Záradék a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös feltételeinek nyugdíjbiztosítási célú módosításáról
Záradék a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös feltételeinek nyugdíjbiztosítási célú módosításáról
A Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös feltételeinek lentebb meghatározott pontjai az alábbiak szerint módosulnak.
Jelen záradékkal ellátott szerződés voantkozásában kizárólag egy biztosított jelölhető.
A Különös Xxxxxxxxxx két biztosítottra vonatkozó rendelkezései nem alkalmazhatóak.
A Különös Feltételek biztosítási eseményről szóló pontja helyett az alábbi rendelkezés lép életbe:
Biztosítási esemény
a) A biztosítottnak a kockázatviselés alatt bekövetkezett halála
b) A szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltése (elérés).
c) A kockázatviselés ideje alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerint saját jogú nyugellátásra való jogosultság biztosított általi megszerzése.
d) A biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező, legalább 40%-os mértéket elérő egészségkárosodása, amennyiben az egészségkárosodás fokáta a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal szakértői bizottságnak (vagy más, az egészségkárosodás megállapítására a hatályos jogszabályok alapján jogosult hatóság) komplex értékelése alapján kiadott jogerős határozat állapítja meg.
A Különös Feltételek Fogalmakról szóló pontjának befektetési egység, biztosított, díjtartalék, egyéni számla és kockázatviselés vége elnevezésű alpontjai helyett az alábbi rendelkezések lépnek életbe:
befektetési egység: egy adott eszközalap által megtestesített befektetett eszközökben történő egységnyi, arányos részesedést kifejező elszámolási egység. A biztsoítási szerződésre befizetett rendszeres é nyugdíjcélú eseti biztosítási díjból, illetve az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből befektetési egységek kerülnek megvásárlásra.
biztosított: az a kockázatviselés kezdetekor legalább 2, de legfeljebb 60 éves természetes személy, akinek az életére a szerződés létrejön.
P0107NY1606/12
díjtartalék: a befizetett rendszeres biztosítási díjakból, a nyugdíjcélú eseti befizetésekből, a adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből és eért befektetési hozamokból a biztosításban vállalt kötelezettségek teljesítésére a biztosító által szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően tartalékolt összeg. A biztosító a díjtartalékot szerződésenként nyilvántartja és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek kivételével a szerződő által meghatározott arányban, a szerződő által választott befektetési eszközalapokba fekteti. A díjtartalék, valamint az annak befektetéséből származó befektetési hozam képezi a
fedezeteét a mindenkori visszavásárlási összegnek, részleges visszavásárlási összegnek és rendszeres pénzkivonásnak.
egyéni számla: a biztosító valamennyi szerződő számára szerződésenként egyéni számlát hoz létre, amelyaen a biztoítási díj ellenében képzett befektetési egyséeket, illetve az adóról va rendelkezás keetében átutalt összegekből épzett befektetési egységeket nyilvntartja. A biztosító az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek számát 5 tizedesjegyre kerekítve határozza meg.
kockázatviselés vége: a biztosítási események közül legkorábban bekövetkező azon esemény napja, mely vonatkozásában a szerződés teljes díjtartaléka felszabadításra kerül (tehát ide nem értve az egyszeri részleges rokkantsági szolgáltatát és egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatást). A 11) pont szerinti visszavásárlás esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a visszavásárlási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésnek napja. A szerződés
19) d) pont szerinti megszűnése esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a kockázati díjjal rendezett időszak vége. A szerződés Általános Életbiztosítási Feltételek 22) i) pontjában meghatározott 30 napos felmondása esetén a biztosító kockázatviselésének utolsó napja a felmondási kérelem biztosítóhoz történő beérkezésének napja.
A Különös Feltételek Fogalmakról szóló pontja az alábbi rendelkezésekkel egészül ki:
kedvezményezett: a haláleseti szolgáltatást kivéve a biztosító teljesítésére (azaz elérési szolgáltatásra, rokkantsági szolgáltatásra, nyugdíjszolgáltatásra) a nyugdíjbiztosítási szerződés egész tartama alatt a biztosított jogosult. Haláleseti szolgáltatásra a szerződő és biztosított által megjelölt személy jogosult.
lejárati tőkevédelem: a biztosításhoz elérhető lejárati dátummal rendelkező, tőkevédett eszközalap által biztosított funkció, mely az eszközalapba befektetett tőke névértékének visszafizetését biztosítja a lejárat napján. A tőkevédelem csakis az eszközalap lejáratának napjára vonatkozik, a futamidő során visszaváltott befektetésekre nem érvényesíthető. Az eszközalap kezelője és a portfóliókezelő a tőke megóvása érdekében köteles az eszközalap befektetési politikáját a tőle elvárható gondossággal és szakértelemmel végrehajtani. A tőkevédelem nem feltétlen. Rendkívüli esetben előfordulhat, hogy az eszközalap kezelőjén és a portfóliókezelőn kívül álló okból a tőkevédelem nem teljesül.
A Különös Feltételek Fogalmakról szóló pontjának eseti biztosítási díj alpontja hatályát veszti, és helyette az alábbi rendelkezés lép életbe:
nyugdíjcélú eseti biztosítási díj: az a biztosítási díj, amelyet a szerződő a rendszeres díjon felül a szerződés tartama során fizethet, és amely a szerződő által meghatározott arányban kerül befektetésre a szerződő által választott eszközalapokba, továbbá az a rendszeres díj, amit a biztosító a 8) pont alapján ennek tekint. Jelen záradékkal ellátott szerződés vonatkozásában, ahol a Pannónia Klikk Életbiztosítás Különös Feltételében eseti biztosítási díj szerepel, azon nyugdíjcélú eseti biztosítási díjat kell érteni.
A Különös Feltételek Biztosítás tartamáról szóló pontjának a) és b) alpontjai helyett az alábbi rendelkezések lépnek életbe:
a) A biztosítás határozott tartamú, a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatár biztosított általi betöltésének napjáig tart.
Ha a szerződő megkötötte a díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítást, amely alapján a biztosító átvállalta a d0fizetést, akkor a biztosítás tartamának vége a határozott tartam vége.
b) A szerződőnek joga van a szerződés tartamának biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítására, akár több alkalommal is, azonban legfeljebb annak a biztosítási évnek a végéig, amelyben a biztosított betölti a 90. életévét. A szerződő
hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelmének a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.
A tartam hosszabbítása - a jelen záradék érvényességének kezdő időpontjában hatályos jogszabályok alapján - a korábban igénybe vett kedvezményekre (adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekre) vonatkozóan a törvényben meghatározott mértékkel növelt visszafizetési kötelezettséggel jár.
A Különös Feltételek Biztosító szolgáltatásáról szóló pontja hatályát veszti, és helyette az alábbi rendelkezések lépnek életbe:
A biztosító szolgáltatása
p) A biztosító a szerződő d0fizetése ellenében a biztosítási esemény bekövetkezése esetén haláleseti, elérési, rokkantsági vagy nyugdíjszolgáltatást nyújt.
q) A biztosító haláleseti és rokkantsági szolgáltatását egy összegben, elérési és nyugdíjszolgáltatását a c) pontban felsorolt módok közül az adott szolgáltatásra jogosult kedvezményezett által kiválasztott módon teljesíti. A biztosító szolgáltatásának teljesítése forintban történik.
r) Az adott szolgáltatásra jogosult kedvezményezettnek lehetősége van a biztosító felé nyilatkoznia arról, hogy elérési és nyugdíjszolgáltatás esetén milyen szolgá Itatás teljesítését kéri a szerződésen nyilvántartott befektetési egységek aktuális visszavásárlási összegéből. Amennyiben a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövetkezéséig eltelt legalább 10 év, akkor az adott szolgáItatásra jogosult kedvezményezettnek az aIábbi szolgáltatások közüI áll módjában választani:
• egyösszegű kifizetés;
• határozott tartamú, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás;
• nem csökkenő összegű életjáradék szolgáltatás;
• egyösszegű kifizetés és valamelyikjáradékszolgáltatás keveréke.
Amennyiben a szerződéskötéstől a biztosítási esemény bekövetkezéséig nem telt el legalább 10 év, akkor az adott szolgáItatásra jogosult kedvezményezettnek az aIábbi szolgáltatások közüI áll módjában választani:
• határozott tartamú, a szerződés létrejöttétől számított legalább 70. év végéig tartó, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás;
• nem csökkenő összegű életjáradék szolgáltatás.
Amennyiben a járadékszolgáltatás egy hónapra jutó várható összege az 5 ezer forintot nem éri el, a járadékszolgáltatás- a szerződés létrejöttétől számított 10. év letelte előtt- egy összegben is teljesíthető.
A biztosító egyösszegű kifizetést kizárólag kifejezett ügyféligényre hajt végre.
s) A járadékszolgáltatás részletes feltételei a Különös Feltételek 6. számú mellékletében találhatók, továbbá a biztosítási szolgáltatások igénybevételekor a biztosító tájékoztatja a kedvezményezettet az igénybe vehető járadéktípusokról, azok jellemzőiről és feltételeiről, továbbá várható kifizetéseiről.
t) A biztosító a szolgáltatása teljesítéséhez szükséges valamennyi dokumentum beérkezését követő 8 napon belül kezdeményezi a teljesítést az adott szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére.
Haláleseti szolgáltatás
u) A haláleseti szolgáltatás kezdeti alapértékét (biztosítási összeget) a szerződő ajánlattételkor határozza meg. Amennyiben a szerződő ajánlattételkor nem határozza meg a biztosítási összeg kezdeti értékét, úgy a választható minimális biztosítási összeggel (kezdeti éves díj háromszorosával) jön létre a szerződés.
v) A biztosított halála esetén a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott, rendszeres díjakból képzett befektetési egységeknek aj) pont szerint meghatározott értéke és a biztosítási összeg haIá leset napján aktuális értéke közül a magasa bbikat fizeti ki a haIáleseti szolgáItatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. A biztosított belépésétől számított első két biztosítási évben bekövetkezett nem baleseti eredetű halál esetén a biztosító haláleseti többletszolgáltatást nem nyújt. Ha a biztosított belépésétől számított első két biztosítási évben a biztosított balesetből eredően hal meg, úgy a biztosító a feltételek szerinti haláleseti többletszolgáltatást teljesíti.
w) A g) pontban leírt szolgáltatáson felül a biztosított halála esetén a nyugíjcélú eseti díjakból és az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett, a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeknek az értékét is kifizeti a biztosító a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) részére. A nyugdijcélú eseti befizetések után a biztosító többletszolgáltatást nem teljesít.
x) Amennyiben a biztosítási esemény az Általános Életbiztosítási Feltételek 18) pontjában foglalt kizárt kockázat, a biztosító a haláleset napján aktuális visszavásárlási összeget fizeti meg a haláleseti kedvezményezett(ek) részére.
y) A haláleseti szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a haláleset napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított halálát jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 27) j) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.
z) A haláleseti szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.
Elérési szolgáltatás
aa) A biztosító, amennyiben a biztosított a biztosítás lejáratának napján életben van, a Biztosító szolgáltatásáról szóló pont c) alpontjában felsorolt módok közül az elérési szolgáltatásra jogosult kedvezményezett által kiválasztott módon elérési szolgáltatást nyújt.
m) A biztosítás lejáratakor a biztosított életben léte esetén a biztosító a lejárat napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékéből kezdeményezi a választott elérési szolgáltatás teljesítését az elérési szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére. A szolgáltatás meghatározásakor a biztosító a befektetési egységeket a lejárat napján érvényes árfolyamon értékeli.
q) Ha a szerződő által megkötött díjfizetés átvállalására szóló kiegészítő biztosítás alapján a biztosító átvállalta a díjfizetést, akkor a biztosítás szolgáltatására a haláleseti szolgáltatásra megjelölt kedvezményezett(ek) jogosult(ak).
r) Az elérési szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.
Rokkantsági szolgáltatás
s) A biztosító a biztosítottnak a kockázatviselés ideje alatt bekövetkező, legalább 4O%-os mértéket elérő egészségkárosodása esetén a Biztosító szolgáltatásáról szóló pont b) alpontjában meghatározott módon rokkantsági szolgáltatást nyújt.
t) A biztosított egészségi állapotának legalább 4O%-os mértéket elérő károsodása esetén az alábbi szolgáltatások valamelyike (de csak az egyik) igényelhető:
• Az egészségkárosodás megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének kifizetése a rokkantsági szolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.
A rokkantsági szolgáltatás meghatározásakor a biztosító az egészségkárosodás megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított egészségkárosodását jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) j) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.
Jelen alpontba foglalt rokkantsági szolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.
• Egyszeri részleges rokkantsági szolgáltatás igényelhető - a szerződés megtartása mellett - az egészségkárosodás megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységekből, azok aktuális értékének megfelelően.
A biztosító a részleges rokkantsági szolgáltatás teljesítése érdekében visszaváltott befektetési egységeket a biztosított egészségkárosodását jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, 21) j) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.
u) A biztosított kockázatviselés kezdete előtt megállapított egészségkárosodása vonatkozásában, és azzal összefüggő biztosítási események bekövetkezése esetén a biztosító az egészségkárosodás megállapításának napján aktuális visszavásárlási összeget fizeti meg a rokkantsági kedvezményezett(ek) részére.
Nyugdíjszolgáltatás
v) A biztosító a kockázatviselés ideje alatt a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság biztosított általi megszerzésekor a Biztosító szolgáltatásáról szóló pont c) alpontjában felsorolt módok közül a nyugdíjszolgáltatásra jogosult kedvezményezett által kiválasztott módon nyugdíjszolgáltatást nyújt.
w) A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti saját jogú nyugellátásra való jogosultság biztosított általi megszerzése esetén az alábbi szolgáltatások valamelyike (de csak az egyik) igényelhető:
• A nyugdíjjogosultság megállapításának napján aktuális az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységek aktuális értékének kifizetése a nyugdíjszolgáltatásra jogosult kedvezményezett részére.
A nyugdíjszolgáltatás meghatározásakor a biztosító a nyugdíjjogosultság megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységeket a biztosított nyugdíjjogosultságának megszerzését jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja alapján, a 21) j) pont szerint meghatározott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.
Jelen alpontba foglalt nyugdíjszolgáltatás kifizetésével a biztosítás megszűnik.
• Egyszeri részleges nyugdíjszolgáltatás igényelhető - a szerződés megtartása mellett - a nyugdíjjogosultság megállapításának napján az egyéni számlán nyilvántartott befektetési egységekből, azok aktuális értékének megfelelően.
A biztosító a részleges nyugdíjszolgáltatás teljesítése érdekében visszaváltott befektetési egységeket a biztosított nyugdíjjogosultságának megszerzését jogszerűen igazoló dokumentum biztosítóhoz történő beérkezésének időpontja a lapján, 21) j) pont szerint meg határozott értékelési napra vonatkozó árfolyamon értékeli.
A Különös Feltételek Díjfizetésről szóló pontjának b) alpontja helyett az alábbi rendelkezés lép életbe:
b) A szerződés díjfizetése határozott tartamú. A díjfizetési időszak hosszát- mely minimum a határozott tartam hossza és 10 év közül a kisebb érték, de maximum a határozott tartam hossza - a szerződő választja és jelöli meg az ajánlaton. A szerződő a szerződés tartama alatt jogosult a díjfizetési időszak módosítására a biztosított írásbeli hozzájárulása mellett. A módosított díjfizetési időszak nem lehet rövidebb a határozott tartam hossza és 10 év közül a kisebb értéknél, és nem lehet hosszabb a határozott tartam hosszánál. A rendszeres díj a díjfizetési idősza kvégéig fizetendő, de legfeljebb annak a biztosítási időszaknak a végéig, amelyben a leg korábban bekövetkező azon biztosítási esemény bekövetkezett, mely vonatkozásában a szerződés teljes díjtartaléka felszabadításra kerül (tehát ide nem értve az egyszeri részleges rokkantsági szolgáItatást és egyszeri részleges nyugdíjszolgáItatást). Ha a szerződő meg kötötte a díjfizetés átváIlalására szóló kiegészítő biztosítást, a biztosító a
díjfizetési időszak meghosszabbítását célzó kérelmet elutasíthatja, illetve annak elfogadását (ismételt) kockázatelbíráláshoz kötheti, ennek keretében (ismételten) kérheti az egészségi nyilatkozat kitöltését, valamint orvosi vizsgálat elvégzését.
A Különös Feltételek Kockázati díjról szóló pontjának b) alpontja hatályát veszti.
A Különös Feltételek visszavásárlásról szóló pontja az alábbi rendelkezéssel egészül ki:
e) A szerződés visszavásárlása a nyugdíjbiztosításra vonatkozó - a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a - kedvezmények elvesztésével, illetve az adóról való rendelkezés keretében már átutalt összegek emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségével járhat.
A Különös Feltételek részleges visszavásárlásról szóló pontjának a) és f) alpontja hatályát veszti, és helyükbe az alábbi rendelkezések lépnek. A Különös Feltételek részleges visszavásárlásról szóló pontja továbbá az alábbi g) rendelkezéssel egészül ki:
a) A rendszeres dífizetésű biztosítás esetén a szerződéskötést követő egy díjjal fedezett év eltelte után, a nyugdícélú eseti befizetések esetén bármikor a befektetési egységek terhére a szerződő a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett részleges visszavásárlást kérhet. Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységek terhére szintén bármikor kérhető részleges visszavásárlás. A kérelemben a szerződőnek meg kelI adnia, hogy a részleges visszavásárlást a rendszeres díja k, a nyugdíjcélú eseti díjak vagy az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek terhére kéri, továbbá a szerződő megadhatja, hogy a részleges visszavásárlást mely eszközala pokba n lévő befektetési egységek terhére kéri.
i) Részleges visszavásárláskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres díjak, nyugdíjcélú eseti díjak és adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek vonatkozásában nem változik a részleges visszavásárlás után az azt megelőző állapothoz képest, ha a szerződő nem jelöli meg, mely eszközalapban lévő befektetési egységek terhére kéri a részleges visszavásárlást. A szerződő ellenkező rendelkezésének hiányában a biztosító a nyugdíjcélú eseti díj terhére hajtja végre a részleges visszavásárlást.
j) A szerződés részleges visszavásárlása a nyugdíjbiztosításra vonatkozó - a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a - kedvezmények elvesztésével, illetve az adóról való rendelkezés keretében már átutalt összegek emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségével járhat.
A Különös Feltételek rendszeres pénzkivonásról szóló pontjának a) és d) alpontja hatályát veszti, és helyükbe az alábbi rendelkezések lépnek. A Különös Feltételek rendszeres pénzkivonásról szóló pontja továbbá az alábbi e) rendelkezéssel egészül ki:
a) A rendszeres díjfizetésű szerződés esetén a díjfizetés szüneteltetése alatt, a nyugdíjcélú eseti befizetés esetén bármikor a szerződő- a biztosítottnak a biztosítóhoz intézett írásbeli hozzájárulása mellett rendszeres pénzkivonást kérhet a befektetési egységek terhére. Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységek terhére szintén bármikor kérhető rendszeres pénzkivonás. A kérelemben a szerződőnek meg kell adnia, hogy a rendszeres pénzkivonást a rendszeres díjak, a nyugdíjcélú eseti díjak vagy az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek terhére kéri. A rendszeres pénzkivonásösszegét -a minimális összeg figyelembevételével -és gyakoriságát a szerződő határozza meg. Ha a rendelkezésre álló befektetési egységek aktuális értéke kevesebb, mint a rendszeres pénzkivonás összege, a biztosító megszünteti a rendszeres pénzkivonást.
f) Rendszeres pénzkivonáskor a befektetési egységek értékének eszközalapok közötti aránya az érintett rendszeres dQak, nyugdQcélú eseti dQak és adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek vonatkozásában nem változik a rendszeres pénzkivonás után az azt megelőző állapothoz képest.
g) A szerződésen eszközölt rendszeres pénzkivonás a nyugdíjbiztosításra vonatkozó - a teljesítéskor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a - kedvezmények elvesztésével, illetve az adóról való rendelkezés keretében már átutalt összegek emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségével járhat.
A Különös Feltételek eszközalap-váltásról szóló pontjának a) alpontja hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép.
a) A szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal kérheti az egyéni számlán nyilvántartott, rendszeres és nyugdQcélú eseti díjakból képzett befektetési egységek értéke eszközalapok közötti arányának módosítását. A szerződő külön-külön rendelkezhet a rendszeres és a nyugdíjcélú eseti biztosítási díjból vásárolt befektetési egységek aktuális értékéről. Az eszközalap-váltás díja külön kerüI elvonásra a rendszeres, és külön a nyugdíjcélú eseti díjból vásárolt befektetési egységek vonatkozásában.
A Különös Feltételek Biztosítás megszűnéséről szóló pontjának b) alpontja hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép. A Különös Feltételek Biztosítás megszűnéséről szóló pontja továbbá az alábbi g) és h) rendelkezésekkel egészül ki:
A biztosítás megszűnik:
b) a biztosítás lejárata (elérés) esetén az elérési szolgáltatás teljesítésével.
g) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjszolgáltatásra való jogosultság biztosított általi megszerzése esetén a nyugdíjszolgáltatás teljesítésével (ide nem értve azt az esetet, amikor egyszeri részleges nyugdíjszolgá Itatást igényeltek).
h) a biztosított legalább 40%-os mértéket elérő egészségkárosodása esetén a rokkantsági szolgáltatás teljesítésével (ide nem értve azt az esetet, amikor egyszeri részleges rokkantsági szolgáltatást igényeltek).
A Különös Feltételek Egyéb rendelkezésekről szóló pontjának d) alpontja hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép. A Különös Feltételek Egyéb rendelkezésekről szóló pontja továbbá az alábbi o) rendelkezéssel egészül ki:
d) A szerződés haláleseti szolgáltatása, elérési szolgáltatása, rokkantsági szolgáltatása, nyugdíjszolgáltatása, visszavásárlása, részleges visszavásárlása, vagy a szerződésből történő rendszeres pénzkivonás esetén a jelen feltételek alapján kifizethető összegből a biztosító levonja a mindenkor hatályos jogszabályok alapján a kifizetést terhelő közterheket, valamint a biztosítói kifizetés költségét, és a fennmaradó összeget fizeti ki az arra jogosult részére. A biztosítói kifizetés költségének mértékét az 7. számú melléklet 74. pontja tartalmazza. A biztosítói kifizetés költségének mértéke a biztosítás tartama során változhat, a változtatás a 21) h) pontban meghatározott módon történhet.
o) A szerződő a biztosított hozzájá rulásáva I kérheti, hogy a jelen zá radékka I módosított Különös Xxxxxxxxxx szerint létrejött szerződés utóbb úgy módosuljon, hogy a szerződésre a későbbiekben kizárólag a nyugdQbiztosítási célú záradékkal nem módosított Különös Feltételek legyenek irányadók. A kérés nem teljesíthető, amennyiben a záradékban rögzített bármely biztosítási esemény már bekövetkezett. A szerződő kérelmének teljesítése a nyugdijbiztosításra vonatkozó - a kérelem teljesítésekor hatályos adójogszabályokban meghatározott módon a - kedvezmények elvesztésével, illetve az adóról való rendelkezés keretében már átutalt adójóváírások emelt összegben történő visszafizetési kötelezettségével járhat.
A Különös Feltételek az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg vonatkozásában az alábbi rendelkezésekkel egészülnek ki:
Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összeg kezelése
a) A biztosító az adóhatóság által az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegeket a jogosult szerződés azonosítását követően a biztosító által meghatározott biztonságos eszközalapban (Likviditási Pro Eszközalapban) befektetési egységekre váltja. A Likviditási Pro Eszközalap befektetési politikája megegyezik a Likviditási Eszközalap befektetési politikájával. A Likviditási Pro Eszközalap vonatkozásában a biztosító a Különös Feltételek 1. számú mellékletének 7. pontjától eltérően nem von el eszközalap-kezelési és szerződés-kezelési dijat. A Likviditási Pro Eszközalap kizárólag az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek kezelésére és nyilvántartására szolgál, oda a szerződő által teljesített biztosítási dij nem helyezhető el.
b) A biztosító az így átváltott, az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységek kezelése és nyilvántartása vonatkozásában kizárólag az 7. számú melléklet (kondíciós lista) S. pontja szerinti költséget jogosult elvonni.
c) Az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységek vonatkozásában a szerződő által kezdeményezett eszközalap-váltásra nincsen lehetőség.
d) A biztosító jelen pont szerint képzett befektetési egységeket úgy tartja nyilván, hogy az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegek, valamint azok hozamai a szerződő számára elkülönítetten kimutathatóak legyenek.
e) A biztosító az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett befektetési egységekből nem jogosult fedezni az esedékessé vált rendszeres biztosítási díjat.
f) A biztosító az adóról való rendelkezés keretében átutalt összegekből képzett egységek tekintetében a Pannónia Navigátor szolgáltatást nem nyújtja.
A Különös Feltételek 1. számú mellékletének 16. xxxxxx hatályát veszti, és helyébe az alábbi rendelkezés lép
A rendszeres dijfizetésű Pannónia Klikk Életbiztosítás TKMNy értékei
Biztosítási tartam | 10 év | 15 év | 20 év |
minimális | 1,84%-4,14% | 1,22%-3,60% | 1,01%-3,42% |
maximális | 1,84%-4,14% | 1,44%-3,86% | 1,22%-3,68% |
Különös Feltételek 2. számú melléklete helyett az alábbi melléklet lép életbe:
TÁJÉKOZTATÁS A TELJES KÖLTSÉG MUTATÓRÓL
Tisztelt Leendő Ügyfelünk!
Az Ön által megkötni kívánt nyugdíjbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a Biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék egyben nyugdíjbiztosítás is.
Annak érdekében, hogy Xx, a szerződéshez kapcsolódó költségekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (továbbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató értékéről Xxx, mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) meghatározott teljes költségmutatóval.
A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi e termékcsoport jellegzetességét, - miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdekében, hogy pontosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek számára. A megkülönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzák a biztosítók.
Mi a TKMNy?
A TKMNy egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egy százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspéldában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe beépített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.
A TKMNy megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítőleg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked nyugdíjbiztosítási terméken keresztül érte el.
Miben szolgálja az Ön érdekeit?
A TKMNy segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált befektetési egységekhez kötött (unit-linked) nyugdíjbiztosítások költségszintjeit.
A bemutatott típuspélda a következő:
TKM a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra. A biztosított kora és a biztosítás időtartama
• A biztosító folyamatos díjas szerződések esetén 45-50-55 éves biztosítottakkal, egyszeri díjas szerződések esetén 45-55-60 éves biztosítottakkal számol, a hozzájuk értelemszerűen tartozó 20-15-10, illetve 20-15-10 éves biztosítási időtartamokkal.
• A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését. Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét termékre nem elérhető.
A biztosítás díja és a díjfizetés módja
P0107NY1606/11
• A fenti életkorú biztosított
• 25.000 Ft kezdeti díjjal (vagy annak megfelelő €/USD/CHF stb.) rendszeres díjú, havi díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés átutalással történik.
A nyugdíjbiztosításban foglalt élet- és / vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások
• A TKMNy a biztosítási feltételek szerint kötelezően választandó biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.
• Jelen Pannónia Klikk Életbiztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a következők:
• haláleseti biztosítási összeg: a biztosítási összeg (a kezdeti éves díj egész számú többszöröse, legalább háromszorosa, legfeljebb ötszöröse lehet, de maximum 5 millió Ft) és a rendszeres biztosítási díjak megtakarításra szolgáló részeinek aktuális értéke közül a magasabb. A TKMNy kiszámítása során a biztosító a minimális, háromszoros szorzót vette figyelembe.
A TKMNy számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit linked nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvezményeket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcsolódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum- maximum tartományt adnak meg a biztosítók.
Jelen rendszeres díjfizetésű CIG Pannónia Nyugdíj Kötvény TKMNy értéke:
Biztosítási tartam | 10 év | 15 év | 20 év |
minimális | 1,84%-4,14% | 1,22%-3,60% | 1,01%-3,42% |
maximális | 1,84%-4,14% | 1,44%-3,86% | 1,22%-3,68% |
A biztosító internetes honlapján (xxx.xxxxxxxxxxx.xx) valamint a Tájékoztatás a Teljes Költség Mutatóról című részt követően elérhetőek a jelen termék eszközalaponkénti TKM értékei.
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék egyes eszközalapok esetében a alábbi kiemelt tartamoknál meghaladja az MNB 8/2016. (VI. 30.) ajánlás 29. pontjában rögzített TKMNy limitértéket:•
• 10 éves futamidőnél minimális és maximális díjfizetési tartam esetén,
• 15 éves futamidőnél maximális díjfizetési tartam esetén,
• 20 éves futamidőnél minimális és maximális díjfizetési tartam esetén
Figyelem!
Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKMNy értékek a típuspélda adatain túlmenően azt is feltételezték, hogy a szerződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosításra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik és a megállapított díjak az adott tartam során időben maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKMNy értékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jellemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értékektől.
A Magyar Nemzeti Bank honlapján megtalálható az összes, a Rendelet szerinti TKM számítási kötelezettség alá tartozó TKM érték.
Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit linked nyugdíjbiztosításokra vonatkozó ügyfél tájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fedezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagysága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (pl. milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (pl. befektetések online átcsoportosításának lehetősége).
Köszönjük figyelmét és bízunk abban, hogy a TKMNy bemutatása is hozzájárul ahhoz, hogy különböző biztosítók által kínált, nyugdíjbiztosítások költségszintje átlátható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább megalapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.
2020. július 1.
Tisztelt Leendő Ügyfelünk!
A Magyar Nemzeti Bank befektetési egységekhez kötött (unit-linked) életbiztosításokkal kapcsolatos prudenciális és fogyasztóvédelmi elvek alkalmazásáról szóló, 8/2016. (VI.30.) számú ajánlása (a továbbiakban unit-linked ajánlás) alapján az alábbi táblázatban tájékoztatjuk jelen termék eszközalaponkénti TKMNy értékeiről. Az alábbi táblázat tartalmazza továbbá a TKM limitértékeket (10 évnél 4,25%, 15 évnél 3,95%, 20 évnél 3,50%) meghaladó eszközalapok esetén az eszközalapokhoz tartozó, kockázatmentes hozamhoz képest várható többlethozam mértékét és az eszközalapok TKMNy értékeinek MNB ajánlásaiban meghatározott limitértékektől való eltérését (a táblázatban „eltérés” oszlopban feltüntetve):
Eszközalap neve | Biztosítási tartam Díjfizetési tartam | Várható többlethozam | 10 év | 15 év | 20 év | |||
TKM | Eltérés | TKM | Eltérés | TKM | Eltérés | |||
Abszolút Hozam Eszközalap | minimális | 2,10% | 4,14% | - | 3,60% | - | 3,42% | - |
maximális | 4,14% | - | 3,86% | - | 3,68% | 0,18% | ||
Amazonas Latin-amerikai Részvény Eszközalap | minimális | 0,90% | 4,00% | - | 3,45% | - | 3,27% | - |
maximális | 4,00% | - | 3,71% | - | 3,52% | 0,02% | ||
Best Select Vegyes Eszközalap | minimális | - | 3,39% | - | 2,82% | - | 2,63% | - |
maximális | 3,39% | - | 3,06% | - | 2,87% | - | ||
Észak-amerikai Részvény Eszközalap | minimális | - | 3,26% | - | 2,68% | - | 2,49% | - |
maximális | 3,26% | - | 2,92% | - | 2,73% | - | ||
Fejlődő Piacok Részvény Eszközalap | minimális | - | 3,92% | - | 3,36% | - | 3,18% | - |
maximális | 3,92% | - | 3,62% | - | 3,43% | - | ||
Globális Átváltoztatható Kötvény Eszközalap | minimális | - | 3,72% | - | 3,16% | - | 2,98% | - |
maximális | 3,72% | - | 3,41% | - | 3,22% | - | ||
Globális Fejlett Piaci Részvény Eszközalap | minimális | - | 3,60% | - | 3,04% | - | 2,85% | - |
maximális | 3,60% | - | 3,29% | - | 3,10% | - | ||
Hazai Államkötvény Túlsúlyos Kötvény Eszközalap | minimális | - | 3,89% | - | 3,33% | - | 3,16% | - |
maximális | 3,89% | - | 3,59% | - | 3,41% | - | ||
Hazai Részvény Eszközalap | minimális | - | 3,74% | - | 3,18% | - | 3,00% | - |
maximális | 3,74% | - | 3,43% | - | 3,25% | - | ||
Hazai Vegyes Eszközalap | minimális | 6,25% | 4,04% | - | 3,49% | - | 3,32% | - |
maximális | 4,04% | - | 3,75% | - | 3,57% | 0,07% | ||
Indiai Részvény Eszközalap | minimális | 6,25% | 4,08% | - | 3,53% | - | 3,35% | - |
maximális | 4,08% | - | 3,79% | - | 3,61% | 0,11% | ||
Kelet-európai Részvény Eszközalap | minimális | 6,25% | 4,04% | - | 3,49% | - | 3,32% | - |
maximális | 4,04% | - | 3,75% | - | 3,57% | 0,07% | ||
Kínai Részvény Eszközalap | minimális | 7,00% | 4,11% | - | 3,56% | - | 3,39% | - |
maximális | 4,11% | - | 3,82% | - | 3,64% | 0,14% | ||
Likviditási Eszközalap | minimális | - | 2,59% | - | 1,99% | - | 1,79% | - |
maximális | 2,59% | - | 2,22% | - | 2,01% | - | ||
Metallicum Árupiaci Eszközalap | minimális | - | 3,86% | - | 3,30% | - | 3,12% | - |
maximális | 3,86% | - | 3,55% | - | 3,37% | - | ||
Nemzetközi Vegyes Eszközalap | minimális | - | 3,81% | - | 3,25% | - | 3,07% | - |
maximális | 3,81% | - | 3,50% | - | 3,32% | - | ||
Pannónia Aktív Vegyes Eszközalap | minimális | - | 3,38% | - | 2,80% | - | 2,62% | - |
maximális | 3,38% | - | 3,05% | - | 2,86% | - | ||
Tőkevédett Eszközalap 2022* | minimális | - | 1,84% | - | 1,22% | - | 1,01% | - |
maximális | 1,84% | - | 1,44% | - | 1,22% | - | ||
Urál Oroszországi Részvény Eszközalap | minimális | 6,25% | 4,10% | - | 3,55% | - | 3,38% | - |
maximális | 4,10% | - | 3,81% | - | 3,63% | 0,13% | ||
Xxxxxx Xxxxxxx Részvény Eszközalap | minimális | - | 3,05% | - | 2,46% | - | 2,27% | - |
maximális | 3,05% | - | 2,70% | - | 2,50% | - | ||
* Az eszközalap lejárata 2022. június 30. Az eszközalap kivezetésekor a Biztosító az eszközalapban lévő befektetéseket költségmentesen csoportosítja át az érintett befektetési egységekhez kötött életbiztosítási termék eszközalap kínálatában elérhető, a Biztosító által - a kivezetett eszközalaphoz képest - leginkább hasonló kockázatúnak ítélt eszközalapba. A Biztosító a TKM számolásaiban azzal a feltételezéssel él, hogy a szerződés költségei az eszközalap lejáratát követően is változatlanok maradnak.
Tájékoztatjuk, hogy jelen termék egyes eszközalapokkal számolt TKMNy értéke a táblázatban megadott értékekhez tartozó futamidők esetén meghaladja a unit-linked ajánlás 29. pontjában meghatározott TKMNy limitértékeket (10 évnél 4,25%, 15 évnél 3,95%, 20 évnél 3,50%). Ugyanakkor tájékoztatjuk, hogy az eszközalapok TKMNy értéke
egyetlen esetben sem haladja meg a unit-linked ajánlás 32. pontjában (10 évnél 5,75%, 15 évnél 5,45%, 20 évnél 5,0%), bizonyos feltételek teljesülése mellett megengedett TKMNy limitértékeket.
A Magyar Nemzeti Bank unit-linked ajánlása, többek között abban az esetben engedi a unit-linked
ajánlás
29. pontjában meghatározott TKM limitértékek meghaladását, amennyiben a nyugdíjbiztosításhoz kapcsolódó eszközalap(ok) összetétele vagy meghatározott tulajdonságai alapján komplexnek minősül, és az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik. A fenti táblázatban kiemelt, a meghatározott TKMNy limitértékeket meghaladó eszközalapok az alábbi okok miatt teljesítik a befektetési összetétellel és hozampotenciállal kapcsolatos elvárást:
1) Kelet-európai Részvény Eszközalap
• Az eszközalap az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik, az eszközalap kockázatmentes hozam feletti várható többlethozama meghaladja a TKMNy limitértéktől való eltérés (tehát a kötvénytúlsúlyos eszközalapokhoz képest fennálló többletköltség) mértékét. A kockázatmentes hozam feletti várható többlethozam és a TKM limittől való eltérés számszerű értékét a fenti táblázat tartalmazza.
• Az eszközalap több mögöttes befektetési alapot tartalmaz, továbbá az eszközalap Portfóliókezelője az eszközalap mögött tartandó befektetési alapok kiválasztására aktív vagyonkezelést, egy független adatbázis alapú „scoring modellt” alkalmaz, így az eszközalap komplexnek minősül.
• A befektetési alapok tartása és a céleszközök aktív vagyonkezeléssel, „scoring modellel” történő kiválasztása a komplexitáson túl hozzájárul az átlagosnál magasabb hozampotenciál lehetőségéhez.
• A befektetési alapok tartásának pozitív hatásait a Kiegészítő információk 1) pontja, míg a
„scoring modell” működésének leírását, valamint az általa elérhető előnyöket a Kiegészítő információk 2) pontja tartalmazza.
• Az eszközalap az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik, az eszközalap kockázatmentes hozam feletti várható többlethozama meghaladja a TKMNy limitértéktől való eltérés (tehát a kötvénytúlsúlyos eszközalapokhoz képest fennálló többletköltség) mértékét. A kockázatmentes hozam feletti várható többlethozam és a TKM limittől való eltérés számszerű értékét a fenti táblázat tartalmazza.
• Az eszközalap több mögöttes befektetési alapot tartalmaz, továbbá az eszközalap Portfóliókezelője az eszközalap mögött tartandó befektetési alapok kiválasztására aktív vagyonkezelést, egy független adatbázis alapú „scoring modellt” alkalmaz, így az eszközalap komplexnek minősül.
• A befektetési alapok tartása és a céleszközök aktív vagyonkezeléssel, „scoring modellel” történő kiválasztása a komplexitáson túl hozzájárul az átlagosnál magasabb hozampotenciál lehetőségéhez.
• A befektetési alapok tartásának pozitív hatásait a Kiegészítő információk 1) pontja, míg a
„scoring modell” működésének leírását, valamint az általa elérhető előnyöket a Kiegészítő
információk 2) pontja tartalmazza.
3) Indiai Részvény Eszközalap
• Az eszközalap az átlagosnál magasabb hozampotenciállal rendelkezik, az eszközalap kockázatmentes hozam feletti várható többlethozama meghaladja a TKMNy limitértéktől való eltérés (tehát a kötvénytúlsúlyos eszközalapokhoz képest fennálló többletköltség) mértékét. A kockázatmentes hozam feletti várható többlethozam és a TKM limittől való eltérés számszerű értékét a fenti táblázat tartalmazza.
• Az eszközalap több mögöttes befektetési alapot tartalmaz, továbbá az eszközalap Portfóliókezelője az eszközalap mögött tartandó befektetési alapok kiválasztására aktív vagyonkezelést, egy független adatbázis alapú „scoring modellt” alkalmaz, így az eszközalap komplexnek minősül.
• A befektetési alapok tartása és a céleszközök aktív vagyonkezeléssel, „scoring modellel” történő kiválasztása a komplexitáson túl hozzájárul az átlagosnál magasabb hozampotenciál lehetőségéhez.
• A befektetési alapok tartásának pozitív hatásait a Kiegészítő információk 1) pontja, míg a
„scoring modell” működésének leírását, valamint az általa elérhető előnyöket a Kiegészítő információk 2) pontja tartalmazza.
•
1) Mögöttes befektetési alapok
A befektetési alapok tartása az alábbi tulajdonságai miatt teremt hozzáadott értéket az eszközalapokban:
• A mögöttes befektetési alapok révén, az eszközalap mindennapos pénz be- és kiáramlásai költséghatékonyan hajthatóak végre, így az eszközalapot terhelő tranzakciós költségek csökkentése révén hozzájárul az eszközalap elérhető hozamának növeléséhez.
• A mögöttes befektetési alapok által, az eszközalap befektetési politikájának megfelelő, jól diverzifikált portfolió érhető el, még az eszközalap kis mérete mellett is. A diverzifikáció pedig az eszközalap kockázati szintjének csökkentését hozza magával.
• Bizonyos speciális befektetési politikájú vagy távoli országok piacait megcélzó eszközalapok esetében, az eszközalap kezelője számára elérhetetlen befektetési eszközök is elérhetővé válhatnak a befektetési alapokba történő befektetéssel.
• Bizonyos speciális befektetési politikájú vagy távoli országok piacait megcélzó eszközalapok esetében további előny, hogy a mögöttes befektetési alapot kezelő vagyonkezelő szaktudása és közvetlen piaci információi is többletértéket teremtenek.
2) Scoring modell
A Pannónia CIG Alapkezelő Zrt., mint az eszközalapok Portfóliókezelője, az eszközalapok mögött tartandó befektetési alapok kiválasztására egy független adatbázis alapú „scoring modellt” alkalmaz, mely az eszközalapok komplexitását növeli, illetve az átlagosnál magasabb hozampotenciál lehetőségét kínálja azzal, hogy több mutató együttes vizsgálata alapján a hosszú távon kiemelkedő teljesítményt produkáló befektetési alapokat azonosítja. A Portfóliókezelő által alkalmazott rendszer többelemű, kellően diverzifikált, folyamatosan változó összetételű eszközalapokat eredményezhet. A scoring modell működésének lényege, hogy az eszközalapok befektetési politikájának megfelelő befektetési alapokat bizonyos szűrőfeltételek alapján rangsorolja az alábbi hét, különböző súllyal figyelembe vett teljesítmény-, illetve kockázati mutató alapján:
• információs hányados (10%),
• Sharpe-mutató (10%),
• alfa (10%),
• hozam (40%),
• szórás (10%),
• követési hiba (10%),
• költséghányados (10%).
Továbbá minden egyes teljesítménymutató három különböző időtávra vonatkozóan kerül vizsgálatra (egy-, három- és ötéves adatok), melynek során a lekérdezés időpontjához időben közelebb eső adatok magasabb súlyozást kapnak. A modell kvartilis alapú besorolást alkalmaz a több ezer darabos minták vizsgálatához.
A modell a vizsgált mutatók mentén objektív rangsort állít fel a vizsgált befektetési alapok között. A modell alapján kapott számszerű értékelést további – nem számszerűsíthető – kvalitatív és szubjektív elemek módosíthatják, mint például a befektetési alap kezelője által kezelt összesített vagyon nagysága, portfólió menedzsment stabilitása, azalap elérhetősége, minimálisan befektethető összeg nagysága, szolgáltatás minősége (pl. riportok elérhetősége). A rangsorolás negyedévente történik. A modell által felállított rangsor alapján kerül sor az eszközalapokban tartott befektetési alapok eladására, illetve új befektetési alapok vételére: a Befektetési Bizottság az adott negyedévre vonatkozó modell eredménye alapján dönthet a portfólió összetételének megváltoztatásáról, de dönthet – a modell által nem vizsgált tényező(k) miatt – úgy is, hogy eltér a modell által javasolt stratégiától. Utóbbi esetben a döntést írásban indokolni kell, és azt a Befektetési Bizottság jegyzőkönyvébe kell foglalni. Az egyes kiválasztott befektetési alapok kereskedése során a Portfóliókezelő mindenkor figyelemmel van az érvényben lévő, a Partnerlimit szabályzatban megfogalmazott kritériumokra, különös tekintettel az érvényes partnerlistára és a kereskedési limitek betartására.
CIG Pannónia Életbiztosító Nyrt.
6. számú melléklet: A biztosító járadékszolgáltatásának feltételei
1) A járadék formájában igénybe vett szolgáltatás határozott tartamú, legalább 1 éves, legfeljebb 35 éves, rendszeresen fizetett, nem csökkenő összegű járadékszolgáltatás keretében történhet.
2) A biztosító járadékszolgáltatás esetén a kapcsolódó biztosítási eseményhez tartozó biztosítási szolgáltatást a Különös Feltételek rendelkezései alapján meghatározza, és kivonja a szerződő megtakarítását a szerződéshez tartozó eszközalapokból, majd a járadékszolgáltatásban vállalt kötelezettségei teljesítésére a biztosítási esemény szolgáltatási összege alapján szerződésenként a hatályos jogszabályoknak megfelelően biztosítástechnikai tartalékokat képez. A biztosító e tartalékokat biztosítási szerződésenként nyilvántartja.
3) A járadékszolgáltatás vonatkozásában a technikai kamatláb mértéke 0%, vagyis a biztosító azt vállalja, hogy a járadékszolgáltatás fedezetére képzett életbiztosítási díjtartalékhoz a szolgáltatás tartama alatt legalább évi 0% hozamot ír jóvá, még abban az esetben is, ha az e tartalék befektetésével elért hozam ennél kevesebb lenne.
4) A biztosító az éves járadék összegét a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási összegnek a választott járadék- szolgáltatási tartam alapján egy évre jutó arányos részében állapítja meg, melyet a többlethozam tovább növelhet. A többlethozam a díjtartalék befektetésén elért hozamnak a technikai kamatot meghaladó része, amelynek 90%-át a biztosító a következő pontban meghatározott módon visszajuttatja a biztosított részére.
5) A többlethozam visszajuttatásra minden naptári évben május 31-ig kerül sor. A visszajuttatott többlethozammal növelt szolgáltatás a többlethozam visszajuttatást követő július 1-től esedékes. A biztosító ekkor értesíti a szerződőt a tárgyévben folyósítandó járadék és a jóváírt többlethozam mértékéről.
6) Az éves járadékszolgáltatás fizetése kérhető havi, negyedéves vagy féléves rendszeresség szerint is.
7) A járadékszolgáltatás kezdete az a nap, amelyen a járadékszolgáltatást kiváltó biztosítási eseményt a biztosítóhoz bejelentik. A járadék fizetése előre történik adott tárgyidőszak vonatkozásában. Az első járadéktag kifizetését a biztosító a szolgáltatási igény teljesítéséhez szükséges utolsó dokumentum beérkezését követő 15 munkanapon belül teljesíti. A további járadéktagok kifizetése a járadékszolgáltatás kezdetéhez igazodó – választott gyakoriság szerint – évek, félévek, negyedévek vagy hónapok 5. munkanapjáig esedékesek.
8) A járadékszolgáltatás tartama alatt a szerződés nem visszavásárolható.
9) Amennyiben a járadékos a járadékszolgáltatás tartama alatt meghal, annak tényét haladéktalanul be kell jelenteni a biztosító számára. A biztosító határozott tartamú járadékszolgáltatás esetén ekkor a járadékszolgáltatás egyösszegű megváltási értékét, vagyis a hátralévő, még ki nem fizetett járadéktagok összegét fizeti ki a járadékos örökösének.
10)Járadékszolgáltatás igénylése – a jelen fejezetben leírtakon túlmenően – a biztosítási szolgáltatás kedvezményezettje és a biztosító között létrejövő külön szerződés alapján is lehetséges, amennyiben a biztosító aktuális kínálatában szerepel más járadékbiztosítási termék a szolgáltatás igénylésekor.