Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás

Tartalomjegyzék

B.) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogharmonizációjának irányvonalai az Európai Unióban 26

C.) Károk megelőzése: alapvető közlekedési szabályok az Európai Unió tagállamaiban 27

XII. Eljárási lehetőségek sérelem esetén 29

XIII. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályainak 2010. január 1. után bekövetkező főbb változásainak összefoglalása 30

XIV. Hasznos információk 32

A.) Internetes oldalak 32

B.) Fogyasztóvédők Magyarországi Egyesületének ügyfélszolgálati címei és elérhetőségei 32

Előszó

Hazánkban a rendszerváltást követően egyre elterjedtebb közlekedési mód lett a gépjárművel való közlekedés. Ezzel párhuzamosan ugyanakkor a közlekedési móddal szükségszerűen együtt járó problémák, így tipikusan a bekövetkező balesetek számának és az ebből eredő károk mértékének növekedése volt megfigyelhető. A gépjárművel okozott vagy gépjárműben keletkezett károk megtérítése a gépjárművek jellemzően magas értékére tekintettel azonban nem várt jelentős költségeket vonhat maga után egy-egy baleset során. Éppen ezért bír kiemelkedő jelentőséggel a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás, amely egyfajta kockázatközösséget hoz létre a gépjármű forgalomban résztvevők között a károk megtéríthetőségére. Ahogy azonban az a tanácsadó irodáink sok éves tapasztalatai alapján számtalan esetben nyilvánvaló vált számunkra, a szabályozás összetettsége miatt az átlagfogyasztó számára a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos fogalmak, a szerződések, továbbá az ezekkel járó jogok és kötelezettségek nehezen érhetőek. Számos esetben a panaszok és problémák forrása elsődlegesen nem is a vélt jogsérelem, hanem a tudatos fogyasztói attitűd hiánya és a tájékozatlanság. Ez a fogyasztóvédelmi zsebkönyv azt a célt szolgálja, hogy a hétköznapi fogyasztó is megismerhesse és elsajátíthassa a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással kapcsolatos alapvető tudnivalókat. Ezáltal álláspontunk szerint lehetővé válhat, hogy a fogyasztók mind a szerződéskötés, mind a kár bekövetkezte és az ezzel kapcsolatos ügyintézés, illetve jogorvoslat során kellően tudatosan járhassanak el, megelőzve ezzel a későbbi kellemetlen jogvitákat. A zsebkönyv az egyes témakörökhöz kapcsolódóan praktikus tanácsokat, információs jellegű tájékoztatókat ad és szükség esetén a vonatkozó joggyakorlatot is bemutatja. Használata során érdemes a tartalomjegyzékben megjelölt egyes témaköröket gondosan áttekinteni mind a 2009. évben hatályos, mind a 2010. január 1-ét követően megváltozó szabályozás vonatkozásában.

I. A gépjárművel járó fokozott felelősség

A közúti közlekedésben mindenkinek joga van részt venni, a közutat és a közforgalom elől el nem zárt magánutat közlekedés céljából gyalogosként vagy járművezetőként bárki igénybe veheti. Aki a közúti közlekedésben részt vesz, köteles úgy közlekedni, hogy a személy- és vagyonbiztonságot ne veszélyeztesse. Ez azért kiemelkedően fontos, mert bármennyire is furcsán hangzik a megjelölés, de jogi értelemben a gépjármű ún. veszélyes üzem. A veszélyes üzem üzemben tartója pedig fokozott felelősséggel tartozik a másnak okozott károk megtérítése vonatkozásában. Csak akkor mentesülhet az okozott károkért való felelősség alól, ha bizonyítja, hogy a kárt olyan elháríthatatlan ok idézte elő, amely a fokozott veszéllyel járó tevékenység körén kívül esik.

Több gépjármű balesetekor (veszélyes üzemek találkozása) egymásnak okozott kár tekintetében az határozza meg, hogy ki köteles kártérítés fizetésére, hogy ki volt az a balesettel érintett fél, aki nem úgy járt el, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható lett volna. Ha a károkozás egyik félnek sem róható fel, de a kár egyikük fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenességre vezethető vissza, a kárt ez utóbbi köteles megtéríteni (például az ő gépjárműve műszaki hibája miatt következett be a károsodás). Ha a kárt mindkét fél fokozott veszéllyel járó tevékenysége körében bekövetkezett rendellenesség okozta, továbbá, ha ilyen rendellenesség egyik félnél sem állapítható meg, akkor a kárát felróhatóság hiányában mindegyik fél saját maga viseli.

INFORMÁCIÓ (§):

A mozgó gépjármű a motor bekapcsolása nélkül is lehet veszélyes üzem. A működés közben a továbbhaladás szándékával leállított gépjármű (például forgalmi lámpa piros) esetében a veszélyes üzemi jelleg még nem szűnik meg.

JOGGYAKORLAT (§):

A felelősség köre igen széles lehet, így például biztonsági övvel felszerelt gépkocsi esetében a vezetőnek figyelmeztetnie kell az utasát az öv becsatolására is. Ha ez elmarad és a gépkocsi a forgalomban való részvétel során balesetet szenved, az utas káráért a gépkocsi vezetőjét terheli túlnyomórészt a felelősség. A gépjármű vezetője által az utasának okozott kárért való felelősség érvényesítése során kármegosztás csak akkor alkalmazható, ha az utas ebben a minőségében nem az általában elvárható magatartást tanúsította.

II. Biztosítási formák gépjárművel okozott vagy gépjárműben keletkezett károk megtérítésére

A gépjárművel okozott vagy gépjárműben keletkezett károk megtérítése általában koránt sem egyszerű, hiszen gépjárművek esetében a keletkező kár pénzben kifejezett mértéke igen magas lehet. Sok esetben azonban nem is biztos, ha a kár okozójának önerőből kellene megtérítenie az okozott károkat, akkor ezt meg tudná tenni. Ezt a kockázatot kezeli több biztosítási forma is, így többek között a CASCO, illetve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás.

INFORMÁCIÓ (i):

A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított felelősségéhez mérten állapítja meg.

JOGGYAKORLAT (§):

A CASCO és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás együttkötésének szorgalmazása ugyan visszaélésszerű magatartást valósíthat meg, azonban ha a máshoz fordulás lehetősége biztosított és a piacra lépésnek nincs akadálya, akkor önmagában nem állapítható meg gazdasági erőfölény megléte és azzal való visszaélés a biztosító részéről.

CASCO és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás összehasonlítása

Szempontok

CASCO

KGFB

Biztosítás funkciója

saját gépjárművünk vagyonbiztosítása kár bekövetkezte esetére

azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítése, illetve azoknak a megalapozatlan kártérítési

igényeknek az elhárítása, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási szerződésben megjelölt gépjármű

üzemeltetésével okozott kár

		miatt támasztanak.
Szerződési kötelezettség	nincs kötelezettség, önkéntes elhatározásunkon alapul	kötelező ahhoz, hogy a gépjárművet közúti forgalomban használhassuk
Biztosított személye	károsult	károkozó
Biztosítási esemény	a biztosított akaratától független külső esemény	a biztosított felróható magatartásán alapul
Értékcsökkenést fedezi-e	nem	igen

III. Felelősségbiztosításra irányuló kötelezettség

A.) A felelősségbiztosítás jelentősége

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás célja, hogy a közlekedési baleset során keletkező károk megfelelő megtérítését biztosítsa. Jelenleg Magyarországon közérdekből biztosítási kötelezettség van érvényben a gépjárművek vonatkozásában. Ennek keretében minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fedezetére felelősségbiztosítási szerződést kötni, és azt folyamatos díjfizetéssel hatályban tartani. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás nélkül nem vehetünk részt a közúti forgalomban.

A gépjármű üzembentartója köteles a gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötésére. Rögtön felmerül egy újabb kérdés, hogy ki minősül jogi értelemben üzembentartónak. Az üzembentartói kör meghatározása kettős, ugyanis üzembentartó lehet egyrészt a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó, másrészt pedig a gépjármű tulajdonosa.

A járművet akkor lehet forgalomba helyezni, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás meglétét igazolták. A közlekedési igazgatási hatóság a nyilvántartásba vétellel egyidejűleg nem állít ki forgalmi engedélyt ugyanis, ha a kérelmező nem tudja igazolni a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás meglétét. Ebben az esetben a bemutatott forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatában ezt jelölni kell, és az ügyfelet hiánypótlásra kell felszólítani.

Felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított követelheti, hogy a biztosító a szerződésben

megállapított mértékben mentesítse őt olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelős. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti ki. A biztosítót a károsulttal szemben a biztosított szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása sem mentesíti.

B.) Új gépjármű vásárlása

A közúti forgalomban a gépkocsi, a motorkerékpár, a mezőgazdasági vontató, a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), a pótkocsi, a lassú jármű a közúti forgalomban érvényes hatósági engedéllyel és jelzéssel vehet részt. A rendszámtábla állandó és ideiglenes lehet. Az állandó rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést (régi típusú rendszámtábla), vagy az európai zászlót jelképező kék mezőben 12 sárga csillagot és fehér H jelzést (új típusú rendszámtábla), az ideiglenes rendszámtábla a betűjelből és számjegyből álló kombinációkon kívül a nemzeti színeket és H jelzést tartalmazza.

Új gépjármű vásárlása esetén érdemes szem előtt tartani, hogy a kötelező felelősségbiztosítás meglétére irányuló kötelezettség a mindenkori üzemben tartót a gépjármű hatósági jelzéssel (rendszám) való ellátásának időpontjától a gépjármű forgalomból való kivonásáig terheli.

A szerződés megkötését ugyanakkor nem akadályozza meg, hogy a gépjármű rendszáma a vásárlás időpontjában még nem ismert. Nem csak a gépjárművet értékesítő vállalkozás (szalon) által meghatározott biztosítókkal, hanem más helyen is megköthető a kötelező felelősségbiztosításra irányuló szerződés. Ilyenkor a gépjármű rendszámának utólagos beírásával oldható meg a szerződéskötés.

C.) Használt gépjármű vásárlása

Ha használt gépjárművet vásárolunk, akkor érdemes odafigyelni arra is, hogy, az adásvételi szerződés aláírását követően ne üljünk nyomban a vásárolt gépjárműbe, hiszen a tulajdonos személyének változásával a fennálló kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás hatályát veszti. Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt kerül sor, az új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

Az új biztosítás megkötéséig egyrészt felelünk a gépjármű üzemeltetése során azzal összefüggésben a másoknak okozott károkért, másrészt pedig mivel érvényesen így a gépjármű egyébként sem üzemeltethető, egy esetleges rendőri ellenőrzés során bírság kiszabásával is számolnunk kell. A

járművezető ugyanis köteles a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító okiratot az ellenőrzésre jogosult hatóságnak átadni. Ehhez a forgalmi engedélyünk mellett kell tartanunk az ajánlati igazolót, a kötvényt, vagy a biztosító által kiadott igazolólapot. Amennyiben a közúti ellenőrzés során a gépjármű vezetője a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását nem tudja igazolni és az a járműnyilvántartásból sem állapítható meg, úgy az intézkedésről készült jelentés (feljelentés) egy példányát a rendőrség három munkanapon belül megküldi az üzemben tartó lakóhelye (székhelye) szerint illetékes közlekedési igazgatási hatóságnak. A közlekedési igazgatási hatóság pedig haladéktalanul felhívja az üzemben tartót a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezete fennállásának igazolására.

D.) Használt gépjármű eladása

A vevő általi forgalomba helyezése előtt a jármű tulajdonjogában bekövetkezett változás nyilvántartásba vételekor el kell végeztetni az előzetes eredetiségvizsgálatot. Az adásvételi szerződés mellé csatolni kell az eredetiség vizsgálat eredményét igazoló határozatot, továbbá az autó törzskönyvét és forgalmi engedélyét, majd 15 napon belül az adásvételi szerződés másolatát el kell juttatni az okmányirodába.

A biztosító kockázatviselése a tulajdonjog átszállása időpontjával szűnik meg. Emiatt amennyiben eladjuk a gépjárművünket, úgy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megszüntetéséhez a biztosítónak is el kell juttatnunk az adásvételi szerződést. 2010. január 1-től a szabályozás annyiban változik, hogy az üzembentartónak tulajdonjog átruházása esetén csak az okmányirodát kell értesítenie, a biztosító felé nincs külön bejelentési kötelezettsége.

E.) Gépjármű forgalomból való kivonása

Lehetőség van a gépjármű forgalomból történő végleges kivonására is. A gépjármű tulajdonosa köteles a forgalomból véglegesen kivonásra szánt, továbbá amennyiben nem kívánja megjavíttatni, úgy a biztosítók által jelentésre kötelezett hulladékká vált gépjárművet a bontónak, a gyártónak vagy az átvevőnek (a bontó nevében eljáró gazdálkodó szervezet) átadni. Az átadás tényét igazoló bontási átvételi igazolás mindkét fél általi aláírását követően történhet meg a gépjármű forgalomból történő végleges kivonása tényének a járműnyilvántartásokba történő bevezetése. A biztosító kockázatviselése a forgalomból való kivonás időpontjával is megszűnik.

A gépjármű ideiglenes forgalomból történő végleges kivonására is lehetőség van. Ekkor a

közlekedési igazgatási hatóság az erre irányuló kérelemben meghatározott időtartamra, de legfeljebb hat hónapra a rendszámtáblán lévő címke érvénytelenítése nélkül bejegyzi a kivonás időtartamát a járműnyilvántartásba és a forgalmi engedély „Hivatalos feljegyzések” rovatába. A forgalomból ideiglenesen kivont járművel a kivonás időtartama alatt a közúti forgalomban nem lehet részt venni, ezt követően azonban a közúti forgalomban külön közlekedési igazgatási eljárás nélkül részt vehet.

A biztosítási szerződés és így a biztosító kockázatviselése a forgalomból való ideiglenes kivonás tartama alatt szünetel. A szünetelés a bejelentés napjától kezdődik és legfeljebb hat hónapig tarthat. A szünetelés akkor is megszűnik, ha a gépjármű ismételten forgalomba helyezésre kerül.

2010. január 1-től az üzembentartónak a gépjármű forgalomból kivonása esetén a biztosító felé nincs külön bejelentési kötelezettsége (csak az okmányiroda felé).

F.) Gépjármű üzembentartójának halála

Az üzemben tartó halála esetén a gépjármű abban az esetben vehet részt a forgalomban, ha annak birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja. A szerződés egyébként 2009. december 31-ig díjfizetéssel legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedéséig, 2010. január 1. után pedig a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

⮚ használt gépjármű vásárlása esetén az adásvételi szerződés aláírása előtt gondoljunk arra, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra új szerződést kell kötnünk

⮚ mindig tartsuk magunknál a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító okiratot

⮚ amennyiben a közúti ellenőrzés során nem tudtuk a rendőr felhívására a a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás fedezetének fennállását tanúsító okiratot bemutatni és a közlekedési igazgatási hatóság felhív erre minket utólagosan úgy ennek haladéktalanul tegyünk eleget

⮚ a gépjármű eladás esetén az adásvételi szerződést vagy másolatát mihamarabb juttassuk el biztosítónkhoz

INFORMÁCIÓ (i):

Kétféle üzembentartói fogalmat kell megkülönböztetnünk. Kártérítési perekben gépjárművek üzembentartójának azt kell tekinteni, aki a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytatja. Folytatásnak az ismétlődő, rendszeres és tartós tevékenység minősül. A kötelező gépjármű- felelősségbiztosításra irányuló kötelezettség szempontjából az üzembentartó a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó, másrészt pedig a gépjármű tulajdonosa lehet. Ezt az éles elhatárolást a joggyakorlat is követi.

JOGGYAKORLAT (§):

A gépkocsi vezetésének más személy részére történő átengedése nem jelenti egyben az üzembentartói minőség átszállását is. Ha azonban egy gépjárműnek több tulajdonosa van (például férj és feleség), akkor a gépjármű kötelező felelősségbiztosítási szerződés kötésére kötelezett üzembentartó, valamint a fokozott veszéllyel járó tevékenységet folytató üzembentartó személye elválhat egymástól, mert előbbi a tulajdonjoghoz, illetőleg a forgalmi engedélybe bejegyzéshez, utóbbi pedig a tényleges tevékenység rendszeres és tartós folytatásához kötődik. Ha ilyen esetben valamelyikük olyan kárt térít meg, amely a másikat terheli, a köztük fennálló jogviszonyra, vagy a jogalap nélküli gazdagodásra irányadó szabályok szerint követelheti annak megtérítését.

IV. Szerződéskötés

A.) Új felelősségbiztosítási szerződés

Érdemes az egyes biztosítók által meghatározott díjtételekről már a gépjármű vásárlását megelőzően tájékozódni. Amennyiben sikerült választanunk, akkor a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződés megkötése érdekében nekünk kell úgymond ajánlattal fordulnunk a biztosítóhoz. Az ajánlattételi felhívásban megjelölt feltételeknek megfelelő kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási ajánlatot a biztosító nem utasíthatja el. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését a biztosítási kötvény vagy a biztosító által kiállított igazolólap tanúsítja.

Szerződést egyébként köthetünk online alkusz-szolgáltatás igénybevételével is. Ez jelentős mértékben megkönnyítheti a biztosítók ajánlatai közötti választásunkat, ugyanis könnyebben tájékozódhatunk a biztosítók díjajánlatai között, hogy kiválaszthassuk a számunkra leginkább

megfelelőt. A személyes ügyintézést elkerülhetjük, ezzel párhuzamosan csökkentve a hibák lehetőségét, illetve további, az online szolgáltatáshoz kapcsolódó kedvezményeket vehetünk igénybe.

B.) Biztosítóváltás

Speciális esetköre a szerződéskötésnek a biztosítóváltás. A 2009-ben érvényes szabályozás szerint évente egy alkalommal, év végén van kizárólag lehetőségünk arra, hogy biztosítót váltsunk, azaz a kötelező felelősségbiztosításunkat egy másik biztosítóhoz átvigyük. A biztosító ehhez köteles a biztosítási feltételeket, az érvényben lévő, valamint két országos napilapban október 30-ig közzétett következő évi díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és az interneten hozzáférhetővé tenni, ami alapján december 1. éjfélig a fennálló szerződés felmondható és december 31. éjfélig egy másik biztosítóhoz átvihető. A felmondó nyilatkozatot postai úton (ajánlott levél formájában érdemes), személyesen, vagy faxon kell eljuttatni a biztosítóhoz. A megkötendő új szerződés csak akkor lesz érvényes, ha a felmondás is szabályszerű volt. Ellenkező esetben a megszüntetni kívánt szerződés továbbra is fennáll. A biztosító az adott járművet vagy járműveket illetően az új kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés megkötése céljából köteles igazolást kiadni a kártörténetre vonatkozó adatokról, illetve az igazolt biztosítási időszakra vonatkozó bonus-malus besorolásról.

Ez a rendszer 2010. évvel jelentős mértékben módosul. A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben köteles tájékoztatni a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra a díjtarifa szerint várható díjról. A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosítási időszak egy év. A naptári évfordulón történő felmondás lehetősége helyett azonban új megoldásként a szerződéskötéstől számított évfordulóra tekintettel mondhatja fel és kötheti meg más biztosítónál a szerződését. A felmondásra a szerződéses évfordulót legalább 30 nappal megelőzően, írásban, indokolás nélkül van lehetőség. A biztosítási évfordulót egyébként a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

INFORMÁCIÓ (i):

2010. január 1-től fontos változás, hogy a biztosító az üzemben tartó előzetes nyilatkozata alapján is a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolhatja az ügyfelet és nem kell a kártörténeti igazolás beérkezésének időpontjáig A00-ás fokozatban tartani.

JOGGYAKORLAT:

Amennyiben a gépjárműre vonatkozóan korábban már volt kötelező felelősségbiztosításunk, úgy érdemes odafigyelni szerződéskötéskor, hogy a felmondás szabályszerűtlensége esetében a szerződés érvénytelen és a korábbi szerződés marad érvényben.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

A biztosítás váltás előtt célszerű az alábbi szempontok alapos mérlegelése, ahhoz hogy a legjobb döntést hozhassuk:

⮚ a biztosítók milyen díjajánlatokat tesznek (hasonlítsuk össze a díjtáblázatokat és gondosan mérlegeljük azt, hogy milyen várható költségek fognak terhelni minket, hiszen kötni fog minket a megkötendő szerződés). A díjajánlatok összehasonlításának legalkalmasabb módja a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által közzétett összehasonlító táblázatok tanulmányozása, valamint a több biztosító ajánlatát tartalmazó online kalkulátorok használata. Természetesen a biztosítók ügyfélszolgálatait felkeresve is tájékozódhatunk személyesen a feltételekről.

⮚ milyen kedvezmények kapcsolódnak a díjfizetés gyakoriságához, éves díjfizetéshez, on-line szerződéskötéshez

⮚ ki a szerződés megkötésére ajánlatot tevő fél (ha például biztosító egyesülettel kötünk szerződést, akkor a tagjai leszünk annak és a díjfizetési kötelezettségen túlmenően tagsági díjat is fizetni kell majd)

Felmondó nyilatkozat minta*

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás felmondása

Tisztelt Biztosító!

Alulírott …………… (születési neve:……………..,, születési helye és ideje:…………, anyja neve: ……………., személyazonosító igazolvány száma: ……………..), ……………………alatti lakos a ……………………..

forgalmi rendszámú, típusú

gépjárművem kötvényszámon

nyilvántartott kötelező gépjármű-felelősségbiztosításomat (év)

………. (hónap) …………..(nap) hatállyal a jogszabályi előírásoknak megfelelően felmondom.

Kelt:…………………….

Tisztelettel: ……………………………………...

aláírás

*Amennyiben a biztosítónk nem bocsátana rendelkezésünkre saját űrlapot a felmondó nyilatkozat

megtételére, úgy a minta segítéségével saját magunk is megírhatjuk nyilatkozatunk.

C.) Biztosítási kötvények nyilvántartása

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvényeket nyilvántartó szerv nyilvántartást vezet a forgalmi engedéllyel ellátott gépjárművekre megkötött kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésekről.

A kötvénynyilvántartás tartalmazza a biztosított üzemben tartó, a jármű és a szerződés alább felsorolt adatait:

⮚ a szerződő (biztosított) nevét (cégnevét), születési idejét, anyja nevét és lakcímét (telephelyét)

⮚ a gépjármű forgalmi rendszámát és alvázszámát

⮚ rendszámváltozás esetén annak időpontját és a korábbi rendszámot

⮚ a biztosító nevét, a kötvény azonosítóját (kötvényszám)

⮚ a kockázatviselés kezdetének időpontját, megszűnése esetén annak dátumát és a megszűnés okát

V. Mi minősül a kötelező felelősségbiztosítás alá eső gépjárműnek?

A gépjármű olyan jármű, amelyet beépített erőgép hajt. Gépjármű a jogszabályi rendelkezések alapján a pótkocsi, a félpótkocsi, a mezőgazdasági vontató, a segédmotoros kerékpár, valamint a forgalomban való részvétel feltételeként hatósági jelzésre kötelezett lassú jármű és munkagép is a felelősségbiztosítási kötelezettség szempontjából.

Ezek használat fokozott veszéllyel és kockázattal jár, így a károk bekövetkeztének valószínűsége éppen ezért megfelelő üzemeltetés mellett is igen magasnak tekinthető. Kiemelkedő jelentősége van annak, hogy a károk megtérítését megfelelő biztosítás keretében lehessen rendezni, mintegy a károkozó felelőssége következményeinek enyhítése érdekében.

2010. január 1-től a felelősségbiztosítási kötelezettség kiterjed a segédmotoros kerékpárokra és quad-okra is.

VI. Díjfizetés

A biztosítás az azt követő napon lép hatályba, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára vagy pénztárába befizeti. Ha a szerződő fél a díjat a biztosító képviselőjének fizette, a díjat legkésőbb a fizetés napjától számított negyedik napon a biztosító számlájára, illetőleg a pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

A biztosító következő évi díjait gépjármű kategóriánként, és bonus-malus osztályonkénti besorolással állapítja meg. A biztosított legfontosabb kötelezettsége a díjfizetés. A forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetén a biztosítási díjat előre kell megfizetni. A biztosító a biztosítási díj megfizetését a kockázatviselése megszűnése napjáig követelheti.

A 2009. évben hatályos szabályok szerint a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a biztosított halasztást nem kapott, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette. 2010. január 1-től a türelmi idő a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg díjnemfizetéssel megszűnik.

INFORMÁCIÓ (i)

A 2010-ben bekövetkező változásokat érintően a díjfizetés tekintetében megjegyzendő, hogy biztosítóváltás esetén az a díj lesz irányadó, amely a biztosítási tartam kezdőnapján érvényben van.

JOGGYAKORLAT (§):

A díjfizetési késedelem és a közúti baleset során keletkező kár között az ok-okozati összefüggés hiányzik, mert a késedelmes díjfizetés a szerződés megszűnését, de önmagában még nem a károsodást okozza.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

⮚ Ügyeljünk arra, hogy a díjfizetés esedékességétől számított türelmi idő ne teljen el, ugyanis ha elteltéig sem fizetjük meg díjhátralékunkat, akkor a szerződésünk automatikusan megszűnik (akkor is ez történik, ha a biztosító nem küldött csekket, amin be tudnánk

fizetni a díjat).

⮚ Célszerű a díjfizetést azonnali beszedési megbízás adásával intézni, mivel így a biztosító az esedékesség időpontjában be tudja szedni a díjat és nem kerülhetünk olyan helyzetbe, hogy nem érkezik csekk és nem tudunk ennek eleget tenni.

⮚ Érdemes mérlegelni, hogy a biztosítók esetleg teljes éves díjfizetés esetén kedvezményeket adhatnak.

Díjfizetésnél irányadó gépjármű kategóriák változása

Gépjármű-kategóriák	2010. december 31-ig	2011. január 1-től
Személygépkocsi	850 ccm lökettérfogatig 851 ccm-től 1150 ccm-ig 1151 ccm-től 1500 ccm-ig 1501 ccm-től 2000 ccm-ig 2001 ccm-től 3000 ccm-ig 3001 ccm lökettérfogat és a fölött	37 kW teljesítményig 38 kW-tól 50 kW teljesítményig 51 kW-tól 70 kW teljesítményig 71 kW-tól 100 kW teljesítményig 101 kW-tól 180 kW teljesítményig 180 kW teljesítmény felett
Motorkerékpár	150 ccm lökettérfogatig 151 ccm-től 350 ccm-ig 351 ccm lökettérfogat és a fölötti	12 kW teljesítményig 13 kW-tól 35 kW teljesítményig 36 kW-tól 70 kW teljesítményig 70 kW teljesítmény felett
Autóbusz	10-19 férőhelyig 20-79 férőhelyig 80 férőhelytől	10-től 19 férőhelyig 20-tól 42 férőhelyig 43-tól 79 férőhelyig 80 férőhelytől
Trolibusz	-	-
Tehergépkocsi	2 tonna teherbírás alatt 2 tonnától 6 tonnáig 6 tonna teherbírás és a fölött	3,5 t megengedett legnagyobb össztömegig 3,5 t megengedett össztömeg felett 12 t megengedett legnagyobb össztömegig 12 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
Vontató	-	-

Pótkocsi	nehéz pótkocsi könnyű pótkocsi személygépkocsi-utánfutó, lakókocsi motorkerékpár-utánfutó	0,75 t megengedett legnagyobb össztömegig 0,75 t megengedett össztömeg felett 10 t megengedett legnagyobb össztömegig 10 t megengedett legnagyobb össztömeg felett
Mezőgazdasági vontató	-	-
Lassú jármű	-	-
Munkagép	-
Segédmotoros-kerékpár	-

VII. A bonus-malus rendszerről

A rendszer lényegét az jelenti, hogy aki nem okoz kárt az egyre kedvezőbb bónuszosztályba kerülhet a díjtételek jelentős csökkenésével, míg aki kárt okoz, annak bónuszfokozata csökken, a díjtételek növekedésével. Az üzemben tartó tehát kármentességi engedményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodóan pótdíj (malus) fizetésére köteles. A bonus-malus rendszer a személygépkocsira, motorkerékpárra, autóbuszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki. A bonus-malus rendszer egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll. A rendszerbe újonnan belépő üzemben tartó szerződése főszabály szerint A00 osztályba kerül. Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerződéssel és annak hatálya alatt másik, azonos járműkategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést úgyszintén A00-ba kell sorolni.

INFORMÁCIÓ (i):

A korábbi szabályozástól eltérően 2010.január 1-től kezdődően a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás alapvető szabályait meghatározó normaszövegen kívüli külön jogszabály, a 19/2009. (X. 9.) PM rendelet határozza meg a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait.

JOGGYAKORLAT (§):

Az érintett szerződés vonatkozásában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzemben tartó személyéhez fűződnek, függetlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette. Ha azonban az adott gépjárművet idegen személy jogtalanul használatba veszi, és ennek ténye a rendőrségnél bejelentésre kerül, úgy a gépjármű jogellenes vezetője által okozott kár a szerződés osztályba sorolását nem érinti. Megjegyzendő továbbá, hogy egyes károk esetében érdemes lehet saját magunknak, biztosításon kívül kifizetni az általunk okozott károkat, hiszen a károkozás után bónuszunk ugyanúgy csökken egy kisebb összegű kárnál, mint egy többmilliós kár esetében.

Bonus-malus osztályba sorolás rendszere

Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi és motorkerékpár esetén						Bonus-malus osztályba sorolás tehergépjármű, busz, vontató, mezőgazdasági vontató esetén
Kiindul ó osztály	Megfigyelési időszakban figyelembe					Kiindul ó osztály	Megfigyelési időszakban figyelembe
Kiindul ó osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár	Kiindul ó osztály	0 kár	1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04	B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B07	B05	B03	M04	B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B06	B04	B02	M04	B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B05	B03	B01	M04	B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B04	B02	A00	M04	B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B03	B01	M01	M04	B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B02	A00	M02	M04	B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B01	M01	M03	M04	B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	A00	M02	M04	M04	B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	M01	M03	M04	M04	B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M02	M04	M04	M04	A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04	M01	A00	M02	M03	M04	M04

M02	M01	M04	M04	M04	M04	M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04	M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04	M04	M03	M04	M04	M04	M04

VIII. Teendők kár bekövetkezte esetén

Xxxxxxx bekövetkeztekor, ha személyi sérülés történt akkor kötelesek vagyunk mindenekelőtt mentőt és rendőrséget hívni, illetve ha a felek a felelősség kérdésében nem tudnak megegyezni szintén kötelesek rendőrséget hívni. A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármű azonosításához és a felelősségbiztosítási szerződés vagy előzetes fedezetigazolás megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági feladatokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezet feladatait ellátó szervhez, levelezőhöz, kárrendezési megbízotthoz vagy az egészségbiztosítási szervhez és a Nyugdíjbiztosítási Alap kezeléséért felelős nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók.

A rendőri intézkedéssel járó közúti baleset során az érintett kérheti a balesetben érintett többi személy név és lakcím adatát, jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet megnevezését, székhelyének (telephelyének) címét, a jármű hatósági jelzésének adatát, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kötvény számát és a biztosítóintézet megnevezését. Az intézkedő rendőr az adatokat az érintettel a helyszínen közli. A közúti balesettel érintett járművek vezetői a rendőrhatóság értesítésének, illetve a rendőri intézkedés hiányában is kötelesek személyazonosságukat és a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításuk fennállását a biztosító intézet megnevezésével együtt hitelt érdemlően igazolni, nevüket, lakcímüket és a balesetben érintett járművek hatósági jelzését közölni. Ha a baleset folytán megrongálódott jármű vezetője nincs jelen, a károkozó az előzőekben megjelölt adatokat köteles erre alkalmas módon a helyszínen hátrahagyni, és az esetet a felelősségbiztosítási jogszabályok rendelkezéseinek megfelelően biztosítóintézetének bejelenteni.

Ha a balesettel érintettek meg tudnak egyezni és személyi sérülés nem történt, akkor rendőrt hívni szükségtelen, míg más esetekben nyilvánvalóan elkerülhetetlen lesz. Ez után megfelelően gondoskodni kell arról, hogy a baleset helyszínén ne történhessen újabb baleset.

2009. december 31-ig hatályos szabályok szerint a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással

kapcsolatos biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosított köteles a káreseményt a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával nyolc napon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Emellett a káresemény kapcsán a biztosítottat érintő hatósági határozatot is be kell mutatni a biztosító részére a kézhezvételt követő nyolc napon belül. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó pedig a káreseményt nyolc napon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni.

2010. január 1-től annyiban módosul a szabályozás, hogy a biztosított köteles a káreseményt öt munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartónak is öt munkanapon belül be kell jelentenie a káreseményt a Kártalanítási Számla kezelőjének. Mindemellett pedig köteles a biztosított öt munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni. Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartót is terheli ezutóbbi bejelentési kötelezettség a Kártalanítási Számla kezelőjének irányába.

A gépjármű-felelősségbiztosítási szerződés alapján a biztosított arra tarthat igényt, hogy a biztosító mentesítse őt a biztosított járművek üzemeltetésével okozott olyan károk megtérítése alól, amelyekért őt egyébként a polgári jog szabályai szerint felelősség terhelné. Ebből az következik, hogy a biztosító a vele kötött felelősségbiztosítási szerződés alapján köteles helytállni mindazon károkért, amelyeket a biztosított járművel harmadik személynek okoztak.

A biztosító, illetve a Kártalanítási Számla kezelője 2009. december 31-ig egy biztosítási esemény vonatkozásában dologi károk esetén káreseményenként 500 millió Ft összeghatárig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként legfeljebb 1500 millió Ft összeghatárig köteles a szerződés alapján helytállni, függetlenül a károsultak számától. Ez 2010. január 1-től annyiban módosul, hogy a személyi sérülés miatti károk esetén a helytállási kötelezettség mértéke 1600 millió Ft összeghatárra emelkedik. Ezen összegek egyébként magukban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit, valamint a kamatokat is.

JOGGYAKORLAT (§):

A bírói joggyakorlat alapján nem terjed ki a biztosító megtérítési kötelezettsége kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás körében azon károkra, amelyek a biztosított saját járművében vagy egyéb

vagyontárgyaiban keletkeztek. INFORMÁCIÓ (i):

Amennyiben a kárt külföldi személy okozza, aki külföldi biztosítóval kötött felelősségbiztosítási szerződést, akkor érdemes mindent részletesen feljegyezni, így különösen a biztosítótársaság nevét, a zöldkártya számát és érvényességét (ilyen esetben érdemes egyébként rendőrt is hívni).

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

⮚ ha személyi sérülés is történt, akkor mindenképpen hívjunk rendőrt

⮚ amennyiben lehetőségünk van rá készítsünk magunk is fényképeket a baleset helyszínén a keletkezett károkról

⮚ ellenőrizzük a baleset résztvevőinek iratait, majd ha rendelkezésünkre áll, akkor töltsünk ki minden, a balesettel érintett részére egy baleseti kárbejelentő lapot, betétlapot (érdemes a gépjárműben tartani a bármelyik biztosítónál beszerezhető Európai baleseti bejelentőt, amely külföldön is használható).

⮚ baleset esetén ügyeljünk a baleseti bejelentő pontos, precíz kitöltésére, a személyazonosításra alkalmas adatok feljegyzésére, esetleges tanúk biztosítására, illetve ha más módon nem igazolható a baleset a felek által aláírt nyilatkozatok elkészítésére

IX. Kárrendezés folyamata a gyakorlatban

A kár bejelentését követően a biztosító egy ún. káraktát nyit. Ezt követően kerül sor a kárigény jogos mértékének meghatározására. Ehhez a biztosító több rendelkezésre álló adatot együttesen vesz figyelembe, így a balesetről rendelkezésre álló adatokat, a károkozónak a felelősségére vonatkozó nyilatkozatát és a kárszakértői jegyzőkönyvet. A gépjármű károsodásának mértéke eltérő lehet és alapvetően ettől függ a procedúra folytatásának mikéntje.

2009. december 31-ig hatályos szabályozás alapján a biztosító, kárrendezési megbízottja, levelezője, a Kártalanítási Számla kezelője, a kárképviselő és a Nemzeti Iroda köteles a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt összegszerűen megállapította. Amennyiben a felelősséget nem ismerik el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg, úgy indoklással ellátott választ kell adni a kárigényben foglalt egyes követelésekre. Ezek a szabályok annyiban módosulnak 2010. január 1-től, hogy a

biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül ezen feladatainak eleget tenni.

Ha a sérült gépjármű károsodása olyan mértékű, hogy az még gazdaságosan javítható, akkor is többféle eljárási metódus kínálkozik. A kárrendezés tekintetében új gépjárművek esetén ajánlott eljárási mód a biztosítóval szerződött javítóműhely igénybevétele. Ekkor a szerviz teljes körű szolgáltatást nyújt, a kárfelvételtől a tényleges javításig terjedően. A biztosító a kárfelvételi jegyzőkönyvnek megfelelően elvégzett javítás avuláson kívüli költségét téríti meg. Ez a gyakorlatban azt jelenti, hogy a biztosító a használt és a javítás során beépítendő új alkatrész közti értékkülönbséget nem fizeti, így ez a különbözet a mi költségünk lesz.

Idősebb gépjárművek esetén javasolt a számlás kárrendezés, amely esetében a biztosító utólag, számla ellenében téríti meg a javítás költségeit. Ekkor a javítást végző szerviz akár használt alkatrészeket is beépíthet. A megtérítés alapja egyébként ebben az esetben fix óradíj és az Eurotax katalógus lesz.

Amennyiben a kár összege gyorsan és egyszerűen megállapítható úgy a biztosító és károsult között egy fix kalkulált összegre kötött egyezség alapján is sor kerülhet a kifizetésre. Ez egyfajta gyorsított eljárásként funkcionál, ugyanis további kártérítésre a kifizetés után nincs lehetőség.

Amennyiben viszont a gépjármű sérülése olyan mértékű, hogy az gazdaságosan nem javítható, úgy azt totálkárosnak minősítik. Ekkor a tulajdonosnak a gépjármű kár bekövetkezte előtti forgalmi értéke és a gépjármű roncsértéke közötti különbözetet fizeti meg. Fontos szem előtt tartani, hogy amennyiben egy lízingelt gépjárművet nyilvánítanak totálkárosnak, úgy a lízingbe adó irányába egyösszegű fizetési kötelezettségünk keletkezik. Emiatt ilyen esetben akár érdemes lehet saját költségen is javíttatni, ha nem tudjuk megfizetni ezt a nagyobb összeget egyben.

INFORMÁCIÓ (i)

A Pénzügyi Szerveztek Állami Felügyelete Felügyeleti Tanácsa ajánlást tett közzé a biztosítóknak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás alapján érvényesített kárigények kárrendezésének – és ahhoz kapcsolódóan a kgfb állománykezelésének – feltételeiről, amely szerint:

⮚ Xxxxxxxx, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követően a biztosító három

munkanapon belül tegye lehetővé a kár felvételét.

⮚ Xxxxxxxx, hogy a kárigény befogadásáról szóló döntést követő tíz munkanapon belül a biztosító érdemben vizsgálja meg a kárbejelentés teljes dokumentációját, és amennyiben szükséges, ez időn belül hiánypótlásra hívja fel a káresemény valamennyi érintettjét.

⮚ Javasolt a biztosítónak a teljes, általa elfogadott és a kifizetést megalapozó kárdokumentáció beérkezését követően az általa elfogadott kárösszeget tizenöt munkanapon belül a károsult részére megfizetni, illetőleg számlájára elutalni.

JOGGYAKORLAT (§):

A károsult nem köteles minden egyes kártétel szakszerű megnevezésére. Elegendő, ha a jogszabály által biztosított határidőn belül a balesettel kapcsolatos kárigényét kifejezetten a biztosító tudomására hozza, bejelenti.

PRAKTIKUS TANÁCSOK (i):

A kárrendezéshez szüksége lesz a biztosítónak az alábbi dokumentumokra, így lehetőségeinkhez mérten gondoskodjunk róluk:

⮚ baleseti bejelentő másolata

⮚ amennyiben készült, úgy a helyszíni jegyzőkönyv

⮚ vezetői engedély

⮚ forgalmi igazolvány

⮚ károkozó biztosítási kötvénye

X. Speciális fogalmak a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területéről

A.) MABISZ

1990. november 14-én jött létre, nyolc biztosítótársaság alapította meg a Magyar Biztosítók Szövetségét (MABISZ). Jelenleg 25 biztosítótársaság, 3 fióktelep és 3 biztosítóegyesület tartozik a tagjai közzé. A MABISZ kiemelkedő jelentősége a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás területén abban mutatkozik meg, hogy kezeli a Kártalanítási Számlát, a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás garanciaalapját, ellátja az Információs Központ feladatait és működteti a Magyar Zöldkártya Irodát is.

B.) Kártalanítási számla (garanciaalap)

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást művelő, a Magyar Köztársaság területén értékesítő biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek célja a szerződéskötési kötelezettség ellenére kötelező felelősségbiztosítással nem rendelkező üzemben tartók, valamint az ismeretlen üzemben tartók által okozott károk megtérítése. A Kártalanítási Számlát tehát a MABISZ kezeli.

C.) Nemzeti Iroda

A Magyar Köztársaság területén kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással foglalkozó biztosítók szervezete, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási egyezményből és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat. A Nemzeti Iroda ellátja továbbá a Kártalanítási Szervezet és az Információs Központ e jogszabályban meghatározott feladatait. A Nemzeti Iroda a Magyar Biztosítók Szövetsége szervezetén belül működik, jogait és kötelezettségeit a MABISZ gyakorolja.

D.) Információs Központ

A gépjármű üzemeltetése során harmadik személyeknek okozott károkból eredő kárigények érvényesítése érdekében adatok közlése és egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet.

Az Információs Központ a károsult, vagy bármely tagállam, együttműködő harmadik ország információs központja kérésére haladéktalanul köteles közölni a felelősségbiztosító nevét, címét és egyéb elérhetőségi adatait, a biztosítási kötvény számát és a biztosítónak a károsult lakóhelye szerinti országban lévő kárrendezési megbízottjának adatait. A biztosítóra és a szerződésre vonatkozó adatokat a káresemény időpontjára vonatkozóan, míg a kárrendezési megbízottra vonatkozóan a megkeresésre adandó válasz időpontjában aktuális adatokat kell közölni. Ha a kért adatokat az információs központok közötti megállapodásban kikötött időpontig az Információs Központ bármely okból nem tudja megadni, ezt a körülményt az ok megjelölésével legkésőbb a határidő lejártakor köteles közölni a megkeresővel.

Az Információs Központ a biztosítók kárrendezési megbízottainak adatait, illetve az azokban bekövetkezett változásokat haladéktalanul köteles közölni a többi tagállam információs központjaival, illetve erre irányuló együttműködési szerződés esetén harmadik ország információs központjával. Az adatok helytállóságáért a kárrendezési megbízottat jelölő biztosító a felelős. A kárrendezési megbízottak jegyzékét az interneten a MABISZ honlapján keresztül is elérhetővé kell tenni.

E.) Kárrendezési megbízott

A gépjármű felelősségbiztosítást művelő biztosító más tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemeltetése kapcsán felmerült kárigényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli.

A Magyar Köztársaság területén székhellyel rendelkező gépjármű-felelősségbiztosító kárrendezési megbízottja a kártérítési igényekkel kapcsolatban köteles összegyűjteni a kárigények rendezéséhez szükséges valamennyi információt, és köteles a kárrendezés elintézéséhez szükséges minden intézkedést megtenni, valamint a kárrendezési eljárást a károsult lakóhelye, illetve székhelye szerinti ország hivatalos nyelvén lefolytatni.

F.) Biztosító egyesületek

Kötelező gépjármű-felelősségbiztosításunkat ún. biztosító egyesületeknél is megköthetjük. A biztosító egyesület elnevezésében köteles egyértelműen utalni arra, hogy egyesületi formában tevékenykedik.

A biztosító egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, nyereségérdekeltség nélkül, a tagsági hozzájárulás ellenében, a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre meghatározott szolgáltatást nyújt.

INFORMÁCIÓ (i):

Ha biztosító egyesülettel kötünk szerződést, akkor jó ha tudjuk, hogy a tagjai leszünk annak és a

díjfizetési kötelezettségen túlmenően tagsági díjat is fizetni kell majd. Sőt ha a biztosító egyesület szükséghelyzetbe került, akkor pótlólagos befizetési kötelezettség megállapítására is sor kerülhet. Ezen túlmenően pedig az évközben belépő vagy kiváló tag részére időarányos tagdíjat, illetőleg pótlólagos befizetést lehet előírni. Pótlólagos befizetést ekkor csak olyan mértékben lehet előírni, amilyen mértékben az év folyamán a tagdíjak növelésére vagy a szolgáltatások leszállítására került sor.

XI. Gépjárművezetés külföldön

A.) Amit az ún. zöldkártya rendszerről tudni érdemes

Az Egyesült Nemzetek Szervezetének Genfben működő Európai Gazdasági Bizottságának a Közlekedési Albizottsága 1952. júniusi határozata 1953. január 1.-jei hatállyal, nyolc ország részvételével létre hozta a zöldkártya rendszert, amelynek jelenleg már hazánk is tagja.

A rendszer legfőbb irányítója a jelenleg brüsszeli (korábban londoni) székhelyű Council of Bureaux. A feladatai közzé tartozik többek között a zöldkártya irodák közötti megállapodások nyilvántartása, a tagok által felvetett gyakorlati problémák megoldása, irodák közötti viták esetén döntőbírói feladatok ellátása.

A rendszer jelentőségét az adja, hogy a felelősségbiztosításunk nemzetközileg is elismert igazolását biztosítja a zöldkártya a zöldkártya rendszerhez tartozó külföldi államokban. Érdemes külföldre utazásunk előtt az egyébként ingyenes zöldkártyát kiváltanunk a későbbi kellemetlenségek elkerülése végett. A zöldkártya egyébként a velünk szerződött biztosítónál ingyenesen igényelhető.

Amennyiben elhagyjuk az országot, mindenképpen szerezzük be a zöldkártyát is (biztosítónk ezt is ingyen bocsájtja rendelkezésünkre). Legtöbb esetben erre a dokumentumra nincs szükség, azonban tapasztalat szerint mégis előfordulhat, hogy egyes országokban a rendőrök mégis kérik a zöldkártya bemutatását is (ebben az esetben kellemetlen helyzetektől kímélhetjük meg magunkat).

Kötelező kiváltani a zöldkártyát, ha Fehéroroszországba, Iránba, Izraelbe, Marokkóba, Moldáviába, Törökországba, Tunéziába vagy Ukrajnába utazunk gépjárművünkkel. Mindenképpen megjegyzendő továbbá az is, hogy a volt Szovjetunió utódállamai az előbbiekben felsoroltak kivételével nem tagjai a nemzetközi zöldkártya rendszernek, ezért ezen államokban a zöldkártya nem érvényes, az ezek területére történő, gépjárművel való belépéshez a határon

minden esetben külön felelősségbiztosítást kell kötni.

A biztosítási szerződés területi hatálya az Európai Unió, az Európai Gazdasági Térség és Svájc területére, valamint a nemzetközi zöldkártya rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött. A biztosított által a Magyar Köztársaság területén kívül, az előzőekben meghatározott országok területén okozott kár esetén a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a szerződésben meghatározott helytállási kötelezettség mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt fedezeti összeghatárok mértékéig áll fenn.

INFORMÁCIÓ (i):

Az ún. Rendszámegyezmény a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják.

Nemzetközi Zöldkártya rendszer tagjai

Az Európai Gazdasági Térséghez tartozó

országok

Nem az Európai Gazdasági térséghez tartozó

országok

Ausztria, Belgium, Bulgária, Ciprus, Csehország, Dánia (és a Feroer Szigetek), Észtország, Finnország, Franciaország (és Monaco), Görögország, Hollandia, Izland, Írország, Lengyelország, Lettország,

Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Nagy-Britannia és Észak- Írország (a Channel-szigetek, Gibraltár és Man szigete), Németország, Norvégia, Olaszország

(Vatikán és San Marino), Portugália, Románia,

Andorra, Bosznia-Hercegovina, Fehéroroszország, Horvátország, Irán, Izrael, Macedónia, Marokkó, Moldávia, Montenegró, Svájc, Szerbia (kivéve Koszovó), Tunézia,

Törökország, Ukrajna

Spanyolország, Svédország, Szlovákia,

Szlovénia

Kötelező a zöldkártya kiváltása

Albánia, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Fehéroroszország, Irán, Izrael, Marokkó, Moldávia,

Törökország, Tunézia, Ukrajna

B.) A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás jogharmonizációjának irányvonalai az Európai Unióban

A jogharmonizáció célja az, hogy lehetővé tegyék a közösség területén a szabad közlekedést, valamint a gépjárművel való közlekedés során a károsultat a baleset helyszínétől függetlenül egymással egybevethető elbánásban részesítsék.

Az első gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv (72/166 EGK irányelv) jelentőségét a közösségi szintű jogharmonizáció alapjainak a megteremtése adja. Az első fontos eleme a szabályozásnak, hogy megszűnjön a külön felelősségbiztosítás ellenőrzése az egyik tagállamban nyilvántartásba vett és egy másik tagállam területére belépő gépjárművek esetében (kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolásául kölcsönösen elfogadják az egyes tagországok illetékes hatóságai általi engedélyeket). Ahhoz azonban, hogy ez a rendszer működőképes legyen, minden tagállamnak meg kell az irányelv alapján tenni a szükséges intézkedéseket, hogy a hatóságai által nyilvántartásba vett gépjárművek valóban rendelkezzenek megfelelő gépjármű- felelősségbiztosítással.

A második gépjármű- felelősségbiztosítási irányelv (84/5 EGK irányelv) minimum harmonizációt előíró követelményei több ponton is kiegészítik a korábbi szabályozást, a biztosítási fedezet körére és mértékével vonatkozóan. A mérték vonatkozásában az irányelv minimális összeget határoz meg és rögzíti, hogy a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás körének ki kell terjednie az anyagi károkon túl a személyi sérülésekre is. Mindemellett fontos előrelépést fejez ki a biztosítási kötelezettségeknek eleget nem tevő gépjármű által okozott károk megtérítésére vonatkozó szabályozás alapjainak lefektetése.

A harmadik gépjármű- felelősségbiztosítási irányelv (90/232/EGK irányelv) a fedezet vonatkozásában előírja, hogy az egyszeri díjfizetés alapján valamennyi tagállamban biztosítani kell az előírt fedezetet.

A negyedik gépjármű-felelősségbiztosítási irányelv (2000/26/EK irányelv) a procedúrák egyszerűsítésére a károsult biztosítóval szembeni közvetlen kereseti jogának elismerésével hozott jelentős újítást a rendszerbe. Emellett az irányelv hívta életre újdonságként a kárrendezési megbízott jogintézményét, valamint előírta az információs központok felállításának szükségességét is.

Az ötödik gépjármű-biztosítási irányelv (2005/14/EK irányelv) az előző négy irányelv rendelkezéseit módosítja, a kialakult rendszer alapvető kereteit megtartva.

Mint látható a közösségi szintű jogharmonizációnak tehát nem célja a tagállamok általános kártérítési felelősségi rendszerének egybehangolása. A tagállamok belső joga állapítja meg továbbra is a kártérítési kötelezettséget, ugyanakkor azt jogalapjától függetlenül az irányelvi feltételeknek megfelelő biztosítással kell fedezni és ennek a közösségi szinten harmonizált rendszere teszi lehetővé, hogy biztonságban közlekedhessünk az Európai Unió teljes területén.

C.) Károk megelőzése: alapvető közlekedési szabályok az Európai Unió tagállamaiban

A közlekedési módok megválasztása során egyre többen döntenek úgy, hogy saját gépjárművükkel utaznak el nyaralni. Ezen utazók között mindinkább növekszik azok száma, akik külföldre és kiváltképpen az Európai Unió valamely másik tagállamába utaznak. A hazai szabályok betartása mellett ugyanakkor számos, habár fogyasztóvédelmi szempontból kevésbé releváns, ám mégis fontos dologra figyelni kell a külföldre gépjárművel utazóknak, melyeket érdemes előre tisztázni, mert a fokozott felelősségünk miatt könnyen bajba kerülhetünk ezek be nem tartása miatt.

Mindenek előtt fontos megjegyezni, hogy az Európai Unió bármely tagállamában megszerzett jogosítvány az egész Európai Unión belül érvényes. Ily módon arra nem hivatkozhat egyetlen tagállam hatóságának nevében eljáró személy sem, hogy a jogosítványunkat nem fogadja el amiatt, hogy Magyarországon került kiállításra. Emellett külön figyelmet érdemel, hogy az Európai Unió valamely tagállamában kiadott azon forgalmi rendszámtáblák esetében, amelyek a bal oldalukon, vagy a bal felső sarokban függőleges kék mezőben körben elhelyezkedő 12 sárga csillagot és alatta pedig a kiadó állam jelzését tartalmazza az Európai Unió területén nem kell további külön országjelzéssel ellátni a gépjárművet. Más országok azonban külön országjelzés ezen rendszámtáblák esetében is megkövetelhető.

Külön kiemelendő, hogy a közúti közlekedés biztonságát szolgáló szabályok vannak hatályban az Európai Unió egész területén, amelyek azonban tagállamonként eltérőek is lehetnek, így érdemes jó előre külön tájékozódni, ha úgy döntünk, hogy saját gépjárművünkkel megyünk nyaralni külföldre. Egységes a szabályozás az Európai Unió egész területén annak vonatkozásában, hogy kötelező a biztonsági öv használata mind az elöl, mind a hátul utazók számára. Ugyancsak a biztonságos közlekedés szempontját szem előtt tartva valamennyi tagállamban tilos a mobiltelefon vezetésközben történő használata, azzal, hogy egyes tagállamok a kihangosítóval való használatot megengedik.

PRAKTIKUS TANÁCSOK:

⮚ Figyeljünk oda, hogy betartsuk az utazásunk során érintett tagállamok közlekedési szabályait, mert jelentős összegű bírságokra számíthatunk, ha megszegjük azokat és a baleset, illetve a károk bekövetkeztének valószínűsége is magasabb lesz. Amennyiben mégis bajba kerülnénk, vagy balesetet szenvednénk akkor figyeljünk oda, hogy mi kerül a felvett hatósági jegyzőkönyvekbe és ha valamivel nem értünk egyet tegyünk kifogást.

⮚ Amennyiben elhagyjuk az országot, mindenképpen szerezzük be a zöldkártyát is (biztosítónk ezt ingyen bocsájtja rendelkezésünkre). Legtöbb esetben erre a dokumentumra nincs szükség, azonban tapasztalat szerint mégis előfordulhat, hogy egyes országokban a rendőrök mégis kérik a zöldkártya bemutatását is (ebben az esetben kellemetlen helyzetektől kímélhetjük meg magunkat).

⮚ Vezessünk óvatosan, ha önhibából kárt okozunk, azért fokozott felelőséggel tartozunk, függetlenül attól, hogy úgy jártunk-e el a baleset bekövetkezte során, ahogy az általában elvárható lett volna.

⮚ Az útiköltségbe tervezzük be előre az esetleges pályadíjakat, híd- és alagúthasználati díjakat.

Sebességhatárok és engedélyezett alkoholfogyasztás az EU tagállamaiban

Tagállam	Sebességhatár (lakott területen, lakott területen kívül, autópályán)	Engedélyezett alkoholmennyiség
Ausztria	50 km/h, 100 km/h, 130 km/h	0,5 g/l
Belgium	50 km/h, 90 v 120 km/h, 120 km/h	0,5 g/l
Bulgária	50 km/h, 90 km/h, 130 km/h	0,5 g/l
Ciprus	50 km/h, 80 km/h, 100 km/h	0,5 g/l
Csehország	50 km/h, 90 km/h, 130 km/h	nem engedélyezett

Dánia	50 km/h, 80 km/h, 130 km/h	0,5 g/l
Észtország	50 km/h, 90 v 110 km/h	0,2 g/l
Finnország	50 km/h, 80 v 100 km/h, 100 km/h	0,5 g/l
Franciaország	50 km/h, 90 v 110 km/h, 130 km/h	0,5 l/g
Görögország	50 km/h, 90 km/h, 130 km/h	0,5 g/l
Hollandia	70 v 50 v 30 km/h, 80 v 100 km/h, 120 km/h	0,5 g/l
Írország	48 km/h, 97 km/h, 97 km/h	0,8 g/l
Lengyelország	50 v 60 km/h, 90 v 100 v 110 km/h, 130 km/h	0,2 g/l
Lettország	50 km/h, 90 km/h	0,5 g/l
Litvánia	50 km/h, 90 km/h, 110 v 130 km/h	0,4 g/l
Luxemburg	50 km/h, 90 km/h, 130 km/h	0,5 g/l
Magyarország	50 km/h, 90 v 110 km/h, 130 km/h	nem engedélyezett
Málta	50 km/h, 80 km/h	0,8 g/l
Nagy-Britannia	48 km/h, 96 v 112 km/h, 112 km/h	0,8 g/l
Németország	50 km/h, 100 km/h, 130 km/h	0,5 g/l
Olaszország	50 km/h, 90 v 110 km/h, 130 km/h	0,5 g/l
Portugália	50 km/h, 90 km/h, 120 km/h	0,5 g/l
Románia	50 km/h, 90 v 100 km/h, 130 km/h	nem engedélyezett
Spanyolország	50 km/h, 90 v 100 km/h, 120 km/h	0,5 g/l
Svédország	50 km/h, 70 km/h, 110 km/h	0,2 g/l
Szlovákia	60 km/h, 90 km/h, 80 v 130 km/h	nem engedélyezett
Szlovénia	10 v 30 v 50 km/h, 90 v 100 km/h, 130 km/h	0,2 g/l

XII. Eljárási lehetőségek sérelem esetén

A szerződéses jogviszonyok rendezésétől teljes egészében el kell különítenünk a panaszok rendezésének hatósági jogalkalmazó útját. A hatóságok, felügyeleti szervek a fogyasztó egyedi, szerződéses jogvitájában nem léphetnek fel.

Ez alapján ha valamely biztosítóval kerülünk jogvitába, úgy érdemes először a lakóhelyünk szerint illetékes megyei békéltető testülethez fordulni a jogvita rendezésére. Amennyiben a békéltető

testületi eljárás nem vezetne eredményre még akkor is lehetőségünk lesz bíróságon érvényesíteni szerződéssel kapcsolatos igényeinket.

Ez természetesen nem azt jelenti, hogy egyáltalán nem léphetnek fel hatóságok jogsértés esetén, csak éppen más jogalapon. A hatósági/felügyeleti jogköröket a pénzügyi szolgáltatások vonatkozásában, így a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás esetében is a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (röviden: PSZÁF) gyakorolja. Amennyiben sérelem ér minket valamely termékkel kapcsolatban, úgy panasszal vagy bejelentéssel magunk is élhetünk a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeleténél.

Ha külföldön szenvedünk sérelmet valamely gépjárművünket érintő balesettel összefüggésben, akkor az adott állam hatáskörrel rendelkező hatóságát kell felkeresnünk mindenek előtt panaszunkkal. Ennek tárgyában érdeklődjünk az adott országban működő magyar külképviseleténél az alkalmazandó jogszabályok vonatkozásában. Másrészt pedig lehetőségünk van természetesen polgári peres vagy más alternatív vitarendezési fórumokon keresztül is érvényesíteni igényeinket, de ezekre ismételten csak az érintett állam joga lesz irányadó.

INFORMÁCIÓ (i):

Érdemes lehet tudni, hogy valamennyi uniós tagállamban speciális polgári eljárásjogi szabályok érvényesülnek a meghatározott összegeket meg nem haladó perértékű fogyasztói jogviták rendezésére. Emellett pedig megelőzhetik, vagy helyettesíthetik a bírósági utat más fórumok eljárásai is. Éppen ezért, ha ilyen vitánk van érdemes a hazai fogyasztóvédelmi szerveket felkeresni panaszunkkal, annak tárgyában, hogy segítsenek megtalálni mely külföldi szervek tudnak eljárást lefolytatni az adott tagállamban jogvitánkkal kapcsolatban.

XIII. A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályainak 2010. január 1. után bekövetkező főbb változásainak összefoglalása

A kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás szabályai 2010. január 1-től változnak. Míg 2009-ben a 190/2004. (VI. 8.) Korm. rendelet szabályai, addig 2010 január 1-től a 2009. évi LXII. törvény szabályai a alkalmazandóak kötelező gépjármű-felelősségbiztosításra vonatkozóan. Ez utóbbit kiegészítve a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításnál alkalmazott gépjármű-kategóriákat a 20/2009. (X. 9.) PM rendelet, a bonus-malus rendszert, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályait pedig a 19/2009. (X. 9.) PM rendelet határozza meg.

A korábbi szabályozás jelentős mértében átalakul, így fontos, hogy tisztában legyünk a főbb változásokkal:

⮚ Üzembentartónak elsődlegesen a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja) minősül és csak ennek hiányában a tulajdonos.

⮚ Bővül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás megkötésére kötelezettek köre (így például quad esetében is kötelezővé válik)

⮚ A naptári évforduló szerinti biztosítóváltás korábbi rendszere átalakul, a biztosítóváltás lehetősége a szerződéskötéstől számított évfordulóhoz, nem pedig előre meghatározott hónapokhoz igazodik. Ugyancsak a biztosítóváltás szempontjából lényeges, hogy fennmarad a bonus-malus rendszer, azonban az ügyfelet biztosítóváltás esetén nem kell a kártörténeti igazolás megérkezéséig A00-ás fokozatban tartani, azonnal a kedvezőbb bónuszfokozatba sorolható nyilatkozata alapján

⮚ Biztosítóváltás esetén az a díj lesz irányadó, amely a biztosítási tartam kezdőnapján érvényben van.

⮚ A biztosított a bekövetkező káreseményt köteles bejelenteni a biztosítójánál öt munkanapon belül, a korábbi nyolc nap helyett.

⮚ A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni vagy indoklással ellátott választ adni.

⮚ Növekszik a díjnemfizetés esetére meghatározott türelmi idő hatvan napra.

⮚ A helytállási kötelezettség mértéke annyiban változik, hogy 2010. január 1-től a személyi sérülés miatti károk esetén a helytállási kötelezettség mértéke 1600 millió Ft összeghatárra emelkedik.

⮚ Megszűnik az üzembentartói bejelentési kötelezettség a biztosító irányába a gépjármű forgalomból kivonása, tulajdonjog átruházása esetére (csak az okmányirodát kell értesíteni)

⮚ Xxxxx garancialap jön létre a korábbi negatív tapasztalatok miatt a fizetésképtelenné váló biztosítók helyett történő helytállást biztosítandó.

⮚ Új kárnyilvántartási rendszer jön létre, amelynek keretében a biztosítónak 15 napon belül elektronikusan kell a kárnyilvántartó szervvel közölnie a szerződés megkötésének, megszűnésének, valamint a káreseményeknek a bekövetkeztét.