MJK: POB 002-2015)
(MJK: POB 002-2015)
Tisztelt Ügyfelünk!
Ön a Provident Pénzügyi Zrt. és a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepének közös termékének, a Provident Otthonbiztosításnak az ügyfél tájékoztatóját
és biztosítási feltételrendszerét tartja kezében.
A termék értékesítését a Provident Pénzügyi Zrt. végzi, a biztosító pedig a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe.
ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK
1.) A biztosítási megállapodás
1.1 A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., cégjegyzékszáma: Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 a továbbiakban: biz- tosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosított részére, a szerzôdésben meghatározott díj megfizetése ellenében, magyar fizetôeszközben, a jelen feltételekben meghatározott módon és mértékig, de legfeljebb a fedezetet igazoló doku- mentumban rögzített biztosítási összeg(ek) erejéig megtéríti
– a kockázatviselés helyén, és
– a kockázatviselés idôtartama alatt
– bekövetkezett biztosítási események által,
– a biztosított vagyontárgyakban okozott károkatésszemélyijogsértéselkövetésemiattfizetendôsérelem- díjat, amelyekért a biztosított az Általános Felelôsségbiztosítási Feltételek 1.1. pontja szerinti minôségében a magyar jog sza- bályai szerint kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettség- gel tartozik.
1.2 A Provident Otthonbiztosításhoz opcionálisan, külön díj el- lenében választható kiegészítô családi balesetbiztosítás illetve kiegészítô családi temetésbiztosítás. A Provident Xxxxxxxxxxx- sítás megszûnésével egyidejûleg a kiegészítô biztosítások is megszûnnek. A kiegészítô családi balesetbiztosításra és/vagy temetésbiztosításra vonatkozó feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Provident Otthonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételei az irányadóak.
2.) A szerzôdô
2.1 A biztosítási szerzôdés szerzôdôje az a személy, aki a biztosítóval a biztosítási szerzôdést megköti, a biztosítási díj megfizetésére kötelezettséget vállal és jogosult a biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére.
2.2 Biztosítási szerzôdést az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fûzôdô jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy aki a szerzôdést az érdekelt sze- mély javára köti meg. Az e rendelkezés ellenére kötött biztosí- tási szerzôdés semmis.
2.3 Szerzôdô lehet a biztosítási szerzôdést kötô biztosított, vagy az a személy, aki a biztosítási szerzôdést egy biztosítási érdek- kel rendelkezô biztosított javára köti.
3.) A biztosított
3.1 Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül az a személy, aki a biztosí- tási esemény elkerülésében érdekelt.
3.2 A biztosító szolgáltatására a biztosított(ak) jogosult(ak).
3.2.1. Épület biztosítás esetén:
Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a szerzôdô által a fedeze- tet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett tulaj- donos, valamint a fedezetet igazoló dokumentumban meg nem nevezett tulajdonostárs(ak).
3.2.2 Bérlemény biztosítás esetén:
A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a szerzôdô által a fede- zetet igazoló dokumentumban biztosítottként megnevezett bérlô, valamint a fedezetet igazoló dokumentumban meg nem nevezett bérlôtárs(ak).
3.3 Ingóság biztosítás estén:
Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosítottnak minôsül a fedezetet igazoló doku- mentumban név szerint biztosítottként megnevezett személy,
valamint a vele vagyonközösségben, és a kockázatviselés he- lyén közös háztartásban élô a Polgári Törvénykönyv 8:1. § (1) bekezdés 2. pontja szerinti hozzátartozója, aki(k)nek a biztosított vagyontárgy(ak) megóvásához érdeke fûzôdik.
4.) A biztosítási szerzôdés létrejötte, hatálybalépése
4.1 A biztosítási szerzôdés
(a) a felek írásbeli megállapodásával, vagy
(b) a fogyasztónak minôsülô szerzôdô írásbeli ajánlata alap- xxx a biztosító ráutaló magatartásával, vagy
(c) a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgál- tatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a szerzôdô távértékesítés keretében tett ajánlata alapján a biztosító ráutaló magatartásával távértékesítés útján (a továbbiakban: távértékesítés)
jön létre.
4.2 A biztosítási szerzôdés létrejöttét írásbeli, vagy – távértéke- sítés esetén – a biztosító, vagy a biztosító képviselôjének tele- fonos ügyfélszolgálatán keresztül, rögzített telefonbeszélgetés keretében tett szóbeli ajánlattal lehet kezdeményezni.
4.3 Az ajánlattevô ajánlatához annak megtételétôl számított 15 (tizenöt) napig van kötve.
4.4 Amennyiben a címzett az ajánlattevô ajánlatát az ajánlattételtôl számított 15 (tizenöt) napon belül írásbeli nyilatko- zattal kifejezetten elfogadja, a biztosítási szerzôdés az elfogadó nyilatkozat hatályosulásának (azaz a fedezetet igazoló doku- mentum szerzôdô általi kézhezvételének) napján jön létre.
4.5 A biztosítási szerzôdés akkor is létrejön, ha a biztosító, a fogyasztónak minôsülô szerzôdô ajánlatának a biztosítóhoz vagy képviselôjéhez történô beérkezésétôl számított 15 (tizen- öt) napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoz- tatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelôen tették. Ebben az esetben a szerzôdés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biztosító vagy a biztosításközvetítô részére történt átadása idôpontjára visszamenô hatállyal jön létre.
4.6 Ha a szerzôdést nem írásban kötötték meg, a biztosító kö- teles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani.
4.7 Nem jön létre a szerzôdés, ha a címzett az ajánlatot az ajánlattételtôl számított 15 (tizenöt) napon belül visszautasítja.
4.8 A biztosító kockázatviselése az ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként meghatározott idôpontban veszi kezdetét, amely idôpont nem lehet korábbi, mint az ajánlat, illetve a szerzôdés aláírását követô nap 0 órája.
Amennyiben a kockázatviselés kezdô idôpontja nem kerül meghatározásra, akkor a kockázatviselés a szerzôdés létrejöt- tének idôpontjában veszi kezdetét, feltéve hogy a szerzôdô utóbb a biztosítás egyszeri díját, vagy elsô díjrészletét megfi- zeti.
Amennyiben a kockázatviselés kezdô idôpontja korábbi, mint a szerzôdés létrejötte, a biztosító a biztosítási kockázatot már ekkor is viseli.
4.9 Az egyszeri éves díjat, illetve az elsô díjrészletet a szerzôdônek a kockázatviselés kezdônapjától számított 30 (harminc) napon belül kell megfizetnie. A folytatólagos díj an- nak a szerzôdô által elôre meghatározott idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A biztosító koc- kázatviselése nem áll be, amennyiben a díjfizetésre a fentiek alapján nem kerül sor.
4.10 Távértékesítés keretében megkötött szerzôdés esetén a biztosító kockázatviselése csak akkor veszi kezdetét már a
9.2.5 pontban meghatározott határidô lejártát megelôzôen, ha ahhoz a szerzôdô – a szerzôdéskötéshez használt távközlô eszköz jellegére figyelemmel – kifejezetten hozzájárult.
5.) A biztosítási szerzôdés tartama, a biztosítási idôszak, a biztosítási összeg, a biztosítási összeg indexálása
5.1 A biztosítási szerzôdés – ha a felek másként nem álla- podnak meg – határozatlan tartamú. A tartamot a felek a szerzôdésben (fedezetet igazoló dokumentumon) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idôszak 1 (egy) év.
5.2 A biztosítási idôszak kezdete a díjfizetési idôszak kezdete, amely idôpont egyben minden évben a biztosítás évfordu- lója. A díjfizetési idôszak havi, negyedéves, féléves vagy éves idôtartam lehet. A díjfizetési gyakoriságot a szerzôdés megkö- tésekor a szerzôdô határozza meg. A díjfizetési gyakoriságot a szerzôdô a biztosítás évfordulójakor jogosult módosítani.
5.3 A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô ha- tára, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállítá- sának), beszerzésének költségeit.
5.4 Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállítá- sának), újra beszerzésének költsége (alulbiztosítás), a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a biztosított vagyontárgy(ak) új állapotban való felépítésének (helyreállításának) újra beszerzésének költsége(i)hez aránylik (to- vábbiakban: arányos kártérítés). A biztosító nem érvényesítheti az alulbiztosítás jogkövetkezményeként az arányos kártérítést, ha a biztosítási szerzôdés a biztosító által megjelölt küszöbérté- ken (minimális biztosítási összeg), vagy azt meghaladó biztosí- tási összeg meghatározásával jött létre.
5.5. A biztosítási összeg indexálása
5.5.1.A vagyontárgy(ak) értékének (a helyreállítás költségeinek) követése érdekében a biztosító, a biztosítási összege(ke)t és a biztosítás teljes díját rendszeresen évente egy alkalommal indexálhatja. Az indexált biztosítási összeg az elôzô biztosítási összeg és az inflációs index szorzata.
5.5.2. A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett,
– épületbiztosítás esetén: az elôzô évre vonatkoztatott la- kásjavító, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga,
– ingóságbiztosítás esetén: az elôzô évre vonatkozatott fo- gyasztói árindex. Ezektôl az értékektôl a biztosító 5 (öt) szá- zalékponttal eltérhet.
A biztosítási összeg(ek) értékkövetô módosításáról és annak mértékérôl, valamint a biztosítási díj(ak) arányos változásáról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 (hatvan) nappal megelôzôn írásban értesíti a szerzôdôt.
5.5.3. A biztosító az indexált biztosítási összeg(ek)et ezer Ft-ra és a biztosítási díj(ak)at egész Ft-ra kerekítve számítja ki.
5.5.4. A biztosítás indexálásával egyidejûleg a biztosító a biz- tosítási díjtételek, illetve díjmódosító tényezôk kockázati vagy egyéb okból való megváltoztatását is kezdeményezheti. A biztosítási díjtétel-változásról a biztosító a biztosítási év végét legalább 60 (hatvan) nappal megelôzôen – az indexálásról való értesítéssel egyidejûleg, külön figyelemfelhívás mellett
– írásban értesíti a szerzôdôt.
5.5.5. Amennyiben a szerzôdô az indexált biztosítási összeg alapján kiszámított díjjal a szerzôdést nem kívánja fenntarta- ni, a szerzôdést a biztosítási idôszak végére 30 (harminc) na- pos felmondási idôvel írásban felmondhatja. Amennyiben a szerzôdô a biztosítási összegek és a biztosítás díjának emelésé-
re vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, vagy arra írásban nem nyilatkozik, úgy azt a biztosító elfoga- dottnak tekinti. Amennyiben a szerzôdô az indexálást vissza- utasítja, a szerzôdés alulbiztosítottá válhat.
6.) A biztosítási díj esedékessége
6.1. A biztosító a biztosítási díjat a szerzôdésben vagy a bizto- sítási fedezetet igazoló dokumentumban meghatározott biz- tosítási idôszakra (1 évre) állapítja meg és a fedezetet igazoló dokumentumon feltünteti.
6.2 A biztosító az 1 (egy) évnél rövidebb tartamra szóló szerzôdés díját egy összegben állapítja meg (a továbbiakban egyszeri díj).
6.3 A biztosítás egyszeri éves díját, illetve az elsô díjrészletet az ajánlat aláírását követô 30 (harminc) napon belül kell megfi- zetni, a folytatólagos díj pedig annak a szerzôdô által elôre meghatározott idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
6.4. A jelen terméket értékesítô függô biztosításközvetítô nem jogosult az ügyféltôl biztosítási díjat átvenni, továbbá nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifize- tésében közremûködni. A jelen terméket értékesítô függô biztosításközvetítô ezen túlmenôen nem jogosult a biztosító nevében a biztosítási szerzôdést megkötni.
7.) Általános kizárások
7.1 A biztosító nem téríti meg a:
– nem biztosított vagy biztosításból kizárt vagyontárgyban keletkezett károkat,
– bármilyen nukleáris, radioaktív vagy hasadó anyaggal összefüggô, vagy ezzel összefüggésbe hozható bármilyen kárt, vagy melynek oka az alábbi meghatározások szerin- ti:
– nukleáris fûtôanyagból, vagy bármilyen nukleáris hul- ladékból vagy nukleáris üzemanyag égésébôl szár- mazó ionizáló sugárzás vagy ilyenbôl eredô radioakti- vitás okozta szennyezôdés;
– xxxxxxxxx xxxxx, biológiai, biokémiai vagy elektro- mágneses fegyver,
– azbesztózisból származó károkat, illetve azbeszt vagy azbeszt tartalmú anyagok kinyerésével, feldolgozásá- val, megmunkálásával összefüggô károkat,
– penész, üszög, gomba, spórák és bármilyen egyéb típusú, vagy hasonló természetû, illetve jellegû mikro- organizmus által okozott, ezekkel összefüggô károkat, ide értve minden olyan anyagot, amelynek jelenléte ténylegesen vagy esetlegesen veszélyezteti az em- beri egészséget,
– háború, megszállás, külföldi ellenségek cselekedetei, ellenségeskedések vagy háborús cselekmények (füg- getlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek vagy sem), polgárháború, felkelés, forradalom, tüntetés, lázadás, sztrájk, polgári zavargás, tömegmegmoz- dulás, beleértve ennek felkeléssé növekedését is, ka- tonai vagy bitorló hatalom, katonai gyakorlat; vagy bármely terrorista cselekménybôl származó és ezzel összefüggésbe hozható bármilyen jellegû károkozás során keletkezett károkat.
Jelen kizárás alkalmazásában terrorista cselekmény alatt azt a cselekményt kell érteni, amely magában foglalja – de nem korlátozódik – bármely személy vagy személyek csoportja által elkövetett erô vagy erôszak és/vagy azzal való fenyegetés al- kalmazására, cselekedjen(ek) az(ok) önállóan, vagy bármely szervezet vagy kormány nevében, vagy azzal kapcsolatban akár politikai, vallási, ideológiai vagy etnikai céllal vagy okból kifolyólag, beleértve a kormányra gyakorlandó befolyásolást és/vagy a nyilvánosság, vagy a nyilvánosság valamely részé- nek megfélemlítését.
7.2 Kizárt minden olyan kár vagy károkozás, melynek oka köz- vetve vagy közvetlenül az informatikai rendszerekben, számító- gépekben, integrált áramkörökben, elektromos vagy elektro- nikus vezérlésû gépekben keletkezô bármely jellegû hátrányos adatvesztés, szoftvereknek vagy számítógépes programok eredeti felépítésének törlése, elromlása vagy eltorzulása miatt bekövetkezett hátrányos megváltozás. Jelen kizárás hatálya alá tartoznak a számítógépes vírusok által okozott, valamint a számítógépes rendszerek dátum felismerési hibájából eredô károk, illetve ezek következményi kárai is.
8.) Mentesülés a fizetési kötelezettség alól
8.1. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlan magatartással:
(a) a szerzôdô, vagy a biztosított, vagy
(b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk okozta.
8.2 A 8.1 pont rendelkezéseit a kármegelôzési és kárenyhítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.
8.3 A jelen Általános Biztosítási Feltételek alkalmazásában sú- lyosan gondatlan magatartásnak minôsül különösen, ha a károkozás
a) a 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, bódító vagy ká- bító hatású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati összefüggésben történt,
b) az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során történt,
c) a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érdekelt személy nem tette meg a kármegelôzés érdeké- ben szükséges intézkedéseket annak ellenére sem, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyé- re írásban figyelmeztette.
9.) A biztosítási szerzôdés megszûnése
9.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés meg- szûnéséig áll fenn.
9.2. A biztosítási szerzôdés megszûnésének okai:
9.2.1 Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszûnt, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.
9.2.2 Ha a szerzôdô az esedékes egyszeri éves, elsô, illet- ve folytatólagos díjat azt követôen sem egyenlíti ki, hogy ôt a biztosító írásban és a felszólítás elküldésétôl számított 30 (harminc) napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre felhívta, a biztosítási szerzôdés a póthatáridô eredménytelen elteltével a díjesedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik.
9.2.3 Ha a szerzôdô az esedékes egyszeri éves, elsô, illet- ve folytatólagos díjat nem egyenlíti ki és ôt a biztosító írásban póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban nem hívja fel, a biz- tosítási szerzôdés legkésôbb az elmulasztott díjesedékességet követô biztosítási évforduló napján 24 órakor megszûnik.
9.2.4 A határozatlan tartamú biztosítási szerzôdést a felek a biztosítási idôszak végére, 30 (harminc) napos felmondási idôvel, írásban felmondhatják. A szerzôdés felmondásával a szerzôdés megszûnik.
9.2.5 Megszûnik a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdés, ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvény 5.
§ (1) bekezdés szerinti tájékoztató kézhez vételétôl számított 14 (tizennégy) napon belül a biztosítási szerzôdést a szerzôdô azonnali hatállyal indokolás nélkül felmondja.
9.2.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerzôdés megszûnik, a biztosító az egész biztosítási idôszakra járó díj megfizetését követelheti.
9.2.7 A szerzôdés megszûnésének egyéb eseteiben a biz-
tosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, ami- kor kockázatviselése véget ért. Ha az idôarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.
9.2.8 A 9.2.5 pont szerinti felmondás esetén a biztosító kö- teles a szerzôdô fél által fizetett pénzösszeget – a már teljesített szolgáltatások arányos ellenértéke kivételével – a szerzôdô fél- nek a felmondás kézhez vételétôl számított 30 (harminc) na- pon belül visszatéríteni.
9.2.9 A biztosítási szerzôdés megszûnése után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerzôdést, e díjat a biztosí- tó 15 (tizenöt) naptári napon belül visszautalja. Ha azonban a szerzôdés a 9.2.2 pontban írt módon, a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzôdô a megszûnés napjától számított 120 (egyszázhúsz) napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.
10.) Közlési, változás-bejelentési kötelezettség
10.1 A szerzôdô a szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás el- vállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a valóságnak megfelelôen a biztosítóval közölni, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és amelyet a szerzôdô ismert vagy is- mernie kellett.
10.2 A szerzôdô 14 (tizennégy) naptári napon belül köteles be- jelenteni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyre a biztosító a szerzôdés létrejöttét megelôzôen rákér- dezett, különösen:
– ha a biztosított vagyonérték megváltozott, úgymint:
– az épületbiztosításban biztosított vagyontárgyat (in- gatlant) bôvítették, felújították, vagy korszerûsítették,
– a kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyon- tárgyakat – a kockázatviselés kezdetét követôen
– vásároltak, örököltek, vagy a kockázatviselési helyen felelôs ôrzésre átvettek,
– az általános háztartási ingóság vagyoncsoportba tartozó ingóságok értéke lényegesen – az aktuá- lis biztosítási összeghez képest legalább 10%-kal
– megnövekedett;
– ha másik biztosító intézettel ugyanazon vagyontárgy(ak)ra olyan kockázatra is szóló biztosítási szerzôdést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed.
A kiemelt ingóság vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak változásbejelentését – minden esetben – tételes felsorolással kell igazolni.
10.3 A közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerzôdôt és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasz- tott a biztosítóval közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tud- nia kellett, és a közlésre vagy a bejelentésre köteles lett volna.
10.4 A közlésre, vagy a változás bejelentésére irányuló kötele- zettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében.
11.) Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség
11.1 A biztosított kármegelôzési kötelezettségei különösen:
– fagyveszélyes idôszakban minden épület, építmény megfelelô fûtése, vagy minden vízvezetô létesítmény és berendezés víztelenítése,
– az épület folyamatos karbantartásáról történô gondoskodás.
11.2 A biztosított kárenyhítési kötelezettsége abban áll különö- sen, hogy
– tûz és robbanás esetén a káreseményt követôen haladék- talanul értesítse a tûzoltóságot az oltás, mentés eredmé- nyessége érdekében,
– betöréses lopás, lopás, rablás illetve kifosztás esetén a kár- eseményt követôen haladéktalanul feljelentést tegyen a rendôrségen és a feljelentés részeként tételesen felsorolja a károsodott, illetve eltulajdonított vagyontárgyakat.
11.3 A kár bejelentésétôl számított 5. (ötödik) munkanapig a biztosított a károsodott vagyontárgy állapotán csak a káreny- hítéshez szükséges mértékben változtathat.
12.) A kárbejelentés, a szolgáltatáshoz szükséges iratok
12.1 A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô félnek (szerzôdô, biztosított, ezek jogutódja) kell igazolnia, hogy a biztosító szol- gáltatásának a szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei fennállnak, ide értve különösen magának a biztosí- tási esemény bekövetkezésének és az annak eredményeként elszenvedett kár(ok) mértékének a bizonyítását. Ezzel szemben a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kizáró tények és körül- mények fennállását – így különösen valamely mentesülési ok vagy kizárás fennállását, vagy a teljesítés egyéb akadályát – a biztosítónak kell igazolnia.
12.2 A biztosítási eseményt a tudomásra jutástól számított 5 (öt) munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését.
A kárbejelentést az alábbi módokon és elérhetôségeken lehet megtenni:
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
tel.: 000-0000
fax: 000-0000
e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx
A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerzôdô, il- letve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerzôdésben megállapított határidôben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
12.3 A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az iratokat, amelyek a kárigény bizonyításához és elbírálásához, a bizto- sítási esemény, a jogosultság és a szolgáltatás összegének káridôpontban történô megállapításához szükségesek.
12.4 A biztosítási szerzôdés teljesítését igénylô fél a biztosító szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges, a jelen Általános Biztosítási Feltételek 1. számú mellékletében felsorolt okiratokat, dokumentumokat és igazolásokat köteles, azok rendelkezésére állását követô 8 (nyolc) napon belül a biz- tosító rendelkezésére bocsátani.
12.5 Ha a biztosító szolgáltatásának a biztosítási szerzôdésben valamint jogszabályban elôírt feltételei közül bármelyiknek a fennállása vagy tisztázása a konkrét kárügyben olyan okirat, dokumentum vagy igazolás benyújtását igényli, mely nem szerepel a jelen Általános Biztosítási Feltételek 1. számú mel- lékletében, errôl és a szükséges bizonyítékok benyújtása elma- radásának következményeirôl a biztosító haladéktalanul tájé- koztatja a teljesítést igénylô felet.
12.6 Ha a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggés- ben büntetôeljárás, vagy szabálysértési eljárás indult, az ilyen eljárást jogerôsen lezáró határozatot a biztosítási szerzôdés tel- jesítését igénylô fél akkor is köteles a biztosítónak benyújtani, ha idôközben sor került a biztosítási szolgáltatás teljesítésére. Az ilyen határozatok rendelkezésre állásának hiánya a biztosító szolgáltatásának esedékessé válását nem érinti.
12.7 A biztosító a biztosítási szerzôdésbôl eredô kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelôzô állapot visszaál- lításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelô összeg megté- rítésére csak olyan számla alapján vállal kötelezettséget, illetve téríti meg azt az arra jogosultnak (biztosított/ szerzôdô ), amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét vagy amelybôl az általános forgalmi adó összege kiszámítható.
12.8 A szerzôdô és a biztosított a jelen Általános Biztosítási Felté- telek alapján létrejött szerzôdésben hozzájárulását adja, hogy a biztosító a kárüggyel kapcsolatos hatósági iratokat megte- kinthesse.
12.9 A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási kötelezettségének elbírálásához szükséges utolsó iratnak a biztosító kárrendezést lefolytató szervezeti egységéhez való beérkezését követô 15. (tizenötödik) nap elteltével válik esedékessé.
13.) A biztosítási kockázat jelentôs növekedése
13. Ha a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változá- sáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs nö- vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított 15 (ti- zenöt) napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést 30 (harminc) napra írásban felmondhatja.
13.2 Ha a szerzôdô a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított 30. (harmincadik) napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerzôdô figyelmét felhívta.
14.) Egyéb rendelkezések
14.1 A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létre- jött biztosítási szerzôdésbôl eredô igények a káresemény bekövetkeztétôl számított 1 (egy) év alatt évülnek el.
14.2 A jelen Általános Biztosítási Feltételekre utalással megkö- tött, módosított vagy reaktivált biztosítási szerzôdések esetén, a jelen Általános Biztosítási Feltételekben nem szabályozott kér- désekben a Polgári Törvénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései az irányadók.
14.3 Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel nem csökken.
15.) A személyes adatok kezelésére vonatkozó tudnivalók, biztosítási titok
15.1 A szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és bárki, aki a biztosító szolgáltatására jogosan igényt tarthat, a jelen feje- zet alkalmazásában és az adatvédelmi rendelkezések szem- pontjából, a biztosító ügyfelének tekintendô (a továbbiakban: ügyfél).
Az ügyfelek adatainak kezeléséért és megôrzésért – beleértve a biztosítási szerzôdéssel összefüggésben a jövôben rendelke- zésre bocsátandó adatokat is – a biztosító felelôs.
Személyes Adatnak minôsül bármely meghatározott (azonosí- tott vagy azonosítható) természetes személy ügyféllel kapcso- latba hozható adat, valamint az ilyen adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Az ügyfelek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére illetve gazdálkodására, továbbá a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozó adat, amennyiben az a biztosító rendelkezésére áll, Biztosítási Titoknak minôsül.
A biztosító Személyes Adatokat a biztosítási szerzôdés és az ügyfelek biztosítási jogviszonyai létrejöttével, nyilvántartásá- val és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgáltatás önkéntes. A biztosítókról és a bizto- sítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény értelmében, az adatkezelés céljára is figyelemmel, a biztosító az ügyfelek kifejezett hozzájárulása nélkül kezelheti az ügyfelek Biztosítási Titoknak minôsülô személyes adatait. Az ügyfél egészségi álla- potával összefüggô adatokat (a továbbiakban: Egészségügyi Adat) a biztosító az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulá- sával kezelheti. Az Egészségügyi Adat kezelése is kizárólag az ügyfél biztosítási jogviszonyainak létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével függhet össze.
A biztosító a Személyes Adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban vele szem- ben, vagy általa igény érvényesíthetô.
Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a biztosító a tevé- kenysége során szerzett és Biztosítási Titoknak minôsülô ada- tot csak akkor adhat ki harmadik Személynek, ha az ügyfél vagy annak törvényes képviselôje, a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban fel- mentést ad vagy a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn. Harmadik személynek minôsül minden olyan ter- mészetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, amely, vagy aki nem azonos az ügyfél- lel, az adatkezelôvel vagy az adatfeldolgozóval. Nem minôsül harmadik személynek, ezért az ügyfelek külön hozzájáruló nyi- latkozata nélkül jogosult az ügyfelek Személyes Adatainak és Biztosítási Titkainak a kezelésére a Colonnade Insurance S.A., mint a biztosító alapítója.
Az Európai Unió tagállamaiba, illetve bármely EGT-államba irányuló adattovábbítást úgy kell tekinteni, mintha Magyaror- szág területén belüli adattovábbításra kerülne sor. Az ügyfél Személyes Adatai (beleértve a különleges adatot is) az ország- ból – az adathordozótól vagy az adatátvitel módjától függet- lenül – harmadik országban lévô adatkezelô vagy adatfeldol- gozó részére csak akkor továbbíthatóak, ha ahhoz az ügyfél elôzetesen és kifejezetten hozzájárul, ha azt törvény lehetôvé teszi, vagy ha arról nemzetközi szerzôdés rendelkezik, feltéve, hogy a harmadik ország joga – az Európai Unió által megha- tározott – megfelelô védelmet biztosít az átadott adatok keze- lése során. Harmadik országnak minôsülnek azok az országok, melyek nem tagjai az Európai Uniónak.
A biztosító az ügyfelek kérésére, köteles az általa kezelt vagy a jogszabályban meghatározott feltételek mellett továbbított Személyes Adatokról tájékoztatást adni. Az ügyfelek kérhetik ezen adatok helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelések kivételével – azok törlését is. A biztosító az ügyfél kérésének megfelelôen köteles az ügyfél általa kezelt Szemé- lyes Adatait helyesbíteni.
A biztosító köteles törölni minden olyan ügyfeleivel, volt ügy- feleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos Szemé- lyes Adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulá- sa nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.
15.2 Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minôsülô –, a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szak- tanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfele- inek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.
Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô adatokat a bizto- sító a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.
A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon Biztosítási Titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szol- gáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosí- tási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatá- rozott egyéb cél lehet.
A fenti bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból vég- zett adatkezelést a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával vé- gezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújt- ható elôny.
A Biztosítási Xxxxx tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító, a független biztosításközvetítô, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mind- azokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási Titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
a) a biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanács- adó ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vo- natkozóan írásban felmentést ad,
b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.
A Biztosítási Xxxxx megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:
a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,
b) a folyamatban lévô büntetôeljárás keretében eljáró nyo- mozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértôvel,
c) büntetôügyben, polgári ügyben, valamint csôdeljárás, il- letve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az álta- la kirendelt szakértôvel,
e) a Bit 157. § (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóha- tósággal,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, szemben,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,
j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos in- formáció gyûjtésére felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) az e törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel,
m) az állomány átruházás keretében átadásra kerülô biztosí- tási szerzôdési állomány tekintetében az átvevô biztosító- val,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, továbbá ezek egymás- közi átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelô Szervezettel, a Nem- zeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a
Kártalanítási szervezettel, kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adataihoz kíván hozzáférni,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által tá- masztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendel- kezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel, szaktanács- adóval,
q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával, r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Informá- ciószabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rende- letben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n, és s) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hoz- zá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k), l), m), p) q) és r) pont- ban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megisme- résére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
t) a természetes személyek adósságrendezési eljárásá- ban eljáró Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok faj- táját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját kö- teles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
A Biztosítási Xxxxx megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Bit. 157. § (1) bekezdés e) pontja alapján, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve ha biztosí- tási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.
A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a Bit. 156. §, a Bit. 157. § (1) és (5) bekezdésekben, a Bit. 158.
§-ban és a Bit. 159. §-ban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.
A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a Bit. 157. § (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalma- zottaira is kiterjed.
A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanács- adó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladékta- lanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a bizto- sítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekmény- nyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés-
sel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer bir- toklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer ké- szítésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visz- szaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény felje- lentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosás- sal, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.
A Biztosítási Xxxxx megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvál- lalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresé- sének teljesítése céljából – írásban kér Biztosítási Titoknak minôsülô adatot a biztosítótól,
b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot a biztosítótól.
A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel el- látott, külön jogszabályban elôírt ügyészi jóváhagyást nélkülözô megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggô, Biztosítási Titoknak minôsülô adatokról.
A Biztosítási Xxxxx megtartásának kötelezettsége nem áll fenn ab- ban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és va- gyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
Nem jelenti a Biztosítási Xxxxx és az üzleti titok sérelmét a fel- ügyeleti ellenôrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.
Nem jelenti a Biztosítási Titok sérelmét a biztosító által a har- madik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adat- feldolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelô) történô adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájá- rult, vagy
b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adat- továbbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs ön- rendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésben meghatáro- zott bármely módon biztosított.
Nem jelenti a Biztosítási Titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhe- lye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,
d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatát- adás.
A Bit.159.§ (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagad- hatja meg.
Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes ada- tokat az adattovábbítástól számított 5 (öt) év elteltével, a Bit.
154. § alá esô adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén 20 (húsz) év elteltével törölni kell.
A biztosító az érintett személyt nem tájékoztatja a Bit. 157. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 157. § (5) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.
A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogvi- szony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt ke- zelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejötté- nek meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.
A biztosító, a biztosításközvetítô és a biztosítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jog- alap.
Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a sze- mélyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezé- sek az irányadók.
Az elhunyt személlyel kapcsolatban hozható adatok tekinte- tében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.
Biztosító, biztosításközvetítô és szaktanácsadói vállalkozás jog- utód nélküli megszûnése esetén a biztosító, biztosításközvetítôi és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétôl számított 60 (hatvan) év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható.
Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekû adatok nyilvános- ságára és a közérdekbôl nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.
15.3 A biztosítók közötti adatcserével összefüggô adatkezelés A biztosítotti veszélyközösség érdekeinek a megóvása ér- dekében a biztosító – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos vissza- élések megakadályozása céljából – a 2015. év január hó
1. napjától kezdôdôen hatályba lépô Bit. 161/A. §-ában biztosított felhatalmazása alapján, 2015. január 1. napjától kezdôdôen jogosult megkereséssel fordulni más biztosítóhoz az e biztosító által a Bit. 155. § (1) bekezdésében meghatá- rozottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figye- lembevételével kezelt – a Bit. 161/A. § (3)-(5) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában. A megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölé- sét. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a bizto- sítási titok megsértésének.
A megkeresô biztosító ennek keretében
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 1. és 2. pontjában meghatá- rozott ágazatokhoz tartozó biztosítási szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a Bit. 161/A. § (3) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat;
a Bit. 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15.,
16., 17., 18. és 19. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcso- latban a Bit. 161/A. § (4) bekezdés a)-e) pontjaiban felsorolt adatokat, míga Bit. 1. számú melléklet A) rész 10., 11., 12. és
13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban a károsult sze- mély elôzetes hozzájárulása esetén a Bit. 161/A § (5) bekezdés a)-c) pontjaiban felsorolt adatokat kérheti más biztosítótól.
A megkeresett biztosító(k) a jogszabályoknak megfelelô meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított 15 (tizenöt) napon belül köteles(ek) átadni a biztosítónak. A megkeresô biztosító a megkere- sés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvé- telt követô 90 (kilencven) napig kezelheti. Ha a megkeresés eredményeként a biztosító tudomására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatke- zelés fentebb meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.
Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tu- domására jutott adat a biztosító jogos érdekeinek az érvénye- sítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolat- ban az eljárás megindítására az adat megismerését követô 1 (egy) évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô 1 (egy) évig kezelhetô. A megkeresô biztosító az e célból vég- zett megkeresésrôl és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatokról az érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.
Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az infor- mációszabadságról szóló törvényben meghatározott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a Bit.161/A § (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintet- tel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.
A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat a biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a fenti céltól eltérô célból nem kapcsolja össze. A megkeresésben megjelölt adatok helyességéért és pontosságáért a megkeresett bizto- sító a felelôs.
16.) Panaszkezelés / panaszfórumok/ Bírósági vitarendezés A biztosító biztosítja, hogy bármely ügyfele a biztosító maga- tartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó pa- naszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (szemé- lyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) elôterjeszthesse.
A biztosító szolgáltatásaival, valamint a biztosítási szerzôdés teljesítésével összefüggésben panasz terjeszthetô elô írás- ban a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôjéhez címzett levélben, e-mailben vagy faxon (levele- zési cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., telefaxszám: (06-1) 461-499; e-mail cím: xxxx@xxxxxxxxx.xx.), illetôleg személye- sen vagy telefonon is nyitvatartási idôben az Ügyfélszolgála- tunkon (cím:0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; telefonszám:(00- 0) 000-0000). Társaságunk a panaszbejelentés beérkezésétôl számított 30 (harminc) napon belül írásban küldi meg válaszát a panaszos részére.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 na- pos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte ese-
tén a fogyasztónak minôsülô ügyfél az alábbi testületekhez, illetve hatóságokhoz fordulhat:
– Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe vezetôje (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., levelezési cím: 1442 Budapest, Pf.:101. ,telefonszám: (00-0) 000-0000, e-
mailcím: xxxx@xxxxxxxxx.xx. faxszám: (000) 0000000)
– fogyasztóvédelmi eljárás alapjául szolgáló kötelezettségsze- géssel kapcsolatos panasz esetén a biztosító felügyeletét ellátó Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ ( MNB) cím: 1013 Budapest,Krisztina krt.39.,levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank Zrt. Pénzügyi Fogyasztóvédel- mi Központ, 1534 Budapest BKKP Pf.777.; telefonszám: 0640203776, e-mailcím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx,
A panaszos jogosult továbbá a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe Magyarországi Fióktelepe (1143 Bu- xxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatáskörrel, és illetékességgel rendelkezô magyar bí- róság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben meg- indítani.
A panasz elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 na- pos törvényi válaszadási határidô eredménytelen eltelte ese- tén a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél jogosult a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxx- xxxxx xx 00.) által hozott, számára nem megfelelô döntés ellen bírósághoz fordulni. Ebben az esetben a polgári pert a hatás- körrel, és illetékességgel rendelkezô magyar bíróság elôtt kell a Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepével (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.) szemben megindítani.
17.) A biztosító adatai, irodái
Biztosító: Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00. cégjegyzékszáma: Fôvárosi Törvényszék, mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000; telefonszá- ma: (06 -1) 460-1400, levelezési címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx-
xxx xx 00.)
Központ
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
tel.: 000-0000
fax: 000-0000
e-mail:xxxx@xxxxxxxxx.xx xxxxxx@xxxxxxxxx.xx
Kárrendezési Igazgatóság
0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
tel.: 000-0000
fax: 000-0000
e-mail: xxxxxxxxx@xxxxxxxxx.xx
Alapító: A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelep- ének alapítója a Colonnade Insurance S.A.(székhelye: 00, Xxx Xxxxxx Xxxxxxx, X-0000 Xxxxxxxxx), xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Registre de Commerce at des Sociétés, Luxemburg, cégjegyzékszáma: B 61605 ,tevékenységi engedélyt kiadó hatóság: Grand-Duche de Luxemburg, Minister des Finances, Commissariat aux Assurances (L-1840 Luxemburg, Bureaux: 7, xxxxxxxx Xxxxxx XX,) a tevékenységi engedély száma:S 068/15.
A Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe jogké- pes, cégneve alatt alapítója a Colonnade Insurance S.A. ja- vára szerezhet jogokat és a Colonnade Insurance S.A. terhére vállalhat kötelezettségeket.
1. számú melléklet.
Káresemény esetén a biztosító a kár elbírálásához az alábbi iratokat kérheti:
Tûz
Adás-vételi szerzôdés Alapító okirat Alaprajzok
Árazatlan költségvetés Azonosítási ûrlap Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló
Érintés védelmi jegyzôkönyv Fénykép
Használatba vételi engedély Hozzájárulás iratbetekintéshez Kárigény nyomtatvány Kéményseprôi engedély Lakcím kártya
Lakó névsor Rendôrségi határozat Rezsióradíj
Tulajdoni lap
Tûzvizsgálati hatósági bizonyítvány Tûzvizsgálati jegyzôkönyv Villámvédelmi rendszer jegyzôkönyve
Robbanás– és összeroppanás Adás-vételi szerzôdés Alapító okirat
Alaprajzok
Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló
Érintés védelmi jegyzôkönyv Fénykép
Használatba vételi engedély Hozzájárulás iratbetekintéshez Kárigény nyomtatvány Kéményseprôi engedély Kivitelezôi nyilatkozat Költségvetés
Lakcím kártya Lakó névsor
Rendôrségi határozat Rezsióradíj
Tervezôi nyilatkozat Tulajdoni lap
Tûzvizsgálati hatósági bizonyítvány Tûzvizsgálati jegyzôkönyv
Villámcsapás
Adás-vételi szerzôdés Alvállalkozói szerzôdések Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Beszerzési számla Építési engedélyek Építési napló
Érintés védelmi jegyzôkönyv Fénykép
Használatba vételi engedély Kárigény nyomtatvány Költségvetés
OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény
Villámvédelmi rendszer jegyzôkönyve
Vihar
Alapító okirat Alaprajzok
Árazatlan költségvetés Banki lemondó nyilatkozat Bankszámla szám
Bérleti szerzôdés Építési engedélyek Építési napló Fénykép Költségvetés
OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény Számlák
Tervezôi nyilatkozat Tulajdoni lap
Árvíz, belvíz– és felhôszakadás által okozott károk Alaprajzok
Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Építési engedélyek Építési napló
Fénykép
Hatósági határozat Helyreállítási tervek
Igazságügyi szakértôi vélemény Kárigény nyomtatvány
Kifizetési bizonylatok Kivitelezôi nyilatkozat Költségvetés
OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj Szakvélemény Számlák
Tulajdoni lap
Vízvezeték törésbôl eredô károk Alaprajzok
Árazatlan költségvetés Bankszámla szám
Felelôsség elismerô nyilatkozat Fénykép
Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok
Kárigény nyomtatvány Költség számlák Költségvetés
Lakó névsor Rezsióradíj Szakvélemény Számlák Szolgáltatói igazolás Talajmechanika Tulajdoni lap
Földmozgáskárok Alaprajzok
Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Építési engedélyek Fénykép
Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok
Kárigény nyomtatvány Költség számlák Rezsióradíj Szakvélemény Számlák
Tulajdoni lap
Felelôsségbiztosítás
Alkohol teszt eredménye Bankszámla szám
Drog teszt eredmény Felelôsség elismerô nyilatkozat Fénykép
Hatósági határozat Hozzájárulás iratbetekintéshez Oltási igazolás
Betöréses lopás- és rablás, vandalizmus, besurranásos lopás Adás-vételi szerzôdés
Bankszámla szám Beszerzési számla Ékszer szakértôi jelentés Feljelentés
Fénykép Garancia jegy Ítélet
Jogerôs öröklési bizonyítvány Kárigény nyomtatvány Mûkincs szakértôi jelentés Rendôrségi határozat Rendôrségi jegyzôkönyv
Riasztó telepítési dokumentumok Szakvélemény
Szemle jegyzôkönyv Távfelügyeleti jelentés Ügyvédi megbízás Vádirat
Üvegbiztosítás Bankszámla szám Felmérési napló Fénykép
Kifizetési bizonylatok Rezsióradíj
Számlák
Jégverés és hónyomás Alaprajzok
Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Fénykép
Helyreállítási tervek
Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok
Kárigény nyomtatvány Költség számlák Minôségi bizonyítványok OMSZ idôjárás igazolás Rezsióradíj
Számlák
Idegen jármûvek rongálása Árazatlan költségvetés Bankszámla szám Feljelentés
Felmérési napló Fénykép
Hatósági határozat Hozzájárulás iratbetekintéshez Igazságügyi szakértôi vélemény Javítási ajánlatok
Rezsióradíj Szakvélemény Számlák
Tervezôi nyilatkozat
Baleset- és temetésbiztosítás Hagyatékátadó végzés Halotti anyakönyvi kivonat
Drog teszt eredmény Halottvizsgálati bizonyítvány Alkalmassági vizsga Egészségi nyilatkozat Alkohol teszt eredménye Hatósági határozata Ambuláns kezelési lap
Hozzájárulás iratbetekintéshez Igazságügyi szakértôi vélemény Baleseti jegyzôkönyv Jogosítvány
Biztosítási fedezetet igazoló dokumentum egy példánya Xxxxxxxx engedély
Kárigény nyomtatvány Boncolási jegyzôkönyv
Kedvezményezett jelölô nyilatkozat Keresôképtelenség igazolása Munkabaleseti jegyzôkönyv Személy igazolvány
Munkáltatói igazolás Mûtéti leírás
Születési anyakönyvi kivonat Kórházi igazolás
Nyomozás felfüggesztô határozat Kórházi zárójelentés
Oltási igazolás
Tárgyi nyilvántartási lapok Orvos szakértôi vélemény TB határozat
Orvosi iratok
Temetôi befogadó nyilatkozat Körzeti orvosi kezelôkarton másolata Tûzvizsgálati hatósági bizonyítvány Rendôrségi jegyzôkönyv Tûzvizsgálati jegyzôkönyv
Külföldi orvosi igazolás
Külföldön felvett hivatalos jegyzôkönyv vagy igazolás Lakcím kártya
Lakó névsor Útlevél
Ügyvédi megbízás
Véralkohol vizsgálati eredmény Vezetôi engedély másolat
Rokonsági fokot igazoló dokumentum Vizsgálati leletek
AZ ÉPÜLET– ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI
1.) A kockázatviselés helye
A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye Ma- gyarország, azon belül
1.1 Épületbiztosítás esetén
• a fedezetet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe, vagy
• a fedezetet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévô saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás te- rülete, valamint a lakáshoz tartozó saját és közös tulajdonú épületrészek területe.
1.2. Bérleménybiztosítás esetén
– a fedezetet igazoló dokumentumban feltüntetett lakáscé- lú bérlemény területe, valamint a bérleményhez tartozó, kizárólag a bérlô által használt épületrészek területe.
1.3. Ingóság biztosítás esetén:
– a fedezetet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt telek területe a rajta lévô épülettel, építménnyel, vagy
– a fedezetet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévô, saját tulajdonú társasházi öröklakás vagy szövetkezeti lakás,
valamint a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek területe, vagy
– a fedezetet igazoló dokumentumban pontos címmel, vagy helyrajzi számmal megjelölt épületben lévô bérle- mény, valamint a bérleményhez tartozó, saját tulajdonú épületrészek területe.
2.) A biztosított vagyontárgyak
2.1. Épületbiztosítás esetén a jelen Általános Biztosítási Felté- telek alapján biztosított vagyontárgy – a biztosított személy(ek) tulajdonát képezô –
a.) a fedezetet igazoló dokumentumban külön-külön fel- tüntetett
– lakóház (családi ház) vagy egyéb épület (nyaraló, hétvégi ház, stb.) és
– melléképület(ek) (istálló, ól, garázs, kamra, terménytá- roló, stb.) (továbbiakban: épületek), valamint a fede- zetet igazoló dokumentumban külön-külön fel nem tüntetett építmények (kerítés, kerti építmények stb.) vagy
b.) a fedezetet igazoló dokumentumban külön-külön fel- tüntetett
– lakás (társas házi öröklakás, vagy szövetkezeti lakás)
– a lakáshoz tartozó saját tulajdonú épületrészek (tároló, garázs)
valamint, a fedezetet igazoló dokumentumban külön fel nem tüntetett
– közös tulajdonú épületrészek, társasházi öröklakás esetén a biztosított személy(ek) tulajdoni hányadá- nak arányában, illetôleg szövetkezeti tulajdonú épü- letrészek esetén a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján létrejött szerzôdésben biztosított szövetkezeti lakás és a szövetkezeti összes lakás arányában.
2.1.1. Épületbiztosítás esetén a biztosító kockázatviselése kiter- jed az elkészült és az építés alatt álló épületek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is. Az épület tarto- zékának tekintendôk a funkcionális kiegészítô épületszerkezeti elemek, és kiegészítôk, különös tekintettel:
– az épületen lévô villámhárító berendezések
– az épületen lévô külsô antenna-berendezések beleértve a mûholdas adás vételére alkalmas antennákat is,
– az épülethez hozzáépített lépcsôk létrák teraszok,
– az épülethez hozzáépített zászlótartók,
– az árnyékoló szerkezetek,
– a védelmi berendezések, rácsok,
– az elektromosan mûködô kapuk, mozgató-berendezése- ikkel együtt,
– úszómedence, beleértve annak szilárd alapú fedése,
– napkollektor, napelem.
2.1.2. A biztosító kockázatviselése kiterjed továbbá az építés, felújítás, átalakítás elôtt, vagy alatt álló a kockázatviselés helyén lévô épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerûségbôl betárolt, beépítésre váró építô-, segéd– és kiegészítô anya- gokra is.
2.1.3. Épületbiztosítás esetén a jelen Általános Biztosítási Felté- telek alapján nem biztosított vagyontárgyak:
– a földbevájt, kikövezetlen falú építmények,
– fóliasátrak, üveg– és hajtatóházak,
– nád– illetve szalmatetôvel rendelkezô épületek.
2.2. Biztosított vagyontárgyak ingóságbiztosítás esetén
Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján biztosított vagyon- tárgyak azok a szabályzatban felsorolt, be nem épített ingósá- gok, amelyek a biztosított személy(ek) tulajdonát képezik, vagy általa(luk) bérelt, kölcsönvett ingóságok, melyek a biztosított(ak) vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak, és nem tartoznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsorolt vagyontár- gyak közé.
2.2.1. A biztosító kockázatviselése szempontjából az ingósá- gok a következô vagyoncsoportokra különülnek el:
1.) vagyoncsoport: Értékôrzô ingóságok körébe tartozó va- gyontárgyak
1.1. vagyoncsoport: a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anyagok, drágakô vagy igazgyöngy, valamint ezek felhasználásával készült ékszerek, használati– és dísztárgyak;
1.2. vagyoncsoport: katalogizált érme és bélyeggyûjte- mények;
1.3. vagyoncsoport: képzômûvészeti és iparmûvészeti alkotá- sok;
1.4. vagyoncsoport: valódi szôrmék (az irha kivételével), kézi csomózású vagy kézi szövésû szônyegek,
1.5. vagyoncsoport: antik tárgyak és különleges régiségek.
2.) vagyoncsoport: háztartási ingáságok körébe tartozó va- gyontárgyak
– azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a ház- tartás viteléhez szükségesek, és a biztosított(ak) személyes használatára fogyasztására szolgálnak;
– amelyek nem tartoznak az értékôrzô, az egyéb kiemelt értékû ingáságok körébe, illetve a kockázatviselésbôl ki- zárt
2.2.4. pontban felsorolt vagyontárgyak közé, így különösen:
– sport– és hobbieszközök beleértve a vízi sporteszközöket is,
– barkácsfelszerelések,
– kerékpár, valamint egyéb nem motoros jármûvek, és ezek tartozékai, ápolási és szerelési anyagai.
– xxxxx xxxxxxxxxxx tárgyak,
– hangszerek.
3. vagyoncsoport: Kiemelt értékû ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak, különösen
– a 200000 Ftegyediértéketmeghaladónemnemesfémbôl készült órák,
– engedélyhez kötött vadász– és önvédelmi fegyverek,
– a 200 000 Ft értéket meghaladó, az értékôrzô ingóságok
1.2. vagyoncsoportjába nem tartozó gyûjtemény,
– az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási ingó- ságok körébe tartozó vagyontárgyak.
2.2.2. A kiemelt értékû ingóságoknak minôsülô vagyontárgyak- ra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, valamint a biztosított közvetlen felügyelete nélkül a szabadban vagy nyitott épü- letrészben (pl. erkély, terasz stb.) bármely biztosítási esemény következtében károsodnak.
2.2.3. A mezôgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet (ideértve a konyhakerti növényeket, a biztosított gazdaságában tartott állatállományt, a kedvtelésbôl tartott háziállatokat, valamint az 50.000 Ft egyedi értéket meg- haladó kertápolási és mezôgazdasági kisgépeket, berende- zéseket, felszereléseket és egyéb mezôgazdasági eszközöket, kerti felszereléseket) a jelen Általános Biztosítási Feltétel 3.25. pontjában meghatározott feltételek szerint biztosít a biztosító.
2.2.4. Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján nem biztosí- tott vagyontárgyak:
– az 1.) vagyoncsoportba tartozó értékôrzô ingóságok: ki- véve az 1.1. pontban felsorolt vagyontárgyak, 100 000 Ft értékhatárig.
– a kockázatviselés helyén használt, vagy tárolt keresô tevé- kenység eszközei,
– nem állandóan lakott épületben található vagyontár- gyak,
– a készpénz (csak a 6. pontban leírt feltételek szerint bizto- sított), a készpénzkímélô fizetôeszközök (bankkártya, hitel- kártya), váltó, utalvány, betétjegy, takarék-betétkönyv és minden más hasonló gazdasági rendeltetésû okmány, az értékpapír, az utalványok, bérletek, és egyéb okmányok;
– a kézirat, terv, dokumentáció, számítógépes adathordo- zókon tárolt adatállomány;
– a vízi*-, légi– és motoros jármûvek, a lakókocsi, utánfutó,
– a motoros meghajtású vízi sporteszközök,
*A jelen Általános Biztosítási Feltételek szempontjából vízi jármûnek minôsül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy– vagy kishajó, komp illetve csónak.
2.3. A biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleg- gel lakott az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Országos Településrendezési és Építési követelmények besorolása alap- ján, lakó– vagy vegyes területen lévô objektum, amelyben a biztosított életvitelszerûen berendezkedett és ott tartózkodik.
3.) A biztosítási események
3.1. Tûz
3.1.1. Tûz biztosítási eseménynek minôsül a füsttel, lángképzôdéssel illetve hôfelszabadulással járó égés, amely a biztosított(ak) szándéka ellenére balesetszerûen jön létre. A rendeltetésüknél fogva a láng, a hô és az elektromos áram hatásának kitett tárgyakban keletkezô tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve azokat is felgyújtja.
3.1.2. Nem biztosítási esemény az a kár,
• amelyik különösen vasalás, szárítás, dohányzás miatt elôforduló felületi pörkölôdés, elszínezôdés, elváltozás,
• öngyulladásból erjedésbôl befülledésbôl eredô hôhatás,
• elektromos berendezésekben és vezetékekben keletkezô, tovaterjedéssel nem járó zárlat, az Országos Tûzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékben vagy jelleggel történô felhasználásának, tárolásának következtében keletkezett.
3.2. Villámcsapás
3.2.1. Villámcsapás biztosítási eseménynek minôsül
• a vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncso- lási nyomot hagyó villám illetve gömbvillám, valamint
• a kockázatviselési hely 1000 m-es körzetében becsapódó villám által mágneses térerôsség változással összefüggés- ben – keletkezô indukciós túlfeszültségi kár 500.000 Ft kár- eseményenkénti kártérítési limit erejéig.
3.3. Robbanás
3.3.1. Robbanás biztosítási eseménynek minôsül a gázok, vagy gôzök tágulásán alapuló, hirtelen, váratlan, balesetszerû erô- megnyilvánulás, amelyik gyorsan lefutó hôtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.
3.3.2. Nem minôsül biztosítási eseménynek:
• a légi jármûtôl eredô hangrobbanás,
• a rendeltetésszerû használat során a megengedett üzemi nyomás túllépésével – robbanás bekövetkezte nélkül – oko- zott kár (pl határoló falazat deformálódása, horpadása),
• a pirotechnikai eszközök, robbanó szerkezetek által a biz- tosított vagyontárgyakban bekövetkezett kár,
• illetve az a robbanás kár, amelyik az Országos Tûzvédelmi Szabályzat „A” vagy „B” tûzveszélyességi osztálya szerint tûzveszélyesnek, illetve robbanásveszélyesnek minôsülô anyagok nem háztartási mértékû és jellegû felhasználásá- val tárolásával összefüggésben következik be.
3.4. Árvíz
3.4.1. Árvíz biztosítási eseménynek minôsül a felszíni élôvizek, az azokba nyílt torkolattal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása.
3.4.2. Árvíz biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító:
• a hullámtéren és nyílt ártéren keletkezett, továbbá
• az árvízvédelmi töltés védett oldalán jelentkezô fakadóvíz, buzgár és átszivárgás miatti károkat.
A jelen Általános Biztosítási Feltételek szempontjából hullámtér- nek minôsül a felszíni élôvizek ármentesített szakaszán a part és a töltéskorona, vagy természetes magaspart közötti terület. Nyílt ártérnek minôsül az az árvízvédelmi mûvekkel nem védett terület, amelyet a felszíni élôvíz a mindenkori legmagasabb vízállás esetén elönt.
3.4.3. Árvíz kockázat szempontjából kizárt vagyontárgyaknak
minôsülnek a részben vagy egészben vályog falazatú épüle- tek, melléképületek és az azokban elhelyezett ingóságok.
3.4.4. A biztosítási eseményre a biztosító a szerzôdés megkö- tését követô naptól számított 30 (harminc) napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási ese- ményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
3.5. Vihar
3.5.1. Vihar biztosítási eseménynek minôsül az olyan légmoz- gás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált épület
• szabályszerûen beépített és bezárt (nem kulcsra zárt), megrongálódott nyílászáróján,
• az építésügyi szabványok által végleges fedésként elfo- gadott anyagú és szakszerû technológiával megépített tetôfedésen keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csa- padékvíz áztatással kárt okoz.
3.5.2. Nem biztosítási esemény a helyiségen belül keletkezett léghuzat.
Vihar biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító az épü- letek üvegezésében, külsô festésében, vakolatában, valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban és a külsô úszóme- dencék fedésében keletkezett károkat.
3.6. Felhôszakadás
3.6.1. Felhôszakadás biztosítási eseménynek minôsül, ha az óránként lehulló csapadék mennyisége meghaladja a 30 millimétert, és ezáltal a szabályszerûen kialakított vízelvezetô- rendszer befogadó képességének elégtelensége miatt, a talaj felszínén összegyûlô, felhôszakadásból származó csapa- dékvíz, valamint a csatornavezetékekbôl visszaáramló szenny- víz a biztosított vagyontárgyakban elöntéssel kárt okoz.
3.6.2. A biztosító nem téríti meg a részben vagy egészben vá- lyog falazatú épületekben, melléképületekben és az azokban elhelyezett ingóságokban, az épületek külsô vakolatában, külsô festésében, valamint a talajszint alatti padozatú helyisé- gekben elhelyezett ingóságokban, és a szabadban elhelye- zett ingóságokban keletkezett felhôszakadás károkat.
3.7. Csôtörés
3.7.1. Csôtörés biztosítási eseménynek minôsül
• a kockázatviselés helyén belül víz-, csatorna-, tüzelési– és gôzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékekre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása mi- att kiáramló folyadék, vagy gôz által a biztosított vagyon- tárgyakban okozott kár.
3.7.2.A biztosító megtéríti biztosítási eseményenként legfeljebb 6 m hosszúságig a csôvezeték cseréjének költségeit, valamint a biztosított csôvezetékek kárhelyének felkutatására fordított költségeket.
3.7.3. A biztosító nem téríti meg
• a külsô esôvíz elvezetô csatornarendszer kilyukadása miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat,
• a vezetékekre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit,
• a vezetékekhez csatlakozó tartozékok, szerelvények (pl. csaptelepek, vízmérôk, víztartályok) javításának vagy pót- lásának költségeit,
• a kiömlô folyadék, gôz értékét,
• a gombásodás, penészedés formájában jelentkezô, károkat.
3.8. Hónyomás
3.8.1. Hónyomás biztosítási eseménynek minôsül a hó és/vagy a jég súlya, vagy az olvadáskor meg– illetve lecsúszó, lezúduló hótömeg sodró hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emi- att az épület – építésügyi szabványok által végleges fedés- ként elfogadott anyagú és szakszerû technológiával megépí- tett – fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kár.
3.8.2. Hónyomás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító
• az elô tetôkben, valamint a szabadban elhelyezett ingó- ságokban keletkezett károkat,
• az olvadás-fagyás miatt kialakuló jégdugók miatt a külsô esôvíz levezetô csatornákban bekövetkezô károkat, vala- mint
• a jégdugók miatt az épületbe befolyó víz által keletkezô beázási károkat.
3.9. Jégverés
3.9.1. Jégverés biztosítási eseménynek minôsül a jégszemcsék dinamikus erô hatása miatt keletkezett kár, továbbá az emiatt az épület állandó fedésében keletkezett nyíláson keresztül az eseménnyel egyidejûleg beömlô csapadék által okozott kárt.
3.9.2. Jégverés biztosítási esemény alapján nem téríti a biz- tosító az épületek külsô festésében, külsô vakolatában, külsô burkolatában, az üvegezésében, a napkollektorokban, nap- elemekben valamint a szabadban elhelyezett ingóságokban keletkezett károkat.
3.10. Földcsuszamlás
3.10.1. Földcsuszamlás biztosítási eseménynek minôsül a föld- felszíni talajrétegek (kô, vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtô irányú elcsúszása által okozott kár.
3.10.2. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti a biztosító, ha
• ez a mozgás tudatos emberi tevékenység során, vagy amiatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút-, kútfúrás, földmunkaárok építése, talajvízszint süllyesztés stb.), vagy
• amennyiben a védelmül szolgáló támfal tervezési, vagy kivitelezési, illetve karbantartási hiba miatt nem látta el szerepét, illetve ha nem volt támfal, bár a terep talajme- chanikai viszonyai ezt indokolták volna.
3.11. Kô- és földomlás
3.11.1. Kô- és földomlás biztosítási eseménynek minôsül a vé- letlenül, váratlanul, balesetszerûen lehulló kô- és földdarabok által okozott kár.
3.11.2. Kô- és földomlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító azt a kárt, amelyik
• tudatos emberi tevékenység során, vagy amiatt lép fel (pl. robbantás, bányászat, alagút, munkaárok kiemelése, ta- lajvízszint süllyesztés stb.), illetve
• támfal hiánya, vagy nem megfelelô mûszaki állapota (pl. tervezési, kivitelezési, karbantartási hiányosságok) miatt ke- letkezett.
3.12. Idegen tárgyak rádôlése
3.12.1. Idegen tárgyak rádôlése biztosítási eseménynek minôsül az a káresemény, amikor valamely (szerzôdésben nem biztosí- tott) idegen, a kockázatviselés helyén kívüli tárgy rádôléssel kárt okoz (pl. idegen oszlop, fa, kémény rádôlése stb.).
3.13. Ismeretlen építmény, üreg beomlása
3.13.1. Ismeretlen építmény, üreg beomlása biztosítási esemény- nek minôsül a szerzôdô, vagy a biztosított tudomásán kívüli és az építési dokumentációban nem szereplô, illetôleg a káresemé- nyig fel nem tárt építmény, vagy üreg hirtelen, váratlan beomlá- sa miatt a biztosított vagyontárgyakban bekövetkezô kár.
3.13.2. Nem biztosítási esemény:
• a bányák, pincék föld alatti részének beomlásából,
• az alapok alatti talajsüllyedésbôl és a padozat alatti feltöl- tések ülepedésébôl eredô kár.
A biztosítás szempontjából nem tekinthetô biztosított vagyon- tárgynak a földterület. Nem téríti meg a biztosító a kiüregelôdés miatt felmerülô tömedékelés költségeit.
3.14. Idegen jármû ütközése
3.14.1. Idegen jármû ütközése biztosítási eseménynek minôsül, ha az idegen jármû, annak alkatrésze, vagy rakománya ükö- zéssel kárt okoz. 3.14.2. Nem minôsül idegen jármûnek az a jármû, amely a biztosított(ak) tudomásával és beleegyezésé- vel közelíti meg a biztosított objektumot.
3.15. Légi jármû, mûhold ütközése
3.15.1. Biztosítási eseménynek minôsül a személyzet által irá- nyított légi jármû részeinek vagy rakományának, mûhold vagy mûhold darabjának ütközése, lezuhanása, amely során a biz- tosított vagyontárgyakban kár keletkezik.
3.16. Elveszett okmányok pótlása
3.16.1. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft-ig megtéríti azokat a számlával igazolt költségeket, amelyek a károsodott, eltulajdonított vagy elveszett okmányok pótlásával kapcsolatban merülnek fel.
3.16.2. A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy el- tulajdonított okmányokkal elkövetett visszaélésekre.
3.16.3. Jelen Általános Biztosítási Feltételek szerint okmány alatt az alábbi személyes okmányokat érti a biztosító:
• személyi igazolvány,
• TB kártya,
• lakcímkártya,
• útlevél,
• jogosítvány,
• forgalmi engedély.
3.17. Kerti dísznövények tûz– és elemi kára
3.17.1 Kerti dísznövények tûz– és elemi kára biztosítási ese- ménynek minôsül a jelen Általános Biztosítási Feltételek 3.1-
3.6. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt a kerti dísznövényekben keletkezett kár.
3.17.2.A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb 50 000 Ft-ig számla ellenében megtéríti a károsodott dísznö- vények újra beszerzése és újra telepítése során keletkezett költ- ségeket.
3.17.3. Jelen feltétel alapján dísznövénynek (díszfa, díszcserje, örökzöld) minôsül az évelô, kizárólag a leveleiért, a lomboza- táért vagy a virágaiért díszül termesztett növény.
3.18. Fagyasztott élelmiszerek megromlása
3.18.1. Fagyasztott élelmiszerek megromlása biztosítási ese- ménynek minôsül a tartós (minimum 8 órás) áramszünet miatt a fagyasztó szekrényekben, fagyasztó ládákban tárolt élelmi- szerek megromlásából eredô kár.
3.18.2. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-a, de ma- ximum 250 000 Ft-ig terjedô károkat téríti meg.
A kárrendezés feltétele az áramkimaradás tényének, idôtartamának igazolása a kockázatviselés helye szerinti illeté- kes áramszolgáltató által kiadott igazolással és a megromlott élelmiszerek bemutatása.
3.18.3. Nem téríti meg a biztosító
• a fagyasztó készülék mûszaki hibájából eredô kárt,
• az ingatlan elektromos hálózatának hibájából eredô kárt,
• az elôre hivatalosan bejelentett szolgáltatás kimaradásból eredô kárt.
3.19. Graffiti
A biztosító összességében káreseményenként és évente leg- feljebb 50 000 Ft-ig megtéríti az alább felsorolt károkat:
• a graffitik által rongált biztosított vagyontárgyak megtisztí- tásának, helyreállításának számlával igazolt költségei.
3.20. Besurranásos lopás
A biztosító összességében káreseményenként és évente leg- feljebb 50 000 Ft-ig megtéríti az alább felsorolt károkat:
• a besurranásos lopás által eltulajdonított biztosított va- gyontárgyak újrapótlási költségei.
Besurranásos lopásnak minôsül az a lopás káresemény, amikor az ingatlanban otthon tartózkodtak és a nem bezárt ajtón vagy a járószinttôl számított 2m alatti párkánymagassággal rendelkezô nyitva hagyott ablakon keresztül történt a behatolás.
A biztosítás nem terjed ki a készpénzre.
A kárigény elbírálásához rendôrségi feljelentés szükséges.
3.21. Vandalizmus, rongálás és nyitva hagyott vízcsap által okozott károk
3.21.1. A biztosító összességében káreseményenként és évente legfeljebb 100 000 Ft-ig megtéríti az alább felsorolt károkat:
• a vandalizmus, szándékos rongálás által a biztosított va- gyontárgyakban keletkezett károk helyreállításának, újra- pótlásának számlával igazolt költségei,
• a nyitva hagyott vízcsapból vagy törött akváriumból kiáram- ló víz és folyadék által a biztosított vagyontárgyakban kelet- kezett károk helyreállításának, újrapótlásának költségei.
3.22. A kockázatviselés helyének bôvítése
3.22.1 A kockázatviselés helyének bôvítése biztosítási ese- ménynek minôsül a biztosított vagyontárgyakban, a fedezetet igazoló dokumentumban megnevezett biztosítási helyen kívül, de Magyarország területén belül, a jelen Általános Biztosítási Feltétel 3.1.-3.16. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt keletkezett kár.
3.22.2. Biztosított vagyontárgynak a jelen Általános Biztosítási Feltétel 2.2 pontja szerinti 2. vagyoncsoportba tartozó háztar- tási ingóságok minôsülnek.
3.22.3. A biztosító káreseményenként és évente legfeljebb az ingóságbiztosításra feladott biztosítási összeg 1,5%-a, de ma- ximum 250 000 Ft-ig terjedô károkat téríti meg.
3.23. Üvegbiztosítás
3.23.1. Alap üvegbiztosítás
3.23.1.1. Amennyiben a biztosítási szerzôdés tartalmaz épü- letbiztosítást is, úgy az üveg biztosítás alapján a biztosító azt a kötelezettséget vállalja, hogy az 5 (öt) négyzetméter felületet meg nem haladó üvegtáblák esetében megtéríti a biztosított épületek szerkezetileg beépített üvegezésében balesetszerûen bekövetkezett törés– vagy repedéskárokat.
3.23.1.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegbôl készült elôtetôkre, üvegházakra, télikertekre, napkol- lektorok napelemek üvegezésére, üvegfödémekre, meleg– és hidegágyakra, a festett, homokfúvott, sóval maratott, csiszolt és ólombetétes üvegekre, kirakatokra, kirakatszekrényekre, tü- körfelületekre, üvegkerámia fôzôlapra, név– és cégtáblákra, a hajlított üvegekre, a bútorüvegekre, az üvegbútorokra, vala- mint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.
3.23.2. Különleges üvegbiztosítás
3.23.2.1. Különleges üvegkár biztosítás esetén a biztosító meg- téríti az alap üvegbiztosítás meghatározottakon túl a következô károkat:
• a biztosított épületek 5 (öt) négyzetméter felületet megha- ladó- szerkezetileg beépített üvegezésben,
• az üvegkerámia fôzôlapokban,
• a pinceablakokban,
• a névtáblákban,
• 1 (egy) négyzetméter felületig az üvegtéglából, copolit üvegbôl készült térelhatároló szerkezetekben,
• üvegtáblánként 6 (hat) négyzetméter felületig a télikertek üvegezésében,
• az akváriumok, terráriumok üvegezésében,
• a tükörfelületekben,
• a bútorok üvegezésében,
• valamint az alapbiztosításban biztosított épületek szerkezeti- leg beépített hajlított, festett, homokfúvott, savval maratott, csiszolt, ólombetétes, különleges gázzal töltött, golyóálló és törésvédô fóliával ellátott üvegezésében balesetszerûen bekövetkezett törés– vagy repedéskárokat.
3.23.2.2. A biztosító nem viseli a kockázatot különösen az üvegtetôkre, üvegházakra, napkollektorok üvegezésére, üveg- födémekre, meleg- és hidegágyakra, kirakatokra, kirakatszek- rényekre, cégtáblákra, csillárokra, üveg bútorokra, valamint az építés, felújítás alatti épületek üvegezésére.
3.23.2.3. A biztosító kockázatviselése a különleges üvegbizto- sításra biztosítási idôszakonként (évenként) legfeljebb 100.000 Ft-ig terjed.
3.23.2.4. Jelen üvegbiztosítás alapján a biztosító nem fedezi az üvegtáblát rögzítô tartószerkezet javítási költségeit.
3.23.3. Üvegtörési károknál a biztosító önrészesedést nem al- kalmaz.
3.24. Földrengés biztosítás
3.24.1. Épület vagy bérleménybiztosítás, illetve ingóságbizto- sítás esetén földrengés-biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosítási összegek mértékéig azokat a károkat, amelyeket a kockázatviselés helyén, az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô földrengés okoz a biztosított vagyontárgyakban.
3.24.2. A biztosítási eseményre a biztosító a szerzôdés megkö- tését követô naptól számított 30 (harminc) napos várakozási idôt köt ki. A várakozási idôn belül bekövetkezô biztosítási ese- ményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
3.25. Betöréses lopás, rongálás biztosítás
Az ingóságbiztosítás betöréses lopás, rongálás biztosítása alapján a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen Általános Biztosítási Feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén kártérítést nyújt az alábbi fel- tételek szerint.
3.25.1. Betöréses lopás
3.25.1.1 Jelen Általános Biztosítási Feltételek szempontjából betöréses lopásnak minôsül az a lopás, amikor a tettes úgy követi el a cselekményét, hogy a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe
• erôszakos módon, dolog elleni erôszakkal (nyílászárók be– vagy feltörésével, fal, födém vagy tetôszerkezet kibontá- sával, illetve ezekhez hasonló módon), vagy
• a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatá- val, de kimutatható nyomot hagyva, vagy
• a helyiség – jelen Általános Biztosítási Feltételek 3.24.2. pontja szerinti – rablás, vagy kifosztás útján meg szerzett saját kulcsának felhasználásával jogtalanul hatolt be.
3.25.1.2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján nem minôsül biztosítási eseménynek
• ha a lopást a helyiség elvesztett, vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált, saját kulcsnak, vagy a sa- ját kulcsról készített másolat felhasználásával követik el,
• ha a lezárt helyiségbôl behatolási nyom nélkül tûntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a rablás vagy kifosztás útján megszerzett saját kulcs esetét,
• ha annak a helyiségnek a vagyonvédelmi színvonala, amelybôl a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították nem felelt meg minimálisan a jelen Általános Biztosítási Feltételek 2. számú mellékletében feltüntetett 1. védelmi szint követelményeinek (pl. a lopás nyitva hagyott nem bezárt nyílászárón keresztül valósul meg),
• ha az értéktárolóból történô lopást az értéktároló elvesz- tett, vagy bárki által hozzáférhetô helyen megtalált, saját kulcsnak, vagy a saját kulcsról készült másolat felhasználá- sával követik el.
3.25.1.3. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján az érték- tárolóban elhelyezett biztosított vagyontárgyak esetében be- töréses lopás biztosítási eseménynek minôsül az a lopás, ami- kor a tettes az értéktárolót tartalmazó helyiségbe a 3.25.1.1. pontjaiban foglalt módon jutott be, és a szabályosan lezárt és rögzített értéktárolót:
• eltulajdonította,
• erôszakos módon, dolog elleni erôszakkal vagy a zárak felnyitására alkalmas idegen eszköz használatával, de ki- mutatható nyomot hagyva feltörte,
• az értéktárolót – jelen Általános Biztosítási Feltételek 3.25.2. pontja szerinti – rablás, vagy kifosztás útján megszerzett sa- ját kulcs felhasználásával nyitotta ki.
A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján értéktároló- nak minôsül a Magyar Biztosítók Szövetsége ajánlásának megfelelô, az elôírásoknak megfelelôen, szabályosan rögzí- tett értéktároló (pl. páncélszekrény, faliszéf, egyéb a biztosító által elfogadott értéktároló).
A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján helyiségnek az épület vagy melléképület minden oldalról szilárd anyagú szerkezetekkel körülhatárolt önálló légterû, meghatározott rendeltetésû része tekinthetô.
3.25.2. Rablás, kifosztás
3.25.2.1. Rablás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogtalan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel szemben erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést al- kalmaz, továbbá, ha a tetten ért tettes az eltulajdonított va- gyontárgy megtartása végett a biztosított személlyel szemben erôszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenye- getést alkalmaz.
3.25.2.2. Kifosztás biztosítási eseménynek minôsül, ha jogta- lan eltulajdonítás végett a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosítottat öntudatlan, vagy védeke- zésre képtelen állapotba helyezi.
3.25.3. Rongálás
3.25.3.1. Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján biztosí- tási eseménynek minôsül a betöréses lopás, vagy annak kí- sérletével összefüggésben okozott rongálás. Betöréses lopás kísérletének minôsül, ha a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiséget betöréses lopás szándékával kö- zelíti meg, és ezzel összefüggésben rongálja meg a biztosított vagyontárgyakat.
3.25.3.2 Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján biztosítási esemény a betöréses lopás, vagy annak kísérletével összefüg- gésben okozott – az épület felszerelési tárgyakat és tartozéko- kat ért – rongálás is, amennyiben a biztosítási szerzôdésben az épület vagy bérlemény biztosított vagyontárgy.
3.25.3.3 A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján nem minôsül biztosítási eseménynek, ha a rongálás nem a betö- réses lopás, illetve annak kísérletével összefüggésben követ- kezett be.
3.25.4. A biztosító szolgáltatása
3.25.4.1 A biztosító a betöréses lopás károkat a kiemelt va- gyontárgyakat leszámítva a kár idôpontjában a jelen Általá- nos Biztosítási Feltételek 2. számú mellékletében feltüntetett 1. védelmi szintnek megfelelô védelem megléte esetén maxi- mum a biztosítási összegig téríti meg. Kiemelt vagyontárgyak biztosítása esetén a biztosító a betöréses lopás károkat a kár idôpontjában ténylegesen fennálló, a jelen Általános Biztosítá- si Feltételek 2. számú mellékletében a kiemelt vagyontárgyak- ra feltüntetett védelmi szintnek megfelelô teljes határösszegig, de maximum a biztosítási összegig téríti meg.
3.25.4.1.1. A vagyonvédelmi színvonal (védelmi szint) megha- tározásánál nem vehetô figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetkezésének idôpontjában nincs meg, nincs üzembe helyezve, illetve nem mûködött.
3.25.4.1.2. A biztosító a bekövetkezett kár idôpontjában a vé- delmi szintet a behatolás helyére vonatkoztatva vizsgálja.
3.25.4.2. Betöréses lopás biztosítási esemény tekintetében a biztosító kockázatviselése nem terjed ki az építés, felújítás, átalakítás elôtt, vagy alatt álló, a kockázatviselés helyén lévô épületekben elhelyezett, technológiai szükségszerûségbôl be- tárolt, beépítésre váró építô-, segéd– és kiegészítô anyagokra, illetve a társasházi, szövetkezeti lakáshoz, bérleményhez tarto- zó közös tulajdonú helyiségekben tárolt vagyontárgyakra.
3.25.4.3. Rongálás biztosítási esemény tekintetében a biztosító szolgáltatásának felsô határa a háztartási ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak biztosítási összegének 10%-a.
3.25.4.4. Zárcsere költsége
A biztosító megtéríti a biztosítási szerzôdés idôtartama alatt egyszeri alkalommal a biztosított(ak) által az épület– vagy bér- leménybiztosítás különös feltételei alapján létrejött biztosítási szerzôdésben biztosított épület(ek) kulcsainak elvesztése, vagy tôlük való eltulajdonítása esetén a kulcsokhoz tartozó zár cse- réjének igazolt költségeit legfeljebb 5.000 Ft mértékig, feltéve, ha az újként felszerelt zár a Magyar Biztosítók szövetsége által ajánlott biztonsági zárnak minôsül.
3.26. Mezôgazdasági kistermelôi biztosítás
3.26.1. Ingóságbiztosítás kötése esetén a mezôgazdasági biztosítás alapján a biztosító megtéríti a biztosítás szerzôdés ke- retében a biztosított vagyontárgyakban a jelen Általános Biz- tosítási Feltételek ingóságbiztosításra vonatkozó feltételeiben meghatározott biztosítási eseményekbôl keletkezett károkat az alábbiak szerint.
3.26.2.) A biztosítható vagyontárgyak
1. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén tárolt a mezôgaz- dasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet,
2. vagyoncsoport: a kockázatviselés helyén, kedvtelésbôl tar- tott állatállomány, valamint a biztosítottak személyes fogyasz- tására szolgáló állatállomány,
3. vagyoncsoport:
• a mezôgazdasági kistermeléshez, valamint a kertápolás- hoz kapcsolódó nem motoros meghajtású gépek, mun- kaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak,
• motoros fûnyíró, motoros permetezôgép és közúti közleke- désre alkalmatlan, motoros kapálógép.
3.26.3.) A kártérítés határa
Az 1., a 2. és a 3. vagyoncsoportok vonatkozásában összes- ségében a biztosító káreseményenként és évente legfeljebb
500.000 Ft-ig megtéríti azokat a károkat és költségeket, ame- lyek a károsodott vagy eltulajdonított vagyontárgyak helyreállí- tásával illetve pótlásával kapcsolatban merülnek fel.
3.26.4.) A biztosítási szolgáltatások
3.26.4.1 . A fent meghatározott biztosítási összegen belül a biztosító a károkat az alábbi módon téríti meg:
• A kockázatviselés helyén tárolt, a mezôgazdasági kister- meléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet károsodása esetén a térítés alapja az adott területen ki- alakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár,
• a kockázatviselés helyén, a kedvtelésbôl tartott állatállo- mány, valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállomány elhullása esetén a térítés alapja az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a for- galmi ár, kényszervágás esetén az adott területen kialakult felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár és a megtérü- lés különbözete,
• a mezôgazdasági kistermeléshez kapcsolódó nem mo- toros meghajtású gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak károsodása esetén a kártérítés a jelen Általános Biztosítási Feltételek 5.2.6. pontja alapján történik.
3.26.4.2. A biztosító nem téríti meg a vihar és jégverés biztosítási esemény kapcsán a szabadban tartott terményekben, termés- ben, valamint a meleg és hidegágyakban keletkezett károkat.
3.26.4.3. A biztosító nem téríti meg az idegen jármûvel történô ütközés biztosítási esemény kapcsán
• a kockázatviselés helyén, kedvtelésbôl tartott állatállo- mányban,
• valamint a biztosítottak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban a kockázatviselés helyén kívül keletke- zett károkat.
3.26.5.) Egyéb rendelkezések
A kedvtelésbôl tartott állatállományban, valamint a biztosítot- tak személyes fogyasztására szolgáló állatállományban kelet- kezett károk esetén, a biztosító szolgáltatásának igénybevé- teléhez a biztosító rendelkezésére kell bocsátani az állatorvosi igazolást.
3.27. Füst és korom által okozott károk
3.27.1. Füst és korom által okozott kár biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a biztosított vagyontárgyaknak mindennemû pusztulását vagy rongálódását olyan füst vagy korom következtében, amely a biztosított kockázatviselési he- lyen található tüzelô-, fûtô-, fôzô– vagy szárítóberendezésekbôl hirtelen, rendeltetésellenesen kiáramlik.
3.27.2. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyek a füst vagy korom tartós hatására keletkeznek.
3.27.3. A biztosító füst és korom káreseményre káreseményen- ként és évente legfeljebb 50.000 Ft-ig téríti meg a károkat.
3.28. Tetô- és panelhézag beázás
3.28.1. Tetô- és panelhézag beázási káreseménynek minôsül és megtéríti a biztosító az építésügyi szabványoknak megfelelôen kialakított és karbantartott tetôszerkezeten, vala- mint a panelhézag szigetelésén keresztül beáramló csapa- dékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károkat.
3.28.2. Jelen biztosítási esemény kapcsán a biztosító szolgálta- tásának feltétele a káreseményt kiváltó ok megszüntetése, illet- ve az azt igazoló bizonylatok biztosítónak történô bemutatása.
3.28.3. Nem téríti meg a biztosító a beázást elôidézô ok meg- szüntetése következtében felmerült költségeket (tetôjavítás, panelhézag javítás).
3.28.4. A biztosító a tetô– és panelhézag káreseményre kár- eseményenként és évente legfeljebb 50.000 Ft-ig téríti meg a károkat.
3.29. Elfolyt víz biztosítása
3.29.1. Elfolyt víz biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett és a bizto- sítónak bejelentett csôtörés káresemény következtében elfolyt víz értékét.
3.29.2. A kár kifizetésének feltétele a területileg illetékes vízszol- gáltató által, a kockázatviselés helyéhez kapcsolódóan kiállí- tott számlák bemutatása a kár észlelésétôl számított 1 (egy) éves idôtartamra visszamenôleg.
3.29.3. A biztosító az elfolyt víz káreseményre káreseményen- ként és évente legfeljebb 50.000 Ft-ig téríti meg a károkat.
3.29.4. Nem téríti meg a biztosító:
a) az elfolyt vízzel kapcsolatos csatornahasználati díjakat,
b) a biztosítottaknak a káresemény bekövetkezte idejére esô átlagos vízfogyasztásának az értékét.
3.30. Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül
3.30.1. Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosító a kockázatviselés helyén bekövetkezett és a biztosítónak bejelentett vihar kárese- mény következtében a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejûleg beömlô csapadékvíz által a biztosított vagyontárgyakban okozott kárt.
3.30.2. A biztosító a Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresz- tül káreseményre káreseményenként és évente legfeljebb
50.000 Ft-ig téríti meg a károkat.
3.31. Garázsban tartott jármûvek tûz– és elemi kár biztosítása
3.31.1. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a biztosí- tó megtéríti a kockázatviselés helyén, a biztosított épületben (garázsban) tárolt személygépjármûvekben a jelen Általános Biztosítási Feltételek 3.1-3.15. pontjai alatt felsorolt biztosítási események miatt keletkezett károkat.
3.31.2. Biztosított vagyontárgyak
A lakásbiztosítás keretében a kockázatviselés helyén garázs- ban tartott, a szerzôdô vagy a biztosított(ak) saját tulajdoná- ban lévô érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumen- tumokkal ellátott gépjármû.
Gépjármûnek minôsül a jelen kiegészítô biztosítás szempont- jából:
• a személygépkocsi és
• a motorkerékpár.
3.31.3. Nem téríti meg a biztosító:
• azon károkat, amelyet a biztosítottak más biztosítási szerzôdés alapján vagy egyéb, igazolt forrásból megkap- hatnak, függetlenül attól, hogy melyik biztosítónál áll fenn a szerzôdés (pl. casco, bármely felelôsségbiztosítás),
• a biztosított vagyontárgyakban keletkezett olyan károkat, mely nem a jelen Általános Biztosítási Feltételek 3.1-3.15 miatt keletkezetek,
• a biztosított jármûvek ellopásával (a jármû önkényes elvé- tele), elrablásával, feltörésével valamint e cselekmények- kel vagy kísérletükkel összefüggésben keletkezett károkat,
• tûz, robbanás esetén azon jármûben keletkezett károkat, amelybôl hatóságilag igazolhatóan kiindult a tûz, vagy a robbanás.
• a kockázatviselés helyén, de nem biztosított garázsban, il- letve a szabadban tárol jármûvekben keletkezett károkat,
• a jármûben keletkezett értékcsökkenést,
• a sérült jármû más jármûvel történô pótlásának járulékos költségeit (pl.: bérautó),
• a jármûhasználat kiesése miatt felmerült járulékos költsége- ket (pl. elmaradt haszon, stb.),
• a gépjármû szállítmányában, illetve a gépjármûben tárolt ingóságokban keletkezett károkat (kivéve a kötelezô tarto- zékok és gyerekülés),
• a biztosított által bérelt, kölcsönvett, lízingelt jármûvekben, vala- mint a látogatók, vendégek, jármûveiben keletkezett károlat.
3.31.4. A biztosító szolgáltatása a keletkezett kár mértékéig, de évenként és káreseményenként legfeljebb 500 000 Ft-ig terjed ki. Amennyiben a gépjármû rendelkezik érvényes casco bizto- sítással, akkor a szolgáltatás a keletkezett kár mértékéig, de legfeljebb a casco önrészéig terjed ki.
3.32. Szabadban tárolt vagyontárgyak biztosítása
3.32.1. Biztosítási eseménynek minôsül és megtéríti a biztosí- tó a jelen Általános Biztosítási Feltételek 3.1-3.15. pontjaiban felsorolt biztosítási események miatt keletkezett károkat, me- lyek az olyan általános háztartási ingóság kategóriába tartozó vagyontárgyakban keletkeztek, melyek használati útmutatója szerint a vagyontárgy szabadban használható (például kerti bútor, grillsütô, napernyô stb.).
3.32.2. A biztosító biztosítási esemény bekövetkezte esetén évente egy alkalommal maximum 50 000 Ft értékhatárig megtéríti a fentiekben meghatározott károkat.
4.) A biztosítási összeg
4.1 A biztosítási ajánlatban, és az ezen ajánlat alapján létre- jött fedezetet igazoló dokumentumban felsorolt vagyoncso- portokat úgymint fôépület, melléképület, bérlemény a felek a megjelölt biztosítási összeg erejéig tekintik biztosítottnak, mely összeg egyben a kártérítés felsô határa is. A vagyoncsoportok biztosítási összegei a kárrendezés során nem vonhatók össze. Kiemelt ingóság biztosítás esetén a tételesen felsorolt vagyon- tárgyakat a felek vagyontárgyanként megjelölt biztosítási ösz- szeg erejéig tekintik biztosítottnak, amely biztosítási összeg egy- ben a szolgáltatás felsô határa.
5.) A biztosítási szolgáltatások
5.1. Épületbiztosítás:
5.1.1. Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdés, illetve az Általános Bizto- sítási Feltételekben meghatározott azon biztosítási események- re terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.
5.1.2. A biztosító a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) újraépítésének költségeit téríti, ki- véve, ha a vagyontárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.3. pontban felsorolt vagyontárgy. Az újraépítés költségei megállapításának alapja a károsodottal azonos minôségû va- gyontárgy káridôponti felépítésének általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége.
5.1.2.1. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás (helyreállítás) általános forgalmi adóval (továbbiakban: ÁFA) csökkentett költségeit téríti. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy újraépítésének költségeit meghalad- ná, a biztosító a vagyontárgy újraépítésének költségeit téríti.
5.1.2.2. A biztosító csak abban az esetben térít az ÁFÁ-val nö- velt helyreállítási költségen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy a javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történô visz- szaigénylésére és bizonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyon- tárgy kár utáni helyreállítása, vagy újraépítése során felmerült.
5.1.2.3. Jelen Általános Biztosítási Feltételek, illetve a biztosítási szerzôdés alapján teljesített kifizetésekre a mindenkor hatályos személyi jövedelemadóról szóló törvény (jelenleg az 1995. évi CXVII. törvény) rendelkezései az irányadóak.
5.1.3. A biztosító a káridôponti avult értéken téríti meg a kár idôpontjában 85%-nál nagyobb mértékben avult (elhaszná- lódott)
– festésben, tapétázásban vagy mázolásban keletkezett károkat, ahol a helyreállítás a helyiség egész felületére ki- terjed
– melléképületek valamint egyéb építmények kárait.
A biztosító az avultság mértékét a jelen Általános Biztosítási Fel- tételek 3. számú mellékletében foglaltak szerint számolja.
5.1.4. Ha az eredeti állapot technológiai váltás miatt a káro- sodottal azonos mûszaki paraméterekkel egyenértékû módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a korszerûbb tech- nológia értéknövelô hatását a kártérítési összegbôl levonja.
5.1.5. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasz- nálható maradványok értékét.
5.1.6. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási eseménynek tudható be.
5.1.7. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.
5.1.8. Felületek károsodása
5.1.8.1. Ha a helyiség
– mennyezetének és egyik oldalfalának vagy
– két oldalfalának a festése, tapétázása, vagy mázolása károsodik
a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit megtéríti.
5.1.8.2. Ha a helyiségben lévô oldalfalak, padozat, illetve meny- nyezet burkolata felületenként 50%-ban, vagy annál nagyobb mértékben sérül, a biztosító az adott oldalfal, mennyezet vagy padozat egész felületének helyreállítási költségeit téríti.
5.1.8.3. Az épület homlokzatát ért károk esetén, ha a homlok- zati falak felületenként 50%-ban vagy annál nagyobb mérték- ben sérülnek a biztosító az adott homlokzati falsík egész felüle- tének a helyreállítási költségeit téríti.
5.1.9. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei
A biztosító megtéríti a biztosítási összegen belül a biztosítási ösz- szeg 5 %-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károsodá- sával kapcsolatos és indokolt, egyszeri
– oltás, mentés,
– bontás és ideiglenes tetôépítés,
– rom– és törmelékeltakarítás, elszállítás,
– tervezés és hatósági engedélyezés,
– helyreállítást követô takarítás, valamint kárenyhítés költségeit.
Alulbiztosítás esetén a biztosító a költségeket arányosan téríti meg.
5.1.10. Lakhatatlanná nyilvánítás
Ha az illetékes hatóság valamely biztosítási esemény miatt a biz- tosított épületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb l80 (egyszáznyolcvan) napig a biztosító a biztosítási összegen belül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt bérleti díjaira, valamint a vagyontárgyak szállításának és tárolásának igazolt költségeire 300.000 Ft összegig térítést nyújt. Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elrendelt kiköltözés esetén is.
5.1.11. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követô 15 (tizenöt) napon belül esedékes. Ha a biztosított iga- zoló okiratot tartozik bemutatni, a határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
5.2. Ingóságbiztosítás:
5.2.1. Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzôdésben, illetve Általános Biztosítási Feltételekben meghatározott azon biztosítási ese- ményekre terjed ki, amelyekre a biztosító fizetési kötelezettsé- get vállal.
5.2.2. A biztosító a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a károsodott vagyontárgy(ak) káridôponti új állapotban való újra beszerzésének költségeit téríti meg kivéve, ha a vagyon- tárgy javítással helyreállítható, vagy ha az az 5.2.7. pontban felsorolt vagyontárgy. A káridôponti, új állapotban való újra beszerzési költségek megállapításának alapja a károsodottal azonos minôségû, hazai kereskedelemben kapható vagyon- tárgy beszerzésének átlagos költsége.
5.2.3. A javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a javítás, illetve helyreállítás ÁFÁ-val csökkentett költségeit téríti meg. Amennyiben a javítás várható költsége a vagyontárgy káridôponti új állapotban való újra beszerzésének költségét meghaladná, a biztosító a vagyontárgy káridôponti új állapot- ban való újra beszerzésének költségét téríti.
5.2.4. A biztosító a javítás, illetve a helyreállítás költségeit csak abban az esetben téríti az ÁFÁ-val növelt helyreállítási költsé- gen, ha a biztosított a helyreállítás, vagy javítás kapcsán nem jogosult az ÁFA adóhatóságtól történô visszaigénylésére és bi- zonyítja, hogy az ÁFA a károsodott vagyontárgy kár utáni hely- reállítása, vagy újra beszerzése során felmerült.
5.2.5. Ha a károsodottal azonos mûszaki paraméterekkel, a ha- zai kereskedelemben a kár bekövetkezésének idôpontjában már nem kapható egyenértékû vagyontárgy, akkor a biztosító úgy határozza meg a károsodott vagyontárgy új értékét, hogy a kár idôpontjában forgalmazott hasonló mûszaki tulajdonsá- gokkal rendelkezô vagyontárgy beszerzési értékébôl levonja a mûszaki különbségek becsült értékét.
5.2.6. A biztosító káridôponti avult értéken téríti meg a kár idôpontjában
– 85%-osnál nagyobb elhasználtságú ingóságok,
– a kockázatviselés helyén folytatott keresôtevékenység esz- közeinek újra beszerzésének költségeit, valamint
– azoknak a vagyontárgyaknak a kárait, amelyek nem a biz- tosított személy tulajdonát képezik, de bérlet, kölcsön címén a biztosított vagyonmegóvási érdekkörébe tartoznak.
A biztosító az avultság mértékét a jelen Általános Biztosítási Fel- tételek 3. számú mellékletében foglaltak szerint számítja.
A biztosító a vagyontárgyat 85%-osnál nagyobb elhasznált- ságúnak tekinti különösen, ha az az eredetivel megegyezô alkatrész kereskedelmi hiánya, vagy technológiai váltás miatt javítással nem állítható helyre.
A biztosító a 85%-osnál nagyobb elhasználtságú vagyontár- gyaknál a helyreállítás költségeit, de maximum a káridôponti avult értéket téríti meg.
5.2.7. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki
– a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása esetén a részbeni ká- rosodás miatt a nem károsodott rész értékcsökkenésére, továbbá az úgynevezett elôszereteti értékre, valamint
– az elmaradt haszonra.
5.2.8. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja a felhasz- nálható maradványok értékét.
5.2.9. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.
5.2.10. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeggel nem csökken.
5.2.11. A biztosító a kockázatviselési hely 1000 m-es körzeté- ben becsapódó villám által – mágneses térerôsség változással összefüggésben keletkezô indukciós túlfeszültségi kárt évente maximum 500.000 Ft erejéig és csak abban az esetben té- ríti meg, ha meteorológiai bizonyítékkal lehet alátámasztani, hogy villámcsapás volt a túlfeszültség legvalószínûbb oka.
5.2.12. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követô 15 (tizenöt) napon belül esedékes. Ha a biztosított iga- zoló okiratot tartozik bemutatni, a határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
5.2.13. Költségek térítése
5.2.14. A kárenyhítés, romeltakarítás költségei
A biztosító megtéríti a biztosított összegen belül a biztosítási összeg 10 %-ának erejéig a biztosított vagyontárgy(ak) károso- dásával kapcsolatos és indokolt, egyszeri
– oltás, mentés,
– rom– és törmelékeltakarítás, elszállítás,
– takarítás, mosatás,
– kárenyhítés költségeit.
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányosan téríti meg.
5.2.15. Bankkártya újra beszerzési költsége
A biztosító megtéríti a Magyarország területén a felügyeleti ha-
tóság engedélyével mûködô banknál vezetett, a biztosított(ak) saját lakossági forint, vagy deviza számlájához tartozó bank- kártya – az Általános Biztosítási Feltételekben meghatározott biztosítási esemény miatti letiltásának és újra beszerzésének igazolt költségeit legfeljebb 20.000 Ft összeghatárig.
A biztosítási fedezet nem terjed ki az elveszett vagy eltulajdoní- tott bankkártyával való pénzfelvétel, vagy vásárlás miatt bekö- vetkezett veszteségre.
Alulbiztosítás esetén a biztosító e költségeket arányoson téríti meg.
5.2.16. A kiemelt ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak kö- zül az 500 000 Ft egyedi értéket meghaladó vagyontárgyakra a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.
6.) Készpénz biztosítás
6.1. A biztosító kockázatviselése az Általános Biztosítási Feltéte- lekben felsorolt biztosítási események vonatkozásában 100.0- 00 Ft biztosítási összeg erejéig kiterjed a készpénzt ért károkra is, feltéve, ha a kár bekövetkezésének idôpontjában a készpénz zárt, legalább a MABISZ „A” kategóriájú értéktárolóban volt el- helyezve.
Jelen feltételek szempontjából készpénz alatt a forint, illetve a Magyar Nemzeti Bank által jegyzett devizából származtatott valuta értendô.
A valutát ért károk esetén a biztosító a Magyar Nemzeti Bank által közölt káridôponti hivatalos deviza-árfolyamon térít.
6.2. A készpénz biztosítás nem terjed ki a 3.20 pont szerinti be- surranásos lopás kockázatra.
7. ) Nem állandóan lakott épületek biztosítása
A Biztosító kockázatviselése szempontjából állandó jelleg- gel lakott az az Országos Építésügyi Szabályzat, illetve Orszá- gos Településrendezési és Építési követelmények besorolása alapján, lakó– vagy vegyes területen lévô épület, építmény, amelyben a biztosított életvitelszerûen berendezkedett és ott tartózkodik.
Nem állandóan lakott épületek kizárólag Bázis csomag kere- tében biztosíthatóak.
Nem állandóan lakott épület – melynek értéke nem haladhat- ja meg a 25.000.000,– Ft összeget – biztosítása esetén a biz- tosító szolgáltatása nem terjed ki a betöréses lopás, rablás és rongálás károkra, valamint a vízvezetékek elfagyásából eredô közvetlen, illetve közvetett károkra.
ÁLTALÁNOS FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
1.1. Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiz- tosítás (továbbiakban: alapbiztosítás) részét képezô általános felelôsségbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti azokat a szerzôdésen kívüli, e szerzôdés hatálya alatt Magyarország terü- letén okozott károkat,valamint személyiségi jogsértés elkövetése miatt fizetendô sérelemdíjat, amelyekért a biztosított, mint
– a fedezetet igazoló dokumentumban megjelölt épü- let, lakás, egyéb épület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója, vagy ezek építtetôje, felújítója,
– a fedezetet igazoló dokumentumban megjelölt épü- letben háztartási céllal rendeltetésszerûen gázpalackot, gáztartályt használó,
– engedélyezett önvédelmi eszköz, lôfegyver használója,
– háziállattartó, (Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján háziállatnak minôsülnek különösen a ló, a szarvasmarha, a sertés-félék, a baromfi-félék, a szamár, az öszvér, a kecs- ke, a juh, a kutya, a macska, a házi nyúl. Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján nem minôsül háziállatnak az az állat, amely Magyarországon nem ôshonos – de más országokban háziállatként tartják – így különösen a strucc, az elefánt stb.)
– díszállattartó (Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján díszállatnak minôsülnek különösen a papagájok és egyéb díszmadarak. a tengeri malac, a hörcsög-, egér– és pat-
kányfélék, a teknôsök, az 1 kg-os súlyt meg nem haladó akváriumi halak, a kedvtelésbôl tartott nyúlfélék, stb. Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján nem terjed ki a biz- tosító kockázatviselése a kígyófélék, krokodilok, aligátorok, mérges pókok és egyéb rovarok, skorpiók, majmok, illetve az 1 kg-os súlyt meghaladó halak által okozott károkra.)
– kerékpár, illetve jármûnek nem minôsülô közlekedési és szállítóeszköz használója,
– emberi erôvel hajtott rokkantjármû használója,
– közúti balesetet elôidézô gyalogos,
– szervezett kereteken kívüli, nem hivatásos hobbi-, sportte- vékenységet végzô,
aki a fent írt bármely minôségében a magyar jog szabályai sze- rint kártérítési vagy sérelemdíj fizetési kötelezettséggel tartozik.
Nem nyújt biztosítási fedezetet a jelen felelôsségbiztosítás a szándékosan, valamint a jelen Általános Biztosítási Feltételek- ben meghatározott súlyos gondatlansággal okozott károkra és sérelemdíjakra.
1.2. Jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján biztosítottak a fedezet igazoló dokumentumban megnevezett biztosítottal együtt azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pont- jában megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a fedezetet igazoló dokumentumban a név sze- rint feltüntetett biztosítottal (tulajdonossal, bérlôvel, társbérlôvel) közös háztartásban, állandó jelleggel együtt éltek.
1.3. A biztosító, a fedezetet igazoló dokumentumban megje- lölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának ere- jéig téríti meg a háziállattartói, illetve díszállattartói minôségben okozott károkat.
1.4. A biztosító, a fedezetet igazoló dokumentumban megje- lölt biztosítási összegen belül a biztosítási összeg 10%-ának ere- jéig téríti meg a biztosított jogi képviseleti költségeit, az egyéb eljárási költségeket és a biztosítottat terhelô kamatokat.
1.5. Megtéríti a biztosító a szövetkezeti, vagy közös tulajdon- ban álló társasházaknál azokat a károkat is, amelyeket tûz, robbanás, vagy vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gáz idézett elô, és amelyek miatt
– a lakásszövetkezeti tagok vagy a tulajdonostársak a bizto- sított ellen, a lakásszövetkezet, vagy a társasházközösség a biztosított ellen, illetôleg
– az egyes tulajdonosok a lakásszövetkezet vagy társasház- közösség ellen érvényesítenek
1.4. Megtéríti a biztosító a tûz, a robbanás, vagy a vezetékekbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott azon károkat is, amelyek miatt a bérbeadó – a Polgári Törvény- könyv 6:333. § (1) bekezdés szerinti rendeltetésellenes vagy szerzôdésellenes használat alapján igényt érvényesít a bizto- sított bérlôvel szemben.
1.6. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, és sérelemdí- jakat, amelyeket
– a biztosítottak a jelen Általános Biztosítási Feltételekben meghatározott szándékos vagy súlyosan gondatlan ma- gatartással, vagy mulasztással okoztak,
– a biztosítottak keresôfoglalkozás, vagy iparszerû tevékeny- ség végzése során okoztak,
– a biztosítottak motoros jármû üzemben tartójaként okoztak,
– a biztosítottak egymásnak vagy hozzátartozóiknak okoztak,
– a biztosítottak háziállatai növényi kultúrákban okoztak,
– a biztosítottak olyan fajtájú állatai okoztak, amelyek tartá- sát jogszabály, vagy az adott területen a helyi önkormány- zat tiltja,
– a biztosítottak vízi*– és légi jármû, illetve gépi meghajtású sporteszközök – ideértve a gépi meghajtású vízi sportesz- közöket is – használatával okoztak,
– a biztosítottak a környezet szennyezésével okoztak.
*A jelen Általános Biztosítási Feltételek szempontjából vízi
jármûnek minôsül a vitorlával, gépi berendezéssel vagy más módon meghajtott nagy– vagy kishajó, komp illetve csónak.
1.7. A közös tulajdonosi minôségben okozott tulajdonosokat terhelô felelôsségi károkat a biztosítottak tulajdoni hányadá- nak arányában téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelô felelôsségi károkat a biztosítónál a biztosított lakás és a szövet- kezet összes lakása arányában téríti a biztosító.
1.8. A biztosítási összeg
A biztosító a károkat – az 1.3 és 1.4 pontban írtak figyelembe vételével – biztosítási évenként 10.000.000 Ft biztosítási össze- gig, mint kártérítési felsô határig téríti meg.
1.9. A biztosítási összeg indexálása
Az általános felelôsségbiztosítás díja az alapbiztosítások inde- xálásával egyidejûleg változik az alábbiak szerint:
A biztosítási összeg indexálásának alapja a Központi Statisztikai Hivatal által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, az elôzô évre vonatkoztatott fogyasztói árindex, valamint a lakásjaví- tó, karbantartó cikkek és szolgáltatások árindexének átlaga.
1.10. Önrészesedés
A biztosító az általános felelôsségbiztosítás alapján megtérülô károk esetén nem alkalmaz önrészesedést.
1.11. Súlyosan gondatlan magatartások
Jelen Általános Biztosítási Feltételek alkalmazásában súlyos gondatlanságnak minôsül az, ha a károkozás
– a 2,5 ezreléket meghaladó súlyosan ittas, vagy kábító ha- tású szer hatása alatti állapottal közvetlen okozati össze- függésben történt;
– az engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli vég- zése során történt;
– a korábbi károsodással azonos körülmények között és azért következett be, mert a vagyontárgy megóvásában érde- kelt személy nem tette meg a kármegelôzés érdekében szükséges intézkedéseket annak ellenére, hogy a hatóság vagy a biztosító a kár ismétlôdésének veszélyére írásban is figyelmeztette.
1.12. A biztosított bejelentési kötelezettsége
A biztosított 30 (harminc) napon belül köteles a biztosítónak írásban bejelenteni, ha vele szemben a jelen Általános Biz- tosítási Feltételekben meghatározott tevékenységével vagy minôségével kapcsolatban kárigényt közölnek (érvényesítenek), vagy ha olyan körülményrôl szerez tudomást, amely a jövôben ilyen kárigény vele szembeni érvényesítésére adhat alapot.
1.13. Egyéb rendelkezések
1.13.1. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követe- lését a biztosított egyenlítette ki.
1.13.2. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gon- doskodott, vagy ezekrôl lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülô költségek ilyen esetben a biztosítót terhelik.
1.13.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történô elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elôzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
1.13.4. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötele- zettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító vi- selte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
1.13.5. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen felelôsségbiztosítás is megszûnik.
1.13.6. A jelen Általános Biztosítási Feltételek általános felelôsségbiztosításra vonatkozó feltételeiben nem érintett kér- désekben az Általános Biztosítási Feltételek, valamint az alap- biztosítások feltételei az irányadók.
KIEGÉSZÍTÔ BALESETBIZTOSÍTÁS FELTÉTELEI
1. A Biztosító a jelen kiegészítô feltétel szerint a biztosítási szerzôdésben meghatározott biztosítási díj megfizetése elle- nében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény- nek a kockázatviselés ideje alatt történô bekövetkezte esetén a szerzôdésben meghatározott összegû és a szerzôdéssel biz- tosítási fedezet alá vont kockázati elemekre vonatkozó szolgál- tatást teljesíti területi korlátozás nélkül.
2. Biztosítási esemény: a jelen feltételek szerint a biztosító a biztosítottnak a szerzôdés tartama alatt bekövetkezett baleseti eredetû halála, balesetbôl eredô teljes vagy részleges egész- ségkárosodása, vagy baleseti eredetû csonttörése az alábbi- akban részletezett kockázatok szerint:
2.1 Bárhol, bármikor bekövetkezett BALESETI halál
2.1.1. Biztosítási esemény: A biztosított bárhol, bármikor bekö- vetkezett baleseti halála a kockázatviselés tartamán belül.
2.1.2. A biztosító szolgáltatása: Az egyes biztosítottra kocká- zatonként meghatározott egyszeri biztosítási összeg, melyet a kedvezményezett részére fizet ki.
2.1.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
Ha a biztosított egy szerzôdés keretén belül baleseti halál- ra és baleseti maradandó,– vagy össz-szervezeti egész- ségkárosodás esetére is biztosítva van, és egy balesetbôl eredôen ugyanazon testi sérülés következtében elôbb egészségkárosodást szenved, majd késôbb, de a baleset bekövetkezésétôl számított 1 (egy) éven belül meghal, a biztosító csak a baleseti eredetû halál esetére járó szolgál- tatási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére. Ameny- nyiben a biztosító már a baleseti eredetû maradandó, vagy össz-szervezeti egészségkárosodási szolgáltatási összeget a biztosított halála elôtt kifizette, a baleseti eredetû haláleseti szolgáltatási összegbôl annak összegét levonja, és csak a különbözetet fizeti ki a kedvezményezett részére. Ha a bal- eseti maradandó,– vagy össz-szervezeti egészségkároso- dás szolgáltatási összeg magasabb volt, mint a haláleseti összeg, a biztosító a már kifizetett többlet szolgáltatási ösz- szeget nem követeli vissza.
2.2.KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETI HALÁL esetére
2.2.1. Biztosítási esemény: A biztosított közúti közlekedési bal- eset következtében, a baleset megtörténtétôl számított 1 (egy) éven belüli halála.
2.2.2. A biztosító szolgáltatása: Amennyiben a biztosított köz- úti közlekedési balesetben hal meg, úgy a biztosító a meg- határozott egyszeri biztosítási összeget fizeti ki a kedvezmé- nyezett részére.
2.2.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása:
2.2.3.1. Nem minôsül közúti közlekedési balesetnek:
– a gyalogost érô olyan balesetek, amelyek következtében semmilyen mozgó jármû nem játszott közre,
– a kerékpárost érô olyan baleset, amelyben más jármû vagy gyalogos közlekedése nem játszott közre,
– a jármû utasát ért olyan baleset, amely nem a jármû vagy más jármû haladásával, illetve megállásával összefüg- gésben következett be,
nem közúton bekövetkezett baleset.
2.2.3.2. A biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:
– amennyiben a biztosított motorkerékpárt (Motorkerékpár: a biztosítási szerzôdés kockázatviselése alatt érvényben
lévô KRESZ szabályaiban meghatározott jármû) vezet, vagy azon utazik,
– a jármûbe való be– és felszállás, illetve jármûbôl való ki– és leszállás,
– amennyiben a biztosított vezetôként nem rendelkezik az adott jármû vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (ki- vétel: hivatalos oktatói felügyelet mellett vezetô tanuló).
2.2.3.3. Ha a biztosított egy szerzôdés keretén belül közúti közlekedési baleset következményeként baleseti halál és baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás esetére is biztosítva van, és egy balesetbôl eredôen ugyanazon tes- ti sérülés következtében elôbb egészségkárosodást, majd késôbb, de a baleset bekövetkezésétôl számított 1 (egy) éven belül meghal, a biztosító csak a közúti közlekedési bal- eseti halál esetére járó szolgáltatási összeget fizeti ki. Ameny- nyiben a biztosító már a közúti közlekedési baleseti eredetû maradandó egészségkárosodási szolgáltatási összeget a biztosított halála elôtt kifizette, a közúti közlekedési baleseti haláleseti szolgáltatási összegbôl annak összegét levonja, és csak a különbözetet fizeti ki a kedvezményezett részére. Ha a közúti közlekedési baleseti maradandó egészségkárosodási szolgáltatási összeg magasabb volt, mint a közúti közlekedé- si haláleseti összeg, a biztosító a már kifizetett többletszolgál- tatási összeget nem követeli vissza.
2.2.4. Definíciók:
A jelen feltételek szerint közúti közlekedési balesetnek minôsül az a baleset, amelyben a biztosított gyalogosként, jármû vezetôjeként vagy utasaként szenved balesetet.
2.3. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás
2.3.1. Biztosítási esemény: A biztosított balesetbôl eredô ma- radandó egészségkárosodásának bekövetkezése a biztosító kockázatviselési hatálya alatt.
2.3.2. A biztosító szolgáltatása: Az egyes biztosítotti csoportok- ra kockázatonként meghatározott egyszeri biztosítási összeg, melyet a kedvezményezett részére fizet ki.
2.3.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
2.3.3.1. Egy balesetbôl eredôen, a baleseti eredetû mara- dandó egészségkárosodás esetén a szolgáltatási összeg több egészségkárosodás esetén sem haladhatja meg a fedezetet igazoló dokumentumban e szolgáltatásra meghatározott biz- tosítási összeget.
2.3.3.2. Ha a biztosított egy szerzôdés keretén belül baleseti ha- lál és baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás ese- tére is biztosítva van, és egy balesetbôl eredôen ugyanazon testi sérülés következtében elôbb maradandó egészségkáro- sodást szenved, majd késôbb, de a baleset bekövetkezésétôl számított 1 (egy) éven belül meghal, a biztosító csak a balese- ti halál esetére járó szolgáltatási összeget fizeti ki. Amennyiben a biztosító már a baleseti eredetû maradandó egészségkáro- sodási szolgáltatási összeget a biztosított halála elôtt kifizette, a baleseti haláleseti szolgáltatási összegbôl annak összegét levonja, és csak a különbözetet fizeti ki a kedvezményezett ré- szére. Ha a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodási szolgáltatási összeg magasabb volt, mint a haláleseti összeg, a biztosító a már kifizetett többlet szolgáltatási összeget nem követeli vissza.
2.3.4. Szolgáltatási igények elbírálása
2.3.4.1.A baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa, más orvos-szakértôi testületek döntésétôl függetlenül legkésôbb a balesetet követô 1 (egy) éven belül állapítja meg.
Amennyiben a biztosított bizonyítottan balkezes, úgy a szol- gáltatások szempontjából a jobb és bal kéz értékelése megcserélôdik.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggô munkaképesség-csökkenést, ha- nem a bármely munka végzésénél figyelembe vehetô általá- nos funkciókiesést kell értékelni.
A biztosítás szempontjából a biztosító orvosa által megállapí- tott baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mérté- ke más orvos-szakértôi testület döntésétôl független.
2.4. KÖZÚTI KÖZLEKEDÉSI BALESETBÔL eredô maradandó egészségkárosodás
2.4.1. Biztosítási esemény: A biztosított közúti közlekedési bal- eset következtében, a baleset megtörténtétôl számított 1 (egy) éven belül maradandó egészségkárosodást szenved.
2.4.2. A biztosító szolgáltatása: A baleset napjától számított 1 (egy) éven belül megállapítható, hogy a közlekedési baleset következményeként a biztosított maradandó egészségkároso- dást szenvedett, a biztosító a biztosítási szerzôdésben meg- határozott biztosítási összegnek a maradandó egészségkáro- sodási fok alapján megállapított százalékát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki a kedvezményezett részére.
2.4.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
2.4.3.1. Egy eseménnyel kapcsolatban a közúti közlekedési baleset következményeként a baleseti eredetû maradan- dó részleges (nem 100 %-os) egészségkárosodás százaléka a 100 %-ot nem haladhatja meg, több sérülésbôl eredôen sem. Ha a maradandó részleges egészségkárosodások ösz- szesített mértéke eléri a 100 %-ot, akkor a biztosítási összeg kerül kifizetésre.
2.4.3.2. Ha a biztosított egy szerzôdés keretén belül közúti köz- lekedési baleset következményeként baleseti halál és baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás esetére is biztosítva van, és egy balesetbôl eredôen ugyanazon testi sérülés követ- keztében elôbb egészségkárosodást, majd késôbb, de a bal- eset bekövetkezésétôl számított 1 (egy) éven belül meghal, a biztosító csak a baleseti halál esetére járó szolgáltatási ösz- szeget fizeti ki. Amennyiben a biztosító már a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodási szolgáltatási összeget a biz- tosított halála elôtt kifizette, a baleseti haláleseti szolgáltatási összegbôl annak összegét levonja, és csak a különbözetet fi- zeti ki a kedvezményezett részére. Ha a közlekedési balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodási szolgáltatási összeg magasabb volt, mint a haláleseti összeg, a biztosító a már kifizetett többletszolgáltatási összeget nem követeli vissza.
2.4.3.3. Nem minôsül közúti közlekedési balesetnek:
– a gyalogost érô olyan balesetek, amelyek bekövetkezté- ben semmilyen mozgó jármû nem játszott közre;
– kerékpárost érô olyan baleset, amelyben más jármû vagy gyalogos közlekedése nem játszott közre;
– a jármû utasát ért olyan baleset, amely nem a jármû vagy más jármû haladásával, illetve megállásával összefüg- gésben következett be;
– nem közúton bekövetkezett baleset.
2.4.3.4. A biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:
– amennyiben a biztosított motorkerékpárt (Motorkerékpár: a biztosítási szerzôdés kockázatviselése alatt érvényben lévô KRESZ szabályaiban meghatározott jármû.) vezet, vagy azon utazik,
– a jármûbe való be– és felszállás, illetve jármûbôl való ki– és leszállás,
– amennyiben a biztosított vezetôként nem rendelkezik az adott jármû vezetésére jogosító hatósági engedéllyel (ki- vétel: hivatalos oktatói felügyelet mellett vezetô tanuló).
2.4.4. Szolgáltatási igények elbírálása
2.4.4.1. A közlekedési balesetbôl eredô maradandó egész- ségkárosodás mértékét a biztosító orvosa, más orvos-szakértôi testületek döntésétôl függetlenül legkésôbb a balesetet követô 1 (egy) éven belül állapítja meg.
Amennyiben a biztosított bizonyítottan balkezes, úgy a szol- gáltatások szempontjából a jobb és bal kéz értékelése megcserélôdik.
Az egészségkárosodás mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggô munkaképesség-csökkenést, ha- nem a bármely munka végzésénél figyelembe vehetô általá- nos funkciókiesést kell értékelni.
A biztosítás szempontjából a biztosító orvosa által megállapí- tott baleseti maradandó egészségkárosodás mértéke más orvos-szakértôi testület döntésétôl független.
2.4.4.2. Állapotrosszabbodás esetén, ha ennek következté- ben kerül a biztosított egy másik maradandó egészségkároso- dási szolgáltatási kategóriába, a biztosító kifizeti a magasabb kategóriára figyelemmel megállapítható szolgáltatás és az alacsonyabb kategória alapján már teljesített szolgáltatás közötti különbözetet a kedvezményezett részére. Ha az álla- potrosszabbodás elôtt teljesített kifizetés magasabb, mint az újonnan megállapított szolgáltatási összeg, a biztosító nem követeli vissza a különbözetet.
2.4.5. Definíciók:
2.4.5.1. A jelen feltételek szerint közúti közlekedési balesetnek minôsül az a baleset, amelyben a biztosított gyalogosként, jármû vezetôjeként vagy utasaként szenved balesetet.
2.4.5.4. Baleseti eredetû maradandó végleges egészségká- rosodás: amennyiben a biztosított testi sérülés következménye- ként, a baleset bekövetkezésének idôpontjától számított 1 (egy) éven belül olyan maradandó egészségkárosodást szenved, amelynek következtében testi funkciói, tekintet nélkül a biztosított foglalkozására, végérvényesen károsodást szenvedtek.
2.5 Baleseti eredetû Közepes (1. csoport szerinti) kórházi mûtét
2.5.1. Biztosítási esemény: a biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt bekövetkezô baleseti eredetû közepes (1. cso- port szerinti) kórházi mûtéte. A biztosító a mûtétet igénylô sé- rüléseket az anatómiai elhelyezkedés, a sérülés típusa és sú- lyossága alapján két csoportba sorolja, melyek közül a jelen feltételekre vonatkozó közepes (1. csoport) mûtét körébe az alábbi mûtétek tartoznak:
Azok a zárt törések, ahol a nagyízületek (váll, könyök, csukló, csípô, térd, boka) feltárására és e régiók mûtéti megoldásá- ra kerül sor. E körbe sorolja a biztosító a nagy csöves csontok (felkar, alkar, comb, lábszár) mûtéti úton egyesített töréseit, va- lamint azokat a nagy kiterjedésû roncsolt lágyrész-sérüléseket, ahol a funkció és a sebgyógyulás helyreállítása érdekében mûtéti sorozat végzésére van szükség.
2.5.2. A biztosító szolgáltatása: A meghatározott egyszeri biz- tosítási összeg kifizetése a kedvezményezett részére.
2.5.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása:
2.5.3.1. Egy balesetbôl eredôen a biztosító mûtéti szolgáltatást csak egyszer teljesít. Ha a biztosított egy balesetbôl eredôen több mûtéten esett át, a legsúlyosabb mûtét a biztosító szol- gáltatásának alapja.
2.5.3.2 Nem képezi mûtéti térítés tárgyát a beépített gyógy- ászati segédeszközök eltávolítása. (pl. csontegyesítô fémek, drótok, csavarok eltávolítása)
2.6. Baleseti eredetû Nagy (2. csoport szerinti) kórházi mûtét
2.6.1. Biztosítási esemény: a biztosítottnak a kockázatviselés tartam alatt bekövetkezô baleseti eredetû nagy (2. csoport szerinti) kórházi mûtéte.
A biztosító a mûtétet igénylô sérüléseket az anatómiai elhe- lyezkedés, a sérülés típusa és súlyossága alapján két cso- portba sorolja, melyek közül a jelen feltételekre vonatkozó nagy (2. csoport) mûtét körébe az alábbi mûtétek tartoz- nak:A közepes mûtétekbe (1. csoportba) sorolt törések nyílt formái. A sérüléssel közvetlen okozati összefüggésben vég- zett azon feltárással járó mûtétek, melyek az emberi szerve- zet anatómiailag zárt üregrendszerében (koponya, gerinc- oszlop, mellkas, hasüreg, medence) történnek. E körbe kell
sorolni a nagyér és idegsérülések miatt végzett mûtéteket, valamint a végtagok visszavarrásának eseteit, azok funkcio- náló végeredményeitôl függetlenül.
2.6.2. A biztosító szolgáltatása: A meghatározott egyszeri biz- tosítási összeg kifizetése a kedvezményezett részére.
2.6.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
2.6.3.1. Egy balesetbôl eredôen a biztosító mûtéti szolgáltatást csak egyszer teljesít. Ha a biztosított egy balesetbôl eredôen több mûtéten esett át, a legsúlyosabb mûtét a biztosító szol- gáltatásának alapja.
2.6.3.2 Nem képezi mûtéti térítés tárgyát a beépített gyógy- ászati segédeszközök eltávolítása (pl. csontegyesítô fémek, drótok, csavarok eltávolítása).
2.7. Baleseti eredetû kórházi ápolás esetére szóló egyösszegû térítést
2.7.1. Biztosítási esemény: A biztosítottnak a biztosító kockázat- viselésének hatálya alatt bekövetkezô balesete, amely a biz- tosítottnak az fedezetet igazoló dokumentumban meghatá- rozott tartamot elérô folyamatos kórházi fekvôbeteg ápolását idézi elô.
2.7.2. A biztosító szolgáltatása: A biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a biztosító az adott biztosítottra a meghatározott biztosítási összeget fizeti ki egyösszegû térítésként a kedvezmé- nyezett részére. A kártérítést a biztosító az 5. kórházban eltöltött naptól téríti meg.
2.7.2.1. Egy balesetbôl eredôen bekövetkezô, egymást meg- szakításokkal követô kórházi ápolások esetén a biztosítási ösz- szeg legfeljebb egyszer kerülhet kifizetésre.
2.7.2.2. Amennyiben a biztosító kockázatviselése az adott biztosított vonatkozásában megszûnt, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége is megszûnik.
2.7.3. A kórházi ápolási napok tekintetében a biztosító az OEP normákat veszi figyelembe (A felvétel és az elbocsátás egy napnak számít.).
2.7.4. A jelen biztosítás szempontjából nem minôsül kórháznak:
– utógondozó rehabilitációs intézet,
– szanatórium,
– alkohol és drog elvonó,
– gyógyüdülô, gyógyszálló,
– pszichiátriai intézmények,
– xxxxxx xxxxxxx,
– értelmi fogyatékosok intézete.
2.8.Baleseti eredetû ÉGÉSI SÉRÜLÉS
2.8.1. Biztosítási esemény: A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt balesetbôl eredôen bekövetkezett égési sérü- lése.
2.8.2. A biztosító szolgáltatása: Az egyes biztosítottra égési sé- rülés eseményre meghatározott biztosítási összeg az égési sé- rülés súlyosságától és kiterjedtségétôl függô százalékos aránya szerinti szolgáltatási összeg, melyet a kedvezményezett részére fizet ki. Az alábbi táblázat tartalmazza az adott égési sérülés esetén fizetendô biztosítási szolgáltatás mértékét.
A térítés mértéke az égési sérülés súlyosságától és kiterjedtsé- gétôl függôen a következô:
Súlyosság Testfelület
0-10% 11-20% 21-60% 61-100%
I. fokú – – – -
II. fokú – 10% 25% 40%
III. fokú 20% 40% 100% 160%
IV. fokú 40% 80% 200% 200%
Amennyiben a biztosított egy biztosítási esemény következ- tében többféle súlyosságú és/vagy kiterjedésû égési sérülést szenved, akkor a biztosító a szolgáltatás mértékét az egyes sé- rülések kiterjedésének százalékos mértékét összeadva, a leg- magasabb súlyosságú sérülés szorzójával állapítja meg.
A biztosító szolgáltatása egy biztosítási évben több biztosítási esemény bekövetkezte esetén sem haladhatja meg a bizto- sítási összeg kétszeresét.
A besorolás mértékét az égési sérülés súlyosságától függôen a biztosító orvos-szakértôje állapítja meg.
2.8.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása:
Ha a biztosított egy szerzôdés keretén belül égési sérülésre és baleseti halál, vagy baleseti eredetû maradandó egészség- károsodás esetére is biztosítva van, és egy balesetbôl eredôen ugyanazon testi sérülés következtében elôbb égési sérülést szenved, majd késôbb, de a baleset bekövetkezésétôl számí- tott 1 (egy) éven belül meghal vagy maradandó egészség- károsodást szenved, a biztosító az égési sérülés miatt kifizetett összeget levonja a halál vagy maradandó egészségkároso- dás esetére járó szolgáltatási összegbôl.
2.9.BALESETI EREDETÛ CSONTTÖRÉS
2.9.1. Biztosítási esemény: A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt balesetbôl eredôen bekövetkezett csonttörése.
2.9.2. A biztosító szolgáltatása: A meghatározott biztosítási ösz- szeg, mint szolgáltatási összeg kifizetése a kedvezményezett részére.
A szolgáltatás balesetenként csak egyszer kerül kifizetésre füg- getlenül a csonttörések számától.
2.9.3. A biztosító szolgáltatásának korlátozása
Ha a biztosított 1 (egy) szerzôdés keretén belül csonttörésre és baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás esetére is biztosítva van, és egy balesetbôl eredôen ugyanazon testi sé- rülés következtében elôbb csonttörést szenved, majd késôbb, de a baleset bekövetkezésétôl számított 1 (egy) éven belül maradandó egészségkárosodást szenved, a biztosító a csont- törés miatt kifizetett összeget levonja a maradandó egészség- károsodás esetére járó szolgáltatási összegbôl.
2.9.3.1. Jelen feltételek szerint a biztosítás nem terjed ki az alábbi esetekre:
– a fog bármely sérülése (így különös tekintettel fogtörés, fogpótlás fogkoronára és hídra),
– a patológiás törésekre (pl.: rosszindulatú daganatból eredô, vagy annak hozzájárulásával keletkezett csonttöré- sekre, csontritkulás miatti törésekre).
3. Fogalmak
3.1. Jelen Általános Biztosítási Feltételek szerint balesetnek minôsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô, olyan külsô behatás, amelynek következtében a biztosított azonnal vagy a balesettôl számított 1 (egy) éven belül meghal, vagy mara- dandó egészségkárosodást szenved, illetve a fentiek miatt a jelen feltételben megfogalmazott biztosítási események vala- melyikét elszenvedi. Nem minôsül balesetnek a megemelés, rándulás, habituális ficam, patológiás törés, fagyás, napszú- rás, hôguta, rovarcsípés és a fog(ak) bármely sérülése.
3.2. Biztosított: a fedezetet igazoló dokumentumon név szerint megnevezett szerzôdô/biztosított, továbbá azok a hozzátarto- zók (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában megjelölt), akik a biz- tosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a fedezetet igazoló dokumentumon a név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban, állandó jelleggel együtt éltek és ezt ható- sági igazolvánnyal (lakcímkártya) igazolni tudják.
3.3. Kedvezményezett:
(I) alapesetben maga a biztosított, vagy
(II) a szerzôdésben megnevezett személy, vagy
(III) ilyen személyek hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idôpontjában, a biztosított vagy örököse.
A biztosított elôzetes írásbeli hozzájárulásával a szerzôdô más kedvezményezettet is jelölhet.
3.3.1. A szerzôdô a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen for- mában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezmé- nyezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerzôdô, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges. Abban az esetben, ha bemutatóra szóló fedezetet igazoló dokumentumot állítottak ki, a kedvez- ményezett késôbbi kijelölése akkor lép hatályba, ha a fedeze- tet igazoló dokumentumot megsemmisítették és új fedezetet igazoló dokumentumot állítottak ki.
3.3.2. Ha a szerzôdô a biztosítotthoz vagy a kedvezménye- zetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a kedvezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezményezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, aki- nek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerzôdô nyilatko- zatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
3.3.3. A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte elôtt meg- hal, vagy jogutód nélkül megszûnik.
4. Egészségkárosodás mértéke, megállapítása
4.1. A balesetbôl eredô egészségkárosodás fokát – tekintet nélkül a biztosított foglalkozására, korára – végtagok illetve szervek elvesztése esetén a következô táblázat alapján kell megállapítani:
Az egészségkárosodás százalékos mértékei
Mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét alkar vagy felkar elvesztése, egyik kar vagy kéz és
comb vagy lábszár együttes elvesztése, 100%
mindkét comb elvesztése 90%
mindkét lábszár elvesztése 80%
egyik comb elvesztése 80%
egyik felkar elvesztése 80%
egyik lábszár elvesztése 80%
egyik alkar elvesztése 80%
beszélôképesség teljes elvesztése 80%
mindkét fül hallóképességének elvesztése 70%
jobb kéz elvesztése, csuklón alul 70%
bal kéz elvesztése, csuklón alul 60%
egyik láb teljes elvesztése boka alatt 40%
egyik szem látóképességének elvesztése 35%
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 20%
4.2. Az igazolt balkezesség esetén a jobb kéz elvesztése után járó térítés a bal kéz elvesztése után jár és fordítva.
4.3. Egy eseménnyel kapcsolatban egy biztosítottra vonatko- zóan a baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás térí- tése a 100%-ot nem haladhatja meg.
4.4. A baleset elôtt már maradandóan károsodott, nem ép szervek, testrészek a korábbi károsodás mértékéig a biztosítás- ból ki vannak zárva.
4.5. A baleseti eredetû egészségkárosodás fokát a fenti táb- lázat alapján a biztosító orvosszakértôje állapítja meg. Az orvosszakértô megállapítása az egészségkárosodás mérté- kének tekintetében más orvosszakértôi testület döntésétôl füg- getlen. A baleseti állandó egészségkárosodás fokának meg- állapításával összefüggô vitás esetben a biztosított független orvosszakértôi testülethez fordulhat.
4.6. A baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosító orvosa, más orvos-szakértôi testületek döntésétôl függetlenül legkésôbb a balesetet követô 1 (egy) éven belül állapítja meg.
5. Biztosító mentesülése
5.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási összeg kifizetése alól, ha a biztosítási esemény:
• a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bûncselekménye folytán, vagy azzal okozati összefüggésben következett be,
• a biztosított súlyosan gondatlan vagy szándékos magatar- tása következtében következett be,
• bekövetkeztekor a biztosított kábító, bódító szerek hatása alatt állt vagy egyéb vegyi anyagot bódító szerként alkal- mazott, és a biztosítási esemény ezzel összefüggésben kö- vetkezett be,
• a biztosított súlyosan ittas állapotával okozati összefüggés- ben következett be,
• jogosítvány nélküli, vagy ittas gépjármûvezetés közben kö- vetkezett be, és mindkét esetben a biztosított más közleke- désrendészeti szabályt is megszegett,
• olyan balesetbôl eredô testi sérülés következménye, mely nukleáris-, biológiai-, kémiai vagy egyéb terror cselekményé- re vezethetô vissza, vagy azzal összefüggésbe hozható.
6. Biztosítási titok
A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy az egészségi álla- potára vonatkozó, a biztosítási szerzôdés megkötésével, mó- dosításával, állományban tartásával, a biztosítási szerzôdésbôl származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggô, azokhoz elengedhetetlenül szükséges adatokat a biztosító be- szerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illet- ve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrôl szóló 2003. évi LX. törvény 157. § (1) és (6)-(7) bekezdésében, valamint a 159.
§ (1) bekezdésében meghatározott egyéb célok körében az arra jogosultak számára továbbítsa. Egyúttal a biztosított fel- menti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alapján nyilvántartó személyek (pl. háziorvos) és szervezeteket (pl. tár- sadalombiztosítási szerv) a titoktartási kötelezettségük alól.
A biztosító az egészségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállása idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos, az egészségügyi ál- lapottal közvetlenül összefüggô adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelésére nincs törvényi jogalap.
A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási ti- tokként kezelni, és e titkot idôbeli korlátozás nélkül megtartatni.
7. Egyéb rendelkezések
7.1. A biztosítás nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényelhetô.
7.2. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.
7.3. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Provident Otthonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek, va- lamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.
KIEGÉSZÍTÔ TEMETÉSBIZTOSÍTÁS FELTÉTELE
Az épület-, vagy bérleménybiztosításhoz, illetve ingóságbiz- tosításhoz (továbbiakban: alapbiztosítások) kötött kiegészítô Temetésbiztosítás alapján a biztosítási szerzôdésben megha- tározott díj ellenében, a biztosító az alábbiak szerint megtéríti a következô károkat.
1. Biztosított
A fedezetet igazoló dokumentumon név szerint megneve- zett szerzôdô/biztosított, továbbá azok a hozzátartozók (Ptk. 8:1. § (1) bekezdés 2. pontjában megjelölt), akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában a fedezetet igazo- ló dokumentumban név szerint feltüntetett biztosítottal közös háztartásban, állandó jelleggel együtt éltek és ezt hatósági igazolvánnyal (lakcímkártya) igazolni tudják. Biztosított olyan természetes személy lehet, aki a jelen kiegészítô biztosításra vonatkozó írásbeli ajánlattétel napján nem töltötte be a 65. életévét.
2. Kedvezményezett
Az a személy, aki a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a temetési szolgáltatásokról (halott elhelyezése, hamvasztási költség, ravatalozás) szóló saját nevére kiállított számlát a biz- tosító felé benyújtja.
3. Biztosítási összeg
A biztosító a károkat biztosítási évenként a fedezetet igazoló dokumentumban szereplô összeghatárig, a biztosítási össze- gig, mint kártérítési felsô határig téríti meg.
4. Biztosítási esemény
Biztosítási esemény a biztosított temetése, hamvasztása.
A biztosító a szolgáltatás vonatkozásában a kockázatviselés kezdetének tekintetében az adott biztosítottra betegségbôl bekövetkezô halál esetén, a biztosított kockázatba kerülésétôl számított 6 (hat) hónap várakozási idôt köt ki, azaz kártérítés fizetésére leghamarabb a szerzôdés megkötését követô 7. hónaptól lehetséges.
5. Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfoga- dott álláspontja szerint a biztosított egészségében bekövetkezô rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minôsül bal- eseti eredetûnek és objektív tüneteket mutat.
6. Kizárt kockázatok
A biztosító kártérítési kötelezettsége nem áll be, ha a biztosított halála az alábbiakkal okozati összefüggésben következett be:
– a szerzôdés kockázatviselés kezdete elôtt bármely okból már sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek és ezek állapotával, a már meglévô betegségekkel, maradandó egészségkárosodásokkal;
– a biztosított által versenyszerûen, díjazásért ûzött sporttevé- kenység során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkezô balesetekkel;
– a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,5 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkezô események;
– kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elôírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkezô halál;
– ha a biztosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben áll:
– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel,
– felkeléssel, lázadással vagy zavargással, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkezô biztosítási eseményeket;
Harci cselekménynek minôsül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendü- lés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk), idegen ország kor- látozott célú hadicselekményei (pl. légi csapás vagy tengeri akció), kommandó támadás, terrorcselekmény.
– ha a biztosított halála mentális– és/vagy viselkedészava- rokkal összefüggésben következett be;
– HIV vírus fertôzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
– a biztosított kockázatba kerülését követô 2 (kettô) éven be-
lül öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggô halálesetre.
7. A biztosító szolgáltatása
A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a biz- tosított temetésével kapcsolatos költségeket téríti meg – szám- la ellenében – a kedvezményezett részére, maximum a fede- zetet igazoló dokumentumban feltüntetett biztosítási összegig. Például:
– a halott öltöztetése, sminkelése, borotválása, bebalzsa- mozása,
– sírásás költsége,
– az egyházi vagy társadalmi temetési szertartás igazolt költ- ségei,
– ha a halottat más helységbe kell szállítani, a szállítási költ- ségek és az azzal felmerülô járulékos költségek,
– a hagyományos temetés és hamvasztás elôtti búcsúzta- tás esetében a halott ruhái,
– a sírkô számlája, a sírkô szállításával felmerült költségekkel együtt,
– kripta esetében az egyszemélyes sírkô szállítására felszá- molható költséget.
A temetkezési számlának a társadalombiztosítási hozzájárulás- sal csökkentett összegét téríti meg a biztosító.
A kedvezményezettnek a temetési szolgáltatás teljesítéséhez a következô iratokat szükséges benyújtania a biztosító részére:
– a biztosított haláláról hivatalosan kiállított halotti anyaköny- vi kivonatot;
– a biztosított temetésével kapcsolatban felmerülô költségekrôl szabályszerûen, a kedvezményezett nevére kiállított hivatalos számlát, illetve számlákat;
– a kedvezményezett személyazonosságát és állandó lak- helyének címét igazoló hivatalos és érvényes okiratokat.
8. Egyéb rendelkezések
8.1. A biztosítás nem vásárolható vissza és díjmentes leszállítás sem igényelhetô.
8.2. Az alapbiztosítás megszûnésével egyidejûleg a jelen kiegészítô biztosítás is megszûnik.
8.3. A jelen kiegészítô feltételekben nem érintett kérdésekben a Provident Otthonbiztosítás Általános Biztosítási Feltételek, va- lamint az alapbiztosítás feltételei az irányadóak.
2 . számú melléklet
Védelmi szint | Kiemelt ingóságok körébe tartozó vagyontárgyak (eFt) |
1. védelmi szint | 0 |
2. védelmi szint | 500 |
3. védelmi szint | 1000 |
4. védelmi szint | 2000 |
5. védelmi szint | 2000 |
6. védelmi szint | 5000 |
7. védelmi szint | 10000 |
A védelmi szintekhez tartozó követelmény rendszer
1. védelmi szint | 1 . mechanikai védelmi kategória |
2. védelmi szint | 2. mechanikai védelmi kategória |
3. védelmi szint | 3. mechanikai védelmi kategória, vagy 2. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória |
4. védelmi szint | 4. mechanikai védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória |
5. védelmi szint | 5. mechanikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai. védelmi kategória, vagy 3. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória |
6. védelmi szint | 5. mechanikai védelmi kategória + 1. elektronikai védelmi kategória, vagy 4. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória |
7. védelmi szint | 5. mechanikai védelmi kategória + 2. elektronikai védelmi kategória |
1. mechanikai védelmi kategória
Az 1. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelmé- nyei:
Falazatok,. födémek, tetôszerkezetek
A falazatoknak, födémeknek vagy tetôszerkezeteknek alkal- masaknak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a be- hatolástól és a betekintéstôl.
Xxxxxxx, ajtók
Az ablakoknak, ajtóknak alkalmasaknak kell lenni arra, hogy az arra jogosulatlan idegen személyekkel szemben egyaránt megóvja a helyiséget a behatolástól és a betekintéstôl. Az ajtók zárását – a gyártó elôírásai szerint felszerelt – biztonsági (zárbe- tétes) zárszerkezettel, vagy a tartószerkezetével együtt minôsített és ennek megfelelôen felszerelt biztonsági lakattal kell végezni. Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a minimum 5 csapos hen- gerzár-betétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a két- tollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kom- binációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minôsített lamel- lás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a fel- soroltakkal azonos biztonsági fokozatú.
Nem teljesíti az 1. mechanikai védelmi kategória követelmé- nyét az a helyiség, amelynek határoló épületszerkezeti elemei (falazata, födémszerkezete vagy tetôszerkezete, nyílászárói)
40 mm-nél vékonyabb deszka, drótfonat, rácsszerkezet, 5 mm-nél vékonyabb könnyûfémlemez, 2 mm-nél vékonyabb vaslemez, egyszeres 3 mm-es és ennél vékonyabb síküveg, mû– vagy szövetanyag.
2. mechanikai védelmi kategória
A 2. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan az 1. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint:
Falazatok, födémek, tetôszerkezetek
A falazatok, födémek vagy tetôszerkezetek, padozatok szilárd- ságának legalább a 6 cm-es, hagyományos kisméretû tégla- fal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.
A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenér- tékûnek tekintendô különösen:
– a 6-10 cm vastagságú egyedi, vagy tipizált szendvicsszer- kezet, illetve más két– vagy többrétegû lemezbôl készült szerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú,
– a könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerkezetek, ame- lyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigetelô, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található,
– a fából készült falszerkezet, amelynek vastagsága eléri a 20 cm-t.
Ablakok
Az ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak kell lenni.
Ajtók
A ajtók ráccsal nem védett üvegezésének összességében 6 mm vastagságúnak kell lenni, beleértve az ajtókon lévô 20x20 cm-nél nagyobb kitekintô ablakok üvegezését is.
Az ajtószerkezeteknek reteszhúzás ellen védettnek kell lenni. Reteszhúzás elleni védelem eléréséhez a csúszó fajtájú vagy áthajtós reteszt (riglit), annak függôlegesen mozgó részét rög- zíteni kell, pl. egy-egy furaton át facsavarral.
Az ajtók zárását törésvédetten szerelt biztonsági (zárbetétes) zárszerkezetnek, vagy a tartószerkezetével együtt a Magyar Biztosítók Szövetsége által részleges mechanikai védelemre ajánlott biztonsági lakatnak kell végezni.
Biztonsági zárszerkezetnek minôsül a minimum 5 csapos hen- ger-zárbetétes, a minimum 6 rotoros mágneszárbetétes, a két- tollú kulcsos biztonsági zárszerkezet, a szám vagy betûjel kom- binációs zárszerkezet, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minôsített lamel- lás zár, valamint minden olyan zár, amely igazolhatóan a fel- soroltakkal azonos biztonsági fokozatú.
Törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külsô oldalon kívülrôl nem szerelhetôen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.
3. mechanikai védelmi kategória
A 3. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelmé- nyei:
Minimálisan a 2. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint
Falazatok födémek, tetôszerkezetek
A falazatok födémek, padozatok szilárdságának legalább a
15 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.
A hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyen- értékûnek tekintendô különösen:
– a 6 cm vastagságú vasbeton fal,
– a könnyûszerkezetes elemekbôl készített szerkezetek, ame- lyek legalább kétrétegûek, közöttük hôszigetelô, tûzálló vagy a mechanikai ellenálló képességet biztosító egyéb anyag található.
Ablakok
A járó, illetve megközelítési szinttôl maximum 3 m alsó párkány- magassággal rendelkezô, 30x30 cm-nél nagyobb területû ablakok ráccsal nem védett üvegezésének összességében minimum 6 mm vastagságúnak,
– és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy
– kulccsalzárhatózárószerkezettelellátottnak(káridôpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy
– kulccsal zárható redônnyel, spalettával szereltnek (káridô- pontban bezárt állapotban) kell lenni.
Ajtók
Az ajtószerkezeteknek kiemelés ellen védettnek kell lenni.
A zárást 2 db törésvédetten szerelt és fúrásvédettre minôsített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott 2 ponton záródó – törésvédetten szerelt biztonsági zár- ral ellátott – hevederzárnak kell végezni.
Törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külsô oldalon kívülrôl nem szerelhetôen legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.
– az ajtóknak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni,
– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,
– a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,
– az ajtólap és az ajtók záráspontossága oldalanként 5 mm- en belüli,
– bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldala acéllemezzel megerôsített,
– fatok esetén a zárlemeznek megerôsített kivitelûnek (a zárak alsó illetve felsô síkjától 50 cm-rel túlnyúló szögacél) kell lenni.
4. mechanikai védelmi kategria
A 4. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelményei: Minimálisan a 3. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint
Falazatok, födémek, tetôszerkezetek
A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 25 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.
Ablakok
A 3 m-nél kisebb magasságkülönbség leküzdésével elérhetô nyílászárókat minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérôjû kívülrôl nem szerelhetô köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel kell védeni.
A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 100 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.
Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsá- gi zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani.
A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tok- szerkezetével együtt ajánlott legalább B 1-es fokozatú bizton- sági üveggel. A 3 m és 6 m közötti vagy a 3 m alatti, de 30x30 cm-nél kisebb ablakokra az alábbi védelem szükséges:
– a ráccsal nem védett üvegezésnek összességében minimum 6 mm vastagságúnak, és az ablakoknak fix beépítésûnek, vagy
– kulccsal zárható zárszerkezettel ellátottnak (káridôpontban bezárt állapotban, a kulcs nem lehet a zárban), vagy
– kulccsal zárható redônnyel, spalettával szereltnek (káridô- pontban bezárt állapotban) kell lenni.
Ajtók
Az ajtólapnak megerôsített kivitelûnek (tömör fából vagy fémbôl készültnek), kiemelés ellen védettnek kell lenni, a tok- szerkezet anyaga: acél. Az acéltok kiváltható fatok és bizton- sági rácsszerkezet együttes alkalmazásával,
– a zárást 2 db törésvédettre szerelt és fúrásvédettre minôsített biztonsági zárnak, vagy a Magyar Biztosítók Szö- vetsége által ajánlott 2 ponton záródó hevederzárnak kell végezni.
– Törés ellen védett a hengerzár-betét, ha a külsô oldalon
– kívülrôl nem szerelhetôen – legfeljebb 2 mm-re nyúlik ki a zárszerkezet síkjából.
– az ajtónak minimum 3 diópánttal rögzítettnek kell lenni.
– az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,
– a zárnyelvek legalább 15 mm mélyen zárjanak,
– az ajtólap és az ajtótok záráspontossága oldalanként 5 mm-en belüli,
– bevésôzár esetén az ajtólap külsô oldala acéllemezzel megerôsített,
– az ajtók tokszerkezeteit falazókörmökkel, vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon a falazatba kell erôsíteni.
5. mechanikai védelmi kategória
Az 5. mechanikai védelmi kategória teljesítésének követelmé- nyei:
Minimálisan a 4. mechanikai védelmi kategóriában leírtak, valamint
Falazatok födémek, tetôszerkezetek
A falazatok, födémek, padozatok szilárdságának legalább a 38 cm-es, hagyományos kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékûnek kell lenni.
Ablakok
Az összes ablakot minimum, 100x300 mm-es osztású 12 mm átmérôjû kívülrôl nem szerelhetô köracél ráccsal, vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel kell védeni,
A rácsot a falazatba 300 mm-enként, de minimum 4 db falazókörömmel legalább 150 mm-es beépítési mélységgel az épületszerkezethez kell rögzíteni.
Mobil rácsok esetén a zárást 2 db letörés ellen védett biztonsá- gi zárral vagy önzáró hajtómûvel ellátott mozgatószerkezettel kell biztosítani,
A rácsozat kiváltható a Magyar Biztosítók Szövetsége által a tokszerkezetével együtt ajánlott legalább B 1-es fokozatú biz- tonsági üveggel.
Ajtók
Az ajtónak a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott leg- alább 3 ponton záródó III. kategóriájú biztonsági ajtónak kell lenni, a Magyar Biztosítók Szövetsége által ajánlott fúrás, letö- rés és finom nyitás ellen védett biztonsági zárral és zárbetéttel szerelve. A zárszerkezet fúrás elleni védelmét minimálisan 60 HRC keménységû edzett acéllappal kell biztosítani.
1. elektronikai védelmi kategória
Az 1. elektronikai védelmi kategória teljesítésének követelmé- nyei:
– Az elektronikai jelzôrendszernek helyi riasztást kell végrehaj- tani.
– A felületvédelem és a teljes körû területvédelem együttes megvalósulása.
A jelen feltételek szempontjából a felület védelem megfelelô, ha az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt, éles üzemmód- ban felügyeli az összes nyílászáró szerkezetet, fixen beépített üvegtáblát és jelzi az át– és behatolási kísérleteket.
Nyíló ajtó- és ablakszárnyak védelme
A nyíló ajtó- és ablakszárnyak felügyeletét úgy kell kialakítani, hogy a felszerelésre kerülô eszközök süllyesztettek legyenek, és érzékeljék az 1-2 cm-es mozgásokat.
Üvegfelületek védelme
Az érzékelôknek az üvegfelületek repedését is érzékelni és jelezni kell. Az érzékelô kiválasztásakor figyelembe kell venni, a védeni kívánt üvegfelület típusát. Az érzékelôknek a teljes üvegfelületet védeni kell.
A jelen feltételek szempontjából teljes körû a térvédelem, ha az elektronikai jelzôrendszer bekapcsolt, éles üzemmódban felügyeli a védett objektum teljes belsô terét, és mindennemû illetéktelen emberi mozgást jelez.
Jelen feltételek szempontjából az elektronikai jelzôrendszer te- lepítését és üzemeltetését az alábbi követelmények szerint kell végezni:
Az elektronikai jelzôrendszer központjának, érzékelôinek, kezelô berendezéseinek és jelzésadóinak a Magyar Biztosítók Szövet- sége által kiadott és telepítéskor érvényes minôsítéssel kell ren- delkezni.
Az elektronikai jelzôrendszernek szabotázsvédettnek kell lenni, azaz minden elemének arra jogosulatlan személy által történô megbontása, manipulálása, rongálása riasztást kell, hogy ki-
váltson. A szabotázst a riasztóközpont egy külön úgynevezett szabotázsvonalán – érzékelôvonalán kell jeleznie.
A szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapot- ban is – a kezelô számára a rendszernek optikailag és akuszti- kusan is jeleznie, illetve tárolnia kell. A jelzés törlését csak az arra illetékes személy végezheti.
A szükség áramforrás automatikus töltésérôl folyamatosan gondoskodni kell.
A rendszernek rendelkeznie kell 2 egymástól független ener- giaforrással, melyek közül az egyik hálózati tápegység, a másik pedig 72 órás folyamatos üzemelést biztosító szükség áramforrás kell, hogy legyen. A szükség áramforrás a 72 óra le- telte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását kell, hogy biztosítsa.
Egy jelzôvonalon több érzékelô is telepíthetô olyan módon csoportosítva, hogy jelzés esetén a sértett terület könnyen azo- nosítható legyen.
A riasztásjelzés minimum egy saját akkumulátorral rendelkezô kültéri hang– és fényjelzô és egy nem akkumulátoros kültéri hangjelzô készülékkel történjen.
A hang– és fényjelzô, valamint hangjelzô készülékeket az épületen kívül úgy kell felszerelni, hogy egyszerû eszközökkel ne lehessen elérni ôket és egymástól az épület adottságához igazodva a lehetô legtávolabb kerüljenek.
A kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô, vagy karbantartó által kikapcsolható- nak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen automatikusan kapcsoljon éles állapotba.
A rendszer kezelése kódkapcsolóval, vagy blokkzárral történ- het. A személyi kódoknak minimum négy számjegyûnek kell lenni. Négy számjegyes kód esetén a kezelônek védett térben kell elhelyezkednie és a kezelésre maximum 30 másodperc idô állhat rendelkezésre.
Hat számjegyes kódok esetén a kezelô védett téren kívül is elhelyezhetô, de gondoskodni kell arról, hogy mechanikailag védett, biztonsági zárral nyitható dobozban kerüljön elhelye- zésre.
A rendszernek rendelkeznie kell legalább két olyan kimenet- tel, amelyekrôl a felügyeleti központba történô bekapcsolás esetén megkülönböztetett jelzés továbbítható (pl.: összetett betörés, támadás).
Az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki– és bekapcsol- hatók (a felügyelet nélküli központok zóna-állapotai illetéktele- nek által ne legyenek változtathatók).
A kódkapcsoló jelfeldolgozó áramkörét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a felügyelt téren belül kell el- helyezni.
A szabadtéri és védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.
A vezetékek toldása falban lévô védôcsôben vagy kötôdobozban történhet.
2. elektronikai védelmi kategória
A helyi elektronikai jelzôrendszer (1. elektronikai védelmi kate- gória) biztonsági távfelügyeleti rendszerbe van kapcsolva.
A 2. elektronikai védelmi kategória teljesítéséhez az alábbi kö- vetelményeknek kell megfelelni:
A helyi elektronikai jelzô rendszernek meg kell felelnie az 1. elektronikai védelmi kategóriában leírt – a helyi elektronikai jelzô rendszerrel szemben támasztott – követelményeknek.
A távfelügyeleti rendszer jellemzôi:
A távfelügyeleti rendszerek gyûjtik, feldolgozzák, kijelzik és do- kumentálják az egymástól távol esô objektumokba telepített elektronikai jelzôrendszerek által kiadott riasztás, állapot és egyéb jelzéseket.
A távfelügyeleti rendszer alkotó elemei:
– helyi elektronikai jelzôrendszer,
– átviteli rendszer,
– távfelügyeleti rendszerközpont.
Jelen feltételek szempontjából a távfelügyeleti rendszernek az alábbi követelményeknek kell megfelelni:
Az átviteli rendszer biztosítsa legalább a következô jelzések át- vitelét:
– összetett riasztásjelzés
– állapotjelzések:
– helyi elektronikai jelzôközpont élesítve,
– helyi elektronikai jelzôközpont hatástalanítva,
– helyi másodlagos táplálás megszûnt.
A helyi elektronikai jelzôrendszernek rendelkeznie kell az egyedi azonosítás lehetôségével.
A riasztásjelzések továbbítását nem késleltethetik az állapotjel- zések (riasztás prioritás).
A vételi oldal meg kell bizonyosodni a kapott közlemény hibát- lanságáról.
Egyutas átvitel esetén a közleményeket automatikusan ismé- telni kell véletlenszerû késleltetéssel.
Helyi riasztást kell kiváltaniuk az alábbi eseményeknek:
– támadásjelzés történt,
– szabotázsjelzés történt.
Ha az átviteli rendszer helyi átjelzô egysége önálló szerkezeti elemet képez, az elektronikai jelzôrendszer központja számára elôírt kivitelû burkolattal, szabotázsvédelemmel és autonóm táplálással kell rendelkeznie.
Az összeköttetések egyirányúak.
A riasztásjelzés maximális átviteli ideje a teljes rendszeren ke- resztül (az esetleges hibajavító ismétlésekkel együtt) 3 perc.
Az átviteli rendszer elemeinek a fizikai megvalósítástól függôen rendelkezniük kell a Hírközlési Fôfelügyelet megfelelô engedé- lyeivel.
A rendszerközpont minden részegységét védett helyiségek- ben kell telepíteni.
A rendszerközpontnak képesnek kell lenni a helyi elektronikai jelzôrendszerek 10%-ától egyidejûleg érkezô riasztásjelzések fogadására és 6 percen belüli lekezelésére.
A rendszerközpontban meg kell történni legalább na- ponta kétszer a felügyelt elektronikai jelzôrendszerek állapotellenôrzésének.
A rendszerközpont vezérlô egységének – egyidejû hangjel- zéssel – vizuálisan meg kell jelenítenie a riasztást és a hibajel- zéseket. A hangjelzés a vétel nyugtázásával meg kell, hogy szûnjön.
A rendszerközpont vezérlô egysége idôponttal ellátva naplózza:
– a beérkezô riasztás-, állapot– és hibajelentéseket,
– a vezérlô egység be– és kikapcsolását,
– a vezérlô egységbe való be– és kilépéseket,
– az adatbázis megváltoztatását, az eseménytár adataihoz való hozzáférést.
A naplózórendszer biztosítson folyamatos rögzítést, idôsza- konkénti archiválást és kívánság szerinti nyomtatást.
A rendszerközpont minden részegységének rendelkeznie kell átkapcsolható készenléti tartalékkal, amely meghibásodás esetén képes maximum 5 perc alatt átvenni a meghibáso- dott részegység funkcióit.
A rendszerközpont összes berendezésének rendelkeznie kell 24 órás autonóm üzemet biztosító szünetmentes táplálással.
A telepített rendszernek a következô okmányokkal kell rendel- kezni:
– rendszerleírás,
– kezelési utasítás,
– tervezôi nyilatkozat,
– kivitelezôi nyilatkozat,
– szabványossági nyilatkozat,
– oktatási jegyzôkönyv.
3 . sz. melléklet
A biztosító az értékcsökkenést (az avultság mértékét) az alábbi táblázatokban feltüntetett értékek alapján számítja. Az ér- tékcsökkenés kiszámításának módja:
értékcsökkenés = a vagyontárgy kora (években) X évi átlagos avulás (%) A feltüntetett értékek tájékoztató jellegûek!
Az épületek, épületszerkezetek évi átlagos értékcsökkenése (avulása)
Évi átlagos avulás (%) | |
Lakóházi melléképületek (ólak, fásszínek, kamrák) | 2,0-3,0 |
Belsô festés | 12,0-33,0 |
Tapétázás | 5,0-12,0 |
Mázolás | 6,6-10,0 |
Az ingóságok évi átlagos értékcsökkenése (avulása)
A használati tárgyak megnevezése | Évi átlagos avulás (%) | |
Nem beépített villany fôzôkészülékek | 4,0-7,0 | |
Mikrohullámú sütô | . | 10,0-12,0 |
Hûtôszekrények | 5,0-8,0 | |
Mosógépek, centrifuga | 8,0-12,0 | |
Háztartási porszívók | 10,0-12,0 | |
Vasalók | 4,0-10,0 | |
Hôsugárzók, villanyradiátor | 8,0-20,0 | |
Elektromos háztartási kisgépek (kávéfôzô, merülôforraló, robotgép stb.) | 10,0-33,0 | |
Híradástechnikai berendezések (televízió, rádió, kazettás magnó, erôsítô stb.) | 8,0-20,0 | |
Magnó-, videoszalag | 25,0-33,0 | |
Antennák | 10,0-14,0 | |
Számítógépek | 25,0-33,0 | |
Számológépek | 10,0-20,0 | |
Optikai és fotocikkek (látcsô, fényképezôgép, vi- deokamera, diavetítô) | 5,0-20,0 | |
Fénymásológép | 20,0-33,0 | |
Órák | 7,0-20,0 | |
Írógépek, varrógépek | 4,0-10,0 | |
Kerékpár | 7,0-10.0 | |
Telefonok | 15,0-33,0 | |
Barkácseszközök, szerszámok, gépek | 10,0-20,0 | |
Edények, evôeszközök | 10,0-50,0 |
Módozatok, csomagok és kockázatok.
A Provident Xxxxxxxxxxxxxxxx három, egymáshoz képest egyre bôvülô fedezetet tartalmazó csomagból áll. A biztosítási szerzôdésre vonatkozó biztosítási csomag megnevezését a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum tartalmazza. Mind- három biztosítási csomag kibôvíthetô családi balesetbiztosítással, illetve családi temetésbiztosítással. A biztosítási fedezet a választott biztosítási csomagtól függôen az alábbi biztosítási eseményekre terjed ki:
Bázis Komfort Prémium
Elemi károk: villámcsapás elsôdleges és másodlagos hatás, vihar, felhôszakadás, hónyomás, jégverés, ismeretlen építmény-,
üreg beomlás, idegen jármû ütközése, idegen tárgy rádôlése 🗹 🗹 🗹
Katasztrófa károk: tûz, robbanás, árvíz, földrengés 🗹 🗹 🗹
ismeretlen üreg beomlása | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Alap üvegkár | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Csôtörés | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Beázás- és panelhézag biztosítás | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Betöréses lopás | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Rablás | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Rongálás | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Kárenyhítés, romeltakarítás költségei | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Általános felelôsségbiztosítás | 🗹 | 🗹 | 🗹 | |
Fagyasztott élelmiszerek megromlása | 🗹 | 🗹 | ||
Szabadban tárolt vagyontárgyak | 🗹 | 🗹 | ||
Füst és koromszennyezôdés | 🗹 | 🗹 | ||
Kulcs, személyi okmányok, bankkártya elvesztése | 🗹 | 🗹 | ||
Különleges üvegkár | 🗹 | 🗹 | ||
Készpénz biztosítás | 🗹 | 🗹 | ||
Beázás nyitva hagyott nyílászárón keresztül | 🗹 | |||
Graffiti | 🗹 | |||
Elfolyt víz térítése, vandalizmus | 🗹 | |||
Besurranás | 🗹 | |||
Kerti növényzet biztosítása | 🗹 | |||
Mezôgazdasági rész | 🗹 | |||
Garázsban tárolt személygépjármûvek | 🗹 | |||
Választható kiegészítô kockázatok: Balesetbiztosítás: | V Á | L A S | Z T | 🗹 H A T Ó |
Temetésbiztosítás | V Á | L A S | Z T | H A T Ó |
Földmozgás: földcsuszamlás, kô és földomlás, ismeretlen építmény -
Családi balesetbiztosítás | |||
A kártérítés felsô határa káreseményenként | |||
Bázis | Komfort | Prémium | |
Baleseti halál | 500.000 Ft | 1.000.000 Ft | 1.500.000 Ft |
Közlekedési baleseti halál | 1.000.000 Ft | 1.500.000 Ft | 2.000.000 Ft |
Baleseti rokkanság (arányos térítés) | 750.000 Ft | 1.250.000 Ft | 2.000.000 Ft |
Közlekedési baleseti rokkantság (arányos térítés) | 1.000.000 Ft | 1.500.000 Ft | 2.000.000 Ft |
Baleseti mûtéti térítés (közepes) | 50.000 Ft | 100.000 Ft | 150.000 Ft |
Baleseti mûtéti térítés (nagy) | 100.000 Ft | 150.000 Ft | 200.000 Ft |
balesetbôl eredô kórházi ápolás (önrész: 5 nap, max. 90 napig) | 1.000 Ft | 2.000 Ft | 3.000 Ft |
Baleseti okú égési sérülés | 50.000 Ft | 100.000 Ft | 200.000 Ft |
Baleseti csonttörés | 20.000 Ft | 50.000 Ft | 100.000 Ft |
Colonnade Insurance S.A. Magyarországi Fióktelepe 1100 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
Telefon: x00-0-000-0000
Fax: x00-0-000-0000