LAKÁS- BIZTOSÍTÁS

SZÉLES KÖRŰ BIZTOSÍTÁS

OTTHONÁRA ÉS ÉRTÉKEIRE

Tartalomjegyzék

Ügyféltájékoztató 6

GB524 jelű Groupama Garancia Lakásbiztosítás 8

I. Általános feltételek 8

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett, engedményes 8

1.A. Szerződő 8

1.B. Biztosított 8

1.C. Engedményes 8

2. A biztosítási szerződés létrejötte 8

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 8

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak 8

4.A. A biztosítási szerződés tartama 8

4.B. A biztosítási évforduló 8

4.C. A biztosítási időszak 8

5. A biztosítási szerződés módosítása 9

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei 9

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés 9

6.B. Évfordulóra történő felmondás 9

6.C. Díjnemfizetés 9

6.D. MEGÁLL36HÓ záradék 9

6.E. Egyéb esetek 9

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai 9

8. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság 9

9. Az értékkövetés szabályai 9

10. Önrészesedés 10

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei 10

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei 10

a. Tájékoztatási kötelezettség 10

b. Közlési és változás bejelentési kötelezettség 10

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség 10

d. Kárbejelentési kötelezettség 11

e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok 11

f. Díjfizetési kötelezettség 11

11.B. Biztosító kötelezettségei 11

a. Tájékoztatási kötelezettség 11

b. Szolgáltatási kötelezettség 11

12. Mentesülés 12

13. Általános kizárások 12

14. Egyéb rendelkezések 12

14.A. Törvényi engedményi jog 12

14.B. Elévülés 12

14.C. Adatkezelés, adatvédelem 12

a. Értelmező rendelkezések 12

b. Az adatkezelés célja, jogalapja 13

c. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök) 13

d. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító 13

e. Az adatkezelés időtartama 14

f. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések 14

g. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók 14

14.D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól 15

II. Különös biztosítási feltételek – Épület és ingóságbiztosítás 16

1. Biztosított 16

2. Területi hatály 16

3. Biztosítható vagyontárgyak köre 16

3.A. Épület vagyoncsoport 16

a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai 16

b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai 16

3.B. Ingóság vagyoncsoport 17

a. Az Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoporthoz tartoznak 17

b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoporthoz tartoznak 17

c. Egyéb biztosított vagyontárgyak – Készpénz 17

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként 17

4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén 17

4.B. Ingóságok biztosítása esetén 17

5. Biztosítási események 17

5.A. Tűz 17

5.B. Robbanás és robbantás 17

5.C. Villámcsapás 18

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása 18

5.E. Vihar 18

5.F. Felhőszakadás 18

5.G. Jégverés 18

5.H. Hónyomás 18

5.I. Árvíz 18

5.J. Földrengés 19

5.K. Földcsuszamlás 19

5.L. Kő- és földomlás 19

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása 19

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is) 19

5.O. Idegen tárgy rádőlése 19

5.P. Betöréses lopás, rongálás 19

5.Q. Rablás 19

5.R. Xxxxxx 00

5.S. Üvegtörés 20

5.T. Egyéb 20

a. Tűzkár nélküli füst és koromszennyezés 20

b. Besurranás 20

c. Épülettartozékok lopása 20

d. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés 20

e. Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai 22

f. Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása 22

g. Szolgáltatás kimaradásból származó károk 22

h. A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk 22

i. Házi kedvencek balesete, betegsége 22

j. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás 22

k. Ellopott, elveszett kulcs pótlása 23

l. Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése 23

6. A biztosító szolgáltatása 24

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre 24

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei 24

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 24

b. Ingóságok biztosítása esetén 24

6.C. Költségtérítések 24

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén 24

b. Ingóságok biztosítása esetén 24

6.D. A szolgáltatás különös szabályai 25

III. Kiegészítő felelősségbiztosítás 26

1. Biztosított 26

2. Területi és időbeli hatály 26

3. A biztosítás megszűnése 26

4. A biztosítás díja 26

5. Biztosítási összeg 26

6. Biztosítási események 26

7. A biztosító szolgáltatása 26

7.A. A biztosító visszakövetelési joga 26

7.B. A biztosító mentesülése 27

7.C. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén 27

7.D. A kárrendezés szabályai 27

7.E. A járadék tőkésítésére vonatkozó rendelkezések 27

7.F. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások 27

7.G. Felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelem biztosítás 27

IV. Kiegészítő balesetbiztosítás 30

1. Biztosított, kedvezményezett 30

2. Területi és időbeli hatály 30

3. A biztosítás megszűnése 30

4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei 30

5. A biztosítás díja 30

6. Biztosítási összeg 30

7. Biztosítási esemény 30

8. A biztosító szolgáltatása 31

8.A. Rokkantsági fok megállapítása 31

8.B. Független orvosi bizottság 32

8.C. Fogalmak 32

V. További kiegészítő biztosítások 33

1. Különleges üvegek biztosítása 33

1.A. Biztosítási esemény 33

1.B. Biztosítási összeg 33

1.C. A biztosító szolgáltatása 33

2. Épület felújításának, bővítésének biztosítása 33

2.A. Biztosított vagyontárgyak 33

2.B. Biztosítási esemény 33

2.C. Biztosítási összeg 33

2.D. A biztosító szolgáltatása 33

3. Garázsban tartott járművek biztosítása 33

3.A. Biztosított vagyontárgyak 33

3.B. Biztosítási összeg 33

3.C. Biztosítási esemény 33

3.D. Kizárások 33

3.E. A biztosító szolgáltatása 34

4. Xxxxxxxx, moped, quad, kerekesszék Casco biztosítása 34

4.A. Biztosított vagyontárgyak 34

4.B. Biztosítási összeg 34

4.C. Biztosítási esemény 34

4.D. Kizárások 34

4.E. A biztosító szolgáltatása 35

5. Háztartási gépek, elektromos eszközök kiterjesztett garancia biztosítása 35

5.A. Biztosított vagyontárgyak 35

5.B. Biztosítási összeg, a biztosítási szolgáltatás felső határa 35

5.C. Biztosítási esemény 35

5.D. A biztosító szolgáltatása 36

6. Szabadban tartott kerti bútorok és kerti gyermekjátékok, lábon álló növények biztosítása 36

6.A. Biztosított vagyontárgyak 36

6.B. Biztosítási összeg 36

6.C. Biztosítási esemény 36

6.D. A biztosító szolgáltatása 37

7. Síremlék, kripta biztosítása 37

7.A. Kockázatviselési hely 37

7.B. Biztosított vagyontárgyak 37

7.C. Biztosítási összeg 37

7.D. Biztosítási esemény 37

7.E. A biztosító szolgáltatása 37

8. Temetés biztosítás 37

8.A. Biztosított 37

8.B. Kedvezményezett 37

8.C. Biztosítási összeg 37

8.D. Biztosítási esemény 37

8.E. A biztosító szolgáltatása 37

9. Élet- és balesetbiztosítás 38

9.A. Biztosított, kedvezményezett 38

9.B. Területi és időbeli hatály 38

9.C. A biztosítás megszűnése 38

9.D. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei 38

9.E. A biztosítás díja 38

9.F. Biztosítási összeg 38

9.G Biztosítási esemény 38

9.H. A biztosító szolgáltatása 39

a. Életbiztosítási szolgáltatásként 39

b. Balesetbiztosítási szolgáltatásként 39

c. A szolgáltatás egyéb rendelkezései 39

d. Várakozási idő 40

e. Független orvosi bizottság 40

f. Fogalmak 40

g. Mellékletek 41

10. Mezőgazdasági kistermelői biztosítás 44

10.A. Biztosított vagyontárgyak 44

10.B. Biztosítási összeg 44

10.C. Biztosítási esemény 44

10.D. Biztosító szolgáltatása 44

11. Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás 44

11.A. Biztosított vagyontárgyak 44

11.B. Biztosítási összeg 45

11.C. Biztosítási esemény 45

11.D. Biztosító szolgáltatása 45

VI. Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok 46

1. Fejezet 46

2. Fejezet 48

3. Fejezet 49

3.A. Mechanikai védelmi előírások 49

1. A minimális mechanikai védelem követelményei 49

2. A részleges mechanikai védelem követelményei 49

3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei 50

4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírásokban lévő szakkifejezések meghatározása 52

3.B. Elektronikai jelzőrendszer előírásai 54

1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követelményei 54

2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követelményei 54

3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények 55

Az OTP Csoport partnere

ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ A GROUPAMA GARANCIA BIZTOSÍTÓ ZRT. GB524 JELŰ GROUPAMA GARANCIA LAKÁSBIZTOSÍTÁSÁHOZ

Tisztelt Ügyfelünk!

Ennek a tájékoztatónak, amelyet kezében tart elsődleges célja, hogy átte- kintést adjon biztosításaink legfontosabb jellemzőiről, és tájékoztassa a lakásbiztosításokkal kapcsolatban felmerülő kérdésekről.

Tájékoztatónk nem helyettesíti, nem is helyettesítheti a biztosítások részle- tes feltételeinek áttanulmányozását. A biztosítási feltételszövegek részlete- zik biztosítónk kötelezettségeit, így az Ön teljes körű tájékoztatása ezen do- kumentumokkal együttesen valósul meg.

Biztosításának egyedi adatait a biztosítási ajánlat és az annak alapján elké- szült kötvény tartalmazza.

A biztosítási szerződésre vonatkozó írásos tájékoztatónak a jelen ügyféltá- jékoztatóban, valamint az adott biztosítási szerződés feltételszövegeiben, szabályzataiban, illetve azok mellékleteiben foglaltak minősülnek.

Lakásbiztosításunkat úgy alakítottuk ki, hogy az eltérő biztosítás igényeket is ki tudja elégíteni. Ebből a célból három „fedezetcsomagot” kínálunk:

– Bázis;

– Komfort;

– Prémium.

Az egyes fedezetcsomagokban a fedezetbe vont biztosítási események köre el- térő: a fedezetcsomagok állandó biztosítási fedezetei egyre szélesebb körűek és csomagonként különböző összetételben kiegészítő fedezetekkel bővíthetők. Kérjük, tekintse meg a biztosítási feltételeinket is, amely a biztosítással kap- csolatos részletes szabályokat tartalmazza!

Hatályos 2013. február 4-étől visszavonásig.

A biztosítási szerződésekkel kapcsolatos panaszok ügyintézése Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, panasz esetén ügyfelünk személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Telefonon keresztül a biz- tosító TeleCenter számán x00 0 000 0000, illetve elektronikus úton a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlap „Írjon nekünk” menüpontjában is ál-

lunk ügyfeleink rendelkezésére. Amennyiben ügyfelünk írásban kíván be- jelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete gyakorolja. A Felügyelet elérhetőségei: székhely: 1013 Buda- pest, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, helyi tari- fával hívható telefonszám: x00 00 000 000, központi fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx.

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2010. évi CLVIII. törvényben foglalt fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél fogyasztóvédelmi eljárás kezdeményezhető, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén ügyfelünk bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület (levélcím: 1525 Budapest BKKP Pf. 172, telefon: x00 0 000 0000, e-mail: xxx@xxxxx.xx) eljárását kezdeményezheti. A permegelőző eljárások közül ügyfelünk közvetítői eljárást is kezdemé- nyezhet a közvetítői tevékenységről szóló 2002. évi LV. törvény alapján.

A bíróság eljárására a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak.

Tájékoztatjuk, hogy biztosítási szerződésére a mindenkor hatályos magyar jogszabályok és a mindenkor érvényes adózással kapcsolatos szabályok rendelkezései az irányadóak.

Biztosítónk legfontosabb adatai:

Név: Groupama Garancia Biztosító Zrt.

Székhely: Magyarország 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00.

Levélcím: 1380 Budapest, Pf. 1049

Jogi formája: zártkörűen működő részvénytársaság (alapítva 1987) Cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000

Társaságunk a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságánál került bejegyzésre.

Az állandó és a választható kiegészítő fedezetekről, valamint a biztosítási összegekről és az emelésének lehetőségéről az alábbi táblázat ad áttekintést.

Biztosítási események és kiegészítő biztosítások		Fedezetcsomagok és alapszolgáltatási limitek
Biztosítási események és kiegészítő biztosítások		BÁZIS	KOMFORT	PRÉMIUM
Alapbiztosítás	Tűz	✔	✔	✔
	Robbanás	✔	✔	✔
	Villámcsapás	✔	✔	✔
	Villámcsapás másodlagos hatása	300 000 Ft/kár	600 000 Ft/kár	✔
	Vihar	✔	✔	✔
	Felhőszakadás	✔	✔	✔
	Jégverés	✔	✔	✔
	Hónyomás	✔	✔	✔
	Árvíz	✔	✔	✔
	Földrengés	✔	✔	✔
	Földcsuszamlás	✔	✔	✔
	Kő- és földomlás	✔	✔	✔
	Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása	✔	✔	✔
	Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)	✔	✔	✔
	Idegen tárgy rádőlése	✔	✔	✔
	Betöréses lopás, rongálás	✔	✔	✔
	Rablás	✔	✔	✔
	Vízkár	✔	✔	✔
	Üvegtörés	✔	✔	✔
	Tűzkár nélküli füst és koromszennyezés	100 000 Ft/év	300 000 Ft/év	600 000 Ft/év
	Besurranás	100 000 Ft/év	100 000 Ft/év	100 000 Ft/év
	Épülettartozékok lopása	100 000 Ft/kár	500 000 Ft/kár	1 000 000 Ft/kár
	Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díjvisszatérítés	✔	✔	✔
	Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai		300 000 Ft/kár	600 000 Ft/kár
	Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása		✔	✔
	Szolgáltatás kimaradásból származó károk		100 000 Ft/kár	300 000 Ft/kár
	A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk		✔	✔
	Házi kedvencek balesete, betegsége		100 000 Ft/év	200 000 Ft/év
	„Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás		30 000 Ft/kár 90 000 Ft/év	60 000 Ft/kár 180 000 Ft/év
	Ellopott, elveszett kulcs pótlása			30 000 Ft/év
	Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése			300 000 Ft/év
Kiegészítő biztosítások	Felelősségbiztosítás	Magyarországra 10 000 000 Ft/év	Európára 20 000 000 Ft/év	Föld összes országára 30 000 000 Ft/év
	Jogvédelemi felelősség		300 000 Ft/év	600 000 Ft/év
	Balesetbiztosítás	1 egység	2 egység	3 egység
	Különleges üvegek biztosítása	választható	választható	választható
	Épület felújításának, bővítésének biztosítása	választható	választható	választható
	Garázsban tartott járművek biztosítása	választható	választható	választható
	Kerékpár, moped, quad és mozgássérült által vezetett eszköz casco biztosítása	választható	választható	választható
	Háztartási gépek, elektromos eszközök kiterjesztett garancia biztosítása	választható	választható	választható
	Szabadban tartott kerti bútorok és kerti gyermekjátékok, lábon álló növények biztosítása	választható	választható	választható
	Síremlék, kripta biztosítása	választható	választható	választható
	Temetés biztosítás	választható	választható	választható
	Élet- és balesetbiztosítás	választható	választható	választható
	Bérbe adott lakrész, lakás, családi ház elmaradt hasznának biztosítása	választható	választható	választható
	Költségtérítések többszörözése	választható	választható	választható
	Mezőgazdasági kistermelői biztosítás	választható	választható	választható
	Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás	választható	választható	választható

Az OTP Csoport partnere

GB524 JELŰ GROUPAMA GARANCIA LAKÁSBIZTOSÍTÁS

A szerződésben (kötvényben) megnevezett biztosító arra vállal kötelezett- séget, hogy a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemé- nyek bekövetkezése esetén a jelen biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási szolgáltatást teljesíti.

A Groupama Garancia Lakásbiztosítás általános szerződési feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, amelyeket – ellenkező szerződéses kikötés hiányában – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. (a továbbiakban: biztosí- tó) lakásbiztosítási szerződéseire alkalmazni kell.

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biz- tosítási feltételek, míg a különös biztosítási feltételeknek az általánostól el- térő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó. Az általános és a különös biztosítási feltételek együttesen alkot- ják az általános szerződési feltételeket.

Az általános és különös biztosítási feltételekben nem szabályozott kérdé- sekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései alkalmazandók.

I. ÁLTALÁNOS FELTÉTELEK

1. Biztosító, szerződő, biztosított, kedvezményezett, engedményes

1.A. Szerződő

Az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosított vagyontárgy megóvá- sában érdekelt, vagy a biztosítást ilyen természetes személy (biztosított) ja- vára köti. A szerződő teszi az ajánlatot, őt terheli a díjfizetési kötelezettség, a biztosító a jognyilatkozatokat hozzá intézi, és a szerződő köteles a nyilat- kozatok megtételére is.

1.B. Biztosított

Az egyes biztosítások biztosítotti körének meghatározását a különös bizto- sítási feltételek tartalmazzák. Ha a feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító szolgáltatására a biztosított jogosult.

A biztosított, ha nem azonos a szerződővel, a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal bármikor a szerződő helyébe léphet. Ilyen esetben a folyó biz- tosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizetéséért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

1.C. Engedményes

A biztosított, mint engedményező által a szerződésben megnevezett termé- szetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társa- ság vagy más, önálló jogalanyisággal rendelkező szervezet, akire vagy amely- re a biztosított a biztosítási szerződés alapján járó követelését engedményez- te. A biztosított köteles a biztosítónak megküldeni az engedményezési szer- ződést vagy az engedményezés alapjául szolgáló egyéb okiratot. A biztosító jogosult az engedményest – így a szerződésben (ajánlaton, kötvényen) en- gedményesként megnevezett személyt vagy a biztosított által engedményes- ként bejelentett, vagy magát engedményesként bejelentő személyt – a szol- gáltatása teljesítése előtt adatkérés céljából megkeresni, és jogosult megis- merni, hogy az engedményest mely szolgáltatások vonatkozásában és milyen összegig illeti meg az engedményezés alapján a biztosító szolgáltatása.

2. A biztosítási szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A szer- ződő a szerződés megkötését írásbeli ajánlattal kezdeményezi.

A szerződés létrejön, ha a biztosító az ajánlatot – biztosítási kötvény kiállí- tásával – elfogadja.

A szerződés akkor is létrejön, ha a szerződő ajánlatára a biztosító 15 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az esetben az ajánlat átadásának napjára visszamenő hatállyal jön létre a szerződés, az ajánlattal egyező tartalom- mal. A szerződő kérésére a biztosító ebben az esetben is köteles kiszolgál- tatni a kötvényt.

Ha a biztosítást független biztosítás közvetítő vagy többes ügynök közvetí-

ti, a 15 napos nyilatkozattételi határidő az ajánlatnak a biztosítóhoz való beérkezését követő napon kezdődik.

Nem jön létre a szerződés, ha a biztosító az ajánlatot a 15 napos határidőn belül elutasítja.

3. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete

A biztosítás az azt követő napon lép hatályba (a kockázatviselés az azt kö- vető napon kezdődik), amikor

a. a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti;

b. illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban állapod- tak meg

c. vagy a biztosító díj iránti igényét bírósági úton érvényesíti.

Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni. A szerződő fél azonban bizonyít- hatja, hogy a díj korábban érkezett be.

A felek a kockázatviselés kezdetének a szabályzattól eltérő időpontjában is megállapodhatnak.

A kockázatviselés kezdetét a biztosítási szerződés tartalmazza.

4. A biztosítási szerződés tartama, a biztosítási évforduló és a biztosítási időszak

4.A. A biztosítási szerződés tartama

A biztosítás tartama alatt a biztosítási szerződés a biztosítási díj rendszeres fizetése mellett érvényben van, és ezen idő alatt a biztosító kötelezettséget vállal a biztosítási szolgáltatás teljesítésére.

A biztosítási szerződés határozatlan (a szerződés lejáratának időpontja nem kerül meghatározásra) vagy egy évnél rövidebb határozott tartamra köthető. A tartamot a biztosítási ajánlat tartalmazza.

4.B. A biztosítási évforduló

A tartamon belül a biztosítási időszak egy év, a biztosítási évfordulót a szer- ződés (kötvény) tartalmazza, amely a szerződő választása alapján lehet:

– a szerződés hatályba lépésének – kockázatviselés kezdetének – időpont- jával megegyező hónap, nap vagy

– január első napja.

A biztosítási díjat, megfizetésének esedékességét és módját a szerződés (kötvény) tartalmazza.

4.C. A biztosítási időszak

A biztosítási időszak határozatlan tartamra kötött szerződés esetén egy év, határozott tartamú szerződés esetén a szerződés tartamával egyezik meg.

5. A biztosítási szerződés módosítása

A felek a szerződés tartalmát közös megegyezéssel bármikor módosíthatják. A szerződés módosítását bármelyik fél kezdeményezheti. Ha a másik fél a módosító javaslatot nem fogadja el, a biztosítási szerződés az eredeti tar- talommal marad hatályban.

6. A biztosítási szerződés megszűnésének esetei

Az alapbiztosítás megszűnésével egyidejűleg a kiegészítő biztosítások is megszűnnek. A kiegészítő biztosítások bármikor megszűntethetők.

Ha a biztosítási esemény díjjal nem fedezett kockázatviselés alatt követke- zett be, a biztosító a még meg nem fizetett díjat a szolgáltatás összegéből levonja a 6.A-E. pontban foglaltak szerint.

6.A. Érdekmúlás, lehetetlenülés

Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási érdek megszűnt, vagy a biztosítá- si esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

Ebben az esetben a biztosító annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díj megfizetését követelheti, amelyben kockázatviselése véget ért.

A szerződőnek, illetve biztosítottnak a jelen szabályzat 11.A. pontjában leír- taknak megfelelően kell bejelentenie, a biztosítási esemény bekövetkezésének lehetetlenné válásával, valamint az érdekmúlással kapcsolatos változásokat. Amennyiben a szerződés részbeni megszűnése esetén a szerződő, illetve a biztosított a fenti lényeges körülmények változását közli a biztosítóval, a biz- tosító tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosításá- ra, illetőleg – ha a kockázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

Amennyiben a szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnt meg, és a biztosító teljesítette a vállalt szolgáltatási kötelezettségét, úgy a biztosítót megilleti annak a biztosítási időszaknak a teljes díja – figyelembe véve az adott időszakra vonatkozó befizetéseket –, amelyben kockázatvi- selése véget ért.

6.B. Évfordulóra történő felmondás

A határozatlan időre kötött szerződést a felek – mind a szerződő, mind a biztosító – a biztosítási időszak végére, azt legalább 30 nappal megelőző- en külön indoklás nélkül írásban felmondhatják.

Ha bármelyik szerződő fél a biztosítási szerződést nem a biztosítási időszak végére, hanem korábbi időpontra mondja fel, ez nem a felmondás érvény- telenségét eredményezi, hanem azt, hogy a felmondás csak a biztosítási időszak végével lesz hatályos.

6.C. Díj-nemfizetés

A biztosítási díj esedékességétől számított három hónap elteltével a bizto- sítási szerződés megszűnik, ha addig a szerződő vagy biztosított a hátralé- kos díjat nem fizette meg, és a biztosítótól nem kapott halasztást, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.

A biztosítási díj nem fizetése miatt megszűnt szerződés törlésének tényéről a biztosító nem küld külön írásbeli értesítést.

A díjfizetés elmulasztása a törvény erejénél fogva eredményezi a biztosítási szerződés megszűnését, ezért a megszűnést követően teljesített díjak, sem a szerződés hatályának meghosszabbodását, sem új szerződés keletkezését nem eredményezik.

A szerződőnek vagy biztosítottnak lehetősége van a díjfizetés elmulasztása miatt történt szerződésmegszűnés időpontjától számított három hónapon belül az elmaradt díjat pótlólag befizetni.

Ha a biztosító a szerződés díj-nemfizetés miatti megszűnésétől számított három hónapon belül a szerződő, illetve biztosított által – a biztosítóhoz vagy biztosító számlájára – befizetett díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, a szerződés a díjfizetést követő nap 0. órájától újból hatályba lép, feltéve, hogy az utólagos díjfizetés fedezi a folyó biztosítási év végéig hát- ralévő időszakra vonatkozóan esedékes még kiegyenlítetlen díjat, levonva abból azt a díjrészt, amely arra az időre esik, amíg a biztosító a szerződés megszűnése folytán a kockázatot nem viselte.

Az újra érvénybe helyezéssel, valamint a díj utólagos megfizetésével sem terjed ki a biztosító kockázatviselése arra az időszakra, amely a szerződés

díj-nemfizetés miatti megszűnése és az újra érvénybe helyezés időpontja között telt el.

6.D. MEGÁLL36HÓ záradék

Amennyiben a biztosítási szerződés MEGÁLL36HÓ záradékkal jön létre, a biztosítási szerződés felmondására annak létrejöttét – 36 hónappal – köve- tő harmadik biztosítási évfordulóig nem kerül sor. Abban az esetben, ha 36 hónap eltelte után egyik fél sem él felmondási jogával, akkor a jelen megállapodás újabb három biztosítási évre (36 hónapra) változatlan felté- telekkel hatályban marad.

A szerződő kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben jelen biztosítási szerződését a 36 hónap letelte előtt felmondja, vagy a szerződés díj-nem- fizetés miatt megszűnik, akkor a szerződés megszűnését követő 15. napig a Groupama Garancia Biztosító részére egy összegben visszafizeti a 3 biz- tosítási évre (36 hónapra) vonatkozó megállapodás címén adott „Tartam engedmény” teljes összegét.

A szerződő az alábbi esetekben nem kötelezhető az engedmény visszafize- tésére:

a. ha a szerződés megszűnésére, felmondására a I. Általános feltételek

6.A. pontjában meghatározottak valamelyikének bekövetkezése miatt kerül sor;

b. ha a szerződés eltérő tartalommal, illetve díjjal átdolgozásra kerül, ebben az esetben azonban a biztosító az új szerződésnek megfelelően az engedményt módosítja;

c. ha a szerződés felmondása a biztosító részéről történik.

A MEGÁLL36HÓ záradék feltételeinek alkalmazása esetében a határozat- lan tartamra kötött biztosítások felmondására vonatkozó előírások a I. Ál- talános feltételek 6.B. pontjában foglaltak szerint – hatályban maradnak.

6.E. Egyéb esetek

A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosítót annak a hónap- nak az utolsó napjáig járó időarányos díj illeti meg, amelyben véget ért a kockázatviselése.

7. A biztosítási díj, díjfizetés szabályai

A biztosítási díj megállapításának az alapja a biztosítási összeg.

A biztosító a határozatlan tartamú biztosítás díját egyéves biztosítási idő- szakra állapítja meg.

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor, a folytatólagos díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díj vo- natkozik. A szerződő ettől eltérő – havi, negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriságot is választhat.

A felek az első, illetve egyszeri díj halasztott fizetésében is megállapodhat- nak. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

8. A biztosítási összeg, alulbiztosítottság

A biztosítási esemény bekövetkezésekor érvényes biztosítási összeg a biz- tosító szolgáltatási kötelezettségének a felső határa s egyben a biztosítási díj megállapításának alapja.

Ha a biztosítási feltételekben szolgáltatási limit is meg van határozva, a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége – a biztosítási összegen belül – a biztosí- tási esemény bekövetkezésekor érvényes limitösszegig terjed.

Éves limit alkalmazása esetén a biztosító a limit összegéig téríti meg az ugyanazon biztosítási időszak alatt bekövetkezett károkat.

Az egyes biztosítások biztosítási összegeit/éves limitjeit a szerződő határoz- za meg.

Ha a biztosítási összeg egységek alkalmazásával kerül megállapításra, akkor a biztosítási összeg az egy egységre jutó biztosítási összeg, valamint a csomagban szereplő és/vagy a szerződő által választott egységek számának a szorzata.

A biztosítási összeg módosítását a szerződő a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával maga is bármikor kezdeményezheti. Az ilyen nyilatkozat biztosítási ajánlatnak minősül.

9. Az értékkövetés szabályai

Az Épületek, lakások, lakásbérlemények és az Általános háztartási ingósá-

gok vagyoncsoportban, valamint Kiegészítő Mezőgazdasági kistermelői biztosítás és a Kiegészítő Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás va- gyoncsoportjaiban lévő vagyontárgyak értékének követése érdekében a felek megállapodnak a biztosítási összeg rendszeres, értékkövető változá- sáról (továbbiakban: a biztosítási összeg indexálása).

A biztosító a módosított biztosítási összeget az előző biztosítási összeg és a KSH index szorzata alapján számítja ki.

A biztosítási összeg indexálásának alapja a KSH által az indexálás alkalma- zását megelőzően közzétett, egyéves (12 hónap) időszakra vonatkozó

„Fogyasztói árindex”, amelytől a biztosító 5% ponttal felfelé, illetve lefelé eltérhet. A biztosítási összeg indexálására legelőször a szerződés létrejöttét követő biztosítási évben kerülhet sor, majd évente, a biztosítási évforduló napjának hatályával.

A biztosítási összeg változását a biztosítási díj arányosan követi. A biztosí- tási összeg értékkövető módosításáról és annak mértékéről, valamint a díj- változásról a biztosító a biztosítási évfordulót 60 nappal megelőzően írás- ban értesíti a szerződőt.

Ha az indexált biztosítási összeggel és biztosítási díjjal a szerződő nem kí- vánja fenntartani a szerződést, akkor azt a biztosítási időszak végére – 30 napos felmondási idővel – írásban bármikor felmondhatja.

10. Önrészesedés

A biztosító alapvetően önrészesedés nélkül téríti meg a károkat, azonban a felek ettől eltérő módon is megállapodhatnak. Ha a szerződés önrészese- déssel jött létre, akkor a biztosító a kártérítés megállapításánál minden esetben levonja az önrészesedést, amelynek káreseményenkénti összegét a szerződésben (kötvényen) kell feltüntetni.

11. A szerződő felek speciális kötelezettségei

A szerződő (biztosított) és a biztosító jognyilatkozataikat írásban kötelesek megtenni.

A biztosító és a szerződő (biztosított) a biztosításra vonatkozóan semmilyen birtokukban lévő adatot harmadik fél részére nem szolgáltathatnak ki, kivé- ve akinek javára jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget állapít meg. A szerződő felek bármelyike kérheti a kár okának és összegének független szakértő által történő megállapítását. A szakértői eljárás költségei – egyéb megállapodás hiányában – a megbízót terhelik.

Ha a biztosítási szerződést nem a biztosított, hanem az ő javára harmadik személy köti, a biztosítási esemény bekövetkezéséig, illetőleg a biztosított belépéséig a díjfizetési kötelezettség a szerződő felet terheli, a jognyilatko- zatokat hozzá kell intézni, és ő köteles a megfelelő jognyilatkozatok meg- tételére. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmu- lasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.

A biztosított (szerződő fél) nyilatkozata a biztosítóval szemben akkor ha- tályos, ha az a biztosító valamely szervezeti egységének (fiók, igazgatóság) jut tudomására. Ez a rendelkezés nem érinti a biztosítási ajánlatnak, illető- leg a biztosítási díjnak a biztosító képviselője részére történt átadásához fű- ződő joghatályt. A fenti rendelkezéseket kell alkalmazni a biztosító tudo- másszerzésének joghatályára is.

A felek által tett írásbeli nyilatkozatokat, illetve az egyéb okiratokat a kéz- besítés első megkísérlésétől számított 3. napon akkor is kézbesítettnek kell tekinteni, ha azt a címzett nem veszi át, az átvételt megtagadja, vagy a be- jelentett címen a címzett ismeretlen.

11.A. Szerződő, biztosított kötelezettségei

a. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szem- pontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

A biztosított, a biztosító kérésére – a titok- és adatvédelmi szabályok be- tartásával – köteles a biztosító kockázata és a szerződés szempontjából jelentős okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni.

A szerződőnek, biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítótársasággal olyan biztosítási eseményre is szóló felelősségbizto- sítási szerződést kötött, amelyre érvényes szerződés szerint a biztosító kockázatviselése kiterjed.

Amennyiben a szerződő és a biztosított személye nem azonos, úgy a szerződő köteles tájékoztatni a biztosított(ak)at a biztosítási szerződés tartalmáról, illetve minden, a biztosítási szerződéssel kapcsolatos válto- zásról.

b. Közlési és változás bejelentési kötelezettség

b/1. A biztosítási kockázat szempontjából lényeges, a szerződésben meghatározott és a közlési kötelezettség körébe vont körülmények vál- tozását a biztosított haladéktalanul, de legkésőbb 15 napon belül köte- les a biztosítónak bejelenteni.

A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve ha bi- zonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biz- tosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosí- tási esemény bekövetkeztében.

Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatá- rozott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a koc- kázatot a szabályzat értelmében nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor figyelmeztetni kell. Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az ere- deti tartalommal hatályban marad.

b/2. Betöréses lopás, illetve rablás és kifosztás esetén a biztosított 15 napon belül köteles a biztosítót a megkerült vagyontárgyakról érte- síteni és a büntetőeljárás során hozott nyomozó hatósági, bírósági ha- tározatot megküldeni. A határidő az azonosítás, illetőleg a határozat kézhezvételének napjától számít.

b/3. A szerződőnek és biztosítottnak 15 napon belül be kell jelentenie, ha más biztosítóintézettel olyan biztosítási eseményekre is szóló biztosí- tási szerződést kötött, amelyre e szabályzat alapján a biztosító kocká- zatviselése kiterjed.

b/4. Köteles továbbá azt is bejelenteni, ha

– a biztosított épületek, melléképületek alapterülete vagy építési módja megváltozott;

– a biztosított vagyontárgyak tulajdonjogában változás következett be (lakásbérlemény biztosítása esetén a bérleti viszonya megszűnt), vagy egyébként a biztosítási érdek megszűnt (megszűnt a biztosított va- gyontárgy megóvásához fűződő érdekeltsége);

– címváltozás történt.

c. Kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerződő (biztosított) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhí- teni.

A káresemény észlelését követően haladéktalanul köteles

– tűz és robbanás esetén értesíteni a tűzoltóságot;

– bűncselekmény esetén feljelentést tenni a rendőrségen, és abban be- töréses lopás, rablás esetén az eltulajdonított, illetve károsodott va- gyontárgyakat tételesen és azonosíthatóan megjelölni.

Ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos használat, nya- ralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás (továbbiakban: időszakos tartózkodás), a szerződő (biztosított) köteles az időszakos tar- tózkodás céljára szolgáló objektumban

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezetéket vízteleníteni;

– a víz-, a fűtés- és hűtésvezeték főelzáró szelepét elzárni vagy

– temperáló fűtésről gondoskodni az elfagyás megelőzése érdekében.

Ha a biztosított a „Garancia-24” vagy a „Háztartási gépek, elektromos eszközök Kiterjesztett Garancia Biztosítása” alapján szolgáltatást vesz igénybe, és a biztosítóval vagy az általa megbízott közreműködővel a kárenyhítéssel kapcsolatos teendőkben megállapodott, annak megfele- lően tartozik eljárni.

d. Kárbejelentési kötelezettség

– A biztosítási eseményt a tudomást szerzéstől számított 2, balesetbiz- tosítás és munkanélküliség vagy hosszantartó betegállomány esetén díjvisszatérítés szolgáltatásnál pedig 8 munkanapon belül írásban, e-mailen, elektronikusan a biztosító honlapján, telefonon vagy szemé- lyesen be kell jelenteni a biztosítónak, és lehetővé kell tenni a kárbeje- lentés tartalmának ellenőrzését.

– A szerződő (biztosított) a kárrendezés megkezdéséig, de legfeljebb a kár bejelentésétől számított 5. munkanapig a károsodott vagyon- tárgy állapotán csak a kárenyhítéshez szükséges mértékben változ- tathat. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű változtatás következtében a biztosító számára – fizetési kötelezettsége elbírálása szempontjából – lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné vált, szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

– Ha a biztosító a bejelentés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül nem kezdte meg a kárrendezést, a biztosított intézkedhet a ká- rosodott vagyontárgy helyreállításáról. A fel nem használt, illetve ki- selejtezett alkatrészeket, berendezéseket azonban további 30 napig köteles változatlan állapotban megőrizni.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének és a kár összegszerűségé- nek bizonyítása a biztosítottat terheli.

e. Kárbejelentéshez szükséges dokumentumok

A biztosító a fizetési kötelezettségének teljesítéséhez az eset körülmé- nyeire, a bizonyítási teherre és a rendeltetésszerű joggyakorlás követel- ményére is figyelemmel különösen az alábbi iratok bemutatását kérheti:

– írásbeli kárbejelentést a kár okának, mértékének, időpontjának fel- tüntetésével;

– a bekövetkezett károsodás okát, mértékét igazoló dokumentumokat;

– összegszerűen meghatározott, adatokkal alátámasztott írásbeli szolgáltatási igényt;

– a vagyontárgy értékét, a biztosítási összeg nagyságát igazoló doku- mentumokat (számlát, szerződést);

– energiaszolgáltató által hivatalosan kiállított igazolást és számlákat;

– tűz- és robbanáskár esetén a tűzvédelmi katasztrófavédelmi hatóság igazolását, a tűzvizsgálatról készült jegyzőkönyvet (ha készült);

– a szolgáltatást nyújtó külső cég igazolását (szolgáltatás-kimaradás kár esetén),

– a bekövetkezett vagyoni hátrány mértékét – a költségeket is beleértve

– igazoló okiratokat, illetve okiratnak nem minősülő dokumentumokat;

– villámcsapás indukciós hatása miatti kár esetén a szerviz igazolá- sát/szakvéleményét, hogy a kárt a villámcsapás másodlagos hatásából eredő elektromos túlfeszültség okozta, valamint a javításról kiállított számlát;

– a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, il- letve másik biztosítási szerződése alapján érvényesített-e igényt;

– hatóság részére történő bejelentéseket;

– hatósági bizonyítványt, igazolást, szemlejegyzőkönyvet, határozatot;

– vádiratot;

– ingatlan-nyilvántartási tulajdoni lapot;

– költségvetést, árajánlatot;

– különböző beszerzési, szolgáltatási számlákat;

– moped és quad casco esetén a roncsértékesítés adás-vételi szerződését;

– az engedményes nyilatkozatát a biztosított részére történő kárkifize- tésre vonatkozóan;

– felelősségi kárigényt igazoló dokumentumokat;

– felelősségi károkozást elismerő nyilatkozatot;

– bérleti szerződést, kölcsön szerződést, felelős őrzésre vonatkozó do- kumentumokat (bérlet, lízing, kipróbálás, tesztelés, javítás) a vagyon- tárgy tulajdonosának megnevezésével;

– garanciára, jótállásra vonatkozó dokumentumokat;

– hagyatéki végzést;

– alapító okiratot, közgyűlési határozatot;

– lakásszövetkezeti alapszabályzatot, lakásszövetkezet határozatát;

– műszaki terveket, műszaki leírásokat, szakvéleményeket, igazságügyi szakértői véleményt;

– szakhatóságok jegyzőkönyveit;

– meghatalmazást a biztosítónál történő ügyintézésre;

– áfa fizetési kötelezettséggel, illetve áfa mentességgel kapcsolatos do- kumentumot, beleértve az adószám/adóazonosító jel közlését is;

– különböző vizsgálatok jegyzőkönyveit;

– munkaszerződést, továbbá munkaszerződés megszüntetésének do- kumentumait;

– keresőképtelenséget igazoló dokumentumokat;

– munkanélkülivé válást, munkanélküli állapotot igazoló hivatalos do- kumentumokat;

– társasházi közös költség vagy lakásszövetkezeti közös költség mérté- két igazoló hivatalos dokumentumokat;

– állatorvosi igazolást, házi állatok hivatalos oltási igazolásait;

– a biztosítás vállalásához, a biztosító szolgáltatási teljesítéséhez szük- séges fotókat.

A fentiekben megnevezettek közül csak azon iratok, dokumentumok benyújtását kérheti a biztosító, amelyek a jogalap elbírálásához és a fel- tételekben vállalt biztosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükségesek.

A biztosítottnak, illetve a károsultnak a bizonyítás általános szabályai szerint – annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse – a károk és költségek igazolására joga van a fent felsoroltakon kívül más dokumentumokat, okiratokat is benyújtania a biztosítóhoz.

f. Díjfizetési kötelezettség

A díjfizetési kötelezettség a szerződőt terheli. Amennyiben a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződő helyébe lép, akkor a folyó biztosítási időszakban esedékes biztosítási díj megfizeté- séért a szerződő és a biztosított egyetemlegesen felelős.

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetekor esedékes. A felek az első, illetve egyszeri díj halasztott fizetésében is megállapodhatnak. A halasztott díj a megállapodás szerint esedékes.

A folytatólagos díj annak a biztosítási időszaknak az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik. A szerződésben egy évestől eltérő – havi, negyedéves, féléves – díjfizetési gyakoriság is megadható. Ebben az esetben a gyakoriságnak megfelelő időszak első napján esedékes a gya- koriság szerint fizetendő díj.

A biztosítót a kockázatviselés teljes tartamára megilleti a díj.

11.B. Biztosító kötelezettségei

a. Tájékoztatási kötelezettség

A biztosító köteles a szerződőt tájékoztatni:

– a szerződés adatairól;

– a bejelentett károk rendezéséről;

– a szolgáltatások összegének kifizetéséről, a kárkifizetésekről, illetve ezek akadályáról.

b. Szolgáltatási kötelezettség

A biztosító az adott biztosítási szerződés feltételeiben részletesen meg- határozott szolgáltatás teljesítésére vállal kötelezettséget.

A biztosító a szerződésben vállalt szolgáltatási kötelezettségét a kárt okozó biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában Magyaror- szágon hivatalos magyar készpénzben, a biztosított igénye szerint banki vagy postai átutalással teljesíti, amely az írásbeli kárbejelentés biztosítóhoz történő beérkezésének időpontjától (év, hó, nap) számí- tott 15 napon belül esedékes. Ha a biztosított igazoló okiratot tartozik bemutatni, a határidőt attól a naptól kell számítani, amikor az utolsó irat a biztosítóhoz beérkezett.

A biztosító elhalasztja, illetve felfüggeszti a kifizetést, ha a kárigény jogalapja vagy összegszerűsége nem kellően tisztázott. Ilyen esetben a 15 napos teljesítési határidőt a vitás kérdések tisztázódásának napjától kell számítani.

Ha a biztosítási szerződésre engedményezési bejegyzés(ek) van(nak) ér- vényben, akkor a biztosító csak az adott szerződésre vonatkozóan meg- nevezett engedményes(ek) döntésétől függően, azzal összhangban tel- jesíti a biztosítási szerződésben vállalt kötelezettségét.

Felelősségbiztosítási kár esetében a biztosító a megállapított kártérítési összeget a károsultnak fizeti ki, a biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult köve- telését közvetlenül kielégítette.

12. Mentesülés

A biztosító mentesül a biztosítási szerződés feltételeiben meghatározott szolgáltatás teljesítése alól, amennyiben bizonyítja, hogy ezen feltételekben meghatározott mentesülésre vonatkozó rendelkezések valamelyike szerinti tényállás a kárigény keletkezésével okozati összefüggésben van.

Mentesül a biztosító, ha a biztosított a kárbejelentési kötelezettségének nem tesz eleget, s emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak. Mentesül a biztosító a fizetési kötelezettsége alól, amennyiben bizonyítja, hogy a kárt jogellenesen a szerződő, illetőleg a biztosított vagy a velük közös háztartásban élő hozzátartozó, a biztosítottnak a vagyontárgy keze- lésével megbízott alkalmazottja szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta.

Felelősségbiztosítások esetében a biztosító nem hivatkozhat a mentesülés szabályaira. A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károkozás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapított eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett biztosítási összeg megtéríté- sét, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

13. Általános kizárások

A biztosító az alábbi pontokban felsorolt események bekövetkezésekor akkor sem téríti meg a károkat, ha a megnevezett események miatt, azok következményeként olyan biztosítási esemény valamelyike okoz károso- dást, amelyre a biztosítási szerződés kiterjed:

– harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, továbbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, valamint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;

– felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai;

– egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, függetlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb indíttatású szélső- séges erőszak alkalmazását jelenti a magán- vagy a köztulajdon ellen;

– lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb hasonló hatások kö- vetkeztében állottak be;

– hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, továbbá ionizáló és lézer sugárzásból eredő károk;

– a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségen alapuló károk.

Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott előírásokat, utasí- tásokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

14. Egyéb rendelkezések

14.A. Törvényi engedményi jog

A Groupama Garancia Biztosító Zrt-vel kötött biztosítási szerződések vo- natkozásában az alkalmazandó jog a magyar jog. A biztosítási szerződésre vonatkozó általános és különös feltételekben, záradékokban nem szabályo- zott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv és az egyéb hatályos magyar jog- szabályok rendelkezései az irányadóak.

14.B. Elévülés

Jelen biztosítási szerződésből eredő összes igény öt év alatt évül el, kivéve a felelősségbiztosításból eredő igények, mert annak elévülésének ideje 3 év. A főkövetelés elévülésével az attól függő mellékkövetelések (pl. kamat) is elévülnek.

14.C. Adatkezelés, adatvédelem

A személyes adatok kezelésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók

a. Értelmező rendelkezések

– személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fizio- lógiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jel-

lemző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonat- kozó következtetés. A személyes adat az adatkezelés során mindad- dig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítha- tó. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállítás- hoz szükségesek;

– érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes sze- mély;

– hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyil- vánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreért- hetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez;

– adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy má- sokkal együtt a személyes adatok kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az általa megbízott adatfeldolgozóval végrehajtatja;

– adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül a személyes adatokon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, továbbítása, nyilvános- ságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, tör- lése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásá- nak megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése;

– adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele;

– adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó techni- kai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

– adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely az adatke- zelővel kötött szerződése alapján – beleértve a jogszabály rendelke- zése alapján történő szerződéskötést is – személyes adatok feldolgo- zását végzi;

– Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. törvény;

– a biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalma- zó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszont- biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó egyes ügy- feleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik;

– ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási tevékenysége vala- mely részének végzésére mást bíz meg;

– biztosító: Groupama Garancia Biztosító Zrt., székhely: Magyaror- szág, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx 0. xxxx 00., Fővárosi Törvényszék Cég- bírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve;

– ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biztosító szolgáltatására jogosult más személy; az adatvédelemre vo- natkozó rendelkezések alkalmazásában ügyfél az is, aki a biztosító számára szerződéses ajánlatot tesz;

– egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt meghatározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedélyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátó hálózat által észlelt, vizs- gált, mért, leképzett vagy származtatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás);

– külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes

kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

– üzleti titok: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 81.§-ának (2) bekezdésében meghatározott fo- galom.

b. Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tör- vény (továbbiakban Bit.) 155.§ (1) bekezdése alapján a biztosító adat- kezelésének célja a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelé- sek megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél. A biztosító az ügyfél előzetes hozzájárulásával az alábbi célokból is végez adatkezelést:

– ügyfelek tájékoztatása és marketing tevékenység (értve ezalatt a biz- tosítási, illetve más célból történő üzleti kapcsolatfelvételt, az ügyfél- akciók szervezését is);

– ügyfélnyilvántartás vezetése;

– jogi eljárások, panaszügyintézés folytatása;

– a biztosítási szerződésből eredő igények teljesítése;

– üzletszerzés, prevenciós és intervenciós tevékenység, amely kiterjed ezen tevékenységek ellátása érdekében a biztosítóval szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítők részére történő adatátadásra is (az egészségügyi állapotra vonatkozó, valamint a különleges adatok kivételével).

Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes adatait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése le- hetetlen vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a biztosítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek ér- vényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jog- nyilatkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezé- se vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érintett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlá- tozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavonását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, biztosítási szerződés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hozzájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.

c. A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbí- rálás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi álla- pottal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásá- val, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítésé- hez szükséges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, vala- mint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerző- dés megkötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgálgatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlen- né teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után. A fentieken túlmenően az ügyfél hozzájárulása esetén a biztosító jo- gosult mindazokat az ügyfél által önként megadott adatokat kezelni, melyek a b. pontban felsorolt célokból szükségesek. A biztosító azon-

ban az ügyfeleknek csak azon biztosítási titkait jogosult kezelni, ame- lyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a szolgáltatással összefüggnek.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 155.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzá- járulásával kezelheti.

A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett szemé- lyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, fel- téve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldol- gozással kapcsolatos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmé- re – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, vala- mint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsoló- dó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfele- inek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításköz- vetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkeresheti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszer- zést célzó küldeményt juttathat el a részére.

d. A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

d/1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha tör- vény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biz- tosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hoz- zájutottak.

d/2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

– a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltat- ható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írás- ban felmentést ad;

– a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

d/3. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége a Bit-ben foglaltak szerint nem áll fenn:

– a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

– a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;

– büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a fel- számolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval;

– az Európai Csalásellenes Hivatallal (Olaf);

– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel;

– meghatározott esetekben az adóhatósággal;

– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

– a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harma- dik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szakta- nácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos versenyfel- ügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdé- sében foglalt egészségügyi hatósággal; a

– külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtésre felha- talmazott szervvel;

– a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együttbiztosí- tás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

– a Bitben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartó szervvel;

– az állomány átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerző- dési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval;

– a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében továbbá ezek egymásközti átadásával kapcso- latban a Kártalanítási Számlát, illetve a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárrendezési megbízottal,

valamint a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési jogával élve a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kíván hozzáférni;

– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, fióktelep esetében – ha a ma- gyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatke- zelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a har- madik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a ma- gyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításköz- vetítővel, szaktanácsadóval;

– a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

– a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabad- ság Hatósággal;

– a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval;

– a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, valamint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztéri- um irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intéz- ménnyel szemben.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

Az adóhatósággal szemben a biztosítási titok megtartásának kötele- zettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozatté- teli kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötele- zettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

d/4. A biztosító a nyomozó hatóság, a polgári nemzetbiztonsági szol- gálat és az ügyészség részére akkor is köteles haladéktalanul tájékozta- tást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet kábítószerrel visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben. A biztosító a nyomozó hatóságot a „ha- laszthatatlan intézkedés” jelzéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nélkülöző megkeresésére is köteles tájékoztatni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanács- adó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó in- tézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-fő- kapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva, vagy nemzetközi kö- telezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyi- ben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartá- si záradékot.

d/5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szer- vezethez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben, ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hoz- zájárult, és a harmadik országbeli adatkezelőnél a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei min- den egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli adatkezelő székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal.

d/6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a Nemzetgazdasági Minisztérium részére személyes adatnak nem minő- sülő adatok átadása, az összevont alapú felügyeletre és a kiegészítő fel- ügyeletre vonatkozó törvényi rendelkezések teljesítése érdekében törté- nő adatátadás.

A fentebb meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító a d/2-d/6. pontokban meghatározott esetekben és szerve- zetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak szerint to- vábbíthatja.

d/7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 154.§ alá eső ada- tok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

d/8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érin- tett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesí- tett jogosult is gyakorolhatja.

d/9. A biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás jog- utód nélküli megszűnése esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szak- tanácsadói vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletke- zésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hivatkozással visszatarta- ni az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk. 81.§-ában foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

e. Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, il- letve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos szemé- lyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meg- hiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

f. Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

f/1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, számítógépes úton is kezeli.

f/2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

f/3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügy- fél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti a törvényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot.

f/4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. tiltako- zási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

f/5. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biztosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondos- kodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szerve- zési intézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek. Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megváltozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

f/6. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok a biztosító ügy- félszolgálati irodáiban, valamint a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honla- pon megtekinthetőek.

g. Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 157.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok meg-

tartásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység vég- zéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biz- tosító az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekint- hető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxxxxxxxxxx.xx honlapon.

A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevé- kenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól ka- pott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvé- delemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonatkozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevékenységgel harmadik személynek oko- zott bármely kárért a biztosító felel.

Amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a biztosító az ügy- feleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet vég- zőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldol- gozójának minősül.

A biztosító az ügyfél hozzájárulásával az ügyfél 14.X.x. xxxxxxx meg- határozott adatait (biztosítási titokköröket az egészségi állapotra vonat- kozó, valamint a különleges adatok kivételével) a biztosítóval szerződé- ses kapcsolatban álló biztosításközvetítők számára üzletszerzés, preven- ciós és intervenciós tevékenység céljából átadhatja.

14.D. Eltérés a szokásos szerződési gyakorlattól

A GB524 jelű Groupama Garancia Lakásbiztosítás a biztosítási piacon szo- kásos szerződési gyakorlattól nem tér el lényegesen.

Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a Groupama Garancia Zrt. által korábban kínált lakásbiztosítási terméktől a GB524 jelű Groupama Garancia Lakás- biztosítás az alábbiakban tér el lényegesen:

– a szerződő új csomagok közül választhat, amelyek összetételükben is megújultak;

– a biztosító a károkat, ha a szerződő önrészt választott, akkor a feltéte- lekben meghatározott esetekben önrész levonásával téríti meg;

– a biztosítási évforduló eltérhet a naptári év első napjától;

– új kiegészítő biztosításokkal bővült a termék;

– a csomagban szereplő limitek többszörözhetők;

– indexálás alapja a fogyasztói árindex, melytől a biztosító 5% ponttal el- térhet;

– módosult a biztosítottak köre;

– módosult a vályog falazatok eláztatással okozott kárainak helyreállítási költségszámítása;

– változott az indukciós villámcsapáskár meghatározása;

– változott a betöréses lopás védelmi szintjeinek meghatározása és az összeghatárok;

– a biztosítási feltételek termékváza a Mabisz ajánlás alapján került kiala- kításra.

ALAPBIZTOSÍTÁS

A különös biztosítási feltételekben nem szabályozottakra az általános biztosítási feltételek vonatkoznak, míg a különös biztosítási feltételeknek az általá- nostól eltérő rendelkezése esetén a különös biztosítási feltételek rendelkezése az irányadó.

II. KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK – ÉPÜLET- ÉS INGÓSÁGBIZTOSÍTÁS

1. Biztosított

A szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan

a. tulajdonosa és tulajdonostársa(i);

b. bérlője és bérlőtársa(i);

c. haszonélvezője;

d. valamint az a-c. pontban megjelölt biztosítottal a kockázatviselés helyén állandó jelleggel közös háztartásban élő hozzátartozó.

Közös háztartásban élők: a létfenntartás költségeit – legalább részben – közösen viselő, együtt élő személyek.

2. Területi hatály

Jelen feltételek szempontjából a kockázatviselés helye a kötvényen pontos címmel vagy helyrajzi számmal megjelölt

– családi ház (vagy egyéb épület), házbérlemény és az ingatlan-nyilván- tartás szerint hozzá tartozó földrészlet és a házhoz tartozó földrészleten álló melléképület;

– saját tulajdonú lakás, lakásbérlemény;

– lakással egy fedélszék alatt található, a biztosított kizárólagos használa- tában levő tároló és egyéb helyiség.

Ha a biztosított lakás, illetve lakóépület ideiglenesen lakhatatlanná válik, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig a biztosító az ideiglenes lakást, lakóépüle- tet is kockázatviselési helynek tekinti a biztosított ingóságok tekintetében. A biztosító kockázatviselése a biztosított ingóságokra a kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül is kiterjed, biztosítási esemé- nyenként a kötvényben feltüntetett kártérítési limitig, de maximum a biz- tosított ingóság biztosítási összegéig.

3. Biztosítható vagyontárgyak köre

3.A. Épület vagyoncsoport

a. Épületek, lakások biztosított vagyontárgyai

A biztosító kockázatviselése kiterjed a szerződésben (kötvényen) feltüntetett

1. lakóházra;

2. lakásra;

3. egyéb épületre (nyaraló, hétvégi ház, présház, tanya, hegyi hajlék stb.);

4. melléképületekre (istálló, garázs, kamra, ól, terménytároló stb.), valamint a kizárólagos használatú tárolóra;

5. épületbiztosítási összegen belül a kötvényen külön-külön fel nem tüntetett:

a. építményekre (pl. járda, kerítés, vízóraakna);

b. a biztosított kizárólagos tulajdonában lévő, a kockázatviselési helyen vagy a biztosított lakást magába foglaló épületen szakszerűen rögzített, illetve telepített, az épület vagy építmény rendeltetésszerű és biztonsá- gos használatához, működéséhez, működtetéséhez szükséges műszaki és technológiai berendezések, ide tartoznak különösen az alábbiak:

– megújuló energia hasznosítására szolgáló berendezések, mint pl. a napkollektor, a napelem, a hőszivattyú, a szélgenerátor;

– a szilárdan rögzített, be- és hozzáépített elemek és berendezések: térelválasztók, zászlótartók, hirdetést hordozó szerkezetek, előtetők; padló- és falcsatornák (szerelőjáratok), rögzített padló-, fal-, födém- és szegélyburkolatok; festés, mázolás, tapétázás, burkolatok; álmen- nyezetek, galériák; redőny, reluxa, spaletta, árnyékoló szerkezetek az elektromos mozgatószerkezeteikkel együtt; elektronikus vezérlésű és/vagy működtetésű nyílászárók a vezérlő/működtető berendezése- ikkel együtt; villámhárító rendszerek és tartozékaik/berendezéseik; lépcsők, létrák, hágcsók (külső használatúak is);

– beépített szekrények – rendeltetésüktől és a beépítés idejétől függet-

lenül –, amelyeket kifejezetten az adott helyre, méretre, adott feladat ellátására építettek be, és amelyek károsodás nélkül az eredeti hely- ükről nem mozdíthatók el, illetve eltávolítva elvesztik funkciójukat (pl. az ilyen kialakítású kamraszekrény, beépített szekrény, beépített konyhabútor, gardróbszekrény stb.);

– a szerkezetileg beépített ajtó- és ablakszerkezetek, üvegezések;

– az elektromos ellátására szolgáló vezetékezés/villanyszerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel és a beépített fogyasztó-berendezésekkel együtt (pl. világítóberendezések; gépészetileg kémény- vagy szellőző- rendszerbe bekötött szagelszívó, szellőző-, légtechnikai és klímabe- rendezések, beépített porszívó és tartozékai, elektromos tűzhely, boj- ler, vízmelegítő és szauna);

– az épület gázellátására szolgáló vezetékezés/szerelés a hozzá tartozó mérőműszerekkel, nyomáscsökkentőkkel és beépített fogyasztó-be- rendezésekkel együtt (pl. gáztűzhelyek, kazánok, bojlerek, vízmelegí- tők és konvektorok);

– az épület hideg-, meleg-, szenny- és csapadékvíz- ellátását/elveze- tését, fűtését, valamint tűzoltást szolgáló vezetékrendszerek a hoz- zájuk tartozó mérő- és szabályozó-berendezésekkel, szerelvényekkel, szivattyúkkal; szűrő- és aprítóberendezésekkel és tartozékokkal; egészségügyi berendezésekkel, WC-, fürdő-, zuhany- és mosdóbe- rendezésekkel; kivéve a napkollektorokat és hőszivattyúkat;

– felvonók, gépi működtetésű szintkülönbség áthidalók.

c. társasházi közös tulajdont képező és közös használatú épületrészekre a jelen szerződésben biztosított lakás tulajdoni hányadának mértékéig;

d. lakásszövetkezeti tulajdont képező és közös használatú épületrészekre, a biztosítónál biztosított szövetkezeti lakások és a lakásszövetkezet tu- lajdonban lévő lakóépület összes lakásának arányában.

A biztosító kockázatviselése kiterjed mind az elkészült, mind az építés alatt álló épületek és épületrészek teljes állagára, beleértve azok alkotórészeit és tartozékait is.

Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

– földbevájt, kikövezetlen falú építmények;

– fóliasátrak és üvegházak.

b. Lakásbérlemény biztosított vagyontárgyai

Lakásbérlemény biztosítása esetén biztosított vagyontárgyak:

b/1. A biztosító kockázatviselése a lakásbérlemény határoló falain belül a saját és a bérbeadó tulajdonában lévő épület-berendezési és épület- felszerelési tárgyakra terjed ki.

b/2. Jelen szabályzat szempontjából a lakásbérlemény épület-berende- zési és épület-felszerelési tárgyai (továbbiakban: biztosított vagyontár- gyak):

– az ajtó- és ablak szerkezete, a spaletta, zsalugáter, reluxa, redőny, vá- szonroló, napvédő függöny, a hozzájuk tartozó szerelvényekkel;

– a csengő és a kaputelefon, valamint a riasztó és tűzjelző berende- zések;

– a beépített bútor és térelválasztó;

– a beépített főző, fűtő, vízellátó, egészségügyi, szellőztető berendezé- sek és szerelvények;

– az elektromos hálózat és szerelvényei, a lakás fogyasztásmérőjétől, il- letőleg kapcsolótáblájától kezdődő szakaszon;

– a belső válaszfal, burkolat, festés, tapétázás, mázolás;

– padlóburkolat (parketta, padozat, padlószőnyeg, stb.);

– nem műholdas TV adás vételére szolgáló antennarendszer.

Jelen szabályzat szerint nem biztosított vagyontárgyak:

– maga az épület határoló falai, tetőszerkezete, teherhordó szer- kezetei, közös helyiségei;

– a bérelt mellék- és gazdasági épület, valamint

– a b/2. pontban fel nem sorolt vagyontárgyak.

3.B. Ingóság vagyoncsoport

A biztosító kockázatviselése a biztosítottak tulajdonát képező, továbbá az általuk bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett háztartási ingóságokra terjed ki.

Jelen szabályzat szempontjából háztartási ingóságok azok a be nem épí- tett szokásos (nem kereskedelmi) mennyiségű vagyontárgyak, amelyek egy átlagos háztartás viteléhez szükségesek, a háztartásban történő fel- használás céljából készültek (háztartásban elégséges teljesítményű gépek) a biztosítottak személyes használatára, fogyasztására szolgálnak és nem tartoznak a kockázatviselésből kizárt, külön pontban felsoroltak közé.

A biztosító kockázatviselése szempontjából a háztartási ingóságok – egyen- kénti értéküktől függetlenül – két vagyoncsoportra különülnek el:

a. Az Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoporthoz tartoznak

a. a jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tár- gyak;

b. a gyűjteményekhez tartozó bélyegek, érmék;

c. a képző- és iparművészeti alkotások;

d. valódi szőrmék, kézi csomózású szőnyegek;

e. antik bútorok, antik tárgyak;

f. értékálló különleges vagyontárgyak, gyűjtemények.

Az Értéktárgyak, különleges ingóságok vagyoncsoporthoz tarto- zó vagyontárgyakra nem terjed ki a biztosító kockázatviselése, ha garázsban, padláson, pincében, melléképületben, nem lakás cél- jára szolgáló helyiségben vagy szabadban tartva bármely biztosí- tási esemény következtében károsodnak.

A nem állandóan lakott épületben tartott Értéktárgyak, különle- ges ingóságok a., b. és f. csoportjába tartozó vagyontárgyakra nem viseli a kockázatot a biztosító, ezért nem nyújt szolgáltatást a nevezett vagyoncsoportba sorolt vagyontárgyak bármelyik biz- tosítási esemény által okozott káraira.

A jelen feltétel értelmezésének szempontjából „nem állandóan lakott épület”, ha az ingatlan nem állandóan lakott, hanem időszakos hasz- nálat, nyaralás, alkalmankénti rövidebb időtartamú tartózkodás, és a káresemény időpontjában a biztosított bizonyítottan nem tartózkodott az ingatlanban.

b. Általános háztartási ingóságok vagyoncsoporthoz tartoznak

A 3.B.a. pontban fel nem sorolt összes többi háztartási ingóság az Ál- talános háztartási ingóságok vagyoncsoporthoz tartozik.

Jelen szabályzat alapján a biztosító kockázatviselése kiterjed, az Általá- nos háztartási ingóságok vagyoncsoportra meghatározott biztosítási összegen belül, összesen a biztosítási összeg öt százaléka mértékéig

– a biztosított saját háztartási szükségleteinek kielégítése vagy kedvte- lésből a lakásban és a biztosított épület telkén tartott állatokra, vala- mint a telek kertjében lábon álló növényi kultúrákra, a kerti berende- zés és felszerelés tárgyaira;

– a biztosított által az otthoni, lakásban folytatott kereső tevékenység- gel kapcsolatos vagyontárgyaira;

– az egy háztartásban általánosan elfogadott gépjárművek (személy- gépkocsi, motorkerékpár), lakókocsi, utánfutó napi üzemeltetéséhez használt alkatrészeire és tartozékaira, a fődarabok kivételével.

c. Egyéb biztosított vagyontárgyak – Készpénz Készpénzbiztosítás

A biztosító kockázatviselése jelen vagyoncsoport biztosítási kötvényen történő feltüntetése nélkül is kiterjed a készpénzre az alábbiak szerint:

– „Komfort” fedezetcsomag esetén: 50 000 Ft-ig;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 100 000 Ft-ig.

Jelen szabályzat 3.B. pontjában nem biztosított vagyontárgyak:

– bankbetét, értékpapír és értékcikk;

– kézirat, terv, dokumentáció;

– vízi, légi és motoros járművek, lakókocsi és utánfutó;

– Bázis fedezet-csomag esetén a készpénz, a bankkártya, az ok- mányok.

4. Biztosítási összeg meghatározása vagyoncsoportonként

4.A. Épületek, lakások, lakásbérlemények biztosítása esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított vagyontárgy újraépí- tésének költségeit.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridőponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg az újraépítés költségéhez aránylik.

A biztosító javaslatot tehet a szerződőnek arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítás jog- következménye, az aránylagos kártérítés.

4.B. Ingóságok biztosítása esetén

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a vagyoncsoporthoz tartozó összes háztartási ingóság új állapotban történő beszerzési értékét (árát). Az Értéktárgyak, különleges ingóságok és az Általános háztartási ingósá- gok vagyoncsoport biztosítási összegei nem vonhatók egybe.

Ha az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport biztosítási összege ala- csonyabb az idetartozó összes vagyontárgy beszerzési értékénél (új állapot- ban történő beszerzési értéknél) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kártérítést teljesít, azaz a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biz- tosítási összeg az új állapotban történő beszerzés költségeihez aránylik.

Az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport körében a biztosító ja- vaslatot tehet a szerződőnek arra a legalacsonyabb biztosítási összegre, amelynél – kár esetén – még nem érvényesül az alulbiztosítás jogkövetkez- ménye, az aránylagos kártérítés.

A kockázatviselés helyén kívül, de Magyarország területén belül a biztosí- tott ingóságokra káreseményenként a kötvényben feltüntetett kártérítési li- mitig, de maximum a biztosítási összegig viseli a kockázatot a biztosító biz- tosítási esemény bekövetkezése esetén, és aránylagos kártérítést nem al- kalmaz.

5. Biztosítási események

5.A. Tűz

Tűznek minősül az öntápláló lánggal való égés, amely nem rendeltetéssze- rű tűztérben keletkezik, vagy ott keletkezik, de azt elhagyja és saját erőből továbbterjedni képes.

Biztosítási esemény az is, ha az elektromos készülékekben létrejövő túlfe- szültség miatt keletkező és továbbterjedő tűz más vagyontárgyakat károsít. Nem biztosított,

– ha a vagyontárgy olyan tűz következtében károsodik, amely ön- erejéből nem képes tovaterjedni (pl. cigarettaparázs, izzó szén- darab vagy világító-, fűtőtest közelében elhelyezett vagyontárgy perzselődése, stb.);

– ha a vagyontárgy közvetlen tűz, füst vagy hő hatásának van ki- téve (pl. vasalás, szárítás, sütés, főzés, stb. közben szín- és alak- változás következik be);

– a biztosított által szándékosan gyújtott egyéb tüzek (pl. grillezés, falevélégetés);

– ha öngyulladás következik be.

5.B. Robbanás és robbantás

Robbanás a gázoknak és gőzöknek rombolással és hanghatással együtt járó hirtelen, rendkívül gyors energia felszabadulása, amelynek során a gázzal, gőzzel telített és az átlagos légnyomással rendelkező térben létrejövő nyo- máskülönbség villanásnyi idő alatt kiegyenlítődik, aminek következtében a két teret elválasztó elem helyzete, szilárdsági tulajdonsága megváltozik.

Robbantásnak minősül a meghatározott célra szakszerűen megtervezett és szándékosan végrehajtott robbanás.

Valamely tartály (kazán, csővezeték stb.) robbanásáról csak akkor beszélhe- tünk, ha annak falában olyan méretű folytonossági hiány keletkezik, hogy a tartályon belüli és kívüli nyomáskülönbség hirtelen kiegyenlítődésére kerül sor. Nem biztosítási esemény a repülőgépek hangrobbanása, a nukleáris energia felszabadulása és az a szennyezés, amelyet besugárzó anyagok okoznak.

5.C. Villámcsapás

A biztosított vagyontárgyakba közvetlenül becsapódó villám romboló hatá- sa által okozott kár.

5.D. Villámcsapás másodlagos hatása

A biztosító megtéríti a villámcsapás miatti túlfeszültség vagy indukció hatá- sa által az elektromos gépek, készülékek és berendezések mikroelektroni- kai eszközeit, mikroelektronikai irányító paneleit, mikroelektronikai alkatré- szeit ért károkat a biztosított vagyontárgyak biztosítási összegén belül, a szerződésben (kötvényen) feltüntetett káreseményenkénti limitig.

5.E. Vihar

Viharkárnak minősül az a kár, amelyet az 54 km/h (15 m/s) küszöbértéket elérő vagy azt meghaladó sebességű, időjárás miatti légmozgások (vihar), vagy e légmozgások által elsodort tárgyak a biztosított vagyontárgyakban okoznak a kockázatviselés helyén.

Biztosítási esemény az is, ha a vihar által megrongált tetőn, ajtón, ablakon, valamint a nyitva hagyott ajtón, ablakon keresztül a viharral egyidejűleg be- ömlő csapadékvíz a biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

Nem téríti a biztosító:

– a helyiségeken belül keletkező léghuzat által okozott károkat;

– az épületek üvegezésében keletkezett károkat;

– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat.

5.F. Felhőszakadás

Biztosítási eseménynek azok a felhőszakadásból eredő károk minősülnek, amelyet:

– a talajszinten áramló nagy mennyiségű víz rombolással, elöntéssel – ide- értve a természetes és mesterséges elvezető rendszerek elégtelenné vá- lása miatti elöntést is – a biztosított vagyontárgyakban okoz és/vagy

– a csapadékvíz a tetőszerkezeten vagy a panelhézagon keresztül a bizto- sított helyiségekbe bejutva a biztosított vagyontárgyakban okoz.

A felhőszakadás akkor minősül biztosítási eseménynek, ha az Országos Me- teorológiai Szolgálat (OMSZ) által kiállított igazolás szerint a kockázatvise- lési helyen lehullott csapadék 20 perc alatt mért mennyiségéből számított átlagos intenzitás mértéke a 0,75 mm/perc értéket elérte, illetve megha- ladta vagy 24 óra alatt a 30 mm-t elérte, illetve meghaladta.

Nem téríti meg a biztosító:

– az épületek, építmények külső vakolatában, festésében;

– a gombásodás, penészesedés formájában;

– „Bázis” fedezetcsomagra vonatkozó szerződés esetén a talajszint alatti padozatú nem lakás célját szolgáló helyiség elöntésekor az ott lévő ingóságokban, valamint a vállalkozási tevékenységhez szükséges vagyontárgyakban keletkező károkat;

– a tetőszerkezeten, panelhézagon keresztüli felhőszakadásból származó kárt, amennyiben a biztosított részére korábban ezen káresemény miatt már térített és a térítést követően a beázási kárt okozó tetőszerkezeti-, panelhézag hiba a biztosítási ese- ményt követően szakszerűen nem került kijavításra. A hiba elhá- rítását számlával szükséges igazolni.

A „Komfort” vagy „Prémium” fedezetcsomagra létrejött szerződés esetén a biztosító káridőponti avult értéken megtéríti továbbá a talajszint alatti pa- dozatú nem lakás célját szolgáló helyiségben lévő ingóságokban, vállalko- zási tevékenységhez szükséges vagyontárgyakban, a helyiség felhőszaka- dás miatti elöntése során keletkező károkat.

5.G. Jégverés

A jég formájában lehulló csapadék által okozott károsodás.

Nem téríti a biztosító:

– az épületek 15 évnél régebben készült, felújított külső festésé- ben, vakolatában, burkolatában keletkezett károkat;

– a szabadban tartott ingóságokban keletkezett károkat;

– az épületek üvegezésében, üvegtetőkben keletkezett károkat.

5.H. Hónyomás

A felgyülemlett hó statikus terhelése, valamint a lecsúszó hó és xxx által a biztosított vagyontárgyban okozott károsodás.

Megtéríti a biztosító azokat a károkat is, amelyeket a hónyomás által meg- rongált tetőn keresztül a biztosítási eseménnyel egyidejűleg beömlő csapa- dék okoz a biztosított vagyontárgyakban.

5.I. Árvíz

Az árvíz biztosítási eseménynek minősül, ha az állandó vagy időszakos jel- legű természetes vagy mesterséges felszíni folyóvizek, állóvizek, továbbá az azokba nyílt torkolattal csatlakozó csatornák, tavak vízszintje az időjárási körülmények miatt oly mértékben megemelkedik, hogy a kiáradó víz az árvíz szempontjából védettnek, mentesítettnek minősített területen a koc- kázatviselés helyén lévő biztosított vagyontárgyakban kárt okoz.

A biztosító megtéríti az árvízvédelmi töltés tengelyétől számított 100 mé- teren belül jelentkező fakadó víz és átszivárgás miatti károkat is, amennyi- ben azok az árvíznek minősülő biztosítási eseménnyel összefüggésben ke- letkeznek.

Nem minősül árvíz biztosítási eseménynek és ezért a biztosító nem téríti meg:

– a kockázatviselési hely szempontjából területileg illetékes Vízügyi Igazgatási Hatóságok kár időpontjában hatályos besorolása szerint nagyvízi medernek, hullámtérnek, nyílt ártérnek, vízjárta terüle- teknek minősülő helyen belül bekövetkező árvízkárokat, továbbá

– a talajvíz;

– a belvíz;

– az árvízvédelmi töltés mentén a töltés tengelyétől számított 100 méteren kívül jelentkező fakadóvíz és átszivárgás miatt keletke- ző elöntési károkat, beleértve az elsődleges és következményi ká- rosodásokat is.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az árvízzel kapcsolatos azon költsé- gekre, amelyeket a biztosított részére, mint árvízkárosultnak a külön- böző hatóságok, szervezetek az árvízkárok helyreállításával kapcsolat- ban kifizetnek, illetve kifizethetnek, ha azt az árvízkárosult igényli.

A biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megkötését követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A várakozási időn belül bekövetkező biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselé- se nem terjed ki.

Fogalmi meghatározások:

Nagyvízi meder: a vízfolyást vagy állóvizet magában foglaló terület, ame- lyet az árvíz levonulása során a víz rendszeresen elborít. A nagyvízi meder területét a mértékadó árvízszint vagy az eddig előfordult legnagyobb árvíz- szint közül a magasabb jelöli ki. A nagyvízi meder rendeltetése a mederből kilépő árvizek és a jég levezetése.

Hullámtér: a folyók, vízfolyások partvonala és az elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített árvízvédelmi töltés (fal) közötti terület.

Nyílt ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére nem épült árvízvédelmi töltés, és így azokat a meder- ből kilépő víz szabadon elöntheti.

Vízjárta területek: időszakosan elöntésre kerülő vagy vízzel telített talajú területek, így különösen:

– a síkvidéki erek, semlyékek, vagyis az olyan terepmélyedések, amelyek a területet érintő vízszabályozás, vízrendezés előtt rendszeresen, a szabá- lyozást követően pedig időszakosan vízzel borítottak;

– a természetes állóvizek feltöltődése során kialakult vizenyős, mocsaras területek, amelyek felületének túlnyomó részét növényzet borítja, de a talaj tartósan vízzel telített;

– a dombvidéki patakok, állandó vagy időszakos vízfolyások, völgyek, víz- mosások által érintett olyan területek, amelyekre az időszakos elöntés jellemző;

– a folyók elhagyott „ősmedrei”, vagyis a folyókat kísérő, a jelenlegi me- dertől távolabb elhelyezkedő olyan vonulatok, terepmélyedések, ame- lyek eredete (származása) a folyó egykori medrére vezethető vissza.

Mentesített ártér: a folyók és egyéb vízfolyások melletti olyan területek (völgyek), amelyek védelmére elsőrendű árvízvédelmi műnek minősített ár- vízvédelmi töltés épült.

Árvízvédelmi mű: az elsőrendű, másodrendű, harmadrendű árvízvédelmi vízi létesítmény, valamint annak műtárgya, tartozéka, járulékos létesítmé- nye, amely a védvonal védőképességét, rendeltetésszerű használatát bizto- sítja, illetve szolgálja.

5.J. Földrengés

Jelen szabályzat szerint biztosítási eseménynek minősül, ha a kockázatviselés helyén az EMS (Európai Makroszeizmikus Skála) skála VI. fokozatát elérő vagy azt meghaladó földrengés okoz károsodást a biztosított vagyontárgyakban.

Európai Makroszeizmikus Skála

A rengés erősségének fokozata	A földrengés egyes fokozatainak jellemző hatásai
I.	Nem érezhető: Nem érezhető, még a legkedvezőbb kö- rülmények között sem.
II.	Alig érezhető: A rezgést csak egy-egy, elsősorban fekvő ember érzi, különösen magas épületek felsőbb emeletein.
III.	Gyenge: A rezgés gyenge, néhány ember érzi, főleg épü- leten belül. A fekvő emberek lengést vagy gyenge reme- gést éreznek.
IV.	Széles körben érezhető: A rengést épületen belül sokan érzik, a szabadban kevesen. Néhány ember felébred. A rezgés mértéke nem ijesztő. Ablakok, ajtók, edények megcsörrennek, felfüggesztett tárgyak lengenek.
V.	Erős: A rengést épületen belül a legtöbben érzik, a sza- badban csak néhányan. Sok alvó ember felébred, néhá- nyan a szabadba menekülnek. Az egész épület remeg, a felfüggesztett tárgyak nagyon lengenek. Tányérok, poha- rak összekoccannak. A rezgés erős. Felül nehéz tárgyak felborulnak. Ajtók, ablakok kinyílnak vagy bezáródnak.
VI.	Kisebb károkat okozó: Épületen belül szinte min- denki, szabadban sokan érzik. Épületben tartózko- dók közül sokan megijednek, és a szabadba mene- külnek. Kisebb tárgyak leesnek. Hagyományos épü- letek közül sokban keletkezik kisebb kár, hajszálre- pedés a vakolatban, kisebb vakolatdarabok lehul- lanak.
VII.	Károkat okozó: A legtöbb ember megrémül, és a sza- badba menekül. Bútorok elmozdulnak, a polcokról sok tárgy leesik. Sok hagyományos épület szenved mérsékelt sérülést: kisebb repedések keletkeznek a falakban, kémények ledőlnek.
VIII.	Súlyos károkat okozó: Bútorok felborulnak. Sok hagyo- mányos épület megsérül: kémények ledőlnek, a falakban nagy repedések keletkeznek, néhány épület részlegesen összedől.
IX.	Pusztító: Xxxxxxxx, műemlékek ledőlnek vagy elferdül- nek. Sok hagyományos épület részlegesen, néhány telje- sen rombadől.
X.	Nagyon pusztító: Sok hagyományos épület összedől.
XI.	Elsöprő: A legtöbb épület összedől.
XII.	Teljesen elsöprő: Gyakorlatilag minden építmény összedől.

A földrengés biztosítási eseményre a biztosító a szerződés megköté- sét követő naptól számított 30 napos várakozási időt köt ki. A vára- kozási időn belül bekövetkező földrengés biztosítási eseményre a biztosító kockázatviselése nem terjed ki.

5.K. Földcsuszamlás

A természetes talajrétegek egymáshoz képest történő elmozdulásából szár- mazó károsodások.

5.L. Kő- és földomlás

A természetes talaj felszínének leomlása miatt keletkező károk.

5.M. Ismeretlen építmény, ismeretlen üreg beomlása

A szerződő, a biztosított által nem ismert és az építési dokumentációban nem szereplő, hatóságok által feltáratlan építmény vagy üreg hirtelen, vá- ratlan beomlása miatt keletkezett kár.

Nem biztosítási esemény a bányák földalatti részeinek beomlása, va- lamint a biztosított épületek nem megfelelő alapozásából vagy víz- elvezetéséből keletkező üregek beomlása.

5.N. Idegen jármű ütközése (légi jármű ütközése is)

Jelen szabályzat szerint biztosítási esemény akkor következik be, ha a biz- tosított szempontjából idegen jármű vagy alkatrésze, illetve rakománya a biztosított vagyontárgyakban ütközéssel kárt okoz.

5.O. Idegen tárgy rádőlése

A kockázatviselés helyén kívüli tárgy vagy természetes képződmény, amely a biztosított vagyontárgyban rádőléssel kárt okoz.

Nem téríti a biztosító, ha a kárt okozó tárgy a biztosított tulajdona vagy általa felelős őrzésre átvett tárgy.

5.P. Betöréses lopás, rongálás

Biztosítási esemény a betöréses lopással:

a. a biztosított vagyontárgyban okozott lopáskár

b. vagy annak kísérletével összefüggésben:

– a biztosított ingóságokban és

– a biztosított tulajdonában lévő épületben (függetlenül attól, hogy az épület biztosított vagyontárgy-e) okozott rongáláskár.

Xxxxx feltétel szerint betöréses lopás akkor következik be, ha a tettes:

– a lezárt helyiséget erőszakkal, továbbá hamis, illetőleg lopott kulccsal felnyitja vagy

– olyan nyitott nyílászárón keresztül hatol be, amelynek alsó éle az alatta levő járószinttől, illetve nyílászáró alsó szintjétől mérve 2 méternél ma- gasabban van vagy

– olyan erkélyről, loggiáról, teraszról történik a lopás, amelynek szintje a járószinttől 2 méternél magasabban van.

A biztosító a betöréses lopás károkat a kötvényen feltüntetett biztosítási összegen belül téríti meg, maximum a káridőponti védettségi szinttől függő teljes szolgáltatási limitösszegig és a károsodott vagyoncsoportra vonatko- zó részlimit összegig.

A szolgáltatási limitösszegeket a „Függelék: betörésvédelmi szintek és összeghatárok” tartalmazza.

A káridőponti védettségi színt meghatározása a behatolás helye és mód- szere alapján történik. A védettségi szint meghatározásánál nem vehető figyelembe az a védelmi berendezés, eszköz, elem, amely a kár bekövetke- zésének időpontjában nem volt meg, vagy nem volt üzembe helyezve, il- letve nem működött.

5.Q. Rablás

Rablás biztosítási esemény történik, ha

– a tettes a biztosított vagyontárgyat úgy szerzi meg, hogy a biztosított ellen erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz vagy öntudatlan, illetve védekezésre képtelen állapotba helye- zi (ideértve azt is, ha lerészegíti);

– a tetten ért tolvaj a megszerzett vagyontárgy megtartása végett erősza- kot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz.

5.R. Vízkár

Biztosítási esemény

a. víz-, csatorna-, fűtés-, hűtési- és gőzvezetékek törése, repedése, kilyu- kadása (továbbiakban csőtörés), valamint

b. az alábbiakban felsoroltak:

– víz-, csatorna-, fűtési-, hűtési- és gőzvezetékek tartozékainak, szerel- vényeinek, a vezetékre rákapcsolt háztartási gépeknek a törése, re- pedése, kilyukadása, dugulása, csatlakozásának elmozdulása;

– nyitva hagyott csap

miatt kiáramló folyadék vagy gőz által a biztosított vagyontárgyakban okozott károk.

A biztosító a padlófűtések vezetéktörése miatt kiáramló folyadék által oko- zott károkat, valamint a meghibásodás helyreállítása érdekében felmerülő bontási és javítási költségeket káreseményenként a kötvényen megjelölt összegig téríti meg.

Nem biztosítási esemény a gombásodás, penészesedés formájában jelentkező kár.

A biztosító csőtörés esetén megtéríti a biztosítottat terhelő alábbi költsé- geket, amennyiben a csőtörés a kockázatviselés helyén belül történt:

– a csőtörés helyének felkutatására fordított költségeket;

– fagy miatti csőtörés esetén a vízcsövek felolvasztására és a technológi- ailag indokolt mértékű helyreállításra fordított költségeket;

– a technológiailag indokolt mértékű helyreállítást;

– a technológiailag indokolt mértékű vezetékszakasz cseréjének költsége- it (anyag + munkadíj) kötéstől kötésig terjedően, de legfeljebb 6 m hosszúságban és az elfolyt víz, folyadék értékét biztosítási eseménynek minősülő káreseményenként 50 000 Ft-ig.

Nem téríti meg a biztosító a tartozékok, szerelvények és a vezeték- re kapcsolt háztartási gépek javításának vagy pótlásának költségeit.

5.S. Üvegtörés

Üvegkár biztosítási esemény az épületek, a lakások szerkezetileg beépített:

– fix vagy nyitható nyílászáróinak;

– folyosói, lépcsőházi;

– erkély-, lodzsa;

– terasz mellvéd

üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bár- mely okból, balesetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár.

Nem biztosítási esemény, ha a biztosított üvegezések törése vagy re- pedése a biztosított épület, lakás építése, korszerűsítése, felújítása alatt következik be.

Felújításnak minősül a bővítéssel, a rendeltetés megváltoztatásával, átalakí- tásával, élettartamának növelésével összefüggő munka; illetve az elhaszná- lódott vagyontárgy eredeti állagát szolgáló felújítás is, kivéve ha az a folya- matos, zavartalan, biztonságos üzemeltetést szolgáló javítási, karbantartási munka, amelyet a rendeltetésszerű használat érdekében el kell végezni.

A biztosító megtéríti:

– a biztosítási esemény miatt károsodott üvegezés üvegtáblájával azonos méretű és üvegminőségű üvegtábla pótlásának és

– az üvegezés tartószerkezete le- és felszerelésének költségeit, valamint az üvegre erősített biztonsági fólia üvegtörés miatti cseréjének költsé- geit maximum a sérült üvegezés pótlásának értékéig.

Nem téríti meg a biztosító az üvegtáblát rögzítő tartószerkezet, annak elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítások költségeit.

5.T. Egyéb

a. Tűzkár nélküli füst és koromszennyezés

Megtéríti a biztosító a tűzkár nélküli füst- és koromszennyezés miatti károkat, amelyek hirtelen, előre nem látható módon keletkeztek, az alábbiakban meghatározott évenkénti limitig:

– „Bázis” fedezetcsomag: 100 000 Ft

– „Komfort” fedezetcsomag: 300 000 Ft

– „Prémium” fedezetcsomag: 600 000 Ft

Nem biztosított:

– ha a vagyontárgy közvetlen füst vagy koromszennyezés hatá- sának van kitéve;

– a kéményrepedés miatt keletkező tűzkár nélküli füst- és ko- romszennyeződés.

b. Besurranás

Besurranás biztosítási esemény, ha a tettes úgy követi el a lopást, hogy a lakásba, a családi házba, a biztosított ott tartózkodása idején megté- vesztéssel vagy az ingatlant használó tudta és beleegyezése nélkül jut be. A biztosító a besurranás biztosítási esemény alapján megtéríti az általá- nos háztartási ingóságok vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak lo- páskárait biztosítási évenként maximum 100 000 forintig.

A biztosító szolgáltatásának feltétele a rendőrségi feljelentés és a nyo- mozást felfüggesztő határozat, illetve a rendőrség igazolása, hogy a gyanúsított(ak) ellen büntetőeljárás folyik.

c. Épülettartozékok lopása

A biztosított épületek, építmények külső térrel határolt felületeire szak- szerűen felszerelt épülettartozékok lopásából származó károkat téríti meg a biztosító, a szerződésben (kötvényen) meghatározott káresemé- nyenkénti limitig, ha azok a járószinttől mért 3,0 m feletti magasságban szabályosan lettek felszerelve.

d. Munkanélküliség vagy hosszan tartó betegállomány idején díj- visszatérítés

d/1. Értelmező rendelkezések

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amely a kockázatviselés tartama alatt, de legkésőbb a balesetet követő egy éven belül bármely egyéb októl függetlenül a biztosított időleges keresőképtelenségét idézi elő. Jelen feltételekben balesetnek minősül- nek a következő események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be: égési sérülések, leforrázás; villámcsapás, elektromos áram hatásai; károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése. A betegségek bekövet- kezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.

Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott állás- pontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyen- ként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irá- nyítás és felügyelet alatt állnak;

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szana- tóriumok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

Keresőképtelenség: Xxxxx feltétel szempontjából keresőképtelen az, aki:

– balesete, illetve betegsége miatt munkáját nem tudja ellátni;

– aki fekvőbeteg-gyógyintézeti ellátásban betegségének megállapítása vagy gyógykezelése miatt részesül, és a keresőképtelenség elbírálásá- ra és igazolására jogosult orvos vagy kórház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van.

Álláskereső (munkanélküli): az, akit a munkaügyi központ/kirendelt- ség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküli- ként) nyilvántart.

d/2. Biztosított

A biztosítási szolgáltatásra kizárólag az a kötvényen megnevezett ter- mészetes személy jogosult, aki egy személyben a lakásbiztosítás szerző- dője és biztosítottja is.

d/3. Biztosítási esemény

– A biztosítottnak a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett, balesetből vagy betegségből eredő, 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó folyamatos betegállománya (továbbiakban: keresőképtelenség).

– A biztosítottnak a biztosító kockázatviselésének tartama alatt, bekö- vetkezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláskereső- ként (munkanélküliként) történő nyilvántartása. Kizárólag a biztosított- nak a kockázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez ké- pest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli állás- keresővé (munkanélkülivé) válása minősül biztosítási eseménynek. Olyan biztosított esetében, aki a szerződéskötéskor nem rendelkezett legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvénykönyve szerinti ha- tározatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé válását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvényköny- ve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal rendelkezett.

A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség vagy a biztosított álláskeresőként (munkanélküliként) nyilvántartott álla- potának a 31. napja.

d/4. Kizárások

A biztosító kockázatviselése balesetből vagy betegségből bekö-

vetkező keresőképtelenség esetén nem terjed ki az alábbi kocká- zatokra, illetve károkra:

– ha a biztosítási esemény a szerződő, a biztosított vagy a ked- vezményezett jogellenes és szándékos vagy súlyosan gondat- lan magatartásával összefüggésben következett be;

– a szerződéskötést követő 2 éven belüli öngyilkossággal, ön- csonkítással vagy annak kísérletével összefüggő eseményekre;

– a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövet- kező eseményekre;

– nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási képesség csökkenése miatt bekövetkező bizto- sítási eseményekre;

– a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárások- ból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indító- okuk nem biztosítási esemény;

– mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetke- ző biztosítási eseményekre;

– kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokra és kór- házi ápolásra, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító eljárásokra;

– ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

– ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén ál- tali kezeléssel összefüggésben következett be;

– ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befo- lyásolni, vagy kórházi ápolásra szorult;

– a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

– a motoros járművek versenyén (edzésein) a nézőt érő balese- tekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

– az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (ed- zéseken) a nézőt érő balesetekre;

– arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban tör- tént vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal oko- zati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgal- mi úton történt gépjárművezetést is;

– ha a biztosított közegészségi, járványügyi vagy állategészség- ügyi zárlat miatt nem tudja ellátni munkáját;

– olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi ál- lapota miatt következett be (például – de nem kizárólagosan – gyermekápolás miatt);

– a kockázatviselés kezdete előtt történt balesettel, illetve a koc- kázatviselés kezdetét megelőzően megkezdődött betegséggel kapcsolatban bekövetkező és azokkal okozati viszonyban lévő biztosítási eseményekre.

A biztosító kockázatviselése balesetből vagy betegségből bekö- vetkező keresőképtelenség esetén nem terjed ki az alábbi kocká- zatokra, illetve károkra:

– a határozott tartamú munkaviszonyra;

– a nem munkaviszonyban álló biztosítottra (pl. egyéni vállalko- zókra, megbízási jogviszony keretében foglalkoztatottakra vagy egyéb jogviszony alapján folytatott kereső foglalkozásokra);

– a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megem- lítésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszám- csökkentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége.

– a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;

– a munkaviszony próbaidő alatti megszűnésére, megszünteté- sére;

– a munkaviszonynak a munkáltató által azonnali hatályú fel- mondással történő megszüntetésére, illetve ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

– a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rok- kantsági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megálla- pítása miatt került sor;

– a biztosított munkaviszonyának megszűnésére, megszünteté- sére, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy bejelentette.

d/5. Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázatvise- lés kezdetétől számított 90 (kilencven) napos várakozási időt határoz meg. Ha a biztosított munkaviszonya a várakozási idő alatt szűnt meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

d/6. A biztosító szolgáltatása

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító a tartós betegállo- mány, illetve az álláskeresés időtartamára, de megszakítás nélkül egy biztosítási esemény kapcsán legfeljebb:

– 12 havi időszakra visszatéríti a jelen szerződés biztosítási díját. A díj- visszatérítés időszaka alatt a biztosítási szerződés változatlan feltéte- lek mellett, díjfizetési kötelezettség nélkül fennmarad.

– 6 havi időszakra átvállalja a havonkénti általános társasházi közös költség vagy a lakásszövetkezeti tag havonként általános közös költ- ségének megfizetését a Groupama Garancia Biztosító által biztosított társasházi lakóépület biztosított albetét tulajdonosa vagy szövetkeze- ti tulajdonban lévő lakóépületben lakástulajdonnal rendelkező bizto- sított lakásszövetkezeti tag helyett a következő feltételekkel. A bizto- sító a közös költség megfizetésére vonatkozó biztosítási fedezete ki- zárólag a lakásbiztosítási kötvényben megnevezett kockázatviselési hely címével – emelet, ajtószámot kivéve – azonos kockázatviselési helyre, a lakóépületben lévő összes lakásra és közös tulajdonú, közös használatú helyiségekre vonatkozóan Groupama Garancia Biztosító- val létrejött „Társasházközösségek, Lakásszövetkezetek vagyonbizto- sítás”-i szerződés hatályban maradásának időtartama alatt áll fenn. A biztosító a jelen szerződés alapján biztosított lakásra meghatározott havonként esedékes közös költség biztosítási esemény bekövetkezésé- nek időpontjában aktuális összegét fizeti meg lakástulajdonos részére. A lakástulajdonos számára meghatározott, biztosítási esemény idő- pontjában aktuális havi általános közös költség mértékét az erre vo- natkozó hiteles társasházi közgyűlési határozattal, illetve a biztosítási esemény időpontjában aktuális általános közös költség összegét tartal- mazó hiteles lakásszövetkezeti értesítővel kell igazolni a biztosító felé. A biztosító nem téríti meg az általánosan havonként esedékes közös költségeken kívüli rendkívüli fizetési kötelezettségként megállapított összeget, még abban az esetben sem, ha azt ide- iglenesen az általános közös költséggel összevontan kell meg- fizetnie a lakástulajdonosnak.

A biztosító egyidejűleg vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munka- nélküliség jogcímen nyújt szolgáltatást. Ha a szolgáltatás teljesítésének tartama alatt a biztosítottnak másik jogcímen is szolgáltatási igénye ke- letkezik, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít szolgáltatást mindaddig, amíg ezen a jogcímen a bizto- sított jogosult a szolgáltatásra.

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás, illetve tartós betegállo- mány esetében a díjvisszatérítés és a közös költség átvállalásának együttes szolgáltatására, illetve csak díjvisszatérítés szolgáltatás- ra a díjvisszatérítés befejezését követő 12 havi – folyamatos díjfi- zetéssel lefedett – időszak után nyílik újra lehetőség az újabb szolgáltatásra való jogosultságra.

A biztosító a biztosítási szerződés tartama alatt, többszöri biztosítási esemény bekövetkezése esetén is, mindösszesen legfeljebb:

– 24 havi biztosítási díjvisszatérítés fizetését teljesíti;

– 12 havi közös költség fizetését teljesíti, feltéve, hogy a biztosított lakásra megkötött, illetve módosított lakásbiztosítási szerződéssel egyidejűleg hatályban van a Groupama Garancia Biztosítóval létrejött

„Társasházközösségek, Lakásszövetkezetek vagyonbiztosítás”- i szer- ződés is.

d/7. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének feltételei, és az ahhoz szükséges dokumentumok

A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kór- háznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték, továbbá a biztosított felmentse a titoktartási kötelezettség alól a munkanélkülisé- gével összefüggő adatokkal kapcsolatban a társadalombiztosítási igaz- gatási és munkaügyi szerveket. Feltétel az is, hogy a biztosított felha- talmazza a biztosítót, miszerint a közölt adatok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől az intézményektől a szükséges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen.

Amennyiben a biztosított a titoktartás alóli felmentő nyilatkoza- tot nem adja meg és emiatt lényeges körülmények kideríthetet- lenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentu- mok bemutatását kéri, illetve kérheti, a I. Általános feltételek 11.A.e. pontban meghatározottakon túl:

– a biztosító által kiadott (a kezelő orvos által kitöltött és aláírt) szol- gáltatási igénybejelentőt;

– a biztosítási esemény bekövetkeztét igazoló orvosi és/vagy hatósági bizonyítványt, határozatot;

– a biztosító által kért, a biztosítási eseménnyel és annak következmé- nyeivel kapcsolatos vizsgálati eredményeket, orvosi igazolásokat, zá- rójelentéseket;

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék meg- állapításához”elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló – igazolványának másolatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony meg- szűnéséről, megszüntetéséről;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (xxxxxxxxx, közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés);

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított melyik időponttól, melyik időpontig regisztrált álláskereső;

– az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megálla- pító, esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapí- tott járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszer- ződés másolatát.

A szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a biztosítási esemény kezdetétől folyamatosan (havonta) igazolja – a biztosító által bekért írásos dokumentumokkal –, hogy a betegállománya vagy mun- kanélküli státusza megszakítás nélkül fennáll.

e. Épületek rongálással, vandalizmussal okozott kárai

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén megtéríti:

– A szerződésben (kötvényben) meghatározott kártérítési limitig a biz- tosított épületben és arra szakszerűen felszerelt épülettartozékok- ban, felszerelésekben, berendezésekben – a biztosítottak szempont- jából idegen személyek által – rongálással, vandalizmussal okozott kárait.

– A homlokzat összefirkálásával (graffiti) előidézett károk helyreállítását káreseményenként és biztosítási évenként a jelen biztosítási ese- ményre kötvényben meghatározott kártérítési limit 10%-áig.

f. Ellopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlása

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén egy bizto- sítási időszak (12 hónap) alatt maximum 1 alkalommal megtéríti az el- lopott, elveszett okmányok, bankkártya pótlásának hivatalos dokumen- tumokkal, számlákkal igazolt költségeit.

Jelen biztosítási esemény alapján biztosított vagyontárgy a biztosítottak számára hivatalosan kiállított személyes okmányok, valamint a biztosí- tottak nevén lévő bankkártyák, továbbá a készpénzforgalomra alkalmas mágneskártyák.

g. Szolgáltatás kimaradásból származó károk

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén a szerző- désben (kötvényben) meghatározott káreseményenkénti limitig megté- ríti a hivatalos közellátást végző energiaszolgáltatók üzemzavarából származó közvetlen és közvetett károkat, ha a szolgáltató által igazol- tan a szolgáltatás kimaradása megszakítás nélkül meghaladta a 6 óra időtartamot.

h. A lakóépületek rejtett hibáiból származó károk

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén kárese- ményenként az épületbiztosítási összeg 3%-áig megtéríti a biztosított lakás, lakóépület azon rejtett hibáiból származó épületkárokat, ame- lyek:

– helyreállítása az előző tulajdonos, illetve eladó szavatossági körébe tartozik és az adásvételi szerződés létrejöttét, legfeljebb a birtokba vételt követő 2 éven belül keletkeznek, és

– kiváltó okai az új tulajdonos számára az ingatlan megtekintése elle- nére sem lehettek ismertek, továbbá a

– kijavítására vonatkozó kárigény nem érvényesíthető az előző tulajdo- nossal, illetve az ingatlan eladójával szemben.

A biztosító szolgáltatásának feltétele, hogy a biztosított a kárt okozó hiba tudomására jutásától számított legfeljebb 15 napon belül írásban közölje az előző tulajdonossal, illetve az ingatlan eladójával a keletke- zett kár helyreállításával kapcsolatos kárigényét.

Amennyiben a biztosító szolgáltatását követően a biztosított érvényesí- tette az előző tulajdonossal, illetve az ingatlan eladójával szemben az igényét, a biztosított köteles visszafizetni a biztosítónak az érvényesített összeget, maximum a kártérítési összeg erejéig.

i. Házi kedvencek balesete, betegsége

Biztosítási esemény a biztosítottnak igazoltan tulajdonát képező kutya, macska balesete vagy betegsége.

Baleset az olyan előre nem látható véletlenül bekövetkező esemény, ami a biztosított kutya, macska sérülését, betegségét, illetve elhullását okoz- za. Balesetnek minősül a mérgezés, a különféle tárgyak – idegentest – le- nyelése is.

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén a szerző- désben (kötvényben) meghatározott káreseményenkénti és éves limitig téríti meg a biztosítottnak igazoltan tulajdonát képező kutya, macska:

– balesete, betegsége miatt orvosilag indokolt beavatkozás, gyógyítás hivatalos számlával igazolt költségeinek 80%-át, vagy

– baleset következtében történő elhullása esetén a hatósági enge- déllyel rendelkező kisállat-temetkezést folytató vállalkozás által vég- zett temetés, illetve hamvasztás hivatalos számlával igazolt költségeit.

A biztosító nem téríti meg a baleset, betegség miatt felmerülő költségeket, ha:

– a baleset bekövetkezésének időpontjában a sérült, elpusztult állat 6 hónapnál fiatalabb;

– a biztosított kutya nem kapta meg a vakcinázási programban előírt kutya kombinált (parvó, szopornyica, leptorpísz hepati- tis) védőoltást, valamint az évenként szükséges veszettség elleni védőoltást;

– a biztosított macska nem kapta meg a macska kombinált (parvó és nátha elleni a, b) védő oltást;

– a biztosított kutyának vagy macskának a baleset időpontjában nincs állatorvos által hivatalosan kiállított és érvényes oltási bi- zonyítványa.

j. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás

A biztosító „Komfort” és „Prémium” fedezetcsomag esetén gyorsszer- viz-szolgáltatást nyújt a következőkben részletezetteknek megfelelően. j/1. Biztosítási esemény

A biztosított lakóépület

– gépészeti-, műszaki berendezésének;

– víz- és lefolyóvezetékének;

– elektromos hálózatának;

– nyílászáróinak, azok szerkezetileg beépített üvegezésének;

– tetőfedésének

előre nem látható váratlan meghibásodása, valamint hirtelen, véletlen- szerűen fellépő külső mechanikai hatás miatti károsodása következté- ben – a további károk és a balesetveszély megelőzése érdekében – szük- séges, és halaszthatatlan – a káresemény bekövetkezésétől számított 24 órán belül bejelentett – hibaelhárítás, aminek költségeit megtéríti a biztosító.

Nem biztosítási esemény

– a természetes elhasználódásból, karbantartás elmulasztásából eredő tartósan fennálló meghibásodás;

– ha a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretében vég- zett hibaelhárítás helyén azért következik be ismételten meg- hibásodás, mert a biztosító közvetítése során megbízott szak- ipari vállalkozás munkatársa részéről – a műszakilag biztonsá- gos működés érdekében – meghatározott további javításokat a biztosított elmulasztotta elvégeztetni;

– a szakszerűtlenül végzett hibaelhárítással összefüggő meghi- básodás, következményi kár;

– ha a biztosított a hibaelhárítás elkezdéséig nem gondoskodik a további károk megelőzéséről és nem teszi lehetővé a hibael- hárítás káresemény bekövetkezésétől számított 2 napon belüli elvégzését.

j/2. „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás

a. A biztosított az év minden napján 24 órás telefonszolgálat segítsé- gével veheti igénybe a szolgáltatást. A „Garancia-24” gyorsszerviz- szolgáltatás telefonszáma az úgynevezett „kék szám” – amely Ma- gyarország egész területén helyi tarifával hívható – megtalálható a szóban forgó szolgáltatást tartalmazó lakásbiztosítási kötvényen, és a jogosult ügyfél megkérdezheti – személyesen vagy telefonon – a Groupama Garancia Biztosító Zrt. ügyfélszolgálati irodáiban.

b. A telefonbejelentés tartalma alapján a biztosító nevében eljáró ügyin- téző tájékoztatást nyújthat, hogy az adott károsodás miatt szükséges hibaelhárítás biztosítási eseménynek minősül vagy nem.

– Ha biztosítási esemény következett be, akkor a biztosító képvi- selője intézkedik, hogy a hibaelhárításhoz szükséges szakipari vál- lalkozás lehetőség szerint a – biztosított által telefonon tett – be- jelentéstől számított 24 órán belül elvégezze a gyorsszerviz-szol- gáltatást.

– Ha az adott meghibásodás, károsodás nem biztosítási esemény miatt következett be, akkor a biztosító képviselője csak tájékozta- tást ad, miszerint a munka elvégzéshez – a (3) b. pontban meg- nevezett szakmák közül – melyik szakipari vállalkozást célszerű megkeresni.

j/3. A biztosító kötelezettsége

a. A biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás elvégzésének idő- pontját a biztosítottal történt időpont egyeztetés után a biztosító közli az általa közvetített vállalkozás képviselőjével.

b. A biztosító vállalja a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás- hoz a következő szakipari tevékenységet folytató vállalkozások köz- vetítését:

– duguláselhárító;

– vízszerelő;

– gázszerelő;

– fűtésszerelő;

– villanyszerelő;

– zárszerelő, zárjavító;

– lakatos;

– üveges;

– tetőfedő.

c. A biztosító viseli a biztosítási eseménynek minősülő hibaelhárítás költségeit, szabályosan kiállított számla ellenében, – amely tartal- mazza a kiszállási díjat, az anyagköltséget, a munkadíjat, valamint az áfát (általános forgalmi adót) – az adott kár helyreállításának műsza- kilag indokolt értékéig, legfeljebb a választott biztosítási fedezet-cso- mag szerződési feltételben káreseményre, illetve biztosítási időszakra megjelölt összegig. A káreseményenként, illetve évenként – megha-

tározott összeget meghaladó hibaelhárítási költség a biztosítottat ter- heli. A biztosítottnak közvetlenül az adott munkát végző vállalkozás számára kell a felmerült többletköltséget megfizetni.

Amennyiben a hibaelhárítás az érvényben lévő lakásbiztosítási szerződés feltételében meghatározott – „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatáson kívüli – más biztosítási esemény miatt vált szükségessé, úgy a biztosított által hibaelhárításra kifizetett – számlával igazolt –, a szerződési feltétel- ben egy káreseményre meghatározott határösszegen felüli többletkölt- séget a biztosító figyelembe veszi a végleges kárösszeg megállapításánál. A biztosított és a biztosító által ajánlott vállalkozás áll szerződéses jog- viszonyban a biztosítási eseménynek minősülő hibalehárítás elvégzése tekintetében.

A biztosított közvetlenül a szakipari vállalkozással szemben érvényesít- heti garanciális, illetve kárigényét, mert a biztosító nem tartozik fe- lelősséggel a szakipari vállalkozás tevékenységének szakszerűségéért, valamint a biztosított ingatlanban végzett hibaelhárítási munka során keletkező károkért.

Amennyiben a j/1. pontban meghatározottaknak megfelelően nem biz- tosítási eseménynek minősülő meghibásodás, károsodás helyreállításá- hoz ajánlott szakipari vállalkozást a biztosító, úgy ebben az esetben az elvégzett munka minden költsége a biztosítottat terheli.

j/4. Külön díj nélkül

A biztosító külön díj nélkül lehetővé teszi, hogy a biztosított különböző pl. biztonságtechnikával foglalkozó vállalkozások; egészségügyi-, utazá- si-, háztartási gépek javítását végző szolgáltatások nyitva tartása; sza- badidős programok stb. ügyekben tájékoztatást kérjen a gyorsszerviz- szolgáltatás megadott telefonszámán.

A biztosító a „Garancia-24” gyorsszerviz-szolgáltatás keretén belül le- hetővé teszi a biztosítottnak az alább megnevezett tevékenységi körök- ben megbízható szakemberek garantált áron történő szolgáltatásainak igénybevételét és a biztosított számára történő megszervezését:

– házi-ápolás, idősgondozás;

– gyermekfelügyelet;

– fűtéskészülékek átvizsgálása;

– káresemény (vészelhárítás) utáni helyreállítás;

– betöréses lopás utáni helyreállítás;

– olyan szórakoztató elektronikai cikkek és háztartási gépek javítása, amelyek kiskereskedelmi ára készülékenként legalább 35 000 Ft.

A biztosító kizárólag az előzőekben megnevezett szolgáltatások ajánlá- sát, közvetítését és a biztosított igényeinek megfelelő megszervezését vállalja. A biztosított által igénybevett szolgáltatás ellenértékét közvetle- nül a vele szerződést kötő szolgáltatónak kell maradéktalanul kifizetnie. A biztosított által igénybevett szolgáltatás minőségével, teljesítésével kapcsolatban, valamint a szolgáltatás során okozott károkért közvetle- nül a szolgáltató tartozik felelősséggel a megrendelője felé. A felmerü- lő kárigényt közvetlenül a szolgáltató részére kell benyújtani.

k. Ellopott, elveszett kulcs pótlása

A biztosító „Prémium” fedezetcsomag esetén 30 000 Ft káresemé- nyenkénti és biztosítási évenkénti limitig megtéríti a biztosított épület bejárati ajtó használatban lévő kulcsainak ellopása, elveszése miatt szükségessé váló zárcsere költségeit.

A biztosító a cserére szoruló zárral azonos szerkezetű, minőségű zár cseréjének és a biztosítottak számára másolt új kulcsok költségét téríti meg.

l. Háztartási gépek, elektromos berendezések géptörése

A biztosító „Prémium” fedezetcsomag esetén a szerződésben (köt- vényben) meghatározott káreseményenkénti és biztosítási évenkénti kártérítési limitig megtéríti a háztartás viteléhez szükséges, biztosítottak tulajdonát képező 30 000 Ft egyedi értéket meghaladó háztartási gé- pek, elektromos berendezések géptörés és gépbaleset kárait, ideértve az elektromos tűzhely kerámia főzőlapjának törését is.

Biztosítási esemény

A biztosított vagyontárgyaknak a következő okok miatti károsodása:

a. öntvény- vagy anyaghiba;

b. tervezési, gyártási vagy kivitelezési hiba;

c. hibás elhelyezés vagy hibás beállítás, beüzemelés;

d. rázkódás, rezonancia, alkatrészek kilazulása;

e. olajozás, kenés kimaradása, kazánokban fellépő vízhiány;

f. túlhevülés, kivéve: a hőnek, lángnak rendeltetésszerűen kitett berende- zések, alkatrészek károsodását;

g. fizikai robbanás, repedés (a centrifugális erő okozta kivételével);

h. elektromos energia közvetlen hatásai, mint rövidzárlat, földzárlat, átíve- lés, átütés, áramerősség túlzott megnövekedése, még akkor is, ha ezek szigetelési hiba, túlfeszültség miatt következtek be;

i. külső események mechanikus hatásai;

j. gondatlanság, kivéve a jogellenesen szándékos vagy súlyosan gondat- lan károkozást.

Minden olyan előre nem látható, véletlen és váratlan esemény, amely nem szerepel a szerződési feltételek kizárásai között valamint záradékokban, és amelyek következtében a biztosított vagyontárgyakban olyan mértékű ká- rosodás – dologi kár – keletkezik, amely szükségessé teszi azok javítását, helyreállítását, illetve pótlását.

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a szerződési feltételekben meghatározott kizárásokon túlmenően – tekintet nélkül a kelet- kezés okára nem terjed ki azoknak a károknak a megtérítésére, amelyek

– az Épület- és Ingóság Alapbiztosítás biztosítási eseményei alapján téríthetők;

– a biztosított által okozott olyan károk, amelyekért a magyar jog szabályai szerint kártérítési kötelezettséggel tartozik;

– megtérítése jogszabály vagy szerződés alapján a gyártót és/vagy forgalmazót terhelik. Ha a gyártó és/vagy a forgalmazó kártérí- tési kötelezettségét tagadja, és a kár biztosítási esemény bekö- vetkezése miatt keletkezett, a biztosító azt a biztosítási feltételek rendelkezéseinek megfelelően megtéríti, és ezt követően vissza- követelési jogát a károkozóval szemben érvényesíti;

– a biztosítás megkötésekor már meglévő hibák és hiányosságok miatt keletkeztek;

– a természetes elhasználódás, illetve a karbantartás elmulasztása miatt keletkeztek;

– tartós vegyi, termikus, mechanikus, elektromos vagy elektromág- neses hatások, öregedési, illetve anyagfáradási jelenségek, korró- zió, vízkövesedés, illetve más üledék hatása miatt keletkeztek;

– a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló értékcsökkenésből származnak;

– bírság, kötbér, késedelmi kamat vagy egyéb büntető jellegű költ- ségek formájában jelentkeznek;

– gyakori elhasználódás miatt sűrűn cserélendő alkatrészekben (pl. fúrók, törőszerszámok, fűrészlapok, gumiköpenyek, tömlők, ká- belek, kötelek, láncok, szíjak), tűzálló burkolatokban (bélés, betét), szigetelésekben, üvegből készült tárgyakban, segéd- anyagokban (pl. kenőanyagok, hűtőanyagok, tüzelőanyagok, ka- talizátorok, tisztítószerek) keletkeztek;

– elektromos vezérlésű gépek, berendezések szabályzó- és vezérlő- egységeiben keletkeztek;

– szándékos rongálásból keletkeztek;

– kezelési utasítástól eltérő használatból eredő;

– vagyontárgy leesése, lesodrása miatt keletkezett.

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatása teljesítésére, ha egy biz- tosítási esemény bekövetkezése miatti kárigény bejelentése után a vagyontárgyat a szükséges javítás (helyreállítás) nélkül használják.

6. A biztosító szolgáltatása

6.A. Szolgáltatásra jogosultak köre

Épület, lakás vagyontárgyait ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan tulajdonosa és tulajdonostársa(i) jogosult. Ha a biztosított ingat- lannak több tulajdonosa van, a biztosító a tulajdoni hányaduk arányában téríti meg az épület vagyontárgyainak kárait.

Lakásbérleményt ért kár esetén a biztosító szolgáltatására a szerződő által a kötvényben pontos címmel (helyrajzi számmal) megjelölt ingatlan bérlője és bérlőtársa(i) jogosult.

Egyéb esetekben a II. Különös feltételek 1. xxxxxxx megnevezett biztosí- tott jogosult a biztosító szolgáltatására.

6.B. A térítési összeg meghatározásának alapelvei

A biztosító a szolgáltatás összegéből levonja:

– az önrészesedés összegét, amennyiben a szerződés levonásos önrésze- sedéssel jött létre;

– a felhasználható maradványok értékét;

– valamint azt az összeget, amelyet a biztosított az adóhatóságtól vissza- igényelhet.

Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási eseményen kívül más károsító ese- mény, tényező, műszaki hiányosság vagy karbantartás elmulasztása, illetve az épület, építmény építési előírásainak be nem tartása miatti körülmény is közrehatott, a biztosító a kárt olyan mértékben téríti meg, amilyen mér- tékben az a biztosítási eseménynek tudható be.

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén

A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk káridőponti, új értéken számított helyreállítási költségeit. Az új érték megállapításának alapja a károsodottal azonos méretű és ki- vitelezési színvonalú, azonos anyagokból készített épület, építmény helyreállításának költsége.

b. Ingóságok biztosítása esetén

A szerződés alapján a biztosító megtéríti a biztosítási események által okozott károk javítással történő helyreállításának költségeit, illetőleg a vagyontárgy új állapotban való beszerzési értékét (árát). A térítés a kár időpontjában érvényben lévő árak és költségek alapján történik.

6.C. Költségtérítések

a. Épület, lakás, lakásbérlemény biztosítása esetén

A biztosító a biztosítási összegen felül megtéríti:

a/1. A biztosított épület károsodásával kapcsolatos, és indokolt

– oltás, mentés;

– bontás és ideiglenes tetőépítés;

– rom- és törmelékeltakarítás és elszállítás;

– tervezés és hatósági engedélyezés;

– a helyreállítást követő egyszeri takarítás,

– valamint minden egyéb kárenyhítés

költségeit. A fenti költségeket a biztosító a biztosítási összegen felül fize- ti ki, de alulbiztosítás esetén a költségeket aránylagosan kell megtéríteni. a/2. Ha a biztosítási szerződésben megnevezett alapbiztosítás fedezet- csomagban meghatározott biztosítási esemény miatt a bérbe adott lakás, családi ház lakhatatlanná válik, a biztosító szolgáltatási kötelezett- sége kiterjed az általános életvitel szerinti lakás céljára bérbe adott lakás, családi ház elmaradt bérleti díjának megtérítésére az alábbiak szerint.

A biztosító a lakhatatlanná vált lakás helyreállításának időtartamára vo- natkozó kieső bérleti díjat legfeljebb 6 hónapig, maximum

– „Bázis” fedezetcsomag esetén 200 000 Ft;

– „Komfort” fedezetcsomag esetén 300 000 Ft;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 500 000 Ft. káreseményenkénti és biztosítási időszakonkénti limitig téríti meg.

A biztosítási szolgáltatás feltétele a káresemény időpontjában érvényes bérleti szerződés másolatának becsatolása.

a/3. Ha a hatóság a biztosítási szerződéssel fedezett biztosítási esemé- nyek miatt a biztosított lakóépületet (lakást) lakhatatlanná nyilvánítja, vagy árvízveszély miatt kiköltöztet, a kiköltözéstől a lakhatóvá válásig, biztosítási összegen felül az ideiglenes lakás indokolt és igazolt többlet bérleti díjaira nyújt térítést a biztosító az alábbiak szerint:

– „Bázis” fedezetcsomag esetén 200 000 Ft összeghatárig, de legfel- jebb 120 napig;

– „Komfort” fedezetcsomag esetén 300 000 Ft összeghatárig, de leg- feljebb 180 napig;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 500 000 Ft összeghatárig, de leg- feljebb 240 napig.

b. Ingóságok biztosítása esetén

b/1. A biztosító megtéríti továbbá a biztosított vagyontárgyak károso- dásával kapcsolatos és indokolt egyszeri takarítás, a biztosítottat terhe- lő oltási, mentési és minden egyéb kárenyhítési költséget. Ezeket a költ- ségeket a biztosító a biztosítási összegen felül fizeti ki, de az Általános háztartási ingóságok vagyoncsoport alulbiztosítása esetén a költségeket aránylagosan kell megtéríteni.

b/2. Megtéríti a biztosító az árvízveszély miatti kiköltözés igazolt költségeit is

– „Bázis” fedezetcsomag esetén 100 000 Ft összeghatárig;

– „Komfort” fedezetcsomag esetén 200 000 Ft összeghatárig;

– „Prémium” fedezetcsomag esetén 300 000 Ft összeghatárig.

6.D. A szolgáltatás különös szabályai

Ha a helyiség

– mennyezetének és egyik oldalfalának;

– vagy két oldalfalának

a festése, tapétázása vagy mázolása károsodik, a biztosító a helyiség egész felületének helyreállítási költségeit téríti meg.

A biztosító avult értéken téríti meg:

– A biztosított melléképületek és építmények kárainak helyreállítási költ- ségeit, amelyek avultsága a kár időpontjában meghaladta a 75%-ot.

– Vályogból vagy döngölt falból, illetve az előbbiek vegyes alkalmazásával készített lakó- és/vagy melléképületek árvíz, felhőszakadás és vezetékes vízkár által okozott részleges vagy teljes károsodásának helyreállítási, il- letve újraépítési költségeit.

– A 85%-osnál nagyobb elhasználtságú (avult) ingóságok kárainak hely- reállítási költségeit.

A káridőponti avult érték kiszámításának alapja a károsodott épület, épít- mény, ingóság műszaki jellemzőivel azonos módon kivitelezett épület, épít- mény, ingóság káridőponti újraépítési, illetve újra beszerzési költsége, ami- ből le kell vonni a kár időpontjában fennálló időközbeni elhasználódás mér- tékének megfelelő összeget.

Ha a biztosítási összeg alacsonyabb, mint a vagyontárgy értéke (káridőponti újraépítésének költsége) – alulbiztosítás –, a biztosító aránylagos kárfize- tésre kötelezett, és a kárt csak olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosí- tási összeg az újraépítés költségéhez aránylik.

A hazai kereskedelmi forgalomban beszerezhetetlen vagyontárgyak javítás- sal helyre nem állítható kára esetén a biztosító a belföldön kapható azonos vagy hasonló vagyontárgy beszerzési árát téríti meg.

Bérelt, kölcsönvett vagy megőrzésre átvett vagyontárgyak károsodása ese- tén a kárt olyan mértékben kell megtéríteni, amilyen mértékben a biztosí- tott felelősséggel tartozik.

Nem téríti meg a biztosító:

– a biztosítás megkötésekor már meglévő olyan hibák és hiányos- ságok miatt keletkezett károkat, amelyekről a biztosított (szer- ződő) tudott vagy tudnia kellett;

– a biztosítási események által közvetlenül kiváltott azon károkat, amelyek az épület avultságával, karbantartásának elmulasztásá- val, a kivitelezés szakszerűtlenségével vagy az építési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben következnek be.

A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a sorozathoz (garnitúrá- hoz), készlethez, gyűjteményhez tartozó egyes darabok károsodá- sa estén arra az anyagi hátrányra, amely a felsoroltak megcsonku- lása miatt következett be, továbbá az úgynevezett előszereteti ér- tékre sem.

KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

Az egyes kiegészítő biztosítások feltételei alapján létrejött szerződésekre az itt nem szabályozott kérdésekben az Általános feltételek és az Épület és Ingó- ságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös feltételei az irányadók.

III. KIEGÉSZÍTŐ FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kö- telezettséget, hogy az alapbiztosításban meghatározott díj megfizetése ellenében, külön díj felszámítása nélkül a jelen feltételek szerint a szerző- désben rögzített mértékig megtéríti azokat a károkat, amelyeket a biztosí- tott jelen feltételekben meghatározottak szerint okozott, feltéve, hogy azokért, mint károkozó a magyar polgári jog szabályai szerint kártérítési fe- lelősséggel tartozik.

Jelen kiegészítő felelősségbiztosítás csak a GB524 jelű Groupama Garancia Lakásbiztosítás Általános feltételeivel és Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiz- tosítás) különös feltételeivel együtt érvényes. Jelen feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

1. Biztosított

Az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) különös feltételeinek 1. pont- jában meghatározott biztosított.

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a szerződésben (kötvényben) a felelősségbiz- tosítás kockázatviselés helyének feltüntetett területen, a szerződés hatálya alatt okozott károkra vonatkozik.

3. A biztosítás megszűnése

A felelősségbiztosítás az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) meg- szűnésével együtt megszűnik.

4. A biztosítás díja

A kiegészítő felelősségbiztosítási fedezetet mindhárom fedezetcsomag külön díj felszámítása nélkül tartalmazza.

5. Biztosítási összeg

A biztosító a károkat a szerződésben (kötvényben) meghatározott kárese- ményenkénti és egyben biztosítási időszakra szóló összeghatárig téríti meg.

6. Biztosítási események

A biztosító megtéríti azokat a

– személysérüléses és vagy

– szerződésen kívüli dolgokban okozott károkat, amelyeket a biztosított mint

a. a kötvényen megjelölt épület, lakás, melléképület, építmény és telek tu- lajdonosa, bérlője, használója vagy ezek építtetője, felújítója;

b. háztartási céllal gázpalackot használó;

c. belátási képességgel nem rendelkező vagy korlátozott belátási képessé- gű személyek gondozója;

d. háziállattartó;

e. közúti balesetet előidéző gyalogos;

f. kerékpár, rokkantjármű, kézi erővel működtetett szállítóeszköz haszná- lója;

g. sporttevékenységet végző;

h. önvédelmi eszköz, lőfegyver használója

e szerződés hatálya alatt, a szerződésben (kötvényben)feltüntetett terüle- tén okozott, és amelyekért a magyar polgári jog szabályai szerint kártéríté- si felelősséggel tartozik.

Háziállattartói minőségben gépjárműben, kerékpárban okozott károk kizá- rólag abban az esetben térülnek, amennyiben az állat és a gépjármű között közvetlen fizikai kapcsolat jött létre (harapás, rúgás, ütközés, stb.) és a kár ezzel közvetlen vagy az ebből kiinduló okozati és szükségszerű összefüg-

gésben keletkezett, kivéve az olyan következményi károkat, amelyek nem mutatnak ésszerű, szerves összefüggést a káreseménnyel és időben is tá- voliak. Háziállat által okozott károk esetén szükséges a tulajdonosi minőség igazolása.

Nem téríti az okozott kárt a biztosító, ha a háziállatot a tulajdonos nem az állattartásra vonatkozó rendeletekben meghatározottak szerint tartotta és ez okozati összefüggésben van az okozott kárral.

A biztosító megtéríti továbbá

– a szövetkezeti vagy közös tulajdonban álló házaknál azokat a károkat, amelyeket tűz vagy robbanás, vezetékből és azok szerelvényeiből kiöm- lő víz vagy gőz idézett elő a társasházi közös tulajdont vagy lakásszö- vetkezeti tulajdont képező épületszerkezetekben, épületrészekben és amelyek miatt a társasházközösség vagy a lakásszövetkezet a biztosí- tottal szemben érvényesít kárigényt;

– a biztosított helyett a tűz, robbanás, vezetékből vagy azok szerelvé- nyeiből kiömlő víz vagy gőz által okozott károkat is, amelyek miatt a bérbe adó a jogszabály alapján igényt érvényesít a biztosított bérlővel szemben.

Nem téríti meg a biztosító az Általános feltételekben meghatározott kizárásokon túl azokat a károkat, amelyeket a biztosítottak:

– keresőfoglalkozás vagy tevékenység végzése során;

– egymásnak vagy hozzátartozóiknak;

– gépjármű-felelősségbiztosításra kötelezett jármű üzembentartó- jaként;

– állatai növényi kultúrában okoznak.

A sorozatkár eseményeit egy káreseménynek kell tekinteni, és ez esetben a kárbejelentés időpontja az az időpont, amikor a sorozatkár első káresemé- nyét írásban a biztosított ellen benyújtják.

Sorozatkár:

– minden olyan veszteség, amely ugyanannak a hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak a következménye vagy eredménye. Hanyag cselekedetnek, hibának vagy mulasztásnak tekintendő, ha egynél több cselekedetet vagy mulasztást ugyanazon vagy hasonló okból vagy indí- tékból mulasztottak vagy követtek el feltéve, hogy az a vonatkozó üggyel jogilag vagy pénzügyileg kapcsolatos;

– egynél több olyan cselekedet vagy mulasztás, mely ugyanazt a veszte- séget eredményezi, és/vagy

– olyan kár, melyért egy kötvényben biztosított, egynél több személy te- hető felelőssé.

7. A biztosító szolgáltatása

A közös tulajdonosi minőségben okozott – a tulajdonosokat terhelő – fe- lelősségi károkat a biztosított tulajdoni hányadának arányában téríti a biz- tosító.

A lakásszövetkezetet terhelő felelősségi károkat a biztosítónál biztosított lakások és a szövetkezet összes lakása arányában téríti a biztosító.

7.A. A biztosító visszakövetelési joga

A biztosító visszakövetelheti a biztosítottól a kifizetett kártérítési összeget, ha a biztosított:

– a kárt szándékosan vagy

– az alábbiak szerint súlyosan gondatlannak minősülő magatartásával idézte elő.

Súlyosan gondatlan a biztosított károkozása:

– ha e tényt bíróság vagy más hatóság határozatával megállapította;

– ha a károsult kára a biztosítottra irányadó hatósági vagy szerző-

dési kármegelőzési előírások súlyos és/vagy folyamatos megsérté- se miatt következett be;

– a biztosított engedély nélkül vagy hatáskörének, feladatkörének túllépésével végzett tevékenysége során okozta a kárt;

– a biztosított a jogszabályokban, egyéb kötelező rendelkezések- ben megkívánt személyi és tárgyi feltételek hiányában folytatja tevékenységét és ez a tény a károkozásban közrehatott;

– ha a biztosított a kárt a foglalkozás szabályainak súlyos megsér- tésével okozta;

– ha a biztosított a kárt súlyosan ittas vagy kábítószer hatása alatt lévő állapotban és ezzel az állapotával összefüggésben okozta.

A visszkereset szabályai nem alkalmazhatók, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

7.B. A biztosító mentesülése

A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy sú- lyosan gondatlan magatartása sem mentesíti. A szándékos károko- zás, továbbá a súlyos gondatlanságnak a szerződésben megállapí- tott eseteiben azonban követelheti a biztosítottól a kifizetett bizto- sítási összeg megtérítését, kivéve, ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.

7.C. A biztosító szolgáltatásai a biztosítási esemény bekövetkezte esetén

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biz- tosító a szerződésben megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős.

a. A biztosító a balesetből eredő munkaképtelenség vagy munkaképesség csökkenés esetében a keresetveszteséget (jövedelem kiesést), illetőleg a járadékot, továbbá a tartást pótló járadékot és a nem vagyoni kártérí- tést is a szerződésben meghatározott biztosítási összegen belül, a ma- gyar jog által meghatározott terjedelemben és mértékben teljesíti a ká- rosultnak. A járadékot a jogosultnak a szerződésben meghatározott biz- tosítási összegen belül a fizetési kötelezettség kezdő időpontjától a jo- gosultság lejártáig fizeti meg. A járadékfizetéssel járó személyi sérüléses károk esetén a biztosító csak a maximált kárt és a járadék tőkeértéké- nek arányában számított kárt téríti meg járadék formájában. A járadék a károsult kérésére egyösszegben is átadható.

b. Felmerült kárként a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, azaz azt az értéket téríti meg a biztosító, amelytől a károsult valamely dolog megsemmisülése, elpusztulása, elvesztése, megrongálódása, értékcsök- kenése, stb. folytán elesett vagy egyébként károsodott.

c. Megtéríti a biztosító – a biztosítási összeg keretein belül – azt a kártérí- tést és költséget, amely a károsultat ért vagyoni és nem vagyoni hátrány csökkentéséhez vagy kiküszöböléséhez szükséges.

d. A biztosító – a biztosítási összegen belül – megtéríti a fedezetbe vont káresemények folytán ténylegesen felmerült, szükséges, indokolt és iga- zolt a kárelhárítás és a kárenyhítés körébe tartozó költségeket a követ- kezők szerint:

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos – a biztosítottat terhelő – oltás, mentés romeltakarítás költségeit;

– a károk súlyosbodásának megakadályozását vagy hatásai enyhítését szolgáló intézkedések következtében felmerülő költségeket;

– a kár megállapítására és rendezésére vonatkozó vizsgálati (laborató- riumi), valamint esetleges ténymegállapítási költségeket, ha a biztosí- tó előzetes hozzájárulásával történt;

– a helyreállítással kapcsolatos tervezői, szakértői költségeket;

– a kárenyhítés és kárelhárítás körébe eső költségeket a biztosító akkor is megtéríti, ha azok nem vezettek eredményre.

e. A biztosító a kártérítés összegéből a maradványértéket és a máshonnan megtérülő kárértéket jogosult levonni.

f. A biztosító a kártérítést kizárólag a mindenkor érvényes törvényes bel- földi fizetőeszközben, banki átutalással teljesít, de a kártérítésre jogo- sult és a biztosító ettől eltérő fizetési módban is megállapodhatnak.

7.D. A kárrendezés szabályai

a. A károk mennyiségi és összegszerű megállapítása a biztosító helyszíni

vizsgálata után a károsulttal és a biztosítottal való együttműködést kö- vetően történik meg.

b. A biztosító a megállapított kártérítési összeget az önrészesedés levoná- sa után a károsultnak fizeti ki.

c. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez teljesítsen, amennyiben a károsult követelését közvetlenül kielégítette.

d. A biztosított és a károsult egyezsége a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági ma- rasztalása, pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a bizto- sított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

e. A biztosítónak jogában áll mentesítenie magát a további kifizetésektől a kártérítési összegnek a károsult javára történő letétbe helyezésével. A kártérítés mértékének végleges megállapításakor a biztosító a letétbe helyezett összegből teljesít a károsult részére. Ha a biztosító a károsult- tal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudná, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása miatt meghiúsul, a biz- tosító a megegyezés szerint fizetendő kártérítési összeget a károsult ré- szére rendelkezésre tartja addig az időpontig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított ellenállása miatt fel- merülő többletkárt, költséget, kamatot a biztosítás nem fedezi.

7.E. A járadék tőkésítésére vonatkozó rendelkezések

A károsult javára szóló járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító a nettó tőketartalékot a megállapított fix tartamra vagy élethosszig (életjára- dék) szólóan képezi, a biztosításmatematikai elvek szerint.

A nettó tőketartalék értéke életjáradék esetén az egy év során kifizetendő járadékok összegének és az ügyfél várható élettartamának a szorzata.

A biztosító a tőketartalék részeként, a járadék folyósításhoz kapcsolódó költségek fedezetére a képzéskori szükséglet szerint 3–10% közötti költ- ségtartalékot is képez.

7.F. A biztosítással nem fedezett események és károk, kizárások és korlátozások

Nem fedezi a biztosítás azokat a károkat, amelyeket a biztosított maga szenved el.

A biztosító nem kötelezhető szolgáltatás teljesítésére a következőkben felsorolt események bekövetkezése esetén, még akkor sem, ha ezekkel összefüggésben (következményeként) a különös vagy kiegészítő felté- telek szerinti biztosítási események valamelyike következik be:

a. harci cselekmények és háborús események bármelyik fajtája, to- vábbá harci eszközök által okozott sérülés vagy rombolás, vala- mint katonai vagy polgári hatóságok rendelkezései;

b. felkelés, lázadás, zavargás, fosztogatás, sztrájk (akár bejelentett, akár bejelentés nélküli), munkahelyi rendzavarás vagy elbocsátott munkások rendzavarása, politikai szervezetek megmozdulásai;

c. egyes egyének vagy csoportok által elkövetett terrorakciók, füg- getlenül attól, hogy az politikai, vallási, gazdasági vagy egyéb in- díttatású szélsőséges erőszak alkalmazását jelenti a magán vagy a köztulajdon ellen;

d. biológiai és/vagy kémiai – nem békés cselekményekből szárma- zó – kockázatokból eredő károk;

e. a lassú, folyamatos állagromlással okozott károk, amelyek zaj, rázkódás, szag, füst, kormozódás, korrózió, gőz vagy egyéb ha- sonló hatások következtében állottak be;

f. vér- és vérkészítmények gyártói, vérbankok és véradományozó intézetek tevékenységéből eredő károk;

g. a biztosított jogszabályban írt felelősségénél szigorúbb, szerző- désben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötele- zettségen alapuló károk.

Amennyiben a biztosított a biztosító által írásban adott előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben ke- letkeztek, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

7.G. Felelősségbiztosításhoz kapcsolódó jogvédelem biztosítás

A jogvédelmi felelősségbiztosítás alapján a biztosító a következő szolgálta- tást nyújtja az alábbi szabályozásnak megfelelően „Komfort” és „Prémium” csomag esetén.

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként vállalja, hogy a jelen feltétel 7.G.a. és 7.G.b. pontjában meghatározottak szerint megtéríti

– a biztosított jogi képviselője költségeit, valamint

– a biztosítottat terhelő, bírósági, hatósági eljárásban jogerős határozat- tal megállapított költségeket, minden olyan esetben, amikor a biztosí- tott, mint károkozó ellen a Kiegészítő felelősségbiztosítás 6. pontjában meghatározott biztosítási események alapján, továbbá a biztosító – jelen szerződésbe foglalt – kockázatviselési körébe tartozó kárügyekben vagy azokkal közvetlen összefüggésben indítanak bírósági vagy más ha- tósági eljárást.

a. A biztosító jogvédelmi fedezete az alábbiak szerint áll fenn:

– A biztosító által a biztosított részére egy biztosítási esemény kapcsán nyújtandó teljesítések felső határát a biztosítási esemény bekövet- keztének időpontjában a szerződés szerint érvényes biztosítási összeg képezi, függetlenül attól, hogy az egy biztosítási esemény miatti igényérvényesítés milyen hosszú időn keresztül folyik. Több biztosítá- si eseménynél, amelyek okozatilag összefüggő egységes folyamatot alkotnak (sorozatkár), a jogvédelmi fedezetre vonatkozó biztosítási összeg csak egyszer áll rendelkezésre.

– Amennyiben a biztosítási évfordulót megelőzően a jogvédelmi fede- zetre vonatkozó biztosítási összeg kifizetésre került, a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége – eltérő megállapodás hiányában – a biztosí- tási időszak végéig nem áll fenn. A folyamatban lévő eljárások a biz- tosított költségére folynak tovább.

– Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket olyan arányban vise- li, ahogyan a perbeli egyezség alapján kifizetésre kerülő kártérítési összeg, a biztosított, mint károkozó ellen benyújtott kereset értékéhez viszonyul. Peren kívüli egyezség esetén a biztosító által kifizetésre ke- rülő ügyvédi munkadíj számításának alapja az egyezségben szereplő kártérítési összeg.

– A biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági el- járásokban azok jogerős befejezéséig akkor is, ha a biztosítási szer- ződés időközben megszűnt, feltéve, hogy a biztosítási esemény a jog- védelmi felelősségbiztosítást tartalmazó szerződés hatálya alatt kö- vetkezett be.

b. A biztosító szolgáltatásai:

A biztosító jogvédelmi szolgáltatásként megtéríti a biztosított jogi kép- viseletével kapcsolatban felmerült költségeket az alábbi elvek szerint megbízott ügyvédek közreműködése esetén:

– Biztosítottnak jogában áll ügyvédet választani.

– Fenti választási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akiknek irodája azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben egyálta- lán nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

– Az ügyvédet közvetlenül a biztosított bízza meg. A biztosított köteles az ügyvéd megbízásától számított 3 munkanapon belül a megbízott ügyvéd nevét és székhelyét a biztosítónak írásban bejelenteni.

– Ha a biztosított nem nevez meg ügyvédet, akkor azt a biztosító vá- lasztja ki.

– A biztosított visszautasíthatja a biztosító által kiválasztott első ügyvé- det. Az ügyvéd visszautasítását írásban azonnal közölni kell. A bizto- sító által kiválasztott további ügyvédeket a biztosított nem utasíthat- ja vissza.

– Az ügyvéd, megbízása teljesítéséért közvetlenül a biztosítottal szem- ben felelős. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

– Ha a jelen jogvédelmi felelősségbiztosítás fedezetének tárgyát képe- ző feltételek szerinti biztosítási esemény kapcsán ugyanabban az el- járásban fellépő ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerző- dés vagy kártérítési jogviszony alapján biztosítási védelmet nyújt, a biztosító köteles a biztosítottat erről a tényről haladéktalanul írásban értesíteni.

c. A biztosító a jogvédelmi felelősségbiztosítás keretében a követ- kező költségeket téríti meg:

A biztosított ellen indított bírósági eljárás során felmerülő ügyvédi költ- ségeket, ami:

– a biztosított pernyertessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd –

a mindenkor érvényes, bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségeket meghatározó jogszabály alapján számított – költségei, le- vonva belőle azt az összeget, aminek kifizetésére a bíróság a per- vesztes felet kötelezi;

– a biztosított pervesztessége esetén a biztosítottat képviselő ügyvéd – a mindenkor érvényes, bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségeket meghatározó jogszabály alapján számított – költségei, valamint az az ügyvédi költség, aminek kifizetésére a bíróság jogerős határozattal a biztosítottat, mint pervesztes felet kötelezi.

– A vonatkozó jogszabály alapján megállapított ügyvédi költségek fedezetére a biztosító indokolt esetben előleget nyújthat, ami nem haladhatja meg a szerződésben jogvédelemre meghatározott biz- tosítási összeg 50%-át.

– Ha a jelen jogvédelmi felelősségbiztosítás alapján a biztosító szol- gáltatási kötelezettsége kevesebb, mint a biztosítottnak folyósított előleg, akkor a biztosított köteles a fennálló különbözetet – a tényleges szolgáltatási kötelezettség megállapításától számított – 3 napon belül visszafizetni a biztosító részére.

– Polgári per vagy hatósági eljárás esetén a jogerős bírósági vagy ha- tósági határozat alapján megállapított azon költségeket, amelyeket a biztosított, mint károkozó köteles a károsult fél javára megfizet- ni, feltéve, hogy ezekre a költségekre nem áll fenn más irányú biz- tosítási védelem.

– A jogerős bírósági vagy hatósági határozat alapján megállapított és a biztosított által fizetendő, illetve megelőlegezendő:

– illeték összegét;

– a bíróság vagy hatóság által kirendelt szakértők, tolmácsok tevé- kenységéért járó díjat;

– a bírói vagy hatósági eljárás előlegét vagy díját;

– valamint a tanú(k)nak járó költségtérítést.

d. A jogvédelmi felelősségbiztosítás fedezete nem terjed ki a követ- kező esetekre:

– A talaj vagy az élő vizek szennyezésével összefüggő káreseményekre. Jelen pont értelmezésében szennyeződésnek tekintendő minden olyan anyag bejutása, behatolása, beszivárgása a talajba, élő vízbe, amely hátrányos biológiai, kémiai vagy fizikai változást okoz azok ter- mészetes tulajdonságaiban.

– A biztosítottak érdekeinek védelmére egymással szemben.

– Olyan kötelezettség miatti jogérvényesítésre, amit a biztosított más- tól átvállalt.

– Olyan káreseményekre, amelyeket a biztosított szándékosan és jog- ellenesen okozott.

– A biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, – a biztosítási ese- ménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott – bírságra, illetve a megnevezett magatartás miatti többletköltségre.

– A biztosítási esemény bekövetkezésének bejelentési időpontja előtt keletkezett költségek térítésére.

e. A biztosított kötelezettségei:

– Egészében és a valóságnak megfelelően felvilágosítani a biztosítót a mindenkori tényállásról, és a biztosító kívánságára valamennyi ok- mányt átadni, illetve a biztosított képviseletét ellátó ügyvédet a titok- tartás alól felmenteni a biztosító irányában.

– A képviseletét ellátó ügyvédnek teljes körű képviseleti jogot adni, őt teljes egészében és a valóságnak megfelelően a mindenkori tényál- lásról tájékoztatni és kívánságára minden okmányt rendelkezésére bocsátani.

– A felmerülő költségeket igazoló dokumentumot kiegyenlítés előtt minimum 8 munkanappal korábban a biztosító ellenőrzésére átadni.

– Mindent megtenni a költségek növekedésének megakadályozása ér- dekében, elkerülni, ami a költségeket indokolatlanul növeli.

– A biztosítónak lehetővé tenni, hogy a károkozással kapcsolatos igé- nyeket lehetőség szerint peren kívül rendezze.

– A biztosított köteles a biztosító előzetes állásfoglalását bekérni a kár- okozással kapcsolatos igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, illetve a bírói döntés megtámadása előtt – különös tekintettel a si- kerre való kilátással kapcsolatban –, továbbá a biztosított köteles a

biztosítóval egyeztetni az egyezségkötéseket. A biztosítóra nem ha- tályos a biztosítóval nem egyeztetett – biztosítási szolgáltatás teljesí- tésére vonatkozó egyezségkötés.

– Ha az igényérvényesítés elhalasztása a biztosított érdekeit méltányta- lanul nem sérti (pl.: elévülés miatt), akkor a biztosított – az igények bírói érvényesítése előtt – köteles megvárni az ugyanazon biztosítási eseményre vonatkozó büntetőeljárás befejezését, vagy az igényeknek csak egy részét érvényesíteni és a további igények érvényesítését a jogerős végzésig elhalasztani.

f. A biztosítási igény átruházása:

A biztosítottnak olyan összegek megfizetésére vonatkozó igényei, ame- lyeket a biztosító neki megfizetett – felmerülésükkor – a biztosítottat megillető jogokkal együtt átszállnak a biztosítóra.

A biztosító igényeinek érvényesítésekor a biztosított köteles a biztosító tá- mogatására, és a követelések biztosító javára történő engedményezésére. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. tör- vény 103.§ (9) bekezdése alapján a jogvédelmi szolgáltatás a felelős- ségbiztosítási szolgáltatáshoz kapcsolódik.

IV. KIEGÉSZÍTŐ BALESETBIZTOSÍTÁS

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kö- telezettséget, hogy:

– az alapbiztosításban meghatározott díj megfizetése ellenében, külön díj felszámítása nélkül a jelen feltételek szerinti alapszolgáltatást;

– külön díj megfizetése mellett pedig az alapszolgáltatáson felüli további szolgáltatást

nyújt a jogosultnak a szerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén. Jelen kiegészítő balesetbiztosítás csak a GB524 jelű Groupama Garancia La- kásbiztosítás Általános feltételeivel és Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiz- tosítás) különös feltételeivel együtt érvényes. Jelen feltételekben nem sza- bályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók. Amennyiben a jelen feltételek bármely rendelkezése eltér az Épület- és In- góságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös feltételben foglaltaktól, jelen felté- telek rendelkezései az irányadóak.

1. Biztosított, kedvezményezett

Biztosított:

a. az alapbiztosítások kötvényén biztosítottként feltüntetett személy, vala- mint

b. az alapbiztosítások kockázatviselési helyén állandó lakhellyel rendelkező és a kötvényen megnevezett biztosítottal életvitelszerűen együtt élő személyek, továbbá

c. a nem állandó lakott épületre vonatkozó alapbiztosítások kötvényén biztosítottként megnevezett személy és akik a biztosított állandó lakhe- lyén a biztosítottal életvitelszerűen együtt élnek.

Kedvezményezett: az a személy, aki a kiegészítő biztosítás meghatározott biztosítási eseménye bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosítás szolgál- tatásának igénybevételére jogosult. A szolgáltatás teljesítése előtt a biztosí- tó a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi.

A kiegészítő biztosításban kedvezményezett lehet a biztosított, illetve a biz- tosított örököse(i).

2. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt, a világon bárhol be- következő, jelen feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

3. A biztosítás megszűnése

a. A balesetbiztosítás az Épület és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) meg- szűnésével együtt megszűnik.

b. A balesetbiztosítás fedezetcsomagonként megállapított alapszolgáltatá- sán felüli további szolgáltatás az alapbiztosítás fennmaradása mellett, írásban bármikor megszüntethető.

c. Az adott biztosított vonatkozásában, ha a baleseti halálra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésre kerül.

4. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított kötelezettségeit a I. Általános feltételek 11.A. pontja tartal- mazza.

A biztosított halála esetén, a kedvezményezett kárbejelentési kötelezettsé- ge megegyezik a biztosított kötelezettségével.

5. A biztosítás díja

A kiegészítő balesetbiztosítás alapszolgáltatási fedezeteit mindhárom fede- zetcsomag külön díj felszámítása nélkül tartalmazza.

A fedezetcsomagok alapszolgáltatásán felüli további szolgáltatásnak külön díja van, melynek díjfizetési gyakorisága és módja megegyezik az alapbiz- tosításéval.

Az egységek számának szerződő szándéka szerinti növelésekor a díjak ará- nyosan növekednek.

6. Biztosítási összeg

A balesetbiztosítás szolgáltatási elemenkénti, egy egységre vetített kezdeti biztosítási összegei biztosítottanként:

a. baleseti halál esetére 200 000 Ft;

b. baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;

c. baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 5000 Ft;

d. baleseti csonttörés, csontrepedés esetén 5000 Ft;

e. legalább 28 nap folyamatos baleseti eredetű táppénzes (beteg)állomány esetén 5000 Ft;

f. baleseti halál esetén a temetési számlát benyújtó részére kerül kifizetés- re a temetési költségek fedezetére 100 000 Ft.

A biztosító a biztosítási összegen felül – függetlenül a választott egységek számától – megtéríti a biztosított balesete során keletkezett ruhakárát is, maximum 50 000 forintig.

A fedezetcsomagok az alábbi egységszámú alapfedezetet tartalmazzák:

– „Bázis” fedezetcsomag 1 egység;

– „Komfort” fedezetcsomag 2 egység;

– „Prémium” fedezetcsomag 3 egység.

Amennyiben az alapszolgáltatási fedezeten túl további szolgáltatás elemet, vagyis egysége(ke)t választ az ügyfél, akkor a biztosítási összeget a kötvény tartalmazza.

7. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított tartamon belül a jelen feltételben megha- tározott balesetből eredően bekövetkező:

a. halála;

b. rokkantsága;

c. csonttörése, csontrepedése;

d. legalább 28 napos folyamatos táppénzes (beteg)állománya.

A biztosított tartamon belül bekövetkező balesetekor a biztosító megtéríti a biztosított magán viselt ruházatában keletkezett kárait (a zsebtartalom ki- zárásával) az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) feltétel rendelke- zéseinek megfelelően.

A biztosítási védelem nem terjed ki az Általános feltételekben meg- határozott kizárásokon és az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiz- tosítás) feltételben foglaltakon túl:

a. a szerződés megkötésekor már meglévő egészségkárosodásokra (és az ezekkel közvetlenül összefüggésbe hozható biztosítási ese- ményekre);

b. a biztosított által versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevékeny- ség során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkező balesetekre;

c. az öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével össze- függő eseményekre;

d. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

e. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;

f. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

g. kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokra és kórházi ápolásra, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító eljárásokra;

h. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

i. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

j. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyá- solni, vagy kórházi ápolásra szorult;

k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

l. a motoros járművek versenyén, illetve az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balese- tekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

m. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

n. a szívinfarktus és az agyvérzés miatti halálos balesetekre.

Az adott baleset előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkci- ójában korlátozott testrészek a kiegészítő biztosításból ki vannak zárva.

8. A biztosító szolgáltatása

A biztosító jelen kiegészítő balesetbiztosítási feltétel 6. pontjában megha- tározott összegeket a biztosítási egységek számával figyelembe véve nyújt- ja szolgáltatásként az alábbiak szerint:

a. a biztosított baleseti halála esetén a baleseti eredetű halál esetére szóló összeget és a temetési költséget;

b. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának meg- felelő hányadot, az 1. sz. táblázatban rögzített különböző rokkantsági fokoknak megfelelően;

c. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén az 1-9%-os fokú baleseti rokkantság esetére meghatározott összeget;

d. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a csont- törés, csontrepedés esetére szóló összeget;

e. a biztosított baleseti eredetű, legalább 28 nap folyamatos táppénzes (beteg)állománya esetén a táppénzes (beteg)állomány esetére szóló összeget;a biztosított balesetekor a magán viselt ruházatában keletke- zett kárát is, a zsebtartalom kizárásával.

f. A biztosító a ruházati kárra vonatkozó szolgáltatás teljesítésekor meg- követelheti a ruházatban keletkezett kár és az adott baleset közti összefüggést bizonyító iratok bemutatását.

A biztosító a d. és e. pontban meghatározott szolgáltatási elemekre a jelen Kiegészítő balesetbiztosítás megkötése esetén is csak maxi- mum 3 egységnek megfelelő összegig teljesít szolgáltatást.

A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levonja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meg- haladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többlet- kifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelőzően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti rokkantság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít.

A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen Feltételek elválaszt- hatatlan részét képező 1. számú táblázatban foglaltaknak megfelelően ál- lapítja meg.

8.A. Rokkantsági fok megállapítása

1. A szerződés tartama alatt bekövetkező balesetekből eredő maradandó baleseti sérülések mértékei (rokkantsági fokok) összegződnek. Amennyiben az összegzett rokkantsági fok eléri a 100%-ot, a biztosítási védelem az adott biztosított tekintetében megszűnik.

2. A biztosító az adott biztosítási év során bekövetkező különböző balese- tekből eredő, de következményeiket tekintve egymásra ható rokkantságot előidéző sérülések esetén, a legsúlyosabb következményekkel járó sérülés- re teljesít szolgáltatást úgy, hogy a kifizetendő összeget a könnyebb sérü- lésekre már teljesített szolgáltatással csökkenti.

3. A rokkantság fokát az 1. számú táblázat szerint kell megállapítani.

4. A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során, a biztosító orvosának döntése, valamint a biztosító szol- gáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől független.

5. Az 1. számú táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek megfelelő mértékben állapítja meg.

6. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ban lehet meg- határozni.

7. Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.

8. Egy balesetből fakadó több sérülés esetén, a szolgáltatás teljesítése során a rokkantsági táblázat, valamint az 5., a 6. és 7. bekezdések alapján adódó százalékok összegzésre kerülnek.

9. A baleseti rokkantság végleges fokát a biztosító a baleset bekövetkezte után legkésőbb 2 évvel állapítja meg. Amennyiben a rokkantság végleges foka meghaladja az előzetesen megállapított rokkantsági fokot, a biztosító a rokkantsági fok különbözetének megfelelő többletszolgáltatást kifizeti.

10. A végleges rokkantsági fok megállapítása után, a végelszámolás során a kifizetendő baleseti rokkantsági biztosítási összegből ugyanezen biztosí- tási eseményből adódóan rokkantságra már kifizetett összegek levonásra kerülnek.

1. számú táblázat

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 70%

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes mûködôképtelensége 30%

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének feltétele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lényeges körül- ményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt ke- zelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt adatok, tudomására ju- tott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges informáci- ókat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társada-

lombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcsolatba lépjen. Amennyiben a biz- tosított az orvosi titoktartás alóli felmentő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító kötele- zettsége nem áll be.

A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében:

– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töreked- ni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerinti elhá- rítására, illetve enyhítésére.

Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amennyiben a biztosí- tott mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válásában.

Jelen feltételek alapján kötött kiegészítő biztosítási szerződésben a biztosí- tott a kiegészítő biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyi- latkozatával egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót arra, hogy vitás esetben a biztosító által megbízott orvosokkal vizsgálatokat végeztessen, illetve a biztosítási eseménnyel összefüggő leleteket, információkat közvetlenül a kezelőorvostól, intézménytől megkérje.

A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi dokumentumok bemutatását kéri:

– a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;

– a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;

– halotti anyakönyvi kivonat;

– a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyzőkönyv, hatósági, és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;

– a biztosítási esemény bekövetkeztét, és annak következményeivel kap- csolatos a kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredmé- nyei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszakértői véle- ményezések;

– a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumentá- ciók, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;

– az XI. fejezetben meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szük- séges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői doku- mentációk;

– a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jogerős gyám- hatósági határozat;

– az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, bele- értve a X. fejezet 6. bekezdésében előírt orvosi- és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

8.B. Független orvosi bizottság

Azokban az esetekben, amelyeket a jelen feltételek a biztosító (vagy általa kijelölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvezményezett) panasszal élhet, és a döntés független orvosokból álló bizottság általi felül-

vizsgálatát kérheti. Független orvosi bizottság vizsgálatát és állásfoglalását a biztosító is kérheti.

Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset körülményei alapján a biz- tosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javaslatot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezéssel bízzák meg.

A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által előírt vizsgálatoknak, valamint a baleset következményeinek enyhítésére vonatkozó utasításainak. Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság mű- ködéséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E dokumen- tumokba az ügyfél betekinthet.

Az orvosi bizottság működésének költségeit (az érvényes tarifák alapján) maga állapítja meg. Az orvosi bizottság eljárásával kapcsolatos költségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyiben a szerző- dő vagy a biztosított kezdeményezte az eljárását, és az orvosi bizottság a javára döntött, a költségeket a biztosító fizeti.

8.C. Fogalmak

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amely- ből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meg- hal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egész- ségkárosodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Jelen Feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, ameny- nyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

– vízbefúlás;

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az öngyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.

Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen Feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősül- nek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

V. TOVÁBBI KIEGÉSZÍTŐ BIZTOSÍTÁSOK

1. Különleges üvegek biztosítása

Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő különleges üvegek biztosítására vo- natkozó fedezet alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében a biz- tosító megtéríti a jelen kiegészítő szerződéssel biztosított vagyontárgyak- ban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint

1.A. Biztosítási esemény

1. Az épület

– szerkezetileg

– nyílászáróiba, loggiáiba, teraszaiba

beépített és az alapbiztosításban nem biztosított üvegfelületek üvege- zésében;

2. bútorok és képek üvegezése;

3. tükrök;

4. akvárium és terrárium;

5. fürdő, zuhany és mosdó berendezések, kabinok;

6. szauna ajtók és ablakok;

7. előtetők, üvegtetők;

8. télikertek;

9. főző és sütő berendezések;

10. napkollektorok, napelemek

üvegezésében vagy az üvegezést helyettesítő polikarbonát felületeiben bal- esetszerűen bekövetkező törés vagy repedéskár.

1.B. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége biztosítási évente a szerződő által meghatározott biztosítási összegig terjed. A biztosítási összeget a kötvény tartalmazza.

Jelen kiegészítő feltételben biztosított vagyontárgyakra, üvegezésekre vo- natkozóan a biztosító nem alkalmaz aránylagos kártérítést.

1.C. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény miatt károsodott biztosított különleges üvegekkel, üvegezésekkel azonos méretű és üvegminőségű különleges üvegezés, üvegszerkezet pótlásának, valamint az üvegezés tartószerkezete le- és fel- szerelésének költségeit téríti meg a biztosító.

Nem téríti meg a biztosító az üvegezést rögzítő tartószerkezet, annak elhasználódása vagy alakváltozása (deformálódása) miatt szükségessé váló javítások költségeit.

2. Épület felújításának, bővítésének biztosítása

Az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő Épület felújításának, bővítésének biz- tosítására vonatkozó fedezet alapján, a szerződésben meghatározott díj ellenében a biztosító megtéríti a jelen kiegészítő szerződéssel biztosított va- gyontárgyakban keletkezett károkat az alábbi feltételek szerint.

2.A. Biztosított vagyontárgyak

– Az alapbiztosításban biztosított lakó-, melléképület, építmény és épü- letberendezés, épülettartozék.

– A biztosított tulajdonát képező építőanyagok, építőgépek.

2.B. Biztosítási esemény

– A biztosított lakóépület felújítási, bővítési munkáinak végzésével okozati összefüggésben előre nem látható módon, balesetszerűen a biztosított lakó-, melléképületben és építményekben keletkezett dologi kár.

– Az alapbiztosításban a fedezetcsomaghoz felsorolt biztosítási esemé- nyek által a jelen feltétel 2.A. pont második bekezdésében (biztosított tulajdonát képező építőanyagok, építőgépek) meghatározott vagyon- tárgyakban okozott kárai.

2.C. Biztosítási összeg

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként és biztosítási évente a szerződő által meghatározott biztosítási összegig terjed. A bizto- sítási összeget a kötvény tartalmazza.

2.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényben) meghatározott limitig téríti meg:

– a felújítás, bővítés során keletkező épületkárokat;

– a biztosított tulajdonát képező építőanyagok, építőgépek azon kárait, amelyek az adott lakóépületre, lakásra vonatkozó „Groupama Garancia Lakásbiztosítási” szerződésben megkötött fedezet-csomag alapbiztosí- tásában meghatározott biztosítási esemény miatt keletkeznek.

A teríthetőség feltétele, hogy a biztosított lakóépület a felújítási, bővítési munkák kezdetekor rendeltetésének megfelelő állapotban legyen, vala- mint, hogy az építési munkákra vonatkozó szükséges biztonsági intézke- déseket megtegyék. A szükségessé váló biztonsági intézkedések költségei nem kerülnek térítésre.

A biztosítási fedezet nem terjed ki az Általános feltételekben meg- határozott kizárásokon túl az építőgépek, különféle építési beren- dezések szerelésével kapcsolatos tevékenységre, a próbaüzemre, az üzemi próbákra.

3. Garázsban tartott járművek biztosítása

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő (biztosított) a meghatározott pótdíjat megfizette, a biz- tosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a biztosítási szerződésben meghatározott biztosítási események – kivételt ké- peznek a felelősségi károk – a jelen kiegészítő biztosítás feltételei alapján biztosított vagyontárgyakban okoztak.

3.A. Biztosított vagyontárgyak

A lakásbiztosítás keretében a kockázatviselés helyén garázsban, fedett ko- csibeállóban tartott, a szerződésben nevezett biztosított(ak) saját tulajdo- nában levő érvényes magyar hatósági jelzésekkel és dokumentumokkal el- látott jármű.

Járműnek minősül a jelen kiegészítő biztosítás szempontjából:

– a személygépkocsi és

– a motorkerékpár.

3.B. Biztosítási összeg

Az egy biztosítási évre és egy járműre vonatkozó biztosítási összeget (li- mitet) a szerződőnek kell meghatároznia a garázsban, fedett kocsibeálló- ban tárolt járművek újra beszerzési értéke alapján a biztosító által ajánlat- tételkor közölt felső határértéken belül. A választott limit meghatározásá- nál a járművek lehetséges legmagasabb értékét és számát szükséges meghatározni.

A biztosítási ajánlatban rögzíteni kell a biztosított járművek számát. Több és különböző értékű jármű esetén a járművekre vonatkozóan csak egyféle limitösszeg határozható meg.

3.C. Biztosítási esemény

Az alapbiztosításban a fedezetcsomaghoz felsorolt biztosítási események.

3.D. Kizárások

Nem nyújt szolgáltatást a biztosító az Általános feltételekben meg- határozott kizárásokon túl:

a. ha a járművön hatósági engedélyhez kötött átalakítást végeztek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az átalakítással;

b. a baleseti jellegű biztosítási esemény időpontjában a jármű nem rendelkezett érvényes műszaki vizsga igazolással;

c. a jármű olyan felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket az érvényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez köt- nek, de a szükséges engedélyt a káresemény előtt nem szerezték meg;

d. a jármű üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;

e. a jármű értékcsökkenésére;

f. az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő több- letköltségre;

g. a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;

h. a járművet autóversenyre való felkészülés következményeként ért károkra;

i. a jármű rakodása közben, annak következményeként keletkezett károkra;

j. a járműben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a sú- lyosbítás mértékének megfelelő részre);

k. amennyiben a természetes személy szerződő, biztosított vagy velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a nem termé- szetes személy szerződő, biztosított – a jármű megóvásában köz- vetlenül érdekelt – tagja, alkalmazottja vagy megbízottja vagy a járművet jogosan használó más személy a járművet az adott jár- műkategória vezetésére érvényes gépjárművezetői engedély nél- kül vagy kábítószer, vagy a vezetési képességeket hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt (0,4 ezreléket elérő véralkohol szint) vezette. Nem minősül gépjárművezetői engedély nélküli vezetésnek, ha a gépjárművet lejárt gépjármű- vezetői engedéllyel vezették, de azt a káreset után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították;

l. szakszerűtlen üzemeltetés okozta károkra;

m. a jármű elhanyagolt műszaki állapotának következménye miatt bekövetkező károkra;

n. a tűzrendészeti előírások megsértésének következménye miatti károkra.

3.E. A biztosító szolgáltatása

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége káreseményenként a biztosítási szerződésben (kötvényben) járművenként (személygépjárművenként, mo- torkerékpáronként) meghatározott egy biztosítási évre (12 hónap) vonat- kozó limitig terjed, (kártérítési limit: személygépjármű vagy motorkerék- pár/biztosítási év), a következő kiegészítésekkel:

a. A biztosító a kártérítési limit mértékéig a jármű pótlási vagy helyreállítá- si költségeit téríti meg az alábbiak szerint:

A jármű pótlási költsége: A jármű káresemény időpontjában fennálló magyarországi piaci értéke, de legfeljebb a magyarországi Eurotax ka- talógus, vagy az Eurotax ETAX járműértékelő programja alapján számí- tott érték.

A jármű pótlásának költségét téríti meg a biztosító, ha a jármű a bizto- sítási esemény következtében olyan mértékben károsodik, hogy helyre- állítási költsége meghaladja a káridőponti érték 80%-át. Helyreállítási költségen a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai káro- sodások magyarországi javítóműhelyben történő szakszerű helyreállítá- sának márkára jellemző átlagos javítási költségét értjük

Maradvány (roncs) érték: A biztosító a maradvány (roncs) átvételére nem kötelezhető. Amennyiben a biztosító a maradványt (roncsot) nem vette át, a megállapított kárösszegből levonja a maradvány (roncs) értékét. Helyreállítási költségek térítése: A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következtében keletkezett fizikai károsodások magyarországi javítóműhelyben elvégzett, szakszerű helyreállításának számlával iga- zolt, márkára jellemző, átlagos javítási költségét.

A biztosító a kárkifizetés teljesítése előtt jogosult a benyújtott javítási számla tartalmát ellenőrizni a javításhoz kapcsolódó beszerzési vagy alvállalkozói számla bekérésével és a jármű javítás utáni szemléjével.

Bizonylatok hiányában a felek a becsült kár összegszerűsége tekinteté- ben megállapodást köthetnek, amelynek alapja a biztosító által kalku- lált, a kár időpontjában alkalmazott átlagos nettó (áfa nélküli) helyreál- lítási költség. A biztosító az új alkatrészekkel történő helyreállítás költ- ségét téríti meg.

Az életvédelmi-, biztonsági berendezések (légzsák, biztonsági öv) káro- sodásának helyreállításával kapcsolatos költségeket a biztosító kizárólag típusazonos márkaszervizben történt, számlával igazolt javítás vagy csere esetén téríti meg.

b. A biztosító a keletkezett kár helyreállítási költségéből minden esetben levonja a biztosítási szerződésben rögzített jelen kiegészítő biztosításra vonatkozóan meghatározott önrészesedés mértékét.

4. Kerékpár, moped, quad, kerekesszék casco biztosítása A jelen kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő megkötötte az „Általános háztartási ingósá- gok”-ra vonatkozó alapbiztosítást, valamint a jelen kiegészítő biztosításra

vonatkozó díjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a jelen kiegészítő biztosítási feltételben meg- nevezett biztosítási események okoznak a jelen kiegészítő feltétel alapján biztosított vagyontárgyakban.

4.A. Biztosított vagyontárgyak

A jelen szerződésben biztosított személyek tulajdonát képező és magán- célra használt következő, forgalmi engedélyre nem kötelezett vagyon- tárgyak:

a. emberi erővel vagy segédmotorral hajtott kerékpár;

b. robogó, moped, amelyet olyan motor hajt, amelynek lökettérfogata maximum 50 cm3 vagy motorteljesítménye maximum 4,0 kW és végse- bessége nem haladja meg az 50 km/órát;

c. quad, amelyet maximum 70 cm3-es motor hajt;

d. mozgássérült vagy fogyatékkal elő személy közlekedését segítő emberi erővel vagy motorral hajtott kerekesszék.

4.B. Biztosítási összeg

A biztosítási szerződésben (kötvényen) vagyontárgyanként és káresemé- nyenként, valamint évenként meghatározott limit.

4.C. Biztosítási esemény

a. Az alapbiztosításban a fedezetcsomaghoz meghatározott biztosítási események által okozott kár.

b. Töréskár: a 4.A. pontban megnevezett biztosított vagyontárggyal Ma- gyarország területén történő közlekedés során bekövetkező baleseti eredetű, kívülről ható, hirtelen fellépő erőhatás által okozott maradan- dó alakváltozás, sérülés.

4.D. Kizárások

Az Általános feltételekben meghatározott kizárásokon és az Épület- és ingóságbiztosításban meghatározottakon túl az alábbi esetekben nem nyújt szolgáltatást a biztosító:

a. a biztosított vagyontárgy olyan felszereléseiben keletkezett ká- rokra, amelyeket az érvényes hatósági előírások tiltanak vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a kárese- mény előtt nem szerezték meg;

b. a vagyontárgy üzem- és kenőanyagaiban keletkezett károkra;

c. a vagyontárgy értékcsökkenésére;

d. az egyébként javítható alkatrész kicserélése esetén fellépő több- letköltségre;

e. a biztosítási esemény következtében sérült alkatrészeken kívüli részek fényezési költségére;

f. a vagyontárgyat verseny vagy versenyre való felkészülés követ- kezményeként ért károkra;

g. a vagyontárgy rakodása közben, annak következményeként ke- letkezett károkra;

h. a vagyontárgyon szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által előidézett vagy általuk súlyosbított károkra (a sú- lyosbítás mértékének megfelelő részre);

i. amennyiben a természetes személy szerződő, biztosított vagy velük egy háztartásban élő hozzátartozójuk, illetve a nem termé- szetes személy szerződő, biztosított – a vagyontárgy megóvásá- ban közvetlenül érdekelt – tagja, alkalmazottja vagy megbízott- ja vagy a vagyontárgyat jogosan használó más személy azt kábí- tószer vagy a vezetési képességeket hátrányosan befolyásoló egyéb szer, vagy alkohol hatása alatt (0,4 ezreléket elérő véral- kohol szint) használta;

j. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

k. szakszerűtlen üzemeltetés okozta károkra;

l. a vagyontárgy elhanyagolt műszaki állapotának következménye miatt bekövetkező károkra;

m. a tűzrendészeti előírások megsértésének következménye miatti károkra;

n. betöréses lopás esetén a szerszám nélkül leszerelhető, levehető alkatrészeinek ellopása miatti kárra;

o. az öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével össze- függő eseményekre;

p. a szerszám nélkül kivehető berendezés ellopása miatti kárra;

q. bármely alkatrész vagy felszerelés ellopásával vagy megrongálá- sával okozott kárra;

s. edzéseken bekövetkező eseményekre.

4.E. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a jelen feltételek alapján keletkező károkat a biztosítási szerző- désben vagyontárgyanként és káreseményenként, valamint évenként meg- határozott limitig káridőponti avult értéken téríti meg. A biztosító a szer- ződésben meghatározott önrészesedést a megállapított helyreállítási költ- ségből minden esetben levonja.

5. Háztartási gépek, elektromos eszközök kiterjesztett garancia biztosítása

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő az általános háztartási ingóság vagyoncsoportra bizto- sítási fedezetet kötött és a jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat megfizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károk- ra, amelyeket a biztosító a feltételekben biztosítási eseményként megha- tározott.

5.A. Biztosított vagyontárgyak

A természetes személy biztosítottak tulajdonában lévő, magáncélú felhaszná- lású 5.A. a. és b. pontban felsorolt háztartási gépek és elektromos eszközök. Az ilyen háztartási gép és elektromos eszköz

– a biztosított lakás berendezéseinek részét kell, hogy képezze;

– a gyártó vagy az eladó garanciája már nincs rá érvényben;

– az eladás napjától számítva nem régebbi 4 évnél;

– új állapotában vették Magyarországon;

– az új állapotban történő vásárláskori bruttó értéke eléri a 30 000 Ft-ot, de nem haladja meg a 300 000 Ft-ot.

a. Háztartási gépek

– borotva, epilátor;

– konyhai elszívó, mérleg, (konyhai, személy);

– elektromos fogkefe;

– főző, sütő, mikrohullámú sütő, fűtő (hősugárzó);

– hajegyenesítő, hajszárító, hajvágó;

– hűtőgép, fagyasztó;

– kávéfőző, kenyérpirító, kenyérsütő, olajsütő, konyhai kisgép (pl. tur- mixgép, robotgép);

– mosógép, szárító, mosogatógép;

– porszívó, vasaló;

– vízforraló;

– mobilklíma;

– gőztisztító.

b. Elektromos eszközök

– asztali DVD lejátszó/felvevő (csak gyári merevlemezzel);

– blue ray lejátszó;

– média box (a beépített merevlemez nélkül);

– hifi kiegészítő, hifilejátszó;

– otthoni audio rendszer, otthoni házi mozi rendszer;

– projektor;

– rádió, rádiós magnó;

– set top box (jelátalakító);

– szatelit vevő (parabola antenna is);

– televízió;

– video felvevő/lejátszó.

c. Nem biztosítható vagyontárgyak

– bármilyen típusú telefon (vezetékes és mobil készülékek);

– számítógépek (asztali és hordozható) és perifériák (nyomtatók, szkennerek, külső merevlemezek, stb.);

– fotóeszközök;

– MP lejátszók és tartozékaik;

– PDA, PNA készülékek;

– egyéb hordozható navigációs készülékek;

– hordozható DVD lejátszó;

– játékkonzolok.

5.B. Biztosítási összeg, a biztosítási szolgáltatás felső határa

A biztosítási szolgáltatás felső határa a biztosítottnak minősülő vagyon- tárgy tekintetében maximum a szerződésben káreseményenként és biztosí- tási évenként meghatározott limit, amennyiben:

– a javítással történő szolgáltatás összege biztosítási eseményenként és biztosítási időszakonként (12 havonta) a biztosított vagyontárgy vásár- láskori bruttó fogyasztói árának 70%-a;

– a csereszolgáltatás értéke biztosítási időszakonként (12 havonta) a biz- tosított vagyontárgy vásárláskori bruttó fogyasztói árának 150%-át meghaladja.

A biztosítási szolgáltatás felső határa biztosítási évente (12 havonta) nem lehet magasabb, mint a biztosított vagyontárgy vásárláskori fogyasztói árá- nak 220%-a, vagy a biztosítási évre (12 hónapra) vonatkozó limit értéke.

5.C. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított vagyontárgyak

a. kockázatviselési tartam alatt, a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselé- si kezdetétől számítva 60 napot követően, a kötvényen megjelölt kocká- zatviselési helyen bekövetkező véletlenszerű és előre nem látható meg- hibásodása (mechanikai, elektronikai vagy elektromos működési zavar);

b. a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselés kezdete után 14 napon be- lüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által vezetett gépjár- művel történő szállításakor a szállító járművet ért baleset, illetve ki- és berakodás során, külső, balesetszerű behatásra bekövetkező Magyaror- szág területén lévő meghibásodása, törése;

c. a jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselés kezdete után 14 napon be- lüli, a biztosított vagy annak közeli hozzátartozója által a kötvényen megjelölt kockázatviselési helyen történő összeszerelése, rögzítése, a rendeltetési helyre való beállítása, beüzemelése során, külső, baleset- szerű behatásra során keletkező meghibásodása, melynek következté- ben az részben vagy egészben működésképtelenné válik.

Nem biztosítási esemény, a biztosítási fedezet nem terjed ki az Álta- lános feltételekben meghatározott kizárásokon túl:

– a biztosított vagyontárgy kezelési útmutatójában leírtak be nem tartása következtében fellépő károsodásokra;

– a nem magáncélú felhasználás során bekövetkező károsodásokra;

– rendeltetésszerű, rendszeres használatból eredő fokozatos el- használódás, korrózió, oxidáció vagy lerakódás hatására keletke- zett károkra, üzembe, illetve újra üzembe helyezési költségekre, karbantartási, beállítási, ellenőrzési, módosítási, tisztítási költsé- gekre, valamint ezekkel kapcsolatban felmerülő károsodásokra;

– szoftver-meghibásodásból, illetve szoftver-vírusokból és adat- vesztésből eredő károkra;

– áramkimaradás okozta károkra;

– dátumfelismerési probléma okozta károkra;

– olyan tervezési vagy gyártási hibákra, melyek miatt a gyártó a terméket javításra, illetve cserére visszahívta;

– olyan károsodásokra, melyek megtérülnek jogi követelés, jótál- lás, illetve más – gyártó, szállító, kereskedő, javító vagy más fél – által tett ígéret révén, és amelyek a biztosított vagyontárgy vá- sárlásával és/vagy szervizelésével kapcsolatosak, vagy amelyek jogszabály vagy szerződés, illetve szállítása feltételek révén sza- bályozottak;

– a károsodott vagyontárgy további használatát nem befolyásoló érték csökkenésből származó károkra, esztétikai hibákra;

– elmaradt haszonra, a kedvezmények elvesztéséből adódó kárigé- nyekre, bármely következményi kárra;

– előszereteti értékre;

– jogszabály vagy más biztosítási szerződés alapján térülő károkra (pl. garanciális javítás vagy csere vagy valamely vagyonbiztosítás);

– pixelesedésre, gázleengedésre és újra töltésre, képernyőbeégésre;

– cserélhető, rövid élettartamú fogyasztási cikkekre, mint pl. bizto- sítékok, elemek, akkumulátorok, lemezek, kazetták, merevleme- zek, memóriakártyák, illetve bármilyen adathordozók, patronok, toner, szoftver, szíjak, kefék, izzók és fénycsövek, távirányítók, já- tékvezérlők, egerek, nyomtatófejek, illetve kiegészítő felszerelé- sekre, melyek nem a készülék alkotóelemei, de szükségesek annak üzemeltetéséhez, mint pl. akkumulátor töltő;

– esztétikai elemekre, mint pl. fogantyúk, burkolatok, gombok, jel- vények vagy logók és más olyan kisebb károsodásokra, melyek nem befolyásolják a termék használhatóságát, mint pl. karcolá- sok, horpadások és hasonlók;

– olyan hibákra, melyek abból erednek, hogy a biztosított va- gyontárgyat az eredeti hiba észlelését követően tovább hasz- nálták;

– a termékhez helytelenül csatlakoztatott elektromos-, gáz- vagy vízellátás hibája miatt vagy ezek miatt bekövetkező üzemzavar okán fellépő károkra;

– felmerült költségekre abban az esetben, amennyiben meghibá- sodás nem található, nem állapítható meg;

– hibákra, melyek abból adódnak, hogy analóg jeladásról (jelfo- gadásról) digitális jeladásra (jelfogadásra) vált a biztosított a biz- tosított vagyontárgy vonatkozásában;

– mobileszközökre.

5.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási szolgáltatás az alább felsorolt természetbeni szolgáltatások tel- jesítése. A biztosító a biztosított részére készpénzben nem szolgáltatat.

Amennyiben a biztosított a biztosított vagyontárgyat saját költségen javít- tatja meg, a biztosító szolgáltatást nem teljesít.

Telefonos segítségnyújtás

A biztosító kárrendezési megbízottja (call center) 0-24 óráig fogadja a hí- vásokat minden nap a +36 1 465 3622 telefonszámon. A call center szol- gáltatásai:

– a meghibásodás/probléma azonosítása, segítség a probléma azonnali elhárításában;

– tényleges meghibásodás, egyben biztosítási esemény bekövetkezte ese- tén intézkedés a javítás érdekében, ennek keretében kapcsolat felvétel a javítást végző szervizzel, időpontegyeztetés;

– amennyiben a bejelentett esemény nem minősül biztosítási esemény- nek, (pl. garancia időn belüli, garanciális jellegű meghibásodás) szervi- zek telefonszámainak, elérhetőségeinek megadása, azzal, hogy az igénybe vett javítási szolgáltatás költségei nem a biztosítót terhelik.

Javítási vagy csere szolgáltatás

A 10 kg-nál könnyebb vagy tömegközlekedési eszközön kézicsomagként szállítható méretű (40 x 40 x 80 cm vagy 20 x 20 x 200 cm-nél kisebb mé- retű) biztosított vagyontárgynak javítás céljára szervizbe történő szállításá- ról a biztosítottnak kell gondoskodnia.

Egyéb esetben a helyszíni javításról vagy a szükséges szállításról a biztosító gondoskodik. A lehetséges szolgáltatások (javítás vagy csere) közül a bizto- sító jogosult dönteni.

A biztosított vagyontárgy cseréje esetén a biztosított egy azzal megegyező tulajdonságokkal rendelkező vagyontárgyra jogosult. Amennyiben a szol- gáltatás időpontjában biztosított vagyontárggyal megegyező tulajdonsá- gokkal rendelkező vagyontárgy nem áll rendelkezésre, a biztosítónak joga van egy azzal műszaki és gazdasági paramétereit tekintve hasonló vagyon- tárgyat csere tárgyként biztosítani. A cseretárgy tekintetében (márka, típus) a biztosítónak van döntési joga.

Kárbejelentés, kárrendezési eljárás

A biztosítottnak akár esemény bekövetkezése, de legkésőbb a tudomására jutása után azt haladéktalanul, legkésőbb 1 munkanapon belül, telefonon a +36 1 465 3622 telefonszámon be kell jelentenie a biztosító kárrendezé- si megbízottjának, a EuropAssistance Kft-nek.

a. A kárbejelentés során a biztosító kárrendezési megbízottja minden kér- désére pontos választ kell adni. Bejelentendő adatok különösen, de nem kizárólagosan: biztosított neve, címe, kötvényszám, a biztosított va- gyontárgy gyártmánya, típusa.

b. A biztosított köteles a biztosító, illetve annak kárrendezési megbízottja számára lehetővé tenni a biztosítási eseménnyel kapcsolatos körülmé- nyek vizsgálatát.

c. A biztosítási esemény bekövetkezte után a biztosított vagyontárgy álla- potán – a kárfelvételi eljárás (helyszíni szemle, javítás) megindulásáig, de legkésőbb 5 munkanapig – csak a kárenyhítéshez szükséges mértékig szabad változtatni. Amennyiben a megengedettnél nagyobb mérvű vál- toztatás következtében a biztosító számára fizetési kötelezettsége elbí- rálása szempontjából lényeges körülmények tisztázása lehetetlenné válik, úgy biztosító a szolgáltatási kötelezettsége nem áll be.

d. A biztosító vagy megbízottja a helyszíni javítást köteles a kárbejelentés- től számított 5 munkanapon belül elvégezni, illetve megkezdeni.

e. A biztosított köteles mindent megtenni annak érdekében, hogy az egyeztetett időpontban és helyszínen elérhető legyen, hogy a szerviz a sérült biztosított vagyontárgyat megvizsgálhassa, javíthassa. Amennyi- ben a szerviz kiszállásakor ez nem valósul meg, a kiszállás díja a bizto- sítottat terheli.

f. Amennyiben a helyszíni javítás nem indokolt, a biztosítottnak a kárren- dezési megbízottól kapott információk alapján a biztosított és károso- dott vagyontárgyat a szakszerviz be kell szállítani javítás céljából.

g. A biztosító a vagyontárgy cseréje esetén a cserét a biztosítási esemény, illetve a csere jogosultság megállapításának napjától számított 20 napon belül köteles elvégezni (a csere tárgy átadása érdekében intéz- kedni).

h. A biztosító a vagyontárgy javítása esetén a javíttatást a bejelentés nap- jától számított 20 napon belül köteles teljesíteni.

Amennyiben a javítás a meghatározott időszak alatt nem végezhető el al- katrész hiány miatt, a biztosított jogosulttá válik a javítás ideje alatt a cse- retárgyra.

Amennyiben a biztosítási szolgáltatás a biztosított vagyontárgy cseréje, a meghibásodott vagyontárgy tulajdonjoga a biztosítót illeti meg. A biztosító ezen jogáról lemondhat. Ebben az esetben a biztosított nem követelheti a biztosított vagyontárgy átvételét, illetve elszállítását.

A biztosítási szolgáltatás igénybevételének elévülési ideje a biztosítási ese- mény bekövetkeztétől számított 1 év.

6. Szabadban tartott kerti bútorok és kerti gyermekjátékok, lábon álló növények biztosítása

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő a jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat meg- fizette, és az alapbiztosításban az általános háztartási ingóság vagyoncso- port biztosított, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed azokra a károkra, amelyeket a jelen biztosítási szerződésben meghatározott biztosí- tási esemény(ek) a jelen feltétel szerinti biztosított vagyontárgyakban okoz(tak)ott.

6.A. Biztosított vagyontárgyak

A használati jellegénél fogva a kötvényen megjelölt kockázatviselés helyen szabadban lévő általános háztartási ingóság kategóriába tartozó követke- zőkben megnevezett vagyontárgyak:

– kerti bútor, hintaágy, napernyő;

– grillsütő;

– kerti gyerekjáték;

– mobil medence;

– lábon álló növények.

6.B. Biztosítási összeg

A biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkén- ti és biztosítási évenkénti limit érték.

6.C. Biztosítási esemény

A biztosító megtéríti

– az alapbiztosításban a fedezetcsomaghoz meghatározott biztosítási események által okozott károkat, beleértve a vihar és jégverés károkat is – jelen kiegészítő biztosítás esetén eltekintünk a vihar és jégverés biz- tosítási eseményeknél a szabadban tárolt ingóságok kizárásától;

– a rongálás vagy az eltulajdonítás miatt keletkező károkat.

6.D. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben káreseményenként és biztosítási évenként kár- térítési limitig téríti meg a keletkezett károkat.

A rongálási és az eltulajdonítási károk esetében a biztosító térítésének fel- tétele, hogy:

– a kockázatviselési helyként megjelölt ingatlan területe minimum 1,40 m magas zárható kerítéssel rendelkezzen és

– a rendőrségnél tett feljelentés.

7. Síremlék, kripta biztosítása

A kiegészítő feltételek keretében a szerződő felek megállapodnak abban, hogy ha a szerződő jelen kiegészítő biztosításra meghatározott díjat meg- fizette, a biztosító szolgáltatási kötelezettsége kiterjed a jelen feltételben meghatározott biztosítási események által a szakszerűen megépített va- gyontárgyakban okozott káraira.

7.A. Kockázatviselési hely

Az adott biztosított vagyontárgy esetében az ajánlaton, illetve kötvényen a vagyontárgynál megjelölt beazonosítható sírhely.

7.B. Biztosított vagyontárgyak

Természetes személy biztosított tulajdonában, gondozásában Magyaror- szág területén lévő, maximum 2 db síremlék és kripta, amely az ajánlaton, illetve kötvényen beazonosíthatóan (legalább a kockázatviselési hely és a vagyontárgyon lévő felirat megjelölésével) meg van jelölve.

7.C. Biztosítási összeg

A biztosítási összeg nem más, mint a biztosítási szerződésben (kötvényben) meghatározott káreseményenkénti és biztosítási évenkénti limit értéke.

7.D. Biztosítási esemény

Biztosítási események az alapbiztosításban a fedezetcsomaghoz meghatá- rozott biztosítási események.

7.E. A biztosító szolgáltatása

A biztosító a keletkezett károk helyreállítási költségét káridőponti avult ér- tékig téríti meg önrészesedés levonása mellett.

A kártérítés nem haladhatja meg a biztosítási szerződésben meghatározott káreseményenkénti és biztosítási évenkénti limit értékét.

A rongálási és lopási károk esetében a biztosító térítésének feltétele a rendőrségnél tett feljelentés.

8. Temetés biztosítás

Az alapbiztosítás mellé kötött „Kiegészítő Temetési Biztosítás” alapján a szerződésben megállapított díj megfizetése ellenében a biztosító szolgálta- tási kötelezettsége kiterjed a jelen feltételben meghatározott biztosítási eseményre.

8.A. Biztosított

Az ajánlat részét képező adatlapon biztosítottként név szerint megjelölt, a jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó írásbeli ajánlattétel napján maxi- mum 65 éves természetes személy, aki

– az alapbiztosítás kötvényén név szerint feltüntetett, továbbá

– a biztosított – Ptk. 685.§ b) pontjában nevesített – közeli hozzátartozói közül azok, akik a kockázatviselés helyén a kötvényben megnevezett biztosítottal életvitelszerűen együttlaknak.

8.B. Kedvezményezett

Az a személy, aki a biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosított te- metéséről szóló saját nevére, hivatalosan kiállított számlát benyújtja a biz- tosító részére.

8.C. Biztosítási összeg

Biztosítási összeg a biztosítási szerződésben (kötvényben) feltüntetett érték. A biztosító nem indexálja a temetési biztosítási szolgáltatásra vonatkozó biz- tosítási összeget.

8.D. Biztosítási esemény

Biztosítási esemény a biztosított bármely ok miatt bekövetkező halála.

A biztosító a szolgáltatás vonatkozásában a kockázatviselés kezdetének te- kintetében az adott biztosítottra, a biztosított kockázatba kerülésétől szá- mított 6 hónap várakozási időt köt ki.

A biztosítási védelem nem terjed ki az Általános feltételekben meg- határozott kizárásokon és az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiz- tosítás) feltételben foglaltakon túl:

a. a szerződés megkötésekor már meglévő egészségkárosodásokra (és az ezekkel közvetlenül összefüggésbe hozható biztosítási ese- ményekre);

b. a biztosított által versenyszerűen, díjazásért űzött sporttevékeny- ség során (versenyeken vagy edzéseken) bekövetkező balesetekre;

c. jelen kiegészítő biztosítás kockázatviselés kezdetét követő 2 éven belüli öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kísérletével összefüggő eseményekre;

d. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

f. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

g. a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével közvetlen okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre;

h. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

i. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

j. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légi jármű utasa- ként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi jár- művön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légi járműnek nem üzembentartója és nem tartozik a személyzethez;

k. a motoros járművek versenyén, illetve az országos és nemzetközi síugró, bob, síbob versenyeken (edzéseken) a nézőt érő balese- tekre, ideértve a teszt-túrákat és a rally versenyeket is;

l. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli vagy ittas állapotban történt vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal okozati összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

m. a szívinfarktus és az agyvérzés miatti halálos balesetekre.

8.E. A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító az alábbi, a biztosí- tott temetésével kapcsolatosan, az adott körülmények között az általános szokások, valamint a kegyeleti szempontok szerint megkívánva felmerült és a vonatkozó törvényi előírásoknak maradéktalanul megfelelő hivatalosan kiállított számlán feltüntetett költségeket téríti meg a kedvezményezett ré- szére, maximum a kötvényen feltüntetett biztosítási összegig:

– A halott öltöztetése, sminkelése, borotválása, bebalzsamozása.

– Sírásás költsége.

– Kedvezményezett(ek) nevére szóló számla esetén 1-1 koszorú költsége.

– A temetési szertartás (egyházi, társadalmi) igazolt költségei pl. búcsúz- tatás, énekkar, zenekar stb.

– Ha a halottat más helységbe kell szállítani, a szállítási költségek és az azzal felmerülő járulékos költségek (pl. dupla koporsó, okirati illeték stb.) a benyújtott bizonylatok alapján térítendők.

– A hagyományos temetés és hamvasztás előtti búcsúztatás esetében a halott ruhái (egy rend felsőruha, ing, fehérnemű, harisnya, zokni, a helyi szokásoktól függően cipő).

– Sírkő számla, a sírkő szállításával felmerült költségekkel együtt.

– Kripta esetében az egyszemélyes sírkő szállítására felszámolható költ- séget.

– Dupla sírkő vagy kripta megrendelése esetén csak 1 személyre eső sír- hely költsége téríthető. Nem minősül azonban két- vagy többszemé- lyesnek az olyan szimpla méretű sírhely, amelybe rátemetéssel később még egy koporsó, illetve több urna is elhelyezhető.

A temetkezési számlának a társadalombiztosítási hozzájárulással csökken- tett összegét kell megtéríteni.

A temetési szolgáltatás összegéből a biztosító akkor sem von le önrészese- dést, ha az alapbiztosítás önrészesedést tartalmaz.

A kedvezményezettnek a temetési szolgáltatás teljesítéséhez a következő iratokat szükséges benyújtania a biztosító részére:

a. a biztosított haláláról hivatalosan kiállított halotti anyakönyvi kivonatot;

b. a biztosított temetésével kapcsolatban felmerülő költségekről szabály- szerűen kiállított hivatalos számlát, illetve számlákat;

c. a kedvezményezett személyazonosságát és állandó lakhelyének címét igazoló hivatalos és érvényes okiratokat;

d. a biztosítási szolgáltatás teljesítésének elismeréséről szóló, a kedvezmé- nyezett biztosító helyiségében történő sajátkezű aláírásával ellátott nyi- latkozatot.

9. Élet- és balesetbiztosítás

A Groupama Garancia Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosító) arra vállal kö- telezettséget, hogy külön díj megfizetése mellett nyújt szolgáltatást a jo- gosultnak, a jelen szerződésben rögzített feltételek teljesülése esetén.

Jelen GB191 jelű Kiegészítő Élet- és balesetbiztosítás csak a GB524 jelű Groupama Garancia Lakásbiztosítás Általános feltételeivel és Épület- és In- góságbiztosítás (alapbiztosítás) különös feltételeivel együtt érvényes. Jelen feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvben rögzítettek az irányadók.

Amennyiben a jelen feltételek bármely rendelkezése eltér az Épület- és In- góságbiztosítás (alapbiztosítás) Különös feltételben foglaltaktól, jelen felté- telek rendelkezései az irányadóak.

A kiegészítő biztosítási szerződést az önálló foglalkozása vagy üzleti tevé- kenysége körén kívül megkötő természetes személy szerződő a kiegészítő biztosítás fedezetbe vonásáról kapott tájékoztatás kézhezvételétől számí- tott 30 napon belül a jelen kiegészítő biztosítást írásbeli nyilatkozattal – in- doklás nélkül – felmondhatja. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogáról.

9.A. Biztosított, kedvezményezett

Biztosított: A kiegészítő biztosítás tekintetében biztosított az ajánlat részét képező adatlapon biztosítottként név szerint megjelölt, a jelen kiegészítő biztosításra vonatkozó írásbeli ajánlattétel napján maximum 65 éves ter- mészetes személy,

a. akit az alapbiztosítások kötvényén, mint biztosítottat név szerint feltün- tetettek (főbiztosított), továbbá

b. aki a főbiztosított közeli hozzátartozója és az alapbiztosítások kocká- zatviselési helyén állandó lakhellyel rendelkezik, valamint

c. aki a főbiztosított közeli hozzátartozója és az alapbiztosítások kocká- zatviselési helyétől eltérő állandó vagy ideiglenes lakhellyel rendelkezik.

A kiegészítő biztosítás megkötését követően megszületett gyermek vonat- kozásában a biztosító a gyermek születését követő nap 0 órájától annak a biztosítási időszaknak a végéig, amelyben a gyermek megszületett, díjfize- tés nélkül vállalja a kockázatot, amennyiben a szerződő a gyermek születé- sét a születést követő 30 napon belül a biztosító számára bejelenti. Ameny- nyiben a szerződő a fenti határidőn belül elmulasztja az újszülöttet biztosí- tottként bejelenteni, úgy a gyermek a rá vonatkozó biztosítási díj megfize- tése mellett csak a következő biztosítási évre vonatkozó hatállyal válhat biz- tosítottá.

A biztosított belépési életkorát a szerződéskötés évének és a biztosított szü- letési évének különbsége jelenti. A belépési életkor helytelen bevallása ese- tén a biztosító a valóságos belépési életkornak megfelelő szolgáltatást nyújtja, ha a kiegészítő biztosítás a valóságos belépési életkorral létrejöhe- tett volna. Ha a tényleges belépési kor szerint a kiegészítő biztosítás nem jöhetett volna létre, a közlési kötelezettség megsértésére vonatkozó sza- bályokat kell irányadónak tekinteni.

Kedvezményezett: az a személy, aki a kiegészítő biztosítás meghatározott biztosítási eseménye bekövetkezése esetén a kiegészítő biztosítás szolgál-

tatásának igénybevételére jogosult. A szolgáltatás teljesítése előtt a biztosí- tó a kedvezményezett személyazonosságát ellenőrzi.

A kiegészítő biztosításban kedvezményezett lehet a biztosított, illetve a biz- tosított örökösei.

9.B. Területi és időbeli hatály

A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálya alatt, a világon bárhol be- következő, jelen feltételben részletezett biztosítási eseményre vonatkozik.

9.C. A biztosítás megszűnése

A kiegészítő biztosítás megszűnik:

a. ha az alapbiztosítás megszűnik;

b. az adott biztosított vonatkozásában annak a biztosítási évnek a biztosí- tási évfordulóján, amelyben a biztosított a 65. életévét betölti;

c. az adott biztosított vonatkozásában a bármely halálra, a baleseti halál- ra, illetve a 100%-os rokkantságra szóló szolgáltatás kifizetésével.

9.D. A biztosított, kedvezményezett kötelezettségei

A biztosított kötelezettségeit a I. Általános feltételek 11.A. pontja tartal- mazza.

A biztosított halála esetén, a kedvezményezett kárbejelentési kötelezettsé- ge megegyezik a biztosított kötelezettségével.

9.E. A biztosítás díja

Jelen kiegészítő biztosításnak külön díja van, melynek díjfizetési gyakorisá- ga és módja megegyezik az alapbiztosításéval.

Az egységek számának szerződő szándéka szerinti növelésekor a díjak ará- nyosan növekednek.

A kiegészítő biztosítás díja éves díj, mely a biztosított aktuális életkorától és az értékkövetés során alkalmazott indextől függően évről évre változhat.

9.F. Biztosítási összeg

A kiegészítő biztosítás szolgáltatási elemenkénti kezdeti biztosítási össze- gei egy egységre megkötött kiegészítő biztosítás esetén:

Az életbiztosítási szolgáltatás vonatkozásában:

a. bármely halál esetére 100 000 Ft;

A baleset- és egészségbiztosítási szolgáltatások vonatkozásában:

b. baleseti halál esetére 200 000 Ft;

c. baleseti 100%-os rokkantság esetére 400 000 Ft;

d. baleseti 1-9%-os rokkantság esetére 32 000 Ft;

e. nagy műtéti térítésre 80 000 Ft;

f. közepes műtéti térítésre 40 000 Ft;

g. kis műtéti térítésre 16 000 Ft;

h. baleseti csonttörésre, csontrepedésre 5000 Ft;

i. baleseti halál esetén a temetési számlát benyújtó részére kerül kifizetés- re a temetési költségek fedezetére 100 000 Ft.

A biztosító megtéríti a biztosítottnak a balesetkor magán viselt ruházatá- ban keletkezett károkat is, a zsebtartalom kizárásával, az Épület- és Ingó- ság Alapbiztosítási Feltétel rendelkezéseinek megfelelően.

9.G. Biztosítási esemény

Életbiztosítási esemény

a. a biztosított tartamon belül bekövetkező halála.

Balesetbiztosítási esemény a jelen feltételek 9.H.f. pontjában meghatá- rozott balesetből eredően:

b. a biztosított tartamon belül bekövetkező baleseti halála;

c. a biztosított tartamon belül bekövetkező baleseti rokkantsága;

d. a biztosítotton a tartamon belül balesetből eredően végrehajtott műtét;

e. a biztosított tartamon belül bekövetkező baleseti csonttörése, csontre- pedése.

Betegségbiztosítási esemény

f. a jelen feltételek 9.H.f. pontjában meghatározott betegségből eredően a biztosítotton a tartamon belül Magyarország területén végrehajtott műtét.

A biztosított tartamon belül bekövetkező balesetekor a magán viselt ruhá- zatában keletkezett kára (a zsebtartalom kizárásával) az Épület- és Ingó- ságbiztosítás (alapbiztosítás) feltétel rendelkezéseinek megfelelően.

A biztosító nem nyújt szolgáltatást az Épület- és Ingóságbiztosítás (alapbiztosítás) feltételben foglaltakon túl:

a. az életbiztosítási kockázat tekintetében a szerződéskötést köve- tő 2 éven belüli öngyilkossággal, öncsonkítással vagy annak kí- sérletével összefüggő eseményekre;

b. a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüggésben bekövetkező eseményekre;

c. kábítószer vagy bódító hatású anyag, továbbá nem orvos által előírt gyógyszer fogyasztása miatti tudatzavar vagy a belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkező biztosítási eseményekre;

d. a biztosított HIV (AIDS) vírus fertőzöttségével közvetlen okozati összefüggésben álló biztosítási eseményekre;

e. a biztosított által végzett (vagy végeztetett) gyógyeljárásokból, beavatkozásokból fakadó következményekre, ha indítóokuk nem biztosítási esemény;

f. mentális- és viselkedészavarokkal összefüggésben bekövetkező biztosítási eseményekre;

g. kozmetikai célú, plasztikai sebészeti beavatkozásokra és kórházi ápolásra, valamint az orvosilag nem indokolt műtétekre, kórházi ápolásokra és gyógyító eljárásokra;

h. ha a biztosítási eseményt öngyógyítás okozta;

i. ha a biztosítási esemény nem orvosi szakvégzettségű egyén álta- li kezeléssel összefüggésben következett be;

j. ha a biztosított későn fordult orvoshoz, és ezért az elváltozást már gyógyszeres kezeléssel nem, csak műtéttel lehetett befolyá- solni, vagy kórházi ápolásra szorult;

k. a repülőeszközök, továbbá ejtőernyő (ideértve az ugrót szállító légi eszközt is) használatából eredő balesetekre, kivéve az olyan baleseteket, amelyeket a biztosított személy légijármű jegyfizető utasaként, a polgári légi forgalomban engedélyezett járművön vagy személyforgalomban engedélyezett és kijelölt katonai légi- járművön polgári utasként szenved el. Utasnak az minősül, aki a légijárműnek nem üzembentartója, és nem tartozik a személy- zethez;

m. arra a balesetre, amely a biztosított vezetői engedély vagy más szükséges hatósági engedély nélküli, vagy ittas állapotban tör- tént vasúti, légi, vízi, közúti jármű vezetése közben, azzal okoza- ti összefüggésben következett be, ideértve a nem közforgalmi úton történt gépjárművezetést is;

n. a szívinfarktus és az agyvérzés miatti halálos balesetekre;

o. a szerződés megkötésekor már meglévő egészségkárosodásokra (és az ezekkel közvetlenül összefüggésbe hozható biztosítási ese- ményekre);

p. a balesetbiztosítási kockázat tekintetében az öngyilkosság, ön- csonkítás vagy annak kísérlete nyomán bekövetkező baleseti ese- ményekre.

A biztosítási eseményt előidéző betegség diagnosztizálása előtt, il- letve az adott baleset előtt bármely okból már sérült, csonka vagy funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

9.H. A biztosító szolgáltatása

a. Életbiztosítási szolgáltatásként

A biztosító a biztosított halála esetén a jelen feltételek 9.F.a. pontjában meghatározott halál esetére szóló összeget fizeti ki az arra jogosult ré- szére.

b. Balesetbiztosítási szolgáltatásként

b/1. a biztosított baleseti eredetű halála esetén a jelen feltételek 9.F.b. és i. pontjaiban meghatározott baleseti eredetű halál esetére szóló összeget téríti;

b/2. a biztosított baleseti eredetű 10-100%-os fokú rokkantsága esetén a jelen feltételek 9.F.c. pontjában meghatározott baleseti rokkantság esetére szóló összegből a rokkantság fokának megfelelő hányadot téríti; b/3. a biztosított baleseti eredetű 1-9%-os fokú rokkantsága esetén a

jelen feltételek 9.F.d. pontjában 1-9%-os fokú baleseti rokkantság ese- tére meghatározott összeget téríti;

b/4. a biztosítotton baleset vagy betegség következtében elvégzett műtét esetén a műtét mértékének megfelelően a jelen feltételek 9.F.e-g. pontjaiban meghatározott nagy-, közepes, illetve kisműtétre meghatá- rozott összeget téríti;

b/5. a biztosított baleseti eredetű csonttörése, csontrepedése esetén a jelen feltételek 9.F.h. pontjában meghatározott csonttörés, csontrepe- dés esetére szóló összeget téríti.

c. A szolgáltatás egyéb rendelkezései

c/1. A biztosító a biztosított baleseti halála esetén csak a baleseti halál- ra meghatározott összeget fizeti ki, ebben az esetben nem teljesít élet- biztosítási szolgáltatást.

c/2. A baleseti halál esetére szóló biztosítási összegből a biztosító levon- ja az ugyanebből a balesetből eredő rokkantság miatt már kifizetett összeget. Amennyiben a baleseti rokkantságra kifizetett szolgáltatások összege meghaladja a baleseti halálra szóló szolgáltatás összegét, az esetleges többletkifizetést a biztosító nem követelheti vissza.

c/3. Amennyiben a baleseti rokkantság szolgáltatás teljesítését megelő- zően ugyanazon baleset következtében a biztosított a baleseti halál szolgáltatás elévülési idején belül meghal, a biztosító baleseti rokkant- ság szolgáltatást nem, csak baleseti halál szolgáltatást teljesít.

c/4. A biztosító a balesetből eredő rokkantság fokát a jelen feltételek el- választhatatlan részét képező és a 8.G. pontban (Mellékletek) lévő

„Rokkantsági fok megállapítása” című táblázatban foglaltaknak meg- felelően állapítja meg.

c/5. A biztosító egy biztosítási eseményből eredően a csonttörés, csont- repedés, illetve a baleseti kisműtét szolgáltatások közül csak az egyik – a nagyobb összegű térítésre jogosító – szolgáltatást teljesíti.

c/6. A betegségi, illetve a baleseti műtéti térítési szolgáltatás egy bizto- sítási eseményből eredően legfeljebb egy, a legmagasabb szolgáltatású műtétre vehető igénybe. Amennyiben a biztosító a biztosítási esemény- ből eredően műtéti szolgáltatást már teljesített, és ez után ugyanazon biztosítási eseményből eredően súlyosabb műtétre kerül sor, a biztosító a már teljesített, és az elvégzett legsúlyosabb műtétnek megfelelő szolgáltatás különbözetét fizeti.

c/7. Egy biztosítási éven belül egy adott biztosítottra vonatkozóan a biz- tosító baleseti és betegségi műtéti szolgáltatásként összesen legfeljebb a választott egységszámnak megfelelő nagyműtéti szolgáltatás három- szorosát fizeti ki.

c/8. A biztosító az egyes biztosítási szolgáltatások összegét egységek- ben határozza meg, mely egységek száma a szerződő választása szerint legfeljebb háromszorosára emelhető.

c/9. A biztosító a ruházati kárra vonatkozó szolgáltatás teljesítésekor megkövetelheti a ruházatban keletkezett kár és az adott baleset közti összefüggést bizonyító iratok bemutatását.

c/10. A biztosított életbenléte esetén a szolgáltatás teljesítésének felté- tele, hogy a biztosított a szolgáltatási igény elbírálása szempontjából lé- nyeges körülményekre vonatkozóan felmentést ad az orvosi titoktartás alól minden olyan orvosnak, kórháznak és egészségügyi intézménynek, amelyek őt kezelték, és felhatalmazza a biztosítót, hogy a közölt ada- tok, tudomására jutott egyéb körülmények ellenőrzése céljából ezektől a szükséges információkat beszerezze, valamint ugyanebből a célból más biztosítóval, a társadalombiztosítóval és egyéb hatósággal kapcso- latba lépjen. Amennyiben a biztosított az orvosi titoktartás alóli felmen- tő nyilatkozatot nem adja meg, és emiatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

c/11. A biztosítottat kárenyhítési kötelezettség terheli. Ennek értelmében:

– A baleset után haladéktalanul orvosi segítséget kell igénybe venni, és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejezéséig folytatni kell.

– Gondoskodni kell továbbá a megfelelő ápolásról, és általában töre- kedni kell a biztosítási esemény következményeinek lehetőség szerin- ti elhárítására, illetve enyhítésére.

Ha a biztosított kárenyhítési kötelezettségének nem tesz eleget, a biztosító annyiban mentesül a teljesítés alól, amenynyiben a biztosított mulasztása közrehatott állapotának súlyosabbá válá- sában.

c/12. A jelen feltételek alapján kötött kiegészítő biztosítási szerződés- ben a biztosított a kiegészítő biztosítási szerződés megkötéséhez való hozzájáruló nyilatkozatával egyidejűleg felhatalmazza a biztosítót arra, hogy vitás esetben a biztosító által megbízott orvosokkal vizsgálatokat végeztessen, illetve a biztosítási eseménnyel összefüggő leleteket, in- formációkat közvetlenül a kezelőorvostól, intézménytől megkérje. c/13. A szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosító az alábbi doku- mentumok bemutatását kéri:

a. a biztosítási kötvény (leadását is) és az utolsó díjfizetést igazoló nyugta;

b. a biztosított születési idejét hitelt érdemlően igazoló okirat;

c. halotti anyakönyvi kivonat;

d. a halál okát igazoló halottvizsgálati bizonyítvány, boncolási jegyző- könyv, hatósági és igazságügyi orvosszakértői vizsgálat eredményei;

e. a biztosítási esemény bekövetkeztével, és annak következményeivel kapcsolatos a kezelőorvosi orvosi dokumentációk, orvosi vizsgálat eredményei, keresőképtelenséget igazoló dokumentációk, orvosszak- értői véleményezések;

f. a közlési kötelezettség vizsgálatához a kezelőorvosi orvosi dokumen- tációk, orvosi vizsgálat eredményei, orvosszakértői véleményezések;

g. a 9.G. pontban meghatározott kizárt kockázatok ellenőrzéséhez szükséges hatósági eljárás során keletkezett iratok és orvosszakértői dokumentációk;

h. a kedvezményezett azonosítását hitelt érdemlően igazoló okirat, alapító okirat, jogerős hagyatéki végzés, öröklési bizonyítvány, jog- erős gyámhatósági határozat;

i. az okiratok beszerzésének költségei a kedvezményezettet terhelik, beleértve az előírt orvosi- és hatósági eljárásokra vonatkozó iratok, dokumentációk hiteles magyar nyelvű fordítását.

c/14. A térítésre kerülő műtétek listáját a jelen feltételek 2-4. mellékle- te tartalmazza. A műtétek WHO kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosítónál tekinthető meg.

d. Várakozási idő

A biztosító az életbiztosítási szolgáltatás és a betegségből eredő műtéti szolgáltatások vonatkozásában a kockázatviselés kezdetének tekinteté- ben a szerződéskötéstől számított 6 hónap várakozási időt köt ki.

A biztosító az életbiztosítási kockázat tekintetében eltekint a várakozási idő alkalmazásától, ha a biztosítási esemény baleset miatt következik be. A balesetbiztosítási szolgáltatások vonatkozásában a biztosító eltekint a várakozási idő alkalmazásától.

e. Független orvosi bizottság

Azokban az esetekben, amelyeket a jelen Feltételek a biztosító (vagy ál- tala kijelölt) orvosának hatáskörébe utal, a biztosított (vagy a kedvez- ményezett) panasszal élhet, és a döntés független orvosokból álló bi- zottság általi felülvizsgálatát kérheti. Független orvosi bizottság vizsgá- latát és állásfoglalását a biztosító is kérheti.

Az orvosi bizottság létszáma változó, azt az eset körülményei alapján a biztosító állapítja meg. Összetételére mindkét fél javaslatot tesz a létszám 50–50%-a erejéig, elnökét a felek közös megegyezéssel bízzák meg.

A biztosított köteles alávetni magát a bizottság által előírt vizsgálatok- nak, valamint a baleset következményeinek enyhítésére vonatkozó utasításainak.

Az orvosi bizottság ügyrendjét saját maga állapítja meg. A bizottság működéséről jegyzőkönyvet készít, döntéséről határozatot hoz. E doku- mentumokba az ügyfél betekinthet.

Az orvosi bizottság működésének költségeit (az érvényes tarifák alap- ján) maga állapítja meg. Az orvosi bizottság eljárásával kapcsolatos költ- ségeket az a fél viseli, akinek érdekében állt az összehívása. Amennyi- ben a szerződő vagy a biztosított kezdeményezte az eljárását, és az or- vosi bizottság a javára döntött, a költségeket a biztosító fizeti.

f. Fogalmak

f/1. Betegség: Az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott ál- láspontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szellemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

f/2. Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amelyből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meghal, vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészségkárosodást (rokkantságot), és/vagy azonnali múlé- kony sérülést szenved. Jelen Feltételekben balesetnek minősülnek az alábbi események is, amenynyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hir- telen következnek be:

– vízbefúlás;

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szervezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző beteg- ségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek. Az ön- gyilkosság és az öngyilkossági kísérlet nem baleset.

f/3. Műtét: Minden olyan – orvos által – orvosszakmai szempontok szerint végzett sebészeti beavatkozás, amelyet gyógyítás vagy kór- megállapítás céljából hajtottak végre. A műtétek kis-, közepes- és nagyműtét kategóriákba való besorolását jelen Feltételek melléklete tartalmazza.

A műtétek WHO kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosí- tónál tekinthető meg.

f/4. Kórház: Az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak:

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen Feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem mi- nősülnek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóri- umok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondo- zóintézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

g. Mellékletek

1. melléklet

Rokkantsági fok megállapítása

3. A rokkantság fokát az alábbi táblázat szerint kell megállapítani.

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése 70% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése 65% vagy teljes mûködésképtelensége

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése 70% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig való vagy egyik lábfej teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 50%

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes 30% mûködôképtelensége

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

4. A tartós rokkantságot és annak mértékét a biztosító orvosa állapítja meg. Az elbírálás során, a biztosító orvosának döntése, valamint a biztosító szolgáltatása a társadalombiztosítási eljárástól és annak eredményétől füg- getlen.

5. A táblázatban felsorolt érzékszervek vagy testrészek részleges elvesztése vagy károsodása esetén a rokkantság fokát a biztosító orvosa ennek meg- felelő mértékben állapítja meg.

6. Az érzékszervek működőképességének részleges elvesztése esetén, a szolgáltatást legfeljebb a megfelelő rokkantsági fok 75%-ban lehet meg- határozni.

7. Ha a rokkantság foka a táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosító orvosa állapítja meg.

2. melléklet

Kis műtétek

A műtétek WHO-kódok szerinti besorolásának részletes listája a biztosító- nál tekinthető meg.

1. Általános sebészet körében végzett beavatkozások

– Tükrözések diagnosztikus célból

– Bőrön át történő mintavétel (percutan biopsia)

– Műtéttel végzett nem testüregekből történő mintavétel (biopsia)

– Kisebb jóindulatú daganatok vagy cysták eltávolítása

– Tályogfeltárások

– Vérömlenyek kiürítése

– A végbélen végzett fissurák műtéte

– Kisebb aranyeres csomók eltávolítása

– Sipolyok kimetszése

– Érfestési eljárások nem központi nagyereken

– Sebkimetszés

– Ujjak egyszerű csonkolása plasztikai korrekció nélkül

– Stomák zárása, korrekciója

– Körömeltávolítás fertőzés vagy traumás okból

– Kőzúzás

– Különböző perifériás idegkimetszések, bursectomia

– Mélyebb II. fokú égések miatt történt kisebb műtéti beavatkozások és kötésváltások

2. Traumatológia és ortopéd-sebészet körében végzett beavatkozások

– Törés miatti extensio

– Osteosyntesis utáni fémanyag eltávolítás

– Törések percutan dróttűzése

– Exostosisok, panaszokat okozó kisebb csontvégek levésése

– Nyílt törés ellátása – csonton végzett beavatkozás nélkül (elsősorban lágyrész)

– Ízületi tok megnyitása, csövezése

– Kisízületek elmerevítése csavarozással, tűzéssel

– Kisízület krónikus gyulladása, vagy egyéb krónikus elváltozása miatti fel- tárása

– Tendolysis kézen

– Sajkacsont törés műtéti kezelése

– Mellkas becsövezése

3. Hasi sebészet körében végzett beavatkozások

– Laparoscopia, esetleg kisebb beavatkozásokkal kombinálva

– Nyelőcsővérzés nem radikális ellátása

– Polypus endoszkópos eltávolítása gyomor, nyombél, vékonybél terüle- tén (1 cm nagyságig, szövődménytől mentesen)

– Végbél körüli feltárás

– Egyes szervek sclerotizációja kémiai anyagokkal

4. Urológiai sebészet körében végzett beavatkozások

– Nephrostomiás drain, illetve annak cseréje

– Ureter katéter felvezetése és az ezzel kapcsolatos beavatkozások

– Prosztatán alkalmazott nem radikális beavatkozások

– Scrotumon, penisen nem a merevedést vagy a vizelet elfolyását befo- lyásoló beavatkozások

– Here és hólyag biopsia

– Katéterezés vizeletelakadás miatt és hólyag szúrcsapolása

5. Orr-fül-gégészet körében végzett beavatkozások

– Garat kisebb műtétei (pl. biopsia)

– Légcső sürgős megnyitására használt egyszerű beavatkozások

– Külső fül nagy csonkolással járó sérüléseinek ellátása

– Külső fül indokolt rekonstrukciós beavatkozásai

– Dobhártya akut műtétei

– Orrsövény műtétei

6. Szemészet körében végzett beavatkozások

– A szem nem törő közegein történő olyan beavatkozások, melyek eset- leges szövődménye a látást nem befolyásolja

– Idegentest eltávolítása szemgolyóból (nem áthatoló, nem a törő köze- get érinti)

7. Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Pericardiocentesis

– Nagy erek részleges eltávolítása, sérülésük ellátása

– Verőér-visszér anastomosisok

– Egyszerű varicectomiák

– Pacemaker elektróda-igazítás, telepcsere

– Felületes nyirokérrendszer részleges eltávolítása

8. Nőgyógyászat körében végzett beavatkozások

– Méhnyak, illetve méhszáj nem tumoros elváltozásai miatt végzett be- avatkozások

– Méh nem daganatos betegségeinek, illetve méheltávolítást nem igény- lő betegségek (terhesség, illetve annak komplikációi kizárva) műtétei

– Hüvely jóindulatú elváltozásainak műtétei

– Gát és a külső nemi szervek jóindulatú elváltozásainak műtétei

9. Idegsebészet körében végzett beavatkozások

– Különböző nagyobb idegek eltávolítása vagy felszabadítása a lenövé- sektől

– Különböző nagyobb idegek jóindulatú daganatainak ellátása műtéttel

– Különböző típusú idegvarratok

10. Szájsebészet körében végzett beavatkozások

– Nyelv, nyálmirigyek, szájüreg kisebb műtétei

11. Onkológiai beavatkozások

– Sugárzó anyagok szövetbe, érbe vagy testüregekbe juttatása

3. melléklet

Közepes műtétek

1. A központi és a környéki idegrendszeren végzett beavatkozások

– Agy egyes részeinek besugárzása, illetve sugárzó anyagok célzott bejut- tatása

– Koponyacsontok, agyhártyák megnyitása terápiás célból

– Kóros agyi folyadékok leszívása, illetve tartós levezetése feltárással

– Koponyacsontok, agyhártyák pótlása

– Koponyacsontok, agyhártyák daganatainak eltávolítása

– Gerincvelői ideggyök átmetszése

– Kemény, illetve lágy gerincvelői hártyákon végzett műtétek

– Gasser-dúc műtétei

– Idegvarratok különböző formái, idegek áthelyezése

– Idegágak felszabadítása külső nyomás alól

– Idegág vagy idegdúc roncsolása

– Gerincsérv műtétei

2. Belső elválasztású mirigyeken végzett beavatkozások

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese részleges eltávolítása

3. Szemészeti műtétek

– Könnycsatornán végzett műtétek

– Szemhéjon végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)

– Szemmozgató izmokon végzett műtétek

– Kötőhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)

– Ínhártyán végzett műtétek (kivétel: kisebb képletek eltávolítása)

– Szemlencsén végzett műtétek

– Üvegtesten végzett műtétek

4. Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Fülkagyló képzés

– Külső hallójárat eltávolítása a fülkagylóval, illetve ennek helyreállítása

– Kalapács felszabadítása, eltávolítása

– Dobhártya plasztika

– Csecsnyúlvány kóros sejtrendszerének eltávolítása

– Közép- és belsőfül együttes megnyitása

– Krónikus középfülgyulladás szanálására végzett radikális műtétek

– Egyensúly-érzékelő szerv eltávolítása

– Orr részleges vagy teljes eltávolítása, illetve korrekciója

– Orrjárat elzáródása miatt végzett műtétek

– Orrmelléküregek tartós feltárása, illetve részleges vagy teljes szanálása

– Garat plasztikai és tágító műtétei

– Légcsőmetszés, illetve ennek zárása

– Hangréstágító műtétek

– Külső gégefeltárások, illetve a gégén végzett műtétek

– Légcsőtágítás, fixálás

5. Mellkas-sebészeti műtétek

– Tüdőcsúcs-eltávolítás

– Tüdőmegnyitás, elvarrás

– Tüdőüreg kiürítése, zárása

– Rekeszideg átvágása

– Tüdőleválasztás, összenövések oldása

– Mellkas megnyitása

– Mellüregi kóros tartalom kiürítése

– Gátor megnyitása, tükrözése

– Mellkasfal részleges eltávolítása

– Mellkasfal feltárása

– Mellhártya részleges eltávolítása

– Mellhártya rekonstrukciója

– Műtétek a rekeszizmon (kivétel: helyreállítás)

6. Ér- és szívsebészet körében végzett műtéti beavatkozások

– Szívkatéterezés

– Szívburok megnyitása, folyadék eltávolítása

– Szívritmusszabályozó beültetése, illetve cseréje

– Szívkoszorúér ágak közti kóros összeköttetések megszüntetése

– Nyitott szívmasszázs

– Központi nagyereken végzett diagnosztikus és terápiás eljárások (érfesté- sek; gyógyszeres, diagnosztikus és műtéti eljárások az ér feltárása nélkül)

– Végtagi verőerekben elakadt vérrög eltávolítása

– Közepesen nagy verőereken kialakult helyi rögösödés eltávolítása

– Végtagi verőerek kóros szakaszának kimetszései, illetve annak helyreál- lításai

– Alsó végtag tágult visszereinek komplex műtétei

– Végtagok verőereinek elzáródását megkerülő műtétek

– Közepes és nagy erek sebészeti elzárása

– Érvarratok, foltplasztikák

– Ascites levezetése a visszeres rendszer felé művi összekötetés révén

– Nyirokereken végzett műtétek

7. Általános sebészet körében végzett műtétek

– Tükrözések terápiás beavatkozással együtt

– Egyes testrészeken történő műtét közbeni mintavétel (biopsia)

– Lépen végzett műtétek (kivétel: eltávolítás)

– Nyelőcső nyaki szakaszán, gyomor-bélrendszer elemein végzett megnyi- tások

– Nyelőcső szűkület tágítása, áthidalása

– Nyelőcső tágult visszereinek szklerotizációja

– Gyomor-bélrendszer megnyitásainak elvarrásai (kivétel: végbél)

– Nyelőcsövön, a gyomor-bélrendszeren végzett átmeneti vagy végleges szájadék képzése

– Nyelőcső, gyomor-bélrendszer kisebb elváltozásainak kimetszése műté- ti feltárással

– Bolygóideg főtörzsének mellkasi vagy hasi átmetszése

– Vékonybél megkerülő összeköttetése

– Béltraktus betüremkedéseinek, illetve megcsavarodásainak megszünte- tése

– Összenövések oldása a hasüregben

– Vakbélgyulladás miatt végzett műtétek

– Máj, májtályog megnyitása

– Epehólyagon végzett műtétek

– Közös epevezető megnyitása

– Tükrözés diagnosztikus vagy terápiás céllal a közös epevezetőn, illetve a hasnyálmirigy vezetéken

– Hasnyálmirigy cysta összekötése a hasfallal, illetve a gyomor-bélrend- szerrel

– Hasfali, hasüregi, lágyék- és combsérvek műtétei

– Hasfal megnyitása (diagnosztikus vagy terápiás céllal)

– Hasüregi szervek rögzítése

– Hashártya, nagycseplesz rezekciója

8. Urológiai beavatkozások

– Vese, vesemedence, húgyvezeték bemetszései, szájadék képzései, illet- ve kóros elváltozásainak megnyitása

– Vese rögzítése, percutan vesetükrözés, kőeltávolítás, illetve egyéb mű- tétek

– Húgyvezeték egyes részeinek részleges eltávolítása, az eltávolított rész helyreállítása

– Húgyvezeték felszabadítása

– Húgyhólyag sipolyok zárása

– Húgycsövön keresztül végzett húgyhólyag műtétek

– Húgyhólyag elvarrása

– Húgycső megnyitása, csonkolása, húgycső-csonkok egyesítése

– Húgycső plasztikák, újraképzések

– Húgycső szűkületek műtétei

– Prosztata húgycsövön keresztül végzett műtétei

– Herevíz-sérv, herevisszér-sérv műtétei (hydrocele, varicocele műtétek)

– Here, mellékhere egyéb műtétei

– Ondóvezeték műtétei

– Hímvessző műtétei (kivétel: plasztika)

9. Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Petefészek műtétei

– Petevezető műtétei (kivétel: plasztikák)

– Méh megnyitása, rögzítése, jóindulatú daganatainak eltávolítása

– Egyszerű méheltávolítás

– Hüvelyplasztikák

– Hüvelysipoly kiirtása

– Hüvelycsonk rögzítése

– Szeméremtest kiirtása

– Szeméremtest és gát plasztikája

10. Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett beavat- kozások

– Törések műtéti egyesítése

– Arckoponya csontjainak részleges eltávolítása, illetve plasztikája

– Nyaki borda eltávolítása

– I. borda eltávolítása

– Elhalt csontrész eltávolítása

– Osteotomiák

– Ízületek tükrözése diagnosztikus és terápiás céllal

– Ízületi savós hártya eltávolítása

– Csontdaganatok nem radikális eltávolítása (kisízületek kivételével)

– Csontvégek eltávolítása

– Kisebb csontok teljes eltávolítása

– Végtaghosszabbítás és korrekció

– Végtagrövidítés

– Gerincoszlop különböző típusú elmerevítése

– Protézis eltávolítás (kivétel: térd, csípő, váll, könyök)

– Ízületi plasztikák (kivétel: térd-, csípő-, váll-, könyökprotézis)

– Csontrövidítések

– Ínhüvely plasztikák

– Dupuytren-kontraktúra műtéte

– Ínrekonstrukciós műtétek

– Baker-cysta műtéte

– Lágyrész meszesedések, daganatok kiirtása

– Izomkiirtás, felszabadítás, átültetés

– Bőnye-plasztika, átültetés

– Láb amputációi, ismételt amputációi, másodlagos csonkzárás, csonk- korrekció

11. Olyan plasztikai és korrekciós műtétek, melyek betegségek kö- vetkezményeinek helyrehozatalára szolgálnak

– Emlőn végzett plasztikai jellegű beavatkozások

– Bőrön végzett plasztikák

– Lebenyplasztikák

4. melléklet

Nagyműtétek

1. Központi és környéki idegrendszeren végzett beavatkozások

– Agyban lévő vérömlenyek, tályogok, daganatok, cysták eltávolítása

– Egyes agyrészek összeköttetéseinek átvágása

– Kisebb agyterületek kimetszése

– Agylebenyek eltávolítása

– Egyik oldali agyfélteke eltávolítása

– Kórosan fokozott agyvíz termelés tartós levezetése

– Gerincvelői fokozott nyomás tehermentesítése annak feltárásával

– Gerincvelőben kialakult cysta kezelése

– Gerincvelői daganatok eltávolítása

– Kórosan fokozottan termelődő gerincvelői folyadék átmeneti vagy tar- tós elvezetése

– Szimpatikus határköteg nyaki, illetve háti szakaszának műtétei

2. Belső elválasztású mirigyeken történő műtétek

– Pajzsmirigy, mellékpajzsmirigy, mellékvese teljes eltávolítása

– Agyfüggelék vagy annak daganatainak eltávolítása

– Csecsemőmirigy eltávolítása vagy átültetése

– Belső elválasztású mirigy átültetése saját szervezetbe

3. Szemészeti műtétek

– Retinaleválás műtétei

– Szemgolyó eltávolítás, szemgödör kiürítés

– Szemüreg plasztikája vagy újraképzése

4. Orr-fül-gége gyógyászat területén végzett műtétek

– Csiga beültetés

– Belső hallójárat feltárása a koponyaüreg felől

– Csonkolás kóros elváltozás miatt a közép-, illetve belsőfülben, vagy azok kiirtása

– Nyelvmandula összefüggő daganatainak radikális műtéte

– Teljes fültőmirigy kiirtás az arcidegek megkímélésével

– Kiterjesztett, illetve teljes gégecsonkolás

5. Mellkas-sebészeti műtétek

– Légcső feltárása diagnosztikus célból

– Légcső csonkolása, újraegyesítése, helyreállítása

– Művi gégeképzés

– Hörgők lekötése, csonkolása, helyreállítása

– Tüdőlebeny, illetve lebenyek eltávolítása

– Fél tüdő eltávolítás

– Mellkas plasztika

– Hörgősipoly zárása

– Rekeszizomsérv műtéte

6. Szív- és érsebészet körében végzett beavatkozások

– Műtétek a szívbillentyűkön

– Műbillentyű beültetés

– Műtétek a fő ütőéren (aorta)

– Műtétek a szívüregeket elválasztó sövényeken

– Műtétek a tüdő fő ütőerén

– Vérrög eltávolítása valamelyik szívüregből

– Vérrög eltávolítása a koszorúserekből

– Megkerülő összeköttetés (by-pass) a koszorúsereken

– Koszorúsér szűkület tágítása

– Koszorúsér megnyitás

– Szívburok részleges vagy teljes eltávolítása

– Daganat eltávolítása a szívből

– Szívizom tágulatának (aneurysma) csonkolása

– Szívátültetés

– Vérrög eltávolítása a nyak, törzs, has régió központi verőereiből

– Nyak, törzs, has régió központi verőereinek plasztikája

– Megkerülő összeköttetések (by-pass) műtétek a nagyereken

– Porto-cavalis összeköttetések

– Agyi verőér tágulatának lekötése, klippelése

– Érplasztikák szűkület miatt, feltárás nélkül

7. Általános sebészet körében végzett műtétek

– Csontvelő átültetés

– Lépeltávolítás

– Nyelőcső mellkasi, illetve hasi szakaszának megnyitása, elvarrása

– Nyelőcső kitüremkedéseinek (diverticulum) ellátása

– Nyelőcső részleges, illetve teljes kiirtása, a folyamatosság helyreállítása

– Nyelőcső teljes kiirtása részleges gyomorcsonkolással

– Nyelőcső-gyomor átmenet plasztikai műtétei

– Nyelőcső visszér lekötése

– Gyomor rezekciója (teljes vagy részleges)

– Bolygóideg ágainak átvágása

– Vékonybél, vastagbél rezekció

– Nyelőcsövön, illetve a béltraktuson képzett szájadékok zárása

– Végbél részleges vagy teljes kiirtása

– Végbél záróizomzatának helyreállítása

– Máj részleges csonkolásai

– Májátültetés

– Májvarrat, rekonstrukció

– Máj és a bélrendszer között képzett összeköttetések

– Közös epevezető varrata

– Kehr-cső behelyezése a közös epevezetőbe vagy a májvezetékbe

– Közös epevezető, illetve a májvezeték helyreállítása

– Oddi-záróizom plasztika

– Vater-papilla eltávolítása

– Hasnyálmirigy műtétei

– Rekeszsérv miatt végzett rekonstrukciók

– Radikális mellműtétek

8. Urológiai beavatkozások

– Vese csonkolása

– Egy-, illetve kétoldali veseeltávolítás

– Vese átültetés

– Patkóvese szétválasztása

– Húgyvezeték és a béltraktus közötti össze-köttetés létesítése

– Húgyvezeték pótlása, húgyvezeték plasztika

– Húgyhólyag képzés, plasztika

– Húgyhólyag sipoly zárása

– Húgyhólyagon keresztül történő prosztata-műtét

– Hímvessző plasztika

9. Nőgyógyászati jellegű műtétek

– Méhkürt plasztikák

– Radikális méheltávolítás

– Hüvelyképzés

10. Traumatológiai és ortopéd-sebészet körében végzett beavatko- zások

– Felső állcsont eltávolítás

– Borda eltávolítása a szimpatikus határköteg háti szakaszának kiirtásával

– Csontdaganatok radikális műtéte

– Térd-, csípő-, váll-, könyökprotézisek beültetése

– Csípőprotézis eltávolítása, illetve cseréje

– Csípőficam miatt végzett műtétek

– Hüvelykujj rekonstrukció, illetve képzés

– Alsó végtag amputáció lábtőtől proximálisan (bokaízülettől)

– Felső végtag amputáció kéztőtől proximálisan (csuklóízülettől)

– Ismételt amputáció

10. Mezőgazdasági kistermelői biztosítás

10.A. Biztosított vagyontárgyak

A mezőgazdasági kistermeléssel kapcsolatos és a kötvényen feltüntetett kockázatviselési helyen lévő:

– A. vagyoncsoport: a biztosított tulajdonában álló termés, termény és egyéb készlet, ideértve a lábonálló növényi kultúrákat is;

– B. vagyoncsoport: a biztosított tulajdonában lévő állat (állomány);

– C. vagyoncsoport: a mezőgazdasági kistermeléshez kapcsolódó, a biztosított tulajdonában lévő és/vagy bérelt gépek, munkaeszközök, felszerelési és berendezési tárgyak, kivéve a motoros meghajtású jár- műveket.

10.B. Biztosítási összeg

A biztosítási összeget – vagyoncsoportonként – a szerződő az ajánlatban határozza meg.

Az aktuális biztosítási összeget a biztosítási szerződés (kötvény) tartalmazza.

10.C. Biztosítási esemény

Az alapbiztosításban a fedezetcsomaghoz meghatározott biztosítási ese- mények.

Nem téríti meg a biztosító az Általános feltételekben meghatározott kizárásokon túl:

– az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban és vagyontárgyak- ban keletkező károkat;

– a lábon álló növényi kultúrákban, a szabadban tartott termé- nyekben, termékekben, valamint a meleg- és hidegágyakban a vihar, illetőleg a jégverés által okozott károkat.

10.D. Biztosító szolgáltatása

A vagyoncsoportonként meghatározott biztosítási összegen belül a biztosí- tó a károkat az alábbi módon téríti meg:

– A. vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyak károsodása esetén a térítés alapja a felvásárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár; lábon álló növényi kultúrák károsodása esetén pedig az önköltség (ráfordítás).

– B. vagyoncsoporthoz tartozó vagyontárgyaknál a térítés alapja a felvá- sárlási ár, ha ilyen nincs, a forgalmi ár.

– C. vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak károsodása esetén a térítés alapja a vagyontárgy káridőponti avult értéke. Javítással helyreállítható károsodás esetén a javítási költséget téríti meg a biztosító, amennyiben a javítási költség nem haladja meg a károsodott vagyontárgy káridő- ponti utánpótlási (új) értékének 25%-át. Az utánpótlási (új) érték 25%- át meghaladó javítási költséget káridőponti avult értéken téríti meg a biztosító. A vagyontárgy teljes károsodása esetén káridőponti avult ér- téken nyújt szolgáltatást a biztosító.

A vagyoncsoportonkénti biztosítási összeg a biztosító térítésének felső határa, de ezen belül alulbiztosítás miatt aránylagos kártérítésre nem kerülhet sor.

Ha a szerződő Kiegészítő felelősségbiztosítással is rendelkezik, jelen kiegé- szítő biztosítás alapján – külön díjfizetés nélkül – a biztosító megtéríti azo- kat a személysérüléses és szerződésen kívüli vagyontárgyakban – Magyar- országon – rongálással okozott károkat is, amelyekért a biztosított, mint a mezőgazdasági kistermelői tevékenység folytatója, e minőségében kártérí- tési felelősséggel tartozik, a jelen feltétel III. Kiegészítő felelősségbiztosítás fejezetben meghatározottak szerint.

11. Egyéni- és mikro-vállalkozói vagyonbiztosítás

11.A. Biztosított vagyontárgyak

Jelen szerződéssel biztosított vagyontárgyak a kockázatviselés helyének mi- nősülő telken lévő és biztosításra ajánlott állandóan lakott lakásban, lakó- épületben és/vagy a kockázatviselés helyén lévő biztosításra ajánlott vállal- kozás céljára szolgáló melléképület(ek)ben hivatalos és hatályos engedéllyel folytatott vállalkozói tevékenység céljára használt saját- és idegen tulajdo- nú, megőrzésre, javításra, feldolgozásra, további megmunkálásra átvett va- gyontárgyak.

Nem biztosított:

– a tűzrendészeti hatóság által „A” (fokozottan tűz- és robbanás- veszélyes) kategóriába sorolt tevékenység vagyontárgyai;

– forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek, utánfutók és ezek alkatrészei;

– készpénzt helyettesítő dokumentumok, értékpapírok;

– a kockázatviselés helyén kívül, változó telephelyeken végzett vállalkozói tevékenység és az ahhoz szükséges vagyontárgyak.

11.B. Biztosítási összeg

A biztosítási összeget a szerződő az ajánlatban határozza meg.

Az aktuális biztosítási összeget a biztosítási szerződés (kötvény) tartalmaz- za a szerződésbe (kötvényben) meghatározott biztosítási összegig, illetve betöréses lopás esetén a vonatkozó kártérítési limitig.

11.C. Biztosítási esemény

Az alapbiztosításban a fedezetcsomaghoz meghatározott biztosítási ese- mények.

Nem téríti meg a biztosító az Általános feltételekben meghatározott kizárásokon túl:

– a melléképületben, tárolóban, nem lakás, továbbá nem vállalkozás céljára használt helyiségben tartott jelen kiegészítő feltétel alapján biztosított vagyontárgyak betöréses lopásból származó kárait;

– az öngyulladt, erjedt, befülledt anyagokban és vagyontárgyak- ban keletkező károkat;

– a termelés leállásából, szüneteltetéséből származó gazdasági hátrány miatti károkat.

11.D. Biztosító szolgáltatása

A biztosító a szerződésben (kötvényen) rögzített biztosítási összegen belül az alábbi módon téríti meg a károkat:

a. a műszaki berendezések, felszerelések, gépek károsodása esetén kári-

dőponti avult értéken téríti meg a kárt a biztosító, ha az adott vagyon- tárgy elhasználódása meghaladja az új érték 50%-át;

b. a készletek károsodása esetén a térítés alapja a beszerzési, felvásárlási ár;

c. a saját készítésű termékek károsodása esetén a készültségi foknak meg- felelő önköltséget (ráfordítást) téríti a biztosító;

d. a javításra, megőrzésre, bizományba átvett vagyontárgyakat a biztosító:

– műszaki berendezések, felszerelések, gépek esetén káridőponti álla- potától függően avult értéken;

– készletek károsodása esetén beszerzési értéken téríti meg;

e. javítással helyreállítható károsodás esetén a javítási költséget téríti meg a biztosító, amennyiben a javítási költség nem haladja meg a károsodott vagyontárgy káridőponti utánpótlási (új) értékének 25%-át. Az után- pótlási (új) érték 25%-át meghaladó javítási költséget káridőponti avult értéken téríti meg a biztosító;

f. a biztosító a károkat önrészesedés nélkül téríti meg, kivéve, ha a szer- ződő kérésére jelen biztosítási fedezet önrészesedés vállalásával jön létre, ebben az esetben a biztosító a megállapított kárösszeget minden esetben csökkenti a kötvényen rögzített önrészesedés mértékével.

A vállalkozás célját szolgáló vagyontárgyakra meghatározott biztosítási összeg a biztosító térítésének felső határa, de ezen belül alulbiztosítás miatt aránylagos kártérítésre nem kerülhet sor.

Ha a szerződő Kiegészítő felelősségbiztosítással is rendelkezik, jelen kiegé- szítő biztosítás alapján – külön díjfizetés nélkül – a biztosító megtéríti azo- kat a személysérüléses és szerződésen kívüli vagyontárgyakban rongálással okozott károkat is, amelyekért a biztosított, mint a kockázatviselés helyén folytatott vállalkozói tevékenység, e minőségében kártérítési felelősséggel tartozik, a jelen feltétel III. Kiegészítő felelősségbiztosítás fejezetben meg- határozottak szerint.

VI. FÜGGELÉK: BETÖRÉSVÉDELMI SZINTEK ÉS ÖSSZEGHATÁROK

A biztosító a betöréses lopás és rablás károkat az épület, lakás, illetve hely- iség káridőpontban megvalósult védelmi kategóriájának megfelelő határ- összegig, azon belül maximum a biztosítási összegig téríti meg.

1. Fejezet

A biztosító betöréses lopás- és rablásbiztosításra vonatkozó kockázatválla- lásának feltételei a következők:

A biztosító kockázatviselési helyenként és biztosított vagyoncsoportonként, a biztosítási összegek függvényében, a káridőpontban meglévő betöréses lopás és rablás elleni védettségi kategóriától függően a 1. számú táblázat- ban rögzített kártérítési értékhatárokig (limitekig) vállalja a betöréses lopás- és rabláskárok megtérítését.

1.1. Az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, vala- mint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tartozó méretük- ből adódóan elzárható és nem elzárható vagyontárgyak, valamint az „Ér- téktárgyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába (gyűjteményekhez tar- tozó bélyegek, érmék) tartozó ingóságok betöréses lopás és/vagy rablás kockázatát a biztosító együttesen legfeljebb 500 000 Ft-ig, azon belül maximum az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” biztosítási összegéig vállalja, ha a kár időpontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimá- lis mechanikai védelem teljesül.

1.2. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. és b. csoport- jába” tartozó vagyontárgyak 500 000 Ft feletti betöréses lopás fedezetét azzal a feltétellel vállalja, hogy az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igazgyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tár- gyak) tartozó és méretükből adódóan elzárható, valamint az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „b. csoportjába” (gyűjteményekhez tartozó bélye- gek, érmék) tartozó ingóságokat, a kockázatviselési helyre vonatkozó – az

1. számú táblázatba foglalt védettségi kategóriák valamelyikének megfe- lelő – betöréses lopás elleni védettségnek teljesülése mellett falba épített, és lezárt páncélkazettában és/vagy lezárt páncélszekrényben, vagy MABISZ által minősített, a padozathoz, vagy a falazathoz az értéktároló MABISZ tanúsítványában, illetve a gyártói leírásokban szereplő módon rögzített, ugyancsak lezárt bútorszéfben kell tartani. A biztosítási fedezet az „Érték- tárgyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig, azon belül is az értéktároló MABISZ tanúsítványában szereplő összegig terjed. Ez a kitétel abban az esetben is érvényes, ha az épület, illetve a helyiség kár- időponti védettsége alapján meghatározott betöréses lopás fedezet határ- értéke meghaladja az adott értéktárolóra érvényes betöréses lopásra vo- natkozó határösszeget.

1.2.1. A MABISZ minősítéssel nem rendelkező értéktárolók esetében az adott tároló műszaki jellemzői, kialakítása, tényleges ellenálló képessége,

az alkalmazott zárak száma, típusa és minősége, valamint az értéktároló te- lepítésének módja alapján a biztosító egyedi elbírálással határozza meg az ajánlat felvételének időpontjában és/vagy egy esetleges helyszíni kockázat elbírálás során a védelmi szintet és kártérítési limitet. A biztosító által az adott értéktárolóra vonatkozó kártérítési limitösszeget egyedi záradékban az ajánlaton, illetve kötvényen rögzíteni kell.

Az értéktárolóra vonatkozó előírások:

– a falba szerelhető páncélkazettát 120x120 mm-es kiosztású, 8 mm-es átmérőjű betonacélból készített dupla hálóval vasalt, a kazetta 4 olda- lát – amelyek mindegyikére oldalanként 2 db 100 mm hosszúságú fala- zó körmöt hegesztettek – legalább 15 cm vastagságban körülvevő C 12/15 minőségű vasbetonnal kell a tartószerkezeti falba beépíteni;

– az értéktároló szekrényt, az értéktároló MABISZ tanúsítványában, illetve a gyártői leírásokban szereplő módon legalább 1000 kp lefeszítő erőnek ellenálló műszaki megoldással szükséges az épület tartószerkezetéhez rögzíteni.

A biztosító az értéktárolóra vonatkozóan legfeljebb az adott értéktároló el- helyezésére szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának meg- felelő limitig, de maximum az értéktároló MABISZ minősítésében szereplő limitösszegig azon belül is az “Értéktárgyak, különleges ingóságok” bizto- sítási összegéig vállalja a kockázatot, feltéve, hogy a kár időpontjában a kockázatviselés helyén legalább a minimális mechanikai védelem teljesül.

1.3. A biztosító az „Értéktárgyak, különleges ingóságok” „a. csoportjába” (jogszabály szerint nemesfémnek minősülő anyagok, drágakő vagy igaz- gyöngy, valamint az ezek felhasználásával készült használati tárgyak) tarto- zó méretükből adódóan nem elzárható ingóságok betöréses lopás és/vagy a kockázatviselés helyén bekövetkező rablás kockázatát a káridőpontban megvalósuló védettségi kategóriának megfelelő – az 1. számú táblázatban védettségi kategóriánként meghatározott – limit 30%-áig, azon belül leg- feljebb az „Értéktárgyak, különleges ingóságok”-ra megadott biztosítási összegig vállalja.

1.4. A különböző védelmi kategóriák káridőpontban történő megvalósulá- sához, az alábbi 1. számú táblázatban betöréses lopásra feltüntetett és a

3. számú mellékletben részletezett védettségi követelményeknek kell telje- sülniük a behatolás helyén, a kár bekövetkezésének időpontjában.

1.5. Az épület, lakás, illetve helyiség használatának módjától (állandóan la- kott vagy nem állandóan lakott), elhelyezkedésétől, valamint védettségé- nek káridőponti kategóriájától függő betöréses lopásra vonatkozó kártérí- tési határösszegeket (limiteket) az alábbi 1. számú, táblázat és annak kie- gészítései tartalmazzák.

A biztosító nem téríti meg a nem lakás, továbbá nem vállalkozás céljára használt helyiségekben, melléképületekben, tárolókban, tartott „Értéktár- gyak, különleges ingóságok”, valamint az „Egyéni- és mikro-vállalkozói te- vékenység vagyontárgyainak betöréses lopásból származó kárait.

1. számú táblázat

Védettségi követelmények állandóan lakott épületek esetében a különböző védettségi kategóriákhoz és a betöréses lopásra vonatkozó kártérítési limitek tekintetében

Kártérítési limitek a közigazgatási határokon belül levő állandóan lakott épületek esetében vagyoncsoportonként a kár időpontjában, a behatolás helyén megvalósuló védelmi színvonal függvényében
Védelmi kategóriák		Általános háztartási ingóságok (ÁHI)	Értéktárgyak, különleges ingóságok (ÉKI)	Egyéni és mikrovállalkozói vagyontárgyak (VVA)
Mechanikai védelem	Minimális mechanikai védelem (alap)	5 000 000 Ft	1 000 000 Ft	1 000 000 Ft	Alap
	Részleges mechanikai védelem	3,00	3,00	2,00	Szorzók
	Teljeskörű mechanikai védelem	4,00	9,00	4,00	Szorzók
Elektronikai jelzőrendszer	Minimális elektronikai jelzőrendszer	1,20	1,20	1,20	Szorzók
	Részleges elektronikai jelzőrendszer	1,50	1,50	1,50
	Távfelügyeleti elektronikai jelzőrendszer	2,00	2,00	2,00

A kártérítési limit kiszámítása:

A kár időpontjában megvalósult védettség függvényében adódó limitet úgy kell meghatározni, hogy az adott ingósági kategória minimális mechanikai védelemnél szereplő alapösszegét (alaplimit) meg kell szorozni az egyes (a kár időpontjában, a behatolás helyén ténylegesen megvalósuló) védettségek- nek megfelelő szorzókkal (lehet több is).

Figyelem! Csak a ténylegesen bezárt, üzembe helyezett, bekapcsolt, működtetett, stb. védelmi eszközök, berendezések vehetőek figyelembe a káridő- ponti védettségi szint megállapításánál!

Példák a védettségi limit meghatározására:

Megvalósuló védelmi szint

ÁHI

ÉKI

VVA

Minimális mechanikai védelem (alap)

5 000 000 Ft

1 000 000 Ft

Minimális mechanikai védelem + mimális elektronikai jelzőrendszer

5 000 000 X 1,2 = 6 000 000 Ft

1 000 000 X 1,2 = 1 200 000 Ft

Részleges mechanikai védelem + minimális elektronikai jelzőrendszer + távfelügyelet

5 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 36 000 000 Ft

1 000 000 X 3 X 1,2 X 2 = 7 200 000 Ft

5 000 000 X 2 X 1,2 X 2 = 4 800 000 Ft

A települések közigazgatási határain kívül eső, állandóan lakott épületek esetében alkalmazott limitek:

– ÁHI, VVA és ÉKI esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 70%-a

A nem állandóan lakott épületek (nyaralók, hegyi hajlékok, hétvégi házak, stb.) tekintetében meghatározott kártérítési limitek:

– ÁHI és VVA esetében: 1. számú táblázatban az adott vagyoncsoporthoz és védettségi színvonalhoz tartozó (számított) limitösszeg 50%-a

– ÉKI esetében: az értéktárgyak vagyoncsoportból kizárólag a c, d, e, csoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak az 1. számú táblázatban a kár idő- pontjában a behatolás helyén megvalósuló védettségi szint függvényében meghatározott limit 10%-áig.

Nem lakás vagy vállalkozás céljára használt helyiségekre, melléképületekre, tárolókra, vonatkozó kártérítési limitek:

– Kizárólag az ÁHI vagyoncsoportba tartozó vagyontárgyak biztosítottak, az 1. számú táblázatban a kár időpontjában a behatolás helyén megvalósuló védettségi szint függvényében az ÁHI vagyoncsoportra meghatározott limit 50%-áig. A 250 000 Ft-ot meghaladó vagyontárgyak esetén a biztosító maximum 250 000 Ft/vagyontárgy összeget térít.

1.6. A kockázatviselés helyén történő rabláskárokat a biztosító az 1. számú táblázatban vagyoncsoportonként betöréses lopásra minimális mechanikai vé- delem esetére (alap) meghatározott kártérítési határösszegek (limitek) 50%-áig téríti meg.

2. Fejezet

A betöréses lopás kártérítési határösszegének (limitjének) megállapításához szükséges a biztosított lakóépület, lakás, melléképület, illetve nem lakás céljára szolgáló helyiség káridőponti védettségi kategóriájának megállapítása, amit a biztosító a 3. számú fejezetében leírt biztonságtechnikai követelmények alapján, az alábbi 2. számú táblázatban összefoglalt főbb szempontokból kiindulva fog végezni.

A biztosító a 3. fejezetében leírt biztonságtechnikai követelmények alapján vizsgálja a lakóépület, lakás, illetve helyiség mechanikai, elektronikai védelmét, a távfelügyeleti rendszert.

A lakóépület, lakás, illetve helyiség adott időpontban meglévő betöréses lopás elleni védelmének magasabb szintre történő emelését a 3. fejezetében leírt biztonságtechnikai követelményekben leírt műszaki megoldások alkalmazásával lehet elvégezni.

2. számú táblázat

Mechanikai védelmi szintek összetevői	A lakóépület, lakás, helyiség mechanikai védelme
Mechanikai védelmi szintek összetevői	minimális	részleges	teljeskörű
a. Falazatok, födémek Az épület, illetve helyiség határolófalai, födémei, padozatai a megjelölt vastagságú tömör 6 cm, 12 cm, 38 cm kisméretű téglafal szilárdságával egyenértékű.	6 cm	12 cm	38 cm
b. Ajtók b/1. Reteszhúzás ellen védett az összes kétszárnyú bejárati ajtó.
b/2. Az összes bejárati ajtólap, tömör 4 cm vastagságú keményfából vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból, illetve megerősítéssel készült és nem üvegezett.	–		4 cm
b/3. Az összes bejárati ajtó minimum 3 db diópánttal van a tokhoz rögzítve.	–
b/4. Az összes bejárati ajtó védett: kiemelés, befeszítés, reteszhúzás ellen, valamint a bevéső zárnál megerősített az ajtólap.	–
b/5. Az összes bejárati ajtótok, amely fából van megerôsített zárlemezzel rendelkezik.	–
c. Zárak c/1. A bejárati ajtók zárását biztonsági zár végzi, a zárak száma ajtónként minimum	1 db	2 db	2 db
c/2. Az egyik biztonsági zár az ajtólapot minimum 4 ponton zárja.	–	–
c/3. Az összes bejárati ajtón lévő zárak védettek I. törés ellen II. fúrás ellen	–	–
d. Ablakok d/1. A külső térre néző összes 2 m-nél alacsonyabban lévő ablakot 12 mm-es köracélból készült 10 x 30 cm-es kiosztású, az előírások szerint rögzített rács, vagy azzal egyenértékű, MABISZ által ajánlott biztonsági szerkezet védi.	–		–
d/2. Az előbbi pontban körülírt szerkezetű védelemmel az összes külső térre néző ablak rendelkezik.	–	–
A biztosított épület, lakás, helyiség pillanatnyi mechanikai védelme:
Elektronikai jelzőrendszer és összetevői	A lakóépület, lakás, helyiség mechanikai védelme
Elektronikai jelzőrendszer és összetevői	minimális	részleges	teljeskörű
e. Elektronikus behatolásjelző rendszer (riasztó) e/1. A felületvédelem csak a 2 m-nél alacsonyabban lévő nyílászárókra terjed ki vagy csapdaszerű területvédelem van.		–	–
e/2. A felületvédelem minden nyílászáróra kiterjed és legalább csapdaszerű térvédelem van kialakítva.	–		–
e/3. Az elektronikai behatolásjelző rendszer állandó 24 órás diszpécserszolgálathoz van bekötve (távfelügyelet)	–	–

– Akkor minősül teljes körűnek a mechanikai védelem, ha a vizsgált lakóépület, lakás, helyiség épületszerkezete, meglévő biztonságtechnikai felszereltsége – az alkalmazott biztonságtechnikai eszközök, rendszerek –, műszaki jellemzői alapján a „Teljes körű” elnevezésű oszlop összes -ét „x”-el megjelölheti.

– Amennyiben a „Teljes körű” elnevezésű oszlopból egy feltétel nem teljesül, és ennek a jelölése a részleges mechanikai védelem oszlopban szerepel, úgy a lakóépület, lakás, illetve helyiség(ek) „Részleges mechanikai védelem”-mel rendelkezik. Amennyiben valamely paraméter csak a minimális mechanikai vé- delem előírásainak felel meg (ebbe az oszlopba kerül az “X”), akkor a védelemi szint csak a minimális mechanikai követelményeknek felel meg.

– Abban az esetben, ha a „Részleges védelem”-hez szükséges kitételekben foglaltak közül nem valósulnak meg a c/1. és/vagy d/1. pontban előírtak, akkor a lakóépületet, lakást, illetve helyisége(ke)t „Minimális” szintű védelműnek kell tekinteni – feltéve, hogy a „Minimális mechanikai védelem” követelményei maradéktalanul teljesülnek – függetlenül attól, hogy az alkalmazott biztonságtechnika néhány vonatkozásban a „Teljeskörű”-nek is megfelel pl. a falazat 38 cm vastag tömör téglafallal egyenértékű stb.

3. Fejezet

3.A. Mechanikai védelmi előírások

1. A minimális mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfele- lő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják:

Falazatok, födémek, padozatok

Minimum 6 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott tég- lafal szilárdsági mutatóival egyenértékű falszerkezet kialakítása szükséges. Támpontok:

– 6-10 cm vastagságú egyedi vagy tipizált szendvics falszerkezet, illetve más két- vagy többrétegű lemezből készült falszerkezet, amely legalább 10 cm vastagságú;

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített szerkezetek, amelyek legalább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag található, vagy a mechanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyagot helyez- tek el.

Nyílászárók

– a kétszárnyú ajtók nem nyíló szárnyai reteszhúzás ellen védettek;

– az ajtók, ablakok, erkélyajtók, teraszajtók ráccsal nem védett üvegezé- se összességében minimum 6 mm vastagságúak.

Zárszerkezetek

– az ajtók zárását olyan zár végzi, amely: minimum 5 csapos hengerzár vagy minimum 6 rotoros mágneszár, vagy kéttollú kulcsos zár, vagy szám-, vagy betűjel-kombinációjú zár, továbbá minden érvényes MABISZ termékazonosítással (illetve ajánlással) rendelkező olyan zár vagy lakat – érvényes MABISZ által azonosított lakatpánttal együtt –, amelyek variációs lehetőségeinek száma meghaladja a 3000-et, vala- mint igazságügyi zárszakértő által egyedileg azonosított lamellás zár;

– a hengerzár-betétet védeni kell hengerzár-törés ellen oly módon, hogy a védőpajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen ron- csolás nélkül leszerelni.

2. A részleges mechanikai védelem követelményei

A védett helyiséget minden oldalról az alábbi követelményeknek megfele- lő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, födémek, padozatok, nyílászárók határolják.

Falazatok, födémek, padozatok

A mechanikai védelem kialakításához 12 cm vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival egyenértékű fal- szerkezet kialakítása szükséges.

Támpontok:

– 6 cm vastagságú vasbetonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású 5 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minőségére a C 12/15 épületszerkezeti beton elfogadott);

– speciális könnyűszerkezetes elemekből készített falazatok, amelyek leg- alább kétrétegűek, közöttük hőszigetelő, tűzálló anyag, illetve a me- chanikai ellenálló-képességet biztosító egyéb anyag található.

Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványok által előírt minimális követelményeknek.

Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelni:

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa, vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadá- sára megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellen- lemezt kell alkalmazni;

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál, legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű kör- acél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenérté- kű erősséggel kell biztosítani;

– az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 25 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni. Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezet erősítést kap, a

rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 10 mm-es átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 6 mm át- mérőjű legyen;

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani;

– az ajtólap és tok közötti zárási hézag legfeljebb 4 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén legfeljebb 6 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja;

– az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell az ajtótokhoz rögzíteni;

– az ajtólapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani;

– a reteszelési mélységnek legalább 14 mm-t el kell érnie;

– bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni;

– a hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni. Önálló reteszelési pontként csak az egymástól legalább 30 cm-re elhelyezkedő reteszvasak fogadhatók el;

– a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zár- szerkezetekkel szemben támasztott, 2. pont „Zárszerkezetek” fejezeté- ben ismertetett követelményeknek;

– az ajtónak 3 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie.

Ablakok, erkélyajtók, teraszajtók

A következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételeknek kell maradékta- lanul megfelelni:

– ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely segédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét mini- mum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni;

– a rácsszerkezet helyettesíthető rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel pl.: minősített behatolás-késleltető, minimum A3 vagy B1 minőségű áttörés-biztos üveg;

– minősített belső leereszthető zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– minősített biztonsági fóliával szerelt üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel. FONTOS! A biztonsági üveg- fóliák önállóan rács kiváltására nem alkalmasak!

– a tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekinteté- ben erősebbnek – de legalább egyenértékűnek – kell lenni az üvegszer- kezet ellenálló képességével;

– a fix portálelemek üvegezéssel szemben támasztott követelmények ér- telemszerűen megegyeznek az ablakoknál leírtakkal;

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kí- vülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogadható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvalósítható.

Zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt bizton- sági követelményeknek;

– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy oldalon fogazott kulccsal, két oldalon fogazott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zárretesz-vas mozgatását, a variációszám pedig minimum 10 000. A kéttollú kulccsal működtetett lamellás záraknak nagyobb a biztonsági értékük;

– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni, vagyis a zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zárre- tesz-vas ne legyen visszatolható;

– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos kiegészítő zárást biztosítanak.

A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük;

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 20 mm mélységben kell reteszelni;

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel;

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;

– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;

– a hengerzár-betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;

– a zár-reteszvasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a merőleges nyomóerővel szemben;

– a hevederzár-keresztpánt szerelt állapotban merevségének olyan mérté- kűnek kell lenni, hogy a tengelyére merőlegesen, az ajtólapra kifejtett erőhatás ne okozzon olyan mértékű deformációt, amely a zárás meg- szüntetését eredményezi.

Hengerzár-betétek

– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványokban meghatározott követelményeknek;

– a részleges mechanikai védelem alkotóelemeként az érvényes MABISZ termékazonosítással rendelkező minimum 5 csapos hengerzár-betét, il- letve 6 rotoros mágneszárbetét fogadható el, amelyek variációszáma meghaladja a 10 000, letapogatásos nyitás elleni védelemmel rendelke- zik, valamint a maghúzásnak legalább 3 percig ellenáll;

– a hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

Fix és mobil rácsok

Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 2 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmas más szerkezettel is pl.:

– behatolás-késleltető, áttörés-biztos üveg, minimum A3 vagy B1 kategó- riába sorolt biztonsági üveg elektronikai jelzőrendszerbe kötött akuszti- kus üvegtörés érzékelőkkel;

– belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfe- lelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsokat úgy kell szerelni, hogy a rácsszerkezet sínszerkezetből való kiemelése a külső térből (a támadási oldalról) csak roncsolással legyen megvalósítható. A legördülő „detek- tívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel vagy más műszaki megoldással kell kialakítani;

– a rácsok a falazathoz 300 mm-enként (de legkevesebb 4 darab), a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű (falazó) körömmel erő- sítendő, a minimális beépítési (rögzítési) mélység 150 mm 38 cm-es ha- gyományos tömör téglafal esetén (vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető műszaki megoldású).

3. A teljes körű mechanikai védelem követelményei

A védett helyiségeket minden oldalról az alábbi követelményeknek megfe- lelő szilárdsági tulajdonságú és kialakítású falazatok, nyílászárók határolják. Falazatok, födémek, padozatok

A falazatoknak, födémeknek, padozatoknak meg kell felelniük a 38 cm

vastagságú tömör kisméretű téglából tömören falazott téglafal szilárdsági mutatóival. Más szerkezetű téglafal esetén számítással kell meghatározni az egyenértékűséget.

Néhány támpont az egyenértékűség meghatározásához: A 12 cm vastag- ságú vasalt betonfal, vagy padozat, illetve födémszerkezet (a vasalás 15x15 cm rácskiosztású, 8-10 mm átmérőjű betonvas háló lehet, a beton minősé- gére a C 12/15 épületszerkezeti beton) elfogadott.

Nyílászárók

Nyílászárók esetében alapvető szempont, hogy megfeleljenek a vonatkozó magyar és európai szabványokban előírt minimális követelményeknek.

Bejárati ajtók

A bejárati ajtóknak a következőkben felsorolt műszaki-technikai feltételek- nek kell maradéktalanul megfelelniük:

– az ajtó és az ajtótok szerkezet anyaga fém, keményfa vagy ezekkel tá- madás szempontjából egyenértékű ellenállást biztosító szerkezeti kiala- kításúnak kell lenni. Puhafa szerkezetnél figyelembe kell venni a fa szál- irányú támadhatóságát, ezért csak megerősítéssel lehet alkalmas a kí- vánt ellenállás biztosítására. Fából készült tok esetén a zár reteszvasak fogadására megerősített, a falszerkezethez legalább 3 ponton rögzített ellenlemezt kell alkalmazni;

– a tokszerkezetet a határoló falszerkezethez 30 cm-enként rögzíteni kell. A rögzítést téglafalnál legalább 15 cm mélyen, 12 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősséggel, betonfalnál legalább 10 cm mélyen, 10 mm átmérőjű köracél tartószilárdságával egyenértékű erősség- gel kell biztosítani:

– az ajtólap fém vagy faszerkezetű lehet. Faszerkezet esetén legalább 40 mm vastagságú tömör keményfa szilárságával egyezőnek kell lenni.

– Amennyiben a fémszerkezetű ajtó belső rácsszerkezetű erősítést kap, a rácsszerkezet osztásának meg kell felelni az előírások szerinti 30x10 cm minimális rácskiosztás követelményeinek, vastagsága pedig faborításnál legalább 12 mm átmérőjű, acéllemez borításnál legalább 8 mm átmé- rőjű legyen;

– az ajtólap szerkezetek külső borítólemezeit úgy kell rögzíteni, hogy az kívülről csak roncsolással legyen bontható. Az ajtólapot fémszerkezet esetén legalább 1,2 - 2,0 mm vastagságú acéllemezzel kell borítani;

– az ajtólap és tok közötti záráspontosság maximum 2 mm lehet oldalan- ként. (Keményfa szerkezet esetén maximum 5 mm záráspontosság megengedett.) Az ajtólap és a tok vetemedése a zárás biztonságát nem befolyásolhatja;

– az ajtólapokat minimum 3 darab diópánttal – vagy azzal egyenértékű szi- lárdságú egyedi kialakítású forgópánttal – kell a tokhoz rögzíteni. Az ajtó- lapokat kiemelés, be- és kifeszítés elleni védelemmel, kétszárnyas ajtóknál a fixre rögzíthető szárnyat reteszhúzás elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárást legalább két darab, egymástól legalább 30 cm-re elhelyezett biztonsági zárszerkezetnek kell biztosítani, a zárszerkezetnek legalább négy ponton kell biztosítani a zárást;

– a reteszelési mélységnek minimum18 mm-t el kell érnie;

– a zártestet és a zárbetétet fúrás, valamint letörés ellen védeni kell;

– bevéső zár esetén az ajtólap külső, keskenyebbik oldalát fémlemezzel kell megerősíteni;

– a fő és kiegészítő zárszerkezeteknek meg kell felelniük a biztonsági zárszerkezetekkel szemben támasztott, 3. pont „Zárszerkezetek” feje- zetében leírt követelményeknek;

– üvegezett ajtók csak áttörés-biztos rétegelt (legalább A3 - B1) biztonsá- gi üveggel szerelten – vagy azzal egyenértékű védettséget nyújtó anyag- ból készített (pl. polycarbonát, szerves üveg, fóliázott minősített üveg- szerkezet stb.) szerkezet – fogadható el. A normál üvegezés megfelelő méretű és hálókiosztású rácsszerkezettel védetten, kívülről (támadási ol- dalról) nem bontható kivitelben is megfelel a követelményeknek;

– az ajtónak 5 vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces időtartamú betörést gátló ellenálló-képességnek kell megfelelnie.

Biztonsági ablakok, erkélyajtók, teraszajtók

A biztonsági ajtóknál leírt áttörés-biztonsági feltételeknek kell megfelelni-

ük. A betörésállóság megítélése a nyílászárókra vonatkozó szabványban megfogalmazott feltételek szerint történik.

Az üvegezésével kapcsolatos követelmények:

– dobásálló vagy áttörés gátló üvegezéssel készüljön;

– az üvegszerkezetnek legalább P4A kategóriába sorolt ragasztott, több- rétegű üvegnek – vagy azzal egyenértékű ellenállási fokozattal rendel- kező szerkezetnek – kell lenni. Az üvegeket csak a belső tér (védett tér) irányából lehet telepíteni. Az üvegszorító léceket kívülről ne lehessen roncsolás nélkül eltávolítani. Rögzítés szempontjából előnyös a csava- rozott kivitel;

– a zárszerkezeteknek a többpontos zárást úgy kell biztosítani, hogy az a statikus nyomóerőnek ellenálljon. A körkörösen kialakított zárószerke- zeteknek olyan mélységben kell reteszelniük, hogy a tok és ablaklap közötti illesztés egy irányba való feszítésével, elmozdításával ne lehessen a kapcsolódást megszüntetni. A kilincsszerkezetet belülről (védett téren belülről) zárható kivitelben kell telepíteni;

– tok és keretszerkezetének támadhatóság, illetve ellenállás tekintetében erősebbnek, de legalább egyenértékűnek kell lennie az adott ablakke- retbe szerelt üvegszerkezet ellenálló-képességével.

Fix portálelemek, függönyfalak

– a fix portálelemek szerkezetileg megegyeznek az ablakokra előírt kö- vetelményeknek azzal a különbséggel, hogy ezeknél mozgó szerkezet (zár, forgópánt, nyitó mechanizmus) nem kerül beépítésre. A fix portál- elemek üvegezésével szemben támasztott követelmények megegyez- nek a biztonsági ablakoknál leírtakkal;

– a függönyfalak sajátossága, hogy a vázszerkezetekbe az üveglapokat kívülről helyezik be és rögzítik. Előírás szerinti rögzítésnek az fogad- ható el, ha a csavarok legalább 300 mm-enként követik egymást, és legalább minden második csavar fejét úgy roncsolják, hogy a bontás csak az üvegszorító léc levágásával, roncsolásával legyen megvaló- sítható.

Zárszerkezetek

– a zárszerkezeteknek meg kell felelniük a szabványokban előírt legma- gasabb követelményeknek;

– bevéső-zárak esetében a zárszekrényt fúrás elleni támadásnak ellenálló módon védeni kell. Fúrásvédő lap szerelése esetén minimum 60 HRC (rokwell) keménységűre edzett, vagy ennek megfelelő ellenállású érté- ket nyújtó acélt kell alkalmazni;

– a zárszerkezet lehet lamellás rendszerű, egy-, illetve két oldalon foga- zott kulccsal. A lamellás zár csak akkor fogadható el biztonsági zárnak, ha legalább hat lamella biztosítja a zár-reteszvas mozgatását, a variáci- ószám pedig minimum 10 000, a kéttollú kulccsal működtetett zárak- nak nagyobb a biztonsági értékük;

– a hengerzár betéttel működtetett zárszerkezeteknél is biztosítani kell a zárszekrény fúrás elleni védelmét az előbbiek figyelembevételével;

– a zárszerkezetek reteszvasának visszatolás elleni védelemmel kell ren- delkezni. A zárásirányra merőlegesen ható erő hatására a zár reteszva- sat ne lehessen visszatolni;

– a hevederzár-keresztpántok vízszintes és/vagy függőleges irányban két- pontos

– kiegészítő zárást biztosítanak.

A hevederzáraknak a következő feltételeknek kell megfelelni:

– a reteszvasak keresztmetszetének erősebbnek vagy legalább a bizton- sági zárak reteszvasai szilárdságával egyenértékűnek kell lenniük

– a reteszvasaknak a fogadó elemekbe minimum 25 mm mélységben kell reteszelni;

– a reteszvas fogadó elemeket a falazathoz kell rögzíteni minimum 2 darab M 6x80 csavarral fém dűbelbe, vagy ezzel egyenértékű szilárd- ságú más felerősítéssel, bevéséssel;

– a reteszvas fogadó elemeknek zártaknak vagy oldalirányban merevített- nek kell lenni, hogy támadás esetén ellenálljanak az ajtólapot ért dina- mikus erőnek;

– a működtető zárbetétet minimum 3 perc időtartamnak ellenálló módon fúrás ellen védeni kell. Ez történhet fúrásvédett zárbetét szerelésével vagy fúrásvédő pajzs alkalmazásával;

– a hengerzár-betétet kívülről nem szerelhető letörés elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárszerkezetet a működtető zárbetét beütése elleni védelemmel kell ellátni;

– a zárretesz-vasaknak visszatolás elleni védelemmel kell rendelkezni a merőleges nyomóerővel szemben;

Hengerzár-betétek

– a hengerzár-betéteknek meg kell felelni a vonatkozó szabványban meg- határozott követelményeknek;

– minimum 5 csapos hengerzár-betét, illetve 6 rotoros vagy mágneszár- betét fogadható el, amelyek variációszáma a 10 000 meghaladja, leg- alább 3 percig ellenáll a HSS fúróheggyel történő támadásnak, letapo- gatásos nyitással szembeni védelemmel rendelkezik, valamint a maghú- zásnak legalább 3 percig ellenáll;

– a biztonsági ajtók betörést gátló hatásuk időtartamának (3 vagy 5, vagy 10, vagy 15, vagy 20 perces ellenálló-képességnek) megfelelően az adott ajtóra felszerelt zárakat, hengerzár-betéteket olyan védelem- mel kell ellátni, hogy vagy önmagukban (szerkezeti kialakításuknál fogva), vagy kiegészítő védelemmel ellátva ugyanazt az ellenállási ér- téket teljesítsék, amennyi az adott ajtóra megállapított ellenállási idő- tartam;

– a hengerzár-betétet védeni kell letörés ellen oly módon, hogy a védő- pajzsot a külső tér felől – a támadási oldalról – ne lehessen roncsolás nélkül leszerelni.

Fix és mobil rácsok

Az ablakok – ha azok alsó éle és az alatta lévő járószint között, valamely se- gédeszköz felhasználása nélkül, 3 m-nél kisebb a távolság – teljes felületét minimum 100 x 300 mm-es kiosztású, 12 mm átmérőjű köracél anyagból készült – vagy ezzel egyenértékű szilárdságú – kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású rácsozattal kell ellátni.

A rácsszerkezet helyettesíthető a rács kiváltására alkalmasnak elismert más szerkezettel is, pl.:

– minősített behatolás-késleltető (ablakok, kirakatok, portálok, erkélyaj- tók, függönyfalak esetében minimum P4A kategóriába sorolt ragasz- tott, többrétegű üvegnek; bejárati ajtók esetében minimum B1 minősí- tésű áttörés-biztos üveg);

– minősített belső leereszthető, zárható rács elektronikai jelzőrendszerrel és az elektronikai jelzőrendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzéke- lőkkel;

– a falsíktól kijjebb álló rácsozat esetében is biztosítani kell a minimálisan meghatározott rácskiosztást;

– mobil rácsok esetén a rögzítést az ajtókra meghatározottaknak megfelelő zárszerkezettel kell ellátni. A rácsok sínszerkezetből való ki- tépésének lehetőségét kívülről csak roncsolással megvalósítható meg- oldással kell biztosítani. A legördülő „detektívrácsok” feltolás elleni védelmét áttételes mozgatószerkezettel vagy más megoldással bizto- sítani kell;

Biztonsági üvegek

A biztonsági üvegeknek az ellenállási képességük emelkedését tekintve a következő fokozatai vannak:

– Dobásálló üveg, üvegszerkezet;

– Áttörés-biztos üveg, üvegszerkezet;

– Átlövés-gátló üveg, üvegszerkezet.

Az átlövés-gátló üvegeknek (üvegszerkezeteknek) meg kell felelniük a vo- natkozó szabvány golyóállóság szintjeinek osztályozása és vizsgálati felté- telei címszó alatt megfogalmazott biztonsági feltételeinek.

A kísérlet során a lövedék nem hatolhat át az üvegszerkezeten. Az átlövés- gátló üvegek a kategóriába sorolásnál szilánkleválással roncsolt szerkezet esetén „S”, szilánkleválás nélkül roncsolt szerkezet esetén „NS” kiegészítő jelzést kapnak.

FONTOS! A szilánkleválással roncsolt üvegszerkezetek személyvé- delemre nem alkalmasak!

Biztonsági fóliák

A MABISZ által azonosított és ajánlott biztonsági fóliák elektronikai jelző- rendszerbe kötött akusztikus üvegtörés érzékelőkkel kombinálva – a koc- kázati körülményektől és a védett értéktől függően – alkalmasak lehetnek a rács kiváltására.

FONTOS! A biztonsági fólia önmagában nem helyettesíti a rácsszer-

b. a zárbetét kiálló részének hosszával megegyező vastagságú hengerzár törése ellen védő eszköz (pl.: zártörés elleni védőpajzs, biztonsági zár- takaró, zárcímer, rozetta, zárvédő lemez stb.) van, kívülről – külső tér felől – nem szerelhető módon az ajtólaphoz rögzítve.

kezetet!

A biztonsági fóliák tartalmazhatnak olyan fémszálakat is, amelyek a riasz- tórendszerbe bekötve támadás esetén riasztó jelzést generálnak. Ezek a speciális fóliák a héjvédelem eszközeként értékelhetők az elektronikai jel- zőrendszer kialakításánál.

A minimális mechanikai védelemnél minimum 4 mm, a részleges- és teljes körű mechanikai védelemnél minimum 6 mm vastagságú üveglapra kell a fóliát felhelyezni. A fóliával szerelt üveget tartó keretszerkezet nem lehet gyengébb ellenálló-képességű, mint maga a fóliázott üveg. A kockázatvál- lalás időtartama a telepítéstől számított 5 év, ha a gyártás és a telepítés kö- zötti idő nem hosszabb 1 évnél. (Kivételt képez, ha a gyártó cég terméké- re ennél hosszabb idejű garanciát vállal. Ezt a tényt a MABISZ Termék-meg- felelőségi ajánlás tartalmazza). Hőszigetelő üvegszerkezet esetén az összes üvegvastagság a mérvadó.

A megrendelő részére a kivitelező köteles eredeti aláírással és pecséttel el- látott, fénymásolt Biztosítói Minősítési Tanúsítványt a számla melléklete- ként átadni, amely számlának tartalmazni kell:

– a fólia típusjelölését;

A hengerzár-betét nem védett

zártörés ellen

Belsô tér

Törés elleni védelem

a. pont szerint

Külsô tér

– a kivitelező nevét, aláírását;

– a kivitelezés helyét és idejét;

– a fólia mennyiségét.

A telepítési rész kivételével a másolat kiadásáért a forgalmazó felel.

A telepítésnél általános szabály, hogy a fóliát az üvegszorító léc alá kell be- engedni. Amennyiben csak roncsolással oldható meg az üvegszorító léc el- távolítása és visszaszerelése, elfogadható a szélhez illesztett telepítés is (1 mm távolsággal), mivel ez nem csökkenti számottevően a védelem ha- tékonyságát (kb. 2-3%).

4. A különböző szintű mechanikai védelemre vonatkozó előírások- ban lévő szakkifejezések meghatározása

Biztonsági zár

Biztonsági zárnak minősül a minimum 5 csapos hengerzár, a minimum 6 ro- toros mágneszár, a szám- vagy betűjel-kombinációs zár, amennyiben a vari- ációs lehetőségek száma meghaladja a 10 000-et, valamint az egyedileg mi- nősített lamellás zár, továbbá minden olyan fel nem sorolt zár és zárbetét, amely – annak MABISZ minősítése szerint – biztonsági zárnak minősül.

Biztonsági hengerzár-betét (6 csapos)

Csapok végei

A zárbetét alsó felén (keskenyebbik élén) láthatók a csapok végei, amelyeknél azok megszámlálhatók.

Zárbetétek törés elleni védelme

A hengerzár-betétek törés elleni védelme megfelelő, ha

a. a hengerzár-betét az ajtólap külső oldalán, annak síkjából legfeljebb 1 mm-t áll ki;

Törés elleni védelem b. pont szerint

Zárbetétek fúrás elleni védelme

A zárbetét fúrás elleni védelme megfelelő, ha a zárbetét és/vagy az azt védő biztonsági zártakaró kialakítása olyan, hogy megakadályozza a zárbe- tét megfúrását (pl.: hengerzár-betétbe szerelt edzett csap, zártakaró eseté- ben elforgatható gyűszű védi a zárnyílást stb.).

FÚRÁS ELLENI VÉDELEM

FÚRÁSVÉDÔ

Fúrás elleni védelem fúrásvédô csapokkal

Reteszhúzás elleni védelem (kétszárnyú bejárati ajtók esetében)

A reteszhúzás elleni védelem megfelelő, ha

a. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül billenő karos szerkezettel vannak az ajtótokhoz rögzítve;

b. a nem nyíló ajtószárny(ak) alul és fölül gyűszűs tolózárral vannak az aj- tótokhoz rögzítve, de a nyíló szárny benyomás ellen, vagy a gyűszűs to- lózár mozgatás ellen védett:

– a nyíló szárny benyomás ellen akkor védett, ha azt – becsukott álla- potban – a gyűszűk magasságában zárszerkezet(ek) rögzíti(k) a nem nyíló szárnyhoz;

– a gyűszűs tolózár mozgatás ellen akkor védett, ha a gyűszűk a lehú- zás erejének ellenálló csavarral vannak az ajtólaphoz rögzítve, illetve a gyűszűket kívülről hozzá nem férhető módon rugós lemezre erősí- tett fém dugóval elfedik, amelyek megakadályozzák annak mozga- tását.

Gyűszűs tolózár: a nem nyíló szárny rögzítését végző, függőleges irányban felfelé, és lefelé ujjal mozgatható reteszvas.

Gyûszûs tolózár rögzítése csavarral

Billenô karos megoldás

A gyûszûs tolózár rögzítése fémdugós megoldással

Ajtólap megerősítése

Bevéső zár esetén az ajtólap külső tér felőli oldalát legalább 1 mm vastag acéllemezzel szükséges megerősíteni oly módon, hogy a védőlemezt kívül- ről csak roncsolással lehessen megbontani. A fémlemez a beszerelt zártest külső széleitől számítva legalább 10 cm-rel nagyobb felületet fedjen le, mint a zártest mérete.

A zárszerkezet többpontos, illetve több irányú zárása

A többpontos zárás akkor valósul meg, ha a zárszerkezet az ajtólapot egy-

Kiemelés elleni védelem

Az ajtólap leemelhetőségének megakadályozása az ajtó becsukott állapotában.

A kiemelés elleni védelem megfelelő, ha

a. az ajtólap(ok) élére legalább két helyen (minimum 90 cm távolságra), az ajtó zárt állapotában a tokba süllyedő csap van szerelve, amely ellenáll a leemelés erejének, vagy

b. forgópántok (diópántok) fölé az ajtótokban süllyesztett csapok (leg- alább két helyen) vannak szerelve, amelyek ellenállnak a leemelés ere- jének (becsukott állapotban a forgópánt és a csap közötti hézag az 5 mm-t nem haladhatja meg).

Fából készült ajtólapok és tokok esetében a csapok rögzítésénél az ajtó- szerkezetet fém lemezzel meg kell erősíteni.

mástól minimum 30 cm-es távolságra lévő zárnyelvekkel rögzíti az ajtótok- hoz. Egy zárási pontnak minősül, ha a zárnyelvek egymástól való távolsága (lásd a jobb oldali rajz „a” méretét) kevesebb mint 30 cm.

Az ajtólap több irányú zárásának feltétele, hogy a zárnyelvek bezárt álla- potban az ajtólap különböző oldalait rögzítsék. A kétirányú zárás legegy- szerűbb megoldása, a heveder zár felszerelése.

reteszelési mélység min. 20 mm

a=min. 30 cm

reteszelô csapok

zártest

Kiemelés elleni védelem

4 pontos, több irányú zárás

reteszelô csapok

Több pontos zárás megoldása

Nyelvszekrény

Mozgó rudazat

Záráspontosság

Az egyszárnyú ajtó becsukott állapotában az ajtótok és az ajtólap éle közötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

Kétszárnyú ajtó esetében a rögzített ajtólap és a nyitható ajtólap éle kö- zötti távolság a zárszerkezet homlokvonalában mérve.

Reteszelési mélység

A zárszerkezet teljesen bezárt (általában kétszeri ráfordítás utáni) állapotá- ban kitolt zárnyelv hossza, amit az ajtólap élének síkjától kell mérni, felté- ve, hogy az ajtó záráspontossága nem haladja meg az 5 mm-t. [Amennyi- ben a záráspontosság az 5 mm-t meghaladja, úgy a reteszelési mélység mé- rete = a kitolt zárnyelv hossza – (az adott ajtó záráspontossága – 5 mm)]

Megerősített zárlemez

Az ajtó befeszítéssel szembeni ellenálló képességének növelése érdekében kell megerősíteni a zárfogadó lemezt, ami megoldható:

a. a zárlemez falszerkezethez történő rögzítésével;

b. a zárlemezre történő minimum 1 mm vastag és legalább a zárfogadó hosszával megegyező méretű acéllemez felszerelésével.

Zárfogadó lemez: a zárszerkezettel szemben az ajtótokra erősített lemez, amelyen kialakított nyílásba illeszkedik a rugós kilincszár, és a zár bezárt ál- lapotában reteszelést végző acéllemez vagy henger alakú acélcsap.

Hevederzár, kétirányú zárás

Figyelem! Nem minősül több pontos zárásnak az a megoldás, amikor az ajtólap élén lévő ovális alakú csapok – amelyek szerepe elsődlegesen az ajtólap vetemedésének megelőzése – az ajtótokra erősített „U” alakú horonyba illeszkedve végzik az ajtó zárását.

Rácsokkal szembeni követelmények

a. Fixen beépített rácsok követelményei:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más;

– teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es kiosztású;

– csomópontjai hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak.

falkapocs

megerôsítés

a. megoldás b. megoldás

A fixen beépíthetô rács kialakításának sémája

Példa a fixen beépíthetô rács kialakítására

– a rácsot a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács kereszt- metszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó körömmel szükséges a fal- hoz rögzíteni (a minimális beépítési mélység 150 mm). Az előbbiekben leírt követelményekkel egyenértékű szilárdságú, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldás is elfogadható (pl. belső leereszthető biztonsági rács).

b. Nyitható rácsok:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szettel rendelkező más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontok hegesztettek vagy a hegesztéssel azonos szilárdságot biztosító más kialakításúak;

– a nyíló és nem nyíló rácsot – rácsonként – minimum 3 diópánttal kell a kerethez rögzíteni.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm), vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

– a nyitható rácsajtót minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hengerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zá- rásmélység tekintetében a „Védettségi kategóriák biztonságtechnikai előírásai”-t kell alkalmazni.

c. Mobil rácsok:

– anyaga 12 mm átmérőjű köracél vagy azzal egyenértékű keresztmet- szetű más acélprofil;

– a teljes felülete minimum 100 x 300 mm-es osztású;

– a csomópontokat a hegesztéssel azonos szilárdságú műszaki megol- dással kell kialakítani;

– a mozgó részt befogó sínszerkezetet műszakilag úgy kell kialakítani, hogy a rács kizárólag roncsolással legyen eltávolítható.

– a rács tokszerkezete a falazathoz 300 mm-enként, de minimum 4 db, a rács keresztmetszeténél nem kisebb keresztmetszetű falazó köröm- mel van rögzítve (a minimális beépítési mélység 150 mm) vagy ezzel egyenértékű, kívülről nem szerelhető más műszaki megoldású.

– a mobil rácsot minimum 1 db biztonsági zárral kell bezárni, a hen- gerzárat szükséges törés ellen védeni, a záráspontosság és a zárás- mélység tekintetében a „Védettségi kategóriák biztonságtechnikai előírásai”-t kell alkalmazni;

– ha a mozgatás önzáró hajtóművel történik, akkor külön zárszerkezet felszerelése nem feltétel;

– lehetőség szerint ne kívülről történjen a rács mozgatása, ha távirányí- tással működtetik a rácsot, akkor a vezérlést szabotázs ellen védeni kell.

Az előbbi a., b. és c. pontokban meghatározottakon kívül megfelel minden olyan rács-szerkezet, amely – annak MABISZ minősítése szerint – az adott védelmi szint elemének elfogadható.

Garázskapukkal szembeni követelmények

A garázskapuk beépítésére, zárására, a záráspontosságára, a zárásmélysé- gére vonatkozóan a „Védettségi kategóriák biztonság-technikai előírásai”- ban foglaltakat kell alkalmazni.

A távirányítású kapuknál meg kell oldani a távnyitó kód védelmét, valamint a szabotázs elleni védelmet.

Biztonsági üvegfóliával történő védelem követelményei

Az üvegfelület biztonsági fóliával történő védelme akkor megfelelő, ha

a. a biztonsági fólia MABISZ minősítéssel rendelkezik;

b. az üvegtábla kívülről nem szerelhető rögzítő lécekkel van a keretbe be- építve;

c. a biztonsági fólia legalább 4 mm vastagságú üvegtáblára belülről, bu- borékmentesen van felragasztva;

d. a keret és a fólia széle közötti távolság nem több mint 1 mm. Figyelem! A minősített biztonsági üvegfólia önmagában nem alkal- mas a rács kiváltására! A biztosítási szerződés kezelését végző igaz- gatóság kockázat-elbírálójával kell előzetesen egyeztetni, hogy mi- lyen kiegészítő megoldásokra van szükség az üvegfólia mellett.

3.B.Elektronikai jelzőrendszer előírásai

A behatolást jelző berendezések, azok teljesítményadatainak figyelembe

vételével, a vonatkozó szabványok előírásainak történő megfelelés alapján kerülnek besorolásra.

A biztosításra ajánlott kockázatviselés helyen kialakított elektronikai jelző- rendszer alkotó elemeinek (központi egységek, érzékelők) biztonsági kate- góriája és a következő pontokban rögzített követelmények alapján történik az adott elektronikai jelzőrendszer védelmi képességének meghatározása. A behatolást jelző elektronikai rendszer akkor felel meg a minimális, rész- leges, illetve teljes körű elektronikai jelzőrendszernek, ha a telepített beha- tolást jelző rendszer mindegyik eleme legalább a minimális, részleges, illet- ve teljes körű elektronikai jelzőrendszer kategóriába vagy egyes elemek a minimálisnál, illetve részlegesnél magasabb kategóriába lettek besorolva.

1. A behatolást jelző minimális elektronikai jelzőrendszer követel- ményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a minimális elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a térvédelem, tárgyvédelem, a felületvédelem csak 2 m-nél alacsonyabban fekvő nyílászárókra terjed ki, vagy csapdasze- rű térvédelem van kialakítva, ugyanakkor nincs személyvédelem.

A térvédelem, illetve csapdaszerű térvédelem, a tárgyvédelem, a felület- védelem meghatározását a 2. pont tartalmazza.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön és a szabotázsvonalon;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1 mm-es lágyacél – vagy azzal egyenértékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés kulcsos kapcsolóval történjék;

– a kapcsoló háza minimum 1,5 mm-es lágyacél vagy ezzel egyenértékű mechanikai szilárdságú anyag legyen és eltávolítása, illetve megbontása esetén a jelzésvonalon adjon riasztást;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló-berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a jelzőáramkör megszakadását a rendszernek jelezni kell;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1–3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy a karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lenni, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri jelzésadókat a közlekedésre alkalmas felületektől, tárgyaktól, építményektől, épületszerkezetektől, közlekedési utaktól olyan távol- ságra kell telepíteni, hogy azok elérhetősége csak;

– segédeszközzel legyen megoldható;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacél le- gyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai védelemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, váltakozó kéthangú jelzéssel;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa, elemes táplálás esetén a rendszer minimum 3 hónapig maradjon üzemképes;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 24 órás üzemeltetését, a 24 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– akkumulátoros üzemmód esetén az automatikus töltésről gondoskodni kell.

2. A behatolást jelző részleges elektronikai jelzőrendszer követel- ményei

A behatolást jelző rendszer akkor felel meg a részleges elektronikai jelző- rendszernek, ha megvalósul a teljes körű felületvédelem, és csapdaszerű térvédelem vagy tárgyvédelem van kialakítva, de nincs személyvédelem.

Teljes körű felületvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban figyeli az összes nyílászáró szerkezetet és portált, jelzi az át- és be- hatolási kísérleteket:

– a nyíló ajtó- és ablakszárnyakra felszerelt nyitásérzékelők érzékelik a nyíló szárnyak 10–15 mm közötti elmozdulását;

– az üvegfelületre szerelt üvegtörés-érzékelők annak teljes felületét védik és már az üveg repedését is jelzik, az érzékelők kiválasztásának a véde- ni kívánt üvegfelület típusának figyelembevételével kell történnie.

Teljes körű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban felügyeli a védett épület összes helyiségét, belső terét, azok megközelítési útvonalait (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást).

Csapdaszerű térvédelem: az elektronikai jelzőrendszer éles üzemmódban csak a védett helyiség(ek)ben található veszélyeztetett tárgyak, kiemelt terek megközelítési útvonalait felügyeli (jelzi az illetéktelen behatolást és mozgást). Teljes körű tárgyvédelem: ha az elektronikai jelzőrendszer éles üzem- módban felügyeli az összes veszélyeztetett tárgyat. Páncélszekrények ese- tében a védelem kiterjed nyitásra és áttörésre.

Az elektronikai rendszerrel szemben támasztott követelmények:

– a betörésjelző központ a tápegységgel egy egységet képezzen és a vé- dett téren belül kerüljön elhelyezésre;

– a központi egység jelezze a ki- és bekapcsolt állapotot a védelmi körö- kön külön-külön (minimum 4 db) és a szabotázsvonalon;

– az egyes csatornák ne legyenek közvetlenül ki- és bekapcsolhatóak, ha szükséges, üzemmód kapcsolót kell beépíteni;

– a központi egység burkolata az üzemeltető által sem nyitható kivitelű, szabotázsvédett, minimum 1,5 mm-es lágyacélból – vagy azzal egyen- értékű szilárdságú anyagból – készüljön;

– az élesítés csak külső, minimum 6 betű- vagy számkombinációs kód- kapcsolóval végezhető, a kódkapcsoló központot vezérlő áramkörét le- hetőleg a központi egységben, de mindenképpen a védett téren belül kell elhelyezni;

– az egyes részek meghibásodását a rendszer jelezze, a további részek maradjanak működőképesek;

– a rendszer védett téren kívül elhelyezett részeinek (hangjelzők, kódkap- csolók stb.) állandó őrzésére csak a teljes rendszerrel együtt – az üzemel- tető vagy a szerviz által – kikapcsolható szabotázsvonalat kell kiépíteni;

– a rendszer üzemképességét és riasztás mentes állapotát a kódkapcsolón jelezni kell;

– élesbe kapcsolt állapotban a vezérlő központnak valamennyi jelzővona- lat, jeladó áramkört, kapcsoló berendezést felügyelnie kell, jelzés után egy másodpercen belül riasztania kell;

– a szabotázsvonalak jelzéseit – nem élesbe kapcsolt állapotban is – rend- szernek optikailag és akusztikusan is jeleznie, illetve tárolnia kell;

– a jelző áramkörök és a szabotázsvonalak megszakadását, a rövidzárla- tot, illetve a hurok ellenállásainak 40%-os változását a rendszer jelezze (riasztania kell);

– minimálisan két, egymástól független kültéri akusztikus és egy optikai jelzésadó telepítése szükséges;

– az akusztikus jelzésadókat külön falsíkra kell elhelyezni, amennyiben ez nem lehetséges az egyik készüléknek beépített akkumulátorosnak kell lennie;

– a kültéri hangjelzésnek a riasztást kiváltó ok megszűnte után 1-3 per- cen belül automatikusan meg kell szűnnie, illetve kizárólag az arra ille- tékes kezelő vagy karbantartó által kézzel lekapcsolhatónak kell lennie, a rendszer a riasztást követően ismételten kapcsoljon éles állapotba;

– a kültéri hangjelző szabotázsvédett, kettős, minimum 1,5 mm-es lágy- acél lemez burkolatú legyen vagy ezzel egyenértékű mechanikai vé- delemmel rendelkezzen, a hangereje haladja meg a 100 decibelt, válta- kozó kéthangú jelzéssel;

– az optikai jelzésadó borostyánsárga színű, villogó, minimálisan 200 lux fényerős legyen;

– az energiaellátást két, egymástól független, kölcsönhatásmentes ener- giaforrás, elektromos hálózat és akkumulátor biztosítsa;

– az elektromos hálózatnak megszakítás nélküli üzemmódban kell mű- ködnie;

– az akkumulátor a hálózati energiaellátás zavara esetén automatikusan és megszakítás nélkül a teljes rendszer legalább 48 órás üzemeltetését, a 48 óra letelte után legalább egy riasztási ciklus végrehajtását biztosítsa;

– az akkumulátor automatikus töltéséről gondoskodni kell;

– nyitásérzékelők csak rejtve, süllyesztve szerelhetők;

– a szabadtéri és a védett téren kívüli vezetékeket a falon belül vagy acél védőcsőbe helyezve kell vezetni.

3.C. Távfelügyeleti rendszerekre vonatkozó követelmények

Általános követelmények

A távfelügyeleti rendszernek meg kell felelnie a MABISZ biztonsági távfel- ügyeleti rendszerekre vonatkozó ajánlásának, a védett objektumban mű- ködő elektronikai jelzőrendszernek pedig eleget kell tennie legalább a mi- nimális elektronikai védelem előírásainak (betöréses lopás záradék 3. számú melléklet II/1. pont).

Riasztás és beavatkozás

Az automatikus távjelzés érkezhet a rendőrséghez, egyéb fegyveres testü- lethez, fegyveres vagyonvédelmi szakszolgálathoz, kivonuló szolgálathoz. A Szolgáltatási szerződésben a garantált max. kivonulási idő a 15 percet nem haladhatja meg.

Az őrző-védő vállalkozáshoz – nonstop riasztást fogadó központjába – tör- ténő bekapcsoláskor az őrző-védő cég és a behatolást és támadást jelző elektronikai jelzőrendszert üzemeltető vállalkozás közti megállapodás sze- rinti beavatkozási intézkedéseket az őrző-védő cégnek írásban dokumen- tálni kell a beavatkozási tanúsítványban.

Hibaérzékelés

Automatikusan és közvetlenül jelenteni kell legalább a hálózati hibát, az elemhibát, valamint a koncentrált feldolgozási egységek hibáit (pl. mikro- processzor) a karbantartónak, egy megbízott helyre (pl. az őrző-védő és biztonsági cégnek) vagy az üzemeltető egyéb olyan helyére, ahol állandó- an tartózkodik valaki (pl. a recepció). A jelentésnél 60 perces késleltetés megengedhető. Az automatikus hibajelzés egy tetszőlegesen felügyelt át- viteli úton keresztül is történhet.

Állapotjelentések: éles/nem éles állapot jelzése

A behatolás- és támadásjelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- sek (pl. éles/nem éles) információként érkezhetnek egy tetszőlegesen fel- ügyelt vagy nem felügyelt átviteli útról automatikusan pl. egy őrző-védő és biztonsági céghez.

A behatolást és támadást jelző rendszer kapcsolási helyzetéről szóló jelenté- seknek (pl. éles/nem éles), amelyeket a riasztás beérkezési helyén értékelnek ki (pl. nem éles kapcsolás felügyelete „nem engedélyezett” időablakokban), felügyelt átviteli úton keresztül automatikusan kell megérkezniük.

Regisztrációs berendezés

A behatolást és támadást jelző rendszer üzemi állapotait, beleértve az összes vészjelzést, – a behatolást és támadást jelző központ háttérmemóriájától függetlenül – egy regisztrációs berendezés segítségével kell dokumentálni.

Állapotjelzések

A behatolás- és támadásjelző rendszer bizonyos üzemi állapotait kívül is ki kell jelezni (pl. egy kiváltott érzékelő csoport jelzése, amely orientációként szolgálhat a beavatkozó erők számára).

Ezek(et) a jelzések(et):

– nem lehetnek mindenki számára érthetőek és a behatolást és támadást jelző rendszer részeként felismerhetőek;

– hozzáféréstől védetten kell elhelyezni, és ezeket visszahatás nélkül sza- bad csak a behatolást és támadást jelző rendszerbe csatlakoztatni.

FONTOS! A távfelügyeletet végző szolgálattal egyeztetni kell, hogy a biztosított telephelyen alkalmazzanak-e helyszíni külső riasztást.

Az Őrző-védő szolgálattal kapcsolatos követelmények:

Őrzésvédelmi tevékenységet a 2005. évi CXXXIII. Törvény (a személy- és va- gyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól), az ennek végrehatására kiadott 22/2006. (IV. 25.) BM rendelet (a személy- és vagyonvédelmi, valamint a magánnyomozói tevékenység szabályairól szóló 2005. évi CXXXIII. törvény végrehajtásáról) szerinti feltételeknek megfelelő, az SzVMSzK tagságával rendelkező vállalkozás, illetve vállalkozó végezhet.

Nyomtatványszám: 3090/1

Groupama Garancia Biztosító Zártkörûen Mûködô Részvénytársaság

Cím: 1051 Budapest, Október 6. utca 20. – Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf. 1049 – Internet: www.groupamagarancia.hu Telefon: +36 1 467 3500 – Fax: +36 1 373 7549

Társaság székhelye: 1051 Budapest, Október 6. utca 20. – Fôvárosi Törvényszék Cégbírósága: Cg. 01-10-041071

Document Metadata

Table of Contents

Free Standard Templates

LAKÁS- BIZTOSÍTÁS

Document Metadata