Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások AEGON TREND II. Felelősségbiztosítás

Vállalati Vagyon- és felelősségbiztosítások AEGON TREND II. Felelősségbiztosítás

Hatályba lépés időpontja: 2017. július 1.

VV–TREND II–FSZ–170701

TARTALOMJEGYZÉK

Általános szerzôdési feltételek 3

Különös feltételek 20

Általános felelôsségbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás) 20

Xxxxxxxxxx szolgáltatás-felelôsségbiztosítási szabályzat 21

Kiegészítô üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítási szabályzat 23

Kiegészítô termék-felelôsségbiztosítási szabályzat 25

Xxxxxxxxxx feltételek, Záradékok 27

I. Bérlôi felelôsségbiztosítási záradék a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításhoz 27

II. Bérbeadói felelôsségbiztosítási záradék a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításhoz 27

III. A kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás fedezetének kiterjesztése 28

IV. A kiegészítô termék-felelôsségbiztosítás fedezetének kiterjesztése 28

V. Alvállalkozók által okozott károk fedezete 28

VI. Tanulói baleseti és felelôsségbiztosítás 29

VII. Rendezvényszervezôi felelôsség fedezetbe vonása 29

VIII. Szerviz és gépjármû javítói felelôsség 30

IX. Gépjármûvek mûszaki alkalmassági- és eredet vizsgálata 30

X. Felelôs mûszaki vezetôi és kivitelezôi szakmai felelôsségbiztosítás 31

XI. Felelôsségbiztosítás környezetszennyezéssel okozott károkra 32

XII. Önkormányzati általános felelôsség kiterjesztés 32

XIII. Önkormányzati felelôsség kiterjesztés, hatósági jogkörben okozott károk fedezete 33

XIV. Önkormányzati felelôsség kiterjesztés a közmunkában résztvevôk fedezetbe vonása 34

XV. Szociális- és egészségügyi ellátás felelôsségbiztosítása 34

XVI. Gyógyszertárak és gyógyszerészek felelôsségbiztosítása 35

2

XVII. Vezetôi tisztségviselôk károkozásának fedezetbe vonása 36

Általános szerződési feltételek

1. A jelen általános szerzôdési feltételek azokat a szabályokat tartalmazza, amelyek az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) és a Szerzôdô (Biztosított) között az általános felelôsségbiztosítási (alapbiztosítás) és a Szerzôdô (Biztosított) által választott kiegészítô biztosítási feltételek alapján létrejött felelôsségbiztosítási szerzôdéseire – ha az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatok, illetve záradékok másképp nem rendelkeznek – általánosan érvényesek.

2. A jelen szabályzat(ok) alapján kötött felelôsségbiztosítási szerzôdés(ek)ben foglaltak szerint a Biztosító díj ellenében meg- téríti a Biztosított helyett – az ajánlatban, a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumban (a továbbiakban kötvény), a kötvény mellékleteiben (adatközlôk) és a szabályzatokban megállapított mértékben és feltételek szerint – annyiban és azokat a károkat, amennyiben és amelyekért a Biztosított felelôsséggel tartozik.

3. A szerzôdésben szereplô felek

3.1. Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt., a továbbiakban Biztosító,

3.2. Biztosított,

3.3. Szerzôdô, aki azonos is lehet a Biztosítottal.

4. A szerzôdés nyelve magyar, a felek jogviszonyára a magyar jog szabályai érvényesek.

5. Jelen szerzôdés fogyasztóval nem köthetô. Ha a szerzôdési ajánlatot fogyasztó tette, akkor a szerzôdés érvénytelen, a befi- zetett díj a Szerzôdô részére visszafizetendô.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS ALANYAI

1. Szerzôdô

A Szerzôdô az a vállalkozás, amely a szerzôdési ajánlatot megtette és a biztosítási szerzôdésben Szerzôdôként szerepel.

A biztosítási díj fizetésére a Szerzôdô kötelezett, a Szerzôdô a Biztosító jognyilatkozatainak címzettje, a Szerzôdô jogosult és köteles a biztosítással kapcsolatos jognyilatkozatok megtételére és – amennyiben nem azonos személyek – a Biztosított tájékoztatására.

2. Biztosított

A felelôsségbiztosítási szabályzat alapján Biztosított a szerzôdési ajánlatban és a kötvényben név szerint feltüntetett vállal- kozás, amely a szerzôdésben meghatározott és fedezetbe vont, jogszerûen végzett tevékenységének folytatására irányuló felelôsségbiztosítási szerzôdést kötötte, amelynek a károkozására és a magyar jog szerinti kártérítési kötelezettségére a felelôsségbiztosítási feltételek körében a Biztosító fedezetet nyújt.

Ha a szerzôdést nem a Biztosított kötötte, a Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerzôdésbe belép- het. A belépéssel a Szerzôdô felet megilletô jogok és az ôt terhelô kötelezettségek összessége a Biztosítottra száll át. Ha a Biztosított belép a szerzôdésbe, a folyó biztosítási idôszakban esedékes díjak megfizetéséért a Biztosított a Szerzôdô féllel egyetemlegesen felelôs.

Ha fogyasztónak minôsülô természetes személy Biztosított lép be a szerzôdésbe, a Biztosító ezt olyan fokú kockázat súlyos- bodásnak tekinti, amely lehetôvé teszi a Biztosító számára a szerzôdés felmondását 30 napra.

3. Biztosító

Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt.

4. Vállalkozásnak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy.

5. Fogyasztónak minôsül

A szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

II. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS LÉTREJÖTTE, TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE

1. A szerzôdés létrejöhet szóban és írásban egyaránt.

Szóban jön létre a szerzôdés,

• távollévôk között bármilyen, jognyilatkozat tételre, a jognyilatkozat közvetítésére, a jognyilatkozat rögzítésére alkalmas elektronikus eszköz, vagy alkalmazás felhasználásával, ha az elektronikus úton tett jognyilatkozatok ugyan nem elégítik ki a jelen szerzôdésben megfogalmazott írásbeliség követelményét, de a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható, vagy

• jelen lévôk között, a jognyilatkozatok írásbeli rögzítése és aláírása nélkül, kizárólag szóbeli egyeztetés keretében feltéve, hogy a szerzôdés tartalma, a jognyilatkozat tétel idôpontja a jognyilatkozat tevôk személye, továbbá a felek egyezô akarata bizonyítható.

A felek szóban megkötött szerzôdésnek tekintik különösen a telefonon, vagy a biztosító által üzemeltetett, internet alapú program felhasználásával, vagy nyílt interneten, elektronikus levélben tett ügyfél ajánlatot és annak biztosító általi kifejezett, vagy hallgatólagos elfogadását.

A szerzôdés szóban történô megköthetôsége nem érinti a felek jogszabályon, bírósági vagy hatósági határozaton, vagy megállapodáson alapuló azon kötelezettségét, amely írásbeli jognyilatkozat megkötésére kötelezi ôket.

Írásban jön létre a szerzôdés akár távollévôk, akár jelenlévôk között

• ha a biztosítási szerzôdés lényeges tartalmát a felek papír alapú, vagy digitális adathordozón írásba foglalták és a felek saját kezûleg ellátták azt a rájuk jellemzô kézjegyükkel, vagy képviselô útján írták alá, vagy

• ha a szerzôdés tartalma a megváltoztatás kizártsága mellett visszaidézhetô és a jognyilatkozat tevô személye és a jognyi- latkozat megtételének idôpontja azonosítható (Ptk. 6:7 § (3). bek.), vagy

• ha a felek külön okiratba foglalják a jognyilatkozataikat, azokat aláírják és ezek a jognyilatkozatok együttesen tartalmazzák a felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilatkozatát.

A felek írásbeli szerzôdéskötésnek tekintik különösen:

• a papíralapon, vagy digitálisan rögzített szerzôdés kézzel írott aláírással történô megerôsítését,

• az elektronikus úton rögzített dokumentum fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minôsített elektronikus aláírással történô megerôsítését,

• az aláírás nélkül megkötött szerzôdést, ha a felek azt olyan informatikai, adatbiztonsági szempontból védett elektroni- kus rendszerben hozzák létre, amely alkalmas a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megváltoztathatatlanságának szavatolása mellett a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére, a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének azonosítására.

A biztosító az elektronikus úton történô szerzôdéskötés speciális szabályairól, a jognyilatkozat megtételéhez a biztosító által javasolt eszköz használatba vételekor tájékoztatja a jognyilatkozat tevôt.

A szerzôdés megkötését a Szerzôdô a Biztosító által készített díjkalkuláció alapján tett ajánlattal kezdeményezheti. Ha a Szerzôdô elektronikus levél útján tesz ajánlatot, az csak meghatározott e-mail címekre küldhetô. Ezek a xxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx vagy az az e-mail cím, amelyrôl a Biztosító alkalmazottja a szerzôdési ajánlat alapját képezô díjkalkulációt a Szerzôdônek vagy képviselôjének megküldte. Más e-mail címekre küldött elektronikus levél nem minôsül szerzôdési ajánlatnak.

2. A Biztosító jogosult az ajánlatot a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon, belül elbírálni. A szerzôdés létrejön, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos, határidôn belül elfogadja és azt kötvény kiállításával igazolja. A szerzôdés nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatát a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül elutasítja. Az ajánlattétel idôpontjának az a nap tekinthetô, amely napon a Biztosító képviselôje az ajánlatot átveszi, illetve alkuszi közvetítés vagy távértékesítés esetén, amikor a Biztosítóhoz az beérkezik. Szerzôdési ajánlatnak az a dokumentum tekinthetô, amely a kockázatvállalás és a szerzôdési együttmûködéshez szükséges minden lényeges adatot tartalmaz. A szerzôdô ajánlati kötöttsége 15 napig áll fenn.

3. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatározott 15 napos, vagy a szerzôdésben meghatározott határidôn belül indokolás nélkül visszautasíthatja akkor az ezen idôszak alatt bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.

A Biztosítónak joga van az ajánlattól eltérô kötvényt kiállítani. Azonban a lényeges eltérésre külön írásban felhívja a Szerzôdô figyelmét. Ha a felhívás elmarad a szerzôdés az ajánlatnak megfelelô tartalommal jön létre. Ha a Szerzôdô fél az eltérést a kötvény kézhezvételét követôen 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a módosított tartalommal jön létre a szerzôdés.

4. A Biztosító a szerzôdés létrejöttét kötvény kiadásával igazolja.

5. A biztosítási szerzôdés lehet határozott vagy határozatlan idôtartamú. A szerzôdés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év.

6. A biztosítási évforduló -eltérô megállapodás hiányában- a kockázatviselés kezdetének megfelelô naptári nap, amely a köt- vényen feltüntetésre kerül.

7. A határozatlan tartamú szerzôdést írásban, a biztosítási idôszak végére (évforduló elôtti utolsó napra) lehet felmondani. A felmondási idô 30 nap. A felmondási idô a másik félnek a tudomásszerzésével kezdôdik. A felmondás érvényesen csak írásos formában közölhetô.

8. A felek megállapodhatnak a szerzôdésben a felmondási jog kizárásában, legfeljebb három éves idôtartamra. Ebben az eset- ben a Biztosító a szerzôdésben megállapított díjkedvezményt nyújtja (tartamengedmény). Felmondás esetében a Biztosító követelheti annak a díjkedvezménynek a megfizetését, amit a szerzôdésben nyújtott e megállapodás alapján. Amennyiben a Biztosító kezdeményezi a szerzôdés felmondását, a tartamengedményre nem tart igényt.

9. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett – a Szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított harminc napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a Biztosító a díjkö- vetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti. A szerzôdés díjnemfizetéssel történô megszûnésének esetén a Biztosító követelheti annak az idôarányos tartamengedmény részletnek a megfizetését, amit a szerzôdésben nyújtott.

Abban az esetben, ha a szerzôdés az esedékesség szerinti díjrészlet meg nem fizetése következtében szûnt meg, a Szerzôdô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a Biztosítót a kockázatviselés helyreállítására (reak- tiválásra). A Biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

10. A Biztosító jogosult a reaktiválási kérést a Biztosító vagy képviselôje részére történô átadástól számított 15 napon belül elbírálni. A szerzôdés reaktiválásra kerül, ha a Biztosító az ajánlatot e 15 napos határidôn belül elfogadja. A szerzôdés reaktiválása nem jön létre, ha a Szerzôdô (Biztosított) ajánlatára a Biztosító a fent meghatározott 15 napos határidôn belül nem nyilatkozik.

11. A szerzôdés lehetetlenülése, érdekmúlás

A Biztosító kockázatviselésének kezdete elôtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik. Ha a Biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszûnik, a szerzôdés vagy annak megfelelô része megszûnik.

A biztosítási kockázat jelentôs növekedése esetén, ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta.

III. A KOCKÁZATVISELÉS TERÜLETI ÉS IDŐBELI HATÁLYA

1. A Biztosító kockázatviselése a Magyarország területén okozott, bekövetkezett és bejelentett károkra terjed ki. A kockázat- viselés területi hatálya Magyarország.

2. A szerzôdés alapján a Biztosító a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és hatályos szerzôdés esetén a kocká- zatviselés tartama alatt bejelentett, megszûnt szerzôdés esetén a kockázatviselés megszûnését követô 1 éven belül bejelentett károkat téríti meg, mindhárom feltétel együttes fennállása esetén.

3. A Biztosító kockázatviselésének kezdete

Legkorábban az ajánlat Biztosítóhoz történô beérkezése (alkusz közvetítés vagy távértékesítés esetén), illetve a Biztosító képviselôje általi átvételt követô nap 0. órája kivéve, ha a Szerzôdô felek a szerzôdés megkötésekor más, késôbbi idôpontban állapodnak meg.

A kockázatviselés kezdetét nem befolyásoló módon, az elsô díjrészlet esedékessége a Biztosító által kiállított számla, szám- viteli bizonylat alapján az azon feltüntetett teljesítési határidô.

Ha a Szerzôdô, a számla, számviteli bizonylat hiánya miatt nem teljesíti a díjfizetést, úgy az együttmûködés szabályai ér- telmében legkésôbb a fizetési gyakoriság szerinti idôszak végén a jogosultat (a Biztosítót) a számla megküldésére köteles figyelmeztetni. Ennek elmaradása esetén a szerzôdés díjnemfizetéssel szûnik meg.

Ha a felek a szerzôdésben a kockázatviselés kezdetének idôpontját az ajánlat és a díj beérkezésétôl függetlenül késôbbi idôpontra teszik (halasztott kockázatviselés), akkor a befizetett díjat a Biztosító is csak olyan idôszakra számolja el, amely nem kezdôdik elôbb, mint a tényleges kockázatviselés.

IV. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. A felelôsségbiztosítási szerzôdés keretében a Biztosító az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatokban foglaltak szerint (alap- biztosítás és különös feltételek szerinti kiegészítôk) és a kötvényen megállapított mértékben mentesíti a Biztosítottat díj fizetése ellenében az olyan károk megtérítése alól, amelyekért és amennyiben a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. Az egyes biztosítási eseményeket a kiegészítô biztosítási feltételek tartalmazzák. Felelôsségbiztosítási szerzôdés alapján a Biztosított követelheti, hogy a Biztosító a szerzôdésben megállapított módon és mértékben mentesítse ôt olyan kár megtérítése alól, amely megtérítésére jogszabály értelmében köteles.

2. A felelôsségbiztosítás az egyes felelôsségbiztosítási szabályzatokban meghatározott biztosítási események közül csak azokra terjed ki, amelyekre a Szerzôdô ajánlatát a Biztosító elfogadta, és amelyre a díjat megfizették, valamint nem minôsül biz- tosítással nem fedezett, vagy kizárt kockázatnak.

3. A Biztosító kockázatviselése szempontjából biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt okozott, bekövetkezett és hatályos szerzôdés esetén a kockázatviselés tartama alatt bejelentett, megszûnt szerzôdés esetén a kockázatviselés megszûnését követô 1 éven belül bejelentett kár, mindhárom feltétel együttes fennállása esetén. Egy biztosítási eseménynek minôsül a több, ugyanabból az okból bekövetkezett, idôben összefüggô, esetleg több Károsultat érintô kár (sorozatkár). A biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontja az a nap, amikor a Károsult a kár bekövetkezését észlelte vagy arról tudomást szerzett.

4. A károkozás idôpontja az a nap, amikor a kárt elôidézô cselekmény vagy mulasztás megtörtént. Amennyiben a károkozás egy folyamat eredménye, a károkozás idôpontja az az elsô nap, amikor az elsô hibát ezzel kapcsolatban elkövették. Ameny- nyiben a károkozás mulasztással keletkezik, a károkozás idôpontja az a nap, amikor a mulasztást még a kár bekövetkezése nélkül pótolhatták volna. A kár bekövetkezésének idôpontja a károsodástól függôen az alábbi:

4.1. Személyi sérüléses károk esetén:

4.1.1. Testi sérülés esetén a sérülés idôpontja, akkor is, ha utóbb halálhoz vezet,

4.1.2. Egészségkárosodás esetén a károsodás idôpontja,

4.2. Dologi károk esetén a károsodás bekövetkezésének idôpontja,

4.3. Sorozatkár esetén az elsô káresemény idôpontja.

V. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG ÉS A DÍJFIZETÉS

1. A biztosítási összeget (kártérítési limitet) a Biztosított (Szerzôdô) határozza meg, és a Magyarországon aktuálisan érvényes belföldi fizetôeszközben kerül rögzítésre. A biztosítási összeg (kártérítési limit) az egy biztosítási esemény esetén kifizethetô összeg felsô határa. A sublimit a kártérítési limiten belül az egyes nevesített kockázatokra meghatározott limit.

2. A biztosítási összegek függetlenek a Károsultak számától, és a térítési összeg akkor sem haladhatja meg a kártérítési limitet, ha egy esemény kapcsán több Károsult lép fel kártérítési igénnyel. A Biztosító a biztosítási eseményenkénti kártérítési limi- teken belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a Károsult részérôl felmerülô megtérítési igényekre.

3. A Biztosító egy káreseménynek tekinti, ha egy biztosítási esemény során több Károsult van, továbbá a sorozatkárokat, a Károsultak számától függetlenül. Sorozatkárnak minôsül, ha több biztosítási esemény a Biztosított egy konkrét cselekmé- nyével, mulasztásával okozati összefüggésben következik be.

4. Az adott biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási idôszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a Szerzôdô fél a díjat megfelelôen kiegészíti.

Az elôzô bekezdés szerinti jogkövetkezményt a Biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésôbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejûleg írásban felhívta a Szerzôdô fél figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte.

Ha a Szerzôdô fél a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerzôdés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási idôszakra.

A Biztosító jelen szerzôdés esetén a biztosítási idôszakra vonatkozó biztosítási összeget illetve limitet nem alkalmaz, tehát a fenti jogkövetkezmény nem kerül alkalmazásra, kivéve, ha a Szerzôdô felek, a szerzôdéskötéskor másképpen nem állapodnak meg. Az ilyen szerzôdéseket a Biztosító egyedileg kezeli.

5. A biztosítási összeg módosítását a Szerzôdô/Biztosított a Biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor kezdemé- nyezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül, és azt a Biztosító új ajánlatként bírálja el. A biztosítási összeg lényeges változása maga után vonja a biztosítási díj változását is.

6. A díjfizetési kötelezettség a Szerzôdôt terheli.

7. A fizetendô biztosítás díj megállapításának alapja az egy biztosítási idôszakra (maximum egy évre) esô díj.

8. A biztosítás díja a szerzôdés létrejöttekor esedékes, minden késôbbi díj pedig annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A Szerzôdô felek szerzôdéskötéskor megállapodhatnak részletfizetésben is, amely lehet havi, negyedéves vagy féléves. Ezt a Szerzôdô felek közös megegyezéssel módosíthatják. Azonban bármely részlet elmaradása a teljes biztosítási idôszakra járó díjat esedékessé teszi, amelyet a Biztosító bírósági úton érvényesíthet, amelyre a Biztosító a Szerzôdô figyelmét írásban felhívja.

9. Amennyiben a befizetett díj(részlet) kevesebb az esedékes díjrészletnél, akkor a díjrészlettel – amennyiben több típusú felelôsségbiztosításra érkezik az esedékes díjnál kevesebb befizetés, úgy a Biztosító a kockázatviselés idejét az összes meg- kötött módozatra – idôarányosan megnövelt kockázatviselés napján a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha a felszólítás pót- határidejének esedékességi határidejéig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerzôdô díjhalasztást sem kapott, illetôleg a Biztosító az évfordulóig esedékes teljes díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

10. A Biztosító az egész éves díjra jogosult. A biztosítás díját, a díjfizetés gyakoriságát, módját és esedékességét a kötvény rögzíti.

VI. ÖNRÉSZESEDÉS

1. Az abszolút összegben és/vagy százalékban meghatározott mértékû önrészesedés a kár azon része, amelyért a Biztosított minden káresemény kapcsán önmaga köteles helytállni. Az önrészesedésnek megfelelô összeg a ténylegesen megállapított kárösszegbôl minden esetben levonásra kerül. Az önrész a szerzôdésben kerül meghatározásra és a kötvény rögzíti.

2. Ha a kár a biztosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) önrészesedést nem haladja meg, akkor kártérítésre a Biztosító nem köteles.

VII. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉGE, SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI ÉS A SZOLGÁLTATÁS IGÉNYBEVÉTELÉHEZ SZÜKSÉGES DOKUMENTUMOK

1. Jelen szabályzat alapján a Biztosító a Biztosított helyett kizárólag az alábbi esetekben téríti:

1.1. a személysérüléses kárt: valakinek a halála, testi sérülése, vagy egyéb egészségkárosodása folytán bekövetkezett kárt,

1.2. vagyoni kárt: harmadik személy tulajdonában álló vagyonban közvetlenül okozott kárt,

1.3. a személyi sérülés miatt elmaradt vagyoni elônyt, keresetveszteséget, azt a sérelemdíjat, ami személyi sérüléses kárral ösz- szefüggésben keletkezett.

2. Ha egy biztosítási eseményt több károkozó idézett elô, a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak Biztosítottja felelôsségének mértékéig terjed. Amennyiben a Biztosított felelôssége másik károkozóval egyetemleges, a Biztosító helytállási kötelezettsége csak a Biztosított felróhatóságának mértékéig terjed. Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a Biztosító a teljesítésénél úgy jár el, mintha a kárért való felelôsség a károkozók között egyenlô arányban oszlana meg.

3. Az okozott károk rendezésének feltétele a Biztosított felelôsségét elismerô nyilatkozata, az elismerô jognyilatkozat, vagy az egyéb, nem a Biztosító részvételével eljáró polgári bíróság által hozott határozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítésre, a Biztosított felelôsségét a Biztosító minden esetben – elismerô nyilatkozat esetén is – vizsgálhatja. A felelôsséget kimondó bírósági ítélet vagy hatósági határozat a Biztosítót abban az esetben kötelezi, ha a perben részt vett, vagy arról tudva a részvételt megtagadta. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelôsségét vagy összegszerû helytállási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a Biztosító jogosult a Károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a Biztosítottat terhelik; ha azokat a Biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

4. Ha a biztosítási esemény kapcsán egy Károsult járadékjogosulttá válik, akkor a Biztosító által teljesítendô kifizetések össze- gébe (az eseményenként meghatározott limitig) a járadék tôkeértéke is beleszámítandó.

5. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több Károsult megalapozott kárigényeinek együttes összege meghaladja a biz- tosítási eseményenkénti (káreseményenkénti) kártérítési limitet, akkor az egyes Károsultak kárainak megtérítése a kárigény Biztosítóhoz történô bejelentésének és bizonyításának sorrendjében történik.

6. A Biztosító szolgáltatási kötelezettsége a káresemény bejelentését követô 30. napon esedékes. Ha a Biztosított és a Károsult a kár jogalapját vagy összegszerûségét igazoló iratot tartozik bemutatni, úgy a 30 napos határidô attól a naptól számítandó, amikor az utolsó, a kár elbírálásához szükséges irat a Biztosító kárrendezési egységéhez megérkezett.

7. A Biztosító a szolgáltatását a törvényes belföldi fizetôeszközben teljesíti. Külföldi fizetôeszközben beszerzett vagyontárgyak térítési összegét a Biztosító káridôponti MNB devizaárfolyamon határozza meg.

8. A Biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a Biztosítottnak vagy a szolgáltatásra jogosultnak rendelkezésre kell bocsá- tani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minôsülô dokumentumokat:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló okiratokat és/vagy egyéb dokumentumokat,

• összegszerûen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli kárigényt,

• tûz és robbanáskár esetén a tûzvédelmi hatóság igazolását, jegyzôkönyvet a tûzvizsgálatról (ha készült),

• ha hatósági eljárás is történt, a hatóság által kiadott igazolást vagy határozatot,

• vagyon elleni bûncselekmény esetén a rendôrségi feljelentést, rendôrségi helyszínelési jegyzôkönyvet,

• a Biztosító hozzájárulásával megbízott szakértô hivatalos véleményét,

• a káresemény elôtti karbantartás naplóit, a karbantartás igazolását, a fôjavítás, felújítás igazolását,

• a káreseményt megelôzô üzemelés adatait, mérleget, számviteli politikát és eredmény kimutatást,

• a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minôsülô dokumentumokat,

• a Károsult áfa visszatérítésre vonatkozó nyilatkozatát.

A Biztosítottnak és a Károsultnak minden esetben joga van azonban olyan további bizonyítékok felmutatására, amelyeket

– a bizonyítás általános szabályai szerint – követelésének érvényesítéséhez szükségesnek lát.

VIII. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

1. A Szerzôdô és a Biztosított kötelezettségei

A közlési- és változásbejelentési kötelezettség a Szerzôdôt és a Biztosítottat egyetemlegesen terheli, bármelyikük mulasztása a kötelezettségsértés következményeit vonja maga után. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetén a Biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a Szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében.

1.1. Közlési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító tudomására hozni írásban a kockázatviselés szempontjából lényeges és szük- séges tényeket, adatokat abban az esetben is, ha azok üzleti titoknak minôsülnek, a felek együttmûködési kötelezettsége keretében. A kért adatok a biztosítási ajánlat mellékletét képezô adatközlôben is rögzítésre kerülnek, amelyeket a Szerzôdô (Biztosított) cégszerû aláírással erôsít meg. Az adatok helyességéért, valóságtartalmáért az adatfelvételben való Biztosítói vagy közvetítôi közremûködés esetén is felel a Szerzôdô.

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a Biztosító kockázata, és a károk elbírálása szempontjából jelentôs okiratokat, szerzôdéseket, hatósági határozatokat (társasági szerzôdés, a vállalat számviteli politikája, különféle szabályzatok, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

A Biztosító a kockázatviselés szempontjából lényeges berendezéseket a helyszínen, mûködés közben is ellenôrizheti, ez azonban a Szerzôdôt és Biztosítottat a közlési és együttmûködési kötelezettség alól nem mentesíti.

1.2. Változás bejelentési kötelezettség

A biztosítási kockázat szempontjából lényeges és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb bekövetkezésüktôl számított 15 napon belül – köteles a Biztosítónak írásban bejelenteni. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó fôbb változások különösen:

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új (alap)tevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártási ág, technológia bevezetése, a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• foglalkoztatotti létszám megváltozása,

• a kármegelôzés vagy kárelhárítás rendszerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése,

• az üzemek, berendezések legalább háromhavi idôtartamra történô – nem idényszerû – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésbôl való végleges kivonása,

• csôdbe, csôdeljárás-, vagy végelszámolás alá kerül,

• lényeges cégadat változás következik be.

A Szerzôdô és a Biztosított haladéktalanul köteles a módosított, illetôleg változott tartalmú okiratokat a Biztosítónak átadni és a változott tartalmú adatközlôket kitölteni. A Biztosító a változások bejelentését új ajánlatként kezeli és bírálja el.

1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított a biztosítási eseményt (károkozást) azonnal, de legfeljebb a bekövetkezéstôl, illetve a tudomására jutástól számított 30 napon belül köteles a Biztosító szerzôdést kezelô egységéhez írásban bejelenteni. A Biztosító mentesül a kár kifizetése alól, ha a Szerzôdô fél a megállapított határidôben nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellenôrzését nem teszi lehetôvé, és emiatt a Biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell az esemény és a kár bekövetkezésének idôpontját, valós vagy feltételezett okát, felelôsség mértékét, elismerését vagy annak hiányát, a Károsult adatait, a kár helyét, nagyságát, a kárral kapcsolatos hatósági eljárást, valamint valamennyi egyéb lényeges információt, többek között a Biztosított (károkozó) ügyintézôjének és a Károsult nevét, címét egyéb elérhetôségét és telefonszámát.

1.4. Kármegelôzési kötelezettség

A Szerzôdô és a Biztosított köteles a károk megelôzése, elhárítása és enyhítése érdekében minden tôle elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó elôírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a Biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

A Biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a kármegelôzésre vonatkozó szabályok szándékos vagy súlyosan gondatlan megsértését vagy ezek betartásának sorozatos elmulasztását tapasztalja.

2. A Biztosító kötelezettségei

A Biztosító a károkat a magyar jog szerint az egyes szabályzatokban foglalt keretek között téríti meg. A Biztosító késedel- mes szolgáltatás esetén a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles. A Biztosító köteles a megfelelô adatokat tartalmazó kárbejelentés kézhezvételétôl számított 72 órán belül a kárrendezést megkezdeni.

Ha a kárrendezés során megállapítást nyert, hogy szerzôdés szerinti biztosítási esemény történt, de a térítés végsô összege még nem határozható meg pontosan, akkor a Biztosító kárelôleget nyújt a Károsult részére.

A Biztosítót a birtokába jutott üzleti, szolgálati, illetve foglalkozási titok vagy bármely tudomására jutott személyes adat tekintetében titoktartási kötelezettség terheli.

A Biztosító – a kötelezô titoktartás figyelembevételével – Biztosított erre jogosult képviselôje részére mindenkor megadja a biztosítással kapcsolatos információkat.

3. Évfordulós szerzôdés módosítás

A Biztosító jogosult a díjtételek, valamint a feltételek évfordulóval történô módosítására.

A díjakat, illetve díjtételeket minden esetben az adott szolgáltatást érintô, és azokat befolyásoló tényezôk változásainak figyelembevételével állapítja meg. Ezek lehetnek:

• jogszabály-változások,

• viszontbiztosítási díjak emelkedése,

• az alapbiztosítási események, vagy bármely külön díjas kockázat, vagy kiegészítô biztosítás tekintetében a korábbi évektôl a tervezettôl jelentôsen eltérô kockázatnövekedés, feltéve, hogy arra a szerzôdéskötésnél nem ismert és elôre nem látható körülmények vezetnek,

• árfolyam emelkedés,

• külsô szolgáltató partnerek díjainak változása.

A díjtételek, díjak, valamint a feltételek változásáról a Biztosító legkésôbb 60 nappal az évforduló elôtt írásban értesíti a Szerzôdôt.

A Szerzôdônek joga van arra, hogy a szerzôdést az évfordulóra, legkésôbb a biztosítási évfordulót 30 nappal megelôzôen felmondja. A Szerzôdô az évfordulós szerzôdésmódosítást csak a teljes szerzôdés írásos felmondásával utasíthatja el a díj és feltételek egyértelmû összefüggése miatt az elôbbiekben leírt módon. Amennyiben a Szerzôdô a díjemelésre, valamint a feltételek módosítására vonatkozó szerzôdésmódosítást írásban nem utasítja vissza, úgy azt a Biztosító elfogadottnak tekinti

Az alapbiztosítás felmondása a szerzôdés egészének megszûnését eredményezi.

IX. VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A Szerzôdô/Biztosított a szerzôdési ajánlat aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Biztosító a szerzôdés körében adatait kezelje, és a 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiakban: Bit.) 135.§–143.§-ai alapján azokat jogszerûen harmadik személynek átadja.

Bit. 135. §

(1) A biztosító vagy a viszontbiztosító jogosult kezelni ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minôsülô adatait, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerzôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó köve- telések megítéléséhez szükséges, vagy az e törvény által meghatározott egyéb cél lehet.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott céltól eltérô célból végzett adatkezelést biztosító vagy viszontbiztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

(3) A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási köte- lezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

Bit. 136. §

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

Bit. 137. §

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan meg- jelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn,

c) a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

Bit. 138. §

(1) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a nyomozás elrendelését követôen a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bírósággal

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) a (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigaz- gatási szervvel,

j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvény- nyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gépjármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvébôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei min- den egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,

s) a bonus–malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,

t) a mezôgazdasági biztosítási szerzôdés díjához nyújtott támogatást igénybe vevô biztosítottak esetében az agrárkár-meg- állapító szervvel, a mezôgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelôs miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben, ha az a)–j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)–s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minôsül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

(2) Az (1) bekezdés e) pontja alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötelezettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

(2a)A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô követeléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.

(3) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a további- akban: Aktv.) 43/B–43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(3a)Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.

§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

(4) A biztosító vagy a viszontbiztosító az (1) és (6) bekezdésekben, a 137. §-ban, a 140. §-ban és a 141. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

(5) A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az (1) bekezdésben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

(6) A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyo- mozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készí- tésének elôsegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel van összefüggésben.

(7) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

(8) Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

Bit. 139. §

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelôzésérôl és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot.

Bit. 140. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, viszont- biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

(2) A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tagállamba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattováb- bításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Bit. 141. §

(1) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a fel- ügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyeletérôl szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történô adatátadás.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivat- kozva nem tagadhatja meg.

Bit. 142. §

(1) Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a 136. § alá esô adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

(3) A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

Bit. 143. §

(1) A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerzôdés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthetô.

(2) A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(3) E törvény alkalmazásában az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók.

(4) Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

2. A Biztosító a 2014. évi LXXXVIII. tv. (Bit.) 149.§–151.§-ban és a jelen szerzôdésben foglalt felhatalma- zás alapján, az általa szervezett veszélyközösség érdekeinek megóvása érdekében a jogszabályokban foglalt vagy szerzôdésben vállalt kötelezettségeinek teljesítése során a szolgáltatásoknak és szerzôdésnek megfelelô tel- jesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordul- hat más Biztosítóhoz az általa kezelt, a Bit-ben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésben rögzített ada- tok részére történô kiadása érdekében. A Biztosító ezen adatokat a Bit-ben meghatározott idôtartamon át kezeli. A Szerzôdô/Biztosított a Biztosító által megkeresés útján megszerzett és kezelt Bit. szerinti adatokról tájékoztatást kérhet.

Bit. 149. §

(1) A biztosító (e § alkalmazásában: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jog- szabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (e § alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkeresô biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerzôdésben rögzítésre került.

(2) A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

(3) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. mellékletben meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(4) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3–9. és 14–18. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesítésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerzôdô, a biztosított, a kedvezményezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontárgyakat, követeléseket vagy vagyoni jogokat érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerzôdés alapján teljesítendô szolgáltatások jogalapjának vizsgálatához szükséges adatokat.

(5) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 10–13. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés teljesí- tésével kapcsolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a károsult személy azonosító adatait;

b) a szerzôdô, a biztosított és a kedvezményezett azonosító adatait, továbbá a (4) bekezdés b)–e) pontjában meghatá- rozott adatokat;

c) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személy adatfelvételkori, a szerzôdéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

d) a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt, érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatokat;

e) a károsult személy elôzetes hozzájárulása esetén a személyi sérülés vagy személyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítô személyt érintô korábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerzôdéssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat.

(6) A megkeresô biztosító az 1. melléklet A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdés tel- jesítésével kapcsolatosan a jármû jármûazonosító adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján – az 1. melléklet A) rész 10. pontjában meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult elôzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott jármûvet érintôen bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat, így különösen a káresemény idôpontjára, jogalapjára, a jármû sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkeresô biztosító által megjelölt gépjármûben bekövetkezett, de nem gépjármû által okozott károk adatait is,

b) az adott jármûvet érintôen a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

(7) Az (1) bekezdésben meghatározott megkeresésnek tartalmaznia kell az ott meghatározott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljának megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minôsül a biztosítási titok megsértésének. A megkeresô biztosító felelôs az (1) bekezdésben meghatározott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

(8) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(9) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges, az adatkezelés (8) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

(10) Ha a megkeresés eredményeként a megkeresô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvé- nyesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(11) A megkeresô biztosító az (1) bekezdésben meghatározott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényérôl, továbbá az abban szereplô adatok körérôl a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti.

(12) Ha az ügyfél az Infotv.-ben szabályozott módon az adatairól tájékoztatást kér és a megkeresô biztosító – a (8)–(10) bekezdésben meghatározottakra tekintettel – már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényérôl kell tájékoztatni a kérelmezôt.

(13) A megkeresô biztosító a megkeresés eredményeként kapott adatokat biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az (1) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(14) A megkeresésben megjelölt adatok teljesítésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelôs.

Bit. 150. §

(1) A biztosítók – az 1. melléklet A) rész 3–6. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerzôdésekkel kapcsolatban – a biztosítási szerzôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban: Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

(2) A biztosító az (1) bekezdésben meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül továbbítja az Adatbázisba.

(3) A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

(4) Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles átadni az igénylô biztosítónak.

(5) Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét terhelô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötelezettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogszabálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

(6) Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt adatokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok megfelelôen alkalmazandóak.

(7) Az Adatbázis kezelôje – amennyiben a megkeresés érdemi megválaszolása a kért adatok hiányában nem lehetséges – a hozzá intézett, a 138. § (1) bekezdés b), f), q) és r) pontjában, illetve a (3) bekezdésben foglaltaknak megfelelô igénylé- seket köteles továbbítani a megkereséssel érintett biztosítási ágazatok mûvelésére tevékenységi engedéllyel rendelkezô biztosítók számára. Az Adatbázis kezelôje az igénylés továbbításáról az igénylôt egyidejûleg köteles tájékoztatni.

(8) Az igénylô biztosító az igénylés eredményeként kapott adatokat a biztosítandó vagy biztosított érdekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal a (3) bekezdésben meghatározottól eltérô célból nem kapcsolhatja össze.

(9) Az Adatbázisban továbbított adatok helyességéért és pontosságáért az azt továbbító biztosító felelôs.

(10) Az (1) bekezdésben meghatározott adatok a (11) bekezdésben meghatározott kivétellel a nyilvántartásba vételt követô öt évig kezelhetôk.

(11) Biztosítási szerzôdés létrejötte esetén az (1) bekezdésben meghatározott adatok a szerzôdés fennállása alatt, a szerzôdésbôl származó igények elévüléséig kezelhetôk az (1) bekezdésben meghatározott nyilvántartásban. A szerzôdés megszûnésének és a szerzôdésbôl származó igények elévülésének tényérôl a biztosító tájékoztatja az Adatbázis kezelôjét.

(12) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követô kilencven napig kezelheti.

(13) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesíté- séhez szükséges, az adatkezelés (12) bekezdésben meghatározott idôtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás jogerôs befejezéséig.

(14) Ha az igénylés eredményeként az igénylô biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesí- téséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követô egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követô egy évig kezelhetô.

(15) Az Adatbázisból adatot igénylô biztosító az adatigénylés eredményeként tudomására jutott adatot csak az (1) bekezdésben meghatározott célból kezelheti.

(16) Az igénylô biztosító a (3) bekezdésben meghatározott igénylésrôl, az abban szereplô adatokról, továbbá az igénylés teljesítésérôl az ügyfelet a biztosítási idôszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az Infotv.-ben szabályozott módon tájékoztatja.

Bit. 151. §

(1) A 150. § (1) bekezdésében meghatározott Adatbázist a biztosítók abban az esetben hozhatják létre, ha a 150. § (1) bekezdésében meghatározott biztosítási ágazatokat mûvelô biztosítók megállapodást megelôzô piaci részesedés szerint számított kétharmada megállapodik az adatbázis létrehozásáról, a mûködésében történô részvétel feltételeirôl és az Adatbázis fenntartásával kapcsolatos költségek fedezetérôl.

(2) Az adatbázis létrehozásának további feltétele, hogy az Adatbázisba adatot szolgáltató biztosítók az Adatbázisba továbbított adatok továbbításának és lekérdezésének lehetôségét az érintett szerzôdések feltételeiben meghatározzák.

X. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK KORLÁTOZÁSAI

1. A biztosítással nem fedezett károk Kizárások

A Felek egyedileg megállapodtak abban, hogy a biztosító jelen szerzôdésében kizárja, és így nem válik a szerzôdés tartalmává bármely olyan szokás, amelynek alkalmazásában a felek korábbi üzleti kapcsolatukban megegyeztek, és más gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Továbbá nem válik a szerzôdés tar- talmává az adott üzletágban a hasonló jellegû szerzôdés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás, amennyiben a jelen szerzôdés ezzel ellentétes szabályt tartalmaz.

A biztosító nem vállalja a sérelemdíj megtérítését, csak abban az estben, ha az személyi sérüléses károkozással van összefüggésben.

1.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki arra a kárra:

a) amelyet a Szerzôdô és a Biztosított, illetve egy, vagy több azonos szerzôdésben Biztosított egymásnak okoz,

b) amely a Biztosított jogszabályban írt felelôsségénél szigorúbb, szerzôdésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapul,

c) amelyet a Biztosított maga szenved el,

d) amelyet a Szerzôdô vagy a Biztosított vezetôinek, képviselôjének, tagjainak a Polgári Törvénykönyv 8:1(1) § (2-3) pontjában felsorolt hozzátartozójának okozott,

e) amelyet meghatározott károkozói minôségben ugyan, de háborús cselekményekkel, lázadással, sztrájk- kal, munkabeszüntetéssel, polgári engedetlenséggel, népfelkeléssel, forradalom, ostromállapot, terrorista cselekményekkel összefüggésben, illetve azok idején okozott,

f) amelyet a Biztosított fuvarozói vagy gépjármû-üzemeltetôi minôségében okozott,

g) amely pénzbüntetés, kötbér, bírság vagy egyéb büntetô jellegû költségként merül fel,

h) amely jogszabály alapján megtérül, illetôleg más biztosítással érvényesen fedezhetô károkat, függetlenül attól, hogy ezt érvényesítették-e, vagy sem, illetve a szerzôdéssel fel vagy átvállalt kár,

i) amely a gépjármû-felelôsségbiztosítás hatálya alá tartozó kár,

j) amely szavatossági, jótállási és garanciális igényeként merül fel,

k) amely gazdálkodó szervezet esetén a tulajdonosainak és azok közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévô gazdálkodó szervezet nélküli egyéb szervezet okozott kárra a Biztosított tulajdoni hányadának arányában,

l) amely szellemi tulajdonjogra, adatvédelemre, titokvédelmi vonatkozó szabályok (pl. üzleti titok, szolgálati titok) megsértésébôl ered,

m) amely szoftverek vagy más elektronikus adatok hibás mûködése, adatvesztése, illetve ezek használati értékének csökkenése miatt következik be,

n) amely testi/lelki sérülés, vagy egészségkárosodás nélkül elôterjesztett sérelemdíj iránti igény,

o) amely az azbeszt felhasználásával kapcsolatban keletkezett.

XI. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE ÉS VISSZAKÖVETELÉSI JOGA

1. A Biztosító mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen, vagy szándékos magatartással a Szerzôdô fél vagy a Biztosított; a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletvezetésre jogosult tagjuk vagy az általános szerzôdési feltételben meghatározott munkakört betöltô alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk; vagy a Biztosított gazdálkodó szervezetnek az általános szerzôdési feltételben meghatározott vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a Biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

2. A Biztosító térítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a Biztosított (Szerzôdô) a VIII. pontban megha- tározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a szerzôdés vállalása, valamint a Biztosító számára a fizetési kötelezettség elbírálása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak. Ez alól kivételt ké- pez, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.

3. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által adott és jegyzôkönyvben rögzített elôírásokat, utasításokat jogelle- nesen, szándékosan, vagy súlyosan gondatlanul nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

4. A Biztosító visszakövetelheti a Biztosítottól a helyette a Károsultnak kifizetett kártérítési összeget, ha a Biz- tosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a Biztosított jogszabály szerinti felelôsséggel tartozik – illetve amennyiben a Biztosított gazdálkodó szervezet, akkor a gazdálkodó szervezet vezetô szerve, illetve annak tagja, megbízottja, az adott vagyontárgyat kezelô személy a kárt súlyosan gondatlan magatartásával idézte elô.

5. Jelen szerzôdés szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minôsül többek között, ha az elôzô bekezdésben meghatározott személy a tevékenységet:

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet ilyen engedély nélkül folytatott, és a kár ezzel okozati össze- függésben következett be a kár,

• jogszabályban, egyéb elôírásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas állapotban, vagy bódulatot keltô szer hatása alatt, illetve ezzel az állapotával össze- függésben okozta, vagy ez az állapota a kár bekövetkezésében közrehatott,

• a kárt a kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettségek, foglalkozási, balesetvédelmi szabályok súlyos meg- sértésével okozták, vagy ezen szabályok ismétlôdô, vagy folyamatos megsértésével idézték elô,

• amelyet szakmája, tevékenységre vonatkozó jogszabályok, szabványok súlyos megsértésével összefüg- gésben okoztak.

6. A Szerzôdô/Biztosított köteles minden tôle elvárható támogatást megadni a Biztosító megtérítési igénye alapján megnyíló regressz (visszkereseti) jogának érvényesítéséhez. A Biztosító kérésére köteles a károkozóval szembeni igényérvényesítési jogát a Biztosítóra engedményezni. A Biztosított a károkozóval szemben fenn- álló igényérvényesítési jogáról a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezettségek elmulasztásából vagy megtagadásából származó következmények a Szerzôdôt/Biztosítottat terhelik.

XII. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

1. Elévülés

A biztosítási szerzôdésbôl eredô igények elévülési ideje a biztosítási esemény idôpontjától, vagy a követe- lés megnyiltától bekövetkeztétôl számított egy év. A Biztosító kizárólag a szerzôdés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és bejelentett károkat téríti meg. Kivételt képez, ha a szerzôdés hatálya alatt okozott és be- követezett kárról a Szerzôdô/Biztosított csak a szerzôdés hatályán túl, de az elévülés idején belül szerez tudomást.

2. A Biztosított (Szerzôdô) egyes bejelentéseit és nyilatkozatait írásban (telefax útján is) vagy telefonon, e-mailen közölheti. A telefonon, e-mailen történô bejelentés megerôsítését a Biztosító írásban is kérheti. A biztosítási szerzôdést a Szerzôdô felek azonban csak írásban mondhatják fel (Lásd II.7. pont).

3. A Biztosító jogosult az együttmûködés keretein belül a kockázati viszonyokat és a Szerzôdô (Biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen bármikor ellenôrizni vagy ellenôriztetni.

4. A túlbiztosítás tilalma

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a Biztosító szolgáltatási kötelezettségének felsô határa a biztosítási összeg, a szerzôdésben meghatározott eseti kártérítési limit. Az eseti kártérítési limitet meghaladó összegû kifizetést a Biztosító nem teljesít.

5. Ha a Biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a Szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl számított harmincadik napon megszûnik, ha a Biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a Szerzôdô fél figyelmét felhívta.

6. Többszörös biztosítás

Ha ugyanazt az érdeket több Biztosító egymástól függetlenül biztosítja, a Biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani. A Biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumen- tumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést teljesíteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi Biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet. A Biztosítók az elôzô bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifizetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási összegekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelôen az egyes Biztosítók a Biztosított irányában külön-külön felelnének.

7. Ha a felek a szabályzatban rögzített feltételektôl eltérnek, akkor az eltérést az egyedi megállapodásokban, záradékként kell rögzíteni.

8. Panaszkezelés

8.1. Az ügyfél jogosult a Biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölni.

A Biztosító „Panaszkezelési szabályzata” elérhetô és megtekinthetô ügyfélszolgálati irodáiban, illetve a honlapján: https:// xxx.xxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx.xxxx

8.2. Szóbeli panasz:

a) személyesen: valamennyi, az ügyfelek számára nyitva álló helyiségben (Ügyfélszolgálati Irodák, Értékesítési pontok), azok nyitvatartási idejében. Az irodák címe és nyitvatartási ideje a xxx.xxxxx.xx honlapon megtalálható.

b) telefonon: 06-1-477-4800 (munkanapokon 8–18 óráig, csütörtökön 8–20 óráig)

8.3. Írásbeli panasz:

a) személyesen vagy más által az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségben átadott irat útján

b) postai úton: Központi panasziroda, 1813 Budapest, Pf.: 245.

c) telefaxon: 061-476-5791

d) elektronikus levélben: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

e) online: xxx.xxxxx.xx honlapon elhelyezett panaszbejelentôn

f) adatkezelési ügyben: elektronikus levélben: xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

9. Jogorvoslati fórumok

9.1. A panasz teljes vagy részleges elutasítása vagy a panasz kivizsgálására elôírt 30 napos törvényi válaszadási határidô eredmény- telen eltelte esetén fogyasztónak minôsülô ügyfél* az alábbi jogorvoslati fórumokhoz fordulhat:

A szerzôdés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továbbá szerzôdésszegéssel és annak joghatá- saival kapcsolatos jogvita esetén békéltetô testületi eljárást kezdeményezhet, vagy a polgári perrendtartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat.

Pénzügyi Békéltetô Testület:

Székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési címe: Pénzügyi Békéltetô Testület, 1525 Budapest, Pf.: 172. Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. a Testület elôtt általános alávetési nyilatkozatot nem tett.

A szolgáltató magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó, 2013. évi CXXXIX. MNB tv. fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése (vagy annak vélelmezése) esetén, fogyasztóvédelmi ellenôrzési eljárást kezdeményezhet.

Fogyasztóvédelmi eljárás:

Magyar Nemzeti Bank (Fogyasztóvédelmi Központ) Székhely: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Levelezési cím: Magyar Nemzeti Bank, 1534 Budapest BKKP, Pf.: 777. Telefon: 00-00-000-000

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Bôvebben a xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx honlapon kaphat tájékoztatást.

A fogyasztónak minôsülô ügyfél a Pénzügyi Békéltetô Testület, illetve a Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elôtt megindítható eljárás alapjául szolgáló „Kérelem” nyomtatvány megküldését igényelheti.

Az igénylés módja:

Telefonon: 00-0-000-0000

Postai úton: 9401 Sopron, Pf.: 22.

E-mailen: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx

A nyomtatványt a biztosító igazolható módon, költségmentesen küldi ki az ügyfél kérésének megfelelôen e-mailen vagy postai úton. A biztosító a nyomtatványokat elérhetôvé teszi a honlapján, a xxx.xxxxx.xx weboldalon és az ügyfélszolgálat részére nyitva álló helyiségeiben is.

* Fogyasztónak minôsülô ügyfél: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül esô célok érdekében eljáró természetes személy.

9.2. Bíróság: A fogyasztó és a fogyasztónak nem minôsülô ügyfél panaszának a biztosítóhoz történô benyújtását követôen jogorvoslatért az ügyre hatáskörrel és illetékességgel rendelkezô bírósághoz fordulhat (xxx.xxxxxxx.xx).

9.3. A Biztosító

Név: Aegon Magyarország Általános Biztosító Zártkörûen mûködô Részvénytársaság

Székhely állama: Magyarország

Székhely: 1091 Xxxxxxxx, Xxxxx xx 0. Felügyeleti szerve: Magyar Nemzeti Bank Felügyeleti szerv székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.

A szerzôdés nyelve magyar.

A biztosítás Általános, illetve Xxxxxxx feltételeiben nem szabályozott kérdéseiben a Polgári Törvénykönyv és a magyar jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Különös feltételek

Általános felelősségbiztosítási szabályzat (alapbiztosítás)

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj fizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyekért a Biztosított a polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkozásra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben az Általános szerzôdési feltételekben, annak mellékleteiben és a Polgári Törvény- könyvben rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára az elôbbieken túl az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat kell alkalmazni.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

Az általános felelôsségbiztosítás szempontjából biztosítási eseménynek minôsül és a Biztosító biztosítási díj ellenében megté- ríti annyiban és azokat a károkat, amennyiben és amelyeket a Biztosított a szerzôdésben megjelölt, és jogszerûen folytatott tevékenységével (biztosított tevékenység) személyi sérüléses és/vagy szerzôdésen kívül tárgyrongálás formájában idegen, vele szerzôdéses jogviszonyban nem álló, harmadik személynek okozott, feltéve, hogy a károkért a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen szabályzat alapján a Biztosító az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett káreseményenkénti limit erejéig ad fedezetet és teljesít kifizetést a Károsult részére a Biztosított helyett.

III. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

Kizárások

1. A Biztosító nem téríti meg, az általános szerzôdési feltételekben felsorolt kizárásokon és mentesüléseken kívül:

• a szerzôdésszegéssel, hibás teljesítéssel szerzôdésen belül a másik Szerzôdô félnek okozott károkat,

• az üzemi balesetbôl vagy foglalkozási megbetegedésbôl eredô vagy ilyen formában jelentkezô károkat, akár saját, akár kölcsönzött munkaerôrôl van szó,

• a Biztosítottat, mint munkáltatót, a Munka Törvénykönyve alapján terhelô egyéb kártérítési kötelezett- ségeket,

• a termékek és szolgáltatások hibájából eredô felelôsségi károkat,

• a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott károkat,

• az építési, szerelési munkákkal járó elôre tervezett és/vagy elkerülhetetlen kárt,

• a vegyszerhasználattal összefüggô kárt,

• a jármûvön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett szállított vagyontárgyakban keletkezett kárt,

• a vadgazdálkodás körében okozott kárt,

• az állatok által taposással, lelegeléssel okozott károkat,

• a vad-, haszon- és hobbi-állat tartói tevékenységgel vagy ilyen minôségben okozott károkat,

• a lôfegyverekkel okozott károkat,

• a sporteszközökkel, sportolás alkalmával okozott károkat,

• a lassú, folyamatos állagromlással okozott károkat, melyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, kor- rózió, gôz vagy egyéb hasonló hatások következtében állottak elô,

• talaj vagy növényi kultúrák letaposásával és rongálásával okozott kárt,

• a kötelezô felelôsségbiztosítással fedezett károkra, illetve az érvényes kötelezô biztosítás hiányában az üzembentartót terhelô térítést.

2. A Biztosító kizárja a térítést, és csak a biztosítási szerzôdésben erre vonatkozó külön megállapodás alapján, és díjfizetés ellenében téríti meg az alábbi károkat:

• a Biztosított alvállalkozójának tevékenységére, károkozásra vezethetôk vissza,

• a Biztosított vezetô tisztségviselôjének személyes felelôssége alapján érvényesítenek,

• amelyek a jelen szabályzat Xxxxxxxxxx feltételei, záradékai szerint fedezetbe vonhatóak.

Különös feltételek

Kiegészítő szolgáltatás-felelősségbiztosítás szabályzat

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj fizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett annyiban és azokat a károkat, ame- lyért jogszabály szerint szerzôdéses károkozás alapján felelôs, figyelemmel arra is, hogy a Biztosított és így a Biztosító is mentesül a felelôsség alól, ha bizonyítja, hogy a szerzôdésszegést a Biztosított ellenôrzési körén kívül esô, a szerzôdéskötés idôpontjában elôre nem látható körülmény okozta, és nem volt elvárható, hogy a körülményt elkerülje vagy a kárt elhárítsa. A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkozásra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben az Általános szerzôdési feltételekben, annak mellékleteiben és a Polgári Törvény- könyvben rögzítettek az irányadóak.

A felek jogviszonyára egyebekben az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat és a Különös Feltételeket kell alkalmazni.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének és a biztosítás érvényességének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô alapbiztosítással (általános felelôsségbiztosítás), illetve azt egyidejûleg megköti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A jelen kiegészítô szabályzat szerint biztosítási esemény és a Biztosító biztosítási díj fizetése ellenében megtéríti a Káro- sultnak a Biztosított által, köztük lévô szerzôdés teljesítése – szolgáltatás – körében okozott károkat, amennyiben azokat a Biztosított ellenôrzési körén belül, a szerzôdéskötés idôpontjában elôre nem látható körülmény okozta, és elvárható volt, hogy a körülményt elkerülje, vagy a kárt elhárítsa.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen szabályzat alapján a Biztosító az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett káreseményenkénti limit erejéig ad fedezetet és teljesít kifizetést a Károsult részére a Biztosított helyett annyiban, amennyiben a felelôssége megállapítható.

III. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

Kizárások

1. A Biztosító nem téríti meg, az általános szerzôdési feltételekben felsorolt kizárásokon és mentesüléseken kívül:

• a kötelezô felelôsségbiztosítással fedezett károkra, illetve az érvényes kötelezô biztosítás hiányában az üzembentartót terhelô térítést,

• a szavatosságra, jótállásra, a Biztosított minôség biztosítására alapított igényeket,

• a mezôgazdasági (szántóföldi, állattenyésztési és halászati) és a vadászati szolgáltatások által okozott károkat,

• a szolgáltatás teljesítésének elmaradásából eredô károkat,

• a késedelmes szolgáltatásból eredô károkat,

• a szolgáltatás ára, illetve díja tárgyában kialakult vita következtében elôterjesztett károkat,

• azokat a költségeket, amelyek a szolgáltatás végtermékének elôállítására fordított kiadások folytán állnak elô,

• azokat a költségeket és egyéb kiadásokat, amelyek a hibás szolgáltatások kijavítása folytán, illetôleg ki- fogástalan más szolgáltatással való pótlása folytán merülnek fel,

• azokat a károkat, amelyek a Biztosított garanciavállalásának vagy tulajdonságszavatolásának a megsértésébôl állnak elô,

• a szerzôdésen kívül, harmadik személyeknek okozott károkat,

• a felek kifejezetten erre vonatkozó, eltérô megállapodásának hiányában az építési/szerelési tevékenységbôl eredô károkat,

• valamely ingatlanban az alátámasztások gyengítése, eltávolítása, rezgése vagy megépítésének elmulasztása miatt bekövetkezô károkat.

2. A Biztosító kizárja a térítést, és csak a biztosítási szerzôdésben erre vonatkozó külön megállapodás alapján, és díjfizetés ellenében téríti meg az alábbi károkat:

• a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott károkat és a hô vagy hideg, gázok vagy gôzök, nedvesség vagy egyéb szennyezés (füst, rozsda, por stb.) által okozott károkat,

• magában a hibás szolgáltatás tárgyában keletkezett károkat,

• amelyek a Biztosított alvállalkozójának tevékenységére, károkozásra vezethetôk vissza,

• azokat a károkat, amelyeket a biztosított rendezvény szervezôi vagy lebonyolítói minôségében okozott,

• a Biztosított által bérlôi vagy bérbeadói minôségében okozott, a bérleti szerzôdésre alapított károkat,

• a gépjármû javítói vagy eredet vizsgálói tevékenységgel összefüggô károkat,

• a szociális-egészségügyi ellátásból származó vagy azzal összefüggô károkat,

• a gyógyszer-készítéssel, használattal, kereskedelemmel összefüggô károkat,

• Biztosított vezetô tisztségviselôjének személyes felelôssége alapján érvényesítenek.

IV. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

A Biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól az általános szerzôdési feltételekben írt eseteken felül, ha:

• a kár a szolgáltatásra vonatkozó hatósági engedélyek hiánya, egészségügyi, egészségvédelmi elôírások megsértése, sze- mélyi vagy tárgyi feltételek hiánya miatt következett be,

• ha a kárt olyan szolgáltatás okozta, amelynek megszüntetését, forgalomból való kivonását (visszahívását) a hatóság el- rendelte, és a Biztosított a visszahívási kötelezettségét nem teljesítette,

• ha a személysérülés (egészségkárosodás) kapcsán keletkezett károkat a szolgáltatás fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elô, s errôl a fokozott veszélyrôl a Biztosított tájékoztatást, felhívást a Biztosítónak nem adott.

V. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY BEJELENTÉSE

A kárbejelentéshez – az általános szerzôdési feltételekben meghatározottakon túlmenôen – minden esetben csatolni kell:

• a Biztosított és a Károsult közötti azon jogviszony fennállását és az annak tartalmát igazoló okiratot, amely összefüggésben van a káreseménnyel (pl. szerzôdést),

• ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a titokgazda hozzájárulását, hogy a Biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje.

Különös feltételek

Kiegészítő üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelősségbiztosítás szabályzat

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj fizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyekért a Biz- tosított a magyar munkajog (munkaviszonnyal kapcsolatos egyéb törvények) szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül okozott károkozásra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben az Általános szerzôdési feltételekben, annak mellékleteiben és a Magyar törvé- nyekben rögzítettek az irányadóak, továbbá a felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat kell alkalmazni.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének és a biztosítás érvényességének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô alap- biztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

A jelen kiegészítô szabályzat szerint biztosítási esemény és biztosítási díj ellenében megtéríti a Biztosító azokat a Biztosított által üzemi balesettel, illetve a munkavállalóval (dolgozóval), munkaviszonnyal összefüggésben okozott károkat, amelyekért a Biztosított, mint munkáltató a magyar polgári jogi és munkajogi szabályok szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

1. Üzemi baleset

Balesetnek minôsül: a Biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô külsô behatás, amely testi sérülést vagy a testi sérülésbôl eredô maradandó egészségkárosodást, illetve halált okoz. Jelen szerzôdés szempontjából üzemi balesetnek minôsül a mun- kajog által meghatározott kritériumokon belül az, ha a Károsultat a baleset:

• a biztosított telephelyén – munkaidô alatt,

• a munkába vagy onnan hazafelé menet a Biztosított által üzemeltetett jármûvön bekövetkezett baleseteket is.

2. Egyéb munkaadói felelôsség körébe tartozó károk

A jelen szerzôdés szempontjából azok a felelôsségi károk, melyek a Károsultak ruházatában, egyéb használati tárgyaiban keletkeztek, az kártérítési limit mértékéig, de káronként legfeljebb 100.000 Ft értékhatárig, feltéve hogy a káresemény olyan vagyontárgyban következett be, amelyet a munkavállalók (alkalmazottak, tagok stb.) a munkahelyükre általában és szokásosan visznek magukkal, illetve ha azokat az értékmegôrzôben elhelyezték.

3. Fedezetet nyújt a biztosítás a Biztosítottal munkaviszonyban álló személyek munkabalesete miatt a Biztosítottal szemben támasztott társadalombiztosítási megtérítési követelésekre is a biztosítási limiten belül, de nem téríti meg azt a kárt, ami gépjármûvel okozott balesetbôl keletkezett.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen szabályzat alapján a Biztosító az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett káreseményenkénti limit erejéig ad fedezetet és teljesít kifizetést a Károsult részére a Biztosított helyett, amennyiben a munkáltató felelôssége a baleset miatt a munkajogi és így többek között a társadalombiztosítási-jogszabályok alapján megállapítható.

III. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

Kizárások

A Biztosító nem téríti meg, az általános szerzôdési feltételekben felsorolt kizárásokon és mentesüléseken kívül:

• a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott károkat, a hô vagy hideg, gázok vagy gôzök, nedvesség vagy egyéb szennyezés (füst, rozsda, por stb.) által okozott károkat,

• a gépjármûvel okozott üzemi balesetekbôl származó kárigényeket, ha azok a kötelezô gépjármû- felelôsségbiztosítás hatálya alá esnek, függetlenül attól, hogy a kárigényt érvényesítették, vagy sem,

• azt a kárt, amely készpénz, értékpapír és értéktárgy, értékcikk, okmány, igazolvány, továbbá a Káro- sultnak a biztosított telephelyén lévô gépjármûvében keletkezett, továbbá a gépjármûben elhelyezett más vagyontárgyakban azok elvesztése, meg-semmisülése, megrongálódása, ellopása, eltûnése folytán keletkezett,

• nem fedezi a biztosítás a foglalkozási megbetegedésbôl eredô, valamint a foglalkozási megbetegedésnek nem minôsülô, de munkahelyi, munkaköri ártalom miatt támasztott kártérítési igényeket,

• a munkavállalónak a munkavégzéshez szorosan nem kapcsolódó saját vagy idegen tulajdonú ingóságait,

• magánmunkáltató Biztosított a szerzôdésben bejelentett hozzátartozójának üzemi balesete esetén a Biztosító csak a társadalombiztosítás által támasztott megtérítési igényre nyújt fedezetet. A hoz- zátartozók egyéb követeléseit,

• a magánmunkáltató saját kárait, akkor sem, ha azok a munkavégzés közben keletkeztek,

• amelyek a jelen szabályzat Xxxxxxxxxx feltételei, záradékai szerint fedezetbe vonhatóak.

IV. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

A Biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól az alapbiztosításban írt eseteken felül, ha:

• ugyanazon munkavédelmi szabály be nem tartása miatt következett be ismételten üzemi baleset,

• az üzemi baleset bekövetkezésének lehetôségére a munkavédelmi, érdekvédelmi szervezet vagy a munkavállaló (alkal- mazott, tag stb.) a Biztosítottat felhívta, és az üzemi baleset a szükséges intézkedés hiányában következett be,

• az üzemi baleset a munkavédelmi szabály súlyos vagy többször ismétlôdô megsértése miatt következett be,

• ha az illetékes hatóság vagy az eljáró felügyelôség munkavédelmi szabálysértés elkövetése miatt a munkáltatót 1.000.000 Ft-ot meghaladó pénzbírsággal sújtja.

Különös feltételek

Kiegészítő termék-felelősségbiztosítási szabályzat

Az Aegon Magyarország Általános Biztosító Zrt. (továbbiakban: Biztosító) kötelezettséget vállal arra, hogy a biztosítási díj fizetése ellenében, a jelen szabályzatban meghatározott feltételek szerint megtéríti a Biztosított helyett azokat a károkat, amelyekért a Biz- tosított a polgári jog, a termékfelelôsségre vonatkozó hatályos jogszabályok szerint kártérítési felelôsséggel tartozik. A Biztosító csak a biztosítási események által közvetlenül Magyarországon okozott és bekövetkezett károkozásra nyújt fedezetet, a következményi károkat nem téríti meg.

A jelen szabályzatban nem rögzített kérdésekben az Általános szerzôdési feltételekben, annak mellékleteiben és a Polgári Tör- vénykönyvben rögzítettek az irányadóak, továbbá a felek jogviszonyára az ajánlatban és a kötvényben foglaltakat kell alkalmazni.

Jelen kiegészítô biztosítás létrejöttének és a biztosítás érvényességének feltétele, hogy a Biztosított rendelkezik érvényben lévô alap- biztosítással, illetve azt egyidejûleg megköti. A kiegészítô biztosítás az alapbiztosítás bármely okból való megszûnésével egyidejûleg külön nyilatkozat, intézkedés nélkül megszûnik.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY

1. Jelen szerzôdés szempontjából biztosítási esemény, ha a Biztosított által gyártott termék valamely hibája kárt okoz, és ezért a Biztosított kizárólag, mint a termék:

• gyártója,

• forgalmazója,

• importálója a magyar termékfelelôsségi jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Jelen szerzôdés szempontjából termék minden ingó dolog akkor is, ha utóbb más ingóság vagy ingatlan alkotórészévé vált.

3. A terméket önmagában nem teszi hibássá és a Biztosítottat nem teszi felelôssé az a tény, hogy nagyobb biztonságot nyújtó termék is kerül forgalomba.

II. BIZTOSÍTÁSI ÖSSZEG

Jelen szabályzat alapján a Biztosító az ajánlaton és a kötvényen feltüntetett káreseményenkénti limit erejéig ad fedezetet és teljesít kifizetést a Károsult részére a Biztosított helyett.

III. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁROK

Kizárások

1. A Biztosító nem téríti meg, az általános szerzôdési feltételekben felsorolt kizárásokon és mentesüléseken kívül:

• azokat a károkat, amelyeket a Magyarország által ratifikált nemzetközi egyezmények rendeznek,

• a károkat, ha a károkozó termék a gyártáskor vagy a forgalomba hozatalkor hibátlan volt, és a késôbb keletkezett hiba a termék szerkezeti hibájára, illetve anyaghibára nem vezethetô vissza; illetve ha a károkozó termék forgalomba hozatalának idôpontjában a hiba a tudomány és a technika állása szerint általában nem volt felismerhetô,

• a gyógyszer- és gyógyszerhatású készítmények használatával összefüggô károkat, továbbá a genetikai károsodásként megjelenô károkat,

• a földmûvelés, az erdôgazdaság, az állattenyésztés, a halászat és a vadászat feldolgozatlan termékei (ôstermékek), valamint a vezetékes energia által okozott károkat,

• a környezetszennyezéssel (levegô-, víz-, talajszennyezés) okozott károkat, a hô vagy hideg, gázok vagy gôzök, nedvesség vagy egyéb szennyezés (füst, rozsda, por stb.) által okozott károkat,

• légi jármûvek vagy légijármû-alkatrészek tervezésébôl és fejlesztésébôl, valamint gyártásából és szállítá- sából eredô károkat, ha a biztosított alkatrészeket légi jármûvek gyártására vagy légi jármûvekbe történô beépítéshez használták fel,

• azokat a károkat, amelyekért a Biztosított jótállási vagy minôségszavatolási kötelezettsége fennáll, vagy a károk ezen kötelezettségének megsértésébôl állnak elô,

• azokat a károkat, amelyek közvetlenül a felhasználási, kezelési, karbantartási utasítások hiányából, illetve hibáiból állnak elô,

• azokat a költségeket és egyéb kiadásokat, amelyek a hibás termék kijavításával, cseréjével, illetôleg a hi- bás termék visszahívása után, annak kifogástalan vagy más termékkel való pótlása miatt a Biztosítottnál veszteség, költség, kiadás nyomán merülnek fel,

• az olyan károkat, amelyek arra vezethetôk vissza, hogy a leszállított termék nem akadályozott meg egy elôre jelezhetô fejleményt vagy betegséget, amely folytatódott vagy keletkezett volna akkor, ha a termék használatáról eltekintenek,

• a termék rendeltetésszerû használata érdekében eszközölt beruházások miatt keletkezô költségeket,

• a magában a hibás termékben, tartozékaiban vagy alkatrészeiben keletkezett károkat,

• a kárt, ha a kár közvetlen kiváltó oka valamilyen természeti katasztrófa miatt következett be,

• ha a termékek nem kerültek kereskedelmi forgalomba, vagy a terméket a Biztosított nem üzleti céllal, nem forgalmazás érdekében gyártotta.

2. A Biztosító kizárja a térítést, és csak a biztosítási szerzôdésben erre vonatkozó külön magállapodás alapján, és díjfizetés ellenében téríti meg az alábbi károkat:

• azokat a károkat, amelyek hibás résztermék, illetve termék más termékkel való összeépítése, illetve abba való beépítése, feldolgozása, elegyítése, összeolvasztása, megmunkálása során – vagy amiatt – egy új ter- mékben keletkeznek, továbbá azokat a károkat és költségeket, amelyek az új termék elôállítási folyamata során merültek fel,

• Magyarország területén kívül bekövetkezett károkat,

• a Biztosított alvállalkozójának tevékenységére, károkozására vezethetôk vissza,

• a Biztosított vezetô tisztségviselôjének személyes felelôssége alapján érvényesítenek.

IV. A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSÁNAK SZABÁLYAI

1. A biztosítással fedezett károkozás esetén megtéríti a Biztosító azt a költséget – a szerzôdésben meghatározott biztosítási összegen belül –, amely a Károsultat ért vagyoni kár csökkentéséhez vagy a lehetséges kár megelôzéséhez szükséges (kár- enyhítés, kármegelôzés, illetve visszahívás költségei). A visszahívás költségei körében a Biztosító csak és kizárólag a termék vásárlóinak értesítési, valamint a hibás termék visszaszállításának költségét téríti meg.

2. A biztosított termékek (alapanyag, illetve résztermék) ugyanazon hibájára visszavezethetô károk (sorozatkárok) a Biztosító kockázata szempontjából egy káreseménynek minôsülnek, úgy, mintha azok az elsô káresemény idôpontjában léptek volna fel. A Biztosító az eseményenkénti biztosítási összeget felosztja az esemény Károsultjai között. A sorozatkár idôpontja az elsô esemény bekövetkezésének idôpontja. Az egyes kártérítési igényeket azoknak a Biztosítónál való érvényesítésének sorrendjében elégíti ki.

3. Az esetlegesen több károkozó együttes hibája miatt bekövetkezett károkat a Biztosító csak olyan arányban téríti meg, amilyen arányban a Biztosítottjának jogszabály szerinti kártérítési kötelezettsége fennáll.

4. Sorozatkár esetén a Biztosító írásban a termék visszahívását kezdeményezheti. Ha ennek nem tesz eleget a Biztosított, a felhívás átvételét követô 30. naptól bekövetkezô károkat a Biztosító nem téríti meg.

V. A FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

A kárbejelentési kötelezettség alá tartozik a Felelôsségbiztosítások Általános Szabályzatában megjelölt adatokon kívül:

• a Károsult elsô írásbeli bejelentésének idôpontját igazoló irat, a hibát okozó termék megnevezésével,

• a hibás termék minôségtanúsító iratai, a gyártásának idôpontját igazoló okmányok.

VI. A BIZTOSÍTÓ MEGTÉRÍTÉSI IGÉNYE

A Biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a Biztosítottól az általános szerzôdési feltételekben felsoroltakon kívül, ha:

• a kárt olyan termék okozta, amelynek hatóság által elrendelt forgalomból való kivonását (visszahívási kötelezettségét) a Biztosított nem teljesítette,

• a terméket a kötelezô hatósági minôsítések, illetve a forgalmazáshoz szükséges engedélyek nélkül bocsátotta ki, hozta forgalomba vagy importálta,

• a kárt a termék olyan fokozottan veszélyes tulajdonsága idézte elô, amelyrôl a Biztosított nem adott megfelelô tájékoz- tatást, illetve felvilágosítást sem a Károsultnak, sem a Biztosítónak,

• a kár a termékgyártásra elôírt egészségügyi és egészségvédelmi elôírások megsértése miatt következett be.

Kiegészítő feltételek, Záradékok

I. BÉRLŐI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉK A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSHOZ

1. A biztosítási szerzôdés egyéb feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a kiegészítô szolgáltatás felelôsség- biztosítás fedezete alapján megtéríti a Biztosított, mint bérlô, a bérleti jogviszonnyal összefüggésben, a bérbeadónak, a bérelt ingatlanban okozott dologi károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Kizárások

Az általános szerzôdési feltételekben, illetve a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás szabályzatban rög- zített kizárásokon és mentesüléseken kívül, a jelen fedezet kiterjesztés alapján sem térülnek meg:

• a bérlemény, valamint a bérlemény rendeltetésszerû használata során, a bérlemény felszerelése, beren- dezései (csô-, vezetékhálózat) természetes elhasználódásával, kopásával okozott károk, veszteségek,

• az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetésébôl, szüneteltetésébôl származó elmaradt vagyoni elôny és a felmerülô többletköltségek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

• a bérelt ingatlanon a bérbeadó – és amennyiben hatósági engedély szükséges a hatóság – engedélye nélkül végrehajtott beruházásokból eredô károk, illetve azokat a költségek, amelyek az eredeti állapot helyreállításával kapcsolatban merülnek fel.

3. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a bérlôi felelôsségbiztosítási záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

4. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsség- biztosítással rendelkezik.

II. BÉRBEADÓI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSI ZÁRADÉK A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSHOZ

1. A biztosítási szerzôdés egyéb feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító a kiegészítô szolgáltatás felelôsség- biztosítás fedezete alapján megtéríti a Biztosított, mint bérbeadó (a Biztosított tulajdonában álló ingatlan bérbeadója) által, a bérleti jogviszonnyal összefüggésben, a bérlônek okozott károkat, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Kizárások

Az általános szerzôdési feltételekben, illetve a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás szabályzatban rög- zített kizárásokon és mentesüléseken kívül, a jelen fedezet kiterjesztés alapján sem térülnek meg:

• a szavatossági, jótállási igények és az emiatt felmerülô költségek,

• az ingatlan bérbeadásának részleges- vagy teljes megszüntetésébôl, szüneteltetésébôl származó elmaradt vagyoni elôny és a felmerülô többletköltségek (termeléskiesés, többlet bérleti költségek, ideiglenes ingatlan vagy eszköz bérleti költségek),

• a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a bérelt ingatlanban folyó tevékenység megszüntetésébôl, szüneteltetésébôl származó elmaradt vagyoni elôny, vagy gazdasági hátrány miatti károk (következményi kárt),

• a bérbe adott ingatlan felújítása, javítása, karbantartása vagy az errôl szóló tájékoztató hiánya vagy hiá- nyossága következtében a bérlônél jelentkezô elmaradt vagyoni elôny (következményi kár).

3. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a bérbeadói felelôsségbiztosítási záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

4. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsség- biztosítással rendelkezik.

III. A KIEGÉSZÍTŐ SZOLGÁLTATÁS-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FEDEZETÉNEK KITERJESZTÉSE (KITERJESZTETT SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG)

1. A biztosítási szerzôdés egyéb feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, a jelen záradék alkalmazásával, a Biztosító a kiegészítô szolgáltatás felelôsség-biztosítás fedezete alapján és feltételeivel megtéríti magában a hibás szolgáltatás tárgyában bekövetkezett károkat, amelyekre a Biztosított által nyújtott szolgáltatás irányul.

2. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztés az általános szerzôdési feltételekben, illetve a kiegészítô szolgáltatás- felelôsségbiztosítás szabályzatban rögzített kizárásokon és mentesüléseken kívül, a jelen fedezet kiterjesztés alapján sem térülnek meg:

• a rendeltetésszerû használatot nem befolyásoló esztétikai jellegû sérülésekre és károkra,

• a jármûvekben okozott károkra.

IV. A KIEGÉSZÍTŐ TERMÉK-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS FEDEZETÉNEK KITERJESZTÉSE (KITERJESZTETT TERMÉKFELELŐSSÉG)

1. A biztosítási szerzôdés egyéb feltételeinek változatlan érvényben hagyásával, a jelen záradék alkalmazásával, a Biztosító a kiegészítô termékfelelôsség-biztosítás fedezete alapján és feltételeivel megtéríti azokat a károkat, amelyek hibás résztermék, illetve termék más termékkel való összeépítése, illetve abba való beépítése, feldolgozása, elegyítése, összeolvasztása, meg- munkálása során – vagy amiatt – egy új termékben keletkeznek, továbbá azokat a károkat és költségeket, amelyek az új termék elôállítási folyamata során merültek fel.

2. Az általános szerzôdési feltételekben, illetve a kiegészítô termékfelelôsség biztosítás szabályzatban rögzített egyéb kizárások és mentesülések változatlan érvényben maradásával, a jelen fedezet kiterjesztés alapján kizárólag az alábbi károk kerülnek térítésre:

• a hibás termék felhasználása miatt a felhasználónak a végtermékre fordított költségei,

• a végtermék – gazdaságilag, mûszakilag indokolt – javításával, módosításával kapcsolatban utólagosan felmerült több- letköltségek, ideértve a Biztosított által gyártott, a felhasználó által már beszerelt hibás termék kiszerelési, eltávolítási költségeit, valamint – annak pótlására – az új termék beszerelési költségei (kivéve a beszerzett termék árát és szállítási költségeit),

• a hibás termék miatt a Károsultnál (felhasználó, továbbgyártó) a gépekben és az üzemi berendezésekben felmerült javítási, szerelési, valamint tisztítási költségek.

3. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes termékfelelôsség biztosí- tással rendelkezik.

V. ALVÁLLALKOZÓK ÁLTAL OKOZOTT KÁROK FEDEZETE

1. A jelen záradék alkalmazásával a Biztosító fedezetet nyújt a Biztosított által jogszerûen igénybe vett alvállalkozó által okozott károkból származó megtérítési igényekre, ha a magyar jog szerint a Biztosítottat kártérítési felelôsség terheli.

2. Amennyiben a károkozó alvállalkozó saját felelôsségbiztosítással rendelkezik, a Biztosító csak abban az esetben és csak olyan mértékig nyújt térítést, amennyiben az alvállalkozó biztosítási szerzôdése az okozott kárt nem fedezi, függetlenül attól, hogy azt érvényesítették, vagy sem.

3. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztés, az általános szerzôdési feltételekben felsorolt kizárásokon és mentesüléseken kívül, nem vonatkozik az alvállalkozó munkavállalói által a munkaviszonnyal összefüggésben okozott, vagy elszenvedett, illetve arra alapított megtérítési igényekre.

4. A jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje megegyezik az érintett biztosítási módozat (alapbiztosítás vagy kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás) kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonat- kozik a kiegészítés és az érintett felelôsségbiztosítás szerinti fedezetre.

5. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes általános felelôsségbiztosítással (alapbiztosítás) és kiegészítô szolgáltatás felelôsségbiztosítással rendelkezik.

VI. TANULÓI BALESETI ÉS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a feltüntetett biztosítási szabályzatok feltételei szerint a Biztosító megtéríti a Biztosított helyett:

• az olyan, a szakképzésben résztvevô tanuló által – a gyakorlati képzés során, annak a helyszínén, a számára a tanulmányi szerzôdésben rögzített munkavégzése kapcsán, az oktatási idô alatt- üzemi baleset folytán elszenvedett károkat, ame- lyekért, mint a szakképzés szervezôje, illetve nyújtója a Munka törvénykönyve szerint felelôsséggel tartozik, vagy,

• azokat a károkat, amelyeket a szakképzésben részt vevô tanuló a gyakorlati képzés során, annak helyszínén, oktatási idô alatt, a számára a tanulmányi szerzôdésben rögzített munkavégzés idegen harmadik személynek vagy az ott dolgozók- nak vagy az oktatóknak okoz, és amelyek miatt, mint a tanuló foglalkoztatója, a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Vonatkozó feltételek és kártérítési limitek:

• Általános felelôsségbiztosítás (alapbiztosítás),

• Kiegészítô üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítás.

A jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje megegyezik az érintett biztosítási módozat (alapbiztosítás vagy kiegészítô üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítás) kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítés és az érintett felelôsségbiztosítás szerinti fedezetre.

3. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes általános felelôsségbiztosítással (alapbiztosítás) és kiegészítô üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítással rendelkezik.

VII. RENDEZVÉNYSZERVEZÔI FELELŐSSÉG FEDEZETBE VONÁSA

(A SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG FEDEZETÉNEK KITERJESZTÉSE)

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei és a jelen záradékban foglaltak alapján a Biztosító, a Biztosított helyett megtéríti azokat a személyi sérüléses és dologi károkat, melyekért a Biztosított, mint a rendezvény szervezôje, koordinálója vagy lebonyolítója ezen tevékenységével összefüggésben, balesetszerûen, véletlen, váratlan formában okozott és amelyekért a magyar jog szabályai szerint, ilyen minôségében kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben a Biztosító nem téríti meg, az általános szerzôdési feltételekben felsorolt kizárásokon és mentesüléseken túl:

• a rendezvény elmaradásából, késedelmes megtartásából vagy késôbbi idôpontban történô pótlásából származó károk, veszteségek és többletköltségek,

• a rendezvény szempontjából kedvezôtlen idôjárási viszonyok figyelmen kívül hagyásából származó károk,

• a garantált minimális létszám nem teljesülésébôl származó károk, tisztán pénzügyi veszteségek,

• a rendezvények minôségbeli, színvonalbeli és hiányosságaiból eredô követelések,

• költségkeretek túllépésébôl származó károk,

• személyi védelmi és vagyonvédelmi tevékenységbôl származó vagy ezekre visszavezethetô károk,

• autó- és motorsport, illetve vízi-, légi-, autó- és motorversenyeken bekövetkezô károk,

• állatok versenyeztetése, tûzijáték, légi-, és vízi bemutatók, labdarugó mérkôzések során bekövetkezô károk,

• politikai szervezetek megbízásából szervezett rendezvényekre, köztereken megrendezésre kerülô ünnep- ségekre, felvonulásokra, tüntetésekre, demonstrációkra valamint egyéb célból történô gyülekezésekre.

3. A szolgáltatás felelôsség biztosítás fedezete meghatározott idôszakra vagy határozatlan tartamra is kiterjeszthetô.

4. Meghatározott idôtartamra történô fedezet kiterjesztés esetén a fedezet tartama a kötvényen feltüntetésre kerül és a Biztosító a fedezeti tartam alatt bekövetkezett és a fedezeti tartam lejáratát követô 1 éven belül bejelentett károkat téríti meg.

5. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a rendezvényszervezôi felelôsségbiztosítási záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

6. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsségbiztosítással rendelkezik.

VIII. SZERVIZ ÉS GÉPJÁRMŰ JAVÍTÓI FELELŐSSÉG (A SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG FEDEZETÉNEK KITERJESZTÉSE)

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei és a jelen záradékban foglaltak alapján a Biztosító megtéríti az olyan dologi károkat, amelyek a Biztosított által, vállalkozói szerzôdés alapján a javításra, szervizelésre átvett gépjármûben a szerviz telephelyén a szolgáltatási tevékenység teljesítése során, illetve annak következ- tében Szerzôdô ügyfelének a gépjármûvében okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkra,

• a beszerzési nehézségek miatti többletköltségekre,

• az áremelkedésbôl származó többletköltségekre,

• az esztétikai és korszerûségi hibákból származó kártérítési igényekre,

• a gépjármû átalakítása során keletkezô károkra,

• a gépjármû jogtalan használatából eredô károkra,

• gépjármûversennyel kapcsolatos tevékenységbôl származó vagy arra visszavethetô károkra,

• a kötelezô felelôsségbiztosítással fedezett károkra, illetve arra sem, ha érvényes kötelezô biztosítás hiányá- ban az üzembentartó tartótól követelhetik a kár megtérítését, függetlenül attól, hogy azt érvényesítették-e vagy sem.

3. A fedezet kiterjed a javított gépjármû olyan káraira, melyeket a szerviz alkalmazottja vagy megbízottja a szerviz telephelyén, illetve szükség szerint a telephelyen kívül, közúti forgalomban végzett próbaút során okozott a gépjármûben, s melyekért a magyar jog szabályai szerint felelôsséggel tartozik.

4. Ha a próbaútra a telephelyen kívül, közúti forgalomban kerül sor, akkor a kiterjesztés hatálya csak a szerviz telephelye szerinti település közigazgatási határától számított 5 km-es távolságon belül bekövetkezett károkra terjed ki.

5. Próbaútnak minôsül a javított gépjármû menettulajdonságainak és mûködésének megfigyelése és ellenôrzése céljából végzett üzemeltetés, amely a javítási, szerviz, illetve felülvizsgálati tevékenységhez kapcsolódik. Továbbá a gépjármû a Biztosított megrendelése vagy saját jármûvével történô szállítása a javító telephelyérôl más, saját telephelyre, illetve ettôl eltérô hely- színre idôszakos mûszaki vizsga céljából.

6. Ha a Biztosított telephelyén nem található mûszaki vizsgát lefolytató állomás, akkor az elôzôekben szabályozott 5 km-es távolság helyett maximum 30 km értendô.

7. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a szerviz és gépjármû javítói felelôsségbiztosítási záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

8. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsség- biztosítással rendelkezik.

IX. GÉPJÁRMŰVEK MŰSZAKI ALKALMASSÁGI- ÉS EREDETVIZSGÁLATA (A SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG FEDEZETÉNEK KITERJESZTÉSE)

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei és a jelen záradékban foglaltak alapján a Biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket a Biztosított az általa, vállalkozói szerzôdés alapján -hatósági elôírás vagy kötelezettség alapján végzett -mûszaki alkalmassági- vagy eredetvizsgálatra átvett gépjármû vizsgálatával összefüggésben a Szerzôdô ügyfelének okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• a jelen záradék szerinti tevékenységen kívüli egyéb szolgáltatással, javítással összefüggésben okozott vagy arra visszavezethetô kára,

• az el nem végzett vagy késedelmesen végrehajtott szolgáltatás miatt keletkezett károkra,

• az áremelkedésbôl származó többletköltségekre,

• az esztétikai jellegû károk miatti kártérítési igényekre,

• a gépjármû átalakítása során keletkezô károkra,

• a gépjármû jogtalan használatából eredô károkra.

3. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a gépjármûvek mûszaki alkalmassági- és eredetvizsgálati felelôsségbiztosítási záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

4. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsség- biztosítással rendelkezik.

X. FELELŐS MŰSZAKI VEZETŐI ÉS KIVITELEZŐI SZAKMAI FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS (A SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG FEDEZETÉNEK KITERJESZTÉSE)

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei és a jelen záradékban foglaltak alapján, az azokban foglalt feltételek és korlátozások változatlan érvényben hagyásával a jelen záradék alkalmazásával biz- tosított tevékenységnek minôsül:

• az építôipari kivitelezési tevékenység:

– minden olyan építési-szerelési munka, melynek eredményeképpen jogszabályban elôírt tartalmú és részletezettségû terv alapján építmény létesül, vagy építési tevékenység valósul meg.

• felelôs mûszaki vezetôi tevékenység:

– az építési munkahelyen végzett építési-szerelési munkát jogszabályban meghatározott felelôsséggel irányító tevé- kenység.

2. Építési-szerelési munka minden olyan teljes körû vagy szakági munka (a technológiai szerelés kivételével), amelynek közvetlen célja az építmények, építményrészek megépítése, bôvítése, korszerûsítése, felújítása, átalakítása, helyreállítása, karbantartása és javítása, illetôleg lebontása.

3. A jelen megállapodás alapján Biztosítottnak minôsül

• az építôipari kivitelezési tevékenység tekintetében:

– az az ajánlatban és a kötvényen is név szerint feltüntetett engedéllyel rendelkezô egyéni vállalkozó vagy gazdálkodó szervezet, aki az építôipari kivitelezési tevékenység gyakorlására a vonatkozó jogszabályok szerint jogosult.

• a felelôs xxxxxxx vezetôi tevékenység tekintetében, a jogosultságának megfelelô építményfajta és szakterület tekintetében

– az ajánlatban és a kötvényen is név szerint feltüntetett, a Felelôs Mûszaki Vezetôi Névjegyzékbe felvett egyéni vállalkozó,

– az ajánlatban és a kötvényen is név szerint feltüntetett az a gazdálkodó szervezet, aki a Felelôs Mûszaki Vezetôi Névjegyzékbe felvett tagja vagy alkalmazottja útján gyakorolja e tevékenységet.

4. A Biztosított név szerinti feltüntetésének és/vagy engedélyének hiányában a biztosítási fedezet nem hatályos.

5. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a felelôs mûszaki vezetôi és kivitelezôi szakmai felelôsségbiztosítási záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

6. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsség- biztosítással rendelkezik.

XI. FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS KÖRNYEZETSZENNYEZÉSSEL OKOZOTT KÁROKRA (A SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG FEDEZETÉNEK KITERJESZTÉSE)

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei alapján a Biztosító megtéríti a Biztosított által környezetszennyezôi minôségben okozott károkat.

2. A Biztosító megtéríti a szerzôdésben megállapított mértékben és feltételek szerint az olyan károkat, amelyért a Biztosított, mint az emberi környezet (az emberi életfeltételek, a föld, a víz, a levegô, az élôvilág, a táj és a települési környezet) káro- sítója a magyar polgári jogi szabályok szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3. Környezetszennyezésnek minôsül: ha az embert és az emberi környezet védelem alatt álló tárgyait olyan ártalomnak, szennyezôdésnek teszik ki, amely az emberi életkörülményeket rontja a környezet természetes tulajdonságainak hátrányos megváltoztatásával, és ennek során a polgári jog szabályai szerint kárt is okoz.

4. Biztosítási esemény: e záradék szerint biztosítási esemény a környezetszennyezéssel okozott kár (biológiai, vegyi, sugárzó- anyagokkal, más hulladékokkal, károsító rezgésekkel és sugárzásokkal, zajjal stb. történô károkozás), feltéve, hogy annak bekövetkezte és a károsító események kezdete a biztosítás hatálya alatti:

•. elôreláthatatlan,

• hirtelen és váratlan volt, továbbá,

• hatóságilag engedélyezett, normális üzemi folyamattól eltérô esemény okozta.

5. Ugyanazon károsító szennyezés folytán különbözô idôpontokban bekövetkezô károkat a szerzôdés hatálya szempontjából egy káreseménynek kell tekinteni.

6. Kizárás

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• az elmaradt vagyoni elônyt, többek között: tervezett nyereség, elmaradt haszon, terméskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb jövôbeni veszteség stb.

• magukban a szennyezést elôidézô dolgokban keletkezett károkat,

• a lassú, folyamatos vagy rendszeresen ismétlôdô környezetszennyezési károkat,

• a nem hirtelen és elôreláthatatlanul bekövetkezett útrongálási, továbbá a talaj és növényi kultúrákban okozott letaposási károkat,

• a sugárzó anyagokkal történô károkozást.

7. A jelen fedezet kiterjesztés alapján téríthetô károk esetében a kártérítés káreseményenkénti felsô határa és az alkalmazásra kerülô önrész az ajánlaton és a kötvényen feltüntetésre kerül.

8. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsség- biztosítással rendelkezik.

XII. ÖNKORMÁNYZATI ÁLTALÁNOS FELELŐSSÉG KITERJESZTÉS

1. Vonatkozó feltételek és kártérítési limitek:

• Általános felelôsségbiztosítás (alapbiztosítás)

2. A jelen megállapodás alkalmazásával, a feltüntetett biztosítási szabályzatok feltételei szerint és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kárfelelôsség kereti között a Biztosító megtéríti a Biztosított helyett

• az általános felelôsségbiztosítás (alapbiztosítás) feltételei szerint a Biztosított önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében lévô közforgalmú utak, járdák kezelésével, karbantartásával vagy az ezekkel összefüggésben elkövetett mulasztás miatt okozott és,

• az általános felelôsségbiztosítás (alapbiztosítás) feltételei szerint a Biztosított önkormányzat tulajdonában vagy kezelésében lévô közterületi növényi kultúrák (parkok növényzete, sorfák, egyéb közterületi növények) kezelésével, karbantartá- sával vagy az ezekkel összefüggésben elkövetett mulasztás miatt okozott károkat, amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

3. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• a következményi károkat: tervezett nyereség, elmaradt haszon, terméskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb jövôbeni veszteségeket,

• a Biztosított önkormányzat által elszenvedett vagy saját magának okozott károkat,

• a Biztosított önkormányzat tulajdonában lévô másik gazdálkodó szervezeteknek okozott károkat a tu- lajdon arányában,

• több Biztosított esetében a Biztosítottak egymásnak okozott kárait,

• azon károkat, ahol a jogszabálynál szigorúbb vagy fokozottabb felelôsség alapján áll fenn a helytállási kötelezettség,

• költségkeretek, kötelezô elôírások vagy pénzügyi szerzôdések túllépésével okozott károkat.

4. A Károsultnak kifizetett térítés esetén a Biztosító megtérítési igényével élhet a Biztosítottal szemben, amennyiben a kár- esemény a kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségeinek elmulasztása miatt következett be.

5. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limit- je megegyezik az általános felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik az általános felelôsségbiztosításra és a jelen záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

6. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes általános felelôsségbiztosítással (alapbiztosítás) rendelkezik.

XIII. ÖNKORMÁNYZATI FELELÔSSÉG KITERJESZTÉS, HATÓSÁGI JOGKÖRBEN OKOZOTT KÁROK FEDEZETE

1. Vonatkozó feltételek és kártérítési limitek:

• Kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás

2. A jelen megállapodás alkalmazásával, a feltüntetett biztosítási szabályzatok feltételei szerint és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kárfelelôsség kereti között a Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei szerint a Biztosított önkormányzat által okozott azon károkat, amelyeket hatósági jogkörében eljárva, az eljárás lefolytatása vagy a határozathozatal során, illetve határozat tartalmával összefüggésben okozott.

3. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• a következményi károkat: tervezett nyereség, elmaradt haszon, terméskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb jövôbeni veszteségeket,

• a Biztosított önkormányzat által elszenvedett vagy saját magának okozott károkat,

• a Biztosított önkormányzat tulajdonában lévô másik gazdasági szervezeteknek okozott károkat a tulajdon arányában,

• több Biztosított esetében a Biztosítottak egymásnak okozott kárait,

• azon károkat, ahol a jogszabálynál szigorúbb vagy fokozottabb felelôsség alapján áll fenn a helytállási kötelezettség,

• költségkeretek, kötelezô elôírások vagy pénzügyi szerzôdések túllépésével okozott károkat.

4. A Károsultnak kifizetett térítés esetén a Biztosító megtérítési igényével élhet a Biztosítottal szemben, amennyiben a kár- esemény a kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségeinek elmulasztása miatt következett be.

5. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a jelen záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

6. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes általános felelôsségbiztosítással (alapbiztosítás) és szolgáltatás felelôsségbiztosítással rendelkezik.

XIV. ÖNKORMÁNYZATI FELELŐSSÉG KITERJESZTÉS A KÖZMUNKÁBAN RÉSZTVEVŐK FEDEZETBE VONÁSA

1. Vonatkozó feltételek és kártérítési limitek:

• Általános felelôsségbiztosítással (alapbiztosítás) és

• Kiegészítô üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítás

2. A jelen megállapodás alkalmazásával, a feltüntetett biztosítási szabályzatok feltételei szerint és a Polgári Törvénykönyvben meghatározott kárfelelôsség kereti között a Biztosító megtéríti a Biztosított helyett a Biztosított önkormányzat által szer- vezett és a felügyeletében, valamint közvetlen irányításával végzett közmunka során

• az olyan, a közmunkában résztvevô magánszemély által – a munkavégzés során, annak a helyszínén, a számára az írásbeli utasításban vagy munkanaplóban rögzített munkavégzése kapcsán, a közmunka idôtartama alatt – üzemi baleset folytán elszenvedett károkat, amelyekért, mint a közmunka szervezôje a Munka törvénykönyve szerint (2012. évi CCXVI tv. 10.§-a) felelôsséggel tartozik vagy,

• azokat a károkat, amelyeket a közmunkában részt vevô magánszemélyek a munkavégzés során, annak helyszínén és idôtartama alatt, az írásbeli utasításban vagy munkanaplóban, szerzôdésben rögzített munkavégzés során idegen harmadik személynek okoznak, és amelyekért a Biztosított a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

3. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• a következményi károkat: tervezett nyereség, elmaradt haszon, terméskiesés, elmaradt megtakarítás, egyéb jövôbeni veszteségeket,

• a Biztosított önkormányzat által elszenvedett vagy saját magának okozott károkat,

• a Biztosított önkormányzat tulajdonában lévô másik gazdálkodó szervezeteknek okozott károkat a tu- lajdon arányában,

• több Biztosított esetében a Biztosítottak egymásnak okozott kárait,

• azon károkat, ahol a jogszabálynál szigorúbb vagy fokozottabb felelôsség alapján áll fenn a helytállási kötelezettség,

• költségkeretek, kötelezô elôírások vagy pénzügyi szerzôdések túllépésével okozott károkat.

4. A Károsultnak kifizetett többletkár megtérítését követelheti a Biztosító a Biztosítottól, ha az a kármegelôzési vagy káreny- hítési kötelezettségeinek elmulasztása miatt következett be.

5. A jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje megegyezik az érintett biztosítási módozat (alapbiztosítás vagy kiegészítô üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítás) kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítés és az érintett felelôsségbiztosítás szerinti fedezetre.

6. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes általános felelôsségbiztosítással (alapbiztosítás) és kiegészítô üzemi baleseti és egyéb munkaadói felelôsségbiztosítással rendelkezik.

XV. SZOCIÁLIS- ÉS EGÉSZSÉGÜGYI ELLÁTÁS FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA (SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG KITERJESZTÉSE)

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei és a jelen záradékban foglaltak alapján a Biztosító megtéríti az egészségügyi szolgáltatást hatósági engedély birtokában, saját nevében folytató gazdálkodó szervezet végzett szolgáltatással összefüggô károkozás miatt, a szolgáltatást igénybe vevônél bekövetkezô személysérülés, és/vagy vagyoni károkat, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzôdés Biztosítottjának kell teljesítenie.

2. Jelen feltételek alapján a biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton és a kötvényen feltüntetett konkrét és engedélyezett tevékenység(ek)re vagy szakágazat(ok)ra terjed ki.

3. Egészségügyi szolgáltatásnak tekintenek a felek a biztosítási szerzôdés alapján azon tevékenységek összessége, amely az egészségügyi államigazgatási szerv által kiadott mûködési engedély birtokában vagy – törvényben meghatározott esetben – az egészségügyi államigazgatási szerv által történô nyilvántartásba vétel alapján végezhetô, nem orvosi, vagy szakorvosi vizsgálatra és kezelésre irányul. És amely az egyén egészségének megôrzése, továbbá a megbetegedések megelôzése, korai felismerése, megállapítása, gyógykezelése, életveszély elhárítása, a megbetegedés következtében kialakult állapot javítása vagy a további állapotromlás megelôzése céljából a beteg vizsgálatára és kezelésére, gondozására, ápolására, egészségügyi rehabilitációjára, a fájdalom és a szenvedés csökkentésére, továbbá a fentiek érdekében a beteg vizsgálati anyagainak feldol- gozására irányul; abban az esetben, ha:

• a Biztosított személyesen vagy alkalmazottai rendelkeznek az egészségügyi, illetve szociális szakképesítéssel, illetve a szakirányú szakképesítés megszerzéséhez szükséges képzésben részt vevô személyek, amennyiben az egészségügyi, illetve szociális tevékenységet szakirányú szakképesítéssel rendelkezô személy felügyelete mellett folytatják,

• megbízás alapján vagy a Biztosítottal munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személyek látják el.

4. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• orvosi ellátásokra, kezelésekre, beavatkozásokra,

• plasztikai sebészeti jellegû tevékenységre, amennyiben az orvosi tevékenységet igényel,

• természetgyógyászati és nem-konvencionális gyógyító tevékenységre,

• a vizsgálati készítmény klinikai vizsgálata során, illetve annak következményeként okozott károkra,

• a kizárólag pszichikai károsodásból adódó kártérítési igényekre.

5. Az általános szerzôdési feltételekben írtakon felül súlyos gondatlanságnak tekintik a felek amennyiben a biztosított tevé- kenységéhez nem álltak rendelkezésre a jogszabályban vagy egyéb kötelezô szakmai rendelkezésben elôírt személyi vagy tárgyi feltételek; ill. a kár a tevékenységre vonatkozó egészségügyi, egészségvédelmi elôírások megszegése miatt következett be. Ebben az esetben a Biztosító a Biztosított helyett kifizetett összeg megtérítését követelheti.

6. A biztosítási védelem területi hatálya: a biztosítás Magyarország területén okozott és ott is következett be, továbbá a magyar jog szabályai alapján érvényesített károk fedezetére vonatkozik.

7. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a szociális- és egészségügyi ellátás felelôsségbiztosítása záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

8. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes általános felelôsségbiztosítással (alapbiztosítás) és szolgáltatás felelôsségbiztosítással rendelkezik.

XVI. GYÓGYSZERTÁRAK ÉS GYÓGYSZERÉSZEK FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSA (SZOLGÁLTATÁS FELELŐSSÉG KITERJESZTÉSE)

1. A jelen megállapodás alkalmazásával, a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás feltételei és a jelen kiterjesztésben foglaltak alapján a Biztosító megtéríti az olyan személyi és/vagy vagyoni károkat, amelyeket a Biztosított gyógyszerészi minôségében, a vele szerzôdött ügyfelének okozott, és amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tartozik.

2. Jelen különös szerzôdési feltételek szempontjából biztosított:

• az 1994. évi LIV. tv. értelmében személyes gyógyszertár mûködtetési joggal rendelkezô gyógyszerész, és a biztosítási szerzôdésben név szerint megjelölt, a Szerzôdôvel munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló gyógyszerész és gyógyszerész-asszisztens,

• közalkalmazott gyógyszerész és gyógyszerész-asszisztens esetén Szerzôdô és egyben Biztosított az ôt munkaviszony keretében foglalkoztató munkáltató.

3. Amennyiben egy szakmai hibával okozati összefüggésben több káresemény következett be, akkor azokat – függetlenül a Károsultak számától – egy biztosítási eseménynek kell tekinteni.

4. Kizárások

A jelen fedezet kiterjesztésben Biztosító kockázatviselése nem terjed ki az alapbiztosítási kizárásokon és mentesüléseken túl:

• a gyógyászati segédeszközök gyártási, elkészítési hibájából eredô károk,

• a felsôfokú egészségügyi végzettséggel nem rendelkezô személy által természetgyógyászati és egyéb alternatív gyógyító tevékenységgel okozott károk,

• a nem egészségügyi intézmény alkalmazottjaként folytatott gyógyszerészi tevékenységgel okozott károk,

• a pszichikai károsodások.

5. Eltérô megállapodás hiányában a jelen kiegészítô záradék alapján fedezett károk káreseményenkénti kártérítési limitje meg- egyezik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosítás kártérítési limitjével, amely limit együttesen vonatkozik a kiegészítô szolgáltatás-felelôsségbiztosításra és a gyógyszertárak és gyógyszerészek felelôsségbiztosítása záradék szerinti fedezetre.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján értelmezett károk térítésére eltérô kártérítési limit (sublimit) is meghatározható.

6. A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes szolgáltatás felelôsség- biztosítással rendelkezik.

XVII. VEZETŐ TISZTSÉGVISELŐK KÁROKOZÁSÁNAK FEDEZETBE VONÁSA

A biztosítási szerzôdés egyéb feltételeinek változatlan érvényben hagyásával a Biztosító az alapbiztosítás vagy a kiegészítô felelôsség-biztosítások fedezete alapján megtéríti a Biztosított vezetô tisztségviselôjével szemben támasztott kárigényeket is, amelyekért a magyar jog szabályai szerint felelôs mert, az alapbiztosításban biztosított gazdálkodó szervezet vezetô tisztségviselôjeként e jogviszonyával összefüggésben harmadik személynek kárt okoz.

A Biztosító, jelen kiegészítô megállapodás alapján történô teljesítésének feltétele, hogy az alapbiztosítás (általános vagy kiegészítô módozatok feltételei) szerint biztosított gazdálkodó szervezet felelôsségbiztosítása alapján a Biztosító szolgáltatási kötelezettsége fennálljon.

A Biztosító káreseményenkénti kártérítési limitje együttesen vonatkozik a biztosított gazdálkodó szervezet és annak vezetô tisztségviselôje térítési kötelezettségére, amely együttesen nem haladhatja meg az érintett felelôsségbiztosítási módozat limitjét.

A jelen fedezet kiterjesztés érvényességének feltétele, hogy a Biztosított érvényes felelôsségbiztosítással ren- delkezzen.

A jelen fedezet kiterjesztés alapján sem minôsül biztosított eseménynek és a biztosító nem nyújt szolgáltatást a biztosított vállalkozás és a vezetô tisztségviselô(k) egymással szemben támasztott megtérítési igényére, abban az esetben sem, ha azt harmadik személynek okozott kár továbbhárítása, vagy a közrehatás megál- lapítása érdekében érvényesítik.