ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁG ALAPBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁG ALAPBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
A szerzôdésben (kötvényben) megnevezett biztosító (továbbiakban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen szabályzatban meg- határozott feltételek mellett megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosítási események a biztosított vagyontárgyakban okoznak.
I. Biztosítottak
1. A biztosítási szerzôdést az kötheti meg (továbbiakban: szerzôdô), aki a vagyontárgy megóvásában érdekelt vagy a biztosítást ilyen sze- mély javára köti (továbbiakban: biztosított).
2. A szabályzat alapján biztosítottak:
2.1. Épületek, lakások biztosítása esetén:
x. a tulajdonos és a tulajdonostársak tulajdoni hányaduk arányában,
b. a lakásszövetkezet a biztosítónál biztosított lakások és a szövetke- zet összes lakásának arányában.
2.2. Lakásbérlemény biztosítása esetén:
a kötvényen név szerint feltüntetett lakásbérlô, bérlôtárs, társbérlô.
2.3. Ingóságok biztosítása esetén:
a. a kötvényen név szerint feltüntetett személy és
b. azok, akik a biztosítási esemény bekövetkeztének idôpontjában vele állandó jelleggel együtt laktak.
3. A biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.
4. Ha a biztosítást nem a biztosított, hanem az ô javára harmadik személy kötötte, a díjfizetési kötelezettség a szerzôdôt terheli, a biz- tosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi és ô köteles a nyilatkozatok megtételére is.
II. A szerzôdés létrejötte, idôbeni hatálya, a biztosítá- si díj, területi hatály
1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdô a szerzôdés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerzôdés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot – biztosítási kötvény kiállításával – elfogadja. Ilyenkor a szerzôdés a kötvény kiállításának napján jön létre.
2. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a szerzôdô ajánlatára a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben az ajánlat átadásá- nak napjára visszamenô hatállyal jön létre a szerzôdés, az ajánlattal egyezô tartalommal. A szerzôdô kérésére a biztosító ebben az eset- ben is köteles kiszolgáltatni a kötvényt.
3. A biztosító kockázatviselése az azt követô nap 0 órájakor kezdôdik, amikor
a. a szerzôdô az elsô díjat a biztosító pénztárába vagy számlájára be- fizeti
b. a szerzôdô és a biztosító a díj megfizetésére vonatkozóan halasz- tásban állapodnak meg.
4. A felek a kockázatviselés kezdetének a szabályzattól eltérô idô- pontjában is megállapodhatnak.
5. A szerzôdés – ha a felek másként nem állapodtak meg – határo- zott tartamú. A tartamot a felek a szerzôdésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ha a felek másként nem állapodtak meg – minden év janu- árjának elsô napja.
6. A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a szer- zôdés (kötvény) tartalmazza. A biztosítási díj esedékességétôl számí- tott három hónap elteltével a biztosítási szerzôdés megszûnik, ha ad- dig a hátralékos díjat nem fizették meg.
7. Ha a biztosító a szerzôdésnek díjnemfizetés miatti megszûnésétôl
számított három hónapon belül a biztosított (szerzôdô) által befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerzôdés a díjfizetést követô nap 0 órájától újból hatályba lép, feltéve, hogy az utólagos díjfizetés fe- dezi a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, mely arra az idôre esik, amíg a biztosító a szerzôdés megszû- nése folytán a kockázatot nem viselte.
8. A felek a szerzôdést a biztosítási idôszak végére, azt azonban leg- alább harminc nappal megelôzôen írásban felmondhatják.
9. Ha a biztosítottnak a vagyontárgy megóvásához fûzôdô vagyoni érdeke megszûnik, a szerzôdés is megszûnik a hónap utolsó napjával.
10. A biztosító azokra a biztosított vagyontárgyakra viseli a kockáza- tot, melyek biztosítási esemény következtében károsodtak.
11. A kockázatviselés helye:
a. épületbiztosítás keretén belül a telek és az azon lévô épület, amely a kötvényen cím, ennek hiányában helyrajzi szám szerint meg van jelölve,
b. ingóságbiztosítás keretén belül a telek és az azon lévô épület, amely a kötvényen cím, ennek hiányában helyrajzi szám szerint meg van jelölve illetve ahová innen a biztosítottnak ideiglenesen azért kell távoznia mert lakása lakhatatlanná válik.
12. E szabályzatban meghatározott esetekben (V.B./7.) a biztosító kockázatviselése Magyarország egész területére kiterjed.
III. Biztosítási események
A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén:
1. Tûz
azzal, hogy a rendeltetésüknél fogva láng, hô és elektromos áram ha- tásának kitett tárgyakban keletkezô tûzkárt a biztosító csak akkor téríti meg, ha a tûz más tárgyakra átterjedve, azokat is felgyújtja vagy kiégeti.
2. Villámcsapás
A biztosított vagyontárgyakba becsapódó villám által, valamint külön díj megfizetése mellett a villámcsapás másodlagos hatása folytán fel- lépô túlfeszültség vagy indukció miatt keletkezett kár.
3. Robbanás és robbantás
Nem biztosítási esemény a repülôgépek hangrobbanása, a nukleáris energia felszabadulása és az a szennyezés, amelyet besugárzó anya- gok okoznak.
4. Árvíz
Jelen szabályzat szerint árvíz a felszíni élôvizek, az azokba nyílt torkolat- tal csatlakozó mesterséges csatornák és tavak áradása. Nem biztosí- tási esemény a hullámtéren és nyílt ártéren beálló, továbbá az árvízvé- delmi töltés mentén jelentkezô fakadóvíz és átszivárgás miatti elöntés.
5. Vihar
Jelen szabályzat szerint vihar az olyan légmozgás, amelynek sebes- sége eléri óránként az 54 kilométert. Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetôn, ajtón, ablakon keresztül a viharral egyide- jûleg beömlô csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.
6. Hónyomás
7. Jégverés
8. Földrengés
Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsül, ha a kocká- zatviselés helyén az MSK-64 skála ötös fokozatát elérô földrengés okoz károsodást.
9. Földcsuszamlás
10. Kô- és földomlás
11. Idegen tárgyak rádôlése
A TÜV CERT tanúsítja, hogy az OTP-Garancia Biztosító Rt. mûködése az ISO 9001 nemzetközi szabványban megfogalmazott minôségügyi követelményeknek megfelel.
12. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása
Nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részeinek beomlása, va- lamint a biztosított épületek nem megfelelô alapozásából vagy víz- elvezetésébôl keletkezô üregek beomlása.
13. Idegen jármû ütközése
Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény akkor következik be, ha idegen jármû vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyon- tárgyakban ütközéssel kárt okoz.
14. Mûholdvevô antenna kültéri egységének lopása, ron- gálása
Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minôsül a parabolatü- kör alatti járószinttôl – ideértve a lapostetô szintjét is – mért 3,0 m fel- etti magasságban szabályosan felszerelt antenna lopása, rongálása. A 3,0 m-es mértékadó távolságot, a parabolatükör kerületének járó- szinthez legközelebbi pontja és a járószint között kell mérni.
B. Az ingóságok biztosítása esetén az A. 1.–13. pontban felsorolt események, továbbá a betöréses lopás, valamint a rablás és kifosztás, az alábbiak szerint:
1. Betöréses lopás
Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes úgy követi el a lopást, hogy a lezárt helyiséget erôszakkal, to- vábbá hamis, illetôleg lopott kulccsal felnyitja, vagy olyan nyitott ajtón, ablakon keresztül behatol, melynek alsó éle az alatta levô szinttôl mérve 2 méternél magasabban van. A biztosító megtéríti a 2 méter- nél magasabban levô erkélyekrôl történt, lopás által okozott károkat is. Amennyiben a BETÖRÉSES LOPÁS ZÁRADÉK 2. számú mellékletében lévô „Minimális mechanikai védelem” elô- írásainak valamely követelménye nem valósul meg és a helyiségbe ezen hiányosságokat kihasználva történt a be- hatolás, úgy a biztosító nem téríti meg a betöréses lopás- sal keletkezett kárt.
2. Rablás és kifosztás
Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény akkor következik be, ha a tettes a biztosítottól erôszakkal vagy azzal történô fenyegetéssel tulaj- donít el tárgyakat, illetve úgy veszi el tôle, hogy a biztosított erôszak vagy közvetlen fenyegetés alatt áll.
IV. Biztosított vagyontárgyak
A. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai
1. A biztosító kockázatviselése a szerzôdésben (kötvé- nyen) feltüntetett
x. xxxxxxxxx
b. lakásra
c. egyéb épületre (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya, hegyi hajlék stb.),
d. melléképületekre (istálló, garázs, kamra, ól, terménytároló stb.) (to- vábbiakban: épületek), valamint
e. a kötvényen külön-külön fel nem tüntetett, ezek közös használatú (I.2.1.a., b.) épületrészére és az
f. építményekre vonatkozik.
g. A biztosítás külön díj megfizetése nélkül kiterjed a biztosított kizá- rólagos tulajdonában lévô, a biztosított épületre vagy a biztosított lakást magába foglaló épületre szakszerûen felszerelt mûholdvevô antenna kültéri egységére (parabolatükör, konverter, vezetékek, tartó és beállító szerkezet) 100 000 Ft biztosítási összegig.
2. A biztosító kockázatviselése kiterjed mind az elkészült, mind az épí-
tés alatt álló épületek és épületrészek teljes állagára, beleértve azok al- kotórészeit és tartozékait is.
3. Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
a. a földbevájt, kikövezetlen falú építmények,
b. fóliasátrak és üvegházak.
4. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító az épületek
a. üvegezésében keletkezett károkat, ha azokat vihar okozta,
b. külsô festésében, vakolatában, burkolatában keletke- zett károkat, ha azokat jégverés okozta,
c. azon kárait, melyek betöréses lopás és/vagy rablás so- rán keletkeztek.
5. Nem téríti meg a biztosító:
a. a biztosítás megkötésekor már meglévô olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károkat, melyekrôl a biz- tosított (szerzôdô) tudott vagy tudnia kellett,
b. a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásá- nak elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be.
B. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai
1. Lakásbérlemény biztosítása esetén biztosított vagyontárgyak:
a. A biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a saját és a bérbeadó tulajdonában lévô épületberendezési és épületfelszerelési tárgyakra terjed ki.
b. Jelen szabályzat szempontjából a lakásbérlemény épületberende- zési és -felszerelési tárgyai (továbbiakban: biztosított vagyontárgyak): b/1. az ajtó- és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, re- dôny, vászonroló, napvédô függöny, a hozzájuk tartozó szerel-
vényekkel,
b/2. a csengô és a kaputelefon, valamint a riasztó és tûzjelzô be- rendezések,
b/3. a beépített bútor és térelválasztó,
b/4. a beépített fôzô, fûtô, vízellátó, egészségügyi, szellôztetô be- rendezések és szerelvények,
b/5. az elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmé- rôjétôl, illetôleg kapcsolótáblájától kezdôdô szakaszon,
b/6. a belsô válaszfal, burkolat, festés, tapétázás, mázolás,
b/7. padlóburkolat (parketta, padozat, padlószônyeg, stb.),
b/8. nem mûholdás TV adás vételére szolgáló antennarendszer.
c. Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
c/1. maga az épület határoló falai, tetôszerkezete, te- herhordó szerkezetei, közös helyiségei,
c/2. a bérelt mellék- és gazdasági épület, valamint
c/3. a b. pontban fel nem sorolt vagyontárgyak.
d. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a la- kás üvegezésében keletkezett kárt, ha azt vihar okozta.
2. Nem téríti meg a biztosító:
a. a biztosítás megkötésekor már meglévô olyan hibák és hiányosságok miatt keletkezett károkat, melyekrôl a biz- tosított (szerzôdô) tudott, vagy tudnia kellett,
b. a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásá- nak elmulasztásával vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be.
C. Biztosított ingóságok
1. A biztosító kockázatviselése a biztosítottak tulajdonát képezô, to- vábbá az általuk bérelt, kölcsönvett vagy megôrzésre átvett háztartási ingóságokra terjed ki.
2. Jelen szabályzat szempontjából háztartási ingóságok azok a be nem épített vagyontárgyak, amelyek a háztartás viteléhez szükségesek, a biz- tosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak és nem tar- toznak a kockázatviselésbôl kizárt, külön pontban felsoroltak közé.
3. A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok
– egyenkénti értéküktôl függetlenül – két vagyoncsoportra különül- nek el (a továbbiakban: I. vagyoncsoport, illetve II. vagyoncsoport) Az I. vagyoncsoporthoz tartoznak:
a. a jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anyagok, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült hasz- nálati tárgyak,
b. a gyûjteményekhez tartozó bélyegek, érmék,
c. a képzômûvészeti alkotások,
d. valódi szôrmék, kézi csomózású szônyegek,
e. antik bútorok.
A többi háztartási ingóság a II. vagyoncsoporthoz tartozik.
4. Az I. vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyakra nem ter- jed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben vagy a biztosított közvetlen fel- ügyelete nélkül a szabadban tartva bármely biztosítási ese- mény következtében károsodnak.
5. Jelen szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed a II. vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg
a. öt százaléka mértékéig a biztosított saját háztartási szükségleteinek ki- elégítése vagy kedvtelésbôl a lakásban és a biztosított épület telkén tartott állatokra, valamint a telek kertjében lábon álló növényi kultú- rákra, a kerti berendezés és felszerelés tárgyaira,
b. öt százaléka mértékéig a biztosított által az otthoni, lakásban folyta- tott keresô tevékenységgel kapcsolatos vagyontárgyaira.
6. Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:
a. készpénz, valuta, értékpapír és értékcikk,
b. a kézirat, terv, dokumentáció,
c.vízi, légi és motoros jármûvek, a lakókocsi és utánfutó valamint ezek tartalék alkatrészei.
7. Jelen szabályzat alapján nem téríti meg a biztosító a szabadban tartott vagyontárgyakban keletkezett károkat, ha azokat vihar vagy jégverés okozta.
V. A biztosítási összeg
A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén
1. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerzôdô határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újra- építésének költségeit. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.
2. Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridôponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kárfizetésre kötelezett, és a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik.
3. A biztosító javaslatot tehet a szerzôdônek arra a legalacsonyabb biz- tosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alul- biztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés.
A biztosító szolgáltatásának felsô határa az így megállapított biztosí- tási összeg.
4. A vagyontárgy értékének (az újjáépítési költségek) követése érde- kében a felek megállapodhatnak a biztosítási összeg rendszeres, ér- tékkövetô változásáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása). A biztosító a módosított biztosítási összeget az elôzô biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.
5. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, egyéves idôszakra vonatkozó fo- gyasztói árindex.
A biztosítási összeg indexálására legelôször a szerzôdés létrejöttét kö- vetô biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évfordu- ló napjának hatályával.
A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítási összeg értékkövetô módosításáról és annak mértékérôl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelôzôen írásban értesíti a szerzôdôt.
6. A biztosítási összeg módosítását a szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül.
B. Ingóságok biztosítása esetén:
1. A vagyontárgyak biztosítási összegét – az I. és II. vagyoncsoportra vonatkozóan külön-külön – a szerzôdô határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes ház- tartási ingóság új állapotban történô beszerzési értékét (árát). A bizto- sítási összeg a biztosító szolgáltatásának felsô határa, s egyben a bizto- sítási díj megállapításának alapja. Az I. és II. vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe.
2. Ha a II. vagyoncsoport biztosítási összege alacsonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapotban történô beszer- zési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kárfizetésre köte- lezett, és a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az új állapotban történô beszerzés költségeihez aránylik.
3. A II. vagyoncsoport körében a biztosító javaslatot tehet a szerzô- dônek arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár ese- tén – még nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkezménye, az aránylagos kártérítés. A biztosító szolgáltatásának felsô határa az így megállapított biztosítási összeg.
4. A II. vagyoncsoporthoz tartozó ingóságok értékének (újra beszer- zési költségek) követése érdekében a felek megállapodhatnak a bizto- sítási összeg rendszeres, értékkövetô változásáról (továbbiakban: a biz- tosítási összeg indexálása). A biztosító a módosított biztosítási összeget az elôzô biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.
5. A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalmazását megelôzôen közzétett, egyéves idôszakra vonatkozó fo- gyasztói árindex.
A biztosítási összeg indexálására legelôször a szerzôdés létrejöttét kö- vetô biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évfordu- ló napjának hatályával.
A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi.
A biztosítási összeg értékkövetô módosításáról és annak mértékérôl, valamint a díjváltozásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelôzôen írásban értesíti a szerzôdôt.
6. A biztosítási összeg módosítását a szerzôdô a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minôsül.
7. A kockázatviselés helyén kívül, Magyarország területén a biztosított vagyontárgyakra káreseményenként 50 000 Ft erejéig viseli a kocká- zatot a biztosító, és aránylagos kártérítést nem alkalmaz.
VI. A biztosítási szolgáltatások
A. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén:
1. A szerzôdés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk káridôponti, új értéken számított helyreállítási költ- ségeit.
2. Az újérték megállapításának alapja a károsodottal azonos épület helyreállításának költsége.
3. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított épület károsodásával kapcsolatos, és indokolt
a. oltás, mentés,
b. bontás és ideiglenes tetôépítés,
c. rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás,
d. tervezés és hatósági engedélyezés,
e. a helyreállítást követô egyszeri takarítás,
valamint minden egyéb kárenyhítés költségeit. A fenti költségeket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de alulbiztosítás esetén (V. A./2.) a költségeket aránylagosan kell megtéríteni.
4. Ha a hatóság a biztosítási szerzôdéssel fedezett biztosítási események miatt a biztosított lakóépületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, a kiköltözéstôl a lakhatóvá válásig, de legfeljebb 120 napig a biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt több- let bérleti díjaira 50 000 Ft-ig nyújt térítést a biztosító.
Ugyanezt a szolgáltatást nyújtja a biztosító az árvízveszély miatt elren- delt kiköltözés esetén is.
5. Ha a helyiség
– mennyezetének és egyik oldalfalának,
– vagy két oldalfalának
a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.
6. A biztosító azoknál a biztosított melléképületeknél és építményeknél (IV.A./1 d., f.,) amelynek avultsága a kár idôpontjában meghaladta a 75 %-ot, arányosan csökkenti a kártérítési összeget.
7. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja
a. a felhasználható maradványok értékét,
b. valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.
B. Ingóságok biztosítása esetén
1. A szerzôdés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk javítással történô helyreállításának költségeit, illetô- leg a vagyontárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát). A térí- tés a kár idôpontjában érvényben lévô árak és költségek alapján tör- ténik. A 85 %-osnál nagyobb elhasználtságú (avult) ingóságok káridô- ponti értéken kerülnek megtérítésre.
2. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak károsodá- sával kapcsolatos és indokolt egyszeri takarítás, a biztosítottat terhelô oltási, mentési és minden egyéb kárenyhítési költséget. Ezeket a költ- ségeket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de a II. vagyon- csoport alulbiztosítása esetén a költségeket aránylagosan kell megté- ríteni.
3. Megtéríti a biztosító a betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggô rongálási károkat beleértve az épületrongálási károkat is.
4. Megtéríti a biztosító az árvízveszély miatti kiköltözés igazolt költsé- geit is, 6 000 Ft összeghatárig.
5. A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontár- gyak javítással helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát téríti meg.
6. Bérelt, kölcsönvett vagy megôrzésre átvett vagyontárgyak károso- dása esetén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mérték- ben a biztosított felelôsséggel tartozik.
7. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrához), készlethez, gyûjteményhez tartozó egyes darabok károsodása estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonkulása miatt következett be, to- vábbá az úgynevezett elôszereteti értékre sem.
8. A biztosító a szolgáltatás összegébôl levonja
a. a felhasználható maradványok értékét,
b. valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól visszaigényelhet.
VII. Egyéb rendelkezések
1. A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstôl számított két munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetôvé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenôrzését. A tûzesetet, a rob- banást és a robbantást a tûzoltóságnak, a betöréses lopást, a rablást és kifosztást pedig a rendôrségnek kell jelenteni.
2. A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az alábbi ira- tok bemutatását kérheti:
x. xxxxxxxx határozat,
b. ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lap,
c. költségvetés és számla,
3. A kár bejelentésétôl számított ötödik napig a biztosított a károso- dott vagyontárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mérték- ben változtathat.
4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbejelentést követô 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot (VII/2.) tartozik bemutatni, a határidôt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.
5. A biztosítási összeg a kifizetett szolgáltatási összeggel nem csök- ken.
6. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek – káresemé- nyenként – nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészesedés összegét a szerzôdésben (kötvényen) kell feltüntetni.
7. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más ká- rosító esemény vagy tényezô is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény- nek tudható be.
8. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szer- zôdô, illetôleg a biztosított vagy a velük közös háztartás- ban élô hozzátartozó, a biztosítottnak a vagyontárgy keze- lésével megbízott alkalmazottja szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozta.
9. Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, s emiatt lényeges kö- rülmények kideríthetetlenné váltak.
10. Betöréses lopás, illetve rablás és kifosztás esetén a biztosított 15 na- pon belül köteles a biztosítót a megkerült vagyontárgyakról értesíteni és a bûnügyben született ítéletet megküldeni. A határidô az azonosítás, il- letôleg az ítélet kézhezvételének napjától számít.
11. A szerzôdônek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóintézettel olyan biztosítási eseményekre is szóló bizto- sítási szerzôdést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító koc- kázatviselése kiterjed.
Köteles továbbá azt is bejelenteni, ha
a. a biztosított épületek, melléképületek alapterülete vagy építési módja megváltozott,
b. a biztosított vagyontárgyak tulajdonjogában változás következett be (lakásbérlemény biztosítása esetén a bérleti viszonya meg- szûnt), vagy egyébként a biztosítási érdek megszûnt (megszûnt a biztosított vagyontárgy megóvásához fûzôdô érdekeltsége),
c. címváltozás történt.
12. A biztosító a biztosítási összeg és a biztosítási díj megállapításá- nál az alábbiak szerint jár el:
a. a biztosítási összegeket egész ezer forintokban állapítja meg oly mó- don, hogy 500 forintig lefelé, 501 forinttól felfelé kerekít.
b. Az éves biztosítási díjat a biztosító egész forintokban állapítja meg, minden esetben lefelé kerekítve.
13. A szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései az irányadók.
ÚJ OTTHON-GARANCIA KIEGÉSZÍTÔ BIZTOSÍTÁSOK SZABÁLYZATAI
KIEGÉSZÍTÔ FELELÔSSÉGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
A szerzôdésben (kötvényben) megnevezett biztosító (továbbiak- ban: biztosító) arra vállal kötelezettséget, hogy a jelen szabályzat- ban meghatározott feltételek mellett, a szerzôdésben meghatáro- zott díj ellenében megtéríti azokat a károkat, amelyekért a biztosí- tott, mint károkozó a magyar jog szerint kártérítési felelôsséggel tar- tozik.
I. Biztosítottak
1. E szabályzat alapján biztosított:
x. a kötvényen név szerint feltüntetett személy,
b. a vele állandó jelleggel együttlakók,
c. a lakásszövetkezet, a biztosítónál biztosított lakások és a szövetke- zet összes lakásának arányában.
II. A szerzôdés létrejötte, hatálya, a biztosítási díj
1. A biztosítási szerzôdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerzôdô a szerzôdés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerzôdés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot – biztosítási kötvény kiállításával – elfogadja. Ilyenkor a szerzôdés a kötvény kiállításának napján jön létre.
2. A szerzôdés akkor is létrejön, ha a szerzôdô ajánlatára a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben az ajánlat átadásá- nak napjára visszamenô hatállyal jön létre a szerzôdés, az ajánlattal egyezô tartalommal. A szerzôdô kérésére a biztosító ebben az eset- ben is köteles kiszolgáltatni a kötvényt.
3. A biztosító kockázatviselése az azt követô nap 0 órájakor kezdôdik, amikor
a. a szerzôdô az elsô díjat a biztosító pénztárába vagy számlájára be- fizeti,
b. a szerzôdô és a biztosító a díj megfizetésére vonatkozóan halasz- tásban állapodnak meg.
4. A felek a kockázatviselés kezdetének a szabályzattól eltérô idô- pontjában is megállapodhatnak.
5. A szerzôdés – ha a felek másként nem állapodnak meg – határo- zott tartamú. A tartamot a felek a szerzôdésben (kötvényen) rögzítik. A tartamon belül a biztosítási idôszak egy év, a biztosítási évforduló pedig – ha a felek másként nem állapodnak meg – minden év január elsô napja.
6. A biztosítási díj esedékességétôl számított 3 hónap elteltével a biz- tosítási szerzôdés megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg.
7. Ha a biztosító a szerzôdésnek díjnemfizetés miatti megszûné- sétôl számított 3 hónapon belül a biztosított (szerzôdô) által befi- zetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerzôdés a díjfi- zetést követô nap 0 órájától újból hatályba lép, feltéve, hogy az utólagos díjfizetés fedezi a folyó biztosítási év még kiegyenlítetlen díját, levonva abból azt a díjrészt, mely arra az idôre esik, amíg a biztosító a szerzôdés megszûnése folytán a kockázatot nem vi- selte.
8. A felek a szerzôdést a biztosítási idôszak végére, azt azonban leg- alább harminc nappal megelôzôen írásban felmondhatják.
III. Biztosítási esemény
1. A biztosító – a 4. pontban foglaltak kivételével – azokat a
– személysérüléses,
– vagy szerzôdésen kívüli dolgokban okozott károkat téríti meg, amelyeket a biztosított mint
a. a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tulajdonosa, bérlôje, használója vagy ezek építtetôje, felújí- tója,
b. háztartási céllal gázpalackot használó,
c. belátási képességgel nem rendelkezô vagy korlátozott belátási képességû személyek gondozója,
d. állattartó,
e. közúti balesetet elôidézô gyalogos,
x. xxxxxxxx, rokkantjármû, kézi erôvel mûködtetett szállítóeszköz használója,
g. sporttevékenységet végzô,
h. önvédelmi eszköz, lôfegyver használója e szerzôdés hatálya alatt, Magyarország területén okozott, és amelyekért a ma- gyar polgári jog szabályai szerint kártérítési felelôsséggel tar- tozik.
2. Megtéríti továbbá a biztosító a szövetkezeti vagy közös tulajdon- ban álló házaknál azokat a károkat, amelyeket tûz vagy robbanás, ve- zetékbôl és azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz idézett elô, és amelyek miatt
a. a lakásszövetkezeti tagok vagy tulajdonostársak a biztosított ellen
b. a lakásszövetkezet vagy a társasházközösség a biztosított ellen
c. az egyes tulajdonosok, a lakásszövetkezet vagy a társasház közös- ség ellen
érvényesítenek igényt.
3. Megtéríti a biztosító a biztosított helyett a tûz, robbanás, vezetékbôl vagy azok szerelvényeibôl kiömlô víz vagy gôz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbe adó jogszabály alapján igényt érvényesít a biz- tosított bérlôvel szemben.
4. Nem téríti meg a biztosító azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak:
a. keresôfoglalkozás vagy -tevékenység végzése során,
b. egymásnak vagy hozzátartozóiknak,
c. motoros jármû üzembentartójaként,
d. állatai növényi kultúrában okoznak.
5. A biztosító a károkat maximum 10 millió Ft/káreseményenkénti, s egyben 10 millió Ft/biztosítási idôszakra szóló összeghatárig téríti meg. A biztosító nem téríti meg azonban azokat a károkat, amelyek nem érik el az önrészesedés összegét. Az önrészesedés összegét a szerzôdésben (kötvényen) kell feltüntetni.
6. A közös tulajdonosi minôségben okozott – a tulajdonosokat ter- helô – felelôsségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának arányá- ban téríti a biztosító. A lakásszövetkezetet terhelô felelôsségi károkat a biztosítónál biztosított lakások és a szövetkezet összes lakása ará- nyában téríti a biztosító.
IV. Egyéb rendelkezések
1. A biztosított az általa okozott károkat a tudomására jutástól számí- tott két munkanapon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.
2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti, a károsult azonban igényét a biztosítóval szemben közvetlenül nem érvényesít- heti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ô ke- zéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését a biztosított egyen- lítette ki.
3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletérôl gondoskodott vagy ezekrôl lemondott. A biz- tosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és perbeli képviseletét, a képviselettel felmerülô költségek a biztosítót terhelik.
4. A biztosítót a biztosított szándékos vagy súlyosan gon- datlan magatartása sem mentesíti a károsulttal szemben,
a biztosító azonban a kifizetett biztosítási összeg megtérí- tését követelheti a biztosítottól, ha az a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
E szabályzat szempontjából a károkozás akkor súlyo- san gondatlan, ha a kárért felelôs személy a kárt súlyo- san ittas állapotban vagy bódulatot keltô szer hatása alatt, és ezzel az állapottal összefüggésben okozta. Sú- lyosan gondatlan továbbá a károkozás, ha a kárért fele- lôs személy engedélyhez kötött tevékenységet ennek hiányában folytatott, és azzal összefüggésben okozta a kárt.
5. A szerzôdônek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóintézettel olyan biztosítási eseményekre is szóló fele- lôsségbiztosítási szerzôdést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biz- tosító kockázatviselése kiterjed.
6. A szabályzatban nem rögzített kérdésekben a Polgári Törvény- könyv rendelkezései az irányadóak.
KIEGÉSZÍTÔ VÍZKÁRBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
1. Az épületbiztosítási, lakásbérlemények biztosítási és ingóságbiztosí- tási (továbbiakban: alapbiztosítások) szerzôdéshez kötött kiegészítô vízkárbiztosítás alapján, a szerzôdésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti azokat a károkat, amelyeket az alapbiztosításban biz- tosított vagyontárgyakban a víz-, csatorna-, tüzelési- és gôzvezetékek, továbbá ezek tartozékai, szerelvényei, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépek törése, repedése, kilyukadása, csatlakozásának elmozdulása, valamint nyitva hagyott csap miatt a kiáramló folyadék vagy gôz okoz.
2. Nem téríti meg a biztosító a sérült vezetékek, tartozé- kok, szerelvények és a vezetékre kapcsolt háztartási gép javításának vagy pótlásának költségeit, és a kiömlô folya- dék vagy gôz értékét.
3. Megtéríti a biztosító, ha a felhôszakadásból származó csapadékvíz a biztosított helyiségekbe bejutva kárt okoz, kivéve
a. az épületek külsô vakolatában, festésében
b. valamint a talajszint alatti padozatú, nem lakás céljára szolgáló helyiségek elöntése esetén az ingóságokban keletkezett károkat.
4. Nem biztosítási esemény a gombásodás, penészesedés formájában jelentkezô kár.
5. A kiegészítô biztosítási szerzôdés csak az alapbiztosítással együtt érvényes. A jelen szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadóak.
KIEGÉSZÍTÔ ÜVEGBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
1. Az épületbiztosítási, lakásbérlemények biztosítási és ingóságbizto- sítási (továbbiakban: alapbiztosítások) szerzôdéshez kötött kiegészítô üvegbiztosítási feltételei szerint, a szerzôdésben meghatározott díj el- lenében a biztosító megtéríti az üvegtörési károkat.
2. Jelen kiegészítô biztosítás alapján biztosítási esemény: a biztosí- tott üvegtáblákban bármely okból bekövetkezett törés vagy repe- dés.
3. A kiegészítô üvegbiztosítás alapján biztosított vagyontárgy az alapbiztosítással biztosított épületek, lakások szerkezetileg beépí- tett
a. ajtajának és ablakának,
b. erkélyeinek és loggiáinak üvegezése.
A biztosító nem viseli a kockázatot az üvegtetôkre, üveg- házakra, meleg- és hidegágyakra, pinceablakokra, kiraka- tokra, kirakatszekrényekre, tükörfelületekre, név- és cég- táblákra, valamint az építés, felújítás alatt álló épületek üvegezésére.
4. A biztosító a károsodottal azonos méretû és minôségû üvegtábla pótlásának költségeit téríti meg. Az üvegtáblát rögzítô tartószerkezet elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódás) miatt szükségessé váló javítás költségeit nem téríti meg a biztosító.
5. A kiegészítô biztosítási szerzôdés csak az alapbiztosítással együtt érvényes. A jelen szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy az üvegtörési károknál a biztosító nem alkalmaz önrészesedést.
KIEGÉSZÍTÔ MEZÔGAZDASÁGI KISTERMELÔI BIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
1. Az ingóságbiztosítás (továbbiakban: alapbiztosítás) szerzôdéshez kötött kiegészítô mezôgazdasági kistermelôi biztosítás alapján, a szer- zôdésben megállapított díj ellenében a biztosító megtéríti a jelen kie- gészítô szerzôdéssel biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.
2. Jelen szerzôdéssel biztosított vagyontárgyak:
– A. vagyoncsoport: a mezôgazdasági kistermeléssel kapcsolatos termés, termény és egyéb készlet, ideértve a lábonálló növényi kultúrákat is,
– B. vagyoncsoport: a biztosított gazdaságában tartott állat (állo- mány).
– C. vagyoncsoport: a mezôgazdasági kistermeléshez kapcsolódó gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak, – ki- véve a motoros meghajtású jármûveket.
3. A biztosító valamennyi, az alapbiztosításban felsorolt (III. A, B feje- zet) biztosítási eseményre vállalja a kockázatot az alábbi kizárásokkal. Nem téríti meg a biztosító:
a. az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban és vagyon- tárgyakban keletkezô károkat,
b. a lábon álló növényi kultúrákban, a szabadban tartott terményekben, termékekben, valamint a meleg- és hi- degágyakban a vihar, illetôleg a jégverés által okozott károkat.
4. A biztosítási összeget – vagyoncsoportonként – a szerzôdô az ajánlatban határozza meg.
5. A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosító a károkat az alábbi módon téríti meg:
a. Az A. vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyak károsodása ese- tén a térítés alapja a felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár; lábon álló növényi kultúrák károsodása esetén pedig az önköltség (ráfordítás).
b. A B. vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyaknál a térítés alapja a felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár.
c. A C. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak károsodása esetén a térítés alapja a vagyontárgy káridôponti avult értéke. Javítással helyreállítható károsodás esetén a javítási költséget téríti meg a biz- tosító, amennyiben a javítási költség nem haladja meg a károsodott vagyontárgy káridôponti utánpótlási (új) értékének 25%-át. Az után- pótlási (új) érték 25%-át meghaladó javítási költséget káridôponti avult értéken téríti meg a biztosító. A vagyontárgy teljes károsodása esetén káridôponti avult értéken nyújt szolgáltatást a biztosító.
6. A vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg a biztosító térítésének felsô határa, de ezen belül alulbiztosítás miatt aránylagos kártérítésre nem kerülhet sor.
7. Ha a szerzôdô felelôsségbiztosítással is rendelkezik, jelen kiegészítô biztosítás alapján – külön díjfizetés nélkül – a biztosító megtéríti azokat a személysérüléses és szerzôdésen kívüli vagyontárgyakban – Magyar- országon – rongálással okozott károkat is, amelyekért a biztosított, mint a mezôgazdasági kistermelôi tevékenység folytatója, e minôségében kártérítési felelôsséggel tartozik.
8. A kiegészítô biztosítási szerzôdés csak az alapbiztosítással (a 7. pont tekintetében csak felelôsségbiztosítással) együtt érvényes. A je- len szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.
KIEGÉSZÍTÔ BALESETBIZTOSÍTÁSI SZABÁLYZAT
1. Az épületbiztosítási, lakásbérlemények biztosítási és ingóságbiz- tosítási (továbbiakban: alapbiztosítások) szerzôdéshez kötött kiegé- szítô balesetbiztosítás alapján a szerzôdésben meghatározott díj elle- nében a biztosító balesetbiztosítást nyújt.
2. A balesetbiztosítási szolgáltatásokra a biztosított, halála esetén örö- köse jogosult.
A kiegészítô balesetbiztosítás alapján biztosítottnak kell tekinteni:
a. az alapbiztosítás kötvényén név szerint feltüntetett biztosítottat, va- lamint
b. a vele állandó jelleggel együttlakó hozzátartozóját.
3. Balesetbiztosítási eseménynek minôsül a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépô olyan külsô behatás, amelynek következtében a bizto- sított a balesettôl számított egy éven belül meghal, állandó egészség- károsodást vagy a szerzôdésben meghatározott jellegû múlékony munkaképtelenséget szenved.
4. A megemelés, rándulás, fagyás, napszúrás és hôguta nem biztosítási esemény. Az öngyilkosság, öncsonkítás vagy ezek kísérlete akkor sem biztosítási esemény, ha a
biztosított azt beszámítási képességének hiányában kö- vette el.
5. A kiegészítô balesetbiztosítás alapján a biztosító az alábbi biztosí- tási összeget fizeti a társadalombiztosítási szervek szolgáltatásaitól függetlenül:
– baleseti halál esetén: 12 000 Ft
– baleset folytán bekövetkezett
állandó teljes rokkantság esetén: 24 000 Ft
– baleseti állandó, részleges egészségkárosodás esetén az egészségkárosodás fokának megfelelôen a 24 000 Ft arányos részét, ha a maradandó egészségkárosodás legalább a 10%-ot eléri,
– baleseti csonttörés, csontrepedés vagy 10%-nál alacsonyabb ál- landó egészségkárosodás, illetôleg legalább 28 nap folyamatos táppénzes (beteg) állomány esetén: 500 Ft
6. A baleset elôtti bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek a biztosításból ki vannak zárva.
7. Baleset folytán bekövetkezett állandó egészségkárosodás százalé- kát, szervek, illetve végtagok elvesztése, teljes bénulása (teljes meg- merevedése) esetén, az alábbi táblázat szerint kell megállapítani. Egészségkárosodás: térítés %
– két szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar, alkar vagy kéz és comb, vagy lábszár elvesztése (felsô végtag + alsó
végtag csonkolása, mindkét comb elvesztése 100
– mindkét lábszár elvesztése 90
– egyik comb 80
– egyik felkar elvesztése 80
– egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, beszélôképesség teljes elvesztése,
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 70
– jobb kéz elvesztése 65
– bal kéz elvesztése 50
– egyik lábfej teljes elvesztése 40
– egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35
– egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 25
A végtagok részleges vagy teljes elvesztésének, csonkolásának, to- vábbá sérüléses eredetû szervhiányoknak és egyéb maradandó egészségkárosodásoknak százalékos elbírálását a biztosító illetékes orvos szakértôje végzi.
8. A végleges egészségkárosodás fokát a fenti táblázatban fel- sorolt szervek, illetve végtagok elvesztése esetén azonnal, egyéb- ként legkésôbb a balesetet követô 2 éven belül meg kell állapí- tani.
9. Ha a balesetbôl állandó egészségkárosodás következik, az ezért járó szolgáltatásból a már kifizetett múlékony sérülési térítés levonásba kerül.
10. A biztosító megtéríti a biztosítottnak a balesetkor magán viselt ru- házatban keletkezett károkat is, a zsebtartalom kizárásával.
11. A balesetbiztosítási összeg kifizetéséhez a biztosító a következô okiratok bemutatását kérheti:
a. halál esetén a halotti anyakönyvi kivonatot és a halál okát igazoló orvosi bizonyítványt,
b. hatósági eljárás esetén a nyomozást megszûntetô vagy megta- gadó jogerôs határozatot vagy vádiratot,
c. azokat az okiratokat, amelyek a jogosultság, továbbá a biztosí- tási esemény és a biztosítási összeg megállapításához szüksé- gesek.
12. A kiegészítô biztosítási szerzôdés csak az alapbiztosítással együtt érvényes. A jelen szerzôdésben nem szabályozott kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadóak, azzal az eltéréssel, hogy a kár- térítésnél nincs önrészesedés.
BETÖRÉSES LOPÁS ZÁRADÉK
A biztosító a betöréses lopás károkat az épület, lakás, illetve helyiség káridôpontban megvalósult védelmi kategóriájának megfelelô határösszegig, azon belül maximum a biztosítási összegig téríti meg.
A határösszegeket és a védettség megállapításának szempontjait a „BETÖRÉSES LOPÁS ZÁRADÉK” 1. és 2. számú melléklete tartalmazza.
BETÖRÉSES LOPÁS ZÁRADÉK 1. SZÁMÚ MELLÉKLETE
Az épület, lakás, illetve helyiség védettségének kategóriájától függô kártérítési határösszeget az alábbi táblázat tartalmazza.
Az összegek E Ft-ban értendôk | Nincs elektronikai védelem | Minimális elektronikai védelem | Részleges elektronikai védelem | |||
Minimális mechanikai | I/1.: | 500 | I/1.: | 700 | I/1.: | 1.000 |
védelem | I/2.: | 500 | I/2.: | 700 | I/2.: | 1.000 |
II.: | 1.000 | II.: | 2.000 | II.: | 3.000 | |
Részleges mechanikai | I/1.: | 1.500 | I/1.: | 1.700 | I/1.: | 2.000 |
védelem | I/2.: | 1.500 | I/2.: | 2.000 | I/2.: | 2.500 |
II.: | 4.000 | II.: | 5.000 | II.: | 6.000 | |
Teljes körû mechanikai | I/1.: | 3.500 | I/1.: | 4.000 | I/1.: | 6.000 |
védelem | I/2.: | 5.000 | I/2.: | 6.000 | I/2.: | 10.000 |
II.: | 10.000 | II.: | 20.000 | II.: | 30.000 | |
JELMAGYARÁZAT: I/1. A jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anyagok, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak + a gyûjteményhez tartozó bélyegek, érmék
I/2. Képzômûvészeti alkotások, valódi szôrmék, kézi csomózású szônyegek, antik bútorok.
II. Az I/1. és I/2.-be nem tartozó háztartási ingóságok
1. A jogszabály szerint nemesfémnek minôsülô anyagok, drágakô vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak
+ a gyûjteményhez tartozó bélyegek, érmék betöréses lopás kockázatát a biztosító együttesen max. 500 E Ft-ig, azon belül a biztosítási összegig vállalja, ha legalább a minimális mechanikai védelem teljesül. Az 500 E Ft feletti biztosítási fedezethez a fenti táblázatban rögzített védettségi kategória teljesülése mellett a MABISZ által minôsített falba épített lezárt páncélkazettában és/vagy lezárt páncél- szekrényben kell tartani az elôzô mondatban nevezett vagyoncsoportba tartozó tárgyakat. Az értéktárolóra vonatkozó kockázatvállalás a MABISZ minôsítésében rögzített határértékig terjed, azzal a feltétellel, hogy az értéktárolót a MABISZ minôsítési jegyzôkönyvben elôírtaknak megfelelôen rögzítették. Ez a kitétel abban az esetben is érvényes, ha az épület, illetve a helyiség védettsége alapján meghatározott határérték meghaladja az értéktárolóra érvényes összeget.
BETÖRÉSES LOPÁS ZÁRADÉK 2. SZÁMÚ MELLÉKLETE
A betöréses lopásból eredô károk térítéséhez kapcsolódó káridôponti védettségi kategória megállapítását a betöréses lopás záradék 2. számú mel- léklete alapján végzi a biztosító, amelynek fôbb szempontjait az alábbi táblázat foglalja össze.
VÉDELMI SZINTEK ÖSSZETEVÔI | Védettségi kategóriák | ||
Minimális | Részleges | Teljes körû | |
Mechanikai védelem a. Falazatok, födémek, padozatok Az épület, illetve helyiség határolófalai, födémei, padozatai a megjelölt vastagságú tömör kisméretû téglafal szilárdságával egyenértékû. | 6 cm ∂ | 12 cm ∂ | 38 cm ∂ |
b. Ajtók b/1. Reteszhúzás ellen védett az összes kétszárnyú bejárati ajtó. | ∂ | ∂ | ∂ |
b/2. Az összes bejárati ajtólap, tömör vastagságú keményfából vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból, illetve megerôsítéssel készült és nem üvegezett. | – | ∂ | 4 cm ∂ |
b/3. Az összes bejárati ajtólap min. 3 diópánttal van a tokhoz rögzítve. | – | ∂ | ∂ |
b/4. Az összes bejárati ajtó védett: kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen, valamint a bevésôzárnál megerôsített az ajtólap. | – | ∂ | ∂ |
b/5. Az összes bejárati ajtótok, amely fából van megerôsített zárlemezzel rendelkezik. | – | ∂ | ∂ |
c. Zárak c/1. A bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi, a zárak száma ajtónként minimum | 1 db ∂ | 2 db ∂ | 2 db ∂ |
c/2. Az egyik biztonsági zár az ajtólapot minimum 4 ponton zárja. | – | – | ∂ |
c/3. Az összes bejárati ajtón lévô zárak védettek I.) törés ellen | ∂ | ∂ | ∂ |
II.) fúrás ellen | – | – | ∂ |
d. Ablakok d/1. A külsô térre nézô összes 2 m-nél alacsonyabban lévô ablakot 12 mm-es kör- acélból készült 10 x 30 cm-es kiosztású, az elôírások szerint rögzített rács vagy azzal egyenértékû, MABISZ által minôsített biztonsági szerkezet védi. | – | ∂ | – |
d/2. Az elôbbi pontban körülírt szerkezetû védelemmel az összes külsô térre nézô ablak rendelkezik. | – | – | ∂ |
Elektronikus védelem 1. A felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévô nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerû területvédelem van. | ∂ | – | – |
2. A felületvédelem minden nyílászáróra kiterjed és csapdaszerû térvédelem van kialakítva. | – | ∂ | – |
Tisztelt Ügyfelünk!
Az épület, lakás, illetve helyiség ajánlattétel idôpontjában meglévô védettségi kategóriáját Ön is megállapíthatja, ha a következôk figyelem- bevételével kitölti a fenti táblázatot.
1. Akkor minôsül teljes körûnek a védelem, ha a megfelelô oszlop összes ∂-ét „x"-el jelölheti meg, a védettségi elôírásoknak megfelelô bizton- ságtechnikai eszközök, rendszerek megléte esetén.
2. Amennyiben a „teljes körû” oszlopból egy feltétel nem teljesül, úgy részleges kategóriába kell sorolni az objektumot, illetve helyisége(ke)t.
3. Abban az esetben, ha a részleges védelmi kategóriához szükséges kitételekben foglaltak közül nem valósulnak meg a c/1 és/vagy d/1 pont- ban elôírtak, akkor minimális szintû védettségûnek kell tekinteni az épületet, illetve helyisége(ke)t, függetlenül attól, hogy az(ok) néhány vonatkozásban a teljes körûnek is megfelelnek pl. a falazat 38 cm vastag tömör téglafallal egyenértékû stb.
Lakóépület/lakás szerzôdéskötéskor meglévô védettége a betöréses lopás 2. számú mellékletében leírt követelmények és a fenti táblázat kiértéke- lése alapján: ¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥¥
A biztosító a „Védettségi kategóriák biztonságtechnikai elôírásai”-ban lévô mûszaki leírások alapján vizsgálja az épület, lakás, illetve helyiség mechanikai, elektronikai védelmét. A meglévô védettségi kategóriát az elôzô mondatban nevezett elôírások alapján lehet megváltoztatni.
VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK BIZTONSÁGTECHNIKAI ELÔÍRÁSAI
1. Minimális mechanikai védelem
Minimális a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, pa- dozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelmények- nek megfelelnek:
a. az ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védettek,
b. az ajtók zárását biztonsági zár végzi: biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes- zár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, az egyedi minôsített lamellás zár, a henger- vagy mág- neszár, illetve minimum 4 betû- vagy számkombinációs biztonsá- gi lakat, illetve minden olyan zár, mely a felsoroltakkal azonos biz- tonsági fokozatú,
c. a hengerzárat törés ellen védeni kell,
d. a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 6 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékû.
2. Részleges mechanikai védelem
Részleges a mechanikai védelem, ha a védett helyiség falazatai, pa- dozatai, födémszerkezetei és a nyílászárók az alábbi követelmények- nek megfelelnek:
a. a 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél ráccsal (vagy azzal egyenértékû más mechanikai szerkezettel, illetve minôsített biztonsági üveggel) védettek,
b. a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetû falazókörömmel van rögzítve, a minimális beépítési mélység 150 mm (12 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén), vagy ezzel egyenértékû, kívül- rôl nem szerelhetô más mûszaki megoldás fogadható el (pl. belsô leereszthetô biztonsági rács),
c. a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz van- nak erôsítve,
d. az ajtószerkezetek megerôsített kivitelûek, kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védettek,
e. a zárást minimum kettô darab biztonsági zár végzi: biztonsági zár- nak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 ro- toros mágneszár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kom- binációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma megha- ladja a 10 000-et, valamint az egyedi, minôsített lamellás zár,
f. az ajtólapok minimum 3 diópánttal vannak a tokhoz rögzítve,
g. az ajtólapok, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja,
h. a zárnyelvek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen zárnak,
i. a hengerzárat törés ellen védeni kell,
j. az ajtólap és az ajtótok záráspontossága 5 mm-en belül van,
k. bevésôzár esetén az ajtólap külsô, keskenyebbik oldala fémle- mezzel meg van erôsítve,
l. fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,
m. a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága minimum 12 cm-es, hagyományos, kisméretû, tömör téglafallal azonos értékûek.
Részlegesnek tekinthetô a mechanikai védelem akkor is, ha teljes körû mechanikai védelemnél felsoroltak közül 1-1 részelem teljes
egészében megvalósul, ugyanakkor más részelemek nem vagy nem teljes egészében valósulnak meg. Pl.: a nyílászárók (ablakok) megfelelô rácsozattal ellátottak, ugyanakkor a zárnyelvek 20 mm-nél kisebb mélységben zárnak.
Megjegyzés: A lakat nem minôsül biztonsági zárnak!
3. Teljes körû mechanikai védelem
Teljes körû a mechanikai védelem, ha a védett helyiséget minden ol- dalról megfelelô szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, fö- démek, padozatok, nyílászárók határolják.
A mechanikai rendszerekkel szemben támasztott követelmények:
a. a nyílászárók (ablakok, kirakatok, portálok stb.) teljes felülete mini- mum 100 x 300 mm-es osztású, 12 mm átmérôjû köracél (vagy ezzel egyenértékû) ráccsal védettek,
b. a rács a falazathoz 300 mm-enként, de min. 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetû falazókörmökkel erôsí- tendô, a minimális beépítési mélység 150 mm 38 cm-es hagyo- mányos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékû, kívülrôl nem szerelhetô más mûszaki megoldás fogadható el, pl. belsô leereszthetô biztonsági rács),
c. a nyílászárók (ajtók) tokszerkezeteit falazókörmökkel – vagy egyéb, a befeszítést megakadályozó módon – a falazatokhoz kell erôsíteni,
d. az ajtó és az ajtótok fémbôl vagy keményfából készülhet,
e. faanyag esetén az ajtólap minimum 40 mm vastag és tömör legyen,
f. az ajtólap és a tok záráspontossága 2 mm-en belül legyen,
g. az ajtó minimum három diópánttal legyen a tokhoz rögzítve,
h. a zárszerkezet többpontos zárást biztosítson (minimum 4),
i. a zárnak biztonsági zárnak kell lenni: biztonsági zárnak minôsül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágnes- zár, a kéttollú kulcsos zár, a szám- vagy betûjel-kombinációs zár, amennyiben a variációs lehetôségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedi minôsített lamellás zár,
j. a zárás legkevesebb kétirányú legyen,
k. fatok esetén megerôsített zárlemez szükséges,
l. a zárszerkezetet fúrás, a hengerzárat törés és fúrás ellen védeni kell,
m. az ajtólap, illetve a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befo- lyásolhatja,
n. a zárnyelveknek (ajtók esetében) legalább 20 mm mélyen kell zár- niuk,
o. az ajtókat kiemelés, feszítés, reteszhúzás ellen védeni kell,
p. a falazatok, födémek, padozatok szilárdságának minimum 38 cm-es hagyományos kisméretû, tömör téglafallal azonos értékûeknek kell lenniük.
Megjegyzés: A lakat nem minôsül biztonsági zárnak!
VÉDETTSÉGI KATEGÓRIÁK BIZTONSÁGTECHNIKAI ELÔÍRÁSAI
1. Minimális elektronikai jelzôrendszer
Minimális az elektronikai védelem, ha térvédelem, tárgyvédelem, sze- mélyvédelem nincs, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvô nyílászárókra terjed ki, vagy csapdaszerû területvédelem van ki- alakítva.
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
a. a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
b. a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön és a szabotázsvonalon,
c. a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1 mm-es lágyacél - vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból - készüljön,
d. az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék, a kapcsoló háza mini- mum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékû mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást,
e. az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze,
f. élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi jelzôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
g. a jelzôáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell,
h. a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolható- nak kell lenni, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsol- jon éles állapotba,
i. a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyak- tól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segéd- eszközzel legyen megoldható,
j. a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacél le- gyen, vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkez- zen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel,
k. az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatás-mentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, ele- mes táplálás esetén a rendszer min. 3 hónapig maradjon üzem- képes,
l. az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automati- kusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
m. akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésrôl gondos- kodni kell,
n. a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket falon belül, vagy acél védôcsôben kell vezetni.
2. A minimális elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési módjai
Választható kezelési kombinációk | |||||
1 | 2 | 3 | 4 | ||
Kódkapcsoló elhelyezése | kültéri | x | x | 0 | 0 |
beltéri | 0 | 0 | x | x | |
Belépési késleltetés | van, max. 20 mp | 0 | 0 | x | x |
nincs | x | x | 0 | 0 | |
Kódkapcsolók kódjeleinek száma | 4 | x | 0 | x | 0 |
0 | x | 0 | x | ||
3. Részleges elektronikai jelzôrendszer
Részleges az elektronikai védelem, ha teljes körû térvédelem, tárgy- védelem, személyvédelem nincs, de a felületvédelem teljes körû, és csapdaszerû térvédelem van kialakítva.
Részlegesnek tekinthetô az elektronikai védelem akkor is, ha a kocká- zat-elbírálás során kiderül, hogy a térvédelem, tárgyvédelem, felület- védelem elektronikus úton megvalósított, ám a védendô objektum egyes részei „árnyékban” vannak (árnyék alatt azt kell érteni, hogy a védendô területnek, térnek nem a teljes egészére terjed ki a hatásos védelem.)
Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:
a. a betörésjelzô központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a védett téren belül kerüljön elhelyezésre,
b. a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körökön külön-külön (min. 4 db) és a szabotázsvonalon,
c. az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsol- hatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni,
d. a központi egység burkolata az üzemeltetô által sem nyitható kivitelû, szabotázsvédett, min. 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyenértékû szilárdságú anyagból – készüljön,
e. az élesítés csak külsô, min. 6 betû- vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhetô, a kódkapcsoló központot vezérlô áramkö- rét lehetôleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni,
f. az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további ré- szek maradjanak mûködôképesek,
g. a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzôk, kódkapcsolók stb.) állandó ôrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemeltetô vagy a szerviz által – kikapcsolható szabo- tázsvonalat kell kiépíteni,
h. a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kód- kapcsolón jelezni kell,
i. élesbe kapcsolt állapotban a vezérlô központnak valamennyi jel- zôvonalat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell,
j. a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is
– a rendszernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárol- nia kell,
k. a jelzô áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövid- zárlatot, illetve a hurok ellenállásainak 40 %-os változását a rend- szer jelezze (riasztania kell),
l. minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges,
m. az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyi- ben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulá- torosnak kell lennie,
n. a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektôl, tárgyak- tól, építményektôl, épületszerkezetektôl, közlekedési utaktól olyan távolságra kell telepíteni, hogy azok elérhetôsége csak segédesz- közzel legyen megoldható,
o. a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszûnte után 1-3 percen belül automatikusan meg kell szûnnie, illetve kizárólag az arra illetékes kezelô vagy karbantartó által kézzel lekapcsol- hatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követôen ismételten kapcsoljon éles állapotba,
p. a kültéri hangjelzô szabotázsvédett, kettôs, min. 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékû mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 deci- belt, váltakozó kéthangú jelzéssel,
q. az optikai jelzésadó borostyánsárga színû, villogó, minimálisan 200 lux fényerôs legyen,
r. az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes energiaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa,
s. az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mûködnie,
t. az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automati- kusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa,
u. az akkumulátor automatikus töltésérôl gondoskodni kell,
v. nyitásérzékelôk csak rejtve, süllyesztve szerelhetôk,
w. a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acélvédôcsôbe helyezve kell vezetni.
A részleges elektronikai jelzôrendszer lehetséges kezelési kódjai
Választható kezelési kombinációk | ||||||||
1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | ||
Kódkapcsoló elhelyezése | kültéri | x | x | x | 0 | 0 | 0 | 0 |
beltéri | 0 | 0 | 0 | x | x | x | x | |
Belépési késleltetés | van, max. 20 mp | 0 | 0 | 0 | x | x | x | x |
nincs | x | x | x | 0 | 0 | 0 | 0 | |
Kódkapcsolók kódjeleinek száma | 5 | x | 0 | 0 | x | 0 | 0 | 0 |
4 | 0 | x | x | 0 | x | x | x | |
0 | x | 0 | 0 | x | 0 | 0 | ||
Útvonalkövetés | 0 | 0 | 0 | 0 | 0 | x | 0 | |
Riasztás a 3. sikertelen kezelés után | 0 | 0 | x | 0 | 0 | 0 | x | |
Hatályos 2003. november 20-tól visszavonásig Nyomtatványszám: 1021/3