Az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap

Erste Befektetési Zrt., SPB Befektetési Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., MBH Bank Nyrt., MBH Befektetési Bank Zrt.

1.7 Az Alap működési formája

Nyilvános

1.8 Az Alap fajtája

Nyíltvégű

1.9 Az Alap futamideje

Határozatlan

1.10 Az Alap harmonizációja

A Felügyelet által engedélyezett, az ABAK-irányelv szerint harmonizált befektetési alap.

1.11 Az Alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alap által kibocsátott sorozatok száma kettő, jelölésük „A”, és „I” sorozat. A Befektetési Jegyek névértéke 1,- Ft, Kibocsátási és Elszámolási Pénzneme magyar forint.

A különböző Befektetési Jegy sorozatok eltérnek egymástól:

- a forgalmazás során vásárlásra jogosultak köre tekintetében:

Befektetési Jegyeket devizabelföldi és – amerikaiegyesült államokbeli személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg.

Az „I” sorozatú Befektetési Jegyek forgalomképessége korlátozott, azokat kizárólag az Alapkezelő által megkeresett Szakmai Befektetők vásárolhatják meg.

- a felszámított díjak és jutalékok mértéke szerint:

A különböző sorozatok eltérnek egymástól az Alap által az Alapkezelőnek fizetett alapkezelési díj tekintetében, illetve a folyamatos forgalmazás során felszámított vételi, és visszavá ltási jutalékok tekintetében.

- a Forgalmazási Helyek tekintetében:

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek a forgalmazás során a 2.a. sz. mellékletben meghatározott, a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, illetve a 2.c.-2.i. sz. mellékletben meghatározott a Társforgalmazókhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken, a z „I” sorozatú Befektetési Jegyek a 2.b. számú mellékletben meghatározott Forgalmazási Helyeken érhetők el.

A Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, előállításuk módja: dematerializált forma.

1.12 Az Alap elsődleges eszközkategória típusa

Értékpapír alap.

1.13 Az Alapra vonatkozó tőke- vagy hozamgarancia, illetve tőke- vagy hozamvédelem

Nem alkalmazandó.

1.14 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

2. AZ ALAPPAL KAPCSOLATOS HATÁROZATOK

2.1 A Befektetési Jegyek forgalomba hozataláról hozott alapkezelői határozat száma és kelte

Az Alapkezelő a 2017. december 18-án kelt, 5/2017(12.18.) sz. Igazgatósági Határozattal döntött a z „I” sorozatú Befektetési Jegyek forgalomba hozataláról.

2.2 A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalát engedélyező Felügyeleti határozat száma és kelte

A Felügyelet a 110.082/97. sz. határozatával, 1997. október 21.-én engedélyezte a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatalát.

A Felügyelet az „I” sorozatra vonatkozóan az H-KE-III-79/2018. sz. határozatával, 2018.02.26-án engedélyezte a Befektetési Jegyek forgalomba hozatalát.

2.3 Az Alap Felügyelet általi nyilvántartásba vételéről hozott határozat száma, kelte

A Felügyelet a 110.082-1/97. sz. határozatával, 1997. november 17-én vette nyilvántartásba az Alapot.

2.4 Az Alap nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartási száma (lajstromszáma): 1111-47

2.5 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat jóváhagyásáról, módosításáról szóló alapkezelői határozatok száma, ideje

Az Alapkezelő az „I” sorozatú Befektetési Jegyek forgalomba hozatala kapcsán a 2017. december 18-án kelt, 5/2017(12.18.) sz. Igazgatósági Határozattal döntött a Kezelési Szabályzat módosításáról.

Az Alapkezelő a Referencia Index módosítása kapcsán a 2023. október 20-án kelt 1/2023(10.20) sz. Igazgatósá gi Határozattal döntött a Kezelési Szabályzat módosításáról.

2.6 A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat módosításának jóváhagyásáról szóló Felügyeleti határozatok száma, ideje

időpont	Határozat száma
1997.10.21.	110.082/97
1997.11.19.	110.082-2/97
1998.03.31.	110.082-3/98
1998.11.16.	110.082-4/98
1999.07.06.	110.082-5/98
2000.02.14.	110.082-6 /2000
2000.04.12.	110.082-7 /2000
2000.07.24.	III/110.082-8/2000
2001.01.22.	III/110.082-9/2001
2001.02.05.	III/110.082-10/2001
2002.11.26.	III/110.082-11/2001
2002.05.31.	III/110.082-12/2002
2002.12.16.	III/110.082-13/2002
2005.04.13.	E-III./110.082-14/2005
2005.09.06.	E-III./110.082-15/2005
2006.11.14.	E-III./110.082-16/2006
2008.04.15.	E-III./110.082-17/2008
2010.11.04.	KE-III-462/2010
2011.12.13.	KE-III-50124/2011
2012.04.11.	H-KE-III-135/2012
2013.05.16.	H-KE-III-267/2013
2014.04.30.	H-KE-III-299/2014
2015.02.12.	H-KE-III-175/2015
2016.12.09.	H-KE-III-830/2016
2018.02.26.	H-KE-III-79/2018
2021.04.27	H-KE-III-225/2021
2021.08.19	H-KE-III-495/2021
2021.12.23.	H-KE-III-783/2021
2022.03.01	H-KE-III-151/2022
2022.06.28	H-KE-III-361/2022
2022.12.19	H-KE-III-845/2022
2023.11.30	H-KE-III-821/2023

2.7 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

3. AZ ALAP KOCKÁZATI PROFILJA

3.1 Az Alap célja

Az OTP Paletta Alap egy nagyrészt részvényekből, kötvényekből, kincstárjegyekből valamint egyéb befektetési eszközökbőlálló, aktívan kezelt értékpapírcsomagba való befektetést nyújt befektetőinek. Az Alapban a részvények megcélzott átlagos aránya 45%, ami azonban az aktuális piaci környezettől függően ingadozik és a megcélzott aránytól hosszabb távon is eltérhet, az alap további 55%-a abszolút hozam jelleggel kezelt portfolió rész. Az Alapkezelő az Alap vagyonát döntően fejlődő európai országokban,valamint a globális fejlett és fejlődő piacokon fekteti be. Az Alapkezelő a várakozásainak megfelelően, saját belátása és döntése alapján elsősorban fundamentális faktorokra, kisebb részben technikai tényezőkre alapozza befektetési döntéseit és pozícióinak felvá lla lá sát a várható hozamok és kockázatok mérlegelésével.

3.2 Annak a jellemző befektetőnek a profilja, akinek az Alap Befektetési Jegyeit szánják

Az Alap által kibocsátott „A” sorozatú Befektetési Jegyeket Magyarországon devizabelföldi és – amerikai egyesült államokbeli személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek (a z „I” sorozatú Befektetési Jegyeket kizárólag az Alapkezelő által megkeresett Szakmai Befektetők) vásárolhatják meg, amennyiben eleget tesznek a forgalombahozatali feltételekben meghatározott szabályoknak. A befektetési jegyeket az Amerikai

Egyesült Államok területén és az amerikai egyesült államokbeli személyek számára és/vagy javára nem lehet felajánlani, értékesíteni, illetőleg továbbítani.

Az Alapot kockázatvállaló ügyfeleinknek ajánljuk, hosszú távú pénzügyi célok megvalósításához, több elemű befektetési portfolió részeként.

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek a lehetséges befektetők köre alapján, - a Kbftv. 67. § (1) bekezdés b) pont fogalomrendszerében - lakossági befektetőknek forgalomba hozott befektetési jegyekként határozhatók meg, ez azonban nem értelmezhető a befektetői körre vonatkozóan meghatározott korlátként, azaz az „A” sorozatú Befektetési Jegyeket mind lakossági, mind Szakmai Befektetők megvásárolhatják.

Az „I” sorozatú Befektetési Jegyek forgalmazás során történő megvásárlására kizárólag az Alapkezelő által megkeresett Szakmai Befektetők jogosultak.

3.3 Azon eszközkategóriák, amelyekbe az Alap befektethet, külön utalással arra vonatkozóan, hogy az Alap számára engedélyezett-e a származtatott ügyletek alkalmazása

Állampapírok és állam által garantált értékpapírok

Állampapír kategóriába soroljuk a magyar vagy külföldi állam(ok), az Európai Központi Bank, vagy az Európai Unió más tagállamának jegybankja által kibocsátott, garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt, valamint az Európai Unió által kibocsátott vagy garantált kötvényeket, ide értve az Európai Stabilitási Mechanizmus, az Európai Beruházási Bank és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kötvényeit is. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam(ok) garantálja. Az állam(ok), és az Európai Unió által garantált értékpapírok az állampaírokkal azonos kockázati szintet képviselnek.

Bankbetétek (látra szóló betét vagy lekötött betét)

Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható betétekben helyezheti el, feltéve, hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén található, vagy amennyiben a hitelintézet székhelye nem egy tagállam területén található, olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik, amelyek a Felügyelet megítélése szerint egyenértékűek a közösségi jogszabályokban megállapított előírásokkal.

Értékpapír finanszírozási ügyletek Repó és fordított repó ügyletek

A repó és fordított repó ügylet olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél

értékpapírokat illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az átruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat eladó szerződő fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő.

Vétel-eladás ügylet (buy-sell back) és eladás-visszavásárlás ügylet (sell-buy back)

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó garantált jogokat vásárol vagy ad el, és amely ügylet során vállalja, hogy meghatározott áron, valamely jövőbeli időpontban ugyanolyan típusú értékpapírokat vagy ilyen garantált jogokat ad el, illetve vásárol vissza; az adott ügylet az értékpapírokat vagy garantált jogokat megvásárló szerződő fél szempontjából vétel-eladás ügyletnek, az azokat eladó szerződő fél szempontjából pedig eladás-visszavásárlás ügyletnek minősül.

Értékpapír kölcsönbe adása és értékpapír kölcsönbe vétele

Olyan ügylet, amellyel egy szerződő fél értékpapírokat ad át azzal a kötelezettségvállalással, hogy a kölcsönbe vevő azonos értékpapírokat fog visszaadni valamely konkrét jövőbeli időpontban vagy amikor a kölcsönbe adó erre kéri; az ügylet az értékpapírokat átadó szerződő fél szempontjából értékpapír kölcsönbe adásának, az átvevő szerződő fél szempontjából pedig értékpapír kölcsönbe vételének tekintendő.

Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények

Az Alap a jelzálog-hitelintézetről és a jelzáloglevélről szóló 1997. évi XXX. törvény alapján nyilvánosan kibocsátott hazai jelzáloglevelek mellett külföldi jelzálog-hitelintézetek által nyilvánosan kibocsátott jelzálogleveleket is vásárolhat.

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök

Az egyéb szervezetek (pl. gazdasági társaságok, hitelintézetek, önkormányzatok, egyéb intézmények) által kibocsátott kötvények, pénzpiaci eszközök az állampapírokhoz képest – a hozzájuk kapcsolódó garanciák függvényében – magasabb kockázatot képviselnek, de ennek ellentételezéseként hozamuk is magasabb.

Részvények

A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítő értékpapír.

Deviza eszközök

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Kollektív befektetési értékpapírok,

Az Alap portfoliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok megengedettek a befektetési politikára vonatkozó korlátozásokbetartásával.

Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok

A külföldi jogszabályok alapján külföldön olyan értékpapírok is kibocsáthatóak, amelyeknek nincs hazai megfelelőjük. Az Alapkezelő a befektetési politikára vonatkozó korlátozások betartása mellett ezen értékpapírokat is megvásárolhatja az Alap részére.

Származtatott eszközök

A származtatott ügylet olyan ügylet, amelynek értéke az alapjául szolgáló befektetési eszköz, deviza vagy referenciaráta (alaptermék) értékétől függ és önálló kereskedés tárgyát képezi (derivatíva).

A megengedett származtatott eszközök köre:

Szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz - elszámolású eszközöket, továbbá tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve hogy:

a) ezen OTC származtatott ügyletek alapul szolgáló eszközei a megengedett eszközök körébe tartozó eszközök, továbbá olyan pénzügyi indexek, kamatlábak, devizaárfolyamok vagy valuták, amelyekbe az Alap a Kezelési Szabályzata szerinti befektetési célkitűzései értelmében befektethet;

b) ezen OTC származtatott ügyletekben részt vevő üzletfelek prudenciális felügyelet hatálya alatt álló és a Felügyelet által engedélyezett kategóriákba tartozó intézmények, továbbá

c) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az Alap kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

Az Alap teljeshozam-csereügyletet – olyan származtatott ügylet, amelyben egy szerződő fél egy referenciakötelezettség teljes gazdasági eredményét, ideértve a kamat- és díjbevételeket, az árfolyamváltozásból eredő nyereséget és veszteséget, valamint a hitelveszteségeket, átruházza egy másik szerződő félre – is köthet.

3.4 Figyelemfelhívás az Alap Kezelési Szabályzatának azon pontjára vonatkozóan, mely az Alap kockázati tényezőinek bemutatását tartalmazza

Az Alapra vonatkozó jelentős kockázati tényezők bemutatása a Kezelési Szabályzat 26. pontjában található.

3.5 A származtatott ügyletek alkalmazásának célja, lehetséges hatása a kockázati tényezők alakulására

Az Alap fedezeti céllal és a portfolió hatékony kialakításának érdekében alkalmaz származtatott ügyleteket. A fedezeti célú ügyletek csökkentik az alap deviza vagy egyéb eszközökben fennálló kockázatát. A portfolió hatékony kialakításának érdekében felvett pozíciók alkalmazásával származtatott eszközökön keresztül vállalunk piaci kitettséget, amely növelheti a portfolió kockázatát a származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázaton keresztül.

3.6 Figyelemfelhívás az egy adott intézménnyel szembeni 20%-ot meghaladó kitettségből fakadó speciális kockázatokra

Az Alap alábbi intézményekkel vagy kollektív befektetési formákkal szembeni, az adott intézmény vagy az adott kollektív befektetési forma által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

• OTP Bank Nyrt;

• K&H Bank Zrt.

• Unicredit Bank Zrt.

• Erste Bank Hungary Zrt.

• ING Bank N.V Magyarországi Fióktelepe

• OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap

• OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

• OTP Euró Rövid Kötvény Alap

A felsorolt intézmények valamelyikének nemteljesítése az Alap nettó eszközértékének jelentős csökkenését okozhatja.

A fenti intézmények körének változásáról az Alapkezelő közleményben értesíti a befektetőket és ezzel egyidejűleg a Felügyeletet.

3.7 Figyelemfelhívás az Alap befektetési politikájának azon részére, hogy az Alap alapvetően nem az átruházható értékpapírok, vagy pénzügyi eszközök közé tartozó eszközkategóriákba fektet be, vagy leképez egy meghatározott indexet

Nem alkalmazandó.

3.8 Figyelemfelhívás arra, hogy a nettó eszközérték a portfolió lehetséges összetételénél fogva jelentősen ingadozhat

A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam-ingadozások hatását az Alapkezelő a portfolió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját t őkéjének elvesztését eredményezheti.

3.9 Figyelemfelhívás arra, hogy az Alap a – Felügyelet engedélye alapján- eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti olyan, különböző átruházható értékpapírokba és pénzpiaci eszközökbe, amely valamely EGT- állam, annak önkormányzata, harmadik ország, illetve olyan nemzetközi szervezet bocsátott ki, amelynek egy vagy több tagállam is tagja

Az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti valamely EGT-állam, vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, azzal a korlátozással, hogy eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fektetheti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

3.10 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például klímaváltozással összefüggő folyamatok nem megfelelő kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabá lyok érvényesítésének az elmulasztása, vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetésére tett erőfeszíteések elégtelensége, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok be nem tartása és az adatvédelmi követelmények történő meg nem felelés.

értékét, beleértve a teljes értékvesztést is, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az Alap teljesítményére. Ebből kifolyólag a fenntarthatósági kockázatokat a normál kockázatok között vesszük figyelembe.

A környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatok megjelenhetnek társaság-specifikus módon, amikor a fenntarthatósági követelményeknek meg nem felelő társaságok által kibocsátott pénzügyi eszközök piaci értéke a fenntarthatósági kockázatok eredményeként csökkenhet, amit okozhatnak a társaság jó hírnevét érintő események, a társaságot érintő szankciók, de akár például a klímaváltozás által előidézett fizikai jellegű kockázatok is.

A fenntarthatósági kockázatok működési kockázatban való megjelenését idézheti elő, és ezáltal az Alap számára veszteséget okozhat, ha az Alapkezelő vagy az általa igénybe vett szolgáltatók nem fordítanak megfelelő figyelmet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak.

Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

Az Alapkezelő az általa alkalmazott kockázatkezelési eljárások során számba veszi és méri a jelen pontban felsorolt,

az Alapra vonatkozó valamennyi kockázatot, így ezek között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat. Az Alapkezelő az Alap esetében külső adatszolgáltató által megadott ESG minősítéseket és pontszámokat használ. Az adatszolgáltató széles körű iparági és cégspecifikus adatbázisra támaszkodva meghatározott módon összegzi és minősíti az egyes környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szegmenseket, majd ezeket egységes ESG mutatóvá alakítja. Az Alapkezelő a befektetési döntéshozatali folyamatban felhasználja az adatszolgáltató által biztosított mutatókat.

Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

Az Alapnak nem célja a környezeti és/vagy társadalmi jellemzők előmozdítása (nem tartozik az SFDR rendelet 8. cikke (1) bekezdésének hatálya alá), illetve nem célja a fenntartható befektetés (nem tartozik az SFDR rendelet 9. cikke (1), (2) vagy (3) bekezdésének hatálya alá).

4. A BEFEKTETŐK RÉSZÉRE SZÓLÓ TÁJÉKOZTATÁS ELÉRHETŐSÉGE

4.1 Annak a helynek a megnevezése, ahol az Alap Tájékoztatója, Kezelési Szabályzata, a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum, a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, valamint a rendkívüli tájékoztatás célját szolgáló közlemények – ezen belül a befektetők részére történő kifizetésekkel, a Befektetési Xxxxxx visszaváltásával kapcsolatos információk - hozzáférhetőek

Az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata, a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum, valamint a rendszeres tájékoztatás célját szolgáló jelentések, a rendkívüli közlemények, illetve az Alap hirdetményei, valamint a Befektetők részére történő kifizetésekkel kapcsolatos információk a közzétételi helyeken, azaz az Alap nevében eljáró Alapkezelő honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxx/xx/xxxxxxx), a Vezető Forgalmazóként eljáró OTP Bank Nyrt. honlapján (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx), valamint a Felügyelet által üzemeltetett nyilvános közzétételi felületen, a (xxxxx://xxxxxxxxxxxx.xxx.xx) jelennek meg. A Tájékoztató, a Kezelési Szabályzat és a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum nyomtatott formában a befektető kérésére a Forgalmazási Helyeken érhetők el.

4.2 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információ

Nem alkalmazandó.

5. ADÓZÁSI INFORMÁCIÓK

Jelen pont az adózással kapcsolatos általános szabályokat foglalja össze, a Tájékoztató elfogadásakor, illetve a Felügyelet általi jóváhagyásakor hatályos adójogszabályok alapján. A Befektető felelőssége az, hogy a tényállás pontos ismeretében a vonatkozó jogszabályok alapján részletesen tájékozódjék. Felhívjuk a figyelmet arra, hogy az adóügyi következmények csak a Befektető egyedi körülményei alapján ítélhetők meg, valamint hogy a jövőben változhatnak.

A befektetési alap különadója

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. Az adó alapja a befektetési alapkezelő á ltal kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. Az adó éves mértéke 0,05 százalék. A fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és - a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót - fizeti meg (adóbeszedés). A fizetendő adót negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bevallani be és ugyanezen időpontig kell megfizetni.

5.1 Az Alapra alkalmazandó adózási rendszer befektetők szempontjából releváns elemeinek rövid összefoglalása

Az Alapot a jogszabályi előírások szerint Magyarországon nem terheli adókötelezettség a keletkező nyeresége után. A külföldi befektetéseken keletkező kamat-, osztalék-, árfolyamnyereség és esetleges egyéb jövedelmek esetén előfordulhat, hogy e jövedelmeket a forrásországban (a jövedelem keletkezésének helyén) adó terheli. A külföldi befektetéseken keletkező jövedelmek adózását az adott ország belső jogszabályai és – ha ilyen létezik - az adott ország és Magyarország között fennálló, a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezmény határozza meg.

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. Az adó alapja a befektetési alapkezelő által kezelt alapok befektetési jegyeinek a negyedév naptári napjain nyilvántartott nettó eszközértékén számított negyedévben összesített érték és a negyedév naptári napjai hányadosaként számított értéke, ide nem értve a kollektív befektetési forma tulajdonában lévő, ezen számlákon nyilvántartott értékpapírok forintban kifejezett fentiek szerinti értékét. Az adó éves mértéke 0,05 százalék. A fizetendő adót a befektetési alapkezelő állapítja meg, szedi be, vallja be és - a megállapított beszedett és beszedni elmulasztott adót - fizeti meg (adóbeszedés). A fizetendő adót negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bevallani be és ugyanezen időpontig kell megfizetni

5.2 A befektetők részére kifizetett hozamot és árfolyamnyereséget a forrásnál terhelő levonásokra vonatkozó információk

5.2.1 A belföldi magánszemély adózása

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelem

A személyi jövedelemadóról szóló, többször módosított 1995. évi CXVII. törvény („Szja tv.”) 65.§ (1) bekezdés b) pontja alapján kamat jövedelemnek minősül

„b) a nyilvánosan forgalomba hozott és forgalmazott, a tőkepiacról szóló törvényben ilyenként meghatározott kollektív befektetési értékpapír esetében

ba) a kamatra és/vagy hozamra való jogosultság megszerzése szempontjából meghatározott időpontban történő tulajdonban tartás alapján a magánszemélynek kamat és/vagy hozam címén kifizetett (jóváírt) bevétel,

bb) a beváltáskor, a visszaváltáskor, valamint az átruházáskor [ide nem értve a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT-államban, továbbá a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) tagállamában működő tőzsdén történő átruházását] a magánszemélyt megillető bevételből - függetlenül attól, hogy az miként oszlik meg nettó árfolyamérték és felhalmozott kamat vagy hozam címén elszámolt tételekre - az árfolyamnyereségre irányadó rendelkezések szerint megállapított rész;”

A jogszabályi előírásból következően kamatjövedelemnek minősül a nyilvánosan fogalomba hozott és forgalmazott kollektív befektetési értékpapírra kamat és/vagy hozam címen kifizetett összeg, továbbá a (tőzsdén kívül átruházott) befektetési jegy révén szerzett bevételnek az a része, amely meghaladja az értékpapír megszerzésre fordított értékének és a járulékos költségnek az összegét.

Az Szja tv. 65. § (6) bekezdés előírásai alapján az (1) bekezdés b) pont ba) alpontjában említett bevételből - ha az az értékpapír megszerzését követően elsőként megszerzett kamat, hozam - levonható az értékpapír megszerzésére fordított kiadás részeként az értékpapír vételárában az értékpapír szerzéséig megfizetett, az értékpapír feltételei szerint meghatározott, kiszámított felhalmozódott kamat, hozam azzal, hogy az így levont összeg az (1) bekezdés b) pont

bb) alpontjában említett esetben az értékpapír átruházásakor, beváltásakor, visszaváltásakor az értékpapír megszerzésére fordított értékként nem vehető figyelembe

A Befektetési Jegyből származó kamatjövedelmet terhelő adókötelezettség

A kamatjövedelmet terhelő Szja kötelezettséget az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szabályozza az alábbiak szerint:

„A kamatjövedelem után az Szja-t - amennyiben a kamatjövedelem

a) kifizetőtől [ebben az esetben kifizetőnek minősül a kamatjövedelmet kifizető/juttató hitelintézet, befektetési szolgáltató is] származik - a megszerzés időpontjára a kifizető állapítja meg, vonja le, fizeti meg és vallja be; azzal, hogy a befektetési jegy beváltásakor, a visszaváltáskor, valamint átruházáskor a magánszemély bevallásában vagy önellenőrzéssel érvényesítheti az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe,

aa) a kifizető által kiadott olyan igazolás alapján, amelyen a kifizető a magánszemély kérelmére feltünteti, hogy azt az említett célból adta ki,

ab) feltéve, hogy a magánszemély a kamatjövedelmet és a levont Szja -t az aa) pont szerinti igazolás alapján beva lja (bevallotta),

b) nem kifizetőtől származik – a magánszemély bevallásában állapítja meg, és a bevallás benyújtására előírt határidőig fizeti meg.

A kifizető az aa) pontban említett igazolás tartalmáról az adóévet követő év január 31 -éig adatot szolgáltat az adóhatóság részére.

Az Szja tv. 65. § (2) bekezdése szerint az Szja-t a kifizetőnek kell levonni, megfizetni és bevallani. Az értékpapír megszerzésére fordított értéknek és az értékpapírhoz kapcsolódó járulékos költségnek azt a részét, amelyet a kifizető a jövedelem megállapításánál nem vett figyelembe, a magánszemély – a kifizető által ilyen céllal kiadott igazolása alapján, amelyről a kifizető adatszolgáltatást teljesít az adóhatóság felé – önadózás keretében is megállapíthatja.

Kollektív befektetési értékpapír visszaváltáskor, átruházáskor a természetes személyt szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség terheli a kamatjövedelmet terhelő személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett összege alapján.

A 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet alapján a szociális hozzájárulási adóról szóló 20 18. évi LII. törvény veszélyhelyzet ideje alatt történő eltérő alkalmazása miatt 2023. július 1 -jétől a 2023. június 30-át követően vásárolt/megszerzett kollektív befektetési értékpapír visszaváltáskor, átruházáskor a természetes személy által megszerzett és személyi jövedelemadó alapjaként figyelembe vett kamatjövedelmet (ide nem értve az ingatlanalap befektetési jegyéből származó kamatjövedelmet) 13 %-os mértékű szociális hozzájárulási adó fizetési kötelezettség is terheli, amely – a kamatadóval összhangban – a kifizetés során a kifizető által kerül megállapításra, levonásra és megfizetésre az állami adóhatóság részére.

Személyi jövedelemadó szempontjából nem minősül kamatjövedelemnek a tartós befektetési szerződés keretében, illetve a nyugdíj-előtakarékossági számlán nyilvántartott állomány tekintetében szerzett jövedelem, továbbá a kollektív befektetési értékpapírnak a tőkepiacról szóló törvény szerinti tőzsdén, valamint bármely EGT -államban, OECD tagállamában működő tőzsdén történő átruházásából származó jövedelem, ezért ezek az állományok nincsenek a 205/2023. (V. 31.) Korm. rendelet hatálya alatt.

Kamatjövedelemtől eltérő jogcímen szerezhető jövedelmek

A hatályos Szja tv. alapján lehetőség van olyan konstrukciók keretei között nyilvántartani befektetési jegyeket, amelyeken adómegtakarítás érhető el. Ilyen a tartós befektetésből származó jövedelem – ahol a konstrukció adómentességet biztosít az ötéves lekötési időszak utolsó napjára, míg a hároméves lekötési időszak utolsó napjára (valamint az ezt követő időszakra) 10% mértékű kedvezményes adókulcsot – valamint a nyugdíj-előtakarékossági számla, amely meghatározott feltételek esetén a nyugdíj-előtakarékossági támogatás lehetőségét nyújtja, valamint adómentes nyugdíjjellegű kifizetést nyugdíjra való jogosultság és a szerződéskövetés évét követő 10. vagy azt követő adóévben történő szerződés megszüntetése esetére. A feltételek nem teljesítése esetén a keletkezett jövedelmet az Szja tv. szerint adókötelezettség terheli.

Tartós befektetési szerződés esetében nem minősül a lekötési időszak megszakításának a lekötési nyilvántartásban szereplő értékpapír átalakítása (kicserélése), ha az átalakított (kicserélt) értékpapír vagy - ha a magánszemély az átalakított (kicserélt) értékpapír helyett az értékpapírt kibocsátó szervezettől az őt megillető vagyonhányadra tart igényt - az értékpapír helyett kapott pénzösszeg legkésőbb az értékpapír átalakítását, a pénzösszeg kifizetését követő 15 napon belül a lekötési nyilvántartásba kerül.

Nyugdíj-előtakarékossági szerződés esetében akkor jogfolytonos az értékpapír átalakítása – vagyis nem kapcsolódnak hozzá a nyugdíjszolgáltatásnak nem minősülő kifizetéshez kapcsolódó jogkövetkezmények (adóköteles egyéb jövedelem megállapítása és a nyugdíj-előtakarékossági támogatás visszafizetésének kötelezettsége) –, ha az átalakításban, átalakulásban közreműködő befektetési szolgáltató a kicserélt értékpapírt az ügyletben meghatározott időpontig a magánszemély nyugdíj-előtakarékossági értékpapírszámlájára áthelyezte a jogutód értékpapírokat

5.2.2 A külföldi magánszemély befektetők adózása

A külföldi magánszemély adókötelezettsége a magánszemély adóügyi illetősége szerinti ország belső jogszabályai szerint, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény (továbbiakban: nemzetközi egyezmény) figyelembe vételével határozható meg abban az esetben, ha a magánszemély a külföldi adóügyi illetőségét igazolja és nyilatkozik arról, hogy a kifizetés tekintetében haszonhúzónak minősül-e.

A külföldi illetőségű személy felelőssége biztosítani (az Alap rendelkezésére bocsátani) az adóügyi illetősége szerinti ország szabályainak alkalmazáshoz szükséges igazolás(oka)t (így a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított angol nyelvű illetőségigazolást, annak magyar nyelvű szakfordítását, vagy ezek egyikéről készült másolatot, valamint nemzetközi egyezmény előírása alapján szükség esetén haszonhúzói nyilatkozatot).

Ha a külföldi illetőségű magánszemélytől levont adó mértéke magasabb, mint a nemzetközi egyezmény alapján alkalmazandó adómérték, akkor a levont adó és az nemzetközi egyezmény szerinti adó különbözetének visszaigénylésére a NAV Kiemelt Adó és Vá m Főigazgatóságánál van lehetősége a külföldi magánszemélynek a levont adóról kiadott igazolás, valamint az nemzetközi egyezmény alkalmazásához szükséges iratoknak (a külföldi adóhatóság - az adómentességhez való jogosultság igazolására a nemzetközi szervezet - által kiállított angol nyelvű illetőségigazolás, annak magyar nyelvű szakfordítása, vagy ezek egyikéről készült másolat és – szükség szerint – haszonhúzói nyilatkozat) a bemutatásával.

5.2.3 A belföldi intézményi befektetők adózása

A társasági adóról és az osztalékadóról szóló többször módosított 1996. évi LXXXI. törvény hatálya alá tartozó adóalanyok esetén a befektetési jegy adás-vételéből származó árfolyamnyereség/-veszteség az adóalapot növeli/csökkenti.

5.2.4 A külföldi intézményi befektetők adózása

A külföldi intézményi befektetők adókötelezettsége a befektető székhelye szerinti ország belső jogszabályai, valamint az érintett ország és Magyarország között esetlegesen fennálló kettős adóztatást elkerüléséről szóló egyezmény figyelembevételével határozható meg.

II. A forgalomba hozatallal kapcsolatos információk

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALA

Nem alkalmazandó.

III. A közreműködő szervezetekre vonatkozó részletes információk

7. AZ ALAPKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

7.1 Az Alapkezelő neve, cégformája

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt., a cégforma: zártkörű részvénytársaság.

7.2 Az Alapkezelő székhelye

Az Alapkezelő bejegyzett székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 1-3, Magyarország

7.3 Az Alapkezelő cégjegyzékszáma

Az Alapkezelőt a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 00-00-000000 szám alatt tartja nyilván.

7.4 Az Alapkezelő alapításának dátuma

Az Alapkezelő az OTP Befektetési Alapkezelő Kft. átalakulásával jött létre 1998. szeptember 18 -án, határozatlan időre.

7.5 Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok

Az Alapkezelő által kezelt befektetési alapok felsorolása a 3. sz. mellékletben található.

7.6 Az Alapkezelő által kezelt egyéb vagyon nagysága

Az Alapkezelő által kezelt vagyon nagysága 2022. 12. 31-én: 1.869 milliárd Ft.

7.7 Az Alapkezelő munkaszervezetének operatív vezetését ellátó, ügyvezető és felügyelő szerveinek tagjai és beosztásuk, azon társaságon kívüli főbb tevékenységeik megjelölése mellett, ahol ezek az adott társaságra nézve jelentőséggel bírnak

Az Alapkezelő ügyvezető szerve a z igazgatóság, melynek tagjai az alábbi személyek:

Xxxxx Xxxxxx, az igazgatóság elnöke, Xxxx Xxxxxx Xxxxxx, vezérigazgató Xxxx Xxxxxx Xxxxx, igazgatósági tag,

Xxxxxx Xxxxxx, befektetési tevékenységet irányító vezérigazgató-helyettes, Xxxxxx Xxxxx, általános vezérigazgató-helyettes.

Xxxxx Xxxxxx az igazgatóság elnökének tisztségét megbízási jogviszony keretében tölti be. Xxxx Xxxxxx Xxxxxx, mint az Alapkezelő vezérigazgatója az Alapkezelő munkaszervezetének vezetője, az Alapkezelő teljes tevékenységét irányító személy. Xxxxxx Xxxxxx és Xxxxxx Xxxxx az igazgatóság tagjai az Alapkezelő munkaszervezetének is tagja i, s ekként – vezető tisztségviselői megbízatásuk ellátásán felül – az Alapkezelővel fennálló munkaviszonyuk keretében az Alapkezelő munkaszervezetének különböző (a fenti felsorolásban a nevük mellett feltüntetett) munka - és felelősségi körrel rendelkező munkatársai is egyben.

A vezető tisztségviselők által más társaságokban betöltött tisztségek:

Xxxxx Xxxxxx: Ügyvezető Igazgató az OTP Bank Nyrt. társaságban, Igazgatósági tag a Joint Stock Company OTP Bank társaságnál (Oroszország), és Igazgatósági tag a Budapesti Értéktőzsde Nyrt.-ben,

Xxxx Xxxxxx Xxxxxx: FB elnök a DSK Asset Management AD társaságban (Bulgária), Xxxxxx Xxxxx: FB tag az Ilirika DZU társaságban (Szerbia).

A DSK Asset Management AD és az Ilirika DZU olyan külföldi alapkezelő társaság, melyben az Alapkezelő tulajdoni részesedéssel rendelkezik.

A Felügyelő Bizottság tagjai:

Xxxxxx Xxxxxxx (Elnök, OTP Bank Nyrt. Daily Banking Tribe Lead), Xxxx Xxxxxx, xx. Xxxxxxx Xxxxxx.

7.8 Az Alapkezelő jegyzett tőkéjének összege

Az Alapkezelő jegyzett tőkéje 2022.12.31-én: 900 millió Ft, amely teljes egészében befizetésre került.

7.9 Az Alapkezelő saját tőkéjének nagysága

Az Alapkezelő saját tőkéje 2022.12.31-én 16.816,807 millió Ft-ot tett ki.

7.10 Az Alapkezelő alkalmazottainak száma

Az Alapkezelő 61 fő főállású munkatársat foglalkoztat.

7.11 Azon tevékenységek és feladatok megjelölése, amelyekre az Alapkezelő harmadik személyt vehet igénybe

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.

Az Alapkezelő harmadik személyt vesz igénybe a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) aa) pont szerintifeladathoz [könyvviteli és jogi feladatok ellátása], valamint az informatikai feladatok ellátásához. Ez utóbbiak azonban nem minősülnek kiszervezésnek, figyelemmel a Kbftv. 41. § (11) bekezdés b) pontjára, mely szerint nem minősülnek kiszervezésnek a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ABAK helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése.

7.12 A befektetéskezelésre igénybe vett vállalkozások megjelölése

Az Alapkezelő jelenleg nem vesz igénybe harmadik személyt a Kbftv. 7. § (1) bekezdés a) pontja szerinti tevékenysége [befektetéskezelés (a befektetési politika végrehajtásával kapcsolatos befektetési, stratégiai és eszközallokációs döntések meghozatala és végrehajtása)] végzéséhez.

8. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

8.1 A letétkezelő neve, cégformája

Az Alap letétkezelője az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

8.2 A letétkezelő székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 06.

8.3 A letétkezelő cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 00-00-000000 szám alatt jegyezte be.

8.4 A letétkezelő fő tevékenysége

Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet.

8.5 A letétkezelő tevékenységi köre

Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi:

TEÁOR szám:

6419 Egyéb monetáris tevékenység 6491 Pénzügyi lízing

6619 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység

6612 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 6629 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

8.6 A letétkezelő alapításának időpontja

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31-én alakult meg.

8.7 A letétkezelő jegyzett tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. alaptőkéje 28.000.001.000,-Ft.

8.8 A letétkezelő utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2022.12.31-én: 3.322.312 millió Ft.

8.9 Alkalmazotti létszám

Az OTP Bank Nyrt. összes foglalkoztatottainak száma 2022. 12. 31-én 10.985 fő volt.

9. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

9.1 A könyvvizsgáló társaság neve, cégformája

Az Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság Cégbírósága 00-00-000000.

A könyvvizsgálatért felelős személy Xxxxx Xxxxx.

A könyvvizsgálatért felelős személy nyilatkozott arról, hogy megfelel a hatályos jogszabályokban előírt követelményeknek, rendelkezik a szükséges pénzintézeti szakértelemmel és gyakorlattal, valamint megfelelő felelősségbiztosítással.

9.2 A könyvvizsgáló társaság székhelye

1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00.

9.3 A könyvvizsgáló társaság kamarai nyilvántartási száma

MKVK nyilvántartási szám: 001165. A könyvvizsgálatért felelős személy MKVK tagsági igazolvány száma: 007319

9.4 Természetes személy könyvvizsgáló neve

Nem alkalmazandó.

9.5 Természetes személy könyvvizsgáló címe

Nem alkalmazandó.

9.6 Természetes személy könyvvizsgáló kamarai nyilvántartási száma

Nem alkalmazandó.

10. Tanácsadókkal kapcsolatos információk, amelyek díjazása az Alap eszközeiből történik

Nem alkalmazandó.

11. A FORGALMAZÓRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

11.1 Az Alap Vezető Forgalmazójának neve, cégformája

Az Alap Vezető Forgalmazója az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság.

11.2 A Vezető Forgalmazó székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 06.

11.3 A Vezető Forgalmazó cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 00-00-000000 szám alatt jegyezte be.

11.4 A Vezető Forgalmazó tevékenységi köre

Az OTP Bank Nyrt. tevékenységi köre az alábbi:

TEÁOR szám:

6419 Egyéb monetáris tevékenység 6491 Pénzügyi lízing

6619 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

6499 Máshová nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 6612 Értékpapír ügynöki tevékenység, alapkezelés 6629 Biztosítást, nyugdíjalapot kiegészítő tevékenység

11.5 A Vezető Forgalmazó alapításának időpontja

Az OTP Bank Nyrt. az 1949-ben megalapított Országos Takarékpénztár jogutódjaként, 1990. december 31 -én alakult meg.

11.6 A Vezető Forgalmazó jegyzett tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. alaptőkéje 28.000.001.000,-Ft.

11.7 A Vezető Forgalmazó utolsó független könyvvizsgálói jelentéssel ellátott számviteli beszámolója szerinti saját tőkéje

Az OTP Bank Nyrt. konszolidált saját tőkéje 2022.12.31-én: 3.322.312 millió Ft.

11.8 A befektetőkre, illetve képviselőkre vonatkozó, a forgalmazó által felvett adatoknak az Alapkezelő felé történő továbbításának lehetősége

A Kbftv. 106. § (1) bekezdésének értelmében, amennyiben ezt a Tájékoztató vagy a Kezelési Szabályzat lehetővé teszi és az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó arról megállapodik, a Vezető Forgalmazó tájékoztatja az Alapkezelőt a befektetők és képviselőik Vezető Forgalmazó által felvett adatairól. Az ilyen adattovábbítás, melyet jelen Tájékoztató e rendelkezéssel lehetővé tesz, nem minősül a Tpt. szerinti értékpapírtitok vagy az üzleti titok megsértésének. Az Alapkezelő a részére átadásra kerülő adatokat kizárólag az értékpapírtitokra vonatkozó rendelkezések keretében, a befektetési alapkezelési tevékenységéhez szükséges célra, különösen a befektetők tájékoztatása, az Alapkezelő vagy az Alap kereskedelmi kommunikációja céljára használhatja fel.

11.9 Az Alap Társforgalmazói

Erste Befektetési Zrt.:

Székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az Alapítás időpontja: 1990. január 23.

Tevékenységi köre: 6499’08: Monetáris egyéb pénzügyi közvetítés (főtevékenység)

6492’08: Egyéb hitelnyújtás

6612’08: Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 6619’08: Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység

7490’08: Monetáris egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

Jegyzett tőkéje: 2 000 millió Ft Saját tőke 2022.12.31-én 34.291 millió Ft

SPB Befektetési Zrt.:

Székhelye: 1051 Buxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxx 0-0.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az Alapítás időpontja: 2000. augusztus 11.

Tevékenységi köre: 6712 Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység

Jegyzett tőkéje: 500 millió Ft Saját tőke 2022.12.31-én 447.711 millió Ft

Raiffeisen Bank Zrt.:

Székhelye: 1100 Xxxxxxxx, Xxxx xx 000-000.

cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az Alapítás időpontja: 1986. december 10.

Tevékenységi köre: 64. 19’08: Egyéb monetáris közvetítés (főtevékenység)

Jegyzett tőkéje: 50 000 millió Ft Saját tőke 2022.12.31-én 279.682 millió Ft

Concorde Értékpapír Zrt.:

Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az Alapítás időpontja: 1997.június 30.

Tevékenységi köre: 6523 '03 Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi tevékenység 7414 '03 Üzletviteli tanácsadás

6712 '03 Értékpapír-ügynöki tevékenység, Alapkezelés

Jegyzett tőkéje: 1.000 millió Ft Saját tőke 2021.12.31-én 7.647 millió Ft

UniCredit Bank Hungary Zrt.:

Székhelye: 1054 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0-0.

Cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az Alapítás időpontja: 1990. január 23.

Tevékenységi köre: 64.19.’08. Egyéb monetáris közvetítés

64.91.’08. Pénzügyi lízing

64.99.’08. Máshova nem sorolt egyéb pénzügyi közvetítés 66.12.’08. Értékpapír-, árutőzsdei ügynöki tevékenység 66.19.’08. Egyéb pénzügyi kiegészítő tevékenység 66.22.’08. Biztosítási ügynöki, brókeri tevékenység

66.29.’08. Biztosítás, nyugdíjalap egyéb kiegészítő tevékenysége 64.92.’08. Egyéb hitelnyújtás

Jegyzett tőkéje: 24 118 millió Ft

Saját tőke 2022.12.31-én 391.426 millió Ft

MBH Bank Nyrt.:

Székhelye: 1056 Budapest, Váci u. 38.

cégjegyzékszám: 00-00-000000

Az Alapítás időpontja: 1997.11.26.

Tevékenységi köre: 6419 Egyéb monetáris közvetítés

Jegyzett tőkéje: 321.699 millió Ft Saját tőke 2022.12.31-én 793.012 millió Ft

MBH Befektetési Bank Zrt.:

Székhelye: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G. épület cégjegyzékszám: 01-10-041206

Az Alapítás időpontja: 1989.

Tevékenységi köre: 6419 Egyéb monetáris közvetítés

Jegyzett tőkéje: 3.390 millió Ft Saját tőke 2022.12.31-én 29.247 millió Ft

12. AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

13. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő telefonszáma: 412-8300, fax: 412-8399, e-mail: levelek@otpalap.hu

14. Nyilatkozat

Az OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1026 Budapest, Riadó u. 1-3, cégjegyzékszáma: 01-10-043959, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap képviseletében eljáró Alapkezelő és az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor utca 16. cégjegyzékszáma: 01-10-041585, nyilvántartja a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága), mint Vezető Forgalmazó kijelentik, hogy jelen Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, vala mint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak. A Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért a Kibocsátó és a Vezető Forgalmazó egyet emlegesen felel.

Budapest, 2023. december 01.

...........................................................

Honics István Ujvári Tímea OTP Alapkezelő Zrt.

az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Paletta Nyíltvégű

Értékpapír Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva

...........................................................

Fabriczki Rita Szelényi György OTP Bank Nyrt.

az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap Vezető Forgalmazójának képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRTIRAT

KEZELÉSISZABÁLYZAT

I. Az Alapra vonatkozó alapinformációk

1. AZ ALAP ALAPADATAI

1.1 Az Alap neve

OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap

1.2 Az Alap rövid neve

OTP Paletta Alap

1.3 Az Alap székhelye

1026 Budapest, Riadó u. 1-3, Magyarország

1.4 Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja, nyilvántartási száma

Az Alap nyilvántartásba vételének időpontja: 1997. november 17., a nyilvántartásbavételt elrendelő Felügyelet határozat száma: 110.082-1/97. sz. határozat., lajstromszám: 1111-47

1.5 Az Alapkezelő neve

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt.

1.6 A Letétkezelő neve

Az Alap Letétkezelője az OTP Bank Nyrt.

1.7 A Forgalmazó neve

1.7.1 Vezető Forgalmazó

OTP Bank Nyrt.

1.7.2 Társforgalmazók:

Erste Befektetési Zrt., SPB Befektetési Zrt., Raiffeisen Bank Zrt., Concorde Értékpapír Zrt., UniCredit Bank Hungary Zrt., MBH Bank Nyrt., MBH Befektetési Bank Zrt.

1.8 Az Alap működési formája, a lehetséges befektetők köre

Az Alap a működési formája szerint: nyilvános alap.

Az Alapot kockázatvállaló ügyfeleinknek ajánljuk, hosszú távú pénzügyi célok megvalósításához, több elemű befektetési portfolió részeként.

Az „I” sorozatú Befektetési Jegyek forgalmazás során történő megvásárlására kizárólag az Alapkezelő által megkeresett Szakmai Befektetők jogosultak.

1.9 Az Alap fajtája

Nyíltvégű

1.10 Az Alap futamideje

Határozatlan

1.11 Az Alap harmonizációja

A Felügyelet által engedélyezett, ABAK-irányelv alapján harmonizált befektetési alap.

1.12 Az Alap által kibocsátott sorozatok száma, jelölése, annak feltüntetése, hogy az egyes sorozatok milyen jellemzőkben térnek el egymástól

Az Alap által kibocsátott sorozatok száma kettő, jelölésük „A”, és „I” sorozat. A Befektetési Jegyek névértéke 1,- Ft, Kibocsátási és Elszámolási Pénzneme magyar forint.

A különböző Befektetési Jegy sorozatok eltérnek egymástól:

- a forgalmazás során vásárlásra jogosultak köre tekintetében:

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek befektetői körére vonatkozóan nincs korlátozás, azt mindazok megvásárolhatják, amelyek/akik a forgalmazás helye szerinti joghatóság szabályai szerint jogalanyisággal rendelkeznek és eleget tesznek a forgalmazási feltételekben meghatározott szabályoknak. Magyarorszá gon a Befektetési Jegyeket devizabelföldi és – amerikai egyesült államokbeli személyek kivételével - devizakülföldi természetes és jogi személyek vásárolhatják meg.

Az „I” sorozatú Befektetési Jegyek forgalomképessége korlátozott, azokat kizárólag az Alapkezelő által megkeresett Szakmai Befektetők vásárolhatják meg.

- a felszámított díjak és jutalékok mértéke szerint:

- a Forgalmazási Helyek tekintetében:

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek a forgalmazás során a 2.a. sz. mellékletben meghatározott , a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, illetve a 2.c.-2.i. sz. mellékletben meghatározott, a Társforgalmazókhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken, a z „I” sorozatú Befektetési Jegyek a 2.b. számú mellékletben meghatározott Forgalmazási Helyeken érhetők el.

A Befektetési Jegyek típusa: névre szóló, előállításuk módja: dematerializált forma.

1.13 Az Alap elsődleges eszközkategória típusa

Értékpapír alap

1.14 Az Alapra vonatkozó tőke-, vagy hozamgarancia, illetve tőke vagy hozamvédelem

Nem alkalmazandó.

2. AZ ALAPRA VONATKOZÓ EGYÉB ALAPINFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

3. AZ ALAPKEZELÉSRE, TOVÁBBÁ A BEFEKTETÉSI JEGYEK FORGALOMBA HOZATALÁRA ÉS FORGALMAZÁSÁRA VONATKOZÓ, VALAMINT AZ ALAP ÉS A BEFEKTETŐ KÖZÖTTI JOGVISZONYT SZABÁLYOZÓ JOGSZABÁLYOK FELSOROLÁSA

Az Alapra, az Alapkezelőre, a Letétkezelőre, a Vezető Forgalmazóra és minden további, a Tájéko ztatóban és a Kezelési Szabályzatban közreműködő szervezetként megjelölt személyre és e személyeknek az Alaphoz va gy az Alapkezelőhöz fűződő jogviszonyára alkalmazandó jog a magyar jog (beleértve a közvetlenül alkalmazandó uniós jogi aktusokat).

A befektetési alapkezelésre, továbbá a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására vonatkozó, valamint az alap és a befektető közötti jogviszonyt szabályozó speciális jogszabályok az alábbiak, melyek közül

(a) a befektetési alapkezelésre, a befektetési alap és a befektetési alapkezelő működésére, az alap és a befektető közötti jogviszonyra

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- az ÁÉKBV-alapkezelőre vonatkozó szervezeti, összeférhetetlenségi, üzletviteli és kockázatkezelési

követelményekről szóló 79/2014. (III. 14.) Kormányrendelet,

- a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló 78/2014. (III. 14.) Kormányrendelet,

- egyes befektetési alapok befektetési szabályairól szóló 156/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet ,

- gazdasági, finanszírozási tárgyú intézkedésekről szóló 89/2023. (III. 22.) Korm. rendelet,

- a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)

vonatkozik;

(b) a befektetési jegyek forgalomba hozatalára és forgalmazására pedig

- a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról 2014. évi XVI. törvény („Kbftv.”),

- tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény („Tpt.”),

- a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint a z általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény („Bszt.”)

vonatkozik.

A fent felsoroltakon felül alkalmazandóak még a felsorolt jogszabályokban foglalt utalószabályok folytán alkalmazandó jogszabályok, valamint az azokban foglalt felhatalmazó rendelkezések alapján kiadott, a jogforrási hierarchia alacsonyabb szintjén fekvő jogszabályok.

Ez utóbbiak közül – a befektetési jegy forgalomba hozatala és forgalmazása körében – kiemelendő a dematerializált értékpapír előállításának és továbbításának módjáról és biztonsági szabályairól, valamint az értékpapírszámla, központi értékpapírszámla és az ügyfélszámla megnyitásának és vezetésének szabályairól szóló 284/2001. (XII. 26.) Korm. rendelet („Ügyfélszámla-rendelet”).

A befektetési alap és a befektetési alapkezelő felügyelete a Magyar Nemzeti Bank alá tartozik, melynek j ogállását, feladatait és eljárásait, szervezetét és gazdálkodását a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény határozza meg.

A felügyeleti díj megfizetésének, kiszámításának módjáról és feltételeiről szóló 17/2018. (V.29.) MNB rendelet tartalma – a befektetési alapot is terhelő felügyeleti díjra vonatkozó szabályokon keresztül - szintén érinti e körben a befektetési alap működését.

Az értékpapírokra vonatkozó általános szabályozást a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény („Ptk.”) tartalmazza.

Az alkalmazandó jogszabályok közé tartoznak továbbá az alábbi rendeletek:

A Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete (ABAK-rendelet),

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2015. november 25-i, az értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015/2365 rendelete,

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2019/2088 Rendelete (2019. november 27.) a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről,

Az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2020/852 Rendelete (2020. június 18.) a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról.

A hivatkozott jogszabályok szövege elektronikusan elérhető egyebek között az alábbi címen: https://www.mnb.hu/felugyelet/szabalyozas/jogszabalyok

A magyarországi jogszabályok teljes és hatályos szövege megtalálható az alábbi webhelyen: Jogszabálykereső (Magyarország.hu)

4. A BEFEKTETÉS LEGFONTOSABB JOGI KÖVETKEZMÉNYEINEK LEÍRÁSA, BELEÉRTVE A JOGHATÓSÁGRA, AZ ALKALMAZANDÓ JOGRA ÉS BÁRMILYEN OLYAN JOGI ESZKÖZ MEGLÉTÉRE VAGY HIÁNYÁRA VONATKOZÓ INFORMÁCIÓKAT, AMELYEK AZ ABA LETELEPEDÉSE SZERINTI ORSZÁGBAN HOZOTT ÍTÉLETEK ELISMERÉSÉRŐL ÉS VÉGREHAJTÁSÁRÓL RENDELKEZNEK

A befektetők jogait részletesen a Kezelési Szabályzat 10. pontja tartalmazza.

A Befektetési Jegyek megszerzésével a befektető elfogadja, hogy az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra a magyar jog szabályai – és azon keresztül a Magyarországon közvetlenül alkalmazandó európai uniós jogi aktusokban foglalt rendelkezések – az irányadók. Az Alap és a befektető között létrejövő jogviszonyra vagy az azokból fakadóan felmerülő bármely vita, jogvita, értelmezési kérdés esetére a Felek alávetik magukat a magyar jog mindenkor hatályos hatásköri és illetékességi szabályai szerinti magyarországi székhelyű rendes bíróság illetékességének.

A magyar bíróság által hozott ítéletek külföldi elismerésére és végrehajtására a hatályos magyar jogszabályok és vonatkozó európai uniós jogi aktusok – így különösen a polgári és kereskedelmi ügyekben a joghatóságról, valamint a határozatok elismeréséről és végrehajtásáról szóló, 2012. december 12-i 1215/2012/EU rendelet szabályai az irányadók.

II. A Befektetési Jegyre vonatkozó információk (sorozatonként)

5. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ISIN AZONOSÍTÓJA

A Befektetési Jegyek ISIN azonosítója: HU0000702881, az „I” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek ISIN azonosítója: HU0000720313

6. A BEFEKTETÉSI JEGYEK NÉVÉRTÉKE

Az „A” és „I” sorozatú Befektetési Jegyek névértéke 1,- Ft.

7. A BEFEKTETÉSI JEGYEK DEVIZANEME

Az „A” és „I” sorozatú Befektetési Jegyek devizaneme magyar forint.

8. A BEFEKTETÉSI JEGYEK ELŐÁLLÍTÁSÁNAK MÓDJA, A KIBOCSÁTÁSRA, ÉRTÉKESÍTÉSRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Az Alap által kibocsátott befektetési jegyek előállításának módja: dematerializált értékpapír.

A dematerializált értékpapír:

A Tpt. 5. § (1) bekezdés 29. pontja szerint a Tpt. és a felhatalmazása alapján kiadott jogszabályok alkalmazásában dematerializált értékpapír: a Tpt-ban és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség.

9. A BEFEKTETÉSI JEGYRE VONATKOZÓ TULAJDONJOG IGAZOLÁSÁNAK ÉS NYILVÁNTARTÁSÁNAK MÓDJA

A Ptk. 6:569. § (7) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír átruházásához az átruházásra irányuló szerződés vagy más jogcím, valamint az átruházó értékpapírszámlájának megterhelése és az új jogosult értékpapírszámláján a dematerializált értékpapír jóváírása szükséges. A Tpt. 138. § (1) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír megszerzésére és átruházására kizárólag értékpapírszámlán történő terhelés, illetve jóváírás útján kerülhet sor. A Ptk. 6:570. §-a szerint a dematerializált értékpapír átruházásával az értékpapírban rögzített jogok átszállnak az értékpapír új jogosultjára, függetlenül attól, hogy az átruházó rendelkezett-e az értékpapírban rögzített jogokkal.

A Ptk. 6:566. § (6) bekezdése, illetve a Tpt. 138. § (2) bekezdése szerint a dematerializált értékpapír jogosultjának - ellenkező bizonyítás hiányában - annak az értékpapírszámlának a jogosultját kell tekinteni, amelyiken a dematerializált értékpapírt nyilvántartják. Az értékpapírszámla vezetője által kiállított számlakivonat a dematerializált értékpapír jogosultja jogosultságát, az értékpapír tulajdonjogát harmadik személyek felé a kiállítás időpontjára vonatkozóan igazolja. A számlakivonat nem minősül értékpapírnak, nem ruházható át és nem lehet engedményezés tárgya.

Ha a dematerializált értékpapír jogosultjának személye nem átruházás útján változik meg, az új jogosult a jogszerzés igazolása mellett kérheti, hogy a dematerializált értékpapírt az értékpapírszámláján írják jóvá. A korábbi jogosult számlájának megterhelését és a dematerializált értékpapírnak az új jogosult számlá ján való jóváírását a dematerializált értékpapírok átruházására vonatkozó szabályok megfelelő alkalmazásával kell végrehajtani.

A Befektetési Jegyek dematerializált formában – azaz számítógépes jelként - kerülnek előállításra, ezért nem nyomtattathatók ki.

10. A BEFEKTETŐNEK A BEFEKTETÉSI JEGY ÁLTAL BIZTOSÍTOTT JOGAI (ANNAK LEÍRÁSA, HOGY AZ ALAP HOGYAN BIZTOSÍTJA A BEFEKTETŐKKEL VALÓ TISZTESSÉGES BÁNÁSMÓDOT, ÉS AMENNYIBEN VALAMELY BEFEKTETŐ KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜL, VAGY ERRE JOGOT SZEREZ, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓD LEÍRÁSA, A KIVÉTELEZETT BÁNÁSMÓDBAN RÉSZESÜLŐ BEFEKTETŐTÍPUSOK AZONOSÍTÁSA, VALAMINT ADOTT ESETBEN EZEK AZ ABA-HOZ VAGY AZ ABAK-HOZ FŰZŐDŐ JOGI ÉS GAZDASÁGI KÖTŐDÉSÉNEK LEÍRÁSA; AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő a bánásmód tekintetében nem tesz megkülönböztetést a befektetők között, minden befektető ugyanazon tisztességes bánásmódban részesül.

Az „A” és „I” sorozatba tartozó Befektetési Jegyek nem térnek el egymástól a Befektetési Jegyekhez fűződő alábbi jogok tekintetében, a két sorozat azonban eltér egymástól a forgalmazás során vásárlásra jogosultak köre, a felszámított díjak, jutalékok mértéke, valamint a Forgalmazási Helyek tekintetében.

A Befektetési Jegy tulajdonosa jogosult arra, hogy

• Forgalmazási Napon, a Forgalmazási Órák alatt a Befektetési Jegyek visszaváltási jutalékkal csökkentett, az adott sorozatra vonatkozóan meghatározott egy jegyre jutó nettó eszközértéken való visszaváltására a Forgalmazási Helyek valamelyikén megbízást adjon a Forgalmazónak;

• a Befektetési Jegy vásárlását/visszaváltását megelőzően tájékoztatást kapjon a vételi/visszaváltási juta lék mértékéről;

• a Befektetési Jegynek az adott befektető számára első alkalommal történő értékesítésekor az Alap Tájékoztatója és Kezelési Szabályzata, valamint a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentum részére térítésmentesen átadásra kerüljön, a z Alap legutóbbi éves és féléves jelentését kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák;

• a Befektetési Jegy folyamatos forgalmazása során a Kiemelt Információkat Tartalmazó Dokumentumot, a Tájékoztatót és Kezelési Szabályzatot, a féléves vagy az éves jelentést, valamint a legfrissebb portfoliójelentést kérésére térítésmentesen rendelkezésre bocsássák, illetve szóbeli és elektronikus értékesítés során felhívják a figyelmét, hogy hol érheti el a felsorolt dokumentumokat;

• az Alap megszűnése esetén részesedjék az Alap felosztható tőkéjéből a Kezelési Szabályzat 50. pontjában meghatározottak szerint;

• az Alapkezelő és az eljáró Forgalmazó üzletszabályzatát megtekintse;

• a Kbftv.-ben meghatározott rendszeres és rendkívüli tájékoztatást m egismerje a Tájékoztatóban megjelölt közzétételi helyeken és a Forgalmazási Helyeken;

• az Alap megszűnése után a megszűnési jelentést megtekintse; továbbá

• gyakorolja a jogszabályban és a Kezelési Szabályzatban meghatározott egyéb jogokat.

• az „I” sorozatú Befektetési Jegyek tulajdonosaként a Befektetési Jegyeket átruházza az Alapkezelő által megkeresett szakmai befektetői körbe tartozó másik befektetőre. Az Alapkezelő ált al megkeresett szakmai befektetői körről a 2.b. sz. mellékletben felsorolt Forgalmazási Helyen kérhet információt;

III. Az Alap befektetési politikája és céljai

11. AZ ALAP BEFEKTETÉSI CÉLJAINAK, SPECIALIZÁCIÓJÁNAK LEÍRÁSA, FELTÜNTETVE A PÉNZÜGYI CÉLOKAT IS

Az OTP Paletta Alap elsősorban a fejlődő európai országok részvényeit, fejlődő és fejlett piaci részvényeket, valamint kötvényeket, diszkont kincstárjegyeket és egyéb befektetési eszközöket tartalmazó aktívan kezelt portfolióba való befektetést nyújt befektetőinek. Az Alapban a részvények aránya átlagosan 45%, ami azonban az aktuális piaci környezettől függően ingadozhat, az alap további 55%-a abszolút hozam jelleggel kezelt portfolió rész. Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

12. BEFEKTETÉSI STRATÉGIA, AZ ALAP CÉLJAI MEGVALÓSÍTÁSÁNAK ESZKÖZEI

Az Alapkezelő az Alap céljainak elérése érdekében nagyrészt a fejlődő európai országokba, valamint fejlődő és fejlett piaci értékpapírokba fektet. A befektetések elsősorban fundamentális elemzések alapján kerülnek kiválasztásra. Túlértékelt értékpapírok esetében a befektetési stratégia része lehet a túlértékelt értékpapír kölcsönzése és eladása, értékelési diszkrepanciák kihasználása érdekében pedig long-short pozíciók felvétele. Az Alapkezelő az Alap devizakitettségét is aktívan kezeli.

Referencia Index: 15% CETOP (EUR) (Bloomberg: CETOP Index) + 12,5% MSCI EMU ND (USD) (Bloomberg: NDDUEMU Index) + 12,5% MSCI EM ND (USD) (Bloomberg: NDUEEGF Index) + 5% MSCI World ND (USD)

(Bloomberg: NDDUWI Index) + 55% HK.

HK (Hozamkorlát)=6% p.a., így az 55%HK arányosítva 3,3%-nyi fix hozamot jelent.

A Referencia Index elemek szerepelnek a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2016/1011 Európai Parlament és a Tanács Rendelete 36. cikke szerinti, ESMA által vezetett nyilvántartásban. Az MSCI EMU ND, az MSCI EM ND, és az MSCI World ND mint Referencia Index elemet olyan referencia indexkezelők kezelik, akik az általuk kiadott tájékoztató szerint élnek a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításá ról szóló 2016/1011 Európai Parlament és a Tanács Rendelet (Rendelet) 51. cikk (5) bekezdése által biztosított átmeneti mentességgel és ennek megfelelően nem szerepelnek a Rendelet 36. cikke szerinti, az ESMA által vezetett nyilvántartásában.

13. AZON ESZKÖZKATEGÓRIÁK MEGJELÖLÉSE, AMELYEKBE AZ ALAP BEFEKTETHET, KÜLÖN UTALÁSSAL ARRA VONATKOZÓAN, HOGY AZ ALAP SZÁMÁRA ENGEDÉLYEZETT A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ALKALMAZÁSA

Állampapírok és állam által garantált értékpapírok

Bank és az Európai Pénzügyi Stabilitási Eszköz kötvényeit is. Az állampapír biztonságos befektetésnek minősül, mert a névérték és a kamatok megfizetését a kibocsátó állam (ok) garantálja. Az állam(ok), és az Európai Unió által garantált értékpapírok az állampapírokkal azonos kockázati szintet képviselnek.

Bankbetétek (látra szóló betét vagy lekötött betét)

Az Alapkezelő az Alap likviditásának biztosítása érdekében, illetve abban az esetben, ha az Alap szabad tőkéjét értékpapírokba megfelelően befektetni nem tudja, az Alap szabad tőkéjét hitelintézeteknél elhelyezett, látra szóló vagy felmondható betétekben helyezheti el, feltéve, hogy a hitelintézet létesítő okirat szerinti székhelye az Európai Unió valamely tagállamának területén található, vagy amennyiben a hitelintézet székhelye nem egy tagállam területén található, olyan prudenciális szabályok hatálya alá tartozik, amelyek a Felügyelet megítélése szerint egyenérté kűek a közösségi jogszabályokban megállapított előírásokkal.

Értékpapír finanszírozási ügyletek Repó és fordított repó ügyletek

A repó és fordított repó ügylet olyan, megállapodásban szabályozott ügylet, amellyel egy szerződő fél

értékpapírokat illetve értékpapírok tulajdonjogához kapcsolódó olyan garantált jogokat ruház át, amelyek esetében a garanciát olyan elismert tőzsde bocsátja ki, amely az értékpapírokhoz való jogokkal rendelkezik, úgy, hogy a megállapodás nem teszi lehetővé a szerződő fél számára, hogy az adott értékpapírt egyszerre több szerződő félre ruházza át vagy adja biztosítékul, továbbá kötelezettséget ír elő azoknak, illetve azokat helyettesítő, ugyanolyan típusú értékpapíroknak meghatározott áron történő visszavásárlására, az át ruházó szerződő fél által meghatározott vagy meghatározandó jövőbeli időpontban; a megállapodás az értékpapírokat eladó szerződő fél szempontjából repomegállapodásnak, az azokat megvásárló szerződő fél szempontjából fordított repomegállapodásnak tekintendő.

Vétel-eladás ügylet (buy-sell back) és eladás-visszavásárlás ügylet (sell-buy back)

Értékpapír kölcsönbe adása és értékpapír kölcsönbe vétele

Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények

Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök

Részvények

A részvény tagsági jogokat, részvénytársaságban való részesedést megtestesítő értékpapír.

Deviza eszközök

Az Alapkezelő az Alap vagyonát külföldi devizában denominált eszközökbe, devizapárokba vagy azokra szóló derivatívákba is befektetheti.

Kollektív befektetési értékpapírok,

Az Alap portfoliójában a befektetési jegyek és egyéb kollektív értékpapírok megengedettek a befektetési politikára vonatkozó korlátozásokbetartásával.

Egyéb, külföldön kibocsátott értékpapírok

Származtatott eszközök

A megengedett származtatott eszközök köre:

Szabályozott piacokon forgalmazott származtatott pénzügyi eszközök, beleértve az ezekkel egyenértékű készpénz - elszámolású eszközöket, továbbá tőzsdén kívüli, nem szabványosított származtatott pénzügy i eszközök (OTC származtatott ügyletek), feltéve hogy:

14. AZ EGYES PORTFOLIÓELEMEK MAXIMÁLIS, ILLETVE MINIMÁLIS VAGY TERVEZETT ARÁNYA

Az Alap a portfóliójában található egyes elemek minimális, illetve maximális arányát illetően a mindenkor hatályos jogszabályi előírásokban, így különösen a 78/2014. (III.14.) kormányrendeletben szereplő korlátokat alkalmazza, azokhoz képest szigorúbb korlátozásokat nem vállal. A jelen pont az Alap befektetési stratégiájának megvalósítása, napi működése során várható, korlátozást nem jelentő, tervezett célarányok bemutatására szolgál.

Az Alap által alkalmazni tervezett célarányok az összesített eszközérték %-os mértékében kifejezve	Tervezett minimum	Tervezett maximum
Befektetési eszközök
• Lekötött betét	0%	40%
Kötvény jellegű befektetések
• Állampapírok és állam által garantált értékpapírok	0%	100%
• Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények	0%	100%
• Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök	0%	100%
Részvények
• Tőzsdén forgalmazott részvények	0%	150%
• Tőzsdén nem forgalmazott részvények	0%	10%
Kollektív befektetési értékpapírok
• Kollektív befektetési értékpapírok, ezen belül	0%	50%
• OTP Alapkezelő (csoport) által kezelt alapok	0%	50%
Egyéb információk
Származtatott eszközök (A származatott ügyletek nettósított kötési értékének az abszolút értéke a nettó eszközérték arányában)
• Részvénypiaci	0%	200%
• Kötvénypiaci	0%	200%
• Kamatjellegű	0%	200%
• Deviza	0%	200%
Devizakockázat (A deviza ügyletek nettósított kötési értékének az abszolút értéke a nettó eszközérték arányában)
• Bázisdevizától eltérő nettó devizapozíció	0%	200%

Az alap likviditását biztosító eszközök
• Látra szóló betét	0%	40%
• Értékpapír finanszírozási ügyletek kitettségértékének abszolút értéke	0%	110%

15. A BEFEKTETÉSI POLITIKA MINDEN ESETLEGES KORLÁTOZÁSA, VALAMINT BÁRMELY OLYAN TECHNIKA, ESZKÖZ VAGY HITELFELVÉTELI JOGOSÍTVÁNY, AMELY AZ ALAP KEZELÉSÉHEZ FELHASZNÁLHATÓ, IDEÉRTVE A TŐKEÁTTÉTEL ALKALMAZÁSÁRA, KORLÁTOZÁSÁRA, A GARANCIÁK ÉS ESZKÖZÖK ÚJBÓLI FELHASZNÁLÁSÁRA VONATKOZÓ MEGÁLLAPODÁSOKAT ÉS AZ ALKALMAZHATÓ TŐKEÁTTÉTEL LEGNAGYOBB MÉRTÉKÉT

Az Alapkezelő az Alap nevében a portfolió lehetséges elemeire vonatkozóan olyan ügyletet köthet, amely nem sérti az alább meghatározott korlátozásokat.

Az alábbi táblázatban meghatározott befektetési szabályoknak vásárláskor kell megfelelni, az egyes portfolióelemek

ügyletkötéskori piaci értékének az Alap ügyletkötéskori saját tőkéjére vetített aránya alapján.

	Eszközre vetített limit	OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap portfolióján belüli maximális arány
1.	Egy kibocsátó maximális aránya alapesetben	10%
2.	Olyan átruházható értékpapír maximális aránya, amelyet szabályozott piacon vagy multilaterális kereskedési rendszeren forgalmaznak, és az utolsó naptári negyedévben mért napi átlagos forgalma meghaladja a százmillió forintot (megfelelően likvid tőzsdei értékpapírok), a 3. pont figyelembe vételével	15%
3.	2. pontba tartozó értékpapírok összesített maximális aránya	40%
4.	Egy kibocsátó által kibocsátott jelzáloglevelek maximá lis aránya	25%
5.	1. pont szerinti limitet meghaladó mértékű jelzáloglevelek összesített maximális aránya	80%
6.	Egy kibocsátó maximális aránya, amennyiben az átruházható értékpapírok vagy pénzpiaci eszközök kibocsátója vagy garanciavállalója egy EGT-állam, annak helyi hatósága, harmadik ország, vagy olyan nemzetközi közjogi szerv, amelynek egy vagy több EGT-állam is ta gja a 7. pont figyelembe vételével	100%
7.	Egy adott sorozatú, EGT-állam vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírok és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsátott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok maximális aránya	35%
8.	Egy hitelintézet betéteinek maximális aránya	100%
9.	Egy adott kollektív befektetési értékpapír maximális aránya	15%
10.	Tőkeáttétel maximális mértéke (egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségek* abszolút értékeinek összege)	2-szeres
11.	Egyéb, a megengedett eszközök körében tételesen nem felsorolt értékpapírok és pénzügyi eszközök maximá lis aránya	10%

*nettósított kockázati kitettség: az Alap egyes eszközökben meglévő nettósított kockázatikitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettó kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezése céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

- Az Alap alábbi intézményekkel vagy kollektív befektetési formákkal szembeni, az adott intézmény va gy az adott kollektív befektetési forma által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

• OTP Bank Nyrt;

• K&H Bank Zrt.

• Unicredit Bank Zrt.

• Erste Bank Hungary Zrt.

• ING Bank N.V Magyarországi Fióktelepe

• OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap

• OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

• OTP Euró Rövid Kötvény Alap

- Az Alap nem köteles betartani az e részben foglalt befektetési korlátokat a tulajdonában lévő átruházható értékpapírokhoz vagy pénzpiaci eszközökhöz tartozó jegyzési jogok gyakorlása során, illetve a korlátoknak az Alapon kívül álló okból történő túllépése esetén. Az Alap ilyen túllépés esetén az eladási ügyletei során – a befektetők érdekeinek figyelembevételével – a lehető leghamarabb, de legkésőbb 90 napon belül köteles megfelelni a fenti korlátoknak.

- Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez biztosítékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki. Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a Forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

- Az Alapkezelő az Alap saját tőkéjét nem fektetheti be az Alap által kibocsátott Befektetési Jegybe.

- A 89/2023. (III. 22.) Korm. rendelet alapján:

Az Alapkezelő 2023. december 31-ig nem vásárolhat az Európai Unió tagállamának jegybankja által kibocsátott, forint devizanemben denominált, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt.

- A 156/2023. (IV. 27.) Korm. rendelet alapján:

„2. § (1) bekezdés: Az értékpapíralap – ideértve kizárólag a kötvényalapot, részvényalapot és a vegyes alapot – portfóliójában tartott eszköz súlya legalább 60 százalékos mértékben értékpapír.”

„2. § (3) bekezdés: Az (1) bekezdés szerinti értékpapíralap és az ingatlanalap a likvid eszközeinek

legalább 20 százalékát a magyar állam által kibocsátott diszkont kincstárjegyben tartja.”

- Az Alapkezelő mindenkor köteles továbbá megfelelni a Kbftv.-ben, illetve a 78/2014. (III.14.) Kormányrendeletben és az éppen hatályos egyéb jogszabályokban meghatározott egyéb befektetési korlátozásoknak is.

- Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet XI. pontjának megfelelő információkat a tőkeáttételre, valamint a biztosíték vagy a tőkeáttételi megállapodás értelmében nyújtott gara nciák újbóli felhasználási jogára vonatkozóan.

16. A PORTFOLIÓ DEVIZÁLIS KITETTSÉGE

Az Alapkezelő az Alap deviza -kitettségét aktívan kezeli. Ha az Alapkezelő azt célszerűnek látja, az idegen devizában denominált eszközökből fakadó deviza -kockázatot határidős deviza eladással teljes mértékben kiküszöbölheti, azonban belátása szerint nyitott devizapozíciót is vállalhat. Ennek megfelelően, az Alap nettó deviza-kitettsége 0% és 200% között ingadozhat. (A devizában denominált eszközök piaci és a deviza ügyletek nettósított abszolút értéke a nettó eszközérték arányában)

17. A TŐKE-, ILLETVE HOZAMVÉDELMET BIZTOSÍTÓ BEFEKTETÉSI POLITIKA ÉS A MÖGÖTTES TERVEZETT TRANZAKCIÓK LEÍRÁSA

Nem alkalmazandó.

18. HITELFELVÉTELI SZABÁLYOK

Az Alap eszközeinek 10 százaléka erejéig vehet fel hitelt 3 hónapnál rövidebb futamidőre. Az Alap jogosult a hitelfelvételhez biztosítékot nyújtani. Az Alap kötvényt, más hitelviszonyt megtestesítő értékpapírt nem bocsáthat ki.

Nem minősül hitelfelvételnek az Alapot terhelő fizetési kötelezettségre vonatkozó, a forgalmazó által biztosított, legfeljebb 15 napos halasztott pénzügyi teljesítés lehetősége.

Az Alap nem nyújthat pénzkölcsönt, nem vállalhat kezességet. Ez a tilalom nem vonatkozik a ma radéktalanul még ki nem fizetett pénzügyi eszközök vásárlására.

Az Alap jogosult az eszközei terhére származtatott ügyleteihez biztosítékot nyújtani. A biztosítékba adott eszközök értékelési feltételeit a Kezelési Szabályzat 27. pontja tartalmazza.

Az Alap értékpapírkölcsön ügylet keretében kölcsön vehet és kölcsön adhat értékpapírokat, maximum

eszközértékének 100%-a erejéig.

19. AZON ÉRTÉKPAPÍROKAT KIBOCSÁTÓ VAGY GARANTÁLÓ ÁLLAMOK, ÖNKORMÁNYZATOK VAGY NEMZETKÖZI SZERVEZETEK, AMELYEKNEK AZ ÉRTÉKPAPÍRJAIBA AZ ALAP ESZKÖZEINEK TÖBB MINT 35 SZÁZALÉKÁT FEKTETI

Az Alap eszközeinek akár 100 százalékát fektetheti valamely EGT-állam, vagy az OECD tagállama által kibocsátott vagy garantált értékpapírokba és nemzetközi pénzügyi intézmény által kibocsá tott vagy garantált hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokba, azzal a korlátozással, hogy eszközeinek legfeljebb 35 százalékát fektetheti egy adott sorozatba tartozó értékpapírba.

20. A LEKÉPEZETT INDEX BEMUTATÁSA ÉS AZ EGYES ÉRTÉKPAPÍROK INDEXBELI SÚLYÁTÓL VALÓ ELTÉRÉSÉNEK MAXIMÁLIS NAGYSÁGA

Nem alkalmazandó.

21. AZON BEFEKTETÉSI ALAP BEFEKTETÉSI POLITIKÁJA, AMELYBE A BEFEKTETÉSI ALAPBA FEKTETŐ BEFEKTETÉSI ALAP ESZKÖZEINEK LEGALÁBB 20 SZÁZALÉKÁT MEGHALADÓ MÉRTÉKBEN KÍVÁN BEFEKTETNI

Az OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap befektetési politikája

Az Alap célja, hogy a befektetők legalább 6 hónapra rendelkezésre álló pénzeszközei számára rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Az Alapkezelő az Alap céljának elérése érdekében az Alap eszközeit döntő részben bankbetétekbe és állampapírokba, adott esetben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származtatott ügyleteket is köthet .

Az OTP Dollár Rövid Kötvény Alap befektetési politikája

Az Alap célja, hogy a befektetők legalább 12 hónapra rendelkezésre álló pénzeszközei számára rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Az Alapkezelő az Alap céljának elérése érdekében az Alap eszközeit d öntő részben bankbetétekbe és állampapírokba, adott esetben vállalati kötvényekbe és más befektetési alapok által kibocsátott kollektív értékpapírokba fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizá lása érdekében származtatott ügyleteket is köthet.

Az OTP Euró Rövid Kötvény Alap befektetési politikája

Az Alap célja, hogy a befektetők legalább 12 hónapra rendelkezésre álló pénzeszközei számára rugalmas befektetési lehetőséget biztosítson. Az Alapkezelő az Alap céljának elérése érdekében az Alap eszközeit döntő részben bankbetétekbe és állampapírokba, adott esetben vállalati kötvényekbe fekteti. Az Alapkezelő a kamatkockázat csökkentése és a devizakockázat optimalizálása érdekében származtatott ügyleteket is köthet.

22. A CÉL-ÁÉKBV, ILLETVE ANNAK RÉSZALAPJÁNAK MEGNEVEZÉSE, A CÉL-ABA MEGNEVEZÉSE, LETELEPEDÉSÉRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

23. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

24. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEKKEL KAPCSOLATOS INFORMÁCIÓK

24.1 Arra vonatkozó információk, hogy a származtatott ügyletek alkalmazására fedezeti célból vagy a befektetési célok megvalósítása érdekében van lehetőség

24.2 A származtatott termékek, illetve a származtatott ügyletek lehetséges köre

A megengedett származtatott eszközök köre:

c) ezen OTC származtatott ügyletek megbízható és ellenőrizhető napi értékelése biztosított és az Alap

kezdeményezésére egy ellentételező ügylettel bármikor tisztességes piaci értéken eladhatók, felszámolhatók vagy lezárhatók.

24.3 Azon jogszabályhely megjelölése, amelynek alapján az Alap eltérési lehetőséggel élt

Nem alkalmazandó.

24.4 A származtatott ügylettel kapcsolatos befektetési korlátok

Az Alap az alábbi feltételekkel köthet származtatott ügyletet:

a) a származtatott ügylet fedezeti célokat vagy a portfólió hatékony kezelésének célját szolgálja,

b) Az Alap – származtatott ügyletek figyelembevételével számított – teljes nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg az Alap nettó eszközértékének kétszeresét. A teljes nettósított kockázati kitettségen az Alap egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettségek abszolút értékeinek összegét kell érteni. Az Alapnak az egyes eszközökben meglévő nettósított kockázati kitettségét az adott eszköz aktuális értékének, továbbá az ugyanezen az eszközön alapuló származtatott ügyletekben meglévő kitettségek értékének egybeszámításával kell megállapítani, úgy hogy az ellentétes irányú ügyletekben lévő kitettségeket egymással szemben nettósítani kell. Az Alap teljes nettósított kockázati kitettségére vonatkozó limitnek való megfelelés szempontjából az Alap eszközeiben meglévő devizakockázatok fedezésé céljából kötött származtatott ügyleteket figyelmen kívül lehet hagyni.

c) Az Alapnak az egyes eszközeiben meglévő nettósított kockázati kitettsége nem haladhatja meg a 78/2014. (III.14.). Kormányrendeletben és az Alap Kezelési Szabályzatában az adott eszközre megállapított befektetési korlátokat. E szabály alkalmazása során nem kell figyelembe venni az indexhez kötött származtatott ügyleteket, ugyanakkor figyelembe kell venni azt, ha egy átruházható értékpapír vagy pénzpiaci eszköz az adott eszközön alapuló származtatott ügyletet is tartalmaz.

24.5 Az egyes eszközökben meglévő pozíciók nettósítási szabályai

A Kezelési Szabályzat 15. pontjában meghatározott befektetési korlátokat az egyes értékpapírok alábbiak szerinti nettó pozíciójára kell vonatkoztatni:

- a devizák, az azonos jogokat megtestesítő értékpapírok, valamint az azonos devizára, illetve befektetési eszközre és

lejáratra szóló határidős ügyletek, opciók, opciós utalványok hosszú (rövid) pozícióinak a rövid (ho sszú) pozíciókkal szembeni többlete az adott befektetési eszköz nettó pozíciója;

- a befektetési alapkezelő az alap devizában, illetve befektetési eszközben meglévő nem származtatott hosszú (rövid)

pozícióját az ugyanezen devizán, illetve befektetési eszközön alapuló rövid (hosszú) származtatott pozíciójával szemben, valamint a származtatott - ugyanazon alapul szolgáló eszközben meglévő - hosszú és rövid pozíciókat egymással szemben nettósíthatja;

- ugyanazon alapul szolgáló értékpapíron meglévő pozíciók az alábbi feltételek egyidejű teljesülése esetén nettósíthatók:

1. az értékpapírok kibocsátói, a névleges kamatláb, a lejárat időpontja megegyeznek, és

2. az értékpapírok ugyanazon devizában denomináltak;

- az átváltható értékpapír pozíciója nem nettósítható olyan értékpapír ellentétes pozíciójával, amelyre az értékpapír átváltható;

- az Alap nettó pozícióját devizanemenként is meg kell állapítani. A nettó nyitott deviza pozíció a következő elemek együttes összege:

a) a nem származtatott ügyletekből eredő pozíció,

b) a nettó határidős pozíció (a határidős devizaügyletek alapján fennálló követelések és

fizetési kötelezettségek közötti különbség, ideértve a tőzsdei határidős devizaügyletek és a deviza swap -ügyletek tőkeösszegét is),

c) a felmerült - teljesen lefedezett -, de még nem esedékes jövőbeni bevételek/kiadások,

d) az ugyanazon devizára kötött opciós ügyletek nettó delta kockázata (A nettó delta kockázat a pozitív és a negatív deltakockázatok abszolút értékének különbsége. Valamely opciós ügylet delta kockázata az alapul szolgáló deviza piaci értékének és az opció delta tényezőjének szorzata),

e) egyéb, devizában denominált opciók piaci értéke;

- az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét;

- a hitelfelvétel biztosítékául szolgáló vagy kölcsönadott értékpapírok nem nettósíthatók származtatott rövid

pozícióval.

24.6 Az indexekben, egyéb összetett eszközökben meglévő pozíciók kezelése

Az indexre szóló származtatott ügylet nettósítható az indexkosárban szereplő értékpapírokkal, ha az értékpapírok összetétele legalább nyolcvan százalékban fedi az indexkosár összetételét.

24.7 Az értékeléshez felhasználni kívánt árinformációk forrása

Az értékeléshez az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), a BLOOMBERG, a REFINITIV, illetve az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

24.8 Amennyiben azon származtatott ügylet jellemzői, amelybe a befektetési alap befektet, különböznek a jogszabály által a származtatott ügyletekre vonatkozóan meghatározott általános jellemzőktől, az erre vonatkozó figyelemfelhívás, meghatározva az adott származtatott ügylet jellemzőit és kockázatát

Nem alkalmazandó.

24.9 Az adott tárgykörre vonatkozó egyéb információk

Nem alkalmazandó.

25. INGATLANALAPRA VONATKOZÓ SPECIÁLIS RENDELKEZÉSEK

Nem alkalmazandó.

IV. A Kockázatok

26. A Kockázati tényezők bemutatása

Az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök értékének megváltozásából eredő kockázat: A gazdasági- és politikai környezetben, a jegybankok monetáris politikájában, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek üzleti tevékenységében, a kibocsátók és bankbetétet elfogadó hitelintézetek fizetőképességében és annak megítélésében, a kereslet-kínálat viszonyában bekövetkező változások hatására az Alap portfoliójában szereplő befektetési eszközök piaci árfolyama ingadozhat. Az árfolyam -ingadozások hatását az Alapkezelő a portfólió diverzifikálásával csökkentheti, de nem tudja teljesen kiküszöbölni, ezért előfordulhat, hogy az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértéke egyes időszakokban csökken, ez szélsőséges esetben az Alap saját tőkéjének elvesztését eredményezheti. Az egyes országok kormányai hozhatnak olyan intézkedéseket (pl. adóterhek emelése, profit repatriálás korlátozása, stb.), amelyek az Alapra kedvezőtlen hatást gyakorolnak. További kockázat származhat a Befektetési jegyekre vonatkozó megbízások utólagos teljesítésének rendjéből, miután a leadott Befektetési jegy vételi és visszaváltási megbízásokat a Forgalmazó az Alap Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó

eszközértékén teljesíti, amely Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték eltérhet a megbízás leadásának napján rendelkezésére álló legutolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől.

Hitelkockázat: Az Alap portfoliójába tartozó egyes befektetési eszközök, így különösen a bankbetétek, kollektív befektetési értékpapírok, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, ETC-k, ETN-ek, certifikátok, egyéb pénzpiaci eszközök és tőzsdén kívüli forgalomban szereplő származtatott eszközök esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök elértéktelenedéséhez vezethet, amely az Alap egy jegyre jutó nettó eszközértékének jelentősebb csökkenését is okozhatja.

Devizakockázat: Az Alap befektetései a Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénzneműek is lehetnek. Az Alapkezelő az Alap devizapozícióját nem kívánja folyamatosan a Kibocsátási Pénznemre fedezni, ezért a Befektetési Jegyek árfolyamára hatással lehetnek a devizaárfolyamok változásai.

Származtatott ügyletekkel kapcsolatban felmerülő nemteljesítési kockázat: az Alap portfoliójában lévő származtatott ügyletek megkötésében részt vevő üzleti partnerek fizetőképességében, illetve gazdálkodásában beállt kedvezőtlen változás hátrányosan befolyásolhatja a származtatott ügyleteken képződő nyereség Alapnak történő kifizetését.

Likviditási kockázat: Bizonyos értékpapírok, befektetési eszközök likviditása alatta marad a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy a portfolióban lévő, de abból eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet, így az eladási ár alacsonyabb lehet, mint az értékpapír egyidejű fair piaci értéke.

Az Alap portfoliójában a legalább 20%-ot meghaladó egy intézménnyel szembeni kitettség kockázata

Az Alap alábbi intézményekkel és kollektív befektetési formákkal szemb eni, intézményenként és kollektív befektetési formánként az adott intézmény vagy kollektív befektetési forma által kibocsátott átruházható értékpapírokba vagy pénzpiaci eszközökbe történő befektetésekből, az adott intézménynél elhelyezett betétekből, és az adott intézménnyel kötött OTC származtatott ügyletekből eredő összevont kockázati kitettsége meghaladhatja az Alap eszközeinek 20 százalékát:

• OTP Bank Nyrt.;

• K&H Bank Zrt.;

• Unicredit Bank Zrt.;

• Erste Bank Hungary Zrt.;

• ING Bank N.V Magyarországi Fióktelepe;

• OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap

• OTP Euró Rövid Kötvény Alap

• OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

A befektetési alapokat és a befektetőket érintő adószabályok esetleges kedvezőtlen irányú megváltozása : A jövőben mind a magyar, mind az Alapot érintő külföldi adószabályok esetleg kedvezőtlen irányban is változhatnak (adóemelés, adó bevezetése, adókedvezmény csökkentése, illetve eltörlése), ami miatt az Alapot, illetve a befektetőt a későbbiekben a jelenleginél magasabb adó terhelheti. Előfordulhat, hogy az Alap – a befektetéseiből származó jövedelmei után - olyan adók megfizetésére kényszerül, amelyekre az Alapkezelő a befektetés megszerzésekor nem számított, ezért a befektetés megszerzéséről hozott döntése során nem vett figyelembe.

Az alapkezelői szakmai felelősségi körbe tartozó káresemények esetleges felmerültének kockázata : Az Alapkezelő eredményes belső működésikockázat-kezelési politikákat és eljárásokat működtet az ABAK-kal kapcsolatban ténylegesen vagy esetlegesen felmerülő működési kockázatok, köztük a szakmai felelősséggel kapcsolatos kockázatok azonosítása, mérése, kezelése és megfelelő nyomon követése érdekében. Az Alapkezelő az esetleges szakmai felelősséggel kapcsolatos, az ABAK által végzett tevékenységekből vagy az általa átruházott, azo nban a felelősségi körében maradó tevékenységekből származó, az ABAK-rendelet 12. cikkében meghatározott - kockázatok fedezésére az Alapkezelő rendelkezik a megfelelő összegű szavatolótőkével, melynek mértéke megfelel a Kbftv. 16. § (1), (3) és

(4) bekezdésekben meghatározott összegű szavatoló tőke és a Kbftv. 16. § (5) bekezdés a) pontjának és az ABAK- rendelet 14. cikkének megfelelő összegű további szavatoló tőke együttes összegének. Az Alapkezelő az előbbiek szerinti tőkekövetelményeknek való megfelelésről folyamatosan gondoskodik, a további szavatolótőke követelmény meghatározásának alapjául az ABAK-rendelet 14. cikk (2) bekezdés alapján figyelembe veendő érték nyomon követésére eljárásokat határoz meg, hajt végre és alkalmaz. Amennyiben ezen nyomon követ és eredménye alapján a szakmai felelősségi kör alapján további fedezet biztosítására lenne szükség, arról az Alapkezelő vagy további szavatolótőke biztosítása vagy megfelelőm összegű szakmai felelősség biztosítási szerződés kötése útján gondoskodik.

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásának felfüggesztése: A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása az Alapkezelő, illetve a Felügyelet által a Kbftv. vonatkozó rendelkezéseiben (114. § - 116. §) írtak szerint felfüggeszthető, ezért előfordulhat, hogy a befektető nem az általa kívánt napon tudja megvásárolni vagy visszaváltani a Befektetési Jegyeit. A felfüggesztés időtartama legfeljebb 30 nap, azzal, hogy amennyiben az Alap az eszközeit legalább 20 százalékban más befektetési alapba fekteti, a felfüggesztés időtartama a mögöttes befektetési alap felfüggesztési szabályaihoz igazodik. A Felügyelet indokolt esetben az Alapkezelő kérelmére a felfüggesztést további, legfeljebb 1 évig terjedő időtartammal meghosszabbíthatja. A Befektetési Jegyek forgalmazását a forgalmazást kiváltó ok megszűnését követően, vagy amennyiben azt a Felügyelet határozatban elrendeli, haladéktalanul folytatni kell.

Az Alap saját tőkéjének csökkenése: A Befektetési Jegyek nagy tömegű visszaváltása esetén az Alap saját tőkéje olyan mértékben csökkenhet, amelynél az Alapkezelő kezdeményezi az Alap megszüntetését .

Fenntarthatósági kockázatok: olyan környezeti, társadalmi vagy irányítási esemény vagy körülmény, melynek bekövetkezése, illetve fennállása tényleges vagy potenciális, lényeges negatív hatást gyakorolhat a befektetés értékére. A környezeti hatásokból eredő fenntarthatósági kockázatok közé tartozik például klímaváltozással összefüggő folyamatok nem megfelelő kezelése, a társadalmi hatások között a nemzetközileg elismert munkajogi szabá lyok érvényesítésének az elmulasztása , vagy a nemek közötti béregyenlőtlenség megszüntetésére tett erőfeszíteések elégtelensége, míg a vállalatirányítás körében például a munkavállalói jogok be nem tartása és az adatvédelmi követelmények történő meg nem felelés.

A fenntarthatósági kockázatok önmagukban is jelentősek lehetnek, de bekövetkezésük esetén más kockázati tényezőkre is lényeges hatással bírhatnak,és negatívan befolyásolhatják pl. a piaci kockázat, a likviditási kockázat, a hitelkockázat, vagy a működési kockázat mértékét, illetve hátrányosan befolyásolhatják az Alap befektetéseinek értékét, beleértve a teljes értékvesztést is, ezáltal kedvezőtlen hatást gyakorolhatnak az Alap teljesítményére. Ebből kifolyólag a fenntarthatósági kockázatokat a normál kockázatok között vesszük figyelembe .

A fenntarthatósági kockázatok működési kockázatban való megjelenését idézheti elő, és ezáltal az Alap számára

veszteséget okozhat, ha az Alapkezelő vagy az általa igénybe vett szolgáltatók nem fordítanak megfelelő figyelmet a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontoknak.

Az Alapkezelő az Alapot érintő befektetési döntéseinek meghozatala során figyelembe veszi és megfelelően mérlegeli

a befektetéssel kapcsolatos kockázatok között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási aspektusokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is. A fenntarthatósági kockázatok befektetési döntésekbe való integrálásának az a célja, hogy azok a lehető leghamarabb felismerhetők legyenek, és az Alap eszközeire gyakorolt hatásuk megfelelően kezelhető és csökkenthető legyen.

Az Alapkezelő az általa alkalmazott kockázatkezelési eljárások során számba veszi és méri a jelen pontban felsorolt, az Alapra vonatkozó valamennyi kockázatot, így ezek között a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokból eredő fenntarthatósági kockázatokat is, amelyek felmérésére kockázati indikátorokat alkalmaz. A kockázati indikátorok kvantitatív és kvalitatív tényezők figyelembevételével mérik fel a fenntarthatósági kockázat egyes aspektusaiból származó kockázatokat. Az Alapkezelő az Alap esetében külső adatszolgáltató által megadott ESG minősítéseket és pontszámokat használ. Az adatszolgáltató széles körű iparági és cégspecifikus adatbázisra támaszkodva meghatározott módon összegzi és minősíti az egyes környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szegmenseket, majd ezeket egységes ESG mutatóvá alakítja. Az Alapkezelő a befektetési döntéshozatali folyamatban felhasználja az adatszolgáltató által biztosított mutatókat.

Az Alapkezelő az Alap befektetési döntéshozatali folyamataiba a fenntarthatósági kockázatokat és azok kezelését integrálja így az Alap megfelel az SFRD rendelet 6. cikkének.

26.1 Az Alap likviditási kockázatának kezelése, visszaváltási jogok és a befektetőkkel kötött visszaváltási megállapodások leírása

Az Alapkezelő folyamatosan nyomon követi és értékeli Alap likviditási kockázatát, és biztosítja, hogy az Alap befektetéseinek likviditási profilja megfeleljen az Alap kötelezettségeinek. Az Alapkezelő biztosítja, hogy a befektetési stratégia, a likviditási profil és a visszaváltási politika az Alap tekintetében összhangban álljon egymással.

Az Alap éves és féléves jelentése tartalmazza a Kbftv. 6. melléklet X. pontjának megfelelő információkat a likviditási kockázat kezelésére.

V. Az eszközök értékelése

27. A NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK MEGÁLLAPÍTÁSA, KÖZZÉTÉTELÉNEK HELYE ÉS IDEJE, A HIBÁS NETTÓ ESZKÖZÉRTÉK SZÁMÍTÁS ESETÉN KÖVETENDŐ ELJÁRÁS

Mind az Alap eszközei értékének meghatározása (értékelési funkció), mind az Alap összesített nettó eszközértékének és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéknek a meghatározása és a nettó eszközérték közzététele ( nettó eszközérték-számítási funkció) az ABAK-ként végzett befektetési alapkezelői tevékenységhez tartozó adminisztratív feladatok része a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) ac) alpont alapján.

A Kbftv. 38. § (1) bekezdése értelmében az Alapkezelő az Alap tekintetében megfelelő és összehangolt eljárásokat alakít ki, tart fenn és vizsgál felül, amelyek stabil, átlátható, átfogó és megfelelően dokumentált értékelési folyamatot biztosítanak, s amelyek révén elvégezhető az Alap eszközeinek az alkalmazandó jogszabályokn ak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelő, független értékelése.

Az Alapkezelő által kialakított értékelési politika és eljárások a Kbftv. 38. § (9) bekezdésében meghatározott azon követelménynek való megfelelést hivatottak biztosítani, mely szerint az értékelést pártatlanul, megfelelő szakértelemmel, körültekintéssel és gondossággal kell elvégezni.

A Kbftv. 124. § (1)-(2) bekezdései értelmében a befektetőknek a befektetetési alappal szemben fennálló követelése értékét a befektetési alap nettó eszközértéke határozza meg. A befektetési alap nettó eszközértékét és az egy befektetési jegyre jutó nettó eszközértéket befektetési jegy sorozatonként, a befektetési alap eszközeire vonatkozó lehető legfrissebb piaci árfolyam-információk alapján, illetve illikvid eszközök esetén szakértői becslés alapján a befektetési alap kezelési szabályzatában írtak szerint kell meghatározni.

Az Alap nettó eszközértékét és az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközértéket – sorozatonként - minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani és a megállapítást követő két Forgalmazási Napon belül a közzétételi helyeken közzé kell tenni.

Ha befektetési jegy forgalmazására hibás nettó eszközértéken került sor, a hibás és a helyes nettó eszközérték szerint számított forgalmazási ár közötti különbséget a befektetővel a hiba feltárásától számított 30 napon belül el kell számolni, kivéve, ha

a) a hibás nettó eszközérték-számítás miatti, egy befektetési jegyre jutó forgalmazási árkülönbség mértéke nem éri el a helyes nettó eszközértéken egy befektetési jegyre számított forgalmazási ár egy ezrelékét, illetve - ha a kezelési szabályzat ennél kisebb értéket határoz meg - a kezelési szabályzatban megállapított értéket,

b) a hibás és a helyes nettó eszközértéken számított forgalmazási ár különbségéből származó elszámolási kötelezettség összegszerűen nem haladja meg befektetőnként az egyezer forintot, illetve – ha a kezelési szabá lyzat ennél kisebb értéket határoz meg – a kezelési szabályzatban megállapított összeget, vagy

c) a befektetési alapkezelő a nettó eszközérték-számításában feltárt hiba esetén, annak javítása eredményeképpen a befektetési jegy forgalmazási árában keletkező különbségből adódó elszámolási kötelezettség kapcsán a befektetőt terhelő visszatérítési kötelezettségtől eltekint azzal, hogy ez esetben a befektetési alapot ért vagyoncsökkenést a befektetési alapkezelő vagy a letétkezelő pótolja a befektetési alap számára.

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket az Alapkezelő a számítás - alábbi táblázat szerinti - időszakában, a 28. és 29. pontban meghatározott piaci árfolyam- és hozamadatok és értékelési szabályok alapján, a Kibocsátási

Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb a T napot követő második Forgalmazási Napon közzéteszi a hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani. Ha a befektetési eszközt több tőzsdén jegyzik, az Alapkezelő jogosult eldönteni, hogy melyik tőzsdén kialakult árat kell figyelembe venni. A

28. pont szerinti értékeléshez az Államadósság Kezelő Központ Zrt. (ÁKK), a BLOOMBERG, a REFINITIV, illetve az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által közzétett árfolyamadatokat kell felhasználni.

Az Alap T napi nettó eszközértéke egyenlő az Alap tárcájában szereplő eszközök T napi nyitó állománya a 28. és 29. pontban meghatározott módon számított értékével, csökkentve az Alapot terhelő, a 28. pont szerinti kötelezettségekkel. A T napi egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték sorozatonként megegyezik az adott sorozat T napi nettó eszközértéke és az adott sorozat Befektetési Jegyei T-1 napig az Alapkezelő tudomására jutott forgalmazásokból számított darabszámának hányadosával.

Az Alapkezelő az egyes Befektetési Jegy sorozatok teljes nettó eszközértéken belüli arányát az adott sorozat T-1 napi nettó eszközértéke és a T-2 napi forgalmazás ellenértéke összegének az Alap T-2 napi forgalmazás ellenértékével növelt teljes nettó eszközértékéhez viszonyított hányadosaként állapítja meg, mely arányszámot az Alapkezelő az Alap eszközeinek és az Alapot terhelő költségek megosztásánál is figyelembe vesz.

Amennyiben valamilyen okból kifolyólag a nettó eszközérték nem állapítható meg, úgy az időben legutoljára megállapított érték kerül közzétételre, illetve közlésre a nettó eszközérték kiszámítását akadályozó körülmények, illetve tények részletezésével együtt.

Alap

T napi nettó eszközérték meghatározásához felhasznált

piaci árfolyamok napja

T napi nettó eszközérték meghatározásának

időszaka

Befektetési Jegyre vonatkozó ügylet kötésének napja, amely a T napi

árfolyamon kerül teljesítésre

OTP Paletta

Alap

T nap

T nap 17 óra és T+1 nap

18 óra közötti időszak

T napot megelőző Forgalmazási Nap

28. A PORTFOLIÓ ELEMEINEK ÉRTÉKELÉSE

a) Az Alap nettó eszközértékének számításakor a folyószámla T napi nyitó egyenlegét a T napig számított felhalmozott kamatokkal növelve vesszük figyelembe. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

b) A lekötött betétek értékét a nettó eszközérték kiszámításakor a T napi időarányos kamatokkal megnövelt összegben kell figyelembe venni. Amennyiben a kamatperiódus végén a számított időarányos kamat és a jóváírt kamat között különbség mutatkozik, a kamatkülönbség a jóváírás napi nettó eszközértékben kerül elismerésre.

c) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű fix kamatozású belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hoza m középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

d) A fix kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények és diszkont kincstárjegyek a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében az Államadósság Kezelő Központ által legutóbb megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre.

Amennyiben a fix kamatozású államkötvényre vagy diszkont kincstárjegyre T napon az elsődleges forgalmazók nem jegyeznek árfolyamot, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási hozam középértéke alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az elsődleges forgalmazók még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az a besze rzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerül értékelésre.

e) A három hónapnál hosszabb hátralévő futamidejű, változó kamatozású, belföldön forintban kibocsátott magyar államkötvények a Tnapi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó

kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

f) A változó kamatozású, belföldön devizában kibocsátott magyar államkötvények a T napi elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár középértéke és a T napig megszolgált időarányos kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben a változó kamatozású államkötvényre T napon az elsődleges forgalmazók árat nem jegyeznek, akkor ezen értékpapírok a legutolsó elsődleges forgalmazói árjegyzés keretében megjelentetett legjobb vételi és eladási nettó ár és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegeként kerülnek értékelésre. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott állampapírra, akkor az értékelés a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén történik.

g) A három hónapos vagy annál rövidebb hátralévő futamidejű forintban kibocsátott hazai állampapírok, az ÁKK T napi 3 hónapos referenciahozama alapján T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. A 3 hónapnál rövidebb futamidejű kötvények esetében a T napi bruttó árfolyamot a T napi ÁKK referencia hozam kötvény egyenértékes hozamra történő átszámításával kell kiszámítani.

h) Hitelintézet, gazdasági társaság, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott fix kamatozású kötvény típusú eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Refinitiv képernyőin vagy az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató) nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó árjegyzés nettó vételi és eladási árának középértékéből T napra számított bruttó értéken, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegye ztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei üzletkötéshez tartozó árfolyam alapján T napra számított bruttó árfolyamon, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetében pedig a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó értéken történik.

i) Hitelintézet, gazdasági társaság, magyarországi helyi önkormányzat által nyilvánosan forgalomba hozott változó kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök, illetve jelzáloglevelek piaci értékének meghatározása a T nap délutáni árjegyzés (a Bloomberg, illetve a Refinitiv képernyőin vagy az adott eszközre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató) nettó vételi és eladási árának középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben az adott napon nem volt árjegyzés, akkor az értékelés a legutolsó nettó vételi és eladási ár középértékén plusz a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, illetve amennyiben tőzsdére bevezetett értékpapír esetén a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló utolsó tőzsdei üzletkötés ennél frissebb, ez utóbbihoz tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén történik. Amennyiben elsődleges árjegyzők még nem jegyeztek árat az adott kötvényre, akkor az értékelés tőzsdére bevezetett értékpapír esetén az utolsó tőzsdei kötéshez tartozó nettó árfolyam és a T napig megszolgált felhalmozott kamat összegén, tőzsdére be nem vezetett kötvény esetén pedig a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén tö rténik.

j) Zártkörű forgalomba hozatal során értékesített fix kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási hozam középértékei átlaga alapján T napra számított bruttó árfolyamon, ennek hiányában a beszerzéskori hozammal T napra számított bruttó árfolyamon kerülnek értékelésre. Amennyiben az adott kötvény vagy jelzáloglevél beszerzéskori hozammal számított bruttó értéke a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozam a és az adott típusú (névleges kamatban, futamidőben hozzá leginkább hasonló) kötvény legfrissebb – azaz a legutolsó elsődleges kibocsátáson kialakult - hozamfelára (spread) alapján T napra számított bruttó értéktől 0,5%-kal felfelé eltér, akkor kötelező a z adott eszköz piaci átértékelése a hozzá legközelebbi lejáratú likvid állampapír T napi piaci hozama és az adott típusú kötvény legfrissebb hozamfelára (spread) alapján.

k) Zártkörű forgalomba hozatal során értékesített változó kamatozású kötvények, pénzpiaci eszközök és jelzáloglevelek 3 árjegyző által jegyzett T napi legjobb vételi és eladási ár és a T napig megszolgált felhalmozott

kamat összegén, ennek hiányában a beszerzés pénzügyi teljesítési napja és a tőketörlesztés napja között a nettó beszerzési ár és a névérték közötti különbözet tekintetében lineárisan, a nettó eszközértékszámítás napjáig eltelt napok alapján amortizált nettó beszerzési ár plusz a T napig megszolgált kamat összegén kerülnek értékelésre .

l) A Budapesti Értéktőzsdére bevezetett részvények T napon az Tnapi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre nem született még tőzsdei kötés, a részvény beszerzési értéken kerül értékelésre.

Külföldi részvények és ETF-ek T napon a T napi záróárfolyamon, ennek hiányában a nettó eszközérték számításának időpontjában rendelkezésre álló legutolsó árfolyamon kerülnek értékelésre. Külföldi részvények és ETF-ek árazása az adott részvény kereskedése tekintetében leglikvidebb részvénypiacon vagy a részvény , illetve ETF vezető piacán kialakult árak alapján történik, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján. Tőzsdei bevezetés esetén amennyiben egy adott részvényre, illetve ETF-re nem született még tőzsdei kötés, a részvény, illetve ETF beszerzési értéken kerül értékelésre.

m) Amennyiben a Letétkezelő úgy ítéli meg, hogy az értékpapírok likvidációs árfolyama alacsonyabb, mint a c )-k) pontok szerint kiszámított árfolyam, úgy az általa meghatározott likvidációs árfolyamot tekinti a nettó eszközérték számításakor irányadónak. A likvidációs árfolyam meghatározása magyar állampapírok esetében az Államadósság Kezelő Központ elsődleges forgalmazói rendszerének tagjai által a másodlagos piaci árfolyamjegyzés során közzétett legjobb vételi árfolyam alapján, egyéb értékpapíroknál a REFINITIV/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyam alapján, mindezek hiányában a forgalmazó(k)tól egyedileg bekért árjegyzés, illetve a tőzsdén jegyzett értékpapírok esetében a tőzsdei árfolyam alapján történhet.

n) A külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok értékelése a c)-j) pontok szerinti értékelési elvek alapján történik, a REFINITIV/BLOOMBERG képernyőin megjelenített árfolyamok alapján. Az olyan külföldi hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében, amelyeknek folyamatos (időben megszakítás nélküli) a kereskedése és emiatt záróáruk egyértelműen nem határozható meg, a Letétkezelő dokumentált döntése alapján a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló, elsősorban a Bloomberg adatbázisába bekerülő T napi nettó árfolyam T napig felhalmozott kamattal korrigált értékei alkalmazandók. Más forrásból (Refinitiv, árjegyző honlapja, e-mail) származó árfolyam csak abban az esetben alkalmazható, ha a Bloombergen nem érhető el ár.

o) Nyílt végű alapok befektetési jegyeit a jegyek T napi nettó egy jegyre jutó nettó eszközértéken kell értékelni.

A zártvégű befektetési alapok jegyei

(a) amennyiben az adott zártvégű befektetési alap jegyeire van árjegyzés, a T napi vételi és eladási árjegyzés középértékén kerülnek értékelésre;

(b) amennyiben az adott zártvégű befektetés alap jegyeire nincs árjegyzés, a T napi egy jegyre jutó eszközértéken kerülnek értékelésre.

Amennyiben T napi egy jegyre jutó nettó eszközérték nem áll rendelkezésre, a legutolsó rendelkezésre álló árat kell alkalmazni.

p) Az óvadéki repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt nem szabad beállítani a készletbe; ehelyett a megvásárolt értékpapír vételi árát és az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos részét kell követelésként beállítani.

prompt eladás - határidős vétel: az eladott értékpapírt piaci értéken továbbra is szerepeltetni kell a nettó eszközértékben, továbbá kötelezettségként be kell állítani az eladási árat, valamint a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos részét.

q) A szállításos repó ügyletek értékelésekor a prompt és a határidős oldalt egyidejűleg kell figyelembe venni az alábbiak szerint:

prompt vétel - határidős eladás: a megvásárolt értékpapírt piaci értéken szerepeltetni kell a nettó eszközértékben és követelésként be kell állítani a vételi ár plusz az eladási és a vételi ár közötti különbözet T napi időarányos része mínusz a megvásárolt értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

prompt eladás - határidős vétel: a készletből ki kell venni az eladott értékpapírt; és kötelezettségként be kell állítani az eladási ár plusz a vételi és az eladási ár különbözetének T napi időarányos része mínusz az eladott értékpapír T napi piaci értéke eredményét.

r) A követeléseket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell elszámolni. Ha az Alap valamely követelését a Letétkezelő kétesnek ítéli meg, akkor e tény megjelölésével a várható veszteségek összegével csökkenti a nettó eszközértéket.

s) A kölcsön adott értékpapírt a készletből ki kell venni és követelésként be kell állítani a kölcsönadott értékpapír piaci értékét.

t) A kölcsön vett értékpapírt a készletbe be kell tenni és kötelezettségként be kell állítani a kölcsönvett értékpapír piaci értékét.

u) A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező eszközök értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon k ell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/adott devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

ü) A kötelezettségeket a befektetési alapokra vonatkozó számviteli jogszabályoknak megfelelően kell kimutatni. Kötelezettségként el kell számolni a már igénybe vett, de még ki nem számlázott szolgáltatások értékét (köztük az alapkezelési díj és a felügyeleti díj időarányos részét).

A Kibocsátási Pénznemtől eltérő pénznemben kifejezett árfolyammal rendelkező kötelezettségek értékét a Magyar Nemzeti Bank T napi hivatalos deviza középárfolyamai alapján képzett (kereszt)árfolyamon kell a Kibocsátási Pénznemre átszámítani. Azon devizák, melyekre az MNB nem tesz közzé árjegyzést, az MNB által közzétett legutolsó USD/HUF és az adott devizára vonatkozó T napi záró/utolsó Bloomberg USD/adott devizaárfolyam felhasználásával számolt keresztértéken kerülnek értékelésre.

v) Az illikvid eszközök értékelése szakértői becsléssel történik. A szakértői árat az Alapkezelő által működtetett Értékelési Bizottság elsősorban az adott pénzügyi eszköz fő piacán kialakult utolsó ismert, piaci árnak tekinthető árak alapján, azok szükség szerinti – az Értékelési Bizottság által meghatározott módszerrel (piaci összehasonlítás magasan korreláló eszközökkel, értékelés diszkontált cash flow alapján, szcenárió elemzés alapján meghatározott korrekciós együttható alkalmazása) történő – korrigálásával állapítja meg.

Az eszközök értékelése során az Alapkezelő az alábbi szempontok figyelembe vételével jár el:

- Az eszközök értékelése az Értékelési Politikában meghatározott rendszerességgel történik és figyelembe veszi az adott eszköz kapcsán rendelkezésre álló információkat, felméri az értékesíthetetlenség és a nemfizetés kockázatát is.

- Amennyiben ilyen kockázat felmerül, azt az értékmegállapítás során a bekövetkezés becsült valószínűségével arányosan be kell építeni, így folyamatosan csökkentve a nyilvántartási értéket .

- Amennyiben az adott eszköz nem értékesíthető, továbbá vélhetően a jövőben sem lesz az, illetve a kibocsátó fizetésképtelenné válik, az értékelés során felmerülhet az eszköz teljes leírásának lehetősége is.

- Amennyiben az eszköz kapcsán új releváns információ válik nyilvánossá, illetve kerül a z Alapkezelő

birtokába, úgy az értékelést ismételten el kell végezni.

- Az eszközértékelést rendszeresen felül kell vizsgálni az értékelési bizottságnak a jóváhagyása mellett , és a két értékelés között eltelt idő nem haladhatja meg a 30 napot.

A fenti elvek alapján megállapított értéket – a megfelelő dokumentumok megküldése mellett – a letétkezelővel is egyeztetni szükséges, a nettó eszközérték megállapítása során a letétkezelő által jóváhagyott érték vehető figyelembe

Az Alapkezelő által megalkotott értékelési politika megkülönböztetett figyelmet fordít az ún. nehezen értékelhető eszközökre, melyek értékelését külön is felülvizsgálandónak tekinti az ABAK-rendelet 71. cikk (2) bekezdésének, megfelelően, mivel azok esetében jelentős a kockázata annak, hogy az értékelés esetleg nem megfelelő.

Az Alapkezelő által működtetett értékelési bizottság állandó tagjai a mindenkori hatályos Értékelési Politikában meghatározott funkciót betöltő munkavállalók:

(i) a kockázatkezelési terület vezetője

(ii) a back office terület vezetője

(iii) compliance officer (megfelelési vezető)

(iv) middle office vezető

Az értékelési politikák és eljárások leírják a felülvizsgálati folyamatot, beleértve az egyedi értékek észszerűségére vonatkozó elegendő és megfelelő vizsgálatokat és ellenőrzéseket. Az észszerűséget a megfelelő szintű objektivitás fennállása szempontjából kell értékelni. Ezek a vizsgálatok és ellenőrzések – az eszköz jellegétől és az elérhető ellenőrzési metódusoktól és árforrásoktól függően – általánosságban az alábbiakat jelenthetik (nem korlátozva azt, hogy az alábbi vizsgálatok és ellenőrzések további módszerekkel egészüljenek ki):

a) az értékek ellenőrzése az üzletfelektől beszerzett árak egymással történő és különböző időszakok közötti összehasonlításával;

b) az értékek validálása a realizált árak és a legutóbbi könyv szerinti értékek összehasonlításával;

c) az értékelési forrás hírnevének, következetességének és minőségének figyelembevétele;

d) összehasonlítás harmadik féltől származó értékekkel;

e) kivételek vizsgálata és dokumentációja;

f) azoknak az eltéréseknek a kiemelése és tanulmányozása, amelyek szokatlannak tűnnek, vagy amelyek az eszköztípusra meghatározott értékelési referencia szerint változnak;

g) elavult árak és azokkal kapcsolatos paraméterek keresése;

h) összehasonlítás a kapcsolódó eszközök vagy az azokkal összefüggő fedezeti ügyletek árával;

i) a modellalapú árképzésben alkalmazott inputok felülvizsgálata, különösen azoké, amelyekkel kapcsolatban a modellben szereplő ár jelentős érzékenységet mutat.

29. A SZÁRMAZTATOTT ÜGYLETEK ÉRTÉKELÉSE

a) A vásárolt opció értéke a nettó eszközértéket növeli, az eladott opció értéke pedig azt csökkenti. Az opció értékének az opció T napi, az opcióra árjegyzést nyújtó által jegyzett vételi és eladási árából számított középárfolyamot, illetve annak hiányában az utolsó rendelkezésre álló középárfolyamot kell tekinteni. Amennyiben az opció értékelése kizárólag az opció kiírója által rendelkezésre bocsátott árakon alapul, az Alapkezelő rendszeresen felülvizsgálja az opció értékelése, illetve az értékelés alapját képező árak megfelelőségét, a 28. pontban hivatkozott vizsgálati és ellenőrzési módozatok valamelyikének alkalmazásával.

b) Csereügyletek értéke megegyezik az azt alkotó elemi ügyletek jelenértékének összegével. Amennyiben az elemi ügyletek értékelése ilyen módon nem lehetséges, a csereügylet értékének megállapítására az adott ügyletre árjegyzést nyújtó adatszolgáltató által jegyzett értéken, vagy külső értékelő igénybevételével kerül sor.

c) A tőzsdei határidős ügyletek T napi eredménye a T napi és T-1 napi legutolsó elszámolóár felhasználásával kerül meghatározásra. Amennyiben a T napi elszámolóár nem áll rendelkezésre, az ügyletek eredményének megállapítása a nettó eszközérték számítás időpontjában rendelkezésre álló T napi legutolsó tőzsdei ár alapján történik.

d) A tőzsdén kívüli deviza határidős ügyletek a T napi azonnali árfolyam és az érintett devizákban jegyzett bankközi kamatok, vagy a bankközi piacon jegyzett swappontok alapján számított határidős árfolyamon kerülnek értékelésre. A számításban használandó kamatok, swappontok a határidős kötés hátralévő futamidejéhez legközelebbi két lejárata szerinti bankközi kamatok, swappontok napokkal súlyozott átlagaként számolandóak.

e) A forward vételi megállapodás T napi piaci értéke a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének és a forward megállapodásban szereplő vételi árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének a különbségével egyezik meg.

f) A forward eladási megállapodás T napi piaci értéke a forward megállapodásban szereplő eladási árfolyam T napra vonatkozó jelenértékének és a mögöttes instrumentum (alaptermék) T napi – a határidős ügylet teljesítéséig várható pénzáramlások jelenértékével csökkentett – piaci értékének a különbségével egyezik meg.

A jelenérték számítás során a várható pénzáramlások hátralévő futamidejéhez legk özelebb eső két bankközi kamat napokkal súlyozott átlagának megfelelő, vagy - 1 évnél hosszabb instrumentum esetén - nagy nemzetközi hírügynökségek által közzétett kamatswap görbe, illetve az ÁKK által közzétett referenciahozamokból kalkulált zéró kupon görbe pontjai napokkal súlyozott átlagának megfelelő diszkontrátát kell alkalmazni.

g) Contract for Difference (CFD) ügyletek értékelésére a CFD ügyletre árjegyzést nyújtó által közölt értéket kell használni. Amennyiben az árjegyzés valamely okból szünetel, abban az esetben az értékelést a mögöttes termék napi záró árfolyama és a pozíció nyitáskori értékének (CFD darabszám szorozva nyitó ár) összehasonlítása alapján kell elvégezni.

30. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Az Alap illikviddé vált eszközeinek elkülönítése

Amennyiben az Alap eszközeinek 5 százalékát meghaladó része illikviddé vált, az Alapkezelő a befektetők közötti egyenlő elbánás elvének biztosítása és a folyamatos forgalmazás fenntartása érdekében dönthet az illikviddé vált eszközöknek az Alap portfólióján, illetve az azokat megtestesítő Befektetési Jegyeknek a Befektetési Jegyek állományán belül történő elkülönítéséről.

Az elkülönítésről szóló döntést követően az illikvidnek minősített eszközöket a nettó eszközérték számítás során az Alap egyéb eszközeitől elkülönítetten kell nyilvántartani. Ezzel együtt az Alap által forgalomba hozott Befektetési Jegyeket befektetőnként olyan arányban kell megosztani, amilyen arányt az illikvid eszközök az Alap nettó eszközértékén belül képviselnek. A megosztást követően az illikvid eszközöket megtestesítő Befektetési Jegyeket

„IL” sorozatjellel kell ellátni.

Az „IL” sorozatjellel ellátott Befektetési Jegyek nem visszaválthatóak.

Az elkülönítésre okot adó körülmények megszűnését követően az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről az Alapkezelő dönt, amelynek során az „IL” sorozatjelű Befektetési Jegyeket az Alap Befektetési Jegyeire cseréli, a Befektetési Jegyek aktuális árfolyamainak megfelelő átváltási arány szerint.

Az eszközök elkülönítéséről, az elkülönítés részben vagy egészben történő megszüntetéséről, illetve az ezzel kapcsolatos döntés indokáról az Alapkezelő a rendkívüli tájékoztatás szabályai szerint tá jékoztatja a befektetőket és a Felügyeletet. Az Alap éves, féléves jelentésében részletes tájékoztatást kell adni az elkülönített eszközök összetételéről.

Az Alap Befektetési Jegyeinek forgalmazását az elkülönítésről szóló döntés közzétételével egy időben, az elkülönítés végrehajtásáig fel kell függeszteni.

VI. A hozammal kapcsolatos információk

31. A HOZAM MEGÁLLAPÍTÁSÁNAK ÉS KIFIZETÉSÉNEK FELTÉTELEI ÉS ELJÁRÁSA

Az Alap a tőkenövekmény terhére egyik Befektetési Jegy sorozat tekintetében sem fizet hozamot, a teljes tőkenövekmény újrabefektetésre kerül az Alap befektetési politikájának megfelelően. A befektetők a tőkenövekményt a tulajdonukban lévő befektetési jegyek vételi és visszaváltási árának különbözeteként realizálják.

32. HOZAMFIZETÉSI NAPOK

Nem alkalmazandó.

33. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

VII. Az Alap tőkéjének megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret és teljesítésének biztosítása

34. A tőke megóvására, illetve a hozamra vonatkozó ígéret

Nem alkalmazandó.

35. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

VIII. Díjak és költségek

36. AZ ALAPOT TERHELŐ DÍJAK ÉS KÖLTSÉGEK MÉRTÉKE ÉS AZ ALAPRA TERHELÉSÜK MÓDJA

36.1 Az Alap által az Alapkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alapkezelő tevékenységének ellátásáért, valamint a lent felsorolt közvetített és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatásokért díjat számol fel melynek maximális nagysága az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 2%-a.

Az „I” sorozatú Befektetési Jegyek esetében az Alapkezelő az Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 0,8% -át számolja fel az Alappal szemben, alapkezelői díj címén

Az alapkezelési díj terhelésének módja: Az alapkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített és a Kezelési Szabályzat 27. pontjában leírt arányszám figyelembevételével számított - időarányos része naponta kerül felszámításra, kifizetése a tárgyhónapot követő első naptól esedékes.

Az alapkezelői díj annak figyelembe vételével került meghatározásra, hogy az az alább felsorolt közvetített szolgáltatások [(a) pont], és közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások [(b) pont] díját, valamint az Alap létrehozatalával, egyesülésével, szétválásával és a Kezelési Szabályzat módosításával kapcsolatos költségtételeket, és a Felügyelet részére fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakat már tartalmazza, így azok közvetlenül nem terhelhetőek az Alapra:

a) közvetített szolgáltatások:

aa) az Alap, illetve az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek reklámozása, az ezzel kapcsolatban folytatott kereskedelmi kommunikáció;

ab) a Befektetési Jegyek nyilvános forgalomba hozatala, és a folyamatos forgalmazás körében igénybe vett forgalmazói szolgáltatás;

b) közvetített szolgáltatásnak nem minősülő egyéb szolgáltatások

ba) a Kbftv. 7. § (2) bekezdése a) pontjában felsorolt adminisztratív feladatok ellátása,

(i) beleértve azt is, amennyiben e feladatok valamelyikét kiszervezésnek nem minősülő megbízás keretében más személy látja el, így különösen:

• könyvviteli feladatok ellátása

Az Alapkezelő alapkezelési díjat nem terhelhet az Alapra, ha az Alap átlagos saját tőkéje legalább három hónapon keresztül nem érte el az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát, mindaddig, ameddig az utolsó három hónapra számított átlagos saját tőke ismételten el nem éri az indulásakor érvényes törvényi minimum ötven százalékát. A mentes időszakban felmerülő költségek utólagosan sem terhelhetők az Alapra .

Az Alapkezelő jogosult arra, hogy az alapkezelési díj egy részét a befektető részére egyedi megállapodás alapján átengedje (díjvisszatérítés), a Kbftv. 26. § (3) bekezdése alapján. Az Alapkezelő a díjvisszatérítés mértékét a befektetés összegének és időtávjának, valamint az Alapra terhelt alapkezelési díj mértékének figyelembe vételével állapítja meg. Az egyedi megállapodások lényeges pontjait az alapkezelő honlapján elhelyezett közlemény tartalmazza.

Az Alapkezelőnek fizetendő sikerdíj

Az Alapkezelőt az Alap kezelése során a Referencia Index-modell alapján kiszámított sikerdíj illeti meg.

A sikerdíj megállapítása során használt Referencia Index megegyezik az Alap teljesítmény méréséhez használt Referencia Indexszel.

Referencia Index: 15% CETOP (EUR) (Bloomberg: CETOP Index+ 12,5% MSCI EMU ND (USD) (Bloomberg:

NDDUEMU Index) + 12,5% MSCI EM ND (USD) (Bloomberg: NDUEEGF Index) + 5% MSCI World ND (USD)

(Bloomberg: NDDUWI Index) + 55% HK.

A HK (Hozamkorlát) mértéke =6% p.a., így az 55%HK arányosítva 3,3%-nyi fix hozamot jelent.

Az Alap portfoliójában a részvények átlagosan tervezett aránya 45%, míg 55%-ban kötvényeket, diszkont kincstárjegyeket, fedezeti pozíciókat és egyéb pénzpiaci eszközöket tart, aktív értékalapú befektetési stratégiával, A

Referencia Index a portfolió összetételét úgy képezi le, hogy a 45%-os átlagos tervezett részvénykitettségét a megcélzott piacoknak megfelelő részvénypiaci indexekkel fedi le, míg az 55%-os részportfóliónál hozamkorlátot alkalmaz.

A Referencia Index összetevők adott Befektetési Jegy sorozat devizájára történő átszámítása az adott napi MNB középárfolyamon történik.

A Referencia Index-modell alapján számolt sikerdíj az Alap adott befektetési jegy sorozatának negatív hozama esetén is megilleti az Alapkezelőt, ha ez a negatív hozam magasabb, mint a Referencia Index hozama.

Az Alapkezelő a sikerdíjról vagy annak egy részéről lemondhat, ekként dönthet úgy, hogy nem él a sikerdíj vagy a sikerdíj meghatározott része levonása és elhatárolása lehetőségével.

A sikerdíj kiszámítása az Alap minden Forgalmazási Napjára megtörténik.

A napi sikerdíj mértéke a - Kezelési Szabályzat 27. pontjában leírt arányszám figyelembevételével számított Befektetési Jegy sorozat - napi hozam és a Referencia Index napi hozama különbségének 20%-a szorozva az előző napi adott sorozat nettó eszközértékének összegével.

Az Alap nettó eszközértékének számítása során az adott napig kiszámolt napi sikerdíjak (ST) Befektetési Jegy sorozatonként összeadódnak, és ez az összeg (Sn) az alábbiak szerint kerül figyelembevételre:

• ha a napi sikerdíjak összege pozitív (Sn>0), akkor az az alap nettó eszközértékét csökkenti és a napi nettó eszközértékben elhatárolásra kerül.

• ha a napi sikerdíjak összege nem pozitív (Sn<=0), akkor az az alap nettó eszközértékét nem növeli, és a napi nettó eszközértékben nem kerül elhatárolásra

A teljesítményre vonatkozó Referencia-Időszak, összhangban az Alap minimálisan ajánlott tartási időszakával, 5 év. A teljesítményre vonatkozó Referencia -Időszak azt jelenti, hogy az Alapkezelő akkor vonhat újra sikerdíjat, ha ezen időszakra visszatekintve a befektetési jegy hozama meghaladja a referencia index hozamát. A Referencia -Időszak kezdete tehát a következők közül a későbbi:

- az Alap indulásának dátuma

- az utoljára kifizetett sikerdíj kifizethetővé válásának dátuma

- tárgy évet megelőző 5. év december 31-e

A sikerdíj abban az esetben válik kifizethetővé, ha:

1 az adott naptári év utolsó Forgalmazási Napján az adott Befektetési Jegy sorozat napi sikerdíja inak összege pozitív érték, valamint

2 amennyiben a Referencia -Időszak alatt korábban a Referencia Indexhez viszonyított esetleges

alulteljesítés merült fel, úgy azt az Alapkezelő a Referencia -Időszakban legalább megegyező mértékű felülteljesítéssel kompenzálta

A tárgyévi sikerdíj leghamarabb a tárgyévet követő első Forgalmazási Napon válik kifizethetővé. Az Alapkezelő a tárgy évben kifizethetővé vált sikerdíjat évente egyszer, a tárgy évet követő év január 15 -ig számolja fela Befektetési Alappal szemben. Amennyiben az adott naptári év utolsó Forgalmazási Napján az adott befektetési jegy sorozat napi sikerdíjainak összege pozitív érték, de nem válik kifizethetővé, úgy az alap nettó eszközérték számítása során a kötelezettségek között kerül nyilvántartásra. A kötelezettségek között nyilvántartott összeg akkor fizethető ki, ha a Referencia-Időszak alatt korábban a Referencia Indexhez viszonyított esetleges alulteljesítés már nem áll fenn.

A naponta kalkulált, befektetési jegy sorozatonként összesített és elhatárolt sikerdíj számítás módszere megfelelő mértékben biztosítja, hogy az év közben Befektetési Jegyet vásárló vagy visszaváltó Befektetők a saját Befektetési Jegyeiken elért teljesítménynek megfelelő sikerdíj vonásban részesüljenek.

Jelölések:

ST: az Alapkezelőt illető napi sikerdíj a T nettó eszközérték számítási na pon Sn: a napi sikerdíjak összege a T nettó eszközérték számítási napig

SN: az Alapkezelőt illető sikerdíj a naptári év végén

N: adott naptári év azon napjainak a száma, amelyeken az Alapra napi sikerdíjat számolunk

T: a nettó eszközérték számítás azon napja az adott naptári évben, amelyre vonatkozóan a sikerdíj számítást végezzük

T-1: a nettó eszközérték számítás napja egy forgalmazási nappal a T nap előtt

n: a sikerdíj számítás napjáig (T) eltelt nettó eszközérték számítási napok száma az adott naptári évben

PHT: az adott Befektetési Jegy sorozat napi sikerdíj levonása előtti, de minden egyéb költség levonása utáni T napi nettó hozama

𝑃𝐻𝑇 =

𝑃(𝑆𝐸)(𝑇)

− 1

𝑃(𝑇−1)

PT-1: az adott Befektetési Jegy sorozat T-1 napi hivatalos nettó egyjegyre jutó eszközértéke

P(SE)T: az adott Befektetési Jegy sorozat T napi sikerdíj levonás előtti, kalkulált egyjegyre jutó eszközértéke INDX1(T):a Referencia Index első index összetevőjének T napi záró értéke a Befektetési Jegy sorozatéval megegyező

devizanemben

x: a Referencia Index összetevőinek száma

w1: a Referencia Index első index összetevőjének súlya a Referencia Indexben vT-1: az Alap T-1 napi nettó eszközértéke

BMT: az x elemű Referencia Index T napi záró értékéből és az előző forgalmazási napi záró értékéből számított napi hozama

(1)

𝐼𝑁𝐷𝑋1(𝑇)

1(𝑇−1)

𝐵𝑀𝑇 = 𝐼𝑁𝐷𝑋

𝐼𝑁𝐷𝑋𝑥(𝑇)

𝐼𝑁𝐷𝑋

× 𝑤1 + ⋯ +

𝑥(𝑇−1)

× 𝑤𝑥 − 1

PRIT: az adott Befektetési Jegy sorozat sikerdíj levonása előtti, de minden egyéb költség levonása utáni a teljesítményre vonatkozó Referencia Időszak kezdetétől a T napig elért nettó hozama

(2)

𝑇

𝑃𝑅𝐼𝑇 = −1 + (1 + 𝑀𝑂𝐷𝑃 ) × 𝖦(𝑃𝐻𝑇 + 1)

𝑇=1

MODP: a befektetési jegy hozamához tartozó paraméter1

BMRIT: a Referencia Index teljesítményre vonatkozó Referencia Időszak kezdetétől a T napig elért nettó hozama (3)

𝑇

𝐵𝑀𝑅𝐼𝑇 = −1 + (1 + 𝑀𝑂𝐷𝐵𝑀) × 𝖦(𝐵𝑀𝑇 + 1)

𝑇=1

MODBM: a MODP-vel megegyező időszakban a Referencia Index hozama

RHRIT: az adott Befektetési Jegy sorozat Referencia Indexszel szembeni felül- illetve alulteljesítése (4)

𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇 = 𝑃𝑅𝐼𝑇 − 𝐵𝑀𝑅𝐼𝑇

A napi sikerdíj értéke a T nettó eszközérték számítási napon: (5)

(5a) 𝑆𝑇 = 0 , ℎ𝑎 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇 < 0 é𝑠 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇−1 ≤ 0

azaz a Referencia Index görbe alatt tartózkodik az Alap árfolyamgörbéje

(5b) 𝑆𝑇

= 0,2 × [ 1

1+𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇 −1

− 1] × 𝑣

𝑇−1

, ℎ𝑎 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇

≤ 0 é𝑠 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇−1 > 0

azaz a Referencia Index görbéjét felülről metszi az Alap árfolyamgörbéje, ekkor a Referencia

Index görbéje alatti rész már nem kerül figyelembe vételre

(5c) 𝑆𝑇 = 0,2 × [𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇] × 𝑣𝑇−1 , ℎ𝑎 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇 ≥ 0 é𝑠 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇−1 < 0

azaz a Referencia Index görbéjét alulról metszi az Alap árfolyamgörbéje, ekkor csak a Referencia

Index görbe feletti rész kerül figyelembe vételre

(5d) 𝑆𝑇 = 0,2 × [𝑃𝐻𝑇 − 𝐵𝑀𝑇] × 𝑣𝑇−1 , ℎ𝑎 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇 > 0 é𝑠 𝑅𝐻𝑅𝐼𝑇−1 ≥ 0

azaz a Referencia Index görbéje fölött tartózkodik az Alap árfolyamgörbéje

A T nettó eszközérték számítási napig elhatárolt sikerdíj értéke: (6)

1 A MODP = az adott Befektetési Jegy sorozat hozama a Referencia Időszakon belüli legelső még teljesen le nem dolgozott alulteljesítő évet megelőző év utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéktől a tárgy évet megelőző év utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértékéig, ha ilyen nincs, akkor értéke 0.

𝑛 𝑛 𝑛

𝑆𝑛 = ∑ 𝑆𝑇 , ℎ𝑎 ∑ 𝑆𝑇 > 0 é𝑠 𝑆𝑛 = 0, ℎ𝑎 ∑ 𝑆𝑇 ≤ 0

𝑇=1

Az Alapkezelőt megillető sikerdíj a naptári év végén:

(7)

𝑁 𝑁

𝑆𝑁 = ∑ 𝑆𝑇 , ℎ𝑎 ∑ 𝑆𝑇 > 0 é𝑠 𝑅𝐻𝑅𝐼 > 0

𝑇=1

𝑁

𝑇=1

𝑆𝑁 = 0, ℎ𝑎 ∑ 𝑆𝑇 ≤ 0

𝑇=1

Abban az esetben, ha (8)

𝑁

∑ 𝑆𝑇 > 0 é𝑠 𝑅𝐻𝑅𝐼 < 0

𝑇=1

az elhatárolt sikerdíj nem vált kifizethetővé, a tárgy évi sikerdíj összege a következő évben a kötelezettségek között kerül nyilvántartásra, mindaddig amíg kifizethetővé nem válik.

Példák a sikerdíj számításhoz:

A sikerdíj modell megértését segítő ábra

Az OTP Alapkezelő Zrt. által alkalmazott sikerdíj modell biztosítja, hogy az adott Befektetési Jegy sorozatról nem történik sikerdíj vonás, ha annak a hozama nem éri el Referencia Index hozamát a Referencia Időszakon belül.

A fenti grafikon egy olyan évet mutat be, amelyben az adott Befektetési Jegy sorozatnak – 10% -os alulteljesítést kell ledolgoznia, mielőtt az Alapkezelő sikerdíj vonásra lesz jogosult. (Itt a MODP értéke 0.95, a M ODBM értéke 1.05) A zöld vonallal jelzett görbe az adott Befektetési Jegy sorozat egy jegyre jutó nettó eszközértékét (bal tengely), illetve nettó eszközértékét forintban (1 millió darabszámmal számolva, jobb tengely) jelzi. A piros vonal a Referencia Index görbéjét jelzi. A görbék közötti területek színei jelzik a sikerdíj felhalmozás (zöld), csökkentés (narancs), és a napi sikerdíj nélküli (sárga) időszakokat.

Zöld szakasz (pozitív napi sikerdíjak): Amíg a Befektetési Jegy sorozat napi hozamai meghaladják a Referencia Index napi hozamait, és a Befektetési Jegy sorozat egy jegyre jutó nettó eszközértékének árfolyamgörbéje a Referencia Index görbéje felett van, addig az elhatárolt sikerdíj (a pozitív napi sikerdíjaknak köszönhetően) növekszik. (5d képlet)

Narancs szakasz (negatív napi sikerdíjak): Ha a Befektetési Jegy sorozat napi hozamai nem érik el a Referencia Index napi hozamait, tehát a Befektetési Jegy sorozat egy jegyre jutó nettó eszközértékének árfolyamgörbéje közeledik a Referencia Index görbéjéhez, az addig elhatárolt sikerdíj (a negatív napi sikerdíjaknak köszönhetően) csökken. (5d képlet)

Sárga szakasz (nincs napi sikerdíj): Függetlenül attól, hogy a Befektetési Jegy sorozat napi hozamai nagyobbak vagy kisebbek a Referencia Index napi hozamaitól, nem történik sem sikerdíj felhalmozás, sem sikerdíj csökkenés, mert a Befektetési Jegy sorozatnak a Referencia Időszakra vonatkozó hozama nem éri el a Referencia Index hozamát. (5a képlet)

A képletek biztosítják, hogy sikerdíj csak akkor kerül felhalmozá sra, ha a Referencia Időszak kezdetétől számított hozamokra igaz, hogy a Referencia Index hozamát meghaladja az adott Befektetési Jegy sorozat hozama. Látható, hogy a Befektetési Jegy sorozat egy jegyre jutó nettó eszközérték árfolyamgörbéjének nem elegend ő az 1.05-ös értéket elérni ahhoz, hogy sikerdíj kerüljön felhalmozásra, hiszen közben a Referencia Index görbéje is emelkedett. A módszer minden időpontban biztosítja, hogy a Referencia Időszakban csak a Referencia Index hozamának meghaladása esetén lehet sikerdíjat felhalmozni.

A teljesítményre vonatkozó Referencia Időszakban történt esetleges alulteljesítések ledolgozásának bemutatása

A következő két ábra 19 hipotetikus éven keresztül mutatja be a Referencia Időszak fogalmát, az esetleges alulteljesítések ledolgozását és a sikerdíjak kifizethetővé válását. A két ábra tartalmilag megegyezik, az első egy grafikus bemutató, a második pedig ugyanez számokban.

Év	A Befektetési Jegy sorozat teljesítménye a Referencia Indexhez képest az adott évben	Ledolgozandó hozam a következő évben	Sikerdíj fizetés
1. év	5%	0%	IGEN
2. év	0%	0%	NEM
3. év	-5%	-5%	NEM
4. év	3%	-2%	NEM
5. év	2%	0%	NEM
6. év	5%	0%	IGEN
7. év	5%	0%	IGEN
8. év	-10%	-10%	NEM
9. év	2%	-8%	NEM
10. év	2%	-6%	NEM
11. év	2%	-4%	NEM
12. év	0%	0% *	NEM
13. év	2%	0%	IGEN
14. év	-6%	-6%	NEM
15. év	2%	-4%	NEM
16. év	2%	-2%	NEM
17. év	-4%	-6%	NEM
18. év	0%	-4% **	NEM
19. év	5%	0%	IGEN

* A ledolgozandó hozam, amit a 12. évről a 13. évre kell vinni 0% (és nem – 4%), hiszen a 8. év alulteljesítéséből kompenzálatlanul maradt – 4% nem releváns többé, mivel kívül esik az 5 éves Referencia Időszakon.

** A ledolgozandó hozam, amit a 18. évről a 19. évre kell vinni – 4% (és nem – 6%), hiszen a 14. év alulteljesítéséből kompenzálatlanul maradt – 2% nem releváns többé, mivel kívül esik az 5 éves Referencia Időszakon.

36.2 Az Alap által a Letétkezelő részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

A Letétkezelő az Alap nettó eszközérték évente legfeljebb 0,05%-át számolja fel az Alappal szemben, letétkezelési díj címén.

A letétkezelési díj – utolsó nettó eszközértékre vetített - időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése a tárgynegyedévet követő első naptól esedékes.

36.3 Az Alap által egyéb felek, harmadik személyek részére fizetendő díjak, költségek összege, kiszámításának leírása, az Alapra terhelésük és kiegyenlítésük módja

Az Alap által a könyvvizsgáló részére fizetendő díj

A Könyvvizsgáló évente maximum 1.700.000,-Ft éves díjat számol fel az Alappal szemben, könyvvizsgálóidíj címén. A könyvvizsgálói díj időarányos része naponta kerül elhatárolásra, kifizetése évente esedékes.

Az Alappal kapcsolatos felügyeleti díjak

Az Alap a Felügyelet részére a vonatkozó jogszabályok szerinti változó felügyeleti díjat köteles megfizetni. A változó felügyeleti díj a Tájékoztató készítésekor évente az Alap átlagos nettó eszközértékének 0, 35 ezreléke, melyet a tárgynegyedévet követő hónap utolsó napjáig utal át a Felügyelet számlájára.

A befektetési alap különadója

Az Alap a vonatkozó jogszabályok szerint különadót köteles fizetni. Az adó éves mértéke az Alap vonatkozó jogszabályban írtak szerint számított és az ott meghatározott, Alap tulajdonában lévő értékpapírok forintban kifejezett értékével csökkentett nettó eszközértékének 0,05 százaléka. A fizetendő adót negyedévente, a tárgynegyedévet követő hónap 20. napjáig kell megállapítani, és az állami adóhatóság által rendszeresített nyomtatványon kell bevallani be és ugyanezen időpontig kell megfizetni.

37. AZ ALAPOT ÉS A BEFEKTETŐKET TERHELŐ EGYÉB LEHETSÉGES KÖLTSÉGEK VAGY DÍJAK

Az Alap vagyonának befektetésével kapcsolatos költségek

Az Alap ügyletei kapcsán felmerülő, a befektetési szolgáltatóknak, ügynököknek, illetve a letétkezelőnek fizetett költségek, díjak és jutalékok, elszámolóházak, LEI kód kibocsátók és kereskedési adattárak által felszámított költségek, valamint a bankköltségek az Alapot terhelik. Szintén az Alapot terhelik az Alap nevében felvett hitelek után fizetendő hiteldíjak és egyéb bankköltségek.

A fenti költségek mértéke: évente maximum az Alap nettó eszközértékének 1,5%-a.

Az Alapot terhelő egyéb költségek és kiadások

Az Alapot terheli minden egyéb kiadás és költség – a 36.1 pontban felsorolt, az Alapra – közvetített szolgáltatások díjaként - az alapkezelési díj részeként terhelt tételek kivételével -, amelyek az Alap kezelésével és befektetéseivel kapcsolatban merülnek fel, beleértve az adókat, jogi költségeket, valamint a jogerős bírósági/hatósági határozat alapján az Alapot terhelő fizetési kötelezettségeket is, az eljárási költségekkel és az eljárással kapcsolatban felmerülő minden egyéb kiadással és költséggel együtt, továbbá egyéb, az Alappal szembeni vagy az Alap általi esetleges igényérvényesítés költségeit is.

A fenti költségek mértéke: évente maximum az Alap nettó eszközértékének 0,5%-a.

A befektetőket a Befektetési Jegyek vétele, tartása, illetve visszaváltása során terhelő díjak és jutalékok

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken a Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása során, vételi, visszaváltási, visszaforgatási és átcsoportosítási jutalék kerül felszámításra.

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásakor a Társforgalmazókhoz kapcsolódó Forgalmazási He lyeken végrehajtott tranzakciókhoz kapcsolódóan vételi és visszaváltási jutalék kerül felszámításra.

A Befektetési Jegyek vételéhez és visszaváltásához kapcsolódó jutalékok maximális mértékét a Kezelési Szabályzat

44.2 pontja szabályozza.

A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla-vezetési szolgáltatásért és a befektető által igénybe vett egyéb szolgáltatásokért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel (pl. értékpapír transzfer díja, átutalási díj, készpénzfelvételi díj).

38. AZON MÁS KOLLEKTÍV BEFEKTETÉSI FORMÁKAT TERHELŐ ALAPKEZELÉSI DÍJ LEGMAGASABB MÉRTÉKE,

amelyekbe az Alap az eszközeinek legalább 20 százalékát fektetheti

OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

Az Alapkezelő az OTP Dollár Pénzpiaci Alap nettó eszközértékének évente legfeljebb 1%-át számolja fel az Alappal szemben, alapkezelői díj címén.

Az OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap

Az Alapkezelő feladatai ellátásáért alapkezelési díjat számol fel, melynek maximális nagysága az alap nettó eszközértékének éves 1,5%-a.

Az OTP Euró Rövid Kötvény Alap

Az Alapkezelő feladatai ellátásáért alapkezelési díjat számol fel, melynek maximális nagysága az alap nettó eszközértékének éves 1%-a.

39. A RÉSZALAPOK KÖZÖTTI VÁLTÁS FELTÉTELEI ÉS KÖLTSÉGEI

Nem alkalmazandó.

40. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

IX. A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazása

41. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELE

A Befektetési Jegyek személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon vásárolhatóak meg a Forgalmazási Helyeken, az ellenérték Kibocsátási Pénznemben történő teljesítése mellett.

41.1 A vételi megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje (ideértve a Vezető forgalmazónál és a Társforgalmazóknál megadott vételi megbízásokat)

Vásárláskor az ellenérték megfizetése a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján történő fedezet biztosítással történik.

A befektető részére jóváírandó Befektetési Jegyek darabszáma megegyezik a vételi jutalékkal csökkentett fedezeti összeg és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész részével.

A megbízási szerződésben a Befektetési Jegy vásárlásra szánt összeg kerül rögzítésre. A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő első Forgalmazási Nap. A Forgalmazó a Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) jóváír a befektető számláján annyi darab Befektetési Jegyet, amennyi a vételár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosának egész része, feltéve, hogy a vételár vételi jutalékkal megnövelt összege a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján rendelkezésre áll.

A vételi megbízások felvétele a Forgalmazási Helyek nyitvatartási idejében, a Forgalmazási Órák alatt történik.

Az egyes Forgalmazási Helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott Forgalmazási Helyen tájékozódhatnak.

A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek megvásárlásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

41.2 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő első Forgalmazási Nap.

41.3 A vételi megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

A Befektetési Jegy vásárlásakor a Forgalmazás-teljesítési Nap a szerződéskötés napját követő harmadik Forgalmazási Nap.

42. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VISSZAVÁLTÁSA

42.1 A visszaváltási megbízások felvétele, elszámolása, teljesítése, felvételének napon belüli határideje

A Befektetési Jegyek személyesen vagy képviselő útján, vagy egyéb, a Forgalmazóval kötött szerződés keretében meghatározott módon válthatóak vissza a Forgalmazási Helyeken, az értékpapírszámla terhelése mellett.

A Befektetési Jegy visszaváltásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő első Forgalmazási Nap. A teljesítésről a Forgalmazási Hely a szerződéskötés napját követő harmadik Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) számol el a befektetővel.

A visszaváltási megbízások felvétele a Forgalmazási Helyek nyitvatartási idejében , a Forgalmazási Órák alatt történik.

Az egyes Forgalmazási Helyek nyitvatartási ideje eltérő lehet, erről a befektetők az adott Forgalmazási Helyen tájékozódhatnak.

A Forgalmazási Hely a Befektetési Jegyek visszaváltásakor a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott jutalékokat és díjakat számítja fel a befektetővel szemben.

Megbízások típusai az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek eladására (visszaváltására) a Vezető Forgalmazó részére adott megbízások esetében

Visszaváltás a tervezett visszaváltási ár megjelölésével

A megbízási szerződésben a tervezett visszaváltási ár kerül rögzítésre. A megbízás napján a Vezető Forgalmazó előlegként kifizeti a tervezett visszaváltási ár visszaváltási jutalékkal és - amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a megbízás napján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával becsült kamatadó előleggel csökkentett összegét a befektető részére és zárolja a befektető értékpapírszámláján az alábbi mennyiségű Befektetési Jegyet: a tervezett visszaváltási ár osztva a megb ízás napján ismert utolsó érvényes egy jegyre jutó nettó eszközérték 70 %-ával.

A Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a Vezető Forgalmazó a zárolást feloldja és a befektető értékpapírszámláját megterheli a tervezett visszaváltási ár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték hányadosa egész részének megfelelő mennyiségű Befektetési Jeggyel. Ha az előbb meghatározott mennyiségű Befektetési Jegy a befektető értékpapírszámláján nem áll rendelkezésre, akkor a Vezető Forgalmazó a megbízást az értékpapírszámlán lévő szabad mennyiség erejéig teljesíti és a befektető köteles a részére kifizetett előlegnek a teljesített mennyiség Forgalmazás- elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékével csökkentett és a visszaváltási jutalékkal megnövelt összegét (a továbbiakban visszajáró előleg) visszafizetni a Forgalmazási Hely részére. A megbízást a Vezető Forgalmazó csak akkora összeg erejéig fogadja el, amekkora összeghez megkívánt zárolandó mennyiség a befektető értékpapírszámláján szabadon rendelkezésre áll az Alapra kibocsátott Befektetési Jegyből, azaz legfeljebb az értékpapírszámlán szabadon rendelkezésre álló Befektetési Jegyek megbízás n apján ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértékén számított értékének 70%-a erejéig.

A Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a befektető

bankszámláján elszámolásra kerül a megfizetett kamatadó előleg és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges kamatadó fizetési kötelezettség összege közötti különbözet, valamint a tervezett visszaváltási ár és a Forgalmazás-elszámolási Napra számított egy jegyre jutó nettó eszközérték felhasználásával számított tényleges visszaváltási ár közötti különbözet.

Visszaváltás a darabszám megjelölésével

A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A Vezető Forgalmazó a megbízás napján zárolja a befektető értékpapírszámláján a visszaváltandó Befektetési Jegyek

mennyiségét, majd a Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a zárolást feloldva megterheli a befektető értékpapírszámláját a visszaváltott Befektetési Jegyek mennyiségével és a bankszámla javára történő jóváírással teljesíti a befektető részére azok Forgalmazás-elszámolási Na pra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – kamatadóval csökkentett összegét.

Visszaforgatás

Ha a befektető a számláján lévő Befektetési Jegyek visszaforgatását (visszaváltás és ugyanazon mennyiség azonnali visszavásárlása) kívánja végrehajtani, akkor nincs szükség előzetes megbízásra, hanem a Vezető Forgalmazó a megbízásadáskor ismert utolsó egy jegyre jutó nettó eszközértéken azonnal teljesíti a visszaváltást és a vételt. A Befektetési Jegyek visszaváltási jutaléka és – amennyiben a visszaváltási ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – a kamatadó fizetési kötelezettség összege a megbízásadáskor terhelésre kerül a befektető Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámláján.

Átcsoportosítás

Átcsoportosítási ügyletnek számít, amennyiben a befektető az Alapkezelő által kezelt egyik alap Befektetési Jegyeinek visszaváltásával egyidejűleg az Alapkezelő által kezelt másik alap Befektetési Jegyeinek vételére szóló megbízást ad, oly módon, hogy a vásárlásra fordított bruttó összeg megegyezik a visszaváltásból származó nettó összeggel.

A visszaforgatási és átcsoportosítási ügyletek feltételeiről az Alapkezelő és a Vezető Forgalmazó a Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken és az Alap hirdetményi helyein közzétett közös hirdetményben értesíti az ügyfeleket.

Megbízások típusai az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyek eladására (visszaváltására) a Társforgalmazók részére adott megbízások esetében

Visszaváltás a darabszám megjelölésével

A megbízási szerződésben a visszaváltani kívánt Befektetési Jegyek darabszáma kerül rögzítésre. A Társforgalmazó a megbízás napján zárolja az Ügyfél értékpapírszámláján a visszaváltandó Befektetési Jegyek mennyiségét, majd a Forgalmazás-elszámolási Napot követő második Forgalmazási Napon (Forgalmazás-teljesítési Nap) a zárolást feloldva megterheli a befektető értékpapírszámláját a visszaváltott Befektetési Jegyek mennyiségével és a Kibocsátási Pénznemben vezetett bankszámla javára történő jóváírással teljesíti a befektető részére azok Forgalmazás-elszámolási Napra vonatkozó egy jegyre jutó nettó eszközértéken számított ellenértékének visszaváltási jutalékkal és – amennyiben az ügylet során kamatadó fizetési kötelezettség keletkezik – kamatadóval csökkentett összegét.

42.2 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-elszámolási Nap

A Befektetési Jegy visszaváltásakor a Forgalmazás-elszámolási Nap a szerződéskötés napját követő első Forgalmazási Nap.

42.3 A visszaváltási megbízásokra vonatkozó Forgalmazás-teljesítési Nap

A Befektetési Jegy visszaváltásakor a Forgalmazás-teljesítési Nap a szerződéskötés napját követő harmadik Forgalmazási Nap.

43. A BEFEKTETÉSI JEGYEK FOLYAMATOS FORGALMAZÁSÁNAK RÉSZLETSZABÁLYAI

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazás során való értékesítésével az Alapkezelő a Vezető Forgalmazót bízta meg. Amennyiben a forgalmazásba további forgalmazók is bevonásra kerülnek, azok Társforgalmazóként vesznek részt a Befektetési Jegyek forgalmazá sában, a Vezető Forgalmazóval és az Alapkezelővel kötött szerződés alapján, a Vezető Forgalmazóval forgalmazási konzorciumot alkotva. A Tájékoztató és a Kezelési Szabályzat azon rendelkezései, melyek a „Forgalmazó”-ra vonatkoznak, mind a Vezető Forgalmazóra, mind a Társforgalmazókra értelmezendők, az esettől függően.

A Vezető Forgalmazó a Befektetési Jegyek értékesítésére, illetve visszaváltására közvetítőt vehet igénybe. A közvetítőre alkalmazni kell a Bszt. 111-116. §-ában, a 123. § (1) bekezdés e) pontjá ban, a 123. § (4) bekezdés a) pontjában, valamint a 159. § (2)-(4) bekezdésében foglaltakat. A Vezető Forgalmazó az általa igénybe vett közvetítő tevékenységéért a befektetők felé, mint sajátjáért felel.

A Befektetési Jegyek forgalmazási árának alapja az egy Befektetési Jegyre jutó nettó eszközérték.

A Vezető Forgalmazó az Alap által kibocsátott Befektetési Jegyekre - a forgalmazás felfüggesztésének és szünetelésének eseteit, továbbá Vezető Forgalmazó ügyfélfogadásának szünetelését kivéve - a Forgalmazási Napokon, a Befektetési Jegy forgalmazására meghatározott Forgalmazási Hely Forgalmazási Órái alatt köteles elfogadni a Befektetési Jegyre vonatkozó vételi és visszaváltási megbízást, az „I” sorozatú Befektetési Jegy esetében figyelemmel arra a korlátra is, melyet az Alapkezelő a forgalmazás során a z „I” sorozatú Befektetési Jegyet megszerző befektetők személyére vonatkozóan meghatározott (csak az Alapkezelő által megkeresett Szakmai Befektetők szerezhetik meg).

A befektetők által az előbbiek szerint leadott és az adott Forgalmazási Hely Forgalmazási Órái alatt beérkezett vételi és visszaváltási megbízásokat a megbízás megadását követő Forgalmazási Napra , mint forgalmazás-elszámolási napra vonatkozóan kell elszámolni, továbbá az elszámolt megbízások ellenértékét a megbízás megadását követő harmadik Forgalmazási Napon, mint forgalmazás-teljesítési napon kell a befektetők számára jóváírni, kifizetni.

A folyamatos forgalmazás során a befektető terhére vételi, illetve visszaváltási jutalék számítható fel, amely - részben vagy egészben - az Alapot, a Vezető Forgalmazót vagy az Alapkezelőt illetheti (lsd. közelebbről az alábbi 44.2 pontban foglaltakat). A jutalék mértékéről a befektetőt előzetesen tájékoztatni kell. Nem sérti az egyenlő elbánás elvét az, ha a folyamatos forgalmazásért a befektetők felé felszámított díj, jutalék mértékét a forgalmazást végzők határozzák meg, illetve ha a z Alapkezelő az egyes forgalmazókkal eltérő szerződéses feltételekkel állapodik meg.

A Befektetési Jegy vétele és visszaváltása, valamint az Alap megszűnésére tekintettel a Befektetési Jegy tulajdonosok között felosztandó összeg kifizetése a Vezető Forgalmazó feladata. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a Vezető Forgalmazó felel. A Vezető Forgalmazó az értékesítés azon kérdéseit illetően, amelyek az Alapkezelővel kötött Vezető Forgalmazói Szerződés alapján a felelősségi körébe tartoznak, az esetben is felelősséggel tartozik, ha nem a Vezető Forgalmazó az eljáró Forgalmazó az adott forgalmazás tekintetében.

43.1 A forgalmazási maximum mértéke

Nem alkalmazandó.

43.2 A forgalmazási maximum elérését követő eljárás, az értékesítés újraindításának pontos feltételei

Nem alkalmazandó.

44. A BEFEKTETÉSI JEGYEK VÉTELI, ILLETVE VISSZAVÁLTÁSI ÁRÁNAK MEGHATÁROZÁSA

A Befektetési Jegyek vétele és visszaváltása az Alap Forgalmazás-elszámolási Napra számolt egy jegyre jutó nettó eszközértékén történik, a Kibocsátási Pénznem ellenében.

44.1 A fenti árak kiszámításának módszere és gyakorisága

A T napi árfolyamot adó nettó eszközértéket a Letétkezelő a Kibocsátási Pénznemben kifejezve határozza meg, és azt legkésőbb a T napot követő második Forgalmazási Napon közzéteszi a hirdetményi helyeken. A nettó eszközértéket minden Forgalmazási Napra meg kell állapítani.

44.2 A Befektetési Jegyek vételével, visszaváltásával kapcsolatban felszámított forgalmazási jutalékok maximális mértéke és annak megjelölése, hogy ez az Alapot, a Forgalmazót vagy az Alapkezelőt il leti meg

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken megadott vételi megbízás díja az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében a megbízási összeg maximum 5%-a, de maximum 100.000,-Ft., mely teljes egészében a Vezető Forgalmazót illeti meg.

A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken megadott visszaváltási, átcsoportosítási és visszaforgatási megbízás díja az „A” sorozatú Befektetési Jegyek esetében a megbízási összeg maximum 5%-a, de maximum 100.000,-Ft, mely teljes egészében a Vezető Forgalmazót illeti meg.

Az "I" sorozatú Befektetési Jegyek esetén (az Alapkezelő által megkeresett Szakmai Befektetők) forgalmazási jutalék nem kerül felszámításra.

A Befektetési Jegyek folyamatos forgalmazásakor a Kezelési Szabályzat 2.c. – 2.i. sz. mellékletében felsorolt, a Társforgalmazókhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyeken végrehajtott tranzakciók esetén a vételi és a visszaváltási jutalék mértéke maximum a befektetett, illetve a visszaváltott összeg 5%-a, mely teljes egészében a Társforgalamzókat illeti meg.

A feltüntetett vételi és visszaváltási jutalékok a felszámítható maximum értékek, bizonyos esetekben a befektető ezeknél kevesebbet fizethet. A felszámított forgalmazási jutalékokra vonatkozó részletes információkat a Forga lmazó mindenkor hatályos hirdetménye tartalmazza.

Értékpapírszámla-vezetés

A megvásárolt Befektetési Jegyeket a Forgalmazó a befektető nála vezetett értékpapírszámláján írja jóvá. A folyamatos forgalmazás során Forgalmazó csak a befektető nála vezetett értékpapírszámláján lévő Befektetési Jegyeket váltja vissza.

A Forgalmazási Hely az értékpapírszámla -vezetési szolgáltatásért a Forgalmazó mindenkor hatályos hirdetményében meghatározott díjakat számítja fel.

45. AZOKNAK A SZABÁLYOZOTT PIACOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK

A Befektetési Jegyek szabályozott piacra történő bevezetésére nem kerül sor. A folyamatos forgalmazás során leadott vételi és visszaváltási megbízások teljesítéséért a befektetők felé a Forgalmazó felel.

46. AZOKNAK AZ ÁLLAMOKNAK A FELTÜNTETÉSE, AHOL A BEFEKTETÉSI JEGYEKET FORGALMAZZÁK

Az Alap Befektetési Jegyeit a Vezető Forgalmazó és a Társforgalmazók jelenleg kizárólag Magyarország területén forgalmazzák.

47. AZ ADOTT TÁRGYKÖRRE VONATKOZÓ EGYÉB INFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

X. Az Alapra vonatkozó további információk

48. AZ ALAP MÚLTBELI TELJESÍTMÉNYE

Az Alap nettó eszközértéke: 2022.12.31-én: 16.182.819.132,-Ft 2010.12.31-2011.12.30 időszakra számított hozam:

”A” sorozat: -8,44%

2011.12.30-2012.12.28 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 16,43%

2012.12.28-2013.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 4,47%

2013.12.31-2014.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: -0,92%

2014.12.31-2015.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 5,90%

2015.12.31-2016.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 12,68%

2016.12.31-2017.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 9,03%

2017.12.31-2018.12.28. időszakra számított hozam:

„A” sorozat: -11,28%

2018.12.31-2019.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 18,44%

„I” sorozat: 19,07%

A Referencia Index teljesítménye a 2019-es naptári évben: 6,77%

2019.12.31-2020.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 5,01%

„I” sorozat: 5,74%

A Referencia Index teljesítménye a 2020-as naptári évben: -0,3%

2020.12.31-2021.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: 3,99%

„I” sorozat: 4,72%

A Referencia Index teljesítménye a 2021-es naptári évben: 5,47%

2021.12.31-2022.12.31 időszakra számított hozam:

„A” sorozat: -1,81%

„I” sorozat: -1,20%

A Referencia Index teljesítménye a 2021-es naptári évben: -15,55%

Az Alap múltbeli teljesítménye nem jelent garanciát a jövőbeni teljesítményre, hozamra.

49. AZ ALAP BEFEKTETÉSI JEGYEI BEVONÁSÁNAK FELTÉTELEI

Nem alkalmazandó.

50. AZ ALAP MEGSZŰNÉSÉT KIVÁLTÓ KÖRÜLMÉNYEK, A MEGSZŰNÉS HATÁSA A BEFEKTETŐ JOGAIRA

Az Alappal szembeni megszűnési eljárás megindításáról az Alapkezelő vagy a Felügyelet határoz. Kötelező megindítani az eljárást a Kbftv. 75. § (2) bekezdése szerinti esetekben:

„a) ha a nyilvános nyílt végű befektetési alap nettó eszközértéke 3 hónapon keresztül, átlagosan nem éri el a húszmillió forintot;

b) ha a befektetési alap nettó eszközértéke negatívvá vált;

c) ha a befektetési alapkezelő befektetési alapkezelési tevékenység végzésére jogosító engedélyét a Felügyelet visszavonta,

d) ha a Felügyelet kötelezte a befektetési alapkezelőt a befektetési alap kezelésének átadására, azonban a befektetési alap kezelését egyetlen befektetési alapkezelő sem veszi át,

e) ha a befektetési jegyek folyamatos forgalmazása vagy a befektetési jegyek visszaváltása felfüggesztésének megszűnését követően a folyamatos forgalmazás feltételei továbbra sem biztosítottak.”

Külön határozat nélkül megindul a megszűnési eljárás a Kbftv. 75. § (3) bekezdése eseteiben, melyek közül az Alap vonatkozásában a b) alpont szerinti eset lehet releváns:

„b) amennyiben a befektetők az összes befektetési jegy visszaváltására irányuló visszaváltási megbízást adtak le; ”

Az Alapra, mint nyíltvégű befektetési alapra vonatkozó, Kbftv-ben meghatározott megszűnési szabályok:

Az alapkezelő a megszűnési eljárás megindításáról hozott határozatáról haladéktalanul köteles tájékoztatni a Felügyeletet, valamint rendkívüli közzététel útján a befektetőket és az alap hitelezőit.

A Kbftv. 75. § (2) bekezdés c) és d) pontja szerinti megszűnési eljárást a letétkezelő folytatja le.

A megszűnési eljárás lefolytatása alatt a z alap – az alábbi eltéréssel - az általános szabályok szerint működik.

a) a befektetési alap nettó eszközértékét havonta egyszer kell megállapítani és az általános szabályok szerint közzétenni azzal, hogy a közzétételnél meg kell jelölni, hogy az alap megszűnés alatt áll;

b) a befektetési jegyek folyamatos forgalmazását fel kell függeszteni, illetve zárt végű alap esetében új befektetési jegyeket nem lehet forgalomba hozni;

c) a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből származó ellenérték a megszűnési jelentés elkészítéséig kizárólag

likvid eszközökbe fektethető be.

A megszűnési eljárás alatt a befektetési alap vagyonába tartozó pénzügyi eszközöket 1 hónapon belül értékesíteni kell. Az értékesítést a pénzügyi eszközök esetében piaci áron kell megkísérelni. Az értékesítésre megállapított határidő a befektetők érdekében a Felügyelet engedélyével pénzügyi eszközök esetében 3 hónappal, egyéb eszközök esetében 6 hónappal meghosszabbítható.

A befektetési alap tulajdonába tartozó teljes vagyon értékesítéséből származó ellenérték befolyását és a kötelezettségek teljesítését követő 5 munkanapon belül megszűnési jelentést kell készíteni. A megszűnési jelentést a Felügyelethez be kell nyújtani és ezzel egyidejűleg a befektetők felé közzé kell tenni. A megszűnési jelentésnek legalább a Kbftv. 4. mellékletében foglaltakat kell tartalmaznia. A megszűnési jelentés közzétételét követően a fizetések megkezdhetők.

A Felügyelet a megszűnési jelentés benyújtását követő nappal a befektetési alapkezelő kérelmére törli a befektetési alapot a nyilvántartásból. A befektetési alap a nyilvántartásból való törléssel megszűnik.

Pozitív saját tőkével rendelkező befektetési alap esetén a befektetési alap eszközeinek értékesítéséből befolyt ellenértékből a befektetési alap tartozásai és kötelezettségei levonását követően rendelkezésre álló pozitív összegű tőke a befektetőket befektetési jegyeik értékének arányában illeti meg.

A megszűnési eljárás időtartama alatt az eszközök értékesítéséből származó ellenértékből, illetve a befektetési alap bankszámlájának pozitív egyenlege terhére a befektetők számára előleg formájában részkifizetés teljesíthető. A részkifizetéssel kapcsolatos döntésről rendkívüli közleményt kell megjelentetni. A részkifizetésnek az egyes befektetési jegyek nettó eszközértékére vetítve, azonos arányban kell történnie. A részkifizetés nem történhet a befektetési alapot terhelő kötelezettségek (a befektetési alappal szembeni hitelezői igények) fedezetét jelentő eszközök terhére.

A letétkezelő a megszűnési jelentés Felügyelethez történő benyújtását követő 5 munkanapon belül köteles megkezdeni a rendelkezésre álló összeg kifizetését a befektetők részére, az előbbi bekezdés szerinti részkifizetés keretében már kifizetett összeg figyelembevételével. A kifizetés kezdetéről rendkívüli közleményt kell közzétenni. A befektetők részére kifizetendő összeget a letétkezelő elkülönített letéti számlán köteles tartani a befektetők részére történő kifizetésig.

Negatív saját tőkével rendelkező befektetési alap megszűnése esetén a hitelezők követeléseit a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény („Cstv.”) előírásai szerinti kielégítési sorrendben, a rendelkezésre álló összeg erejéig kell kiegyenlíteni.

Az Alap portfoliójában lévő eszközök nem képezik az Alapkezelő tulajdonát, azok az Alapkezelő hitelezőinek kielégítésére nem vehetők igénybe.

51. MINDEN OLYAN TOVÁBBI INFORMÁCIÓ, AMELY ALAPJÁN A BEFEKTETŐK KELLŐ TÁJÉKOZOTTSÁGGAL TUDNAK HATÁROZNI A FELKÍNÁLT BEFEKTETÉSI LEHETŐSÉGRŐL

Az Alapkezelő az Alap vonatkozásában az „értékpapír-finanszírozási ügyletek és az újrafelhasználás átláthatóságáról, valamint a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 2015. november 25-i 2015/2365 európai parlamenti és a tanácsi rendelet” előírásai alapján az alábbi információkat szolgáltatja:

Az Alap által alkalmazott értékpapír- finanszírozási ügyletek és teljeshozam- csereügyletek általános ismertetése és használatuk indoklása	Az Alap által alkalmazott teljeshozam-csereügyletek ún. nem szabványosított származtatott pénzügyi eszközök (OTC származtatott ügyletek), melyeket az Alap a Kezelési Szabályzat 13. pontjában írt feltételekkel köthet. Az Alap teljeshozam - csereügyleteket bizonyos eszköz típusok közvetlen megvásárlása helyett köt abban az esetben, ha a teljeshozam -csereügylet megkötésével az adott eszköz hozamából történő részesedés költséghatékonyabban és alacsonyabb kockázat vállalása mellett megvalósítható. Az Alap által alkalmazott értékpapír-finanszírozási ügyletek (repó és fordított repó ügyetek, vétel-eladás ügyletek és eladás- visszavásárlás ügyletek, valamint értékpapír kölcsönügyletek) általános ismertetése a Kezelési Szabályzat 13. pontjában található. Értékpapír-finanszírozási ügyletek használatára az Alap likviditásának biztosítása, illetve szabad likvid eszközeinek befektetése érdekében kerül sor. Értékpapír kölcsönbe adása esetén az Alapot kölcsönzési díj illeti meg, értékpapír kölcsönbe vétele esetén az Alap az árfolyamok csökkenéséből profitáló ún. fedezett eladási (short) ügyletet köt.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletek és teljeshozam-csereügyletek egyes típusaival kapcsolatban szolgáltatott összesített adatok
Az ügyletekhez felhasználható eszköztípusok	Állampapírok és állam által garantált értékpapírok, jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények, egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök bankbetétek, részvények, kollektív befektetési értékpapírok
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához (nettó eszközértékéhez) viszonyított maximális aránya
			Maximális arány
		Állampapírok és állam által garantált értékpapírok	100%
		Bankbetétek	40%
		Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények	100%
		Egyéb hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, pénzpiaci eszközök	100%
		Részvények	150%
		kollektív befektetési értékpapírok	50%
A felhasználható eszközöknek az Alap kezelt eszközállományához (nettó eszközértékéhez) viszonyított várható aránya
			Várható arány
		Állampapírok és állam által garantált értékpapírok	50%
		Bankbetétek	20%
		Jelzáloglevelek és egyéb eszközfedezett kötvények	50%
		Egyéb, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok	50%
		Részvények	50%
		Kollektív befektetési értékpapírok	25%
Az alkalmazott szerződő felek kiválasztásának kritériumai (jogi státusz, származási ország, minimális hitelminősítés)	EGT-állam vagy OECD tagállam, minimum befektetési kategóriába tartozó hitelminősítéssel rendelkező pénzügyi intézményei
Elfogadható biztosítékok	Készpénz, valamint EGT-állam vagy OECD tagállam minimum befektetési kategóriába tartozó hitelminősítéssel rendelkező kibocsátóinak per-, teher- és igénymentes, átruházhatóságukban nem

	korlátozott értékpapírjai, melyek a biztosítéki kötelezett tulajdonát képezik.
A biztosítékok értékelése	A biztosítékok a napi piaci értékek felhasználásával, az alábbi befogadási értéken kerülnek értékelésre: • készpénz esetén 100%-on • magyar állampapírok esetében a Magyar Nemzeti Bank által közzétett befogadási értéken vagy az Államadósság Kezelő Központ által közzétett legjobb vételi árfolyamon • tőzsdei részvények és befektetési jegyek esetén a legutolsó árfolyam/záróár 70%-án • egyéb értékpapírok esetén a keretszerződésekben vagy az egyedi szerződésekben meghatározott befogadási értéken A keretszerződések minden esetben meghatározzák a biztosítékok piaci értékének azt a minimális szintjét, amelynek elérése esetén a biztosítékot adó fél a biztosítékok kiegészítésére kötelezett. Jogszabályban meghatározott ügylettípusok, illetve a szerződő felek ilyen értelmű megállapodása esetén a keretszerződések rendelkeznek napi változó letét alka lmazásáról.
Az ügyletekhez kapcsolódó kockázatok	Hitelkockázat: a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok esetében a kibocsátók esetleges csődje az Alap portfoliójában szereplő ezen eszközök piaci értékének összeomlásához, illetve akár teljes megszűnéséhez vezethet. Likviditási kockázat: bizonyos értékpapírok, likviditása alatta maradhat a kívánatosnak, azaz viszonylag nehéz rájuk vevőt/eladót találni. Ennek következménye, hogy az eladni kívánt egyes értékpapírok értékesítése nehézségekbe ütközhet.
Az ügyletekhez felhasznált eszközök és kapott biztosítékok letéti őrzése	Az eszközök és kapott biztosítékok a Letétkezelőnél kerülnek őrzésre
A biztosítékok újrafelhasználására vonatkozó korlátozások	A biztosítékok felhasználására kizárólag a keretszerződésekben szabályozott esetekben, az ott írt feltételekkel kerülhet sor.
Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam- csereügyletek származó hozam megosztására vonatkozó stratégia	Az értékpapír-finanszírozási ügyletekből és teljeshozam- csereügyletekből származó bevétel (hozam, díj) teljes mértékben az Alapot illeti, az ügyletek díja (fizetendő kamat, díj) az Alapot terheli. A fentieken túlmenően más díj és költség nem terheli az Alapot.

Az Alapkezelő a pénzügyi szolgáltatási ágazatban a fenntarthatósággal kapcsolatos közzétételekről szóló AZ EURÓPAI I (EU) 2019/2088 RENDELET (2019. november 27.) 7. cikk (1) bekezdése alapján az alábbi tájékoztatást adja:

A fenntarthatósági kockázat mellett fontos aspektus a fenntarthatósági káros hatás (Principal Adverse Impact – PAI) is. A fenntarthatósági káros hatás a termék alapjául szolgáló befektetésnek a fenntarthatósági tényezőkben okozott negatív irányú eredményeként fogalmazható meg, vagyis hogy az Alapban lévő befektetések közvetlenül vagy közvetetten káros hatással lehetnek a fenntarthatósági tényezőkre (mint például: a levegő tisztaságára, a biodiverzitásra, az ivóvízkészletre, az emberi jogokra, a munkakörülményekre stb.).

Az Alapkezelő jelen Alap tekintetében figyelembe veszi a befektetési döntéseinek a fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatását.

A figyelembevételre úgynevezett kizárási és korlátozó lista alkalmazásával kerül sor, ami során az Alapkezelő

befektetési korlátot állít fel a dohánytermékek, az alkohol, a szerencsejáték, a szénbányászat, a fegyvergyártás és az autoriter rendszerek tekintetében. A kizárási listák mellett, részben azt átfedő módon az befektetési döntéshozatal során az Alapkezelő az alábbi PAI-kat figyeli:

• PAI 5 - A fosszilis tüzelőanyagok ágazatában működő vállalkozásoknak való kitettség

• PAI 14 - Vitatott fegyvereknek (gyalogsági aknák, kazettás bombák, vegyi fegyverek és biológiai fegyverek) való kitettség

• PAI 16 - A társadalmi jogsértés által érintett befektetést befogadó országok

Az Alapkezelő – a vonatkozó jogszabályi előírásokkal összhangban – az fentieken túl az összes a kötelező mutató alakulásáról, illetve a kötelező mutatókat kiegészítendő az alábbi mutatók alakulásáról nyújt tájékoztat ást az időszakos jelentéshez kapcsolódóan:

• Éghajlattal, környezettel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Víz, hulladék és káros anyag kibocsátások

• Szociális és munkavállalói, emberi jogok tiszteletben tartásával, korrupció és a megvesztegetés elleni ügyekkel kapcsolatos kiegészítő mutatók: Szociális és munkavállalói ügyek

A fenntarthatósági káros hatás figyelembe vételének a módját és a figyelembe vett mutatókat az Alapkezelő fenntarthatósági kockázatok kezelésének szabályzata tartalmazza, amiről részletes tájékoztatás az alábbi helyen található nyilatkozatban (Nyilatkozat a befektetések fenntarthatósági tényezőkre gyakorolt káros hatásairól és az alkalmazott átvilágítási és szerepvállalási politikáról) érhető el: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/Fenntarthatosag

A fenntarthatósági káros hatások alakulásáról szóló tájékoztatás az Alap éves jelentéséhez kapcsolódóan az Alapkezelő honlapján érhető el: https://www.otpbank.hu/otpalapkezelo/hu/Fooldal

Az Alapkezelő a fenntartható befektetések előmozdítását célzó keret létrehozásáról, valamint az (EU) 2019/2088 rendelet módosításáról szóló EURÓPAI PARLAMENTI ÉS A TANÁCSI (EU) 2020/852 RENDELET (2020. június 18.) 7. cikke alapján az alábbi tájékoztatást adja:

Az Alap befektetései jelenleg nem veszik figyelembe az Európai Unió által meghatározott, a környezeti szempontból fenntartható gazdasági tevékenységekre vonatkozó kritériumokat.

XI. Közreműködő szervezetekre vonatkozó alapinformációk

52. AZ ALAPKEZELŐ TÁRSASÁGRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

52.1 Cégnév

Az Alap Alapkezelője az OTP Alapkezelő Zrt. Cégformája: zártkörű részvénytársaság.

52.2 Székhely

Az Alapkezelő bejegyzett székhelye: 1026 Budapest, Riadó u. 1-3, Magyarország Az Alapkezelő telefonszáma: 412-8300, fax: 412-8399, e-mail: levelek@otpalap.hu

52.3 Az Alapkezelő cégjegyzékszáma

Az Alapkezelőt a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága a Cg. 01-10-043959 szám alatt tartja nyilván.

53. A LETÉTKEZELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

53.1 A letétkezelő neve, cégformája

Az Alap letétkezelője az OTP Bank Nyrt. Cégformája: nyilvánosan működő részvénytársaság

53.2 A letétkezelő székhelye

Az OTP Bank Nyrt. székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.

53.3 A letétkezelő cégjegyzékszáma

A társaságot a Fővárosi Törvényszék Cégbírósága 01-10-041585 szám alatt tartja nyilván.

53.4 A letétkezelő feladatai

Az Alapkezelő az Alap letétkezelésével a Kbftv. 64. § (1) bekezdésének rendelkezése alapján letétkezelőt köteles megbízni, aki a Kbftv. 64. § (3) bekezdés szerint a Kbftv. 4. § (1) bekezdés 68. pont b) alpontban foglalt intézmény lehet.

A Letétkezelő tisztességesen, magas szakmai színvonalon, függetlenül és az Alap és az Alap befektetőinek érdekeit szem előtt tartva já r el. A Letétkezelő nem végezhet olyan tevékenységeket az Alap részére, amelyek az Alap, annak befektetői, az Alapkezelő vagy saját maga között összeférhetetlenséget okozhatnak, kivéve, ha a Letétkezelő letétkezelői tevékenységét egyéb esetlegesen összeférhetetlen tevékenységeitől működési és hierarchikus szempontból elválasztja, és az esetleges összeférhetetlenségeket feltárja, kezeli, nyomon követi és az Alap befektetői előtt nyilvánosságra hozza.

A Kbftv. 64. § (7)-(9) bekezdéseinek megfelelően a Letétkezelő az alábbi letétkezelői feladatokat végzi:

(a)

(aa) gondoskodik az Alap pénzmozgásainak megfelelő nyomon követéséről és arról, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek jegyzése során a befektetők által vagy nevükben történt befizetések beérkezzenek

(ab) biztosítja, hogy az Alap készpénzállománya a Bszt. 57. §-ában megállapított elvekkel összhangban, az Alap, vagy az Alap nevében eljáró Alapkezelő nevére nyitott, a Bszt. 60. § (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménynél, vagy a 2006/73/EK irányelv 18. cikk (1) bekezdés a)-c) pontjában meghatározott intézménnyel megegyező természetű, az uniós joggal egyenértékű prudenciális szabályozás és felügyelet alá eső intézménynél vezetett számlán legyen könyvelve;

(b)

(ba) ellátja a letétbe helyezett pénzügyi eszközök, illetve a pénzügyi eszközökből származó jog fennállását igazoló dokumentumok letéti őrzését és letétkezelését, valamint – az Alap tulajdonakénti mindenkori egyértelmű azonosítás érdekében – vezeti az Alap értékpapírjainak nyilvántartására szolgáló számlát, az értékpapírszámlát, a fizetési számlát, az ügyfélszámlát.

(bb) a rendelkezésre bocsátott tájékoztatás vagy dokumentumok, illetve a rendelkezésre álló külső bizonyítékok alapján minden egyéb eszköz tekintetében meggyőződik arról, hogy a szóban forgó eszközök az Alap tulajdonát képezik-e, és naprakész nyilvántartást vezet azokról az eszközökről, amelyek megállapítása szerint az Alap tulajdonát képezik

(c)

(ca ) ellenőrzi, hogy az Alap Befektetési Jegyeinek kibocsátása, értékesítése visszaváltása és érvénytelenítése a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának megfelelően történik -e.

(cb) biztosítja, hogy az Alap befektetési jegyeinek nettó eszközértékét a jogszabályoknak és az Alap Kezelési Szabályzatának, valamint a Kbftv. 38. §-ában meghatározott eljárásoknak megfelelően számítsák ki;

(cc) végrehajtja az Alapkezelő utasításait, kivéve, ha azok ellentétben állnak valamely jogszabály rendelkezésével vagy az Alap Kezelési Szabályzatával.

(cd) gondoskodik arról, hogy az Alap az eszközeit érintő ügyletek során az ellenértéket a szokásos határidőn belül kézhez kapja;

(ce) biztosítja, hogy az Alap a bevételét a jogszabályokkal és a Kezelési Szabályzatával összhangban

használja fel.

A Letétkezelő megfelelő eljárásokat hoz létre és hajt végre az előbbiek szerinti letétkezelői feladatok ellátása körében, az ABAK-rendelet 83-99. cikkeinek megfelelően.

A letétkezelői felelősség:

A Letétkezelő felelős az Alap vagy az Alap befektetői felé a fenti (b) bekezdés (ba) pontja értelmében letétbe helyezett pénzügyi eszközöknek a Letétkezelő, vagy a letétkezeléssel megbízott harmadik fél ált ali - az ABAK-rendelet 100. cikkében meghatározott esetekben megvalósuló - elvesztéséért. A letétben őrzött pénzügyi eszközök elvesztése esetén a Letétkezelő indokolatlan késedelem nélkül ugyanolyan típusú pénzügyi eszközöket vagy az eszközöknek megfelelő pénzösszeget bocsát az Alap rendelkezésére. A Letétkezelőt nem lehet felelősségre vonni abban az esetben, ha - az ABAK-rendelet 101. cikkében meghatározottaknak megfelelően - bizonyítani tudja, hogy az eszközök elvesztése olyan, érdemleges befolyásán túlmenő külső esemény miatt következett be, amely minden észszerű erőfeszítés ellenére is elkerülhetetlen lett volna.

A Letétkezelő felelősséggel tartozik az Alapnak, illetve az ABA befektetőinek minden általuk amiatt elszenvedett veszteségért, hogy a Letétkezelő hanyagságból vagy szándékosan nem tett maradéktalanul eleget a Kbftv-ben előírt kötelezettségeinek.

A letétkezelői feladatok kiszervezése:

A Letétkezelő a letétkezelői feladatainak ellátását – a fenti (b) pontban írtak kivételével – harmadik felekre nem szervezheti ki. A (b) pontban felsorolt feladatok kiszervezése csak a Kbftv. 64. § (11) p ontban meghatározott feltételek teljesülése mellett történhet. A kiszervezés mindazonáltal nem érinti a Letétkezelő Alappal, illetve az Alap befektetőivel szemben fennálló felelősségét, azaz a felelősség a kiszervezett letétkezelői feladatok megfelelő ellátásáért – a kiszervezés tényétől függetlenül – a Letétkezelőt terheli, felelősség alóli, a kiszervezésen alapuló mentesítését a letétkezelői szerződés nem teszi lehetővé.

54. A KÖNYVVIZSGÁLÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK, FELADATAI

Az Alap könyvvizsgálója az Ernst & Young Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (cégjegyzékszáma: Fővárosi Bíróság Cégbírósága 01-09-267553, székhelye: 1132 Budapest, Váci út 20. A könyvvizsgálatért felelős Varga János (MKVK tagsági igazolvány száma: 007319).

A könyvvizsgáló feladatai:

• az Alap éves jelentésének felülvizsgálata (könyvvizsgálata) és a könyvvizsgálat alapján való véleményezése, az alkalmazandó számviteli szabályok és a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok és a Magyar Könyvvizsgálói Kamaráról, a könyvvizsgálói tevékenységről, valamint a könyvvizsgálói közfelügyeletről szóló 2007. évi LXXV. törvény alapján;

• azon további feladatok ellátása, melyeket a befektetési alapra vonatkozó jogszabályok a könyvvizsgá lóra vonatkozóan meghatároznak, így különösen a Felügyelet tájékoztatása a Kbftv. 194. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben, azaz amennyiben a befektetési alap könyvvizsgálatával megbízott könyvvizsgáló a felülvizsgálata során olyan tényeket állapított meg, amelynek alapján

▪ korlátozott vagy elutasító könyvvizsgálói záradék, illetve a záradék megadásának elutasítása válhat szükségessé;

▪ bűncselekmény elkövetésére vagy a befektetési alap kezelési szabályzatának súlyos megsértésére, illetve az előzőekben említettek súlyos veszélyére utaló körülményeket észlel;

▪ e törvény vagy más jogszabályok, a tőzsde, az elszámolóházi tevékenységet végző szervezet, illetve a központi értéktár szabályzataiban foglalt előírások súlyos megsértésére utaló körülményeket észlel;

▪ úgy ítéli meg, hogy a befektetési alapot kezelő befektetési alapkezelő tevékenysége folytán a befektetők érdekei veszélyben forognak;

▪ jelentős véleménykülönbség alakult ki közte és a befektetési alapkezelő vezetése között a befektetési alapkezelő

által kezelt befektetési alap fizetőképességét, jövedelmét, adatszolgáltatását vagy könyvvezetését érintő, a működés szempontjából lényeges kérdésekben.

a Felügyelet rendelkezésére állás az előbbiekben fel nem sorolt esetekben is, amennyiben a Felügyelet a

könyvvizsgálótól tájékoztatást kér.

55. TANÁCSADÓRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

Az Alapkezelő jelenleg nem vesz igénybe olyan tanácsadót, amelynek díjazása a befektetési alap eszközeiből történik.

56. FORGALMAZÓKRA VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK, FELADATAI

56.1 Az Alap Vezető Forgalmazója

Az Alap Vezető Forgalmazója az OTP Bank Nyrt. Az OTP Bank Nyrt. teljeskörű banki szolgáltatásokat nyújtó hitelintézet. A társaságot a Fővárosi Bíróság, mint Cégbíróság (jelenleg Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) 01 -10- 041585 szám alatt jegyezte be.

A Vezető Forgalmazó feladatai:

Az Alapkezelő a Kbftv. 107. § (1) bekezdése értelmében a befektetési jegyeknek a befektetők részére való értékesítésével, mint az Alapkezelő által az Alap részére közvetített szolgáltatással forgalmazót köteles megbízni, amely forgalmazó az Alap által kibocsátott befektetési jegyek forgalomba hozatalával és folyamatos forgalmazásával kapcsolatos valamennyi, jogszabályban és a Tájékoztatóban, valamint a Kezelési Szabályzatban meghatározott forgalmazói feladatokat ellátni köteles. E forgalmazói feladatok - a Kbftv. 108. § (1)-(2) bekezdésének és 127. § (1)-

(3) bekezdéseinek megfelelően – magukban foglalják a befektetési jegy eladását és visszaváltását, továbbá a felosztott hozam és/vagy az alapnak a befektetési jegyek névértéke által megtestesített tőkéjének terhére teljesített kifizetések teljesítését is. A Vezető Forgalmazó az előbbi feladatok teljesítéséhez kapcsolódóan a jogszabá lyban előírt módon elérhetővé teszi a befektetők részére az Alap befektetők tájékoztatására szolgáló, mindenkor h atá lyos dokumentumait, továbbá az Alap nevében közzétett rendszeres és rendkívüli tájékoztatásokat.

Az előbbieken felül a Vezető Forgalmazó az Alap Tájékoztatója 14. pontját képező nyilatkozatában nyilatkozott arról, hogy a Tájékoztató a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz és nem hallgat el olyan tényeket és információkat, amelyek az értékpapír, valamint a Kibocsátó (azaz az Alap) helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak, és a Befektetési Jegyeket kibocsátó OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap képviseletében eljáró Alapkezelővel egyetemleges felelősséget vállal a Befektetési Jegy tulajdonosával szemben a Tájékoztató esetlegesen félrevezető tartalmával és az információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért

56.2 Az Alap Társforgalmazói

Erste Befektetési Zrt.:

Székhelye: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

Cégjegyzékszám: 01-10-041373

SPB Befektetési Zrt.:

Székhelye. 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.

Cégjegyzékszám: 01-10-044420

Raiffeisen Bank Zrt.:

Székhelye: 1133 Budapest, Váci út 116-118.

cégjegyzékszám: 01-10-041042

Concorde Értékpapír Zrt.:

Székhelye: 1123 Budapest, Alkotás u. 50.

Cégjegyzékszám: 01-10-043521

UniCredit Bank Hungary Zrt.:

Székhelye: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

Cégjegyzékszáma: 01-10-041348

MBH Bank Nyrt.:

Székhelye: 1056 Budapest, Váci u. 38.

cégjegyzékszám: 01-10-040952

MBH Befektetési Bank Zrt.:

Székhelye: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G. épület cégjegyzékszám: 01-10-041206

57. AZ INGATLANÉRTÉKELŐRE VONATKOZÓ ALAPINFORMÁCIÓK

Nem alkalmazandó.

58. A PRIME BRÓKERRE VONATKOZÓ INFORMÁCIÓK

58.1 A prime bróker neve

Nem alkalmazandó.

58.2 Az Alap prime brókerrel kötött megállapodása lényegi elemeinek, a felmerülő összeférhetetlenségek kezelésének leírása

Nem alkalmazandó.

59. HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA, HARMADIK SZEMÉLYRE KISZERVEZETT TEVÉKENYSÉGEK LEÍRÁSA, AZ ESETLEGES ÖSSZEFÉRHETETLENSÉGEK BEMUTATÁSA

Az Alapkezelő tevékenységének hatékonyabb ellátása érdekében feladatának ellátására harmadik személyt vehet igénybe.

Az Alapkezelő harmadik személyt vesz igénybe a Kbftv. 7. § (2) bekezdés a) aa) pont szerinti feladathoz [könyvviteli és jogi feladatok ellátása], valamint az informatikai feladatok ellátásához. Ez utóbbiak azonban nem minősülnek kiszervezésnek, figyelemmel a Kbftv. 41. § (11) bekezdés b) pontjára, mely szerint nem minősülnek kiszervezésnek a befektetési alapkezeléshez szorosan nem kapcsolódó tevékenységek, így különösen jogi tanácsadás, adószakértői, adótanácsadói tevékenység, kézbesítés, számítástechnikai rendszerfejlesztés, számítástechnikai üzemeltetés és karbantartás, az alkalmazottak képzése és továbbképzése, a számlázás, bérszámfejtés, könyvelés, az ABAK helyiségei és alkalmazottai biztonságának megteremtését célzó tevékenység harmadik személy igénybevételével történő végzése.

Budapest, 2023. december 01.

...........................................................................

Honics István Ujvári Tímea

OTP Alapkezelő Zrt.

az OTP Alapkezelő Zrt. és az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap mint Kibocsátó képviseletében eljárva

ELEKTRONIKUSAN ALÁÍRT IRAT

60. MELLÉKLETEK

1.sz. melléklet: Fogalmak

A Tájékoztató és Kezelési Szabályzat egyéb pontjaiban meghatározott, nagy kezdőbetűvel írt fogalmaknak az ott meghatározott, az alább meghatározott fogalmaknak az alábbi jelentést kell tulajdonítani a Tájékoztató és Kezelési Szabályzat alkalmazásában:

ABA:		alternatív befektetési alap, azaz ÁÉKBV-nek nem minősülő kollektív befektetési forma a részalapokat is beleértve (az Alap)
ABAK:		alternatív befektetési alapkezelő, azaz rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ABA-t kezelő befektetési alapkezelő (az Alapkezelő az Alap vonatkozásában)
ABAK-rendelet:		a Bizottság 2012. december 19-i, a 2011/61/EU európai parlamenti és tanácsi irányelvnek a mentességek, az általános működési feltételek, a letétkezelők, a tőkeáttétel, az átláthatóság és a felügyelet tekintetében történő kiegészítéséről szóló 231/2013/EU felhatalmazáson alapuló rendelete
ÁÉKBV:		a) olyan nyilvános nyílt végű befektetési alap, amely megfelel a Kbftv. felhatalmazása alapján kiadott, a kollektív befektetési formák befektetési és hitelfelvételi szabályairól szóló kormányrendelet ÁÉKBV-kre vonatkozó előírásainak, vagy b) olyan nyilvános nyílt végű kollektív befektetési forma, amely az ÁÉKBV- irányelv szabályainak más EGT-állam jogrendszerébe történő átvétele alapján jött létre
ÁÉKBV-alapkezelő:		rendszeres gazdasági tevékenységként egy vagy több ÁÉKBV-t kezelő befektetési alapkezelő
Alap:		OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap
Alapkezelő:		OTP Alapkezelő Zrt. (székhelye: 1026 Budapest, Riadó u. 1-3, Magyarország)
Alap saját tőkéje:		Az Alap saját tőkéje induláskor a Befektetési Jegyek névértékének és darabszámának szorzatával egyezik meg, működése során a saját tőke az Alap összesített nettó eszközértékével azonos
Banki Nap:		minden nap, amelyen a Forgalmazó üzleti tevékenység végzésére nyitva tart (ide nem értve a Felügyelet által engedélyezett zárvatartás időtartamát)
Befektetési Jegy:		Az Alap által kibocsátott befektetési jegy
Bszt.:		A befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. Törvény
dematerializált értékpapír:		A Tpt-ben és külön jogszabályban meghatározott módon, elektronikus úton létrehozott, rögzített, továbbított és nyilvántartott, az értékpapír tartalmi kellékeit azonosítható módon tartalmazó adatösszesség
Értékelési Politika		A Kbftv. és az ABAK-rendelet által előírt tartalommal az Alapkezelő által elfogadott szabályzat, ami meghatározza azokat az árazási forrásokat és eljárásokat, amelyek felhasználhatók az Alapkezelő által kezelt alternatív befektetési alapok befektetési eszközeinek értékeléséhez.
Felügyelet:		A pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank („Felügyelet”)
Forgalmazás- elszámolási Nap:		Az a nap, amelyre vonatkozóan megállapított nettó eszközérték alapján a leadott kollektív befektetési értékpapír vételi és visszaváltási megbízásokat elszámolják, meghatározva a teljesítéskor a befektetőnek járó ellenértéket.
Forgalmazási Hely:		A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó, a Tájékoztató 2a. sz. mellékletében feltüntetett értékesítési pont(ok), a Társforgalmazókhoz kapcsolódó, a Tájékoztató további 2b. – 2f.sz. mellékletében meghatározott értékesítési pontok
Forgalmazási Nap:		az Alap Futamideje alatti minden Banki Nap, kivéve a - forgalmazás és – a visszaváltás tekintetében a visszaváltás - felfüggesztésének [Kbftv. 114-116. §§] és a forgalmazás szünetelésének [Kbftv. 113. §], továbbá az érintett forgalmazó vonatkozásában a forgalmazó ügyfélfogadása szünetelésének időtartamát

Forgalmazási Órák:		A Forgalmazási Napon belül azon időszak, amelyen belül az adott Forgalmazó az adott Forgalmazási Helyen aznapi értéknappal vesz fel vételi vagy visszaváltási megbízást
Forgalmazás- teljesítési Nap:		Az a nap, amelyen az elszámolt vételi és visszaváltási megbízások ellenértékét a befektetők felé teljesítik, jóváírják
Forgalmazó:		a Befektetési Jegyek forgalmazásában (értékesítésében és visszaváltásában) közreműködő befektetési szolgáltató, az Alap vonatkozásában a Vezető Forgalmazó és a Társforgalmazók
Hpt.:		A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. tv.
Kbftv.:		a kollektív befektetési formákról és kezelőikről, valamint egyes pénzügyi tárgyú törvények módosításáról szóló 2014. évi XVI. törvény
Kezelési Szabályzat:		Az Alap kezelése során alkalmazandó különös szabályokat magában foglaló, a Tájékoztatóhoz mellékletként csatolt, annak részét képező dokumentum
Kibocsátási és Elszámolási Pénznem:		Az a pénznem, amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek névértéke meghatározásra kerül és amelyben az adott sorozatú Befektetési Jegyek ellenértéke (vételi vagy visszaváltási ára) teljesítendő
Kibocsátó:		Az Alap
Letétkezelő:		a Kbftv. 64. § (1) bekezdése alapján a befektetési alapkezelő által az általa kezelt alap letétkezelésével megbízott, a Bszt. 5. § (2) bekezdésének b) pontjában meghatározott letétkezelési szolgáltatásra vonatkozó engedéllyel rendelkező magyarországi székhelyű hitelintézet, amely az OTP Bank Nyrt. (székhelye: 1051 Budapest, Nádor u. 16.)
nettó eszközérték (NEÉ):		a befektetési alap vagyonában szereplő eszközök értéke - ideértve az aktív időbeli elhatárolásokat és a kölcsönbe adásból származó követeléseket is - csökkentve az azt terhelő összes kötelezettséggel, beleértve a passzív időbeli elhatárolásokat is
NEÉ-számító:		a nettó eszközérték számítását és a befektetők részére való közzétételét végző személy
Ptk.:		a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
Referencia Index:		Referencia Index: 15% CETOP (EUR) (Bloomberg: CETOP Index) + 12,5% MSCI EMU ND (USD) (Bloomberg: NDDUEMU Index) + 12,5% MSCI EM ND (USD) (Bloomberg: NDUEEGF Index) + 5% MSCI World ND (USD) (Bloomberg: NDDUWI Index) + 55% HK. A HK (Hozamkorlát) mértéke =5% p.a., így az 55%HK arányosítva 2,75%-nyi fix hozamot jelent. A Referencia Index összetevők adott Befektetési Jegy sorozat devizájára történő átszámítása az adott napi MNB középárfolyamon történik. A Referencia Index elemek szerepelnek a befektetési alapok teljesítményének méréséhez felhasznált indexekről, valamint a 2008/48/EK és a 2014/17/EU irányelv, továbbá az 596/2014/EU rendelet módosításáról szóló 2016/1011 Európai Parlament és a Tanács Rendelete 36. cikke szerinti, ESMA által vezetett nyilvántartásban. Az MSCI EMU ND, az MSCI EM ND, és az MSCI World ND mint Referencia Index elem a BMR Article 51(5) átmeneti szabálya alapján alkalmazható.
Sikerdíj:		az Alap és a Referencia Index napi hozamkülönbözetének 20 százaléka
Szakmai Befektető		olyan befektető, aki a) a Bszt. szerint szakmai ügyfélnek minősül vagy kérés esetén szakmai ügyfélként kezelhető vagy b) legalább százezer euró vagy annak megfelelő értékű kollektív befektetési értékpapírba történő befektetésre vállal kötelezettséget;
T nap:		Az a Forgalmazási Nap, amelyre vonatkozóan az Alap nettó eszközértéke megállapításra kerül. A T nap a Befektetési Jegyekre adott vételi és visszaváltási megbízások tekintetében megegyezik a Forgalmazás-elszámolási Nappal
Társforgalmazó:		Az a Társforgalmazó, amely a Vezető Forgalmazó mellett közreműködik a Befektetési Jegyek adott sorozatának magyarországi forgalmazásában
Tájékoztató:		A Befektetési Jegyek forgalomba hozatalához készített, a Felügyelet által jóváhagyott jelen dokumentum, melynek a Kezelési Szabályzat is mellékletét (részét) képezi
Tpt.:		A tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. tv.

Vezető Forgalmazó:

a Befektetési Jegy forgalmazásával megbízott és azért, valamint a Tájékoztatóban foglaltakért a Tájékoztató 14. pontjában foglalt nyilatkozata szerinti felelősséget is vállaló Forgalmazó, amely az OTP Bank Nyrt.

Egyéb, a Tájékoztatóban használt fogalmak jelentése

A Tájékoztatóban és Kezelési Szabályzatban szereplő azon fogalmak, melyek meghatározását sem a Fogalmak, sem a Tájékoztató vagy Kezelési Szabályzat egyéb pontjai nem tartalmazzák, az azokra a Kbftv. vagy a Tpt. által adott jelentéstartalommal értendők.

2.sz. melléklet: A Forgalmazási Helyek listája

2.a. sz. melléklet: A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyek listája az Alap „A” sorozatú Befektetési Jegyei esetében

(i) Az OTP Bank Nyrt. OTPdirekt telefonos, internetes és OTPdirekt Bróker szolgáltatása, OTP Internetbank szolgáltatás, OTP Mobilbank szolgáltatás, valamint az OTP Bank Nyrt. Privát Banki Híváskezelő szolgáltatása. A felsorolt szolgáltatásokon keresztül megadható megbízások felsorolását és azok igénybevételének a feltételeit a Vezető Forgalmazó külön hirdetményben teszi közzé.

(ii) Az OTP Bank Nyrt. https://www.otpbank.hu/portal/hu/Kapcsolat/Fiokkereso oldalon található, Értékpapír szolgáltatásokat nyújtó fiókjai.

2.b. sz. melléklet: A Vezető Forgalmazóhoz kapcsolódó Forgalmazási Helyek listája az Alap „I” sorozatú Befektetési Jegyei esetében

Az OTP Bank Nyrt. alábbi fiókjai:

1131

BUDAPEST

Madarász Viktor utca 12.

Központi Fiók

2.c. sz. melléklet: Az Erste Befektetési Zrt. mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek jegyzéke

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében:

www.hozamplaza.hu , www.erstebroker.hu, Netbroker, Portfolió Online Tőzsde 1138 Budapest, Népfürdő u. 24-26.

2.d. sz. melléklet: A Raiffeisen Bank Zrt. mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek jegyzéke

Az „A”, sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében:

1133 Budapest, Váci út 116-118.

2.e. sz. melléklet: Az SPB Befektetési Zrt. mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek jegyzéke

Az „A”, sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében 1051 Budapest, Vörösmarty tér 7-8.

2.f. sz. melléklet: A Concorde Értékpapír Zrt. mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek jegyzéke

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében 1123 Budapest Alkotás u. 50.

2.g. sz. melléklet: Az UniCredit Bank Hungary Zrt. mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek jegyzéke

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében: Az UniCredit Bank Hungary Zrt. alábbi fiókjai: 1054 Budapest, Szabadság tér 5-6.

2.h. sz. melléklet: Az MBH Bank Nyrt. mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek jegyzéke:

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében: 1056 Budapest, Váci u. 38.

https://www.mbhbank.hu/fiokkereso

2.i. sz. melléklet: Az MBH Befektetési Bank Zrt., mint Társforgalmazóhoz tartozó Forgalmazási Helyek jegyzéke:

Az „A” sorozatú Befektetési Jegyek tekintetében: 1117 Budapest, Magyar Tudósok Körútja 9. G. épület

https://mtb.hu/9sz-melleklet-ugynoklista-kirendeltsegekkel#

3.sz. melléklet: Az Alapkezelő által kezelt egyéb befektetési alapok felsorolása Nyíltvégű Alapok

OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap

OTP Új Európa Nyíltvégű Értékpapír Alap OTP Új Európa Euró Alapba Fektető Alap

OTP Orosz Részvény Alap

OTP Supra Származtatott Befektetési Alap OTP Supra Euró Alapba Fektető Alap OTP Supra Dollár Alapba Fektető Alap

OTP Török Részvény Alap

OTP Afrika Részvény Alap OTP Fundman Részvény Alap

OTP EMDA Származtatott Alap

OTP EMDA Euró Alapba Fektető Alap

OTP EMEA Kötvény Alap

OTP Föld Kincsei Származtatott Árupiaci Alap

OTP Omega Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP Planéta Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP Quality Nyíltvégű Részvény Alap

OTP Tőzsdén Kereskedett BUX Indexkövető Alap

OTP Ázsiai Ingatlan és Infrastruktúra Értékpapír Alapok Alapja

OTP Klímaváltozás Részvény Alap

OTP Közép-Európai Részvény Alap

OTP Trend Nemzetközi Részvény Alap

OTP Abszolút Hozam Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Abszolút Hozam Euró Alapba Fektető Alap

OTP Prémium Euró Alapok Alapja

OTP Prémium Kiegyensúlyozott Alapok Alapja

OTP Prémium Klasszikus Alapok Alapja

OTP Prémium Származtatott Alapok Alapja

OTP Prémium Származtatott Euró Alapok Alapja

OTP Prémium Növekedési Alapok Alapja OTP Prémium Pénzpiaci Alap

OTP Prémium Trend Klasszikus Alapok Alapja

OTP Prémium Aktív Klasszikus Alapok Alapja

OTP Dollár Rövid Kötvény Alap

OTP Euró Rövid Kötvény Alap

OTP Optima Tőkegarantált Kötvény Alap

OTP Tőkegarantált Rövid Kötvény Alap

OTP Maxima Kötvény Alap

OTP Sigma Nyíltvégű Származtatott Alap OTP Spectra Alapba Fektető Alap

OTP Meta Globális Kötvény Alap

OTP Céldátum 2025 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2030 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2035 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2040 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2045 Alapba Fektető Alap OTP Céldátum 2050 Alapba Fektető Alap OTP Nyugat-Európai Részvény Alap

OTP Multi-Asset Konzervatív Alapok Alapja

OTP Multi-Asset Kiegyensúlyozott Alapok Alapja OTP Multi-Asset Dinamikus Alapok Alapja

OTP Terra Árupiaci Alap

OTP Stratégiai Euró Kötvény Alap

Zártvégű alapok

OTP Energiatrend Hozamvédett Zártvégű Alap OTP Megatrend Hozamvédett Zártvégű Alap OTP Megatrend II. Hozamvédett Zártvégű Alap OTP Ökotrend Hozamvédett Zártvégű Alap

Zártkörű alapok

OTP Zártkörű Intézményi Részvény Alap

OTP Zártkörű Fejlett Piaci Részvény Alapok Alapja

OTP II. Zártkörű Feltörekvő Piaci Részvény Alapok Alapja OTP II. Zártkörű Kötvény Alap

OTP Zártkörű Euró Kötvény Alap

OTP Zártkörű Globális Abszolút Hozam Alapba Fektető Alap OTP Szikvirág Zártkörű Alapba Fektető Alap

Document Metadata

Table of Contents

Az OTP Paletta Nyíltvégű Értékpapír Alap

Document Metadata