Nyugdíjbiztosítás

Feltétel

Jövôkulcs Bonus

Nyugdíjbiztosítás

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Partnerünk!

Kérjük, hogy biztosítási ajánlatának megtétele előtt figyelme- sen olvassa el jelen tájékoztatónkat. E tájékoztatás nem teljes körű, csak a leglényegesebb tudnivalókat foglalja össze. A rész- letes információkat a rendszeres díjas befektetési egységekhez kötött életbiztosítások általános szerződési feltételeiben (BRÁF) és „Jövőkulcs Bonus” termékünk különös szerződési feltételeiben (KF) találja. Felhívjuk a figyelmét, hogy a BRÁF I. fejezete röviden összefoglalja a szerződési feltételekben előforduló legfontosabb fogalmakat.

Biztosítónk, az UNIQA Biztosító Zrt., 1990 óta a magyar biz- tosítási piac jelentős szereplője, székhelye: 1134 Budapest, Ró- xxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Biztosítónk felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank, amely- nek székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.; ügyfélszolgá- lata: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. (1534 Budapest, BKKP Pf. 777), internetes oldala: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

Ki értékesítheti a „Jövőkulcs Bonus” terméket?

A terméket biztosításközvetítők értékesíthetik, akik lehetnek

függő vagy független jogi státuszúak.

A függő biztosításközvetítő: minden esetben az UNIQA Biz- tosítótól kapja a megbízását a biztosítási termék vagy szolgálta- tás értékesítésére.

Egyes függő biztosításközvetítők jogi státuszuk alapján kizáró- lagosan az UNIQA Biztosító termékeit vagy szolgáltatásait jogo- sultak értékesíteni (ügynök), míg mások több biztosító – egy- mással versengő – biztosítási termékeinek értékesítésére is jogo- sultak (többes ügynök).

A függő biztosításközvetítő által a közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott kárért a biztosítóintézet közvetlenül helyt állni köteles.

A független biztosításközvetítő (más néven alkusz) minden esetben az őt megbízó ügyfél megbízásából jár el.

Az alkusz a biztosítási szerződés megkötésének előkészítése során köteles kielégítő mennyiségű, a piacon hozzáférhető biz- tosítást tárgyszerűen elemezni, és egyértelmű, szakszerű tájé- koztatást nyújtani az ügyfél igényeinek és szükségleteinek meg- felelően. Ezért a biztosítási szerződés megkötése előtt az alkusz köteles felmérni az ügyfél igényeit és szükségleteit, és ezeknek megfelelő szaktanácsot adni a biztosítási termékkel összefüggés- ben.

Az alkusz, a közvetítői tevékenysége során esetlegesen okozott kárért önállóan felel. Ez a felelőssége kiterjed a nevében (képvi- seletében) eljáró személyek tevékenységére is.

A biztosításközvetítői tevékenységre vonatkozó további hasznos információkról az alábbi internetes hivatkozáson olvashat: xxxxx://xxxx.xxx.xx/xxxxxxxxx/.

Milyen típusú biztosítás a „Jövőkulcs Bonus” nyugdíjbiztosítás”?

A „Jövőkulcs Bonus” egy befektetési egységekhez kötött, fo- lyamatos díjfizetésű nyugdíjbiztosítás, amelynél a szerződő döntheti el, hogy a díja befektethető részét a biztosító mely esz- közalap(ok)ba helyezze el (ún. befektetési egységek formájá- ban). A szerződő a rendelkezésre álló eszközalapok közül meg-

takarítása futamidejének, kockázatviselési hajlandóságának megfelelően válogathat.

A befektetés aktuális értékét a választott eszközalap(ok) aktuális árfolyama határozza meg. Ez az árfolyam az eszközalapokat al- kotó mögöttes befektetések piaci értékének növekedésétől vagy csökkenésétől függően változik.

Külön felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befektetések kockáza- tát – beleértve az árfolyamkockázatot és az eszközalapokat al- kotó befektetési eszközök likviditási (hozzáférhetőségi) helyze- téből fakadó fizetőképességi kockázatokat is – a szerződő viseli. A biztosító a befektetésre sem tőke-, sem hozamgaranciát nem vállal.

A befektetéssel összefüggő speciális fogalmakat, a befektetési hozam visszajuttatásának módját a XXXX XX. fejezete, az eszköz- alapok befektetési politikájának módosíthatóságára, az eszközala- pok létrehozására, lezárására, megszüntetésére, felfüggesztésére vonatkozó, továbbá a befektetés módosításához szükséges tudni- valókat a BRÁF III. fejezete, az eszközalapok befektetési politikáját a KF 1. számú melléklete tartalmazza.

A nyugdíjbiztosítás értékét tovább gyarapíthatják az adóról való rendelkezésből származó adójóváírások, mert a hatályos jog- szabályokban szereplő feltételek teljesítése esetén a befizetések 20%-ával megegyező összegű, de személyenként legfeljebb 130000 Ft, a személyi jövedelemadóból visszaigényelhető jó- váírás vehető igénybe. Az adójóváírásokat a díjarányos költségek nem terhelik, azok teljes egészében befektetésre kerülnek.

A részletek az Adózási tájékoztatóban találhatók.

Kik a biztosítási szerződés szereplői?

A biztosító a szerződővel áll közvetlenül kapcsolatban, és a biz- tosítás díját is a szerződő fizeti. A biztosított az, akire vonatko- zóan a biztosító a kockázatot vállalja. A biztosítási esemény be- következése esetén a biztosító a szolgáltatást a kedvezménye- zett(ek)nek fizeti ki. Jelen terméknél a szolgáltatások kedvez- ményezettje – a haláleseti szolgáltatások kivételével – a bizto- sított.

A biztosítási szerződés szereplőiről további információk a BRÁF IV.1. és a KF I. fejezetében találhatók. A biztosítási szerződés értelmezé- sét segítő további fogalmak (így a biztosítási időszak, a kocká- zatviselés kezdete, a szerződés megszűnésének esetei) a BRÁF IV.2-4. fejezeteiben továbbá a KF I. fejezetében találhatók.

Melyek a „Jövőkulcs Bonus” nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai?

A szerződés csak olyan tartamra köthető, amely a biztosított szerződéskötéskor érvényes öregségi nyugdíjkorhatáráig tart.

A biztosító a következő biztosítási események bekövetkeztekor teljesít szolgáltatást

– nyugdíjszolgáltatást: a biztosított öregségi nyugdíjkorhatárá- nak elérésekor vagy

öregségi nyugdíjkorhatára előtti nyugdíjba vonulásakor

– egészségkárosodási szolgáltatást: a biztosított 40%-ot elérő mértékű egészségkárosodása esetén

– haláleseti szolgáltatást: a biztosított halála esetén.

A szolgáltatás az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarítási, (nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó)

extra és adójóváírás extra – befektetési egység szolgáltatás esedékességekor aktuális befektetési értéke, mely –az öreg- ségi korhatárt megelőző nyugdíjba vonulást kivéve – tartal- mazza a szolgáltatás miatt megtakarítási egységekké alakított bónusz egységeket is. Az öregségi korhatárt megelőző nyug- díjba vonulás esetén a bónusz befektetési egységek értékének eszközalaponkénti 80%-a kerül kifizetésre.

A biztosítási eseményekről és a szolgáltatásokról a KF II. fejezetéből tájékozódhat.

Amennyiben a nyugdíjszolgáltatás 10 éven belül válik esedé- kessé, a szolgáltatás csak legalább a – nyugdíjbiztosítás kezde- tétől számított – 10. év végéig tartó járadék formájában kerül- het kifizetésre. A biztosító a szolgáltatások teljesítése előtt egyéb esetekben is felkínálja a biztosított részére a kifizetendő összeg járadékra váltásának lehetőségét.

A járadékszolgáltatás feltételeit a KF 4. sz. melléklete tartalmazza.

Az alapbiztosítás – a KF 5.A. sz. mellékletében szereplő megköté- sekkel – kiegészítő biztosításokkal bővíthető:

• A baleseti rokkantságra szóló kiegészítő biztosítás baleseti eredetű, maradandó egészségkárosodás esetén szolgáltatja a kiegészítő biztosításra választott biztosítási összeg rokkantság mértékével arányos részét.

A biztosítási eseményeket és a szolgáltatásokat a Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás kü- lönös feltételeinek I. fejezete tartalmazza.

• A kritikus betegségekre szóló kiegészítő biztosítás kereté- ben három, egyre bővülő szolgáltatási csomag közül lehet vá- lasztani. Az első csomag a felsorolt daganatos megbetegedé- sekre, a második ezen felül a keringési rendszerrel összefüg- gésben felsorolt betegségekre, műtétekre, a harmadik pedig mindezen felül további kritikus betegségekre terjed ki. Mind- három csomag a bennük foglalt kritikus betegségek, műtétek bekövetkezése esetén nyújt pénzbeni szolgáltatást.

A biztosítási eseményeket és a szolgáltatásokat a Kritikus beteg- ségekre szóló kiegészítő biztosítás különös feltételeinek I. fejezete tartalmazza.

• A Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás rögzített keret erejéig – egyes kiemelten súlyos betegségek (rákos megbetegedések, szív- és idegsebészeti műtétek, élő donoros szervátültetések) külföldi orvosi ellátásának, gyógyításának teljes megszervezését, a beavatkozásokkal kapcsolatos költsé- gek fedezését, valamint kísérő személy költségeinek térítését tartalmazza.

A biztosítási eseményekről, a kapcsolódó fogalmakról és a szol- gáltatásokról a Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás külö- nös feltételeinek I.-V. fejezeteiből tájékozódhat. A második orvosi szakvéleményre vonatkozó az aktuális információk pedig honla- punkon illetve ügyfélszolgálatunkon érhetők el.

Mi a biztosítási díj, és hogyan változhat?

A biztosító a szolgáltatás teljesítését a szerződő által rendszere- sen fizetendő biztosítási díj ellenében vállalja. A biztosítás díját

– az esetleges kiegészítő biztosításokra vonatkozóan is – csak a teljes biztosítási évekre kell fizetni, az utolsó, esetleg nem teljes időszakra már nem.

Automatikus díjnövelés: Az alapbiztosítás folyamatos éves díja

– a szolgáltatás növelése érdekében is – minden biztosítási év- fordulón 2,5%-kal nő. Az automatikus díjnövelésen túl lehető- ség van az előírt mértékét meghaladó díjemelésre, az ún. érték- követésre is. A harmadik biztosítási évfordulót követően az

automatikus díjnövelés évente visszautasítható, illetve a díj egy meghatározott mértékig csökkenthető is vagy a díjfizetés átme- netileg szüneteltethető.

A díjfizetést, továbbá a díjfizetés elmulasztásának következményeit a BRÁF V.1., a KF III. fejezete és 2.A sz. melléklete, a Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás külö- nös feltételeinek II. fejezete, a Kritikus betegségekre szóló kiegészítő biztosítás különös feltételeinek II. fejezete, továbbá a Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás különös feltételeinek IX. fejezete tar- talmazza.

A szerződő a folyamatos díjon felül rendkívüli díjfizetéseket is teljesíthet. Az alap-nyugdíjbiztosításra befizetett (nyugdíjcélú) rendkívül befizetéseken túl mód van a nyugdíjbiztosítástól füg- getlen, kiegészítő rendkívüli befizetésekre is. A kiegészítő be- fizetésekre az adóból történő jóváírás nem igényelhető, de azok- kal a szerződő szabadon rendelkezhet.

A rendkívüli befizetésekre vonatkozó ismertetés a BRÁF VI.2. feje- zetében, a KF III.2. fejezetében, és 2.A. mellékletében, a kiegészítő rendkívüli befizetésekre vonatkozóan pedig a KF Függelékében ta- lálható.

A szerződést terhelő levonások

A biztosító a szerződéssel összefüggő ráfordításai megtérülésé- nek érdekében a szerződést különböző levonásokkal terheli, amelyeket vagy a biztosítási díjból vagy a befektetés értékéből von le. A levont költségek jelentős részét a biztosító a tartam során, bónuszok formájában visszajuttatja. A biztosító a szer- ződésen érvényesített díjarányos költséglevonásokat és bónu- szokat az automatikus díjemelést figyelembevevő, az egyes biz- tosítási évekre vonatkozó ún. eredetileg elvárt díj alapján ha- tározta meg, így a díj módosítása befolyásolhatja ezek mértékét is.

Díjból levont költségek: a díj százalékában meghatározott költ- ségek, melyek levonására az esedékes díj befizetésekor, még a befektetés előtt kerül sor.

• Díjarányos kezdeti költség: ez a költség a rendkívüli díj- fizetésekre, valamint rendszeres díjak esetében az első 3 biztosítási évre esedékes díjakra vonatkozik.

• Díjarányos rendszeres költség: a 4. biztosítási évvel kez- dődően esedékes rendszeres díjbefizetésből elvont költség. A rendkívüli díjfizetéseket és az adójóváírásokat ez a költség nem terheli.

A befektetett vagyonnal arányos költség:

• Befektetés arányos költségek: a befektetések százalékában felszámított költség. E költség levonása a rendszeres díjakból származó befektetéseket a 4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójóváírásokból szár- mazó befektetéseket már a befektetés kezdetétől terheli. A levonás a befektetési egységek számának csökkentésével va- lósul meg, befektetési egység típusonként és eszközalapon- ként eltérő lehet.

A 20. biztosítási év eltelte után a befektetés arányos költségek a díjfizetéssel érvényben levő szerződések esetében csökken- hetnek.

A szerződést terhelő levonások ismertetését a BRÁF VII. fejezet és a KF IV. fejezete, mértékét pedig a KF 2.B. melléklete tartalmazza.

Jóváírások a szerződésen

A biztosító ún. bónuszok formájában jóváírásokat is teljesít. A bónuszok jóváírása az első 20 biztosítási évben a bónusz szám- lán, bónusz befektetési egységek formájában, a 20. biztosítási év leteltével pedig megtakarítási befektetési egységek formájá- ban történik.

A bónusz számlán nyilvántartott bónusz egységekhez a szer- ződő nem fér hozzá, maradékjog alapját sem képezik. Ugyan- akkor meghatározott időközönként a bónusz egységek adott százaléka azonos eszközalapban lévő, azonos számú megtaka- rítási egységgé alakul, és hozzáférhetővé válik. A tartam végén, de legkésőbb a 20. biztosítási évfordulón az összes bó- nusz egység megtakarítási egységgé alakul, és a bónusz számla megszűnik.

Díjfizetéstől függő bónuszok: a rendszeres díj százalékában megadott bónuszok a biztosítás kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfizetés történik.

• Díjfizetési mód bónusz: a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód határozza meg.

• Díjnagyság bónusz: mértékét kezdeti díj határozza meg, de a szerződő által kezdeményezett díjmódosítás, illetve egy ki- emelt díjszint elérése is befolyásolhatja..

Díjarányos költség visszatérítési bónuszok: a biztosítás kez- detétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfi- zetés történik. Céljuk, hogy a biztosító által (forintban) elvont, a rendszeres díjat terhelő költségek egy részét visszajuttassák.

• Kezdeti költség visszatérítési bónusz: a rendszeres díj szá- zalékában meghatározott bónusz. Mértéke függ a tartamtól és biztosítási évenként eltérő lehet.

• Rendszeres költség visszatérítési bónusz: a rendszeres díj százalékában megadott bónusz. Jóváírására a 3. biztosítási évet követően esedékes díjak befizetésekor kerül sor.

Befektetés arányos költség visszatérítési bónusz: Egyetlen faj- tája a hozam bónusz.

• Hozam bónusz: a rendszeres díjfizetésből származó megtaka- rítási befektetési egységek százalékában megadott bónusz. Célja, hogy a biztosító által elvont befektetésarányos költség egy részét a szerződésre visszajuttassa. Jóváírására havonta kerül sor.

A jóváírások módját, a bónusz számla képzését és hozzáférését a BRÁF VIII. fejezete és a KF V. fejezete, mértékét pedig a KF 2.C. xxx- xxxxxxx ismerteti.

A Teljes Költség Mutató (TKM)

A termékhez kapcsolódó költségekről átfogó képet nyújtó mu- tatóról tájékoztatást találhat a KF 0.xx. mellékletében és a xxx.xxxxx.xx honlapon, ahol a mutató számszerű értékei is megtalálhatóak.

Milyen lehetőségek vannak, ha a szerződő nem tudja fizetni a díjat?

• Díjmentesítés: Legalább 1, díjjal fedezett év eltelte után a szerződés – a szerződő írásbeli kérésére – díjmentesítésre ke- rülhet. A díjmentesített szerződés további folyamatos díjfizetés nélkül érvényben marad, és az igénybevett adójóváírást sem kell visszafizetni. Rendkívüli befizetések továbbra is teljesíthe- tők, melyek után adójóváírás is igényelhető.

A kiegészítő biztosítások az alapbiztosítás díjmentesítésével megszűnnek.

• Visszavásárlás: Ha a szerződés tartamából legalább 1, díjjal fedezett év már eltelt, a szerződő írásbeli bejelentése alapján a biztosító az aktuális befektetési értéket fizeti ki a biztosított- nak. A visszavásárlással a szerződés megszűnik és nem állít- ható vissza.

A szerződés – vagy akár csak egy nyugdíjcélú rendkívüli díjfizetésből származó befektetés – (részleges) visszavá- sárlása is a teljes igénybe vett adójóváírás 20%-kal növelt összegű visszafizetését eredményezi.

A bónusz számla megszűnik, amennyiben a szerződés díj- mentesítésre kerül vagy visszavásárolják, mely esetekben a bónusz egységek is – kifizetés nélkül – törlésre kerülnek.

A szerződés maradékjogairól, a visszavásárlásról, részleges vissza- vásárlásról és díjmentesítésről a BRÁF IX. fejezete, és a KF VI. feje- zete tájékoztat.

Mi a teendő a biztosítási esemény bekövetkezésekor?

A tartamon belüli biztosítási eseményt a bekövetkezéstől számí- tott 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak.

A biztosító a bejelentés, felvilágosítások tartalmát ellenőrizheti, így különböző iratokat is bekérhet a szolgáltatás és egyéb kifi- zetések teljesítése előtt. A biztosító a szolgáltatást a szükséges iratok beérkezését, illetve a kifizetendő összeg végleges megál- lapítását követő 15 napon belül teljesíti.

A szolgáltatás teljesítésének további feltételeit és módját a BRÁF X. és a KF VII. fejezete, továbbá a kiegészítő biztosításokra vonatko- zóan a Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló ki- egészítő biztosítás különös feltételeinek III. fejezete, a Kritikus be- tegségekre szóló kiegészítő biztosítás különös feltételeinek III. feje- zete, továbbá a Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás különös feltételeinek VII. fejezete tartalmazza.

A szolgáltatás esetleges korlátozása

A biztosító egyes kiemelt kockázatokat (például ejtőernyős ugrás vagy sziklamászás közben bekövetkezett eseményeket) kizár a biztosítási események köréből. Ha a szerződő vagy a biztosított nem teljesíti a szerződésben vállalt közlési kötelezettségeit (és még néhány egyéb, a Feltételekben meghatározott speciális esetben) a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.

A kizárásokról és mentesülésekről, illetve az ezekben az esetekben teljesíthető kifizetést részletesen a BRÁF XI. fejezete, a Baleseti ere- detű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás különös feltételeinek IV. fejezete, a Kritikus betegségekre szóló ki- egészítő biztosítás különös feltételeinek IV. fejezete, továbbá a Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás különös feltételeinek VI. feje- zete tartalmazza.

Milyen egyéb tudnivalókat ajánlunk ügyfeleink figyelmébe?

• A szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmondhatja a szerződést. (BRÁF 54. pont) Ez esetben a biztosító a KF 2.B mellékletének 8. pontja szerint számol el a befizetett díjjakkal.

• A Feltételekben és a szerződésben nem érintett kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

• A termék nyugdíjbiztosítás. A szerződéssel kapcsolatos eset- leges adókötelezettségekről, kedvezményekről a személyi jö- vedelemadóról szóló (Szja) törvény rendelkezik. Nem magán-

személy szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló tör- vény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogszabályok to- vábbi előírásokat is tartalmaznak.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

• A biztosító jogosult a tudomására jutott, a biztosítási szerző- déssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával össze- függő személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi elő- írásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító kö- teles az adatokat biztosítási titokként kezelni. A biztosítási ti- tokkal, a biztosító adatkezelésével és az adatok továbbítható- ságával kapcsolatos tudnivalókat a BRÁF XII.1. fejezete tartal- mazza.

• Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a biztosítási tevékenységről szóló, 2014. évi LXXXVIII. törvényben leírt esetekben – a BRÁF XII.1. fejezetében megha- tározott szervezeteknek továbbíthatja. A szerződésre vo- natkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájá- rulnak, hogy adataikat a biztosító külföldi biztosítóhoz, kül- földi viszontbiztosítóhoz vagy külföldi adatkezelő szerve- zethez is továbbíthassa.

Az egyéb tudnivalókkal a BRÁF XII. fejezete foglalkozik.

Hová fordulhat panaszaival?

A biztosító magatartására, tevékenységére vagy mulasztására vonatkozó esetleges panaszát szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő a BRÁF XII.6. pontjában foglaltak szerint.

Amennyiben ennek a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tv.-ben rögzített feltételei fennállnak, panaszával a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) vagy a Magyar Nemzeti Bankhoz (1534 Budapest, BKKP Pf.: 777, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx), vagy a Polgári Perrend- tartás szabályai szerint bírósághoz fordulhat. A panaszkezeléssel kapcsolatos további tudnivalókat megismerheti a társaságunk székhelyén (1134 Budapest, Xxxxxx X. krt. 70–74.) megtalálható Ügyfélszolgálaton, valamint a xxx.xxxxx.xx honlapon közzé- tett Panaszkezelési Szabályzatból.

Amennyiben Ön az Európai Unióban tartózkodási hellyel ren- delkezik és az 524/2013/EU rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fogyasztónak minősül, a társaságunkkal elektronikus úton megkötött biztosítási szerződésével összefüg- gésben felmerülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a Pénzügyi Békéltető Testület közreműködésével tör- ténő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vi- tarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) keresztül is kezdeményezheti.

Az online vitarendezési eljárással kapcsolatos további tudnivalókat megtalálja a xxx.xxxxx.xx oldalon, valamint jelen BRÁF XII.6. fe- jezetében.

Összefoglaló tájékoztató a nyugdíjbiztosításokra vonatkozó adójogszabályokról

az 1995. évi CXVII. személyi jövedelamadóról szóló törvény (Szja. tv. alapján)

Nyugdíjbiztosítás

A nyugdíjbiztosításban a következő biztosítási események sze- repelhetnek: a biztosított öregségi nyugdíjkorhatárának be- töltése, nyugdíjba vonulása, egészségi állapotának 40%-os mértéket elérő csökkenése, illetve halála. A szerződést a biz- tosított nyugdíjkorhatárához igazodóan kell megkötni.

A nyugdíjbiztosításra történő teljesítésre – a haláleseti szolgál- tatást kivéve – a biztosított jogosult. A biztosító teljesítése a szol- gáltatásokra történő kifizetés mellett a visszavásárlási összeg kifi- zetését is magában foglalja.

A nyugdíjbiztosítás szolgáltatásai adómentesek.

A szerződési feltételekben szereplő bizonyos lehetőségek – mint a szerződés tartamának meghosszabbítása vagy a nyugdíjbizto- sítási díjból származó megtakarítások részleges vagy teljes vissza- vásárlása – általában csak korlátozottan, illetve negatív adókö- vetkezmények vállalásával igényelhetők.

Adójóváírás

A magánszemély szerződő által az adóévben nyugdíjbiztosításra fizetett díj – a folyamatos és rendkívüli befizetéseket is beleértve

– a szerződő adóbevallásakor tett nyilatkozata alapján adójóvá- írásra jogosít: befizetések 20%-a, de személyenként legfel- jebb 130 ezer forint – a szerződő személyi jövedelemadóról való rendelkezése alapján adójából – a szerződésen jóváírásra kerülhet, figyelemmel az Szja tv. 44/C és 44/D §-aiban szereplő korlátozásokra is.

Jelen termék esetében az alap-nyugdíjbiztosításra befizetett rendszeres és rendkívüli díjakról adhatja ki a biztosító az adó- jóváírás feltételéül szolgáló igazolást. A (nem nyugdíj célú) ki- egészítő rendkívüli díjfizetések és kiegészítő kockázati biz- tosítások díja nem jogosít adó visszaigénylésére.

A biztosító az adóhatóság által a szerződésen történő jóváírás céljából utalt összeget – annak szerződésre történő azonosítását követően – elkülönítetten, rendkívüli befizetésekkel azonos módon kezeli és a folyamatos díjakra aktuálisan megadott esz- közalapokba, a megadott arányban „adójóváírás extra” befek- tetési egységekké számítja át.

Az adójóváírás elvesztése

A nyugdíjbiztosítási szerződés díjnemfizetés miatti megszűnése, bizonyos módosításai vagy egyes maradékjogok – így a (részle- ges) visszavásárlás – alkalmazása olyan következménnyel járhat- nak, hogy a biztosítás már nem minősül adójóváírásra jogosító nyugdíjbiztosításnak, és a már kiutalt adójóváírás növelt összeg- ben történő visszafizetési kötelezettsége is felmerülhet.

Ez esetekben a biztosító a kifizetésből – a hatályos jogszabályok alapján – közvetlenül az adóhatóság részére utalja a korábbi jó- váírások 20%-kal növelt összegét. Amennyiben a kifizetés nem fedezi az adóhatóság részére utalandó összeget, a biztosító a szerződő által teljesítendő további kötelezettségről a szerződő részére igazolást ad. A szerződőnek éves adóbevallásakor kell szerepeltetnie a visszafizetési kötelezettséget, és a tartozást meg kell fizetnie.

Nem járnak a nyugdíjbiztosítási kedvezményre való jogosultság elvesztésével a kiegészítő rendkívüli díjakból származó, nem nyugdíjcélú kiegészítő extra befektetési egységek terhére tör- ténő kifizetések, de ezek esetében – a befizetéstől eltelt időtől és a megszerzett kamatjövedelemtől függően – kamatadó fize- tési kötelezettség léphet fel.

Jelen tájékoztató nem teljes körű, csak az általános tudnivalók áttekintésére szorítkozik, az egyedi esetekre, részletekre vonat- kozóan, kérjük, tanulmányozza a termékhez kapcsolódó tájé- koztatót, az eredeti törvényi előírásokat vagy kérje adószakértő tanácsát. A kizárólag a jelen tájékoztatóra történő hagyatkozás- ból származó felelősségét az UNIQA Biztosító Zrt. kizárja.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tartama alatt megváltozhatnak, ami érintheti a már megkötött szer- ződéseket is!

2017. január

Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbiztosítások általános szerződési feltételei (BRÁF)

I. FOGALMAK 3

II. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK 5

II.1. Az eszközalapok 5

II.2. A befektetési kockázatok 6

II.2.1. Összesített kockázat 6

II.2.2. A befektetéseket jellemző főbb kockázatok ismertetése 6

II.3. A befektetési egységek és azok árfolyama 7

II.4. A befektetési egységek típusai 7

III. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA 8

III.1. A biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok és módosításuk 8

III.2. A szerződő befektetési döntései 10

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 10

IV.1. A biztosítási szerződés alanyai 10

IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte 11

IV.3. A szerződés hatályba lépése 11

IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete 11

IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése 11

IV.6. Tartamhosszabbítás 12

IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség 12

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 12

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 12

VI.1. Rendszeres díjfizetés 13

VI.1.1. A biztosítás díja 13

VI.1.2. Automatikus díjnövelés; értékkövetés; xxxxxxxxxxxxx xxxxxxxxxx 00

VI.1.3. A díjfizetés szüneteltetése 14

VI.1.4. A díjfizetés elmulasztásának következményei 14

VI.1.5. A rendszeres díjhoz kapcsolódó fogalmak 14

VI.2. Rendkívüli díjfizetés 14

VI.3. Az adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás) 14

VII. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK 15

VII.1. Xxxxxxxxx xxxxx 00

VII.2. Díjarányos költségek 15

VII.2.1. Díjarányos kezdeti költség 15

VII.2.2. Díjarányos rendszeres költség 15

VII.3. Befektetés arányos költségek 15

VIII. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA 16

VIII.1. A bónuszok jóváírása 16

VIII.1.1. Díjfizetési mód bónusz 16

VIII.1.2. Díjnagyság bónusz 16

VIII.1.3. Kezdeti költség visszatérítési bónusz 16

VIII.1.4. Rendszeres költség visszatérítési bónusz 16

VIII.1.5. Hozam bónusz 16

VIII.2. A bónusz számla hozzáférési szabályai; a bónuszok jóváírásának rendkívüli megszűnése 16

IX. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 17

IX.1. A maradékjogok fogalma 17

IX.2. Visszavásárlás 17

IX.3. Részleges visszavásárlás 17

IX.4. Díjmentesítés 17

X. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 18

X.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 18

X.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 18

XI. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK 18

XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei 18

XI.2 Mentesülés 18

XI.3. Kizárások 19

XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 19

XII.1. Az adatok nyilvántartása 19

XII.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok 20

XII.3. Kötvénykölcsön 21

XII.4. A biztosítási kötvény elvesztése 21

XII.5. A szerződésről tájékozódás lehetőségei 21

XII.6. Panaszok bejelentése 21

Jelen általános feltételek (BRÁF) az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon befektetési egységekhez kötött biztosítási szerződéseire ér- vényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Az itt nem szabályozott kérdésekben a biztosítás különös felté- telei és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók. Amennyi- ben a szerződéshez tartozó különös biztosítási feltételek eltérnek a jelen általános feltételektől, úgy a különös feltételekben meg- határozottak a mérvadók.

I. FOGALMAK

1. Ez a fejezet a jelen általános feltételekben használt főbb fo- galmak rövid, szemléltető jellegű, – nem teljes – leírását tar- talmazza. A fogalmakhoz kapcsolódó pontos, részletes le- írások és szabályozások a későbbi fejezetekben találhatók.

(1) Ajánlat: A biztosítási szerződés megkötését kezdemé- nyező, a szerződő által benyújtott dokumentum.

(2) Aktualizált kezdeti díj: Csak az eredetileg elvárt díjtól

– díjmódosítás miatt – eltérő díj esetén tér el a kezdeti díjtól. Ez esetben megegyezik azzal a módosított (ak- tualizált) „kezdeti” díjjal, amire az automatikus díjnö- velést mindvégig alkalmazva, éppen az adott évre ténylegesen esedékes rendszeres díjat kapnánk.

(3) Automatikus díjnövelés: A biztosítási szerződésben kötelezően előírt, a rendszeres díjat érintő, minden biz- tosítási évre vonatkozó százalékosan megadott díjnö- velés. Az automatikus díjnövelés a 4. biztosítási évtől kezdve a szerződő által visszautasítható.

(4) Baleset: a biztosított akaratától független, hirtelen fel- lépő külső behatás, amelynek következtében a biztosí- tott elhalálozik, testi sérülést vagy maradandó egész- ségkárosodást szenved.

(5) Befektetés arányos költség visszatérítési bónusz: Egyetlen fajtája a hozam bónusz.

– Hozam bónusz: A rendszeres díjfizetésből származó megtakarítási befektetési egységek százalékában meg- adott bónusz. Célja, hogy a biztosító által a 4. bizto- sítási évvel kezdődően – a rendszeres díjfizetésből származó befektetésekből – elvont vagyonarányos költség egy részét a szerződésre visszajuttassa. A bó- nusz befektetési egységként történő jóváírására ha- vonta, a megtakarítási egységekből történő költségel- vonást közvetlenül követően kerül sor, az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.

(6) Befektetés arányos költségek: A szerződéshez tartozó befektetések kezelésére, továbbá a szerződéssel kap- csolatos adminisztrációs költségek fedezésére, egyes esetekben a biztosítási kockázatok ellenértékeként, va- lamint a biztosító ráfordításai megtérülésének érdeké- ben a szerződéshez tartozó befektetések százalékában felszámított költség. E költség levonása a rendszeres dí- jakból származó befektetéseket a 4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójóvá- írásokból származó befektetéseket már a befektetés kez- detétől terheli.

(7) Befektetési egységek: Az egyes eszközalapokat al- kotó, az elszámolás alapjául szolgáló egységnyi befek- tetési részesedések.

(8) Befektetési egységek aktuális befektetési értéke: A befektetési egységeknek az adott napon, illetve

– amennyiben az nem a kapcsolódó eszközalap érté-

kelési napjára esik – az azt követő első értékelési napon érvényes árfolyamával meghatározott, az eszközalap nyilvántartási pénznemében kifejezett érték.

(9) Befektetési egységek árfolyama: Az egy befektetési egységre eső (nettó) eszközérték, azaz az eszközalap (nettó) eszközértékének és a benne foglalt befektetési egységek számának hányadosa.

(10) Befektetési egységek áthelyezése: A szerződő ren- delkezése arról, hogy a befektetési egységek egy része az aktuális (forrás) eszközalaptól eltérő más (cél) esz- közalapokba kerüljön. Az áthelyezés a befektetési egy- ségek típusát nem változtatja meg. Az áthelyezésért a biztosító költséget számíthat fel.

A bónusz egységekre vonatkozóan önálló áthelyezési igény nem adható meg.

(11) Befektetési egységek típusai: Eredetük szerint a követ- kező befektetési egység típusokat különböztetjük meg:

– Megtakarítási (befektetési) egységek: a rendszeres díjakból, megszolgálttá válásuk miatt a bónusz szám- láról megtakarítási egységekre váltott befektetési egy- ségekből és a 20. biztosítási évet követően jóváírt bó- nuszokból származnak.

– Bónusz (befektetési) egységek: a tartam első 20 biztosítási évében jóváírt bónuszokból származnak.

– Extra (befektetési) egységek: a rendkívüli díjfizeté- sekből származnak.

– Adójóváírás extra (befektetési) egységek: az adó- jóváírásokból származnak.

A valamely eszközalapban nyilvántartott különböző tí- pusú befektetési egységek befektetési szempontból tel- jesen azonosak, de eltérhetnek a biztosítási szerződés feltételei szerint rájuk alkalmazott költséglevonások, maradékjogok és jóváírások tekintetében.

(12) Befektetési politika: Az egyes eszközalapok befekte- tési stratégáját részletező leírás, amely kitér az eszköz- alapok összetételére, a jellemző kockázatokra és az esz- közalap teljesítményének összehasonlító mérésére szolgáló referencia indexre is.

(13) Biztosítási esemény: A szerződési feltételekben meg- határozott olyan esemény, ami a biztosító szolgáltatá- sát kiváltja.

(14) Biztosítási év: Két egymást követő biztosítási évforduló

közötti időszak a tartam alatt.

(15) Biztosítási évforduló: A biztosítás (technikai) kezdeté- nek megfelelő hónap és nap szerinti évforduló.

(16) Biztosítási hónap: Két egymást követő biztosítási hó- napforduló közötti időszak a tartam alatt.

(17) Biztosítási hónapforduló: Minden hónapban a hó első napja.

(18) Biztosítási időszak: Az első biztosítási időszak a koc- kázatviselés kezdetétől az első biztosítási évfordulóig tart, ezt követően megegyezik az egyes biztosítási évekkel. Határozott tartamú biztosítás esetén az utolsó biztosítási időszak a lejáratot megelőző biztosítási évfor- dulótól a lejáratig tart.

(19) Biztosítási szolgáltatás: A biztosítási esemény bekö- vetkezése esetén a biztosító által nyújtott szolgáltatás.

(20) Biztosító: A biztosítási díj ellenében a biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén szolgáltatást nyújtó intéz- mény.

(21) Biztosított: Az a (természetes) személy, akire vonat- kozóan bekövetkező biztosítási esemény kiváltja a biz- tosítási szolgáltatást.

(22) Bónusz számla: A szerződés tartama alatt, de legfel- jebb az első 20 biztosítási évben a bónuszok a bónusz számlán bónusz egységekként kerülnek elhelyezésre. A bónusz számlán nyilvántartott bónusz egységekhez a szerződő nem fér hozzá, maradékjog alapját sem képe- zik. Ugyanakkor meghatározott időközönként a bó- nusz egységek adott százaléka azonos eszközalapban lévő, azonos számú megtakarítási egységgé alakul, és hozzáférhetővé válik. A tartam végén, de legkésőbb a

20. biztosítási évfordulón az összes bónusz egység meg- takarítási egységgé alakul, és a bónusz számla megszű- nik.

A bónusz számla ugyancsak megszűnik, amennyiben a szerződés díjmentesítésre kerül vagy visszavásárolják, mely esetekben a bónusz egységek is – kifizetés nélkül – törlésre kerülnek.

(23) Bónuszok: A biztosító által a szerződés tartama alatt teljesített jóváírások. A bónuszok jóváírása ez idő alatt, de legfeljebb az első 20 biztosítási évben a bónusz számlán bónusz egységek, illetve a 20. biztosítási év le- teltével megtakarítási egységek formájában történik.

A bónuszok főbb típusai a díjfizetéstől függő bónuszok, a díjarányos költség visszatérítési bónuszok és a befekte- tés arányos költség visszatérítési bónuszok.

Az összes bónusz jóváírása megszűnik, ha a szerződést

díjmentesítik.

(24) Díj: A biztosítási díj a biztosítási szolgáltatás teljesítésé- nek a szerződő által fizetett ellenértéke.

(25) Díj fajtái:

– Rendszeres díj: az a szerződésben előírt – esetleg évente előre rögzített módon változó – esedékes éves díj, amelyet a szerződőnek az egyes biztosítási időszakokra meg kell fizetnie.

– Rendkívüli (eseti) díj: a szerződő által, saját elhatá- rozásból, a rendszeres díjon felül fizetett díj.

– Adójóváírás: nyugdíjbiztosítás esetén az adóhatóság által a szerződésre az adóról való rendelkezés alapján utalt, a rendkívüli díjfizetésekhez hasonlóan nyilván- tartott befizetés.

(26) Díjarányos kezdeti költség: A szerződéskötéssel kap- csolatos közvetlen költségek, valamint a díjbeszedési, adminisztrációs és befektetési költségek fedezésére, egyes esetekben a biztosítási kockázatok ellenértéke- ként, továbbá a biztosító ráfordításai megtérülésének érdekében százalékosan elvont költség. Ez a költség a rendkívüli díjfizetésekre, valamint rendszeres díjak ese- tében az első 3 biztosítási évre esedékes díjakra vonat- kozik, levonása pedig a díjak befektetését megelőzően történik. Az adójóváírásokat ez a költség nem terheli.

(27) Díjarányos költség visszatérítési bónuszok: Két faj- tája a kezdeti költség visszatérítési bónusz és a rendszeres költség visszatérítési bónusz. A biztosítás kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díj- fizetés történik.

– Kezdeti költség visszatérítési bónusz: A rendszeres díj – de legfeljebb az eredetileg elvárt díj – százaléká- ban meghatározott bónusz. A százalék mértéke függ a tartamtól és biztosítási évenként eltérő lehet. A bó- nusz célja, hogy a biztosító által (forintban) elvont, a rendszeres díjat terhelő díjarányos kezdeti költség egy részét visszajuttassa.

– Rendszeres költség visszatérítési bónusz: a rend- szeres díj százalékában megadott bónusz. Célja,

hogy a biztosító által elvont díjarányos rendszeres költség egy részét visszajuttassa. Jóváírására először

– a díjarányos rendszeres költség megjelenésével egyidejűleg – a 3. biztosítási évet követően esedékes díjak befizetésekor kerül sor.

(28) Díjarányos rendszeres költség: A szerződéssel kap- csolatos díjbeszedési és adminisztrációs költségek fe- dezésére, egyes esetekben a biztosítási kockázatok el- lenértékeként, valamint a biztosító ráfordításainak megtérülése érdekében a 4. biztosítási évvel kezdő- dően esedékes rendszeres díjbefizetésből százalékosan elvont költség. A rendkívüli díjfizetéseket és az adójóvá- írásokat ez a költség nem terheli.

(29) Díjak átirányítása: A szerződő rendelkezése arról, hogy a jövőben a rendszeres biztosítási díj a korábbi- aktól eltérő eszközalapokba kerüljön befektetésre.

(30) Díjfizetési mód: A biztosítási díj fizetésének szerződő által választott módja, lehet például banki lehívás, banki átutalás, csekkes díjfizetés.

(31) Díjfizetési tartam: A biztosítási tartam azon időszaka, ami alatt a szerződő rendszeres díjat köteles fizetni.

(32) Díjfizetéstől függő bónuszok: Két fajtája a díjfizetési mód bónusz és a díjnagyság bónusz. A biztosítás kez- detétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rend- szeres díjfizetés történik.

– Díjfizetési mód bónusz: A rendszeres díj százaléká- ban megadott bónusz. Mértékét a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód határozza meg.

– Díjnagyság bónusz: A rendszeres díj százalékában megadott bónusz. Mértékét az aktualizált kezdeti díj határozza meg, ha azonban az esedékes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat, akkor mértéke az esedékes éves rendszeres díjhoz tartozó százalékos érték lesz.

(33) Díjmentesítés: Egy, díjjal fedezett biztosítás év eltelte után – a szerződő kérésére vagy díjnemfizetés esetén – a szerződésre előírt rendszeres díjfizetési kötelezettség megszüntethető. Ez esetben rendkívüli díjfizetések to- vábbra is teljesíthetők, és az esetleges adójóváírások is befektetésre kerülnek. A díjmentesítéssel egyidejűleg az esetleges kiegészítő biztosítások megszűnnek.

(34) Eredetileg elvárt díj: Minden biztosítási évre vonat- kozóan megegyezik a kezdeti díjnak az automatikus díj- növeléssel az adott biztosítási évig mindvégig növelt ér- tékével.

(35) Eszközalapok: A biztosításhoz tartozó befektetéseket tartalmazó, sajátos befektetési stratégiákat tükröző be- fektetési eszközállományok.

(36) Eszközalap felfüggesztése: Az eszközalap felfüggesz- tése esetén átmeneti ideig az adott eszközalapba sem új befektetés, sem pedig az eszközalapból befektetési egységek kivonása nem lehetséges. Az eszközalapok felfüggesztésére csak abban az esetben kerülhet sor, ha ezt a piaci helyzet indokolja vagy erre felhatalma- zott hatóság elrendeli.

(37) Eszközalap lezárása: Az eszközalap lezárása esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, de az eszközalapból a befektetési egységek kivonhatók maradnak.

(38) Eszközalap megszüntetése: Az eszközalap megszün- tetése esetén az adott eszközalapba a továbbiakban új befektetés nem lehetséges, és az eszközalapban lévő összes befektetési egységet egy megadott határidőn belül ki kell vonni és más eszközalapba kell áthelyezni.

(39) Értékelési nap: Olyan, az egyes eszközalapokhoz tar- tozó nap, amikor a piaci, kereskedési körülmények le- hetővé teszik, hogy az eszközalap értéke megalapozot- tan megállapításra kerülhessen.

(40) Értékkövetés: a biztosítás rendszeres díjának – az auto- matikus díjnövelés feletti – emelése a biztosítási szolgál- tatás értékének növelése érdekében

(41) Index: az automatikus díjnövelés százalékosan meg- adott éves mértéke.

(42) Kedvezményezett: Az a személy, aki a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor a biztosítási szolgáltatás igény- bevételére jogosult.

(43) (technikai) Kezdet: A kötvényen ekként megjelölt nap. Meghatározza a biztosítási évfordulókat és ehhez kapcsolódóan a rendszeres díjak fizetésének esedékes- ségét.

(44) Kezdeti díj: Az első biztosítási évre járó díj.

(45) Kizárások: A biztosító bizonyos kockázatokat kizárhat kockázatviselési köréből. Ha a biztosítási eseményt va- lamely kizárt kockázat okozta, akkor a biztosítási szol- gáltatás nem kerül kifizetésre, a szerződés megszűnése esetén pedig a visszavásárlási összeg kerül kifizetésre.

(46) Kiemelt éves díj: az a díjhatár, amelynek elérése ese- tén a díjnagyság bónusz már csak az esedékes éves rendszeres díjtól függ.

(47) Kockázat-típusok: Az egyes eszközalapok értékét be- folyásoló főbb kockázat-típusok a következők: árukoc- kázat, devizaárfolyam-kockázat, ingatlankockázat, ka- mat- és hozamkockázat, koncentrációs (földrajzi, szek- torális stb.) kockázat, likviditási kockázat, ország- és politikai kockázat, partnerkockázat, részvénykockázat, visszafizetési (hitel-) kockázat.

(48) Kockázati díj: a biztosítási kockázatok vállalásának el- lenértéke.

(49) Kockázatviselés kezdete: Az az időpont, amelytől kezdődően a biztosító vállalja a biztosítási események bekövetkezésére a kockázatot.

(50) Kötvény: A biztosítási ajánlat elfogadását igazoló, a biztosító által kibocsátott dokumentum, mely a szer- ződés legfontosabb paramétereit tartalmazza.

(51) Közlési kötelezettség: A szerződőt és a biztosítottat egyaránt terhelő kötelezettség, mely szerint a biztosító által feltett kérdésekre adott válaszukban minden – a biztosítási szerződés elvállalása szempontjából – lénye- ges körülményt közölniük kell, melyet ismertek vagy ismerniük kellett. A közlési kötelezettség megsértése esetén a biztosító mentesül a biztosítási szolgáltatás tel- jesítése alól, és a szerződés megszűnése mellett a visz- szavásárlási összeget fizeti ki..

(52) Lejárat: A kötvényen ekként megjelölt nap. Élethosszig szóló szerződéseknek nincs lejáratuk.

(53) Maradékjogok: Azon jogok, melyek a díjfizetés elma- radása, illetve a szerződésnek szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A mara- dékjogok a visszavásárlás és a díjmentesítés.

(54) Mentesülés: Bizonyos a szerződőnek vagy a biztosított- nak felróható körülmények fennállása esetén a bizto- sító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, mely esetekben a szerződés megszüntetése mellett a vissza- vásárlási összeg kerül kifizetésre.

(55) Nyugdíjbiztosítás: A Személyi jövedelemadóról szóló törvény szerint nyugdíjbiztosításnak minősülő szerző- dés.

(56) Összesített kockázat: Az egyes eszközalapokat jel- lemző, a befektetési politikában egy hétfokú skálán be- mutatott mérőszám. A skála magasabb értékei maga- sabb összesített kockázatot, azaz a befektetés értéké- nek várhatóan erőteljesebb ingadozását jelentik. A mé- rőszám múltbeli tapasztalatokon alapul, a jövőre vo- natkozóan biztos előrejelzést nem jelent.

(57) Részleges visszavásárlás: A szerződő kérheti – szerző- dése megtartása mellett – egyes megnevezett befekte- tési egységeinek aktuális befektetési értékükön történő kifizetését. A megtakarítási egységekből a kifizetés csak három, díjjal fedezett biztosítási év után kérhető. A bó- nusz egységekből kifizetés nem kérhető.

(58) Szerződő: Az a személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

(59) Tartam: Határozott tartamú szerződés esetén a szer- ződés (technikai) kezdete és lejárata közötti időszak, élethosszig szóló szerződés esetén a (technikai) kezdet- től a biztosított haláláig tart.

(60) Tartamhosszabbítás: A biztosítási szerződés tartamá- nak a szerződő által kezdeményezett meghosszabbí- tása. Történhet a rendszeres díj fizetésének folytatásával vagy anélkül. Az esetleges kiegészítő biztosítások a tar- tamhosszabbítás kezdetével megszűnnek.

(61) Várakozási idő: A kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónapos időtartam, mely alatt bekövetkezett bizto- sítási eseményekre a biztosító a biztosítási szolgáltatáso- kat korlátozott mértékben teljesíti.

(62) Visszavásárlás: A biztosító a szerződés szerződő általi felmondása esetén a visszavásárlási összeg kifizetésével visszavásárolja a biztosítást.

(63) Visszavásárlási összeg: Az első díjjal fedezett biztosí- tási év eltelte után a visszavásárlási összeg megegyezik a szerződésen nyilvántartott megtakarítás, extra és adó- jóváírás extra befektetési egységek összesített aktuális befektetési értékével. Amennyiben nem telt el az első biztosítási év vagy nem került egy éves díj befizetésre, a megtakarítási egységek visszavásárlási érték nulla.

II. A BEFEKTETÉSSEL KAPCSOLATOS TUDNIVALÓK

II.1. Az eszközalapok

2. Az ESZKÖZALAPOK a biztosítás díjának befektetésére szolgáló, elkülönítetten kezelt befektetési eszközállományok. Az egyes eszközalapok a befektetések típusában, a befektetés nyilvántartásának pénznemében és a befektetések kockáza- tában térhetnek el egymástól.

Az eszközalapok BEFEKTETÉSI POLITIKÁJÁT a biztosítás különös feltételei ismertetik.

3. Az eszközalapok vagyonkezelését – beleértve azok admi- nisztrációját – a biztosító végzi.

4. A biztosító az eszközalapokat lehetőség szerint minden tőzs- dei napon, az ún. ÉRTÉKELÉSI NAPOKON újraértékeli. Értékelési napnak – amennyiben egy adott eszközalap esetében annak befektetési politikája ettől eltérően nem rendelkezik – olyan kereskedési nap minősülhet, amelyen az eszköz- alapok mögöttes befektetési eszközeinek vétele és el- adása egyaránt lehetséges, mégpedig ugyanazon az ár- folyamon (befektetési alapok esetén egy jegyre jutó nettó

eszközértéken), és amely egyben olyan magyarországi munkanap, amelyen a Magyar Nemzeti Bank azon devi- zák mindegyikére, amelyekben az eszközalap mögöttes befektetései kereskedhetők, hivatalos devizaárfolyamot tesz közzé.

5. A kamat- és osztalékbevételek valamint az alapkezelés során esetlegesen kapott visszatérítés az eszközalapokba ke- rülnek visszaforgatásra, a befektetéssel összefüggő közvet- len költségek (így különösen az eszközalapok és az esetleg azokat alkotó további befektetések kezelői által felszámított költségek) pedig az eszközalapok értékéből kerülnek le- vonásra.

6. Az eszközalapok nyílt végűek, és tőke- vagy hozamga- ranciára vonatkozó ígéretet nem tartalmaznak, kivéve ahol azt a biztosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál külön feltünteti.

II.2. A befektetési kockázatok

II.2.1. Összesített kockázat

7. A befektetési kockázatok következtében a befektetés ér- téke előre nem határozható meg, az nőhet vagy csökkenhet is. A befektetés értékét befolyásoló tényezők és folyamatok egymással is összetett kapcsolatban vannak.

8. Az ÖSSZESÍTETT KOCKÁZATot a biztosító az egyes eszközalapok befektetési politikájánál egy skála segítségével ismerteti, ahol a magasabb érték magasabb kockázatot jelöl. A koc- kázati besorolás nemzetközileg elfogadott módszertan fi- gyelembevételével történt, mely a múltbeli árfolyamválto- zások statisztikai jellemzőire épít, ezért a jövőre vonatko- zóan biztos következtetések nem vonhatók le belőle. Ezzel összefüggésben egyes esetekben a biztosító a mód- szertanból fakadó besorolástól kizárólag a magasabb koc- kázati besorolás irányába eltérhet, és a kockázati besorolás

– változatlan befektetési politika mellett is – idővel módo- sulhat.

II.2.2. A BEFEKTETÉSEKET JELLEMZŐ FŐBB KOCKÁZATOK ISMERTETÉSE

9. Az egyes eszközalapokra többféle, eltérő mértékben ható KOCKÁZAT-TÍPUS is jellemző lehet. Az összesített kockázatot elsősorban nem a feltüntetett kockázatok száma, hanem a jellemző kockázatok mértéke befolyásolja.

Az adott eszközalapra jellemző kockázat-típusokat a biz- tosító a különös feltételekben, az eszközalapok befektetési politikájánál tünteti fel.

10. Árukockázat: Az árupiaci termékek – élelmiszerek, olaj, fémek és nyersanyagok – árváltozásának kockázata, mely a makrogazdasági, tőkepiaci események mellett az inflációs várakozásoktól, időjárási körülményektől, kereslet-kínálati viszonyoktól és a befektetők várakozásaitól is függ.

11. Devizaárfolyam-kockázat: A befektetett tőkének, a befek- tetési területnek vagy a befektetés elszámolásának, nyilván- tartásának a pénzneme (devizaneme) egymástól eltérő lehet. A devizaárfolyam-kockázat az egyes devizák egymás- hoz viszonyított árfolyamváltozásának kockázata. A deviza- árfolyam-változás önmagában is képes egy befektetés érté-

két növelni vagy csökkenteni (a nyilvántartás pénznemében kifejezve) még akkor is, ha a befektetési terület pénznemé- ben kifejezve nem történt változás. A devizaárfolyamokat a makrogazdasági folyamatok mellett a különböző jegyban- kok árfolyam- és kamatpolitikája, valamint a devizapiaci ke- reslet és kínálati viszonyok is befolyásolják.

12. Ingatlankockázat: Az ingatlan-, illetve ingatlanalapú befek- tetések jellemző kockázata az ingatlanból származó bevéte- lek (bérbeadás, értékesítés) és kiadások jövőbeni bizonyta- lanságából ered. Függ az általános gazdasági, szociográfiai helyzettől, az ingatlanpiaci keresletet és kínálatot befolyásoló tényezőktől, így például a kamatszinttől, a bankok hitelezési politikájától és a gazdasági növekedés mértékétől.

13. Kamat- és hozamkockázat: A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (például: állampapír, vállalati kötvények) ese- tében fennáll a hozamkörnyezet változásának kockázata. A jegybanki kamatemelés, inflációs várakozások változása, vagy az ország-kockázat negatív változása miatt megemel- kedő hozamok (kamatok) következtében csökkenhet a hi- telviszonyt megtestesítő értékpapírok árfolyama. Csökkenő kamatok esetében ugyanakkor általában felértékelődik az értékpapírok árfolyama. Az alacsonyabb kamatú, továbbá a hosszabb futamidejű befektetések érzékenyebben reagál- nak a változásokra.

14. Koncentrációs kockázat: Egy kisebb földrajzi területen vagy egy-egy iparágban (szektorban) vagy befektetési eszköztí- pusban összpontosuló (koncentrálódó) befektetés teljes egé- szében ki van téve olyan eseményeknek, melyek az adott be- fektetésre hatnak. A koncentrációs kockázat csökkenthető a befektetés sokféleségének növelésével (diverzifikáció).

– Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok föld- rajzilag koncentrálódnak, a feltüntetett földrajzi kitettség azon országnak, ország-csoportnak, régiónak vagy konti- nensnek a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosul- nak.

– Amennyiben egy eszközalap esetében a kockázatok egy iparágban (szektorban) koncentrálódnak, a feltüntetett szektorális kitettség azon iparágnak a megnevezése, ahol a kockázatok összpontosulnak.

15. Likviditási kockázat: A befektetések forgalomképességéből, az adásvétel (tranzakció) időbeli elhúzódásából eredő koc- kázat. Csökkenő árfolyamok esetén a befektetett eszközök elhúzódó értékesítése okozhat veszteséget, míg emelkedő árfolyamok esetén a szabad (likvid) pénzeszközök befekte- tésének elhúzódása miatt a hozam egy részétől eshetnek el a befektetők.

16. Ország- és politikai kockázat: A befektetések értékét a nemzeti és nemzetközi gazdasági és politikai környezet vál- tozásai is befolyásolhatják. A kormányok által meghatáro- zott adórendszer és jogszabályi környezet, a jegybankok kamat-, inflációs-, és devizaárfolyam-politikája, a nemzet- közi egyezmények mind hatással lehetnek az adott ország- hoz kapcsolódó befektetések teljesítményére.

17. Partnerkockázat: A befektetések adásvétele, őrzése, keze- lése és értékelése során külső szolgáltatók és partnerek be- vonásából adódó kockázatok, különös tekintettel az elszá- molások nem-, hiányos vagy késedelmes teljesülésére.

18. Részvénykockázat: A részvény-, illetve az azon alapuló be- fektetés értéke akár rövidtávon is jelentősen változhat, az ilyen befektetéseknek jellemzően magas az árfolyam-inga- dozása. Az árfolyamot elsősorban a kibocsátó vállalkozás működése, (várt) eredményei és piaci kilátásai befolyásolják, de az általános piaci, gazdasági és politikai folyamatok is je- lentős hatással lehetnek a befektetés értékére.

19. Visszafizetési (hitel-) kockázat: Hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok (állampapír, vállalati kötvény, jelzáloglevél stb.) esetében előfordulhat, hogy a kibocsátó nem fizeti az ígért kamatokat, illetve a futamidő végén nem fizeti vissza a (tel- jes) tőkét.

II.3. A befektetési egységek és azok árfolyama

20. Az egyes eszközalapok – a bennük való egységnyi részesedést kifejező – BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKRE vannak felosztva. A szerző- dőnek az eszközalapokból való részesedését a szerződésén nyilvántartott befektetési egységek száma fejezi ki.

21. A befektetési egység valamely értékelési napon számított ÁRFOLYAMA az eszközalap aktuális nettó eszközértékének és az eszközalapban nyilvántartott összes befektetési egység aktuális számának a hányadosa.

Az eszközalap értékét befolyásoló tényezők hatása ezért a befektetési egységek árfolyamában is megjelenik, így az egyes szerződések a hozzájuk tartozó befektetési egységek értékelése révén részesülnek a befektetés eredményéből.

22. A befektetett eszközök (mögöttes befektetések) értéke a piaci folyamatok következtében változik, ezért az eszköz- alapok befektetési egységeinek árfolyama előre nem ha- tározható meg, nőhet vagy csökkenhet is. A díj és szolgál- tatás fizetésének pénznemétől eltérő pénznemben befek- tetett, illetve nyilvántartott eszközalapok esetében a befek- tetési egységek árfolyamát a pénznemek egymáshoz vi- szonyított árfolyama valamint a pénznemek közötti át- váltási költségek is befolyásolják.

23. Az eszközalapok befektetési egységei csak és kizárólag az eszközalap értékelési napján (4. pont) vásárolhatók meg, illetve válthatók vissza. Az eszközalap befektetési egységeire, illetve az eszközalap mögötti értékpapírokra, befektetési eszközökre vonatkozó vételi és eladási megbízá- sok teljesítése a piaci elszámolási technikáknak, illetve a kollektív befektetési formákra vonatkozó mindenkori befek- tetési szabályozásoknak megfelelő idő alatt történik. A végrehajtás ideje alatt – amennyiben a megbízások az eszközalap jelentős részét érintik – az eszközalapok kész- pénzhányada akár jelentősen meg is változhat, és az eszközalapban meglévő készpénz-, illetve folyószámla- hányad eltérhet a befektetési stratégiában kitűzött aránytól, továbbá amennyiben az eszközalapban, ahol az egy napon együttesen beadott visszaváltási igény meghaladja a rendelkezésre álló készpénz-, illetve folyó- számlahányadot, a szükséges eszközeladások pénzügyi teljesítéséig a készpénz, illetve folyószámla állomány negatívvá is válhat. A fenti körülmények az eszközalap árfolyamára is – a mögöttes eszközök piaci árfolyamá- nak változásától eltérő – hatással lehetnek.

24. A befektetési egységek árfolyamának változásához, va- lamint az eszközalapok és az őket alkotó befektetési esz- közök likviditási (fizetőképességi) helyzetéhez, továbbá a pénznemek átváltási arányaihoz és az átváltás költsé- geihez kapcsolódó kockázatot teljes egészében a szer- ződő viseli.

25. Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövetke- zett hiba esetén alkalmazandó szabályok (A 2014. évi LXXXVII. törvény a biztosítási tevékenységről (továbbiakban: Bit.) 128. §):

(1) Az eszközalap nettó eszközértéke számításában bekövet- kezett hiba esetén a hibás nettó eszközértéket a hiba fel- tárását követő legközelebbi nettó eszközérték megállapí- táskor a hiba bekövetkezésének időpontjára visszamenő- leges hatállyal javítani kell, amennyiben a hiba mértéke meghaladja az eszközalap nettó eszközértékének egy ez- relékét. A javítás során a megállapított hiba bekövetkezé- sének időpontjában érvényes mértékének megfelelően kell módosítani a nettó eszközértéket minden olyan napra vo- natkozóan, amelyet a feltárt hiba a későbbiek során érin- tett. A javított nettó eszközértéket közzé kell tenni.

(2) Nem minősül hibának az olyan hibás piaci árfolyam és adatközlés, amely nem a biztosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő érdekkörében merült fel, feltéve, hogy ezen személyek a tőlük elvárható gondossággal jártak el a nettó eszközérték megállapítása során.

(3) Ha befektetési egység értékének megállapítására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított ár közötti különbséget a szerződővel a hiba feltárásától számított harminc napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befek- tetési egységre jutó árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési egységre számított ár egy ezrelékét, illetve – ha az eszközalap- leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszköz- alap-leírásban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg szerződőnként az egyezer forintot, illetve – ha az eszközalap-leírás ennél kisebb értéket határoz meg – az eszközalap-leírásban megállapított összeget, vagy

c) a biztosító a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befek- tetési egység árában keletkező különbségből adódó el- számolási kötelezettség kapcsán a szerződőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben az eszközalapot ért vagyoncsökkenést a biz- tosító, a portfóliókezelő vagy a letétkezelő pótolja az eszközalap számára.

II.4. A befektetési egységek típusai

26. A biztosító a biztosítási szerződéshez tartozó befektetése- ket eredetük szerint különböző TÍPUSÚ befektetési egy- ségekben tartja nyilván:

a) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett rendszeres díjat – valamint egyes ese- tekben a biztosító által jóváírt és befektetett bónuszok meghatározott részét is – ún. MEGTAKARÍTÁSI (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEK formájában;

b) a biztosító által jóváírt és befektetett bónuszokat általá- ban (a 105. pont szerint) BÓNUSZ (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEK formájában az ún. BÓNUSZ SZÁMLÁN;

c) az esetleges kockázati díjrészek és költségek levonása után befektetett, a szerződő által kezdeményezett rend- kívüli díjfizetéseket – külön-külön azonosíthatóan – ún. EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGYSÉGEK formájában;

d) nyugdíjbiztosítások esetén az adóról való rendelkezés alapján utalt, befektetett adójóváírásokat – külön-külön azonosíthatóan – ún. ADÓJÓVÁÍRÁS EXTRA (BEFEKTETÉSI) EGY- SÉGEK formájában.

A befektetési egységek e típusai befektetési szempontból

– így árfolyamuk tekintetében is – azonosak, de eltérhetnek a rájuk vonatkozó költségek, jóváírások és maradékjogok te- kintetében.

27. A valamely eszközalaphoz tartozó egyes befektetési egy- ségek AKTUÁLIS BEFEKTETÉSI ÉRTÉKE az eszközalap befektetési egységeinek az adott napon, illetve – amennyiben az idő- pont nem értékelési napra esik – az azt követő első értéke- lési napon érvényes árfolyamával meghatározott, az eszköz- alap nyilvántartási pénznemében kifejezett értékkel egyezik meg.

III. A BEFEKTETÉS ÉS A BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGEK MÓDOSÍTÁSA

III.1. A biztosításhoz kapcsolódó eszközalapok és módosításuk

28. A biztosító a biztosítás különös feltételeiben határozza meg a szerződéshez választható eszközalapok körét, és ott ismer- teti azok befektetési politikáját.

29. A biztosító:

– az eszközalapok befektetési politikáját módosíthatja, melyről lényeges eltérés esetén a külön írásos tájékoztatót is küld;

– új eszközalapokat létrehozhat;

– eszközalapokat lezárhat (amikor az adott eszközalapba további befektetés már nem lehetséges), illetve megszün- tethet;

– eszközalapokat felfüggeszthet.

30. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MÓDOSÍTÁSA: A befektetési politika mó- dosítására csak akkor kerülhet sor, ha az eredeti befektetési politika megvalósítása a befektetési környezet vagy az esz- közök elérhetőségének vagy megfelelőségének megválto- zása miatt nem lehetséges. Ez esetben a biztosító az esz- közalapok befektetési politikáját csak úgy változtathatja meg, hogy a módosítás ne befolyásolja az adott eszközalap kockázati szintjét.

A biztosító a befektetési politika módosításáról az érintett ügyfeleket a módosítás hatályba lépését megelőzően leg- alább hatvan nappal tájékoztatja, ha azonban a fenti bekez- désben jelzett körülmények ezt nem teszik lehetővé, akkor a biztosító az értesítési kötelezettségnek legkésőbb a válto- zás bekövetkezésétől számított öt munkanapon belül tesz eleget. A biztosító a befektetési politika módosításáról a honlapján tájékoztatót tesz közzé.

31. Eszközalapok lezárása, megszüntetése: Amennyiben a biz- tosító rendelkezésére álló információk ezt lehetővé teszik, a biztosító a megszüntetés, illetve lezárás előtt legalább 2 hó- nappal írásos tájékoztatót küld, hogy a szerződő rendelkez- hessen befektetésének más eszközalapba történő áthelye- zéséről, illetve beérkező díjainak más eszközalapba irányí- tásáról.

Amennyiben a szerződő a megszüntetés, illetve lezárás idő- pontja előtti 30. napig írásban nem rendelkezik, a biztosító a díjakat az általa meghatározott eszközalapba irányítja át, illetve – megszüntetés esetén – a befektetési egységeket az általa meghatározott eszközalapba helyezi, melyről a szer- ződőt az átirányítást, illetve áthelyezést követő 15 napon belül tájékoztatja.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

32. Eszközalapok felfüggesztése: A biztosító bármely eszközalap értékelését határozatlan időre felfüggesztheti az eszközala- pok hátterét képező befektetési alapokkal, értékpapírokkal, pénzügyi instrumentumokkal kapcsolatos hatósági intézke- désre, döntésre vagy ezen alapokkal, értékpapírokkal, pénz- ügyi instrumentumokkal kapcsolatos kibocsátónak, forgal- mazónak, letétkezelőnek, alapkezelőnek az intézkedésére, döntésére, helyzetére figyelemmel, különös tekintettel a kö- vetkező esetekre: munkaszüneti nap a mögöttes befektetés forgalmazási, illetve kereskedési helyén; a mögöttes befek- tetés forgalmazásának vagy visszaváltásának bármilyen okból történő – akár részleges – felfüggesztése; elszámolási korlátok; az érintett államok közötti deviza forgalmak kor- látozásai.

A biztosító a felfüggesztésről legkésőbb a döntését követő 8 munkanapon belül tájékoztatja a szerződőt. A felfüggesz- tés időtartama alatt a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek a vételére, áthelyezésére, illetve eladására nincs lehetőség, és a biztosító az alábbiak szerint jár el:

Az eszközalap-felfüggesztés szabályai a Bit. 127.§-a szerint:

(1) A biztosító az ügyfelek érdekében a befektetési egységek- hez kötött életbiztosítási szerződéshez kapcsolódó esz- közalap befektetési egységeinek eladását és vételét felfüggeszti (a továbbiakban: eszközalap-felfüggesz- tés), amennyiben az eszközalap nettó eszközértéke, il- letve ezzel együtt a befektetési egységeknek az árfolyama azért nem állapítható meg, mert az eszközalap eszkö- zei részben vagy egészben illikvid eszközzé váltak. Az eszközalap felfüggesztését a biztosító az annak okául szolgáló körülményről való tudomásszerzését köve- tően haladéktalanul végrehajtja arra az értékelési napra (a továbbiakban: az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontja) visszamenő hatállyal, amely értékelési napot megelőzően az utolsó alkalommal megállapítható volt az eszközalap nettó eszközértéke.

(2) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt – a biztosítási díj felfüggesztett eszközalapról való átirányí- tása kivételével – a felfüggesztett eszközalapot érintő ügyfélrendelkezések – így különösen átváltás, rendsze- res pénzkivonás, részleges visszavásárlás – nem telje- síthetőek. Amennyiben az eszközalap felfüggeszté- sének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő har-

mincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld a felfüggesztett eszköz- alappal érintett valamennyi szerződő fél részére arról, hogy az eszközalap-felfüggesztés megszünteté- sét követően a biztosító akkor teljesíti ezeket az ügyfélrendelkezéseket, ha azok teljesítésére vonat- kozóan a szerződő fél az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követően ismételten rendelkezést ad. A felfüggesztés tartama alatt felfüggesztett eszköz- alapra vonatkozóan ügyfélrendelkezést adó szerződő felek számára a biztosító haladéktalanul tájékoztatást ad az ügyfélrendelkezéssel kapcsolatban.

(3) Amennyiben a befizetett díjat a szerződés, illetve az ügyfél rendelkezése alapján a biztosítónak a felfüggesz- tett eszközalapba kellene befektetnie, a biztosító – a szer- ződés vagy a szerződő fél eltérő rendelkezése hiányá- ban – köteles a díjat elkülönítetten nyilvántartani. Ha a fenti esetben az eszközalap felfüggesztésének tartama a harminc napot meghaladja, akkor az eszközalap-fel- függesztés kezdő időpontját követő harmincötödik napig a biztosító igazolható módon írásbeli tájékoztatást küld az érintett szerződő fél részére arról, hogy az elkülönítet- ten nyilvántartott és az eszközalap-felfüggesztés időtar- tama alatt beérkező díjat mely másik, fel nem füg- gesztett eszközalapba irányítja át – azzal ellentétes ügyfélrendelkezés hiányában – az eszközalap-felfüggesz- tés kezdő időpontját követő negyvenötödik naptól.

(4) Az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt a szerző- désben meghatározott időpont elérése (lejárat) mint biztosítási esemény bekövetkezése vagy a szerző- dés teljes visszavásárlása esetében a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyenlegének érté- két a felfüggesztett eszközalap befektetési egysé- geinek figyelmen kívül hagyásával állapítja meg. A biztosító a fenti esetekben az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül – amennyi- ben a (8) bekezdésben írt feltétel nem áll fenn – köteles a szerződő fél számláján a felfüggesztett eszközalap be- fektetési egységeiből nyilvántartott befektetési egységek- nek az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamán számított aktuális értékét vagy ugyanezen az árfolyamon a visszavásárlásra vonatkozó szerződéses rendelkezések szerinti összeget kifizetni.

(5) A biztosító haláleseti (kockázati) szolgáltatása telje- sítését az eszközalap felfüggesztése annyiban érinti, hogy a biztosító a szerződő fél számlája aktuális egyen- legének értékét a felfüggesztett eszközalap befektetési egységeinek az eszközalap-felfüggesztést megelőző utolsó ismert árfolyama alapján határozza meg, és a biztosítási szerződés szerinti kifizetési kötelezettségét a biztosító az eszközalap felfüggesztésének tartama alatt is a fentiek alapján meghatározott értékben teljesíti, a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinteté- ben teljesítendő szolgáltatásrész vonatkozásában azon- ban biztosítottanként legfeljebb harmincmillió forint ösz- szeghatárig. Az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő tizenöt napon belül az eszközalap-felfüggesztés megszüntetését követő első ismert árfolyamon a biztosító a felfüggesztett eszközalap befektetési egységei tekinte- tében teljesítendő haláleseti (kockázati) szolgáltatásrészt újra megállapítja, és amennyiben ez meghaladja a ko- rábban erre kifizetett összeget, akkor a különbözetet utó- lag kifizeti. Amennyiben a (8) bekezdésben írt feltétel

fennáll, akkor a biztosító a fenti újbóli megállapítást és a különbözet kifizetését a (8) bekezdésben írt elszámolás keretében teljesíti.

(6) Az eszközalap-felfüggesztés végrehajtását követően az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséig és az eszköz- alap ezt követő első ismert nettó eszközértékének meg- állapításáig nem terjeszthető vagy értékesíthető olyan biztosítási termék vagy szerződés, amely mögött kizáró- lag felfüggesztett eszközalap áll.

(7) Az eszközalap-felfüggesztés időtartama legfeljebb egy év, amelyet a biztosító indokolt esetben összesen to- vábbi egy évvel meghosszabbíthat. A biztosító a meg- hosszabbításról szóló döntését az eszközalap-felfüggesz- tés időtartamának lejártát legalább tizenöt nappal meg- előzően, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéteszi a honlapján, valamint kifüggeszti az ügyfélszolgálati iro- dáiban, továbbá egyidejűleg megküldi a Felügyelet ré- szére. A biztosító az eszközalap-felfüggesztést haladék- talanul megszünteti:

a) az eszközalap-felfüggesztés időtartamának lejártát követően;

b) az eszközalap-felfüggesztés okául szolgáló körülmény megszűnéséről való tudomásszerzését követően; vagy

c) amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli.

(8) Amennyiben az eszközalap-felfüggesztés (7) bekezdés szerinti megszüntetésekor az eszközalap nettó eszközér- téke, illetve ezzel együtt a befektetési egységeknek az ár- folyama továbbra sem állapítható meg azért, mert az eszközalap eszközei részben vagy egészben illikvid esz- közök, akkor a biztosító az eszközalapot megszünteti, és az ügyfelekkel – a megszüntetéskori aktuális piaci helyzet alapulvételével – elszámol.

(9) Az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját követő har- minc napon belül a biztosító – a szerződő felek közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a biztosító eszköz- alappal kapcsolatos szolgáltatásainak folyamatos fenn- tartása érdekében – az illikviddé vált eszközöket és az eszközalap egyéb, nem illikvid eszközeit szétválasztja, azaz az eszközalapot illikvid és nem illikvid eszközöket tartalmazó utódeszközalapokra bontja (a továbbiakban: szétválasztás) akkor, ha az eszközalap utolsó ismert nettó eszközértékének legfeljebb hetvenöt százalékát képviselő eszközök váltak illikviddé. A szétválasztás vég- rehajtásával egyidejűleg a nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalap vonatkozásában az eszközalap- felfüggesztés megszűnik, és önálló eszközalapként mű- ködik tovább. Garantált eszközalap esetén – függetlenül az illikvid eszközök hányadától – a teljes eszközalap fel- függesztésre kerül. Ebben az esetben a garancia lejára- takor a biztosító az eredeti szerződéses feltételek szerint köteles elszámolni az ügyfelekkel.

(10) A szétválasztás esetében az illikviddé vált eszközöket el- különítetten, ugyancsak önálló eszközalapként kell nyil- vántartani, amelyre vonatkozóan az eszközalap-felfüg- gesztés az (1)-(8) bekezdésben írottak szerint marad ér- vényben azzal, hogy az eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontjának az eredeti eszközalap-felfüggesztés kezdő időpontját kell tekinteni. A szétválasztás következtében az eredeti eszközalap megszűnik, amelynek során az ere- deti eszközalap befektetési egységeit ügyfelenként olyan arányban kell az illikvid és nem illikvid eszközöket tartal- mazó utódeszközalapokhoz rendelni, amilyen arányt az illikvid és nem illikvid eszközök az eredeti eszközalap

utolsó ismert nettó eszközértékén belül képviseltek. Szét- választás esetén a (2) és (3) bekezdésben szereplő tájé- koztatási kötelezettség kiegészül a szétválasztásról szóló értesítéssel.

(11) Az eszközalap-felfüggesztés és szétválasztás a szer- ződő fél díjfizetési kötelezettségét és a biztosító szolgáltatási kötelezettségét nem szünteti meg.

(12) A biztosító a (13) bekezdésben írt módon tájékoztatja a szerződő felet

a) az eszközalap-felfüggesztés és a szétválasztás törvé- nyi megalapozottságáról, végrehajtásáról, annak in- dokáról, a felfüggesztés kezdő időpontjáról, a biztosí- tási szerződést és annak teljesítését érintő következ- ményeiről, ideértve különösen az ügyfeleket érintő be- fektetési kockázatok változását, valamint a költségek és díjak érvényesítésének szabályait; és

b) az eszközalap-felfüggesztés megszüntetéséről, annak indokáról, valamint a megszüntetésnek a biztosítási szerződést és annak teljesítését érintő következmé- nyeiről.

(13) A biztosító a (12) bekezdés szerinti tájékoztatást az esz- közalap-felfüggesztés és a szétválasztás végrehajtásával, valamint az eszközalap-felfüggesztés megszüntetésével egyidejűleg, figyelemfelhívásra alkalmas módon közzéte- szi a honlapján és kifüggeszti az ügyfélszolgálati irodái- ban, továbbá a tájékoztatást folyamatosan naprakészen tartja. A biztosító a tájékoztatást egyidejűleg megküldi a Felügyelet részére.

33. A biztosítónak joga van a befektetési egységek FELOSZTÁ- SÁRA vagy ÖSSZEVONÁSÁRA, ami a befektetési egységek szá- mát és – ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. E módosítás kizárólag technikai jellegű: ennek következté- ben sem az érintett eszközalapok nettó eszközértéke, sem az egyes szerződésekhez tartozó befektetési egységek típu- sonként és eszközalaponként számított összértéke, sem pedig a biztosító szolgáltatása nem változik.

III.2. A szerződő befektetési döntései

34. A szerződő a biztosítási ajánlat megtételekor megtakarí- tása tervezett futamidejének valamint a kockázatvállalási hajlandóságnak megfelelően választhat a biztosítás külö- nös feltételeiben megnevezett eszközalapok között, az eset- leges korlátozásokat is figyelembe véve.

35. A szerződő bármikor rendelkezhet a jövőben esedékes rendszeres díjak más eszközalapokba történő ÁTIRÁNYÍTÁ- SÁRÓL. Az erre vonatkozó egyértelmű írásbeli kérelemnek a díj esedékessége előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkez- nie. Az átirányítás feltételeit és költségét a különös feltételek tartalmazzák.

36. A szerződő – a bónusz egységek kivételével – kérheti be- fektetési egységei ÁTHELYEZÉSÉT más eszközalapba, a kü- lönös feltételekben meghatározott feltételekkel és költsé- gekkel.

A kérelemnek a FORRÁS és a CÉL eszközalap megnevezésén kívül az áthelyezésre kerülő befektetési egységek darabszá- mát vagy a kiinduló eszközalapon belüli százalékos arányát kell tartalmaznia.

Ha a szerződő a megtakarítási befektetési egységek át- helyezését kéri, akkor ugyanabból az eszközalapból a bó-

nusz befektetési egységek ugyanolyan arányban szintén áthelyezésre kerülnek a kiválasztott eszközalapba.

Az áthelyezéssel a befektetési egységek típusa (26. pont)

nem változik meg.

Az áthelyezés legkésőbb az erre vonatkozó kérelem biztosí- tóhoz történő beérkezését követő 3. értékelési napra érvé- nyes árfolyamokon történik: az áthelyezésre kerülő befek- tetési egységek értéke az új eszközalapban azonos típusú befektetési egységek formájában kerül jóváírásra. Amennyi- ben az áthelyezési kérelem nem egyértelmű, vagy annak szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibá- jából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani.

37. Az áthelyezés végrehajtásáért a biztosító a különös feltéte- lekben meghatározott költséget számítja fel.

A költség megállapítására az áthelyezés esedékességét meg- előző értékelési napon érvényes árfolyamon kerül sor. Az át- helyezés költségét – ugyanezen az árfolyamon – a biztosító az áthelyezendő befektetési egységekből egyenlíti ki. Amennyiben az áthelyezés költsége meghaladná az áthe- lyezendő befektetési egységek értékét, nem kerül sor áthe- lyezésre és költséglevonásra sem.

Amennyiben az áthelyezésre azért kerül sor, mert a biztosító valamely eszközalapját megszüntette, az áthelyezés költsé- gét a biztosító viseli.

IV. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

IV.1. A biztosítási szerződés alanyai

38. A BIZTOSÍTÓ a biztosítási díj ellenében a szerződés különös feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

39. A SZERZŐDŐ az a személy, aki a biztosítás megkötésére aján- latot tesz, és a biztosítási díj fizetését vállalja.

A szerződésre vonatkozó jognyilatkozatok megtétele a szer- ződő joga és kötelessége.

A szerződés módosítására, az adatok változására vonatkozó nyilatkozatokat és bejelentéseket a biztosító valamely szer- vezeti egységéhez írásban kell eljuttatni.

A biztosító nyilatkozatait a szerződőnek juttatja el, melyek tartalmáról és a szerződést érintő valamennyi változásról, il- letve változtatási szándékról a szerződő kötelessége a biz- tosítottat tájékoztatni.

40. A BIZTOSÍTOTT az a természetes személy, akire a biztosító koc- kázatviselése vonatkozik.

A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosított

írásbeli hozzájárulása is szükséges.

Ha a biztosított kiskorú, és a szerződést nem a törvényes kép- viseletet gyakorló szülője köti meg, a szerződés érvényessé- géhez a gyámhatóság jóváhagyása szükséges. A gyámható- ság jóváhagyásával érvényes a szerződés akkor is, ha a biz- tosított a cselekvőképességében vagyoni jognyilatkozatai tekintetében részlegesen korlátozott vagy cselekvőképtelen nagykorú személy.

A biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal

– a szerződő beleegyezésével – szerződőként beléphet.

A belépéssel a szerződőt megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át.

41. A KEDVEZMÉNYEZETT az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkeztekor a szolgáltatás igénybevételére jogosult. A szerződő a kedvezményezettet a biztosítóhoz címzett és a biztosítónak eljuttatott írásbeli nyilatkozattal jelölheti ki, és a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor ugyan- ilyen formában a kijelölését visszavonhatja vagy a kijelölt kedvezményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.

Ha a biztosított és a szerződő nem azonosak, mindezekhez a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.

Kedvezményezettként több személy is megnevezhető.

A kedvezményezett jelölése és annak megváltoztatása akkor lép hatályba, amikor a szerződő és a biztosított írás- beli nyilatkozata a biztosítóhoz beérkezik.

Amennyiben a szerződésben kedvezményezettet nem ne- veztek meg, illetve a kedvezményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meghalt, és helyette mást nem jelöltek meg, a kedvezményezett maga a biztosított, illetve a halá- leseti szolgáltatásra a biztosított örököse.

A szerződő a biztosítotthoz vagy a kedvezményezetthez in- tézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölését nem vonja vissza, illetve nem változtatja meg azon személyek hozzájárulása nélkül, akiknek részére a kötelezettségvállalást tették. A szerződő ilyen tartalmú nyilatkozatáról a biztosítót tájékoztatni kell.

IV.2. A biztosítási szerződés létrejötte

42. A biztosítási szerződés megkötését a szerződő írásbeli AJÁN- LATTAL kezdeményezi.

43. A biztosító az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozatot és orvosi vizsgálatot is kérhet. Amennyiben orvosi vizsgá- latra kerül sor, annak eredményét az egészségügyről szóló törvény alapján a biztosított az egészségügyi szolgáltatónál megismerheti.

44. A szerződés úgy jön létre, hogy a biztosító az ajánlat és a hozzá tartozó nyilatkozatok, szükséges dokumentumok alapján kockázatelbírálást végez, majd az ajánlat elfoga- dásáról fedezetet igazoló dokumentumot, KÖTVÉNYT állít ki.

45. A biztosító az ajánlatot módosításokkal is elfogadhatja. Ha a kötvény tartalma az ajánlattól eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételét követő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény szerinti tarta- lommal jön létre. Lényeges eltérés esetén a biztosító az el- térésre a szerződő figyelmét a kötvény átadásakor írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartal- mának megfelelően jön létre.

46. A biztosító az ajánlatot, annak beérkezését követő tizenöt napon belül, – amennyiben az ajánlat elbírálásához egész- ségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szükséges, hatvan napon belül – indoklás nélkül elutasíthatja.

47. A szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra, annak beérkezésétől számított tizenöt napon belül

– amennyiben az ajánlat elbírálásához egészségi nyilatkozat vagy orvosi vizsgálat szükséges, hatvan napon belül – nem nyilatkozik.

48. A szerződés technikai (a biztosítási évfordulókat és a díjfi- zetési kezdetet meghatározó) KEZDETE a kötvényen ekként megjelölt nap.

49. A szerződés TARTAMA a termék különös feltételei szerint lehet

a) határozott tartam, mely esetben a LEJÁRAT napja a köt- vényen ekként megjelölt nap, a tartam pedig a kezdet és lejárat közötti időszak vagy

b) élethosszig szóló, mely esetben a tartam a biztosított haláláig tart.

50. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ a kötvényen a biztosítás kezdete- ként megjelölt hónap és nap szerinti évforduló. A BIZTOSÍTÁSI ÉV két egymást követő biztosítási évforduló közötti időszak a tartam alatt.

A BIZTOSÍTÁSI HÓNAPFORDULÓ minden hónapban a hó első napja. A BIZTOSÍTÁSI HÓNAP két egymást követő biztosítási hónapforduló közötti időszak a tartam alatt.

A BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK a biztosítási évfordulókhoz igazodó egy éves időtartam (biztosítási év). Az első biztosítási időszak a kockázatviselés kezdetétől az első biztosítási évfordulóig tart. Határozott tartamú biztosítás esetén az utolsó bizto- sítási időszak a lejáratot megelőző biztosítási évfordulótól a lejáratig tart.

IV.3. A szerződés hatályba lépése

51. A szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenő hatállyal jön létre. A szerződés ha- tályba lépésének feltétele, hogy a szerződő az első díjat leg- később a szerződés létrejöttéig megfizesse, kivéve, ha a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapodtak meg.

IV.4. A biztosító kockázatviselésének kezdete

52. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés létre- jöttének időpontjában kezdődik.

53. A biztosító az orvosi vizsgálat nélkül létrejött szerződésekre a termék különös feltételeiben a kockázatviselés kezdetétől számított 6 hónap VÁRAKOZÁSI IDŐT köthet ki. A várakozási idő alatt a biztosító csak a kockázatviselés ideje alatt bekö- vetkezett balesetből eredő biztosítási eseményekre vállalja a kockázatot. Amennyiben a várakozási időn belül bekövet- kezett biztosítási esemény nem baleset következménye, a biztosító a szolgáltatást nem teljesíti, és a szerződés a befi- zetett rendszeres díjak visszatérítése, továbbá az esetleges rendkívüli díjfizetésből képzett extra befektetési egységek aktuális értékének kifizetése mellett megszűnik.

54. Jelen feltételek szempontjából BALESET a biztosított akaratá- tól független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

IV.5. A kockázatviselés és a szerződés megszűnése

55. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) az alábbi esetek bármelyikének bekövetkeztével megszűnik:

– a biztosított halálával, kivéve, ha a különös feltételek más- hogy rendelkeznek;

– határozott tartamú szerződés esetén a szerződés lejáratá- val;

– a szerződés felmondásával, visszavásárlásával (IX.2. feje- zet);

– költségfedezet hiánya esetén (VII.3.104. pont);

– díjnemfizetés esetén (VI.1.4.82. pont);

– egyéb, a szerződés különös feltételeiben és a jelen általá- nos feltételekben (56. és 61. pontokban) meghatározott esetekben.

A szerződést a szerződő – ha az első évi biztosítási díjat be- fizették – írásban, harmincnapos felmondási idő mellett, a biztosítási időszak utolsó napjára felmondhatja. Az életbiz- tosítási szerződést – a biztosítási kockázat jelentős növeke- désének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.

56. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személynek jogában áll a szerződést az annak létrejöttéről szóló kötvény kézhezvé- telétől számított 30 napon belül indoklás nélkül felmon- dani.

Ez esetben a biztosító a szerződő írásbeli nyilatkozatának beérkezését követő 15 napon belül – a különös feltételek- ben meghatározott módon – elszámol a befizetett díjakkal. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt illető felmon- dási jogról.

IV.6. Tartamhosszabbítás

57. A szerződőnek joga van a szerződés (határozott) tartamá- nak biztosítási évfordulókig terjedő időszakokkal történő meghosszabbítására, akár több alkalommal is, azonban leg- feljebb a biztosított 86. születésnapját megelőző évfordu- lóig. A szerződőnek nyilatkoznia kell, hogy a hosszabbítást a rendszeres díjfizetés folytatásával vagy díjfizetés nélkül kéri. A hosszabbításra vonatkozó egyértelmű, azonosításra alkalmas írásbeli kérelemnek a szerződés érvényes lejárata előtti 8. napig a biztosítóhoz be kell érkeznie.

A tartam meghosszabbítása esetén rendkívüli díjfizetések (VI.2. fejezet) teljesítésére a szerződőnek továbbra is lehe- tősége marad.

IV.7. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

58. A szerződő köteles a szerződéskötéskor a biztosítás elvál- lalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő KÖZLÉSI KÖTELEZETTSÉGÉNEK eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önma- gában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését. A szerződő és a biztosított a szerződés tartama alatt 15 napon belül köteles írásban bejelenteni a lényeges kö- rülmények megváltozását, így különösen a biztosított fog- lalkozásának, szabadidős tevékenységének a vállalt kockázat (például balesetveszély) szempontjából történő megválto- zását.

59. A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem

hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biztosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó további kérdéseket tehet fel, és orvosi vizsgálatot is előírhat.

60. A biztosított az ajánlat aláírásával felhatalmazza a biztosí- tót, hogy az egészségi állapotára vonatkozó, a biztosítási szerződés megkötésével, módosításával, állományban tar- tásával, a biztosítási szerződésből származó követelések megítélésével közvetlenül összefüggő, azokhoz elengedhe- tetlenül szükséges adatokat a biztosító beszerezze és nyilvántartsa, és ebben a körben felhasználja, illetve a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló hatályos törvényben meghatározott egyéb célok körében az arra jo- gosultak számára továbbítsa. Egyúttal a biztosított fel- menti az ezen adatokat jogszabályi felhatalmazás alap- xxx xxxxxxxxxxxx személyeket és szervezeteket (többek között háziorvos, társadalombiztosítási szerv) a titok- tartási kötelezettségük alól.

61. Ha a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásá- ról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős nö- vekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított ti- zenöt napon belül javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől szá- mított harmincadik napon megszűnik, ha a biztosító erre a körülményre a módosító javaslat megtételekor a szerződő figyelmét felhívta. A biztosító az ebből eredő jogokat csak a szerződéskötést, illetve a változás bejelentést követő első öt évben gyakorolhatja.

62. A szerződő és a biztosított köteles 5 munkanapon belül be- jelenteni a szerződésben rögzített adatainak (különös te- kintettel: lakcím, név) megváltozását.

V. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

63. Biztosítási esemény a szerződéshez tartozó különös feltéte- lekben ekként meghatározott esemény.

64. A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS a biztosítónak a biztosítási ese- mény(ek) bekövetkeztekor – a különös feltételek szerint – fellépő kötelezettsége.

VI. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

65. A biztosító a biztosítási szerződésben szereplő kötelezett- ségek teljesítését a BIZTOSÍTÁSI DÍJ ellenében vállalja.

66. A biztosítás díj FAJTÁJA szerint lehet rendszeres, rendkívüli vagy – nyugdíjbiztosítás esetén – származhat az adóról való rendelkezésből (adójóváírásból).

VI.1. Rendszeres díjfizetés

VI.1.1. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

67. A biztosításra RENDSZERES (folyamatos) díjat kell fizetni.

68. A szerződés első díja az ajánlat aláírásakor esedékes.

69. A rendszeres díjas szerződés későbbi, folytatólagos díjai minden biztosítási évre a biztosítási évfordulókon, előre esedékesek.

A szerződés DÍJFIZETÉSI TARTAMA az az időszak, amely alatt a szerződőnek a különös feltételek szerint díjfizetési kötele- zettsége van.

70. A biztosító hozzájárulhat az éves díj részletekben történő fizetéséhez. Részletfizetés esetén a díjak a megfelelő rész- letfizetési időszak első napján, előre esedékesek. A biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő pótdíjat szá- míthat fel, melynek mértéke változhat. Az esetleges pótdíj mértékéről és változásáról a biztosító előzetesen tájékoztatja a szerződőt.

A díjfizetés ajánlattételkor választott gyakoriságát a szer- ződő a biztosítási évfordulókon megváltoztathatja, ameny- nyiben erre irányuló kérését az évforduló előtti 30. napig írásban jelzi a biztosítónak, és ha a biztosító ahhoz hozzá- járul.

A biztosító a teljes biztosítási évre esedékes díjat az esetben is követelheti, ha a szerződés valamely okból a biztosítási éven belül szűnne meg.

71. A szerződő – a különös feltételekben meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a biztosító a díj befektetésre kerülő részét mely eszközala- pokhoz és milyen arányban rendelje.

72. A biztosító a rendszeres díjat – az esetleges kiegészítő biz- tosítások díjának levonása valamint a jelen feltételek VII. fe- jezetében és a különös feltételekben meghatározott kocká- zati díj- és költséglevonások után – a szerződő rendelkezé- sének megfelelő eszközalapok megtakarítási befektetési egységeire számítja át.

A befektetési egységekre történő átszámításra a teljes – az esetleges kiegészítő biztosítások díját és az előírt indexet (73. pont) is tartalmazó – esedékes díj biztosítóhoz történő beérkezését és szerződésre történő egyértelmű azonosítá- sát, majd rákönyvelését követő értékelési napon, de legké- sőbb a díj beérkezését követő 3. munkanapon, és legkoráb- ban a díj esedékességekor kerül sor, az átszámítás napján érvényes árfolyamon. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli.

Amennyiben a beérkezett díj szerződésre történő egyér- telmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmények megszűnésének figyelembe vételével kell számítani.

Az első díj befektetési egységekre történő átszámításá- nak feltétele még az ajánlat elfogadása. Az ajánlat eluta- sítása esetén a biztosító a díjat kamatmentesen visszautalja a szerződőnek.

VI.1.2. Automatikus díjnövelés; értékkövetés; díjcsökkentés lehetősége

73. A biztosító a szerződésben előírhatja az egyes biztosítási években esedékes rendszeres díjnak a biztosítási évfor- dulókon történő automatikus növelését. A növelés előre meghatározott százalékos mértékét (az INDEXet) a különös feltételek tartalmazzák.

74. Az index mindig az adott díjemelést megelőzően – az esetleges korábbi bármely okú (jelen fejezetben tárgyalt) díjmódosítások utáni – érvényes (esedékes) éves díjra vo- natkozik. A díjfizetés esetleges szüneteltetése (VI.1.3. fejezet) ugyanakkor nem befolyásolja az index alapjául szolgáló díjat.

75. Az ÉRTÉKKÖVETÉS a biztosítás rendszeres díjának – az előírt automatikus díjnövelés feletti – emelése a szolgáltatás ér- tékének növelése érdekében.

76. A biztosító az értékkövetésre vonatkozó javaslatánál a Köz- ponti Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexe- ket és a várható inflációt is figyelembe veszi.

77. A biztosító az automatikus díjnövelésről (indexről) és a biztosító által kezdeményezett értékkövetésről a bizto- sítási évfordulót megelőző 45. napig írásban értesíti a szer- ződőt.

A szerződő az automatikus díjnövelést az első 2 automa- tikus díjemelést követően, az értékkövetést pedig bár- mikor, az érintett biztosítási időszakot megelőző 30. napig írásban visszautasíthatja. Amennyiben a szerződő a meg- adott határidőig nem kifogásolja az emeléseket, a szerződés az értesítésnek megfelelően módosításra kerül.

78. A szerződő által kezdeményezett értékkövetést (ide értve azt is, ha a szerződő a biztosító által kezdeményezett- nél nagyobb mértékű emelést kér), a biztosító elutasíthatja, vagy annak elfogadásáról újabb egészségi nyilatkozat, il- letve orvosi vizsgálat alapján dönthet. Az emelés elfogadá- sát a biztosító írásban visszaigazolja a szerződőnek. Az elfo- gadott emelés akkor válik hatályossá, amikor az első emelt díj beérkezik a biztosítóhoz.

79. A szerződő – az első 3 biztosítási évet követő – biztosítási időszakokra, az érintett időszakot megelőző 30. napig írás- ban kérheti az esedékes díj csökkentését. A lecsökkentett díj nem lehet a különös feltételekben meghatározott mini- mális értéknél kisebb. Ez a minimális érték – a különös fel- tételek vonatkozó mellékletének érvényességi kezdetétől – a díjcsökkentési kérelemig terjedő időszakra számított, a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árind- exszel növelhető.

VI.1.3. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE

80. Amennyiben a szerződés tartamából már legalább 3, díjjal fedezett év eltelt, a szerződő (az elmaradt díj esedékessé- gétől számított 30 napon belül) írásban kérheti a díjfizetés- nek az elmaradt díj esedékességétől számított, legfeljebb 1 éves SZÜNETELTETÉSÉT.

A díjfizetés szüneteltetése legalább két egymást követő, díjfizetéssel eltelt biztosítási év után ismételten igényel- hető.

81. A szüneteltetés alatt az alapbiztosításra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése folyamatos.

VI.1.4. A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

82. Amennyiben az esedékes – a díjfizetés szüneteltetése ese- tén a szüneteltetés lejártát követően esedékes – rendszeres díjat nem fizetik meg, a biztosító a szerződőt a díjfizetés teljesítésére 30 napos póthatáridő megadásával írásban fel- szólítja. A határidő eredménytelen elteltével, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton nem érvé- nyesíti:

a) Ha a szerződésre kevesebb, mint egy évi rendszeres díjat fizettek, a szerződés az első elmaradt díj esedékes- ségének napjára visszamenő hatállyal megszűnik. Ez esetben kizárólag az esetleges extra befektetési egy- ségek befektetési értéke kerül kifizetésre. E kifizetés – amennyiben a szerződő korábban írásban nem értesíti a biztosítót – az elmaradt díj esedékességét követő 7. hó- napfordulón érvényes aktuális befektetési értékek alap- ján, a 7. hónapfordulót követő 15 napon belül történik.

b) Ha a szerződésre legalább egy évi rendszeres díjat már befizettek, szerződés díjmentesítésre (IX.4. fejezet) kerül. A díjmentesítés helyett a szerződő írásban kérheti a szerződés megszüntetését, és a visszavásárlási összeg kifizetését.

83. Abban az esetben, ha a szerződés a rendszeres díj meg nem fizetése következtében szűnt meg, a szerződő – a biztosított életbenléte esetén – a megszűnés napjától számított 6 hó- napon belül kérheti a biztosítót a kockázatviselés helyreál- lítására (REAKTIVÁLÁS), amennyiben pótolja az elmaradt díja- kat. A biztosító a hozzájárulását újabb kockázatelbírálás eredményétől is függővé teheti.

A pótlólagos díjak befektetési egységekre történő átszámí- tása legkésőbb a pótlólagos díj biztosítóhoz történő beér- kezését követő 3. értékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt az azonosítást gátló körülmény megszűné- sétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költségmentesen kezeli. A szerződésre könyvelés feltétele, hogy a biztosító a reaktiváláshoz hozzájáruljon.

A biztosító kockázatviselése a teljes hátralék befizetését kö- vető nap 0 órakor kezdődik újra.

VI.1.5. A RENDSZERES DÍJHOZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

84. A biztosítás első biztosítási évre esedékes díja a biztosítás

KEZDETI DÍJA.

85. Valamely biztosítási évre vonatkozóan a szerződés EREDETILEG ELVÁRT DÍJA megegyezik a kezdeti díjnak a szerződésben meghatározott mértékű automatikus díjnöveléssel (index- szel) az adott biztosítási évig mindvégig növelt értéké- vel.

Az eredetileg elvárt díj mértékét az esetleges díjszünetel- tetések nem befolyásolják.

86. Ha a szerződésre eredetileg elvárt díj módosul (85. pont), akkor a szerződésre meghatározott költségek és jóváírások is módosulhatnak.

Ezek a módosulások az ún. AKTUALIZÁLT KEZDETI DÍJTÓL függe- nek. A biztosítás egyes éveiben az aktualizált kezdeti díj megegyezik az esedékes éves díjnak és az adott évre ere- detileg elvárt díjnak az arányában módosított kezdeti díj- jal (azaz az aktualizált kezdeti díjra alkalmazott automatikus díjnövelés éppen a ténylegesen fizetendő éves díjat ered- ményezné).

Az aktualizált kezdeti díj mértékét az esetleges díjszüne- teltetések nem befolyásolják.

87. A szerződésre meghatározott jóváírások függhetnek attól is, hogy az esedékes éves díj nagysága eléri-e a különös fel- tételekben meghatározott KIEMELT ÉVES DÍJAT. A kiemelt éves díjat a biztosító – a különös feltételek ezt meghatározó mel- lékletének érvényességi kezdetétől eltelt időszakra számított

– a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett fogyasztói árindexszel évente növelheti.

VI.2. Rendkívüli díjfizetés

88. A szerződő a szerződésre a rendszeres díjfizetésen felül RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉSEKET is teljesíthet, ha e befizetések nagy- sága esetenként a különös feltételekben meghatározott ösz- szeget eléri.

A biztosító befizetett díjnak a bankszámláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

Az egyes rendkívüli díjfizetéseket a biztosító külön-külön tartja nyilván.

89. Rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésé- nek időpontjáig írásban rendelkeznie kell arról, hogy a be- fizetés rendkívüli díjfizetésnek tekintendő, és hogy az ösz- szeg az átszámítás után mely eszközalapokba és milyen arányban kerüljön extra befektetési egységként elhelye- zésre. Ha eszközalapok nem kerülnek megadásra, úgy a biz- tosító a rendszeres díjak eszközalapok közötti megosztását alkalmazza a rendkívüli díjfizetésekre is.

A befektetési egységekre történő átszámítás legkésőbb a rendkívüli díj biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. ér- tékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a rendkívüli díjfizetés rendeltetése nem egyértelmű, vagy a befizetés szerződésre történő egyértelmű azonosítása az ügyfél hibájából nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszámítás napjáig a biztosító a díjat kamat- és költség- mentesen kezeli.

XX.0.Xx adóról való rendelkezésből származó díj (adójóváírás)

90. Az ADÓRÓL VALÓ RENDELKEZÉSBŐL SZÁRMAZÓ DÍJ (ADÓJÓVÁÍRÁS) nyugdíjbiztosítások esetén az adóhatóság által a nyug- díjbiztosítási szerződésre visszautalt adó.

Az egyes rendelkezésekből származó díjakat a biztosító

külön-külön tartja nyilván.

91. Az adóról való rendelkezésekből származó díjak (adójóvá- írások) adójóváírás extra egységekbe történő befekteté-

sére a biztosító a rendszeres díjak eszközalapok közötti aktuális megosztását alkalmazza.

A befektetési egységekre történő átszámítás legkésőbb az adójóváírás biztosítóhoz történő beérkezését követő 3. ér- tékelési napra érvényes árakon történik. Amennyiben a szer- ződésre történő egyértelmű azonosítás a biztosítón kívül álló okokból nem végezhető el, akkor a fenti határidőt ezen gátló körülmények megszűnésétől kell számítani. Az átszá- mítás napjáig a biztosító a visszautalt adót kamat- és költ- ségmentesen kezeli.

VII. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK

92. A szerződést terhelő költségekről és mértékükről a termékek különös feltételei konkrétan rendelkeznek. A termék különös feltételeiben részletezett egyes költségek – az ott szereplő korlátozásokkal – változhatnak.

A kockázati díjak akkor módosulhatnak, ha a kockázati vi- szonyok vagy jogszabályok megváltozásának következtében a változtatás szükségessége statisztikailag, illetőleg a bizto- sító kártapasztalatával alátámasztható.

93. Az esetleges változásokról a biztosító a szerződőnek – a mó- dosítás érvényességét megelőző 60. napig – előzetes írásos értesítést küld.

VII.1. Kockázati díjak

94. A KOCKÁZATI DÍJ a termékben szereplő biztosítási kockáza- tok vállalásának ellenértéke. Amennyiben az alapbiztosí- tás kockázati díja külön nem kerül bemutatásra a különös feltételekben, akkor a kockázatok ellenértékét a biztosító a levont költségekből fedezi.

95. A külön meghatározott kockázati díjak levonására mindig a költségek levonása előtt kerül sor.

VII.2. Díjarányos költségek

96. A díjarányos költségek a díj százalékában meghatározott, az esedékes díjbefizetésből levont, a szerződés különös fel- tételeiben meghatározott mértékű költségek. A levonásokra még a befektetés előtt kerül sor, így a biztosító a díjak költségekkel csökkentett részét fekteti csak be.

97. A százalékos mérték függhet a díj fajtájától (66. pont) és attól, hogy a díj melyik biztosítási évre esedékes.

VII.2.1. Díjarányos kezdeti költség

98. A DÍJARÁNYOS KEZDETI KÖLTSÉG a szerződéskötéssel kapcso- latos közvetlen költségek, valamint a díjbeszedési, ad- minisztrációs és befektetési költségek fedezésére, egyes esetekben (94. pont) a biztosítási kockázatok ellenérté- keként, továbbá a biztosító ráfordításai megtérülésének érdekében a biztosító által elvont, százalékosan megadott költség.

E költség levonása a rendszeres díjak esetében az első 3 biztosítási évre esedékes befizetett díjakból történik, a rendkívüli díjfizetéseket pedig azok befektetését meg- előzően terheli. Az adóról való rendelkezésekből szár-

mazó díjakat (adójóváírásokat) díjarányos kezdeti költség

nem terheli.

VII.2.2. Díjarányos rendszeres költség

99. A DÍJARÁNYOS RENDSZERES KÖLTSÉG a szerződéssel kapcsolatos díjbeszedési és adminisztrációs költségek fedezésére, egyes esetekben (94. pont) a biztosítási kockázatok el- lenértékeként, valamint a biztosító ráfordításai megté- rülésének érdekében a biztosító által a 4. biztosítási évvel kezdődően esedékes rendszeres díjbefizetésből száza- lékosan elvont költség.

A rendkívüli díjfizetéseket és az adóról való rendelkezé- sekből származó díjakat (adójóváírásokat) ez a költség nem terheli.

VII.3. Befektetés arányos költségek

100. A szerződéshez tartozó befektetések kezelésére, továbbá a szerződéssel kapcsolatos adminisztrációs költségek fe- dezésére, egyes esetekben (94. pont) a biztosítási koc- kázatok ellenértékeként, valamint a biztosító ráfordítá- sai megtérülésének érdekében a biztosító által a szerző- déshez tartozó befektetések százalékában felszámított, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű költség.

E költség levonása a rendszeres díjakból származó befek- tetéseket csak a 4. biztosítási évvel kezdődően, míg a rendkívüli díjfizetésekből és adójóváírásokból származó befektetéseket a befektetést követően már terheli.

Amennyiben azonban a szerződés a 4. évet megelőzően díjmentesítésre kerül (IX.4. fejezet), a befektetés arányos költség levonása a különös feltételek szerint a díjmentesí- tést követően megkezdődik.

101. A százalékos mérték eszközalaponként és befektetési egy- ség típusonként (26. pont) eltérő lehet, függhet továbbá attól, hogy a befektetési egység milyen fajtájú díjból szár- mazik, a szerződés hányadik biztosítási événél tart, vala- mint attól is, hogy a szerződés díjmentes-e, illetve a rend- szeres díjfizetési kötelezettség fennáll-e még.

102. A befektetés arányos költséget a biztosító havonta – az éves szinten megadott mérték tizenkettedének elvonásával – ér- vényesíti a befektetési egységek számának arányos csökken- tésével. A költséget a biztosító minden megkezdett biztosí- tási hónapra felszámítja.

103. A levonásokra a biztosítási hónapfordulókon, illetve – ameny- nyiben az utolsó megkezdett hónapra a levonás még nem történt meg – a szerződés megszűnésekor, utólagosan kerül sor, a szerződéshez tartozó befektetési egységek szá- mának csökkentése formájában.

104. Ha a biztosítás fennállása alatt bármikor, bármelyik ráfordí- tás levonására nem áll rendelkezésre kellő számú befektetési egység, úgy a biztosító kockázatviselése és a biztosítási szer- ződés – a levonás esedékességekor – kifizetés nélkül meg- szűnik.

VIII. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA

105. A biztosító a szerződés tartama alatt a biztosítási szerző- déshez kapcsolódó BÓNUSZOKAT írhat jóvá. A bónuszok jó- váírása (és befektetése) ez alatt az idő alatt,

– de legfeljebb az első 20 biztosítási évben bónusz befek- tetési egységek formájában elkülönítetten, kizárólag a szerződés BÓNUSZ SZÁMLÁJÁN történik,

– a 20. biztosítási évet követően pedig már kizárólag köz- vetlenül megtakarítási befektetési egységek formájában történik.

106. A bónuszok típusai:

a) DÍJFIZETÉSTŐL FÜGGŐ bónuszok: díjfizetési mód és díj- nagyság bónusz

b) DÍJARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI bónuszok: kezdeti költ- ség és rendszeres költség visszatérítési bónusz

c) BEFEKTETÉS ARÁNYOS KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI bónusz: hozam bónusz,

107. A bónuszjóváírások általános szabályai:

– A díjhoz kapcsolódó – a 106. pont a) és b) bekezdésében felsorolt – bónuszok jóváírása a befizetett esedékes rend- szeres díjakból befektetésre kerülő résszel egyidejűleg, az egyes eszközalapok között pedig a rendszeres díjakra megadott arány szerint történik (a díjfizetés esetleges szüneteltetésének ideje alatt e bónuszok jóváírása ugyan- csak szünetel).

– A díjfizetéstől függő – a 106. pont a) bekezdésében fel- sorolt – bónuszok a szerződés kezdetétől mindaddig járnak, amíg a szerződésre rendszeres díjfizetés történik (díjfizetéssel történő esetleges tartamhosszabbítás ese- tén is).

– A költség visszatérítési – a 106. pont b) és c) bekezdésé- ben felsorolt – bónuszok jóváírása a 20. biztosítási év le- teltével megszűnik, és tartamhosszabbítás esetén sem folytatódik.

108. A biztosítási tartam lejáratával, de legkésőbb a 20. biz- tosítási év leteltével a bónusz számlán aktuálisan nyil- vántartott befektetési egységek azonos számú és azo- nos eszközalapokban lévő megtakarítási befektetési egységekké alakulnak, és a bónusz számla megszűnik.

VIII.1. A bónuszok jóváírása

VIII.1.1. Díjfizetési mód bónusz

109. A DÍJFIZETÉSI MÓD BÓNUSZ a rendszeres díj után járó, annak százalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

110. Mértékét a díj befizetésekor aktuális díjfizetési mód (banki lehívás, banki átutalás, csekkes díjfizetés stb.) határozza meg.

VIII.1.2. Díjnagyság bónusz

111. A DÍJNAGYSÁG BÓNUSZ a rendszeres díj után járó, annak szá- zalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

112. Mértékét az aktualizált kezdeti díj (86. pont) határozza meg, ha azonban a befizetéshez tartozó esedékes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat (87. pont), akkor mértéke az esedékes éves díjhoz tartozó százalékos érték lesz.

VIII.1.3. Kezdeti költség visszatérítési bónusz

113. A KEZDETI KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ a befizetett esedékes rendszeres díjak – de legfeljebb az esedékességekkor eredetileg elvárt díjak (85. pont) – százalékában meg- adott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

Célja, hogy a biztosító által elvont, forintban kifejezett, a rendszeres díjat terhelő díjarányos kezdeti költség egy részét visszajuttassa a szerződésre. A szerződés különös feltételei ismertetik e visszajuttatott arányt, azzal a feltéte- lezéssel élve, hogy végig az eredetileg elvárt díjat fizetik.

114. Az alkalmazott százalékos mérték függ a díjfizetési tartam- tól, és biztosítási évenként eltérő lehet.

VIII.1.4. Rendszeres költség visszatérítési bónusz

115. A RENDSZERES KÖLTSÉG VISSZATÉRÍTÉSI BÓNUSZ a befizetett ese- dékes rendszeres díj százalékában megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz. Célja, hogy a biztosító által elvont (a rendszeres díjat ter- helő) díjarányos rendszeres költség egy részét visszajut- tassa a szerződésre. Jóváírására először – a díjarányos rendszeres költség megjelenésével egyidejűleg – a 3. biz- tosítási évet követően esedékes befizetett díjak esetében kerül sor.

VIII.1.5. Hozam bónusz

116. A HOZAM BÓNUSZ a megtakarítási befektetési egységek százalékában éves szinten megadott, a szerződés különös feltételeiben meghatározott mértékű bónusz.

Célja, hogy a biztosító által elvont, a rendszeres díjfizetés- ből származó befektetésekből elvont vagyonarányos költség egy részét – e költség megjelenésével egyidejűleg, a 4. biztosítási évvel kezdődően – visszajuttassa a szer- ződésre.

117. A hozam bónusz bónusz befektetési egységként történő jóváírására havonta, a bónusz éves értéke tizenkettedének megfelelő mértékben, a vagyonarányos költségként elvont megtakarítási egységekből, az elvonást közvetlenül köve- tően kerül sor az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.

VIII.2. A bónusz számla hozzáférési szabályai;

a bónuszok jóváírásának rendkívüli megszűnése

118. A bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egy- ségek bizonyos százaléka meghatározott időközönként MEGSZOLGÁLTTÁ (hozzáférhetővé) válik, azzal, hogy azonos eszközalapban lévő, azonos számú megtakarítási befekte- tési egységgé alakul.

A megtakarítási befektetési egységekké alakítás egységesen, minden érintett eszközalap esetében a különös feltételek- ben található százalékoknak megfelelően történik.

119. Ugyancsak megszolgálttá válnak a bónusz számlán nyil- vántartott bónusz befektetési egységek, amennyiben a biz- tosítási esemény bekövetkezése miatt szolgáltatásra kerül sor.

A bónuszszámláról történő kifizetés, illetve a megtakarítási egységekké történő alakítás a szolgáltatás teljesítésére vo- natkozó feltételek (X. fejezet) szerint történik.

120. A bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek felett ezek megszolgálttá válásáig a szerződő (biztosított, kedvezményezett) nem rendelkezik, azok nem képezik maradékjog alapját sem. Ennek megfelelően

– A bónusz számlán nyilvántartott befektetési egységekből (részleges) visszavásárlás (IX.2-3. fejezetek) nem lehet- séges.

– A bónusz számlán nyilvántartott befektetési egységek szerződő által kezdeményezett önálló áthelyezése nem lehetséges (lásd még a 36. pontot).

121. Amennyiben a szerződésen díjmentesítés (IX.4. fejezet) vagy teljes visszavásárlás (IX.2. fejezet) történik, a továb- biakban bónuszok jóváírására nem kerül sor, a bónusz számla pedig a rajta nyilvántartott befektetési egysé- gekkel együtt kifizetés és maradékjog nélkül törlésre kerül.

IX. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

IX.1. A maradékjogok fogalma

122. A maradékjogok a biztosítási szerződésre vonatkozó azon jogok, melyek a díjfizetés elmaradása, illetőleg a szerződés- nek a szolgáltatás kifizetése nélküli megszűnése esetében fennmaradnak. A maradékjogok a visszavásárlás és a díj- mentesítés.

A maradékjogok érvényesítését a szerződő írásban, a bizto- sított hozzájárulásával kérheti, a X. fejezetben szereplő elő- írásokat is figyelembe véve.

IX.2. Visszavásárlás

123. A szerződő a biztosítási tartamon belül írásban felmond- hatja a szerződést. A biztosító az igény hiánytalan és egyér- telmű bejelentésének a biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítások elvégzését követő értékelési napon számított aktuális VISSZAVÁSÁRLÁSI ÖSSZEGET fizeti ki a szerződőnek.

124. A visszavásárlási összeg egy, díjjal fedezett biztosítás év eltelte után megegyezik a szerződéshez tartozó megtaka- rítási, extra és adójóváírás extra befektetési egységeknek a 123. pontban meghatározott időponthoz tartozó össze- sített aktuális befektetési értékével (27. pont). Amennyiben a szerződésből nem telt el egy év vagy nem került egy éves díj befizetésre, a megtakarítási egységek visszavásárlási összeg nulla.

A visszavásárlási összeget a biztosító a kifizetés közvetlen költségeivel megterhelheti.

125. A visszavásárlással a szerződés megszűnik, és nem léptet- hető újból hatályba.

IX.3. Részleges visszavásárlás

126. A szerződő három, díjjal fedezett biztosítás év eltelte után, amennyiben a különös feltételek azt nem tiltják, az ott meghatározott korlátozások és költségek mellett kérheti megtakarítási befektetési egységei RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁ- SÁT.

Az extra és adójóváírás extra befektetési egységek (rész- leges) visszavásárlása időbeli korlátozás nélkül kérhető, a bónusz befektetési egységek (részleges) visszavásárlása nem megengedett.

Az egyes rendkívüli díjfizetésekből vagy adójóváírásokból származó extra befektetési egységek 100%-ban történő visszavásárlása is részleges visszavásárlásnak minősül.

124. A részleges visszavásárlás igénylésénél a szerződőnek jelöl- nie kell, hogy mely típusú befektetési egységei terhére és mely eszközalapokból kéri a kifizetést, továbbá, hogy hány egységnek, illetve az eszközalapban található egységei hány százalékának a visszavásárlását kéri.

Extra, illetve adójóváírás extra befektetési egységek részle- ges visszavásárlása esetén azt a rendkívüli díjfizetést, illetve adójóváírást is meg kell neveznie, amelyhez az igényelt be- fektetési egységek tartoznak.

A részleges visszavásárlásra vonatkozóan a különös feltételek további szabályozásokat is tartalmazhatnak.

128. Részleges visszavásárlás igénylése esetén a biztosító a rész- leges visszavásárlásra kijelölt befektetési egységeknek az

– igény hiánytalan és egyértelmű írásbeli bejelentésének biztosítóhoz történő beérkezését és a szükséges azonosítá- sok elvégzését követő értékelési napon számított – aktuális befektetési értékét fizeti ki.

129. Részleges visszavásárlás esetén a szerződés nem szűnik meg, de a befektetési egységek száma a részlegesen visszavásárolt egységek számával csökken.

IX.4. Díjmentesítés

130. A biztosítási szerződés egy, díjjal fedezett biztosítás év el- telte után a szerződő írásbeli kérésére vagy díjnemfizetés esetén (a 82. pontban írottak szerint) díjmentesítésre ke- rülhet.

A díjmentesített szerződés további rendszeres díjfizetés nél- kül marad érvényben, de rendkívüli díjfizetések továbbra is teljesíthetők, és az esetleges adójóváírások is befektetésre kerülnek.

131. A díjmentesített szerződésekből a különös feltételekben meghatározott mértékű költségek továbbra is levonásra kerülnek.

132. A szerződés díjmentesítésekor a 121. pontban írottak szerint a bónusz számla kifizetés nélküli törlésre kerül, és a továb- biakban bónuszok jóváírására sem kerül sor.

X. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

X.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

133. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 napon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak, a szükséges felvilágosításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a be- jelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, bele- értve a biztosított orvosi vizsgálatát is, amely elvégzéséhez a biztosító orvosszakértőt is kijelölhet.

134. A biztosító a bejelentett igények jogosságát az összes szük- séges irat beérkezését és egyértelmű azonosítását követő 8 napon belül elbírálja, a kifizetések összegét pedig az igény elbírálását követő – eszközalaponként esetleg eltérő

– értékelési napon érvényes árfolyam alapján állapítja meg, figyelembe véve az eszközalapok esetleges felfüggesztését is (32. pont).

A szolgáltatások és egyéb kifizetések – amennyiben a külö- nös feltételek máshogy nem rendelkeznek – az eszköz- alap(ok) nyilvántartásának pénznemében (pénznemeiben) kerülnek teljesítésre.

135. A szolgáltatásokat és egyéb kifizetéseket a biztosító a jogo- sultság és az összeg végleges megállapítását követő 15 na- pon belül teljesíti.

136. A biztosítási esemény bekövetkezésének napjától szá- mított 2 év elteltével a biztosításból eredő igények elé- vülnek. Az elévülési időn belül a fel nem vett szolgáltatást a biztosító kamatmentes letétként kezeli.

X.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok

137. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:

– elhalálozás esetén a halotti anyakönyvi kivonatot, a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítványt;

– baleset esetén a baleset helyének, idejének, körülménye- inek, következményeinek leírását és az azt dokumentáló iratokat;

– az elérési szolgáltatás igényléséhez a biztosított életben létének igazolását (a biztosított személyi igazolványát vagy egyéb okiratot);

– a különös feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezésének igazolásához a különös feltételek- ben meghatározott dokumentumokat;

– a jogosultság (kedvezményezettség), továbbá a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megállapításához szükséges egyéb okiratokat;

– a biztosítási kötvényt és – a biztosító kérésére – a díjfizetés igazolását.

A biztosító a biztosítási szolgáltatáshoz azon okiratok be- mutatását kérheti, amelyek alkalmasak a biztosítási esemény bizonyítására. A biztosító a szolgáltatás teljesítésének ese- dékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függővé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének megha- tározásához szükséges. A biztosítási esemény bekövetkezé- sét a biztosító részére a szerződőnek, biztosítottnak, ked- vezményezettnek bizonyítania szükséges. A biztosítási ese-

mény bekövetkezése esetén annak bizonyítására alkalmasak azon okiratok, hatósági, bírósági határozatok, jegyzőköny- vek, tárgyi bizonyítékok, amelyek a biztosítási esemény jog- alapját, valamint annak összegszerűségét bizonyítják. A fel- soroltakon kívül a szerződőnek, biztosítottnak, kedvezmé- nyezettnek joga van a biztosítási esemény igazolására – a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

138. A biztosító köteles a pénzmosás és terrorizmus finanszíro- zása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló és egyéb, nemzetközi adatszolgáltatásra vonatkozó hatályos törvé- nyekben előírtak betartására, és ezzel összefüggésben egyéb iratok bemutatását, továbbá az adóügyi illetékesség- gel kapcsolatos nyilatkozatok megtételét is kérheti.

139. A biztosítási esemény igazolásával kapcsolatos költségeket annak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.

XI. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

XI.1. A közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértésének következményei

140. A közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezett- ség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha

– bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor, illetve szerző- désmódosításkor ismerte, vagy az nem hatott közre a biz- tosítási esemény bekövetkeztében; vagy

– a szerződés megkötésétől, módosításától, illetve lényeges körülmények változásának bejelentésére vonatkozó határ- idő leteltétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig 5 év már eltelt.

141. A biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bizto- sítási esemény bekövetkezését a szerződésben megadott határidőn belül (133. pont) nem jelentik be, a szükséges felvilágosítást nem adják meg, vagy a felvilágosítások tar- talmának ellenőrzését nem teszik lehetővé, és emiatt a biz- tosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

142. Ha a szerződés bármely okból a biztosítási összeg kifizetése nélkül szűnik meg, a biztosító a visszavásárlási összeget fizeti ki.

XI.2. Mentesülés

143. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól, ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatar- tása következtében vesztette életét; a visszavásárlási összeg ebben az esetben az örökösöket illeti meg, és a kedvezményezett abból nem részesülhet.

144. A szerződés a biztosítási szolgáltatás kifizetése nélkül szűnik meg, és a biztosító a visszavásárlási összeget fi- zeti ki, ha a biztosított

– szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye foly- tán, azzal összefüggésben, vagy

– a szerződéskötéstől számított két éven belül elköve- tett öngyilkossága következtében

halt meg.

145. Mentesül a biztosító a baleseti eseményekre meghatá- rozott szolgáltatások teljesítése alól, ha a biztosítási ese- ményt okozó balesetet a biztosított szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véral- kohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közleke- dési szabályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

XI.3. Kizárások

146. A biztosító kizárja kockázatviselési köréből azon esemé- nyeket, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüg- gésben állnak:

– HIV fertőzéssel;

– radioaktív magenergia vagy ionizáló sugárzás hatásá- val (kivéve a terápiás célú orvosi kezelést);

– különösen kockázatos hobbi, sporttevékenység, ext- rém sport (többek között barlangászat, búvárkodás, szikla-, fal- és hegymászás, bungee jumping), valamint a motoros meghajtású szárazföldi-, vízi-, illetve moto- ros vagy motor nélküli légi járművek használatával járó sportágak űzése közben bekövetkezett esemé- nyekkel;

– repülés (többek között ejtőernyős ugrás, sárkányrepü- lés) közben bekövetkezett eseményekkel, kivéve, ha a repülés utasként, pilótaként, személyzetként való rész- vétel formájában történt a szervezett légi utasforga- lomban;

– háborús, polgárháborús eseményekkel, terrorcselek- ményekkel, felkeléssel, lázadással, zavargással, tünte- téssel;

– a biztosított fegyveres szolgálatának teljesítése köz- ben, illetve a biztosított fegyverviselésének vagy -hasz- nálatának során, azzal összefüggésben bekövetkezett eseményekkel.

147. A biztosító a baleseti eseményekre vállalt kockázatvise- lés köréből a fentieken túl azon eseményeket is kizárja, amelyek közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll- nak a

– biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyil- kosságával vagy annak kísérletével,

– foglalkozási ártalom;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevé- tele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító ha- tású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsági állapottal okozati összefüg- gésbe hozható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás miatt bekö- vetkező egészségkárosodás (kivéve, ha a beavatkozás

biztosítási esemény hatálya alá tartozó baleseti ese- mény miatt vált szükségessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fa- gyás okozta sérülés;

– hasi-, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sér- vesedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés, ha a balesettel nincsenek okozati összefüggésben.

148. A biztosító a haláleseti szolgáltatás helyett a visszavá- sárlási összeget fizeti ki, ha a biztosított halálát közvet- lenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta.

XII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

XII.1. Az adatok nyilvántartása

149. A jelen szerződéssel kapcsolatos adatkezelés az ügyfél hozzájárulásán és a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a továbbiakban Bit.) 135.§- án és 136.§-án alapul. Az adatokat az UNIQA Biztosító Zrt. kezeli. A biztosító részéről adatfeldolgozóként az UNIQA Software Service GmbH (A-1029 Bécs, Unxxxx Xxxxxxxxxxx 00.), a biztosító által felkért orvosszakértő, továbbá a szá- mára a biztosítási szerződéssel kapcsolatban mindenkor ki- szervezett tevékenységet végző személyek, megbízottak jár- hatnak el. Az adatokat e személyek ismerhetik meg a vo- natkozó jogszabályi feltételek szerint.

Az ügyfél adatai kezeléséről az adatkezelőnél tájékoztatást kérhet, kérheti adatai helyesbítését, a kötelező adatkezelés kivételével adatai törlését, zárolását, törvényben meghatá- rozott esetekben tiltakozhat adatai kezelése ellen, továbbá jogainak megsértése esetén az adatkezelő ellen bírósághoz fordulhat. A pert az illetékes törvényszék előtt kell megin- dítani, azonban az érintett – választása szerint – a lakóhelye vagy tartózkodási helye szerinti törvényszék előtt is megin- díthatja.

A biztosító jogosult a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával és szolgáltatásával összefüggően tudomá- sára jutott személyes, egészségi és üzleti adatok – törvényi előírásoknak megfelelő – teljes körű kezelésére. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat biztosítási titokként kezelni, és e titkot időbeli korlátozás nélkül megtartani.

150. Biztosítási titok minden olyan – minősítetett adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításköz- vetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

A biztosító az általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, továbbá – jogszabály eltérő rendelke- zése hiányában – azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hető. A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájá- rulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

A biztosítási titok tekintetében a biztosító a Bit.-ben foglal- tak szerint jár el. Biztosítási titok csak akkor adható ki har- madik személynek, ha

– a biztosító, biztosításközvetítő ügyfele vagy annak képvi- selője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

151. Az ügyfelek adatait a biztosító a biztosítási titok megsértése nélkül – a törvényben meghatározott esetekben – az alábbi szervekhez továbbíthatja: a feladatkörében eljáró Felügye- lethez, nyomozóhatósághoz és ügyészséghez, bírósághoz, a bíróság által kirendelt szakértőhöz, bírósági végrehajtó- hoz, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezőhöz, Családi Csődvédelmi Szolgálathoz, családi vagyonfelügyelőhöz, hagyatéki ügyben eljáró köz- jegyzőhöz, a hagyatéki ügyben eljáró közjegyző által kiren- delt szakértőhöz, adóhatósághoz, nemzetbiztonsági szol- gálathoz, Gazdasági Versenyhivatalhoz, gyámhatósághoz, egészségügyi hatósághoz, titkosszolgálati eszközök alkal- mazására, titkos információ gyűjtésére felhatalmazott szerv- hez, viszontbiztosítóhoz, a csoport másik vállalkozásához együttbiztosításban részt vállaló biztosítóhoz, állomány-át- ruházáskor az átvevő biztosítóhoz, fióktelep esetében a har- madik országbeli biztosítóhoz, a biztosító által kiszervezett tevékenységet végző partnerhez, könyvvizsgálóhoz, bizto- sításközvetítőhöz,,alapvető jogok biztosához, Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz, a pénz- mosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- ben meghatározott feladatkörével összefüggésben eljáró pénzügyi információs egységként működő hatósághoz vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján eljáró magyar bűnüldöző szervhez.

152. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége alól kivételt képez az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettség is. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történő átadása.

A Bit. 147.§-ában meghatározott esetben és időtartamot követően az üzleti titkot tartalmazó irat levéltári kutatások céljára felhasználható. Üzleti- és biztosítási titok megtartá- sára vonatkozó kötelezettség alól kivételt képez továbbá a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvá- nos adatra vonatkozó törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség is.

153. A szerződésre vonatkozó ajánlat aláírásával a szerződő és biztosított hozzájárulnak, hogy adataikat a biztosító harma- dik országbeli (viszont)biztosítóhoz, vagy harmadik ország- beli adatfeldolgozó szervezethez továbbíthassa.

A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása ér- dekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megaka- dályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosító- hoz, továbbá a fentieknek megfelelő megkeresésre a jog-

szabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosító- nak. A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biz- tosítási titok megsértésének. A megkeresés illetve az adatá- tadás a Bit. 149.§-ban rögzített adatokra vonatkozhat. A biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatokat a jogszabályban meghatározott időpontig kezel- heti. A megkereső biztosító a megkeresésről, az abban sze- replő adatokról, továbbá a megkeresés teljesítéséről az ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfél kérelmére az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011.évi CXII. törvényben szabályozott módon tájékoztatja.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya kö- zött a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás ki- hirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazga- tási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi

XXXVII. törvényben foglalt kötelezettségek teljesítésében merül ki.

XII.2. Adózással kapcsolatos jogszabályok

154. A szerződés díjához és a szerződésre történő kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adókedvezményről és adókötelezett- ségekről a személyi jövedelemadóról szóló törvény (Szja tv.) rendelkezik. Az adómentes szolgáltatások körét, továbbá az esetlegesen fellépő adó- és járulékfizetési kötelezettséget ugyancsak az Szja tv. és Eho tv. határozza meg. Nem ma- gánszemély szerződő esetén a biztosítási díj, szolgáltatás és egyéb kifizetések elszámolhatóságáról a társasági adóról szóló törvény és a társadalombiztosításra vonatkozó jogsza- bályok további előírásokat is tartalmaznak.

Az adózással kapcsolatos jogszabályok a szerződés tar- tama alatt megváltozhatnak.

Az adózással kapcsolatos további részletes információ a honlapon, a xxx.xxxxx.xx oldalon található.

155. Ha a szerződéskötést követően a biztosítási szerződésre te- kintettel igénybe vehető esetleges adókedvezményre vagy adójóváírásra jogosító jogszabályi feltételek megváltoznak, a biztosító a jogszabályváltozás hatálybalépését követő hat- van napon belül javaslatot tehet a biztosítási szerződés vagy az ahhoz kapcsolódó általános szerződési feltételek megvál- tozott szabályozásra tekintettel történő módosítására annak érdekében, hogy a szerződés tartalma az adókedvezmény vagy adójóváírás igénybevételére jogosító feltételeknek megfeleljen.

Ha a szerződő a módosító javaslatot az arról szóló tájékoz- tatás kézhezvételétől számított harminc napon belül nem utasítja el, a szerződés a módosító javaslatban meghatáro- zott feltételekkel a jogszabályváltozás hatálybalépésének időpontjával módosul.

A módosító javaslat szerződő általi elutasítása nem adhat alapot a szerződés biztosító általi felmondására.

156. Amennyiben a szerződés megszűnése, módosítása vagy va- lamely maradékjoggal éles a hatályos jogszabályok szerint az adóról való rendelkezési jogosultság elvesztésével és az adóhatóságnak történő fizetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell teljesítenie, úgy a biztosító az eset- leges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó összeget levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által tel- jesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szer- ződő részére igazolást ad.

XII.3. Kötvénykölcsön

157. A szerződésre kötvénykölcsön – a különös feltételek ettől el- térő rendelkezésének hiányában – nem igényelhető.

XII.4. A biztosítási kötvény elvesztése

158. A biztosítási kötvény elvesztése vagy megsemmisülése ese- tén a biztosító a szerződő (biztosított) kérésére a szerződés aktuális állapotának megfelelő új kötvényt állít ki, vagy az eredeti kötvény másolatát megküldi a szerződőnek. A biz- tosító kérheti az új kötvény kiállítási költségeinek megtérí- tését.

XII.5. A szerződésről történô tájékozódás lehetőségei

159. A biztosító és a viszontbiztosító köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről.

160. A biztosító a szerződő befektetéseinek elhelyezéséről és ér- tékéről évente egyszer részletes írásos tájékoztatót küld. A szerződő kérésére készített további írásos elszámolásokért alkalmanként a különös feltételekben meghatározott költ- ség kerülhet felszámításra.

161. A napi tájékozódási lehetőségek az eszközalapokról, az aktuális árfolyamokrólz alábbiak:

– az UNIQA Biztosító Zrt. internetes honlapján: xxx.xxxxx.xx

– az UNIQA Biztosító Zrt. alábbi telefonszámán: (x00 0) 000-0000

XII.6. Panaszok bejelentése

162. Az Ügyfél az UNIQA Biztosító Zrt. magatartására, tevékeny- ségére vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (sze- mélyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) terjesztheti elő az alábbiak szerint:

a) személyesen írásban vagy szóban a biztosító Ügyfél- szolgálatán (0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xxxxxx xxx. 70–74.) ügyfélfogadási időben,

b) elektronikus úton (a „xxxxxxxxxxx@xxxxx.xx” e-mail címen),

c) telefonon (a biztosító Call Centerén keresztül az alábbi telefonszámokon: + 36 1/20/30/70/ 544-5555, 1418-as rövid szám),

d) telefax útján (az alábbi telefax számon:

x00 (0) 000-0000),

e) levélben (az alábbi címen: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx Xx- xxxx xxx. 70–74.).

A panaszbeadványokon címzettként kérjük feltüntetni a Panaszkezelés megnevezést is. A panaszkezelési eljárás részletes szabályairól [Panaszkezelési Szabályzat] a xxx.xxxxx.xx honlap nyújt tájékoztatást, valamint a szabályzat szövege megtalálható a biztosító székhelyén mű- ködő Ügyfélszolgálaton is.

A panasz biztosító általi elutasítása esetén, amennyiben a panasz a biztosítási szerződés létrejöttével, érvényessé- gével, joghatásaival, megszűnésével, továbbá szerző- désszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos az Ügyfél:

a) a Pénzügyi Békéltető Testülethez (továbbiakban: PBT, levelezési cím: 1525 Budapest, Pf.: 172, telefon: 06-80/203-776, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx internetes oldal: xxx.xxx.xx/ bekeltetes) vagy

b) a Polgári Perrendtartás szabályai szerint bírósághoz for- dulhat.

Amennyiben a biztosító által elutasított panasz a Magyar Nemzeti Bankról (a továbbiakban: MNB) szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (MNB tv.) fogyasztóvédelmi rendelkezése megsértésének kivizsgálására irányul, úgy az Ügyfél az MNB [1534 Budapest BKKP Pf. 777, telefon: 06-80/203-776, e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx] fogyasztóvédelmi eljá- rását kezdeményezheti.

A PBT és az MNB eljárás megindításának egyaránt fel- tétele az, hogy az Ügyfél a(z) MNB tv. rendelkezései ér- telmében fogyasztónak minősüljön, továbbá a jogorvos- lat kezdeményezését megelőzően a biztosítónál közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

Az MNB tv. alkalmazásában fogyasztó az önálló foglalko- zásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdeké- ben eljáró természetes személy. A panaszkezelés szempont- jából nem minősül fogyasztónak pl. a gazdasági társaság, a szövetkezet, a társasház, az ügyvédi iroda, vagy bármely más jogi személyiséggel rendelkező szervezet, továbbá a biztosításközvetítő, illetve a biztosító vagy biztosításközve- títő alkalmazásában álló/képviseletében eljáró személy.

Amennyiben az Ügyfél az MNB tv. rendelkezései értel- mében nem minősül fogyasztónak, a biztosító panaszt el- utasító döntésével szemben a Polgári Perrendtartás szerint hatáskörrel és illetékességgel rendelkező bíróságnál kezde- ményezhet polgári peres eljárást.

Amennyiben az Ügyfél az Európai Unióban tartózkodási hely- lyel rendelkezik és az 524/2013/EU rendelet (továbbiakban: Rendelet) 4. cikk (1) bekezdés a) pontja értelmében fo- gyasztónak minősül, a biztosítóval elektronikus úton megkötött biztosítási szerződéssel összefüggésben fel- merülő pénzügyi fogyasztói jogvita bírósági eljáráson kívüli, a Pénzügyi Békéltető Testület közreműködésével történő rendezését az Európai Bizottság által létrehozott online vi- tarendezési platformon (xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx) ke- resztül is kezdeményezheti.

Az online vitarendezési platform az online vitarendezési eljárás lefolytatása céljából igénybe vehető olyan interaktív

weboldal, amely elektronikus úton és díjmentesen elérhető az Unió intézményeinek valamennyi hivatalos nyelvén, így magyarul is. A honlap működésével kapcsolatos felhasználói útmutató a xxxxx://xxxxxxx.xx.xxxxxx.xx/xxx/xxxxxxxxx/ oldalon található.

A Rendelet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhellyel rendelkező pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel.

Fogyasztónak minősül a Rendelet 4. cikk (1) bekezdés a) pontja alapján „bármely természetes személy, aki nem ke- reskedelmi, üzleti vagy szakmai célból jár el.”

A Rendelet 4. cikk (1) bekezdés e) pontja értelmében pedig online szolgáltatási szerződésnek minősül minden olyan szolgáltatási szerződés, amelynek értelmében a szolgáltató vagy a szolgáltató közvetítője egy weboldalon vagy egyéb elektronikus eszközön keresztül kínál valamilyen szolgálta- tást, és a fogyasztó az adott weboldalon vagy egyéb elekt- ronikus eszközön keresztül rendeli meg a szolgáltatást.

Magyarországon a pénzügyi fogyasztói jogviták rende- zésére a Pénzügyi Békéltető Testület (H-1525 Budapest, Pf.: 172, telefon: 06-80/203-776, telefax: x00-0-000-0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx, internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx) jogosult, amely a Magyar Nem- zeti Bank által működtetett, szakmailag független testület.

Az UNIQA Biztosító Zrt. online vitarendezés érdekében – kizárólag e célból - használt e-mail címe, amelyet az online vitarendezési platformon meg kell adni: onlinevitarende- xxx@xxxxx.xx

163. A biztosító felügyeleti szerve:

Magyar Nemzeti Bank

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat:1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf.: 777 Ügyfélszolgálati telefonszám: 06-80/203-776 Internetes oldal: xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx

„Jövôkulcs Bonus” Termékkód: 230

rendszeres díjas, befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítás különös feltételei

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK 24

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK 24

II.1. Nyugdíjszolgáltatás 24

II.2 Egészségkárosodási szolgáltatás 25

II.3. Haláleseti szolgáltatás 25

III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ 25

III.1. A biztosítás rendszeres díja 25

III.1.1. A díj módosítása 25

III.1.2. A díjfizetés szüneteltetése és a díjfizetés elmulasztásának következményei 25

III.2. Rendkívüli díjfizetések 25

IV. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK 25

V. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA 25

V.1. A bónuszok jóváírása 25

V.2. A bónusz számláról történő jóváírások 26

VI. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS 26

VI.1. Visszavásárlás 26

VI.2. Részleges visszavásárlás 26

VII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE 26

VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei 26

VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok 26

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK 26

VIII.1. Adózással kapcsolatos jogszabályok 26

VIII.2. Kötvénykölcsön 26

VIII.3. A költségek változásáról 26

Függelék

Kiegészítô rendkívüli díjfizetések 28

1. sz. melléklet

Az eszközalapok befektetési politikája 29

2.A sz. melléklet

A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások 49

2.B sz. melléklet

A feltételekben ismertetett költségek mértékei 50

2.C sz. melléklet

A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei 52

3. sz. melléklet

TKM tájékoztató 54

4. sz. melléklet

A járadékszolgáltatás feltételei 58

Járadékszolgáltatási függelék 60

5.A sz. melléklet

A jelen alap-nyugdíjbiztosítás mellé köthető kiegészítő biztosításokra vonatkozó általános feltételek 61

5.B sz. melléklet

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló kiegészítő biztosítás különös feltételei 62

5.C sz. melléklet

Kritikus betegségekre szóló kiegészítô biztosítás különös feltételei 64

5.D sz. melléklet

Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás különös feltételei 73

Jelen különös feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító – azon alap-nyugdíjbiztosítási szerződéseire érvényesek, amelyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek.

A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat a Befektetési egységekhez kötött rendszeres díjas életbizto- sítások általános szerződési feltételei (továbbiakban BRÁF) tartalmazzák. Amennyiben az általános feltételek és a jelen kü- lönös feltételek eltérnek egymástól, akkor a jelen feltételekben rögzítettek a mérvadók.

I. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSSEL KAPCSOLATOS ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A BRÁF IV. fejezetében foglaltak a jelen fejezetben részletezett eltérésekkel érvényesek.

2. Biztosított:

Nem lehet biztosított az, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkantsági nyugdíjat, járadékot vagy rehabilitációs ellátást állapítottak meg, illetve aki megváltozott munkaké- pessége miatt rokkantsági vagy rehabilitációs ellátásra irá- nyuló kérelmet nyújtott be.

3. Kedvezményezettek:

Jelen biztosítás esetében a haláleseti szolgáltatások kivé- telével az egyéb szolgáltatások kedvezményezettje min- den esetben a biztosított.

4. Lejárat:

A szerződés határozott tartamra köthető. Lejárata az a nap, melyen a biztosított – a szerződés létrejöttekor hatá- lyos jogszabályok szerinti – a rá irányadó öregségi nyug- díjkorhatárát betölti.

5. Díjfizetési tartam:

A díjfizetési kötelezettség tartama, amely a szerződés tel- jes biztosítási éveire áll fenn. (Amennyiben az utolsó bizto- sítási időszak rövidebb, mint egy év, erre az időszakra a díj- fizetési kötelezettség megszűnik.)

6. A biztosító várakozási időt az alapbiztosításra vonatkozóan

nem köt ki.

7. A biztosítási szerződés (és a biztosító kockázatviselése) a

BRÁF-ban foglaltakon túl megszűnik

– a lejárat előtti nyugdíjszolgáltatás teljesítésével (11. pont);

– egészségkárosodási szolgáltatás teljesítésével (15. pont).

8. Tartamhosszabbítás:

A tartam hosszabbítása – a hatályos jogszabályoktól füg- gően – befolyásolhatja a szerződésre nyugdíjbiztosításként járó esetleges adókedvezményeket.

II. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

9. Biztosítási esemény, ha a biztosított a kockázatviselés ideje alatt

a) eléri a szerződés létrejöttekor hatályos jogszabályok sze- rint a rá irányadó öregségi nyugdíjkorhatárt,

b) a társadalombiztosítási nyugellátásról szóló jogszabály szerinti nyugdíjjogosultságát megszerzi, és ténylegesen nyugdíjba vonul;

c) egészségi állapota legalább 40%-ot elérő mértékben

károsodik;

d) elhalálozik.

Az egészségkárosodás akkor minősül biztosítási ese- ménynek, ha az egészségkárosodás megállapítására vonat- kozó kérelmet a kockázatviselés ideje alatt nyújtották be az illetékes társadalombiztosítási szervhez, és az azt megál- lapító határozat kiadása is a kockázatviselés időszakára esik. Az egészségkárosodási biztosítási esemény időpontja a határozat kiadásának kelte.

II.1. Nyugdíjszolgáltatás

II.1.1. Nyugdíjkorhatár betöltése

10. Amikor a biztosított eléri a szerződés létrejöttekor érvényes öregségi nyugdíjkorhatárát (9.a) pont), a biztosító nyugdíj- szolgáltatásként

– az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarí- tási, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó) extra és adójóváírás extra – befektetési egység

a nyugdíjkorhatár elérése napján aktuális befektetési értékét szolgáltatja biztosított részére, és a szerződés megszűnik. (A szolgáltatás időpontjáig a bónusz befektetési egységek már mind megtakarítási befektetési egységekké alakultak a

30. pontban írottak szerint).

II.1.2. Nyugdíjjogosultság korhatár előtti megszerzése

11. Amennyiben a biztosított öregségi nyugdíjkorhatára előtt ténylegesen nyugdíjba vonul (9.b) pont), a biztosító nyugdíjszolgáltatásként

– az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes megtakarí- tási, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből származó) extra és adójóváírás befektetési egység,

– valamint a bónusz befektetési egységek eszközalapon- kénti 80%-ának

(a BRÁF 134. pontja szerinti időpontban) aktuális befektetési értékét szolgáltatja a biztosított részére, és a szerződés meg- szűnik.

II.1.3. A nyugdíjszolgáltatás kifizetése, járadékszolgáltatás

12. Ha a szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a nyug- díjszolgáltatás – a 10. év elteltéig – csak nem csökkenő összegű járadék formájában igényelhető, ha folyósításra kerülő havi járadék összege a törvényben előírt minimális szintet eléri.

A 10. év eltelte után a nyugdíjszolgáltatás egyösszegű kifizetésként is igényelhető, illetve már megindult járadék esetén – amennyiben a járadékszolgáltatás feltételei erre le- hetőséget adnak – a biztosított igényelheti a járadék egy- összegű megváltását is.

13. A biztosító az egyösszegben igényelhető szolgáltatások tel- jesítése előtt is minden esetben felkínálja a biztosított ré- szére a szolgáltatási összeg járadékra váltásának lehetősé- gét, amennyiben a járadék összege a járadékbiztosítási fel- tételekben rögzített minimális szintet eléri.

14. A biztosító a jelen alap-nyugdíjbiztosításhoz a 4. sz. mel- léklet szerinti járadékszolgáltatást nyújtja, de a biztosított választhat a biztosító által – a szolgáltatás esedékességekor

– nyújtott egyéb járadékbiztosításokból is.

II.2. Egészségkárosodási szolgáltatás

15. Amennyiben a biztosított egészségi állapota a kockázatvi- selés ideje alatt legalább 40%-ot elérő mértékben káro- sodik (9.c) pont), a biztosító egészségkárosodási szolgál- tatásként

– az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarí- tási, bónusz, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből szár- mazó) extra és adójóváírás extra – befektetési egység,

(a BRÁF 134. pontja szerinti időpontban) aktuális befektetési értékét szolgáltatja a biztosított részére, és a szerződés meg- szűnik.

16. A biztosító az egészségkárosodási szolgáltatás teljesítése- kor is felajánlja a járadékra váltás lehetőségét a 13. és 14. pontokban írottak szerint.

II.3. Haláleseti szolgáltatás

17. Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt elha- lálozik, a biztosító haláleseti szolgáltatásként

– az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó összes – megtakarí- tási, bónusz, (a nyugdíj célú rendkívüli díjfizetésekből szár- mazó) extra és adójóváírás extra – befektetési egység,

(a BRÁF 134. pontja szerinti időpontban) aktuális befektetési értékét fizeti ki a halálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére, és a szerződés megszűnik.

18. Amennyiben a biztosított halálát a kockázatviselés ideje alatt, a halált megelőző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, a 17. pontban szereplő szolgáltatás felett 500 000 forint többletszolgáltatás kerül kifizetésre.

III. A BIZTOSÍTÁSI DÍJ

19. A BRÁF VI. fejezetében írottak az alábbi kiegészítésekkel vo- natkoznak a jelen alap-nyugdíjbiztosításra.

III.1. A biztosítás rendszeres díja

20. A szerződő – a 2.A. sz. melléklet 3. pontjában meghatározott keretek között – a biztosítási ajánlaton határozhatja meg, hogy a díj befektetésre kerülő részét mely eszközalap(ok)- hoz és milyen arányban rendeli.

III.1.1. A DÍJ MÓDOSÍTÁSA

21. Az alap-nyugdíjbiztosítás rendszeres díjának módosítására (az automatikus díjnövelésre, az értékkövetésre és a díj- csökkentésre) a BRÁF VI.1.2. fejezetében írtak vonatkoznak.

Az automatikus díjemelés mértékét a 2.A. sz. melléklet

1. pontja tartalmazza.

22. A díj módosítása kihathat a bónuszok jóváírására is a BRÁF

VI.1.5. és VIII.1. fejezetében írottak szerint.

III.1.2. A DÍJFIZETÉS SZÜNETELTETÉSE ÉS A DÍJFIZETÉS ELMULASZTÁSÁNAK KÖVETKEZMÉNYEI

23. A díjfizetés szüneteltetésére a BRÁF VI.1.3. fejezetében írot- tak, elmulasztásának következményeire pedig a BRÁF

VI.1.4. fejezetében írottak vonatkoznak.

III.2. Rendkívüli díjfizetések

24. A rendkívüli díjfizetések a 2.A. sz. melléklet 2. pontjában megnevezett pénznemekben teljesíthetők, és a befizetések esetenkénti nagysága el kell érje az ott meghatározott ösz- szeget.

A rendkívüli díj pénznemét az határozza meg, hogy a befi- zetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntartott díjbevé- teli számlájára érkezett be. A biztosító befizetett díjnak a számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

25. Az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó rendkívüli díjfizetések mindig nyugdíj célúak.

Erre, valamint a Függelékben ismertetett általános célú ki- egészítő rendkívüli díjfizetések lehetőségére tekintettel a BRÁF VI.2. fejezetében ismertetetteken túlmenően rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérkezésének idő- pontjáig írásban azt is egyértelműen jeleznie kell, hogy a befizetés nyugdíj célú vagy kiegészítő rendkívüli díjfi- zetésnek tekintendő-e.

IV. A SZERZŐDÉSEN ÉRVÉNYESÍTETT LEVONÁSOK

26. A jelen nyugdíj-alapbiztosítás a biztosítási kockázatok el- lenértékét a levont díjarányos és befektetés arányos költségekből fedezi.

27. A BRÁF VII. fejezetében ismertetett

– díjarányos kezdeti költség mértékét a 2.B. sz. melléklet

1. pontja,

– díjarányos rendszeres költség mértékét a 2.B. sz. mel- léklet 2. pontja,

– befektetés arányos költség mértékét a 2.B. sz. melléklet

3. pontja

tartalmazza.

28. A BRÁF III.2. fejezetében ismertetett

– díj átirányítás feltételeit a 2.A. sz. melléklet 4. pontja, költ- ségeit a 2.B. sz. melléklet 4. pontja,

– befektetési egység áthelyezés feltételeit a 2.A. sz. mellék- let 5. pontja, költségeit a 2.B. sz. melléklet 5. pontja

tartalmazza.

V. A SZERZŐDÉSEN TÖRTÉNŐ JÓVÁÍRÁSOK: BÓNUSZOK, BÓNUSZ SZÁMLA

V.1. A bónuszok jóváírása

29. A BRÁF VIII. fejezetében ismertetett

– díjfizetési mód bónusz jóváírásának feltételét és mérté- két a 2.C. sz. melléklet 1. pontja,

– díjnagyság bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a

2.C. sz. melléklet 2. pontja,

– kezdeti költség visszatérítési bónusz jóváírásának felté- telét és mértékét a 2.C. sz. melléklet 3. pontja,

– rendszeres költség visszatérítési bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C. sz. melléklet 4. pontja,

– hozam bónusz jóváírásának feltételét és mértékét a 2.C. sz. melléklet 5. pontja

tartalmazza.

V.2. A bónusz számláról történő jóváírások

30. A BRÁF VIII.2. 118. pontjában jelzettek szerint, a bónusz számlán nyilvántartott bónusz befektetési egységek jelen pontban meghatározott része, az alább meghatározott idő- pontokban hozzáférhetővé válik, azaz azonos eszközalap- ban lévő, azonos számú megtakarítási befektetési egységgé alakul:

– az 5. biztosítási évfordulón (amennyiben az a lejáratot megelőzi) a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bó- nusz befektetési egységek 50%-a,

– a 10. biztosítási évfordulón (amennyiben az a lejárat megelőzi) a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bó- nusz befektetési egységek 75%-a,

– a 15. biztosítási évfordulón (amennyiben az a lejáratot megelőzi) a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bó- nusz befektetési egységek 75%-a,

– lejáratkor, de legkésőbb a 20. biztosítási évfordulón, a bónusz számlán aktuálisan nyilvántartott bónusz befekte- tési egységek 100%-a.

A megtakarítási befektetési egységekké alakítás egységesen, minden érintett eszközalap esetében a fenti százalékok- nak megfelelően történik.

Lejáratkor, de legkésőbb a 20. biztosítási év leteltekor a bónusz számla megszűnik, a 2.C melléklet 1. és 2. pontja szerinti jóváírások megtakarítási egységek formájában foly- tatódnak.

VI. MARADÉKJOGOK, RÉSZLEGES VISSZAVÁSÁRLÁS

31. A visszavásárlásról, részleges visszavásárlásról és díjmen- tesítésről a BRÁF IX. fejezetében írottak az alábbi kiegészí- tésekkel vonatkoznak a jelen alap-nyugdíjbiztosításra.

VI.1. Visszavásárlás

32. Az alap-nyugdíjbiztosítás visszavásárlási összege csak a biz- tosított részére fizethető ki.

VI.2. Részleges visszavásárlás

33. A megtakarítási egységek részleges visszavásárlásának fel- tétele, hogy a részleges visszavásárlás után megmaradó, il- letve a részleges visszavásárlásra kijelölt megtakarítási egy- ségekre a 2.A. sz. melléklet 6. pontjában meghatározott mi- nimumfeltételek teljesüljenek.

34. Az alap-nyugdíjbiztosításból részleges visszavásárlási összeg csak a biztosított részére fizethető ki.

35. A részleges visszavásárlási összegből a biztosító a 2.B. sz. melléklet 6. pontjában szereplő költséget levonja.

VII. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

36. A BRÁF X. fejezetében írottak az alábbi kiegészítéssel vonat- koznak a jelen alap-nyugdíjbiztosításra.

37. Amennyiben a szerződés díjnemfizetés vagy visszavá- sárlás miatti megszűnése, vagy a megtakarítási, (nyug- díj-célú) extra, adójóváírás extra befektetési egységek részleges visszavásárlása az adóhatóságnak történő fi- zetési kötelezettséggel jár, és azt a biztosítónak kell tel- jesítenie, úgy a biztosító a szerződésre történő bármely esetleges kifizetésből az adóhatóságnak utalandó össze- get levonja, és az adóhatóságnak átutalja, a szerződő által teljesítendő esetleges további kötelezettségről pedig a szerződő részére igazolást ad.

VII.1. A szolgáltatás teljesítésének feltételei

38. A biztosító az alap-nyugdíjbiztosítás szolgáltatásait, továbbá a részleges, illetve teljes visszavásárlási összeg kifizetését, a BRÁF 134. pontjában meghatározott pénznemben teljesíti, az esetlegesen szükséges további devizaátváltásból eredő költségeket a jogosult viseli.

A kockázati kiegészítő biztosításokra a szolgáltatások tel- jesítése – amennyiben arról a kiegészítő biztosítás feltételei máshogy nem rendelkeznek – forintban történik.

VII.2. A kifizetéshez szükséges dokumentumok

39. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a BRÁF X.2. fe- jezetében felsoroltakon túl a szolgáltatásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:

– a nyugdíjba vonulás igazolására: a nyugdíjbiztosítási igaz- gatási szerv jogerős határozatát;

– az egészségkárosodási szolgáltatáshoz: a társadalombiz- tosítási szerv által kiadott, a biztosítási eseményt igazoló határozatot és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal (vagy jogutódja) szakvéleményét; az egészségkárosodást előidéző betegség előzményeinek igazolását.

VIII. VEGYES RENDELKEZÉSEK

VIII.1. Adózással kapcsolatos jogszabályok

40. A szerződés nyugdíjbiztosítás, és az Szja tv-ben a nyugdíj- biztosításokra meghatározott kedvezményekre jogosít mindaddig, míg a hatályos jogszabályokban szereplő egyéb

– részletesebben az adózási ügyféltájékoztatóban ismerte- tett – feltételeknek is megfelel.

Az adóról való rendelkezésre jogosultság elvesztése és vissza- fizetési kötelezettség fellépése esetén a biztosító a 37. pont- nak, illetve a hatályos jogszabályoknak megfelelően jár el.

VIII.2. Kötvénykölcsön

41. A szerződésre kötvénykölcsön nem igényelhető.

VIII.3. A költségek változásáról

42. A jelen szerződéshez tartozó költségek mértékét a 2.B. sz. Melléklet határozza meg. A biztosító időközönként új érvé-

nyességi kezdettel új 2.B. sz. Mellékletet adhat ki, melyről a szerződőnek – a módosítás érvényességét megelőző 60. napig – írásos értesítést küld.

43. Az új 2.B. sz. Mellékletben kizárólag a következő adatok vál- tozhatnak:

– a befektetés arányos költségek éves mértéke (2.B. sz. Melléklet 3. pont), mely egyetlen esetben sem haladhatja meg a 2,95%-ot.

– Az egyes áthelyezések ezrelékes és összegszerűen megadott költségei (2.B. sz. melléklet 5. pont). Az ezre- lékes költség legfeljebb 9 ezrelékre változhat, az összeg- szerűen megadott költségek pedig legfeljebb az újon- nan kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos 2.B. sz. melléklet érvényességi kezdetét fél évvel megelőző idő- pontok között időszakra vonatkozó, a Központi Statisztikai Hivatal által hivatalosan közzétett fogyasztói árindexszel emelkedhetnek.

– A részleges visszavásárlások ezrelékes és összegsze- rűen megadott költségei (2.B. sz. melléklet 6. pont). Az ezrelékes költség legfeljebb 9 ezrelékre változhat, az összegszerűen megadott költségek pedig legfeljebb az újonnan kiadásra kerülő és az azt megelőzően hatályos

2.B. sz. melléklet érvényességi kezdetét fél évvel megelőző időpontok között időszakra vonatkozó, a Központi Statisz- tikai Hivatal által hivatalosan közzétett fogyasztói árin- dexszel emelkedhet.

Függelék

Kiegészítő rendkívüli díjfizetések

1. A jelen alap-nyugdíjbiztosításra nem nyugdíj célú KIEGÉSZÍTŐ RENDKÍVÜLI DÍJFIZETÉSEK teljesíthetők.

2. A kiegészítő rendkívüli díjfizetések befektetésre kerülő része ún. KIEGÉSZÍTŐ EXTRA BEFEKTETÉSI EGYSÉGEKBEN kerül elhelye- zésre.

3. A jelen alap-nyugdíjbiztosításra teljesített egyes kiegészítő rendkívüli díjfizetéseket és az ezekhez kapcsolódó kiegé- szítő extra befektetési egységeket a biztosító díjfizetésen- ként elkülönítetten kezeli.

4. A kiegészítő rendkívüli díjfizetésekre és kiegészítő extra befektetési egységekre vonatkozó általános fogalmak és szabályozások megegyeznek a BRÁF rendkívüli díjfizeté- sekre és extra befektetési egységekre vonatkozó fogalma- ival és szabályozásaival.

5. Az egyes kiegészítő rendkívüli díjfizetéseket és az ezekhez kapcsolódó kiegészítő extra befektetési egységeket egye- bekben a biztosító az alap-nyugdíjbiztosításhoz tartozó rendkívüli díjfizetésekkel és extra befektetési egységekkel azonos módon kezeli – beleértve a rájuk alkalmazott költ- séglevonásokat is –, eltekintve az alább felsoroltaktól.

a) A kiegészítő rendkívüli díjfizetések nem nyugdíj célú

megtakarítások.

Ezzel összefüggésben – összhangban az alap-nyugdíjbiz- tosítás különös feltételei 25. pontjában írottakkal – a BRÁF

VI.2. fejezetében ismertetetteken túlmenően kiegészítő rendkívüli díjfizetés esetén a szerződőnek a díj beérke- zésének időpontjáig írásban azt is egyértelműen jeleznie kell, hogy a befizetés nem nyugdíj célú kiegészítő rend- kívüli díjfizetésnek tekintendő.

b) Az alap-nyugdíjbiztosítás bármely okú megszűnése ese- tén a kiegészítő extra befektetési egységek aktuális értéke kifizetésre kerül, a kiegészítő befektetési egységek önál- lóan nem tarthatók meg.

c) A biztosítási események bekövetkezésekor a biztosító az összes kiegészítő extra befektetési egység értékét egyösszegben kifizeti, az esetben is, ha az alap-nyug- díjbiztosítás szolgáltatása csak járadék formájában telje- síthető.

d) Tekintettel arra, hogy a kiegészítő rendkívüli díjfizeté- sek nem a nyugdíj célú megtakarítás részei, ezért

– ezek után adójóváírás nem igényelhető, és ezekről a befizetésekről a biztosító az adókedvezmény igénybe- vételéhez szükséges díjigazolást sem állít ki;

– a kiegészítő extra befektetési egységek (részleges) visszavásárlása nem okozza az adókedvezményre való jogosultság elvesztését, sem pedig a korábbi adójóváírások tekintetében visszafizetési kötelezett- ség megjelenését.

Az eszközalapok befektetési politikája

1. sz. melléklet Érvényes: 2017. január 1-jétôl

A mellékletben felsorolt eszközalapok közül a szerződő megta- karítása tervezett futamidejének valamint a kockázatviselési haj- landóságnak megfelelően választhat.

Az eszközalapoknál – a múltbeli tapasztalatok alapján – feltün- tetésre került az ajánlott minimális befektetési időtartam. Ennél rövidebb megtakarítási idő esetén aktív befektetői maga- tartás és fokozott figyelem szükséges a szerződő részéről.

Az egyes eszközalapok tapasztalati alapokon nyugvó összesített kockázata – hetes skálán mérve „+” jelekkel – feltüntetésre ke- rült. Az összesített kockázat meghatározásának módját és az egyes kockázat-típusok bemutatását a BRÁF II.2. fejezete tartal- mazza.

A magasabb összesített kockázatú eszközalapok a nagyobb koc- kázatviselési hajlandóságú ügyfelek számára ajánlottak, míg az alacsonyabb összesített kockázatú eszközalapok a kockázatke- rülő ügyfelek számára lehetnek megfelelőek. A megcélzott ügyfélkör öt típusát határoztuk meg (kockázatviselési hajlandó- ság szerinti növekvő sorrendben): konzervatív, mérsékelten konzervatív, kiegyensúlyozott, mérsékelten kockázatvállaló és kockázatvállaló.

A múltbéli tapasztalatok alapján az összesített kockázat mértéke általában jellemzi a hosszabb távon elérhető hozamokat is. A hozamok jövőbeli alakulására nézve azonban biztos következ- tetések nem vonhatók le.

A termékhez kapcsolódó eszközalapok nyilvántartásának pénzneme eltérhet egymástól, egyes – azonos befektetési po- litikájú – eszközalapok több nyilvántartási pénznemben is vá- laszthatók. Az eszközalap(ok) kiválasztásakor a 2.A. sz. mel- lékletben szereplő esetleges korlátozásokat is figyelembe kell venni.

Az eszközalapok hátterét képező értékpapírokkal kapcsola- tos tranzakciók az eszközalapokban a befektetési politikától eltérő likviditási hányadot is okozhatnak (BRÁF 23. pont). Az egyes eszközalapok befektetési politikájának megvalósítása a tőkepiaci változások miatt is változhat. Amennyiben a befekte- tési politika megvalósítása az alább rögzített kereteken túlme- nően hosszabb távon változna, a biztosító értesíti a szerződőket (BRÁF 30. pont).

A befektetésekhez kapcsolódó részletes tudnivalókat a XXXX XX. és III. fejezetei tartalmazzák. Kérjük figyelmesen olvassa el eze- ket a részeket, különös tekintettel arra, hogy a szerződéssel kapcsolatos összes befektetési kockázatot a szerződő viseli. Az egyes eszközalapokra vonatkozó további információk a xxx.xxxxx.xx és a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapon találhatók.

VÁLASZTHATÓ ESZKÖZALAPOK

	HUF	EUR
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Menedzselt konzervatív	✓
E-Menedzselt konzervatív		✓
Menedzselt kötvénytúlsúlyos	✓
E- Menedzselt kötvénytúlsúlyos		✓
Menedzselt kiegyensúlyozott	✓
Menedzselt részvénytúlsúlyos	✓
E-Menedzselt részvénytúlsúlyos		✓
Feltörekvő piaci részvény	✓
Fejlett piaci részvény	✓
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető	✓
Forint likviditás	✓
E-Likviditás		✓
Magyar államkötvény	✓
Hazai részvény	✓
Spektrum abszolút hozam	✓
E-Spektrum abszolút hozam		✓
Arany	✓
E-Arany		✓
Globális kötvény	✓
Nemzetközi ingatlan	✓
Új technológiák	✓
ProtAktív Globális részvény	✓
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK
Cél 2030-50	✓

I. BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁKAT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Menedzselt konzervatív eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% MAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, hazai állam- papírok vagy állam által garantált kötvények, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák	85%	60%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati-, jelzálog kötvények, illetve ezekbe fektető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Forinttól eltérő devizanemű, de forintra lefedezett kötvények	0%	0%	40%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Magyaroroszág
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap vagyonát magyar állampapírokban, illetve kiváló minősí- tésű banki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírok- ban, illetve ezen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el. Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül minél nagyobb kamatjövedelem elérése.

A befektetési politika elsősorban a magyar állampapírpiacon vásárolható állampapírok eltérő kamatozásában rejlő lehetőségek kihasználásával igyekszik előnyös hozam elérésére.

Az eszközalap hosszú távú teljesítményét illetően várhatóan infláció fe- letti hozamot biztosító, alacsony kockázatú befektetés.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó vissza- vásárlási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban nyilvántartott, vagy külföldi devizában denominált eszközöket tarthat; a vagyonkezelő utóbbi esetben a devi- zakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

E-Menedzselt konzervatív eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	90% BBG Eurozone Sov 1-3 index + 10% MSCI AC World index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	75%	50%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	30%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	10%	0%	30%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap a kezelt tőkét túlnyomóan a nagy biztonságot jelentő euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve önkormányzat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.

Az eszközalap célkitűzése a befektetett tőke reálértékének megőrzésén felül a minél nagyobb kamatjövedelem elérése. A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásaiban rejlő lehetőségek kihasználásával, vala- mint a részvénypiacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik elő- nyös hozam elérésére.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizá- ban kerül befektetésre, mely esetben a devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	30% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 70% MAX Composite
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	55%	40%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kock- ázatosságú eszközök)	30%	0%	50%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap célja, hogy közepes kockázat mellett inflációt meghaladó hozamokat érjen el. Az eszközalap összetételét a vagyonkezelő hatá- rozza meg a gazdasági és értékpapír-piaci viszonyokhoz alkalmazkodva. Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy mintegy 70%-ban kötvény- és pénzpiaci értékpapírokba, a fenn- maradó 30%-ot elsősorban globális, fejlett és fejlődő piaci részvényekbe fektető befektetési alapok alkotják.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

E-Menedzselt kötvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	70% BBG Eurozone Sov 1-3 index + 30% MSCI AC World index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	55%	40%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kock- ázatosságú eszközök)	30%	0%	50%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Európa
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap vagyonát nagyrészt nagy biztonságot jelentő euró alapú állampapírokban, illetve kiváló minősítésű banki, vállalati, illetve önkor- mányzat által kibocsátott értékpapírokban, valamint ilyen eszközökbe fektető befektetési alapokban helyezi el.

Az euró eszközalap kitűzött célja, hogy a befektetési alapokon keresztül közepes kockázat mellett, az euró övezetben mért inflációt jelentősen meghaladó hozamot érjen el.

A befektetési politika az euró kötvénypiac mozgásában rejlő lehetőségek kihasználásával és a részvény piacok magasabb hozamának ötvözésével igyekszik előnyös hozam elérésére.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az euróval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre ke- rülhet.

Menedzselt kiegyensúlyozott eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex	50% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 50% MAX Composite
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	35%	30%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	50%	30%	70%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap célja, hogy a közepes kockázatot vállalva a kockázatmen- tes hozamot hosszú távon érdemben meghaladó teljesítményt nyújtson. Az eszközalap eszközmegoszlását – tőke- és pénzpiaci eszközök, vala- mint befektetési alapok alkalmas kombinációjával – a vagyonkezelő be- fektetési szakemberei határozzák meg az aktuális értékpapír-piaci viszo- nyokhoz alkalmazkodva.

Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 50%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók.

A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke ha- sonló nagyságrendű – mintegy 50%-os – részét kibocsátó szerint meg- felelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló köt- vénybefektetésekben tartja.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg- határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli befektetések egy része más pénznemben kerül be- fektetésre, mely esetben a forinttal szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre kerülhet.

Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	70% MSCI AC World Index (az érvényes MNB árfolyamokon magyar forintra váltva) + 30% MAX Composite
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	20%	10%	70%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	5%	0%	30%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	30%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	70%	30%	90%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Magyarország
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi pia- cok dinamikus növekedését használja ki.

Az eszközalapot alkotó befektetési alapok úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot célzottan mintegy 70%-ban részvény befektetések alkossák, melyek között elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok és – kisebb mértékben – a Budapesti Értéktőzsdén jegyzett nagy forgalmú, jó növekedési kilátásokkal rendelkező részvények, to- vábbá a fejlődő országok tőzsdéin forgó részvények és a fentiekbe fek- tető befektetési alapok is megtalálhatók.

A kockázat mérséklése érdekében az eszközalap a befektetett tőke fenn- maradó – célzottan mintegy 30%-os – részét kibocsátó szerint megfe- lelően diverzifikált, jellemzően magyar államkötvényekből álló kötvény- befektetésekben tartja.

A kötvények és a részvények egymáshoz viszonyított súlya – a megadott határok között – a piaci körülmények változásától is függ, és az aktuális viszonyokhoz alkalmazkodva, aktív befektetési stratégiával kerül meg határozásra.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

E-Menedzselt részvénytúlsúlyos eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	30% BBG Eurozone Sov 1-3 index + 70% MSCI AC World index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	20%	10%	70%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	5%	0%	30%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	30%
Részvények	0%	0%	40%
Kollektív befektetési formák (részvény, illetve hasonló kockáza- tosságú eszközök)	70%	30%	90%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Kötvény befektetések: Európa
Részvény befektetések: nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap kitűzött célja, hogya befektetett eszközökön keresztül ma- gasabb kockázat mellett kiemelkedő hozamot érjen el. Az eszközalapban elsősorban az Egyesült Államokban, illetve az Európai Unió országaiban kibocsátott, kiemelkedő teljesítményt nyújtó értékpapírok, és – kisebb mértékben – az ázsiai régió jó növekedési és jövedelmezőségi kilátások- kal rendelkező részvényei, illetve részvénykitettséget megtestesítő kol- lektív befektetési formák találhatók.

Az eszközalap befektetési politikája a mögöttes eszközök révén elsősor- ban a fejlett nemzetközi piacok dinamikus növekedését aknázza ki.

Az eszközalap célzott összetétele 30% eurozóna tagállamokban kibo- csátott kötvény-, valamint 70% globális részvénykitettség. A kötvényki- tettség és a részvénykitettség egymáshoz viszonyított súlya – a meg- adott határok között – a piaci körülmények változásától is függ.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap euróban, vagy egyéb devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapot végső soron alkotó eszközök egy része azonban más devizá- ban kerülhet befektetésre.

Feltörekvő piaci részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MAX100% MSCI EM Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök)	95%	60%	100%
Egyedi részvények	0%	0%	50%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap olyan kedvező gazdasági mutatókkal rendelkező vállalatok részvényeibe fektet közvetlenül, vagy befektetési alapok segítésével in- direkt módon, amelyek a fejlődő piacokon végzik fő működésüket. Az eszközalap jelentős kitettséggel rendelkezik többek között az orosz, kínai, indiai, brazil, dél-koreai, dél-afrikai, török, mexikói piacokon. Az ezen piacoktól elvárható magasabb hozam nagyobb árfolyammoz- gásokkal párosulhat.

Az eszközalap befektetése során a vagyonkezelő törekszik a lehető leg- magasabb (célzottan 95%-os) részvényhányad megtartására, de az ki- sebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik

Fejlett piaci részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	100% MSCI World Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (részvény, vagy hasonló kockáza- tosságú eszközök)	95%	60%	100%
Egyedi részvények	0%	0%	50%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap befektetési politikája elsősorban a fejlett nemzetközi rész- vénypiacok növekedését használja ki. Az eszközalapot alkotó kollektív befektetési formák és egyedi részvények úgy kerülnek kiválasztásra, hogy az eszközalapot közvetlenül, vagy indirekt módon elsősorban az OECD országokban kibocsátott értékpapírok alkossák.

Az eszközalap kezelése során a részvény befektetési alapok súlya a lehető legmagasabb (célzottan 95%-os), de – szükség szerint – az eszközalap kisebb mértékben készpénzt vagy bankbetétet is tartalmazhat.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik

II. SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETÔSÉGEKET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK

Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci termékekbe, vagyis magas piaci likviditású, ugyanakkor alacsony kockázatú befektetésekbe helyezi el (diszkont kincstárjegyek és éven belül lejáró államkötvények).

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Készpénz, látra szóló és lekötött betét, pénzpiaci termékek	100%	100%	100%

A befektetések összeállításánál a biztosító arra törekszik, hogy az eszköz- alap mindenkori árfolyama ne legyen alacsonyabb az előző napra meg- hirdetett árfolyamnál, de az eszközalap nem minősül a Bit. 126.§ szerinti tőkevédett eszközalapnak. Az eszközalapban a betéti kamatok minden értékelési napon jóváírásra és tőkésítésre kerülnek.

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség: Magyarország
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése és nincs lehetőség fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek köté- sére.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Forint likviditás eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% RMAX Index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok, változó kama- tozású hazai állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek	80%	60%	100%
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok	10%	0%	35%
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények	5%	0%	30%
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek	5%	0%	40%
Devizában denominált, de forintra fedezett kötvények	0%	0%	40%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Magyarország
Szektorális kitettség nem koncentrált

Az eszközalap vagyonát hitelintézeti látra szóló folyószámlára, rövid le- járatra lekötött bankbetétbe, illetve pénzpiaci befektetési alapokba, rövid futamidejű állam-, jelzálog- és vállalati kötvényekbe, tőzsdén ke- reskedett befektetési alapokba vagyis magas likviditású, ugyanakkor ala- csony kockázatú befektetésekbe helyezi el.

A biztosító arra is törekszik, hogy az eszközalap teljesítménye megha- ladja a lakossági folyószámlákra és a rövid távú lakossági lekötésekre adott banki kamatokat. Az eszközalap befektetési egységeinek árfolyama az előre rögzített befektetési politikának és az eszközalap portfoliójában kezelt befektetési eszközök piacának függvénye.

Az eszközalapban tartott kötvény típusú eszközök együttes súlyozott du- rációja (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.

Az eszközalap magyar forintban, vagy külföldi devizában nyilvántartott eszközöket is tarthat; utóbbi esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezi.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

E-Likviditás eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% Bloomberg Barclays 3 month Euribor Swap Index Value Hedged EUR
Ajánlott minimális befektetési időtartam	1 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Pénzeszközök, pénzpiaci eszközök, éven belüli lejáratú fix kamatozású állampapírok, változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák, betétek	70%	60%	100%
Éven túli lejáratú fix kamatozású hazai állampapírok	10%	0%	35%
Fix- és változó kamatozású vállalati kötvények	10%	0%	30%
Fix- és változó kamatozású jelzáloglevelek	10%	0%	40%
Egyéb devizában denominált, de részben, vagy egészben euróra fedezett kötvények	0%	0%	40%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség Európa
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap és mögöttes befektetéseinek célja a befektetett tőke ér- tékének megóvása. Az eszközalap már rövidtávon is pozitív hozam el- érésére törekszik alacsony árfolyamingadozás mellett. Az eszközalap mindenekelőtt az Eurózóna területén kibocsátott állampapírokba, vál- lalatok és pénzintézetek rövid lejáratú hitelpapírjaiba, valamint bankbe- tétekbe, illetve tőzsdén vagy tőzsdén kívül kereskedett, a táblázatban felsorolt befektetési eszközöket tartalmazó értékpapírokba fektető be- fektetési alapokba fektet.

Az eszközalap befektetésein keresztül kiegyensúlyozott és alacsony in- gadozású árfolyamalakulásra törekszik. Az eszközalap alacsony kocká- zatvállalása mérsékelt hozamkilátással párosul, mely utóbbira a három hónapos európai irányadó bankközi kamatlábbal (3 month Euribor) tő- késített index az iránymutató. Az eszközalap mindenekelőtt olyan rövid távú befektetések számára lehet megfelelő, melyeknél fontos a tőke ér- tékének megóvása.

Az eszközalapban tartott kötvénytípusú eszközök együttes súlyozott durációja (átlagos hátralévő lejárati ideje) maximum 1,5 év lehet.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, az esz- közalapon belüli befektetések jellemzően euróban kerülnek befektetésre, ugyanakkor más devizában is befektetésre kerülhetnek, mely esetén az euróval szembeni devizakockázat részben vagy egészben fedezésre ke- rülhet.

Magyar államkötvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% MAX Composite Index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	3 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
A magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő érték- papírok	90%	80%	100%
Készpénz, látra szóló betét	10%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség Magyarország
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap vagyonát a magyar állam által kibocsátott, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba fekteti azzal a céllal, hogy alacsony kocká- zat mellett pozitív nominális hozamot érjen el. Az állampapír alacsony kockázatú magyar befektetési lehetőség, a befektetések mögött a ma- gyar állam áll.

Az eszközalap referenciaindexe a MAX Composite index, amely kosará- ban a magyar állampapírpiacon leglikvidebbnek számító államkötvé- nyek szerepelnek, és amelyekre az Elsődleges Forgalmazók vételi és el- adási oldalon folyamatos másodlagos piaci árjegyzési kötelezettséget vállalnak.

Az eszközalap kezelője a portfoliót képező értékpapírok hátralévő futa- midejére vonatkozó korlátozás nélkül, szabadon válogathat az aktuálisan elérhető állampapírok közül, kihasználva a különböző lejáratok eltérő kamatszintjeiben rejlő lehetőségeket.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Hazai részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	100% BUX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (részvény), egyedi részvények	95%	80%	100%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség Magyarország
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap – közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül – ma- gyar részvényekbe, illetve olyan vállalatok részvényeibe fekteti vagyonát, amelyek Magyarországon végzik gazdasági tevékenységük túlnyomó részét.

Az eszközalap célja hosszú távon legalább a referenciaindexet elérő hozam biztosítása. A mögöttes befektetések kiválasztásakor fontos szem- pont, hogy azok eszközösszetétele megfeleljen a fenti követelmények- nek.

Az eszközalapban befektetési jegyeken és részvényeken kívül készpénz és bankbetét is tartható, az eszközalap vagyonának maximum 20 szá- zalékáig. Az eszközalap likviditását az aktuális készpénzhányadának meg- emelésével, illetve a mögöttes befektetések napi értékesítése révén biz- tosítja, így a részvénykitettség csak közelíti a 100%-ot.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik.

Spektrum abszolút hozam eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex*	100% RMAX
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Készpénz, látra szóló betét	10%	0%	100%
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	30%	0%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyedi részvények	20%	0%	70%
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott)	30%	0%	100%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

* A „referenciaindex” fogalma jelen eszközalap esetében nem teljesen helytálló. Az eszközalap az index által nyújtott hozam meghaladására törekszik, de hangsúlyozottan nem annak leképezése.

Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb ho- zamot biztosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az esz- közalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és ingatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.

Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté- rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.

Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elem- zés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.

Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fedezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapokat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban , de az eszközala- pon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

E-Spektrum abszolút hozam eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten konzervatív
Referenciaindex*	30% BBG Eurozone Sov 1-3 index
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Euro készpénz, látra szóló betét	10%	0%	100%
Pénzpiaci eszközök, fix- és változó kamatozású állampapírok, kollektív befektetési formák (kötvény), betétek	30%	0%	100%
Fix- és változó kamatozású banki-, vállalati- önkormányzati kötvények, jelzáloglevelek, illetve ezekbe fek- tető kollektív befektetési formák	10%	0%	40%
Egyedi részvények	20%	0%	70%
Kollektív befektetési formák (részvény, ingatlan, árupiac, abszolút hozam, származtatott)	30%	0%	100%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

*A „referenciaindex” fogalma jelen eszközalap esetében nem teljesen helytálló. Az eszközalap az index által nyújtott hozam meghaladására törekszik és hangsúlyozottan nem annak leképezése a befektetési célja, azonban a befektetési cél megvalósítása során a Bloomberg Eurozone Sov 1-3 index teljesítménye viszonyítási pontként kerül figyelembe vételre.

Az eszközalap befektetési célja, hogy jellemzően kamatozó eszközökbe és részvényekbe történő közvetett és közvetlen befektetéssel, közepes piaci kockázatvállalás mellett az állampapírokhoz képest nagyobb ho- zamot biztosítson a befektetésre ajánlott 5 éves időhorizonton. Az esz- közalap potenciális befektetési területe a lehető legszélesebb és globális: bankbetétek, hazai és nemzetközi részvények illetve kötvények, devizák, árupiaci és ingatlanpiaci kitettséget hordozó termékek, egyéb eszközök. Ezen eszközalap teljesítményét kisebb árfolyam-ingadozás jellemzi, mint a legtöbb részvényalapét.

Az eszközalap célkitűzése: tőkemegtartás és folyamatos pozitív megté- rülés biztosítása, az eszközalap árfolyam ingadozásának alacsonyan tar- tása mellett, lehetőség szerint minden piaci környezetben.

Az alap által tartott eszközök kiválasztásában az egyedi értékpapír-elem- zés ugyanolyan hangsúlyos szerepet játszik, mint a globális makrogaz- dasági folyamatok elemzésén alapuló eszközkiválasztás.

Negatív piaci környezetben, vagy egyedi pozíciók piaci kockázatának fedezéséhez az alap vásárolhat olyan tőzsdén kereskedett befektetési alapokat, melyek árfolyamának emelkedése a mögöttes piaci eszköz vagy index árfolyamának esése esetén következik be; így a befektetési alap akkor is képes hozamot elérni, vagy hatékonyan kockázatot kezelni, amikor a piaci környezet kedvezőtlen.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

Arany eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	100% LBMA Gold Price PM EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	Az alap speciális befektetési poli- tikája miatt ajánlott befektetési idő- tartam nem értelmezhető. Az alap elsősorban diverzifikációs eszköz- ként ajánlható egyéb eszközalapok különböző kockázati tényezőinek mérséklése céljából.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	95%	60%	100%
Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem)	0%	0%	40%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat •	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség Arany (nemesfém)

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap a mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősorban az arany, illetve egyéb nemesfémek világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési eszközök azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy port- folióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel ren- delkeznek.

Az alap a közvetlenül az arany, vagy egyéb nemesfémek árfolyamához kapcsolódó befektetési eszközökön túl fektethet nyersanyag-kitermelés- sel, feldolgozással, értékesítéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállala- tok részvényeibe közvetlenül, vagy közvetett módon is a befektetési limiteken belül.

Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési eszközök napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek célzottan 95%.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, de az eszközalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befekte- tésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

E-Arany eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	100% LBMA Gold Price PM EUR
Ajánlott minimális befektetési időtartam	Az alap speciális befektetési poli- tikája miatt ajánlott befektetési idő- tartam nem értelmezhető. Az alap elsősorban diverzifikációs eszköz- ként ajánlható egyéb eszközalapok különböző kockázati tényezőinek esetleges mérséklése céljából.

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Fizikai nemesfémekbe vagy nemes- fém határidős ügyletekbe (futures) fektető befektetési alapok illetve tőzsdén kereskedhető befektetési alapok (ETF)	95%	60%	100%
Egyedi részvények, illetve kollektív befektetési formák (nyersanyag- kitermelés, feldolgozás, értékesítés, kereskedelem)	0%	0%	40%
Euro készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat •	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség Arany (nemesfém)

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap a mögöttes befektetési alapokon keresztül elsősorban az arany, illetve egyéb nemesfémek világpiaci árfolyamának változásából kíván profitálni. A mögöttes befektetési eszközök azáltal biztosítják az arany világpiaci árfolyamának minél pontosabb leképezését, hogy port- folióikban fizikai arany- illetve egyéb nemesfémtartalékokkal vagy aranyra, illetve egyéb nemesfémre szóló határidős szerződésekkel ren- delkeznek.

Az alap a közvetlenül az arany, vagy egyéb nemesfémek árfolyamához kapcsolódó befektetési eszközökön túl fektethet nyersanyag-kitermelés- sel, feldolgozással, értékesítéssel és kereskedelemmel foglalkozó vállala- tok részvényeibe közvetlenül, vagy közvetett módon is a befektetési limiteken belül.

Az eszközalap likviditását az aktuális készpénz hányadának megemelé- sével, illetve a mögöttes befektetési eszközök napi értékesítése révén biztosítja, így a befektetési jegyek célzottan 95%.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása euróban történik, de az esz- közalapon belüli eszközök egy része más devizában kerül befektetésre, ebben az esetben a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

Globális kötvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ +
Megcélzott ügyfélkör	Konzervatív
Referenciaindex	100% Bloomberg Barclays Global Aggregate Index Hedged EUR (az érvényes MNB árfolyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	5 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Globális és regionális kötvény alapok, hitelviszonyt megtestesítő egyedi értékpapírok	95%	80%	100%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat
Koncentrációs kockázat	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap célja, hogy részesüljön a nemzetközi hitelpiacon forga- lomban levő kötvények és más, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok hozamából. Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon ke- resztül vásárol hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, melyek lehet- nek vállalatok, vagy országok, önkormányzatok, kormányzati intézmé- nyek által kibocsátott értékpapírok. A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap globálisan, mind a fejlett, mind a fejlődő országok piacain fektet be.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapban a befektetett eszközök célzott aránya 95%, a likviditás biztosítása érdekében az eszközalap készpénzt és bankbetétet is tartal- maz, melyek aránya célzottan 5%.

Az eszközalap elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapon belüli befektetések ugyanakkor jellemzően más devizában kerülnek befektetésre; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

Nemzetközi ingatlan eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Mérsékelten kockázatvállaló
Referenciaindex	100% FTSE EPRA/NAREIT Developed (az érvényes MNB árfo- lyamon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	7 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Ingatlanpiaci kitettséget megtestesítő kollektív befektetési formák	85%	40%	100%
Részvények (ingatlan- és jelzálogszektor)	10%	0%	40%
Készpénz, bankbetét	5%	0%	20%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat •
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat •	Partnerkockázat
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség Ingatlan

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap célja elsősorban az ingatlanok bérbeadásából származó jövedelmekből, haszonból való részesedés, valamint az ingatlanok ér- téknövekedéséből származó nyereség elérése. Az eszközalap befektetési alapokon, valamint ingatlan fejlesztéssel, bérbeadással, hasznosítással, kereskedelemmel, üzemeltetéssel foglalkozó vállalatok részvényein ke- resztül ingatlanpiaci kitettséget nyújt befektetőinek elsősorban a nem- zetközi ingatlanpiacon. Az eszközalap Magyarországi ingatlankitettséget is tartalmazhat.

A hozam növelése és a kockázat megosztása érdekében az eszközalap a globálisan, mind fejlett, mind fejlődő országok piacain fektet be, emel- lett befektetéseit a különböző ingatlan-típusok – kereskedelmi, ipari, fej- lesztési célú, lakóingatlanok – között is megosztja.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kockázatvállaló
Referenciaindex	100% Nasdaq100 Index (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák	70%	40%	100%
Egyedi részvények	25%	0%	60%
Készpénz, látra szóló betét	5%	0%	50%

Új technológiák eszközalap

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség USA, Dél-kelet Ázsia, Európa
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap közvetlenül, vagy befektetési alapokon keresztül olyan technológiai vállalatok részvényeibe fektet, melyek a világgazdaság nö- vekedésének kulcsszereplői és melyek élen járnak az innovációban. Ezek a vállalatok egyebek mellett a számítástechnika, telekommunikáció, esz- közök (hardware) és programok, alkalmazások (software) fejlesztésével, értékesítésével foglalkoznak, megújuló energia, biotechnológia, űrkuta- tás, géntechnológia, környezetvédelem, digitálist tartalom-előállítás, in- ternet szektorban tevékenykednek.

Az eszközök megoszlása globális, de szektor sajátosságainak megfele- lően nagyobb súlyt képviselnek az Amerikai Egyesült Államok és Dél- kelet Ázsia vállalatai. Az eszközalap magyar vállalatok részvényeit is tar- talmazhatja.

Az alap referenciaindexe az amerikai részvénypiacát reprezentáló Nasdaq100 részvényindex, az eszközkezelő az alap- és részvényszelek- cióval ezen index teljesítményének felülmúlására törekszik hosszútávon. A szektor hosszú távon magasabb hozampotenciálja jelentősebb árfo- lyam-mozgásokkal párosulhat.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

ProtAktív Globális részvény eszközalap

Jellemzők
Összesített kockázat	+ + + +
Megcélzott ügyfélkör	Kiegyensúlyozott
Referenciaindex	100% MSCI ACWI Index (az érvé- nyes MNB árfolyamokon az eszköz- alap elszámolási devizájára váltva)
Ajánlott minimális befektetési időtartam	10 év

Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalap összetétele
	Célzott	Minimum	Maximum
Kollektív befektetési formák (globális-, regionális-, szektorális-, országkitettséget megtesítesítő részvényindex)	0% vagy 95%	0%	100%
Készpénz, látra szóló betét	5% vagy 100%	0%	100%

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizaárfolyam-kockázat •	Ország / politikai kockázat
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat
Földrajzi kitettség nem koncentrált
Szektorális kitettség nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalap befektetési célja a rövid távú jelentős árfolyamesések ki- védése úgy, hogy mindeközben az árfolyam-emelkedésekből is része- süljön. Az eszközalap a befektetési célja eléréséhez az eszközalaphoz tar- tozó referenciaindexek technikai elemzésén – ezen belül különböző in- dikátorok (a referenciaindexből számított mutatók) által meghatározott jelzéseken – alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégi- ákat használ.

Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett keres- kedési stratégiák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emelkedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfolyam- emelkedésből profitál. Az alkalmazott kereskedési stratégiát az eszköz- alap kezelője folyamatosan felülvizsgálja, és ennek eredményeként bár- mikor megváltoztathatja.

A technikai elemzésen alapuló alkalmazott kereskedési stratégia jellem- zően kétféle jelzést adhat a mögöttes befektetési alapokkal kapcsolat- ban: vételit vagy eladásit. Az eszközalap célzott összetétele így a jelzések szerint változhat:

• vételi jelzés esetén a célzott összetétel 95% befektetési alap és – a lik- viditás biztosítása érdekében – 5% készpénz és bankbetét,

• eladási jelzés esetén a célzott összetétel 100% készpénz és bankbetét, a befektetési alapok aránya pedig 0%.

A vétel és az eladás lebonyolításának teljes időtartama előre nem hatá- rozható meg, tekintettel arra, hogy az – a jelzésen kívül – a mögöttes befektetések kezelőitől, illetve az érintett piacok likviditási helyzetétől is függ.

Az eszközalap kizárólag olyan tőzsdei ügyleteket köthet, amelyeknél az árfolyamok növekedéséből lehet nyereségre szert tenni (tehát ún. „long pozíciókat” vehet fel), az árfolyamok csökkenéséből profitáló ügyletek (az ún. „short pozíciók”) nem engedélyezettek az eszközalap kezelője számára.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalap a kockázatok mérséklésének céljából több, az eszközalap befektetési céljainak megfelelő, tőzsdén kereskedhető befektetési alapba is fektetheti a vagyonát.

Az eszközalap kockázati profiljának sajátosságai a következők.

A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett fontos, hogy a biztosító sem tőke-, sem hozam garanciát nem vállal, továbbá azt sem garantálja, hogy az eszközalap hozama bármely időszakra meghaladja azt a hozamot, amelyet a mögöttes befektetéseken az alkalmazott ke- reskedési stratégiák nélkül ért volna el.

A technikai indikátorokon alapuló kereskedési stratégiák speciális koc- kázata, hogy a – múltbeli adatokon alapuló – indikátorok esetenként téves vagy megkésett (előre)jelzést adnak a várható jövőbeni árfolyam- mozgások tekintetében, így a kereskedési stratégia eredménye (ho- zama) bizonyos időszakokban elmaradhat a referenciaindex teljesítmé- nyétől (hozamától), más esetekben viszont a kereskedési stratégia felül- teljesítheti a referenciaindexet. Az eszközalap esetén fokozottak a likvi- ditási kockázatok, mivel rövid idő alatt az eszközalap aktuális teljes va- gyonának értékében lehet szükség értékpapír-eladási, illetve -vételi tran- zakciók végrehajtására.

Ezen kockázatok csökkentése érdekében az eszközalap kezelője arra tö- rekszik, hogy a befektetések több, a befektetési politikának megfelelő értékpapírban kerüljenek elhelyezésre, de arra, hogy a tranzakciókat ténylegesen mennyi idő alatt tudja végrehajtani, garanciát nem vállal. Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

További információ: Az eszközalap aktuális összetétele, az eszközalapra alkalmazott aktuális kereskedési stratégia, illetve az alkalmazott keres- kedési stratégiák leírása, aktuális és az indulástól számított jelzései a xxx.xxxxxxxxxxx.xx honlapon hozzáférhetők.

III. LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK

Eszözalap	Árfolyam- kockázat	Megcélzott ügyfélkör
Cél 2030	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2035	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2040	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2045	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló
Cél 2050	+ + + + +	Mérsékelten kockázatvállaló

Cél eszközalapok

Jellemző kockázatok
Árukockázat	Likviditási kockázat
Devizakockázat •	Ország / politikai kockázat •
Ingatlankockázat	Partnerkockázat •
Kamat- és hozamkockázat •	Részvénykockázat •
Koncentrációs kockázat •	Visszafizetési kockázat •
Földrajzi kitettség: nem koncentrált
Szektoriális kitettség: nem koncentrált

A táblázatban használt jelölések: • – jellemző; – nem számottevő. (Részletes információ a BRÁF II.2. fejezetében található)

Az eszközalapok és mögöttes befektetéseik célja hosszú távon hozam elérése olyan befektetők érdeklődésére számítva, akik megtakarításaikra az eszközalapok nevében szereplő évek (céldátumok) körül tartanak igényt. Az eszközalapok mögött elsődlegesen globális részvények, köt- vények, kamatozó értékpapírok és pénzpiaci eszközök állnak, pontos összetételük a befektetési politikából adódóan folyamatosan változik. Az évek során a befektetéseken belüli részvényhányad folyamatosan csökken annak érdekében, hogy az eszközalapok a céldátumukhoz kö- zeledve egyre kisebb árfolyam-ingadozásnak legyenek kitéve. Ezt a be- fektetési politikát követve az eszközalapok hátterét képező befektetési alapok a céldátumra nagyrészt pénzpiaci eszközökből állnak, és így az eszközalapok kockázati kitettsége a kezdeti magasról – a befektetési po- litika célja szerint – alacsony fokozatúra csökken. Előzők alapján elmond- ható, hogy a mögöttes befektetések a tartam első hányadában a globális reál világgazdasági növekedésből kívánnak profitálni, később pedig az ebből felhalmozott profitot egyre likvidebb és kisebb árfolyam ingado- zású kötvény-, illetve pénzpiaci fix hozamú befektetésekkel kívánják biz- tosítani.

Referenciaindex* (az érvényes MNB árfolyamokon az eszközalap elszámolási devizájára váltva)
	CRSP US Total Market Index	FTSE Global All Cap ex US Index	Bloomberg Barclays U.S. Aggregate Float Adjusted Index	Bloomberg Barclays Global Aggregate ex-USD Float Adjusted RIC Capped Index (USD Hedged)
Cél 2030	44%	29%	19%	8%
Cél 2035	48%	32%	14%	6%
Cél 2040	53%	35%	8%	4%
Cél 2045	54%	36%	7%	3%
Cél 2050	54%	36%	7%	3%
Ajánlott minimális befektetési időtartam			10 év, illetve a céldátumig

Az árfolyamkockázat további mérséklése érdekében a befektetési alapok kezelője az eszközöket földrajzilag megosztja, illetve több alapkezelő tu- dásának hasznosításával állítja össze. A táblázatban megjelölt „Jellemző kockázatok” mellett így az eszközalapok hozamát az alapkezelők egyedi részvény-kiválasztási, eszközallokációs döntései is befolyásolják.

Cél eszköz- alapok	Lehetséges befektetési eszközök	Az eszközalapok összetétele
		Célzott	Minimum	Maximum
Cél 2030	Vanguard Target Retirement 2030 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2035	Vanguard Target Retirement 2035 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2040	Vanguard Target Retirement 2040 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2045	Vanguard Target Retirement 2045 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%
Cél 2050	Vanguard Target Retirement 2050 befektetési alap	90-95%	80%	100%
	Készpénz, látra szóló betét	5-10%	0%	20%

Mivel a befektetési célból az eszközalapokba kiválasztott befektetési ala- pok kezdetben túlnyomórészt részvényekbe fektetnek, elsősorban árfo- lyamkockázatok befolyásolhatják az eszközalapok árfolyamának alaku- lását. A céldátumokhoz közeledve a kötvénytípusú eszközök túlsúlyából adódóan a kamat-, illetve a hitelkockázat válik meghatározóvá.

Az eszközalap kezelőjének csak értékpapír vételi és eladási ügyletek en- gedélyezettek, az eszközalap portfóliójával kapcsolatban nem megen- gedett az értékpapír-kölcsönzés, sem az ehhez kapcsolódó visszavásár- lási megállapodások kötése. Lehetőség van azonban fedezeti, arbitrázs, vagy a portfolió hatékony kialakítását elősegítő származtatott ügyletek kötésére.

A vagyonkezelő a célzott eszközalap-összetételtől a mindenkori piaci helyzet és várakozásai függvényében a befektetési politikában megha- tározott minimum-maximum értékek között eltérhet.

Az eszközalapok likviditásukat az aktuális készpénzhányaduk megeme- lésével, illetve a mögöttes befektetési jegyek napi értékesítése révén biz- tosítják. A készpénzhányad naponta az eszközalapokba áramló ügyfél- befizetésekkel is növekszik, ezért a befektetési jegyek aránya célzottan 90-95%.

Az eszközalapok elszámolása és nyilvántartása forintban történik, az esz- közalapokon belüli befektetési alapok azonban más devizában is befek- tetésre kerülhetnek; a vagyonkezelő a devizakockázatot részben, vagy egészben fedezheti.

* Az egyes Cél alapok összetétele az idő előrehaladtával folyamatosan vál- tozik, és a kockázati kitettség folyamatosan csökken – a csökkenés hozzá- vetőleges üteméről a különböző Cél alapok egymáshoz képest futamideje és eszköz-összetétele ad hozzávetőleges képet a táblázatban megadott sú- lyok alapján. A táblázatban megadott eszköz-összetétel szerinti súlyértékek a 2016. december 1-e szerinti állapotot tükrözik.

Az adott Cél eszközalapon keresztül megtestesülő kockázati kitettségről és az adott alap legalább félévente frissített kockázati kitettségéről bővebb in- formációt a xxx.xxxxxxxxxxx.xx oldalon találhat.

A Cél eszközalapok befektetési összetételének tervezett változása (Illusztráció)

2015

2020

2025

2030

2035

2040 2045 2050

Cél 2030

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2035

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2040

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2045

Globális részvény

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Cél 2050

Globális kötvény és pénzpiaci befektetés

Globális részvény

A feltételekre vonatkozó konkrét szabályozások

2.A sz. melléklet Érvényes: 2017. január 1-jétől

1. Automatikus díjnövelés (BRÁF VI.1.2. fejezet): a biztosítás kezdeti díja a biztosítási évfordulókon 2,5%-kal emelkedik.

2. A biztosítási díjak az alábbi pénznemekben és minimális értékekben kerülhetnek befizetésre:

Díjfizetés	Pénznem
	forint	euró
Rendszeres éves díj	✓ (kezdeti díj minimum 144 000 Ft)	–
(nyugdíj célú) Rendkívüli díj	✓ (minimum 20 000 Ft)	✓ (minimum 100 E)
Kiegészítő rendkívüli díj	✓ (minimum 20 000 Ft)	✓ (minimum 100 E)

A biztosító befizetett díjnak a megfelelő díjbevételi számláján ténylegesen jóváírt összeget tekinti.

A rendkívüli díj (díjelőírás) pénznemét az határozza meg, hogy a befizetés a biztosítónak melyik pénznemre fenntartott díjbe- vételi számlájára érkezett be.

Díjcsökkentés (BRÁF 79. pont) esetén a minimális éves díj: 144 000 Ft.

3. Az eszközalapok közötti választási lehetőségek: a rendszeres díj, illetve a (nyugdíj célú) rendkívüli és kiegészítő rendkívüli díjak a befizetéskor érvényes 1. sz. mellékletben szereplő eszközalapokba helyezhetők el, az alábbiak szerint:

Díjelőírás pénzneme		Eszközalap nyilvántartásának pénzneme
		forint	euró
Rendszeres díj	forint	✓	–
(nyugdíj célú) Rendkívüli díj	forint	✓	–
	euró	–	✓
Kiegészítő rendkívüli díj	forint	✓	–
	euró	–	✓

Az adójóváírások a rendszeres díjak eszközalapok közötti aktuális megosztását követik.

4. Az átirányítás (BRÁF 35. pont) feltételei: A folyamatos díjak – a 2. pont szerinti korlátozással – az aktuális 2. sz. mellékletben található eszközalapokba átirányíthatók.

5. Az áthelyezés (BRÁF 36. pont) feltételei: A befektetési egységek áthelyezése az eredeti díjelőírás pénzneméhez igazodóan a jelen melléklet 3. sz. pontjához tartozó táblázat szerinti eszközalapokba lehetséges.

6. A megtakarítási befektetési egységek részleges visszavásárlás esetén a BRÁF IX.3. fejezetében írottakon túlmenően az alábbi feltételeknek is együttesen teljesülnie kell:

– a szerződés tartamából legalább 3, díjjal fedezett biztosítási év eltelt;

– a szerződésen maradó megtakarítási befektetési egységek összesített befektetési értéke legalább 50000 Ft legyen,

– a részleges visszavásárlásra kijelölt megtakarítási befektetési egységek összesített befektetési értéke legalább 50000 Ft legyen. E feltételek ellenőrzéséhez a biztosító az utolsó ismert befektetési egység árfolyamokat veszi alapul.

Termékkód: 230

2.B sz. melléklet

A feltételekben ismertetett költségek mértékei Érvényes: 2017 január 1-jétôl

1. Díjarányos kezdeti költség (BRÁF VII.2.1. fejezet): a befizetett díjakból (befizetésekből), azok százalékában kerül levonásra az alábbi táblázat szerint.

Rendszeres díj	(nyugdíj célú) Rendkívüli díjfizetés	Adójóváírás	Kiegészítő rendkívüli díjfizetés
• az 1. biztosítási évben esedékes díjak 80%-a	1,00%	0,00%	1,00%
• a 2. biztosítási évben esedékes díjak 50%-a
• az 3. biztosítási évben esedékes díjak 20%-a

2. Díjarányos rendszeres költség (BRÁF VII.2.2. fejezet): a befizetett rendszeres díjakból, azok százalékában kerül levonásra az alábbiak szerint.

– a 4–20. biztosítási évben esedékes díjakra: 15%,

– a 21. biztosítási évtől esedékes díjakra: 6,5%.

3. Befektetés arányos költségek (BRÁF VII.3. fejezet): a befektetési egységek számából, azok százalékában kerül elvonásra havonta az alábbiakban megadott éves százalékok tizenkettedének megfelelő mértékben.

– megtakarítási és bónusz befektetési egységekre:

Az eszközalap neve	Megtakarítási befektetési egységekre			Bónusz befektetési egységekre
	Nem díjmentesített szerződésekre*		Díjmentesített szerződésekre*	a 4–20. biztosítási években (a bónusz számla fennállása alatt)
	a 4–20. biztosítási években	a 20. biztosítási év után	(a 4. biztosítási évet megelőzően is)
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektetô	1,95%	1,50%	1,95%	1,45%
Forint likviditás	2,20%	1,50%	2,20%	1,70%
Magyar államkötvény	2,20%	1,50%	2,20%	1,70%
Menedzselt konzervatív	2,45%	1,50%	2,45%	1,95%
Arany	2,30%	1,50%	2,30%	1,80%
Cél 2030-50	2,55%	1,50%	2,55%	2,05%
Hazai részvény	2,65%	1,50%	2,65%	2,15%
Menedzselt kiegyensúlyozott	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Menedzselt kötvénytúlsúlyos	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Menedzselt részvénytúlsúlyos	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Fejlett piaci részvény	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Feltörekvő piaci részvény	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
ProtAktív Globális részvény	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Spektrum abszolút hozam	2,90%	1,50%	2,90%	2,40%
Globális kötvény	2,95%	1,50%	2,95%	2,45%
Nemzetközi ingatlan	2,95%	1,50%	2,95%	2,45%
Új technológiák	2,95%	1,50%	2,95%	2,45%

* Tartamhosszabbítás (BRÁF IV.6 fejezet) esetén a díjfizetés folytatása (nem díjmentesített eset) vagy abbahagyása (díjmentesített eset) dönti el, hogy melyik költségeket alkalmazzuk.

– (nyugdíjcélú) extra és kiegészítő extra befektetési egységekre: 1,5%

– adójóváírás extra befektetési egységekre: 0,99%

4. A rendszeres díjak átirányítása (BRÁF 35. pont) költségmentes.

5. A befektetési egységek áthelyezésének (BRÁF 36. pont)) költségei:

Biztosítási évente az első két áthelyezés költségmentes, ezt követően az áthelyezésre kerülő egységek árának 4,5‰-e, de legalább 300 Ft kerül levonásra.

Külön-külön áthelyezésnek minősülnek a folyamatos díjakból származó, továbbá az egyes rendkívüli díjfizetésekből vagy adó- jóváírásokból származó extra befektetési egységeknek az áthelyezései, valamint a különböző eszközalapokból, illetve a különböző eszközalapokba történő – akár egyidejű – áthelyezések.

6. A részleges visszavásárlás (BRÁF IX.3. fejezet) költsége: részleges visszavásárlás esetén a kifizetendő összeg 5,5‰-e, de legalább 300 Ft kerül levonásra.

Külön-külön részleges visszavásárlásnak minősülnek a megtakarítási, illetve a különböző rendkívüli díjfizetésekből vagy adójó- váírásokból származó extra befektetési egységek – akár egyidejű – részleges visszavásárlásai.

7. A szerződő külön kérésére készített írásos elszámolásokért a biztosító alkalmanként 500 Ft kezelési költséget számol fel.

8. A szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződőnek a szerződés létrejöttéről szóló tájékoztató kézhezvételétől számított 30 napon belül bejelentett felmondása esetén a biztosító által érvé- nyesített költségek a következők:

– a szerződés kockázatelbírálási, nyilvántartási és kötvényesítési költsége 10 000 Ft, továbbá

– az esetlegesen elvégzett orvosi vizsgálatok számlával igazolható költsége.

Az árfolyamok változásából adódó kockázatot a biztosító nem vállalja át, azaz a díj befektetése és a befektetési egységek vissza- váltási napja közötti esetleges árfolyamváltozásból adódó veszteséget, illetve nyereséget a biztosító az elszámolásban a szerző- dőre hárítja, illetve javára jóváírja.

Termékkód: 230

2.C sz. melléklet

A feltételekben ismertetett bónuszok mértékei Érvényes: 2017 január 1-jétô

A bónuszok vonatkozásában a jelen alap-nyugdíjbiztosításra a BRÁF VIII. fejezetében írottak az alábbi feltételekkel, értékekkel érvé- nyesek.

1. Díjfizetési mód bónusz (BRÁF VIII.1.1. fejezet): a befizetett rendszeres díjak százalékában kerül jóváírásra az alábbiak szerint.

– banki átutalás és banki díjlevonás: 1,00%

– csekkes díjfizetés és egyéb: 0,00%

A jóváírásra a tartam alatt, az első 20 biztosítási évben bónusz egységek formájában a bónusz számlán, ezt követően közvetlenül megtakarítási befektetési egységek formájában kerül sor.

2. Díjnagyság bónusz (BRÁF VIII.1.2. fejezet): a befizetett esedékes rendszeres díjak százalékában kerül jóváírásra az alábbiak szerint.

a) A kiemelt éves díj (BRÁF 87. pont): 480000 Ft

Az AKTUALIZÁLT KEZDETI ÉVES DÍJ* nagysága, illetve ha befizetéshez tartozó esedékes éves díj már eléri a kiemelt éves díjat, akkor az esedékes éves díj nagysága	DÍJNAGYSÁG BÓNUSZ a befizetett esedékes díj százalékában
– 179 999 Ft	0,00%
180 000 – 239 999 Ft	1,00%
240 000 – 269 999 Ft	1,50%
270 000 – 359 999 Ft	3,00%
360 000 – 479 999 Ft	3,50%
480 000 Ft –	4,00%

b)

* A figyelembe vehető aktualizált kezdeti éves díj nem lehet magasabb, mint a szerződés megkötésekor érvényes tényleges kezdeti éves díj.

A jóváírásra a tartam alatt, az első 20 biztosítási évben bónusz egységek formájában a bónusz számlán, ezt követően közvetlenül megtakarítási befektetési egységek formájában kerül sor.

3. Kezdeti költség visszatérítési bónusz (BRÁF VIII.1.3. fejezet): a befizetett esedékes rendszeres díjak – de legfeljebb az esedé- kességekkor eredetileg elvárt díjak (BRÁF 85. pont) – százalékában kerül jóváírásra az alábbi táblázat szerint.

2,5% automatikus díjnövelés esetén	A biztosítás tartamába foglalt egész éves biztosítási időszakok száma
Biztosítási év	10	11	12	13	14	15	16	17	18	19	20-
1	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	4,00%	3,00%	2,00%
2	34,00%	30,00%	26,00%	22,00%	18,00%	14,00%	10,00%	6,00%	4,00%	4,00%	2,00%
3	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	9,00%	7,00%	4,00%	3,00%
4	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%	1,00%
5	1,80%	1,90%	1,91%	1,90%	1,87%	1,84%	1,80%	1,75%	1,71%	1,68%	1,64%
6	2,60%	2,80%	2,82%	2,80%	2,74%	2,68%	2,60%	2,50%	2,42%	2,36%	2,28%
7	3,40%	3,70%	3,73%	3,70%	3,61%	3,52%	3,40%	3,25%	3,13%	3,04%	2,92%
8	4,20%	4,60%	4,64%	4,60%	4,48%	4,36%	4,20%	4,00%	3,84%	3,72%	3,56%
9	5,00%	5,50%	5,55%	5,50%	5,35%	5,20%	5,00%	4,75%	4,55%	4,40%	4,20%
10	5,80%	6,40%	6,46%	6,40%	6,22%	6,04%	5,80%	5,50%	5,26%	5,08%	4,84%
11		7,30%	7,37%	7,30%	7,09%	6,88%	6,60%	6,25%	5,97%	5,76%	5,48%
12			8,28%	8,20%	7,96%	7,72%	7,40%	7,00%	6,68%	6,44%	6,12%
13				9,10%	8,83%	8,56%	8,20%	7,75%	7,39%	7,12%	6,76%
14					9,70%	9,40%	9,00%	8,50%	8,10%	7,80%	7,40%
15						10,24%	9,80%	9,25%	8,81%	8,48%	8,04%
16							10,60%	10,00%	9,52%	9,16%	8,68%
17								10,75%	10,23%	9,84%	9,32%
18									10,94%	10,52%	9,96%
19										11,20%	10,60%
20											11,24%
Amennyiben a szerződő mindvégig az EREDETILEG ELVÁRT DÍJAT fizeti, úgy a forintban kifejezett DÍJARÁNYOS KEZDETI KÖLTSÉGNEK a díjfizetési tartam alatt összesen LEGALÁBB A KÖVETKEZŐ SZÁZA- LÉKÁT írja jóvá összesen a biztosító a BÓNUSZ SZÁMLÁN:	50%	55%	60%	65%	70%	75%	80%	85%	90%	95%	100%

A jóváírásra a tartam alatt, de legfeljebb az első 20 biztosítási évben kerül sor bónusz egységek formájában a bónusz számlán.

4. Rendszeres költség visszatérítési bónusz (BRÁF VIII.1.4. fejezet): a befizetett esedékes rendszeres díjak százalékában kerül jó- váírásra, mértéke 7,5%.

A jóváírásra a tartam alatt, de legfeljebb az első 20 biztosítási évben és csak a 3. biztosítási évet követően esedékes befizetett díjak esetében, kerül sor bónusz egységek formájában a bónusz számlán.

5. Hozam bónusz (BRÁF VIII.1.5. fejezet): a megtakarítási befektetési egységek százalékában kerül jóváírásra, éves mértéke 0,5%.

A hozam bónusz a bónusz számlán bónusz egységek formájában kerül jóváírásra a tartam alatt, de legfeljebb az első 20 bizto- sítási évben és csak a 4. biztosítási évvel kezdődően.

A jóváírás a bónusz éves értéke tizenkettedének megfelelő mértékben havonta, a vagyonarányos költségként elvont megtaka- rítási egységekből, az elvonást közvetlenül követően történik az elvonásnak megfelelő eszközalapokba.

6. A bónuszok jóváírása a szerződés díjmentesítésekor vagy visszavásárlásakor megszűnik, és a bónusz számlán nyilvántartott be- fektetési egységek ezekben az esetekben kifizetés nélkül törlésre kerülnek.

TKM tájékoztató

Termékkód: 230

3. sz. melléklet

Tisztelt Leendő Ügyfelünk!

Az Ön által megkötni kívánt életbiztosítás az olyan befektetési egységekhez kötött (ún. unit-linked típusú) biztosítások körébe tartozik, ahol a biztosító – az Ön választása szerinti formában – fekteti be a befizetett biztosítási díj megtakarításra szolgáló részét. Annak érdekében, hogy Ön a szerződéshez kapcsolódó költsé- gekről átfogó képet kapjon, a biztosítók a teljes költségmutatót (TKM) egységesen alkalmazzák az életbiztosításoknak a biztosí- tási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (to- vábbiakban Bit.) meghatározott körére, továbbá a mutató érté- kéről Önt mint leendő szerződőt előzetesen tájékoztatják, hogy megalapozottabb döntést tudjon hozni. A TKM megegyezik a teljes költségmutató számításáról és közzétételéről szóló 55/2015. MNB rendeletben (továbbiakban Rendelet) megha- tározott teljes költségmutatóval.

A nyugdíjbiztosítások esetében a TKM számítás figyelembe veszi e termékcsoport jellegzetességét, – miszerint az jellemző módon nyugdíjba vonuláskor szolgáltat – annak érdekében, hogy pon- tosabb tájékoztatást nyújtson az ügyfelek számára. A megkü- lönböztethetőség érdekében a nyugdíjbiztosítások esetén a TKM helyett a TKMNy jelölést alkalmazzák a biztosítók.

Mi a TKMNy?

A TKMNy egy, az Ön tájékoztatását szolgáló, egyszerű mutató, amely egyetlen százalékos érték segítségével fejezi ki a típuspél- dában bemutatott biztosítás költségeit, köztük a termékbe be- épített biztosítási kockázati fedezetek ellenértékét is.

A TKMNy megmutatja, hogy adott feltételezések mellett közelítő- leg mekkora hozamveszteség éri Önt egy elméleti, költségmentes befektetés hozamához képest amiatt, hogy a hozamot az adott unit-linked nyugdíjbiztosítási terméken keresztül érte el.

Miben szolgálja az Ön érdekeit?

A TKMNy segítségével Ön egyszerűbben össze tudja hasonlítani a magyar életbiztosítási piacon kínált unit-linked nyugdíjbizto- sítások költségszintjeit.

A bemutatott típuspélda a következő:

A TKMNy a Rendeletben meghatározott alábbi feltételezésekkel kerül kiszámításra:

A biztosított kora és a biztosítás időtartama

• A biztosító 45-50-55 éves biztosítottakkal számol, a hozzájuk ér- telemszerűen tartozó 20-15-10 éves biztosítási időtartamokkal. A TKMNy kalkuláció azért készül különböző időtartamokra, hogy látható legyen, miként befolyásolja a futamidő a termék költségterhelését.

Amennyiben a fenti tartamok közül valamelyikre nem történik számítás, az azt jelenti, hogy az adott tartam a konkrét ter- mékre nem elérhető.

A biztosítás díja és a díjfizetés módja

• A fenti életkorú biztosított 25000 Ft (vagy annak megfelelő EUR/USD/CHF stb.) kezdeti díjjal havonta fizetendő rendsze- res díjfizetésű biztosítást köt, ahol a díjfizetés banki átutalással történik.

A unit-linked biztosításban foglalt élet- és/vagy balesetbiztosítási, illetve egészségbiztosítási szolgáltatások

• A TKMNy a biztosítási feltétek szerint kötelezően választandó minimális biztosítási fedezetek kockázati díját veszi figyelembe költségként.

• Jelen „Jövőkulcs Bonus” biztosítás esetében a szerződésbe épített kötelező biztosítási kockázat jellemzői a követezők: Ha a biztosított 40%-ot elérő mértékű egészségkárosodást szenved vagy elhalálozik, a biztosító a szerződésen nyilván- tartott megtakarítási, extra, adójóváírás extra és kiegészítő extra befektetési egységeinek értékén felül az – egyébként még nem hozzáférhető – bónusz befektetési egységek értékét is kifizeti, illetve járadékként folyósítja. Amennyiben a biztosí- tott öregségi korhatárának elérése előtt nyugdíjba vonul, a fentiek annyiban módosulnak, hogy a bónusz befektetési egy- ségek 80%-a kerül figyelembevételre.

A biztosított elhalálozása esetén, ha a halálesetet a halált meg- előző egy éven belül bekövetkezett baleset okozta, 500000 forint többletszolgáltatás is kifizetésre kerül.

A TKMNy számítás a Rendeletnek megfelelően figyelembe vesz minden, a termékhez tartozó, a befektetés értékét csökkentő olyan költséget, ami azért merül fel, mert Ön a befektetést az adott unit-linked nyugdíjbiztosításon keresztül valósította meg. Nem veszi ugyanakkor figyelembe a díjhoz és a kifizetésekhez kapcsolódó esetleges adó- és járulékterheket és/vagy kedvez- ményeket. Amennyiben a különböző eszközalapokhoz kapcso- lódó költségek eltérnek, akkor egyetlen százalékos érték helyett egy minimum-maximum tartományt adnak meg a biztosítók.

Jelen Jövőkulcs Bonus nyugdíjbiztosítás TKMNy értéke:

10 évre	15 évre	20 évre
3,40%–5,11%	2,34%–4,08%	2,04%–3,81%

Felhívjuk figyelmét, hogy jelen termék egyes eszközalapok ese- tében a 10 és 20 éves kiemelt tartamoknál meghaladja az MNB 8/2016. (VI. 30.) ajánlás (továbbiakban Ajánlás) 29. pontjában rögzített TKMNy határt. A részletes információt a jelen melléklet végén található Táblázat valamint az UNIQA biztosító interne- tes honlapja (xxx.xxxxx.xx) tartalmazza.

Figyelem!

Fontos tudnivaló, hogy a fentiekben bemutatott TKMNy értékek a típuspélda adatain túlmenően, azt is feltételezték, hogy a szer- ződés az adott tartam alatt mindvégig élő, nem kerül módosí- tásra, a szerződésből pénzkivonás semmilyen formában nem történik, és a megállapított díjak az adott tartam során időben, maradéktalanul megfizetésre kerülnek. Mindezért a TKMNy ér- tékek által bemutatott költségszint nem szükségszerűen azonos a megvásárolni kívánt konkrét szerződés költségeivel, hanem arról megközelítő tájékoztatást nyújt. A szerződés egyedi jel- lemzőinek függvényében a konkrét szerződés költségei akár lényegesen is eltérhetnek a közölt TKMNy értékektől.

Felhívjuk a figyelmet továbbá arra, hogy a TKMNy fontos, de nem az egyetlen lényeges pontja a unit-linked nyugdíjbiztosí- tásokra vonatkozó ügyféltájékoztatásnak. Nem elhanyagolható szempont ugyanis a konkrét ajánlatban szereplő biztosítási fe-

dezet jellege (élet-, baleset- vagy egészségbiztosítás) és nagy- sága. Hosszú távú megtakarításokról lévén szó, szempont lehet továbbá, hogy a tartam alatt esetleg megváltozó élethelyzetben a termék mennyire testre szabható (például milyen kiegészítő fedezettel bővíthető a biztosítás), mennyire hozzáférhető az adott szerződésben elhelyezett összeg, milyen további kényelmi megoldásokat kínál a társaság az ügyféligények kiszolgálására (például a befektetések online átcsoportosításának lehetősége).

Köszönjük figyelmét, és bízunk abban, hogy a TKMNy bemuta- tása is hozzájárul ahhoz, hogy a különböző biztosítók által kínált, befektetési egységekhez kötött életbiztosítások költségszintje át- látható és összehasonlítható legyen, és így Ön még inkább meg- alapozott, informált döntést hozzon a biztosítási szolgáltatás megvásárlásakor.

2017. január 1.

Az alábbi táblázat eszközalaponként tartalmazza a Rendelet 5.§ (1) a) bekezdése szerinti kiemelt tartamokhoz tartozó TKMNy értékeit. Számszerűsített indoklást fűztünk azokhoz az esetekhez, ahol a TKMNy értéke meghaladja az Ajánlás 29. pontja szerinti határt (10 éves tartamnál a 4,25%-ot; 15 éves tartamnál a 3,95%-ot; 20 éves tartamnál a 3,50%-ot).

A határ átlépésének mértéke ugyanakkor egyetlen esetben sem haladja meg az ugyancsak a fenti ajánlásban rögzített 1,5 száza- lékpontot.

A számszerűsített indoklás bemutatja, hogy a referenciaindex az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális befektetési időtartam alatt mennyivel haladta meg az RMAX indexnek megfelelő kockázatmentes hozamot. A vizsgált időtartam minden eset- ben a 2016. november 30-át megelőző, ajánlott hosszúságú időszak volt.

Eszközalap neve	Tartam:	10 év	15 év	20 év	A TKMNy határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges
BEFEKTETÉSI STRATÉGIÁT KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Menedzselt konzervatív	TKMNy	3,89%	2,84%	2,56%	–
	TKMNy határ túllépése	–	–	–
Menedzselt kötvény- túlsúlyos	TKMNy	4,46%	3,44%	3,16%	Célzottan 70% kötvény, 30% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el mérsékelt árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközal- lokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpa- pír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 7,12 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,21%	–	–
Menedzselt kiegyen- súlyozott	TKMNy	4,53%	3,50%	3,22%	Célzottan 50% kötvény, 50% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el közepes árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallo- kációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,33 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szere- plő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,28%	–	–
Menedzselt részvény- túlsúlyos	TKMNy	4,59%	3,56%	3,29%	Célzottan 30% kötvény, 70% részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referen- ciaindexben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív straté- giai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra, kamattrendekre reagálva azzal a céllal, hogy a referenciaindexet meghaladó hozamot érjen el a közepest meghaladó árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- vagy felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 7 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,70 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,34%	–	–
Feltörekvő piaci részvény	TKMNy	4,70%	3,67%	3,40%	Szinte kizárólag fejlett részvénypiaci befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi ér- tékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindex- ben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra reagálva azzal a céllal, hogy a refe- renciaindexet meghaladó hozamot érjen el jelentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 1,20 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,45%	–	–
Fejlett piaci részvény	TKMNy	4,70%	3,67%	3,40%	Szinte kizárólag feltörekvő piaci részvénybefektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diverzifikált portfoliót felépítve, a referenciaindex- ben megadott súlyoktól eltérően, az eszközalap befektetési politikájában meghatározott keretek között aktív stratégiai és taktikai eszközallokációval dönt a befektetések összetételéről, a piaci hozamkilátásokra reagálva azzal a céllal, hogy a refe- renciaindexet meghaladó hozamot érjen el jelentős árfolyam-ingadozások mellett. Az eszközallokációs döntések egyebek mellett a referenciaindexet alkotó egyes befektetések alul- és felülsúlyozását, egyedi értékpapír kiválasztás révén szerkezeti eltérések alkalmazását, valamint aktív devizafedezeti stratégiát is magukban foglalnak. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 3,13 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,45%	–	–
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Rövid lejáratú pénzpiaci termékekbe fektető	TKMNy	3,40%	2,34%	2,04%	–
	TKMNy határ túllépése	–	–	–
Forint likviditás	TKMNy	3,75%	2,70%	2,41%	–
	TKMNy határ túllépése	–	–	–

Eszközalap neve	Xxxxxxx:	10 év	15 év	20 év	A TKMNy határ átlépésének számszerűsített indoklása, ahol ez szükséges
SPECIÁLIS BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGET KÍNÁLÓ ESZKÖZALAPOK
Magyar állam- kötvény	TKMNy	3,63%	2,57%	2,28%	–
	TKMNy határ túllépése	–	–	–
Hazai részvény	TKMNy	4,17%	3,14%	2,86%	–
	TKMNy határ túllépése	–	–	–
Spektrum abszolút hozam	TKMNy	4,75%	3,37%	3,45%	Eszközosztály és kockázati kitettség szempontjából diverzifikált befektetéseket tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák, valamint egyedi értékpapír-elemzés és a globális makrogazdasági folyamatok elemzése segítségével olyan aktív befektetési stratégiát kíván megvalósítani az ala- pon belül, amely minden piaci környezetben pozitív hozam elérésére törekszik kézben tartott árfolyamkilengések köze- pette. Az eszközalap esetében lehetőség van olyan eszközök tartására is, melyek árfolyama a mögöttes index árfolyamcsök- kenése esetén következik be, így hatékony kockázatkezelési és befektetési eszközt jelenthetnek kedvezőtlen piaci környezet- ben is. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 8,33 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Itt – figyelemmel a befektetési politikában a referenciaindexhez fűzött megjegyzésre – a referenciaindex helyett 50%-ban az MSCI ACWI Index és 50%- ban a Max Composite mint az alap kockázati kitettségét hosszútávon közelítően leíró befektetésekkel modelleztük az esz- közalap teljesítményét. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos követ- keztetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,50%	–	–
Arany	TKMNy	4,22%	3,17%	2,88%	–
	TKMNy határ túllépése	–	–	–
Globális kötvény	TKMNy	4,63%	3,60%	3,33%	Hangsúlyozottan erősen diverzifikált és a kezelhető kockázatú, de kedvező hozamú kötvényekre, illetve kötvényekbe fektető kollektív befektetési formákra épülő összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghaté- kony kollektív befektetési formák segítségével olyan értékpapír-portfolió felépítésére törekszik, mely hosszútávon a kocká- zatmentes hozamokat tartósan és láthatóan meghaladó hozampotenciállal rendelkezik alacsony árfolyam-ingadozás mel- lett. Az alap fontos befektetési célja a kibocsátói és ország kockázat porlasztása és a túlzott koncentráció elkerülése a ho- zampotenciál megtartása mellett. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 5 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 1,42% százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,38%	–	–
Nemzetközi ingatlan	TKMNy	5,11%	4,08%	3,81%	Hangsúlyozottan erősen diverzifikált és a kezelhető kockázatú, de kedvező hozamú kötvényekre, illetve kötvényekbe fektető kollektív befektetési formákra épülő összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghaté- kony kollektív befektetési formák segítségével olyan értékpapír-portfolió felépítésére törekszik, mely hosszútávon a kocká- zatmentes hozamokat tartósan és láthatóan meghaladó hozampotenciállal rendelkezik alacsony árfolyam-ingadozás mel- lett. Az alap fontos befektetési célja a kibocsátói és ország kockázat porlasztása és a túlzott koncentráció elkerülése a ho- zampotenciál megtartása mellett. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 7 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap vár- ható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 12,5 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban szereplő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyelmet arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múlt- beliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,86%	0,13%	0,31%
Új tech- nológiák	TKMNy	5,02%	4,00%	3,73%	Szinte kizárólag technológiai innovációval foglalkozó vállalatok részvényeit tartalmazó, összetett szerkezetű eszközalap. A vagyonkezelő egyedi értékpapírok és költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével olyan diverzifikált portfo- lió felépítésére és aktív kezelésére törekszik, mely az ügyfelek számára a globális részvénypiac egy jól körülhatárolható rész- vényszeletéből válogatja ki befektetéseit. A kiválasztás során hangsúlyos szerepet kap az egyedi részvényelemzés, emellett a diverzifikáció kockázatcsökkentő szerepét szem előtt tartva költséghatékony kollektív befektetési formák segítségével diver- zifikált kockázati kitettség felvételére is van mód. A vagyonkezelő várakozásai szerint a szektorban elérhető részvények átla- gosnál nagyobb árfolyam-ingadozásához jelentős hozampotenciál tartozik ezért a befektetési politika megvalósításában mind a diverzifikáció, mint a szokásosnál aktívabb vagyonkezelés indokolt. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 10,54 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,77%	0,05%	0,23%
ProtAktív Globális részvény	TKMNy	4,82%	3,79%	3,52%	Az eszközalap vagyonkezelése összetett, a befektetési célját az eszközalaphoz tartozó referenciaindex technikai elemzésével, ezen belül különböző indikátorok (az árfolyammozgásokból számított mutatók) által meghatározott jelzéseken alapuló, „stop loss – start gain” típusú kereskedési stratégiák felhasználásával kívánja elérni. Az eszközalap kezelője arra törekszik, hogy az általa kifejlesztett kereskedési stratégiák alkalmazásával felismerje az erőteljes árfolyameséseket és emelkedéseket, és a választott kereskedési stratégia szerinti eladással illetve vétellel mérsékelje az árfolyamveszteséget, miközben az árfo- lyam-emelkedésből – az eszközalap részvénykitettsége miatt – a kötvényalapokhoz képest magasabb hozampotenciállal profitál. E stratégiával az eszközalap befektetési politikájában ajánlott minimális 10 éves befektetési időtartam alatt az eszközalap várható teljesítményére is iránymutató referenciaindex évesítve 2,86 százalékponttal – tehát a bal oldali táblázatban sze- replő TKM határ túllépés(ek)nél nagyobb mértékben – haladta meg a kockázatmentes hozamot. Felhívjuk azonban a figyel- met arra, hogy a múltbeli teljesítményekből a jövőre nézve biztos következtetések nem vonhatók le, a jövőbeli hozamok a múltbeliektől bármely irányban – akár jelentősen is – eltérhetnek.
	TKMNy határ túllépése	0,57%	–	0,02%
LEJÁRATRA OPTIMALIZÁLT ESZKÖZALAPOK
Cél 2030-50	TKMNy	4,14%	3,10%	2,82%
	TKMNy határ túllépése	–	–	–

A járadékszolgáltatás feltételei

Termékkód: 230

4. sz. melléklet

Jelen feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) – továbbiakban biztosító (2017. január 1- jét követő technikai kezdetű) befektetési egységekhez kötött nyugdíjbiztosítási feltételeihez kapcsolódnak, és a szolgáltatások járadékban történő kifizetésének szabályait foglalják össze.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

1. A nyugdíjbiztosítási szerződés megszűnését követően a já- radékszolgáltatást a biztosító technikailag önálló járadék- szolgáltatási szerződés formájában kezeli.

2. A járadékszolgáltatás tartamát a biztosított határozza meg. A folyósítás legfeljebb 25 éves határozott tartamra igényel- hető. Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, a járadékszolgáltatás minimális tar- tama úgy kerül megállapításra, hogy a nyugdíjbiztosítás kezdetétől az utolsó járadék-kifizetésig 10 év elteljen.

3. A járadékszolgáltatás tartama alatt a szerződői jogokkal is a nyugdíjbiztosítási szerződés biztosítottja rendelkezik.

4. A járadék a biztosított részére kerül kifizetésre. A biztosított halála után esedékes szolgáltatás (9. pont) kedvezménye- zettje – amennyiben más kedvezményezettet nem jelölnek meg – a biztosított örököse.

II. JÁRADÉKSZOLGÁLTATÁS

II.1. A járadéktőke

5. A járadéktőke kezdetben a nyugdíjszolgáltatás, illetve – ké- résre – az egészségkárosodási szolgáltatás (nyugdíjbiztosítási különös feltételek szerint meghatározott forintösszegének a Járadékszolgáltatási Függelék I. pontjában megnevezett ala- csony kockázatú eszközalap befektetési egységeire történő költségmentes átváltása eredményeként létrejövő befekte- tési egységek összességével azonos. A befektetési egysé- gekre történő átváltás legkésőbb a nyugdíjbiztosítás – a nyugdíjbiztosítás feltételei szerint megállapított – szolgálta- tási összegének forintra váltását követő 3. értékelési napra érvényes árfolyamon történik.

Valamely időpontban az aktuális járadéktőke a járadéktő- kéből a járadékfolyósítások során addig fel nem használt (10. pont) befektetési egységek összességével egyezik meg.

6. A járadékfolyósítás tartama alatt a szerződő a járadéktő- kéből áthelyezést nem kezdeményezhet, de a biztosító- nak jogában áll a mindenkori járadéktőkét az általa megha- tározott más, alacsony kockázatú eszközalapba – költség- mentesen – áthelyezni.

Az áthelyezés kizárólag technikai jellegű, és tartalmilag nem jelenti a járadék-kifizetés aktuális mértékének megváltozá- sát.

A biztosítónak joga van a befektetési egységek felosztására vagy összevonására, ami a befektetési egységek számát és

– ezzel összhangban – az értékét változtatja meg. Ez a mó- dosítás kizárólag technikai jellegű, és nem jelenti a járadék- kifizetés aktuális mértékének megváltozását.

II.2. A járadék folyósítása

7. A biztosító a járadékfolyósítás kezdeti időpontjától a jára- déktőke terhére havi járadékot fizet a biztosított részére a járadékszolgáltatási tartam lejáratáig, feltéve, hogy a bizto- sított életben van.

8. Az első járadék-kifizetés a járadéktőke létrejöttét (5. pont)

követő hónapban esedékes.

9. Amennyiben a biztosított a járadékszolgáltatás tartamán belül elhalálozik, a járadéktőke befektetési értéke kerül a ha- lálesetre megjelölt kedvezményezett(ek) részére – kedvez- ményezettségük arányában – kifizetésre. A kifizetés teljesí- tése a BRÁF 133-135. pontja szerint történik.

II.3. A járadék összege

10. Az egyes járadékfolyósításokkor felhasználandó befektetési egységek száma úgy kerül megállapításra, hogy a járadék- tőkét kezdetben alkotó befektetési egységek száma elosz- tásra kerül a – járadékszolgáltatás tartamától (2. pont) és az első járadék-kifizetés időpontjától (8. pont) függő – járadék- kifizetések számával.

A fentiek szerint xxxxxxx felhasználandó befektetési egysé- gek alkotják a bruttó havi járadékot, mely a járadékfolyó- sítások során a járadéktőkét csökkenti.

11. A biztosító költségei fedezésére és ráfordításai megtérülé- sének érdekében a járadékszolgáltatás tartama alatt havi ke- zelési díjat számít fel. A kezelési díj levonására a járadékfo- lyósításokkor felhasznált befektetési egységekből kerül sor, így a havi járadékok folyósításakor csak a bruttó járadék ke- zelési díjjal csökkentett része (a nettó havi járadék) kerül kifizetésre.

12. A kezelési díj mértékét a várható bruttó havi járadék fo- rintösszege határozza meg.

A várható bruttó havi járadék forintösszegének megállapí- tása úgy történik, hogy a kezdeti járadéktőkét meghatározó forintösszeg (5. pont) elosztásra kerül a járadékszolgáltatás tartamában foglalt hónapok számával, ahol az első figye- lembe veendő hónap a 8. pont szerinti első járadékfolyósí- tási hónap.

A kezelési díj mértékét a Járadékszolgáltatási Függelék II. pontja tartalmazza.

13. A folyósításra kerülő havi járadék forintösszege a nettó havi járadékot alkotó befektetési egységeknek a hó ötödik munkanapjára – amennyiben az nem értékelési nap, akkor az azt követő értékelési napra – vonatkozó árfolyamon szá- mított aktuális befektetési értékével egyezik meg. A nettó

havi járadékot alkotó befektetési egységek száma a tartam alatt állandó (eltekintve a 6. pontban jelzett kizárólag tech- nikai jellegű esetleges eltérésektől), ezért az árfolyamválto- zás kockázatát teljes egészében a biztosított viseli.

14. A járadékfolyósítás csak olyan időtartamra kérhető, amely esetén a járadékszolgáltatás várható nettó havi összege

– azaz a várható bruttó havi járadék (12. pont) csökkentve a Járadékszolgáltatási Függelék II. pontjában szereplő kezelési díjjal – eléri a Járadékszolgáltatási Függelék III. pontjában meghatározott forintösszeget.

Amennyiben a nyugdíjbiztosítási szerződés kezdetétől még nem telt el 10 év, de a járadékszolgáltatás várható nettó havi összege a járadékszolgáltatás minimális tartama (2. pont) esetén sem éri el a Járadékszolgáltatási Függelék III. pontjában szereplő forintösszeget, a biztosító a nyugdíjbiz- tosítási szolgáltatást egy összegben teljesíti.

III. MARADÉKJOGOK

15. A járadékszolgáltatás megszüntetése a folyósítás tartama alatt bármikor, de legkorábban a járadékszolgáltatás mini- mális tartamának (2. pont) letelte után kérhető. Ez esetben a biztosító az aktuális járadéktőkének a Járadékszolgáltatási Függelék IV. pontjában meghatározott megváltási díjjal csökkentett részét fizeti ki egy összegben a biztosított ré- szére, és a továbbiakra a járadékszolgáltatás megszűnik.

A forintérték meghatározása és a kifizetés a BRÁF 134-135. pontjában a kifizetések teljesítésére meghatározott eljárás szerint történik.

IV. KIFIZETÉSEK TELJESÍTÉSE

16. A biztosító a havi járadékot az ehhez tartozó forintösszeg meghatározásának értékelési napját (13. pont) követő 5 munkanapon belül folyósítja.

17. A biztosító a járadék kifizetését magyarországi bankszámlára költségmentesen teljesíti. Amennyiben a jogosult ettől el- térő kifizetést igényel, a kifizetés költségét a biztosító felszá- míthatja.

18. A biztosító – a biztosított költségére – jogosult évente egy- szer meggyőződni a biztosított életben létéről.

V. VEGYES RENDELKEZÉSEK

19. A járadékszolgáltatásra kötvénykölcsön nem igényelhető.

20. Az adatok nyilvántartására, a panaszok bejelentésére a BRÁF

XII. fejezetében foglaltak vonatkoznak.

Járadékszolgáltatási Függelék

I. A járadéktőkét tartalmazó alacsony kockázatú eszközalap (5. pont)

A járadéktőke a Forint Pénzpiaci eszközalapban kerül elhelyezésre.

A Forint Pénzpiaci eszközalap befektetési politikája a nyugdíjbiztosítás különös feltételeinek 1. sz. mellékletében található.

II. A kezelési díj mértéke a várható bruttó havi járadék függvényében (12. pont)

A várható bruttó havi járadék forintösszege (12. pont)	Kezelési díj a bruttó havi járadék százalékában
– 9 999	5,00%
10 000 – 19 999	3,00%
20 000 – 34 999	2,00%
35 000 – 49 999	1,50%
50 000 – 99 999	0,99%
100 000 –	0,50%

A megállapított kezelési díj mértéke a járadékszolgáltatás tartama alatt nem módosítható.

III. A járadékszolgáltatás havi nettó összegének minimuma

A biztosító abban az esetben szolgáltat járadékot, amennyiben a járadékszolgáltatás várható nettó havi összege (a Járadék- szolgáltatás Feltételei 14. pont) az alábbi minimális összegeket eléri:

– a biztosított által kért járadékszolgáltatás esetén: 10 000 Ft;

– ha az egyösszegű kifizetés – a járadék megállapításakor hatályos törvény szerint – az adóhatóságnak történő fizetési köte- lezettséget eredményezne, akkor a törvény által előírt minimális összeg.

IV. Megváltási díj (15. pont)

A járadékszolgáltatás megszűnése esetén a megváltási díj az aktuális járadéktőke 0,99%-a.

A jelen alap-nyugdíjbiztosítás mellé köthető

kiegészítő biztosításokra vonatkozó általános feltételek

5.A. sz. melléklet

Termékkód: 230

1. A jelen (alap)biztosítás mellé – külön díj ellenében – kiegé- szítő biztosítások köthetők.

A kiegészítő biztosítások csak az alapbiztosításhoz kapcso- lódóan, azzal egyidejűleg köthetők meg és tarthatók fent.

I. ÁLTALÁNOS TUDNIVALÓK

2. A kiegészítő biztosítások SZERZŐDŐJE az alapbiztosítás szer- ződőjével azonos.

3. A biztosítás BIZTOSÍTOTTJA az alapbiztosítás biztosítottjával azonos. A kiegészítő biztosításnak nem lehet biztosítottja az a személy, akinek részére rokkantsági vagy baleseti rokkant- sági ellátást állapítottak meg, akinek baleseti járadékot vagy rehabilitációs ellátást folyósítanak, illetve munkaképesség csökkenés vagy össz-szervezeti egészségkárosodás megál- lapítására irányuló kérelmet nyújtott be a mindenkor illeté- kes hatóságokhoz.

4. A biztosítási szolgáltatás KEDVEZMÉNYEZETTJE a biztosított.

5. A kiegészítő biztosítás LÉTREJÖTTÉRE, KOCKÁZATVISELÉSÉNEK KEZ- DETÉRE az alapbiztosítás feltételei vonatkoznak, de a biztosí- tónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosításra tett ajánlatot

– az alapbiztosítás létrejötte esetén is – indoklás nélkül el- utasítani.

6. A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás tartamával meg- egyező TARTAMRA jön létre.

7. A BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓ és BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK azonos az alap- biztosítás biztosítási évfordulójával, illetve biztosítási idősza- kával.

8. A kiegészítő biztosítás (és a biztosító kockázatviselése) meg- szűnik

– az alapbiztosítás tartamának végén, akkor is, ha az alap- biztosításra tartamhosszabbítás történik;

– az alapbiztosítás megszűnésével;

– az alapbiztosítás díjmentesítése esetén, illetve az alapbiz- tosítás feltételeiben szereplő egyéb esetekben;

– a kiegészítő biztosítás díjnemfizetése esetén;

– a kiegészítő biztosítás felmondása esetén.

A kiegészítő biztosítást a szerződő a biztosítási évfordulóval felmondhatja. A felmondást legalább 30 nappal az évfor- duló előtt, írásban kell megtenni.

II. A kiegészítő biztosítások díja

9. A biztosítás díját a választott biztosítási szolgáltatás hatá- rozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a bizto- sított életkora, foglalkozása, munkahelyi és szabadidős te- vékenysége, egészségi állapota is. Az életkor a biztosítás technikai kezdetének naptári éve és a születés éve közötti különbségként kerül meghatározásra.

10. A kiegészítő biztosítás díját az alapbiztosítással egyidejűleg, azzal azonos módon és gyakorisággal kell megfizetni. Évesnél gyakoribb díjfizetés esetén a biztosító a díjfizetés módjától és gyakoriságától függő, változtatható mértékű pótdíjat számíthat fel.

11. Az alapbiztosítás díjfizetési tartamának lejáratát követően a kiegészítő biztosításra is megszűnik a díjfizetési kötelezettség.

12. A díjfizetés elmulasztásának következményeire az alapbiz- tosítás feltételei vonatkoznak.

Amennyiben az alapbiztosítás a folytatólagos díj nemfize- tése miatt megszűnik, illetve díjmentesítésre kerül, a kiegé- szítő biztosítás is megszüntetésre kerül. A kiegészítő bizto- sítás az alapbiztosítás reaktiválása esetén sem reaktiválható.

13. Az alapbiztosítás díjfizetésének szüneteltetése esetén a szer- ződő a következő lehetőségek közül választhat:

a) A biztosító hozzájárulásával a szüneteltetés időszaka alatt is fizeti a kiegészítő biztosítások díját

Ez esetben a kiegészítő biztosítások tekintetében a szü- neteltetés ideje alatt a biztosító kockázatviselése folya- matos.

b) A díjfizetés szüneteltetésének ideje alatt nem fizeti a ki- egészítő biztosítások díját, és a díjfizetés újraindítását kö- vetően pótolja a nem baleseti jellegű kiegészítő biztosí- tásoknak a szüneteltetés ideje alatt elmaradt díját.

Ez esetben a biztosító kockázatviselése a díjfizetés szü- neteltetése alatt szünetel, az elmaradt valamint a szü- neteltetést követő folytatólagos díj egyértelműen azo- nosítható módon történő beérkezésével pedig auto- matikusan újraindul;

c) A díjfizetés szüneteltetésének ideje alatt nem fizeti a ki- egészítő biztosítások díját, és a díjfizetés újraindítását kö- vetően nem pótolja a kiegészítő biztosításoknak a szü- neteltetés ideje alatt elmaradt díját, mely esetben a biz- tosító a nem baleseti jellegű kiegészítő biztosítások foly- tatását újabb kockázatelbírálástól teheti függővé, és új biztosítási díjat állapíthat meg ezek vonatkozásában. Ez esetben a biztosító kockázatviselése a díjfizetés szü- neteltetése alatt szünetel, a kockázatelbírálás eredményé- től függően, az új díj egyértelműen azonosítható módon történő beérkezésével pedig újraindul.

Az egyes kiegészítő biztosítások különös feltételei a fentiek- től eltérően is rendelkezhetnek.

14. A kiegészítő biztosításra nem vonatkozik az alapbiztosítás automatikus díjemelése. Az értékkövetésre, azaz a szolgál- tatási összegek évenkénti emelésére díjemelése vállalása mellett sincs mód.

III. Egyéb rendelkezések

15. A kiegészítő biztosításokhoz kapcsolódóan nem kerül sor bónuszok jóváírására, továbbá a kiegészítő biztosítások díja az alapbiztosítás díjnagyságtól függő bónuszainak meghatározását sem befolyásolja.

16. A kiegészítő biztosítás maradékjogokkal, azaz visszavásárlási és díjmentesítési lehetőséggel nem rendelkezik.

17. A kiegészítő biztosítás a befektetési hozamból való részese- désre nem jogosít.

18. A kiegészítő biztosításra kötvénykölcsön nem igényelhető.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra szóló 5.B sz. melléklet

kiegészítő biztosítás különös feltételei Termékkód: 873

Egyik kéz teljes elvesztése	55%
Egyik hüvelykujj elvesztése	20%
Egyik mutatóujj elvesztése	10%
Többi ujj elvesztése, egyenként	5%
Egyik láb combközép fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működőképtelensége	70%
Egyik láb combközépig való teljes elvesztése vagy tel- jes működőképtelensége	60%
Egyik láb térdig történő elvesztése	50%
Egyik lábszár térd alattig történő elvesztése	45%
Egyik lábfej elvesztése	40%
Egyik nagyujj elvesztése	5%
Többi lábujj elvesztése, egyenként	2%

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen biztosítás csak a biztosító által meghatározott biztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosítás feltételei – különösen annak a kiegészítő biztosí- tásokra vonatkozó általános feltételei – tartalmazzák. Amennyiben az alapbiztosítás feltételei és a jelen feltételek eltérnek egymástól, akkor a jelen feltételekben rögzítettek a mérvadók.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY ÉS SZOLGÁLTATÁS

I.1. Biztosítási események

1. Biztosítási eseménynek minősül – a jelen kiegészítő biztosí- tásra vonatkozó kockázatviselés tartamán belül bekövetke- zett, és bejelentett – baleset, ha az a biztosított baleset be- következtétől számított 2 éven belül megállapított mara- dandó egészségkárosodását okozza.

2. Jelen feltételek szempontjából BALESET a biztosított akaratá- tól független, hirtelen fellépő külső behatás, amelynek kö- vetkeztében a biztosított elhalálozik, testi sérülést vagy ma- radandó egészségkárosodást szenved.

Baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás (rokkant-

SÁG) a biztosított közvetlenül baleseti eredetű anatómiai el- változással járó funkciókárosodása, végleges egészségkáro- sodása, testi vagy szellemi teljesítőképességének végleges csökkenése.

3. A biztosítási esemény időpontja a baleset időpontja.

I.2. Biztosítási szolgáltatások

4. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a ki- egészítő biztosítás baleset időpontjában érvényes biztosí- tási összegének a megállapított maradandó egészség- károsodás mértékével megegyező százalékát téríti.

5. A bekövetkezett maradandó egészségkárosodás százalékos mértéke a felsorolt testrészek és érzékszervek elvesztése vagy funkcióképtelensége esetén, az összes körülményt fi- gyelembe vevő orvosi vizsgálat során, az alábbi táblázat iránymutató mértékei alapján kerül megállapításra:

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése	100%
Egyik szem látóképességének teljes elvesztése	50%
Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése	60%
Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése	30%
Szaglóérzék teljes elvesztése	10%
Ízlelőképesség teljes elvesztése	5%
Egyik kar vállízülettől való teljes elvesztése vagy teljes működőképtelensége	70%
Egyik kar könyökízület fölöttig való teljes elvesztése vagy teljes működőképtelensége	65%
Egyik kar könyökízület alattig való teljes elvesztése vagy teljes működőképtelensége	60%

6. Testrészek vagy érzékszervek részleges elvesztése vagy funk- ciócsökkenése esetén a biztosító a táblázat megfelelően csökkentett értékeit veszi figyelembe.

A táblázatban nem szereplő esetekben a biztosító orvos szakértője állapítja meg, hogy a biztosított normál testi vagy szellemi teljesítőképessége milyen mértékben károsodott. A biztosító orvos szakértőjének megállapítása független minden más orvosi és társadalombiztosítási szerv vagy tes- tület, valamint más orvos szakértők, intézmények megálla- pításától, és az igény elbírálásánál a biztosító a saját orvos- szakértőjének véleményét veszi alapul.

7. Amennyiben a baleset során olyan funkciók, testrészek ká- rosodnak, melyek működőképessége már a baleset előtt csökkent volt, akkor a szolgáltatás meghatározásánál az előzetes rokkantság százalékos mértéke levonásra kerül.

8. Ha a kiegészítő biztosítás tartamán belül több biztosítási esemény következett be, vagy ugyanazon balesetből ere- dően, több szervet, testrészt érintő többszörös károsodás vagy funkciócsökkenés következett be, a megállapított egészségkárosodások (rokkantságok) százalékos mértékei összeadódnak, de a biztosító szolgáltatása – a kiegészítő biztosítás teljes tartamán belül összességében – nem ha- ladhatja meg a 100%-os egészségkárosodási mértéknek megfelelő szolgáltatási összeget.

II. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

9. A biztosítás DÍJÁT a választott biztosítási összeg határozza meg. A díjat befolyásolhatja egyebek mellett a biztosított foglalkozása, munkahelyi és szabadidős tevékenysége, egészségi állapota is.

III. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

10. A szolgáltatás teljesítésének feltételeire vonatkozóan az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak kibővülnek a követke- zőkkel:

11. A szolgáltatás teljesítéséhez a baleset helyének, idejének, körülményeinek, következményeinek leírása és az azt doku- mentáló iratok benyújtása minden esetben szükséges. A biztosító kérheti a biztosított személyes vizsgálatát is.

12. A biztosító a maradandó egészségkárosodás (rokkantság) mértékét legkorábban a balesetet követő 30 nap elteltével, legkésőbb, illetve véglegesen a balesetet követő két év el- teltével állapítja meg.

Ha a baleset következtében a biztosított 30 napon belül meghal, a szolgáltatás nem igényelhető. Ha a biztosított 30 nap után, de még azelőtt meghal, hogy a biztosító a maradandó egészségkárosodás mértékét megállapította volna, a szolgáltatást a rendelkezésre álló orvosi dokumen- tumok alapján határozza meg, és a kifizetést a biztosított örökösének teljesíti.

IV. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

13. A biztosító mentesülésére vonatkozóan az alapbiztosí- tás feltételeiben foglaltak kiegészülnek a következőkkel:

A szolgáltatás teljesítése alól akkor is mentesül a bizto- sító, ha a biztosítási eseményt okozó balesetet a bizto- sított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az a baleset, amely a biztosított

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy 0,8 ezrelékes véral- kohol szintet elérő ittasság melletti, és egyéb közleke- dési szabályt is megsértő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

14. A biztosító kockázatviselésének a szűkítésére és a kizá- rásokra vonatkozó, az alapbiztosítás feltételeiben fog- lalt rendelkezések az alábbiakkal egészülnek ki.

A biztosító kockázatviselése köréből – az alapbiztosítás feltételeiben foglaltak mellett – az alábbi eseményeket is kizárja:

– foglalkozási ártalom és annak következményei;

– szilárd, légnemű, folyékony anyagok szándékos bevé- tele, belégzése miatti sérülés;

– gyógyszeres kezeléssel, drogfogyasztással, kábító ha- tású szerek fogyasztásával, 0,8 ezreléket meghaladó alkoholos befolyásoltsági állapottal okozati összefüg- gésbe hozható esemény;

– gyógykezelés-, gyógyászati beavatkozás következmé- nyei (kivéve, ha a beavatkozás biztosítási esemény ha- tálya alá tartozó baleseti esemény miatt vált szüksé- gessé);

– napszúrás, hőguta, napsugár általi égés, továbbá fa- gyás következménye, ha a balesettel nincs okozati ösz- szefüggésben;

– hasi, altesti sérv, megemelés, porckorong sérülés, sér- vesedés, nem baleseti eredetű vérzés, agyvérzés kö- vetkezménye, ha a balesettel nincsenek okozati össze- függésben.

Kritikus betegségekre szóló kiegészítő biztosítás 5.C sz. melléklet

különös feltételei Termékkód: 891, 892, 893

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen kiegé- szítő biztosítás csak a biztosító által meghatározott biztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosítás feltételei – különösen annak a kiegészítő biztosításokra vonatkozó általános feltételei – tartal- mazzák. Amennyiben az alapbiztosítás feltételei és a jelen felté- telek eltérnek egymástól, akkor a jelen feltételekben rögzítettek a mérvadók.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK

1. A BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKET és az ezekhez tartozó BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁSOKAT a választott szolgáltatási csomag hatá- rozza meg. A jelen kiegészítő biztosítás 2. sz. melléklete sze- rinti három (K1, K2, K3) szolgáltatási csomag közül az aján- lattételkor kell egyet választani.

I.1. Biztosítási események

2. Jelen feltételek értelmében biztosítási esemény – a szer- ződő által választott csomag tartalmától függően – a bizto- sítottnak a kockázatviselés ideje alatt és a biztosítás területi hatályán belül bekövetkező, a jelen kiegészítő biztosítás

1. számú mellékletében meghatározott kritikus betegségben történő megbetegedése vagy az 1. számú mellékletében meghatározott műtét biztosítotton történô elvégzése.

3. A biztosítási események bekövetkezésének – biztosítási eseményenként eltérő – időpontját ugyancsak az 1. számú melléklet tartalmazza.

4. A jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában a biztosító kockázatviselése az Európai Unió területén belül diag- nosztizált betegségekre és az Európai Unió területén belül elvégzett műtétekre terjed ki (területi hatály).

I.2. Biztosítási szolgáltatások

5. A biztosító a 2. pontban meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosításra vonat- kozó biztosítási összeget fizeti ki a biztosított részére.

6. A biztosító a szolgáltatásokat az alábbi korlátozások fi- gyelembevételével teljesíti.

7. Az egyes biztosítási események bekövetkezésének idő- pontjai között legalább 12 hónapnak kell eltelnie. A biz- tosító nem teljesít szolgáltatást arra a biztosítási eseményre, mely az itt jelzett köztes időtartamok alatt következett be.

8. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítás 3. sz. mellék- lete szerinti 1. csoportba sorolt – szolgáltatásra jogo- sító – biztosítási esemény következik be, a biztosító koc- kázatviselése a biztosítási esemény időpontjától meg- szűnik, és a kiegészítő biztosítás törlésre kerül.

9. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítás 3. számú mel- léklete szerinti 2. csoportba sorolt – szolgáltatásra jogo- sító – biztosítási esemény következik be, a biztosító koc- kázatviselése a biztosítási eseménnyel érintett kritikus betegség, továbbá annak esetleges szövődményei vo- natkozásában megszűnik.

A nem érintett kritikus betegségekre a biztosító kockázatvi- selése továbbra is fennáll.

10. A szolgáltatás kifizetésének feltétele, hogy a biztosított a biz- tosítási esemény bekövetkezésének bejelentésekor életben legyen.

II. A BIZTOSÍTÁS DÍJA

11. A biztosítás díja a választott szolgáltatási csomag és – az ajánlaton meghatározott – biztosítási összeg mellett a biz- tosított életkorától függ.

12. Amennyiben a jelen kiegészítő biztosítás díjtételeit megha- tározó kockázati viszonyok megváltoznak – így többek között a szolgáltatások igénybevételi gyakorisága vagy ér- téke – , akkor az egyes biztosítási időszakok kezdetével a biztosítónak jogában áll a biztosítási díjat megfelelően mó- dosítani. A díj módosításáról a biztosító a biztosítási idősza- kot meg előző 45. napig értesítést küld a szerződőnek. Amennyiben a szerződő 30 napon belül írásban elutasítja a díjnak a kockázati viszonyok megváltozásából fakadó mó- dosítását, illetve nem az ennek megfelelően emelt díjat fizeti meg, a biztosító jogosult a szolgáltatásokat megfelelően csökkenteni, illetve módosítani vagy a kiegészítő biztosítást felmondani.

A díj módosítása, továbbá a biztosítót megillető felmondási jog vonatkozásában nem tekinthető a biztosítási kockázat jelentős növekedésének a biztosított életkora előrehaladá- sából származó természetes egészségromlás.

III. A SZOLGÁLTATÁS TELJESÍTÉSÉNEK FELTÉTELEI

13. A szolgáltatás teljesítésének feltételeire vonatkozó, az alap- biztosítás feltételeiben foglalt rendelkezések kibővülnek a következőkkel:

14. A biztosítási szolgáltatások igénybevételéhez a szolgálta- tásra jogosultnak az alábbi iratokat kell bemutatnia, illetve átadnia:

a) az egészségügyi ellátás, a gyógyulási időszak orvosi dokumentációját, a kórházi zárójelentést;

b) baleseti eredet esetén a baleseti sérülést és annak kö- vetkezményeit dokumentáló orvosi és egyéb igazolá- sokat, jegyzőkönyveket.

15. A biztosítónak az igény elbírálásához jogában áll az egész- ségügyi ellátással, megbetegedéssel orvosilag kapcsolatba hozható esetleges kórelőzmények vizsgálata céljából to- vábbi orvosi dokumentációkat is bekérnie.

16. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához saját orvos- szakértőt vehet igénybe. A biztosító orvos-szakértőjének megállapításai függetlenek minden más orvosi, vagy tár- sadalombiztosítási szerv vagy testület, valamint más orvos- szakértők megállapításaitól, és az igény elbírálásánál a biz- tosító a saját orvos-szakértőjének véleményét veszi alapul.

17. Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumo- kat felhívás ellenére sem, vagy hiányosan nyújtják be, a biz- tosító a szolgáltatási igényt a rendelkezésre álló dokumen- tumok alapján bírálja el, illetve a szolgáltatási igényt eluta- síthatja.

IV. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

18. A biztosító mentesülésére vonatkozó, az alapbiztosítás feltételeiben foglalt rendelkezések kiegészülnek a kö- vetkezőkkel:

Mentesül a biztosító a szolgáltatás teljesítése alól, ha a kapcsolódó biztosítási eseményt előidéző betegséget, balesetet, illetve egészségkárosodást a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az az az esemény, amely a biztosított

– szándékosan elkövetett bűncselekményével;

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó szerek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anyagok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy alkoholos állapot- ban történő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

19. A biztosító kockázatviselésének a szűkítésére és a kizá- rásokra vonatkozó, az alapbiztosítás feltételeiben fog- lalt rendelkezések kiegészülnek a következőkkel:

A biztosító a biztosítási események köréből kizárja

– az ajánlat aláírásakor már fennálló bármely betegség- gel vagy állapottal összefüggésben bekövetkező egészségromlást;

– a biztosított elme- vagy tudatzavarával, illetve öngyil- kosságával vagy annak kísérletével okozati összefüg- gésben bekövetkező eseményeket,

– a valamely balesettel összefüggésbe nem hozható

– ember vagy állat terjesztette – bakteriális-, vagy ví- rusfertőzéseket,

– a versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett eseményeket,

– a biztosított fegyveres szolgálatának teljesítése köz- ben, illetve a biztosított fegyverviselésének vagy fegy- verhasználatának során, azzal összefüggésben bekö- vetkezett eseményeket.

20. Ha a biztosított jelen kiegészítő biztosítás hatálya alá tartozó valamely kritikus betegségét közvetlenül vagy közvetve valamely kizárt kockázat okozta vagy a bizto- sító mentesülésének valamely feltétele fennáll, a szol- gáltatás nem kerül kifizetésre.

21. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a biztosító koc- kázatviselésének kezdetétől számított 180 napon belül kizárólag az ez idő alatt bekövetkezett balesetek és a heveny fertőző betegségek következményeire terjed ki.

V. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

22. A jelen kiegészítő biztosítást a biztosító – a 12. pontban fog- lalt kivétellel – rendes felmondással nem szüntetheti meg.

A kritikus betegségekre fedezetet nyújtó kiegészítő biztosítás 5.C sz. melléklet

feltételeiben meghatározott biztosítási események meghatározása 1. számú melléklete

Termékkódok: 891, 892, 893

A kritikus betegségekre fedezetet nyújtó kiegészítő biztosí- tás kizárólag a jelen Mellékletben meghatározott és a leírá- soknak teljes mértékben megfelelő kritikus betegségek be- következésére nyújt fedezetet.

1. Rosszindulatú daganatos betegség: a szövettani atípia je- leit mutató sejtek (rosszindulatú sejtek) kontrollálatlan sza- porodása, melynek során a rosszindulatú sejtek a szövetha- tárokat áttörve terjeszkednek (invázió), és fennáll a rosszin- dulatú sejtek távoli szervekben való megtelepedésének, sza- porodásának és a szervinváziójának lehetősége (metasztá- zis). Jelen kiegészítő feltételek szerint a rosszindulatú beteg- ségek csoportjába a vérképző szövetek rosszindulatú daga- natai (leukémiák), a retikuloendoteliális és nyirokrendszer- ből kiinduló daganatok (limfómák), a rosszindulatú plazma- sejt-rendellenességek (plazmasejtes mieloma) is beletar- toznak.

Jelen kiegészítő feltételek szempontjából nem minősülnek biztosítási eseménynek:

a) a rákelőző (precarcinóma) állapotok,

b) a környezetet el nem árasztó (in situ) daganatok,

c) a bőrrákok, kivéve a festékes anyajegyek rosszindulatú daganatait (melanoma malignum),

d) a HIV pozitív diagnózis mellett fellépő bármely daganat. A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

2. Agyi érkatasztrófa: az a koponyán belüli érben kialakuló kóros állapot (érfal-szakadás, teljes vagy részleges érelzáró- dás trombózis vagy embólia következtében), melynek foly- tán a központi idegrendszernek az ér által ellátott területei elhalása, infarktusa és maradandó szervi, idegrendszeri ká- rosodása (úgynevezett góctünet) alakul ki, azaz a károso- dást jelző fizikális tünetek az érkatasztrófa fellépését követő 60 nap után is egyértelműen kimutathatók.

– Az érkataszrófa tényét, a maradandó neurológiai deficit tényét és a kettő közötti okozati összefüggés tényét a biz- tosító orvosa vagy az általa kijelölt konziliárius állapítja meg.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

3. Aorta műtét: olyan mellkasi vagy hasi műtétet jelent, mely az aorta aneurysmája, szűkülete, elzáródása vagy disszek- ciója miatt történt. Az aorta a mellkasi és a hasi aortát je- lenti, mely nem foglalja magába annak ágait.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az intraarterialis technikákra (pl.: perkután endovascularis aneurysma műtét).

A biztosítási esemény időpontja a műtét végrehajtásának időpontja.

4. Cardiomyopathia: a szívizomzat szerkezeti és funkcionális károsodása. A diagnózist kardiológus vagy belgyógyász szakorvos állítja fel tartós balkamra-károsodás esetén írás- ban, szakorvosi leletbe foglalva, melynél az ejekciós frakció (EF) 25%-nál kisebb és – megfelelően beállított, stabilizált kezelés mellett – legalább 6 hónapon keresztül olyan súlyos

fizikális aktivitási korlátot jelent, mely megfelel a IV. stá- diumú New York Heart-beosztásnak.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a droghasználat vagy alkoholizmus mellett kialakuló szívizomzat-károso- dásra.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

5. Elsődleges kisvérköri hipertónia: Az elsődleges pulmoná- ris hypertónia diagnózisának legalább három, egyidejűleg fennálló tényen kell alapulnia az alábbi négy közül. A szak- orvos által felállított diagnózist vizsgálati eredményekkel kell alátámasztani, beleértve a szívkatéteres vizsgálatot is.

– Az artéria pulmonális nyomása legalább 30 Hgmm vagy annál nagyobb;

– Az EKG jobb kamra hipertrófiát mutat (RV1 + SV5 > 1.05 mV);

– Nyugalmi állapotban csökkent a vér oxigén koncentráci- ója;

– Szívultrahang jobb kamra tágulatot mutat (d > 30 mm). A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

6. Koszorúér áthidalási (by-pass) műtét: nyitott mellkasban végzett olyan operáció, amely egy vagy több koszorúér szű- kületének, illetve elzáródásának megszüntetésére irányul a korábban angina pectoris tüneteit mutató betegnél.

A biztosítási esemény időpontja a műtét végrehajtásának időpontja.

7. Szívbillentyű műtét: nyitott mellkasi szívműtét, melynek célja a kóros szívbillentyű(k) kicserélése, illetve korrekciója. A műtét orvosi szükségességét kardiológusnak, illetve szív- érsebésznek kell írásban megerősítenie szakorvosi leletbe foglalva.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az intravénás droghasználat mellett kialakult szívbillentyűkárosodás miatt szükségessé váló műtétekre.

A biztosítási esemény időpontja a műtét végrehajtásának időpontja.

8. A szívizomelhalás (szívinfarktus): a szívizomzat bizonyos részének elhalása, melynek oka az elhalt terület vérellátásá- nak hirtelen kialakuló elégtelensége.

– Jelen kiegészítő feltételek szempontjából csak azok a kóros állapotok tekinthetők szívizomelhalásnak, ahol a sérült te- rület kiterjedése olyan mértékű, amely a szokásos EKG re- gisztrációs technikákkal is észlelhető kóros Q-hullám ki- alakulását okozza.

– Xxxxx feltételek szempontjából nem minősül szívizomelha- lásnak a korai beavatkozást követően vagy spontán Q-hul- lám nélkül gyógyuló betegség (non-Q infarktus).

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

9. Alzheimer-kór: a memória és az intellektuális funkciók ál- landó és folyamatos leépülése, melyet a standardizált kér- dőívek, illetve agyi vizsgálatok igazolnak. Az Alzheimer-kór diagnózisát neurológus vagy pszichiáter szakorvos állítja fel,

írásban, szakorvosi leletbe foglalva. Jelen kiegészítő feltéte- lek vonatkozásában Alzheimer-kórnak minősül a Biztosított mentális, ideg- rendszeri és szociális funkcióinak olyan mér- tékű romlása, hogy legalább 6 hónapon keresztül folyama- tosan képtelen az alábbi öt, a mindennapi életvitelhez szük- séges tevékenységek közül háromnak az elvégzésére.

A jelen kiegészítő feltételek szempontjából a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységek az alábbiak:

a) Tisztálkodás képessége: a tisztálkodás képessége fürdő- kádban vagy zuhanyzóban (beleértve a kádba vagy zu- hanyzóba való ki- és bejutás képességét), vagy más esz- közzel történő megfelelő tisztálkodás;

b) Öltözködés képessége: képesség arra, hogy valaki biz- tonságosan ruháit felvegye, illetve levegye, az esetlege- sen meglévő protéziseit, illetve egyéb segédeszközeit fel- csatolja, illetve levegye;

c) Közlekedés képessége: képesség arra, hogy valaki az ágyból kikeljen és normál székbe vagy kerekes székbe üljön, illetve az ágyba visszajusson;

d) Illemhelyhasználat képessége: széklet vagy vizelet ürítése mellékhelyiségben vagy egyéb megfelelő eszköz hasz- nálata a személyes higiéné céljából;

e) Étkezés képessége: az elkészített vagy készen kapható étel önálló elfogyasztásának képessége.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a nem szervi ere- detű megbetegedésekre, neurózisokra, pszichiátriai beteg- ségekre, agyi keringési zavarra és alkoholfogyasztással ösz- szefüggésben kialakult agyi károsodásokra.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

10. Creutzfeldt-Xxxxx xxx: olyan gyógyíthatatlan agyi fertőzé- ses megbetegedés, mely a mozgást, illetve a mentális tevé- kenységet gyorsan károsítja. Ideggyógyász szakorvos a kór- ismét objektív idegrendszeri tünetek, súlyos, romló demen- cia és EEG alapján állítja fel írásban, szakorvosi leletbe fog- lalva.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

11. Kóma: olyan eszméletvesztést jelent, amely az alábbi együt- tes feltételeknek megfelel:

a) külső vagy belső ingerekre nem reagál és státusza a Glas- gow Kóma Skála szerint nem haladja meg a 4-es érté- ket,

b) legalább 30 napon keresztül fennáll,

c) a légzést intubációval és mechanikus lélegeztetéssel lehet csak fenntartani.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a gyógyszer által kiváltott kómára, illetve alkohol vagy drog használatával kapcsolatban kialakult kómára, illetve tudatzavarra (túlada- golás, megvonás).

A biztosítási esemény időpontja a kóma első megállapítá- sától számított 30. nap.

12. Krónikus veseelégtelenség: mindkét vese működésének visszafordíthatatlan csökkenése, amennyiben ez a csökkenés olyan mértékű, hogy az állapot művese-kezelés vagy vese- átültetés nélkül az élettel nem összeegyeztethető, és a biz- tosított a dialízis kezdetétől számított legalább 60 napig dialízis-kezelésre szorul.

A biztosítási esemény időpontja az első dialízistől számított

60. nap.

13. Motoneuron (mozgató idegsejt) károsodás: A diagnózist ideggyógyász szakorvos állítja fel írásban, szakorvosi leletbe foglalva, amennyiben a jelen pont második bekezdésében meghatározott feltétel fennáll, a következő betegségek megállapítása esetén: spinális muszkuláris atrófia, progresz- szív bulbáris bénulás, amiotrófiás laterálszklerózis vagy pri- mer laterálszklerózis. A kortikospinális pályák, vagy az elülső szarv sejtek, vagy a bulbáris efferens neuronok progresszív károsodásának fennállása szükséges.

Az idegrendszeri mozgató funkció tartós, folyamatos, leg- alább 3 hónapja fennálló objektíven (EMG-, ENG-vizsgálat által) bizonyított idegrendszeri eredetű károsodásának fenn- állása szükséges a diagnózis felállításához.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

14. Paralízis: Két vagy több végtag működőképességének tel- jes (100%-os) és végleges elvesztése baleset vagy betegség következtében, amennyiben sem akaratlagos, sem akarattól független mozgás nem észlelhető. A bénulásnak egyér- telmű idegrendszeri okának kell lennie. Az ideggyógyász szakorvosnak írásban, szakorvosi leletbe foglalva nyilatkoz- nia kell arról, hogy a bénulás legalább 3 hónapja tart, vég- leges, javulásra nincs esély.

A jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában végtagnak mi- nősül:

a) A teljes alsó végtag, mely magába foglalja a csípő-, térd-, boka- és lábízületeket.

b) A teljes felső végtag, mely magába foglalja a váll-, kö- nyök-, csukló- és kézízületeket.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a szándékos ön- károsításra, részleges bénulásra, vírusfertőzés utáni vagy ol- tási szövődményként jelentkező átmeneti bénulásra, vagy pszichés okok miatti bénulásra.

A biztosítási esemény időpontja a bénulás első diagnoszti- zálásától számított harmadik hónap utolsó napja.

15. Parkinson kór: egy progresszív neurológiai betegség, mely a motoros és nem motoros funkciók károsodását jelenti. Diagnózisát neurológus szakorvos állítja fel írásban, szakor- vosi leletbe foglalva. Jelen kiegészítő feltételek vonatkozá- sában Parkinson-kórnak minősül a Biztosított mentális, idegrendszeri és szociális funkcióinak olyan mértékű rom- lása, hogy legalább 6 hónapon keresztül folyamatosan kép- telen az alábbi öt, a mindennapi életvitelhez szükséges te- vékenységek közül háromnak az elvégzésére.

A jelen kiegészítő feltételek szempontjából a mindennapi életvitelhez szükséges tevékenységek az alábbiak:

a) Tisztálkodás képessége: a tisztálkodás képessége fürdő- kádban vagy zuhanyzóban (beleértve a kádba vagy zu- hanyzóba való ki- és bejutás képességét), vagy más esz- közzel történő megfelelő tisztálkodás;

b) Öltözködés képessége: képesség arra, hogy valaki biz- tonságosan ruháit felvegye, illetve levegye, az esetlege- sen meglévő protéziseit, illetve egyéb segédeszközeit fel- csatolja, illetve levegye;

c) Közlekedés képessége: képesség arra, hogy valaki az ágyból kikeljen és normál székbe vagy kerekes székbe üljön, illetve az ágyba visszajusson;

d) Illemhelyhasználat képessége: széklet vagy vizelet ürítése mellékhelyiségben vagy egyéb megfelelő eszköz hasz- nálata a személyes higiéné céljából;

e) Étkezés képessége: az elkészített vagy készen kapható étel önálló elfogyasztásának képessége.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a Parkinson-szind- rómára, drog vagy toxikus anyag okozta parkinzonizmusra. A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

16. Sclerosis multiplex: a központi idegrendszer fehérállomá- nyának gócos pusztulásával járó, szakaszosan lezajló beteg- ség, amelynek eredményeképpen a biztosítottnál járás- vagy egyéb idegrendszeri zavarok (például látóideg-gyulla- dás, érzészavarok, pszichés zavarok) alakulnak ki.

A Biztosító csak abban az esetben teljesít szolgáltatást, amennyiben az ideggyógyász szakorvos sclerosis multiplex fennállását a hosszmetszeti kép alapján írásban, szakorvosi leletbe foglalva diagnosztizálja, és az alábbi két kritérium együttes meglétét igazolja:

a) a mozgató és az érző idegek állandó funkcionális káro- sodását, mely folyamatosan legalább 6 hónapja tart, és

b) az alábbi vizsgálatok támasztják alá: lumbálpunkció, látás, illetve hallás – egyensúly kóros elváltozásai és az MRI által igazolt központi idegrendszeri károsodások.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

17. Szervátültetés: külső donortól származó vese, csontvelő, máj, szív, hasnyálmirigy és tüdő tényleges átültetése a biz- tosított testébe.

A biztosítási esemény időpontja a műtét végrehajtásának időpontja.

18. Szisztémás szklerózis (Scleroderma, PSS): olyan, egész szervezetet érintő kötőszöveti betegség, mely progresszív, átható (diffúz) kötőszöveti átépüléssel jár a bőrben, az ér- falakban, és a zsigeri szervekben. A diagnózist reumatoló- gus vagy immunológus szakorvos állítja fel írásban, szak- orvosi leletbe foglalva. A diagnózis felállításának feltétele a betegséget igazoló biopszia (szövettan), vérlelet (szeroló- gia), illetve hogy a betegség több szervre ráterjedjen, ma- gában foglalva a szívet, tüdőt, veséket.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az alábbiakra:

a) Lokális scleroderma (morphea)

b) Eosinophil fasciitis

c) CREST-szindróma

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

19. Végállapotú májelégtelenség: a májműködés állandó és végleges károsodása, mely az alábbi három tünet együttes fennállását okozza:

a) tartós sárgaság (össz-szérum bilirubinérték > 200 μmol/l legalább 3 hónapon keresztül, 3 ismételt alkalommal meghatározva 1 hónapos időközönként),

b) ascites (hasvízkór) 1000 ml felett,

c) máj eredetű encephalopathia (agyi funkciók károsodása, melyet neurológus szakorvos írásban, szakorvosi leletbe foglalva igazol).

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a droghasználat vagy alkoholizmus mellett kialakuló májelégtelenségre.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

20. Végső stádiumú tüdőbetegség: Végső stádiumú, idült légzési elégtelenséghez vezető tüdőbetegség megállapítá- sának feltételei a következők:

a) FEV1 < 60% ismételten: legalább 3 alkalommal, 3 hó- napos időközökben mérve, minden alkalommal, és;

b) folyamatos oxigénterápia alkalmazása szükséges a fenn- álló oxigénhiány kezelésére, és;

c) az ütőérvérgáz-analízis szerint az oxigénnyomás 55 Hgmm-nél alacsonyabb, és

d) nyugalmi légszomj áll fenn.

A végleges diagnózist tüdőgyógyász szakorvos állítja fel írás- ban, szakorvosi leletbe foglalva.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

21. A gerincvelő szürkeállományának gyulladása (Poliomye- litis-Gyermekbénulás): a Poliomyelitis diagnózisát az alábbi két feltétel együttes jelenléte támasztja alá.

– Azonosított Poliovirus a megbetegedés okozója,

– A végtagok vagy a légzőszervek izmainak legalább három hónapja folyamatosan fennálló bénulása.

A biztosítási esemény időpontja a bénulás első diagnoszti- zálásától számított harmadik hónap utolsó napja.

22. Agyvelőgyulladás: az agy állományának (agyfélteke, agy- törzs vagy kisagy) súlyos gyulladását okozó vírusfertőzés, amely tartós neurológiai károsodáshoz vezet. A tartós neu- rológiai károsodásnak minimum 6 hétig folyamatosan fenn kell állnia, és a diagnózist neurológus szakvéleményével kell alátámasztani.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a HIV fertőzött ál- lapotban diagnosztizált agyvelőgyulladásra.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

23. Aplasztikus anaemia: egy krónikus csontvelőbetegség, mely súlyos vérképzési zavart jelent. A diagnózist hemato- lógus szakorvos írásban igazolja, szakorvosi leletbe foglalva. Aplasztikus anaemiának minősül a csontvelő legalább 3 hó- napja fennálló és legalább 25%-át érintő károsodás, feltéve, hogy az alábbi három tényezőből legalább kettő fennáll:

a) Az abszolút fehérvérsejt szám kevesebb, mint 500/mm3

b) A vérlemezkék száma kevesebb, mint 20 000/mm3

c) A reticulocyta szám kevesebb, mint 20 000/mm3

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az időszakos vagy reverzibilis aplasztikus anaemiára.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

24. Bakteriális agyhártyagyulladás: bakteriális fertőzés, ami az agyhártyák és a gerincvelő gyulladásos folyamatain keresz- tül súlyos és visszafordíthatatlan neurológiai károsodást okoz, és a károsodás már legalább hat hete folyamatosan fennáll. A diagnózist gerinccsapolással nyert gerinc-velő- folyadékban azonosított bakteriális fertőzéssel és neuroló- gus szakorvosi véleményével kell alátámasztani.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a HIV fertőzött ál- lapotban diagnosztizált bakteriális agyhártyagyulladásra. A biztosítási esemény időpontja a betegség diagnosztizálá- sának időpontja.

25. Harmadfokú égés: A jelen kiegészítő feltételek vonatkozá- sában harmadfokú égésnek minősül a teljes mélységű, azaz

a bőr minden rétegére kiterjedő, a testfelület legalább 20%- át érintő elváltozás.

A diagnózist intenzív terápiás vagy sebész szakorvosnak kell írásban igazolnia, szakorvosi leletbe foglalva, részletes és pontos testtérképpel dokumentálva.

A biztosítási esemény időpontja a harmadfokú égés bekö- vetkezésének időpontja.

26. Heveny, súlyos májgyulladás: A heveny májgyulladás a máj heveny megbetegedése, melyet elsősorban különböző vírusfertőzések, de más károsító hatások is okozhatnak. Jelen Különös Feltételek vonatkozásában heveny súlyos máj- gyulladásnak minősül a következő feltételek együttes, leg- alább 2 héten keresztül történő fennállása:

– Xxxxxxxx, nagyfokú romlás a májfunkciós laborparaméte- rekben (GOT, GPT, GGT közül legalább 2 > 1000 U/l),

– Súlyos sárgaság (összbilirubin > 200 umol/l).

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a droghasználat vagy alkoholizmus mellett kialakuló májkárosodásra.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

27. Jóindulatú agydaganat: az agyban található, életveszélyt jelentő daganat, mely állandó idegrendszeri tünetet okoz az érző és a motoros idegműködésben, és legalább 6 hó- napon keresztül fennáll. A daganat jelenléte megfelelő vizs- gálatokkal, azaz CT-, MRI-vizsgálatokkal igazolandó. Az idegrendszeri tünet meghatározás a következőket fog- lalja magában: agyideg bénulása, beszédkészség elvesztése, végtagi bénulás, érzéskiesés, járásképtelenség. A biztosítás nem terjed ki a hangulatváltozásra, koncentráció- és me- móriazavarra, fejfájásra, aluszékonyságra, fáradékonyságra, szédülésre, továbbá olyan kórformákra, mint agyi ciszta, granuloma, az agy ereiben (artéria és véna) kialakult elvál- tozások, haematoma, tályog, a gerincvelő, illetve az agy- alapi mirigy daganata.

A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

28. Némaság: a beszéd teljes, állandó és visszafordíthatatlan elvesztése, melyet a gége, a hallóideg vagy az agyi hallás- központ balesete vagy visszafordíthatatlan betegsége oko- zott. A diagnózist neurológus vagy xxx-xxx-xxxxxx szak- orvosnak kell írásban megerősítenie szakorvosi leletbe fog- lalva, igazolni a gégeműködés képtelenségét, valamint azt, hogy a beszédképesség elvesztése több mint 6 hónapja tart. A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a pszichiátriai okból, autizmus, illetve értelmi fogyatékosság következté- ben kialakult némaságra.

A biztosítási esemény időpontja a némaság első diagnosz- tizálásának időpontja.

29. Siketség: mindkét oldali fül hallásának baleseti eredetű vagy betegségből kifolyólag bekövetkező teljes, állandó és visszafordíthatatlan, azaz semmilyen eszközzel vagy műtét- tel nem korrigálható elvesztése. A diagnózist fül-orr-gégész szakorvosnak kell írásban, szakorvosi leletbe foglalva meg- erősítenie, melyet az audiometria és a hallásküszöb-vizsgálat alátámaszt.

Jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában süketnek minősül az, akinek hallásküszöb-értéke a beszédfrekvenciákon mind- két fülön 60 dB felett van.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki az időskori hallás- vesztésre.

A biztosítási esemény időpontja a siketség első diagnoszti- zálásának időpontja.

30. Súlyos fejsérülés: az olyan baleseti eredetű koponyasérülés, mely az agyi funkciók károsodásával jár. Ezt ideggyógyász szakorvos állapítja meg írásban, szakorvosi leletbe foglalva, melyet MRI- és/vagy CT-vizsgálatok eredményével támaszt alá.

Jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában súlyos fejsérülés- nek minősül a Biztosított mentális, idegrendszeri és szociális funkcióinak olyan mértékű romlása, hogy legalább 6 hóna- pon keresztül folyamatosan képtelen az alábbi öt, a min- den- napi életvitelhez szükséges tevékenységek közül há- romnak az elvégzésére.

A jelen kiegészítő feltételek szempontjából a mindennapi élet- vitelhez szükséges tevékenységek az alábbiak:

a) Tisztálkodás képessége: a tisztálkodás képessége fürdő- kádban vagy zuhanyzóban (beleértve a kádba vagy zu- hanyzóba való ki- és bejutás képességét), vagy más esz- közzel történő megfelelő tisztálkodás;

b) Öltözködés képessége: képesség arra, hogy valaki biz- tonságosan ruháit felvegye, illetve levegye, az esetlege- sen meglévő protéziseit, illetve egyéb segédeszközeit fel- csatolja, illetve levegye;

c) Közlekedés képessége: képesség arra, hogy valaki az ágyból kikeljen és normál székbe vagy kerekes székbe üljön, illetve az ágyba visszajusson;

d) Illemhelyhasználat képessége: széklet vagy vizelet ürítése mellékhelyiségben vagy egyéb megfelelő eszköz hasz- nálata a személyes higiéné céljából;

e) Étkezés képessége: az elkészített vagy készen kapható étel önálló elfogyasztásának képessége.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a gerincvelő-sé- rülésre, illetve olyan agyi funkciózavarra, melyet nem bal- eset okozott.

A biztosítási esemény időpontja a súlyos fejsérülés bekövet- kezésének időpontja.

31. Súlyos, műtéti beavatkozást igénylő Crohn-betegség: a Crohn-betegség a gyulladásos bélbetegségek egyik tí- pusa, amely a bélrendszer nyálkahártyájának gyulladásával jár, ezáltal súlyos hasmenéshez és hasi fájdalomhoz vezet. Jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában súlyos Crohn- betegségnek minősül az olyan, biopsziával (szövettannal) igazolt Crohn-betegség, amely legalább két műtéti beavat- kozást tesz szükségessé (a végbélsipoly műtétjének kivéte- lével). A végleges diagnózist gasztroenterológus, belgyó- gyász szakorvos állítja fel írásban, szakorvosi leletbe foglalva, amelyhez csatolni kell a szövettani vizsgálat eredményét. A biztosítási esemény időpontja a második műtét végrehaj- tásának időpontja.

32. Súlyos, vastagbél-eltávolítással kezelt colitis ulcerosa: a colitis ulcerosa a gyulladásos bélbetegségek egyik fajtája, ami az emésztőrendszer, általában a vastagbél és a végbél nyálkahártya felületes rétegeit, és jellegzetesen a bélszakasz összefüggő területeit érintő krónikus gyulladásával jár, jel- legzetesen hasi fájdalom és hasmenés kíséri. A végleges di- agnózist gasztroenterológus, belgyógyász szakorvos állítja fel írásban, szakorvosi leletbe foglalva.

Jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában súlyos colitis ul- cerosának minősül az olyan, biopsziával (szövettannal) iga- zolt colitis ulcerosa, amely a vastagbél teljes vagy részleges műtéti eltávolításával jár (totalis vagy subtotalis colecto- mia).

A biztosítási esemény időpontja a műtét végrehajtásának időpontja.

33. Szisztémás lupus erythematosus (SLE): a test több szervét érintő autoimmun betegség, amelynek tünetei időnként fel- erősödnek, időnként lecsökkennek. Az SLE diagnózisát reu- matológus, immunológus, belgyógyász-nefrológus vagy ideggyógyász szakorvos állítja fel írásban, szakorvosi leletbe foglalva, amennyiben az alábbi feltételek együttesen telje- sülnek:

– típusos bőrjelenségek (pillangószárny erythaema, discoid bőrkiütés),

– sokízületi gyulladás,

– serositis,

– SLE által kiváltott vérképzőszervi és immunológiai kóros elváltozások,

– pozitív antinukleáris antitest kimutatása vérvizsgálat során,

– központi idegrendszeri károsodás,

– vesekárosodás.

A vesekárosodás megállapításának jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában feltétele a tartós fehérjevizelés fennállása napi 0,5 gramm feletti vizeletfehérje-ürítés esetén.

A központi idegrendszer tartós károsodása megállapításá- nak jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában feltétele az idegrendszeri fizikális vizsgálat alapján, ideggyógyász szak- orvos által írásban, szakorvosi lelet formájában igazolt ob- jektív mozgató vagy érző idegkárosodás, mely legalább 3 hónapja fennáll. Görcsrohamok, fejfájások, kognitív (tu- dati) és pszichiátriai eltérések nem tekintendők a központi idegrendszer tartós károsodásának.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a discoid lupusra. A biztosítási esemény időpontja a betegség első diagnosz- tizálásának időpontja.

34. Vakság: mindkét szem látásának baleseti eredetű vagy be- tegségből kifolyólag bekövetkező teljes, állandó és vissza- fordíthatatlan, azaz semmilyen eszközzel vagy műtéttel nem korrigálható elvesztése. A diagnózist szemész vagy ne- urológus szakorvosnak kell írásban, szakorvosi leletbe fog- lalva megerősítenie.

Jelen kiegészítő feltételek vonatkozásában vaknak minősül az, akinek

– látóélessége megfelelő korrekcióval mindkét szemén leg- feljebb 5/70, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/50, a másik szemén három méterről olvas ujjakat, vagy az egyik szemén legfeljebb 5/40, a másik szemén fényérzékelés nincs, vagy a másik szeme hiányzik,

– akinek közeli látásélessége rövidlátás esetén Csapody V., vagy annál rosszabb, vagy

– akinek látótere mindkét oldalon körkörösen húsz foknál szűkebb.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a szürkehályog okozta látáskárosodásra.

A biztosítási esemény időpontja a vakság első diagnosztizá- lásának időpontja.

35. Végtagelvesztés: egy végtag végleges elvesztése, baleset- ből vagy betegségből kifolyólag, boka, illetve csukló feletti magasságban elszenvedve.

A jelen kiegészítő biztosítás nem terjed ki a szándékos ön- károsításra.

A biztosítási esemény időpontja a műtét végrehajtásának időpontja.

5.C sz. melléklet

Kritikus betegségekre szóló kiegészítô biztosítás 2. számú melléklete

szolgáltatási csomagjai Termékkódok: 891, 892, 893

K1	K2	K3
Rosszindulatú daganatos betegség	Rosszindulatú daganatos betegség	Rosszindulatú daganatos betegség
	Agyi érkatasztrófa	Agyi érkatasztrófa
	Aorta műtét	Aorta műtét
	Cardiomyopathia	Cardiomyopathia
	Elsődleges kisvérköri hipertónia	Elsődleges kisvérköri hipertónia
	Koszorúér áthidalási (by-pass) műtét	Koszorúér áthidalási (by-pass) műtét
	Szívbillentyű műtét	Szívbillentyű műtét
	Szívizomelhalás (szívinfarktus)	Szívizomelhalás (szívinfarktus)
		A gerincvelő szürkeállományának gyulladása (Poliomyelitis-Gyermekbénulás)
		Agyvelőgyulladás
		Alzheimer-kór
		Aplasztikus anaemia
		Bakteriális agyhártyagyulladás
		Creutzfeldt-Xxxxx xxx
		Harmadfokú égés
		Heveny, súlyos májgyulladás
		Jóindulatú agydaganat
		Kóma
		Krónikus veseelégtelenség
		Motoneuron (mozgató idegsejt) károsodás
		Némaság
		Paralízis
		Parkinson kór
		Sclerosis multiplex
		Siketség
		Súlyos fejsérülés
		Súlyos, műtéti beavatkozást igénylő Crohn-betegség
		Súlyos, vastagbél-eltávolítással kezelt colitis ulcerosa
		Szervátültetés
		Szisztémás lupus erythematosus (SLE)
		Szisztémás szklerózis (Scleroderma, PSS)
		Vakság
		Végállapotú májelégtelenség
		Végső stádiumú tüdőbetegség
		Végtagelvesztés

5.C sz. melléklet

A kritikus betegségekre szóló kiegészítő biztosítás betegségcsoportjai 3. számú melléklete

(Kritikus betegségekre szóló kiegészítő biztosítás feltételei 8–9. pont) Termékkódok: 891, 892, 893

1. csoport

Rosszindulatú daganatos betegség

Agyi érkatasztrófa

Aorta műtét

Cardiomyopathia

Elsődleges kisvérköri hipertónia

Koszorúér áthidalási (by-pass) műtét

Szívbillentyű műtét

Szívizomelhalás (szívinfarktus)

Alzheimer-kór

Creutzfeldt-Xxxxx xxx

Kóma

Krónikus veseelégtelenség

Motoneuron (mozgató idegsejt) károsodás

Paralízis

Parkinson kór

Sclerosis multiplex

Szervátültetés

Szisztémás szklerózis (Scleroderma, PSS)

Végállapotú májelégtelenség

Végső stádiumú tüdőbetegség

2. csoport

A gerincvelő szürkeállományának gyulladása (Poliomyelitis-Gyermekbénulás)

Agyvelőgyulladás

Aplasztikus anaemia

Bakteriális agyhártyagyulladás

Harmadfokú égés

Heveny, súlyos májgyulladás

Jóindulatú agydaganat

Némaság

Siketség

Súlyos fejsérülés

Súlyos, műtéti beavatkozást igénylő Crohn-betegség

Súlyos, vastagbél-eltávolítással kezelt colitis ulcerosa

Szisztémás lupus erythematosus (SLE)

Vakság

Végtagelvesztés

Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás 5.D sz. melléklet

különös feltételei Termékkód: 894

Jelen biztosítási feltételek az UNIQA Biztosító Zrt. (1134 Buda- pest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.) azon szerződéseire érvényesek, melyeket ezen feltételekre hivatkozással kötöttek. Jelen kiegé- szítő biztosítás csak a biztosító által meghatározott biztosítási szerződéshez (alapbiztosításhoz) kapcsolódóan köthető meg és tartható fent. A jelen feltételekben nem szabályozott kérdéseket és fogalmakat az alapbiztosítás feltételei – különösen annak a kiegészítő biztosításokra vonatkozó általános feltételei – tartal- mazzák. Amennyiben az alapbiztosítás feltételei és a jelen felté- telek eltérnek egymástól, akkor a jelen feltételekben rögzítettek a mérvadók.

I. BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNYEKHEZ KAPCSOLÓDÓ FOGALMAK

1. Agyi szindróma: az agyban fellépő rendellenesség vagy ká- rosodás, amely az agyi funkciók részleges vagy teljes mű- ködészavarát okozza.

2. Alternatív gyógyászat: olyan gyógyászati és egészségügyi rendszerek, gyakorlatok és termékek, amelyeket az orvosi szakma nem tekint a hagyományos gyógyászat vagy a szo- kásos orvosi kezelések részének, ideértve, de nem kizáróla- gosan a következőket: akupunktúra, aromaterápia, kirop- raktika, homeopátiás gyógyászat, természetgyógyászat és oszteopátia (csontkovácsolás).

3. Best Doctors: az a vállalkozás (Best Doctors Services S.L.U., a Best Doctors Inc. része), mely jelen biztosítás vonatkozá- sában az InterConsultation™ és a FindBestCare® elneve- zésű egészségügyi szolgáltatásokat nyújtja.

4. Betegség: az egészségi állapotban bekövetkező változás, melyet megfelelő szakképesítéssel rendelkező, a törvényi előírásoknak megfelelően regisztrált orvos diagnosztizál és erősít meg.

4.1. Jelen kiegészítő biztosítás vonatkozásában egy beteg- ségnek kell tekinteni az egy diagnózisból következő, valamint az egy okból vagy egymással összefüggő okokból kialakult összes sérülést és egészségromlást. Ha valamely egészségromlás oka megegyezik egy ko- rábbi betegség okával, vagy azzal összefügg, akkor az új betegség a korábbi betegség folytatásának tekin- tendő, nem pedig önálló betegségnek.

5. Biztosítási esemény: Biztosítási esemény a kockázatviselés tartama alatt a jelen feltételek III. Fejezetében felsorolt fe- dezett betegségek, állapotok fellépése, és ezek következté- ben az ugyanott felsorolt fedezett orvosi beavatkozások szükségessé válása, feltéve, hogy a II. Fejezet 22.3 és 22.4 feltételei együttesen teljesülnek. Az ugyanazon okból ere- deztethető következmények egyetlen biztosítási eseménynek tekintendők.

6. Biztosítási szolgáltatás: a biztosítottat a jelen kiegészítő biztosítás alapján megillető szolgáltatás.

7. Biztosítási összeg: a jelen feltételek III. fejezetében definiált, a jelen kiegészítő biztosítás által fedezett betegségek és fede- zett orvosi beavatkozások vonatkozásában az 1. számú Füg- gelékben megjelölt maximálisan fizethető összeg.

8. Egészségi nyilatkozat: a jelen kiegészítő biztosítás megkö- tése előtt, az ajánlat megtételekor a biztosított által kitöltött és aláírt azon nyomtatvány, amely a biztosító által végzett

kockázatelbírálás alapját képezi. Kiskorúak esetén a nyom- tatványt a szerződő vagy a biztosított törvényes képviselője tölti ki és írja alá.

9. Előzetes fedezetigazolás: a Best Doctors által, a biztosított állandó lakóhelyétől eltérő (Magyarországon kívüli) ország- ban megjelölt kórházban végzendő – a jelen kiegészítő biz- tosítás által fedezett – szolgáltatások nyújtását megelőzően kibocsátott írásos jóváhagyás, amely megerősíti a biztosítási eseménnyel összefüggő orvosi kezelésre, szolgáltatásokra, ellátásra vagy orvosi rendelvényre alkalmazott gyógyszerre nyújtott fedezet tényét.

10. Gyógyszer: olyan anyag vagy anyagok kombinációja, amely a biztosított által használható vagy neki beadható a fizioló- giai funkciói – farmakológiai, immunológiai vagy anyag- csere-folyamatok beindítása révén történő – helyreállítása, javítása vagy módosítása céljából, vagy orvosi diagnózis fel- állítása érdekében, és amely kizárólag orvosi rendelvényre szerezhető be és engedéllyel rendelkező gyógyszerész által adható ki.

10.1. Amennyiben az orvosi rendelvényen a gyógyszer már- káját is feltüntették, úgy a recept ezzel azonos aktív hatóanyagú, erősségű és dózisú generikus gyógyszerre is érvényes.

11. InterConsultation™ szolgáltatás: a második orvosi szak- vélemény szolgáltatás strukturált folyamata, melynek kere- tében egy világszerte elismert, tapasztalt szakértő orvos részletesen áttekinti a biztosított orvosi dokumentációját és az azt alátámasztó diagnosztikai információkat. A szolgál- tatást a Best Doctors biztosítja.

12. Kizárás: olyan meghatározott helyzet vagy körülmény, amelyre a jelen kiegészítő biztosítás fedezete nem terjed ki, és amely vonatkozásában biztosítási esemény bekövetkezte- kor a biztosító nem köteles szolgáltatást teljesíteni. A kizá- rások felsorolását a jelen feltételek VI. fejezete tartalmazza.

13. Kísérleti kezelés: orvosi és műtéti felhasználásra, használatra szánt kezelések, eljárások, folyamatok, sorozatos kezelések, eszközök, gyógyszerek és gyógyszerészeti termékek, melye- ket a nemzetközi orvosszakma által elismert különböző tu- dományos szervezetek még nem fogadtak el általánosan biztonságos, hatékony és megfelelő kezelésnek a betegségek és sérülések gyógyítására. Azok a módszerek is ide tartoznak, melyek vizsgálati, kutatási, tesztelési szakaszban, vagy a kli- nikai kipróbálás bármelyik stádiumában vannak.

14. Konzulens kardiológus: szív- és kardiovaszkuláris megbe- tegedésekre szakosodott orvos.

15. Meglévő betegség: olyan betegségek, melyeket a biztosítás kockázatviselésének kezdete előtti 10 éves időszakban már diagnosztizáltak, kezeltek, vagy létezésük a biztosított előtt ismert volt.

16. Műtét: minden olyan, diagnosztikai vagy terápiás céllal végzett sebészeti beavatkozás, amelyet a sebész bemetszés vagy más módon történő behatolás útján kórházban végez, és amely általában műtő használatához kötött.

17. Nem invazív vagy a környezetet el nem árasztó (in situ) rák: rosszindulatú daganat, mely nem terjed tovább a hámszö- vet azon sejtjeiről, ahol kialakult, és nem támadja meg a kö- tőszöveti vázat (stróma) vagy a környező szöveteket. Ez egy preinvazív rosszindulatú tumor, amit kialakulásának kezdeti

szakaszában diagnosztizálnak, és teljes eltávolítása esetén kedvező túlélési rátával rendelkezik.

18. Orvos: olyan szakember, aki orvosi tevékenység végzésére törvényileg elismert szakképesítéssel rendelkezik.

19. Orvosilag indokolt egészségügyi ellátás: olyan egészség- ügyi szolgáltatások és ellátások:

19.1. melyek a biztosított alapvető egészségi szükségletei- nek biztosításához szükségesek; és

19.2. melyeket orvosszakmai szempontból leginkább meg- felelőnek ítélt módon és körülmények között nyújta- nak, figyelembe véve az egészségügyi szolgáltatás költségét és minőségét; és

19.3. melyek az alkalmazott kezelések típusát, gyakoriságát és hosszát tekintve összhangban vannak a biztosító által elismert orvosi, kutatási vagy egészségügyi szol- gáltatást nyújtó szervezetek vagy kormányzati szervek tudományosan megalapozott irányelveivel; és

19.4. melyek a betegség vagy állapot diagnózisával össz- hangban vannak; és

19.5. melyek nem a biztosított vagy a biztosított orvosának

kényelmi szempontjai miatt válnak szükségessé; és

19.6. melyek az általánosan elfogadott orvosi irodalom ural- kodó nézetei szerint:

19.6.1. biztonságosak és hatékonyak annak az álla- potnak vagy betegségnek a kezelésére vagy di- agnosztizálására, amelyre javasolták; vagy

19.6.2. biztonságosak abban az értelemben, hogy ígéretesen hatékonyak életveszélyes állapotok vagy betegségek kezelésére klinikailag kontrol- lált kutatási környezetben.

20. Protézis: olyan eszköz, amely egy szervet vagy annak egy részét, vagy egy működésképtelen vagy rosszul működő testrész funkcióját részben vagy egészben helyettesíti.

21. Sérülés: a biztosított testét ért károsodás.

II. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS TARTALMA

22. A jelen kiegészítő biztosítás fedezetet nyújt a biztosí- tott számára a szerződés által fedezett betegségek ke- zeléséhez és fedezett orvosi beavatkozásokhoz kapcso- lódó szolgáltatásokra és orvosi költségekre az alábbi fel- tételek mindegyikének maradéktalan teljesülése esetén:

22.1. a beavatkozás a kockázatviselés tartama alatt történik;

22.2. az orvosi beavatkozáshoz vezető diagnózist az Inter- Consultation (második orvosi vélemény) szolgáltatás keretében megerősítették;

22.3. az érintett betegséget vagy állapotot nem diagnoszti- zálták, és annak nem jelentkeztek tünetei a biztosí- tottnál a kockázatviselés kezdete előtt, vagy a kocká- zatviselés kezdetétől számított 180 napon belül;

22.4. a kezelés orvosilag indokolt;

22.5. az orvosi költségek nem haladják meg az 1. számú Függelékben megjelölt biztosítási összeget és kerete- ket;

22.6. a kezelést a Best Doctors szervezi a VII. fejezetben meghatározott szolgáltatási folyamattal összhangban;

22.7. az orvosi költségek Magyarország területén kívül me- rülnek fel;

22.8. a jelen kiegészítő biztosítás a IV. fejezetben foglaltak szerinti fedezetet nyújtja az orvosi diagnózis, kezelés, szolgáltatás, ellátás vagy orvosi rendelvényre alkalma- zott gyógyszer kapcsán felmerült költségekre.

III. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS ÁLTAL FEDEZETT BETEGSÉGEK ÉS ORVOSI BEAVATKOZÁSOK

A kiegészítő biztosítás a következő betegségekre és orvosi be- avatkozásokra nyújt fedezetet:

23. Rákos megbetegedés kezelése: olyan rosszindulatú tumo- rok, köztük a leukémia, a szarkóma és a limfóma (kivéve a cutan limfóma) kezelése, amelyeket a rosszindulatú sejtek kontrollálatlan növekedése, szóródása és a szövetekbe való behatolása jellemez; valamint olyan a rosszindulatúvá válást megelőző állapotú (pre-malignus) tumorok és a környezetet el nem árasztó (in situ) rákok kezelése, amelyek nem terjed- nek tovább a hámszövetről, ahol kialakultak, és nem támad- ják meg a strómát vagy a környező szöveteket.

24. Szívkoszorúér áthidaló (bypass) műtét (a szívizom vér- ellátásának helyreállítására): műtét végrehajtása konzulens kardiológus javaslatára egy vagy több szívkoszorúér szűkü- letének vagy elzáródásának bypass graft segítségével tör- ténő korrigálása céljából.

25. Szívbillentyű cseréje vagy korrekciója: műtét végrehajtása konzulens kardiológus javaslatára egy vagy több szívbillentyű cseréje vagy korrekciója céljából.

26. Idegsebészeti beavatkozás: az agyat vagy a koponyaűr más struktúráit, valamint a gerincoszlopban található jóin- dulatú tumorokat érintő műtéti beavatkozás.

27. Élő donoros szervátültetés: a vizsgálatok során megfele- lőnek bizonyult élő emberi donorból származó vese, májle- beny, tüdőlebeny, illetve hasnyálmirigy-rész műtéti úton tör- ténő átültetése.

28. Csontvelő-átültetés: csontvelő-sejtek transzplantációja csontvelő-átültetés vagy perifériás vér-őssejt transzplantáció útján:

28.1. a biztosított saját szervezetéből (autológ csontvelő- transzplantáció) vagy;

28.2. megfelelőnek bizonyult élő emberi donorból (allogén csontvelő-transzplantáció).

IV. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS ÁLTAL FEDEZETT KÖLTSÉGEK (A BIZTOSÍTÁSI SZOLGÁLTATÁS)

29. A jelen kiegészítő biztosítás (az 1. számú Függelékben meg- határozott költségkeret erejéig) a – jelen feltételek III. feje- zetében részletezett – fedezett betegségek és fedezett orvosi beavatkozások kapcsán felmerülő alábbi költségeket téríti meg:

30. Külföldi orvosi költségek:

30.1. Kórházi ellátás költségei, úgymint:

30.1.1 a biztosított kórházi szobában, kórteremben, kórházi részlegen, intenzív ápolási vagy meg- figyelési osztályon történő elhelyezésének, ét- keztetésének és általános ápolásának költsége a benntartózkodás ideje alatt;

30.1.2. egyéb kórházi szolgáltatások költsége, ide- értve a kórház járóbeteg részlegei által nyúj- tott szolgáltatások költségét és a biztosított kísérője számára biztosított vendégágy költ- ségét, feltéve, hogy a kórház ilyen szolgálta- tással rendelkezik;

30.1.3. műtő és szolgáltatásainak használati költsége.

30.2. Egynapos sebészeti beavatkozásokat végző ambulan- ciákon vagy független egészségügyi központokban történő kezelés, műtét, orvosi rendelvényre alkalma-

zott gyógyszer költsége, de csak akkor, ha ezekre kór- házi ellátás esetén a biztosítás fedezetet nyújtana.

30.3. Xxxxx által végzett vizsgálat, kezelés, egészségügyi el- látás vagy műtét költsége.

30.4. A kórházi fekvőbeteg gyógykezelés ideje alatti orvosi vi- zitek költsége.

30.5. A következő egészségügyi és műtéti szolgáltatások, kezelések vagy orvosi rendelvényre alkalmazott gyógyszerek költsége:

30.5.1. érzéstelenítés és altatás, valamint az ezekhez használt szerek beadásának költségei, feltéve, hogy az érzéstelenítést és altatást szakképzett aneszteziológus végzi;

30.5.2. laboratóriumi és patológiai vizsgálatok, diag- nosztikai célú röntgen vizsgálatok, sugárterá- pia, radioaktív izotópos eljárások, kemoterá- pia, elektrokardiogram (EKG), szívultrahang, a gerincvelőről készült röntgenfelvétel (mye- logram), elektroenkefalogram (EEG), angiog- ram, komputer tomográfia (CT), valamint más hasonló tesztek és kezelések, melyek a fe- dezett betegségek diagnosztizálásához és ke- zeléséhez, illetve a fedezett orvosi beavatkozá- sokhoz szükségesek, feltéve, hogy ezeket orvos végzi vagy orvosi felügyelet mellett végzik;

30.5.3. vérátömlesztés, valamint vérplazma és vér- savó beadása;

30.5.4. oxigén használata, valamint intravénás olda- tok és injekciók alkalmazása.

30.6. Orvosi rendelvényre alkalmazott gyógyszerek költsége a fedezett betegségek kezelésének vagy a fedezett or- vosi beavatkozás miatt szükségessé vált kórházi fekvő- beteg gyógykezelésnek a tartama alatt. A gyógykezelés poszt-operatív szakaszára előírt gyógyszerek költsége a biztosított külföldi kezelésének végét követő 30 napra megtérítésre kerül, feltéve, hogy a gyógyszere- ket a Magyarországra történő visszaérkezés előtt sze- rezték be.

30.7. Mentőautóval vagy légimentővel történő szállítás költsége, ha azt orvos írja elő, és a Best Doctors előző- leg jóváhagyja.

30.8. Az élő szervdonor számára a beültetendő szerv eltá- volításához kapcsolódóan nyújtott szolgáltatások költ- sége, úgymint:

30.8.1. a lehetséges donorok kereséséhez kapcsolódó egyes költségek;

30.8.2. a donornak nyújtott kórházi szolgáltatások költsége, ideértve a donor kórházi szobában, kórteremben vagy részlegen történő elhelye- zésének és étkeztetésének költségét, az álta- lános ápolási költségeket, a kórházi személy- zet szokásos szolgáltatásainak költségét, a la- boratóriumi tesztek költségét és a kórház egyéb eszközei, berendezései használatának költségét (kivéve azoknak a személyes hasz- nálatú eszközöknek a költségét, melyek nem szükségesek a szerv- vagy szöveteltávolítás le- bonyolításához);

30.8.3. a transzplantáció érdekében a donoron vég- zett szerv- vagy szöveteltávolításhoz kapcso- lódó műtét és egészségügyi szolgáltatások költsége.

30.9. A biztosítottba történő szövetátültetéshez kapcsoló- dóan a csontvelő kultúrákhoz szükséges anyagok és szolgáltatások költsége. Jelen költségtípus biztosítás- ból történő finanszírozása csak attól az időponttól le- hetséges, amikor az első, jelen kiegészítő biztosítás által fedezett egészségügyi költség felmerült.

31. Utazási költségek:

31.1. A Best Doctors által jóváhagyott, kizárólag külföldi ke- zelés céljából történő utazás költségei a biztosított és egy kísérője (továbbá szervátültetés esetén az élő donor) számára. Az utazás teljes lebonyolítását kizá- rólag a Best Doctors végezheti, a biztosított vagy a ne- vében eljáró harmadik fél által szervezett utazás költ- ségeit a biztosító nem téríti meg.

31.2. A Best Doctors felel az utazás időpontjának a jóváha- gyott kezelési időtervhez igazodó megválasztásáért. Az utazás időpontjáról a biztosítottat legalább 10 nappal az indulás előtt tájékoztatják annak érdekében, hogy elegendő időt biztosítsanak személyes ügyei el- intézésére.

31.3. Amennyiben a biztosított megváltoztatja a Best Doc- tors által megadott utazási időpontot, a biztosítottnak kárpótolnia kell a biztosítót és/vagy a Best Doctors-t minden, az új utazási időpont megszervezésével és biztosításával kapcsolatos költségért, kivéve, ha orvosi szempontból a Best Doctors is szükségesnek tartja az utazás átszervezését.

31.4. A jelen kiegészítő biztosítás által fedezett utazási költ- ségek a következőket tartalmazzák:

31.4.1. A biztosított állandó lakhelyéről a biztosított és egy kísérője (továbbá szervátültetés esetén az élő donor) számára megszervezett utazás a kijelölt repülőtérre vagy nemzetközi vasút- állomásra, másodosztályú vonat- vagy repü- lőjegy térítése a kezelés helye szerinti telepü- lésre, illetve a kijelölt szállodába.

31.4.2. A Best Doctors által kijelölt személyzet elkíséri a biztosítottat a biztosított állandó lakhelyéről a kijelölt repülőtérre vagy nemzetközi vasút- állomásra, illetve az érkezési repülőtérről vagy nemzetközi vasútállomásról a kijelölt szállo- dába.

31.4.3. A biztosított kérheti, hogy a Best Doctors adjon általa kijelölt kísérőt úgy az oda-, mint a visszautazás során.

31.5. Az utazási kérelmek számát nem korlátozzák, azonban a Best Doctors-nak a jelen kiegészítő biztosítás feltéte- lei és tartalma szerint minden egyes utazást előre jóvá kell hagynia.

32. Szállásköltségek:

32.1. A Best Doctors által jóváhagyott, kizárólag a külföldi kezelés céljából történő utazás során felmerülő szál- lásköltségek a biztosított és egy kísérője (továbbá szer- vátültetés esetén az élő donor) számára. A szállásfog- lalás teljes lebonyolítását kizárólag a Best Doctors vé- gezheti, a biztosított vagy a nevében eljáró harmadik fél által foglalt szállás költségeit a biztosító nem téríti meg.

32.2. A Best Doctors felel a jóváhagyott kezelési időtervhez igazodó szállásfoglalásért. A foglalás időpontjáról leg- alább 10 nappal az indulás előtt tájékoztatják a bizto- sítottat annak érdekében, hogy elegendő időt bizto- sítsanak személyes ügyei elintézésére.

32.3. A Best Doctors határozza meg a kezelés befejezéséhez igazodóan a visszautazás időpontját, feltéve, hogy a kezelőorvos a biztosítottat már utazásra alkalmasnak nyilvánította.

32.4. Amennyiben a biztosított megváltoztatja a Best Doc- tors által lefoglalt és közölt utazási időpontot, a bizto- sítottnak kárpótolnia kell a biztosítót és/vagy a Best Doctors-t minden, az új szállásfoglalási időpont átszer- vezésével és biztosításával kapcsolatos költségért, ki- véve, ha orvosi szempontból a Best Doctors is szüksé- gesnek tartja az utazás átszervezését.

32.5. A jelen kiegészítő biztosítás által fedezett szálláskölt- ségek a következőket tartalmazzák:

32.5.1. Kétágyas vagy franciaágyas szoba egy magas színvonalú (3/4 csillagos) szállodában, amely a biztosított érdekeinek a legjobban megfelel. (A szálloda a szabad helyektől függően a kór- ház vagy a kezelőorvos 10 km-es körzetében kerül kiválasztásra).

32.6. A reggelit, az étkezéseket és az egyéb szállodai költ- ségeket a jelen kiegészítő biztosítás nem fedezi. A biz- tosított nem kérhet magasabb színvonalú szállodai szolgáltatást saját költségére.

32.7. A térített szállodai éjszakák száma nem korlátozott; a foglalás hossza a kezelés időtartamához igazodik.

33. Hazaszállítási költségek:

33.1. Amennyiben a biztosított (illetve szervátültetés esetén az élő donor) a jelen kiegészítő biztosítás alapján szer- vezett gyógykezelés során a lakóhelye szerinti orszá- gon kívül elhalálozik, a biztosító fedezi az elhunyt földi maradványainak Magyarországra történő hazaszállí- tását.

33.2. A fedezet kizárólag azon szolgáltatásokra és ellátá- sokra terjed ki, amelyek az elhunyt holttestének felké- szítéséhez és Magyarországra történő szállításához szükségesek, ideértve:

33.2.1. a nemzetközi hazaszállítást szervező temetke- zési vállalat által nyújtott szolgáltatásokat, köztük a balzsamozási eljárást és az összes ad- minisztratív intézkedés költségeit;

33.2.2. a minimális követelményeknek megfelelő ko- porsót;

33.2.3. az elhunyt földi maradványainak a repülőtér- től a magyarországi temetkezési helyre tör- ténő szállítását.

34. Gyógyszerek költségei:

34.1. A Best Doctors által az előzetes fedezetigazolásban jó- váhagyott, a fedezett betegségek kezelése vagy fede- zett orvosi beavatkozások után szükségessé váló, Ma- gyarországon vásárolt gyógyszerek költségei feltéve, hogy a gyógyszerek

34.1.1. műtét vagy

34.1.2. olyan kórházi fekvőbeteg gyógykezelés, amely legalább 4 éjszakás bennfekvés, vagy legalább 7 napig tartó járóbeteg-gyógykeze- lés

miatt váltak szükségessé.

34.2. Az e szolgáltatás igénybevételére jogosító fedezet csak az alábbiakra terjed ki:

34.2.1. a gyógyszert a biztosítottat kezelő nemzetközi orvos/orvosok a Best Doctors-on keresztül ja- vasolta/javasolták a folytatólagos kezelés szükséges részeként;

34.2.2. a gyógyszert Magyarországon az illetékes egészségügyi szakhatóság vagy szervezet en- gedélyezte és hagyta jóvá, és felírása valamint beadása szabályozott;

34.2.3. a gyógyszer Magyarországon csak orvosi ren- delvényre kapható;

34.2.4. a gyógyszer Magyarországon megvásárolható;

34.2.5. a gyógyszer legfeljebb 2 hónapra elegendő dózisokban kerül felírásra.

34.3. A szolgáltatás nem fedezi:

34.3.1. a magyar társadalombiztosítás, illetve az egyéb biztosítás által fedezett gyógyszerköltségeket;

34.3.2. a gyógyszer beadásának költségeit;

34.3.3. a nem Magyarországon vásárolt gyógyszerek

költségeit;

34.3.4. a gyógyszer vásárlásáról kiállított számlát, amennyiben 180 nappal a vásárlás után nyújtják be a biztosítónak.

35. Támogatás és pénzvisszatérítés:

35.1. A 34. pontban rögzített vásárlást közvetlenül a bizto- sított bonyolítja le és fizeti meg. A biztosító a vonat- kozó vény másolata, eredeti számla és fizetési igazolás biztosítóhoz való beküldése után téríti meg a biztosí- tott e körben felmerülő költségeit.

35.2. Amennyiben a gyógyszer költségeit a társadalombiz- tosítás vagy a biztosított más biztosítása részben fe- dezi, a visszatérítésre irányuló kérelemben egyértel- műen el kell különíteni a teljes mértékben, illetve rész- ben a biztosított által fedezett költségeket.

V. KÓRHÁZI NAPI TÉRÍTÉS

36. Kórházi napi térítés: az 1. számú Függelékben rögzített ke- reteken belül, a Best Doctors által az előzetes fedezetigazo- lásban – a jelen kiegészítő biztosítás által fedezett betegségek kezelése és a fedezett orvosi beavatkozások céljából – jóvá- hagyott kórházi benntartózkodás minden teljes 24 órájára járó napi költségtérítés.

VI. A KÖZLÉSI ÉS VÁLTOZÁSBEJELENTÉSI KÖTELEZETTSÉG MEGSÉRTÉSE, MENTESÜLÉSEK, KIZÁRÁSOK

37. A biztosító kockázata szűkítésére vonatkozóan az alap- biztosítás feltételeiben foglaltak kiegészülnek a követ- kezőkkel:

38. Mentesül a biztosító a szolgáltatás teljesítése alól, ha a kapcsolódó biztosítási eseményt előidéző betegséget, balesetet, illetve egészségkárosodást a biztosított szán- dékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő.

Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minő- sül különösen az az az esemény, amely a biztosított

– szándékosan elkövetett bűncselekményével;

– súlyosan ittas (2,5 ezrelékes véralkohol szintet elérő) állapotával, vagy

– bódító, kábító vagy más hasonló hatást kiváltó sze- rek fogyasztása miatti állapotával, vagy toxikus anya- gok szedése miatti függőségével, vagy

– érvényes jogosítvány nélküli vagy alkoholos állapot- ban történő gépjárművezetésével

közvetlen okozati összefüggésben következett be.

39. Általános kizárások:

39.1. minden olyan költség, amely a III. fejezetben nem kifejezetten körülírt fedezett betegségek vagy fe- dezett orvosi beavatkozások kapcsán merül fel;

39.2. minden olyan költség, amely fedezett betegségek vagy fedezett orvosi beavatkozások kapcsán merül fel olyan biztosított esetében, aki a diagnózis fel- állításakor nem rendelkezett állandó tartózkodási hellyel Magyarországon;

39.3. minden olyan betegség vagy sérülés kapcsán felme- rülő költség, mely háború, terrorcselekmény, szeiz- mikus földmozgás, lázadás, felkelés, árvíz, vulkán- kitörés, valamint a nukleáris reakció és egyéb rend- kívüli vagy katasztrófának minősülő jelenség köz- vetlen vagy közvetett hatásaként jelentkezik, ide- értve a hivatalosan bejelentett járványokat is;

39.4. minden olyan egészségügyi kiadás, amely alkoho- lizmussal, kábítószer-függőséggel és/vagy bódító hatású anyagok használatával kapcsolatban vált szükségessé túlzott alkoholfogyasztás és/vagy pszichoaktív, narkotikus vagy hallucinogén szerek használata miatt. Szintén kizárásra kerülnek a biz- tosításból a biztosított öngyilkossági kísérletének, valamint a saját magának szándékosan okozott sé- rüléseinek következményei, illetve az ebből eredő betegségek;

39.5. minden költség, amely a biztosított olyan beteg- ségeivel vagy állapotaival kapcsolatban merül fel, amelyeket szándékosan vagy csalárd módon idé- zett elő, vagy amelyek a biztosított súlyosan gon- datlan magatartásának, illetve az általa elkövetett bűncselekménynek a következményei;

39.6. minden költség, amely öröklött és veleszületett rendellenességgel kapcsolatban merül fel;

39.7. minden költség, amely a versenyszerű sportolás, edzés közben bekövetkezett eseményekkel kap- csolatban merül fel.

40. Orvosi, egészségügyi kizárások:

40.1. minden meglévő betegség;

40.2. kísérleti kezelés, valamint minden olyan diagnosz- tikai, terápiás és/vagy műtéti beavatkozás, melyek biztonságosságát és megbízhatóságát a megfelelő módon tudományosan nem igazolták;

40.3. minden olyan orvosi beavatkozás, mely összefüg- gésben áll a biztosított AIDS (szerzett immunhiá- nyos szindróma) vagy HIV (emberi immunhiány- előidéző vírus) fertőzöttségével vagy ezek kezelé- sével, vagy az ezekből következő bármilyen álla- pottal (ideértve a Kaposi szarkómát);

40.4. minden olyan szolgáltatás, amely a III. fejezetben definiált fedezett betegségek kezeléséhez és a fe- dezett orvosi beavatkozások elvégzéséhez orvosi- lag nem indokolt;

40.5. minden olyan nem szervátültetéshez kapcsolódó kezelés, szolgáltatás, ellátás vagy orvosi rendel- vényre alkalmazott gyógyszer költsége, amely olyan betegség kapcsán merül fel, melyre a leg- megfelelőbb gyógymód a szervátültetés;

40.6. minden olyan megbetegedés, melyet szervátülte- tés okozott, kivéve, ha az adott megbetegedés a jelen kiegészítő biztosítás által fedezett betegség, vagy a jelen kiegészítő biztosítás által fedezett or- vosi beavatkozást igényel.

40.6.1. A jelen kiegészítő biztosítás által fedezett szerv- és csontvelő-átültetéssel közvetlenül összefüggő komplikációk, amelyek a műtét során vagy a műtét utáni lábadozás alatt merülnek fel Magyarország területén kívül, a transzplantáció következményének minősülnek, így azokra a biztosítási fede- zet kiterjed.

41. Nem fedezett költségek, kiadások:

41.1. minden olyan, diagnosztikai eljárással, kezeléssel, szolgáltatással, ellátással vagy orvosi rendelvényre alkalmazott gyógyszerrel kapcsolatos vagy abból következő költség, amely Magyarországon merül fel, kivéve a IV. fejezetben szereplő gyógyszerek költségeit;

41.2. minden olyan költség, amely a kockázatviselés első 180 napja alatt diagnosztizált betegséggel vagy olyan betegséggel kapcsolatban merül fel, amely- nek első tünetei ezen időszak alatt jelentek meg;

41.3. minden olyan költség, amely az előzetes fedezet- igazolás kibocsátása előtt merül fel;

41.4. minden olyan költség, amely az előzetes fedezet- igazolásban engedélyezett és megjelölt kórháztól eltérő kórházban merül fel;

41.5. minden olyan költség, amely a VII. fejezetben is- mertetett szolgáltatási folyamat be nem tartása esetén merül fel;

41.6. minden olyan költség, mely a biztosított felügye- letéhez, illetve őrzéséhez kapcsolódó szolgáltatá- sok, otthoni ápolási szolgáltatások, szanatóriumi központ vagy ápolási intézmény (elfekvő osztály) által nyújtott szolgáltatások, haldokló páciensek gondozása (hospice) vagy idősek otthonában nyújtott szolgáltatások kapcsán merül fel, még akkor is, ha ezek a szolgáltatások a jelen kiegészítő biztosítás által fedezett betegségek vagy orvosi beavatkozások folytán válnak szükségessé;

41.7. mindenfajta protézis vagy egyéb ortopédiai esz- köz, fűzők, kötszerek, mankók, művégtagok és szervek, parókák (még abban az esetben is, ha használatuk kemoterápiás kezelés következtében válik szükségessé), ortopéd cipők, sérvkötők és egyéb hasonló felszerelések vagy eszközök meg- vásárlásának vagy bérlésének költsége, kivéve az emlőeltávolító műtét esetében használt mellpro- tézisek, valamint a szívbillentyű protézisek költsé- gét;

41.8. minden olyan költség, amely kerekes-székek, spe- ciális ágyak, légkondicionáló vagy légtisztító be- rendezések, vagy az ezekhez hasonló felszerelések megvásárlása vagy bérlése kapcsán merül fel;

41.9. minden olyan gyógyszerészeti termék vagy gyógy- szer költsége, melyet nem engedéllyel rendelkező gyógyszerésztől vásároltak, vagy amely orvosi ren- delvény nélkül beszerezhető;

41.10. minden, az alternatív gyógyászat igénybevételé- hez kapcsolódó költség, ideértve a kifejezetten orvos által előírt kezelést is;

41.11. minden olyan költség, amely agyi szindróma, sze- nilitás vagy agykárosodás miatt szükségessé vált orvosi felügyelet vagy zárt osztályra helyezés kap- csán merül fel, függetlenül ezek előrehaladottsá- gának fokától;

41.12. az olyan tolmácsolási, telefonhasználati és egyéb költségek, melyek személyes célú használattal jel- lemezhető vagy nem egészségügyi természetű té- telek vonatkozásában merülnek fel, illetve amelyek rokonok, látogatók vagy kísérők részére nyújtott szolgáltatások kapcsán merülnek fel;

41.13. minden olyan költség, amely a biztosított, a bizto- sított rokonai, látogatói és kísérői kapcsán merül fel, kivéve azokat, amelyeket a jelen kiegészítő biz- tosítás kifejezetten megenged;

41.14. minden olyan egészségügyi költség, amely nem szokványos vagy nem indokolt mértékű;

41.15. minden olyan költség, amely a kijelölt szálloda és a kórház vagy a kezelőorvos közötti rendszeres utazással kapcsolatban merül fel.

42. Kizárt betegségek és orvosi beavatkozások:

42.1. A rákos megbetegedések kezelése vonatkozásá- ban:

42.1.1. minden tumor, a szerzett immunhiányos szindróma (AIDS) jelenlétében;

42.1.2. a bőrrák, kivéve a rosszindulatú (malignus) melanómákat.

42.2. A szívkoszorúér áthidaló (by-pass) műtét vonatko- zásában:

42.2.1. minden olyan szívkoszorúér megbetege- dés, melynek kezelése során a by-pass mű- téttől eltérő technikát alkalmaztak, így pél- dául az angioplasztikai műtét bármely tí- pusát;

42.3. Az élő donoros szerv- és szövetátültetés vonatko- zásában:

42.3.1. az olyan transzplantáció, amely alkoholiz- mus következtében kialakuló májbetegség miatt válik szükségessé;

42.3.2. az olyan transzplantáció, amelyet saját szerv felhasználásával hajtanak végre, ki- véve a csontvelő-átültetést;

42.3.3. az olyan transzplantáció, melyben a bizto- sított egy harmadik fél donorjaként szere- pel;

42.3.4. szervátültetés halott donorból;

42.3.5. bármely transzplantáció, amely őssejt át- ültetést tartalmaz;

42.3.6. az olyan transzplantáció, mely a donor szerv megvásárlása miatt válik lehetsé- gessé.

VII. SZOLGÁLTATÁSI FOLYAMAT

43. Ha a biztosítottnál a III. fejezetben definiált valamely fede- zett betegséget diagnosztizáltak vagy a fedezett orvosi bea- vatkozások valamelyikét javasolták, a biztosított vagy a biz- tosított nevében jogszerűen eljáró személy az alábbi folya- mat szerint kell, hogy eljárjon.

44. A jelen pontban szabályozott szolgáltatási folyamatnak való megfelelés előfeltétele annak, hogy a biztosított jogosult le- gyen a kiegészítő biztosítás által fedezett betegségekkel és orvosi beavatkozásokkal kapcsolatos bármilyen kezelésre, szolgáltatásra, ellátásra vagy orvosi rendelvényre alkalma- zott gyógyszerre.

45. Igénybejelentés:

45.1. A biztosított vagy a biztosított nevében jogszerűen el- járó személy köteles a lehető leghamarabb felvenni a kapcsolatot a Biztosítóval, hogy bejelentse a potenci- ális biztosítási eseményt, és igényelje a második orvosi szakvélemény (InterConsultation) szolgáltatást.

45.2. A Biztosító tájékoztatja a Best Doctors-t a szolgáltatási igényről, és igény esetén közreműködik a további ügyintézésben.

45.3. A szolgáltatási folyamat során minden kommunikáció magyar nyelven történik.

45.4. Ezt követően, a Best Doctors közvetlenül tájékoztatja a biztosítottat minden olyan lépésről, mely a második orvosi szakvélemény elkészítéséhez szükséges, ide- értve a biztosított által aláírt meghatalmazást, amely alapján a Best Doctors releváns diagnosztikai vizsgála- tokat és orvosi dokumentációt kérhet.

45.5. A második orvosi szakvélemény célja, hogy megerő- sítse a diagnózist és a jelen kiegészítő biztosításban foglalt fedezetet.

46. A szolgáltatási igény elbírálása és a külföldi kórház kivá- lasztása:

46.1. A második orvosi szakvélemény (InterConsultation) el- készülte után megerősítésre kerül, hogy a szolgáltatási igényre kiterjed-e a biztosítási fedezet. Amennyiben a biztosított úgy dönt, hogy igénybe veszi a Magyaror- szágon kívüli gyógykezelést, a Best Doctors 10 mun- kanapon belül eljuttatja a biztosított részére az általa javasolt külföldi kórházak listáját.

47. Külföldi gyógykezelés: előzetes fedezetigazolás:

47.1. Amikor a Best Doctors-hoz megérkezik, hogy a bizto- sított a javasolt kórházak közül melyikben kívánja a ke- zelést igénybe venni, a Best Doctors 10 munkanapon belül mind logisztikailag, mind orvosilag teljes körűen megszervezi a választott kórházba történő felvételt, továbbá egy előzetes fedezetigazolást bocsát ki, mely kizárólag a kiválasztott kórházra érvényes.

47.2. Az előzetes fedezetigazolásban megjelölttől eltérő kór- házban felmerült költségekre a jelen kiegészítő bizto- sítás nem nyújt fedezetet.

47.3. Az előzetes fedezetigazolás kibocsátása előtt felmerült költségekre a jelen kiegészítő biztosítás nem nyújt fe- dezetet.

47.4. A javasolt kórházak listáját és az előzetes fedezetigazo- lást a Best Doctors a biztosított kibocsátáskori egész- ségi állapota alapján állítja ki. Tekintettel arra, hogy a biztosított egészségi állapota változhat, ezek a doku- mentumok a kibocsátásuktól számított három hóna- pig érvényesek.

47.5. Amennyiben a biztosított ez idő alatt nem választotta ki a kórházat vagy nem kezdte meg a kezelést az elő- zetes fedezetigazolásban jóváhagyott kórházban, a Best Doctors a biztosított aktuális egészségi állapota alapján újra kiállítja ezeket a dokumentumokat.

48. A külföldi gyógykezeléshez kapcsolódó költségek meg- térítése:

48.1. Mindaddig, amíg az előzetes fedezetigazolásban fog- lalt feltételek fennállnak, a biztosító a jelen kiegészítő biztosításban foglalt szolgáltatások szerint közvetlenül átvállalja és megfizeti a biztosított vonatkozásában fel- merülő költségeket a jelen kiegészítő biztosításban meghatározott korlátozásokkal, kizárásokkal és felté- telekkel.

49. A biztosított, valamint a biztosított hozzátartozói köte- lesek hozzájárulni, hogy a Best Doctors-t vagy a bizto- sítót képviselő orvosok bármikor felkeressék a biztosí- tottat, és a biztosító által a szolgáltatási folyamat szem- pontjából lényegesnek ítélt minden információt, felvilá- gosítást beszerezzenek, mely célból a biztosított ugyan- csak felmenti az őt kezelő orvosokat az orvosi titoktartás alól.

49.1. Ezen kötelezettségek megsértése esetén a biztosí- tott azonnali hatállyal elveszti a jogát a jelen ki- egészítő biztosításból eredő, adott biztosítási ese- ményhez kapcsolódó biztosítási szolgáltatásra.

VIII. TARTAM

50. A jelen kiegészítő biztosítás – az alapbiztosítástól elté- rően – határozatlan tartamú az alábbiak szerint: a 3. biz- tosítási időszak utolsó napját legkésőbb 60 nappal megelő- zően a biztosító írásban jelzi a jelen kiegészítő biztosítás meghosszabbításának lehetőségét további egy biztosítási időszakra. Amennyiben a szerződő a fenti időpontot meg- előző 30 napig nem jelzi a megszüntetési igényét, a jelen kiegészítő biztosítás újabb 1 évre meghosszabbodik. A to- vábbiakban amennyiben a biztosítási évfordulót megelőző

30. napig sem a szerződő, sem a biztosító nem intéz a másik félhez ellenkező tartalmú írásbeli nyilatkozatot, úgy a jelen kiegészítő biztosítás további egy biztosítási időszakra folytatódik, de legkésőbb az alapbiztosítás lejáratakor meg- szűnik.

A kiegészítő biztosítás az alapbiztosítás lejáratáig tartható meg.

IX. A KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁS DÍJA, DÍJMÓDOSÍTÁS

51. A jelen kiegészítő biztosítás díja a biztosított szerződéskö- téskori életkorától függ.

52. Amennyiben a biztosítás kockázati viszonyai megváltoz- nak – így többek között a szolgáltatások igénybevé- teli gyakorisága vagy a szolgáltatók által felszámított árak –, akkor az egyes biztosítási időszakok kezdetével a biztosítónak jogában áll a jelen kiegészítő biztosítás díját megfelelően módosítani, kivéve a biztosított élet- kora előrehaladásából származó természetes egészség- romlást.

53. A biztosító a biztosítási időszak kezdetével jogosult a jelen kiegészítő biztosítás díjának a nyújtott szolgáltatások forint- ban mért piaci árainak változása, továbbá a biztosítási ese- mények biztosított kockázatközösségen mért gyakorisága miatti felülvizsgálatára, és biztosításmatematikai alapon új díjtétel megállapítására.

53.1. A devizaárfolyam jelentős változás esetén a biztosító jogosult a biztosítási díj biztosítási időszakon belüli módosítására.

54. A módosított díjról a biztosító annak érvénybe lépése előtt 60 nappal írásban tájékoztatja a szerződőt.

55. A szerződőnek jogában áll az emelést a módosított díj ér- vénybe lépését megelőző 30. napig írásban visszautasítania. Amennyiben a szerződő visszautasítja a díjmódosítást, úgy a jelen kiegészítő biztosítási szerződés a módosított biztosí- tási díj érvénybe lépését megelőző napon megszűnik.

56. Az 52. pontban meghatározott díjmódosításon túlmenően értékkövetésre nincs lehetőség.

X. A SZOLGÁLTATÁS ELLEHETETLENÜLÉSE

57. Abban az esetben, ha a biztosító és a Best Doctors között a biztosítás szolgáltatásainak nyújtására létrejött szolgáltatási szerződés bármilyen okból megszűnik, a biztosító a jelen ki- egészítő biztosítást a szolgáltatás ellehetetlenülésének nap- jára felmondhatja, azzal, hogy ebben az esetben a biztosító köteles a kockázatviseléssel nem fedezett időszakra vonat- kozó biztosítási díjat a Szerződőnek visszafizetni. A jelen ki- egészítő biztosítás megszűnéséről a biztosító írásban tájé- koztatja a Szerződőt.

58. A biztosító és a Best Doctors között a biztosítás szolgáltatá- sainak nyújtására létrejött szolgáltatási szerződés megszű- nése esetén a folyamatban lévő biztosítási eseményekre vo- natkozóan a szolgáltatás – lehetőség szerint – a megszűnés- től számított 24 hónapon keresztül marad fenn.

XI. EGYÉB RENDELKEZÉSEK

59. Az orvosi és egészségügyi tevékenység hibás teljesítéséből adódó károkért az egészségügyi szolgáltató, és nem a biz- tosító tartozik helytállni. A biztosító az egészségügyi szol- gáltatók által nyújtott szolgáltatások minőségével, a szol- gáltatás színvonalával és az esetlegesen elkövetett orvos- szakmai hibákkal kapcsolatos panaszokat az ellátást végző szervezethez továbbítja, és közreműködik abban, hogy az egészségügyi szolgáltató a panaszt kivizsgálja, és a kivizs- gálás eredményéről a panaszost tájékoztassa.

60. A szerződő és a biztosított tudomásul veszik, hogy jelen ajánlat megtételekor a feltételekben meghatározott ellátász- szervező szolgáltató a Best Doctors, amely a biztosítóval kö- tött külön szerződés alapján jogosult arra, hogy a jelen ki- egészítő biztosítás keretében az ellátás-szervezési tevékeny- séget a biztosítottak tekintetében elvégezze. A biztosítónak jogában áll az ellátásszervező egészségügyi szolgáltató sze- mélyét – a szerződő tájékoztatása mellett – a jelen kiegé- szítő biztosítás tartamán belül bármikor megváltoztatni.

A Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás feltételeihez

5.D sz. melléklet

Függeléke

(Az egyes szolgáltatásokról további információk a Med TopDoc kiegészítő betegségbiztosítás feltételeiben találhatók.)

Az InterConsultation™ és a FindBestCare® elnevezésű egészségügyi szolgáltatásokhoz rendelt térítési összeghatárok:

Szolgáltatások	Biztosítási összegek és limitek
InterConsultation™ Szolgáltatás (második orvosi vélemény)	korlátlan
Orvosi, utazási és szállásköltségek térítése	1 millió euró/év
	2 millió euró/tartam
Külföldi kórházi kezelés esetén költségtérítés	100 euró/nap (maximum 60 nap/eset)
Utókezelés belföldi gyógyszerköltsége	50 ezer euró/tartam

Érvényes 2016. október 1-től visszavonásig.

UNIQA Biztosító Zrt.

1134 Budapest, Xxxxxx Xxxxxx krt. 70–74.

Tel.: x00 0 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000, x00 00 0000-000

Levelezési cím: 1390 Budapest, 62. Pf. 197

E-mail: xxxx@xxxxx.xx · Internet: xxx.xxxxx.xx H 8756/2017. 01./005