Követelésvásárlási és Követeléskezelési Üzletszabályzat

Bohemian Financing Zrt.

Követelésvásárlási és Követeléskezelési Üzletszabályzat

vállalkozások részére

Hatályos: 2013. január 25. napjától

Közzétéve: 2013. január 25. napján

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00.

Nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság a 00-00-000000 cégjegyzékszámon

Alapítási engedély száma: EN-I-491/2011 Honlap: xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx

FOGALMAK

Jelen Üzletszabályzat alkalmazásában:

Avtv.: a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. számú törvény.

Hpt.: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló, többször módosított 1996. évi CXII. törvény.

Kötelezett: az Engedményezési Szerződésben meghatározott, az Ügyfél Követeléseinek megfizetésére kötelezett személy.

Követelés: az Ügyfélnek a Kötelezettekkel szembe fennálló szerződésen, vagy jogszabályon alapuló, lejárt vagy a jövőben esedékessé váló átruházható, pénzfizetésre szóló követelését jelenti.

Pmt.: a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény.

Ptk.: a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény.

Engedményezési Szerződés:

a Társaság és az Ügyfél között létrejövő a Követelés(ek) megvásárlására vonatkozó szerződés, amelynek szerződésmintáját a jelen Üzletszabályzat 2. számú melléklete tartalmazza.

Ügyfél: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság vagy más szervezet, aki vállalkozásnak minősül és akitől a Bohemian Financing Követeléskezelő Zrt. Követelést vásárol (engedményező).

Vht. a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény.

Csődtv. A csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény.

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

Jelen Üzletszabályzat meghatározza a Bohemian Financing Követeléskezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1148 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xx 00., Cg. 01-10- 047030, a továbbiakban: „Társaság”) és a vele jelen Üzletszabályzatban meghatározott követelésvásárlás során szerződéses kapcsolatba kerülő (deviza)belföldi és (deviza)külföldi gazdálkodó szervezet, és egyéb jogi személy Ügyfelek jogait és kötelezettségeit.

Jelen Üzletszabályzat meghatározza továbbá a megvásárolt Követelések kezelésének, érvényesítésének általános szabályait, ennek során a Társaság és megvásárolt Követelések Kötelezettjeinek jogait és kötelezettségeit.

I. RÉSZ

1. fejezet

A BOHEMIAN FINANCING KÖVETELÉSKEZELŐ ZRT. TEVÉKENYSÉGEI

1. A Társaság a Hpt. előírásainak megfelelően létrehozott, a Hpt. és más vonatkozó jogszabályok szerint működő pénzügyi vállalkozás.

2. A Társaság a Felügyelet 2011. április 21. napján kelt EN-I-491/2011. számú határozata alapján jogosult a Hpt. 3. § (1) bekezdés b) pontja szerinti hitel- és pénzkölcsönnyújtás szolgáltatás üzletszerű nyújtására vállalati üzletági korlátozással. Ezen szolgáltatáson belül a Társaság jogosult követelésvásárlási tevékenység üzletszerű folytatására is vállalati üzletági korlátozással.

3. A Társaság a Felügyelet engedélyének hatálya alatt jogosult továbbá a Hpt. 4. § (3) bekezdés j) pontja szerint a követelések megbízás alapján történő kezelésére, behajtására irányuló tevékenység végzésére.

4. Jelen Üzletszabályzat egyrészt a követelésvásárlás szabályait, másfelől Követelések kezelésére vonatkozó szabályokat tartalmazza.

5. A hitel- és pénzkölcsönnyújtás általános szabályait az „Üzletszabályzat vállalati Hitel- és Kölcsönügyletekre ” c. dokumentum tartalmazza.

II. RÉSZ

KÖVETELÉSVÁSÁRLÁSRA ÉS KÖVETELÉSKEZELÉSRE VONATKOZÓ KÖZÖS SZABÁLYOK

1. Jelen rész rendelkezései alkalmazandók mind a követelésvásárlás során a Társaság és az Ügyfél, mind a követeléskezelés során a Társaság és a megvásárolt Követelés Kötelezettje közötti jogviszonyban. Jelen rész alkalmazásában Ügyfél kifejezés alatt a Kötelezett is értendő.

2. Ügyfél, illetve Kötelezett lehet:

1) Minden devizabelföldi

a) vállalkozás, amely saját nevében és kockázatára nyereség- és vagyonszerzés céljából üzletszerűen, ellenérték fejében termelő vagy szolgáltató tevékenységet végez (ide értve a hitelintézetet, a pénzügyi vállalkozást, a befektetési vállalkozást és a biztosítóintézetet is) függetlenül attól, hogy tevékenységét jogi személyiségű gazdasági társaságként (részvénytársaság, korlátolt felelősségű társaság, közös vállalat), jogi személyiség nélküli gazdasági társaságként (betéti társaság, közkereseti társaság, egyéni cég), vagy más jogi személyként gyakorolja, továbbá az egyesülés, az európai gazdasági egyesülés, az európai részvénytársaság, az erdőbirtokossági társulat, valamint a külföldi székhelyű vállalkozás fióktelepe

b) egyéni vállalkozó, aki a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Xxxxxxxx által vezetett, egyéni vállalkozók központi nyilvántartásában szerepel (ideértve a külföldi állampolgár önálló magyarországi vállalkozását is)

c) ha a magánszemély külön jogszabály alapján egészségügyi és szociális vállalkozást,orvosi, klinikai, szakpszichológusi, valamint magánállatorvosi, illetve egyéb egészségügyi, szociális vagy gyógyszerészi magán-tevékenységet folytat, vagy

–a korábban hatályos- az egyéni vállalkozásról szóló 1990. évi V. törvény hatályba lépését megelőző jogszabályok alapján kisiparosnak, magánkereskedőnek minősül, vagy jogi személy részlegét szerződéses rendszerben üzemelteti, vagy ügyvéd, egyéni szabadalmi ügyvivő, közjegyző, önálló bírósági végrehajtó, valamint az ÁFA fizetésre kötelezett magánszemély, továbbá mindazon adószámmal rendelkező, vagy nem rendelkező (pl. őstermelő) természetes személy, aki pénzforgalmi bankszámlával rendelkezik,

d) a lakásszövetkezet, a társasház, az építőközösség, valamint

e) non-profit, illetve egyéb szervezetek közé tartozók közül: az egyesület, a párt, az alapítvány (ideértve a közalapítványt is), az ügyvédi iroda, a szabadalmi ügyvivő iroda, a végrehajtói iroda, a közjegyzői iroda, az MRP keretében létrejött szervezet, a befektetési alap, az egyéb alapok, a magánnyugdíjpénztár, az önkéntes nyugdíjpénztár, az önkéntes kölcsönös egészség- és önsegélyező pénztár, a közraktár, a külön jogszabályban meghatározott jogi személynek minősülő egyéb szervezet, a közérdekű célú adományok, valamint a jogi személyiség nélküli különböző szervezetek, csoportok

2) Minden devizakülföldi vállalkozás (beleértve a vámszabadterületi társaságot is), illetve szervezet (pl. külföldi székhelyű vállalkozás kereskedelmi képviselete, konzuli, diplomáciai testület).

3. A Társaság a Hpt. szerint fogyasztónak (önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személynek) pénzügyi szolgáltatást nem nyújthat és nem nyújt.

II/1. FEJEZET

A TÁRSASÁG ÉS AZ ÜGYFÉL KÖZÖTTI JOGVISZONY TARTALMÁT MEGHATÁROZÓ SZABÁLYOK

1. Külön Szerződés

A Társaság és az Ügyfél közötti jogviszony tartalmát és a kapcsolatok egyes részletszabályait az Engedményezési Szerződés és más külön szerződések állapítják meg.

2. Üzletszabályzat

2.1. Jelen Üzletszabályzat irányadó mindazokban a kérdésekben, amelyekről az adott esetre vonatkozóan jogszabály vagy a külön szerződés kifejezetten nem rendelkezik.

2.2. Jelen Üzletszabályzat a Társaság és az Ügyfél között létrejövő szerződés általános feltételeit, a Társaság és az Ügyfél közötti kapcsolat általános szabályait tartalmazza. Az Üzletszabályzat rendelkezései mind a Társaságra, mind a vele szerződéses kapcsolatba kerülő Ügyfélre külön kikötés nélkül kötelezően alkalmazandók, de az Üzletszabályzat rendelkezéseitől a felek a külön szerződésben eltérhetnek.

2.3. Amennyiben az üzleti kapcsolatok során valamely kérdésben sem az Üzletszabályzat, sem a külön szerződések nem rendelkeznek, a Magyar Köztársaság Polgári Törvénykönyvének vagy más irányadó jogszabálynak a vonatkozó rendelkezései, vagy az Európai Unió közvetlenül alkalmazandó jogi aktusai alkalmazandók.

3. Az Üzletszabályzat nyilvánossága

Az Üzletszabályzat nyilvános, azt a Társaság ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségében a meghirdetett üzleti órák alatt, illetve a Társaság honlapján a [●] címen bárki megtekintheti és megismerheti. A Társaság az Ügyfél kérésére költségmentesen rendelkezésre bocsátja hatályos Üzletszabályzatát.

II/2. FEJEZET

AZ ÜZLETI KAPCSOLATOK ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI

1. Együttműködés, tájékoztatás

1.1. A Társaság és az Ügyfél az üzleti kapcsolataikban kölcsönösen együttműködve, egymás érdekeit is figyelembe véve kötelesek eljárni.

1.2. Az Ügyfél késedelem nélkül köteles a valóságnak megfelelően írásban tájékoztatni a Társaságot a fennálló kapcsolatok szempontjából jelentős körülményekről, tényekről, adatokról, illetve azok változásáról.

1.3. Ügyfél és Társaság között létrejött engedményezési (követelésvásárlási) ügylet esetében az Ügyfél tájékoztatási kötelezettsége a Kötelezettre (az Ügyfél adósára) is vonatkozik, amennyiben a Kötelezettről a fentiek bármelyikével kapcsolatos információ tudomására jut.

1.4. A tájékoztatási kötelezettség megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

2. Okiratok

2.1. Okiratokra vonatkozó közös rendelkezések

2.1.1. A Társaság bármilyen jog vagy tény fennállását igazoló okirat esetében kérheti 30 (harminc) napnál nem régebbi keltezésű eredeti példány rendelkezésre bocsátását.

2.1.2. A Társaság hatósági igazolványt és hatósági bizonyítványt az abban foglalt érvényességi idő lejártának napjáig fogad el. Érvényességi időt nem tartalmazó hatósági bizonyítványt a Társaság kizárólag 30 (harminc) napnál nem régebbi keltezéssel fogad el.

2.1.3. A Társaság kizárólag eredeti, vagy közjegyző által hitelesített másolati formájú okiratot fogad el bemutatásra, és bármely okirat esetében kérheti az Ügyfelet az okirat eredeti példányának vagy közjegyzői hiteles másolatának bemutatására.

2.1.4. Amennyiben az Üzletszabályzat kifejezetten eltérően nem rendelkezik, akkor okiraton, nyilatkozaton, értesítésen papír alapú okiratot kell érteni.

2.2. Belföldön kiállított okiratok

2.2.1. A Társaság belföldön kiállított közokiratot korlátozás nélkül elfogad.

2.2.2. Az Ügyfél tudomásul veszi, hogy a Társaság teljes bizonyító erejű magánokiratot kizárólag a Pp. 196. § (1) bek. b)-e) pontjaiban meghatározott formában fogad el, azaz akkor, ha

i) az okiraton két tanú által igazolt az okiratot kiállító személy aláírása,

ii) az okiratot kiállító személy aláírása bíróságilag vagy közjegyzőileg hitelesített,

iii) a gazdálkodó szervezet által üzleti körében kiállított okiratot szabályszerűen aláírták,

iv) az okiratot ügyvéd vagy jogtanácsos ellenjegyezte.

2.2.3. Az 2.2.2. i) pontban meghatározott esetben az okiraton szerepelnie kell a tanúk nevének és lakcímének olvasható formában és sajátkezű aláírásuknak.

2.3. Külföldön kiállított okiratok

A Társaság külföldön kiállított okiratot - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - kizárólag felülhitelesített vagy Apostille-záradékkal ellátott formában fogad el. Amennyiben nemzetközi szerződés a külföldön kiállított okiratnak ettől eltérő formában való elfogadását írja elő, úgy a nemzetközi szerződés fennállását, hatályát és tartalmát a Társaság nem köteles vizsgálni. Az Ügyfél köteles ilyen esetben egyértelműen megjelölni az általa hivatkozott nemzetközi szerződést, egyértelműen bizonyítani annak személyi, tárgyi és időbeli hatályát, egyértelműen megjelölni tartalmát és azt az okirati kört, amelyre vonatkozóan a szerződés az eltérő okirati forma elfogadását írja elő. Nem magyar nyelven kiállított okirat esetében a Társaság jogosult az Ügyféltől az okiratról készült - a mindenkor irányadó magyar jogszabályok szerinti - hiteles fordítást kérni.

3. Írásbeliség

3.1. A Társaság és az Ügyfél egymással írásban kötelesek kommunikálni, a szóbeli vagy más módon történő kommunikációt kötelesek írásban megerősíttetni.

3.2. Írásbelinek minősül az egymásnak levélben vagy telefaxon küldött értesítés. A nem írásbeli közléseket egyidejűleg írásban meg kell erősíteni, azok az írásbeli megerősítéssel válnak hatályossá.

3.3. A Társaság kizárja minden felelősségét, amely az Ügyfél telefax számának jogosulatlan személy általi használatából ered. A Társaság továbbá nem felel a telefaxadás minősége miatti károkért.

3.4. Az Ügyfél felel minden olyan kárért, amely a telefax kapcsolat során előforduló tévedés, félreértés vagy hiba eredménye, hacsak a kár nem kifejezetten és bizonyíthatóan a Társaság hibájából ered.

4. Kézbesítés

4.1. A Társaság az Ügyfél részére szóló értesítéseket, nyilatkozatokat, ajánlatokat és okmányokat (a továbbiakban együtt: iratok) az Ügyfél szerződésben rögzített levelezési címére küldi. Ilyen cím hiányában a Társaság az Ügyfél általa ismert bármely címére, illetve székhelyére, telephelyére küldheti az iratokat, több cím ismerete esetén szabad választása szerint.

4.2. A Társaság nem felel azért, ha a megadott név, cím pontatlansága, változás miatt vagy más, a Társaságon kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen.

4.3. A Társaság az Ügyfél részére szóló iratokat nem köteles ajánlottan vagy tértivevénnyel postára adni. A postán való elküldés időpontja a postai feladójegyzék, feladószelvény vagy a Társaság e célból vezetett nyilvántartása szerinti időpont.

4.4. A Társaság és Ügyfele egymástól értesítéseket telefax és e-mail útján is elfogadnak a külön szerződésben rögzített telefax számokra és emailcímekre.

4.5. A Társaság az Ügyfele részére szóló bármely iratot kézbesítettnek tekint,

a) belföldi cím esetén a postára adást követő 3. postai munkanap elteltével;

b) telefax útján történő iratküldés esetén azonnal, ha a fax visszaigazoló szelvény hibátlan vételt igazol;

c) e-mailen történő iratküldés esetén az értesítés elküldését követően 1 munkanap eltelik.

4.6. A Társaság jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és/vagy elfogadta az adott értesítésben, vagy iratban foglaltakat, ha arra a kézbesítést követő 5 munkanapon belül nem érkezett az Ügyféltől semminemű észrevétel.

4.7. Az Ügyfél köteles 10 napon belül értesíteni a Társaságot, ha valamely általa a Társaságtól várt értesítés nem érkezett meg. E határidő elmulasztása következményei az Ügyfelet terhelik, a Társaság nem felel a 10 napot meghaladó késedelemből eredő kárért.

4.8. Az Ügyfél a Társaság részére szóló küldeményeket a Társaság székhelyére köteles

megküldeni.

4.9. A Társasághoz érkezett küldemények érkezési idejére a Társaság nyilvántartása az irányadó. Kivételt képeznek ez alól a tértivevényes küldemények, amely esetben a tértivevényen szereplő érkezési időpont az irányadó.

5. Az Ügyfél képviselete

5.1. A nem természetes személy Ügyfelet a jogszabályban és/vagy az Ügyfél működési formája szerinti létesítő okiratban vagy annak alapján meghatározott természetes személyek képviselik a jogszabályban, a létesítő okiratban meghatározott módon és terjedelemben.

5.2. A nem természetes személy Ügyfél képviselője köteles képviseleti jogosultságát szerződéskötéskor és ezt követően a Társaság felhívására bármikor hitelt érdemlően, az adott nem természetes személy Ügyfélre mindenkor irányadó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően, a Társaság által előírt okirati bizonyítékokkal alátámasztottan igazolni.

5.3. Az Ügyfél akár állandó, akár eseti jelleggel adhat meghatalmazást teljesen cselekvőképes személynek. A meghatalmazás formája közokirat vagy a teljes bizonyító erejű magánokirat lehet.

5.4. A Társaság csak a számára egyértelműen megállapítható tartalmú meghatalmazásokat fogadja el, amennyiben a meghatalmazás tartalma számára nem egyértelmű, úgy jogosult azt visszautasítani.

5.5. A meghatalmazott által további harmadik személy részére adott meghatalmazást a Társaság nem fogadja el.

5.6. Ügyvédi megbízás, meghatalmazás az ügyvédekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően adható. A meghatalmazott ügyvéd az ügyvédekre vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelően további ügyvéd, ügyvédek részére átadhatja a megbízást, meghatalmazást.

5.7. Az Ügyfél képviselőjének azonosítása az Ügyfél azonosítására vonatkozó szabályok szerint történik.

5.8. A Társaság az Ügyfél képviseletében eljáró személyt mindaddig az Ügyfél képviselőjének tekinti, amíg a cégnyilvántartásra, illetőleg, ha a szervezetet más nyilvántartásba jegyezték be, ez utóbbi nyilvántartásra vonatkozó jogszabályok szerint a szervezet képviseletére jogosult.

5.9. A Társaság bármikor, különösen az üzleti tárgyalások folytatása során vagy a szerződéskötés és a teljesítés során kérheti a képviseleti jog megfelelő igazolását.

5.10. A Társaság jogosult az Ügyfél által hozzá bejelentett képviselőket és az ő aláírásaikat mindaddig érvényesnek tekinteni, amíg a képviseleti jog megszűnéséről, visszavonásáról vagy az új képviselő képviseleti jogáról szóló - és amennyiben szükséges -, megfelelő bizonyító erővel rendelkező okirattal megerősített írásbeli értesítés hozzá meg nem érkezett.

6. Aláírás

6.1. A Társaság jogosult a rendelkezésére álló aláírás-minta (pl. aláírási címpéldány, személyi azonosító igazolványban tett aláírás stb.) alapján a hozzá benyújtott okmányokon szereplő aláírások valódiságát vizsgálni, de nem felel az elvárható gondosság mellett sem felismerhető hamis, vagy hamisított aláírások következményeiért.

6.2. A Társaság az általa vizsgált iratok, az azon lévő aláírások valódiságáért felelősséget nem vállal, vizsgálata arra terjed ki, hogy az okiratok külső megjelenésükben megfelelnek-e a jogszabály szerinti okirati kellékeknek, illetve az aláírások az általános gyakorlat szerint külső megjelenésükben megegyeznek-e a Társasághoz benyújtott okiratokon lévő aláírásokkal.

II/3. FEJEZET

AZ ÜGYFÉL AZONOSÍTÁSA

1. Ügyfél azonosítási kötelezettség

1.1. A Pmt. előírásaira figyelemmel a Társaság, mint pénzügyi szolgáltatási tevékenységet végző gazdálkodó szervezet köteles az Ügyfél, az Ügyfél meghatalmazottja (a továbbiakban jelen alcím alkalmazásában együttesen: Ügyfél) azonosítását elvégezni:

a) az Ügyféllel történő üzleti kapcsolat létesítésekor, írásbeli szerződéskötéskor az Ügyfélre, meghatalmazottjára, illetve a rendelkezésre jogosult személyre vonatkozóan;

b) pénzmosásra vagy terrorizmus finanszírozására utaló adat tény vagy körülmény felmerülése esetén, ha a fenti pontokban meghatározottak szerint az átvilágításra még nem került sor,

c) minden olyan esetben, amikor a korábban rögzített ügyfélazonosító adatok valódiságával vagy megfelelőségével kapcsolatban kétség merül fel.

1.2. Ha az Ügyfél jogi személy vagy más szervezet, a nevében vagy megbízása alapján eljáró személy személyazonosságának megállapítása mellett a jogi személy, illetőleg a más szervezet azonosítását is el kell végezni.

1.3. Nem kell az azonosítást ismételten elvégezni, ha

a) Társaság az Ügyfelet, a meghatalmazottat, egyéb ügylet kapcsán már azonosította, és

b) jelen ügylet kapcsán az Ügyfél, a meghatalmazott, személyazonosságát megállapította, és

c) nem történt a mindenkor érvényes Pmt. bekezdésében felsorolt adatokban változás.

2. Azonosításra szolgáló okmányok

A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében az Ügyfél köteles a Társaság részére bemutatni az alábbi eredeti okmányokat vagy ezek közjegyző által hitelesített másolatát:

a) Belföldi természetes személy esetén:

• személyi igazolvány, feltéve, ha a lakcímet tartalmazza, vagy

• személyi igazolvány (kártya), a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy

• útlevél, a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt, vagy

• gépjárművezetői engedély (kizárólag kártya), a lakcímet igazoló hatósági igazolvánnyal együtt.

b) Külföldi természetes személy esetén:

• útlevél, vagy

• külföldi hatóság által kiállított személyi azonosító igazolvány, feltéve, hogy a magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy

• a Magyar Köztársaság rendészeti szerve által kiállított tartózkodási engedély.

c) Nem természetes belföldi személy esetén:

• gazdálkodó szervezet 30 napnál nem régebbi cégkivonata, illetve ha a cég bejegyzésére még nem került sor, a bírósághoz benyújtott bejegyzési kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza);

• egyéni vállalkozó esetében a belföldi természetes személy okmányain kívül vállalkozói igazolványa és adószáma, illetőleg ennek hiányában az adóhatósághoz benyújtott adóhatósági bejelentkezési kérelme;

• más szervezet esetén a nyilvántartásba vételről szóló, hatóság vagy bíróság által 30 napnál nem régebben kiállított okirat, ennek hiányában a hatósághoz vagy bírósághoz benyújtott nyilvántartásba vétel iránti kérelme, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az adóbejelentkezési lap (ha a cégkivonat az adószámot, a statisztikai számjelet nem tartalmazza.)

d) Külföldi nem természetes személy esetében:

• A saját joga szerinti, a kiállítástól számított 30 napnál nem régebbi bejegyző okirat vagy annak igazolása, hogy nyilvántartásba vétele megtörtént, továbbá alapító okirata (társasági szerződése), valamint az Ügyfél képviseletére jogosult természetes személy képviseleti jogának igazolására alkalmas dokumentum (ha a nyilvántartásba vételt igazoló okirat az Ügyfél képviseletére jogosultat nem tartalmazza). Kétség esetén a Társaság az azonosítás elvégzéséhez egyéb okmányokat is bekérhet.

3. Azonosító adatok rögzítése

A Társaság az azonosítás során a bemutatott okmányok alapján az Ügyfélre vonatkozóan az alábbi adatokat rögzíti:

a) Természetes személy:

• családi és utónevét, születéskori nevét,

• lakcímét (amely a személyi igazolványban, vagy lakcímet igazoló hatósági igazolványban szerepel),

• születési helyét, idejét,

• állampolgárságát,

• anyja születési nevét,

• az azonosító okmányának számát, típusát,

• az azonosító okmányt kiállító hatóság megnevezését, betűjelét,

• devizakülföldi természetes személy esetében a fentiekben meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet.

b) Nem természetes személy esetén a szervezet

• cégnevét, rövidített nevét,

• székhelyének, fióktelepének címét, telephelyének címét,

• főtevékenységét,

• azonosító okiratának számát és vagy keltét,

• képviseletére jogosultak nevét, beosztását, személyazonosító adatait,

• kézbesítési megbízott esetén annak azonosításra alkalmas adatait.

3. Nyilatkozat a tényleges tulajdonosról

3.1. Az Ügyfél köteles a Társaság részére írásbeli nyilatkozatot tenni arról, hogy saját vagy a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el. Amennyiben az Ügyfél írásban úgy nyilatkozik, hogy nem a saját nevében, hanem a tényleges tulajdonos nevében, illetőleg érdekében jár el, akkor az írásbeli nyilatkozatának a tényleges tulajdonos következő adatait kell tartalmaznia:

a) tényleges tulajdonos neve,

b) lakcíme,

c) állampolgársága,

d) az azonosító okmány típusa és száma,

e) külföldi természetes személy esetében a magyarországi tartózkodási hely (ha van),

f) születési hely és idő,

g) anyja neve.

3.2. A tényleges tulajdonosi nyilatkozatot az Ügyfél külön formanyomtatványon teszi meg.

4. Szerződéskötés megtagadása

A Társaságnak jogában áll az azonosítást vagy annak kiegészítését bármikor elvégezni. A Társaság köteles megtagadni a szerződés megkötését, ha az Ügyfél, illetve Képviselő vagy Meghatalmazott a jogszabályban meghatározott személyi azonosító okmányokat nem mutatja be, vagy az okiratokat szerződéskötéskor nem bocsátja rendelkezésre, illetve ha az azonosítást más módon megakadályozza.

5. Tájékoztatás az adatok változása esetén

5.1. Az Ügyfél kifejezetten tudomásul veszi, hogy köteles a szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásról a tudomásszerzéstől számított öt munkanapon belül a Társaságot írásban értesíteni.

5.2. Amennyiben az Ügyfél adataiban változás következik be és azt az Ügyfél az előző mondatban előírtak szerint, nem közli a Társasággal, úgy a Társaság az Ügyfél személyes megjelenésekor az adatokban való változást rögzíteni köteles.

II/4. FEJEZET

A TÁRSASÁGGAL KAPCSOLATBA KERÜLŐ TERMÉSZETES SZEMÉLYEK SZEMÉLYES ADATAINAK VÉDELME

1. A Társaság jogosult a szerződésben foglalt szolgáltatás, valamint a vállalt kötelezettségek teljesítése érdekében, a Társasággal kapcsolatba kerülő természetes személy személyes adataira vonatkozó, és a Kötelezettel szemben fennálló kockázat mértékének megállapításához az Avtv., az egyéb jogszabályok valamint a Társaság belső szabályzatai, rendelkezései alapján adatkezelés céljából szükséges dokumentumokat és nyilatkozatokat bekérni és a természetes személy személyes adatait rögzíteni. A természetes személy jogosult megismerni minden olyan adatot, melyet a Társaság személyükkel kapcsolatban kezel.

2. A Társaság a természetes személy személyes adatait az Ügyfél azonosítása, a szerződésben foglalt jogok és kötelezettségek teljesítésének igazolása, a Társaság jogos érdekeinek érvényesítése, a szerződésben szabályozott jogviszony szerinti elszámolás, kockázat-elemzés és értékelés, kapcsolattartás, a Társaságot a Kötelezett vonatkozásában esetlegesen terhelő adókötelezettségek teljesítése céljából kezeli.

3. A Társaság a természetes személy személyes adatait jogszabály, vagy a külön szerződés eltérő rendelkezése hiányában a Felek közötti jogviszony megszűnését követő ötödik (5.) év végéig kezelheti. A Pmt.-ben megjelölt személyes adatokat, a Társaság – a Pmt. rendelkezése szerint – 8 évig köteles megőrizni. A számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései alapján a Társaság könyvviteli elszámolását közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), így az abban foglalt személyes adatokat is, 8 évig olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján visszakereshető módon köteles a Társaság megőrizni.

5. A Társasággal kapcsolatba kerülő természetes személy adatkezeléssel kapcsolatos jogaira – ideértve a jogorvoslati lehetőséget is – az Avtv. rendelkezései az irányadóak.

II/5. FEJEZET BANKTITOK, ÜZLETI TITOK VÉDELME

1. Banktitok

Banktitok minden olyan, az egyes Ügyfelekről a Társaság rendelkezésére álló tény, információ, megoldás vagy adat, amely Ügyfél személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Társasággal kötött szerződéseire vonatkozik.

2. Üzleti titok

Üzleti titok az Ügyfél gazdasági tevékenységéhez kapcsolódó minden olyan tény, információ, megoldás vagy adat, amelynek nyilvánosságra hozatala, illetéktelenek által történő megszerzése vagy felhasználása az Ügyfél - ide nem értve a magyar államot - jogszerű pénzügyi, gazdasági vagy piaci érdekeit sértené vagy

veszélyeztetné, és amelynek titokban tartása érdekében az Ügyfél a szükséges intézkedéseket megtette.

3. Banktitok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a Társaság Ügyfele, annak törvényes képviselője a rá vonatkozó kiszolgáltatható banktitokkört pontosan megjelölve közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglaltan kéri, vagy erre felhatalmazást ad; nem szükséges a közokiratba, teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalás, ha az ügyfél ezt az írásbeli nyilatkozatát a pénzügyi intézménnyel történő szerződéskötés keretében nyújtja,

a Hpt. vagy más törvény a banktitok megtartásának kötelezettsége alól felmentést ad,

a Társaság érdeke ezt a Követelés eladásához vagy lejárt Követelése érvényesítéséhez szükségessé teszi.

4. A Társaság tulajdonosa, vezető tisztségviselői és alkalmazottai kötelesek a tudomásukra jutott üzleti-, és banktitkot – időbeli korlátozás nélkül – megtartani. Ezen korlátozás nem vonatkozik jogszabály által előirt adatszolgáltatási kötelezettségre, a Társaság és az Ügyfél közötti bírósági eljárásra, illetve az egyéb közvetítői, választott bírósági eljárásra.

5. A Társaság az üzleti kapcsolatok megszűnése után is megőrzi az üzleti- és banktitkot.

6. Az Ügyfélnek joga van megismernie minden olyan adatot, melyet a Társaság vele kapcsolatban nyilvántart, kezel, továbbít. Az Ügyfél írásbeli kérésére a Társaság minden – az Ügyfél személyére és szerződéseire vonatkozóan nyilvántartott, kezelt, továbbított - adatot írásban közöl Ügyféllel.

II/6. FEJEZET VEGYES RENDELKEZÉSEK

1. A Társaság az alábbi tevékenységek végzésére az alább megjelölt személyekkel kiszervezési szerződéseket kötött:

a) könyvelési szolgáltatások nyújtására a Credit Kontír Kft-vel (székhely: 2000 Xxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xx 00., Xx: 13-09-142248),

b) Hitelezési szoftver karbantartási szolgáltatás nyújtására a ConFirm Számítástechnikai Fejlesztő és Szolgáltató Betéti Társasággal (székhely: 1085 Budapest, Horánszky u. 12., Cg: 01-06-015149),

c) Rendszergazdai szolgáltatás nyújtására az Editus Novum Kft-vel (székhely: 1076 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx u. 19.).

2. A Társaságot – jelen Üzletszabályzat, az Engedményezési Szerződés vagy jogszabály alapján - megillető jogok gyakorlásában való késlekedés vagy mulasztás, vagy a jogok részbeni gyakorlása nem jelenti az azokról való lemondást.

3. Felek a köztük keletkező vitás kérdéseket lehetőség szerint közös megegyezés útján kívánják rendezni. Ennek sikertelensége esetén a Felek alávetik magukat a Pénz- és Tőkepiaci Állandó Választottbíróság kizárólagos illetékességének. A választottbírósági eljárás során a választottbírók száma 3 (három), az eljárásra a Választottbíróság Eljárási Szabályzata irányadó, az eljárás nyelve a magyar.

4. Az Ügyfélnek az Üzletszabályzatból, illetve a külön szerződésből eredő kötelezettségeit harmadik személy kizárólag a Társaság előzetes írásbeli hozzájárulásával vállalhatja át. Az Ügyfél tudomásul veszi továbbá, hogy a Társasággal szemben fennálló követelés harmadik személyre történő engedményezése nem mentesíti az Ügyfelet a jelen Üzletszabályzatból vagy a külön szerződésből eredő kötelezettségeinek a teljesítése alól.

III. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KÖVETELÉSVÁSÁRLÁS ESETÉN

III/1. FEJEZET KÖVETELÉSEK ÁTVILÁGÍTÁSA

1. A Társaság saját belátása szerint, üzleti és piaci érdekeinek figyelembevételével és saját mérlegelése alapján létesít szerződéses jogviszonyt. A szerződéskötést megelőző vizsgálathoz kért információk, személyes egyeztetések és tárgyalások, illetve szerződéskötést megelőzően megküldött irat-tervezetek vagy iratminták nem alapozzák meg a Társaság szerződéskötési kötelezettségét és nem tekinthetők ráutaló magatartásnak.

2. A Társaság elsősorban hitelintézeteknek és pénzügyi vállalkozásoknak az ügyfeleikkel szemben - hitel- vagy kölcsönszerződés, illetve más bankári kötelezettségvállalás alapján - fennálló követeléseit vásárolja meg. A Társaság másodsorban a hitelintézeteken és pénzügyi vállalkozásokon kívüli más harmadik személyektől bármilyen jogviszonyból származó követeléseket vásárol meg.

3. A Társaság a Követeléseket nyilvános pályázatokon való indulás, versenytárgyalás keretében, illetve az Ügyfél vagy a Társaság közvetlen megkeresése alapján vásárolja meg.

4. A Társaság kizárólag a jelen Üzletszabályzat II. rész 2. pontjában foglalt személyekkel szembeni, azaz vállalkozásokkal, vállalatokkal szembeni követeléseket vásárol meg.

5. A Társaság elsősorban az alábbi típusú követeléseket vásárolja meg minél teljesebb és hatékony megtérülés, illetőleg üzleti haszon szerzésének érdekében:

a) Xxxxxx és bizonytalan megtérülésű, fizetési nehézséggel küzdő és/vagy fizetési késedelemben lévő ügyféllel szembeni, vállalkozói követelések,

b) Nem lejárt és bizonytalan megtérülésű, fizetési nehézséggel küzdő és/vagy fizetési késedelemben lévő ügyféllel szembeni, vállalkozói követelések,

c) Nem lejárt, nem bizonytalan megtérülő (pl. profiltisztítási célból értékesíteni kívánt) vállalkozói követelések

6. A Társaság elsősorban fedezettel (pl. ingatlanfedezettel) biztosított követelést vásárol.

7. A Követelések megvásárlása körültekintően, a hatékony és várható megtérülés szem előtt tartásával történik. Azon követeléseket a Társaság nem vásárolja meg, amelyek megtérülése az előzetes tájékozódás szerint nem várható.

8. Követelést a Társaság csak abban az esetben vásárol, ha a megtérülés ésszerű időtartamon belül (kb. 3 év) várható.

9. Az Engedményezési Szerződés megkötése előtt az Ügyfél köteles lehetőséget biztosítani arra, hogy a Társaság a Követelésekkel kapcsolatosan minden az Ügyfél rendelkezésére álló dokumentációt átvizsgálhasson az ügylet kockázatainak felmérése érdekében. Az Ügyfél köteles valamennyi, a Követelésre és a Követelés Kötelezettjére vonatkozó rendelkezésére álló dokumentáció, különösen, de nem kizárólagos jelleggel az alábbiak megismerését a Társaság számára lehetővé tenni:

a) Kötelezettnek az Ügyfél rendelkezésére álló legutóbbi társasági szerződése (létesítő okirata),

b) Kötelezettnek az Ügyfél rendelkezésére álló, a tárgyévet megelőző, legalább két évre vonatkozó éves beszámolója,

c) Kötelezettnek az Ügyfél rendelkezésére álló, tárgyhónapot megelőző hónapra vonatkozó főkönyvi kivonata,

d) Kötelezettnek az Ügyfél rendelkezésére álló, legutóbbi Üzleti Terve,

e) Kötelezettnek az Ügyfél rendelkezésére álló legutóbbi pénzügyi jelentései, cash- flow tervei,

f) Kötelezett és az Ügyfél között létrejött alapszerződés (hitelkeret szerződés, kölcsönszerződés),

g) Az alapszerződéshez kapcsolódó megkötött biztosítéki szerződések teljes dokumentációja,

h) Biztosítási kötvények,

i) A biztosítékokra vonatkozóan az Ügyfél rendelkezésére álló legutóbbi értékbecslések.

10. Az Ügyfél továbbá köteles a Társaságot tájékoztatni minden a Kötelezettről rendelkezésére álló, a Kötelezettre vagy a fedezetekre vonatkozó, a Követelés megtérülését befolyásoló információról.

11. A Társaság fenntartja a jogot, hogy a fedezetek értékét saját költségén az általa kiválasztott értékbecslővel felbecsültesse. A Társaság a Kötelezettet, illetve a fedezeteket saját költségén ellenőrizheti a közhiteles és egyéb nyilvánosan hozzáférhető nyilvántartásokban.

12. A Társaság az ügyletek átvilágítása során köteles a Kötelezettekkel kapcsolatosan minden a tudomására jutott banktitkot és üzleti titkot megőrizni. A tudomására jutott banktitkot és üzleti titkot kizárólag a követelésvásárlás kockázatainak felméréséhez, a hitelbírálati döntés megalapozásához használhatja fel. A bank- és üzleti titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben is terheli a Társaságot, ha az átvilágított Követelés megvásárlására a Társaság által nem kerül sor.

13. A Követelések átvilágításával kapcsolatos minden költség a Társaságot terheli.

III/2. FEJEZET ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZŐDÉS

1. Követelésvásárlás (engedményezés) során - a Ptk. 328 – 331 §-ának rendelkezései szerint az Ügyfél (engedményező, jogosult) az őt megillető Követelést átruházza a Társaság (engedményes) részére ellenérték fejében. Ezzel a Társaság (engedményes) az Ügyfél (engedményező) helyébe lép, átszállnak rá az alapszerződésből fakadó jogok és kötelezettségek, tehát a Követelés Kötelezettje a Társaság egyenes adósa lesz. A Társaság a Szerződésben meghatározott esetekben

átvállalja a Kötelezettek fizetésképtelenségével kapcsolatos kockázatot, valamint ellátja a Követelések további nyilvántartásával és érvényesítésével kapcsolatos feladatokat.

2. A Társaság és az Ügyfél által kötött Engedményezési Szerződés érvényességéhez minden esetben annak írásba foglalása és a felek általi aláírása szükséges. Az Engedményezési Szerződés – eltérő megállapodás hiányában – a Xxxxx általi együttes aláírás napján lép hatályba. Amennyiben a Felek eltérő időpontban írják alá az Engedményezési Szerződést, akkor a hatályba lépés időpontja az utolsó aláírás napja.

3. Az Engedményezési Szerződés létrejöttének helye a szerződésben eltérő kikötés hiányában a Társaság székhelye.

4. Az Engedményezési Szerződés egy aláírt eredeti példányát a Társaság köteles az Ügyfélnek átadni.

5. Az Engedményezési Szerződés tárgyát kizárólag olyan Követelések képezhetik, amelyek átruházását jogszabály vagy a Kötelezett és az Ügyfél között hatályos szerződés nem zárja ki, illetve amelyek nem személyhez kötöttek.

6. A Szerződés tartalmazza az átruházott Követelések legfontosabb adatait, így különösen

a) a Kötelezett adatait (cégnév, székhely, értesítési cím, cégjegyzékszám, adószám, képviseletre jogosult neve, anyja neve),

b) a Követelés alapjául szolgáló jogviszony adatait (szerződés típusa, kelte),

c) a Követelés összegszerűségét (jogcímenkénti bontásban),

d) a Követeléshez kapcsolódó biztosítékokat (típusa, kelte, okirati formája).

7. Az Ügyfél az engedményezett Követelés teljes összege mértékéig szavatol azért, hogy

a) a Követelés per-, teher- és igénymentes, illetve átruházható, így annak engedményezését sem jogszabály, sem a Kötelezett és az Ügyfél között létező megállapodás nem zárja ki;

b) a Kötelezett köteles a számlában feltüntetett összeget kifizetni és sem ő, sem pedig harmadik személy nem jogosult beszámításra alkalmas ellenkövetelés érvényesítésére;

c) a Követelés alapját képező ügylet teljesítése a vonatkozó jogszabályi és szerződési előírások megtartásával történt;

d) valamennyi, az Engedményezési Szerződésben megjelölt Kötelezettel szemben fennálló Követelését kizárólag a Társaságnak ajánlja fel engedményezésre;

e) a Társaságot minden, a Követeléseket érintő lényeges körülményről haladéktalanul tájékoztatja; az elmaradt tájékoztatásból eredő károkat viseli;

f) minden egyes Kötelezettel szemben fennálló kötelezettségét olyan gondossággal teljesítette, hogy az nem veszélyezteti az átruházott Követelés jogosságát és teljességét, illetve annak megfizetését;

g) a Követelés szerződésszerű fizetési feltételei kivétel nélkül megegyeznek az Ügyfél által a Társaság részére közölttel;

h) az Ügyfél és a Kötelezett között nem áll fenn sem a tulajdonosi viszonyokban, sem az ügyvezetés, a döntések meghozatala körében közvetlen, vagy közvetett kapcsolat.

8. A Társaság a vételárat az Engedményezési Szerződésben megjelölt bankszámlára köteles átutalással megfizetni.

9. A Követelés a teljes vételár Ügyfél bankszámláján történő jóváírásának időpontjában száll át a Társaságra. A Társaság ettől az időponttól kezdve (i) eljárni jogosult ezen jogviszonyok tekintetében, (ii) kizárólag a Társaság rendelkezik a Követelés felett,

(iii) a Társaságot illetik meg a Követelésből eredő kamatok és egyéb járulékok, valamint (iv) a Társaság viseli a Követeléssel kapcsolatos költségeket.

10. Az Ügyfél a Követeléssel összefüggő, és az Ügyfél birtokában lévő dokumentumokat a Követelés átszállását követően (teljes vételár Ügyfél bankszámláján történő jóváírásának időpontja) 10 napon belül – átadás-átvételi jegyzőkönyv alapján – köteles átadni a Társaság részére.

11. Az Ügyfél köteles az átruházásra kerülő valamennyi Követeléssel kapcsolatos pénzforgalmat az Engedményezési Szerződésben megjelölt bankszámlára irányítani.

12. A vételár Ügyfél bankszámláján történő jóváírásának időpontjától számított 5 munkanapon belül Ügyfél elkészíti és átadja Társaság részére a Követelés átruházásáról és engedményezéséről szóló értesítő levelet (továbbiakban: Értesítő levél), amelyről a felek jegyzőkönyvet vesznek fel. Társaság az Értesítő levél megküldésével írásban értesíti a Kötelezettet a Követelés átruházásáról és engedményezéséről, valamint igazolja az engedményezés megtörténtét. A Társaság az Értesítő levelet legkésőbb azok kézhezvételétől számított 30 napon belül küldi meg a Kötelezett részére. Több követelés vásárlása esetén a Társaság minden Kötelezettnek külön értesítő levelet köteles küldeni.

13. Az Értesítő levél Kötelezett részére történő megküldésével összefüggő költségek kizárólag a Társaságot terhelik.

14. A Társaság döntése alapján az Engedményezési Szerződés tartalmazhatja, hogy az Ügyfél, mint engedményező és eredeti jogosult kezesként felel a Társaság, mint engedményes felé a Kötelezett nem teljesítése esetére, az általa kézhez vett vételár erejéig.

15. A Társaság döntése alapján az Engedményezési Szerződés tartalmazhatja, hogy a követelést a Társaság kifejezetten bizonytalan követelésként vásárolja meg az Ügyféltől, vagy az Ügyfél felelőssége a Követelés megtérüléséért egyébként kizárt.

16. Függetlenül attól, hogy az Engedményezési Szerződés rendelkezéseinek megfelelően a Kötelezett megfelelő értesítése megtörtént-e, ha a Kötelezett közvetlenül az Ügyfélnek fizeti meg a Követelés összegét, a megfizetett összegeket az Ügyfél, mint a Társaság képviselője köteles az Engedményezési Szerződésben foglaltak szerint átutalni a Társaság Engedményezési Szerződésben megjelölt bankszámlájára. Fenti kötelezettség elmulasztása fedezetelvonásnak és súlyos szerződésszegésnek minősül.

17. Az Ügyfél köteles az engedményezett Követelések érvényesítésének elősegítése érdekében a szerződéskötéskor, illetve később is adatszolgáltatással, a Követelésekkel kapcsolatos okiratok átadásával és minden egyéb szükséges módon közreműködni a Társasággal.

18. A Követelés átszállásával átszállnak a Társaságra a Követelést biztosító minden biztosítékból eredő jog, közte a zálogjogból és kezességből eredő jogok is. Amennyiben a Követelés biztosítékául ingó- vagy ingatlan jelzálogjog szolgál, az Ügyfél köteles a Társaság mint jelzálogjogosult bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot a Követelés átszállását követően (teljes vételár Ügyfél bankszámláján történő jóváírásának időpontja) 10 napon belül átadni a Társaság részére.

19. Amennyiben az Engedményezési Szerződés másképp nem rendelkezik, valamennyi Követeléssel kapcsolatos pénzügyi teljesítés abban a devizában fizetendő, amelyben a fizetés időpontjában az adott Követelés nyilván van tartva. Amennyiben az alapszerződés alapján a Kötelezett által fizetendő bármely összeg bármely okból más devizanemben ("fizetési devizanem") kerül megfizetésre, mint az alapszerződésben előírt devizanem ("szerződéses devizanem"), a Társaság a Kötelezett számára az Értesítő levélben a fizetési kötelezettség teljesítésére megjelölt bankszámlát vezető hitelintézet által jegyzett az adott irányú konverzióra alkalmazandó árfolyam alapján számolja el a Kötelezett által teljesített fizetéseket.

III/3. FEJEZET

VÉTELÁR; AZ ÜGYFÉL ÁLTAL FIZETENDŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK

1. A Társaság az Ügyfélnek a vásárolt Követelésekért vételárat fizet.

2. A vételár megállapítása a Társaság és az Ügyfél közötti egyedi megállapodás függvénye.

3. A Társaság a vételárra vonatkozó ajánlatát az alábbi körülmények mérlegelése alapján teszi meg:

a) a Követelés alapjául szolgáló alapszerződés jogalapja, jogszerűsége, a Követelés fontosabb paraméterei,

b) az Ügyfél és a Kötelezett személye,

c) a Követelés tőkeösszege, járulékai, fedezettsége,

d) a Kötelezett és más személyes kötelezettek jogi és cégjogi helyzete, társasági jogi felelősségi formájuk, kötelezettségeik, likviditásuk,

e) végrehajtási eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás folyamatban léte,

f) peres eljárások folyamatban léte,

g) biztosítékok jogi helyzete, értéke, mobilizálhatósága,

h) a megtérülés várható összege, ideje, kockázata,

i) a behajtás során viselendő költségek várható összege.

4. A vételár úgy kerül megállapításra, hogy a vételár a behajtási, finanszírozási és követeléskezelési költségekkel együttesen kisebb legyen, mint a várható megtérülés összege.

5. A vételár megfizetése az Engedményezési Szerződésben meghatározott időpontban esedékes. A vételár megfizetésének módjára az Engedményezési Szerződés irányadó.

6. Amennyiben a Társaság a vételárat határidőben maradéktalanul nem teljesíti, úgy az Ügyfél az Engedményezési Szerződéstől elállhat, vagy a késedelem időtartamára a késedelemmel érintett összeg után a vételáron túl a Ptk-ban foglaltak szerinti késedelmi kamat illeti meg.

7. Ha az Ügyfél nem az Engedményezési Szerződésben foglalt időpontban továbbítja a Társaságnak azokat az összegeket, amelyeket a Kötelezett az Értesítő levélben foglaltak ellenére a Társaság helyett az Ügyfélnek fizetett, az Ügyfél a Ptk-ban foglaltaknak megfelelő késedelmi kamat fizetésére köteles.

8. Az Ügyfél a Követelés Társaság részére történő értékesítésével összefüggésben egyéb díjat, költséget nem köteles fizetni.

III/4. fejezet

AZ ENGEDMÉNYEZÉSI SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA, MEGSZŰNÉSE

1. Az Engedményezési Szerződés módosítása

1.1. Módosítás közös megegyezéssel

A szerződést a Xxxxx közös megegyezéssel bármikor módosíthatják.

1.2. Egyoldalú szerződésmódosítás

A Társaság által szerződési feltételt csak akkor lehet egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül módosítani, ha a III/4. fejezet 2.2.1 pontban meghatározott okok bármelyike bekövetkezik.

1.2.1. Ok-lista

1.2.1.1. A jogi, szabályozói környezet megváltozása

a) a Társaság tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Társaságra kötelező egyéb szabályok megváltozása;

b) a Társaság tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása.

1.2.1.2. A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása, a Társaság forrásköltségeinek változása, pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:

a) Magyarország hitelbesorolásának változása,

b) az országkockázati felár változása (credit default swap),

c) jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,

d) a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,

e) a Magyar Állam által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása.

1.2.1.3. Az Ügyfél kockázati megítélésének megváltozása

a) az ügyfél más kockázati kategóriába történő átsorolása a Társaság vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá;

b) A Társaság vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Társaság belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

1.2.1.4. A Társaság működési költségeit meghatározó feltételek változása:

a) fogyasztói árindex változása,

b) a forint vagy bármely deviza konvertibilitásában bekövetkezett változás,

c) a forint vagy bármely deviza fel-, illetve leértékelése,

d) a refinanszírozó gazdasági társaság által felszámított refinanszírozási kamatláb, illetve hiteldíj módosulása,

e) pénz- és tőkepiacok teljes vagy részleges lefagyása, likviditás időleges vagy tartós megszűnése (piaci zavar esemény),

f) a Társaság működési költségeit jelentős mértékben meghatározó egyes gazdasági tényezők és költségek változása (pl. közüzemi díjak, postai, távközlési szolgáltatások díjának emelkedése),

g) a Társaság által harmadik személlyel kötött, szerződésben meghatározott vagy jogszabályban megállapított díjak, költségek mértékének vagy összegének megváltozása (pl. a Társaság részére kiszervezett tevékenységet végző vállalkozások díjainak változása),

h) a pénzforgalom lebonyolításában, illetve a pénzforgalmi szolgáltatások nyújtásában résztvevő közreműködők, szolgáltatók díjtételeinek és/vagy szerződési feltételeinek változása.

1.2.2. A szerződés egyoldalúan nem módosítható új díj vagy költség bevezetésével. Az egyes kamat, díj vagy költségelemek szerződésben meghatározott számítási módja egyoldalúan, az Ügyfél számára kedvezőtlenül nem módosítható.

1.2.3. A Társaság a szerződés kamatot, díjat érintő Ügyfelek számára egyoldalú kedvezőtlen módosításáról - a módosítás hatályba lépése előtt 15 nappal - az Ügyfelet a módosítás szövegének a Társaság székhelyén történő kihelyezésével és a módosítás Társaság honlapján történő közzétételével értesíti.

1.2.4. Az Ügyfél számára kedvezőtlen változást nem jelentő egyoldalú módosításokról a Társaság az Ügyfelet, a módosítás hatálybalépésének napját megelőző munkanapon értesíti a módosítás Társaság székhelyén történő kihelyezésével és a Társaság honlapján történő közzététellel.

1.2.5. Amennyiben az Ügyfél a módosítást nem fogadja el, úgy jogosult a szerződést az abban meghatározott határidővel, vagy ilyen rendelkezés hiányában 15 napos határidővel, vagy a felek által egyeztetett rövidebb határidővel felmondani. Ebben az esetben a Társaság és az Ügyfél legkésőbb a felmondási idő végéig kötelesek egymással elszámolni, tartozásaikat hiánytalanul megfizetni, illetve követeléseikről rendelkezni.

1.2.6. Amennyiben az Ügyfél a módosítás ellen a módosítás hatályba lépéséig írásban nem tiltakozik, a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni.

1.2.7. A szerződés bármely rendelkezésével ellentétes tartalmú jogszabályváltozás esetén – annak hatálybalépésétől – az érintett rendelkezés automatikusan a jogszabályváltozásnak megfelelő, módosított tartalommal értelmezendő.

2. Az Engedményezési Szerződés megszűnése

2.1. A szerződést Xxxxx közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

2.2. Felek a szerződést nem jogosultak rendes, illetve rendkívüli felmondással megszüntetni, kivéve ha jelen Üzletszabályzat vagy a szerződés eltérően rendelkezik.

2.3. Ügyfél jogosult a szerződéstől elállni, ha a Társaság a szerződésben kikötött Vételárat a szerződésben előírt határidőben és módon nem fizeti meg az Ügyfélnek.

IV. RÉSZ

ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KÖVETELÉSKEZELÉS ESETÉN

IV/1. FEJEZET

JÖVŐBEN ESEDÉKESSÉ VÁLÓ KÖVETELÉS KEZELÉSE

Ha a Követelés a jövőben válik esedékessé, a Társaság és a Kötelezett jogaira és kötelezettségeire, a Kötelezett által fizetendő kamatokra, díjakra, költségekre a Követelés alapjául szolgáló alapszerződés rendelkezései irányadóak.

IV/2. FEJEZET

LEJÁRT KÖVETELÉSEK KEZELÉSE

1. Lejárt Követelés esetében a Követelés megtérülése érdekében a Társaság minden az adott ügylet körülményei alapján ésszerű intézkedést megtesz.

2. A Társaság, amennyiben a Követelés jogi helyzete indokolttá teszi, fizetési felszólítás(oka)t küldhet a Kötelezettnek.

3. A Társaság a fizetési felszólítások eredménytelensége esetén a megvásárolt Követelés megtérülése érdekében arra törekszik, hogy a Kötelezettel együttműködve megállapodjon a Követelés megfizetésének átütemezéséről, amennyiben a Követelés lejárt vagy nem lejárt, de bizonytalan megtérülésű.

4. A Társaság egyedi mérlegelés alapján dönthet úgy, hogy kölcsönt bocsát a Kötelezett rendelkezésére, amely esetben a Társaság az „Üzletszabályzat vállalati Hitel- és Kölcsönügyletekre” rendelkezései szerint kölcsönszerződést köt a Kötelezettel. A kölcsönszerződés megkötése során az „Üzletszabályzat vállalati Hitel- és Kölcsönügyletekre” rendelkezései szerint további biztosítékokat köthet ki a kölcsön fedezetéül.

5. Amennyiben a Társaság úgy ítéli meg, hogy a Követelés megtérülése a meglévő Követelés visszafizetésének átütemezésével vagy további kölcsön rendelkezésre bocsátásával nem várható, a Társaság érvényesítheti a Követelést és a Követeléshez kapcsolódó biztosítékait.

6. A Társaság továbbértékesítheti a megvásárolt Követelést.

7. A Követelés és a biztosítékok érvényesítése során a Társaság az alábbi érvényesítési módok közül választ.

a) közvetlen érvényesítés,

b) bírósági végrehajtás útján történő érvényesítés,

c) felszámolási eljárás útján történő érvényesítés

4. A Követelés és a biztosítékok érvényesítésének módjai közötti választás során a Társaság figyelembe veszi az alábbiakat:

a) a Követelés alapjául szolgáló alapszerződés jogalapja, jogszerűsége, a Követelés fontosabb paraméterei,

b) az Ügyfél és a Kötelezett személye,

c) a Követelés tőkeösszege, járulékai, fedezettsége,

d) a Kötelezett és más személyes kötelezettek jogi és cégjogi helyzete, társasági jogi felelősségi formájuk,

e) kötelezettségeik, likviditásuk,

f) végrehajtási eljárás, csődeljárás, felszámolási eljárás folyamatban léte,

g) peres eljárások folyamatban léte,

h) biztosítékok jogi helyzete, értéke, mobilizálhatósága,

i) a megtérülés várható összege, ideje, kockázata,

j) a behajtás során viselendő költségek várható összege.

5. A Társaság a Követelés és a biztosítékok érvényesítéséhez közreműködőt vehet igénybe.

6. Közvetlen érvényesítés: Óvadék esetében a kielégítési jog megnyílását követően a Társaság a Ptk. óvadékra vonatkozó szabályai szerint a követelését közvetlenül kielégítheti. Készfizető kezesség esetén a Társaság fizetési felszólítást küld a készfizető kezesnek. Abban az esetben, ha a készfizető kezes a felszólítás ellenére sem fizet, a Társaság a Követelést bírósági peres eljárás keretében érvényesítheti. Zálogjog esetében a zálogszerződés rendelkezései szerint a Társaság a Ptk. 257. § rendelkezései alapján a kielégítési jog megnyílását követően a zálogtárgy értékesítésére záloghitel nyújtásával, illetve árverés szervezésével üzletszerűen foglalkozó társaság részére megbízást adhat.

7. Amennyiben a közvetlen érvényesítés nem vezet eredményre, vagy az nem fedezi a Társaság követelését, a Társaság elsősorban bírósági végrehajtás keretében érvényesíti a Követelés biztosítékául szolgáló fedezeteket a Vht. szabályai szerint.

8. Amennyiben a bírósági végrehajtás részben vagy egészben eredménytelenül zárul, azaz a végrehajtási eljárásban nem térül meg a Követelés, a Társaság végső eszközként kezdeményezi a Kötelezett elleni felszámolási eljárás elrendelését a Csődtv. rendelkezései szerint.

9. Pénzügyi teljesítések elszámolása

9.1. A Társaság a Kötelezett által megfizetett összegeket először a költségre, azután késedelmi kamattartozásra, majd az ügyleti kamattartozásra, végül a tőketartozásra számolja el.

9.2. Ha a Társaságnak a Kötelezettel szemben több Követelése áll fenn, és a Kötelezett által fizetett összeg nem fedezi a Kötelezett valamennyi tartozását, azt a Társaság a Kötelezett rendelkezése szerint, ennek hiányában arra a tartozásra számolja el, amelyre azt a Kötelezett feltehetően szánta.

9.3. Ha a Kötelezett nem rendelkezett és a Kötelezett szándéka sem ismerhető fel, a Társaság a befizetett összeget először a régebben lejárt, azonos lejárat esetén a Kötelezettre terhesebb, egyenlő mértékben terhes tartozások közül pedig a kevésbé biztosított Követelésre számolja el.

9.4. A 10.1.-10.3. pontban foglalt rendelkezések megfelelően irányadók a biztosítékok érvényesítése során befolyó összegek elszámolására is.

9.5. A Társaság az érvényesítés során a befolyó összegből a Követelést meghaladó összeget köteles a Kötelezettnek kiadni.

10. A Társaság a Kötelezettel szemben a Követelés érvényesítésével összefüggésben felmerült költségeket jogosult felszámítani.

11. A Követelés érvényesítésével összefüggésben felmerülő költségek, díjak (pl. ingatlan tulajdoni lap, térképmásolat TAKARNET-ből történő lekérésének díjai, közjegyzői okiratba foglalás díjai), esetleges hatósági eljárás költségei (pl. ingatlannyilvántartásban, zálogjogi nyilvántartásban történő átjegyzés, végrehajtási eljárás költségei, végrehajtó díja, fizetési meghagyás eljárásának díja, költsége), a közreműködők igénybevételének költségei (pl. értékbecslő, árverést szervező díja), a jogi és egyéb szakértői költségek, postaköltségek, illetékek (pl. peres eljárás, felszámolási eljárás, csődeljárás illetéke), stb. – a Kötelezettet terhelik.

12. A Kötelezett átutalással vagy csekkbefizetéssel köteles megfelelő időben gondoskodni az ellenérték megfizetéséről. Pénzügyi teljesítésnek a Társaság bankszámláján történő jóváírás napja minősül.

13. A Társaság a Kötelezettek számára pénztárszolgáltatást nem biztosit.

IV/3. FEJEZET

A KÖZPONTI HITELINFORMÁCIÓS RENDSZER

1. A Társaság tájékoztatja a Kötelezettet arról, hogy a fizetőképesség differenciáltabb megítélése, és ezáltal a hitelezés szélesebb körű lehetővé tétele, valamint a referenciaadat-szolgáltatók biztonságosabb működése, a hitelezési kockázat csökkentésének elősegítése céljából a jelen Üzletszabályzatban meghatározott referenciaadatok a Központi Hitelinformációs Rendszerbe (KHR)) továbbításra kerülnek a jelen Üzletszabályzatban meghatározott esetekben. A Társaság a referenciaadatokat a KHR, mint zárt rendszerű adatbázis kezelésére felhatalmazott pénzügyi vállalkozás, a Társaságközi Informatika Szolgáltató Zrt. (székhely: 1205 Budapest, Mártonffy u. 25-27.; nyilvántartásba vette a Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000 cégszámon; honlap: xxxx://xxx.xxxx.xx; továbbiakban: BISZ Zrt.) részére adja át azzal, hogy ezen referenciaadatokat a BISZ Zrt. a Hpt. XX/A. fejezetének és az egyéb vonatkozó jogszabályok előírásainak megfelelően kezelje.

2. Adatátadás vállalkozások esetében

2.1. Vállalkozásnak kell tekinteni a gazdasági társaságot, az európai részvénytársaságot, a szövetkezetet, a lakásszövetkezetet és az egyéni vállalkozót.

2.2. A Hpt. szerint átadható, vállalkozásokkal kapcsolatos adatok (referenciaadatok) köre:

1. szerződésével kapcsolatosan

1.1 azonosító adatok:

a) cégnév, név,

b) székhely,

c) cégjegyzékszám, egyéni vállalkozói igazolvány szám,

d) adószám.

1.2 szerződési adatok:

a) a szerződés típusa és azonosítója (száma),

b) a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja,

c) a szerződés megszűnésének módja,

d) a szerződés összege és devizaneme,

e) a lejárt és meg nem fizetett tartozás esedékességének időpontja és összege,

f) a lejárt és meg nem fizetett tartozás megszűnésének időpontja és módja,

g) a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzés.

3. A BISZ Zrt. adatkezelése

3.1. A BISZ Zrt. a számára átadott referenciaadatokat az alább meghatározott időponttól számított öt évig kezeli. Az öt év letelte után a BISZ Zrt. a referenciaadatokat véglegesen és vissza nem állítható módon törli. A határidő számításának kezdete:

a) a késedelmes tartozás megszűnésének időpontja a Hpt. 130/C. § szerinti esetben,

b) az adat átadásának időpontja a Hpt. 130/D. §, és a 130/F. § (1) bekezdése szerinti esetben,

c) a szerződés megszűnésének időpontja a Hpt. 130/F. § (1) bekezdése szerinti esetben.

3.2. A Társaság által átadott referenciaadatokat a BISZ Zrt. további referenciaadat- szolgáltatónak (hitelintézetek, pénzügyi vállalkozások, befektetési vállalkozások, stb.) adhatja át a jogszabályban meghatározott azon célból, hogy ezen referenciaadat- szolgáltató a nyilvántartottal kötendő meghatározott pénzügyi szolgáltatásra irányuló, befektetési hitelre irányuló, értékpapír-kölcsönzésre irányuló szerződés megkötése előtt megalapozott döntést hozhasson vagy a nyilvántartott által kezdeményezett tájékoztatást megadhassa. A Társaság ugyanígy más referenciaadat-szolgáltató által átadott adatot igényelhet a KHR-ből befektetési hitel nyújtására, illetőleg értékpapír-kölcsönzésre vonatkozó szerződés megkötése előtt.

4. A Kötelezett tájékoztatása, jogorvoslat

4.1. A Társaság a Kötelezettek részére írásbeli tájékoztatást köteles adni arról, hogy adataik a Hpt.-ben meghatározott esetekben bekerülhetnek a KHR-be, amelyet jelen Üzletszabályzat elérhetővé tételével teljesít, továbbá az adatátadásról ennek megtörténtétől számított 8 napon belül.

4.2. A Kötelezett kifogást emelhet referenciaadatainak a BISZ Zrt. részére történt átadása, azoknak a BISZ Zrt. által történő kezelése ellen, és kérheti a referenciaadat- helyesbítését, illetve törlését. A kifogást a BISZ Zrt.-hez vagy ahhoz a pénzügyi szervezethez nyújthatja be, amelyik a kifogásolt adatot a KHR-be továbbította. A kifogás eredményéről az Ügyfél írásban kap tájékoztatást. A BISZ Zrt. haladéktalanul és vissza nem állítható módon törli az adatot, ha az jogellenesen került a KHR-be.

4.3. A Kötelezett a Hpt. alapján, az ott meghatározott módon az adatátadó Társaság, és a BISZ Zrt. ellen keresetet is indíthat adatainak helyesbítése vagy törlése céljából:

a) amennyiben kérésére – az erre vonatkozó szabályoknak megfelelően – nem kap tájékoztatást arról, hogy adatai szerepelnek-e a KHR-ben,

b) kifogás eredményéről való tájékoztatás elmaradása esetén,

c) kifogás eredményéről való tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül, amennyiben a tájékoztatás eredményével nem ért egyet.