Tartalom

Őrző-védő felelősségbiztosítás

Általános szerződési feltételek 2014

Új Ptk. 2014.03.15.

Tartalom

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele (2014) 3

Őrző-védő szakmai felelősségbiztosítás feltétele (2014) 18

Őrző-védő balesetbiztosítás általános feltétele (2014) 19

Őrző-védő balesetbiztosítás különös feltétele (S1600B) 26

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele (2014)

Jelen feltétel azokat az előírásokat tartalmazza, ame- lyek – ha a vonatkozó biztosítások különös feltételei és a záradékok („feltételek”) másként nem rendelkeznek

– a Biztosító felelősségbiztosítási szerződéseire általá- nosan érvényesek.

Jelen általános szerződési feltételek, melyek egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény (továbbiakban: Ptk.), vala- mint a Biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (továbbiakban: Bit.) alapján jöttek létre. Ügyféltájékoztatónak minősülnek mindazon más feltételek, amelyek a jelen feltételre vonatkozó hivatko- zást tartalmaznak. Az ügyféltájékoztatónak minősülő részek dőlt betűvel szedettek.

1. Biztosítási esemény

1.1. Jelen feltétel alapján kötött felelősségbiztosí- tási szerződésben foglaltak szerint a Biztosító biztosítási díj ellenében mentesíti a Biztosítottat a szerződésben rögzített és annak mellékletein feltűntetett, a vonatkozó feltételekben megálla- pított mértékig azokért a személyi sérülésből és/vagy tárgyrongálásból származó kár megté- rítése és a személyi sérülésből eredő sérelemdíj megfizetése alól, amelyekért a magyar jog sza- bályai szerint helytállni tartozik.

Biztosítási esemény: jövőbeni, hirtelen bekövet- kező, előre nem látható esemény.

Személyi sérülés: valakinek a halála, testi sérü- lése, egészségromlása.

Tárgyrongálás: dolog megsemmisülése, sérülé- se vagy használhatatlanná válása.

1.2. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek mi- nősülnek. Sorozatkárnak minősül, ha több bizto- sítási esemény a Biztosított ugyanazon károkozói magatartásából, cselekedetéből ered és azonos okra vezethető vissza, de eltérő időpontban kö- vetkezett be.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A biztosítási szerződés megkötésekor a Szer- ződő és a Biztosított személye különválhat.

Szerződő: a Biztosítóval szerződést kötő fél, aki a biztosítási díjat fedezi és akihez a Bizto- sító jognyilatkozatait intézi.

Biztosított: az a vállalkozás, azaz önálló fog- lalkozása vagy üzleti tevékenysége körében eljáró személy, aki a magyar jog szabályai szerint a bekövetkezett károkért kártérítési fe- lelősséggel valamint sérelemdíj megfizetésére kötelezettséggel tartozik.

Együttbiztosított: az a természetes személy, jogi személyiség nélküli szervezet vagy jogi személy, aki a biztosítási szerződésben meg- határozott biztosítási esemény tekintetében a Biztosított részére, vagy helyett végzett tevé- kenysége során okozott károk vonatkozásában a Biztosítottal együtt, vele azonos biztosítási védelemben részesül. Ahol a biztosítási feltéte- lekben a Biztosított szerepel, úgy azon rendel- kezések Együttbiztosítottra is vonatkoznak.

Biztosító: A SIGNAL Biztosító Zrt. A Biztosí- tó biztosítási díj ellenében a kockázatot viseli és a biztosítási szerződésben vállaltak szerint biztosítási esemény bekövetkezése esetén a szerződési feltételekben meghatározott szol- gáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

3. Biztosítási szerződés létrejötte

3.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megál- lapodásával jön létre. A biztosítási szerződés megkötését írásbeli ajánlatával a Szerződő kezdeményezi. A Biztosító köteles az ajánlatot annak kézhezvételétől számított 30 napon be- lül elbírálni. Az ajánlat esetleges elutasítását a Biztosító nem köteles indokolni.

3.2. A szerződés akkor is létrejön, ha a Biztosító a Szerződő/Biztosított által tett ajánlatra 30 napon belül nem nyilatkozik. Ebben az eset- ben a szerződés az ajánlatnak a Biztosító kockázatelbírálásra jogosult szerve részére való átadása napjára visszamenő hatállyal jön létre, az ajánlattal egyező tartalommal.

3.3. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a Biztosító elfogadó nyilatkozatát biztosítási kötvény kiál- lítása pótolja.

3.4. Ha a Biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül lét- rejött szerződés eltér a feltételektől, a Bizto- sító tizenöt napon belül írásban javasolhatja,

hogy a szerződést a feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a Biztosítónak kockázatelbírálásra jogosult szervéhez be- érkezett. Ha a Szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt na- pon belül a szerződést harminc napra a Bizto- sító írásban felmondhatja.

3.5. Ha a Biztosító kötvényt állít ki és a kötvény tartalma a Szerződő fél ajánlatától eltér, és az eltérést a Szerződő tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre.

3.6. Ha a Biztosító az ajánlatot a fent meghatáro- zott 30 napos határidőn belül visszautasítja, az ezen időszak alatt bekövetkezett károkért nem tartozik helytállni.

4. A biztosítási szerződés módosítása

4.1. A Biztosító és Szerződő a biztosítási szerződés módosítását bármikor kezdeményezheti írás- ban. A biztosítási szerződés módosításához a Biztosító és Szerződő közös megegyezése szükséges.

4.2. Ha a Biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények, így külö- nösen a kockázati körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a koc- kázatot kockázatvállalási irányelvei alapján nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írás- ban felmondhatja. Ha a Biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt na- pon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik.

5. A biztosítási szerződés tartama

5.1. A biztosítási szerződés lehet határozott vagy határozatlan időtartamú.

5.2. A szerződés, ha a felek írásban másképp nem állapodnak meg, határozatlan tartamú. A tarta- mon belül a biztosítási időszak egy év.

5.3. A határozatlan tartamú szerződést írásban, a biztosítási időszak végére lehet felmondani. A felmondási idő 30 nap.

6. A biztosítási díj megfizetése, kockázat- viselés

6.1. A díjfizetési kötelezettség a Szerződőt terheli.

6.2. Jelen biztosítás éves díjú. Az éves díj részle- tekben is megfizethető, a részletfizetés gyako- risága lehet havi, negyedéves, féléves és éves. Részletfizetés esetén a Biztosító pótdíjat szá- míthat fel.

6.3. A biztosítás első díja a szerződésben megha- tározott időpontban, ennek hiányában a szer- ződés létrejöttekor esedékes. Minden későbbi díj vagy díjrészlet pedig annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyik időszakra a biz- tosítási díj vagy díjrészlet vonatkozik. A biztosí- tási díj fizetése a Szerződő fél választása szerint történhet banki átutalás, csekk, vagy inkasszó útján. A szerződés létrejöttekor esedékes díjat a biztosító kérése esetén készpénzben kell megfi- zetni.

6.4. A biztosító és a Szerződő az első biztosítási díj megfizetésére díjhalasztásban állapodhatnak meg. A Szerződő rendelkezésére a kockázat- viselés kezdetétől számítva legfeljebb 30 nap áll rendelkezésre a biztosítási díj megfizetésére. Amennyiben a biztosítási díj a kockázatviselés kezdetét követő 30 napon belül nem érkezik meg Biztosítóhoz, akkor a biztosítási szerződés a kockázatviselési kezdetre visszamenőleges hatállyal megszűnik.

6.5. Az egyszeri díjat a szerződésben meghatáro- zott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

6.6. A díjfizetés gyakoriságát és esedékességét a szerződés rögzíti.

6.7. A Biztosító kockázatviselése a felek által a szer- ződésben meghatározott időpontban, ilyen hi- ányában az azt követő nap 0. órája, amikor a szerződés szerinti első díj vagy díjelőleg a Biz- tosító pénztárába vagy számlájára beérkezett, feltéve, ha a biztosítási szerződés létrejön.

6.8. Ha a Szerződő az első díjat a szerződés hatály- balépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatály- balépés időpontjáig a Biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

6.9. Ha a Szerződő a díjat a Biztosító képviselőjének fizeti, a díjat legkésőbb a fizetés napjától szá- mított negyedik napon a Biztosító számlájára, illetőleg pénztárába beérkezettnek kell tekinteni.

6.10. Halasztott kockázatviselési kezdet esetén pedig annak a napnak a 0. órájában kezdődik a Bizto- sító kockázatviselése, amely napon a Szerződő

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele

és a Biztosító a kockázatviselés kezdetére vo- natkozóan külön megállapodott, feltéve, hogy a Szerződő addig a napig megfizeti az első díjat, ameddig a Biztosító erre halasztást adott.

6.11. Az esedékes díjrészletnél magasabb összeg befizetésével többletszolgáltatásra jogosultság nem keletkezik. A befizetett díjtöbbletet a Biz- tosító a következő időszak biztosítási díjába be- számítja, vagy az összeg Biztosítóhoz történő beérkezéstől számított 60 napon belül visszafi- zeti a Szerződőnek.

6.12. Ha az esedékes díjnak csak egy része került megfizetésre, a szerződés – változatlan biztosí- tási összeggel – a befizetett díjjal arányos idő- tartamra marad fenn.

6.13. A biztosítási díj azon hónap utolsó napjáig ille- ti meg a Biztosítót, amelyben kockázatviselése véget ért.

6.14. Indexálás:

A Biztosító a biztosítási díj módosítását a szer- ződés hatálya alatt bármikor jogosult kezde- ményezni a következő biztosítási időszakkal kezdődő hatállyal Biztosított érintett időszak- ban történt árbevételének, illetve a díjszámítás alapját képező adatoknak tényleges vagy felté- telezett változása alapján. Az árbevétel, illetve a díjszámítás alapját képező adatok feltételezett változását akkor veszi alapul Biztosító, ameny- nyiben Biztosított nem nyilatkozott a jelen fel- tétel 13.1.2.4. pontjában leírt határidőig árbe- vételének, illetve a díjszámítás alapját képező adatok változásáról. A Biztosító módosító javas- latát legalább az évfordulót megelőző 45 nap- pal küldi el a Szerződő részére. Amennyiben a Szerződő a módosító javaslat elfogadásáról, annak kézhezvételétől számított 30 napon belül írásban értesíti Biztosítót, vagy arról jelen pont- ban írt határidőig nem nyilatkozik, a módosítás az évfordulón hatályossá válik. Ha Biztosított az árbevétel, illetve a díjszámítás alapjául szolgá- ló adatok feltételezett változásának mértékével nem ért egyet, úgy jogosult a módosítás vissza- utasítására nyitva álló határidőn belül írásban kérni – az érintett időszak tényleges árbevéte- lének, illetve a tényleges adatok bejelentésével egyidejűleg – a tényleges változás figyelembe- vételét Biztosító részéről. Biztosító jogosult el- lenőrizni a változás mértékét és kérni a tényle- ges változás igazolását Biztosítottól.

Amennyiben a Szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, és nem nyilatkozik az érintett időszak árbevételének változásáról sem, akkor káresemény bekövetkeztekor a Biztosító a meg- állapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak – a térítésére köteles, amekkora

része a Szerződő/Biztosított által közölt, a díj- számítás alapját képező árbevétel (illetve a díj- számítás alapját képező adatok) annak a tény- leges árbevételnek (illetve a díjszámítás alapját képező adatoknak), amelyet a Szerződő helyes adatszolgáltatása esetén a díjszámítás alapja- ként figyelembe kellett volna venni.

Az indexáláskor Biztosító a rendelkezésére álló, KSH által hivatalos honlapján közzétett legfris- sebb ipari termelő árindexet alkalmazza (jelen pontban továbbiakban: díjalap). A biztosító a díjalap és a biztosítási szerződésben meghatá- rozott díjtétel szorzataként állapítja meg a kö- vetkező biztosítási időszak biztosítási díját.

Árbevétel: az értékesített termékek és áruk, il- letve teljesített szolgáltatások általános forgalmi adó nélkül számított ellenértéke.

Érintett időszak: a biztosítási évfordulót meg- előző 60. nap előtti 12 egész naptári hónap.

Függő biztosításközvetítő a Biztosító kifejezett felhatalmazása esetén jogosult biztosítási díjat átvenni, és nem jogosult a biztosítótól a Szer- ződőnek vagy Biztosítottnak járó összeg kifize- tésében közreműködni.

7. A szerződés megszűnése, folytatólagos díj megfizetése elmulasztásának követ- kezménye, a szerződés újra érvénybe helyezése

7.1. A biztosítási díj esedékességétől számított 30. nap elteltével a szerződés és Biztosító kocká- zatviselése megszűnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a Szerződő díjha- lasztást sem kapott, illetőleg a biztosító a díj- követelést bírósági úton nem érvényesítette, kivéve, ha a biztosító póthatáridő tűzésével írásban fel nem szólítja szerződőt a díjfizetésre a biztosítási díj esedékességétől számított 30 napon belül. Póthatáridő eredménytelen eltel- te esetén a biztosítási szerződés a póthatáridő leteltének napján szűnik meg a / VAGY visz- szamenőleges hatállyal? A Biztosítót a kocká- zatviselés végéig megilleti a díj, ennek későbbi befizetése azonban a szerződés automatikus újbóli hatálybalépését és a Biztosító kockázat- viselését nem eredményezi.

7.2. Ha a Biztosító a szerződés – díjnemfizetés – miatti megszűnésétől számított 6 hónapon belül a Szerződő által – utólag – befizetett hátralékos díjat 15 napon belül nem utasítja vissza, és a szerződő a díj megfizetésével egy- idejűleg kármentességi nyilatkozatát megküldi a biztosítónak a szerződés újból hatályba lép.

7.3. Ha a biztosítás hatályának kezdete előtt a biz- tosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezé- se lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, illetőleg annak meg- felelő része nem válik hatályossá.

7.4. Ha a szerződés hatálya alatt a biztosítási ese- mény bekövetkezése lehetetlenné vált, vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés, ille- tőleg annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.

7.5. A biztosítási összeg változása maga után von- hatja a biztosítási díj változását is.

8. A kockázatviselés területi és időbeli ha- tály

8.1. A Biztosító kockázatviselése a szerződés ha- tálya alatt okozott és bekövetkezett és az el- évülési időn belül, de legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnéséig bejelentett károkra terjed ki.

8.2. A Biztosító azokra a kártérítési igényekre szol- gáltat, amelyeket megalapozó káreseteket Ma- gyarország területén okozták és azok Magyar- ország területén következtek be. A felek ettől eltérően, külön díj ellenében megállapodhatnak a területi hatály kiterjesztésében.

9. Önrészesedés

9.1. A Biztosító kár esetén az általa nyújtandó szol- gáltatási összeget a biztosítási szerződés sze- rinti önrész levonásával határozza meg. A Biz- tosító az önrészesedést a biztosítási szerző- dés hatálya alatt bekövetkezett minden egyes biztosítási eseménynél figyelembe veszi.

10. A biztosítási összeg, limit

10.1. A biztosítási összeget a Szerződő/Biztosított határozza meg a Magyarországon mindenkor érvényes belföldi fizetőeszközben. A biztosítási összeg a Biztosító szolgáltatásainak éves vagy a biztosítási időszakra vonatkozó felső határa

10.2. A Biztosító a károkat eseményenként és bizto- sítási időszakonként a szerződésben megjelölt felső összeghatárig téríti meg – a Magyaror- szágon mindenkor érvényes belföldi fizetőesz- közben. A Biztosító által az eseményenként és a biztosítási időszakonként meghatározott biztosítási összeg mértéke eltérhet egymástól.

10.3. A felelősségbiztosítási védelem kiterjed a biz- tosítási összeg erejéig a felelősség kérdésé-

nek vizsgálatára és az alapos kártérítési kö- vetelések kielégítésére. A biztosítási védelem kiterjed a szerződésben meghatározott biz- tosítási összeg erejéig a Biztosított biztosítási eseménnyel összefüggésben keletkezett jogi képviseletének költségeire, az esetleges per- költségre, valamint az alapos kártérítési köve- telésekből eredő kamatkövetelésekre.

10.4. Nem terjed ki a biztosítási védelem a kamatfi- zetésből eredő, a jogi képviseletből származó költségekre, illetve a felmerülő perköltségre, amelyek abból származnak, hogy a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy helytállási kötelezett- sége mértékét nyilvánvalóan megalapozatla- nul vitatja, vagy a magatartásával, illetve mu- lasztásával a kárrendezési vagy egyéb eljárást nyilvánvalóan megalapozatlanul elhúzza.

10.5. Együttbiztosított megjelölése esetén a bizto- sítási szerződésben meghatározott biztosítási összeg a Biztosítottra és az Együttbiztosítottra együttesen vonatkozik és ugyanabból a bizto- sítási eseményből származó kárigény(ek) ese- tén Biztosító kizárólag egyszer szolgáltat.

11. A Biztosító szolgáltatásának szabályai

11.1. A biztosító szolgáltatásai az adott biztosítási időszak biztosítási összegét csökkentik, kivé- ve, ha a szerződő a szolgáltatás teljesítéséig a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a fedezet feltöltését kéri és a díjat megfelelően kiegészíti. Biztosító a fedezetfeltöltésről egyedi elbírálás alapján jogosult dönteni és a fede- zetfeltöltés lehetőségére nem köteles Szerző- dőt külön tájékoztatni. Amennyiben a biztosító térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítási időszakra eső teljes díj. Amennyiben a biztosí- tó térítést nyújtott, megilleti az egész biztosítá- si időszakra eső teljes díj.

11.2. A biztosító a kárrendezési eljárás során meg- állapított kártérítési összeget csak a károsult- nak fizeti; a károsult kártérítési igényét közvet- lenül a Biztosító ellen nem érvényesítheti. A Biztosított csak annyiban követelheti, hogy a Biztosító az ő kezéhez fizessen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

11.3. Ha a Biztosított a vele szemben támasztott kártérítési igények miatti felelősségét vagy összegszerű helytállási kötelezettsége mérté- két nyilvánvalóan megalapozatlanul vitatja, a biztosító jogosult a károsultnak teljesíteni. Az alaptalan tagadás többletköltségei a biztosí- tottat terhelik; ha azokat a biztosító viselte, a Biztosított azokat neki visszafizetni tartozik.

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele

11.4. A Biztosító biztosítási szerződésből eredő kö- telezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményei- nek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható.

11.5. Járadékfizetési kötelezettség esetén a járadék tőkeértékét a Biztosító a korrigált 2004. évi halandósági tábla alapján, 0%-os technikai kamattal határozza meg a szerződésben rög- zített biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg erejéig. Ez nem jelenti a járadék ezen az összegen történő egyösszegű meg- váltását. A megváltást mind a Biztosító, mind a Károsult kezdeményezheti, de arra kizárólag abban az esetben kerülhet sor, ha annak té- nyét és összegét a Biztosító és a Károsult is elfogadja. Amennyiben a Biztosító hozzájárul a megváltáshoz, akkor az egyösszegű meg- váltás összegét a Biztosító az adott gazdasá- gi körülmények (pl. inflációs ráta), a fizetendő járadék paramétereinek, illetve a Károsult egészségi állapotának figyelembe vételével ál- lapítja meg.

11.6. Ha a kár bekövetkezésében a biztosítási esemé- nyen kívül más károsító esemény vagy tényező is közrehatott, akkor a Biztosító a kárt csak olyan mértékben téríti meg, amilyen mértékben az a biztosítási esemény következménye.

11.7. Egy káreseményből eredő felelősségbiztosí- tási szolgáltatások együttes összege nem ha- ladhatja meg az Általános felelősségbiztosítás különös feltételeiben rögzített káreseményen- kénti biztosítási összeget (kumulált limit).

12. A biztosítással nem fedezett károk (ki- zárások)

A kizárások a biztosítási szerződési feltételekben meg- fogalmazott olyan események, amelyekre a Biztosító nem vállalja a kockázatot. A kizárt káresemény a bizto- sítási szerződés feltételei szerint nem minősül biztosí- tási eseménynek, ezért annak bekövetkezése esetén a Biztosító nem nyújt szolgáltatást.

12.1. A Biztosító térítési kötelezettsége nem terjed ki az abból a kárból származó kártérítési igényre

a) amelyet a Szerződő és a Biztosított egy- másnak okozott,

b) amelyet a közeli hozzátartozók egymásnak okoztak,

c) amelyet a Biztosított maga szenved el,

d) ahol a Biztosító biztosítási eseményenkénti fizetési kötelezettsége nem éri el a biztosí- tási szerződésben rögzített önrészesedés értékét,

e) amely büntető jellegű többletköltségként (pl. büntetés, bírság, kötbér, késedelmi ka- mat) merül fel,

f) valamint nem téríti meg a Biztosító azokat a károkat, sérelemdíjat, amelyek az üzleti jó hírnév, eszmei érték, good-will megsértésé- vel, valamint az előszereteti érték kárpótlá- sával összefüggésben keletkeztek.

g) amit a Biztosított jogi személy vagy jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező egyéb szerve- zet esetén a tulajdonosainak vagy közvetlen hozzátartozójának, valamint a Biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okoz,

h) amelyet több Biztosított (együttbiztosított) esetén a Biztosítottak egymásnak okoznak.

i) amely a Biztosított törvényes kártérítési kö- telezettségét meghaladó, egyoldalú kötele- zettségvállalásából ered

j) amely sem személysérülésre, sem pedig tárgyrongálásra nem vezethető vissza

12.2. Nem fedezi a biztosítás külön megállapo- dás hiányában:

a) Biztosított alvállalkozója által okozott károkat,

b) a szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott károkat,

c) az építési, szerelési munkákkal járó, előre tervezett és a teljesítéséhez elengedhetet- lenül szükséges károkat,

d) a vadgazdálkodással okozott károkat,

e) a vegyszerszórási, a Biztosított által növény- védő szerek, mezőgazdasági kemikáliák fel- használásával, környezetbe juttatásával oko- zott károkat,

f) a genetikai károkat,

g) Biztosított által gondozott növényi kultúrák által okozott károkat,

h) a légi-, vízi-, vasúti és kötöttpályás közleke- dési tevékenység folytatásával vagy ilyen járművek üzemeltetésével okozott károkat,

i) a Biztosítottat, mint személy- és vagyonvé- delmi, valamint magánnyomozói tevékeny- ség folytatójaként terhelő károkat,

j) a tisztítással eltávolítható szennyeződési ká- rokat,

k) a gépjármű üzembentartójának kötelező fe- lelősségbiztosításáról szóló mindenkori hatá- lyos jogszabály hatálya alá tartozó események által okozott károkat,

l) a lőfegyverviseléssel járó bármely tevékeny- ség folytatásából eredő károkat,

m) közúti burkolat fenntartása, karbantartása során okozott károkat,

n) a járművön, vontatmányon, munkagépen elhelyezett vagyontárgyakban a szállításuk során okozott károkat, valamint,

o) ha a károkat nem a tevékenység folytatása idézte elő, hanem részben vagy egészben az épületek, építmények avultsága, azok karbantartásának elmulasztása vagy az építési és üzemeltetési szabályok be nem tartásával okozati összefüggésben kelet- keztek.

Jelen szerződés szerint súlyosan gondatlan kár- okozásnak minősül különösen, ha a Biztosított

• hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett,

• tevékenységét jogszabályban, egyéb elő- írásban meghatározott személyi és tárgyi feltételek hiányában végezte,

• a kárt súlyosan ittas (2,51 gramm/liter feletti mértékű véralkohol szintű) állapotban, vagy bódulatot keltő vagy hallucinogén szerek, kábítószer fogyasztásának hatása alatt, il- letve ezzel az állapotával összefüggésben okozta,

• a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírá- sok, foglalkozási szabályok súlyos vagy is- métlődő, illetve folyamatos megsértésével okozta,

• a kárt a szakmai előírások, belső utasítások súlyos vagy ismétlődő, illetve folyamatos megszegésével okozta.

12.3. Nem téríti meg a Biztosító azt a kárt külön megállapodás hiányában:

a) amely a természetes és mesterséges kör- nyezet szennyezéséből, környezetveszélyez- tető tevékenységből ered,

b) amit a Biztosított szolgáltatói minőségben okoz,

c) amit a Biztosított munkáltatói minőségben a munkavállalónak okoz, valamint amelyek foglalkozási megbetegedésből erednek,

d) amit Biztosított, mint ingatlan bérbeadója vagy bérlője okoz,

e) ami a termékfelelősség körébe tartozik, amit a Biztosított mint gyártó, importáló, forgalmazó okoz

f) amit a Biztosított szerződésszegésével okoz,

g) amely a Biztosított és a károsult közötti jog- viszonyra irányadó szabályok szerint elévült

h) amely a biztosítási eseményekkel nem köz- vetlen összefüggésben következett be, a következményi károkat, az elmaradt hasz- not, így különösen az üzemszünetből eredő termeléskiesést, állásidőre fizetett bért, a késedelmes teljesítés következményeit

i) amely a hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, to- vábbá ionizáló és lézersugárzásból ered- nek,

j) amely a nukleáris energia, tüzelőanyag (hul- ladék) előállításával, tárolásával, kezelésével kapcsolatos,

k) amely a jogszabály alapján megtérülő, illet- ve más biztosítással már fedezett,

l) amely mágneses vagy elektromágneses mező által okozott,

m) amely a Biztosított jogszabályban írt fele- lősségnél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatkozatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul,

n) amely az egészségi állapot csökkenéséből ered, és amelyet közvetve vagy közvetlenül a Human T-Cell Lymphatropic V1rLls Typ III (HTLV III), Lymphadenopathy Associated Vims (LAV), vagy azok mutációi, áttételei vagy egyéb változatai okoznak, vagy ezzel kapcsolatban merültek fel, vagy amely az Aquired lmmune Deficiency Syndrome-mal

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele

(AIDS), vagy hasonló természetű szindró- mával vagy a mindenkori elnevezéstől füg- getlen hasonló természetű egészségi álla- pottal bármilyen módon rokonságban áll,

o) amely azbesztózisból vagy bármilyen ha- sonló betegségből ered, és amely betegség az azbeszt, azbeszttermékek és/vagy az- beszttartalmú termékek jelenléte, kezelése, feldolgozása, előállítása, eladása, forgalma- zása, tárolása vagy alkalmazása során ke- letkezik,

p) amely közvetlenül vagy közvetve a Spongiformen Encephalopathien csoport megbetegedései vagy szindrómái, vagy azok mutációi vagy áttételei okoznak, ezek nyomán keletkeznek vagy ennek követ- kezményeképpen lépnek fel, ilyen példá- ul a Bovine Spongiform Encephalopathy (BSE), Scrapie, Transmissible Mink Encephalopathy (TME, Chronic Wasting- betegség (CWD), Xxxxxxxxxx–Xxxxx- xxxxxxxxx (CJD), Xxxxxxxxx–Straussler– Scheinker-szindróma (GSS), Kuru, Fatal Familiar Insomnia (FFI).

12.4. Építőipari tevékenységet folytató Biztosított esetében nem terjed ki a Biztosító kockázatvi- selése:

a) vagyontárgyakban, talajban, épületekben vibráció vagy teherhordó elemek eltávolí- tása vagy meggyengítése miatt bekövetke- zett károkra

b) az épületekben keletkezett repedéskárok- ra, függetlenül attól, hogy azok veszélyez- tetik-e az épület állékonyságát és haszná- lóinak biztonságát vagy sem

c) a tetőszigetelés javítása során szél és csa- padék által okozott károkra, ha

• az ideiglenes (PVC fólia) fedés elmarad

• az ideiglenes fedés vízelvezetése nem megoldott

• a szigetelés lebontásának időszakára a zárófödém alatti szinten a nedvességre érzékeny gyárberendezések, készletek, ingóságok védelmét (pl. fóliával) nem végzik el

12.5. Nem téríti meg a Biztosító továbbá

bárminemű kárt, veszteséget, költséget, amely- nek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a követ- kező eseményekkel:

a) háború, invázió, külföldi hadsereg tevé- kenysége, háborús, illetve háború jellegű cselekmény (hadüzenettől függetlenül), polgárháború, bármilyen jellegű háborús cselekedet, invázió, fegyveres felkelés,

b) belső zavargás, forradalom, felkelés, zen- dülés, lázadás, puccs, sztrájk,

c) elkobzás, lefoglalás, kényszerállamosítás,

d) hadijog, rendkívüli állapot,

d) terrorizmus bármilyen formájával összefüg- gésben keletkezett károkat az alábbiakban foglaltak szerint:

Jelen feltételből kizárásra kerülnek azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott bizto- sítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve terror- cselekménnyel vagy annak elkövetése során közveszély okozásával, vagy e cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az alábbi- akban meghatározott egyéb cselekményekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közrehatott-e a kár bekövetkez- tében.

Jelen feltétel értelmében terrorista cselekmény- nek minősül továbbá minden olyan cselekmény

– függetlenül attól, hogy erőszakos cselekmény alkalmazásával, azzal való fenyegetéssel vagy annak előkészítésével valósult-e meg –, vagy amelyet önállóan vagy egy bizonyos szervezet, vagy kormány megbízásából vagy ahhoz kap- csolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

• egy jogszerű vagy tényleges kormányt, il- letve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfélemlítse, vagy befolyásolja vagy

• a gazdasági életet részben vagy egészben befolyásolja, vagy

amelyek módja és körülményei arra engednek következtetni, hogy azokat politikai, szociális, vallási, ideológiai vagy hasonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

Jelen feltétel szerint kizárásra kerülnek továbbá azon vagyoni és nem vagyoni károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meg- határozott biztosítási eseményekhez kapcsoló- dó kifizetéseket is, amelyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmé-

nyek, amelyek terrorista támadások ellenőrzé- sére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függ- nek össze.

13. A felek együttműködése

13.1. A Szerződő/Biztosított kötelezettsége

13.1.1. Közlési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítás szempontjából lényeges minden olyan körülményt a Biztosítóval kö- zölni, amelyekre a Biztosító írásban kérdést tett fel, valamint minden olyan lényeges kö- rülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A közölt adatok valóságtartalmáért a Szerződő és a Biztosított felelős. A közölt ada- tok ellenőrzését a Biztosító részére lehetővé kell tenni. A Biztosító ellenőrzési lehetősége a Szerződőt (Biztosítottat) a közlési kötelezett- ség alól nem mentesíti.

A Szerződő/Biztosított köteles – a Biztosító kérésére – a Biztosító kockázata szempont- jából jelentős okiratokat, szerződéseket, ha- tósági határozatokat (társasági szerződés, a vállalat számviteli politikája, munkaköri leírás stb.) a Biztosító részére átadni, illetve ezekbe betekintést biztosítani.

13.1.2. Változás bejelentési kötelezettség

13.1.2.1. A biztosítási kockázat szempontjából lénye- ges és/vagy a közlési kötelezettség körébe vont körülmények változását a Szerződő és a Biztosított haladéktalanul – de legfeljebb be- következésüktől számított 8 napon belül – kö- teles a Biztosítónak írásban bejelenteni.

13.1.2.2. Ilyen, a bejelentési kötelezettség alá tartozó főbb változások többek között:

• A szerződésben rögzített adatok megvál- tozása,

• a tevékenység jellegének megváltozása,

• új alaptevékenységet folytató üzem vagy létesítmény üzembe helyezése, új gyártá- si ág, technológia bevezetése,

• a telephely megváltoztatása, áthelyezése,

• A kármegelőzés vagy kárelhárítás rend- szerének módosulása,

• új üzem, telep létesítése,

• az üzemek, berendezések legalább há- romhavi időtartamra történő – nem idény- szerű – leállítása (átmeneti szüneteltetés) vagy a termelésből való végleges kivonása,

• az üzemek, telepek, vagyontárgyak át- adása vagy bérbeadása,

13.1.2.3. A Szerződő/Biztosított a Biztosító kérésére köteles a változásra vonatkozó módosított, illetőleg változott tartalmú okiratokat a Bizto- sítónak átadni.

13.1.2.4. Biztosított köteles legkésőbb minden bizto- sítási évfordulót megelőző 60. napig írásban nyilatkozni az érintett időszakban bekövetke- zett árbevételéről, a díjszámítás alapját képe- ző adatokról, illetve azok változásáról.

13.1.2.5. A Szerződő/Biztosított közlési, illetőleg válto- zás bejelentési kötelezettségének megsér- tése esetén a Biztosító szolgáltatási i kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződés- kötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

13.1.2.6. Ha a szerződés egyidejűleg több vagyon- tárgyra vagy személyre vonatkozik, és a bizto- sítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító jelen pontban írt jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában is gyakorolhatja.

13.1.2.7. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség egyaránt terheli a Szer- ződő felet és a Biztosítottat; egyikük sem vé- dekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a Biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre, illető- leg bejelentésre köteles lett volna.

13.1.3. Kárbejelentési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított vagy meghatalmazott- ja a biztosítási eseményt azonnal, de legfel- jebb a bekövetkezéstől, illetve a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül köteles a Biztosítónak bejelenteni. Telefonon való be- jelentés esetén a Biztosító kérheti a bejelentés írásos megerősítését is.

A Szerződő/Biztosított a tudomására jutástól számított 2 munkanapon belül – a bejelenté- si kötelezettség megszegése esetére meg- állapított következmények mellett – köteles a Biztosítónak bejelenteni, ha vele szemben a

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele

felelősségbiztosítási szerződésben meghatá- rozott tevékenységével kapcsolatban kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre alapot adhat.

Biztosítási esemény bekövetkezése esetén a Szerződő/Biztosított köteles a Biztosító ren- delkezésére bocsátani minden olyan okiratot, bizonylatot, amelyek a tulajdoni viszonyok, a kárigény jogosságának, a biztosítási esemény bekövetkezésének, a kártérítési összeg meg- állapításának elbírálásához szükségesek.

A Biztosító szolgáltatásának teljesítéséhez az

1. sz. mellékletben rögzített dokumentumok benyújtását/bemutatását kéri.

A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

• a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontját, leírását,

• a károsult személyét és a keletkezett kár- térítési igényt,

• a biztosítási eseménnyel kapcsolatos büntető-, illetve polgári peres eljárásról vagy egyéb hatósági eljárásról való tájé- koztatást,

• Biztosító által kért egyéb – a kárrendezés lefolytatásához szükséges – iratokat, do- kumentumokat,

• a Biztosított vagy ügyintézőjének nevét és telefonszámát,

• valamint valamennyi egyéb lényeges in- formációt.Amennyiben a káresemény jel- lege igényli, az illetékes hatóságokat, szer- veket (munkaügyi felügyelőség, tűzoltóság stb.) is azonnal értesítenie kell Szerződő- nek/Biztosítottnak.

A bejelentési határidők elmulasztása esetén a Biztosító annyiban tagadhatja meg a bizto- sítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényes körülmények kiderít- hetetlenné válnak.

13.1.4. Kármegelőzési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított köteles a károk megelő- zése, elhárítása és enyhítése érdekében min- den, az adott helyzetben elvárható intézkedést megtenni, a vonatkozó előírásokat mindenkor és maradéktalanul betartani.

13.1.5. Kárenyhítési kötelezettség

A Szerződő/Biztosított a kár bekövetkeztekor köteles a kárt az adott helyzetben elvárható magatartás követelménye szerint enyhíteni.

A Biztosító javaslatot tehet a kár enyhítésére. Amennyiben a Biztosított ettől a megoldástól eltér, a többletköltségeket a Biztosító nem téríti.

13.2. A Biztosító kötelezettségei és jogai

13.2.1. A Biztosító a károkat és sérelemdíjat a felté- telekben foglaltak szerint téríti meg. A felelős- séget elismerő nyilatkozat önmagában nem kötelezi a Biztosítót kártérítési összeg megfi- zetésére, a Biztosító a Biztosított felelősségét minden esetben vizsgálja. A Biztosító késedel- mes szolgáltatása esetén kizárólag a magyar polgári jog szabályai szerinti késedelmi kamat megfizetésére köteles.

13.2.2. A szolgáltatási összeg a térítés alapjául szolgá- ló utolsó okirat beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

13.2.3. A Biztosító jogosult a kockázati viszonyokat befolyásoló körülményeket és a Szerződő/ Biztosított által szolgáltatott adatok helyessé- gét akár a helyszínen bármikor ellenőrizni vagy ellenőriztetni.

14. A Biztosító mentesülése

14.1. A Szerződő/Biztosított közlési, illetőleg változásbejelentési kötelezettségének meg- sértése esetén a Biztosító helytállási kötele- zettsége nem áll be, kivéve, ha a Biztosított bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a Biztosító a szerződés- kötéskor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

14.2. A Biztosító adhat a Biztosított részére a kár- megelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcso- latos előírásokat, utasításokat. Amennyiben a Biztosított a Biztosító által írásban adott, a kár- megelőzéssel, illetve kárenyhítéssel kapcsola- tos előírásokat, utasításokat nem tartotta be, és a károk ezzel összefüggésben keletkeztek, a Biztosító kötelezettsége nem áll be.

14.3. A Biztosító kötelezettsége nem áll be, amennyi- ben a Szerződő/Biztosított a Biztosítónak a biz- tosítási esemény bekövetkezését a 13.1.3. pont- ban foglalt határidőn belül és feltételek szerint nem jelenti be, a szükséges felvilágosítást nem adja meg, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának ellenőrzését, fel- téve, hogy a biztosítási esemény lényeges körül- ményei ez által kideríthetetlenné válnak.

14.4. A Szerződő/Biztosított a kárral kapcsolatban hozzá bármilyen címen befolyó megtérülést 8 munkanapon belül köteles a Biztosítónak írás- ban bejelenteni, és azt a már kifizetett térítés erejéig tartozik a Biztosítónak visszafizetni.

14.5. A biztosítót az általa megtérített kár mértéké- ig megtérítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó. A meg- szűnt követelés biztosítékai fennmaradnak, és e követelést biztosítják. A Szerződő/Biztosított köteles minden elvárható támogatást meg- adni a Biztosító törvényi engedmény alapján megnyíló visszkeresetének érvényesítéséhez. A Biztosított visszkereseti igényéről a Biztosító hátrányára nem mondhat le. Az e kötelezett- ségének elmulasztásából származó következ- mények a Biztosítottat terhelik.

14.6. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szem- ben akkor hatályos, ha ahhoz a biztosító elő- zetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette.

14.7. A biztosított bírósági marasztalása a biztosí- tóval szemben akkor hatályos, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

15. Biztosító titoktartási kötelezettsége

15.1. A biztosítási titok minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a Biztosító, a biz- tosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító, a biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanács- adó egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzeté- re, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

15.2. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a Biztosító a következő bekezdés- ben meghatározott célokból, az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény ren- delkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti.

15.3. A Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosí- tási szaktanácsadó ügyfeleinek azon biztosí- tási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosí- tási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilván- tartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből szár-

mazó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatározott egyéb cél lehet.

15.4. Az előző bekezdésben meghatározott céltól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szakta- nácsadó csak az ügyfél előzetes hozzájárulá- sával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és an- nak megadása esetén részére nem nyújtható előny.

15.5. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem ren- delkezik – titoktartási kötelezettség terheli a Biztosító, a független biztosításközvetítő, a biztosítási szaktanácsadó tulajdonosait, veze- tőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a Biztosítóval kapcsolatos tevékenységük so- rán bármilyen módon hozzájutottak.

15.6. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a Biztosító, a biztosításköz- vetítő és a biztosítási szaktanácsadó ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgál- tatható biztosítási titokkört pontosan megje- lölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad, vagy e törvény alapján a titoktartási kötele- zettség nem áll fenn.

15.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás ke- retében eljáró nyomozó hatósággal és ügyészséggel, továbbá az általuk kirendelt szakértővel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehaj- tási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,, továbbá az általa kirendelt szakértővel

e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a Biztosítót törvény- ben meghatározott körben nyilatkozat- tételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele

g) a Biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbe- li Biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi kép- viseletével, ezek érdekképviseleti szerve- zeteivel, illetve a biztosítási, biztosításköz- vetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkö- rében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltéte- lek megléte esetén a titkosszolgálati esz- közök alkalmazására, titkos információ- gyűjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös koc- kázatvállalás (együttbiztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a biztosítókról és a biztosítási tevékeny- ségről szóló 2003. évi LX. törvényben sza- bályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántar- tást vezető kötvénynyilvántartó szervvel,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány te- kintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok te- kintetében, továbbá ezek egymásközti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát, illetve Kártalanítási Alapot ke- zelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel és a kárren- dezési megbízottal és a kárképviselővel, illetve a károkozóval, amennyiben az ön- rendelkezési jogával élve a közúti közleke- dési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adataihoz kí- ván hozzáférni,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszer- vezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogsza- bályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jog-

szabályok által támasztott követelménye- ket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosí- tásközvetítővel, szaktanácsadóval,

q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biz- tosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédel- mi és Információszabadság Hatósággal

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásá- nak részletes szabályairól szóló rendelet- ben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rende- letben szabályozott esetekben a biztosító- val szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pont- ban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tar- talmazza az ügyfél nevét vagy a biztosí- tási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a k)-m) és p)-r) pontban meg- jelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jog- alapját köteles megjelölni. A cél és a jog- alap igazolásának minősül az adat megis- merésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljá- rás keretén kívül az előzőekben meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

15.8. A biztosítási titok megtartásának kötelezett- sége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító, biztosításközvetítő, és a biztosítási szaktanácsadó az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

15.9. Nem lehet biztosítási titokra hivatkozással visz- szatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságára és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, külön törvényben meghatá- rozott adatszolgáltatási kötelezettség esetén.

15.10. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsé- ge nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűn- üldöző szerv írásbeli megkeresésének tel- jesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként műkö- dő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megaka-

dályozásáról szóló törvényben meghatá- rozott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli meg- keresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a bizto- sítótól.

15.11. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, így az adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg:

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy biztosítási adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vál- lalkozás székhelye (főirodája) szerinti fel- ügyeleti hatóság számára a felügyeleti te- vékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizs- gálatok elvégzése céljából a miniszternek részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a Bit. Nyolcadik részének III. és III/A feje- zetében, a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.

15.12. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítási szaktanácsadó a nyomozó hatóság, a nemzet- biztonsági szolgálat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábí- tószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekmény- nyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,

b a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelem- mel, kábítószer birtoklásával, kóros szen- vedélykeltéssel vagy kábítószer készítésé- nek elősegítésével, új pszichoaktív anyag- gal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet-

ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel van összefüggésben.

15.13. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felüyeleti ellenőrzési eljárás során az összevont alapú felügyelet esetében a csoport vizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.

15.14. Biztosító, biztosításközvetítői és szaktanács- adói vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői és szaktanácsadói vállalkozás által kezelt biztosí- tási titkot tartalmazó irat a keletkezésétől szá- mított 60 év múlva a levéltári kutatások céljára felhasználható. A biztosítási titokra egyebek- ben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

15.15. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosí- tó által a harmadik országbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez (harmadik országbeli adatkezelő) történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiá- nyában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az in- formációszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatáro- zott bármely módon biztosított.

15.16. A biztosítási titoknak minősülő adatoknak má- sik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

15.17. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól szá- mított 5 év elteltével, az egészségügyi állapot- tal összefüggő adatok vagy az adatvédelmi törvény szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével tö- rölni kell.

15.18. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerző- déssel kapcsolatos személyes adatokat kezel- het, ameddig a szerződés létrejöttének meghi- úsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.

15.19. A biztosító, a biztosításközvetítő és a biztosítá- si szaktanácsadó köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele

megszűnt vagy amelynek kezeléséhez az érin- tett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

16. Biztosítottat/Szerződőt terhelő titoktar- tási kötelezettség

Biztosított és Szerződő kötelesek a biztosítá- si szerződésben foglaltakat bizalmasan kezelni, mint Biztosító üzleti titkát megtartani. A titoktar- tási kötelezettség jelen megállapodás megszűné- sét követően is, időbeli korlátozás nélkül fennáll.

Az üzleti titok megtartása alól kizárólag Biztosító adhat felmentést írásban, vagy amennyiben Szerződőt/Biz- tosítottat a titok kiadására jogszabály kötelezi, akkor a hatályos jogszabályok szerint jogosult az üzleti titok fel- fedésére.

17. A személyes adatkezelésre vonatkozó tudnivalók

17.1 Személyes adat az olyan adat, adatból le- vonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továb- biakban: érintett).

17.2 A Biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartá- sával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel.

17.3 E célokkal összefüggésben a Biztosító a tu- domására jutott adatokat Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a törvényi felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.

17.4 Az adatkezelés időtartama: a Biztosító a sze- mélyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, vala- mint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

17.5 A Bit. 78.§ (3) bekezdése alapján, amennyiben a kiszervezett tevékenység keretében a Bizto- sító az ügyfeleinek személyes adatát is továb- bítja e kiszervezett tevékenységet végző sze- mélyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a Biztosító adatfeldolgozójának minősül.

17.6 A Biztosító az érintett személyes (és külön- leges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik

személynek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szervezetek számára jogsza- bály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.

17.7 A Bit. által meghatározott szervezetek felso- rolását a jelen szerződési feltételek 15. pontja tartalmazza.

17.8 A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások so- rán igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.

17.9 Az érintett a Biztosító adatkezelésével kap- csolatosan az alábbi jogokkal élhet a 2011. évi CXII. tv. alapján (Info tv):

17.9.1. Tájékoztatás kérése:

Az érintett bármely formában előterjesztett kérelmére a Biztosító 30 napon belül, írásos formában, közérthető módon tájékoztatást ad az általa az érintett vonatkozásában kezelt, feldolgozott adatokról, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, illetve – amennyiben az adatok továbbí- tásra kerültek – az adattovábbítás címzettjéről és jogalapjáról.

A tájékoztatás naptári évente egyszer ingye- nesen adandó. További tájékoztatásokért költ- ségtérítés állapítható meg, kivéve, ha a tájé- koztatás kérése helyesbítéshez vezetett, illető- leg ha az adatkezelés jogellenesnek bizonyul.

Az érintett tájékoztatását – indoklással – ki- zárólag az Info törvényben meghatározott esetekben lehet megtagadni. A tájékoztatás megtagadása esetén a Biztosító írásban közli az érintettel, hogy a felvilágosítás megtagadá- sára a törvény mely rendelkezése alapján ke- rült sor. A felvilágosítás megtagadása esetén a Biztosító tájékoztatja az érintettet a bírósági jogorvoslat, továbbá a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósághoz fordulás lehetőségéről.

17.9.2. Helyesbítés:

Ha a személyes adat a valóságnak nem felel meg, és a valóságnak megfelelő személyes adat rendelkezésre áll, az adat helyesbítendő.

Az adatot meg kell jelölni, ha az érintett vitat- ja annak helyességét vagy pontosságát, de a vitatott személyes adat helyessége vagy pon- tossága nem állapítható meg egyértelműen.

17.9.3 Törlés:

A személyes adatot törölni kell, ha

• kezelése jogellenes;

• az érintett ezt kérelmezi és arra a szerző- déses jogok és kötelezettségek teljesíté- séhez nincs elengedhetetlenül szükség;

• az hiányos vagy téves és ez az állapot jogszerűen nem orvosolható, feltéve, hogy a törlést törvény nem zárja ki;

• az adatkezelés célja megszűnt, vagy az adatok tárolásának törvényben meghatá- rozott határideje lejárt;

• azt bíróság vagy a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósága (Ha- tóság) elrendelte.

17.9.4 Zárolás:

Törlés helyett a személyes adat zárolandó, ha az érintett ezt kéri, vagy ha a rendelkezésre álló információk alapján feltételezhető, hogy a törlés sértené az érintett jogos érdekeit. Az így zárolt személyes adat kizárólag addig kezelhe- tő, amíg fennáll az az adatkezelési cél, amely a személyes adat törlését kizárja.

A helyesbítésről, a zárolásról és a törlésről az érintettet, továbbá mindazokat értesíteni kell, akiknek az adatot korábban adatkezelés cél- jából továbbították. (Az értesítés mellőzhető, ha ez az adatkezelés céljára való tekintettel az érintett jogos érdekét nem sérti.) Ha az érintett helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelme nem teljesíthető, akkor a kérelem kézhezvéte- lét követő 30 napon belül az érintettel írásban közölni kell a helyesbítés, zárolás vagy törlés iránti kérelem elutasítását és annak ténybeli és jogi indokait. Ebben az esetben az érintettet tájékoztatni kell a bírósági jogorvoslat, továbbá a Hatósághoz való fordulás lehetőségéről.

17.9.5 Nyilvánosságra hozatal:

A Biztosító szervezeti egységein belül kezelt személyes adatok nyilvánosságra hozatala — kivéve, ha arra az érintett felhatalmazást ad, illetve ha azt törvény rendeli el — tilos. A Biz- tosító munkavállalóival, szállítóival, illetve ügy- feleivel kapcsolatos — személyes adatokon is alapuló — összesített statisztikai adatok közöl- hetőek, amennyiben azokból nem ismerhető fel az, akire az adat vonatkozik. Az adat köz- lése előtt az adat közlője köteles meggyőződni arról, hogy a közölt adatok alapján nem lehet- séges természetes személyek azonosítása.

18. Panaszkezelés

18.1 Panaszbejelentés módja, csatornái:

A Biztosító a panaszkezelés során a mindenkori hatályos jogszabályoknak és rendeleteknek megfelelően jár el, azaz biztosítja, hogy a tevékenységére vagy mulasztá- sára vonatkozó panaszát az ügyfél szóban vagy írásban az alábbi csatornák bármelyikén közölhesse. Biztosító panaszkezelési szabályzata elérhető a www. xxxxxx.xx oldalon, illetve Biztosító központi ügyfélszolgálati irodá- jában.

Az elérhetőségek változásának jogát Biztosító fenntartja, az aktuális panaszkezelési elérhetőségeket Biztosító pa- naszkezelési szabályzata tartalmazza.

Elérhetőségek:

Személyes panaszbejelentés

Félfogadási időben a központi ügyfélszolgálati irodá- ban lehet személyesen panaszbejelentést tenni.

Ügyfélszolgálati Irodánk: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Nyitva tartás: Hétfő 8:00–18:00;

Kedd–Péntek 8:00 –16:00

Telefonos panaszbejelentés

Telefonon belföldről a 00-00-000-000 kékszámon vagy a külföldről is hívható x00-0-000-0000 számon tehet pa- naszbejelentést az ügyfél.

Nyitva tartás: Hétfő 8:00–20:00; Kedd–Csütörtök 8:00–17:00; Péntek 8:00 –14:00

Postai úton történő panaszbejelentés

A panaszbejelentés postai úton az alábbi levelezési cím- re küldhető: SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigazgatóság, Panaszkezelési Csoport

Levélcím: 1519 Budapest Pf. 260.

Elektronikus panaszbejelentés

Az ügyfél panaszbejelentését elektronikusan az info@ xxxxxx.xx e-mail címre, faxon a 00-0-000-0000 faxszám- ra vagy –regisztrációt követően –Ügyfélportálon keresz- tül online módon is eljuttathatja a Biztosító részére.

18.2 Panaszkezelés gyakorlata

A Biztosító a telefonon történő panaszkezelés esetén biztosítja az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést, továbbá a beszélgetést hangfelvétellel rögzíti, mely egy évig megőrzésre kerül. Erről az ügyfelet a telefonos ügyintézés kezdetekor tájékoztatja. Az ügyfél kérésére biztosítja a hangfelvétel visszahallgatását, to- vábbá térítésmentesen rendelkezésére bocsátja a hang- felvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet.

A Biztosító a szóbeli panaszt azonnal megvizsgálja, és szükség szerint orvosolja. Ha a panasz kezelésével az ügyfél nem ért egyet, vagy a panasz azonnali kivizsgá- lása nem lehetséges, a panaszról és az azzal kapcsola- tos álláspontjáról jegyzőkönyvet vesz fel, és annak egy

Őrző-védő felelősségbiztosítás általános feltétele

másolati példányát a személyesen tett panasz esetén átadja, telefonon bejelentett panasz esetén pedig meg- küldi az ügyfél részére, egyebekben az írásbeli panaszra vonatkozó rendelkezések szerint jár el.

Az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követően, legkésőbb a jogszabályban meghatározott harminc napon belül megküldi.

A panasz elutasítása esetén a Biztosító válaszában tájékoztatja az ügyfelet arról, hogy a Magyar Nemzeti Bankról szóló törvény szerinti fogyasztóvédelmi rendel- kezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Banknál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, vagy a szer- ződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és an- nak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárását kezdeményezheti.

Magyar Nemzeti Bank címe:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Levelezési cím: 1535 Budapest 114., Pf. 777

Pénzügyi Békéltető Testület címe:

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39.

Levelezési cím: 1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.

A jogviták rendezése fentieken túl bírói úton, polgári pe- res vagy nem peres (fizetési meghagyásos) eljárás kere- tében is lehetséges.

A Biztosító az ügyfélpanaszokról nyilvántartást ve- zet, melyben szerepelnek az ügyfél és panaszadatok, valamint az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek.

A panaszokat a jogszabályok által meghatározott ideig megőrzi, a Magyar nemzeti Banknak ellenőrzés esetén bemutatja.

19. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje a kárigény Biztosított tudomására jutása, vagy a kár- igény Biztosítottal történő közlése közül a korábbi idő- ponttól számított egy év.

20. Jognyilatkozatok

Írásban tett nyilatkozatnak nem minősül jelen feltételek alapján az elekronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás (kivéve annak az eredeti, a nyi- latkozatot tevő aláírásával ellátott nyilatkozat szkennelt PDF. formátumú másolatát tartalmazó melléklete, vagy fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott elektronikus dokumentumba foglalás) és az SMS.

A Biztosított/Szerződő bejelentéseit és nyilatkozatait írásban köteles megtenni.

21. Egyéb rendelkezések

21.1. Mind a jelen általános feltételekben, mind a kapcsolódó különös és kiegészítő biztosítási feltételekben közeli hozzátartozó alatt a Ptk. 8:1.

§-ban meghatározott személyeket kell érteni.

21.2. Ha a felek a feltételekben rögzítettektől eltérnek, akkor az eltérést záradékban kell rögzíteni.

21.3. Jelen biztosítási feltételek, illetve ügyféltájé- koztató alapján létrejövő biztosítási szerző- désre, illetve az annak alapján való igényérvé- nyesítésre, vagy azzal kapcsolatos esetleges jogviták elbírálására, az eljárás szabályait is ideértve, a magyar jog az irányadó.

A biztosítási szerződést érintő, a biztosítók által kötelezően alkalmazandó jogszabály megvál- tozása esetén, az új, illetve módosult jogsza- bályi rendelkezés automatikusan a biztosítási szerződés részévé válik.

Nem válik a szerződés tartalmává minden szo- kás, amelynek alkalmazásában a felek koráb- ban megegyeztek, és minden gyakorlat, ame- lyet egymás között kialakítottak.

21.4. Társaságunk cégneve: SIGNAL Biztosító Zárt- körűen Működő Részvénytársaság

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00. Tulajdonos: SIGNAL IDUNA HOLDING (Né- metország)

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Adószám: 10828704-2-4

KSH száma: 10828704-6511-114-01

Felügyeletet ellátó hatóság: Magyar Nemzeti Bank

Őrző-védő szakmai felelősségbiztosítás feltétele (2014)

E feltételben nem szabályozott kérdésekben a Felelős- ségbiztosítás Általános Feltétele (2014) az irányadó.

1. Szerződő, biztosított

Jelen feltétel alapján szerződő és egyben biztosított a vagyonvédelmi tevékenységet rendőrhatósági enge- dély bir tokában, a Személy-, Vagyonvédelmi és Ma- gánnyomozói Szakmai Kamara tagjaként folytató egyé- ni vállalkozó.

2. Biztosított tevékenység

Jelen feltétel keretében biztosított tevékenység a szer- ződő/biztosított által egyéni vállalkozóként vállalkozói (megbízási) szerződés alapján végzett és az abban meghatározott épületek, objektumok, telephelyek illetve az ezekben/ezeken tárolt ingóságok élőerős védelme.

Nem biztosított a

– pénz és értékcikk szállítása, kísérése,

– szállítmány kísérése,

– természetes személyek életének és testi épségének védelme,

– futballmérkőzések és éjszakai szórakozóhelyek, diszkók biztosítási feladatainak ellátása,

– távfelügyeleti objektumőrzés, kivonuló szolgálat,

– vagyonvédelmi biztonságtechnikai rendszerek ter- vezése, telepítése, üzemeltetése, karbantartása, szerelése,

– magánnyomozói tevékenység.

3. Biztosítási esemény

A biztosító vállalja, hogy megtéríti a jelen feltételek telje- sülése esetén, de legfeljebb az ajánlaton megjelölt kár- térítési limitig a biztosított által a megbízási szerződés alapján folytatott őrző-védő tevékenység során okozott károkat, amelyekért a biztosított a magyar jog szerint helytállni tartozik.

A szerződés kiterjed az őrzés céljára tartott és erre a fel- adatra kiképzett és tartott, bizonyítvánnyal ellátott kutyá- val az őrzés közben okozott károkra, valamint a fegyver tartásából eredő, az őrzés közben okozott károkra is, fel- téve, ha a biztosított a fegyver használójaként a fegyver viseléséhez szükséges engedéllyel rendelkezik.

Jelen szerződési feltételek alapján a biztosító nem térí- ti meg azokat a károkat, amelyeket a biztosított a vele együtt őrzést végző személy(ek)nek okozott, függetlenül

attól, hogy ezek a személy(ek) az őrzést a biztosítottal egy időben, vagy attól eltérő időpontban végezték.

4. Kizárások

Nem fedezi a biztosítás:

– a kivonuló szolgálat által okozott károkat,

– a magánnyomozó tevékenységből eredő károkat,

– a biztosított által elkövetett bűncselekménnyel ösz- szefüggésben keletkezett károkat,

– a biztosított által igénybevett alvállalkozók által oko- zott károkat,

– az őrzött létesítmény vagy telephely ruhatárában elhelyezett tárgyak sérüléséből, eltűnéséből vagy elcseréléséből adódó károkat,

– pénzben, értékpapírban bekövetkezett károkat,

– gépjárművekben okozott sérülési, rongálási, meg- semmisülési károkat, valamint a gépjárművek eltű- néséből, eltulajdonításából eredő károkat,

– éjszakai szórakozóhelyek, diszkók, gépjárműparko- lók, hidak, felüljárók, piacok, vásárcsarnokok, vasúti pályaudvarok, őrök által bejárhatatlan területek, pl. építési területek, vezetékek, mezőgazdasági terüle- tek őrzése során okozott károkat,

– kereskedelmi egységek nyitvatartási ideje alatt el- követett lopásokból eredő károkat,

– olyan tárgyak eltűnéséből, eltulajdonításából ere- dő károkat, amelyről utólag nem bizonyítható, hogy azokat a megbízó telephelyén, illetve létesítményé- ben tárolták,

– az őrzött vagyontárgyak dézsmálásából, leltárhi- ányból eredő károkat,

– azokat a károkat, amelyek amiatt keletkeztek, mert a biztosított nem az általánosan elfogadott szakmai elvárásoknak megfelelően látta el feladatát,

– a biztosítottat, mint munkáltatót a Xxxxx Xxxxxxx- könyve alapján terhelő kártérítési kötelezettséget,

– a környezetveszélyeztető tevékenységgel okozott károkat,

– azokat a károkat, amelyek esetében a biztosított a kár- okozás időpontjában nem rendelkezett az őrző-védő tevékenység végzéséhez szükséges hatósági enge- déllyel,

– a biztosítottak egymásnak okozott kárát, valamint a más biztosítás alapján megtérülő igényeket.

5. Önrészesedés

E biztosítás levonásos önrészesedése a kár összegéből 10%, de minimum 10 000 Ft, káreseményenként.

A felek ennél magasabb mértékű önrészesedésben is megállapodhatnak.

Őrző-védő balesetbiztosítás általános feltétele (2014)

Jelen általános szerződési feltételek, melyek egyben ügyféltájékoztatóul is szolgálnak, a hatályos magyar jogszabályok, így különösen a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, valamint a Biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény

– a továbbiakban Bit. – alapján jött létre.

Jelen biztosítási feltételek alapján létrejövő biztosítási szerződésre a magyar jog az irányadó.

Az orvosi vizsgálaton részt vett biztosított az egész- ségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében jogosult a vizsgálati eredményeket az egészségügyi szolgáltatónál megismerni.

A szerződési feltételek a SIGNAL Biztosító Zrt. azon balesetbiztosítási szerződéseire érvényesek, amelye- ket az Őrző-védő Balesetbiztosítás Általános Feltéte- lére (2014) hivatkozással kötöttek.

Nem alkalmazandók az Őrző-védő Balesetbiztosítás Általános Feltétele (2014) egyes pontjai akkor, ha azok alkalmazásának kizárását az egyes balesetbiztosítási különös és kiegészítő feltételek kifejezetten előírják.

1. A biztosítási esemény

1.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége a bal- esetbiztosítási esemény bekövetkeztekor áll be.

Balesetbiztosítási esemény olyan, a kockázat- viselési időtartam alatt a biztosított akaratán kívül fellépő hirtelen külső behatás, amelynek következménye a biztosítottnak a baleset meg- történtétől számított egy éven belüli

– halála, illetve

– tartós egészségkárosodása (rokkantsága).

1.2. Balesetbiztosítási eseménynek minősülnek az alábbi, a biztosított akaratán kívüli események is:

– vízbefúlás,

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás vagy elektromos áram behatásai.

1.3. Betegségek nem minősülnek balesetnek.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. Szerződő: a biztosítóval szerződést kötő egyéni vállalkozó, aki a biztosítási díjat tartozik fizetni. Ha a szerződést nem a biztosított köti, a bizto- sítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosí- tott belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett

nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetke- zett változásokról a biztosítottat köteles tájékoz- tatni.

Biztosított: az a természetes személy, akinek a biztosítási tartamon belüli balesete esetén a biztosító szolgáltatási (fizetési) kötelezettsége beáll.

A biztosított a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását írásban bármikor visszavonhat- ja. A biztosított a szerződésbe szerződőként nem léphet be.

Kedvezményezett: a biztosító szolgáltatására jogosult személy, aki lehet:

– a szerződésben megnevezett személy,

– a biztosított vagy törvényes örököse, ha ked- vezményezettet a szerződésben nem jelöltek meg, vagy a kedvezményezett megnevezése nem volt érvényes a biztosítási esemény idő- pontjában. A szerződő fél az eredetileg kije- lölt kedvezményezett helyett – a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával – a biztosítási esemény bekövetkezéséig bármikor más ked- vezményezettet nevezhet meg. Ha nem a bizto- sított a szerződő fél, akkor a kedvezményezett jelöléséhez, illetve módosításához a biztosított írásbeli hozzájárulása is szükséges. A kedvez- ményezett kijelölése hatályát veszti, ha a ked- vezményezett a biztosítási esemény bekövetke- zése előtt elhalálozik. Ilyen esetben a biztosított vagy a biztosított örököse a kedvezményezett, ha új kedvezményezettet nem neveznek meg.

3. A szerződés létrejötte

A biztosítási szerződés a szerződő által benyújtott ajánlat alapján jön létre, kizárólag őrző-védő felelősségbiztosítás megkötésével együtt, közös ajánlaton.

4. A biztosítási időszak, a szerződés megszűnésének esetei, maradékjogok

A biztosítási szerződés a szerződő által benyújtott ajánlat alapján jön létre, kizárólag őrző-védő felelősségbiztosítás megkötésével együtt, közös ajánlaton.

4.1. A biztosítás tartama 1 év, mely automatikusan évenként újabb 1 évre meghosszabbodik, kivé- ve, ha bármelyik szerződéses fél az évforduló előtt legalább 30 nappal írásban ellenkező ér- telmű nyilatkozatot nem tesz.

Biztosítási időszaknak – kivéve, ha a megkötött szerződés rövidebb időre szól – egy éves idő- tartam tekintendő (biztosítási év).

4.2. A szerződés megszűnhet:

– a biztosított személy elhalálozásával,

– felelősségbiztosítás megszűnésével,

– díjnemfizetés miatt, illetve

– felmondással.

4.3. A biztosítás maradékjogokkal nem rendelkezik, így nem visszavásárolható, nem díjmentesíthe- tő, valamint nincs lehetőség kölcsön felvételére sem.

5. A biztosítási díj

5.1. A biztosítás díja éves díj, mely a szerződés lét- rejöttekor, minden későbbi díj pedig annak a biztosítási időszaknak az első napján esedé- kes, amelyre a díj vonatkozik.

5.2. Ha a szerződő a biztosítási díjat a szerződés hatálybalépése előtt befizeti, ezt az összeget a hatálybalépés időpontjáig a biztosító kamat- mentesen kezeli.

5.3. Ha a biztosítási esemény bekövetkezik, a bizto- sítót az egész biztosítási évre járó díj megilleti.

5.4. A szerződés megszűnésének egyéb esetei- ben annak a hónapnak az utolsó napjáig járó díjnak megfizetését kérheti a biztosító, amely- ben a kockázatviselés véget ért.

6. Közlési kötelezettség

6.1. A szerződő szerződéskötéskor köteles a biz- tosítás elvállalása szempontjából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közöl- ni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett.

6.2. A közlésre, illetőleg a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértése esetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhall- gatott körülményeket a szerződéskötéskor a biztosító ismerte, vagy az nem volt kihatással a biztosítási esemény bekövetkeztére.

6.3. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, 15 na- pon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a kockázatot a biztosító kockázatelbírálási szabályzata értel- mében nem vállalhatja, a szerződést 30 nap- ra írásban felmondhatja. A kockázatelbírálási

szabályzat a SIGNAL Biztosító Zrt. Vezérigaz- gatóságán található.

Ha a biztosított a módosító javaslatot nem fo- gadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, a szerződés a módosító javaslat közlésé- től számított 30. napon megszűnik.

7. Egyéb változások bejelentése

A szerződés tartama alatt bekövetkezett lakcímválto- zást, személyi adatokban bekövetkezett változást, illet- ve egyéb a kockázatelvállalás szempontjából lényeges változást (versenyszerű sport- és veszélyes hobbyte- vékenység miatt) mind a szerződőnek, mind a biztosí- tottnak 5 munkanapon belül közölnie kell a biztosítóval.

8. A szerződés területi hatálya

A biztosító kockázatviselése csak a szolgálati helyen és időben bekövetkezett biztosítási eseményekre ter- jed ki.

9. Nem biztosítható személyek

9.1. Nem biztosíthatóak a súlyos idegbetegek, az elmebetegek és az állandó gondozásra szo- rulók.

Állandó gondozásra szorulónak tekintendő, aki mindennapi életviteléhez állandóan és tartósan külső segítséget kényszerül igénybe venni.

Ha a biztosított a biztosítási szerződés tarta- ma alatt válik biztosíthatatlanná, az adott biz- tosítási időszak utolsó napjával megszűnik a szerződés. Ezen időszakban a biztosító telje- sítési kötelezettsége csak akkor áll fenn, ha a biztosítási esemény bekövetkezése és a bizto- sított állapota között nincs ok-okozati össze- függés.

Amennyiben a biztosító tudomást szerez a biztosított biztosíthatatlanná válásáról, és koc- kázatot a kockázatelbírálási szabályzata értel- mében nem vállalhatja, a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

9.2. Nem biztosíthatóak a 70. életévüket betöltött személyek. A biztosító a biztosított életkorát úgy állapítja meg, hogy a biztosítás kezdeté- nek évszámából levonja a biztosított születé- sének évszámát.

Ha a biztosított a biztosítási szerződés tartama alatt válik biztosíthatatlanná, függetlenül attól, hogy előtte biztosítási esemény bekövetkezett

Őrző-védő balesetbiztosítás általános feltétele

vagy sem, a biztosítottra vonatkozóan a szer- ződést a biztosító a biztosítási évforduló előtt 30 nappal írásban felmondja.

9.3. Nem biztosítható személyekre vonatkozóan biztosítási szerződés nem köthető.

10. Csökkentett biztosításképesség

Azok a személyek, akik testi fogyatékosságban vagy betegségben szenvednek, súlyos betegségen vagy műtéten estek át, a biztosító és a biztosított megál- lapodása szerint külön feltételekkel (pótdíj ellenében, esetleg kizárásokkal) biztosíthatók, amennyiben a fen- tieknek baleseti eseményre kihatása lehet.

Ide tartoznak:

– szív- és érrendszeri betegségek, ájulás, szédülés, a gerincoszlop és a gerincvelő betegségei, továbbá a csípőizület betegségei, isiász, csontvelőgyulladás, cukorbetegség, nagyothallás, rosszindulatú dagana- tok, beleértve az ideg- és agymegbetegedéseket is.

– szempanaszok erősen korlátozott látással (rövidlá- tás 8 dioptriától).

A megállapodás szerinti külön feltételeket a biztosító a biztosítási kötvényben, illetve a szerződésben feltün- teti.

11. A biztosítási védelemből kizárt kockázatok

Nem terjed ki a biztosítási védelem az alábbi esemé- nyekre:

11.1. Az elme- és tudatzavarban bekövetkezett bal- esetek akkor, ha az ittasságon, kábító illetve bódító szerek fogyasztásán alapul, valamint agyvérzés, epilepsziás roham és egyéb, a biz- tosított egész testére kiterjedő görcsös roham következtében bekövetkező balesetek. Ha az említett roham olyan baleset következménye, amelyre a kockázatviselés kiterjed, a biztosí- tási védelem fennáll.

11.2. A biztosított testén saját maga, vagy hozzá- járulásával mások által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodás, amennyiben erre nem valamely biztosítási esemény miatt került sor.

11.3. A biztosítottat ért szívinfarktus folytán bekö- vetkező balesetek. A szívinfarktus semmilyen körülmények között nem tekinthető baleseti következménynek.

11.4. Háború (hadüzenettel vagy anélkül), polgár- háború, határvillongás, forradalom, zendülés,

puccs vagy puccskísérlet, népi megmozdulás során bekövetkezett balesetek, függetlenül attól, hogy aktív vagy passzív részvételről volt szó.

11.5. Felkelésben, lázadásban, zavargásban való részvétel, kivéve, ha erre belföldön valamilyen hivatali vagy közszolgálati kötelesség teljesíté- se közben került sor.

11.6. Motor nélküli légijármű (repülő szerkezet), segédmotoros vitorlázórepülőgép, motoros sárkányrepülő valamint ejtőernyő használata közben bekövetkezett balesetek.

11.7. Légi jármű pilótájaként vagy légi jármű sze- mélyzeteként elszenvedett, valamint légi jár- művel folytatott egyéb hivatás gyakorlása köz- ben bekövetkezett balesetek.

11.8. Öngyilkosság, öncsonkítás vagy annak kísér- lete.

11.9. Megemelés, rándulás, napszúrás, hőguta, fa- gyás, habituális ficam, patológiás törés, kivé- ve, ha az baleset következménye.

11.10. Autó-motorsport, motorcsónak versenyeken (ideértve a teszttúrákat és rally versenyeket is) és ezekkel kapcsolatos edzéseken való aktív részvétel során bekövetkező balesetek, ideértve a jármű személyzetét (sportolók) és a kisegítő személyzetet.

11.11. Közvetve vagy közvetlenül radioaktív sugár- zás illetve ionizáló sugárzás (pl. röntgen) által okozott balesetek.

11.12. Fertőzések esetén fennáll a biztosítási vé- delem, ha a kórokozó olyan baleseti sérülés következtében kerül a szervezetbe, amelyre a kockázatviselés kiterjed. Kismértékű bőr- és nyálkahártyasérülések nem tartoznak ezen baleseti sérülésekhez. Ha a kórokozó ezen keresztül jut a szervezetbe (azonnal vagy ké- sőbb) a biztosítási védelem nem áll fenn. Ez a korlátozás a veszettségre és a tetanuszra nem vonatkozik. Gyógykezelés következtében be- következő fertőzésekre a biztosítási védelem nem terjed ki.

11.13. Nem minősül balesetnek a szilárd vagy folyé- kony anyagok okozta mérgezés, ha az szájon keresztül került a szervezetbe.

11.14. Recehártyaleválás és annak következményei nem minősülnek balesetnek.

11.15. A szerződés megkötésének időpontjában már bármely okból sérült vagy csonka, funkciójá- ban korlátozott – nem ép – testrészek a bizto- sításból ki vannak zárva.

11.16. Nem téríti meg továbbá:

Bárminemű kár, veszteség, költség, melynek eredménye, keletkezési oka közvetlenül vagy közvetve összefüggésbe hozható a terroriz- mus bármilyen formájával az alábbiakban fog- laltak szerint:

a) Kizárásra kerülnek azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési feltételekben meghatározott biztosítási eseményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket köz- vetlenül, vagy közvetve terrorcselekmény- nyel, vagy annak elkövetése során közve- szély okozásával, vagy ezen cselekmények közrehatásával idéznek elő, illetve az aláb- biakban meghatározott egyéb cselekmé- nyekkel okoztak, függetlenül attól, hogy más ok, vagy más esemény – történjék ez bármely időrendi sorrendben is – közreha- tott-e a kár bekövetkeztében.

b) Terrorista cselekménynek minősül továbbá minden olyan cselekmény – függetlenül at- tól, hogy erőszakos cselekmény alkalma- zásával, azzal való fenyegetéssel, vagy an- nak előkészítésével valósult-e meg – me- lyet önállóan, vagy egy bizonyos szervezet vagy kormány megbízásából, vagy ahhoz kapcsolódva hajt végre egy ember, vagy emberek csoportja(i), és amelyet minden jel szerint azért hajtanak végre, hogy

– egy jogszerű vagy tényleges kormányt, illetve államot, vagy a nyilvánosságot vagy a nyilvánosság egy részét megfé- lemlítse, vagy befolyásolja, vagy

– a gazdasági életet részben vagy egész- ben befolyásolja, vagy

– melyek módja és körülményei arra en- gednek következtetni, hogy azokat poli- tikai, szociális, vallási, ideológiai vagy ha- sonló okokból vagy céllal hajtottak végre.

c) Kizárásra kerülnek továbbá azon károk, beleértve minden egyéb, a szerződési fel- tételekben meghatározott biztosítási ese- ményekhez kapcsolódó kifizetéseket is, melyeket közvetlenül vagy közvetve olyan cselekmények okoztak, vagy amelyekben közrehatottak olyan cselekmények, ame- lyek terrorista támadások ellenőrzésére, megelőzésére vagy elfojtására szolgálnak, vagy egyéb módon egy terrorista akcióval függnek össze.

12. A kockázatviselés korlátozása

12.1 Hasfali és lágyéksérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha a sérvet olyan kívül- ről jövő behatás okozta, amelyre a kockázat- viselés kiterjed és az nem öröklött tényezők (adottságok) következményeként jelentkezett.

12.2. Porckorongsérv esetén a biztosító csak akkor teljesít kifizetést, ha ez a gerincoszlopot ért közvetlen mechanikus behatás, nem pedig egy korábbi, már a baleset előtt is meglevő beteg- ség súlyosbodásának a következménye.

12.3. Belső szervek vérzései és agyvérzés esetén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minősülő ese- mény okozza.

12.4. Pszichikai reakciók okozta káros zavarok ese- tén a biztosítási védelem akkor áll fenn, ha ezeket a szerződés szerint balesetnek minő- sülő esemény okozta.

13. A biztosító mentesülése a biztosítási összeg kifizetése alól

13.1. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifi- zetése alól, ha a biztosított halála illetve sérü- lése a kedvezményezett szándékos magatar- tása folytán következett be.

13.2. A biztosító mentesülése balesetbiztosítási kockázatok esetén

A biztosító mentesül a biztosítási összeg ki- fizetése alól balesetbiztosítási kockázatok esetén, ha a balesetet, egészségkárosodást szándékosan vagy súlyosan gondatlan maga- tartással

– a szerződő fél vagy a biztosított,

– velük közös háztartásban élő hozzátarto- zójuk,

– üzletvezetésre jogosult tagjuk,

– alkalmazottjuk, tagjuk vagy megbízottjuk okozta.

13.3. A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifize- tése alól, ha a biztosított halála, illetve sérülése:

– a kedvezményezett szándékos magatartá- sa következtében,

– a biztosított jogellenesen, szándékosan el- követett bűncselekménye folytán vagy az- zal összefüggésben, vagy

– a biztosított súlyosan gondatlan magatar- tása folytán következett be.

13.4. Súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha a biztosítási esemény

– a biztosított ittas állapotával (0,8 ezrelék, illetve ezt meghaladó véralkohol szint) köz- vetlen összefüggésben valósul meg, vagy

– nem az orvos által javasolt, illetve nem az orvos által előírt adagolásban szedett gyógyszer, nyugtató, tudatmódosító szer hatására állt be,

– a biztosított jogosítvány nélküli vagy ittas (0,8 ezrelék) vezetése következtében áll be, vagy

Őrző-védő balesetbiztosítás általános feltétele

– a biztosított munkavégzése során a mun- ka- és tűzvédelmi szabályok be nem tartá- sa miatt következett be.

13.5. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezett- ség alól, ha a biztosított a kármegelőzési vagy kárenyhítési kötelezettségét szegi meg súlyo- san gondatlanul vagy szándékosan.

14. A biztosítási szolgáltatások

14.1. Tartós egészségkárosodás (rokkantság)

14.1.1. Ha a baleset napjától számított egy éven be- lül megállapítható, hogy a baleset következ- ményeként a biztosított egészsége, testi vagy szellemi teljesítőképessége tartósan károso- dott (rokkant marad), a biztosító a szerződés- ben meghatározott biztosítási összegnek a rokkantsági fok alapján megállapított százalé- kát, de legfeljebb a biztosítási összeget fizeti ki.

A rokkantság fokát az alábbiak szerint kell megállapí- tani:

Testrészek egészségkárosodása: Térítés: Egy kar vállizületből való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 70%

Egy kar könyökizület felettig való elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 65%

Egy kar könyökizület alatt való elvesztése

ill. teljes működésképtelensége 60% Egy kéz teljes elvesztése, illetve teljes működésképtelensége 55%

Egy hüvelykujj teljes elvesztése vagy

teljes működésképtelensége 20% Egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 10% Bármely más ujj teljes elvesztése vagy működésképtelensége 5%

Egy láb combközép felettig való teljes

elvesztése, vagy teljes működésképtelensége 70% Egyik láb combközépig való teljes elvesztése,

vagy teljes működésképtelensége 60%

Egy láb térd alatt való elvesztése, illetve

teljes működésképtelensége 50%

Egyik láb lábszár közepéig való elvesztése

vagy teljes működésképtelensége 45%

Egyik lábfej teljes elvesztése, illetve

teljes működésképtelensége 40%

Egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy

teljes működésképtelensége 5%

Bármely másik lábujj teljes elvesztése

vagy működésképtelensége 2%

Mindkét szem látóképességének

teljes elvesztése 100%

Egyik szem látóképességének teljes elvesztése 50% Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60% Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 30% A szaglóérzék teljes elvesztése 10 %

Az ízlelőképesség teljes elvesztése 5 %

14.1.2. Az előző pontból adódó egészségkárosodási százalékok összegződhetnek, de nem halad- hatják meg a 100 %-ot. Ennek megfelelően tehát amennyiben a szerződés hatálya alatt több biztosítási esemény is bekövetkezik és ezáltal az egészségkárosodási százalékok együttesen a 100%-ot meghaladják, vagy egy biztosítási esemény kapcsán az egész- ségkárosodási százalékok összegződnek és a 100%-ot meghaladják, úgy a biztosító szol- gáltatásának felső határa minden esetben a biztosítási összeg.

Egyes testrészek vagy érzékszervek részbeni elvesztése ill. részbeni működésképtelensége esetén az előző pontban megadott egészség- károsodási százalékok megfelelő hányadát kell figyelembe venni.

Ha a rokkantság foka az egészségkárosodási tábla alapján nem állapítható meg, a baleseti szolgáltatást aszerint kell megállapítani, hogy a testi vagy szellemi működőképesség orvosi szempontból milyen mértékben csökkent. A maradandó egészségkárosodás mértéke füg- getlen a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétől, a biztosító a bármely mun- kavégzést akadályozó egészségkárosodást veszi figyelembe.

A baleseti eredetű rokkantságot, munkaké- pesség csökkenés vagy ennek megfelelő baleseti eredetű össz-szervezeti egészségká- rosodás mértékét minden esetben a biztosító orvosa állapítja meg. A 14.1.1. pontban feltün- tetett táblázat csak iránymutatásként szolgál.

14.1.3. Ha a biztosított a biztosító orvosa által meg- állapított tartós egészségkárosodás (rokkant- ság) mértékével nem ért egyet, saját maga is szerezhet be orvosi véleményt. Ameny- nyiben az a biztosító orvosának véleményé- től eltér, független, mindkét fél által elismert orvosszakértőt kell felülvizsgálatra felkérni. A független orvosszakér tői felülvizsgálattal kap- csolatban felmerülő költségeket (utazás, ho- norárium) a biztosító csak abban az esetben viseli, ha az orvosszakértő magasabb egész- ségkárosodási százalékot állapított meg, vagy ha a felülvizsgálatot a biztosító kérte.

14.1.4. A baleset utáni első évben a rokkantsági ki- fizetésre csak akkor kerülhet sor, ha a bal- eset következményei orvosi szempontból egyértelműen tisztázottak. Miután a biztosító fizetési kötelezettsége megállapítást nyert, a biztosított előlegként követelheti a biztosítótól a tényállás alapján neki az ebben az időpont- ban megállapítható károsodási fok szerint járó kifizetést.

14.1.5. Amennyiben a tartós rokkantság foka nem tisztázott egyértelműen, mind a biztosítottak- nak, mind a biztosítónak joga van a baleset napjától számított 4 évig évenként a rokkant- ság fokának újbóli megállapítását kérni. Ha a felülvizsgálat magasabb rokkantsági fokot ál- lapít meg, a biztosító ennek megfelelően térít. Ha a felülvizsgálat alacsonyabb rokkantsági fokot állapít meg, a biztosítottnak nem kell a korábban kifizetett és a felülvizsgálaton meg- állapított alacsonyabb szolgáltatás különbsé- gét a biztosítónak visszatérítenie.

14.1.6. Ha a biztosított halála

– a balesetet követő egy éven belül a bal- esetből kifolyólag következik be, rokkant- sági szolgáltatásra vonatkozó igény nem támasztható,

– a balesetet követő egy éven belül, de a bal- esettel össze nem függő okból vagy bár- mely okból, de a balesettől számított egy év eltelte után következik be, olyan rokkantsági fok után teljesítendő a szolgáltatás, amellyel a legutolsó orvosi vizsgálat megállapítása alapján számolni kellett volna.

14.2. Baleseti halál

14.2.1. Ha halál a balesetet követő egy éven belül, a balesetből kifolyólag következik be, a biztosí- tó a biztosítási szerződésben a baleseti halál esetére megállapodott összeget fizeti ki. A ha- láleseti kifizetésből az ugyanazon eseményből eredően tartós rokkantsági szolgáltatásként már kifizetett összegeket levonja, s csak a kü- lönbözetet fizeti ki.

14.2.2. Amennyiben a biztosító a baleseti rokkantsági szolgáltatást már kifizette a biztosított halála előtt, és a baleseti halál szolgáltatási összege alacsonyabb, mint a rokkantsági szolgáltatá- sé, a többletkifizetést nem követelheti vissza.

15. A biztosítási esemény bejelentése

15.1. A biztosítási szolgáltatásra igényt tartó sze- mély, illetve képviselője köteles a biztosítónak a biztosítási eseményt annak bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül írásban beje- lenteni, a szükséges felvilágosításokat meg- adni, és lehetővé tenni a bejelentés és a felvi- lágosítások tartalmának ellenőrzését.

15.2. Halálesetet a bekövetkeztétől számított 5 munkanapon belül kell jelenteni a biztosító- nak, akkor is, ha a balesetet korábban már jelentették.

15.3. Baleseti rokkantságra vonatkozó szolgáltatási igényt a baleset bekövetkeztétől számított 1 éven belül kell bejelenteni, de ebben az eset- ben is a biztosítási esemény bekövetkeztét a biztosítóval 5 munkanapon belül írásban kö- zölni kell.

15.4. A bejelentési határidők elmulasztása esetén a biztosító annyiban tagadhatja meg a bizto- sítási szolgáltatás kifizetését, amennyiben a késedelem miatt lényeges körülmények kide- ríthetetlenné válnak.

16. A biztosítási szolgáltatás kifizetéséhez szükséges iratok

16.1. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége csak akkor áll be, ha a szolgáltatásra jogosult a szolgáltatási kötelezettség beálltának és ösz- szegszerűségének megállapításához szüksé- ges iratokat maradéktalanul a biztosító ren- delkezésre bocsátotta.

16.2. A biztosítási szerződésben meghatározott szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő iratok bemutatását kéri:

a) biztosítási szerződés, illetve biztosítási köt- vény,

b) az utolsó díjfizetést igazoló nyugta,

c) a szolgálati napló azon oldalának má- solata, mely igazolja, hogy a biztosított a baleset időpontjában a baleset helyszínén szolgálatban volt,

d) a baleset közelebbi körülményeinek tisztá- zásához szükséges iratok,

e) a biztosított, illetve kedvezményezett érvé- nyes személyi igazolványa vagy születési anyakönyvi xxxxxxxx,

f) halál esetén

– a biztosított halotti anyakönyvi kivona- ta,

– a halál okát igazoló orvosi vagy hatósá- gi bizonyítvány,

– a halál közelebbi körülményeinek tisz- tázásához szükséges iratok,

– hiánytalanul kitöltött haláleseti bejelen- tőlap

g) rokkantság esetén

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatos, a balesettől a szolgáltatási igény beje- lentéséig született összes orvosi doku- mentum másolata,

– kórházi kezelőlap és zárójelentés,

– friss jelentés a biztosított állapotáról,

– hiánytalanul kitöltött rokkantsági beje- lentőlap,

Őrző-védő balesetbiztosítás általános feltétele

h) hatósági eljárás esetén

– az eljárást lezáró jogerős határozat,

– a nyomozást megszüntető vagy megta- gadó jogerős határozat vagy vádirat,

i) azok az iratok, amelyek a jogosultság, to- vábbá a biztosítási esemény és a biztosítá- si összeg megállapításához szükségesek,

j) örökösi minőség igazolására

– jogerős hagyatékátadó végzés.

k) továbbá minden olyan dokumentum, vagy egyéb adat, mely a biztosítási esemény, il- letve a biztosító fizetési kötelezettségének tisztázásához elengedhetetlenül szükséges, így különösen a biztosított korábbi egészségi állapotára vonatkozó dokumentumok.

16.3. A biztosító jogosult a halál körülményeinek vizsgálatára.

16.4. A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez szükséges iratok beszerzésének költségeit annak kell viselnie, aki igényét a biztosítóval szemben érvényesíti.

16.5. A biztosított, illetve a kedvezményezett a biz- tosítási titokra és az adatvédelmi rendelkezé- sekre vonatkozó jogszabályok betartásával, a biztosítási szerződés létrejöttével, vagy a kár- igény érvényesítésével egyidejűleg felhatal- mazhatja a biztosítót, hogy a biztosítási szer- ződéssel, illetve a szolgáltatási kötelezettség beálltával összefüggésben más biztosítótól információkat szerezzen be, valamint azoktól az orvosoktól, egészségügyi intézményektől, hatóságoktól, akik, illetve amelyek a biztosí- tottat kezelték, vizsgálták, a szükséges felvilá- gosításokat, orvosi jelentéseket és dokumen- tumokat közvetlenül beszerezze.

A felhatalmazás megadását követően is köte- les azonban a biztosított, illetve a szolgáltatás- ra igényt érvényesítő az adatok, dokumentu- mok beszerzése során a biztosítóval együtt- működni.

17. A biztosított egyéb kötelezettségei

17.1. A biztosított felhatalmazza a biztosítót, hogy baleseti halála esetén holttestét orvosokkal megvizsgáltassa, ha szükséges felboncoltas- sa.

17.2. A baleset után a biztosítottnak haladéktala- nul orvosi segítséget kell igénybe venni és az orvosi kezelést a gyógyító eljárás befejeztéig folytatni kell, gondoskodni kell a baleset követ- kezményeinek – a lehetőség szerint – elhárítá- sáról és enyhítéséről.

17.3. A biztosító előírhatja, hogy a biztosított a biz- tosító által megnevezett orvosokkal indokolt esetben megvizsgáltassa magát.

18. A szolgáltatásra jogosult személy

18.1. A haláleseti szolgáltatásra a haláleseti kedvez- ményezett jogosult.

18.2. Egyéb szolgáltatás felvételére a biztosított jo- gosult.

19. A szolgáltatás kifizetése

19.1. A biztosító szolgáltatásait a kedvezményezett részére postai utalással, vagy banki folyó- számlára utalással teljesíti.

19.2. A biztosító vállalja, hogy a biztosítási szolgál- tatások kifizetéséhez szükséges összes irat kézhezvételétől számított 15, a rokkantság esetén 30 napon belül a szolgáltatás iránti igény jogosságát elbírálja és arról nyilatkozik.

19.3. A biztosító vállalja, hogy a szolgáltatás iránti igény jogosságának elismerését illetve a jogo- sulttal történt megegyezést követő 15 napon belül a biztosítási szolgáltatást kifizeti.

20. A kötvény

20.1. A biztosító a szolgáltatásait csak a kötvény bemutatása ellenében köteles kifizetni.

20.2. Ha a kötvény elveszett vagy megsemmisült a szerződő (biztosított) köteles azt bejelenteni, amelynek alapján a biztosító másolatot állít ki.

A másolat kibocsátásával egyidejűleg az ere- deti kötvény érvénytelenné válik. Ezt a tényt a biztosító a másolaton záradékban feltünteti.

21. Jognyilatkozatok

A jognyilatkozatokat és a bejelentéseket írásban kell a biztosító felé megtenni.

22. Elévülés

A balesetbiztosításból eredő igények a biztosítási ese- mény bekövetkeztétől számított két év alatt évülnek el.

Őrző-védő balesetbiztosítás különös feltétele (S1600B)

Jelen balesetbiztosítás különös feltétele a SIGNAL Biz- tosító Zrt. Őrző-védő Balesetbiztosítás Általános Fel- tételével (2014) együtt érvényes.

1. A biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatások

1.1. A SIGNAL Biztosító Zrt. a szerződő díjfizetése ellenében az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:

Ha a biztosított

a) baleset következtében a baleset megtör- téntétől számított egy éven belül meghal, a szerződésben meghatározott biztosítási összeget,

b) baleset következtében a baleset megtör- téntétől számított egy éven belül tartós egészségkárosodást szenved (100%-osan megrokkan), a szerződésben meghatáro- zott biztosítási összeget,

c) baleset következtében a baleset megtör- téntétől számított egy éven belül tartós, 20% feletti részleges egészségkárosodást szenved, a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek az egészségkároso- dás fokával arányos részét fizeti ki.

2. Biztosított személyek

2.1. Biztosított lehet minden 18 és 70 év közötti őrző-védő egyéni vállalkozó, aki magyar ál- lampolgár vagy magyarországi tartózkodási engedéllyel rendelkezik, ha a biztosító kocká- zatvállalási feltételeinek megfelel.

2.2. Ha a biztosított a biztosítási esemény bekövet- keztekor 65. életévét már betöltötte, a bizto- sító a szerződésben meghatározott biztosítási összegnek csak 2/3 részét fizeti ki.

2.3. A biztosított belépési korát a biztosító úgy ál- lapítja meg, hogy a biztosítás kezdetének év- számából levonja a biztosított születésének évszámát.

3. A szerződés területi és időbeli hatálya

3.1. A biztosítás kizárólag a szolgálati helyen és időben bekövetkező balesetekre terjed ki.

A szolgálati helyet és időt a szolgálati napló igazolja. Foglalkozási betegségek nem minő- sülnek üzemi balesetnek.

3.2. Baleset esetén a biztosító a biztosítási szolgál- tatás kifizetéséhez kéri a szolgáltatásra igényt tartó személytől a szolgálati napló azon olda- lának másolatát, mely bizonyítja, hogy a bizto- sított a baleset időpontjában a baleset helyszí- nén szolgálatban volt.

4. A biztosítási összeg és a biztosítási díj

4.1. A biztosítási összeget szerződéskötéskor a szerződő fél választja ki.

4.2. A biztosítás díja éves díj.

SIG 2725