Feltételek
Feltételek
Építészeti és mûszaki tervezés felelõsségbiztosításának feltételei (ÉMTSZF)
NY. SZ.: 1-09108/00
Tisztelt Partnerünk!
Köszönjük megtisztelõ bizalmát, hogy biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlatával a Generali- Providencia Biztosító Részvénytársasághoz fordult.
Kérjük, szíveskedjék figyelmesen elolvasni alábbi tájékoztatónkat, amelyben bemutatjuk társaságunk fõbb adata- it, tájékoztatjuk a fogyasztói bejelentésekkel és panaszokkal foglalkozó szervezeti egységeinkrõl, felügyeleti szer- vünk megnevezésérõl és székhelyérõl, valamint megismertetjük Önt az adatvédelem és adatkezelés legfonto- sabb szabályaival. Felsoroljuk továbbá azokat a szervezeteket, amelyek részére társaságunk az ügyfelek – bizto- sítási titkot képezõ – adatait a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény alapján kiadhatja, illetõleg tájékoztatást adunk azokról a szervezetekrõl, amelyek társaságunk részére
a biztosítási tevékenységgel összefüggõ szolgáltatást végeznek.
Külön kitérünk a biztosítási ajánlat aláírása elõtt szükséges leglényegesebb tudnivalókra, amelyek birtokában a szerzõdéskötési szándékát kifejezõ jognyilatkozatát megfontoltan teheti meg.
1. A Generali-Providencia Biztosító Rt. a Providencia Osztrák-Magyar Biztosító Rt. és a Generali Budapest Bizto- sító Rt. egyesülésével jött létre 1999. évi április hó 30. napján.
A társaság alaptõkéje: 4 000 000 000 Ft
A társaság székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. Telefon: (00-0) 000-0000
A társaság egyedüli részvényese: Generali Holding Vienna AG
Székhelye: A-1010 Bécs, Landskrongasse 1-3.
2. A biztosítási szerzõdésével kapcsolatos kérdésével, problémájával forduljon bizalommal biztosításközvetítõjé- hez, ügyfélszolgálati irodáink bármelyikéhez, illetve hétköznapokon – 8 és 20 óra között – Generali TeleCenter szolgálatunk munkatársaihoz, akik a (06-40) 200-250 telefonszámon készséggel állnak az Ön rendelkezésére.
Információ található a xxx.xxxxxxxx.xx címen is.
További kérdéseivel vagy problémáival forduljon a lakóhelye vagy székhelye szerint illetékes Ügyviteli Központunkhoz:
Budapest és Vidéke Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00-00. | (0) | 000-0000 |
Miskolci Területi Ügyviteli Központ | 3530 Miskolc, Szemere B. u. 13. | (46) | 517-100 |
Debreceni Területi Ügyviteli Központ | 4024 Debrecen, Xxxxx Xxxx u. 37. | (52) | 419-937 |
Szegedi Területi Ügyviteli Központ | 0000 Xxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. | (62) | 566-199 |
Pécsi Területi Ügyviteli Központ | 7624 Pécs, Xxxxx Xxxx Xxxxx u. 1. | (72) | 512-412 |
Gyõri Területi Ügyviteli Központ | 9022 Gyõr, Bajcsy-Xx. xx 00. | (96) | 507-000 |
Amennyiben munkatársaink segítõ közremûködése ellenére sem sikerült felmerült problémáját megnyugtatóan rendezni, a Generali-Providencia Biztosító Rt. Vezérigazgatóságán mûködõ Ügyfélkapcsolatok csoportnál – 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44. – személyesen vagy írásban élhet bejelentéssel.
3. A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.
1535 Budapest, 114. Pf. 777.
Telefon: 000-0000, Fax: 000-0000
4. Tájékoztatjuk, hogy a biztosító feladatai ellátásához az alábbi adatokat jogosult kezelni: a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett és károsult) személyi adatait,
a biztosított vagyontárgyat, és annak értékét, a biztosítási összeget,
élet-, baleset-, betegség- és felelõsségbiztosítási szerzõdés esetén az egészségi állapottal összefüggõ adatokat, a kifizetett biztosítási összeg mértékét és a kifizetés idejét,
a biztosítási szerzõdéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggõ összes lényeges tényt és körülményt.
5. A fenti, biztosítási titkot képezõ adatok tekintetében, idõbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdonosait, vezetõit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.
Biztosítási titok (biztosítási titkot képezõ adat) csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselõje a kiszolgáltatható adatok körét pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
6. Tájékoztatjuk, hogy a biztosítóintézetekrõl és a biztosítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény értel- mében a titoktartási kötelezettség nem áll fenn
feladatkörében eljáró Felügyelettel,
az ügyészségi felhatalmazással rendelkezõ rendészeti nyomozóhatóság vezetõjével, az ügyészséggel,
a büntetõ-, felszámolási vagy csõdeljárásban eljáró bírósággal, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzõvel,
a törvényben meghatározott esetben az adóhatósággal, a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal, a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
az egészségügyi hatósággal szemben.
7. Tájékoztatjuk, hogy a Generali-Providencia Biztosító Rt. részére – társaságunk irányítása és ellenõrzése alatt – a Generali Office-Service und Consulting AG számítógépes adatkezelõi szolgáltatást végez, mely szolgáltatónál a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítõ adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek. E tevékenységet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentette.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy társaságunk kárrendezéssel kapcsolatos feladatainak egy részét az Europ Assistance Magyarország Kft. (székhelye: MOM Park Centrum, E-irodák, 1123 Budapest, Alkotás u. 53. III. emelet) közre- mûködésével végzi, melyet társaságunk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete részére bejelentett.
8. Társaságunk köteles a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett) kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartás- okban tárolt saját adatairól tájékoztatást adni, valamint a biztosított (szerzõdõ, kedvezményezett, károsult) által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezetni.
9. A biztosítási ajánlat aláírása elõtt kérjük, szíveskedjék figyelembe venni a következõket:
A megkötendõ biztosítási szerzõdésre, a szerzõdõ felek jogaira és kötelezettségeire a biztosítási szerzõ- dési feltételek és záradékok elõírásai az irányadók.
Kérjük, szíveskedjék ezeket gondosan áttanulmányozni, és ajánlatát csak ezt követõen aláírni.
A jognyilatkozatok csak írásban érvényesek. A szerzõdõ (biztosított) nyilatkozata csak akkor hatályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének a tudomására jut.
A sikeres együttmûködés reményében.
Generali-Providencia Biztosító Rt.
Amennyiben a biztosítással vagy bármely más szolgáltatásunkkal kapcsolatban kérdése van, hívja
a (06-40) 200-250 telefonszámot! Generali TeleCenter telefonszolgálatunk hétköznapokon 8 és 20 óra között áll az Ön rendelkezésére.
Építészeti és mûszaki terve- zés felelõsségbiztosításának feltételei (ÉMTSZF)
I. fejezet
Biztosítási esemény
1. A biztosítási esemény olyan, másnak okozott kár miatti kár- térítési kötelezettség, amelyet a magyar jog szerint jelen szerzõdés biztosítottjának kell teljesítenie, és amelynek a teljesítése alól a biztosítottat a biztosító – biztosítási díj fize- tése ellenében – a jelen Feltételben meghatározottak sze- rint mentesíti.
2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minõsülnek. Sorozatkárnak tekintendõk az egyazon károkozói magatar- tásból, illetve okból eredõ, valamint az azonos okra vissza- vezethetõ, de eltérõ idõpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy mûszaki vonatkozásban fennáll.
II. fejezet
Biztosítottak
Jelen Feltétel keretében biztosítottnak minõsül, az a biztosítási aján- laton feltüntetett egyéni vállalkozó (természetes személy), jogi sze- mély, jogi személyiség nélküli szervezet, aki az általa végzett, biztosí- tott tevékenység folytatására a magyar jogszabályok szerint jogosult.
III. fejezet
Biztosított tevékenység
1. Jelen Feltétel keretében biztosított tevékenység:
1.1. építmények (épületek, mûtárgyak) építészeti-mûszaki ter- vezése alábbi szakterületeken:
– építészeti, belsõépítészeti tervezés
– táj- és kertépítészeti tervezés
– tartószerkezeti tervezés
– épületgépészeti tervezés
– épületvillamossági tervezés
– közlekedési tervezés
– hírközlési tervezés
– vízügyi tervezés
– geodéziai tervezés
1.2. építménynek nem minõsülõ gépek, berendezések, létesít- mények tervezése
2. Jelen Feltétel keretében nem biztosított tevékenységek:
a) geotechnikai, hõ- és villamosenergetikai, légiközlekedé- si, terület- és településrendezési, bányamûveléssel kap- csolatos tervezés,
b) az alábbi építmények tervezése:
– honvédelmi, építmények
– föld alatti tárolóterek,
– energia, kõolaj és kõolajtermék, valamint gáz termelésé- re és szállítására szolgáló építmények,
– nukleáris építmények
– folyók és egyéb vízfolyások duzzasztó- és vízerõmûvei, hajózsilipek, árvízkapuk
3. A tervezõi mûvezetés körében okozott károkra a biztosítási fedezet csak akkor terjed ki, ha azt a biztosított a saját ter- vei alapján folytatott kivitelezés során végzi.
4. Csak az erre vonatkozó Külön Feltétel alapján terjed ki a biztosítási védelem az építési mûszaki ellenõrzési tevé- kenységre.
5. Jelen Feltétel alkalmazása szempontjából
a) Tervezés:
– építmény, megépítéséhez, átalakításához, bõvítéséhez, felújításához, helyreállításához, korszerûsítéséhez, le- bontásához, elmozdításához, rendeltetésének építési munkával járó megváltoztatásához szükséges építészeti- mûszaki (beépítési, hatósági engedélyezési, megvalósí- tás célját szolgáló) tervdokumentáció elkészítése,
– építménynek nem minõsülõ gép, berendezés, létesítmény elkészítéséhez, átalakításához, felújításához, lebontásához szükséges mûszaki tervdokumentáció elkészítése,
– a mûszaki tervdokumentáció készítését megelõzõ, azzal ös- szefüggõ, illetve azt közvetlenül szolgáló mûszaki tervezés (állapotfelmérési terv-, mûszaki elõterv-, tanulmányterv- és programtervkészítés, továbbá geotechnikai vizsgálat stb.),
– a tervezõi mûvezetés.
b) Építmény (épület, mûtárgy gyûjtõfogalma): a rendelteté- sére, szerkezeti megoldására, anyagára, készültségi fo- kára és kiterjedésére tekintet nélkül minden olyan hely- hez kötött mûszaki alkotás, amely a talaj, a víz vagy az azok feletti légtér természetes állapotának tartós megvál- toztatásával, beépítésével jön létre.
c) Épület: olyan építmény, amely szerkezeteivel részben vagy egészben teret, helyiséget, vagy ezek együttesét zárja körül meghatározott rendeltetés – jellemzõen tar- tózkodás – céljából.
d) Mûtárgy: mindazon építmény, ami nem minõsül épület- nek és épület funkciót jellemzõen nem tartalmaz (pl. út, híd, torony, mûsorszórás mûszaki létesítményei, gáz-, folyadék-, ömlesztett anyag tárolására szolgáló és nyomvonalas mûszaki alkotások)
IV. fejezet
A kockázatviselés tárgya
1. A biztosító vállalja, hogy – a szerzõdésben megállapított mértékben és feltételek szerint – mentesíti a biztosítottat olyan károk megtérítése alól, melyet
– a biztosított,
– a biztosítottal munkaviszonyban vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban álló személy a tevékenységére irányadó foglalkozási szabályok megszegése folytán okoz, és amelyért a biztosított kártérítési felelõsséggel tartozik.
2. Csak az erre vonatkozó Külön Feltétel alapján terjed ki a biztosítási védelem a biztosítottat terhelõ azokra a kártéríté- si kötelezettségekre, melyek a biztosított alvállalkozójának a tevékenységébõl erednek.
V. fejezet
A kockázatviselés területi és idõbeli hatálya
1. A biztosító kockázatviselése Magyarország területén oko- zott, bekövetkezett és érvényesített károkra nyújt fedeze- tet, feltéve, hogy Külön Feltétel eltérõen nem rendelkezik.
2. Határozatlan idõtartamra kötött biztosítási szerzõdés ese- tén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés ha- tálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosító részére be- jelentett károkra terjed ki, feltéve, hogy Külön Feltétel elté- rõen nem rendelkezik.
3. Határozott tartamra kötött biztosítási szerzõdés esetén a biztosító kockázatviselése a biztosítási szerzõdés hatálya alatt okozott és a szerzõdés megszûnését követõ 1 éven belül bekövetkezett és a biztosító részére bejelentett ká- rokra terjed ki.
4. Jelen Feltétel alkalmazása szempontjából a károkozás idõ- pontja az a nap, amikkor a károsodást eredményezõ szak- mai szabályszegést elkövették. Amennyiben a szabálysze- gés bármilyen írásos anyagon alapul, úgy a szabályszegés akkor tekintendõ elkövetettnek, amikor a biztosított ezt az írásos anyagot a megrendelõnek aláírva átadja. Minden más esetben a szabályszegés akkor tekintendõ elkövetett- nek, amikor a biztosított ezt megalapozó kijelentést vagy nyilatkozatot tesz.
5. Ha a kár mulasztásra vezethetõ vissza, akkor kétség ese- tén a szabályszegést azon a napon követték el, amikor az elmulasztott cselekedetet legkésõbb meg lehetett volna tenni ahhoz, hogy a kár bekövetkezését megakadályozzák.
VI. fejezet
A biztosítási szerzõdés létrejötte, hatálybalépése, meg- szûnése
1. A biztosítási szerzõdés létrejötte
1.1. A biztosítási szerzõdés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. Az írásbeli megállapodást, illetõleg a biztosító el- fogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerzõdés a kötvény kiállí- tásának napján jön létre.
1.2. Ha a kötvény tartalma a szerzõdõ ajánlatától eltér, és az el- térést a szerzõdõ 15 napon belül nem kifogásolja, a bizto- sítási szerzõdés a kötvény tartalmának megfelelõen jön lét- re. Ezt a rendelkezést lényeges eltérésekre csak akkor le- het alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzõdõ figyel- mét a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta; ha a felhí- vás elmarad, a szerzõdés az ajánlat tartalmának megfelelõ- en jön létre.
Lényeges eltérésnek minõsül különösen a szerzõdõ (bizto- sított) neve, a kockázatviselés tárgya és kezdete, a biztosí- tási díj és annak esedékessége, a biztosítási összeg és az önrész nagysága, a vonatkozó biztosítási feltétel.
1.3. A biztosítási szerzõdés akkor is létrejön, ha a biztosító a szerzõdõ ajánlatára 15 napon belül nem nyilatkozik. Ilyen
esetben a szerzõdés az ajánlatnak a biztosító vagy képvi- selõje részére történõ átadása idõpontjára visszamenõen jön létre. A biztosító a biztosítási kötvényt a szerzõdés e módon történõ létrejötte esetén is köteles a szerzõdõ ré- szére kiszolgáltatni.
1.4. Ha a biztosító a kockázatelbírálás eredményeként az aján- latot a fent meghatározott 15 napos határidõn belül vissza- utasítja, a biztosítási szerzõdés nem jön létre, a befizetett díjelõleget a biztosító visszafizeti, és az említett idõszakban esetleg bekövetkezett károkért helytállni nem tartozik.
1.5. Amennyiben a biztosítást a biztosítóintézetekrõl és a bizto- sítási tevékenységrõl szóló 1995. évi XCVI. törvény 31. §-a alapján biztosítási alkusz közvetíti, akkor a biztosító számá- ra nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidõ az azt kö- vetõ napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz a szerzõdõ által aláírt biztosítási ajánlatot a biztosító valamely szervezeti egységének átadta.
1.6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzõ- dés eltér a biztosítási feltételektõl, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerzõdést a feltételek- nek megfelelõen módosítsák. Ezt a határidõt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvény- kiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerzõdõ a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetõleg a módosító javaslat kézhezvételétõl számított tizenöt napon belül a biztosító a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
2. A biztosítási szerzõdés hatálybalépése (kockázatvise- lés kezdete)
2.1. A biztosító kockázatviselése a biztosítási ajánlaton a szer- zõdõ által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét, feltéve hogy
a) a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját, illetõleg az egyszeri dí- jat teljes egészében a biztosító számlájára vagy pénztá- rába befizeti vagy
b) a szerzõdõ a biztosítás elsõ díját a biztosító képviselõjé- nek vagy a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadja vagy
c) a felek a biztosítási díj megfizetésére vonatkozóan ha- lasztásban állapodtak meg vagy
d) a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti és a biztosítási szerzõdés az 1. pontban foglalt módon létrejön.
2.2. A kockázatviselés kezdõ idõpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerzõdõ által történt aláírását kö- vetõ nap „0” órája.
2.3. Amennyiben a biztosítás hatályának kezdete elõtt a biztosí- tási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biz- tosítási érdek megszûnt, a szerzõdés, illetõleg annak meg- felelõ része nem válik hatályossá.
3. A biztosítási szerzõdés tartama
3.1. A biztosítási szerzõdés – a felek eltérõ megállapodása hiá- nyában – határozatlan tartamra jön létre.
3.2. A biztosítási idõszak 1 év, a biztosítási évforduló pedig – ellenkezõ megállapodás hiányában – a biztosítási ajánlaton a kockázatviselés kezdeteként megjelölt naptári nap.
4. A biztosítási szerzõdés megszûnése
4.1. A biztosítási szerzõdés az elsõ biztosítási díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30. nap, folytatólagos díjak esetén a 60. nap elteltével megszûnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg és a szerzõdõ halasztást sem kapott, illetõleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
A biztosító a szerzõdés megszûnését és a bírósági út igénybevételének határidejét további 30 nappal meghos- szabbíthatja, ha az elsõ díj, illetõleg az egyszeri biztosítási díj esedékességétõl számított 30 nap eltelte elõtt ennek a körülménynek a közlésével a szerzõdõt a fizetésre írásban felszólítja.
A díjnemfizetés miatt megszûnt biztosítási szerzõdést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülönbözet visszatérítésére. A biztosí- tási díj nemfizetése miatt megszûnt szerzõdés törlésének tényérõl a biztosító a szerzõdõt (biztosítottat) külön írásban nem értesíti.
4.2. A határozatlan idõre kötött szerzõdést a felek írásban, a biztosítási idõszak végére 30 napos határidõvel felmond- hatják.
4.3. A határozott idõtartamra létrejött biztosítási szerzõdés a tar- tam lejártakor akkor is megszûnik, ha arra további díjfizetés történt. A szerzõdés megszûnését követõ idõszakra befi- zetett díjat a biztosító visszafizeti.
4.4. Ha a biztosítási szerzõdés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszûnt, a biztosítási szerzõdés, illetõleg annak megfelelõ része – biztosító erre vonatkozó külön írásbe- li értesítése nélkül – a hónap utolsó napjával megszûnik.
VII. fejezet
Biztosítási összeg
1. A biztosító a kárt a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerü- lõ – biztosítási eseményenkénti és biztosítási idõszakra szóló biztosítási összeg mértékének megfelelõen téríti meg.
1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biz- tosítási eseménnyel összefüggésben – a biztosító szolgál- tatásának szabályai szerint (X.2. pont) – kifizethetõ legma- gasabb összeg.
1.2. A biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási idõszakban okozott károk kapcsán bekövet- kezett biztosítási eseményekre – a biztosító szolgáltatásá- nak szabályai szerint (X.2. pont) – összesen kifizethetõ ös- szeg.
Ha a biztosított a biztosítási idõszakban bekövetkezett biz- tosítási esemény miatt vele szemben írásban támasztott kártérítési igényt csak a következõ biztosítási idõszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségé- nek mértékére – a biztosító szolgáltatásának szabályaiban (X.2. pont) foglaltakra figyelemmel – nem a folyó biztosítási idõszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a bizto- sítási esemény bekövetkezésének idõszakára esõ, illetõleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.
2. A biztosítási összeget a biztosító által kártérítés címén fize- tett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötele- zettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kár- térítési igénnyel és a káreseményenkénti biztosítási összeg valamennyi kártérítési követelés kielégítésére nem elegen- dõ, a biztosító a károsultaknak az õket ért kár arányában fi- zet kártérítést.
VIII. fejezet
A biztosítás díjfizetési szabályai
1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerzõdõt terheli.
2. A biztosítási szerzõdés egyszeri vagy éves díjú.
A biztosítási évre vonatkozó éves díj negyedéves és fél- éves részletekben is fizethetõ.
3. A biztosítási év az az idõszak (biztosítási idõszak), amely minden évben a biztosítási évforduló napján kezdõdik, és ettõl számítva egy évig tart.
4. A biztosítás egyszeri díja és az elsõ díja a szerzõdés létre- jöttekor, minden késõbbi díj pedig annak az idõszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) elsõ napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik.
5. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása alapján történik.
6. A biztosítási idõszakra fizetendõ biztosítási díjat, a díjszámí- tás alapját, a díjfizetés módját és ütemezését a biztosítási szerzõdés elválaszthatatlan részét képezõ biztosítási aján- lat tartalmazza.
7. A biztosítási szerzõdés megkötésére irányuló ajánlat megté- telekor a biztosító részére fizetett összeget a felek elõlegnek tekintik, amely a szerzõdés létrejöttekor az elsõ biztosítási idõszak díjába kerül beszámításra. Az ajánlat visszautasítá- sa esetén a biztosító a befizetett díjelõleget visszafizeti.
8. A biztosítási díj számításához a szerzõdõ (biztosított) köte- les közölni a biztosítási ajánlaton szereplõ, a díjszámításhoz szükséges adatokat.
8.1. Határozatlan tartamú szerzõdéseknél a díjszámítás alapja, a szerzõdõnek a biztosított tevékenységbõl származó, elõ- zõ évi éves nettó árbevétele.
8.2. Határozott tartamú szerzõdéseknél a díjszámítás alapja, a szerzõdõnek a biztosított tervezési megbízásból származó nettó árbevétele.
8.3. Ha a szerzõdõ az elõzõ évben még nem mûködött, akkor az elsõ biztosítási idõszak biztosítási díjának számítási alapja, a biztosított tevékenységbõl származó, tárgyévi be- csült (tervezett) éves nettó árbevétel.
9. A felek a következõ biztosítási idõszak biztosítási díját - a díjszámítás alapját képezõ adatok változása alapján - min- den évben a biztosítási évforduló napjának hatályával aktu- alizálják.
szerzõdés évfordulójakor a szerzõdõ a biztosító felhívásá- ra, a felhívás kézhezvételétõl számított 15 napon belül kö- teles közölni a biztosított tevékenységbõl származó, elõzõ évi éves nettó árbevételét.
10. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerzõdõ helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget a 9. pontban megha- tározott kötelezettségének, akkor káresemény bekövetkezte- kor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerzõdõ helyes adat- szolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.
11. Szerzõdõ elfogadja, hogy a szerzõdés hatálya alatt, a koc- kázati körülmények, így különösen e szerzõdés és a bizto- sító szerzõdési állományának adott tevékenységre vonat- kozó kárhányada mértékének változására figyelemmel, a biztosítási díjtétel, a biztosítási évforduló napjától kezdõdõ hatállyal emelkedhet vagy csökkenhet.
Ebben az esetben a biztosítási díjtétel a biztosító díjszabá- sa szerint, az új biztosítási szerzõdésekre vonatkozó bizto- sítási díjtételre változik.
12. A 9. és 11. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosí- tási díjról a biztosító a biztosítási évforduló elõtt 45 nappal írásban értesíti a szerzõdõt.
13. Amennyiben a szerzõdõ a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerzõdést nem kívánja fenntartani, abban az eset- ben jogosult a biztosítási szerzõdést írásban, a biztosítási idõszak végére felmondani.
14. A biztosító jogosult a szerzõdõ (biztosított) üzleti könyveibe a szolgáltatott adatok ellenõrzése céljából, az ellenõrzés- hez szükséges mértékben betekinteni.
IX. fejezet
A felek együttmûködése
1. Közlési kötelezettség
1.1. A szerzõdõ (biztosított) a biztosítási ajánlat megtételekor köteles a biztosítónak a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfe- lelõen és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az ada- tok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek.
1.2. A szerzõdõ (biztosított) köteles a kockázatvállalás és a bizto- sítási szerzõdés létrejötte szempontjából lényeges okirato- kat, szerzõdéseket, hatósági határozatokat a biztosító részé- re átadni, illetõleg az ezekbe való betekintést lehetõvé tenni.
2. Változásbejelentési kötelezettség
2.1. A szerzõdõ (biztosított) köteles a közlési kötelezettség körébe vont, a kockázatelbíráló adatlapon és a biztosítási ajánlaton kö- zölt, illetve a szerzõdésben szereplõ adatok, körülmények megváltozását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.
2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerzõdés szempontjából lényeges okiratok, szerzõdések, hatósági határozatok mó- dosulása esetén, a változott tartalmú okiratokat a szerzõdõ (biztosított) köteles 8 napon belül átadni a biztosítónak.
2.3. Ha a biztosító csak a szerzõdéskötés után szerez tudomást a szerzõdést érintõ lényeges körülményekrõl, továbbá ha a szerzõdésben meghatározott lényeges körülmények válto- zását közlik vele vagy a már megkötött biztosítási szerzõdés tartalmát új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása érintette, akkor a biztosító tizenöt napon belül írásban javas- latot tehet a szerzõdés módosítására, illetõleg - ha a kocká- zatot a biztosítási feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerzõdést harminc napra írásban felmondhatja.
Ha a szerzõdõ a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerzõdés a mó- dosító javaslat közlésétõl számított harmincadik napon megszûnik. Erre a következményre a szerzõdõt a módosí- tó javaslat megtételekor figyelmeztetni kell.
Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerzõdés az eredeti tar- talommal hatályban marad.
2.4. Amennyiben a biztosított (szerzõdõ) a közlésre és a válto- zás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biz- tosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító szerzõdéskötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
3. Kármegelõzési kötelezettség
3.1. A biztosított köteles a károk megelõzése érdekében min- den tõle elvárható intézkedést megtenni, a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani, valamint eleget ten- ni a biztosító által kért kármegelõzési intézkedéseknek.
Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni min- den olyan körülményt, amely már károkozást eredménye- zett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a lehe- tõségére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.
3.2. A biztosító jogosult a kármegelõzési intézkedések megva- lósítását és megtartását ellenõrizni.
4. Kárenyhítési kötelezettség
A biztosított köteles a kár bekövetkezésekor a gazdasá- gosság keretein belül minden szükséges intézkedést meg- tenni a kár enyhítése érdekében.
X. fejezet
A biztosító szolgáltatásának szabályai
1. Kárbejelentés
1.1. A biztosított köteles a biztosítási eseményt a tudomására jutásától számított 2 munkanapon belül a biztosító szerzõ- dést kezelõ egységéhez írásban bejelenteni, a szükséges felvilágosítást megadni és lehetõvé tenni a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenõrzését.
1.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);
– a kár mértékét, bekövetkezésének helyét, idõpontját;
– a káresemény rövid leírását;
– a biztosított felelõsségének elismerésére vagy elutasítá- sára vonatkozó nyilatkozatát;
– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;
– a kárrendezésben közremûködõ és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét és telefonszámát;
– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb infor- mációt;
– az elõzõ naptári évben megvalósult, a díjszámítás alapját képezõ adatot.
1.3. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegének a megállapításában, a kár ren- dezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények érvényesíté- sének elhárításában.
1.4. A biztosított köteles lehetõvé tenni, hogy a kár okát, bekö- vetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhe- lõ kártérítés terjedelmét a biztosító szakértõje megvizsgálja.
1.5. Amennyiben a biztosított a kárbejelentés körében írt köte- lezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatá- sát befolyásoló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.
1.6. Amennyiben a biztosított kárbejelentési kötelezettségeit késedelmesen teljesíti, a késedelmes bejelentésre vissza- vezethetõ kamatokat a biztosító nem viseli.
2. Kártérítés
2.1. A biztosító – a biztosítási összeg (VII.1. pont) mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti
a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon vagyoni és nem vagyoni kárt, melyért a biztosított kártérítési felelõs- séggel tartozik, így
– a károsult ténylegesen felmerülõ vagyoni kárát, azaz a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beál- lott értékcsökkenést;
– mindazt a kárpótlást és költséget, mely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.
b) a kockázatba vont felelõsségi károk járulékait, így a ka- matot, valamint a biztosítási eseménnyel összefüggés- ben a biztosított ellen indított peres eljárás költségeit, fel- téve, hogy a biztosító a perben részt vett vagy a perben való részvételrõl lemondott. A biztosító megtéríti a biztosí- tott képviseletét ellátó ügyvéd munkadíját és készkiadá- sait legfeljebb a kárösszeg 5%-a, de legfeljebb 300 000 Ft erejéig és a káresemény jogalapjának vagy összeg- szerûségének megállapítása érdekében – a biztosító elõ- zetes jóváhagyása alapján – felkért szakértõ költségét.
c) a biztosítottat terhelõ társadalombiztosítási megtérítési igényeket;
d) a kárenyhítés körébe esõ költségeket akkor, amennyi- ben azok eredményre vezettek.
2.2. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés foly- tán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre oly mértékben köteles, mint a kártérítésre.
2.3 .Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelõssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróhatóságá- nak mértékéig terjed.
Ha a károkozók felróhatóságának arányát nem lehet meg- állapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kár a kár- okozók között egyenlõ arányban oszlana meg.
2.4. Amennyiben a biztosító kártérítésként járadékot fizet, a já- radék tõkésítését az 1998. évi magyar néphalandósági tábla és 4%-os technikai kamatláb figyelembevételével ha- tározza meg.
3. Kárrendezés
3.1. A biztosító a kárt attól az idõponttól számított 30 napon be- lül téríti meg, amikor a kártérítési igény elbírálásához szük- séges, valamint a biztosított felelõsségét, a kár idõpontját és összegét bizonyító valamennyi irat rendelkezésre áll.
3.2. A biztosított és a károsult egyezsége, a biztosított felelõs- ségét elismerõ nyilatkozata a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a bíró- sági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a per- ben részt vett, a biztosított képviseletérõl gondoskodott vagy ezekrõl lemondott.
3.3. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezá- rása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biztosító a megegyezés szerint fizetendõ kártérítési összeget a káro- sult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosí- tott nem rendelkezik ill. az ügy el nem évül. A biztosított el- lenállása miatt felmerülõ többletkárt, költséget, kamatot a biztosító nem fedezi.
3.4. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a káro- sultnak fizetheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az õ kezéhez fizessen, amennyiben a ká- rosult követelését õ egyenlítette ki.
3.5. Amennyiben a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelõs) bûncselekménnyel okoz kárt, a biz- tosító a büntetõ eljárás jogerõs befejezéséig a kárrendezé- si eljárást felfüggesztheti.
4. Önrészesedés
A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülõ, abszolút összeg- ben vagy százalékban meghatározott mértékû önrészese- dés a kár és a káreseménnyel összefüggésben felmerülõ egyéb kiadásoknak azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrésze- sedésnek megfelelõ összeget a ténylegesen megállapított kárösszegbõl és a káreseménnyel öszszefüggésben felme- rülõ – X. 2.1. b), c), d) pont szerinti – költségekbõl vonja le.
XI. fejezet
Kizárások a kockázatviselés körébõl
Nem fedezi a biztosítás
a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 685.§ b) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat;
Jogi személyek képviselõje, cselekvõképtelen és korlá- tozottan cselekvõképes személyek törvényes képviselõ- je és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hoz- zátartozójával azonos elbírálás alá esik.
b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt a tulaj- don százalékos arányában;
c) a biztosított tulajdonában lévõ jogi személynek, ill. jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;
d) több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak oko- zott kárát;
e) azt a kárt, amelyért a biztosított nem a szerzõdésben meghatározott minõségében felel;
f) azt a kárt, amely a biztosított jogszabályban meghatáro- zott felelõsségénél szigorúbb, szerzõdésben vagy egy- oldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapul;
g) a szerzõdést biztosító mellékkötelezettségeket (pl. köt- bér), bírságot, pénzbüntetést, valamint az egyéb büntetõ jellegû költségeket, valamint a károkozó ezzel kapcsola- tos képviseleti költségeit;
h) azon károkat, melyeket a biztosított (vagy olyan személy, akinek a magatartásáért felelõs) bûncselekménnyel okoz;
i) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézersugárzásból eredõ károkat;
j) a szavatossági igényeket;
k) az elmaradt vagyoni elõnyt;
l) a talaj-, víz- vagy levegõszennyezéssel okozott károkat. Szennyezés minden olyan anyag bejutása, beszivárgá- sa, bejuttatása a talajba, a vizekbe vagy a levegõbe, amely a korábbi állapothoz képest hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz ezek természetes tulaj- donságaiban.
m) az olyan építményben, gépben, berendezésben, létesít- ményben keletkezett kártérítési kötelezettségeket, amelynek kivitelezésében a biztosított valamilyen módon részt vesz vagy részt kell vennie. A kivitelezési tervdoku- mentáció tervezõi mûvezetése nem minõsül a kivitele- zésben való részvételnek.
n) szabadalmi, védjegy és szerzõi jogok megsértésébõl adódó károkat;
o) határidõk elmulasztásából és határidõkre vonatkozó nyi- latkozattételbõl (pl. az építmény kivitelezésének idõtarta- ma) eredõ károkat;
p) költségkeretek és hitelek túllépésébõl eredõ károkat,
A tervezett építmény, gép, berendezés, létesítmény kivi- telezõire vonatkozó tanácsadásból eredõ károkat;
q) kutatás, fejlesztési tevékenység során okozott károkat, il- letve az alapvetõen mûszaki szempontból új gépek, be- rendezések, létesítmények tervezésével okozott károkat, ha a kár oka az új fejlesztésre vezethetõ vissza;
r) olyan tervezési vagy számítási módszerek alkalmazásból származó károkat, amelyek a tudomány és technika is- mert szabályainak megfelelõen nem lettek kellõen kipró- bálva;
s) a szakszerû dúcolás (merevítések és kitámasztások) el- mulasztására, az építmény alatti átvezetésekre, valamint ezzel öszszefüggõ aláfalazásokra (aláfogásokra) vissza- vezethetõen keletkezõ károkat.
Aláfalazások (aláfogások) a meglévõ építményeken olyan építési mûveletek, amelyeket megerõsítés vagy be- és átépítés miatt teherviselõ szerkezeteken végez- nek (pl. pillérek vagy oszlopok kicserélése vagy készíté-
se, meglévõ építményeknek új alapozás készítése vagy a meglévõ alapozás megerõsítése)
Az építmény alatti átvezetések olyan építési mûveletek, amelyek egy építmény alatt készülnek vagy egy épít- ményt kereszteznek (pl. meglévõ épületek alatt alagutak, csatornaátvezetések).
t) számítógépes szoftver, hardver, beépített chip, vagy nem számítógép jellegû berendezésbe épített integrált áramkör vagy hasonló eszköz hibás dátumfelismerésé- vel összefüggésben felmerülõ közvetlen vagy közvetett kártérítési igényeket;
v) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellensé- ges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, mun- kahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felmerülõ károkat.
Jelen Feltétel alkalmazása szempontjából terrorcselek- ménynek minõsül, különösen az olyan erõszakos, erõ- szakkal fenyegetõ, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infrastruktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etni- kai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány be- folyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkal- mas.
x) a kárt, ha a biztosított hatósági engedélyhez kötött tevé- kenységet ilyen engedély nélkül folytatott;
y) a kárt, ha a biztosítottat a biztosító vagy harmadik sze- mély írásban a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetõségére figyelmeztette, és a kár ezután a szüksé- ges intézkedés hiányában következett be;
z) a többletkárt, ha a biztosított – a biztosító felhívása elle- nére – nem tett eleget kárenyhítési kötelezettségének.
XII. fejezet
A biztosító megtérítési igénye
1. A biztosító a kifizetett kártérítési összeg megtérítését köve- telheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.
2. Jelen szerzõdés alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan károkozásnak minõsül, ha
a) a biztosított a kárt jogszabályoktól, kötelezõ érvényû szabványoktól vagy mûszaki elõírásoktól, a megrendelõ írásbeli utasításaitól és feltételeitõl való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta;
b) a bíróság jogerõs határozata állapítja meg a súlyosan gondatlan károkozás tényét.
XIII. fejezet
Záró rendelkezések
1. A biztosítási szerzõdésbõl eredõ igények egy év elteltével évülnek el.
2. A szerzõdõ felek a jognyilatkozataikat írásban, a biztosítási szerzõdés felmondását tartalmazó nyilatkozatukat ajánlott levélben kötelesek megtenni.
3. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a biztosított által szolgáltatott adatok helyességét bármikor ellenõrizni.
4. Jelen Feltételben nem rögzített kérdésekben a magyar jog- szabályok rendelkezései az irányadók.
Xxxxx Xxxxxxxxxx
A biztosítási védelem csak abban az esetben terjed ki a Külön Fel- tételekben vállalt kockázatokra, ha az ajánlaton ezt a szerzõdõ megjelölte.
Ha a Külön Feltétel eltérõen nem rendelkezik, a Külön Feltételben vállalt kockázatokra a Feltétel egyéb rendelkezései megfelelõen irányadók.
304. sz. Xxxxx Xxxxxxxx: Alvállalkozók biztosítása
1. Jelen Külön Feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet a biztosított által jogosan igénybevett alvállalkozó tevékeny- ségébõl eredõ, a biztosítottat terhelõ kártérítési kötelezett- ségekre.
2. Amennyiben az alvállalkozó az általa okozott kár fedezetére felelõsségbiztosítási szerzõdéssel rendelkezik, a biztosító helytállási kötelezettsége jelen szerzõdés alapján csak ak- kor és csak annyiban áll fenn, amikor és amennyiben az alvállalkozó biztosítási szerzõdése a kárt nem fedezi.
306. sz. Xxxxx Xxxxxxxx: Idõbeli hatály kiterjesztése
Jelen Külön Feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen Külön Feltétellel kiegé- szített biztosítási szerzõdés hatálya alatt, de bekövetkeztése és bejelentése a biztosító felé legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 5 éven belül megtörtént.
309. sz. Xxxxx Xxxxxxxx: Idõbeli hatály kiterjesztése
Jelen Külön Feltétel alapján kiterjed a biztosítási fedezet azokra a káreseményekre is, melyek okozása jelen Külön Feltétellel kiegé- szített biztosítási szerzõdés hatálya alatt, de bekövetkeztése és bejelentése a biztosító felé legkésõbb a szerzõdés megszûnését követõ 3 éven belül megtörtént.
310. sz. Xxxxx Xxxxxxxx: Építési mûszaki ellenõri tevékenység
1. Jelen Külön Feltétel alapján biztosított tevékenységnek mi- nõsül a biztosított által folytatott építési mûszaki ellenõri te- vékenység.
2. Jelen Külön keretében biztosítottnak minõsül, az a biztosí- tási ajánlaton feltüntetett egyéni vállalkozó (természetes személy), jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szer- vezet, aki az építési xxxxxxx ellenõri névjegyzékben szere- pel, illetve aki a biztosított tevékenységet névjegyzékbe be- jegyzett tagja vagy alkalmazottja újtán látja el.
3. A Feltétel XI. fejezetébe foglalt eseteken kívül, nem terjed ki a biztosító kockázatviselése a kárra, ha
a) a biztosított az általa ellenõrzött építési-szerelési munká- ban szakértõi, kivitelezési, felelõs mûszaki vezetõi, anyagbeszállítói tevékenységet végzett;
b) a biztosított által ellenõrzött építési-szerelési munka ese- tében, a szakértõi, kivitelezési, anyagbeszállítói tevé- kenységet olyan gazdálkodó szervezet végzi, amelynek a biztosított személy a tagja, illetve amellyel munkavég- zésre irányuló jogviszonyban áll.
Jelen feltétel 2003. január 1-jétõl alkalmazandó.