Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás

Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás

Feltételek

és ügyféltájékoztató

Új Ptk. 2014.03.15.

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási feltétel és ügyféltájékoztató

Jelen biztosítási feltételt 2015.01.25-től kell alkalmazni. A biztosítási feltétel a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban Gfbt) és a kapcsolódó jogszabályok szó szerinti ismer-

2. §

tal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályo- zott tevékenységére.

tetése a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendelkezések kivételével. A hivatkozott jogsza- bályok teljes szövege elérhető a www.magyarorszag. hu internet oldalon.

A jelen feltételre vonatkozó hivatkozások egyben a biz- tosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) alapján ügyféltájékoztatónak is mi- nősülnek. Az ügyféltájékoztatónak is minősülő ré- szek vastag dőlt betűkkel szedettek. A Biztosító mentesülésének szabályai, az alkalmazott kizá- rások, a Ptk. rendelkezéseitől, a szokásos szer- ződéses gyakorlattól lényegesen eltérő feltételek dőlt, vastagított és aláhúzott betűvel szedettek.

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagál- lamok és más államok nemzeti irodái közötti

– megállapodásból és a kapcsolódó meg- állapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjár- műversenyen (edzésen) részt vevő gépjár- művekre kötött felelősségbiztosítási szer- ződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglal- taktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályo- kat állapít meg.

I. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tásra vonatkozó szabályok

1. §

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű- üzemben tartójára, továbbá más tagállami te- lephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország te- rületére történő belépésének, valamint Magyar- ország területén a fogalomban történő részvéte- lének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképvi- selő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártala- nítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szer- vezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MA- BISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kap- csolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító fel- számolójának, a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyil- vántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyil- vántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fő- városi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hiva-

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Xxxxx Xxxxxxxxxx: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű- felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó al- kalmazásáról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szer- ződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megál- lapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítókról és biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben (a továb- biakban: Bit.) meghatározott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenység végzésére, és Magyarország területén az e tör- vényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendel- kező üzemben tartója és a gépjárművet ve- zető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatáro- zott gépjármű-kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható vala- mennyi korrekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vo- natkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünetelés időtarta- mának, kivételével – díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fede- zetlenség időtartama) a Kártalanítási Szám- la kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideigle- nes forgalmi engedély, az ideiglenes forga- lomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros ke- rékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény követ- keztében károsult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kap- csolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó érték- csökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csök- kentett összegét meghaladja.

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzemben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszá- ma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való rész- vétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM–BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú füg- gelékének II. b) pontjában meghatározott

– gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgaz- dasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tar- tott, gépjárművek számára rendezett sportren- dezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fo- galom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meg- határozott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meg- határozott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött gépjár- mű-felelősségbiztosítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás ki-

adásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármen- tesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemelteté- sével harmadik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdeké- ben adatok közlése és e törvényben meghatáro- zott egyéb feladatok ellátása érdekében létreho- zott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mi- vel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat megha- misították vagy nem felismerhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás ese- tében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiz- tosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjár- mű üzemeltetésével kapcsolatban felmerült kár- térítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjármű- vével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagállamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamato- san finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott korlátozá- sokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, valamint az ismeretlen gépjárművel okozott károk megtérítése, amennyiben a kötelezettség- vállalás országa Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősség- biztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telephellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkár- tyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének el- maradása esetén a kártérítési igények elbírálása

és kielégítése e törvényben meghatározott ese- tekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gép- jármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés vi- selésére kötelezett gépjármű baleset ré- szesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő ható- sági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosítá- sáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kár- rendezési tevékenységet végző szervezet, kár- rendezési megbízott, egyéb szervezet vagy sze- mély, akit vagy amelyet a működése szerinti or- szág nemzeti irodájának jóváhagyásával a zöld- kártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű- biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrende- zési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdon- szerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az

– a gépjármű telephely szerinti országától eltérő

– tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy ál- landó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak szék- helye található, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózko- dási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű ható- sági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkáro- sodással járó maradandó fogyatékosságot oko- zó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos

gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: a Bit.-ben a székhely tagállamaként meghatározott fogalom;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kö- telezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (szék- helye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfi- zetése nélkül történő leteltével a szerződés

– amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye sze- rinti ország hatóságai által kibocsátott ok- iratba bejegyzett üzemben tartó (engedé- lyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országai- ban elfogadott, egységes szabványnak meg- felelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiz- tosítási igazolvány (kártya), amelyet a nem- zeti iroda nevében a biztosítási szerződés- nek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott or- szágban megkövetelt gépjármű-felelősség- biztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közöt- ti megállapodások alapján az ezen megál- lapodásokban részes országok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok hatósá- gai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az országban megkövetelt gépjármű-fele- lősségbiztosítási fedezet igazolásául elfo- gadják.

3/A. §

E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló szemé- lyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.

4. § A biztosítási kötelezettség

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gépjármű üze- meltetése során okozott károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biz- tosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzem- ben tartót a gépjármű hatósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalom- ból történő kivonásáig, illetve a külön jog- szabályban meghatározott forgalomba he- lyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezett- ség tekintetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illet- ve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi en- gedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a bizto- sítási kötelezettség címzettje nem állapítha- tó meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedé- sétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál té- nyét a biztosítónak bejelentette, és a szerző- dést díjfizetéssel hatályban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa

– ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagál- lama Magyarország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gép- jármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendel- tetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág, az e törvényben meghatározott felté- telek szerinti biztosítási szerződés megkö- tésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekezdésé- ben meghatározott összeghatárok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőző- en tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köt- het, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási idő- szak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében

meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fede- zetet nyújtó szerződés megkötésére vo- natkozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnemfizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kocká- zatviselési kezdetének időpontjában alkal- mazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződést a biztosí- tási időszak végére felmondta vagy a szerző- dés a biztosítási időszak alatt díjnemfizetés miatt szűnt meg, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül köve- tő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.

6. §

(1) A biztosítási szerződés a felek írásbeli meg- állapodásával jön létre.

(2) A szerződés úgy is létrejön, ha a szerződő üzem- ben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételek- nek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékozta- tás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(3) A biztosító a (2) bekezdés szerinti ajánlatot an- nak átadásától számított 15 napon belül az

5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján utasíthatja el.

(4) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg a (2) bekezdésben meghatározott feltételek- nek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biz- tosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyi- latkozik.

(5) A (2) és (4) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat átadásának időpontjában – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(6) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltéte- lektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon el- küldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szer- ződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.

(7) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javas- latot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni

az ajánlat módosításának tényére, valamint az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre. En- nek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmá- nak megfelelően jön létre.

(8) A biztosító kötvényt az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tar- talommal bocsáthat ki.

7. §

(1) A szerződő felek bármelyike a biztosítási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt leg- alább 30 nappal megelőzően a biztosítási szer- ződést írásban, indoklás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatályos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjár- mű forgalomból történő kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulaj- donjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyében változás áll be.

8. §

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak el- látása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forga- lomba helyezésének, valamint a gépjármű tulaj- donjogát érintő változásnak – ideértve a régi tu- lajdonos (átruházó) külön jogszabályban megha- tározott, tulajdonjog-változáshoz kapcsolódó be- jelentési kötelezettsége teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántar- tásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzé- séről – e tény járműnyilvántartásba történő be- jegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe veszi.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavo- nását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzem- ben tartó változását igazoló okiratot, a forgalom- ban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a meg- szűnt szerződés külön rendeletben meghatáro-

zott bonus-malus besorolásáról a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoz- tatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelke- zései akkor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor kö- teles minden, a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges körülményt közölni a biztosí- tóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a ha- tározott tartam kezdő napját, biztosítóvál- tás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor kö- teles a fedezetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy an- nak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak sze- rint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tar- tóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba be- jegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított idő- pontban, ennek hiányában a szerződés lét- rejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül be- jelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyan- azon biztosítási időszak egy részére kötött to- vábbi biztosítási szerződés érvénytelen.

11. §

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szer- ződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási időszakot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így meg- állapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzé- tételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Fel- ügyelet honlapján meghirdetett tarifa az al- kalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjármű- vek kategóriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében be- nyújtott – gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerződésben el- térhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

12. §

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgála- tára, és azoknak a megalapozott kártérítési igények- nek a kielégítésére, amelyeket a biztosított szemé- lyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt tá- masztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a ká- rosultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként 1600 mil- lió Ft összeghatárig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kap- csán bármilyen jogcímen érvényesíthető követelé- seket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képviseleti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam terüle- tén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megál- lapodást kötött, a biztosító helytállási köte- lezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosí- tási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biz- tosító szerződésben meghatározott helytállási kötelezettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezett- sége a biztosítási szerződésben vállalt ösz- szeghatárok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben össze- függő több káresemény egy biztosítási ese- ménynek minősül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)–(2) bekezdésében meg- határozott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a ká- rokra káreseményenként meghatározott összeg- hez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összeg- ből rendelkezésre álló összegnél, a biztosító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártí- pusra (dologi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett ká- rosult kizárólag akkor érvényesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg új- rafelosztásával megtéríteni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)–(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a ré- szükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifize- téssel egyidejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatáro- zottak szerinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi káro- sult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérítésre jo- gosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tár- gyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjár- művel utazók személyi használatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egy- mással szembeni igényéből származó dolo- gi kárként, illetve elmaradt haszonként ke- letkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek ha- tására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak meg- szüntetését célzó intézkedések folytán ke- letkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatá- ban keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata so- rán keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerako- dás következtében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során ke- letkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balese- te nélkül keletkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyon- tárgyban folyamatos állagrongálással oko- zott, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselek- mény következményeként keletkezett.

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerző- dés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ide- iglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az iga- zolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a

4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítá- si szerződésben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visz- szavonásáról szóló miniszteri rendeletben meg- határozott mezőgazdasági erőgép (lassú jár- mű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerződések eseté- ben a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatározottak szerint új- rakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terjedő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okira- ton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünete- lés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó nap- ját megelőző ötvenedik napig elküldött írá- sos értesítőben tájékoztatja a szerződő fe- let a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpont- jában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés

– a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján –

elektronikus úton is megtehető.

18. §

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagál- lamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Bel- ső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megálla- podást kötött.

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fe- dezet) a felek által a szerződésben meghatá- rozott időpontban, ennek hiányában a szer- ződés létrejöttének időpontjában, a 4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartás- ba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megállapított időpont- ban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosítási szerződés létrejöttét meg- előzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedi- leg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) fel- tétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrészlet) befizetését követően viseli a kockázatot.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) be- kezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszű- nése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének – járműnyilvántartásba be- jegyzett – időpontjában szűnik meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő fel- mondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meg- határozott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének idő- tartamára előre illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését kö- vetelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biz- tosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatóla- gos díjrészletei a felek által a szerződésben meg- határozott időpontokban esedékesek. Ennek hi- ányában az első díjrészlet a szerződés létre- jöttekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a bizto- sítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodá- sának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számí- tott harmincadik nap elteltéig – a következ- ményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek a díj esedékességétől szá- mított hatvannapos póthatáridővel, igazolha- tó módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számí- tott hatvanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszű- néséről 15 napon belül az üzemben tar- tónak igazolható módon értesítést külde- ni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szerződő fél a szerződés meg- kötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott bizto- sítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vo- natkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló értesítési kötelezettségének a szerződés megszű- nésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfizetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtarta- mát követően szerződést köt.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladék- talanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkal- mazni, amelyre a fedezetlenség időtarta- ma esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatározottak szerint kiszámított fedezet- lenségi díjat az esedékes biztosítási díjrész- lettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatáro- zott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlensé- gi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártalanítási Számla általi kárté- rítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – ta- rifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MA- BISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következő- en ki nem számlázott, illetve a biztosító által

kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezet- lenségi díjat beszedni.

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirdetett – a bizto- sítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában

– nem változtathatja meg, kivéve, ha a szer- ződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együtt- működési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a koc- kázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesíté- se mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kockázat- viselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjá- tól számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnöké- nek rendeletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meg- hirdetett tarifa alkalmazandó.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra ren- delkezésre álló helyiségeiben és a honlapján fo- lyamatosan hozzáférhetővé tenni.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egység- gel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett információk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén bete- kintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási idő- szak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehe- tővé teszi.

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények szá- mához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasz- nálni, a kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörté- neti igazolásokat kiadni.

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilván- tartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás következté- ben a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kez- dő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb hat hónapig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás nap- jától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének ese- dékessége – a felek eltérő megállapodásának hi- ányában – a szünetelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás kö- vetkeztében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatvise- lés szünetelésének tényéről és az esetle- gesen bekövetkező károkozás következmé- nyeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szerződés folyamatos díjfizetés- sel történő hatályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjár- művek esetében a szünetelésnek nincs helye.

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés

nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerző- désszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérítési igényét.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károko- zó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyarország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetke- zésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a káro- sult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek át- adni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szük- séges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatko- zó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátá- sa céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kár- rendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosí- tási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkez- tétől, illetve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosító- nak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül tör- tént – a késedelmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kár- rendezési megbízottal, a levelezővel, a Kártala- nítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszá- molás alatt álló biztosítóval szemben fennálló kö- vetelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kár- rendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőr- ségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szer- ződéssel nem rendelkező üzemben tartó az

(1) bekezdésben meghatározottakat 5 munka- napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a bal- esetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biz- tosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzem- bentartója nem rendelkezik a káresemény idő- pontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelen- tést – további intézkedés megtétele nélkül – an- nak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továb- bítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztat- ni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentu- mok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla ke- zelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kap- csolatban ellene peres vagy nemperes eljá- rás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárás- ban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem ren- delkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meg- határozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény beje- lentésének határidejét a hazaérkezés idő- pontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. §

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott

– személyes adatairól, a gépjármű hatósági jel- zéséről, a biztosító megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káresemény- nyel kapcsolatban a konkrét esetre vonatkoztat- va a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, le- velezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrende- zéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérke- zésétől számított 15 napon belül, de ezek beér- kezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)–(2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonat- kozó tájékoztatást) összegszerűen megálla- pította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérí- tési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, amikor a felelőssé- get nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapí- totta meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatá- ban foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kártérí- tési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jog- erős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) be- kezdésében meghatározott esetekben az üzem- ben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképviselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egy- összegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős meg- ítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, il- letve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll

– az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek álta- lános forgalmi adóval növelt összegét a ká- rosultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges mun- kálatok megnevezését, anyagköltségét és

munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempon- tokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatá- sa helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az értékcsökke- nés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés ösz- szegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében káro- sult gépjármű helyreállítása műszaki okok- ból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsérték- kel) csökkentett összegét alapul véve köte- les megtéríteni a károsult kárát.

32/B. §

(1) Ha a biztosító úgy ítéli meg, hogy a közleke- dési balesettel érintett gépjármű kormány- műve, futóműve, illetve karosszériája (alvá- za) olyan károsodást szenvedett, amely mi- att a közúti forgalomban való további rész- vételre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmatlannak tekinthető és a helyreállítás

– a jogosult erre irányult nyilatkozata alapján – nem történik meg, a kárfelvételi eljárás be- fejezésétől számított tíz napon belül – az al- kalmatlanság okának feltüntetésével – értesíti a közlekedési hatóságot, kivéve, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jog- szabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosí- tónak bemutatja.

(2) A gépjárműben keletkezett károsodás esetén a biztosító a kár helyreállításához szükséges teljes költséget biztosítási szolgáltatása ke- retében csak akkor térítheti meg a károsult- nak, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként

a) arról tájékoztatja a biztosítót, hogy a gép- jármű a közúti forgalomban való részvé- telre közlekedésbiztonsági szempontból alkalmas, vagy

b) a gépjárművet közlekedésbiztonsági szempontból a (3) bekezdésben meg- határozott kivétellel műszakilag alkal- matlannak minősíti, és ennek alapján a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – ideiglenesen kivonta a forgalomból.

(3) A (2) bekezdés b) pontja nem alkalmazható ab- ban az esetben, ha a közlekedési hatóság a gépjármű műszaki vizsgálata eredményeként a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjárművet közlekedésbiz- tonsági szempontból véglegesen alkalmatlannak minősítette.

(4) A biztosító az értékcsökkenés összegét csak ab- ban az esetben fizetheti ki a károsult részére, ha a károsult a hulladékká vált gépjárművekről szóló jogszabály hatálya alá tartozó gépjármű esetén annak bontási átvételi igazolását a biztosítónak bemutatta vagy a gépjárművet a járási hivatal – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – végleg kivonta a forgalomból.

(5) A károsult részére a biztosító nem fizetheti ki a 32/A. § (1) bekezdése szerint kalkulált nettó összeget, illetve az értékcsökkenés összegét, ha a közlekedési hatóság arról tájékoztatja, hogy az üzemben tartó az (1) bekezdésben foglalt értesítés alapján elren- delt műszaki vizsgálatra a gépjárművet nem mutatta be, és a műszaki vizsgálatára más módon sem került sor.

(6) A 32/A. § (2) bekezdésében, valamint a (2)–(5) bekezdésben foglaltak nem érintik azt a lehető- séget, hogy a biztosító a 32/A. § (1) bekezdés szerint előzetesen kalkulált nettó összeg, illetve értékcsökkenés 60%-ának megfelelő összegű szolgáltatási előleget nyújtson.

(7) Az (1)–(6) bekezdésekben meghatározottakat nem kell alkalmazni, ha a kárt szenvedett gép- jármű telephely szerinti országa nem Magyar- ország.

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kárta- lanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérí- tett összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatáro- zott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illet- ték meg a kárért felelős személlyel szemben.

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. §

(6) bekezdésében meghatározott esetben a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifi- zetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogo- san használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös kár- okozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányo- san ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a ve- zető alkoholos vagy a vezetési képesség- re hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismerhette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezre- léket meghaladó véralkoholszint, illetve

a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjár- mű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjármű- vezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, illetve foglalkozás kö- rében elkövetett szándékos veszélyezte- téssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyéb- ként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem telje- sítette, oly mértékben, ahogyan ez a fize- tési kötelezettséget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) és d) pont- jában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási ese- ménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iro- da, valamint a Kártalanítási Számla kezelője leg- feljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pont- jában meghatározott esetben köteles a megté- rítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biz- tosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 750 ezer Ft-ig érvé- nyesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítá- si Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft- ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biz- tosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

II. Bonus-malus rendszerre vonatkozó szabályok

A szerződő felek viszonyát szabályozza továbbá a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelete a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártör- téneti igazolások kiadásának szabályairól.

1. §

E rendelet alkalmazásában:

1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adat- ra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;

2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen meg- ítélt kártérítési kötelezettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott ítélet jogerő- re emelkedésének dátuma), a kifizetett kártérítési összeg meghatározott határidőn belüli vissza- fizetésének ténye és dátuma, a kármentesség igazolt ténye;

3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzembentartó, aki a szerződéskötést meg- előző 2 évben magyarországi telephelyű gépjár- mű vonatkozásában az adott gépjármű-kategó- riában felelősségbiztosítási szerződéses jogvi- szonyban üzemben tartóként nem állt.

2. §

(1) A bonus-malus rendszer a személygépko- csira, motorkerékpárra, autóbuszra, teher- gépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági von- tatóra terjed ki.

(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategóriák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.

(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapí- tás céljából az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörté- neti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblá- zatban meghatározott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).

(3a) A biztosító a kártörténeti adatokat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós té- nyezőként is figyelembe veheti.

(4) A biztosító köteles a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus- malus rendszer szerint nyilvántartani.

3. §

(1) Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó sze- mélyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.

(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcsolatosan elért osztályba sorolás a szerződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett to- vábbi járműveire nem használható fel.

(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatkozóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan hasz- náló által a gépjárművel okozott kár a szerződés besorolását nem érinti.

4. §

(1) A rendszerbe újonnan belépő üzemben tar- tó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.

(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szer- ződés besorolása – a (4) és (5) bekezdésben, az 5. § (3)–(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekezdésében meghatározott esetkörök kivéte- lével – nem változik.

(3) A besorolás a következő biztosítási idő- szakban egy osztályt emelkedik, ha a szer- ződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartó- nak az érintett gépjármű vonatkozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kár- térítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.

(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett be- sorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figyelembe veszi – ugyanazon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén a beso- rolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.

(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel, és annak hatálya alatt másik, azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerző- dést A00 osztályba kell sorolni. Ha a ked- vezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt megszűnik, akkor a meg- szűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvényesíthe- tő a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érintett biztosítási időszak kezdő napja és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált bizto- sítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.

5. §

(1) A biztosító az üzemben tartó nyilatkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes

besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.

(2) A biztosító köteles a biztosítási időszak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti idő- tartamon belül a kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatározott kártörténeti nyilvántartásból (a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdez- ni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyil- vántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazo- ló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazono- sítást, a besorolást a közvetlenül megelő- ző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.

(3) A biztosító a biztosítási időszak kezdetét követő 45 napon belül megállapítja a szer- ződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, egyidejűleg a kárnyilvántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyilatkozata szerinti besorolástól eltér.

(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szer- ződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. na- pig a kárnyilvántartásban nem beazonosít- hatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartónak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő 60. nap elteltével az adatok a kárnyilvántartásban továbbra sem beazonosíthatók, akkor a biz- tosító 15 napon belül A00 osztályban álla- pítja meg a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról érte- sítést küld az üzemben tartónak.

(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a kedvezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosításá- ra, akár a szerződés besorolására vonatko- zóan valótlan adatokat közöl, melynek kö- vetkeztében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osztályba sorolja.

5/A. §

Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilván- tartásban szereplő, és a valós adatokat tartal- mazó szerződésben szereplő adatok eltérése miatt – valamely biztosító A00 osztályban álla- pította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosításához és besorolásához szükséges

adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási idő- szak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási időszak kezdeté- re visszamenő hatállyal megállapítani.

6. §

(1) A biztosító köteles a hozott kárelőzményi igazolást a besorolásra vonatkozó szabá- lyok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a biztosító ál- tal elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.

(2) A biztosító a besorolásnál kizárólag az utolsó, időben egybefüggő időtartamra vonatkozó iga- zolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.

7. §

(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosító- nak a kártérítés kifizetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kárté- rítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.

(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizette, azt a besorolást illető- en úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.

(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kár- térítési kötelezettség már figyelembe vételre ke- rült, az üzemben tartó jogosult a (2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.

(4) Kármegosztás esetén az adott biztosítási szer- ződés alapján történt kártérítés kifizetést kell fi- gyelembe venni.

8. §

A biztosító köteles – az igénylés beérkezését követő 15 napon belül – az igénylő kérésére az igénylést megelő- ző szerződéses időszak vonatkozásában – amennyi- ben ezen időszak tartama az 5 évet meghaladja, úgy legalább ötéves időszakra visszamenőleg – a kárnyil- vántartásban meglévő kártörténeti adatokról írásban igazolást kiadni más tagállam által előírt felelősség- biztosítási kötelezettség alapján kötendő szerződéssel kapcsolatos kedvezmény érvényesítése céljából.

III. A feltételek kiegészítése a Bit. szabályainak megfelelően

A biztosítás díja általában az alábbi módon és gyako- risággal fizethető:

• a biztosító által küldött készpénzátutalási megbí- zással;

• átutalással;

• csoportos beszedési megbízással; online bankkártyás fizetéssel;

• negyedéves, féléves és éves gyakoriság mellett.

A díjfizetés módjára és gyakoriságára vonatkozó egyes speciális eseteket a biztosító adott évre érvényes díj- szabása tartalmazza.

A károsult a káreseményt a biztosítónál bejelentheti:

• személyesen az ügyfélszolgálati irodákban;

• írásban a biztosító ügyfélszolgálatának címzett le- vélben;

• telefonon az erre fenntartott telefonvonalakon;

• interneten az erre a célra kialakított felületen;

• e-mailben az erre a célra létrehozott e-mail címen. A biztosító a szolgáltatását a benyújtott szám- lák alapján, ezek hiányában a károsulttal kötött egyezség alapján téríti meg.

A biztosító biztosítási szerződésből eredő köte- lezettségével összefüggésben, a károsító ese- ményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszün- tetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-kö- teles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg meg- térítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános for- galmi adó összegét, vagy amelyből annak össze- ge kiszámítható. A fentieket megfelelően alkal- mazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre is.

A járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét Biztosító a korrigált 2004. évi halan- dósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rögzített bizto-

sítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az össze- gen történő egyösszegű megváltását. A meg- váltást mind a Biztosító, mind a károsult kezde- ményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét a Biz- tosító és a károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű megváltás összegét a Biztosító az adott gazdasági körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a ká- rosult egészségi állapotának figyelembe vételé- vel állapítja meg.

A biztosító a biztosítási szerződési feltételekben köteles meghatározni, hogy a káresemény bekö- vetkezése esetén milyen károkat és költségeket milyen okiratok – ideértve a fenti bekezdés sze- rinti számlát is – bemutatása ellenében térít. A biztosító a szolgáltatása teljesítésének esedé- kességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövet- kezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges, a biztosítási szolgáltatás teljesíté- sének esedékességét a bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárás jogerős befejezéséhez nem kötheti. En- nek megfelelően a KGFB kárbejelentéseknél kért okiratok felsorolását a feltételek az alábbiakban tartalmazzák.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás álta- lános szabályai szerint joga van a felsorolt okiratokon és jogcímeken kívül további más bizonyítási eszköz felhasználására, illetve más jogcímek megjelölésére a keletkezett, ténylegesen felmerülő károk és költségek igazolása, így követelésének érvényesítése érdekében.

Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

A KGFB kárbejelentéseknél kért okiratok:
A. Általánosan kért iratok
1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és aláírt kárbejelentő nyomtatvány, 2. Részletes, okozói nyilatkozat, 3. Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok, 4. A kárbejelentésben jelzett káresemény tanúinak nyilatkozatai, 5. A bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum, 6. Rendőrségi igazolás a helyszínen tett intézkedésről, 7. A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap esetén a felelősséget megállapító hatóság által kiállított dokumentum, 8. Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kárigénylői jogok átruházásához, aláírási címpéldány, 9. Írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt megjelölt bankszámlaszámról, vagy postai kézbesítési címről a kifizetéshez, mely nyilatkozat tartalmazza hivatkozási adatként a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot, 10. Írásbeli kamatigénylés, 11. A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztázásához, 12. Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másolatokat készíthet, 13. Károsult nyilatkozata a társbiztosítói előzmények adatkéréséhez, 14. Egyedi, speciális kárigény esetén a kárigény jogosságát és mértékét igazoló irat.
B. További iratok a gépjárműben történt károsodásnál
1. A kárbejelentésben megjelölt vezető személy vezetői engedélyének vagy azt helyettesítő hiteles okiratnak a másolata – kivéve, ha parkolt a károsult jármű, 2. Forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítő hiteles okirat másolata, 3. Törzskönyv másolata, 4. Nemzetközi baleseti bejelentő, vagy azzal megegyező tartalmú nyilatkozat a részes felektől, 5. Biztosító megbízottja által készített kárfelvételi jegyzőkönyv, 6. Keletkezett károk biztosító megbízottja által készített fotódokumentációja, 7. A 2009. évi LXII. Tv. (Gfbt. Törvény) szerint az arra jogosult nyilatkozata a helyreállítás szándékáról, 8. Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költségeket, időtartamot és a javítás lehetséges megkezdésének időpontját, 9. ÁFA-visszatérítésre vonatkozó nyilatkozat (káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kapcsán kiállított számlák vonatkozásában), 10. A balesetben részes járművek együttes szemléjének jegyzőkönyve és fotódokumentációja, 11. Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének dokumentációja.
További iratok az alábbi jogcímekhez gépjármű károsodásnál:
Bruttó javítási költség:	1. Eredeti javítási számla és mellékletei 2. Alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, 3. Alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve, 4. Helyreállításról, a biztosító megbízottja által készített ellenőrzési jegyzőkönyv, 5. NKH közlekedésbiztonsági műszaki vizsgálat igazolása.
Nettó javítási költség	1. Javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei, 2. Alvállalkozói, illetve beszerzési számlák másolata, 3. Alkatrész-megsemmisítés jegyzőkönyve, 4. Helyreállításról készült jegyzőkönyv 5. NKH közlekedésbiztonsági műszaki vizsgálat igazolása.
Bruttó szállítási, mentési, tárolási költség	1. Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és szállítólevél másolata.
Nettó szállítási, mentési, tárolási költség	1. A szállítási, mentési, tárolási számla másolata, vagy másodpéldánya és szállítólevél másolata.

Helyreállítást követő értékcsökkenés	1. Ügyfélnyilatkozat (előzménykárokról, társbiztosítói előzmények lekérdezéséről, stb.) 2. Írásban tett, az értékcsökkenésre vonatkozó kárigény bejelentés, 3. Sérült jármű szervizkönyvének másolata, 4. Eredeti javítási számla, vagy ÁFA- visszaigénylés esetén a javítási számla másolata, vagy másodpéldánya és mellékletei,
Értékcsökkenés a nem javítható járműben (totál)	1. Hozzájáruló nyilatkozat a károsulttól roncslicites, anonim értékeléshez, 2. Sérült jármű adás-vételi szerződésének másolata, 3. Forgalomból végleges kivonás igazolása, vagy hulladékkezelési, bontási igazolás, 4. Sérült gépjármű káridőpont előtti állapotát igazoló dokumentumok, számlák, szervizkönyv
Bontási költség	1. „Zöld bontó” által kiállított hulladékkezelési, bontási igazolás, 2. Hulladékkezelés költségéről „Zöld bontó” által kiállított számla,
Hitelszerződéssel összefüggő károk	1. Hitelező pénzintézet igazolása a felmerült költségek káreseménnyel összefüggéséről és a költség mértékéről,
Gépjármű átíratási költsége	1. Az átíratás, új okmányok költségeit igazoló számlák, okiratok.
Keresetveszteség	1.Munkáltatói, kifizetőhely igazolás a sérült személy baleset előtti 1 éves bruttó, táppénz alapot képező keresetéről, valamint az adott időre kifizetett betegszabadság, ill. táppénz bruttó összegéről, 2. Egyéni vállalkozónál, mint személyi sérültnél a baleset időpontjában legutolsóként az APEH felé beadott, illetve az azt követő adóbevallások munkáltató, vagy egyéb kifizetőhely eredeti nyilatkozata a kifizetésekről, 3. Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében a bevételek és a kiadások kimutatása a balesetet megelőző 1 évre vonatkozóan, korábbi adóidőszak eredmény-kimutatása.
Bérautó igény:	1. A bérautó igénylés indokát tartalmazó dokumentum, a bérlés céljával (munkavégzés, egészségügyi ok, egyéb), időtartamával és várható összegével, szükséges bérgépjármű kategóriájának megjelölésével, 2. Bérgépjármű szükségességének igazolása (munkáltató, orvosi igazolás, vagy egyéb igazolás által), 3. Sérült jármű balesetet megelőző használatának igazolása km-elszámolás, menetlevél, költségelszámolás alapján, 4. Bérgépjármű szerződés, 5. Bérgépjármű számla és mellékletei, 6. Bérelt gépjármű forgalmi engedélyének másolata.
C. További iratok a vagyonban (külső, szállított) történt károsodásnál
1. Biztosító által felkért, független szakértői vélemény a keletkezett kár mértékéről, 2. Vagyontárgy tulajdonjogát igazoló irat, 3. Vagyontárgy vásárlási számlája, vagy másolta, 4. Vagyontárgy könyvelési értékét igazoló hivatalos irat, 5. Vagyontárgy helyreállításáról készült, arra szakosodott szolgáltató által készített árajánlat, 6. Vagyontárgy helyreállítási, pótlási számlája, vagy nettó térítés esetén annak másolata, 7. Vagyontárgy megsemmisítési jegyzőkönyve, 8. Vagyontárgy értékesítési igazolása értékmegjelöléssel, 9. Selejtezési jegyzőkönyv, 10. Balesetben részes járművek és vagyontárgy(ak) együttes szemléjének jegyzőkönyve és fotódokumentációja.

D. További iratok a személyi sérülésnél

1. A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tartalmú, kitöltött és a munkáltató, vagy egyéb kifizetőhely által hitelesített keresetveszteséget igazoló irat,

2. A baleset idejében betöltött munkakör munkáltatói leírása,

3. Munkáltatói, kifizetőhely igazolás a sérült személy baleset előtti 1 éves bruttó, táppénz alapot képező keresetéről, valamint az adott időre kifizetett betegszabadság, ill. táppénz bruttó összegéről,

4. Egyéni vállalkozónál, mint személyi sérültnél a baleset időpontjában legutolsóként az APEH felé beadott, illetve az azt követő adóbevallások,

5. A balesettel kapcsolatos orvosi dokumentációk, kórházi kezelés igazolólapjai, a zárójelentés, ORSZI szakértői vélemény, táppénzes idő igazolása,

6. Kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos kiadások igazolása.

7. A balesettel összefüggésbe hozható rehabilitációs tevékenység, gyógyászati segédeszközök, ápolási és gondozási költségek részletezése és igazolása,

8. A balesettel összefüggésbe hozható költségpótló tételek részletezése és igazolása,

9. A sérült baleset előtti betegségeit, állapotát igazoló orvosi iratok, szakvélemények, leletek,

10. A balesetet követő munkavégzéshez kapcsolódó kereset igazolása, illetve a munkakör munkáltatói leírása,

11. a jogalap ill. a kártérítés mértékének megállapítása érdekében a károsult iskolai végzettségére, szakképzettségére, igazolható művészeti-, tudományos- és sporteredményeire vonatkozó dokumentáció, bizonyítvány, igazolvány, oklevél, emléklap,

12. színes fénykép-dokumentáció a sérült testrészről, a károsultról, illetve a káresemény folytán átépítésre került helyiségekről,

13. hozzátartozó viszony igazolása, a kapcsolat igazolása (együttélés, lakcímkártya, stb.),

14. Halotti anyakönyvi kivonat,

15. Temetéssel kapcsolatos költségek igazolásai és részletezése,

16. Nem vagyoni kárigénnyel (saját vagy hozzátartozó) kapcsolatos egyéb iratok (pl. életminőség romlásának igazolása, orvosszakértői vélemény),

17. Hozzátartozói kárigény esetén a rokoni kapcsolatot igazoló iratok (anyakönyvi kivonat),

18. A káreseménnyel kapcsolatosan felmerült egyéb (eljárás, ügyvéd, illeték) költségek igazolása,

19. Kiesett mezőgazdasági munkavégzéshez kapcsolódóan a földtulajdon igazolásához tulajdoni lap,

20. Mezőgazdasági károkhoz a biztosító megbízottja által készített szakértői vélemény,

21. Speciális igények igazolása egyedi elbírálás alapján.

Társaságunk adatai:

SIGNAL Biztosító Zrt.

Székhely: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Adószám: 10828704-2-44

Bejegyezve a Fővárosi Bíróság, mint Cégbírósá- gon a Cg. 00-00-000000 szám alatt

KSH-szám: 10828704-6511-114-01

IV. Biztosítási titokkal és személyes adatok keze- lésével kapcsolatos tudnivalók a Bit. és az Info tv. rendelkezései alapján

1. A biztosítási titok minden olyan – minősí- tett adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szakta- nácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideért- ve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vo- natkozik.

2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdés- ben meghatározott célokból, az egészség-

ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

3. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöt- tével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módo- sításához, állományban tartásához, a bizto- sítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit.-ben meghatározott egyéb cél lehet.

4. Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Bizto- sító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő,

a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékeny- ségük során bármilyen módon hozzájutottak.

6. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha a Biztosító, a biztosí- tásközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy a Bit. alapján a titoktar- tási kötelezettség nem áll fenn.

7. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás ke- retében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kiren- delt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási el- járás ügyében eljáró bírósággal, a bíró- ság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósá- gi végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség ter- heli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsá- gi szolgálattal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Ver- senyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott fel- tételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos informá- ciógyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvény- nyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állomány-átruházás keretében áta- dásra kerülő biztosítási szerződési állo- mány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot ke- zelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kár- rendezési megbízottal és a kárképvise- lővel, illetve a károkozóval, amennyiben az önrendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhe- lye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabály- lyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadó- val,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rende- letben meghatározott kártörténeti adat- ra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben, ha az a)-j), n), s) és

t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-

r) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adat- kérés célját és jogalapját köteles meg- jelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül az előzőekben meg- határozott szervek alkalmazottaira is ki- terjed.

8. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosí-

tási szaktanácsadó az Európai Unió által el- rendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intéz- kedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségé- nek tesz eleget.

9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvény- ben meghatározott adatszolgáltatási köte- lezettség esetén.

10. A biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetkö- zi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából – írásban kér biz- tosítási titoknak minősülő adatot a bizto- sítótól.

b) a pénzügyi információs egységként mű- ködő hatóság a pénzmosás és a terro- rizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egy- ség írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biz- tosító által az adóhatóság felé történő adat- szolgáltatás a 2014. évi XIX. törvény (a to- vábbiakban: FATCA-törvény) alapján a 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség tel- jesítéséhez.

11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatá- sa, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbí- tás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapo- dásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatás- vizsgálatok elvégzése céljából a minisz- ter részére személyes adatnak nem mi- nősülő adatok átadása.

d) e törvény Nyolcadik részének III. és III/A. fejezetében, a pénzügyi konglomerátu- mok kiegészítő felügyeletéről szóló tör- vényben foglalt rendelkezések teljesíté- se érdekében történő adatátadás.

A 11. pontban meghatározott adatok átadá- sát a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat me- rül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskede- lemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer ké- szítésének elősegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelen- tésének elmulasztásával, terrorizmus fi- nanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszer- vezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

A biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó a nyomozó hatósá- got a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyé- szi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titok- nak minősülő adatokról.

13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti ti- tok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet eseté- ben a csoportvizsgálati jelentésnek a pénz- ügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

14. Biztosító, biztosításközvetítői és szakta- nácsadói vállalkozás jogutód nélküli meg- szűnése esetén a biztosító, biztosításköz- vetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosítási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva a le- véltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli bizto- sítóhoz vagy harmadik országbeli adatfel- dolgozó szervezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában– az adattovábbításnak törvény- ben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfele- lő szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szó- ló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekez- désében meghatározott bármely módon biztosított.

16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása ese- tén a belföldre történő adattovábbításra vo- natkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

17. Az adattovábbítási nyilvántartásban szerep- lő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, az egészségügyi állapottal összefüggő adatok vagy az adat- védelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

18. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biz- tosítási szaktanácsadó a személyes ada- tokat a biztosítási, illetve a megbízási jog- viszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony- nyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szer- ződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvé- nyesíthető.

19. A biztosító, a biztosításközvetítő és a bizto- sítási szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezelé- séhez nincs törvényi jogalap.

20. A Bit. alkalmazásában az elhunyt személy- hez kapcsolódó adatok kezelésére a szemé- lyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabá- lyi rendelkezések az irányadók.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozha- tó adatok tekintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerző- désben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

21. A személyes adatkezelésre vonatkozó tud- nivalók

Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban érintett).

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és

a biztosítási szolgáltatás teljesítésével ösz- szefüggésében kezel.

E célokkal összefüggésben a biztosító a tu- domására jutott adatokat a Bit. alapján az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabá- lyok értelmében különleges adatnak minő- sül, és kizárólag az érintett hozzájárulása alapján kezelhető.

A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az érintett ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az in- formációszabadságról szóló 2011 évi CXII. Tv. (Info tv.) alapján a szerződés keretei kö- zött is megteheti.

Az adatszolgáltatás önkéntes, de egyes sze- mélyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.

Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) ada- tokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelhe- ti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kap- csolatban igény érvényesíthető.

A Bit. 78§ (3) bekezdése alapján, amennyi- ben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenységet végző személyekhez, úgy a kiszervezett te- vékenységet végző a biztosító adatfeldolgo- zójának minősül.

A biztosító az érintett személyes (és külön- leges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jog- szabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

A Bit által meghatározott szervezetek fel- sorolását a jelen szerződési feltételek IV.7. pontja tartalmazza.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket

olyan esetekben, amikor a biztosítási szol- gáltatás nyújtásához szükség van a megbí- zott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.

Az érintett a biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet:

21.1 Tájékoztatás kérése

Az érintett bármely formában előterjesztett ké- relmére a biztosító 30 napon belül, írásos formá- ban, közérthető módon tájékoztatást ad az álta- la érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, illetve – amennyiben az adatok továbbításra kerültek – az adattováb- bítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingyene- sen adandó. További tájékoztatásért költségté- rítés állapítható meg, kivéve, ha a tájékoztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illetőleg az adat- kezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – kizáró- lag a törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása ese- tén a biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadására a törvény mely rendelkezése alapján került sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nem- zeti Adatvédelmi és Információszabadság Ható- sághoz fordulás lehetőségéről.

21.2 Helyesbítés

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbíthető.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitatja annak helyességét vagy pontosságát, de a vita- tott személyes adat helyessége vagy pontossága nem állapítható meg egyértelműen.

21.3 Törlés

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes,

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerződé- ses jogok és kötelezettségek teljesítéséhez nincs elengedhetetlenül szükség,

• az hiányos vagy téves és ez állapot jogsze- rűen nem orvosolható, feltéve, hogy a tör- lést törvény nem zárja ki,

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az ada-

tok tárolásának törvényben meghatározott határideje lejárt,

• azt a bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Ható- ság) elrendelte.

21.4 Zárolás

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhető, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés céljá- ból továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbí- tés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem telje- síthető, akkor a kérelem kézhezvételét követő 30 napon belül az érintettel írásban kell közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy a törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

21.5 Nyilvánosságra hozatal

A biztosító szervezeti egységein belül kezelt sze- mélyes adatok nyilvánosságra hozatala – kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve, ha azt a törvény rendeli el – tilos. A biztosító munka- vállalóival, szállítóival, illetve ügyfeleivel kapcso- latos – személyes adatokon is alapuló – össze- sített statisztikai adatok közölhetőek, amennyi- ben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat közlése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehetséges természetes személyek azonosítása.

V. A veszélyközösség védelme céljából történő adatátadás

1. A biztosító (e fejezet alkalmazásában: meg- kereső biztosító) – a veszélyközösség érde- keinek a megóvása érdekében – a jogszabá- lyokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szol- gáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződé- sekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából megkereséssel fordulhat

más biztosítóhoz (e fejezet alkalmazásában: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a 155. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a V. (3)-(6) pontjaiban meghatározott adatok vonatko- zásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

2. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon be- lül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

3. A megkereső biztosító az 1. számú mellék- let A) rész 1. és 2. pontjában, továbbá a 2. számú mellékletben meghatározott ágaza- tokhoz tartozó szerződés teljesítésével kap- csolatban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezmé- nyezett személy azonosító adatait;

b) a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat;

c) az a) pontban meghatározott személyt érintő korábbi – az e bekezdésben meg- határozott ágazathoz tartozó szerződés- sel kapcsolatos – biztosítási események- re vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szüksé- ges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgál- tatások jogalapjának vizsgálatához szük- séges adatokat.

4. A megkereső biztosító az 1. számú melléklet A) rész 3., 4., 5., 6., 7., 8., 9., 14., 15., 16., 17. és 18. pontjában meghatározott ágazatok- hoz tartozó szerződés teljesítésével kapcso- latban az alábbi adatokat kérheti:

a) a szerződő, a biztosított, a kedvezmé- nyezett és a károsult személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatokat;

c) a b) pontban meghatározott vagyontár- gyakat, követeléseket vagy vagyoni jo- gokat érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó adatokat;

d) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szüksé- ges adatokat; és

e) a megkeresett biztosítónál megkötött szerződés alapján teljesítendő szolgál-

tatások jogalapjának vizsgálatához szük- séges adatokat.

5. A megkereső biztosító az 1. számú melléklet

A) rész 10., 11., 12., és 13. pontjában meg- határozott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésével kapcsolatban a károsult sze- mély előzetes hozzájárulása esetén az aláb- bi adatokat kérheti:

a) az V. 4. pont a)-e) pontjában meghatáro- zott adatokat;

b) a személyi sérülés miatt kárigényt vagy személyiségi jogsérelem miatt sére- lemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvételkori, a szerződéses kocká- zattal kapcsolatos egészségi állapotára vonatkozó adatokat; és

c) a károsodott vagyontárgy vagy a szemé- lyi sérülés miatt kárigényt, vagy szemé- lyiségi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személyt érintő ko- rábbi – az e bekezdésben meghatározott ágazathoz tartozó szerződéssel kapcso- latos – biztosítási eseményekre vonatko- zó adatokat.

6. A megkereső biztosító az 1. számú melléklet

A) rész 3. és 10. pontjában meghatározott ágazatokhoz tartozó szerződés teljesítésé- vel kapcsolatosan a jármű járműazonosí- tó adatai (rendszáma, alvázszáma) alapján

– az 1. számú melléklet A) rész 10. pontjá- ban meghatározott ágazathoz tartozó károk esetén a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – jogosult az alábbi adatokat kérni:

a) az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményekre vonatkozó ada- tokat, így különösen a káresemény idő- pontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kapcsolatos károk megté- rítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gép- járműben bekövetkezett, de nem gépjár- mű által okozott károk adatait is,

b) az adott járművet érintően a biztosító által elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár összegére vonatkozó információkat.

7. Az V. 1. pontban meghatározott megkere- sésnek tartalmaznia kell az ott meghatáro- zott személy, vagyontárgy vagy vagyoni jog azonosításához szükséges adatokat, a kért adatok fajtáját, valamint az adatkérés céljá- nak megjelölését. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsértésének. A megkereső biztosító fele- lős az V. 1. pontban meghatározott megke- resési jogosultság tényének fennállásáért.

8. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként tudomására jutott adatot a kéz- hezvételt követő kilencven napig kezelheti.

9. Ha a megkeresés eredményeként a megke- reső biztosító tudomására jutott adat e biz- tosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés az V. 8. pontban meghatározott időtartama meghosszabbo- dik az igény érvényesítésével kapcsolatban indult eljárás befejezéséig.

10. Ha a megkeresés eredményeként a megkere- ső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szüksé- ges, és az igény érvényesítésével kapcsolat- ban az eljárás megindítására az adat megis- merését követő egy évig nem kerül sor, az adat a megismerést követő egy évig kezelhető.

11. A megkereső biztosító az V. 1. pontban meg- határozott megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.

12. Ha az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló törvényben szabályozott módon az adatai- ról tájékoztatást kér és a megkereső biztosí- tó – az V. 8-10. pontokban meghatározottak- ra tekintettel - már nem kezeli a kérelemmel érintett adatokat, akkor ennek a tényéről kell tájékoztatni a kérelmezőt.

13. A megkereső biztosító a megkeresés ered- ményeként kapott adatokat biztosított ér- dekre nem vonatkozó, tudomására jutott, illetve általa kezelt egyéb adatokkal az V. 1. pontban meghatározottól eltérő célból nem kapcsolhatja össze.

14. A megkeresésben megjelölt adatok teljesí- tésének a helyességéért és pontosságáért a megkeresett biztosító a felelős.

15. A Bit. vonatkozó 161/A. §-ának mindenkor hatályos szövege a xxx.xxxxxx.xx oldalon elérhető.

VI. A panaszügyintézéssel kapcsolatos tudniva- lók a Bit. rendelkezései alapján

1. A biztosító (e pont alkalmazásában a továb- biakban: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügy- fél a szolgáltató magatartására, tevékenysé- gére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus le- vélben) közölhesse.

2. A szolgáltató

a) a szóbeli panaszt valamennyi, az ügyfe- lek számára nyitva álló helyiségben, an- nak nyitvatartási idejében, ennek hiányá- ban a székhelyén minden munkanapon 8 órától 16 óráig,

b) a telefonon közölt szóbeli panaszt leg- alább a hét egy munkanapján 8 órától 20 óráig,

c) elektronikus eléréssel – üzemzavar ese- tén megfelelő más elérhetőséget bizto- sítva – folyamatosan fogadja.

3. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést.

4. Telefonon történő panaszkezelés esetén a szolgáltató és az ügyfél közötti telefonos kommunikációt a szolgáltató hangfelvétellel rögzíti, és a hangfelvételt egy évig megőrzi. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kez- detekor tájékoztatni kell. Az ügyfél kérésére biztosítani kell a hangfelvétel visszahallga- tását, továbbá térítésmentesen rendelke- zésre kell bocsátani a hangfelvételről készí- tett hitelesített jegyzőkönyvet.

5. A szolgáltató a szóbeli panaszt – a 6. bekez- désben meghatározott eltéréssel – azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha az ügyfél a panasz kezelésével nem ért egyet, a szolgáltató a panaszról és az azzal kapcsolatos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 7. bekez- désben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

6. Ha a panasz azonnali kivizsgálása nem le- hetséges, a szolgáltató a panaszról jegy- zőkönyvet vesz fel, és annak egy másolati példányát a személyesen közölt szóbeli pa- nasz esetén az ügyfélnek átadja, telefonon közölt szóbeli panasz esetén az ügyfélnek – a 7. bekezdésben foglaltakkal egyidejűleg – megküldi, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

7. A szolgáltató az írásbeli panasszal kapcso- latos, indokolással ellátott álláspontját a pa- nasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.

8. A panasz elutasítása esetén a szolgáltató válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy panaszával – annak jellege szerint – fo- gyasztó esetében a pénzügyi közvetítőrend- szer felügyeletével kapcsolatos feladatköré- ben eljáró Magyar Nemzeti Banknak (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.), vagy Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményez- heti, továbbá meg kell adni a Magyar Nem- zeti Bank és a békéltető testületnek a leve- lezési címét.

9. A szolgáltató a panaszt és az arra adott vá- laszt három évig őrzi meg, és azt a Magyar Nemzeti Bank kérésére bemutatja.

10. A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári peres vagy nem peres (fizetési meghagyás) eljárás keretében lehetséges.

A szerződő/biztosított problémáival, esetleges panaszaival foglakozó központi szerv:

SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatósága 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

E-mail: xxxx@xxxxxx.xx Telefonszám: 06 40 405 405

Külföldről hívható telefonszám: (x00 0) 000 00 00

Faxszám: 06 1 458 4260 xxx.xxxxxx.xx

A SIGNAL Biztosító Zrt. részletes elérhetősége- it (irodáinak, partnereinek, és a Contact Center elérhetőségeit) megtekintheti a honlapunkon a

„Kapcsolat” címszó alatt (xxxx://xxx.xxxxxx.xx/ hu/kapcsolat.html)

Fogyasztói panaszokkal foglalkozik még a SIGNAL Biztosító Zrt. felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank (MNB) 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Központi levélcím: 1534 Budapest BKKP Pf. 777. Központi telefon: (00 0) 000 0000

Központi fax: (00 0) 000 0000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Web: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/ MNB Ügyfélszolgálat:

Telefon: 00 00 000 000

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx Web: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/

Panaszbejelentés: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx. hu/data/cms2151573/fogyasztoi_panasz_ szolgaltatonak_ 2013.pdf

A Pénzügyi Békéltető Testület (továbbiakban: PBT) a fogyasztó (önálló foglalkozása és gazda- sági tevékenységén kívül eső célból eljáró ter- mészetes személy) és a biztosító között létrejött szerződés megkötésével és teljesítésével kap- csolatos jogvita peren kívüli rendezésére illeté- kes. A PBT-hez fordulás

előfeltétele, hogy a fogyasztó a jogvita rendezé- sét panaszkezelési eljárás során eredménytele- nül kísérelje meg.

Pénzügyi Békéltető Testület

H-1013 Budapest, Krisztina krt. 39. H-1525 Budapest BKKP Pf. 172.

Telefon: (00 0) 000 0000

Web: xxxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx/xxx E-mail: xxx@xxx.xx

VII. Egyéb rendelkezések

Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájé- koztató alapján létrejövő biztosítási szerződés- re, illetve az annak alapján való igényérvényesí- tésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a mindenkor hatályos magyar jog az irányadó.

Amennyiben a jelen feltétel és ügyféltájékoztató alapján létrejövő biztosítás egyéb írásos anya- gai (pl. ajánlat) az e feltételben és ügyféltájé- koztatóban foglaltakhoz képest más tartalmaz- nak, jelen feltétel és ügyféltájékoztató tartalma az irányadó.

A biztosításközvetítő – ellenkező értelmű írásos felhatalmazás hiányában – nem jogosult díj át- vételére illetve a biztosítótól az ügyfélnek, ká- rosultnak járó kifizetésben közreműködni. Ha a szerződő fél a díjat – díjátvételre biztosítói meg- hatalmazással rendelkező – ügynöknek fizette, a díjat – legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon – a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni; a szer- ződő fél azonban bizonyíthatja, hogy a díj koráb- ban érkezett be.

Ha a szerződő a kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási ajánlaton hozzájárulását adja ahhoz, hogy a biztosító a szerződése megkötésével, ke- zelésével, megszűnésével kapcsolatos és írásbeli alakisághoz nem kötött kommunikációt (kötvény, számla, felszólító, egyéb értesítő levél, díjigazo- lás, törlésértesítő stb. küldése) elektronikus úton folytathatja, akkor a szerződő az ajánlat aláírásá- val az alábbiakat vállalja:

A biztosítási díjat csoportos beszedési megbí- zással, vagy elektronikusan, online bankkártyás fizetéssel egyenlíti ki, pontosan, a valóságnak megfelelően adja meg az e-mail cím elérhetősé- gét, és mobil telefonszámát.

Az elektronikus úton kiküldött dokumentumokat szükség esetén kinyomtatja. A biztosítási díjfi- zetés elmaradása esetén, a fedezet folyamatos fenntartása érdekében a hátralékot befizetési csekk hiányában is elektronikusan, online bank- kártyás fizetéssel, vagy a SIGNAL Biztosító Zrt. Magyar Takarékbank Zrt-nél vezetett 11500092- 11041623-00000000 számú bankszámlára törté- nő átutalással rendezi.

Az e-mail címében és/vagy a mobil telefonszá- mában bekövetkezett változást – az információk illetéktelen személyhez jutásának elkerülése ér- dekében – köteles azonnal módosítani az ügyfél- portálon, vagy bejelenteni a biztosító internetes, vagy telefonos ügyfélszolgálatán. A változást a biztosító a munkaidő végéig történt bejelenté-

se esetén a következő munkanap végéig, míg a munkaidő vége után beérkezetteket 2 munkana- pon belül hajtja végre.

Az adatok valótlanságából, hiányosságából vagy a változás bejelentésének elmulasztásából ere- dő esetleges károkért, hátrányos jogkövetkez- ményekért, avagy a kívánt joghatások elmara- dásáért a biztosító nem vállal felelősséget. Ha a biztosítási szerződés fennállásával kapcsolatos bármely dokumentum nem érkezik meg a szer- ződőhöz, akkor azt a pótlás érdekében haladék- talanul jelezni kell a biztosító internetes ügyfél- szolgálati elérhetőségén.

SIGNAL Biztosító Zrt.

SIG 2820