UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek
UNION-Business Class Különös Biztosítási Feltételek
Ingóságbiztosítás
Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban biztosí- tó) a jelen Különös Feltételek alapján arra vállal kötelezettséget, hogy díj- fizetés ellenében megtéríti a jelen feltételben meghatározott – kívülről ható, véletlen, váratlan, balesetszerűen bekövetkező – biztosítási esemé- nyek által a biztosított vagyontárgyakban okozott dologi károkat. A bizto- sítási fedezet a szerződés mellékletét képező adatközlőben meghatáro- zott kockázatviselési helyeken (telephelyeken) a biztosított összeggel megjelölt vagyontárgyakra és költségekre terjed ki.
1. Biztosított és nem biztosítható vagyontárgyak
1.1. Ipari és kereskedelmi üzemi gépek, berendezések
Jelen feltételek értelmében ipari és kereskedelmi üzemi berende- zésnek minősülnek azok a nem az épület funkciót, hanem az üze- melést, illetve az alkalmazott technológiát szolgáló berendezések, amelyek az üzemi ingatlanon találhatók, függetlenül attól, hogy az épületben vagy a szabadban vannak. Ilyenek például: az energia termelésére, átalakítására, tárolására és felhasználására szolgáló gépek, berendezések, irodatechnikai berendezések, gépek a gép- alapzatokkal, és tartozékokkal együtt, szerszámok, kisgépek, anyag és áru szállítására szolgáló gépek, berendezések, önjáró munkagépek, targoncák, bútorok.
Nem biztosítható vagyontárgyak:
a) hatósági engedéllyel rendelkező (rendszámmal ellátott) gépjár- művek;
b) automaták és azok tartalma (külön megállapodással sem bizto- síthatók a pénzváltó, nyerő- és játékautomaták);
c) vízi és légi járművek.
1.2. Készletek
Nyersanyagok, alap- és segédanyagok, félkész és késztermékek, valamint mindenfajta beépítésre kerülő készen vásárolt kereske- delmi áru, göngyölegek, reklámanyagok, csomagolóeszközök.
Nem biztosítható vagyontárgyak
a) vérkészítmények;
b) lábon álló növényi kultúrák;
c) élő állatok.
1.3. Értékkészletek
Értékkészletnek minősül a készpénz, valuta, értékpapírok, a forga- lomban ilyen minőségben használt okmányok, mint pl. részvények, kötvények, befektetési, kárpótlási és egyéb értékjegyek, betétköny- vek, hitellevelek, értékcikkek (pl. jegyek, kuponok, telefonkár- tyák), arany, platina, drágakövek, igazgyöngyök, illetve ezek fel- használásával készült tárgyak, ékszerek, érmegyűjtemények.
A biztosítás tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, vízcsőtörés kockázatokra vonatkozik. Betöréses lopás és rablás kockázatra csak abban az esetben terjed ki, ha a biztosítást betöréses lopás és rablás kockázatra is megkötötték.
Nem biztosítható vagyontárgyak a szerződő/biztosított munkaválla- lók, valamint az alkalmazottak alábbi vagyontárgyai: értéktárgyak, készpénz, okiratok, szellemi alkotások és – a jelen szabályzat kife- jezett eltérő rendelkezése hiányában – tervek.
1.4. Külön megállapodással biztosítható vagyontárgyak:
Külön megállapodással kiterjeszthető a biztosítás
a) a bérelt épületen saját beruházásként elhelyezett antennákra és napenergia-berendezésekre tűz, robbanás, villámcsapás, lé- gi jármű lezuhanása, vihar, jégverés, hónyomás és földrengés- kockázatokra;
b) az üzemben foglalkoztatottak használati tárgyaira;
c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automaták tartalma a szerződésben megjelölt limit mértékéig.
1.5. Szabadban tárolt vagyontárgyak
Szabadban tárolt vagyontárgynak minősülnek azok a vagyontár- gyak, amelyek a szabadban, vagy az időjárási védelem céljából al- kalmazott ideiglenes fedéssel ellátott építményben, vagy olyan építményben tárolnak, amelynek legalább egy oldala nyitott.
A biztosító kockázatviselése csak azon szabadban tárolt vagyontár- gyak meghatározott biztosítási összege 20%-a erejéig terjed, ame- lyek tekintetében a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetéssze- rű használat, illetve tárolás a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad.
1.6. Idegen tulajdonban lévő vagyontárgyak
Jelen feltételek alapján biztosítható idegen tulajdonban lévő va- gyontárgyak a szerződő/biztosított által üzemeltetett bérelt gépek, berendezések, bizományba, eladásra, javításra átvett készletek.
2. Általános kizárások
A biztosítási fedezet nem terjed ki az alábbiakra:
a) kivitelezési és tervezési hibákból keletkező károk;
b) használatot nem befolyásoló értékcsökkenés formájában kelet- kező károk;
c) penészedés, fertőzés, korhadás, gombásodás formájában kelet- kező károk;
d) üzemszünetből fakadó gazdasági hátrányt eredményező károk;
e) büntető jellegű költségek (kötbér, bírság, késedelmi kamat stb.);
f) természetes elfáradás, elhasználódás formájában keletkező károk;
g) karbantartás elmulasztásából, továbbá az össze- és szétszere- lés, karbantartás, javítás, felújítás, átépítés, próbaüzem alatt vagy által bekövetkező károk;
h) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinek és azok tar- talma;
i) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei;
j) lopási károk;
k) a megsemmisült biztosított vagyontárgy nem károsodott tarta- lék alkatrészei, tartozékai eredeti célú felhasználásának meghi- úsulása miatt bekövetkezett károk;
l) a biztonsági határt meghaladó próbanyomás során bekövetke- zett károk;
m) szándékos túlterhelés következményei;
n) az üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüg- gésben bekövetkező károk;
o) környezetszennyezéssel okozott károk;
p) az építési-, szerelési tevékenységgel összefüggésbe hozható károk.
3. Biztosítási események ALAP kockázati csomag
3.1. Tűz
Tűz biztosítási esemény alatt az az anyagi változással együtt járó energia átalakulási folyamat értendő, melynek során gyulladási hő- mérséklet lép fel és terjedő képesen hőenergia szabadul fel, és a tűz a biztosított vagyontárgyakban maradandó anyagösszetétel vagy halmazállapot változást okoz.
Nem tekintendők tűzbiztosítási eseményeknek, ha:
a) az égés során gyulladási hőmérséklet nem lépett fel (lassú égés);
b) a tűzkárok azáltal keletkeznek a biztosított vagyontárgyakban, hogy azokat megmunkálás vagy egyéb célból hasznos tűznek, hőhatásnak vetik alá; mindez azon vagyontárgyakra is vonatko- zik, melyekben vagy melyeken keresztül hasznos tüzet vagy hőt állítanak elő, közvetítenek vagy vezetnek tovább;
c) a kár elektromos gépekben, berendezésekben, felszerelések- ben az elektromos áram hőhatására keletkezik (pl. antenna, napenergia-berendezés);
d) a kár tűz nélküli füst, illetve koromszennyeződés hatására ke- letkezik;
e) a kár vegyi folyamatok oxidációs, illetve maró hatására keletkezik;
f) a tűzkár öngyulladt anyagokban keletkezik;
g) a tűzkár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.
3.2. Robbanás
Robbanás két elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbségnek az elválasztó elem szilárdsági tulajdonságát hirtelen megváltoztató explóziós vagy implóziós hatása, amely energia felszabadulással és akusztikai jelenséggel jár, és a biztosított vagyontárgyakban mara- dandó alak változást okoz, ideértve a hirtelen vákuum hatására ke- letkezett összeroppanásos károkat is.
Nem minősül robbanás biztosítási eseménynek, ha a kár:
a) tudatos, tervszerű robbantás folytán keletkezik;
b) normál üzemi nyomáson, vagy annak túllépése miatt következik be a robbanás a biztosított vagyontárgyban (kazán, gumiabroncs stb.);
c) tárolók, csővezetékek tartalmának fagyása miatt keletkezik;
d) készülékek, műszerek, berendezések, üveg, kvarc, kerámia (égetett termékek) határoló elemmel elválasztott terei között állt elő a robbanás deformációs hatása;
e) hasadó anyagok robbanásából származik;
f) légi járművek hangrobbanása miatt keletkezik;
g) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik.
3.3. Villámcsapás
Olyan légköri, nagyfeszültségű villamos kisülés, amely gyújtó, ége- tő, romboló erőhatásával közvetlenül károsítja a biztosított vagyon- tárgyakat.
Nem minősül villámcsapás biztosítási eseménynek, ha a kár:
a) a villámvédelmi rendszer hiánya miatt vagy magában a villám- védelmi rendszerben keletkezik;
b) elektromos berendezésekben keletkezik a villám által indukált elektromos túlfeszültség hatására;
c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik.
3.4. Légi járművek lezuhanása
Személyzettel ellátott, irányított légi járművek, valamint azok al- katrészeinek és rakományainak lezuhanása által a biztosított va- gyontárgyakban okozott károk.
3.5. Vihar
Vihar biztosítási esemény alatt értendő az a minimum 15 m/sec sebességet elérő természetes légmozgás, széllökés, légörvény nyo- mó, illetve szívó hatása, amely a biztosított vagyontárgyakban ma- radandó károsodást vagy rongálást, illetve helyváltoztatást okoz. Viharkárok esetén az Országos Meteorológiai Szolgálat jelentése a mértékadó.
A biztosított köteles a biztosított vagyontárgyak megfelelő állagá- ról gondoskodni, különösen a tetők karbantartásáról.
A szélviharral együtt járó csapadék által okozott károk csak az épü- letekben elhelyezett vagyontárgyakra vonatkoznak, amennyiben a csapadék a vihar által megrongált tetőzeten, kiszakított nyílászá- rón, illetve vihar okozta falazati résen keresztül károsít.
Nem tekinti vihar biztosítási eseménynek a biztosító, ha:
a) a kár légi, vízi, valamint egyéb közlekedési járműben keletkezik;
b) a kár építmények szerkezetileg beépített üvegezésében keletkezik;
c) a kár üvegfalú építményekben (hideg- és melegágy, üvegház), valamint az ezekben tárolt vagyontárgyakban keletkezik;
d) a kár nyitott oldalfalú épületekben tárolt vagyontárgyakban ke- letkezik, beleértve a befejezetlen állományba tartozó létesítmé- nyeket is;
e) a kár ideiglenes fedésekben, állványzatokban, illetve ezek alatt tárolt vagyontárgyakban keletkezik;
f) a vihar épületen belüli légáramlás formájában fejti ki hatását (huzat);
g) a kárt esővíznek, jégverésnek, hónak, vagy valamely szennyező- désnek a nyitott ablakon, vagy más nyíláson történő behatolá- sa idézte elő, kivéve, ha ezek a nyílások a vihar következtében keletkeztek;
h) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak;
i) a vihar szabadban tárolt vagyontárgyakban okoz kárt, kivéve, ha a tárolási rendelkezések, vagy a rendeltetésszerű használat a szabadban történő elhelyezésre – szabályozva annak módját – lehetőséget ad;
j) a kár állatok vihar hatására történő összeszaladása, meghűlése, vagy a vihar által előidézett vízbefulladásos elhullása folytán keletkezik;
k) a kár áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségei mi- att keletkezik;
l) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik;
m) a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, ki- rakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik.
3.6. Felhőszakadás
Felhőszakadás biztosítási esemény alatt értendő az a rövid idő alatt, nagy mennyiségű, 0,5 mm/perc intenzitású légköri csapa- dékhullás a biztosított telephelyen, melynek hatására a szakszerű- en kialakított vízelvezető rendszer elégtelenné válik, és a talajszin- ten felgyülemlő csapadék elöntéssel károsítja a biztosított épüle- tek pincéjében, illetve földszintjén elhelyezett biztosított vagyon- tárgyakat.
A biztosító nem tekinti felhőszakadás biztosítási eseménynek, ha:
a) az Országos Meteorológiai Szolgálat nem igazolja az adott he- lyen a felhőszakadás tényét;
b) a kár az épületek külső vakolatában, festésében, burkolatában keletkezik;
c) a kár állatokban, lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;
d) a kár olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosí- tott vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen ott tárol- ni nem szabad (festmény, műalkotás, okirat, kézirat, könyv stb.);
e) a kár elöntés nélkül, átnedvesedés vagy felázás miatt keletke- zik a biztosított vagyontárgyakban;
f) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;
g) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban
a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak;
h) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.
3.7. Jégverés
Jégverés biztosítási esemény, ha a biztosított épületek, építmé- nyek tetőszerkezeteire a légköri csapadék közvetlen módon, jég- szemek formájában törő, zúzó, deformációs hatást fejt ki.
A biztosítás nem terjed ki:
a) azokra a károkra, amelyeket a jégverésnek a nyitott ablakon vagy más nyíláson történő behatolása idézett elő, kivéve, ha ezek a nyílások a jégverés következtében keletkeztek;
b) azoknak a tárgyaknak a károsodására, amelyeket az épület kül- ső oldalára erősítettek (pl. névtáblák, fénycsöves berendezé- sek, előtetők, külső napellenzők, napvédő, esővédő, antenna és azok szerelvényei), továbbá elektromos légvezetékekre, állvány- zatokkal és oszlopokkal, teljes felszereltségükkel és elkeríté- sükkel együtt;
c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra.
3.8. Hónyomás
Hónyomás kockázat keretében megtéríti a biztosító a biztosított tulajdonát képező, vagy a biztosítási szerződésben idegen tulajdo- nú árukészletként feladott vagyontárgyakban hónyomás (hóter- helés) által okozott károkat. Nem terjed ki a biztosítás kizárólag csak az esővíz levezető csatornákban és hófogószerkezetekben ke- letkezett károkra. Nem tekinthetők hónyomás kárnak az olyan károk, amelyek a tetőszerkezet karbantartásának elmulasztásával okozati összefüggésben következtek be.
Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár
a) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;
b) napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.
3.9. Földrengés
Földrengés a föld belső energiáinak felszabadulása által okozott talajmozgás, ha a károsodás mértéke eléri a Mercalli-Sieberg ská- la 5. fokozatát, amely a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.
Nem tekinthető biztosítási eseménynek, ha a kár összefüggésbe hozható bányászati tevékenységgel, illetve a kár emberi beavatko- zás következtében keletkezik.
Nem téríti meg a biztosító:
a) a talaj megszilárdításának, illetve eredeti állapotára történő helyreállításának költségeit;
b) ha a kár a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatokban, illetve azok tartalmában keletkezik;
c) a kár napvédő, esővédő tetőkben keletkezik.
3.10. Vezetékes vízkár
Vezetékes vízkár biztosítási eseménynek minősül az épületszerke- zeten belül elhelyezett ivó- és szennyvíz vezetékek, épületen belü- li csapadékelvezetők, melegvíz ellátó, valamint központi fűtési rendszerek, klíma és hűtési vezetékek, továbbá ezek tartályainak, berendezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig kö- vetkezik be.
A biztosítás nem terjed ki:
a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkár- okra, ideértve az ezen épületekben található tárgyakat is;
b) ha a vízkár penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;
c) ha a vízkár a tűzoltó vezetékek, berendezések meghibásodása miatt keletkezik;
d) vízgőz, medence- vagy tisztítóvíz, valamint sprinklerek nyitott fúvókájából eredő víz által okozott károkra;
e) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkra, ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;
f) a hideg- és melegágyak, stabil üvegházak, hűtőházak, valamint állatok elhelyezésére szolgáló helyiségekben levő csővezetékek, szerelvények meghibásodása folytán keletkezett károkra;
g) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;
h) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkra;
i) a dugulásból eredő károkra;
j) épületen kívüli csővezetékek törése, repedése miatt keletkezett károkra;
k) áremelkedés, technikai korszerűsítés többletköltségeire;
l) az elfolyt víz értékére;
m) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezett károkra;
n) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak.
3.11. Technológiai csőtörés
Savak, lúgok, sóoldatok, folyékony szénhidrogének, tűzoltóvezeté- kek és egyéb technológiai csővezetékek, berendezések törése, re- pedése miatt váratlan, szabályozatlan anyagkiáramlásból eredő ká- rosodás a biztosított vagyontárgyakban.
Nem tekintendő biztosítási eseménynek, amennyiben:
a) a kár szennyezéses jellegű és a tevékenységet nem befolyásolja; b a kár magában az elfolyt anyagban vagy meghibásodott veze-
tékben, berendezésben keletkezik;
c) a kár talajszint alatti padozatú helyiségben keletkezik azokban a biztosított vagyontárgyakban, melyeket a padlószint felett ke- vesebb, mint 12 cm-re tároltak.
3.12. Ismeretlen jármű ütközése
Ismeretlen jármű ütközése biztosítási esemény a közúton közleke- dő ismeretlen jármű beleütközése a biztosított által saját beruhá- zásban létesített, szilárdan beépített kerítésében, abban maradan- dó károsodást okozva. A biztosító a választott kockázati csomagtól függő limit alapján térít.
A biztosítás nem terjed ki az alábbi károkra:
a) a járművek károsodására és a kárt szenvedett vagyontárgy el- használódásából adódó károkra;
b) a károsult épített kerítésen, épületen belül elhelyezett biztosí- tott vagyontárgyak káraira.
3.13. Egyéb kiegészítő fedezetek
Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig:
– a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, va- lamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása által oko- zott károkra;
– füstölőkamrák, szárító és más melegítő berendezések tartalmá- ban keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuha- nása által okozott károkra;
– a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automa- ták tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által okozott károkra;
– munkavállalók vagyontárgyaiban (kivéve: értéktárgyak és gép- járművek) keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földren- gés, valamint betöréses lopás által okozott károkra.
– Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lo- pásra is megkötötték a biztosítást.
TELJES kockázati csomag
TELJES kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatokra, a szerződés- ben megjelölt limit erejéig:
3.14. Árvíz
Természetes és mesterséges vízfolyások, tavak, víztározók kiáradá- sa árvíz ellen védett területre, továbbá az árvízvédelmi töltések mellett magas vízállás következtében fellépő fakadóvizek (buzgá- rok) megjelenése. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított 30. naptól érvényes.
Nem tekinti biztosítási eseménynek azt a kárt a biztosító, amely:
a) a víz befogadására, felfogására, elvezetésére szolgáló védelmi rendszerben, műtárgyban keletkezik;
b) halastavakban és ezek élővilágában keletkezik;
c) hullámtérben vagy vízelöntés ellen nem védett árterületen el- helyezett, telepített biztosított vagyontárgyakban keletkezik;
d) lábon álló növényi kultúrákban keletkezik;
e) a talajban – annak összetételében – szerves vagy szervetlen jel- legű károsodás keletkezik;
f) elöntés nélkül átázási, átnedvesedési vagy felázási kárt okoz a biztosított vagyontárgyban;
g) a talajszint alatti padozatú helyiségben a biztosított vagyontár- gyakban történt elöntéses károsodás, ha azokat nem a padló- szint felett legalább12 cm magasságban tárolták;
h) olyan padlószint alatti padozatú helyiségben tárolt biztosított vagyontárgyakban keletkezik, melyeket életszerűen (túl a szab- ványon és a szakszerűségen) ott tárolni nem szabad (festmény, gyűjtemény, műalkotás, okirat, okmány, kézirat stb.).
3.15. Földmozgás
Földmozgás biztosítási eseménynek tekinti a biztosító a földcsu- szamlást, az ismeretlen üreg beomlását, valamint a föld- és kőom-
lást, melynek következtében a biztosított vagyontárgyakban kár ke- letkezik. A biztosítási védelem a biztosítás kezdetétől számított
30. naptól érvényes.
Földcsuszamlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szilárd- sági tulajdonságainak megváltozása következtében (hegy vagy domboldal) a talajréteg elmozdul.
Ismeretlen üreg beomlása biztosítási esemény, ha az építési, illet- ve üzemeltetési engedélyben nem szereplő, vagy a hatóság által fel nem tárt üreg beomlik, a természetes egyensúlyi állapot a talajban külső erő hatására megszűnik, és hirtelen bekövetkező talajelmoz- dulás, omlás történik.
Föld- és kőomlás biztosítási esemény, ha a talaj fizikai vagy szi- lárdsági tulajdonságainak megváltozása következtében kő, szikla, föld leomlás, lezúdulás során bekövetkezik a talajelmozdulás, ami a biztosított vagyontárgyakban maradandó alakváltozást okoz.
Nem tekinti biztosítási eseménynek a biztosító, ha a földmozgás bi- zonyíthatóan emberi beavatkozás, földmunka, föld, kavics, kő, illet- ve homokkitermelés miatt keletkezett, illetve ismert üreg omlik be, vagy a kár bányászati tevékenységgel hozható összefüggésbe.
Nem téríti meg a biztosító a talaj stabilizálásának, lecsúszott, le- omlott, föld-, vagy kőtörmelék visszaállításának, az ismeretlen üre- gek feltárásának, megszüntetésének, valamint az új földvédőmű- vek tervezésének, építésének költségeit.
Nem téríti meg a biztosító az épületek, építmények alatti feltölté- sek ülepedésével, talaj süllyedésével, zsugorodásával, duzzadásá- val okozati összefüggésben keletkező károkat, továbbá a rosszul megválasztott alapozási tervekkel, munkákkal okozati összefüggés- ben álló károkat.
3.16. Villámcsapás közvetett hatása által okozott károk
Azok a károk, amelyek a villámcsapás indukciós hatása, illetve en- nek következtében fellépő feszültségingadozás miatt következtek be az elektromos berendezésekben, felszerelésekben, amennyiben a villám becsapódási helye a biztosított vagyontárgy 1000 m-es körzetében volt.
A biztosítás a szerződésben feltüntetett limit mértékéig terjed, a biztosítási összegen belül.
3.17. Vezetékes vízkár
Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen belül az épületszerke- zeten kívül elhelyezett víznyomó vezetékek, melegvíz ellátó, vala- mint központi fűtési rendszerek, továbbá ezek tartályainak, beren- dezéseinek, szerelvényeinek törése, repedése miatt kiáramló víz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat, feltéve, hogy a vezetéktörés az épületet ellátó vezetékszakaszon a mérőhelyig következik be.
Megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül, a szerződésben megjelölt limit erejéig az alapfedezetből kizárt elfolyt víz értékét, amennyiben az más biztosítás alapján nem térül.
3.18. Xxxx és hő által okozott károk
A biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosított va- gyontárgyakban a biztosított tulajdonában lévő tüzelő, fűtő, főző vagy szárító berendezésekből hirtelen erővel kiáramló füst és hő, valamint égés nélküli gyulladás okoz.
Nem téríti meg a biztosító:
a) azokat a károkat, melyek magában a hőt, füstöt kibocsátó va- gyontárgyban keletkeztek;
b) használati értéket nem csökkentő esztétikai károkat;
c) illetve azokat a károkat, amelyek a rendeltetésszerűen hőnek, füstnek kitett vagyontárgyakban keletkeztek.
3.19. Elektromos tűz
Elektromos áram okozta tűz elektromos gépekben biztosítási ese- ménynek tekintendő, ha az elektromos gépben, berendezésben vagy felszerelésben az áram hőhatására tűz keletkezik. A biztosí- tott köteles gondoskodni az elektromos gépek, berendezések és felszerelések szakszerű üzemeltetéséről, ennek bizonyított hiánya esetén a biztosító a kárigényt elutasíthatja.
Nem tekintendő biztosítási eseménynek, ha az elektromos gépek- ben, berendezésekben, felszerelésekben a természetes elhaszná- lódásból, vagy az előírt védelem hibájából, kiiktatásából, áthidalá- sából adódóan keletkezik a tűzkár.
3.20. Egyéb kiegészítő fedezetek
Kiterjed a biztosítás a szerződésben megjelölt limit erejéig:
– a biztosított által saját beruházásban létesített kerítésében, va- lamint a saját beruházás keretében az épületen kívül, ahhoz szilárdan rögzített napvédő vagy esővédő tetőkben keletkezett vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés által oko- zott károkra;
– megtéríti a biztosító a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett értékesítő automaták tartalmában keletkezett betöréses lopás és rablás károkat is, a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást;
– a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kirakatok-
ban és azok tartalmában keletkezett tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, felhőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés károkra. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rab- lás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biztosítást.
EXTRA kockázati csomag
EXTRA kockázati csomag választása esetén kiterjed a biztosítás az ALAP és a TELJES kockázati csomagban foglaltakon túl az alábbi kockázatok- ra, a szerződésben megjelölt limit erejéig:
3.21. Vezetékes vízkár
Megtéríti a biztosító a szennyvízelvezető vezetékek dugulása miatt bekövetkezett, a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat. Nem téríti meg a biztosító:
a) a szakszerűtlenül kiépített vezetékek, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által bekövetkezett károkat;
b) penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés for- májában keletkezett károkat;
c) a nem használt épületekben a víztelenítés elmulasztásából ere- dő károkat; ugyanez vonatkozik a leállított berendezésekre és gépekre is;
d) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkat;
e) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett károkat;
f) a telekhatáron kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt keletkezett károkat.
Megtéríti a biztosító az épületen kívüli szennyvízelvezető csövek törése, repedése miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetke- zett károkat is, ha a kár az ingatlan területén belül következett be. A biztosítás nem terjed ki:
a) szakszerűtlenül kiépített vezetékek törése, repedése, valamint a visszaáramló hatás (szűk keresztmetszet) által okozott vízkárokra;
b) kárra, ha az penészesedés, gombásodás, illetve tisztítható szennyezés formájában következik be;
c) a törött vezetékek, hibás szerelvények szakszerűtlen javításával közvetlen okozati összefüggésben előálló károkra;
d) az elöntés nélküli átnedvesedésből, felázásból keletkezett ká- rokra.
3.22. Kiállítás- és vásárbiztosítás
Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett ká- rokat az EU tagállamokban, Andorra, Izland, Liechtenstein, Mona- co, Norvégia, San Marino, Svájc és a Vatikán területén kiállításo- kon történt tűz, robbanás, villámcsapás, vihar, felhőszakadás, jég- verés, hónyomás, földrengés károkat a szerződésben megjelölt li- mit mértékéig, amennyiben azok más biztosítás alapján nem térül- nek. Megtéríti a biztosító a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopás- ra is megkötötték a biztosítást.
A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni minden – az alább megjelölt helyeken – kiállításon és vásáron való részvételét a biztosító felé. Ennek elmulasztása a kártérítésből való kizárást vonja maga után.
3.23. Idegen tulajdonú telephelyen elhelyezett vagyontárgyak
A biztosítási összegen belül a biztosítási szerződésben meghatáro- zott limit erejéig a biztosítási fedezet kiterjed a tűz, robbanás, vil- lámcsapás, személyzettel ellátott, irányított légi járművek, vala- mint azok alkatrészeinek és rakományainak lezuhanása, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, hónyomás, vezetékes vízkár, valamint betö- réses lopás és rablás biztosítási eseményekre. Megtéríti a biztosí- tó a betöréses lopás és rablás károkat is a szerződésben megjelölt limit erejéig, amennyiben betöréses lopásra is megkötötték a biz- tosítást.
A biztosítási fedezet kiterjed továbbá az ingóságbiztosításban biz- tosított, ipari és kereskedelmi üzemi gépnek, illetve berendezés- nek minősülő, a biztosított saját tulajdonában lévő azon, nem sza- badban tárolt vagyontárgyaira, amelyeket a biztosított ideiglene- sen, Magyarország területén lévő, idegen tulajdonú telephelyen helyezett el, amennyiben a vagyontárgy elhelyezése és használata a rendeltetésszerű követelményeknek megfelel.
A biztosítási tartam egy biztosítási időszakon belül egy alkalom- mal, megszakítás nélkül történő elhelyezés esetén és maximum három hónap időtartamra áll fenn.
A vagyontárgyak elhelyezése tekintetében a kockázati körülmények a biztosítási feltételekben, illetve a szerződésben meghatározott védelmi feltételek megegyeznek a biztosított saját tulajdonú telep- helyén történő elhelyezésére vonatkozó védelmi feltételekkel.
Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az egyéb biztosítási szerző- dés alapján megtérül.
Nem téríti meg azokat a károkat a biztosító, amelyek
– kiállítások, bemutatók, vásárok területén elhelyezett;
– építkezési területeken elhelyezett;
– bérlet címén átadott;
– lízing címén átadott;
– kipróbálás céljából átadott vagyontárgyakban következtek be.
A szerződő/biztosított köteles írásban bejelenteni a vagyontárgyak kihelyezését. A bejelentés elmulasztása a kártérítésből való kizá- rást vonja maga után.
3.24. Árukban és készletekben keletkezett károk Magyarország határain belüli szállítás során
Megtéríti a biztosító a biztosított veszélyére belföldről, belföldi rendeltetési helyre történő szállítás tartama alatt a biztosított va- gyontárgyakban az alábbi események miatt bekövetkezett károkat:
– tűz, robbanás, villámcsapás, légi jármű lezuhanása, vihar, fel- hőszakadás, jégverés, hónyomás, földrengés, valamint a szállí- tó gépjárművet ért baleset.
Nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a szállítmányban bekö- vetkező károkra az alábbi esetekben:
a) a biztosított vagyontárgyak elvesztése;
b) gépjármű feltörésével okozott, lopásból eredő károk;
c) rablással okozott károk.
A jelen biztosítás csak egyedi azonosító jellel ellátott gépjárműve- ken szállított vagyontárgyakra terjed ki.
A kockázatviselés tartama
A biztosító kockázatviselése akkor kezdődik, amikor a szállítmány fuvarozás céljából a járműbe berakásra került, és akkor fejeződik be, amikor a szállítmány a rendeltetési helyre megérkezik (átadás, átvétel helye).
A biztosító kockázatviselése évi korlátlan számú útra érvényes. Biztosított vagyontárgyak
A biztosított kötvényen feltüntetett tevékenységéhez szükséges, a szerződésben (ajánlatban, kötvényben) feltüntetett saját tulajdo- nát képező vagyontárgyak, illetve javításra, tisztításra, megőrzésre, tárolásra bizonylattal átvett idegen vagyontárgyak.
Szállítmánybiztosítás keretében nem biztosított vagyontárgyak:
a) a biztosított által bérfuvarozásra átvett idegen vagyontárgyak;
b) készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drága-, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb értékű, páncélszekrényben elhelyezhető vagyontárgyak;
c) műérték, műérték jellegű vagyontárgyak. A biztosítási fedezet nem terjed ki:
a) feladáskor már sérült rakományra;
b) a szállítás közben keletkezett károkra, ha a szállítóeszköz a biz- tosított szállítmány fuvarozására alkalmatlan volt, vagy azt túl- terhelték;
c) sértetlen külső burkolaton belüli tartalomhiányra;
d) nem biztosított vagyontárgyakban bekövetkezett károkra;
e) amennyiben a kár a csomagolás hiányosságából ered, vagy en- nek következménye;
f) a be- és kirakodás, vagy az elhelyezés hibája (pl. tárolás, rögzí- tés) miatt bekövetkezett károkra;
g) a szállítmány más szállítmánnyal való összerakásából eredő ká- rokra, ha az a biztosított (szerződő) tudtával, de a biztosító tud- ta nélkül történik;
h) férgek, rágcsálók, rovarok vagy az áru rejtett hibái által kelet- kezett károkra;
i) egyéb okból bekövetkező, a szállítmány belső tulajdonságaiból (pl. penészesedés, porlás, apadás, erjedés, befülledés, öngyul- ladás, súlyveszteség) eredő károkra.
A biztosító nem téríti meg a kárt, ha azt a biztosított fuvarozói mi- nőségében a megbízónak vagy a címzettnek okozott kár címén megtéríteni köteles.
4. Ingóságbiztosításhoz köthető kiegészítő biztosítás
Betöréses lopás és rablás
Az Alap, a Teljes és az Extra csomag biztosításhoz köthető kiegé- szítő biztosítás, amely kiterjed a betöréses lopás és rablás károkra az alábbiak szerint.
Betöréses lopás biztosítási esemény, amikor a lezárt helyiségbe a tettes dolog elleni erőszakkal behatolt, és onnan a biztosított va- gyontárgyat eltulajdonította.
Az erőszakos behatolás, illetve az eltulajdonítás egyidejűsége fel- tétele a biztosítási esemény megvalósulásának.
Betöréses lopásnak minősül továbbá, ha a lezárt helyiség ajtaját hamis kulcs használatával nyitotta ki, és onnan a biztosított va- gyontárgyat eltulajdonította.
Rablás biztosítási esemény:
– ha a tettes a telephelyen a biztosított vagyontárgyak jogtalan el- tulajdonítása végett erőszakot, élet- vagy testi épség ellen köz- vetlen fenyegetést alkalmaz, illetve a biztosítottat vagy alkal-
mazottját erőszakkal öntudatlan vagy védekezésre képtelen ál- lapotba helyezi;
– ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyege- tést alkalmaz.
A rablás biztosítás kiterjed a szerződő/biztosított ügyfeleit ért rab- lás károkra a biztosított helyiségekben, illetve ingatlanon a szerző- désben megjelölt limit mértékéig a biztosítási összegen túl.
A rablás biztosítás kiterjed a szerződésben meghatározott limit erejéig a biztosítási összegen túl, a biztosított utasítása alapján készpénz rendeltetési helyére történő szállítására, a szállítás útvo- nalára és idejére (küldöttrablás). A pénzszállításra vonatkozó szál- lítási szabályokat az UNION-Business Class Védelmi Feltételek tartalmazzák.
Megtéríti a biztosító biztosítási összegen belül
– a betöréses lopás és rablás biztosítási események során kelet- kezett, számlával igazolt rongálási károkat,
– az épületrongálási károkat, a szerződésben megjelölt limit ere- jéig, amennyiben a szerződő az épületre is az UNION-Business Class biztosítással rendelkezik.
A biztosítási események bekövetkezésének tényét a biztosítottnak kell igazolnia, ennek módja lehet többek között az eredeti rendőr- ségi határozat vagy vádirat, vagy bármilyen okirat, amellyel egyér- telműen bizonyítja, hogy a biztosítási esemény bekövetkezett.
Betöréses lopásbiztosítás csak erőszakos behatolás ellen védett épületekre, annak lezárt helyiségeiben elhelyezett gépekre, beren- dezésekre, készletekre, pénz és értékcikkekre köthető.
Erőszakos behatolás ellen védettnek tekinti a biztosító az épületet, ha annak falazata és tetőszerkezete a Védelmi Feltételekben előír- taknak megfelelően, szilárd és tömör anyagból készült. Nem te- kinthetők védettnek a járművek, lakókocsik, konténerek.
Lezártnak minősül az a helyiség, amelynek
– nyílászárói – az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben előírt – biztonsági zárral vannak lezárva;
– üvegezett felületei 30 x 30 cm-nél nem nagyobbak, hosszúság- ra való tekintet nélkül 20 cm-nél nem szélesebbek;
– mérettől függetlenül az olyan üvegezett felületek, melyek előtt redőny, fatábla, tele faajtó vagy megfelelő szilárdságú és háló- jú vasrács van elhelyezve, valamint az 5 mm-es vagy annál vas- tagabb üvegből készült kirakatok;
– melyek hatékony törésérzékelővel vagy törésvédő fóliával van- nak ellátva, és a kirakatüveg vastagsága az 5 mm-t eléri vagy meghaladja.
A biztosított vagyontárgyak kárveszélyességétől és értékétől függő- en a betörés elleni védelemnek meg kell felelnie a biztosító UNION-Business Class Védelmi Feltételeiben foglalt előírásoknak. Pénz, értékpapírok és értékkészletek biztosítás
Megtéríti a biztosító a készpénz, és értékkészletekben (készpénz, értékpapír, nemesfém, ékszer, drágakő, féldrágakő, 100 E Ft-nál nagyobb egyedi értékű páncélszekrényben elhelyezett vagyontárgy) bekövetkezett betöréses lopás károkat, ha az elkövető a betöréses lopás biztosítási eseménynél leírt módon bejutott a lezárt helyiség- be és az ott elhelyezett értéktárolót
– erőszakos módon;
– hamis kulcs használatával;
– betöréses lopás során eltűnt kulccsal
kinyitotta, és az abban elhelyezett – és az UNION-Business Class Xxxxxxx Xxxxxxxxxxxxx megfelelően tárolt – biztosított vagyontár- gyakat eltulajdonította.
A biztosító az UNION-Business Class Védelmi Feltételekben meg- határozott tárolási szabályoknak megfelelő tárolás esetén, az ér- téktárolónak megfelelő limit erejéig téríti meg a kárt.
Betöréses lopás biztosítás keretében megtéríti a biztosító a bizto- sítási összegen felül a szerződésben megjelölt limit mértékéig, a betöréses lopás és betörési kísérlet során keletkezett indokolt zár- csere költségeit.
Betöréses lopás és rablás biztosítás alapján nem téríti meg a biz- tosító:
a) a betöréses lopás vagy betörési kísérlet nélküli rongálási károkat;
b) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett vitrinekben, kira- katokban, illetve azok tartalmában keletkezik;
c) a biztosított helyiségeken kívül elhelyezett automatákban, illet- ve azok tartalmában keletkezik;
d) áremelkedést, technikai korszerűsítés többletköltségeit. Betöréses lopás biztosítással kötött Ingóság Teljes vagy Ingóság Extra csomag választása esetén a betöréses lopás és rablás bizto- sítás keretében megtéríti a biztosító a biztosítási összegen felül az elkövető által okozott, vezetékes telefonnal való visszaélésből ere- dő károkat a szerződésben megjelölt limit erejéig.
5. Biztosítási összeg
5.1. A biztosítási összeget a biztosított (szerződő) határozza meg telep- helyenként (több telephely esetén részletezve).
5.2. A biztosító – szükség esetén – ajánlást tehet a biztosítási összeg meghatározására.
5.3. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított választása szerint az alábbi értéken történhet.
Tárgyi eszközök:
– utánpótlási érték (új érték);
– avult érték (avult érték).
A 30%-nál nagyobb mértékben avult tárgyi eszközök utánpótlási ér- téken érvényesen nem biztosíthatóak, e vagyontárgyak kárai avult értéken kerülnek térítésre a jelen feltételek rendelkezései szerint. Készletek:
– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;
– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő közvetlen és fel nem osztott költségen;
– áruk eredeti beszerzési áron;
– göngyölegek nyilvántartási áron;
– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken biztosíthatók.
A készletek biztosítása csúcsértéken történik, mely alatt a biztosí- tási időszakban előforduló legmagasabb érték értendő.
Pénzkészlet, értékkészlet csúcsértéken biztosítható.
5.4. A szerződésben rögzíteni kell az értékelés módját.
5.5. A biztosítási összeget az áfa-visszatérítés függvényében kell meg- határozni.
5.6. Vagyonnövekedés esetén a biztosítási összegek biztosítási idősza- kon belüli módosítását a biztosított írásban kezdeményezheti, és közös megegyezéssel a szerződés módosítható. Ennek hiányában az újonnan beszerzett vagyontárgyakra nincs biztosítási fedezet.
6. Alulbiztosítás:
6.1. A biztosítási összeg meghatározását követően csak azok a vagyon- tárgyak vonhatók össze, melyek egy vagyoncsoportba tartoznak.
6.2. Az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Általános Feltételeinek alulbiztosításra vonatkozó pontjától eltérően a biztosító eltekint az alulbiztosítás következményeinek alkalmazásától, amennyiben an- nak mértéke nem haladja meg a szerződésben meghatározottakat.
7. Biztosítási szolgáltatás
7.1. Teljes kár (totál kár) esetén – ha a biztosított vagyontárgy megsem- misült, vagy olyan mértékben sérült, hogy a helyreállítás műszakilag nem lehetséges vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indo- kolt – az alábbiak szerint téríti a biztosító a tárgyi eszközök kárait: Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a biztosító a káreset időpontjában, Magyarországon alkalmazott újra beszerzési áron téríti meg a kárt, legfeljebb a biztosítási összeg erejéig.
7.2. Részleges kár esetén az alábbiak szerint térít a biztosító: A kártérítés mértéke legfeljebb a biztosítási összeg.
Utánpótlási értéken biztosított vagyontárgyak esetén a károsult va- gyontárgynak az eredeti állapot helyreállítását szolgáló teljes javí- tási költségét téríti meg a biztosító.
7.3. Készleteket az alábbiak szerint téríti a biztosító, a biztosítási ösz- szeggel azonos értékelési módon:
– vásárolt anyagok eredeti beszerzési áron;
– befejezetlen termelés, félkész és késztermék a készültségnek megfelelő előállítási és fel nem osztott költségen;
– áruk eredeti beszerzési áron;
– göngyölegek nyilvántartási áron;
– javításra, feldolgozásra, értékesítésre, megőrzésre átvett idegen tulajdonú készletek valóságos értéken kerülnek terítésre.
A kártérítés a biztosított által bemutatott nyilvántartási vagy be- szerzési számlák alapján történik.
7.4. Műérték vagyontárgyak károsodása esetén a tényleges restaurálási költség kerül kifizetésre az előzetesen a biztosítónak bemutatott, általa jóváhagyott restaurálási ajánlat alapján.
7.5. A biztosító szolgáltatása minden esetben a biztosított áfa jogosult- ságának függvényében történik, az általános forgalmi adóra vonat- kozó törvénynek megfelelően. Amennyiben a biztosított:
– áfa-visszatérítésre jogosult: áfa nélkül;
– áfa-visszatérítésre nem jogosult: áfával növelt áron térít a biz- tosító.
7.6. Biztosítási összegen belül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:
– a biztosítottat igazoltan terhelő mentési, oltási költségeket;
– a biztosítással fedezett károk súlyosbodásának vagy hatásának enyhítését szolgáló igazolt költségeket;
– a bontási, romeltakarítási és ezekkel kapcsolatosan igazolt szállítási költségeket
a szerződésben megjelölt limit erejéig.
7.7. A biztosítási összegen felül megtéríti a biztosító a kár kapcsán fel- merülő alábbi költségeket:
– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos indokolt hivatali eljárások és dokumentumok költségeit;
– a radioaktív szennyeződés mellékköltségeit (szállítási, lebontá- si és izolációs költségek, a veszélyes anyagok – beleértve a ra- dioaktív anyagokkal szennyezett föld – kezelési többletköltsé- gei);
– akták, tervek, iratok, valamint másolási segédanyagok indokolt újra beszerzési költségeit
a szerződésben megjelölt limit erejéig.
7.8. Megtéríti a biztosító – avult értéken – a biztosítottnál igazoltan tar- tott idegen (nem saját) tulajdonú, megőrzésre, megmunkálásra, el- adásra, tárolásra átvett biztosított vagyontárgyak kárait, legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.
7.9. Nem téríti meg a biztosító:
a) expressz, és speciális szállítás költségeit;
b) légi úton történő szállítás költségeit;
c) túlóra költségeket (túlórára eső bérpótlékot és annak költségeit);
d) a szerződésben meghatározott önrész értékét;
e) áruk, vásárolt készletek, saját előállítású termékek értékét nö- velő hasznot, illetve a kedvezmények elvesztéséből fakadó kár- igényeket;
f) a biztosított kárenyhítési kötelezettségének elmulasztásából adódó kárigényeket.
7.10. A károsodott vagyontárgyak ideiglenes helyreállítását csak olyan mértékben téríti a biztosító, amilyen mértékben az a végleges hely- reállítás részét képezi.
7.11. A biztosító az értékesíthető és hasznosítható maradványok értékét a kártérítés összegéből levonja, amennyiben az meghaladja a kár 10%-át.
8. Egyéb rendelkezések
A jelen biztosítási szerződésre és a záradékokra vonatkozóan alkal- mazásra kerülnek az UNION-Business Class Vagyonbiztosítás Álta- lános Feltételek rendelkezései.
UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.
2010. február Xx.xx.: U52203/1