Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hitelezési Általános Szerződési Feltételei

Hatályos: 2018. augusztus 7-től

Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság Hitelezési Általános Szerződési Feltételei

MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. Hitel vonatkozásában

1. Fogalommeghatározások és értelmező rendelkezések

(a) Fogalommeghatározások

1.1. Az ÁSZF, és az ÁSZF alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződések, biztosítéki szerződések, egyéb nyilatkozatok és dokumentumok alkalmazásában (azok kifejezett eltérő fogalommeghatározása hiányában):

„Adásvételi Szerződés”	jelenti Beruházás finanszírozásával kapcsolatban jelenti az Adós, mint vevő és az Eladó között a Beruházás tárgyának adásvételére szóló, jogszabályban meghatározott alakisággal, jogszabályi előírás hiányában teljes bizonyító erejű magánokirati formában előkészített, Hitelező által elfogadott tartalmú szerződést.
„Adós”	jelenti a Magyarország területén székhellyel (vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarország területén fiókteleppel) rendelkező Vállalkozás, amely a Hitelezővel Kölcsönszerződést köt.
„ÁSZF”	jelenti a jelen Általános Szerződési Feltételeket.
„AVHGA”	jelenti az Agrár-Vállalkozási Hitelgarancia Alapítványt (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxx-Xxxxxxxxxx xx 00-00.)
„Bankszámla”	jelenti az Adós és a Készfizető Kezes valamennyi fizetési számláját.
„Banktitok”	jelent - amennyiben jogszabály másként nem rendelkezik - minden olyan, az Adósról a Hitelező rendelkezésére álló tényt, információt, megoldást vagy adatot, amely az Adós személyére, adataira, vagyoni helyzetére, üzleti tevékenységére, gazdálkodására, tulajdonosi, üzleti kapcsolataira, valamint a Hitelező által nyilvántartott tartozásokra, továbbá a Hitelezővel kötött szerződéseire vonatkozik.
„Beruházás”	jelenti a Számviteli tv. szerint: a tárgyi eszköz beszerzése, létesítése, saját vállalkozásban történő előállítása, a beszerzett tárgyi eszköz üzembe helyezése, rendeltetésszerű használatbavétele érdekében az üzembe helyezésig, a rendeltetésszerű használatbavételig végzett tevékenység, továbbá a meglévő tárgyi eszköz bővítését, rendeltetésének megváltoztatását, átalakítását, élettartamának, teljesítőképességének közvetlen növelését eredményező tevékenység, valamint mindaz a tevékenység, amely a tárgyi eszköz beszerzéséhez hozzákapcsolható (tervezés, előkészítés, lebonyolítás, hitel- vagy lízing-igénybevétel, biztosítás, szállítás, vámkezelés, közvetítés, alapozás, üzembe helyezés)

„Beszedési Megbízás”	jelenti a Hitelező, mint jogosult az Adós felhatalmazó levélen alapuló felhatalmazása alapján a számlavezető pénzforgalmi szolgáltatója részére adott megbízását, hogy meghatározott összeget a Hitelező bankszámlája javára, az Adós bankszámlája terhére szedjen be.
„Bizottság”	jelenti az Európai Közösségek Bizottságát.
„Biztosítéki Szerződések”	jelentik a 4. fejezetben foglaltak szerint megkötésre kerülő szerződéseket, nyilatkozatokat és a tartozáselismerő nyilatkozatot, valamint Intézményi Kezesség esetén az erről szóló kezesi szerződést és a kapcsolódó nyilatkozatokat.
„Biztosítéknyújtó”	jelenti azt a cselekvőképes deviza belföldi vagy az Európai Unió tagállamában honos természetes személyt, jogi személyt, gazdasági társaságot, illetve szervezetet, aki/amely az Adósnak a Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei biztosítékául a Hitelező által elfogadott biztosítékot nyújt.
„Dokumentáció”	jelenti a Program részletes feltételeit tartalmazó, az MFB Honlapon elérhető Termékleírást és Útmutatót (együtt: „Termékdokumentáció”), valamint közleményeket együttesen.
„Egyenlegértesítő”	jelenti a naptári év végét követő 60 napon belül a Hitelező által az Adós részére megküldött írásbeli értesítést a naptári év utolsó napján fennálló Kintlévőség aktuális összegéről, valamint a naptári év végéig megfizetett tőke és járulékok összegéről.
„Eladó”	jelenti a Beruházás tárgyának tulajdonosát, aki azt az Adós részére Adásvételi Szerződés útján értékesíti.
„Előtörlesztés”	jelenti a Hitelezővel kötött szerződés alapján fennálló tőketartozás esedékességet megelőző teljes vagy részleges - az előre meghatározott törlesztési ütemezéstől eltérő, az aktuális késedelmeken felüli, az aktuális Törlesztőrészletet meghaladó összegű - visszafizetését anélkül, hogy az a Kölcsön kondícióinak romlását vagy terheinek, költségeinek növekedését eredményezné, amelyért Hitelező a Hirdetmény szerint díjat (Előtörlesztési Díj) számol fel.
„Esedékesség”	jelenti az adott fizetési vagy egyéb kötelezettség teljesítésére előírt határnapot, vagy határidő esetében határidő lejártának napját.

„Értékbecslés”	jelenti a Hitelező által elfogadott, a vonatkozó jogszabályokban, valamint a Hitelező vonatkozó belső szabályzatában foglalt rendelkezéseknek megfelelő szakképzettséggel, szakmai referenciákkal, tárgyi-, technikai feltételekkel és szakmai felelősségbiztosítással rendelkező, értékbecslő által a tárgyi eszköz tekintetében végzett, piaci értéket megjelölő értékbecslést.
„Értéknap”	jelenti azt a banki napot, amelyen a fizetés teljesül (azaz a teljesítési helyként szolgáló jogosulti fizetési számlán maradéktalanul jóváírásra kerül).
„Felmondási Esemény”	jelenti az ÁSZF 7. fejezetében, a Kölcsönszerződésben, illetve biztosítéki szerződésben meghatározott felmondási események bármelyikét.
„Felügyelet”	jelenti a Magyar Nemzeti Bankot.
„Fenntartási Időszak”	jelenti a Projekt dokumentációja szerint meghatározott időszakot.
„Fenyegető Felmondási Esemény”	jelent bármely olyan eseményt, mulasztást, cselekményt, amely a Hitelező ésszerű megítélése szerint időmúlással, Xxxx általi orvoslás elmulasztásával, illetve a Hitelező Kölcsönszerződés szerinti jogai gyakorlásával (megintés, választás) Felmondási Eseménnyé válhat.
„Fizetési Felszólítás Díja”	jelenti a mindenkori Hirdetményben meghatározott mértékű díjat, melyet a Hitelező által az Adós részére küldött felszólításonként, a felszólítással kapcsolatosan felmerülő költségek fedezésére köteles az Adós a Hitelező részére megfizetni.
„Folyósítás Napja”	jelenti a Kölcsön tekintetében a Kölcsönszerződésben és az ÁSZFban meghatározott előfeltételek maradéktalan teljesítését követő legkésőbb tizenötödik banki napot, amely a Rendelkezésre Tartási Időszakra esik, és amelyen az adott Kölcsön a Kölcsönszerződés rendelkezései szerint rendelkezésre bocsátásra, azaz folyósításra kerül.
„Folyósítási Díj”	jelenti a Kölcsön rendelkezésre bocsátásának ellenértékeként felszámított és a Hirdetményben közzétett egyszeri díjat, melynek megfizetése a folyósítás előzetes feltétele.
„Ft” vagy „forint”	jelenti Magyarország hivatalos fizetőeszközét.
„Futamidő”	jelenti - eltérő megállapodás hiányában - a Kölcsön futamideje a Kezdőnaptól a Kölcsönszerződésben meghatározott végső lejárat napjáig tartó időtartam (maximálisan 120 hónap, önálló forgóeszközhitel esetében maximálisan 72 hónap).

„GHG”	jelenti a Garantiqa Hitelgarancia Zrt-t (1082 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 00.)
„Hátralékos Követelés”	jelenti Hitelező által az Adóssal szemben nyilvántartott Késedelmi Kamattal növelt Lejárt Tartozást.
„Hirdetmény”	jelenti a Hitelező által kiadott, az általa nyújtott Kölcsönök kondícióit és általános díjtételeinek mértékét, összegét, előírt finanszírozási arányát feltüntető hirdetményét mindenkor hatályos tartalma szerint.
„Hitelbírálati Díj”	jelenti a hitelkérelem bírálatának ellenértékeként felszámított és a Hirdetményben közzétett egyszeri díjat, melynek megfizetése a hitelbírálat előzetes feltétele.
„Hitelbiztosítéki Nyilvántartás”	jelenti a hitelbiztosítéki nyilvántartásról szóló 2013. évi CCXXI törvényben, valamint annak végrehajtási rendeletében meghatározott nyilvántartást.
Hitelező	jelenti Magyar-Mikrohitelező Központ Pénzügyi Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (1143 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xx 00-00., xxxxxxxxxxxxxx: Cg. 00-00-000000, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága, adószám: 23923232-2-42, statisztikai számjel: 23923232- 6492-114-01).
„Hitel-nyilvántartási Számla”	jelenti a Hitelező által, a Kölcsönszerződés alapján folyósított hitel nyújtásával, és annak visszafizetésével – ideértve az ehhez kapcsolódó díjakat, jutalékokat és költségeket – kapcsolatban felmerült fizetési kötelezettségek és befizetések jogcímenkénti tételes elszámolásáról vezetett nyilvántartást.
„Hpt.”	jelenti a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényt,
„Ingatlan”	jelenti azt a beruházáshoz kapcsolódó a Program keretében elfogadható ingatlant. amelyet (i) az adott Kölcsönszerződés alapján a Kölcsön egészének vagy egy részének felhasználásával az Adós az Eladótól per-, teher- és igénymentes jogi állapotban vásárol meg, vagy (ii) nem ingatlanvásárlási célra nyújtott Kölcsön vagy pótfedezeti ingatlan esetében az Adós, vagy a Biztosítéknyújtó, mint kizárólagos tulajdonában álló ingatlant a Kölcsön biztosítékául leköt.
„Intézményi Kezesség”	jelenti az AVHGA, illetve a GHG által nyújtott kötelezettségvállalást, amely tartalmában azonos a Polgári Törvénykönyv 6:420. §–ában meghatározott készfizető kezességgel, és amely az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés (EUMSZ) 107. cikkének (1) bekezdése alapján állami támogatásnak minősül.

„Intézményi Kezesség Díja”	jelenti az AVHGA, illetve a GHG által annak mindenkori üzletszabályzatában és annak elválaszthatatlan mellékletét képező hirdetményében meghatározott minden díj, így különösen, de nem kizárólagosan a kezességi díj, a prolongációs díj és a kezelési díj összességét, amelyet az AVHGA, illetve a GHG a Hitelezőnek számít fel, de az továbbhárításra kerül az Adósra.
„Jelzáloghitel”	jelenti az Adós részére ingatlanra alapított jelzálogjog fedezete mellett nyújtott kölcsönt, hitelt.
„Jogcím/Esemény”	jelenti a Könyvelési Értesítőben felsorolt, egyrészt Esedékességre előírt megfizetendő tartozásokat jogcímenként (pl.: tőke, kamat) másrészt az adott értéknapon történt könyvelési események megnevezését (pl.: ügyfél befizetés, jóváírás stb.).
„Jogosulatlan Forrásfelhasználás”	jelenti, hogy amikor a Hitelező, vagy a 2014-2020-as programozási időszakban a Strukturális és Beruházási Alapok (2014-2020)-ból és a Kohéziós Alapból a társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő szervezet jelzése, vagy az MFB Zrt. által végzett ellenőrzés, vagy az Európai Unió hivatalos szerve által végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy az Adós az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte (támogatással való visszaélés esete), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek.
„Jóváírás”	jelenti az Adós Hitelezőnél nyilvántartott Hitel- nyilvántartási Számláján bekövetkezett pozitív változást.
„Kamat Megállapítás Napja”	jelenti a Kamatláb Hitelező részéről történő megváltoztatásakor, a kamatváltozás hatálybalépésének napját azzal, hogy az első Kamat Megállapítás Napja a Kölcsönszerződés Felek általi aláírásának napja.
„Kamatértesítő”	jelenti a Kamatláb Hitelező részéről történő megváltoztatásakor az új Kamatláb nagyságáról és a fizetendő Kamatok összegéről küldött értesítő.
„Kamatfelár”	jelenti a Kölcsönszerződésben meghatározott százalékos mértéket.
„Kamatláb”	jelenti a Kölcsönszerződésben meghatározott, az Ügyleti Kamat meghatározásának alapjául szolgáló kamatmértéket, mely a Referencia Kamatláb és a Kamatfelár összege.

„Kamatperiódus”	jelenti azon időszakot, amelynek tartama alatt a Kölcsön megállapított Ügyleti Kamat mértéke állandó. A Kamatperiódus a naptári negyedév első napján kezdődik és az utolsó napján végződik (az egyes Kamatperiódusok első napja megegyezik a megelőző Kamatperiódus utolsó napjával), kivéve az első és az utolsó Kamatperiódust úgy, hogy az első Kamatperiódus a Folyósítás Napján kezdődik és a Folyósítás Napja szerinti naptári negyedév utolsó napjáig tart, illetve utolsó Kamatperiódus a Lejárat Napján végződik.
„Keretszerződés”	jelenti a Hitelező és az MFB között a Program tekintetében létrejött Keretmegállapodást,
„Kezdőnap”	jelenti az alábbiak közül a későbbi időpontot: (i) a Kölcsönszerződés Felek általi aláírásának napja, illetve (ii) a Kölcsönszerződés tárgyában létrejött Refinanszírozási kölcsönszerződés kettő, a Hitelező által aláírt eredeti példánya MFB-hez történő visszaérkezésének napja.
„Kezelési költség”	jelenti azon költséget, amelynek összege a folyósított Kölcsön összege után évi 1,5%, és amely megfizetése a Hitelező elektronikusan küldött értesítője alapján minden hónap első napján esedékes. A Kezelési Költség mértéke: az első (rész)folyósítástól számított egy éven belül az egyes törlesztési esedékességeket megelőző napon fennálló teljes tőkekitettség 1,5%-ának 1/12 része. Ezt követően a havonta fizetendő kezelési költség az első (rész)folyósítás évfordulóit megelőző napon fennálló teljes tőkekitettség 1,5%-ának 1/12 része.
„Késedelmi Kamat”	jelenti az Adós késedelmes fizetése esetén a Lejárt Tartozás után a késedelem idejére a mindenkor hatályos Hirdetményben meghatározott mértékű Késedelmi Kamatláb alapján számolt, az Adós által a késedelem idejére fizetendő kamat összegét.
„Késedelmi Kamatláb”	jelenti a Hirdetményben meghatározott százalékos mértéket, mely alapján a Késedelmi Kamat kiszámításra kerül.
„Készfizető Kezes”	jelenti azt a Biztosítéknyújtót, aki arra az esetre, ha az Adós nem teljesíti a Kölcsönszerződésből eredő fizetési kötelezettségét, azt maga vállalja teljesíteni helyette úgy, hogy nem kérheti, hogy a Hitelező a követelését először az Adóstól szedje be.
„KHR” vagy „Központi Hitelinformációs Rendszer”	jelenti a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény szerinti, a Magyar Nemzeti Bank által elismert központi hitelinformációs rendszert.

„Kintlévőség”	jelenti a folyósított Kölcsönből mindenkor kintlévő teljes fennálló tartozást (a folyósított Kölcsön esedékes Kamattal, Késedelmi Kamattal, díjakkal növelt összege, csökkentve a teljesített tőke-, Kamat-, Késedelmi Kamat- és díjtörlesztésekkel).
„Kölcsön”	jelenti a Hitelező által a Kölcsönszerződés alapján az Adós részére Ügyleti Kamat és Kölcsönszerződés szerinti járulékok ellenében rendelkezésére bocsátott pénzösszeget, amelyet az Adós a Kölcsönszerződés feltételei szerint köteles visszafizetni.
„Kölcsönkérelem”	jelenti az Adós Kölcsönszerződés megkötésére és Kölcsön nyújtására irányuló kérelmét, amit a Hitelező által megadott alakban és tartalommal köteles előterjeszteni, és amelynek útján teljesíti a Kölcsönszerződés megkötéséhez szükséges adatszolgáltatását.
„Kölcsönszerződés”	jelenti az Adós és a Hitelező között létrejött kölcsönszerződést, amely alapján a Hitelező a Kölcsönszerződés szerinti feltételek teljesülése esetében a Kölcsönszerződésben meghatározott pénzösszeget bocsát az Adós rendelkezésére, az Adós pedig köteles azt a Hitelezőnek a Kölcsönszerződés szerint visszafizetni, és amelynek az ÁSZF elválaszthatatlan részét képezi.
„Könyvelési Értesítő”	jelenti a Hitelező által az Adós részére havonta a tárgyhónapot követő hónap 5. munkanapjáig elektronikus úton megküldött értesítést, amely tartalmazza az esedékessé vált és teljesített törlesztések összegét és jogcímét.
„Kötelezettségvállaló Nyilatkozat”	jelenti a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvény rendelkezései szerint, a Kölcsönszerződésből eredő fizetési és egyéb kötelezettségekre vonatkozóan közjegyző által készített okiratot, mely alkalmas arra, hogy azt a közjegyző végrehajtási záradékkal lássa el, amennyiben annak feltételei beállnak, és amely alapján bírósági végrehajtásnak van helye.
„Lehívási Értesítő”	jelenti az Adós Kölcsön folyósítása iránti, Hitelezőhöz címzett teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt nyilatkozatát, ami minimálisan tartalmazza (i) a folyósítás Értéknapját (ami nem lehet későbbi, mint a Rendelkezésre Tartási Időszak utolsó napja); (ii) a folyósítani kért Kölcsön(rész) összegét; (iii) azt a bankszámlaszámot, amelyre az Adós a Kölcsön folyósítását kéri, és a bankszámla tulajdonos nevét.

„Lejárt Tartozás”	jelenti a már esedékessé vált, de az Adós által még meg nem fizetett tőke-, Ügyleti Kamat, Rendelkezésre Tartási Díj, Folyósítási Díj, Szerződésmódosítási Díj, valamint valamennyi további díj és költség jogcímén fennálló tartozások összességét.
„Megvalósítási Időszak”	jelenti a Projekt megkezdése és a Projektre vonatkozó program irányadó dokumentációja szerinti befejezése közötti időtartamot.
„MFB”	jelenti a MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaságot (1051 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00., cégjegyzékszám: Cg. 01-10- 041712, nyilvántartó hatóság: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága) mint a Program pénzügyi forrását nyújtó szervezetet.
„MFB Honlap”	jelenti az MFB hivatalos honlapját (xxx.xxx.xx).
„MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II.” vagy „Program”	célja azon mikro-, kis- és középvállalkozások támogatása, amelyek finanszírozási igényét a kereskedelmi hitelintézetek valamely oknál fogva (pl. magasabb kockázati profil, alacsonyabb igényelt hitelösszeg) nem tudják kielégíteni, s ennek eredményeként egyáltalán nem- vagy lényegesen kedvezőtlenebb feltételekkel juthatnak hozzá a versenyképességük fenntartását-, folyamatos fejlődésük biztosítását szolgáló, illetve beruházásaikat finanszírozó külső forrásokhoz.
„Nem Esedékes Tőketartozás”	jelenti a Kölcsönszerződésben meghatározott kölcsönösszeg Adós részére folyósított összegét csökkentve a már esedékessé vált és teljesített tőketörlesztő részletekkel.
„Nyitó egyenleg”	jelenti a Könyvelési Értesítőben részletezett időszak kezdő napján fennálló forintegyenleg.
„Polgári Törvénykönyv”	jelenti a 2013. évi V. törvényt.
„Projekt”	jelenti az Adós által megvalósítandó, a Program keretén belül támogatásban részesített Xxxx által megvalósítandó beruházást, fejlesztést, eszközbeszerzést, immateriális javak beszerzését vagy hasonló ügyletet.
„Referencia Kamatláb” vagy „3 havi BUBOR”	jelenti a tárgynegyedév első napját 2 banki munkanappal megelőzően a naptári negyedév első napjára megállapított, a Reuters BUBOR oldalán közzétett 3 hónapos kamat mértékét. Első folyósítás esetében a Referencia Kamatláb mértéke az első folyósítás naptári negyedévére megállapított Referencia Kamatláb lesz. Amennyiben a naptári negyedév első napja nem banki munkanap, úgy a naptári negyedév első napját megelőző banki munkanapra megállapított Referencia Kamatláb az irányadó.

„Refinanszírozási kölcsönszerződés”	jelenti az MFB és a Hitelező közötti Keretszerződés alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződés(ek)et, mely(ek) alapján az MFB a Program keretében a Kölcsönszerződés refinanszírozása céljából kölcsönt nyújt a Hitelező részére.
„Rendelkezésre Tartási Időszak”	jelenti azt a Kölcsönszerződésben meghatározott (sem a Türelmi Időszakot, sem 12 hónapot meg nem haladó) időszakot, amely a Kezdőnapon kezdődik, és amelynek tartama alatt az Adós Kölcsön folyósítását igényelheti.
„Rendelkezésre Tartási Díj”	jelenti a Kölcsön rendelkezésre tartása ellenében a Refinanszírozási Kölcsönszerződés hatálybalépésétől a Kölcsön összegének teljes folyósításáig, illetve a Rendelkezésre Tartási Időszak leteltéig havonta fizetendő, a Hirdetményben meghatározott mértékű díjat.
„RKV2.1”	jelenti a Programban alkalmazásra kerülő refinanszírozási kamatfelárat, mely mértéke 2018-ban: évi 1,46%, és amely az MFB vonatkozó gyakorlatának megfelelően évente felülvizsgálatra kerül.
„Számviteli tv.”	jelenti a számvitelről szóló 2000. évi C. törvényt.
„Szerződésmódosítás Díj”	jelenti az Adós érdekkörében felmerült okból, illetve az Adós/Biztosítéknyújtó által kezdeményezett szerződésmódosítás esetében a Hitelező részére a Hirdetmény szerint fizetendő díjat.
„Tevékenységbővítés”	jelenti az alábbiakat: (i) készletek bővítése, (ii) a tevékenységbővítéshez kapcsolódóan új munkaerő alkalmazása, (iii) a nyújtott szolgáltatások, termelés, előállítás bővítése, (iv) technológiakorszerűsítés (új, illetve 3 évnél nem régebbi eszköz beszerzése), (v) meglévő üzleti infrastruktúra bővítése (pl. új üzlethelység, iroda, raktár, új eszközök beállítása, stb.), (vi) új partnerrel (szállító/vevő) való együttműködés, (vii) új termék kialakítása, (viii) új földrajzi területen végrehajtott piacbővítés, (ix) új gazdasági tevékenység beindítása, (x) beruházás végrehajtása.

„Törlesztési Nap” jelenti minden hónap 1. napját az alábbi eltérésekkel: (i) tőketörlesztés esetében az első Törlesztési Nap a rendelkezésre tartási időszak kezdetét, illetve Türelmi Időszak alkalmazása esetében a Türelmi Időszak lejárát követő naptári hónap 1. napja azzal, hogy (a) amennyiben a folyósítás (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítás) nem történt meg a megjelölt első tőketörlesztési napot megelőző hónap utolsó napjáig, akkor a folyósítást (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítást) követő naptári hónap 1. napja minősül az első tőketörlesztési napnak; (b) amennyiben bármely tőketörlesztési nap nem banki munkanap, akkor a tőketörlesztési napnak az ezt követő első banki munkanap minősül, (c) amennyiben az Adós a Kölcsönt lejárat előtt visszafizeti, a Kölcsön visszafizetésének napját kell az utolsó tőketörlesztés esedékessége napjának tekinteni. (ii) kamatfizetés esetében minden naptári hónap 1. napja, első ízben szerződéskötést követő naptári hónap 1. napja azzal, hogy (a) amennyiben a folyósítás (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítás) nem történt meg a megjelölt első kamatfizetési napot megelőző hónap utolsó napjáig, akkor a folyósítást (több részletben történő folyósítás esetében első folyósítást) követő naptári hónap 1. napja minősül az első kamatfizetési napnak; (b) amennyiben bármely kamatfizetési nap nem banki munkanap, akkor a kamatfizetési napnak az ezt követő első banki munkanap minősül, (c) amennyiben az Adós a Kölcsönt lejárat előtt visszafizeti, a Kölcsön visszafizetésének napját kell az utolsó kamatfizetés esedékessége napjának tekinteni.

„Törlesztőrészlet”	jelenti a Kölcsön tőkeösszegének és a fennálló, még esedékessé nem vált tőketartozás után felszámított Kamat visszafizetésére meghatározott összegeket. A Törlesztőrészlet a Türelmi Időt követően, havonta egyenlő tőketörlesztő részleteket alapul véve kerül meghatározásra azzal, hogy az utolsó tőketörlesztő részlet a kerekítés, illetve legfeljebb a teljes tőke 20%-áig terjedő utolsó törlesztőrészlet (balloon) alkalmazása miatt eltérhet. A Törlesztőrészlet Ügyleti Kamat tartalma francia kamatszámítással (360 napos év és az eltelt napok figyelembevételével) történik az alábbi képlet szerint: tőke összege x ügyleti kamatláb x naptári napok száma 36.000
„Törlesztési Számla”	jelenti (i) a Hitelező MKB Banknál vezetett 10300002- 10553085-49020059 számú bankszámláját, amely - az alábbi (ii) alpontban foglalt díjakon és költségeken kivételével - az Adós Kölcsönszerződés alapján fennálló, illetve keletkező valamennyi fizetési kötelezettségének teljesítési helye, (ii) a Hitelező MKB Banknál vezetett 10300002- 10553085-49020028 számú bankszámláját, amely a Kölcsönszerződés, az ÁSZF illetve a Hirdetmény alapján fizetendő díjak és költségek teljesítési helye.
„Türelmi idő”	jelenti a Futamidő azon Kezdőnaptól kezdődő és Kölcsönszerződésben meghatározásra kerülő (de legfeljebb 24 hónapos) tartamú időszakát, amely alatt az Adósnak a Kölcsönszerződés értelmében nincs tőketörlesztési kötelezettsége, kizárólag Kamat és egyéb havonta esedékes költség, illetve díj kerül megfizetésre.
„Ügyleti Év”	jelenti a kezdő naptól – illetve további ügyleti év esetén a kezdő nappal megegyező naptári naptól – számított egész évet, ahol az egész év 365 nap, szökőév esetén 366 nap.
„Ügyleti Kamat” vagy „Kamat”	jelenti a ténylegesen igénybe vett és még vissza nem fizetett kölcsönösszeg után, az első Folyósítás Napjától az Adós által a pénzhasználat díjaként fizetendő, a Kamatláb szerint, a Nem Esedékes Tőketartozás alapján meghatározott összeget.

„Vállalkozások”	jelentik a Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott Kis- és Középvállalkozás kritériumoknak megfelelő, nem agrár besorolású, Magyarországon bejegyzett székhellyel (vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel/telephellyel) rendelkező egyéni vállalkozás, egyéni cég, gazdasági társaság, szövetkezet, európai részvénytársaság formában működő új vagy meglévő vállalkozás.
„Vételár”	jelenti a Beruházás tárgyának megvásárlásához kapcsolódó Kölcsön esetében jelenti a tulajdonjog megszerzése érdekében az Eladónak fizetendő, az Adásvételi Szerződésben ekként meghatározott összeget.
„Zálogjog”	jelenti azt a biztosítékot, amelynek alapján a Hitelező pénzben meghatározott követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból – törvény eltérő rendelkezése hiányában – más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, amennyiben az Adós nem teljesíti a Kölcsönszerződésből eredő esedékessé vált kötelezettségeit.
„Záró Egyenleg”	jelenti a Könyvelési Értesítőben részletezett időszak zárónapján fennálló forint egyenleget.

(b) Értelmező rendelkezések

1.2. Az ÁSZF, és az ÁSZF alapján megkötésre kerülő kölcsönszerződések, biztosítéki szerződések, egyéb nyilatkozatok és dokumentumok alkalmazásában (azok kifejezett eltérő rendelkezése hiányában):

(i) ÁSZF-re, Hirdetményre, bármely egyéb szerződésre vagy dokumentumra hivatkozás magában foglalja az annak elválaszthatatlan részét képező mellékleteket, függelékeket, továbbá azok valamennyi módosítását, kiegészítését, tárgykörében helyébe lépő új ÁSZF-t, Hirdetményt, szerződést, dokumentumot, ahogyan azok mindenkor hatályosak,

(ii) azok mindenkor hatályos részekre, fejezetekre, alfejezetekre, címekre, alcímekre, szakaszokra, bekezdésekre, pontokra, alpontokra hivatkozása mindenkor az olvasás és hivatkozás kényelmét szolgálja, nem érinti az ÁSZF, Hirdetmény, szerződés, dokumentum egységét,

(iii) bármely jogszabályra hivatkozás kiterjed azok módosítására, tárgykörében helyébe lépő új jogszabályra azok mindenkor hatályos tartama szerint,

(iv) személyre hivatkozás kiterjed természetes személyekre, jogi személyekre, jogi személyiség nélküli, de jogalanyisággal bíró egyéb szervezetekre, jogalanyokra,

(v) adóra hivatkozás magában foglal mindenfajta jelenlegi vagy jövőbeni adót, illetéket, díjat, vámot, levonást vagy más hasonló jellegű kötelezettséget, amely Magyarországon vagy bárhol fizetendő, illetve bármilyen hatóság kiszab (korlátozás nélkül beleértve bármely fizetési kötelezettség elmulasztásából eredően fizetendő valamennyi bírságot vagy kamatot),

(vi) banki napra történő hivatkozás azon naptári napokat jelenti, amely nem minősül ünnepnapnak, munkaszüneti napnak, bankszünnapnak Magyarországon,

(vii) teherre történő hivatkozás jelenti a zálogjogot, óvadéki jogot, engedményezést, vételi jogot, letétet, tulajdonjog fenntartást, visszatartást, beszámítást, vagy egyéb olyan jogosultságot, amely bármely személy kötelezettségét biztosítja vagy bármely hitelezőnek kielégítési elsőbbséget biztosít,

(viii) adósságra történő hivatkozás jelenti valamely személy hitel, kölcsön, lízing, faktoring, fedezeti ügylet, feltételes eladás, megtérítési igény fenntartásával (visszkeresettel) történő átruházás vagy visszavásárlási kötelezettséggel történő eladás, halasztott fizetéssel történő eladás címén fennálló vagy keletkező fizetési kötelezettségét.

2. Általános rendelkezések

(a) ÁSZF

2.1. A Hitelező a Felügyelet által kiadott EN-I-232/2012 és H-EN-I-591/2017 számú tevékenységi engedélyének birtokában jogosult a Hpt. 3. § (1) bekezdésének b) pontja alá tartozó hitel és pénzkölcsön nyújtása, 3. § (1) bekezdés c) pontja alá tartozó pénzügyi lízing, valamint 3. § (1) bekezdés l) pontja alá tartozó követelésvásárlás pénzügyi szolgáltatási tevékenységek végzésére.

2.2. Az ÁSZF a Hitelező, valamint MFB Pénzügyi Vállalkozás Refinanszírozási Konstrukció II. Hitelprogram vonatkozásában vele szerződéses kapcsolatba lépő ügyfelek (adósok) és biztosítéknyújtók közötti szolgáltatásnyújtás, szerződések, biztosítékok és üzleti kapcsolat általános, üzleti, illetve szerződéses feltételeit tartalmazza.

2.3. Az ÁSZF az egyedi (kölcsön-, biztosítéki, illetve egyéb ÁSZF hatálya alá tartozó) szerződéseknek külön kikötés nélkül is elválaszthatatlan részét képezi. Felek az ÁSZF rendelkezéseitől az egyedi szerződésekben közös megegyezésükkel eltérhetnek. Az egyedi szerződés és az ÁSZF közötti ellentét esetében az egyedi szerződés rendelkezése, kikötése irányadó.

(b) ÁSZF megismerése és elfogadása

2.4. Az ÁSZF nyilvános, a Hitelező azt honlapján - xxx.xxxxxx.xx - („Honlap”), és székhelyén (kifüggesztés útján) bárki számára folyamatosan elérhetővé teszi. Hitelező az ÁSZF-et, illetve ennek elektronikus elérhetőségét (link) a szolgáltatásait igénybe venni kívánó potenciális ügyfelei részére a szerződéskötést megelőzően elektronikus formában megküldi.

2.5. Adós, illetve Biztosítéknyújtó az egyedi szerződés Hitelezővel történő megkötése során, az egyedi szerződés kifejezett kikötése erejénél fogva elfogadja az ÁSZF rendelkezéseit, és ezt az egyedi szerződés aláírásával igazolja. Az ÁSZF elfogadása a Felek közötti szerződéses kapcsolat létrejöttének feltétele.

(c) ÁSZF módosítása

2.6. Hitelező az ÁSZF-et időről időre módosíthatja, beleértve, hogy azt új ÁSZF-fel vagy egyéb, ennek megfelelő feltételrendszerrel válthatja fel azzal, hogy az egyoldalú kamat, díj- vagy egyéb fizetési kötelezettséget érintő, ÁSZF szerinti módosítás, vagy ÁSZF szerinti választási jog gyakorlása nem minősül az ÁSZF módosításának.

2.7. Hitelező az ÁSZF módosításáról az Adóst, illetve a Biztosítéknyújtót a módosított ÁSZF és hatályba lépése időpontjának Honlapon, és székhelyén (kifüggesztés útján) történő közzétételével értesíti

(i) Adósra, illetve Biztosítéknyújtóra hátrányos (többlet vagy új szerződéses kötelezettséget megállapító, fennálló szerződéses kötelezettséget növelő, vagy szerződéses jogot kizáró vagy korlátozó) módosításról a módosítás hatályba lépését legalább 15 nappal megelőzően,

(ii) fenti (i) alpont alá nem tartozó módosításról a módosítás hatályba lépéséig.

2.8. A fenti 2.7. (i) alpont szerinti módosítások esetében az Adós és a Biztosítéknyújtó együttesen a Kölcsönszerződést és a Biztosítéki Szerződéseket együtt a Kölcsönszerződésből eredő valamennyi, még nem teljesített adósi fizetési kötelezettség egyidejű teljesítésével felmondhatják a módosítás hatályba lépéséig (teljeskörű végtörlesztés hiányában a felmondás hatálytalan). A módosítás hatályba lépésével az addig nem gyakorolt felmondási jog gyakorolhatósága megszűnik.

2.9. A fenti 2.7. (ii) alpont szerinti módosítások esetére sem Adóst, sem a Biztosítéknyújtót a fenti

2.8. pont szerinti felmondási jog nem illeti.

2.10. A módosítások a fenti 2.7. pont szerinti értesítést követően – a fenti 2.7. (i) alpont szerinti módosítások esetében a fenti 2.8. pont szerinti felmondás hiányában, illetve gyakorolhatósága megszűnésével – hatályba lépésükkel az Adós és a Biztosítéknyújtó által elfogadottnak minősülnek.

2.11. Hitelező az ÁSZF és annak módosítása feltételeit arra figyelemmel alakította ki, hogy a Hitelező fogyasztónak minősülő személy részére üzleti tevékenysége körében nem nyújt szolgáltatást.

(d) Együttműködés

2.12. Felek üzleti kapcsolataik, továbbá egyedi szerződéseik megkötése és teljesítése során a szerződésszerű teljesítéshez szükséges módon és határidőben, kölcsönösen együttműködve járnak el.

2.13. Hitelezőt együttműködési kötelezettsége nem kötelezi választásától vagy egyébként egyoldalú döntésétől függő engedély, hozzájárulás, nyilatkozat kiadására, illetve választási vagy döntési joga mikénti gyakorlására.

2.14. Xxxx, és Biztosítéknyújtó minden olyan adatot és dokumentumot kiad ás megad a Hitelező részére, ami a Hitelező részére szerződéskötési és minősítési döntése, szerződéses feltételek meghatározása, a pénzmosás illetve terrorizmus finanszírozásának megelőzésével (beleértve tényleges tulajdonos azonosítását is) összefüggő kötelezettségei teljesítése, hatósági vagy egyébként jogszabályon alapuló kötelezettségei teljesítése, továbbá az üzleti kapcsolat fenntartása, végül Hitelező szerződéses kötelezettségei teljesítése céljára szükségesek vagy azzá válnak.

2.15. Amennyiben Adós, illetve Biztosítéknyújtó Hitelező részére megadott adataiban, bemutatott / átadott dokumentumaiban változás következik be, Adós, illetve Biztosítéknyújtó a Hitelezőt a változás bekövetkezésekor, illetve arról történt tudomás szerzését követő 5 munkanapon belül értesíti, és átadja részére ezeket igazoló dokumentumokat.

2.16. Adós Hitelező szolgáltatásait – egyedi szerződésen alapuló vagy ÁSZF szerinti kötelezettségeit nem korlátozva - kizárólag jogszerű célra és módon veheti igénybe és használhatja fel.

(e) Általános felelősségkorlátozás

2.17. Az egyedi szerződés, az ÁSZF, illetve jogszabály egyéb felelősségkizáró illetve -korlátozó kikötéseit nem érintve, Hitelező nem felel vis maior, egyéb, Hitelező által el nem hárítható okból, jogszabályi vagy hatósági rendelkezésből eredő, vagy egyébként Adós vagy felelősségi körébe tartozó (ideértve Adós képviselőit, munkavállalóit, egyéb közreműködőit) személy, vagy Hitelező felelősségi körén kívüli harmadik személy által okozott károkért.

2.18. Hitelező a vele szemben eljáró személyek képviseleti jogát adott helyzetben általában elvárható gondossággal vizsgálja, és nem felel azon károkért, amelyek a közhiteles nyilvántartások és a részére bemutatott okiratok előbbiek szerint vizsgálata alapján, vagy az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó adatszolgáltatási, értesítési kötelezettségének elmulasztása folytán fel nem ismerhetően képviseleti joggal nem rendelkező személy részére vagy rendelkezése szerinti teljesítésből erednek.

2.19. Hitelező nem felel az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó által kijelölt közreműködők magatartáséért, illetve általuk okozott károkért.

2.20. Amennyiben bármely hitelezői közreműködő felelősségét, helytállási kötelezettségét jogszabály vagy Xxxx által megismert szerződéses kikötés kizárja vagy korlátozza, ezen felelősségkizárás illetve -korlátozás erejéig Hitelező Adóssal szembeni felelőssége azonos mértékben kizárt, illetve korlátozott.

(f) Hitelezői közreműködők

2.21. Hitelező kötelezettségei teljesítéséhez Adós, illetve Biztosítéknyújtó hozzájárulásának szükségessége nélkül vehet igénybe teljesítési segédet vagy egyéb közreműködőt.

2.22. A hatáskörükben eljáró hatóságok, egyéb hivatalos személyek vagy szervezetek, közhiteles vagy egyéb hatósági nyilvántartások fenntartói nem minősülnek a Hitelező közreműködőinek.

(g) Képviselet

2.23. Hitelezővel szemben (természetes személy Adós, illetve Biztosítéknyújtó személyes eljárást ide nem értve) Adós, illetve Biztosítéknyújtó képviseletében kizárólag törvényes szervezeti képviselői, vagy szabályszerűen felhatalmazott ügyleti képviselői járhatnak el. A képviseleti jog igazolása az Adóst, a Biztosítéknyújtót, illetve a képviseletében eljáró képviselőt terheli.

2.24. Törvényes szervezeti képviselőnek az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó cégjegyzékébe, illetve egyéb hatósági nyilvántartásába bejegyzett és bejegyzés szerint hatályos képviseleti joggal rendelkező vezető tisztségviselői, felszámolója, végelszámolója, továbbá képviseleti ügykörön belül bejegyzett képviseleti joggal rendelkező munkavállalói minősülnek. Törvényes szervezeti képviseleti jogát a képviselő cégkivonattal illetve hatósági nyilvántartási kivonatával, továbbá aláírási címpéldánnyal illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozattal, képviseletre felhatalmazott munkavállaló esetében képviseleti ügykört meghatározó társasági dokumentummal igazolja.

2.25. Törvényes szervezeti képviselő személyében bekövetkezett változást a Hitelező a változás cégjegyzékbe, illetve egyéb hatósági nyilvántartásba történő bejegyzése esetében, és a bejegyzésben megjelölt hatályosulási időponttól köteles elfogadni, azonban a hatósági (nyomtatott vagy elektronikus) érkeztetéssel igazoltan előterjesztett változás bejegyzési iránti kérelem és mellékletei (eakta) átadásától kezdődően elfogadhatja. Hitelező a felszámoló képviseleti jogát a felszámolás elrendelésének ténye Cégközlönyben történt közzétételétől és felszámoló aláírási címpéldánya illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozata átadásától, végelszámoló képviseleti jogát végelszámolás tényének cégjegyzékbe történt bejegyzésétől és végelszámoló aláírási címpéldánya illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozata átadásától, vagyonfelügyelő eljárási jogát kirendelő bírósági határozat és vagyonfelügyelő aláírási címpéldánya illetve ügyvéd által hitelesített aláírási nyilatkozata átadásától kezdődően köteles elfogadni.

2.26. Ügyleti képviselőnek a közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással igazolt képviselők minősülnek a meghatalmazás hatályossági idejének lejártáig (általános meghatalmazás esetében legfeljebb kiadását követő 5. év elteltéig, ha az határozatlan időre szól vagy lejárata 5 éven túli) és a meghatalmazásban meghatározott ügykörben. Hitelező visszavonásig adott meghatalmazást nem fogad el. A meghatalmazás visszavonásáról az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a meghatalmazással azonos alakiságú okiratban köteles a Hitelezőt értesíteni, ennek megtörténtéig a meghatalmazás visszavonására nem hivatkozhat.

2.27. Hitelező a részére benyújtott okiratok és azokon szereplő aláírások esetében kizárólag azok eredetiségét vizsgálja, míg valódiságát vagy egyéb, nem nyilvánvaló (első látásra fel nem ismerhető) érvénytelenségét, így különösen társasági, illetve szervezeti szabályoknak megfelelését nem vizsgálja.

(h) Jogutódlás

2.28. Egyéni vállalkozó Xxxx halála esetén jogutódnak az Adós örököse minősül, azonban a Hitelezővel szemben jogait örökösi minőségének öröklési bizonyítvánnyal. illetve jogerős hagyatékátadó végzéssel történt igazolásától gyakorolhatja. Amennyiben egyéni vállalkozó Adós örököse az egyéni vállalkozó vállalkozását nem folytatja, az egyedi szerződés megszűnik.

2.29. Jogi személyiségű Adós, illetve Biztosítéknyújtó átalakulása, egyesülése, szétválása (ideértve határon átnyúló egyesülést, beolvadással vegyes kiválást is) esetében Adós jogai és kötelezettségei (teljes szerződéses pozíciója) jogutódára, nem általános jogutódlás (kiválás, különválás, beolvadással vegyes kiválás) esetében szétválási szerződéssel egyértelműen igazolt jogutódára száll. A jogutódlás cégjegyzékben, illetve hatósági nyilvántartásban történő átvezetés esetében és nyilvántartásban feltüntetett hatályosulási időponttól irányadó a Felek jogviszonyában. A jogutódlást a jogutódlást nyilvántartásba vevő bírósági határozattal, nem általános jogutódlás esetében ezen felül szétválási szerződéssel kell igazolni.

2.30. Engedményezés, jogátruházás, szerződéses pozíció átruházás Hitelezővel szemben kizárólag Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulásával hajtható végre, amelynek megadásáról vagy megtagadásáról Hitelező szabadon dönt.

2.31. Adós, illetve Biztosítéknyújtó az egyedi szerződés aláírásával hozzájárul, hogy Hitelező a kölcsönjogviszonyból (és ennek részeként biztosítéki jogviszonyból) eredő jogait, követeléseit, szerződéses pozícióját harmadik személy részére – Adós további hozzájárulásának szükségessége nélkül – harmadik személy részére átruházza, engedményezze vagy megterhelje, illetve azzal egyéb módon rendelkezzék azzal, hogy az átruházásról, megterhelésről, rendelkezésről a Hitelező az Adóst, illetve a Biztosítéknyújtót írásban értesíti.

(i) Szerződéskötés

2.32. Hitelezőt nem terheli szerződéskötési kötelezettség, kölcsön nyújtásáról és egyedi szerződés megkötéséről, ennek feltételeiről – saját döntéshozatali eljárása szerint meghozott – szabad döntésével, indokolási kötelezettség nélkül határoz.

2.33. Hitelező egyedi szerződés megkötését megelőzően kiadott, kölcsönnyújtási feltételekre, kölcsön nyújtására, hitelezői szolgáltatásokra vonatkozó tájékoztatásai, illetve ajánlatai – Hitelező kifejezett eltérő rendelkezése hiányában - nem keletkeztetnek ajánlati kötöttséget, így elfogadásuk szerződést nem hoz létre, illetve szerződéskötés elmaradásáért felelősséget nem keletkeztet.

2.34. Amennyiben Hitelező ajánlati kötöttség vállalásával tesz ajánlatot, az Adós az ajánlatot kizárólag az ajánlati kötöttség lejártáig, és kizárólag teljes egészében fogadhatja el.

2.35. Hitelezőre szolgáltatási kötelezettséget kizárólag Hitelező által megszabott alakban létrejött egyedi szerződés, és abban meghatározott előfeltételek Adós, illetve Biztosítéknyújtó általi teljesítése keletkeztet.

2.36. Az egyedi szerződés írásbeli alakban köthető meg, azonban azt – harmadik személy Biztosítéknyújtó hiányában – Adós köteles Kötelezettségvállaló Nyilatkozat útján közjegyzői okiratba foglalni (megerősíteni) (ezt nem érintve Hitelező szabad döntésével az egyedi szerződés és biztosítéki szerződések közjegyzői okiratba foglalását ez esetben is előírhatja). Harmadik személy Biztosítéknyújtó esetében az egyedi szerződés és biztosítéki szerződések Felek mindegyike által többoldalú közjegyzői okiratba foglalás útján erősítendőek meg. A közjegyzői okiratba foglalás költsége az Adóst terheli.

2.37. Az egyedi szerződésnek sem a Felek közötti korábbi üzleti kapcsolatból származó gyakorlat, sem az adott üzletágban hasonló szerződések xxxxxxx által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás nem válik részévé.

(j) Változások bejelentése

2.38. Valamennyi olyan adat, információ, átadott dokumentum, amit az Adós, illetve Biztosítéknyújtó az egyedi szerződés előkészítése, minősítés, ügyleti döntés, továbbá az egyedi szerződés megkötése, ezt követő teljesítése során vagy annak körében a Hitelező részére megadott, megváltozásáról (időszakonként ismétlődő adatforrás (például számviteli beszámoló, közzétételi, nyilvánosságra hozatali kötelezettségen alapuló tájékoztatás etc.) esetében annak mindenkori teljesítését képező dokumentumokról, ebben foglalt adatokról, információkról) az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a változás bekövetkezésétől illetve erről történt tudomásszerzésétől számított 5 munkanapon belül a Hitelezőt értesíti.

2.39. Adós, illetve Biztosítéknyújtó az alábbi események, változások bekövetkezésétől, illetve erről történt tudomásszerzésétől számított 5 munkanapon belül a Hitelezőt értesíti az alábbiakról:

(i) Adós, illetve Biztosítéknyújtó végelszámolásának elhatározása,

(ii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó által vagy vele szemben csődeljárás kezdeményezése,

(iii) Adóssal, illetve Biztosítéknyújtóval szembeni felszámolási eljárás megindítása iránti kérelem előterjesztése,

(iv) amennyiben Adós, illetve Biztosítéknyújtó bármely fizetési kötelezettségének nem képes 60 napig eleget tenni (fizetésképtelenséghez közeli állapot),

(v) amennyiben bármilyen bírósági vagy hatósági kötelezés (jogerős voltától függetlenül), mely Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdasági helyzetében jelentős romlást idéz(het) elő,

(vi) Adós, illetve Biztosítéknyújtó működésével, vagy bármely tevékenységi körével kapcsolatos hatósági tiltás, korlátozás vagy intézkedés;

(vii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó tulajdonosi vagy irányítási struktúrájában, személyi körében bekövetkezett érdemi változás (például többségi vagy meghatározó befolyás, egyébként irányítás változása),

(viii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdasági társaság szervezeti formáját vagy működését meg kívánja változtatni (átalakulni, szétválni, egyesülni, beolvadással vegyes kiválást, határon átnyúló egyesülést megvalósítani kíván)

(ix) Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdasági társaság, illetve többségi vagy meghatározó befolyást gyakorló tagja, irányítója olyan gazdasági társaságban szerzett vagy kíván szerezni többségi vagy meghatározó befolyást, amely kölcsön jogviszonyban áll a Hitelezővel,

(x) Adóssal, illetve Biztosítéknyújtóval szemben hivatalbóli törlés, megszüntetése iránti törvényességi felügyeleti eljárás, megszüntetési eljárás, kényszertörlés, kényszer- felszámolás vagy egyéb, egyedi szerződés fenntartását kizáró vagy Hitelezőtől el nem várhatóvá tévő eljárás indul,

(xi) Adóssal, illetve Biztosítéknyújtóval szembeni végrehajtási, jogi személy büntetőjogi felelősségének megállapítására irányuló vagy egyéb eljárásban a Beruházás tárgyát vagy biztosítékát lefoglalják (vagy ezzel egyenértékű vagy hasonló intézkedést alkalmaznak), vagy egyébként ezzel fenyegető eljárás indul,

(xii) bármilyen egyéb olyan változás, ami felmondási eseményt valósíthat meg,

(xiii) bármilyen egyéb olyan változás, esemény, amire az ÁSZF tájékoztatási, értesítési kötelezettséget ír elő,

(xiv) bármilyen egyéb olyan változás, esemény, ami a Beruházás jogi státuszát, állapotát, értékét, vagy az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó teljesítőképességét érintheti.

2.40. Adós, illetve Biztosítéknyújtó a fenti tényekre, eseményekre vonatkozó dokumentumokat Bérbeadó részére átadja, és a Hitelező által esetlegesen igényelt további tájékoztatást, információt szolgáltatja.

2.41. Hitelező - akár közvetlenül, akár tanácsadói (könyvvizsgáló, jogi képviselő etc.) útján - Adós, illetve Biztosítéknyújtó teljesítőképessége, jogi, vagyoni státuszának vizsgálata, kockázatai felmérése érdekében

(i) Adós, illetve Biztosítéknyújtó könyveibe betekinthet, továbbá

(ii) Adós, illetve Biztosítéknyújtó gazdálkodásáról adatszolgáltatást kérhet.

2.42. Bérbeadó a Bérlő által átadott adatokat és dokumentumokat bizalmasan kezeli, ide nem értve a Bérlő által nyilvánosságra hozott adatokat és dokumentumokat azok nyilvánosságra hozatalától kezdve.

(k) Értesítések, kézbesítés

2.43. Hitelező, és Adós, illetve Biztosítéknyújtó közötti kapcsolattartás személyesen, telefonon, levélben, ajánlott levélben vagy a Hitelező által elfogadott elektronikus kommunikációs eszközökön történik azzal, hogy a Hitelező számláit kizárólag elektronikus számlaként, e-mail útján küldi meg.

2.44. A szóbeli közlések alapján - ha az egyedi szerződés ettől eltérően nem rendelkezik - a Hitelező nem köteles teljesíteni.

2.45. Hitelező Adós, illetve Biztosítéknyújtó részére szóló értesítéseket és okmányokat arra a címre, illetve e-mail elérhetőségre küldi, melyet Adós, illetve Biztosítéknyújtó megadott részére. Adós, illetve Biztosítéknyújtó által hibásan közölt cím, illetve e-mail elérhetőség miatti téves postázásból származó károk és költségek Adóst, illetve Biztosítéknyújtót terheli. Amennyiben nem áll a Hitelező rendelkezésére semmilyen cím, illetve e-mail elérhetőség, az értesítés elmaradásából eredő károkért felelősség nem terheli.

2.46. Hitelező Adós, illetve Biztosítéknyújtó részére szóló iratokat, értesítéseket nem köteles ajánlottan/tértivevénnyel postára adni, illetve elektronikus leveleit kézbesítési vagy olvasási visszaigazolás igénylésével elküldeni.

2.47. Alakító jogot (elállás, felmondás, fizetési felszólítás etc.) kizárólag írásban, és személyesen, ajánlott tértivevényes úton küldött küldemény útján lehet gyakorolni.

2.48. Bármely levél, melyet a Hitelező Adós, illetve Biztosítéknyújtó által megadott címre küldött, kézbesítettnek tekintendő, ha a posta számára a kézbesítéshez általában szükséges idő eltelt. Szokásos postai időnek bármely belföldi küldemény feladását követő 5., míg külföldi küldemény esetén a feladást követő 10. munkanap tekintendő.

2.49. Az elektronikus levelek kézbesítettnek tekintendőek a Hitelező informatikai rendszerben regisztrált elküldési időpontban, amennyiben a Hitelező informatikai rendszere azokat elküldöttként igazolja.

2.50. Hitelező részére szóló postai úton küldött írásbeli küldeményeket arra a címre kell küldeni, amely az egyedi szerződésben szerepel.

2.51. Hitelező nem felel azokért a károkért, amelyek a postai, illetve elektronikus úton történő kézbesítés hibáiból erednek.

(l) Hirdetmény

2.52. Hitelező által az Adós részére nyújtott szolgáltatásokért felszámított díjak, jutalékok, költségek és késedelmi jellegű kamatok felszámításának jogcímét és mértékét, valamint a szolgáltatások nyújtásának egyéb specifikus feltételeit a mindenkori Hirdetmény tartalmazza.

2.53. Hitelező a Hirdetményt - amely nyilvános és bárki számára megismerhető - az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggeszti, Honlapon elérhetővé teszi, továbbá az egyedi szerződés megkötésekor – kérésre – Adós, illetve Biztosítéknyújtó rendelkezésére bocsátja.

2.54. Hitelező a Hirdetményt jogosult a fenti (c) alfejezet megfelelő alkalmazásával egyoldalúan megváltoztatni azzal, hogy a Hirdetmény egyoldalú megváltoztatása felmondásra nem jogosít.

(m) Hitel-nyilvántartási Számla

2.55. Hitelező a könyvelésében minden Kölcsön vonatkozásában ellenőrző számlát, illetve számlákat tart fenn, melyben (i) a Kölcsön összege, (ii) az Adós által a Kölcsönszerződés alapján fizetendő tőke, Kamat és más fizetések, és (iii) a Hitelező által megkapott vagy beszedett bármely összeg kerül nyilvántartásra. A pénzügyi szolgáltatásokra vonatkozó egyes ügyletekkel kapcsolatosan felmerülő bármely vita vagy vitás eljárás során a fentieknek megfelelően kezelt nyilvántartásokba, illetve számlákba történt bejegyzés ellenkező bizonyításig elsődleges bizonyíték az Adós, illetve Biztosítéknyújtók kötelezettségeinek létezésére, illetve azok összegére vonatkozóan, kivéve, ha nyilvánvaló hiba van benne.

2.56. A Hitel-nyilvántartási Számla nem pénzforgalmi számla, kizárólag hitel-nyilvántartási és adminisztrációs célból létrehozott technikai számla.

2.57. A fenti 2.56. pontra is figyelemmel a Hitel-nyilvántartási Számla felett az Adós rendelkezni nem jogosult, arról tájékoztatást a Kölcsönszerződés rendelkezései szerint kap.

3. Kölcsönszerződés feltételei

(a) Kölcsönszerződés tárgya

3.1. A Kölcsönszerződés alapján a Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott Kölcsönt az Adós rendelkezésére bocsátja, és a Kölcsönszerződésben meghatározott Folyósítási Feltételek Adós általi teljesítése esetében folyósítja, míg Xxxx pedig köteles azt a Hitelezőnek a Kölcsönszerződésben meghatározott módon és esedékességkor visszafizetni. A minimálisan és maximálisan nyújtható mindenkori hitelösszeg a Hitelező belső szabályzatai alapján kerül meghatározásra, figyelembe véve a Program szerinti minimális és maximális hitelösszegeket is.

3.2. Adós és Biztosítéknyújtó a Kölcsön igényléséhez Kölcsönkérelmet köteles kitölteni, amelyben szereplő adatok valódiságáért felelősek, és amely semmilyen formában nem keletkeztet a Hitelező terhére kölcsönnyújtási, illetve folyósítási kötelezettségét.

3.3. A Kölcsön kizárólag a hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi szabályoknak megfelelő, Magyarország területén megvalósuló

(i) új és használt tárgyi eszköz vásárláshoz, beszerzéshez, fejlesztéshez, beruházáshoz (tárgyi eszközök, immateriális javak a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 47-48.

§§-ai és 51. §-a szerinti bekerülési értéken számolhatóak el),

(ii) ingatlanvásárlásra, -fejlesztésre,

(iii) a beruházáshoz kapcsolódó- vagy önálló forgóeszköz finanszírozásra (a forgóeszközhitel nem rulírozó típusú)

(iv) immateriális javak beszerzésére (önállóan nem finanszírozható, csak a finanszírozott tárgyi eszköz működéséhez, működtetéséhez elengedhetetlen immateriális javak beszerzése megengedett, legfeljebb a kapcsolódó finanszírozott tárgyi eszköz 10%- ának megfelelő összeg erejéig. Franchise és know-how finanszírozása nem megengedett a Program keretein belül).

3.4. A Programban nem vehet részt Adósként olyan vállalkozás, amely

(i) a cégbíróságon nincs bejegyezve (kivéve az egyéni vállalkozókat, valamint az SZJA tv. 3.§ 17. pontjában felsorolt személyeket),

(ii) adószáma felfüggesztésre került,

(iii) amely a hitelkérelem benyújtásának időpontjában vagy a szerződéskötés időpontjában jogerős végzéssel elrendelt csőd-, törlési vagy felszámolási eljárás, végelszámolás (vagy egyéb, a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott eljárás vagy végrehajtás) alatt áll, illetve amely megfelel azon feltételeknek, amelyek alapján hitelezői kérelmére felszámolás alá vonható lenne

(iv) amely az Európai Unió bármely tagállamában a 1346/2000/EK tanácsi rendelet, illetve az azt hatályon kívül helyező 2015/848 rendelet4 szerinti kollektív fizetésképtelenségi eljárás hatálya alatt áll, vagy akivel szemben a bíróság, vagy az illetékes hatóság ilyen eljárást rendelhet el;

(v) amelynek a hitelkérelem benyújtásának időpontjában vagy a szerződéskötés időpontjában lejárt esedékességű, adó- vagy adók módjára behajtható köztartozása van, kivéve, ha az adóhatóság számára fizetési halasztást vagy részletfizetést engedélyezett;

(vi) amelynek a hitelkérelem benyújtásának időpontjában hitel-, kölcsön-, lízingszerződésből vagy bankgarancia megbízási szerződésből eredő lejárt tartozása áll fenn;

(vii) amely a tevékenység folytatásához szükséges valamely hatósági engedéllyel nem rendelkezik;

(viii) amely nem tett eleget az előírt határidőben az Európai Bizottság állami támogatás felfüggesztését, vagy állami támogatás visszafizettetését, Magyarországnak címzett elrendelő határozatának;

(ix) amely a hitelkérelem benyújtását megelőzően az államháztartás alrendszereiből, a Strukturális és Beruházási Alapok (2014-2020)-ból vagy a Kohéziós Alapból juttatott valamely támogatással összefüggésben a támogatási szerződésben vállalt kötelezettségét neki felróható okból nem teljesítette;

(x) amelyről hitelt érdemlően bebizonyosodik, hogy a hitelkérelem szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló, valótlan, hamis vagy megtévesztő adatot szolgáltatott vagy ilyen nyilatkozatot tett és/vagy nem adta meg/megtagadta a kért adatszolgáltatást, nyilatkozat kitöltését;

(xi) amely saját maga vagy bármelyik tagja vagy tulajdonosa olyan természetes vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, amely ügyfél-szankciós, korlátozó listán szerepel;

(xii) amely esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedéseket a Hitelező nem tudja végrehajtani;

(xiii) amely esetében az ügyfél-átvilágítási intézkedések alapján a Hitelező – reputációjának védelme érdekében – az Adóssal való kapcsolat létrehozását elfogadhatatlan kockázatúnak ítéli meg;

(xiv) amely, jogszabályban vagy a kölcsönszerződés megkötésének feltételeként meghatározott nyilatkozatokat nem teszi meg, dokumentumokat nem nyújtja be, vagy a megtett nyilatkozatát visszavonja;

(xv) amelynél felmerül a gyanú, hogy az ügylet célja:

(a) jogszabályba, jó erkölcsbe, közerkölcsbe ütközik;

(b) környezetvédelmi szabályokba ütköző tevékenység.

(xvi) amely a 651/2014/EU bizottsági rendelet szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak minősül;

(xvii) amely fő tevékenysége az alábbiak valamelyike

(a) fegyver-, lőszergyártás, fegyverkereskedelem (TEÁOR’03 29.60, TEÁOR’08 25.40)

(b) szerencsejáték, fogadás (TEÁOR’03 92.71, TEÁOR’08 92.00)

(c) katonai harcjármű-gyártás (TEÁOR’08 30.40)

(d) dohánytermesztés, dohánytermék gyártása, forgalmazása (TEÁOR’08 01.15, 12.00, 46.35, 46.39, 47.26)

(e) egyéb személyi szolgáltatás (TEÁOR’08 96.09)

(f) pénzügyi közvetítés, biztosítás, nyugdíjalap, pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR’03 65.00-67.00, TEÁOR’08 64.11-66.30)

(xviii) valamely az ügyféllel a CRR5 4. cikk 39. pontja alapján ügyfélcsoportot képező vállalkozás jogerős végzéssel elrendelt csőd-, felszámolási, vagy egyéb - a megszüntetésére irányuló, jogszabályban meghatározott – eljárás, vagy végrehajtás alatt áll, vagy adószáma felfüggesztésre került,

(xix) általános csekély összegű (de minimis) támogatási kategória esetén továbbá olyan vállalkozás

(a) amely az 1379/2013/EK tanácsi rendelet hatálya alá tartozó, a halászati és akvakultúra ágazatban végez tevékenységet;

(b) amely hitelkérelme mezőgazdasági termékek elsődleges termelésével kapcsolatos tevékenység finanszírozására irányul;

(c) amelynek – figyelembe véve a vállalkozás által, illetve a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a hitelfelvétel évében és azt megelőző két évben igénybe vett általános csekély összegű (de minimis) támogatásokat - nem áll rendelkezésére szabad általános csekély összegű (de minimis) keret.

(xx) regionális beruházási támogatás esetében továbbá olyan vállalkozás

(a) amelyre vonatkozóan a 651/2014/EU Bizottsági rendelet, illetve az azt módosító 2017/1084/EU Bizottsági rendelet8 adott támogatási kategóriára vonatkozó kizáró kritériumok bármelyike fennáll;

(b) amellyel szemben teljesítetlen visszafizetési felszólítás van érvényben olyan korábbi bizottsági határozat nyomán, amely valamely, Magyarország által nyújtott támogatást jogellenesnek és a belső piaccal összeegyeztethetetlennek nyilvánított, a természeti katasztrófa okozta károk helyreállítására irányuló támogatási programok kivételével.

3.5. A Kölcsön nem használható fel

(i) más hitel, lízing kiváltására, üzletrész, részvény, illetve más társasági részesedés vásárlására;

(ii) az Adós által visszaigényelhető általános forgalmi adó (áfa), vám, illeték finanszírozására, kivéve, ha az Adós áfa visszaigénylésére nem jogosult;

(iii) harmadik országba vagy tagállamokba irányuló exporttal kapcsolatos tevékenységek finanszírozására, nevezetesen az exportált mennyiségekhez, értékesítési hálózat létesítéséhez és működtetéséhez, vagy az exporttevékenységgel összefüggésben felmerülő egyéb folyó kiadásokhoz közvetlenül kapcsolódó finanszírozásra;

(iv) az importtermékekkel szemben hazai termékek felhasználásához kötött beruházások finanszírozására;

(v) a hiteldöntés napján fizikailag már lezárt (befejezett) vagy teljes mértékben (fizikailag és pénzügyileg is) végrehajtott beruházás finanszírozására;

(vi) mezőgazdasági termelő vállalkozások – olyan vállalkozások, amelyek legutolsó lezárt, teljes üzleti év nettó árbevételének (egyéni vállalkozók esetén a vállalkozói adóalapba beszámított bevételek) több mint 50%-át mezőgazdasági tevékenység teszi ki) projektjeinek a finanszírozására;

(vii) elsődleges mezőgazdasági termelés ágazatában nyújtott támogatás;

(viii) a mezőgazdasági termékek feldolgozásának és forgalmazásának ágazatában nyújtott támogatás a következő esetekben:

(a) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

(b) amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás.

(ix) olyan finanszírozásra, amely az európai uniós jog megsértését eredményezi;

(x) élelmiszeripari projektek finanszírozására, amennyiben a támogatott beruházás eredményeként előállított termék az XXXXX X. mellékletében feltüntetett termékkörbe tartozik, a következő esetekben:

(a) amennyiben a támogatás összege az elsődleges termelőktől beszerzett vagy az érintett vállalkozások által forgalmazott ilyen termékek ára vagy mennyisége alapján kerül rögzítésre;

(b) amennyiben a támogatás feltétele az elsődleges termelőknek történő teljes vagy részleges továbbadás.

(xi) élő állat vásárlására, tartására, kereskedelmére;

(xii) a finanszírozott ügylettel kapcsolatos banki díjak, jutalékok teljesítésére;

(xiii) az 1379/2013/EU rendeletszerinti halászati és akvakultúra ágazattal kapcsolatos tevékenység finanszírozására;

(xiv) a fentieken túl az alábbi üzleti tevékenységek bármelyikének finanszírozására:

(a) pénzügyi közvetítés, biztosítás, nyugdíjalap, pénzügyi kiegészítő tevékenység (TEÁOR’03 65-67, TEÁOR’08 64-66)

(b) pénzmosás, kábítószer előállítás- kereskedelem, illetve egyéb illegális gazdasági tevékenység (azaz olyan termelési-, kereskedelmi vagy egyéb tevékenység, amely az alkalmazandó jogszabályok vagy szabályozás alapján illegális, ideértve az ember reprodukciós célú klónozását);

(c) dohány és dohánytermékek, desztillált szeszesitalok és kapcsolódó termékek gyártása, feldolgozása és forgalmazása (TEÁOR’08 12.00, 46.35, 47.26);

(d) valamennyi típusú fegyver-, lőszergyártás és kereskedelem finanszírozása, illetve bármilyen jellegű katonai műveletek, katonai harcjármű gyártása (TEÁOR’03 29.60, TEÁOR’08 25.40);

(e) szerencsejáték, fogadás, kaszinók és annak megfelelő vállalkozások (TEÁOR’03 92.71, TEÁOR’08 92.00);

(f) pornográfia és prostitúció, pornográfiához kapcsolódó termék előállítása, kereskedelme;

(g) atomerőművek leállítása és építése, nukleáris fűtőanyag gyártása;

(xv) a Program vonatkozásában projektfinanszírozási hitel kizárólag lakóingatlanok, kereskedelmi ingatlanok és irodák, illetve raktár létesítésére, fejlesztésére irányuló (akár bérbeadási-, illetve továbbértékesítési célú) beruházás, illetve forgóeszköz igény finanszírozására nyújtható, projekttársaságok részére is. Egyéb projektfinanszírozási ügylet a program keretein belül nem finanszírozható,

(xvi) általános csekély összegű (de minimis) támogatási kategória alapján kizárt továbbá a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző vállalkozások esetében teherszállító járművek megvásárlása,

(xvii) regionális beruházási támogatás esetében kizárt továbbá az alábbi kölcsöncél

(a) az acélipari, a szénipari, a hajógyártási, a szintetikusszál-ipari, a szállítási ágazat – a kapcsolódó infrastruktúrával együtt –, az energiatermelési és - elosztási, valamint az energetikai infrastruktúrával kapcsolatos tevékenységek javára nyújtott támogatás;

(b) a szinten tartást szolgáló tárgyi eszköz és immateriális javak költségéhez;

(c) a korábban már használatba vett olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költségéhez, amelyre a beruházó, más társaság vagy egyéni vállalkozó állami támogatást vett igénybe;

(d) az olyan tárgyi eszköz és támogatható immateriális javak költségéhez, amelyet a beruházó nehéz helyzetben lévő, vagy csődeljárás, felszámolás vagy kényszertörlési eljárás alatt álló beruházótól szerzett be;

(e) a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 31/c. pontja szerinti személygépkocsi költségéhez;

(f) ha a beruházó a kérelem benyújtását megelőző két évben áttelepítette azt a létesítményt, amelyben a beruházást meg kívánja valósítani;

(g) szélessávú infrastruktúra kiépítéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk (10) bekezdésében meghatározott feltételekkel;

(h) kutatási infrastruktúra fejlesztéséhez, kivéve a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikk (11) bekezdésében meghatározott feltételekkel;

(i) megkezdett beruházás finanszírozására;

(j) a 2010/787/EU tanácsi határozat hatálya alá tartozó, versenyképtelen szénbányák bezárását elősegítő támogatás.

3.6. A Kölcsön devizaneme (Kölcsön és kölcsönjogviszonyból eredő fizetési kötelezettségek kirovó és lerovó pénzneme) forint.

3.7. A de minimis támogatási kategória esetében a folyósíthatóságához elvárt önerő (azaz a Program keretén kívül eső forrás biztosítása) a beruházás nettó – vagy amennyiben a vállalkozás áfa visszaigénylésre nem jogosult, bruttó – bekerülési értékének minimum 10%-a (amely állami támogatást is tartalmazhat). Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy az elvárt önerő forrása nem lehet közvetlenül vagy közvetetten az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból vagy a Kohéziós Alapból származó támogatás.

3.8. Az Adós a támogatott Projekt megvalósítását a Kölcsönszerződésben megjelölt időn belül köteles megkezdeni és befejezni. Az Adós a Projekt megvalósulását a beruházás befejezésekor hitelt érdemlően, dokumentumokkal (pl. szerződéssel, számlával stb.) is alátámasztottan köteles igazolni a Hitelező felé.

3.9. Bármely Vállalkozásnak, bármely 3 pénzügyi év időszakában odaítélt csekély összegű (de minimis) támogatás támogatástartalma nem haladhatja meg a 200 000 EUR-nak, közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző Vállalkozás esetén a 100 000 EUR-nak megfelelő forintösszeget (kivéve, amennyiben a csekély összegű (de minimis) támogatásokra vonatkozó közösségi jogszabályok az ettől való eltérést megengedik).

Adósnak (és a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 2. cikk (2) bekezdése szerinti egy és ugyanazon vállalkozásnak tekintetében) a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – előzetesen nyilatkoznia kell a részére a támogatás odaítélésének évében és az azt megelőző két pénzügyi évben nyújtott csekély összegű támogatások támogatástartalmáról.

Amennyiben az Adós a beruházáshoz más állami támogatást is igényel, akkor nyilatkoznia kell annak támogatástartalmáról és a támogatási kategóriájáról.

Az Adós tudomásul veszi, hogy a 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján nyújtott csekély összegű támogatás az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25- i 360/2012/EU bizottsági rendeletnek (HL L 114., 2012.04.26., 8.o.) megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 360/2012/EU bizottsági rendeletben meghatározott felső határig halmozható. Adós tudomásul veszi továbbá, hogy a 1407/2013/EU bizottsági rendelet szerinti csekély összegű támogatás más csekély összegű támogatásokról szóló rendeleteknek megfelelően nyújtott csekély összegű támogatással a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 3. cikkének (2) bekezdésében meghatározott felső határig halmozható. A csekély összegű támogatás nem halmozható azonos elszámolható költségek vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha az ilyen jellegű halmozódás olyan támogatási intenzitást vagy összeget eredményezne, amely meghaladná az Európai Unióról szóló szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendeletben (általános csoportmentességi rendelet – HL L 214., 2008.08.09., 3.o.) – valamint az azt felváltó rendeletben - vagy az Európai Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményeire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget.

3.10. Az állami támogatás kategóriája az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet I. számú melléklete szerint: „D. Csekély összegű támogatás.” A hitelt kizárólag a 1407/2013/EU bizottsági rendelettel összhangban lehet nyújtani.

3.11. Az Adósnak a 1407/2013/EU bizottsági rendelet 5. cikkének (1) bekezdése figyelembevételével – az ott meghatározott feltételek teljesítésének megállapítására alkalmas módon – előzetesen nyilatkoznia kell arról, hogy az adott évben és az azt megelőző két pénzügyi évben mennyi és milyen támogatástartalmú csekély összegű (de minimis) támogatást vett igénybe. A támogatásról szóló igazolást az Adósnak a kedvezményes kamatozású hitel vonatkozásában nyújtott támogatás tartalmáról és a támogatásra vonatkozó kategóriáról az MFB Zrt. adja ki, Intézményi Kezességgel biztosított hitel vonatkozásában az Intézményi Kezesség támogatás tartalmáról és a támogatásra vonatkozó kategóriáról az Intézményi Kezességet nyújtó AVHGA, illetve a GHG adja ki.

3.12. A Program keretében utoljára 2019. február 28-án lehet hitel/kölcsönszerződést kötni, azzal, hogy a refinanszírozási kölcsönkérelem MFB felé történő benyújtásának határideje 2018. december 28.

3.13. A Hitelező az MFB Zrt. által biztosított refinanszírozást veszi igénybe a Refinanszírozási Kölcsönszerződések alapján.

3.14. Az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a Kölcsön biztosítékaként a Kölcsönszerződésben meghatározott biztosítéki szerződésekben részletezett feltételekkel köteles a Biztosítékok nyújtására vonatkozó érvényes és hatályos szerződést megkötni vagy az előírt nyilatkozatokat érvényesen és hatályosan megtenni, a Kölcsönszerződésben meghatározott Biztosítékok vonatkozásában; és ezen biztosítékok/terhek – amennyiben azok létrejöttéhez, vagy harmadik személyekkel szemben való hatályossá válásához szükséges azok közhiteles vagy nem közhiteles nyilvántartásba vétele - vonatkozó közhiteles vagy nem közhiteles nyilvántartásba való bejegyzéséről gondoskodni, a Hitelező által megkívánt ranghelyen, vagy amennyiben a Kölcsönszerződés így rendelkezik, az Ingatlanra vonatkozó Biztosítékok bejegyzése iránti kérelem legalább széljegyen feltüntetéséről a vonatkozó Ingatlanok tulajdoni lapján gondoskodni, oly módon, hogy ezen széljegye(ek)et megelőző elintézetlen széljegy az Ingatlanok tulajdoni lapján ne szerepeljen.

3.15. A Futamidőt a Kölcsönszerződés határozza meg.

3.16. A Futamidő a Kezdőnapon kezdődik.

3.17. A Kölcsönszerződés alapján a Hitelező Kölcsönt kizárólag a Kölcsönszerződésben meghatározott Folyósítási Feltételek szabályszerű teljesítése, és Lehívási Értesítő szabályszerű előterjesztése esetében folyósít.

Hitelező – a Program feltételeinek keretei között – szabad belátáson alapuló döntésével egyes Folyósítási Feltételek teljesítése alól felmentést adhat, amely Hitelező választása szerint lehet

(i) időleges felmentés, melynek esetében az adott feltétel nem képezi az adott folyósítás előfeltételét, azonban az Adós a Hitelező által meghatározott határidőben kötelezett marad a feltétel teljesítésére, és ennek teljesítése a soron következő folyósítás feltételévé válik,

(ii) végleges felmentés, amely esetben a továbbiakban nem képezi folyósítás feltételét.

(b) Adós és Biztosítéknyújtó

3.18. Amennyiben több Adós szerepel a kölcsönügyletben, az Adósok Kölcsönszerződésből eredő kötelezettsége és felelőssége egyetemleges.

3.19. Amennyiben a Kölcsön biztosítékául szolgáló Ingatlan(ok) részben vagy egészben nem az Adós tulajdonában, hanem a Biztosítéknyújtó tulajdonában állnak, akkor a Biztosítéknyújtó köteles az Adósnak a Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségei biztosítékául az Ingatlanokban fennálló tulajdoni illetőségét a Hitelező javára a Kölcsönszerződésben meghatározott, Adós által nyújtott dologi hitelbiztosítékokkal azonos hitelbiztosítékokkal megterhelni.

(c) Kölcsön előfeltételei

3.20. A Kölcsönszerződés megkötésének és Kölcsön nyújtásának előfeltétele, hogy az Adós és a Biztosítéknyújtó megfeleljen a Hitelező belső szabályzatában meghatározott előírásainak, továbbá a Hitelező által elfogadott alakban és tartalommal a Hitelező rendelkezésére bocsássa a Hitelező által belső szabályzata alapján előírt előfeltételi dokumentumokat.

(i) szabályszerűem kitöltött és aláírt Kölcsönkérelem (ideértve annak mellékleteit),

(ii) természetes személy esetében:

(a) Adós, illetve Biztosítéknyújtó arcképes személyazonosító igazolványa (személy igazolvány, kártya formátumú vezetői engedély vagy útlevél), és lakcímet igazoló hatósági igazolványa bemutatásra került;

(b) nem kizárólag alkalmazottként dolgozó magánszemélyek esetében (pl. egyéni vállalkozó, mezőgazdasági őstermelő) vagy amennyiben az Adós Biztosítéknyújtó betéti társaság beltagja vagy közkereseti társaság tagjának az érintett vállalkozásra vonatkozó, NAV által 30 napnál nem régebben kiadott igazolása, amely szerint a vállalkozónak, vállalkozásnak nem áll fenn lejárt köztartozása; amennyiben a vállalkozás szerepel a NAV köztartozásmentes adózói adatbázisában, a NAV együttes adóigazolása nem szükséges;

(c) az Adós munkáltatója által cégszerűen aláírt, egy hónapnál nem régebbi munkáltatói jövedelemigazolás;

(d) hat hónapnál rövidebb munkaviszony esetén a megelőző egy év NAV jövedelemigazolása;

(e) Adós választása szerint a több forrásból (pl. munkáltató, vállalkozás, értékpapír stb.) származó jövedelem esetén a megelőző két év NAV jövedelemigazolása;

(f) Adós Bankszámlának legutolsó havi kivonata (másolat).

(iii) Egyéni vállalkozók esetében:

(a) Vállalkozói igazolvány másolata,

(b) Hatósági igazolás a vállalkozói engedélyről,

(c) SZJA vagy XXX bevallás a tárgyévet megelőző két évre.

(iv) Társas vállalkozás esetén:

(a) 30 napnál nem régebbi hiteles cégkivonat,

(b) Eredeti aláírási címpéldány (aláírásminta),

(c) számviteli törvény szerinti beszámoló a tárgyévet megelőző két évre (könyvvizsgálatra kötelezett vállalkozás esetén könyvvizsgálói záradékkal ellátva),

(d) főkönyvi kivonat az utolsó negyedévre, cégszerűen aláírva,

(e) kezdő vállalkozás (teljes lezárt üzleti évvel nem rendelkező) esetén a tulajdonos/ok SZJA bevallása a megelőző két évre,

(f) kezdő vállalkozás tulajdonosainak jövedelemigazolása.

(v) minden Vállalkozó esetén:

(a) Üzleti terv – amely tartalmazza a Projekt megvalósítási tervét a felhasználás összegszerű részletezésével,

(b) az MFB által a Programban megjelölt kizáró körülmények fenn nem állásáról szóló nyilatkozat(ok),

(c) bankszámlaszerződés(ek) fénymásolatai,

(d) engedélyköteles tevékenységet végző Vállalkozás esetén: hatósági engedély,

(e) fénymásolatok (ügyvezető(k), készfizető kezes(ek), zálogkötelezett(ek), egyéb jogosult(ak) személyi igazolványának, lakcímkártyájának és adókártyájának fénymásolata az Adós, illetve Biztosítéknyújtó által aláírva),

(f) NAV igazolás - külkereskedelemmel foglalkozóknál, egyéb esetben nyilatkozat arról, hogy nem végez vámvonzattal bíró tevékenységet.

(vi) tárgyi eszközökre vonatkozó Hitelező által jóváhagyott, és a Hitelező értékbecslői listáján szereplő értékbecslő által készített Értékbecslés;

(vii) Ingatlanok biztosítékként történő bevonása esetén az Ingatlanok 30 napnál nem régebbi tulajdoni lapja, amelyen

(a) Adós, illetve a Biztosítéknyújtó tulajdonjoga be van jegyezve, vagy Adós, illetve a Biztosítéknyújtó tulajdonjog bejegyzési kérelme (ideértve un. függőben tartással előterjesztett tulajdonjog bejegyzési kérelmet is) széljegyként fel van tüntetve, és kétség nélkül megállapítható Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó érvényes tulajdonszerzési jogcíme és várománya;

(b) az ingatlan-nyilvántartásban az esetleges telki szolgalmi jogon, földmérési jelek, valamint a villamos berendezések elhelyezését biztosító használati jogon, továbbá vezetékjogon, vízvezetési és bányaszolgalmi jog, természetvédelmi vagy műemléki jelleg feltüntetésén, telekalakítási és építési tilalom elrendelésén, illetve egyéb építésügyi korlátozáson felül (feltéve, hogy ezek a Projekt megvalósítását nem akadályozzák) más, nem a Hitelező javára fennálló teher nem szerepel, vagy kizárólag harmadik személy pénzügyi intézmény (finanszírozó) javára szóló zálogjog szerepel azzal, hogy ez utóbbi esetben be kell szerezni a jelzálogjogosult pénzügyi intézmény hivatalos igazolását a jelzálogjoggal biztosított tartozás fennálló összegéről (tőke, ügyleti kamat, késedelmi kamat, egyéb járulékok), és a fennálló tartozás összege a Program feltételei, és a Hitelező irányadó belső szabályzatai szerint kerül figyelembe vételére a zálogtárgy fedezeti értéke, vagy a keret összege, illetve az igényelt kölcsön egyéb feltételei meghatározása során.

Amennyiben az Ingatlan osztatlan közös tulajdonban áll, a tulajdonostársak (mind a bejegyzett, mind a széljegyen szereplő) közötti kizárólagos használatot és rendelkezési jogot biztosító, a Hitelező által elfogadott tartalmú, ügyvéd által ellenjegyzett használati megosztásra irányuló megállapodás,

Amennyiben az Ingatlan egésze, vagy egy része haszonélvezettel terhelt, akkor a haszonélvezeti jogosult feltétel nélküli lemondó nyilatkozata megfelelő alaki formában és kellékekkel (kivéve, ha a haszonélvező Biztosítéknyújtóként bevonásra kerül).

3.21. Hitelező fenntartja a jogot, hogy a Kölcsönkérelem, illetve az Adós, illetve Biztosítéknyújtó által szolgáltatott, fentiekben részletesen körülírt dokumentumok átvizsgálása után a Kölcsönszerződés megkötését egyoldalú nyilatkozattal, mindenfajta kártérítési kötelezettség nélkül elálljon.

(d) Folyósítás

3.22. A Hitelező a Kölcsönszerződés megkötésétől a Rendelkezésre Tartási Időszak alatt a Kölcsön összegét az Adós rendelkezésére tartja.

3.23. A Rendelkezésre Tartási Időszak elteltét követően az Adós a Kölcsön terhére további folyósítást nem igényelhet, és a Hitelező a Kölcsön nem folyósított összegét nem folyósítja (törli), kivéve, ha a Rendelkezésre Tartási Időszak elteltéig az Adós a rendelkezésre tartási időszak meghosszabbítását kéri, és ahhoz a Hitelező hozzájárult (ideértve a Kölcsönszerződés módosításának esetét is) azzal, hogy a rendelkezésre tartási időszak meghosszabbítása esetében sem haladhatja meg a 12 hónapot.

3.24. Adós a Kölcsön folyósítását a Folyósítási Feltételek teljesítése esetében Lehívási Értesítő előterjesztése útján igényelheti

3.25. A Hitelező a Kölcsönt a Kölcsönszerződésben meghatározott módon folyósítja.

3.26. A Kölcsön folyósítása egy összegben vagy szakaszosan történik, amennyiben jelen ÁSZFban és a Kölcsönszerződésben foglalt valamennyi folyósítási előfeltétel igazoltan teljesül, figyelemmel azonban a fenti 3.17. pont második bekezdésére,

3.27. Hitelező megtagadhatja a Kölcsön folyósítását, ha a Folyósítás Napjáig vagy a Folyósítás Napján

(i) a Kölcsönszerződés és/vagy a biztosítéki szerződések és/vagy bármely egyéb finanszírozás dokumentum érvénytelen vagy azzá vált, illetve hatálytalan vagy azzá vált,

(ii) a Kölcsönszerződés tekintetében Felmondási Esemény következett be,

(iii) a Kölcsönszerződés tekintetében Fenyegető Felmondási Esemény áll fenn,

(iv) Adós, illetve Biztosítéknyújtó olyan egyéb súlyos szerződésszegést követett el, amelyre figyelemmel a Kölcsön folyósítása a Hitelezőtől ésszerű mérlegelés alapján nem várható el,

(v) Adós, illetve Biztosítéknyújtó bármely megerősítő vagy egyéb nyilatkozata, kötelezettségvállalása valótlan, lehetetlen, vagy ilyenné vált,

(vi) Hitelező a Program feltételei vagy jogszabály alapján jogosult vagy azzá vált a Folyósítás megtagadására.

3.28. A folyósítás azon a napon tekintendő teljesítettnek, amelyik értéknappal a Hitelező a fizetési számlájára vonatkozóan átutalási megbízást ad számlavezetőjének a Kölcsön összegének átutalására.

3.29. A folyósítás általános szabályaitól eltérően a garanciális visszatartás összegét csak akkor lehet lehívni és folyósítani, ha annak megfizetése ténylegesen esedékessé vált a szállító, illetve kivitelező részére. Amennyiben a garanciális időszak vége későbbi, mint a rendelkezésre tartási időszak eltelte, akkor a garanciális visszatartás összege az Adós nevére nyitott, de rendelkezése alól kivett technikai számlára folyósítható, amelyről abban az esetben lehetséges kifizetés a szállító, illetve kivitelező felé, amennyiben a szállító, illetve kivitelező a garanciális időszak alatt a feltárt hibákat saját költségén megjavíttatta, vagy nem merül fel ilyen kötelezettsége és így jogosulttá válik az összegre. E technikai számlán elhelyezett, garanciális visszatartással érintett összeg folyósított összegnek minősül. Abban az esetben, ha a garanciális visszatartás kifizetésére vonatkozó feltételek nem teljesülnek, a lehívott összeget haladéktalanul vissza kell fizetni a Hitelező részére.

(e) Ügyleti Kamat

3.30. Adós a részére folyósított Kölcsön összege után annak első folyósításától a Lejárat Napjáig (előtörlesztés esetén a Kölcsön teljes visszafizetése teljesítését megelőző napig) terjedő időszakra Ügyleti Kamatot fizet.

3.31. A Kamatperiódus negyedéves, a naptári negyedév első napján kezdődik, és utolsó napján végződik, kivéve

(i) az első kamatperiódust, amely az első folyósítás napján kezdődik és az első folyósítás naptári negyedévének utolsó napjáig tart, illetve

(ii) az utolsó kamatperiódust, amely a megelőző kamatperiódus utolsó napját követő napon kezdődik és a Lejárat Napjáig (előtörlesztés esetén a Kölcsön teljes visszafizetése teljesítését megelőző napig) tart.

3.32. Az ügyleti kamat mértéke változó, mindenkor (kamatperiódusonként) az alábbi kamatelemek összege:

(i) 3 havi BUBOR, ahogy minden egyes kamatperiódusra az MFB az MFB Honlapon közzéteszi,

(ii) RKV2.1,

(iii) Kölcsönszerződésben meghatározott Kamatfelár (ami nem lehet magasabb mint évi 2%)

3.33. Az ügyleti kamat kiszámítása francia kamatszámítással (360 napos év és az eltelt napok figyelembevételével) történik az alábbi képlet szerint:

tőke összege x ügyleti kamatláb x naptári napok száma

36.000

(f) Késedelmi kamat

3.34. Amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségének nem tesz határidőben eleget, a Hitelező a Lejárt Tartozások után az esedékesség napjától a befizetés jóváírásának időpontjáig terjedő időre jogosult Késedelmi Kamatot felszámítani, és azt az Adóssal szemben érvényesíteni.

3.35. A késedelmi kamat mértékét a Hirdetmény határozza meg (azzal, hogy a Program feltételei szerint a Hitelező által az Ügyleti Kamaton túl felszámítható késedelmi kamat és behajtási díj összege nem lehet magasabb, mint a Ptk. 6:155 § alapján meghatározott mérték (azaz a késedelemmel érintett naptári félév első napján érvényes jegybanki alapkamat nyolc százalékponttal növelt értéke) kétszerese).

(g) Díjak, költségek

3.36. A Kölcsönhöz további díjak kapcsolódnak, melyek fajtáit és fizetésük feltételeit, esedékességüket jelen fejezet, a Kölcsönszerződés, illetve a Hirdetmény tartalmazza.

3.37. A Program keretében igénybe vett Kölcsönök vonatkozásában Hitelező a Kölcsön elbírálásával és folyósításával összefüggő valamennyi szolgáltatásának és költségének ellenértékeként Folyósítási Díjat és a vonatkozó Hirdetményben meghatározott egyéb díjakat és költségeket számítja fel, ezen túl az Adóst csak a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerült ésszerű költség (pl.: igazgatási-szolgáltatási értékbecslői-, ügyvédi- vagy közjegyzői díjak, Intézményi Kezesség Díjak), és az esetleges igényérvényesítési költségek terhelik.

3.38. A felmerülő költségeket és díjakat (a közjegyzői, igazgatási szolgáltatási díjat stb.) az Adós közvetlenül köteles kiegyenlíteni. Az Adós köteles az Értékbecslés Költségét, az Intézményi Kezesség Díját és a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi ésszerű költséget (pl. ügyvédi munkadíj), mint továbbhárított költségeket a Hitelező részére megfizetni.

3.39. A Kölcsönszerződés hatályának fennállása alatt bekövetkező Kamatláb változásokból eredő többletköltségek, valamint a Kölcsönszerződés teljesítése érdekében esetlegesen felmerülő egyéb igazolt költségek viselése az Adóst terheli.

3.40. Az ÁSZF-ben, a Kölcsönszerződésben és a Hirdetményben meghatározott fizetések teljesítése mellett Adós és/vagy Biztosítéknyújtó köteles a Biztosítékok vonatkozásában a Hitelezőnél bármilyen címen felmerülő költségeket és ráfordításokat, ideértve az adókat is az ÁSZF-ben foglalt korlátozásokkal azok esedékességekor kiegyenlíteni, illetve viselni. Az Adós a Hitelező által kibocsátott számla alapján köteles a jelen pont szerinti költségeket közvetlenül a Hitelező részére megfizetni.

3.41. A Kölcsönszerződés, a Biztosítéki Szerződések megkötéséhez, valamint Kötelezettségvállaló Nyilatkozat közjegyzői okiratba foglalásához és az azokban létesített Biztosítékok regisztrálásához, illetve annak megerősítéséhez kapcsolódó, úgyszintén a Kölcsönszerződéssel kapcsolatban felmerült valamennyi ésszerű költség (pl. ügyvédi munkadíj, közjegyzői díj, igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek) az Adóst terheli. A közjegyzői eljárás díját és egyéb ezzel kapcsolatos összes költséget az Adós viseli.

3.42. Amennyiben a Kölcsön biztosítékai között a Kölcsönszerződésbe Intézményi Kezesség is kikötésre kerül, az Intézmény Kezesség Díját az Adós köteles a Hitelező részére megfizetni. Az Intézményi Kezesség Díjának megfizetésére az Adós első alkalommal a Kölcsön folyósítását, rendelkezésre bocsátását megelőzően, majd ezt követően évente köteles, a Hitelező által kiállított számla alapján, a számla kiállításától számított 15 napon belül.

(h) Kamatok, díjak, költségek módosítása

3.43. A Kamatláb, valamint a Kölcsönszerződések és Biztosítékok egyéb szerződési feltételei tekintetében a jelen (h) alfejezetben meghatározott feltételek és körülmények változása esetén élhet a Hitelező az Adós számára kedvezőtlen, egyoldalú szerződés módosítási jogával.

3.44. Az Adóssal kötött Kölcsönszerződés esetén a Hitelező a Kamatlábat az alábbi feltételek, illetve körülmények bekövetkezése esetén jogosult egyoldalúan, az Adós számára kedvezőtlenül módosítani:

(i) a jogi, szabályozói környezet változása

(a) A Program feltételeit érintő szabályozók változása;

(b) a Hitelező – a Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Hitelezőre kötelező egyéb szabályozók változása;

(c) a Hitelező – a Kölcsönszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása.

(ii) Pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet változása

(a) a Program feltételeit érintő változásból eredő forrásköltség emelkedés,

(b) a Kölcsönt a Program keretei közé és hatálya alá nem tartozó, saját forrású kölcsönné alakítása esetében, ezt követően a Hitelező forrásköltségeinek változása (pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása), így különösen, de nem kizárólagosan:

(ba) Magyarország hitelbesorolásának változása;

(bb) az ország kockázati felár változása (credit default swap);

(bc) jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása;

(bd) a bankközi pénzpiaci kamatlábak/hitelkamatok változása;

(be) a Magyar Állam vagy a Hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása;

(bf) refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása.

(iii) Adós kockázati megítélésének megváltozása

(a) Adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az Adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra -, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá;

(b) Hitelező vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő belső szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá azzal, hogy Hitelező a kockázati megítélés alapján nem érvényesít kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a szerződés Futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe;

(c) a folyósított Kölcsön fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

3.45. A fentiekben meghatározott feltételek, illetőleg körülmények egyidejűleg egymással ellentétes irányban vagy arányaiban eltérő mértékben változhatnak, melyek együttes hatásait figyelembe véve alakítja ki Hitelező szerződésmódosítási döntéseit.

3.46. Nem minősül szerződésmódosításnak, ha a Hitelező új szolgáltatásokat, pénzügyi eszközöket vezet be, melyeket az Adós számára elérhetővé tesz, és amelyeket az Adós kifejezetten elfogad, igénybe vesz, illetve arra szerződést köt.

3.47. Hitelező vállalja, hogy vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén átmenetileg, a zavarok fennállásáig módosít egyoldalúan kamatot, költséget, és ilyen intézkedés alkalmazását – a Felügyelet egyidejű tájékoztatása mellett – a nyilvánosságra hozza.

(i) Törlesztés

3.48. Xxxx köteles a Kölcsönszerződés feltételei szerint a folyósított Kölcsön összegét visszafizetni, valamint Ügyleti Kamatát és további járulékait megfizetni.

(ia) Tőketörlesztés

3.49. Hitelező a Kölcsönszerződés erre vonatkozó kifejezett kikötése esetében és szerint biztosít az Adós részére a tőketörlesztés megkezdésére Türelmi Időt, ilyen kifejezett kikötés hiányában az Adóst Türelmi Időszak nem illeti.

3.50. Adós a folyósított Kölcsön tőkeösszegét havonként egyenlő részletekben fizeti vissza azzal, hogy az utolsó tőketörlesztő részlet összege legfeljebb 20%-os mértékű eltérő utolsó tőketörlesztő részlet (balloon) alkalmazása, illetve kerekítés folytán eltérhet.

3.51. A tőketörlesztés teljesítésének napja mindenkor a Törlesztési Nap.

3.52. Adós tőketörlesztési kötelezettségét úgy köteles teljesíteni, hogy annak teljes összege a Tőketörlesztés Nap elteltéig jóváírásra kerüljön a Törlesztési Számlán.

(ib) Kamatfizetés

3.53. Az Ügyleti Kamat megfizetése havonta esedékes.

3.54. Az Ügyleti Kamat teljesítésének napja mindenkor a Törlesztési Nap.

3.55. Xxxx kamatfizetési kötelezettségét úgy köteles teljesíteni, hogy annak teljes összege a Törlesztési Nap elteltéig a Törlesztési Számlán jóváírásra kerüljön.

(ic) Átütemezés korlátozottsága

3.56. Adós elfogadja, hogy a Kölcsön visszafizetésének átütemezésére kizárólag az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és a regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 37/2011 (III. 22.) Korm. rendelet) 6. § (4a) bekezdése szerinti nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nem minősülő, vagy a 37/2011 (III. 22.) Korm. rendelet 6. § (4b) bekezdése szerint nehéz helyzetben lévő vállalkozásnak nem minősíthető Adós esetében, és kizárólag a Kölcsön futamideje alatt legfeljebb egy alkalommal kerülhet sor és ennek keretében legfeljebb 12 hónapos tartamú tőkefizetési moratórium alkalmazható (azaz kamatfizetési kötelezettség a tőkefizetési moratórium ideje alatt is változatlanul fennmarad) azzal, hogy

(i) átütemezés esetében is a tőketörlesztés kizárólag egyenlő részletekben történhet (azzal, hogy az utolsó tőketörlesztő részlet összege eltérő (maximális 20%-os mértékű) törlesztőrészlet (balloon) alkalmazása, illetve kerekítés folytán eltérhet, azonban az eltérő összegű utolsó törlesztőrészlet (balloon) maximális mértéke átütemezéssel sem léphető túl),

(ii) a tőkefizetési moratóriumot legalább egy éves tőkefizetési időszaknak kell megelőznie,

(iii) a Kölcsön futamideje az átütemezést követően sem haladhatja meg a Program által megengedett maximális futamidő (120 hónap, önálló forgóeszközhitel esetében 72 hónap) elteltét.

3.57. Az átütemezésre a Hitelező nem köteles, annak lehetővé tételéről szabad belátáson alapuló, vonatkozó belső szabályzatai szerint meghozott döntésével határoz.

(id) Előtörlesztés

3.58. Adós fennálló tőketartozását a Kölcsönszerződés feltételei szerint, Hitelező hozzájárulásának szükségessége nélkül, azonban az Előtörlesztési Díj megfizetésének kötelezettségével a törlesztési ütemtervet megelőzően részben vagy egészben visszafizetheti (előtörlesztés).

3.59. Az előtörlesztés lehetséges legkisebb összegét a Kölcsönszerződés határozza meg.

3.60. Előtörlesztést Xxxx mindenkor Törlesztési Napon, írásbeli előtörlesztés összegét és értéknapját meghatározó előtörlesztési értesítő legalább az előtörlesztés naptári hónapját megelőző naptári hónap 20. napjáig történt előterjesztésével teljesíthet.

3.61. Előtörlesztés teljesítése a fennálló tőketartozást csökkenti a Futamidő változatlanul maradásával, azzal, hogy az előtörlesztést követően a tőketörlesztő részletek száma változatlan marad, azonban összegük az előtörlesztést megelőzően és azt követően fennálló tőketörlesztés arányában csökken.

3.62. Hitelező az előtörlesztést követően módosított törlesztési ütemtervet ad ki az Adós részére.

(ie) Közös szabályok

3.63. Adós fizetési kötelezettségeit forint pénznemben köteles teljesíteni (lerovó pénznem).

3.64. Adós fizetési kötelezettségeinek teljesítési helye a Törlesztési Számla.

3.65. Adós bármely fizetési kötelezettsége a Törlesztési Számlán történő jóváírással, annak értéknapjával teljesül.

3.66. Adós fizetési kötelezettségeinek teljesítése történhet:

(i) Adós bármely fizetési számlájáról történő átutalással (vagy azonos számlavezető esetében átvezetéssel),

(ii) Hitelező által benyújtott, felhatalmazó levélen alapuló Beszedési Megbízással.

3.67. A Kölcsön valamennyi egyes folyósítását, ezt követően teljes folyósítását, illetve részbeni lehívás esetében a Rendelkezésre Tartási Időszak lejártát követő 15 napon belül a Hitelező könyvelt postai küldeményben a Futamidőre vonatkozó tőke és kamattörlesztéseket tartalmazó visszafizetés ütemezési táblázatot ad ki az Adós részére, ami a Futamidőre tartalmazza a szükséges információkat a Kölcsön tőke- és kamat összegének visszafizetéséhez.

3.68. A fenti 3.65. pontra tekintettel az Adós fizetési kötelezettségeinek esedékessé válása külön esedékességi értesítő megküldését vagy egyéb hitelezői cselekmény megtételét nem igényli, ezt nem érintve a Hitelező az Adós részére teljesítés érdekében történő együttműködés keretében, azonban esedékességi előfeltételt nem képezve elektronikus úton esedékességi értesítőt küld.

3.69. Hitelező fenntartja a jogot a kamatfizetés illetve tőketörlesztés esedékességi időpontjának a megváltoztatására a Hitelező erre irányuló döntése szerint.

(if) Késedelem

3.70. Amennyiben Xxxx bármely fizetési kötelezettségének teljesítésével késedelembe esik, vagy azt megtagadja, a késedelem teljes tartamára a hátralékos tartozás után fizetendő késedelmi kamat fizetésére köteles, amely kötelezettség a késedelembe eséssel (esedékességi határidő eredménytelen elteltével) automatikusan beáll.

3.71. A fenti 3.68. pontnak ellent nem mondva az esetleges késedelmes fizetések miatt keletkező késedelmi kamat összegéről a Hitelező minden alkalommal értesíti az Adóst, ami azonban nem képezi a késedelmi kamat fizetési kötelezettség előfeltételét.

3.72. Késedelmes fizetés esetében amennyiben az Adóstól beérkező fizetés a hátralékos fizetés késedelmi kamatokkal és további járulékokkal növelt összegét nem fedezi, a beérkező fizetést Hitelező elsőként az igényérvényesítés költségeire, ezt követően késedelmi kamatokra, végül fennmaradó részében a főtartozásra számolja el. Amennyiben az Adós több fizetési kötelezettsége késedelmes, Hitelező a beérkező fizetést mindenkor a régebben lejárt tartozáskora (ezen belül az előbbi sorrendben megosztva járulékok és főtartozás között), ezek között a lejárat, illetve az esedékesség sorrendjét követve számolja el. Adós jelen 3.70. ponttól eltérő rendelkezése hatálytalan.

4. Hitelbiztosítékok

(a) Biztosítéknyújtási kötelezettség

4.1. Adós a Kölcsönszerződés eltérő rendelkezése hiányában a Kölcsön első folyósításának előfeltételeként köteles megalapítani, és a Kölcsön szerződésszerű visszafizetéséig folyamatosan fenntartani a Kölcsön Kölcsönszerződésben meghatározott hitelbiztosítékait a Kölcsönszerződésen alapuló kölcsön jogviszonyból (ideértve ennek létrejöttét, hatályát, teljesítését, megszegését, meghiúsulását, szerződésszegéssel okozott illetve ennek szabályai szerint minősülő károkért való felelősséget is) annak feltételei szerint jelenleg meglévő vagy jövőben keletkező, feltétlen vagy feltételhez kötött fizetési vagy pénzben kifejezhető értékű igény illetve követelés (beleértve adósságszolgálat, szerződésszegéssel okozott illetve ennek szabályai szerint minősülő károk megtérítése (kártérítés), késedelmi kamatok, további díjak és járulékok, igényérvényesítési költségek, továbbá a végrehajtás keretében felmerülő költségek megfizetésére vonatkozó igények illetve követelések is) folyamatos biztosítékául.

4.2. A Kölcsönszerződésben meghatározott hitelbiztosítékok megalapítása, létrejötte és fenntartása a Kölcsön Hitelező általi nyújtása, folyósítása és fenntartása előfeltételét képezi, és Adós erre vonatkozó kötelezettségvállalása hiányában Hitelező a Kölcsönszerződést nem kötötte volna meg.

(b) Hitelező által alkalmazott hitelbiztosítékok

4.3. Hitelező a Program keretében nyújtott Kölcsönök hitelbiztosítékául különösen az alábbi, Hitelező által elfogadott hitelbiztosíték-fajták közül a Kölcsönszerződésben meghatározott hitelbiztosítékokat kötheti ki:

(i) ingatlan jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingatlanon,

(ii) ingatlan jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingatlanon,

(iii) ingó jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingó dolgokon,

(iv) ingó jelzálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingó dolgokon,

(v) üzletrészt terhelő zálogjog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom,

(vi) ingatlant terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingatlanon,

(vii) ingatlant terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingatlanon,

(viii) ingót terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom a Beruházás tárgyát képező ingó dolgokon,

(ix) ingót terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom egyéb ingó dolgokon,

(x) üzletrészt terhelő vételi jog, és ezt biztosító elidegenítési és terhelési tilalom,

(xi) követelést terhelő zálogjog (ideértve követelést annak biztosítékaival együtt terhelő zálogjogot (alzálogot) is),

(xii) fizetési számlaegyenleg-követelést terhelő zálogjog,

(xiii) készfizető kezesség,

(xiv) óvadék,

(xv) garancia,

(xvi) vagyonbiztosításból (ide nem értve meghatározóan felelősségbiztosítás típusú biztosítási termékeket, de ideértve a C.A.R. biztosítást) eredő követelések tekintetében társbiztosítotti, vagy zálogjogosulti feltüntetés,

(xvii) Beszedési Megbízásra jogosító felhatalmazó levél,

(xviii) Intézményi Kezesség.

(ba) Zálogjog

4.4. Zálogjog alapján a Hitelező a pénzben meghatározott vagy meghatározható követelésének biztosítására szolgáló zálogtárgyból más követeléseket megelőző sorrendben kielégítést kereshet, ha az Adós esedékessé vált kötelezettségeit nem teljesíti. Zálogjog jövőbeli vagy feltételes követelés biztosítására is alapítható.

4.5. A zálogjog tárgya lehet minden birtokba vehető dolog – ingóság, ingatlan, pénz, értékpapír átruházható jog, követelés. Ha a zálogjog ugyanannak a követelésnek biztosítására több zálogtárgyat terhel, kétség esetén minden zálogtárgy az egész követelés biztosítására szolgál.

4.6. Ha a zálogtárgy több személy tulajdonában van és jogviszonyukból más nem következik, egymás közti viszonyukban a zálogtárgyak értékének arányában kötelesek helytállni.

4.7. Nem lehet jelzálogjogot alapítani a dolog egy természetben meghatározott részén, közös tulajdonban álló dolognak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetősége azonban zálogba adható. Ingatlan esetében jelzálogjog csak az ingatlan- nyilvántartásban önálló egységként nyilvántartott egész ingatlanra, illetőleg annak a kötelezett tulajdonában lévő egész tulajdoni illetőségére létesíthető.

4.8. Az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó hozzájárul, hogy a kielégítési jog gyakorlása a Zálogjogosult választása szerint

(i) bírósági végrehajtás útján vagy

(ii) bírósági végrehajtáson kívül történjen. A bírósági végrehajtáson kívül a kielégítési jog gyakorlására a Zálogjogosult választása szerint (a) az Ingatlan, mint zálogtárgy Zálogjogosult általi értékesítése vagy (b) az Ingatlan, mint zálogtárgy tulajdonjogának a Zálogjogosult által történő megszerzése útján történik.

4.9. Amennyiben a zálogjog tárgya olyan követelés, amelyet zálogjog biztosít, a követelés annak biztosítékaival együtt alzálog útján terhelhető meg.

4.10. Zálogjog kikötése esetén Hitelező ennek biztosítékául elidegenítési és terhelési tilalom alapítását is előírja.

4.11. A Kölcsönszerződés időtartama alatt a zálogjoggal terhelt ingatlanon, ingón végzett valamennyi új beruházás, fejlesztés kiegészítés, felújítás, továbbá a zálogjoggal terhelt üzletrészhez járuló további üzletrészek (átruházás, vagy tőkeemelés folytán) a zálogjog tárgyának részévé, illetve alkotórészévé vagy tartozékává válnak, eképpen a Hitelező javára kikötött zálogjog ezekre is kiterjed, csakúgy, mint valamennyi egyéb törvényes és tényleges alkotórészre, tartozékra.

(bb) Vételi jog

4.12. Adós és/vagy a nem fogyasztó Biztosítéknyújtó a Hitelező által Adósnak nyújtott Kölcsön és járulékai – ideértve a kötelezettségek késedelmes teljesítése esetén a Késedelmi Kamatot is – megfizetésének biztosítékául az ügyleti kockázat csökkentése érdekében a Hitelező részére a Kölcsönszerződés erre vonatkozó kikötése esetében vételi jogot is alapít a Hitelező által előírt ingatlanon, ingó dolgon, társasági részesedésen.

4.13. A vételi jog olyan egyoldalú alakító jog (hatalmasság), amelynek gyakorlásával Hitelező a vételi jog tárgyának megvásárlása szóló adásvételi szerződést hozhat létre, és ennek létrejöttével (vételi jog gyakorlásával) követelheti annak tulajdonjog- és birtokátruházását, míg ennek ellenében köteles a vételár teljesítésére.

4.14. A Kölcsönszerződés időtartama alatt a vételi joggal terhelt ingatlanon, ingón végzett valamennyi új beruházás, fejlesztés kiegészítés, felújítás, továbbá a vételi joggal terhelt üzletrészhez járuló további üzletrészek (átruházás, vagy tőkeemelés folytán) a vételi jog tárgyának részévé, illetve alkotórészévé vagy tartozékává válnak, eképpen a Hitelező javára kikötött Vételi Jog ezekre is kiterjed, csakúgy, mint valamennyi egyéb törvényes és tényleges alkotórészre, tartozékra.

4.15. A vételi jogot a Hitelező abban az esetben gyakorolhatja, ha a kielégítési joga megnyílik.

4.16. Hitelező a vételi jogot harmadik személyre átruházhatja, ehhez a vételi jog alapításával az Adós, illetve a Biztosítéknyújtó hozzájárul.

4.17. A vételi jog gyakorlása során fizetendő vételárat Hitelező a tulajdonjog- és birtokátruházás teljesítését követően köteles teljesíteni azzal, hogy a vételár fizetési kötelezettségbe az Adós Kölcsönszerződésből származó tartozásai beszámíthatóak.

(bc) Készfizető kezesség

4.18. A készfizető kezességvállalás abban az esetben feltétele a Kölcsön nyújtásának, ha a Hitelező az ügyleti kockázatának csökkentése érdekében a Hitelező számára elfogadható kezes készfizető kezességvállalását előírja.

4.19. A Készfizető Xxxxx készfizető kezességvállalása alapján köteles a Hitelező első írásbeli felszólítására, a jogviszony vizsgálata nélkül 5 banki napon belül kifizetni a Hitelező által az Adós terhére nyilvántartott Hátralékos Követelést, és ezt kizárólag akkor tagadhatja meg, ha az Adós esedékességkor a Hátralékos Követelést teljesítette.

4.20. A Készfizető Xxxxx készfizető kezességvállalása teljes mértékben érvényes és hatályos marad mindaddig, amíg a Kölcsönszerződés értelmében a Hitelezőt megillető valamennyi tőke, Kamat és egyéb járulékai teljes mértékben megfizetésre nem került.

(bd) Óvadék

4.21. Amennyiben az Adós valamely kötelezettsége biztosítására óvadékot alapít, a Hitelező jogosult a Kölcsönszerződés nem teljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén követelését az óvadékösszegből közvetlenül kielégíteni.

4.22. Az óvadék tárgya lehet pénz, fizetési számlakövetelés, lekötött betét vagy értékpapír, továbbá elkülönített pénzforgalmi számlán, vagy lekötött betéti számlán elhelyezett forint vagy deviza betét.

4.23. A Hitelező értékpapír óvadékként elsősorban az állam által garantált értékpapírokat fogad el.

4.24. Az Adós által felajánlott, a hiteltől elkülönített, bankszámlán lekötött óvadéki betét és/vagy értékpapírszámlán óvadékként lekötött értékpapír a Kölcsön biztosítékaként kizárólag abban az esetben számítható be, amennyiben az Adós ezt kéri.

4.25. A pénzösszegen alapított óvadék esetében a Hitelező annak tárgyát nem köteles elkülönítetten kezelni, nem érintve ezzel a szerződésszerűen felhasználásra nem kerülő óvadék visszaadására irányuló kötelezettségét.

(be) Garancia

4.26. A garancia olyan írásbeli kötelezettségvállalás, amelyben a garancia kötelezettje arra vállal kötelezettséget, hogy meghatározott feltételek bekövetkezte esetén a jogosultnak fizetést fog teljesíteni. A garanciavállaló kötelezettsége független kötelezettségvállalás, a kötelezett nem hivatkozhat az alap jogviszonyból eredő kifogásokra.

(bf) Biztosítások

4.27. Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a Kölcsönszerződés megkötését követően a Kölcsönszerződés teljes időtartama alatt, illetve kielégítési jog gyakorlása esetében a biztosítékul szolgáló vagyontárgyaknak a birtokátruházásáig viseli a kárveszélyt.

4.28. Adós, illetve a Biztosítéknyújtó a Kölcsön folyósításának előfeltételéül a Kölcsönszerződés megkötését követően, a Kölcsön folyósítása előtt nevesített vagyon- és felelősségbiztosítást köteles kötni (vízkár, tűzkár, viharkár, épület-, lakás- és felelősségbiztosítást stb.) a biztosítékul szolgáló vagyontárgyakra, és azt köteles a Kölcsönszerződés teljes időtartama alatt, illetve kielégítési jog gyakorlása esetében a biztosítékul szolgáló vagyontárgyaknak a birtokátruházásáig fenntartani.

4.29. A biztosításokat a biztosítékul szolgáló vagyontárgyak Hitelező által elfogadott piaci értékének megfelelően kell megkötni, és a Hitelező javára szóló hitelbiztosítéki záradékkal kell ellátni, amelyet az Adós és/vagy Biztosítéknyújtó biztosító által érkeztetett zálogkötelezetti, illetve társbiztosítotti nyilatkozatával, valamint a biztosító fedezetigazolásával kell igazolni, ezt követően a biztosítási kötvényt a Hitelező részére átadni.

4.30. Hitelező jogosult a fentiek szerinti biztosítást az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó helyett megkötni, a vonatkozó biztosítási díjakat a biztosító részére megfizetni, és ezen költségeket az Adósra továbbhárítani, amennyiben a biztosítás:

(i) a Kölcsön teljes összegének visszafizetését megelőzően megszűnik, vagy érvényesen létre sem jön és a Hitelező írásbeli felszólítását követő 30 napon belül az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó nem köti meg a Hitelező számára elfogadható és a jelen ÁSZF által meghatározott feltételeknek megfelelő nevesített vagyon- és felelősségbiztosítást; vagy

(ii) fennállásával kapcsolatos, a Hitelező által kért információt az Adós és/vagy Biztosítéknyújtó és/vagy a vonatkozó biztosító nem bocsátja a Hitelező rendelkezésére annak írásbeli kérésétől számított 30 napon belül, vagy

(iii) az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a biztosítási kötvényt a Kölcsön Folyósítási Napját követő 30 napon belül a Hitelező részére nem adja át és a biztosítási kötvény átadására vonatkozó kötelezettségét a Hitelező írásbeli felszólításában megjelölt legalább 8 napos póthatáridőn belül sem teljesíti.

Ezekben az esetekben az Adós a Hitelező által Adós és/vagy Biztosítéknyújtó helyett megfizetett biztosítási díj összege után járó Késedelmi Kamat megfizetésére köteles.

4.31. A biztosítással kapcsolatos kárügyintézés a megsemmisülés káresemény kivételével az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó kötelessége.

4.32. Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a biztosítási díjakat minden körülménytől függetlenül köteles a biztosításokban meghatározott időpontig rendszeresen megfizetni. A biztosítás ezen idő alatt az Adós részéről nem mondható fel, nem szüntethető meg. Díjfizetési késedelem, illetve a biztosítás felmondása, vagy megszűnése esetén amennyiben a biztosító tájékoztatja a Hitelezőt, akkor a Hitelező írásban felszólítja az Adóst, hogy legkésőbb a késedelembe eséstől számított 30. (harmincadik) napig teljesítse díjfizetési kötelezettségét. Hitelező jogosult Adóstól negyedévente a biztosítási díjak megfizetéséről szóló igazolásokat bekérni.

4.33. A Hitelező jogosult a biztosítási díjakat az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó helyett a biztosító részére megfizetni, ha az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a felszólítást követően sem teljesíti kötelezettségét. Ebben az esetben az Adós a Hitelező által Adós és/vagy Biztosítéknyújtó helyett megfizetett biztosítási díj összege után járó Késedelmi Kamat megfizetésére köteles.

4.34. Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó köteles a Hitelezővel minden biztosítási kockázatot érintő változtatást – különös tekintettel a veszély megnövekedését – haladéktalanul közölni a biztosítási intézkedések meghozatala érdekében.

4.35. A biztosító által támasztott érvényességi feltételek folyamatos teljesítése az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó felelőssége, amelynek elmulasztásából eredő károk kizárólag az Adóst és/vagy a Biztosítéknyújtót terhelik. A feltételek teljesítéséből eredő költségek, valamint a biztosítási feltételek esetleges változása miatt felmerülő költségek az Adóst és/vagy a Biztosítéknyújtót terhelik. Az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó tudomásul veszi, hogy a biztosítási szerződés megkötésének neki felróható elmaradása, vagy késedelmes megkötése, illetve megszűnése minden következményét viselni köteles.

4.36. Káresemény bekövetkezése esetén az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó 24 órán belül köteles a Hitelezőt haladéktalanul írásban értesíteni és a kárrendezéssel kapcsolatos eljárásban minden intézkedést köteles haladéktalanul megtenni. Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó az Ingatlanokban történt káresemény miatt a Hitelezővel szemben semminemű követelést nem támaszthat.

A 300.000 forintot meg nem haladó biztosítási összeg automatikusan az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó részére kifizetendő, a kis összegű károsodások helyreállítására.

A 300.000 forint összeget meghaladóan egy biztosító által fizetett biztosítási összeg felett a Hitelező saját belátása alapján az Adóssal és/vagy a Biztosítéknyújtóval történő egyeztetést követően dönt, hogy a biztosítási összeget a vagyontárgyak helyreállítása céljából az Adósnak vagy a Biztosítéknyújtónak átadja, vagy az Adós Hitelező felé esedékes tartozásainak megfizetésére felhasználja.

Adós és/vagy Biztosítéknyújtó kötelesek az esetlegesen kézhez vett biztosítási összegeket haladéktalanul a Hitelező rendelkezésére bocsátani.

4.37. Amennyiben az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó a biztosítás általános szerződési feltételeiben, vagy a biztosítási szerződésben foglalt bármely kötelezettségét megszegi, minden ebből eredő kárért felel.

4.38. Hitelező csak akkor és csak olyan mértékben köteles a károk elhárítására, amint erre a biztosítási teljesítések hozzá befolynak.

(bg) Kötelezettségvállaló nyilatkozat

4.39. Xxxxxxxx személy Biztosítéknyújtó hiányában az Adós, harmadik személy Biztosítéknyújtó esetében a Hitelező, az Adós és a Biztosítéknyújtók a Kölcsönszerződés megkötését követően külön közjegyzői okiratban megerősítik a Kölcsönszerződésben, az ÁSZF-ben és a Biztosítéki Szerződésekben foglalt kötelezettségeiket és azok teljesítésére visszavonhatatlan kötelezettséget vállalnak.

4.40. Adósnak és Biztosítéknyújtónak a közjegyzői kötelezettségvállaló nyilatkozata kifejezetten tartalmazza az Ingatlanok kiürítésére és a vagyontárgyak Hitelező birtokába való adására szóló egyoldalú kötelezettségvállalását.

4.41. Xxxxxxx és Biztosítéknyújtónak tudomása van arról, hogy a közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalásuk alapján a Kölcsönszerződés valamint a tartozás elismerő nyilatkozat értelmében közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje letelt.

(c) A kielégítési jog gyakorlása

4.42. Amennyiben Xxxx bármely biztosított követelés teljesítésével késedelembe esik vagy azt jogos ok nélkül megtagadja, vagy a biztosított jogviszony tekintetében Felmondási Esemény következik be, vagy a biztosított jogviszony meghiúsul, vagy Hitelező a Biztosítéki Szerződésben kikötött választási joga gyakorlásával kielégítési joga gyakorlását választja, a Hitelező hitelbiztosítékból eredő kielégítési joga megnyílik, és jogosulttá válik harmadik személyeket megelőzően kielégítést keresni.

4.43. A Hitelező hitelbiztosítékkal biztosított követelésének összegére, esedékességére és a kielégítési jog megnyíltára a Hitelező nyilvántartása az irányadó.

(d) Bekapcsolódási jog

4.44. A Biztosítékkal lekötött bármely vagyonelemet érintő végrehajtás elrendelése, illetve végrehajtási cselekmény foganatosítása esetében a Hitelező Kölcsönszerződésből eredő biztosított követelése automatikusan, minden további nyilatkozat nélkül azonnali hatállyal lejárttá válik, tekintet nélkül arra, hogy erről a Hitelező milyen módon szerez tudomást. Ennek ellent nem mondva, amennyiben a Hitelező a végrehajtás elrendelésről, illetve végrehajtási cselekményről nem az Adóstól, illetve biztosítéknyújtótól szerez tudomást, a lejárttá válás tényéről az Adóst (amennyiben a biztosítéknyújtó személye az Adóstól eltér, a biztosítéknyújtót) értesíti, megjelölve a kölcsön lejárttá válásának időpontját is.

(e) Biztosítéki jellegű kötelezettségvállalások

4.45. Adós – Hitelező előzetes, írásbeli, kifejezett hozzájárulása nélkül (amelynek megadásáról és Hitelező szabad belátáson alapuló döntésével határoz) - a Hitelező javára szóló Biztosítékokkal terhelt vagyonelemeken harmadik személy javára azonos vagy egyéb hitelbiztosítékot nem alapíthat, és azokat egyéb módon sem terhelheti meg vagy adhatja biztosítékul (negatív pledge).

4.46. Adós – kivéve, ha Hitelező előzetes, írásbeli, kifejezett hozzájárulásával ez alól felmentést ad (amelynek megadásáról és Hitelező szabad belátáson alapuló döntésével határoz) - köteles biztosítani, hogy semmilyen harmadik személy (beleértve Adós esetleges további hitelezőit is) Xxxxxxx szembeni követelése ne rangsorolódjék Hitelező követeléseinél kedvezőbben illetve ne rendelkezzék a Biztosítékoknál kedvezőbb biztosítékokkal, illetve, ha Adós harmadik személy (beleértve Adós esetleges további hitelezőit is) részére a Biztosítékoknál kedvezőbb biztosítékot nyújt vagy követelései javára kedvezőbb kielégítési rangsorbéli helyet biztosít, köteles – a Biztosítékokon felül - e biztosítékot azonos feltételekkel a Hitelező részére is nyújtani, illetve kedvezőbb kielégítési rangsorbéli helyet Hitelező részére is biztosítani (pari passu).

4.47. Adós elfogadja, hogy amennyiben az Adós [vagy kapcsolt vállalkozása] bármely a Hitelezővel kötött, Kölcsönszerződésen kívüli szerződését megszegi (beleértve felmondási esemény megvalósítását is), az a Kölcsönszerződés tekintetében is szerződésszegésnek (felmondási esemény esetében felmondási eseménynek) minősül (cross default).

(f) Kiegészítő- vagy pótbiztosíték nyújtási kötelezettség

4.48. Ha a Biztosítékkal lekötött vagyonelemek romlása (akár a zálogtárgy állagromlása, akár egyéb ok folytán a zálogfedezet értékének csökkenése) a Biztosítékokból való kielégítést veszélyezteti, Adós a Hitelező felhívására a felhívásban megszabott határidő alatt köteles a fedezetet, a fennmaradt tőketartozás figyelembevételével a Hitelező által meghatározott értékre kiegészíteni. Amennyiben az Adós a fenti felhívás teljesítését elmulasztja vagy megtagadja, a Hitelező – egyéb jogait és igényeit nem érintve - a Biztosítékkal biztosított követelése lejártának hiányában is érvényesítheti a Biztosítéki Szerződések alapján őt megillető kielégítési jogot.

4.49. A Kölcsönszerződés eltérő rendelkezése hiányában a fedezet Biztosítékból való kielégítést veszélyeztető mértékű csökkenésének minősül különösen, ha:

(i) a Biztosítékkal lekötött vagyonelem hitelfedezeti értéke a Hitelező által meghatározott fedezettségi elvárás 100%-a alá csökken (jelentős fedezet csökkenés), vagy

(ii) a Biztosítékkal lekötött vagyonelem hitelfedezeti értéke a Hitelező által meghatározott fedezettségi elvárás 80%-a alá csökken (kritikus fedezetcsökkenés).

A Hitelező a fedezettségi elvárást a (a) mindenkori tőketartozás és (b) az ügyfélminősítés alapján határozza meg.

4.50. Amennyiben a Biztosítékok értékében a Hitelező ésszerű megítélése szerint a Kölcsönszerződés hatálya alatt csökkenés következik be és szükségessé válik a Biztosítékok értékének kiegészítése, Adós a Hitelező felhívására a felhívásban megszabott határidő alatt köteles a Hitelező által elfogadott pótlólagos fedezetet (és ezen pótlólagos hitelbiztosítékot) nyújtani. Amennyiben az Adós a fenti felhívás teljesítését elmulasztja vagy megtagadja, a Hitelező – egyéb jogait és igényeit nem érintve - a Biztosítékkal biztosított követelése lejártának hiányában is érvényesítheti a Biztosítéki Szerződések alapján őt megillető kielégítési jogot.

(g) Tehermentesítés

4.51. Amennyiben az Adós a teljes igénybe vett Kölcsönt annak járulékaira is kiterjedően visszafizette, és valamennyi Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségét szerződésszerűen teljesítette, Hitelező valamennyi fennálló Biztosíték tekintetében kiadja azok megszüntetéséhez, nyilvántartásból való törléséhez, továbbá Adós illetve biztosítékot nyújtó személy biztosítéki kötelezettségek alóli mentesítéséhez szükséges nyilatkozatait és megteszi ehhez szükséges cselekményeit az Adós kérelmére és költségére, Adós szerződésszerű teljesítését követő 15 banki munkanapon belül.

5. Adós megerősítő nyilatkozatai

A. Általános nyilatkozatok

(a) Finanszírozási Okiratok

5.1. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Kölcsönszerződés, a Biztosítéki Szerződések, illetve a Kölcsönszerződés és a Biztosítéki Szerződések alapján megkötendő további szerződések, megteendő további nyilatkozatok (együtt: „Finanszírozási Okiratok”) érvényesek, hatályosak és kikényszeríthető kötelezettségvállalást képeznek az Adós tekintetében,

(ii) a Finanszírozási Okiratok megkötéséhez és teljesítéséhez semmilyen harmadik személy, hatóság, bíróság engedélye, hozzájárulása, jóváhagyása, beleegyezése, részére tett bejelentés vagy által megtett nyilvántartásba vétel nem szükséges, vagy amennyiben szükséges, az Adós a Kölcsönszerződés megkötését megelőzően teljesítette,

(iii) Adós Finanszírozási Okiratok megkötését megelőzően, illetve a Finanszírozási Okiratokban a Hitelező részére valamennyi a Kölcsönnel, annak feltételeivel és a Biztosítékokkal kapcsolatos lényeges adatot, információt, feltételt a Hitelező részére megadott,

(iv) Adós Finanszírozási Okiratok megkötését megelőzően, illetve a Finanszírozási Okiratokban a Hitelező részére tett nyilatkozatai, megadott adatok, információk, dokumentumok minden tekintetben igazak, helyesek és megfelelnek a valóságnak.

(b) Ellentét és fedezetelvonás hiánya

5.2. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Finanszírozási Okiratok megkötése illetve teljesítése nem ütközik sem Adósra vonatkozó jogszabály, bírósági, hatósági engedély, sem Xxxx által kötött szerződés vagy elvállalt egyéb kötelezettség, sem bármilyen Adós létesítő okirata, belső szabályzata szerinti szervezet, szervezeti egység, testület határozata, jóváhagyása, engedélye, aktusa rendelkezésébe, és nem képezi ezek megszegését, szerződésszegést, felmondási eseményt, Xxxxxxx szembeni bírósági, hatósági eljárást keletkeztető indokot, Adóssal szembeni szankció vagy egyéb hátrányos jogkövetkezményt keletkeztető indokot;

(ii) sem a Finanszírozási Okiratok megkötése, sem annak teljesítése (kifejezetten beleértve a Finanszírozási Okiratok szerinti kölcsön felvételt, Biztosítékok nyújtását, további kötelezettségvállalásokat) nem célozza, és nem eredményezi harmadik személy követelése fedezetének vagy biztosítékának elvonását.

(c) Programmal kapcsolatos nyilatkozatok

5.3. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Dokumentáció feltételeit teljeskörűen megismerte és elfogadja,

(ii) a Dokumentáció Adósra vonatkozó feltételeinek, és a Program Adós általi igénybevétele, illetve Adós Programban történő részvétele előírásainak, feltételeinek teljeskörűen megfelel.

5.4. A fenti 5.3. (i)-(ii) alpont általánosságát nem érintve Adós Programmal kapcsolatos részletes nyilatkozatait az alábbi B. fejezet tartalmazza, amelyeket Adós a Kölcsönszerződés aláírásával megtesz, és amelyek az Adós fenti 5.3. pont szerinti nyilatkozatai általánosságát nem érintik, hanem bővítik és kiegészítik.

(d) Állami támogatással kapcsolatos nyilatkozatok

5.5. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Program keretében nyújtott állami támogatás

(i) formáját tekintve kedvezményes kamatozású kölcsönnek,

(ii) kategóriáját tekintve – a Kölcsönszerződésben meghatározottak szerint - az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatásokkal kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. r. I. mellékletének

4.1.1. pontja szerinti általános csekély összegű támogatásnak (nem közúti fuvarozók részére) / 4.1.2. pontja szerinti általános csekély összegű támogatásnak közúti fuvarozók részére / 2.1.1. pontja szerinti regionális beruházási támogatásnak minősül, és

(iii) az Európai Unió működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikkének a csekély összegű állami támogatásokra való alkalmazásáról szóló 1407/2013/EU bizottsági rendelet alapján a belső piaccal összeegyeztethető.

5.6. Adós állami támogatással kapcsolatos további nyilatkozatait az alábbi C. fejezet tartalmazza.

(e) Beruházással és saját erővel kapcsolatos nyilatkozatok

5.7. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy

(i) a Beruházás megkezdéséhez és megvalósításához szükséges valamennyi bírósági, hatósági engedéllyel, jóváhagyással, bejelentéssel, tudomásulvétellel, nyilvántartásba vétellel és egyéb bírósági, hatósági aktussal rendelkezik, ezek érvényesek és hatályosak, és nincs folyamatban vagy függőben, és nem fenyeget olyan eljárás vagy indok, ami ezek érvényességét vagy hatályát megszüntetné,

(ii) a Beruházás a Kölcsönszerződés szerinti tartalommal, helyszínen, határidőben és feltételekkel megvalósítható,

(iii) a Beruházás a Program feltételeinek megfelel,

(iv) a Beruházás megvalósításához szükséges saját erővel a Kölcsönszerződés szerinti összegben és feltételekkel rendelkezik,

(v) nincs tudomása olyan körülményről, ami a Beruházás szerződésszerű megvalósítását kizárná, korlátozná vagy akadályozná, vagy a Beruházás tekintetében költségtúllépést okozna vagy veszélyét vetné fel, vagy a Beruházás határidőn túli megvalósítását vagy meghiúsulását eredményezné vagy ezzel fenyegetne.

(f) Tartozások hiánya

5.8. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy nincs sem adó-, társadalombiztosítási, egészség- vagy nyugdíjbiztosítási, egyéb közteher fizetési kötelezettséggel, sem Beruházással kapcsolatos fizetési kötelezettséggel, sem közüzemi fizetési kötelezettséggel, sem egyéb harmadik személy részére teljesítendő fizetési kötelezettséggel kapcsolatos lejárt tartozása.

(g) MFB követelést terhelő zálogjoggal kapcsolatos kötelezettségek

5.9. Hitelező a Keretmegállapodás, valamint a Keretmegállapodás szerinti megkötött valamennyi Refinanszírozási Kölcsönszerződés alapján keletkező tartozásai (ideértve az ügyleti kamatot, késedelmi kamatot, egyéb díjakat és járulékokat, és az esetleges végrehajtás és egyéb igényérvényesítés költségeit is) biztosítékaként az MFB Zrt. javára a Hitelező – a Keretmegállapodás szerint nyújtott Refinanszírozási Kölcsönszerződésből finanszírozott – Kölcsönszerződésből Adóssal szemben keletkező valamennyi (jelenlegi és jövőbeni) követelésein első zálogjogi ranghelyen követelést terhelő zálogjogot alapított.

5.10. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával fenti 5.9. pont szerinti követelést terhelő zálogjogot, arról történt értesítését és a követelést terhelő zálogjog joghatásait magára nézve kötelezőnek elfogadja.

(h) Nyilvánosság

5.11. Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 3. §-ának 6. pontja alapján az Adós, mint az állami támogatás kedvezményezettjének neve, címe, továbbá a támogatás tárgya, a támogatás összege és aránya, valamint a támogatott beruházás megvalósítási helye nyilvánosságra hozható és az interneten megjeleníthető.

B. Adós Programmal kapcsolatos részletes nyilatkozatai

5.12. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy a Program keretében Hitelező kizárólag az Európai Unió Működéséről szóló Szerződés 107. és 108. cikke alkalmazásában bizonyos támogatási kategóriáknak a belső piaccal összeegyeztethetővé nyilvánításáról szóló 651/2014/EU bizottsági rendelet I. mellékletében meghatározott Kis- és Középvállalkozás („KKV”) kritériumoknak megfelelő, nem agrár besorolású, Magyarországon bejegyzett székhellyel (vagy az Európai Gazdasági Térség területén székhellyel és Magyarországon fiókteleppel/telephellyel rendelkező (a) egyéni vállalkozás, egyéni cég, (b) gazdasági társaság, (c) szövetkezet, (d) európai részvénytársaság formában működő új és meglévő vállalkozás részére nyújthat kölcsönt;

(ii) kijelenti, hogy a fenti (i) alpontban foglalt kritériumoknak megfelel.

5.13. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy nem vehet részt a Programban a fenti 3.4. pont szerinti vállalkozás,

(ii) kijelenti, hogy a fenti (i) alpontban foglalt kritériumoknak megfelel (tiltott kategóriákba nem tartozik).

5.14. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy a Program keretében nyújtott kölcsön kizárólag a hatályos európari uniós és magyar környezetvédelmi szabályoknak megfelelő, Magyarország területén megvalósuló fenti 3.3. pont szerinti kölcsöncélokhoz vehető igénybe,

(ii) tudomásul veszi, hogy

(a) általános csekély összegű (de minimis) támogatási kategóriában megkezdett és nem megkezdett beruházás is finanszírozható,

(b) regionális beruházási támogatás esetében kizárólag nem megkezdett beruházás finanszírozható;

(iii) kijelenti, hogy a fenti (i)-(ii) alpontban foglalt kritériumoknak megfelel.

5.15. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) tudomásul veszi, hogy a Program keretében nyújtott kölcsön nem használható fel a fenti 3.5. pont szerinti célokra,

(ii) kijelenti, hogy a fenti (i) alpont szerinti kritériumoknak megfelel (tiltott kategóriákba nem tartozik).

C. Adós állami támogatással kapcsolatos nyilatkozatai

5.16. Adós tudomásul veszi, hogy

(i) bármely három pénzügyi év időszakában az egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatás összege tagállamonként nem haladhatja meg a 200 000 eurót.

(ii) bármely három pénzügyi évet felölelő időszakot tekintve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás részére odaítélt csekély összegű támogatások teljes összege tagállamonként nem haladhatja meg a 100 000 eurót.

(iii) előzetesen nyilatkoznia kell az általa, valamint a vele egy és ugyanazon vállalkozásnak minősülő vállalkozás által a finanszírozási kérelem benyújtásának évében, és az azt megelőző két pénzügyi évet magába foglaló időszakban igénybe vett általános-, halászati- és mezőgazdasági, valamint az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatás mértékéről. Amennyiben a fenti csekély összegű támogatások közül egyikben sem részesült nemleges nyilatkozatot kell tennie.

(iv) a csekély összegű támogatást igénybevevő vállalkozás által, és a vele egy és ugyanazon vállalkozás által igénybe vett általános-, halászati- és mezőgazdasági csekély összegű támogatásokat is össze kell számítani, ezek együttes összege Magyarországon nem haladhatja meg az adott három év vonatkozásában a 200 000 eurót, illetve a közúti kereskedelmi árufuvarozást ellenszolgáltatás fejében végző egy és ugyanazon vállalkozás esetén a 100 000 eurót.

(v) az általános csekély összegű támogatás halmozható a 360/2012/EU rendeletnek megfelelően az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatással az azon rendeletben meghatározott felső határig.

(vi) amennyiben a vállalkozás a beruházáshoz más állami támogatást is igényel, akkor nyilatkoznia kell annak támogatástartalmáról és a támogatási kategóriájáról is.

(vii) a csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában, vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással- kivéve az Európai Bizottság közvetlen irányításával végrehajtott támogatások-, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben, vagy az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatással kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § -ában szereplő mértékeket, vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget.

(viii) amennyiben a tervezett beruházáshoz csak de minimis jogcímen kapcsolódik támogatás, akkor csak a de minimis korlátot kell figyelembe venni, a támogatás intenzitási korlátot nem.

(ix) az igénylő részére de minimis támogatás csak akkor nyújtható, ha a hitelt nyújtó vagy lízingbe adó pénzügyi intézmény – a hitelt vagy lízinget igénylő nyilatkozata alapján

– ellenőrizte, hogy az igényelt összeg támogatástartalma a kapcsolódó támogatásokkal összességében nem haladja meg a fenti küszöbértéket.

(x) a támogatástartalom összegének euróra történő átszámításakor a finanszírozási kérelem benyújtásának napját megelőző hónap utolsó napján érvényes, Magyar Nemzeti Bank által közzétett, két tizedes jegy pontossággal meghatározott devizaárfolyam alkalmazandó.

(xi) amennyiben egy vállalkozás esetében a hitel- vagy lízinggel finanszírozott összeg támogatástartalmának figyelembevételével számított támogatástartalom meghaladja a 200 000 eurót, vagy a 651/2014/EU bizottsági rendelet 13-14. cikke szerinti regionális beruházási támogatás esetén a támogatási intenzitás meghaladja a 37/2011. (III. 22.) Korm. rendelet 25. § -ában szereplő mértékeket, úgy ezt az összeget olyan mértékben kell csökkenteni, hogy biztosítható legyen, hogy az igényelt összeg támogatástartalma és a támogatási intenzitás ne haladja meg a meghatározott küszöbértékeket.

(xii) a támogatási intenzitás meghatározásánál a beruházás megvalósításának helyét kell figyelembe venni.

(xiii) összefonódás és felvásárlás esetén az egyesülő vállalkozásoknak nyújtott valamennyi korábbi csekély összegű támogatást figyelembe kell venni annak meghatározásához, hogy bármely – az új vagy a felvásárló vállalkozásnak nyújtandó – újabb csekély összegű támogatás meghaladja-e az alkalmazandó felső határt.

(xiv) ha egy vállalkozás két vagy több külön vállalkozásra válik szét, a szétválást megelőzően nyújtott csekély összegű támogatást az eredetileg a támogatásban részesülő vállalkozásnak kell betudni, amely elvben azonos azzal a vállalkozással, amely a csekély összegű támogatással támogatott tevékenységeket átvállalta. Ha erre nincs lehetőség, a csekély összegű támogatást saját tőkéjük – a szétválás tényleges időpontjában érvényes – könyv szerinti értéke alapján arányosan el kell osztani az új vállalkozások között.

(xv) a vállalkozás az egyes csekély összegű támogatások hatálya alá eső tevékenységeinek szétválasztása érdekében az egyes tevékenységi körökhöz kapcsolódó költségeit számlával, vagy a számviteli törvény 166.§ (1) bekezdése szerinti más számviteli bizonylattal igazolja.

(xvi) a csekély összegű támogatás nem halmozható azonos támogatható költségek vonatkozásában, vagy azonos kockázatfinanszírozási célú intézkedés vonatkozásában nyújtott állami támogatással, ha a támogatások halmozása túllépi egy csoportmentességi rendeletben, vagy az európai uniós versenyjogi értelemben vett állami támogatással kapcsolatos eljárásról és regionális támogatási térképről szóló 37/2011. (III.22.) Korm. rendelet 25. § -ában szereplő mértékeket, vagy a Bizottság által elfogadott határozatban az egyes esetek meghatározott körülményire vonatkozóan rögzített támogatási intenzitást vagy összeget.

6. Adós megerősítő kötelezettségvállalása

(a) Státusszal kapcsolatos kötelezettségvállalások

6.1. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül vagy attól eltérően

(i) működési formáját nem változtatja meg,

(ii) nem hajt végre egyesülést, szétválást, határon túli egyesülést,

(iii) jegyzett tőkéjét nem csökkenti (ide nem értve eltérést nem engedő jogszabályi kötelezettség teljesítését),

(iv) létesítő okiratát egyébként a Kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségeit érintő vagy azt befolyásoló tartalommal vagy kihatással nem módosítja (ide nem értve eltérést nem engedő jogszabályi kötelezettség teljesítését),

(v) nem kezdeményez csődeljárást, végelszámolási eljárást, felszámolási eljárást, vagy egyéb olyan eljárást, aminek eredményeképpen a Program előírásainak ne felelne meg,

(vi) vállalkozási tevékenységét nem szünteti meg, illetve nem módosítja úgy, hogy a Program előírásainak ne felelne meg.

6.2. Adós vállalja, hogy működéséhez, tevékenységéhez szükséges valamennyi hatósági engedélyt, nyilvántartásba vételt, jóváhagyást, beleegyezést, bejelentést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fenntart, és azok feltételeinek folyamatosan megfelel.

(b) Beruházással és saját erővel kapcsolatos kötelezettségvállalások

6.3. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) a Beruházás megvalósítását a Kölcsönszerződésben meghatározott kezdőnapig megkezdi,

(ii) a Beruházást a Kölcsönszerződésben meghatározott zárónapig megvalósítja,

(iii) a Beruházás megvalósítását azt követő 90 napon belül pénzügyi elszámolással és hitelt érdemlő dokumentumokkal igazolja a Hitelező részére.

6.4. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) a Beruházás megvalósításához, fenntartásához, használatához, illetve hasznosításához szükséges valamennyi hatósági engedélyt, nyilvántartásba vételt, jóváhagyást, beleegyezést, bejelentést a vonatkozó jogszabályoknak megfelelően fenntart, és azok feltételeinek folyamatosan megfelel,

(ii) a Beruházás Projekt előírásainak megfelelőségét folyamatosan fenntartja,

(iii) a Beruházás tekintetében folyamatosan megfelel a mindenkor hatályos európai uniós és magyar környezetvédelmi előírásoknak.

6.5. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) a Beruházás megvalósításához elvárt saját erőt Kölcsönszerződésben meghatározott mértékben rendelkezésre bocsátja, és ennek tényét a Hitelező részére Hitelező által meghatározott módon igazolja,

(ii) amennyiben a Beruházás szerződésszerű megvalósításához új ráfordítás, költség válik szükségessé, vagy bármely ráfordítás, költségék mértéke megnövekszik, vagy egyéb költségtúllépés merül fel (cost overrun) a költségtúllépés fedezéséhez szükséges többet saját erőt a Hitelező által elfogadott feltételekkel a Beruházás megvalósítására fordítja, és ezt a Hitelező részére igazolja.

(c) Fenntartási kötelezettség

6.6. Amennyiben az Adós a Kölcsönt a 651/2014/EU bizottsági rendelet 14. cikke alapján veszi igénybe (regionális támogatási kategóriába tartozó beruházás esetében), a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) Adós kijelenti és vállalja, hogy a Beruházást annak befejezése után legalább 3 (három) évig fenntartja az érintett területen (nem érintve ezzel, hogy az ezen időszakon belül korszerűtlenné vált üzem, illetve meghibásodott berendezés lecserélhető, feltéve, hogy a gazdasági tevékenység az érintett területen a vonatkozó minimális időtartam alatt fennmarad),

(ii) Adós kijelenti, hogy a támogatási kérelem benyújtását megelőző 2 (kettő) évben nem telepítette át azt a létesítményt, amelyben a támogatási kérelem tárgyát képező induló beruházást meg kívánja valósítani,

(iii) Adós vállalja, hogy a fenti (ii) alpont szerinti áttelepítést azt követő legalább 2 (kettő) évig sem hajt végre, hogy a Kölcsön tárgyát képező induló Beruházás befejeződött.

6.7. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) a Beruházás, illetve a Kölcsön felhasználásából származó áruk, vagyontárgyak és szolgáltatások nyilvántartására a mindenkor hatályos jogszabályoknak megfelelő könyvelést és nyilvántartást vezet,

(ii) számviteli és egyéb nyilvántartásai mindenkor megfelelnek a vonatkozó jogszabályoknak, számviteli standardoknak és egyéb szabályoknak.

(d) Kötelezettségek

6.8. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kijelenti, hogy mind adó-, társadalombiztosítási, egészség- vagy nyugdíjbiztosítási, egyéb közteher fizetési kötelezettséggel, mind Beruházással kapcsolatos fizetési kötelezettséggel, mind közüzemi fizetési kötelezettséggel, mind egyéb harmadik személy részére teljesítendő fizetési kötelezettséggel kapcsolatos lejárt tartozása nem keletkezik, fizetési kötelezettségeit ehhez szükséges módon folyamatosan és mindenkor határidőre teljesíti.

6.9. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy a Kölcsönszerződés fennállása alatt csak a Hitelező előzetes hozzájárulásával köt hitelügyletet, vállal garanciát, kezességet, nyújt óvadékot, ad el, faktorál vagy egyébként ruház át (engedményez) követelést.

6.10. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy a Kölcsönszerződés fennállása alatt szokásos üzletmenettől és a piacon szokásos feltételektől eltérő feltételekkel nem lép jogügyletre egyetlen – az Adós bármilyen arányú közvetlen vagy közvetett tulajdonában lévő, vagy egyébként kapcsolt vállalkozásának minősülő – más gazdálkodó szervezettel sem.

6.11. Adós biztosítja, hogy tagjai (tulajdonosai) illetve kapcsolt vállalkozásai Adóssal szembeni követeléseiket a Hitelező Kölcsönszerződésen alapuló jogviszonyból eredő követeléseivel szemben alárendeljék.

(e) Adós állami támogatással kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségei

6.12. Adós, mint az állami támogatás kedvezményezettje köteles

(i) a nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségének eleget tenni.

(ii) a maximális támogatási intenzitásra, illetve a de minimis támogatás felső határára vonatkozó követelmények teljesülésének ellenőrizhetőségéhez szükséges minden információt, illetve az abban bekövetkező változást haladéktalanul a Hitelezőn keresztül a támogató MFB tudomására hozni.

(iii) a Kölcsöncélt képező Beruházás költségeit, az üzleti tervben szereplő adatokat az ellenőrzés céljára elkülönítetten nyilvántartani és az elszámolás dokumentációit a Program lejáratát követő 10 éven keresztül megőrizni.

(iv) köteles továbbá felhívásra adatot szolgáltatni a beruházással kapcsolatban az arra feljogosított szervek, illetőleg személyek részére.

(f) Adós Programmal kapcsolatos nyilvántartási és adatszolgáltatási kötelezettségei

6.13. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával

(i) ezúton tudomásul veszi, hogy

(a) a kölcsön forrását az MFB részben vagy egészben nemzetközi fejlesztési intézmények, például az Európa Tanács Fejlesztési Bankja (CEB) és az Európai Beruházási Bank (EIB) által biztosított források felhasználásával nyújtja,

(b) a CEB és az EIB által nyújtott források nem állnak rendelkezésre abban az esetben, ha az alábbi feltételek valamelyikét nem teljesíti.

(ii) hozzájárul ahhoz, hogy

(a) a Hpt. 161. § (1) bekezdésének a) pontja és a 165.§ (2) bekezdése értelmében az Adóssal és a Beruházással kapcsolatban a Hitelező minden, rendelkezésére álló, üzleti-, vagy banktitkot képező tényt, információt, megoldást vagy adatot korlátozás mentesen az MFB, az MFB. tulajdonosi joggyakorlásával érintett társaságok, az MFB többségi tulajdoni részesedésével működő gazdasági társaságok továbbá mindezen társaságok jogutódai (együtt: MFB Csoport), továbbá az MFB részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények, például a CEB, az EIB tudomására hozza, és ezen adatokat, információkat, értesüléseket az MFB Csoport pénzügyi szolgáltatási, kiegészítő pénzügyi szolgáltatási vagy egyéb, a Hpt. alapján kockázatvállalásnak minősülő, illetőleg biztosítási szolgáltatási, befektetési szolgáltatási, vagy kiegészítő befektetési szolgáltatási tevékenysége kapcsán felhasználhassa, azzal a korlátozással, hogy ezen adatokat, információkat, értesüléseket – az alábbiak kivételével – nem hozhatja nyilvánosságra, és nem teheti az MFB Csoporton és a nemzetközi fejlesztési intézményeken kívüli személyek számára hozzáférhetővé. Az MFB Csoporthoz tartozó társaságok tételes felsorolását, a társaságok személyében bekövetkező változást a mindenkor hatályos jogszabályokban és az MFB honlapján figyelemmel kísérje. Az adatok, információk felhasználási céljai a következők: MFB Csoport szintű ügyfél-adatbázis létrehozása, MFB Csoport szintű nagykockázat-vállalási korlát, valamint limit megállapítása és figyelése, az ügyfélre vonatkozó, újabb kockázat vállalása szempontjából releváns adat vagy tény megosztása, statisztikai célú elemzések készítése, a termékfejlesztési munka támogatása.

(b) az MFB, az MFB részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények, például a CEB, az EIB, illetőleg ezek meghatalmazottjai, ideértve az Európai Számvevőszék és az Európai Bizottság felhatalmazott képviselői, a támogatások nyilvántartásában és auditálásában érintett szervek megbízottai is, a beruházás/felújítás részét képező valamennyi helyszínt, berendezést és munkát megvizsgálhassanak, a vizsgálatokat az általuk kívánt módon végezzék, továbbá e célból biztosítja a szükséges információt és segítséget.

(iii) kötelezettséget vállal arra, hogy

(a) a Kölcsönt kizárólag a Kölcsönszerződés szerinti Beruházás megvalósítására használja fel;

(b) a Beruházást a Kölcsönszerződésben meghatározott időn belül befejezze;

(c) az MFB, valamint az MFB részére forrást biztosító nemzetközi fejlesztési intézmények részére átad minden általuk kért információt és dokumentumot, különösen az építési és üzemeltetési engedélyt, valamint kérésre nyilatkozatot tesz és igazolja, hogy beszerzett minden (az építéshez és az üzemeltetéshez szükséges) engedélyt annak érdekében, hogy megfeleljen a magyar környezetvédelmi és versenyjogi jogszabályoknak;

(d) a Beruházás keretében a beszerzéseket (áruk vásárlása, szolgáltatás igénybevétele, munkálatok megrendelése)

(aa) az Európai Unió jogának, és különösen – amennyiben azok alkalmazandók a Beruházásra – a vonatkozó európai uniós irányelveknek megfelelően hajtja végre,

(bb) amennyiben az európai uniós irányelvek nem alkalmazandók, akkor a gazdaságosság és a hatékonyság elveinek megfelelő tenderek (beszerzési eljárás) keretében hajtja végre;

(e) elvégez minden, a rendeltetésszerű működéshez szükséges fenntartási, karbantartási, javítási és felújítási munkát a beruházás/felújítás részét képező vagyonelemeken;

(f) a Beruházást a vonatkozó – európai uniós és magyar jogszabályokban, továbbá nemzetközi szerződésekben előírt – környezetvédelmi előírások betartásával valósítja meg, beleértve ebbe a növény- és állatvilág, a talaj, a víz, a levegő, a klíma, a tájkép, az épített környezet és a kulturális örökség megőrzését, védelmét és javítását, továbbá a foglakoztatási, közegészségügyi- és biztonsági, és a munkakörülményekre vonatkozó előírások betartását is;

(g) a Beruházást a vonatkozó európai uniós és magyar jogszabályok betartásával valósítja meg és működteti;

(iv) kijelenti, hogy

(a) a finanszírozott Beruházás megfelel a hatályos EU és magyar környezetvédelmi jogszabályoknak. A környezeti hatásvizsgálati és egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló 314/2005 (XII. 25.) Korm. rendelet (az EU Tanácsának 1985. június 27-i 85/337/EGK számú, az egyes köz- és magánprojektek környezetre gyakorolt hatásainak vizsgálatáról szóló irányelvének - HL L 175., 1985.7.5., 40-48. o. - való megfelelést szolgáló nemzeti jogszabály), illetve a helyébe lépő jogszabály hatályos előírásai alapján az Adatlapon nyilatkozott arról, hogy a Beruházás kapcsán környezeti hatástanulmány, vagy környezetvédelmi/egységes környezethasználati engedély megszerzésére szükség van-e; a jelen Kölcsönszerződés aláírásával megerősíti az Adatlapon megtett nyilatkozatát és kijelenti, hogy amennyiben szükséges a környezeti hatástanulmány, vagy a környezetvédelmi/egységes környezethasználati engedély, úgy az MFB, illetve a nemzetközi fejlesztési intézmények részére angol nyelvű fordításban átadta az Adatlaphoz csatolva a következő dokumentumokat: a beruházás/felújítás műszaki összefoglalója, a vonatkozó környezeti hatástanulmány összefoglalója, az illetékes hatóság által kiadott környezetvédelmi vagy egységes környezethasználati engedély kivonata, a nyilvános/lakossági részvételi és konzultációs eljárás leírása.

(b) az adatátadásra vonatkozó felhatalmazás önkéntesen történt.

(g) Jogosulatlan Forrásfelhasználással kapcsolatos kötelezettségek

6.14. Amennyiben a (i) Hitelező, (ii) a 2014-2020-as programozási időszakban a Strukturális és Beruházási Alapok (2014-2020)-ból és a Kohéziós Alapból a társfinanszírozott támogatások hazai lebonyolításában részt vevő szervezet jelzése, (iii) az MFB, vagy (iv) az Európai Unió hivatalos szerve általi jelzés vagy végzett ellenőrzés során bebizonyosodik, hogy az Adós az állami támogatásokra vonatkozó kötelezettségeit megszegte vagy egyébként a Kölcsönt az állami támogatásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megszegésével használja fel (Jogosulatlan Forrásfelhasználás), vagy rajta kívül álló okokból a támogatási jogszabályok előírásai nem teljesültek, Hitelező a Kölcsönszerződést felmondja és az Adós a jogosulatlanul igénybe vett állami támogatást (az egyes kamatfizetési időpontokban érvényes egyéni referencia kamatláb és a ténylegesen fizetett kamat különbözetéből adódó támogatástartalom) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény („Áht.”) 53/A. § (2) bekezdésében meghatározott kamattal növelt értékben 8 (nyolc) banki munkanapon belül az MFB-nek köteles megfizetni. A kamatszámítás kezdő napja a Kölcsön folyósításának napja, utolsó napja a visszafizetési kötelezettség teljesítésének napja. Amennyiben az Adós a visszafizetési kötelezettség teljesítésével késedelembe esik, a követelt támogatástartalom után a Ptk. 6:48. § szerinti késedelmi kamatot kell fizetnie.

6.15. A visszafizetési kötelezettség forint devizanemben teljesítendő teljesítési helye a Törlesztési Számla.

6.16. Adóst a jogosulatlan forrásfelhasználás megállapításából eredő visszafizetési kötelezettség akkor is terheli, ha a jogosulatlan forrásfelhasználás megállapítására a Kölcsönszerződés megszűnését követően kerül sor.

6.17. Támogatással való visszaélésnek minősülnek különösen az alábbi esetek:

(i) Adós a kölcsönkérelmi dokumentációban, illetve a Beruházás megvalósítása során a Beruházás szakmai, pénzügyi tartalmát érdemben befolyásoló valótlan, hamis adatot közölt, bármelyik nyilatkozata valótlannak bizonyul, illetve nyilatkozatai bármelyikét visszavonja,

(ii) Adós a Kölcsönt nem a megengedett célra használja fel,

(iii) jogszabályellenes támogatáshalmozódás esete, ha a halmozott összeg meghaladja a vonatkozó jogszabályokban vagy támogatást jóváhagyó határozatban meghatározott küszöbértéket,

(iv) nem teljesül az Adóst terhelő speciális adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettség,

(v) Adós nem teszi lehetővé, hogy a Hitelező vagy az Európai Unió Számvevőszéke vagy az Európai Bizottság felhatalmazott tisztviselői és felhatalmazott független szakértői, a támogatások nyilvántartásában és auditálásában érintett szervek, továbbá az MFB és az MFB részére a program céljára forrást biztosító külföldi székhelyű pénzügyi vagy fejlesztési intézmények (EIB, CEB) és azok megbízottai a Kölcsön felhasználását, és a Program egyéb állami támogatási feltételeinek teljesülését ellenőrizzék, és ennek során különösen:

(a) Adós helyiségeibe vagy területére belépjenek;

(b) a helyszínen szóbeli magyarázatot kérjenek;

(c) a könyveket és egyéb üzleti nyilvántartásokat megvizsgálják, és másolatokat készítsenek, vagy kérjenek.

(h) Biztosítékok nyilvántartásba vételével kapcsolatos kötelezettségek

6.18. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával vállalja, hogy

(i) ingatlan jelzálogjog/elidegenítési és terhelési tilalom alapítására kötött Biztosítéki Szerződéseket és ezek nyilvántartásba vételi iránti kérelmet a Kölcsönszerződés megkötését követő 5 munkanapon belül ingatlan-nyilvántartás részére bejegyzés végett előterjeszti, és ezt Hitelező részére érkeztetett ingatlan-nyilvántartási kérelemmel igazolja,

(ii) előidézi, hogy ingatlan jelzálogjog a Kölcsönszerződés teljesítéseként történt első folyósítást követő 40 napon belül nyilvántartásba vételére kerüljön, és ezt Hitelező részére illetékes ingatlanügyi hatóság határozatával vagy hiteles tulajdoni lap másolattal igazolja.

(i) Adós információs kötelezettségei

6.19. Adós köteles

(i) éves beszámolóját, kiegészítő mellékletét, éves társasági adóbevallását, december 31- i főkönyvi kivonatát a Kölcsön fennállása alatt minden évben legkésőbb a tárgyévet követő május 31-ig megküldeni a Hitelezőnek,

(ii) gazdasági vagyoni helyzetének, üzletmenetének alakulásáról a Hitelező részére negyedévente tájékoztatást nyújtani,

(iii) tűrni a Hitelező, illetve megbízottjai ellenőrzését, továbbá ennek érdekében a Kölcsön szerződésszerű célra és módon történő felhasználását alátámasztó és igazoló dokumentumokat a Kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig megőrizni és Hitelező ellenőrzése végett rendelkezésére bocsátani,

(iv) biztosítani, hogy a Hitelező a Kölcsönszerződésben meghatározott feltételek teljesülését bármikor ellenőrizhesse, az ellenőrzés eredményes lefolytatása érdekében együttműködni, melynek keretében a kért adatokat és az Adós által hitelesített dokumentumokat ingyenesen, a kérésnek megfelelő formában és tartalommal rendelkezésére bocsátani. A Hitelező az adatszolgáltatás teljességét és megalapozottságát Adós székhelyén, telephelyén, fióktelepén vagy bármely más, a Kölcsönszerződésben foglalt feltételek teljesítéséhez kapcsolódó helyszínen ellenőrizheti, melynek során bármely iratba betekinthet, adatot megvizsgálhat, azokról hitelesített másolatot kérhet.

6.20. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával visszavonhatatlanul hozzájárul ahhoz, hogy

(i) a Kölcsönszerződésből eredő követelés megszűnéséig a Hitelező, a Hitelező megbízottja a Kölcsönszerződésben foglaltak ellenőrzéséhez az Adós banktitkot - így különösen a Kölcsön folyósítására, a törlesztésre, fizetési késedelemre és a fizetőképesség változására vonatkozó adatot - vagy üzleti titkot képező adatait megismerje, felhasználja és kezelje.

(ii) az ellenőrzés és adatszolgáltatás során tudomására jutott adatokat, banktitkokat - így különösen a kölcsön folyósítására, a törlesztésre, fizetési késedelemre és a fizetőképesség változására vonatkozó adatokat- és üzleti titkokat átadja a Kölcsönszerződésben foglaltak teljesítéséhez szükséges mértékben.

6.21. Adós köteles a Hitelezőt haladéktalanul értesítni, ha a Kölcsönszerződés hatálya alatt

(i) ellene akár bírósági végrehajtási, csőd-, felszámolási vagy végelszámolási vagy egyéb Program feltételeivel ellentétes vagy Kölcsönszerződés teljesítését negatívan befolyásoló eljárás indul vagy maga ilyet kezdeményez, vagy ilyen eljárások indítása (különösen meglévő bírósági, hatósági határozatok alapján) várható.

(ii) szerződésben vállalt pénzügyi kötelezettségének teljesítésével összefüggésben szerződésszegést követ el, illetve minden olyan eseményről, (beleértve a teljes bizonyossággal várható jövőbeni fizetési kötelezettségeit is) amely hátrányosan érinti, vagy csökkenti azon képességét, hogy a Kölcsönszerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítse.

(j) Fizetési számlákkal kapcsolatos kötelezettségek

6.22. Amennyiben Xxxx a Kölcsönszerződés megkötését követően annak hatálya alatt új fizetési számlát nyit, köteles ennek megnyitását követő 15 napon belül a Hitelezőt erről tájékoztatni, és átadni a Hitelező részére a Hitelező javára szóló azonnali beszedési jogot engedő felhatalmazó levelek számlavezető által befogadott példányát.

7. Kölcsönszerződés hatályának megszűnése

(a) Megszűnési módok

7.1. A Kölcsönszerződés hatálya megszűnik:

(i) szerződésszerű teljesítéssel, (amennyiben az Adós a Kölcsönszerződésből és ennek alapján létrejött kölcsönjogviszonyból eredő valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tett azok járulékaira is kiterjedően)

(ii) arra jogosult Fél általi felmondás esetén a felmondás hatályosulásával,

(iii) Xxxxx közös megegyezésével, abban foglalt feltételekkel.

(b) Közös megegyezés

7.2. Felek a Kölcsönszerződés hatályát közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.

7.3. Amennyiben a Kölcsönszerződést a felek közös megegyezéssel szüntetik meg, az esetben az egymás közötti elszámolásra a felek között született írásbeli megállapodás az irányadó, ilyenként tekintve azt az esetet is, ha az Adós írásbeli értesítéssel kezdeményezi a Kölcsönszerződés lezárását.

7.4. A fenti 7.3. pont szerinti egymás közötti elszámolás alapja a Kintlévőség, valamint a Kölcsönszerződés alapján az Adósnak fennálló egyéb fizetési kötelezettségei.

(c) Felmondás

7.5. A Hitelező Felmondási Esemény bekövetkezésekor és azt követően mindaddig, amíg a Felmondási Esemény fennáll a Kölcsönszerződést azonnali hatállyal felmondhatja.

(d) Felmondási események

7.6. A Kölcsönszerződés tekintetében felmondási eseményt képeznek az alábbi szerződésszegések, illetve körülmények:

(i) a Ptk. Hatodik Könyv XX. Cím LII. Fejezet 6:387.§-ban foglalt bármely felmondási ok bekövetkezte.

(ii) bármely Finanszírozási Okirat bármilyen okból érvénytelenné vagy (teljesítésen kívül) hatálytalanná válik, vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége, kikényszeríthetősége csökken, megszűnik vagy azokat nem teljesítik,

(iii) Adós bármely Kölcsönszerződés szerinti fizetési kötelezettségével késedelembe esik, kivéve, ha a Hitelező egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre írásban póthatáridőt biztosított és Adós fizetési késedelmét e póthatáridőben tartozására és annak valamennyi járulékára kiterjedően orvosolja,

(iv) Adós bármely Finanszírozási Okiratban vállalt kötelezettségét nem vagy nem szerződésszerűen teljesíti, kivéve, ha a szerződésszegés orvosolható, és a Hitelező egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre írásban póthatáridőt biztosított, valamint az Adós szerződésszegését e póthatáridőben maradéktalanul orvosolja,

(v) a Kölcsönnek a Kölcsönszerződés szerinti kölcsöncélra fordítása lehetetlen vagy azzá válik,

(vi) Adós a Kölcsönt a Kölcsönszerződés szerinti kölcsöncéltól eltérő célra vagy a Kölcsönszerződés feltételeitől eltérő módon használja, továbbá az Adós által Hitelező felé benyújtott, a Kölcsön felhasználását igazoló számlák, számlát helyettesítő bizonylatok a jogszabályoknak vagy a Program vagy a Kölcsönszerződés feltételeinek nem felelnek meg, vagy ha az Adós a célnak megfelelő felhasználást a Hitelező felszólítására 3 banki munkanapon belül nem igazolja számlákkal vagy számlát helyettesítő bizonylatokkal,

(vii) bármely Biztosíték értéke jelentősen csökkent, és azt az Adós a Hitelező felszólítására nem egészíti ki, vagy nem nyújt pót- vagy kiegészítő biztosítékot,

(viii) Adós vagyoni helyzetének romlása vagy a fedezet elvonására irányuló magatartása veszélyezteti a Kölcsön visszafizetését,

(ix) Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai pénzügyi, gazdasági vagy piaci helyzetét negatívan érintő olyan körülmény felmerül, vagy egyébként az Adós, a Beruházás, bármely biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai körülményeiben a Kölcsönszerződés megkötését követően olyan egyéb lényeges hátrányos körülményváltozás következik be, amely a Hitelező megítélése alapján veszélyezteti az Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a Kölcsönszerződésben, vagy a Biztosítéki Szerződésben, vagy egyéb Finanszírozási Okiratban foglalt kötelezettségeit teljesítse., vagy a Kölcsön felhasználását, visszafizetését veszélyezteti, vagy eredményeképpen a Hitelezőtől a Kölcsön fenntartása a továbbiakban egyébként nem várható el,

(x) Adós vagy biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai fizetésképtelenné vagy egyébként hitelképtelenné válik, így különösen kezdeményezték vagy elrendelték az Adós vagy biztosítékot nyújtó személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai felszámolását, végelszámolását vagy csődjét, vagy egyébként az Adós nem teljesíti a jogerős ítéletben, ítélethatályú végzésben, egyéb hatósági határozatban vagy hatályos szerződésben foglalt, vagy egyéb fizetési kötelezettségét.

(xi) Adós vagy a biztosítékot nyújtó személy (kezes, zálogkötelezett, etc.) a Hitelezőt a hitelbírálat során, valamint a Kölcsön összegének megállapításánál valótlan tények közlésével, adatok eltitkolásával vagy más módon megtévesztette.

(xii) Adós a Hitelezővel szemben, a Programmal kapcsolatos vagy egyébként Finanszírozási Okiraton alapuló fennálló értesítési, tájékoztatási, adatszolgáltatási, nyilvántartási kötelezettségét megszegi.

(xiii) Adós a fennálló tartozásának megfizetését biztosító valamely Biztosítéki Szerződés vagy egyéb Finanszírozási Okirat rendelkezéseit megszegi; ilyennek minősül különösen a nyilatkozati kötelezettségek megszegése.

(xiv) bármely egyéb, jogszabályon alapuló felmondási esemény (felmondásra jogosító ok) bekövetkezése,

(xv) Az Adósnak valamely, a Hitelezővel kötött szerződésben tett nyilatkozata, vagy az általa a Hitelezőnek adott gazdasági-, jogi-, pénzügyi információkra vonatkozó közlése valótlannak, hiányosnak bizonyul, illetve az Adós a Hitelezőt bármely egyéb módon megtéveszti.

(xvi) Adós olyan fizetési kötelezettséget vállal, mely a Hitelező megítélése szerint veszélyezteti a Hitelezővel szembeni kötelezettségei teljesítését.

(xvii) Adós az Adóssal egy ügyfélcsoportba tartozó vállalkozás, vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy, ezek anyavállalata, leányvállalatai vagy társvállalatai a Hitelezővel, a Hitelező érdekeltségi körébe tartozó, illetve a Hitelező által részben vagy teljességgel tulajdonolt jogalannyal, vagy bármely hitelintézettel/gazdálkodó szervezettel kötött bármely szerződését jelentős mértékben megszegi, vagy egyébként ezek tekintetében felmondási eseményt valósít meg (cross default),

(xviii) Adós a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül elidegeníti, átruházza, vagy megterheli vagyonának (meglévő vagy jövőbeli jogainak, követeléseinek, bevételeinek, eszközeinek, ingó és ingatlan vagyontárgyainak stb.) egészét vagy annak egy részét, ide nem értve a mindennapi szokásos tevékenysége és üzletmenete körében történő elidegenítést, átruházást, illetve a jogszabály által alapított terheket és ügyleti biztosítékokat,

(xix) Adós a Hitelező előzetes írásbeli hozzájárulása nélkül működési formáját, jegyzett tőkéjét, Kölcsönszerződés teljesítésére kihatóan létesítő okiratát, tulajdonosi vagy irányítási szerkezetét megvalósítja, vagy egyébként átalakulást, egyesülést, szétválást, határon átnyúló egyesülést hajt végre,

(xx) Adós új fizetési számlát nyit, és ezek tekintetében azonnali beszedési jogot engedő felhatalmazó levél átadását a Kölcsönszerződés szerinti határidőben elmulasztja,

(xxi) Adós vagy a Kölcsön vagy a Kölcsönből megvalósított vagy megvalósítani vállalt Beruházás nem felel meg a Dokumentáció feltételeinek, így különösen, ha a Kölcsönnek a Termékdokumentációban meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a Kölcsönt nem a Termékdokumentációban meghatározott célra fordítja, vagy az Adós egyébként megszegi a Termékdokumentáció előírásait, vagy az Adós a Kölcsönt az állami támogatásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megsértésével használja fel (jogosulatlan forrásfelhasználás), vagy egyébként az Adós megszegi a Kölcsönnel kapcsolatos lényeges kötelezettségeit,

(xxii) MFB a Hitelezővel kötött Keretmegállapodást vagy Refinanszírozási Kölcsönszerződéseket felmondja, vagy egyébként a Hitelező kötelezetté válik a Kölcsön céljára kötött Refinanszírozási Kölcsönszerződés szerinti refinanszírozási kölcsön MFB részére történő visszafizetésére.

(e) Felmondási események jogkövetkezményei

7.7. Bármely felmondási esemény bekövetkezte esetén Hitelező szabad belátásán alapuló választása szerint az alábbi egy vagy több jogát gyakorolhatja:

(i) azonnali hatállyal felmondhatja a Kölcsönszerződést (Kölcsönszerződés közjegyzői okiratba foglalására tekintettel közjegyzői okiratba foglaltan),

(ii) bármely az Adós által előterjesztett, azonban még nem teljesített lehívás teljesítését megtagadhatja,

(iii) megszüntetheti az Adós jogát a Kölcsön még le nem hívott részének igénybevételére (lehívására) és e Kölcsönrészt törölheti,

(iv) bármely vagy valamennyi Biztosítékot a vonatkozó Biztosítéki Szerződés szerint érvényesíthet,

(v) megtehet bármely egyéb, vonatkozó jogszabály alapján őt megillető cselekményt, igényt, alkalmazhat bármely egyéb, vonatkozó jogszabály alapján általa alkalmazható jogkövetkezményt,

(vi) a fenti 7.61. (xxii) alpont szerinti felmondási esemény (ide nem értve azonban az alábbi 7.8. pont szerinti esetet) beállta esetében a Kölcsönt a Program keretei közé és hatálya alá nem tartozó, saját forrású kölcsönként a Kölcsön feltételeinek Hitelező saját forrású kölcsöneire mindenkor irányadó feltételek szerinti egyoldalú módosításával fenntartani, amely esetben a Kölcsön módosított feltételeit Hitelező egyoldalú írásbeli nyilatkozatával határozza meg és közli az Adóssal.

7.8. A fenti 7.7. pontot nem érintve a Hitelező a Kölcsönszerződést felmondja, ha Adós vagy a Kölcsön vagy a Kölcsönből megvalósított vagy megvalósítani vállalt Beruházás nem felel meg a Dokumentáció feltételeinek, így különösen, ha a Kölcsönnek a Termékdokumentációban meghatározott célra való fordítása lehetetlen, vagy az Adós a Kölcsönt nem a Termékdokumentációban meghatározott célra fordítja, vagy az Adós egyébként megszegi a Termékdokumentáció előírásait, vagy az Adós a Kölcsönt az állami támogatásokra vonatkozó mindenkor hatályos jogszabályok előírásainak megsértésével használja fel (jogosulatlan forrásfelhasználás), vagy egyébként az Adós megszegi a Kölcsönnel kapcsolatos lényeges kötelezettségeit.

(f) Felmondás jogkövetkezményei

7.9. A Kölcsönszerződés azonnali hatályú felmondása esetén a már folyósított Kölcsön egy összegben lejárttá és esedékessé válik, és az azonnali törlesztés elmaradása esetén beállnak a késedelmes fizetés jogkövetkezményei, továbbá megszűnik az Adós joga a Kölcsön még le nem hívott részének igénybevételére (lehívására).

8. Vegyes rendelkezések

(a) Jogellenesség

8.1. Jogellenesség áll fenn akkor, amennyiben bármely időpontban akár az Adós, akár a Hitelező részéről jogszabályba ütközik vagy ütközne a Kölcsönszerződésben foglalt bármely vagy összes kötelezettség vagy jogosultság fenntartása, teljesítése vagy végrehajtása, illetve akár az Adós, akár a Hitelező bármely Kölcsönszerződésből eredő kötelezettsége vagy jogosultsága érvénytelen, kikényszeríthetetlen lenne, vagy azzá válna.

8.2. Jogellenesség bekövetkezte esetében a Hitelezőnek az Adóshoz intézett ilyen tartalmú értesítésével az Adósnak a Kölcsönszerződés alapján a Hitelező felé fennálló összes fizetési kötelezettsége az értesítés napjával Lejárt Tartozássá válik, melynek következtében az Adós köteles minden Kölcsönszerződésből eredő kötelezettségét azonnali hatállyal megfizetni. Amennyiben az nem jár a Hitelező érdekeinek súlyos sérelmével, a fenti jogellenesség bekövetkeztéről Xxxxx és/vagy a Biztosítéknyújtót értesíti és a fentiekben leírt jogkövetkezmények az értesítés kézhezvételétől számított, a jogellenesség megszüntetésére az értesítésben tűzött határidő eredménytelen elteltével lépnek hatályba.

8.3. Jogellenesség bekövetkezése esetén mind a Hitelező, mind pedig az Adós és/vagy a Biztosítéknyújtó egymással együttműködve köteles minden ésszerű lépést megtenni a bekövetkezett vagy bekövetkező hátrányos hatások csökkentése érdekében.

(b) Szerződés-, jog- illetve követelésátruházás tilalma

8.4. Felek egyike sem ruházhatja át (beleértve ennek engedményezés útján történő végrehajtását is) sem részben, sem egészben a Kölcsönszerződésből eredő szerződéses pozícióját (jogait és kötelezettségeit, mint egészt), Kölcsönszerződésből eredő jogait vagy kötelezettségeit, továbbá Kölcsönszerződésből eredő követeléseit.

8.5. A fenti 8.4. pont nem érinti, hogy a Felek átalakulása, egyesülése, szétválása, határon túli egyesülése, vagy egyéb általános vagy törvényi jogutódlása esetén a Kölcsönszerződés a jogutódokat is jogosítja és kötelezi.

8.6. A fenti 7.7. (vi) alpont szerinti módosítás esetében, ezt követően Hitelező akár részben, akár egészben a Kölcsönszerződésből eredő szerződéses pozícióját (jogait és kötelezettségeit, mint egészt), Kölcsönszerződésből eredő jogait vagy kötelezettségeit, továbbá Kölcsönszerződésből eredő követelései szabadon átruházhatja, amihez Adós már a Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul. Adós átruházási tilalma a fenti 7.7. (vi) alpont szerinti módosítás esetében, ezt követően is fennmarad.

(c) Adatkezelés

8.7. Hitelező a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok vonatkozó rendelkezései szerint az Adósnak a Hitelezőhöz benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden, bármely formában létrejött személyes, és hiteladatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza. Ezeket az adatokat a Hitelező jogosult felhasználni az Adóssal történő elszámolás céljából, és a Kölcsönszerződésben az Adós részéről felmerülő kötelezettségek és jogosultságok igazolására.

8.8. Adós hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező a Kölcsönszerződés megszűnése után 10 évig az Adós adatait statisztikai célból nyilvántartsa, és kezelje.

8.9. Adós tudomásul veszi, hogy az Európai Unió Strukturális Alapja és a hazai költségvetés finanszírozásával meghirdetett hitel-, garancia- és tőkeprogramok esetében a kedvezményezettek támogatással összefüggő adatait az Európai Bizottság és a Magyar Köztársaság illetékes hatóságai az 1823/2006/EK rendeletben és 1083/2006/EK rendeletben foglaltak szerint személyes adatok védelmének szem előtt tartásával ellenőrizheti.

8.10. Adós kijelenti, hogy a hitel/tőkekérelem benyújtásával hozzájárulását adja, hogy a Magyar Államkincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az Irányító Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában és ellenőrzésében érintett szervek, valamint az Ávr.-ben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek.

8.11. Adós továbbá kijelenti, hogy hozzájárulását adja, hogy a Kölcsönszerződés megkötése és teljesítése kapcsán az Adósról, illetőleg a Kölcsönről a Hitelező tudomására jutott bank-, biztosítási-, és/vagy üzleti titkot képező adatokat, információkat az MFB, az Európai Unió Számvevőszéke és az Európai Bizottságnak felhatalmazott tisztségviselői, szakértői, a támogatások nyilvántartásában és auditálásában érintett szervek, továbbá az MFB részére a program céljára forrást biztosító külföldi székhely pénzügyi vagy fejlesztési intézmények (EIB, CEB), azok megbízottai, valamint az Állami Számvevőszék, a Magyar Nemzeti Bank, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az adóhatóság, illetőleg az államháztartásról szóló mindenkor hatályos jogszabályban meghatározott jogosultak részére a Hitelező kiadhassa.

8.12. Xxxx kifejezetten lemond arról, hogy minden adatszolgáltatás alkalmával a Hitelező arról őt külön értesítse. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával kifejezetten lemond arról, hogy a Hitelező ellen a banktitok/üzleti titok megsértése miatt a szervezeteknek szolgáltatott adatokkal összefüggésben pert és/vagy bármilyen egyéb eljárást kezdeményezzen, kártérítési igénnyel lépjen fel.

8.13. Adós felhatalmazza a Hitelezőt, hogy a Kölcsönszerződéssel kapcsolatosan nyilvántartott adatait a Kölcsönszerződés felmondásával egyidejűleg követeléskezelési célból az adatvédelmi jogszabályok rendelkezéseire figyelemmel a Hitelező által követeléskezeléssel megbízott jogi személy számára átadja.

8.14. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul továbbá, hogy a Hitelező jogosult hirdetési célból közvetlen levél útján vagy elektronikus csatornán (telefon, számítástechnikai kapcsolat) tájékoztatni az Adóst a saját szolgáltatásairól.

8.15. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával felhatalmazza a Hitelezőt, hogy alábbiakban meghatározott adatait hitel- és ügyfél minősítési, valamint ellenőrzési célokra a KHR részére átadja.

Hitelező a kölcsönszerződés megkötését követően átadja a KHR részére (i) azonosító adatokat: cégnév, név; székhely; cégjegyzékszám; egyéni vállalkozói igazolvány szám; adószám), és (ii) a kölcsönszerződés adatai (a szerződés típusa és azonosítója (száma); a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének időpontja; a szerződés megszűnésének módja; a szerződés összege, a szerződéses összeg törlesztő részletének összege és devizaneme, valamint a törlesztés módja).

Hitelező köteles a KHR kezelő pénzügyi vállalkozás részére írásban átadni az Adósnak az alábbi adatait, abban az esetben,

(i) ha az Adós a kölcsönszerződésben vállalt fizetési kötelezettségének oly módon nem tesz eleget, hogy a Lejárt Tartozása több mint harminc napon keresztül fennállt, az Adós a/ pont (a) és (b) alpontjaiban meghatározott adatait, valamint a jelen pontban meghatározott feltételek bekövetkezésének időpontját; a feltételek bekövetkezésekor fennálló Lejárt Tartozás összegét; a Lejárt Tartozás esedékességének időpontját és összegét; a Lejárt Tartozás megszűnésének időpontját és módját; a követelés másik referenciaadat-szolgáltató részére történő átruházására, perre utaló megjegyzést; az előtörlesztés tényét, idejét, az előtörlesztett összeg és a fennálló tőketartozás összegét, valamint pénznemét; a fennálló tőketartozás összegét és pénznemét;

(ii) ha az Adós készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződésben vállalt kötelezettségét megszegte, és emiatt a készpénz-helyettesítő fizetési eszköz elfogadására irányuló szerződését a referenciaadat-szolgáltató felmondta vagy felfüggesztette, az Adós a/ pont (a) alpontjában meghatározott adatait, továbbá a szerződés megkötésének, lejáratának, megszűnésének, felfüggesztésének időpontját; perre utaló megjegyzést.

(iii) ha az Adós fizetési számlájával szemben – fedezethiány miatt – harminc napot meghaladó időszak alatt, megszakítás nélkül, egy millió forintnál nagyobb összegű sorba állított követelést tartanak nyilván, az Adós a/ pont (a) alpontjában meghatározott adatait, továbbá a pénzforgalmi számla vezetésére vonatkozó szerződés azonosítóját (számát); a sorba állított követelések összegét és devizanemét; a követelések sorba állításának kezdő és megszűnési időpontját; perre utaló megjegyzést.

A KHR kezelője a közölt adatokat az (i) pont alatti esetben, amennyiben a tartozás nem szűnt meg, az (i) pont szerinti adatátadás időpontjától számított ötödik év végétől számított további öt évig kezeli; a (ii) pont alatti esetben az adat átadása időpontjától számított öt évig kezeli; a

(iii) pont alatti esetben a követelések sorba állításának megszűnési időpontjától számított öt évig kezeli, ezt követően a tárolt adatokat véglegesen és visszaállíthatatlanul törli. A KHR kezelője a közölt adatokat haladéktalanul, véglegesen és visszaállíthatatlanul törli, amennyiben a referenciaadat-szolgáltató nem állapítható meg, vagy tudomására jut, hogy a referenciaadat jogellenesen került a KHR-be.

A nyilvántartott kifogást emelhet Hitelezőnél vagy a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozásnál referenciaadatainak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére történt átadása, azoknak a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás által történő kezelése ellen és kérheti a referenciaadat helyesbítését, illetve törlését. A kifogás annak kézhezvételét követő 5 munkanapon belül kivizsgálásra kerül és ennek eredményéről a Hitelező a nyilvántartottat írásban kézbesítési bizonyítvánnyal feladott irat formájában haladéktalanul, de legkésőbb a vizsgálat lezárását követő két munkanapon belül tájékoztatja. Ha a Hitelező a kifogásnak helyt ad, köteles a helyesbített, vagy törlendő adatot - a nyilvántartott egyidejű értesítése mellett - a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás részére legkésőbb öt munkanapon belül átadni, amely a változtatást legkésőbb két munkanapon belül köteles átvezetni.

A nyilvántartott a kifogása tárgyában kapott tájékoztató kézhezvételét követő 30 napon belül, vagy, ha a Hitelező, illetőleg a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a tájékoztatási kötelezettségének a megállapított határidőn belül nem tesz eleget, akkor a tájékoztatási kötelezettségre megállapított határidő leteltét követő 30 (harminc) napon belül keresetet indíthat a nyilvántartott lakóhelye szerinti illetékes helyi bíróságnál a Hitelező és a KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás ellen a nyilvántartott referenciaadatainak átadása és kezelése miatt, illetőleg azok helyesbítése vagy törlése céljából, avagy a tájékoztatási kötelezettség elmulasztása miatt. A KHR-t kezelő pénzügyi vállalkozás a per megindítását az eljárás jogerős befejezéséig a vitatott referenciaadattal együtt köteles nyilvántartani.

Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy nem jelenti a banktitok sérelmét, ha a Hitelező az Adós személyi-, cég- és hiteladatait a KHR részére átadja. Az Adós a Kölcsönszerződés aláírásával tudomásul veszi, hogy a Hitelező jogosult a KHR részére egyébként banktitoknak minősülő adatokat szolgáltatni és az ott tárolt, egyébként ugyancsak banktitoknak minősülő adatokat jogosult róla beszerezni és az iratokról másolatot készíteni abból a célból, hogy a KHR segítségével figyelemmel kísérhető legyen az Adós fizetési készsége és képessége.

8.16. Adós a Kölcsönszerződés aláírásával hozzájárul ahhoz, hogy a Hitelező adatfeldolgozásának keretében az adatai tárolásra és - a finanszírozások megszerzésével, valamint a pénzforgalom lebonyolításával kapcsolatos törvényes kötelezettségek keretében - továbbadásra kerüljenek. A Hitelező a banki és üzleti titokként kezelendő adatokba csak jogszabályban meghatározott esetekben és az Adós meghatalmazása alapján enged betekintést.

8.17. Hitelező az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény, és a Hpt. rendelkezései szerint az Adósnak a Hitelezőhöz benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden, bármely formában létrejött személyes adatait nyilvántartja, kezeli, feldolgozza kockázatelemzési és -mérséklési célokra, továbbá az Adóssal történő elszámolás céljából, és a Kölcsönszerződésben a Felek részéről felmerülő kötelezettségek és jogosultságok igazolására.

8.18. Hitelező a telekommunikációs hálózaton keresztül őt megkereső Adós adatait és magát a kommunikációt teljes részletességgel rögzítheti és tárolhatja, ideértve az Adóssal telefonon folytatott beszélgetéseket is. Az ily módon rögzített információ felhasználására a Hitelező kizárólag elszámolási és biztonsági okból jogosult.

8.19. Hitelező harmadik személyek által, vagy azok közreműködésével nyújtott szolgáltatásokat ajánlhat fel az Adósnak. Amennyiben az Adós ilyen szolgáltatásokat igénybe vesz, az egyúttal a Hitelezőnek az Adós általi felhatalmazását is jelenti, hogy ezen szolgáltatásnak az Adós részére történő biztosításával, a Hitelező és a harmadik személy, továbbá az Adós és a harmadik személy közötti elszámoláshoz szükséges minden információt a Hitelező a vonatkozó jogszabályokban foglaltaknak megfelelően jogosan továbbíthat ennek a harmadik személynek, és a harmadik személlyel szembeni elszámolás céljaira az ehhez szükséges adatokat felhasználhatja.

8.20. Hitelező az Adóssal kötött szerződésekből fakadó kötelezettségeinek teljesítéséhez és jogosultságának gyakorlásához rendszeresen magas színvonalon képzett szakértő harmadik személyek (ügynökök, ingatlan értékbecslők és közjegyző) közreműködését veheti igénybe. A Hpt. rendelkezései szerint ezen harmadik személyeknek történő, banki és üzleti titoknak minősülő adatok átadása nem jelenti a bank- és üzleti titok megsértését.

8.21. Hitelező tájékoztatja az Adóst, hogy a Kölcsönkérelem benyújtásával az Adós hozzájárulását adja, hogy a Magyar Államkincstár költségvetési támogatásokat nyilvántartó monitoring rendszerében a támogatással kapcsolatban az Adós adatait rögzítse, a Magyar Államkincstár által működtetett monitoring rendszerben nyilvántartott adataihoz a költségvetési támogatás utalványozója, folyósítója a XIX. Uniós fejlesztések fejezetből biztosított költségvetési támogatás esetén a közreműködő szervezet, ennek hiányában az Irányító Hatóság, az Állami Számvevőszék, a Kormányzati Ellenőrzési Hivatal, az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóság, az állami adóhatóság, a csekély összegű támogatások nyilvántartásában és ellenőrzésében érintett szervek, valamint az Aht-ben meghatározott más jogosultak hozzáférjenek. Az Adós tudomásul veszi, hogy az Adós hozzájárulásának visszavonása a támogatásra való jogosultság visszavonásával járhat.

8.22. Hitelező tájékoztatja az Adóst és Biztosítéknyújtót, hogy az Intézményi Kezességgel, mint biztosítékkal megkötött Kölcsönszerződések aláírásával az Adós és Biztosítéknyújtó hozzájárulását adja, hogy Hitelező az Alapítványi Kezességhez kapcsolódó nyomtatványok adatait és egyéb a Kölcsönszerződés teljesítésével összefüggő adatokat ezen szerződés hatálya alatt illetve az Adós valamennyi fizetési kötelezettségének teljesítéséig – az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény előírásainak megfelelően – az AVHGA-val, illetve GHG-vel, a Magyar Államkincstár nevében eljáró Támogatásokat és Járadékokat Kezelő Főosztállyal, valamint a költségvetési és egyéb támogatások igénybevételét szabályozó és ellenőrző szervezetekkel, így különösen az Európai Uniót létrehozó szerződés alapján a közösségi jogszabályokban rögzítetteknek megfelelően, illetve megállapodás alapján az abban rögzítetteknek megfelelően az Európai Unió intézményeivel, továbbá a 37/2011. (III.22.) Kormányrendelet végrehajtásában közreműködő szervezetekkel közölje.

(d) Titoktartás

8.23. Nem érintve az állami támogatásokkal illetve a Programmal kapcsolatos vagy egyéb Kölcsönszerződésben meghatározott adatok, információk, dokumentumok nyilvánosságát, és a jogszabályon alapuló titoktartási kötelezettséget nem korlátozva minden a Kölcsönszerződéssel, Felekkel, azok tevékenységével, ügyfeleivel, ügyleteivel, gazdálkodásával, jövedelmi viszonyaival kapcsolatos adat, információ, dokumentum bizalmas információnak és így üzleti titoknak minősül, ami az érintett Fél előzetes jóváhagyása nélkül – eltérést nem engedő jogszabály vagy végrehajtható hatósági határozat teljesítését ide nem értve – nem hozható nyilvánosságra vagy harmadik személlyel nem közölhető, vagy egyébként nem tehető harmadik személy részére megismerhetővé.

8.24. A fenti 8.24. pont nem érinti a Hitelező jogát a Kölcsönszerződés és ezzel összefüggő adatok, információk, dokumentumok MFB Csoport, egyéb Kölcsönszerződésben megjelölt személy vagy szervezet, továbbá könyvvizsgálója, Magyar Nemzeti Bank és egyéb ellenőrző hatóság előtti feltárására.

(e) Közokirat

8.25. Harmadik személy Biztosítéknyújtó hiányában Adós Kötelezettségvállaló Nyilatkozat útján, harmadik személy Biztosítéknyújtó esetében, vagy amennyiben a Hitelező ezt előírja, Felek többoldalú közjegyzői okiratba foglalás útján a Kölcsönszerződést (mellékleteit ide nem értve) és a Biztosítéki Szerződéseket közokirati formában megerősítik.

8.26. Felek tudatában vannak annak, hogy a bírósági végrehajtásról szóló 1994. évi LIII. törvény 23/C. §-ban, valamint a fizetési meghagyásos eljárásról szóló 2009. évi L. törvényben, továbbá a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben és a végrehajtásáról szóló 13/1991. (XI.26.) IM rendeletben foglalt feltételeknek megfelelően közjegyzői okiratba foglalt kötelezettségvállalás alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, ha a kötelezettség teljesítési határideje letelt, valamint zálogszerződésről szóló közjegyzői okirat alapján közvetlen bírósági végrehajtásnak van helye, amennyiben a kötelezettség teljesítési határideje letelt, illetve a zálogból való kielégítési jog megnyílt.

(f) Nyilvántartások

8.27. Hitelező Kölcsönszerződésen alapuló követeléseire – ellenkező bizonyításig – Hitelező nyilvántartásai irányadóak, és felhatalmazza a Hitelezőt, amennyiben bármely követelésének vagy biztosítékának érvényesítésére vonatkozó joga megnyílik, nyilvántartásai szerinti követelés összegéről közjegyző útján közokirati bizonyító erejű ténytanúsítványt vegyen fel.

(g) Irányadó jog és bíróság

8.28. ÁSZF-re, a Kölcsönszerződésre és azon alapuló jogviszonyra a magyar jog az irányadó.

8.29. Az ÁSZF és a Kölcsönszerződés rendelkezéseit érintő, kötelezően alkalmazandó jogszabályváltozás esetén az új, valamint a módosult jogszabályi rendelkezés az ÁSZF részévé válik.

8.30. ÁSZF-ből, Kölcsönszerződésből (ideértve annak létrejöttét, érvényességét, hatályát, teljesítését vagy megszegését, hatályának megszűnését is) eredő vagy azzal kapcsolatos, nem kívánt jogviták eldöntésére a mindenkor hatályos Polgári perrendtartás szerint hatáskörrel, illetve illetékességgel rendelkező bíróságok jogosultak.