ÜZLETSZABÁLYZATA ÉS
Az
INNOVA-INVEST PÉNZÜGYI Zrt.
ÜZLETSZABÁLYZATA ÉS
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI
a 2023. július 14-i módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx Xxxxx xxxx 0.
Cégjegyzékszáma: 00-00-000000
PSZÁF engedély száma: I/E-2454/2004. számú határozat PSZÁF engedély dátuma: 2004. november 26.
Az Igazgatóság 2/2023. (VII.14.) számú határozatával elfogadott módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzat hatálybalépésének időpontja: 2023. július 14.
TARTALOMJEGYZÉK
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Bevezető rendelkezések 3
2. Képviselet 5
3. Együttműködés, tájékoztatás, értesítések, kézbesítés
………………………………………………6
4. Kamatok, díjak, költségek 7
5. Teljesítés helye és ideje 7
6. Titoktartás 7
7. Felelősség 8
8. Megbízások 8
9. Biztosítéknyújtás 9
10. A szerződés megkötése 13
11. Az Üzletszabályzat módosítása 14
12. Pénzkölcsön-ügyletek 14
13. Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) 16
II. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK 21
1. Hitel-, és kölcsönügyletek 21
2. Faktoring ügyletek 32
III. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
Mellékletek 38
I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Bevezető rendelkezések
1.1. Az Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek (a továbbiakban: Üzletszabályzat) az INNOVA-INVEST Pénzügyi Zrt. (a továbbiakban: Társaság) és Ügyfelei között létrejövő jogügyletek általános feltételeit tartalmazza, amelyek mind a Társaságra, mind az Ügyfélre nézve külön kikötés nélkül is kötelezőek.
1.2. Ügyfélnek tekintendő az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, akinek a Társaság pénzügyi szolgáltatást nyújt, illetve aki ilyen szolgáltatás nyújtását kéri a Társaságtól.
1.3. A Társaság és az Ügyfél között létrejött szerződésben nem szabályozott kérdésekben – ebben a sorrendben - a Társaság jelen Üzletszabályzata, valamint a pénzügyi és befektetési szolgáltatásokra vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok, illetve a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadóak. A faktoring ügyletekre a Faktorálási Szabályzat (a továbbiakban: Üzletági Üzletszabályzat) előírásait is alkalmazni kell. A jelen Üzletszabályzat és az Üzletági Üzletszabályzat esetleges eltérése esetén az Üzletági Üzletszabályzat előírásait kell alkalmazni faktoring ügyletekre.
1.4. A Társaság az Üzletszabályzatban foglalt jogait mindenkor a hatályos jogszabályok keretei között gyakorolja.
1.5. A Társaság Üzletszabályzata és az Üzletági Üzletszabályzata nyilvános, azokat az Ügyfelek számára nyitva álló helyiségekben bárki megtekintheti.
1.6. Amennyiben a Társaság valamely szolgáltatását megszünteti, az ezen szolgáltatásra az Ügyféllel kötött szerződést - a szerződés vagy az Üzletági Üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában - 30 napos felmondási idővel jogosult megszüntetni.
1.7. Az INNOVA-INVEST Pénzügyi Zrt. felügyeleti szervének neve: a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00. Az INNOVA- INVEST Pénzügyi Zrt. a szerződésből származó jogviták peren kívüli rendezésére nem vetette alá magát semmilyen eljárásnak.
1.8. Értelmező rendelkezések
1.8.1. fogyasztó: az önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személy (a Hpt. 6. § (1) bekezdésében meghatározott fogyasztó);
1.8.2. Hpt.: a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény
1.8.3. Kúria tv.: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi XXXVIII. törvény;
1.8.4. Elszámolási tv.: a Kúriának a pénzügyi intézmények fogyasztói kölcsönszerződéseire vonatkozó jogegységi határozatával kapcsolatos egyes kérdések rendezéséről szóló 2014. évi
XXXVIII. törvényben rögzített elszámolás szabályairól és egyéb rendelkezésekről szóló 2014. évi XL. törvény;
1.8.5. Forintosításitv.: az egyes fogyasztói kölcsönszerződések devizanemének módosulásával és a kamatszabályokkal kapcsolatos kérdések rendezéséről szóló 2014. évi LXXVII. törvény (a forintra átváltás szabályairól);
1.8.6. Fhtv.: a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény;
1.8.7. Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény;
1.8.8. devizaalapú fogyasztói kölcsönszerződés: a Kúria tv. 1. § (1) bekezdésében ekként meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés (devizában nyilvántartott, vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés);
1.8.9. forintalapú fogyasztói kölcsönszerződés: a Kúria tv. 1. § (1) bekezdésében ekként meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés (forintban folyósított, nyilvántartott, és kizárólag forintban törleszthető hitel-vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés);
1.8.10. fogyasztói kölcsönszerződés: a Kúria tv. 1. § (1) és (1a) bekezdésében meghatározott hitel-, kölcsön és pénzügyi lízingszerződés azzal, hogy a hitel-és kölcsönszerződésre vonatkozó előírásokat a pénzügyi lízingszerződésre megfelelően kell alkalmazni;
1.8.11. fogyasztói kölcsönszerződés a Kúria tv. és az Elszámolási tv. alkalmazásában :
a.) a 2004. május 1. és 2014. július 26. napja között az INNOVA-INVEST Pénzügyi Zrt. és a fogyasztó között létrejött deviza alapú (devizában nyilvántartott vagy devizában nyújtott és forintban törlesztett) vagy forint alapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha annak részévé a Kúria tv. 3. § (1) bekezdése (eltérő típusú árfolyam alkalmazása) vagy a 4. § (1) bekezdése szerinti (egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő) kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.
b.) az INNOVA-INVEST Pénzügyi Zrt. és a fogyasztó között létrejött deviza alapúnak nem minősülő deviza hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés, ha azt az 1.8.11.a.) pontban meghatározott időpontok között kötötték, és annak részévé a Kúria tv. 4. § (1) bekezdése szerinti (egyoldalú kamatemelést, költségemelést, díjemelést lehetővé tevő) kikötést is tartalmazó általános szerződési feltétel vagy egyedileg meg nem tárgyalt szerződési feltétel vált.
1.8.12. nem fogyasztóval kötött kölcsönszerződés: az INNOVA-INVEST Pénzügyi Zrt. és a Hpt. szerint fogyasztónak nem minősülő, jogi és természetes személy között létrejött devizaalapú vagy forintalapú hitel- vagy kölcsönszerződés, pénzügyi lízingszerződés;
1.8.13. kamatperiódus: a hitelszerződésben meghatározott olyan időszak, amely alatt a kamat mértékét a hitelező nem jogosult egyoldalúan megváltoztatni;
1.8.14. BUBOR: budapesti bankközi kamatláb;
1.8.15. referencia-kamatláb: bármilyen alkalmazandó kamat számításának alapjául szolgáló, a nyilvánosság számára hozzáférhető mindenkori kamatláb, amelynek mértékére a hitelezőnek nincs ráhatása;
1.8.16. kamatfelár: a refencia-kamatlábon felül - a hitelkamat részeként – fizetendő kamat, a hitekamat és a referenciakamat különbségeként meghatározott kamatrész;
1.8.17. eredeti kamatfelár:
a) ha az eredeti induló kamat referencia-kamatlábhoz kötött, akkor a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamatfelár, vagy ha a Táraság a szerződés előre meghatározott időszakára kamatfelár-kedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamatfelár,
1.8.18. eredeti induló kamat:
a) a b) pont kivételével a szerződés első törlesztőrészletének esedékességekor érvényes kamat,
b) ha a pénzügyi intézmény a szerződés előre meghatározott időszakára kamatkedvezményt adott, akkor a kedvezményes időszak lejártát követően elsőként a szerződés részévé vált kamat;
1.8.19. eredetileg számítható kamatfelár: az eredeti induló kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) és a 2014. július 19. napján az adott fogyasztói kölcsönszerződésben alkalmazott ügyleti kamat (referencia-kamatlábhoz kötött szerződés esetén kamatfelár) közül az alacsonyabb kamat, kamatfelár;
1.8.20. eredeti induló kezelési költség: a szerződésben meghatározott, illetve a kedvezményes időszak lejártát követően a szerződés részévé vált kezelési költség.
1.8.21. kamatváltoztatási mutató: a hitelezés refinanszírozási költségeihez és a hitel nyújtásához kapcsolódó, az üzleti kockázat körén kívül álló, a hitelezők által nem befolyásolható, tőlük független, valamint általuk el nem hárítható körülményekben bekövetkező változást objektív módon kifejező, a kamatmódosítás számításának alapjául szolgáló és a nyilvánosság számára hozzáférhető viszonyszám. A kamatváltoztatási mutatót és a számítási módszertant az MNB teszi közzé.
1.8.22. kamatfelár-változtatási mutató: a kamatfelár módosításának alapjául szolgáló kamatváltoztatási mutató. A kamatfelár-változási mutatót és a számítási módszertant az MNB teszi közzé.
2. Képviselet
2.1. A Társaság jogosult meggyőződni az Ügyfél, illetőleg képviselője személyazonosságáról, a képviselő tekintetében pedig a képviseleti jogosultságról is. E célból kérheti, hogy az Ügyfél vagy képviselője személyazonosságát, illetőleg képviseleti jogosultságát hitelt érdemlően igazolja.
A Társaság a hozzá bejelentett képviselőket mindaddig az Ügyfél képviselőjének tekinti, amíg a képviseleti jog visszavonásáról vagy annak egyéb módon történő megszűnéséről szóló írásbeli értesítés a Társaság megfelelő szervéhez be nem érkezik.
2.2. A Társaság jogosult az Ügyfél írásos rendelkezésein az aláírás azonosságát vizsgálni az Ügyfél személyi igazolványán szereplő aláírás alapján. Ha a rendelkezésen szereplő aláírás nem egyezik meg az Ügyfél személyi igazolványán szereplő aláírással, a rendelkezést a Társaság jogosult az ok megjelölésével visszaküldeni a benyújtónak, illetve megtagadja a rendelkezés teljesítését.
A Társaság nem felel az általában elvárható gondos vizsgálat során sem felismerhető hamis vagy hamisított megbízás teljesítésének következményeiért.
2.3. A Társaság a pénzügyletek sajátos jellege, valamint Ügyfelei érdekeinek védelmi céljából jogosult Ügyfeleinél a meghatalmazás közokiratba foglalását előírni, illetve a Polgári Perrendtartásról szóló törvény 1952. évi III. törvény 196. § (1) bekezdés c., d. pontjaiban rögzített feltételeknek megfelelő magánokiratot kérni.
A meghatalmazásban minden esetben pontosan meg kell jelölni azt az ügyletet, amelynek tárgyában a meghatalmazott a Társaságnál eljárhat.
3. Együttműködés, tájékoztatás, értesítések, kézbesítés
3.1. A Társaság és az Ügyfél szerződéses kapcsolataikban megfelelően együttműködnek és az ügylet szempontjából jelentős tényekről, azok változásáról egymást késedelem nélkül értesítik. Az Fhtv. rendelkezéseit a Ptk. 6:62 §-a szerinti, feleket terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettség szabályaival összhangban kell alkalmazni.
Az ügylettel összefüggő egymáshoz intézett kérdésekre kötelesek legkésőbb 30 napon belül választ adni és felhívni egymás figyelmét az esetleges tévedésekre, mulasztásokra.
3.2. A szerződés vagy Üzletági Üzletszabályzat eltérő rendelkezése hiányában a telefonos, vagy más nem írásos formában tett nyilatkozatokat, közléseket, értesítéseket a nyilatkozattevőnek a nyilatkozattételt követő 8 napon belül írásbeli formában is meg kell küldeni a Társaság részére. [Írásos forma: levél, telefax, ha a feladó (küldő) egyértelműen megállapítható.] Ha a telefonon, vagy más nem írásos formában tett közlés és annak írásbeli megerősítése között eltérés van, erről a Társaság és az Ügyfél egymást kölcsönösen értesítik, s az eltérés tisztázásáig a közlést meg nem történtnek tekintik.
3.3. A telefaxon adott megbízást a Társaság kizárólag az Ügyfél kockázatára teljesíti.
3.4. A Társaság az Ügyfélnek szóló írásbeli értesítéseket és egyéb iratokat arra a címre köteles küldeni, amelyet az Ügyfél erre a célra megadott részére. A Társaság nem felel azért, ha az Ügyfél által megadott név, cím vagy a kézbesítés szempontjából jelentős egyéb adat pontatlansága, megváltozása miatt vagy más a Társaságon kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. Az Ügyfél által közölt hibás cím miatt téves postázásból eredő károk és többletköltségek az Ügyfelet terhelik. Az Ügyfél köteles bejelenteni címének megváltozását. Az ennek elmulasztásából eredő kár az Ügyfelet terheli.
3.5. Amennyiben a Társaság valamely küldeményt tértivevénnyel ad postára, a küldeményt a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az átvételt megtagadta. Ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át („nem kereste” vagy „ismeretlen helyre költözött” jelzéssel érkezett vissza), az iratot a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni. Az Elszámolási tv. hatálya alá tartozó fogyasztói kölcsönszerződések esetén, a Társaságot terhelő elszámolási kötelezettség teljesítése során a fogyasztó részére tértivevényes levélben megküldött elszámolás tekintetében a tudomásszerzés időpontja - ha „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza az elszámolás a fogyasztói kölcsönszerződésben, illetve a fogyasztó által bejelentett lakóhelyről - : a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanap.
3.6. A Társaság nem felel a postai úton történő kézbesítés hibáiból eredő károkért.
4. Kamatok, díjak, költségek
4.1. A Társaság szolgáltatásaiért felszámított kamat, díj, költség mértékét az Ügyféllel kötött szerződés, az Üzletági Üzletszabályzat, valamint a Társaság hivatalos helyiségében kifüggesztett HIRDETMÉNY tartalmazza.
4.2. A kamat, díj és költség - ha a szerződés, az Üzletági Üzletszabályzat vagy jogszabály eltérően nem rendelkezik – utólag, a hónap utolsó banki munkanapján napján esedékes.
4.3. A kamat, díj, költség Ügyfél számára kedvező megváltoztatására a Társaság külön értesítés nélkül bármikor jogosult. A Kúria tv. és az Elszámolási tv. alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősülő, Forintosításitv. hatálya alá tartozó szerződések esetén a kamat, díj, költség megváltoztatására a Forintosításitv.-ben meghatározottak az irányadóak. A Kúria tv. és az Elszámolási tv. alkalmazásában fogyasztói kölcsönszerződésnek minősülő, Forintosításitv. hatálya alá nem tartozó szerződések esetén a kamat, díj, költség megváltoztatására az Elszámolási tv.-ben foglaltak az irányadóak. A 2015. február 1. napját követően kötött fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében a hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítására az Fhtv. rendelkezései az irányadóak. A fogyasztónak nem minősülő Ügyfél számára kedvezőtlen kamat, díj és költségmódosítás részletes szabályait a különös rendelkezések 1.9. pontja tartalmazza.
5. Teljesítés helye és ideje
5.1. A Társaság és az Ügyfél közötti szerződéses kapcsolatok során keletkező kötelezettségek teljesítésének helye a Társaság székhelye.
5.2. A Társaság javára történő bármely fizetés (pl. postai befizetés, átutalás stb.) teljesítésének időpontja az a nap, amelyen a pénz a Társaság számlájára megérkezik, kivéve, ha jogszabály ettől eltérően rendelkezik.
6. Titoktartás
6.1. A Társaság az egyes Ügyfelekről rendelkezésére álló minden olyan, tényt, információt, megoldást vagy adatot, amely Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Társaság által vezetett számlájának egyenlegére, forgalmára, továbbá a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozik banktitokként, illetve értékpapír-titokként kezel.
6.2. A titoktartási kötelezettség - időbeli korlátozás nélkül - a Társaság minden vezető tisztségviselőjére és alkalmazottjára, valamint mindazokra vonatkozik, akik az Ügyfelekkel kapcsolatos információkhoz a Társasággal kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon jutottak hozzá.
6.3. A Hpt. 161. § (1) bekezdése szerint banktitok, illetve értékpapír-titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha
- a Társaság Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitok-kört, illetve értékpapír-kört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az Ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a Társasággal történő szerződéskötés keretében nyújtja,
- a Hpt. a banktitok, a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény az értékpapír-titok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,
- a Társaság érdeke ezt az Ügyféllel szemben fennálló követelése eladásához vagy lejárt követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.
7. Felelősség
7.1. Ha a Társaság az Ügyfél megbízása alapján köteles átvenni vagy továbbítani az okmányokat, azokat csak abból a szempontból vizsgálja, hogy megfelelnek-e a megbízásban foglaltaknak. A Társaság azonban nem felel az okmányok eredetiségéért, érvényességéért, azok tartalmáért.
7.2. Az okmányok kiszolgáltatása és fizetése esetén a Társaság annak teljesít, akit iratainak megvizsgálása alapján az okmányok, illetve a fizetés elfogadására jogosultnak tart.
7.3. A Társaság a hitelintézettől elvárható gondossággal vizsgálja a személyazonosság, a képviseleti jogosultság, vagy a meghatalmazás igazolására bemutatott okmányokat. Ezek valódiságáért, illetőleg hamis, vagy hamisított voltának gondos vizsgálata melletti fel nem ismerhetőségéért nem vállal felelősséget.
7.4. A külföldön készült okiratokat a Társaság a hatályos jogszabályok és nemzetközi egyezmények által meghatározott formai követelmények teljesítése esetén fogadja el közokiratként, vagy teljes bizonyító erejű magánokiratként.
7.5. A Társaság nem felel a belföldi vagy külföldi hatósági rendelkezésből eredő kárért.
8. Megbízások
8.1. A megbízásnak egyértelműen tartalmaznia kell az ügylet tárgyát, és a megbízás teljesítéséhez szükséges adatokat. A megbízással az Ügyfél felhatalmazást ad arra, hogy az azonosító adatait az általa megjelölt kedvezményezett részére a Társaság átadhatja.
8.2. Ha az Ügyfél a megbízásnak meghatározott időpontban való teljesítését igényli, vagy az általános gyakorlattól eltérő teljesítést kíván, a megbízáson erre a Társaság figyelmét fel kell hívnia. A megbízásokat az Ügyfél olyan időpontban tartozik a Társaságnak átadni, hogy a teljesítéshez szükséges idő a Társaság rendelkezésére álljon.
8.3. Ha a megbízó a teljesítéshez szükséges adatokat tévesen, hiányosan, vagy késedelmesen adja meg, az ebből eredő kárért a Társaság nem felel.
8.4. A Társaság a jogszabályba ütköző megbízások teljesítését megtagadja akkor is, ha azok teljesítésére szerződésben korábban kötelezettséget vállalt. A Társaság külföldi valutával és devizával kapcsolatos megbízásokat a mindenkor hatályos jogszabályok és devizahatósági rendelkezések szerint, az arra jogosultaktól, illetve a szükséges hatósági engedéllyel rendelkező Ügyféltől fogad el.
8.5. A Társaság akkor teljesíti az Ügyfél megbízásait, ha annak a szerződésben vagy az adott Üzletági Üzletszabályzatban meghatározott fedezete - a megbízás jellegéhez igazodóan rendelkezésre áll.
8.6. A Társaság a megbízások teljesítéséhez - ha azt szükségesnek tartja – jogosult harmadik személy közreműködését igénybe venni.
8.7. Társaság a harmadik személyért úgy felel, mintha maga járt volna el. Ha a közreműködő felelősségét jogszabály, nemzetközi megállapodás vagy Üzletszabályzat korlátozza, a Társaság felelőssége is ehhez igazodik.
8.8. Ha a Társaság a megbízás teljesítése során külföldi bankot vesz igénybe, a külföldi közreműködőért való felelősségre nemzetközi szerződések, szabályzatok (szokványok) az irányadóak.
9. Biztosítéknyújtás
9.1. Az üzleti kapcsolat fennállása alatt a Társaság bármikor és bármely követelése tekintetében - függetlenül az Ügyfél tartozásainak feltételeitől és esedékességétől - jogosult megkövetelni az Ügyféltől, hogy nyújtson biztosítékot, illetve a már adott biztosítékot egészítse ki olyan mértékben, amely a Társaság követelései megtérülésének biztosításához szükséges. Az Ügyfél köteles a biztosíték nyújtásáról a Társaság felhívása esetén azonnal gondoskodni.
9.2. A Társaság jogosult eldönteni - az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve -, hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel, s ezt milyen értékben fogadja el fedezetként. A Társaság követelésének biztosítására a 9.3. pontban részletesen meghatározott, I-III osztályú biztosítékok közül a konkrét ügylethez megfelelően igazodó nyújtását kérheti.
9.2.1. Óvadék: a Ptk. 5:95. § értelmében óvadék pénzen és értékpapíron kézizálogjogként, dematerializált értékpapíron kézizálogjogként vagy a Ptk. 5:95. § (2) bekezdésében meghatározott módokon, fizetésiszámla-követelésen a Ptk. 5:95. § (2) bekezdésében meghatározott módokon, jogszabályban meghatározott egyéb vagyontárgyon a Ptk. 5:95. § (4) bekezdésében meghatározott módon alapítható. Óvadék esetén, ha annak tárgya pénz, fizetésiszámla-követelés, illetve tőzsdei vagy egyéb, nyilvánosan jegyzett piaci árral rendelkező értékpapír, a zálogjogosult kielégítési joga megnyílásakor a zálogkötelezetthez címzett egyoldalú nyilatkozattal –a biztosított követelés összege erejéig – a zálogtárgy tulajdonjogát megszerezheti, illetve ha már korábban megszerezte, megszüntetheti azt a kötelezettségét, hogy a kapott óvadékkal egyező fajtájú és mennyiségű vagyontárgyat ruházzon át a zálogkötelezettre.
9.2.2. Bankgarancia, bankkezesség: Bankgarancia alapján a bank kötelezettséget vállal arra, hogy meghatározott feltételek – így különösen bizonyos esemény beállta vagy elmaradása, illetőleg okmányok benyújtása – esetében és meghatározott határidőn belül a kedvezményezettnek a megállapított összeghatárig fizetést fog teljesíteni. Első osztályú bankgarancia esetén a bank a jogosult felhívására az alapul fekvő ügylet vizsgálata nélkül teljesít.
9.2.3. Ingatlannal biztosított jelzálogjog esetében a per-, igény- és tehermentes, korlátozás nélkül forgalomképes ingatlan vagy ingatlanok vehetőek figyelembe hitelbiztosítékként, ha a felek szerződése másképp nem rendelkezik.
9.2.4. Zálogjog: A zálogjog alapján a Társaság pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból kielégítést kereshet, ha a kötelezett nem teljesít. A követelés átszállásával a zálogjog is átszáll az új jogosultra.
9.2.5. Engedményezés: Elsősorban az Ügyfél követeléseinek, jövedelmének, árbevételének a Társaságra történő engedményezését jelenti.
9.2.6. Kezesség: A kezesi szerződéssel a kezes arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a kötelezett nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A kezes kötelezettsége ahhoz a kötelezettséghez igazodik, amelyért kezességet vállalt.
A társaság az Ügyféllel szembeni követelésének érvényesítését elősegítő, megerősítő és gyorsító eszközök (pl. elidegenítési- és terhelési tilalom kikötése, vételi jog alapítása az Ügyfél vagyontárgyán, az Ügyfél követeléseinek Társaságra történő engedményezése, az Ügyfél kötelezettségének közokiratba foglalása, azonnali beszedési megbízás a Társaság javára) alkalmazását is kikötheti, amennyiben a nyújtott biztosíték(ok) önmagukban nem elegendőek.
A biztosíték bekérésénél a Társaság az adott biztosíték kockázatát, érvényesítésének lehetőségeit, érvényesíthetőség idejét és költségeit vizsgálja. A biztosítéknak minden esetben fedezetet kell nyújtania az Ügyféllel szemben a szerződésből eredő fennálló és várható követelések teljes összegére.
Biztosíték kikötésekor a fentieket figyelembe véve a társaság jogosult meghatározni, hogy a biztosítékokat milyen értéken fogadja el.
A Társaság a fedezetként nyújtott biztosítékokat az alábbi értékelési rendszer szerint veszi figyelembe. Az értékelési rendszerben a limitérték a maximálisan folyósítható kölcsön összegét mutatja meg a nyújtott fedezet Társaság által elfogadott értékének százalékában. A limitérték egy elméleti maximum érték, melytől a Társaság a fedezet vizsgálat eredményétől függően lefelé eltérhet.
9.3. Biztosítékok értékelési rendszere
Amennyiben az Ügyfél a megjelölt biztosítékot ajánlja fel, abban az esetben a Társaság azt legfeljebb a megjelölt limitértéken veszi figyelembe.
BIZTOSÍTÉKOK MEGNEVEZÉSE LIMITÉRTÉK
I. osztályú biztosítékok | |
1. Állam kezessége | 100% |
2. Bankgarancia, bankkezesség, külföldi bank váltója, bankavalizált cégváltó Csak I. és II. osztályú minősítésű bank garanciája, váltója és avalizálása fogadható el a limitje erejéig | 100% |
3. Készfizető kezesség | |
a., Garancia alapok, hitelbiztosító társaságok esetében az általuk garantált | 100% |
biztosított összegre. Az általuk nem garantált összegre további biztosítékot kell | |
nyújtania | |
b., Önkormányzatok | 100% |
A Társaság által I. osztályúnak minősített önkormányzatok esetében | |
c., A 100 legnagyobb magyarországi székhelyű cég közül azok, melyeket I. osztályú | 100% |
kezessé minősített | |
d., Független nemzetközi minősítő cég (Moody’s, S&P, IBCA stb.) által befektetési | 100% |
fokozatúnak minősített külföldi vállalkozások | |
4. Óvadék | |
Árfolyammozgásokra, keresztárfolyamok változására a fedezetek értékeinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni. | 90-100% |
Forint és forintszámla követelés, óvadéki takarékbetét. | |
Valuta- és devizakövetelés, a lekötött összeg erejéig, illetve ha az óvadéki | |
szerződésben rögzített, hogy az adós a kamatok felvételére a szerződés időtartama | |
alatt nem jogosult, úgy a mindenkori kamatokkal növelt összeg. A Társaság által | |
jegyzett mindenkori devizavételi árfolyamon értékelve. | |
Értékpapírok, amelyeket az állam, vagy valamely I. osztályú bank bocsátott ki vagy | 100% |
az állam által garantáltak, és amelyeket a kibocsátó legalább névértékben bármikor | |
visszavásárol, illetve jogosan feltételezhető, hogy legalább névértéken | |
értékesíthetők – a névérték szerint. | |
100 legnagyobb magyarországi székhelyű cég saját részvényeit visszaigazolt | 100% |
árfolyamon, egyéb értékpapírjaik esetén a Társaság által kiválasztott értékelő által | |
maximált árfolyamon. | |
I. és II. osztályú minősítésű bank alapkezelője által kibocsátott, a bank által garantált alacsony kockázatú befektetési jegy (pénzpiaci alapok, állampapír alap). | 80-100% |
Árfolyammozgásokra, fedezetek értékeinek meghatározásakor figyelemmel kell lenni. Tőzsdei árucikkekről kiállított és a Társaságnál óvadékként elhelyezett közraktári jegy. | 100% |
II. Osztályú biztosítékok | |
5. Óvadék | |
Azok az értékpapírok, amelyeket az állam, vagy valamely I., illetve II. osztályú bank bocsátott ki, vagy állam által garantáltak, de – névértéken történő – visszaváltásuk, | 70-80% |
illetve értékesítésük időben korlátozott, névérték szerint. | |
Azok az értékpapírok, amelyeket a Bank adósminősítése szerint I. osztályú vagy | |
befektetési (AA) minősítésű adósok bocsátottak ki, belföldi kibocsátású részvények esetén a Társaság által kiválasztott értékelővel egyeztetett árfolyam szerint. | 70-80% |
Egyéb tőzsdén jegyzett és forgalmazott, az elfogadhatónak minősített és a Bank | |
által visszaigazolt értékpapírok xxxxxxxxx, a minősítők által maximált árfolyam | |
szerint. | 70-80% |
Nem tőzsdei árucikkekről kiállított és a Társaságnál óvadékként elhelyezett | |
közraktári jegy. | 50% |
6. Első helyen bejegyzett ingatlan jelzálogjog és keretbiztosíték jelzálogjog Elfogadása vagy kimenekülési (likvidációs) értékben (100%-án) vagy az alábbiak szerint meghatározott értékek közül az alacsonyabb szerint történik: Első helyen bejegyzett ingatlan jelzálognál a Társaság által elfogadott értékbecslés szerinti érték legfeljebb: | 70% |
7. Kézizálog felbecsült forgalmi értéke | |
- Arany, nemesfém, drágakő | 70% |
- Műtárgy | 60% |
- Egyéb | 30-50% |
8. Készfizető kezesség Önkormányzatok A Bank adósminősítése szerint II. osztályú önkormányzat esetén A 100 legnagyobb magyarországi székhelyű cég közül azok, melyeket a Bank egyedi kérelem alapján II. osztályú kezessé minősített – futamidőtől függően (fordított arányban), és I. osztályú adósminősítésű vagy befektetési (AA) minősítésű cégek | 70-80% |
Magánszemélyek | 40-60% |
9. A Bank által I-II. osztályúnak minősített önkormányzat bevétel engedményezése | 70-80% |
III. osztályú biztosítékok | |
10. Értékesítési szerződések árbevétel engedményezése | 60% |
10.1. Faktoring keretszerződéshez kapcsolódó árbevételek engedményezése |
esetén, a biztosítéki limitérték a befogadott számlák bruttó összegének | 60-90 % |
11. Második, illetve többedik helyen bejegyzett ingatlan jelzálogjog az elfogadott értékbecslés szerinti érték Vagy a kimenekülési (likvidációs) érték 50%-a közül az alacsonyabb értéken | 20-40% |
12. Visszaváltható életbiztosítás – a hitelengedélyezéskor érvényes visszavásárlási összeg %- | 90 % |
13. Mindazok a biztosítékok, amelyek nincsenek előzőekben felsorolva | |
Ingó jelzálogjog: készlet, jármű, gépi berendezés, komplett technológiai gépsorok esetén | 30-50% |
Óvadékba helyezett egyéb értékpapírok közül az I. és II. osztályú biztosíték | 30-50% |
kategóriájába nem tartozó belföldi kibocsátású részvények és egyéb értékpapírok | |
esetén a Táraság által kiválasztott értékelővel egyeztetett árfolyam szerint | |
Vagyont terhelő zálogjog árukészletre | |
Egyéb vagyont terhelő zálogjog | 30-50% |
0 % |
9.4. A Társaság jogosult eldönteni - az Ügyfél lehetőségeit is figyelembe véve -, hogy a konkrét ügylet kapcsán milyen biztosítékot követel.
A Társaság nem fogad el olyan biztosítékot, amelyet:
az Ügyfél vagy harmadik személy már más jogügylet biztosítékául adott, ide nem értve a jelzálogjoggal terhelt zálogtárgyat,
jelzálogjog esetén a biztosíték hitelbiztosítéki értékének hetven százalékát meghaladó mértékben már lekötöttek.
A Társaság fedezetként nem fogadja el:
a saját maga által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
az adós által kibocsátott, tagsági jogokat megtestesítő értékpapírt,
olyan gazdasági társaság üzletrészét vagy részvényét, amely az adósban befolyásoló részesedéssel rendelkezik, illetve amelyben az adósnak befolyásoló részesedése van.
9.5. A Társaság jogosult arra, hogy az Ügyféllel szemben fennálló, lejárt követelése erejéig a pénzforgalmi jogszabályok betartásával - függőben tartsa az Ügyfél terhére szóló fizetési megbízások teljesítését, továbbá, hogy beszüntesse az Ügyféllel szemben őt terhelő fizetéseket.
9.6. Az Ügyfél köteles gondoskodni a Társaság javára biztosítékul lekötött vagyontárgyak és jogok fenntartásáról, megőrzéséről és érvényesíthetőségéről. Ha biztosítékul a termelésben felhasználható, illetve a kereskedelmi forgalomban áruként forgalmazható, egyedileg meg nem határozott, elhasználható vagy helyettesíthető dolog szolgál, akkor az Ügyfél köteles az elhasználódott vagy értékesítet vagyontárgyat pótolni.
9.7. A Társaság jogosult a pénzügyi szolgáltatás teljesítésének feltételéül - a fedezet biztosítása céljából - meghatározott biztosítási szerződés megkötését előírni az Ügyfél részére. Ha a Társaság a konkrét ügyletre vonatkozó szerződésben kiköti, köteles az Ügyfél a biztosítékul lekötött vagyontárgyakat minden kár esetére teljes értékben biztosítani, és a biztosítási szerződésben a biztosítási összeget a Társaságra engedményezni.
9.8. Az Ügyfél a biztosítási szerződést - amíg a vagyontárgy az ügylet biztosítékául szolgál - a Társaság hozzájárulása nélkül nem módosíthatja, és nem szüntetheti meg, azaz köteles a biztosítási díjat szerződés szerint határidőben fizetni. Ennek elmaradása esetén a Társaság az Ügyfél költségére a díjat befizetheti, a szerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
9.9 Az Ügyfél a Társaság felhívására köteles a biztosítási kötvényt, szerződést, biztosítási díj fizetését igazoló bizonylatokat haladéktalanul részére átadni.
9.10. A Társaság a reá engedményezett befolyó biztosítási összeget követelésének esedékessége előtt is jogosult az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordítani, ha az Ügyfél a vagyontárgyakat nem pótolja.
9.11. Ha az Ügyfél esedékességkor nem teljesíti kötelezettségeit, a Társaság jogosult érvényesíteni bármely biztosítékból fakadó jogát a hatályos jogszabályoknak megfelelő módon úgy, ahogy az a követelések kielégítését a legeredményesebben szolgálja.
9.12. A Társaság vezető tisztségviselője, alkalmazottja, meghatalmazottja bármikor jogosult ellenőrizni - akár a helyszínen is - a biztosítékok meglétét és azt, hogy az Ügyfél a biztosítékokkal kapcsolatos, őt terhelő kötelezettségeknek eleget tesz-e.
9.13. Ha valamely biztosítékul szolgáló jog gyakorlása, vagy követelés érvényesítése a lekötés időtartama alatt esedékessé válik, a Társaság jogosult a jogot gyakorolni, illetve a követelést érvényesíteni. Az érvényesítés során befolyt összeget - választása szerint - az Ügyfél tartozásának csökkentésére fordíthatja, vagy biztosítékként kezelheti. A Társaság felhívására az Ügyfél köteles gondoskodni arról, hogy a Társaság részére a fizetés megtörténjen.
9.14. A Társaság feloldhatja a biztosítékot, ha úgy ítéli meg, hogy követelésének további biztosításához már nem szükséges.
9.15. A biztosítékok nyújtásával, fenntartásával, kezelésével és érvényesítésével kapcsolatos minden szükséges kiadás az Ügyfelet terheli.
10. A szerződés megkötése
10.1. A Társaság a szerződés megkötését megelőzően szóban, vagy írásbeli információs összeállítás átadásával tájékoztatja az Ügyfelet a nyilvános információkról, az ügylet kockázatáról és minden olyan egyéb információról, amely a szerződés megkötése és teljesítése esetén lényeges lehet.
A Társaság a szerződés megkötését megtagadja, ha az
a) manipulációs célzatú,
b) jogszabályi vagy egyéb tilalomba ütközik, vagy
c) az Ügyfél a személyazonosságának igazolását vagy azonosítását megtagadta, illetve az nem hitelt érdemlő.
10.2. A Társaság a szerződés megkötését megtagadhatja, ha az Ügyfél általa ismert körülményei a Társaság üzleti tevékenységének más ügyfelek által történő megítélését hátrányosan érinthetik, vagy bármely más okból is. A Társaság a döntéseit nem köteles indokolni.
10.3. A Társaság az Ügyfél személyazonosságát mind a szerződés megkötésekor, mind az Ügyfél személyes megjelenése során ellenőrzi, azaz minden kétséget kizáróan megállapítja az Ügyfél személyére vonatkozó alapvető adatokat.
Természetes személy Ügyfél személyi adatainak igazolására a Társaság az alábbi okmányokat fogadja el: személyi igazolvány, útlevél, vagy a Magyarország rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély.
A jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet adatainak az igazolására a Társaság az alábbi iratokat fogadja el eredetben vagy a közjegyző által hitelesített másolati példányban:
a) cégjegyzékben szereplő gazdálkodó szervezet esetében a cégbíróság által kiállított, 30 napnál nem régebbi cégkivonat és az Ügyfél képviseletében eljáró személy aláírási címpéldánya, valamint bankkapcsolat igazolása vagy bankszámla-szerződés;
b) az a) pont szerinti, alakulóban lévő gazdálkodó szervezet esetében a létesítő okirat, a cégbejegyzési kérelem beadásának cégbírósági igazolása és az adószám, és az Ügyfél képviseletében eljáró személy aláírási címpéldánya, valamint bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
c) alapítvány, egyesület, politikai párt, egyház és társadalmi szervezetek esetében a nyilvántartásba vételt elrendelő jogerős bírósági határozat, valamint bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
d) a c) pont szerinti, alakulóban lévő szervezet esetében az aláírt létesítő okirat, a nyilvántartásba vételi kérelem beadásának bírósági igazolása és az adószám, valamint bankkapcsolat igazolása vagy bankszámla-szerződés;
e) polgári jogi társaság, építőközösség és társasház esetén az aláírt létesítő okirat és a közgyűlési határozat a képviseletről, valamint bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés;
f) egyéni vállalkozó esetén a vállalkozói igazolvány és az adószám, valamint bankkapcsolat igazolása vagy bankszámlaszerződés.
A szervezet adatainak a megállapítása mellett a Társaság, az annak képviseletében eljáró természetes személy adatait is azonosítja.
10.4. A devizajogszabályok szerint külföldinek minősülő Ügyfél esetén a Társaság jogosult bekérni az ügylethez szükség esetén kapott devizahatósági engedélyt. A külföldi Ügyfél a hazai joga szerinti nyilvántartásba vételét a nyilvántartó hatóság által kiállított, megfelelő hiteles irattal és annak hitelesített magyar nyelvre történő fordításával igazolhatja. Az Ügyfél képviseletében eljáró személy azonosítására, a természetes személyre vonatkozó rendelkezések az irányadóak.
11. Az Üzletszabályzat módosítása
11.1. Az Üzletszabályzat módosításáról a Társaság a módosítás hatályba lépését megelőzően legalább 15 nappal korábban székhelyén történő kifüggesztés útján értesíti Ügyfeleit. Ha az Ügyfél az értesítéstől (kifüggesztéstől) számított 15 napon belül észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a változást részéről elfogadottnak kell tekinteni.
11.2. Amennyiben az Ügyfél az Üzletszabályzat módosítása következtében nem kívánja a Társaság szolgáltatását igénybe venni, jogosult – amennyiben a vonatkozó Üzletági Szabályzat, vagy szerződés eltérő határidőt nem állapít meg – 30 napos határidővel a Társasággal kötött szerződést felmondani.
12. Pénzkölcsön-ügyletek
12.1. A Társaság kölcsönt kölcsönszerződés vagy kölcsönügyletre vonatkozó egyéb eseti szerződés alapján nyújt. Az írásban kötött szerződés egy eredeti példányát a Társaság köteles az Ügyfélnek átadni.
12.2. A Társaság a pénzkölcsön-nyújtás feltételeként szabhatja, hogy az Ügyfél köteles beszámolni valamennyi hitelintézetnél lévő bankszámlájáról, esetleges egyéb üzleti érdekeltségeiről, illetve azt, hogy az Ügyfél tartozásának fennállása alatt rendszeresen a Társaság rendelkezésére bocsássa év végi, valamint évközi üzleti mérlegeit. A kölcsön nyújtása előtt és annak lejárati
ideje alatt a Társaság jogosult tájékozódni a kölcsönfelvevő, illetve a kezes vagyoni viszonyairól, üzleti eredményeiről és várható fejlődéséről, a kölcsönkövetelést biztosító mellék- kötelezettségek értékéről és érvényesíthetőségéről.
12.3. A Társaság jogosult az Ügyféltől a kölcsönügyletre vonatkozó szerződés, az Ügyfél kötelezettségvállalásának, illetve a biztosítéki szerződés, vagy azok kötelezettjei kötelezettségvállalása közokiratba foglalását kérni.
12.4. Hatályon kívül helyezve az 1/2012. (II.29.) számú igazgatósági határozattal.
12.5. A Társaság jogosult a kölcsönszerződést és a kölcsönügyletre vonatkozó egyéb szerződést azonnali hatállyal felmondani:
- a kölcsönnek a szerződésben meghatározott célra fordítása lehetetlen;
- az Ügyfél a kölcsönösszeget a szerződésben meghatározott céljától eltérően használja;
- a kölcsönre nyújtott biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Ügyfél a hitelező felszólítására nem egészíti ki;
- az Ügyfél vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a kölcsön visszafizetésének lehetőségét;
- az Ügyfél más súlyos szerződésszegést követett el;
- az Ügyfél hitelképtelenné válik;
- az Ügyfél a Társaságot a szerződés megkötését megelőzően vagy azt követően valótlan tények közlésével, tények, adatok, jelentős körülmények eltitkolásával vagy más módon megtévesztette;
- az Ügyfél a kölcsön fedezetével, biztosítékával vagy céljának megvalósulásával kapcsolatos vizsgálatot - figyelmeztetés ellenére - akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha a szerződésben vállalt vagy jogszabályban előírt adatszolgáltatási kötelezettségét megszegi;
- az Ügyfél a kölcsönszerződésben kikötött bármely esedékességi időpontban nem tesz eleget szerződésszerűen fizetési kötelezettségének;
- ha a követelés biztosítékául szolgáló ingatlan vonatkozásában a bíróság, a bírósági végrehajtó, közigazgatási szerv vagy más hatóság zárlat, zár alá vétel, zár alá vételt biztosító intézkedés, vagy végrehajtási jog bejegyzése iránti megkeresést intéz a földhivatalhoz vagy az ingatlanra zárlatot, zár alá vételt, zár alá vételt biztosító intézkedést, végrehajtási jogot vagy más, a Társaság kielégítési jogát akadályozó vagy korlátozó jogot vagy tényt jegyeznek be az ingatlan tulajdoni lapjára.
Jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet Ügyfél esetében megilleti a Társaságot az azonnali hatályú felmondás joga abban az esetben is, ha az Ügyfél ellen csődeljárás, felszámolási eljárás, megszüntetése iránti eljárás, törvényességi felügyeleti eljárás, bírósági vagy más hatósági végrehajtási eljárás indul.
12.6. A Társaság részéről az azonnali felmondási jogosultság okául szolgáló súlyos szerződésszegésnek minősülnek például az Ügyfél alábbi magatartásai:
– az együttműködési és tájékoztatási kötelezettség megszegése;
– a biztosítékokra vonatkozó kikötések megszegése.
12.7. Amennyiben az Ügyfél a kölcsönszerződés alapján esedékessé vált bármely fizetési kötelezettség teljesítését lejáratkor elmulasztja, a Társaság jogosult őt legalább háromnapos teljesítési határidővel, a jogkövetkezményekre történő figyelmeztetéssel írásban felszólítani. Amennyiben az Ügyfél a felszólításnak nem tesz eleget, az az Ügyfél részéről elkövetett súlyos szerződésszegésnek minősül, amelyre tekintettel a Társaság a kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.
12.8. Ellenkező szerződéses kikötés hiányában az Ügyfél jogosult - tartozásának egyidejű rendezése mellett - a kölcsönszerződést vagy a kölcsönügyletre vonatkozó egyéb szerződést bármely időpontban, azonnali hatállyal is felmondani.
12.9. A pénzkölcsönügyletekben a kölcsön folyósítása átutalással, a törlesztés átutalással, a CIB Bank Zrt. pénztárásba történő készpénzbefizetéssel vagy belföldi postautalvánnyal történő befizetéssel valósul meg.
12.10. Hatályon kívül helyezve.
12.11. A pénzkölcsön-nyújtás alábbi formáit végzi a Társaság a Hpt. 6. § (1) bekezdés 40. b) ba) pontja szerint:
a) a Társaság és az Ügyfél között létesített hitel-, illetőleg kölcsönszerződés alapján a pénzösszeg rendelkezésre bocsátása, amelyet az Ügyfél a szerződésben megállapított időpontban - kamat ellenében vagy anélkül - köteles visszafizetni; (pénzkölcsön ügyletek)
b) követelésnek - az Ügyfél kockázatának átvállalásával vagy anélkül történő - megvásárlása, megelőlegezése (ideértve a faktoringot és a forfetírozást is), valamint leszámítolása, függetlenül attól, hogy a követelés esedékességének nyilvántartását és a kintlévőségek beszedését ki végzi. (faktoring ügyletek)
13. Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR)
13.1. A központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény (KHR tv.) a KHR-be való adattovábbítás kapcsán, természetes személyeket érintően négy esetre vonatkozó tájékoztatási kötelezettséget ír elő:
a) a szerződés előkészítése során a KHR tv. 15.§ (1) bekezdése alapján (ld. 1. sz. melléklet)
b) a szerződés megkötésével egyidejűleg a KHR tv. 9.§ (2) bekezdése alapján (ld. 2. számú melléklet)
c) az adatátadás tervezett végrehajtását harminc nappal megelőzően a KHR tv. 15.§ (3) bekezdése alapján (ld. 3. sz. melléklet)
d) valamennyi adatátadást követően legfeljebb öt munkanapon belül, annak megtörténtéről a KHR tv. 15.§ (6) bekezdése alapján. (ld. 4. sz. melléklet)
13.2. A KHR-be való adattovábbítás kapcsán, vállalkozásokat érintően az alábbi esetben ír elő tájékoztatási kötelezettséget:
a) a szerződés megkötését megelőzően a KHR tv. 15.§ (5) bekezdése alapján (ld. 5. sz. melléklet)
Az első két (a, b) esetben egy-egy tájékoztatót (ld. 1., 2. és 5. sz. melléklet) vesz át az ügyfél. A tájékoztatás megtörténtét az ügyfél a tájékoztató Társaságnál maradó példányának aláírásával igazolja.
A késedelembe eséssel kapcsolatos adattovábbítás megtörténte előtti tájékoztatásra (c) a 3. sz. melléklet szerinti levélben történő megküldésével kerül sor.
13.3. A KHR tv. 6.§ (2) bekezdése alapján az egymás között történő adatátadás tényéről, időpontjáról és az átadott adatok köréről mind a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás, mind a referenciaadat- szolgáltató nyilvántartást vezet.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az alábbi esetek kivételével a referenciaadatokat öt évig kezeli:
- a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás haladéktalanul és véglegesen törli a referenciaadatot, ha a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy ha tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be;
- a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésből eredő késedelmes tartozás teljesítése esetén a késedelmes tartozás teljesítésétől számított egy év elteltével haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli a KHR tv. 11.§ (1) bekezdése szerinti referenciaadatot;
- a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a KHR tv. 5. § (2) bekezdés a) pontja szerint kapott adatokat a szerződéses jogviszony megszűnését követően egy munkanapon belül véglegesen és vissza nem állítható módon törli, kivéve, ha a nyilvántartott természetes személy írásban kérte a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól, hogy adatait a szerződéses jogviszony megszűnését követő legfeljebb öt évig kezelje. A jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulás a szerződéses jogviszony megszűnéséig a referenciaadat-szolgáltató útján, azt követően a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál közvetlenül, írásban bármikor visszavonható.
Az öt év letelte után, illetve a további adatkezeléshez való hozzájárulás visszavonása esetén a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli.
Az öt éves határidő számításának kezdete:
a) természetes személyek késedelmes tartozása miatti adatátadás esetén, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
b) vállalkozások késedelmes tartozása miatti adatátadás esetén, ha a tartozás nem szűnt meg, az adatátadás időpontjától számított ötödik év vége,
c) az adat átadásának időpontja a 12. §, a 13. § és a 14/A. § szerinti esetben,
d) a követelések sorba állításának megszűnési időpontja a 14/B. § szerinti esetben,
e) a vállalkozásnak a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződése megszűnésének időpontja.
13.4. AKHR-be átadható adatok köre, az átadás feltételei:
Természetes személyre vonatkozóan az alábbi esetekben írja elő a KHR tv. az adatszolgáltatást a KHR-be:
a referenciaadat-szolgáltató a pénzügyi szolgáltatásra vonatkozó szerződés, a befektetési hitel nyújtására vonatkozó szerződés, valamint az értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés, továbbá a jogszabályban meghatározott hallgatói hitelszerződés (a továbbiakban együtt: az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés) megkötését követően írásban átadja a KHR részére a természetes személy 1.1. és 1.2. pont a)-d) alpontjai szerinti referenciaadatait.
ha az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozásának összege meghaladja a késedelembe esés időpontjában érvényes legkisebb összegű havi minimálbért és ezen minimálbérösszeget meghaladó késedelem folyamatosan, több, mint kilencven napon keresztül fennállt;
(átadásra kerülő adatok ebben az esetben ld. 1.1-I.2. pontokban megjelölt referenciaadatok)
ha a természetes személy az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötésének kezdeményezése során valótlan adatot közöl és ez okirattal bizonyítható, illetve hamis vagy hamisított okirat használata miatt a bíróság jogerős határozatában a 2013. június 30- ig hatályban volt, a Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény (a továbbiakban: 1978. évi IV. törvény) 274-277. §-ában vagy a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény (a továbbiakban: Btk.) 342., 343., 345. és 346. §-ában meghatározott bűncselekmény elkövetését állapítja meg.
(átadásra kerülő adatok ebben az esetben ld. 1.1. és I.3. pontokban megjelölt referenciaadatok)
1. Természetes személyekkel kapcsolatban nyilvántartható adatok:
1.1. Azonosító adatok:
a) név,
b) születési név,
c) születési idő, hely,
d) anyja születési neve,
e) személyi igazolvány (útlevél) szám vagy egyéb, a személyazonosság igazolására a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény szerint alkalmas igazolvány száma,
f) lakcím,
g) levelezési cím,
h) elektronikus levelezési cím.
1.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:
a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c) ügyféli minőség (adós, adóstárs),
d) a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja és gyakorisága,
e) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f) a 11. § (1) bekezdésében meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,
g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének módja és időpontja,
h) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés
i) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, pénzneme,
j) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.
1.3. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:
a) az igénylés elutasításának időpontja, indoka,
b) okirati bizonyítékok,
c) jogerős bírósági határozat száma, az eljáró bíróság megnevezése, a határozat rendelkező részének tartalma.
Vállalkozásra vonatkozóan az alábbi esetekben írja elő a KHR tv. az adatszolgáltatást a KHR-be:
az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését követően írásban átadja a KHR részére a vállalkozás 2.1. és 2.2. pont a)-d) alpontjai szerinti referenciaadatait.
Ha a vállalkozás az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a lejárt és meg nem fizetett tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt.
(átadásra kerülő adatok ebben az esetben ld. 2.1-2.2. pontokban megjelölt referenciaadatok)
2. Vállalkozásokkal kapcsolatban nyilvántartható adatok: 2.1. azonosító adatok:
a) cégnév, név,
b) székhely,
c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,
d) adószám.
2.2. Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés adatai:
a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),
b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,
c) a szerződés megszűnésének módja,
d) a szerződés összege a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja,
e) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontja,
f) a 14. §-ban meghatározott feltételek bekövetkezésekor fennálló lejárt és meg nem fizetett tartozás összege,
g) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,
h) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,
i) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés,
j) előtörlesztés ténye, ideje, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összege, valamint pénzneme,
k) fennálló tőketartozás összege és pénzneme.
13.5. Adatszolgáltatás a KHR-ből
Bármely referenciaadat-szolgáltatónál bárki jogosult tájékoztatást kérni arról, hogy milyen adatai szerepelnek a KHR-ben, és ezen adatait mely referenciaadat-szolgáltató adta át. A KHR- ben nyilvántartott saját adatait, valamint az arról szóló információt, hogy ki, mikor és milyen jogcímen fért hozzá ezen adatokhoz, a nyilvántartott személy korlátozás nélkül megismerheti, ezért költségtérítés és egyéb díj nem számolható fel.
A referenciaadatok KHR-be történő átadását megelőzően a referenciaadat-szolgáltató beszerzi a természetes személy ügyfél írásbeli nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy hozzájárul-e az adatai KHR-ből történő, más referenciaadat-szolgáltató általi átvételéhez. Ezt a hozzájárulást a természetes személy ügyfél - az adatok KHR-ben történő nyilvántartásának időtartama alatt - bármikor megadhatja.
Nem szükséges az ügyfél hozzájárulása a 11-13. § alapján kezelt adatok átvételéhez. Ha az ügyfél nem járul hozzá adatai KHR-ből történő átvételéhez, úgy a KHR a 13.3. pontban foglalt
1.1 pont és 1.2 pont a)-d) alpontjai szerinti adatokat tartalmazza.
Az adatszolgáltatás tárgyát képező szerződés megkötését megelőzően a referenciaadat- szolgáltató a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozástól átveszi:
a) természetes személy ügyfél esetében - ha az írásbeli nyilatkozatában ahhoz hozzájárult az 1.1-1.3 pontjai szerinti referenciaadatokat,
b) természetes személy ügyfél esetében - ha az írásbeli nyilatkozatában nem járult hozzá adatai lekérdezéséhez – az alábbi 1.4 pontja szerinti, továbbá a 11-13. §-ban foglaltak alapján a KHR- ben nyilvántartott referenciaadatokat,
1.4. A hozzájárulás megtagadásával kapcsolatos adatok:
a) a nyilatkozat kelte (hely, dátum),
b) a referenciaadat-szolgáltató azonosító adatai,
c) az ügyfél azonosító adatai,
d) a hozzájárulás megtagadására utaló megjegyzés.
c) vállalkozások esetén 2.1-2.2 pontjai szerinti referenciaadatokat.
13.6. Az ügyfelek jogorvoslati lehetőségei
Az ügyfelek számára alapvetően kétféle jogorvoslati lehetőség nyílik hibás vagy jogellenes adatnyilvántartás esetén: lehetőség van kifogás benyújtására, valamint keresetindításra.
Kifogás
Lehetőség van kifogással élni az adatoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen, amelynek keretében az adatok helyesbítése, illetve törlése kérhető.
A kifogás benyújtható írásban a kifogásolt referenciaadatot a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak átadó referenciaadat szolgáltatóhoz, vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozáshoz, amely két munkanapon belül továbbítja azt az érintett referencia-
adatszolgáltatónak. A kifogás átadásáról a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás értesíti az ügyfelet.
Ha az a referenciaadat-szolgáltató, amely a kifogásolt adatot átadta a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnak időközben jogutód nélkül megszűnt és a követelés átruházására más referenciaadat-szolgáltató részére nem került sor, vagy ha a követelést olyan személynek értékesítette, amely nem referenciaadat szolgáltató, illetve ha a referenciaadat-szolgáltató személye nem állapítható meg, a kifogás kivizsgálását a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás végzi.
A referenciaadat-szolgáltató, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a kifogást annak kézhezvételét követő 5 munkanapon belül köteles kivizsgálni és a vizsgálat eredményéről a nyilvántartott személyt írásban, kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatni.
Ha a referenciaadat-szolgáltató a kifogásnak helyt ad, haladéktalanul, de legkésőbb öt munkanapon belül köteles a helyesbített vagy törlendő referenciaadatot – a nyilvántartott személy egyidejű értesítése mellett – a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére átadni, amely a változást két munkanapon belül köteles átvezetni.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a helyesbítésről vagy törlésről haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül köteles értesíteni valamennyi olyan referenciaadat- szolgáltatót, amelynek a nyilvántartott személyről a helyesbítést vagy törlést megelőzően referenciaadatot továbbított.
Keresetindítás
A nyilvántartott személy a referenciaadatainak jogellenes átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából a referenciaadat-szolgáltató és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen keresetet indíthat.
A keresetlevelet a kifogással kapcsolatos vizsgálat eredményéről szóló tájékoztató kézhezvételét követő harminc napon belül a nyilvántartott személy lakóhelye szerint illetékes helyi bírósághoz kell benyújtani vagy ajánlott küldeményként postára adni. E határidő elmulasztása miatt igazolásnak van helye.
A nyilvántartott személyt a keresetindítási jog akkor is megilleti, ha a referenciaadat- szolgáltató, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének nem tett eleget. A keresetlevél benyújtására nyitva álló határidőt ez esetben a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltétől kell számítani.
A bíróság a keresetlevelet haladéktalanul, de legkésőbb a bírósághoz érkezéstől számított három munkanapon belül megvizsgálja és - amennyiben a keresetlevél a tárgyalás kitűzésére alkalmas - intézkedik a tárgyalási határnap kitűzéséről. A tárgyalást úgy kell kitűzni, hogy a keresetlevélnek az alperes részére történő kézbesítése a tárgyalás napját legalább három nappal megelőzze. Az első tárgyalást legkésőbb a keresetlevélnek a bírósághoz érkezésétől számított nyolcadik munkanapra kell kitűzni. Ha a keresetlevél csak a bíróság intézkedése alapján válik alkalmassá a tárgyalás kitűzésére, a tárgyalás kitűzésére előírt határidő kezdő időpontját ettől az időponttól kell számítani. A tárgyalás elhalasztása esetén a folytatólagos tárgyalást nyolc munkanapon belül kell megtartani.
A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítására vonatkozó adatot az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.
A bíróság végzésével már a tárgyalás előkészítése során ideiglenes intézkedésként két munkanapon belül elrendeli a referenciaadatok zárolását, ha a rendelkezésre álló adatok
alapján a kereseti kérelem megalapozottsága valószínűnek mutatkozik. A végzés fellebbezésre tekintet nélkül előzetesen végrehajtható.
Ha a bíróság a referenciaadatok zárolását rendelte el, akkor az erre vonatkozó határozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül a referenciaadatokat zárolni kell. A referenciaadatok zárolása esetén azok referenciaadat- szolgáltató részére nem továbbíthatók, azokat csak a bírósági eljárás lefolytatása céljából kezelheti a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás.
A perben a keresetet más keresettel összekapcsolni vagy a pert más perrel egyesíteni nem lehet, továbbá a perben viszontkeresetnek nincs helye.
A perben az eljárás szünetelésének csak a Pp. 137. § (1) bekezdésének c) és d) pontja esetében van helye.
A referenciaadat-szolgáltatót, illetve a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli annak bizonyítása, hogy a referenciaadat átadásának, illetve KHR-ben történő kezelésének e törvényben meghatározott feltételei fennálltak. E körben a bizonyítás elmaradása vagy eredménytelensége a referenciaadat-szolgáltatót, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozást terheli.
Az ítélet jogerőre emelkedéséig a referenciaadatot a 18. § (3) bekezdése szerint kell kezelni, ha az elsőfokú ítélet a referenciaadat törlését rendelte el.
A referenciaadat zárolását, a zárolás megszüntetését, illetve a referenciaadat helyesbítését, törlését a bíróság erre vonatkozó jogerős határozatának kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb két munkanapon belül végre kell hajtani.
A bíróság a referenciaadat módosítására vagy törlésére vonatkozó jogerős határozatát a Felügyeletnek is megküldi.
A perben a feleket illetékfeljegyzési jog illeti meg.
13.7. A KHR referenciaadatok adattovábbítására vonatkozó tevékenységét a Társaság a BISZ Központi Hitelinformációs Zártkörűen Működő Részvénytársasággal és a Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesületével 2007. április 25. napján kötött kiszervezési szerződés alapján kiszervezte.
A kiszervezett tevékenységet végző neve, székhelye: Pénzügyi Vállalkozások Országos Egyesülete (székhelye: 3525 Miskolc, Széchenyi u. 29. 2/1.)
Az Ügyfél a fentiek ismeretében tudomásul veszi, hogy a Társaság a kiszervezéssel összefüggésben jogosult arra, hogy a nyilvántartott adatait a kiszervezett tevékenységet végzőnek átadja, az adatvédelmi szabályok betartásával és biztosításával. A Társaság biztosítja, hogy a kiszervezett tevékenységet végző rendelkezik mindazon személyi, tárgyi és biztonsági feltételekkel, melyeket jogszabály a kiszervezett tevékenységet illetően a Társaságra vonatkozóan előír.
II. KÜLÖNÖS RENDELKEZÉSEK
1. Hitel -, és kölcsönügyletek
1.1. A Társaság a kölcsönszerződésben arra vállalhat kötelezettséget, hogy az egyes kölcsönszerződésekben meghatározott feltételek szerint, az ott megjelölt határidőben kölcsönt folyósít az Ügyfél részére, az Ügyfél pedig köteles a kölcsönt annak járulékaival együtt a szerződésben foglaltak szerint visszafizetni.
1.2. A Társaság forint alapú kölcsönt nyújt az Ügyfél részére.
A./
A nem fogyasztóval kötött szerződések tekintetében, a 2010. november 27-ét megelőzően megkötött Svájci frank alapú, nem lakáscélú kölcsön esetében a kölcsön összege nem forintban, hanem valamely más pénznemben kerül meghatározásra és a futamidő alatt a tartozás nyilvántartása is ebben a pénznemben történik. A Társaság által 2010. november 27-ét megelőzően nyújtott nem lakáscélú, Svájci frank alapú kölcsön törlesztése forintban történik.
A 2010. november 27-ét megelőzően megkötött Svájci frank alapú, nem lakáscélú kölcsön esetében az Ügyfél által forintban befizetett törlesztő részletet Hitelező a törlesztő részlet esedékességét megelőző 2. banki munkanapon a CIB Bank Zrt. által közzétett valuta (pénztári) eladási árfolyamon számítja át Svájci frankra.
Amennyiben a Társaság a 2010. november 27-ét megelőzően megkötött Svájci frank alapú kölcsönszerződést a szerződésben vagy a mindenkor hatályos Üzletszabályzatában vagy a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvényben meghatározott ok miatt azonnali hatállyal felmondja, a felmondás napján fennálló teljes tartozás forintra kerül átszámításra, a felmondás napjától kezdve a még fennálló tartozás nyilvántartása forintban történik, és Ügyfél az így forintban kiszámított tartozását köteles Társaságnak visszafizetni.
Az esedékessé vált tartozás forintra történő átváltása az esedékesség napját megelőző 2. banki munkanapon a CIB Bank Zrt. által közzétett valuta (pénztári) eladási árfolyamon kerül átszámításra.
B./
A devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés tekintetében a Társaság az Elszámolási tv. szerinti elszámolási kötelezettsége teljesítésének határidejéig (2015. IV. 30. napjáig) köteles a devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés alapján fennálló, vagy az abból eredő teljes, az Elszámolási tv. alapján teljesítet elszámolás alapján megállapított tartozást - ide értve a devizában felszámított kamatot, díjat, jutalékot és költséget is – 2015. február 1.-jei fordulónappal az adott devizanem
a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy
b) 2014. november 7 napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama
közül az Ügyfél számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintkövetelésre átváltani (a továbbiakban: forintra átváltás). Az Ügyfél számára kedvezőbb árfolyam a jelen bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga: 256,47 HUF/CHF.
C./
A fogyasztónak a Társaság által felmondott – de a Társaság által késedelmes követelésként még nyilvántartott, az Elszámolási tv. alapján teljesített elszámolás szerint megállapított – devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésből eredő tartozása összegét a Társaság 2015. február 1. napjával
a) 2014. június 16. napja és 2014. november 7. napja közötti időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga vagy
b) 2014. november 7 napján az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyama
közül az Ügyfél számára kedvezőbb devizaárfolyamon forintban meghatározott követelésre váltja át. Az Ügyfél számára kedvezőbb árfolyam a jelen bekezdés a) pontjában meghatározott időszakban az MNB által hivatalosan jegyzett devizaárfolyamainak átlaga: 256,47 HUF/CHF.
1.3. A Társaság az Ügyfél írásbeli kérelmére köt kölcsönszerződést. A kérelem befogadása a Társaság részéről nem jelent elkötelezettséget a kölcsönszerződés megkötésére vagy az érdemi bírálat lefolytatására.
A Társaság 2010. november 27-től semmilyen deviza alapú kölcsönkérelmet nem fogad be, deviza alapú kölcsönt nem nyújt.
1.4. A hitelkérelemben, illetve annak mellékleteiben az Ügyfélnek ismertetnie kell a hitelszükséglet felmerülését kiváltó indokokat, továbbá vagyoni helyzetére, likviditására, gazdasági helyzetének korábbi és várható alakulására vonatkozó adatokat, illetve minden olyan körülményt (pl. pénzügyi terv, piaci lehetőségek, fejlesztési célkitűzések, stb.), amelyek ismeretére a kölcsön összegének és a konkrét szerződési feltételeknek a megállapításához a Társaságnak szüksége van.
1.5. A kölcsönszerződés megkötésével rövid és hosszabb távú kölcsönjogviszony létesítésére akkor kerülhet sor, ha a Társaság vizsgálata alapján az Ügyfél hitelképesnek minősül. A Társaság az Ügyfél hitelképességére vonatkozó vizsgálat szempontjait maga határozza meg és azokat időről időre módosíthatja, ha megítélése szerint a módosítás ésszerű és szükséges.
1.6. A Társaság az Ügyfél hitelképességét a szerződéses kapcsolat fennállása alatt is folyamatosan figyelemmel kíséri. A hitelképesség előzetes és folyamatos megítéléséhez a Társaság elsősorban az Ügyféllel kialakított üzleti kapcsolatai során szerzett ismereteit, a részére rendszeresen beküldött számszerű és egyéb információkat (mérlegbeszámolók, főkönyvi kivonatok, időközi adatszolgáltatások, szöveges információk, stb.), a hitelkérelmet és azok mellékleteit, illetve a helyszíni látogatáson nyert tapasztalatait használja fel. A hitelkérelmet elbíráló szerv a döntése előtt, illetve annak meghozatalához további információkat is kérhet.
1.7. A kölcsönszerződés érvényességéhez a szerződés írásba foglalása szükséges. A szerződés tartalmazza a kölcsön igénybevételének módját és feltételeit.
1.8.
1.8.1. A fogyasztónak nem minősülő ügyféllel kötött szerződés esetén az Ügyfél a kölcsönszerződés keretében végzett hitelműveletekért a szerződésben meghatározott mértékű kamatot, díjat, és egyéb költségeket fizet. Amennyiben a felek szerződéskötéskor a kamat, díj vagy egyéb költség mértékét nem rögzítették, a Társaság mindenkor hatályos Hirdetményében meghatározott mérték az irányadó. A Társaság a Forintosításitv. szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződések tekintetében a Forintosításitv.-ben meghatározott mértékű kamatot jogosult alkalmazni. A kamatszámítás kezdő napja a kölcsön folyósításának a napja, utolsó napja a lejárat, illetve ha a kölcsön a lejárat napja előtt törlesztésre kerül, akkor a törlesztést megelőző nap.
1.8.2. A devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés módosulásakor forintra átváltás esetén a Társaság csak referencia-kamatlábhoz kötött kamatot alkalmazhat. Az alkalmazható referencia-kamatláb a három hónapos BUBOR. Forintosított fogyasztói hitelszerződés esetében a referencia-kamatláb második kamatperiódusának első napja
- ha az első új kamatfelárperiódus kezdete 2015. május 1. napja és 2015. augusztus 1. napja közé esik, ez a nap,
- minden más esetben a 2015. április 30-át követő azon hónap azon napja, amely az első új kamatfelárperiódus kezdő napjából háromhónapos visszaszámítással határozható meg.
1.8.3. Forintosított fogyasztói hitelszerződés esetében a kamatfelár az eredeti kamatfelár azzal, hogy
a) nem lehet kevesebb, mint 1 százalék, és
b) nem haladhatja meg
1. lakáscélú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 4,5 százalékot vagy
2. nem lakás célú fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés esetén a 6,5 százalékot.
1.8.4. Ha a fogyasztói jelzálog kölcsönszerződés százalékban meghatározott eredeti induló kezelési költséget is tartalmaz, az 1.8.3. pont b) pontjában meghatározott kamatfelárak mértékét az eredeti induló kezelési költség százalékpontjával csökkentett mértékben kell figyelembe venni.
1.8.5. A Forintosításitv. szerinti szerződésmódosulással megállapított induló kamat nem haladhatja meg az eredetileg számítható kamatot, kivéve, ha ez a kamat alacsonyabb, mint az 1.8.2.-1.8.5 pontok alapján meghatározható legkisebb induló kamat.
1.9.
1.9.1. Az a díj, jutalék, költség, amely a Forintosításitv. hatálybalépése előtt érvényesen került a fogyasztói kölcsönszerződésben megállapításra, a szerződés része marad. A tételesen meghatározott díjat, jutalékot és költséget a Társaság jogosult évente egy alkalommal, április 1- jei hatállyal – első alkalommal 2016. április 1. napjával -, legfeljebb a Központi Statisztikai hivatal által közzétett előző éves fogyasztói árindex mértékével megemelni. A Forintosításitv. szerinti szerződésmódosulással összefüggésben a Társaság az Ügyféllel szemben díjat, költséget, jutalékot nem számít fel.
1.9.2. A Forintosításitv. szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződések esetén a kamatperiódusok – referencia-kamatlábhoz kötött kamat esetén a kamatfelár-periódusok – időtartama, ha a fordulónaptól számított hátralévő futamidő meghaladja
a) a 16 évet, akkor 5 év,
b) a 9 évet, de legfeljebb 16 év, akkor 4 év,
c) a 3 évet, de legfeljebb 9 év, akkor 3 év.
A 2015. február 1. napját követő első új kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja 2015. május 1. és 2016. április 30. közötti időtartamban az eredeti fogyasztói kölcsönszerződésben meghatározott ügyleti év fordulónapjának hónapjával és naptári napjával megegyező hónap, nap. Ha a kamatperiódus, kamatfelár-periódus kezdőnapja az év adott hónapjában hiányzik, akkor a kamatperiódus, kamatfelár periódus kezdőnapja a hónap utolsó napja. Az utolsó kamatperiódus, kamatfelár-periódus időtartama az a)-c) pontokban meghatározott időtartamnál rövidebb is lehet.
Ha a Forintosításitv. szerint módosuló fogyasztói kölcsönszerződés kamata
a) a kamatperiódusok alatt rögzített kamat, akkor a kamat,
b) referencia-kamatlábhoz kötött kamat, akkor a kamatfelár
mértékének a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló, 2009. évi CLXII. törvény szerinti, ügyfél hátrányára történő módosítására első ízben csak 2015. február 1. napját követő második kamatperiódus kezdőnapjával kerülhet sor.
1.9.3. Fogyasztóval kötött kölcsönszerződések esetében a hitel kamatfeltételeinek módosításakor a Társaság – az állami kamattámogatással nyújtott hitel hitelkamata, és a referencia kamatlábhoz kötött hitelkamat változásának esetét kivéve - a kamatperiódus lejártát megelőző legalább 90 nappal tájékoztatja a fogyasztót az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékéről, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegéről, és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztőrészletek gyakorisága változik, ennek tényéről. A kamaton kívüli díj vagy költség módosítása esetén – az állami kamattámogatással nyújtott hitel hitelkamata, és a referencia kamatlábhoz kötött hitelkamat esetét kivéve – a módosítás hatálybalépését megelőző legalább 30 nappal kell a fogyasztóval közölni a módosítás tényét, a díj vagy költség új mértékét, a módosítást követően fizetendő törlesztőrészletek várható összegét és ha ennek kapcsán a törlesztőrészletek száma vagy a törlesztőrészletek gyakorisága változik, ennek tényét. A referencia-kamatlábhoz kötött hitelkamat esetén a Társaság a fogyasztót rendszeresen a honlapján és az ügyfelek számára nyitva álló helyiségében kifüggesztve tájékoztatja a referencia-kamatláb változásáról.
Ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra hátrányosan változik, a fogyasztó a hitelszerződés költség-és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a fogyasztónak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a Társasággal, és annak
érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a Társaság részére teljesítse.
Ha devizaalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződés az Ftv. szerinti forintalapú fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződésre módosul, az Ügyfél a módosulást követő 60 napon belül a fogyasztói jelzálogkölcsön-szerződést felmondhatja. ebben az esetben az ügyfélnek a felmondást követő 90 napon belül meg kell fizetnie a Társaság részére a felmondott szerződés alapján fennálló valamennyi tartozását,
1.9.3.1. A 2015. február 1. napját követően fogyasztóval kötött hitelszerződés feltételei és azok változása
1.9.3.1.1. A Társaság – az Fhtv. 17/A. § (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a fogyasztónak nem nyújt olyan hitelt, amelynek teljes hiteldíj mutatója meghaladja a jegybanki alapkamat 24 százalékponttal növelt mértékét. Ezen pont alkalmazásában az érintett naptári félévet megelőző hónap első napján érvényes jegybanki alapkamat irányadó az adott naptári félév teljes időtartamára.
1.9.3.1.2. A fogyasztó számára hátrányosan kizárólag a hitelszerződésben megállapított hitelkamat, kamatfelár, költség és díj módosítható egyoldalúan, feltéve hogy az Fhtv. ezt lehetővé teszi, és a felek ezt a szerződésben kifejezetten kikötötték. Egyéb feltétel, ideértve az egyoldalú módosításra vonatkozó kikötést is, egyoldalúan, a fogyasztó számára hátrányosan nem módosítható.
1.9.3.1.3. Az új kamatperiódusban alkalmazott kamat vagy kamatfelár mértékét a kamatperiódus lejártát megelőző 120. napi kamatváltoztatási, illetve kamatfelár-változtatási mutató figyelembevételével kell megállapítani.
1.9.3.1.4. Az 1.9.3.1.2. pont szerinti egyoldalú módosítás jogát a hitelező a szerződésben - az Fhtv.- ben meghatározott követelményeknek megfelelően - rögzített feltételek szerint jogosult gyakorolni.
1.9.3.1.5. Ha a hitelszerződés egyoldalú módosításának alapjául szolgáló feltételek a hitelkamat, a kamatfelár, a költség vagy a díj csökkentését teszik lehetővé, a hitelezőnek ezt a szerződéses kötelezettsége részeként a fogyasztó javára érvényesíteni kell.
1.9.3.1.6. Ha az Fhtv. eltérően nem rendelkezik, a szerződés 1.9.3.1.2. pont szerinti egyoldalú módosításáról annak hatálybalépését megelőzően legalább 60 nappal kell értesíteni a fogyasztót, az Fhtv. 18. § (5) bekezdése szerinti módon.
1.9.3.1.7. A legfeljebb 3 éves futamidejű hitel annak teljes futamidejére a hitelszerződésben meghatározott
a) fix kamatozással, vagy
b) a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és fix kamatfelárral
nyújtható, és e hitel kamatfeltételei a fogyasztó számára hátrányosan egyoldalúan nem módosíthatók.
1.9.3.1.8. A 3 évet meghaladó futamidejű hitel a szerződésben meghatározott,
a) a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett referencia-kamatlábhoz kötött változó kamatozással és annak teljes futamidejére vagy legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített kamatfelárral,
b) legalább 3 éves kamatperiódusokban rögzített hitelkamattal, vagy
c) fix kamatozással nyújtható.
A 3 évet meghaladó futamidejű l hitel utolsó kamatperiódusának időtartama 3 évnél rövidebb is lehet.
1.9.3.1.9. Referencia-kamatlábhoz kötött kamatozású hitelszerződés esetén a referencia-kamatláb mértékét a hitelszerződésben meghatározott referenciakamat futamidejének megfelelő időközönként kell a fordulónapot megelőző hónap utolsó munkanapja előtt 2 nappal érvényes referencia-kamatlábhoz igazítani.
A hitelező a hitel futamideje alatt legfeljebb öt alkalommal az egyes kamatperiódusok lejárta után
a) a hitelkamatot legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatváltoztatási mutató,
b) a kamatfelárat legfeljebb a szerződésben meghatározott, a Magyar Nemzeti Bank honlapján közzétett kamatfelár-változtatási mutató
alkalmazásával számított mértékig módosíthatja.
Ha a hitelező a kamatmódosítás során a kamatváltoztatási, illetve a kamatfelár- változtatási mutató által lehetővé tett mértéknél kedvezőbb hitelkamatot, illetve kamatfelárat alkalmazott, a későbbi kamatperiódusokban a kamat, illetve a kamatfelár mértéke tekintetében adott kedvezményt - annak erejéig - a csökkentendő kamat, illetve kamatfelár mértékébe betudhatja.
Az alkalmazni kívánt kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia- kamatlábat a hitelszerződésben kell meghatározni és az - ideértve annak bármely összetevőjét is - a kamatperiódust követően sem módosítható egyoldalúan. Abban az esetben azonban, ha a kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutató vagy referencia- kamatláb a kialakítását meghatározó körülményekben bekövetkezett lényeges változás miatt a rendeltetésére alkalmatlanná vált, a Magyar Nemzeti Bank azt a honlapjáról törli és egyidejűleg megjelöli az azt helyettesítő kamatváltoztatási, kamatfelár-változtatási mutatót vagy referencia-kamatlábat.
1.9.3.1.10. A hitelező a kamaton kívül a fogyasztó terhére csak olyan költséget állapíthat meg és módosíthat - annak növekedésével arányosan - a fogyasztó számára hátrányosan, amelyet a szerződésben tételesen meghatározott, és amely költség a szerződés megkötése, módosítása és a fogyasztóval való kapcsolattartás során közvetlenül a fogyasztó érdekében, harmadik személy szolgáltatásával összefüggésben a fogyasztóra áthárítható módon merült fel.
A hitelező a kamaton kívül díj fizetését - ide nem értve a hitel folyósításához, a hitelkeret rendelkezésre tartásához, valamint a fogyasztó általi előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó költségei fejében e törvény szerint megállapítható díjat - a hitelszerződésben tételesen rögzített módon, a szerződéskötéssel, a szerződés módosításával és megszüntetésével, valamint ügyviteli költségeivel összefüggésben köt ki, és e díjat legfeljebb a Központi Statisztikai Hivatal által közzétett előző évi éves fogyasztói árindex mértékével emelheti.
A hitelező a költséget annak felmerülésekor, a díjat pedig évente egy alkalommal, április
1. napjával hatályos időponttal módosíthatja.
A szerződés szerint százalékos arányban meghatározott díjak a hitel pénznemében, a tételesen meghatározott díjak és költségek pedig csak forintban állapíthatók meg.
1.9.3.1.11..A fogyasztó késedelmes teljesítése esetén a késedelem időtartamára a hitelező legfeljebb olyan mértékű késedelmi kamatot számít fel a fogyasztóval szemben, amely nem haladja meg a hitelszerződésben kikötött ügyleti kamat másfélszeresének legfeljebb 3
százalékponttal növelt mértékét, és nem lehet magasabb, mint a hitelszerződésekre az Fhtv. 17/A. §-ban meghatározott teljes hiteldíj mutató maximális mértéke.
Hitelszerződés felmondására vonatkozó rendelkezések
1.9.3.1.12. Ha a hitelszerződésben meghatározott kamatperiódus lejárta után a kamat, illetve a kamatfelár mértéke az újabb kamatperiódusban a fogyasztóra hátrányosan változik, a fogyasztó a hitelszerződés költség- és díjmentes felmondására jogosult. A felmondást a fogyasztónak a kamatperiódus lejártát megelőző 60 nappal kell közölnie a hitelezővel, és annak érvényességéhez az is szükséges, hogy a fogyasztó a fennálló tartozását legkésőbb a kamatperiódus utolsó napján a hitelező részére teljesítse.
1.9.3.1.13. A hitelszerződés felmondását megelőzően a hitelező a fogyasztónak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek küldött írásbeli fizetési felszólításban felhívja a fogyasztó, a kezes, illetve a zálogkötelezett figyelmét a teljes fennálló és a lejárt tartozás összegére, a fizetendő kamat és késedelmi kamat mértékére, valamint a nemfizetés esetén teljesítendő további kamatteherre és a tartozás rendezésének elmaradása esetén a várható jogkövetkezményekre. A hitelező a hitelszerződés felmondását a fogyasztónak, a kezesnek és a személyes adósnak nem minősülő zálogkötelezettnek megküldi, ennek igazolása a hitelezőt terheli.
1.9.3.1.14. Jelzáloghitel-szerződés felmondását megelőzően a hitelező az 1.9.3.10.12. pontban meghatározott írásbeli fizetési felszólítással és tájékoztatással egyidejűleg köteles a fogyasztónak bemutatni a fogyasztó által a szerződés megkötésétől kezdődően - egyes évekre összesítve, de a fogyasztó külön kérésére havi bontásban is - teljesített törlesztő részletek, a visszafizetett tőkeösszeg, az elszámolt kamat, késedelmi kamat és egyéb költségek, továbbá a tőkésített kamat és a fennálló tartozás alakulását.
1.9.3.1.15. A lakáscélú hitelszerződés esetében a szerződés felmondását követő kilencvenedik nap eltelte után a pénzügyi intézmény a fogyasztó nem teljesítése miatt a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot, költséget és díjat meghaladó mértékű késedelmi kamatot, költséget és díjat nem számíthat fel.
Előtörlesztés
1.9.3.1.16. A fogyasztó minden esetben élhet a hitel részleges vagy teljes előtörlesztésével. Előtörlesztés esetén a hitelező csökkenti a hitel teljes díját az előtörlesztett részlet vonatkozásában a hitelszerződés eredeti lejárata szerint fennmaradó időtartamára vonatkozó hitelkamattal, és hitelkamaton kívüli minden egyéb ellenszolgáltatással.
1.9.3.1.17. Jelzáloghitel előtörlesztése esetén a hitelező jogosult az előtörlesztés miatt keletkező költségeinek megtérítésére. Az érvényesített költségek mértéke – az Fhtv. 25. § (2) bekezdésben meghatározott eltéréssel - nem haladhatja meg az előtörlesztett összeg 2 százalékát.
1.9.3.1.18. Lakáscélú jelzáloghitel esetében az érvényesített költségek mértéke az 1.9.3.1.17. pont esetében az előtörlesztett összeg 1%-át, az Fhtv. 25. § (2) bekezdés esetében az előtörlesztett összeg 1,5%-át nem haladhatja meg, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik.
1.9.3.1.19. Nem illeti meg a hitelezőt az 1.9.3.1.17. pont szerinti költségtérítés a fogyasztó részleges vagy teljes előtörlesztése (végtörlesztése) esetén, ha a fogyasztó fennálló tartozása nem haladja meg az egymillió forintot és a megelőző tizenkét hónap alatt előtörlesztést nem teljesített.
1.9.3.1.20. Lakáscélú jelzáloghitel esetében nem illeti meg a hitelezőt az 1.9.3.1.17. pont szerinti költségtérítés a szerződés hatálybalépésétől számított huszonnégy hónapot követően teljesített első részleges, vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) alkalmával, kivéve, ha a részleges vagy teljes előtörlesztés (végtörlesztés) - részben vagy egészben - más pénzügyi intézmény által folyósított kölcsönből történik, vagy ha az előtörlesztett összeg meghaladja a kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg felét.
Egyéb rendelkezések
1.9.3.1.21. Jelzáloghitel esetén a futamidő meghosszabbításáért a hitelező nem jogosult semmilyen, általa megállapított mértékű díjat, jutalékot vagy költséget felszámítani, amennyiben a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor.
1.9.3.1.22. Jelzáloghitel esetén, amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével a fogyasztó legalább kilencven napos késedelemben van, a fogyasztó a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. Az ilyen kérelem teljesítését a hitelező alapos ok nélkül nem tagadhatja meg. Ebben az esetben a díjak, költségek, jutalékok vonatkozásában az 1.9.3.1.21. pontban foglaltakat kell alkalmazni.
1.9.3.1.23. A hitelező jogosult a hitel folyósításával közvetlenül összefüggő, szerződésben meghatározott költségeinek folyósítási díjként történő megtérítésére, ennek mértéke azonban nem lehet magasabb a folyósított összeg 1%-ánál, és nem haladhatja meg a 200 000 forintot.
1.9.3.1.24. A hitelező jogosult a hitelkeret rendelkezésre tartásával összefüggésben, rendelkezésre tartási díjat megállapítani - a hitelkeret összegét alapul véve -, ennek mértéke azonban nem lehet magasabb a százalékban meghatározott ügyleti kamat 50%-ánál.
1.9.3.2. Az. 1.9.3.1-1.9.3.1.24. pontokban foglaltakat csak a fogyasztói szerződésekre kell alkalmazni.
1.9.4. A nem fogyasztóval kötött szerződések esetén kamatot, díjat vagy egyéb szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a szerződés ezt a Társaság számára egyértelműen meghatározott feltételek, illetve körülmények esetére lehetővé teszi. A szerződés kamatot, díjat érintő - az ügyfél számára kedvezőtlen - módosítását a módosítás hatálybalépését tizenöt nappal megelőzően, hirdetményben közzé kell tenni.
1.9.4.1. A Hitelező az alábbi okok bekövetkezése esetén jogosult a kölcsön ügyleti kamatát, kamatfelárát, kamattámogatott hitel esetén a kölcsön ügyleti kamatát, szerződéses kamatát, kamatfelárát vagy adósok által fizetendő kamatát, a kölcsönhöz kapcsolódó díjakat, jutalékokat és költségeket egyoldalúan, a fogyasztónak nem minősülő Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
a) A jogi, szabályozói környezet megváltozása
a Hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó, vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;
a Hitelező – hitelviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;
kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.
b) A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása
A Hitelező forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:
Magyarország hitelbesorolásának változása,
az országkockázati felár változása (credit default swap),
jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,
a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,
a Magyar Állam vagy a Hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,
refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,
a Hitelező hitelezési tevékenysége refinanszírozásául szolgáló hitel-, kölcsönszerződések költségének bizonyítható növekedése.
a Hitelező lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása
c) Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása
Az ügyfél, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
A Hitelező mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.
A nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10 %-os változás.
A Hitelező a fentiek mellett vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén jogosult átmenetileg, a zavarok fennállásáig egyoldalúan kamatot, díjat, jutalékot és költséget a fogyasztónak nem minősülő Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani.
A Hitelező a kamatfelárat a fogyasztónak nem minősülő Ügyfél számára kedvezőtlenül abban az esetben jogosult módosítani, ha
- a fogyasztónak nem minősülő Ügyfél egyhavi törlesztőrészlettel 45 napot meghaladó fizetési késedelembe esik, vagy
- a fogyasztónak nem minősülő Ügyfél a fedezetül szolgáló ingatlanra kötött, a Hitelezőre engedményezett vagyonbiztosítást a Hitelező postai úton vagy más, a szerződésben meghatározott közvetlen módon történő értesítése ellenére legalább két hónapon keresztül nem fizeti.
1.10. A kölcsön, illetve a kamat, díj és egyéb költségek késedelmes megfizetése esetén a Társaság jogosult a szerződésben rögzített késedelmi kamatokat felszámítani.
1.11. A hitelkamat-számítási módszere: tőke(kölcsönösszeg) x naptári napok száma x kamatláb
360 nap x 100
1.12. BUBOR: budapesti, bankközi pénzpiaci, rövid futamidőre vonatkozó, kínálati referencia forintkamatláb (Budapest Interbank Offered Rate). A Magyar Nemzeti Bank állapítja meg és teszi közzé naponta.
1.13. Teljes hiteldíj mutató (a továbbiakban: THM)
A THM az a belső megtérülési ráta, amely mellett a fogyasztó által teljesítendő kötelezettségek jelenértéke (törlesztés és díjak) éves százalékban kifejezve megegyezik a hitelező által folyósított hitelösszeggel.
A THM számításánál figyelembe kell venni a fogyasztó által a hitelszerződés kapcsán fizetendő összes díjat (ideértve a kamatot, díjat, jutalékot, költséget és adót), valamint a hitelhez kapcsolódó járulékos szolgáltatások költségeit, ha a hitelező számára ismertek, továbbá a szolgáltatás igénybevételét a hitelszerződés megkötéséhez vagy ajánlat szerinti megkötéséhez a hitelező előírja, ideértve különösen
a) a fogyasztó által felajánlott fedezet értékbecslésének díját,
b) építésnél a helyszíni szemle díját,
c) a hitelközvetítőnek fizetendő díjat,
d) az ingatlan-nyilvántartási eljárás díját
e) a biztosítás és garancia díját.
A THM kiszámítására vonatkozóan a következő képletet kell alkalmazni:
Ck: a k sorszámú hitelrészlet összege, csökkentve a hitel felvételével összefüggő, az első hitelfolyósításig fizetendő költségekkel,
Dl: az 1 sorszámú törlesztőrészlet vagy díjfizetés összege, m: a hitelfolyósítások száma,
m’: az utolsó törlesztőrészlet vagy díjfizetés sorszáma,
tk: az első hitelfolyósítás időpontja és minden ezt követő hitelfolyósítás időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve, ezért t1 = 0,
sl: az első hitelfolyósítás időpontja és minden egyes törlesztő-részlet vagy díjfizetés időpontja közötti időtartam években és töredékévekben kifejezve,
X: a THM értéke.
Jelzáloghitel esetén a fenti képletet az alábbiak figyelembevételével kell alkalmazni:
a) állami kamattámogatással nyújtott jelzáloghitelnél az állam által átvállalt összeget nem kell figyelembe venni a támogatás jogszabályban meghatározott időtartamáig,
b) az ingatlan készültségi fokának függvényében szakaszosan, de előre nem meghatározható időpontokban folyósított jelzáloghitel esetén úgy kell tekinteni, hogy az egész hitel az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,
c) az ingatlan készültségi fokának függvényében, de előre nem meghatározható időpontokban tartott helyszíni szemléknél úgy kell tekinteni, hogy a helyszíni szemlék várható díja az első hitelfolyósítás időpontjában kerül kifizetésre,
d) ha a hitelező a jelzáloghitelt vagy az ingatlanon alapított önálló zálogjogot egy jelzálog- hitelintézetnek adja el, az eladásig terjedő időszakot 2 hónapnak kell tekinteni,
e) ha a helyszíni szemlék száma előre nem határozható meg, két szemle díját kell figyelembe venni.
A vagyonbiztosítási szerződésekre alkalmazandó egyes veszélyhelyzeti szabályokról szóló 25/2023. (II. 1.) Korm. rendelet értelmében a teljes hiteldíj mutató előzőek szerinti maximum értékének meghatározásakor figyelembe kell venni a jelzáloghitel fedezetéül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díját.
Amennyiben a fedezetül szolgáló ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítás díja nem ismert, akkor a teljes hiteldíj mutató meghatározásáról, számításáról és közzétételéről szóló 83/2010. (III. 25.) Korm. rendelet értelmében az ingatlan értékének megfelelő értéksávhoz tartozó referencia vagyonbiztosítási díj kerül figyelembevételre a teljes hiteldíj mutató maximumának meghatározásánál. A referencia vagyonbiztosítási díjat a társaság a Vagyonbiztosítási referencia díjakról szóló Hirdetményben teszi közzé, amelyek megtalálhatók a társaság székhelyén és a honlapon (xxx.xxxxxxxxxxxx.xx).
1.14. Hatályon kívül helyezve.
1.15. Az Ügyfél - amennyiben pénzügyi helyzetének alakulás ezt megkívánja - kérheti a kölcsön lejáratának módosítását (prolongálását), ha a kölcsönszerződés másképp nem rendelkezik. A fogyasztó – amennyiben a szerződése alapján fennálló kötelezettsége teljesítésével legalább 90 napos késedelemben van - a futamidő alatt egy alkalommal írásban kezdeményezheti a futamidő meghosszabbítását legfeljebb öt évvel. A módosításra vonatkozó kérelmet a lejárati határidő előtt olyan időpontig (minimum 15 nap) kell benyújtani, hogy a Társaságnak megfelelő idő álljon rendelkezésre a kérelem teljesíthetőségének felülvizsgálatára és a döntés meghozatalára. A szerződésmódosításért a Társaság a mindenkor hatályos Hirdetményében meghatározott szerződésmódosítási díjat számolhat fel, kivéve, ha a futamidő meghosszabbítására öt éven belül nem került sor. A Társaság a kérelem teljesítését indoklás nélkül megtagadhatja.
1.16. Az Ügyfél a Kölcsönt a lejárat előtt részben (előtörlesztés), vagy teljes egészében (végtörlesztés) törlesztheti, amennyiben ezt a Társaság felé írásban jelzi.
Előtörlesztés alatt a törlesztő részlet esedékességét megelőző, az aktuális törlesztő részleten felüli, minimum a kölcsönszerződés 1. pontjában meghatározott kölcsön 3 havi törlesztő részletének megfelelő összegű törlesztést értjük. Előtörlesztés esetén a Társaság köteles a hiteldíjat arányosan csökkenteni.
Végtörlesztés alatt a teljes tartozás, esedékességét megelőző törlesztést értjük.
Előtörlesztés, illetve végtörlesztés esetén az Ügyfél köteles a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott mértékű előtörlesztési díjat fizetni az előtörlesztett összeg, illetve végtörlesztés estén a fennálló tartozás után számítva.
1.17. Amennyiben a Társaság a kölcsönszerződést a szerződésben vagy a mindenkor hatályos jelen Üzletszabályzatában vagy a Ptk.-ban meghatározott ok miatt azonnali hatállyal felmondja, Ügyfél köteles a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott mértékű felmondási díjat fizetni a felmondáskor fennálló tartozása után számítva.
1.18. Ügyfél köteles megfizetni a Társaság követelésének érvényesítése iránt az Ügyfél vagy a Kezes ellen indított mindennemű peres, illetve peren kívüli és végrehajtási eljárás valamennyi költségét (ideértve a felszólítás postaköltségét, a követelés behajtásával kapcsolatos megbízási díjat, ügyvédi felszólítás díját, ügyvédi munkadíjat is).
1.19. Ügyfél köteles megfizetni a kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlan(ok) hiteles tulajdoni lap másolatai igazgatási szolgáltatási díját a kölcsönszerződés aláírását megelőzően, a kölcsön
folyósítását megelőzően, illetve évi egy alkalommal; Adós/Kezes hiteles cégkivonata illetékét vagy díját, a jelzálogjog bejegyzése és törlése iránti eljárás igazgatási szolgáltatási díját; a kölcsönszerződés, illetve a felmondás közjegyzői okiratba foglalása közjegyzői díját, illetve a Kölcsönnel felmerülő egyéb költségeket. A mindenkori Hirdetményben meghatározott esetekben és összegben a Társaság egyéb díjat is felszámít az Ügyfél részére. Ezen költségek – az ingatlan(ok) hiteles tulajdoni lap másolatai két alkalommal történő beszerzésének igazgatási szolgáltatási díja kivételével - a THM számítása során figyelmen kívül maradnak.
1.20. Az Ügyfél köteles megfizetni mindazon költségeket (az ingatlan(ok) értékbecslési díját, ingatlan(ok) hiteles tulajdoni lap másolatai igazgatási szolgáltatási díját, stb.), amelyek rendkívüli esetben a Társaságnál a kölcsönnel kapcsolatosan felmerülnek.
Rendkívüli esetnek minősül különösen:
- az Ügyfél a kölcsönszerződésben kikötött bármely esedékességi időpontban nem tesz eleget szerződésszerűen fizetési kötelezettségének,
- az Ügyfél vagyoni helyzetében olyan, a Társaság által lényegesnek ítélt változás következik be, amely veszélyezteti a kölcsöntartozás maradéktalan kiegyenlítését,
- a lekötöttség tartama alatt a kölcsönfedezet értéke, értékesíthetősége bármely ok miatt olyan mértékben csökken, hogy az veszélyezteti a Társaság követelései kielégítését.
0.00.Xx Ügyfél köteles a hitelezési időtartam alatt a Társaság rendelkezésére bocsátani az éves- és évközi mérlegbeszámolók, naplófőkönyvek, az ezeket helyettesítő főkönyvi kivonatok stb. egy példányát, továbbá köteles az ellenőrzéshez szükséges adatokat, információkat, valamint az üzleti könyvekbe, főkönyvi kivonatokba stb. történő betekintési jogot biztosítani.
1.22. Szerződésminták:
- ingatlan fedezete mellett kötött fogyasztói kölcsönszerződés mintát a 7/A. sz. melléklet;
- ingatlan fedezete mellett, nem fogyasztóval kötött kölcsönszerződés mintát a 7/B. sz. melléklet;
- jelzálogszerződés mintát a 8. sz. melléklet;
- kezességi szerződés mintát a 9. sz. melléklet;
- felhatalmazó levél mintát a 10. sz. melléklet;
- általános tájékoztatót hitelszerződés megkötését megelőzően az Fhtv. 1. melléklete alapján 11. sz. melléklet.
2. Faktoring ügyletek
2.1. A Társaság csak azon Ügyféllel köt visszterhes, éven belüli lejáratú faktoring szerződést, aki hitelképesnek bizonyul. E szerződéssel a Társaság - visszkereseti jognak a szerződésben meghatározott feltételek melletti kikötésével - megvásárolja az áruszállításból, szolgáltatás nyújtásából eredő követeléseket, valamint ellátja a követelések további nyilvántartását és érvényesítését.
2.2. Faktoring szerződés tárgyául kizárólag olyan követelések szolgálhatnak, amelyeknek átruházása az Ügyfél számára nincs megtiltva, amelyekkel szemben a Vevők sem ellenkövetelést nem érvényesíthetnek, sem pedig kifogást nem támaszthatnak.
2.3. A követelések érvényesítése érdekében, amennyiben ezt a Társaság igényli, az Ügyfél köteles az adatok szolgáltatásával, a követelésekkel kapcsolatos okiratok átadásával, számviteli nyilvántartásba történő betekintéssel és minden egyéb szükséges módon közreműködni.
2.4. Az Ügyfél haladéktalanul köteles megfizetni a Társaság részére azokat az összegeket, amelyeket a Vevő - a követelésnek a Társaságra való átruházása ellenére - a részére fizetett meg.
2.5. A vételár, a kamat, díj és egyéb költségek késedelmes megfizetése esetén a Társaság jogosult a szerződésben rögzített késedelmi kamatokat felszámítani.
2.6. Az Ügyfél köteles az átruházott követelések Vevőivel szemben fennálló kötelezettségeit oly gondossággal teljesíteni, hogy az a legkisebb mértékben se veszélyeztesse a követelések megfizetését, tartozik továbbá a Társaságot minden olyan tudomására jutott körülményről tájékoztatni, amely kihat akár a követelések fennállására, akár azok érvényesíthetőségére.
2.7. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a követelések Társaságra történő engedményezése nem érinti az engedményezett követelések Vevőivel szemben fennálló, illetve a későbbiekben keletkező kötelezettségeit.
2.8. Az Ügyfél a követelés érvényesítésének bármely szakaszában jogosult a vevő helyett fizetni. Ebben az esetben a Társaság köteles a követelést és az azzal kapcsolatos, birtokában levő valamennyi iratot az Ügyfél részére visszaszolgáltatni.
2.9. A Társaság jogosult késedelmi kamattal és az igényérvényesítés során felmerült költségekkel megnövelve visszakövetelni az Ügyféltől a megelőlegezett/előfinanszírozott összeget (Vételárat), ha megállapítást nyer, hogy a vevő jogosan tagadta meg a követelésnek a Társaság részére történő megfizetését. Ugyanez a jog illeti meg a Társaságot akkor is, ha az Ügyfél megtévesztette, vagy ha a vevő pénzügyi helyzete bizonytalanná teszi a követelés megtérülését, illetőleg a vevő tartósan fizetésképtelen vagy a vevő az Adatlapon megjelölt követeléseket azok lejáratakor bármely okból részben, vagy egészben nem egyenlíti ki.
2.10. A Társaság és Ügyfelei között létrejövő jogügyletekre a Faktoring Keretszerződésben, a Faktorálási Szabályzatban (Faktoring Üzletág, Üzletági Szabályzat), a jelen Üzletszabályzatban foglaltak, valamint a Hpt. és a Ptk. rendelkezései – ebben a sorrendben – az irányadóak.
2.11. Hatályon kívül helyezve az 1/2012. (II.29.) számú igazgatósági határozattal.
3. A 2011. évi LXXV. törvény alapján igényelhető gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó speciális szabályok
3.1.Gyűjtőszámlahitel fogalma: gyűjtőszámla-hitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján devizakölcsön törlesztése során a rögzített árfolyam alkalmazása miatt, de legfeljebb a legmagasabb árfolyamig felmerülő, és a hiteladós által meg nem fizetett törlesztőrészlet-hányad finanszírozására, a hitelező által a hiteladósnak forintban, a devizakölcsön ingatlanfedezetével azonos ingatlanra érvényesíthető jelzálogjog, vagy a Magyar Köztársaság 2005. évi költségvetéséről szóló 2004. évi CXXXV. törvény 44. §-a alapján vállalt állami készfizető kezesség fedezete mellett a rögzített árfolyam alkalmazásának időszaka alatt folyósított kölcsön.
A legmagasabb árfolyam svájci frank esetében a 270 HUF/CHF, euró esetében a 340 HUF/EUR.
3.2.Devizakölcsön fogalma: a természetes személy, mint adós vagy adóstárs és a hitelező között létrejött olyan kölcsönszerződés alapján fennálló tartozás, amelynél
a) a kölcsön nyilvántartási pénzneme euró, svájci frank vagy japán jen,
b) a törlesztési kötelezettséget a hiteladós forintban teljesíti, és
c) a kölcsön fedezete a Magyar Köztársaság területén lévő lakóingatlanon alapított zálogjog;
3.3.Fizetéskönnyítő program fogalma: devizakölcsön alapján fennálló fizetési kötelezettség átmeneti csökkentése érdekében a pénzügyi intézmény és a hiteladós között létrejött olyan – nem a hivatkozott
törvény hatálya alá tartozó és futamidő módosításnak nem minősülő – megállapodás, amelynek eredményeként a hiteladóst a hátralévő futamidő meghatározott időtartamára a megállapodás megkötése előtt fennálló havi törlesztési kötelezettségénél kisebb havi törlesztési kötelezettség terheli.
3.4.Gyűjtőszámla-hitelt olyan devizakölcsönhöz igényelhet az ügyfél, amelynek lakóingatlan a fedezete. Lakóingatlan a lakás céljára létesített és az ingatlan-nyilvántartásban lakóház vagy lakás megnevezéssel nyilvántartott, vagy ilyenként feltüntetésre váró ingatlan – ha arra használatba vételi engedélyt adtak ki – a hozzá tartozó földrészlettel, továbbá az ingatlan-nyilvántartásban tanyaként feltüntetett lakó-, illetve gazdasági épület, épületcsoport, vagy azzal azonos helyrajzi szám alatt hozzá tartozó föld együttese.
3.5.A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje legfeljebb a hiteladós 75. életévének betöltéséig terjedhet. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés futamideje csak több hiteladós esetén haladhatja meg a hiteladós 75. életévét akkor, ha van olyan hiteladós, aki a futamidő alatt nem tölti be a 75. életévét.
3.6.A hitelező a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt forintban törlesztett svájci frank esetén a 180 HUF/CHF, euró esetén a 250 HUF/EUR árfolyamot alkalmaz. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka
a) kezdő időpontja a felek által kötött, a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés alapján a hiteladós által tett, közjegyzői okiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat hitelező részére történő átadás időpontját követő, a devizakölcsön törlesztésére vonatkozó soron következő második törlesztési esedékességi nap,
b) záró időpontja a kezdő időponttól számított 60 hónap, vagy – amennyiben az korábbi időpontra esik – a devizakölcsön végső lejáratának időpontja, de legkésőbb 2017. június 30. napját megelőző utolsó törlesztés esedékességi napja, amennyiben a hiteladós devizakölcsönből eredő - a rögzített árfolyam figyelembevételével fennálló - tartozása megfizetésével 90 napot meghaladó késedelembe esik, akkor a késedelem 91. napja, amennyiben pedig a fedezeti ingatlannal szemben megindított végrehajtási eljárás miatt a devizakölcsönt és gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződést a hitelező felmondta, a felmondás napja.
3.7. A 2011. évi LXXV. törvény alapján nyújtott gyűjtőszámlahitel visszafizetésére vonatkozóan a Magyar Állam a törvényben meghatározott módon és mértékben kezességet vállal. Ha a kezesség érvényesítése vagy a tartozás behajtása során az állami adóhatóság megállapítja, hogy a természetes személy a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötése során hamisított, valótlan tartalmú irattal, nyilatkozattal megtévesztette a hitelezőt, akkor a természetes személynek a kezesség érvényesítésekor kifizetett összeg 150%-át kell megfizetnie.
3.8. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2013. március 29. napjáig írásban kezdeményezheti, ha az igényléskor megfelel a következő feltételeknek:
a) a hiteladós nem áll fizetéskönnyítő program hatálya alatt, illetve az ilyen programban való részvételét legkésőbb a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjára megszünteti,
b) amennyiben a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlant több pénzügyi intézmény által alapított jelzálogjog terhel, e zálogjog által biztosított valamennyi követelés tekintetében nem áll fenn 90 napot meghaladó késedelem, és
c) a devizakölcsön fedezetéül szolgáló lakóingatlanra vezetett végrehajtás nincs folyamatban, valamint nem szerepel rajta elintézetlen széljegy,
d) a devizakölcsön vonatkozásában nem lehet folyamatban szerződésmódosítás,
e) a devizakölcsönnek a folyósításkor alkalmazott árfolyamon számított forint összege nem haladta meg a 20 millió forintot.
3.9. A hitelező a nem közszférában dolgozó devizakölcsönnel rendelkező hiteladós kérelmét 2012. szeptember elsejétől fogadja be.
3.10. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződés megkötését a hiteladós 2013. március 29. napjáig írásban kezdeményezheti, ha legkésőbb az első folyósításkor megfelel annak a feltételnek, hogy a devizakölcsönből származó fizetési késedelme nem haladja meg 90 napot.
3.11. A rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a hiteladós nem állhat más fizetéskönnyítő program hatálya alatt.
3.12.1. A rögzített árfolyam alkalmazási időszakának záró időpontjáig a hitelező a hiteladós devizakölcsönből eredő bármely fizetési kötelezettségének teljesítése esetén, annak tényleges elszámolásakor a törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőrészlet közötti különbség forint összegét, a teljesítés elszámolásával egyidejűleg a gyűjtőszámlahitelből történő folyósítással biztosítja. A hitelező a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő fizetési kötelezettséget a hiteladóssal szemben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig nem állapít meg, ezt követően a záró időpontban fennálló gyűjtőszámlahitel-tartozás alapulvételével az annuitás szabályai szerint havi törlesztési kötelezettséget állapít meg.
3.12.2. Az árfolyamgáttal és a Forintosítási tv. alapján a forintra átváltással egyaránt érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében a 2015. február hónapban esedékes törlesztőrészlettől kezdve az árfolyamgát törvényben maghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig esedékes törlesztőrészletig, a törlesztőrészlet – az Ftv. alapján számítható kamatváltozásból eredő törlesztőrészletnövekedés kivételével – nem haladhatja meg a 2015. januárjában esedékes törlesztőrészletet.
3.12.3. Az árfolyamgáttal érintett fogyasztói kölcsönszerződés esetében, ha az Elszámolási tv. 12. §- ában meghatározott elszámolást követően forintban kifejezett gyűjtőszámlahitel tartozás marad fenn, a gyűjtőszámla hitelkeret-szerződésekre és a gyűjtőszámlahitelre az Ftv. hatálybalépését megelőző napon hatályos szabályokat kell alkalmazni azzal, hogy a fordulónaptól (2014. február 1. napjától) a gyűjtőszámlahitel – az árfolyamgát tövényben meghatározott, gyűjtőszámlahitel terhére felszámolható kamat kivételével – nem növekedhet.
3.12.4. A Társaság a 3.12.2. pontban meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés esetében a fordulónaptól hátralévő futamidőt úgy állapítja meg, hogy az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időszakának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapot követően esedékes törlesztőrészletek nem haladhatják meg az árfolyamgát törvényben meghatározott, a rögzített árfolyam alkalmazási időpontjának kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapban esedékes törlesztőrészlet 115 százalékát, vagy ha ez a mérték nem biztosítható, akkor a fogyasztó számára legkedvezőbb mértékű törlesztőrészletet.
3.12.5. Az Ügyfél a 3.12.2. pontban meghatározott fogyasztói kölcsönszerződés esetén – az árfolyamgát törvényben meghatározott rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdő időpontjától számított hatvanadik hónapig – bármikor kezdeményezheti a fogyasztói kölcsönszerződés olyan módosítását, amely alapján a 3.12.2. pontban meghatározott törlesztőrészletnél magasabb törlesztőrészletet fizet. A felek a kezdeményezés kézhezvételét követő harminc nap utáni első törlesztőrészlet esedékességétől a szerződést a kezdeményezésnek megfelelőn módosítják.
3.13. A gyűjtőszámlahitel háromhavonta tőkésedő, három hónapos kamatperiódusra meghatározott ügyleti kamata a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka záró időpontjáig a kamatperiódus kezdő időpontjával érintett hónap első napján érvényes 3 havi BUBOR mindenkor aktuális mértéke.
3.14. Amennyiben a hiteladósnak a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka kezdő időpontjában a devizakölcsönből eredően 90 napot meg nem haladó késedelmes tartozása áll fenn, e tartozás teljes összegének - a kezdő időpontban érvényes hitelezői törlesztési árfolyam alkalmazásával megállapított
- forint ellenértékét a hiteladós a kezdő időpontban a gyűjtőszámlahitel terhére végrehajtott folyósítással fizeti meg.
3.15. A gyűjtőszámlahitel terhére folyósított összegből a devizakölcsön aktuális törlesztőrészletének a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a rögzített árfolyam feletti – de legfeljebb a legmagasabb árfolyammal számolt – összegből az aktuális törlesztőrészlet kamat- és kamatjellegű díj, vagy költség arányával megegyező mértékben számított ügyleti kamat, vagy bármely más – késedelmi kamatnak nem minősülő – kamatjellegű díj, vagy költség jogcímén számítható követelésrészt (a továbbiakban: mentesített követelésrészt), valamint a legmagasabb árfolyamot meghaladó árfolyam miatt felmerülő törlesztési kötelezettség teljes összegét a hitelintézet az adóssal szemben nem érvényesíti.
3.16. A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a törlesztési kötelezettségét a rögzített árfolyam alkalmazásával megállapított törlesztőösszeg erejéig saját erőből, az azt meghaladó törlesztési kötelezettségét a gyűjtőszámlahitel terhére folyósított kölcsönből fizeti. Amennyiben a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a hitelező által alkalmazott tényleges törlesztési árfolyam a rögzített árfolyamnál alacsonyabb, a hiteladós akkor is a rögzített árfolyamon teljesíti a havi törlesztési kötelezettségét azzal, hogy a többletbefizetést a gyűjtőszámlahitel törlesztéseként kell elszámolni. Amennyiben a hiteladósnak a gyűjtőszámlahitelből eredően sem tőke-, sem kamattartozása nem áll fenn, a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt a tényleges törlesztési árfolyam és a rögzített árfolyam közül az alacsonyabbat kell a devizakölcsön törlesztése során alkalmazni.
3.17. A gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésben meghatározott súlyos szerződésszegés esetén a hitelezőt megillető felmondási jog a devizakölcsönre vonatkozó kölcsönszerződés hitelező általi felmondását is megalapozza.
3.18. A devizakölcsön fedezetéül szabályszerűen alapított lakóingatlant terhelő jelzálogjog - a zálogszerződés módosítása nélkül, az ingatlan-nyilvántartásba bejegyzett követelés és járulékai erejéig
- kiterjed a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből származó követelés biztosítására is. Ha a hitelkövetelés kötelezettje és a zálogtárgy tulajdonosa különböző személy, a zálogkötelezett is köteles aláírni a gyűjtőszámla-hitel folyósításával kapcsolatos szerződésmódosítást.
3.19. A rögzített árfolyam alkalmazási időszak alatt a gyűjtőszámlahitelről történő folyósítás az ügyfél által nem szüntethető meg/nem függeszthető fel, kivéve, ha a gyűjtőszámlahitel és a kapcsolódó devizakölcsön együttesen végtörlesztésre kerül.
3.20. Ha a hiteladós előtörlesztést teljesít, az előtörlesztett összeget - amennyiben a devizakölcsönből eredő tartozása a hiteladósnak még fennáll - a devizakölcsön előtörlesztéseként kell elszámolni. A hitelező a devizakölcsönre vonatkozó teljes előtörlesztést abban az esetben fogadja el, ha az előtörlesztett összeg a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozás teljes megfizetését is fedezi. A devizakölcsön részleges vagy teljes előtörlesztésére annak tényleges elszámolásakor a hitelező által alkalmazott törlesztési árfolyamon kerülhet sor.
3.21. Amennyiben az Adósok a gyűjtőszámlahitel folyósításából keletkező kölcsön törlesztése tekintetében – a fennálló tartozás egyösszegű teljes visszafizetése (végtörlesztés) esetén kívül az esedékes törlesztő részletnél többet fizetnek, vagy rendkívüli törlesztést teljesítenek, az csak akkor tekinthető az Adósok még le nem járt tartozását csökkentő előtörlesztésnek, ha a fizetett összeg meghaladja az aktuális törlesztő részlet kétszeresét, fizetési késedelem fennállása esetén pedig a
hátralékos tartozás plusz az aktuálisan fizetendő törlesztő részlet kétszeresének összegét. Egyébként az ilyen befizetéseket – kivéve, ha az Adósok az előtörlesztési szándékukat a teljesítést megelőzően legalább 60 (hatvan) nappal írásban a hitelezőnek bejelentették – a hitelező egyszerű túlfizetésként tartja nyilván, és az esedékessé váló törlesztő részleteket a túlfizetésként nyilvántartott összegből az eredeti esedékességi időpont(ok)ban vonja le, kamatot azonban a hitelező a túlfizetés összege után – a túlfizetés időpontjától kezdve – nem számít fel. Az előtörlesztés követelményeinek megfelelően fizetett összeg a még le nem járt tartozás összegét csökkenti.
3.22. A hitelező a devizakölcsön fedezetéül kikötött, ingatlanon alapított jelzálogjog törlésére vonatkozó engedélyt akkor adja ki a zálogkötelezettnek, ha a hiteladós a devizakölcsönből és a gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret-szerződésből eredő tartozását maradéktalanul megfizette.
3.23. A hiteladós a rögzített árfolyam alkalmazási időszaka alatt jogosult – a kezdő időponttól számított 36. hónapot követően, de legkésőbb a záró időpontot megelőző 2. törlesztés esedékességéig
– egyoldalú írásbeli nyilatkozatával a rögzített árfolyam alkalmazásának megszüntetését a hitelezőnél kezdeményezni. Ilyen kezdeményezés esetén a hitelező a kérelem kézhezvételét követő 30 nap utáni első esedékességtől a rögzített árfolyam alkalmazását megszünteti.
3.24. A hitelező a devizakölcsönre és a hozzá kapcsolódó gyűjtőszámlahitelre vonatkozó hitelkeret- szerződést kizárólag együtt mondhatja fel.
3.25. A gyűjtőszámlahitellel rendelkező ügyfelek esetén a rögzített árfolyam alkalmazási időszak kezdetétől szerződésmódosítás nem engedélyezhető. Kivételt képez a jogerős hagyatéki végzéséből adódó módosítás.
3.26. Gyűjtőszámlahitelre vonatkozó új hitelkeretszerződés a Forintosításitv. hatálybalépésének napját (2014. december 6. ) követően nem kezdeményezhető.
3.27. Szerződésminták:
- gyűjtőszámla és hitelkeret-szerződés mintát a 12. sz. melléklet tartalmazza
III. Záró rendelkezések
Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Üzletszabályzat és Általános Szerződési Feltételek 2023. július 14. napján lép hatályba.
Budapest, 2023. július 14.
INNOVA-INVEST Pénzügyi Zrt.
(Xxxxxx Xxxxxx) ügyvezető
Mellékletek
1. sz. melléklet: Ügyfél-tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről
2. sz. melléklet: Ügyfél-tájékoztató a jogviszony megszűnését követő adatkezeléshez való hozzájárulásról
3. sz. melléklet: Ügyfél-tájékoztató minta a KHR-be történő adatátadás lehetőségéről
4. sz. melléklet: Ügyfél-tájékoztató minta a KHR-be történő adatátadásról
5. sz. melléklet: Ügyfél-tájékoztató a Központi Hitelinformációs Rendszerről Vállalkozások részére
6./X.xx. melléklet:
6/B. sz. melléklet: 7/A. sz. melléklet: 7/B. sz. melléklet:
A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének (PSZÁF) tájékoztatója a jelzálog-fedezetű ingatlankölcsönt igénylő ügyfelek számára
MNB honlapján közzétett tájékoztató a túlzott eladósodás kockázatairól Ingatlan fedezete mellett kötött fogyasztói kölcsönszerződés minta Ingatlan fedezete mellett nem fogyasztóval kötött kölcsönszerződés minta
8. sz. melléklet: jelzálogszerződés minta
9. sz. melléklet: kezességi szerződés minta
10. sz. melléklet: felhatalmazó levél
11. sz. melléklet:
00.xx. melléklet
13. sz. melléklet
14. sz. melléklet
15. sz. melléklet
általános tájékoztató a hitelszerződés megkötését megelőzően az Fhtv. 1. melléklete alapján
Gyűjtőszámla- és Hitelkeret szerződés
az Fhtv. 3. melléklet I. pontja szerinti tartalmú általános tájékoztatás a hitelező által kínált jelzáloghitelekről
az Fhtv. 3. melléklet II. pontjában meghatározott formanyomtatvány a személyes tájékoztatásról a jelzáloghitellel kapcsolatban
az 56/2014. (XII.31.) NGM rendelet 1. sz. melléklete szerinti 1. táblázat a törlesztőrészletek várható változásáról a rendszeres jövedelem, valamint kamat változásának függvényében