KÉZIZÁLOG KÖLCSÖN ÜZLETSZABÁLYZAT
KÉZIZÁLOG KÖLCSÖN ÜZLETSZABÁLYZAT
Hatályos: 2021. október 6. napjától
III. A Kölcsön igénylésére jogosultak 2
IV. A kézizálog kölcsön létrejötte, célja, folyósítási feltételek 2
V. Zálogba adható tárgyak köre, kizárások 3
VI. A kölcsönnyújtás módja, a kölcsön futamideje, türelmi idő, a kölcsön összegével, a futamidő meghosszabbításával kapcsolatos rendelkezések 3
XI. A zálogtárgy kiváltása, a kölcsön visszafizetése 8
XII. Elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, vagy talált zálogjegy esetén követendő eljárás 8
XIII. A Zálogtárgyakat érintő bírósági, ügyészségi, hatósági határozat, intézkedés esetén irányadó szabályok 8
XV. Késedelem jogkövetkezményei 9
XVI. Biztosítékok, a Kölcsön megszűnésekor követendő eljárás, kényszerértékesítés 9
XVII. Tájékoztatási kötelezettség 11
MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt.
székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.
Cégjegyzékvezető és Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Cg.00-00-000000 Tevékenységi engedély száma: 563/1995. és E-I-709/2008.
I. Bevezető rendelkezések
A MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.; cégjegyzékszáma: 00-00-000000, cégjegyzékvezető: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága; internetes honlap: xxx.xxxxxxxxxx.xx; központi telefonszám:
x00-0-000-0000, a jogelőd HBW Express Takarékszövetkezet tevékenységi engedély száma: 563/1995, kelte: 1995. december 28.) a továbbiakban: Hitelintézet - pénzügyi szolgáltatási és kiegészítő pénzügyi szolgáltatási tevékenységének bővítése érdekében hitel és pénzkölcsön nyújtása pénzügyi szolgáltatás keretén belül kézizálogjoggal biztosított kézizálog kölcsönök – a továbbiakban: Kölcsön - a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. a törvény (továbbiakban: Hpt.) 10. § (1) bekezdés a) aa) pontja szerinti, a Magyar Nemzeti Bank engedélyével végezhető pénzügyi szolgáltatás közvetítése tevékenység útján végzi, a Hitelintézet és az 1. számú, a Hitelintézet honlapján is közzétett, kiemelt közvetítők jegyzéke megnevezésű mellékletben foglalt Kiemelt közvetítők valamelyike (továbbiakban: Kiemelt közvetítő) között létrejött megbízási szerződés alapján, illetőleg saját jogon.
A Kiemelt közvetítő a Hitelintézet képviseletében (nevében, javára és érdekében) jár el, személye a Magyar Nemzeti Bank
– a továbbiakban: MNB -, mint felügyeleti hatóság honlapján, a pénzügyi közvetítők nyilvántartásában ellenőrizhető.
II. Általános rendelkezések
Jelen üzletszabályzat – a továbbiakban: Üzletszabályzat - az 1.1 pontban meghatározott pénzügyi szolgáltatás általános szerződési feltételeit tartalmazza.
A Kölcsön feltételeit – eltérő rendelkezés hiányában - a Hitelintézet Általános Üzleti Feltételei, (a továbbiakban: ÁÜF), továbbá az Üzletszabályzat, valamint a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény (a továbbiakban: Fhtv.) vonatkozó rendelkezései, az Üzletszabályzat 2. számú melléklete szerinti zálogjegy, valamint Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő által üzemeltetett Zálogfiókban közzétett érvényes hirdetménye – a továbbiakban: Hirdetmény - határozzák meg.
A Hitelintézet az általa kibocsájtott zálogjegy mintáját honlapján, a xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxxxx-xxxxxxxxx-xxxxxxxxxx-xxxxxxxxxx linken található "2. sz. melléklet: zálogjegy minta" és „3. számú melléklet: zálogjegy minta” menüpont alatt tette közzé.
III. A Kölcsön igénylésére jogosultak
Cselekvőképes, nagykorú természetes személyek, akik rendelkeznek a zálogkölcsön igénybevételéhez szükséges belátási képességgel, továbbá természetes személynek nem minősülő szervezetek azzal, hogy ellenkező bizonyításáig a Zálogjegy kibocsátása mellett megvalósuló zálogkölcsön nyújtás esetén a zálogtárgy birtokát a Kiemelt közvetítőre átruházó természetes személy fogyasztónak minősül az Fhtv. 3. § 3. pontja alapján.
IV. A kézizálog kölcsön létrejötte, célja, folyósítási feltételek
A kézizálog kölcsön jogviszony – a továbbiakban: Kölcsön – akkor jön létre, ha az ügyfél által felkínált zálogtárgyat a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő által üzemeltetett zálogfiók – továbbiakban: Zálogfiók - biztosítékként elfogadja, a zálogtárgy birtoka a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő részére átruházásra, a melléklet szerinti zálogjegy – a továbbiakban: Zálogjegy - kiállításra és a Kölcsön folyósításra kerülő része igazolhatóan kifizetésre kerül a kölcsönigénylő
– a továbbiakban: Zálogkötelezett részére.
A nem nevesített Kölcsön, azaz Zálogjegy kibocsájtása esetében az ügyfél és a Hitelintézet között nem jön létre nevesített kölcsönszerződés, a Kölcsönt a Zálogjegy testesíti meg. A Zálogjegy mindenkori birtokosa a Hitelintézettel szemben jogosult arra, hogy a Zálogjegyen meghatározott kölcsönösszeg és járulékai ellenében a Türelmi időként meghatározott időpontig megkapja a zálogtárgyat.
A Zálogjegy a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő, mint a Hitelintézet meghatalmazottja általi aláírása egyben a zálogtárgy birtokba vételének és biztosítékként való elfogadásának elismerését is jelenti. A kölcsönösszeg, illetve a Zálogjegy átvétele egyben a Kölcsön feltételeinek, így a Hirdetménynek, az Üzletszabályzatnak, az Általános Üzleti Feltételeknek az elfogadását is jelenti.
A zálogkölcsön igénybevételének nem feltétele fizetési számla megléte. A Kölcsön célja: szabad felhasználású kölcsön.
V. Zálogba adható tárgyak köre, kizárások
Zálogkölcsön fedezeteként kizárólag az Üzletszabályzat 1. számú mellékletében meghatározott, kereskedelmi forgalomba hozatalra és zálogőrzésre alkalmas tárgyak fogadhatóak el. Fedezetként nem fogadhatók el olyan tárgyak, amelyek esetében alapos gyanú merül fel, hogy a zálogul felkínált tárgy bűncselekmény elkövetése útján kerülhetett az azt elzálogosítani kívánó birtokába, továbbá védett, veszélyes, jelentősen megrongálódott, vagy szennyezett.
VI. A kölcsönnyújtás módja, a kölcsön futamideje, türelmi idő, a kölcsön összegével, a futamidő meghosszabbításával kapcsolatos rendelkezések
6.1. A zálogtárgy a Hitelintézetnek vagy a Kiemelt közvetítőnek, mint zálogtartónak való átadásával és a zálogtárgy biztosítékul történő elfogadásával egyidejűleg a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő a Kölcsön folyósításra kerülő összegét készpénzben a Zálogkötelezett rendelkezésére bocsátja.
6.2. A kölcsönök futamideje 30, 45, illetve 90 nap határozott időtartam lehet, a Hirdetmény szerint. Lejáratot követően a Türelmi idő valamennyi futamidő esetén 30 nap, mely Türelmi idő leteltéig a Hitelintézet, illetve a Kiemelt közvetítő nem él a kielégítés jogával, a Zálogkötelezett a Zálogjegyen meghatározott kölcsönösszeg és járulékai ellenében visszaválthatja a zálogtárgyat, vagy a 6.5. pont rendelkezései szerint lehetősége van futamidő hosszabbítás igénylésére.
6.3. A Kölcsön összege legalább 1.000,- Ft, azaz egyezer forint, legfeljebb 3.000.000,- Ft, azaz hárommillió forint.
6.4. Az egy adott zálogtárgyra nyújtható kölcsön mértéke futamidőtől függetlenül legfeljebb a becsérték 70 %-a lehet, figyelembe véve a 6.3. pontban foglalt korlátozást is.
6.5. Futamidő hosszabbítás
A Kölcsön a 6.2. pontban rögzített futamidők valamelyikére igényelhető.
A Zálogkötelezettnek lehetősége van a Kölcsön futamideje meghosszabbításának igénylésére a Kölcsön lejártát megelőzően. A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő jogosult a kérelmet indoklás nélkül elutasítani.
A futamidő hosszabbítás feltétele a Zálogjegy eredeti példányának átadása, valamint a Zálogjegyen feltüntetett mértékű Zálogdíj, továbbá a Prolongálási díj megfizetése a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő részére a futamidő hosszabbítás napján. A Prolongálási díj a kölcsön tőkeösszegének Hirdetményben feltüntetett %-a.
Futamidő hosszabbítási igény esetén a Hitelintézet, vagy a Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat ismételten – díjmentesen - felbecsüli és ez alapján újra megállapítja a becsértéket. A futamidő hosszabbítás nem lehetséges, ha a futamidő hosszabbítás iránti igény benyújtásakor a zálogtárgy a folyósított kölcsönre nem nyújt elegendő fedezetet. Hosszabbítás esetén a zálogtárgy leírása nem módosítható.
A Kölcsön futamidejének meghosszabbításakor a Zálogjegy bevonásra kerül, és új (prolongált) Zálogjegy kerül kiállításra és átadásra a bevont Zálogjegy szerinti futamidővel a Zálogkötelezett részére, nevesített Kölcsön esetén a személyazonosság igazoló ellenőrzését követően “Kölcsönszerződés prolongálása” elnevezéssel, szerződésmódosítás jön létre.
A Kölcsön futamidejének meghosszabbítása - a fenti szabályok betartása mellett - korlátlan számú alkalommal lehetséges. Amennyiben azonban a Hitelintézet és a Kiemelt közvetítő között létrejött pénzügyi szolgáltatás végzésére irányuló megbízási szerződés bármely okból megszűnik, úgy a Zálogkötelezettnek hosszabbításra nincs lehetősége. Ezen tényről a Hitelintézet Hirdetmény útján tájékoztatja a Zálogkötelezettet.
Hosszabbítás esetén a hosszabbításra került futamidő lejáratának dátuma: a prolongált Zálogjegy kiállításának napjához kerül hozzáadásra a folyósításkor választott futamidő napjainak száma.
VII. Előtörlesztés
7.1. A Zálogkötelezett minden esetben élhet a Kölcsön részleges, vagy teljes előtörlesztésével.
7.2. A Bank jogosult a részleges vagy teljes előtörlesztéshez kapcsolódóan díjat igényelni a Zálogkötelezettől, melynek mértékéről Hirdetmény útján tájékoztatja előzetesen a Zálogkötelezettet, illetve amelyet a Zálogjegy tartalmaz.
7.3. Az előtörlesztési díj alapja az előtörlesztésre kerülő összeg, a díjat az előtörlesztés napján, a Zálogházban készpénzben kell megfizetni. Számítási módja: az előtörlesztésre kerülő összeg x Előtörlesztési díj %.
7.4. Részleges előtörlesztés alkalmával a folyósításkor kibocsájtott zálogjegy bevonásra kerül és helyette új, „Betörlesztett zálogjegy” felirattal ellátott zálogjegy kerül kibocsájtásra. A Betörlesztett zálogjegy sorszáma megegyezik a folyósításkor kibocsájtott zálogjegy sorszámával.
7.5. Részleges előtörlesztésre a Zálogfiók nyitvatartása alatt naponta egy alkalommal van lehetőség a lejárat napjáig.
7.6 Előtörlesztés esetében az előtörlesztett összegből először az esedékes díjak, költségek, majd a kamat majd ezt követően a tőke kerül elszámolásra.
VIII. A zálogtárgy őrzése
A zálogtárgy birtokba adása a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő, mint zálogtartó részére történik a Zálogházban. A zálogtartó a Hitelintézeten és a Zálogkötelezetten kívül álló olyan harmadik személy, aki a zálogtárgyat letéteményesként a Hitelintézet javára, biztosítéki célból őrzi azzal, hogy a Zálogkötelezett a zálogjog fennállása alatt nem jogosult a zálogtárgyat visszakövetelni.
Kiemelt közvetítő és a Hitelintézet a zálogtárgyat mind a saját vagyonától, mind más zálogkötelezettek dolgaitól elkülönített módon épségben megőrzi, az elveszéstől, megrongálódástól, elpusztulástól megóvja és a zálogtárgyat ugyanilyen elkülönülten nyilvántartja.
Kiemelt közvetítő és a Hitelintézet a zálogtárgyat nem használhatja, nem hasznosíthatja, más személy birtokába vagy őrizetébe nem adhatja, kivéve, ha ez a zálogkötelezett károsodástól való megóvása érdekében szükséges, vagy a Hitelintézettel fennálló jogviszonya megszűnik és emiatt, vagy módosítása folytán a zálogtárgyat más Kiemelt közvetítő, vagy a Hitelintézet birtokába kell adnia, továbbá, ha zár alá vétel során elrendelték a zár alá vételt foganatosító birtokába adását. Előbbiekről, továbbá arról, ha a zálogtárgy állapotában, illetve a letét körülményeiben olyan változás áll be, amely miatt felmerül annak a veszélye, hogy a Kiemelt közvetítő nem lesz képes megfelelően eleget tenni a zálogtárgy visszaadására vonatkozó kötelezettségének, a Hitelintézet és/vagy a Kiemelt közvetítő a Zálogkötelezettet tájékoztatja.
A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő, vagy az, aki a zálogtárgy fentiek folytán jogszerű birtokosa, a zálogtárgyat kiváltásakor köteles a Zálogkötelezett részére visszaadni abban az állapotban, amilyenben tőle átvették.
Amennyiben a Zálogkötelezett a zálogtárgyat a lejáratkor nem váltja ki, a Kiemelt közvetítő, vagy a Hitelintézet jogosult a Hirdetményben meghatározott további díjakat, költségeket felszámítani a Hirdetményben valamint jelen Üzletszabályzat
XI.10.2. és XI.10.3 pontjában foglaltak szerint. jelen
IX. Ügyfél-átvilágítás
9.1.Tekintettel a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény (Pmt.) előírásaira a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő az alább meghatározott esetekben köteles ügyfél- átvilágítást alkalmazni:
a) az üzleti kapcsolat létesítésekor;
b) a négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor;
c) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat, tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha az a) és
b) pontban meghatározottak szerint átvilágításra még nem került sor;
d) ha a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel,
A b) pontban meghatározott átvilágítási kötelezettség kiterjed az egymással ténylegesen összefüggő, több ügyleti megbízásra, ha ezek együttes értéke eléri a b) pontban meghatározott összeget. Ebben az esetben az átvilágítást azon ügyleti megbízás elfogadásakor kell végrehajtani, amellyel az ügyleti megbízások együttes értéke eléri a b) pontjában meghatározott összeget.
9.2. Ügyfél-átvilágítási intézkedések
A Bank köteles a 9.1. a)-d) pontjában meghatározott esetben az ügyfelet, annak meghatalmazottját, továbbá a Banknál eljáró képviselőt az IX.9.3. pontban meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítani és személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégezni. Ezen ügyleti megbízások teljesítése esetén a Bank az Ügyfelet, annak meghatalmazottját, továbbá a képviselőt a IX.9.3. pontban meghatározott valamennyi adatra vonatkozóan azonosítja, személyazonosságának igazoló ellenőrzését elvégzi és a IX.9.4. pontban meghatározott okiratáról másolatot készít, és elvégzi a további ügyfél-átvilágítási intézkedéseket.
9.3. A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:
a) természetes személy
aa) családi és utónevét,
ab) születési családi és utónevét, ac) állampolgárságát,
ad) születési helyét, idejét,
xx) anyja születési nevét,
af) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét, ag) azonosító okmányának típusát és számát;
b) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ba) nevét, rövidített nevét,
bb) székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét,
bc) főtevékenységét,
bd) képviseletére jogosultak nevét és beosztását,
be) - ha ilyennel rendelkezik - kézbesítési megbízottjának az a) pont aa) és af) alpontjai szerinti adatait,
bf) cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát,
bg) adószámát.
9.4. A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az alábbi okiratok bemutatását követeli meg, vagy közhiteles nyilvántartásból adatlekérdezést végez:
a) természetes személy
aa) magyar állampolgár esetében a személyazonosság igazolására alkalmas hatósági igazolványát és lakcímet igazoló hatósági igazolványát, ez utóbbit abban az esetben, ha lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található, ab) külföldi állampolgár esetében úti okmányát vagy személyazonosító igazolványát, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, tartózkodási jogot igazoló okmányát vagy tartózkodásra jogosító okmányát, magyarországi lakcímet igazoló hatósági igazolványát, amennyiben lakóhelye vagy tartózkodási helye Magyarországon található;
b) jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy a) pontban megjelölt okiratának bemutatásán túl az azt igazoló - harminc napnál nem régebbi - okiratot, hogy
ba) a céget a cégbíróság nyilvántartásba vette, vagy a cég a bejegyzési kérelmét benyújtotta, egyéni vállalkozó esetében az egyéni vállalkozói tevékenység megkezdésének bejelentése megtörtént vagy az egyéni vállalkozó nyilvántartásba vételre került,
bb) a b) pont ba) alpontba nem tartozó belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,
bc) külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént;
c) bírósági vagy hatósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem bírósághoz vagy hatósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet létesítő okiratát.
A c) pontban meghatározott esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő harminc napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént; a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíti.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő ellenőrzi a 9.4. pont alapján bemutatott azonosságot igazoló okirat érvényességét, valamint ennek keretében meggyőződik az okirat hitelességéről.
A személyazonosság igazoló ellenőrzése során a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő ellenőrzi a meghatalmazott esetében a meghatalmazás érvényességét, továbbá a képviselő képviseleti jogosultságát.
A pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása, a Pmt.-ben meghatározott kötelezettségek megfelelő teljesítése, az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljes körű végrehajtása, valamint a felügyeleti tevékenység hatékony ellátása céljából a Hitelintézet, vagy a Kiemelt közvetítő a személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a 9.3. pontban meghatározott adatokat tartalmazó bemutatott okiratról - ideértve az okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot -, a lakcímet igazoló hatósági igazolvány személyi azonosítót igazoló oldala kivételével másolatot készít.
A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő az előző bekezdésben meghatározott kötelezettség teljesítése során birtokába jutott, a 9.4. pontban meghatározott okiratban feltüntetett valamennyi személyes adatot - a lakcímet igazoló hatósági igazolvány hátoldalán szereplő személyi azonosító kivételével - kezeli.
9.5. Az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítése során a természetes személy ügyfél köteles - a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő által meghatározott módon - személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni, ha tényleges tulajdonos nevében vagy érdekében jár el.
A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő a nyilatkozatban a tényleges tulajdonosra vonatkozó alábbi adatok megadását kéri:
a) családi és utónevét,
b) születési családi és utónevét,
c) állampolgárságát,
d) születési helyét, idejét,
e) lakcímét, ennek hiányában tartózkodási helyét.
A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő a fenti adatokon kívül az ügyféltől az arra vonatkozó nyilatkozat megtételét is kéri, hogy a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplőnek minősül-e. Ha a tényleges tulajdonos kiemelt közszereplő, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2) bekezdésének mely pontja alapján minősül kiemelt közszereplőnek.
A természetes személy ügyfél köteles a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő részére személyes megjelenéssel írásbeli nyilatkozatot tenni arra vonatkozóan, hogy kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül-e. Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, a nyilatkozatnak tartalmaznia kell, hogy a Pmt. 4. § (2)-
(4) bekezdésének mely hivatkozása alapján minősül kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek.
Ha a természetes személy ügyfél kiemelt közszereplőnek vagy kiemelt közszereplő közeli hozzátartozójának vagy a kiemelt közszereplővel közeli kapcsolatban álló személynek minősül, az előző bekezdésben meghatározott adaton kívül a nyilatkozatnak tartalmaznia kell a pénzeszközök forrására és a vagyon forrására vonatkozó információkat.
9.6. A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő az ügyfél-átvilágítási kötelezettség teljesítésekor az ügyletre vonatkozóan az alábbi adatokat rögzíti:
a) a megbízás tárgyát és összegét,
b) a teljesítés körülményeit (hely, idő, mód).
A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő - kockázatérzékenységi megközelítés alapján - az ügyleti megbízás teljesítését a Hitelintézet Pénzmosás megelőzéséről szóló szabályzatában meghatározott vezetője jóváhagyásához kötheti.
9.7. A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő – jogszabály, illetve kockázatérzékenységi megközelítés alapján a Hitelintézet Pénzmosás megelőzéséről szóló szabályzatában meghatározott esetekben - az ügyleti megbízás teljesítését pénzeszköz és/vagy vagyon forrás nyilatkozat és alátámasztó igazolás megadásához kötheti.
9.8. Ha a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő nem tudja végrehajtani az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket, akkor az érintett ügyfélre vonatkozóan megtagadja az ügyfél megbízása alapján az ügylet teljesítését, vagy megszünteti a vele fennálló üzleti kapcsolatot.
9.9. a) A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő - a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása céljából - a négymillió-ötszázezer forintot el nem érő ügyleti megbízás teljesítésekor természetes személy ügyfél esetében családi és utónevét, születési helyét és idejét , jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet ügyfél esetében nevét, rövidített nevét, székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén - amennyiben ilyennel rendelkezik - magyarországi fióktelepének címét, valamint a megbízás tárgyát és összegét rögzíti, és a 9.4. pontban meghatározott okiratok bemutatását kéri.
b) A négymillió-ötszázezer forintot elérő vagy meghaladó összegű ügyleti megbízás teljesítésekor a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő az ügyfél, annak meghatalmazottja, továbbá a képviselő vonatkozásában a IX.9.2. pontban foglaltak szerint végzi el az ügyfél-átvilágítást.
9.10. A természetes személy ügyfél és a természetes személy ügyfél ügyletéhez kapcsolódó közreműködők vonatkozásában az adatvédelmi tárgyú rendelkezéseket a Hitelintézet Általános Üzleti Feltételek megnevezésű szabályzata és a Hitelintézet Adatkezelési Tájékoztatója ((xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxx) tartalmazza.
X. Díjak, költségek
10.1. Zálogkötelezett a Kölcsön után a Zálogjegyen feltüntetett összegű ügyleti kamatot és kezelési költséget – a továbbiakban együtt Zálogdíj - tartozik megfizetni a Hitelintézetnek a 11.1. pontban írt esedékességkor és módon.
Kamatszámítás alapja a kölcsönösszeg, módja: (kölcsönösszeg x ügyleti kamat kamatláb x kamatnapok száma) /
360. A kamat megállapítása napi kamatszámítás szerint történik.
Kezelési költség: a kezelési költség egyszeri költség, azt a Zálogkötelezett a Zálogjegyen feltüntetett esedékességkor, azaz vagy a Kölcsön folyósításakor, vagy a 10.1. pont szerinti esedékességkor tartozik megfizetni a Hitelintézet részére. A kezelési költség alapja a kölcsönösszeg, számítás módja: kölcsönösszeg x kezelési költség
%,
10.2. Késedelem esetén, a zálogtárgy kiváltásakor fizetendő kamat, díjak, költségek:
10.2.1.Amennyiben a Zálogkötelezett zálogtárgyat a lejáratig nem váltja ki és a Kölcsönből származó 10.1. pont szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a Zálogjegyen feltüntetett mértékű, a Kölcsönösszeg és Zálogdíj együttes összege alapján, a kölcsön Zálogjegyen feltüntetett lejáratát követő naptól a Türelmi idő utolsó napjáig számított késedelmi kamatot és tárolási díjat, továbbá egyszeri késedelmi kezelési költséget tartozik megfizetni a zálogtárgy kiváltásakor.
10.2.2.A késedelmi kamat az ügyleti kamat másfélszeresének 3 százalékponttal növelt mértéke, de legfeljebb az esedékességkori, a kézizálog fedezete mellett nyújtott hitelek esetében az irányadó jogszabályban, jelenleg az Fhtv. 17/A. § (2) és (4) bekezdésében meghatározott maximális THM mérték, ahol Teljes Hiteldíj Mutató vagy THM: az a belső megtérülési ráta, amely mellett a Zálogkötelezett által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a bank által folyósított hitelösszeggel, amelynek számítása a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III.25.) kormányrendelet alapján történik.
10.2.3. A késedelmi kezelési költség egyszeri költség, alapja a kölcsönösszeg és a Zálogdíj együttes összege, számítási módja (kölcsönösszeg + Zálogdíj) x késedelmi kezelési költség %.
10.2.4. A tárolási díj alapja a kölcsönösszeg és a Zálogdíj együttes összege, számítási módja (kölcsönösszeg + Zálogdíj) x Tárolási díj % x késedelmes napok száma/ 360.
10.3. Kényszerértékesítés esetén a Zálogkötelezett köteles megfizetni a Hitelintézetnek, vagy amennyiben a Kiemelt Közvetítő készfizető kezesként a Hitelintézetnek a Zálogkötelezett helyett teljesített, a Kiemelt közvetítőnek a Zálogjegyen feltüntetett mértékű kényszerértékesítési költséget, a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával, értékesítésével kapcsolatban felmerült költségek ellenértékeként, a kényszerértékesítés során befolyt vételárba történő beszámítás útján, a Zálogkötelezettnek járó fennmaradó összeg kiadásakor. A kényszerértékesítési költség a Zálogtárgy becsértékének max. 30 %-a.
10.4. A kamat, díj és költségek a futamidő alatt nem változnak.
10.5. A teljes hiteldíj mutatót a Hirdetmény tartalmazza.
10.6. Példák a kamat, költség, díj számítására:
10.6.1. kamat számítás:
50.000,-Ft kölcsön összeg, évi 14,1% kamat, 90 napos futamidő esetén: (50.000,-Ft * 14,1% * 90) / 360 = 1.763,-Ft
10.6.2. késedelmi kamat számítás:
50.000,-Ft kölcsön összeg, évi 24,0% késedelmi kamat, 30 napos türelmi idő esetén: (50.000,-Ft kölcsön összeg+1.763,-Ft+2.555,-Ft)* 24% *30/360 = 1. 086-Ft
10.6.3. kezelési költség számítás:
50.000,-Ft kölcsön összeg, egyszeri 5,11% kezelési költség, 90 napos futamidő esetén: 50.000 * 5,11% = 2.555,-Ft
10.6.4. késedelmi kezelési költség számítás:
50.000,-Ft kölcsön összeg, egyszeri 2,09% késedelmi kezelési költség, 90 napos futamidő esetén: (50.000,-Ft kölcsön összeg +1.763.-Ft+2.555.-Ft)* 2,09% = 1.135.-Ft
10.6.5. tárolási díj számítás:
50.000.-Ft kölcsön összeg, évi 20% tárolási díj, 30 napos türelmi idő esetén: (50.000,-Ft kölcsön összeg +1.763.-Ft +2.555.-Ft) * 20% * 30 / 360 = 905.-Ft,-Ft
10.6.6. prolongálási díj számítás:
50.000,-Ft kölcsön összeg, egyszeri 3,95% prolongálási díj, 90 napos futamidő esetén: 50.000,-Ft * 3,95% =1.975,-Ft
10.6.7. előtörlesztési díj számítás:
10.6.7.1. teljes előtörlesztés:
50.000,- Ft kölcsönösszeg, egyszeri 1,9% előtörlesztési díj, - minden futamidőben - lejárat előtti teljes előtörlesztés esetén:
50.000,- Ft * 1,9% = 950,- Ft.
10.6.7.2. részleges előtörlesztés:
50.000,- Ft kölcsönösszeg, egyszeri 1,9% előtörlesztési díj, - minden futamidőben - lejárat előtti részleges előtörlesztés esetén:
Előtörlesztésre kerülő összeg: 5.000,- Ft 5.000,- Ft * 1,9% = 95,- Ft.
10.6.8. kényszerértékesítési költség számítás:
100.000,- Ft becsérték * 30 %= 30.000- Ft.
A 10.6. pontban hivatkozott kamatok, díjak és költségek mértéke példa jellegű, a mindenkori aktuális kondíciókat és díjakat a Hitelintézet Kiemelt Közvetítő által üzemeltetett Zálogfiókban közzétett érvényes hirdetménye határozza meg.
XI. A zálogtárgy kiváltása, a kölcsön visszafizetése
11.1. A Kölcsönt és 10.1. pont szerinti járulékait - eltérő rendelkezés hiányában – a zálogtárgy kiváltásakor, legkésőbb a Kölcsön lejáratának napján, a Zálogfiók nyitvatartási ideje alatt, egyösszegben, készpénzben kell megfizetni a Zálogfiók pénztárában.
11.2. A 11.1. pontban foglaltak teljesülése és a Zálogjegy bevonása esetén a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő átadja a zálogtárgyat annak a személynek, aki a Zálogjegyet visszaszolgáltatja és a tartozást hiánytalanul megfizeti, a XII. 12.2. pont kivételével. A Zálogjegy eredeti példányának a Kiemelt közvetítő, illetve a Hitelintézet birtokába való kerülése egyben a zálogtárgy kiadását is igazolja.
XII. Elveszett, eltulajdonított, megsemmisült, vagy talált zálogjegy esetén követendő eljárás
12.1. Tekintettel arra, hogy a Zálogjegy értékpapír, az elveszett, eltulajdonított, vagy megsemmisült, megrongálódott Zálogjegy semmissé nyilvánítását bármely közjegyzőtől annak utolsó birtokosa, azaz a Zálogkötelezett kérheti, az Egyes közjegyzői nemperes eljárásokról szóló 2008. évi XLV. törvény alapján.
12.2 Az elveszett, eltulajdonított vagy megsemmisült Zálogjegy esetében a zálogkölcsön folyósításakor azonosításra került Ügyfél a közjegyzői semmissé nyilvánítás eljárás időtartamára, egy alkalommal kérheti a Hitelintézettől vagy a Kiemelt közvetítőtől, a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő részére történő, írásbeli bejelentés alapján a bejelentést követő 72 óra időtartamra a Zálogjegy bemutatója részére történő zálogtárgy kiadásának felfüggesztését. A 72 óra leteltével a zálogtárgy a Zálogjegy bemutatójának kerül kiadásra. A felfüggesztés időtartalmára az ügyviteli programban „Közjegyzői letiltás folyamatban” állapot kerül beállításra.
12.3. A Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő a zálogtárgyat a közjegyző értékpapírt semmissé nyilvánító jogerős végzése bemutatójának adja ki, a Kölcsön és járulékai hiánytalan megfizetése ellenében.
12.4. Amennyiben a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő által kiállított, talált Zálogjegy kerül a Zálogfiók birtokába és annak lejárata előtt bárki az azon meghatározott zálogtárgy kiváltását kezdeményezi, úgy a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő köteles meggyőződni arról, hogy a Zálogjegy megsemmisítését nem kérték-e, illetve nem történt–e meg. Eltérő esetben a Kiemelt közvetítő a zálogtárgyat a kölcsön megfizetését követően kiadja az azt igénylő személynek.
12.5. Amennyiben a talált Zálogjegy lejárt, úgy a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő azt jegyzőkönyv felvétele mellett bevonja és a 16. pontban írtak szerint jár el.
XIII. A Zálogtárgyakat érintő bírósági, ügyészségi, hatósági határozat, intézkedés esetén irányadó szabályok
13.1. A zár alá vételt a bíróság, az ügyészség, illetve a nyomozó hatóság rendelheti el a büntetőeljárás során. Amennyiben végrehajtására a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő köteles, azt a Zálogkötelezett tűrni köteles. A zár alá vétel a vagyonelkobzás vagy a polgári jogi igény biztosítása érdekében a zár alá vétel tárgya feletti rendelkezési jogot felfüggeszti, ezért a zár alá vétel tartama alatt a zár alá vett zálogtárgy nem váltható ki. A zálogtárgyat a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő a zárt alá vétel, vagy lefoglalás feloldását követően haladéktalanul kiadja a Zálogjegy bemutatójának.
13.2. A zálogtárgyakat érintő bármely bírósági, ügyészségi, hatósági határozat, intézkedés a Zálogkötelezett Kölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettségét nem befolyásolja, a Zálogjegy alapján fennálló lejárt tartozást köteles megfizetni
a Kiemelt közvetítő részére, a felhívásában meghatározottak szerint.
XIV. Kártérítési felelősség
14.1. A Kiemelt közvetítő és az e tevékenységre igénybe vett, vele megbízási, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban álló személy által e tevékenysége során okozott kárért a Hitelintézet felel harmadik személlyel szemben.
14.2. A Hitelintézet illetőleg a Kiemelt közvetítő kártérítési felelőssége a zálogtárgy becsértékéig terjed.
14.3. A zálogtárgy minőségével, állapotával kapcsolatban kifogást az Zálogkötelezett csak akkor terjeszthet elő, ha azt a Kölcsön megfizetésekor megvizsgálta és észrevételeit egyidejűleg írásban közölte.
XV. Késedelem jogkövetkezményei
15.1.Amennyiben a Zálogkötelezett a zálogtárgyat a lejáratig nem váltja ki és a Kölcsönből származó 10.1. pont szerinti fizetési kötelezettségét nem teljesíti, úgy a 10.2. pont szerinti késedelmi kamatot, díjat, költséget tartozik megfizetni a zálogtárgy kiváltásakor.
15.2.Amennyiben a tartozás a Türelmi időn belül hiánytalanul megfizetésre nem kerül a Hitelintézet, vagy a Kiemelt közvetítő részére, úgy a zálogtárgy a kényszerértékesítés szabályai szerint értékesítésre, a lejárt Kölcsön követelés és a kényszerértékesítési költség a vételárból kielégítésre kerül.
XVI. Biztosítékok, a Kölcsön megszűnésekor követendő eljárás, kényszerértékesítés
16.1. Zálogkötelezett a Kölcsönből fennálló és keletkező minden tartozása biztosítékául a Zálogjegyen feltüntetett összegű kölcsöntőke és valamennyi járuléka erejéig - a tartozás teljes kiegyenlítéséig - fedezetül kézizálogba adja a Zálogjegyen feltüntetett ingóságot.
16.2. Ha a zálogtárgyat a lejárakor nem váltják ki és a kölcsön a lejárat napján megfizetésre nem kerül, úgy a Hitelintézet, vagy amennyiben a Kiemelt Közvetítő készfizető kezesként a Hitelintézetnek a Zálogkötelezett helyett teljesít, a Kiemelt közvetítő (a továbbiakban e pont alkalmazásában együtt: Kiemelt közvetítő) kielégítési joga megnyílik, azonban a Türelmi idő végéig a zálogtárgyat nem értékesíti.
16.3. Amennyiben a Hitelintézet, illetve a Kiemelt Közvetítő a biztosítékul szolgáló zálogtárgyból kielégítést keres, úgy annak gyakorlása az alábbiak szerint történik azzal, hogy a zálogjoggal biztosított követelés elévülése a zálogtárgyból való kielégítést nem akadályozza.
16.4. Amennyiben a Zálogkötelezett az azonosítás eredményeként természetes személynek mindősül és a zálogtárgy elsősorban a Zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe nem tartozó célra használatos, továbbá a zálogjoggal biztosított követelés nem a Zálogkötelezett szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körébe tartozó jogviszonyból fakad, úgy a Kiemelt közvetítő, vagy a Hitelintézet a zálogtárgy tulajdonjogát nem szerezheti meg és a zálogtárgy értékesítése csak nyilvánosan történhet. Zálogkötelezett elfogadja, hogy nyilvános értékesítésnek minősül a kézizálog hitel piacon szokásos értékesítési mód, azaz, a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő értékesítésről szóló, Zálogfiók portálján kifüggesztett, weboldalán közzétett hirdetménye.
16.5. Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő a zálogtárgy, illetőleg több zálogtárgy együttes értékesítésének szándékáról a Zálogfiókban kifüggesztett hirdetmény útján köteles előzetesen tájékoztatni a Zálogkötelezette(ke)t. Az előzetes értesítés és az értékesítés között legalább tíz napnak kell eltelnie, ezen időtartamon túl más eljárás a kényszerértékesítést nem késlelteti.
16.6. A Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő az előzetes értesítésben köteles megjelölni
a) a zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet;
b) az értékesíteni kívánt zálogtárgyat;
c) az érvényesített követelés összegét és járulékait;
d) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját;
e) a nyilvános értékesítés helyét és idejét.
16.7. A zálogtárgy értékesítésének a kereskedelmi ésszerűség követelményei szerint kell történnie, ennek érdekében az értékesítésre a zálogtárgy kereskedelmi forgalma során általában alkalmazott, az adott piacon szokásos módon kerül sor.
16.8. A Hitelintézet és a Kiemelt Közvetítő - a zálogtárgy tulajdonosa helyett és nevében eljárva - jogosult a zálogtárgy
tulajdonjogának átruházására.
16.9. Az értékesítés történhet
a) a zálogtárgy eredeti állapotában vagy kereskedelmi szempontból ésszerű feldolgozása, illetve átalakítása után;
b) nyilvánosan.
16.10. Ha a zálogjog több zálogtárgyat terhel, azok értékesítése történhet együtt vagy külön-külön.
16.11. A Hitelintézet és a Kiemelt Közvetítő az általa értékesített zálogtárgy tulajdonjogát nyilvános értékesítés esetén vagy akkor szerezheti meg, ha a zálogtárggyal tőzsdén kereskednek.
16.12. A Hitelintézet és a Kiemelt Közvetítő az értékesítést követően késedelem nélkül köteles írásbeli elszámolást készíteni, amelyben meg kell jelölnie
a) az értékesített zálogtárgyat;
b) a befolyt vételárat;
c) a zálogtárgy Hitelintézet és a Kiemelt Közvetítő által beszedett hasznait;
d) a zálogtárgy őrzésével, fenntartásával, feldolgozásával, átalakításával kapcsolatban felmerült költségeket és a kényszerértékesítési költséget; és
e) ha tudomása van róla, a zálogtárgyat terhelő zálogjogok rangsorát és a zálogjogok által biztosított követelések összegét.
16.13. A Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő köteles az elszámolást megküldeni a zálogkötelezettnek és az előzetes értesítésre jogosult személyeknek.
16.14. A Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő késedelem nélkül köteles a befolyt vételárnak a beszedett hasznokkal növelt és a kényszerértékesítési költségekkel csökkentett összegét - a zálogjogok rangsora és a zálogjoggal biztosított követelések mértéke szerint - felosztani a zálogtárgyat terhelő zálogjogok jogosultjai között, és a fennmaradó összeget a zálogkötelezettnek kiadni.
16.15. Ha a Zálogkötelezett nem fogyasztó, a Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő a kielégítési jogának megnyílását követően írásban felajánlhatja a Zálogkötelezettnek, hogy a zálogtárgy tulajdonjogát elfogadja a biztosított követelés teljes vagy részleges kielégítése fejében.
16.16. Az ajánlatnak meg kell jelölnie
a) Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő, mint zálogjogosultat és a Zálogkötelezettet;
b) a zálogtárgyat, amelyre az ajánlat vonatkozik;
c) a zálogjoggal biztosított, fennálló követelés összegét;
d) a kielégítési jog megnyílásának okát és időpontját; és
e) azt, hogy a zálogtárgy tulajdonjogának megszerzése a biztosított követelés milyen mértékű kielégítését eredményezné, illetve azt az összeget, amelyet a Kiemelt Közvetítő, mint zálogjogosult - a tulajdonjog megszerzése fejében, a biztosított követelés elszámolásán felül - fizetne a Zálogkötelezett részére.
16.17. A Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő az ajánlatról - annak megküldésével - köteles értesíteni a Zálogkötelezetten kívül az értesítésre jogosult személyeket is, akik kifogást emelhetnek a zálogjogosult ajánlata ellen, ha az veszélyezteti biztosított követelésük kielégítését.
16.18. Ha a Zálogkötelezett írásban elfogadja a Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő ajánlatát annak kézhezvételét követő húsz napon belül, és az értesítésre esetlegesen jogosult személyek nem emelnek írásban kifogást az ajánlat ellen az annak kézhezvételét követő húsz napon belül, a Hitelintézet vagy a Kiemelt Közvetítő és a Zálogkötelezett között adásvételi szerződés jön létre. A tulajdonjog átszállásával, a zálogjoggal biztosított követelés - az ajánlat tartalmának megfelelően - részben vagy egészben megszűnik.
16.19. A zálogtárgy értékesítése esetén a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő az értékesítést követően elszámolást készít, amelyben megjelöli az értékesített zálogtárgyat, a befolyt vételárat, a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, értékesítésével kapcsolatos költségeket. A Hitelintézet/Kiemelt közvetítő a befolyt vételárnak a zálogtárgy őrzésével, állagának fenntartásával, értékesítésével kapcsolatos, költségekkel és a zálogjogosulti követelés összegével csökkentett összegét az Adós/Zálogkötelezett részére kiadni köteles.
16.20. Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő a kényszerértékesítés szabályainak megszegéséért a kártérítési felelősség általános szabályai szerint felel a Zálogkötelezettel szemben.
16.21. A Zálogkötelezett a részére járó összeg kiadását a zálogtárgy értékesítését követő 5 (öt) éves elévülési időn belül követelheti a Hitelintézettől vagy a Kiemelt közvetítőtől. A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő az Ügyfélnek járó összegre kamatot nem térít.
16.22. A Kölcsön megfizetésének zálogtárgyon túlmenő további biztosítékául – a Hitelintézet és a Kiemelt közvetítő között létrejött biztosítéki szerződések alapján az alábbiak szolgálhatnak:
16.22.1. Megbízó által kötött csoportos, vagy a Kiemelt közvetítőnek a Hitelintézet által megfelelőnek minősített biztosítótársasággal kötött, a Hitelintézetet zálogjogosultként feltüntető hitelbiztosítéki záradékkal ellátott, zálogfiókonként, legalább betöréses lopásra és rablásra, tűzkárokra, egyéb elemi károkra, továbbá a Megbízott birtokában lévő készpénzre és lehetőség szerint a Megbízott alkalmazottai által elkövetett bűncselekményekből származó károkra is kiterjedő egyedi vagyonbiztosítása,
16.22.2. a Kiemelt közvetítő, valamint tulajdonosa(i) által vállalt, visszavonhatatlan és feltételek nélküli készfizető kezesség,
16.22.3. a Hitelintézet javára ingatlanon alapított önálló zálogjog és elidegenítési és terhelési tilalom,
16.22.4. a Hitelintézettel kötött óvadéki szerződés alapján a Hitelintézetnél elhelyezett óvadék.
XVII. Tájékoztatási kötelezettség
17.1. A Hitelintézet a honlapján, a Kiemelt közvetítő az általa üzemeltetett Zálogfiókban és amennyiben a honlappal rendelkezik, a honlapján közzéteszi
a) az Üzletszabályzatot és mellékleteit, és az Általános Üzleti Feltételeket,
b) a Hirdetményt, mely tartalmazza a kamatokat, szolgáltatási díjakat, az ügyfelet terhelő egyéb költségeket, a késedelmi kamatokat, valamint a kamatszámítás módszerét.
17.2. Ha az Üzletszabályzat módosítása fogyasztóval már megkötött szerződést is érint, a Hitelintézet az internetes honlapján könnyen elérhető módon legalább 5 évig a módosítást megelőzően hatályos Üzletszabályzatát is hozzáférhetővé teszi.
17.3. A Hitelintézet, illetve a Kiemelt közvetítő az ügyfél kérésére ingyenesen rendelkezésre bocsátja
a) az Üzletszabályzatot, továbbá az Általános Üzleti Feltételeket, valamint
b) a jogszabály által nyilvánosságra hozni rendelt adatokat,
17.4. a Hirdetmény elvihető formátumban, a Zálogfiókban folyamatosan rendelkezésre áll.
17.5. Hitelintézet és a Kiemelt közvetítő a pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a pénzügyi szolgáltatást közvetítő előzetes tájékoztatási kötelezettségeinek általános szabályairól szóló 53/2016. (XII. 21.) NGM rendelet
4. § szerinti tájékoztatást ad a fogyasztó részére, írásban vagy más tartós adathordozón igazolható módon:
a) cégnevéről, székhelyéről, levelezési címéről,
b) arról, hogy felügyeleti hatósága az MNB,
c) arról, hogy közvetítőként az MNB nyilvántartásában szerepel, mely a következő linken ellenőrizhető: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxx_xxxx/xxxxx_xxxxxxxxx/xxxxxxxxxxxxxxx/xxxx_xxxx_xxxxxxxxx,
d) arról, hogy függő közvetítőként a Megbízó nevében és javára jár el, a Megbízó érdekeit képviseli a MagNet Magyar Közösségi Bank Zrt. nevének feltüntetésével,
e) arról, hogy a zálogkölcsön nyújtásért közvetítői díjazásban részesül, amely a kamatnak, a késedelmi kamatnak, a kezelési költségnek, a prolongálási díjnak, a késedelmi kezelési költségnek, a tárolási díjnak és az előtörlesztési díjnak a Szerződés 4. számú mellékletében meghatározott százaléka,
f) arról, hogy nem nyújt hiteltanácsadást,
g) a panasz kezeléséről, valamint a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának igénybevételére vonatkozó lehetőségről a 20. pontban írtak szerint, valamint,
h) arról, hogy a pénzügyi szolgáltatás közvetítését igénybe vevő fogyasztó számára más - pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő - szolgáltatása ellenértékeként díjat számít-e fel.
17.6. A Kiemelt közvetítő a Zálogkötelezettől kizárólag a pénzügyi szolgáltatás közvetítésének nem minősülő szolgáltatása ellenértékeként számíthat fel díjat, közvetítői díjra kizárólag a Hitelintézettől jogosult.
17.7. A Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő pénzügyi szolgáltatás közvetítését megelőzően a honlapján az MNB pénzügyi intézmények által közvetlenül, valamint függő kiemelt közvetítők útján végzett kézizálog fedezete
mellett történő pénzkölcsön-nyújtásáról szóló 24/2018. (VII.5.) számú ajánlása 2.3 pontja szerinti további tájékoztatást ad:
a) az ingó dolgot zálogba adni szándékozó természetes személynek a zálogkölcsön legfontosabb jellemzőiről, sajátosságairól, ideértve az arra vonatkozó figyelemfelhívást, hogy a zálogkölcsönnyújtás a felkínált vagyontárgyra tekintettel történik és a zálogkölcsön összege a zálogtárgy értékéhez igazodik, továbbá a zálogtárgy kiváltása a zálogjegy birtokosa által történhet,
b) a zálogkölcsönhöz kapcsolódó fogalmakról, így a türelmi időről, a várakozási időről, a prolongálásról, a kényszerértékesítésről, a THM értékéről, a futamidő alatt felszámításra kerülő kamatok, díjak és egyéb költségek tételes felsorolása mellett, továbbá a zálogtárgy futamidőn, vagy zálogjegyen feltüntetett határidőn belüli kiváltásának elmaradása esetén követendő eljárásról, illetve az ennek során felszámításra kerülő díjakról és költségekről. A tájékoztatás kiterjed arra is, hogy kényszerértékesítés esetén a pénzügyi intézménynek elszámolási kötelezettsége áll fenn,
c) arról, hogy maximálisan mekkora a zálogkölcsön futamidejének lejárta és a kényszerértékesítés közötti időszakban felszámítható költségek és díjak mértéke, és ezek milyen, a Hitelintézetnél/Kiemelt közvetítőnél felmerülő költségek alapján kerülnek megállapításra,
d) az Üzletszabályzatban foglaltakról és arról, hogy kérésre a Hitelintézet és a Kiemelt közvetítő köteles azt ingyenesen rendelkezésre bocsátani.
17.8. A Hitelintézet Hirdetmény útján tájékoztatja a Zálogkötelezettet, ha a Kölcsön teljesítését érintő bármely feltétel, adat, körülmény megváltozott.
17.9. Zálogkötelezett az Üzletszabályzatban meghatározott és az alábbi tájékoztatást a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítőnek is köteles megadni. Az Üzletszabályzatban meghatározott tájékoztatási kötelezettségen túlmenően köteles a Kiemelt közvetítőnek, vagy a Hitelintézetnek haladéktalanul írásban bejelenteni, ha:
a) a zálogtárgy tulajdonát, birtokát illetően, a Kölcsön létrejöttét követően változás áll be,
b) bármely olyan tény, adat, körülmény jutott a tudomására, mely a zálogtárgy értékét csökkenti, illetve értékesíthetőségét befolyásolja,
c) valaki a zálogtárgyat magának követeli,
d) a Zálogkötelezett ellen, vagy a zálogtárgyat illetően xxxxx, nemperes (pl. fizetési meghagyásos, végrehajtási), hatósági eljárás indult,
e) a Zálogkötelezett ellen, vagy a zálogtárgy tárgyában jogerős, marasztalásra irányuló határozat született.
17.10. A Zálogkötelezett a zálogjogviszony fennállása alatt köteles 5 munkanapon belül bejelenteni a Kiemelt közvetítőnek, vagy a Hitelintézetnek az új adatok közlésével, ha az ügyfél-átvilágításkor bejelentett bármely adata, illetve a tényleges tulajdonos személye megváltozott.
XVIII. Kielégítési jog
A Kölcsön bármely okból történő megszűnése esetén a Hitelintézet valamennyi, Kölcsönből eredő követelése azonnal, egy összegben esedékessé válik, és megnyílik a Hitelintézet, illetve a Kiemelt közvetítő joga követelésének a zálogtárgyból való kielégítésére a 16. pontban írt módon.
XIX. Egyéb rendelkezések
19.1 A Kölcsön teljesítési helye a Kölcsönt folyósító Zálogfiók.
19.2 A fizetési kötelezettségek teljesítésének időpontja a Hitelintézet vagy a Kiemelt közvetítő pénztárába történő befizetés napja.
19.3 A Kölcsönérvénytelensége, vagy hatálytalansága az Zálogjegybe, mint értékpapírba foglalt jogra, kötelezettségre nem hat ki.
19.4 A Kölcsönnel kapcsolatban felmerülő vitás ügyeket a felek megkísérlik megegyezés útján rendezni, melynek sikertelensége esetén a pertárgyértéktől függően a Budai Központi Kerületi Bíróság, illetve a Tatabányai Törvényszék kizárólagos illetékességét kötik ki.
XX. Panaszkezelés
20.1 A Zálogkötelezett, illetve az érintett személy, aki a Hitelintézet kézizálogjoggal biztosított kézizálog kölcsönök nyújtásával összefüggő tevékenységét vagy mulasztását kifogásolja, panasszal élhet.
20.2 A panasztétel módja:
20.2.1 Szóbeli panasz:
a) személyesen:
b) telefonon:
• a Zálogfiókban. A Zálogfiók elérhetősége a Zálogjegyen, nyitvatartása a Kölcsönt folyósító Zálogfiókban található.
• A Hitelintézet +36-1-428-8888-as telefonszámán hétfői napokon 08-20 óráig, keddtől péntekig pedig 08-18 óráig.
• A Zálogfiók Zálogjegyen található telefonszámán.
20.2.2 Írásbeli panasz:
a) személyesen vagy más által átadott irat útján a Hitelintézet fiókjaiban hétfőtől péntekig a hivatalos nyitvatartási órákban, vagy a Zálogfiókban.
b) postai úton a Hitelintézet alábbi postacímén:
MagNet Bank Zrt. Üzletfejlesztési terület Panaszkezelés 1376 Budapest, 62., Pf.: 86.
c) telefaxon a (00-0) 000-0000 telefax számon
d) elektronikus úton a Bank Honlapján keresztül a Kapcsolat/Panaszbejelentés menüpontban, vagy az xxxx@xxxxxxxxxx.xx email címen.
20.3 A panasznak tartalmaznia kell a Zálogjegy sorszámát és a Kiemelt közvetítő nevét, székhelyét. A Hitelintézet panaszkezeléssel foglalkozó szervezeti egysége a hozzá, vagy a Kölcsönt folyósító Zálogfiókban bejelentett panaszokat 30 napon belül elbírálja és megválaszolja.
20.4 Nem minősül panasznak, ha az ügyfél a Hitelintézet kézizálog hiteltermékével, vagy az igazoltan fennálló kézizálog kölcsön jogviszonnyal kapcsolatban információt kér, véleményt, vagy javaslatot fogalmaz meg, illetve kérelmet nyújt be.
20.5 A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 napos törvényi válaszadási határidő eredménytelen eltelte esetén a fogyasztónak minősülő ügyfél az alábbiakhoz fordulhat:
a) Pénzügyi Békéltető Testület (a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén): levelezési címe: H-1525 Budapest BKKP Pf.: 172, telefon: x00-00-00-000-000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx);
b) Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ (az MNB törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén): levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf.: 777., telefon: x00-00-00-000-000, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx)
c) bíróság.
20.6 A panasztétellel kapcsolatos további részletes szabályokat a Hitelintézet honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxxxxx.xx/xxxxxxxx/x/xx/xxxxx.xxx) és a Zálogfiókban is megtalálható Panaszkezelési szabályzat tartalmazza.
XXI. Alávetési nyilatkozat
A Hitelintézet a Pénzügyi Békéltető Testületnél írásban általános alávetési nyilatkozatot tett, amelyben vállalja, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület Hitelintézet és a Fogyasztó között létrejött Kölcsön megkötésével és teljesítésével kapcsolatos eljárásának és egyezség hiányában az ilyen eljárásban hozott határozatának aláveti magát.
A Hitelintézet által tett alávetési nyilatkozat tartalmáról a Hitelintézet honlapján (xxx.xxxxxxxxxx.xx) olvasható tájékoztatás, illetve a korlátozás mértéke közzétételre került a xxxx://xxx.xxx.xx/xxx weboldalon is.
Az alávetési nyilatkozatra tekintettel az Ügyfél kezdeményezheti Pénzügyi Békéltető Testület eljárását is a xxxx://xxx.xxx.xx/xxx weboldalon írt módon.
XXII. Záró rendelkezések
A Zálogjegyen és jelen Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdésekben az Általános Üzleti Feltételek, a Hirdetmény, a Ptk., a Hpt. és más vonatkozó magyar jogszabályok az irányadóak.
Budapest, 2021. március 1.
1. számú melléklet: kiemelt közvetítők jegyzéke
2. számú melléklet: zálogjegy minta – Kiemelt közvetítő
3. számú melléklet: zálogjegy minta – Hitelintézet