BEVEZETŐ 2

Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Tartalomjegyzék

Érvényes: 2023. augusztus 1-től aláírt szerződésekre

BEVEZETŐ 2

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK 2

I. Biztosító, Szerződő, Biztosított 2

II. A biztosítási szerződés létrejötte 4

III. A kockázatviselés kezdete 5

IV. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló

és a biztosítási időszak 5

V. A biztosítási szerződés módosítása 6

VI. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 6

VII. A biztosítási díj, a díjfizetés szabályai 7

VIII. A biztosítási összeg 7

IX. Az értékkövetés szabályai 8

X. Önrészesedés 8

XI. A szerződő felek speciális kötelezettségei 8

XII. Mentesülés 10

XIII. Általános kizárások 11

XIV. Egyéb rendelkezések 11

XV. Eltérés a jogszabályoktól és a szokásos szerződési

gyakorlattól 12

A KÁRBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 13

I. Területi hatály (A kockázatviselés helye) 13

II. A biztosítható vagyontárgyak köre 13

III. A biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 15

IV. Biztosítási események 16

V. A Biztosító szolgáltatása 26

VI. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 27

KIEGÉSZÍTŐ BŐVÍTETT-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 28

I. Biztosítottak 28

II. Biztosítási események 28

III. Biztosítási esemény bejelentése 28

IV. A Biztosító szolgáltatása 28

V. Egyéb rendelkezések 29

KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (ÁLTALÁNOS ÉS HÁZIÁLLATTARTÓI) 30

I. Biztosítottak 30

II. Biztosítási összeg 30

III. Biztosítási események 30

IV. Biztosítási esemény bejelentése 31

V. A Biztosító szolgáltatása 31

VI. Egyéb rendelkezések 31

KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS

KÜLÖNÖS FELTÉTELEI 32

I. Biztosított és Kedvezményezett 32

II. Biztosítási események 32

III. Baleset fogalma 32

IV. A Biztosító szolgáltatása 32

V. A szolgáltatási igény bejelentése 33

VI. A Biztosítü mentesülése és kockázatkizárás 33

LAKÁSDOKTOR ASSISSTANCE

SZOLGÁLTATÁS 34

I. Biztosítottak 34

II. A szolgáltatások 34

III. A szolgáltatás díja 34

KÖZÖS KÖLTSÉG ÁTVÁLLALÁSA MUNKANÉLKÜLISÉG ESETÉRE KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI (KÖZÖS KÖLTSÉG ÁTVÁLLALÁS) 35

I. Biztosított 35

II. Biztosítási esemény 35

III. A kockázatviselés kezdete 35

IV. A Biztosító szolgáltatása 35

V. A szolgáltatási igény bejelentése 36

VI. A szolgáltatás díja 36

KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS

A TÁRSASHÁZ VAGY LAKÁSSZÖVETKEZET KEZELÉSÉVEL, ÜZEMELTETÉSÉVEL

ÖSSZEFÜGGÉSBEN OKOZOTT KÁROKRA 37

I. Biztosított 37

II. Biztosítási esemény 37

III. Biztosító szolgáltatása 37

IV. Egyéb rendelkezések 38

PRAKTIKA BIZTOSÍTÁS FÜGGELÉK 38

Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános Szerződési Feltételei

BEVEZETŐ

A Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás (továbbiakban Praktika), a jelen Általános és Különös feltételek szerint jön létre

az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító), valamint a feltételekben meghatározott Szerződő (Biztosított) között.

A szerződés alapján a Biztosító a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetére biztosítási szolgáltatásra, a Szerződő pedig a biztosítási díj fizetésére kötelezi magát.

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított biztosítási esemény által okozott kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítését (kárbiztosítás), vagy ha Biztosító a jelen feltételekben meghatározott összeg megfizetését vállalja ennek az összegnek

a megfizetését (összegbiztosítás) jelenti.

A biztosítási szerződés megköthető úgynevezett alapbiztosításként, amely a Kárbiztostás Különös feltételeinek IV. 1. pontjaiban felsorolt kockázatokra ad fedezetet. Ezek megkötése szükséges a további kockázatok (Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2. pontjai), illetve

a kiegészítő biztosítások létrejöttéhez.

Jelen szerződésre vonatkozóan a magyar jog és az Európai Unió tagországai által kötelezően és közvetlenül alkalmazandó jogszabályok rendelkezései az irányadók. A biztosítási feltételekben nem rendezett kérdésekben

a vonatkozó hatályos jogszabályok, így különösen, de nem kizárólag

a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) rendelkezéseit kell alkalmazni. A jogszabályok változása esetén a jelen feltételek rendelkezéseinek és a hatályos jogszabályok kötelező érvényű előírásainak esetleges eltérésekor a hatályos jogszabályok az irányadók.

A jogszabályok változásáról a biztosító nem köteles tájékoztatni a szerződőt. A szerződés nyelve magyar.

A jelen feltételek a Ptk. szerinti ún. általános szerződési feltételek,

• amelynek megismerését a Biztosító a szerződéskötést megelőzően lehetővé teszi, erről valamint a feltételek elfogadásáról

a Szerződőnek/Biztosított az ajánlattétel során nyilatkoznia kell,

• amelynek a jogszabályoktól vagy a szokásos esetleg a felek között korábban meglévő szerződési gyakorlattól lényegesen eltérő rendelkezéseit jelen feltételek XV. pontjában felsoroljuk,

• jelen feltételek XV. pontjában felsoroltak jelölt csak akkor válnak

a szerződés részévé, ha a Szerződő a jelen tájékoztatást követően, az ajánlattételkor ezekről a rendelkezésekről kifejezett elfogadó nyilatkozatot tesz.

Jelen biztosítási szerződés a Ptk. 6:442 §-a alapján egy csoportos biztosítási szerződés, amit a Társasház, mint szerződő köt a biztosítóval a Társasház mindazon tulajdonosa javára, aki a szerződés hatálya

alatt a Társasházhoz tartozó külön tulajdonban álló lakás tulajdonosa. Biztosítottnak (lásd: I. 3. pont) azt a tulajdonost (a szerződésben megjelölt személyt) kell tekinteni, aki a biztosítási esemény időpontjában, igazoltan a biztosítási eseménnyel érintett lakás tulajdonosa

(vagy a szerződés által megjelölt személy).

A biztosítási szerződést a felek jogai, kötelezettségei tekintetében két fő feltétel rendszer alkotja az általános feltételek és az általános feltételeket kiegészítő különös, speciális feltételek.

ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

A jelen feltételek a biztosítási szerződés a szerződés megkötése, teljesítése, megszűnése, a felek alapvető jogai, kötelezettségei szempontjából lényeges rendelkezéseit tartalmazzák. Ha az általános és a különös rendelkezések ugyanazon kérdésről eltérően rendelkeznének a különös rendelkezések az irányadóak.

I. BIZTOSÍTÓ, SZERZŐDŐ, BIZTOSÍTOTT

1. Biztosító

1.1.1. Neve: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

A társaságot a Fővárosi Cégbíróság a 00-00-0000000 szám alatt tartja nyilván.

Adószám: 10389395-4-44

A társaság székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0.

1.2. Ügyfélszolgálat

Telefonszám: (x00) 0-000-0000

Elektronikus elérhetőség: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxx

Központi ügyfélszolgálati irodánk elérhetősége és nyitvatartása megtekinthető: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxx-xxxxxxxx- ugyfelszolgalati-irodank.html

1.3. A Biztosító köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A jelentés kötelező tartalma

a Biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx) tekinthető meg.

1.4. A Biztosítótársaságok állami felügyeletét a Magyar Nemzeti Bank (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.) látja el.

1.5. Panaszkezelés

A Biztosító biztosítja, hogy az ügyfél és a fogyasztói érdekképviseleti szervek (a továbbiakban együtt e pont alkalmazásában: ügyfél)

a Biztosító, a megbízásából eljáró ügynök, vagy – adott termék kapcsán – az általa megbízott kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személy magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban vagy írásban

az alábbiakban foglaltak szerint közölhesse.

A biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhető és megtekinthető ügyfélszolgálati irodákban, illetve a biztosító honlapján: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

1.5.1. Ügyfeleink szóbeli panaszaikat személyesen vagy telefonon tehetik meg:

a) személyesen: valamennyi, a Biztosító ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben

– Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. (1813 Budapest, Pf. 245) Nyitva tartás: hétfő, kedd, szerda és péntek 8.00–16.00,

csütörtök 8.00–20.00.

– Értékesítési pontok

Cím lista: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx, a linken feltüntetett nyitvatartási időben.

b) telefonon: a (x00) 0-000-0000, külföldről is hívható telefonszámon, csütörtökön 7.00 és 19.00 óra között, a hét többi munkanapján 8.00 és 16.00 óra között.

1.5.2. Ügyfeleink írásbeli panaszaikat az alábbi csatornákon tehetik meg:

a) elektronikus úton:

– xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxx-xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx linken online, vagy a

– xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx elhelyezett panaszbejelentőn, vagy a

– xxxxxx@xxxx.xx e-mail címen.

A Biztosító, a panaszra adott választ, az ügyfél regisztrált email címéről, valamint az online felületen benyújtott panaszok esetében – az adatbiztonsági szabályoknak megfelelően – azonos csatornán, azaz elektronikus úton küldi meg, kivéve ha az ügyfél panaszában ettől eltérő válaszadási csatornát jelölt meg.

A Biztosító gondoskodik arról, hogy a biztosítási titkot

vagy egyéb védett adatot tartalmazó panaszválasz titkosításához használt jelszót kizárólag a címzett ismerje meg.

b) személyesen vagy más személy által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján;

– Központi Ügyfélszolgálati Iroda

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. (1813 Budapest, Pf. 245) Nyitva tartás: hétfő, kedd, szerda és péntek 8.00–16.00,

csütörtök 8.00–20.00.

– Értékesítési pontok

Cím lista: xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxx-xxxxxx.xxxx, a linken feltüntetett nyitvatartási időben.

c) postai úton: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Központi Panasziroda, 1813 Budapest, Pf. 245;

d) telefaxon: (x00) 0-000-0000;

e) adatkezelési ügyekben elektronikusan a xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx oldalon vagy az xxxxxxxxxxx@xxxx.xx e-mail címen.

1.5.3. Jogorvoslati fórumok

A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén az ügyfél az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat.

1.5.3.1. A fogyasztónak1 minősülő ügyfelek részére nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

Az ügyfél a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén a Pénzügyi Békéltető Testülethez, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltető Testület

Székhely: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Pénzügyi Békéltető Testület

1525 Budapest, Pf. 172

Telefon: (x00) 00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bővebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Tájékoztatjuk, hogy az Alfa Biztosító Zrt. a Testület előtt általános alávetési nyilatkozatot – a jelen szabályzat kiadásának

1 Fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy

időpontjában MNB engedélyez alatt álló Kupola Minősített Fogyasztóbarát Otthonbiztosítási termék kivételével – nem tett.

Amennyiben Biztosító alávetési nyilatkozatot nem tett, de az ügyfél kérelme megalapozott és a fogyasztónak minősülő

ügyfél érvényesíteni kívánt igénye – sem a kérelemben, sem a kötelezést tartalmazó határozat meghozatalakor – nem haladja meg az egymillió forintot, akkor a PBT kötelezést tartalmazó határozatot hozhat.

Bíróság

Az ügyfél panaszának a Biztosító általi elbírálását, vagy annak elmulasztását követően jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

A fogyasztó a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozóan – a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény alapján – a fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet

a Magyar Nemzeti Banknál.

Magyar Nemzeti Bank – Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ

Székhely: Magyar Nemzeti Bank

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 55.

Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank

1534 Budapest BKKP Pf. 777

Telefon: (x00) 00-000-000

Pénzügyi fogyasztóvédelem e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bővebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minősülő ügyfél a Pénzügyi Békéltető Testület, illetve a Fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: (x00) 0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf. 22 E-mailen: xxxxxx@xxxx.xx

A Biztosító a nyomtatványt igazolható módon, költségmentesen az ügyfél kérésének megfelelően e-mailen vagy postai úton küldi ki.

A biztosító a nyomtatványokat elérhetővé teszi a honlapján,

a xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxx.xxxx#xxxxxxxxxxxxx weboldalon és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségeiben is.

Online vitarendezési platform

Az Európai Unióban tartózkodási hellyel rendelkező fogyasztók és az Európai Unióban letelepedett szolgáltatók közötti,

online szolgáltatási szerződésekből eredő kötelezettségekkel kapcsolatban felmerülő jogviták, így az online megkötött szerződésekkel összefüggő pénzügyi fogyasztói jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére szolgáló platform.

A fogyasztó online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését a közösen megválasztott vitarendezési fórumnál. Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testület jogosult.

Az online vitarendezési platform honlapja: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx

1.5.3.2. Fogyasztónak nem minősülő ügyfelek számára nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

A fogyasztónak nem minősülő ügyfél, panaszának a biztosítóhoz történő benyújtását követően jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

1.5.3.3. A Biztosító adatkezelését érintő panaszok esetén nyitva álló jogorvoslati lehetőségek

A Biztosító adatkezelését érintő adatvédelmi panasz esetén, amennyiben az ügyfél a Biztosító adatkezeléssel összefüggő panaszra adott válaszával nem ért egyet, 30 napon belül bírósághoz, illetve ha a panasz adatkezeléssel összefüggő tájékoztatás, helyesbítés, zárolás vagy törlés biztosító általi megtagadásával függ össze, a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz is fordulhat.

Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság

Címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx Xxxxx xxxx 0–00. Levelezési címe: 1363 Budapest, Pf. 9

Telefon: (x00) 0-000-0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xx

Bővebben a xxx.xxxx.xx honlapon kaphat tájékoztatást.

2. Szerződő

2.1. A Praktika szerződést az a társasház, lakásszövetkezet kötheti meg (továbbiakban: Szerződő), amelynek tulajdonosi/tagi közössége a közös tulajdonban lévő vagyontárgyak, illetve

a biztosított tulajdonostársak a saját külön tulajdonukban lévő vagyontárgyak tekintetében egy biztosítási esemény bekövetkezésének elkerülésében érdekeltek, vagy aki/amely a biztosítást ilyen társasház, lakásszövetkezet javára köti.

Az e rendelkezés ellenére kötött biztosítási szerződés semmis.

2.2. Szerződő az a társasház közösség, lakásszövetkezet, amely a képviseletre jogosított személy (pl. közös képviselő) útján biztosítási szerződést köt és a díjfizetést teljesíti. A Biztosító

jognyilatkozatainak címzettje a Szerződő, aki/amely jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos nyilatkozatok megtételére valamint a Biztosítottak (társasházi tulajdonostársak, szövetkezeti tagok) tájékoztatására a szerződés tartalmával kapcsolatban.

2.3. A Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosítót annak a személynek a megbízásáról/meghatalmazásáról, nevéről, azonosíthatósága érdekében szükséges további személyes és elérhetőségi adatairól, aki/amely a társasház/lakásszövetkezet nevében jognyilatkozat tételére jogosult. A meghatalmazott/megbízott jogosultságát

a Szerződő az ajánlatételkor és a szerződés létrejötte esetén a biztosító felhívására bármikor, a Szerződő törvényben

meghatározott döntéshozatalra jogosított szervének (közgyűlés) legfrissebb, érvényes határozatával igazolni. A Szerződő ugyancsak köteles a képviselő személyében bekövetkezett változásról a Biztosítót haladéktalanul tájékoztatni. A tájékoztatás elmaradásából eredő jogosulatlan képviseletből származó jogkövetkezménykért a Biztosító nem vállal felelősséget.

Az egyéb jogi formában működő, többlakásos épületek esetén az épület valamennyi tulajdonosa által aláírt, a képviseleti jog terjedelmét pontosan rögzítő meghatalmazás szükséges.

A Biztosító a létrejött biztosítási szerződéssel kapcsolatban csak a Szerződő és igazolt képviselője számára adhat tájékoztatást, ezért a Szerződő nevében eljáró személy a tájékozódás során mindig köteles a jogosultságát igazolni, a képviseleti jogot gyakorló természetes személy magát azonosítani. A Szerződő

csak a társasházra/lakásszövetkezetre, mint közösségre vonatkozó adatok megismerésére jogosult, nem kérhet információt a külön tulajdonban lévő lakásokkal összefüggő biztosítási események, személyes adatnak minősülő részleteiről.

A képviseletre jogosultakkal kapcsolatos dokumentumokat

vagy az ajánlathoz kell mellékelni, vagy eljuttatható a Biztosítóhoz levélben (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.,

9401 Sopron, Pf. 22), faxon (x00 0-000-0000) vagy elektronikus úton (xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxxx).

2.4. A Szerződő a tulajdonosközösség egységes határozata alapján a szerződés megkötésekor kérheti, hogy a Biztosító kizárólag

a közös képviseletet ellátó személyen keresztül érkező kárbejelentésekre teljesítsen szolgáltatást. A tulajdonosközösség erre vonatkozó határozatát, amely tartalmazza a tulajdonostársak hozzájáruló nyilatkozatát arról, hogy a közös képviselő a kárral összefüggésben személyes és biztosítási titoknak minősülő adataikat kezelheti, az ajánlat mellé kell csatolni.

3. Biztosított

Jelen feltételek alapján Biztosítottak:

3.1. Épületek, építmények vonatkozásában:

a) a kötvényen feltüntetett társasház/lakásszövetkezet (ide értve a lakóparkként működő lakóközösségeket is) a közös használatú részek tekintetében,

b) a társasház/lakásszövetkezet tulajdonosai/tagjai a külön tulajdonukban lévő lakás tekintetében, tulajdoni hányaduk arányában,

c) a társasház/lakásszövetkezet külön tulajdonban lévő lakásaira az ingatlannyilvántartásba bejegyzett haszonélvező, haszonélvezeti joguk arányában,

d) a lakásszövetkezet és/vagy tagjai a tulajdoni vagy használati hányaduk arányában,

e) a lakásszövetkezet és/vagy tagjai haszonélvezői, haszonélvezeti joguk arányában.

Valamennyi tulajdon csak együtt biztosítható, a díj is a teljes társasházra vagy lakásszövetkezetre kerül megállapításra.

Ettől a szabálytól a Biztosító egyoldalú mérlegelés keretében eltérhet.

3.2. Ingóságok vonatkozásában:

a) A társasház illetve szövetkezet közös tulajdonú ingóságaira vonatkozóan a társasház,

a lakásszövetkezet.

A tulajdonostársak, lakásszövetkezeti tagok, haszonélvezők, bérlők, jogszerű jogcím alapján lakást használók a saját tulajdonú ingóságaikra vonatkozóan.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE

A Praktika szerződés létrejöttének feltétele, hogy a Szerződő ajánlatot tegyen az épület legalább alapbiztosítási eseményekre (A Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 1.) vonatkozó biztosítására.

1. A szerződés írásban jöhet létre.

1.1. Írásban jön létre a szerződés akár távollévők, akár jelenlévők között

a) ha a biztosítási szerződés lényeges tartalmát a felek digitális adathordozón írásba foglalták és saját kezűleg ellátták kézjegyükkel, vagy képviselő útján írták alá, vagy

b) ha a szerződés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhető és a jognyilatkozat tevő és a jognyilatkozat megtételének időpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

c) ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák

a felek kölcsönös, egybehangzó akarat nyilatkozatát.

1.2. A felek írásbeli szerződéskötésnek tekintik különösen:

a) a digitálisan rögzített szerződés kézzel írott aláírással történő megerősítését,

b) az elektronikus úton rögzített dokumentumot, ha annak aláíróját jogszabály, vagy hatóság által elektronikus aláírás hitelesítésre jogosított szolgáltató megerősíti,

c) az aláírás nélkül megkötött szerződést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektronikus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követő megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom időkorlát nélküli visszaidézhetőségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevő személyének azonosítására.

1.3. A Biztosító az elektronikus úton történő szerződéskötés speciális szabályairól a jognyilatkozat megtételéhez a Biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevőt.

2. A Biztosító az ajánlat elfogadása esetén köteles a Szerződő részére a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) kiállítani és elküldeni.

3. Amennyiben a kötvény eltér a Szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a Szerződő fél a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, úgy a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a Biztosító az eltérésre a Szerződő fél figyelmét a kötvény kiadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

4. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve.

5. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a Biztosító által rendszeresített vagy általa elismert és minden lényeges adatot tartalmazó ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették.

6. A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a Biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő

hatállyal a kockázat-elbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

7. A Biztosító kockázat-elbírálási ideje az ajánlattétel napjától indul.

a) Amennyiben az ajánlatot a Szerződő papíralapon, nyomtatott formában, írásban tette, amit a Szerződő mellett egyidejűleg a Biztosító megbízott üzletkötője is aláírt, úgy az ajánlattétel napja az ajánlat Szerződő általi aláírásának napjával egyezik meg.

b) Amennyiben az a) pont szerinti írásbeli ajánlatot a Szerződő a megbízásából eljáró alkusz közreműködésével tette, vagy azt személyes jelenlét mellőzésével, távértékesítéssel tették, úgy az ajánlattétel napja az ajánlatnak a Biztosító bármely egységhez történő beérkezésének napja.

c) Ha az ajánlattétel elektronikus úton történik, az csak a Biztosító által a szerződéskötéshez rendszeresített

elektronikus felületen történhet, az ajánlat azon a napon minősül beérkezettnek, amit a Biztosító elektronikus rendszere a beérkezés napjaként rögzít.

8. A Biztosító visszautasíthatja a biztosítási ajánlatot, ha

a biztosítási esemény a kockázat elbírálás ideje alatt következik be és a Biztosító úgy ítéli meg, hogy az ajánlat elfogadása

a kockázat egyedi elbírálást igényli. Ilyen például az épület általános műszaki állapotának az átlagostól rosszabb mértéke, vagy már eleve károsodott épület biztosítására tesznek ajánlatot.

9. Amennyiben a Biztosító az ajánlatot a fentiekben meghatározott határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik. A Biztosító a befizetett biztosítási díjat a visszautasításról szóló értesítést követő 15 napon belül a Szerződőnek kamatmentesen visszafizeti. A díj 15 napon

túli visszafizetése nem értékelhető úgy, hogy a szerződés létrejött és a Biztosító kockázatviselése a díj visszaérkezésig fennállt.

10. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

11. A Biztosító szerződésmódosítási és felmondási joga

11.1. Amennyiben a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a Biztosító általános szerződési feltételétől, a Biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a Szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a Biztosító az elutasítástól vagy

a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

11.2. Amennyiben a Biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződésben biztosított több vagyontárgy szerződést érintő lényeges körülményeiről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények több vagyontárgy tekintetében a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy

a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

1. A Biztosító kockázatviselésének kezdete:

a) Amennyiben a felek eltérően nem állapodnak meg,

az ajánlattételt (II. 2.7. pont) követő nap 0.00 órája. vagy

b) Az ajánlaton feltüntetett, az ajánlattétel napját követő későbbi időpont (halasztott kockázatviselés), feltéve, hogy a szerződés létrejött, vagy utóbb létrejön. vagy

c) Amennyiben a szerződést távértékesítés keretében kötötték, úgy a Szerződő által aláírt ajánlat Biztosító részére való beérkezését követő nap 0.00 órája.

2. A kárbiztosítás és a kiegészítő biztosítások különös feltételei a kockázatviselés kezdete tekintetében, azokban az esetekben, amelyekben a Biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól (várakozási idő) vállalja, a fentiektől eltérő időpontot határoznak meg. Ezen várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

3. A Biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosított épületen már a kockázatviselés kezdetekor felismerhető, vagy rejtett károsodásokra, amelyeket a kockázatviselés kezdetét követően jelentenek be. A Biztosító kockázat kizárását nem érinti, ha a Biztosító a károsodást

az ajánlattételt és/vagy a kockázat elbírálás során észlelhette.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS TARTAMA, A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ

ÉS A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK

1. A biztosítási szerződés határozott, egy éves időtartamra

jön létre. A biztosítási év első napja a szerződés kockázatviselésének kezdetét követő hónap első napja, kivéve, ha a kockázatviselési kezdet a hónap első napjára esik. A kockázatviselési kezdet

és a biztosítási év első napja megegyezik, amennyiben a kockázatviselési kezdet valamely hónap első napja.

2. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerződés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következő biztosítási évre, kivéve, ha

a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerződést újabb egy évre megújítani. A nyilatkozatnak a címzetthez legkésőbb a biztosítási év vége előtti 30-adik napig kell megérkeznie.

3. Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban közli, hogy a szerződést nem kívánja megújítani (VI. 2. pont), úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor maradékjog nélkül megszűnik.

V. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA

1. A szerződés Szerződő általi módosítása

1.1. A Szerződő az egyéves tartamon belül bármikor jogosult ajánlatot tenni – különös tekintettel az esetleges alul

vagy túlbiztosítás (VIII. 7.–8. pont) elkerülése érdekében

– a kárbiztosítási szerződés biztosítási összegeinek módosítására. Ugyancsak kezdeményezheti a Szerződő a szerződésben lévő kiegészítő kockázatok és biztosítások

megszüntetését szolgáltatási összegének változtatását, vagy új kiegészítők beemelését a szerződésbe. A szerződésmódosítási ajánlatot a Biztosító a II. pontban meghatározottak szerint kezeli.

1.2. Amennyiben a Biztosító a Szerződő szerződésmódosításra vonatkozó ajánlatát annak kézhezvételét követő 15 napon belül visszautasítja, a szerződés változatlan tartalommal marad hatályban mindaddig, amíg a Szerződő nem él

a IV. 2.–3. pont szerinti jogával.

1.3. Bármelyik fél írásban jelezheti a kiegészítő biztosítások bármelyike tekintetében az egy éves biztosítási időszak vége (a szerződés évfordulója) előtt minimum 30 nappal, hogy a következő biztosítási évre nem kívánja megújítani. Az alapszerződés valamint annak egyéb kiegészítői ebben az esetben az ily módon megszüntetett kiegészítő szolgáltatás nélkül maradnak hatályban.

1.4. Az alapbiztosítás megszűnésével a kiegészítő biztosítások is maradékjogok nélkül megszűnnek.

2. A biztosítási szerződés Biztosító által javasolt módosítása

2.1. A Biztosító jogosult a biztosítási év vége előtt legalább

60 nappal a következő biztosítási évre módosítási javaslatot tenni.

A Biztosító köteles a feltételek módosítani javasolt pontjait írásban közölni a Szerződővel, és meg kell jelölnie, hogy

a szerződés mely részeit (alapbiztosítás, kiegészítő biztosítás), milyen hatállyal, milyen módon és mértékben kívánja módosítani.

2.1.1. A Szerződő a módosítási javaslatról az alábbiak szerint nyilatkozhat:

2.1.1.1. Határidőn belül nem tesz jognyilatkozatot (hallgat), ami alapján a Biztosító azt vélelmezi, hogy a Szerződő elfogadja a Biztosító javaslatát.

2.1.1.2. Kifejezett jognyilatkozatban elfogadja a Biztosító javaslatát.

2.1.1.3. A IV. 2.–3. pont szerint jognyilatkozatot tesz a szerződés megszüntetésére.

2.1.2. Amennyiben a Szerződő a Biztosító ajánlatára nem él a IV. 2.–3. pont szerinti jogával (vagy ezen nyilatkozata a biztosítási év vége előtt 30 napon belül érkezik be a Biztosítóhoz), a szerződés

a következő biztosítási évre a Biztosító által javasolt tartalommal lép hatályba.

2.2. Amennyiben a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre tekintettel igénybe vehető adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a Biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hatvan napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megváltozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a Szerződő fél a módosító javaslatot az arról szóló tájékoztatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el,

a szerződés a módosító javaslatban meghatározott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

A módosító javaslat Szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés Biztosító általi felmondására.

VI. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS MEGSZŰNÉSÉNEK ESETEI

1. Érdekmúlás, lehetetlenülés

1.1. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

1.2. Amennyiben a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy

a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.

1.3. A fenti esetekben vagy a Társasház/Szövetkezet teljes épületére, vagy egyes lakásaira vonatkozó kockázatviselés is megszűnhet, amely kiváltja a Biztosító díjvisszafizetési kötelezettségét feltéve, hogy a lehetetlenülés, érdekmúlás nem a Szerződő/biztosítottak magatartására vezethető vissza.

1.4. Abban az esetben, ha a Társasház/Lakásszövetkezet külön tulajdonban lévő lakásának tulajdonjogát a tulajdonos átruházza, a biztosítási fedezet átszáll az új tulajdonosra, az új tulajdonos

a biztosított helyébe lép. A korábbi és az új tulajdonos az elmaradt és a tulajdonos váltáskor folyamatban lévő biztosítási időszakra járó díjakért egyetemlegesen felelős.

2. Biztosítási időszak végére megszüntetés

Amennyiben a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban közli, hogy szerződést nem kívánja megújítani, úgy az a biztosítási év utolsó napjának 24. órájakor megszűnik.

3. Díj nem fizetés

3.1. Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, vagy az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a Biztosító

– a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével, a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés a halasztással megadott póthatáridő utolsó napjával megszűnik, kivéve, ha a Biztosító a fennálló szerződés szerint, – akár a teljes időszakra –

a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti, vagy további díjhalasztásban állapodtak meg a felek.

3.2. Amennyiben a szerződés a díj nem fizetése miatt szűnik meg, a Biztosító a megállapodás és a díjfelszólítás szerinti

kockázatban állásának végéig (póthatáridő utolsó napja) követelheti a díj időarányos részének megfizetését.

3.3. Amennyiben az esedékes díjat a póthatáridő napjáig nem fizetik meg, a Biztosító a szerződés megszűntetése

helyett haladéktalanul bírósági úton követelheti a biztosítási időszak végéig járó teljes díj megfizetését,

erre a díjfelszólításban is felhívja a Szerződő figyelmét.

3.4. Abban az esetben, ha a szerződés a 3.1. pontban írt módon,

a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a Szerződő fél a megszűnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A Biztosító az újra érvénybe helyezési (reaktiválási) kérelmet nem köteles elfogadni, arra 15 napos határidővel nyilatkozhat.

A reaktiválási kérelem elfogadását a korábban esedékes díjak megfizetésén felül, a folyó biztosítási időszak végéig járó teljes díj megfizetésétől és kármentességi nyilatkozattól teheti függővé.

A Biztosító a díjak – beleértve az időközben értékkövetéssel emelt díjakat is – megfizetése után a biztosítási fedezetet

a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja.

4. Közös megegyezés

A biztosítási szerződés megszűnhet a Felek (Szerződő és Biztosító) közös megegyezésével.

VII. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ, A DÍJFIZETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítási díj megállapításának alapja a Szerződő által választott, biztosítani kívánt alap- és kiegészítő biztosítások keretében a Szerződő által meghatározott biztosítási összeg.

A Biztosító a Szerződő által összeállított ajánlati tartalomra, az ajánlattételkor bekért adatok figyelembe vételével, a díjkalkulálás folyamatában, az általa gondozott veszélyközösség tagjainak vagyonával összefüggő károk rendezése során szerzett tapasztalatai, valamint az adott, biztosítani kívánt tömbépülettel kapcsolatos korábbi kártapasztalatai, továbbá az aktuális piaci tényezők alapján határozza meg a szerződés díját. A Szerződő az igényeinek megfelelően állíthatja össze az ajánlatát a Biztosító által kínált kockázatokból, ezekre tetszőleges összetételben kérhet díj ajánlatokat, tájékozódhat az egyes kockázatok díjairól.

Amennyiben a Szerződő a tartam során szerződésmódosítást kezdeményez, a szerződés díja módosulhat. A Szerződő által kezdeményezett szerződésmódosítás díjra gyakorolt hatásáról a Szerződő a Biztosító közvetítői tanácsadóján, illetve az általa megbízott alkuszon keresztül kaphat információt.

2. Jelen biztosítás éves díjú. A felek megállapodhatnak az éves díj részletekben (havi, negyedéves, féléves) történő megfizetéséről és a Szerződő dönthet arról is, hogy a díjat a Biztosító által felkínált lehetőségek közül milyen módon kívánja fizetni.

Jelen feltétel kiadásának időpontjában a Szerződő az alábbi díjfizetési módok közül választhat:

• egyedi utalás,

• csoportos beszedés.

A különböző díjfizetési módok működéséről a Biztosító

a honlapján ad tájékoztatást (xxx.xxxx.xx/xxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxx- kisokos.html).

A Szerződő által választott díjfizetési mód és gyakoriság az ajánlaton/kötvényen kerül meghatározásra, melynek

megváltoztatását a Szerződő a biztosítási időszak lejárta előtt 60 nappal szerződésmódosítási javaslattal kezdeményezheti.

3. Amennyiben a szerződés kockázatviselési kezdete megelőzi a biztosítási év első napját, a köztes időszakra a Biztosító tört díjat számít fel. (Tört díj számítása: az éves biztosítási díj/12, osztva az adott hónap napjainak számával – matematikai kerekítés szabályai szerint kerekítve –, majd felszorozva az adott hónapra kockázatban lévő napok számával.)

4. A Biztosító a szerződésben minimál díjat alkalmazhat, melyből további engedmény nem adható.

5. A biztosítás első díjrészlete (tört díj plusz a gyakoriság szerinti díj) vagy az esetleges egyszeri díj a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.

6. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és ezzel a szerződés megszűnik, a Biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.

7. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a Biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor

kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a Biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

VIII. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

1. A biztosítási összeg, illetve a kiegészítő kockázatok szolgáltatási összege, az a biztosítási ajánlaton/kötvényen/aktuális indexértesítőben meghatározott összeg, illetve a Biztosító részéről vállalt kötelezettség (Kárbiztosítás különös feltételei

III. 4. a) pont), amely a biztosítási esemény bekövetkeztekor

a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

2. A biztosítási összeget a feltételek vonatkozó fejezetei alapján a Szerződő határozza meg. Önállóan határozandó meg és kezelendő minden, az ajánlaton külön soron, saját biztosítási összeggel feltüntetett vagyoncsoport és azon belüli vagyonkategória, valamint a választott kiegészítők szolgáltatási összegei. A vagyoncsoportok és azon belül külön felsorolt vagyonkategóriák biztosítási összegei kárrendezéskor nem vonhatók össze.

3. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt tömbépület szerződés-kötéskori újjáépítési, illetve a biztosított ingóságok új állapotban való beszerzésének értéke.

4. Azon kiegészítő szolgáltatások/biztosítási események esetében, ahol a Szerződő az éves biztosítási időszakra vonatkozó szolgáltatási összeget választott, vagy amelyet a Biztosító határozott meg, a biztosítási időszakra megállapított összeg

az ugyanazon időszakban korábban bekövetkezett eseményre kifizetett összeggel csökken.

Jelen biztosításban fő szabály szerint nincs lehetőség fedezetfeltöltésre, a biztosítási időszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni.

A Felek (Szerződő és Biztosító) a fő szabálytól egyedi megállapodással eltérhetnek, a biztosítási összeg kimerülését követően a Biztosító által előzetesen közölt díjfeltöltés befizetésével a fedezet feltöltésre sor kerülhet.

5. Amennyiben a szerződés valamely biztosítási eseményre önrész alkalmazásával jön létre (X. fejezet), a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége az adott biztosítási eseményre vonatkozóan

a választott önrész mértékével csökken.

6. Alulbiztosítás

6.1. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy újjáépítési, illetve új állapotban való beszerzésének értéke, akkor alulbiztosítás következik be. Ilyen esetben a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, tehát a kárt olyan arányban téríti meg, ahogyan

a káridőponti biztosítási összeg aránylik a biztosított tömbépület káridőponti újjáépítési, illetve a biztosított ingóságok új állapotban való beszerzési értékhez.

6.2. Amennyiben a szerződés a Biztosító által javasolt minimum biztosítási összegekre tett szerződői ajánlattal, illetve épület esetén újjáépítési értékre jött létre, az Épületek és Háztartási ingóságok vagyoncsoportokban keletkezett károk az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre, maximum

a biztosítási összeg erejéig. Sor kerülhet azonban aránylagos térítésre, ha a biztosított épület hasznos alapterülete a káresemény bekövetkeztekor nagyobb, az ajánlaton feltüntetett, illetve

a kötvényben szereplő alapterületnél (Kárbiztosítás Különös feltételei II. 1.2.2. és 1.2.3. pont).

6.3. Az Értéktárgyak és Közös tulajdonú ingóságok vagyoncsoport esetében a Biztosító alul biztosítottságot nem vizsgál, ezen vagyoncsoport kárai minden esetben az aránylagos térítés alkalmazása nélkül kerülnek kifizetésre, maximum a biztosítási összeg erejéig.

6.4. Különleges üvegfelületek, felvonók és garázsban tárolt gépjárművek biztosításánál közlési kötelezettség sértés (adatok valótlan megadása) esetén alkalmaz a biztosító aránylagos térítést (Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2.3.3.2., 2.8.8., 2.15.6. d) pontok).

6.5. A fenti vagyoncsoportok biztosításán felül, a Szerződő által választott és az éves biztosítási időszakra az ajánlaton és a kötvényen szereplő szolgáltatási összeggel meghatározott kiegészítők esetében a Biztosító alul biztosítottságot nem vizsgál, ezen kiegészítő szolgáltatások esetében a károk a kiegészítő kockázatra a biztosítási időszakra választott szolgáltatási összeg erejéig térülnek.

7. Túlbiztosítás

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított tömbépület értékét. Túlbiztosítás esetén, a biztosított érdek értékét meghaladó részben a biztosítási összegre vonatkozó megállapodás semmis, és a díjat megfelelően le kell szállítani. Nem tekinthető túlbiztosításnak és lehet szerződést kötni valamely vagyontárgy várható értéke, továbbá helyreállításának vagy új állapotban való beszerzésének értéke erejéig.

8. Többszörös biztosítás

8.1. Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani, de a kára csak egyszeresen térülhet meg.

A Szerződő illetve a Biztosított köteles bejelenteni, ha az igényelt kárkifizetés esetén a vagyontárgyra más biztosítónál is rendelkezik biztosítással és azt is, ha onnan térítésben részesült.

IX. AZ ÉRTÉKKÖVETÉS SZABÁLYAI

1. A biztosítási összegek és díjak Biztosító által kezdeményezett módosítására a biztosítási év lejáratát megelőzően kerülhet sor.

2. A biztosítási összegek és díjak évenkénti módosítása

A Biztosító jogosult arra, hogy a vagyonkategóriák és a kiegészítő szolgáltatások biztosítási összegére, az önrészesedés (ahol van) mértékének módosítására és a fizetendő díjra javaslatot tegyen

a következő biztosítási időszakra vonatkozó hatállyal.

A módosított biztosítási összegekről, a fizetendő díjról és az önrészesedésről szóló értesítést a Biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 60 nappal írásban megküldi a Szerződőnek.

3. A Biztosító következő évre vonatkozó megújítási javaslataival kapcsolatos szerződői jogok

A Szerződő a Biztosító következő évre vonatkozó megújítási (módosítási) javaslatára az V. 2.1.1. pontban rögzítettek szerinti nyilatkozattételi jogokkal élhet.

Amennyiben a Szerződő a biztosítási év végét megelőző 30-adik napig nem él a IV. 2.–3. pont szerinti szerződés megszüntetés jogával, úgy a szerződés a Biztosító által a megújítási javaslatban közölt tartalommal lép hatályba a következő biztosítási évre.

X. ÖNRÉSZESEDÉS

1. A biztosítási szerződés a felek megállapodása szerint létrejöhet:

a) önrész alkalmazása nélkül (kivéve Géptörés kiegészítő), vagy

b) az ajánlaton és a kötvényben feltüntetett mértékű, az épületek vagyoncsoportra vonatkozó levonásos önrész alkalmazásával.

2. Levonásos önrész kizárólag az épületek vagyoncsoport alábbi kockázataira, illetve biztosítási eseményeire választható:

a) alapbiztosítási események (Kárbiztosítás Különös feltételei

IV. 1. pont),

b) vízkár (Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2.2. pont),

c) üvegkár („normál” és korlátüveg: Kárbiztosítás Különös feltételei IV. 2.3.1. és 2.3.2. pont).

3. Az önrész mértéke az egyes kockázatokra választható azonos vagy eltérő összegben.

4. Amennyiben a szerződés üvegkárra vonatkozóan önrész választással jön létre, az azonos mértékben vonatkozik

a szerkezetileg beépített ajtók és ablakok, illetve a korlátüvegezések káraira.

5. Levonásos önrész választása esetében az épületekben

a) alap-,

b) vízkár és

c) üvegkár

biztosítási események által okozott károk esetén,

a veszélynemre választott önrész összege a szolgáltatási összegből levonásra kerül. Az önrészesedés alatti károkat a Biztosító nem téríti meg.

6. Önrész választása esetén az adott veszélynemre (biztosítási eseményre) a választott önrész mértékétől függő kedvezményes díjat kalkulál a Biztosító.

7. Amennyiben egy káresemény alkalmával keletkezett károk térítése több veszélynem alapján történik, az önrész mértéke veszélynemenként (biztosítási eseményenként), az adott veszélynemre választott összegben kerül levonásra

a szolgáltatási összegből.

XI. A SZERZŐDŐ FELEK SPECIÁLIS KÖTELEZETTSÉGEI

1. A Szerződő és a Biztosított kötelezettségei

1.1. Tájékoztatási kötelezettség

Amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem azonos, úgy a Szerződő köteles tájékoztatni a Biztosított(ak)at

a biztosítási szerződés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos változásról, valamint a szerződés megszűnéséről is.

1.2. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

a) A Szerződő és a szerződéskötéskor köteles a Biztosítóval a valóságnak megfelelően közölni a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, és amelyekre

a Biztosító írásban kérdést tett fel.

b) A Biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a Szerződő közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

c) Az adatok valóságnak megfelelő tartalmáért a Szerződő felelős. A közölt adatok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt a közlési kötelezettség alól nem mentesíti.

d) A Szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a Biztosítónak 15 napon belül írásban bejelenteni. Lényegesnek tekinthető mindaz a körülmény, amelyre vonatkozóan a biztosítási ajánlaton adat szerepel, akár kérdésre válaszolva, akár nyilatkozatként.

e) A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerződő fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy

az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

f) A közlésre, illetőleg változás bejelentésére irányuló kötelezettség a Szerződő felett terheli a Szerződő felet terheli, nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet elmulasztott a Biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és

a közlésre illetve bejelentésre köteles lett volna.

g) Ha a szerződés több vagyontárgyra vonatkozik, és a közlési vagy változás bejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a Biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

1.3. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

a) A Szerződő fél és a Biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a Szerződő fél és a Biztosított kármegelőzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.

b) A Szerződő (Biztosított) köteles különösen:

• az épületeit az építésügyi szabványoknak, szabályoknak megfelelően építtetni és karbantartani,

• ingó és ingatlan vagyonának kezelése során

az elvárhatóságnak megfelelően, gondosan eljárni,

• a Biztosító által a biztosítási feltételekben és mellékleteiben meghatározott biztonsági előírásokat betartani,

• a biztosított vagyontárgyakat magába foglaló helyiségeket bármilyen rövid idejű távozás esetén a védettségi szintnek megfelelően (Kárbiztosítás Különös feltételei

IV. 2.1.1. pont), szakszerűen bezárni,

• nem állandóan lakott lakások, épületek vízvezetékét

és az azokra kapcsolt berendezéseket vagy az állandóan lakott lakások, épületek átmenetileg nem üzemeltetett, az állagmegóváshoz nem szükséges vízvezetékeit

és berendezéseit vízteleníteni,

• a kár bekövetkezte esetén a kár mértékének csökkentése érdekében szükséges, de a Biztosító kárfelmérését

nem akadályozó, ésszerű intézkedéseket haladéktalanul megtenni.

c) A Szerződő fél és a Biztosított a Biztosító előírásai és

a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.

1.4. Kárbejelentési kötelezettség

a) A Szerződőnek (Biztosítottnak) a biztosítási eseményt

a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelentenie a Biztosítónak. Lehetővé kell tenni

a Biztosító számára a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését. A tűzesetet és a robbanást a tűzrendészeti hatóságnak, a betöréses lopást, a rablást, valamint a lopást

a rendőrségnek is be kell jelenteni.

A Biztosító késedelmes igényérvényesítés idejére kamatot nem fizet.

b) A kárbejelentés történhet:

• a Biztosító telefonos ügyfélszolgálatán keresztül (x00) 0-000-0000 telefonon,

• levélben (Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Országos Kárrendezési Központ, 0000 Xxxxxxxxxxx, Xx. 00),

• a Biztosító honlapján elektronikusan (xxx.xxxx.xx/xxxxxx kárbejelentés/lakásbiztosítási kárbejelentés),

• a Biztosító Ügyfélszolgálati Irodáiban szóban, személyesen, vagy meghatalmazott útján,

• az online ügyfélszolgálaton elektronikusan: xxxx.xx/xxxxxxxxxxx.

c) A Szerződő (Biztosított) a kár bejelentésétől számított 5 napig a károsodott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változtathat, külön kiemelve, a biztosított erkély-, függőfolyosó- vagy lépcsőházi korlátüvegek, sérült üvegtéglák, kopolitüvegek, üvegtetők, valamint közös tulajdonú épületrészek üvegezésében bekövetkezett kárt, valamint vízkár (pl. csőtörés) esetét, amikor a Biztosított csak a helyszíni kárfelmérést követően kezdheti meg a helyreállítást.

1.5. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

a) A Biztosító szolgáltatásának igénybe vételéhez a kár jellegétől függően az alábbi iratok bemutatását kérheti:

• amennyiben a Biztosító által nyilvántartott adatok alapján kétséges, hogy a biztosítási szerződés érvényes, a Szerződő birtokában lévő fedezet igazoló és/vagy

a díjrendezettséget igazoló dokumentumok,

• hatósági jegyzőkönyv, határozat,

• tulajdonjogot, bérleti, használati jogot bizonyító okirat, dokumentum,

• kéményseprői igazolás,

• felelősségvállalási nyilatkozat,

• költségvetés, számla, vám-árunyilatkozat,

• elektromos eszközök károsodását igazoló szakvélemény,

• lakottságot igazoló bizonylatok (pl.: közüzemi számlák),

• lakcímkártya,

• minden egyéb olyan irat, okirat, amely a Szerződő illetve a Biztosított érdekében a kár elbírálásához szükséges adatokat igazolja.

b) A Biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével keletkező károk és költségek igazolását a fentiekben felsoroltakon kívül egyéb okiratok és igazolások benyújtásától nem teszi függővé. A biztosítottnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket – a biztosítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

c) A Biztosító nem köti a teljesítendő szolgáltatás mértékének maghatározását és esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez, de a Szerződő/Biztosított az eljárások eredményét köteles a Biztosítóval – a kár rendezését követően is – közölni, a jogerős határozatot átadni.

d) A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

1.6. Díjfizetési kötelezettség

A Szerződő köteles a kötvényben, illetve az évenkénti indexlevélben meghatározott díjat az ugyanott meghatározott gyakorisággal, legkésőbb az esedékesség időpontjáig a Biztosító számlájára beérkezően megfizetni.

2. A biztosító kötelezettségei

2.1. Tájékoztatási kötelezettség

A Biztosító köteles a Szerződőt tájékoztatni:

• a szerződés adatairól,

• a közös használatú helyiségekre bejelentett károk rendezéséről,

• a közös használatú helyiségekre bejelentett károkra fizetendő biztosítási összeg(ek)ről, illetve ezek akadályáról,

• a külön tulajdonban lévő lakásokra éves szinten kifizetett összesített biztosítási összegekről, személyes adatok nélkül.

A Biztosító a személyes adatok és a biztosítási titok védelme érdekében az éeintettől származó meghatalmazás hiányában nem nyújt tájékoztatást

• a külön tulajdonban lévő lakások tulajdonosainak a másik külön tulajdonban bekövetkezett biztosítási események személyes adatnak és biztosítási titoknak minősülő adatairól,

• a közös képviselőnek a külön tulajdonban lévő lakások tulajdonosainak a külön tulajdonában bekövetkezett biztosítási események személyes adatnak és biztosítási titoknak minősülő adatairól.

2.2. Szolgáltatási kötelezettség

A Biztosító szolgáltatása a Biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítésében (kárbiztosítás), a Biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítésében vagy a szerződésben meghatározott összeg megfizetésében (összegbiztosítás) áll.

2.2.1. Amennyiben a szerződés díjhátralékkal rendelkezik,

a Biztosító az elmaradt díjat a szolgáltatásába beszámíthatja.

2.2.2. Szolgáltatási kötelezettség határideje

A Biztosító az elbíráláshoz szükséges összes iratnak

a Biztosítóhoz való beérkezését követő 30 napon belül teljesíti szolgáltatásait. A Biztosító késedelmes szolgáltatás esetén a Polgári Törvénykönyvben meghatározott késedelmi kamat megfizetésére köteles. Az elbíráláshoz szükséges iratokat az igény érvényesítőjének kell beszereznie.

2.3. Költségtérítés

2.3.1. A Biztosító a Szerződő által meghatározott biztosítási összegen, illetve az újjáépítési értéken belül megtéríti

a biztosított vagyontárgyak szerződés szerinti biztosítási esemény miatti károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt

• egyszeri takarítás,

• rom- és törmelék eltakarítás,

• a Biztosítottat terhelő tűzoltás, mentés,

• épületek és építmények tervezésének és hatósági engedélyezésének

költségeit.

2.3.2. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg, illetve az újjáépítési összeg keretei között a Biztosítót terhelik.

A kárenyhítés költségei abban az esetben is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

2.3.3. Alulbiztosítás esetén a Biztosító a költségeket, az alulbiztosítás százalékának – a biztosítási összeg és a vagyontárgy értékének arányának – megfelelően téríti meg.

2.3.4. Ha a biztosított tömbépületet, épületrészt biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a Biztosító a

a) biztosítási összegre kötött szerződés esetében

(A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. b) az épületek vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 1%-áig,

b) újjáépítési értékre kötött szerződés esetében (A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. a) az összes albetét szám alapján, albetétenként 316.000 Ft-tal számított értékig,

de a biztosítási összeg, illetve újjáépítési érték keretei között, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés, valamint

a társasház, lakásszövetkezet közös tulajdonát képező ingóságok költöztetésének költségeit.

2.3.5. Bármely biztosítási esemény miatt hatóság által elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a Biztosító csak akkor térít meg, ha a Biztosított díj ellenében az adott biztosítási eseményre biztosítást kötött.

XII. MENTESÜLÉS

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a Szerződő fél vagy a Biztosítottak okozták,

b) a Biztosítottakkal közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, közös képviselőjük, vagy megbízottjuk okozta, vagy

c) a biztosított jogi személynek az általános szerződési feltételben meghatározott vezető beosztású tisztségviselője vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

2. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól azon albetét/albetétek tekintetében, amelyeknek az a)–c) pontokban meghatározott személye vagy személyei, a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozták.

a) a Szerződő fél vagy a Biztosítottak,

b) a Biztosítottakkal közös háztartásban élő hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk, meghatározott munkakört betöltő alkalmazottjuk, közös képviselőjük, vagy megbízottjuk, vagy

c) a Biztosítottjogi személynek vezető beosztású alkalmazottja, vezető tisztségviselője vagy a biztosított

vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja.

3. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt a Szerződő fél vagy a biztosított(ak) a kármegelőzési és a kárenyhítési

kötelezettség jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan megszegésével okozta.

4. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben bizonyítja, hogy a Szerződő fél, illetve a Biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését

a szerződésben meghatározott módon vagy a szerződésben megállapított határidőben a Biztosítónak nem jelentette be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy

a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a káresemény elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.

5. Nem áll be a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége, amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezte után

a Szerződő, illetve a Biztosított a biztosított vagyontárgy állapotán a szerződésben megállapított határidőn belül

a kárenyhítéshez szükségesnél nagyobb mértékben változtat, és a megengedettnél nagyobb mértékű változtatás következtében a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

Nem téríti meg a Biztosító a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásával vagy az építési szabályok, illetve a kármegelőzési- vagy kárenyhítési kötelezettség súlyosan gondatlan, vagy szándékos be nem tartásával okozati összefüggésben következtek be.

Amennyiben a kár bekövetkezésében – az előző bekezdésben foglaltakon túl – a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben

az a biztosítási eseménnyel okozati összefüggésben áll.

XIII. ÁLTALÁNOS KIZÁRÁSOK

Nem téríti meg a Biztosító a következményi károkat2, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, forradalommal, államok közötti fegyveres összeütközéssel, háborús cselekménnyel, harci cselekménnyel terrorcselekménnyel, belső zavargással, lázadással, tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással illetve radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, a nukleáris energia károsító hatásával vagy járvánnyal összefüggésben következnek be.

Harci cselekménynek minősül a határvillongás, a felkelés,

a lázadás, a zavargás, a törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, idegen ország korlátozott célú harci cselekményei (például csak légi csapás vagy csak tengeri akció).

A Biztosító nem nyújt fedezetet, nem teljesít kárkifizetést, valamint nem nyújt szolgáltatást, amennyiben ezen fedezet nyújtásával, illetve kár kifizetésével a Biztosító sértené

az Egyesült Nemzetek Szervezetének határozata szerinti bármely szankciót, rendelkezést, vagy rendeletet vagy

2 E szerződés keretei között következményi káron értjük mindazon

– a biztosított vagyontárgyakban bekövetkező – károkat, melyet nem közvetlenül a bekövetkezett biztosítási esemény károsító hatása idézett elő, hanem az annak következtében fellépő egyéb hatások, erőhatások, meghibásodások, üzemzavarok idéztek elő (pl. a viharos szél által megrongált elektromos távvezeték következményeként fellépő hálózati túlfeszültség károsítja a biztosított ingatlan elektromos hálózatát vagy elektromos berendezéseit).

az Európai Unió, Magyarország, az Egyesült Királyság illetve az Egyesült Államok kereskedelmi, pénzügyi embargóit vagy gazdasági szankcióit, törvényeit vagy rendeleteit, (amennyiben ezek nem sértik a Biztosítóra vonatkozó bármely szabályozást vagy adott nemzeti jogszabályt).

A Biztosító kizárja helytállási kötelezettségét a kiberesemény következtében bekövetkezett károkra és költségekre,

nem vagyoni sérelemre, valamint üzemszünetből származó károkra és költségekre.

Kiberesemény: nem kívánt vagy nem várt egyedi esemény vagy eseménysorozat, amely az elektronikus információs rendszerben, információtechnológiai rendszerben vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer(ek)ben

kedvezőtlen változást vagy egy előzőleg ismeretlen károsító helyzetet idéz elő, és amelynek hatására az elektronikus információs rendszer, információtechnológiai rendszer

által hordozott információ bizalmassága, sértetlensége, hitelessége, funkcionalitása vagy az ezek által felügyelt és/vagy irányított rendszer rendelkezésre állása és üzemszerű működése elvész, illetve megsérül.

A Biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást,

ha a kiberesemény az információs technológia eszközeinek használatával következett be.

XIV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Praktika Társasház Biztosítás valamennyi feltételének, ajánlatának, esetleges adatközlőinek fogalmai a hétköznapi szóhasználatnak megfelelő tartalommal kerülnek alkalmazásra, kivéve azokat, amelyek speciális tartalmát az Általános vagy Különös feltételek külön meghatározzák.

1. Megtérítési igény

Amennyiben a Biztosító a kárt vagy annak egy részét megtérítette, őt illetik meg mindazok a jogok, amelyek a Biztosítottat a kárért felelős személlyel szemben megillették kivéve, ha a károkozó

a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

Amennyiben a Biztosító nem térítette meg a teljes kárt és a Biztosító a károkozóval szemben keresetet indít, köteles erről a Biztosítottat tájékoztatni, és a Biztosított kérésére köteles a Biztosított igényét is érvényesíteni. A Biztosított

igényének érvényesítését a Biztosító a költségek előlegezésétől teheti függővé. A megtérült összegből elsőként a Biztosított követelését kell kielégíteni.

Ha a biztosított vagyontárgy megkerül, a Biztosított arra igényt tarthat, ebben az esetben a Biztosító által teljesített szolgáltatást köteles visszatéríteni. A vagyontárgy megkerülését vagy más módon a kár megtérülését a Biztosított köteles bejelenteni, ennek elmaradása a káron szerzés tilalmába ütközik és a többlet a Biztosítónak visszafizetendő.

2. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő bármely igény

– a Biztosító évek óta alkalmazott gyakorlata alapján – öt év alatt évül el, ide értve a biztosítási eseményekre azok bekövetkeztétől igényelt szolgáltatásokat, vagy a biztosítási szerződésből keletkezett egyéb követeléseket is.

3. Adatkezelés, adatvédelem

A Biztosítót tájékoztatási kötelezettség terheli a személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalókról, amennyiben a Szerződő vagy a biztosított természetes személy, illetve – részben vagy egészben – természetes személyek csoportja. A Biztosító

a tájékoztatási kötelezettségének az alábbi linken elérhető Adatkezelési tájékoztatóban tesz eleget: xxx.xxxx.xx/ dokumentumok/192/adatvedelem/22387/adatvedelmi- tajekoztato-3

XV. ELTÉRÉS A JOGSZABÁLYOKTÓL ÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

1. A Biztosító jelen szerződésében kizárja, és így nem válik a szerződés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak, továbbá nem válik a szerződés tartalmává

az adott üzletágban a hasonló jellegű szerződés xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerződés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

2. Jelen biztosítási feltételek a Ptk. diszpozitív szabályaitól az alábbiakban térnek el:

a) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, vagy az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a Biztosító

– a következményekre történő figyelmeztetés mellett

– a Szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés a halasztással megadott póthatáridő

utolsó napjával, és nem a díjrendezettség végére visszamenőlegesen szűnik meg. (Ptk. 6:449. § (1), jelen feltételek VI. 3.1. pont).

b) Nem fogyasztói szerződés esetén a Biztosító nem ad lehetőséget a fedezetfeltöltésre (Ptk.6:455.§.d) és 6:461.§, jelen feltételek VIII. 4. pont).

c) A biztosítási szerződésből eredő bármely igény két év alatt évül el, eltérően az általános 5 éves elévülési időtől (Ptk. 6:22.§ (1,3), jelen feltételek XIV. 2. pontja).

3. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

a) Jelen biztosítási szerződés határozott, egy éves időtartamra jön létre. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerződés automatikusan,

a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következő biztosítási évre, kivéve, ha a Szerződő vagy a Biztosító

a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerződést újabb egy évre megújítani (jelen feltételek IV. 2.3. ponntja).

b) Az egyéves határozott tartam lejárta előtt a következő évre vonatkozóan (a biztosítási összegek értékkövető módosításával egyidejűleg) a Biztosító tájékoztatja a Szerződőt, hogy a következő 1 éves tartamra milyen biztosítási összegekre, mekkora biztosítási

díj megfizetése ellenében tudja vállalni a kockázatot. A díjváltozás mértéke eltérhet az alkalmazott értékkövetés mértékétől (jelen feltételek IX. 2. pont).

c) A Biztosító következő évre szóló módosítási ajánlatát a Szerződő vagy elfogadja, vagy kezdeményezheti

a szerződés megszüntetését (jelen feltételek V. 2.1.1. pontja).

A Kárbiztosítás Különös feltételei

A Biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események, a biztosított vagyontárgyakban, a kockázatviselési időszakban, a kockázatviselés helyén okoznak. Jelen szerződésekre az itt nem rendezett kérdésekben a Praktika biztosítás általános szabályzata érvényes.

I. TERÜLETI HATÁLY (A KOCKÁZATVISELÉS HELYE)

A Biztosító kockázatviselésének helye Magyarország, az országon belül:

1. Épületek esetében

• az ajánlaton, illetve a kötvényen kockázatviselési helyként feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek.

2. Ingóságok esetében

• az ajánlaton, illetve a kötvényen kockázatviselési helyként feltüntetett cím, cím hiányában a helyrajzi szám szerint feltüntetett telek,

• hatósági kiköltöztetés esetén az a hely, ahová a Biztosítottnak azért kell ideiglenesen távoznia, mert lakása biztosítási esemény közvetlen következményeként lakhatatlanná vált,

• az egyéni tulajdont képező háztartási ingóságok, a Biztosított lakására számított biztosítási összegének 5%-áig az Európai Unió egész területe, a Biztosított által magával vitt ingóságok tekintetében. Nem fedezi a biztosítás azonban a Biztosított tulajdonában, tartós bérletében vagy kizárólagos használatában lévő, olyan nem a jelen biztosítással biztosított ingatlanokban, ingatlanrészekben elhelyezett tárgyakat, amely ingatlanokra

a Szerződő (biztosított) önálló biztosítást köthetett volna.

3. Nem téríti meg a Biztosító a biztosított „Értéktárgyak”-ban (II. 2.2.) keletkezett károkat, ha azokat nem állandóan lakott épületben/lakásban vagy nem állandó lakás céljára szolgáló helyiségekben (pl. pince, padlás, melléképület, társasházi-, szövetkezeti közös használatban lévő helyiség, nyaraló, hétvégi ház), vagy a szabadban tartották.

4. Állandóan lakottnak minősül az olyan épület/lakás, amelyben a biztosítási évben több mint 270 napon át folyamatosan, életvitelszerűen tartózkodnak.

Nem minősül állandóan lakottnak:

• a 270 nap folyamatos tartózkodás nélküli épület/lakás abban az esetben sem, ha az a Biztosítottak bejelentett állandó vagy ideiglenes lakcíme,

• az olyan üdülőépület, amelyben a 270 napos folyamatos tartózkodás a lakások kevesebb, mint 40%-ában valósul meg,

• az építés, vagy felújítás alatt lévő ingatlan, ameddig abba nem költöztek be.

II. A BIZTOSÍTHATÓ VAGYONTÁRGYAK KÖRE

1. Épület vagyoncsoport

1.1. A Biztosító kockázatviselése a megadott kockázatviselési helyen lévő, az építésügyi szabályok által épületnek, építménynek minősített vagyontárgyakra (továbbiakban: épületek,

melléképületek, építmények), terjed ki, melyek lehetnek:

Társasházak esetében:

a) a tulajdonostársak külön tulajdonában lévő, műszakilag megosztott lakások és épületrészek,

b) továbbá minden olyan épületrész (pl. pince, garázs, folyosó, tároló, stb.), épületszerkezeti elem, építmény (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), lakás és nem lakáscélú helyiség, melyet az alapító okirat, vagy annak későbbi módosítása külön tulajdonként nem jelöl meg.

Lakásszövetkezetek esetében:

c) a lakásszövetkezeti tagok tulajdonában lévő lakások és épületrészek,

d) továbbá minden olyan épületrész (pl. pince, garázs, folyosó, tároló, stb.), épületszerkezeti elem, építmény (medence, kerítés, kerti építmények, stb.), lakás és nem lakáscélú helyiség, melyet az alapszabály a szövetkezet tulajdonába, vagy a tagok közös tulajdonába sorol.

1.2. Épületek, melléképületek, építmények

1.2.1. Épület: Olyan szerkezetileg önálló építmény, amely a környező külső tértől épületszerkezetekkel részben vagy egészben elválasztott teret alkot, és ezzel az állandó vagy az időszakos tartózkodás, illetőleg használat feltételeit biztosítja. Ide tartoznak továbbá azok az épülethez rögzített gépészeti, és egyéb felszerelési tárgyak is, melyek az épület rendeltetésszerű használatához szükségesek. Például:

a) gázvezetékek és a hozzájuk csatlakoztatott fűtési vagy melegvíz-ellátást biztosító berendezések (gázkazán, melegvíztároló, cirkó, gázbojler, konvektor), valamint mérőműszerek,

b) vízvezetékek, szennyvíz és csapadékvíz elvezetők, fűtési és hűtési vezetékek és berendezések (radiátorok, központi klímarendszerek, egyedi beépített klímák),

c) napkollektorok és napelemek a hozzájuk csatlakozó vezetékekkel és berendezésekkel, hőszivattyúk,

d) védelmi berendezések, eszközök, felszerelések (pl. riasztó egységek, kamerák, rácsok) ezekhez csatlakozó vezetékek,

e) elektromos vezetékek, érintésvédelmi rendszerek, villanybojlerek, átfolyós rendszerű elektromos vízmelegítők,

f) fürdők, WC-k berendezései (kádak, WC-k, bidék, mosdók

– az esetleges befoglaló szekrény nélkül –, beépített zuhanykabinok),

g) galériák (kivéve fa és könnyűszerkezetes), álmennyezetek,

h) beépített konyhaszekrények (beépített gépek nélkül), beépített szekrények,

i) külső és belső burkolatok,

j) szerkezetileg beépített üvegezések,

k) villámhárító, központi antennák és erősítő berendezések,

l) redőnyök és árnyékolók az elektromos mozgató berendezéssel együtt,

m) felvonók (személy, teher, gépjármű),

n) kaputelefon rendszerek,

o) kapunyitó motor.

1.2.2. A biztosítási ajánlaton épületként kerülnek feltüntetésre az alábbi hasznos alapterületek:

a) a lakások,

b) a vállalkozási célú épületrészek és

c) a különleges kialakítású közös helyiségek (uszoda, szauna helyiségek, sporthelyiségek és előbbiekhez tartozó tusolók, öltözők, valamint társalgó, kártyaszoba, stb.) alapterülete.

1.2.3. Melléképületnek minősülnek és a biztosítási ajánlaton így kerülnek feltüntetésre:

a) lakóépületben található egyéni tulajdonú/használatú nem lakás célú helyiségek (garázs, teremgarázs álláshelyek, tároló, pince, stb.),

b) a lakóépülettől külön álló nem lakás célú egyéni tulajdonú/ használatú melléképületek (garázs, garázssor, tároló, stb.).

1.2.4. Az alapterületek nagyságának pontatlan meghatározása közlési kötelezettségsértés, ennek megfelelően

a ténylegesnél kisebb terület biztosítása esetén a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz. Az alapterületek pontos meghatározása a szerződő feladata.

1.2.5. Valamennyi az 1.2.2. és 1.2.3. pontban meghatározott épületrész csak együtt biztosítható. Ettől eltérően kizárólag a szerződő felek közös megegyezésével köthető szerződés.

Valamely épületrész ajánlatról való elhagyása annak biztosításból való kimaradását eredményezi.

1.2.6. A lakóközösség közös tulajdonában lévő helyiségek (folyosók, közlekedők, közös tárolók, közös pince, beépítetlen padlás, stb.) az ajánlaton külön nem kerülnek feltüntetésre, de a szerződés megkötésével az épületek vagyoncsoporton belül biztosítottá válnak.

1.2.7. Építménynek: Mindazon végleges, vagy ideiglenes rendeltetéssel megvalósított ingatlan jellegű műszaki alkotás, épület, egyéb építmény, amely általában a talajjal való egybeépítés (alapozás) révén, vagy a talaj természetes állapotának, természetes geológiai alakulatának megváltoztatása révén jöhet létre (pl.: kerítés, kapu, járda, kocsi beálló, kút, derítő, ciszterna, támfal, stb.).

Az építmények az ajánlaton külön nem kerülnek feltüntetésre,

de a szerződés megkötésével az épületek vagyoncsoporton belül biztosítottá válnak.

1.2.8. A biztosító kockázatviselése a Szerződő (Biztosított) tulajdonát képező épületek, melléképületek építmények esetében kiterjed mind az elkészült, mind a felújítás alatt álló biztosított épületek és épületrészek, építmények teljes állagára, beleértve azok beépített alkotórészeit és tartozékait, valamint az épület-felszerelési tárgyakat is.

1.2.9. Az épületek vagyoncsoporton belül nem válnak biztosítottá1:

a) fürdőszoba szekrények,

b) konyhagépek,

c) az egyénileg épített fa, vagy egyéb könnyűszerkezetes galériák,

d) a kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített szaunák, jakuzzik, masszázszuhanyok,

e) az egyéni tulajdonú albetétekben lévő világító testek, berendezések.

2. Ingóság vagyoncsoport

2.1. Háztartási ingóságok

2.1.1. Jelen feltételek szerint ingóság azok az 1.2.9. pontban felsorolt, továbbá be nem épített, a Biztosítottak

magántulajdonában álló vagyontárgyak, amelyek a háztartás mindennapos működéséhez szükségesek, és a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak, és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.1.2. A Biztosító kockázatviselése a Biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk saját használatra bérelt, lízingelt, kölcsönvett, az Alfa Biztosítónál más biztosítási szerződés keretében nem biztosított ingóságokra terjed ki.

2.1.3. Ezen vagyoncsoportba tartoznak:

a) azok a vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek és a Biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak (pl.: bútorok, beépített szekrények, fürdőszoba szekrények, fa vagy egyéb könnyűszerkezetes galériák, beépített konyhabútor a konyhagépekkel, háztartási és híradástechnikai készülékek, világító testek, berendezések, ruházat, élelmiszerek, stb.), valamint

b) kerti berendezési és felszerelési tárgyak,

c) szaunák, jakuzzik, masszázszuhanyok (kereskedelmi forgalomban kapható, szerkezetileg nem beépített),

d) hobbieszközök, sportfelszerelések, barkácsfelszerelések a kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 20%-áig,

e) egy háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (személygépkocsi, motorkerékpár) napi üzemeltetéséhez használt alkatrészei és tartozékai – a fődarabok kivételével

– a kárt szenvedett lakásra számított a Háztartási ingóság vagyoncsoport biztosítási összegének 10%-áig,

f) a kockázatviselés helyén tartott háziállatok2, a kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig,

g) az idegen tulajdonú vagyontárgyak (például vendégek vagyontárgyai, vagy a Biztosított munkáltatójától munkavégzés céljából átvett vagyontárgy) kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegén belül max. 100.000 Ft értékig biztosítottak a feltételekben meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén.

h) A vállalkozói tevékenység vagyontárgyai a kárt szenvedett lakásra számított Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegének maximum 5%-áig.

2.1.4. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra:

a) a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, értékpapír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,

b) az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésű számítógépes programok,

c) vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,

d) a vállalkozási célú albetétekben, épületrészekben elhelyezett ingóságokra,

1 Háztartási ingóság vagyoncsoporton belül biztosítható.

2 A hétköznapi értelemben vett háziállatokon (kutya, macska, sertés, stb.) túl ide soroljuk az úgynevezett hobbiállatokat is (pl. xxxxxxxxx xxxxx, díszmadarak, aranyhörcsög, ékszerteknős). A Biztosító nem vállalja a kockázatot a különböző terráriumi állatokra (pl.: kígyók), viváriumokra (rovarok), galambokra, valamint a hétköznapi értelemben hobbi vagy díszállatoknak nem tekinthető állatokra (őz, majom, vaddisznó, ragadozó madarak, kis- és nagyragadozók stb.).

e) nem háztartási jellegű és mértékű „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok3, ingóságok.

2.2. Értéktárgyak

2.2.1. Jelen feltételek szerint értéktárgyak a Biztosítottak magántulajdonában álló:

a) Nemesfémek4, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült tárgyak.

b) 300.000 Ft egyedi érték feletti karórák, zsebórák

(a készítésükhöz felhasznált anyagok fajtájától, minőségétől függetlenül).5

c) Bélyeg- és érmegyűjtemények.

d) Képzőművészeti alkotások. Az idetartozó vagyontárgyak olyan festmények, grafikák, karcok, szobrok, melyek példányszáma korlátozott és színvonalukat tekintve magas értéket képviselő művészeti alkotásnak nevezhetőek. Az ipar- és népművészeti alkotások háztartási ingóságnak és nem értéktárgynak tekintendők, kivéve, ha az e) és f) pont alá tartoznak.

e) Valódi szőrmék, kézi csomózású vagy kézi szövésű keleti szőnyegek.

f) Antik tárgyak és különleges, nagy értékkel bíró régiségek. Az olyan ingóságok tartoznak ebbe a vagyoncsoportba,

melyeknek kora, ritkaságjellege, állapota miatt kiemelt értékük van. Bútorok esetében az 1900 előtt készült, 100.000 Ft egyedi értéket meghaladóak sorolandók ide.

2.2.2. Az értéktárgy vagyoncsoportba sorolható tárgyak eredetét, minősítését, értékét a Biztosított köteles bizonyítani.

2.2.3. A biztosítás nem terjed ki a vállalkozási célú albetétekben, vagy nem állandóan lakott lakásban, épületrészben, építményben elhelyezett érté tárgyakra.

2.3. Közös tulajdonú ingóságok

2.3.1. Jelen feltételek szerint ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a társasház – lakásszövetkezet mindennapos működéséhez szükségesek, továbbá a biztosított által a kockázatviselés helyén használt vagy tárolt eszközök,

és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsorolt vagyontárgyak közé.

2.3.2. A biztosító kockázatviselése ebben a körben kizárólag

a társasházi, vagy lakás-szövetkezeti lakóközösség közös tulajdonát képező háztartási ingóság kategóriába tartozó ingóságokra terjed ki.

2.3.3. A biztosítás nem terjed ki az alábbi vagyontárgyakra akkor sem, ha azok közösségi tulajdont képeznek:

a) a készpénz, valuta, hitelkártya, takarékbetétkönyv, takaréklevél, érték-papír, valamint a pénzhelyettesítő eszközök és értékcikkek,

3 „A”–„B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok: Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatban ebbe a kategóriába sorolt anyagok.

4 Nemesfémtárgy az aranyból, ezüstből, platinából (a továbbiakban: nemesfém), továbbá az e fémek más fémekkel való ötvözeteiből készült ékszer, óra, dísztárgy, használati tárgy.

Nemesfémtárgynak tekintjük az

• aranytárgynak az aranyból vagy arany és más fémek ötvözetéből,

• ezüsttárgynak az ezüstből vagy ezüst és más fémek ötvözetéből,

• platinatárgynak a platinából vagy platina és más fémek ötvözetéből készült tárgyakat, feltéve, hogy a tárgy nemesfém tartalma a 10%-ot eléri.

5 A kár rendezéséhez az óra hivatalos márkakereskedéstől származó vásárlásának igazolása szükséges.

b) az okirat, kézirat, terv, dokumentáció, adathordozókon tárolt adatok, saját fejlesztésű számítógépes programok,

c) vízi-, légi- és motoros járművek, a lakókocsi, az utánfutó és ezek fődarabjai,

d) nem háztartási jellegű és mértékű „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztályba tartozó anyagok, ingóságok.

III. A BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG MEGHATÁROZÁSA VAGYONCSOPORTONKÉNT

1. A biztosítási összeg a biztosítási esemény bekövetkeztekor

a Biztosító szolgáltatásának (térítésének) felső határa, és egyben a biztosítási díj megállapításának alapja is.

2. A biztosítási összeg meghatározásának alapja a biztosítani kívánt vagyontárgy szerződés kötéskori újjáépítési, illetve az új állapotban való beszerzésének értéke.

3. A szerződés, illetve a szerződő felek a szerződésben rögzítetett hasznos alapterület (II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapján határozzák meg az épület, illetve Háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összegét.

4. Épületek vagyoncsoport esetében a szerződő választása szerint a biztosítási összeg meghatározása két módszerrel történhet:

a) A szerződés megkötésekor az ajánlaton, illetve későbbiekben az indexértesítőben nem kerül feltüntetésre biztosítási összeg. A Biztosító mind a teljes épület, mind az egyes albetétek, valamit építmények vonatkozásában a káridőponti helyreállítási, illetve újjáépítési költségek térítésére vállal kötelezettséget. Részkárok esetén téríti az eredeti állapot káridőponti helyreállítási költségét, totálkár esetén pedig

az eredetileg károsodott épülettel/albetéttel/építménnyel azonos műszaki kialakítású épület/albetét/építmény újra felépítési költségeinek megfizetésére vállal kötelezettséget.

Ebben az esetben – a közlési kötelezettség betartása mellett – sem alulbiztosítás, sem túlbiztosítás esete nem fordul elő.

b) A szerződés megkötésekor a szerződő határozza meg az egy négyzetméterre vetített újjáépítési egységárat, melyet a hasznos alapterületre vetítve kerül rögzítésre

az ajánlaton az újjáépítési (biztosítási) összeg.

Az egyéni tulajdont képező épületrészek (albetétek, lakások, melléképületek), biztosítási összegének és egyben a biztosító által fizethető térítés maximumát, az adott albetét, lakás, melléképület hasznos alapterületének és az érintett vagyoncsoport kötvényben/indexértesítőben meghatározott négyzetméter egységárának szorzata adja.

5. Háztartási ingóságok esetében a Szerződő által megadott lakás célú albetétek hasznos alapterülete alapján, az egy négyzetméterére vetített egységárral kerül meghatározásra a biztosítási összeg.

Egy adott lakásban lévő egyéni tulajdont képező Háztartási ingóságok biztosítási összegének és egyben a Biztosító által fizethető térítés maximumát, az adott lakás hasznos alapterületének és a háztartási ingóságok vagyoncsoport kötvényben meghatározott négyzetméter irányár szorzata adja (a vállalkozási célú épületrészek, a melléképületek, pl. garázsok itt nem veendők figyelembe).

6. A biztosítási összeg meghatározása a biztosított épület hasznos alapterülete alapján történik. Amennyiben a tényleges hasznos alapterület a káresemény bekövetkeztekor nagyobb

az ajánlaton feltüntetett alapterületnél, úgy a Biztosító

a biztosított és a tényleges hasznos alapterület arányában nyújt térítést az alábbiak szerint:

A hasznos alapterület meghatározása:

• Az épületek esetében: a biztosított épületben lévő albetétek (lakások, vállalkozási célú helyiségek), a tulajdonostársak kizárólagos használatban lévő épületrészek, valamint a közös tulajdonban lévő különleges kialakítású helyiségek (II. 1.2.2. és 1.2.3. pont) alapterületének összege.

• A Háztartási ingóságok esetében: a biztosított épületben lévő és fedezetbe vonni kívánt lakáscélú ill. felhasználású albetétek alapterületének összege.

7. Az Értéktárgyak vagyoncsoportban, a felek lakásonként egységes, abszolút számban (fix összegben) határozzák meg a biztosítási összeget.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

Jelen szerződés alapján a Biztosító az alább felsorolt biztosítási események által közvetlenül okozott károkat téríti meg, amennyiben az a Biztosított akaratától függetlenül, előre nem látható, hirtelen, véletlen, váratlan módon következik be.

1. Alapbiztosítási események:

A szerződés létrejöttének feltétele az Épületek vagyoncsoport valamennyi alapbiztosítási eseményre történő biztosítása.

1.1. Tűz

A jelen feltételek szempontjából tűznek minősül a terjedőképes, öntápláló lánggal való égés, izzás folyamata.

A tűz biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a rendeltetésüknél fogva tűznek, lángnak, hőhatásnak kitett vagyontárgyakban (pl.: kéményszerkezet, kazán), továbbá az elektromos vezetékekben, berendezésekben, készülékekben, gépekben keletkező tűzkárokat, ha a tűz más tárgyakra nem terjedt tovább,

b) az öngyulladt, erjedt és befülledt anyagokban keletkezett tűzkárokat,

c) a pörkölődés, hő hatására történő szín- vagy alakváltozást,

d) füst- vagy koromszennyeződés formájában keletkező károkat, ha azok nem tényleges tűzkár következményei6,

e) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett a tűzkárt, aki vagy amely a kockázatviselés

helyén „A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály

(II. 2.1.4. pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használt, tárolt, és a kár ezzel összefüggésben következik be.

1.2. Robbanás

A jelen feltételek szempontjából robbanás alatt a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen,

rendkívül gyors energia felszabadulása értendő, melynek során két egymástól elválasztott térben létrejövő nyomáskülönbség az elválasztó elem helyzetének és szilárdsági tulajdonságainak egyidejű megváltozása következtében pillanatok alatt kiegyenlítődik.

A robbanás biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a hangrobbanás által okozott károkat,

b) a hasadó és sugárzó anyagok robbanása, vagy szennyezése által okozott károkat,

c) a környezetnél alacsonyabb nyomású zárt tér összeroppanása által okozott károkat,

6 Különdíj ellenében biztosítható kockázat (IV. 2.5. pont).

d) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett károkat, aki vagy amely szeszesital lepárlása következtében keletkezett robbanással okozta a károkat,

e) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett a károkat, aki vagy amely a kockázatviselési helyen

„A” vagy „B” tűzveszélyességi osztály (II. 2.1.4. pontban) szerint tűzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minősülő anyagokat nem háztartási mértékben vagy jelleggel használt, tárolt, és a kár ezzel összefüggésben következik be,

f) annak a Biztosítottnak a tulajdonában keletkezett károkat, aki vagy amely olyan épületben/lakásban használt, tárolt gázpalackot, ahol azt az Országos Tűzvédelmi Szabályzat7 tiltja, és a robbanás kiváltó oka a propán-bután gázpalack használatára, tárolására vezethető vissza.

1.3. Villámcsapás

Megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló és gyújtó hatására bekövetkező károkat.

1.4. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megtéríti a villámcsapás indukciós hatása által

az elektrmos berendezésekben, felszerelésekben, vezetékekben, szerelvényekben okozott károkat is, amennyiben a kockázatviselési helytől számított 1000 m-en belüli villámcsapás tényét,

és a másodlagos hatás lehetőségét a meteorológiai adatok egyértelműen alátámasztják.

1.5. Vihar

Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén

az 54 km/h sebességet elérő, vagy meghaladó szél a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

1.5.1. Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a biztosított épületek vihar által megrongált

a) a káresemény előtt zárt nyílászáróján és/vagy

b) az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőfedésén keresztül, a viharral egyidejűleg beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban, továbbá

c) megtéríti a vihar által az építésügyi szabványok által elfogadott anyagú és szakszerű technológiával felrakott külső homlokzati hőszigetelésben, a hőszigetelő elemek felszakításával okozott károkat,

d) a redőnyökben okozott károkat, valamint

e) azokat a károkat, amelyeket a vihar által a biztosított vagyontárgyakra rádőlő, ráeső saját vagy idegen ingatlanról származó vagyontárgyak okoznak.

1.5.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a keletkező légmozgások által a helyiségeken belül, valamint

b) a szabadban tartott ingóságokban, a szabadban tartott növényi kultúrákban, továbbá

c) az üveg és polikarbonát tetőkben, az épületek

7 Propán-bután gázpalack nem alkalmazható, nem tárolható olyan helyiségben vagy – a kétszintes lakásokat tartalmazó egy emeletes lakóépületek kivételével – földszintesnél magasabb építményben, ahol az esetleges gázrobbanás a tartószerkezet összeomlását idézheti elő. (/OTSZ 592. § (5) bek.).

8 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont).

üvegezésében8, külső vakolatában, burkolatában (kivéve, a hőszigetelő elemek felszakításával járó) festésében keletkező, vihar által okozott károkat,

d) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat9,

e) az építésügyi szabványok be nem tartására, nem megfelelő anyagok alkalmazására, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károkat.

1.6. Felhőszakadás

Jelen feltételek szerint biztosítási eseménynek minősül, ha

a 0,5 mm/perc intenzitást meghaladó mennyiségű csapadékvizet a szabályszerűen kialakított és karbantartott vízelvezető rendszer elnyelni képtelen, és ezért a talajszinten áramló csapadékvíz a biztosított helyiségekbe ömölve a biztosított épületekben, illetve az ott elhelyezett, biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek, építmények külső vakolatában, burkolatában, festésében bekövetkező,

b) valamint a gombásodás és penészesedés formájában jelentkező károkat, továbbá

c) a talajszint alatti padozatú, nem lakóhelyiségnek minősülő épületrészek elöntése esetén az ott elhelyezett ingóságokban bekövetkező károkat, ha azokat a padozattól nem legalább 20 cm magasan tárolták,

d) a csapadékvíz el/levezető csatornáinak telítődése miatti repedések, törések által bekövetkező károkat,

e) a biztosított épület falazatán át felszivárgó, beszivárgó csapadék, illetve talajvíz okozta károkat,

f) a biztosított épület alapteste alá bejutó csapadék, illetve talajvíz okozta épületsüllyedés károkat.

1.7. Jégverés

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a rongálódási károkat, amelyeket a biztosított épületek,

építmények – az építésügyi szabványok által általánosan végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített – tetőfedésében, homlokzatában, továbbá

a biztosított épületek redőnyeiben a jégverés vagy jégeső okoz.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a jégverés vagy jégeső által megrongált fentiek szerinti tetőfedésen keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) az épületek üveg- és polikarbonát tetőiben, az épületek üvegezésében10,

b) növényzetben11,

c) a szabadban tartott ingóságokban,

d) a napkollektorokban, napelemekben okozott károkat12, valamint

e) az épület végleges tetőfedésében keletkezett azon esztétikai károkat (pl.: horpadás), melyek a héjazat funkciójának ellátását, illetve élettartamát nem befolyásolják,

f) a káresemény bekövetkezte előtt szilárdságában már meggyengült (feltáskázódott, málló, pergő, repedezett, stb.) homlokzatokban a jégverés által okott károkat,

9 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont).

10 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont).

11 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.11. pont).

12 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.7. pont).

g) az építésügyi szabványok be nem tartására, nem megfelelő anyagok alkalmazására, vagy az előírt szakszerű technológia elmulasztása miatt keletkezett károkat.

1.8. Hónyomás

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosított épületek, építmények tetőszerkezetében vagy tetősíki ablakainak szerkezetében

az építésügyi szabványok által végleges fedésként, tetősíki nyílászáróként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával megépített és karbantartott tetőszerkezetben, tetőfedésben vagy tetősíki ablak szerkezetében a hónyomás vagy jég súlya okoz.

Megtéríti a Biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás vagy jég súlya által megrongált, fentiek szerinti tetőfedésen vagy tetősíki ablakon keresztül, a biztosítási eseménnyel egyidejűleg

a biztosított épületekbe beömlő csapadék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

Megtéríti a Biztosító a lecsúszó hó vagy jég által a biztosított épületekben okozott károkat is.

Hónyomás biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 15 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező itt kiemelt biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a tetősíki ablak üvegezésében13, valamint

b) az épületek üveg- és polikarbonát tetőfedésében keletkezett károkat13.

1.9. Árvíz

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a felszíni élővizek és az azokba nyílt

torkolattal csatlakozó csatornák és tavak áradása az árvízvédelmi töltések, gátak átlépésével, árvízvédelmi szempontból védettnek minősített területen, a kockázatviselés helyén a biztosított vagyontárgyakban, azok elöntésével okozott.

Jelen feltételek alapján nem téríti meg a Biztosító a kárt, ha:

a) az nyílt ártéren vagy hullámtéren14 következett be,

b) a talajvíz emelkedés, talajvízmozgás, vagy ennek következtében való talajmozgás okozta,

c) azt belvíz vagy talajvíz okozta.

Árvíz biztosítási eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási itt megjelölt eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.10. Földrengés

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén az MSK-64 skála

5. fokozatát elérő földrengés a biztosított vagyontárgyakban okoz.

1.11. Földcsuszamlás

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító

a földfelszín alatti talajrétegek váratlan, lejtő irányú elcsúszása által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

13 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.3. pont).

14 Nyílt ártér: Az árvízvédelmi művekkel nem védett ártér, illetve a vízügyi szakhatóság által ártérnek minősített terület.

Hullámtér: A folyó és az árvízvédelmi töltések közötti nyílt árterület.

Nem tekinthető váratlan eseménynek, ha a földcsuszamlás veszélyének ismeretében építkeztek, függetlenül az építés engedélyezett vagy nem engedélyezett voltától.

Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg a földcsuszamlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkat.

Földcsuszamlás biztosított eseményre vonatkozóan a Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező itt megjelölt biztosítási eseményre a Biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

1.12. Kő- és földomlás

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító

a kő- vagy földomlás által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

Jelen biztosítási feltételek alapján a Biztosító nem téríti meg a kő- és földomlás által a támfalakban, mesterséges rézsűkben, egyéb műtárgyakban okozott károkat.

1.13. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a károkat, amelyeket az ismeretlen üreg vagy ismeretlen építmény beomlása a biztosított vagyontárgyakban okoz.

Nem ismeretlen az építmény, üreg, amelynek létezéséről a kár bekövetkezéséig a Biztosító, a Szerződő, a Biztosított, vagy az illetékes hatóság tudott.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a bányák földalatti részeinek beomlásából, valamint

b) az alapok alatti talajsüllyedésből, a padozat alatti feltöltések ülepedéséből származó károkat.

1.14. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító, ha nem a Szerződő vagy a Biztosítottak bármelyikének tulajdonában vagy használatában lévő jármű (szárazföldi, vízi vagy légi), annak alkatrésze, rakománya az épületbe, építménybe való ütközéssel

a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz a kötvényen cím szerint feltüntetett kockázatviselési helyen.

Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg a lábon álló növényekben keletkező károkat15.

1.15. Idegen tárgy rádőlése

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító, ha

a kockázatviselés helyén idegen tárgy a biztosított vagyontárgyra

– kívülről – rádől, és ezzel a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

Idegen tárgynak minősülnek azok a tárgyak, amelyek

a káresemény időpontjában nem voltak a szerződő vagy Biztosítottak bármelyikének tulajdonában, illetve használatában, nem bérelt, nem kölcsönvett, nem lízingelt tárgyak, illetve nem az ő érdekükben használták azokat és nem a kockázatviselés helyén kerültek tárolásra.

2. A kárbiztosítás külön díj ellenében biztosítható eseményei, vagyontárgyai

Az alább felsorolt biztosítási események által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk a jelen feltételek alapján csak akkor térülnek meg, ha azokra a Szerződő a külön díjat megfizette.

15 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.11. pont)

2.1. Betöréses lopás, rongálás, rablás

2.1.1. Betöréses lopás biztosítási esemény akkor következik be,

a) ha a tettes a lopást úgy követi el, hogy a kockázatviselés helyén lévő épület lezárt egyéni vagy közös tulajdonú helyiségébe16 erőszakkal behatol,

b) vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül hatol be, melynek az alsó éle az alatta lévő járószinttől mérve 3 méternél magasabban van,

c) ha a tettes a lopást vélhetően ál-, hamis vagy zárfésűs kulccsal illetve olyan eszközzel, módszerrel követi el, amely nem hagy a zárbetétben, zárszerkezetben külső szemrevételezéssel erőszakos behatolásra utaló nyomot, de a független igazságügyi zárszakértő az idegen eszköz használatát igazolja,

d) ha a tettes a lopást a szerződés szerinti betöréses lopás vagy rablás megvalósulásával megszerezett kulccsal követte el.

2.1.2. A Biztosító nem téríti meg a folyósokról és közlekedőkről eltulajdonított vagyontárgyakat még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították zárható.

2.1.3. Rongálás biztosítási esemény alapján a Biztosító megtéríti a betöréses lopás, rablás bekövetkezésével vagy annak kísérletével összefüggő rongálási károkat, beleértve

az épületrongálási és épület-felszereléseket ért rongálási, lopási károkat is.

2.1.4. Nem az eltulajdonításra, vagy bejutásra irányuló, szándékos rongálási károkra (vandalizmus), csak abban az esetben nyújt szolgáltatást a biztosító, ha az ezen kockázatra vonatkozó külön díjat a szerződő megfizette (IV. 2.6. pont).

2.1.5. Az egyes albetétekből elkövetett lopáskárok esetében az adott albetétbe történő behatolásnak kell megfelelni

a 2.1.1. a)–d) pontja alatt meghatározott behatolási módok valamelyikének. A biztosított épületbe vagy annak egy közös helyiségébe történő jogtalan, erőszakos behatolási mód még nem eredményezi az egyes albetétek lopáskárainak térítését, amennyiben azoknál nem igazolható a behatolás feltételek szerinti módja és az előírások szerinti lezárt helyiség megléte.

2.1.6. Rablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosított tárgyak eltulajdonítása során a Biztosított ellen erőszakot, élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést

alkalmazott, illetve a személyt a biztosított tárgyak eltulajdonítása érdekében öntudatlan vagy védekezésre képtelen állapotba helyezte, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított biztosított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, élet

vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmazott.

16 Helyiség: Helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú épületszerkezetekkel körülhatárolt, önálló légterű, meghatározott rendeltetésű részét tekintjük.

Lezárt helyiség: Az a helyiség, amelynek határoló falazatai, padozatai, födémszerkezetei és külső nyílászárói az alábbi követelményeket kielégítik:

• a bejárati ajtók zárását biztonsági zár védi (minimálisan 1 db),

• a kétszárnyú bejárati ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága a 6 cm-es, hagyományos kisméretű tömör téglafal szilárdságával azonos értékű, vagy azt meghaladja.

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros hengerzár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betűkombinációs zár, amennyiben a variációs lehetőség száma meghaladja a 10.000-et, és az egyedileg minősített lamellás zár.

2.1.7. A Biztosítottak egyéni tulajdonában álló és biztosított háztartási ingóságokat ért, betöréses lopás, illetve rablás biztosítási eseményből eredő kárt a Biztosító a feltételek III. 5. pontjában meghatározott, alapterület arányos módon számított limitig, a biztosított értéktárgyakat a lakásokra egységesen meghatározott értékig, de azokon belül maximum a tényleges kár értékéig téríti meg.

2.1.8. A közös tulajdont képező ingóságokat ért, betöréses lopás, illetve rablás biztosítási eseményből eredő kárt, a Biztosító maximum a tényleges kár értékéig, de csak a kötvényben meghatározott limitig téríti meg.

2.1.9. A károk rendezésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.

2.1.10. Amennyiben a Biztosítottak magántulajdonában álló ingóságok

a szerződésben nem kerülnek biztosításra, jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító a társasházi, lakásszövetkezeti lakóközösségek által közösen használt tárolóból történt egyéni ingóságokat ért betöréses lopáskárt nem téríti meg, de a szerződés keretein belül lehetőség van ezen ingóságok egy részének fedezetbe vonására (IV. 2.16. pont).

2.2. Vízkár (vezetékes csőtörés, dugulás, háztartási gép elromlása és akváriumtörés miatt víz által okozott kár)

2.2.1. Vízkár biztosítási eseménynek minősül

• víz-, csatorna-, hűtési-, fűtési víz- és gőzvezetékek, valamint egyéb épületgépészeti vezetékek (napkollektorok, napelemek, geotermikus rendszerek vezetékei, stb.), törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása,

• a vezetékek dugulása,

• az épületgépészeti vezetékek tartozékainak, szerelvényeinek és a vezetékre kapcsolt háztartási gépeknek a törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, vagy

a vezetékek dugulása, valamint a nyitva hagyott vízcsap miatt kiáramló víz, gőz, vagy egyéb folyadék által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár,

• az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező kár.

2.2.2. Megtéríti a Biztosító a kockázatviselési helyen keletkezett kár elhárításához szükséges feltárás, a kockázatviselési helyen sérült vezetékszakasz cseréjének és a helyreállításának, illetve

a kockázatviselési helyen lévő dugulás elhárításának a költségét abban az esetben is, ha a vezeték törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, dugulása a biztosított épülethez tartozó telken, a talajszint alatt következett be.

2.2.3. A sérült vezeték, vagy vezetékszakasz javításának, vagy pótlásának költségeit a kár elhárításához szükséges és technológiailag indokolt mértékig, de maximum 6 m-ig téríti meg a Biztosító.

2.2.4. Jelen biztosítási esemény kapcsán biztosítási évenként

(a szerződés évfordulója szerint) lakásonként egy alkalommal megtéríti a Biztosító az akvárium törése, repedése következtében kifolyó víz által a biztosított vagyontárgyakban keletkező károkat.

2.2.5. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem téríti meg:

a) a kár elhárításához technológiailag nem indokolt vezetékrész javításának vagy pótlásának költségeit,

b) az épület felújításával kapcsolatos károkat,

c) a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl.: csaptelepek, fűtőtestek, stb.) és a vezetékre kapcsolt, kárt okozó berendezés (pl.: kazán), háztartási gép (pl.: mosó- és mosgatógép) javításának vagy pótlásának költségeit,

d) a kiömlő folyadék értékét17,

e) valamint a gombásodás, penészedés formájában jelentkező károkat,

f) az akvárium üvegezésében és tartalmában (halak, növények, szűrők, egyéb felszerelések) keletkezett károkat.

2.3. Üvegtörés

2.3.1. Biztosítási eseménynek minősül, és „normál” üvegbiztosítás kiegészítő keretén belül megtéríti a Biztosító a biztosított épületek szerkezetileg beépített ajtóinak és ablakainak, üvegezésében keletkezett törés és repedéskárokat, sérült üvegtáblánként max. 150.000 Ft értékig.

Amennyiben a biztosított épületben 150.000 Ft egyedi pótlási értéket meghaladó ajtóba vagy ablakba épített üvegfelületek találhatóak, azok biztosítására a különleges üvegbiztosítás kiegészítő alkalmazásával van lehetőség. Amennyiben

a kiegészítőt a szerződés nem tartalmazza, a „normál” üvegbiztosítás a kárt káreseményenként és sérült üvegtáblánként

150.000 Ft értékig téríti meg.

2.3.2. Korlát üveg kiegészítő alkalmazásával biztosíthatók:

a) az erkélyek és loggiák korlát üvegezése,

b) a lépcsőházi és folyosói korlátok üvegezése, valamint

c) fentiek korlátüveget helyettesítő polikarbonát felületei.

2.3.3. Különleges üveg kiegészítő alkalmazásával biztosíthatók:

a) a 180.000 Ft egyedi üveg pótlási értéket meghaladó szerkezetileg beépített ajtók és ablakok üvegfelületei,

b) üvegtetők,

c) polikarbonát tetők,

d) kirakatok,

e) üvegfalak (összefüggően, vagy egyenként 3 m2-nél nagyobb fix üvegfelületek),

f) üvegtégla felületek,

g) kopolit üveg felületek

üvegezésében bekövetkező törés- és repedéskárok.

2.3.3.1. A különleges üvegbiztosítás díjszámításának alapja az üvegfelületek új értéken számított pótlási, javítási költsége, amely egyben

a biztosítási összeg és így a Biztosító térítésének felső határa.

2.3.3.2. A biztosítandó különleges üvegfelület nagyságának meghatározása m2-ben az üvegezés fajtájának megfelelően külön-külön

történik. A biztosítandó alapterületek nagyságának pontatlan meghatározása közlési kötelezettségsértés, a ténylegesnél kisebb terület biztosítása esetén a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz. A Biztosító az aránylagos térítést a biztosításra megjelölt terület és a tényleges terület arányában érvényesíti.

Az alapterületek pontos meghatározása a Szerződő feladata.

2.3.3.3. A különböző üvegfajtákra meghatározott pótlási egységárral

az adott üvegfelületet nagysága alapján kell a biztosítási összeget meghatározni.

17 Külön díj ellenében biztosítható (IV. 2.12. pont).

2.3.3.4. A Biztosító a sérült üvegfelület nagysága és a kár időpontjában aktuális biztosítási egységár alapján téríti meg a kárt. Amennyiben a pótlási egységár magasabb, mint a szerződésben az adott üvegfajtára aktuálisan érvényes egységár, a pótlás többletköltsége a Biztosítottat terheli.

2.3.4. A Biztosító a sérült felülettel azonos minőségű üveg vagy polikarbonát pótlási költségét téríti meg. Amennyiben a kár helyreállításakor a kárkori helyzet helyreállítási költségénél magasabb minőségű és árfekvésű anyag kerül beépítésre, az abból adódó többletköltség a Biztosítottat terheli.

2.3.5. Üveg, korlát- és különleges üveg biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg:

a) név- és cégtáblák,

b) az üvegházak, meleg- és hidegágyak,

c) kirakatszekrények,

d) tükörfelületek,

e) zuhanykabinok üvegezése,

f) az üveg felületén lévő bevonatok és fóliák (fényvédő, díszítő, stb.) felületén karcolással, pattogzással keletkezett károkat,

g) az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésének kárait, valamint,

h) az üvegezéssel kapcsolatos szakipari (mázolási, asztalos, lakatos, kőműves) munkák költségeit, továbbá

i) a sérült üvegfelületet rögzítő tartószerkezet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítás költségeit,

j) a sérült üvegszerkezetet magában foglaló épületelemek, nyílászárók gyártás technológiájából származó többlet költségeket18.

2.4. Beázás (tetőn és panelhézagon keresztül)

2.4.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek

• építészeti szabályoknak megfelelően végleges fedésként elfogadott anyagú és szakszerű technológiával kialakított és karbantartott tetőfedésén,

• panelhézag szigetelésén és

• a káresemény előtt zárt nyílászáróján

keresztül beáramló csapadék (eső, hó) vagy a szél által befújt porhó által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.

2.4.2. Jelen biztosítási eseménnyel kapcsolatos szolgáltatás igénybevételére egy biztosítási éven belül lakásonként (albetétenként) és közös helyiségenként egy-egy alkalommal van lehetőség.

2.4.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán a Biztosító szolgáltatásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése (a tetőfedés, panelhézag, nyílászáró kijaví(tta)tása, felújítása), illetve az ezt igazoló bizonylatok Biztosítónak való bemutatása.

2.4.4. A tetőszerkezet, illetve a falszigetelés építészeti, műszaki szabályoknak megfelelő állapotát és karbantartásának utolsó időpontját a Biztosítottnak kell igazolnia.

18 Amennyiben a sérült üvegtábla cseréje csak a bennfoglaló szerkezet (pl. bejárati ajtó lap, stb.) teljes cseréjével oldható meg, a biztosító kizárólag a sérült üvegfelület méretére és minőségére vetített üvegezés költségeit vállalja megtéríteni, a teljes szerkezet cseréjét nem.

2.4.5. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító nem téríti meg a beázást előidéző ok megszüntetésével (tetőjavítás, karbantartás, panelhézag szigetelés, nyílászáró javítás vagy csere) kapcsolatos költségeket.

2.5. Füst- és koromszennyezés

2.5.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a hirtelen és váratlan fellépő károkat, melyeket a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés okoz a biztosított vagyontárgyakban.

2.5.2. Nem téríti meg a Biztosító az olyan szennyezésekből eredő károkat, melyet

a) bármelyfajta dohányzás,

b) gyertya, egyéb lánggal működő világító berendezés,

c) párologtató eszköz, füstölő,

d) a tüzelőberendezések (pl.: kandalló, kazán, cserépkályha, konvektor, stb.) természetes működtetése, működése,

e) a Biztosítottak általi egyéb tűzgyújtás (pl.: grillezés, falevélégetés, stb.)

okoz.

2.6. Vandalizmus, leszerelés, graffiti

2.6.1. Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító a biztosított épületek és építmények külső felületén vagy a talajhoz rögzített, használati jellegénél fogva szabadban lévő épület- felszerelési tárgyak:

• kaputelefon külső egysége,

• kapunyitó motor,

• klíma, szellőztető rendszer,

• kamera, külső riasztó egység,

• postaláda,

• kerítés és kapu elemek,

• sorompó,

• épület bejárati ajtó,

• rögzített lámpatest, rögzített játszótéri játék, rögzített pad,

• ereszcsatorna,

• villámhárító-, antenna- és kábel tv rendszer,

• szennyvíz átemelő szivattyú, valamint hőszivattyú

rongálás, leszerelés és eltulajdonítás miatti helyreállítási és újra-beszerzési költségét, valamint

• a kültéri graffitik miatti helyreállítási költségeket.

2.6.2. Graffiti szennyezés esetében a Biztosító elsődlegesen

a károsodott felület indokolt tisztítási költségét téríti meg, amennyiben az műszakilag nem kivitelezhető vagy nem járt eredménnyel, akkor a felület újrafestésének költségét.

2.6.3. A Biztosító térítésének feltétele:

• a rendőrségnél tett feljelentés,

• az ingatlan udvarán történő károkozás esetén, a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen.

2.6.4. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését19.

2.6.5. Nem téríti meg a Biztosító:

a) az elhasználódásból, nem rendeltetés-szerű használatból, karbantartás elmulasztásából, vagy karbantartási hibából adódó károkat,

b) az épület közvetlen utcafronti homlokzatán elhelyezett klíma, kamera és riasztó egységeket, ha azok

rögzítési magassága a közterületi járószinttől 3 m-nél alacsonyabb,

c) az utcafronti színesfém ereszcsatornák levezető elemeiben leszereléssel, eltulajdonítással okozott károkat,

d) a kaputelefon rendszer külső egységének megrongálása, lopása által a belső (erősítő) egységekben keletkezett károkat,

e) az antenna- és kábel tv rendszer megrongálása, lopása által a rá kapcsolt berendezésekben keletkezett károkat,

f) a külső határoló falazatokon belül lévő közös használatú helyiségek (lépcsőházak, folyosók, stb.)

falazatán, burkolatán, nyílászáróinak belső felületén lévő graffitik letisztításának és újrafestésének költségeit,

g) az épület bejárati ajtajának üvegezésében keletkezett károkat (ez üvegbiztosítás keretében térülhet).

2.7. Napkollektorok, napelemek biztosítása

2.7.1. Biztosítási eseménynek minősül és külön díj megfizetése ellenében megtéríti a Biztosító a kockázatviselés helyén lévő,

a közösség tulajdonát képező, az előírásoknak és szabványoknak megfelelően rögzített napkollektoroknak és napelemeknek

a) az alapbiztosítási eseményekből bekövetkező törés és repedéskárait, továbbá

b) a biztosított épületek tetőszerkezetén vagy 2 m feletti homlokzati felületén elhelyezett napkollektorokban és apelemekben vandalizmussal, eltulajdonítással okozott kárait.

2.7.2. A vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károk rendezésének feltétele a rendőrségen tett feljelentés.

2.7.3. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését19.

2.7.4. Nem terjed ki a Biztosító kockázatviselése:

• a napkollektorok, napelemek gyártási, szállítási vagy telepítési hibájával összefüggésbe hozható törés, repedés károkra,

• a homlokzaton 2 méter alsó élmagasság alatt vagy

a talajszinten elhelyezett elemekben az alapbiztosítási eseményeken kívüli bármely okból adódó törés, repedés károkat, valamint a vandalizmussal, eltulajdonítással okozott károkat.

2.8. Felvonó biztosítás

2.8.1. A szerződés alapbiztosítási és választott kockázati eseményein túlmenően, biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületben található liftek (személy-, teher- és gépjárműfelvonó), véletlen, váratlan, előre nem látható, formában fellépő törés vagy egyéb műszaki jellegű – de kizárólag gépészeti, épületgépészeti elemek – kára,

• rongálási (vandalizmus),

• géptörési, és

19 Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek VIII. 4. pont).

• gépbaleseti, okból következően.

2.8.2. A biztosítás kiterjed az üzembe helyezett liftekre, függetlenül attól, hogy üzemelnek, vagy állnak. Biztosítási esemény, ha kár az alábbi okok valamelyike vagy többek együttes hatására keletkezik:

• anyag-, tervezési- vagy kivitelezési hiba,

• önrezonancia, alkatrész kilazulás,

• hibás beállítás, szabályozás,

• rossz elhelyezés, beépítés,

• túlterhelés,

• túlhevülés,

• túlpörgés,

• rövidzárlat, szigetelési hiba,

• mérő-, szabályozó-, vezérlő- és biztonsági berendezések meghibásodása,

• váratlan külső erőhatás,

• szándékos rongálás, vandalizmus.

2.8.3. Nem terjed ki a biztosítás azokra a károkra, amelyek

a) próbaüzem,

b) szándékos túlterhelés,

c) a hatóságilag előírt karbantartási, üzembiztonsági ellenőrzések elmaradásából,

d) a lift műszaki ellenőrzésére jogosult szakhatóság döntésének végre nem hajtásából,

e) a karbantartás súlyosan gondatlan elhanyagolása miatt keletkeztek.

2.8.4. Nem téríti meg a Biztosító azon vandalizmusból, rongálásból eredő károkat sem, amelyek kizárólag a liftajtó, liftszekrény festésében okoztak esztétikai jellegű károkat, amelyek

a lift műszaki, gépészeti működését, működtetését nem befolyásolják.

2.8.5. Nem téríti meg a biztosító

a) lift alkotóelemeinek természetes elhasználódásából,

b) a fokozatos állagromlásból,

c) a gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben keletkező,

d) a gépkönyv nem megfelelő vezetése miatt ellenőrizhetetlen, bizonyíthatatlan és

e) a következményi károkat,

f) az esemény kapcsán akár a biztosítottaknál, akár harmadik személynél az eseménnyel okozati összefüggésben álló egyéb károkat.

2.8.6. A Biztosító a kár rendezéséhez minden esetben kéri a karbantartási napló, gépkönyv bemutatását.

2.8.7. A biztosító szolgáltatásának felső határa liftenként és káreseményenként nem haladhatja meg az 990.000 Ft-ot, éves szinten (a szerződés biztosítási évfordulója szerint)

a 2.970.000 Ft-ot20.

20 Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek VIII. 4. pont).

2.8.8. A biztosítandó liftek számának pontatlan meghatározása közlési kötelezettségsértés, a ténylegesnél kevesebb számú lift biztosítása esetén a Biztosító aránylagos térítést alkalmaz, amelyet a biztosított liftek száma és a biztosított épületben ténylegesen lévő liftek számának arányában érvényesít. A liftek számának pontos meghatározása

a Szerződő feladata.

2.9. Géptörés biztosítás

2.9.1. A szerződés alapbiztosítási és választott kockázati eseményein túlmenően, biztosítási eseménynek minősül a biztosított épületben található,

• az épület fűtési- és meleg víz ellátását szolgáltató kazán, hőközpont, valamint

• szellőztető rendszer

véletlen, váratlan, előre nem látható formában fellépő törés vagy egyéb műszaki jellegű – de kizárólag gépészeti, épületgépészeti elemek – kára,

• géptörési,

• gépbaleseti és

• rongálási (vandalizmus) okból következően.

2.9.2. Géptörés a kazán, hőközpont, szellőztető rendszer gépi berendezéseinek véletlen, váratlan, előre nem látható formában fellépő töréskára, amely azok részleges vagy teljes működésképtelenségét eredményezi.

2.9.3. Gépbaleset a kazán, hőközpont, szellőztető rendszer gépi berendezéseinek véletlen vagy szándékos (vandalizmus) külső erőhatás, baleset miatt bekövetkező, mechanikai sérüléssel együtt járó kára, amely részleges vagy teljes működésképtelenségüket eredményezi.

2.9.4. A biztosítás kiterjed:

a) az üzembe helyezett gépekre, függetlenül attól, hogy azok éppen üzemelnek vagy állnak,

b) javítás, karbantartás, áthelyezés céljából leszerelés, felszerelés vagy mozgatás alatt álló gépekre.

2.9.5. A biztosítás nem terjed ki a műszaki elhasználódás,

vagy avultság miatt az üzemeltetésből kivont eszközökre.

2.9.6. Géptörés, gépbaleset biztosítási káreseménynek kizárólag az minősül, ha a kár oka:

a) anyaghiba,

b) tervezési vagy kivitelezési hiba,

c) önrezonancia, alkatrészek kilazulása,

d) hibás beállítás vagy szabályozás,

e) rossz elhelyezés, telepítés,

f) automata, illetve önolajozási rendszer esetén a kenés kimaradása,

g) túlterhelés,

h) túlhevülés (kivéve a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berendezések),

i) túlpörgés (centrifugális erő hatása),

j) túlnyomás (kivéve robbanás),

k) a berendezésben fellépő vízhiány,

l) rövidzárlat, szigetelési hiba,

m) mérő-, szabályozó-, vezérlő-, és biztonsági berendezések meghibásodása,

n) a gépet üzemeltető kezelő hibája, figyelmetlensége, szakmai tévedése,

o) egyéb, külső mechanikus hatásra, véletlen, váratlan formában bekövetkező baleseti jellegű károsodás,

p) szándékos rongálás, vandalizmus.

2.9.7. Nem terjed ki a géptörés biztosítás fedezete azokra a káreseményekre, amelyek a gép

a) próbaüzeme,

b) jogellenes szándékos vagy súlyosan gondatlan túlterhelése,

c) a kockázatviselési helyen kívüli szállítása során keletkeztek,

d) alapvagyon és a kiegészítő biztosítási feltételek szerinti biztosítási eseménynek minősülnek,

e) pusztán esztétikai sérülések, amelyek a gép rendeltetésszerű működtetését nem befolyásolják,

f) az esemény kapcsán akár a Biztosítottaknál, akár harmadik személynél az eseménnyel okozati összefüggésben álló egyéb károkra.

2.9.8. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a kár oka:

a) a károkozó felelősségbiztosítása alapján téríthető káresemény,

b) a gép, gépalkatrész természetes elhasználódása,

c) a gép lassú fokozatos állagromlása (korrózió, kopás, felületek karcolódása, vízkövesedés, szennyeződés),

d) lassan végbemenő deformálódás-, törés-, repedés-, réteges hasadás, hibás csőcsatlakozás, tömítések javítása, illetve cseréje,

e) radioaktív szennyeződés.

2.9.9. A Biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a gyakori használat miatt sűrűn cserélődő alkatrészekben, porlasztóban, tűzálló burkolatokban, védőrácsozatban, fogaskerekekben, összekötő kábelekben és tömlőkben, tömítésekben, szűrőkben és szitákban, továbbá csomagolóanyagokban keletkeztek,

b) amelyekre vonatkozóan jogszabály vagy szerződés (garancia, szavatosság) alapján bármely harmadik felet kártérítési kötelezettség terheli,

c) a biztosítási szerződés megkötésekor már fennálló hibák, hiányosságok következményei és a Biztosított előtt a biztosítási szerződés megkötésekor ismertek voltak,

d) géptörés miatti üzemszünetből eredő veszteségek,

e) kötbérek, bírságok stb., f) következményi károk.

2.9.10. A Biztosító a kár rendezéséhez minden esetben kérheti a berendezések üzemeltetésével kapcsolatos dokumentumok (karbantartási napló, gépkönyv, stb.) bemutatását.

2.9.11. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését21.

21 Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek VIII. 4. pont).

2.9.12. Géptörés, gépbaleset biztosítási eseményre a szerződés

50.000 Ft káreseményenkénti levonásos önrészesedést tartalmaz, mely önrészesedés alatti károk nem kerülnek térítésre, az ezt meghaladó károk összegéből pedig

a Biztosító 50.000 Ft-ot levon.

Két különböző berendezés egyidejű, de egymástól független meghibásodása két biztosítási eseménynek tekintendő.

2.10. Állati kártevők okozta károk és kerti veszélytelenítés kiegészítő kockázat

Biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító

a) a biztosított épületek homlokzati hőszigetelésében, festésében, szakszerűen kialakított tetőszerkezetének, padlásterének hőszigetelésében, valamint a külső épületgépészeti elemekben és vezetékekben madarak, denevérek, rágcsálók, rovarok,

b) a biztosított épületekben, építményekben vadállatok által okozott károk helyreállítási,

c) a madarak elpusztulása vagy ürüléküknek felhalmozódása miatt eltömődött esőcsatorna tisztításának,

d) a biztosított épületek homlokzatán, tetőszerkezetén, padlásán, vagy egyéb hézagos szerkezeteibe, illetve

az építményekre a szerződéskötést követően befészkelt darazsak, méhek, madarak, denevérek, rágcsálók szakszerű eltávolításának költségeit,

e) kockázatviselési helyen bekövetkezett alapbiztosítási esemény miatt (IV. 1. pont) a biztosított épület udvarán, kertjében megrongálódott, emberi életet, testi épséget, vagy a biztosított épületek, medence, vagy építmények épségét veszélyeztető kerti növényzet, valamint

f) amennyiben a szerződés kerti növényzet biztosítási eseményre is kiterjed, a Biztosítási eseményből adódóan elpusztult növények, növényi részek eltávolításának, elszállításának és megsemmisítésének költségét.

2.10.1. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott károk térítését21.

2.10.2. A Biztosító szolgáltatási összegéből levonásra kerül

az esetlegesen hasznosítható növényi maradványok értéke.

2.10.3. Nem téríti meg a Biztosító a tetőszerkezetek, padlások hőszigetelésében okozott állati károkat, amennyiben a szakszerűtlen és/vagy hiányos kialakítás, vagy a karbantartás elmulasztása tette lehetővé a károkozók bejutását.

2.10.4. Nem téríti meg a Biztosító azon állati károkat, amelyek kialakulásának kezdete a szerződéskötés időpontja előtti.

2.10.5. Nem téríti meg a Biztosító a vihar, jégeső, jégverés miatt sérült növények pusztán esztétikai vagy egészséges továbbfejlődésük miatt szükségessé váló metszés költségeit.

2.11. Kerti növényzet biztosítás

2.11.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épület ingatlanának területén található telepített növényzet (fák, bokrok, tuják, sövények, stb.) az alapbiztosítási eseményekben foglaltaknak, illetve udvari csőtörés feltáró munkálatai miatt elpusztul.

Állandóan lakott épület esetében megtéríti a Biztosító

a növényzetben vandalizmussal okozott károkat, amennyiben a biztosított épület ingatlanának területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel van határolva.

2.11.2. Jelen szolgáltatás keretében a Biztosító külön díj megfizetése ellenében megtéríti a biztosítási esemény miatt elpusztult növények, az eredeti állapotot pótló újratelepítésével járó

költségeket, de nem terjed ki az elmaradt haszonra.

2.11.3. Vandalizmussal okozott kár esetén a Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.

2.11.4. A biztosító szolgáltatása: A biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a fentiekben meghatározott kár térítését.22

2.11.5. Nem téríti meg a biztosító:

a) nem állandóan lakott épület esetében a vandalizmussal okozott károkat,

b) a Biztosítottak által jogellenesen szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott rongálási károkat,

c) gyepesítés, füvesítés költségeit,

d) a növényzet elpusztulása miatt elmaradt termés értékét,

e) az újratelepített növényzet, és a károsodott növények közötti fejlettségi-, méretbeli eltérések okozta értékkülönbözet okozta károkat,

f) a sérült, elpusztult növényzet letermelésének, elszállításának és megsemmisítésének költségeit.

2.12. Elfolyt víz biztosítása

2.12.1. Megtéríti a Biztosító a biztosított épületben vagy annak ingatlanán bekövetkezett csőtörés miatt elfolyt vezetékes víz igazolt értékét.

2.12.2. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal, az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a csőtörés következtében elfolyt víz értékét22.

2.12.3. A kárrendezés előfeltétele a területileg illetékes vízszolgáltató által, a biztosított ingatlanhoz kapcsolódóan kiállított számlák bemutatása a kár észlelésétől számított 1 éves időtartamra visszamenőleg.

2.12.4. Nem téríti meg a Biztosító:

a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,

b) a Biztosítottaknak a káreseménnyel egyidejű átlagos vízfogyasztásának értékét,

c) a káreseménnyel egyidejűleg öntözésre vagy medencefeltöltésre felhasznált víz értékét.

2.13. Közös tulajdonú ingóságok biztosítása

2.13.1. Közös tulajdonú ingóságok (II. 2.3. pont) biztosítása esetén a biztosítási ajánlaton, illetve kötvényen feltüntetett összeghatárig a Biztosító kockázata kiterjed a kockázatviselés helyén tárolt közös tulajdonú ingóságokban a választott biztosítási események által okozott károkra.

2.13.2. Továbbá biztosítási évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) egy alkalommal megtéríti a Biztosító a közösség tulajdonában lévő szeméttárolók (kukák) – a szemétszállítás napján, a biztosított épület előtti közterületről történő – ellopásával vagy felgyújtásával okozott kárt.

2.13.3. A Biztosító a szeméttároló pótlási költségét a közös tulajdonú ingóságok biztosítási összegén belül, a közösség számára kiállított vételi számla ellenében téríti meg.

22 Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek VIII. 4. pont).

2.13.4. Az eltulajdonítással, felgyújtással okozott károk rendezésének feltétele a rendőrségen tett feljelentés.

2.14. Közös készpénz biztosítása

2.14.1. A Közös készpénz biztosítási fedezet kiterjed a lakóközösség közös vagyonát képező, a közös képviseletet ellátó személy által összegyűjtött, kezelt, a kockázatviselés helyén lévő közös helyiségben, vagy a közös képviseletet ellátó személy kockázatviselés helyén lévő lakásában tárolt készpénz állományban

• tűz,

• robbanás,

• betöréses lopás, rablás biztosítási események által, valamint

• a kockázatviselés helyén kívül bekövetkező küldöttrablás esemény által okozott károkra.

2.14.2. A Biztosító szolgáltatása: A Biztosító évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint) 1 alkalommal, az ajánlaton, illetve a kötvényen feltüntetett értékhatárig állja a 2.14.1. pontban felsorolt eseményekből adódó károk térítését23.

2.14.3. 100.000 Ft értékhatár felett a készpénzt értéktárolóban (páncélszekrény, fali széf, bútorszéf) kell tartani. Betöréses lopás esetén a Biztosító a 100.000 Ft értékhatár feletti károkat az értéktároló MABISZ minősítése szerinti értékig téríti a meg a biztosítási összegen belül.

2.14.4. Nem téríti meg a Biztosító a kárt, amennyiben az értéktároló kulcsát nem megfelelő módon (az értéktárolóval azonos helyiségben vagy nem lezárt helyiségben) tárolták

és az illetéktelen személy a kulcs megszerzésével tulajdonította el a készpénzt.

2.14.5. Küldöttrablás biztosítási esemény akkor következik be, ha a jelen szabályzat IV. 2.1.6. pontja szerinti rablás közvetlenül a biztosított épület közös képviseletét ellátó személy, vagy a biztosított lakásszövetkezet tisztségviselője ellen irányul a kockázatviselés helyén kívül – Magyarország területén –, miközben a közösség ügyeinek intézése érdekében nála tartott készpénzt eltulajdonítják.

2.14.6. A küldöttrablás biztosítási eseményből adódó kárt a Biztosító abban az esetben téríti meg, amennyiben a kirabolt személy a pénzt az esemény időpontjában és helyszínén a közösség ügyeinek intézése érdekében jogosan tartotta magánál.

2.14.7. Az eltulajdonítással okozott károk rendezésének feltétele a rendőrségen tett feljelentés.

2.15. Garázsban tárolt személygépkocsik, motorkerékpárok biztosítása

2.15.1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított épület garázsá(ai)ban tárolt személygépkocsik és motorkerékpárok az alapbiztosítási eseményekben és a kiegészítő vízkárbiztosításban foglaltaknak megfelelően a biztosított garázsban károsodnak, amennyiben ezen kockázatok után a díjat megfizették. Megtéríti továbbá a Biztosító a személygépjárműveknek és motoroknak

a biztosított garázsban történő eltulajdonítási kísérletével, vagy feltörésével okozott rongálási kárait.

2.15.2. Biztosított vagyontárgy jelen biztosítás alapján, a biztosított épület

• természetes személy tulajdonostársainak (társasházi-, lakásszövetkezeti tagok),

• természetes személyiségű bérlőinek és

• velük együtt élő hozzátartozóiknak, valamint

• a hozzájuk vendégként érkező személyeknek

23 Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek VIII. 4. pont).

forgalmi engedély szerint, személyi tulajdonát képező személygépjárművei, rendszámmal rendelkező motorkerékpárjai és azok gyárilag vagy utólag beépített jogszabály által nem tiltott alkatrészei, tartozékai.

2.15.3. Amennyiben a biztosított jármű rendelkezik bármely biztosítónál érvényes casco biztosítással, jelen biztosítási fedezet, kizárólag csak a meg nem térülő kárra terjed ki.

2.15.4. Az eltulajdonítási kísérlettel, feltöréssel okozott kár esetén

a Biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.

2.15.5. A biztosítással nem fedezett esetek

a) Nem téríti meg a Biztosító azon kárösszeget, amelyet

a Biztosított más biztosítási szerződés alapján megkapott vagy másképp megtérülhet (pl. casco, bármely felelősségbiztosítás).

b) Nem téríti meg a Biztosító a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan kárt, amely nem az alapbiztosítási

és vízkár-biztosítási feltételekben foglalt okból, vagy nem a biztosított jármű eltulajdonítási kísérletével vagy feltörésével kapcsolatban keletkezett.

c) Nem térülnek meg a biztosított járművek sikeres ellopásával (a gépjármű önkényes elvétele), elrablásával keletkezett károk.

d) Nem térülnek meg a személygépjármű vagy motor sikeres feltörésének következtében az abban tárolt vagyontárgyak eltulajdonításával okozott károk.

e) Tűz-, robbanáskár esetén nem térül azon járműben keletkezett kár, amelyből hatóságilag igazolhatóan kiindult a tűz, vagy robbanáskár.

f) Nem terjed ki a fedezet a bérelt, kölcsönvett, lízingelt járművekre, valamint a rendszámmal nem rendelkező motorokra.

g) Nem téríti meg a Biztosító a kockázatviselés helyén,

de nem garázsokban, épületnek nem minősíthető helyen, szabadban tárolt személygépkocsikban és motorokban keletkezett károkat.

2.15.6. Biztosítási szolgáltatások

a) A Biztosító szolgáltatása sérült járművenként és káreseményenként maximum 5.423.000 Ft-ig terjed.

b) Megtéríti a Biztosító, a bármely biztosítótársaságnál casco biztosítással rendelkező károsultaknak, a jelen szerződésben foglalt biztosítási esemény miatt, ki nem fizetett önrészesedést, maximum az előző pontban meghatározott limitig.

c) A biztosítási díjat az épületben található gépkocsi állások (garázshelyek) után kell megfizetni. Amennyiben a biztosított gépkocsi állások száma kevesebb, mint a tényleges helyek száma, úgy a Biztosító a károkat a biztosított és a tényleges gépkocsi állások arányban téríti meg.

d) Amennyiben a káresemény időpontjában a garázsban több jármű parkolt, mint a hivatalos és így a biztosításban megjelölt álláshelyek száma, a Biztosító a károkat

az álláshelyek száma és a ténylegesen garázsban parkoló járművek számának arányában téríti meg.

e) Amennyiben valamely álláshely tulajdonos/használó azonos álláshelyen több járművet parkoltat (a személygépjárműve mellett parkol motorja is), vagy a rendelkezésére álló álláshely nagyságának elégtelensége miatt a motorját nem álláshelynek minősített garázsrészen parkoltatja, a Biztosító

a járművenkénti és káreseményenkénti szolgáltatási összeget a két vagy esetlegesen több járműre együttesen fizeti ki.

f) A Biztosító a magyarországi átlagos alkatrész árak és átlagos munkadíjak szerinti helyreállítás költségeit téríti meg,

az alábbi pontokban meghatározott avultatási elvek figyelembe vételével.

g) Ha a sérült alkatrész javítható, akkor a javítás költségeit, amennyiben nem javítható, akkor a csere költségeit téríti meg a Biztosító, a fentiekben meghatározott módon.

h) Ha az alkatrész vagy tartozék nem javítható, a kárösszeg megállapításának az alapja belföldi kereskedelmi forgalomba hozott új alkatrésznek vagy tartozéknak az átlagos fogyasztói ára, csökkentve az elhasználódás százalékos mértékével (avulás).

i) Teljes kár (totálkár) esetén a Biztosító a gépjármű maradványértékkel csökkentett káridőponti értékét téríti meg.

j) A járműmaradványt (roncsot) a Biztosító nem köteles átvenni.

k) A káridőponti érték alapján történő teljes kár (totál kár) térítése csak akkor indokolt, ha a sérült jármű helyreállítása gazdaságtalan, azaz helyreállításának várható költsége eléri a káridőponti értékének a 70%-át.

l) A jármű káridőponti értéke az az összeg, amelynek megfizetése ellenében a károsult azonos használati értékű járműhöz juthat, a térítés azonban nem lehet magasabb, mint az adott járműnek a káresemény napján érvényes magyar Eurotax katalógusban feltüntetett használt ára.

m) A Biztosító a káresemény folytán sérült felületek fényezésének

– a javítási technológia szerinti – költségeit téríti meg.

A karosszéria teljes fényezését a Biztosító akkor téríti meg, ha a sérült rész a teljes külső felületnek több mint 70%-a.

n) A Biztosító a biztosítási esemény kapcsán megsérült légzsákot és tartozékait csak a járműtípusnak megfelelő magyarországi márkaszerviz által adott igazolás alapján téríti meg.

2.15.7. A Biztosító szolgáltatása nem terjed ki:

a) a járműben keletkezett értékcsökkenésre,

b) a sérült jármű más járművel történő pótlásának járulékos költségeire (pl.: bérautó),

c) a járműhasználat kiesése miatt felmerült járulékos károkra (pl. elmaradt haszon stb.),

d) a jármű szállítmányára, az abban tárolt ingóságokra (kivéve a kötelező tartozékok és gyerekülés),

e) a jármű helyreállításával kapcsolatban szükségessé váló forgalomba helyezés előtti vizsga díjára, a forgalomba helyezés egyéb költségeire,

f) hajtó, kenő, teljesítménynövelő, kopáscsökkentő olajadalék anyagokra, üzemanyagra,

g) a helyreállítás során, a járművön végzett változtatásokkal, teljesítménynöveléssel, minőségjavítással, továbbá kopás vagy elhasználódás miatti javításokkal kapcsolatos költségekre.

2.16. Közös tárolóból eltulajdonított egyéni ingóságok biztosítása

2.16.1. A lakók egyéni tulajdonát képező háztartási ingóság fedezet megkötése nélkül, jelen biztosítási esemény kapcsán megtéríti a Biztosító a biztosított épület részét képező, a lakóközösség közös tulajdonában lévő tárolóiban elhelyezett, a lakók egyéni tulajdonában lévő, háztartási ingóság kategóriába tartozó babakocsi, rokkant-kocsi, kerekesszék, kerékpár, roller, síléc, snowboard, szánkó, sí- és kerékpár tartó betöréses lopással (IV.

2.1.1. pont) okozott kárait.

2.16.2. A károk térítésének feltétele:

• a közös tároló védettsége megfeleljen a minimális mechanikai védelem követelményeinek,

• a károkozás a lezárt tárolóba történő erőszakos behatolással történt,

• a kárt nem biztosított személy, hanem idegen, harmadik személy okozta,

• a rendőrségnél tett feljelentés.

2.16.3. Jelen biztosítási esemény kapcsán a szolgáltatás biztosítási évenként (a szerződés évfordulója szerint) és lakásonként

1 alkalommal, lakásonként max. 153.000 Ft-ig, de maximum a tényleges kár mértékéig vehető igénybe24.

2.16.4. Amennyiben az eltulajdonított vagyontárgyra a Biztosított rendelkezik bármely biztosítónál érvényes, betöréses lopás kockázatot tartalmazó lakásbiztosítással, jelen biztosítási fedezet az ott meg nem térülő károkat fedezi.

2.16.5. A biztosítás nem terjed ki:

a) a tárolóban az ingóságokat ért egyéb eseményekből adódó károkra, valamint

b) a 2.16.1. pontban nem felsorolt egyéb, a közös tárolóban elhelyezett ingóságokra, továbbá

c) a folyósokról, lépcsőházakból és közlekedőkről eltulajdonított vagyontárgyra még abban az esetben sem, ha az a terület, ahonnan eltulajdonították vagy megrongálták zárható, valamint

d) nem téríti meg a Biztosító azon kárösszeget, amelyet a Biztosított más biztosítási szerződése alapján vagy egyébként megkapott, vagy másképp megtérül

(pl. egyéni lakásbiztosítás).

3. A kárbiztosítás külön díj nélküli eseménye

3.1. Építés-szerelés biztosítás

Az építés, bővítés, felújítás, korszerűsítés alatt álló épületek, épületrészek, építmények esetében a Biztosító építés-szerelés biztosítási védelmet nyújt, melynek értelmében a biztosítási szerződés feltételeinek változatlan érvényben hagyásával

a szerződés kiterjed a biztosított épületek, épületrészek, építmények szerkezetileg kész állagára, azok beépített és még be nem épített alkotórészeire és tartozékaira, valamint az épület-felszerelési tárgyakra, a biztosítási szerződésben az épületek vagyoncsoportra megkötött biztosítási események vonatkozásában. Továbbá

az építés/szerelés alatt álló épületek, épületrészek, építmények vonatkozásában fedezetet nyújt az építési folyamat közben bekövetkező előre nem látható, hirtelen és váratlan események következtében bekövetkező helyreállítást igénylő károkra.

Kizárások

A Biztosító az Általános szerződési feltételek érvényben hagyása mellett sem tartozik térítést nyújtani:

a) bármely következményi kárért, beleértve a kötbért, késedelem, nem teljesítés, vagy szerződésmegszüntetés miatti veszteségeket,

b) hibás tervezés miatti veszteségekért és károkért,

c) hibás anyagok, vagy hibás kivitelezés pótlásának, javításának, vagy átvételének költségeiért, ezen kizárás csak a közvetlenül érintett részekre vonatkozik, de nem érvényes olyan veszteségekre, vagy károkra, melyek

jól kivitelezett részekben hibás anyagok, vagy hibás kivitelezés miatt következnek be,

d) normál időjárási viszonyok és használaton kívül helyezés miatt bekövet-kező elhasználódásért, tönkremenetelért, korrózióért, oxidációért és értékcsökkenésért,

24 Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre (Általános feltételek VIII. 4. pont).

e) az alapbiztosítási események és a választott kiegészítő kockázatokon kívüli időjárási hatások miatt bekövetkező károk,

f) az építési folyamattal összefüggésben keletkező beázási károk,

g) betöréses lopásnak nem minősülő lopáskárok.

3.2. Zárbetét csere

A kockázatviselési kezdettől számított 3 évente (figyelembe véve a Biztosítónál folyamatosan fennálló előzményszerződéseket is) lépcsőházanként egy alkalommal a Bizitosító vállalja a biztosított épületek bejárati ajtajának (épület kapujának) kopás, elhasználódás miatt sérült, tönkrement zárának pótlását a meglévő kulcsokhoz.

A Biztosító kizárólag a meglévő kulcsok alapján történő zárbetét pótlás költségét téríti, nem vállalja új zár

és a lakások számához szükséges új kulcsok pótlását.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Szolgáltatásra jogosultak köre

A Biztosító szolgáltatására a károsodott Biztosított jogosult. A Biztosító a szolgáltatásokat az alábbiak szerint teljesíti:

1.1. A kizárólagos használatban lévő, valamint kizárólagos tulajdonú épületrészekben (pl. lakásokban) bekövetkező károk esetén:

• a lakás tulajdonosának,

• amennyiben a helyreállítást a társasház, illetve lakásszövetkezet végezteti, a társasháznak, vagy a lakásszövetkezetnek,

a károsodott albetét tulajdonosának hozzájárulásával,

• Zálogszerződés esetén a zálogjogosultnak térít a Biztosító a megállapodás szerint.

1.2. A közös használatban, illetve közös tulajdonban lévő épületrészek károsodása esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek, illetve

• amennyiben a helyreállítást valamelyik albetét kizárólagos tulajdonosa végezteti, a tulajdonosnak fizeti ki a térítési összeget, a társasház, illetve lakásszövetkezet hozzájárulásával,

• Zálogszerződés esetén a zálogjogosultnak térít a Biztosító a megállapodás szerint.

1.3. A biztosított egyéni ingóságokat (háztartási ingóságok és/vagy értéktárgyak) ért károk esetén:

• az ingóság tulajdonosának.

1.4. A biztosított közös tulajdonú ingóságokat ért károk esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek.

1.5. A biztosított közös tulajdonú készpénzt ért károk esetén:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy a szövetkezetnek.

1.6. A biztosított személygépjárműveket vagy motorkerékpárokat ért károk esetén:

• a jármű forgalmi engedély szerinti tulajdonosának.

1.7. Munkanélküliségi kiegészítő esetén a szolgáltatási összeget:

• a társasházi lakóközösségnek, vagy szövetkezetnek.

2. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

2.1. A Biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási eseményenként a kötvényben az adott vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg, az Általános feltételek

VIII. fejezet és jelen feltételek III. fejezet pontjainak

figyelembevételével.

A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbiztosítás szabályai szerint a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkra terjed ki, de nem térít sérelemdíjat a biztosítási összeg keretein belül akkor sem, ha a káresemény kapcsán a Biztosított személyiségi jogai sérülnének, vagy sérültek volna.

2.2. Épületek, építmények

Megtéríti a Biztosító a biztosítási események által a biztosított épületekben, építményekben okozott károk káridőponti új értéken számított helyreállítási költségeit, maximum a biztosítási összeg mértékéig. Az új érték megállapításának alapja

a károsodottal azonos nagyságú, kivitelezettségű és minőségű épület építési költsége.

Azon épületeknél, építményeknél, épületszerkezeteknél, épületelemeknél, épület felszerelési-tárgyaknál, amelyeknek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

Avulás éves mértéke:

a) épület szerkezeti elemeknél évi 0,5%,

b) vakolatok, burkolatok, tetőfedés, épületgépészeti és villamossági elemek esetén évi 1,5%,

c) redőnyök, polikarbonát felületek esetén évi 5%,

d) belső festés esetén évi 8%.

2.3. Ingóságok

Megtéríti a Biztosító a biztosítási összeg mértékéig a biztosított ingóságokban a biztosítási események által okozott károk káridőponti javítással történő helyreállításának költségeit vagy újra beszerzési árát, de ezek egyike sem haladhatja meg

a vagyontárgynak a káridőponti új értékét.

A károsodott vagyontárgyak új értéke megállapításának alapja:

• ha a termék a kár időpontjában, hazai kereskedelemben kapható, az átlagos beszerzési ár,

• amennyiben a termék hazai kereskedelemben nem kapható, a hozzá tulajdonságaiban legközelebb álló termék átlagos beszerzési ára, az eltérések értékmódosító hatásának figyelembevételével.

Azoknál az ingó vagyontárgyaknál, amelyeknek avultsága

a kár időpontjában meghaladta a 85%-ot, a térítés összege az avultság mértékével arányosan csökken.

2.4. Betöréses lopás biztosítási eseménynél, a Biztosító a kárt csak akkor téríti meg, ha a biztosítási esemény időpontjában az eltulajdonított vagyontárgyak tárolására szolgáló helyiség

megfelelt a Kárbiztosítás különös feltételei IV. 2.1.1. pontjában meghatározott lezárt helyiség feltételeinek.

2.5. Gépjárművek

A Biztosító a gépjárművekben keletkezett károk esetén új értéket nem térít, csak a kárkori értéket, a szabályzatban megállapított számítások szerint.

2.6. A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül

• a felhasználható (hasznosítható) maradványok értéke,

• valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigényelhető vagy egyéb okból már megtérült összeg,

• a károsultnak a károkozásból származó vagyoni előnye, kivéve, ha ez az eset körülményeire tekintettel nem indokolt.

2.7. A szolgáltatás nem terjed ki:

• a kereskedelmi forgalom hiányosságaiból adódó károkra és többletköltségekre,

• az értékcsökkenésre,

• az elmaradt haszonra,

• az előszereteti értékre,

• a gyűjteményhez, sorozathoz, garnitúrához, készlethez tartozó egyes darabok károsodása esetén a felsoroltak megcsonkulása, hiányos volta miatt bekövetkezett anyagi hátrányra.

2.8. A szolgáltatás igénybevételének egyéb feltételeit az Általános feltételek XI. 1. pontja határozza meg.

2.9. A biztosító a térítést minden esetben Forintban nyújtja.

3. Költségtérítések

3.1. A biztosítási összegen felül, biztosítási eseményenként

a) biztosítási összegre kötött szerződés esetében

(A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. b) pont) az épületek vagyoncsoport bitosítási összegének maximum 1% -áig,

b) újjáépítési értékre kötött szerződés esetében (A Kárbiztosítás Különös feltételei III. 4. a) pont) az összes albetét szám alapján, albetétenként 264.000 Ft-tal számított értékig

téríti a Biztosító a biztosított vagyontárgyak károsodásával kapcsolatos igazolt és indokolt:

• rom- és törmelékeltakarítás, egyszeri takarítás,

• a biztosítottat terhelő oltás, mentés, tervezés és hatósági engedélyezés.

3.2. A kárenyhítés szükséges költségek a fentiekben meghatározott limiten belül, de a biztosítási összeg keretei között a Biztosítót terhelik. A kárenyhítés költségei abban az esetben is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

3.3. Ha a biztosított épületet, épületrészt biztosítási esemény által okozott kár miatt az illetékes hatóság lakhatatlanná nyilvánítja, a Biztosító a 3.1. pontban meghatározott limiten belül, de a biztosítási összeg keretei között, megtéríti az ideiglenes lakás bérleti díját, a költözés, valamint a társasház, lakásszövetkezet közös tulajdonát képező ingóságok költöztetésének költségeit.

3.4. Bármely biztosítási esemény miatt elrendelt kiköltözéssel kapcsolatos költségeket a Biztosító csak akkor térít meg,

ha a Biztosított díj ellenében az adott biztosítási eseményre biztosítást kötött.

3.5. Alulbiztosítottság esetén a Biztosító a költségeket az alulbiztosítás százalékának megfelelően, aránylagosan téríti meg.

4. A szolgáltatás különös szabályai

Káresemény bekövetkezte esetén, a térítési összeg meghatározása

a) vagy a Biztosított és a Biztosító által közösen elfogadott előzetes becslés,

b) vagy részletes mennyiség, anyag és munkanem megbontásban készült szabályos szakipari, kivitelezői számla

alapján történhet, a felek döntése szerint.

Amennyiben a kár rendezése kivitelezői számla alapján történik, úgy 150.000 Ft feletti kárértéknél a Biztosító előzetes kivitelezői árajánlatot kér. Annak elfogadását követően a Biztosító

a kivitelezést tételesen részletező számla alapján nyújthat az előzetesen becsült összegnél magasabb térítést.

VI. ELTÉRÉS A SZOKÁSOS SZERZŐDÉSI GYAKORLATTÓL

A Biztosító a szerződés létrejöttétől számítva a hónyomás biztosítási eseményre vonatkozóan 15 napos, árvíz és földcsuszamlás biztosítási eseményre vonatkozóan 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező itt jelzett biztosítási eseményre a Biztosító térítést nem nyújt.

Kiegészítő bővített-felelősségbiztosítás különös feltételei

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében

a jelen feltételek szerint a szerződésben rögzített mértékig mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a Biztosított

a kockázatviselés helyén, a jelen feltételekben meghatározott minőségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint szerződésen kívül okozott kárként kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás csak a Praktika

Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítő biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek

I. 3. pontjában meghatározott Biztosítottak.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a szerződés tartama alatt okozott és keletkezett személysérüléses – beleértve a sérelemdíjként jogszerűen megállapított igényeket is – és az ezzel kapcsolatos vagyoni károkat, valamint a szerződésen kívül, idegen, harmadik személynek kizárólag a kockázatviselés helyén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a Biztosított

a) a kötvényen megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosaként, használójaként, vagy ezek építtetőjeként, felújíttatójaként, vagy

b) háztartási céllal, rendeltetésszerűen gázpalackot, gáztartályt használóként okozott,

és azt – az elévülési időn belül a biztosítási szerződés tartama alatt vagy legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül – be is jelentett a Biztosítónak, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szerződéses (személysérülésnél) illetve szerződésen kívül okozott károk szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

2. Megtéríti továbbá a Biztosító Biztosítottanként évente (a szerződés biztosítási évfordulója szerint), maximum az aktuális biztosítási összeg 2%-áig azokat a tárgyrongálási

károkat, amelyeket a Biztosított az 1. pontban meghatározott minőségében okozott és ezek miatt

a) a lakóközösség az egyes tulajdonostársakkal, vagy bérlőkkel szemben,

b) az egyes tulajdonostársak, illetve bérlők a lakóközösséggel szemben,

c) a tulajdonostársak ill. bérlők egymással szemben érvényesítenek igényt.

3. Amennyiben a szerződést nem lakóépületre, hanem üzletházra vagy irodaházra kötötték, a Biztosító kizárólag az idegen harmadik személynek okozott károkat téríti meg. Nem téríti meg a Biztosító a csoporton (közösségen) belüli (II. 2. pont) károkozásokat.

4. A jelen feltételek szerint kizárt, így nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a Biztosító:

a) a közösségen (csoporton) belüli (II. 2. pont) azon károkozásokat, melyek az épületekben a Kárbiztosítás különös feltételeiben definiált olyan biztosítási esemény következtében keletkezett, amelyre az épületre megkötött szerződés nem terjed ki,

b) a Biztosítottak szándékosan okoztak,

c) a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,

d) a Biztosított szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, kereső foglalkozása végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott,

e) azokat a károkat amelyeket a Biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak, továbbá

f) azokat a károkat, melyeket a Biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

g) vagy amely károk térítésének vállalása a Biztosított önként vállalt, de törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladja.

Továbbá jelen felelősségbiztosítási szerződés alapján nem teljesíthetőek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási illetve vagyonkárokkal összefüggő sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés, elmaradt haszon.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül

– a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott minőségben (II. 1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetővé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelősségbiztosítási szerződés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.

A Biztosító a károkat biztosítási évenként (a szerződés évfordulója szerint) a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg a szerződésben meghatározott korlátozásokkal.

2. A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre a biztosítási összeg keretein belül, ha e költségek és kamatok a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosító a költségeket megelőlegezheti.

4. A Biztosító jelen szerződés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a Biztosított (Szerződő) a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Szerződő/Biztosítottat terhelik; ha azokat

a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendő kifizetések összegébe a biztosítási évenként meghatározott limitig a járadék tőkeértéke is beleszámítandó.

A várható járadék kifizetések tőkeértékének megállapításánál (tőkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát,

az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó előírásokat figyelembe véve jár el.

7. A Biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

8. Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre, a biztosítási időszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett

biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni. (Általános feltételek VIII. 4. pont)

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége

a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

4. A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja

az Általános feltételek szerint érdekkörébe tartozó személy, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a kárt jogellenesen súlyosan gondatlanul okozta.

Kiegészítő felelősségbiztosítás különös feltételei (Általános és háziállattartói)

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében

a jelen feltételek szerint a szerződésben rögzített mértékig mentesíti a Biztosítottat az olyan károk megtérítése alól, amelyeket a Biztosított

a kockázatviselés helyén, a jelen feltételekben meghatározott minőségben okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint szerződésen kívül okozott kárként kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás csak a Praktika Társasház

és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítő biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek

I. 3. pontjában meghatározott természetes személy Biztosítottak.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Amennyiben a károkozó a kötvényen feltüntetett társasház természetes személy tulajdonostársa, illetve lakásszövetkezet tagja, bentlakó bérlője, az előbbiekkel együtt élő hozzátartozó, úgy a Biztosító szolgáltatásának felső határa biztosítási évenként (a szerződés évfordulója szerint) és lakásonként a kötvényben/ aktuális indexlevélben megjelölt egyéni felelősségbiztosítási limit.

III. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek minősül és megtéríti a Biztosító azokat a szerződés tartama alatt okozott és keletkezett személysérüléses – beleértve a sérelmdíjként jogszerűen megállapított igényeket is – és az ezzel kapcsolatos vagyoni károkat, valamint a szerződésen kívül, idegen, harmadik személynek kizárólag az Európai Unió területén okozott és keletkezett tárgyrongálási károkat, amelyeket a Biztosított, mint a

a) kötvényen megjelölt épület, melléképület, építmény tulajdonosa, használója, vagy ezek építtetője, felújíttatója, vagy

b) háztartási céllal (főzés, fűtés), rendeltetésszerűen gázpalackot, gáztartályt használója okozott, vagy

c) belátási képességgel nem rendelkező, vagy korlátozott belátási képességű személyek gondozója, vagy

d) közúti balesetet előidéző gyalogos, vagy

e) kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz használója, vagy

f) háziállattartó1, vagy

1 A hétköznapi értelemben vett háziállatokon (kutya, macska, sertés, stb.) túl ide soroljuk az úgynevezett hobbiállatokat is (pl. akváriumi halak, díszmadarak, aranyhörcsög, ékszerteknős).

Nem vállaljuk a kockázatot a különböző terráriumi állatokra (pl.: kígyók), viváriumokra (rovarok), galambokra, valamint a hétköznapi értelemben hobbi vagy díszállatoknak nem tekinthető állatokra (őz, majom, vaddisznó, ragadozó madarak, kis- és nagyragadozók stb.).

g) szervezett kereteken kívül, hobbi-, sporttevékenységet végző személy okozott,

és azt – az elévülési időn belül a biztosítási szerződés tartama alatt vagy legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül – be is jelentett a Biztosítónak, feltéve, hogy azokért a magyar polgári jog szerződéses (személysérülésnél) illetve szerződésen kívül okozott károk szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Háziállattartói minőségben gépjárműben okozott károk kizárólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármű között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (különösen: harapás, rúgás, ütközés, ) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebből kiinduló okozati és szükségszerű

összefüggésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is távoliak. Nem állapítható meg az okozati összefüggés azzal a kárral kapcsolatban, amelyet

a károkozó nem látott előre és nem is kellett előre látnia.

2. A jelen feltételek szerint kizárt, így nem minősül biztosítási eseménynek és nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, amelyeket:

a) a Biztosítottak szándékosan okoztak,

b) a Biztosítottak hozzátartozóiknak okoztak,

c) a Biztosított, mint 12 éves kort betöltött személy okozott és gondozója kártérítési felelősséggel tartozna,

de a gondozott ellen vagy a károkozó ellen szándékos cselekménye miatt szabálysértési, vagy büntetőeljárás indult vagy indulhatott volna, akkor is, ha büntethetőséget kizáró ok áll fenn,

d) a Biztosított szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége, kereső foglalkozása végzése során, illetve azzal összefüggésben okozott,

e) a Biztosítottak jármű2 üzembentartójaként, használójaként okoztak,

f) a Biztosítottak vízi- és légi-jármű, illetve gépi meghajtású sporteszközök használatával okoztak,

g) a Biztosítottak kötelező gépjármű felelősségbiztosítás hatálya alatt álló rokkantjármű használatával okoztak,

h) a Biztosítottak a környezet szennyezésével3 okoztak,

i) a Biztosítottak állati erő munkavégzésre való használata közben, vagy azzal összefüggésben okoztak,

j) a Biztosított állatai növényi kultúrákban, okoztak,

2 Jármű (a KRESZ meghatározása szerint): közúti szállító- vagy vontató eszköz, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. A mozgáskorlátozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra sebességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a talicska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő személyek gyalogosoknak minősülnek.

3 Környezetszennyezés: 1995. évi LIII. Tv (Kvt.) A környezet védelmének általános szabályairól szóló törvényben meghatározottak szerint.

k) a Biztosítottak által, hatósági engedélyhez kötött tevékenységek hatósági engedély nélkül való végzéséből eredő károkat,

l) azokat a károkat, melyeket a Biztosítottak a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoztak,

m) vagy amely károk térítésének vállalása a Biztosított önként vállalt, de törvényes kártérítési kötelezettségét meghaladja.

3. Nem téríti meg a Biztosító azon vagyontárgyakban okozott tárgyrongálási károkat, melyek a káresemény időpontjában

– bármely okból – a Biztosított(ak) használatában, megőrzésében voltak, függetlenül attól, hogy a károk biztosítási eseménnyel összefüggésben következtek be.

4. Továbbá jelen felelősségbiztosítási szerződés alapján nem teljesíthetőek a biztosítási esemény által okozott tárgyrongálási, illetve vagyon károkkal összefüggő sérelemdíjként érvényesített igények, illetve a károsodott vagyontárgy javítása/helyreállítása után fennmaradó esetleges értékcsökkenés, elmaradt haszon.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A Biztosított a tudomásra jutástól számított 30 napon belül

– a bejelentési kötelezettség megszegése esetére megállapított jogkövetkezmények mellett – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a szerződésben meghatározott minőségben (III. 1.) okozott kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot és lehetővé kell tenni a Biztosító számára a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmények vizsgálatát.

V. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Felelősségbiztosítási szerződés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerződésben megállapított módon és mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése, illetve sérelemdíj megfizetése alól, amelyre jogszabály értelmében köteles.

A Biztosító a károkat biztosítási évenként (aszerződés évfordulója szerint) a szerződésben megjelölt felső határig téríti meg

a szerződésben meghatározott korlátozásokkal.

2. A Biztosító szolgáltatását a károsultnak teljesítheti azonban a károsult – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – nem

érvényesítheti kárigényét közvetlenül a Biztosítóval szemben. A Biztosított akkor követelheti, hogy a Biztosító neki teljesítsen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

3. Jelen biztosítás kiterjed az eljárási költségekre a biztosítási összeg keretein belül, ha e költségek és kamatok a Biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A Biztosított kérésére a Biztosító a költségeket megelőlegezheti.

4. A Biztosító jelen szerződés alapján bejelentett kárigények esetén nem téríti a károkozó Biztosított jogi képviseleti költségeit és a kamatokat, ha ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

5. Ha a Biztosított (Szerződő) a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Szerződő/Biztosítottat terhelik; ha azokat

a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

6. Amennyiben a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendő kifizetések összegébe a biztosítási évenként meghatározott limitig a járadék tőkeértéke is beleszámítandó.

A várható járadék kifizetések tőkeértékének megállapításánál (tőkésítés) a Biztosító a járadékos várható halandóságát,

az aktuális járadéknagyságot, a technikai kamatra vonatkozó előírásokat figyelembe véve jár el.

7. A Biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

8. Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre,

a biztosítási időszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni. (Általános feltételek VIII. 4. pont)

VI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. A károsult kártérítési igényének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége

a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a Biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

2. Nem hivatkozhat a Biztosító arra, hogy a károsult követelésének a Biztosított által történt elismerése, teljesítése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.

3. A Biztosított bírósági marasztalása a Biztosítóval szemben akkor hatályos, ha a Biztosító a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

4. A Biztosítót a Biztosított súlyosan gondatlan magatartása nem mentesíti a károsulttal szemben, a Biztosító azonban a kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a kötvényben megjelölt Biztosítottól, ha a Biztosított vagy megbízottja,

az Általános feltételek szerint érdekkörébe tartozó személy, vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója a kárt jogellenesen súlyosan gondatlanul okozta.

Kiegészítő balesetbiztosítás különös feltételei

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében a jelen feltételek szerint a biztosítottak részére csoportos balesetbiztosítási szolgáltatást nyújt.

Jelen kiegészítő biztosításra – ha másként nem rendelkezik – a Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételei

és a Kárbiztosítás Különös feltételei érvényesek.

I. BIZTOSÍTOTT ÉS KEDVEZMÉNYEZETT

1. A jelen feltételek alapján biztosított az Általános feltételek I. 3. pontjában meghatározott, természetes személy tulajdonostársak, lakásszövetkezeti tagok, lakásbérlők és előbbiek hozzátartozói (Ptk. 8:1 § (1) 1. és 2. pont), akiknek a biztosítási esemény időpontjában lakcímkártya szerinti állandó vagy tartózkodási címe az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési címen biztosított épület.

2. A jelen feltételek alapján a Biztosított életében járó valamennyi biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje maga a Biztosított, a Biztosított halála esetén az örököse.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK

1. Baleseti halál

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező halálos kimenetelű balesete.

2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság)

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező a baleset időpontjától számított 2 éven belül kialakult, maradandó egészségkárosodást (állandó rokkantságot) okozó balesete.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Baleseti halál esetére szóló biztosítás

A Biztosító kifizeti a baleset időpontjában a baleseti halál esetére szóló aktuális biztosítási összeget (Függelék I. 1. pont).

2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

a) Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és teljes (100%-os), a Biztosító a baleset időpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék I. 2. a) pont).

b) Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke eléri, vagy meghaladja a 10%-ot,

valamint, ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést okoz, a Biztosító a baleset időpontjában aktuális I. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összegnek a rokkantság mértékével azonos százalékát fizeti ki (Függelék I. 2. b) pont).

c) Ha a baleseti eredetű rokkantság állandó és részleges, s annak mértéke 1% és 9% közötti, de nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést,

a biztosító a baleset időpontjában aktuális II. sz. baleseti rokkantsági biztosítási összeget fizeti ki (Függelék I. 3. pont).

2.1. Végtagok, illetve szervek elvesztése esetén a maradandó egészségkárosodás mértéke a jelen pont táblázatában foglaltak szerint, orvosi igazolás alapján kerül megállapításra. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás mértékét a Biztosító orvos szakértője

állapítja meg, legkésőbb két évvel a baleset időpontja után.

A baleseti eredetű egészségkárosodás mértékének a Biztosító által történő megállapítása független más orvos szakértői testület döntésétől és a Biztosított foglalkozásától.

Testrészek egészségkárosodása Az egészségkárosodás

A baleset időpontjától számított 2 év elteltével a balesettel

• mindkét szem látóképességének

mértéke

összefüggő állapotrosszabbodás címén nincs további szolgáltatási kötelezettsége a Biztosítónak.

3. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés

A Biztosítottnak a biztosítási tartam során Magyarországon, vagy az ország határain kívül bekövetkező, csonttörést vagy csontrepedést okozó balesete.

III. BALESET FOGALMA

Jelen biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából baleset

a Biztosított akaratától független, egyszeri, hirtelen fellépő olyan – a biztosítás tartama alatt bekövetkezett – külső behatás,

amelynek következtében a Biztosított múlékony sérülést szenved, vagy a baleset megtörténtétől számított 1 éven belül – de még

a szerződés érvényessége alatt – meghal, vagy 2 éven belül maradandó egészségkárosodást szenved. Múlékony sérülés a baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés.

teljes elvesztése 100%

• mindkét felkar elvesztése 100%

• mindkét alkar vagy mindkét kéz elvesztése 80%

• egyik kar vagy kéz, és comb vagy lábszár együttes elvesztése(azaz felső végtag és

alsó végtag együttes csonkolása) 85%

• mindkét comb elvesztése 80%

• mindkét lábszár vagy lábfej elvesztése 70%

• mindkét lábfej elvesztése 50%

• egyik comb elvesztése 60%

• egyik felkar elvesztése 70%

• egyik lábszár elvesztése 40%

• egyik alkar elvesztése 60%

• beszélőképesség teljes elvesztése 50%

• mindkét fül hallóképességének teljes

elvesztése 70%

• domináns kéz elvesztése

(csukló szintjében) 50%

Testrészek egészségkárosodása Az egészségkárosodás

mértéke

• subdomináns kéz elvesztése

(csukló szintjében) 40%

• egyik lábfej teljes elvesztése

(boka szintjében) 20%

• egyik szem látóképességének

teljes elvesztése 30%

• egyik fül hallóképességének

teljes elvesztése 20%

2.2. A Biztosított a kárigény bejelentésekor írásban nyilatkozhat arról, hogy balkezes.

2.3. A jelen kiegészítő balesetbiztosítás hatályba lépése előtt bármely okból már maradandóan károsodott vagy nem ép testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.

2.4. A baleseti rokkantsági szolgáltatások esetében az utolsó kifizetés százalékosan kifejezve akkora lehet, hogy a kifizetett rokkantsági szolgáltatások összesített százalékos mértéke nem haladhatja meg a 100%-ot, függetlenül a rokkantságot előidéző balesetek számától.

2.5. A baleseti rokkantsági szolgáltatások teljesítésére csak akkor és annyiban köteles a Biztosító, amennyiben a rokkantságot okozó baleset még a Biztosított életében a Biztosítóhoz bejelentésre került, s a rokkantság mértékét a Biztosító megállapította.

Amennyiben a Biztosított a rokkantság megállapítását követően, a szolgáltatás kézhezvétele előtt meghal, úgy baleseti halál miatti szolgáltatásra a Biztosított örököse(i) jogosult(ak).

3. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítás

A Biztosító a baleset időpontjában aktuális baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeget fizeti ki, fogtörés kivételével. (Függelék I. 4. pont)

A baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg az egy balesetből eredő több csonttörés, csontrepedés esetén csak egyszeresen kerül kifizetésre.

4. A kiegészítő balesetbiztosítás szolgáltatási összegéből önrészesedés nem kerül levonásra.

V. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

1. A biztosítási eseményt az annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül be kell jelenteni a Biztosítónak.

2. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok a következők:

a) a biztosítási kötvény, vagy érvényességi dokumentum a Biztosított tekintetében,

b) a díjfizetés igazolása,

c) a személyazonosságot igazoló okirat,

d) a kedvezményezettség megállapításához szükséges okirat,

e) a baleseti eredetű csonttörést, csontrepedést igazoló és a baleset utáni első ellátásáról szóló orvosi iratok,

f) a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodást igazoló és a baleset utáni első ellátásáról szóló orvosi iratok,

g) hatósági eljárás esetén, annak dokumentumai,

h) a baleseti eseményt igazoló dokumentumok,

i) halotti anyakönyvi kivonat,

j) a halál okát igazoló orvosi bizonyítvány.

VI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS KOCKÁZATKIZÁRÁS

1. Mentesül a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított

a) balesete a Biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán, vagy azzal összefüggésben következett be,

b) balesetét a Biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása, jogellenesen idézte elő.

2. A biztosítási esemény akkor minősül súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak, ha az a Biztosított

a) súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék, illetve annál magasabb véralkoholszint) közvetlen okozati összefüggésben következett be,

b) jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjárművezetése

(0,5 ezrelékes, illetve annál magasabb véralkoholszint) közben következett be, és mindkét esetben a Biztosított más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett,

c) kábító vagy bódító hatású anyag, vagy egyéb vegyi anyag bódítószerként történő használatával kapcsolatos befolyásoltsága alatt, vagy azzal összefüggésben történt.

3. Jelen feltételek szempontjából a biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a biztosítási esemény bekövetkezése okozati összefüggésben áll

• háborúval, polgárháborúval, forradalommal, államok közötti fegyveres összeütközéssel, háborús cselekménnyel, harci cselekménnyel, terrorcselekménnyel;

• tüntetéssel, felvonulással, sztrájkkal, munkahelyi rendbontással;

• radioaktív, illetve ionizáló sugárzással, nukleáris energia károsító hatásával,

illetve annak bekövetkeztében

• HIV vírussal való fertőzöttség hatott közre.

Harci cselekménynek minősül a határvillongás, a felkelés, a lázadás, a zavargás, a törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, idegen ország korlátozott célú harci cselekményei (például csak légi csapás vagy csak tengeri akció).

4. Jelen biztosítási feltételek szempontjából a megemelés, a rándulás, a foglalkozási betegség (ártalom), valamint

a napszúrás, a hőguta és a fagyás nem minősül biztosítási eseménynek. Az öngyilkosság, az öncsonkítás vagy ezek kísérlete a Biztosított beszámítási képességétől, tudatzavart állapotától függetlenül nem minősül biztosítási eseménynek.

5. Ha bizonyítást nyer, hogy a Biztosított halálát

a kedvezményezett szándékos magatartása okozta, úgy a halált okozó kedvezményezett nem támaszthat igényt a Biztosító szolgáltatására.

Lakásdoktor Assisstance szolgáltatás

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében

a jelen feltételek szerint, a Lakásdoktor telefonos szolgálat, az év minden napján, napi 24 órán keresztül fogadja a biztosítottak telefonhívásait

és a szerződésben rögzített szolgáltatásokat nyújtja.

Jelen kiegészítő biztosítás csak a Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

A szolgáltatást, a Biztosító kiszervezett tevékenységként, külső szolgáltatóval együttműködve nyújtja. Amennyiben a Biztosító és a külső szolgáltató közötti szerződés, valamely okból, akár felmondással megszűnik,

a Biztosítónak joga van a jelen kiegészítő szolgáltatást az általános felmondási szabályoktól eltérő módon, szükség esetén időarányos díjvisszatérítés mellett felmondani.

I. BIZTOSÍTOTTAK

A jelen kiegészítő biztosítás Biztosítottjai az Általános feltételek

I. 3. pontjában meghatározott Biztosítottak lehetnek.

II. A SZOLGÁLTATÁSOK

1. Vészelhárítás

A Biztosító vállalja a vészelhárítási és egyéb, háztartási assistance (gyors segítség), kisiparosi kivitelezői, javítói jellegű szolgáltatás megszervezését a következő szakmákban:

• víz-, gáz-, fűtésszerelő,

• tetőfedő,

• üveges,

• villanyszerelő,

• duguláselhárító,

• zárjavító,

• lakatos.

Vészelhárításnak tekintendő a biztosított épületben, épületgépészetben keletkező olyan váratlan meghibásodás, károsodás, vagy egy váratlan külső mechanikai behatás, amely sürgős beavatkozást igényel az esetleges további károk, balesetveszély megelőzése érdekében, és a kialakult vészhelyzet elhárításéhoz valamely a e pontban felsorolt szakmai képzettség szükséges.

A vészhelyzet jellegének megállapítása, a Biztosítottal telefonon történő egyezetés alapján a Biztosító telefonos ügyintézőjének jogosultsága.

Amennyiben a kialakult vészhelyzet, a biztosítási szerződés valamely szabályzatában meghatározott kockázathoz kapcsolódik (pl. csőtörés, üvegtörés, viharkár), úgy a jelen szolgáltatást korlátlan számban, míg azon vészhelyzeti esetek, amelyek nem biztosítási esemény vagy olyan biztosítási esemény által okozottak, melyre

a szerződés nem terjed ki, azok biztosítási évenként lakásonként egy alkalommal vehetők igénybe, függetlenül attól, hogy milyen segítségnyújtásra jelentett be igényt az adott lakás Biztosítottja.

2. A vészelhárítás költségeinek átvállalása

A Biztosító vállalja, hogy az általa küldött szakember vészelhárítási tevékenységének költségeit a kötvényben megjelölt mértékig

a szolgáltatónak megtéríti. A felmerülő költségek jellege:

• munkadíj,

• anyagköltség,

• kiszállási díj.

Vészelhárítás esetén, ha a felmerülő költségek meghaladják a kötvényben/aktuális indexértesítőben rögzített limitet,

a többletköltségek a Biztosítottat terhelik.

Amennyiben az így felmerült többletköltség, a biztosítási szerződés valamely kockázatához kacsolódik (pl. csőtörés), úgy a Biztosított által a Lakásdoktor szakemberének megfizetett többletköltségeit, a Biztosító, a normál kárrendezési eljárás menete szerint utólag megtéríti a Biztosítottnak.

A vészhelyzet bejelentése esetén, a Biztosító 24 órán belül megfelelő szakembert küld a helyszínre. Amennyiben a Biztosított számára csak egy későbbi – a kárenyhítés és kármegelőzés észszerű határain belül legfeljebb néhány nap – időpont megfelelő, de gondoskodott a további károk elhárításáról,

a Biztosító az esetet vészhelyzetként kezeli, és a javítási költségeket a jelen szerződésben rögzített feltételek szerint vállalja.

A szakiparos által végzett tevékenységért a Biztosító – a Biztosított és a Szakiparos közvetlen kapcsolatára tekintettel – felelősséggel nem tartozik, csak annyiban, ha a szakember a megígért határidőben nem jelenik meg.

3. Szakiparosok ajánlása

A vészhelyzeten kívüli esetekben vállalja a Biztosító, hogy

a bejelentett kár, hiba megszűntetése érdekében szakembert ajánl a Biztosított részére, a II. 1. pontban felsorolt tevékenységeken belül.

A nem vészlehárítás jellegű, szakemberajánlás úján igénybe vett szolgáltatás költségeit (munka-, anyag-, kiszállási díj) a Biztosított fizeti meg a szakembernek, de amennyiben az így igénybe

vett szolgáltatás a biztosítási szerződés valamely kockázatához kacsolódik (pl. csőtörés), úgy a Biztosító, a normál kárrendezési eljárás menete szerint utólag megtéríti azt a Biztosítottnak.

III. A SZOLGÁLATÁS DÍJA

A szolgáltatás díja, a biztosítási ajánlaton illetve kötvényen kerül meghatározásra.

A Biztosító jogosult a szolgáltatás díját évente, a szerződés évfordulójakor módosítani az Általános feltételekben foglaltak szerint, csak erre a kiegészítőre külön is.

Közös költség átvállalása munkanélküliség esetére

kiegészítő biztosítás különös feltételei (Közös költség átvállalás)

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási díj megfizetése ellenében,

a biztosított épületben tulajdonnal és bejelentett lakcímmel rendelkező

– a közös költség fizetésre kötelezett – természetes személy, jelen feltételek szerinti munkanélkülivé válása esetén, a Biztosítottat tulajdoni hányad alapján terhelő közös költség 3 havi díjának (de maximum 14.600 Ft/hó) megfelelő szolgáltatást teljesít a Biztosított munkanélkülivé válását követően – de legfeljebb a munkanélküliség tartamára –, a biztosított társasházi lakóközösség vagy szövetkezet részére.

Jelen kiegészítő biztosítás csak a Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából Biztosított a biztosított épületben tulajdoni hányaddal és bejelentett lakcímmel rendelkező természetes személy, aki a tulajdoni hányada alapján közös költség fizetésére kötelezett. Egy ingatlanrész (lakás) tekintetében az alapbiztosítás szerinti tulajdonos tekinthető biztosítottnak (III. 7. pont).

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés díjjal rendezett tartamán belül, a várakozási idő (lásd: III. 1. pont) leteltét követően a Biztosított fő munkaviszonya – legalább

9 hónapja folyamatos, megszakítás nélküli legalább heti 30 órás, határozatlan idejű magyarországi – a munkáltató rendes, vagy rendkívüli felmondása miatt, vagy a Biztosított és a munkáltató közös megegyezésével megszűnik, és ezt követően az illetékes Munkaügyi Központ munkanélküliként nyilvántartásba veszi.

2. A biztosítási szerződés tekintetében a 9 hónapos folyamatos munkaviszonyba nem számít bele a terhességi gyermekágyi segély, GYED, GYES ideje, a munkáltatói rendes felmondási tilalom időszaka, illetve az egybefüggően 60 napot meghaladó táppénz időszaka.

3. Nem minősül biztosítási eseménynek, ha a munkanélküliség az alábbiakkal összefüggésben következik be:

a) A nyugdíjazás, ide értve az esetleges korkedvezményes, korengedményes, előrehozott öregségi és a résznyugdíj esetét, valamint a rokkantsági ellátást.

b) Munkavállalói rendes vagy rendkívüli felmondás.

c) Ha a munkaviszonyt a munkáltató rendkívüli felmondással, a munkavállaló szándékos, vagy súlyosan gondatlan magatartásával okozati összefüggésben szűnteti meg.

d) Amennyiben a munkaviszony bármely módon megszűnik egy olyan jogviszonyban, amelyben a Biztosított saját magának, bármely hozzátartozójának alkalmazásában vagy olyan társaság alkalmazásában állt, melyben ezen személyek irányítási joggal rendelkeztek a felmondás időpontjában.

e) A munkaviszonynak próbaidő alatti bármely módon történő megszűnése.

4. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a Biztosítottat munkaviszonyának megszűnése után az illetékes munkaügyi központ nyilvántartásba veszi.

III. A KOCKÁZATVISELÉS KEZDETE

1. Jelen kiegészítő biztosítás szempontjából a Biztosító a szerződés kockázatviselési kezdetétől (Általános feltételek III. 1.) számított 6 hónapos várakozási időt alkalmaz.

2. Amennyiben a biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosított ingatlanban tulajdonosváltozás történik, jelen kiegészítő biztosításra vonatkozóan a tulajdonosváltással egyidejűleg a 6 hónapos várakozási idő az új tulajdonosra (Biztosítottra) vonatkozóan újra indul.

3. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási esemény kapcsán a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

4. Várakozási időn belüli biztosítási eseménynek kell tekinteni azt is, amikor a munkaviszony megszűnéséről rendelkező okiratot

a várakozási idő alatt közlik a munkavállalóval, illetve az egyezséget a várakozási idő alatt írják alá, még akkor is, ha a biztosítási esemény további elemei – munkaviszony megszűnésének időpontja, munkanélküliség regisztrálása – csak a várakozási idő leteltét követően következnek be.

5. Jelen biztosítási szerződés várakozási ideje alatt bekövetkezett munkanélküliség esetén, csak újabb, legalább 9 hónapig folyamatos, megszakítás nélküli, legalább heti 30 órás, határozatlan idejű, magyarországi fő munkaviszonnyal szerezhető jogosultság

a munkanélküliségi szolgáltatásra.

6. Jelen biztosítási szerződés hatálya alatt feltételszerűen bekövetkezett munkanélküliség miatt teljesített szolgáltatás igénybe vétele után, az érintett Biztosítottra csak újabb 9 hónap elteltével szerezhető jogosultság a következő munkanélküliségi szolgáltatásra, feltéve, hogy a korábbi munkanélküliség megszűnése és az újabb munkanélküliségi esemény között eltelt idő alatt a Biztosított legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.

7. Amennyiben valamely ingatlanrésznek (lakásnak) több tulajdonosa van – akik együttesen kötelezettek a közös tulajdoni hányaduk alapján a közös költség fizetésére –, a szolgáltatást bármelyik tulajdonostárs feltételek szerinti munkanélkülivé válása esetén igényelhetik, azonban bármely másik tulajdonostárs esetleges ezt követő munkanélkülivé válása esetén, csak a korábbi szolgáltatás igénybe vétele után eltelt 9 hónap múlva nyújt szolgáltatást a Biztosító ugyanazon ingatlanrész (lakás) vonatkozásában, feltéve, hogy a munkanélkülivé vált tulajdonostárs ezt megelőzően legalább 9 hónapig folyamatos, legalább heti 30 órás alkalmazásban állt.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. Amennyiben a biztosított épületben tulajdoni hányaddal és bejelentett lakcímmel rendelkező Biztosított feltételek szerinti munkanélkülivé válása bekövetkezik, a Biztosító a Biztosítottat tulajdoni hányada (albetéte/lakása) alapján1 terhelő közös

költség 3 havi díjának (de maximum 14.700 Ft/hó) megfelelő szolgáltatást teljesít a biztosított helyett számla alapján

a társasházi lakóközösség vagy szövetkezet részére.

2. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Biztosító szolgáltatást egy összegben teljesíti, miután a Biztosított igazolta, hogy az esemény bekövetkeztét követően több mint 90 napja folyamatosan álláskeresőként nyilvántartott.

3. Amennyiben a Biztosított az eseményt követő 90 napon belül újra munkába áll, a Biztosító a Biztosított által ezt követően benyújtott igazolás (V. d) pont) alapján egy összegben teljesíti a szolgáltatást az alábbiak szerint:

• 1–30 nap közötti munkanélküliség esetén 1 havi közös költség (de max. 14.700 Ft),

• 31–60 nap közötti munkanélküliség esetén 2 havi közös költség (de max. 29.400 Ft),

• 61–90 nap közötti munkanélküliség esetén 3 havi közös költség (de max. 44.100 Ft).

V. A SZOLGÁLTATÁSI IGÉNY BEJELENTÉSE

A munkanélküliség esetére vonatkozó szolgáltatási igény bejelentésekor az alábbi dokumentumokat kell a Biztosító részére elküldeni:

a) hitelt érdemlő munkáltatói igazolás az eseményt megelőző 9 hónapban fennállt munkaviszonyról, különös tekintettel a II. 1. és 2. pontokban foglaltakra,

b) a munkáltató nyilatkozatát a munkaviszony megszűntetéséről, vagy a felmondásról,

c) az illetékes Munkaügyi Központ igazolását a munkanélküliség nyilvántartásba vételéről közvetlenül a munkaviszony megszűnését követő időszakban (öt munkanap),

d) az illetékes Munkaügyi Központ igazolását a munkanélküliség tartamáról,

e) lakcímkártya,

f) tulajdonjogot igazoló okirat,

g) a biztosítottat terhelő havi közös költség összegét igazoló dokumentum.

VI. A SZOLGÁLTATÁS DÍJA

A szolgáltatás díja az alapbiztosítás díjával együtt esedékes, amelynek mértéke és fizetési gyakorisága a biztosítási ajánlaton illetve a kötvényen kerül meghatározásra.

1 Amennyiben egy ingatlanrésznek (lakásnak) több tulajdonostársa van, a közös tulajdonú ingatlanrészüket terhelő teljes közös költséget téríti a biztosító.

Kiegészítő felelősség-biztosítás a társasház vagy lakásszövetkezet kezelésével, üzemeltetésével összefüggésben okozott károkra

Az Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (a továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy biztosítási díj ellenében, a Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás ajánlatban és a kötvényen biztosítottként feltüntetett tömbépület kezelőjét, üzemeltetőjét, számvizsgáló bizottsági tagját a jelen szabályzatban foglaltak alapján,

az ajánlatban/kötvényen/aktuális indexlevélben rögzített mértékig, mentesíti az olyan dologi és személysérüléses károk megtérítése alól, amelyeket a biztosított társasháznak és a tulajdonostársaknak, illetve

a biztosított lakásszövetkezetnek és a lakásszövetkezeti tagoknak okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint szerződéses kártérítési felelősséggel tartozik.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás csak a Praktika Társasház

és Lakásszövetkezet Biztosítás Általános feltételeivel és a Kárbiztosítás Különös feltételeivel együtt érvényes.

I. BIZTOSÍTOTT

Biztosítottnak minősül az a társasházi közgyűlési határozatban, vagy egyéb a lakásszövetkezet működését meghatározó vagy a későbbiekben módosított okiratban a biztosítási szerződés

tartama alatt megjelölt magánszemély, természetes, illetve nem természetes személy vállalkozás (gazdasági tevékenységi körén belül Ptk. 8:1.§ pont), aki vagy amely az ajánlatban és a kötvényben megjelölt társasház vagy lakásszövetkezet

• ügyeinek ellátására közös képviselőként, vagy

a lakásszövetkezet tisztségviselőjeként megbízást kapott, és/vagy

• az általános és a lakásszövetkezeti, illetve társasházi törvényben megjelölt körben a kezelésére szólóan szolgáltatás nyújtására irányuló szerződést kötött.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Jelen biztosítás feltételei alapján biztosítási eseménynek kizárólag az minősül, ha a biztosítási szerződés hatálya alatt a Biztosított a biztosítási szerződésben feltüntetett társasház/lakásszövetkezet képviseletének ellátására, illetőleg a kezelésre irányuló tevékenységből eredő valamely kötelezettségét felróható módon megszegi, és ezzel a kötelezettségszegéssel a

a) társasház/lakásszövetkezet vagyonában,

b) tulajdonostársak/tagok vagyonában,

c) tulajdonostársak/tagok testi épségében vagy egészségében

személyes közreműködésével kárt okoz és kár is keletkezik, továbbá a biztosítási szerződés érvényességi idejében – vagy azt követően 30 napon és az elévülési időn belül – be is jelenti, feltéve, hogy a bekövetkezett kárért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelőséggel tartozik, valamint a kár nem esik a jelen feltételekben meghatározott korlátozás alá.

2. Jelen feltételek szerint nem minősül biztosítási eseménynek és a Biztosító kockázatvállalása nem terjed ki:

a) a közös képviselet ellátásával vagy a kezeléssel összefüggésben harmadik személyeknek okozott károkra,

b) az elmaradt vagyoni előny jogcímén érvényesített károkra,

c) a közüzemi szolgáltatás leállásából, szüneteléséből, valamint a közüzemi szolgáltatás nem megfelelő teljesítéséből eredő

következményi károkra, ha a várható üzemszünetről szóló előzetes tájékoztatást a Biztosított bizonyíthatóan megtette, vagy az nem a Biztosított mulasztása miatt maradt el,

d) a nem megfelelő épület-fenntartási tevékenységekből eredő károkra, ha a Biztosított a felújítás, javítás elvégzésére bizonyíthatóan felhívta a közgyűlés figyelmét, és javaslatot tett, azonban azt a társasház/lakásszövetkezet döntéshozó testülete nem vagy nem kellő időben hagyta jóvá,

e) a bűncselekménnyel okozott károkra,

f) olyan károkra, amelyek vagyontárgyak (ideértve a pénzt és az értékpapírt is) elveszéséből, eltulajdonításából erednek,

g) a pénzkezelés körében a:

• bankszámlaforgalom,

• készpénzforgalom, házipénztári pénzkezelés,

• elektronikus pénzeszköz, elektronikus fizetőeszköz, elektronikus aláírás,

• számviteli és pénzügyi bizonylatok

kezelésével, alkalmazásával, nyilvántartásával, őrzésével összefüggésben elkövetett mulasztás miatt bekövetkezett károkra,

h) a környezetszennyezéssel okozott károkra,

i) azokra a károkra, amelyeket a biztosított más keresőfoglalkozás vagy iparszerű tevékenység végzése során okozott,

j) az adatvédelemi szabályok, továbbá a titokvédelmi szabályok (pl. üzleti titok, banktitok, szolgálati titok) megsértéséből eredő károkra,

k) a biztosított számítógépes rendszerében fellépő hiba, illetve jogtalan behatolás és/vagy felhasználás következtében beálló károkra,

l) a hatósági engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, az azzal okozati összefüggésben keletkezett károkra,

m) azokat a károkat, melyeket a Biztosított a társasház, lakásszövetkezet szennyezésével okoz,

n) azokat a károkat, melyet a Biztosított a társasház, lakásszövetkezet alkalmazottainak okoz,

o) azokra a károkra, amelyeket a Biztosított és hozzátartozói egymásnak okoztak,

p) sérelemdíj iránti igényekre, ha azok nem a Biztosított által okozott személy-sérülésből keletkeztek.

III. BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA

1. A Biztosító a károkat eseményenként és biztosítási évenként a kötvényben megjelölt felső határig, legfeljebb a káridőponti valós értéken téríti meg.

Ha a biztosítási esemény kapcsán károsult(ak) járadékjogosulttá válik(nak), akkor a Biztosító által teljesítendő kifizetések összegébe a biztosítási évenként meghatározott limitig, a járadék tőkésítési értéke beleszámítandó.

A Biztosító a járadék tőkésítési értékét az 1988. évi magyar néphalandósági tábla és 2%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

2. A Biztosító a térítés során önrészesedést nem alkalmaz.

3. A Biztosító a térítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a Biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesítheti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult jogszerű követelését a Biztosított egyenlítette ki.

4. A Biztosított és a károsult egyezsége a Biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a Biztosító azt tudomásul vette, a Biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor hatályos, ha a Biztosító

a perben részt vett, a Biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A Biztosító jogosult ellátni a Biztosított perbeli és peren kívüli képviseletét. Ezzel a képviselettel felmerült költségek a Biztosítót terhelik.

5. Jelen biztosításban nincs lehetőség fedezetfeltöltésre,

a biztosítási időszakra kifizetett szolgáltatással csökkentett biztosítási összeget nem lehet a díj kiegészítésével az eredeti mértékre emelni. (Általános feltételek VIII. 4. pont)

IV. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

A Szerződő és a Biztosító is jogosult a kiegészítő szolgáltatást évfordulóra külön felmondani.

A biztosítási szerződés az adott évre a Biztosító által az indexálás alakalmával közölt díjjal érvényes, a Szerződőnek azonban

joga van arra, hogy a kiegészítő szolgáltatást az évfordulóra felmondja. A díjmódosításra vonatkozó szabályok az Általános feltételek szerint érvényesek.

Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás Függelék

BALESETBIZTOSÍTÁS

1. Baleseti halál esetére szóló biztosítási összeg 723.000,– Ft

2. Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkantság) esetére szóló biztosítás

a) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti rokkantság teljes és állandó (100%-os) 1.446.000,– Ft

b) I. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetű állandó és részleges rokkantság mértéke 1.446.000, –Ft-nak a 10%-ot eléri, vagy meghaladja, valamint ha a 10%-ot nem éri el, de csonkolást, bénulást, a rokkantság fokával teljes megmerevedést okoz arányos része

3. II. sz. baleseti rokkantsági összeg, ha a baleseti eredetű állandó és részleges rokkantság mértéke 1–9% közötti,

és nem okoz csonkolást, bénulást, teljes megmerevedést 117.900,– Ft

4. Baleseti eredetű csonttörés, csontrepedés esetére szóló biztosítási összeg 18.500,– Ft

Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás  

Biztosítási termékismertető

A társaság: Alfa Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. A termék: Praktika Társasház és Lakásszövetkezet Biztosítás

Tevékenységi engedély száma: MNB: H-EN-II-120/2016

Bejegyzés szerinti tagállam: Magyarország

Szabályozási státusz: MNB által felügyelt biztosító részvénytársaság

A termékre vonatkozó teljes körű, szerződéskötés előtti és szerződéses tájékoztatás a biztosító honlapján érhető el: www.alfa.hu/lakasbiztositas

A Praktika szerződés kárbiztosítás, amelynél a szolgáltatás célja a biztosított vagyontárgyak káresemény bekövetkezte előtti állapotra történő hely- reállítása. A bekövetkezett kár mérhető és pénzben kifejezhető.

Milyen típusú biztosításról van szó?

Mire terjed ki a biztosítás?

A biztosítási szolgáltatásokat tartalmazó teljes lista a termék feltételeiben érhető el.

A biztosítási szerződésben elsődlegesen többlakásos épület biztosítható az alábbi kockázatokra, de lehetőség van a lakók egyéni tulajdonú ingóságai- nak (háztartási ingóságok és értéktárgyak) vagy garázsban tárolt személygépjárműveinek és motorjainak biztosítására is.

Alapbiztosítási események	Kiegészítő kockázatok 1.
✓ Tűz	Betöréses lopás, rongálás, rablás
✓ Robbanás	Vízkár
✓ Villámcsapás	Üvegtörés
✓ Villámcsapás másodlagos hatása	Korlát üvegtörés
✓ Vihar	Füst- és koromszennyezés
✓ Felhőszakadás	Beázás
✓ Jégverés	Kiegészítő kockázatok 2.
✓ Hónyomás	Napkollektorok, napelemek biztosítása
✓ Árvíz	Különleges üvegek biztosítása
✓ Földrengés	Vandalizmus, leszerelés, graffiti
✓ Földcsuszamlás	Felvonó biztosítás
✓ Kő-, szikla- és földomlás	Géptörés biztosítás (kazán, szellőztető rendszer)
✓ Ismeretlen építmény, üreg beomlása	Állati kártevők és kerti veszélytelenítés
✓ Idegen jármű ütközése	Kerti növényzet biztosítás
✓ Idegen tárgyak rádőlése	Elfolyt víz biztosítás
Az alapbiztosítás kockázatai együttesen köthetőek.	Közös tulajdonú ingóságok biztosítása
	Közös készpénz biztosítása
	Garázsban tárolt személygépjárművek és motorkerékpárok biztosítása
	Közös tárolóból eltulajdonított egyéni ingóságok biztosítása
	Építés-szerelés biztosítás
	Zárbetétcsere

Az „Alapbiztosítási események” és a „Kiegészítő kockázatok 1.” esetében a biztosító térítésének felső határa a biztosított épületek helyreállítási/új- jáépítési értéke, illetve a biztosított ingóságok újrabeszerzési értéke, de maximum a vagyontárgyra meghatározott biztosítási összeg, a „Kiegészítő kockázatok 2.” esetén maximum az adott kockázatra a szerződésben meghatározott összeg.

A szerződés keretein belül lehetőség van kiegészítő biztosítások megkötésére is, melyekről a teljes körű szabályzatban tájékozódhat.

Mire nem terjed ki a biztosítás?

🞬 Nem téríti meg a biztosító a következményi károkat, továbbá azokat a károkat, amelyek háborúval, polgárháborúval, belső zavargással, lázadással, terrorcselekménnyel, tüntetéssel, illetve nukleáris energia károsító hatásával összefüggésben következnek be.

🞬 A biztosító nem téríti meg a kockázatviselési tartam előtt vagy után keletkezett károkat, illetve a nem a szabályzatban meghatározottak szerinti eseményekből adódóan keletkező károkat.

🞬 A fentieken túl az egyes kockázatok további kizárásokat is meghatározhatnak, melyekről a feltételben tájékozódhat.

AP-PID-230801

1/2 oldal

Milyen korlátozások vannak a biztosítási fedezetben?

! A biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással a szerződő, a biztosított, vagy közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta. Továbbá mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, vagy közrehatást alkalmazhat, ha bizonyítja, hogy a kárt a szerződő fél vagy a biztosított a kármegelőzési és a kárenyhítési kötelezettség megszegésével okozta.

! Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kárt 2 munkanapon belül nem jelentik be, nem teszik lehetővé ellenőrzését, vagy a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül, de még a kárszemle előtt a kárenyhítéshez indokoltnál nagyobb mértékben változtatnak a káro- sodott vagyontárgyon, és így lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

! A biztosító szolgáltatását korlátozhatja a biztosítási összeg nagysága, amely térítésének felső határa.

! Betörés esetén a biztosító csak abban az esetben tud téríteni, ha a betörés helyszínéül szolgáló helyiség legalább minimális mechanikai védelemmel rendelkezett a káresemény időpontjában.

! A biztosító által fizetendő szolgáltatási összeget csökkentheti a szerződésben meghatározott, szerződő által vállalt önrész.

! A szolgáltatás összegéből minden esetben levonásra kerül a felhasználható maradványok értéke, valamint az adóhatóságtól, illetve egyéb helyről visszaigényelhető, vagy egyéb okból már megtérült összeg.

Hol érvényes a biztosítás?

✓ A biztosító kockázatviselésének helye elsődlegesen Magyarország, azon belül a kötvényen feltüntetett kockázatviselési cím. A biztosított által magával vitt ingóságokra vonatkozóan (pl. nyaralás alkalmával) azonban a biztosító kiterjeszti a kockázatviselését a háztartási ingóságok biztosítási összegének 5%-áig az EU területére.

Milyen kötelezettségek vannak a biztosítással kapcsolatban?

A szerződőt, illetve a biztosítottat az alábbi kötelezettségek terhelik:

— Közlési és változásbejelentési kötelezettség: A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményekre és az ajánlaton feltett kérdésekre vonatkozóan.

— Díjfizetési kötelezettség: A szerződés díját a szerződésben meghatározott gyakorisággal az esedékesség időpontjáig a biztosító számlájára beérkezően kell megfizetni.

— Kárbejelentési kötelezettség: A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 2 munkanapon belül be kell jelenteni.

— Kárkárenyhítési kötelezettség: Az ingatlant karban kell tartani, felújítani; távozás esetén bezárni; nem állandóan lakott épületeket különösen télen vízteleníteni kell; kár bekövetkezte után a további károsodások megelőzéséhez szükséges intézkedéseket meg kell tenni.

— Állapotmegőrzési kötelezettség: A károsodott vagyontárgy állapotán a kárbejelentéstől számított 5 munkanapon belül – a kárszemle előtt – csak annyiban változtathat, amennyiben az a kárenyhítéshez szükséges.

Mikor és hogyan kell fizetni?

A biztosítás éves díjú, azonban a biztosító lehetőséget ad az éves díj részletekben történő fizetésére is. A szerződő által választott díjfizetési mód (csekkes, csoportos beszedés, egyéni utalás) és gyakoriság (havi, negyedéves, féléves, éves) a kötvényen kerül feltüntetésre. A biztosítás első díjrész- lete a felek által meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor esedékes; a folytatólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján, amelyre a díj vonatkozik.

Mikortól meddig tart a kockázatviselés?

— A szerződés kockázatviselési kezdete – amennyiben a felek nem állapodnak meg halasztott kockázatviselési kezdetben – az ajánlattételt követő nap 0.00 órája.

— A biztosítási szerződés határozott, egy éves időtartamra jön létre. Az egyéves határozott tartam lejártakor a biztosítási szerződés automatikusan, a felek külön jognyilatkozata nélkül létrejön a következő biztosítási évre, kivéve, ha a Szerződő vagy a Biztosító a biztosítási év végét legalább 30 nappal megelőzően írásban nyilatkozik, hogy nem kívánja a szerződést újabb egy évre megújítani.

— Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító felszólítást küld a szerződő részére, amelyben az elküldéstől számított harminc napos póthatáridőt ad meg a díj megfizetésére. Ha a póthatáridőre a díjat nem fizetik meg, a szerződés és a biztosító kockázatviselése a póthatáridő napjával megszűnik, kivéve, ha a biztosító a szerződés megszüntetése helyett bírósági úton követeli a biztosítási időszak végéig járó teljes díjat.

Hogyan szüntethető meg a szerződés?

— A szerződés az évfordulóra történő felmondással szüntethető meg. A felmondási nyilatkozatnak a biztosítóhoz legkésőbb az évforduló előtti 30. napig kell megérkeznie.

— A biztosítási szerződés megszűntethető a szerződő és biztosító közös megegyezésével.

AP-PID-230801 2/2 oldal