TARTALOMJEGYZÉK

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK 8

I.1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 9

I.2. A SZABÁLYZAT CÉLJA 9

I.3. A SZABÁLYZAT HATÁLYA ÉS ÉRVÉNYESSÉGI KÖRE 9

I.3.1. Az üzletszabályzattól - mint általános szerződési feltételrendszertől - történő eltérés

lehetőségei, egyedi feltételek kialakításának lehetősége 9

1.3.2. Az Üzletszabályzat módosítása 10

I.4. A SZOLGÁLTATÓ ADATAI 10

I.5. A SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGEI 10

I.6. A SZOLGÁLTATÓ SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE 10

I.7. A SZOLGÁLTATÁS ÁR- ÉS DÍJTÉTEL RENDSZERE 10

I.8. SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG 11

I.9. A SZOLGÁLTATÓ KAPCSOLATAI 11

I.9.1. Kapcsolat a fogyasztókkal 11

I.9.2. Kapcsolat a fogyasztóvédelmi szervekkel és a felhasználó érdekképviseletekkel 11

I.9.3. Kapcsolat egyéb vízközmű-szolgáltatókkal 12

I.10. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI RENDSZER 12

I.11. KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER 12

I.12. ADATVÉDELEM 13

II. KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS 14

Közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés

II.1. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK 15

II.2. A SZOLGÁLTATÁS 21

II.2.1. A szolgáltatás tartalma 21

II.2.2. A szolgáltatás igénybevétele 22

II.2.3. Lakossági bekötés ügyintézése 24

	bekötései
II.2.5.	Közműfejlesztési hozzájárulás	26
II.2.5.1.	A kvóta megállapítása	27
II.2.5.2.	Felülvizsgálat és korrekció	27
II.2.6.	Mellékvízmérő	28
II.2.6.1.	Locsolási célú mellékvízmérők beépítése, elszámolásának szabályai	28
II.7.	Locsolási kedvezmény igénybevétele	29
II.2.8.	A vízellátást és szennyvízelvezetést nem csak a szolgáltatótól igénybe vevő
	felhasználók	29
II.2.9.	Ideiglenes vízmérők felszerelése	29
II.2.10.	Elkülönített mérőeszköz nélküli szolgáltatás	29
II.2.11.	Szennyvíz- mennyiségmérő	29
II.2.12.	Tűzcsap	30
II.2.13.	Igazolás kiadása használatbavételi engedélyhez	30
II. 3.	KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS	31
II.3.1.	Szerződéskötési kötelezettség, szerződési ajánlat	31
II.3.2	A közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményei	33
II.3.3.	A szolgáltatási jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei	33
II.3.3.1.	A felhasználó jogai	33
II.3.3.2.	A felhasználók kötelezettségei	34
II.3.3.3.	A szolgáltató jogai	34

II.2.4 Nem lakossági és háromnál több ingatlanrésszel (lakással) rendelkező épületek 26

II.3.3.4. A szolgáltató kötelezettségei 35

II.3.4. A felhasználó személyében történő változás 36

II.3.5. A felhasználó képviselője személyében beállt változás 37

A közszolgáltatási szerződés megszűnésének, szüneteltetésének, módosításának

II.3.6. esetei 37

II.3.6.1. Szerződés felmondása a felhasználó, ill. az elkülönített vízhasználó részéről 37

II.3.6.2. Szerződés felmondása a szolgáltató részéről 37

II.3.6.3. Szerződés megszűnésének egyéb esetei 38

II.3.6.4. Azonnali hatályú felmondás – az azonnali felmondáshoz vezető súlyos szerződésszegések

II.3.6.5. Védendő felhasználók és az őket megillető kedvezmények kezelésének rendje 38

II.3.6.6. A szociálisan védendő felhasználókra vonatkozó különös szabályok 39

II.3.6.7. A fogyatékkal élőként védendő felhasználókra vonatkozó különös szabályok 39

II.3.7. A közszolgáltatási szerződés megszűnése utáni elszámolás 40

II.3.8. A szolgáltatás szüneteltetése 40

II.3.8.1. Vízellátás ideiglenes szüneteltetése 40

I.3.9. Szerződésszegés és jogkövetkezményei 41

II.3.9.1. Szerződésszegés a szolgáltató részéről 41

II.3.9.2. Szerződésszegés a felhasználó részéről 41

II.4. VÍZIKÖZMŰVEK ÜZEMVVITELE 44

II.4.1. A szolgáltatás folyamatossága 44

II.4.1.1. Időszakos korlátozásra vonatkozó tájékoztatás elmaradásának következményei 47

II.4.2. A szolgáltatott ivóvíz minősége 48

II.4.3. Vízkészletek védelme 48

II.4.4. A közcsatornába beengedhető szennyvíz minősége 49

II.4.5. Csatornabírság 49

II.4.6. A tisztított szennyvíz minősége 50

II.4.7. Vízterhelési díj 50

II.5. HIBAELHÁRÍTÁS VÍZIKÖZMŰVEKNÉL 50

II.5.1. A hibaelhárítás rendje a víziközműveknél 50

II.6. VÍZMÉRŐ LEOLVASÁS, SZOLGÁLTATÁS ELSZÁMOLÁSA 51

II.6.1. A vízmérő leolvasás menete 51

II.6.1.1. Mérőkapcsolattal rendelkező felhasználási helyek kezelése 51

II.6.1.2. Nem mérőkapcsolatos bekötési vízmérőhelyek kezelése 52

II.6.1.3. Árváltozás esetén alkalmazandó eljárások 52

II.6.1.4. Szolgáltatás elszámolása 53

II.6.1.4.1. Ivóvíz mennyiségének meghatározása 53

II.6.1.4.2. Szennyvíz mennyiségének meghatározása 57

II.6.2. Pontossági vizsgálat 58

II.6.2.1. Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának megrendelése 58

II.6.2.2. Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának menete 58

II.6.2.3. Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának fizetési feltételei 58

II.6.2.4. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának megrendelése 59

II.6.2.5. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának menete 59

II.6.2.6. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának fizetési feltételei 60

II. 7. VÍZMÉRŐCSERÉK 61

II.7.1. A bekötési vízmérők cseréjének rendje, gyakorisága 61

II.7.2. A bekötési vízmérőcserék végrehajtása és feldolgozása 62

II.7.3. Mellékvízmérő cseréje 62

II.7.3.1. Mérőhelyek szakszerűségi vizsgálata 63

II.8. A SZOLGÁLTATÁS ELLENŐRZÉSE 63

II.8.1. Az ellenőrzési tevékenység általános leírása 63

II.8.2. Rendellenességek vizsgálata 64

II.8.2.1. A szolgáltatás megfelelő egységáron való vételezésének ellenőrzése 64

II.8.2.2. A szolgáltatás vételezés mennyiségi mérésének ellenőrzése 64

II.8.2.3. A szerelési zárak és hitelesítési bélyegzés ellenőrzése 65

II.8.2.4. Saját kút használatának ellenőrzése 65

II.8.2.5. A csapadékvíz elvezetésének ellenőrzése 65

II.8.2.6. A vízmérő ellenőrző leolvasása 65

II.8.2.7. A közmű térképek és nyilvántartási adatok helyszíni ellenőrzése 65

II.8.2.8. Átvizsgálás lehetősége felhasználó változás esetén 66

II.8.2.9. Szüneteltetett felhasználási helyek ellenőrzése 66

II.8.2.10. A felhasználó felelősségkörébe tartozó vezetékszakaszon tapasztalt csőtörések

kivizsgálása 66

II.8.3. Egyéb bejelentések kivizsgálása 66

III. KÖZSZOLGÁLTATÁS

Települési folyékony hulladékkezelésre vonatkozó közszolgáltatás 68

III.1. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK 69

III.2. A TELEPÜLÉSI FOLYÉKONY HULLADÉKKEZELÉSRE VONATKOZÓ

KÖZSZOLGÁLTATÁS 70

III.2.1. Talajvédelem 70

III.2.2. A települési folyékony hulladékkezelés, mint közszolgáltatás célja 70

III.2.3. A települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatásban érintettek köre 70

III.2.4. A szolgáltatás igénybevétele 70

III.2.5. A szolgáltatás szüneteltetése 70

III.2.6. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó egyéb rendelkezések 70

III.3. SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG, SZERZŐDÉSI AJÁNLAT 71

III.3.1. A szolgáltatási jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei 71

III.3.1.1. A felhasználók jogai 71

III.3.1.2. A felhasználók kötelezettségei 71

III.3.1.3. A közszolgáltató jogai 71

III.3.1.4. A közszolgáltató kötelezettségei 72

III.3.2. A felhasználó személyében történő változás 72

III.4. A FOLYÉKONY HULLADÉKKEZELÉS DÍJA 73

III.4.1. Egységnyi díjtétel 73

III.4.2. A lakossági települési folyékony hulladék ártalmatlanításának támogatása 73

III.4.3. A közszolgáltatási díj fizetésének módja, határideje* 73

III.4.4. Szabálysértés 73

IV. KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS- Távhőszolgáltatás 74

IV.1. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK 75

IV.2. A SZOLGÁLTATÁS 78

IV.2.1. A szolgáltatás tartalma 78

IV.2.2. Tájékoztatás a felhasználói igénybejelentésre 78

IV.2.2.1. Előzetes tájékoztatás 78

IV.2.2.2. Igénybejelentés a felhasználó részéről 78

IV.2.3. Tájékoztatás a szolgáltató részéről 79

IV.2.3.1. A csatlakozási ajánlat tartalma 79

IV.2.3.2. Csatlakozás műszaki feltételei 80

IV. 3. KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS 80

IV.3.1. A közszolgáltatási szerződés előkészítése 80

IV.3.2. A közszolgáltatási szerződés megkötése 81

IV.3.3. A közszolgáltatási szerződés típusai 81

IV.3.3.1. Közszolgáltatási szerződés lakossági felhasználóval 81

IV.3.3.2. Közszolgáltatási szerződés egyéb felhasználóval 82

IV.3.4. A közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményei 82

IV.3.4.1. Az egyedi közszolgáltatási szerződés tartalma 82

IV.3.5. A közszolgáltatási szerződések időbeli hatálya és módosítása 83

IV.3.5.1. A szerződés felmondása, épületrész távhőellátásának megszüntetése 83

IV.3.6. A szerződésszegés és következményei 85

IV.3.6.1. Szerződésszegés a szolgáltató részéről 85

IV.3.6.2. Szerződésszegés a felhasználó, ill. díjfizető részéről 85

IV.3.6.3. A szerződésszegés jogkövetkezménye 85

IV.3.7. A szerződés megszűnése 86

IV.3.8. A felhasználó és díjfizető változása 86

IV.4. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÁR- ÉS DÍJTÉT0EL RENDSZERE 87

IV.4.1. Átláthatóság, költségkalkuláció 87

IV.4.2. A távhőszolgáltatás díjtételei 87

IV.4.2.1. Alapdíjak (teljesítménydíj) 87

IV.4.2.2. Hődíjak 87

IV.4.3. Egyéb előírások 88

IV.4.4. Árszabások alkalmazása 89

IV. 5. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS MÉRÉS SZERINTI ELSZÁMOLÁSA,

A FOGYASZTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA 89

IV.5.1. Hőközponti mérés 89

IV.5.2. Költségosztó mérés 89

IV.5.3. Épületenkénti, épületrészenkénti mérés 89

IV.5.4. Fűtési és meleg víz díjmegosztási arányok 89

IV.5.4.1. Fűtési és használati meleg víz díjmegosztási arányok meghatározásának feltételei 89

	költségosztók esetén
IV.5.6.	Fűtési és HMV költségosztók leolvasása, pótleolvasása	90
IV.5.6.1.	Fűtési költségosztók meghibásodása	90
IV.5.7.	A díjfizetőt érintő jogkövetkezmények	90
IV.5.8.	A tulajdonosi közösség kötelezettségei	91
IV:5.9.	A tulajdonosi közösség jogai	91
IV.5.9.1.	A tulajdonosi közösség megbízottjának általános feladatai	91
IV.5.10.	Fogyasztásmérő eszközök	91
IV.5.10.1.	Hőmennyiségmérők létesítése, tulajdonjoga, leolvasása	91
IV.5.10.2.	Használati melegvízmérők létesítése, tulajdonjoga, leolvasása	91
IV.5.11.	A fűtött légtérfogat meghatározása	91
IV.5.11.1.	A fűtöttség általános meghatározása	92
IV.5.11.2.	A fűtött alapterület meghatározása	92
IV.5.11.3.	A belmagasság meghatározása	92
IV.5.12.	A szolgáltatás mennyiségi és minőségi meghatározása	92
IV.5.12.1.	Fűtési idény meghatározása	93
IV.5.12.2.	Használati melegvíz	93
IV.5.13.	Hibaelhárítás	93
IV.5.13.1.	Hibabejelentés	93
IV.5.13.2.	A hiba elhárításának rendje	93
IV.5.13.3.	A hiba elhárításának ütemezése	93
IV.5.13.4.	A hibából eredő üzemszünet idejére eső díjjóváírás	94
IV.5.14.	A távhőszolgáltatás szünetelése, illetve korlátozása	94
IV.6.	ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIATAKARÉKOSSÁG	95
IV.7.	KÖRNYEZETVÉDELEM	96
V.	SZÁMLÁZÁS	97
V.1.	SZÁMLÁZÁSI- ÉS BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG	98
V.2.	SZÁMLÁZÁS, ELSZÁMOLÁS	98
V.3.	SZÁMLA FAJTÁK	99
V.3.1.	A havonta rendszeresen számlázott szolgáltatások számlái	99
V.3.2.	Elszámoló számla	99
V.3.3.	Egyéb számla	99

IV.5.5. A tulajdonosi közösség képviselőjének/megbízottjának feladatai fűtési és HMV 90

V.3.4.	Visszavonó számla	100
V.4.	SZÁMLÁK KÉZBESÍTÉSE	100
V.5.	SZÁMLAKIEGYENLÍTÉS MÓDJAI	100
V.5.1.	Beszedési megbízás	100
V.5.2.	Átutalás	101
V.5.3.	Készpénz-átutalási megbízás (csekk)	101
V.5.4.	Készpénzben történő díjfizetés	101
V.5.5.	Készpénz helyettesítő fizető eszköz (bankkártya)	101
V.5.6.	Beszámítás	101
V.5.7.	Kompenzálás	101
V.5.8.	Szociális és egyéb jogcímen nyújtott támogatás jóváírása	101
V.6.	KINTLÉVŐSÉGEK	102
V.6.1.	Kintlévőség kezelése	102
V.6.2.	A tartozás rendezésének módjai	102
V.6.3.	Engedményezés, faktorálás	102
V.6.4.	Jogi eljárás	102
V.6.5.	Késedelmi kamat	103
V.6.6.	A jóváírások rendje a befizetéseknél	103
V.7	Behajtási költségátalány alkalmazása	103

VI. ÜGYFÉLSZOLGÁLATOK, EGYÉB FOGYASZTÓ KISZOLGÁLÁSI TEVÉKENYSÉGEK

104

VI.1.1. Az ügyfélszolgálat működési rendje 105

VI.1.2. Panaszügyek kezelése 105

VI.1.3. A fogyasztói panaszok fajtái 105

VI.1.4. Fogyasztói jogorvoslat, a válaszadási határidő elmulasztásának következménye 106

VI.1.4.1. Az ügyfélszolgálati tevékenység végzésére vonatkozó minőségi követelmények 107

VI.1.5. A GLOBAL Faktor Zrt. tevékenységi köre 107

VI.1.5.1. A GLOBAL Faktor Zrt. ügyfélfogadási rendje 107

VI.1.5.2. Szerződéses adatok módosítása 108

VI.1.6. A Műszaki diszpécserszolgálat tevékenységi körei 108

VI.1.6.1. Hibabejelentés, a hibaelhárítás rendje 108

VI.1.6.2. A hibaelhárítás ütemezése 109

VI.1.7. Egyéb fogyasztó kiszolgálási tevékenység 109

VI.1.8. Kedvezmények, méltányossági kérelmek kezelése 109

VI.1.9. A szolgáltató részéről kezdeményezett megkeresések 110

MELLÉKLETEK 111

1. sz. melléklet

Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. szolgáltatási területe 112

2. sz. melléklet

Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. ügyfélfogadási rendje, elérhetőségei 113

3. sz. melléklet

Tájékoztatás víziközmű igénybevételének feltételeiről

4. sz. melléklet

114-

115

Locsolási kedvezmény igénybejelentő 116

5. sz. melléklet

1-2. Közszolgáltatási szerződések (minta)

6. sz. melléklet

Általános szerződési feltételek

7. sz. melléklet

117-

121

122-

126

Változás bejelentéséhez szükséges okmányok 127

8. sz. melléklet

Vízhasználók által fizetendő kötbér esetei és mértéke

128-

129

9. sz. melléklet

Xxxxxxxx-lap – családi házas 130

10. sz. melléklet

Xxxxxxxx-lap – tömbházas 131

11. sz. melléklet

Általános közszolgáltatási szerződés (minta)

12. sz. melléklet

Általános szerződési feltételek

13. sz. melléklet

1-4. Számlamagyarázat

14. sz. melléklet

Jogszabálygyűjtemény

15. sz. melléklet

132-

139

140-

142

143-

159

160-

161

Árszabályzat 162

16. sz. melléklet

Bekötésekhez szükséges terv előírásai

17. sz. melléklet

163-

164

Vízmérő pontossági ellenőrzésének megrendelése 165

18. sz. melléklet

Vízszennyező anyagok listája, valamint a felszíni vizekre veszélyes anyagok köre

19. sz. melléklet

166-

168

Szolgáltató által elfogadott szennyvíz mennyiségmérő típusok 169

20. sz. melléklet

Szennyvíz mennyiségének meghatározása csapadékvíz illegális bevezetése esetén 170

21. sz. melléklet

Vízmérőknél alkalmazott térfogatáramok 171

22. sz. melléklet

Megállapodás közműfejlesztési hozzájárulás megfizetéséről 172

23. sz. melléklet

A mellékvízmérők cseréje vagy újrahitelesítése alkalmával a víziközmű-szolgáltató által felszámítható díjtételek 173

24. sz. melléklet

Kérelem szociálisan rászoruló személyként a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel/nyilvántartás meghosszabbítása iránt

25. sz. melléklet

Kérelem fogyatékkal élő személyként a védendő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel/nyilvántartás meghosszabbítása iránt

174-

178

179-

184

I. fejezet

ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. 1. ÁLTALÁNOS RÉSZ A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (továbbiakban: szolgáltató) Üzletszabályzata tartalmazza a hatályos jogszabályok által meghatározott működési keretet, valamint azokat a legfontosabb feltételeket, amelyek elengedhetetlenül szükségesek a fogyasztó és a szolgáltató eredményes együttműködéséhez.

I. 2. A SZABÁLYZAT CÉLJA Az Üzletszabályzat célja a közműves ivóvízellátással és közműves

szennyvízkezeléssel és távhőszolgáltatással, mint közszolgáltatási szolgáltatásokkal, valamint a települési folyékony hulladékkezeléssel, mint közszolgáltatással, kapcsolatos jogok és kötelezettségek szolgáltatóra és fogyasztóra vagy szolgáltatást igénybe vevőre vonatkozó szabályainak áttekinthető rögzítése a hatályos jogszabályok és rendeletek figyelembe vételével.

Az Üzletszabályzat elősegíti a fogyasztók tájékoztatását a szolgáltatás igénybevételének, a panaszbejelentések kezelésének, az ügyintézés menetének, valamint a hibaelhárítások kezelésének módjáról.

A Szolgáltató az Üzletszabályzat kiadásáról és esetleges módosulásáról tájékoztatja a fogyasztókat.

A szolgáltató kiemelt céljai: víztermelés, vízelosztás, távhőszolgáltatás, szennyvízgyűjtő-hálózat üzemeltetése, szennyvízkezelés, valamint a települési folyékony hulladékkezelés. A szolgáltató különös figyelmet fordít a fogyasztói igények felmérésére, a fogyasztókkal való partneri kapcsolat kiépítésére és fenntartására, valamint az eredményes működés biztosítására.

A szolgáltató elkötelezett a víziközmű és távhőszolgáltatás, továbbá a közszolgáltatások folyamatos minőségi fejlődésének megvalósításában. Célja a műszaki, technológiai és ügyfélszolgálati feladatok biztonságos, egyre magasabb színvonalú teljesítése. Biztosítja a munkavállalók munka- és egészségvédelmét, valamint a környezet megóvását.

I. 3. A szabályzat hatálya és

érvényességi köre

I.3.1. Az üzletszabályzattól - mint általános szerződési feltételrendszertől - történő eltérés lehetőségei, egyedi

feltételek kialakításának lehetősége

Az Üzletszabályzat hatálya a szolgáltató vízjogi üzemeltetési engedélyben meghatározott működési területére, annak határaira a szolgáltatóra és a vele jogviszonyban álló felhasználókra/díjfizetőkre valamint a szolgáltatást szabálytalan közműhasználattal igénybe vevő felhasználókra terjed ki. A szolgáltató a hatályos törvényi előírásoknak megfelelően módosíthatja, kiegészítheti az Üzletszabályzatot, amely nem minősül a közszolgáltatási szerződés módosításának.

Az üzletszabályzat rendelkezései Dunaújváros Megyei Jogú Város illetékességi területére, továbbá az 1. sz. mellékletben felsorolt további ellátási területekre terjednek ki, és az illetékes fogyasztóvédelmi hatóság és a felhasználói érdekképviseletek véleményezése után, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal jóváhagyásával lép hatályba. Az Üzletszabályzat visszavonásig érvényes.

Az Üzletszabályzat elérhető a szolgáltató weboldalán, a xxx.xxxxx.xx címen, valamint ügyfélszolgálati irodákban, ahol a fogyasztók rendelkezésére bocsátja.

A szolgáltatási szerződésre irányadó Üzletszabályzat egyúttal általános szerződési feltételnek is minősül. Az Üzletszabályzat – ellenkező kikötés hiányában – minden, a Dunaújvárosi Víz-,Csatorna-Hőszolgáltató Kft. szolgáltatási szerződést kötött felhasználóra irányadó, s a szerződésben külön nem szabályozott kérdéseket rendezi.

A Dunaújvárosi Víz-,Csatorna-Hőszolgáltató Kft. meghatározott felhasználói csoportok számára egyedi szerződési feltételeket állapíthat meg a jogszabályi rendelkezések keretein belül.

Az egyedi feltételeket minden olyan felhasználó számára biztosítani kell, aki a csoporthoz tartozás feltételeinek megfelel. A csoport kialakítása nem vezethet indokolatlan különbségtételhez a felhasználók között.

Ennek megfelelően a Dunaújvárosi Víz-,Csatorna-Hőszolgáltató Kft., mint víziközmű szolgáltató az azonos felhasználói csoportokban nem alkalmaz

megkülönböztetést.

Az egyedi szerződési feltételeknél és alkalmazásuk köréről a Dunaújvárosi Víz-

,Csatorna-Hőszolgáltató Kft. a felhasználók részére ügyfélszolgálaton (ügyfélszolgálati irodák, telefonos, elektronikus ügyfélszolgálat) és honlapján (xxx.xxxxx.xx) ad tájékoztatást.

A felhasználók egyedi szerződési feltételek iránti igényeinek teljesíthetőségét a Dunaújvárosi Víz-,Csatorna-Hőszolgáltató Kft. megvizsgálja, de ez nem jelent semminemű kötelezettséget a Szolgáltató számára.

1.3.2. Az Üzletszabályzat módosítása

Amennyiben a Szolgáltató működését meghatározó jogszabályok változása az Üzletszabályzatban foglaltakra is kihat, a Szolgáltató köteles az Üzletszabályzatot a hatályos jogszabályoknak megfelelően módosítani.

A Szolgáltató az Üzletszabályzat egyoldalú módosításának jogát, a Felhasználóval kötött szerződésben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi

V. törvény rendelkezéseinek figyelembe vételével fenntartja.

Az Üzletszabályzatban szereplő Általános Szerződési Feltételek egyoldalú módosításának előfeltétele az Üzletszabályzat módosítása és annak hatálybalépése.

I. 4. A SZOLGÁLTATÓ

ADATAI

A szolgáltató cégneve: Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság

Rövidített neve: Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft.

Székhelye: 2400 Dunaújváros, Xxxxxx xxxx 0.

A szolgáltató telephelyei:

1. Víztermelés részleg: Dunaújváros, Apáczai Xxxxx Xxxxx u. 3.

2. Csatornahálózat részleg: Dunaújváros, Panoráma u. 2-4.

3. Központ és Távhőszolgáltatás részleg: Dunaújváros, Xxxxxx xxxx 0.0. II. sz. hőelosztó: Dunaújváros, Xxxxx Xxxxxx u. 25/a.5. Szennyvíz átemelő: Dunaújváros, Xxxxx Xxxxxx xx 0.0. Vízműtelep: Dunaújváros, Xxxxxxxxx xx 0. (Szalki-sziget)

A működés megkezdésének időpontja: 1997. április 1.

A cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 11456498-4-07

Statisztikai számjel: 11456498-3530-113-07

I. 5. A SZOLGÁLTATÓ TEVÉKENYSÉGEI

A szolgáltató alapvető feladatai: 3600 víztermelés, vízelosztás, 4030 távhőszolgáltatás, 3700 szennyvízgyűjtő-hálózat üzemeltetése, szennyvízkezelés, települési folyékony hulladékkezelés.

A szolgáltató tevékenységi körébe tartoznak még az ivóvíz értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások, épületgépészeti tervezés és szerelés, amelyekről bővebben az ügyfélszolgálati irodákban vagy a xxx.xxxxx.xx honlapon tájékozódhatnak a fogyasztók.

I. 6. A SZOLGÁLTATÓ SZOLGÁLTATÁSI TERÜLETE

A szolgáltató ellátási területét a 1. sz. melléklet tartalmazza.

I. 7. A SZOLGÁLTATÁS ÁR- ÉS DÍJTÉTEL RENDSZERE

A 2005. évi XVIII. a távhőszolgáltatásról szóló törvény 57/D. § (1) bekezdés szerint a lakossági felhasználóknak és a külön kezelt intézményeknek nyújtott távhőszolgáltatás (használati melegvíz és fűtés) díját – mint legmagasabb hatósági árat –, így a hatósági ár szerkezetét és alkalmazási feltételeit Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) javaslatának figyelembe vételével miniszteri rendeletben állapítja meg. (a távhőszolgáltatónak értékesített távhő árának, valamint a lakossági felhasználónak és a külön kezelt intézménynek nyújtott távhőszolgáltatás díjának megállapításáról szóló 50/2011. (IX.30.) NFM rendelet)

A 2011. évi CCIX. víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény 65.§ (1) bekezdés szerinti a közműves ivóvízellátás, valamint a közműves szennyvízelvezetés és

–tisztítás díját a MEKH javaslatának figyelembe vételével a víziközmű- szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.

A területileg illetékes önkormányzat képviselőtestülete rendeletben határozza meg a települési folyékony hulladék elszállítását, végleges elhelyezését, az

erre vonatkozó közszolgáltatás díját

I. 8. SZÁMLAADÁSI KÖTELEZETTSÉG

A számlákra vonatkozó jogszabályok előírásainak betartásával a szolgáltató felhasználónként és felhasználási helyenként alap- és egyéb szolgáltatásairól számlát állít ki. Részletek a V. SZÁMLÁZÁS fejezetben találhatók.

I. 9. A SZOLGÁLTATÓ

KAPCSOLATAI

I. 9. 1. Kapcsolat a fogyasztókkal

A szolgáltató a felhasználók tájékoztatása érdekében vállalja, hogy

• honlapján, kiadványokban, a médiában közzétett közleményekben rendszeresen tájékoztatja a fogyasztókat;

• 0-24 óráig ügyeleti szolgálattal biztosítja a hibabejelentések fogadását és kezelését;

• több különböző ügyfélszolgálati csatornán biztosít elérhetőséget, részletek az VI. ÜGYFÉLSZOLGÁLAT fejezetben, az ügyfélszolgálatok nyitva tartási rendjét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

I. 9. 2. Kapcsolat a fogyasztóvédelmi szervekkel

és a felhasználói érdekképviseletekkel

A szolgáltató a törvényekben foglalt általános, valamint a hatályos rendeletekben foglalt részletes szabályok szerint, a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal által kidolgozott ajánlások, Dunaújváros Megyei Jogú Város Önkormányzata által kiadott rendeletek figyelembe vételével együttműködik az országos és a helyi fogyasztóvédelmi szervekkel, felhasználói érdekképviseletekkel annak érdekében, hogy a felhasználókat érintő kérdésekben:

• megismerje az érdekképviseleteknek és szerveknek a véleményét;

• tájékoztassa a tervezett szolgáltatói intézkedéseiről;

• visszajelzést adjon az általuk közvetített panaszok és észrevételek kivizsgálásának eredményéről.

A szolgáltató megküld minden olyan kiadványt és tájékoztató anyagot részükre, amelyek a felhasználó és a szolgáltató kapcsolatára vonatkoznak.

Az együttműködés és a közvetlen kapcsolattartás a PR és marketing tevékenységek kereteiben történik.

A folyamatos együttműködés az alábbi helyi fogyasztóvédelmi szervekre és felhasználói érdekképviseletekre terjed ki:

• Magyar Energiafogyasztók Szövetsége Dunaújvárosi Csoport (MESZ)

Felelős vezető: xx. Xxxx Xxxxx

Cím: 2400 Dunaújváros, Tamási Á. u. 59.

• Lakásüzemeltetők Érdekvédelmi Szövetsége (LÉSZ)

Felelős vezető: Xxxx Xxxxx

Cím: 2400 Dunaújváros, Március 15. tér 10. fszt.

• Dunaújvárosi Lakossági Érdekvédelmi Szervezet (DULÉSZ)

Felelős vezető: xx. Xxxx Xxxxx Cím: 2400 Dunaújváros, Tamási Á. u. 59.

A szolgáltató a fogyasztóvédelmi szervek, felhasználói érdekképviseletek illetékességébe tartozó, a felhasználókat érintő kérdésekben köteles együttműködni, a közérdekű adatokat – kivéve üzleti titkot – hozzáférhetővé tenni, a felhasználókat érintő tervezett intézkedésekről tájékoztatást adni. Közérdekű adatnak tekintendők a 2011. évi CXII. az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvény előírásainak megfelelő adatok. A társadalmi érdekképviselők a felhasználó által kezdeményezett egyéni ügyiratokba csak a felhasználó beleegyezésével tekinthet bele. A tudomására jutott adatokat köteles az üzleti titokra érvényes módon kezelni.

A felhasználói érdekképviseletekkel való együttműködés a fentiekben fel nem sorolt érdekképviseletekre is kiterjed, amelyek megfelelnek a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény 2. § h) pontja szerinti feltételeknek.

I. 9. 3. Kapcsolat egyéb víziközmű-szolgáltatókkal

A szolgáltató szennyvizet vesz át az alábbi szolgáltatótól:

• Mezőföldi Regionális Víziközmű Kft.

I.10. MINŐSÉGIRÁNYÍTÁSI

RENDSZER

A szolgáltató olyan dokumentált minőségirányítási rendszert épített ki, amely a felhasználók jobb kiszolgálása érdekében biztosítja az igényeik felmérését és pontosítását, és a minőség folyamatos javítását, a tevékenységi körének valamennyi területén és folyamatában.

Az ISO 9001 követelményrendszere a biztosíték arra, hogy hatékonyan alkalmazza azokat a működési folyamatokat, amelyek biztonságot nyújtanak arra, hogy olyan szolgáltatásokat nyújtson amelyek:

• megfelelnek a fogyasztók igényeinek és elvárásainak;

• megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak.

A követelmények széleskörűek: tartalmazzák a felső vezetőségnek minőség iránti elkötelezettségét, vevőközpontúságát, az erőforrásainak megfelelőségét. Magába foglalja az alkalmazottak felkészültségét, a folyamatirányítást (a termelési, karbantartási, az ide tartozó adminisztratív és támogató folyamatokra), minőségtervezést, szolgáltatás-tervezést, a beérkező rendelések átvizsgálását, a folyamatok és szolgáltatások figyelését és mérését, a mérőeszközök hitelesítését, a folyamatokat a vevők panaszainak orvoslásához, javító/megelőző intézkedéseket és a MIR folyamatos fejlesztésének követelményét.

Végül, de nem utoljára azt az elvárást a szolgáltató számára, hogy figyelje az észrevételeket minőségre a nyújtott szolgáltatásokra vonatkozóan.

I.11. KÖRNYEZETKÖZPONTÚ IRÁNYÍTÁSI RENDSZER

Az ember és az általa előállított valamennyi termék és szolgáltatás szoros kölcsönhatásban áll a természettel és a mesterségesen kialakított környezettel. Mind a termékek, mind a szolgáltatások környezetkárosító hatása egyre erőteljesebb társadalmi válaszreakciókat vált ki, mely jogi, politikai, hatósági, állampolgári tiltakozás különböző formáiban nyilvánul meg.

A társadalom növekvő környezettudatossága, a szigorodó környezetvédelmi előírások, a növekvő energia árak arra késztették a szolgáltatót, hogy eddigi tevékenységét átértékelje, a korábbinál hatékonyabb környezeti menedzsment rendszert hozzon létre. Ennek egyik eszköze az ISO 14001 környezetirányítási rendszer.

Az ISO 14001 rendszer bevezetésével a szolgáltató csökkenti:

- az anyag- és energiafelhasználást;

- a szennyezőanyag-kibocsátást, keletkező hulladékot;

- a környezeti kockázatot.

I. 12. ADATVÉDELEM

A víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 61.§ (1) bekezdése alapján a Szolgáltató a tevékenységének végzése, az ehhez szükséges műszaki berendezések létesítésére, üzemeltetésére vonatkozó szerződés megkötése, tartalmának meghatározása, módosítása, teljesítésének figyelemmel kísérése, a szerződésben meghatározott díjak számlázása, továbbá szerződésből eredő egyéb követelések érvényesítése, valamint az együttműködési és adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése céljából kezelheti a Felhasználó azonosításához szükséges és elégséges, a Törvény vagy felhatalmazása alapján kiadott települési önkormányzati rendelet szerint a szerződés tartalmát képező személyes adatot.

A víziközmű-szolgáltató a felhasználó azonosításához szükséges és elégséges adatok:

- a természetes személy felhasználó esetén neve, lakcíme, anyja neve, születésének helye, születésének időpontja,

- nem természetes személy felhasználó esetén elnevezése, székhelye, adószáma, cégjegyzékszáma (egyéb nyilvántartási száma)

adatok közül az adatkezelés céljához szükséges adatok átadhatja az adatkezelő megbízása alapján a szerződés megkötését, a leolvasást, a számlázást, a kézbesítést, a díjfizetések és követelések kezelését, a forgalmazás kezelését, a felhasználási helyek műszaki kivitelezését, felülvizsgálatát, ellenőrzését, kikapcsolását, illetőleg az ügyfélszolgálati tevékenységet végző természetes személynek és gazdálkodó szervezetnek

Az átadott adatokkal kapcsolatban azt adatokat átvevőket a víziközmű- szolgáltatóval, ellátásért felelőssel azonos titoktartási kötelezettség terheli. Az adatkezelő köteles az adatátadással egyidejűleg az érintettet értesíteni.

A felhasználói jogutódlás vagy képviselőjének személyében beállt változás intézésének szabályai:

A változások kezelését a Global Faktor Zrt. végzi, a saját belső adatvédelmi szabályzata előírásai szerint.

A kezelt személyes adatok, teljesen, vagy részben átadhatók:

• Önkormányzatnak, önkormányzati rendelet alapján

• Külső adatfeldolgozónak, számlázás miatt (Global Faktor Zrt.)

• Ügyfélkapcsolat, illetve műszaki ügyfélszolgálat miatt az adatfelvételt végző személynek. (Hibaelhárítás, egyéb műszaki szolgáltatás)

A szolgáltató a felhasználók személyes adatait kizárólag a vele meghatározó tulajdonosi kapcsolatban álló és/vagy szerződést kötött gazdálkodó szervezeteknek továbbíthatja adatkezelés és adatfeldolgozás céljából. A szolgáltatási jogviszony megszűnésétől számított 10 év elteltével a szolgáltató a személyes adatokat törli a nyilvántartásából.

Eljárásrend a személyes adatokhoz fűződő jogok megsértése esetén: Amennyiben jogsérelem merül fel a személyes adatok kezelésével, továbbításával kapcsolatban, első lépésként az érintett, és az adatelvételt, adatkezelést végző személy(ek) közösen próbálnak megoldást keresni. Ha nem sikerül megoldást találni, akkor az érintett jogorvoslattal fordulhat a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz (1024 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx Xxxxxxxx xxxxx 00/X. xxxx://xxx.xxxx.xx).

II. fejezet

KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS

Közműves ivóvízellátás, szennyvízelvezetés

II. 1. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Alapdíj A víziközmű-szolgáltatás rendelkezésre állásáért fizetendő díj.

Átadási ár A víziközműves kapcsolódó szolgáltatás ellenértéke, az átadott víz ára vagy az átvett szennyvíz kezelési díja.

Átadási pont A víziközmű törzshálózat azon része, amely beépített mérőberendezés, elzárószerelvény és mintavételi lehetőség útján biztosítja két víziközmű- rendszer kapcsolatát, valamint az összekapcsolt víziközmű-rendszerek üzemeltetése során az ivóvízátadás, -átvétel és a szennyvízátadás, -átvétel mennyiségi és minőségi elszámolásának műszaki feltételeit.

Átadott víz A víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott szolgáltatás keretében átadott ivóvíz.

Átadott szennyvíz A víziközmű-szolgáltató által másik víziközmű-szolgáltatónak szennyvízelvezetési és -tisztítási céllal átadott szennyvíz.

Bebocsátó Xxx a bebocsátási helyen a szennyvíz-törzshálózatra bekötött ingatlanról a szennyvízelvezetés szolgáltatási ponton a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba szennyvizet, vagy a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási ponton nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvizet bocsát be.

Bebocsátási hely Közműves szennyvízelvezetés esetében a szennyvízelvezetés szolgáltatási pontja, nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz esetében pedig a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz-bebocsátási pontja.

Bekötés Az ivóvíz vagy szennyvíz bekötővezeték megépítésével és üzembe helyezésével az ingatlan bekapcsolása a vízjogi engedély alapján épült, illetőleg üzemeltetett víziközmű törzshálózatba.

Bekötési vízmérő A felhasználási hely ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz- bekötővezeték végpontjára telepített mérő.

Csatlakozó hálózat Több felhasználási hely ivóvízét az ivóvíz-bekötővezeték végpontjától a házi ivóvízhálózatokba szállító vízvezeték-hálózat (csatlakozó ivóvízhálózat), vagy több felhasználási hely szennyvizét a házi szennyvízhálózatból a szennyvíz-bekötővezeték végpontjáig szállító vezeték-hálózat (csatlakozó szennyvízhálózat), amely az érintett felhasználási helyek szerinti ingatlantulajdonosok közös tulajdonát képezi.

Egyedi szennyvízkezelő

berendezés

Olyan vízilétesítmény, amely legfeljebb egy ingatlanon keletkező települési szennyvíz nem közműves, biológiai tisztítását energiabevitel segítségével végzi.

Egészségügyi intézmény Az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 3. § g) pontja szerinti intézmény.

Egyéb víz A szennyvíz törzshálózatba bocsátott települési, háztartási vagy ipari szennyvíznek nem minősülő, a víziközmű-szolgáltató hozzájárulásával bebocsátott használt víz.

Ellátási terület Olyan, települési közigazgatási területtel vagy területekkel egyértelműen behatárolható terület, amelyen belül a felhasználók részére az adott víziközmű-szolgáltatást ugyanaz a víziközmű-szolgáltató végzi.

Elszámolási időszak Szerződésben megállapított, az elszámolás alapjául szolgáló, két mérőleolvasás közötti időszak.

Felhasználási hely Az a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan, amelyen a víziközmű- szolgáltatást a felhasználó igénybe veszi.

Felhasználói egyenérték Olyan mutatószám, amely a víziközmű-szolgáltatást igénybe vevő felhasználók számosságát - víziközmű-szolgáltatási ágazatonként, a felhasználók kapacitás igényeire figyelemmel - az 1. melléklet szerinti képlet alapján egységesen fejezi ki,

Fogyasztásmérő A vízmennyiség vagy a szennyvízmennyiség mérésére szolgáló mérőeszköz:

a) ivóvízmérő: a bekötési vízmérő és a mellékvízmérő mellett az ivóvízhálózatba beépített - az áramló víz mennyiségének meghatározására szolgáló - hitelesített mérőeszköz és annak tartozékai:

aa) átadási vízmérő: víziközmű-szolgáltatók között a mennyiségi elszámolás mérésére szolgáló, az átadási ponton beépített ivóvízmérő,

ab) ikermérő: egy vagy több ingatlan különböző felhasználási helyei ivóvízhasználatának mérésére szolgáló, az ivóvíz bekötővezeték végpontjára csillagpontosan kialakított bekötési vízmérők,

ac) locsolási vízmérő: locsolási célú vízhasználat mérése céljából ivóvíz- bekötővezetékre telepített kizárólag közterületi locsolási bekötési vízmérő vagy ivóvíz-bekötővezetékre telepített ikermérő vagy a bekötési vízmérőt követő házi ivóvízhálózatra telepített mellékvízmérő,

ad) törzshálózati vízmérő: közvetlenül a törzshálózati felhasználási helyekre, többek között közterületi vízvételi helyre telepített vízmérő;

b) szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvízhálózatba beépített - az áramló szennyvíz mennyiségének meghatározására szolgáló - kalibrált mérőeszköz (így például készülék, berendezés, műszer), ideértve annak tartozékait is: ba) átadási szennyvízmennyiség-mérő: az átadó és az átvevő szennyvíz- hálózatának csatlakozási pontján, vagy összekötő vezetéken, az átadó és az átvevő által egyeztetett helyen, az átadó által beépíttetett, kalibráltatott szennyvízmennyiség-mérő,

bb) közműves szennyvízmennyiség-mérő: a szennyvíz mennyiségének mérésére alkalmas, a felhasználó által a víziközmű-szolgáltató jóváhagyásával beépített műtárgy, berendezés, amelyet a felhasználó akkreditált, kalibráló laboratórium igénybevételével hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz;

c)5 telki vízmérő: a felhasználási helyről a szennyvíz törzshálózatba vezetett mindazon vizek mennyiségének meghatározására szolgáló, a gyártó előírásai szerint beépített, hitelesített mérőeszköz - ide nem értve a bekötési vízmérőt, a mellékszolgáltatási szerződés alapjául szolgáló mellékvízmérőt és a locsolási vízmérőt - amely a saját célú ivóvízműből, saját célú kútból vagy más, a felhasználási helyen keletkező természetes vízforrásból származó víz térfogatát méri

Fogyasztással arányos díj 1 m3 szolgáltatott ivóvízmennyiség, vagy szennyvíz-bekötővezetékbe

bocsátott szennyvízmennyiség díja.

Fogyatékkal élő felhasználó A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló

törvény szerinti fogyatékossági támogatásban részesülő személy, a vakok személyi járadékában részesülő személy, továbbá az a személy, akinek életét vagy egészségét a víziközmű-szolgáltatás felfüggesztése vagy annak korlátozása közvetlenül veszélyezteti.

Felhasználó .

A víziközmű-szolgáltatást e törvény szerinti szerződéses jogviszony keretében vagy ideiglenes szolgáltatás időtartama alatt a víziközmű- szolgáltató előzetes hozzájárulásával ténylegesen igénybe vevő természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki (amely) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan használója, és sorban mögötte az ingatlan tulajdonosa

Gyermekintézmény a) a nemzeti köznevelésről szóló törvény szerinti óvoda, általános iskola, gyógypedagógiai nevelési-oktatási intézmény, konduktív pedagógiai intézmény, és az ezekhez tartozó kollégium, ha

aa) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

ab) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos köznevelési szerződéssel rendelkezik;

b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti bölcsődei ellátást nyújtó intézmény és szolgáltató, napközbeni gyermekfelügyelet, gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, lakásotthon, utógondozói otthon és javítóintézet, ha

ba) állami vagy önkormányzati fenntartású, vagy

bb) állami vagy önkormányzati feladatok ellátására hatályos ellátási szerződéssel rendelkezik

Házikert Az ingatlan egybefüggő, beépítetlen, legfeljebb 2000 négyzetméter alapterületű kerthasználatú területrésze, amelyen nem üzletszerű gazdálkodási tevékenység valósul meg.

Ivóvízmérési hely Az ivóvizet szállító vezeték és környezetének úgy kialakított része, amely lehetővé teszi - a vonatkozó jogszabályi előírásoknak is megfelelve - az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízmérő szakszerű beépítését, működtetését és ellenőrzését.

Ivóvíz-törzshálózat Olyan a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely az ivóvíz főnyomóvezetékből, az erre kapcsolt elosztóvezetékekből és ezek berendezéseiből áll.

Ivóvízvételi hely Az ivóvizet szállító vezeték azon része, ahol a beépített szerelvények rendeltetésszerű használatával a vezetékből ivóvíz vételezése lehetséges.

Kényszeráramoltatású Nem gravitációs körülmények között üzemeltetett, nyomás alatti vagy

szennyvízelvezetés vákuumos elven működő szennyvízelvezető hálózat.

Közintézményi felhasználó A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény rendelkezéseinek

végrehajtásáról szóló 19/2009. (I. 30.) Korm. rendelet 55/A. § szerinti felhasználó.

Közműves ivóvízzel ingatlanon

belül ellátott Közműves ivóvízzel ingatlanon

kívül ellátott

A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan.

Az, akinek lakhelyének legfeljebb 150 méteres körzetén belül közterületen, közkifolyón keresztül közüzemi ivóvízzel ellátott ivóvízvételi hely található.

közterületi vízvételei hely Lakossági ivóvíz-fogyasztás biztosítására, különösen korlátozás és

felfüggesztés esetén, vagy rendkívüli helyzetben tűzivíz vételezésére vagy egyéb közcélú vízigény kielégítésére alkalmas, közterületen elhelyezett közcélú vízi létesítmény.

Lakossági felhasználó Az a természetes személy felhasználó, aki nem jövedelemszerző gazdasági tevékenység keretében, saját háztartása, üdülő vagy hétvégi ház, garázs ellátása érdekében veszi igénybe a víziközmű szolgáltatást, valamint a társasház és a lakásszövetkezet.

Mellékszolgáltatási szerződés Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó közszolgáltatási szerződés.

Műszakilag elérhető Az a törzshálózat, amely a víziközmű-bekötővezeték (ivóvíz-bekötővezeték, illetve szennyvíz-bekötővezeték) kiépítésével elérhető, és az igényelt kapacitás rendelkezésre áll.

Műszakilag rendelkezésre álló

szennyvízcsatorna

Nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz- bebocsátási pont

Az ingatlant határoló közterületen található szennyvízelvezető törzshálózat, amelybe a házi szennyvízhálózat bekötése gravitációsan, kényszeráramoltatású szennyvízelvezetés esetén házi beemelő vagy vákuumszelep közbeiktatásával biztosítható.

A szennyvíz törzshálózatnak vagy szennyvíztisztító telepnek e célra kijelölt és kialakított része, amely vízjogi üzemeltetési engedéllyel rendelkezik.

Nem lakossági felhasználó Aki nem tartozik a lakossági felhasználói körbe. E csoportba tartoznak azon

természetes személyek, akik bármely jogi formában vállalkozási tevékenységet folytatnak, valamint a Ptk-ban felsorolt jogi személyek.

Nyíltárkos bemérés A víziközmű-hálózat vezetékei és műtárgyai természetben azonosítható pontjainak nyílt munkaárokban geodéziai mérési technológiával történő bemérése EOV rendszerben.

Nyomáspróba Zártszelvényű, 1 bar-nál nagyobb nyomás alatti folyadékszállító hálózatok minőségvizsgálatára előírt módszer.

Szennyvíz-bebocsátási pont A szennyvízelvezetés szolgáltatási pont vagy a települési

folyékonyhulladék-bebocsátási pont.

Szennyvíz előtisztító (előkezelő)

berendezés

A szennyvízelvezető mű káros szennyezésének megelőzését szolgáló műtárgy (vízilétesítmény), amely a szennyvíz-bebocsátási hely előtt - a vízjogi engedélyben illetve jogszabályban előírt minőségűre tisztítja - a szennyvizet.

Szennyvíz-elvezetési hely Az a szennyvíz törzshálózatba bekapcsolt ingatlan, illetve azon belül

mindazon elkülönített felhasználói hely, amelyeknek vízhasználata mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja.

Szennyvíztisztító telep A víziközmű szennyvíztisztítási feladatait szolgáló önálló része, amely szennyvíz mechanikai, biológiai, esetleg harmadik tisztítási fokozattal történő tisztítását biztosítja, a kapcsolódó iszapkezelési technológiával, ide nem értve a biogáz hasznosító üzemet.

Szolgáltatási díj A víziközmű-szolgáltatás igénybevételének ellenértékeként a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vszktv.) szerint fizetendő díj.

Szolgáltatott ivóvíz Közszolgáltatási jogviszony keretében a felhasználó részére a szolgáltatási ponton, vagy közvetlenül a víziközmű-elosztóhálózat vízvételezés céljára alkalmas szerelvényein keresztül, továbbá a szállított vízből biztosított ivóvíz.

Házi ivóvízhálózat A felhasználási hely ivóvízfogyasztását biztosító – az ingatlan alkotórészét képező – vezeték, amely a vízkivételi helyig szállítja a vizet, valamint annak kiegészítő elemei (így különösen vízmérő berendezés elhelyezésére szolgáló akna).

Házi szennyvízhálózat A felhasználási helyen keletkező szennyvíz összegyűjtését szolgáló, és azt a szennyvíz bekötővezeték vagy a csatlakozó szennyvízhálózat

végpontjához továbbító – az ingatlan alkotórészét képező – szennyvízvezeték-hálózat, annak kiegészítő elemeivel (így különösen szennyvízmennyiség-mérő, szennyvízminőség-ellenőrző akna, szennyvíz- előkezelő mű) együtt.

Ivóvíz-bekötővezeték Az ivóvíz-elosztóhálózat és a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, az ivóvíz-törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, valamint a bekötési vízmérő, amely

a) bekötési vízmérő esetében

aa) úszótelkes és telekhatáron kialakított zártsorú beépítésnél az épület külső falsíkjáig terjed,

ab) önálló vízmérő aknaként kialakított vízmérési helyen bekötési vízmérőt követő elzáró szerelvényig, ennek hiányában a bekötési vízmérőt követő 10 cm-es vezetékszakasz végéig terjed,

b) bekötési vízmérő hiányában, vagy ha a bekötési vízmérőt nem önálló műtárgyként kialakított vízmérési helyen építették ki, az ivóvíz- törzshálózattól a közterület és az ingatlan határvonaláig húzódó vezetékszakasz végéig terjed.

Közmű Alagút Folyosó (KAF) A közműalagút olyan járható, általában a rendezett térszín alatt

elhelyezkedő építmény, mely többféle közmű vagy vezeték elhelyezésére alkalmas, és amelyben a vezetékek építése, karbantartása, cseréje a többi vezeték zavartalan üzemelése közben a térszín zavarása nélkül végezhető.

Közműnyilatkozat A szolgáltató által kiadott tájékoztatás arról, hogy a tárgyi ingatlannak milyen meglévő csatlakozása van, vagy milyen feltételekkel építhető ki a csatlakozási lehetősége a szolgáltató által üzemeltetett víziközművekre.

Közműfejlesztési kvóta A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt vagy bekapcsolni kívánt ingatlanhoz a víziközmű-szolgáltató által a közműfejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett részére biztosított vagy biztosítandó kapacitás, amelynek mértékegysége m3/nap.

Mérőhelyek szakszerűségi

vizsgálata

Bekötési vízmérő és mellékvízmérő vizsgálata

Rendszerfüggetlen víziközmű-

elem

A szolgáltató nyilvántartásában szereplő vagy felvételre kerülő mellékvízmérők szabályszerű és rendeltetésszerű üzemeltetéséhez szükséges feltételek meglétének ellenőrzése a szolgáltató által.

Hiteles vízmérő laboratóriumi pontossági ellenőrző vizsgálatát társaságunk vagy a felhasználók kezdeményezésére a MKEH által kijelölt, legközelebbi laboratórium végzi el.

Nem hiteles vízmérő laboratóriumi metrológiai bemérését társaságunk vagy a felhasználó kezdeményezésére a MKEH által kijelölt, legközelebbi laboratórium végzi el.

Hiteles vízmérő laboratóriumi szerkezeti vizsgálatát társaságunk vagy a felhasználó kezdeményezésére a MKEH központi laboratóriuma végzi el.

A víziközmű olyan nem egyedi gyártású berendezése, alkotórésze, amely a víziközműtől állagsérelem nélkül elválasztható és a víziközmű-hálózaton vagy a víziközmű-hálózatok között - alkalmazási céljára figyelemmel - szabadon áthelyezhető (így különösen fogyasztásmérő berendezés, szennyvíz átemelő szivattyú, irányítástechnikai berendezés).

Szakhatóságok Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, népegészségügyi és építési I. fokú közigazgatási hatóságok.

Szennyvíz-bekötővezeték A szennyvízgyűjtő-hálózat és a házi szennyvízhálózat vagy a csatlakozó

szennyvízhálózat között a szolgáltatási pontig kiépített, a szennyvíz- törzshálózat részét képező vezeték a tartozékaival, amely a felhasználási helyen keletkező szennyvizeknek, továbbá egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetés esetében a csapadékvizeknek a szennyvíz- törzshálózatba történő bebocsátására szolgál.

Szennyvizek fajtái Háztartási szennyvíz: emberi tartózkodás céljára szolgáló területről vagy szolgáltatásból, emberi anyagcseréből és háztartási tevékenységből származó szennyvíz, amely nem tartalmaz talaj- vagy csapadékvizet, és nem minősül veszélyes hulladéknak.

Ipari szennyvíz: minden olyan szennyvíz, amelyet valamely ipari vagy kereskedelmi tevékenységből származik, és ami nem minősül háztartási szennyvíznek vagy csapadékvíznek, és nem veszélyes hulladék.

Települési szennyvíz: háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek csapadékvízzel képződött keveréke.

Szennyvíznek minősül a szennyvízcsatorna-hálózatot terhelő idegen víz és a dunaújvárosi partvédőmű csápos kútjaiból a városi egyesített szennyvízcsatornába kiépített közművezetéken keresztül bevezetett nem kezelt, tehát nem ivóvíz minőségű víz és a háztartási, vagy háztartási és ipari szennyvíz, továbbá egyesített elvezető rendszer esetén ezek ~~csapadékvízzel képződött keveréke is.~~

Szennyvízelvezetési hely A szennyvízelvezető műbe bekapcsolt ingatlan, illetőleg azon belül mindazon épület, épületrész, önállóan használható bérlemény, amelyek vízhasználata Mellékszolgáltatási szerződés alapját képező mellékvízmérővel mért, és szennyvizei elvezetését a házi szennyvízhálózat biztosítja.

Szennyvízmennyiség-mérő A szennyvízelvezetési díj alapjául szolgáló szennyvízmennyiség-mérő: a

szennyvizek mennyiségének mérésére alkalmas műtárgy, berendezés, amelyet akkreditált, kalibráló (bemérő) laboratórium hiteles használati etalonnal rendszeresen ellenőriz.

Szennyvíz törzshálózat Olyan, a víziközmű-rendszer részét képező hálózat, amely a szennyvíz főgyűjtőből, az erre kapcsolt mellékgyűjtőkből és ezek berendezéseiből áll.

Szolgáltatás tartalma A víziközmű szolgáltatás a közüzemi szolgáltatások körébe tartozik, nevezetesen:

• közműves ivóvíz-ellátási szolgáltatás (víznyerőhelyek üzemeltetése és fenntartása, víztisztítás, vízelosztás);

• közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás;

valamint az ezekhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó egyéb szolgáltatások.

Szolgáltatási pont a) ivóvíz-szolgáltatási pont:

aa) az ivóvíz-bekötővezetéknek a felhasználó felőli végpontja,

ab) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási szerződésben meghatározott hely, elágazási pont vagy végpont,

ac) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett rendszer átadási pontja,

b) szennyvízelvezetési szolgáltatási pont: a szennyvíz-bekötővezeték felhasználó felőli végpontja, amely

ba) gravitációs bekötővezeték esetén a telekhatáron belül, attól legfeljebb 1 m távolságra telepített ellenőrzőaknának vagy ellenőrző-, tisztítónyílásnak a kimeneti oldala, ezek hiányában

i. zártsorú beépítés esetén az épület külső falsíkja,

ii. nem zártsorú beépítés esetén az ingatlan határvonala, bb) kényszeráramoltatású rendszer esetén

i. az ingatlanon keletkezett szennyvizet gravitációs szennyvíz törzshálózatba juttató rendszer szennyvízbeemelő szivattyújának szívócsonkja vagy szennyvízbevezető rácsozata,

ii. az ingatlan szennyvizeit kényszeráramoltatású szennyvíztörzshálózatba juttató rendszer esetén az átemelőszivattyú elhelyezésétől függetlenül szennyvíz beemelő szivattyújának szívócsonkja, vagy szennyvízbevezető rácsozata, vagy a vákuumszelep elhelyezkedésétől függetlenül a vákuumszelep felhasználó felöli oldala,

bc) a víziközmű-szolgáltató és a felhasználó közötti közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont,

bd) a víziközmű-szolgáltató által üzemeltetett törzshálózaton a közszolgáltatási szerződésben meghatározott pont,

be) a szennyvíz-átadó rendszerének átadási pontja;

közszolgáltatási szerződés Olyan szerződés, melynek alapján a szolgáltató köteles a víziközmű

hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának vagy egyéb jogcímen használójának ivóvizet szolgáltatni, illetőleg az ingatlanon keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését és tisztítását elvégezni, a felhasználó pedig a megállapított díjat megfizetni.

Szolgáltató Jelen Üzletszabályzatban a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft., mint a víziközmű hálózat üzemeltetését végző gazdálkodó szervezet.

Tervek szakszerűségi

felülvizsgálata

A víz és/vagy szennyvízhálózatot érintő tervek műszaki, üzemeltetői felülvizsgálata.

Tulajdonosi felelősség Amennyiben az ingatlan bérlője vagy egyéb jogcímen használója (nem tulajdonosa) a szolgáltatás díját nem, vagy nem teljes összegében, vagy késedelmesen fizeti meg a szolgáltatónak, úgy az jogosult követelését az

ingatlantulajdonossal szemben érvényesíteni.

Új üzem Olyan üzem, amely e rendelet hatálybalépését követően

a) kezdi meg működését,

b) kezdi meg a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Korm. rendelet 1. számú mellékletében meghatározott anyagok (a továbbiakban: Szennyezőanyag lista) felhasználásával járó tevékenységét, vagy

c) legalább 20%-kal tartósan megnöveli az e rendelet hatálybalépését megelőző időszakhoz képest a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagok felhasználását.

Üzem Az a természetes vagy - a lakásszövetkezetek kivételével - jogi személy, aki (amely) a Szennyezőanyag listában meghatározott anyagot használ, továbbá a Szennyezőanyag listában meg nem jelölt anyagokat a küszöbérték 10%-át elérő mértékben bocsát be a közműves szennyvízelvezető műbe.

Ügyfélszolgálat A felhasználói bejelentések fogadásával, feldolgozásával, kivizsgálásával, megválaszolásával összefüggő ügyintézés színtere.

Védendő felhasználó Az a természetes személy felhasználó, ideértve a mellékvízmérővel rendelkező elkülönített vízhasználót, valamint a fogyatékkal élő felhasználót is, aki jogszabályban meghatározott szociális helyzete alapján a víziközmű- szolgáltatásban megkülönböztetett feltételek szerint vehet részt.

Víziközmű Olyan közcélú vízilétesítmény, amely

a) település vagy települések közműves ivóvízellátását, ezen belül az ivóvíztermelést, az ehhez kapcsolódó ivóvízbázis-védelmet, az ivóvízkezelést, -tárolást, -szállítást és -elosztást, felhasználási helyekre történő eljuttatást, mindezekhez kapcsolódóan a tűzivíz biztosítását vagy b)10 a közműves szennyvízelvezetés során (egyesített rendszer esetén a csapadékvíz-elvezetést is ideértve) a szennyvíz felhasználási helyekről történő összegyűjtését, elvezetését, tisztítását, a keletkező szennyvíziszap kezelését és a tisztított szennyvíz hasznosítását, elhelyezését szolgálja.

Víziközmű-fejlesztés Víziközműre irányuló olyan beruházási vagy felújítási tevékenység, mely célja szerint új víziközmű létesítését, a meglévő víziközmű bővítését, rekonstrukcióját és pótlását is magába foglalhatja.

Víziközmű hálózat az ivóvíz-törzshálózat, a szennyvízelvezető törzshálózat a kapcsolódó víziközmű rendszerelemek valamint az ivóvíz és a szennyvíz bekötővezetékek együttesen

Víziközmű-működtetés A víziközmű üzemeltetésével, valamint a víziközmű-fejlesztéssel kapcsolatos tevékenységek összessége.

Víziközmű-rendszer A víziközművek olyan egybefüggő struktúrája, amely:

a) önállóan, kizárólag egy település ellátását biztosítja (szigetüzem),

b) önállóan, több település ellátását is szolgálja,

c) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, a kapcsolódó szolgáltatás nyújtását is, vagy kizárólagosan azt biztosítja,

d) átadási pontokkal egyértelműen körülhatárolt, kapcsolódó szolgáltatással kiegészülve vagy kapcsolódó szolgáltatás nélkül egy vagy több településre nézve képes biztosítani a víziközmű-szolgáltatás műszaki feltételeit.

Víziközmű-szolgáltatás Közszolgáltatási szerződés keretében nyújtott közműves ivóvízellátás az ahhoz kapcsolódó tűzivíz biztosítással, továbbá a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás, ideértve az egyesített rendszerű csapadékvíz-elvezetést is (a továbbiakban együtt: víziközmű-szolgáltatási ágazatok).

Víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan

Az az ingatlan vagy ingatlanrész

a) amelyen legalább egy olyan vízvételi hely található, amely a közműves ivóvízellátásra lehetőséget kínál, vagy

b) amelyen a keletkező szennyvíz részben, vagy egészben történő elvezetése érdekében a szennyvíz-bekötővezetékhez csatlakozva a házi szennyvízhálózat, vagy a csatlakozó szennyvízhálózat és a házi szennyvízhálózat kiépült.

Víziközmű-szolgáltató Hatályos víziközmű-szolgáltatói engedéllyel rendelkező gazdasági társaság.

Víziközmű törzshálózat Ivóvíz-főnyomóvezeték az erre kapcsolt elosztóvezetékekkel és berendezéseivel, illetőleg a szennyvíz főgyűjtő az erre kapcsolt mellékgyűjtőkkel és berendezéseivel.

Víziközmű-üzemeltetése A víziközmű-szolgáltatás nyújtása céljából a víziközmű-szolgáltató által végzett mindazon tevékenységek összessége, amelyek a jogszabályokban és az üzemeltetési szerződésben előírt követelmények teljesítése érdekében okszerűen merülnek fel.

Víziközműves kapcsolódó

szolgáltatás

Szerződés alapján a víziközmű-szolgáltató által más víziközmű-szolgáltató részére nyújtott ivóvíz-értékesítési vagy szennyvízelvezetési és -tisztítási szolgáltatás.

Vízzárósági próba Az épített, zártszelvényű, gravitációs elven működő folyadékszállító hálózatok és tároló medencék minőségvizsgálatára előírt módszer.

II. 2. A SZOLGÁLTATÁS

II. 2. 1. A szolgáltatás tartalma A víziközmű szolgáltatás a közüzemi szolgáltatások körébe tartozik,

nevezetesen:

• közműves ivóvíz-ellátási szolgáltatás (vízkivételi, víztisztító, vízszállító/elosztó művek üzemeltetése és fenntartása);

• közműves szennyvízelvezetés;

• valamint az ezekhez közvetlenül és közvetetten kapcsolódó egyéb szolgáltatások, melyek a szolgáltató honlapján (xxx.xxxxx.xx) megtalálhatók.

A közműves ivóvíz-ellátási szolgáltatás akkor teljesül, ha a szolgáltató a víziközmű hálózatba bekötött ingatlan tulajdonosának, illetőleg egyéb jogcímen használójának meghatározott mennyiségű és minőségű ivóvizet rendelkezésére bocsát.

A közműves szennyvízelvezetési szolgáltatás akkor teljesül, ha a szolgáltató az ivóvízhálózatba bekapcsolt vagy egyedi vízmérőhellyel rendelkező ingatlanon keletkező szennyvizek összegyűjtését, elvezetését elvégzi.

A közüzemi szolgáltatás a vízjogi üzemeltetési engedélyben rögzített feltételekkel és működési területen közüzemi, illetve Szolgáltatási szerződés alapján gyakorolható.

Ha a víziközmű-rendszer teljesítőképességének szűkössége mellett lakossági és nem lakossági felhasználói igények egyidejű felmerülésével kell számolni, a lakossági felhasználói igények kielégítését kell előnyben részesíteni.

Az ingatlan tulajdonosa - ha törvény vagy kormányrendelet másként nem rendelkezik - köteles az ingatlant a víziközmű-rendszerbe beköttetni és a víziközmű-szolgáltatást igénybe venni, ha

a) az ingatlant határoló közterületen olyan, a közműves ivóvízellátás vagy a közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás biztosítását szolgáló víziközmű- rendszer helyezkedik el, amihez ivóvíz-bekötővezeték vagy szennyvíz- bekötővezeték és azok műtárgyai kiépítésével közvetlenül csatlakozni lehet, és

b) az ingatlanon felépített épületre használatbavételi vagy fennmaradási engedélyt adott, továbbá a használatbavételt tudomásul vette az építésügyi hatóság vagy az erre irányuló eljárás folyamatban van.

A kötelezettségre az ingatlan tulajdonosát mindkét víziközmű-szolgáltatási ágazat vonatkozásában felszólíthatja a víziközmű-szolgáltató. A kötelezettséget az írásbeli felszólítás kézhezvételétől számított egy éven belül teljesíti az ingatlan tulajdonosa. Közös tulajdonú ingatlan esetében a kötelezettség a tulajdonostársakat egyetemlegesen terheli.

Ha az ingatlan tulajdonosa a kötelezettségét határidőben nem teljesíti, a víziközmű-szolgáltató bejelentésére a tulajdonost a járási hivatal kötelezi az ingatlan beköttetésére. A járási hivatal eljárása igazgatási szolgáltatási díjfizetési kötelezettséget nem von maga után.

Xxxxx ingatlan tekintetében mentesül a tulajdonos

a) az ivóvíz-törzshálózatra történő bekötési kötelezettség alól, ha az ingatlan vízellátása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont

b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítményből biztosított,

b) a szennyvízelvető rendszerre történő bekötési kötelezettség alól, ha az

ingatlanon keletkező szennyvíz elvezetése, tisztítása és ártalommentes elhelyezése vagy hasznosítása a vízügyi hatóság által engedélyezett és a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 1. számú melléklet 26. pont

b) alpontjában meghatározott saját célú vízilétesítménnyel biztosított vagy az ingatlanon keletkező szennyvíz tisztítása az építésügyi hatóság által engedélyezett egyedi szennyvízkezelő berendezéssel megoldott vagy az ezen engedélyek megszerzésére vonatkozó kérelmet a (2) bekezdés szerinti felszólítást megelőzően az ingatlan tulajdonosa vagy jogcímes használója előterjesztette.

A víziközmű-szolgáltató hozzájárulása nélkül végzett bekötés esetén az építtetőt a víziközmű-szolgáltató a jogkövetkezményekre történő figyelemfelhívással egyidejűleg, a tudomásszerzést követő 5 napon belül írásban, igazolható módon felszólítja a létesítmény szükség szerinti átalakítására, ha azzal a bekötés műszaki szempontból alkalmassá válik, és a víziközmű-szolgáltatás biztosításának egyéb akadálya nincs.

A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését külön-külön bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.

Ha csak közös bekötéssel oldható meg a víziközmű-szolgáltatás, az igénybejelentő és a víziközmű-szolgáltató előzetesen megkötött szerződése szerint több szomszédos felhasználási hely ellátására közös bekötővezeték és csatlakozó hálózat építhető.

Közös bekötés esetén a felhasználási helyek tulajdonosai a víziközmű közös használatából eredő jogok és kötelezettségek egymás közötti gyakorlását külön szerződésben rögzítik. Az igénybejelentés mellékletét képező szerződésben meg kell nevezni a víziközmű-szolgáltatás díjának - az esetleges víziközmű-fejlesztési hozzájárulás - megfizetésére kötelezett felhasználót.

Egy felhasználási hely ellátására több ivóvíz-bekötővezeték csak katasztrófavédelmi vagy műszaki okból létesíthető.

A vízmérőhelyet az ingatlanoknak a bekötést lehetővé tevő ivóvízhálózatot magában foglaló, közterület felé eső 1 méteres sávjában kell kialakítani. Úszótelkes, telekhatáron kialakított zártsorú beépítés esetén vagy műszakilag indokolt esetben a vízmérőhely épületen belüli közös helyiségben, faliszekrényben, - más megoldás hiányában - közterületen is kialakítható.

Közterületi elhelyezés esetén a vízmérőhelyet a víziközmű-szolgáltató - a közterületen tulajdonosi jogokat gyakorló személy hozzájárulása alapján - jelöli ki.

II. 2. 2. A szolgáltatás

igénybevétele

A víziközmű-törzshálózat mentén fekvő ingatlanoknak a víziközmű- hálózatba történő bekötését a víziközmű-szolgáltatónál az ingatlan tulajdonosa vagy egyéb jogcímen használója az ingatlan tulajdonosának írásbeli hozzájárulásának birtokában kezdeményezheti (a továbbiakban: igénybejelentés).

Az igénybejelentésben a bejelentő közli:

a) a felhasználási célt, az igénybe venni tervezett ivóvíz mennyiségét,

b) nem lakossági felhasználó esetében az elvezetni tervezett szennyvíz mennyiségét, annak minőségi jellemzőit, különös tekintettel a vízvédelmi hatóság által előírt küszöbértékekre,

c) a bekötéssel érintett ingatlan címét, helyrajzi számát, a tulajdonos személyét, valamint - ha az nem azonos a bejelentővel - az ingatlan tulajdonosának a bejelentéshez mellékelendő írásbeli nyilatkozata alapján az ingatlanhasználat jogcímét és

d) a csatlakozó hálózat, illetve a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat kialakításának általános műszaki jellemzőit.

Az igénybejelentés kézhezvételét követő 5 napon belül a víziközmű- szolgáltató vizsgálja:

a) a víziközmű-hálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

b) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

c) a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

d) a bekötővezeték és a vízmérési hely létesítésének műszaki feltételeit,

f) üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés

meglétét és a törzshálózatba vezetett szennyvíz minőségi paramétereit.

A víziközmű-szolgáltató az igénybejelentést a kézhezvételét követő 5 napon belül elutasítja, ha

a) a törzshálózat műszakilag nem elérhető, vagy annak kapacitása nem elegendő az igényelt szolgáltatás biztosítására,

b) bekötővezeték kiépítése vagy átépítése szükséges, és annak költségeit a bejelentő nem vállalja,

c) a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó a hozzájárulás fizetési kötelezettségének nem tesz eleget,

d) a bekötővezeték kialakításának nincsenek meg a műszaki feltételei,

e) az adott felhasználási helyen lejárt határidejű vagy vitatott díjtartozás áll fenn.

A bekötés műszaki alapfeltétele, hogy az ingatlan ivóvíz- és/vagy szennyvízelvezető törzshálózat mentén fekszik, műszakilag elérhető, az igényelt kapacitás rendelkezésre áll, vagy annak kiépítése a bekötéssel egy időben történik. A víziközmű törzshálózat mentén fekvő ingatlanok bekötését – a jogszabályokban meghatározottak szerint – bekötő vezetékekkel kell megvalósítani.

A bekötés létesítésére vonatkozó igényt a szolgáltatóhoz írásban kell bejelenteni, négy példány közszolgáltatási szerződés kitöltésével, a tényleges csatlakozást megelőzően az alábbi igények esetén:

• új víz- és/vagy szennyvízbekötéskor;

• meglévő bekötés felbővítésekor;

• átalánydíjas bekötés főmérősítésekor;

• vízmérővel ellátott bekötésnél újabb bekötési mérő elhelyezésekor;

• víz- és szennyvízbekötés áthelyezésekor;

• meglévő szennyvízbekötésre történő rácsatlakozáskor.

Ha a víziközmű törzshálózat a szomszédos ingatlan mentén fekszik, a bekötés a szomszédos ingatlan tulajdonosának hozzájárulásával – az ingatlantulajdonosok megállapodása (szerződéses szolgalom) alapján – a szomszédos ingatlanok igénybevételével is elvégezhető, a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 76.§ (5)-(8) bekezdéseinek, valamint a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény 55/A-55/F. §-nak előírásai szerint.

A bekötési vízmérők a vízmérő aknában mérettől függően kengyelben, ill. alátámasztással kerülnek elhelyezésre. Több vagy további bekötési mérő elhelyezése esetén is biztosítani szükséges az üzemeltetéshez, karbantartáshoz szükséges feltételeket (akna mérete, kialakítása olyan legyen, hogy biztosítsa: az aknába való lejutást, vízmérő(k) leolvasási, vezeték, szerelvények, vízmérő vízkarbantartási, plombálási, meghibásodás esetén javítási, vízmérőcsere lehetőségét stb.). Amennyiben ehhez szükséges a vízmérő akna és/vagy a meglévő bekötési mérő kötésének átépítése, úgy annak költségei szintén a megrendelőt terhelik.

Szolgáltató közműegyeztetést térítés ellenében az Árszabályzatban rögzített áron végez.

Dunaújváros, Xxxxxx xxxx 0. I. emelet – Műszaki Igazgatóság Telefon: 25/ 510-113

Ügyfélfogadás: kedd 8-14 óráig

csütörtök 8-14 óráig

Telefonos egyeztetés után ügyfélfogadási időn kívül is.

A bekötések kialakításának műszaki-üzemeltetői előírásait a szolgáltató belső utasítása szabályozza, amelyről a felhasználó írásban vagy szóban a Műszaki információs irodában a 3. számú melléklet beszerzésével, a szakági vezetőktől szerezhetnek részletes információt.

II. 2. 3. Lakossági bekötés

ügyintézése

A bekötést a kérelmező igényelheti a szolgáltatótól, a levélben beadott kérelméhez mellékelnie kell 4 pld. kiviteli tervet.

1. Az igénybejelentés kézhezvételét követő 5 napon belül a víziközmű- szolgáltató vizsgálja:

- a víziközmű-hálózat igényelt szolgáltatás teljesítésére való alkalmasságát, annak műszaki állapotát,

- a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség fennállását,

- a műszakilag elérhető szolgáltatás rendelkezésre állását,

- a bekötővezeték és a vízmérési hely létesítésének műszaki feltételeit,

- üzem esetén a szennyvíz előzetes tisztítását szolgáló berendezés meglétét és a törzshálózatba vezetett szennyvíz minőségi paramétereit.

2. A hiánytalan igénybejelentést követő 8 napon belül a víziközmű- szolgáltató tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy az 1. pont szerinti feltételek maradéktalan teljesítéséhez milyen további feladatokat és fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie. E tájékoztatás keretében a víziközmű- szolgáltató:

a) megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét,

b) megadja a bekötővezeték tervezéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat, és

c) meghatározza vízmérési hely kialakításának műszaki feltételeit.

Új szennyvíz bekötés esetén az igénybejelentéssel egyidejűleg Társaságunk, mint a gravitációs rendszerű szennyvíz-törzshálózat üzemeltetője felhívja az érintett felhasználókat az alábbi körülmény fennállására.

Társaságunk az ingatlan előtt húzódó szennyvíz-törzshálózat fedlapszintje feletti szifonszinttel rendelkező lefolyókba jutó szennyvíz, károkozás nélküli elvezetését biztosítja. A fedlapszint alatti szifonszinttel rendelkező lefolyók esetén a felhasználó az ingatlan elöntés elleni védelmét visszaáramlás elleni műszaki védelem házi, illetve csatlakozó szennyvízhálózatba történő beépítésével biztosítja.

1. A jogerős és hatályos elvi vízjogi engedéllyel vagy jogerős és hatályos vízjogi létesítési engedéllyel rendelkező, folyamatban lévő szennyvízberuházás esetén a beruházó - legkésőbb 2018. december 31-ig - mentesül a szennyvíz beemelő és a felhasználási helytől független energiaellátás kiépítésének kötelezettsége alól, ha

a) a szennyvíz beemelőnek a szennyvízelvezető törzshálózattal egyidejű kiépítése a műszaki tartalom utólagos kiegészítését, illetve a vízjogi létesítési engedély módosítását tenné szükségessé, és

b) az a) pontban foglaltak miatt a beruházás szerződéses határidőben történő megvalósítása veszélybe kerülne vagy ellehetetlenülne.

Az 1. pontban meghatározott körülmény fennállása, továbbá a műszakilag elérhető szennyvízelvezető törzshálózathoz újonnan csatlakozni kívánó lakossági felhasználó (új bekötés) esetében - a víziközmű-szolgáltatóval történő eltérő megállapodás hiányában - az érintett felhasználó gondoskodik az alábbiak szerinti alapvető műszaki követelményeket kielégítő szennyvíz beemelő kiépítéséről:

Házi beemelő akna ingatlanon belüli elhelyezkedése:

1.A házi beemelő aknája lehetőség szerint csatornatisztító járművel megközelíthető legyen.

2.Hozzáférhetősége biztosított legyen, a javításhoz, karbantartáshoz szükséges szabad hely (az akna középpontjától számított minimum 1,5 m sugarú körben) álljon rendelkezésre az akna környezetében.

0.Xx akna nem helyezhető el az ingatlanon belüli közlekedési utak, és járdák alá.

4.A beemelő egység szennyvíz nyomóvezetéke az ingatlanon belül hozzáférhető legyen, nem haladhat át épület alatt, lehetőség szerint zöldterületek alatt kerüljön vezetésre, burkolt felületeket védőcsőben keresztezhet, valamint idegen ingatlanon keresztül sem vezethető a közterületi kilépési pontig.

5.A beemelő akna fedlap szintje a bekötésre szánt helyiségek padlószintje alatt legyen.

6.A beemelő akna helyének kiválasztásánál ügyelni kell arra, hogy az akna ne az adott terület mélypontjára kerüljön beépítésre, így biztosítva azt, hogy az akna környezetében lévő területen, ne töltsön be csapadékvíz gyűjtő szerepet.

Házi beemelő akna kialakítása:

0.Xx akna henger alakú PP, PE, ÜPE anyagú tartály, az alja zsompszerűen kiképezve.

0.Xx aknának vízzárónak kell lenni.

0.Xx akna belső átmérője min. Ø 0,8 m, mélysége nem lehet több 1,7 m-nél. 4.Talajvizes területen az aknát felúszás ellenei védelemmel el kell látni.

0.Xx akna fedlapjának a tartály anyagával megegyező, lépésálló kivitelűnek kell lenni, elcsúszás ellen biztosított legyen.

0.Xx aknát a környező terepszintből legalább 10 cm-rel ki kell emelni.

0.Xx aknába érkező, és abból távozó vezetékek (gravitációs szennyvízcsatorna, elektromos kábelek védőcsöve, szennyvíz nyomóvezeték) falátvezetéseit vízzáró gumigyűrűs tömítésekkel kell megoldani.

0.Xx aknába érkező gravitációs csatorna DN 110 mm átmérőjű, PVC, vagy KG-PVC anyagú cső lehet.

9.A szennyvíz nyomóvezeték anyaga KP-E, anyagminősége minimum PE 100, PN 10 bar, SDR 17, D 50 mm lehet.

10.A nyomóvezetékre az aknán belül min. KO 33 anyagminőségű félfordítós golyóscsapot kell beépíteni, a beépítésnél követelmény, hogy a csap javításához, vagy cseréjéhez, a nyomóvezetéket aknán kívül ne kelljen kiásni.

11.A szennyvíz továbbítása érdekében az aknába beépített szivattyú típusának illeszkedni kell, az üzemeltetőnél alkalmazott szivattyútípusok közé.

12.A szivattyúnak, vele egybeépített úszókapcsolóval kell rendelkezni, mely a működtetést végzi.

00.Xx aknába beépített szivattyú, az acél nyomócső vezetékébe épített golyós visszacsapó szeleppel együtt kerül felfüggesztésre, az aknába fixen beépített felső gyorscsatlakozóhoz.

14.A szivattyút, valamint az acél nyomócsövébe épített visszacsapó szelep kiemelését, a szivattyúra rögzített kötél segítségével kell biztosítani.

Továbbá a szolgáltató írásbeli nyilatkozatában tájékoztatja a kérelmezőt a várható költségekről, a fizetendő előlegről, az ügyintézés menetéről és megküldi a közszolgáltatási szerződést.

A bekötés megrendelését a szolgáltató elfogadja, amennyiben a szükséges dokumentumokat a kérelmező a szolgáltató részére beadja, illetve kifizeti az előleget. A hozzájárulás iránti kérelemhez szükséges tervdokumentáció műszaki tartalmi követelményeit az 58/2013.(II.27.) Kormányrendelet 5. melléklet tartalmazza.

A kötelező közműnyilvántartással kapcsolatosan előírt geodéziai bemérésekről – a bekötést kezdeményező költségére – a szolgáltató gondoskodik.

Abban az esetben, ha a kérelmező nevén szereplő bekötési és/vagy mellékmérőn, illetve az adott ingatlanon már létező bekötési vízmérőn lejárt esedékességű tartozás áll fenn, a szolgáltató az 58/2013.(II.27.) Korm. rendelet 55. § (3) bekezdése értelmében a bekötés nem építhető ki a tartozás kiegyenlítéséig.

Új bekötések létesítéséhez a szolgáltató jogosult alvállalkozót bevonni.

A kivitelezés határideje 40 munkanap, mely kizárólag a kivitelezés elvégzését szolgálja.

Mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja, a tervegyeztetés, adategyeztetés vagy ennek megfelelő szolgáltatás díja, továbbá rácsatlakozáskor a bekötési vízmérőóra költsége, a bekötési vízmérőóra felszerelésének díja és a nyomáspróba díja alól a legfeljebb 32 mm átmérőjű ivóvízvezeték és a legfeljebb 160 mm átmérőjű

szennyvízvezeték bekötése.

II. 2. 4. Nem lakossági és több ingatlanrésszel (lakással) rendelkező épületek

bekötései

Nem lakossági vízfogyasztási helyek és a több ingatlanrésszel rendelkező épületek bekötéseinél, illetőleg ahol a közműnyilatkozatban foglaltak szerint szakszerűségi felülvizsgálatot kell kérni, a bekötési kérelmet a kérelmező a jóváhagyott építészeti és gépészeti tervek csatolásával kérheti.

Az épület vízellátás és szennyvízelvezetés bekötővezetékeire vonatkozó kiviteli terveket minden esetben be kell nyújtani a Szolgáltatónak tervfelülvizsgálat céljából. Az ingatlanon belüli víziközmű csatlakozásának külső és belső (épületgépészeti) terveit szennyvízelvezetés tekintetében is minden esetben be kell nyújtani.

A tervdokumentációt arra jogosult magánszemély vagy szervezet készítheti. A tervezői jogosultságot a Szolgáltató ellenőrzi, arról nyilvántartást vezet. A tervező a bekötővezeték építési feltételeit előzetesen köteles a Szolgáltatóval egyeztetni. A tervdokumentáció elkészíttetése az ingatlantulajdonos kötelezettsége és költsége. .

A víziközmű-szolgáltató a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 5. melléklet szerint terv alkalmasságáról annak benyújtásától számított 5 napon belül nyilatkozik.

Ha a benyújtott terv az 5. mellékletben foglaltaknak nem felel meg, vagy a bekötés megvalósítására nem alkalmas, a víziközmű-szolgáltató a terv benyújtását követő 5 napon belül írásos indokolással ellátva a terv kiegészítését vagy új terv benyújtását kérheti.

A kérelmező víz- és/vagy szennyvízbekötési kérelem esetén is kérelemtípusonként négy példányban köteles a tervdokumentációt benyújtani.

Nem lakossági vízfogyasztás esetén a közműnyilatkozat és a bekötési kérelem adatai alapján közműfejlesztési hozzájárulást kell fizetni. A kérelmező a közműfejlesztés megfizetését a szolgáltató felé igazolni köteles.

A bekötés csak abban az esetben valósítható meg, ha a kérelmező a Szolgáltatási szerződést és a Megállapodást (22. sz. melléklet) aláírta és a közműfejlesztési hozzájárulást befizette.

Abban az esetben, ha a kérelmezőnek lejárt esedékességű tartozása van a szolgáltató felé, úgy az új bekötés nem építhető ki a tartozás kiegyenlítéséig.

II. 2. 5. Közműfejlesztési

hozzájárulás

A nem lakossági felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben foglaltak szerint a víziközmű-szolgáltató részére víziközmű- fejlesztési hozzájárulást fizet

a) közszolgáltatási szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,

b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás általa kezdeményezett bővítéséért,

c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének (a víz minőségi paramétereinek) általa igényelt emelése esetében, továbbá

d) az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű- szolgáltatását szolgálja.

A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-

fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértéke az igényelt víziközmű- szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része.

A víziközmű-szolgáltató megállapítja a szolgáltatási kapacitást (kvótát vagy kontingenst), amely alapján a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésre kerül. A hozzájárulás megfizetését követően válik jogosulttá a felhasználó a szolgáltatás igénybevételére.

A közműfejlesztési hozzájárulás mértékéről és teljesítés módjáról a szolgáltató a kérelmezőt/felhasználót tájékoztatni köteles az alábbi esetekben:

• újonnan létrehozott nem lakossági felhasználási hely esetén;

• meglévő felhasználási hely esetén, ha a lakossági szolgáltatás átminősítésre kerül nem lakossági szolgáltatásra;

• meglévő nem lakossági felhasználási hely esetén többlet vízigény jelentkezésekor a különbözet után;

• tűzivíz igény esetén.

A szolgáltató ellátási területein a jogszabály határozza meg a közműfejlesztésre jogosultak körét, és annak mértékét a szolgáltató Árszabályzata tartalmazza.

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás elkülönítetten kezelendő és kizárólag a víziközmű fejlesztésére fordítható.

Mentesülnek víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetése alól:

• a központi költségvetési szervek és azok intézményei;

• a helyi önkormányzat költségvetési intézményei;

• a közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmények.

II. 2. 5. 1. A kvóta megállapítása

A kvótát a maximum napi vízigény figyelembe vételével, egy tizedes jegy pontossággal, műszaki számítással kell meghatározni.

II. 2. 5. 2. Felülvizsgálat és

korrekció

A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználók vízfelhasználását a szolgáltató éves rendszerességgel (január 1-től december 31-ig tartó időszakot alapul véve) – a felhasználó személyében történő változás esetén a felhasználó változás időpontjában – felülvizsgálja. A szolgáltató a vizsgált időtartam vízfelhasználásából állapítja meg az egy napra jutó összes vízfelhasználás mértékét, az üzemnapok száma alapján. A felhasználónak – a szolgáltató kérésére – az üzemnapok számát igazolni kell. A felhasználó köteles az üzemnapok számában történő változást a szolgáltató részére bejelenteni a változást követő 30 napon belül. A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha a vizsgált időszak – az üzemnapok száma alapján megállapított – tényleges vízfogyasztása meghaladja a korábban megfizetett hozzájárulás alapján biztosított vízfelhasználási keretet (közműfejlesztési kvótát).

A számítással meghatározott, lekötött kvóta túllépése esetén a szolgáltató jogosult a napi vízfogyasztást leolvasással ellenőrizni, és a felülvizsgálat után a kvótát korrigálni.

II. 2. 6. Mellékvízmérő A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználati hely fogyasztásának meghatározásához szükséges vízmérő.

A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért (külön Megállapodás, szerződés hiányában) megfelelő működéséről, hitelesítéséről, karbantartásáról, javításáról, cseréjéről, megóvásáról az elkülönített vízhasználónak (a mellékvízmérő tulajdonosának) kell gondoskodnia.

Mellékvízmérő családi házaknál a bekötési vízmérővel egy aknában, a bekötési vízmérővel sorban, annak almérőjeként, csak a bekötési vízmérő

beépítésére vonatkozó előírásokkal egyezően helyezhető el.

A Mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználóval (a bekötést az ingatlanhoz tartozó bekötési vízmérőn belüli felhasználási hely tulajdonosával vagy egyéb jogcímen használójával) köti meg a szolgáltató.

A mellékszolgáltatási szerződés megkötését - ha az elkülönített vízhasználó az e rendeletben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételeket kielégítő vízmérési helyet kialakította és a hiteles mellékvízmérőt beszerelte

- a víziközmű-szolgáltató nem tagadhatja meg, és az igénybejelentést követő 15 napon belül köteles azt megkötni.

A mellékszolgáltatási szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:

a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,

b) a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy a leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,

c) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése, és a hatályos közszolgáltatási szerződés megléte,

d) a bekötési vízmérő szerinti felhasználó mellékszolgáltatási szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,

e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott elkülönített felhasználói hely vonatkozásában sem tart nyilván,

f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása.

Amennyiben az elkülönített vízhasználó az 58/2013. (II.27.) Kormányrendeletben meghatározott feltételeknek eleget tesz, a szolgáltató nem tagadhatja meg a szerződés megkötését.

II. 2. 6. 1. Locsolási célú

mellékvízmérők beépítése, elszámolásának

szabályai

A szolgáltató a felhasználó költségére lehetőséget biztosít az ingatlanon belül locsolási célú vízfelhasználást regisztráló vízmérő beépítésére.

A vízmérő házi vezetékhálózatba való beépítéséhez a szolgáltató előzetes hozzájárulása szükséges, melyben a szolgáltató nyilatkozik a megvalósíthatóságról, melynek feltételei:

• Locsolási célú mellékvízmérő - családi házaknál - a bekötési vízmérővel egy aknában, a bekötési vízmérővel sorban, annak almérőjeként, csak a bekötési vízmérő beépítésére vonatkozó előírásokkal egyezően helyezhető el. Amennyiben a bekötési vízmérő nem aknában van elhelyezve (pl. garázs, lakás, szerelőszint, KAF stb.), akkor a mellékvízmérőt a bekötési vízmérővel egy helyen kell beépíteni.

• az öntözővíz mérésére csak mellékvízmérő építhető be;

• a felhasználó biztosítja, hogy az öntözővezetékről csak öntözési célú vízfelhasználás valósulhat meg;

• az öntözővíz a csatornahálózatba nem vezethető;

• a szolgáltatás kialakításának ellenőrzéséhez a felhasználó feltétel nélküli és visszavonhatatlan hozzájárulását adja.

A szolgáltatói hozzájárulás iránti kérelemhez a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet bekötés előfeltételét képező víziközmű-szolgáltatói hozzájáruláshoz szükséges tervet tartalmazó 5. melléklet elkülönítetten mért, locsolási vízmérő telepítéséhez szükséges kérelem és a részletszabályokat tartalmazó megállapodás mellékleteire vonatkozó III. pont szerinti tervet kell készíteni, és azt a szolgáltatóhoz benyújtani. A locsolási igény-bejelentési kérelmet 3 példányban, a terv csatolásával a Műszaki Igazgatóságra kell eljuttatni (16. sz. melléklet).

A kérelem jóváhagyásáról a szolgáltató a kézhezvételétől számított 15 napon belül nyilatkozni köteles.

A locsolási célú vízfelhasználás mérésére felszerelt mellékvízmérőket a

Szolgáltató az éves bekötési vízmérős leolvasási rendjének megfelelően a bekötési vízmérővel együtt olvassa le. Ennek elmaradása esetén az előbbi időpontokhoz tartozó mérőállásokat a Szolgáltató állapítja meg. A locsolási mellékvízmérőn mért fogyasztás után a Szolgáltató szennyvízelvezetési és tisztítási díjat nem számláz.

A víziközmű-szolgáltató házikert öntözéséhez a locsolási vízhasználatot elkülönített mérés nélkül, mennyiségi korrekció útján is biztosítja a lakossági felhasználó számára, ha azt a lakossági felhasználó - az ellenőrzés lehetőségének előzetes értesítés mellőzésével történő felajánlásával - kéri.

II. 2. 7. Locsolási kedvezmény

igénybevétele

Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál az elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka.

Amennyiben locsolási célú mellékvízmérő nem került beépítésre, abban az esetben locsolási célú kedvezmény igényelhető. A kedvezményt minden évben március 31-ig újra kell igényelni és két példányban benyújtani a szolgáltatóhoz.

(4. sz. melléklet: Locsolási kedvezmény igénybejelentő)

II. 2. 8. A vízellátást és szennyvízelvezetést

nem csak a szolgáltatótól igénybe vevő felhasználók

Azon felhasználó, aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem, vagy nem csak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből (pl. ásott vagy fúrt kút), vagy más vezetékes megoldással szerzi be, köteles a teljes beszerzett vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni. A mért mennyiséget a szolgáltató ellenőrizni jogosult.

A közműhálózatba bevezetett szennyvízmennyiség meghatározására szolgáló mellékvízmérő nyilvántartásba vételét a II. 2. 6. pontban leírtak figyelembevételével a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet bekötés előfeltételét képező víziközmű-szolgáltatói hozzájáruláshoz szükséges tervet tartalmazó 5. melléklet mellékvízmérő felszereléséhez szükséges dokumentumokra vonatkozó II. pontjában meghatározott terv csatolásával lehet igényelni, melyek egyértelműen tartalmazzák a két ivóvízrendszer függetlenségét.

II. 2. 9. Ideiglenes vízmérők

felszerelése

Amennyiben nincs lehetőség végleges vízbekötés létesítésére, a felhasználó az időszakos vízszolgáltatás igénybevételére ideiglenes mérő felszerelését kérelmezheti írásban a szolgáltatótól, feltüntetve a felhasználás pontos helyét, időtartamát, az igényelt mennyiséget, a fogyasztás jellegét, a szerződő felek azonosító adatait, a II. 3. 2. Közszolgáltatási szerződés fejezetben foglaltak szerint.

A szolgáltató megtagadhatja az ideiglenes bekötés kiépítését, ha az műszakilag az adott határidőn belül biztonságosan nem megoldható, a felhasználó hátralékkal rendelkezik, illetve ha az ingatlanon a végleges bekötés is kivitelezhető.

Az ideiglenes bekötés időtartama 12 hónapnál nem lehet hosszabb.

II. 2. 10. Elkülönített mérőeszköz nélküli szolgáltatás

A bekötési vízmérővel nem rendelkező lakossági felhasználók által fogyasztott víz és/vagy szennyvíz mennyiségét a mindenkor érvényben lévő jogszabályok előírásai alapján, átalány szerint állapítja meg a szolgáltató.

II. 2. 11. Szennyvíz- mennyiségmérő

A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyiségi méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen fogyasztott (számlázott) vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.

A szennyvíz-mennyiségmérő működtetéséről, karbantartásáról, kalibrálásáról a fogyasztónak kell gondoskodnia. A mért mennyiségeket a szolgáltatónak jogában áll ellenőrizni.

A szennyvíz mennyiségének mérésére csak olyan mérőeszköz

alkalmazható, amelyhez a víziközmű-szolgáltató előzetesen hozzájárult (19. sz. melléklet). A kalibrálás gyakoriságát a felek a közszolgáltatási szerződésben határozzák meg.

A méréssel történő szennyvízszolgáltatás elszámolásának feltételeit a közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell.

Az elkülönítetten (mellékvízmérőkön) mért vízhasználatokat – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a felhasználási hely egyúttal szennyvízelvezetési hely is – a fent részletezettek szerint kell szennyvízként figyelembe venni.

Ha a felhasználó az ingatlanon keletkezett szennyvizet mérés nélkül vezeti a szennyvízelvezető műbe, és a vizet nem, vagy nem csak közműves vízellátásból csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, köteles a beszerzett teljes vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, és a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni.

II. 2. 12. Tűzcsap Tűzcsap telepítését írásban rendelheti meg a felhasználó a szolgáltató által jóváhagyott tervek csatolásával. Amennyiben a tűzcsap elhelyezését a vízbekötés kiépítésével egy időben kívánja megvalósítani, és az a vízbekötési terven szerepel, akkor azzal együtt is megrendelhető.

II. 2. 13. Igazolás kiadása használatbavételi engedélyhez

A szolgáltató köteles a felhasználó kérésére használatbavételi engedélyhez nyilatkozatot kiadni, ha a felhasználó szerepel nyilvántartásában.

Dunaújváros, Éxxxxx xxxx 0. I. emelet – Műszaki Igazgatóság Telefon: 25/ 510-113

Ügyfélfogadás: kedd 8-14 óráig

csütörtök 8-14 óráig

Telefonos egyeztetés után ügyfélfogadási időn kívül is.

Az igazolás kiadását a szolgáltató jogosult megtagadni, ha

• a szolgáltató felé a felhasználó lejárt esedékességű tartozást halmozott fel;

• a tervezett ivóvíz vezeték, szennyvízcsatorna, az előírt vízelosztó, nyomásfokozó, nyomáscsökkentő vagy megszakító berendezés, közműpótló műtárgy létesítése nem az előírás szerint készült el (nyomáspróba, vízvizsgálat, nyíltárkos geodéziai bemérés, vízzárósági vizsgálat az előírásoknak nem megfelelő vagy hiányzik stb.);

az ingatlan ideiglenes bekötéssel ellátott, vagy a felhasználó a felhasználási helyet engedély nélkül átalakította.

II. 3. KÖZSZOLGÁLTATÁSI

SZERZŐDÉS

II. 3. 1. Szerződéskötési

kötelezettség, szerződési ajánlat

A vonatkozó jogszabályok a közműves ivóvízellátást és a közműves szennyvízelvezetést közüzemi szolgáltatásnak minősítik.

A Ptk. §-i, a 2011. évi CCIX. törvény, valamint az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet szabályozza a felhasználóval történő közszolgáltatási szerződés kereteit. Víziközmű-szolgáltatási jogviszony lakossági felhasználó esetében létrejön a víziközmű-szolgáltatás igénybe vételével is, nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a közszolgáltatási szerződés megkötésével jön létre.

A létrejövő közszolgáltatási szerződést - annak teljes tartalmával - írásba kell foglalni.

A közszolgáltatási szerződés egyidejűleg több víziközmű-szolgáltatási ágazatra is kiterjedhet.

Ha a víziközmű-szolgáltatónak a felhasználási helyre vonatkozóan korábbi közszolgáltatási szerződés alapján rendezetlen követelése áll fenn, akkor az adott felhasználás hely tekintetében a víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

c) lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, ha a létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást más, elérhető módon biztosítja,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy

e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondhatja.

Ha a felhasználási hely víziközmű-rendszerbe történő bekötése a víziközmű-szolgáltató beleegyezése nélkül valósult meg, vagy ha mért fogyasztás csökkenését eredményező szabálytalan műszaki beavatkozás ténye állapítható meg, és a víziközmű-szolgáltató polgári jogi igényt érvényesít, az ellenkező bizonyításáig úgy kell tekinteni, hogy a jogellenes állapot az igénybejelentést megelőző 5 évvel korábbi időpontban kezdődött.

Ha az ingatlan tulajdonosa a bekötés valamennyi műszaki előfeltételét teljesítette, a víziközmű-szolgáltató az ingatlan víziközmű-rendszerhez történő csatlakoztatását és a közszolgáltatási szerződés létrejöttét nem tagadhatja meg.

A szolgáltató csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha a felhasználó a bekötéshez vagy a használatbavételhez szükséges szolgáltatói hozzájárulás megadásához megkívánt jogszabályi előfeltételeinek nem tesz eleget.

A szolgáltató a közműves ivóvízellátás és/vagy szennyvízelvezetés szolgáltatás igénybevételére írásban köt szerződést, nevezetesen:

• az ingatlanon a bekötési és/vagy a mellékvízmérő szerinti felhasználóval;

• az ivóvíz törzshálózat közterületi vízkivételi helyeit érintő vízhasználatra a települési önkormányzattal vagy az önkormányzat rendeletében meghatározott felhasználóval;

• azokkal, akik nem rendelkeznek bekötési vízmérővel a fogyasztott vízmennyiség a mindenkor érvényben lévő jogszabályok szerint, átalányban kerül megállapításra.

A már folyamatosan teljesített szolgáltatásokra a szerződés megkötését a szolgáltató kezdeményezi.

A szerződésben a szerződési ajánlat megküldésének időpontjában teljesített szolgáltatástól csak mindkét fél egyetértése esetén lehet eltérni.

Amennyiben a szolgáltató és a felhasználó között meglévő szolgáltatási jogviszonyra – a felhasználó hibájából, vagy mulasztásából adódóan – az írásbeli szerződés nem jön létre, úgy a felek szolgáltatási jogviszonyára a Ptk. vonatkozó, valamint az 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet előírásai az irányadóak.

A hiánytalan igénybejelentést követő 8 napon belül a víziközmű-szolgáltató tájékoztatja a bejelentőt arról, hogy az igénybejelentés maradéktalan teljesítéséhez milyen további feladatokat és fizetési kötelezettségeket kell teljesítenie. E tájékoztatás keretében a víziközmű-szolgáltató:

a) megállapítja a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét,

b) megadja a bekötővezeték tervezéshez szükséges, törzshálózatra vonatkozó műszaki alapadatokat, és

c) meghatározza vízmérési hely kialakításának műszaki feltételeit.

A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződési ajánlatot a szolgáltató a szolgáltatásba való bekötés esetén a megépítéséhez adott hozzájárulással együtt megküldi a felhasználónak, aki azt a kézbesítéstől számított 15 napon belül aláírásával elfogadja, vagy esetleges véleményeltérését közli. Nem lakossági felhasználó esetén a szerződéses ajánlat tartalmazza a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás összegét is.

Ha a felhasználó a szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – véleményeltérési nyilatkozattal írja alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.

A szerződési ajánlatban foglaltak a szolgáltatót 30 napig kötik.

Amennyiben a felhasználó a részére megküldött szerződési ajánlatot változatlan tartalommal elfogadja, vagy a szolgáltató egyetért a felhasználó véleményeltérési nyilatkozatával, a felek jogviszonyára a közszolgáltatási szerződésben foglaltak az irányadóak.

Amennyiben a felhasználó az igénybejelentésre adott szolgáltatói válaszban közölt műszaki és gazdasági feltételeket az érvényességi határidőn belül (1 év) teljesítette, a szolgáltató köteles a közölt feltételeknek megfelelően közszolgáltatási szerződést kötni.

A szerződés hatálybalépéséhez szükséges további feltételek

- Új felhasználási hely létesítése, meglévő felhasználási hely elkülönített vízhasználó változásakor – mellékszolgáltatási szerződéskötési igény esetén is – a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek, valamint a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak lejárt határidejű vagy vitatott számlatartozása Társaságunk felé nem lehet.

- Nem lakossági felhasználó / elkülönített vízhasználó esetén a közszolgáltatási szerződés létrejöttének feltétele a tényleges vagy várható fogyasztás szerinti víziközmű - fejlesztési hozzájárulási szerződés megkötése, a szerződés szerinti összeg megfizetésének igazolása.

- Abban az esetben, ha a közműves szennyvízelvezetésre irányuló igény olyan kibocsátó részéről merül fel, amely a 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet 4. számú melléklete szerinti veszélyes és mérgező anyagot bocsát ki, úgy a szennyvízkibocsátás csak a területileg illetékes Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség jóváhagyásával, és külön szerződés megkötésével kezdhető meg.

- A szolgáltatás megkezdésének időpontja:

- új bekötés esetén a fogyasztásmérő felszerelésének vagy szennyvíz mennyiségmérővel nem rendelkező felhasználási hely esetében a szennyvíz bekötővezeték üzembe helyezésének időpontja,

- felhasználóváltozás esetén (a szolgáltatás folyamatossága mellett) a változás tényének a Szolgáltató irányába történő bejelentésének időpontja.

Az Általános Szerződési Feltételek aláírásával a Felhasználó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a Szolgáltató az Általános Szerződési Feltételeket a Ptk.,

valamint a fogyasztóval kötött szerződésben tisztességtelennek minősülő feltételekről szóló 18/1999. (II. 5.) Korm. rendelet (melyet a 2013. évi CLXXVII. törvény 68. § b) pontja hatályon kívül helyezett) rendelkezéseinek figyelembe vételével egyoldalúan módosítsa. Az Általános Szerződési Feltételek bármely okból történő módosítása esetén a Szolgáltató köteles a Felhasználót a módosítás tényéről és tartalmáról 3 napon belül az ügyfélszolgálati irodákban kifüggesztett hirdetmény útján, valamint a xxx.xxxxx.xx internetes oldalon értesíteni. A Szolgáltató köteles továbbá a közzététel tényéről a Felhasználót a módosítások hatálybalépését követően írásban tájékoztatni. Amennyiben a Felhasználó nem ért egyet a Szolgáltató részéről egyoldalúan módosított Általános Szerződési Feltételekkel, a közzétételtől számított 30 napon belül jogosult a szerződést azonnali hatállyal, a Szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával felmondani, illetve a Szolgáltatóval történt megállapodás alapján új szerződést kötni.

II. 3. 2. A közszolgáltatási

szerződés tartalmi követelményei

A közszolgáltatási szerződést az 5. sz. melléklet, az Általános szerződési feltételeket a 6. sz. melléklet tartalmazza.

A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell:

• a felek nevét, lakcímét, továbbá természetes személy esetén a személyi adatok körében anyja nevét, születési helyét, idejét, jogi személy, illetőleg jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén annak székhelyét, cégjegyzékszámát, adószámát, képviselőjének nevét és adatait (lakcíme, anyja neve);

• a szerződés tárgyának fontosabb műszaki jellemzőit, mennyiségi és minőségi adatokat;

• a szerződés időbeli hatályát, a víziközmű-szolgáltatás, illetőleg a víz- és szennyvízátadás megkezdésének időpontját;

• a felhasználási helyet, ill. a teljesítés helyét, a szolgáltatási pontot;

• az ellenérték megállapításának, ezen belül a számlázásnak, a mérésnek, a fogyasztásmérő hitelesítésének, kalibrálásának, leolvasásának és a számla kiegyenlítésének, szolgáltatási díj visszatérítésének módját;

• a szerződésszegés következményeit, különösen a hibás és a késedelmes teljesítéssel kapcsolatos szabályokat, a szolgáltatás korlátozásával vagy felfüggesztésével kapcsolatos szabályokat;

• a felhasználó személyében bekövetkezett változás-bejelentési kötelezettségének részletes szabályait a szolgáltató részére;

• a felhasználó azonosítóját;

• egyéb, a szerződő felek által lényegesnek tartott feltételeket.

II. 3. 3. A szolgáltatási jogviszony alanyainak jogai és kötelezettségei

II. 3. 3. 1. A felhasználó jogai A felhasználó az érvényben lévő jogszabályok, valamint a szolgáltatóval

kötött közszolgáltatási szerződés alapján jogosult:

• a közszolgáltatási szerződés tartama alatt az ivóvízellátás, szennyvízelvezetés szolgáltatás szerződéses feltételek szerinti igénybevételére;

• az igénybe vett szolgáltatás kapacitásainak bővítését igényelni;

• a szolgáltató írásbeli hozzájárulásával, az ingatlan vízellátásával és szennyvízelvezetésével kapcsolatos átalakítási, bővítési és megszüntetési munkálatokat végezni;

• a felhasználóról nyilvántartott adatokba betekinteni;

• a számára nem kielégítő ügyintézés esetén a szolgáltató felügyeleti szerveinél panaszt tenni - (VI.1.4. Fogyasztói jogorvoslat);

• a bekötési vízmérő, mellékvízmérő pontossági felülvizsgálatának igénylésére;

• a szolgáltatás szüneteltetésének, illetve megszüntetésének igénylésére;

• a vonatkozó jogszabályok megismerésére;

• a vízmérő szerinti elszámolás érdekében az elszámolási időszakon belül a bekötési vízmérő állásáról tájékoztatni a szolgáltatót;

• a tulajdonában lévő mellékvízmérőt hitelesíttetni a mindenkori mérésügyi jogszabályoknak megfelelően;

• az elszámolási időszakon belül az átlagmennyiséget módosítani;

• kártérítés követelésére, amennyiben a szolgáltató a tevékenysége során a felhasználónak kárt okozott.

II. 3. 3. 2. A felhasználók

kötelezettségei

A felhasználó a közszolgáltatási szerződés tartama alatt köteles:

• az ingatlan vízellátását és szennyvízelvezetését szolgáló berendezések állapotát rendszeresen ellenőrizni;

• a szolgáltatást kizárólag a Szolgáltatási szerződésben meghatározott célra és módon igénybe venni;

• tartózkodni az ivóvíz közműhálózatba bekötött házi ivóvízhálózat helyi (egyedi) vízbeszerzési helyhez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) való összekötésétől;

• a szolgáltató által végzett ellenőrzésre lehetőséget biztosítani, az ellenőrzés során a házi és a csatlakozó víziközmű hálózaton észlelt hibák kijavításáról, illetőleg az előírásoktól eltérő közmű használat megszüntetéséről gondoskodni;

• a vízmérő akna, illetve vízmérőhely hozzáférhetőségének biztosításáról és tisztántartásáról, a vízmérő fagy elleni védelméről gondoskodni, továbbá a vízmérő rendellenes működéséről a szolgáltatót haladéktalanul értesíteni;

• a vízmérő elfagyása során elfolyt vízmennyiség után az ivóvíz díját a szolgáltatónak megtéríteni, amennyiben a meghibásodás következtében elfolyt víz a környezetben elszivárgott;

• a bekötővezeték ingatlanon található részeinek ellenőrzését és szerelés miatti hozzáférhetőségét, illetve a vízmérőhely rendeltetésszerű, egyéb anyagoktól mentes használatát biztosítani;

• a vízmérőt, és a leszerelését megakadályozó zárakat sértetlenül megőrizni, illetve védelmét biztosítani;

• a neki felróható okból megrongálódott vagy elveszett vízmérő pótlásának, szerelésének és hitelesítésének költségét megfizetni;

• az ingatlan vízellátásával és szennyvízelvezetésével kapcsolatos átalakítási, bővítési és megszüntetési munkákhoz a szolgáltató írásbeli hozzájárulását előzetesen beszerezni;

• a bekötővezetéket földelés céljára tilos használnia;

• a szolgáltató által nyújtott szolgáltatás díját – számla alapján –, határidőre megfizetni;

• a felhasználó, illetve elkülönített vízhasználó személyében beállt változást az előző és új felhasználó, illetőleg elkülönített vízhasználó együttesen a vízmérőállás megjelölésével a a birtokátruházástól számított 15 napon belül a szolgáltatónak írásban kell bejelenteni.

(7. sz. melléklet – Változás bejelentéséhez szükséges okmányok)

II. 3. 3. 3. A szolgáltató jogai A szolgáltató a közszolgáltatási szerződés tartama alatt jogosult:

• annak ellenőrzésére, hogy a felhasználó a szolgáltatást a hatályos jogszabályokban és a közszolgáltatási szerződésben meghatározott módon és célokra veszi-e igénybe;

• hiteles és a szolgáltató által elfogadott mellékvízmérő beépítése esetén arra, hogy a felhasználót vagy elkülönített vízhasználót nyilvántartásba vegye;

• a felhasználó által igénybe vett szolgáltatatás díjának érvényesítésére;

• a jogszabályban meghatározott feltételekkel a szolgáltatás indokolt okból történő szüneteltetésére, illetőleg a vízfogyasztás korlátozására;

• a szolgáltatás tekintetében a közérdeket sértő vagy veszélyeztető esemény kapcsán szabálysértési eljárást kezdeményezni, rendőrségi feljelentést tenni, bírósághoz fordulni, jogi utat igénybe venni;

• az elkülönített vízhasználók által beszereltetett mellékvízmérők

hitelességét ellenőrizni;

• jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózat ellenőrzésére az érintett felhasználóval előzetesen egyeztetett időpontban;

• előrefizetős mérőt elhelyezni, ha a felhasználóval megállapodott a fennálló tartozások megfizetésében;

• nem lakossági felhasználó esetében az ivóvíz-szolgáltatást felfüggeszteni, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést felmondani;

• a pontatlanul kitöltött közszolgáltatási szerződés visszaküldésére, és a felhasználót hiánypótlásra felszólítani;

• az Üzletszabályzatot a felhasználói igények kielégítése érdekében módosítani, és erről felhasználót a xxx.xxxxx.xx weblapon és a szolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban értesíteni.

II. 3. 3. 4. A szolgáltató

kötelezettségei

• A szolgáltató a közszolgáltatási szerződés tartama alatt köteles:

•

• az ivóvíz folyamatos szolgáltatására, a szennyvízkezelés biztosítására a vízjogi üzemeltetési engedélyben előírt minőségben és mennyiségben, nem lakossági felhasználók esetén a szerződésben megállapított kontingens erejéig;

• a be nem azonosítható befizetéseket elkülönített módon és tételesen nyilvántartani;

• az elszámolások között a felhasználó kérése alapján az átlag mennyiségét módosítani;

• a víziközmű üzemeltetésénél a víziközművek üzemeltetéséről szóló a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet előírásait, továbbá a vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízilétesítmények védelméről szóló 123/1997. (VII. 18.) Kormányrendeletben foglaltakat figyelembe venni;

• ivóvíz szolgáltatási, illetve szennyvíz bebocsátási pontig terjedő, a szolgáltató üzemeltetésében lévő vízmű, illetve szennyvízelvezető mű létesítményeinek kezeléséről, karbantartásáról és folyamatos, kártétel nélküli üzemeltetéséről gondoskodni;

• bekötés igénylése esetén, 15 napon belül árajánlatot adni a megrendelőnek;

• a bekötés árajánlatát 30 napig tartani;

• a bekötési vízmérők – mindenkori mérésügyi jogszabályokban előírt – időszakonkénti hitelesíttetését, cseréjét, illetve leszerelését megakadályozó zárral való ellátását saját költségére elvégezni;

• szakszerűségi felülvizsgálatot végezni a felhasználó megrendelése alapján;

• ha a fogyasztásmérő rendellenesen vagy hibásan működik, nem mér, nem lehet leolvasni, a hitelesítés ideje lejárt (a továbbiakban együtt: hibás mérés) a mérőeszköz adatai a számlázás alapjául nem szolgálhatnak. A Szolgáltató, vagy a Felhasználó által vélelmezett tűréshatáron felüli mérési pontatlanság nem minősül hibás mérésnek. Ha a hibás mérés ténye kétséget kizáróan megállapítást nyert, a hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

• a felhasználó kérésére a vízmérő rendkívüli pontossági felülvizsgálatáról, illetve hitelesíttetéséről gondoskodni;

• a bekötési és a nyilvántartásában szereplő mellékvízmérőt - a leolvasási ütemterv szerint - leolvasni, és a fogyasztásról kiállított számlát a felhasználó, ill. az elkülönített vízhasználó részére eljuttatni;

• a fogyasztói észrevételeket, panaszokat kivizsgálni, és a vizsgálat eredményéről a felhasználót 15 napon belül tájékoztatni;

• a szolgáltatás tervezett műszaki okból szükségessé váló korlátozásáról vagy időszakos szüneteltetéséről, esetleges mennyiségi vagy minőségi változásairól a felhasználót az adott településen

szokásos és/vagy elvárható módon értesíteni, szükség esetén ideiglenes ellátásról gondoskodni;

• Ha a közműves ivóvízellátás előre tervezetten 12 órán át, üzemzavar esetén 6 órát meghaladóan, de kevesebb, mint 12 órán át szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő/nap mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap ivóvízmennyiséget biztosít a víziközmű-szolgáltató;

• a felhasználóval közszolgáltatási szerződés megkötésére; a szolgáltató csak abban az esetben mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha a felhasználó a bekötéshez, vagy a használatbavételhez szükséges szolgáltatói hozzájárulás megadásához megkívánt jogszabályi előfeltételeinek nem tesz eleget;

• Mellékszolgáltatási szerződés megkötésekor – az elkülönített vízhasználó költségére – a szakszerűségi vizsgálat elvégzése után, a mellékvízmérők üzembe helyezésekor azt bélyegzéssel és zárral ellátni;

• a felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség romlás esetén az Fejér Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Szakigazgatási Szervével való egyeztetés alapján a vízminőség helyreállítása céljából intézkedni, a víz fogyasztásának betiltását vagy korlátozását kezdeményezni, és erről a felhasználókat értesíteni;

• a közterületen húzódó közvezetéki szakaszon vagy szerelvényeken észlelt meghibásodásokat (tűzcsapok, közkifolyók sérülései, csőtörések), illegális beavatkozásokat, illegális vízvételezést kivizsgálni, a műszaki problémát megszüntetni;

• a vízszolgáltatás tekintetében a közérdeket sértő vagy veszélyeztető események során a károkozó vagy veszélyeztető személlyel szemben valamennyi jogilag megengedett eszközzel fellépni.

II. 3. 4. A felhasználó

személyében történő változás

Ha a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a korábbi és az új felhasználó a változást legkésőbb - a felhasználó elhalálozása esetén kivétellel - a birtokátruházástól számított 15 napon belül kötelesek a víziközmű-szolgáltatónak az üzletszabályzatban foglaltak szerint bejelenteni és annak rendelkezései szerint eljárni.

Amennyiben az átíráshoz szükséges dokumentumok bármelyike hiányzik, hiányos, vagy nem egyértelmű, az a bejelentés elmulasztásának minősül, ebben az esetben a Szolgáltató a Felhasználókat hiánypótlásra szólítja fel. Ha az adatok hiánypótlása nem történik meg, akkor a Szolgáltató a bejelentett Felhasználó változást nem veszi figyelembe és az általa ismert Felhasználóval szemben érvényesíti a szolgáltatás során felmerült követeléseit.

Szolgáltató a szerződés megkötésének feltételeként előírja a házi ivó- és szennyvízhálózat ellenőrzését, amelynek költsége lakossági felhasználók illetőleg az elkülönített vízhasználók esetében a szolgáltatót, míg a nem lakossági felhasználók illetőleg az elkülönített vízhasználók esetében – a közintézmények kivételével –, az új felhasználót illetőleg az elkülönített vízhasználókat terheli.

Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni, a felek által aláírt egy példányát a felhasználónak illetőleg az elkülönített vízhasználónak át kell adni, a másik példányát szolgáltató őrzi meg.

A szolgáltató jogosult a tulajdonjogot, a bérleti jogot, vagy hagyatékot bizonyító 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását igényelni az új felhasználótól, vagy az új elkülönített vízhasználótól. Ha a bejelentés határidőben történik, akkor a változás időpontjától, ha késve történik, akkor a késedelmes bejelentés időpontját követő hónaptól módosítja a számlázást a szolgáltató.

A bejelentés elmulasztása esetén a felhasználási helyen fennálló díjtartozás megfizetéséért és a szolgáltatót ért károkért az előző és az új felhasználó,

illetőleg elkülönített vízhasználó egyetemlegesen felel.

A felhasználó illetőleg az elkülönített vízhasználók változás bejelentése után, a feltételek teljesülése esetén az az ingatlan használatárra érvényes és igazolt jogcímmel rendelkezővel szerződést köt a szolgáltató.

(7. sz. melléklet – Változás bejelentéshez szükséges okmányok)

II. 3. 5. A felhasználó

képviselője személyében beállt változás

A felhasználó képviselője személyében beállt változást az új képviselőnek írásban kell bejelentenie, csatolva a többlakásos épület/társasház erre vonatkozó határozatát.

II. 3. 6. A közszolgáltatási

szerződés megszűnésének, szüneteltetésének, módosításának esetei

II. 3. 6. 1. Szerződés felmondása a felhasználó ill. az elkülönített

vízhasználó részéről

A közszolgáltatási szerződést közműves ivóvízellátás, valamint közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetén a felhasználó 30 napos határidővel felmondhatja. Ha a szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie. A közszolgáltatási szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett víziközmű- szolgáltatást.

A megkötött Mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználatot igénybe vevő 30 napos határidővel, írásban felmondhatja.

A Mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a szolgáltató köteles a felmondással egyidejűleg tájékoztatni.

A rendes felmondás joga nem korlátozható.

II. 3. 6. 2. Szerződés felmondása

a szolgáltató részéről

Termelési célú ivóvíz-felhasználás esetén, ha a felhasználó a felszólítás ellenére sem fizeti meg a szolgáltatás díját, a szolgáltató három hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel, írásban felmondhatja a közszolgáltatási szerződést.

A mellékszolgáltatási szerződés - e rendelet eltérő rendelkezése hiányában

- megszűnik, ha az elkülönített vízhasználó:

a) a tulajdonában álló mellékvízmérő leszerelését megakadályozó zárat vagy plombát megsérti, illetve eltávolítja vagy azokkal együtt a mellékvízmérőt a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott vízmérési helyről leszereli;

b) határidőben nem gondoskodik a mellékvízmérő hitelesítéséről vagy cseréjéről;

c) nem végezteti el a szolgáltatóval a mellékvízmérő felszerelését követően 8 napon belül a plombáltatást;

A mellékszolgáltatási szerződést az elkülönített vízhasználó 30 napos határidővel, a víziközmű-szolgáltató a fizetési késedelem miatt kezdeményezett fizetési meghagyás kibocsátását követő 15 napos határidővel felmondhatja. A víziközmű-szolgáltató mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a szerződés felmondásával egyidejűleg tájékoztatja a bekötési vízmérő szerinti felhasználót, valamint képviselőjét.

A megkötött Mellékszolgáltatási szerződést a szolgáltató két hónapon túli díjtartozás esetén további 30 napos határidővel felmondhatja.

Az elkülönített vízhasználatra vonatkozó Mellékszolgáltatási szerződést a szolgáltató jogosult felmondani 30 napos határidővel, amennyiben a felhasználó nem biztosítja évente legalább egy alkalommal a vízmérőhely hozzáférhetőségét.

A Mellékszolgáltatási szerződés felmondásáról a bekötési vízmérő felhasználóját a szolgáltató köteles tájékoztatni.

Amennyiben a szerződés felmondása a szolgáltatás megszüntetését is eredményezi, a megszüntetés, illetve a szolgáltatás újraindításának

költségei a felhasználót terhelik.

Ha a díjfizetés elmulasztása miatt a szolgáltató korlátozza, szünetelteti, vagy a közszolgáltatási szerződés felmondása mellett megszünteti a szolgáltatást, a bejelentett felhasználó változás esetén a régi és az új felhasználó egyetemlegesen felelős a költségek és szolgáltatási díjhátralék megfizetéséért.

A rendes felmondás joga nem korlátozható.

II. 3. 6.3. A szerződés megszűnésének egyéb esetei

A határozott időre kötött szerződés a határozott idő lejártával a felek külön intézkedése nélkül megszűnik. A felek a szerződést közös megegyezéssel bármikor megszűntethetik.

Az adott felhasználási helyre vonatkozó szerződés megszűnik, amennyiben a felhasználó vagy a Dunaújvárosi Víz-,Csatorna-Hőszolgáltató Kft. kezdeményezésére új szerződés kerül megkötésre.

Adott felhasználási hely tekintetében a közszolgáltatási szerződés megszűnik, ha

a) a felhasználó személyének megváltozása miatt a felhasználási helyre nézve a víziközmű-szolgáltató új közszolgáltatási szerződést kötött,

b) a felhasználási hely megszűnt, vagy

c) a víziközmű-szolgáltató a közszolgáltatási szerződést a víziközmű- szolgáltató azonnali hatállyal felmondta.

II. 3. 6.4. Azonnali hatályú felmondás – az azonnali felmondáshoz vezető súlyos

szerződésszegések

II. 3. 6.5. Védendő felhasználók

és az őket megillető kedvezmények kezelésének

rendje

A közszolgáltatási szerződést a szolgáltató azonnali hatállyal kizárólag akkor mondhatja fel, ha:

− annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez,

− a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, víziközmű-szolgáltató a felhasználót az együttműködésre a jogszabályi előírások szerint legalább kétszer (15 napos különbséggel) írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre,

− a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát,

− a felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű- hálózatot szabálytalanul használja és a szolgáltató a felhasználót az együttműködésre legalább kétszer (15 napos különbséggel) írásban felszólította, és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy

− a közműfejlesztési-hozzájárulás fizetésére kötelezett a rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát túllépi, és a szolgáltató általi felszólítás ellenére sem fizeti meg a különbözeti díjat.

A szerződés felmondását írásban kell közölni a felhasználóval.

A védendő felhasználói jogosultságot a felhasználónak kell igazolnia a szolgáltató felé és kérelmeznie kell a nyilvántartásba történő felvételt, 30 napnál nem régebbi, hiánytalanul kitöltött adatlap benyújtásával.

A lakossági felhasználó jogosultság alapján az alábbi védendő felhasználói körbe tartozhat:

- szociálisan védendő felhasználó,

- fogyatékkal élőként védendő felhasználó.

Ugyanazon felhasználó mindkét jogosultság alapján kérheti nyilvántartásba történő felvételét, de csak egy felhasználási hely vonatkozásában szerepelhet jogosultként. A nyilvántartásba történő felvételt követően a védendő felhasználó minden év március 31-ig illetve határozott jogosultság esetén a jogosultság lejáratát megelőzően köteles igazolni, hogy védettsége továbbra is fennáll.

Az a fogyatékkal élő, akinek a nyilvántartásba vételekor a szakorvosi vélemény kimondja, hogy állapotában nem várható jelentős javulás,

mentesül a védendő felhasználói körbe tartozás évenkénti igazolása alól. A védendő felhasználói jogosultság meghosszabbítása 30 napnál nem régebbi, hiánytalanul kitöltött adatlap benyújtásával igényelhető.

Abban az esetben, ha a nyilvántartásba történő felvétel során a szakorvosi vélemény nem mondta ki, hogy állapotában jelentős javulás nem várható, legalább minden év március 31. napját megelőző 15 nappal közérthetően, írásban, tértivevény szolgáltatással feladott levélben, számlalevélben vagy egyéb igazolható módon tájékoztatja az adatlap megküldése mellett, hogy jogosultságának meghosszabbítása 30 napnál nem régebbi, hiánytalanul kitöltött adatlap benyújtásával igényelhető.

Ha a védendő felhasználói jogosultság megszűnik vagy a felhasználó a határidőre történő éves igazolási kötelezettségét – a határidő lejártát 30 nappal megelőzően a víziközmű-szolgáltató által a részére megküldött írásbeli figyelemfelhívás ellenére - elmulasztja, akkor a védendő felhasználói nyilvántartásból törlésre kerül, a továbbiakban nem jogosult védendő felhasználói kedvezményre.

A védendő felhasználó köteles a védelemre jogosultságot adó körülmény megváltozását vagy megszűnését a szolgáltatónak 15 napon belül bejelenteni. A szolgáltató a felhasználót 15 napon belül értesíti a védendő felhasználói nyilvántartásba történő felvételről vagy törlésről.

II. 3. 6.6. A szociálisan védendő felhasználókra vonatkozó különös

szabályok

II. 3. 6.7. A fogyatékkal élőként védendő felhasználókra vonatkozó különös szabályok

A szociálisan rászoruló felhasználó nyilvántartásba történő felvételét/jogosultságának meghosszabbítását a (xxx.xxxxx.xx) weboldalon és a szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában elhelyezett, 30 napnál nem régebben kitöltött és aláírt adatlap benyújtásával igényelheti. (24. sz. melléklet)

A szociálisan rászoruló 12 naptári hónapon belül egy alkalommal kérheti részletfizetési kedvezmény vagy fizetési haladék alkalmazását. A szolgáltató a szociálisan rászoruló felhasználó fizetési kedvezményre vonatkozó kérelmét 15 napon belül érdemben megválaszolja. Részletfizetési kedvezmény és fizetési haladék csak olyan szociálisan rászoruló felhasználót illet meg, aki vállalja, hogy a részletfizetés, fizetési haladék igénybevételének időtartama alatt igénybe vett víziközmű- szolgáltatás díját és a tartozás részösszegeit, illetve a tartozás halasztott összegét a szolgáltatóval kötött megállapodás szerinti ütemezésben és határidőben kiegyenlíti. Ha a szociálisan rászoruló felhasználó a részletfizetési, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodás feltételeit megszegi, a szolgáltató a részletfizetésre, illetve fizetési haladékra vonatkozó megállapodást azonnali hatállyal felmondhatja. A részletfizetés, fizetési haladék időtartama alatt a kedvezménnyel érintett díjfizetési kötelezettség vonatkozásában a felhasználót kamat- és kötbér fizetési kötelezettség nem terheli. A részletfizetés időtartama nem lehet kevesebb, mint az igénylést megelőző 12 hónapban számlázott felhasználásból számított:

- 1 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 2 hónap,

- 3 havi átlagfogyasztás ellenértékét meg nem haladó tartozás esetén 5 hónap,

- 3 havi átlagfogyasztást meghaladó tartozás esetén 6 hónap.

A fizetési haladék időtartama legfeljebb 60 nap, különös méltánylást érdemlő esetben 90 nap. A fizetési haladék időtartamát a szolgáltató egyedi mérlegelés alapján engedélyezi.

A fogyatékkal élő felhasználó nyilvántartásba történő felvételét/jogosultságának meghosszabbítását a (xxx.xxxxx.xx) weboldalon és a szolgáltató ügyfélszolgálati irodájában elhelyezett, 30 napnál nem régebben kitöltött és aláírt adatlap benyújtásával igényelheti. (25. sz. melléklet)

A felhasználóval egy háztartásban élő fogyatékkal élő személyre tekintettel, a fogyatékkal élőnek nem minősülő felhasználó is kérheti a fogyatékkal élő személyek nyilvántartásába történő felvételét, de ugyanazon fogyatékkal élő személyre tekintettel csak egy felhasználó egy felhasználási hely vonatkozásában szerepelhet a nyilvántartásban jogosultként.

A vakok személyi járadékában vagy fogyatékossági támogatásban

részesülő személyt, mint fogyatékkal élő felhasználót nem kell személyes körülményeinek megfelelő, különleges bánásmódban részesíteni, ha vele együtt olyan nagykorú személy él, aki nem fogyatékkal élő felhasználó.

A fogyatékkal élő felhasználót megillető különleges bánásmód:

- havi (időközi) mérőleolvasás a felhasználási helyen,

- készpénzben történő számlakiegyenlítés a felhasználási helyen,

- a számla értelmezéséhez az érintett víziközmű-szolgáltató üzletszabályzata szerint nyújtott egyedi segítség (helyszíni számlamagyarázat, számlafordíttatás),

- az érintett víziközmű-szolgáltató üzletszabályzatában meghatározott, a fogyatékkal élők számára a víziközmű-szolgáltatás igénybevételét megkönnyítő egyéb szolgáltatás.

A lakossági felhasználónak a fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásába történő felvétel iránti kérelemben nyilatkoznia kell arról, hogy a különleges bánásmódok közül melyekre tart igényt. A fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő felhasználó a választott különleges bánásmódot évente legfeljebb két alkalommal módosíthatja.

A szolgáltató az igényelt szolgáltatást legkésőbb a nyilvántartásba vételt követő 30. naptól biztosítja, illetve az esetleges műszaki beavatkozást 30 napon belül kezdi meg. A fogyatékkal élő felhasználók nyilvántartásában szereplő lakossági felhasználó olyan igényét, amelyet a benyújtott iratok nem támasztanak alá, a szolgáltató nem köteles teljesíteni.

II. 3. 7. A közszolgáltatási szerződés megszűnése utáni

elszámolás

Ha szolgáltató vagy felhasználó kezdeményezi a közszolgáltatási szerződés felmondását az ellenőrző leolvasást szolgáltató végzi el, és fenti szabályok alapján készülnek a záró számlák.

Átalánydíjas felhasználók esetében a megszűnés napjára időarányosan történik a záró számla kiállítása.

Szolgáltató a kizárt felhasználási helyen a vízvételezési helyet is kizárja, plombával látja el, amely megakadályozza a szolgáltatás igénybevételét.

II. 3. 8. A szolgáltatás

szüneteltetése A felhasználó a víziközmű-szolgáltatóhoz intézett nyilatkozatával kezdeményezheti a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja. A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését - ha közműves ivóvízellátás, valamint szennyvízelvezetés és

-tisztítás is fennáll a felhasználási helyen - a víziközmű-szolgáltatási ágazatokra együttesen is lehet kezdeményezni.

A vízközmű szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt napon belül teljesíti.

A víziközmű-szolgáltatás a felhasználó kérésére legfeljebb 6 hónap időtartamra szüneteltethető, az alábbi feltételek együttes fennállása esetén:

a) a felhasználó írásban kéri a szüneteltetést és nyilatkozik, hogy a felhasználási helyen vízfelhasználásra nem kerül sor,

b) a felhasználó nyilatkozik, hogy nem a víziközmű-rendszerből származó egyéb vizet a szennyvíz-törzshálózatba nem kíván vezetni,

c) a szüneteltetés végrehajtásához a műszaki előfeltételek biztosítottak,

d) a felhasználó az üzletszabályzatban előírt egyéb feltételeket teljesítette.

A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetés végrehajtásával egy időben elszámoló számlát készít, melyet a felhasználó köteles a megjelölt fizetési határidőig kiegyenlíteni.

A víziközmű-szolgáltató a szüneteltetett víziközmű-szolgáltatás után szolgáltatási díjat nem számolhat fel.

A szüneteltetési kérelemhez mellékelni kell a szünetelés foganatosításával együtt járó költségek előzetes megfizetéséről szóló igazolást, és a felhasználási hely tulajdonosának hozzájárulását, amennyiben az nem azonos a felhasználóval.

II. 3. 8. 1. Vízellátás ideiglenes

szüneteltetése

A felhasználó/tulajdonos írásbeli megrendelése alapján történik, a megrendelő költségére. A Felhasználó tudomásul veszi, hogy amennyiben a

Felhasználó a szolgáltatás szüneteltetése alatt a víziközmű-hálózatot szabálytalanul használja, a Szolgáltató jogosult a 8. számú melléklet - Vízhasználó által fizetendő kötbér esetei és mértéke szerinti kötbért alkalmazni.

II. 3. 9. Szerződésszegés és jogkövetkezményei

II. 3. 9. 1. Szerződésszegés a szolgáltató részéről

A víziközmű-szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha

− nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót az előre tervezett karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról,

− a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg,

− a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti,

- olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a víziközmű-szolgáltatót kötelezi,

- a fogyasztásmérők hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az e rendeletben előírtaknak megfelelően nem értesítette,

− az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

II. 3. 9. 2. Szerződésszegés

a felhasználó részéről A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha

- a szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi,

- a víziközmű-szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

- a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget,

- a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe,

- a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy - ha erre jogszabály vagy megállapodás a felhasználót kötelezi - ezek javításáról vagy a cseréjéről, továbbá a vízmérési hely karbantartásáról, a fogyasztásmérő elfagyás elleni védelméről nem gondoskodik,

- az üzletszabályzatban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.

A szerződés nélküli vételezés is szabálytalan vételezésnek minősül.

A felhasználó az okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.

Szabálytalan víziközmű használat:

A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. működési területén vagy annak bármely határán a felhasználó vagy a szolgáltatást igénybe vevő (ide értve a szolgáltatást igénybe vevő más víziközmű szolgáltatót is, kapcsolódó víziközmű szolgáltatói szerződés meglététől függetlenül) szabálytalanul használja a víziközműveket, ha

a) ivóvízbekötést (csatlakozást) létesít vagy tart fent a Dunaújvárosi Víz-

,Csatorna-Hőszolgáltató Kft. (Szolgáltató) hozzájárulása nélkül, továbbá ivóvizet vételez a vízmérő megkerülésével, vagy kiiktatásával, továbbá a mérés befolyásolásával (a mérés befolyásolását

valószínűsíti, ha a vízmérő sérült, a vízmérőn az illetéktelen beavatkozás, leszerelés céljából felszerelt hatósági vagy szolgáltatói zár, plomba sérült) vagy hiteles mérő hiányában;

b) az ivóvíz közműhálózatba kapcsolt házi ivóvíz hálózatot helyi (egyedi) vízbeszerzéshez kapcsolt vezetékkel (hálózattal) összeköti;

c) szennyvízbekötést létesít a szolgáltató hozzájárulása nélkül, vagy az ingatlanon keletkező szennyvizet más módon a szennyvízelvezető közműbe vezeti;

d) a házi vízellátó rendszerből, vagy a szolgáltató hozzájárulásával felszerelt locsolási vízmérőn át vételezett vízből keletkezett szennyvizet a szolgáltató hozzájárulása nélkül a szennyvízelvezető közműbe juttatja;

e) csapadékvizet a szennyvízelvezető rendszerbe vezeti;

Elválasztott rendszerű szennyvízelvezető műbe csapadékvizet, egyesített rendszerű szennyvízelvezető műbe a víznyelőn keresztül szennyvizet, továbbá elválasztott rendszer esetén a csapadékvíz- elvezető műbe szennyvizet juttatni tilos;

Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésére kerül sor, a víziközmű-szolgáltató a jogellenes állapotot megszüntető kétszeri felszólítás után jogosult a

20. sz. melléklet szerinti kötbért kiszámlázni a bekötött ingatlan tulajdonosának. A kötbér mértéke: mivel a csapadékvíz szabálytalan bevezetése után a csapadék kevert szennyvíz lesz, a mindenkor érvényes szennyvíz gyűjtés és kezelés díjának kétszerese.

f) a szennyvízelvezető rendszerbe a hatályos jogszabály által meg nem engedett minőségű szennyvizet vezet be.

Ha az ellenőrzés során szolgáltató szerződésszegést állapít meg, arról fényképet vagy digitális felvételt készít. A fogyasztásmérő vagy bármely részének leszerelése esetén, a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok becsomagolt állapotáról fényképet vagy digitális felvételt kell készíteni.

Szabálytalan közműhasználat esetén a szolgáltató kötbér érvényesítésére jogosult. (8. számú melléklet - Vízhasználó által fizetendő kötbér esetei és mértéke) Amennyiben a felhasználó a záró bélyeg vagy plomba hiányát nem jelentette be, abban az esetben szolgáltató kártérítési igényt érvényesít, továbbá jogosult a szolgáltatás korlátozására és felfüggesztésére, ha a hiteles mérés feltételei a helyszínen nem állíthatók helyre.

Amennyiben a szolgáltató a szabálytalan közműhasználat kezdetét hitelt érdemlően nem bizonyítja, a szabálytalan használatot a közmű kiépítése és a rácsatlakozási lehetőség rendelkezésre állásának időpontjától, de legfeljebb a 2013. évi V. törvény szerinti elévülési idő tartamára visszamenőleg kell megállapítani.

A szabálytalan közműhasználat időszakára eső ivóvíz, illetve szennyvíz (csapadékvíz) mennyiséget a szolgáltató a mindenkor érvényes ivóvíz- szolgáltatási és szennyvízcsatorna használati díjjal számlázza.

Amennyiben a szolgáltató a víziközmű-szolgáltatást a felhasználó érdekkörében felmerülő mulasztás orvoslásától számított 3 napon belül nem állítja vissza, úgy köteles a lakossági felhasználóknak kötbért fizetni. Ennek mértéke a felhasználási helyen a kiesett napra eső víz alapdíj tízszerese, amelyet a szolgáltató a következő esedékes számlában jóváír.

A szolgáltatás nem szabályszerű igénybevétele, illegális vízvételezés! A szolgáltatás nem szabályszerű igénybevételével kapcsolatos eljárás:

• A Szolgáltató jogosult az ingatlanokon lévő víziközmű-hálózat, a

tűzoltási célt szolgáló külön vízvezeték-hálózat (tűzivíz hálózat) ellenőrzésére, amelyet az érintett felhasználó – előzetesen egyeztetett időpontban – köteles lehetővé tenni.

• Szolgáltató a szolgáltatás nem szabályszerű igénybevételével

kapcsolatosan tapasztalt rendellenességek esetén, a helyszínen ellenőrzést tart, melyről jegyzőkönyvet vesz fel. A jegyzőkönyvet a felhasználóval vagy megbízottjával, azok hiányában lehetőség szerint hatósági tanúkkal alá kell íratni, illetve azt is rögzíteni szükséges, amennyiben a felhasználó megtagadja az aláírást. Szolgáltató a felvett jegyzőkönyvből a felhasználó részére egy példányt biztosítani köteles.

• Az ellenőrzéskor a házi és a csatlakozó víziközmű-hálózaton észlelt az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetéséről a felhasználó gondoskodni köteles. Ha ezeknek a Szolgáltató felhívására határidőn belül nem tesz eleget – további feltételek teljesülése mellett –a település jegyzője kötelezi.

• Amennyiben a bekötési vagy mellékvízmérőn lévő bélyegzés vagy zár sérülését vagy hiányát észleli, Szolgáltató jogosult a sérülés vagy hiány észlelését megelőző leolvasás időpontjától a fogyasztást arányosítással vagy becsléssel megállapítani. Ebben az esetben Szolgáltató köteles a bekötési vagy mellékvízmérőt egy hiteles vízmérővel kicserélni.

• Illegális vízvételezés esetén a Szolgáltató jogosult az illegálisan vételezett vízmennyiség kiszámlázásáról intézkedni.

• Az illegális vízvételezés értékének számítása során figyelembe vett időtartam a legális vízfogyasztás helyreállítása és az illegális vízvételezés megállapítását megelőző legutolsó leolvasás közötti időszak.

• Ha Szolgáltató bizonyítani tudja, hogy az illegális vízvételezésre ennél hosszabb időtartamban került sor, akkor a számítás időalapja ez a hosszabb időtartam.

• díj számításának mennyiségi alapja vagy az illegális vízvételezés észlelése előtti egy év mért átlagfogyasztásnak vagy az illegális vízvételezés megszüntetését követő legális vízfogyasztás első három hónapja alapján mért átlagfogyasztásnak az illegális vízvételezés időtartamára vonatkozó arányos része.

• A Szolgáltató jogosult a legális vízvételezés állapotának visszaállításáig felmerülő igazolt költségeit a Felhasználóra vagy az elkülönített vízhasználóra áthárítani. A felderítéstől a legális állapot helyreállításáig eltelt időszak az illegális vízvételezés időszakát növeli.

• A szolgáltatói ellenőrzés nem mentesíti a felhasználót a tulajdonában lévő csatlakozó víziközmű-hálózat és házi ivóvízhálózat rendszeres ellenőrzésének és karbantartásának kötelezettsége alól.

Közterületi tűzcsapról történő illegális vízvételezés kezelése Illegális vízvételezés kezelése

Illegális vízvételezés esetén a Szolgáltató által megállapított, bizonyíthatóan

elfogyasztott vízmennyiség alapján a Szolgáltató számlát állít ki az ügyfél felé. Ebben az esetben az elvégzett kivizsgálás költségeit is az ügyfélre terheli.

Illegális vízvételezés szankcionálása

Amennyiben a Szolgáltató az ellenőrzési tevékenysége során bármilyen illegális, a vízhordási engedélytől vagy a vízhordási szerződésben foglaltaktól eltérő vízhordást tapasztal, jogosult az illegálisan vételezett vízmennyiség kiszámlázásáról intézkedni, továbbá a Szolgáltató jogosult a közterületi tűzcsapról történő vízvételezést a későbbiekben megtagadni.

(8. számú melléklet - Vízhasználó által fizetendő kötbér esetei és mértéke)

II. 4. VÍZIKÖZMŰVEK

ÜZEMVITELE

A víziközművek üzemeltetésének követelményeit a közcélú ivóvízművek; valamint a közcélú szennyvízelvezető és -tisztító művek üzemeltetése során teljesítendő vízügyi és vízvédelmi szakmai követelményekről, vizsgálatok köréről, valamint adatszolgáltatás tartalmáról szóló 16/2016. (V. 12.) BM rendelet tartalmazza.

A víziközművek (víztermelés és vízszolgáltatási rendszerek) szakszerű és biztonságos üzemeltetésével kapcsolatos műszaki, technológiai biztonságtechnikai, közegészségügyi, valamint környezet- és természetvédelmi előírásokat, továbbá az egyes tevékenységek gyakorlásának személyi feltételeit üzemeltetési szabályzatok határozzák meg.

Az üzemeltetési szabályzatot a fent hivatkozott XxXxX rendeletben foglaltak figyelembevételével a szolgáltató készíti el, melyet az illetékes vízügyi felügyelőség jóváhagyásával ad ki.

A szolgáltató valamennyi általa üzemeltetett víziközműre rendelkezik üzemeltetési szabályzattal, amelyeket az azokban foglalt előírások betartásával működtet.

II. 4. 1. A szolgáltatás folyamatossága

A szolgáltató az ivóvíz szolgáltatását legalább 1,5 és legfeljebb 6 bar hálózati nyomás mellett, a szolgáltatási ponton köteles teljesíteni. Az ettől (műszaki indokok, vagy a felhasználó igénye miatt) eltérő szolgáltatást a közszolgáltatási szerződésben rögzíteni kell.

Az ivóvízellátási, illetőleg szennyvízelvezetési szolgáltatás folyamatosan, de nem szünetmentesen valósul meg.

A szolgáltatás folyamatossága érdekében a szolgáltató olyan szervezett munkarendet, ügyeleti, készenléti szolgálatot biztosít, amely a hiba felmerülése esetén azonnal be tud avatkozni a nagyobb károk elhárítása és a szolgáltatás folyamatosságának helyreállítása érdekében.

A víziközmű és szennyvízelvezető hálózaton végzett tervszerű karbantartási munkák és üzemzavarok, az élet- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a vízbázis egyensúlyának megbomlása esetén, valamint mindezek megelőzése érdekében a szolgáltató a munkák elvégzéséhez szükséges mértékben és időtartamban jogosult az ivóvíz-szolgáltatás és a szennyvízelvezetés szüneteltetésére.

Ha a közműves ivóvízellátás előre tervezetten 12 órán át, üzemzavar esetén 6 órát meghaladóan, de kevesebb, mint 12 órán át szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő/nap mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24 óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap ivóvízmennyiséget biztosít a víziközmű-szolgáltató.

A víziközmű-szolgáltatás szüneteltetése a vízmérő berendezés kiszerelésével, a szennyvíz-bekötővezeték elzárásával és a szennyvíz- bekötővezeték folytonossági kapcsolatának a megszüntetésével történik.

1. A víziközmű-szolgáltató a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett a víziközmű-szolgáltatás korlátozása, illetve felfüggesztése körében az alábbi intézkedések megtételére jogosult:

a) a közüzemi ivóvíz-szolgáltatást külön berendezés beépítésével időben és mennyiségben korlátozhatja,

b) az átfolyó ivóvíz mennyiségét csökkentő szűkítőt helyezhet el,

d) előrefizetős mérőt helyezhet el, ha ebben és a fennálló tartozások megfizetésében a felhasználóval megállapodott, vagy

e) nem lakossági felhasználó esetében a közüzemi ivóvíz- szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a közszolgáltatási szerződést

felmondhatja.

Az (1) bekezdés nem alkalmazható egészségügyi és gyermekintézmények esetében, továbbá lakossági felhasználó részére végzett közműves szennyvízelvezetés és -tisztítás esetében.

2. Létfenntartási és a közegészségügyi vízigények teljesítését az illetékes népegészségügyi szerv ellenőrizheti, és szükség szerint intézkedik a víziközmű-szolgáltatóval szemben.

3. A víziközmű-szolgáltató az alábbi feltételek együttes fennállása esetében jogosult az (1) bekezdés szerinti intézkedések megtételére:

a) a lakossági felhasználó fizetési kötelezettségével 60 napot meghaladó késedelembe esett vagy az 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módot választó elkülönített vízhasználó hitelesítéssel nem rendelkező mellékvízmérőt működtet, valamint ha az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott módon nem teszi lehetővé a mellékvízmérő leolvasását,

b) a víziközmű-szolgáltató a felhasználót az (1) bekezdésben meghatározott következmények kilátásba helyezésével fizetési kötelezettsége teljesítésére a (4) bekezdésben foglaltak szerint legalább kétszer írásban felszólította, és a második felszólításban a szociálisan rászoruló felhasználó figyelmét felhívta az e törvény és a végrehajtására kiadott kormányrendelet alapján őt megillető kedvezményekre, valamint

c) a felhasználási hely fekvése szerint illetékes népegészségügyi szervet a (4) bekezdésben foglaltak szerint értesítette.

- Ha a víziközmű-szolgáltató és a lakossági felhasználó az (1) bekezdés d) pontjában foglaltak alkalmazásában állapodott meg, de az előrefizetős mérő alkalmazásában történt megállapodást követően az előrefizetős mérő a felhasználói díjfizetés hiánya miatt lezár, akkor az (1) bekezdés a)-c) pontjaiban foglaltak alkalmazhatóak.

4. A lakossági felhasználó (3) bekezdés b) pontja szerinti első felszólítása - a felhasználó elektronikus úton történő kapcsolattartásra is kiterjedő előzetes és kifejezett hozzájárulása esetén - elektronikusan, postai vagy a lakossági felhasználó általi átvétel igazolására alkalmas más egyéb módon, a felfüggesztés vagy a korlátozás lehetőségére vonatkozó második felszólítása tértivevényes levélben történik. Az illetékes népegészségügyi szervet a második felszólítással egyidejűleg, legalább 8 nappal az intézkedés bevezetését megelőzően kell értesíteni.

5. A létfenntartási és közegészségügyi vízigények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást a víziközmű-szolgáltató a kormányrendeletben meghatározottak szerint biztosítja.

6. A létfenntartási és közegészségügyi vízigényeknek eleget tevő ivóvízellátás érdekében a víziközmű-szolgáltató - az ellátásért felelős előzetes értesítése és a települési önkormányzat hozzájárulása esetében - a víziközmű tulajdonosának költségére közkifolyót helyezhet el. A közkifolyó üzemeltetésének költségeit a települési önkormányzat fizeti meg a víziközmű-szolgáltató részére.

7. A települési önkormányzat a (6) bekezdés szerinti hozzájárulását megadja, ha a víziközmű-szolgáltató igazolja, hogy az (1) bekezdés a), b) vagy d) pontja szerinti valamely intézkedés végrehajtását megkísérelte, de azt a felhasználó meghiúsította.

8. A víziközmű-szolgáltató a felhasználó fizetési kötelezettsége teljesítésének igazolását követően a víziközmű-szolgáltatást 3 naptári napon belül teljes körűen visszaállítja.

9. A víziközmű-szolgáltató a korlátozás, ill. felfüggesztés tevékenységei körében felmerülő költségeit - a (6) bekezdésben foglaltak kivételével - azzal a felhasználóval szemben jogosult érvényesíteni, akivel szemben fennálló közszolgáltatási szerződése körében azok felmerültek.

10. A közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátás akkor biztosított, ha az ivóvízellátás legalább 20 l/fő/nap mennyiségben a lakóhelytől számítottan legfeljebb 150 méter, közterületen megteendő távolságon belül elérhető. Négy emeletnél magasabb lifttel - vagy üzemképes lifttel - nem rendelkező lakóépület esetében négy emeletnél nem nagyobb szintkülönbséggel kell a közegészségügyi követelmények teljesítéséhez szükséges ivóvízellátást biztosítani.

11. Közszolgáltatási szerződés hiányában közműves ivóvizet a

közkifolyókról vagy más vízvételi helyről rendszeresen vételező természetes személyek számára az ivóvízellátást legalább 20 liter/fő/nap mennyiségben, a lakóhelytől számítottan legfeljebb 300 méter, közterületen megteendő távolságon belül szükséges biztosítani.

(12) A közegészségügyi ivóvízigénye kielégítése érdekében eljáró lakossági felhasználó az üzemképes lift használatában nem korlátozható.

Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a víziközmű-szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget előzetesen értesítenie kell.

A felhasználó a szolgáltatás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásokról a felhasználókat legalább három nappal korábban, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása, illetve szünetelése akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfenntartás és -fejlesztés vagy üzemzavar- elhárítás teszi indokolttá.

Vízkorlátozás bekövetkezhet, ha a szolgáltatásban rendelkezésre álló vízmennyiség természeti vagy egyéb elháríthatatlan okból csökken. A vízfogyasztás korlátozása külön jogszabály szerinti tervnek megfelelően történhet, melyet az érintett település polgármestere rendel el.

A vízkorlátozás közzétételéről és a végrehajtás ellenőrzéséről az adott település jegyzője gondoskodik.

A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztésének vagy korlátozásának és visszaállításának szabályai

1. A víziközmű-szolgáltató és a felhasználó eltérő írásos megállapodásának hiányában a lakossági felhasználóval szemben a közüzemi ivóvíz- szolgáltatás felfüggesztésére vagy korlátozására csak olyan időpontban kerülhet sor, amelyről a víziközmű-szolgáltató a lakossági felhasználót előre értesítette.

2. Lakossági felhasználóval szemben a víziközmű-szolgáltató által végrehajtott közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése esetében a létfenntartási és közegészségügyi vízigények egyidejű biztosításáról a Vksztv. 58. § (10) bekezdésében meghatározott módon és mértékben gondoskodni kell.

3. A közüzemi ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztését vagy korlátozását megelőző írásbeli jognyilatkozat akkor tekinthető közöltnek, ha azt a címzettnek vagy az átvételre jogosult más személynek tértivevény- szolgáltatással feladott küldeményként vagy egyéb igazolható módon kézbesítik.

4.A (3) bekezdésben foglaltakon túlmenően a postai szolgáltatásokról szóló törvény szerint tértivevény-szolgáltatással feladott küldeményként kézbesített jognyilatkozatot,

a) ha a címzett vagy az átvételre jogosult más személy a küldemény átvételét megtagadja, a kézbesítés megkísérlésének napján,

b) ha az „nem kereste” kézbesíthetetlenségi ok jelzésével érkezik vissza a feladóhoz, a második eredménytelen kézbesítési kísérletet követő ötödik munkanapon - az ellenkező bizonyításig -

kézbesítettnek kell tekinteni.

5. A lakossági felhasználó - ha a közüzemi ivóvíz-szolgáltatásra igényt tart - közüzemi díjtartozásának, valamint a korlátozás foganatosításával és visszaállításával kapcsolatban felmerülő díj rendezését a víziközmű- szolgáltató felé igazolni köteles. A víziközmű-szolgáltató ezen igazolás közlését követő 3 napon belül a víziközmű-szolgáltatást teljes körűen visszaállítja.

6. Ha a közműves ivóvízellátás előre tervezetten 12 órán át, üzemzavar esetén 6 órát meghaladóan, de kevesebb, mint 12 órán át szünetel, a víziközmű-szolgáltató az ivóvízszükséglet kielégítéséről legalább 10 liter/fő/nap mennyiségben köteles gondoskodni. A 12 órát meghaladó, de 24

óránál rövidebb szünetelés esetén legalább 20 liter/fő/nap, 24 órát meghaladóan legalább 30 liter/fő/nap ivóvízmennyiséget biztosít a víziközmű-szolgáltató.

A (6) bekezdésben és a Vksztv. 58. § (11) bekezdésében meghatározott esetben az országos tisztifőorvos által elrendelt hőségriasztás időtartama alatt, az ellátásért felelős igénybejelentése esetén 50 liter/fő/nap mennyiségben biztosítja az ivóvizet a víziközmű-szolgáltató.

7. Ha a közműves ivóvízellátás megszüntetése a tűzivízhálózatot is érinti, a víziközmű-szolgáltatónak az illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget előzetesen értesítenie kell.

8. A felhasználó a közműves ivóvízellátás közérdekből történő korlátozását, illetve szüneteltetését kártalanítás nélkül tűrni köteles. Az előre tervezhető közérdekű tevékenység kapcsán felmerülő korlátozásról, illetve szünetelésről a felhasználókat legalább három nappal az intézkedést megelőzően, a helyben szokásos módon tájékoztatni kell.

9. Közérdekű korlátozás vagy szünetelés időtartama alatt a keletkezett hiba kivizsgálása és felszámolása végett a víziközmű-szolgáltató a felhasználási helyen rendkívüli ellenőrzést tarthat, amit a lakossági vízhasználó vagy képviselője időben és térben nem korlátozhat.

10. A közműves ivóvíz-szolgáltatás korlátozása, illetve szünetelése akkor közérdekű, ha azt a víziközmű biztonságos működtetésével összefüggő közegészségügyi helyzet, hálózatfenntartás és -fejlesztés vagy üzemzavar- elhárítás teszi indokolttá.

A közműves ivóvíz-szolgáltatás felfüggesztése vagy korlátozása alóli mentességre vonatkozó részletes szabályok

(1) Az egészségügyi és gyermekintézmények a Vksztv. 58. § (2) bekezdése szerinti kivételnek való megfelelőséget az alábbi dokumentumokkal igazolják:

a) az 1. § 8. pontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

b) az 1. § 14. pont a) pont aa) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

c) az 1. § 14. pont a) pont ab) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos közoktatási megállapodással,

d) a javítóintézet kivételével az 1. § 14. pont b) pont ba) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel,

e) a javítóintézet kivételével az 1. § 14. pont b) pont bb) alpontja szerinti intézmény alapító okirattal vagy működési engedéllyel és hatályos ellátási szerződéssel,

f) a javítóintézet alapító okirattal.

2. A víziközmű-szolgáltató a kivétel biztosítására irányuló kezdeményezés beérkezésétől számított 15 napon belül értesíti az intézményt, hogy az (1) bekezdésében hivatkozott feltételeknek

a) megfelel, valamint arról, hogy a kivételt részére mely időtartamra biztosítja vagy

b) nem felel meg, és tájékoztatást ad ennek indokáról is.

(3) A (2) bekezdés b) pontja szerinti elutasítás nem akadálya a kivétel ismételt kezdeményezésének.

(4) A víziközmű-szolgáltató a felfüggesztés vagy korlátozás időszaka alatti fogyasztásából eredő fizetési kötelezettségéről a felfüggesztés vagy korlátozás időszakát követő 10 napon belül tájékoztatja az érintett egészségügyi, illetve gyermekintézményt.

(5) A (4) bekezdés szerinti fizetési kötelezettséget egyenlő részletekben, minden hónap utolsó napjáig, legkésőbb a felfüggesztés vagy korlátozás időszakot követő december 31-éig kell teljesíteni. A víziközmű-szolgáltató az egészségügyi, valamint gyermekintézménnyel ettől eltérően is megállapodhat, azonban a kivétel biztosítását nem teheti függővé e megállapodás megkötésétől.

II.4.1.1. Időszakos korlátozásra Az időszakos, előre tervezhető szolgáltatás korlátozására vonatkozó

vonatkozó tájékoztatás

elmaradásának következményei

tájékoztatás elmaradása esetén, amennyiben a bejelentőnek a tájékoztatás elmaradásával ok-okozati összefüggésben, bizonyítható módon kára keletkezik, úgy kártérítési igénnyel fordulhat a Dunaújvárosi Víz-,Csatorna- Hőszolgáltató Kft. felé 3 napon belül.

Az eljárás a bejelentő írásbeli kérelme alapján indul. A bejelentő által megküldött kérelemre 30 napon belül a szolgáltató választ küld.

A 30 napos válaszadási határidő, a követelést alátámasztó bizonyíték, dokumentáció hiánya, helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén, 1 alkalommal, legfeljebb 30 nappal meghosszabbítható, pl. helyszíni vizsgálat vagy valamely hatóság megkeresésének szükségessége esetén vagy a fogyasztóval történő időpont egyeztetés sikertelensége miatt. A válaszadási határidő meghosszabbításáról és annak indokáról a bejelentő, a válaszadási határidő letelte előtt, írásban kap tájékoztatást. Az érdemi válaszadási határidőbe nem számít bele a megalapozottságot alátámasztó dokumentumok rendelkezésre bocsátásának, továbbá a szükséges hatósági egyeztetések és a helyszíni kivizsgálások időigénye. A megalapozott, vagy részben megalapozott kérelem esetén megállapodásban meghatározott határidőben és módon kerül a bejelentő számára kifizetésre a kártérítési összeg. Megalapozatlan kérelem esetén a fenti határidők szerint kap értesítést a bejelentő.

A szolgáltató akkor felel meg a vízminőségi elvárásoknak, ha a vízügyi hatóság által kiadott üzemeltetési engedélyben meghatározott vízminőségi paramétereket teljesíti, és a jogszabályokban előírtak szerint, a meghatározott vizsgálati paraméterekre a meghatározott gyakorisággal ellenőrzi a víz minőségét.

II. 4. 2. A szolgáltatott ivóvíz minősége

Amennyiben az elvárt vízminőséghez viszonyítottan kedvezőtlen vízminőségi (termékminőségi) vizsgálati eredmény születik, az adott vízmű termelő és tároló/szállító kapacitásának kihasználásával, javító intézkedések bevezetése mellett fenn kell tartani a szolgáltatás folyamatosságát, és egyben értesíteni kell az egészségügyi hatóságot.

Amennyiben a minőségi változás egészségügyi kockázatot jelent a fogyasztókra nézve, az ivóvíz-szolgáltatás szüneteltetését (leállítását) az egészségügyi hatóság rendeli/rendelheti el.

A felhasználók egészségét veszélyeztető vízminőség romlás esetén, a szolgáltatónak a megyei kormányhivatal népegészségügyi szakigazgatási szervvel történő egyeztetés alapján a vízminőség helyreállítása érdekében intézkednie, a víz fogyasztásának betiltását vagy korlátozását kezdeményeznie, és erről a felhasználókat értesítenie kell.

II. 4. 3. Vízkészletek védelme A vízigények kielégítése érdekében a vízgazdálkodással szemben

támasztott társadalmi elvárások, környezetvédelmi és közegészségügyi követelmények egyaránt megkívánják a vízkészletek mennyiségi és minőségi védelmét.

A vízbázisok, a távlati vízbázisok, valamint az ivóvízellátást szolgáló vízi létesítmények védelméről a 123/1997. (VII. 18.) számú, valamint a felszín alatti vizek védelmére vonatkozó 219/2004. (VII. 21.) számú Kormányrendelet rendelkezik.

Közcélú vízi létesítmény létesítéséhez, üzemeltetéséhez, vagy ilyen célt szolgáló vízhasználathoz, továbbá a jövőbeni ivóvízellátás célját szolgáló vízbázisok védelme érdekében védőidomot, védőterületet, védősávot kell kijelölni, melynek méretezése a hidrogeológiai adottságoktól, valamint a vízi létesítmény kapacitásától függ.

A védőidommal, védőterülettel, vagy védősávval érintett ingatlanok használatában a védelem érdekében elkerülhetetlenül szükséges a használati korlátozások bevezetése, mely vonatkozhat a vízi létesítmények közelében lévő felhasználókra is.

A szolgáltató víziközmű létesítményeinek üzemeltetésénél a fenti kormányrendeletekben foglaltak szerint jár el, és lehetőségei szerint a reá háruló vízbázis-védelmi feladatokat ellátja.

II. 4. 4. A közcsatornába

beengedhető szennyvíz minősége

A szennyvízelvezető törzshálózatba csak olyan összetételű szennyvíz, illetve szennyező anyag vezethető be, amely a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendeletben, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendeletben foglalt szabályozásnak, vagy a hatóság határozatában előírtaknak megfelel (18. sz. melléklet).

Tilos az olyan szennyezőanyag-tartalmú szennyvíz, illetve szennyező anyag bevezetése (bebocsátása), amely:

a) a szennyvízelvezető műben dolgozók egészségét - munkakörük ellátásával összefüggésben - veszélyezteti, és ezzel egészségkárosodást okoz vagy okozhat,

b) a szennyvízelvezető és -tisztító, valamint az iszapkezelő mű üzemszerű (rendeltetésszerű) működését akadályozza, veszélyezteti, a műtárgyakat, berendezéseket rongálja, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná teszi,

c) a szennyvízelvezető és -tisztítóműből kibocsátva környezetkárosodást, illetve a befogadó káros szennyezését okozhatja,

d) a szennyvíziszap környezetvédelmi követelményeknek megfelelő, biztonságos elhelyezését, lerakását, illetve felhasználását akadályozza.

A jegyző, a vízügyi, valamint a környezetvédelmi hatóság – mint az eljárásban közreműködő szakhatóság – állásfoglalására, megkeresésére figyelemmel az ingatlan tulajdonosát a szennyvízelvezető mű káros szennyezése esetén, illetve az ilyen szennyezés megelőzése érdekében a szennyvíz előzetes tisztításához szükséges berendezés létesítésére, korszerűsítésére, megfelelő üzemeltetésére kötelezi.

A szolgáltató a szennyvízelvezető műbe bebocsátott szennyvíz mennyiségét és minőségét gazdálkodó szervezet esetén előzetes értesítés nélkül ellenőrizheti, amelyet az nem akadályozhat.

A helyszíni ellenőrzésről jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyhez az ellenőrzött szervezet képviselője a meghatározott tények, bizonyítékok megjelölése mellett észrevételt tehet.

A felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet 27.§ (2) bekezdése és a 28.§ alapján az önellenőrzésre kötelezett kibocsátónak az önellenőrzési tervet első alkalommal a kibocsátási engedély hatálybalépését követő 60 napon belül kell benyújtani, melyet legalább 5 évente felül kell vizsgálni. Az önellenőrzési tervet szakértő is elkészítheti, és a vízvédelmi hatóság hagyja jóvá. Az önellenőrzési terv szerinti éves vizsgálati időpontokat a tárgyévet megelőző év november 30-áig be kell jelenteni a vízvédelmi hatóságnak, mely bejelentés nem minősül az önellenőrzési terv módosításának. Az önellenőrzési tervben rögzített ellenőrzések száma - az időszakos üzemek kivételével - egy naptári évben 2 alkalomnál kevesebb nem lehet.

A szolgáltató jogosult a fenti bebocsátók esetén is helyszíni ellenőrzéseket lefolytatni, amely a közcsatornába bebocsátott szennyvíz minőségének ellenőrzésén (18. sz. melléklet) túl kiterjed az önellenőrzési tervben rögzített feladatok ellenőrzésére is.

II. 4. 5. Csatornabírság A 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet kimondja, hogy a mellékletében foglalt, illetőleg a szennyvizet bebocsátó üzemre egyedileg megállapított a határértéket túllépő, bebocsátót csatornabírság fizetésére kell kötelezni.

A szolgáltató a megfelelő módon elvégzett ellenőrzés eredménye alapján elkészíti helyszíni vizsgálati szakvéleményét, melyet meg kell küldenie az ellenőrzött bebocsátó számára is.

Káros csatornaszennyezés megállapítása esetén a szolgáltató legkésőbb a tárgyévet követő év március 31-ig továbbítja a káros szennyezés

megállapítására vonatkozó valamennyi iratot és vizsgálati adatot a Közép- dunántúli Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség részére a csatornabírság kiszabására.

II. 4. 6. A tisztított szennyvíz

minősége

A szennyvíztisztító telepeken megtisztított szennyvíz minőségével szemben támasztott követelményeket, valamint a kibocsátás engedélyezését és szabályozását létesítmény esetében a felszíni vizek minősége védelmének szabályairól szóló 220/2004. (VII. 21.) Kormányrendelet, valamint a vízszennyező anyagok kibocsátásaira vonatkozó határértékekről és alkalmazásuk egyes szabályairól szóló 28/2004. (XII. 25.) KvVM rendelet határozza meg. Emellett az illetékes vízügyi és környezetvédelmi szakhatóságok által az egyes szennyvíztisztító művekre vízjogi üzemeltetési engedélyben kiadott technológiai és egyedi határértékek is irányadók.

Amennyiben az önkontroll rendszer keretében, illetve a környezetvédelmi hatóság által elvégzett vizsgálatok a meghatározott határértékeknél magasabb értékeket mutatnak, akkor a Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Vízügyi Felügyelőség szennyvízbírság kiszabását rendelheti el.

A szolgáltató a tisztított szennyvíz minőségében bekövetkezett hátrányos változás észlelésekor az okok felderítése és a minőségromlás megszüntetése érdekében köteles haladéktalanul intézkedni.

A javító intézkedések megtétele mellett az adott szennyvíztisztító telep, tisztító, tároló és szállító kapacitásának felhasználásával a szolgáltatás folyamatos teljesítését biztosítani kell, és mindaddig nem lehet szüneteltetni, míg erről a környezetvédelmi hatóság nem határoz.

II. 4. 7. Vízterhelési díj A környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, valamint a vonatkozó jogi szabályozás értelmében az élővízbe engedett tisztított szennyvíz meghatározott kémiai komponensei után vízterhelési díjat kell fizetni. A vízterhelési díj áthárítható a csatornát használó felhasználókra.

A vízterhelési díjat a szolgáltató az állami költségvetés részére fizeti be.

II. 5. HIBAELHÁRÍTÁS A VÍZIKÖZMŰVEKNÉL

A szolgáltató az általa üzemeltetett közműhálózatok közvezetéki szakaszán, a termeléstől a szolgáltatási pontig, valamint a szennyvízbekötés tisztítóaknájától a szennyvíztisztító telep kibocsátó műtárgyáig köteles hibaelhárítási tevékenységet végezni az esetleges súlyos anyagi károk megelőzése érdekében. Fentieken túl a fogyasztó megrendelésére és költségére a felhasználó felelősségi körébe tartozó, vízmérő utáni belső elzáró cseréjét is elvégzi a szolgáltató.

Szennyvízcsatorna bekötővezeték dugulása esetén, a dugulás helyétől függően kerül megállapításra a fogyasztói felelősség és költségviselés.

A hibaelhárítás érdekében végzett – vagy az azt támogató területfoglalások, forgalomkorlátozások, munkaterület kialakítások – a szolgáltatás folyamatosságáért tett közcélú tevékenységek, amelyeket az esetlegesen érintett felhasználók is kötelesek elősegíteni.

A helyreállítás során kötelezően betartandó minden vonatkozó utasítás és jogszabály, amely a hibahely későbbi rendeltetésszerű használatát biztosítja.

A vízszolgáltatással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos hibák gyors megszüntetése érdekében a szolgáltató folyamatos diszpécserszolgálatot működtet, amelynek elérhetőségét a 2. sz. melléklet tartalmazza.

A hibaelhárítás, illetve az ezzel kapcsolatos helyreállítás szakszerűtlensége, színvonala nem megfelelő, akkor a fogyasztó panasszal élhet a szolgáltató felé.

II. 5. 1. A hibaelhárítás rendje

a víziközműveknél

Az ellenőrzések során feltárt, valamint a bejelentett hibákat a szolgáltató lehetőségeihez mérten mihamarabb elhárítja. Hibabejelentést a 2. sz. mellékletben feltüntetett telefonszámokon lehet megtenni.

A szolgáltató a munkaidőn kívüli időszakra állandó készenléti szolgálatot tart fenn.

A diszpécser csoport által felvett hibákat rangsorolja, és saját hatáskörében dönti el, hogy a bejelentés kivizsgálására, illetve a hiba elhárítására milyen felszereléssel és hány fővel kell kivonulni, illetve milyen más egységeket kell bevonni az üzemzavar megszüntetésére.

Abban az esetben, ha a keletkezett hiba élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztet, annak elhárítását azonnal, de legkésőbb a bejelentés kézhezvételétől számított 1 órán belül meg kell kezdeni. Az elhárítást a lehetőségekhez mérten úgy kell megszervezni, hogy az a szolgáltatás folyamatos teljesítését ne akadályozza.

Olyan esetben, mikor ez elkerülhetetlen, a II. 4. 1. pontban részletezett minimum vízellátás biztosításával kell eljárni.

Amennyiben a javítás a felhasználót vagy az ingatlan tulajdonosát közvetlenül érinti (vízkorlátozás, ingatlanra történő belépés stb.), őket a szolgáltató értesíti. Ha lehetőség van rá, az elvégzett munka minőségét (környezet helyreállítása stb.) a felhasználóval vagy képviselőjével igazoltatni kell.

Különös figyelmet kell fordítani a vízóraaknában előforduló meghibásodások javítására. Egyértelműen tisztázni kell, hogy a meghibásodás a szolgáltatási határpont melyik oldalán történt, amit a felhasználóval szintén írásban rögzíteni kell. Jelenléte hiányában a házi vízvezetékrendszeren javítás nem végezhető, csak a vízelfolyás szüntetendő meg.

II. 6. VÍZMÉRŐ LEOLVASÁS,

SZOLGÁLTATÁS ELSZÁMOLÁSA

A vízmérővel ellátott felhasználási helyeken a szolgáltatás mérésének, elszámolásának alapja a vízmérő értékének leolvasása.

A bekötési vízmérők leolvasását a szolgáltató a következő periódusokban végzi:

• a családi házas, a telkes dunaújvárosi felhasználási helyeken évente legalább egy alkalommal;

• a nem lakossági felhasználóknál havonta;

• a tömbházas lakossági felhasználóknál szintén havonta bonyolítja le a szolgáltató.

A számlázási ütemtervnek megfelelően a dunaújvárosi telkes és családi házas felhasználók részére a szolgáltató három alkalommal – negyedéves ütemezés szerint – leolvasó lapot küld, amelyre a felhasználók feljegyzik a vízmérő állását (önleolvasás) és visszaküldik a számla elkészítéséhez. (9. sz. melléklet – Xxxxxxxx xxx – családi házas)

A mellékvízmérők leolvasását

• a tömbházas felhasználási helyeken évente legalább egyszer a szolgáltató végzi el.

A bekötési vízmérő tulajdonosával (társasház, szövetkezet, stb.) kötött szerződés szerint az elkülönített vízhasználók a szolgáltató által megküldött xxxxxxxx xxxxx (10. sz. melléklet – Xxxxxxxx lap – tömbházas) közlik a mellékvízmérők állását, vagy az átlagos fogyasztás figyelembevételével készül el az adott időszakra a számla. A mellékvízmérők és a bekötési vízmérők egyidejű leolvasásakor a bekötési vízmérő tulajdonosa részére elszámolás készül havonta, vagy a külön megállapodás szerint évenként egy alkalommal.

II. 6. 1. A vízmérő leolvasás

menete

II. 6. 1. 1. Mérőkapcsolattal

rendelkező felhasználási helyek kezelése

A fogyasztásmérők leolvasása

A fogyasztásmérő leolvasásának gyakoriságát a víziközmű-szolgáltató jogosult megállapítani azzal, hogy legalább évente egy alkalommal, a felhasználó kérésére negyedévente - a felhasználó értesítése mellett - köteles a fogyasztásmérő leolvasására.

A víziközmű-szolgáltató köteles legalább 5 napos időtartam megjelölésével a felhasználó figyelmét felhívni a leolvasás várható idejéről a leolvasás előtti utolsó számlában, számla mellékletében vagy egyéb módon.

Amennyiben a fogyasztásmérő leolvasását végző személy az előzetesen jelzett időpontban nem tudta rögzíteni a mérőállást, köteles értesítést hagyni a levélszekrényben vagy fellelhető módon a felhasználási helyen. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja a felhasználó figyelmét a leolvasás második megkísérlésének idejére, annak nem megfelelősége esetén az időpont-egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy a leolvasásra legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, a víziközmű- szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére és a leolvasás legkésőbbi időpontjára. A leolvasás időpontja tekintetében a víziközmű- szolgáltató és a felhasználó köteles megegyezni.

A felhasználónak a felajánlott 5 napos időtartamon belül meg kell határoznia azt az időpontot, amely számára megfelelő. Ha a megadott időtartamon belül nem tudja biztosítani a leolvasást, ezt a víziközmű-szolgáltató felé jeleznie kell legkésőbb az időtartam kezdetét megelőző napon.

Ha a fogyasztásmérő leolvasására legalább egy éven keresztül nem került sor, és a felhasználó a (7) bekezdés szerint nem jelentett be fogyasztásmérő állást, valamint távleolvasási adat sem áll rendelkezésre, a víziközmű-szolgáltató az ivóvíz- és a szennyvízmennyiséget az üzletszabályzatában meghatározott számítással vagy a legutolsó sikeres leolvasást megelőző 12 hónap átlagfogyasztását alapul véve állapítja meg, valamint bekötési mérővel rendelkező felhasználási helyek esetében a sikertelen leolvasást követően, legfeljebb 30 napon belül, a kibocsátott számlában, rögzített telefonhívás keretében vagy egyéb igazolható módon a víziközmű-szolgáltató köteles a felhasználó figyelmét felhívni arra, hogy legfeljebb két hónapon belül egyeztesse le a soron kívüli leolvasás időpontját, és tegye lehetővé annak elvégzését. A víziközmű-szolgáltató a soron kívüli leolvasás elvégzésére legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít. Az értesítésnek tartalmaznia kell a víziközmű- szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségét is.

Ha a fenti értesítések ellenére a felhasználó nem él az időpont-egyeztetés lehetőségével, vagy az egyeztetett időpontban nem biztosítja a leolvasás elvégzését, a víziközmű-szolgáltatót a leolvasás elmaradásáért nem terheli felelősség.

A víziközmű-szolgáltató által végzett időszakos vagy eseti leolvasás nem mentesíti a felhasználót az üzletszabályzatban meghatározott rendszeres mérőleolvasás és annak bejelentése alól.

A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltatóval, illetve a fogyasztásmérő leolvasását végző személlyel együttműködni, a fogyasztásmérőhöz való hozzáférést biztosítani.

Szolgáltató xxxxxxxxx alkalmával észlelt, az azt megelőző 12 havi átlagfogyasztást 50%-al meghaladó fogyasztásról a felhasználót a leolvasással egyidejűleg tájékoztatja, ennek tényét a „Vízmérő leolvasó lap”- on felhasználó aláírásával igazolja.

II. 6. 1. 2. Nem mérőkapcsolatos bekötési vízmérőhelyek kezelése

• Amennyiben a vízmérőhelyhez a szolgáltató részére nem biztosított a hozzáférés, a szolgáltató értesítést hagy a helyszínen az ismételt vízmérő leolvasás időpontjáról.

• Ha az ismételt vízmérő leolvasás időpontjában sem biztosított a hozzáférés, a szolgáltató a vízmérőállás bejelentéséhez nyomtatványt hagy a helyszínen (9. sz. melléklet).

II. 6. 1. 3. Árváltozás esetén alkalmazandó eljárások

A MEKH által történt díjváltoztatás esetén a szolgáltató honlapján, illetve számlához mellékelt tájékoztatóban értesíti a felhasználókat. A szolgáltató rendkívüli mérő-leolvasással vagy felhasználók részére kiküldött vízmérő leolvasó lapon az általuk bevallott vízmérő állás adatait figyelembe véve, a díjváltozás időpontjára történő arányosítással határozza meg a díjváltozás előtti időszak vízfogyasztását.

Amennyiben felhasználó nem biztosítja a leolvasást, illetve nem szolgáltat adatot, a II.6.1.1. pont rendelkezései az irányadóak.

II. 6. 1. 4. Szolgáltatás

elszámolása

II. 6. 1. 4.1. Ivóvíz mennyiségének meghatározása

Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából a bekötési vízmérő az irányadó, az elszámolás a bekötési mérő adatán alapul. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet – eltérő megállapodás hiányában - a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a Szolgáltatónak megfizetni.

Megállapodást köthet:

A) A Szolgáltató és a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó vagy annak képviselője arról, hogy a bekötési vízmérő és a mellékvízmérőkön leolvasott fogyasztási értékek különbözetét az elkülönített vízhasználók fizetik meg a Szolgáltató részére a megállapodásban rögzített felosztás szerint. Ilyen megállapodás megkötését a bekötési vízmérő Felhasználója vagy annak képviselője írásban kezdeményezheti a Szolgáltatónál.

A megállapodás megkötésének feltételei:

a) A bekötési vízmérő Felhasználója, vagy az ingatlan tulajdonosa részéről csatolt, a Korm. rendelet 5. sz. melléklete I. pontjában meghatározott jogosultsággal rendelkező személy által készített az ingatlan teljes házi ivóvízhálózatát ábrázoló felmérési terv és műszaki leírás. A terveknek és a műszaki leírásnak tartalmaznia kell a felhasználási hely összes, valamennyi vízvételezésre alkalmas pontján felszerelt, hiteles és a Szolgáltató által plombázott mellékvízmérőket, és a tervnek a valóságnak megfelelő állapotot kell ábrázolnia.

b) A mellékvízmérő beépítésének meg kell felelnie a vonatkozó műszaki előírásokban foglalt szabályoknak.

c) A tervnek és a beépítettség műszaki leírásának valósággal való egyezését a Szolgáltató jogosult ellenőrizni, a számlázási rendszerében szereplő adatokkal összevetni, eltérések esetén észrevételt tenni és a tervek kiegészítését kérni.

d) A helyszíni ellenőrzések lehetőségét a bekötési vízmérő szerinti Felhasználó és az elkülönített ingatlanrészek vízhasználói kötelesek előre egyeztetett időpontban biztosítani a Szolgáltató számára, a tervező és Felhasználók jogosultak azon részt venni.

A műszaki leírásnak tartalmaznia kell a bekötési vízmérő, az elkülönített felhasználási helyek és a Felhasználók azonosítására szolgáló adatokat (felhasználói nevek, felhasználási helyek címei /fszt., emelet, ajtó, stb./, közösségi helyiségek, kerti csapok, locsoló, öntözőrendszerek, tűzcsapok, stb.).

e) A bekötési vízmérős és a mellékvízmérős felhasználási helyeken a Szolgáltató felé díjtartozás ne álljon fenn. Amennyiben a Szolgáltató valamelyik mellékszolgáltatási szerződést felmondja, a bekötési vízmérő Felhasználójával kötött megállapodás hatályát veszti.

f) A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó köteles a Szolgáltató számlázási rendjének megfelelő időpontokban, egyidejűleg leolvasott mérőállásokat közölni, illetve a szolgáltatói leolvasás időpontjában minden mérési pont hozzáférhetőségét, illetve leolvashatóságát biztosítani.

Amennyiben a jogszabályokban vagy a megállapodásban meghatározott. feltételek valamelyike nem teljesül, a kötött megállapodás hatályát veszti, és a Szolgáltató továbbiakban a bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak számlázza. A megállapodás feltételeinek folyamatos teljesülését a Szolgáltató ellenőrzi.

B) a Törvény 52. §-a (2a) bekezdésének és a Kormányrendelet 62. §-a (5) bekezdésének értelmében a Szolgáltató és az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók (a továbbiakban: Felhasználó) arról, hogy a Szolgáltató a víziközmű-szolgáltatási díj

elszámolásának alapjául a továbbiakban a mellékvízmérőkön mért fogyasztást tekinti, amennyiben az alábbiakban felsorolt feltételek teljesülnek. Tehát a Szolgáltató a bekötési vízmérőre nem készít számlát sem a fogyasztási különbözetről, sem az alapdíjakról a megállapodás érvényessége alatt.

(Amennyiben a megállapodást kötő, eljáró személy nem a Szolgáltató nyilvántartásában szereplő bekötési vízmérő szerinti felhasználó, úgy az adott bekötési vízmérőhöz tartozó, mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók teljes bizonyító erejű magánokiratban kötelesek közölni a Szolgáltatóval a képviseletükben eljáró személy nevét és adatait.) A megállapodás feltételei: Előzetes feltételek – meglétük nélkül a megállapodás nem jöhet létre

1) A megállapodást kötő Felhasználó és az érintett elkülönített vízhasználók együttesen kötelesek kijelenteni a megállapodásban, hogy a Törvény 52. § (2a) bekezdésének a) és b) pontjának megfelelően:

„a) valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkezik és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel mérik, és

b) a mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.”

2) A Törvény 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási módra való áttérést az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók kérhetik, aláírásukkal igazolva ennek tényét.

Amennyiben a fenti aláírási lista nem teljes körű, mellékelni szükséges a közösség arról szóló okiratát (pl. SZMSZ, közgyűlési határozat), hogy a közösség többségi döntése is tekinthető hivatalos határozatnak.

3) A megállapodást kötő Felhasználó a csatlakozó hálózati szakasz megvalósulási állapotáról készített II. 6. 1. 4.1. pont szerinti épületgépészeti tervet a Szolgáltató rendelkezésére bocsátja.

Érvénybelépési feltételek –biztosításuk nélkül a megállapodás nem lép érvénybe

4) A bekötési vízmérő szerinti Felhasználó rendelkezzen aláírt és érvényes közszolgáltatási szerződéssel, és minden érintett elkülönített vízhasználó rendelkezzen aláírt és érvényes mellékszolgáltatási szerződéssel. A megállapodás megkötése, véglegesítése érdekében a Szolgáltató átadja a nyilvántartása szerinti főmérő-mellékmérő listát, melyből egyértelműen kiderül, hogy az adott mellékvízmérők hitelesek-e, illetve rendelkeznek-e aláírt és érvényes mellékszolgáltatási szerződéssel.

Amennyiben a listából kiderül, hogy a Szolgáltatónak nincs aláírt és érvényes szerződése a bekötési vízmérő szerinti Felhasználóval vagy az érintett elkülönített vízhasználók bármelyikével, úgy a szerződés megkötését, aláírását haladéktalanul pótolni szükséges.

5) A bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak és az érintett elkülönített vízhasználóknak a Szolgáltató felé lejárt határidejű díjtartozása nem állhat fenn.

Abban az esetben, ha az érintett felek bármelyike lejárt határidejű díjhátralékkal rendelkezik a Szolgáltató nyilvántartása szerint, arról a Szolgáltató írásban értesíti az érintettet és a tartozás tényéről a bekötési vízmérő szerinti Felhasználót.

6) A megállapodást kötő Felhasználó előre egyeztetett időpontban köteles biztosítani a Szolgáltató képviselője számára, hogy előzetes ellenőrző műszaki vizsgálatot végezhessen annak megállapítására, hogy

• az érintett felhasználási helyen a bekötési vízmérő mellett az

elkülönített vízhasználók elkülönített vízhasználati helye és más vízvételi helyek kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel rendelkeznek. (Törvény 52. § (2a) a) pontja.),

• a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható-e:

- a beépített mellékvízmérők beépítése szabályos-e (a szolgáltató csak vagy B vagy C pontossági osztályú, vízszintes mellékvízmérő beépítéseket fogad el, mert a vízszintesen beépített mellékvízmérők pontosabban mérnek, függőleges beépítésnél a szárnykerék tengelye vízszintes elrendezésű lesz, ami miatt mérési pontossága B pontosságú vízmérő esetén A osztályúra csökken, továbbá nem megengedett, hogy a vízmérő előtt és után is flexibilis csövek legyenek beépítve, mert ezek is rontják a vízmérő pontos mérését, ezek beépítése csak a gyártó által megadott egyenes szakaszokon kívül lehetséges),

- valamennyi vízvételi hely fogyasztását méri-e a mellékvízmérő,

- minden épületen belüli vízvételi helyen (lakás, közös helyiségekben, garázsokban, szemétledobókban, kukatárolókban, bérelt, vagy idegen tulajdonú helyiségekben stb.) a vízfogyasztás hiteles mellékvízmérővel mért-e.

Az ellenőrző vizsgálaton a megállapodást kötő Felhasználó köteles biztosítani a bekötési vízmérő, a mellékvízmérők és a csatlakozó hálózat egyidejű, részletes műszaki felülvizsgálatának és leolvasásának lehetőségét.

A víziközmű-szolgáltató a tervszerű ellenőrzést megelőzően legalább 15 nappal köteles az ellenőrzött vízhasználót az ellenőrzés időpontjáról tértivevény-szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon értesíteni. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató felhívja az ellenőrzött vízhasználó figyelmét az időpont egyeztetés lehetőségére - azzal, hogy az ellenőrzésre legalább heti egy munkanapon 20 óráig lehetőséget biztosít -, valamint a víziközmű-szolgáltató időpont-egyeztetésre alkalmas elérhetőségére.

7) Az előzetes ellenőrző vizsgálat során leolvasott mérőállások alapján a Szolgáltató soron kívüli számlát készít az elkülönített vízhasználóknak a leolvasott mérőállások szerinti fogyasztásról és az alapdíjakról, illetve a bekötési vízmérő Felhasználójának a leolvasott mérőállások szerinti fogyasztási különbözetről és az alapdíjakról. Az ellenőrzéskor leolvasott mérőállásoktól alkalmazza a Szolgáltató a Törvény 52. § (2a) bekezdése szerinti elszámolási mód alapján történő számlázást.

Felmondási feltételek – a feltételek valamelyikének - nem teljesítése esetén a megállapodást a Szolgáltató felmondja.

8) A felek megállapodást kötnek arról, hogy a mellékvízmérők és a bekötési vízmérő egyidejű leolvasására – a víziközmű-szolgáltató számlakészítési gyakorlatával összhangban – mely időpontban kerülhet sor a megállapodást kötő Felhasználó jelenlétében. A megállapodást kötő Felhasználó biztosítani köteles a megállapodás szerinti leolvasási időpontokban minden érintett mérési pont és vízmérő hozzáférhetőségét, illetve leolvashatóságát a Szolgáltató képviselője számára.

9) Ha a Vksztv. 52. § (2a) bekezdése alkalmazásánál a bekötési vízmérő, illetve az elkülönített vízhasználatok összesített fogyasztásának különbözete meghaladja az 5 százalékot, a csatlakozó hálózati szakasz esetleges vízveszteségének és elszámolatlan vízvételeinek (a továbbiakban együtt: elszámolatlan vízvétel) felülvizsgálata érdekében a víziközmű- szolgáltató a saját költségén, soron kívüli ellenőrzést végez.

A vizsgálatot az elszámolatlan vízvételre utaló leolvasási adat keletkezését követő 30 napon belül kell megkezdeni a megállapodást kötő Felhasználó

jelenlétében. Az ellenőrző vizsgálaton a megállapodást kötő Felhasználó köteles biztosítani a bekötési vízmérő és mellékvízmérők és a csatlakozó hálózat egyidejű helyszíni ellenőrzésének lehetőségét. Ha az ellenőrző vizsgálat azt állapítja meg, hogy a csatlakozó, illetve házi ivóvíz hálózati szakaszon az elfogadott mérési eltérést meghaladó vízfogyasztást elszámolatlan vízvétel okozta, és annak megszüntetéséről az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező elkülönített vízhasználók az ellenőrzést követő 20 napon belül nem gondoskodtak, az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözetének megfizetése az érintett mellékszolgáltatási szerződéssel rendelkező vízhasználókat – eltérő megállapodás hiányában – egyenlő arányban és egyetemlegesen terheli. Ez esetben a Szolgáltató az elfogadott mérési eltérést meghaladó vízfogyasztás számlázását az utolsó pontosnak tekintett mérőleolvasástól (mely mérőállástól a bekötési vízmérő, illetve az elkülönített vízhasználatok és más vízvételi helyek összesített fogyasztásának különbözete meghaladja az elfogadott mérési eltérést) az elszámolatlan vízvétel megszüntetéséig alkalmazhatja. Az elszámolatlan vízvétel megszüntetését és annak módját a megállapodást kötő Felhasználónak be kell jelentenie a Szolgáltató felé, mellékelve a bejelentéséhez az erről szóló dokumentációt (pl. számla).

Ha a (9) bekezdés szerinti ellenőrzés során megállapításra kerül, hogy a (8) bekezdésben meghatározott mérési különbözetet meghaladó vízfogyasztást nem a csatlakozó, illetve házi ivóvízhálózati szakaszon keletkezett elszámolatlan vízvétel okozta, az ellenőrzés költségeit, valamint a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők összesített fogyasztási különbözete alapján számított díjat a víziközmű-szolgáltató nem háríthatja át a felhasználókra.

10) A megállapodást kötő Felhasználó és az elkülönített vízhasználók felelősséget kell, hogy vállaljanak a fogyasztásmérők leszerelését megakadályozó egyedileg sorszámozott zárak (plombák) sértetlenségéért.

A megállapodást a felek határozatlan időre köthetik. A határozatlan időre kötött megállapodást a megállapodást kötő Felhasználó 30 napos határidővel írásban felmondhatja, mely esetben biztosítania szükséges a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők – jelenlétében történő – egyidejű leolvasásának lehetőségét.

A határozatlan időre kötött megállapodást a Szolgáltató felmondhatja abban az esetben, ha a meghatározott feltételek nem állnak fenn, így különösen:

- ha a Szolgáltatónak a bekötési vízmérő szerinti Felhasználóval nincs aláírt és érvényes közszolgáltatási szerződése, azt a Felhasználó nem pótolja, vagy a megállapodás időtartama alatt bekövetkező felhasználó változás esetében az új felhasználó nem köti meg a Szolgáltatóval;

- ha a Szolgáltatónak bármelyik elkülönített vízhasználóval nincs aláírt és érvényes mellékszolgáltatási szerződése, azt az elkülönített vízhasználó nem pótolja, vagy a megállapodás időtartama alatt bekövetkező felhasználó változás esetében az új elkülönített vízhasználó nem köti meg a Szolgáltatóval 30 napon belül;

- ha a Szolgáltató az elkülönített vízhasználóval kötött mellékszolgáltatási szerződést a Kormányrendeletben meghatározottak szerint felmondja

• lejárt határidejű díjtartozás miatt,

• a mellékvízmérő hitelesítési idejének lejárta miatt,

• mellékvízmérője az 6) és a 8) pont szerinti leolvasásának ellehetetlenítése miatt;

- ha a megállapodást kötő Felhasználó az 6), a 8) és a 9) pont szerinti ellenőrző vizsgálatok és mérőleolvasások teljes körű, egyidejű lebonyolításának lehetőségét nem biztosítja a Szolgáltató képviselője számára;

- ha a Szolgáltató a 8) pont szerinti rendszeres mérőleolvasás alkalmával a bekötési vízmérő, valamint az elkülönített vízhasználatok és más mérőberendezéssel ellátott vízvételi helyek összesített fogyasztásának különbözete az elfogadott mérési eltérésnél nagyobb és a 9) pont szerinti ellenőrző vizsgálat során a Szolgáltató képviselője nem talált műszaki okot az elfogadott mérési eltérésnél nagyobb különbözetre;

- ha a bekötési vízmérő vagy a mellékvízmérők leszerelését megakadályozó

zárak (plomba) sérültek, hiányoznak vagy nem a nyilvántartott sorszámmal rendelkeznek;

- ha a megállapodást kötő Felhasználótól az elkülönített vízhasználók a képviseleti jogosultságot írásban megvonják.

Amennyiben a Szolgáltató a megállapodást felmondja, arról az érintett feleket írásban köteles értesíteni. A jogszabályi környezet változása esetén, a megállapodást a Szolgáltató felmondhatja vagy módosítja a változásoknak megfelelően. Ebben az esetben Szolgáltató a továbbiakban a bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékvízmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti Felhasználónak számlázza. A megállapodás feltételeinek folyamatos teljesülését a Szolgáltató ellenőrzi.

II. 6. 1. 4.2. Szennyvíz mennyiségének meghatározása

A szennyvízelvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, vagy mérés hiányában az adott helyen fogyasztott vízmennyiség alapulvételével állapítható meg. Nem víziközműből származó víz azon mennyiségének mérésére, amelyet a felhasználó közüzemi szennyvízhálózatba vezet be, telki vízmérőt kell beépítenie, és kérnie kell annak leszerelést megakadályozó zárral vagy plombával történő ellátását a víziközmű-szolgáltatótól.

Nem vehető figyelembe a szennyvíz mennyiségének meghatározásánál:

a) az a szennyvízmennyiség, ami az illetékes vízügyi hatóság engedélye alapján üzemeltetett, saját célú szennyvízelhelyező műben nyert elhelyezést,

b) az a szennyvízmennyiség, amelynek a közüzemi szennyvízhálózatba vezetését minőségi vagy egyéb okok miatt az illetékes vízügyi hatóság megtiltotta, és szakszerű, ártalommentes elhelyezését a Felhasználó igazolta,

c) az a vízmennyiség, amely a házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása következtében a környezetben elszivárgott,

d) elkülönített mérés hiányában a lakossági felhasználó által a házikert öntözéséhez május 1-jétől szeptember 30-ig terjedő időszakban az elszámolás alapjául szolgáló ivóvízfogyasztás 10 százaléka) a házi ivóvízhálózatra a Szolgáltató és a Felhasználó írásbeli megállapodása alapján telepített locsolási vízmérőn mért elkülönített locsolási vízhasználat, ha a d) pont szerinti kedvezmény igénybevételére nem kerül sor.

A csatornaszolgáltatás számlázása alól felmentést a Szolgáltató a Felhasználó kérelmére az alábbi esetekben adhat:

a) Csatornaszolgáltatás számlázása alóli mentesség csak abban az esetben adható, amennyiben az ingatlanára vonatkozóan érvényes építési engedéllyel rendelkezik a Felhasználó, és annak tényét írásban bejelentette a Szolgáltatónak, csatolva az építési engedély másolatát. A mentességet a Szolgáltató ebben az esetben az építkezés idejére adja ki. Az ingatlanra vonatkozó használatbavételi engedély kiadásának dátumától a Szolgáltató a felhasználási helyen csatornadíjat számláz.

b) Csatornaszolgáltatás számlázása alól az ingatlan nem mentesíthető, amennyiben az ingatlan területén kiépítésre került a szennyvíz bekötővezeték, de az ingatlan belső csatornahálózata nincs azzal összekötve.

A házi ivóvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat meghibásodása, csőtörés esetén, ha a Felhasználó ennek tényét dokumentummal támasztja alá (javítást igazoló számla, a biztosító felé benyújtott kárfelmérési jegyzőkönyv vagy a Szolgáltató helyszíni ellenőrzésekor készített jegyzőkönyv és fotó) és a Felhasználó írásbeli kérelemmel fordul a Szolgáltatóhoz, abban az esetben a Szolgáltató a meghibásodás időszakára a számított átlagfogyasztás feletti csatornadíjat jóváírja. Az elfolyt vízmennyiséget azonban teljes egészében, csökkentés nélkül a Szolgáltató a Felhasználónak kiszámlázza.

A meghibásodás időszakának a bejelentés dátumát megelőző utolsó mérőleolvasás időpontjától a hiba kijavításának napjáig, de legfeljebb a bejelentést követő 30. napig terjedő időszakot lehet tekinteni.

II. 6. 2. Pontossági vizsgálat

II. 6. 2. 1. Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának

megrendelése

II. 6. 2. 2. Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának menete

Ha a felhasználó az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő rendellenes működését vagy hibáját, sérülését észleli, köteles azt a víziközmű-szolgáltatónak haladéktalanul bejelenteni. A víziközmű- szolgáltató a bejelentéstől számított 8 napon belül köteles a kifogásolt fogyasztásmérőt ellenőrizni. Ha a fogyasztásmérő hibáját az ellenőrzés alátámasztja, a fogyasztásmérő cseréjéről annak tulajdonosa haladéktalanul köteles gondoskodni.

Ha valószínűsíthető, hogy a fogyasztásmérő rendellenesen működik, vagy ha a víziközmű-szolgáltató által elvégzett ellenőrzés során a megfelelő működés kérdésben a felek között vita alakul ki, a felhasználó, az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató kezdeményezi az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő mérésügyi hatósággal történő metrológiai pontossági ellenőrzését, és ha indokolt, független szakértővel történő metrológiai szerkezeti vizsgálatát (a továbbiakban együtt: pontossági vizsgálat).

A pontossági vizsgálatra nem kerül sor, ha a fogyasztásmérő tulajdonosa - az ellenérdekű fél részéről bejelentett kárigény tényének elismerésével együtt - haladéktalanul másik hiteles fogyasztásmérőt szerel fel.

A pontossági vizsgálat költségeit a kezdeményező fél megelőlegezi.

A pontossági vizsgálat kezdeményezését követő 8 napon belül a víziközmű- szolgáltató saját költségén másik hiteles fogyasztásmérőt szerel be.

A pontossági vizsgálat idejéről, helyéről az ellenőrzést végző hatóság az érintetteket legalább 5 nappal korábban, igazolható módon írásban értesíti. A pontossági vizsgálat végrehajtását az érintett felhasználó és az elkülönített vízhasználó vagy a víziközmű-szolgáltató távolléte nem akadályozza.

Ha a fogyasztásmérő rendellenes működése, vagy hibája, sérülése valamelyik fél szerződésszegő magatartásának a következménye, a fogyasztásmérő cseréjének és a pontossági vizsgálat elvégzésének díja, a szerződésszegés egyéb jogkövetkezményeivel együtt a szerződésszegő felet terheli.

A felhasználónak a pontossági vizsgálatot írásban kell megrendelnie (17. sz. melléklet).

Ezt követően a szolgáltató tájékoztatja a felhasználót a vizsgálat várható költségeiről, a költségviselés szabályairól és a vízmérő kiszerelésének időpontjáról.

A vízmérőt a felhasználó, vagy képviselőjének jelenlétében a szolgáltató szakemberei kiszerelik és zárt számozott szerelési zárral, valamint adatlappal ellátott ládában vagy lezárt, lepecsételt dobozban elhelyezik, melyről a szolgáltató jegyzőkönyvet vesz fel.

A vizsgálat időpontjáról a szolgáltató a felhasználót írásban értesíti, melyen a felhasználó is jelen lehet.

A láda vagy doboz felnyitása és a pontossági vizsgálat a Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) által akkreditált laboratóriumban végezhető el, amelynek eredményéről a mérési jegyzőkönyv egy példányával a felhasználó írásbeli értesítést kap.

Ha a felhasználó vitatja a pontossági vizsgálat eredményét, lehetősége van szerkezeti vizsgálatot kezdeményezni.

II. 6. 2. 3. Bekötési vízmérő pontossági vizsgálatának

fizetési feltételei

• Ha a vízmérő a vizsgálaton „megfelelő” minősítést kap, a felhasználónak utólagosan meg kell fizetnie a vizsgálat költségeit a szolgáltató Árszabályzatának díjtételei szerint (15. sz. melléklet).

• A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell

II. 6. 2. 4. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának

megrendelése

II. 6. 2. 5. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának menete

meghatározni.

• Amennyiben a felhasználó hibájából legalább kétszeri értesítés és legfeljebb 60 naptári napon belül nem lehet elvégezni a pontossági vizsgálatot, akkor a felhasználónak a rendkívüli mérőcsere költségeit meg kell térítenie.

Az elkülönített vízhasználónak a pontossági vizsgálatot írásban kell megrendelnie (17. sz. melléklet).

Ezt követően a szolgáltató tájékoztatja a z elkülönített vízhasználót a vizsgálat várható költségeiről, a költségviselés szabályairól és a vízmérő kiszerelésének időpontjáról.

A pontossági vizsgálat költségeit a kezdeményező fél megelőlegezi.

A pontossági vizsgálat kezdeményezését követő 8 napon belül a víziközmű- szolgáltató saját költségén másik hiteles fogyasztásmérőt szerel be.

A laboratóriumi pontossági ellenőrzést társaságunk kezdeményezésére vagy az elkülönített vízhasználó kezdeményezésére a MKEH által kijelölt, legközelebbi laboratóriuma végzi el.

A vízmérőt az elkülönített vízhasználó vagy képviselőjének jelenlétében a szolgáltató szakemberei kiszerelik és zárt számozott szerelési zárral, valamint adatlappal ellátott ládában vagy dobozban elhelyezik, melyről a szolgáltató jegyzőkönyvet vesz fel.

A vizsgálat MKEH által kijelölt helyszínéről és időpontjáról a z elkülönített vízhasználót előzetesen tájékoztatjuk, így lehetőség van a vizsgálaton való részvételre. A hatóság a vizsgálatot az érintettek távollétében is elvégzi. A pontossági ellenőrző mérésről jegyzőkönyv, majd bizonyítvány készül. A dokumentumokat a vizsgálat eredményéről adott tájékoztatás mellékleteként megküldjük az elkülönített vízhasználó részére.

Ha az elkülönített vízhasználó vitatja a pontossági vizsgálat eredményét, lehetősége van szerkezeti vizsgálatot kezdeményezni.

A hibás méréssel érintett időszakban a számlázás alapjául szolgáló ivóvíz és szennyvíz mennyiségét az utolsó mérési hiba nélküli elszámolási időszak

egy napra számított átlagfogyasztása és a hibás mérés alatt eltelt napok számának szorzataként kell meghatározni.

Ha a rendkívüli vizsgálaton a vízmérő megfelelt, a vízmérő mérése alapján megállapított vízfogyasztás módosítására nincs lehetőség, és a vizsgálat költsége az elkülönített vízhasználó terheli. A vizsgálat lebonyolítása során felmerült összes költségeinket érvényesítő díjról számlát bocsátunk ki, amelyet a vízdíjszámlával megegyező módon szedünk be, illetve a térítés megtagadása eljárást von maga után, mint a jogos vízdíjszámla hátralékba kerülésekor.

A vízmérő pontossági vizsgálaton való megfelelőség esetén az elkülönített vízhasználó további vizsgálati igénnyel élhet, kérheti a vízmérő szerkezeti vizsgálatát.

Amennyiben a vízmérő már nem hiteles, akkor csak metrológiai mérésre van lehetőség, amelyet ugyanúgy a laboratórium szakemberei végzik el, amennyiben mind a két fél a bevizsgálás eredményét elfogadja.

II. 6. 2. 6. Mellékvízmérő pontossági vizsgálatának

fizetési feltételei

• Ha a vízmérő a vizsgálaton „megfelelő” minősítést kap, az elkülönített vízhasználónak utólagosan meg kell fizetnie a vizsgálat költségeit a szolgáltató Árszabályzatának díjtételei szerint (17. sz. melléklet).

• Amennyiben a vízmérő „nem megfelelő” minősítést kap a vizsgálaton, és nem a szolgáltató/ minősített beszállítója által jutott z elkülönített vízhasználó birtokába, vagy annak garanciája lejárt, lehetőség van a vizsgálattal egyidejűleg z elkülönített vízhasználó helyszíni kérése alapján a vízmérő cseréjére.

Ha a vízmérő „nem megfelelő” minősítést kap a vizsgálaton, az esetleges szolgáltatási díjkorrekciót a szolgáltató az elkülönített vízhasználó és a felhasználó képviselőjének egyidejű tájékoztatása mellett végezheti el.

II. 7. VÍZMÉRŐCSERÉK

II. 7. 1. A bekötési vízmérők cseréjének rendje, gyakorisága

A mérésügyi hatóság által hitelesített fogyasztásmérő beépítéséről, cseréjéről, időszakos hitelesítéséről, kalibrálásáról a mérőeszköz tulajdonosa saját költségén köteles gondoskodni.

A bekötési vízmérők 8 évente esedékes cseréjéről és hitelesítéséről a szolgáltató tervezett vízmérőcserék keretében köteles gondoskodni, valamint a fogyasztón kívüli okból, (pl.: műszaki okok miatt a vízmérő megáll) ezen esetekben a szolgáltatót terheli a vízmérőcsere díja. A bekötési vízmérő a hitelesítést követő nyolcadik év december 31. napjáig hiteles, függetlenül a beszerelés napjától.

Az előírások szerint végzett tervezett vízmérőcserék mellett esetenként rendkívüli vízmérőcsere is szükséges lehet (pl. meghibásodás a felhasználónak felróható okokból vagy rongálás miatt, sérült vagy hiányzó vízmérő hitelesítési bélyegzés, illetve beszerelési zár, a felhasználó megrendelésére végzett mérőcsere), melynek díja a bekötési vízmérőn nyilvántartott felhasználót terheli.

A tervezett vízmérőcsere elvégzése a szolgáltató feladata, mely költségeinek viselése is a szolgáltatót terheli. A szolgáltatót terheli a rendkívüli vízmérő cserék végrehajtása és költségviselése azon esetekben, amikor a vízmérőcsere a közvezetéki szakasz, vagy a vízmérő nem külső behatásból, vagy a vízmérőhely karbantartásának elmaradásából eredő meghibásodása miatt szükséges.

Ha a felhasználó az előzetes értesítés nélkül tett felkeresés alkalmával a bekötési vízmérő azonnali cseréjéhez nem járult hozzá, a víziközmű- szolgáltató a cserét úgy köteles előkészíteni, hogy a munkavégzés időpontjáról tértivevény szolgáltatással feladott levélben vagy egyéb igazolható módon legalább 15 nappal megelőzően értesíti a felhasználót. Az értesítésben a víziközmű-szolgáltató köteles felajánlani - az értesítés kézhezvételétől számított 8. napig - az ettől eltérő alkalomra vonatkozó időpont egyeztetés lehetőségét azzal, hogy a cserére legalább heti egy munkanapon május 1-től szeptember 30-ig 7 és 20 óra között, október 1-től április 30-ig 7 és 19 óra között lehetőséget biztosít.

A felhasználó köteles a víziközmű-szolgáltató által megküldött értesítésben megjelölt vagy a közös megegyezéssel kijelölt időpontban a felhasználási helyhez tartozó mérőhelyen a munkavégzést lehetővé tenni.

Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő cseréjével egyidejűleg írásban, elektronikusan vagy digitálisan rögzíteni kell:

a) a fogyasztásmérő cseréjének okát;

b) a csere időpontját;

c) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő adatait (típus, gyári szám, átmérő, a hitelesítés dátuma) és mérőállását, állapotát;

d) a lecserélt és a felszerelt fogyasztásmérő leszerelést megakadályozó zárának vagy plombájának azonosítóját, azok darabszámát, továbbá a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát; valamint

e) a felhasználó vagy a képviselője, illetve a víziközmű-szolgáltató képviselőjének olvasható nevét és aláírását, illetve az aláírás esetleges megtagadásának tényét.

Az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérők és a leszerelésüket megakadályozó zárak sértetlen megőrzéséért és a vízmérési hely, valamint a fogyasztásmérő fagy elleni védelméért a bekötési vízmérő vonatkozásában a felhasználó, a mellékvízmérő vonatkozásában az elkülönített vízhasználó felelős. Mulasztás miatt megrongálódott vagy elveszett fogyasztásmérő javításának, pótlásának, szerelésének költségeit, továbbá valamennyi ezzel összefüggő kárt a felhasználó vagy az elkülönített vízhasználó a víziközmű-szolgáltatónak megtéríti.

Nem hivatkozhat a víziközmű-szolgáltató a felhasználónak a fogyasztásmérő állagmegóvásával kapcsolatos kötelezettsége megszegésére vagy a fogyasztásmérő leszerelését megakadályozó zár vagy plomba sérülésére, ha a víziközmű-szolgáltató nem tudja bizonyítani, hogy fogyasztásmérőt sérülésmentes állapotban, e rendeletben, valamint az

üzletszabályzatban meghatározott módon adta át a felhasználónak, vagy ha a fogyasztásmérő nem a felhasználó kizárólagos őrizetében van.

A víziközmű-szolgáltató az üzletszabályzatában foglaltak szerint jogosult a bekötési vízmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben meghatározott hitelesítési hatályán belüli cseréjére azzal, hogy erre legkorábban a bekötési vízmérő beépítését követő negyedik évben kerülhet sor.

II. 7. 2. A bekötési vízmérőcserék

végrehajtása és feldolgozása

• A tervezett vízmérőcserét megelőzően a szolgáltató értesíti a fogyasztót.

• A vízmérőcsere időszakára kiterjedő időszakos szolgáltatás- szüneteltetés előtt a szolgáltató tájékoztatja a fogyasztót az időszakos vízhiányról.

• A vízmérő kiszerelésekor a szolgáltató munkatársa jegyzőkönyvet vesz fel.

• A vízmérőcserét követően a szolgáltató a leszerelt vízmérőt érintetlen állapotában 8 napig megőrzi.

• Amennyiben a vízmérőcserét a szolgáltató a hitelesítési időn belül a felhasználónak felróható okból nem tudja elvégezni, a felhasználási helyet a továbbiakban átalánydíjasként tartja nyilván, és a jogszabályok szerinti átlag mennyiségeket számlázza a szolgáltató átalányfelmérése alapján.

II. 7. 3. Mellékvízmérő cseréje A mellékvízmérő az elkülönített vízhasználó tulajdonát képezi, ezért

megfelelő működéséről, hitelesítéséről, cseréjéről az elkülönített vízhasználónak (mellékvízmérő tulajdonosának) kell gondoskodnia.

Ha mellékvízmérők cseréjét nem a szolgáltató vagy megbízottja végzi, akkor a vállalkozó az adatok rögzítését köteles biztosítani. A vízmérő szakszerű beépítését a vízszolgáltató - térítés ellenében - ellenőrzi és a vízmérőt számozott műanyag zárral látja el. A leszerelt vízmérőt az adatszolgáltatásokkal együtt, a vállalkozó 8 napon belül a vízszolgáltatónak köteles bemutatni.

A fogyasztásmérő vagy bármely részének leszerelése esetén, a leszerelést megelőzően a fogyasztásmérőről és annak részeiről, valamint a leszerelést követően azok becsomagolt állapotáról, különös tekintettel a hatósági és szolgáltatói plombák sértetlenségét bizonyító fényképet vagy digitális felvételt kell készíteni.

A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőnek a mérésügyről szóló törvény végrehajtására kiadott kormányrendeletben előírt hitelesítési idejét nyilvántartja. Mellékvízmérő és telki vízmérő esetében a lejárati évben, legkésőbb október 31-ig tértivevény- szolgáltatással feladott levélben, a számlalevélben vagy egyéb igazolható módon felhívja az elkülönített vízhasználót a csere vagy az újrahitelesítés szükségességére, és az ezzel összefüggő teendőkre.

A Szolgáltató felhívása kiterjed arra is, hogy ha a mellékvízmérő cseréjéről az elkülönített vízhasználó határidőben nem gondoskodik, akkor az elkülönített vízhasználó felé Társaságunk kötbért nem érvényesít, azonban a mellékszolgáltatási szerződés megszűnik.

A víziközmű-szolgáltató az elkülönített vízhasználónak címzett felhívást tájékoztatásul a bekötési vízmérő szerinti felhasználó részére is megküldi.

A mellékvízmérők cseréje vagy újrahitelesítése alkalmával a víziközmű- szolgáltató által felszámítható díjtételeket a 23. számú melléklet tartalmazza.

II. 7. 3. 1. Mérőhelyek szakszerűségi vizsgálata

II. 8. A SZOLGÁLTATÁS

ELLENŐRZÉSE

II. 8. 1. Az ellenőrzési tevékenység általános leírása

A szolgáltató és szolgáltató által megbízott minősített beszállító a felhasználó megrendelésére és költségére köteles a mérőhely szakszerűségi vizsgálatát és szerelési zárakkal való ellátását elvégezni (például mellékvízmérő csere, új mérőhely kialakítása, átépítése és nyilvántartásba vétele esetén).

A szolgáltató által megbízott minősített beszállító a szakszerűségi vizsgálatokat a megrendeléstől számított két hónapon belül elvégzi.

A szolgáltató jogosult – a felhasználó elkülönített vízhasználási helyein – ellenőrzésre annak érdekében, hogy szolgáltatásai és azok igénybevétele a szerződési feltételekben, a jogszabályokban és a szabványokban foglaltaknak megfelelően történjen.

A felhasználási helyen, illetve az elkülönített felhasználói helyen (a továbbiakban együtt: ellenőrzött vízhasználó) az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérő, a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, továbbá a csatlakozó hálózat ellenőrzéséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv egy példányát az ellenőrzött vízhasználó rendelkezésére kell bocsátani.

Az ellenőrzés csak az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője jelenlétében folytatható le.

Előzetes értesítés nélkül a víziközmű-szolgáltató kizárólag munkanapokon, 9-17 óra között és abban az esetben tarthat ellenőrzést a lakossági vízhasználónál, ha az nem jár együtt az ott tartózkodó személyek és tevékenység indokolatlan zavarásával, továbbá ha ahhoz az ellenőrzött vízhasználó vagy képviselője hozzájárul. A hozzájárulás tényét a vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzési jegyzőkönyv megnyitásakor, erre vonatkozó tartalmú nyilatkozat aláírásával igazolja. A hozzájáruló nyilatkozatban az ellenőrzött lakossági vízhasználó vagy képviselője az ellenőrzés lehetőségét időben és térben korlátozhatja, amelyet az ellenőrzést végző tűrni köteles. A hozzájáruló nyilatkozatban meghatározott időben és térben történő korlátozás a nyilatkozat aláírását követően nem módosítható.

Az ellenőrzést végzőnek az ellenőrzés megkezdésekor egyértelműen közölnie kell az ellenőrzött vízhasználóval vagy a képviselőjével az eljárás célját. Előzetes értesítés nélküli ellenőrzés kezdeményezésekor tájékoztatni kell az ellenőrzött vízhasználót arról, hogy a hozzájárulása nélkül az ellenőrzésre nem kerül sor, továbbá hogy azt időben és térben korlátozhatja.

Az ellenőrzött vízhasználó vagy a képviselője köteles együttműködni az ellenőrzést végző személlyel, továbbá köteles a felhasználási helyre, illetve elkülönített felhasználói helyre történő bejutást és az ellenőrzést lehetővé tenni. Ha az ellenőrzött vízhasználó a helyszínről az ellenőrzés során - figyelmeztetés ellenére - távozik, ennek tényét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

A fogyasztásmérő, a plomba vagy a leszerelést megakadályozó zár állapotát és az aktuális mérőállást az ellenőrzés alkalmával felvett jegyzőkönyv rögzíti.

Ha a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzésen vagy a fogyasztásmérő leolvasásakor a házi ivóvíz- és szennyvízhálózat, illetve a csatlakozó hálózat közegészségügyi vagy műszaki szempontból nem megfelelő állapotát tapasztalja, határidő tűzésével a jegyzőkönyvben felszólítja az ellenőrzött vízhasználót a szükséges teendők elvégzésére, és erről tájékoztatja az illetékes népegészségügyi szervet. Külön kell felhívni az

ellenőrzött vízhasználó figyelmét arra, ha a házi ivóvízhálózat vagy a csatlakozó ivóvízhálózat állapota vagy anyaga miatt fennáll az ivóvízminőség-romlás veszélye, illetve ha a házi szennyvízhálózat vagy csatlakozó szennyvízhálózat hibája környezetszennyezést okoz vagy okozhat.

Ha a víziközmű-szolgáltató felhívására az ellenőrzött vízhasználó határidőn belül nem tesz eleget, a víziközmű-szolgáltató a közüzemi ivóvízellátást a korlátozhatja vagy felfüggesztheti.

Az ellenőrzött vízhasználónak vagy a képviselőjének az ellenőrzéssel, annak körülményeivel és eredményével kapcsolatos észrevételeit, az ellenőrzés részéről történő meghiúsításának vagy korlátozásának indokait, továbbá az ellenőrzés lefolytatásával és annak megállapításaival összefüggő víziközmű-szolgáltatói tájékoztatás tudomásul vételét a jegyzőkönyvben fel kell tüntetni.

Ellenőrzési rendellenesség feltárása esetén a felhasználó mulasztásából adódóan a szolgáltató az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

• az okozott kárt megtérítteti;

• a szerződési feltételekben, jogszabályokban, szabványokban foglalt feltételek kialakításának költségeit megtérítteti;

• érvényesíti elmaradt bevételeit, visszamenőleges követelést támaszt, amelynek időszaka a felhasználók nyilvántartásba vétele napjáig, vagy az összes vizsgálati szempontból mindent szabályosnak megállapító utolsó ellenőrzésig, de maximálisan 5 évig terjedhet. Az igénybe vett szolgáltatás mennyiségének meghatározása a vonatkozó jogszabályok alapján történik azon időszakok vonatkozásában, ahol a hiteles, szakszerűen beszerelt, és a szolgáltató nyilvántartásában szereplő vízmérő leolvasásán vagy a közös képviselő adatszolgáltatásán alapuló regisztrált fogyasztási adatok nem állnak rendelkezésre.

Amennyiben a felhasználó az előre egyeztetett időpontban szándékosan nem teszi lehetővé a felhasználási hely ellenőrzését, vagy a megkezdett ellenőrzést akadályozza, és nem járul hozzá a teljes körű tényfeltáráshoz, a szolgáltató jogosult a vélelmezett rendellenességet jegyzőkönyvezni, illetve ez alapján eljárni, és a fenti jogkövetkezményeket alkalmazni.

A felhasználó a szolgáltató költségeit (a fenti felsorolásnak megfelelően) az Árszabályzatban meghatározott tételében és összegében köteles megtéríteni. Amennyiben a felhasználó vitatja a követelés jogosságát, bírósági úton érvényesítheti azt.

II. 8. 2. Rendellenességek

vizsgálata

II. 8. 2. 1. A szolgáltatás megfelelő egységáron való vételezésének ellenőrzése

A szolgáltató jogosult helyszíni ellenőrzés során kivizsgálni, hogy a szolgáltatásvételezés jellege az alkalmazott egységáraknak megfelelő-e.

Amennyiben az adott felhasználási helyen rendellenesség tapasztalható, jogosult intézkedni egyrészt a számlázás során alkalmazott egységár módosításáról, másrészt az igénybe vett és a számlázott szolgáltatások egységár különbözetéből fakadó eltérés számlázásáról, majd a követelés érvényesítéséről, harmadrészt pedig az Árszabályzat szerinti ellenőrzési díjak érvényesítéséről.

Azon partnereknél, ahol azonos felhasználási helyen lakossági és nem lakossági szolgáltatás igénybevétele is történik, és azok elkülönített mérése nem, vagy csak aránytalan költségráfordítással valósítható meg, a díjak elszámolása felek (felhasználók) megállapodása alapján történik.

II. 8. 2. 2. A szolgáltatás vételezés mennyiségi mérésének

ellenőrzése

E tevékenysége során a szolgáltató jogosult ellenőrizni, hogy a felhasználó víz- és/vagy csatornahasználata legális bekötéseken keresztül valósul-e meg, vagyis nem történt-e a szolgáltató engedélye nélküli rácsatlakozás a

víz- és/vagy szennyvízhálózatra.

Amennyiben az adott felhasználási helyen rendellenesség tapasztalható, a szolgáltató intézkedik egyrészt a szerződés és/vagy jogszabály ellenes körülmények közötti szolgáltatás megszüntetéséről, másrészt a szerződés és/vagy jogszabály szerinti állapot helyreállításáról – melyeknek költségeit a fogyasztó viseli Árszabályzat szerint –, harmadrészt az igénybe vett szolgáltatás ellenértékének számlázásáról és érvényesítéséről, negyedrészt pedig az Árszabályzat szerinti ellenőrzési díjak érvényesítéséről.

A szolgáltató az e pontban tárgyalt szabálytalanságok esetén jogi eljárást (polgári, szabálysértési vagy büntetőeljárást) kezdeményezhet a nyilvántartásban szereplő felhasználóval szemben.

II. 8. 2. 3. A szerelési zárak és hitelesítési bélyegzés ellenőrzése

E tevékenysége során a szolgáltató jogosult ellenőrizni a felhasználási helyen a beszereléskor szabályosan elhelyezett beszerelési zárak és hitelesítési bélyegzés állapotának sértetlenségét.

Amennyiben a zár és/vagy bélyegzés sérült, rongált, vagy megbontott, azaz a szolgáltatás igénybevételének körülményeit befolyásolták, megtörténik a felhasználói felelősség megállapítása. Ennek során a szolgáltató intézkedik egyrészt a szerződés és/vagy jogszabály ellenes körülmények közötti szolgáltatás nyújtásának megszüntetéséről, másrészt a szerződés és/vagy jogszabály szerinti állapot helyreállításáról – amelyeknek költségeit a felhasználó viseli Árszabályzat szerint –, harmadrészt az igénybe vett szolgáltatás – a mérőhely hiteles mérésre való alkalmatlanságából fakadó – ellenértékének számlázásáról és érvényesítéséről, negyedrészt pedig az Árszabályzat szerinti ellenőrzési díjak érvényesítéséről.

II. 8. 2. 4. Saját kút használatának ellenőrzése

Amennyiben a helyszíni ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy a saját kút vezetékhálózat és a belső víziközmű vezetékhálózat kiépítése a vonatkozó jogszabályokkal, szabványokkal és szerződésekkel ellentétes, illetve a kút vízfelhasználásának szennyvízelvezetés szolgáltatás díjának elszámolására a szolgáltató felé történő bejelentés elmulasztásának hiányában nem került sor, a szolgáltató rendelkezik a vezetékhálózatok szétválasztásáról. Az igénybe vett csatornaszolgáltatás tekintetében (a fentebb taglaltakkal összhangban) visszamenőleges követelést alapít, valamint intézkedik az Árszabályzat szerinti ellenőrzési díjak érvényesítéséről is.

II. 8. 2. 5. A csapadékvíz elvezetésének ellenőrzése

A szolgáltató szennyvízelvezetési szolgáltatása, az elválasztott rendszerű szennyvízcsatorna hálózaton kizárólag a szennyvíz elvezetésére vonatkozik, így a helyszíni ellenőrzések során a szolgáltató vizsgálja, hogy a csapadékvizet a szennyvízhálózatba vezetik-e be. Amennyiben elválasztott rendszerű szennyvízelvezető hálózatba csapadékvíz bevezetésre kerül sor, a szolgáltató a jogellenes állapotot megszüntető kétszeri felszólítás után jogosult a 20. sz. melléklet szerint számított bevezetett csapadékvíz mennyiség után kötbért kiszámlázni a bekötött ingatlan tulajdonosának. A kötbér mértéke: mivel a csapadékvíz szabálytalan bevezetése után a csapadék kevert szennyvíz lesz, a mindenkor érvényes szennyvíz gyűjtés és kezelés díjának kétszerese.

A számlázás időpontjának alapja a Ptk. elévülési határidőre vonatkozó előírásai.

II. 8. 2. 6. A vízmérő ellenőrző

leolvasása

Ha bármilyen ok – például fogyasztói reklamáció, téves leolvasás gyanúja – szükségessé teszi a bekötési mérő korábban leolvasott értékének ellenőrzését, úgy azt a szolgáltató elszámolási időszakonként egy alkalommal díjmentesen elvégzi.

II. 8. 2. 7. A közmű térképek és

nyilvántartási adatok helyszíni ellenőrzése

A közmű térképek és egyéb nyilvántartások adatait a felhasználói ellenőrzések során a szolgáltató pontosítja. Ennek keretében az engedélyezési tervekhez képest végrehajtott, vagy nem engedélyeztetett, valamint a szolgáltatások jogszabály és/vagy szerződés szerinti igénybevételével ellentétes állapot feltárására is sor kerül.

II. 8. 2. 8. Átvizsgálás felhasználó

változás esetén

A felhasználó személyében történő változás esetén a víziközmű-szolgáltató a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvben rögzíti a fogyasztásmérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a leszerelést megakadályozó zár vagy plomba szemrevételezéssel megállapított állapotát, és minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyvnek a felhasználó által aláírt egy példányát a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére átadja, másik példányát megőrizi, és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatja.

A felhasználó változás bejelentési napjától az új felhasználót terheli a közszolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítése, ha a felhasználási helyen az előzetes írásbeli felszólítás ellenére a helyszíni ellenőrzést az új felhasználó vagy képviselője akadályozza.

Ha a víziközmű-szolgáltató az ellenőrzési feladatának a felhasználóváltás bejelentésétől számított 30 napon belül nem tesz eleget, nem hivatkozhat felhasználói szerződésszegésre, és ezen a jogcímen nem érvényesíthet igényt a felhasználóval szemben.

II. 8. 2. 9. Szüneteltetett felhasználási helyek ellenőrzése

A szüneteltetett felhasználási helyeket a szolgáltató évente legalább egy alkalommal jogosult ellenőrizni.

Amennyiben a szüneteltetett felhasználási helyen, az ellenőrzés során jogellenes szolgáltatás igénybevételt tapasztal a szolgáltató, a szolgáltatás igénybevételi lehetőségének megszüntetését követően – amelynek költségeit az ellenőrzési díjakkal együtt a felhasználó viseli az Árszabályzat megjelölt áron – az egyéb rendellenességek vizsgálatánál taglalt módon jár el a szolgáltató.

II. 8. 2. 10. A felhasználó felelősségkörébe tartozó vezetékszakaszon tapasztalt csőtörések kivizsgálása

A felhasználó felelősségkörébe tartozó vezetékszakaszon tapasztalt csőtörés esetén a felhasználónak a meghibásodás észlelésétől számított 10 napon belül lehetősége van helyszíni kivizsgálást kérni, 10 napon túl történő bejelentés esetén csak a biztosító jegyzőkönyve vagy a kivitelező által adott számlával bizonyíthatja a csőtörés tényét a felhasználó.

Amennyiben a csőtörés során az elfolyt vízmennyiség bizonyíthatóan nem a csatornahálózatba folyt, az átlagfogyasztás feletti csatornahasználati díj elengedésére kerül.

A házi ivóvízhálózaton történt meghibásodás esetén csökkent értékű szolgáltatás (a csőtörés során, a belső hálózaton elfolyt vízmennyiség nem került be a csatornahálózatba) bejelentését a szolgáltató jogosult kivizsgálni a számlamódosítás jogossága elbírálásának érdekében.

A belső vezeték meghibásodása miatti csökkent értékű szolgáltatás esetén a felhasználóval szemben fennálló követelés módosítása az alábbiak figyelembevételével hajtható végre:

• ha a meghibásodásból fakadó követeléscsökkentési igény bejelentése, valamint a meghibásodás/ helyreállítás felhasználó által jelzett időpontja között 10 napnál kevesebb telt el, akkor a bejelentést követő helyszíni ellenőrzés megállapításai elegendőek az esetleges követeléscsökkentés elvégzéséhez;

• ha a meghibásodásból fakadó követeléscsökkentési igény bejelentése, valamint a meghibásodás/ helyreállítás felhasználó által jelzett időpontja között 10 napnál több telt el, akkor az esetleges módosítás – a bejelentést követő helyszíni ellenőrzésen túl – csak a meghibásodást egyértelműen dokumentáló bizonylat (a szolgáltató által tett hivatalos nyilatkozat, megállapítás, hibaelhárításról készült számla, biztosítási kárfelvételi jegyzőkönyv) alapján végezhető el.

II. 8. 3. Egyéb bejelentések

kivizsgálása

Ellenőrzés keretében a szolgáltató jogosult az egyéb bejelentések kivizsgálására (a vízmérő nem mér, rendellenesen vagy hibásan működik, nem olvasható le, megrongálódott, elfagyott, eltűnt, közkútról, illetve tűzcsapról történő felhasználás bejelentése, átalányos fogyasztási helyeken felszámított átalány időszakos felülvizsgálata stb.).

A szolgáltató a bejelentést követő helyszíni ellenőrzés során megállapított és dokumentált tények szerint kialakított álláspontja alapján érvényesíti követeléseit, vagy végzi el a szükséges követelésmódosításokat.

III. fejezet

KÖZSZOLGÁLTATÁS

Települési folyékony hulladékkezelésre

vonatkozó közszolgáltatás

III. 1. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Ártalmatlanítás: Minden olyan kezelési művelet, amely nem hasznosítás; a művelet abban az esetben is ártalmatlanítás, ha az másodlagos jelleggel anyag- vagy energiakinyerést eredményez.

Hatóságok: Környezetvédelmi, természetvédelmi, vízügyi, népegészségügyi és építési I. fokú közigazgatási hatóságok.

Ingatlanhasználó: Az ingatlan birtokosa, tulajdonosa, vagyonkezelője, valamint a társasház és a lakásszövetkezet, aki (amely) a hulladékgazdálkodási közszolgáltatás igénybevételére köteles és akinek (amelynek) a közszolgáltató rendelkezésére áll.

Közműpótló létesítmény: Közcsatornával el nem látott területeken keletkező szennyvíz gyűjtésére, tárolására, kismértékű kezelésére szolgáló, az építésügyi, környezetvédelmi és közegészségügyi szabályoknak megfelelő, ingatlanon elhelyezett műtárgy vagy akna.

Közszolgáltató: : Az a hulladékgazdálkodási közszolgáltatási tevékenység minősítéséről szóló törvény szerint minősített nonprofit gazdasági társaság, amely a települési önkormányzattal kötött hulladékgazdálkodási közszolgáltatási szerződés alapján hulladékgazdálkodási közszolgáltatást lát el.

Szállítás: A települési folyékony hulladék telephelyen kívüli mozgatása, amelybe beletartozik a szállítmányozás és fuvarozás.

Települési folyékony hulladék: Az ingatlanon az emberi tevékenységből származó települési hulladékká

vált kommunális szennyvíz, illetve a jellegében és összetételében ehhez hasonló, azzal együtt kezelhető hulladékká vált folyadék, amelyet nem vezetnek el, nem bocsátanak ki szennyvízelvezető hálózaton, illetve nem kerül a szennyvíztisztítás folyamatán keresztül.

Települési folyékony hulladék

kezelésére irányuló közszolgáltatás:

A települési folyékony hulladék tárolására szolgáló közműpótló berendezés kiürítése (szippantása), a folyékony hulladék végleges befogadóba való ártalmatlanítási célú elszállítása és a befogadóba történő elhelyezése.

Végleges befogadó: A Dunaújvárosi Szennyvíztisztító Kft. (Dunaújváros, Siklói út) által üzemeltetett szennyvízbefogadó műtárgy.

III. 2. A TELEPÜLÉSI

FOLYÉKONY HULLADÉKKEZELÉSRE

VONATKOZÓ KÖZSZOLGÁLTATÁS

III. 2. 1. Talajvédelem Függetlenül a hulladékkeletkezés körülményeitől, alapvető követelmény a hulladék gyűjtése annak érdekében, hogy a környezet terhelése, szennyezése elkerülhető legyen, és a gyűjtést követően a szükséges kezelési műveletek megvalósíthatóak legyenek.

A hulladék nem locsolható szét a talajon, nem vezethető felszíni vízfolyásba.

III. 2. 2. A települési folyékony hulladékkezelés, mint közszolgáltatás célja

A közszolgáltatás célja a településtisztaság biztosítása, a közegészségügy, valamint az épített természeti környezet védelme, a közszolgáltatás kiszámítható, folyamatos és biztonságos ellátása, a tevékenység ellenőrizhetősége, a települési folyékony hulladék minél nagyobb arányú hasznosítása, annak ártalmatlanítása.

III. 2. 3. A települési folyékony

hulladékkezelési közszolgáltatásban érintettek köre

A közszolgáltatásba bevont település belterületén található minden olyan a közcsatornára rá nem kötött, vezetékes vagy saját ivóvízellátással rendelkező ingatlan tulajdonosa, akinek ingatlanán a számlázott, illetve az illetékes helyi önkormányzat rendelete szerint számított ivóvíz felhasználásnak megfelelő települési folyékony hulladék keletkezik.

Locsolási vízmérő létesítésével a szennyvízzé nem váló közüzemi ivóvíz mennyisége önállóan mérhető, utána települési folyékony hulladékkezelési közszolgáltatási díjat a közszolgáltató nem számláz ki.

III. 2. 4. A szolgáltatás

igénybevétele

A szolgáltatás (szippantás) elvégzésére az igény bejelenthető:

• személyesen a közszolgáltató telephelyén lévő irodájában (Dunaújváros, Xxxxxx xxxx 0.);

• telefonos ügyfélszolgálatán (25/411-653);

A közszolgáltató a települési folyékony hulladék elszállítását az ügyféllel egyeztetett időpontban elvégzi.

A szolgáltatás elvégzésére választható időpontok: szombat, vasárnap és munkaszüneti napok kivételével hétköznap 7.00 -13.00-ig.

III. 2. 5. A szolgáltatás

szüneteltetése

A közszolgáltatás ideiglenes szüneteltetése a fogyasztó kérésére történhet.

III. 2. 6. A gazdálkodó szervezetekre vonatkozó egyéb

rendelkezések

Ingatlantulajdonnal rendelkező gazdálkodó szervezet a gazdasági tevékenységével összefüggésben keletkezett települési folyékony hulladék kezelésére a közszolgáltatást nem köteles igénybe venni, ha a hulladék kezeléséről (hasznosításáról és ártalmatlanításáról) gondoskodik.

III. 3. SZERZŐDÉSKÖTÉSI KÖTELEZETTSÉG, SZERZŐDÉSI AJÁNLAT

A települési folyékony hulladék kezelésére vonatkozó kötelező közszolgáltatási szerződés létrejön írásba foglalás nélkül is a következő tények vagy körülmények valamelyikének fennállása, illetve bekövetkezése esetén:

• a közszolgáltató a szolgáltatást az ingatlantulajdonos számára felajánlja;

• a közszolgáltató a közszolgáltatás teljesítésére bizonyíthatóan rendelkezésre áll;

• a közszolgáltatás első igénybevételekor.

III. 3. 1. A szolgáltatási jogviszony alanyainak jogai és

kötelezettségei

III.3.1.1. A fogyasztók jogai

A fogyasztó az érvényben lévő jogszabályok alapján jogosult:

• a települési folyékony hulladékkezelés jogszabályi feltételek szerinti igénybevételére;

• a róla nyilvántartott adatokba betekinteni;

• a számára nem kielégítő ügyintézés esetén a közszolgáltató felügyeleti szerveinél, a területileg illetékes önkormányzatnál panaszt tenni;

• a szolgáltatással kapcsolatos panaszok, észrevételek, reklamációk bejelentésére, a panasz érdemi kivizsgálásának kérésére, illetőleg a vizsgálat eredményéről megfelelő tájékoztatásra 15 napon belül, amely egy alkalommal meghosszabbítható abban az esetben, ha a panasz kivizsgálása több időt igényel.

• jogos számlareklamáció esetén a közüzemi díj visszatérítésére, a közszolgáltató adminisztrációs hibájából eredő számlareklamáció esetén a késedelmi kamattal együtt;

• a szolgáltatás szüneteltetésének, illetve megszüntetésének igénylésére;

• a vonatkozó jogszabályok megismerésére.

III.3.1.2. A fogyasztók

kötelezettségei

A fogyasztó a jogviszony időtartama alatt köteles:

• a fogyasztó tulajdonát képező ingatlanon keletkező települési folyékony hulladék kezelésére irányuló kötelező közszolgáltatás igénybevételéhez az ingatlanán megfelelő közműpótló berendezést létesíteni, és a települési folyékony hulladékot ebben elhelyezni.

• biztosítani a közműpótló berendezés megközelíthetőségét;

• a települési folyékony hulladék elszállítását megrendelni a közszolgáltatónál;

• a közszolgáltatásért megállapított díjat a közszolgáltatónak a mindenkori számlán szereplő határidőig megfizetni;

• a közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni a személyes adatait (a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve), ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik;

• a közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni, amennyiben a fogyasztó az ingatlanon keletkezett szennyvizet, vagy annak egy részét a közműpótló berendezésbe mérés nélkül vezeti (pl. saját ásott vagy fúrt kútból vételezett víz), vagy mérése esetén a mért mennyiségekről a közszolgáltatót tájékoztatni.

III.3.1.3. A közszolgáltató jogai A közszolgáltató a jogviszony időtartama alatt jogosult:

• a közszolgáltatást az arra kötelezettek felé folyamatos rendelkezésre állással teljesíteni olyan formán, hogy a települési folyékony hulladék begyűjtését, elszállítását és ártalmatlanítási célú végleges elhelyezését csak jogszabályban meghatározott esetben szüneteltetheti, vagy korlátozhatja;

• a közszolgáltató a települési folyékony hulladék begyűjtését, elszállítását és ártalommentes végleges elhelyezését megtagadni, amennyiben

- a hulladék veszélyes hulladéknak minősül,

- a hulladék ismeretlen eredetű, a hulladék veszélytelenségének megállapításáig,

- a hulladék a kijelölt ártalmatlanító helyen szennyvízelvezető törzshálózatban vagy szennyvízelvezető műben nem helyezhető el;

• az általa teljesítendő többletszolgáltatásért az Árszabályzatban (15. sz. melléklet) meghatározott mértékű többletdíjat felszámolni, amennyiben az ingatlantulajdonos nem biztosítja a közműpótló berendezés megközelíthetőségét oly módon, hogy annak kiürítését a közszolgáltatást végző alapfelszereltségével el tudja látni;

• Amennyiben az igénybejelentő által jelzett folyékony hulladék mennyisége a tartálytérfogat háromnegyedét nem tölti ki, úgy a közszolgáltató jogosult szállítási díj tekintetében a háromnegyed tartálytérfogatnak megfelelő mennyiséget számlázni a megrendelő felé.

• a felhasználó által igénybe vett szolgáltatás díjának érvényesítésére;

• az Üzletszabályzatot a felhasználói igények kielégítése érdekében módosítani, és erről felhasználóit a xxx.xxxxx.xx weboldalon, valamint a közszolgáltató ügyfélszolgálati irodáiban elhelyezett tájékoztatókon értesíteni.

III. 3. 1. 4. A közszolgáltató

kötelezettségei

A közszolgáltató a jogviszony időtartama alatt köteles:

• betartani valamennyi szabályt, amely a hulladékkezelőre vonatkozik, ezeken túlmenően pedig mindazokat a feltételeket teljesíteni, amelyeket az illetékes önkormányzat helyi rendeletében előír;

• a közműpótló létesítményből a települési folyékony hulladék kitermelését és elszállítását kizárólag az erre a célra engedélyezett, zárt rendszerű, gépi üzemelésű, csepegés- és szóródás-mentes, bűz- és szaghatást kizáró célgéppel végezni. A közműpótló létesítményből a települési folyékony hulladék kitermelése, szállítása és leürítése közben szennyeződött területet azonnal fertőtleníteni kell;

• a közszolgáltató által használt szállítójárműveknek és egyéb technikai eszközöknek alapfelszereltségükben alkalmasnak kell lenniük a közműpótló berendezések kiürítésére. A szállító járműveknek alapfelszereltségükben legfeljebb 30 méter hosszú szívócsővel kell rendelkezniük, és alkalmasnak kell lenniük legfeljebb 5 méter mélységből a szennyvíz kiürítésére (szippantására);

• csak az alapfelszereltséget igénylő és az illetékes helyi önkormányzat által meghatározott telítettségű közműpótló berendezést kiüríteni az Árszabályzat (15. sz. melléklet) meghatározott közszolgáltatási díjért;

• a közszolgáltatást az arra kötelezettek felé folyamatos rendelkezésre állással teljesíteni úgy, hogy az ingatlantulajdonossal egyeztetett időpontban – munkaszüneti napok kivételével – begyűjti, és végleges ártalommentes elhelyezés végett az erre kijelölt befogadó helyre szállítja a települési folyékony hulladékot.

III. 3. 2. A felhasználó személyében történő változás

Az ingatlantulajdonos köteles a közszolgáltatónak 8 napon belül bejelenteni a személyes adatait (a közszolgáltatást igénybe vevő neve, lakcíme, születési helye és ideje, anyja neve), ha tulajdonosváltozás vagy egyéb ok folytán a közszolgáltatás igénybevételére kötelezetté válik.

(7. sz. melléklet – Változás bejelentéshez szükséges okmányok)

III. 4. A FOLYÉKONY HULLADÉKKEZELÉS DÍJA

A települési folyékony hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonosnak közszolgáltatási díjat kell fizetnie.

III. 4. 1. Egységnyi díjtétel A közműves csatornahálózattal el nem látott településrészeken keletkezett

lakossági folyékony hulladék kezelésének egységnyi díjtétele:

• Az egységnyi díjtétel az elszállított folyékony hulladék egységnyi térfogatának kezelési díja.

• A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és a szolgáltatási mennyiség szorzata.

III. 4. 2. A lakossági települési

folyékony hulladék ártalmatlanításának

támogatása

Lakossági települési folyékony hulladék esetében a közműves csatornahálózattal el nem látott településrészekről beszállított mennyiség után a települési önkormányzatok részére a nem közművel összegyűjtött háztartási szennyvíz begyűjtéséhez kapcsolódóan nyújtott támogatásról szóló 92/2013. (X. 10.) VM rendelet alapján igényelhető támogatás összegével csökkenteni kell a közszolgáltató lakossági fajlagos ráfordításait. A beszállított folyékony hulladék mennyisége után járó támogatással csökkentett díjat fizet a fogyasztó.

III. 4. 3. A közszolgáltatási díj fizetésének módja, határideje

a) A közműves csatornahálózattal ellátott településrészeken keletkezett lakossági folyékony hulladék esetében a közszolgáltató a szolgáltatás teljesítése után számlát bocsát ki az ingatlantulajdonos által fizetendő közszolgáltatási díjról, a III. 4. 3. pontban foglaltakra tekintettel. Az ingatlantulajdonos a közszolgáltatási díjat a közszolgáltató részére a teljesített közszolgáltatásra kibocsátott számla alapján utólag, a számlán feltüntetett fizetési határidőn belül köteles kiegyenlíteni.

b) A közműves csatornahálózattal el nem látott településrészeken keletkezett lakossági folyékony hulladék tekintetében az ingatlantulajdonos a közszolgáltató teljesítését követően kiállított számlája alapján köteles a közszolgáltatás díját kiegyenlíteni.

Az ingatlan tulajdonosa a közszolgáltatási díjat tartalmazó számla adataival és összegével kapcsolatban a közszolgáltatónál a számlában feltüntetett fizetési határidőn belül írásban kifogást emelhet.

A kifogásnak a számla kiegyenlítésére vonatkozó kötelezettség teljesítésére halasztó hatálya nincsen.

A kifogásra, a kézhezvételétől számított 15 napon belül a közszolgáltató vagy megbízottja válaszolni köteles.

A közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelő díjhátralék adók módjára behajtható köztartozás.

A közszolgáltatót megillető díjhátralék magába foglalja a tőkét, a Ptk. szerinti késedelmi kamatot, valamint a behajtás érdekében felmerült költségeket. A közszolgáltató a díjhátralék beszedése végett jogosult maga vagy megbízottja útján eljárni.

III. 4. 4. Szabálysértés Szabálysértést követ el és pénzbírsággal sújtható, aki

• települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatást jogosulatlanul végez;

• a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező helyi közszolgáltatást nem veszi igénybe;

• nem a közszolgáltató által nyújtott szolgáltatást veszi igénybe;

• a települési folyékony hulladékkal kapcsolatos kötelező közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges bejelentési kötelezettségének nem tesz eleget.

IV. fejezet

KÖZÜZEMI SZOLGÁLTATÁS

Távhőszolgáltatás

IV. 1. FOGALMI MEGHATÁROZÁSOK

Az Üzletszabályzat alkalmazásában a felhasználó és a szolgáltató közötti jogviszonyban irányadók a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 3.§-ban, a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 2.1.-2.1.8. pontjaiban, és a Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése a távhőszolgáltatásról, a lakossági távhőszolgáltatás díjalkalmazásának feltételeiről szóló 20/2012. (IV.13.) KR rendelet 1. § -ában meghatározott fogalmak.

Alapdíj A távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének fenntartásáért fizetendő éves díj.

Költségosztó hőmennyiség-mérő

A távhővel ellátott épület fogyasztói hőközpontjában, vagy hőfogadó állomásán elhelyezett hőfogyasztásmérő után, a felhasználó által, saját költségén vagy a Szolgáltató által felszerelt hőfogyasztásmérő, mely a fogyasztási hely valamely részének fogyasztását méri. Ez a mérő a hőközponti primer oldali elszámoló mérő költségosztó hőmennyiségmérője.

Csatlakozási pont A szolgáltatói és a felhasználói berendezés határán, találkozási pontján beépített elzáró szerelvénynek a felhasználó felé cső oldala, elzáró szerelvény hiányában a felhasználási helyet magában foglaló ingatlan (épület, építmény, telek) tulajdoni határa.

Díjfizető Épületrészenkénti díjmegosztás esetén az épületrésznek a közüzemi szerződésben megnevezett tulajdonosa, az e törvényben meghatározott esetekben az épület, építmény vagy az épületrész bérlője, használója.

Elszámolási időszak Azon legfeljebb 12 hónap hosszúságú időszak, amelyre vonatkozóan a felhasználási helyen igénybe vett fűtési hőmennyiség és ennek díja az épületrészek között megosztásra kerül.

Engedélyes A távhőtermelő létesítmény létesítésére, távhőtermelésre, valamint a távhőszolgáltatásra engedéllyel rendelkező.

Épületrész Az Üzletszabályzat alkalmazásában a távhővel ellátott épületnek, építménynek, ingatlannak funkcionálisan önálló, külön vagy közös tulajdonban lévő része (lakás, üzlethelyiség, lépcsőház stb.).

Felhasználási hely A felhasználó tulajdonában lévő, a közszolgáltatási szerződés tárgyát képező olyan épület, építmény, épületrész, amelynek távhőfogyasztása önállóan mérhető.

Felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználása

A felhasználási helyen egy elszámolási időszakban igénybe vett hőmennyiségnek és a felhasználási hely épületrészeinek távhőrendszerről fűtött – a számlázás alapjául szolgáló – légtérfogatának a hányadosa. (GJ/lm³)

Felhasználó A távhővel ellátott épületnek, építménynek, a törvényben meghatározott esetben az épületrésznek a távhőszolgáltatóval a távhő mérés szerint történő szolgáltatására vonatkozóan közüzemi szerződéses jogviszonyban álló tulajdonosa, több tulajdonos esetén a tulajdonosok közössége (a társasház, a lakásszövetkezet), a Ptk. szerinti közös tulajdon esetén a tulajdonostársak. Abban az esetben, ha a távhőfelhasználás a több személy tulajdonában lévő épület valamennyi épületrészében mérhető, a felhasználó az egyes épületrészek tulajdonosa is lehet. A felhasználó lehet lakossági vagy egyéb felhasználó.

Lakossági felhasználó A lakóépület és a vegyes célra használt épület tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes

épületrészek tulajdonosa, valamint a hitelszerződésből eredő kötelezettségeiknek eleget tenni nem tudó természetes személyek lakhatásának biztosításáról szóló törvény alapján a Nemzeti Eszközkezelő Zrt. által megvásárolt lakóingatlan bérlője.

Egyéb felhasználó A lakossági felhasználók között nem említett épület, építmény tulajdonosa, tulajdonosainak közössége, épületrészenkénti hőmennyiségmérés esetén az egyes épületrészek tulajdonosa.

Felhasználói berendezés A felhasználói hőközpont, a hőfogadó állomás, a felhasználói vezetékhálózat, a hőleadó készülékek, a hőhasznosító és keringtető berendezések, a tágulási tartály és a felhasználó által felszerelt fűtési és használati melegvíz-mérők, költségmegosztók.

Felhasználói vezetékhálózat Az a csővezetékrendszer, amely a hőnek hőhordozó közeg által, a

csatlakozási ponttól a felhasználói berendezésekhez való továbbítását szolgálja.

Főelosztó berendezés A központi hőenergia fejlesztőben termelt hőenergia szállítását és szétosztását biztosító berendezés, amely a termelői hőközpont része.

Hőközponti elszámoló hőmennyiségmérő (Szolgáltatói mérő)

Az ellátott épület hőközpontjában, vagy hőfogadó állomásán, a hőátadó egységben elhelyezett, az épület, fogyasztási hely teljes hőfelhasználását mérő primer oldalon elhelyezett elszámoló hőmennyiségmérő.

Fűtési idény Az év október hó 15. napja és a következő év április hó 15. napja közötti időszak.

Fűtési költségmegosztó A fűtési hőmennyiség megosztására alkalmas eszköz vagy műszer, amely megfelel a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról 157/2005. (VIII. 15.) Korm. rendelet fűtési költségmegosztók jellemzőiről szóló 5. melléklet szerinti jellemzőknek. Lehet elektronikus fűtési költségmegosztó, párologtatós fűtési költségmegosztó vagy fűtési költségmegosztás céljára alkalmazott hőfogyasztásmérő.

Fűtött légtérfogat (lm³) A távhővel ellátott épületrészeknek az önkormányzat 20/2012 (IV.13.) 1. § rendeletében meghatározott módon.

GJ (gigajoul) A hőenergia (hőmennyiség) mértékegysége.

Használati melegvíz (rövidítése: HMV)

Távhővel felmelegített közműves ivóvíz.

Hőfogadó állomás Egy épület vagy építmény távhőellátása céljából, a hőhordozó közeg fogadására, továbbítására szolgáló technológiai berendezés, ahol a felhasználók részére átadott távhőmennyiség mérése, mennyiségi szabályozása is történhet.

Hőközpont A hőhordozó közeg kiadására, elosztására, fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, illetőleg a távhő átadására szolgáló technológiai berendezés. A hőközpont lehet termelői hőközpont, szolgáltatói hőközpont és felhasználói hőközpont.

Külön kezelt intézmény Egyéb felhasználók közül a központi költségvetési szerv, a központi költségvetési szerv költségvetési intézménye, a helyi önkormányzat, a helyi önkormányzat költségvetési intézménye, valamint a normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézmény.

Szolgáltatói hőközpont Több épület vagy építmény távhővezeték-hálózat útján történő hőellátása céljából, az ellátandó épületeken vagy építményeken kívül, vagy azok

egyikében elhelyezett, a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, elosztására, mérésére szolgáló technológiai berendezés.

Felhasználói hőközpont Egy épület vagy építmény hőellátása céljából a hőhordozó közeg fogadására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, mérésére szolgáló technológiai berendezés.

Termelői hőközpont A távhő termelőjénél távhőellátás céljából hőhordozó közeg kiadására, továbbítására, elosztására, átalakítására, mennyiségének szabályozására, esetenként mérésére szolgáló technológiai berendezés.

HMV Költségmegosztó A felhasználási hely használati melegvíz-hálózatába beépített vízmennyiség-mérő (vízmérő), amely az épületrész melegvíz-kifolyócsapján vételezett (felhasznált) használati melegvíz mennyiségét méri, és amelyet önkormányzat rendelete távhőszolgáltatói elszámolási mérőnek nem minősített.

Szabálytalan vételezés A távhő felhasználásáról szóló közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás vagy a távhőnek szerződésszegő módon történő vételezése.

Szolgáltatói berendezés A távhőtermelő létesítmény, a távhővezeték-hálózat, a szolgáltatói hőközpont, az elszámolás alapjául szolgáló, a távhőszolgáltató tulajdonában lévő mérőeszközök, a hőközpont primer oldali főelzárói és mennyiségszabályozói.

Távhő Az a hőenergia, amelyet a távhőtermelő létesítményből hőhordozó közeg (hő, melegített víz) alkalmazásával, távhővezeték-hálózaton keresztül, üzletszerű tevékenység keretében a felhasználási helyre eljuttatnak.

Távhőszolgáltatás Az a közüzemi szolgáltatás, amely a felhasználónak a távhőtermelő létesítményből távhővezeték-hálózaton keresztül, az engedélyes által végzett, üzletszerű tevékenység keretében történő hőellátásával fűtési, illetve egyéb hőhasznosítási célú energiaellátásával valósul meg.

Távhőszolgáltató Az a gazdálkodó szervezet, amely meghatározott településen vagy a település meghatározott részén a távhő üzletszerű szolgáltatására engedélyt kapott.

Távhőtermelő létesítmény Az erőmű távhőszolgáltatási célra hőt termelő létesítménye, távhőt előállító

fűtőmű, kazántelep, kazán, hulladékégető mű, geotermikus energiát távhőszolgáltatás céljára kitermelő vagy más megújuló energiát (pl. biokazán, hőszivattyú, napkollektor) energiát távhőszolgáltatás céljára termelő és hulladékhő hasznosító távhőtermelő berendezés.

Távhővezeték-hálózat Az a csővezetékrendszer - a hozzá tartozó műtárgyakkal, hálózati szerelvényekkel, kapcsolódó automatikákkal, műszerekkel, elektromos berendezésekkel együtt -, amely a távhőnek (hőhordozó közegnek) a távhőtermelő létesítménytől a csatlakozási pontig történő szállításra szolgál. A távhővezeték-hálózat részei: a gerincvezeték, az elosztóvezeték, a bekötővezeték, valamint a szolgáltatói hőközpontból kiinduló és az átalakított hővel ellátott épület vagy építmény hőfogadó állomása főelzáró szerelvényéig, ennek hiányában a felhasználási helyet magába foglaló ingatlan telekhatáráig terjedő vezeték.

Termosztatikus radiátorszelep Olyan szabályozó szelep, amely a beállított értéken tartja a helyiség

hőmérsékletét a radiátorba jutó fűtővíz mennyiségének automatikus szabályozásával.

Üzletszabályzat A távhőszolgáltató által készített azon dokumentum, amely a helyi szolgáltatási sajátosságok figyelembevételével szabályozza a

távhőszolgáltató működését és meghatározza a távhőszolgáltató kötelezettségeit és jogait, szabályozza a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződéses viszonyát, a mérés és elszámolás rendjét, valamint a szolgáltatónak a felhasználóval, a fogyasztóvédelmi hatósággal és a felhasználók társadalmi érdekképviseleti szervezeteivel (a továbbiakban: felhasználói érdekképviselet) való együttműködését.

IV. 2. A SZOLGÁLTATÁS

IV. 2. 1. A szolgáltatás tartalma A távhőszolgáltatás a közüzemi szolgáltatások körébe tartozik,

nevezetesen:

• a lakossági és közületi távfűtés és HMV ellátása, valamint a Xxxxx Xxxxxxxxx Kórház gőzellátása, a gőz-melegvízellátása;

• a távhőenergia beszerzése, átvitele, elosztása, termelése és szolgáltatásának értékesítése;

• a távhőszolgáltatáshoz kapcsolódó vezetékek és berendezések üzemeltetése, tervezése, kivitelezése, karbantartása és üzemzavar elhárítása, valamint e rendszerek szükség szerinti felújítása;

• a távhőenergia értékesítéséhez kapcsolódó szolgáltatások, acélszerkezetű termékek gyártása, valamint épületgépészeti tervezési és kivitelezési tevékenység.

IV. 2. 2. Tájékoztatás a felhasználói igénybejelentésre

IV. 2. 2. 1. Előzetes tájékoztatás Az új felhasználási hely létrehozásában vagy a többletteljesítmény

lekötésében érdekelt építtető vagy megbízottja (tervező, kivitelező, a továbbiakban együtt: érdekelt) a távhőszolgáltatás, illetőleg a többletteljesítmény iránti igény kielégítésének műszaki-gazdasági feltételeiről még a konkrét igénybejelentés előtt előzetes tájékoztatást kérhet.

A szolgáltató együttműködik az érdekelttel a legkedvezőbb vételezési mód meghatározásában, majd a bejelentéstől számított 30 napon belül az előzetes tájékoztatást írásban a rendelkezésére bocsátja.

A szolgáltató előzetes tájékoztatása tartalmazza az érdekelt kérelmében előadott és ahhoz mellékelt iratokban, tervekben foglalt adatok és igények figyelembevételével a szükséges műszaki, gazdasági követelményeket, az esetleg fizetendő csatlakozási díj összegét, az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségességét és eljárás módját, valamint a tervező kérésére a felhasználói hőközpont kiviteli tervének elkészítéséhez szükséges adatokat.

IV. 2. 2. 2. Igénybejelentés a

felhasználó részéről

A távhőhálózatra csatlakozni szándékozó új, vagy a korábbinál nagyobb hőteljesítményt igénylő meglévő felhasználási hely tulajdonosa konkrét igényét, és az igénylő adatait az alábbi tartalommal kell a szolgáltatónak bejelentenie.

Lakossági felhasználó esetén:

• az igénylő (tulajdonos), vagy a közös képviselő adatai (név, állandó lakcím, levelezési cím, személyi igazolvány szám, anyja neve);

- amennyiben az igénylő a tulajdonos(ok) képviselője, akkor a képviseletre feljogosító irat,

- amennyiben az igénylő nem azonos a tulajdonossal, akkor a tulajdonos hozzájáruló nyilatkozata az igénylő konkrét igényéhez

• a felhasználási hely adatai (cím, hrsz., megnevezés);

• a távhő felhasználásának célját (fűtés, használati melegvíz készítés, technológiai cél, hőhordozóval együttes igénybevétel);

• fűtési csúcshőigény [kW];

• használati melegvíz készítés csúcshőigény [kW];

• egyéb célú csúcshőigény [kW];

• összes csúcshőigény [kW];

• tervezett éves hőigény [GJ];

• tervezett fűtött légtérfogat a helyiségek rendeltetése szerinti csoportosításban (pl.: lakótér, garázs, raktár, stb.) [lm³];

• a távhővételezés megkezdésének tervezett időpontja;

• egyéb műszaki adatok, igények;

• pénzintézet megnevezése, pénzintézeti jelzőszám (átutalással történő fizetés esetén).

Bővítés esetén a meglévő és a tervezett csúcshőigényt is fel kell tüntetni. A bejelentést a lakossági igénylőnek aláírásával kell ellátnia.

Egyéb felhasználó esetén:

• az igénylő (tulajdonos) adatai (név, cím, hrsz., levelezési cím);

• cégbírósági, vagy nyilvántartási azonosító adatok;

• pénzintézet megnevezése;

• pénzintézeti számlaszám;

• adószám;

• a felhasználási hely adatai (cím, hrsz., megnevezés);

• a távhő felhasználásának célja (fűtés, használati melegvíz készítés, technológiai cél, hőhordozóval együttes igénybevétel);

• fűtési csúcshőigény [kW];

• használati melegvíz készítés csúcshőigény [kW];

• technológiai célú csúcshőigény [kW];

• összes csúcshőigény [kW];

• tervezett fűtött légtérfogat a helyiségek rendeltetése szerinti csoportosításban (pl.: iroda, szociális helyiség, műhely, raktár, stb.) [lm3];

• a távhőszolgáltatás jellege a díjszabás megállapításához;

• az üzembe helyezés igényelt időpontja;

• díjfizető neve, címe;

• fizetési mód;

• várható felhasználás havonként [GJ];

• egyéb adatok, igények.

Bővítés esetén a meglévő és a tervezett csúcshőigényt is fel kell tüntetni. A bejelentést az egyéb igénylőnek céges aláírásával kell ellátnia.

IV. 2. 3. Tájékoztatás a szolgáltató részéről

A konkrét igénybejelentés kézhezvételével a szolgáltatót tájékoztatási (csatlakozási ajánlattételi) kötelezettség terheli.

A tájékoztatás, a csatlakozási ajánlat műszaki-gazdasági feltételei az esetlegesen korábbiakban megküldött előzetes tájékoztatásban foglalt feltételekkel annak érvényességi idején belül meg kell, hogy egyezzenek.

Az érdekelt kérésére a szolgáltató köteles a felhasználói hőközpont tervezéséhez szükséges adatokról, a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi

XVIII. törvény 54. §-ának (2) bekezdésében foglaltak figyelembevételével, a megkeresés beérkezésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatást adni.

Az igénylő a tájékoztatás érvényességi idején belül írásban közölheti a szolgáltatóval módosítási igényeit, ill. nyilatkozhat a tájékoztatóban, ajánlatban közöltek elfogadásáról és a szolgáltató által elvégzendő létesítési munkák megrendeléséről. Az igénylő elfogadó nyilatkozata után - 15 napon belül - a szolgáltató a szerződést elkészíti és az igénylő részére, aláírásra megküldi.

Ha az igénybejelentő a szerződéstervezetet a kézhezvételtől számított 30 napon belül aláírva nem küldi vissza a szolgáltatónak, vagy arról érdemben nem nyilatkozik, a szolgáltató ajánlati kötöttsége megszűnik.

IV. 2. 3. 1. A csatlakozási ajánlat

tartalma

A tájékoztatásban az alábbi adatok szerepelnek:

• a felhasználói konkrét igénybejelentés előzőekben felsorolt adatai;

• az igényelt távhőenergiát a szolgáltató az üzemeltetésében lévő távhőrendszerek, mely pontjáról tudja ellátni;

• a csatlakozási pont megjelölése;

• a mérőberendezés ajánlott elhelyezési módja és műszaki adatai;

• az igénylő által fizetendő csatlakozási díj összege;

• az egyes engedélyek, hozzájárulások szükségessége és eljárási módjaik;

• a csatlakozás, illetve a szolgáltatás műszakilag indokolt és jogszabályban előírt pénzügyi feltételei;

• a választható árszabás;

• ajánlott fizetési mód,

• időpont, ameddig a szolgáltató az ajánlatban foglaltakhoz kötve van.

IV. 2. 3. 2. Csatlakozás műszaki

feltételei

A felhasználónak műszaki tervet kell készíteni, és véleményezésre a szolgáltatóhoz benyújtani.

A kivitelezés megkezdésének feltétele a szolgáltató által elfogadott és záradékolt tervdokumentáció. A csatlakozás általános műszaki feltétele: az elfogadott záradékolt terv szerint megvalósított felhasználói és szolgáltatói hőellátási rendszer.

A szolgáltató kezelésében lévő berendezéseket csak a szolgáltató építheti be – a megrendelő által erre a célra biztosított és átadott pénzeszközökből – ezért ezeknek berendezéseknek tervezésére csak a szolgáltató adhat megbízást.

Amennyiben nem a hőszolgáltató rendeli meg a felhasználói hőközpont kiviteli terveit, úgy tervezéskor a hőszolgáltató által megadott műszaki paramétereket figyelembe kell venni. Az elkészült (lakóépületi vagy vegyes célra használt épületek) felhasználói hőközpontjainak kiviteli tervét a szolgáltató köteles felülvizsgálni.

A csatlakozási feltételek részletes szabályait a távhőszolgáltatásról szóló, 2005. évi XVIII. törvény 36. § (1-2), valamint a Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat 3-8. pontjai határozzák meg.

IV. 3. KÖZSZOLGÁLTATÁSI

SZERZŐDÉS

A Polgári Törvénykönyv §-i a szolgáltató és a felhasználó viszonyát közüzemi szerződéses jogviszonynak minősíti, melyet a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 37-39. §-a szabályoznak.

A szolgáltatót a lakossági felhasználóval (társasházi közösség, lakásszövetkezet, stb.) általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli.

A szolgáltató és az egyéb felhasználó a polgári jog szabályai szerint

egyedi közszolgáltatási szerződést köt a távhőszolgáltatásra.

A szolgáltató és a felhasználó között a közüzemi szerződés – a jogszabályokban és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel – a szolgáltatás igénybevételével is létrejön.

Az egyes díjfizetők személyében bekövetkező változások nem érintik a felhasználó és a szolgáltató között létrejött általános közüzemi szerződés érvényességét.

A díjfizető a változás időpontjától jogosult az általános közüzemi szerződésben foglaltak szerint a szolgáltatás igénybevételére

IV. 3. 1. A közszolgáltatási szerződés előkészítése

Amennyiben egy adott hőközponthoz tartozó felhasználói közösség jelzi szerződéskötési szándékát, a szolgáltató az elszámolás módjáról és a szolgáltatásnyújtás feltételeiről a felhasználói közösség képviselőjét tájékoztatni köteles.

Amennyiben a felhasználó a szolgáltató tájékoztatójában foglaltakat teljesítette, vagy a határozott időtartamú közüzemi szerződése megszűnik, írásban kezdeményezheti a közüzemi szerződés tervezet

elkészítését. A szolgáltató a szerződéskötés kezdeményezés kézhezvételétől számított 30 napon belül köteles a szerződési ajánlatát elkészíteni, és a szerződő fél részére átadni vagy elküldeni.

Ha a szerződési ajánlatot kérő az ajánlat elkészítéséhez szükséges adatokat, iratokat, a feltételek teljesítésére vonatkozó igazolást nem bocsátotta a szolgáltató rendelkezésére, hiánypótlási igényéről a szolgáltató 15 napon belül köteles a másik felet tájékoztatni. Ebben az esetben az ajánlattételre előírt határidő a hiánypótlás teljesítésével kezdődik.

IV. 3. 2. A közszolgáltatási szerződés megkötése

Az írásban megkötött közszolgáltatási szerződés - a felhasználó által aláírt szerződés a szolgáltatóhoz történő visszajuttatásával - szerződésben meghatározott időponttól jön létre. Ha a felhasználó a szolgáltató szerződéstervezetét véleményeltéréssel írta alá, a szerződés nem jön létre, a véleményeltérést új ajánlatnak kell tekinteni. Ebben az esetben a szolgáltató az eltérő álláspontok egyeztetését kezdeményezni köteles.

A szerződés a vélemény-eltérésben foglaltakban történt eredményes egyeztetést követően, az egyező álláspontok kialakításával, annak időpontjában jön létre, és a szerződés hatálya is ennek megfelelően módosul.

A szerződés megkötésének feltétele, hogy a felhasználói közösség képviselője rendelkezzék a szerződés aláírására vonatkozó eljárási jogosultságát igazoló dokumentummal (pl. közgyűlési határozat).

A szerződés hatálybalépésének napján, vagy a szolgáltatás megkezdésekor a felhasználó és a szolgáltató képviselője – a felhasználó ilyen irányú igénye esetén – közös jegyzőkönyvben rögzítik az érintett hőközpont hőfogyasztás-mérőjének induló óraállását. Ez a jegyzőkönyv a szerződés mellékletét képezi.

A szerződés és mellékletei 2 példányban készülnek, melyből 1 példány a felhasználót, 1 példány pedig a szolgáltatót illeti meg.

IV. 3. 3. A közszolgáltatási

szerződés típusai

IV. 3. 3. 1. Közszolgáltatási

szerződés lakossági felhasználóval

A szolgáltatót a lakossági felhasználóval (társasházi közösség, lakásszövetkezet, stb.) általános közszolgáltatási szerződéskötési kötelezettség terheli. Az általános közüzemi szerződés a távhő mérés szerinti szolgáltatására jön létre. (11. sz. melléklet és 12. sz. melléklet – Általános szerződési feltételek)

Az általános közüzemi szerződés alapján a szolgáltató a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatásra, a lakossági felhasználó (vagy a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvényben meghatározott esetekben a díjfizető) a távhőszolgáltatás díjainak rendszeres megfizetésére köteles.

Az általános közüzemi szerződés határozatlan időre szól.

Általános közüzemi szerződés kötendő az egyedi hőmennyiségmérővel felszerelt tulajdonrészek tulajdonosaival, hőközponti mérés alapján az egyes felhasználókkal. A szerződéskötésnél a tulajdonosokat (bérlőket, használókat) a felhasználói közösség megbízottja képviseli.

Az általános közüzemi szerződést újonnan létesülő lakóépület esetében a távhőszolgáltatás megkezdését megelőzően meg kell kötni, mely kizárólag hőmennyiségmérésen alapuló díjfizetésre vonatkozhat.

A hőmennyiségmérő üzemeltetéséről és hitelesítéséről a mérő tulajdonosa köteles gondoskodni.

IV. 3. 3. 2. Közszolgáltatási

szerződés egyéb felhasználóval

Az egyéb felhasználó és a szolgáltató a polgári jog általános szabályai szerinti szerződése a távhő folyamatos, és biztonságos szolgáltatására, illetve a távhő ellenértékének megfizetésére kötelezi a feleket.

Az egyedi közüzemi szerződés – a felek eltérő megállapodásának hiányában - határozott időre szól.

A határozatlan időre kötött hőszolgáltatási szerződés felmondásának módját – a felmondási idő meghatározásával - szerződésben kell rögzíteni.

IV. 3. 4. A közszolgáltatási szerződés tartalmi követelményei

A közszolgáltatási szerződésnek tartalmaznia kell:

- a távhőszolgáltató cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait, a szolgáltatást végző szervezeti egységének cégnevét és címét;

- az igénybejelentő és a felhasználó megnevezését és címét, természetes személyazonosító adatait (cégnevét, székhelyét, cégazonosító adatait); ha a közszolgáltatási szerződést az igénybejelentő kötötte, annak az időpontnak a meghatározását, amikor a felhasználó az igénybejelentő helyébe lép;

- a felhasználó képviselőjének nevét és címét;

- a felhasználási hely címét és helyrajzi számát;

- a távhőellátás módját és a hőmennyiségmérés helyét;

- a felhasználási hely hőigényét meghatározó jellemzőket, a légtérfogatot és hőteljesítményt;

- a felhasználó által igényelt hőellátás mértékét, a távhőszolgáltató előbbiekkel kapcsolatos kötelezettségét;

- a teljesítési hely megnevezését;

- a távhő díjának elszámolására szolgáló hőmennyiségmérők helyének, azonosító adatainak megjelölését;

- a felhasználási helyet ellátó hőközpont azonosító adatait, tulajdonosát, üzemeltetőjét, és abban az esetben, ha a felhasználási helyen használati melegvíz ellátás van, a melegvíz-készítéshez szükséges közműves ivóvíz rendelkezésre bocsátójának megnevezését és címét;

- a felhasználási helyen lévő berendezések fenntartására vonatkozó kötelezettségeket;

- a távhőszolgáltatás és a vételezés megkezdésének időpontját;

- a fűtési célú szolgáltatás időtartamát, illetve megkezdésének és befejezésének feltételeit; az üzemvitel során a felhasználó és a szolgáltató együttműködésének szabályozását;

- a távhő díját (díjszabást), hatósági ár esetében az erre történő utalást;

- a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 44. § (1) bekezdése szerinti megállapodás esetén a díjfizetők nevét, címét, természetes személyazonosító adatait, a díj megosztásának a felhasználó által meghatározott módját, arányait;

- az elszámolásra, a számlázásra és a díjfizetésre vonatkozó rendelkezéseket;

- a távhőszolgáltató és a felhasználó szerződésszegésének következményeit;

- országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi ok esetén az önkormányzat rendeletében megállapított korlátozás mértékét;

- a közszolgáltatási szerződés hatálybalépésének és megszűnésének időpontját, a módosítás lehetőségét és feltételeit, a felmondási időt és a felmondás egyéb feltételeit.

Ha a közszolgáltatási szerződés a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi

XVIII. törvény 37. § (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybevételével létrejött, abban az esetben a távhővételezés tényét a felhasználó legkésőbb az igénybevétel megkezdését követő 30 napon belül a távhőszolgáltatónak írásban bejelenti. A bejelentési kötelezettség elmulasztása, vagy a határidő túllépése esetén a szabálytalan vételezés jogkövetkezményeit kell alkalmazni.

IV. 3. 4. 1. Az egyedi közszolgáltatási szerződés tartalma

A IV. 3. 4. pontban foglaltakon kívül tartalmaznia kell még a következőket:

• a hőhordozó közeg megnevezését;

• a szolgáltató által biztosított legnagyobb hőteljesítményt és az éves

hőmennyiséget;

• a szolgáltatás egyéb mennyiségi és minőségi jellemzőit;

• a felhasználó üzemének jellegéből adódó, a szolgáltató üzembiztonságát vagy más felhasználó vételezését esetileg zavaró vagy veszélyeztető hatások megszüntetésének módját;

• a távhő vételezését korlátozó eszközökre, berendezésekre vonatkozó megállapodást;

• a települési önkormányzat által jóváhagyott korlátozási sorrend szerinti besorolást.

Lekötött teljesítmény alapú alapdíj estén a lekötött teljesítmény nagyságát kétfélképpen lehet kiszámítani:

• Amennyiben a hőközponti primer oldali elszámoló hőmennyiségmérő alkalmas a folyamatos hőteljesítmény nagyságának ellenőrzésére, regisztrálására, akkor a kiolvasott legnagyobb csúcsteljesítmény méretezési külső hőmérsékletre történő korrigálásával;

• a Pécsi Tudományegyetem Xxxxxxx Xxxxxx Műszaki Kar által készített adott (jelenlegi hőfizikai állapotú) épületre vonatkoztatott csúcshőigény alapján.

A lekötött teljesítmény alapú alapdíj elszámolás csak a hőközponti összes hőteljesítmény (fűtés+HMV) alapján lehetséges.

IV. 3. 5. A közszolgáltatási

szerződések időbeli hatálya és módosítása

A megkötött szerződések - kivéve az egyedi közüzemi szerződést - határozatlan időre szólnak.

A vételezés ideiglenes szüneteltetése nem érinti a szerződés hatályát, és a felhasználó nem mentesül az alapdíj fizetési kötelezettség alól.

A díjfizető személyében bekövetkező változás a felhasználói közösségekkel kötött szerződések hatályát nem érinti.

A szerződést a felek közös megegyezéssel 30 napos határidővel bármikor módosíthatják.

Az elszámolás módjának megváltoztatására (pl. idényvégi elszámolásra való áttérés) legkésőbb a fűtési szezont megelőző augusztus 15. napjáig történő írásbeli bejelentés alapján van lehetőség.

Amennyiben a szerződés érvényességi ideje alatt a távhőszolgáltatási tevékenység jogi szabályozása, illetőleg az áralkalmazás feltételei megváltoznak, a szerződésnek a változással érintett részei helyébe – a felhasználó értesítése mellett – az új jogszabály rendelkezései lépnek.

IV.3.5.1. A szerződés felmondása,

épület vagy épületrész távhőellátásának megszüntetése

Épületre vonatkozó szerződést a felhasználó 30 napos felmondási idővel, írásban mondhatja fel, de csak a fűtési idény után. A Felhasználó felmondási szándékának írásos bejelentését követően Társaságunk 15 napon belül köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót tájékoztatni.

A felmondás eltérő megállapodás hiányában a felhasználási hely egészére, valamint a mind fűtési, mind a használati-melegvíz szolgáltatás megszüntetésére kiterjed.

A felmondáshoz a távhővel ellátott épület tulajdonosi közösségének az összes tulajdoni hányad szerinti legalább négyötödének megfelelő szavazattöbbséggel meghozott határozatára van szükség.

A hozzájárulások meglétét a Felhasználó köteles biztosítani, és erről köteles Társaságunk részére felelős nyilatkozatot tenni.

A szerződés felmondása nem okozhat jelentős kárt számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait.

A Felhasználó a távhőellátással azonos komfortfokozatú hőellátást köteles megvalósítani, továbbá viselni a Társaságunk tulajdonát képező felhasználói hőközpont leszerelésének, az épületet közvetlenül ellátó távfűtési vezetékek elbontásának költségeit, ide nem értve a berendezések, vezetékek selejtezésével összefüggő, a Társaságunknál

jelentkező vagyoni veszteséget.

Társaságunk köteles a tulajdonát képező szolgáltatói berendezéseket és hőközpontot a felhasználási helyről a saját költségén eltávolítani, és az így megüresedő helyiség(ek)et az épülettulajdonos rendelkezéseire bocsátani, kivéve, ha ezen berendezésekkel más felhasználó távhőigényét továbbra is kielégíti.

Társaságunk a szerződést csak a Felhasználó(k) jogszabályban meghatározott szerződésszegése esetén mondhatja fel, továbbá akkor, ha tudomást szerez a Felhasználó(k) távhővételezésének a felhasználási helyen való megszüntetéséről. Ebben az esetben a szerződés felmondása miatt az épületben, épületrészben bekövetkező kár a Felhasználót terheli.

Társaságunk az a szerződés általa történő felmondásáról a Felhasználót és az érintett Díjfizetőket írásban értesíti.

Ha felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátást kívánják megszüntetni, a szerződés módosítására van szükség.

A módosításra vonatkozó igényt a Felhasználó(k), illetve képviselője írásban jelenti be a Társaságunk részére. Társaságunk 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a Felhasználót írásban tájékoztatni.

A szerződés módosítása iránti igény - eltérő megállapodás hiányában – az épületrész egészére, továbbá mind a fűtési, mind a meleg víz, szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.

Épületrész távhőellátásból való kiválásához a hőközpontra kapcsolt összes épületrész (lakások, közületek, garázsok, stb.) valamennyi tulajdonosának és a Felhasználó(k) hozzájárulására van szükség. Az épületrészben a távhőellátással azonos komfortfokozatú más hőellátást kell megvalósítani, amely az épület távhőellátását biztosító felhasználói berendezéstől függetlenül üzemeltethető.

Az ezzel kapcsolatos átalakítás minden költsége, beleértve Társaságunk tulajdonát képező hőközpontnak, illetve szekunder fűtési rendszernek az épületrész leválása miatt szükséges átalakítása, átszabályozása is az épületrész tulajdonosát terheli.

A megszüntetés nem okozhat jelentős kárt az épület többi tulajdonosa számára, és nem korlátozhatja mások tulajdonosi, használói, bérlői jogait. Épületrész leválása esetén az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét - az épületrész tulajdonosa költségviselésével – Társaságunk által jóváhagyott tervek és műszaki leírások szerint kell megszüntetni. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről.

A műszaki leválás költségeit:

• a szekunder fűtési rendszer leürítése,

• lakáson belüli szakszerű műszaki leválasztás,

• a felszálló vezetékek szükség szerinti leszigetelése, elburkolása,

• a fűtési rendszer újbóli feltöltése,

• hőszolgáltatási üzemigazgatóságunk ellenőrzése, beszabályozás, az épületrész tulajdonosának kell viselni.

A szakszerű leválás megvalósítása után a leválni szándékozó bejelentését követő 8 munkanapon, Társaságunk a helyszínen ellenőrzi a leválasztást, az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.

A szerződés felmondása, illetőleg az épületrész távhőellátásnak megszűnése esetén a Díjfizető távhődíjfizetési kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor az épületrész tulajdonosa a jogszabályi feltételeket teljesítette, a távhő bármilyen módon való igénybevételét megszüntette, továbbá az ellenőrzésről készült jegyzőkönyv megküldésre

került a számlázásra.

IV. 3. 6. A szerződésszegés

és következményei

IV. 3. 6. 1. Szerződésszegés a szolgáltató részéről

Közüzemi szerződésszegő magatartás a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 49.§. (1) bekezdése és Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 20/2012. (IV.12.) 19.§ foglaltak alapján az alábbiak:

• a távhőszolgáltatást a közüzemi szerződésben meghatározott időpontban nem kezdi meg;

• a távhőt nem a közüzemi szerződésben meghatározott, illetőleg nem a tőle elvárható módon szolgáltatja;

• a távhő felhasználó részére történő szolgáltatását nem hitelesített mérőeszköz használatával végzi;

• a távhőszolgáltatás előre tervezhető munkák miatti szüneteltetéséről a felhasználót az üzletszabályzatban, vagy a közüzemi szerződésben előírt módon és időben nem értesíti;

• felróható magatartása folytán a távhőszolgáltatás megszűnik, vagy azt a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 40-41.§- okban foglaltakon túlmenően szünetelteti, vagy korlátozza;

• A távhőszolgáltatás felfüggesztése esetén a felfüggesztési ok megszüntetésére vonatkozó írásbeli értesítés kézhezvételét követő munkanapon a felhasználó részére a távhőszolgáltatást nem kezdi meg.

IV. 3. 6. 2. Szerződésszegés a felhasználó, ill. díjfizető részéről

Felhasználói szerződésszegő magatartás a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 49. § (2) bekezdése alapján az alábbiak:

a) a szerződésben meghatározott hőteljesítményt túllépi;

b) a távhő folyamatos és biztonságos szolgáltatását, illetőleg más felhasználó, vagy díjfizető szerződésszerű távhővételezését zavarja, vagy élet-, egészség-, vagyonbiztonságát veszélyezteti;

c) a mérőeszközt vagy a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelet (plombazár, hitelesítési bélyegzés, matrica) eltávolítja, vagy megrongálja, továbbá a mérőeszköz meghibásodását, sérülését, illetve a mérőeszköz hitelességét tanúsító jelek sérülését, illetve hiányát a szolgáltatónak nem jelenti be.

d) a mérőeszköz befolyásolásával, vagy megkerülésével – ideértve a mérőeszköz, vagy annak hitelességét tanúsító jel megrongálását és eltávolítását is – távhőt vételez;

e) a felhasználó a tulajdonában lévő elszámolási használati melegvízmérő előzetes szolgáltatói értesítés szerinti időpontban történő javításának, vagy hitelesítés miatti cseréjének kivitelezését nem teszi lehetővé;

f) a távhő vételezését nem a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi

XVIII. törvény 38. § (2), (4), illetve (5) bekezdésében foglalt feltételekkel szünteti meg;

g) a távhő díját nem, vagy nem a szerződésben meghatározott időben fizeti meg;

h) a korlátozási rendelkezéseknek nem tesz eleget.

IV. 3. 6. 3. A szerződésszegés

jogkövetkezménye

A közüzemi szerződés megszegésének következményei a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 50. § (1)-(2) bekezdésében foglaltak alapján:

• díjvisszatérítés, illetőleg pótdíjfizetés,

• kötbér,

• kártérítés,

• csökkentett mértékű szolgáltatás

• távhőszolgáltatás felfüggesztése,

• közüzemi szerződés felmondása.

• A fent említett egyes következmények együttesen is alkalmazhatók.

A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 50. § és 51. § (1)

bekezdésének a)-b) pontja, 51. § (2) bekezdése, és Dunaújváros Megyei Jogú Város Közgyűlése 20/2012. (IV.13.) KR rendeletének 20.§, 21. § előírásai szerint kell eljárni.

A díjvisszatérítés, a pótdíj és a kötbér megfizetése nem mentesít az okozott kár megtérítése alól.

A távhőszolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, ha a felhasználó vagy a díjfizető a IV. 3. 6. 2. c)-d) pontjaiban meghatározott szerződésszegést követi el, vagy a távhőszolgáltatás díjfizetési kötelezettségének igazolható módon megküldött írásbeli felszólítások ellenére a kézbesítést követő 30 napon belül nem tesz eleget. Ez esetben a szolgáltatás felfüggesztése a díjhátralék kiegyenlítéséig hatályos. Kézbesítettnek minősül a küldemény akkor is, ha a megküldött felszólítást a posta „nem kereste” vagy „az átvételt megtagadta” jelzéssel juttatja vissza, a visszaküldés napján. A szolgáltató a távhőszolgáltatást felfüggesztheti, vagy a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető a IV. 3. 6. 2. b) pontban meghatározott szerződésszegést követi el.

A távhőszolgáltató közüzemi szerződést felmondhatja, ha a felhasználó vagy a díjfizető IV. 3. 6. 2. f) pontban meghatározott szerződésszegést követi el.

A távhőszolgáltató a közüzemi szerződést felmondhatja, ha a díjfizetés kötelezettje a szolgáltató írásbeli felszólítása ellenére a távhőszolgáltatás díját, az esedékesség lejártát követő 60 napon belül nem fizeti meg.

A távhőszolgáltatás felfüggesztésével, valamint a felfüggesztés megszüntetésével felmerült költségeket a távhőszolgáltató jogosult a szerződésszegés elkövetőjére áthárítani. A közüzemi szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén - az ebből származó jogkövetkezményekért - az érintett ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti tulajdonosa felel.

A szerződésszegéssel okozott – a szolgáltató által hitelt érdemlően bizonyított – kárt a felhasználó, illetve díjfizető köteles megtéríteni.

IV. 3. 7. A szerződés megszűnése Az írásban megkötött szerződéseket csak írásban lehet felmondani.

Ha a felmondás, illetve az általános közüzemi szerződés másként nem rendelkezik, a felmondás kiterjed mind a fűtési, mind a használati melegvíz szolgáltatás megszüntetésére.

A felhasználó, illetve a díjfizető díjfizetői kötelezettsége abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon történő igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette, továbbá – épületrész leválása esetén – a szolgáltató és a felhasználó (képviselője) a közüzemi szerződést az épületrész leválásának megfelelően módosította.

IV. 3. 8. A felhasználó és a

díjfizető változása

A felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó köteles a változás időpontját követő 15 napon belül a szolgáltató ügyfélszolgálatán az erre rendszeresített nyomtatványon bejelenteni. Az új felhasználó a bejelentéskor írásban köteles igazolni 30 napnál nem régebbi okirattal, a tulajdonosi vagy képviseleti jogát. A képviseleti jog igazolására az azt jóváhagyó testület (társasházi közgyűlési határozat, stb.) döntését kell írásban az ügyfélszolgálaton bemutatni. A távhőszolgáltató köteles a bejelentést követő 15 napon belül írásban szerződési ajánlatot tenni az új felhasználónak.

A díjfizető személyében bekövetkezett változást a régi és az új díjfizető, a változás időpontját követő 15 napon belül köteles bejelenteni a szolgáltató ügyfélszolgálatán az erre rendszeresített nyomtatványon.

A szolgáltatónak be kell jelenteni az új díjfizető azonosításához szükséges adatokat, a fogyasztási hely és épület pontos megnevezését, továbbá a változás időpontját. A szolgáltató jogosult a tulajdonos változás igazolására alkalmas 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását

igényelni. A régi és az új díjfizető a változásról egyidejűleg köteles tájékoztatni a felhasználót is.

A szolgáltató a számlázást a bejelentésben megjelölt időponttól módosítja, ha a bejelentés a fentebb megjelölt határidőben megtörténik. Ha a bejelentés az előírt határidőn túl történik, akkor a számlázás módosítását csak a bejelentés időpontját követő hónaptól lehet igényelni a szolgáltatótól.

IV. 4. TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS ÁR- ÉS DÍJTÉTEL RENDSZERE

A távhőszolgáltatás (fűtés és használati melegvíz) díját, mint a legmagasabb hatósági árának megállapításával kapcsolatos szabályokat az árak megállapításáról szóló 1990. évi LXXXVII. törvény, továbbá a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény tartalmazza.

A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának megváltoztatása iránti kérelmet a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatalhoz (továbbiakban: MEKH) kell benyújtani, aki 30 napon belül határozattal dönt a díjak megállapítása iránti kezdeményezéséről.

A helyi önkormányzat a távhő csatlakozási díját és a lakossági távhőszolgáltatás díját a MEKH határozatában foglalt tartalommal köteles megállapítani. Amennyiben a MEKH a kezdeményezéstől számított 30 napon belül nem hoz határozatot, úgy az önkormányzat a helyi távhőszolgáltatás díjtételeit a kezdeményezéssel, azonos tartalommal fogadhatja el.

IV. 4. 1. Átláthatóság, költségkalkuláció

A szolgáltató csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megállapítását (megváltoztatását) a szolgáltató kezdeményezi biztosítva a költségek átláthatóságát, valamint a kiadások és bevételek összhangját.

IV. 4. 2. A távhőszolgáltatás

díjtételei

A felhasználónak a távhőszolgáltatásért:

• fűtési alapdíjat vagy teljesítmény díjat;

• HMV alapdíjat vagy teljesítmény díjat;

• fűtési hődíjat;

• HMV hődíjat és

• összevont fűtési díjat kell fizetnie.

IV. 4. 2. 1. Alapdíjak (teljesítménydíj)

Az alapdíjakat illetve teljesítmény díjat a távhőszolgáltatás folyamatos igénybevételének lehetőségéért és az igénybevételéért kell fizetni, amely lehet fűtés és HMV (használati melegvíz) szolgáltatás.

A fűtési alapdíj éves díj, amely légtér arányosan Ft/lm3 vagy a lekötött hőteljesítmény Ft/MW alapján fizetendő. Az éves díj 1/12-ed részét havonta a tárgyhónapban kell megfizetni.

A HMV alapdíjat víz m3 vagy a lekötött teljesítmény alapján kell fizetni havi rendszerességgel.

A lekötött hőteljesítményt a közüzemi szerződésben kell meghatározni. Az összevont fűtési díj tartalmazza az alap és hődíjat, és a mért hőmennyiség alapján Ft/GJ kell fizetni.

Az alapdíjak költségösszetevői:

• a szolgáltató saját hőtermelő létesítményeinek energiaköltség nélküli működtetési és fenntartási költsége;

• a szolgáltató hőforrásainak, távvezetékeinek és tartozékainak, valamint az általa üzemeltetett hőközpontjai fűtési célú berendezéseinek, létesítményeinek, szervezetének fenntartási és működési költsége.

IV. 4. 2. 2. Hődíjak A hődíj a felhasználó által vételezett (felhasznált) – és mérés szerint meghatározott – egységnyi hőmennyiség (1 GJ/gigajoule) mindenkori díjtétele alapján megállapított érték.

A hődíj költségösszetevői:

• a szolgáltató által vásárolt hőenergia költsége,

• a szolgáltató által előállított távhő tüzelőanyag költsége,

• a hálózati veszteség,

• a szolgáltató villamos energia költsége

A fűtési hődíj:

A fűtés céljára elfogyasztott hőmennyiséget a hőfogadó állomáson méri meg a szolgáltató hiteles hőmennyiségmérővel, vagy a mért összes hőmennyiség és a HMV céljára felhasznált hőmennyiség különbségeként határozza meg a 20/2012. (IV.13.). sz. közgyűlési rendelet előírásai szerint.

A fűtési hődíjat a szerződés szerint havonta fizetik azok a felhasználók, ahol a hőmennyiségmérőket havonta olvassák le.

A felhasználók másik csoportjánál – egyrészt lakossági felhasználók esetében – évente egyszer történik a leolvasás, majd ezt követően a felhasználók részére a vonatkozó szerződésben foglaltaknak megfelelően elszámolást készít a szolgáltató. Az elszámolásban szerepel a ténylegesen felhasznált és az elszámolási időszakban számlázott hőmennyiség, illetve a különbözet, amely lehet fizetendő, vagy jóváírandó összeg.

Az elszámolási időszakok között havonta a szolgáltató részteljesítést (a továbbiakban: hődíjelőleg) számláz. A fűtési hődíj előleg mértékében a felek állapodnak meg, amely a felhasználó, vagy a díjfizető által a tényleges igénybevétel alapján módosítható. A fűtési hődíjelőleg mértékének módosítását csak írásban lehet kezdeményezni a szolgáltató ügyfélszolgálatán.

HMV hődíj:

A HMV hődíjat a hálózati hidegvíz felmelegítéséért kell fizetni az e célból felhasznált hőmennyiség alapján. A fűtési és HMV készítés céljára együttesen mért hőmennyiséget a 20/2012. (IV.13.) KR. sz. rendelet szerint kell megosztani a két szolgáltatás között.

A használati melegvízfogyasztás mérése a felhasználó tulajdonában lévő költségosztó melegvízmérőkön történik, és a felhasznált hőmennyiségre tekintettel – évente egyszer – a szolgáltató elszámol a felhasználókkal. A melegvízmérők hitelesítéséről a felhasználó köteles gondoskodni.

Költségosztó mérő hiányában a 20/2012.(IV.13.) közgyűlési rendelet 2. sz. mellékletében meghatározott mennyiséget számláz a szolgáltató.

A két elszámolási időszak közötti tényleges fogyasztásra tekintettel hődíj előleget számláz a szolgáltató havonta, amellyel az éves elszámolás során elszámol.

Az előleget a felhasználó, vagy a díjfizető írásban módosíthatja a szolgáltató ügyfélszolgálatán.

A lakásba beszerelt használati melegvízmérők hitelessége 8 év, melynek hitelesítése a felhasználó kötelezettsége.

IV. 4. 3. Egyéb előírások A szolgáltató az alábbi esetekben készít elszámolást:

• felhasználó változás bejelentése,

• mérőeszköz meghibásodása, vagy cseréje,

• Budapest Főváros Kormányhivatal felülvizsgálatot követően szükség szerint,

• téves leolvasás miatt,

• adatrögzítési hiba esetén.

A szolgáltató hibájából eredő korrekciós számlát a hiba észlelését követően haladéktalanul el kell készíteni, kivéve, ha a felhasználó másképp rendelkezik.

A számlák összegében szereplő negatív előjelű tételek jóváírást jelentenek.

Hátralékos felhasználó esetében az elszámolása miatti visszatérítés összegét a hátralék értékével csökkenteni kell.

IV. 4. 4. Árszabások alkalmazása A távhőszolgáltatás díjképzési rendjét a távhőszolgáltatásról szóló 2005.

évi XVIII. törvény 57/D. § (1) – (3) bekezdésének rendelkezései szabályozzák.

IV. 5. A TÁVHŐSZOLGÁLTATÁS

MÉRÉS SZERINTI ELSZÁMOLÁSA, A FOGYASZTÁS MEGÁLLAPÍTÁSA

A távhőtörvény szerint a lakossági távhőszolgáltatás felhasználójának a hőközpontról ellátott épület (fűtés felhasználói közösség) minősül, ugyanakkor az épület hőfogyasztását számlázáskor szét kell osztani épületrészekre (lakásokra) és az ellenértéket épületrészenként (lakásonként) kell beszedni.

IV. 5. 1. Hőközponti mérés A szolgáltató a szolgáltatott hőmennyiségét a hőközpontban hiteles

hőmennyiségmérővel köteles mérni (elszámoló mérő).

Amennyiben a hőközpontban az összes (fűtési és vízfelmelegítési célú) hőenergia felhasználásának mérése együttesen történik, akkor a fűtési és vízmelegítési célú hőfelhasználást a 20/2012. (IV.13.) számú közgyűlési rendelet 17. §-a szerint kell megosztani – tekintettel a hőszolgáltatási szerződésben foglaltakra –, és a szerint számlázni.

IV. 5. 2. Költségosztó mérés Abban az esetben, ha a szolgáltatói hőközpont több épületet lát el fűtési

célú hőenergiával, és az egyes épületek csatlakozási pontjain, (hőfogadó állomásokon) költségosztó hőmennyiségmérő van felszerelve, az elszámolás alapja ebben az esetben is a hőközponti elszámoló mérő, mely – a szerződő felek eltérő megállapodásának hiányában – az egyes épületek között a költségosztó hőmennyiségmérőkön leolvasott fogyasztások arányában kerül szétosztásra.

IV. 5. 3. Épületenkénti, épületrészenkénti mérés

Mérés szerinti elszámolás esetén a szolgáltatott távhő mennyisége épületenként és épületrészenként is mérhető és elszámolható, ha a felhasználó az épületben, ill. valamennyi épületrészében a hitelesített mérőműszer felszerelésének, valamint a felhasználói berendezés szükséges átalakításának költségét viseli.

IV. 5. 4. Fűtési és melegvíz díjmegosztási arányok

A felhasználási helyen az egyes épületrészekre vonatkozó, fűtési célra és HMV készítéséhez felhasznált hőmennyiség és díjának megosztására szolgáló díjmegosztási arányok meghatározása a felhasználási hely tulajdonosi közösségének – társasház vagy lakásszövetkezet – rendelkezéseivel összhangban történhet:

• az épületrészek fűtött légtérfogata, illetve a HMV költségmegosztó vízmérők alkalmazásával vagy;

• fűtési költségmegosztók, illetve HMV költségmegosztó vízmérők alkalmazásával.

A fűtési díjmegosztási arányok összege 100%, és az arányok egy elszámolási időszakon belül nem változtathatók. Újonnan korszerűsített, fűtési költségmegosztóval felszerelt épületeknél az elszámolási időszakban igénybe vett fűtési hőmennyiségnek legalább 30%-át, de legfeljebb 50%-át az épületrészek fűtött légtérfogata arányában, a fennmaradó részét fogyasztásarányosan, a fűtési költségmegosztók leolvasott adatainak alapulvételével, és a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet 6. mellékletében meghatározott korrekciós tényezők figyelembevételével kell felosztani az épületrészek között.

A 157/2005. (VIII.15.) Kormányrendelet módosításának hatálybalépése előtt szerelt épületeknél a korábbi szerződésekben szereplő megosztási arányok, ill. korrekciós tényezők szerint történik a szétosztás mindaddig, míg a tulajdonosi közösség a meglévő szerződés módosítását nem kéri.

IV. 5. 4.1. Fűtési és HMV díjmegosztási arányok meghatározásának feltételei

A fűtési díj megosztási arányok meghatározásához a felhasználási hely külön tulajdonban vagy külön használatban álló épületrészeiben:

• valamennyi hőleadó készülék hőleadását azonos gyártmányú,

egységes értékelési rendszerű fűtési költségmegosztóval vagy

• önálló fűtési hőfelhasználás költségmegosztó funkciót ellátó hőfogyasztás-mérővel kell felszerelni.

A HMV díj költségmegosztása akkor alkalmazható, ha:

a HMV költségmegosztókat a költségmegosztásban részt vevő épületrészek melegvíz kifolyó-csapjait megelőző vezetékszakaszába a műszaki előírásoknak megfelelően kötötték be, azonosító számmal és plombával látták el.

A fűtési költségmegosztó vagy ezt a funkciót ellátó hőfogyasztás-mérő felszerelését a vonatkozó műszaki és jogi előírások szerint kell végezni, a beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával ellátni, és a felszerelést végző gazdálkodó szervezetnek a mérési pontosságot gyártói megfelelőségi tanúsítvánnyal kell igazolnia.

Az elszámolási időszak végén a fűtési költségmegosztókat le kell olvasni, a működőképességet és a plomba sértetlenségét ellenőrizni kell. A HMV költségmegosztók ellenőrzését, legalább évente egyszer el kell végezni.

A fűtési költségmegosztó, illetve az arra felszerelt plomba sérüléséről a díjfizető köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a tulajdonosi közösség képviselőjét és a szolgáltatót. A megsérült fűtési költségmegosztó, továbbá az arra felszerelt plomba pótlásának költségeit a díjfizető viseli.

IV. 5. 5. A tulajdonosi közösség képviselőjének/megbízottjának feladatai fűtési és HMV költségmegosztók esetén

Legkésőbb a leolvasást megelőző 15 nappal írásban, figyelemfelkeltő és a díjfizetők által jól látható módon elhelyezett hirdetményben tájékoztatja őket a lakásokban felszerelt fűtési és HMV költségmegosztók leolvasásának, a plombák sértetlenségének és a költségmegosztók működőképessége ellenőrzésének, valamint a pótleolvasásnak az időpontjáról.

Fűtési költségmegosztók esetében az elszámolási időszak végét követő 3 hónapon belül – HMV költségmegosztóknál a leolvasást követő 1 hónapon belül – írásban, jól látható helyen és módon elhelyezett hirdetményben tájékoztatja a díjfizetőket. az elszámolási időszak kezdetéről és végéről, a felhasználási hely összes fűtött légtérfogatáról, az egyes épületrészek (lakások) fűtött légtérfogatáról, a fűtési díjmegosztási arányokról.

IV. 5. 6. Fűtési és HMV költségmegosztók leolvasása,

pótleolvasása

A pótleolvasásra legkésőbb a IV.5.5. pont szerinti tájékoztatóban meghatározott leolvasási időponttól számított 8 napon belül lehet időpontot kijelölni, de díjfizető jogosult időpont egyeztetésre, amely pótleolvasás dátumától legfeljebb 3 nappal térhet el.

A leolvasásról vagy pótleolvasásról, valamint a plomba sértetlenségének és a költségmegosztó működőképességének ellenőrzéséről – a díjfizető által aláírt –, jegyzőkönyvet kell készíteni, amely tartalmazza a díjfizető esetleges véleményeltérését is.

Ha díjfizető nem teszi lehetővé leolvasást, pótleolvasást, ellenőrzést, akkor ezt a tényt is rögzíteni kell a jegyzőkönyvben. A jegyzőkönyv 1 példányát a díjfizetőnek kell átadni.

IV. 5. 6.1. Fűtési költségmegosztók

meghibásodása

A leolvasás adatainak rögzítése során észlelt meghibásodás tényét a jegyzőkönyvbe fel kell vezetni. A rögzítés napjától kezdve az új vagy megjavított, egyúttal plombával ellátott fűtési költségmegosztó üzembe helyezéséig, az adott hőleadó készülék hőleadását a felhasználási hely azonos fekvésű és funkciójú helyiségeiben felszerelt hőleadó készülékek hőleadásának átlagaként kell figyelembe venni.

IV. 5. 7. A díjfizetőt érintő jogkövetkezmények

Az épületrészre jutó fűtési díjmegosztási arányt a felhasználási hely fajlagos fűtési hőfelhasználásának a 2,5-szerese és az épületrész fűtött légtérfogatának a szorzatából számított hőmennyiségből; a HMV-nél a legnagyobb HMV felhasználású épületrész HMV-felhasználásának 1,5- szeresét, kell meghatározni, ha:

1. a díjfizető nem tette lehetővé a fűtési, ill. HMV költségmegosztók felszerelését, a meghatározott módon és időpontban történő leolvasást;

2. a díjfizető a fűtési, ill. HMV költségmegosztót önkényesen leszerelte;

ellenőrzéskor megállapítható, hogy a lakás bármely fűtési, ill. HMV költségmegosztója vagy plombája sérült.

IV. 5. 8. A tulajdonosi közösség

kötelezettségei

3. Ha a tulajdonosi közösség költségmegosztók alkalmazásáról dönt, akkor gondoskodnia kell a költségmegosztók felszereléséről, működtetéséről, karbantartásáról, időszakos ellenőrzéséről, adatainak leolvasásáról, kiértékeléséről és a fűtési, ill. meleg víz díjmegosztási arányok kiszámításáról, továbbá viseli az ezekkel kapcsolatos költségeket.

IV. 5. 9. A tulajdonosi közösség

jogai

A tulajdonosi közösség a IV.5.8. pontban foglalt feladatok ellátásra vonatkozó kötelezettségét megbízott útján is teljesítheti.

IV. 5. 9.1. A tulajdonosi közösség megbízottjának általános feladatai

Ha a tulajdonosi közösség a IV.5.8. pontban meghatározott feladatokra, a

IV.5.9. pontja szerint megbízási szerződést köt, akkor a szerződésnek tartalmaznia kell:

- a felhasználási hely címét, helyrajzi számát;

- az egyes épületrészek elhelyezkedésének (lépcsőház, emelet, ajtó) és fűtött légtérfogatának adatait;

- az alkalmazandó költségmegosztók típusát;

- a költségmegosztók leolvasásának, gyakoriságát, időpontjait;

- a leolvasási értesítések módját;

- a leolvasott adatokkal kapcsolatos dokumentálási, iratkezelési feladatokat;

- a fogyasztói panaszok kezelésének módját;

- a szerződő felek jogait és kötelezettségeit;

- a megbízott díját, a díj kiegyenlítésének módját; az alkalmazott korrekciós tényezőket.

IV. 5. 10. Fogyasztásmérő

eszközök

IV. 5. 10. 1. Hőmennyiségmérők létesítése, tulajdonjoga, leolvasása

A hőközponti hőmennyiségmérők a szolgáltatók tulajdonában vannak, azokat a saját költségén létesíti, üzemelteti, hitelesítteti, kivéve azokat az épületrészenkénti hőmennyiségmérőket, amely a felhasználó (díjfizető) tulajdonát képezi.

A hőmennyiségmérőket a hőszolgáltató havonta olvassa le, mely a számlázás alapja.

- A szolgáltató a közös képviselő vagy fűtési megbízott kérésére az előzetesen egyeztetett időpontban köteles lehetővé tenni a tulajdonában lévő hőmennyiségmérő ellenőrzését.

IV. 5. 10. 2. Használati melegvízmérők létesítése, tulajdonjoga, leolvasása

Az egyes épületrészekbe beépített, hitelesített használati melegvízmérő a felhasználó tulajdonában van, aki saját költségén köteles gondoskodni annak javításáról, cseréjéről, hitelesítéséről.

A használati melegvízmérők leolvasása a lakossági felhasználók esetén havonta, vagy az éves elszámolásra szerződést kötött felhasználónál évente egy alkalommal az elszámoláskor, az egyéb (közületi) felhasználók esetében havonta történik.

IV. 5. 11. A fűtött légtérfogat

meghatározása

A fűtési légtérfogatot általában a fűtött helyiség alapterületének és belmagasságának szorzata adja. Szabálytalan alapterületű, ferde mennyezetű (tetőtéri) helyiségek esetében a határoló falsíkok közötti légtér összessége.

Ha a födém és az álmennyezet közötti térrész fűtött helyiséggel

szomszédos, nem összefüggő felületű, rács jellegű, (úgynevezett optikai lezárást biztosító álmennyezet) az álmennyezet mögötti teret fűtöttnek kell tekinteni.

IV. 5. 11. 1. A fűtöttség általános

meghatározása:

• az adott helyiségben elhelyezett fűtőtest hőleadása,

• az adott helyiségben áthaladó csővezeték hő leadása,

az adott helyiséggel szomszédos – ugyanazon épülethez és fűtési rendszerhez tartozó – helyiségekből a közös elválasztó szerkezeteken áthaladó hőáram.

IV. 5. 11. 2. A fűtött alapterület

meghatározása

Az árképzés alapjául szolgáló fűtött légtérfogat:

• alapterületként figyelembe kell venni a vakolt falsíkok közötti, valamint a beépített szekrények által elfoglalt területet;

• nem vehető figyelembe a falsíkon kívül eső területek, valamint a falsíkból kiugró falpillérek által elfoglalt területek, ha azok mértéke 0,5 m2-nél kisebb;

• nem vehető figyelembe az éléskamra (kamraszekrény), valamint a lakás (helyiség) légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része;

• a fürdőszoba légterének csak 60%-a vehető figyelembe, ha az előírt hőmérséklet a műszaki tervek alapján csak kiegészítő fűtéssel (pld. villamos vagy gáz hősugárzó) biztosítható, lépcsőház tekintetében figyelembe kell venni a lépcsőház épületszerkezeti elemekkel határolt síkjai közötti, valamint a villamos és egyéb beépített szekrények légterét;

• figyelmen kívül kell hagyni a szemétledobó, liftakna, liftgépház, villamosmérő helyiségek, valamint a közművezetékek falburkolat mögötti részének légterét.

• A fűtött légtérfogat az előzőekben részletezett helyiségek alapterületeinek figyelembevételével kerül meghatározásra.

IV. 5. 11. 3. A belmagasság

meghatározása

A belmagasság meghatározásánál az álmennyezet fölötti légteret csak egyedi vizsgálat és külön megállapodás alapján lehet figyelembe venni.

IV. 5. 12. A szolgáltatás mennyiségi és minőségi

meghatározása

A szolgáltató az általános közüzemi szerződés alapján a lakossági felhasználó részére folyamatos, biztonságos és meghatározott mértékű távhőszolgáltatást köteles nyújtani.

Az egyéb közületi felhasználó és a szolgáltató a polgári jog szabályai szerint egyedi, közüzemi szerződést köt a távhő folyamatos és meghatározott teljesítményű szolgáltatására.

A távhőszolgáltatás folyamatos, de nem szünetmentes szolgáltatás. A távhőrendszeren végzett tervszerű munkák és üzemzavarok esetén a szolgáltató a szükséges legkisebb felhasználói körben és időtartamig a szolgáltatást szüneteltetheti.

A szolgáltató köteles a felhasználó távhőigényét a közüzemi szerződésben foglaltaknak megfelelően a fűtési megbízott, vagy a felhasználó képviselőjének igénye szerint kielégíteni, a szerződésben megjelölt üzemviteli megállapodás alapján.

Ettől való eltérés a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. tv. 49. §- ban meghatározott szerződésszegésnek minősül és a törvény 50. §-ban megfogalmazott jogkövetkezményeket vonja maga után.

Ha a szolgáltató által szolgáltatott távhő mennyiségi és minőségi paraméterei, számára felróható módon eltérnek a közüzemi szerződésben meghatározott értékektől, a felhasználó minőségi reklamációval élhet, és jogos igény esetén a szerződésben meghatározott díjvisszatérítés illeti meg.

A Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft., mint szolgáltató arra törekszik, hogy a jogszabályokban meghatározott keretek között és követelmények szerint a felhasználók igényeit teljes körűen kielégítse.

Számítógépes felügyeleti rendszer segítségével valamennyi hőközpont működését folyamatosan ellenőrzi, az üzemviteli adatokat folyamatosan rögzíti. A felhasználói rendelkezéseket és a hőközponti beavatkozásokat naplózza. A felhasználói panaszokat, bejelentéseket, megkereséseket dokumentálja és nyomon követi, az ügyintézési határidőn belül azokat kivizsgálja, és a szükséges intézkedéseket megteszi.

IV. 5. 12. 1. Fűtési idény

meghatározása

A fűtési időszak szeptember 15-től május 15-ig tart. A fűtési rendszer üzemeltetési feltételeit a szolgáltatónak az év október 15. napja, valamint a következő év április 15. napja között kell folyamatosan biztosítania.

A fűtési szolgáltatás megkezdése, illetve leállítása - a felhasználóval, vagy felhasználói közösség megbízottjával kötött megállapodás szerint az alábbi lehet:

• a felhasználó, vagy felhasználói közösség dönt a fűtés megkezdéséről, vagy a leállítás időpontjáról, melyről írásban, megfelelő időbeli előretartással értesíti a szolgáltatót;

• a szolgáltatóra bízza, aki megállapodás alapján dönt a fűtés megkezdéséről;

- a felhasználók eltérő rendelkezése hiányában, amennyiben a napi átlaghőmérséklet 10 °C alá csökken,

az átlaghőmérséklet két egymást követő napon át, várhatóan 12°C alatt marad.

IV. 5. 12. 2. Használati melegvíz Használati melegvíz hőmérsékletének a kifolyó csapoknál mérve legalább

40 °C-os hőmérsékletűnek kell lennie, mennyiségi korlátozás nélkül.

IV. 5. 13. Hibaelhárítás

IV. 5. 13. 1. Hibabejelentés A felhasználó hibabejelentését megteheti személyesen, illetve az alábbi

telefonszámokon 0-24-óráig a Műszaki Diszpécserszolgálaton:

0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 0.

Telefonszám: (25) 413–622; (25) 401–030

(25) 510–220; (25) 510–221; (25) 510–222

(25) 411–528; (25) 411–636

A bejelentett hiba vonatkozhat:

• a szolgáltatás minőségére,

• a szolgáltatói berendezésekre, a felhasználói berendezésekre.

IV. 5. 13. 2. A hiba elhárításának

rendje

IV. 5. 13. 3. A hiba elhárításának

ütemezése

Szolgáltatói berendezésekre vonatkozó hibát a szolgáltató saját hatáskörében vizsgálja ki és hárítja el.

A felhasználói berendezésekre vonatkozó hibát a szolgáltató külön megállapodás, vagy eseti megrendelés alapján készpénzfizetés ellenében hárítja el.

•

A bejelentett hibákat a szolgáltató rangsorolja. Elhárításuknál a következő sorrend szerint jár el:

• ha a bejelentett hiba élet-, vagy vagyonbiztonságot veszélyeztet, akkor az elhárítást azonnal, de legkésőbb a bejelentést, (észlelést) követő 1 órán belül meg kell kezdeni;

• ha a hiba több lakásban, vagy lakóépületben okoz szolgáltatás- kiesést, akkor az elhárítást azonnal, de legkésőbb a bejelentést (észlelést) követő 2 órán belül meg kell kezdeni;

egyéb meghibásodás esetén a hibaelhárítást a rendelkezésre álló

kapacitás függvényében végzi el a szolgáltató.

IV. 5. 13. 4. A hibából eredő üzemszünet idejére eső díjjóváírás

IV. 5. 14. A távhőszolgáltatás szünetelése, illetve korlátozása

Az üzemszünet idejére a felhasználót a mindenkor hatályos önkormányzati rendeletben foglalt díjjóváírás illeti meg.

Ha a felhasználói rendszer hibájának elhárítása a felhasználónak felróható ok miatt meghiúsul, a szolgáltató mentesül a felelősség alól.

Amennyiben a bekövetkezett káresemény a hőszolgáltatónak felróható, a szolgáltatót távhőszolgáltatásról szóló törvény, a Polgári Törvénykönyv, valamint a helyi önkormányzati rendelet szabályai szerint felelősség terheli.

Díjvisszafizetés és pótdíj:

A díjvisszatérítés szankció alkalmazása során a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 50. §, 51. § (1) bekezdésének a) pontja, valamint az önkormányzat 20/2012. (IV.13.) KR számú rendelet 19-20.§-a előírásai szerint kell eljárni.

•

• A szolgáltató jogosult az élet-, egészség- és vagyonbiztonság veszélyeztetése, a szolgáltatói berendezés üzemzavara, valamint más módon el nem végezhető munkák esetén, a távhőszolgáltatás szüneteltetésére.

• A szolgáltató a tulajdonában lévő berendezés rendszeres karbantartását, tervezett javítását, felújítását a fűtési időszakon kívüli időszakban jogosult elvégezni. E célból a szolgáltatást a lehetséges legkisebb felhasználói körben és a legrövidebb időtartamban szüneteltetheti.

A tervezhető leállás előtt a médián keresztül, a szolgáltató honlapján tájékoztatni köteles a felhasználókat. Kisebb közösségek esetén lépcsőházi kiértesítéssel - tájékoztatni kell a felhasználókat.

• Országos tüzelőanyag-hiány vagy környezetvédelmi érdekből a szolgáltató jogosult a távhőszolgáltatás korlátozására.

A távhőszolgáltatás szünetelésének és korlátozásának - a korlátozás elrendelése, a közgyűlés által megállapított korlátozási sorrend - részletes szabályait a 20/2012. (IV.13.) KR számú önkormányzati rendelet 9-10.§-a és a 3. sz. melléklete tartalmazza.

A tüzelőanyag-hiány miatti, környezetvédelmi érdekből, szolgáltatón kívülálló elháríthatatlan okból, az élet-, egészség, vagy vagyonbiztonság veszélyeztetése miatti, valamint az előre bejelentett szüneteltetés miatt keletkező károkért a szolgáltatót kártérítési kötelezettség nem terheli.

A korlátozást azonnal fel kell oldani, ha korlátozásra okot adó körülmények megszűntek.

IV. 6. ENERGIAGAZDÁLKODÁS ÉS ENERGIATAKARÉKOSSÁG

A felhasználói igények maradéktalan kielégítése mellett a távhőszolgáltató és (rajta keresztül áttételesen) a távhőfelhasználó alapvető érdeke, hogy a távhőellátás mindenkor a megszokott, illetve a lehető legmagasabb színvonalon a lehető legkisebb mértékű tőkeráfordítással és energiafelhasználással valósuljon meg.

A távhőszolgáltató e kötelezettségének oly módon tesz eleget, hogy az egyes felhasználói közösségek által a közüzemi szerződésben meghatározott fűtöttséget és használati melegvíz szolgáltatást biztosít, illetve hőmennyiséget szállít a szolgáltatás folyamatosságára, illetve a lehető legrövidebb üzemszünetekre törekedve.

A távhőszolgáltató hőenergia takarékosságához kapcsolódó feladatai között szerepel a felhasználókat ellátó távhőhálózaton történő hőszállításkor a vezetékrendszer hőveszteségének – a technikai lehetőségek határán belüli – lehető legalacsonyabb értéken tartása. Ezen kívül a felhasználói hőközpontok korszerűsítésénél a felhasználói igények elsődlegessége mellett az energetikai szempontok hangsúlyos figyelembevétele.

A távhőszolgáltatás árát az ellátás biztonságának megtartása, illetve ésszerű kockázatok felvállalása mellett évről évre törekszünk a lehető legalacsonyabb szinten tartani, ezért évente újratárgyaljuk hőenergia beszerzéseinket.

A szabályozási és gazdasági környezet, az energetikai feltételek gyakori változása miatt társaságunk folyamatos tárgyalások útján törekszik a díjak távhőszolgáltató és a felhasználók részére kedvezőbb irányba történő elmozdítására.

A távhőszolgáltató a hőszállító és a hőszolgáltató rendszereinek, berendezéseinek korszerűsítésén túlmenően a felhasználói fűtési rendszerek korszerűsítését is támogatja a KERET Programmal. A KERET Programban (Komfortnövelő és Energiaracionalizálási Elvek a Távhőellátásban) a fogyasztói (szekunder) fűtési rendszer kiépítése történik, úgy, hogy a lakások helyiségeiben lévő hőleadókat termosztatikus radiátorszelepekkel és költségosztókkal szereljük fel. Ez elősegíti a fűtési komfort növelését, az egyéni takarékoskodást, az igazságosabb költségmegosztást.

Az energia-felhasználással kapcsolatos kérdésekben térítésmentes tanácsadással áll rendelkezésre a takarékossági lehetőségeket érintően (SZIGET Program).

IV. 7. KÖRNYEZETVÉDELEM Távhőszolgáltatásnak nevezzük, amikor több épület, háztömbök és nagy

lakóparkok hőenergiáját tőlük távol, nagyobb teljesítményű hőforrásokban állítják elő. Így kevés helyen, a leghatékonyabb tüzeléstechnikával, a lakókörnyezettől távol, a lehető legkisebb levegőszennyezéssel működő hőtermelés valósítható meg, amely gyakran hő- és villamosenergia- termelő létesítményekben (úgynevezett kogenerációs erőművekben, gázmotorokban) történik.

Az ilyen erőművekben együtt termelik a hasznos hőt és a villamos energiát, így jóval kevesebb energiatartalmú primer energiahordozót kell felhasználni, csökken a környezetterhelés, valamint az energiamennyiség költsége is a hagyományos erőművekhez és forró vizes kazánokhoz viszonyítva. A távhőszolgáltatás nagyobb hatékonysággal és alacsonyabb környezetterheléssel működik, mint a központi fűtés.

Ugyanakkor a villamosenergia-termelésnél és más ipari folyamatokban keletkező hőt is csak a távhőszolgáltatás tudja hasznosítani. A

„hulladékhő” felhasználása összességében olcsóbbá teszi mind a villamos energia előállítását, mind pedig a távhőszolgáltatást. Ez egyben környezetkímélő megoldás is, mert a lakókörnyezetben nem keletkezik égéstermék, továbbá kevesebb tüzelőanyagot kell elégetni, mintha a szükséges hő- és villamos energiát külön-külön állítanák elő, ezáltal csökken a Föld légkörét terhelő széndioxid- kibocsátás.

A távhőszolgáltató forró vizet szállít az erőművekből a városok épületeibe, ahol azt fűtéshez, melegvíz készítéshez használják. Így az egyes épületeknek nincs szükségük saját gázkazánokra, bojlerekre: a távhőszolgáltató rendszer elvégzi helyettük ezt a munkát.

A jól működő távhőszolgáltató rendszer igazi szépsége abban rejlik, hogy mivel rengeteg fogyasztót lát el egyszerre, olyan dolgokra képes, amire különálló épületek képtelenek.

A távhőszolgáltatással működő épületeknek jóval alacsonyabbak az üzemeltetési költségei is, mivel nem kell hagyományos kazánt vagy bojlert üzemeltetniük, így az itt megtakarított összeget másra költhetik. Plusz az épületben is helyet takarítanak meg azzal, hogy nem kell a kazán számára nagyobb helyiséget fenntartaniuk.

Az épületek tulajdonosai és üzemeltetői mindig számíthatnak a távhőszolgáltatásra, hiszen a távhővállalatok szakemberei szerviz esetén a nap 24 órájában rendelkezésre állnak, és a szükséges alkatrészekkel is rendelkeznek. A legtöbb távhőszolgáltató rendszer 99,999 százalékos megbízhatósággal működik.

A távfűtésnek számos előnye van az egyedi fűtési rendszerekhez képest. A távfűtés a kogenerációs erőművekben párhuzamosan termelt hő és villamos energia miatt sokkal energiahatékonyabb. A nagyobb, ipari kazánok sokkal fejlettebb füstgáztisztító technológiával működnek, mint a lakásonként, vagy épületenként beépített gázkazán típusok.

A távhő fennmaradása társadalmi és környezetvédelmi szempontból is fontos. Ha ez a felismerés megfelelő politikai támogatottságot és megbecsülést kap, akkor számos új lehetőség nyílik meg a távhőszolgáltatás számára. Egyrészt nagyobb mértékben alkalmazhatóak a megújuló energiaforrások, másrészt a hulladékenergiák összegyűjtése és hasznosítása is komolyabb szerepet kaphat. A panellakások modernizációja és a fizetőképes kereslet emelkedése reményt adhat arra is, hogy hazánkban is élvezhessük a távhűtés adta előnyöket, így a kapcsolt energiatermelés jobb kihasználása és a nyári villamosenergia- fogyasztás csökkentése is elérhető. Nem egy végnapjait élő technológiáról beszélünk tehát, hanem egy környezetkímélő és társadalmilag is fontos fűtési módszerről.

Az Európai Unió országai – köztük Magyarország is – aláírták a Kyotói Egyezményt, melyben jelentős CO2 kibocsátás csökkentést vállaltak a globális felmelegedés növekedésének enyhítése érdekében. Ez a vállalás nem lenne teljesíthető a kapcsolt energiatermelés és távhő alkalmazása

nélkül. Az EU-ban éppen ezért támogatják a távhő fejlődését.

V. fejezet

SZÁMLÁZÁS

V. 1. SZÁMLÁZÁSI- ÉS BEHAJTÁSI TEVÉKENYSÉG

A rendszeres közüzemi számlázással és a díjbeszedéssel összefüggő tevékenységet a GLOBAL Faktor Zrt. (Székhelye: 1037 Budapest, Bokor u.17-21. I. em., Telephely címe: 0000 Xxxxxxxxxxx Xxxxxx xxxx 0. ; Internet elérés: xxx.xxxxxxxxxxxx.xx) látja el-mint a társaság meghatalmazottja – a vonatkozó hatályos jogszabályok, valamint a társaság belső szabályzatai és utasításai, továbbá jelen üzletszabályzat előírásai szerint. A GLOBAL Faktor Zrt. a Szolgáltató adatkezelője is egyben, aki a szolgáltató adatkezelési szabályzata szerint jár el, azt betartja, rá nézve kötelező.

V. 2. SZÁMLÁZÁS, ELSZÁMOLÁS

A II.6. Vízmérő leolvasás c. fejezetben meghatározott időszakokban leolvasott, számított, vagy becsült fogyasztási adatok alapján fogyasztási helyenként havi, illetve negyedéves rendszerességgel elszámoló számlát állít ki. A IV.4.2. A távhőszolgáltatás díjtételei c. fejezetben a leolvasási és elszámolási rendhez igazodóan a HMV és fűtésszolgáltatásokról a szolgáltató köteles számlát készíteni a jogszabályok által meghatározott szolgáltatási díjak figyelembevételével. A számlák készítése során be kell tartani a vonatkozó törvényi előírásokat - elsősorban az általános forgalmi adóról szóló törvényt, továbbá a helyi rendeletek előírásait. A számlát készítő társaság az elkészített és kinyomatott számlák adatait digitális formában archiválja, elektronikus aláírással és időbélyegzővel látja el.

A szolgáltató köteles a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatos díjakat tartalmazó számlák felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak a kézhezvételtől legalább 8 nap rendelkezésére álljon

A szolgáltató köteles a távhőszolgáltatási díjakat tartalmazó számlák felhasználó részére történő eljuttatásáról oly módon gondoskodni, hogy a számla kiegyenlítésére a felhasználónak, ill. díjfizetőnek a kézhezvételtől számítva legalább 15 nap rendelkezésére álljon.

A felhasználó és szolgáltató megállapodása alapján a számla elektronikus úton is kiállítható és eljuttatható a címzetthez.

Víziközmű szolgáltatás számlázás:

A szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás díjáról felhasználási helyenként a leolvasott, vagy becsült fogyasztási adatok szerint havonta, vagy negyedévente évente elszámoló számlát bocsát ki.

A víziközmű-szolgáltató az elszámolás alapjául szolgáló fogyasztásmérőkön mért fogyasztásról nyilvántartást vezet. Az elszámolásnál a víziközmű-szolgáltató a bekötési vízmérő és a mellékvízmérők aktuális és az ezt megelőző állásáról, valamint a mérési különbözetről a leolvasást követően kiállított számla mellékletében tájékoztatja a bekötési vízmérő felhasználóját.

A számlát a felhasználó a víziközmű-szolgáltatóval kötött szerződésben és az üzletszabályzatban meghatározott feltételekkel köteles kiegyenlíteni.

Ha az árváltozás, a víziközmű-szolgáltató személyében bekövetkező változás, a közérdekű üzemeltető kijelölése, illetve az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltató a szolgáltatásért fizetendő díjat a víziközmű- szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával állapítja meg.

A víziközmű-szolgáltató a felhasználó indokolt kérésére, az általa megjelölt határnapra elszámoló számlát, valamint a közszolgáltatási vagy mellékszolgáltatási szerződés megszűnése esetén a szerződés megszűnésének napjára végszámlát bocsát ki.

Bekötési vízmérővel nem rendelkező felhasználási helyen az átalánydíjas elszámolásra irányadó ivóvíz mennyiséget a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. tv. egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Kormányrendelet 8. melléklete tartalmazza. Lakossági felhasználó kizárólagos használatában álló nyaralók, üdülők, esetében az

8. mellékletben található táblázat 1-2. sorában megállapított átalánymennyiségek alapján évente legalább 5 hónap időtartamra (május-szeptember hónapokra) kell a víziközmű-szolgáltatás díját felszámítani.

Távhőszolgáltatás számlázás:

A távhőszolgáltatási díj kiegyenlítése a tulajdonosok egymással történő megállapodása szerint együttesen vagy külön-külön épületrészenként is történhet. Külön történő díjfizetés esetén a díj épületrészenkénti (pl. lakásonkénti) megosztása és a díjfizetők részére történő számlázása a távhőszolgáltató feladata.

Ha egy hőközponti mérőn keresztül több felhasználó részére történik a szolgáltatás, a távhőszolgáltató az érintett felhasználói közösséggel közszolgáltatási szerződést köt. E szerződésben a felhasználók egymás közötti jogviszonyával, különösen a hőellátás mértékével, feltételeivel és a szolgáltatás díjának megosztásával, valamint a felhasználók közös megbízottjának jogaival és kötelezettségeivel kapcsolatos kérdéseket is rendezni kell.

Az épület, építmény, épületrész tulajdonosa és a bérlő vagy a használó együttes kérelmére a távhőszolgáltató a díjat közvetlenül a bérlő vagy a használó részére számlázza. A távhőszolgáltatási díj a bérlő vagy a használó által történő megfizetéséért a tulajdonos egyszerű (sortartó) kezesként felel

V. 3. SZÁMLA FAJTÁK A számlákban feltüntetett mért illetőleg számított, vagy a szerződésekben rögzített szolgáltatási alapadatok, továbbá az elszámolt fogyasztási időszakok (havi, éves), és a hibák javítására tekintettel többféle számla típust lehet megkülönböztetni.

V. 3.1. Havonta rendszeresen számlázott szolgáltatások

számlái

A rendszeresen számlázott szolgáltatások számlái tartoznak ide, például a havonta leolvasott víz és hőmennyiség mérők adatai alapján készített számlák, továbbá a lakossági távfűtés és HMV díjak számlái, vagy szerződés alapján havi rendszerességgel készített számlák. (13. sz. melléklet – 1-4. Számlamagyarázat)

V. 3. 2. Elszámoló számla Az elszámoló számla egy adott időszakban – jellemzően egy évben-

elfogyasztott szolgáltatások mennyiségi és érték adatait, továbbá a havonta rendszeresen már kiszámlázott előlegeket tartalmazza. Az elszámolás végeredménye, lehet fizetendő vagy visszatérítendő összeg. Az ivóvíz, a szennyvízelvezetés és tisztítás szolgáltatásokról készített éves elszámolás bekötési mérőnként és a hozzá tartozó több mellékmérő mért adatait tartalmazza.

Készülhet elszámoló számla a többlakásos épületek havi ivóvíz fogyasztásáról is az előbbi tartalommal. Elszámoló számla készül abban az esetben is, ha felhasználó/díjfizető változás miatt - pl. lakás eladás - a szolgáltató elszámol a felhasználóval a mért mennyiségek alapján. A szolgáltató jogszabály alapján minden évben elszámolást készít a díjfizetők részére a fűtéshez és a HMV-hez ténylegesen felhasznált és előlegben megfizetett hőmennyiségekről.

V. 3. 3. Egyéb számla Az egyéb számla a Dunaújvárosi Víz-, Csatorna- Hőszolgáltató Kft. alapszolgáltatásain (ivóvíz-szolgáltatás, szennyvízelvezetés, szennyvízszippantás, távhőszolgáltatás) kívül igénybe vett tevékenységeiről kiállított számla. Ilyen lehet:

• rekonstrukciós munka;

• anyageladás;

• vízbekötés, helyszínelés;

• szivattyújavítás, vízórajavítás;

• pontossági vizsgálat;

• csatornatisztítás, -vizsgálat, -bekötés;

• ivóvízvizsgálat, szennyvízvizsgálat;

• közmű-adatszolgáltatás, tervezés;

• korlátozás, helyszínelés;

• vízszállítás;

• bérleti díj;

• vállalkozási tevékenység;

Document Metadata

Table of Contents

TARTALOMJEGYZÉK

Document Metadata