A PÉNZMOSÁS ÉS TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ

OPEN CREDIT Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság

A PÉNZMOSÁS ÉS TERRORIZMUS FINANSZÍROZÁSA MEGELŐZÉSÉRŐL ÉS MEGAKADÁLYOZÁSÁRÓL SZÓLÓ

SZABÁLYZAT

HATÁLYOS: 2019. január 1.

Tartalomjegyzék

I. Szabályzat célja 2

II. Az iratok megőrzésének kötelezettsége 2

III. Értelmező rendelkezések 2

IV. Pénzátutalásoka kísérő megbízói adatok 4

V. Intézkedések harmadik országban található

fióktelep és leányvállalat esetén 5

VI. A.PMT. által előírt ügyfél átvilágítási kötelezettség 5

VII. Bejelentési kötelezettség 17

VIII. Titokvédelmi szabályok 21

IX. Felfedés tilalma 22

X. Szűrőrendszer 23

XI. Az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni

korlátozó intézkedések végrehajtása 23

XII. Nyilvántartás 25

XIII. Képzés, továbbképzés 26

XIV. Melléklet 26

I. A SZABÁLYZAT CÉLJA

A pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (a továbbiakban: Pmt.) 65. §. (1) alapján pénzügyi szolgáltatók (a továbbiakban: szolgáltató) belső szabályzatot készítenek. A Pmt. 2. §. (1) bekezdésének 28. pontjának a) alpontja alapján pénzügyi szolgáltatónak minősül a pénzügyi vállalkozás.

A szolgáltatók meglévő szabályzatukat a mintaszabályzat megjelenése után, legkésőbb a Pmt. hatályba lépését követő 90 napon belül átdolgozzák annak érdekében, hogy a szolgáltató (beleértve a szolgáltató vezetőjét, alkalmazottját, segítő családtagját) a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségeknek eleget tudjon tenni, és azon szokatlan ügyleteket, melyek bűncselekmények elkövetéséből származó pénznek a szolgáltatón keresztül történő tisztára mosását, valamint a terrorizmusnak pénzzel való támogatását célozhatják, képes legyen felismerni.

II. AZ IRATOK MEGŐRZÉSÉNEK KÖTELEZETTSÉGE

A pénzügyi szolgáltató az ügyfél-átvilágítási és a tényleges tulajdonosról való nyilatkoztatási kötelezettség teljesítése során birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve - az ügyfél beleegyezése esetén - azok másolatait, az üzleti kapcsolat megszűnésétől számított nyolc évig köteles megőrizni.

A bejelentési kötelezettség teljesítését, valamint az ügyleti megbízás felfüggesztését igazoló iratokat, illetve azok másolatait a bejelentéstől, illetve a felfüggesztéstől számított nyolc évig köteles megőrizni.

A pénzügyi szolgáltató a hárommillió-hatszázezer forintértéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, vagy valutában) teljesített ügyleti megbízásokat köteles rögzíteni és nyolc évig megőrizni. Az adatokat visszakereshetően kell tárolni. Az adatváltozás, módosulás miatt változott adatok esetén a régi adatokat oly módon kell megőrizni, hogy abból egyértelműen megállapíthatóak legyenek a régi, nem hatályos adatok, valamint a szolgáltatónál történt adatmódosítások dátumai.

A Pmt. 58. §-a értelmében a pénzügyi szolgáltató a nyilvántartásában szereplő adatokat, okiratokat a Felügyelet, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.

III. ÉRTELMEZŐ RENDELEKZÉSEK

Európai Unió: az Európai Unió és az Európai Gazdasági Térség.

Európai Unió tagállama: az Európai Unió tagállama és az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes más állam.

Harmadik országnak kell tekinteni az Európai Unión kívüli államokat és szuverén területeket (pl. Jersey, Man szigetek).

Ügyfélnek minősül a Pmt. 3. § 41. bekezdés (a) pontja alapján az a személy, aki a szolgáltatóval üzleti kapcsolatot létesít vagy a szolgáltató részére ügyleti megbízást ad, és az Pmt. 1. § (1) bekezdés

f) pontjában meghatározott szolgáltató vonatkozásában, aki az ingatlan eladása és vétele, vagy bérbeadása és bérbevétele céljából ajánlatot kér.

Üzleti kapcsolatnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a Pmt. 1. § (1) bekezdés a)- e), g) és

h) és j)-m) pontjában megjelölt tevékenységi körbe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött tartós jogviszony, valamint a Pmt. 3. § 45. bekezdés b) és c) pontjaiban megjelölt jogviszonyok.

Ügyleti megbízásnak minősül az ügyfél és a szolgáltató között a szolgáltató tevékenységi körébe tartozó szolgáltatás igénybevételére vonatkozó szerződéssel létrejött eseti jogviszony.

Ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásnak minősülnek azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy éven belül az ügyfél ugyanazon jogcímen, ugyanazon tárgyra ad megbízást. Pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltató esetében azon ügyletek, amelyekre vonatkozóan egy héten belül ad megbízást az ügyfél.

Ügyfél-átvilágításnak minősül, a Pmt. 3. § 42. bekezdés a) pontjában meghatározott ügyfél- átvilágítási intézkedések elvégzése.

Ennek értelmében a szolgáltató az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint a hárommillióhatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor és ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel, írásban rögzíti az ügyfél, a rendelkezésre jogosult, a meghatalmazott, illetve a képviselő személyazonosságára vonatkozó adatokat és a személyazonosság igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint rögzíti a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adatokat, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését. Rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot. Az azonosító adatokat megbízhatóan és visszakereshetően rögzíti gépi, vagy papír alapú adathordozón.

Azonosításnak minősül a Pmt. 3. § (3) bekezdésében meghatározott adatok visszakereshető módon történő rögzítése.

Személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolvány: személyazonosító igazolvány, útlevél, valamint kártya formátumú vezetői engedély.

Személyazonosság igazoló ellenőrzése: az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságának a Pmt. 7. § (3)-(9) bekezdésében meghatározottak szerinti, továbbá a tényleges tulajdonos személyazonosságának a Pmt. 8. § (5) bekezdésében és a 9§ (4) bekezdésében meghatározottak szerinti ellenőrzése.

Tényleges tulajdonosnak minősül Pmt. 3. § 38. bekezdésében meghatározottak szerint:

az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben közvetlenül vagy - a Polgári Törvénykönyvről szóló törvény (a továbbiakban: Ptk.) 8:2. § (4) bekezdésében meghatározott módon - közvetve a szavazati jogok vagy a tulajdoni hányad legalább huszonöt százalékával rendelkezik, vagy egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet felett, ha a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nem a szabályozott piacon jegyzett társaság, amelyre a közösségi jogi szabályozással vagy azzal egyenértékű nemzetközi előírásokkal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak,

az a természetes személy, aki jogi személyben vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetben - a Ptk. 8:2. § (2) bekezdésében meghatározott - meghatározó befolyással rendelkezik, az a természetes személy, akinek megbízásából valamely ügyletet végrehajtanak, vagy aki egyéb módon tényleges irányítást, ellenőrzést gyakorol a természetes személy ügyfél tevékenysége felett, alapítványok esetében az a természetes személy,

aki az alapítvány vagyona legalább huszonöt százalékának a kedvezményezettje, ha a leendő

kedvezményezetteket már meghatározták,

akinek érdekében az alapítványt létrehozták, illetve működtetik, ha a kedvezményezetteket még

nem határozták meg, vagy

aki tagja az alapítvány kezelő szervének, vagy meghatározó befolyást gyakorol az alapítvány

vagyonának legalább huszonöt százaléka felett, illetve az alapítvány képviseletében eljár,

bizalmi vagyonkezelési szerződés esetében

a vagyonrendelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

a vagyonkezelő, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa,

a kedvezményezett vagy a kedvezményezettek csoportja, valamint annak a) vagy b) pont szerinti tényleges tulajdonosa, továbbá

az a természetes személy, aki a kezelt vagyon felett egyéb módon ellenőrzést, irányítást gyakorol,

továbbá

f) az a) és b) pontban meghatározott természetes személy hiányában a jogi személy vagy jogi

személyiséggel nem rendelkező szervezet vezető tisztségviselője;

Vezető tisztségviselő a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben (továbbiakban:

Ptk.) meghatározott személy.

Kiemelt közszereplő az a természetes személy, aki fontos közfeladatot lát el, vagy az ügyfél- átvilágítási intézkedések elvégzését megelőző egy éven belül fontos közfeladatot látott el, továbbá az ilyen személy közeli hozzátartozója, vagy akivel közismerten közeli kapcsolatban áll. Fontos közfeladatot ellátó személy az államfő, a kormányfő, a miniszter, az államtitkár, az országgyűlési képviselő, a, az alkotmánybíróság és olyan bírói testület tagja, melynek ítélete ellen fellebbezésnek helye nincs, a számvevőszék elnöke, a számvevőszék testületének tagja, a központi bank legfőbb döntéshozó szervének tagja, a nagykövet, az ügyvivő és a fegyveres szervek hivatásos állományú főtiszti rendfokozatú, tábornoki beosztású és tábornoki rendfokozatú tagjai, a többségi állami tulajdonú vállalkozás ügyviteli, igazgatási vagy felügyelő testületének tagja.

Közeli hozzátartozó a Pmt. vonatkozó rendelkezéseinek szempontjából a Ptk.-nak a közeli hozzátartozóról szóló rendelkezésében meghatározott közeli hozzátartozó, továbbá az élettárs.

Kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül bármely természetes személy, aki a fontos közfeladatot ellátó személlyel közösen ugyanazon jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosa vagy vele szoros üzleti kapcsolatban áll, illetve bármely természetes személy, aki egyszemélyes tulajdonosa olyan jogi személynek vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetnek, amelyet fontos közfeladatot ellátó személy javára hoztak létre.

Levelezőbanki szolgáltatásnak minősül valamely hitelintézet más hitelintézet számára történő számla vezetése pénzforgalmi szolgáltatási megbízás teljesítése vagy pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási tevékenység teljesítése céljából.

Fiktív banknak tekinthető az a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző szolgáltató, amely tevékenységét nem a székhely szerinti országban végzi és az összevont alapú felügyelet nem terjed ki rá. A fiktív bankokkal összefüggő rendelkezések levelezőbanki kapcsolatra értendők.

Pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt. 3. § 27. bekezdése szerint a Nemzeti Adó- és Vámhivatal jogszabályban meghatározott szervezeti egysége. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a Pmt.-ből eredő kötelezettségeként fogadja és feldolgozza a szolgáltató által küldött bejelentéseket, az ügylet felfüggesztése esetén ellenőrzési feladatait ellátja, adatot kér a szolgáltatótól, más hatóságtól, az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtása kapcsán a 2007. évi CLXXX. törvény alapján elvégzi a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések foganatosítását ellátó szerv feladatait.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság feladatait a Nemzeti Adó- és Vámhivatal Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda látja el (továbbiakban pénzügyi információs egységként működő hatóság).

IV. PÉNZÁTUTALÁSOKAT KÍSÉRŐ MEGBÍZÓI ADATOK

A pénzügyi szolgáltató a pénzátutalásokat kísérő megbízói adatokról szóló 1781/2006/EK rendelet szabályait alkalmazza. A Rendelet a tagállamokban közvetlenül alkalmazandó, a belső jog részének tekintendő, külön jogszabályi átültetést nem igényel.

V. INTÉZKEDÉSEK HARMADIK ORSZÁGBAN TALÁLHATÓ FIÓKTELEP ÉS LEÁNYVÁLLALAT ESETÉN

A pénzügyi szolgáltató biztosítja, hogy a harmadik országban található fióktelepei és leányvállalatai a Pmt.-vel egyenértékű ügyfél-átvilágítási szabályokat alkalmazzanak, és nyilvántartást vezessenek, továbbá tájékoztatást nyújt az általa működtetett belső ellenőrző és információs rendszerről, valamint a belső szabályzat tartalmáról.

Amennyiben a harmadik ország jogi szabályozása nem teszi lehetővé ezen intézkedések alkalmazását, a pénzügyi szolgáltató tájékoztatja erről a Felügyeletet és feltáró elemzést készít fióktelepéről vagy a leányvállalatáról.

VI. A PMT. ÁLTAL ELŐÍRT ÜGYFÉL-ÁTVILÁGÍTÁSI KÖTELEZETTSÉG

Az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket tesz:

1. az üzleti kapcsolat létesítésekor

2. a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor

3. a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat, körülmény felmerülése esetén, ha az átvilágításra addig még nem került sor

4. ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

A hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor meghatározott átvilágítás kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri az a hárommillió hatszázezer forintot. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke elér a hárommillió-hatszázezer forintot.

Az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfél-átvilágítási kötelezettségek említett eseteiben azonosítja az ügyfelet és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi, valamint azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése során az OPEN CREDIT köteles ellenőrizni a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, a rendelkezésre jogosult esetében a rendelkezési jog jogcímét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát. Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az OPEN CREDIT a Pmt. 6. § (1) és a 21§ (1) bekezdésében meghatározott esetben jogosult a 7.§. (2)–(7) bekezdésben meghatározott intézkedéseken túlmenően – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a jelen szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – a

személyazonosságra vonatkozó adat nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartás vagy olyan nyilvántartás alapján történő ellenőrzésére, amelynek kezelőjétől törvény alapján adatigénylésre jogosult. Ezen túlmenően rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot (monitoring).

Az OPEN CREDIT Zrt. ezen ügyfél-átvilágítási intézkedések terjedelmét kockázatérzékenységi alapon jogosult meghatározni. Ezzel összefüggésben a Pmt. az ügyfél azonosítására, a tényleges tulajdonos azonosítására, valamint az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatrögzítés esetében minimum és maximum adatkört határoz meg.

Ennek értelmében a legalább azoknak az adatoknak rögzítésével azonosítja az ügyfelet, melyeket a Pmt. 7. § (2) bekezdése határoz meg, a tényleges tulajdonos esetében legalább azoknak az adatoknak a rögzítésével, melyet a Pmt. 8.§ (2) bekezdése, üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében, amit a Pmt. 9.§ (1) bekezdése határoz meg (minimum adatkör).

Emellett az OPEN CREDIT az ügyfél tekintetében a Pmt. 7. § (2) és Pmt. 7.§ (3) bekezdésében, a tényleges tulajdonos vonatkozásában a Pmt. 8.§ (2) és Pmt. 8.§ (3) bekezdésében, az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás esetében a Pmt. 9.§ (1) és Pmt. 9.§ (2) bekezdésében meghatározott további adatokat is rögzítheti (maximum adatkör).

A maximum adatkört abban az esetben rögzíti az OPEN CREDIT, amennyiben ezen adatokra az ügyfél, az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy az üzleti megbízás jellege és összege, vagy az ügyfél körülményei alapján és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozásának megelőzése, megakadályozása érdekében a belső szabályzatban meghatározottak szerint szükség van (továbbiakban kockázatérzékenységi alapon történő ügyfél-átvilágítás).

Az OPEN CREDIT Zrt. az üzleti kapcsolat létesítésének módjára tekintettel a legtöbb esetben kéri az ügyféltől a maximum adatkörbe tartozó adatok megadását. Az OPEN CREDIT a Pmt. 8. § (2)–

(3) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a jelen szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől a tényleges tulajdonos a Pmt. 7. § (2) bekezdés a) pont ad)–ae) alpontjában és (3) bekezdés

a) pontjában meghatározott adatai megadását is kérheti.

Az OPEN CREDIT a Pmt. 8. § (2)–(4) bekezdésben meghatározott adaton kívül – ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a jelen szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kérheti, hogy a tényleges tulajdonosa kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.

Amennyiben az OPEN CREDIT Zrt. nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítást, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan az OPEN CREDIT Zrt. köteles megtagadni az ügyfél megbízása alapján ügyfélszámlán keresztül művelet végzését, üzleti kapcsolat létesítését és ügyleti megbízás teljesítését, illetve köteles megszüntetni a vele fennálló üzleti kapcsolatot (Pmt. 13. § (8)). Kivételt képez ez alól, ha az OPEN CREDIT Zrt. a Pmt. 16. § szerinti fokozott ügyfél-átvilágítást hajtja végre.

A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégezni, azonban minden esetben kötelező az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésének az elvégzése.

A Pmt. a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő bizonyos ügyfelek és ügyletek vonatkozásában fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazását írja elő.

Fokozott ügyfél-átvilágítás alkalmazása esetén a Pmt.-ben meghatározott valamennyi ügyfélátvilágítási intézkedés elvégzése kötelező Az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérésére vonatkozó monitoring tevékenységen kívül nem kell ismételten elvégezni az ügyfél- átvilágítási intézkedéseket abban az esetben, ha az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő vonatkozásában az átvilágítási intézkedéseket egyéb ügyleti megbízás kapcsán már alkalmazta, és az érintett ügyleti megbízás kapcsán az ügyfél, a meghatalmazott, a rendelkezésre jogosult, továbbá a képviselő személyazonosságát a személyazonosság igazoló ellenőrzésére vonatkozó eljárás során megállapította, és a megadott adatokban nem történt változás.

Ha az OPEN CREDIT Zrt. által vezetett számla terhére és javára két naptári évet elérő időtartam alatt megbízás teljesítésére nem került sor – ide nem értve a természeténél fogva többéves futamidejű ügyleteket – az OPEN CREDIT Zrt. 30 napon belül írásban vagy a következő értesítésben felhívja ügyfelét az adataiban időközben esetlegesen bekövetkezett változások közlésére. Amennyiben az ügyfél adataiban változás következik be és azt az ügyfél az előírtak szerint írásban nem közli az OPEN CREDIT Zrt-vel úgy az OPEN CREDIT Zrt. az adatokban való változást rögzíti az ügyféllel történő személyes találkozáskor.

Az OPEN CREDIT Zrt. ügyfeleit az ügyfél azonosítási kötelezettségre szerződéskötéskor figyelmezteti.

1. Az ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

Az OPEN CREDIT Zrt-nél az átvilágítás, miután az ügyfél hitelfelvételi szándékát kifejezte, történhet

(1) az ügyféllel történő személyes találkozással,

(2) a Pmt. 14. § (2)-(3) bekezdések szerinti hitelesített okirattal történő azonosítással

(3) függő ügynök által végzett azonosítással

(4) a Pmt. 14. § (4) bekezdésében és a jelen szabályzatban meghatározott módon, az ügyfél fizetési számlájának igazolásával. Ennek során az ügyfél elektronikus úton juttatja el az OPEN CREDIT Zrt-hez a Pmt. 7. § (4) bekezdésben meghatározott okiratokat, illetve a fizetési számlája igazolására szolgáló okiratot (így különösen bankszámla kivonatot).

Az OPEN CREDIT Zrt. ezt követően megvizsgálja a fizetési számla igazolására szolgáló okiratok tartalmát. Az ügyfél a hivatkozott okiratok megküldésével külön nyilatkozatban hozzájárul, hogy az OPEN CREDIT Zrt. a fizetési számláját vezető szolgáltatótól adatot igényeljen arra vonatkozóan:

1. az igazolt fizetési számla vonatkozásában megtörtént az ügyfél azonosítása,

2. az ügyfél által az ügyfélszámla vonatkozásában megadott adatok a valóságnak megfelelnek.

Az azonosítás során az OPEN CREDIT minden esetben rögzíti az ügyfél minimum adatkörbe tartozó adatait. Fokozott ügyfél-átvilágítási kötelezettség esetén az OPEN CREDIT Zrt. rögzíti a Pmt. 7. § (2)-(3), 8.§ (2)-(3) és 9.§ (2)-(3), bekezdéseiben megjelölt maximum adatkörbe tartozó adatokat. Az adatrögzítés külön formanyomtatványon, illetve az elektronikus regisztráció során kitöltött adatlapon történik.

Az OPEN CREDIT Zrt. részéről az azonosítást az ezzel a feladattal megbízott munkatársak végzik el. Az ügyféllel történő személyes találkozás esetén az azonosításra szolgáló dokumentumokat elkéri, legjobb tudása szerint meggyőződik azok eredetiségéről és érvényességéről, majd szkennelés és fénymásolás útján elektronikus és papír alapon rögzíti azokat. Amennyiben az ügyféllel nem történik személyes találkozás, az ügyfél az azonosításához szükséges adatokat tartalmazó okiratai hiteles másolatát a jelen szabályzat 7.1. pontjának megfelelően köteles az OPEN CREDIT részére benyújtani.

A Pmt. 14. § (4) bekezdésében meghatározott feltételek szerint az ügyfél fizetési számlájának igazolásával és az azonosítás elvégzéséhez szükséges okiratok elektronikus úton, vagy faxon történő benyújtásával is eleget tehet ügyfél-átvilágítási kötelezettségének amennyiben pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására vonatkozó tény, adat, vagy körülmény nem merül fel.

Az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése a jelen szabályzat VI.8. pontjában foglaltak szerint, más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadásával is lehetséges, az OPEN CREDIT Zrt. azonban ebben az esetben is kérheti az ügyféltől az azonosításra szolgáló okiratainak másolatát. Az azonosítás során az ügyfél köteles az OPEN CREDIT részére arra a személyre vonatkozó írásbeli nyilatkozatot tenni, akinek a nevében, illetőleg javára vagyonkezelési, képviseleti vagy más megállapodás (megbízás) alapján, vagy anélkül eljár (tényleges tulajdonos).

Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy azonosítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást az OPEN CREDIT nem teljesítheti, az ügyféllel nem léphet üzleti kapcsolatba.

A Pmt. rendelkezése értelmében az azonosítás során az OPEN CREDIT ügyfelét írásban nyilatkoztatja arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e.

A nyilatkozat szerepelhet a szerződésben, illetve arról készülhet külön formanyomtatvány, a követelmény az, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon.

Amennyiben a szerződéses kapcsolat fennállása alatt kétség merül fel a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban, az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfelet ismételt nyilatkozattételre szólítja fel, kivéve, ha pénzmosás gyanúja miatt bejelentést tett és a felszólítás akadályozná a rendőrségi eljárást.

Az OPEN CREDIT Zrt. az ügyféltől eltérő személytől érkező, illetve hiányzó vagy hiányos megbízói adatokkal érkező pénzátutalást nem fogad el. Az OPEN CREDIT Zrt. a hitelügylet kapcsán felmerülő megbízói adatokkal összefüggésben, a megbízó azonosításának, a megbízói adatok ellenőrzésének, nyilvántartásának, továbbításának kérdésében az ügyfél-azonosítás szabályai szerint jár el. Az OPEN CREDIT az ügyfél-azonosítás során vagy más szolgáltató által elvégzett ügyfél-azonosítás eredményének elfogadása során birtokába jutott személyes adatokat a

jogszabályban foglalt titoktartási és adatvédelmi jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően kezeli, azokat belső informatikai rendszerében elektronikusan, illetve az ügyfél dossziéban azonosítási adatlapon tartja nyilván.

Csak azon ügyintézők férnek az adatokhoz, akiket a munkaköri leírásuk erre feljogosít. Az adatok tárolása az Adatvédelmi és biztonsági szabályzatnak megfelelően történik. Az OPEN CREDIT az Adatvédelmi és adatkezelési szabályzatát a honlapján, továbbá a székhelyén az ügyfelek számára hozzáférhetővé teszi. Az OPEN CREDIT az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri, az adatokban történő változásokat nyilvántartja. Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül az OPEN CREDIT Zrt-t értesíteni. E tényt az OPEN CREDIT Zrt. az üzletszabályzatában szerepelteti.

2. Az ügyfelekkel kapcsolatba kerülő alkalmazottak részére megállapított eljárási, magatartási normák meghatározása

Az OPEN CREDIT Zrt. a jogosult alkalmazottak tekintetében a következő kötelezettségeket írja elő:

Az OPEN CREDIT Zrt. alkalmazottai, ha az alábbi mérlegelési szempontok szerint kedvezőtlen eredményre jut, az adott ügylet vagy ügyfél tekintetében, a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény tudomására jut, jelentenie kell az OPEN CREDIT Zrt. Igazgatóság elnökének bejelentési adatlap kitöltésével, aki eleget tesz a bejelentési kötelezettségének.

Mérlegelési szempontok:

• szokványos-e vagy szokatlan-e egy tranzakció;

• az ügyfél üzleti tevékenysége indokolja-e az adott ügyletet;

• életszerű-e az ügyfél megjelenése, magatartása, illetve összhangban van-e az adott ügylettel;

• az ügyfél eddigi pénzügyi szokásaiban nem jelent-e hirtelen változást az adott ügylet; az ügyfél pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya-e, illetve az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának származik-e vagyoni előnye. Az azonosítási adatok rögzítéséért, az adatlap kitöltéséért és a nyilatkozat felvételéért, továbbá a bejelentési adatlap kitöltéséért, valamint annak a kijelölt személy részére való megküldéséért az az alkalmazott felel, aki a kérdéses tranzakciót bonyolította, szerződést kötötte.

Az alkalmazott, amennyiben a tranzakció vonatkozásában a későbbiekben megfogalmazott ismérvek alapján, vagy egyébként pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény merül fel, akkor az általa kitöltött bejelentési adatlapot haladéktalanul megküldi a bejelentésre kijelölt személynek.

3. Ügyfél-átvilágítás természetes személy esetén

Az OPEN CREDIT Zrt. - az üzleti kapcsolat létesítésekor, valamint- tekintettel a Pmt. 11/A. § és

17. § szakaszaiban meghatározott kivételekre is - a hárommillió-hatszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor, figyelembe véve a ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízást is, illetve pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy

körülmény felmerülése esetén, ha az ügyfél-átvilágításra még nem került sor, továbbá ha a korábban rögzített ügyfél-azonosító adatok valódiságával, vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel - köteles azonosítani az ügyfelet, annak meghatalmazottját, a rendelkezésre jogosultat, továbbá a képviselőt és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni.

Természetes személy esetén az OPEN CREDIT Zrt. a következő adatokat köteles írásban rögzíteni (minimum adatkör):

• családi és utónevét (születéskori nevét);

• állampolgárságát;

• lakcímét (ami a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban

szerepel, ha nincs cím, akkor „lakcím nélküli” megjelölést);

• külföldi esetében a magyarországi tartózkodási helyet;

• és az azonosító okmánya(i) számát(ait), annak(azok) típusát(ait).

Fokozott ügyfél-átvilágítás esetén az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfél alábbi adatait is köteles rögzíteni (maximum adatkör):

• születési helyét, idejét;

• anyja nevét.

Külföldi természetes személy esetében az azonosító okmány alapján kell a fenti adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet (ha van) dokumentálni.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az OPEN CREDIT Zrt. köteles megkövetelni az alábbi okmányok bemutatását:

Természetes személy esetén:

• magyar állampolgár személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványa és lakcímet igazoló hatósági igazolványa;

• külföldi természetes személy útlevele vagy személyi azonosító igazolványa, feltéve hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya vagy tartózkodásra jogosító okmánya.

Az OPEN CREDIT Zrt. köteles ellenőrizni a bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét is.

Az OPEN CREDIT Zrt. köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni.

Ennek érdekében a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

• üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát;

• ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.

Fokozott ügyfél-átvilágítás esetén az OPEN CREDIT Zrt. rögzíti a teljesítés körülményeit is (hely, idő, mód).

Az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal.

A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is.

4. Ügyfél-átvilágítás jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén

Az OPEN CREDIT Zrt. az azonosítás érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

• a neve és rövidített neve;

• székhelye és külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címe;

• cégjegyzékszáma vagy egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat száma vagy nyilvántartási száma.

Fokozott ügyfél-átvilágítás esetén az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfél alábbi adatait is köteles rögzíteni (maximum adatkör):

• a főtevékenység;

• képviseletre jogosultak neve és beosztása;

• kézbesítési megbízott azonosítására alkalmas adatai.

Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén – a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) az VI.3. pontban megjelölt okiratainak emutatásán túlmenően – az OPEN CREDIT Zrt. az azt igazoló 30 napnál nem régebbi okirat bemutatását követeli meg, hogy

1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása megtörtént, illetőleg az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása iránti kérelmét az egyéni vállalkozó a körzetközponti jegyzőhöz benyújtotta;

2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént; 3. külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;

4. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát, társasági).

Külföldi jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet azonosításához a saját országa szerinti bejegyzés, vagy nyilvántartásba vétel 30 napnál nem régebbi igazolása szükséges. Az OPEN CREDIT Zrt. az azonosításhoz szükséges bejegyzést, vagy igazolást hitelesített fordítással együtt fogadja el abban az esetben, ha az OPEN CREDIT Zrt. nem rendelkezik olyan fordítóval, amely a bejegyzésről vagy igazolásról az OPEN CREDIT Zrt. megítélése szerint megbízható fordítást készíthetne, vagy egyébként, ha az OPEN CREDIT Zrt. megítélése szerint a bejegyzés vagy igazolás szövege nem egyértelmű.

A 4. pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő

30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént és az OPEN CREDIT Zrt. köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

A jogi személy, illetőleg a jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet átvilágítását követően az OPEN CREDIT Zrt. elvégezi a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet nevében vagy megbízása alapján eljáró személy átvilágítását is.

A személyazonosság igazoló ellenőrzésénél köteles ellenőrizni az azonosság igazolására bemutatott okirat érvényességét.

Az OPEN CREDIT Zrt. köteles az üzleti kapcsolat és az ügyleti megbízás céljáról és tervezett jellegéről információt szerezni. Ennek érdekében legalább a következő adatokat rögzíti (minimum adatkör):

• üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát;

• ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét.

Fokozott ügyfél-átvilágítás esetén az OPEN CREDIT Zrt. rögzíti a teljesítés körülményeit is (hely, idő, mód), valamint kéri a pénzeszközök forrására vonatkozó információk rendelkezésre bocsátását, illetve az üzleti kapcsolat létesítését, az ügyleti megbízás teljesítését az OPEN CREDIT Zrt. szervezeti és működési szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.

Az OPEN CREDIT Zrt. köteles üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kell kísérni, annak érdekében, hogy az adott ügyleti megbízások összhangban vannak-e az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésre álló adatokkal. A monitoring tevékenységbe beleértendő az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzése is.

Az OPEN CREDIT Zrt. – ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a jelen szabályzatban rögzített eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van

– az üzleti kapcsolat Pmt. 10 § (1) bekezdésében meghatározott folyamatos figyelemmel kísérését megerősített eljárásban hajthatja végre. Az OPEN CREDIT Zrt. – ha erre az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege, valamint az ügyfél körülményei alapján a jelen szabályzat szerinti eljárás eredménye alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van – köteles különös figyelmet fordítani valamennyi összetett és szokatlan ügyleti megbízásra.

5. Tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonosságának igazoló ellenőrzése

Az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfél-átvilágítás során köteles természetes személy ügyfelét írásban nyilatkoztatni arra vonatkozóan, hogy az ügyleti megbízást saját, vagy más nevében teljesíti-e.

Amennyiben a természetes személy ügyfél az OPEN CREDIT Zrt. részére tett írásbeli nyilatkozata arra vonatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia (minimum adatkör):

• tényleges tulajdonos neve;

• lakcíme;

• állampolgársága.

Az OPEN CREDIT Zrt. a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet tényleges tulajdonosának ezen három adatát abban az esetben kéri el, amennyiben az adatok a bemutatott dokumentumokból nem állapíthatók meg.

Az OPEN CREDIT Zrt. kockázatérzékenységi alapon az alábbi adatokat is rögzítheti (maximum adatkör):

• az azonosító okmány típusa és száma;

• külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely;

• születési hely és idő;

• anyja neve.

A nyilatkozat szerepelhet a szerződésben, illetve arról készülhet külön formanyomtatvány, a követelmény az, hogy az ügyfél büntetőjogi felelősségének tudatában nyilatkozzon.

Amennyiben az ügyfél a nyilatkozatot megtagadja, vagy átvilágítása nem végezhető el teljes körűen, az ügyleti megbízást az OPEN CREDIT Zrt. nem teljesíti, az ügyféllel nem lép üzleti kapcsolatba, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.

Amennyiben a tényleges tulajdonos kilétével kapcsolatban kétség merül fel, akkor az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfelet ismételt írásbeli nyilatkozattételre szólítja fel, illetve ha a személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, köteles intézkedéseket tenni a tényleges tulajdonos személyazonosságára vonatkozó adat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

Az ügyfél a szerződéses kapcsolat fennállása alatt a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról köteles a tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül az OPEN CREDIT Zrt-t értesíteni. E kötelezettséget az OPEN CREDIT Zrt. az üzletszabályzatában szerepelteti.

6. Egyszerűsített ügyfél-átvilágítás

A Pmt. 12.§-a értelmében a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében alacsony kockázatot jelentő ügyfelek vonatkozásában egyszerűsített ügyfél-átvilágítás alkalmazható. Ebben az esetben kizárólag az üzleti kapcsolatot köteles figyelemmel kísérni és az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket csak pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló tény, adat vagy körülmény felmerülése esetén kell elvégeznie.

Az OPEN CREDIT Zrt. egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat, amennyiben a pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, nemzetközi postautalvány felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztárként működő ügyfél tevékenységét az Európai Unió területén végzi.

Egyszerűsített ügyfél-átvilágítást alkalmazhat abban az esetben is, ha olyan harmadik országban székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet

folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, nemzetközi postautalvány felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tevékenységet folytató szolgáltatónak minősül, amelyre a Pmt.- ben meghatározottakkal egyenértékű követelmények vonatkoznak, és amely ezek betartása tekintetében felügyelet alatt áll.

Az OPEN CREDIT Zrt. egyszerűsített átvilágítási eljárást folytathat, amennyiben az ügyfél olyan társaság, amelynek értékpapírjait egy vagy több tagállamban bevezették a szabályozott piacra, vagy azon harmadik országbeli társaság, amelyre a közösségi joggal összhangban lévő közzétételi követelmények vonatkoznak. Továbbá amennyiben az ügyfél a Pmt. alkalmazásában felügyeletet ellátó szervnek minősül, így a Magyar Nemzeti Bank, Magyar Könyvvizsgálói Kamara, Nemzeti Adó- és Vámhivatal, Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal, Vám- és Pénzügyőrség Központi Bűnüldözési Parancsnokság, ügyvédek esetében az a kamara, melynek az ügyvéd a tagja, közjegyzők esetében az a kamara, melynek a közjegyző a tagja.

Az egyszerűsített ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazza az OPEN CREDIT Zrt., ha ügyfele központi államigazgatási szerv, valamint helyi önkormányzat, továbbá az Európai Parlament, az Európai Unió Tanácsa, az Európai Bizottság, az Európai Unió Bírósága, az Európai Számvevőszék, az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság, a Régiók Bizottsága, az Európai Központi Bank, az Európai Beruházási Bank vagy az Európai Unió más intézménye vagy szerve.

7. Fokozott ügyfél-átvilágítás

A pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek esetén az OPEN CREDIT Zrt. köteles fokozott ügyfél-átvilágítási eljárást alkalmazni.

Az OPEN CREDIT Zrt. a következő két esetben köteles előírni a fokozott ügyfél-átvilágítási intézkedések alkalmazását:

1. Amennyiben az ügyféllel nem történt személyes találkozás;

2. Más tagállamban vagy harmadik országban lakóhellyel rendelkező kiemelt közszereplő személyekkel üzleti kapcsolat létesítése, részükre ügyleti megbízás teljesítése esetén.

Fokozott ügyfél-átvilágítás belső eljárási rendje

Az ügyfél-átvilágítás az ügyféllel történő személyes találkozás hiányában

Az OPEN CREDIT Zrt. az azonosítás során, a távollévő ügyfél vonatkozásában az ügyfélazonosítás esetére meghatározott maximum adatkört köteles rögzíteni.

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az ügyfél köteles az OPEN CREDIT Zrt. részére benyújtani az ügyfél-azonosítás során előírt okirat hiteles másolatát. Az okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy a magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja. Az ellenőrzés során elfogadható az a másolat is, melyet az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és – nemzetközi

szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

Az ügyfélnek személyes megjelenéséig, illetve az ügyfél-azonosításhoz szükséges okiratok hiteles másolatának benyújtásáig lehetősége van fizetési számlája igazolásával eleget tenni a fokozott ügyfél-átvilágításra vonatkozó kötelezettségeknek. Ennek keretében elektronikus úton (emailen szkennelve, vagy egyéb, az OPEN CREDIT Zrt. által elfogadott elektronikus módon), illetve faxon benyújtja az OPEN CREDIT Zrt. részére a Pmt. 7. § (4) bekezdésében előírt dokumentumokat, illetve a fizetési számlájának igazolására szolgáló dokumentumot (az OPEN CREDIT által igazolásra elfogadható dokumentumnak minősül az olyan bankszámla kivonat, vagy a fizetési számlát vezető szolgáltató által kibocsátott hiteles dokumentum, mely tartalmazza különösen az ügyfél nevét, lakóhelyét, születési helyét és idejét, illetve xxxxxxxxxxxxxxxx, valamint minden olyan dokumentum, amely alkalmas arra, hogy a megkeresett szolgáltató válaszáig elegendő bizonyítékot szolgáltasson a számla megnyitására, és összhangban van a Pmt. követelményeivel), az OPEN CREDIT által megkövetelt, hiánytalanul kitöltött és aláírt nyilatkozatot.

Külföldi kiemelt közszereplők átvilágítása

Külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél köteles minden esetben az OPEN CREDIT Zrt. részére írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy saját országának joga szerint kiemelt közszereplőnek minősül-e és ha igen, akkor milyen minőségben. Ha a külföldi lakóhellyel rendelkező ügyfél kiemelt közszereplőnek minősül, a Pmt. 16. (1) bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására vonatkozó információkat is.

Külföldi kiemelt közszereplővel történő üzleti kapcsolat létesítéséhez, az ügyleti megbízás teljesítéséhez az OPEN CREDIT Zrt. Igazgatósági elnökének jóváhagyása szükséges.

Amennyiben az OPEN CREDIT Zrt. a nyilatkozat valódiságát kétségesnek tartja köteles intézkedéseket tenni ezen nyilatkozat jogszabály alapján e célra rendelkezésére álló vagy nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásban történő ellenőrzése érdekében.

Külföldi kiemelt közszereplő esetén az OPEN CREDIT Zrt. valamennyi ügyfél-átvilágítási intézkedést elvégzi, azaz a bemutatott azonosító okmány alapján a maximum adatkört rögzíti és kockázatérzékenységi alapon dönthet arról, hogy további adatokat is rögzít, elvégzi a személyazonosságának igazoló ellenőrzését, azonosítja a tényleges tulajdonost, és ha a tényleges tulajdonos személyazonosságával kapcsolatban kétség merül fel, akkor személyazonosságának igazoló ellenőrzését is végrehajtja, rögzíti az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó adatokat és folyamatosan figyelemmel kíséri az ügyleti kapcsolatot.

8. Más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedések

A Pmt. lehetővé teszi a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadását, azonban az ügyfél-átvilágítási követelmények teljesítése vonatkozásában a felelősség a más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatót terheli.

Az eredmények elfogadására vonatkozó feltételek szerint a Pmt. 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott esetben és a Pmt.18. § (6) bekezdésében meghatározott feltételek fennállása esetén, amennyiben az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató és az OPEN CREDIT az ügyfél-átvilágítás

eredményének a rendelkezésére bocsátásáról megállapodott, az ügyfélátvilágítást lefolytató szolgáltató az OPEN CREDIT írásbeli kérésére az ügyfél vagy a tényleges tulajdonos azonosítása és személyazonossága igazoló ellenőrzése érdekében rögzített adat, továbbá a személyazonosságra vonatkozó egyéb dokumentáció másolatát – az érintett ügyfél hozzájárulása esetén – haladéktalanul köteles az ügyfél-átvilágítás eredményét elfogadó szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

Az ügyfél-átvilágítás OPEN CREDIT részére történő kötelező rendelkezésére bocsátásának feltételei tehát a fentiek alapján:

1. az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató megfelel a Pmt. 18. § (1)–(4) bekezdésében meghatározott, illetve a 18. § (6) bekezdésében előírt feltételeknek,

2. a szolgáltatók között létrejött az eredmények rendelkezésre bocsátását szabályozó megállapodás

3. az OPEN CREDIT írásban kéri az eredmények rendelkezésre bocsátását ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltatótól

4. az érintett ügyfél írásban hozzájárult az eredmény rendelkezésre bocsátásához

Az OPEN CREDIT, mint az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató összhangban a fentiekkel, az előbbiekben meghatározott feltételek fennállása esetén köteles az az ügyfélátvilágítás eredményét elfogadó szolgáltatónak rendelkezésre bocsátani az átvilágítás eredményét.

Az eredmények elfogadására vonatkozó részletes feltételek

Az OPEN CREDIT Zrt. elfogadja a Magyarország területén, illetve az Európai Unió más tagállamában, valamint a törvényben meghatározott vagy azokkal egyenértékű ügyfélátvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmazó harmadik országban - a Pmt. 1.§ (1) bekezdés a)-e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet folytató - szolgáltatók - kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet folytató szolgáltatók - által elvégzett ügyfélátvilágítás eredményeit, mely abban az esetben is elfogadható, ha a követelmények alapját képező okiratok és adatok köre nem egyezik meg a Pmt.-ben meghatározottakkal. A más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményének elfogadására a szolgáltatók között létrejött megállapodás esetén, az OPEN CREDIT Zrt. írásbeli kérelmére az ügyfél írásbeli hozzájárulásával kerül sor.

Az ügyfél-átvilágítást lefolytató szolgáltató az ügyfél-átvilágítás elvégzése érdekében igényelt adatot az érintett ügyfél itt hivatkozott hozzájárulása esetén haladéktalanul köteles más szolgáltató rendelkezésére bocsátani.

Az OPEN CREDIT Zrt. az ügyfél-azonosítás során elfogadja a Pmt. 1.§ (1) bekezdés a), e) és l) pontjában meghatározott tevékenységet – kivéve a készpénzátutalás és pénzváltási tevékenységet – a Magyarország területén vagy az Európai Unió más tagállamában folytató szolgáltatók által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét, amely szolgáltatók a Pmt. 18. § (5) bekezdése alapján a saját székhelyük szerinti jog alapján, az ott meghatározott követelményekkel és okiratok, illetve adatok alapján végzik az ügyfél-átvilágítást, azonban bármilyen eltérés esetén mérlegeli, hogy a szolgáltató összességében megfelelő módon végezte-e el az átvilágítást.

Az OPEN CREDIT Zrt. más, harmadik országban tevékenységet végző szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítás eredményét csak abban az esetben fogadja el, ha az ügyfélátvilágítást olyan szolgáltató végezte el, amely a Pmt. 18.§ (6) bekezdése szerinti követelményeknek megfelel, azaz kötelező szakmai nyilvántartásban kell szerepelnie és a törvényben megállapított vagy azokkal egyenértékű ügyfél-átvilágítási és nyilvántartási követelményeket alkalmaz, és felügyeletére is a Pmt.-ben megállapított vagy azokkal egyenértékű követelmények szerint kerül sor, vagy székhelye

olyan harmadik országban van, amely a Pmt.-ben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket ír elő.

Ezen harmadik országok a 28/2008. (X. 10.) PM rendelet alapján:

1. Amerikai Egyesült Államok

2. Argentína

3. Ausztrália

4. Brazília

5. Dél-Afrika

6. Hong Kong

7. Japán

8. Kanada

9. Mexikó

10. Orosz Föderáció

11. Svájc

12. Szingapúr

13. Új-Zéland

14. Francia tengerentúli területek:

a) Mayotte

b) Új-Kaledónia

c) Francia-Polinézia

d) Saint Pierre és Miquelon

e) Wallis és Futuna

f) Holland tengerentúli területek:

g) Holland Antillák

h) Aruba

15. Brit koronafüggőségek:

a) Jersey

b) Guernsey

c) Man-sziget

Az OPEN CREDIT Zrt. esetleges ügynöke által elvégzett átvilágítás nem minősül más szolgáltató által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedésnek, mivel a törvény értelmében az ügynök a szolgáltató részének minősül. Az ügyfél-átvilágítás során úgy kell tekintetni az ügynök tevékenységére, mintha maga az OPEN CREDIT Zrt. járna el.

VII. BEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG

A Pmt. 23. § (1) bekezdése értelmében pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény felmerülése esetén az OPEN CREDIT Zrt. szervezet vezetője, illetve alkalmazottja az ügyfél-átvilágítását értékhatárra tekintet nélkül elvégzi, ha az korábban nem történt meg, és a pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerüléséről haladéktalanul bejelentést tesz a mellékelt formanyomtatvány kitöltésével és továbbításával. A bejelentés továbbítását a kijelölt személy nem tagadhatja meg.

Az OPEN CREDIT Zrt-nél az Igazgatóság elnöke felé kell a munkatársaknak bejelenteniük, ha bármilyen, az előzőekben tárgyalt gyanús esetet, ügyletet észlelnek, akinek feladata elsődlegesen a bejelentések haladéktalan továbbítása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

Emellett részt vesz az alkalmazottak képzésének megszervezésében és a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelem vezetésében.

Az Igazgatóság elnöke az OPEN CREDIT Zrt. alkalmazottja számára a munkaidő alatt állandóan rendelkezésre áll és a bejelentést haladéktalanul továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak.

A kijelölt alkalmazott személyéről, beosztásáról, valamint ezekben bekövetkezett változásokról az OPEN CREDIT Zrt. öt munkanapon belül tájékoztatást küld a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére.

Az Igazgatóság elnöke – a vonatkozó titokvédelmi előírások figyelembevételével – a bejelentést védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat.

A bejelentésnek minden esetben tartalmaznia kell az ügyfél-átvilágítás során rögzített adatokat, így az ügyfél és a tényleges tulajdonos adatait, üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát, ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét, valamint esetlegesen a teljesítés helyét, idejét, módját és a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatok ismertetését, körülmények leírását, illetve a a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumokat, amennyiben azok rendelkezésre állnak.

Az OPEN CREDIT Zrt. a bejelentés továbbítása előtt az érintett ügyleti megbízást nem teljesítheti, kivéve amennyiben az ügyleti megbízás teljesítése nem akadályozható meg vagy a bejelentésnek az ügyleti megbízás végrehajtását megelőző teljesítése a tényleges tulajdonos nyomon követését veszélyeztetné.

1. Tranzakció felfüggesztése

A Pmt. 24. §-a értelmében az OPEN CREDIT Zrt. felfüggeszti a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adattal, ténnyel, vagy körülménnyel összefüggő ügyletek lebonyolítását, ha a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény ellenőrzéséhez a pénzügyi információs egységként működő hatóság azonnali intézkedését látja szükségesnek. Ebben az esetben az OPEN CREDIT Zrt. haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnál. A pénzügyi információs egységként működő hatóságnak valamely ügylettel kapcsolatos, pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adatra, tényre, vagy körülményre vonatkozó – az OPEN CREDIT részére védelemmel ellátott elektronikus üzenet útján megküldött – értesítése esetén az előbbiek szerinti hatósági intézkedést szükségesnek kell tekinteni. A felfüggesztéssel egyidejűleg értesíteni kell a pénzügyi információs egységként működő hatóságot. Az érintett ügyleti megbízás bejelentését a kijelölt személy védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja, vagy ha a késedelem veszéllyel jár, előzetesen telefonon közli a szükséges adatokat.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság ellenkező rendelkezése hiányában az OPEN CREDIT az ügyleti megbízás végrehajtását felfüggeszti, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság az ügyleti megbízással kapcsolatban pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adatról, tényről vagy körülményről írásban értesíti.

Az OPEN CREDIT Zrt. teljesíti a felfüggesztett ügyleti megbízást, ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság arról értesíti, hogy a büntetőeljárásról szóló törvény rendelkezései szerint nem hozott intézkedést, vagy ha a belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően egy munkanap, illetve nem belföldi ügyleti megbízás felfüggesztését követően két munkanap a pénzügyi információs egységként működő hatóság értesítése nélkül eltelt.

2. Az OPEN CREDIT Zrt. alkalmazottainak kötelezettségei, jogai és feladatai a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésére és megakadályozására irányuló tevékenységben

2.1. Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, az ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítését, a fizetési, illetőleg ügyleti megbízások feldolgozását végző ügyintézők

Kötelezettségei:

• az átvilágítási intézkedések teljesítése, így az ügyfél azonosítása során az azonosító adatok felvétele, adatlap kitöltés, vagy azonosított ügyfél esetén azonosság ellenőrzése, a személyazonosság igazoló ellenőrzése, a tényleges tulajdonos azonosítása, és kétség esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzése, az üzleti kapcsolat célját és tervezett jellegét feltáró tevékenységnek, illetve az üzleti kapcsolat folyamatos figyelemmel kísérése;

• pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bejelentő adatlap kitöltése;

• bejelentésben a pénzmosásra és terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, körülmény részletes és pontos megfogalmazása;

• kitöltött bejelentési adatlap haladéktalan továbbítása az Igazgatóság elnökének;

• ügyfél előtt a bejelentés, illetőleg a vizsgálat tényének titokban tartása.

Jogai:

• névtelenséghez való jog, melynek értelmében az eljáró alkalmazott neve nem szerepelhet a bejelentéseken. A bejelentő lapon az „ügygazda” fiókot kell megjelölni.

Az Igazgatóság elnöke kizárólag a pénzügyi információs egységként működő hatóság kifejezett kérése esetén köteles a bejelentést kezdeményező alkalmazott személyére vonatkozó adatokat a hatóság rendelkezésére bocsátani;

• mentesülés az értékpapírtitok megtartásának kötelezettsége alól, a bejelentés jóhiszemű megtételének kezdeményezése során, függetlenül attól, hogy az megalapozottnak bizonyult, vagy sem, az ilyen bejelentés miatt nem vonható felelősségre.

2.2. Az Igazgatóság elnöke

Kötelezettsége:

• a hozzá érkezett bejelentések eljuttatása a pénzügyi információs egységként működő hatóság részére azonnal;

Feladatai:

• amennyiben szokatlan tranzakcióra egyéb úton információi keletkeznek, ezekről felvilágosítás kérése a számlavezetőtől, valamint ezen információk bejelentés formájában való megküldése;

• az alkalmazottak részére rendszeres, de évente legalább egyszeri a Pmt. 32. § (3) szerinti oktatás, továbbképzés szervezése, az aktuális tapasztalatok átadásával;

• kapcsolattartás a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységeivel a megfelelő megkeresések esetén információ-szolgáltatás a bejelentett számlákról, ügyfelekről, illetve a bejelentésben nem szereplő, szerződéses kapcsolatokról, tranzakciókról (a megkeresésnek meg kell felelnie az egyéb jogszabályokban, így a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény, a büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvényben megfogalmazott követelményeknek);

• a pénzmosással és a terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos ellenőrzés céljának, feladatának, rendjének és szabályainak kidolgozása.

2.3. Compliance

Kötelezettségei:

• a pénzmosás és terrorizmus finanszírozásra vonatkozó szabályok betartásának és a terrorizmus elleni fellépés rendszeres, legalább évenkénti vizsgálata, ezen belül kiemelten az ügyfél-átvilágítás pontos elvégzése, az oktatás és a szűrőrendszer vizsgálata;

• a vizsgálatok megállapításairól a felügyelő bizottság (igazgatóság) tájékoztatása.

Jogai:

• a pénzmosás és terrorizmus finanszírozása megelőzésével és megakadályozásával kapcsolatos, témakörbeli vizsgálatoknál a szükséges adatokhoz való hozzáférés joga.

2.4. Bejelentés tartalma (formanyomtatvány alapján, melléklet):

• bejelentést tevő szolgáltató neve, adatai, kijelölt személy neve, munkahelyi címe, telefonszáma;

• bejelentés dátuma;

• tranzakció dátuma;

• az átvilágítási kötelezettség teljesítése során rögzített személyi adatok;

• gazdasági társaságok kapcsán meghatározott azonosító adatok;

• tranzakció adatai, így különösen a tranzakció típusa – készpénz ki- és befizetés, átutalás konverzió, átvezetés stb.- érintett összeg, valuta,- deviza neme, érintettek (kedvezményezett, kötelezett, érintett számlák stb.);

• a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény vagy körülmény részletes leírása, mely nem merülhet ki a szokatlan tranzakció tipológia-szintű megnevezésében, valamint mellékletként lehetőleg szerepeljen az érintett időszak számlaforgalmi kimutatása, tapasztalatok az ügyfélről, eddigi viselkedése, számlakapcsolat, bármilyen olyan információ, amely a pénzügyi információs egységként működő hatóságot feladata ellátásában segítheti.

A pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény részletes ismertetését alátámasztó dokumentumok listája.

A bejelentéseket a Pmt.-ben megfogalmazottak szerint a pénzügyi információs egységként működő hatóság számára kell teljesíteni.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén információ kiegészítését kérheti a befektetési szolgáltatótól, vagy a bejelentés által érintett, a Pmt. hatálya alá tartozó más szolgáltatótól. Az OPEN CREDIT Zrt. az információ kiegészítése iránti megkeresést köteles teljesíteni.

3. Bejelentés belső eljárási rendje

Az ügyféllel közvetlen kapcsolatban álló, illetve az átvilágítást, okmányok ellenőrzését, feldolgozását végző alkalmazott, valamint a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adatokat, tényeket vagy körülményeket pozíciójánál fogva észlelő vezető vagy alkalmazott, illetve a tranzakciók vezetését észlelő alkalmazott, ha gyanús esetet észlel, akkor haladéktalanul azonosítja az ügyfelet, ha korábban nem volt azonosítva a törvény azonosítási részére hivatkozva. Az ügyfél távozása után az alkalmazott haladéktalanul kitölti a bejelentőlapot 2 példányban, amit átad az Igazgatóság elnökének.

A kitöltött bejelentőlap egy példányát az Igazgatóság elnöke védelemmel ellátott elektronikus üzenet formájában továbbítja a pénzügyi információs egységként működő hatóság kijelölt egységének, majd a bejelentés másodpéldányát, az elektronikus üzenetet, a pénzügyi információs egységként működő hatóság esetleges kéréseit és a visszaérkező elektronikus tértivevényt egy helyre dátum szerint elmenti és 8 évig elzárva tárolja. 8 év eltelte után dokumentáltan kell a bejelentőlapot és a tárolt elektronikus adatokat megsemmisíteni.

Ügyelnie kell az alkalmazottnak, hogy az ügyfél ne vehesse észre, hogy bejelentik. A bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapig, nem belföldi ügylet esetében két munkanapig nem teljesíthető a bejelentés alapjául szolgáló ügylet. A felfüggesztett ügylet a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak az arra vonatkozó értesítésének megérkezését követően teljesíthető, hogy a hatóság a bejelentéssel érintett személy ellen a büntetőeljárási törvény alapján intézkedést nem alkalmazott. A felfüggesztett ügyletet abban az esetben is teljesíteni kell, ha az előbbi határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól értesítés nem érkezik.

VIII. TITOKVÉDELMI SZABÁLYOK

A bejelentési kötelezettség teljesítése nem tekinthető értékpapírtitok megsértésének vagy más, akár jogszabályon, akár szerződésen alapuló adat-, vagy információszolgáltatási korlátozás megsértésének.

Értékpapírtitok minden olyan, az ügyfélről a befektetési vállalkozás, a multilaterális kereskedési rendszer működtetője és az árutőzsdei szolgáltató rendelkezésére álló adat, amely az ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti befektetési tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, illetve a befektetési vállalkozással és árutőzsdei szolgáltatóval kötött szerződéseire, számlájának egyenlegére és forgalmára vonatkozik.

A befektetési vállalkozás, az árutőzsdei szolgáltató, illetőleg a befektetési vállalkozás és az árutőzsdei szolgáltató vezető állású személye és alkalmazottja, valamint bármely más személy, aki valamilyen módon birtokába jutott, az értékpapírtitkot köteles időbeli korlátozás nélkül megőrizni.

Az a bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitok megtartására köteles személy, aki bank-, értékpapír-, pénztár-, biztosítási vagy foglalkoztatói nyugdíjtitoknak minősülő adatot jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva illetéktelen személy részére hozzáférhetővé tesz, úgyszintén aki jogtalan előnyszerzés végett, vagy másnak vagyoni hátrányt okozva üzleti titkot jogosulatlanul megszerez, felhasznál, mással közöl vagy nyilvánosságra hoz, bűntettet követ el, és három évig terjedő szabadságvesztéssel büntetendő.

(2) Nem büntethető gazdasági titok megsértése miatt, aki

a) a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott kötelezettségének tesz eleget, vagy

b) a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt,

c) bennfentes kereskedelemmel, piacbefolyásolással vagy a terrorizmus elleni küzdelemmel kapcsolatos, törvényben előírt bejelentési kötelezettségének tesz eleget, vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés megalapozatlan volt.A pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén bank-, értékpapírtitkot, valamint üzleti titkot képező adat- vagy információ szolgáltatását kérheti a befektetési szolgáltatótól, amelynek átadása nem tagadható meg.

Nem büntethető sem üzleti titok megsértése, sem értékpapírtitok megsértése miatt, aki pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozásra utaló adat, tény, vagy körülmény esetén bejelentési kötelezettségének tesz eleget vagy ilyet kezdeményez, akkor sem, ha az általa jóhiszeműen tett bejelentés utóbb megalapozatlannak bizonyul.

IX. FELFEDÉS TILALMA

A Pmt. 27.§. (1) bekezdése értelmében az OPEN CREDIT Zrt. az általa tett bejelentésről és az adatszolgáltatás megkeresés alapján való teljesítéséről, annak tartalmáról, az ügyleti megbízás teljesítésének a felfüggesztéséről, a bejelentő személyéről, valamint arról, hogy az ügyféllel szemben indult-e büntetőeljárás az ügyfélnek, illetve harmadik személynek, szervezetnek tájékoztatást nem adhat. Továbbá biztosítja, hogy a bejelentés megtörténte, annak tartalma és a bejelentő személye titokban maradjon.

Nem terjed ki ez a tiltás a Magyar Nemzeti Bankra, valamint a büntetőeljárást lefolytató nyomozó hatóságra, ha az a jogszabályban meghatározott feladata ellátása érdekében kér információt.

A tilalom nem vonatkozik a Tpt. által meghatározott összevont alapú felügyelet vagy pénzügyi konglomerátum esetében a kiegészítő felügyelet tekintetében megvalósuló adattovábbításra, a tagállamok vagy olyan harmadik ország vállalkozásai közötti információ felfedésére, ahol e vállalkozásokra e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelményeket alkalmaznak, és e követelmények betartása tekintetében felügyelet alatt állnak.

A pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet folytató, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatást nyújtó, biztosítási, biztosításközvetítői és foglalkoztatói nyugdíjszolgáltatási tevékenységet folytató, árutőzsdei szolgáltatási tevékenységet folytató, nemzetközi postautalvány-felvételt és kézbesítést folytató, önkéntes kölcsönös biztosítópénztári tevékenységet végző szolgáltató esetén a tilalom nem vonatkozik az információ felfedésére az érintett két vagy több szolgáltató között, feltéve hogy

• az információk ugyanazon ügyfélre és ugyanazon ügyletre vonatkoznak;

• a két vagy több érintett befektetési szolgáltató közül legalább az egyik a Pmt. hatálya alá tartozó tevékenységet folytatja és a többi szolgáltató más tagállamban vagy olyan harmadik országban honos, ahol e törvényben meghatározottakkal egyenértékű követelmények alkalmazandók;

• az érintett szolgáltatók a Pmt. 1. § (1) bekezdés egyes pontjaiban meghatározott ugyanazon tevékenységet folytatják;

• a szakmai titoktartás és a személyes adatok védelme tekintetében a hazai követelményekkel egyenértékű követelmények irányadóak a szolgáltatókra.

Az OPEN CREDIT Zrt. értesíti a Magyar Nemzeti Bankot, ha a harmadik ország teljesítette a törvényben meghatározott egyenértékű követelményekre vonatkozó feltételeket. /Pmt. 27. § (3)-

(5) bek./

X. SZŰRŐRENDSZER

Az OPEN CREDIT Zrt. a Pmt.31.§ (1) bekezdésében meghatározott belső ellenőrző és információs rendszerre vonatkozó részletszabályokat külön eljárásrendben szabályozza, mely elnöki utasítás formájában határozza meg a szűrés kritériumait és az ehhez kapcsolódó intézkedéseket.

E törvényi kötelezettségtől el kell határolni az OPEN CREDIT Zrt. monitoring tevékenységét, mely kötelezettség értelmében az OPEN CREDIT Zrt. az üzleti kapcsolatot folyamatosan figyelemmel kíséri - ideértve az üzleti kapcsolat fennállása folyamán teljesített ügyleti megbízások elemzését is -, annak megállapítása érdekében, hogy az adott ügyleti megbízás összhangban áll-e az OPEN CREDIT Zrt-nak az ügyfélről a jogszabályok alapján rendelkezésére álló adataival.

Az OPEN CREDIT Zrt. a monitoringra vonatkozó törvényi kötelezettsége maradéktalan teljesítése érdekében automatikus szűrőrendszert működtet a meglévő számítástechnikai hátterében, amelyik szűri a számlavezető rendszerekből a szokatlan tranzakciókat és azokat elemzésre továbbítja az Igazgatóság elnökének. Az Igazgatóság elnöke gondoskodik az ellenőrző mechanizmusok megteremtéséről és működtetéséről biztosítva ezzel a monitoring alkalmazását. Az Igazgatóság elnöke a kiszűrt tranzakciókat elemzi és a kiszűrt tranzakciók közül azokat, melyekkel kapcsolatban pénzmosásra, vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, vagy körülmény merül fel - haladéktalanul - bejelenti.

XI. AZ EURÓPAI UNIÓ ÁLTAL ELRENDELT PÉNZÜGYI ÉS VAGYONI KORLÁTOZÓ INTÉZKEDÉSEK VÉGREHAJTÁSA

A befektetési szolgáltató az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezései szerint jár el.

A törvény célja a természetes és jogi személyek, valamint egyéb csoportok, szervezetek gazdasági erőforrásainak és pénzügyi eszközeinek a terrorizmus miatt elrendelt befagyasztása.

Ezzel új jogintézményként került bevezetésre a büntetőeljárástól független, adminisztratív módon történő vagyonelvonás. A befagyasztás nem jelenti a vagyoni és pénzügyi eszközök végleges elvonását, hanem a jogosultságok gyakorlásának lehetőségét függeszti fel.

A törvényben szabályozott befagyasztás önállóan nem rendelhető el, hanem az Európai Unió által elrendelt vagyoni és pénzügyi korlátozó intézkedések végrehajtására vonatkozik.

Amennyiben a közösségi rendelet, valamint a rendelet felhatalmazása alapján elfogadott közösségi határozat korlátozó intézkedést rendel el, akkor e törvény és a bírósági végrehajtásról szóló törvény rendelkezései szerint kell eljárni.

A törvény 10.§ értelmében a befektetési szolgáltató a szabályzat mellékletét képező nyomtatványon haladéktalanul bejelentést tesz a pénzügyi információs egységként működő hatóságnak minden olyan adatról, tényről, körülményről, amely arra utal, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással rendelkezik. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a befektetési szolgáltató által - a törvény 7.§ (1) bekezdése szerinti személyes adatok közlésével tett - bejelentés megtételét követő belföldi ügylet esetében egy munkanapon belül, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül megvizsgálja a bejelentést.

A vizsgálat során megállapítja, hogy a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya rendelkezik- e a Magyarország területén a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá tartozó pénzeszközzel vagy gazdasági erőforrással, valamint hogy az adott ügyletből a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanyának vagyoni előnye származik-e. A vizsgálat során értékeli a bejelentésben szereplő adatoknak a pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés elrendeléséről szóló közösségi jogi aktusban szereplő adatokkal való egyezőségét. A pénzügyi információs egységként működő hatóság a vizsgálata alapján zárlatot kezdeményez és erről a bejelentést teljesítő szolgáltatót is értesíti, vagy arról értesíti a bejelentést tevőt, hogy a zárlat kezdeményezéseink a feltételei nem állnak fenn.

A befektetési szolgáltató a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapig, nem belföldi ügylet esetében két munkanapig nem teljesítheti azt az ügyletet, amely a bejelentés alapjául szolgáló adat, tény vagy körülmény alapján pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés hatálya alá eső pénzeszközt vagy gazdasági erőforrást érinthet, kivéve, ha olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül a pénzügyi információs egységként működő hatóságtól, amely szerint az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

A befektetési szolgáltató a bejelentés megtételét követően belföldi ügylet esetében egy munkanapon, nem belföldi ügylet esetében két munkanapon belül akkor is teljesítheti az ügyletet, ha a fenti határidőn belül olyan értesítést kap, hogy az érintett nem pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

Az ügyletet a bejelentés megtételét követő belföldi ügyletek esetében egy munkanapot követően, nem belföldi ügyletek esetében két munkanapot követően teljesíteni kell, kivéve, ha a befektetési

szolgáltató olyan értesítést kapott a fenti határidőn belül, amely szerint az érintett pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedés alanya.

Az OPEN CREDIT Zrt. az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CLXXX. törvény végrehajtása során a Pmt.-vel összefüggő e szabályzat rendelkezései közül alkalmazza a bejelentési kötelezettségre, a felfedés tilalmára, a szűrőrendszerre, a nyilvántartásra, az iratmegőrzési kötelezettségre vonatkozó szabályokat, míg a képzésekbe, továbbképzésekbe az e törvénnyel kapcsolatos ismereteket is beépíti.

Az Európai Uniós korlátozó intézkedésekkel kapcsolatos listákon szereplő személyek és szervezetek esetén alkalmazandó eljárást el kell határolni az ENSZ, illetve az USA által készített listákon szereplő személyek és szervezetek esetén végrehajtott intézkedéstől.

Az uniós listák a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek (881/2002/EK és a 2580/2001/EK tanácsi rendeletek) mellékletei által meghatározott listákat jelentik, melyen szereplő személyek és szervezetek esetében az OPEN CREDIT Zrt. a 2007. évi CLXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazza.

Az OPEN CREDIT Zrt. a terrorizmus finanszírozása elleni küzdelemmel kapcsolatban további listák alapján is szűrést végez, az e listákon szereplő személyek és szervezetek esetén a Pmt. 23.§

(1) bekezdés alapján, azaz terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény miatt tesz bejelentést, feltéve, hogy nincs adategyezés az Európai Unió által elrendelt, a terrorizmus finanszírozás elleni küzdelem tárgyában született közvetlenül alkalmazandó tanácsi rendeletek mellékletei által meghatározott listákon szereplő személyekkel, szervezetekkel.

XII. NYILVÁNTARTÁS

A Pmt. 28. §-a értelmében az OPEN CREDIT Zrt. köteles az ügyfél-átvilágítás során felvett adatokról nyilvántartást vezetni és az adatokat az üzleti kapcsolat megszűnését vagy az ügyleti megbízás teljesítését követő legalább nyolc évig kell megőrizni.

Az OPEN CREDIT Zrt. a Pmt. 28. § (1)–(2) bekezdésben meghatározott adatot, okiratot a Pmt.

5. §-ban meghatározott felügyeletét ellátó szerv, a pénzügyi információs egységként működő hatóság, a nyomozó hatóság, az ügyészség és a bíróság megkeresésére a megkeresésben meghatározott ideig, de legfeljebb 10 évig köteles megőrizni.

A nyilvántartás tartalmazza az ügyfél-átvilágítási intézkedések során az OPEN CREDIT Zrt. birtokába jutott adatokat, okiratokat, illetve - az ügyfél beleegyezése esetén – annak másolatát, valamint a bejelentések és a pénzügyi információs egységként működő hatóság megkeresése alapján nyújtott adatszolgáltatások teljesítését, valamint az ügyletnek a felfüggesztését igazoló iratot, illetve azok másolatát, melyet az OPEN CREDIT Zrt. az adatrögzítéstől, a bejelentéstől (felfüggesztéstől) számított nyolc évig köteles megőrizni.

Az OPEN CREDIT Zrt. által vezetett nyilvántartás tartalmazza a hárommillió-hatszázezer forint értéket elérő vagy meghaladó összegű készpénzben (forintban, illetőleg valutában) lebonyolított ügyleti megbízásokat.

Az OPEN CREDIT Zrt. visszakereshető és ellenőrizhető külön nyilvántartást vezet az ügyfél azonosítása során a Pmt. 7. § (1) bekezdése alapján felvett minimum adatkörről és a Pmt. 7. § (3) bekezdése szerint rögzített maximum adatokról, valamint azon esetekről, amikor a pénzmosás vagy a terrorizmus finanszírozása tekintetében magas kockázatot jelentő ügyfelek és ügyletek tekintetében fokozott ügyfél-átvilágítást alkalmaz, illetve amikor az OPEN CREDIT Zrt. más szervezetek által elvégzett ügyfél-átvilágítási intézkedéseket fogad el.

XIII. KÉPZÉS, TOVÁBBKÉPZÉS

Az OPEN CREDIT Zrt. gondoskodik arról, hogy a Pmt. 1.§ (1) bekezdésében meghatározott tevékenység ellátásában részt vevő alkalmazottai a pénzmosásra és a terrorizmus finanszírozására vonatkozó jogszabályi rendelkezéseket megismerjék, a pénzmosást vagy a terrorizmus finanszírozását lehetővé tevő, illetőleg megvalósító üzleti kapcsolatot, ügyleti megbízást felismerjék, a pénzmosásra vagy a terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény, körülmény felmerülése esetén e törvénynek megfelelően tudjanak eljárni.

Az Igazgatóság elnöke kialakította a képzés és továbbképzés szabályait, melynek során gondoskodik a belépő alkalmazottak kiképzéséről, az alkalmazottak rendszeres, évente legalább egy alkalommal megszervezett továbbképzéséről, annak regisztrálásáról, dokumentálásáról és a megszerzett ismeretek ellenőrzéséről.

XIV. MELLÉKLETEK

A Szabályzat mellékletként tartalmazza:

1. a szokatlan tranzakciók tipológiáját

2. az azonosítás formanyomtatványait

3. a bejelentés formanyomtatványát

4. a pénzügyi információs egységként működő hatóság elérhetőségét (ügyintézők, telefonszám, faxszám) és az Európai Unió, az ENSZ, továbbá más országok hatóságainak Magyarországon hivatalosan közzétett nemzetközi listáinak elérhetőségét

5. a pénzügyi információs egységként működő hatósággal kapcsolatot tartó személyek nevét, beosztását, telefonszámát

6. a vagyoni korlátozó intézkedéssel összefüggő bejelentés formanyomtatványát

1. sz. melléklet

ÖSSZETETT ÉS SZOKATLAN TRANZAKCIÓK

A melléklet egységes szerkezetbe foglaltan tartalmazza a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók működési körét érintő, eddig a szakmai látókörbe került összetett és szokatlan tranzakciók tipológiáját.

1.) Pénzmosás szokatlan készpénztranzakciók használatával

a) Szokatlanul nagy készpénzbetét elhelyezése, felvétele természetes személy által, főleg ha az nem egyeztethető össze az ügyfél foglalkozásával. Az ügyfél megjelenése önmagában nem indokolja a nagy készpénzbetét gyanúmentességét. Példa: Egy bűnözőnek mindig rendben van az útlevele és a megjelenése, mert egyszerre nem fog két dolgot kockáztatni.

b) Akár magánszemély, akár cég esetében készpénzbefizetések, illetve kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

c) Ügyfelek, akik több, de viszonylag kisösszegű betéttel rendelkeznek, amely betétek azonban teljes összegükben jelentős értékűek.

d) Készpénz gyakori váltása egyéb valutanemre.

e) Jelentős összegű pénzmozgás egy előzőleg inaktív számlán.

f) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben ugyanazon banknál nagy összegű készpénzműveletet, valutaműveletet hajtanak végre.

g) Rendszeres készpénz tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

h) Készpénz ki- és befizetés azonos napon vagy rövid időintervallumon belül készpénzmozgás nélkül úgy, hogy a tranzakció több ügyfél számláját érinti.

2.) Pénzmosás bankszámla felhasználásával

a) A banknál több bankszámlát is vezet ugyanaz az ügyfél anélkül, hogy ezt üzleti tevékenysége indokolná, és a bankszámlák között gyakran fordul elő átvezetés, racionális indok nélkül. Racionális indoknak minősül a könyveléstechnika megkönnyítése érdekében tett átvezetés.

b) Természetes vagy jogi személyek részére vezetett bankszámlákon lévő pénzmozgás nem utal üzleti tevékenységre, de a bankszámlán jelentős összegeket írnak jóvá, illetve utalnak át azokról nyilvánvaló cél nélkül.

c) Általános bankszolgáltatások szokásostól eltérő formában történő igénybevétele, pl. nagy összegű betét után járó kamatról való lemondás.

d) Több személy által ugyanarra a számlára rendszeresen történő, vagy jelentős összeg elhelyezése.

e) Ugyanarra a számlára többen, esetleg rendszeresen utalnak kisebb mennyiségű pénzt, amelyeket tovább utalnak egy harmadik számlára, amelyik nincs látható összefüggésben az adott számlával.

f) Xxxx összegű készpénz letétbe helyezése, melyet fedezetként ajánl fel a bankszámla tulajdonos.

3.) Gazdasági társaságok gyanús tranzakciói

a) A vállalat tulajdonost vált és az új tulajdonosok háttere, megjelenése (hajléktalanok stb.) összeegyeztethetetlen a vállalat tevékenységével, illetve a tulajdonosváltást követően a társaság pénzügyi tevékenysége hirtelen átalakul.

b) Olyan vállalat, amelynek pénzügyi mutatói észrevehetően különböznek hasonló vállalatokétól.

c) Az üzlettulajdonos, ha ugyanazon a napon több betétet helyez el különböző bankfiókoknál.

d) Olyan számla, amelyen racionális üzleti cél nélküli vagy a számlatulajdonos céggel, illetve a történetével össze nem egyeztethető átutalások bonyolódnak le (ki és bejövő átutalások, különösen adóparadicsomnak minősülő országokba és országokból).

e) Olyan számla, amely sok kis bejövő átutalást fogad, vagy arra sok kisösszegű befizetést eszközölnek, és ezt követően a teljes összeg átutalásra kerül, ha e tevékenység nem egyeztethető össze az ügyfél vállalatával vagy történetével.

f) A vállalat gyakran nagy készpénzbetéteket helyez el, és nagy összegű egyenlegeket tart fenn, de nem vesz igénybe más szolgáltatásokat, mint a kölcsönök, akkreditívek, munkabér-, adófizetési szolgáltatások stb.

g) Pénzhelyettesítő eszközökkel folytatott pénzügyi ügyletek, amelyek adatai hiányosak, vagy fiktív kedvezményezetteket, átutalót stb. tartalmaznak.

h) Szokatlan pénzátutalások kapcsolódó számlák között, illetve olyan társaságok számláin, amelyek között a gazdasági kapcsolaton kívül egyértelmű tulajdonosi összefonódások állnak.

i) A készpénz befizetések mértéke, elhelyezésük és gyakoriságuk nem egyeztethető össze a társaság tevékenységével.

j) A társaságot olyan személy vezeti - cégjegyzésre jogosult - akinek megjelenése és képességei nyilvánvalóan nem teszik alkalmassá ilyen tevékenységre, főleg, ha a számla felett a cég alkalmazásában nem álló személy rendelkezik.

k) Egyazon személy, vagy csoport rendelkezik több társaság számlája, számlái felett, és a számlákon rendszeres a pénzmozgás.

l) A számlán gyakran fordul elő létre nem jött szerződés miatt, illetve téves átutalás miatti visszautalás.

m)A minimális tőkéjű társaság megalakulását követően kiemelkedő forgalmat bonyolít, nagy összegű hitelt kap más banktól.

n) A társaság részére rendszeresen és indokolatlanul nyújtott tagi kölcsönök, ha azok egyenkénti, vagy teljes összege egyébként is gyanúsan magas

o) Napon belül nyújtott folyószámla-hitel, melyet egy összegben átutalnak zárt, egymással tulajdonosi és finanszírozási kapcsolatban álló társaságok számára valós gazdasági tartalom nélkül és a nap végén az összeg visszaérkezik az átutalást kezdeményező társaság bankszámlájára

4.) Pénzmosás befektetéssel kapcsolatos tranzakciók felhasználásával

a) A befektetési szolgáltatások iránti fokozott igény, ahol az arra szánt tőke forrása nem tiszta, vagy az ügyfél üzleti tevékenységétől idegen.

b) Készpénzért nagyobb értékű értékpapír-mennyiség vásárlása, vásárlás több részletben az azonosítási értékhatár alatt.

c) Értékpapírok vétele, eladása, birtokban tartása indokolatlanul, illetve szokatlan körülmények között, pl. az eladást a cég anyagi helyzete nem indokolja.

d) Olyan illikvid értékpapírok vétele-eladása, amely esetében nincs kialakult piaci árfolyam, illetve az, publikus forrásból nem vagy nehezen megszerezhető, és a tranzakció vagy tranzakció sorozat az ügyfél profiljába nem illeszkedik.

e) Olyan származékos ügyletekre adott megbízás, mely esetében az ügyfél, jellemzően ugyanazzal az ellenoldalú megbízói körrel szemben, folyamatosan csak nyereséget vagy csak veszteséget realizál.

f) Komplex, sok számlát és társaságot érintő, az ügyfél profiljába nem illő tranzakció kezdeményezése, mely esetében az ügyletsorozatba értékpapírokkal kapcsolatos megbízás is megjelenik.

g) Rendszeres ügyleti megbízás veszteséges ügyletekre, főleg akkor, ha erre a kapcsolattartó kifejezetten felhívja az ügyfél figyelmét.

h) Kiemelkedő nagyságrendben, készpénz befizetéssel kezdeményezett ügyleti megbízások adása.

i) Több, egymással kapcsolatba hozható ügyfél (általában gazdasági társaság) által kezdeményezett, összefüggő ügyleti megbízás adása, keresztkötések bonyolítása.

j) Ugyanazon ügyfél által indokolatlanul vezetett több értékpapírszámla, melyeken egyenként nem mutatható ki kiemelkedő forgalom, viszont összességében a befektetett összeg jelentős.

k) Ügyfél, aki indokolatlanul nagy összegű - mennyiségű – fizikai értékpapírral rendelkezik, annak ellenére, hogy annak elektronikus tárolására lehetősége lenne.

l) Eladásokat követően a bevétel felvétele, vagy átutaltatása, majd ezt követően hasonló, vagy még nagyobb volumenű ügyleti megbízás adása újabb befizetést követően.

5.) Pénzmosás hitelügyleteken keresztül

a) Ügyfelek, akik problémás hiteleiket hirtelen visszafizetik.

b) Biztosíték ellenében kölcsön kérése, ahol a biztosíték eredete ismeretlen, vagy a biztosíték nem felel meg az ügyfél vagyoni helyzetének.

c) Finanszírozás kérése pénzintézettől, amikor nem ismert az ügyfél pénzügyi hozzájárulásának forrása.

d) Kölcsön igénylése olyan esetben, amikor az ügyfél más számláin jelentősebb felhasználható összeg van.

e) Kölcsönből eredő pénzösszegek oly módon történő felhasználása, amely nem összeegyeztethető a kölcsön kinyilvánított céljával.

f) Off-shore társaság részére benyújtott kölcsönök iránti kérelem, vagy off-shore bank kötelezvényeivel biztosított kölcsön iránti kérelem.

g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy az ügyfél azt javasolja, hogy készpénzbiztosítékot nyújtson a kölcsönre, miközben megtagadja a kölcsön céljának feltárását.

h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja.

i) Az ügyfél a kölcsönt készpénzletéttel biztosítja.

j) Az ügyfél off-shore pénzügyi intézményben elhelyezett készpénzbiztosítékot használ a kölcsön megszerzéséhez.

k) A kölcsönből származó pénzösszegeket váratlanul off-shore területre irányítják.

l) Az ügyfél váratlanul - a bank által nem érzékelt gazdasági előzmény nélkül a hitelt, annak nagy részét visszafizeti.

m)Xxxxx személy fizeti vissza a hitelt, akivel az ügyfélnek nem volt (nincs) pénzügyi kapcsolata.

6.) Pénzmosás nemzetközi tevékenységek felhasználásával

a) Olyan cégek jelentkezése nagy összegekkel, amelyek központja kábítószerkereskedelemmel kapcsolatos országban van.

b) Az ügyfél szokásos üzleti forgalmával össze nem egyeztethető nagy egyenlegek tartása, majd átutalása külföldre.

c) Olyan ügyfél, aki külkereskedelmi tevékenysége során az illető országokban szokásos fizetési módoktól rendszeresen eltér.

d) Gyanús az ügyfél, aki jelentős nagyságú pénzforgalmat bonyolít olyan országokkal, amelyek kapcsolatban állnak a kábítószer-termeléssel vagy kereskedelemmel, különösen, ha az ügyfél üzleti profilja az illető országok gazdasági, kereskedelmi struktúrájától eltér.

e) Off-shore bankot, vagy „shell” (fiktív) bankot érintő ügyletek, amely bankok neve nagyon hasonló lehet egy nagy legális pénzintézet nevéhez.

f) Gyakori, vagy nagy összegű fizetési megbízások, amelyekben a jogosult, vagy a kötelezett off- shore intézmény, és ezek nem egyeztethetők össze az ügyfél ismert vállalkozásával.

g) Az ügyfél átutalásokat küld és fogad (adóparadicsomnak minősülő országokba, országokból), különösen, ha ezen átutalásoknak nincs szemmel látható üzleti indokuk, vagy ezen átutalások nem

egyeztethetők össze az ügyfél vállalkozásával vagy múltjával. Tipikus ilyen eset, amikor off-shore viszontbiztosító ügynöki jutalék címen utal magánszemély részére nagyobb összeget.

h) Rendszeresen ismétlődő átutalások természetes személy bankszámlájáról (számlákról) adóparadicsomnak minősülő országokba.

i) Az ügyfél éppen a bejelentési érték-küszöb alatt maradó összegeket, vagy számos bankot érintő bejövő átutalásokat fogad vagy ilyen kimenő átutalásokat végez, de e tranzakciók nem hozhatók összefüggésbe tevékenységével, történetével.

7.) Elégtelen, vagy gyanús információ

a) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.

b) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor számlát nyit, vagy meghatározott küszöb fölött készpénz-helyettesítő eszközöket vásárol.

c) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván számlát nyitni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a bank a számlanyitáshoz igényel.

d) A lehetséges kölcsönfelvevő vonakodik attól, vagy megtagadja azt, hogy meghatározza a kölcsön célját vagy a visszafizetés forrását, vagy kérdéses célt és/vagy forrást jelöl meg.

e) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a bank nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.

f) A lehetséges ügyfél vonakodik vagy megtagadja referenciák szolgáltatását, vagy a referenciákat nem lehet ellenőrizni, illetve nem lehet velük kapcsolatba lépni.

g) Olyan személy, aki nem tünteti fel múltbeli vagy jelenlegi munkaviszonyát a kölcsönkérelmen.

8.) Szokatlan jellemzők vagy tevékenységek

a) A bank, vagy a fiók helyétől távoli címen lévő ügyfél részére vezetett számla,főleg, ha közelebbi fiók is elérhető lenne, és nincs logikus magyarázat a távolabbi fiók választására.

b) Olyan számla vagy ügyfél, akinél/amelynél gyakran vannak nagy összegű pénzletétek olyan pénzszalagba csomagolva, amelyeket más bankok bélyegeztek le.

c) A számlavezető ügyfél szinte soha nem jön be a pénzintézetbe, hanem számos futárja van, aki beteszi a pénzt a számlára.

d) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos banki tevékenység módszereitől.

e) Ügyfél kockázatvállalása szokásaitól eltérő módon hirtelen megnő.

9.) A jelentéstételi vagy nyilvántartási követelmények megkerülésére irányuló kísérletek

a) Az ügyfél megkísérli, hogy pénzügyi ügyletbe bocsátkozzék egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

b) A személy készpénzt visz a pénzügyi intézetbe, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési űrlapokat ne töltsék ki.

c) Az ügyfél sok betétet helyez el az azonosítási értékhatár alatt egyetlen számlára rövid időközönként, vagy a nagy betéteket felosztja több számla között, a kötelező jelentés benyújtásának elkerülése érdekében.

x) Xxxxx ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

e) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy bankalkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

10.) Pénzmosás életbiztosítás használatával

a) Akár magánszemély, akár jogi személy esetében rendkívüli befizetések / kifizetések hirtelen, jelentős megnövekedése.

b) Ügyfél profiljába nem illő, jelentős összegű pénzbefizetés befektetési egységekhez kötött életbiztosítás esetén.

c) Rendszeres ügyletkötés közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

d) Ügyfél profiljába nem illő befizetések, kivonások.

e) Szolgáltatás igénybe vétele általános szokásostól eltérő formában.

f) Olyan gazdasági társaság, mely vonakodik attól, hogy teljes körű információkat nyújtson vállalkozásának üzleti céljáról, előző banki kapcsolatairól, tisztségviselőiről, igazgatóiról vagy tevékenysége végzésének helyéről.

g) Ügyfél, aki nem hajlandó információkat nyújtani, amikor szerződést köt.

h) Olyan ügyfél, aki referenciák, helyi cím vagy személyazonosítás nélkül (útlevél, gépjárművezetői jogosítvány vagy társadalombiztosítási kártya) kíván szerződést kötni, vagy aki megtagadja bármely egyéb információ szolgáltatását, amelyet a biztosító a szerződéskötéshez igényel.

i) Ügyfél, aki nagyon is minimálisnak, esetleg hamisnak látszó információkat nyújt, vagy olyanokat, amelyeket a biztosító nem egykönnyen tud ellenőrizni, különösen személyazonosságára vonatkozólag.

j) Meg nem magyarázott lényeges eltérés a hagyományos biztosítási tevékenység módszereitől.

k) Az ügyfél megkísérli, hogy ügyletbe bocsátkozzék, szerződést kössön egy bizonyos küszöböt meghaladóan, de amikor tájékoztatják a nyilvántartási vagy jelentéstételi követelményekről, eláll a szerződéskötéstől, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

l) Az ügyfék pénzt kíván befizetni, és ragaszkodik hozzá, hogy az előírt nyilvántartási vagy jelentési

űrlapokat ne töltsék ki.

m)Az ügyfél sok szerződést köt az azonosítási értékhatár alatt.

n) Xxxxx ügyfél, aki vonakodik attól, hogy az azonosításhoz szükséges információkat megadja, vagy folytassa az ügyletet, miután tájékoztatták, hogy magát azonosítania kell.

o) Ügyfél, aki arra kényszerít vagy kísérel meg kényszeríteni egy alkalmazottat, hogy ne nyújtsa be az előírt nyilvántartási vagy jelentéstételi űrlapokat.

11.) Pénzmosás pénzváltás használatával

a) Szokatlanul nagy összeg birtoklása, ha az nem egyeztethető össze az ügyfél megjelenésével, viselkedésével.

b) Rendszeres, nagy összegű pénzváltás.

c) Ügyfelek, akik együtt érkeznek, és egy időben nagy összegű váltást hajtanak végre.

d) Egymást követő tranzakciók közvetlenül az azonosítási értékhatár alatt.

e) Ritkán használt valutanemek nagy összegű, vagy rendszeres váltása.

f) Ügyfél, aki vonakodik azonosságát igazolni.

g) Az ügyfél megkísérli, hogy váltást kezdeményezzen az értékhatár felett, de amikor tájékoztatják az átvilágítási kötelezettségről, visszaveszi a pénz egy részét, hogy az ügyletet éppen hogy a meghatározott küszöb alatt tartsa.

h) Kis címletű valuta váltása nagyobb címletre, vagy eladása, esetleg más valutanem egyidejű vásárlása.

12.) Pénzmosás zálogtevékenységen keresztül

a) Ügyfelek, akik záloghiteleiket hirtelen visszafizetik.

b) Ügyfelek, akik rendszeresen nagymennyiségű zálogtárgyat helyeznek zálogba, amelyek összességében kisebb értéket képviselnek, de együttesen nagyobb értékűek és jellemzően nem váltják ki azokat.

c) Ügyfelek, akik megjelenése azt indokolja, hogy a zálogba adott tárgy nem az ő tulajdonukat képezi.

d) Az ügyfél nagyon ideges és viselkedése alapján gyanú merülhet fel arra, hogy pénzmosás gyanús ügyletbe keveredett.

e) Az ügyfél ruházata, vagy viselkedése nem illeszkedik a zálogba adott tárgy minőségéhez.

f) Az ügyfél az azonosítás hallatán inkább eláll az ügylettől.

g) Az ügyfél kölcsönre vonatkozólag kinyilvánított céljának nincs gazdasági értelme, vagy megtagadja a kölcsön céljának feltárását.

h) Az ügyfél letéti igazolásokat vásárol, és azokat a kölcsön biztosítékául használja.

i) Az ügyfél a 4. sz. mellékletben felsorolt államban tartja székhelyét, vagy a felsorolt országok egyikében lakik.

j) Más személy próbálja kiváltani a jelentős értékű zálogtárgyat, amire nincs elfogadható magyarázat.

13.) Terrorizmus finanszírozásának gyanújára okot adó tranzakciók

A terroristák viselkedésükben, életvitelükben jellemzően ügyelnek arra, hogy környezetükben, kapcsolat rendszerükben, pénzügyi szokásaikban ne keltsenek feltűnést, gyanúra adó okot. Ezért vonatkozásukban nem, vagy nehezen tipizálható a szokatlan tranzakciók leírása.

A terroristák illegális és jellemzően legálisnak látszó forrásokat is gyűjtenek: védelmi pénzen, zsaroláson és kábítószerrel, fegyverrel való kereskedésen kívül legálisan működő alapítványoktól, non-profit szervezetektől is gyűjtenek forrásokat, illetve tagsági díjat szednek, kiadványokat értékesítenek.

Gyanút kelthet például, ha külföldi állampolgárságú ügyfél számlanyitáskor nem csak egy vagy kettő, hanem több bankkártyát is igényel. A megnyitást követően hosszú idő – ez lehet akár több hónap is – telik el, míg a számlára átutalás vagy pénztári befizetés érkezik, melyet rövid időn belül a kártyák felhasználásával ATM-eken keresztül készpénzben felvesznek. Ezt követően a számlán ismét hosszabb ideig nem történik mozgás, majd a folyamat megismétlődik.

14.) Példák hasznosítható információkat tartalmazó bejelentésekre

A bejelentésből megállapítható, hogy egy gazdasági társaság a bankszámláján jóváírt összegeket közel ugyanolyan értékben azonnal vagy rövid időn belül továbbutalja.

Általában csak a pénzforgalmi (banki) költségek miatt van eltérés a jóváírások és a továbbutalások (terhelések) között, vagy az adott időszak alatt a bejövő és kimenő tételek összege közel azonos. Folyamatos a készpénzfelvétel a tranzakció-sorozatban érintett gazdasági társaság fizetési számlájáról vagy a készpénzbefizetés az érintett gazdasági társaság számlájára. Több esetben a fenti tranzakció-sorozat során külföldi számláról vagy külföldi székhelyű gazdasági társaság magyarországi számlájáról is érkeznek jóváírások, amelyek jellemzően fiktív értékesítési tevékenységre utalnak. A racionális gazdasági tevékenységre utaló jellemzők hiányoznak [pl. nincs bérkifizetés, nincsenek működési költségek (telefon, közüzemi díjak, stb.)].

Egy természetes személy rendszeresen, jelentős összegeket vesz fel készpénzben (akár banki kifizetés, kiszállítás útján, akár ATM-en keresztül) olyan gazdasági társaságok fizetési számláiról, amelyeknek általában vezető tisztségviselője és/vagy tagja (tulajdonosa), illetve a gazdasági társaság fizetési számlája felett rendelkezésre jogosult.

A számla egyenlegét folyamatosan alacsonyan tartja. (A beérkező összegeket azonnal vagy rövid időn belül készpénzben felveszi.) A gazdasági társaság tevékenysége kizárólag jelentős árbevétellel, azonban jellemzően alacsony elszámolható költséghányaddal működő gazdasági társaság vagy társaságok ÁFA, illetve társasági adó-fizetési kötelezettségének minimalizálására irányul.

A kezdő- és végpont között általában további gazdasági társaságokat építenek be, illetve több szálon történik a számlakibocsátás és a pénzmozgás. Ez a tevékenység elsősorban az alábbi területeken jellemző: média-, reklám-, marketingszolgáltatás, üzletviteli tanácsadás, informatikai szolgáltatás, őrzővédő szolgáltatás, építőipari tevékenység, épület-üzemeltető, takarító szolgáltatás.

Egy természetes személy folyamatosan nagy összegű készpénzt fizet be forintban vagy más pénznemben saját, illetve más természetes személyek lakossági fizetési számláira, majd a befizetett összegek különböző, jellemzően külföldi székhelyű gazdasági társaságoknak kerülnek tovább utalásra. Az átutalások mögött vélhetően gazdasági események állnak. A rendszeres és üzletszerű tevékenységre utal az átutalt pénzösszegek nagysága, valamint az átutalások közlemény rovatai is árumozgásra utalnak (pl. goods, invoice nr.).

Egy természetes személy – aki gazdasági társaságban tag és/vagy vezető tisztségviselő – a saját lakossági fizetési számlájára utaltat rendszeresen pénzösszegeket a vállalkozás partnereitől annak érdekében, hogy a gazdasági társaság számlájára kibocsátott azonnali beszedési megbízás teljesülését megakadályozza.

Pénzváltási tevékenység végzésére engedéllyel rendelkező pénzügyi vállalkozás (gazdasági társaság) tagja és/vagy vezető tisztségviselője a saját lakossági fizetési számláján (üzletszerű tevékenységnek minősülő) napi rendszerességgel jelentős összegű pénzváltást folytat. A lakossági fizetési számla forgalmi adatai szerint gyakori a többféle devizaszámla használata, illetve a rendszeres – akár napi szinten megvalósuló – konverziók és készpénzbefizetések, készpénzfelvételek.

Általában több személy, jelentős összegben, rendszeresen vált valutát forintra, forintot valutára egy pénzváltónál. Nem állapítható meg, hogy valójában milyen tevékenység állhat a váltások mögött, illetve nem állapítható meg egyértelműen, hogy kinek a nevében járnak el.

A bejelentésekben gyakran megjelennek ügyvédi letéti számlákkal kapcsolatban olyan adatok, amelyek olyan tényekre, adatokra, körülményekre utalnak, hogy az elvégzett tranzakciók nem az ügyvédi letéti számla alapfunkciójához kötődnek. Ugyanakkor az ügyvédi vállalkozói számlán megjelennek olyan adatok, amelyek kifejezetten az ügyvédi letéti számlához kapcsolhatóak.

Befektetési egységhez kötött életbiztosítási szerződés megkötését követően a szerződő fél részleges vagy teljes visszavásárlást kezdeményez úgy, hogy a visszavásárlásnak nincs racionális gazdasági indoka.

Lakossági fizetési számla felhasználásával, jutalék ellenében tranzit átutalásokat hajtanak végre különböző országokban vezetett fizetési számlák között.

A pénzügyi információs egységként működő hatóság:

NAV Központi Hivatala Pénzmosás Elleni Információs Iroda

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00.

Postafiók: 1300 Budapest, Pf: 307

Telefon: 06-1/000-0000

Kapcsolattartó szolgálat 06-30/516-5662 (kizárólag a Pmt. hatálya alá tartozó szolgáltatók számára)

Fax: 06-1/000-0000

E-mail: xxx@xxx.xxx.xx

Honlap: xxxx://xxx.xxx.xxx.xx/xxx/xxxxxxxxx/xxxx

A terrorizmus finanszírozásának megelőzése és megakadályozása szempontjából releváns listák elérhetőségei

Az Európai Unió szankciós listája:

xxxx://xxxx.xxxxxx.xx/xxxx/xxxxxxxxx/xxxxxx-xxxx_xx.xxx

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének szankciós listái:

xxxx://xxx.xx.xxx/xx/xxxxxxxxxx/

Az Amerikai Egyesült Államok Külföldi Eszközöket Ellenőrző Hivatalának (Office of Foreign Assets Control, OFAC) szankciós listái:

xxxx://xxx.xxxxxxxx.xxx/xxxxxxxx-xxxxxx/xxxxxxxxx/XXX-Xxxx/Xxxxx/xxxxxxx.xxxx

Fegyverembargók és kettős felhasználású termékek, illetve nem kettős felhasználású termékek export- és importtilalma

A haditechnikai eszközök és kettős felhasználású termékek kereskedelme engedélyhez kötött tevékenység Magyarországon is. A haditechnikai eszközök és kettős felhasználású termékek kereskedelmére, valamint a kapcsolódó szolgáltatások nyújtására vonatkozó korlátozások végrehajtásáért Magyarországon a következő szerv felel:

Magyar Kereskedelmi Engedélyezési Hivatal (MKEH) Hadiipari és Exportellenőrzési Hatóság

Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxxx xx 00-00.

Postafiók: 1534 Budapest, Pf. 919.

Telefonszám: (x00-0-)000-0000

Honlap: xxx.xxxx.xxx.xx

xxxx://xxx.xxxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxx_xxxxxxxxxxxxx

Az OPEN CREDIT Zrt. pénzügyi szolgáltatónál a pénzügyi információs egységet működtető hatóságnak történő bejelentésre kijelölt személy, illetve helyettese.

Neve: Beosztása:	Pótz-Xxxx Xxxxxxx az Igazgatóság elnöke	Helyettes neve: Xxxxxx Xxxxxx az Igazgatóság tagja
Telefonszáma:	x00 00 0000000	x00 00 0000000

Az ellenőrzéssel megbízott személyek:

Neve: Xx. Xxxxxxx Xxxxxxxx Beosztása: belső ellenőr Telefonszáma: x00 00 0000000

A szabályzat aktualizálásért felelős személy: Neve: Xxxxxx Xxxxxx

Beosztása: az Igazgatóság tagja

Telefonszáma: x00 00 0000000