AHE-10458
Ügyvédek kötelező szakmai felelősségbiztosítása
Általános szerződési feltételek
2013
AHE-10458
Általános szerződési feltételek
az Ügyvédek kötelező szakmai felelősségbiztosításához
A Magyar Ügyvédi Kamarának az ügyvédi kamarák által elfogadható ügyvédi felelősségbiztosításról szóló,
többször módosított 1/2000. (V.22.) számú Iránymutatá- sában foglaltak alapján – figyelemmel a Magyar Ügyvédi Kamara 7/2011. (X.24.) számú Szabályzatában rögzített legalacsonyabb biztosítási összegekre – a biztosító a törvényben előírt felelősségbiztosítás kötelező mértékéig az alábbiakban részletezettek szerint (a továbbiakban: biztosítási feltételek) szerződik az ügyvédek alapfedeze- tére szóló szakmai felelősségbiztosításra.
A jelen biztosítási feltételek azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. – Cg. 00-00-000000, székhely: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. –, (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő fél között létrejött biztosítási szerződésekre alkalmazni kell. A sérelemdíjra vonatkozó rendelkezések kizárólag a 2014. március 15-t követően létrejött, illetőleg a 2014. március 15-e utáni kockázatviselési kezdetű szerződésekre alkal- mazhatók. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában sérelemdíj a személyiségi jogi jogsértésből eredő nem vagyoni sérelem esetén a joghátrány kiküszöbölésére alkalmas magánjogi szankció.
A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen biztosítási feltételekben
meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti. A felelős- ségbiztosítási szolgáltatás arra irányul, hogy a biztosítási szerződésben meghatározott módon és mértékben men- tesítse a biztosítottat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős (a továbbiakban: helytállási kötelezettség).
1. A biztosítási szerződés tárgya (a biztosítási esemény és a biztosítási fedezetbe vont tevékenység), valamint a biztosítási szerződés alanyai
1.1. Jelen szerződés szempontjából biztosítási esemény- nek minősül
a) az 1.2. pontban meghatározott jogellenes és károkozó magatartással olyan másnak okozott kár bekövetkezé- se, melyért a biztosított a magyar anyagi jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik, valamint
A AHE-10458
b) ezzel összefüggésben más személyiségi jogának megsértéséből eredő olyan nem vagyoni sérelem bekövetkezése, amelyért a biztosított a magyar anyagi
jog szabályai szerint sérelemdíj megfizetésére köteles, feltéve, hogy
· a biztosított a káreseményt a biztosítónak szerző- désszerűen bejelentette, és
· a káresemény nem minősül biztosítási fedezetből kizárt kockázatnak.
1.2. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában jogel- lenes és károkozó magatartás alatt értendő a biztosított vagy az alkalmazottja által a biztosítási fedezetbe vont szakmai és ügyviteli tevékenysége során az ügyvédi tevé- kenységre vonatkozó szabályok megsértésével – ide értve a magyar jogot és az európai közösségi jogot tartalmazó jogszabály-, vagy a bíró gyakorlat ismeretének hiányát
is – felróhatóan elkövetett szakmai kötelezettségszegés és hiba, valamint ezekkel összefüggésben megvalósított személyiségi jogsértés is.
1.3. A biztosítási fedezetbe vont szakmai és ügyviteli tevékenység alatt a vonatkozó jogszabály által ügyvédi működési körbe utalt tevékenységek közül azok érten- dők, amikor az ügyvéd:
a) képviseli az ügyfelét,
b) büntetőügyben védelmet lát el,
c) jogi tanácsot ad,
d) szerződést, beadványt, más iratot készít, valamint
e) mint kirendelt védő, pártfogó ügyvéd, gyám, gondok, ügygondnok, kézbesítési megbízott, hagyaték gondo- zója, bizalmi vagyonkezelő, végrendeleti végrehajtó, hagyatéki felszámoló, ügyvédi letét kezelője (a pénz- és érték őrzésének kivételével) e minőségében jár el.
1.4. Egy biztosítási eseménynek minősül a több, azonos okból bekövetkezett
a) időben összefüggő, vagy
b) több károsultat érintő
kár, valamint az ehhez kapcsolódó nem vagyoni sérelem.
1.5. A biztosítási feltételek alkalmazása szempontjából
a) a károkozás és a személyiségi jog megsértésének időpontja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény és a személyiségi jogsértés megtörtént. Folyamatos magatartás esetén a károkozás és a személyiségi jog megsértésének a megkezdése. Amennyiben a kár- okozás és személyiségi jog megsértése mulasztással valósult meg, a károkozás időpontja az a nap, amikor az elmulasztott cselekményt még a kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna.
b) A kár/nem vagyoni sérelem bekövetkezésének idő- pontja az alábbi:
· vagyoni károk esetén a károsodás bekövetkezésének időpontja;
· nem vagyoni sérelem esetén a személyiségi jog meg- sértésének az időpontja,
· sorozatkár esetén az első károsodás időpontja, illetve a személyiségi jog első megsértésének időpontja.
c) A kár/nem vagyoni sérelem bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár/nem vagyoni sére- lem bekövetkezését a biztosítónak szerződésszerűen írásban bejelentette.
1.6. A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában biz- tosított az ügyvédi kar tagjaként a kötvényen kamarai azonosítóval és név szerint feltüntetett
· ügyvéd,
· ügyvédi iroda,
· ügyvédi iroda tagja,
· kamarai névjegyzékbe felvett európai közösségi jogász,
· külföldi jogi tanácsadó,
abban az esetben, ha a szerződő fél személyükre vonat- kozóan a választott biztosítási összeg szerinti biztosítási díjat megfizette.
A biztosítottakra az ügyvédi irodán belül azonos bizto- sítási feltételek vonatkoznak, a biztosító az ügyvédek között működésük választott formájára tekintettel a biztosítási jogviszonyban megkülönböztetést nem alkalmaz.
1.7. A jelen biztosítás hatálya – a szerződésben bizto- sítottként megjelöltekre vonatkozó biztosítási összeg terhére – kiterjed a szerződő féllel munkaviszonyban álló azon további személyekre – így az irodai alkalmazottakra és ügyvédjelöltekre –, akiknek a biztosított szakmai és ügyviteli tevékenységben történő közreműködésükért a biztosított a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
Az alkalmazott ügyvédre, alkalmazott európai közösségi jogászra, – valamint a szerződő választása szerint az ügyvédjelöltre – önálló biztosítási fedezet vonatkozik, ha a biztosítási szerződésben biztosítottként név szerint meg vannak jelölve és a szerződő fél személyükre vonat- kozóan a választott biztosítási összeg szerinti biztosítási díjat megfizette.
A AHE-10458
1.8. A szerződő fél a kötvényen szerződőként feltüntetett ügyvédi iroda vagy ügyvéd, aki a tagja, alkalmazottja vagy saját maga javára megköti a hatályos jogszabályban előírtak szerint az ügyvédek alapfedezetére szóló ügyvédi felelősségbiztosítási szerződést.
A szerződő fél köteles a biztosítási díj megfizetésére, valamint jogosult és köteles a biztosítási szerződéssel összefüggő jognyilatkozatok megtételére. A közlési és változás-bejelentési kötelezettség a szerződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. A biztosító jognyilatkozata- it mindenesetben a szerződő félhez intézi.
2. A biztosítási szerződés létrejötte és tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítási időszak és a kockázatviselés tartama
2.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapo- dásával jön létre. Jelen általános szerződési feltételekkel felelősségbiztosítási szerződés elektronikusan köthető meg a xxx.xxxxxxx.xx weboldalon, az ügyvédek kötelező szakmai felelősségbiztosításának erre kidolgozott és üze- meltetett díjszámítási felületén online ajánlat kitöltésével és elküldésével.
Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt napig van kötve. Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a beérkezésétől számított 15 napon belül elutasítja. A biztosító a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum (kötvény) megküldésével tanúsítja a bizto- sítási szerződés létrejöttét.
2.2. A biztosítási szerződés határozatlan időre szól. A biz- tosítási időszak egy év, annak első napja megegyezik a biztosítási évforduló napjával, utolsó napja a következő biztosítási évforduló napját megelőző nap. A biztosítási évforduló napja a kockázatviselés első napját követő hó- nap 1-je. Ha a kockázatviselés a tárgyhónap első napján kezdődik, a biztosítási évforduló is ez a nap.
2.3. A kockázatviselés tartama a kockázatviselés kezdete és vége közti időtartam. A biztosítási szerződés létre- jötte esetén a biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban kezdődik. Ha a felek a kockázatviselés kezdő időpontjában nem állapod- tak meg, akkor a biztosító kockázatviselése az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezetést követő nap 0:00 órakor kezdődik. A biztosító kockázatviselése legkésőbb a bizto- sítási szerződés megszűnéséig áll fenn.
2.4. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kockázat- viselés tartama alatt okozott és legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő nyolcvannegyedik (84) hónap utolsó napján bekövetkezett és a biztosítónak legkésőbb ezen a napon bejelentett biztosítási esemé- nyekre terjed ki (továbbiakban: kiterjesztett bejelentési időszak). Ha a biztosított ezen időtartam alatt olyan körülményt közölt a biztosítóval, mely kárigényre adhat alapot, az utóbb előterjesztett kárigény szerinti biztosítá- si esemény fedezetben lévőnek minősül még akkor is, ha kiterjesztett bejelentési időszakot követően terjesztették
elő. A kiterjesztett bejelentési időszak alkalmazása nem jelenti az elévülési idő kiterjesztését.
2.5. A biztosító a Magyarország területén okozott károkat és az ehhez kapcsolódó sérelemdíjat téríti meg.
3. A biztosítási összeg (kártérítési limit) és önrészesedés
3.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási eseményenként és a biztosítási időszakra meghatározott kártérítési limit.
A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – biztosítottanként nem haladhatja meg a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeget.
3.2. A biztosító térítési kötelezettségének felső határa a szerződő fél által választott biztosítási feltételtől függően az alábbiak szerinti
a) I. számú biztosítási feltétel választása esetén a biztosí- tási összeg biztosítottanként:
nyolc (8) millió forint biztosítási eseményenként és tizenhat (16) millió forint évente. Ha a szerződő ügy- védi iroda, összesen a tagonkénti összeg és az ügyvédi iroda tagjai száma szorzatának megfelelő összeg.
b) II. számú biztosítási feltétel választása esetén a biztosí- tási összeg biztosítottanként:
tizenhat (16) millió forintbiztosítási eseményenként és huszonnégy (24) millió forint évente. Ha a szerződő ügyvédi iroda, összesen a tagonkénti összeg és az ügy- védi iroda tagjai száma szorzatának megfelelő összeg.
c) III. számú biztosítási feltétel választása esetén a bizto- sítási összeg biztosítottanként:
huszonnégy (24) millió forint biztosítási eseményen- ként és negyven (40) millió forint évente. Ha a szer- ződő ügyvédi iroda, összesen a tagonkénti összeg és az ügyvédi iroda tagjai száma szorzatának megfelelő összeg.
A AHE-10458
3.3. Ha a biztosítási esemény kapcsán érvényesített megalapozott kárigény teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor a biztosító szolgáltatása – az önrészesedésnek a kárösz- szegből való levonása után − legfeljebb a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási eseményen- kénti kártérítési limitig terjed. Ha azonban a bizto- sítási időszakra vonatkozó kártérítési limitből még rendelkezésre álló összeg a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt. Ugyanez a szabály vonatkozik a sorozatkár megtérítésére is.
3.4. Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több károsult (jogosult) megalapozott kárigényeinek együt- tes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti kártérítési limitet, akkor az egyes károsultak kárainak megtérítése olyan arányban történik, amilyen arányban a biztosítási eseményenkénti kártérítési limit aránylik a megalapozott kárigények együttes összegéhez.
3.5. A külföldi jogi tanácsadó által kötött biztosítási szer- ződésben a biztosítási összeg nem lehet kevesebb, mint a vele együttműködési szerződést kötő ügyvéd biztosítási összege. Ha a külföldi jogi tanácsadó ügyvédi irodával szerződik, abban az esetben a biztosított szakmai és ügyviteli tevékenységére irányadó biztosítási összegé- nek legalább akkora mértékűnek kell lennie, mint a vele együttműködési szerződést kötő ügyvédi iroda tagjainak tagonkénti biztosítási összege.
3.6. A biztosítási összeg terhére kifizetés a kötvényen feltüntetett önrészesedés kárból történő levonása után teljesíthető.
3.7. Az önrészesedés a megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár és az ahhoz kapcso- lódó sérelemdíj azon része, amelyért a biztosított maga köteles helytállni. Az önrészesedés biztosítási esemé- nyenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerű mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza.
A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában az önrésze- sedés biztosítási eseményenkénti mértéke:
a) I. számú biztosítási feltétel választása esetén a biz- tosítási összeg 15 %-a, de legalább nyolcvan (80) ezer forint,
b) II. számú biztosítási feltétel választása esetén a bizto- sítási összeg 15 %-a, de legalább százötven (150) ezer forint,
c) III. számú biztosítási feltétel választása esetén a bizto- sítási összeg 15 %-a, de legalább háromszáz (300) ezer forint.
Ha a kár és az ahhoz kapcsolódó sérelemdíj a biztosítási eseményenkénti önrészesedést nem haladja meg, akkor kártérítésre a biztosított köteles.
5. A biztosítási díj és megfizetésének szabályai
5.1. A biztosítási díj a biztosító jelen biztosítási feltételek szerinti kockázatviselésének ellenértéke. A biztosítási díj megfizetése a szerződő felet terheli.
5.2. A biztosító a díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A biztosítási díj meghatározása kockázatarányo- san történik. A díj számításának az alapja a biztosítot- tak száma és az igényelt biztosítási összeg (kártérítési
limit). A vállalt kockázat mértékét és a biztosítási díjat befolyásoló egyéb tényezők különösen:
· a választott önrészesedés mértéke,
· a biztosítási díj fizetésének gyakorisága és módja,
· a biztosítás művelésével kapcsolatos költségek,
· öt (5) évre visszamenőleg a biztosított által okozott károk adatai (kárelőzmény),
· a biztosító kérésére a szerződő fél által a kockázat felméréséhez megadott egyéb adatok,
· a jelen biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítá- si szerződések biztosítottai által alkotott veszélyközös- ség jellemzői.
5.3. A biztosítási díj számításához a szerződő fél köteles közölni a biztosítási ajánlaton szereplő, díjszámításhoz szükséges adatokat.
5.4. A biztosítási időszakra fizetendő biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a biztosítási szerződés tartalmazza.
A biztosítás első díja a felek által meghatározott időpont- ban, ennek hiányában a biztosítási szerződés létrejötte- kor, a további biztosítási időszakokra vonatkozó folyta- tólagos díj pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
Ellenkező megállapodás hiányában a biztosítási díjat biztosítási időszakonként egy összegben, előre kell megfizetni.
Ha a felek részletfizetésben állapodnak meg, a díjrészle- tek a biztosítási szerződésben megjelölt időpontokban esedékesek.
5.5. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és biztosító szolgáltatása kimeríti a kártérítési limitet, akkor a biztosítási időszakra járó teljes díj a biztosítási esemény bekövet- kezésének időpontjában esedékessé válik. Ez esetben az esedékessé váló díjat – az esetleges díjhátralékkal együtt – a biztosító jogosult a szolgáltatásába beszámítani.
5.6. A biztosított szakmai és ügyviteli tevékenység szüne- teltetése esetén a szüneteltetés időtartamára eső díjat nem kell megfizetni. A szüneteltetés tényét a biztosított a szüneteltetést engedélyező kamarai elnökségi határozat kézhezvételétől számított nyolc (8) naptári napon belül a biztosítónak írásban köteles bejelenti és egyúttal e tényt a jogerős kamarai elnökségi határozat másolatának becsatolásával igazolni.
A AHE-10458
5.7. A biztosítási díjfizetési kötelezettség feléled a szü- neteltetés kamarai elnökségi határozatban megjelölt zárónapján, illetőleg ezt megelőzően akkor, amikor a biztosított szakmai és ügyviteli tevékenység folytatásá- nak ténye a kamarai nyilvántartásba bejegyzésre kerül.
A biztosító ezen időpontokat követően – a felek ellenkező
tartalmú megállapodása hiányában- az eredeti díjfizeté- si gyakoriság szerint írja elő a biztosítási díjat a követke- ző biztosítási időszakra vonatkozóan.
5.8. Az alkalmazott ügyvéd, alkalmazott európai közösségi jogász, vagy ügyvédjelölt biztosítottra vonatkozó önálló biztosítási fedezet folyamatosnak tekintendő abban az esetben, ha a biztosított szakmai és ügyviteli tevékenysé- gének harminc (30) naptári napot meghaladó felfüggesz- tése (ideértve a táppénzes állományt, gyes-t, gyed-et, gyet- et) alatt az őt alkalmazó ügyvédi iroda vagy ügyvéd a rá vonatkozó esedékes biztosítási díjrészlet(ek)et megfizeti.
5.9. A fix díjú határozatlan tartamú biztosítási szerződés biztosítási díjának aktualizálása automatikus indexá- lással történik. Automatikus indexálással a biztosító a következő biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási díjat az előző évi fix díj és a KSH fogyasztói árindex szorzata- ként állapítja meg. A jelen biztosítási feltételek értelmé- ben az indexáláskor a biztosító a rendelkezésére álló, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által közzétett legfris- sebb fogyasztói árindexet alkalmazza, amely a biztosítási évfordulót megelőző 4. hónap fogyasztói árait az előző
év azonos időszakával összehasonlító index. Indexálásra csak akkor kerül sor, ha az index-szám nagyobb, mint 100.
5.10. A fentiekben foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt negyvenöt (45) nappal írásban értesíti a szerződő felet. Amennyiben a szerződő fél a biztosító által közölt új biztosítási díjon a biztosítási szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szer- ződést a biztosítási időszak végére felmondani.
5.11. Megszűnik a biztosítási szerződés a biztosítási díj (díjrészlet) esedékességétől számított kilencvenedik nap elteltével, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított díjhalasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
5.12. A szerződés megszűnésének eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért.
5.13. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.
6. A biztosítási fedezetből kizárt károk
A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
6.1. a biztosított által vállalt, jogszabályban megállapí- tott felelősségnél szigorúbb helytállási kötelezettségen alapuló kárigényekre,
6.2. a megbízási szerződésben foglaltakon való túlterjesz- kedésből, és/vagy megbízás nélküli ügyvitelből származó károkra,
6.3. ha a kár nem a biztosított szakmai és ügyviteli tevékenységre irányuló megbízás alapján történt eljárás következménye,
6.4. a biztosított szakmai és ügyviteli tevékenység díja, illetve a költségtérítés tárgyában kialakult vita következ- tében előterjesztett károkra, ide értve az ügyvédi mun- kadíjjal kapcsolatos és a pontatlan költség kalkulációból eredő károkat is,
6.5. pénz, értékpapír eltűnésével, ellopásával, megsem- misülésével kapcsolatos károkra,
6.6. arra a kárra, amely a letétként vagy egyéb, visszaszol- gáltatási kötelezettséggel járó jogcímen átadott, illetve átutalt pénzösszeggel való elszámolás elmaradása miatt keletkezett, kivéve, ha a biztosított az átvett összeggel azért nem tud elszámolni, mert azt tévedésből, megté- vesztésből, vagy neki felróható módon (figyelmetlenség) jogosulatlanul fizette ki a jogügyletben résztvevő másik fél részére,
6.7. a biztosított vagyonkezelői (ideértve a bizalmi vagyonkezelésre szóló megbízásokat is), adótanácsadói, társadalombiztosítási tanácsadói, pénzügyi és egyéb üz- letviteli és tanácsadói tevékenység során okozott károkra,
6.8. a biztosított által végzett pénzügyi közvetői, felszá- molói, szabadalmi ügyvivői, ingatlanközvetítői tevé- kenységet, illetőleg hivatalos közbeszerzési tanácsadói tevékenység során okozott károkra. (A biztosító a jelen biztosítási fedezettől elkülönülő önálló felelősségbiztosí- tási szerződésekben biztosítja ezeket a tevékenységeket.)
6.9. a megbízás teljesítésében jogszerűen résztvevők egymásnak okozott káraira,
6.10. azon társas vállalkozásnak okozott károkra, amely- ben a biztosított vezető tisztségviselő,
6.11. a bűncselekménnyel okozott károkra,
6.12. USA, Kanada joghatósága alapján érvényesített károkra,
A AHE-10458
6.13. minden olyan kárra, mely az EU, ENSZ vagy bár- milyen nemzetközi embargó ellenes tevékenység/cse- lekmény következménye vagy azzal bármilyen módon összefüggésben van, továbbá ezen területeken okozták vagy a kár itt következett be,
6.14. környezetszennyezéssel kapcsolatos károkra,
6.15. az olyan kárigényekre, amelynek oka hasadóanyag- ok robbanása, nukleáris reakció, nukleáris robbanás, sugárzás, elektromágneses mező vagy elektromágneses sugárzás (pl. mobiltelefon) vagy radioaktív szennyezés, tekintet nélkül arra, hogy a bekövetkezett káreseményt a biztosítási szerződés szerint biztosítási eseménynek minősülő események okozták- e, vagy sem,
6.16. az olyan kárra, amelynek oka háború, invázió, há- borús cselekmények (függetlenül attól, hogy hivatalosan hadat üzentek-e, vagy sem), polgárháború, ellenforra- dalom, forradalom, katonai vagy népfelkelés, statárium, erőszakos hatalomátvétel vagy ezek kísérlete.
7. A biztosított és a szerződő fél közlési és változásbejelentési kötelezettsége
7.1. A biztosítottnak és a szerződő félnek a biztosítási szerződés megkötésekor a biztosítás elvállalása szem- pontjából minden olyan lényeges körülményt közölnie kell a biztosítóval, amelyet ismert vagy ismernie kellett (a továbbiakban: közlési kötelezettség). A biztosító írásos kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vála- szokkal a biztosított/szerződő fél eleget tesz közlési kötelezettségének.
7.2. A biztosított/szerződő fél a biztosítási szerződés fennállása alatt köteles a biztosítónak haladéktalanul, de legkésőbb 5 (öt) munkanapon belül írásban bejelenteni minden olyan lényeges változást, amely kihat a biztosító kockázatviselésére (a továbbiakban: változás bejelentési kötelezettség). A felek – különösen – az alábbi körülmé- nyeket tekintik lényegesnek:
· a szerződéskötéskor az ajánlaton írásban közölt ada- tok és körülmények megváltozása,
· a díjszámítás alapját képező adatok jelentős megvál- tozása (jelentősnek minősül, ha ezen adat értéke 10
%-kal emelkedett)
· a biztosított elleni csődeljárás, felszámolási eljárás, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítása,
· a biztosított jogállásában, társasági formájában bekö- vetkezett változás,
· a cégjegyzésre jogosultak személyében vagy a cégjegy- zés módjában bekövetkezett változást,
· az üzemeltetés helyének és körülményeinek megváltozása,
· a kármegelőzés, kárelhárítás rendszerében bekövetke- ző módosulások.
7.3. A közlési és változásbejelentési kötelezettség a szer- ződő felet és a biztosítottat egyaránt terheli. Egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bárme- lyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
7.4. A közlési, illetve változásbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, illetve a biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
7.5. Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel,
a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
7.6. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a biztosítási szerződést érintő lényeges körül- ményekről, vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredménye- zik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 (tizenöt) napon belül nem válaszol, a biztosítási szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyelmét felhívta.
Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a bizto- sító a fentiekben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
7.7. A biztosítási időszak alatt a szerződő fél kezde- ményezheti az általa választott biztosítási feltétel- ről másik, 3.2. pont alatti feltételre történő áttérést.
A másik biztosítási feltételre áttérés szerződésmódosí- tásnak minősül a biztosítási összeg és az önrészesedés vonatkozásában.
Ha a biztosító hozzájárul a szerződésmódosításhoz, a szerződésmódosítás a következő hónap elsejétől hatá- lyos, és a fizetendő biztosítási díj mértéke kizárólag a biz- tosítási időszak hátralévő részére vonatkozóan változik meg.
8. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
A AHE-10458
8.1. A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érde- kében az adott helyzetben általában elvárható magatar- tást köteles tanúsítani.
A biztosított mindenkor köteles betartani a hatályos jogszabályokat, kamarai előírásokat, valamint köteles figyelemmel lenni a jogegységi döntésekre.
8.2. A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában
elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
8.3. A biztosított köteles a biztosítóval együttműködni a kár elhárítása, illetőleg enyhítése érdekében.
8.4. A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei között akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhí- tés nem vezetett eredményre.
9. A biztosítási esemény bejelentésének szabályai
9.1. A biztosított a tudomására jutását követően haladék- talanul, de legfeljebb harminc (30) napon belül köteles írásban bejelenteni a biztosítónak, ha vele szemben a szerződésben meghatározott tevékenységével kapcsolat- ban kárigényt és ezzel összefüggésben a sérelemdíj iránti igényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot, valamint köteles megadni a szükséges információkat, és lehetővé tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.
9.2. Jelen biztosítási feltételek alkalmazása során írásbeli bejelentésnek minősül az e-mail útján történő közlés
is a közlés napjával, amennyiben azt a biztosító – akár
e-mail útján, akár más írásos formában – visszaigazol- ta. A biztosított a kárt elektronikusan is bejelentheti a xxx.xxxxxxx.xx weboldalon a Vállalati kárbejelentés felületen, az Online ügyvédi kárbejelentő kitöltésével és elküldésével (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/ karrendezes_ugyintezes.html).
9.3. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
· a biztosítási kötvény számát,
· a biztosítási esemény leírását,
· a károkozás helyét és időpontját,
· a kár bekövetkezésének helyét és időpontját,
· a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását,
· a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket),
· a károsult(ak) kárigényének összegét,
· a biztosított felelősségének, a személyiségi jogsértés tényének elismeréséről-, vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot,
· a biztosítottat képviselő személy nevét, címét, telefon- számát, a képviseleti jogot igazoló meghatalmazás egy eredeti példányát,
· ha a bejelentés ügyvédi, üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy
a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje,
· minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, vala- mint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy).
Ha a szerződő fél/biztosított valamely bejelentendő adat- nak rajta kívül álló ok miatt csak később jut a birtokába, akkor azt a tudomására jutását követően haladéktalanul köteles a biztosítónak bejelenteni.
9.4. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, vagy a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
10. A biztosító szolgáltatása
10.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez rendelkezésre kell bocsátani a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve ehhez kapcsoló- dóan a kárigény biztosítottal szembeni érvényesítésének igazolásához, valamint a teljesítendő biztosítási szol- gáltatás jogalapjának és mértékének meghatározásához szükséges alábbi okiratokat és okiratnak nem minősülő dokumentumokat:
· a vagyoni vagy nem vagyoni sérelem bekövetkezését
– a költségeket is beleértve – igazoló okiratokat, és az okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
· a biztosított (károkozó) kártérítési felelősségének és a hozzá kapcsolódó nem vagyoni sérelem kivizsgálásá- ra vonatkozó teljes dokumentációt,
· a biztosított felelősségének elismeréséről, részleges elismeréséről (kártérítési felelősség jogalapjának, mértékének megjelölésével) vagy el nem ismeréséről szóló nyilatkozatot, amennyiben tett ilyet,
· a károsult által érvényesített kártérítési igényt és az igény alátámasztására a károsult által csa- tolt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat,
· ha a biztosított a kárt már megtérítette, az önkéntes teljesítést és annak összegét igazoló okiratokat, és/ vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
· a biztosított nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy a kártérítési igényt előterjesztő személy a biztosított közeli hozzátartozójának minősül-e,
A AHE-10458
· a biztosított (károkozó) biztosító részére tett nyilatko- zata arra vonatkozóan, hogy a károsult nem természe- tes személy vonatkozásában rendelkezik-e tulajdoni hányaddal.
· a biztosítási esemény sajátosságaira tekintettel előírt okiratokat és/vagy okiratnak nem minősülő dokumentumokat.
A felsorolt okiratokon kívül a biztosítottnak illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint más módon is joga van a károk és költségek igazolására annak érdekében, hogy követelését érvényesítse.
10.2. A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötele- zettségével összefüggésben, a károsító eseményt meg- előző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, álta- lános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötele- zettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.
10.3. A biztosító arra vállal helytállási kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási eseményenkénti, illetve a biztosítási időszakra vonatkozó kártérítési limitek összegéig az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével megtéríti
a) a károsult azon kárait, amelyekért a biztosított ma- gyar anyagi jog szerint felelősséggel tartozik, illetve
b) a személyiségi jog megsértéséből eredő nem vagyoni sérelem miatt a magyar anyagi jog szerint fizetendő sérelemdíjat,
amelyek kapcsán a károsult a biztosítottal szemben a kár megtérítésére -, illetve a sérelemdíj megfizetésére vonatkozó igényét érvényesítette.
10.4. A biztosító a kártérítési limit terhére megtéríti az eljárási költségeket és az eljáráshoz kapcsolódó kamato- kat is, ha e költségek és kamatok a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel. A biz- tosított kérésére a biztosítónak az eljárási költségeket meg kell előlegeznie.
10.5. A biztosító a kártérítési limiteken belül nyújt fedezetet a kárigény érvényesítésével összefüggésben a felmerülő költségekre és kamatokra.
10.6. A biztosító a kárt csak részben téríti meg, ha a kárigényben biztosítási fedezetből kizárt károk is szere- pelnek. Ha a biztosítással fedezett és a fedezetből kizárt károk mértéke nem állapítható meg, akkor a biztosítási szolgáltatás mértékénél a kizárt kárt 50 %-os súllyal kell figyelembe venni.
10.7. A biztosító a szolgáltatását az igény jogalapjának és összegszerűségének elbírálásához szükséges összes adatnak, okmánynak, dokumentációnak a biztosítóhoz
történt beérkezésétől számított 30 (harminc) napon belül forintban nyújtja a károsult részére.
10.8. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti, a károsult azonban igényét
közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti. A bizto- sított csak akkor és olyan mértékben követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha és amilyen arányban a károsult követelését ő egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát a biztosító részére átadni.
10.9. Ha a biztosított a vele szemben támasztott kártérí- tési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytál- lási kötelezettsége mértékét nyilvánvalóan megalapozat- lanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosítottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.
10.10. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége – ideértve a bírói, a választott bírósági és a peren kívüli egyezséget – a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.
Nem hivatkozhat a biztosító arra, hogy a károsult köve- telésének a biztosított által történt elismerése, teljesí- tése vagy az azzal kapcsolatos egyezsége vele szemben hatálytalan, ha a követelés nyilvánvalóan megalapozott.
A biztosított bírósági marasztalása a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett,
a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.
10.11. A károsult – ha jogszabály eltérően nem rendel- kezik – nem érvényesítheti kárigényét közvetlenül a biz- tosítóval szemben. Ez a szabály nem akadályozza meg, hogy a károsult a biztosítóval szemben annak bírósági megállapítása iránt indítson keresetet, hogy a biztosított felelősségbiztosítási fedezete a károkozás időpontjában a károsult kárára fennállt-e.
11. A biztosító megtérítési igénye
A AHE-10458
11.1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtéríté- sét követelheti a biztosítottól, ha a biztosított – vagy az a károkozó személy, akinek a magatartásáért a bizto- sított jogszabály szerinti felelősséggel tartozik – a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás
nem volt jogellenes vagy a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó..
11.2. Jelen biztosítási feltételek szerint súlyosan gondat- lan károkozásnak minősül, ha a biztosított
a) a másodfokú fegyelmi tanács jogerős és végrehajt- ható határozata szerint fegyelmi vétséget követett el és a legsúlyosabb fegyelmi büntetést szabták ki vele szemben,
b) a kárt az ügyvédi tevékenység végzésére vonatkozó előírások kirívóan súlyos megsértésével okozta,
c) az ügyfele ellen kibocsátott fizetési meghagyással szemben ellentmondást nem terjeszt elő, és emiatt a határozat jogerőre emelkedett,
d) alperes képviselőjeként az első tárgyalást – írásbeli védekezés előterjesztése nélkül – elmulasztotta, és a kibocsátott bírósági meghagyás ellentmondás hiányá- ban jogerőre emelkedett,
e) ha a kár bekövetkezésében közrehatott az a körül- mény, hogy a biztosított nem rendelkezett a tevé- kenység ellátáshoz szükséges szakmai képesítéssel, gyakorlattal, és e tekintetben megtévesztette ügyfelét,
f) ha a kár bekövetkezése a biztosított fizetésképtelensé- gén alapul,
g) ha a megbízás teljesítésében jogosulatlanul közre- működők vettek részt, és a kárt bizonyíthatóan ők okozták,
h) ha a kár a biztosított által alkalmazott, de nem megfelelően karbantartott számítógépes szoftver- hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegű berendezésbe épített integrált áramkör, vagy hasonló eszköz hibás dátum felismerésével összefüggésben keletkezett.
12. Biztosítási szerződés megszűnése
12.1. A határozatlan időre kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére (évfordulóra) írásban felmondhatják (rendes felmondás). A felmondási idő harminc nap.
A határozatlan tartamú biztosítási szerződés felmondá- sának joga legfeljebb három évre zárható ki. A felmon- dási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis.
Ha a szerződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezdve a szerződést bármelyik fél felmondhatja.
A szerződő fél felmondása esetén a biztosító követelheti a felmondási jog korlátozásra tekintettel nyújtott tartam- engedmény időarányos megtérítését.
12.2. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy megszűnt a biztosítási érdek, a
szerződés, vagy annak megfelelő része megszűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a bizto-
sítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része a lehetetlenné válás vagy érdekmúlás napjával megszűnik.
A jelen biztosítási feltételek alkalmazásában érdekmú- lásnak minősül különösen
· a biztosított szakmai és ügyviteli tevékenység megszű- nése és
· a biztosított kamarai tagságságának megszűnése. Ez utóbbi esetben a területi kamara elnökségének jogerős hatósági határozatában rögzített megszűnési időpont az irányadó.
12.3. Ha az esedékes biztosítási díjat (díjrészletet) nem fizették meg, a díjfizetési kötelezettség elmulasz- tásának szabályai szerint (5.11. pont) megszűnik a szerződés.
A biztosítási szerződés megszűnése után befizetett díj – a reaktiválás esetét kivéve – a biztosító kockázat- viselését nem állítja helyre és a szerződés megszű- nése utáni időtartamra vonatkozó díjat a biztosító visszafizeti.
12.4. A felek közös megegyezéssel a biztosítási szerződést a jövőre nézve megszűntethetik. A szerződés megszűnte- tése esetén a felek további szolgáltatásokkal nem tartoz- nak és kötelesek egymással a már teljesített szolgáltatá- sokkal elszámolni.
13. Elévülés és irányadó jog
13.1. A jelen biztosítási feltételek alapján létrejött bizto- sítási szerződésből eredő igények – az általános elévülési idő alkalmazásával – öt (5) alatt évülnek el. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítottal szemben kárigényt érvényesítettek.
13.2. Ha jogszabály az öt (5) évhez képest rövidebb el- évülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerző- désből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
13. 3. Ha jogszabály a jelen biztosítási feltételek alap- ján megkötött biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez öt (5) évnél rövidebb, akkor a biztosítási szerződés- ből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.
A AHE-10458
13.4. A jelen biztosítási feltételek alapján a szerződő féllel megkötött biztosítási szerződés rendelkezéseinek értelmezésénél és érvényességénél a magyar anyagi jog szabályait kell alkalmazni.
14. Biztosítási titok kezelésére vonatkozó szabályok
14.1. Biztosítási titok
A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezé- sére álló adat, amely a biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyze- tére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
A Bit. 157. §-a alapján a xxxxx megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel szemben;
· a „halaszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresés kapcsán a nyomozó hatósággal szemben;
· a büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csőd- eljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben,
· adóügyben az adóhatósággal szemben, ha a biztosítót a biztosítási szerződésből eredeő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nyomozó hatóság, a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel vissza- éléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, ter- rorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robban- tószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, ká- bítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcse- lekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének
elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából
– írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól (ideértve a pénzmosás megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló törvény szerinti feladatkört is),
· ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló tör- vényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megke- resésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvényben foglalt egészségügyi hatósággal szemben,
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítók- kal szemben;
· a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető szervvel szemben,
· az állományátruházás keretében átadott biztosítási szerződés-állomány tekintetében az átvevő biztosító- val szemben;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása esetében;
· fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel, szaktanácsadóval;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben.
A AHE-10458
14.2. Titoktartási kötelezettség alóli felmentő nyilatkozat
A szerződő fél és a biztosított jelen biztosítási szerződésben felmentik a biztosítót a biztosítási szerződéssel és az arra
jelentetett kárral kapcsolatos, biztosítási titoknak minősülő adatoknak a Magyar Ügyvédi Kamara és a területileg illeté- kes ügyvédi kamara felhívására történő továbbításához.
14.3. A biztosító bejelentési kötelezettsége
A biztosító kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen biz- tosítási feltételek szerint létrejött biztosítási szerződés bármely okból történő megszűnéséről és módosításáról, annak bekövetkezésétől számított három (3) munkana- pon belül értesíti a területi ügyvédi kamarát és tudomásul veszi, hogy ezen értesítés elmulasztásából eredő kárt meg- téríteni köteles.
15. A személyes adatok kezelése
15.1. Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levon- ható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meg- határozott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
15.2. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerző- dés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szol- gáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: Bit.) értelmében az érin- tett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatal- mazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
Ha a személyes adat faji eredetre, nemzetséghez tar- tozásra, politikai véleményre vagy pártállásra, vallásos vagy más világnézeti meggyőződésre, érdek-képviseleti szervezeti tagságra, szexuális életre, egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, valamint bűnügyi személyes adatra vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmé- ben különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
15.3. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (a továbbiakban: Info tv.) 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződés keretei között is meg- teheti. Ezen rendelkezés alapján megadható hozzájáru- lást a szerződő fél biztosítási ajánlata tartalmazza.
Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
15.4. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jog- viszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolat- ban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kap- csolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a biztosítási szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése ese- tében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek keze- léséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes jogalap.
15.5. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozá- sával – kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában –– a biztosítási törvények megfelelő kiszervezési szerződés keretében az Állami Nyomda Zrt.-t (Cg.00-00-000000, 1102 Budapest, Halom
u. 5.) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántart- ja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt.
és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. A Bit. 78. § (3) bekez- dése alapján, ha a biztosító kiszervezett tevékenység keretében az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja az e tevékenységet végző személyekhez, akkor a kiszerve- zett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.
15.6. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújt- hatja szolgáltatását. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
A AHE-10458
15.7. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait ki- zárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harma- dik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik (14.1. pont).
15.8. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes ada- tai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak
helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke- zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó nevéről, címéről (székhelyéről), adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy kik és milyen célból kapják meg vagy kap- hatják meg az adatokat.
15.9. Az adatvédelemről szóló tájékoztatás iránti kérel- meket a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (fax: 000-0000; levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., Compliance osztály) kell eljuttatni.
15.10. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
16. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól és a korábbi szerződési gyakorlattól
16.1. A biztosító eleget téve a Magyar Ügyvédi Kamara 1/2012. (IV.2.) számú Iránymutatásában foglaltaknak, a Magyar Ügyvédek Biztosító és Segélyező Egyesületének (a továbbiakban: MÜBSE) közgyűlése által elfogadott 2012. április elsején hatályba lépett biztosítási feltételeit vette alapul a jelen általános szerződési feltételek összeállítá- sa során.
16.2. A biztosító a korábbiakban az ügyvédek részére kizárólag kiegészítő biztosítási fedezetet kínált az MÜBSE egyesületi tagsági jogviszonyban megkötött kötelező felelősségbiztosítás feletti körben és mértékben.
Allianz Hungária Zrt.