A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
Az OTP Csoport partnere
A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. BALESET- ÉS EGÉSZSÉGBIZTOSÍTÁSI ÁLTALÁNOS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
1.§ A baleset- és egészségbiztosítás általános feltételeinek tartalma
(1) A Groupama Garancia Biztosító Zrt. Baleset- és Egészségbiztosítási Álta- lános Feltételei (továbbiakban: Baleset- és Egészségbiztosítási Általános Felté- telek) azokat a kikötéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biz- tosító) baleseti és betegségi kockázatokra védelmet nyújtó szerződéseire, va- lamint biztosítási szerződéseinek baleseti és betegségi kockázatokat tartal- mazó részére kell alkalmazni, feltéve, hogy a szerződést e szabályzatra hivat- kozással kötötték.
(2) Balesetbiztosítási szerződés alapján a biztosító különösen a biztosí- tott baleset miatt bekövetkező halála, egészségkárosodása vagy rok- kantsága esetére a szerződésben meghatározott biztosítási összeg vagy járadék fizetésére, vagy a szerződésben meghatározott egyéb szolgál- tatásra vállal kötelezettséget, a szerződő fél díj fizetésére köteles.
(3) Egészségbiztosítási szerződés alapján a biztosító a biztosított megbetegedése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatá- sok teljesítésére vállal kötelezettséget. A biztosító szolgáltatása kiter- jedhet a szerződésben meghatározott egészségügyi szolgáltatások egészséges személy általi igénybe vételekor felmerülő költségek megtérítésére is.
(4) Jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés lehet kárbiztosítás (a biztosító szolgáltatása a biztosított kárának a szerződésben meghatározott módon és mértékben történő megtérítése, a biztosított részére nyújtott más szolgáltatás teljesítése) és összegbiztosítás (a biztosító szolgáltatása a szerző- désben meghatározott összeg megfizetése).
(5) Az ajánlat, az ajánlathoz kapcsolódó nyilatkozatok, az egészségi nyilatkozat, az ügyféltájékoztató, a szerződési feltételek és a kötvény a felek közti megállapodás minden feltételét tartalmazzák, így a ko- rábbi megállapodások, nyilatkozatok hatályukat vesztik, és nem ké- pezik jelen szerződés részét.
2.§ A szerződés létrejötte és tartama
Groupama Garancia Biztosító Zrt. – 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00. Nyomtatványszám: 2026/12 – Hatályos 2014. március 15-étől visszavonásig.
(1) A szerződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi. A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napig van kötve. Kockázatelbírálási idő az ajánlat biztosítóhoz tör- ténő beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbírálásához egész- ségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – nap.
(2) A szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal – az ajánlatnak a biz- tosító vagy az alkusz részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal akkor jön létre, amikor a biztosító az ajánlat elfogadásáról és a fedezet igazolásáról a kockázatelbírálási idő alatt kötvényt állít ki.
(3) Ha a kötvény a szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő fél a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ez a rendelkezés lényeges el- térésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fél fi- gyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szer- ződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre. Nem jön létre a szerző- dés, ha a biztosító az ajánlatot a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt, il- letve egészségügyi kockázatfelmérés esetén hatvan napos határidőn belül elutasítja.
(4) A biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül is létrejön a szerződés, ha a bizto- sító az ajánlatra annak beérkezésétől számított tizenöt – ha az ajánlat elbí- rálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartal- mára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában, a bizto-
sító által rendszeresített ajánlati lapon és a díjszabásnak megfelelően tették. Ebben az esetben a szerződés – az ajánlat szerinti tartalommal
– az ajánlatnak a biztosító vagy az alkusz részére történt átadása idő- pontjára visszamenő hatállyal a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre. A biztosító a szerződés létrejöttéről kötvényt állít ki.
(5) Ha a kockázatelbírálási idő alatt a biztosítási esemény bekövetke- zik, az ajánlatot a biztosító csak abban az esetben utasíthatja vissza, ha ennek lehetőségére az ajánlati lapon a figyelmet kifejezetten fel- hívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatviselés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása szükséges.
(6) Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés lé- nyeges kérdésben eltér a biztosító általános szerződési feltételeitől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított tizenöt napon belül java- solhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek meg- felelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítás- tól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
(7) A biztosító a kockázatelbírálásra nyitva álló tizenöt – ha az ajánlat elbí- rálásához egészségügyi kockázatfelmérésre van szükség, hatvan – na- pos határidőn belül dönt az ajánlat elfogadásáról.
(8) Az ajánlat esetleges elutasítását a biztosító nem köteles indokolni.
(9) Azon baleseti és betegségi kockázatokra védelmet nyújtó életbiztosítási szerződések mellé kötött kiegészítő biztosítási szerződések tekintetében, ame- lyeket e szabályzatra hivatkozással kötöttek, a szerződés megkötését követően, a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül – a kötelezettségvállalás tag- államának hivatalos nyelvén, vagy ezirányú megegyezés esetén, a szerződő ki- fejezett kérésére más nyelven – a biztosító a szerződőt bizonyítható és azono- sítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létrejöttéről.
(10) Az önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül a biztosítá- si szerződést megkötő természetes személy szerződő a (9) bekezdés szerinti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül a hat hónapot meg- haladó tartamú, azon baleseti és betegségi kockázatokra védelmet nyújtó, életbiztosítási szerződések mellé kötött kiegészítő biztosítási szerződést, ame- lyet e szabályzatra hivatkozással kötöttek, írásbeli nyilatkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja. E felmondási jog a szerződőt nem illeti meg hitelfe- dezeti életbiztosítás esetén. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító legkésőbb 30 napon belül elszámol a szerződő által a biztosítási szerző- déssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befizetésekkel, tájé- koztatja a szerződőt a biztosítási díjból visszatartott összegről. A biztosító a szerződés felmondása esetén adminisztrációs és kötvényesítési költségeit ér- vényesíti a főbiztosításra és a kiegészítő biztosításokra beérkezett befizeté- sekből. A visszatartott összeg mértéke egyszeri díjas biztosítás és a hozzá tar- tozó kiegészítő biztosítás esetén összesen 4000 forint, folyamatos díjas biz- tosítási szerződés és a hozzá tartozó kiegészítő biztosítások esetén összesen 4000 forint, de legfeljebb a főbiztosítás és a kiegészítő biztosítások éves díjai összegének egy tizenkettede. A biztosító a befizetésekből a felmondott biz- tosítási szerződésre már teljesített kifizetéseket levonja.
(11) A határozatlan időre kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási idő- szak végére, harmincnapos felmondási idővel felmondhatják. A felmondási jog legfeljebb három évre zárható ki. A felmondási jog három évnél hosszabb időre történő kizárása a három évet meghaladó részében semmis. Ha a szer- ződés három évnél hosszabb időre szól, és a felek nem kötötték ki, hogy az a megállapított időtartam eltelte előtt is felmondható, a negyedik évtől kezd- ve a szerződést bármelyik fél felmondhatja. A szerződő fél felmondása ese-
tén a biztosító követelheti annak a díjengedménynek a megfizetését, amelyet a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott (a továbbiakban: tartam- engedmény).
(12) Az egészségbiztosítást a biztosító a (11) bekezdés szerinti rendes felmondással nem szüntetheti meg.
(13) A biztosítás a különös feltételekben foglaltak alapján, határozott vagy határozatlan tartamra jöhet létre.
(14) Egy évre szóló határozott tartamú biztosítások esetén a szerződő és a biztosító megállapodhatnak a szerződés automatikus meghosszabbításá- ban. Ez esetben a szerződés tartama további egy évvel meghosszabbodik, amennyiben azt a tartam lejárata előtt legkésőbb 30 nappal a szerződő felek bármelyike írásbeli nyilatkozattal nem mondja fel. Ezt a szabályt a hosszab- bítás leteltekor is megfelelően alkalmazni kell.
3.§ Fogalmak
Jelen általános feltételek alkalmazása szempontjából:
(1) Biztosítási tartam: határozott időre szóló szerződés esetén a szerződés létrejöttétől a szerződő által a biztosítási ajánlaton megválasztott lejáratig ter- jedő időszak, határozatlan időre szóló (élethosszig tartó) szerződés esetén a szerződés létrejöttétől a biztosítási esemény bekövetkezéséig terjedő időszak.
(2) Biztosítási évforduló: minden évben a kockázatviselés kezdetének meg- felelő napot megelőző nap.
(3) Biztosítási időszak: két egymást követő biztosítási évforduló közötti 1 éves időszak, más néven biztosítási év.
(4) Biztosított belépési kora: az adott biztosítottra vonatkozóan a kocká- zatviselés kezdetének éve és a biztosított születési évének különbsége.
(5) Díjfizetési időszak: a szerződés díjfizetési gyakoriságától függő havi, ne- gyedéves, féléves vagy éves időszak, melyre a szerződő által vállalt biztosítási díj fizetése vonatkozik. Az első díjfizetési időszak kezdő napja a kockázatvi- selés kezdetének napja.
(6) Díjforduló: a díjfizetési időszak utolsó napja.
(7) Kezdeti biztosítási díj: A szerződő által az ajánlattételkor vállalt biztosí- tási díj.
(8) Technikai kamat: A biztosítási díj számításához felhasznált kamatláb. A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a technikai kamatlábat megvál- toztathatja, de a változtatásra csak akkor kerülhet sor, ha a technikai kamat- lábak legnagyobb mértékéről szóló jogszabályban rögzített technikai kamat- láb legnagyobb mértéke módosul.
(9) Fogyasztó: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysé- ge körén kívül eljáró természetes személy.
(10) Vállalkozás: a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körében eljáró személy.
(11) Hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a neve- lőszülő, valamint a testvér, a féltestvér, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona, testvére és a testvér házastársa.
(12) Értékkövetés: a biztosítási díjaknak és szolgáltatásoknak a szerződési feltételekben előre meghatározott módon történő emelése.
(13) Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egész- ségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amennyi- ben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:
– vízbefúlás;
– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;
– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szerve- zetbe való kerülése.
A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző be- tegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.
(14) Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tünete- ket mutat.
(15) Egészségkárosodás: a biztosított egészségi állapotában bekövet- kező romlás, amely alapján az arra illetékes rehabilitációs szakértői szerv szakvéleménye alapján, az egészségi állapot komplex minősíté- se során a biztosított egészségi állapotát 100 százalékosnál kisebb mértékűnek minősíti.
(16) Baleseti eredetű rokkantság: a biztosítottnak baleset okozta sé- rülés következtében kialakuló olyan testi-, érzékszervi és/vagy szelle- mi működőképesség-csökkenése, mely a szokásos életvitelt korlátoz- za. A rokkantság mértékét a biztosító a jelen feltétel 1. számú mel- léklete alapján állapítja meg.
(17) Foglalkozási betegség: Az a betegség, amely a biztosított foglalkozá- sának különös veszélye folytán keletkezett.
(18) Műtét: Minden olyan – orvos által – orvosszakmai szempontok szerint végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás vagy kórmegállapítás céljá- ból hajtottak végre.
A biztosítónál megtekinthető azoknak a műtéteknek a teljes, WHO kóddal ellátott és a biztosító által kis-, közepes és nagyműtét kategó- riába besorolt listája, amelyekre a biztosító szolgáltatást nyújt.
A műtétek összevont listáját jelen általános feltételek 2-4. számú mel- lékletek tartalmazzák.
(19) Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és fel- ügyelet alatt állnak;
– az üzemi kórházak;
– a fegyveres testületek kórházai;
– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.
Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:
– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;
– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;
– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;
– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;
– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;
– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.
(20) Hivatásos sportoló: az a személy, aki sportszervezettel létesített mun- kaviszony vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony, továbbá megbízá- si szerződés alapján jövedelemszerzési céllal sporttevékenységet folytat, és rendelkezik hivatásos sportolói engedéllyel.
(21) Amatőr sportoló: amatőr játékosnak minősül mindenki, aki nem jöve- delemszerzés céljából bármely magyarországi vagy külföldi sportklub, sport- szövetség, sportegyesület vagy más sportszervezet által kiállított, a verseny- rendszerben, illetve a versenyeken részvételre jogosító, versenyengedélyt is magában foglaló versenyigazolvánnyal rendelkezik.
(22) Gépjármű: olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. A mezőgazda- sági vontató, a lassú jármű, a segédmotoros kerékpár és a villamos azonban nem minősül gépjárműnek.
(23) Jármű: közúti szállító- vagy vontató eszköz, amelyet nem beépített erő- gép hajt, ideértve az önjáró vagy vontatott munkagépet is. Járműnek minő- sül a villamos, a kerékpár és a segédmotoros kerékpár is. A mozgáskorlá- tozottak közlekedésére szolgáló, emberi erővel tolt vagy hajtott kerekes szék és a gépi meghajtású kerekes szék – ha sík úton önerejéből 10 km/óra se- bességnél gyorsabban haladni nem képes, továbbá a gyermekkocsi és a ta- licska – azonban nem minősül járműnek. Az ilyen eszközökkel közlekedő sze- mélyek gyalogosoknak minősülnek.
4.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, a kockázat jelentős növekedése
(1) A biztosító kockázatviselése a felek által a biztosítási ajánlaton meghatározott időpontban, ha a felek erről nem rendelkeztek az ajánlaton, az ajánlat biztosító vagy alkusz részére történt átadását követő nap 0 órájakor kezdődik. A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak tör- tént átadását követő nap 0 órája. Amennyiben az ajánlaton a koc- kázatviselés kezdő időpontjaként korábbi időpont került feltünte- tésre, mint az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap, úgy a kockázatviselés kezdő időpontjának az ajánlat biztosítónak vagy alkusznak történt átadását követő nap 0 óráját kell tekinteni.
(2) Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szerző- dést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredmé- nyezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra
írásban felmondhatja. Ha a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a követ- kezményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő fél figyel- mét felhívta. Ha a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a jelen bekezdése- ben meghatározott jogait a többi személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.
(3) Egészségbiztosítás esetén nem tekinthető a biztosítási kockázat je- lentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladásából szárma- zó természetes egészségromlás lehetősége.
5.§ Kockázatelbírálás, egészségügyi kockázatfelmérés
(1) A biztosító a szerződés létrejöttét kockázatelbírálástól teszi függő- vé. Ennek keretében a biztosító jogosult az ajánlaton közölt adatok ellenőrzésére, továbbá a kockázat elbírálása céljából kérdéseket fel- tenni a biztosított foglalkozásával, életkörülményeivel, szabadidős- és sporttevékenységével kapcsolatban, valamint kérdéseket tehet fel a biztosított egészségi állapotával kapcsolatban az egészségi nyilatko- zaton, orvosi vizsgálatot írhat elő.
(2) Ha a kockázatelbírálás során a biztosító egészségügyi kockázatfel- mérést végez, az azt jelenti, hogy a biztosított korától, a biztosítási összeg nagyságától, valamint az egészségi nyilatkozaton feltett kér- désekre adott válaszoktól függően orvosi vizsgálatot írhat elő, illetve a biztosított egészségi állapotával kapcsolatos orvosi dokumentáció- kat (kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések) kérhet be.
(3) A kockázat elbírálására vonatkozó határidő az ajánlat biztosítóhoz történő beérkezésétől számított tizenöt nap, amennyiben egészség- ügyi kockázatfelmérésre is szükség van, hatvan nap.
(4) Az ügyfél az elvégzett orvosi vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti. Amennyiben a biztosító az ajánlat elfogadását orvosi vizsgá- lathoz köti, ennek költségeit a biztosító viseli. Az orvosi vizsgálat elvégzése a közlési kötelezettség alól a feleket nem mentesíti.
(5) A biztosító által feltett kérdésekre adott válaszok vagy az egész- ségügyi kockázatfelmérés eredményétől függően a biztosító jogosult a kockázatot alacsonyabb biztosítási összeggel vállalni, pótdíjat fel- számítani, kockázat kizárást alkalmazni vagy az ajánlatot elutasítani.
(6) Díjemelés, kockázatkizárás vagy a biztosítási összeg csökkentése esetén a biztosító a kockázat elbírálására vonatkozó határidőn belül írásban értesíti a szerződőt arról, hogy a kockázatot az ajánlattól el- térően milyen feltételekkel vállalja. A szerződő a tájékoztatás kéz- hezvételétől számított 15 napon belül jogosult nyilatkozni a díjeme- lés, kockázatkizárás vagy biztosítási összeg csökkentésének elfoga- dásáról vagy elutasításáról. Amennyiben a szerződő a 15 napos ha- táridő alatt nem nyilatkozik, ez a módosított ajánlat elutasításának minősül.
(7) A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt a szerződő által kezdeményezett új biztosítási kockázat igénylésére, új biztosított be- vonására irányuló szerződésmódosítás esetén ismételt kockázatelbírá- lást végezhet. Ebben az esetben a kockázat elbírálására, valamint a várakozási időre a biztosítási ajánlat megtételére vonatkozó általános szabályok érvényesek.
(8) A biztosító módosított kockázatviselése a biztosítási szerződéssel kapcsolatos igény elfogadása esetén az adott biztosítási kockázat vo- natkozásában a szerződésmódosításról szóló ajánlat megtételét köve- tő díjfizetési időszak kezdő napján kezdődik.
6.§ A biztosítási szerződés alanyai
(1) A biztosítási szerződés alanyai:
a. a szerződő;
b. a biztosított;
c. a kedvezményezett és
d. a biztosító.
(2) A jelen általános feltételek alkalmazása szempontjából:
a. A szerződő az a személy, aki az ajánlatot teszi, a biztosítóval a biztosítási szerződést megköti és a biztosítás díját fizeti, köteles a jognyilatkozatok
megtételére és xxxxxx a biztosító nyilatkozatait intézi. A szerződő azonos is lehet a biztosítottal. Biztosítási szerződést az köthet, aki valamely személyhez fűződő jogviszonya alapján a biztosítási esemény elke- rülésében érdekelt, vagy aki a biztosítást ilyen személy (biztosított) javára köti meg. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a biztosítá- si esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerző- dő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekö- vetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.
b. A biztosított az a természetes személy, akinek az életével kapcsolatos biztosítási eseményre a szerződés szól.
c. A kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási szerződés szerint a biztosító szolgáltatására jogosult. A biztosító a szolgáltatás teljesítése előtt a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi.
(3) A biztosítási szerződésben kedvezményezett lehet:
a. a szerződésben megnevezett személy(ek);
b. ilyen személy(ek) hiányában, vagy ha a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény időpontjában, a biztosított vagy örököse.
(4) A szerződő fél a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosí- tási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyanilyen formában a kije- lölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg. Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
(5) Ha a szerződő fél a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez in- tézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállal arra, hogy a ked- vezményezett kijelölését folyamatosan hatályban tartja, a kedvezmé- nyezett kijelölését nem lehet visszavonni vagy megváltoztatni azon személy hozzájárulása nélkül, akinek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő fél nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.
(6) A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezménye- zett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghal vagy jogutód nélkül megszűnik.
(7) A biztosítási szerződés létrejöttéhez és módosításához a biztosított írás- beli hozzájárulása szükséges, ha a szerződést nem ő köti meg. A biztosított hozzájárulása nélkül kötött biztosítási szerződésnek a kedvezményezett ki- jelölését tartalmazó része semmis; ilyen esetben kedvezményezettnek a biz- tosítottat vagy örökösét kell tekinteni, aki a szerződő félnek köteles meg- téríteni a kifizetett biztosítási díjakat és a szerződésre fordított költ- ségeket.
(8) A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írás- ban bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a szerző- dés a biztosítási időszak végével megszűnik, kivéve, ha a biztosított a szerződésbe belép.
(9) Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz in- tézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet; a belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges. A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.
(10) Ha a biztosított belép a szerződésbe, a folyó biztosítási időszakban ese- dékes díjakért a biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős. A szer- ződésbe belépő biztosított köteles a szerződő félnek a szerződésre fordított költségeit – ideértve a biztosítási díjat is – megtéríteni.
7.§ A biztosítási esemény
(1) Biztosítási esemény a jelen feltételek 3.§-ában meghatározott balesetből vagy betegségből eredő, illetve azzal közvetlenül összefüggő olyan esemény, amelynek bekövetkezte esetén a különös feltételekben foglaltak szerint a biz- tosító szolgáltatást teljesít.
(2) Biztosítási esemény lehet:
x. xxxxxxxx halál;
b. egészségkárosodás;
c. baleseti eredetű rokkantság;
d. csonttörés, csontrepedés;
e. baleset vagy betegség múlékony következményei (akkor is, ha nem jár együtt kórházi ápolással vagy keresőképtelenség miatti betegszabadság- gal, táppénzes állományba vétellel);
f. Magyarország területén végrehajtott gyógyító eljárások szükségessége;
g. a biztosított baleseti eredetű kórházi ápolása;
h. a biztosított betegségi eredetű kórházi ápolása Magyarország területén;
i. a biztosítotton balesetből eredően végrehajtott műtét;
j. a biztosítotton betegségből eredően Magyarország területén végrehajtott műtét;
k. azon események, amelyeket a különös feltételek biztosítási ese- ményként határoznak meg, amennyiben a különös feltételekben és a biztosítási szerződésben meghatározott körülmények között következik be.
8.§ Várakozási idő
(1) A felek a szerződésben kiköthetik, hogy a biztosító valamely biztosítási esemény kockázatát csak a szerződés létrejöttét követő későbbi időponttól vállalja. A várakozási idő kezdete a kockázatviselés kezdetével meg- egyező naptári nap.
(2) A várakozási idő tartamáról a különös feltételek rendelkeznek.
(3) Amennyiben a biztosítási esemény a várakozási idő alatt követke- zik be, a biztosító szolgáltatást nem nyújt.
(4) Amennyiben a biztosítási szerződés megkötéséhez a hatályos koc- kázatelbírálási szabályok értelmében nincs szükség orvosi vizsgálat el- végeztetésére, de a biztosított saját költségén elvégezteti a biztosító által megadott orvosi vizsgálatokat, a biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától. Az orvosi vizsgálat elvégeztetése nem mentesíti a biz- tosítottat az egészségi nyilatkozat kitöltése alól.
(5) A biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítá- si esemény baleset miatt következik be.
(6) Egészségbiztosítási szolgáltatások közül ápolási szolgáltatásra irá- nyuló biztosítás esetén, illetve akkor, ha a biztosítandó személy vala- mely tartós betegsége a szerződéskötéskor mindkét fél által ismert volt, az említett betegségre vonatkozóan a felek az egészségbiztosí- tási szerződésben legfeljebb hároméves várakozási időt köthetnek ki.
(7) A várakozási időbe beszámít az az időtartam, amelynek során a biztosított az egészségbiztosítás megkötését megelőzően – legfeljebb hatvan napon belül – megszűnt korábbi egészségbiztosítási szerződés alapján folyamatosan jogosult volt egészségbiztosítási szolgáltatásra.
9.§ A biztosító szolgáltatása
(1) A biztosító által nyújtott szolgáltatásokat a szerződő által választott mó- dozat Különös Feltételei szabályozzák.
(2) A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság, egészségkárosodás miatt már ki- fizetett összeget. Amennyiben a baleseti eredetű rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.
(3) Amennyiben a baleseti eredetű rokkantság szolgáltatás teljesítését meg- előzően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szol- gáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti eredetű rokkantság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít.
(4) A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen általános feltéte- lek elválaszthatatlan részét képező 1. számú mellékletének megfelelően ál- lapítja meg.
(5) A kórházi ápolásra szóló szolgáltatás egyidejűleg csak egy biztosítási ese- ményre vehető igénybe. Újabb biztosítási eseményre kórházi ápolási szolgál- tatás csak akkor teljesíthető, amikor az előző kórházi ápolás orvosilag egyér- telműen befejeződött.
10.§ A biztosítási díj
(1) A biztosítási díj a biztosító szolgáltatásának ellenértéke. A biztosítás díja lehet egyszeri vagy folyamatos fizetésű. A biztosítási díj fizetése az ajánlaton megjelölt módon történik.
Egyszeri díjfizetés esetén a szerződő az egyszeri díjat az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig köteles megfizetni.
A folyamatos díjas biztosítás éves díjfizetésű. A szerződő az éves díjat a kü- lönös feltételekben foglaltak szerint havi, negyedéves, illetve féléves részle- tekben is fizetheti. A havi díjfizetéstől eltérő díjfizetési gyakoriság esetén a biztosító a díjból engedményt adhat. Folyamatos díjfizetés esetén a biztosítás első díját az ajánlat átadásakor, de legkésőbb a kockázatelbírálási idő végéig kell megfizetni. Minden későbbi díj pedig annak az időszaknak az első nap- jáig esedékes, amelyre a díj vonatkozik. A szerződő legkésőbb a biztosítási év- fordulót megelőzően 30 nappal, írásban kérheti a díjfizetési időszak módosítását, melyet a biztosító jogosult elutasítani.
(2) A biztosítás (kezdeti) díját a biztosított belépési korának és a biztosítás tar- tamának figyelembevételével állapítja meg a biztosító. A biztosítónak jogá-
ban áll módosítani a (kezdeti) biztosítási díjat az ajánlat 5.§-ban foglalt koc- kázatelbírálás eredménye alapján. A biztosítás (kezdeti) díját, valamint a (kez- deti) biztosítási összegeket a biztosítási kötvény tartalmazza.
(3) A belépési életkor helytelen bevallása esetén a biztosító a valóságos be- lépési életkornak megfelelő szolgáltatást nyújtja, ha a biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhetett volna. Ha a tényleges belépési kor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, a biztosítási szerződés a megkö- tésére visszamenő hatállyal érvénytelennek minősül, és a biztosító az addig befizetett biztosítási díjakat visszafizeti a szerződő részére.
(4) A biztosítási díj átutalással történő kiegyenlítése esetén a szerződő köte- les az átutalási megbízás közlemény rovatát úgy kitölteni, hogy abból egyér- telműen beazonosítható legyen az átutalt díj rendeltetése. A közleménynek ezért az alábbi adatokat kell tartalmaznia:
a. szerződő neve;
b. ajánlatszám vagy szerződésszám (rendkívüli/eseti befizetés esetén a rend- kívüli/eseti befizetés sorszáma, ennek hiányában a „Rendkívüli/eseti befi- zetés” megjegyzés és a főszerződés száma);
c. szerződő címe.
A beazonosíthatatlan fizetményeket a biztosító a díj beérkezését követő
30. napon visszautalja a feladó részére, amennyiben a rendelkezésre álló in- formáció alapján a díj visszautalható.
(5) A biztosítási díj fizetése – amennyiben a különös feltételek ettől eltérően nem rendelkeznek – magyar törvényes fizetőeszközben esedékes.
(6) A biztosító a biztosítási ajánlat megtételekor vagy azt követően befize- tett biztosítási díjat a kockázatviselés kezdetéig kamatmentesen kezeli. A biztosítási ajánlat visszautasítása esetén biztosító az addig befize- tett biztosítási díjat 8 napon belül kamatmentesen visszafizeti a szer- ződő részére.
(7) Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés megszűnik, a biz- tosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését követelheti.
(8) A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet kamatmen- tesen 8 napon belül köteles visszatéríteni.
(9) Amennyiben a szerződő a díjfizetés módjára vagy gyakoriságára tekintettel díjkedvezményben részesül, a díjfizetés módjának, illetve gyakoriságának megváltoztatása esetén a kedvezményt elveszti. Banki díjlehívásra adott meghatalmazás esetén, ha a biztosítási díj le- hívása a szerződő érdekkörébe tartozó okból (ideértve a bank érdek- körébe tartozó okot is) nem hajtható végre, a biztosító jogosult a díj- fizetési módot csekkes díjfizetésre módosítani.
(10) A szerződő felek megállapodnak, hogy a díjszámításkor keletke- ző 100 Ft-ot, illetve 1 €-t meg nem haladó díjhiány, illetve díjtöbblet érvényesítésétől kölcsönösen eltekintenek.
(11) A biztosítás díja fizethető csoportos beszedési megbízással, banki átutalással vagy postai átutalással (csekken). A szerződő a 100 000 Ft-ot meghaladó összegű biztosítási díjat csak banki átutalással teljesítheti.
(12) A biztosító üzletkötője (függő ügynöke) jogosult a szerződőtől díj átvételére, de csak 100 000 Ft összeghatárig. Az OTP Bank Nyrt. ügyintézője nem jogosult díj átvételére, de az ügyfél az OTP Bankban befizethet a biztosító számlájára. Az alkusz és a többes ügynök díj át- vételére nem jogosult, kivéve ha a biztosítóval kötött egyedi megál- lapodás erre feljogosítja. A díj átvételére vonatkozó jogosultság fennállásáról az alkusz, a többes ügynök tájékoztatja a szerződőt.
A biztosításközvetítő nem jogosult a biztosítótól az ügyfélnek járó összeg kifizetésében közreműködni.
11.§ A díjfizetési kötelezettség elmulasztásának következményei
(1) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a kö- vetkezményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő felet a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen el- teltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal meg- szűnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósá- gi úton érvényesíti.
(2) A biztosítási szerződés díjfizetés elmulasztása miatt megszűnését követő- en befizetett díjak – a 12.§ esetét kivéve – nem eredményezik a szerződés újra érvénybe helyezését, a díjfizetési időszak folytatását vagy új szerződés létrejöttét.
12.§ Az újra érvénybe helyezés
Abban az esetben, ha a szerződés az 11.§ (1) bekezdéseiben írt módon, a fo- lyamatos díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő fél a megszűnés napjától számított 6 hónapon belül írásban kérheti a biz- tosítót a kockázatviselés helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedeze- tet a megszűnt szerződés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a ko- rábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik. A biztosító a biztosítási fedezet helyreállításához kockázatelbírálást írhat elő. Amennyiben a kockázatelbírálás eredményétől függően a biztosító hozzájárul a szer- ződés újra érvénybe helyezéséhez (reaktiválásához) a biztosító kocká- zatviselése az újra érvénybe helyezés hatályától folytatódhat.
13.§ Értékkövetés
(1) A biztosító jogosult a biztosítási díjak és szolgáltatások vonatkozá- sában értékkövetést alkalmazni. Az értékkövetés módját a módozati különös feltételekben határozza meg.
(2) A meghosszabbított szerződések esetében, amennyiben a különös feltételek másként nem rendelkeznek, a biztosító a módosított díja- kat és szolgáltatásokat a biztosítási évfordulótól alkalmazza.
14.§ A nyereségrészesedés
A biztosító jelen feltételekkel meghatározott biztosítási szerzôdése nyereségrészesedésre nem jogosít.
15.§ Maradékjogok
A biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, a szerzôdés díjmente- sítésére, valamint visszavásárlására nincs lehetôség.
16.§ Kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettség
(1) A szerződőt és a biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében:
– A szerződő fél és a biztosított a kár megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani. Ezt az elvárhatósági követelményt kell támasztani abban az esetben is, ha a szerződés szabályozza a szerződő fél és a biztosított kármeg- előzési teendőit, előírja a kár megelőzését vagy enyhítését célzó eszközöket, eljárásokat, szakképzettségi követelményeket.
– A szerződő fél és a biztosított a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartás követelménye szerint köteles a kárt enyhíteni.
(2) A kárenyhítés szükséges költségei a biztosítási összeg keretei kö- zött akkor is a biztosítót terhelik, ha a kárenyhítés nem vezetett ered- ményre.
(3) A szerzdő és a biztosított kárenyhítési kötelezettsége különösen:
– A betegség első orvosi diagnosztizálását követően, illetve a baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.
– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról s általában törekedni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhárítására, illetve enyhítésére.
(4) Nem terheli a biztosítottat állapotmegőrzési kötelezettség a bizto- sítási esemény bekövetkezése esetén.
17.§ A biztosító teljesítése
(1) A biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 8 napon belül személyesen vagy írásban a biztosítónál be kell jelenteni, a szükséges felvilá- gosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosí- tások tartalmának ellenőrzését. Ennek elmaradása esetén a biztosító annyiban mentesül, amennyiben a biztosító kötelezettsége szempont- jából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
(2) Az e feltételek alapján kötött biztosítási szerződések esetében a biztosí- tott a biztosítási szerződés megkötésekor külön hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg felhatalmazhatja a biztosítót arra, hogy vitás esetben a biztosító által megbízott orvosokkal vizsgálatokat végeztessen, illetve a biztosítási ese- ménnyel összefüggő leleteket, információkat közvetlenül a kezelőorvostól, intézménytől megkérje.
(3) A biztosító a kifizetésre kerülő biztosítási összegből, a biztosítási
esemény bekövetkeztéig járó, még be nem fizetett díjak összegét le- vonni jogosult.
(4) A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentumok bemutatását kéri:
a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;
b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;
c. halotti anyakönyvi kivonat;
d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;
e. a biztosítási esemény bekövetkeztével és annak következményeivel kap- csolatos kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véle- ményezések;
f. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentáci- ók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;
g. a 21.§ és a 22.§-ban meghatározott biztosító mentesülései és kizárt koc- kázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;
x. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyámha- tósági határozat;
(5) Az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, bele- értve a 17.§ (4) bekezdésében előírt orvosi és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.
(6) A szolgáltatást a biztosító az igényelt összes dokumentum benyújtásától számított 15 napon belül teljesíti.
(7) A biztosító szolgáltatásainak teljesítése a magyar törvényes fizetőeszköz- ben, a szolgáltatásra jogosult által megjelölt módon, banki átutalással vagy postai utalványozással történik. Postai úton történő teljesítés esetén a biztosító a szolgáltatási összegből kifizetésenként bruttó 400 Ft keze- lési költséget levon.
Amennyiben a jogosult kérése szerint a biztosítási szolgáltatást postai átutalással teljesíti a biztosító, a teljesítési idő a postai átfutás idejével meghosszabbodik, vagyis a teljesítést a biztosító részéről akkor kell megtörténtnek tekinteni, amikor a biztosítási szolgáltatás postára adása megtörtént.
18.§ Elévülés
A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje 5 év.
19.§ A szerződés megszűnésének esetei
(1) Ha erről az adott biztosítási szerződésre irányadó különös feltéte- lek másként nem rendelkezik, a szerződés megszűnik:
a. a biztosított halála esetén a biztosított halálával;
b. a határozott tartamú szerződés esetén a tartam lejártakor, ameny- nyiben nem kerül sor a szerződés meghosszabbítására;
c. a díjfizetés elmulasztása esetén a biztosító által küldött írásbeli fel- szólításban megállapított 30 napos határidő eredménytelen eltel- tével az esedékességre visszamenő hatállyal;
d. a szerződésnek a 2.§ (9)-(10) pontokban foglalt szerződő általi fel- mondása esetén;
e. ha a határozatlan tartamú szerződést a felek a 2.§ (11) pont szerint rendes felmondással felmondják;
f. a 4.§ (2) pontban feltüntetett esetben.
(2) Továbbá a szerződés megszűnik lehetetlenülés és érdekmúlás ese- tén. Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási ese- mény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosí- tási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része meg- szűnik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik.
20.§ Közlési és változásbejelentési kötelezettség
(1) A szerződő fél köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt (pl. a biztosított foglalkozása, sporttevékenysége vagy egyéb veszélyes tevékenysége, külföldre költözése) a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett.
(2) A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő vá- laszokkal a szerződő fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések
megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
(3) A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változását a biztosítónak 8 napon belül írásban bejelenteni.
(4) A közlésre vagy a változásbejelentésre irányuló kötelezettség megsértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:
a. a szerződő felek bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében;
b. egészségbiztosítás esetén a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.
(5) A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körül- ményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
(6) Ha a szerződés több személyre vonatkozik, és a közlési vagy változásbe- jelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kö- telezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.
(7) A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezését a szerződésben meg- állapított határidőben a biztosítónak nem jelenti be, a szükséges fel- világosítást nem adja meg, vagy a felvilágosítások tartalmának ellen- őrzését nem teszi lehetővé, és emiatt a biztosító kötelezettsége szem- pontjából lényeges körülmény kideríthetetlenné válik.
(8) Egészségbiztostíási szerződés esetén, ha a biztosító a szerződéskö- tést követően szerez tudomást a szerződéskötéskor már fennállt lé- nyeges körülményről, az ebből eredő jogokat a szerződés fennállásá- nak az első öt évében gyakorolhatja. A közlési kötelezettség megsér- tése ellenére beáll a biztosító kötelezettsége, ha a szerződés megkö- tésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt. A jelen bekezdés rendelkezéseit a szerződésben meghatározott lényeges kö- rülmények változására vonatkozó bejelentési kötelezettség megsérté- sének következményeire is megfelelően alkalmazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyitva álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.
(9) A szerződő köteles a biztosított foglalkozásának vagy tevékenysé- geinek tartam alatti megváltozását 30 napon belül bejelenteni a biz- tosítónak. Amennyiben a biztosított foglalkozásának vagy tevékeny- ségeinek változása a kockázat jelentős növekedését eredményezik, a biztosító a jelen feltételek 4.§ (2) bekezdésében szerint jogosult a szer- ződés módosítására javaslatot tenni vagy a szerződést felmondani.
(10) A (9) bekezdés szerinti bejelentés vagy az orvosi titoktartás alóli felmentés elmulasztása esetén a biztosító olyan arányban teljesíti szolgáltatásait, amilyen arányban a ténylegesen fizetett díj a meg- változott körülmények miatt megállapítható magasabb díjhoz arány- lik. Ha a megváltozott körülmények ismeretében a biztosító az aján- latot elutasította volna, akkor a biztosítás érvénytelenségének jogkö- vetkezményeit kell alkalmazni.
21.§ A biztosító mentesülése
(1) A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a bizto- sított a kedvezményezett szándékos magatartása következtében vesz- tette életét.
(2) A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha:
a. bizonyítja hogy a biztosítási eseményt jogellenesen, szándékosan vagy gondatlan magatartásával a szerződő fél vagy a biztosított, vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozójuk okozta;
b. a szerződő fél vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kö- telezettségét megszegi.
Amennyiben az egészségbiztosítást kárbiztosításként kötötték, nem tekinthető a biztosító mentesülését eredményező oknak, ha a biztosí- tott az őt törvény alapján megillető rendelkezési joggal élve az orvo- si beavatkozáshoz nem járult hozzá.
22.§ Kizárt kockázatok
(1) A biztosító nem teljesít baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatást:
a. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél ma- gasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező ese- ményekre;
b. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által elő- írt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képes- ség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;
c ha a biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:
– harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel;
– felkelésekkel, lázadásokkal vagy zavargásokkal, ide nem értve a belföldön hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesítése során bekövetkező biztosítási eseményeket.
Harci cselekménynek minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forradalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás (pl. nem engedélyezett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem en- gedélyezett sztrájk), idegen ország korlátozott célú hadicselekmé- nyei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció), kommandó tá- madás, terrorcselekmény;
d. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő biztosítási eseményekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légijármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy sze- mélyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légijárművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;
e. ha a biztosítási esemény gépi erővel hajtott szárazföldi vagy légi, vagy vízi járművel országos vagy nemzetközi sportversenyen törté- nő részvétel következtében, vagy ilyen versenyre való felkészülés (edzés) keretében következik be;
f. a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balesetekre, és az ebből eredő egyéb biztosítási eseményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;
g. az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzése- ken) a nézőt érő balesetekre és az ebből eredő egyéb biztosítási ese- ményre, ha a néző nem a szervezők által kijelölt helyen tartózkodik;
h. arra a biztosítási eseményre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapot- ban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű és gépjármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;
i. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, be- avatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;
j. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;
k. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű személy álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;
l. ha a biztosítási esemény orvosilag nem indokolt műtétekből, kór- házi ápolásból és gyógyító eljárásokból ered;
m. az atomenergia, illetve az ionizáló sugárzás hatásával összefüggő biztosítási eseményekre, kivéve a balesetből eredő biztosítási ese- ményre szóló szolgáltatásokat akkor, ha az indítóok biztosítási esemény;
n. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult, és a biztosítási esemény nem halál;
o. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre.
(2) A biztosító a 22.§ (1) pontban felsoroltakon túl nem teljesít szol- gáltatást baleseti okú biztosítási esemény címén szívinfarktus, epilep- szia és agyvérzés miatti halálos balesetekre.
(3) A biztosítási eseményt előidéző baleset előtt bármely okból sérült, csonka, nem ép vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek a biztosításból ki vannak zárva.
(4) A biztosító a 22.§ (1), (2) és (3) pontjaiban felsoroltakon túl nem teljesít egészségbiztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási esemény:
a. esztétikai vagy kozmetikai céllal végzett kezelésekből, plasztikai sebészeti beavatkozásokból és kórházi ápolásból ered;
b. ha a biztosítási esemény a biztosított HIV vírus fertőzöttsége, AIDS betegsége miatt következett be;
c. öncsonkításból, arra irányuló kísérletből, továbbá öngyilkossági kí- sérletből eredő biztosítási eseményekre;
d. művi terhesség megszakításra, kivéve, ha az előállott terhesség bűncselekmény következménye, illetve a terhesség megszakítására az anya egészségének megőzése érdekében történik;
e. meddőség, illetve a mesterséges megtermékenyítés miatt végzett kezelésekre és a sterilizációs beavatkozásokra, kivéve, ha a nők művi meddővé tétele egészségmegőrzés céljából orvosi javallatra történik;
f. fogászati műtétekre, fogpótlásra;
x. xxxx jelleg megváltoztatása miatt végzett műtétekre és kezelé- sekre;
h. Országos Egészségpénztár által nem finanszírozott, illetve részben sem finanszírozott műtétekre.
23.§ Független orvosi bizottság
Azokban az esetekben, amelyeket a Különös Feltételek a biztosító (vagy álta- la kijelölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvezményezett) panasszal élhet, és a döntés független orvosokból álló bizottság általi felül- vizsgálatát kérheti. Független orvosi bizottság vizsgálatát és állásfoglalását a biztosító is kérheti.
Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset körülményei alapján a biz- tosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javaslatot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezéssel bízzák meg.
A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által előírt vizsgálatoknak, va- lamint a baleset következményeinek enyhítésére vonatkozó utasításainak.
Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság műkö- déséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E dokumentumok- ba az ügyfél betekinthet.
Az orvosi bizottság működésének költségeit a bizottság maga állapítja meg. Az orvosi bizottság eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított kez- deményezte az eljárását, és az orvosi bizottság a javára döntött, a költsége- ket a biztosító fizeti.
24.§ Többszörös biztosítás
(1) Összegbiztosítás esetén a felek azonos biztosítási érdekre és azo- nos biztosítási kockázatokra több biztosítást is érvényesen köthetnek, és halmozhatják a biztosítói szolgáltatásokat.
(2) Kárbiztosítás esetén, ha ugyanazt az érdeket több biztosító egy- mástól függetlenül biztosítja, a biztosított jogosult igényét ezek közül egyhez vagy többhöz benyújtani.
A biztosító, amelyhez a kárigényt benyújtották, az általa kiállított fedezetet igazoló dokumentumban írt feltételek szerint és az abban megállapított biztosítási összeg erejéig köteles fizetést telje- síteni, fenntartva azt a jogát, hogy a többi biztosítóval szemben arányos megtérítési igényt érvényesíthet.
A biztosítók az előző bekezdésben írt megtérítési igény alapján a kifi- zetett kárt egymás között azokkal a feltételekkel és biztosítási össze- gekkel arányosan viselik, amelyeknek megfelelően az egyes biztosítók a biztosított irányában külön-külön felelnének.
25.§ Jognyilatkozatok
(1) A szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosított köteles lakhelyének megváltoztatása esetén új címét a biztosítóval 15 napon belül közölni.
(2) Amennyiben a szerződő, és ha a szerződő személyével nem egyezik meg, a biztosított 30 napnál hosszabb időre eltávozik lakhelyéről, előzetesen kéz- besítési megbízottját vagy képviseletére feljogosított személyt (pl. ügyvéd, rokon stb.) köteles megnevezni.
(3) A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban juttatták el hozzá.
(4) Minden nyilatkozat akkor hatályos, amikor az a biztosítóhoz megérkezett.
26.§ Egyéb rendelkezések és szabályok
(1) A kötvény megsemmisülése vagy elvesztése esetén a biztosító a szerző- dő fél írásbeli nyilatkozatára az eredeti kötvényről a kérelem kézhezvételé- től számított 60 napon belül hiteles másolatot állít ki, miután az okirat megsemmisüléséről vagy elvesztéséről a kérelmező írásban, teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tett. A hiteles másolat kiadásával egy- idejűleg az eredeti kötvény hatályát veszti. A hiteles másolat kiállításának
költségei a kérelmezőt terhelik.
(2) A jelen feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződés vonatkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. A jelen feltételekben és a biztosítási szer- ződésben nem érintett kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. A biztosítási szerződéssel kapcsolatos adójogi kérdésekben a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény, a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXV. törvény, az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény, és az egyéb hatályos magyar jogszabályok az irányadók
(3) A személyes adatkezelésre vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók, a biztosító elérhetőségeire (levelezési cím, telefonszám, honlap cím), felügyeleti szervére és a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos fogyasz- tóvédelmi eljárásokra vonatkozó tájékoztatás a jelen feltételek részét képező, Tudnivalók elnevezésű külön dokumentumban találhatóak.
27.§ A korábban alkalmazott feltételektől történő lényeges eltérés
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Biztosító Zrt. által ko- rábban alkalmazott Baleset- és egészségbiztosítási Általános Feltételektől, va- lamint a korábban alkalmazott szerződési gyakorlattól a jelen Baleset- és egészségbiztosítási Általános Feltételek több ponton eltér, mert a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 2014. 03. 15. napján történő hatályba lépésére tekintettel társaságunk több módosítást eszközölt (pl. szer- ződés létrejötte, vállalkozó fogalma, fogyasztó fogalma, kockázatviselés kez- dete, kockázat jelentős növekedése, díjnemfizetés miatti megszűnés, érdek- múlás miatti megszűnés, várakozási idő egészségbiztosítás esetén, többszö- rös biztosítás szabályai stb.).
Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésének, a biztosító szolgáltatása korlátozásának feltételeit és a biztosítási szerződésben al- kalmazott kizárásokat az általános szerződési feltétel figyelemfelhívó mó- don, félkövér betűtípussal tartalmazza.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a biztosító a jelen általános szerződési feltételt a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatályba lépése miatt szükséges módosításokon túl az előző Baleset- és Egészségbiztosítási Ál- talános Feltételekhez képest az alábbiakban lényegesen módosította:
– megváltoztatta a feltételszöveg felépítését;
– bevezető rendelkezésekkel egészítette ki a feltételt;
– a biztosítási szerződés létrejöttére és tartamára vonatkozó szabályo- kat megváltoztatta, a szerződőre, a biztosítottra és a kedvezménye- zettre vonatkozó szabályokat részletesebben fogalmazta meg;
– a kockázatviselés kezdete napját pontosította;
– pontosította a baleset fogalmát;
– a rokkantság fogalom helyett balesetből eredő rokkantság fog- almat használ;
– pontosította a műtét fogalmát;
– pontosította a kockázatelbírálás és meghatározta az egészségügyi kockázatfelmérés fogalmát;
– pontosította a feltétel szövegét a szerződőre és biztosítottra vonat- kozó közlési és tájékoztatási kötelezettség szabályai tekintetében;
– pontosította a szerződőre és biztosítottra vonatkozó kármegelő- zési, kárenyhítési kötelezettség szabályait;
– bevezette az adminisztrációs díjátalány fogalmát;
– pontosította, hogy a 15 napos teljesítési időbe a biztosító által tel- jesített postai befizetés és a posta általi kifizetés közötti időtartam nem számít be;
– megváltoztatta a mentesülés és a kizárás eseteit;
– pontosította a szerződés megszűnésének eseteit;
– a csoportos biztosítási szerződés egyes szabályait a biztosítási szer- ződésekre vonatkozó különös feltételekbe helyezte át.
Tájékoztatjuk továbbá, hogy a korábban a feltételszöveg részét képe- ző panaszkezelésre és személyes adatok kezelésére vonatkozó rendel- kezések (Tudnivalók) külön tájékozatóban találhatóak.
Biztosítónk legfontosabb adatai:
Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.
Székhely: Magyarország, 1051 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.
Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049
Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000
Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.
28.§ Mellékletek
1. számú melléklet Rokkantsági fok megállapítása
(1) A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a szerződés megszűnik.
(2) A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balese- tekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülés- re teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérü- lésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.
Testrészek Rokkantság károsodása foka |
egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége |
egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése vagy teljes mûködésképtelensége 65% |
egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20% |
egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10% |
bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége |
egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége |
egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége |
egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5% |
bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2% |
mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette |
mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette |
a beszélôképesség teljes elvesztése 60% |
a szaglóérzék teljes elvesztése 10% |
az ízlelôképesség teljes elvesztése 5% |
(3) A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell megállapítani.
(4) A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa álla- pítja meg. Az elbírálás során, a biztosító orvosának döntése, vala- mint a biztosító szolgáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független.
(5) A táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges el- vesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító or- vosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.
(6) Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ban lehet meg- határozni.
(7) Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.
(8) Egy balesetből fakadó több sérülés esetén a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az (5), a (6) és (7) bekezdések alap- xxx xxxxx százalékok összegzésre kerülnek.
(9) A baleseti eredetű rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset be- következte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a baleseti eredetű rokkantság végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást kifizeti.
(10) A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti eredetű rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biztosítási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek levo- násra kerülnek.
(11) A baleseti eredetű rokkantság fokának megállapításával kapcsolatban a biztosított (vagy a szerződő) panasszal élhet és kérheti a döntés függet- len orvosokból álló bizottság általi felülvizsgálatát. Az orvosi bizottság mű- ködése a 23.§ „Független orvosi bizottság” részben leírtak szerint történik.
2. számú melléklet Kisműtétek
A műtétek WHO-kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosító- nál tekinthető meg.
(1) Általános sebészet körében végzett beavatkozások
– Tükrözések diagnosztikus célból
– Bőrön át történő mintavétel (percutan biopsia)
– Műtéttel végzett nem testüregekből történő mintavétel (biopsia)
– Kisebb jóindulatú daganatok vagy cysták eltávolítása
– Tályogfeltárások
– Vérömlenyek kiürítése
– A végbélen végzett fissurák műtéte
– Kisebb aranyeres csomók eltávolítása
– Sipolyok kimetszése
– Érfestési eljárások nem központi nagyereken
– Sebkimetszés
– Ujjak egyszerű csonkolása plasztikai korrekció nélkül
– Stomák zárása, korrekciója
– Körömeltávolítás fertőzés vagy traumás okból
– Kőzúzás
– Különböző perifériás idegkimetszések, bursectomia
– Mélyebb II. fokú égések miatt történt kisebb műtéti beavatkozások és kötésváltások
(2) Traumatológia és ortopéd-sebészet körében végzett beavatkozások
– Törés miatti extensio
– Osteosyntesis utáni fémanyag eltávolítás
– Törések percutan dróttűzése
– Exostosisok, panaszokat okozó kisebb csontvégek levésése
– Nyílt törés ellátása – csonton végzett beavatkozás nélkül (elsősorban lágyrész)
– Ízületi tok megnyitása, csövezése
– Kisízületek elmerevítése csavarozással, tűzéssel
– Kisízület krónikus gyulladása vagy egyéb krónikus elváltozása miatti fel- tárása
– Tendolysis kézen
– Sajkacsont törés műtéti kezelése
– Mellkas becsövezése
(3) Hasi sebészet körében végzett beavatkozások
– Laparoscopia, esetleg kisebb beavatkozásokkal kombinálva
– Nyelőcsővérzés nem radikális ellátása
– Polypus endoszkópos eltávolítása gyomor, nyombél, vékonybél terüle- tén (1 cm nagyságig, szövődménytől mentesen)
– Végbél körüli feltárás
– Egyes szervek sclerotizációja kémiai anyagokkal
(4) Urológiai sebészet körében végzett beavatkozások
– Nephrostomiás drain, illetve annak cseréje
– Ureter katéter felvezetése és az ezzel kapcsolatos beavatkozások
– Prosztatán alkalmazott nem radikális beavatkozások
– Scrotumon, penisen nem a merevedést vagy a vizelet elfolyását befo- lyásoló beavatkozások
– Here és hólyag biopsia
– Katéterezés vizeletelakadás miatt és hólyag szúrcsapolása
(5) Orr-fül-gégészet körében végzett beavatkozások
– Garat kisebb műtétei (pl. biopsia)
– Légcső sürgős megnyitására használt egyszerű beavatkozások
– Külső fül nagy csonkolással járó sérüléseinek ellátása
– Külső fül indokolt rekonstrukciós beavatkozásai
– Dobhártya akut műtétei
– Orrsövény műtétei
(6) Szemészet körében végzett beavatkozások
– A szem nem törő közegein történő olyan beavatkozások, melyek eset- leges szövődménye a látást nem befolyásolja
– Idegentest eltávolítása szemgolyóból (nem áthatoló, nem a törő köze- get érinti)
(7) Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások
– Pericardiocentesis
– Nagy erek részleges eltávolítása, sérülésük ellátása
– Verőér-visszér anastomosisok
– Egyszerű varicectomiák
– Pacemaker elektróda-igazítás, telepcsere
– Felületes nyirokérrendszer részleges eltávolítása
(8) Nőgyógyászat körében végzett beavatkozások
– Xxxxxxx, illetve méhszáj nem tumoros elváltozásai miatt végzett be- avatkozások
– Méh nem daganatos betegségeinek, illetve méheltávolítást nem igény- lő betegségek (terhesség, illetve annak komplikációi kizárva) műtétei
– Hüvely jóindulatú elváltozásainak műtétei
– Gát és a külső nemi szervek jóindulatú elváltozásainak műtétei
– Terhesség megszakítása, nők művi meddővé tétele
(9) Idegsebészet körében végzett beavatkozások
– Különböző nagyobb idegek eltávolítása vagy felszabadítása a lenövé- sektől
– Különböző nagyobb idegek jóindulatú daganatainak ellátása műtéttel
– Különböző típusú idegvarratok
(10) Szájsebészet körében végzett beavatkozások
– Nyelv, nyálmirigyek, szájüreg kisebb műtétei
(11) Onkológiai beavatkozások
– Sugárzó anyagok szövetbe, érbe vagy testüregekbe juttatása
3. számú melléklet Közepes műtétek
A műtétek WHO-kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosító- nál tekinthető meg.
(1) A központi és a környéki idegrendszeren végzett beavatkozások
– Agy egyes részeinek besugárzása, illetve sugárzó anyagok célzott bejut- tatása
– Koponyacsontok, agyhártyák megnyitása terápiás célból
– Kóros agyi folyadékok leszívása, illetve tartós levezetése feltárással
– Koponyacsontok, agyhártyák pótlása
– Koponyacsontok, agyhártyák daganatainak eltávolítása
– Gerincvelői ideggyök átmetszése
– Kemény, illetve lágy gerincvelői hártyákon végzett műtétek
– Gasser-dúc műtétei
– Idegvarratok különböző formái, idegek áthelyezése
– Idegágak felszabadítása külső nyomás alól
– Idegág vagy idegdúc roncsolása
– Gerincsérv műtétei
(2) Belső elválasztású mirigyeken végzett beavatkozások
– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese részleges eltávolítása
(3) Szemészeti műtétek
– Könnycsatornán végzett műtétek
– Szemhéjon végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)
– Szemmozgató izmokon végzett műtétek
– Kötőhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)
– Ínhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)
– Szemlencsén végzett műtétek
– Üvegtesten végzett műtétek
(4) Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek
– Fülkagyló képzés
– Külső hallójárat eltávolítása a fülkagylóval, illetve ennek helyreállítása
– Kalapács felszabadítása, eltávolítása
– Dobhártya plasztika
– Csecsnyúlvány kóros sejtrendszerének eltávolítása
– Közép- és belsőfül együttes megnyitása
– Krónikus középfülgyulladás szanálására végzett radikális műtétek
– Egyensúly-érzékelő szerv eltávolítása
– Orr részleges vagy teljes eltávolítása, illetve korrekciója
– Orrjárat elzáródása miatt végzett műtétek
– Orrmelléküregek tartós feltárása, illetve részleges vagy teljes szanálása
– Garat plasztikai és tágító műtétei
– Légcsőmetszés, illetve ennek zárása
– Hangréstágító műtétek
– Külső gégefeltárások, illetve a gégén végzett műtétek
– Légcsőtágítás, fixálás
(5) Mellkas-sebészeti műtétek
– Tüdőcsúcs-eltávolítás
– Tüdőmegnyitás, elvarrás
– Tüdőüreg kiürítése, zárása
– Rekeszideg átvágása
– Tüdőleválasztás, összenövések oldása
– Mellkas megnyitása
– Mellüregi kóros tartalom kiürítése
– Gátor megnyitása, tükrözése
– Mellkasfal részleges eltávolítása
– Mellkasfal feltárása
– Mellhártya részleges eltávolítása
– Mellhártya rekonstrukciója
– Műtétek a rekeszizmon (kivétel: helyreállítás)
(6) Ér- és szívsebészet körében végzett műtéti beavatkozások
– Szívkatéterezés
– Szívburok megnyitása, folyadék eltávolítása
– Szívritmusszabályozó beültetése, illetve cseréje
– Szívkoszorúér ágak közti kóros összeköttetések megszüntetése
– Nyitott szívmasszázs
– Központi nagyereken végzett diagnosztikus és terápiás eljárások (érfesté- sek; gyógyszeres, diagnosztikus és műtéti eljárások az ér feltárása nélkül)
– Végtagi verőerekben elakadt vérrög eltávolítása
– Közepesen nagy verőereken kialakult helyi rögösödés eltávolítása
– Végtagi verőerek kóros szakaszának kimetszései, illetve annak helyreál- lításai
– Alsó végtag tágult visszereinek komplex műtétei
– Végtagok verőereinek elzáródását megkerülő műtétek
– Közepes és nagy erek sebészeti elzárása
– Érvarratok, foltplasztikák
– Ascites levezetése a visszeres rendszer felé művi összekötetés révén
– Nyirokereken végzett műtétek
(7) Általános sebészet körében végzett műtétek
– Tükrözések terápiás beavatkozással együtt
– Egyes testrészeken történő műtét közbeni mintavétel (biopsia)
– Lépen végzett műtétek (kivétel: eltávolítás)
– Nyelőcső nyaki szakaszán, gyomor-bélrendszer elemein végzett megnyi- tások
– Nyelőcső szűkület tágítása, áthidalása
– Nyelőcső tágult visszereinek szklerotizációja
– Gyomor-bélrendszer megnyitásainak elvarrásai (kivétel: végbél)
– Nyelőcsövön, a gyomor-bélrendszeren végzett átmeneti vagy végleges szájadék képzése
– Nyelőcső, gyomor-bélrendszer kisebb elváltozásainak kimetszése műté- ti feltárással
– Bolygóideg főtörzsének mellkasi vagy hasi átmetszése
– Vékonybél megkerülő összeköttetése
– Béltraktus betüremkedéseinek, illetve megcsavarodásainak megszünte- tése
– Összenövések oldása a hasüregben
– Vakbélgyulladás miatt végzett műtétek
– Máj, májtályog megnyitása
– Epehólyagon végzett műtétek
– Közös epevezető megnyitása
– Tükrözés diagnosztikus vagy terápiás céllal a közös epevezetőn, illetve a hasnyálmirigy vezetéken
– Hasnyálmirigy cysta összekötése a hasfallal, illetve a gyomor-bélrend- szerrel
– Hasfali, hasüregi, lágyék- és combsérvek műtétei
– Hasfal megnyitása (diagnosztikus vagy terápiás céllal)
– Hasüregi szervek rögzítése
– Xxxxxxxxx, nagycseplesz rezekciója
(8) Urológiai beavatkozások
– Vese, vesemedence, húgyvezeték bemetszései, szájadék képzései, illet- ve kóros elváltozásainak megnyitása
– Vese rögzítése, percutan vesetükrözés, kőeltávolítás, illetve egyéb mű- tétek
– Húgyvezeték egyes részeinek részleges eltávolítása, az eltávolított rész helyreállítása
– Húgyvezeték felszabadítása
– Húgyhólyag sipolyok zárása
– Húgycsövön keresztül végzett húgyhólyag műtétek
– Húgyhólyag elvarrása
– Húgycső megnyitása, csonkolása, húgycsőcsonkok egyesítése
– Húgycső plasztikák, újraképzések
– Húgycső szűkületek műtétei
– Prosztata húgycsövön keresztül végzett műtétei
– Herevíz-sérv, herevisszér-sérv műtétei (hydrocele, varicocele műtétek)
– Here, mellékhere egyéb műtétei
– Ondóvezeték műtétei
– Hímvessző műtétei (kivétel: plasztika)
(9) Nőgyógyászati jellegű műtétek
– Petefészek műtétei
– Petevezető műtétei (kivétel: plasztikák)
– Méh megnyitása, rögzítése, jóindulatú daganatainak eltávolítása
– Egyszerű méheltávolítás
– Hüvelyplasztikák
– Hüvelysipoly kiirtása
– Hüvelycsonk rögzítése
– Szeméremtest kiirtása
– Szeméremtest és gát plasztikája
– Császármetszés
(10) Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett beavatko- zások
– Törések műtéti egyesítése
– Arckoponya csontjainak részleges eltávolítása, illetve plasztikája
– Nyaki borda eltávolítása
– I. borda eltávolítása
– Elhalt csontrész eltávolítása
– Osteotomiák
– Ízületek tükrözése diagnosztikus és terápiás céllal
– Ízületi savós hártya eltávolítása
– Csontdaganatok nem radikális eltávolítása (kisízületek kivételével)
– Csontvégek eltávolítása
– Kisebb csontok teljes eltávolítása
– Végtaghosszabbítás és korrekció
– Végtagrövidítés
– Gerincoszlop különböző típusú elmerevítése
– Protézis eltávolítás (kivétel: térd, csípő, váll, könyök)
– Ízületi plasztikák (kivétel: térd-, csípő-, váll-, könyökprotézis)
– Csontrövidítések
– Ínhüvely plasztikák
– Dupuytren-kontraktúra műtéte
– Ínrekonstrukciós műtétek
– Baker-cysta műtéte
– Lágyrész meszesedések, daganatok kiirtása
– Izomkiirtás, felszabadítás, átültetés
– Bőnye-plasztika, átültetés
– Láb amputációi, ismételt amputációi, másodlagos csonkzárás, csonk- korrekció
(11) Olyan plasztikai és korrekciós műtétek, melyek betegségek kö- vetkezményeinek helyrehozatalára szolgálnak
– Emlőn végzett plasztikai jellegű beavatkozások
– Bőrön végzett plasztikák
– Lebenyplasztikák
4. számú melléklet Nagyműtétek
A műtétek WHO-kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosító- nál tekinthető meg.
(1) Központi és környéki idegrendszeren végzett beavatkozások
– Agyban lévő vérömlenyek, tályogok, daganatok, cysták eltávolítása
– Egyes agyrészek összeköttetéseinek átvágása
– Kisebb agyterületek kimetszése
– Agylebenyek eltávolítása
– Egyik oldali agyfélteke eltávolítása
– Kórosan fokozott agyvíz termelés tartós levezetése
– Gerincvelői fokozott nyomás tehermentesítése annak feltárásával
– Gerincvelőben kialakult cysta kezelése
– Gerincvelői daganatok eltávolítása
– Kórosan fokozottan termelődő gerincvelői folyadék átmeneti vagy tar- tós elvezetése
– Szimpatikus határköteg nyaki, illetve háti szakaszának műtétei
(2) Belső elválasztású mirigyeken történő műtétek
– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese teljes eltávolítása
– Agyfüggelék vagy annak daganatainak eltávolítása
– Csecsemőmirigy eltávolítása vagy átültetése
– Belső elválasztású mirigy átültetése saját szervezetbe
(3) Szemészeti műtétek
– Retinaleválás műtétei
– Szemgolyó eltávolítás, szemgödör kiürítés
– Szemüreg plasztikája vagy újraképzése
(4) Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek
– Csiga beültetés
– Belső hallójárat feltárása a koponyaüreg felől
– Csonkolás kóros elváltozás miatt a közép-, illetve belsőfülben, vagy azok kiirtása
– Nyelvmandula összefüggő daganatainak radikális műtéte
– Teljes fültőmirigy kiirtás az arcidegek megkímélésével
– Kiterjesztett, illetve teljes gégecsonkolás
(5) Mellkas-sebészeti műtétek
– Légcső feltárása diagnosztikus célból
– Légcső csonkolása, újraegyesítése, helyreállítása
– Művi gégeképzés
– Hörgők lekötése, csonkolása, helyreállítása
– Tüdőlebeny, illetve lebenyek eltávolítása
– Fél tüdő eltávolítás
– Mellkas plasztika
– Hörgősipoly zárása
– Rekeszizomsérv műtéte
(6) Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások
– Műtétek a szívbillentyűkön
– Műbillentyű beültetés
– Műtétek a fő ütőéren (aorta)
– Műtétek a szívüregeket elválasztó sövényeken
– Műtétek a tüdő fő ütőerén
– Vérrög eltávolítása valamelyik szívüregből
– Vérrög eltávolítása a koszorúserekből
– Megkerülő összeköttetés (by-pass) a koszorúsereken
– Koszorúsér szűkület tágítása
– Koszorúsér megnyitás
– Szívburok részleges vagy teljes eltávolítása
– Daganat eltávolítása a szívből
– Szívizom tágulatának (aneurysma) csonkolása
– Szívátültetés
– Vérrög eltávolítása a nyak, törzs, has régió központi verőereiből
– Xxxx, törzs, has régió központi verőereinek plasztikája
– Megkerülő összeköttetések (by-pass) műtétek a nagyereken
– Porto-cavalis összeköttetések
– Agyi verőér tágulatának lekötése, klippelése
– Érplasztikák szűkület miatt, feltárás nélkül
(7) Általános sebészet körében végzett műtétek
– Csontvelő átültetés
– Lépeltávolítás
– Nyelőcső mellkasi, illetve hasi szakaszának megnyitása, elvarrása
– Nyelőcső kitüremkedéseinek (diverticulum) ellátása
– Nyelőcső részleges, illetve teljes kiirtása, a folyamatosság helyreállítása
– Nyelőcső teljes kiirtása részleges gyomorcsonkolással
– Nyelőcső-gyomor átmenet plasztikai műtétei
– Nyelőcső visszér lekötése
– Gyomor rezekciója (teljes vagy részleges)
– Bolygóideg ágainak átvágása
– Vékonybél, vastagbél rezekció
– Nyelőcsövön, illetve a béltraktuson képzett szájadékok zárása
– Végbél részleges vagy teljes kiirtása
– Végbél záróizomzatának helyreállítása
– Máj részleges csonkolásai
– Májátültetés
– Májvarrat, rekonstrukció
– Máj és a bélrendszer között képzett összeköttetések
– Közös epevezető varrata
– Kehr-cső behelyezése a közös epevezetőbe vagy a májvezetékbe
– Közös epevezető, illetve a májvezeték helyreállítása
– Oddi-záróizom plasztika
– Vater-papilla eltávolítása
– Hasnyálmirigy műtétei
– Rekeszsérv miatt végzett rekonstrukciók
– Radikális mellműtétek
(8) Urológiai beavatkozások
– Vese csonkolása
– Egy-, illetve kétoldali veseeltávolítás
– Vese átültetés
– Patkóvese szétválasztása
– Húgyvezeték és a béltraktus közötti összeköttetés létesítése
– Húgyvezeték pótlása, húgyvezeték plasztika
– Húgyhólyag képzés, plasztika
– Húgyhólyag sipoly zárása
– Húgyhólyagon keresztül történő prosztata-műtét
– Xxxxxxxxx xxxxxxxxx
(9) Nőgyógyászati jellegű műtétek
– Méhkürt plasztikák
– Radikális méheltávolítás
– Hüvelyképzés
(10) Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett beavatko- zások
– Felső állcsont eltávolítás
– Borda eltávolítása a szimpatikus határköteg háti szakaszának kiirtásával
– Csontdaganatok radikális műtéte
– Térd-, csípő-, váll-, könyökprotézisek beültetése
– Csípőprotézis eltávolítása, illetve cseréje
– Csípőficam miatt végzett műtétek
– Hüvelykujj rekonstrukció, illetve képzés
– Alsó végtag amputáció lábtőtől proximálisan (bokaízülettől)
– Felső végtag amputáció kéztőtől proximálisan (csuklóízülettől)
– Ismételt amputáció