
2.1 Viharkár
Viharkárnak tekintendők azok a károk, amelyeket legalább 54 km/h sebességű szél nyomó- és szívó hatása a biztosított va- gyontárgyakban okoznak, beleértve a vihar által megbontott tetőn történő egyidejű beázás miatti károkat is. A biztosítási fe- dezet nem terjed ki a helyiségen belüli légáramlás (huzat) miatt keletkezett károkra.
2.2 Jégverés
Jégszemek formájában lehulló csapadék által a biztosított va- gyontárgyakban okozott törés, roncsolás, sérülés, valamint a jégverés által megbontott tetőn történő egyidejű beázás.
2.3 Hónyomás
Nagy mennyiségben felgyülemlő hó statikus nyomása által a biztosított épületben/építményben okozott kár. A biztosító kár- térítési kötelezettsége kiterjed azokra a károkra is, amelyeket:
a) a biztosított épületbe a hónyomás által megrongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csa- padék a biztosított vagyontárgyakban okoz;
b) az olvadáskor a biztosított épületről lecsúszó hó a szerződés- ben biztosított épületszerkezeti elemben okoz.
2.4 Sziklaomlás, kőomlás, földcsuszamlás
Azok a károk, amelyeket a lehulló, illetőleg a helyükről elmoz- duló szikladarabok, kőzetdarabok, valamint földtömeg a bizto- sított vagyontárgyakban okoznak.
Nem téríti meg a biztosító:
a) tudatos emberi tevékenység következményeként fellépő ká- rokat;
b) a támfalak kivitelezési, vagy tervezési hibája miatt fellépő ká- rokat, illetve ha a kár a támfal karbantartásának elmulasztása következtében keletkezett. Ugyancsak mentesül a biztosító a kártérítés alól, ha a terep statikai viszonyai támfal megépí- tését tették volna szükségessé, de azt valamilyen okból kifo- lyólag nem építették meg, s emiatt következett be a kárese- mény.
2.5 Ismeretlen építmény, üreg beomlása
Azok a károk, amelyek azáltal következnek be, hogy a természe- tes egyensúlyi állapot külső erőhatás következtében megszűnik, ezáltal hirtelen talajelmozdulás, omlás következik be és ez a biz- tosított épületben kárt okoz. Ismeretlen üreg az, amely az építési engedélyben nem szerepel, vagy a hatóságok által nincs fel- tárva.
Nem térít kárt a biztosító, ha
a) az ismeretlen üreg beomlása bányában, bányászati tevé- kenység közben, illetőleg felhagyott bányákban történt.
b) az az épületek alatti feltöltések ülepedése, süllyedése miatt keletkezett.
2.6 Ismeretlen jármű ütközése
Az a kár, amelyet az ismeretlen jármű, illetve annak rakománya a biztosított vagyontárggyal való közvetlen ütközése okoz.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat amelyek:
a) kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendezhetők,
b) azon járművek által keletkeztek, melyeket a biztosított vagy munkavállalója üzemeltet,
c) magában a járműben keletkezett.
2.7 Légi jármű és rakományainak ütközése
Az a kár, amelyet személyzet által irányított légi jármű részeinek illetve rakományának ütközése vagy lezuhanása okoz, ide értve ezen események miatti oltás, mentés, bontás vagy kiürítés során keletkezett károkat is.
2.8 Felhőszakadás
Azok a károk, amelyeket a felhőszakadásból eredő, talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide értve az elvezető rendszerek elégtelenné válása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz. Felhőszakadásnak minősül a nagy mennyiségű, hirtelen lehulló, legalább 1 mm/perc in- tenzitású csapadékvíz.
A biztosító nem téríti meg:
a) az elöntés nélküli átnedvesedés vagy felázás miatt keletkező károkat;
b) a felhőszakadás miatti belvíz, talajvíz által okozott károkat;
c) a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károkat.
2.9 Idegen tárgyak rádőlése
Azok a károk, amelyek során idegen tárgy a kockázatviselés he- lyén a biztosított vagyontárgyra rádől, és ezzel a biztosított va- gyontárgyban kárt okoz. Idegen tárgynak azok a tárgyak minő- sülnek, amelyek a káresemény időpontjában nem voltak a biz- tosított tulajdonában, illetve használatában, nem bérelte, nem vette kölcsönbe, nem lízingelte, illetve nem az ő érdekében használták fel és nem a kockázatviselés helyén kerültek elhelye- zésre.
3. Katasztrófa kockázatok
3.1 Árvíz
Az a kár, amikor élővizek és az ezekbe nyílt torkolattal csatlakozó és belvízvédelmi töltéssel ellátott mesterséges csatornák, vala- mint mesterséges tavak áradással kilépnek medrükből és a biz- tosított vagyontárgyakat elöntik.
Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek:
a) belvíz és talajvíz által keletkeztek;
b) a talajvízszint ingadozására visszavezethető épületsüllyedési, repedési károkat.
c) a hullámtérben vagy a nem mentett árterületen lévő bizto- sított vagyontárgyakban keletkeztek.
A biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek idő- tartama a szerződés hatályba lépésétől számított 30 nap. A biz- tosító kockázatviselése a várakozási idő alatti árvíz biztosítási ese- ményekre nem terjed ki.
3.2 Földrengés
Az a kár, amelyet a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Mak- roszeizmikus Skála) VI-os fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz.
3.3 Árvíz és földrengés kiegészítő feltétel
Azonos káridőpontban (egymást követő 168 órán belül) bekö- vetkező árvíz- vagy (egymást követő 72 órán belül) földrengés- kár esetén a kifizethető kártérítés mértékének maximuma társa- sági szinten 34 milliárd Ft. Ha az összkár meghaladja a 34 mil- liárd Ft-ot, úgy szerződésenként olyan arányban történik a kár kifizetése, ahogy a 34 milliárd Ft és a tényleges összkár arányla- nak egymáshoz.
4. Kerti növényzet biztosítása
Jelen feltétel értelmében megtéríti a biztosító a biztosított épület ingatlanának területén található telepített növényzet (fák, bok- rok, sövények, saját szükségletre termesztett konyhakerti növé- nyek) az alapbiztosítási eseményekben foglaltak következtében, illetve udvari csőtörés feltáró munkálatai következtében történő elpusztulásából eredő károkat. Amennyiben a biztosított épület ingatlanának területe minimum 150 cm magas kerítéssel van határolva, abban az esetben megtéríti a biztosító a növényzet- ben vandalizmussal okozott károkat is.
Jelen szolgáltatás keretében a biztosító megtéríti a biztosítási esemény miatt elpusztult növények eredeti állapotot pótló új- ratelepítésével járó költségeit, illetve a vandalizmussal megsem- misült termés értékét. Vandalizmussal okozott kár esetén a biz- tosító térítésének feltétele minden esetben a rendőrségnél tett feljelentés.
Nem téríti meg a biztosító:
a) a nem saját szükségletre tartott növényekkel kapcsolatos ká- rokat,
b) a termés értékét, ha a káreset nem járt a növény pusztulásá- val (kivéve a vandalizmussal megsemmisült termés értékét),
c) a növényzet elpusztulása miatt a jövőben elmaradó termés értékét,
d) olyan részkárokat, amely nem jár a növény elpusztulásával (pl. letört faág).
A biztosító évente egy alkalommal (a szerződés biztosítási év- fordulója szerint), káreseményenként legfeljebb a 0.xx mellék- letben feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.
5. Vezetékes vízkár
Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, valamint – családi-, sor- vagy ikerház ese- tén – a biztosított telken, a biztosított tulajdonában, kezelésében lévő használati víz, szennyvíz és csapadékvíz be- és elvezető ve- zetékeinek és a hozzájuk csatlakozó vízvezeték-, melegvíz-szol- gáltató- és központi fűtés rendszerek vízvezetékeinek törése, re- pedése vagy dugulása miatt kilépő víz okoz.
Nem téríti a biztosító:
a) a biztosított vízvezetékekre csatlakoztatott tartozékok, sze- relvények, berendezések, háztartási gépek, készülékek és ezek tartozékainak javítási, pótlási költségeit;
b) a kizárólag gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.
Megtéríti a biztosító a biztosított épületben vagy annak ingat- lanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt víz értékét az alábbiak szerint.
A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal, 50000 Ft értékhatárig megtéríti a csőtörés kö- vetkeztében elfolyt víz értékét, amennyiben az meghaladja a 10000 Ft-ot. A kárrendezés előfeltétele a területileg illetékes víz- szolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított egy éves idő- tartamra visszamenőleg.
Nem téríti meg a biztosító:
a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,
b) a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfo- gyasztásának értékét.
c) az elfolyt víz értékéből adódó 10000 Ft alatti károkat.
6. Bővített vezetékes vízkár
Azon károk, amelyeket az épület külső határoló falába beépített, vagy azon belül lévő, valamint – családi-, sor- vagy ikerház ese- tén – a biztosított telken lévő használati víz, szennyvíz és csapa- dékvíz be- és elvezető vezetékeinek és a hozzájuk csatlakozó víz- vezeték-, melegvíz-szolgáltató- és központi fűtés rendszerekből, valamint az ezekhez csatlakozó tartozékokból, szerelvényekből és készülékekből kilépő víz vagy gőz okoz.
A fentieken túl megtéríti a biztosító:
a) a biztosított csövek kárhelyének felkutatására fordított költ- ségeket;
b) a kárelhárításra, helyreállításra fordított költségeket;
c) törés, repedés, kilyukadás esetén legfeljebb 6 m új cső és annak behúzási költségeit;
Nem téríti a biztosító:
a) a biztosított vízvezetékek szerelvényeinek és a vezetékháló- zatra csatlakoztatott berendezések, háztartási gépek, készü- lékek javítási, pótlási költségeit;
b) a kizárólag gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat.
Megtéríti a biztosító a biztosított épületben vagy annak ingat- lanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt víz értékét az alábbiak szerint.
A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal, 50000 Ft értékhatárig megtéríti a csőtörés kö- vetkeztében elfolyt víz értékét, amennyiben az meghaladja a 10000 Ft-ot. A kárrendezés előfeltétele a területileg illetékes víz- szolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított egy éves idő- tartamra visszamenőleg.
Nem téríti meg a biztosító:
a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,
b) a biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfo- gyasztásának értékét.
c) az elfolyt víz értékéből adódó 10000 Ft alatti károkat.
7. Beázás
Biztosítási eseménynek minősül és évente egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) megtéríti a biztosító fel- hőszakadás esetén a biztosított épületnek
a) az építésügyi előírásoknak és szabályoknak megfelelően vég- leges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technoló- giával kialakított és karbantartott tetőfedésén,
b) a panelhézagok szigetelésén,
c) nyílászáróján (nyitott vagy zárt) keresztül beáramló csapa- dékvíz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező káro- kat.
Beázás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító
a) a beázást előidéző ok megszüntetésével (tetőjavítás, karban- tartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.
b) a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,
c) az építés vagy felújítás alatt álló épületekben keletkezett ká- rokat,
d) az épületek külső vakolatában, külső festésében, külső bur- kolatában keletkezett károkat.
8. Akvárium törése repedése okozta kár
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a koc- kázatviselés helyén lévő akvárium repedése, törése, illesztésének vagy szigetelésének meghibásodása miatt kiömlő víz által a biz- tosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.
Jelen biztosítási esemény kártérítésének felső határa évenként és káreseményenként 60000 Ft.
Jelen feltétel kapcsán nem téríti meg a biztosító az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, víztisztító és víz- szűrő berendezések, egyéb felszerelésekben, stb.) keletkezett károkat.
9. Betöréses lopás kockázatok
Az épület és lakástartalom betöréses lopás kockázatokra történő biztosítását a biztosító az 1. és 2. sz. mellékletben szabályozott védelmi előírások mellett vállalja. A biztosított vagyoncsopor- tokban a biztosító kártérítési kötelezettsége a káresemény be- következésekor meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfelelő, az
1. sz. mellékletben meghatározott limitekig terjed, az Általános feltételek V. fejezete 1. pontja szerinti alulbiztosítottság vizsgá- lata mellett.
9.1 Betöréses lopás
Biztosítási eseménynek minősül, ha a tettes a biztosított vagyon- tárgyat úgy tulajdonítja el, hogy a lezárt helyiségekbe:
a) erőszakos módon (nyílászárók be- vagy feltörésével, fal, tető, vagy födém kibontásával illetve ezekhez hasonló módon) betört, behatolt;
b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől, illetve segédeszköz használata nélkül megközelíthető szinttől mérve 3 méternél magasabban van (a biztosító ebben az esetben az I-es vé- delmi szinthez tartozó limitig térít),
c) álkulccsal, zárak felnyitására alkalmas idegen eszközzel jutott be;
d) eredeti kulccsal vagy másodkulccsal jutott be oly módon, hogy a kulcsokhoz az a), b) pontokban meghatározott be- töréses lopás vagy rablás útján jutott;
e) az a), b) pontokban felsorolt módon jutott be és a szabályo- san lezárt értéktárolót (páncél- és pénzszekrény, fali széf, egyéb a biztosító által elfogadott tároló):
– a biztosítási helyről eltulajdonította;
– feltörte, illetve álkulccsal vagy más nem a kinyitás célját szolgáló eszköz, szerszám segítségével nyitotta fel;
– betöréses lopás vagy rablás útján megszerzett kulccsal nyi- totta fel,
Akkor is megvalósul a biztosítási esemény ha a megszerzett kulcsokat máshol, de állandóan lakott épületben tartották, illetve azokat az őrzésre jogosult személytől rabolták el.
Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szi- lárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló lég- terű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük. Lezárt he- lyiség: az a helyiség, melynek nyílászárói csukott, zárszerke- zetei zárt állapotban vannak. (Nem minősül lezárt helyiség- nek például a részben vagy egészben dróthálóval, külön- böző rácsszerkezetekkel, műanyaggal vagy szövetanyagok- kal határolt, vagy ilyen nyílászáróval ellátott helyiség.)
9.2 Rongálás
Biztosítási események azok a rongálási károk, melyeket a tettes(ek) a kockázatviselés helyén betöréses lopás vagy annak kísérlete során okoz(nak) a biztosított vagyontárgyakban.
9.3 Rablás
Rablás biztosítási eseménynek minősül, ha az elkövető a bizto- sított vagyontárgyak megszerzése vagy megtartása érdekében a kockázatviselés helyén jogtalanul a biztosított(ak) ellen erő- szakot, élet vagy testi épség ellen irányuló közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba hozza. Ha a rablás a kockázatviselés helyén kívül történik a biztosító kockázatviselése Magyarország terüle- tére terjed ki a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-ig, de maximum 100000 Ft-ig.
Nem minősül rablás biztosítási eseménynek a zsebeléssel, vagy
„trükkös” lopásokkal (pl.: észrevétlenül kilopják a hátizsákból, táskából az értéket; kivágják a táskát stb.) okozott kár.
9.4 Vandalizmus
Vandalizmusnak minősül az olyan céltalan károkozás, amelynek során a biztosított vagyontárgy tulajdonságai oly módon meg- változnak, hogy alkalmatlanná válik az eredeti funkciója ellátá- sára.
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a bizto- sított épületek és építmények külső felületén vagy a talajhoz rög- zített, használati jellegénél fogva szabadban lévő épület-felsze- relési tárgyak (kaputelefon külső egysége, kapunyitó motor, klíma, kamera, külső riasztó egység, postaláda, kerítés és kapu elemek, rögzített lámpatestek, rögzített játszótéri játékok, eresz- csatorna) rongálás miatti helyreállítási költségét.
A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), a választott csomagtól függően a 0.xx. mellékletben meghatáro- zott értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését. Nem minősülnek vandalizmus biztosítási eseménynek a lopás- ból eredő károk, továbbá, ha kizárólag esztétikailag károsodott a vagyontárgy (pl. graffiti).
Nem téríti meg a biztosító az épület nem kerítésen belüli (köz- vetlen utcafronti) homlokzatán elhelyezett csatorna, klíma, ka- mera és riasztó egységek vandalizmus kárait, ha azok rögzítési magassága a közterületi járószinttől 3 m-nél alacsonyabb.
9.5 Besurranás
Megtéríti a biztosító:
a) a nyitott ajtón vagy nyitott ablakon keresztül a biztosított je- lenlétében észrevétlenül behatoló, vagy
b) a biztosított által jóhiszeműen xxxxxxxxxx személy által el- tulajdonított a biztosított ingóság kategóriába tartozó va- gyontárgyak kárait.
A fentiekben meghatározott kár térítését a biztosító évente egy alkalommal (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), kárese- ményenként legfeljebb a 0.xx mellékletben feltüntetett értékha- tárig állja.
Amennyiben a besurranás helyszínéről a biztosított ingatlan kul- csait is eltulajdonították, eleget kell tenni a kármegelőzési köte- lezettségnek és le kell cserélni a zárat/zárakat, melynek költségeit nem téríti a biztosító. A zár/zárak lecserélésének elmulasztása esetén a biztosító mentesül a megszerzett kulccsal való későbbi behatolás által okozott károk megtérítésétől, valamint jelen kü- lönös feltétel 9.1. d) pontjának megfelelően a besurranással megszerzett kulccsal való behatolás nem minősül biztosítási ese- ménynek.
10. Üvegtörés
Épületszerkezeti üvegezések biztosítására csak épületbiztosítással együtt van mód. Ennek hiányában üveget csak egyedi díjkalku- lációval (különleges üvegek) lehet biztosítani. Ez alól kivétel az Öko és Relax csomagokban biztosított bútorüvegezés, amely biztosítása az ingósághoz kötődik.
Biztosítási eseménynek minősül a biztosított üvegekben kelet- kezett törés- vagy repedéskár.
10.1 Az épületüveg átalány keretében a biztosító kockázatviselése kiterjed:
a) az épületbe szerkezetileg beépített ajtók és ablakok valamint az erkély-, loggia-, és teraszkorlátok 10 mm-nél nem vasta- gabb síküvegeire, hőszigetelő, drót- illetve katedrálüvegeire a lakásbiztosítási csomagok (3. sz. melléklet) kockázati köre- iben meghatározott táblaméretig, továbbá
b) olyan akadályok (védőrácsok, belső zárak és hasonló a nyí- lászáróra szerelt tárgyak) le- és visszaszerelési költségeire, amelyek az üvegpótlást lehetetlenné teszik,
c) a bútorüvegezésre (kivéve Bázis csomag).
10.2 Különleges üvegek biztosítása
A biztosító kockázatviselése csak külön megállapodás esetén ter- jed ki az alábbiakra:
a) a 3. sz. mellékletben meghatározott táblaméretet meghaladó és / vagy 10 mm üvegvastagság feletti üvegek;
b) épületszerkezeti üvegek, mint pl. üvegtetők, üvegfalak, tü- körfalak, portálüvegezések, verandaüvegezés;
c) üveg építő elemek, mint pl. üvegtégla, üveg-tetőcserép, ko- polit üvegek;
d) növényházak, télikertek, akváriumok, terráriumok üvegezése;
e) különleges kivitelezésű üvegek, mint pl. a tükör- és fényvisz- szaverő, a biztonsági, a fóliával borított, a plexi és akryl, a savval maratott, homokfúvott üvegek, a díszített és díszüve- gezések, tükörcsempék;
f) az üvegfelületen elhelyezett fénytörő és egyéb fóliákban va- lamint az üvegfelületen lévő dekorációban az üvegtörés miatt keletkezett károk;
g) üvegkerámia főzőlapok törés, repedés kárai.
10.3 A biztosító nem téríti meg:
a) az üveg felületén, vagy annak díszítésében karcolással, ki- pattogzással (kagylótöréssel) keletkezett károkat;
b) a biztosított üveg keretében (foglalatában) keletkezett káro- kat;
c) a biztosítás megkötésekor már törött, repedt vagy toldott üvegekben keletkezett további károkat;
d) a taposó üvegekben, üveg dísztárgyakban, csillárok üvege- zésében, neonokban és egyéb fényforrásokban keletkezett károkat;
e) az épület átépítése miatt vagy idején keletkezett kárt, bele- értve a biztosított üveg áthelyezése, változtatása során ke- letkező károkat.
11. Bankkártya, személyi okmányok pótlása, rendkívüli zárcsere
Xxxxx feltétel alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító:
• a biztosított lakás (családi ház) épületszerkezetileg beépített bejárati ajtaja zárbetétjének rongálási okból történő csere, a beletört kulcs miatti zárcsere, illetve a tulajdonos vagy hoz-
zátartozója által elvesztett kulcs miatti zárcsere. Jelen feltétel nem vonatkozik a helyiségeket egymással összekötő (lakáson belüli) ajtók zárbetétjei cseréjének költségeire,
• Magyarország területén felügyeleti hatóság engedélyével működő pénzintézetnél (banknál) vezetett a biztosított saját lakossági forint vagy deviza folyószámlájához, hitelszámlá- jához kapcsolódó bank-, hitelkártyájának elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése miatti károkat valamint,
• személyi okmányainak (biztosított tulajdonát képező szemé- lyi igazolvány, személyi azonosító, lakcímet és személyi azo- nosítót igazoló hatósági igazolvány, útlevél, diákigazolvány, TAJ-kártya, adóigazolvány, születési anyakönyvi kivonat, há- zassági anyakönyvi kivonat, halotti anyakönyvi kivonat, jo- gosítvány, forgalmi engedély, nemzetközi vezetői engedély) elvesztése, ellopása vagy egyéb, a biztosított szándékától független okból való megsemmisülése miatti károkat.
A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal 3. sz. mellékletben rögzített összeghatárig vál- lalja a fentiekben meghatározott károk térítését kizárólag a biz- tosított nevére kiállított számla, banki-, okmányirodai igazolás ellenében.
Megtéríti a biztosító:
• az eredetivel megegyező minőségű és jellemzőjű biztonsági zár, biztonsági hengerzár betét vagy mágneszárbetét cseré- jét,
• a bankkártya és személyi okmányok fenti eseményekkel ösz- szefüggésben bekövetkező letiltásának és újra beszerzésének költségeit.
Nem téríti meg a biztosító a személyi dokumentumok jogtalan használatából eredő károkat valamint a bank-, hitelkártya elvesz- tése, ellopása miatt fentieken kívül bekövetkezett, a közvetlen letiltási, pótlási költségeken túlmenő károkat, felmerülő költsé- geket (pl. elveszett vagy eltulajdonított bankkártyával való pénz- felvétel, vagy vásárlás miatt előálló veszteség).
12. Fagyasztott, hűtött áru megromlásából eredő károk
Kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított lakásban (családi ház- ban) fagyasztószekrényben, hűtőládában tárolt élelmiszerek megromlásából eredő káraira, amennyiben azt az elektromos áramszolgáltatás min. 8 órás, folyamatos, a szolgáltató által előre be nem jelentett kimaradása okozta.
A biztosító szolgáltatása évente (a szerződés biztosítási évfordu- lója szerint) egy alkalommal vehető igénybe. A kártérítés felső határa a károsodott élelmiszer kiskereskedelmi beszerzési értéke, de Relax csomag esetén legfeljebb 50000 Ft, Öko csomag ese- tén legfeljebb 100000 Ft.
A kárrendezésnek előfeltétele, az áramkimaradás tényének, idő- tartamának, a kockázatviselés helye szerint illetékes áramszol- gáltató által való igazolása.
Nem téríti meg a biztosító a kárt, amennyiben az a fagyasztó- készülék műszaki hibájából vagy az ingatlan elektromos hálóza- tának hibájából eredt.
13. Szállásköltség térítése
Amennyiben a biztosítási szerződéssel fedezett lakást (családi házat) a szerződésben vállalt biztosítási esemény következtében a szakhatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a biztosító megtéríti
– a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig – az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti költségeit, legfeljebb napi 10000 Ft, de összesen legfeljebb 300000 Ft összeghatárig.
14. Mellékköltségek térítése
Megtéríti a biztosító a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, alább felsorolt, indokolt és célszerű költségeket, ha e költségek a biz- tosítottat terhelik.
A kártérítés felső határa a 3. sz. mellékletben rögzített összegha- tár.
Megtéríti a biztosító:
a) bontási, törmelékeltakarítási és takarítási költséget;
b) az épület totálkára esetén új épület hatóságilag előírt terve- zésének költségét,
c) a biztosító által a kár rendezéséhez kért szakvélemény költ- ségét
d) betétkönyvek és értékpapírok esetében a megsemmisítési el- járással kapcsolatos költségeket;
e) kárenyhítés indokolt, és igazolt költségeit.
A biztosító nem téríti meg az elmaradt haszonból, illetve a he- lyiségek használhatatlanságából eredő kárigényeket. Alulbizto- sítottság esetén a mellékköltségek is olyan mértékben térülnek, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy értékéhez aránylik.
15. Szabadban tárolt vagyontárgyak
Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a biztosító a sza- badban lévő, általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tar- tozó olyan vagyontárgyakban – a kockázatviselési helyen az alapbiztosítási események által okozott, valamint a rongálás vagy eltulajdonítás miatt –, keletkező károkat, amelyek haszná- lati útmutatója lehetővé teszi a káresemény időpontjában a sza- badban való tárolást (kerti bútor, hintaágy, napernyő, grillsütő, kerti gyerekjáték, mobil medence).
A rongálási és lopási károk esetében a biztosító térítésének fel- tétele:
a) a biztosított ingatlan minimum 1,50 m magas zárható kerí- téssel rendelkezzen,
b) a rendőrségnél tett feljelentés.
A biztosító Öko csomag választása esetén évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal 200000 Ft érték- határig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.
16. Napkollektorok, napelemek biztosítása
Öko csomag választása esetén kiterjed a biztosítási fedezet az épületbe, épületre szerelt napenergiát hasznosító eszközökre, berendezésekre, amennyiben az épület újraépítési értékébe be- számításra került, és a biztosítási szerződés záradéka tartal- mazza.
17. Zöldkártya – Energetikai tanúsítvány
Az Energetikai tanúsítvány elkészítésének szükségességét és költ- ségeit, illetve a tanúsítást végzők körét, az épületek energetikai jellemzőinek tanúsításáról szóló 176/2008. (VI. 30.) Korm. ren- delet szabályozza.
Az aktuális tanúsítói névjegyzék a Magyar Építész Kamara és a Magyar Mérnöki Kamara honlapjain (xxx.xxx.xx és xxx.xxx.xx) tekinthető meg.
A tanúsítás folyamatát és lehetséges módszereit, az épületek energetikai jellemzőinek meghatározásáról szóló, 7/2006. (V. 24.) TNM rendelet szabályozza.
A tanúsítás a háztartási berendezéseknél már megszokott osz- tályozáshoz hasonlóan az épületeink energiafelhasználását mi- nősíti és egyben javaslatot is tesz az energiahatékonyságot nö- velő korszerűsítésekre.
A számítás a tárgyi épület tényleges energiafogyasztását, egy olyan azonos geometriájú és funkciójú épületéhez hasonlítja, amely éppen megfelel a hatályos épületenergetikai követelmé- nyeknek. E viszonyítás alapján 10 minőségi osztályba („A+”-tól
„I”-ig) sorolhatók az épületek. A legjobb „A+” kategória, mely- nek energia igénye a követelményérték 55%-nál kisebb. A kö- vetelményeket éppen teljesítő kategória a „C”, 100%. A leg- rosszabb osztály az „I”, ennek energiafelhasználása 3,5-ször na- gyobb a követelménynél.
Alapesetben a tanúsítvány az épület egészére kerül kiállításra, de lehetséges csak egy rendeltetési egységre, pl. lakásra is elké- szíteni.
A tanúsítvány 10 évig, vagy a jogszabályi követelmények válto- zásáig hatályos.
2009. január 1-től minden új épület esetében kötelező a tanú- sítvány elkészítése.
2012. január 1-től minden meglévő épület eladásakor vagy 1 évnél hosszabb idejű bérbeadáskor – a jogszabályban meg- határozott kivételektől eltekintve – kötelező a tanúsítvány meg- léte.
A biztosítási szerződés tartama alatt legfeljebb egy alkalommal megtéríti a Biztosító a fent részletezett Energetikai tanúsítvány számlával igazolt költségeit 15000 forintig, amennyiben azt a DEKRA-Expert Műszaki Szakértői Kft. végzi. E vonatkozásban a Biztosító a szerződésben várakozási időt köt ki, melynek időtar- tama a szerződés hatályba lépésétől számított 365 nap. Ennek megfelelően a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem terjed ki a várakozási idő alatt készült Energetikai tanúsítvány költsé- geinek fentiek szerinti megtérítésére.
Nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a bizto- sító az „A+”, „A”, „B”, ill. „C” kategóriánál rosszabb kategóriába sorolt épületekhez, lakásokhoz vagy önálló rendeltetési egysé- gekhez tartozó Energetikai tanúsítvány költségeit.
IV. Kockázatviselési hely
A kockázatviselés helye a biztosítási kötvényben pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt telek, lakás esetén a biztosítási kötvényben pontos cím vagy helyrajzi szám alatt lévő társasházi öröklakás, vagy szövetkezeti, közös tulajdonban lévő lakás. Többlakásos épületben lévő lakás esetén a biztosítási fedezet a biztosított tulajdoni hányadának mértékéig kiterjed a közös tu- lajdonú épületszerkezetek káraira is.
Jelen biztosítás kiterjed olyan, a biztosított vagyonát képező és biztosításra feladott vagyontárgyakra is, amelyeket a biztosított a kötvényben feltüntetett biztosítási helyen kívül használ, illetve tárol, kivéve, ha ezekre a vagyontárgyakra az idegen helyen más biztosítás vonatkozik.
A kártérítés felső határa 100000 Ft.
V. Károk megtérülése
1. Ha a betöréses lopással, rablással vagy besurranással eltulaj- donított vagyontárgyak megkerülnek a kártérítés kifizetése előtt, akkor a biztosított köteles azt visszavenni, kivéve, ha az nem várható el tőle, mert abban a hiszemben, hogy az számára már elveszett, már másikkal pótolta. A biztosító ebben az esetben a vonatkozó feltételek alapján rendezi a kárt, a biztosított pedig a vagyontárgy tulajdonjogát átru- házza a biztosítóra.
2. Ha a vagyontárgyak a kártérítés kifizetése után kerülnek elő, akkor a tulajdonos vagy átveszi azokat és a biztosítónak a ki- fizetett kártérítési összeget visszafizeti, vagy ha a tulajdonos a tárgyat nem veszi át, mert az átvétel nem várható el tőle, úgy a biztosítótól kapott kártérítést megtartja, és a tulajdon- jog átszáll a biztosítóra.
3. Ha a vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében megrongálódnak és a biztosított a megkerült vagyontárgya- kat átveszi, a biztosító kötelezettsége az értékcsökkenés, il- letve a javítási költségek térítésére korlátozódik.
D) Felelősségbiztosítás feltételei
I. Általános rendelkezések
Jelen feltétel a lakásbiztosítást kiegészítő felelősségbiztosítás
szabályait tartalmazza.
II. Biztosítottak
Xxxxx feltétel alapján biztosított a kötvényben név szerint meg- nevezett személy vagy azok, akik a biztosítási esemény bekövet- kezésének idôpontjában vele állandó jelleggel, életközösségben együtt laktak.
III. Biztosítási esemény
1. Biztosítási eseménynek minősül az a káresemény, amelyért a biztosított, mint károkozó vagy mint károkozásért felelős személy a magyar jog szerint a 2. pontban meghatározott minőségében kártérítési kötelezettséggel tartozik a harmadik személynek okozott személysérülésekért, szerződésen kívül okozott dologi károkért és az ezekre visszavezethető vagyoni károkért.
2. A biztosítási fedezet a biztosított által az alábbi minőségében okozott károkra terjed ki:
a) a kötvényben megjelölt ingatlan tulajdonosa, bérlője, ha- szonbérlője, használója;
b) korlátozott belátási képességű személyek gondozója;
c) elektroakusztikai vagy elektromos háztartási berendezé- sek üzembentartója;
d) kerékpár, illetve járműnek nem minősülő közlekedési és szállítási eszköz használója;
e) nem hivatásszerű sporttevékenység (kivéve vadászat) folytatója;
f) engedélyezett önvédelmi eszköz, lőfegyver használója;
g) kisállattartó;
• Jelen biztosítási szerződés szempontjából kisállatnak mi- nősül a macska, a baromfi, továbbá a hobbi-állatok, mint pl. hörcsögök, tengeri malac, egérfélék, papagáj és egyéb madarak, teknősök, akváriumi halak.
• Jelen biztosítási szerződés szempontjából nem minősül- nek kisállatnak és így nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi állatok tartójára: kutyák ill. egzotikus állatok, mint pl. a kígyófélék, krokodilok és alligátorok, mérges pókok, skorpiók, majmok.
h) nem motoros vízi járművek üzemben tartója;
i) közúti balesetet előidéző gyalogos;
j) fűtőolaj tárolója, gázpalack, gáztartály használója, kivéve a talaj vagy vizek szennyeződéséből eredő károkat.
Idegen – hozzátartozónak nem minősülő – személy nem jö- vedelemszerzési céllal történő befogadása esetén a biztosí- tási fedezet kiterjed a biztosított fenti minőségben okozott felelősségi károkozására, amely az ingatlanba befogadott vendég vagyontárgyának megsemmisülését vagy megron- gálódását eredményezi.
IV. Kizárások
Nem terjed ki a biztosítás:
a) azokra a felelősségi károkra, amelyekért a biztosított nem a jelen szerződésben meghatározott magánemberi minőségé- ben felel;
b) szerződésszegés miatt támasztott kártérítési igényekre;
c) légi és motoros vízi járművek, gépjárművek, utánfutók üzemben tartója minőségben okozott károkra;
d) arra a kárra, melyet a biztosított maga szenved el, illetőleg hozzátartozónak okozott; (hozzátartozónak minősül: a há- zastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mos- toha- és neveltgyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a jegyes, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a testvér házastársa;
e) az olyan károk miatti kártérítési kötelezettségekre, amelyek:
– a biztosított vagy annak megbízásából eljáró személyek által kölcsönzött, bérelt, haszonbérbe vett vagy megőr- zésre átvett vagyontárgyakban (dolgokban) következtek be, még akkor sem, ha ez mellékkötelezettségként meg- őrzés során történt;
– ingó dolgokban azok szállítása, feldolgozása vagy azokon végzett vállalkozói tevékenység következtében álltak elő;
– nem ingó dolgok olyan részeiben következnek be, amelyek közvetlenül megmunkálás vagy egyéb tevékenység tárgyát képezik;
f) kötbér, bírság, egyéb büntetés jellegű költség megfizetésére.
V. A biztosítás időbeni hatálya
A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki.
Azok az események, amelyek a biztosítás hatályba lépése után következtek be, de a károkozó tényező már a hatályba lépés előtt fennállt, csak akkor vannak a biztosítással fedezve, ha a biz- tosítottnak nem volt tudomása a biztosítás hatályba lépéséig a károkozó tényező létezéséről.
VI. Kártérítés
1. A biztosító a szerződéssel fedezett károkat a magyar magán- jog szabályai szerint téríti meg.
2. Megtéríti a biztosító azt a költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkenéséhez vagy kikü- szöböléséhez szükséges.
3. A kármegelőzés és kárenyhítés körébe eső költségeket a biz- tosító – a biztosítási összeg keretein belül – akkor is megté- ríti, ha azok eredményre nem vezettek.
4. A kártérítési összeg felső határa biztosítási eseményenként és évenként:
– Bázis csomag esetében: 20000000 Ft
– Relax csomag esetében: 30000000 Ft
– Öko csomag esetében: 30000000 Ft
A Bázis és Relax fedezettípusok esetében a biztosítás területi hatálya az Európai Unió területe, Öko csomag esetében a Föld összes országa, kivéve USA és Kanada.
5. Külföldi károk esetén a biztosító kártérítést kizárólag belföldi fizetőeszközben teljesít (kivéve devizakülföldi károsult ese- tén) és levonja a kárrendezéssel kapcsolatos költségeket.
VII. A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kárté- rítési összeget, ha a biztosított a kárt:
– szándékosan,
– súlyosan gondatlan magatartásával okozta.
2. Súlyos gondatlanságnak minősül különösen, ha:
a) a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy bódult állapotában, és ezen állapotával összefüggésben okozta;
b) a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott és ezáltal okozott kárt;
c) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszaté- rően okozott kárt, s a biztosító felhívása ellenére a káro- kozás körülményeit nem szüntette meg, bár az megszün- tethető lett volna;
d) a fegyverhasználat hatósági előírásait megszegi;
e) ha a biztosítottat harmadik személy a káresemény bekö- vetkezésének lehetőségére figyelmeztette, s a káresemény ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be.
3. A többletkár megtérítését követelheti a biztosító a biztosí- tottól, ha az a kárenyhítési kötelezettségének teljesítését mu- lasztotta el.
VIII. Egyebek
Jelen feltételben nem szabályozott kérdésekben a Otthon és kör- nyezet lakásbiztosítás általános és különös feltételei rendelkezé- seit kell alkalmazni.
E) Kiegészítő biztosítások általános feltételei
1. Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. azon szer- ződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatko- zással kötöttek. Jelen kiegészítő biztosítás(ok) csak az Otthon és környezet lakásbiztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető(k) meg és tartható(k) fent. Az itt nem szabályozott kérdésekben a Ptk., illetve az Otthon és környe- zet lakásbiztosítás általános és különös feltételeiben foglaltak az irányadók.
2. A kiegészítő biztosítás szerződője az alapbiztosítás szerződő- jével azonos.
3. Jelen kiegészítő biztosítás megszűnik:
– az alapbiztosítás megszűnése esetén;
– a jelen kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén (Lakás- biztosítás Általános feltételei, továbbiakban LÁF, IV.1.);
– amennyiben a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vo- natkozóan megszűnt;
– a jelen kiegészítő biztosítás felmondása esetén.
A jelen kiegészítő biztosítás(oka)t a szerződő a biztosítási év- fordulóval írásban mondhatja fel. (LÁF)
A szerződés(ek) megszűnésének napjával a kockázatviselés valamennyi biztosítottra vonatkozóan megszűnik.
4. Jelen kiegészítő biztosítás(ok) megkötéséhez, módosításához a biztosított(ak) írásbeli hozzájárulása szükséges.
E1) Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítás feltételei
(Tel.: x00 00 000-000)
I. Általános rendelkezések
Jelen feltétel a lakásbiztosítást kiegészítő Plusz-24 Szerviz biz- tosítás szabályait tartalmazza.
II. Biztosítottak
1. A Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítást az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt.-vel kötött érvényes lakásbiz- tosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szol- gáltatás megjelölésre került.
2. Jelen biztosítás kiegészítő biztosítás, a biztosított meglévő lakásbiztosítási szerződésének részét képezi, annak megszűn- tével jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.
3. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult, a biztosítási szerződésen megjelölt kockázatviselési helyen.
III. Biztosítási esemény
Biztosítási eseménynek minősül minden olyan előre nem látható módon hirtelen, váratlanul bekövetkező fizikai hatás, mely a ház- tartásban vészhelyzetet eredményez. El nem hárítása esetén az adott tárgy, eszköz, épület a továbbiakban nem használható rendeltetésszerűen, ill. a biztosított megszokott életvitelét lehe- tetlenné teszi.
IV. Kizárások
Nem minősülnek biztosítási eseménynek, így a biztosító nem köteles helytállni azoknál a vészhelyzeteknél, melyek nem hárít- hatóak el a VI. fejezetben jelzett tevékenységű szakiparosok által.
V. Kárbejelentés
• A vészhelyzet bekövetkeztét a biztosítottnak jelentenie kell a kötvényen feltüntetett, 0–24 óráig hívható telefonszámon.
• A diszpécserrel egyeztetni szükséges a kár természetét illetően és el kell fogadnia annak döntését, miszerint az adott ese- mény vészhelyzetnek minősül-e. Ebben az esetben a biztosító a VI. fejezetben megfogalmazott szolgáltatást vállalja.
• Ha a Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítás szolgáltatásán túl- menően egyéb kárigény is fellép, azt a biztosított a lakásbiz- tosítás feltételei alapján érvényesítheti.
VI. A biztosításhoz kapcsolódó szolgáltatások
A Plusz-24 Szerviz kiegészítő biztosítás szolgáltatása hat iparos tevékenységi körre terjed ki. Ez lehetővé teszi a vészhelyzet el- hárítását, és a szakipari munkák elvégzését az év minden napján, 0–24 óráig a biztosított számára elérhető módon.
• Szakiparos tevékenységek:
• Zárszerelés
• Víz-, gáz- fűtésszerelés
• Duguláselhárítás
• Villanyszerelés
• Tetőfedés
• Üvegezés
1. Szolgáltatás vészhelyzet esetén
A III. fejezetben meghatározott esetekben a biztosított felhívja a biztosító diszpécserét és nevének, címének, kötvényszámának közlése után bejelenti a kárt. A diszpécser felveszi a kapcsolatot a megfelelő szakemberrel, aki a lehető legrövidebb időn belül kiszáll a helyszínre, és elhárítja a vészhelyzetet.
A biztosító a szolgáltatást a kötvény kiegészítő Plusz-24 Szerviz biztosítási összeg rovatában jelzett mértékig nyújtja. Ha ezen összeget a vészelhárítás költsége meghaladja, a különbözetet a biztosított köteles a helyszínen megfizetni.
A vészelhárítások, illetve az üvegezések során felhasznált anya- gok, szerelvények csak az eredetivel megegyező fajtájúak, kate- góriájúak lehetnek, a vészelhárítás célja a vészhelyzetet meg- előző állapot helyreállítása.
2. Kényelmi szolgáltatások Iparosok ajánlása
A III. fejezetben meghatározott vészhelyzeten kívüli esetekben
a fenti tevékenységi körökben a szolgáltatás a biztosítóval kap- csolatban álló, garantált árakon dolgozó, megbízható szakem- bereket ajánl. A szakemberek a diszpécseren keresztül egyezte- tett időpontban a helyszínen elvégzik az igényelt munkát.
Ebben az esetben a kiszállási díjat, a munkadíjat és az anyag- költséget a biztosított a helyszínen fizeti.
Információ szolgáltatás
A biztosító telefonon keresztül információt nyújt az alábbi ese- tekben:
Utazási információs csomag
• Szállodacímek
• Magyar külképviseletek címei, telefonszámai
• Orvosi ügyeletek, kórházak
• Oltási előírással kapcsolatos információk
• Beutazási információk
• Hungary Direct számok
• Taxirendelés
Szabadidő információs csomag
• Színház, mozi
• Múzeumok, kiállítások
• Koncertek
• Jegyrendelési információ
• Áruházak nyitva tartása
• Virágküldés info
Háztartási információs csomag
• Hitelkártya zárolás info
• Rovar- és rágcsálóirtás
• Költöztetés
• Gyermekmegőrzés
• Állatmegőrzés
• Biztonságtechnikai cégek
• Háztartási gépek szerelése (márkaszervizek)
E2) Kiegészítő családi baleset-biztosítás feltételei
I. Általános rendelkezések
Jelen feltétel a lakásbiztosítást kiegészítő családi baleset-bizto- sítás szabályait tartalmazza.
II. A biztosítási szerződés személyei
1. A biztosított(ak) az(ok) a személy(ek), aki(k)re a biztosító kockázatviselése vonatkozik.
Biztosítottként az a személy nevezhető meg, aki
– állandó lakcíme a kockázatviselés helyén van, és élevitel- szerűen ott is lakik;
– a biztosítási ajánlattétel időpontjában betöltötte 1. élet- évét, de nem töltötte be 70. életévét;
– nem rokkantsági nyugdíjas, rehabilitációs járadékos, bal- eseti járadékos vagy baleseti rokkantsági nyugdíjas;
– a biztosítás megkötéséig munkaképesség csökkenés, illetve össz-szervezeti egészségkárosodás megállapítására irá- nyuló kérelmet nem nyújtott be a mindenkor illetékes ha- tóságokhoz.
2. A kiegészítő biztosítás megkötéséhez és módosításához a biz- tosított(ak) írásbeli hozzájárulása szükséges. A biztosító nyi- latkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, illetve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biztosítottat tájékoztatni.
3. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult.
4. A kedvezményezett a biztosított életben léte esetén maga a biztosított.
A biztosított halála esetére a kedvezményezetteket biztosí- tottanként kell megjelölnie a szerződőnek, de ahhoz az érin- tett biztosítottak hozzájárulása is szükséges. A kedvezménye- zett a biztosított életében bármikor megváltoztatható.
Amennyiben a szerződésben más kedvezményezettet nem neveztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási ese- mény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem je- löltek meg, a kedvezményezett a biztosított örököse.
III. A kiegészítő balesetbiztosítás létrejötte
1. A kiegészítô biztosításra tett ajánlat alapján a biztosító koc- kázatelbírálást végez, majd az ajánlat elfogadását a kötvé- nyen igazolja.
2. A biztosítónak jogában áll az ajánlaton szereplőnél maga- sabb díjat megállapítania, illetve az ajánlatot egyéb módo- sításokkal elfogadnia. Lényeges eltérés esetén a biztosító erre a szerződő figyelmét a kötvény kiadásakor írásban fel- hívja. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.
3. A biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot a LÁF II. fejezetének 3. pontja szerint határidőn belül teljes egészében, vagy csak valamely biztosítottra vo- natkozóan indoklás nélkül elutasítani.
4. A biztosító kockázatviselése az ajánlaton megjelölt biztosí- tottakra a LÁF II. fejezetének megfelelően kezdődik.
5. A kiegészítő biztosítás a tartamon belül – bármelyik biztosí- tási évfordulóval – utólag is megköthető, valamint a meg- lévő kiegészítő biztosításra új biztosítottak jelenthetők be. Amennyiben a kiegészítő biztosítás utólag kerül megkötésre,
illetve új biztosítottak lépnek a szerződésbe, rájuk vonatko- zóan a biztosító kockázatviselése legkorábban a következő biztosítási évforduló napján kezdődik, feltéve, hogy a bizto- sítottak megnevezése megtörtént és a szerződés bővítését a biztosító elfogadta.
IV. A kiegészítő biztosítás megszűnése
A biztosító kockázatviselése az adott biztosított(ak)ra vonatko- zóan megszűnik:
– a biztosított halálának napjával;
– a biztosított 70. születésnapját követő biztosítási évfordulót megelőző napon;
– ha biztosítási eseményből eredően a biztosító a szerződés fennállása alatt 100%-ot elérő maradandó egészségkároso- dás miatt szolgáltatást teljesített, a teljesítés napját követően;
– ha a társadalombiztosítás erre kijelölt szerve legalább 67%- os munkaképesség csökkenést állapított meg, a határozat kelte szerinti hónap végével;
– ha a biztosított állandó lakcíme már nem azonos a kocká- zatviselés helyével, a lakcímváltozást követő biztosítási év- fordulót megelőző napon.
V. A biztosítás díja
1. A kiegészítő biztosítás díja a választott, ajánlaton megjelölt fedezettípustól függ. Amennyiben valamely biztosított fog- lalkozása, tevékenységi köre, egészségi állapota indokolja, a biztosítónak jogában áll az ajánlaton szereplőnél magasabb díjat megállapítani.
2. A jelen kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyide- jűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni.
3. A LÁF V.6. pontjában foglalt értékkövető indexálás jelen ki- egészítő biztosítást nem érinti.
VI. Biztosítási események és szolgáltatások
1. A jelen kiegészítő biztosítás keretében – a szerződő által vá- lasztott csomag tartalmától függő – a kockázatviselés tarta- mán belül bekövetkező balesetek következményeire vállal kockázatot a biztosító. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a kedvezményezett a választott fedezettípusnál, az adott biztosítási eseményre megjelölt biztosítási ösz- szegre jogosult.
2. Baleset a biztosított akaratától független, hirtelen fellépő külső mechanikus vagy vegyi hatás, melynek következtében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy maradandó egész- ségkárosodást szenved.
3. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított a jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tarta- mán belül balesetből eredően, a baleset bekövetkezésétől számított 1 éven belül elhalálozik. A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító a biztosítási összeget fizeti ki a halál esetére megjelölt kedvezményezett részére.
4. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tarta- mán belül balesetből eredően, a baleset bekövetkeztétől számított 2 éven belül megállapított, legalább 10%-os mér- téket elérő maradandó egészségkárosodást szenved.
5. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkant- ság) a biztosított közvetlenül baleseti eredetű anatómiai el- változással járó funkciókárosodása, végleges egészségkáro- sodása, testi vagy szellemi teljesítőképességének tartós csök- kenése.
6. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a jelen biztosítási eseményre érvényes biztosítási összeg- nek a megállapított maradandó egészségkárosodás mér- tékével megegyező százalékát téríti a biztosított részére. A bekövetkezett egészségkárosodás, illetve rokkantság szá- zalékos mértéke a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesz- tése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt figyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra:
Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése | 100% |
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 50% |
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 60% |
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 30% |
Szaglóérzék teljes elvesztése | 10% |
Ízlelő képesség teljes elvesztése | 5% |
Egy kar vállízülettől való teljes elvesztése | |
vagy teljes működőképtelensége | 70% |
Egy kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése | |
vagy teljes műkődőképtelensége | 65% |
Egy kar könyökízület alattig való teljes elvesztése | |
vagy teljes működőképtelensége | 60% |
Egyik kéz teljes elvesztése | 55% |
Hüvelykujj elvesztése | 20% |
Mutatóujjak elvesztése | 10% |
Többi ujj elvesztése, egyenként | 5% |
Egy láb combközép fölöttig való teljes elvesztése | |
vagy teljes működőképtelensége | 70% |
Egy láb combközépig való teljes elvesztése | |
vagy teljes működésképtelensége | 60% |
Egyik láb térdig elvesztése | 50% |
Egyik lábszár térd alattig történő elvesztése | 45% |
Lábfej elvesztése | 40% |
Nagyujj elvesztése | 5% |
Másik lábujj elvesztése | 2% |
Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a biztosító a táblázat megfelelően csökkentett értékeit veszi figyelembe.
A táblázatban nem szereplő esetekben – a jelen biztosítás vonatkozásában – a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképes- sége milyen mértékben károsodott. A biztosító orvos szak- értőjének megállapítása független minden más orvosi vagy társadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvos szakértők megállapításától.
7. Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon baleset több, kü- lönböző funkciócsökkenést eredményezett, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a jelen kiegé- szítő biztosítás teljes tartamán belül összességében – nem haladhatja meg a 100%-os egészségkárosodási mérték- nek megfelelő szolgáltatási összeget.
8. Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor a szolgáltatás meghatározásánál a már meglévő rokkantság mértéke levonásra kerül.
9. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított
– jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül bekövetkezett baleseti eredetű, a baleset bekö- vetkeztétől számított 2 éven belül megállapított, a 10%-os mértéket el nem érő végleges egészségkárosodást szen- ved. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén az ezen eseményre érvényes biztosítási összeget fizeti ki a biztosító a biztosított részére. Ezen biztosítási esemény vonatkozásá- ban a biztosítás megkötése előtt már károsodott, sérült test- részek maradandó egészségkárosodása kizárásra kerül.
10. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tarta- mán belül bekövetkezett – baleseti eredetű csonttörést szen- ved. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén az ezen eseményre érvényes biztosítási összeget fizeti ki a biztosító a biztosított részére.
11. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított
– jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tar- tamán belül bekövetkezett – baleseti eredetű sérülése miatt kórházi kezelés válik szükségessé. A biztosító min- den – ugyanazon baleseti sérülés kezelése céljából szüksé- gessé váló – kórházban eltöltött napra a szerződésben meg- jelölt napi térítési összeget fizeti, feltéve, hogy a kórházi ápo- lás tartama eléri a 3 napot. A felvétel és az elbocsátás napja egész napnak számít. Ugyanazon balesetből eredően – akár folyamatos kórházi tartózkodásról, akár több, egymást kö- vető időszak alapján összeadott időtartamról van szó –, a biztosító legfeljebb 180 napon át vállal szolgáltatási kötele- zettséget, a baleset időpontjától számított 2 éven belül. Jelen feltételben kórháznak minősül az a magyar tisztiorvosi és szakmai felügyelet által elismert, engedélyezett fekvőbeteg ellátást nyújtó intézmény, amely állandó orvosi irányítás, fel- ügyelet alatt áll. Nem minősül kórháznak a szanatórium, a rehabilitációs intézet, a gyógyfürdő, a gyógyüdülő, az elme- betegek gyógy- és gondozóintézetei, a geriátriai intézet, a szociális otthon.
12. Biztosítási eseménynek minősül, ha valamely biztosított – jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó kockázatviselés tarta- mán belül bekövetkezett – baleseti eredetű sérülése miatt műtéti ellátás válik szükségessé. Jelen feltételben műtétnek minősül minden olyan – orvos által – az orvosi szakma sza- bályai szerint, kórházban végzett sebészeti beavatkozás, amelyet a baleseti sérülés gyógyítása céljából, a baleset nap- jától számított 1 éven belül hajtottak végre, és amely leg- alább 3 napos, folyamatos kórházi benntartózkodást igé- nyelt. A biztosító a biztosított baleseti műtéte esetén az ezen eseményre érvényes biztosítási összeget fizeti ki.
VII. Közlési és változásbejelentési kötelezettség
1. A szerződőt és biztosítottat egyaránt a LÁF VII. fejezetének megfelelően közlési kötelezettség terheli. A biztosító jogo- sult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vo- natkozó további kérdéseket tehet fel.
2. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosított foglal- kozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából történő lényeges megváltozását.
3. A biztosított aláírásával hitelesítve felhatalmazza kezelőorvo- sait, az őt kezelő kórházakat és egészségügyi intézményeket, az Országos Egészségbiztosítási Pénztárat és a társadalom-
biztosítási kifizetőhelyeket, hogy az általuk nyilvántartott - a kockázat elvállalásával és a biztosítási esemény bekövetke- zésével összefüggő, a biztosított egészségi állapotára és egészségbiztosítási ellátásaira vonatkozó – adatokat a bizto- sító kérésére átadják.
VIII. A szolgáltatás teljesítésének feltételei
1. A biztosítási eseményt a LÁF VIII. fejezete 1. pontjának megfelelően kell bejelenteni.
2. A biztosító a szolgáltatásokat az igény elbírálásához szüksé- ges összes irat beérkezésétől, illetve az egészségkárosodás mértéke megállapításától számított 15 napon belül teljesíti. A biztosító a végleges egészségkárosodás mértékét legkoráb- ban a balesetet követő 30 nap elteltével, legkésőbb, illetve véglegesen a balesetet követő két év elteltével állapítja meg.
3. Ha a baleset következtében a biztosított 30 napon belül meghal, csak a baleseti halálra megjelölt szolgáltatás igé- nyelhető.
4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a szolgáltatásra jo- gosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:
– a biztosítási kötvényt és a biztosító kérésére a díjfizetés iga- zolását;
– a biztosított halotti anyakönyvi kivonatát és a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;
– baleset helyének, idejének, körülményeinek következmé- nyeinek részletes leírását, és az azt dokumentáló iratokat;
– hatósági eljárás esetén a nyomozást lezáró (vagy a nyo- mozás megtagadásáról szóló) határozatot;
– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szüksé- ges egyéb okiratokat.
Szükség esetén a biztosító egyéb igazolásokat is bekérhet, és jo- gában áll a bejelentések és felvilágosítások tartalmának ellenőrzése.
IX. A biztosító mentesülése, kizárások
1. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértése esetében a biztosító mentesül a szolgál- tatás teljesítése alól, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szer- ződéskötéskor, illetve a szerződés módosításakor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkez- tében.
2. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a biztosítási eseményt a megadott határidőn belül nem jelentik be, és emiatt lényeges körülmények kideríthe- tetlenné válnak.
3. A biztosító a biztosítási összeg kifizetése alól mentesül, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása miatt bekövetkező baleset során vesztette életét.
4. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben állnak:
– a szilárd, folyékony, légnemű anyagok szándékos bevétele miatti mérgezésekkel, sérülésekkel, ideértve a drogok, ká- bítószerek elfogyasztását is;
– a hasi- vagy altesti sérvvel (megemelést), ha az balesettel nincs okozati összefüggésben;
– a porckorong sérüléssel, rándulással, ficammal továbbá a nem baleseti eredetű vérzéssel;
– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásával (ki- véve a terápiás célú orvosi kezelést);
– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, extrém sport űzésével (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve motoros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sport- ágak űzése közben bekövetkezett eseményekkel;
– repüléshez kapcsolódó eseményekkel (többek között ejtő- ernyős ugrással, sárkányrepüléssel), kivéve az utasként, pi- lótaként, személyzetként való részvételt a szervezett légi utasforgalomban;
– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselekmé- nyekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tüntetéssel.
– a biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyilkos- ságával vagy annak kísérletével okozati összefüggésben bekövetkező eseményekkel,
– a valamely balesettel összefüggésbe nem hozható – ember vagy állat terjesztette – bakteriális-, vagy vírusfertőzésekkel,
– a versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett ese- ményekkel,
– a biztosított fegyveres szolgálatának teljesítése közben, il- letve a biztosított fegyverviselésének vagy fegyverhaszná- latának során, azzal összefüggésben bekövetkezett esemé- nyekkel.
5. Mentesül a biztosító a szolgáltatások teljesítése alól, ha a balesetet a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, vagy szándékosan elkövetett súlyos bűncse- lekménye idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minősül különösen az a baleset, amely a biztosí- tott
– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) álla- potával, vagy
– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fo- gyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy
– érvényes jogosítvány nélküli vagy alkoholos állapotban tör- ténő gépjárművezetésével közvetlen okozati összefüggés- ben következett be.
6. A kiegészítő biztosítás csak az Európában bekövetkezett bal- esetekre terjed ki.
Választható fedezettípusok
Biztosítási esemény | BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG Öko csomag Relax csomag Bázis csomag | ||
Baleseti halál | 1000000 Ft | 750000 Ft | 500000 Ft |
10%-os mértéket meghaladó, baleseti eredetű, maradandó egészségkárosodás | max. 1000000 Ft | max. 750000 Ft | max. 500000 Ft |
10%-os mérték alatti, baleseti eredetű, maradandó egészségkárosodás | 10000 Ft | 8000 Ft | 6000 Ft |
Csonttörés, csontrepedés | 5000 Ft | 4000 Ft | 2000 Ft |
Baleset miatt szükséges kórházi napi térítés | 4000 Ft/nap | 3000 Ft/nap | – |
Baleset miatti mûtéti térítés | 30000 Ft | 20000 Ft | – |
E3) Kiegészítő műtárgybiztosítás feltételei
I. Általános rendelkezések
Jelen feltétel a lakásbiztosítást kiegészítő műtárgybiztosítás sza- bályait tartalmazza.
II. Biztosítottak
A kiegészítő műtárgybiztosítást az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt-vel kötött érvényes lakásbiztosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szolgáltatás megjelölésre került.
II. Kockázatviselési hely
A biztosítás helye a kötvényben feltüntetett cím.
IV. Biztosított vagyontárgyak
1. A biztosítási ajánlaton vagy az ajánlathoz tartozó értéknyil- vántartó lapon megjelölt műtárgyak
2. A műtárgyak csak abban az esetben biztosítottak, ha róluk értéknyilvántartás ill. értékfelmérés készült a jelen feltétel V. pontjának megfelelően.
V. Értéknyilvántartási, és felmérési kötelezettség
A lakásban elhelyezett műtárgyak kiegészítő biztosításának fel- tétele a szerződéskötés előtti pontos műtárgylista és értékbecslés elkészítése.
Az értékbecslést elvégezheti az ügyfél, vagy bármilyen – arra en- gedéllyel rendelkező – szervezetnél, vállalkozásnál, értékbecs- léssel foglalkozó személynél elvégeztethető. A becslés költsége a szerződő/biztosítottat terheli.
Eltekint a biztosító az értékbecsléstől, amennyiben a szerződő számlával igazolni tudja a vagyontárgyak értékét.
Jelen kiegészítő műtárgybiztosítás megkötése esetén a műtár- gyakról (C) II. 2. 2.2) tételes jegyzéket és fényképet kell készíteni a vagyontárgy mennyiségének, jellemzőinek és értékének meg- határozásával.
Az értékbecslés ellenőrzését a lista elkészítése után az UNIQA Biztosító Zrt. értékbecslője végzi térítésmentesen a VIG Vagyon- biztosítási Terület/Műtárgybiztosítási terület közreműködésével. Az ellenőrzés után e jegyzéket a szerződéskötéskor lezárt borí- tékban a biztosítónak át kell adni, vagy azt harmadik helyen le- tétbe helyezni és a letétkezelő nevét, címét a biztosítónak meg- adni. Az értéklistát a biztosító szakembere (pl. módosítás illetve kár esetén) csak a biztosított jelenlétében vagy írásbeli jóváha- gyásával nyithatja fel.
Minden olyan lakásbiztosításnál ahol kiegészítő műtárgybizto- sítás kerül megkötésre a fenti eljárást kell alkalmazni. Ezt az UNIQA Biztosító Zrt. értékbecslője által ellenőrzött dokumentu- mot az ajánlat mellé a fenti módon csatolni kell.
VI. Biztosított kockázatok
1. A műtárgyak biztosítása kiterjed a szerződésben megjelölt kockázatviselési helyen minden olyan veszély következtében fellépő rongálás, megsemmisülés és elveszés ellen, amelynek a biztosított műtárgy ki van téve, és a kizárások és mentesü- lések között nem szerepel.
2. A Különös feltételek C) III. 9. pontjában definiált betöréses lopás kockázatokra történő biztosítását a biztosító az 1. és
2. sz. mellékletben szabályozott védelmi előírások mellett vál- lalja. A biztosító kártérítési kötelezettsége a káresemény be- következésekor meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi rendszernek megfe- lelő, az 1. sz. mellékletben meghatározott limitig terjed.
VII. Kizárások
Kizártak a következő károk (sérülés, rongálás vagy megsemmi- sülés illetve elveszés) – tekintet nélkül más közrejátszó okok meglétére –, amelyek az alábbiak miatt következtek be:
a) fagykár, hő, hőmérsékleti- és légnyomás ingadozások, le- vegő nedvességtartalma, füst, korom, por, fény és sugárzás hatása;
b) a biztosított műtárgy természetes vagy hiányos jellege;
c) a biztosított műtárgy rendeltetésszerű használata következ- tében fellépő kopás, elhasználódás vagy rongálás;
d) kártevők és férgek okozta károsodás, kivéve rágcsálók;
e) megmunkálás, tisztítás, javítás és restaurálás;
f) régebbi károk növekedése: pl. meglévő hajszálrepedések üveg vagy porcelántárgyakon;
g) sikkasztás, hűtlen kezelés, jogtalan elsajátítás, csalás vagy zsarolás;
h) a szállítóeszköz, szállítási útvonal valamint a tárgy jellege és mérete tekintetében nem az igénybevételnek megfelelő cso- magolás;
i) bármilyen háborús esemény (függetlenül attól, hogy tör- tént-e hadüzenet, vagy sem), polgárháború, forradalom, lá- zadás, felkelés, tüntetés, nyugtalanság; sztrájk, valamint va- lamennyi, a felsorolt intézkedéssel kapcsolatos katonai és ha- tósági intézkedés;
j) terror vagy a terrort elhárító intézkedés; terrorista cselek- mény alatt személyek vagy csoportok politikai, vallási, etni- kai, ideológiai vagy hasonló célok elérésére alkalmas cselek- ményei értendők, amelyek alkalmasak a félelemkeltésre a társadalomban vagy annak bármely rétegében, és ezáltal a kormány vagy állami intézmények befolyásolására;
k) atomenergia, radioaktív izotópok vagy ionizált sugárzás;
l) kémiai, biológiai, biokémiai anyagok vagy elektromágneses hullámok fegyverként történő felhasználása;
m) államosítás, lefoglalás vagy egyéb állami intézkedés.
VIII. Biztosítási érték
A biztosítási érték a következők szerint kerül meghatározásra:
• Biztosítási érték alatt a biztosító és biztosított között megál- lapított és dokumentált érték értendő. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított értéket rendszeresen, de legalább 2 évenként ellenőrizze.
• Amennyiben a biztosító és a biztosított nem állapítanak meg biztosítási értéket, úgy a biztosított által „deklarált érték” ér- vényes. Ezt a biztosítottnak kár esetén igazolnia kell.
• Ha az derül ki, hogy egy biztosított tárgy hamisítvány, a folyó biztosítási időszak kezdetéig visszamenőlegesen a tény- leges érték minősül biztosítási értéknek. A Biztosító az ezen felül fizetett arányos éves díjat visszatéríti.
IX. Kártérítés
Ha rendőrségi bejelentés szükséges kártérítés csak az ott beje- lentett műtárgyakra történik.
A) Egyedi műtárgyak esetén
1. Ha a biztosított tárgyak tönkremennek vagy elvesznek, a Biz- tosító – a VIII. pont szerinti biztosítási értéket téríti.
2. A biztosított tárgyak sérülése esetén a Biztosító saját válasz- tása szerint, de tekintettel a biztosított érdekeire, a követke- zőket téríti:
a) Kártérítést fizet 1. pont szerint a megrongált műtárgy át- vétele ellenében;
b) Kártérítést fizet az értékcsökkenés nagyságrendjében;
c) A restaurálási költségeket (beleértve a szállítási és a doku- mentálási költségeket) téríti, ezen felül az esetlegesen megmaradó értékcsökkenést, de nem többet, mint a VIII. pont szerinti biztosítási érték.
B) Párok, pandantok, sorozatok és többrészes, összetartozó mű- tárgyak kárai esetében a Biztosító a következő kártérítést nyújtja, de összességében soha nem többet, mint a párok, pandantok il- letve sorozatok stb. a VIII. pont szerinti biztosítási értékét
1. A teljes pár, egy sorozat valamennyi része, stb. megsemmi- sülésekor vagy elveszésekor a biztosító a VII. pont szerinti biztosítási értéket téríti.
2. Egyes részek megsemmisülésekor, elveszésekor vagy meg- rongálásakor a biztosító saját választása szerint, de tekintettel a biztosított érdekeire a következőket téríti:
a) Egyes részek megsemmisülésekor vagy elveszésekor – az
1. pont alapján megtéríti a megsemmisített vagy elve- szett rész egyedi értéket, beleértve egy esetleges érték- csökkenést a teljes műtárgyon; – vagy egy olyan össze- hasonlítható műtárgy új beszerzési költségeit, amely a megrongált vagy eltulajdonított részt művészettörténeti értékében is kiváltja, helyettesíti.
b) Egyes részek sérülésekor – a restaurálási költségeket, (be- leértve a szállítási és dokumentálási költségeket) ezen felül a restaurált részen vagy a teljes műtárgyon esetlegesen megmaradó értékcsökkenést; – a VIII. 1. pont alapján kár- térítés a sérült részekre, beleértve egy esetleges értékcsök- kenést a teljes műtárgyon, a megrongált műtárgy átvé- tele ellenében;
c) vagy olyan hasonló tárgy újra beszerzésének költségeit, amely művészettörténeti értékében is pótolja a tönkre- ment vagy elveszett tárgyat, a megrongált műtárgy át- vétele ellenében;
d) vagy a műtárgy-összesség értékcsökkenését, amennyiben alkalmas tárgyat nem lehet beszerezni, de összesen nem magasabb összegben, mint a párok sorozatok stb. bizto- sítási értéke.
C) A biztosított köteles az eltulajdonított műtárgy után járó kárté- rítés teljes körű kifizetése előtt – a biztosító kívánságára – a bizto- sító által előkészített okiratot jogszerű aláírásával ellátni, amellyel a biztosított kötelezi magát az érintett műtárgy tulajdonjogának és valamennyi ezzel együtt járó jog átruházására abban az eset- ben, amennyiben ahhoz újra hozzájut. A műtárgy átvétele esetén a biztosított köteles a tulajdont, a tulajdonjogot és valamennyi ezzel együtt járó jogot átruházni a biztosítóra és ezzel összefüg- gésben a biztosító által előkészített okiratot jogszerűen aláírni.
D) Újra megszerzett műtárgyak
Úgy a szerződő/biztosított, mint a biztosító, amennyiben az el- veszett műtárgy tartózkodási helyéről tudomást szerez, köteles egymást arról haladéktalanul írásban tájékoztatni, és valameny- nyi, a műtárgy azonosításához és visszaszerzéséhez szükséges intézkedést megtenni.
Amennyiben a jogtalanul eltulajdonított műtárgy a feltételeknek megfelelő kártérítés teljes összegének kifizetése előtt visszaszer- zésre kerül, úgy a biztosított – abban az esetben, amennyiben a kártérítés már részben kifizetésre került, lépésről lépésre a már átvett kártérítés visszafizetése ellenében – köteles azt vissza- venni. Amennyiben a jogtalanul eltulajdonított műtárgy meg- rongálódott, úgy a biztosító köteles a szerződőnek/biztosított- nak a VIII. bekezdésben szabályozottak szerint a kártérítést kifi- zetni.
Amennyiben a jogtalanul eltulajdonított műtárgy a teljes, a fel- tételeknek megfelelő kártérítés kifizetését követően kerül meg, úgy a biztosított saját választása szerint
a) vagy a kártérítést fizeti vissza a mindenkori hatályos törvény szerinti kamatokkal együtt az esetleges értékcsökkenés levo- násával, vagy
b) a műtárgyat a biztosító tulajdonába adja.
Amennyiben a biztosított köteles a biztosítónak rendelkezésére bocsátani az előkerült műtárgyat, úgy a biztosítóra át kell ru- háznia a tulajdonjogot, és minden egyéb jogot, amivel a mű- tárgy vonatkozásában rendelkezik, továbbá köteles ezzel kap- csolatban egy biztosító által elkészített okiratot jogszerűen alá- írni.
E4) Kiegészítő családi jogvédelem asszisztencia
I. Általános rendelkezések
Jelen feltétel a lakásbiztosítást kiegészítő családi jogvédelem asszisztencia biztosítás szabályait tartalmazza.
II. Biztosítottak
A családi jogvédelem asszisztenciát az veheti igénybe, akinek az UNIQA Biztosító Zrt-vel kötött érvényes lakásbiztosítása van, és a biztosítási ajánlaton és kötvényen a szolgáltatás megjelölésre került.
Biztosítottnak fenti személyek közül a kiegészítő családi jogvé- delmi asszisztencia kapcsán kizárólag az alábbi személyek mi- nősülnek:
– szerződő
– szerződővel a biztosítási esemény bekövetkezésekor közös ház- tartásban élő, házastársi kapcsolatban nem álló, önálló kere- settel nem rendelkező 25 év alatti gyermek (vérszerinti, örök- befogadott, nevelt) ill. unoka
III. Biztosítási esemény
Jelen feltétel keretében biztosítási eseménynek minősül a bizto- sított(ak) által vagy ellenük a biztosítási szerződés hatálya alatt elkövetett, vagy annak hatálya alatt bekövetkezett jogsértés, melynek folytán a biztosított jogainak érvényesítése és/vagy vé- delme válik szükségessé.
– A biztosítási védelem– kizárólag a magánéletben bekövet- kezett biztosítási eseményekre terjed ki. Magánéletnek te- kinti a biztosító a biztosított személyek foglalkozásán, hiva- tásán, politikai tevékenységén vagy üzletszerű gazdasági te- vékenységén kívüli életviszonyait (kivéve munkajogi jogvé- delem)
– Jogvédelemre a biztosítási esemény bekövetkezése után áll- hat fenn igény az alábbiak szerint:
a) kártérítési jogvédelem esetén az első olyan eseménytől fogva, ami a kárt a biztosítottnak okozta vagy okozhatta
b) büntető/szabálysértési jogvédelem esetén attól fogva, amikor a biztosított valamilyen jogi kötelezettséget vagy jogszabályi előírást megszegett vagy feltehetően megsze- gett A biztosítási esemény akkor minősül bekövetkezett- nek, amikor a biztosított megkezdte vagy feltehetően megkezdte a jogi kötelezettség vagy jogszabályi előírás megszegését.
c) minden más esetben azon időponttól kezdődően, amikor a biztosított jogi kötelezettséget vagy jogi előírást meg- szegett, vagy feltehetően megszegett, illetve amikor az el- lenérdekű fél, vagy harmadik személy a biztosított által kö- tött szerződéseket, továbbá jogi kötelezettségeket vagy jogi előírásokat megszegett, vagy feltehetően megszegett.
– A biztosítási eseménynek a biztosítási szerződés hatálya alatt kell bekövetkeznie. Több illetve azonos okból származó biz- tosítási esemény esetében az első biztosítási esemény bekö- vetkezésének időpontja a meghatározó a biztosítási fedezet fennállása szempontjából.
– Több azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő ese- mény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy egy vagy több Biztosított személyt érint. Több bizto- sítási eseménynél, melyek okozatilag összefüggő egységes folyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll ren-
delkezésre. Ezen esetben a biztosítási összeg az első biztosí- tási eseménynek minősülő jogsértés, vagy érdeksérelem idő- pontja szerint kerül megállapításra.
IV. Területi hatály
A biztosítás területi hatálya a Magyarország területén bekövet- kezett, magyar bíróság és más magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.
V. Időbeli hatály
A biztosítási fedezet azon biztosítási eseményekre terjed ki, ame- lyek a biztosítási szerződés hatálya alatt következnek be.
Ha a feltételek valamely jogvédelmi kockázat esetében várako- zási időt állapítanak meg, a Biztosító kockázatviselése csak az ott meghatározott idő elteltével veszi kezdetét. A várakozási idő alatt bekövetkezett eseményekre a Biztosító szolgáltatási köte- lezettsége nem terjed ki.
Várakozási idő a biztosítási szerződés létrejöttétől a Biztosító koc- kázatviselésének kezdetéig terjedő időszak, amely alatt bekövet- kezett biztosítási eseményekre a Biztosító szolgáltatási kötele- zettsége nem áll fenn.
VI. A biztosító szolgáltatásai
1. A biztosító – teljesítési kötelezettsége esetén – vállalja a biz- tosítási esemény megtörténte időpontjától a biztosított jo- gainak védelmével összefüggésben felmerülő indokolt költ- ségeket az alábbiak szerint.
2. A biztosító az alábbiakat téríti a választott fedezettípus sze- rinti összeghatárig:
a) a jogi képviselő számlával igazolt munkadíját;
b) a peres és nem peres bírósági eljárással összefüggő, jog- szabályon alapuló díjakat és illetékeket;
c) a bíróság által kirendelt szakértő előírt díját és költségeit;
d) a biztosító hozzájárulásával felkért független szakértő te- vékenységéért járó díjakat;
e) biztosítottat megillető végrehajtási jogcím meglétét kö- vetően (például ítélet) a jogi érvényesítés költségeit leg- feljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig
f) jogerős bírósági határozat alapján a biztosítottat terhelő, a biztosítottal jogvitában álló fél vagy az állam oldalán felmerült díjakat és költségeket;
g) utazási költségeket az illetékes bíróság székhelyére, ha a személyes megjelenést a bíróság rendeli el. Biztosító ezen utazási költséget másodosztályú vasúti, vagy ezzel egyen- rangú más közlekedési eszköz menetjegyének vételáráig vállalja megtéríteni.
3. A biztosító teljesítési kötelezettsége az alábbiak szerint áll fenn:
a) A biztosító által az egy biztosítási időszakban bekövetke- zett biztosítási eseményekre a teljesítések felső határát az ajánlaton jelzett – a választott fedezettípusnak megfe- lelő – biztosítási összeg képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik.
b) Több biztosítási eseménynél, melyek okozatilag össze- függő egységes folyamatot alkotnak, a biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre. Összege az első biztosítási
eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem idő- pontja szerint állapítandó meg.
c) Xxxxxxx egyezség esetén a biztosító a bíróság által megál- lapított költségeket a pernyertességnek a pervesztesség- hez viszonyított bíróság által megállapított arányában vi- seli. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli. Egyezségkötés esetén a biztosító egyezséghez való hozzájárulását minden esetben be kell szerezni.
d) A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt kö- vetkezett be, és a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt a biztosító részére bejelentésre került.
VII. A biztosítási védelem terjedelme
1. Kártérítési jogvédelem
A kártérítési jogvédelem magában foglalja a szerződésen kívül okozott, a polgári jogi felelősség alapján jogszabályon alapuló kártérítési igények érvényesítését az elszenvedett va- gyoni és nem vagyoni kár miatt.
2. Tulajdonosi jogvédelem
A tulajdonosi jogvédelem magába foglalja a biztosított ma- gánjogi érdekeinek védelmét
a) ingatlanra vonatkozó tulajdon átruházásával
b) ingókra vonatkozó tulajdon átruházásával
c) ingatlan bérbe adásával ill. bérbe vételével kapcsolatos jogviták esetén.
Várakozási idő: 3 hónap
3. Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem magában fog- lalja a biztosított jogi érdekeinek védelmét bíróság vagy sza- bálysértési hatóság előtti eljárásban gondatlanul elkövetett bűncselekmények és szabálysértések miatt.
4. Munkajogi jogvédelem
A munkajogi jogvédelem magában foglalja a biztosított jogi érdekeinek a védelmét a magyar munkaügyi bíróság előtti el- járásokban és a pert megelőző szakaszban is, munkavállaló- ként, közalkalmazottként, köztisztviselőként a munkáltatóval szembeni igények érvényesítése során az alábbi esetekben:
a) munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony alapján a munkáltató által a munkavállalóval, közalkalma- zottal, köztisztviselővel szemben érvényesített kártérítési igények, eljárások, követelések;
b) a munkaviszony, közalkalmazotti, köztisztviselői jogviszony megszüntetésével kapcsolatos igények tekintetében.
Várakozási idő: 3 hónap
5. Fogyasztói jogvédelem
A fogyasztói jogvédelem magában foglalja a Biztosított jogi érdekeinek védelmét az árucikkek megvásárlására, eladására, használatára, hasznosítására és a szolgáltatások igénybe vé- telére vonatkozó szerződésekkel kapcsolatban.
Jelen biztosítási feltétel kapcsán
– fogyasztó: a gazdasági vagy szakmai tevékenység körén kívül eső célból szerződést kötő személy;
– fogyasztói szerződés: az a szerződés, amely fogyasztó és olyan személy között jön létre, aki (amely) a szerződést gazdasági vagy szakmai tevékenysége körében köti;
A jótállásra és kellékszavatosságra vonatkozó jogszabályi elő- írások alkalmazásában az a szerződés minősül fogyasztói szerződésnek, amelynek tárgya ingó dolog, kivéve
a) a villamos energiát,
b) a tartályban, palackban vagy egyéb módon korlátozott mennyiségben vagy meghatározott űrtartalommal ki nem szerelt vizet és gázt, továbbá
c) a végrehajtási eljárás vagy más hatósági intézkedés foly- tán eladott dolgot, valamint
d) az olyan árverésen eladott használt dolgot, amelyen a fo- gyasztó személyesen részt vehet (fogyasztási cikk)
Várakozási idő: 3 hónap
VIII. Kizárások
A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védel- mét:
a) gépjárművek üzemeltetésével, vezetésével vagy tulajdon át- ruházásával kapcsolatban bekövetkezett biztosítási esemé- nyeknél;
b) ha a jogvita tárgyát képező követelés összege, illetve sza- bálysértési eljárás során a pénzbírság összege a biztosítási összeg 5%-át nem éri el. Ha a biztosítási esemény megtör- téntének bejelentésekor ez nem állapítható meg, a biztosító teljesítési kötelezettsége fennáll mindaddig, amíg fenti, a biztosító teljesítését kizáró körülmény nem tisztázódik.
c) a Biztosított ellen indított csőd, felszámolási – végelszámo- lási –, valamint fizetésképtelenségi elszámolással összefüggő igényekre.
d) bírósági úton nem érvényesíthető követelésekre, így külö- nösen a játékból, fogadásból, illetve ezek céljára ígért vagy adott kölcsönből eredő igényekre vagy elévült követelésekre
e) háborús eseményekkel, belső zavargásokkal, tüntetésekkel,
f) sztrájkkal, nyilvános összejöveteleken és köztéri megmozdu- lások alkalmával előforduló erőszakos cselekményekkel köz- vetett és közvetlen kapcsolatban;
g) adó, vám, jövedéki és egyéb illetékjogból adódóan;
h) az UNIQA Biztosító Zrt.-vel szemben szerződéssel vagy szer- ződésen kívüli jogviszonnyal kapcsolatos ügyben;
i) közigazgatási szerv rendelkezéseivel közvetett vagy közvet- len kapcsolatban;
j) családjogi és öröklési jogvitákban;
k) szabadalmi, szerzői, védjegy – vagy szellemi tulajdonból eredő egyéb jogokkal, bíróság előtt nem érvényesíthető kö- vetelésekkel, így, de nem kizárólag játék – vagy fogadási szerződésekkel és spekulációs ügyletekkel okozati összefüg- gésben álló jogi érdekekre;
l) földrengéssel, nukleáris vagy genetikai károkkal, bányászati károkkal kapcsolatban;
m) nemzetközi és nemzetek feletti törvényszékek előtti eljárások esetén;
n) a Biztosított által olyan személyek nevében érvényesített igé- nyekre, akik nem minősülnek Biztosítottnak;
o) a Biztosított által szándékosan elkövetett bűncselekménnyel, vagy szabálysértéssel okozati összefüggésben álló esemé- nyekre. Amennyiben az ilyen összefüggésre utólag derül fény, köteles a Biztosított két hónapon belül visszafizetni mindazon szolgáltatásokat, amelyeket a Biztosító addig tel- jesített
p) szellemi tulajdonnal, valamint tisztességtelen piaci magatar- tással összefüggő igényekre.
q) épület vagy épületrész tervezésével, felépítésével vagy átépí- tésével, valamint ingatlan kisajátítással, illetve köz érdekű
szolgalmi vagy más használati jog alapításával összefüggés- ben keletkezett igényekre
A biztosítási védelemből kizártak továbbá a következők:
a) az egyazon szerződésben biztosított személyek érdekeinek védelme egymással szemben;
b) közeli hozzátartozók (Ptk.685 §) egymással szembeni igé- nyeinek képviselete;
c) olyan követelések érvényesítése, melyeket a biztosítottra en- gedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesí- tés, amit a biztosított mástól átvállalt;
d) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve a fenti maga- tartás miatti többletköltség.
IX. A biztosított kötelezettségei A biztosított kötelezett:
a) egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biz-
tosítót a mindenkori tényállásról, és kívánságára valamennyi okmányt átadni, illetve a képviseletét ellátó ügyvédet a ti- toktartás alól felmenteni a biztosító irányában;
b) a képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körű képviseleti jogot adni, őt teljes egészében a mindenkori tényállásról tájékoz- tatni és kívánságára minden okmányt, egyéb bizonyítási esz- közt és tárgyat rendelkezésére bocsátani;
c) amennyiben a bírósági eljárásban a biztosított vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint személyes költségmentesség vagy illeték-feljegyzési jog illeti meg, köteles a költségmen- tesség (vagy illeték-feljegyzési jog) engedélyezése iránt ké- relmet előterjeszteni;
d) a felmerülő költségeket a kiegyenlítési határidő előtt leg- alább 3 munkanappal korábban a biztosító ellenőrzésére át- adni;
e) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve bírói döntés megtámadása előtt a biztosító állásfoglalását – külö- nösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni. A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biz- tosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.
X. Az igényérvényesítés esélyeinek megítélése
A biztosító a biztosítási esemény bejelentését követően minden- kor jogosult megvizsgálni az igényérvényesítés, ill. a jogi véde- kezés feltehető sikerének esélyeit.
Ha a vizsgálat után a jogi és a bizonyítási helyzetet alapulvéte- lével arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, írásban vállalja a biztosított költsé- geket.
A biztosító jogosult a jogvédelmi fedezet nyújtását megtagadni, ha jogi álláspontja szerint kevés az esélye annak, hogy a bizto- sított jogi érdekeinek védelme sikerre vezet. Ez a jogosultság abban az esetben is fennáll, ha a kedvezőtlen kilátásokra csak a biztosítási esemény bejelentését követően ismertté vált tények- ből és körülményekből lehet következtetni. Ilyen esetben az
Választható fedezettípusok
addig felmerült költségeket a biztosító viseli, feltéve hogy a biz- tosítási védelem egyéb feltételei fennálltak.
Ha a biztosított nem ért egyet a biztosítónak a költségviselés el- utasítását tartalmazó döntésével, a döntés kézhezvételétől szá- mított 15 napon belül érdekegyeztető bizottság felállítását kér- heti, az őt képviselő ügyvéd egyidejű megnevezésével.
Az érdekegyeztető bizottság tagjai: a biztosított által megneve- zett ügyvéd, a biztosító jogi képviselője, valamint az előző két tag által választott elnök.
Az érdekegyeztető bizottság az érdekegyeztetés iránti kérelem- nek a biztosítóhoz érkezésétől számított 5 munkanapon belül köteles írásbeli döntést hozni a sikerkilátás és a költségek viselé- sének kérdésében. Az érdekegyeztető bizottság döntéseit szó- többséggel hozza.
Az érdekegyeztető bizottság döntése, mind a biztosítóra, mind a biztosítottra nézve kötelező, a döntés ellen jogorvoslatnak nincs helye. Az érdekegyeztető bizottság működéséért legfel- jebb a bíróság által megállapítható ügyvédi költség felét számít- hatja fel.
Az érdekegyeztető bizottság működésének költségeit a biztosító viseli, ha az érdekegyeztető bizottság úgy dönt, hogy van meg- felelő kilátás az igényérvényesítés sikerére, viszont mindkét fél viseli a saját költségeit abban az esetben, ha az érdekegyeztető bizottság döntése alapján sincs megfelelő kilátás az igényérvé- nyesítés sikerére.
Amennyiben a biztosító szolgáltatási kötelezettsége beálltának alapjául szolgáló esemény során két vagy több ellenérdekű fél ugyanannál a biztosítónál rendelkezik jogvédelmi, illetve fele- lősségbiztosítási szerződéssel, a biztosító sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet. Büntető és szabálysértési eljárásban ugyan- csak sikerkilátás vizsgálata nélkül ad fedezetet a biztosító.
XI. A biztosított képviselete
Amennyiben a biztosító által nyújtott szolgáltatás során jogi kép- viselőt kell megbízni a biztosított képviseletével, a biztosító erre alkalmas ügyvédet vagy erre jogosult más jogászt ajánl. A biz- tosított ettől függetlenül jogosult a biztosítási esemény bekö- vetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az el- járás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén szabadon megválasztani jogi képviselőjét. A szabadon választott jogi képviselő munkadíját és költségeit a biztosító legfeljebb az általa javasolt jogi képviselő munkadíjának és költségének mértékéig fedezi.
Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított- nak a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét írásban kell beje- lenteni a biztosító felé, a megbízástól számított három munka- napon belül. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül fe- lelős megbízása teljesítéséért. A biztosító az ügyvéd tevékeny- ségéért nem felel.
Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, kinek iro- dája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen hely- ségben egyáltalán nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén mű- ködő ügyvéd is.
Öko csomag | Relax csomag | Bázis csomag | |
Limitek | 1000000 Ft | 750000 Ft | 500000 Ft |
E5) Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek biztosítása
Biztosítási eseménynek minősül a biztosításba vont garázsban tárolt kötelező felelősségbiztosításra kötelezett motoros meg- hajtású járművekben és abba utólag vagy gyárilag beépített al- katrészben, tartozékban tűz, robbanás, villámcsapás, vezetékes víz által okozott kár, amennyiben ezen kockázatok után az alap- biztosításban is megfizették a díjat. (A motoros meghajtású jár- művek tárolására szolgáló helyiség(ek)nek a külső időjárási vi- szonyoktól zártnak kell lennie.)
Biztosított vagyontárgy jelen kiegészítő biztosítás alapján, kizá- rólag a biztosított épület és vagy melléképület természetes sze- mély tulajdonos(társ)ainak és a velük a kockázatviselés helyén együtt élő közeli hozzátartozóiknak, a forgalmi engedély szerint, saját tulajdonát képező gépjárműve(i) és az(ok) gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozé- kai.
A biztosító szolgáltatása – bármely biztosítónál – casco biztosí- tással rendelkező járművek esetében a kártérítés felső határa a keletkezett kár, de legfeljebb az önrész mértéke, maximum évenként (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), káresemé- nyenként 1000000 Ft.
A biztosító szolgáltatása – bármely biztosítónál – casco biztosí- tással nem rendelkező járművek esetében a keletkezett kár mér- tékéig, de legfeljebb évenként (a szerződés biztosítási évfordu- lója szerint), káreseményenként 1000000 Ft-ig terjed.
Nem téríti meg a biztosító:
a) azon kárt, amelyet a biztosítottak más biztosítási szerződés alapján vagy egyéb, igazolt forrásból megkaphatnak, füg- getlenül attól, hogy melyik biztosítónál áll fenn a szerződés. (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás),
b) a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan kárt, amely nem a fent meghatározott kockázatok miatt keletkezett,
c) a biztosított motoros meghajtású járművek ellopásával (a jármű önkényes elvétele), elrablásával, feltörésével valamint e cselekményekkel vagy kísérletükkel összefüggésben kelet- kezett károkat,
d) tűz-, robbanás esetén azon motoros meghajtású járműben keletkezett károkat, amelyből hatóságilag igazolhatóan kiin- dult a tűz, vagy robbanás.
e) a kockázatviselés helyén, de nem garázsokban, vagy nem épületnek minősíthető helyen, illetve a szabadban tárolt mo- toros meghajtású járművekben keletkezett károkat,
f) a járműben keletkezett értékcsökkenést,
g) a sérült jármű más járművel történő pótlásának járulékos költségeit (pl.: bérautó),
h) a járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos költsége- ket (pl. elmaradt haszon, stb.)
i) a gépjármű szállítmányában, ill. a gépjárműben tárolt ingó- ságokban keletkezett károkat (kivéve a kötelező tartozékok és gyerekülés).
j) a gépjármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díját, a forgalomba helye- zés egyéb költségeit,
k) hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokat, üzemanyagot,
l) a helyreállítás során a járművön végzett változtatásokkal, tel- jesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségeket,
továbbá nem terjed ki a fedezet a biztosított bérelt, kölcsönvett, lízingelt motoros meghajtású járműveire, valamint az albérlők, látogatók, vendégek, járműveire.
F) Lakásbiztosítási záradékok
V-6. Záradék: Értéktároló alkalmazása
Az értéktárolót magába foglaló helyiség védelmi szintjéhez tar- tozó, az 1. sz. mellékletben rögzített limitig kiterjed a biztosítási fedezet a készpénz vagyoncsoportra (lásd C. fejezet II.2.4.) ha a MABISZ által termékmegfelelőségi ajánlással bíró vagy a biz- tosító által ajánlott értéktárolóban van elzárva, és
a) az értéktároló a minősítési tanúsítványnak vagy a gyártó te- lepítési előírásainak megfelelő módon falba vagy padozatba épített, vagy
b) lemezszekrényt, bútorszéfet 3 000 N, páncélszekrényt pedig 10000 N lefeszítő erőnek ellenálló módon az értéktárolón belül épületszerkezeti tartóelemhez, bútorhoz rögzítették.
Mentesül a biztosító a kárfizetési kötelezettség alól, ha a fenti követelmények hiányosan teljesülnek, vagy megfelelőség esetén a biztosított nem gondoskodott azok üzembe helyezéséről.
Z-1. Záradék: A felelősségbiztosítási fedezet kiterjesztése eb- tartói minőségre
A záradék értelmében a biztosítási fedezet kiterjed a magánsze- mélyi minőségből eredően az ebtartás során bekövetkező har- madik személynek okozott károkra.
A kártérítés felső határa 2000000 Ft/év, területi hatálya: Ma- gyarország.
A záradék nem értelmezhető és nem alkalmazható állatpanziók és kereskedelmi célú ebtenyésztők felelősségének biztosítására. A kártérítés nyújtásának feltétele, hogy a biztosított hiteltérdem- lően igazolja az eb tulajdonjogát.
Z-2. Záradék: Üvegtörés kizárása
(Jelen záradék csak olyan külön ingóságbiztosítás esetén alkal- mazható, ha az épület külön kerül biztosításra, s az magában foglalja a szerkezeti üvegezést.)
A záradék értelmében a biztosítás nem terjed ki a kötvényben megjelölt biztosított veszélynemek közül az épületszerkezeti üvegtörés károkra.
Z-3. Záradék: Építés, átépítés alatt álló épületek biztosítása
Jelen kiegészítő biztosítás feltételének keretében a felek megál- lapodnak abban, hogy a biztosítási szerződés feltételeinek, ki- zárásainak, záradékainak változatlan érvényben hagyásával és azzal a feltétellel, hogy a biztosított a jelen kiegészítő biztosításra megállapított díjat megfizette, az építés, valamint az építési en- gedélyhez kötött bővítés, átépítés alatt álló épületek és épület- részek teljes állagára kiterjed a biztosítási fedezet – beleértve azok beépített és be nem épített alkotórészeit és tartozékait is – a lakásbiztosítási ajánlaton jelzett biztosítási csomagban meg- nevezett kockázatokra és védelmi szintek mellett.
Jelen záradék alkalmazását a szerződő a biztosítás tartama alatt tetszőleges időtartamra kérheti.
A kárt részkárok esetén a keletkezett kár mértékéig, totálkár ese- tén legfeljebb az épület káridőponti készültségi szintjéig terjedő biztosítási összeg erejéig téríti a biztosító.
Z-4. Záradék: Telken kívüli garázsok biztosítása
A záradék kizárólag a szerződésben foglalt, a biztosított épülettel nem egy telken lévő, kizárólagosan a biztosított által használt garázsok biztosítására vonatkozik. A biztosítási fedezet az Ott- hon és környezet lakásbiztosítás feltételei 3. sz mellékletében sze- replő kockázatokra terjed ki, a választott biztosítási csomagtól függően.
Ingóság-biztosítási fedezetre kizárólag általános háztartási ingó- ság adható fel. Az ingóság-biztosítási fedezet a csomagválasz- tástól függő kockázatokra terjed ki. Betöréses lopás és rablás biz- tosítás esetén a V-1. mechanikai védelemi kritériumok megléte alapkövetelmény. A telken kívüli garázsra vonatkozóan a betö- réses lopás és rablás biztosítás kártérítésének maximum összege: V-1 kritériumok teljesülése esetén: 50000 Ft,
V-2 kritériumok teljesülése esetén: 80000 Ft, V-3 kritériumok teljesülése esetén: 100000 Ft.
Az Otthon és környezet lakásbiztosítás védelmi szintjei, és a hozzájuk tartozó kártérítési limitek
1. sz. melléklet
A biztosító kártérítési kötelezettsége a betöréses lopás káresemény bekövetkezésekor meglévő, a kárrendezés során megállapított és rögzített tényleges betörésvédelmi szinteknek megfelelő, a biztosító által meghatározott és az alábbi táblázatban rögzített limitekig terjed a biztosított vagyoncsoportokban. Az I. védelmi szint nem teljesülése esetén a biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll fenn.
Biztosított vagyontárgyak Betörésvédelmi szintek | Védelmi szinthez rendelt maximális kártérítési összegek (E Ft) vagyoncsoportonként, betöréses lopás kockázatnál | ||||||
Állandóan lakott épület/lakás | Melléképület | Nyaraló és lakatlan épület | |||||
Összesen Ebbôl Ô | Mûtárgyak | Nagy értékû ingóságok | Készpénz1 MABISZ minôsített értéktárolóban | Általános háztartási ingóság valamint 100 ezer Ft egyedi értéket meghaladó barkács- és kerti gépek (kizárólag saját használatú helyiség) | Általános háztartási ingóság | ||
200 E Ft egyedi értéket meghaladó • Híradástechnikai és mûszaki cikkek • Hobby eszközök • Egyéb gyûjtemények | Nemesfém, igazgyön- gyök drágakövek, vala- mint ezek felhasználá- val készült ékszerek, órák2, valamint nemes szôrmék | ||||||
I. védelmi szint | 3000 | 500 | 500 | 100 | 100 | 200 | 200 |
II. védelmi szint | 4000 | 1000 | 1000 | 200 | 200 | 300 | 500 |
III. védelmi szint | 8000 | 3000 | 3000 | 300 | 300 | 500 | 2000 |
IV. védelmi szint | 15000 | 5000 | 5000 | 400 | 400 | 700 | 3000 |
V. védelmi szint | nem limitált | 10 000 | nem limitált | 500 | 500 | 1000 | nem limitált |
1 Értéktároló nélkül, vagy minősítéssel nem rendelkező értéktároló esetén készpénz, értékpapír a lakásban Bázis csomag kötése esetén max. 20000 Ft-ig, Relax csomag esetén max. 40000 Ft, Öko csomag kötése esetén max. 60000 értékig biztosított, amennyiben a készpénzt az ajánlaton biztosításra feladták.
29
2 A nemesfém, igazgyöngyök drágakövek, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, órák amennyiben MABISZ által minősített értéktárolóból kerültek eltulajdonításra, a kártérítési limit felső határa megegyezik a minősítési értékhatárral, amennyiben az értéktárolót előírásszerűen telepítették.
A védelmi szintek kritériumai
2. sz. melléklet
I. Mechanikai védelmi kritériumok és elektronikai jelzôrendszerek kombinációjából kialakított védelmi szintek
I. védelmi szint: V-1. mechanikai védelmi kritériumok
II. védelmi szint: V-2. mechanikai védelmi kritériumok, vagy
V-1. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer
III. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok, vagy
V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer
IV. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E1 típusú elektronikai jelzôrendszer, vagy
V-2. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer
V. védelmi szint: V-3. mechanikai védelmi kritériumok + E2 típusú elektronikai jelzôrendszer
II. Mechanikai védelem követelményei
V-1. védelmi kritériumok | V-2. védelmi kritériumok | V-3. védelmi kritériumok | |
Falazat, födém, padozat | |||
Anyag minôsége, vastagság | 6 cm vastag tömör tégla vagy 6-10 cm vastag szendvicsszerkezet vagy legalább 10 cm vastag két vagy többrétegû szerkezet vagy legalább kétrétegû könnyûszerkezet vagy gyári elemekbôl összeállított faház | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton | 12 cm vastag tömör téglafal vagy 6 cm vastag vasalt beton |
Ajtók | |||
Ajtó, ajtótok anyaga | Tetszôleges | Tetszôleges | Tömör fa vagy fém |
Ajtólap vastagsága | Tetszôleges | Tetszôleges | Fa ajtó esetén min. 40 mm |
Zár | Biztonsági zár1 vagy önzáró hajtó- mûvel ellátott mozgatószerkezet (garázsajtók) | Biztonsági zár1 | Biztonsági zár1 |
Zárási pontok száma | Legalább 1 db | Legalább 2 db | Legalább 2 db |
Zárási pontok távolsága | – | Legalább 30 cm | Legalább 30 cm |
Zárnyelvek reteszelési mélysége | – | Legalább 15 mm | Legalább 20 mm |
Zárbetétek védelme | – | Letörés ellen | Letörés ellen |
Zárnyelvet fogadó ellenlemez | Tetszôleges | Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített | Legalább 2 ponton falszerkezethez rögzített |
Reteszhúzás elleni védelem5 | Szükséges | Szükséges | Szükséges |
Kiemelés elleni védelem6 | – | Szükséges | Szükséges |
Záráspontosság | Nincs maximálva | 5 mm-en belül | 5 mm-en belül |
Ajtólap rögzítése tokhoz | Xxxxxxxxx forgópánttal | Legalább 3 db diópánttal | Legalább 3 db diópánttal |
Zárszerkezet védelme7 | – | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás | 150x300 mm-es 1 mm vastag acéllemez borítás |
Tok rögzítése falhoz | Tetszôleges | Tetszôleges | Legfeljebb 30 cm-enként legalább 10 cm mélyen |
Ablakok4 | |||
3 m alatti, 30x30 cm-nél nagyobb felületû ablakok | – | Belülrôl kulccsal zárható zár- szerkezettel rendelkezô; vagy kívülröl nem hozzzáférhetô módon rögzíthetô redônnyel, spalettával szereltek; vagy biztonsági üveg- fóliával2;vagy minimum P2A8, illetve A1 fokozatú biztonsági üvegezéssel ellátott | Fix3 vagy mobil rács vagy MABISZ által legalább részleges mechanikai védelem elemeként minôsített rács, redôny vagy minimum P6B8 ill. B1 fokozatú biztonsági üvegezés |
Mobil rácsok zárása | – | – | 2 ponton záródó, letörés ellen védett biztonsági zárral, vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel |
A számokkal jelölt fogalmakhoz magyarázatok
1. Biztonsági zárnak minősülnek az alábbiak: a minimum 5 csa- pos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám vagy betűjel kombinációs zár, amennyi- ben a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10000-et, az egyedi minősített lamellás zár, ill. a kizárólag MABISZ által minősített biztonsági lakatszerkezet (lakat és lakatpánt)
2. A MABISZ által minősített min. 0,1 mm vastagságú bizton- sági üvegfólia, melynek telepítésére az alábbi követelmények érvényesek:
• az üvegtábla keretbe való beépítéséhez – kívülről nem el- távolítható – rögzítőlécet kell alkalmazni;
• a fóliát legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, buborékmentesen kell elhelyezni;
• a keret és a fólia széle között a távolság nem lehet több, mint 1mm
3. Legfeljebb 100x300 mm-es kiosztású, min. 12 mm átmérőjű köracél – vagy ezzel egyenszilárdságú – kívülről nem szerel- hető rácsozat. A rácsot a falazathoz 30 cm-enként, de leg- alább 4 ponton, min. 10 cm mélyen falazókörmökkel kell erősíteni.
4. Ablaknak minősül és ezért az ablakokra vonatkozó előírások vonatkoznak az alábbiakra is:
• a fixen beépített portálüveg,
• az ajtóba beépített 30x30 cm-nél nagyobb felületű nyit- ható vagy fix üveg,
• az olyan 30x30 cm-nél nagyobb üvegfelülettel rendelkező ajtó, amelyen kívül nem található nyitószerkezet (tera- szajtó).
Az ablakok magasságát a járó- illetve megközelítési szinttől az alsó párkánymagasságukig számítjuk.
5. A kétszárnyú ajtók esetében – amennyiben a fix szárny alul és fölül bevéső gyűszűs tolózárral van rögzítve – szükséges a nyitó szárny benyomásának és a gyűszű mozgatásának megakadályozása. Ez történhet a gyűszűk magasságában plusz zárak felszerelésével vagy a gyűszűk csavarral történő rögzítésével.
Billenőkaros szerkezet megfelel a reteszhúzás elleni védelem- nek.
6. Az ajtólapnak a forgópántokról – az ajtó becsukott helyze- tében történő – leemelhetőségének megakadályozása. Megvalósítható pl. az ajtólap élére szerelt és az ajtó zárt álla- potában a tokba süllyedő csappal vagy a forgópántok fölé a tokba süllyesztett, a leemelés erejének ellenálló csavarokkal.
7. Az ajtó lapjába besüllyesztett zárszerkezetet (bevésőzár) egy- részt védeni kell a nem tömör ajtólapból való kiszakadástól, másrészt az ajtólapon keresztüli megfúrástól egy kívülről nem szerelhető acéllemez ráerősítésével.
8. Az DIN 52290 szabvány szerint.
9. Reteszelési mélység a zárszerkezet zárt állapotában a zárási pontnak az ajtóél síkjától mért hossza.
10. A zárbetét ajtólapból kiálló részét kívülről nem oldható módon védő zárpajzs (cím) felszerelésével kell védeni.
III. Elektronikus jelzőrendszerek követelményei
E-1. Elektronikai jelzőrendszer
A záradék értelmében az elektronikai jelzőrendszernek helyi ri- asztást kell kiváltania az alábbi feltételek szerint. Alapvető köve- telmény a megfelelő felületvédelem és a csapdaszerű területvé- delem együttes teljesülése, vagy a teljes körű területvédelem megvalósulása.
1. Megfelelő a felületvédelem, ha
• az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és beha- tolási kísérleteket;
• a nyílászárók védelmének megvalósítása során a felszerelt eszközök süllyesztettek legyenek, és 1-2 cm-es mozgást ér- zékeljenek;
• az üvegfelület-védő érzékelőknek már az üveg repedését is jelezniük kell. Az érzékelők védelme ki kell, hogy terjedjen a teljes üvegfelületre.
2. Csapdaszerű a területvédelem, ha
• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektumban található, veszélyeztetett tárgyak, kiemelt tér- ségek megközelítési útvonalát figyeli.
3. Teljes körű a térvédelem, ha
• az elektronikai jelzőrendszer – éles üzemmódban – a védett objektum teljes belső terét és mindennemű illetéktelen em- beri mozgást jelez.
A rendszerrel szemben támasztott követelmények:
• egy jelzővonalon több érzékelő is telepíthető oly módon cso- portosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen. (Támadásjelző rendszer telepítésénél rög- zített eszközök felszerelése szükséges. Az alkalmazott eszkö- zök működtetése esetén a rendszernek éles állapotban, amennyiben felügyeleti központba nincs bekötve, hangos jel- zést kell adnia.
Telepítésük úgy történjen, hogy jelzésük esetén egyenként is azonosíthatók legyenek (címazonosítás, jelzőhurok-azonosí- tás);
• a vezetékek toldása falban lévő védőcsőben, vagy rejtett sze- relés esetén forrasztott kivitelben zsugorcsővel védve is tör- ténhet;
• riasztásjelzés céljából a műszaki feltételekben meghatározott szabotázsvédett dobozban felszerelt hang-fény jelző és hang- jelző készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy segédeszközök nélkül ne lehessen elérni őket. Távfelügyelt rendszer esetén a helyi hang és fényjelzés nem szükséges;
• a rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het.
A személyi kódoknak minimum négy számjegyűnek kell lenni.
A kezelőegységnek védett térben kell elhelyezkednie és az élesítésre-oldásra max. 30 másodperc idő állhat rendelke- zésre;
• hat számjegyes kódok esetén a kezelőegység védett téren kívül is elhelyezhető, de gondoskodni kell arról, hogy mecha- nikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelyezésre, a doboz szabotázsvédett legyen, a kezelésre max. 30 másodperc idő állhat rendelkezésre a doboz nyitását vagy rongálását követően;
• a rendszer rendelkezzen minimum 4 önállóan programoz- ható felhasználói kóddal, valamint legalább két olyan kime- nettel, amelyekről a felügyeleti központba történő bekapcso- lás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható;
• a kültéri riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral ren- delkező hang-, fényjelzővel történjen. A védett térben leg- alább egy hangjelző szükséges. A hangjelzők hangereje leg- alább 100 dB/m legyen;
• kizárólag a MABISZ által minősített eszközök alkalmazhatók;
• a központi egység, vagy kezelő jelezze a ki- és bekapcsolt ál- lapotot a védelmi körökön külön-külön (minimum 3 db azon- nali riasztási, és a szabotázsvonalon);
• az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illeték- telenek által ne legyenek változtathatók);
• a központi egység és a kiegészítő tápegység burkolata szer- viz-üzemmódban nyitható kivitelű, szabotázsvédett, mini- mum 1,2 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú anyagból – legyen;
• a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét lehetőleg a köz- ponti egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell elhelyezni;
• az egyes részek meghibásodását a rendszer a kezelő számára jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;
• a rendszer minden eleme szabotázsvédett legyen;
• élesbe kapcsolt állapotban a vezérlőközpontnak valamennyi azonnali – riasztási – jelzővonalat, jeladóáramkört, kapcsoló- berendezést felügyelni kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;
• a szabotázsvonalak jelzéseit a kezelő számára a rendszernek optikailag és akusztikailag is jeleznie, illetve tárolnia kell;
• a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárlatot, illetve a hurok ellenállásának 40%-os változását a rendszer jelezze;
• minimálisan egy kültéri akusztikus és optikai jelzésadó, vala- mint egy beltéri akusztikus jelzésadó telepítendő;
• a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve ki- zárólag az arra illetékes kezelő, vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;
• a kültéri hangjelző kettős burkolatú, min. 1,2 mm-es lágyacél (vagy azzal egyenértékű) burkolattal és váltakozó kéthangú jelzéssel rendelkezzen;
• az energia-ellátást két – egymástól független, kölcsönhatás- mentes – energiaforrás: elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;
• az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén auto- matikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemelését, annak letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;
• az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;
• a nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;
• a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védőcsőben kell elvezetni.
E-2. Riasztás kiváltása állandó készenléti ügyeleten
Szerződő fél kijelenti, hogy olyan – az E-1. Záradékban foglalt- aknak megfelelő – riasztóberendezéssel rendelkezik, amely ri- asztást állandó készenléttel rendelkező rendőri ügyeleten, vagy szakhatósági engedéllyel rendelkező, állandó készenléti ügyele- tet biztosító vagyonvédelmi figyelőrendszer központjában vált ki.
Az Otthon és környezet lakásbiztosítás fedezettípusai
3. sz. melléklet
Xxxxxxxxxxxx | Xxx | Relax | Bázis |
Tűz | ✔ | ✔ | ✔ |
Robbanás | ✔ | ✔ | ✔ |
Villámcsapás közvetlen hatása | ✔ | ✔ | ✔ |
Villámcsapás közvetett hatása | ✔ | ✔ | ✔ |
Vihar | ✔ | ✔ | ✔ |
Jégverés | ✔ | ✔ | ✔ |
Felhőszakadás | ✔ | ✔ | ✔ |
Hónyomás | ✔ | ✔ | ✔ |
Szikla-, kőomlás, fölcsuszamlás | ✔ | ✔ | ✔ |
Ismeretlen építmény, üreg beomlása | ✔ | ✔ | ✔ |
Ismeretlen jármű ütközése | ✔ | ✔ | ✔ |
Légijármű és rakományainak ütközése | ✔ | ✔ | ✔ |
Idegen tárgy rádőlése | ✔ | ✔ | ✔ |
Árvíz | ✔ | ✔ | ✔ |
Földrengés | ✔ | ✔ | ✔ |
Vezetékes vízkár | ✔ | ✔ | ✔ |
Üvegtörés | 5m2 táblaméretig + bútorüvegezés | 3m2 táblaméretig + bútorüvegezés | 3m2 táblaméretig |
Felelősségbiztosítás | 30 M Ft | 30 M Ft | 20 M Ft |
Mellékköltségek térítése | Épület biztosítási összeg 5%-a | Épület biztosítási összeg 4%-a | Épület biztosítási összeg 3%-a |
Idegenvagyontárgyak | 200 E Ft | 200 E Ft | 200 E Ft |
Kerti növényzet biztosítása | 150 E Ft | 100 E Ft | 50 E Ft |
Betöréses lopás | ✔ | ✔ | ✔ |
Rablás | ✔ | ✔ | ✔ |
Rongálás | ✔ | ✔ | ✔ |
Vandalizmus | 600 E Ft | 300 E Ft | |
Besurranás | 200 E Ft | 150 E Ft | |
Bővített vezetékes vízkár | ✔ | ✔ | |
Beázás | ✔ | ✔ | |
Akvárium törése, repedése okozta kár | 60 E Ft | 60 E Ft | |
Fagyasztott élelmiszer | 100 E Ft | 50 E Ft | |
Szállásköltség térítése | ✔ | ✔ | |
Bankkártya, személyi okmány pótlása, zárcsere | 60 E Ft | 30 E Ft | |
Szabadban tárolt vagyontárgyak | 200 E Ft | ||
Napkollektor | ✔ | ||
Zöldkártya | ✔ | ||
Biztosítási csomagok nyaralók vagyontárgyainak biztosításához
Öko | Relax | Bázis |
• Tûzkockázatok • Elemi károk • Vezetékes vízkár • Bôvített vezetékes vízkár • Üvegtörés • Betöréses lopás kockázatok • Mellékköltségek térítése • Katasztrófa kockázatok • Üvegkerámia fôzôlap törése | • Tûzkockázatok • Elemi károk • Vezetékes vízkár • Üvegtörés • Betöréses lopás kockázatok • Mellékköltségek térítése | • Tûzkockázatok • Elemi károk • Vezetékes vízkár • Üvegtörés |
Külön díjért választható szolgáltatások
Xxxxxxxxxxxx | Xxx | Relax | Bázis |
Plusz-24 | ✔ | ✔ | ✔ |
Ebtartói felelősségbiztosítás | ✔ | ✔ | ✔ |
Kiegészítő műtárgy | ✔ | ✔ | – |
Kiegészítő jogvédelem | ✔ | ✔ | ✔ |
Balesetbiztosítás | ✔ | ✔ | ✔ |
Garázsban tárolt motoros meghajtású járművek | ✔ | ✔ | ✔ |
Nyaralóbiztosítás | ✔ | ✔ | ✔ |
Telken kívüli garázs biztosítása | ✔ | ✔ | ✔ |
Különleges üveg | ✔ | ✔ | ✔ |
UNIQA – Az Év Biztosító Társasága Magyarországon a World Finance Magazin értékelése alapján. Biztosító társaságunk jogelődjei révén immár két évtizede van jelen a magyar biztosítási piacon, mindig is nagy gondot fordítva a megfelelő partnerek kiválasztására és a magas minőségű szolgál- tatások nyújtására ügyfelei részére. Az erőfeszítéseknek, a folyamatos fejlesztéseknek, innovatív termé- keknek köszönhetően, az UNIQA 2011-ben elnyerte a londoni World Finance Insurance Award nemzetközi díjat.
UNIQA – Új generációs lakásbiztosítások
Ingatlanunk és értéktárgyaink fontos szerepet töltenek be. Otthonunk mindennapi életünk színtere, ahol biztonságban tudhatjuk magunkat és családunkat, ezért annak védelme is elsődleges szerepet játszik. Az UNIQA lakásbiztosítási termékei most olyan sokszínű szolgáltatásokat nyújtanak, melyek közül bárki megtalálhatja a számára legmegfelelőbbet.
Természet Védelem Víz Többlet költség Zöld
ÖKO
RELAX
BÁZIS
Korszerűbb otthon, zöldebb biztosítás
A korral haladva, új időszak köszöntött be a lakásbiztosítások területén is. A környezetünk megóvásáért tett erőfeszítések révén több olyan termék jelent meg a magyar háztartásokban, amely már megújuló energiák felhasználásával működik. A változásokat követve, a környezettudatos ügyfelek részére az UNIQA létrehozta, az Öko lakásbiztosítási csomagját, mellyel a környezetünkért tett fejlesztéseiket biztonságban tudhatják.
1907
1954
1981
1998
2011
xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx xxx.xxxxx.xx
UNIQA Biztosító Zrt.
1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.
Tel.: x00 0 0000-000 · Fax: x00 0 0000-000 · E-mail: xxxx@xxxxx.xx · xxx.xxxxx.xx
H 5044/ 2012. 01./ 013