Allianz lakossági építés- szerelés biztosítás

Allianz lakossági építés- szerelés biztosítás

Általános szerződési feltételek

Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás általános szerződési feltételei

Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás (a további- akban: lakossági ÉPSZER) általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – az Allianz Hungária Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosító) lakossági ÉPSZER szerződéseire alkalmazni kell, feltéve, hogy azokat e feltételekre hivatkozva kötötték meg.

AHE-12809/F1

A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a szerződési feltételekben

meghatározott biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott biz- tosítási szolgáltatást teljesíti magyar forintban, a biz- tosítási szerződés szerint.

A biztosítási fedezet a kötvényen meghatározott és a biz- tosítás i feltételekben szabályozott kockázatviselési helyen bekövetkezett káreseményekre terjed ki.

Fogalommeghatározások

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 rotoros mágneszár, a minő- sített kéttollú kulcsos zár, továbbá a szám- vagy betűjel- kombinációs zár, ha a variációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint a Mabisz által tartó- szerkezetével együtt minősített lakat.

Csúcsérték

A beruházás aktuális munkafolyamatainak figyelem- bevételével az építési területen egy időben található és egy vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak együttes maximális értéke.

Egyéb segédanyagok

Az építési-szerelési tevékenység végzéséhez szükséges saját és idegen tulajdonú

• anyagok (alap-, segéd-, üzem- és fűtőanyagok, tartalék alkatrészek stb.),

• göngyölegek és egyszer használatos csomagoló- anyagok.

Élőerős védelem

A kockázatviselés helyének (területének) munkaidőn túli védelme vagyonvédelmi vállalkozás által, ha a vállalkozó a szerződésben vagyonőrrel való őrzést vállal és annak teljesítése igazolt.

Épület(ek)

A talajhoz szilárdan kötődő létesítmények, amelyek az oda való belépésre és hosszabb benntartózkodásra alkal- masak, valamint térbeli elhatárolással védelmet nyúj- tanak a külső behatások ellen.

Épülettartozékok: az épülethez szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések, térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmennyezetek, galériák; vil- lámhárító-rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is); az épületbe szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszer- kezetek, üvegezések.

Építmény(ek)

Azok a talajhoz szilárdan kötődő, az ingatlan-nyilván- tartás szerint a biztosított telephelyhez telekkönyvileg tartozó földterületen levő létesítmények, amelyek a biz- tosított épület(ek) rendeltetésszerű használatához szük- ségesek (pl. kerítés, vízóraakna, út stb.).

Épületberendezések:

AHE-12809/F1

Építészeti berendezési tárgyak

Az épületek fő funkcióját biztosító szerkezetek, beren- dezések:

redőny, reluxa, spaletta, árnyékolószerkezetek az elektro-

mos mozgatószerkezeteikkel együtt; beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függetlenül –, amelyeket az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti helyükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, konyhabútor, gardróbszekrény stb.).

Épületvillamossági berendezések

Az épület elektromos ellátására szolgáló vezetékezés és elektromos berendezések a hozzájuk tartozó mérőmű- szerekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg a kémény- vagy a szellőzőrendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímaberendezések; beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, bojler, vízmelegítő, szauna); elektronikai tűz- és vagyonvédelmi eszközök, illetve berendezések; riasztó- és megfigyelõ- rendszerek/központok, kamerák.

Épületgépészeti berendezések

Az épület(ek)

• gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel, beépített fogyasztóberendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, -kazánok, -bojlerek, -vízmelegítők, -kon- vektorok);

• ivóvízellátását, szennyvíz- és csapadékvíz-elvezetését, fűtését, valamint a tűzoltást szolgáló vezetékrend- szerek a hozzájuk tartozó mérő- és szabályozóberen- dezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; kerti öntözőrendszerekkel; szűrő- és aprítóberendezésekkel („konyhamalac”) és ezek tartozékaival; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóberen- dezésekkel;

• falba épített értéktárolói.

Gépjármű

Gépjárműnek minősül a forgalmi engedéllyel rendel- kező, rendszámmal ellátott:

• személygépkocsi, autóbusz, vontató, nyerges vontató, tehergépkocsi, motorkerékpár,

• segédmotoros kerékpár,

• pótkocsi és félpótkocsi (beleértve a lakókocsit és az utánfutót),

• munkagép és lassú jármű.

Legnagyobb szállítmányérték (a szállítmány csúcsértéke) Az egy szállítás során esetlegesen felmerülő, a biztosított vagyontárgyak szállításához igazoltan hozzátartozó költ- ségeknek az összege, ide nem értve a szállítást és a gépjármű bármilyen költségét.

Lezárt kerítéssel körülhatárolt építési terület

Az olyan terület, amelyet egy legalább 1,8 méter magas

drótfonatból vagy azzal egyenértékű egyéb anyagból készített, az ingatlant (telekhatárt) körbeívelő, maxi- mum 2 méterenként tartóoszlophoz rögzített építmény biztosít, amelynek bejáratát egy legalább 5 mm anyag- vastagságú hegesztett szemű láncon rögzített lakat zárja.

Munkagépek

• a gépek - a gépalapzatokkal, a meghajtóelemekkel és tartozékokkal együtt,

• a kézi és gépi használatú szerszámok, kisgépek, egyéb segédeszközök és alkatrészeik,

• az üzemi állapot és a munkafolyamat mérésére, vizs- gálatára, jelzésére, szabályozására és vezérlésére szol- gáló berendezések, készülékek és szerelvények,

• az anyagok mozgatását, a munkálatok végzését szol- gáló, gépjárműnek nem minősülő, rendszám nélküli járművek.

Szerkezetkész épület, építmény

A jelen feltételek alkalmazásában szerkezetkésznek minősül az épület, építmény, ha a kivitelezés (a fő munkanemeket tekintve) olyan szakaszba jutott, hogy megtörtént

• az alapozás, a főfalak, a födémek,

• a lépcsőház, a lépcső, a liftakna,

• a tetőszerkezet, a tetőfedés, a héjalás,

• a külső nyílászárók meg-, illetve beépítése.

Ha a beruházás időbeli ütemterve eltér a fentiektől, a biztosító elfogadja az abban foglalt sorrendet.

Teljes (totál)kár

AHE-12809/F1

Ha a biztosított vagyontárgy teljesen megsemmisül, vagy olyan mértékben sérül meg, hogy a helyreállítás mű- szakilag nem lehetséges, vagy gazdasági számítással alátámasztva nem indokolt.

Új érték

A károsulttal azonos gyártmányú, típusú vagyontárgy új állapotban való felépítésének vagy beszerzésének az általános forgalmi adóval csökkentett átlagos költsége. Valóságos (avult) érték

A valóságos (avult) értéket a biztosító úgy számítja ki, hogy az új értékből levonja a használati idő alatt bekövetkezett értékcsökkenést.

Védettségi minimum követelményei behatolás ellen

A helyiség akkor felel meg a behatolás elleni védettségi minimum követelményeinek, ha:

• a falazatok, födémek, padozatok szilárdsága legalább a 6 cm vastag, hagyományos kisméretű téglából épült tömör téglafaléval azonos értékű*,

• a kétszárnyú ajtószerkezetek reteszhúzás ellen védve vannak,

• az ajtók zárását biztonsági zár végzi,

• a külvilággal határos nyílászárók üvegezése összes- ségében minimum 6 mm vastag (kétrétegű üvegezés esetén pl. 2x3 mm).

(*)Megfelelnek a védettségi minimum követelményeinek az alábbiak is:

- a legalább 6 cm vastagságú, két vagy több rétegű szend- vicsszerkezet,

- az üvegtéglával vagy kopolitüveggel kialakított határolófelület,

- az elektromos nyitású, elektronikus vezérlésű garázsajtó, ha más mechanikai védelemmel nincsen fel- szerelve,

- az MSZ EN 356:2000 szabvány szerinti P1A jelölésű (A0-s) biztonsági üvegek.

Zöldmezős beruházás

A földhivatal által beépítés céljából a termelésből kivont földterület.

I. Általános biztosítási feltételek

1. A szerződő

1.1. Szerződő az, aki a biztosítási ajánlatot teszi.

1.2. Szerződő lehet az

• a természetes személy,

• a jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely a beruházás szempontjából

- beruházónak,

- építtetőnek,

- kivitelező fővállalkozónak

minősül, és aki/amely a vagyontárgy megóvásában érdekelt, vagy a szerződést az érdekelt javára köti.

1.3. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos jognyilatkoza- tok megtételére a szerződő jogosult, és a biztosító hozzá intézi jognyilatkozatait.

1.4. A biztosítási díj megfizetésére a szerződő köteles.

2. A biztosított

2.1. A biztosító szolgáltatására - ha a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek - a biztosított jogosult.

2.2. Az alap- és a kiegészítő biztosítások biztosítotti körének meghatározását az egyes különös feltételek tar- talmazzák.

2.3. A biztosított és a szerződő azonos is lehet. A biztosí- tott, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biztosítási időszak- ban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

3. A biztosítási szerződés létrejötte

3.1. A biztosítási szerződés - a szerződő írásbeli aján- latára - a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szerződés - az ajánlatnak a biztosító képviselője (meg- bízottja) részére történt átadásától számított 15. nap elteltével, az átadás időpontjára visszamenő hatállyal - akkor is létrejön, ha a biztosító a 15 napos határidőn belül nem nyilatkozik az ajánlatra.

3.2 Ha a biztosítást biztosítási alkusz közvetíti, a biz- tosító számára a nyilatkozattételre nyitva álló 15 napos határidő az azt követő napon veszi kezdetét, amikor a biztosítási alkusz az ajánlatot a biztosítónak átadta.

3.3. Nem jön létre a szerződés, ha az ajánlatot a biztosító az átadásától számított 15 napon belül elutasítja.

4. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

AHE-12809/F1

4.1. A biztosító kockázatviselése - más megállapodás hiányában -

• az azt követő napon 0 órakor veszi kezdetét, amikor a szerződő a biztosítás teljes díját (egyszeri díját) a biz-

tosító számlájára vagy pénztárába befizette, vagy a biz- tosító képviselőjének, illetve a biztosító felhatalmazása alapján a biztosítási alkusznak elismervény ellenében átadta, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejött, és

• a biztosított a biztosítás tárgyát képező építési és/vagy szerelési tevékenységet megkezdte, vagy a tevékenység megkezdéséhez szükséges biztosított vagyontárgyakat (beépíthető anyagokat, gépeket, berendezéseket, felsze- reléseket és a munkavégzés eszközeit) az építési területen elhelyezte.

4.2. Ha a biztosító és a szerződő a díj halasztott

fizetésében állapodnak meg, a kockázatviselés a díjha- lasztásban való megállapodást követő napon kezdődik.

4.3. A felek a kockázatviselés kezdő időpontjában ettől eltérően is megállapodhatnak.

4.4. Az ajánlattevő által a biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett összeget a biztosító elkülönítetten kezeli, és csak a szerződés létrejötte után tekinti a biztosítás első díjának vagy díjrészletének. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a részére befizetett összeget a beérkezésétől számított 15 napon belül visszautalja az ajánlattevőnek.

5. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítási szerződés határozott tartamra jön létre. Ez maximálisan egy, minimálisan fél év.

6. A biztosítási szerződés hatálya

6.1. Területi hatály (a kockázatviselés helye)

A jelen szerződés alapján a biztosító a Magyar Köztársaság területén bekövetkezett biztosítási események kapcsán nyújt szolgáltatást a tűz- és elemikár-biztosítás (a továbbiakban: alapbiztosítás) és a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt korlátozások figyelembevételével.

6.2. Időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett biztosítási eseményekre ter- jed ki a kiegészítő biztosítások feltételeiben foglalt korlá- tozások figyelembevételével.

7. Biztosítási esemény

7.1. A biztosító kockázatviselése azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, amelyeket a lakossági ÉPSZER alapbiztosítás és a kiegészítő biztosítások különös feltételei meghatároznak, és amelyek bekövetkezése esetére a biztosító fizetési kötelezettséget vállal.

7.2. Általános kizárások

7.2.1. Az alap- és kiegészítő biztosítások esetén a biz- tosító nem téríti meg:

• a nukleáris eseményekkel és radioaktív szennyezéssel,

• a polgárháborúval, háborúval és harci cselekmények- kel, katonai gyakorlattal, terrorcselekménnyel, felkelés- sel, lázadással, zavargással, tüntetéssel, sztrájkkal, tömegmegmozdulással,

• szerződésszegéssel és hibás teljesítéssel,

• az építési és/vagy szerelési (felújítási) ütemezési terv- dokumentációban nem szereplő vagy attól eltérő teljes vagy időszakos munkabeszüntetéssel

összefüggésben keletkezett károkat.

7.2.2. Háborúnak, illetve harci cselekménynek minősül:

• a Magyar Köztársaság területén,

• a Magyar Köztársaság területén kívül más ország ellen folytatott, államok vagy társadalmi csoportok között vívott fegyveres harc, illetve fegyveres erők összecsapása.

8. A biztosítási összeg, a vagyontárgyak értékelésének módja, az értékkövetés

8.1. A biztosítási összeg a biztosító szolgáltatásának felső határa, s egyben a biztosítási díj megállapításának az alapja.

8.2. A biztosítási összeg - vagyonbiztosítás esetén - nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét (lásd: Fogalommeghatározások).

8.3. A vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő a tűz- és elemikár-biztosítás különös feltételei 7. pont- jában foglaltak szerint a vagyoncsoportokra vonatkozó előírások alapján új és/vagy valóságos (avult) értéken határozhatja meg (lásd: Fogalommeghatározások). A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összeget az ajánlat részét képező adatközlőn kell feltün- tetni az értékelés módjának megfelelő oszlopban.

8.4. A kiegészítő biztosítások biztosítási összegének meghatározását a megfelelő különös feltételek tartal- mazzák.

8.5. Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

9. Alulbiztosítás

9.1. Ha a szerződő által valamely vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak

• új értéken történő biztosítása esetén az új értéke,

• valóságos (avult) értéken történő biztosítása esetén a valóságos értéke,

a biztosító a vagyoncsoport vagyontárgyaiban keletkezett kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridőponti biztosítási összeg a biztosított vagyoncso- port felépítésének, pótlásának vagy beszerzésének költ- ségéhez aránylik (a továbbiakban: arányos kártérítés).

AHE-12809/F1

10. A biztosítási díj és a díj esedékessége

10.1. A biztosítót a kockázatviselés kezdetétől annak tel- jes tartamára megilleti a díj.

10.2. A biztosító a biztosítási díjat

• az építési helyszín veszélyeztetettségének és állapotá- nak,

• a kivitelezési módnak,

• az egyéb kockázat mértékének (pl. foghíjbeépítés) függvényében állapítja meg, a biztosítás teljes tar- tamára.

10.3. A biztosító a szerződés díját - az alap- és kiegészítő biztosításokra külön-külön meghatározott díjak alapján

- a választott tartam figyelembevételével egy összegben állapítja meg (a továbbiakban: egyszeri díj).

10.4. A biztosítás egyszeri díja a szerződés létrejöttekor esedékes.

10.5. A felek a díj xxxxxxxxxx fizetésében is megállapod- hatnak. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

10.6. A díj meg nem fizetésének következményei

10.6.1. Megszűnik a biztosítási szerződés az egyszeri díj befizetésének elmulasztása esetén az esedékességtől számított 30. nap elteltével.

10.6.2. A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi újra hatályba a szerződést. E díjat a biz- tosító 15 napon belül visszautalja, díjhalasztás esetén azonban levonja belőle a díjjal fedezetlen kockázat- viseléssel arányos kéthavi díjat.

11. A közlési és változásbejelentési kötelezettség

11.1. A szerződő a szerződés megkötésekor köteles a biz- tosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító kérdést tett fel, és ame- lyet ismert, vagy ismernie kellett.

11.2. A szerződő köteles a biztosító kockázatvállalása szempontjából jelentős okiratokat, dokumentációkat, szerződéseket, hatósági határozatokat (társasági szerződés, különféle szabályzatok, munkaköri leírás, tervdokumentáció, költségvetések stb.) a biztosító részére átadni.

11.3. A szerződő köteles az észlelést követően haladékta- lanul jelezni minden olyan körülményben bekövetkezett változást, amelyről a szerződéskötéskor az ajánlatban nyilatkozott, különösen

• a káresemény lehetséges, várható bekövetkezésére utaló jelek észlelését;

• a tervtől való eltérést, ideértve az új építési, gyártási eljárás bevezetését is;

• a kármegelőzési, kárelhárítási felkészültség módo- sulását;

• a munkálatok leállítását, illetve szüneteltetését;

• biztosított vagyontárgyak eladását, bérbeadását, átadását;

• a biztosított vagyontárgyakon zálogjog keletkezését, vagy a jelen szerződés megkötésekor meglévő zálogjog változását, megszűnését - a zálogjog jogosultjának pontos megjelölésével;

• a biztosított elleni csődeljárás, csődön kívüli kényszer- egyezségi eljárás, felszámolási eljárás megindítását

vagy ennek veszélyét, valamint a biztosított jogutód nélküli megszűnését célzó végelszámolási eljárás megindítását;

• a jelen szerződés alapján biztosított vagyontárgyakra vonatkozó újabb biztosítás létrejöttét;

• a szerződéskötést, illetve a megelőző adatközlést követően a biztosítási összeg alapjául szolgáló érték változását, amennyiben a változás mértéke eléri az ere- deti (előző) biztosítási összeg 10%-át.

11.4. A szerződő a változás bejelentésével egyidejűleg a szerződés módosítását is kérheti, melynek szabályait a

14. pont tartalmazza.

11.5. Ha a változásbejelentés alapján szükségesnek mutatkozik a szerződés módosítása, a biztosító erre a bejelentéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tesz, illetve - ha a kockázatot a jelen feltételek értelmében nem vállalhatja - a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

11.6. Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik, amennyiben erre a következményre a biztosító a szerződőt a módosító javaslat megtételekor

figyelmeztette.

11.7. Ha a biztosító a változás bejelentését követően nem él a módosításra vonatkozó jogaival, a szerződés az ere- deti tartalommal marad hatályban.

11.8. A biztosított tevékenysége során a biztosítási koc- kázatot növelő változtatást nem hajthat végre, illetve nem engedélyezhet addig, amíg a fedezet kiterjesztését a biztosító írásban meg nem erősíti.

11.9. A közlésre, illetőleg a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő (biztosí- tott) bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

12. A kárbejelentés, a biztosító szolgáltatása

12.1. A biztosítási eseményt a tudomásra jutásától szá- mított két munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a kárbejelentés tartalmának ellenőrzését.

12.1.1. Ha a szerződő (biztosított) e kötelezettségét nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenekké válnak, a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be.

AHE-12809/F1

12.2. A biztosító köteles a kárbejelentés beérkezésétől számított öt munkanapon belül megkezdeni a kárren- dezést.

12.3. A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számí- tott ötödik napig a károsodott vagyontárgy állapotán

csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változ- tathat.

12.4. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű vál- toztatás következtében a biztosító számára - fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából - lényeges körülmények tisztázása vált lehetetlenné, kötelezettsége nem áll be.

12.5. Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számí- tott ötödik munkanapon sem kezdi meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a károsodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve kiselejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további harminc napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

12.6. A károk felmérése, megállapítása a biztosító helyszíni vizsgálata során a biztosítottal közösen készített tételes felsorolású jegyzőkönyvben foglaltak alapján történik.

12.7. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a biz- tosító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az ira- tokat, amelyek a biztosítási esemény, a szolgáltatásra való jogosultság és a szolgáltatás összegének megál- lapításához szükségesek, így különösen:

• a tulajdoni lapot, a bérleti szerződést,

• az engedélyezett tervdokumentációt,

• a beszerzési számlát, az adásvételi szerződést, a leltárívet, a költségszámításokat,

• tűz- és a robbanáskár esetén az önkormányzat hatósá- gi bizonyítványát vagy az önkormányzati tűzoltóság igazolását,

• a hatósági igazolást vagy határozatot, ha volt hatósági eljárás,

• betöréses lopás, rablás esetén a rendőrségi feljelentést és a nyomozást felfüggesztő határozatot, vádemelés esetén pedig a vádiratot,

• szállítmánykár esetén a szállítóeszközhöz tartozó, rendszeresen vezetett szállító- vagy menetlevelet.

12.8. A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségének bizonyítása a biztosítottat (szerződőt) terheli.

12.9. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a kárbeje- lentést követő 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biz- tosítóhoz beérkezik.

12.10. Ha a kár bekövetkeztében a biztosítási eseményen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, a biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amennyire az a biztosítási esemény következménye.

12.11. Bűncselekmény esetén a nyomozás újabb adatai- ról, a feltételezett elkövetők kilétéről, a vádirat benyúj- tásáról, illetve a bírósági ítélet meghozataláról - annak fénymásolatban való megküldésével - a biztosított a tudomására jutástól számított 8 napon belül köteles a biztosítót írásban értesíteni. E kötelezettség akkor is fennáll, ha a biztosító a szerződésben vállalt kötelezett-

ségének már eleget tett.

12.12. A szerződés alapján a biztosító szolgáltatási kötelezettsége - a biztosítási események számától függetlenül - nem haladhatja meg a szerződésben meghatározott biztosítási összeget.

12.13. A biztosítási összeg a kifizetett kártérítési összeg- gel csökken.

12.14. Ha az eredetivel egyező alkatrész vagy elem már nem kapható, és emiatt eltérő alkatrészt vagy elemet kell felhasználni, a biztosító nem téríti meg a vagyontárgy esztétikai értékcsökkenését. A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja a felhasználható maradványok értékét.

12.15. Ha technológiai váltás miatt az eredeti állapot a károsodottal azonos műszaki jellemzőkkel, egyenértékű módon már nem állítható helyre, akkor a biztosító a kártérítési összegből levonja a korszerűbb tech- nológiából eredő értéknövekedést.

12.16. Nem az eredeti állapotra történő helyreállítás vagy pótlás esetén a biztosító csak az eredeti állapotnak megfelelő pótlás vagy helyreállítás költségeit fizeti a

12.14. pontban foglaltaknak megfelelően.

13. A kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség

13.1. A szerződő felek megállapodnak, hogy a szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, ideértve a tűz- és elemikár-biztosításhoz kapcsolt függelék követelményeinek betartását is.

13.2. A szerződő (biztosított) a káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

• értesíteni a tűzoltóságot tűz és robbanás esetén az oltás, mentés eredményessége érdekében,

• betöréses lopás, rablás esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban az eltulajdonított, illetve károsodott vagyontárgyakat tételesen és azonosít- hatóan megjelölni.

13.3. A biztosító maga, illetve képviselője, megbízottja útján jogosult ellenőrizni a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.

14. A szerződés módosítása

14.1. A felek közös megegyezéssel módosíthatják a szerződés tartalmát.

14.2. A szerződő új ajánlati nyomtatvány kitöltésével kezdeményezheti a szerződés módosítását. Ha a biz- tosító elfogadja a módosító javaslatot, a szerződés módosul.

14.2.1. Ha a biztosító a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.

AHE-12809/F1

14.3. A szerződésnek a módosítással nem érintett része változatlan marad.

15. A biztosítási szerződés megszűnése és a kockázatviselés vége

15.1. A határozott tartamra kötött biztosítási szerződés a tartam lejártakor, a kötvényben megjelölt időpontban megszűnik.

15.2. A biztosítási szerződés az alábbi okok miatt szűn- het meg:

• ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik;

• díjnemfizetés miatt (lásd a 10.6. pontot).

15.3. Ha a biztosítási szerződés a biztosítási esemény bekövetkezésével összefüggő érdekmúlás miatt szűnik meg, a biztosítót a teljes díj megilleti.

15.4. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biz- tosítót annak a hónapnak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázat- viselése.

15.5. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés megszűnéséig áll fenn.

15.5.1. Ha a szerződés hatálya alatt a létesítmény egy részének a külön átadása-átvétele, illetve a létesítmény használatbavétele a szerződés lejárata előtt megtörténik, akkor a biztosító kockázatviselése ezekre a részekre megszűnik, míg a be nem fejezett részekre változatlanul fennmarad.

16. Eltérés a szokásos vagy a korábbi szerződési gyakorlat- tól

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás

16.1. a biztosítási piacon szokásos szerződési gyakorlat- tól nem tér el lényegesen.

16.2. az Allianz Hungária Biztosító Zrt. által kínált más építés-szerelés biztosítási terméktől lényegesen az aláb- biakban tér el:

• a lakossági igényeknek megfelelően szűkebb kockázati kört tartalmaz, mint az ipari Építés-szerelés biztosítás

• a szerződés tartama minimum fél év, maximum egy év lehet,

• nem köthető meg működő vállalkozási területen új gépek, gépsorok beállítására, beüzemelésére,

• az eddigiektől eltérő, új vagyonvédelmi előírásokat tar- talmaz a betöréseslopás-biztosításban.

17. Egyéb rendelkezések

17.1. Elévülés

A jelen feltételek alapján létrejött

• vagyonbiztosítási szerződésből eredő igények a követelés esedékessé válásától számított két év,

• felelősségbiztosítási szerződésből eredő igények a követelés esedékessé válásától számított egy év

alatt évülnek el.

17.2. A biztosítási szerzõdéssel kapcsolatos bejelentése- ket és nyilatkozatokat írásban kell közölni.

17.3. A biztosító ügynöke kizárólag az ajánlatok és a díjak átvételére jogosult. Az ügynök a szerzõdéskötésre nem jogosult, és szerzõdõ (biztosított) nem intézhet hozzá érvényes jognyilatkozatot.

17.4. A biztosító jogosult a kockázati viszonyokat és a szer- zõdõ (biztosított) által szolgáltatott adatok helyességét a helyszínen – a szerzõdés tartama alatt – bármikor elle- nõrizni vagy ellenõriztetni.

17.5. A jelen feltételekben nem rögzített kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendelkezései az irányadók.

17.6. Az általános kizárások körében (7.2. pont) szereplõ büntetõjogi fogalmak a Büntetõ törvénykönyv rendelke- zései alapján értelmezendõk.

17.7. A személyes adatok kezelése

Személyes adat az olyan adat, illetve adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatá- rozott természetes személlyel (a továbbiakban: érintett). A személyes adat biztosítási titoknak minõsül.

A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerzõdés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgálta- tás teljesítésével összefüggésben kezel. Az adatszolgálta- tás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton rögzített egyes személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerzõdés létrejöttéhez. Az adatkezelés céljával össze- függésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biz- tosító – a biztosítókról és a biztosítási tevékenységrõl szóló 2003. évi LX. Törvény (Bit.) értelmében – az Ügyfél külön hozzájárulása nélkül kezelheti. E törvényi felhatal- mazás kizárólag azon személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minõsülnek különleges adatnak.

Amennyiben a személyes adat egészségi állapotra, a kóros szenvedélyre vonatkozik, úgy az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minõsül, a különleges adat kizárólag az Ügyfél írásbeli hozzájárulása alapján kezel- hetõ. A különleges adatok kezelésére vonatkozó, írásbeli hozzájárulását az Ügyfél a személyes adatok védelmérõl és a közérdekû adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. Törvény (Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerzõdés keretei között is megteheti, mely rendelkezés alapján szükséges hozzájárulást a szerzõdés részét képezõ ajánlati nyilatkozat tartalmazza.

Az adatkezelés idõtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fenn- állása alatt, valamint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ.

AHE-12809/F1

A biztosító mint adatkezelõ az adatok feldolgozásával leányvállalatát, az Allianz Hungária Biztosító Számítás- technikai Kft.-t (Cg. 00-00-000000, 1553 Budapest, Pf. 40)

bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez igénybe vett, – posta útján történõ utalás vagy banki átutalás esetén – a Magyar Posta Zrt. és a jogosult által megnevezett bank adatfeldol- gozónak minõsül.

A biztosító, az ügynöke, illetve megbízottja tevékenysége során tudomására jutott, biztosítási titoknak minõsülõ adatokat (személyes és vagyoni adatokat, a szerzõdéses adatokat) – a jogszabályban meghatározott eseteket kivéve – csak akkor hozhatja harmadik személy tudomá- sára, ha a titoktartási kötelezettsége alól az érintett ügy- féltõl vagy annak törvényes képviselõjétõl a kiszolgáltat- ható titokkört megjelölve, írásban felmentést kapott. Nem sért biztosítási titokra vonatkozó szabályt a biztosító, amennyiben jogszabály alapján történõ megkeresés vagy kötelezõ adatszolgáltatás teljesítése során biztosítási titoknak minõsülõ adatokat bocsát a jogszabályban meghatározott szerv(ezet) rendelkezésére. Az ügyfél- tájékoztató tartalmazza azon szerv(ezet)ek és személyek felsorolását, amelyeknek/akiknek a biztosító az adatokat továbbítani jogosult és köteles.

A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külsõ közremûködõket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához a megbízott speciális szakértelmére van szükség. A kiszervezett biztosítási tevékenységet végzõ megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény titoktartásra kötelezi.

A biztosító ügyfele a saját személyes, nyilvántartott, illetve továbbított adatairól – a hivatkozott törvényekben rögzített korlátozásokkal – jogosult tájékoztatást kapni, kérésére adatait a biztosító nyilvántartásában módosít- hatja.

A biztosító és ügynöke a személyes adatokat a biztosítási, illetve megbízási jogviszony fennállásának idején, vala- mint azon idõtartam alatt kezelheti, ameddig a bizto- sítási és megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetõ. A biztosító és ügynöke köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzõ- déseivel kapcsolatos minden személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt.

Az ügyfél jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat. A biztosító mint adatkezelõ köteles a bejelentést a törvény elõírása szerint kivizsgálni, és az ügyfelet írásban tájékoztatni.

17.8. A biztosító fõbb adatai

Allianz Hungária Biztosító Zrt.

Székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00. Cégjegyzékszám: Fõvárosi Bíróság mint cégbíróság Cg. 00-00-000000

II. A tűz- és elemikár-biztosítás (alapbiztosítás) különös feltételei

1. A biztosítottak köre

A jelen feltételek alapján létrejött szerződésben biztosí- tott az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki/amely

• a szerződő által a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonos- társai,

• az ingatlanon végzett építési-szerelési munkák

- beruházója,

- fővállalkozója, valamint azon alvállalkozók és/vagy kivitelezők, akiket/amelyeket a szerződő az ajánlaton névvel, székhelyük címével és az általuk végzett szakági munkák felsorolásával megjelöl.

2. A kockázatviselés helye

A jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen, valamint az építési és/vagy szerelési terv- dokumentációban pontos címmel vagy helyrajzi szám- mal megjelölt ingatlan és az ingatlannyilvántartás szerint hozzá tartozó földrész.

3. A biztosított vagyontárgyak

A jelen feltételek alapján biztosított vagyontárgynak minősülnek

• a kötvényen kockázati osztályonként, ezen belül va- gyoncsoportonként biztosítási összeggel megjelölt, és

• a tervdokumentáció szerint az építési-szerelési tevékenység végzéséhez szükséges

vagyontárgyak a beruházás átadás-átvételét, illetve üzembe helyezését megelőző mindenkori állapotukban, beleértve a létesítménybe való beépítés céljából az építési területen lévő és a biztosított tulajdonát képező vagy idegen tulajdonban lévő vagyontárgyakat is.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a biztosított vagyontárgyak két kockázati osztályba tartoznak.

3.1. I. kockázati osztály: a beruházás

a) vagyoncsoport: épületek, építmények

A beruházás tárgyát képező

• a beruházás megkezdése előtt a kockázatviselési helyen már meglévő és a beruházással érintett épület(ek), építmények és azok alkotórészei, tar- tozékai, valamint

AHE-12809/F1

• építés alatt álló és szerkezetkész új épületek, épít- mények.

b) vagyoncsoport: a befejező munkák vagyontárgyai A beépítésre váró és beépített épülettartozékok, épületberendezések (építészeti berendezések,

épületvillamossági berendezések, épületgépészeti berendezések), egyéb segédanyagok (lásd: Fogalom- meghatározások).

3.2. II. kockázati osztály: a munkavégzés eszközei

a) vagyoncsoport: ideiglenes, szilárd falazatú felvonulási épületek

b) vagyoncsoport: munkagépek (lásd: Fogalommegha- tározások)

c) vagyoncsoport: felszerelések, pl. állványzatok, takarófóliák, ponyvák, munkaruhák

3.2.1. A munkavégzés eszközeire kizárólag abban az eset- ben terjed ki a biztosítási fedezet, amennyiben nincse- nek egy másik, korábban megkötött, érvényes és azonos kockázatokra szóló vagyonbiztosítási szerződésben biz- tosítva.

4. Nem biztosítható vagyontárgyak

• az építési területen lévő, a beruházással nem érintett épületek, építmények,

• a beruházás megvalósításához nem kapcsolódó va- gyontárgyak,

• az adatfeldolgozó programok, szoftverek,

• az adathordozókon tárolt adatok,

• a tervdokumentációk, üzleti könyvek, bélyegzők, bérleti, szabadalmi és egyéb jogokkal kapcsolatos szerződések, iratok,

• vízi és légi járművek,

• gépjárművek.

5. Biztosítási események

5.1. A jelen feltételek szerint biztosítási esemény a szerződés hatály alatt a kockázatviselés helyén lévő biz- tosított vagyontárgyaknak előre nem látható okból, véletlenül, váratlanul bekövetkezett minden olyan károsodása, amelyre nézve a biztosító nem zárta ki kártérítési kötelezettségét (a jelen feltételek 6. pontja).

5.2. Földrengés, vihar vagy árvíz esetén egy káre- seménynek minősül, ha 72 órán belül következik be több földrengés-, vihar- vagy elöntéskár.

6. A kizárt kockázatok, illetve a biztosítással nem fedezett károk

6.1. A biztosítási fedezet nem terjed ki azokra a károkra, amelyek az alábbiakban meghatározott okok miatt következnek be:

a) a biztosított vagyontárgy rendeltetésszerű használatából eredő fokozatos elhasználódás, kopás,

továbbá a beépített anyagok, alkatrészek hibája, a légköri tényezők hatására kialakuló korrózió, oxidá- ció, az alkotóanyagok természetéből fakadó káros tulajdonságok (pl. zsugorodás, elpárolgás, súlyvesztés stb.), az anyagok textúrájának vagy felületének vál- tozásai, légköri nedvesség vagy szárazság, férgek, szennyezés, légszennyezés, hőmérsékleti változások vagy szélsőségek,

b) olyan közigazgatási határozat végrehajtása, amely az engedélyezési tervdokumentációban foglaltak be nem tartása miatt az építkezés bontását, javítását, újjáépítését, átalakítását rendelte el,

c) gombásodás, penészedés,

d) elektromos berendezésekben és vezetékeikben keletkező, tovaterjedéssel nem járó zárlat,

e) lopás, betöréses lopás és rablás, rongálás, vandaliz- mus, leesés vagy eltörés.

6.2. A biztosító nem téríti meg azokat a károkat, amelyek

a) a károsodott vagyontárgyak olyan értékcsökkenéséből származnak, amelyek a további rendeltetésszerű használatot nem befolyásolják,

b) a garancia vagy szavatosság körében térülnek meg,

c) más biztosítás alapján térülnek meg,

d) a gépjárművel történő ütközés következtében keletkeztek,

e) az építési területen használt munkagépek ütközése miatt keletkeztek,

f) a károsodott vagyontárgy újjáépítése, újrabeszerzése, helyreállítása során állami vagy egyéb támogatásként vagy visszatérítésként a biztosított, illetve a lízing- beadó vagy bérbeadó tulajdonos által igényelhetők, illetve visszaigényelhetők.

6.3. A biztosító nem téríti meg

a) a hibás tervezés miatt keletkezett károkat,

b) a hibás kivitelezés miatt keletkezett károkat,

c) a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt szükségessé vált pótlás vagy javítás költségeit,

d) az építésnél használt gépek és berendezések azon kárait, amelyek belső meghibásodásból - így különösen elektromos vagy mechanikai meghibá- sodásból, törésből vagy üzemzavarból, hűtő- vagy egyéb folyadékok megfagyásából, nem megfelelő kenésből, az olaj vagy hűtőfolyadék hiányából - ered- nek,

e) a vezetékek elfagyása következtében keletkezett károkat,

AHE-12809/F1

f) azokat az építési-szerelési technológia módosításából, kiegészítéséből, fejlesztéséből eredő károkat, amelyek azért keletkeztek, mert a konstrukcióért felelős ter- vező, illetőleg gyártó tudomása és/vagy hozzájárulása nélkül megváltoztatták a szerkezet teherviselő képességét, szilárdságát, üzemi tulajdonságait,

g) az építési-szerelési munka félbeszakadásából, szüneteltetéséből, a késedelemből, a teljesítés

elmaradásából származó gazdasági hátrányként, üzemszüneti veszteségként (pl. túlóra, sürgősségi felár, termeléskiesés, elmaradt haszon, állásidőre kifizetett bér vagy egyéb veszteség formájában) felmerült károkat,

h) a jogszabályban vagy szerződésben meghatározott többletköltségből eredő károkat (pl. kötbér, bírság),

i) az éjszakára, munkaszüneti napra, pihenőnapra soron kívül elrendelt munka, valamint a rendkívüli munkavégzés miatti munka bérköltségeit, illetőleg az expressz vagy légipostafuvar miatti többletkölt- ségeket,

j) a kedvezmények elvesztéséből vagy piacvesztésből adódó károkat,

k) a leltározás vagy időszakos ellenőrzés alkalmával feltárt hiányt vagy veszteséget,

l) a szabadban tárolt műszaki és egyéb berendezések- ben keletkezett beázás-, vihar-, jégverés- és felhősza- kadáskárokat,

m) a talajszint alatti padozatú helyiségekben elhelyezett, az I/b vagyoncsoportba és a II. kockázati osztályba tar- tozó vagyontárgyakban keletkezett felhőszakadás- és egyéb elöntéskárokat, ha azok - a rendeltetésszerű üzemeltetési előírások, szabványok figyelem- bevételével - nem voltak felhelyezve a padozat szint- jétől legalább 15 cm magasan lévő állványzatra,

n) a talajmechanikai szakvéleményben foglalt előírások be nem tartása miatt keletkezett károkat,

o) a rongáláskárokat, ha azok a biztosított műszaki és egyéb berendezések rendeltetés szerinti működését nem akadályozzák,

p) a légi járműtől eredő hangrobbanáskárt,

q) a talajvíz vagy belvíz által okozott károkat,

r) a helyiségen belüli léghuzat által okozott kárt,

s) az ajtó és az ablak nyitva hagyása miatt keletkezett károkat,

t) az épületek külső vakolatában, külső burkolatában, külső festésében keletkezett vihar-, jégverés- és leázáskárt,

u) a dohányzás miatti felületi pörkölődést, elszíneződést, elváltozást,

v) az öngyulladásból, erjedésből, befülledésből eredő hőhatáskárokat,

w) az árvíz- és elöntéskárokat, ha a vízügyi szabályok szerinti hullámtérben vagy nem mentett árterületen, illetve olyan területen elhelyezett vagyontárgyban keletkeztek, ahol a felszíni vizek kiáradása a helyi körülmények következtében előre látható, azaz sta- tisztikai átlagban tízévenként legalább egyszer ilyen áradás bekövetkezik.

6.4. A kizárás nem terjed ki a hibás vagy alkalmatlan anyagok és/vagy hibás kivitelezés miatt más, egyébként megfelelő módon kivitelezett vagyontárgyakban keletkezett károkra, valamint a meghibásodás, üzemzavar miatt más dolgokban keletkezett károkra.

7. A biztosítási összeg meghatározása

7.1. Az I. kockázati osztály biztosítási összegét az érvényes tervdokumentáció és az annak részét képező költség- vetés alapján kell meghatározni.

7.1.1. A biztosítási összeg tartalmazza a biztosított va- gyontárgyak értékét és a kivitelezés költségeit.

7.1.2. A beruházás épületeinek, építményeinek és a befe- jező munkák vagyontárgyainak biztosítási összegét a szerződő új értéken határozza meg. A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy(ak) új értékét.

7.2. A II. kockázati osztály vagyoncsoportjainak biztosítási összegét csúcsértéken kell meghatározni (lásd: Fogalom- meghatározások).

7.2.1. A II. kockázati osztály vagyoncsoportjai - a tulaj- dontól függetlenül - kizárólag valóságos értéken biz- tosíthatók.

7.3. Ha a biztosított az ajánlat aláírásakor áfa-vissza- térítésre jogosult, akkor a biztosítási összeget az áfával csökkentett értéken kell meghatározni.

8. A biztosító szolgáltatásának különös szabályai

8.1. A biztosító szolgáltatása épületkárok esetén (I. a) vagyoncsoport)

8.1.1. A biztosított vagyontárgyak

• teljes (totál)kára esetén a káridőponti új értéket,

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét, a va- gyontárgy káridőponti új értékéig téríti meg a biztosító.

8.1.2. A biztosító káridőponti valóságos (avult) értéken téríti meg a kár időpontjában 50%-nál nagyobb mérték- ben elhasználódott, a biztosítás megkötésének idő- pontjában már meglévő épületek, építmények kárait.

8.2. A befejező munkák vagyontárgyainak kárait (I. b) vagyoncsoport)

• teljes (totál)kár esetén káridőponti új értéken,

• részleges kár esetén a helyreállítás költségét, a vagyon- tárgy káridőponti új értékéig téríti meg a biztosító.

8.3. A biztosító a II. kockázati osztályba tartozó vagyon- tárgyak (a munkavégzés eszközei)

• teljes (totál)kára esetén káridőponti valóságos (avult) értéken téríti meg a keletkezett kárt,

• részleges kára esetén a helyreállítás költségét téríti meg - az értékemelkedés levonásával - a vagyontárgy káridőponti valóságos értékéig.

8.3.1. A vagyontárgyak valóságos (avult) értékének meghatározásához az 1. sz. melléklet nyújt segítséget.

8.4. A biztosító az általános forgalmi adóval csökkentett költséget téríti meg.

AHE-12809/F1

8.4.1. A biztosító csak abban az esetben téríti meg az általános forgalmi adóval növelt helyreállítási költséget, ha a biztosított bizonyítja, hogy az áfa a károsodott

vagyontárgy helyreállítása vagy újraépítése során felmerült, és a biztosító kérésére tett nyilatkozata szerint áfa-visszaigénylésre a pótlás, javítás kapcsán nem jogo- sult. A biztosító jogosult ennek igazolását is kérni a biz- tosítottól.

9. Az önrészesedés

9.1. A biztosító a tűz- és elemikár-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből káreseményenként önrészesedést von le.

9.2. Az önrészesedés mértéke

a) zöldmezős beruházások esetében a szolgáltatási összeg 10%-a, de minimum 50 000 Ft,

b) egyéb beruházásoknál a szolgáltatási összeg 10%-a, de minimum 100 000 Ft.

10. Költségtérítések

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos, és

• a kárelhárítás, kárenyhítés,

• az oltás-mentés,

• a kár megállapításához szükséges szakértői vélemény,

• a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés,

• a helyreállítást követő egyszeri takarítás

költségeit a biztosítási összegen belül a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

11. Mentesülés

11.1. A biztosító mentesül fizetési kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen

• a szerződő vagy a biztosított,

• a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk,

• a biztosított - vezető munkakört vagy a biztosított vagyontárgyak kezelésével együtt járó munkakört betöltő - alkalmazottja, megbízottja, tagja

szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta. Ezeket a rendelkezéseket a kármegelőzési és káreny- hítési kötelezettség megszegésére is alkalmazni kell.

12. Egyéb rendelkezések

12.1. Amennyiben a biztosító a kárt megtérítette, őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve, ha az a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

12.2. A biztosított minden elvárható támogatást megad- ni tartozik a biztosítónak, hogy az a törvényi engedmény alapján megillető visszkereseti jogát érvényesíthesse.

12.3. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az általános biztosítási feltételek az irányadók.

III. A kiegészítő betöréseslopás- és rablásbizto- sítás különös feltételei

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítő betöréseslopás- és rablás- biztosítás különös feltételei alapján, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti az alapbiztosításban és a jelen kiegészítő biztosításban egyaránt biztosított vagyontár- gyakban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

1. Biztosított vagyontárgyak

A jelen különös feltételek alapján biztosított vagyontár- gyak a szerződő által meghatározott és

• az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportjába tartozó vagyontárgyak - az átadás-átvételt, illetve az üzembe helyezést megelőző mindenkori állapotukban -, ame- lyeket a kockázatviselés helyén, legalább a behatolás elleni védettségi minimum (lásd: Fogalommeghatáro- zások) követelményeinek megfelelő helyiségben tárol- nak,

• a II. kockázati osztály

- b) vagyoncsoportjába tartozó szabadban tárolt, gépjár- műnek nem minősülő, rendszám nélküli munka- gépek,

- c) vagyoncsoportjába tartozó vagyontárgyak, ame- lyeket a munkaterületen lezárt és legalább a védettségi minimum követelményeinek megfelelő helyiségben tárolnak,

amennyiben azok az alapbiztosításban is biztosítva van- nak.

2. Nem biztosítható vagyontárgyak

2.1. Nem biztosíthatók

• az alapbiztosítás 4. pontjában meghatározott vagyon- tárgyak,

• a szabadban tárolt vagyontárgyak, ide nem értve az alapbiztosítás 3.2.b) pontjában meghatározott munka- gépeket.

3. Biztosítási események

3.1. Betöréses lopás

3.1.1. Betöréses lopásnak minősül az a lopás, amikor a tettes a biztosított vagyontárgyakat tartalmazó lezárt helyiségbe

a) dolog elleni erőszakkal, vagy

AHE-12809/F1

b) hamis vagy álkulcs használatával, illetve nem az adott zár rendeltetésszerű felnyitására készült eszközzel, kimutatható nyomot hagyva, vagy

c) a helyiség, rablás (3.3. pont) útján megszerzett saját kulcsának felhasználásával hatol be.

3.1.2. Biztosítási esemény a betöréses lopással vagy annak kísérletével a betöréseslopás- és rablásbiztosítás- ban biztosított vagyontárgyakban okozott rongálási kár is.

3.1.3. A jelen feltételek alapján nem minősül biztosítási eseménynek,

• ha a lopást a helyiség elveszett, ellopott vagy bárki által hozzáférhető helyen megtalált saját kulcsának segít- ségével követik el,

• ha lezárt helyiségből behatolási nyom nélkül tűntek el a biztosított vagyontárgyak, kivéve a jelen különös feltételek 3.1.1.c) pontjának esetét,

• ha a helyiség, amelyből a biztosított vagyontárgyakat eltulajdonították, a védettségi minimum követelmé- nyeinek sem felel meg,

• a betörés következtében az épületben és az épülettar- tozékokban keletkezett rongálási kár.

3.2. Lopás

3.2.1. Biztosítási eseménynek minősül a kockázatviselés helyén szabadban tárolt, üzemen kívül helyezett, saját kulcsával megfelelően lezárt vezetőfülkéjű és gépjár- műnek nem minősülő munkagép ellopása (lásd: Fogalommeghatározások).

3.2.2. Nem tekinthető megfelelően lezártnak a munka- gép, ha

• a vezetőfülke ajtajának bármelyik beépített zárbetétje hiányzik, vagy olyan módon rongálódott, hogy a zár a jármű kulcsainak használata nélkül is kinyitható,

• a munkagép az indítókulcs használata nélkül is működtethető.

3.2.3. A lopáskockázat nem terjed ki

• a lezárt munkagépben hagyott indítókulcs használatá- val elkövetett lopásra, valamint a részlopásra (alkat- részek leszerelése) és a rongálási károkra,

• a lezárható vezetőfülke nélküli, szabadban hagyott munkagépek ellopására,

• a szabadban tárolt munkagépek ellopására, ha a koc- kázatviselés helye (az építési terület):

- nincs lezárt kerítéssel körülhatárolva (lásd: Fogalom- meghatározások), és

- a napi munkavégzés idején kívül nincs élőerővel őrizve (lásd: a Fogalommeghatározásokban az élőerős védelem fogalmát).

3.3. Rablás

3.3.1. Biztosítási eseménynek minősül a rablás, ha jogta- lan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyon- tárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy a biztosított személlyel

(annak alkalmazottjával, megbízottjával) szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá, ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy(ak) megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

4. A biztosítási összeg meghatározása

4.1. A biztosításra feladott vagyontárgyak biztosítási összegét a szerződő csúcsértéken (lásd: Fogalom- meghatározások) határozza meg:

• az I. kockázati osztály b) vagyoncsoportja új értéken,

• a II. kockázati osztály b) és c) vagyoncsoportja - a tu- lajdontól függetlenül - kizárólag avult értéken biztosít- ható.

5. A biztosító szolgáltatása, a szolgáltatási limitek

5.1. Betöréses lopás esetén a biztosító a biztosított va- gyontárgyak

• betöréseslopás-kárait,

• betöréses lopás biztosítási eseménnyel kapcsolatban keletkezett rongálási kárait

a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig, de legfel- jebb a káridőponti vagyonvédelmi szint alapján meghatározott limit összegéig téríti meg az alábbiak szerint:

5.1.1. Ha a biztosított vagyoncsoportokra meghatározott biztosítási összegek együttesen nem érik el a limit összegét, a biztosító szolgáltatása legfeljebb a károsodott vagyoncsoport biztosítási összegéig terjed.

5.1.2. A biztosító káreseményenként maximum 1 M Ft-ig nyújt szolgáltatást, amennyiben a behatolás helyén a vagyonvédelmi színvonal megfelel a védettségi mini- mum követelményeinek.

AHE-12809/F1

5.1.2.1. A jelen különös feltételek szempontjából megfelelnek a védettségi minimum követelményeinek a munkavégzés eszközeinek tárolására szolgáló szilárd falazatú fém felvonulási épületek is (konténerek), ha az

ajtókra és más nyílászárókra vonatkozó védettségi mini- mum követelmények maradéktalanul megvalósulnak.

5.1.3. A biztosító káreseményenként maximum 25 M Ft- ig nyújt szolgáltatást, amennyiben a behatolás helyén

• a vagyonvédelmi színvonal megfelel a védettségi mini- mum követelményeinek, továbbá

• a kockázatviselés helye (az építési terület )

- lezárt kerítéssel van körülhatárolva, és

- a napi munkavégzés idején kívül élőerővel őrzik.

5.2. A biztosító szolgáltatásának feltétele betöréses lopás, rablás vagy lopás bekövetkeztekor a rendőrségi feljelen- tés és a nyomozást felfüggesztő határozat, illetve a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen bün- tetőeljárás folyik.

6. Az önrészesedés

A biztosító a betöréseslopás- és rablásbiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből káreseményenként 10%-ot, de minimum 100 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.

7. Költségtérítések

A biztosító megtéríti a biztosított vagyontárgy károsodásával kapcsolatos és

• a kárelhárítás, kárenyhítés,

• a kár megállapításához szükséges szakértői vélemény,

• a helyreállítással kapcsolatos tervezés és hatósági engedélyezés,

• a helyreállítást követő egyszeri takarítás

költségeit a biztosítási összegen belül, azonban a va- gyonvédelmi színvonaltól függően meghatározott limi- ten felül, a szolgáltatási összeg 10%-a erejéig.

8. Egyéb rendelkezések

8.1. Az alapbiztosítás megszűnésével egy időben a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

8.2. A jelen különös feltételekben nem érintett kérdések- ben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

IV. A kiegészítő általános felelősségbiztosítás különös feltételei

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítő általános felelősségbiz- tosítás alapján – a szerződésben meghatározott díj ellenében – a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatározott biztosítási szol- gáltatást teljesíti.

1. A biztosítottak köre

Az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő

• természetes személy,

• jogi személy,

• jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

2. Biztosítási esemény

Biztosítási eseménynek minősülnek a biztosított beruházás megvalósításával közvetlen összefüggésben, szerződésen kívül harmadik személynek e szerződés hatálya alatt a Magyar Köztársaság területén okozott és bekövetkezett személysérüléses vagy dologi (dolgokban keletkezett) károk, amelyekért a biztosított mint

• a kötvényen pontos címmel (helyrajzi számmal) meg- jelölt ingatlan tulajdonosa, tulajdonostársai,

• az ingatlanon végzett építési-szerelési munkák

- beruházója,

- fővállalkozója, valamint azon alvállalkozók és/vagy kivitelezők, akiket/amelyeket a szerződő az ajánlaton névvel, székhelyük címével és az általuk végzett szakági munkák felsorolásával megjelöl,

e minőségében a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik.

3. A kár okozásának és bekövetkezésének időpontja

3.1. A kár okozásának időpontja az a nap, amikor a biz- tosított – illetve az a személy, akinek magatartásáért a biztosított a polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik – károkozó magatartást tanúsított. Ha a biztosí- tott az eljárása során egyes kötelezettségeinek elmu- lasztásával okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.

AHE-12809/F1

3.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.

4. Kizárások, biztosítással nem fedezett károk

4.1. A biztosító nem téríti meg:

a) a tárgyakban, talajban, épületekben vibráció, rezgés vagy a teherhordó elemek eltávolítása, meggyen- gítése, megépítésének elmulasztása vagy szaksze- rűtlen megépítése miatt bekövetkező, valamint az ezekre visszavezethető károkat;

b) a tervdokumentáció technológiai előírásaitól eltérő kivitelezésből eredő károkat;

c) a tervdokumentációban foglalt cölöpalapozással, illetve támfalépítéssel kapcsolatban bekövetkező károkat;

d) a talajszint alatti közművezetékekben okozott és azok sérülése következtében keletkezett károkat;

e) munkahelyi rendzavarással vagy elbocsátott munká- sok rendzavarásával összefüggésben keletkezett károkat;

f) azokat a károkat, amelyek a biztosítottnak – illetve a biztosított munkavállalóinak vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló foglalkoztatottjainak – a tulajdonában vagy felelős őrizetében lévő vagyon- tárgyakban keletkeztek;

g) azokat a károkat, amelyeket a biztosított, illetve a biz- tosított munkavállalóinak vagy munkavégzésre irányuló más jogviszonyban álló foglalkoztatottjainak a személysérüléses balesete miatt érvényesítettek;

h) a vízi és a légi járművek által okozott károkat;

i) a földterületben, terményekben, növényi kultúrákban és állatokban okozott károkat;

j) a környezetvédelmi jogszabályok és előírások megsértése miatt okozott károkat;

k) a folyamatos környezetszennyezéssel okozott károkat.

4.2. A biztosító kártérítési kötelezettsége nem terjed ki:

a) a fuvarozói minőségben okozott károkra;

b) a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tar- tozó károkra;

c) a munkabalesetből eredő kárigényekre;

d) a jogszabályban meghatározott felelősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozat- ban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló kári- gényekre.

5. A biztosítási összeg

5.1. Az általános felelősségbiztosítás minimális biz- tosítási összege 2 millió forint, melyet a szerződő választása szerint - legfeljebb tízszeres értékre - több- szörözhet.

5.2. A biztosító a kockázatviselés tartama alatt okozott és bekövetkezett károkat a szerződő által az építés-szerelés teljes időtartamára választott biztosítási összegig térít meg (teljes kártérítési limit).

5.2.1. A káreseményenkénti térítés azonban legfeljebb a biztosítási összeg 50%-áig terjed (káreseményenkénti kártérítési limit).

5.3. Több, azonos okból bekövetkezett, időben összefüggő káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.

5.4. Ha több károsult együttes kára meghaladja a kártérítési limitösszeget, akkor a biztosító arányosan téríti meg a kárt.

6. A kárbejelentés és a biztosító szolgáltatásának különös szabályai

6.1. A biztosítási esemény bejelentése a biztosított köte- lessége.

6.2. A biztosító a kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a károsult azonban igényét közvetlenül a biztosító ellen nem érvényesítheti.

6.2.1. A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biz- tosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki.

6.3. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha a biztosító azt tudomá- sul vette, a biztosított bírósági elmarasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy ezekről lemondott. A biztosító jogosult ellátni a biztosított peren kívüli és per- beli képviseletét, s a képviselettel felmerülő költségek is a biztosítót terhelik.

6.4. A biztosító nem téríti meg a károsult

• elmaradt hasznait (tervezett nyereség, termeléskiesés, elmaradt megtakarítás),

• gazdasági veszteségeit (bírság és más büntető jellegű költségek),

• egyéb olyan következményi kárait, amelyek abból szár- maztak, hogy a károsult nem tudott eleget tenni vállalt vagy jogszabályon alapuló kötelezettségeinek.

6.5. A járadék tőkésítésére vonatkozó szabályok

6.5.1. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biz- tosító, mind a szerződő fél, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megváltásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind a szerződő fél, mind pedig a károsult elfogadja.

AHE-12809/F1

6.5.2. A biztosító az egyösszegű megváltás összegét a járadékokra vonatkozó saját tapasztalatai alapján készített halandósági táblázat figyelembevételével állapítja meg a szerződésben rögzített biztosítási összeg- ből még rendelkezésre álló összeg erejéig.

6.6. A biztosító megtérítési igénye

A biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan maga- tartása sem mentesíti a biztosítót szolgáltatási

kötelezettsége alól a károsulttal szemben. A biztosító azonban a kifizetett összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a kárt a biztosított szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartása nem volt jogel- lenes.

6.6.1. Súlyos gondatlanságnak minősül, ha

a) a kár a biztosítottnak 2,5 ezrelék véralkoholszintet meghaladó súlyosan ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotával közvetlen okozati összefüggés- ben keletkezett,

b) a károkozás engedélyhez kötött tevékenység engedély nélküli végzése során, és ezzel okozati összefüggés- ben történt,

c) a biztosított jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi, tárgyi, műszaki, technikai, informatikai feltételek, továbbá biztonsági felszereltség hiányában végezte tevékenységét, és a kár ezzel összefüggésben keletkezett,

d) a biztosított a kárt a tevékenységre vonatkozó előírá- sok kirívóan súlyos, folyamatos, illetőleg ismételt megsértésével okozta,

e) a kárt a szükséges intézkedések elmulasztásával okozta a biztosított, és a kár bekövetkezte előtt a szük- séges intézkedéseket annak ellenére sem tette meg, hogy a biztosító, illetve harmadik személy a káre- semény bekövetkezésének veszélyére írásban

figyelmeztette, és a levélben foglalt indokok alapján az adott helyzetben elvárható lett volna a szükséges intézkedések megtétele.

7. Önrészesedés

7.1. A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a dologi károkra nyújtott szolgáltatása összegéből 10%-ot, de minimum 100 000 Ft-ot von le önrészesedés címén.

7.2. A biztosító a kiegészítő általános felelősségbiztosítás alapján a személysérüléses károkat önrészesedés nélkül téríti meg.

8. A kiegészítő általános felelősségbiztosítás külön díjas záradékainak feltételei

8.1. VFR záradék: A rezgések miatt, továbbá az alátá- masztások elmozdulása vagy gyengülése következtében keletkezett károk megtérítése

8.1.1. A jelen záradék alapján a szerződésre nem vonatkozik a kiegészítő általános felelősségbiztosítás

4.1.a) pontjában foglalt kizárás.

8.1.2. A biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg a rezgések miatt, illetve az alátámasztások elmozdulása vagy gyengülése következtében az ingatlanokban (épületekben, építményekben) keletkezett károkat, ha az építés-szerelés megkezdésének időpontjában azok sértetlenek (a rendeltetésüknek megfelelő állapotúak) voltak, és a biztosított eleget tett a szükséges kármege-

lőzési biztonsági intézkedéseknek.

8.1.3. A biztosító nem téríti meg

• azokat a károkat, veszteségeket, amelyek a létesítmény természete vagy a kivitelezés módja miatt – azokból következően – előre láthatóak,

• az építés-szerelési tevékenység során szükségessé váló pótlólagos kármegelőzési és biztonsági intézkedések költségeit,

• azokat a repedéskárokat, amelyek sem az épületek teherviselő képességét, sem használóik biztonságát nem veszélyeztetik.

8.2. VFC záradék: A cölöpalapozási és támfalépítési munkálatok következtében keletkezett károk megtérítése

8.2.1. A jelen záradék alapján a szerződésre nem vonatkozik a kiegészítő általános felelősségbiztosítás

4.1.c) pontjában foglalt kizárás.

8.2.2. A biztosító nem téríti meg a keletkezett károkat, ha azok

• a cölöpök vagy a támfal elemeinek pótlása vagy helyreállítása miatt keletkeztek, valamint

AHE-12809/F1

• ha az alapozásnak vagy a támfal elemeinek teherbíró képessége nem felel meg a tervezési tervdokumentáció előírásainak.

8.3. VFZ záradék: A felszín alatti közművezetékekben keletkezett károk megtérítése

8.3.1. A jelen záradék alapján a szerződésre nem vonatkozik a kiegészítő általános felelősségbiztosítás

4.1.d) pontjában foglalt kizárás.

8.3.2. A biztosító kizárólag a felszín alatti sérült közművezetékek helyreállítási költségeit téríti meg.

8.3.3. A biztosító a felszín alatti közművezetékekben keletkezett károkat abban az esetben téríti meg, ha a biz- tosított a munkálatok megkezdése előtt az illetékes hatóságoknál beszerezte az azok elhelyezésére vonatkozó tervdokumentációt, és minden szükséges intézkedést megtett a káresemény bekövetkezésének elkerülése érdekében.

8.3.4. A biztosító nem téríti meg a következményi károkat, valamint a károsodott csővezetékekben továbbított anyagok elfolyáskárait.

9. Egyéb rendelkezések

9.1. Az alapbiztosítás megszűnésével egy időben a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

9.2. A jelen különös feltételekben nem érintett kérdések- ben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

V. A kiegészítő épületrongálás-biztosítás különös feltételei

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti - a szerződésben meghatározott biztosítási összegig - azokat a kockázatviselés helyén a biztosított épületekben bekövetkezett épületrongálási károkat, amelyek az ott elkövetett betöréses lopással vagy annak kísérletével összefüggésben keletkeztek.

1. A biztosító nem téríti meg a kizárólag vandalizmusból eredő károkat.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az épülettar- tozékok rongálással kapcsolatos lopáskáraira.

2. A biztosítási összeg

A kiegészítő épületrongálás-biztosítás induló biztosítási összege 100 000 forint, melyet a szerződő választása szerint - 1 millió forint összeghatárig - többszörözhet.

3. A biztosító szolgáltatása

A biztosító

• szolgáltatása káreseményenként legfeljebb a biztosí- tási összeg 50%-áig terjed ki,

• naptári évenként legfeljebb a biztosítási összegig nyújt szolgáltatást.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi felje- lentés és a nyomozást felfüggesztő határozat, illetve a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen bün- tetőeljárás folyik.

4. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő épületrongálás-biztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből kárese- ményenként 10%-ot von le önrészesedés címén.

5. Egyéb rendelkezések

5.1. Az alapbiztosítás megszűnésével egy időben a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

AHE-12809/F1

5.2. A jelen feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

VI. A kiegészítő belföldi szállítmánybiztosítás különös feltételei

A tűz- és elemikár-biztosításhoz (a továbbiakban: alap- biztosítás) kötött kiegészítő belföldi szállítmánybiz- tosítás alapján - a szerződésben meghatározott díj ellenében - a biztosító megtéríti biztosítási események által a biztosított szállítmányban okozott károkat az alábbiak szerint.

1. A biztosított személye

Az alapbiztosítás alapján biztosítottnak minősülő

• természetes személy,

• jogi személy,

• jogi személyiség nélküli gazdasági társaság.

2. A kockázatviselés tartama

A berakodás befejezésétől a kirakodás megkezdéséig ter- jedő időszak.

3. Biztosított vagyontárgyak

Az alapbiztosítás I. kockázati osztály b) vagyoncsoport- jában és/vagy a II. kockázati osztály a), b) és c) vagyon- csoportjában biztosított vagyontárgyak (biztosított szál- lítmány), amelyeket a biztosított vagy megbízása alapján az alkalmazottja a Magyar Köztársaság területén

• saját tulajdonú, bérelt vagy lízingelt tehergépjár- művével,

• a személygépjármű lezárt csomagtartójában vagy utasterében,

a kockázatviselés helyére, illetve onnan a biztosított saját telephelyére szállít.

4. A biztosítási események

4.1. Tűz

Az az égés, amelyet füst- és lángképződés mellett hőfel- szabadulás jellemez, és rendeltetésszerű gócpont nélkül vagy azt elhagyva a biztosított szándéka ellenére, bale- setszerűen jön létre, és a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

4.1.1. Megtéríti a biztosító az öngyulladásból keletkezett és továbbterjedő tűz által a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

4.1.2. Nem minősül biztosítási eseménynek az a tűzkár, amelyik

AHE-12809/F1

• erjedés, befülledés, felületi pörkölődés, szín- és alakvál- tozás, biológiai égés, vegyi folyamat,

• elektromos berendezésekben és vezetékeikben kelet- kező, továbbterjedéssel nem járó zárlat,

• továbbterjedéssel nem járó öngyulladás következté- ben keletkezett.

4.2. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyba közvetlenül becsapódó, látható roncsolási nyomot hagyó villám által okozott kár.

4.2.1. A biztosító nem téríti meg azokat a villám- csapáskárokat, amelyek a villámcsapás indukciós hatásaként keletkeztek.

4.3. Robbanás (robbantás)

A gázok vagy gőzök tágulásán alapuló hirtelen, váratlan, balesetszerű erőmegnyilvánulás, amely gyorsan lefutó hőtermeléssel és nagy nyomással jár, és a biztosított vagyontárgyban kárt okoz.

4.3.1. A biztosító nem téríti meg a robbanáskárt, ha az légi jármű hangrobbanásából származik.

4.4. Vihar

Az olyan légmozgás, amelynek sebessége eléri óránként az 54 kilométert.

4.4.1. Biztosítási esemény a vihar következtében

• a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá

• a szállító gépjármű ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a károsító hatással egyidejűleg beömlő csa- padék által okozott kár.

4.5. Jégverés

A jégszemcsék dinamikus erőhatása miatt a biztosított vagyontárgyban keletkezett kár, továbbá az emiatt a szállító gépjármű ponyváján keletkezett nyíláson keresztül a jégverés károsító hatásával egyidejűleg beömlő csapadék által okozott kár.

4.5.1. Jégverés biztosítási esemény alapján nem térül meg a fólia- és ponyvafedésben keletkezett kár.

4.6. Földcsuszamlás

A földfelszíni talajrétegek (kő- vagy földtömeg) hirtelen, váratlan, lejtőirányú elcsúszása által okozott kár.

4.6.1. Földcsuszamlás biztosítási esemény alapján nem téríti meg a biztosító a kárt, ha az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. bányászati tevékenység, alagút vagy földmunkaárok építése, kút- fúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.).

4.7. Kő- és földomlás

A véletlenül, váratlanul, balesetszerűen lehulló kő- és földdarabok által okozott kár.

4.7.1. Nem téríti meg a biztosító a kárt, ha

az tudatos emberi tevékenység során vagy miatt lép fel (pl. robbantás, bányászati tevékenység, alagút vagy föld- munkaárok építése, kútfúrás, talajvízszint-süllyesztés stb.).

4.8. Idegen tárgyak rádőlése

Ha valamilyen idegen, a jelen szerződésben nem biztosí- tott tárgy (pl. idegen oszlop, fa, idegen jármű rakománya) bármely oknál fogva elveszti addigi statikai egyensúlyát, és a biztosított vagyontárgyakban rádőlés- sel kárt okoz.

4.9. Ismeretlen üreg beomlása

A szerződő vagy a biztosított tudomásán kívüli, a kár- eseményig fel nem tárt építmény vagy üreg hirtelen, váratlan beomlása.

4.9.1. Nem biztosítási esemény a bányák föld alatti részének beomlásából eredő kár.

4.10. Földrengés

Az MSK-64 skála ötös fokozatát elérő földrengés által a biztosított vagyontárgyakban okozott kár.

4.11. Közlekedési baleset

Biztosítási eseménynek minősül, ha a szállítóeszközt ért közlekedési baleset következtében a biztosított vagyon- tárgyak megrongálódnak, megsemmisülnek.

4.11.1. Megtéríti a biztosító a szállítóeszközt ért közlekedési balesettel összefüggésben a biztosított va- gyontárgyakban bekövetkezett, igazolt lopáskárokat is.

4.12. Rablás

Biztosítási esemény a biztosított szállítmánynak vagy csak egy részének az elrablása.

4.12.1. Rablásnak minősül, ha jogtalan eltulajdonítás céljából a tettes a biztosított vagyontárgya(ka)t úgy szerzi meg, hogy

• a biztosított személlyel vagy annak megbízottjával szemben erőszakot avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, továbbá,

• ha a tetten ért tolvaj az eltulajdonított vagyontárgy megtartása végett erőszakot, illetve élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5. Kizárások

5.1. Nem terjed ki a szállítmánybiztosítás

• a be- és kirakodás alatt, illetve a szállítmánynak a szál- lítóeszközön való elhelyezése közben keletkezett sérülésekre,

• a jogszabály szerint fokozottan tűz- és robbanásveszé- lyes anyagokra,

• az öngyulladásra hajlamos anyagokra,

• a telephelyen belüli áru- vagy anyagmozgatásra,

• a nyitott szállítóeszközön szállított árukra,

• az ömlesztett, csomagolatlan árukra,

• a tartálykocsiban szállított anyagokra,

• a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körébe tar- tozó károkra,

• a más biztosítással fedezetbe vont károkra.

5.2. A jelen feltételek alapján nem téríti meg a biztosító a szállítás közben a szállítmány rögzítésének hiányossága miatt a biztosított vagyontárgyakban keletkezett károkat.

6. A biztosítási összeg

A szállítmány biztosítási összegét a szerződő a leg- nagyobb szállítmányérték alapján határozza meg.

A legnagyobb szállítmányérték nem lehet magasabb, mint az alapbiztosítás I. kockázati osztály b) vagyoncso- portjában és a II. kockázati osztály a), b) és c) vagyoncso- portjában biztosított vagyontárgyak együttes biztosítási összege.

7. Alulbiztosítás

Ha a szerződő által meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint a károsodott szállítmány káridőponti szállítmányértéke, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a káridőponti biztosítási összeg a szál- lítmány pótlásának vagy beszerzésének és a szállítás során felmerülő költségeknek az együttes összegéhez aránylik (arányos kártérítés).

8. A biztosító szolgáltatása

8.1. A biztosító a keletkezett kárt a szállítmány biztosítási összegéig, de legfeljebb az egyes vagyoncsoport(ok)ra az alapbiztosításban meghatározott biztosítási összeg ere- jéig téríti meg, az önrészesedés levonásával.

8.2. A biztosító szolgáltatása a jelen kiegészítő biztosítás hatálya alatt bekövetkezett szállítmánykárokra nem haladhatja meg az egyes vagyoncsoportokra az alapbiz- tosításban meghatározott biztosítási összegek együttes értékét.

9. Önrészesedés

A biztosító a kiegészítő szállítmánybiztosítás alapján nyújtott szolgáltatása összegéből 10%-ot von le önrészesedés címén.

10. Mentesülés

A jelen különös feltételek alkalmazásában súlyos gon- datlanságnak minősül különösen

• a túlterhelt szállítóeszközzel történő,

• a szakszerűtlen vagy alkalmatlan járművel végzett szállítás.

11. Egyéb rendelkezések

11.1. Az alapbiztosítás megszűnésével egy időben a jelen kiegészítő biztosítás is megszűnik.

AHE-12809/F1

11.2. A jelen különös feltételekben nem érintett kérdésekben az alapbiztosítás szabályai az irányadók.

Függelék

a tűz- és elemikár-biztosításhoz

Emeletráépítések, tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tetőszerkezet- felújítások tűzbiztonsági előírásai

A biztosító az emeletráépítések, tetőtér-átépítések, tetőtér-beépítések, tetőtér- és tetőszerkezetfelújítások során keletkezett tűz- és/vagy robbanáskárokat, valamint azokkal összefüggő következményi károkat kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított eleget tett az alábbi kármegelőzési kötelezettségeinek:

1. Tűzvédelmi tervet és helyszíni tűzriadó-tervet kell készíteni, azt az alkalmazottakkal a munka megkezdése előtt meg kell ismertetni, és következetesen be kell tar- tani.

1.1. Az adott munkafázisokban kötelező alkalmazni az engedélyezési és kivitelezési terv tűzvédelmi részeit.

2. A munkálatok előrehaladási szintjének megfelelően mindig az előírások szerint szükséges mennyiségű és üzemképes tűzoltó anyagnak és eszköznek kell lennie a helyszínen. Közvetlenül az adott munkavégzési szint alatti szinten be kell szerelni a tűzoltóvíz felszálló- vezetékét, és üzemképes állapotba kell hozni. A vezeték végét ideiglenes végdugóval kell lezárni.

3. A tűzoltó felszerelések, vízforrások és a hordozható tűzoltó készülékek meglétét és üzemképes állapotát rendszeresen, hetente legalább két alkalommal ellen- őrizni kell, a jogszabályokban előírt ellenőrzéseket negyedéves gyakorisággal végre kell hajtani.

AHE-12809/F1

4. A liftaknák, szervizalagutak és egyéb üres terek nyílá- sait a lehető legrövidebb időn belül, de legkésőbb a

burkolási munkálatok megkezdésekor ideiglenesen tűzbiztosan kell lezárni.

5. Az éghető hulladékot a munkaterületről legalább min- den munkanap végén egyszer el kell távolítani, és tűzbiz- tos módon kell elhelyezni.

6. Az erre vonatkozó előírások szerint külön tűzgyújtási engedélyezési rendszert kell bevezetni minden olyan kivitelező esetében, aki az általa végzett munkák közben nyílt lángot használ, korlátozás nélkül ideértve az alábbi- akat:

• csiszolás, vágás, hegesztés,

• forrasztólámpák vagy hegesztőpisztolyok használata,

• forró bitumen felhordása vagy

• bármilyen egyéb, hőfejlesztéssel járó munka.

Nyílt lánggal végzett munkát csak akkor lehet folytatni, ha ott jelen van legalább egy tűzoltó készülékkel felsze- relt és a tűzoltásban jártas dolgozó, továbbá az építés helyszínén felelős vezető is tartózkodik.

A nyílt lánggal végzett munkálatok helyszínét és környezetét a munka befejezése után egy órával ismét meg kell szemlézni.

7. A tűzveszélyes anyagokat [26/2005. (V.28.) BM-ren- delet] - különösen a folyadékokat és gázokat - biztonságos távolságban (legalább 20 méterre) kell tárolni az építés-szerelés, valamint legalább 50 méter távolságban a nyílt lánggal végzett munkák helyszínétől.

Az Allianz lakossági építés-szerelés biztosítás záradékai

1. Általános záradékok

V00 A szerződés az általános feltételek alapján jött létre.

VFE Az első díj az ajánlaton feltüntetett időpontban esedékes.

VMB A kockázatviselés helyén lévő épület(ek)re az Allianz Hungária Biztosító Zrt.-nél megkötött más vagyonbiz- tosítási szerződés ad fedezetet.

2. A vezérigazgatóság által adható záradékok

VEG A jelen szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre.

VBE A jelen szerződés az ajánlat mellékletét képező egyedi záradékkal jött létre, mely a betöréseslopás-kockázatra a szerződési feltételekben meghatározottól eltérő szolgáltatási limiteket tartalmaz.

3. A tűz- és elemikár-biztosítás kockázatszűkítő záradékai

VVK A viharkár kizárása

A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a vihar. A biztosító nem téríti meg a vihar által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

VHK A hónyomáskár kizárása

A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a hónyomás. A biztosító nem téríti meg a hónyomás által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

VJK A jégveréskár kizárása

A jelen záradék alkalmazásával nem minősül biztosítási eseménynek a jégverés. A biztosító nem téríti meg a jégverés által okozott és azzal összefüggésben keletkezett károkat.

4. A kiegészítő általános felelősségbiztosítás külön díjas záradékai

VFR A jelen záradék alkalmazásával, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti a rezgések miatt, továbbá az alátá- masztások elmozdulása vagy gyengülése következtében keletkezett károkat.

VFC A jelen záradék alkalmazásával, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti a cölöpalapozási és támfalépítési munkálatok következtében keletkezett károkat.

VFZ A jelen záradék alkalmazásával, külön díj ellenében, a biztosító megtéríti a felszín alatti közművezetékekben keletkezett károkat.

5. Engedményezéssel és jelzáloggal kapcsolatos záradékok

VJZ A biztosított ingatlant jelzálogjog terheli.

AHE-12809/F1

VJE Az engedményezés alapján az engedményes a biztosítottal mint engedményezővel kötött szerződésben (illetve az engedményező csatolt nyilatkozatában) foglalt módon és mértékben jogosult a biztosító szolgál- tatására.

1. számú melléklet

Általános irányelvek az épületek és gépek valóságos (avult) értékének meghatározásához

I. Az építmények becsült élettartama az építési anyagok és technológiák szerint

AHE-12809/F1

Építmények Élettartam

vert falú építmények	50-70 év
vályogtégla falazatú építmények	60-80 év
tömör tégla szerkezetű építmények	150-200 év
mészhomok tégla szerkezetű építmények	100 év
mésztufa fal szerkezetű építmények	80-100 év
terméskő fal szerkezetű építmények	100-200 év
monolit beton szerkezetű építmények	200 év
beton-kő (vegyes) fal szerkezetű építmények	200 év
falazóblokkos építmények	150 év
házgyári panel szerkezetű építmények	80-100 év
acélvázas építmények	100-150 év
vasbeton váz szerkezetű építmények	150 év
öntött salakbeton szerkezetű építmények	80-100 év
RRRFA szerkezetű építmények	120-150 év
könnyűszerkezetes építmények (pl. Clasp)	70-90 év
fa, műfa szendvicsszerkezetek	70-80 év

AHE-12809/F1

II. Tájékoztató táblázat az épületek, építmények avulásának meghatározásához

	Épülettípus	Átlagos élettartam (év)	Évi avulás %-ban
I.	Földszintes, szilárd falazatú épület
	alápincézés nélkül, vagy 50 cm-t el nem érő feltöltéssel	90-110	0,8-1,1
	részben alápincézett épület vagy 50 cm-nél magasabb feltöltéssel	110-130	0,8-0,9
	teljesen alápincézett épület műhellyel, garázzsal	130-150	0,6-0,7
II.	Földszintes, könnyűszerkezetű épületek	70-90	0,8-0,9
III.	Többszintes, hagyományos módszerrel épített épületek
	2-4 emeletes épület	130-150	0,6-0,8
	5 és annál több emeletes épület	150-170	0,6-0,7
IV.	Többszintes épületek blokkos-panelos építési technológiával	100-120	0,8-1,0
V.	Új technológiával épített üzlet vagy irodaház	-	-
VI.	Szilárd falazatú melléképületek	40-50	2,0-3,0
VII.	Mezőgazdasági épületek	50-70	1,2-1,7
VIII.	Téli gyümölcstároló épületek	40-50	2,0-2,5
IX.	Mezőgazdasági termékek feldolgozását biztosító épületek	40-50	2,0-2,5
X.	Egyéb szilárd alapozású építmények (kerítések)	50-60	1,7-2,0
XI.	Ipari épületek
	Felmenő teherhordó szerkezet: beton, vasbeton, égetett tégla, kő, kohósalak és acél.	60-70	1,43-1,66
	Vízszintes teherhordó szerkezetek: közbenső födém, tetőfödés, ill. egyesített teherhordó-térelhatároló tetőszerkezet.
	Előre gyártott és monolit vasbeton, acéltartók közötti kitöltő elemek, valamint boltozott födémek.
	Felmenő teherhordó szerkezet: könnyűacél és egyéb fémszer- kezetek.	40-50	2,5-2,0
	Vízszintes teherhordó szerkezetek: könnyű acélfödém, ill. egyesített acél tetőszerkezetek, könnyű kitöltő elemekkel.
	Felmenő teherhordó szerkezet: gázszilikát, bauxitbeton, tufa- és salakblokk, fűrészelt fa.	30-40	3,0-2,5
	Vízszintes teherhordó szerkezet: fagerendás (borított szerkezetű sűrűgerendás), mátrai födém, könnyű acélfödém

III. A gépek, a gépi berendezések és a műszerek avulási kulcsának közelítő meghatározása

1. A gépek, gépi berehdezések, műszerek sokfélesége és eltérő üzemeltetése miatt egységes avulási kulcsok hem létezhek. A műszaki érték ehhek kereteih belül az avulás meghatározásához figyelembe kell vehhi:

a) a számszerűsíthető téhyezőket, amelyekhek alapja

• az újrabeszerzési ár,

• a gép (kár bekövetkezte hélküli) várható élettartama,

• a felújítási ciklus ideje és

• a gépkihaszhálás, valamiht

b) a hem számszerűsíthető téhyezőket, melyek a következők:

• a gép működéséhek körülméhyei,

• a terhelési hormáktól való eltérés, illetve

• a tervszerű karbahtartás szihtje és techhikai szíh- vohala.

2. A beszerzési ár meghatározásához a káridőpohti ár- jegyzéki árak haszhálhatók fel. Régi és már hem gyártott típusú gépek esetébeh a gép új értékét az azohos rehdel- tetésű gépek értékéhek valószíhűsítésével határozzuk meg, figyelembe véve az új típus eltérő kiviteli, tel- jesítőképességi és techhikai megoldásait.

3. A gépek várható élettartama rehdkívül eltérő, amelyet a műszaki elhaszhálódás és az erkölcsi kopás (típusavulás) határoz meg.

3.1. A gépek várható élettartamát a gépköhyv tartalmaz- za.

AHE-12809/F1

4. Ha a várható élettartamra, illetve az avulási kulcsra vohatkozóah semmilyeh tájékoztató adat hem áll reh- delkezésre, akkor a kárszakértő a hasohló jellegű szerkezetekhez viszohyítva állapítja meg a várható élettartamot, és számítja ki az avulási kulcsot.

5. A rehdszeres felújítási ciklus ha az téhylegeseh és igazoltah meg is törtéhik a várható élettartamot és az avulási kulcsokat jelehtőseh befolyásolja.

6. A gépek műszaki értéke a várható élettartamuk alatt fokozatosah csökkeh, azohbah a felújítással, illetve egyes fődarabok cseréjével ez a folyamatos liheáris érték- csökkehés megtörik.

6.1. A felújított vagy felújításra váró gépek esetébeh ha a cserére szoruló alkatrész vagy szerkezeti rész a gép értékéhek jelehtősebb háhyadát képviseli a várható élettartamot és ezeh keresztül az avulást szerkezeti ele- mehkéht kell vizsgálhi és kiszámítahi.

7. A muhkagépek átlagos avulási százalékát hapi 8 órai igéhybevétellel kell meghatározhi.

7.1. Ha a gépet több műszakbah haszhálják,

az avulási százalékot hövelhi kell, azohbah a hövelés mértéke

• két műszak esetéh az avulási kulcs 40%-át,

• három műszak esetéh az avulási kulcs további 20%-át hem haladhatja meg.

8. Az avulási kulcs meghatározásakor figyelembe kell vehhi még

• a fokozott korrózióveszélyt a szabadbah tárolt gépekhél, valamiht

• a kémiai vagy fizikai hatásokat a gyártási, techhológiai folyamatokhál.

     100  

avulási kulcs = várható élettartam