KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS
KÖZSZOLGÁLTATÁSI SZERZŐDÉS
A közszolgáltatás ellátására felek a hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 241/2000. (XII. 23.) Korm. rendeletben foglaltak szerint 2001. december 28. napján közszolgáltatási szerződést kötöttek. A felek közötti szerződés 2004. január 07-én, 2005. április 06-án, 2006. február 1-jén, 2007. február 1-én módosításra került, amely módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt közszolgáltatási szerződést a felek az alábbiakban rögzítik.
A közszolgáltatási szerződés alanyai
Egyrészről Lajosmizse Város Önkormányzata (képv.: Xxxxx Xxxxxx polgármester) 6050 Lajosmizse, Városház tér 1. sz., mint megbízó (továbbiakban: megbízó),
másrészről Lajosmizsei Hulladékszállító Kft. (képv.: Xxxxxx Xxxx igazgató) 6000 Kecskemét, Strázsa u. 9., mint közszolgáltató (továbbiakban: közszolgáltató).
A közszolgáltatási szerződés célja
A közszolgáltatási szerződés célja, hogy a közszolgáltatás teljesítése érdekében a megbízó önkormányzat és a közszolgáltató közötti kapcsolatok részletes szabályozásáról gondoskodjon.
A közszolgáltatási szerződés tárgya
A közszolgáltató feladatát képezi Lajosmizsén a közszolgáltató szállítóeszközéhez rendszeresített gyűjtőtartályban, vagy a közszolgáltató által biztosított zsákban a közterületen vagy az ingatlanon összegyűjtött és a közszolgáltató rendelkezésére bocsátott települési szilárd hulladék elhelyezés céljából történő rendszeres gyűjtése, elszállítása, ártalmatlanító helyen történő elhelyezése, a hatóságilag bezárt 0241/3 és 0241/12 hrsz-ú folyékony-és szilárd hulladéklerakó telep felügyelete, az állati hulladékgyűjtő üzemeltetése, valamint a befogott kóbor ebekről való gondoskodás. A közszolgáltató feladatát képezi Lajosmizsén kihelyezett szelektív hulladékgyűjtő szigetek konténereinek állandó ellenőrzése, a megtelt konténerek ürítése és a hulladékgyűjtő szigetek környezetének tisztántartása.
A közszolgáltató kötelezettségei
1. A közszolgáltatás folyamatos és teljeskörű ellátása.
2. A közszolgáltató a települési szilárd hulladékot a település közigazgatási területéről köteles rendszeresen – legalább heti egy alkalommal – elszállítani az Önkormányzat Képviselő-testülete által rendeletben kijelölt hulladéklerakó telepre, amely a Kecskeméti Regionális Hulladéklerakó (6000 Kecskemét, Kisfái 248.)
3. Közszolgáltató a hulladék megfelelő kezeléséről a környezetvédelmi szabályok megtartásával köteles gondoskodni. A szilárd hulladék elszállítási rendjét a mindenkor hatályos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendelet tartalmazza.
4. A közszolgáltatónak a települési szilárd hulladék gyűjtéséről, elszállításáról, tárolásáról úgy kell gondoskodnia, hogy a köztisztaság munkaszüneti és ünnepnapokon is biztosított legyen. A közszolgáltató az esetlegesen elmaradt gyűjtést 24 órán belül vagy az akadály (műszaki hiba, útlezárás, időjárási viszonyok, természeti katasztrófa) elhárulását követően köteles elvégezni. A szokásostól eltérő ürítési időpontról a közszolgáltató köteles a lakosságot tájékoztatni.
A közszolgáltató köteles az ingatlan tulajdonosok részére szabványosított gyűjtőtartályt ill. műanyag zsákot biztosítani amennyiben a tulajdonos ilyen gyűjtőtartállyal nem rendelkezik.
A szabványosított gyűjtőtartály illetve műanyag zsák biztosítása három féle módon történhet:
a) a tulajdonos a szabványosított gyűjtőtartályt, műanyag zsákot megvásárolja,
b) a tulajdonos a közszolgáltatótól bérbe veszi, azaz a gyűjtőtartály továbbra is a közszolgáltató tulajdona marad,
c) a tulajdonos a közszolgáltatótól is megveheti, azaz a gyűjtőtartály az adásvételt követően a tulajdonos tulajdonába kerül.
A Közszolgáltató köteles a hulladékot az ingatlan bejáratának közelében, az úttest szélére kitéve közterületen átvenni.
A Közszolgáltató megtagadhatja a hulladék begyűjtését, ha szemrevételezéssel megállapítható, hogy a gyűjtőedényben, illetve a műanyag zsákban elhelyezett szilárd hulladék olyan folyékony, mérgező, robbanó vagy egyéb veszélyes tárgyat tartalmaz, mely a szállító munkások testi épségét, életét, egészségét veszélyezteti, vagy a szállítójármű műszaki berendezéseit megrongálhatja, továbbá annak tartalma betömörített vagy befagyott, illetve nem minősül települési szilárd hulladéknak, azzal együtt nem gyűjthető és nem szállítható.
A hulladék begyűjtése és elszállítása megtagadható akkor is, ha a hulladék nem a szabványos gyűjtőedényben, vagy nem a szolgáltató emblémájával ellátott, általa, térítés ellenében biztosított zsákban, illetve nem az önkormányzat rendeletében meghatározott helyen vagy időben kerül átadásra.
A Közszolgáltató köteles a megtagadás okáról az érintettet – írásbeli értesítés – hátrahagyásával tájékoztatni, valamint vállalja, hogy olyan veszélyes anyag vagy tárgy észlelése esetén, mely a közterületen tartózkodó személyek életét, testi épségét is veszélyeztetheti, a szükséges intézkedések megtétele érdekében – legkésőbb 24 órán belül – értesíti az önkormányzatot.
5. A közszolgáltatási díjról adott számlán fel kell tüntetni, hogy a gyűjtőtartályt a tulajdonos bérli, vagy saját tulajdonát képezi. Ha a gyűjtőtartályt külön bérlettel a közszolgáltató biztosítja, annak költsége a díjtétel megállapításánál nem vehető figyelembe. A közszolgáltató a szabványosított gyűjtőtartályt folyamatosan a jelenlegi gyűjtőtartály elhasználódásának mértéke szerint bocsátja a lakosság rendelkezésére. Amennyiben a keletkezett háztartási hulladék mennyisége esetenként meghaladja a szabványosított gyűjtőtartály kapacitását, abban az esetben a közszolgáltató lehetőséget biztosít az eseti többlethulladék műanyag zsákban történő elszállítására. A fennmaradó
hulladék elszállítása csak a közszolgáltató által a tulajdonosok rendelkezésére bocsátott egységes méretű, cégjelzéssel ellátott műanyag zsákokban lehetséges.
6. A közszolgáltató köteles a szabványosított gyűjtőtartály kiürítését, illetve azok elszállítását kíméletesen, elvárható gondossággal elvégezni.
A gyűjtőtartályban okozott károkat a közszolgáltató köteles térítésmentesen kijavítani, amennyiben a meghibásodás bizonyíthatóan a közszolgáltató szabályellenes munkavégzésének következménye. Ebben az esetben a közszolgáltatónak a karbantartási munkák, valamint a javítás időtartamára gyűjtőtartályt kell biztosítani.
A közszolgáltató a tulajdonos megrendelésére térítés ellenében elvégezheti a közszolgáltató hibáján kívüli okból megrongálódott gyűjtőtartályok javítását is.
A szilárd hulladék elszállítását végző jármű személyzete a gyűjtőtartályban, vagy műanyag zsákban elhelyezett hulladékot köteles elszállítani.
A közszolgáltató a gyűjtőtartályok ürítése során keletkezett szennyeződés eltakarítását azonnal köteles elvégezni.
A közszolgáltató köteles a gyűjtőtartályt szállító járműbe történő ürítése után azt az arra kijelölt helyre visszatenni.
7.
a) Lajosmizse közigazgatási területén képződő – lakossági és közületi- települési szilárd hulladék szelektív begyűjtése és jogszabályi, illetőleg a hatósági előírások szerinti kezelése, hasznosítása (újrafeldolgozásra való átadása), valamint ártalommentes elhelyezése, a közszolgáltató feladata. A feladat elvégzéséül szolgáló szelektív hulladékgyűjtő szigetek a mindenkor hatályos hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló önkormányzati rendeletben meghatározott helyeken kerültek kialakításra.
b) A közszolgáltató a begyűjtési és hasznosítási tevékenységet önállóan, saját üzleti kockázatára végzi olyan módon, hogy a célok elérése érdekében önálló vállalkozókat, teljesítési segédeket és együttműködő partnereket vehet igénybe közszolgáltatási szerződés alapján. A megbízó 77/2007. (V. 9.) ÖH. számú határozatával 2007. június 1-től 2008. május 31-ig 1.000.000.- Ft+ ÁFA összeggel támogatja a szelektív hulladékgyűjtést. A megbízó a fenti díjfizetési időszakra a fenti támogatást havonta egyenlő részletekben a következő hónap 10. napjáig teljesíti átutalással. Amennyiben a közszolgáltató a jelen szerződésben foglalt kötelezettségeit nem, vagy nem megfelelően teljesíti, a tárgyhónapra eső támogatás nem illeti meg.
c) A közszolgáltató jogosult a szükséges célok elérése érdekében saját nevére pályázatokat benyújtani és ennek alapján részére kifizetett összegeket a pályázatban meghatározott célokra felhasználni. A célirányos pályázatokhoz az Önkormányzat segítséget nyújt a pályázati kiírások figyelésében, erről a közszolgáltatót értesíti és szakmai (tanácsadási) segítséget nyújt a pályázat beadásában. Az Önkormányzat az előzőek szerinti segítséget csak szabad munkaerőkapacitásának megfelelően tudja biztosítani.
d) A közszolgáltató a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tevékenységet külön díj felszámítása nélkül végzi.
e) A szigetek környezetének tisztántartását és az edények karbantartását a közszolgáltató végzi. Ha szándékos rongálásra kerül sor, a közszolgáltató nem köteles saját önerőből azt megjavíttatni illetve megtéríteni.
f) A közszolgáltató a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tájékoztató anyagokat eljuttatja a lakossághoz. Az Önkormányzat vállalja, hogy a szelektív hulladékgyűjtéssel kapcsolatos tájékoztató anyagokat a Hírlap című Lajosmizsén megjelenő újságban legalább 2 alkalommal megjelenteti, továbbá a tájékoztató anyag elkészítésében tanácsadással közreműködik.
g) A közszolgáltató saját akaratára és saját üzleti kockázatára bevezethet egyéb lakossági szelektív gyűjtési módszereket, úgymint
ga) házhoz menő begyűjtés,
gb) intézményekben történő gyűjtés.
8. Az ingatlantulajdonosokkal, illetve ingatlanhasználókkal a közszolgáltatás igénybevételéről írásbeli alakhoz kötött szolgáltatási szerződést köt.
9. A közszolgáltatás teljesítéséhez szükséges mennyiségű és minőségű járművet, gépet, eszközt, berendezést biztosít, valamint a szükséges létszámú és képzettségű szakembert alkalmaz.
10. A közszolgáltatás folyamatos, biztonságos és bővíthető teljesítéséhez szükséges fejlesztéseket, beruházásokat és karbantartásokat elvégez.
11. A közszolgáltatás körébe tartozó hulladék ártalmatlanítására az önkormányzat képviselő-testülete által a mindenkor hatályos rendeletben kijelölt helyet és létesítményt köteles igénybevenni.
12. A 2004. január 1. napjától lezárt lajosmizsei 0241/3 és 0241/12 hrsz-ú hulladéklerakó telepek felügyelete és a hulladéklerakás megakadályozása.
13. A közszolgáltató tudomással bír arról, hogy a megbízó megállapodást kötött a RexTerra Építőipari Fővállalkozó és Környezetvédelmi Szolgáltató Kft-vel, melynek értelmében a RexTerra Kft. jogosult legfeljebb 8000 tonna fúrási iszapot a lezárt hulladéklerakón elhelyezni. A Kft. a megállapodás alapján köteles a fúrási iszap elhelyezését szabályszerűen elvégezni, annak folyamatos bevizsgálásáról gondoskodni. A közszolgáltató köteles a fúrási iszap elhelyezését lehetővé tenni. Egyebekben a fúrási iszap elhelyezésére vonatkozó megállapodásban foglaltak az irányadók.
14. Az önkormányzat által megbízott a rekultivációval összefüggő vizsgálatok elvégzésével megbízottnak a bezárt hulladéklerakókra történő bejutásának biztosítása.
15. Kóbor ebek telepen zárt ketrecben történő tartása során felmerülő költségeket (élelem) Polgármesteri Hivatalhoz benyújtott számla ellenében Önkormányzat fizeti.
16. A megbízó által megállapított és a közszolgáltató által alkalmazott közszolgáltatási díj tapasztalatairól a megbízó önkormányzat képviselő-testületének évenkénti egyszeri tájékoztatása.
17. A közszolgáltatás teljesítésével összefüggő adatszolgáltatás rendszeres teljesítése és meghatározott nyilvántartási rendszer működtetése. A nyilvántartás tartalmazza a hulladék mennyiségét, minőségét és származási helyét.
18. A fogyasztók számára könnyen hozzáférhető ügyfélszolgálat és tájékoztatási rendszer működtetése.
19. Fogyasztói panaszok és észrevételek esetén annak nyilvántartása, továbbítása az illetékes hatósághoz, a panaszok és észrevételek elintézési rendjének megállapítása.
A megbízó önkormányzat kötelezettségei
1. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a közigazgatási területén rendszeresen keletkező települési szilárd hulladékok gyűjtésére, szállítására és elhelyezésére vonatkozó közszolgáltatás ellátására szóló szerződést kizárólag a Közszolgáltatóval együttműködve teljesíti az alábbi részletes feltételek szerint:
2. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen szerződés megkötését követően a szerződés időtartama alatt más közszolgáltatóval e tárgyban szerződést nem köt. Az Önkormányzat a hulladékkezelési tevékenységet kizárólag a Közszolgáltató igénybevételével látja el, illetve vele szerződik a hulladék begyűjtésére, szállítására, ártalmatlanító helyen való elhelyezésre. Az Önkormányzat a Közszolgáltatót a közszolgáltatásra vonatkozó rendeletében nevesíti.
2.1. Együttműködik a Közszolgáltatóval az optimális járatterv kialakításában és – a műszaki- környezetvédelmi előírások, valamint a lakossági igények kielégítése mellett – a hatékonyság folyamatos növelésében.
2.2. Xxxxxxx Xxxxxxxxxx területén a települési szilárd hulladék kezelésére irányuló hulladékkezelési közszolgáltatás tartalmát meghatározó önkormányzati rendelet módosítására, amennyiben a magasabb szintű jogszabályok változásai a módosítást szükségessé teszik.
2.3. Az Önkormányzat egyezteti a Közszolgáltatóval az évente egyszeri lomtalanítás időpontját és azt a helyi újságban közzéteszi.
2.4. A közszolgáltatás körébe tartozó és a településen folyó egyéb hulladékkezelési tevékenységek összehangolásának elősegítése.
2.5. A településen működtetett különböző közszolgáltatások összehangolásának elősegítése.
2.6. Az Önkormányzat köteles a kötelező közszolgáltatásról megalkotott rendeletét, valamint annak módosításait a közszolgáltató részére annak hatályba lépése napjáig megküldeni, valamint a közszolgáltatásra kötelezetteket a Hgt-ben, továbbá a rendeletben előírt jogaikról és kötelezettségeikről a szokásos módon tájékoztatni.
2.7. Az Önkormányzat kötelezettséget vállal továbbá arra, hogy:
2.7.1. a rendeletben biztosított kedvezmények, mentességek jogosultjainak nevét, lakcímét, illetve a jogosultság változását – a kedvezmény, mentesség számlában történő figyelembe vétele érdekében - a döntést
követő 8 napon belül, de legkésőbb a számlázási negyedévet megelőző két héttel korábban a közszolgáltató rendelkezésére bocsátja,
2.7.2. a lakosság informálása, illetve a lakossági igények megismerése érdekében a közszolgáltatót az évi közmeghallgatás időpontjáról – legalább 2 héttel korábban – értesíti azzal, hogy azon a közszolgáltató részt vehet, illetve szót kaphat,
2.8. A települési igények kielégítésére alkalmas hulladék gyűjtésére, kezelésére, ártalmatlanítására szolgáló helyek és létesítmények kijelölése.
A közszolgáltatás finanszírozásának elvei és módszerei:
A közszolgáltatás finanszírozását a közszolgáltató köteles saját pénzügyi forrásból biztosítani, amelynek alapját a közszolgáltatás ellátásáért beszedett közszolgáltatási díj képezi.
A közszolgáltatás díjának meghatározása
1. Az önkormányzat képviselő-testülete rendeletében határozza meg az általa szervezett települési szilárd hulladékkezelés közszolgáltatás díját.
2. A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díjmegállapításának ki kell terjednie a közszolgáltatás teljesítésének gyakoriságára és módjára, a teljesítés helyének, a díjfizetési feltételeknek és módoknak a megállapítására.
3. A közszolgáltatásnak az önkormányzat rendeletében meghatározott díja a közszolgáltató által az adott közszolgáltatásra alkalmazható díj legmagasabb mértéke.
4. A közszolgáltatási díj nem tartalmazhat indokolatlan megkülönböztetést a különböző fogyasztók, illetve fogyasztói csoportok között.
5. A települési szilárd hulladék kezelésének díját az önkormányzat a következő díjfizetési időszakra állapítja meg, mely legalább 1 év. A díjfizetési időszak kezdetét az önkormányzat rendeletében határozza meg.
6. A települési hulladék kezelésére irányuló közszolgáltatás díját az önkormányzat képviselő-testülete a rendeletében meghatározott közszolgáltatással arányosan állapítja meg.
7. A közszolgáltatás díját úgy kell meghatározni, hogy
a) a tartós működéshez szükséges nyereség fedezetének, illetve az indokolt költségek és ráfordítások megtérülésének biztosítására alkalmas legyen és
b) ösztönözzön a közszolgáltatás biztonságos és legkisebb költségű ellátására, a közszolgáltató kapacitásának hatékony kihasználására, valamint a hulladékkeletkezés csökkentésére és a hatékony hulladékgazdálkodásra.
Indokolt költségnek és ráfordításnak minősül különösen a hulladékbegyűjtés, -szállítás és -ártalmatlanítás gyakorlásához szükséges, a hulladékártalmatlanító létesítmények, illetve a leeresztő helynek a közszolgáltatással kapcsolatos üzemeltetési és karbantartási költségei és ráfordításai, a környezetvédelmi kiadások és ráfordítások, valamint a közszolgáltatás körében működtetett létesítmények utógondozásának és monitorozásának a díjfizetési időszakra vetített költsége.
A tartós működéshez szükséges nyereségnek minősül a közszolgáltatás teljesítése során
- az elvonásokra, támogatásokra és a szolgáltatás jellegére tekintettel az adott önkormányzattal egyeztetett mértéket meg nem haladó - képzett nyereség, amely biztosítja az indokolt fejlesztések (bővítések, rekonstrukciók) forrását, illetve az indokolt befektetések megtérülését.
Közszolgáltatási díjcsökkentő tényezőként kell figyelembe venni a közszolgáltatás teljesítéséhez biztosított, a költségek ellentételezésére kapott, költségvetési, illetőleg önkormányzati támogatást, a közszolgáltatás teljesítése folyamatában keletkező melléktermékek (pl. biogáz, komposzt), valamint a szelektíven begyűjtött hulladékok hasznosításából vagy hasznosítás céljára történő átadásból származó bevételt.
8. Az utógondozási és monitorozási költségek a közszolgáltatási díjban akkor érvényesíthetők, ha a közszolgáltató az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatai ellátására tervet készít, amely alapján mennyiségarányosan megállapítja az ennek megvalósításához évente szükséges, inflációval korrigált bevételt, s annak mértékét a passzív időbeli elhatárolásokkal szemben közvetlen költségként számolja el vagy, ha az utógondozás, illetve monitorozás céljára szükséges fedezetet csak közelíteni lehet, akkor az időközönként ismétlődő jövőbeni költségekre céltartalékot képez. Jogszabály az utógondozás, illetve a monitorozás körébe tartozó feladatok ellátását az ártalmatlanítást végző szolgáltató számára kötelezővé teheti.
9. A szelektív gyűjtésben résztvevőnek - a hulladéknak a begyűjtőhelyen (pl. hulladékgyűjtő udvar, gyűjtőpont) történő átadásáért - díj nem számítható fel.
10. A közszolgáltatási díj megállapítása az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek meghatározásával történik. Az egységnyi díjtételt a fent meghatározott indokolt költségek, ráfordítások és a fent meghatározott nyereség összege és a várható szolgáltatási mennyiség hányadosaként kell megállapítani. Települési szilárd hulladék esetében a várható szolgáltatási mennyiség a településen szolgáltatást igénybe vevők számának és a fajlagos hulladékmennyiségnek a szorzata. A fajlagos hulladékmennyiség meghatározása a díjkalkuláció része, amelyet az előző évi tényleges szolgáltatási mennyiség alapján kell számítani. Az egységnyi díjtételek - elkülönítve – tartalmazzák a hulladék begyűjtésének, szállításának, szelektív gyűjtésének és az utógondozásra, illetve monitorozásra is kiterjedő ártalmatlanításának költségeit. Az egységnyi díjtétel megállapításakor figyelemmel kell lenni arra, hogy a gyűjtőedényzet az ingatlantulajdonos vagy a közszolgáltató tulajdona-e. Ha a gyűjtőedényt külön bérlettel a közszolgáltató biztosítja, annak költsége a díjtétel megállapításánál nem vehető figyelembe.
Az egységnyi díjtételek a számlázás költségeit is tartalmazzák.
11. A fizetendő közszolgáltatási díj az egységnyi díjtétel és az ürítések mennyiségének, illetve gyakoriságának a szorzata.
12. A közszolgáltató köteles a közszolgáltatási díj megállapítása érdekében minden év március 31. napjáig díjkalkulációt készíteni. Ha a közszolgáltató a közszolgáltatás körébe tartozó tevékenység mellett más gazdasági tevékenységet is folytat, a költségtervben a költségek szigorú elkülönítésének módszerét is alkalmaznia kell.
13. Az önkormányzat rendeletében meghatározza a közszolgáltatási díjat és a díjalkalmazás feltételeit.
14. A közszolgáltatási díj számítására szolgáló kalkulációs séma vagy díjképlet alkalmazása esetén az önkormányzat árrendeletének részletesen kell tartalmaznia a kalkulációs sémát, illetve a díjképletet.
15. Abban az esetben, ha a Felek a közszolgáltatási díjemelés mértékében nem tudnak megegyezni, úgy a közösen kijelölt független könyvvizsgáló véleményét magukra nézve kötelezőnek fogadják el.
Díjfizetés, díjhátralék beszedése
1. Az igénybevevő a teljes díjat a szállítást végző közszolgáltatónak fizeti ki, mely tartalmazza a hulladék-elhelyezés díját is.
2. A szolgáltatási díj megfizetésének módjáról és a számlázás rendjéről a közszolgáltató a tulajdonost írásban tájékoztatja.
A közszolgáltatási díj megfizetése a negyedévente, a szolgáltatás elvégzése után kiállított számlával egyidejűleg megküldött készpénzátutalási megbízáson lehetséges, melyhez a közszolgáltató készpénzátutalási megbízást küld a tulajdonos részére meghatározott időpontban, amely tartalmazza a fizetendő közszolgáltatási díj mértékét.
A tulajdonos 8 napon belül köteles a díjat befizetni. Késedelmes fizetés esetén a közszolgáltató a Ptk. 202. §. (2) bekezdése szerinti késedelmi kamatot számít fel.
A hulladékkezelési közszolgáltatás igénybevételéért az ingatlantulajdonost terhelõ díjhátralék és az azzal összefüggésben megállapított késedelmi kamat, valamint a behajtás egyéb költségei adók módjára behajtható köztartozásnak minősülnek.
3. A díjhátralék keletkezését követő 30 napon belül a közszolgáltató felhívja az ingatlantulajdonos figyelmét a díjfizetési kötelezettségének elmulasztására és felszólítja annak teljesítésére.
A felszólítás eredménytelensége esetén a díjhátralék keletkezését követő 90. napot követően a közszolgáltató - a felszólítás megtörténtének igazolása mellett - a díjhátralék adók módjára történõ behajtását a települési önkormányzat jegyzőjénél kezdeményezi.
A települési önkormányzat jegyzője - a kezdeményezés kézhezvételétõl számított nyolc napon belül - a külön jogszabályban meghatározottak szerint intézkedik a díjhátralék, késedelmi kamat és a felmerült költségek behajtása érdekében. A behajtott díjhátralékot, késedelmi kamatot, valamint a közszolgáltatónak az ezzel kapcsolatban felmerült és
behajtott költségeit a települési önkormányzat jegyzője nyolc napon belül átutalja a közszolgáltatónak.
Ha a közszolgáltatást igénybe vevő díjhátralékos nem tulajdonosa az ingatlannak és a vele szemben lefolytatott behajtás eredménytelen, a díjhátralékot, késedelmi kamatot és a felmerült költségeket az ingatlan tulajdonosától, illetve vagyonkezelõjétől kell behajtani. Közös tulajdonban álló ingatlan esetében a tulajdonosok felelőssége egyetemleges.
A behajthatatlan díjhátralék esetében ennek tényéről és okáról a települési önkormányzat jegyzője - a behajtás eredménytelenségét követõ nyolc napon belül - igazolást ad a közszolgáltatónak.
4. Az ingatlantulajdonos a szolgáltatás díjának megfizetése alól csak az önkormányzat képviselő-testületének mindenkor hatályos rendeletében meghatározott eseteiben mentesül, illetve részesül kedvezményben.
Közreműködő vagy teljesítési segéd igénybevétele
Közszolgáltató közreműködő, teljesítési segéd illetve alvállalkozó igénybevételére jogosult, amely igénybevett közreműködő, teljesítési segéd, illetve alvállalkozó közreműködéséért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna. Közreműködő, teljesítési segéd, illetve alvállalkozó igénybevétele csak a megbízó önkormányzat külön írásbeli hozzájárulása alapján, közszolgáltató indokolt írásbeli kérelmére történhet.
A közszolgáltatási szerződés módosítása
A megbízó önkormányzat képviselő-testülete és a közszolgáltató egybehangzó akarattal akkor módosíthatja a közszolgáltatási szerződés jogszabályban meg nem határozott tartalmi elemeit, ha az a pályázati kiírástól érdemi eltérést nem eredményez.
A közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály (ideértve a megbízó önkormányzat helyi rendeletét, illetve annak módosítását is) a közszolgáltatási szerződés vagy a közszolgáltatási díj tartalmi elemeit kötelező jelleggel megváltoztatja, amely a közszolgáltatási szerződés vagy a közszolgáltatási díj olyan módosítását vonja maga után, amely módosításhoz szerződő felek a jognyilatkozatukat nem tagadhatják meg.
A közszolgáltatási szerződés tartama, és megszűnése
1. A közszolgáltatási szerződés 2002. január 1-én lépett hatályba, és 10 éves határozott időtartamra szól.
2. A közszolgáltatási szerződés megszűnik az alábbi esetekben:
a) a 10 éves határozott időtartam lejártával,
b) közszolgáltató jogutód nélküli megszűnésével,
c) elállással, ha a teljesítés még nem kezdődött meg,
d) felmondással.
3. A közszolgáltató a közszolgáltatási szerződéstől a teljesítés megkezdéséig elállhat, azt követően a szerződést felbonthatja, ha a közszolgáltatási szerződés megkötését követően alkotott jogszabály a közszolgáltatási szerződés tartalmi elemeit úgy változtatja meg, hogy az a közszolgáltatónak a közszolgáltatás szerződésszerű teljesítés körébe tartozó lényeges és jogos érdekeit jelentős mértékben sérti.
4. Az önkormányzat képviselő-testülete a közszolgáltatási szerződést felmondhatja, ha:
a) közszolgáltató – közszolgáltatás ellátása során – a tevékenységére vonatkozó jogszabályokat vagy hatósági előírásokat súlyosan megsértette, és a jogsértés tényét bíróság vagy hatóság jogerősen megállapította,
b) közszolgáltató a közszolgáltatási szerződésben megállapított kötelezettségét neki felróhatóan súlyosan megsértette.
5. A közszolgáltató a közszolgáltatási szerződést akkor mondhatja fel ha az önkormányzat a közszolgáltatási szerződésben meghatározott kötelezettségét – a közszolgáltató felszólítása ellenére – súlyosan megsérti, és ezzel a közszolgáltatónak kárt okoz vagy akadályozza a közszolgáltatás teljesítését.
6. A közszolgáltatási szerződés felmondási ideje legalább 6 hónap.
Záró rendelkezések
Jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, a Hulladékgazdálkodásról szóló 2000. évi XLIII. tv., hulladékkezelési közszolgáltató kiválasztásáról és a közszolgáltatási szerződésről szóló 224/2004. (VII. 22.) Korm. xxxxxxxx, Lajosmizse Város Önkormányzata Képviselő-testületének a hulladékkezelési közszolgáltatásról szóló mindenkor hatályos rendelete, a települési hulladékkezelési közszolgáltatási díj megállapításának részletes szakmai szabályairól szóló 242/2000. (XII. 23.) Korm. rendelet, a 213/2001. (XI.14.) Korm. rendelet, valamint az idevonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok az irányadóak.
Jelen közszolgáltatási szerződésből származó jogvitáikat felek kötelesek kölcsönös egyeztetés útján rendezni. Amennyiben ezen egyeztetés annak kezdeményezésétől számított 30 napon belül nem vezetne eredményre, úgy felek a jogvita elbírálására alávetik magukat a Kecskeméti Városi Bíróság, illetve Bács-Kiskun Megyei Bíróság kizárólagos illetékességének.
Fenti közszolgáltatási szerződést, mint akaratunkkal mindenben megegyezőt, elolvasás és megértés után helybenhagyólag aláírtuk.
Lajosmizse, 2007. június
Lajosmizse Város Önkormányzata Lajosmizsei Hulladékszállító Kft. képviseletében: képviseletében:
......................................... .........................................
Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxx
polgármester igazgató