Közzétételek és piaci fegyelem
Közzétételek és piaci fegyelem
A befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről szóló (EU) 2019/2033 európai parlamenti és tanácsi rendelet hatodik része szerint
A 2022. DECEMBER 31-ÉN VÉGZŐDŐ ÉVRE VONATKOZÓAN
március 2023
TARTALOM
1.2. Besorolás és prudenciális követelmények 6
1.5. Kockázatkezelési célkitűzések és politikák 9
1.5.1. Kockázatkezelési keretrendszer 10
1.5.2. Kockázati nyilatkozat 10
1.6. Az irányító testület nyilatkozata 12
2.1.4. Egyéb irányítási funkciók 15
2.2. A munkaerő-felvételre vonatkozó politika 16
2.3. Az igazgatóság tagjai által betöltött igazgatósági tagságok száma 17
2.4. Sokszínűségre vonatkozó politika 18
2.5. A kockázatokkal kapcsolatos információáramlás a vezető testület felé 19
3.1. A szabályozói szavatoló tőke összetétele 21
3.2. A tőkeinstrumentumok fő jellemzői 23
3.3. A szabályozói szavatolótőke és a mérleg egyeztetése 24
4. Saját források Követelmények 26
4.1. Kezdeti tőkeszükséglet 26
4.2. Fix általános költségekre vonatkozó követelmény 26
4.3. K-tényezők követelménye 27
4.3.1. Kockázat az ügyfél számára 27
4.3.3. Kockázat a cégre nézve 30
4.3.4. K-Faktorok Követelmények Eredmények 32
4.5. Jelentési követelmények 34
4.6. Koncentrációs kockázati követelmények 35
4.7. Likviditási követelmény 36
5.7. Jogi és megfelelési kockázat 39
5.9. Viselkedési kockázat 40
6. Belső tőkemegfelelési és kockázatértékelési folyamat 41
9. Környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok 49
10. Függelék - Az IFR-re való konkrét hivatkozások 50
TÁBLÁZATOK JEGYZÉKE
1. táblázat: Cégengedélyezési információk (a 87(I)/2017. sz. törvény első függeléke alapján).. 5
2. táblázat: Küszöbérték-kritériumok 7
3. táblázat: Kockázati étvágyú területek 12
4. táblázat: Az Igazgatótanács tagjainak igazgatósági tagsága* 17
táblázat: A kockázatokról szóló információk áramlása az irányító szerv felé 20
6. táblázat: IF CC1.01 - A szabályozói szavatolótőke összetétele 2022. december 31-én 21
táblázat: EU IF CCA - A vállalkozás által kibocsátott saját eszközök fő jellemzői 23
8. táblázat: EU IFCC2 - A szabályozói szavatolótőke és az auditált pénzügyi kimutatások mérlegének egyeztetése
táblázat: Állandó általános költségekre vonatkozó követelmények 26
10. táblázat: Összes CMH (átlagos összegek) 28
11. táblázat: Összes COH (átlagos mennyiségek) 29
12. táblázat: Devizakockázati tőkekövetelmények 30
13. táblázat: K-tényezők eredményei 32
14. táblázat: Saját források 33
15. táblázat: Nagy expozíciós határértékek 35
16. táblázat: Likviditási követelmények 36
17. táblázat: Azon alkalmazottak javadalmazásának megoszlása, akiknek tevékenysége lényeges hatással van a Társaság kockázati profiljára.
18. táblázat: Javadalmazás megoszlása üzleti területenként 47
1. BEVEZETÉS
1.1. CIF információk
Az XTB Ltd-t (a továbbiakban: a "Társaság") 2011. november 14-én alapították a Ciprusi Köztársaságban, mint ΗΕ 296794 nyilvántartási számú zártkörűen működő korlátolt felelősségű társaságot, és ciprusi befektetési vállalkozásnak minősül. A Társaságot a Ciprusi Értékpapírtőzsdefelügyelet (a továbbiakban: CySEC) 2012. november 09-én a 169/12 számú CIF-engedéllyel engedélyezte pénzügyi szolgáltatások nyújtására.
Az alábbi táblázat a Társaság jelenlegi engedélyezési adatait mutatja be:
1. táblázat: Cégengedélyezési információk (a 87(I)/2017. sz. törvény első függeléke alapján)
Befektetési szolgáltatások és tevékenységek | Kiegészítő szolgáltatások | |||||||||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | 8 | 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | ||
Pénz ügyi eszk özök | 1 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | ✔ | - | - | - - - - - |
2 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | |||||
3 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | |||||
4 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | |||||
5 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | |||||
6 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | - | ||||
7 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | - | ||||
8 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | - | ||||
9 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | - | ||||
10 | ✔ | ✔ | ✔ | ✔ | - | - | - | - | ✔ | ✔ | - | - | ||||
11 | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | - | ||||
A Társaság a 87(I)/2017. sz. törvény első függelékének I. részével összhangban a következő
befektetési szolgáltatások nyújtására jogosult:
● Egy vagy több pénzügyi eszközzel kapcsolatos megbízások fogadása és továbbítása
● Megbízások végrehajtása az ügyfelek nevében
● Saját számlára történő kereskedés
● Portfóliókezelés
A Társaság a 87(I)/2017. sz. törvény első függeléke II. részének megfelelően jogosult a következő kiegészítő szolgáltatások nyújtására:
● Pénzügyi eszközök őrzése és kezelése az ügyfelek számlájára, beleértve a letétkezelést és a kapcsolódó szolgáltatásokat, mint például a készpénz/fedezetkezelés.
● Hitel vagy kölcsön nyújtása egy vagy több pénzügyi eszközhöz, amennyiben a hitelt vagy kölcsönt nyújtó vállalkozás részt vesz az ügyletben.
● Devizaváltási szolgáltatások, amennyiben ezek befektetési szolgáltatások nyújtásához kapcsolódnak.
A Társaság a 87(I)/2017. sz. törvény első mellékletének III. részével összhangban jogosult a fent említett befektetési és kiegészítő szolgáltatások nyújtására, az egyes szolgáltatásokra
alkalmazandó módon, az alábbi pénzügyi eszközök tekintetében:
● Átruházható értékpapírok
● Pénzpiaci eszközök
● Kollektív befektetési vállalkozások befektetési jegyei
● Opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más, értékpapírokra, devizákra, kamatlábak vagy hozamokra, illetve egyéb származtatott eszközökre, pénzügyi indexekre vagy pénzügyi intézkedésekre vonatkozó származtatott ügyletek, amelyeket fizikailag vagy készpénzben lehet teljesíteni.
● Opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más, árukra vonatkozó származtatott ügylet, amelyeket készpénzben kell teljesíteni, vagy amelyek valamelyik fél választása alapján készpénzben teljesíthetők (kivéve nemteljesítés vagy egyéb felmondási esemény miatt).
● opciók, határidős ügyletek, swap ügyletek és bármely más, árucikkekre vonatkozó, fizikailag teljesíthető származtatott ügylet, feltéve, hogy szabályozott piacon és/vagy MTF-en kereskednek velük.
● opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, forward ügyletek és bármely más, a III. rész
6. pontjában nem említett, nem kereskedelmi célú, árucikkekre vonatkozó, fizikailag teljesíthető származtatott ügylet, amelyek az egyéb származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkeznek, tekintettel többek között arra, hogy elismert elszámolóház on keresztül kerülnek-e elszámolásra és kiegyenlítésre, vagy rendszeres pótfedezeti felhívás hatálya alá tartoznak-e.
● A hitelkockázat átruházására szolgáló származtatott eszközök
● Pénzügyi különbözeti szerződések
● Opciók, határidős ügyletek, swapügyletek, határidős kamatláb-megállapodások és bármely más, éghajlati változókra, fuvardíjak, kibocsátási egységekre, inflációs rátákra vagy más hivatalos gazdasági statisztikákra vonatkozó származtatott szerződés, amelyeket készpénzben kell teljesíteni, vagy amelyek valamelyik fél választása szerint készpénzben teljesíthetők (kivéve nemteljesítés vagy más felmondási esemény miatt), valamint minden olyan egyéb származtatott ügylet, amely az e részben másként nem említett eszközökre, jogokra, kötelezettségekre, indexekre és intézkedésekre vonatkozik, és amely más származtatott pénzügyi eszközök jellemzőivel rendelkezik, tekintettel többek között arra, hogy szabályozott piacon vagy MTF-en kereskednek-e velük, elismert elszámolóházakon keresztül klíringelik és elszámolják-e őket, vagy rendszeres pótfedezeti felhívás hatálya alá tartoznak-e. A származtatott ügyletek nem tartoznak a származtatott pénzügyi eszközök közé.
1.2. Besorolás és prudenciális követelmények
A befektetési vállalkozásokról szóló (EU) 2019/2034 irányelv ("IFD") és a befektetési vállalkozásokról szóló (EU) 2019/2033 rendelet ("IFR") 2021. július 26-án lépett hatályba, és a befektetési vállalkozások új osztályozási rendszert vezettek be, amely a befektetési vállalkozások tevékenységén, rendszerszintű jelentőségén, méretén és összekapcsoltságán alapul. Minden befektetési vállalkozás az 1., 2. vagy 3. osztályba sorolt befektetési vállalkozás.
Az 1. osztályba tartozó befektetési vállalkozások a legnagyobb és legösszekapcsolt befektetési vállalkozások, amelyek kockázati profilja hasonló a jelentős hitelintézetekéhez, ennek megfelelően egyenlő elbánásban részesülnek a hitelintézetekkel az egyenlő versenyfeltételek értelmében, és teljes mértékben az 575/2013/EU rendelet ("CRR") hatálya alá tartoznak.)
A 2. és 3. osztályba sorolt befektetési vállalkozásokra volt a legnagyobb hatással az új
prudenciális keretrendszer bevezetése, mivel tőkekövetelményeikre, jelentéstételi követelményeikre és belső irányítási politikáikra az IFR/IFD rendelkezései vonatkoznak.
Azok a ciprusi befektetési vállalkozások ("CIF-ek"), amelyek az alábbi kritériumok mindegyikének megfelelnek, a 3. osztályba sorolt befektetési vállalkozásoknak minősülnek, míg ha az alábbi konkrét méret küszöbértékek bármelyikét túllépik, a 2. osztályba sorolják őket.
Táblázat: Küszöbérték-kritériumok
Ne m. | Metrikus | Küszöbértéke k |
1. | Kezelt vagyon | <1,2 milliárd euró |
2. | Kezelt ügyfélmegbízások - készpénzes ügyletek | < 100 millió euró naponta |
3. | Kezelt ügyfélmegbízások - származtatott ügyletek | <1 milliárd euró naponta |
4. | A vagyon megőrzése és kezelése | nulla |
5. | Ügyfelek pénze | nulla |
6. | Mérlegen belüli és kívüli mérlegfőösszeg | < 100 millió euró |
7. | Befektetési szolgáltatásokból és tevékenységekből származó teljes éves bruttó árbevétel | < 30 millió euró |
A fentieken túlmenően a Társaság a 2. osztályba tartozó befektetési vállalkozásnak minősül, mivel nem felel meg a fenti kritériumok mindegyikének, és mint ilyen, legalább a magasabb érték közötti szavatoló tőkét kell fenntartania:
A. Állandó minimális tőkekövetelmény
A Társaság állandó minimális tőkekövetelménye 750 ezer euró, mivel jogosult "saját számlás kereskedés" befektetési szolgáltatás nyújtására.
B. Fix rezsi költség
Az állandó általános költségekre vonatkozó követelményt az előző évi állandó költségek egynegyedének (¼-ének) megfelelően számítják ki (auditált adatok alapján).
C. K-Faktorok követelménye
A K-tényezők olyan mennyiségi mutatók, amelyek azt a kockázatot tükrözik, amelyet az IFR/IFD prudenciális rendszer kezelni kíván. Konkrétan a K-tényezők képletének alkalmazásából eredő tőkekövetelmény (az IFR 15. cikke szerint) az ügyfelekkel szembeni kockázat ("RtC"), a piaccal szembeni kockázat ("RtM") és a vállalkozással szembeni kockázat ("RtF") mutatóinak összege.
1.3. Alkalmazási terület
A közzétételi és piaci fegyelemről szóló jelentés (a továbbiakban: jelentés) egyedi (egyéni) alapon készül az IFR hatodik részében meghatározott közzétételi követelményekkel összhangban. A befektetési vállalkozásoknak közzé kell tenniük tőke forrásaikat, tőkekövetelményeiket, javadalmazási politikája, gyakorlatukat és irányítási normákat.
A jelentés kiindulópontja a Társaság pénzügyi kimutatásaiban használt pénzügyi információk, amelyek a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardokkal ("IFRS") összhangban készültek. Mivel a két dokumentum eltérő célokat szolgál, a közölt számadatok olyan különbségeket mutatnak, amelyek az IFR és az IFRS közötti alapvető fogalmak eltérésein alapulnak.
1.4. Szabályozási keret
A jelentés a befektetési vállalkozásokra vonatkozó, az Európai Parlament által elfogadott szabályozási rendszerrel, az IFR és az IFD, valamint a 165(I)/2021. számú, "A befektetési vállalkozások prudenciális felügyeletéről szóló 2021. évi törvény" ("Törvény") vonatkozó rendelkezéseivel összhangban készült. és a 97(I)/2021-es törvényt módosító 164(I)/2021-es törvény, "A tőkemegfeleléssel foglalkozó befektetési vállalkozásokról szóló 2021. évi törvény".
Az IFR meghatározza a szavatoló tőkére, a minimális tőke szintre, a koncentrációs kockázatra, a likviditási követelményekre és a tevékenység szintjére vonatkozó prudenciális követelményeket az uniós befektetési vállalkozások tekintetében. Az IFR továbbá jelentős változásokat vezetett be a befektetési vállalkozásokra alkalmazandó prudenciális szabályozási rendszerben, beleértve az új osztályozási rendszert, a módosított minimális induló tőkekövetelményt és a minimális tőkemutatókat, a tőkekövetelmények kiszámításának változásait, a jelentéstételi követelmények, a belső irányítási politikák, a K-Faktorok módszertanának és a likviditási követelményekkel, a nagykockázat-vállalásokkal és a konszolidációs követelményekkel kapcsolatos gyakorlatok bevezetését.
A szabályozási keret a következőkből áll:
• Alapvető prudenciális követelmény - A minimális tőke- és likviditási követelményekre terjed ki.
• Belső tőke- és likviditás-megfelelőség értékelése - Szabályozza a befektetési vállalkozás elszámoltathatóságát a szabályozó hatóság felé a tőke- és likviditás-megfelelőség tekintetében. Ha a szabályozó úgy ítéli meg, hogy a tőke nem elegendő, korrekciós követelményt szabhat ki a társaságra úgynevezett "SREP" formájában.
• Közzétételi követelmény - a prudenciális követelmények, a kockázatkezelésre és a javadalmazási politika elveire vonatkozó információk közzétételét írja elő.
A Társaság rendelkezik egy hivatalos, az igazgatóság által jóváhagyott politikával, amely részletezi az IFR hatodik részében meghatározott piaci közzétételi követelményeknek való teljes körű megfelelésre vonatkozó megközelítését.
A közzétételi követelményekre vonatkozó rendelkezéseket az IFR 46-53. cikkei tartalmazzák. Ezen túlmenően ezeket a közzétételeket a CIF külső könyvvizsgálóinak ellenőriznünk kell. A CIF felelős azért, hogy a külső könyvvizsgálói által végzett ellenőrzésről szóló jelentést benyújtsa a CySEC-nek. A Társaság a kockázatkezelési közzétételeit közzétette a honlapján. A lényegesség azon a kritériumon alapul, hogy az információ kihagyása vagy téves állítása valószínűleg megváltoztatná vagy befolyásolná az információra gazdasági döntések meghozatala céljából támaszkodó olvasó döntését. Amennyiben a Társaság egy közzétételt lényegtelennek ítélt, az nem került be a dokumentumba.
Frekvencia
A Társaság politikája az, hogy az előírt közzétételeket évente közzéteszi. A közzététel gyakoriságát felülvizsgálják, ha a tőkeszámítás, az üzleti struktúra vagy a szabályozói követelmények kiszámításához használt megközelítésben lényeges változás következik be.
A közzététel helye
A Társaság közzétételei és a piaci fegyelem a Társaság hivatalos weboldalain kerülnek közzétételre:
Ellenőrzés
A Társaság közzétételei belső felülvizsgálatnak és hitelesítésnek vannak alávetve, mielőtt jóváhagyásra az Igazgatóság elé kerülnének. A Társaság közzétételei az Igazgatóság által felülvizsgálatra és jóváhagyásra kerültek. Ezen túlmenően a javadalmazásról szóló közzétételt a kockázatkezelő is felülvizsgálta.
1.5. Kockázatkezelési célkitűzések és politikák
A hatékony kockázatkezelés biztosítása érdekében a Társaság a három védelmi vonal modelljét alkalmazza, világosan meghatározott szerepekkel és felelősségi körökkel.
Első védelmi vonal:
A vezetők felelősek a működési területükön belüli hatékony ellenőrzési keretrendszer kialakításáért, valamint valamennyi kockázat azonosításáért és ellenőrzéséért, hogy azok a szervezeti kockázatvállalási hajlandóságon belül működjenek, és teljes mértékben megfeleljenek a Társaság politikáinak és adott esetben a meghatározott küszöbértékeknek. Az első védelmi vonal korai figyelmeztető mechanizmusként működik a kockázatok vagy hibák azonosítására (vagy orvoslására).
Második védelmi vonal:
A kockázatkezelési funkció felelős azért, hogy megfelelő célokat és intézkedéseket javasoljon az igazgatóságnak a Társaság kockázati étvágyának meghatározására, valamint hogy kidolgozza az üzleti tevékenység ellenőrzéséhez szükséges politikákat, beleértve az átfogó keretrendszert, és hogy függetlenül figyelemmel kísérje a kockázati profilt, és szükség esetén további biztosítékokat nyújtson. A kockázatkezelési funkció a szakértelmét felhasználva keretrendszerekkel, eszközökkel és technikákkal segíti a vezetőséget feladatai teljesítésében, valamint központi koordinátorként működik a vállalati szintű kockázatok azonosítása és a kockázatok kezelésére vonatkozó ajánlások megtétele érdekében. A második védelmi vonal küldetésének szerves részét képezi a kockázati területek azonosítása, a nyomon követést igénylő helyzetek/tevékenységek felderítése, valamint a kockázatértékelés, a kockázatcsökkentés és a nyomon követés formalizálását szolgáló politikák kidolgozása.
Harmadik védelmi vonal:
A belső ellenőrzési funkcióból áll, amelynek feladata, hogy bizonyosságot nyújtson az
igazgatótanácsnak a belső ellenőrzési rendszerek kialakításának és működési hatékonyságának megfelelőségéről. A belső ellenőrzés helyszíni ellenőrzéseket/látogatásokat végez annak biztosítása érdekében, hogy az egyes funkciók feladatai megfelelően (azaz megbízhatóan, becsületesen és szakszerűen) teljesüljenek, valamint a Társaság vonatkozó politikáinak és eljárásainak felülvizsgálata. A belső ellenőrzés szorosan együttműködik mind az első, mind a második védelmi vonallal annak biztosítása érdekében, hogy megállapításait és ajánlásait figyelembe vegyék és adott esetben kövessék.
1.5.1. Kockázatkezelési keretrendszer
Egy folyamatosan változó kockázati környezetben működő vállalatnál a kockázatok hatékony kezelése erős kockázatkezelési kultúrát igényel. Ennek eredményeképpen a Társaság hatékony kockázatfelügyeleti struktúrát és a szükséges belső szervezeti kontrollokat hozott létre annak érdekében, hogy a Társaság a következőket tegye:
● A kockázatok megfelelő azonosítása és kezelése
● A szükséges politikák és eljárások kialakítása
● A vonatkozó határértékek megállapítása és nyomon követése, valamint
● Az alkalmazandó jogszabályoknak való megfelelés
Az igazgatótanács rendszeresen ülésezik, és a vezetőségtől friss információkat kap a kockázattal és a szabályozói tőkével kapcsolatos kérdésekről. Az Igazgatóság rendszeresen (legalább évente) felülvizsgálja a megfelelési, kockázatkezelési és belső ellenőrzési politikákkal, eljárásokkal és munkával kapcsolatos írásos jelentéseket, valamint a Társaság kockázatkezelési politikáit és eljárásait, ahogyan azokat a vezetőség végrehajtotta.
A Társaság üzleti tevékenysége során számos kockázattal szembesül, amelyek közül a legjelentősebbeket az alábbiakban ismertetjük. A Társaság három fő kockázattípust magában foglaló kockázattal szemben rendelkezik szabályozói tőkével: hitelkockázat, piaci kockázat és működési kockázat.
1.5.2. Kockázati nyilatkozat
A Társaság tevékenységei számos kockázatnak teszik ki, különösen hitelkockázatnak, piaci kockázatnak, működési kockázatnak, megfelelési kockázatnak, szabályozási kockázatnak, hírnévkockázatnak, csoportkockázatnak, stratégiai kockázatnak, likviditási kockázatnak, magatartási kockázatnak stb. A Társaság tevékenységein keresztül jelentős mértékben ki van téve a gazdaságoknak és a pénzügyi piacoknak.
A jelenlegi makrogazdasági és politikai bizonytalanságból (fokozott infláció, ukrán válság, éghajlati válság stb.) eredő kockázatok kezelése tekintetében a Társaság a következőket teszi a helyi önkormányzati iránymutatásokat, javítva a beszállási eljárásokat, és szorosan figyelemmel kísérve a tőke- és likviditási pozícióit.
Kockázati stratégia
A Társaság kockázati stratégiája az Igazgatóság felelőssége, amely kialakítja azt, és felelős a végrehajtás ellenőrzéséért. Ez a kockázatkezelési folyamatok és eljárások kidolgozásával, valamint a vállalt kockázatok és a kockázatkezelési keretrendszer hatékonyságának értékelésével valósul meg, tekintettel a Társaság üzleti modelljére. A Társaság kockázati stratégiájának egyik fontos jellemzője az Igazgatóság által meghatározott stratégiai és működési célokkal való összehangolás.
A Társaság stratégiai és üzleti terveinek végrehajtásából eredő kockázatokat rendszeresen elemzik, hogy biztosítsák a vonatkozó politikák, eljárások és rendszerek megfelelőségét.
A Társaság kockázati stratégiájának célja, hogy mind a felső vezetés, mind a munkavállalók számára általános kockázati keretet biztosítson a különböző kockázattípusok kezelésére, összhangban a Társaság általános kockázatkezelési és kockázatviselő képességével. A Társaság elismeri a kockázatkezelés fontosságát üzleti sikere szempontjából, ezért általános célja olyan hatékony kockázatkezelési politikák kialakítása, amelyek képesek a Társaság különböző kockázatoknak való kitettségének mérséklésére.
Kockázati étvágy
A kockázati étvágy az a kockázati szint és kockázattípus, amelyet egy vállalat képes és hajlandó vállalni a kitettségei és üzleti tevékenységei során, figyelembe véve üzleti célkitűzéseit és az érdekeltekkel szembeni kötelezettségeit. A kockázati étvágyat általában mennyiségi és minőségi eszközökkel egyaránt kifejezik, és figyelembe kell venni a szélsőséges feltételeket, eseményeket és kimeneteleket. A kockázatvállalási hajlandóságnak emellett tükröznie kell a nyereségre, a tőkére és a finanszírozásra/likviditásra gyakorolt potenciális hatást.
A Társaság alacsony kockázati hajlandósággal rendelkezik a befektetések, valamint az üzleti és működési tevékenységek irányítása tekintetében.
A Pénzügyi Stabilitási Tanács (FSB) szerint a megfelelő kockázati étvágy keretrendszernek (RAF) lehetővé kell tennie a kockázati cél, a kockázati étvágy, a kockázati limitek és a kockázati profil figyelembevételét az üzletágak és a jogi személyek esetében, valamint a csoport kontextusában.
A kockázati étvágy keretrendszerét úgy határozzák meg, mint azt az átfogó megközelítést, beleértve a politikákat, folyamatokat, ellenőrzéseket és rendszereket, amelyeken keresztül a kockázati étvágyat meghatározzák, kommunikálják és nyomon követik.
Tartalmaz továbbá egy kockázatvállalási hajlandósági nyilatkozatot, kockázati limiteket, valamint a RAF végrehajtását és nyomon követését felügyelő személyek szerepének és felelősségi körének felvázolását.
A RAF-nak figyelembe kell vennie a pénzügyi intézményt érintő lényeges kockázatokat, valamint az intézménynek a biztosítottakkal, betétesekkel, befektetőkkel és ügyfelekkel szembeni hírnevét érintő kockázatokat. A RAF összhangban van az intézmény stratégiájával.
A Társaság a kockázati étvágyát a befektetésekkel, valamint az üzleti és működési tevékenységek irányításával kapcsolatban értékeli, míg a Társaság kockázati étvágy nyilatkozatát a kockázatkezelő készíti el, és az Igazgatóság hagyja jóvá.
3. táblázat: Kockázati étvágyú területek
Indikátor | Normál 1 | Figyelmez tetés 2 | Limit 3 |
Minimális saját alapkövetelmény | ≥€885k | <€885k | €750k |
Saját tőke Tier 1 mutató4 | >100% | <75% | 56% |
AT1 tőkemutató4 | >125% | <100% | 75% |
Teljes tőkemegfelelési mutató4 | >150% | <125% | 100% |
Likvid eszközök | >€100k | <€100k | €86k |
Eszközök megtérülése | ≥5.00% | <5.00% | 0.00% |
Saját tőke megtérülése | ≥10.00 % | <10.00% | 5.00% |
Megjegyzések
1. A mutató szintje a Társaság kockázatvállalási hajlandóságának megfelelően az elfogadható határértékeken belül van.
2. A Társaságnak proaktív intézkedéseket kell tennie annak érdekében, hogy a mutató szintje az elfogadható határértékek felett maradjon.
3. A mutató szintje az elfogadható határértékek alá esik, és ezért a Társaságnak meg kell tennie a szükséges intézkedéseket annak érdekében, hogy az említett mutató szintje
visszaálljon az előre meghatározott normál szintre.
4. A 20(I)/2016. sz. törvény 18. paragrafusa szerinti kiegészítő szavatolótőke-követelményt és a 18,75%-os teljes tőkemegfelelési mutatóra vonatkozó kiegészítő követelményt a normál és a figyelmeztető küszöbértékeknél figyelembe vették.
A kockázati étvágy keretrendszert úgy alakították ki, hogy kapcsolatot teremtsen a hosszú távú stratégiai tervvel, a tőketervezéssel és a Társaság kockázatkezelési keretrendszerével. Az igazgatótanács hagyja jóvá a Társaság vállalati stratégiáját, üzleti terveit, költségvetését, hosszú távú tervét és az ICARA-t. A Társaság a Társaság politikáiban meghatározott kockázatcsökkentési technikákat alkalmaz annak biztosítására, hogy a kockázatokat a kockázati hajlandóságon belül kezelje.
1.5.3. Kockázati kultúra
A kockázati kultúra a Társaság kockázatkezelési keretrendszerének és eljárásainak kritikus eleme. A vezetőség a kockázattudatosságot és a kockázati kultúrát a Társaságon belül a hatékony kockázatkezelési folyamat fontos részének tekinti. Az etikus magatartás az erős kockázati kultúra kulcsfontosságú eleme, és ennek fontosságát a vezetés is folyamatosan hangsúlyozza.
A Társaság elkötelezett amellett, hogy az egész vállalaton belül erős kockázati kultúrát alakítson ki, amelyben mindenki tisztában van a személyesen kezelt kockázatokkal, és felhatalmazást és képesítést kap arra, hogy felelősséget vállaljon azokért. A Társaság olyan kultúrát alakít ki, amelyben minden egyes üzleti területet arra ösztönöznek, hogy kockázatalapú döntéseket hozzon, ugyanakkor tisztában van azzal, hogy mikor kell eszkalálni vagy tanácsot kérni.
1.6. Az irányító testület nyilatkozata
Az igazgatótanácsnak évente nyilatkoznia kell a Társaság kockázatkezelési keretrendszerének megfelelőségéről, és biztosítania kell, hogy a kockázatkezelési intézkedések, valamint a pénzügyi és belső ellenőrzési rendszerek összhangban legyenek a Társaság kockázati profiljával. A Társaság kockázatkezelési keretrendszerét úgy alakították ki, hogy azonosítsa, értékelje, mérsékelje és ellenőrizze az összes olyan kockázati forrást, amely jelentős hatással lehet a Társaság működésére. Az igazgatótanács úgy véli, hogy a Társaság méretének, kockázati profiljának és stratégiájának megfelelő rendszerekkel és ellenőrzésekkel rendelkezik, valamint megfelelő biztosítéki mechanizmusokkal, amelyek megfelelő erőforrásokkal és képzettséggel rendelkeznek a veszteségek elkerülése vagy minimalizálása érdekében. Az alábbi főbb mutatók és számadatok kölcsönhatása
a kockázati profil és a megadott kockázati tűréshatárok védett információnak minősülnek.
2. VÁLLALATIRÁNYÍTÁS
A Társaság kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszerei magukban foglalják a kockázatértékelést, a kockázatok kezelését vagy csökkentését, beleértve a kontrollfolyamatok, az információs és kommunikációs rendszerek, valamint a folyamatos hatékonyságuk nyomon követésére és felülvizsgálatára szolgáló folyamatok alkalmazását.
A kockázatkezelési és belső ellenőrzési rendszerek a Társaság működésébe ágyazódnak, és képesek gyorsan reagálni a változó üzleti kockázatokra, függetlenül attól, hogy azok a Társaságon belüli tényezőkből vagy az üzleti környezet változásaiból erednek.
2.1. Szervezeti felépítés
A Társaság legújabb szervezeti felépítése a következő:
Az említett struktúrán keresztül a Társaság szigorú belső irányítási keretet épít be. A szervezeti struktúra továbbá magában foglalja a különböző szervezeti és funkcionális jelentési vonalakat, valamint az azokban foglalt különböző szerepeket és felelősségi köröket, miközben elősegíti a Társaságnak a feladatok elkülönítésének elvének való megfelelést, és segít a Társaságon belüli esetleges összeférhetetlenségi helyzetek elkerülésében és ellenőrzésében.
A Társaság rendelkezik a Belső Működési Kézikönyvvel, amely meghatározza az igazgatótanács, a bizottságok, a felső vezetés és a Társaságot alkotó személyzet tevékenységeit, folyamatait, feladatait és felelősségét.
A Társaság továbbá megfelelő kockázatkezelési politikákat és eljárásokat vezet be és tart fenn, amelyek azonosítják a Társaság tevékenységeihez, folyamataihoz és rendszereihez kapcsolódó kockázatokat, és adott esetben meghatározzák a Társaság által tolerált kockázati szintet. A Társaság adott esetben hatékony intézkedéseket, folyamatokat és rendszereket alkalmaz, az adott kockázattűrési szint fényében.
2.1.1. Igazgatóság
2022. december 31-én az igazgatóság két ügyvezető igazgatóból és két nem ügyvezető igazgatóból áll.
Az igazgatótanács viseli a végső és átfogó felelősséget a befektetési vállalkozásért, és meghatározza, felügyeli és elszámoltatható az irányítási szabályok végrehajtásáért. Az igazgatótanács felelős annak biztosításáért, hogy a Társaság mindenkor megfeleljen a törvény szerinti kötelezettségeinek. Ennek során az igazgatóság jóváhagyja és rendszeresen felülvizsgálja a bevezetett politikák, intézkedések és eljárások hatékonyságát, miközben szükség esetén megfelelő intézkedéseket hoz a hiányosságok orvoslására.
Az igazgatótanács fő feladatai a következők:
1. Olyan döntéshozatali eljárások és szervezeti struktúra kialakítása, végrehajtása és fenntartása, amely egyértelműen és dokumentáltan meghatározza a jelentéstételi vonalakat, valamint a funkciók és felelősségi körök elosztását;
2. Xxxxx biztosítása, hogy az illetékes személyek tisztában legyenek a feladataik megfelelő ellátásához követendő eljárásokkal;
3. Megfelelő belső ellenőrzési mechanizmusok létrehozása, végrehajtása és fenntartása, amelyek célja a CIF minden szintjén a döntéseknek és eljárásoknak való megfelelés biztosítása;
4. A rájuk ruházott feladatok ellátásához szükséges készségekkel, ismeretekkel és szakértelemmel rendelkező személyzet alkalmazása;
5. Hatékony belső jelentéstételi és kommunikációs információk létrehozása, végrehajtása és fenntartása a CIF valamennyi érintett szintjén;
6. megfelelő és rendezett nyilvántartást vezetni üzleti tevékenységéről és belső szervezetéről; és
7. Xxxxx biztosítása, hogy az érintett személyek több funkció ellátása ne akadályozza és ne valószínűsítse, hogy az érintett személyek bármelyik funkciójukat megbízhatóan, becsületesen és szakszerűen lássák el.
Az Igazgatóság átfogó felelősséggel tartozik a Társaság kockázatkezelési keretrendszerének kialakításáért és felügyeletéért. Az igazgatótanács meggyőződött arról, hogy a pénzügyi ellenőrzések és a kockázatkezelési rendszerek szilárdak.
2.1.2. Kockázatkezelő
Az átfogó belső irányítási keretrendszer kialakítását követően meg kell jegyezni, hogy az igazgatóság kockázatkezelőt nevezett ki annak biztosítására, hogy a Társaság által vállalt valamennyi különböző típusú kockázat megfeleljen a törvénynek és a Társaság törvény szerinti kötelezettségeinek, valamint hogy a kockázatkezeléssel kapcsolatos valamennyi szükséges eljárás működjön és napi szinten működjön. A kockázatkezelő közvetlenül a Társaság felső vezetésének tartozik beszámolási kötelezettséggel.
A kockázatkezelő fő feladatai a következők:
1. A Társaság átfogó kockázatkezelési rendszerének kialakítása;
2. A törvény vonatkozó rendelkezéseinek betartása és végrehajtása;
3. Kockázatkezelési politikák és eljárások előkészítése;
4. Képzés nyújtása az érintett alkalmazottak és a felső vezetés számára a kockázattal kapcsolatos kérdésekben;
5. Elemezze a piacot és annak tendenciáit;
6. Értékelje az esetleges új szolgáltatások vagy tevékenységek bevezetésének hatását a Társaság kockázatkezelésére;
7. A tőkemegfelelés és a nagykockázati kitettségek felügyeletére vonatkozó intézkedések;
8. Írásos jelentések készítése az igazgatótanács számára, beleértve az ajánlásokat is;
9. Az ügyfél- és partnerlimitek figyelemmel kísérése;
10. A Társaságot érintő általános kockázatok azonosítása és kezelése;
11. Kockázatfigyelési és -mérési módszerek kidolgozása;
12. A Saját számlás kereskedési osztály teljesítményének és általános intézkedéseinek figyelemmel kísérése;
13. A Társaság ICARA-jának előkészítése és végrehajtása;
14. Stressztesztelési forgatókönyvek alkalmazása és az eredmények elemzése;
15. A likviditási kockázat és a piaci kockázat tekintetében a maximális limitre vonatkozó politika felülvizsgálata;
16. Határozza meg a likvid eszközöknek minősülő eszközöket;
17. Biztosítani kell, hogy a K-tényezőkre vonatkozó követelmény kiszámításához szükséges adatok mindenkor rendelkezésre álljanak; és
18. Az IFR hatodik része szerinti közzétételi követelmények teljesítése a Társaság kategorizálása alapján.
2.1.3. Bizottságok
A bizottságok létrehozása segíti a vezető testületeket felügyeleti funkciójuk ellátásában. A bizottságok az irányító testület egyes tagjainak speciális ismereteire és szakterületére támaszkodnak. Bár a bizottságoknak döntéseket kell előkészíteni és ajánlásokat kell tenniük a felügyeleti funkciót ellátó irányító testület számára, az irányító testület viseli az általános felelősséget.
A C487. számú körlevél szerint, ha a Társaság megfelel a törvény 26. szakasza (8) bekezdésének
a) pontja szerinti "jelentős CIF" meghatározásának, akkor köteles Kockázati, Javadalmazási és Jelölőbizottságot létrehozni. A Társaság nem tartozik a "jelentős CIF" meghatározásának hatálya alá, mivel az előző négy évben a mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli tételek átlaga nem érte el a 100 millió eurót. Ezért nem kell megfelelnie a fent említett további szabályozási követelményeknek.
A Társaság befektetési bizottságokat hozott létre. A bizottság azonban 2022-ben inaktív volt. A működés fokozását követően a Társaság gondoskodik e bizottságok aktiválásáról.
2.1.4. Egyéb irányítási funkciók Belső ellenőrzési funkció
A belső ellenőr a Társaság felső vezetésének és igazgatótanácsának tesz jelentést, és elkülönül és független a Társaság egyéb funkcióitól és tevékenységeitől. A belső ellenőr hozzáféréssel rendelkezik a Társaság helyiségeihez, rendszereihez, információihoz, személyi állományához és pénzügyi adataihoz. Az Igazgatóság biztosítja, hogy a belső ellenőr által elé terjesztett belső ellenőrzési kérdéseket figyelembe veszik, és az Igazgatóság értékelése és rangsorolása alapján megfelelő intézkedéseket tesznek. Ezen túlmenően a bizottság tagjainak képzettségének megfelelő tudományos háttérrel, a tőkepiacok és a pénzügyi szolgáltatási ágazat széleskörű ismeretével és azzal kapcsolatos kitettséggel, valamint a Társaságra vonatkozó jogi keret magas szintű ismeretével és megértésével kell járnia.
Megfelelőségi funkció
A Társaság szabályozási kötelezettségeinek megfelelően és a Társaság belső irányítási keretrendszerének kiegészítése céljából az Igazgatótanács a megfelelési kockázatok kezelése érdekében létrehozta a megfelelési funkciót. Az Igazgatóság továbbá kinevezte a megfelelőségi tisztviselőt (a "CO"), aki a befektetési vállalkozás egészére kiterjedően felel ezért a funkcióért. Konkrétabban, a felügyelő felelős azért, hogy megfelelő politikákat és eljárásokat hozzon létre, hajtson végre és tartson fenn, amelyek célja a Társaság kötelezettségei teljesítésének elmulasztásával kapcsolatos kockázatok felderítése, az ilyen kockázatok minimalizálását célzó megfelelő intézkedések és eljárások bevezetése, valamint annak lehetővé tétele, hogy az illetékes hatóságok hatékonyan gyakorolhassák hatásköreiket. A megfelelési funkciónak, a politikáknak és eljárásoknak meg kell felelniük a (EU) 2017/565 felhatalmazáson alapuló bizottsági rendelet
22. cikkének és az ESMA megfelelési funkcióról szóló iránymutatásainak is.
A megfelelőségi tisztviselő független, és közvetlenül a Társaság felső vezetésének tartozik beszámolási kötelezettséggel, ugyanakkor rendelkezik a szükséges hatáskörrel, erőforrásokkal, szakértelemmel és hozzáféréssel az összes releváns információhoz. A megfelelőségi funkcióban dolgozó munkatársak megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek a megfelelőséggel és a vonatkozó eljárásokkal kapcsolatban, és rendszeres képzésben részesülnek.
Pénzmosás elleni megfelelőségi tisztviselő
Az Igazgatóság fenntart egy személyt a Társaság pénzmosás elleni megfelelőségi tisztviselőjének (a továbbiakban: "AMLCO") pozíciójára, akinek a Társaság alkalmazottai jelentik a pénzmosással és terrorizmus finanszírozásával kapcsolatos tranzakciókról szerzett ismereteiket vagy gyanújukat. Az AMLCO a Társaság magasabb hierarchiaszintjeihez/rétegéhez tartozik, így rendelkezik a szükséges hatáskörrel. Az AMLCO vezeti a Társaság pénzmosás elleni megfelelőségi eljárásait és folyamatait, és beszámol a Társaság felső vezetésének és igazgatótanácsának.
2.2. A munkaerő-felvételre vonatkozó politika
Az igazgatótanácsi tagok felvétele a technikai képességek és a kompetenciák értékelését is magában foglalja, a vállalat vezetői keretrendszerével összevetve. Az igazgatótanács tagjai megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal rendelkeznek feladataik ellátásához. Az igazgatótanács általános összetétele a tapasztalatok kellően széles skáláját tükrözi ahhoz, hogy képes legyen megérteni a CIF tevékenységeit, beleértve a fő kockázatokat is, hogy biztosítsa a Társaság megbízható és körültekintő irányítását, valamint megfelelő ismeretekkel rendelkezik a CIF működését szabályozó jogi keretről.
Igazgatótanács felvétele
A CIF irányítását legalább két, az alábbi követelményeknek megfelelő személynek kell ellátnia:
1. Az igazgatótanács tagjainak mindenkor kellően jó hírnévvel és elegendő számú taggal kell rendelkezniük;
a feladataik ellátásához szükséges ismeretek, készségek és tapasztalatok. Az
igazgatótanács általános összetételének megfelelően tükröznie kell az igazgatótanács tapasztalatait.
2. Az igazgatótanács valamennyi tagjának elegendő időt kell szánnia a Társaságban betöltött feladatainak ellátására;
3. Az igazgatótanács egyidejűleg egy tagjának betölthető igazgatósági tisztségeinek számát az egyéni körülmények, valamint az alábbiak jellegének, nagyságrendjének és összetettségének figyelembevételével kell meghatározni. a Társaság tevékenységének. Hacsak nem a Köztársaságot képviselik, a mérete, belső szervezete, valamint tevékenységeinek jellege, terjedelme és összetettsége szempontjából jelentős CIF
igazgatósági tagjai nem tölthetnek be egyidejűleg több mint egy igazgatósági tisztséget az alábbi kombinációk közül:
o egy ügyvezető igazgatói tisztség két nem ügyvezető igazgatói tisztséggel;
o négy nem ügyvezető igazgatói tisztség.
4. A fenti alszakasz alkalmazásában a következők egyetlen igazgatói tisztségnek számítanak:
a) Ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségek;
b) Ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségek:
i. olyan intézmények, amelyek ugyanannak az intézményvédelmi
rendszernek a tagjai, feltéve, hogy a CRR 113. cikkének (7) bekezdésében meghatározott feltételek teljesülnek; vagy
ii. olyan vállalkozások (beleértve a nem pénzügyi vállalkozásokat is), amelyekben a CIF minősített részesedéssel rendelkezik.
5. Az olyan szervezetekben betöltött igazgatói tisztségek, amelyek nem elsősorban kereskedelmi célokat követnek, nem számítanak bele az előző alszakasz alkalmazásában;
6. A Bizottság engedélyezheti, hogy az igazgatótanács tagjai további, nem ügyvezető igazgatói tisztségeket töltenek be;
7. Az Igazgató Tanácsnak együttesen megfelelő ismeretekkel, készségekkel és tapasztalattal kell rendelkeznie ahhoz, hogy képes legyen megérteni a Társaság tevékenységét, beleértve a főbb kockázatokat; és
8. Az Igazgatótanács minden tagja becsületesen, feddhetetlenül és függetlenül jár el, hogy szükség esetén hatékonyan értékelje és megkérdőjelezi a felső vezetés döntéseit, valamint hogy hatékonyan felügyelje és ellenőrizze a vezetés döntéshozatalát.
Az igazgatótanács elnöke nem tölthet be egyidejűleg vezérigazgatói feladatokat a Társaságon belül, kivéve, ha a Társaság ezt indokolja és a CySEC jóváhagyja.
2.3. Az igazgatóság tagjai által betöltött igazgatósági tagságok száma
Az alábbi táblázat a Társaság vezető testületének tagjai által betöltött igazgatósági tagságok számát mutatja be, beleértve az XTB Limitedet és az ugyanahhoz a csoporthoz tartozó egyéb társaságokat is, 2022. december 31-én. Az olyan szervezetekben betöltött igazgatói tisztségeket, amelyek nem elsősorban kereskedelmi célokat követnek, mint például a nonprofit vagy jótékonysági szervezetek, nem veszik figyelembe az alábbi táblázat alkalmazásában.
4. táblázat: Az Igazgatótanács tagjainak igazgatósági tagsága*
Igazgató | Funkció | Ügyvezető igazgatói tisztségek száma | Nem ügyvezető igazgatói tisztségek száma |
Xxxxxxx Xxxxxxxx asszony | Ügyvezető igazgató | 1 | - |
Xxxxxx Xxxxxxxxxxx** | Ügyvezető igazgató | 1 | 2 |
Xxxxxxx Xxxxxxx úr | Nem ügyvezető igazgató | - | 4 |
Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxx asszony | Nem ügyvezető igazgató | - | 2 |
* A táblázatban szereplő információk kizárólag a Társaság igazgatóinak nyilatkozatain alapulnak.
** 2022. szeptember 16-án nevezték ki a 2022. június 21-én lemondott Xxxxxx Xxxxxxx helyére.
A fentiek alkalmazásában az ugyanazon csoporton belül betöltött ügyvezető vagy nem ügyvezető igazgatói tisztségek egyetlen igazgatói tisztségnek számítanak.
2.4. A sokszínűségre vonatkozó politika
A vállalat elkötelezett a sokszínű és befogadó munkahelyek támogatása mellett minden szinten, amelyek tükrözik azokat a közösségeket, amelyekben a vállalat tevékenykedik. A sokféleséget a legtágabb értelemben közelíti meg, felismerve, hogy a sikeres vállalkozások akkor virágoznak, ha a sokféleséget beépítik üzleti stratégiájukba, és a szervezet minden szintjén fejlesztik a
tehetségeket.
E célból a Társaság különböző szempontokat vesz figyelembe, mint például a széles körű iparági tapasztalat, a tudás, a függetlenség, a nem, a kor, a kulturális és oktatási háttér az igazgatósági tagok kinevezésekor.
A Társaság célkitűzései a következők:
1. Hogy mindenkor olyan alkalmazottakkal rendelkezzen, akiknek képességei, képzettsége, szakmai tapasztalata, jó hírneve és elérhetősége megfelel a munkakörnek és a Társaság fejlődésének;
2. A vezető testületben a sokszínűséget elősegítő politika végrehajtása a tagok sokszínűségének előmozdítása és a nemi, életkori stb. alapon történő megkülönböztetésmentesség biztosítása érdekében a vezető testületbe és a felügyelő testületbe való bekerülés, valamint a kulcsfontosságú funkciókat betöltő személyek felvétele és előléptetése során;
3. Saját költségén a tagok és a kulcspozíciót betöltők számára olyan képzést biztosít, amely a Társaság beavatási és képzési politikája alapján alkalmasnak vagy megfelelőnek bizonyul a feladataik ellátásához és a csapatépítéshez.
4. Biztosítani, hogy a Társaság belső szabályozásait, különösen az etikai kódexet és az összeférhetetlenségek megelőzésére, bejelentésére és rendezésére vonatkozó szabályokat teljes mértékben megértsék és betartsák.
A Társaság biztosítja továbbá, hogy a kiválasztási folyamat során figyelembe veszik az alábbi sokszínűségi szempontokat, mint például:
1. Képzettségi és szakmai háttér: a sokszínű vezető testületnek a pénzügyi szolgáltatási ágazathoz kapcsolódó különböző háttérrel rendelkező tagokból kell állnia.
2. Nemek: a sokszínű vezető testületnek különböző nemű tagokból kell állnia.
3. Életkor: a sokszínű vezető testületnek különböző korú tagokból kell állnia.
4. Földrajzi származás: olyan irányító testület, amely tagjainak földrajzi származását tekintve sokszínű. Ez biztosítja, hogy a vezető testület együttesen megfelelő ismeretekkel rendelkezik a Társaság által érintett területek kultúrájáról, piaci sajátosságairól és jogi kereteiről.
A fenti célok vezérlik a tagok és a kulcsfunkciót betöltők kiválasztását és alkalmasságának értékelését.
Annak érdekében, hogy a vezetői pozíciókba és a kulcspozíciókat betöltő munkatársakra megfelelően sokszínű jelöltállomány álljon rendelkezésre, a Társaság alkalmazza ezt a sokszínűségi politikát, amely magában foglalja a karriertervezés szempontjait és a különböző nemű munkatársakkal szembeni egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget biztosító intézkedéseket. Az ilyen intézkedéseknek ki kell terjedniük arra, hogy a nemek közötti megfelelő.
A képviseletet figyelembe veszik a vezetői pozíciókba való kiválasztáskor vagy a vezetői képzés során is.
Továbbá a vezető testület sokszínű összetételének támogatása érdekében a Társaság olyan politikákat alkalmaz, amely biztosítja, hogy nemi, faji, bőrszín, etnikai vagy társadalmi származás, genetikai jellemzők, vallás vagy meggyőződés, nemzeti kisebbséghez tartozás, vagyoni helyzet, születés, fogyatékosság, életkor vagy szexuális irányultság alapján ne történjen megkülönböztetés.
Ezért a Társaság biztosítja, hogy a kiválasztási folyamat során a sokféleség minden szempontját figyelembe veszik, valamint egyenlő bánásmódot és esélyegyenlőséget biztosítanak a különböző nemű, korú stb. alkalmazottak számára.
A Társaság biztosítja, hogy az irányító testület megfelelő legyen, megfelelő számú és összetételű taggal rendelkezzen, és megfelelő időtartamra legyen kinevezve. Az újbóli kinevezésre csak a tag legutóbbi ciklusban megfigyelt teljesítményére vonatkozó értékelés eredményének figyelembevétele után kerül sor.
A munkavállalók által választott és a munkavállalókat képviselő tagok sérelme nélkül a Társaság biztosítja, hogy a vezető testület meghatározza és kiválasztja a képzett és tapasztalt tagokat, és gondoskodik a vezető testület megfelelő utódlási tervéről, amely összhangban van a vezető testület összetételére, kinevezésére vagy utódlására vonatkozó valamennyi jogi követelménnyel. A részvényesek azon jogának sérelme nélkül, hogy a vezető testület valamennyi tagját egyidejűleg nevezzék ki és váltsák le, a vezető testület a tagok utódlási tervének kialakításakor biztosítja a döntéshozatal folyamatosságát, és lehetőség szerint megakadályozza, hogy túl sok tagot kelljen egyidejűleg leváltani. Az utódlási terv meghatározza a Társaság terveit, politikáit és eljárásait a vezető testület tagjainak hirtelen vagy váratlan távolléte vagy távozása esetére, beleértve a vonatkozó átmeneti intézkedéseket is.
A sokszínűségi célkitűzések meghatározásakor a Társaságnak figyelembe kell vennie az illetékes hatóságok, az EBA vagy más releváns nemzetközi testületek vagy szervezetek által közzétett sokszínűségi benchmarking eredményeket.
2.5. A kockázatokkal kapcsolatos információáramlás a vezető testület felé
A kockázati információk közvetlenül az igazgatósághoz jutnak el az üzleti részlegektől és az ellenőrzési funkcióktól. Az igazgatótanács biztosítja, hogy gyakran, de legalább évente írásos jelentéseket kapjon a belső ellenőrzés, a megfelelés, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása és a kockázatkezelés kérdéseiről, és jóváhagyja a Társaság ICARA jelentését az alábbi táblázatban foglaltak szerint:
táblázat: A kockázatokról szóló információk áramlása az irányító szerv felé
Ne m. | Jelentés neve | A jelentés tulajdonosa | Címzett | Frekvencia |
1 | A kockázatkezelő jelentése | Kockázatkezelő | Vezetőség, igazgatótanács , CySEC | Évente |
2 | 165-01-es nyomtatvány | Kockázatkezelő | Vezetőség, igazgatótanács , CySEC | Negyedévente |
3 | ICARA-jelentés | Kockázatkezelő | Vezetőség, igazgatótanács | Évente |
4 | Kockázatkezelő | Vezetőség, igazgatótanács | Évente | |
5 | Kockázati nyilvántartás | Kockázatkezelő | Vezetőség, igazgatótanács | Évente |
6 | Megfelelőségi jelentés | Megfelelőségi tisztviselő | Vezetőség, igazgatótanács , CySEC | Évente |
7 | Belső ellenőrzési jelentés | Belső ellenőr | Vezetőség, igazgatótanács , CySEC | Évente |
8 | Pénzmosás elleni jelentés (AMLCO) | Pénzmosás elleni megfelelőségi tisztviselő | Vezetőség, igazgatótanács , CySEC | Évente |
9 | Auditált pénzügyi kimutatások | Külső könyvvizsgáló | Felsőbb vezetés, Igazgatóság, CySEC | Évente |
10 | 165-03. számú "Prudenciáli s felügyeleti információk " formanyomt atvány | Kockázatkezelő | Vezetőség, igazgatótanács , CySEC | Évente |
11 | 20-01-es nyomtatvány (helyreállítási terv)* | Kockázatkezelő | Vezetőség, igazgatótanács , CySEC | Kétévente |
12 | Felbontási sablonok (XBRL) | Kockázatkezelő | Felső vezetés, Igazgatóság, Szanálási Hatóság (CBC) | Évente |
*CIF-ek, amelyek a DI20-01 irányelv szerinti helyreállítási terveik elkészítése céljából egyszerűsített kötelezettségek hatálya alá tartoznak
A Társaság továbbá úgy véli, hogy a kockázatkezelési folyamatok és politikák a legfontosabbak a hatékony és eredményes működés szempontjából. A folyamatokat évente vagy szükség esetén felülvizsgálják és frissítik.
3. SAJÁT PÉNZESZKÖZÖK
A szavatolótőke (más néven tőkeforrások) a szabályozói tőke azon típusa és szintje, amelyet a Társaságnak a veszteségek elviselésének lehetővé tétele érdekében tartania kell.
A tárgyévben a Társaság elsődleges célja a tőkekezelés tekintetében annak biztosítása volt, hogy a szavatolótőkére vonatkozóan megfeleljen a kiszabott tőkekövetelményeknek, és hogy a Társaság egészséges tőkemegfelelési mutatókat tartson fenn üzleti tevékenységének támogatása érdekében.
A fentieken túlmenően a Társaságnak mint 2. osztályú befektetési vállalkozásnak mindenkor legalább az alábbiak közül a legmagasabb összegű szavatolótőkével kell rendelkeznie:
● Kezdeti minimumkövetelmény,
● Fix általános költségek követelményei, és
● K-Faktorok követelmény.
A Társaság a tárgyév során végig kezelte tőkeszerkezetét, és a gazdasági és üzleti feltételek változásainak, valamint a tevékenységei kockázati jellemzőinek fényében kiigazította azt.
3.1. A szabályozói szavatolótőke összetétele
A Társaság az IFR 49. cikkének megfelelően közzéteszi a szavatolótőkére vonatkozó információkat.
Az alábbi információk a Társaság által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok (CET1), kiegészítő elsődleges tőkeinstrumentumok (AT1) és másodlagos tőkeinstrumentumok (T2), valamint a szavatolótőkére alkalmazott levonások teljes körű egyeztetését tartalmazzák. A Társaság szabályozói tőkéje teljes egészében CET1 tőkéből áll, míg AT1 vagy T2 tőkét nem bocsátott ki.
A Társaság szavatolótőkéjének összetételét, amely az EU IF CC2 táblázat megfelelő sorainak kereszthivatkozásaival van összevetve, az alábbiakban mutatjuk be:
6. táblázat: IF CC1.01 - A szabályozói szavatolótőke összetétele 2022. december 31-én
Elsődleges alapvető tőke (CET1): eszközök és tartalékok | Összegek €'000 | Forrás az auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg hivatkozási számain/betűin alapuló forrás (EU IF CC2) | |
1 | SAJÁT PÉNZESZKÖZÖK | 1,590 | N/A |
2 | 1. XXXXXX XXXX | 0,000 | X/X |
3 | TÖRZSBETÉTI TŐKE (TIER 1) | 1,590 | N/A |
4 | Teljesen befizetett tőkeeszközök | 6 | 1 (Saját tőke) |
5 | Részvénytőke | 1,653 | 2 (Saját tőke) |
6 | Felhalmozott eredmény | 26 | 3 (Saját tőke) |
7 | Felhalmozott egyéb átfogó jövedelem | N/A | |
8 | Egyéb tartalékok | N/A | |
9 | A CET1 tőkében elismert kisebbségi részesedés | N/A | |
10 | A CET1 prudenciális szűrők miatti kiigazításai | N/A | |
11 | Egyéb alapok | N/A | |
12 | (-)A KÖZÖS TŐKE 1. SZINTJÉNEK ÖSSZES LEVONÁSA | N/A | |
13 | (-) Saját CET1 eszközök | N/A | |
14 | (-) CET1-eszközök közvetlen birtoklása | N/A | |
15 | (-) CET1-eszközök közvetett birtoklása | N/A | |
16 | (-) CET1 instrumentumok szintetikus állományai | N/A | |
17 | (-) A folyó pénzügyi év veszteségei | N/A | |
18 | (-) Goodwill | N/A | |
19 | (-) Egyéb immateriális javak | N/A | |
20 | (-) Olyan halasztott adókövetelések, amelyek a jövőbeni nyereségességen alapulnak, és nem átmeneti a kapcsolódó adókötelezettségekkel csökkentett különbözetek | N/A | |
21 | (-) A szavatolótőke 15%-át meghaladó, pénzügyi szektoron kívüli befolyásoló részesedés | N/A | |
22 | (-) A szavatolótőkéjének 60%-át meghaladó, a pénzügyi szektoron kívüli vállalkozásokban fennálló összes befolyásoló részesedés | N/A | |
23 | (-) olyan pénzügyi szektorbeli szervezetek CET1 eszközei, amelyekben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel | N/A | |
24 | (-) olyan pénzügyi szektorbeli szervezetek CET1- eszközei, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik | N/A | |
25 | (-)Meghatározott juttatású nyugdíjalapok eszközei | N/A | |
26 | (-) Egyéb levonások | N/A | |
27 | CET1: Egyéb tőkeelemek, levonások és kiigazítások* | (95) | 1 (eszközök) |
28 | KIEGÉSZÍTŐ ELSŐDLEGES ALAPVETŐ TŐKE | N/A | |
29 | Teljesen befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok | N/A | |
30 | Részvénytőke | N/A | |
31 | (-) A KIEGÉSZÍTŐ 1. MEGHATÁROZÁSI SZINT ÖSSZES LEVONÁSA | N/A | |
32 | (-) Saját AT1 eszközök | N/A | |
33 | (-) AT1-eszközök közvetlen állománya | N/A | |
34 | (-) AT1 eszközök közvetett birtoklása | N/A | |
35 | (-) AT1 eszközök szintetikus állománya | N/A |
36 | (-) Pénzügyi szektorbeli szervezetek AT1 instrumentumai, amennyiben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetés | N/A | |
37 | (-) olyan pénzügyi szektorbeli szervezetek AT1- eszközei, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik | N/A | |
38 | (-) Egyéb levonások | N/A | |
39 | Kiegészítő Tier 1: Egyéb tőkeelemek, levonások és kiigazítások | N/A | |
40 | TIER 2 TŐKE | N/A | |
41 | Teljesen befizetett, közvetlenül kibocsátott tőkeinstrumentumok | N/A | |
42 | Részvénytőke | N/A | |
43 | (-) A 2. MEGHATÁROZÁSI SZINT ÖSSZES LEVONÁSA | N/A | |
44 | (-) Saját T2 eszközök | N/A | |
45 | (-) T2 eszközök közvetlen birtoklása | N/A | |
46 | (-) T2 eszközök közvetett birtoklása | N/A | |
47 | (-) T2 instrumentumok szintetikus állományai | N/A | |
48 | (-) olyan pénzügyi szektorbeli szervezetek T2 instrumentumai, amelyekben az intézmény nem rendelkezik jelentős befektetéssel | N/A | |
49 | (-) olyan pénzügyi szektorbeli szervezetek T2 eszközei, amelyekben az intézmény jelentős befektetéssel rendelkezik | N/A | |
50 | Tier 2: Egyéb tőkeelemek, levonások és kiigazítások | N/A | |
*A C334. számú körlevél szerint a CIF-eknek le kell vonniuk a DI87-07 irányelv (az ICF működése) 11. paragrafusának (6) bekezdése szerint kiszámított 3 ezreléknyi kiegészítő készpénzpuffert az ügyfeleik előző évi elfogadható pénzeszközeiből és pénzügyi eszközeiből.
3.2. A tőkeinstrumentumok fő jellemzői
A Társaságnak közzé kell tennie az IFR 49. cikkének b) pontja szerint kibocsátott CET1 és AT1 eszközök, valamint a Tier 2 eszközök főbb jellemzőit. Ezért a Társaság tőkeinstrumentumainak főbb jellemzőit az alábbiakban ismertetjük:
7. táblázat: EU IF CCA - A vállalkozás által kibocsátott saját eszközök fő jellemzői
Ne m | Tétel | CET1 tőke |
1 | Kibocsátó | XTB Limited |
2 | Egyedi azonosító (pl. CUSIP, ISIN vagy Bloomberg azonosító zártkörű elhelyezés esetén) | 259400HM2TR4U3LF5D43 |
3 | Nyilvános vagy zártkörű forgalomba hozatal | Privát |
4 | Az okiratra irányadó jog(ok) | Ciprusi társasági törvény |
5 | Műszer típusa (a típusokat az egyes joghatóságok határozzák meg) | Törzsrészvények |
6 | A szabályozói tőkében elismert összeg (millió valutában, a legutóbbi jelentési időpontban) | €1.659 |
7 | Az eszköz névleges összege | €1,659k |
8 | Kibocsátási ár | €1 |
9 | Visszavásárlási ár | N/A |
10 | Számviteli besorolás | Saját tőke |
11 | A kibocsátás eredeti időpontja | 06/06/2018 |
12 | Örökös vagy keltezett | Örökös |
13 | Eredeti lejárat | Nincs lejárat |
14 | Kibocsátói lehívás előzetes felügyeleti jóváhagyáshoz kötött | N/A |
15 | Választható lehívási időpont, feltételes lehívási időpontok és a visszaváltás összege | N/A |
16 | Adott esetben a későbbi lehívási dátumok | N/A |
Kuponok / osztalékok | ||
17 | Fix vagy változó osztalék/kupon | Lebegő |
18 | A kamatláb és bármely kapcsolódó index | N/A |
19 | Osztalékdugó megléte | Nem |
20 | Teljesen diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az időzítés tekintetében) | N/A |
21 | Teljesen diszkrecionális, részben diszkrecionális vagy kötelező (az összeg tekintetében) | N/A |
22 | A visszavásárlásra való ösztönzés vagy más ösztönző megléte | Nem |
23 | Nem kumulatív vagy kumulatív | Nem kumulatív |
24 | Átváltható vagy nem átváltható | Nem átváltható |
25 | Ha átalakítható, az átváltás kiváltó oka(i) | N/A |
26 | Ha átalakítható, részben vagy egészben | N/A |
27 | Ha átváltható, átváltási arány | N/A |
28 | Ha átváltható, kötelező vagy választható átváltás | N/A |
29 | Ha átváltható, adja meg az instrumentum típusát, amely átváltható a következőkre | N/A |
30 | Ha átváltható, adja meg az eszköz kibocsátóját, amelyre átváltozik. | N/A |
31 | Leírási jellemzők | N/A |
32 | Ha leírás, a leírás kiváltó oka(i) | N/A |
33 | Teljes vagy részleges leírás esetén | N/A |
34 | Ha leírás, végleges vagy ideiglenes | N/A |
35 | Ideiglenes leírás esetén a leírási mechanizmus leírása | N/A |
36 | Nem megfelelő átadott funkciók | N/A |
37 | Ha igen, adja meg a nem megfelelő jellemzőket | N/A |
38 | Link az eszköz teljes feltételrendszeréhez (útbaigazítás) | N/A |
3.3. A szabályozói szavatolótőke és a mérleg egyeztetése
A Társaság az auditált pénzügyi kimutatásaiban szereplő mérleget teszi közzé az év végi közzétételekhez. A 2022. december 31-i állapot szerint a Társaság eszközeinek és kötelezettségeinek, valamint a szabályozói szavatolótőkének az egyeztetését az alábbi táblázat mutatja be:
8. táblázat: EU IFCC2 - A szabályozói szavatolótőke és az auditált pénzügyi kimutatások mérlegének egyeztetése
Ne m. | Tétel | A közzétett/auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg €'000 | Kereszthivatkozás az EU IF CC1- re |
Eszközök - eszközosztályok szerinti bontás a közzétett/auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg szerint. | |||
1 | Befektetők kártalanítási alapja | 85 | Ref. 27 |
2 | Ingatlanok, gépek és berendezések | 3 | N/A |
3 | Használati joggal rendelkező eszközök | 59 | N/A |
4 | Kereskedelmi és egyéb követelések | 311 | N/A |
5 | Visszatérítendő adók | 3 | N/A |
6 | Készpénz és készpénz- egyenértékesek | 1,433 | N/A |
Összes eszköz | 1,895 | N/A | |
Kötelezettségek - a közzétett/auditált pénzügyi kimutatásokban szereplő mérleg szerinti kötelezettségcsoportok szerinti bontás. | |||
1 | Pénzügyi lízingből eredő kötelezettségek | 59 | N/A |
2 | Kereskedelmi és egyéb kötelezettségek | 150 | N/A |
Kötelezettségek összesen | 209 | N/A | |
Saját tőke85 | |||
1 | Részvénytőke | 6 | Ref. 4 |
0 | Xxxxxxxxxxxx | 0,000 | Xxx. 5 |
3 | Felhalmozott eredmény | 26 | Ref. 6 |
4 | Saját tőke összesen | 1,685 | N/A |
4. SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK
A Társaságnak mint 2. osztályú befektetési vállalkozásnak mindenkor legalább az alábbiak közül a legmagasabb összegű szavatolótőkével kell rendelkeznie:
● Kezdeti minimumkövetelmény,
● Fix általános költségek, és
● K-Faktorok követelmény.
4.1. Kezdeti tőkeszükséglet
A törvény III. címe szerint a befektetési szolgáltatásokról és tevékenységekről, valamint a szabályozott piacokról szóló törvény I. melléklete I. részének 3. és 6. pontjában felsorolt befektetési szolgáltatások nyújtására vagy befektetési tevékenységek végzésére engedélyezett CIF alaptőkéje a következő
750 000 EUR, míg az olyan CIF esetében, amely az 1., 2., 4., 5. és 7. pontban felsorolt befektetési tevékenységek bármelyikének végzésére jogosult, és amely nem tarthat ügyfélpénzt vagy az ügyfeleihez tartozó értékpapírokat, az induló tőke 75 000 EUR. Minden más CIF esetében az induló tőke 150 000 euró.
Ezért, mivel a Társaság saját számlás befektetési szolgáltatás nyújtására jogosult, induló tőkéje 750 000 euró.
4.2. Fix általános költségekre vonatkozó követelmény
A rögzített általános költségekre vonatkozó követelmény (FOR) minden CIF-re vonatkozik. A FOR célja, hogy kiszámítsa azt a minimális tőkeösszeget, amelyre a CIF-nek szüksége van a veszteségek elviseléséhez, ha a CIF-nek oka van a felszámolásra vagy a piacról való kilépésre.
Az IFR 13. cikkének rendelkezésével összhangban az előző év (vagy üzleti terv, ha nem állnak rendelkezésre auditált pénzügyi kimutatások) rögzített általános költségeinek egynegyedét kell kiszámítani.
A fentieken túlmenően a Társaság fix általános költségigénye a legutóbbi auditált pénzügyi kimutatások alapján 259 ezer euró az alábbi táblázat szerint:
táblázat: Állandó általános költségekre vonatkozó követelmények
Tétel | €'000 |
Az előző év összes kiadása a nyereség felosztása után | 1,156 |
Összes levonás | (119) |
(-)Személyzeti prémiumok és egyéb javadalmazások | (39) |
(-)Munkavállalók, igazgatók és partnerek részesedése a nettó nyereségből | - |
(-)Egyéb diszkrecionális nyereségkifizetések és változó javadalmazás | - |
(-)Megosztott jutalék és fizetendő díjak | - |
(-)Központi szerződő feleknek fizetett díjak, bróker- és egyéb díjak, amelyeket az ügyfelekre terhelnek. | (76) |
(-)Kötött ügynökök díjai | - |
(-)Az ügyfeleknek az ügyfélpénzek után fizetett kamatok, amennyiben ez a cég belátása szerint történik. | - |
(-)Nem rendszeres tevékenységből származó egyszeri kiadások | - |
(-)Adókból származó kiadások | (4) |
(-)Saját számlás pénzügyi eszközökkel való kereskedésből származó veszteségek | - |
(-)Szerződésen alapuló nyereség- és veszteségátviteli megállapodások | - |
(-)Nyersanyagköltségek | - |
(-)Általános banki kockázatra szolgáló alapba történő befizetések | - |
(-)A szavatolótőkéből már levont tételekkel kapcsolatos kiadások | - |
Éves fix általános költségek | 1,037 |
Fix általános költségekre vonatkozó követelmény | 259 |
4.3. K-tényezők követelménye
A K-faktoros tőkekövetelmények lényegében tevékenység- és kitettségalapú követelmények keveréke. A K-tényező egy adott FCA befektetési vállalkozásra alkalmazandó, a MiFID befektetési szolgáltatásaitól és az általa végzett tevékenységektől függ.
A K-tényezők alkalmazásából eredő tőkekövetelmény az ügyféllel szembeni kockázat, a piaccal szembeni kockázat és a vállalkozással szembeni kockázat összege.
A fentieken túlmenően és mivel a Társaság 2. osztályú BA, amely jogosult saját számlás kereskedés és portfóliókezelés befektetési szolgáltatásainak nyújtására, a Társaságra valamennyi RtC, RtM és RtF meghatalmazás alkalmazandó. Mivel azonban a Társaság még nem hajt végre megbízásokat a saját számlás kereskedés keretében, és nem kezel eszközöket a portfóliókezelés keretében, nem kell kiszámítania a vonatkozó tőkekövetelményt a K-AUM, K-TCD, K-DTF és K-CON tekintetében.
4.3.1. Kockázat az ügyfél számára
Az ügyfélkockázat az ügyfeleket érintő kockázatot jelöli ki, amely az ügyfelekre hárulhat. Az RtC az ügyféllel kapcsolatos tevékenységekben/szolgáltatásoknál jelenik meg, és az ügyfelek által tartott pénzösszegek (CMH), a kezelt vagyon (AUM), az őrzött és kezelt vagyon (ASA) és a kezelt ügyfélmegbízások (COH) százalékában mérhető.
A Társaságnak az RtC részeként a következő K-tényezőkre vonatkozó követelményeket kell kiszámítania:
K-AUM: Kezelt vagyon
A K-AUM felfogja az ügyfélportfóliók helytelen diszkrecionális kezeléséből vagy a rossz végrehajtásból eredő, az ügyfeleket érő kár kockázatát, és megnyugtató és előnyös az ügyfél számára a folyamatos portfóliókezelés és befektetési tanácsadás szolgáltatásának folyamatossága
tekintetében.
Az AUM azon eszközök értéke, amelyeket egy BA az ügyfelei számára kezel, mind a diszkrecionális portfóliókezelés, mind a folyamatos befektetési tanácsadást jelentő nem diszkrecionális megállapodások keretében.
A K-AUM 2022. december 31-én nulla volt.
K-CMH: Az ügyfelek tartott pénze
A K-CMH a potenciális kár kockázatát ragadja meg, amikor egy befektetési vállalkozás az ügyfelei pénzét tartja, figyelembe véve, hogy azok a saját mérlegében vagy harmadik fél számláin vannak-e. és az alkalmazandó nemzeti jog szerinti megállapodások, feltéve, hogy az ügyfél pénzét a befektetési vállalkozás csődje, fizetésképtelensége, illetve szanálás vagy felszámolás alá vonása esetén megóvják.
A CMH az ügyfélpénz azon összege, amelyet egy befektetési vállalkozás tart vagy ellenőriz. Nem tartoznak ide azok az ügyfélpénzek, amelyek az ügyfél nevére szóló (letéti) bankszámlán vannak elhelyezve, amennyiben a befektetési vállalkozás harmadik fél megbízásán keresztül fér hozzá ezekhez az ügyfélpénzekhez. (elkülönített vagy nem elkülönített alapon).
Számítás
A CMH a napi teljes ügyfélpénzállomány értékének gördülő átlaga, az előző 9 hónap minden egyes munkanapjának végén mérve, kivéve a legutóbbi 3 hónapot.
A K-CMH a fennmaradó 6 hónap napi értékeinek számtani átlaga, megszorozva a megfelelő együtthatóval (0,4% az elkülönített számlák esetében és 0,5% a nem elkülönített számlák esetében).
A K-CMH 2022. december 31-én 15 ezer euró volt. Az alábbi táblázat az IFR 18. cikkének (1) bekezdésével összhangban mutatja az elkülönített számlákon és a nem elkülönített számlákon lévő átlagos CMH-értékeket 2022 4. negyedévére vonatkozóan:
10. táblázat: Összes CMH (átlagos összegek)
Tényező összege | |||
december 2022 €'000 | november 2022 €'000 | október 2022 €'000 | |
CMH összesen (átlagos összegek) | 3,703 | 4,040 | 4,302 |
CMH - elkülönített (átlagos összegek) | 3,703 | 4,040 | 4,302 |
K-ASA: Megőrzött és kezelt vagyontárgyak
A K-ASA megragadja az ügyfelek eszközeinek védelmével és kezelésével kapcsolatos kockázatot, és biztosítja, hogy a befektetési vállalkozások az ilyen egyenlegekkel arányosan tőkével rendelkezzenek, függetlenül attól, hogy azok a saját mérlegükben vagy harmadik fél számláin vannak-e.
Számítás
Az értéket a letéti őrzés és kezelés alatt álló eszközök napi összértékének gördülő átlagaként számítják ki, az előző 9 hónap minden egyes munkanapjának végén mérve, kivéve a legutóbbi 3 hónapot.
A K-ASA a fennmaradó 6 hónap napi értékeinek számtani átlaga, megszorozva a vonatkozó 0,04%-os együtthatóval.
A tárgyévben a Társaság nem volt kitéve a K-ASA-val kapcsolatos kockázatnak, mivel az ügyfelek CFD-termékekben lévő pozícióit biztosította. Megjegyzendő, hogy az ügyfelek CFD- termékekben lévő pozícióinak védelme a CFD-termékek jellegére való tekintettel a K-CMH alá tartozik.
K-COH: Kezelt ügyfélmegrendelések
A K-COH az olyan befektetési vállalkozások által az ügyfelekre nézve jelentett potenciális kockázatot ragadja meg, amelyek megbízásokat hajtanak végre (az ügyfél nevében, és nem a befektetési vállalkozás nevében), például az ügyfeleknek nyújtott, kizárólag végrehajtásra irányuló szolgáltatások részeként, vagy amikor a befektetési vállalkozás az ügyfélmegbízások láncának része. Ez a befektetési vállalkozás által az ügyfelek számára kezelt megbízások értéke, az ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása, valamint az ügyfelek nevében történő megbízások végrehajtása révén.
Számítás
A COH az összes kezelt ügyfélmegbízás értékének gördülő átlaga, amelyet az előző 6 hónap minden egyes munkanapján mérnek.
A K-COH a fennmaradó 3 hónap napi értékeinek számtani átlaga, megszorozva a megfelelő együtthatóval (0,1% a készpénzes ügyleteknél és 0,01% a származtatott ügyleteknél).
A K-COH 2022. december 31-én 7 ezer euró volt. Az alábbi táblázat az IFR 20. cikkének (1) bekezdésével összhangban mutatja a COH számtani átlagát a készpénzes ügyletek és a származtatott ügyletek esetében a 2022. év 4th negyedévére vonatkozóan:
11. táblázat: Összes COH (átlagos mennyiségek)
Tényező összege | |||
december 2022 €'000 | november 2022 €'000 | október 2022 €'000 | |
COH - Származékos (átlagos összegek) | 67,515 | 56,912 | 64,821 |
Ebből: Ügyfélmegbízások végrehajtása | 67,515 | 56,912 | 64,821 |
Ebből: Ügyfélmegbízások fogadása és továbbítása | - | - | - |
4.3.2. Piaci kockázat
A piaci kockázat proxy azt a kockázatot ragadja meg, amelyet egy BA jelenthet a piacra jutás szempontjából. Az RtM K-tényezője a piaci kockázatra vonatkozó szabályokon alapul, a CRR- nek megfelelően a devizában és az árupiaci pénzügyi eszközökben lévő pozíciókra.
K-NPR: Nettó pozíció kockázata
A 2. osztályba tartozó befektetési vállalkozásnak a K-NPR követelményét a kereskedési könyvben szereplő pozíciók és a kereskedési könyvben szereplő pozícióktól eltérő pozíciók alapján kell kiszámítania, amennyiben a pozíciók devizakockázatot vagy árukockázatot eredményeznek. A K-NPR követelményt a CRR harmadik részének IV. címével összhangban kell kiszámítani.
A Társaság kizárólag a nem beszámolóval érintett pénznemben denominált mérlegtételekből eredő K-NPR-nek van kitéve. A K-NPR tőkekövetelménye 2022. december 31-én 10 ezer eurót tett ki.
Árfolyamkockázat
Az árfolyamkockázat a nem várt árfolyamváltozásoknak a Társaságra gyakorolt hatása.
A szokásos üzleti tevékenység során a Társaság ki van téve a devizakockázatnak, amelyet különböző ellenőrzési mechanizmusok segítségével felügyel.
A Társaságnál a devizakockázatot hatékonyan kezelik a devizakockázati limitek meghatározásával és ellenőrzésével, például egy adott devizapárral szembeni kitettség maximális értékének megállapításával, valamint érzékenységi elemzés alkalmazásával.
A Társaság devizakockázati tőkekövetelménye 10 ezer euró, amely a Társaság tőkekövetelményének legutóbbi vonatkozó számításai alapján 120 ezer euró nettó devizakitettségből származik, ast 2022 december 31-i állapot szerint.
A Társaság továbbra is rendszeresen figyelemmel kíséri az árfolyamkockázatok hatását, és amennyiben szükségesnek ítéli, korrekciós intézkedéseket tesz a hatás minimalizálása érdekében.
Szorosan összefüggő devizák
Az EBH-nak a CRR 354. cikkének (3) bekezdése szerinti, a szoros korrelációban lévő devizákra vonatkozó végleges technikai standardok végrehajtási tervezetét követően a Társaság alacsonyabb szavatolótőke-követelményeket alkalmazhat a releváns, szoros korrelációban lévő devizákban lévő pozíciókkal szemben, mivel ezeket az EBH közzéteszi. Ebben a tekintetben a szorosan korreláló devizákkal kapcsolatos kiegyenlített pozíciók devizakockázatának kiszámításához 8% helyett 4%-os tőkekövetelményt alkalmaznak.
A Társaság szorosan korreláló devizákban fennálló kiegyenlített pozíciói a 2022. december 31- ig terjedő időszakra vonatkozóan nulla. Ezzel kapcsolatban az alábbiakban a Társaság 2022. december 31-én fennálló árfolyamkockázati kitettségének elemzése található:
12. táblázat: Devizakockázati tőkekövetelmények
Nettó pozíciók | 2% összes saját forrás | Tőkeköveteléssel terhelt pozíciók | Szükség es saját forráso k | ||||
Hoss zú | Rövid | Hoss zú | Rövi d | Matched | |||
ÖSSZES POZÍCIÓ | 1,600 | - | 32 | 3,199 | - | - | 10 |
A devizák szorosan | 1,600 | - | 1,600 | - | - | - | |
korrelálnak | |||||||
egymással | |||||||
ebből: adatszolgáltatási | 1,479 | - | 1,479 | - | - | ||
pénznem | |||||||
Minden más | - | - | 120 | - | 10 | ||
pénznem | |||||||
4.3.3. Kockázat a cégre nézve
A céget érintő kockázat azt a kockázatot ragadja meg, amely a vállalatot érheti. Az RtF szerinti
K-tényezők a befektetési vállalkozás kereskedési partnereivel szembeni kitettségét, a befektetési vállalkozás nagy kitettségeinek koncentrációs kockázatát és a befektetési vállalkozás napi kereskedési forgalmából eredő működési kockázatot ragadják meg:
Az RtF szerinti K-TCD és K-CON K-tényezők a CRR-ben a partnerkockázatra, illetve a nagykockázatra vonatkozóan megállapított szabályok egyszerűsített alkalmazását jelentik.
A Társaságnak az RtF részeként nem kell kiszámítania az alábbi K-Faktorok követelményeit, mivel még nem hajt végre megbízásokat a saját számlán történő kereskedés befektetési szolgáltatás keretében:
K-TCD: Kereskedési partner nemteljesítés
A K-TCD a tőzsdén kívüli (OTC) származtatott ügyletek, visszavásárlási ügyletek, értékpapír- és árukölcsönzési vagy -kölcsönzési ügyletek, hosszú elszámolási ügyletek, letéti kölcsönügyletek vagy bármely más értékpapír-finanszírozási ügylet szerződő felei, valamint a befektetési szolgáltatás részeként a befektetési vállalkozás által járulékosan nyújtott kölcsönök kedvezményezettjei által a befektetési vállalkozással szemben fennálló kockázatot a kitettségek értékének a pótlási költségen és a potenciális jövőbeli kitettséghez hozzáadott értéken alapuló megszorzásával, a hatékony nettósítás és a biztosítékcsere enyhítő hatásainak figyelembevételével rögzíti.
A Társaság K-TCD-je 2022. december 31-én nulla volt.
K-CON: A nagykockázatok koncentrációs kockázata
A K-CON megragadja a koncentrációs kockázatot az olyan magánszektorbeli egyéni vagy nagymértékben kapcsolt partnerekkel kapcsolatban, amelyekkel szemben a vállalkozások szavatolótőkéjük 25 %-át meghaladó kitettséggel rendelkeznek, vagy a hitelintézetekkel vagy más befektetési vállalkozásokkal kapcsolatban meghatározott alternatív küszöbértékeket, azáltal, hogy a CRR-rel összhangban tőkekiegészítést ír elő az e határértékek feletti kitettségek esetében.
Minden BA-nak figyelemmel kell kísérnie és ellenőriznie kell a koncentrációs kockázatot. A koncentrációs kockázatot azonban csak azoknak a befektetési vállalkozásoknak kell jelenteniük, amelyekre a K-tényezők szerinti minimális szavatolótőke-követelmény vonatkozik.
Korlátok
Amennyiben az ügyfél hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, az összefonódás felső határa a befektetési vállalkozás tőkéjének 25%-a vagy 150 millió euró közül a magasabb. Ha a 150 millió EUR összeg magasabb, mint a vállalkozás szavatoló tőkéjének 25%-a, az összefonódás korlátja nem haladhatja meg a vállalkozás tőkéjének 100%-át.
Amennyiben az ügyfél nem hitelintézet vagy befektetési vállalkozás, a koncentrációs kockázat felső határa továbbra is a befektetési vállalkozás szavatolótőkéjének 25%-a marad.
A K-CON tőkekövetelménye 2022. december 31-én nulla volt.
K-DTF: Napi kereskedési forgalom
A K-DTF a saját számlára vagy saját nevében az ügyfelek számára egy nap alatt kötött nagy
mennyiségű ügyletekből eredő, a befektetési vállalkozás működési kockázatait ragadja meg, amelyek a belső folyamatok, emberek és rendszerek nem megfelelő vagy hibás működéséből vagy külső eseményekből eredhetnek, a napi ügyletek névértékén alapulva, a kamatderivatívák lejáratáig eltelt idővel kiigazítva, a szavatolótőke-szükséglet növekedésének korlátozása érdekében, különösen a rövid távú ügyletek esetében, ahol az észlelt működési kockázatok alacsonyabbak.
DTF: azon ügyletek napi értéke, amelyeket egy befektetési vállalkozás saját számlás kereskedés vagy az ügyfelek nevében, saját nevében történő megbízások végrehajtása révén köt, kivéve azon megbízások értékét, amelyeket egy befektetési vállalkozás az ügyfelek számára kezel, és amelyeket már figyelembe vesznek a kezelt ügyfélmegbízások között.
2022. december 31-én a Társaság saját számlára történő kereskedés keretében teljes volumene nulla volt, és így a DTF is nulla volt.
4.3.4. K-Faktorok Követelmények Eredmények
2022. december 31-én a Társaság K-Faktor-szükséglete 31 ezer euró, amint azt az alábbi táblázat mutatja:
13. táblázat: K-tényezők eredményei
Tétel | Tényező Összeg €'000 | K-Faktor követelmény €'000 |
TELJES K-TÉNYEZŐ KÖVETELMÉNY | 31 | |
Kockázat az ügyfelekre nézve | 22 | |
K-AUM | - | - |
K-CMH (szegregált) | 3,703 | 15 |
K-CMH (nem szegregált) | - | - |
K-ASA | - | - |
K-COH (készpénzes kereskedés) | - | - |
K-COH (Származékos ügyletek) | 67,515 | 7 |
Piaci kockázat | 10 | |
K-NPR | 10 | |
K-CMG | - | - |
Kockázat a cégre nézve | - | |
K-TCD | - | |
K-DTF (készpénzes kereskedés) | - | - |
K-DTF (származtatott ügyletek) | - | - |
K-CON | - |
Az alábbi ábra a K-Faktorok követelményének 2022. december 31-i bontását mutatja be.
K-TÉNYEZŐKRE VONATKOZÓ KÖVETELMÉNY
K- NPR
K- CMH
K- COH
4.4. Tőkearányok
Az IFR 9. rendelkezése szerint a befektetési vállalkozásoknak szavatolótőkével kell rendelkezniük, amely az elsődleges alapvető tőkéjük, a kiegészítő elsődleges tőkéjük és a másodlagos tőkéjük összegéből áll, és mindenkor meg kell felelnie az alábbi feltételeknek:
𝑪𝒐𝒎𝒎𝒐𝒏 𝑬𝒒𝒖𝒊𝒕𝒚
𝑻𝒊𝒆𝒓 𝟏 𝑪𝒂𝒑𝒊𝒕𝒂𝒍
𝑫
𝑪𝒐𝒎𝒎𝒐𝒏 𝑬𝒒𝒖𝒊𝒕𝒚 𝑻𝒊𝒆𝒓 𝟏 𝑪𝒂𝒑𝒊𝒕𝒂𝒍 +
𝑨𝒅𝒅𝒊𝒕𝒊𝒐𝒏𝒂𝒍 𝑻𝒊𝒆𝒓 𝑻𝒊𝒆𝒓 𝟏 𝑪𝒂𝒑𝒊𝒕𝒂𝒍
𝑫
𝑪𝒐𝒎𝒎𝒐𝒏 𝑬𝒒𝒖𝒊𝒕𝒚 𝑻𝒊𝒆𝒓 𝟏 𝑪𝒂𝒑𝒊𝒕𝒂𝒍 +
𝑨𝒅𝒅𝒊𝒕𝒊𝒐𝒏𝒂𝒍 𝑻𝒊𝒆𝒓 𝟏 𝑪𝒂𝒑𝒊𝒕𝒂𝒍 + 𝑻𝒊𝒆𝒓 𝟐 𝑪𝒂𝒑𝒊𝒕𝒂𝒍
𝟐 𝑪𝒂𝒑𝒊𝒕𝒂𝒍
𝑫
≥ 𝟓𝟔%
≥ 𝟕𝟓%
≥ 𝟏𝟎𝟎%
ahol D a Társaság 11. cikkel összhangban kiszámított szavatolótőke-szükséglete.
A Társaság szavatolótőkéje, szavatolótőke-szükséglete és tőkemegfelelési mutatója 2022. december 31-én a következő volt:
14. táblázat: Saját források
A SZAVATOLÓTŐKE ÖSSZETÉTELE | €'000 |
Saját források | 1,590 |
SZAVATOLÓTŐKE-KÖVETELMÉNYEK | €'000 |
Kezdő tőke | 750 |
Állandó általános költségekre vonatkozó követelmény | 259 |
K-tényezők követelménye | 31 |
Szükséges szavatolótőke | 750 |
TŐKERÁTÁK | €'000 |
CET 1 (min. 56%) | 211.99% |
T1 (min. 75%) | 211.99% |
Összesen (min. 100%) | 211.99% |
Az összes tőke többlete | 840 |
A fenti eredmények alapján a Társaság 2022. december 31-én megfelelő szavatolótőkével rendelkezik a tőkeszükségletének fedezésére. A Társaságnak azonban figyelemmel kell kísérnie a fenti mutatókat, hogy a tőkemegfelelési követelményeknek való megfelelést mindenkor biztosítsa.
Az alábbi ábra a szavatolótőke összetételét és a három szavatolótőke-követelményt mutatja 2022. december 31-én.
SZAVATOLÓTŐKE-SZÜKSÉGLET 2022.
DECEMBER 31-ÉN
€'000
€ 1,590
aját forrá
S sok
összetétele
€ 31
K-tényezők követelménye
Állandó általános költségekre vonatkozó követelmény
Minimális induló tőke
4.5. Jelentési követelmények
A Társaságnak, mint 2. osztályú befektetési vállalkozásnak a törvény szerint negyedévente jelentést kell tennie a következő tételekről:
a) A szavatolótőke szintje és összetétele
b) Szükséges szavatolótőke
c) Szavatolótőke-követelmény számítások
d) Amennyiben a vállalkozás a 3. osztályba tartozik - a tevékenység szintje, beleértve a mérleget is.
e) és a bevételek befektetési szolgáltatásonkénti és alkalmazandó K-tényező szerinti bontásban
f) Koncentrációs kockázat
g) Likviditási követelmények
A fenti információkat a CySEC-nek negyedévente kell jelenteni a Form165-01 "Reporting for Class 2" nyomtatványon.
A felső vezetés, valamint a kockázatkezelő figyelemmel kísérte az ilyen jelentéstételt, és olyan irányelvekkel és eljárásokkal rendelkezik, amelyek segítik a konkrét szabályozási követelmények teljesítését. Ezt a Társaság pénzügyi és tőkehelyzetének nyomon követését szolgáló beszámolók elkészítésével érik el.
Ezen túlmenően a Társaságnak a TRS-en keresztül haladéktalanul be kell nyújtania a CySEC- nek a 165-01-es prudenciális formanyomtatványt a rendkívüli jelentéstétel keretében, ha
i. a CIF szavatolótőkéje a szavatolótőkekövetelménye alá csökkent,
ii. a CIF likvid eszközei a likviditási követelmény alatt vannak, és
iii. a CIF túllépte az IFR 37. cikkének (1) és (3) bekezdésében meghatározott koncentrációs kockázati határértékeket.
A vizsgált év során a Társaság szavatolótőkéje soha nem csökkent a szavatolótőke-követelmény alá, és a Társaság teljesítette kötelezettségeit azzal, hogy negyedévente sikeresen benyújtotta a tőkemegfelelési jelentéseket.
4.6. Koncentrációs kockázati követelmények
Az egyes ügyfelekkel szembeni kitettségekből eredő koncentrációs kockázatot - beleértve a központi ügyfeleket, a kapcsolt ügyfelek csoportjait, valamint az azonos gazdasági ágazatban, földrajzi régióban vagy azonos tevékenységből vagy árucikkből származó ügyfeleket -, a hitelkockázat-csökkentési technikák alkalmazását, és különösen a nagy közvetett hitelkockázati kitettségekhez, például egyetlen biztosíték kibocsátójához kapcsolódó kockázatokat, kezelni és ellenőrizni kell, többek között írásos szabályzatok és eljárások segítségével.
A kitettség bármely eszköz vagy mérlegen kívüli tétel a kockázati súlyok vagy kockázati fokozatok alkalmazása nélkül. Nagykockázati kitettség: a befektetési vállalkozás kereskedési könyvében/bankkönyvében egy ügyféllel vagy kapcsolt ügyfelek csoportjával szemben fennálló olyan kitettségek, amelyek értéke meghaladja a meghatározott limiteket.
A 2. osztályba sorolt BA-knak továbbra is figyelemmel kell kísérniük és ellenőrizniük kell koncentrációs kockázatukat az egy ügyféllel vagy kapcsolt ügyfelek csoportjával szembeni kereskedési könyvi kitettségek tekintetében az IFR negyedik részével összhangban.
A CIF-eknek különösen a koncentrációs kockázatot kell figyelemmel kísérniük és ellenőrizniük, hogy ne lépjék túl az IFR 37. cikke szerinti alábbi határértékeket.
15. táblázat: Nagy expozíciós határértékek
Típus | Limit |
Intézmény | Min {az elfogadható tőke 100%-áig, Xxx (az elfogadható tőke 25%-a, 150 millió EUR)} |
Nem intézményi | a támogatható tőke 25%-a |
Amennyiben a kereskedési könyvi kitettség meghaladja a fent említett határértékeket, a CIF-nek a K-CON követelmény részeként kiegészítő tőkekövetelményt kell kiszámítania.
A C513. számú körlevél szerint a társaságnak haladéktalanul értesítenie kell a CySEC-et, ha az IFR 37. cikkének (3) bekezdésében említett határértékeket túllépik, ahogyan azt az IFR 38. cikke előírja.
Ezen túlmenően a kár nem csak az ügyfélnek való koncentrált kereskedési könyvi kitettségből eredhet. A különböző típusú koncentrált kitettségekből vagy kapcsolatokból eredő lehetséges károk mérséklése érdekében a Társaságnak figyelemmel kell kísérnie és ellenőriznie kell a koncentrációs kockázat valamennyi forrását, beleértve a következőket:
• a kereskedési könyvben szereplő kitettségek
• a kereskedési könyvben nem szereplő eszközök (például vevői tartozások)
• mérlegen kívüli tételek
• az ügyfélpénzek helye
• az ügyfél vagyonának elhelyezkedése
• saját készpénzbetéteinek helye
• a bevételek forrásait
A Társaság negyedévente jelentést tesz a CySEC-nek a koncentrációs kockázat szintjéről azon hitelintézetek, befektetési vállalkozások és egyéb szervezetek tekintetében, ahol ügyfélpénzeket tartanak, illetve ahol ügyfélértékpapírokat helyeznek el, míg az IFR 54. cikkének (2) bekezdése szerint jelentést tesz a koncentrációs kockázat szintjéről azon hitelintézetek tekintetében, ahol saját készpénzét helyezik el. Ezen túlmenően a Társaság jelenti azt az öt legfontosabb ügyfelet, akiktől a legnagyobb összegű
A vállalat jövedelmét, valamint az első öt legnagyobb kereskedési könyvi kitettséget és a kereskedési könyvben nem szereplő legnagyobb kitettségeket - ha rendelkezésre áll - származtatják.
A fentieken túlmenően a Társaság saját vállalati alapjai és az ügyfelek alapjai a 2022-es év során jól diverzifikáltak voltak, a DI87-01 irányelv 6. paragrafusának (2) bekezdésében és a C418 körlevélben foglalt rendelkezéseknek megfelelően. A Társaság megfelelő számviteli ellenőrzéseket tart fenn az összes kitettség azonosítása, nyomon követése és ellenőrzése érdekében, beleértve az ügyfelek egyenlegeit és a zálogjoggal terhelt pénzügyi eszközként tartott eszközök értékét is. Végül a Társaság az ICARA-folyamat részeként tovább fogja értékelni a folyamatban lévő tevékenységeiből eredő koncentrációs kockázatnak való kitettségét.
4.7. Likviditási követelmény
A 2. osztályba tartozó befektetési vállalkozásként a Társaságnak legalább a fix általános költségekre vonatkozó követelmény egyharmadának megfelelő mennyiségű likvid eszközzel kell rendelkeznie. A cél annak biztosítása, hogy a befektetési vállalkozások megfelelő mennyiségű, tehermentes, jó minőségű likvid eszközökkel rendelkezzenek, amelyek a magánpiacokon könnyen és azonnal készpénzre válthatók, hogy kielégítsék likviditási igényeiket egy 30 naptári napos likviditási stresszforgatókönyv esetén.
Az IFR meghatározza azokat az eszközöket, amelyek likvid eszközöknek minősíthetők, és amelyek az említett mutató kiszámításakor figyelembe vehetők:
● Érmék és bankjegyek
● Követelések az EKB-val vagy más központi bankokkal szemben
● Kiváló minőségű fedezett kötvények
● Részvények vagy befektetési jegyek a kollektív befektetési vállalkozásokban
E tekintetben és a Társaság legutóbbi auditált pénzügyi kimutatásai szerint a Társaság a következő likvid eszközökkel rendelkezik, amelyek jóval meghaladják az összes fix általános költség 1/3-át.
16. táblázat: Likviditási követelmények
Tétel | €'000 |
Likviditási követelmény | 86 |
Likvid eszközök | 1,164 |
Többlet | 1,078 |
A fentieken túlmenően a Társaság megfelelő likvid eszközöket tart fenn a fix általános költségek egyharmadának fedezésére. A Társaságnak azonban figyelemmel kell kísérnie a fentieket annak
érdekében, hogy a megfelelés mindenkor biztosított legyen.
5. EGYÉB KOCKÁZATOK
5.1. Működési kockázat
A működési kockázat a nem megfelelő vagy hibás belső folyamatokból, emberekből és rendszerekből, illetve külső eseményekből eredő veszteségek kockázata. A működési kockázat magában foglalja a jogi kockázatot, de nem foglalja magában a stratégiai és a hírnévkockázatot.
Az alábbi lista néhány, a működési kockázatba tartozó eseménytípus-kategóriát mutat be, az egyes kategóriákra vonatkozó példákkal együtt:
Belső csalás
Külső csalás
Foglalkoztatási gyakorlatok és
Ügyfelek, termékek és üzleti
A tárgyi eszközökben
a természeti katasztrófa által a fizikai
eszközökben okozott kár,
pl. földrengés
Üzleti zavarok és rendszerhibák
Végrehajtás, szállítás és folyamatirányítás
adatbeviteli hibák;
számviteli hibák;
elmulasztotta a kötelező jelentéstételt;
az ügyfél vagyonának gondatlan elvesztése.
közüzemi zavarok; szoftverhibák; hardverhibák.
piaci manipuláció; trösztellenes;
helytelen kereskedelem.
diszkrimináció;
munkavállalói kártérítés; munkavállalói egészség;
biztonság.
információlopás;
hackelés okozta károk; harmadik féltől való lopás;
hamisítás.
a vagyon hűtlen kezelése;
adócsalás;
a pozíciók szándékos téves megjelölése; megvesztegetés.
A Társaság a működési kockázatot olyan kontrollalapú környezeten keresztül kezeli, amelyben a folyamatokat dokumentálják, a tranzakciókat egyeztetik és nyomon követik. Ezt támogatja a működési kockázati események folyamatos nyomon követése annak biztosítása érdekében, hogy a múltbeli hibák ne ismétlődjenek meg.
A Társaság továbbá olyan politikákat és folyamatokat alkalmaz, amelyek végrehajtása segíti a működési kockázatnak való kitettség értékelését és kezelését.
A Társaság működési kockázatkezelési keretrendszert vezetett be, amelynek célja annak biztosítása, hogy a működési kockázatokat következetes módon értékeljék, mérsékeljék és jelentsenek, és amely többek között a következő összetevőkből áll:
● A négyszemközti struktúra fenntartása és a szervezeti egységek vezetői által hozott stratégiai döntések igazgatótanácsi felügyeletének megvalósítása;
● Informatikai katasztrófa helyreállítási tervet dolgoztak ki, amelyet a Társaság belső rendszereit és adatbázisát érintő vis maior esetén kell alkalmazni; és
● Kockázati nyilvántartások vezetése az ICARA keretében;
● Üzletmenet-folytonossági tervet vezettek be, amely segít megvédeni a vállalat összes információs adatbázisát, beleértve az adatokat, a nyilvántartásokat és a létesítményeket.
● A Társaság rendszereiben végzett műveletek többsége automatizált, ezért kisebb a valószínűsége annak, hogy emberi hiba történjen;
● A kockázatok és ellenőrzések felülvizsgálata a belső ellenőrzési funkció részeként;
● A Társaság politikáinak rendszeres felülvizsgálata és frissítése;
5.2. Kamatlábkockázat
A kamatkockázat annak kockázata, hogy a pénzügyi eszközök (beleértve a devizákat is) értéke a piaci kamatlábak változásai miatt ingadozni fog. A Társaság a bankbetéteivel kapcsolatban, valamint az egy éjszakán át nyitva maradó származtatott pénzügyi eszközök után felszámított kamatok miatt van kitéve kamatkockázatnak.
A Társaság figyelemmel kíséri a kamatlábak ingadozását, és a vonatkozó kamatlábak ingadozása alapján adott esetben a szükséges fedezeti tevékenységeket végzi.
5.3. Reputációs kockázat
A hírnévkockázat az a jelenlegi vagy várható nyereség- és tőkekockázat, amely abból ered, hogy az ügyfelek, partnerek, részvényesek, befektetők vagy szabályozó hatóságok kedvezőtlenül ítélik meg a Társaságról kialakult képet. Reputációs kockázatot okozhat a gyenge teljesítmény, a Társaság egy vagy több kulcsfontosságú igazgatójának elvesztése, nagy ügyfelek elvesztése, rossz ügyfélkiszolgálás, csalás vagy lopás, ügyfélkövetelések, jogi lépések és hatósági bírságok.
A Társaság átlátható irányelvekkel és eljárásokkal rendelkezik az esetleges ügyfélpanaszok kezelésére, hogy ilyen körülmények között a lehető legjobb segítséget és szolgáltatást nyújtsa. Az ügyfélpanaszokkal való foglalkozás lehetősége nagyon alacsony, mivel a Társaság magas színvonalú szolgáltatásokat nyújt az ügyfeleknek.
5.4. Stratégiai kockázat
Stratégiai kockázatot jelenthetnek a kedvezőtlen üzleti döntések, a döntések nem megfelelő végrehajtása vagy az üzleti környezet változásaira való reagálás hiánya. A Társaság a stratégiai kockázatnak való kitettség mérsékelt, mivel a Társaság általános stratégiájában az ilyen típusú kockázatok minimalizálására irányuló politikák és eljárások vannak bevezetve.
5.5. Üzleti kockázat
Az üzleti kockázat magában foglalja az üzleti környezet változásaiból eredő jelenlegi vagy várható nyereség- és tőkekockázatot, beleértve a gazdasági feltételek romlásának hatásait is. A gazdasági és piaci előrejelzésekkel kapcsolatos kutatásokat azzal a céllal végzik, hogy minimalizálják a Társaság üzleti kockázatnak való kitettségét. Ezeket elemzik és figyelembe veszik a Társaság stratégiájának megvalósításakor.
5.6. Szabályozási kockázat
A szabályozási kockázat az a kockázat, amellyel a Társaságnak szembe kell néznie, ha nem felel meg a felügyeleti szerve által kiadott vonatkozó törvényeknek és irányelveknek. A szabályozási kockázat megvalósulása esetén a hírnév és a stratégiai kockázat hatásait válthatja ki. A Társaság a Bizottság által kiadott vonatkozó törvények és irányelvek követelményein alapuló dokumentált eljárásokkal és politikákkal rendelkezik; ezek az eljárási kézikönyvben találhatók. Az ezen eljárásoknak és politikáknak való megfelelést a Társaság belső ellenőrei tovább értékelik és felülvizsgálják, és a vezetőség javítási javaslatokat hajt végre. A belső ellenőrök legalább évente értékelik és tesztelik a Társaság ellenőrzési keretrendszerének hatékonyságát. Ezért a meg nem felelés kockázata nagyon alacsony.
5.7. Jogi és megfelelési kockázat
A jogi és megfelelőségi kockázatok a törvények, az azok alapján kiadott irányelvek és körlevelek, szabályzatok, előírt gyakorlatok, belső politikák és eljárások, illetve etikai normák megsértéséből vagy be nem tartásából erednek. Ez a kockázat elsősorban a szabályozó hatóságok által kiszabott bírságok miatti pénzügyi veszteségeknek teszi ki a Társaságot. A megfelelési incidensek emellett a hírnév romlásához, a Társaság értékének csökkenéséhez, korlátozott üzleti lehetőségekhez, a terjeszkedési potenciál csökkenéséhez és a szerződések érvényesítésének esetleges ellehetetlenüléséhez vezethetnek.
Az ilyen kockázatok bekövetkezésének valószínűsége viszonylag alacsony a Társaság által bevezetett részletes belső eljárásoknak és szabályzatoknak, valamint a belső ellenőrök által végzett rendszeres felülvizsgálatoknak köszönhetően. A Társaság struktúrája elősegíti a feladatok világos koordinációját, és a vezetőség megfelelő szakmai tapasztalattal, etikával és feddhetetlenséggel rendelkező személyekből áll, akik felelősséget vállaltak a Társaság stratégiai céljainak és céljainak meghatározásáért és megvalósításáért. Ezen túlmenően az igazgatóság legalább évente ülésezik, hogy megvitassa az ilyen kérdéseket, és a megfelelés fokozására vonatkozó javaslatokat a vezetőség végrehajtja.
5.8. IT kockázat
Az informatikai kockázat a nem megfelelő informatikai technológia és feldolgozás eredményeként, illetve a nem megfelelő informatikai stratégia és politika vagy a Társaság informatikai technológiájának nem megfelelő használata miatt merülhet fel.
Konkrétan a biztonsági mentési eljárásokra, a szoftverek karbantartására, a hardverek
karbantartására, az internethasználatra és a vírusirtó eljárásokra vonatkozó politikákat vezettek be. E kockázat megvalósulását a lehető legalacsonyabb szintre csökkentették. Viselkedési kockázat
A magatartási kockázatot úgy határozzák meg, mint egy olyan, az egyén, a pénzügyi intézmény vagy az ágazat egésze által elkövetett cselekmény kockázatát, amely az ügyfelek kárára vagy a piac integritásának aláásására vezet. Ez szankciókat és negatív publicitást vonhat maga után. Az EBH továbbá a magatartási kockázatot úgy határozta meg, mint a pénzügyi szolgáltatások nem megfelelő nyújtásából - beleértve a szándékos vagy gondatlan kötelességszegés eseteit is - eredő, az intézményt érő veszteségek jelenlegi vagy jövőbeli kockázatát. Következésképpen a magatartási kockázat a Társasággal kapcsolatban álló harmadik országokban található kijelölt likviditásszolgáltatók kudarcaiból ered.
Ezen túlmenően a Társaság ki van téve a likviditásszolgáltatókkal szembeni negatív egyenlegeknek, amennyiben a gyorsan változó volatilis piacon a likviditásszolgáltató nem tudja lezárni a pozíciót a Társaság stop out limitjénél. Ezért a Társaság ki lehet téve a likviditásszolgáltatókkal és/vagy az ügyfelek pénzeszközeit őrző harmadik felekkel kötött nem megfelelő megállapodásokból eredő magatartási kockázatnak.
A kockázatkezelési politika és eszközök részeként a Társaság eljárásokat alkalmaz a likviditásnyújtók diverzifikálására, és folyamatosan figyelemmel kíséri azok pénzügyi helyzetét. A likviditásszolgáltatók pénzügyi stabilitását szorosan figyelemmel kísérik, és a társaság szükség esetén készen áll arra, hogy alternatív LP-kre váltson. Ezen túlmenően az LP-kkel szembeni követeléseket/kötelezettségeket napi szinten figyelemmel kísérik. A Társaság különösen a kínált termékek és nyújtott szolgáltatások tekintetében vizsgálja a meglévő eljárásokat és megállapodásokat.
6. BELSŐ TŐKEMEGFELELÉSI ÉS KOCKÁZATÉRTÉKELÉSI FOLYAMAT
A tőke célja, hogy elegendő forrást biztosítson a váratlan veszteségek elviseléséhez a szokásos üzletmenet során várható veszteségeken felül. A Társaság célja, hogy olyan minimális kockázati eszközarányt tartson fenn, amely biztosítja, hogy elegendő tőke álljon rendelkezésre a Társaság támogatására stresszes körülmények között.
A törvény 2. fejezete és a 18. paragrafusa értelmében a Társaságnak szilárd, hatékony és átfogó intézkedéseket, stratégiákat és folyamatokat kell kialakítania a belső tőke és a likvid eszközök azon összegének, típusának és elosztásának folyamatos értékelésére és fenntartására, amelyeket megfelelőnek tartanak azon kockázatok jellegének és szintjének fedezésére, amelyeket másokkal szemben jelenthetnek, és amelyeknek maguk a befektetési vállalkozások ki vannak vagy ki lehetnek téve. Ezeknek a rendelkezéseknek, stratégiáknak és folyamatoknak megfelelőnek és arányosnak kell lenniük a Társaság tevékenységeinek jellegével, nagyságrendjével és összetettségével, és rendszeres belső felülvizsgálatnak kell alávetni őket.
A fentiek fényében az ICARA-jelentés bemutatja a Társaság főbb üzleti hátterét és fejleményeit, a Társaság üzleti gazdasági környezetének összefoglalóját, a Társaság előző és következő évekre vonatkozó pénzügyi összefoglalóját, az üzleti és stratégiai célokat, a szervezeti felépítést és a kockázatkezelési keretrendszert, a lényeges kockázatok általános értékelését, valamint az előretekintő tőke- és likviditástervezést.
A Társaság elismeri az ICARA jelentőségét, és értékeli, hogy ez lehetővé teszi a cég számára, hogy üzleti stratégiáját és kockázatértékelését úgy indokolja, hogy a kockázati tényezőket gondosabban vegye figyelembe az üzleti tervezési folyamatban, és hogy a bruttó kockázatoknál
kevesebb tőkét tartson, mint amennyinek ki van téve. Azt is elismerik, hogy az ICARA-jelentés meglehetősen intenzív folyamat, amely a vállalat számos különböző részlegétől és bizottságától igényel információkat, és a felső vezetés idejét is igényli a tervezési szakaszban, a kockázati és pénzügyi adatgyűjtési szakaszban és az aláírási szakaszban. Ezért az Igazgatóság elkötelezett amellett, hogy az ICARA-jelentést legalább évente folyamatosan frissítse, hogy az tükrözze a legújabb stratégiai terveket és aktualizálásokat.
A 2022-es év során a Társaság a meglévő ICAAP-ját az új ICARA-val váltotta fel, új értékeléseket állapítva meg a Társaság likviditási megfelelőségére vonatkozóan, új pénzügyi előrejelzéseket és stresszteszteket tervezve a K-faktorok követelményének tükrözése érdekében, valamint új jelentést készítve, amely tükrözi az új szabályozás összes rendelkezését. A K- Faktorok és a likviditási stressztesztek módszertana beépült az ICARA-folyamatba, valamint a frissített kockázati nyilvántartás, amely a különböző potenciális kockázati eseményeket azonosító, a Társaság általános tőkemegfelelési helyzetét befolyásoló, ártalomalapú megközelítésre összpontosít.
Elkészült az ICARA-jelentés és a 2021-es évre vonatkozó tőketervezés, amelyet az igazgatóság 2022 harmadik negyedévében hagyott jóvá. A jelentést évente felülvizsgálják és aktualizálják, miközben az IFR 50. cikkének b) pontjában meghatározottak szerint kérésre benyújtják a CySEC-nek.
7. JAVADALMAZÁSI POLITIKA
A Társaság javadalmazási politikát hozott létre a Társaság javadalmazási gyakorlatának meghatározására, figyelembe véve a személyzet fizetését és juttatásait, összhangban az irányelv rendelkezéseivel, valamint a 031. számú körlevéllel (a 031. számú körlevelet a GD-IF-07 iránymutatás helyett adták ki a helyes bejelentés érdekében) a javadalmazási politikákról és gyakorlatokról, amennyiben ezek megfelelnek a konkrét elveknek, olyan módon és mértékben, amely megfelel a Társaság méretének, belső szervezetének és tevékenységeinek jellegének, terjedelmének és összetettségének. Továbbá a Társaság javadalmazási stratégiája úgy van kialakítva, hogy jutalmazza és motiválja azokat az embereket, akik elkötelezettek a Társaságon belüli hosszú távú karrier fenntartása és a Társaság érdekében történő feladatellátás mellett.
A szabályzat kialakítását a Társaság üzleti tevékenységét ténylegesen irányító személyek hagyják jóvá, miután a megfelelőségi funkciótól tanácsot kaptak, és azt a megfelelő funkciók hajtják végre a hatékony vállalatirányítás előmozdítása érdekében. Az üzleti tevékenységet ténylegesen irányító személyek felelősek a javadalmazási politikák és gyakorlatok végrehajtásáért, valamint a javadalmazási politikák és gyakorlatok által esetlegesen okozott kockázatok megelőzéséért és kezeléséért. Az igazgatótanács legalább évente megvitatja a javadalmazási politika kérdéseit. A politika továbbá a felső vezetés, illetve adott esetben a felügyeleti funkció teljes körű támogatását is élvezi, hogy a szükséges lépéseket meg lehessen tenni annak biztosítására, hogy az érintett személyek ténylegesen megfeleljenek az összeférhetetlenségi és üzletviteli politikáknak és eljárásoknak.
A politika olyan intézkedéseket fogad el és tart fenn, amelyek lehetővé teszik számukra, hogy hatékonyan azonosítsák, ha az érintett személy nem az ügyfél érdekében jár el, és orvosló intézkedéseket tegyenek.
Végül a politika célja, hogy (i) elegendő ösztönzőt biztosítson ahhoz, hogy az érintett személyek elérjék az üzleti célokat, (ii) megfelelő kapcsolatot teremtsen a jutalmazás és a teljesítmény között, ugyanakkor olyan átfogó, következetes és hatékony kockázatkezelési eszköz legyen,
amely megakadályozza a túlzott kockázatvállalást és/vagy a pénzügyi ösztönzőrendszerek fényében a hibás értékesítési gyakorlatot, amely hosszú távon a Társaság számára megfelelési kockázatokat eredményezhet.
Javadalmazási Bizottság
Megjegyzendő, hogy a Társaság mérlegelte méretét, belső szervezetét, valamint tevékenységeinek jellegét, terjedelmét és összetettségét, és nem tartja szükségesnek egy külön javadalmazási bizottság létrehozását. A javadalmazási gyakorlatot jelenleg a felső vezetés határozza meg, felügyeleti minőségében. Amennyiben a Társaság a jövőben szükségesnek tartja egy javadalmazási bizottság létrehozását, akkor ezt a szakaszt adott esetben aktualizálni kell.
Javadalmazási rendszer
A Társaság javadalmazási rendszere és politikája a Társaság azon alkalmazotti kategóriák gyakorlatára vonatkozik, amelyek szakmai tevékenysége lényeges hatással van a Társaság kockázati profiljára,
azaz a felső vezetés és az igazgatótanács tagjai; az említett gyakorlatok célja annak biztosítása, hogy a "vezető tisztségviselők" jutalmazása a Társaság teljesítményéhez kapcsolódjon, ösztönözze a kulcsfontosságú üzleti célok elérését, és megfelelő kapcsolatot teremtsen a jutalmazás és a teljesítmény között, miközben biztosítja, hogy az alapbér szintjét ne állapítsák meg mesterségesen alacsony szinten. A Társaság a javadalmazást a kulcsfontosságú alkalmazottak vonzásának és megtartásának jelentős módszereként használja, akiknek tehetsége hozzájárulhat a Társaság rövid és hosszú távú sikeréhez.
Az alkalmazott javadalmazási mechanizmusok jól ismert irányítási és humánerőforrás-technikai eszközök az egyes alkalmazottak javadalmazásának meghatározására. A Társaság alkalmazottainak javadalmazása során figyelembe vett egyéb tényezők a következők:
a. A Társaság pénzügyi életképessége,
b. A Társaság általános pénzügyi helyzete és működési helyzete,
c. Az egyes alkalmazottak személyes céljainak (például személyes fejlődés, a Társaság rendszereinek és ellenőrzéseinek betartása, a szabályozási követelményeknek való megfelelés, elkötelezettség és munkaetika) teljesítményértékelése és az éves teljesítményük alapján kapott minősítés az időszak elején meghatározott célkitűzésekhez viszonyítva,
d. Az egyes alkalmazottak szakmai magatartása az ügyfelekkel szemben (például az ügyfél érdekében való fellépés, az ügyfelekkel szembeni tisztességes bánásmód és az ügyfél elégedettségének előidézése), adott esetben.
A Társaság javadalmazási rendszere figyelembe veszi azt a rendkívül versenyképes ágazatot, amelyben a Társaság tevékenykedik, és azt a jelentős mennyiségű forrást, amelyet a Társaság a személyzet minden egyes tagjába fektet. A javadalmazás magában foglalja a Társaság által a munkatársaknak nyújtott juttatások minden formáját, és lehet pénzügyi vagy nem pénzügyi javadalmazás.
A személyzet teljes javadalmazása jelenleg egy fix és egy változó összetevőből áll.
Fix díjazás
A fix javadalmazás állandó, előre meghatározott, nem diszkrecionális és nem visszavonható.
Az alkalmazottak fix díjazása tükrözi szakmai tapasztalatukat és szervezeti felelősségüket, figyelembe véve az iskolai végzettséget, a szolgálati időfokozatot, a szakértelem és a készségek szintjét, a korlátokat (pl. társadalmi, gazdasági, kulturális vagy egyéb releváns tényezők) és a munkahelyi tapasztalatot, a releváns üzleti tevékenységet és a földrajzi elhelyezkedés szerinti díjazási szintet. A fix javadalmazás a változó javadalmazáshoz hasonlóan nemileg semleges.
A fix javadalmazás összege kellően magas ahhoz, hogy a változó javadalmazás nullára történő csökkentése lehetséges legyen. A személyzet nem függhet a változó javadalmazástól, mivel ez egyébként ösztönözhet a rövid távú túlzott kockázatvállalásra, beleértve a termékek helytelen értékesítését is. A Társaság fix javadalmazását a felső vezetés hagyja jóvá az összes érintett munkavállaló számára, és azt a Társaság legalább évente és a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően felülvizsgálja anélkül, hogy az egyéb foglalkoztatási feltételeket érintené.
A fix javadalmazás összegét minden egyes alkalmazott munkaszerződésében határozzák meg, és az független az értékesítési / frontvonalbeli céloktól. Meg kell jegyezni, hogy a mennyiségi célokat és a személyzetnek fizetett bónuszrendszert külön dokumentumként tartják nyilván.
A Társaság érintett személyei számára nyújtható juttatások, mint például a magán egészségbiztosítás, nem a munkavállalói teljesítményhez kötöttek, és a fix javadalmazás részének tekintendők.
Változó javadalmazás
A Társaságnak van egy változó javadalmazási rendszere, amelynek keretében valamennyi munkavállaló (beleértve az érintett személyeket is) változó javadalmazásban részesülhet. A változó javadalmazás kifizetése kizárólag a Társaság bérszámfejtési rendszerén keresztül, a munkavállaló nevére szóló átutalással történik. A Társaság a következő összegeket fizeti a fent említett változó javadalmazás csak az alábbi minőségi kritériumok teljesülése esetén (és az Igazgatótanács döntését követően):
a) a Társaság az elmúlt 12 hónap során nem állapított meg lényeges szabályszegést;
a. a Társaság, beleértve a harmadik fél szolgáltatókat is, szakszerűen, az ügyfelek érdekeinek megfelelően végzi feladatát;
b. A Ciprusi Értékpapír- és Tőzsdebizottság nem szabott ki jelentős közigazgatási bírságot és/vagy nem szabott ki bírságot az elmúlt 12 hónap során elkövetett lényeges szabálysértésekkel kapcsolatban. Ha bebizonyosodik, hogy a Társaság nem sértett meg semmilyen szabályozást, akkor változó javadalmazásra kerül sor;
c. Az ügyfelek által a Társasággal szemben benyújtott panaszok (ha vannak ilyenek) a Társaság által meghatározott tűréshatáron belül vannak.
A Társaság emellett négy fő csoportot határozott meg, amelyek minőségi és mennyiségi kritériumok alapján változó javadalmazásban részesülnek:
A felső vezetés és a teljes javadalmazásban részesülő alkalmazottak, akik a felső vezetéssel azonos javadalmazási osztályba kerülnek:
A felsővezetők éves (egyszeri) változó javadalmazásra jogosultak, amelyet minőségi és
mennyiségi kritériumok alapján határoznak meg. A felsővezetők változó javadalmazásban részesülnek a már előre jóváhagyott költségvetésből, ha az említett minőségi kritériumok együttesen teljesülnek.
Az XTB X.X. Xxxxxxxxxxxxxxx éves értékelése során, amennyiben a fent említett minőségi
kritériumok teljesülése bebizonyosodik, és ha az XTB S.A. által az év elején meghatározott teljesítménycélok vagy azok egy része teljesült, a Társaság az éves fizetésen felül tíz százalék (10%) és harminc százalék (30%) közötti változó javadalmazást biztosít.
Egyéb tényezők
A Társaság alkalmazottainak javadalmazásánál figyelembe vett egyéb tényezők a következők:
e. A Társaság pénzügyi életképessége,
f. A Társaság általános pénzügyi helyzete és működési helyzete,
g. Az egyes alkalmazottak személyes céljainak (például személyes fejlődés, a Társaság rendszereinek és ellenőrzéseinek betartása, a szabályozási követelményeknek való megfelelés, elkötelezettség és munkaetika) teljesítményértékelése és az éves teljesítményük alapján kapott minősítés az időszak elején meghatározott célkitűzésekhez viszonyítva,
h. Az egyes alkalmazottak szakmai magatartása az ügyfelekkel szemben (például az ügyfél érdekében való fellépés, az ügyfelekkel szembeni tisztességes bánásmód és az ügyfél elégedettségének előidézése), adott esetben.
Vezérlési funkciók
A Társaságnak biztosítania kell, hogy az ellenőrzési funkciókat ellátó alkalmazottak:
▪ Függetlenek az általuk felügyelt üzleti egységektől;
▪ megfelelő hatáskörrel rendelkezik; és
▪ díjazásban részesülnek:
▪ megfelelően képzett és tapasztalt személyzet bevonzása; és
▪ A feladataikhoz kapcsolódó célkitűzések elérésével összhangban, az általuk ellenőrzött üzleti területek teljesítményétől függetlenül.
A fentieken túlmenően a politika célja, hogy kezelje azokat az összeférhetetlenségeket, amelyek akkor merülhetnek fel, ha más üzleti területek indokolatlan befolyást gyakorolnának az
ellenőrzési funkciókban dolgozó alkalmazottak javadalmazására. A jogosulatlan befolyás elkerülésének szükségessége továbbá különösen fontos, ha az ellenőrzési funkciók alkalmazottai más üzleti területeken dolgoznak.
Teljesítményértékelés
A Társaság teljesítményértékelési programot hajt végre, elsősorban a tehetséggondozás és a személyzet közötti egészséges verseny elősegítése érdekében. A teljesítményértékeléseket, amelyek az egyes részlegekre vonatkozó kulcsfontosságú teljesítménymutatókon és célokon alapulnak, többéves keretben végzik annak érdekében, hogy az értékelési folyamat a hosszabb távú teljesítményen alapuljon, és hogy a jövőben (azaz adott esetben) a javadalmazás
teljesítményalapú összetevőinek tényleges kifizetése olyan időszakra legyen elosztva, amely figyelembe veszi a Társaság mögöttes üzleti ciklusát és kockázatait.
A teljesítményértékelés elvégzése érdekében minden alkalmazott számára évente egyszer rövid, közép- és hosszú távú célkitűzéseket/célokat határoznak meg. A teljesítményt ezután e
célkitűzések/célok alapján értékelik. Az éves teljesítményértékelés határozza meg az alkalmazottaknak járó éves (egyszeri) változó javadalmazás szintjét is. A javadalmazás változó elemei az egyes alkalmazottak éves teljesítményértékelésétől, az éves teljesítményük
teljesítésétől, a kapcsolódó céloktól és a Társaság éves pénzügyi teljesítményétől függnek. A teljesítményértékelést a változó javadalmazás értékelése során is alkalmazzák annak
biztosítása érdekében, hogy mind a mennyiségi, mind a minőségi kritériumokat figyelembe vegyék. A Társaság vezetése ezt a változó javadalmazás fontos elemének tekinti, tekintettel a zárójelentés iránymutatásaira is (ESMA 35-36-2537), amelyek a teljesítményértékelés során a minőségi kritériumok alkalmazását szorgalmazzák.
A közép- és rövid távú teljesítményértékelés a következőképpen történik:
a. Minden év elején (a részlegek értékelési folyamatától függően) célokat határoznak meg, amelyek meghatározzák, hogy a vállalat funkciói, részlegei és egyének mit várnak el az év során és félévente.
b. Teljesítményellenőrzések és visszajelzések: a vezetők évente és félévente, hivatalos vagy informális teljesítményértékelések során támogatást és visszajelzést nyújtanak az érintett munkatársaknak; a cél az, hogy segítsék a munkatársakat készségeik és kompetenciáik fejlesztésében.
c. Éves teljesítményértékelés: évente kerül sor.
A Társaság biztosítja, hogy amennyiben a javadalmazás teljesítményhez kötött, a javadalmazás teljes összege a következők teljesítményértékelésének kombinációján alapul:
a. az egyén célkitűzései/céljai
b. az üzleti egység célkitűzései/céljai és
c. a Társaság általános eredményei.
Figyelembe vesznek egy sor minőségi és mennyiségi kritériumot, valamint az éves teljesítményértékelést és teljesítményminősítést.
Ha megfelelőnek ítélik, javaslatot tesznek a fizetés felülvizsgálatára, amelyet a Társaság igazgatótanácsa hagy jóvá.
A Társaság teljesítményértékelési rendszere többek között az alábbi minőségi kritériumokat veszi figyelembe, amelyek időről időre változhatnak:
● A személyzet hozzájárulása a Társaság azon céljának eléréséhez, hogy etikusan és a lehető legjobb minőségben szolgálja ki ügyfeleit;
● A személyzet általános viselkedése a vállalaton belül (a vezetőséggel és más kollégákkal való viselkedés);
● A munkatársak tudatában vannak annak, hogy cselekedeteik milyen hatással vannak a vállalat márkájára, a kollégákra és saját magukra;
● Rugalmasság az ügyfelek, a kollégák és a vezetőség igényeihez való alkalmazkodásban az üzletvitel módját illetően;
● A termékek, a platform és a kereskedési tevékenységek, valamint ezek végrehajtásának módjának alapos technikai ismerete;
● CySEC szemináriumokon való részvétel és a vonatkozó tanúsítványok megszerzése
A Társaság által a javadalmazási politikájában és gyakorlatában alkalmazott minőségi kritériumokat kellően és egyértelműen meg kell határozni és dokumentálni kell annak biztosítása érdekében, hogy azokat ne használják fel olyan mennyiségi kereskedelmi kritériumok közvetett újbóli bevezetésére, amelyek érdekellentéteket vagy olyan ösztönzőket hozhatnak létre, amelyek az érintett személyeket saját érdekeik vagy a Társaság érdekeinek előnyben részesítésére késztethetik bármely ügyfél potenciális kárára.
Az összes értékelt mutatót a munkavállaló és közvetlen felettese közötti személyes megbeszélések során rögzítik, legalább évente egyszer, a munkavállalói teljesítményértékelésen
keresztül (az összes vonatkozó munkavállalói dokumentáció, beleértve a munkavállalói értékelést is, külön kerül megőrzésre).
A felsővezetők és az igazgatók javadalmazása
A Társaság javadalmazási politikájának célja annak biztosítása, hogy a Társaság a legképzettebb felsővezetőket és igazgatókat vonzza és tartsa meg. A fentieknek megfelelően a Társaság igazgatói javadalmazásának meghatározásához használt kritériumok mennyiségi és minőségi kritériumokra oszlanak.
A mennyiségi javadalmazási kritériumok többnyire olyan számszerű és pénzügyi adatokra támaszkodnak, mint a Társaság teljesítménye, valamint a személyzet minden egyes olyan tagjának egyéni teljesítményértékelése és minősítése, akinek szakmai tevékenysége hatással van a cég kockázati profiljára. A mennyiségi kritériumok mellett a Társaság minőségi kritériumokat is bevezetett, amelyek közé tartozik a szabályozói követelményeknek és belső eljárásoknak való megfelelés, az ügyfelekkel való tisztességes bánásmód és az ügyfelek elégedettsége.
A Társaság nem ügyvezető igazgatóinak javadalmazása rögzített, és olyan szinten van meghatározva, amely a piachoz igazodik, és tükrözi a Társaság mérete és összetettsége, a felelősség és az idő alapján megkövetelt képzettséget és kompetenciákat, amelyet a nem ügyvezető igazgatóktól a Társaság szolgálatában elvárnak.
Az alábbi táblázat az ügyvezető igazgatók, a felső vezetés és a Társaság kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló egyéb alkalmazottak javadalmazásáról nyújt tájékoztatást, fix és változó javadalmazás szerinti bontásban.
17. táblázat: A Társaság kockázati profiljára jelentős hatást gyakorló tevékenységet végző alkalmazottak javadalmazásának megoszlása.
Éves javadalmazás 2022. december 31-én | ||||
Pozíció | Kedvezmén yezettek száma | Fix díjazás € | Változó javadalmazás € | Összesített díjazás € |
Ügyvezető igazgatók | 3 | 153,612 | 54,015 | 207,627 |
Vezető vezetés (kivéve az igazgatókat) | 4 | 100,246 | 11,568 | 111,814 |
Nem ügyvezető igazgatók | 2 | 12,000 | - | 12,000 |
Összesen | 9 | 265,857 | 65,584 | 331,441 |
A változó és a fix javadalmazás aránya 2022. december 31-én 25% volt.
Az IFD 32. cikke többek között meghatározza a munkavállalóknak fizetett változó javadalmazás feltételeit:
● a változó javadalmazás legalább 50%-ának részvényekből/részvényhez kötött eszközökből/egyenértékű nem készpénzes eszközökből kell állnia, amelyek megfelelően tükrözik a BA mint működő vállalkozás hitelminőségét, vagy olyan nem készpénzes eszközökből, amelyek tükrözik a kezelt portfóliók eszközeit;
● a változó javadalmazás legalább 40%-át a három-ötéves időszak alatt halasztják el.
A nemzetközi befektetési irányelv 32. cikke (4) bekezdésének a) pontja szerint ezek a pontok nem vonatkoznak a Társaságra, mivel a Társaság nem tartozik a "jelentős CIF" fogalmába (a mérlegen kívüli eszközök átlagosan kevesebb mint 100 millió euró az előző négyéves időszakban). Ezen túlmenően az IFD 34. cikkének (4) bekezdése szerint a befektetési vállalkozásoknak közzé kell tenniük azon természetes személyek számát, akiket pénzügyi évenként 1 millió EUR vagy annál nagyobb összegű javadalmazásban részesítenek, 1 millió EUR-t meghaladó fizetési sávokban, beleértve a munkaköri feladataikat, az érintett üzleti területet és a fizetés, bónusz, hosszú távú jutalom és nyugdíjjárulék fő elemeit. Jelenleg azonban a Társaságnál nincsenek olyan természetes személyek, akiket pénzügyi évenként 1 millió EUR vagy annál nagyobb összegű javadalmazásban részesítenek, így a fenti közzététel nem vonatkozik a Társaságra. Az év során nem volt halasztott javadalmazás, beiratkozási vagy végkielégítés. A Társaság személyzetének összesített javadalmazását a 2022. december 31-ével végződő évre vonatkozóan, üzleti területenkénti bontásban az alábbi táblázat mutatja be:
18. táblázat: Javadalmazás megoszlása üzleti területenként
Éves javadalmazás 2022. december 31-én | |||
Üzleti terület | Rögzí tett € | Változó € | Összese n € |
Vezérlési funkciók* | 196,250 | 58,515 | 254,766 |
Bróker részleg | 29,116 | 4,149 | 33,265 |
Back Office osztály | 28,491 | 2,920 | 31,411 |
Össz esen | 253,857 | 65,584 | 319,441 |
*Az ellenőrzési funkciók közé tartoznak az ügyvezető igazgatók és az MLCO.
8. BEFEKTETÉSI POLITIKA
A befektetési vállalkozásoknak az IFR 46. cikkével összhangban a következő információkat kell közzétenniük:
a) a befektetési vállalkozás által közvetlenül vagy közvetve birtokolt részvényekhez kapcsolódó szavazati jogok aránya, tagállam és ágazat szerinti bontásban;
b) a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően részvénytulajdonnal rendelkező társaságok közgyűlésein tanúsított szavazási magatartás teljes leírása, a szavazatok magyarázata, valamint a társaság igazgatási vagy irányító szerve által előterjesztett, a befektetési vállalkozás által jóváhagyott javaslatok aránya; és
c) magyarázat a proxy tanácsadó cégek igénybevételére;
d) a 46. cikk (2) bekezdésének megfelelően azon társaságokra vonatkozó szavazási iránymutatások, amelyek részvényeivel rendelkeznek.
Azok a befektetési vállalkozások, amelyek megfelelnek a törvény 26. paragrafusa (8) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumoknak, és amelyeknek a négyéves időszak átlagában a mérlegben szereplő és a mérlegen kívüli eszközei 100 millió eurónál kisebbek, mentesülnek a befektetési politikára vonatkozó közzétételi kötelezettség alól.
A Társaság átlagos mérlegfőösszegű és mérlegen kívüli eszközei az előző négyéves időszakban kevesebb mint 100 millió euró, és mint ilyen, megfelel a törvény 26. paragrafusának (8)
bekezdésében foglalt kritériumoknak. Ezért a Társaság mentesül a befektetési politikára vonatkozó közzétételi kötelezettség alól.
9. KÖRNYEZETI, TÁRSADALMI ÉS IRÁNYÍTÁSI KOCKÁZATOK
2022. december 26-tól a befektetési vállalkozásoknak információkat kell közzétenniük a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokról (ESG-kockázatok), beleértve a fizikai kockázatokat és az átmeneti kockázatokat is, az EBH-nak az IFD 35. cikkében említett jelentésében meghatározottak szerint. Az ESG-kockázatokra vonatkozó információkat az első évben egyszer, majd ezt követően kétévente kell közzétenni.
Azok a befektetési vállalkozások, amelyek megfelelnek a törvény 26. paragrafusa (8) bekezdésének a) pontjában foglalt kritériumoknak, és amelyek mérlegben szereplő és mérlegen kívüli eszközei a négyéves időszak átlagában 100 millió eurónál kisebbek, mentesülnek a környezeti, társadalmi és irányítási kockázatokra vonatkozó információk közzététele alól, beleértve a fizikai kockázatokat és az IFD 35. cikke szerinti átmeneti kockázatokat is.
A Társaság átlagos mérlegfőösszegű és mérlegen kívüli eszközei az előző négyéves időszakban kevesebb mint 100 millió euró, és mint ilyen, megfelel a törvény 26. paragrafusának (8) bekezdésében foglalt kritériumoknak. Ezért a Társaság mentesül az ESG-vel kapcsolatos közzétételi kötelezettség alól.
10. FÜGGELÉK - AZ IFR-RE VALÓ KONKRÉT HIVATKOZÁSOK
IFR Hivatkoz ás | Magas szintű összefoglaló | Szekció |
A közzétételi követelmények hatálya | ||
46 (1) | A piaci információk közzétételének kötelezettsége az éves pénzügyi kimutatások közzétételének napján. | |
46 (2) | Piaci közzétételi kötelezettség a kis és nem összekapcsolt BA-k esetében | N/A |
46 (3) | Piaci közzétételi kötelezettség azon BA-k esetében, amelyek már nem felelnek meg a kis és nem összekapcsolt BA-k kritériumainak. | N/A |
46 (4) | A piaci közzétételeket megfelelő médiumban kell közzétenni, vagy egyértelmű kereszthivatkozásokat kell biztosítani más médiumokra. | |
Kockázatkezelési célkitűzések és politikák | ||
47 | Az IFR harmadik, negyedik és ötödik részében meghatározott minden egyes kockázati kategóriára vonatkozó kockázatkezelési célkitűzések és politikák közzététele, beleértve az e kockázatok kezelésére szolgáló stratégiák és folyamatok összefoglalóját, valamint egy tömör összefoglalót. a befektetési vállalkozás vezető testülete által jóváhagyott kockázati nyilatkozat, amely tömören leírja a befektetési vállalkozásnak az alábbiakkal kapcsolatos általános kockázati profilját | |
üzleti stratégia | ||
Irányítás | ||
48 (a) | A vezető testület tagjai által betöltött igazgatói tisztségek számának közzététele | |
48 (b) | a sokszínűségre vonatkozó politika a vezető testület tagjainak kiválasztása tekintetében, annak célkitűzései és a vonatkozó célok az említett politikában meghatározott célok és célkitűzések megvalósításának mértékét, valamint azt, hogy ezek a célok és célkitűzések milyen mértékben valósultak meg. | |
48 (c) | hogy a befektetési vállalkozás létrehozott-e külön kockázati bizottságot, és évente hányszor ülésezett a kockázati bizottság | |
Saját források | ||
49 (1) (a) | A befektetési vállalkozás szavatolótőkéjére és a BA auditált pénzügyi kimutatásaiban szereplő mérlegre alkalmazott elsődleges alapvető tőkeelemek, kiegészítő elsődleges tőkeelemek, másodlagos tőkeelemek és alkalmazandó szűrők és levonások teljes körű egyeztetése; | |
49 (1) (b) | A kibocsátott elsődleges és kiegészítő elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok és másodlagos tőkeinstrumentumok főbb jellemzőinek leírása az IF | |
49 (1) (c) | A szavatolótőke IFR szerinti kiszámítására alkalmazott valamennyi korlátozás leírása, valamint azon eszközök és levonások, amelyekre ezek a korlátozások vonatkoznak | |
49 (2) | Az EBH végrehajtási standardokat dolgoz ki az a) és b) pontokra vonatkozóan, (c) pont. | N/A |
Saját forrásokra vonatkozó követelmények | ||
50 (a) | A BA-nak a jelenlegi és jövőbeli tevékenységek támogatására szolgáló belső tőkéje megfelelőségének értékelésére vonatkozó megközelítésének összefoglalása. | |
50 (b) | Az ICAAP eredménye az illetékes hatóság kérésére. | |
50 (c) | az RtM, RtF és RtC esetében az alkalmazandó K-tényezők összege alapján összesített formában kiszámított K-tényezőre vonatkozó követelmények. | |
50 (d) | Fix általános költségekre vonatkozó követelmény | |
Javadalmazási politika és gyakorlat | ||
51 | javadalmazási politika, beleértve a nemek közötti semlegességgel és a nemek közötti bérszakadékkal kapcsolatos szempontokat, a személyzet azon kategóriái esetében, amelyek szakmai tevékenysége lényeges hatást gyakorol a kockázati profilra | |
51 (a) | A javadalmazási rendszer tervezési jellemzői, beleértve a változó javadalmazás szintjét és a változó javadalmazás odaítélésének kritériumait, az eszközökben történő kifizetési politikát, a halasztási politikát és a javadalmazási rendszert. megszolgálási feltételek | |
51 (b) | A fix és a változó javadalmazás közötti arányok | |
51 (c) | Összesített mennyiségi információk a javadalmazásról, a felső vezetés és a személyzet azon tagjai szerinti bontásban, akiknek tevékenysége lényeges hatást gyakorol a befektetési vállalkozás kockázati profiljára | |
51 c) i) pont | A pénzügyi évben odaítélt javadalmazás összege, fix és változó javadalmazás szerinti bontásban, valamint a kedvezményezettek száma | |
51 c) ii. pont | Az odaítélt változó javadalmazás összege és formája | |
51 c) iii. pont | A korábbi teljesítményidőszakokra odaítélt halasztott javadalmazás összegei | N/A |
51 c) iv. pont | A halasztott javadalmazás összege, amely a pénzügyi év során válik esedékessé | N/A |
51 c) v) pont | A pénzügyi év során garantált változó javadalmazások és az ezek kedvezményezettjeinek száma | N/A |
51 c) vi) pont | A korábbi időszakokban megítélt végkielégítések, amelyeket a pénzügyi év során fizettek ki. | N/A |
51 c) vii. pont | A pénzügyi év során odaítélt végkielégítések összege, az előre kifizetett és halasztott kifizetések szerinti bontásban, az ilyen kifizetések kedvezményezettjeinek száma és az egy személynek odaítélt legmagasabb kifizetés. | N/A |
51 (d) | Az IFD 32. cikkének (4) bekezdésében meghatározott eltérés vonatkozik-e a BA-ra? | |
Befektetési politika | ||
52 | Nem alkalmazható a 32. cikk a) pontjában említett kritériumok miatt. az IFD (4) bekezdése | |
Környezeti, társadalmi és irányítási kockázatok | ||
53 | Nem alkalmazható a 32. cikk a) pontjában említett kritériumok miatt. az IFD (4) bekezdése | |