Contract
A jelen információs dokumentum (a továbbiakban: Információs Dokumentum) a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaságnak (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., Platina torony, I. ép. IV. em.; cégjegyzékszám: Cg. 01-10044764; a továbbiakban: BÉT) „Az Xtend általános üzletszabályzata” elnevezésű üzletszabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) alapján készült. Az Információs Dokumentumot a BÉT mint piacműködtető a 2022. március 21-én kelt, 9/Xtend/2022. számú határozatával hagyta jóvá.
Információs dokumentum
az EU-SOLAR Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
(székhely: 0000 Xxxx, Xxxxx xxxx 000.; cégjegyzékszám: Cg. 00-00-000000; a továbbiakban: Kibocsátó)
által kibocsátott valamennyi, összesen 1 000 darab, 250 000 Ft névértékű, dematerializált úton előállított törzsrészvénynek (ISIN: HU0000191705) (a továbbiakban: Részvények)
a BÉT által működtetett Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési rendszerbe (a továbbiakban: BÉT Xtend) történő regisztrációjához
2022. március 21.
projekt kód (GINOP-1.1.7-17-BÉT-2-004).
Kijelölt tanácsadó: Pricewaterhouse Coopers Magyarország Kft.
FIGYELMEZTETÉS: A PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. mint kijelölt tanácsadó nem vállal felelősséget a befektetőkkel, illetve bármely más harmadik személyekkel szemben az Információs Dokumentum tartalmáért. Miután az Információs Dokumentummal kapcsolatosan kizárólag a Kibocsátót terheli felelősség, ezért a Kibocsátó értékpapírjai a befektetők szempontjából kiemelten kockázatosnak minősülnek.
A jelen Információs Dokumentum nem tekinthető és nem minősül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 sz., az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Rendelete, illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti tájékoztatónak, azt a felügyeleti jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) nem ellenőrizte és nem hagyta jóvá. Ezért ebből a szempontból a Részvényekbe történő befektetés nagyobb kockázatot képvisel azokhoz az esetekhez képest, ahol rendelkezésre áll az illetékes felügyeleti hatóság által jóváhagyott tájékoztató.
Tartalomjegyzék
1.1. Felelős személy megjelölése 7
1.2. Felelős személy nyilatkozata információk bemutatásáról 7
2.1. Bejegyzett könyvvizsgáló megjelölése 9
3. Kockázati tényezők és kockázatkezelés 9
3.1. A Kibocsátót érintő kockázati tényezők 10
3.2. A Kibocsátó Részvényeire vonatkozó kockázati tényezők 21
3.3. A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása 22
4. A Kibocsátó általános bemutatása 24
4.1. Céginformációk a Kibocsátóról 24
4.2. Cégstruktúra, szervezeti felépítés 25
4.4. Lényeges szabadalmak, licenszek, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződések rövid bemutatása 26
4.5. Az alkalmazottak létszáma az információs dokumentumban szereplő pénzügyi időszak végén 26
4.6. Stratégiai és/vagy érdekvédelmi szövetségek rövid bemutatása, ahol a Kibocsátó tagsággal rendelkezik 26
5. A Kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása 28
5.1. A Kibocsátó működése és főbb tevékenységi köreinek ismertetése 28
5.1.1. Háztartási méretű naperőmű telepítés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások 29
5.1.2. Napelemrendszerek, illetve alkatrészek nagykereskedelme 30
5.1.3. Oktatási tevékenység, EDU-Solar 31
5.2. A kibocsátó legfontosabb piacainak és piaci helyzetének bemutatása, a Kibocsátó versenyhelyzete, tőkeszerkezet- és osztalékpolitikája 32
5.2.1. A Kibocsátó árbevételének bontása üzletágak szerint, valamint belföldi és export értékesítés alapján 32
5.2.3. Értékesítési csatornák 34
5.2.4. A Kibocsátó és a Growatt stratégiai együttműködése 34
5.2.5. Tőkeszerkezeti politika, osztalékpolitika bemutatása 35
5.2.6. Azon vállalkozásokra vonatkozó információk, amelyek tőkéjében a kibocsátó társaság olyan részesedéssel rendelkezik, ami jelentősen befolyásolhatja a kibocsátó saját eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének és eredményének értékelését36
5.3. A Kibocsátó üzleti stratégiájának rövid összefoglalása 36
6. A Kibocsátó vezetésének elemzése a társaság elmúlt két évének pénzügyi helyzetéről és a működés eredményéről 38
6.1. Üzleti tevékenységből származó eredményt jelentősen befolyásoló lényeges tényezők bemutatása 38
6.1.1. Értékesítés nettó árbevétele 40
6.1.2. Anyagjellegű ráfordítások 40
6.1.3. Személyi jellegű ráfordítások 42
6.1.5. Üzleti tevékenység eredménye, EBITDA 44
6.1.7. Adózás utáni eredmény 44
6.1.8. Befektetett eszközök 46
6.1.12. Információk a kibocsátó meglévő, folyamatban lévő és jövőbeli beruházásairól és befektetéseiről 52
6.1.13. Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke, lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások) 52
7. Tulajdonosok, tisztségviselők, munkavállalók 54
7.2.1. A szavazati jogok gyakorlásának módja a Részvényeknek a BÉT Xtend-en történő regisztrációját (a továbbiakban: Bevezetés) követően 54
7.2.2. Kizárólagos hatáskör 55
7.2.3. A közgyűlés határozatképessége 56
7.2.4. Határozathozatali többség 56
7.2.5. A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályai a Bevezetést követően 56
7.6. Kulcsfontosságú munkavállalók és tisztségviselők 60
8.1. Auditált korábbi pénzügyi információk 63
8.2. Konszolidált éves pénzügyi beszámoló 64
8.3. További pénzügyi információk 64
8.4. Nyilatkozat működő tőkéről 64
9. Munkavállalói ösztönző rendszerek bemutatása 65
9.1. Kibocsátó tőkéjéből való részesedés 65
9.2. Részvénytulajdon és részvényopciók bemutatása 65
10. Értékpapírokhoz és részvénytőkéhez kapcsolódó információk 65
10.1. A Részvényekhez kapcsolódó jogok 65
10.1.1. A részvényest megillető vagyoni jogok 65
10.1.2. Eladási jog a Részvényeknek a BÉT Xtend kereskedési rendszerében történő kereskedésből történő kivezetése esetén 66
10.1.3. A részvényest megillető közgyűlési jogok 66
10.1.5. A Részvények átruházhatósága 67
10.1.6. Nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották 67
11. A saját tőke 10%-át meghaladó értékre vonatkozó bírósági, választottbírósági vagy egyéb hatósági (pl. adó) eljárások 67
13. Információ a kibocsátásról 68
14. Információ az értékesítő részvényesekről 68
15. A kibocsátás összege és költsége 68
16. Árfolyamstabilizációs mechanizmusok 68
17. Egyéb, kulcsfontosságúnak ítélt információk 69
17.1. Köztartozásmentes adózó 69
17.3. A Kibocsátó megállapodásai részvényeseivel 69
17.4. Megtekinthető dokumentumok 69
A Részvények BÉT Xtend rendszerbe történő regisztrációjában közreműködő – a Kibocsátó által megbízott - kijelölt tanácsadó a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. (székhely: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.; cégjegyzékszám: 01-09-961102) (a továbbiakban: Kijelölt Tanácsadó).
A Részvények a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 3:213. §-ában foglaltak alapján kibocsátott, a Kibocsátóban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapírok. A Részvény átruházása esetén a Részvényből eredő valamennyi jog és kötelezettség az átruházással átszáll a Részvény új tulajdonosára.
FIGYELEMFELHÍVÁS
A jelen Információs Dokumentum a Tpt. 21. §-ának (6) bekezdésében és a Szabályzatban foglaltak szerint elkészített információs dokumentumnak minősül. A jelen Információs Dokumentumot a BÉT, mint a BÉT Xtend működtetését végző piacműködtető a Kibocsátónak, mint a Részvényeknek a Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése 93. pontjában foglaltak szerinti multilaterális kereskedési rendszernek minősülő BÉT Xtend-en történő regisztrációját kezdeményező személy kérésére hagyta jóvá.
A BÉT, mint a BÉT Xtend piac működtetője az Információs Dokumentumnak a Részvényeknek a BÉT Xtend-en történő regisztrációjához szükséges jóváhagyás során nem vizsgálja az Információs Dokumentumban a Kibocsátóra és annak működésére vonatkozóan szereplő információt megfelelő alátámasztottsága, pontossága és teljessége tekintetében. Ennek megfelelően a BÉT, mint piacműködtető jóváhagyása nem jelenti az Információs Dokumentumban foglaltaknak a BÉT, vagy bármely más harmadik személy általi ellenőrzését, illetve igazolását. A jelen Információs Dokumentumot a Kibocsátó jóváhagyásra kizárólag a BÉT-hez nyújtotta be.
A Kibocsátót közvetlenül érintő, illetve az olyan kockázati tényezők bemutatását, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a Kibocsátónak a befektetőkkel szemben a Részvényekből eredő kötelezettségei teljesítésére való képességét, az Információs Dokumentum 3. fejezete tartalmazza.
A jelen Információs Dokumentum kizárólag a Részvényeknek a BÉT Xtenden történő regisztrációja céljából készült. A Szabályzat szerinti regisztrációs eljárás során kizárólag a Részvények technikai regisztrációjára kerül sor. A Szabályzat szerinti regisztrációs eljárás során, illetőleg azzal összefüggésben a Részvények értékesítésére, illetőleg értékesítésre történő felajánlására nem kerül sor. A jelen Információs Dokumentumban szereplő bármely közlés, illetve információ közzétételére kizárólag a Részvényeknek a BÉT Xtenden történő regisztrációja érdekében, illetve azzal összefüggésben kerül sor a Szabályzatnak az Információs Dokumentumra vonatkozó követelményei alapján. Semmilyen, a jelen Információs Dokumentumban szereplő közlés nem minősül és nem tekinthető semmilyen formában a Részvények bármely személy általi megvásárlására való felhívásnak, illetőleg a Részvényekre vonatkozó, a Tpt., illetőleg a Prospektus Rendelet szerinti értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek.
A Kibocsátó a Részvényeket az azoknak a BÉT Xtend-en történő regisztrációján kívül semmilyen más piacra nem kívánja bevezetni. A BÉT Xtend nem minősül a Tpt. szerinti szabályozott piacnak. A Kibocsátó nem tett semmilyen olyan intézkedést, amely a Részvények
nyilvános forgalomba hozatalát, vagy szabályozott piacra való bevezetését célozná akár Magyarországon, akár más országban.
A Részvényeknek a BÉT Xtenden történt regisztrációja után bármely, a Részvényekkel a BÉT Xtenden való kereskedés megkezdését követően a Részvényekbe befektetni kívánó minden potenciális befektetőnek saját magának kell értékelnie a jelen Információs Dokumentumban foglalt valamennyi információt, és azok teljes körű értékelése és saját mérlegelése alapján kell döntenie a Részvényekbe történő befektetésről, illetve azok megvásárlásáról.
A jelen Információs Dokumentum nem minősül a Kibocsátó nyilatkozatának arról, illetőleg a Kibocsátó nem garantálja, hogy a befektetők jogosultak a Részvényeket megvásárolni, vagy arról, hogy a Részvényekbe előnyös, illetve érdemes befektetni. A Részvényekbe történő befektetés kockázatait kizárólag az azokat megvásárló befektetők viselik.
A jelen Információs Dokumentum a BÉT általi jóváhagyást követő tizenkét hónapig hatályos. A Kibocsátó haladéktalanul kezdeményezi az Információs Dokumentum kiegészítését, ha a BÉT általi jóváhagyás és a Részvényekkel a BÉT Xtend-en való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Információs Dokumentum kiegészítését teszi szükségessé. Az Információs Dokumentum kiegészítéséhez a BÉT jóváhagyása szükséges.
A jelen Információs Dokumentum kizárólag a Részvényeknek a Magyarországon működő BÉT Xtend-en történő regisztrációja érdekében készült. Az Információs Dokumentum terjesztése vagy a Részvényekre vonatkozó bármely ajánlattétel mással való közlése egyes országokban jogszabályi tilalmak és korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem vizsgálta a más országokban a jelen Információs Dokumentum jogszerű terjesztésére, vagy a Részényeknek más multilaterális kereskedési rendszerekben történő jogszerű regisztrációjára, illetőleg szabályozott piacokra való jogszerű bevezetésére, vagy azok jogszerű értékesítésére alkalmazandó jogszabályi és más egyéb követelményeket. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Információs Dokumentum valamely országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy hogy ott a Részvényekre vonatkozó ajánlattétel más személlyel jogszerűen közölhető. A Kibocsátó nem vállal semmilyen felelősséget az ilyen terjesztés vagy ajánlattétel jogszerűségéért. A Kibocsátó nem járult hozzá továbbá a Részvényeknek a BÉT Xtend-en kívüli más multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációjához, vagy bármely szabályozott piacra való bevezetéséhez, ezért a Kibocsátó a Részvényeknek a BÉT Xtend-től eltérő multilaterális kereskedési rendszerben történő regisztrációjáért, illetőleg azoknak bármely szabályozott piacra való bevezetéséért semmilyen felelősséget nem vállal. A Kibocsátó felszólít minden olyan személyt, aki az Információs Dokumentum birtokába jut, hogy tájékozódjon az Információs Dokumentum terjesztésére és a Részvényekre vonatkozó ajánlattételre vonatkozó minden esetleges korlátozásról.
1. Felelős személyek
1.1. Felelős személy megjelölése
A Kibocsátó által összeállított jelen Információs Dokumentum alkalmazásában felelős személynek (a továbbiakban: Felelős Személy) a Kibocsátó önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező vezető tisztségviselője, Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx vezérigazgató (lakcím: 7635 Pécs, Abaligeti út 14.) minősül.
1.2. Felelős személy nyilatkozata információk bemutatásáról
2. Könyvvizsgálók
2.1. Bejegyzett könyvvizsgáló megjelölése
A Kibocsátó könyvvizsgálatát 2020. október 20. óta a PricewaterhouseCoopers Könyvvizsgáló Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 1055 Budapest, Bajcsy-Xxxxxxxxxx xx 00.; cégjegyzékszám: 00-00-000000, könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 001464; személyében felelős könyvvizsgáló: Xxxxx Xxxxx (könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 004957)) látja el, megválasztása 2025.05.31-ig szól.
3. Kockázati tényezők és kockázatkezelés
A Részvényekbe történő befektetés, illetőleg azok tulajdonban tartása számos, akár jelentős kockázattal jár.
A Részvényekbe történő befektetési döntés meghozatala előtt körültekintően mérlegelni kell az Információs Dokumentumban foglalt valamennyi információval együtt az azokba történő befektetéssel összefüggő tényezőket, illetve kockázatokat, a Kibocsátó üzleti tevékenységét, az iparágat, amelyben a Kibocsátó üzleti tevékenységét végzi, és a piacokat, amelyeken a Kibocsátó, illetőleg termékei jelen vannak, különös tekintettel az alábbiak szerinti kockázati tényezőkre. A Részvényekkel kapcsolatos bármilyen befektetési – így különösen az azok megvásárlására, vagy elidegenítésére vonatkozó – döntés meghozatala előtt minden befektetőnek szükséges saját pénzügyi- és jogi tanácsadóval konzultálnia és egyértelműen megbizonyosodnia arról, hogy a Részvényekbe történő befektetés megfelel a személyi körülményeinek, kockázatviselési képességének, illetve kockázatvállalási hajlandóságának.
Az alábbiak a Részvényekbe történő befektetés mérlegeléséhez a Kibocsátó vezetésének megítélése szerint számbavenni szükséges legalapvetőbb kockázati tényezők összefoglalását tartalmazzák. Ugyanakkor, miután a Kibocsátóval, illetőleg a Részvényekkel kapcsolatos kockázatok olyan jövőbeni eseményekkel függenek össze, illetve olyan körülményektől függenek, amelyek bekövetkeztére, illetőleg előállására nem biztos, hogy sor kerül, az alábbi összefoglalót minden esetben a jelen Információs Dokumentum teljes szövegével együtt szükséges megfontolás tárgyává tenni. Ezért a jelen Információs Dokumentum teljes szövegének alapos áttekintése minden esetben szükséges Részvényekkel kapcsolatos bármilyen befektetési döntés meghozatala előtt.
Emellett az alábbiak nem tartalmazzák a Részvényekbe történő befektetéssel, illetőleg azok tulajdonban tartásával összefüggő valamennyi lehetséges kockázatot. Az alábbiak a Kibocsátót és a Részvényeket érintő – a Kibocsátó által a jelen Információs Dokumentum összeállításakor ismert, illetőleg azonosított lényeges kockázatok összefoglalása. Ugyanakkor a Kibocsátó üzleti tevékenységét, működésének eredményességét, illetve pénzügyi helyzetét, valamint a Részvényekbe történő befektetést, illetőleg azok tulajdonban tartását az alábbiakban nem szereplő, a Kibocsátó által jelenleg nem ismert, illetve a Kibocsátó vezetése által – jelenlegi legjobb tudomásuk szerint – adott esetben lényegesként nem azonosított, illetőleg felismert más kockázati és bizonytalansági tényezők is – önállóan, vagy együttes hatásuk alapján – hátrányosan érinthetik. Ezért egyik befektető sem hozhat a Részvényekbe történő befektetéssel kapcsolatos bármely döntést kizárólag az alábbi összefoglaló mérlegelése alapján, hanem – saját személyes körülményeinek fényében – számba szükséges vennie minden egyéb lehetséges kockázatot is, ideértve az általa az Információs Dokumentum áttanulmányozását követően, illetve a Kibocsátóval, annak üzleti tevékenységével, piacaival, illetve az iparággal összefüggésben beszerzett más információ fényében azonosított kockázatokat is.
E kockázatok bármelyikének bekövetkezése hátrányosan befolyásolhatja a Kibocsátó pénzügyi- és gazdasági helyzetét, versenyképességét, üzleti tevékenységét és kilátásait, illetve a Részvények árfolyamának akár jelentős mértékű csökkenését, illetőleg a Részvényekbe történt teljes befektetés, vagy annak egy jelentős része elvesztését is eredményezheti.
Egyes befektetők befektetési tevékenységüket csak külön – a magyar, illetve saját jogrendszerük szerinti – jogszabályok és egyéb előírások alapján végezhetik, illetve e tevékenységük hatósági ellenőrzés, illetve felügyelet alatt állhat. Minden befektetőnek szükséges saját jogi tanácsadóval konzultálnia és egyértelműen megbizonyosodnia arról, hogy a Részvényekbe történő befektetés megfelel a rá, illetőleg a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak és egyéb előírásoknak.
Az alábbi kockázati tényezők tárgyalási sorrendje nem jelent fontossági-, illetve jelentőségbeli sorrendet.
3.1. A Kibocsátót érintő kockázati tényezők
A gazdasági, illetve piaci környezet kedvezőtlen változásaiból eredő kockázatok
A magyar gazdaság az európai, illetőleg a világgazdaság folyamatainak kitett, nyitott gazdaság. A Kibocsátó tevékenységére jelentős hatással vannak a makrogazdasági folyamatok, így többek között az infláció, a forint árfolyamának, a kamatkörnyezetnek, az energiaáraknak és a beruházások szintjének alakulása. Mindezek meghatározóak lehetnek a Kibocsátó forráshelyzetére, forrásköltségére és eredményességére is. Emellett, e folyamatok kedvezőtlen alakulása a Kibocsátó termékei iránti kereslet csökkenéséhez is vezethet.
A makrogazdasági tényezők esetleges kedvezőtlen alakulása jelentős negatív hatást gyakorolhat a Kibocsátó jövedelmezőségére. A Kibocsátó termékeit, illetve azok piacait kedvezőtlenül érintő kormányzati, költségvetési, gazdaságpolitikai vagy politikai intézkedések ugyancsak hátrányosan befolyásolhatják a Kibocsátó bevételeit, működését, illetőleg eredményességét.
A lakossági napelembeszerzésekhez nyújtott állami támogatások esetleges visszavonása, illetve csökkentése
A Kibocsátó fő vevőit a háztartások képezik. A háztartási napelemrendszerek telepítése jelentős mértékben függ azok beszerzéséhez elérhető állami támogatásoktól. A lakossági napelemes rendszerek háztartási beszerzéseihez jelenleg számos és jelentős vissza nem térítendő, illetve támogatott hitel formájában igénybe vehető – európai uniós és hazai forrású
– állami támogatási forma érhető el. E támogatások a közelmúltban jelentősen bővültek, amely a Kibocsátó termékei iránti kereslet jelentős növekedéséhez vezetett.
A lakossági napelemes rendszerek háztartási beszerzéseihez biztosított támogatások esetleges felfüggesztése, csúszása, kifutása, illetőleg kivezetése a napelemes rendszerek iránti kereslet csökkenését eredményezi, ezáltal pedig jelentős hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó általi értékesítés volumenére, a Kibocsátó árbevételére, illetőleg működésének pénzügyi eredményességére.
A lakossági napelemrendszereknek a közcélú villamosenergiahálózatba való csatlakoztathatósága
A Kibocsátó által forgalmazott napelemrendszerek közcélú hálózati csatlakoztathatósága a hálózatüzemeltetők, illetve – elsősorban – a MagQaí Villamosc⭲cígia-ipaíi Át:itcli Rc⭲dszcíiíá⭲Qító Zrt.(továbbiakban: MAVIR) által meghatározott követelményektől függ. A
hálózati csatlakozási követelmények szigorodása, illetőleg a költségigényesebb telepítést szükségessé tevő új előírások bevezetése a napelemes rendszerek, így a Kibocsátó által forgalmazott napelemrendszerek iránti keresletet csökkenéséhez vezethet. Emellett a telepítendő, illetőleg telepíthető rendszerek méretére és más műszaki paramétereire vonatkozó követelmények jelentős változása esetén előfordulhat, hogy a Kibocsátó által már megvásárolt napelemek és egyéb alkatrészek már nem fognak a megváltozott új követelményeknek megfelelni, és ennek következtében értékesíthetetlenné válnak.
A jelenlegi szaldós elszámolási rendszer kivezetése
A napelemrendszerek a nappali időszakban – különösen nyáron – több áramot termelnek, mint amennyit a háztartás felhasznál, így a többletáram a közcélú hálózatba kerül. Az esti, illetve a napsütés nélküli időszakban a napelemek már nem termelnek áramot, ilyenkor a háztartás a közcélú hálózatból vételez áramot. Mind a háztartás által termelt többletáramot, mind a háztartás által a közcélú hálózatból fogyasztott áramot villanyóra méri.
Az elszámolás éves szinten, a háztartás által az adott évben a közcélú hálózatból történt összes fogyasztási mennyiségnek a háztartás által az azonos évben megtermelt össz- többletáram mennyiségéből történő kivonása, illetőleg „nettósítása” alapján, mennyiségi alapon történik. Ha a háztartás éves termelése magasabb, mint az éves fogyasztása, úgy többletfizetésre is jogosult lehet. Az éves alapú elszámolás továbbá lehetőséget biztosít a háztartások számára a jellemzően többletfogyasztással járó téli időszaknak a jellemzően többlettermeléssel járó nyári időszakkal történő kiegyenlítésére.
A szaldós (nettó) elszámolási rendszerből a háztartások számára adódó számos előny fokozza a lakossági napelemrendszerek, így a Kibocsátó által forgalmazott napelemrendszerek iránti keresletet.
A közelmúltban több terv is bejelentésre került a szaldós (nettó) elszámolási rendszernek bruttó elszámolási rendszerrel való felváltására. Bruttó rendszer esetén az elszámolás nem mennyiség-, hanem forint alapú, ahol a háztartás által megtermelt többletáram árát az illetékes hatóság, illetőleg a rendszerirányító fogja meghatározni. Így előfordulhat, hogy a többletáramra meghatározott ár – akár jóval – alacsonyabb lesz, mint a háztartás által a közcélú hálózatból fogyasztott áram ára. Ennek következtében pedig a háztartás akkor is fizetni kénytelen lehet, ha egyébként az általa a közcélú hálózatból fogyasztott áram mennyiségénél több többletáramot termel. Ezen túlmenően az is előfordulhat, hogy a bruttó elszámolás nem éves alapon, hanem rövidebb időszak alapján, így például havonta történik. Ebben az esetben viszont a háztartás elveszítené a jellemzően többletfogyasztással járó téli időszaknak a jellemzően többlettermeléssel járó nyári időszakkal történő kiegyenlítését biztosító lehetőséget is. Miután a bruttó elszámolás a háztartások számára hátrányosabb, mint a szaldós (nettó) elszámolási rendszer, a bruttó elszámolásra való áttérés csökkentené a lakossági napelemrendszerek, így a Kibocsátó által forgalmazott napelemrendszerek iránti keresletet. Xxxxxx pedig jelentős hátrányos hatással lehet a Kibocsátó napelem-üzletágának pénzügyi eredményességére.
A túlkínálatból eredő kockázatok
A Kibocsátó piacain bekövetkező esetleges túlkínálat a Kibocsátó által forgalmazott termékek árának csökkenésével járhat. Miután a Kibocsátó által forgalmazott napelemek piacán alacsony a belépési küszöb és alacsony költségek mellett könnyen jelenhetnek meg új szereplők, az új szereplők belépésével keletkező többletkínálat is könnyebben generálhat időszakonként túlkínálatot. Ha a Kibocsátó nem képes árait a versenytársak által alkalmazott árakkal megegyező, vagy az alatti szintre csökkenteni, az kedvezőtlenül befolyásolhatja a Kibocsátó piaci helyzetét és szélsőséges esetben teljes ki is szorulhat egyes piacokról.
Szezonalitás, időjárástól való függés
Miután a Kibocsátó az általa forgalmazott napelemrendszereket helyszíni beépítés-, illetőleg szerelés mellett értékesíti, tevékenységének volumene az időjárástól függően évközi szezonalitást mutat, tekintettel arra, hogy az építési-szerelési munkák jellemzően tavasztól őszig tartanak. Télen a rövid nappalok és a hideg, csapadékos időjárás miatt a telepítés (így különösen a kültéri munkák kivitelezése) korlátozott. A napsütéses nyári időszakban viszont a vevői vásárlói hajlandóság megemelkedik, miután a napelemvásárlás érdemességégével kapcsolatos fogyasztói értékítélet – a napsütéses órák magas számára vonatkozó közvetlen tapasztalatból adódó magasabb hihetőségére tekintettel – jelentősen pozitív irányba fordul.
A vevők nemteljesítéséből, illetve fizetésképtelenségéből eredő kockázatok
A Kibocsátó számos vevői szerződéssel rendelkezik, így ki van téve annak a kockázatnak, hogy a vevők nem, vagy nem a vevői szerződéssel összhangban (így például nem maradéktalanul, vagy jelentős késedelemmel) teljesítik az őket terhelő fizetési kötelezettségeket.
Emellett, a Kibocsátó vevőinek pénzügyi helyzetét hátrányosan befolyásolhatják a kedvezőtlen gazdasági, illetve piaci folyamatok, a tőke-, illetve hitelpiaci finanszírozás elérhetőségének szűkülése, illetve a termékeik iránti kereslet csökkenése, amely adott esetben a vevők fizetésképtelenségéhez is vezethet. Mindez, a Kibocsátóval szembeni fizetési kötelezettségek vevők általi megszegésének kockázatát jelentősen növelheti. Emellett, e folyamatok a Kibocsátó termékei iránti kereslet csökkenéséhez is vezethetnek.
A Kibocsátó vevőinek túlnyomó többségét háztartások képezik. E háztartások a Kibocsátótól történő vásárlásaikat döntő mértékben a megújuló energia használatának támogatása, illetőleg a napelemtelepítés céljából a lakosság számára nyújtott – európai uniós és magyar forrású – állami támogatásokból finanszírozza. Az állami támogatások folyósítását azonban alapvetően az uniós- és költségvetési források rendelkezésre állása határozza meg. Ezért előfordulhat, hogy a folyósításra nem a Kibocsátóval kötött vevői szerződés ütemezése szerint, hanem később, az uniós- és költségvetési forrásoknak a támogatóhoz való megérkezésekor kerül sor. Az azonos forrás miatt támogatások folyósításának késedelme pedig általában nem egy-egy vevői szerződést, hanem egyszerre jelentősebb számú szerződést érint. Mindez a Kibocsátó számára likviditási problémákat, illetőleg finanszírozási költséggel járó likviditáskezelési lépések kényszerét jelentheti.
A Kibocsátó vevői egy nagyobb csoportjának egyidejű fizetésképtelensége, vagy az esetükben a vevői szerződések szerződésszerű teljesítésének elmaradása jelentős hátrányos hatással lehet a Kibocsátó bevételeire, működésére, illetőleg pénzügyi eredményességére.
Alapanyagbeszerzéssel, illetve beszállítói partnerekkel kapcsolatos kockázatok
A Kibocsátó tevékenysége jellemzően – termékenként – egy kulcsfontosságú beszállítói partnerrel kötött szerződésre támaszkodik. Ezért, a Kibocsátó számára kockázatot jelent, ha e partnerei a Kibocsátóval kötött szerződést felmondják vagy nem szerződésszerűen teljesítenek, vagy visszaélést követnek el, illetve csökkentik a jövőben rendelkezésre bocsátott kapacitásaikat. Ez elsősorban egyes alkatrészek szempontjából kritikus nehéz pótolhatóságukból adódóan. E kockázat különösen fennáll a Kibocsátó által forgalmazott és telepített inverterek esetében. A Kibocsátó jelenleg a Growatt invertergyártó kizárólagos magyarországi forgalmazója. Abban az esetben, ha e stratégiai együttműködés megszűnne, a Kibocsátó más gyártó új inverter termékének beszerzésére kényszerülne. Bár a piacon számos gyártó kínál ilyen termékeket, azok jellemzően eltérő technológián alapulnak, és beszerelésük és más folyamatra épül. Ebből adódóan nehezen helyettesíthetőek, miután – termékváltás esetén – a teljes beszerelési folyamatot újra szükséges megtanulni, illetőleg
betanítani. Ezért rövid távon jelentős fennakadásokat okozhat, amennyiben a Kibocsátó inverter beszállítóváltásra kényszerülne.
A Kibocsátó beszerzései sok esetben ellátási láncolaton keresztül történnek, így a Kibocsátó nem csak a közvetlen partnereinek, hanem azok beszállítóinak a nem- vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő kockázatnak is ki van téve.
A Kibocsátó alapanyagbeszerzései döntő mértékben importbeszerzésen alapul. Ennek jelentős része a Kínai Népköztársaságból származik. A kínai hatóságok a közelmúltban a COVID-19 pandémia elleni védekezés keretében több alkalommal kéthetes programozott, a teljes ellátási láncot érintő gyár-és üzemleállást rendelt el. A kínai hatóságok ugyancsak teljes ellátási láncot érintő programozott gyárleállításokkal reagáltak a közelmúltbeli kínai energiaválságra. A hasonló intézkedések következtében a Kibocsátó importbeszerzései szállításának késedelmével, illetve az ellátás fennakadásaival szembesül. Jelentősebb késedelem, illetve fennakadás pedig a Kibocsátónak a saját vevőivel szemben vállalt kötelezettségei teljesítésében is késedelmet, illetőleg fennakadást okoz. Ezek bekövetkezte a Kibocsátóval szembeni bizalomvesztéshez, továbbá számára jelentős pénzügyi- és reputációs veszteséghez vezethet.
A Kibocsátó beszerzéseinek jelentős zavara, fennakadása, illetve késedelme jelentős hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó bevételeire, működésére, illetőleg annak pénzügyi eredményességére.
Alvállalkozókkal kapcsolatos kockázatok
A Kibocsátó üzleti tevékenysége jelentős mértékben alvállalkozói teljesítésekre támaszkodik (lásd az „A Kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása” című fejezetet). Abban az esetben, ha az alvállalkozók teljesítése – azok nehézségei, termelőeszközeik leállása, vagy bármely más okból – elmarad, vagy nem szerződésszerűen történik, úgy a Kibocsátónak, mint fővállalkozónak a saját megrendelőjével szemben vállalt teljesítése is elmaradhat, vagy arra nem szerződésszerűen kerülhet sor.
Úgyszintén nem zárható ki, hogy az alvállalkozók a Kibocsátó potenciális megrendeléseit más, a Kibocsátóhoz hasonló tevékenységet végző szolgáltatóhoz irányítják át a velük kapcsolatba kerülő lehetséges megrendelők meggyőzésével, vagy maguk támasztanak versenyt a Kibocsátóéhoz hasonló tevékenység önálló megkezdésével.
A Kibocsátó által igénybe vett alvállalkozói teljesítéseket konjunktúraingadozások is befolyásolják. A Kibocsátó konjunktúra idején általában az alvállalkozók elérhetőségének csökkenését, illetve az alvállalkozói fegyelem lazulását tapasztalja. A korábban elérhető alvállalkozók gyakran inkább saját munkát vállalnak, illetve a Kibocsátóval szemben elvállalt munkákhoz képest gyakran a saját, vagy más – magasabb vállalkozói díjat kínáló – fővállalkozók számára vállalt munkák teljesítését veszik előre ilyen időszakokban.
Ezek bekövetkezése hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó érintett üzletágainak bevételeire, működésére, illetőleg azok eredményességére.
A Kibocsátó értékesítési hálózatával összefüggő kockázatok
A Kibocsátó háztartási napelemrendszereinek értékesítésére egy önálló vállalkozókból álló értékesítési hálózat került kiépítésre, mely létszáma olykor eléri a 400-500 főnyi közreműködőt a teljes vállalati értékláncra vonatkozóan – úgy mint, értékesítés, telepítés, energetikus, egyéb adminisztrációs támogatás. Az értékesítési hálózat tagjai értékesítési tevékenységüket a Kibocsátóval kötött forgalmazási szerződések alapján végzik, ezért a Kibocsátónak nincs a
napi és szoros ellenőrzésre módja. Emellett időszakonként magas fluktuáció is előfordulhat. Mindez az értékesítési hálózat által az ügyfeleknek nyújtott szolgáltatások minőségének nem megfelelősége, és ebből adódóan az ügyfelek elégedetlenségének, illetve az alacsony felhasználói élmény kockázatát hordozza magában. Emellett az általuk esetlegesen az ügyfeleknek adott téves, vagy akár félrevezető tájékoztatás a Kibocsátóval szembeni fogyasztóvédelmi, illetve versenyhivatali eljáráshoz is vezethet. Az értékesítési hálózat tagjainak esetleges nem megfelelő adatkezelési tevékenység pedig a Kibocsátóval szembeni adatvédelmi bírság, illetőleg más jogkövetkezmény megállapítását idézheti elő.
Más, a napenergiához képest helyettesítő megújuló energiaforrások iránti kereslet növekedése
A napelemes rendszerektől különböző más, megújuló energiaforrásokra épülő rendszerek, így például a kisebb szélerőművek, vízerőművek vagy geotermikus rendszerek árának, illetve beszerelési költségeinek csökkenése, hatékonyságuk javulása, illetőleg a lakosság számára való felhasználhatóságuk növekedése e más rendszerek iránti kereslet növekedéséhez vezethet, illetőleg azok Kibocsátó által forgalmazott lakossági napelemrendszerek helyettesítő termékeivé válhatnak. Mindez a versenyfeltételek élesedését, a kínálati oldal bővülését, illetve
– amennyiben e más rendszerek ára, illetve beszerelési költségei jelentősebben alacsonyabbá válnak a Kibocsátó által forgalmazott lakossági napelemrendszerek áránál, illetőleg telepítési költségeinél – a Kibocsátó által forgalmazott lakossági napelemrendszerek iránti csökkenéséhez vezethet. Ennek bekövetkezése pedig hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó napelem-üzletágának bevételeire, működésére, illetőleg annak eredményességére.
Az elektromos gépjárművek iránti kereslet, illetve az elektromos gépjárművekkel összefüggő állami támogatások elérhetősége
A Kibocsátó a napelemrendszerek mellett elektromos gépjármű töltőállomásokat is forgalmaz. Az elektromos gépjárművek iránti kereslet alapvetően befolyásolja a töltésükhöz használt töltőállomások iránti keresletet. Így a Kibocsátó elektromos gépjármű-töltőállomás üzletágának eredménytermelő képessége számos külső, mind közvetett, az elektromos gépjárművek iránti keresletet befolyásoló tényezőtől (így például az elektromos gépjárművek árszintje, versenyképessége és gyártási volumenének alakulása), mind pedig a töltőállomások iránti keresletre közvetlenül ható tényezőtől (így például azok beszerzési- és értékesítési árszintje) függ. Az elektromos gépjárművek iránti kereslet, és így a töltőállomások iránti kereslet különösen függ az elektromos gépjárművek beszerzéséhez nyújtott állami támogatások elérhetőségétől. A kapcsolódó állami támogatások megszüntetése az elektromos gépjárművek, és így a töltőállomások iránti kereslet és ezáltal a Kibocsátó elektromos gépjármű üzletágának eredménytermelő képességének csökkenéséhez vezethet.
Finanszírozási kockázatok
Számos tényező, így az általános gazdasági környezet, a hitelpiaci feltételek, a banki kamatlábak, illetve a devizaárfolyamok változása a finanszírozás költségeit növelhetik, megszerzését, illetve visszafizetését megnehezítheti, késleltetheti, vagy akár el is lehetetlenítheti. A Kibocsátó jelenleg növekedési szakaszban van, ezért jelentősebb mértékben támaszkodik külső finanszírozásra. Ebből adódóan a Kibocsátó működésére és annak nyereségességére jelentős hatással bírhat a finanszírozási és kamatkörnyezet változása. Amennyiben a finanszírozási-, illetőleg kamatkörnyezet a Kibocsátó számára hátrányosan változik, úgy az emelheti a Kibocsátó finanszírozási költségeit, és akár átmeneti vagy hosszantartó finanszírozási és likviditási nehézségeket okozhat. A Kibocsátó középtávon a banki kamatszintek emelkedésével számol, ezért a kis-és középvállalkozások számára kínált fix kamatozású hiteleket részesíti előnyben, jellemzően 0,5 és 2,5 %-os kamatláb mellett. Abban az esetben, ha e hitelek a jövőben nem lesznek elérhetőek a Kibocsátó, az a Kibocsátó
finanszírozási- és – ezáltal – működési költségeinek emelkedését eredményezheti. Mindez pedig a Kibocsátót árainak emelésére, illetőleg profitmarzsának csökkentésére kényszerítheti.
Bár a Kibocsátó a jelen Információs Dokumentum keltének időpontjában jelentős likvid saját tőkével rendelkezik, növekedési terveinek megvalósításához továbbra is külső finanszírozás bevonását tervezi. A kibocsátó ugyan nem számol a hitelforrások általános, az egész napelem-iparágat érintő elapadásával, előfordulhat, hogy a Kibocsátó kimeríti a bankok finanszírozási hajlandósága által meghatározott, a Kibocsátó számára elérhető kereteket. Ennek bekövetkezése hátrányos hatással lehet a Kibocsátó növekedésére, illetőleg annak ütemére, de átmeneti vagy hosszantartó finanszírozási és likviditási nehézségeket is okozhat.
Emellett a Kibocsátó hitelállománya a hitelező bankok tekintetében jelentősen koncentrált. A Kibocsátó hiteleinek mintegy ¾-e egy bankcsoporttól származik. Ezért a Kibocsátónak e bankcsoporttal fennálló bank- és finanszírozási kapcsolata esetleges megszűnése jelentős likviditási problémákhoz vezetne, miután a hitelállományának nagyobb részét képező hitelek
– ennek következtében szükségessé váló – más bank általi refinanszírozása idő- és költségigényes.
Bankhitel igénybevétele esetén pedig fennáll annak a kockázata, hogy a Kibocsátó bankhitelszerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem folyamatosan tudja teljesíteni, amely miatt hátrányos jogkövetkezmények (így például a bank által lekötött biztosítékok érvényesítése, illetőleg a szerződésnek – a teljes tartozás egyösszegben történő esedékessé válását eredményező – felmondása) alkalmazására kerülhet sor. (A Kibocsátó jelenlegi hitelszerződéseire vonatkozóan lásd az [„A Kibocsátó vezetésének elemzése a társaság elmúlt két évének pénzügyi helyzetéről és a működés eredményérő” című fejezetet). Jelentős összegű bankhitel igénybevétele esetén.
Alapanyag- és üzemanyagárak
A Kibocsátó eredményességére jelentős hatással vannak az előállított termékekhez szükséges alapanyagok, illetve a továbbértékesített áruk beszerzési árának (amelyet az alapanyagárak közvetetten szintén befolyásolnak) emelkedése. A Kibocsátó különösen magas áremelkedéssel számol az általa forgalmazott napelemek beszerzési ára tekintetében. Nincs garancia arra, hogy a Kibocsátó minden esetben képes az alapanyagokat, illetőleg a továbbértékesítésre kerülő árukat számára elfogadható áron beszerezni, illetve, hogy az áremelkedést teljes mértékben érvényesíteni tudja az általa gyártott és továbbértékesített termékek áraiban. Ha a Xxxxxxxxx nem tudja az áremelkedést teljes mértékben áthárítani a vevőkre, illetőleg a megemelkedett árakon nem képes a szükséges mennyiségű alapanyagot, illetőleg továbbértékesítésre kerülő árukat beszerezni, az a Kibocsátó általi értékesítés volumenének csökkenését eredményezheti, illetőleg hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó érintett üzletágainak bevételeire, működésére, illetőleg azok pénzügyi eredményességére.
Miután a Kibocsátó az általa forgalmazott termékeket helyszíni össze-, illetőleg beszereléssel értékesíti Magyarország teljes területén, tevékenysége jelentős mértékű üzemanyagfelhasználással jár. Ezért az üzemanyagárak jelentős emelkedése – akár rövid távon is – hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó bevételeire, működésére, illetőleg annak pénzügyi eredményességére.
Devizaárfolyamok változása A Kibocsátó árbevétele szinte teljes mértékben, 99%-ban forintban denominált.
Ugyanakkor, miután a Kibocsátó tevékenysége döntő mértékben importbeszerzésekre támaszkodik, költségeinek jelentős része, mintegy 50%-a külföldi devizában merül fel. Az importbeszerzésekre tekintettel a beszállítói- illetőleg ellátási láncon keresztül áthárított költségnövekedés úgyszintén devizában jelentkezik.
Mindezek következtében a Kibocsátó jelentős mértékben ki van téve a forint és egyes külföldi devizák közötti árfolyamváltozásokból eredő kockázatoknak. A Kibocsátó működése elsősorban az euró/Ft árfolyam változására érzékeny, amelynek emelkedése jellemzően kedvezőtlenül hat eredményességére.
A Kibocsátó a devizaárfolyamváltozásokból eredő kockázatok mérséklése érdekében kizárólag forint alapú hitelfinanszírozást vesz igénybe tekintettel arra, hogy bevételei túlnyomórészt forintban keletkeznek. Emellett fedezeti ügyletek kötésével is mérsékelni törekszik e kockázatot, azonban – miután a Kibocsátó viszonylag új vállalkozás kezdeti növekedési szakaszban – a fedezeti ügyletekkel kapcsolatos tapasztalat még kialakulóban van. Ezért nincs garancia sem arra, hogy a Kibocsátó minden esetben képes e kockázatot fedezeti ügyletek útján kezelni, sem pedig arra, hogy a Kibocsátó a megfelelő ügyleteket választja, illetőleg köti meg. A fedezeti célú ügyletek mellett a Kibocsátó jelentős kereskedési céllal nyitott, jellemzően euró/forint pozíciókkal is rendelkezik, így – az árfolyamok kedvezőtlen változása esetén – akár jelentős veszteség is érheti.
Készletgazdálkodásból fakadó kockázatok
A Kibocsátó napelemrendszerei iránti kereslet, illetve annak telepíthetősége szezonalitást mutat és időjárásfüggő (lásd még a „Szezonalitás, időjárástól való függés” című alfejezetet). A kereslet és a telepítések a nyári időszakban jellemzően megugranak, míg a téli időszakban a kereslet is visszaesik, illetve a telepítés is korlátozott az időjárási viszonyok következtében. A szállítási kapacitások korlátozottsága miatt ugyanakkor a Kibocsátó napelem- és alkatrészbeszerzéseinek a kereslet, illetve a telepítések volumenének változásaihoz igazodó ütemezése nem oldható meg, így a beszerzésekről folyamatosan, az év tekintetében kiegyenlített mennyiségekben kell gondoskodni. A megrendelt árut pedig az alacsonyabb volumenű értékesítés, illetőleg telepítés időszakaiban is teljes mennyiségben kell átvenni. Emiatt a Kibocsátó napelem- és alkatrészkészletek folyamatos fenntartására kénytelen. Mindezt tovább fokozza az alkatrészellátás jelenlegi helyzetben tapasztalt akadozása miatti, az adott időszakban szokásoshoz képest megnövelt mennyiségben történő rendelés szükségessége. Mindez a készletek hosszabb időn keresztül történő raktározását okozhatja, amely raktárkapacitási nehézségekhez, illetve – a raktározás és az előrendelt, de még ki nem szállítható készletek finanszírozásának költségei miatt – a Kibocsátó működési költségeinek jelentős emelkedéséhez vezethet.
A napelembeszerzéshez nyújtott támogatásokra, és a háztartási napelemrendszerrel történő villamos energiatermelésre, illetve az így megtermelt villamos energia átvételére vonatkozó szabályok, illetve rendszerirányítói előírások szerinti műszaki követelmények változásai miatt a telepítendő, illetőleg telepíthető rendszerek mérete és más műszaki paraméterei jelentősen változhatnak (lásd még a „A lakossági napelemrendszereknek a közcélú villamosenergiahálózatba való csatlakoztathatósága” című alfejezetet). Jelentős változás esetén pedig előfordulhat, hogy a Kibocsátó által készleten tartott napelemek és egyéb alkatrészek már nem fognak a megváltozott új követelményeknek megfelelni, és ennek következtében – legalábbis a Kibocsátó piacain – eredeti céljuknak megfelelően értékesíthetetlenné válnak. Az így értékesíthetetlenné vált készletek szükségeladása esetén pedig lehetséges, hogy az csak jelentős veszteség mellett hajtható végre. Emellett a készletek állagromlása is kockázatot jelent. A készletek esetleges túltárolása miatt, illetve ha a Kibocsátó nem képes készletek értékesítésére, illetőleg telepítésére jelentős hátrányos hatás érheti a Kibocsátó működésének eredményességét.
Versenyfeltételek
A Kibocsátó által forgalmazott napelemek piacán alacsony a belépési küszöb és alacsony költségek mellett könnyen jelenhetnek meg új szereplők. Ezért a Kibocsátó az egyik fő piacát
képező napelem-piacon jelentős és erős versennyel, és ezáltal árnyomással néz szembe. Amennyiben a Kibocsátó nem képes értékesítése volumenének a versenytársak által kínált árakon nyereségesen fenntartani, illetőleg növelni, úgy az jelentős hátrányos hatással lehet a Kibocsátó napelem üzletágának eredményességére, és a Kibocsátó akár a piac elhagyására is kényszerülhet.
Xxxxxxxxxxx elvesztése
A Kibocsátó a jövőben számos ok miatt elveszítheti valamelyik kulcsfontosságú vezetőjét, mérnökét, szakértőjét vagy bármely más alkalmazottját. Ezeknek a munkavállalóknak a pótlása időigényes lehet és előfordulhat olyan is, hogy egyáltalán nem sikerül megfelelően pótolni az elveszített munkavállalót. Az ilyen helyzetek akár jelentősen is visszavethetik a Kibocsátó működését és pénzügyi eredményességét.
Munkaerőpiaci változások
A Kibocsátó működéséhez szükséges szakképzett munkaerő magyarországi elérhetősége hatással van a Kibocsátó szokásos üzleti működésére. Annak fluktuációja, illetve a szabad munkaerőállománynak a COVID-19 pandémia miatt bevezetett beutazási és tartózkodási korlátozásokból eredő közelmúltbeli és jelenleg is fennálló szűkössége nehézségeket eredményezhet a szükséges munkaerő felvételében.
A Kibocsátó jelenleg dinamikus növekedési szakaszban van, ezért folyamatosan új, speciális szakértelemmel rendelkező munkavállalót igényel. Amennyiben nem sikerül megfelelő létszámban új, szakértelemmel rendelkező munkaerő alkalmazása, úgy az a Kibocsátó növekedésének lassulásához vezethet, illetve hátrányosan befolyásolhatja működésének eredményességét.
Emellett, az elmúlt években a szakképzett és szakképzetlen munkaerő tekintetében tapasztalható – a szabad munkaerőállomány szűkösségéből adódó munkáltatói túlkereslet által is fokozott – bérnyomás hátrányosan hathat a Kibocsátó működésére, illetőleg annak pénzügyi eredményességére.
Garanciális kötelezettségek
A Kibocsátó az értékesített termékeire garanciális kötelezettségeket vállal. Egyes esetekben ez az alvállalkozók által vállalt garanciának és jótállásnak a Kibocsátó által a saját vevőire történő átruházásával történik. A Kibocsátó által a saját vevőire így továbbruházott garanciális garanciális-, illetőleg jótállási jogosultságok gyakorlása, illetve az abból eredő kötelezettségek teljesítésével összefüggésben kockázatot jelent az alvállalkozók esetleges – a garanciális, illetve jótállási időszak lejártát megelőző – megszűnése. Bár a jogutód nélküli megszűnésről rendelkező jogszabályok előírják harmadik személynek e kötelezettségek teljesítésére való megbízását, illetve bizonyos pénzügyi forrás erre a célra való elkülönítését, ez nem biztosítható mindig a megfelelő mértékben, különösen felszámolás esetén. Így előfordulhat, hogy a Kibocsátó vevői e kötelezettségek teljesítését a Kibocsátótól követelik, miközben a Kibocsátó nem lesz képes azokat az érintett alvállalkozóra – annak megszűnése következtében – áthárítani, amely viszont a Kibocsátó működési költségeinek növekedéséhez vezethet.
Miután a Kibocsátó által forgalmazott napelemeket a Kibocsátó importálja Magyarország, és így az Európai Gazdasági Térség Területére, a termékfelelősségi szabályok szempontjából a Kibocsátót is e napelemek gyártójának kell tekinteni. Így a Kibocsátó a gyártót terhelő termékfelelősségből eredő igények érvényesítése kockázatának is ki van téve. Bár a Kibocsátó esetleges igényérvényesítés esetén visszkereseti joggal rendelkezik a napelemek tényleges gyártójával szemben, nincs garancia arra, hogy azt minden esetben képes lesz
érvényesíteni. Emellett a nemzetközi jellegre tekintettel e visszkereseti jog érvényesítése is jelentős költséggel járhat.
Adókockázat
Egy adóhatósági ellenőrzés során esetlegesen feltárt hiányosság, illetve szabálytalanság a Kibocsátó számára adókötelezettség keletkezését eredményezheti. A Kibocsátó minden tőle elvárhatót elkövet az adójogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében, azonban nem zárható ki, hogy egy jövőbeli adóvizsgálat eredményeként a Kibocsátónak számottevő kiadást jelentő adófizetési kötelezettsége keletkezik.
A Kibocsátó számára külön kockázatot jelent, ezért az adóhatóság a Kibocsátónál még nem folytatott le teljes körű – az azt megelőző adóévek lezártságát, illetve felül nem vizsgálhatóságát eredményező – átfogó adóellenőrzést. Ezért az adóhatóság a vonatkozó adóévet követő 6 éven belül bármikor vizsgálhatja a könyveket és nyilvántartásokat és pótlólagos adót vagy bírságot állapíthat meg. Miután a Kibocsátó viszonylag új gazdasági társaság, lényegében a működésének időtartamába eső valamennyi év még nyitott adóév.
Vásárlói preferenciák változása
A vásárlói szokások szociál-ökonómiai, illetve demográfiai trendek változása által indukált változása, a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság erősödése, illetve a felhasználói igények változása a Kibocsátó által értékesített termékek iránti keresletre is hatással van.
Ennek, valamint az e folyamatokra válaszul kifejlesztett új termékek megjelenésének hatására előfordulhat, hogy a Kibocsátó vásárlói a Kibocsátó által kínált termékeket a Kibocsátó által nem kínált, más teljesítményű termékekkel helyettesítik. Miután a Kibocsátó az általa forgalmazott napelemrendszerek alkatrészeit jellemzően Kínából szerzi be, a távol-keleti termékek iránti esetleges bizalomvesztés e helyettesítésre ösztönözhet. A Kibocsátónak a vásárlói kereslet változásaira való reagálási képessége az e változások megfelelő előrelátására, illetve az ennek megfelelő új, fenntarthatóbb és költség-hatékonyabb termékek piacra vitelére való képességétől függ. A Kibocsátó reagálási képességét korlátozhatja, illetve a reakciót meghosszabbíthatja az, hogy a Kibocsátó által jelenleg forgalmazott termékek más gyártó termékeivel való felváltása – a technológiai-és a telepítésre vonatkozó gyártói utasítások eltérése miatt – a telepítési folyamat költségigényes újratanulásának, illetőleg újbóli betanításának szükségességével járhat.
Nincs garancia arra, hogy a Kibocsátó mindig képes lesz a vásárlói preferenciák, illetve kereslet változásaira való megfelelő választ adni. E sikertelenség jelentősen hátrányosan érintheti a Kibocsátó értékesítésének volumenét, illetve a Kibocsátó működésének eredményességét.
A pandémia gazdasági hatásai
A koronavírus-járvány a gazdasági élet összes szereplőjére komplex, túlnyomórészt negatív hatást gyakorol. A COVID-19 által okozott járványügyi helyzet és az annak nyomán elrendelt hatósági intézkedések nagyfokú bizonytalanságot hoztak a gazdasági életbe, amely akár évekig is éreztetheti hatását. Bár a Kibocsátó tevékenységét nem a járványhelyzetnek közvetlenül kitett iparágakban végzi, az áttételes gazdasági hatások elérhetik a Kibocsátót is. A koronavírus-járvány és az amiatt elrendelt hatósági intézkedések, az ezekből eredő recesszió és kedvezőtlen munkaerőpiaci folyamatok (így különösen a munkahelyek veszélybe kerülése, illetve jelentős számú csoportok állástalanná válása), jelentős hátrányos hatással lehetnek a lakosság pénzügyi helyzetére. Miután a Kibocsátó közvetlen vevőinek döntő
többségét a háztartások képezik, a háztartások rendelkezésre álló jövedelmének a pandémia miatti csökkenése következtében a kiadások csökkentésére kényszerülhetnek. A vásárlási hajlandóság ebből adódó csökkenése pedig a Kibocsátó termékei iránti kereslet visszaesését is eredményezheti.
A Kibocsátó által forgalmazott termékek beszerzése jelentős mértékben Kínából történik. Ezért a Kibocsátó üzleti tevékenysége döntő mértékben függ a kínai importbeszerzésektől. A Kínai Népköztársaság ugyanakkor a koronavírus terjedésére többször jelentős területek és nemzetközi fuvarozási kikötők lezárásával reagált a további fertőzések megakadályozása érdekében. A lezárások pedig többször fennakadásokat okoztak a nemzetközi fuvarozás, illetve a kínai importbeszerzések tekintetében. Nincs garancia arra, hogy a pandémia alakulásának függvényében elrendelésre kerülő intézkedések a jövőben nem fogják hátrányosan befolyásolni a Kibocsátó importbeszerzéseit. (Lásd még az
„Alapanyagbeszerzéssel, illetve beszállítói partnerekkel kapcsolatos kockázatok” című alfejezetet is.)
A koronavírus miatti esetleges megbetegedések továbbá negatív hatással lehetnek a Kibocsátó és horvát leányvállalata munkavállalóira, munkafolyamataira, illetve a folyamatban lévő projektek ütemezésére. Emellett a megbetegedések a Kibocsátó alvállalkozóinak a Kibocsátóval szemben vállalt kötelezettségeik teljesítésére való képességét is negatívan érinthetik.
A járványügyi helyzet nyomán elrendelt hatósági korlátozások gátolják a hazai vevőkkel való kapcsolatfelvételt, de kockázatot jelentenek a külpiaci terjeszkedés lehetősége tekintetében is, miután a külföldi partner- és vásárlószerzés, illetve a külföldi partnerekkel és vásárlókkal való kapcsolattartás megnehezül.
IT kockázatok
A Kibocsátó működése jelentősen támaszkodik a saját információs technológiai (a továbbiakban: IT) rendszereire, illetve azok megfelelő folyamatos működőképességére. A kibertámadások fenyegetésének, illetve azok gyakoriságának, fejlettségük és bonyolultságuk, valamint hatóképességük erősödése egyre jelentősebb kihívások elé állítják az IT rendszerek működtetőit. A kibertámadások az IT rendszerben okozott károkon kívül jelentős adatvesztéshez, adattal való visszaéléshez, adatlopásokhoz, illetve ebből adódóan hatósági (például az adóhatóság az így hiányossá váló könyvelési adatok miatt, vagy az adatvédelmi hatóságok személyes adatok érintettsége esetén) jogkövetkezmények alkalmazásához, vagy
– személyes adattal összefüggésben – az érintettek általi igényérvényesítéshez vezethet.
Mindezek nemcsak kibertámadások miatt, hanem az IT rendszerek más okból történő meghibásodása, vagy külső, így például internetszolgáltatók működésével összefüggő okokból, vagy az általuk nyújtott szolgáltatások kimaradása, illetve nem megfelelő biztosítása következtében is előfordulhatnak IT biztonsági protokollok és eljárások, illetve „back-up” funkciók rendszeres alkalmazása ellenére is. Emellett az IT rendszer hibás működése miatti téves utalások is kockázatot jelentenek.
Az IT környezet, különösen a közösségi média-hálózatok működése, illetőleg marketingcélú elérhetősége a Kibocsátó marketing- és értékesítési tevékenységére is jelentős hatással lehet.
Az IT kockázatok esetleges nem megfelelő kezelése jelentős hátrányos hatással lehet a Kibocsátó működésére, továbbá reputációs kockázatot is jelenthet.
Vis maior
A Kibocsátó pénzügyi helyzetét, eredményességét, illetve működését akár jelentősen hátrányos mértékben befolyásolhatják egyes előre nem látható, elháríthatatlan események (például természeti csapások, rendkívüli politikai események stb.), amelyek mértéke és hatása nem megjósolható.
Tevékenység földrajzi koncentrációja
A Kibocsátó tevékenységénekének döntő része jelenleg Magyarországon összpontosul, ezért a tevékenység földrajzi koncentrációja magasnak tekinthető. A Kibocsátó ugyanakkor a külföldi terjeszkedésre is hangsúlyt kíván helyezni, Horvátországban már jelen van leányvállalatán keresztül, és további célországokban, így Romániában és Szlovéniában is tervezi a piacon való megjelenést. Azonban nincs garancia arra, hogy a Kibocsátó a tevékenységének külföldi bővítését, és ezáltal annak földrajzi diverzifikációját sikeresen végre tudja hajtani. Amennyiben a kibocsátó erre nem lesz képes, üzleti tevékenysége és működésének eredményessége továbbra is fokozottan a magyar piaci folyamatoktól fog függeni.
Xxxxx és hatósági eljárások
Bár a Kibocsátó jelenleg nem fél olyan jogi eljárásban, amely lényeges negatív hatással lehet a pénzügyi helyzetére, a Kibocsátó nem tudja garantálni, hogy bármilyen, a jövőben esetlegesen megindításra kerülő jogi eljárás eredménye nem lesz negatív hatással a Kibocsátó pénzügyi helyzetére.
Szabályozással összefüggő kockázatok
A Kibocsátó és leányvállalatai számos és komplex rendszert alkotó jogszabályi rendelkezés hatálya alatt állnak Magyarországon, illetve Horvátországban. E jogszabályok széles és különböző területeket, az energiapartól, illetve környezetvédelemtől többek között a termékfelelősségen, minőségi szabványokon, adatvédelmen, munkajogi, munkabiztonsági és
– védelmi szabályokon át az adózást is felölelő rendelkezéseket foglalnak magukba. A Kibocsátónak és horvát leányvállalatainak legtöbb esetben egyre szigorodó követelményeknek kell megfelelnie, amelynek biztosítása egyre növekvő működési költséget jelenthet. A Kibocsátó minden tőle elvárhatót elkövet a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelő működés biztosítása érdekében, azonban nem zárható ki, hogy egy jövőbeli hatósági vizsgálat során az eljáró hatóságok a Kibocsátót bírsággal sújtják, illetve jelentős kiadással járó kötelezést alkalmaznak a Kibocsátóval szemben.
GDPR
A Kibocsátó többféle személyes adatot kezel. Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 sz. közvetlenül hatályos Rendelete (a továbbiakban: GDPR) a személyes adatok kezelésének és védelmének komplex szabályozását tartalmazza, és az esetleges jogszabálysértéseket jelentős bírsággal rendeli szankcionálni. A bírság kiszabására ráadásul akkor is sor kerülhet, ha a jogszabálysértés önhibán kívül, például egy IT incidens folytán történik. A GDPR szabályainak megszegése esetén így a Kibocsátó – a körülmények tükrében – akár nagy összegű bírság megfizetésére is kötelezhető lehet. Tekintettel arra, hogy a GDPR alkalmazásának nincs még teljes mértékben kialakult magyarországi gyakorlata, a kockázat valószínűsége és a lehetséges következmények nem számszerűsíthetőek. Tekintettel azonban a lehetséges bírságtételekre, egy adatvédelmi incidens adott esetben jelentős károkhoz és reputációs veszteséghez vezethet. A Kibocsátó rendelkezik adatkezelési szabályzattal, azonban nem garantálható, hogy azt az adatvédelmi hatóság minden esetben a GDPR-ral maradéktalanul összhangban lévőnek találja, illetőleg, hogy azt a Kibocsátó, illetve horvát leányvállalata valamennyi, az adatkezelésért, illetve -feldolgozásért felelős munkavállalója minden esetben maradéktalanul megtartja.
Adószabályozás változása
A Kibocsátó, illetve horvát leányvállalatai pénzügyi helyzetére és eredményességére a magyar, illetve a külföldi adózási szabályok változása jelentős hatást gyakorolhat. Az adózási jogszabályok változása emellett nemcsak a Kibocsátó adójogi helyzetét, hanem a Részvények tulajdonosainak helyzetét is befolyásolhatja.
Új kockázatkezelési rendszer kiépítése
A Kibocsátó a kockázatkezelési folyamatait formális kockázatkezelési standardokon alapuló vállalatszintű keretrendszer szerint tervezi tovább működtetni (lásd „A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása” című fejezetet is), a keretrendszer implementálására azonban még nem került sor. Nincs garancia arra, hogy az új keretrendszer implementálása a Kibocsátó tervei szerint sikerül, illetve, hogy az a Kibocsátó számára legmegfelelőbb kockázatkezelési folyamatokat eredményezi. Amennyiben az új keretrendszer, illetőleg annak implementálása nem a Kibocsátó számára legmegfelelőbb kockázatkezelési mechanizmust eredményezi, úgy egyes – akár jelentős – kockázatok felmérésére, illetőleg kezelésére nem, vagy nem megfelelően kerülhet sor. Ebből adódóan pedig az érintett kockázatok megvalósulásának következményei is hátrányosabbak lehetnek.
3.2. A Kibocsátó Részvényeire vonatkozó kockázati tényezők
A Részvények árfolyamának csökkenése folytán bekövetkező veszteségre nem terjed ki sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap védelme, ezért a Részvényekkel kapcsolatos árfolyam- vagy egyéb veszteség esetére más harmadik személy helytállásában a részvényesek nem bízhatnak. A Kibocsátó esetleges fizetésképtelensége esetén a részvényesek egészben vagy részben elveszíthetik a befektetéseik értékét.
A Részvényekre tekintettel elért árfolyamnyereség, osztalék- és más jövedelem, valamint a Részvényeket érintő tranzakciók adózásával kapcsolatos, a jelen Információs Dokumentum elkészülte időpontjában hatályos jogszabályok a jövőben változhatnak, akár a befektetők számára hátrányosan is.
A magyar részvénypiac relatíve kis mérete és nyitottsága miatt követi a nemzetközi, különösképp az európai részvénypiaci tendenciákat. Emiatt, a nemzetközi tendenciák is jelentős hatást gyakorolhatnak a Részvények Xtenden mutatott teljesítményére. Szintén hatást gyakorolhat a Részvények árfolyamára a magyar országkockázat befektetői megítélése és/vagy Magyarország hitelminősítői besorolása.
A Részvények Xtend piacra való bevezetése kapcsán semmilyen módon nem kerül sor a Részvények kereskedésének szervezett stabilizálására.
Nem biztosított, hogy a Részvények tekintetében másodpiaci kereskedés alakul ki, illetve az, hogy a kialakuló másodpiaci kereskedés megfelelő likviditást biztosít. Ezért előfordulhat, hogy a befektetőknek csak korlátozott lehetőségük lesz a Részvények értékesítésére, vagy a megfelelő likviditással rendelkező hasonló értékpapírokhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett tudják értékesíteni azokat.
A Xtend piacra való bevezetést követően a piaci kereslet és kínálat függvényében a Részvények árfolyama volatilis lehet, és nem kizárható a Részvények árának csökkenése. Emiatt nem biztosítható, hogy a befektetők a kibocsátási áron vagy azt meghaladó árszinten tudják értékesíteni a Részvényeiket.
A Részvények a Kibocsátó döntése alapján kivezethetők az Xtend piacról. Egy ilyen kivezetés a Kibocsátó nyilvános részvénytársaságból zártkörű részvénytársasággá alakulását
eredményezné. Az ilyen társasági működési formát érintő döntéshez háromnegyedes többség szükséges a Közgyűlésen, azaz egy ilyen döntés nem igényli az összes részvényes egyetértését. Amennyiben a Részvények kivezetésre kerülnek az Xtend piacról, akkor azok Xtend-en kívüli forgalma igen korlátozott mértékű lehet.
A Közgyűlés tőkebevonás céljából további tőkeemelésekről dönthet, amely az egy Részvényre jutó saját tőke és szavazati arány csökkenésével jár együtt.
A Részvényekre és a Részvényekkel kapcsolatban gyakorolható tulajdonosi jogokra a mindenkor hatályos magyar jog az irányadó. Ennek megfelelően nem zárható ki, hogy a jelen Információs Dokumentum dátumát követően olyan jogszabályváltozás következik be, amely hatással lehet a Részvényekre és a Részvényekkel kapcsolatban gyakorolható tulajdonosi jogokra.
A Kibocsátó Részvényeit kizárólag a BÉT Xtend-re kívánja bevezetni, amely multilaterális kereskedési platform. Miután a BÉT a Xtendet 2018 januárjában indította, ezért annak viszonylagos újdonságára való tekintettel nem alakult ki olyan, régebb óta működő piacokhoz hasonló gyakorlat. Ebből adódóan a régebb óta működő piacokhoz képest a Részvények iránti kereslet alakulása is jóval korlátozottabban jelezhető előre. Továbbá előfordulhat, hogy az Xtend gyakorlati működése során fellépő kérdésekre válaszul a BÉT módosítja az Xtend Általános Üzletszabályzatát, ami akár hátrányosan érintheti a Kibocsátót vagy a Részvényeseket.
3.3. A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak bemutatása
A Kibocsátó jelenleg nem rendelkezik elkülönült kockázatkezelési szervezettel, azonban ISO 14001 és ISO50001 minőségirányítási rendszert működtet, amely folyamatba épített környezetvédelmi kockázatkezelést is magába foglal, illetőleg a dedikált vállalatszintű kockázatkezelési keretrendszere kialakítás alatt van.
A kockázatelemzés során első lépésként a piaci- és az esetleges visszaélésekkel összefüggő kockázatok azonosítására kerül sor az érdekelt területek által, a Kibocsátó felsővezetésének bevonásával Ez elsősorban a Kibocsátó működésével és stratégiai céljaival kapcsolatos, valamint pénzügyi és megfelelési (illetőleg reputációt érintő) szempontok figyelembevételével történik. Ezt követően az azonosított kockázatok bekövetkezési valószínűségének és - bekövetkezésük esetén megvalósuló - hatásuk súlyosságának becslésére, majd a legfontosabb kockázatok kijelölésére kerül sor.
A kockázatkezelési stratégia lehet a kockázat elkerülése, a kockázat bekövetkezési valószínűségének és/vagy hatásának mérséklése, a kockázat áthárítása (például alvállalkozókra szerződéses úton), illetve veszélyhelyzeti terv készítése.
A kockázatok kezelését célzó intézkedések folyamatba épített kontrolltevékenységek formájában öltenek testet, amelyet a Kibocsátó kulcsfolyamatainak leírásaiban is megjelöl.
A Kibocsátó 2021 októberétől dedikált compliance vezetőt alkalmaz, akinek elsődleges feladata a szervezeten belüli jogkövetés biztosítása, a visszaélések szisztematikus felderítése, kezelése, illetve jövőbeni megakadályozása. A Kibocsátó rövidtávú tervei között szerepel a terület továbbfejlesztése. A megfelelést a Kibocsátó megbízási szerződés alapján alkalmazott jogtanácsosa is segíti.
A Kibocsátó Etikai Kódexszel is rendelkezik, amely hozzáférhető a munkavállalói számára.
A Kibocsátó a bekövetkező kockázatok hatásainak mérséklése érdekében többféle biztosítást törekszik fenntartani.
A pénzügyi kockázatok minősítését és kezelését a Kibocsátó a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint végzi, a jelentősnek ítélt kockázatok fedezésére pedig a Kibocsátó céltartalékot képez. Emellett a Kibocsátó rendelkezik bankkártya-használati szabályzattal, mely szintén a Kibocsátó pénzügyi kockázatait hivatott csökkenteni.
Az IT kockázatok mérséklése érdekében a Kibocsátó rendszeres tréningeket tart munkavállalói számára tekintettel arra, hogy a nemzetközi statisztikák szerint az IT kockázatok jelentős részét emberi tényező hordozza.
Az egyéb kockázatokat illetően a Kibocsátó felsővezetése az érdekelt területek jelzései alapján szükség szerint kockázatelemzési és kockázatkezelési feladatokat lát el, illetve amennyiben az szükséges, bevonja az igazgatóságot a döntések meghozatalába.
A Kibocsátó korábbi, csak részben formális keretek között megvalósított kockázatkezelési mechanizmusait az Xtend piacra lépést követő 12 hónapon belül tervezi kiváltani egy vállalatszintű kockázatkezelési keretrendszerrel. A kockázatkezelési keretrendszer lehetővé teszi a kockázatok átgondolt, rendszerszintű, ciklikus és dokumentált módon (kockázati regiszterben) történő azonosítását, elemzését és kezelését. Továbbá a Kibocsátó az Xtend piacra lépését követően tervezi a belső ellenőrzési folyamatának kiépítését. Mind a kockázatkezelés, mind a belső ellenőrzéshez szükséges szabályzat és módszertani keretrendszer kidolgozása és azok implementálása még folyamatban van.
4. A Kibocsátó általános bemutatása
4.1. Céginformációk a Kibocsátóról
A Kibocsátó cégneve: | EU-SOLAR Kereskedelmi és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság | ||
A Kibocsátó bejegyzésének helye és cégjegyzékszáma: | Pécsi Törvényszék Cégbírósága, 02-10- 060424 | ||
A Kibocsátó cégbejegyzésének országa: | Magyarország | ||
A Kibocsátó bejegyzésének időpontja: | 2016.09.30. | ||
A Kibocsátó székhelyének címe és telefonszáma: | 7630 Pécs, Xxxxx xxxx 000., Xxxxxxxxxxxx, x00 00 000 0000 | ||
A Kibocsátó jogi formája: | részvénytársaság | ||
A Kibocsátó működésére irányadó jog: | magyar | ||
A Kibocsátó tulajdonosainak személye, a tulajdonukban álló részvények össznévértéke (Ft), tulajdoni hányada (%): | Név | Névérték | % |
Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx | 249 750 000 | 99,9 | |
Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx | 250 000 | 0,1 | |
A Kibocsátó tényleges tulajdonosainak személye: | Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx |
4.2. Cégstruktúra, szervezeti felépítés
A Kibocsátó leányvállalatainak bemutatása
• Cro Energija D.O.O. (székhely: Pobjede 155 31214 Laslovo HR - Croatia, cégjegyzékszám: HR92691248934)
A Kibocsátó részesedése: 100%.
A társaság bejegyzésére már sor került, azonban aktív értékesítői tevékenységet még nem folytat.
• EU-Solar System Romania S.R.L. (székhely: Xxxxxxxxxx Xxxxxx, Xxxxxx XXXXXX XXXXXXXXXX, Xx. 3, Ap. 12, Judet Bihor, egyedi azonosító: 45357454)
A Kibocsátó részesedése: 100%.
A társaság bejegyzésére már sor került, azonban aktív értékesítői tevékenységet még nem folytat.
4.3. Szervezeti ábra
1. ábra: A Kibocsátó jelenlegi szervezeti felépítése
Forrás: Saját szerkesztés a Kibocsátó tájékoztatása alapján
4.4. Lényeges szabadalmak, licenszek, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződések rövid bemutatása
■ Xxxxxxxxxxx, licenszek
A Kibocsátó az Információs Dokumentum elkészültekor érvényesen bejegyzett szabadalommal, illetve – a Kibocsátó által használt informatikai eszközökkel, illetőleg szoftverekkel kapcsolatos felhasználási engedélyeken kívül - licensszel nem rendelkezik.
■ Védjegy
A Kibocsátó az alábbi bejelentett védjegyekkel rendelkezik:
• EU-Solar (ábrás védjegy szavakkal)
• Let The Sunshine Work (szóvédjegy)
• Let The Sunshine Win (szóvédjegy)
4.5. Az alkalmazottak létszáma az információs dokumentumban szereplő pénzügyi időszak végén
2019. üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 43 2020. üzleti évben átlagosan foglalkoztatottak száma: 49
4.6. Stratégiai és/vagy érdekvédelmi szövetségek rövid bemutatása, ahol a Kibocsátó tagsággal rendelkezik
A Kibocsátó az Információs Dokumentum elkészültekor az alábbi szakmai-, iparági-, vagy egyéb stratégiai, illetve érdekvédelmi szövetségeknek tagja:
• Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság: Az •Magyar Logisztikai, Beszerzési és Készletezési Társaság („MLBKT”) azon az ellátási lánc menedzsmenttel foglalkozó szakembereknek a közössége, akik hatékony, fenntartható és etikus ellátási láncokat hoznak létre és működtetnek. . Az MLBKT nemzetközi kapcsolatain keresztül elérhetővé teszi tagjai számára a naprakész szakmai megoldások és elvek megismerését. Az MLBKT három további nemzetközi szervezet tagja:
o ELA / European Logistics Association (Európai Logisztikai Szövetség)
o IFPSM / International Federation of Purchasing and Supply Management (Beszerzési és Ellátási Világszövetség)
o ISIR / International Society for Inventory Research (Nemzetközi Készletezési Tudományos Társaság)
• Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség: A Szövetség szakmai alapon működik, tagságuk a hazai megújuló energiaipar képviselői, akiknek közös célja a megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó tudatosság, illetve potenciális jövőbeni felhasználok körében történő népszerűsítése. A tagok a magyarországi napkollektor, napelem, - inverter,- tartószerkezetgyártók és forgalmazók, a megújuló alapú villamosenergia termelés és értékesítés, a napelemes és napkollektoros rendszerek tervezése, kivitelezése és az oktatás területét képviselik.
• Mérnöki kamarák (Magyar Mérnöki Kamara, Budapesti Mérnöki Kamara, Baranya Megyei Mérnöki Kamara): A különböző mérnöki kamarák érdekképviseleti szervként járnak el, céljuk az adott szakmai terület (ágazat) mérnöki munkáihoz az elvárható szakmai, jogszabályi, szabályozási és szellemi háttér létrehozása, illetve a létrehozásban játszott koordinációs szerep. Emellett a egy-egy kamara köztestületként törvényben rögzített közfeladatokat is ellát: elbírálja, engedélyezi és országosan
nyilvántartja a szakmai jogosultságokat a kamarai tagok és kamarai nyilvántartottak számára, közreműködik a műszaki szabályozás, a szabványosítás és a minőségbiztosítás rendszereinek kialakításában.
• Kereskedelmi és Iparkamarák (Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, Baranya Megyei Kereskedelmi és Iparkamara): A egy-egy kamara célja, hogy a kamarai törvény által meghatározott köztestületi feladatokon túl, az érdekharmonizálás eszközével elősegítse és biztosítsa a civil szervezetek, a vállalkozók, a gazdálkodó szervezetek közötti közvetlen gazdasági, társadalmi kapcsolatokat, a kölcsönös érdekeken alapuló együttműködést. A kamarák közvetlen politikai tevékenységet nem folytatnak, szervezetük pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújtanak.
5. A Kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása
5.1. A Kibocsátó működése és főbb tevékenységi köreinek ismertetése
A Kibocsátó 2012-ben alakult, majd 2016-ban zártkörűen működő részvénytársasággá alakult. Elsődlegesen háztartási méretű naperőművek, illetve napelem rendszerek telepítésével foglalkozik, amelyeket komplex csomagban kínál ügyfelei számára.
A szolár rendszer működésének lényege, hogy a Nap sugarainak „befogásával” az abból nyert energiát átalakítja a háztartásban hasznosítható villamos energiává, vagyis árammá.
A Kibocsátó tevékenységének jellegéből fakadóan ügyfelei leggyakrabban nem visszatérő, egyszeri ügyfelek, ezért a Kibocsátó kiemelt figyelmet fordít az új ügyfelek megszerzésére. A Kibocsátó az ügyfélszerzés folyamatosságát egy megközelítőleg 400-500 főből álló értékesítő hálózattal, kiterjedt online marketing tevékenységgel, valamint belső fejlesztésű ügyfélkapcsolat-menedzsment rendszerrel kívánja előmozdítani. Az értékesítési rendszer működése részletesen az 5.2.3. fejezetben található.
A Kibocsátó egész Magyarországot lefedő, megközelítőleg 200 fős telepítői hálózattal szolgálja ki lakossági ügyfeleinek igényeit (a telepítői hálózat működésének részletes leírása a 5.2.3. fejezetben található.
A Kibocsátó háztartási méretű naperőművek telepítése mellett napelem rendszerek, alkatrészek, valamint elektromosautó-töltőállomások forgalmazásával is foglalkozik. A telepített és forgalmazott napelem-rendszereket a társaság külföldi partnereitől szerzi be, amelyek esetében jellemzőek a stratégiai szintű beszállítói kapcsolatok. A Kibocsátó legnagyobb beszállítója a kínai Shenzhen Growatt New Energy Co. Ltd. (a továbbiakban: Growatt). A Kibocsátó és a Growatt között több éves stratégiai együttműködés áll fenn (a Growatt-tal fennálló stratégiai együttműködés részletes leírása a 5.2.3. fejezetben található).
2017-től a Kibocsátó akkreditált felnőttképzési engedéllyel is rendelkezik, amelynek fő célja a saját munkavállalói, illetve alvállalkozói képzése az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében. A képzések a saját munkavállalóik mellett bárki számára elérhetőek ha megfelel a képzés megkezdéséhez szükséges követelményeknek.
A Kibocsátó kereskedelmi tevékenységét - a fentieket figyelembe véve – három jól elkülöníthető, azonban céljában szorosan összefüggő üzletágra oszlik:
• háztartási méretű naperőmű telepítés és egyéb szolgáltatások (lakossági szegmens),
• nagykereskedelmi tevékenység,
• oktatás (EDU-Solar).
A Kibocsátó székhelye Pécsett található, a pécsi központ látja el a Kibocsátó ügyfélszolgálati, értékesítési, támogatási, ügyfélpályázati és finanszírozás-menedzsment funkcióit. A pályázatírási-, illetve hitelügyintézési szolgáltatások - a részletesen az 5.1.1. fejezetben bemutatott - háztartási méretű naperőmű telepítési tevékenységhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.
A Kibocsátó arányaiban nagy létszámú belső IT fejlesztői, illetve támogatási csapattal és jelentősebb infrastruktúrával rendelkezik, amely az értékesítési, telepítői, illetve ügyfélszolgálati funkciókat támogatja. A Kibocsátó szintén rendelkezik arányaiban nagy létszámú belső marketing csapattal, amely a lakossági értékesítést támogatja.
A Kibocsátó tevékenysége a múltban kizárólag Magyarország területére koncentrálódott, azonban 2016-ban a Kibocsátó megkezdte külföldi terjeszkedését, és megalapította első leányvállalatát Horvátországban (Cro Energija D.O.O.), majd 2021-ben a másodikat Romániában (EU-Solar System Romania S.R.L.). A Kibocsátó mindkét vállalatban 100%-os tulajdoni részesedéssel rendelkezik.
5.1.1. Háztartási méretű naperőmű telepítés és az ehhez kapcsolódó szolgáltatások
A Kibocsátó egyik főtevékenysége a háztartási napelemrendszerek értékesítése és helyszíni telepítése. A Kibocsátó a helyszíni telepítéseket mind saját munkavállalói útján, mind pedig alvállalkozók igénybevételével végzi.
A háztartási napelemrendszerek telepítése összetett tevékenység, elvégzése során kiemelten fontos a specifikus szakértelem, mivel több különböző - speciális képesítést igénylő – tevékenység, illetve foglalkozás multidiszciplináris összefogása szükséges. Ilyen speciális képesítést igénylő foglalkozások az alábbiak.
• Elektromos installáció:
o Villanyszerelő
o Felelős műszaki vezető
o Érintésvédelmi felülvizsgáló
o Építési műszaki ellenőr
o Erősáramú berendezés szabványossági felülvizsgáló
o Kisfeszültségű FAM szerelő
o Kisfeszültségű kábel szerelő
o Regisztrált villanyszerelői jogosultság
o Mérőhelyi FAM
o Ács, tetőfedő, állványozó
• Állványozás:
o Ipari alpin
o Építész felelős műszaki vezető
o Kisgépkezelő
• Nem hálózatra kapcsolt rendszerek installációja:
o RB berendezés kezelője
o Tűzvédelmi előadó
o Villámvédelmi szakértő
o Energiaátalakító-berendezés kezelő
A rendszer legfontosabb és egyben legköltségesebb eleme az inverter, amely átalakítja a napelem által megtermelt egyenáramot váltóárammá. Az inverter bekötésénél kiemelten fontos a precizitás, mivel egy rossz bekötés maradandó kárt okozhat az eszközben. A Kibocsátó a Growatt invertereinek kizárólagos magyarországi forgalmazója. Kizárólagos forgalmazóként az elmúlt években több mint 12000 napelemrendszerhez szállított Growatt berendezéseket. A Kibocsátó és a Xxxxxxx együttműködésének bemutatása részletesen a
5.2.4. fejezetben található.
A Kibocsátó a háztartási méretű napelemrendszerek telepítését komplex csomagban kínálja ügyfelei részére. A napelem telepítési szolgáltatáscsomag részei az alábbiak:
• napelemes rendszerek teljes körű mérnöki tervezése,
• a kiválasztott rendszerek telepítése, beleértve a villanyszerelési és mérnöki munkákat is,
• garanciális feladatok ellátása, szervízelés,
• egyéb szolgáltatások, így pályázatírás, hitelügyintézés, időközi karbantartás, garanciahosszabbítás.
Szervíz- és karbantartási, illetve egyéb támogató szolgáltatások
A Kibocsátó a naperőmű telepítés szolgáltatás mellé egyéb, kiegészítő szolgáltatásokat is kínál. A telepített naperőművek folyamatos karbantartást igényelnek, amelyet a Kibocsátó biztosít ügyfelei részére. Az esetleges meghibásodások esetén a Kibocsátó garanciális-, és egyéb szervízelési szolgáltatást is nyújt a korábban általa telepített naperőmű rendszerekhez. A Kibocsátó e tevékenységét saját munkavállaókkal, illetve alvállalkozók segítségével végzi, és országos lefedettségű szervízpartneri hálózattal rendelkezik.
A Growatt berendezések garanciális- és egyéb hivatalos szervizelését, illetve karbantartását ugyancsak a Kibocsátó végzi a Growattal fennálló együttműködés keretében. E tevékenység képezi a Kibocsátó szolgáltatói tevékenységének jelentős részét.
Hiteladminisztráció-, és pályázatírási asszisztencia
A Kibocsátó az általa forgalmazott háztartási napelemrendszereket megvásárló vevőinek segítséget nyújt az e célra elérhető kedvezményes hitelekhez kapcsolódó adminisztrációs folyamatokban. Emellett a Kibocsátó egyes értékesítői rendelkeznek a pénzpiaci közvetítéshez szükséges vonatkozó jogszabályban előírt vizsgával, így segítséget tudnak nyújtani a megfelelő hitel kiválasztásában az azt igénylő ügyfelek számára. A Kibocsátó e tevékenységét ellentételezés nélkül, ügyfélkörének kibővítése értekében végzi.
Az elmúlt néhány évben számos pályázat, illetve kedvezményes hitellehetőség nyílt mind a lakosság, mind a KKV szektor számára, amely a napelemrendszerek telepítésének finanszírozására irányul. A lakossági pályázatok közül jelenleg a legjelentősebb a „HET - Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva”, az „Otthonfelújítási támogatás”, valamint az „MNB Növekedési Hitelprogram Zöld Otthon Program”. A Kibocsátó ügyfelei részére pályázatírási szolgáltatást is nyújt szolgáltatási díj ellenében, a tevékenység elsődleges célja szintén az ügyfélkör bővítése.
5.1.2. Napelemrendszerek, illetve alkatrészek nagykereskedelme
A Kibocsátó nagykereskedelmi tevékenysége a Kibocsátó által importált napelemrendszerek, napelemek, illetve egyéb kapcsolódó alkatrészek értékesítésére irányul. A háztartási méretű kiserőmű rendszer-telepítések számának gyorsuló növekedése folyamatosan bővülő árukészletet igényelt, amely a nagykereskedelmi tevékenység számára is megfelelő hátteret biztosít. Ennek eredményeképp a Kibocsátó független nagykereskedők részére is értékesít napelemeket, valamint a rendszerek telepítéséhez szükséges egyéb eszközöket, illetve alkatrészeket. A Kibocsátó nagykereskedelmi tevékenységének részeként kizárólag az eszközök forgalmazását végzi, a telepítések és egyéb szolgáltatások nem tartoznak e tevékenység keretébe.
A Kibocsátó a megrendelések teljesítésének folyamatán túl a termékekkel kapcsolatban felmerülő műszaki-, garanciális-, illetve szerviz információkkal is segíti partnereinek munkáját. Igény esetén gyártói dokumentumokat, tanúsítványokat, illetve telepítési segédleteket biztosít viszonteladóinak.
A Kibocsátó nagykereskedelmi partnerei jellemzően visszatérő ügyfelek. A nagykereskedelmi partnerek első sorban napelem telepítést végző vállalatok, így a Kibocsátó versenytársaknak is értékesít. A partnerek kisebb hányada viszonteladó, emellett előfordulnak olyan vásárlók is,
amelyek részben telepítéshez, részben pedig viszonteladóként történő továbbértékesítés céljára szerzi be a termékeket.
A Kibocsátó a Growatt termékek kizárólagos forgalmazójaként a nagykereskedelmi partnereinek megközelítőleg a fele részére kizárólag Growatt termékeket értékesít.
A Kibocsátó által legnagyobb volumenben értékesített Growatt termékeket a hálózatra visszatápláló inverterek képezik. A Kibocsátó megítélése szerint a visszatápláló invertereken kívül lehetőség van a termelést felügyelő kommunikációs és adattovábbítási-, illetve adatelemzési rendszerek fejlesztésében. A Kibocsátó nagykereskedelmi értékesítési csatornái részletesen az 5.2.3. fejezetben kerültek ismertetésre.
5.1.3. Oktatási tevékenység, EDU-Solar
A Kibocsátó az évek alatt szerzett szakmai tapasztalat új irányú hasznosításaként 2017-től új tevékenységgel bővítette az általa kínált szolgáltatások portfólióját és felnőttképző intézményként (nyilvántartási törzsszám: E-001625/2017) oktatási tevékenységbe kezdett. A Kibocsátó az oktatási tevékenységének végzéséhez saját tulajdonú, 50 fős oktatóteremmel és műhellyel rendelkezik.
A képzések elsődleges célja a Kibocsátó saját munkavállalóinak, illetve alvállalkozóinak képzése az általuk nyújtott szolgáltatások minőségének biztosítása érdekében. A Kibocsátó értékesítő-, műszaki területen telepítő-, villamos biztonsági felülvizsgáló-, illetve szervízpartnerei és saját munkavállalói számára zárt képzésrendszert nyújt. A képzésrendszerben számos, a hatékony, napi munkát segítő kurzus és tudástár érhető el, kezdve az alap napelemes ismeretektől egészen az éppen aktuális területekig. A Kibocsátó országos lefedettségű kivitelező partneri hálózatának minden csapata a szolár szakmai képzéseket sikerrel teljesítők közül került ki.
A Kibocsátó a saját munkavállalóinak, illetve alvállalkozóinak képzése mellett külső képzést is kínál, amely bárki számára elérhető, aki rendelkezik a képzéshez szükséges feltételekkel.
A Kibocsátó az alábbi képzéseket kínálja:
• Kis teljesítményű szolár villamos erőművek telepítője, karbantartója
• 50 kW alatti napelemrendszerek installálása és üzemfenntartása
• Growatt inverteres napelemrendszerek telepítője, karbantartója - hivatalos Growatt- szervizpartner
5.2. A kibocsátó legfontosabb piacainak és piaci helyzetének bemutatása, a Kibocsátó versenyhelyzete, tőkeszerkezet- és osztalékpolitikája
5.2.1. A Kibocsátó árbevételének bontása üzletágak szerint, valamint belföldi és export értékesítés alapján
2. ábra: A Kibocsátó árbevételének üzletágak szerinti megoszlása 2017 és 2020 között
Forrás: Saját szerkesztés a Kibocsátó belső kimutatásai alapján
A 2017 és 2020 közötti időszakban a Kibocsátó mindhárom üzletágának tekintetében bevételnövekedés volt megfigyelhető. Az árbevétel túlnyomórészt napelemes rendszerek lakossági értékesítéséből, illetve nagykereskedelmi tevékenységből származott. Az oktatási szegmens jelentősége a bevétel szempontjából marginális volt.
Lakossági szegmens
A lakossági üzletág tette ki a bevétel legnagyobb részét a 2017 és 2021 első féléve közötti időszakban, valamint e szegmensnél volt megfigyelhető a legnagyobb bevételnövekedés is. Az üzletág bevétele 2017-ben 848 millió Ft (amely a teljes árbevétel 61%-a), 2018-ban 1 092 millió Ft (a teljes árbevétel 66%-a), 2019-ben 1 837 millió Ft (a teljes árbevétel 64%-a), 2020- ban 4 941 millió Ft (a teljes árbevétel 80%-a), 2021 első félévében pedig 5 539 millió Ft (a teljes árbevétel 91,5%-a) volt. A lakossági szegmens teljes árbevételből való részesedése 2019 és 2021 első féléve között jelentősen növekedett: a korábbi években megfigyelhető 61- 66%-ról 91,5%-ra emelkedett.
Nagykereskedelem
A nagykereskedelmi tevékenység az árbevétel tekintetében a Kibocsátó második legjelentősebb szegmense volt a 2017 és 2021 első féléve közötti időszakban. Az üzletág bevétele 2017-ben 539 millió Ft (amely a teljes árbevétel 39%-a), 2018-ban 545 millió Ft (a teljes árbevétel 33%-a), 2019-ben 1 013 millió Ft (a teljes árbevétel 35%-a), 2020-ban 1 207 millió Ft (a teljes árbevétel 20%-a), 2021 első félévében 490 millió Ft (a teljes árbevétel 8%-a) volt. 2019 és 2021 első féléve között az üzletág teljes bevételből való részesedése a korábbi években jellemző 33-39%-ról 8%-ra csökkent.
Oktatás
A Kibocsátó három üzletága közül az oktatási szegmenshez kapcsolódik az árbevétel legkisebb része. Az oktatási tevékenység bevétele 2017-ben 0,4 millió Ft (amely a teljes árbevétel 0,03%-a), 2018-ban 9 millió Ft (a teljes árbevétel 0,53%-a), 2019-ben 18 millió Ft (a teljes árbevétel 0,62%-a), 2020-ban 28 millió Ft (a teljes árbevétel 0,46%-a), 2021 első félévében pedig 22 millió Ft (a teljes árbevétel 0,35%-a) volt.
Exporttevékenység
A Kibocsátó árbevétele szinte kizárólag belföldi tevékenységből származik. A Kibocsátó teljes árbevételéhez képest elhanyagolható, 2019-ben 13,8 millió Ft, 2020-ban 7 millió Ft, 2021 első félévében 1 millió Ft bevétel származott exporttevékenységből.
5.2.2. Főbb versenytársak
A napelem rendszerek telepítésének szegmensében a Kibocsátó megítélése szerint legjelentősebb versenytársait az alábbi vállalatok képezik.
• E.On AG
Európa 13 országában jelenlévő nemzetközi energetikai vállalatcsoport. Magyarországon napelemes rendszerek tervezésével és kiépítésével is foglalkozik.
• Optimum Solar Home System Kft.
A társaságot 2011-ben családi vállalkozásként alapították. A vállalat kisebb napelemes rendszerek és napelemparkok telepítését, valamint komplex energetikai megoldásokat kínál ügyfeleinek, továbbá otthoni és közösségi elektromos autótöltőket is forgalmaz.
• Tiszta Energiák a Földért és az Emberért Kft.
2009-ben alapított magyarországi vállalkozás, amely lakossági napelem rendszerek értékesítésével és telepítésével, naperőművek építésével, valamint nagykereskedelemmel foglalkozik.
• NVSolar Energia Kft.
Szolgáltatásai közé tartozik napelemes rendszerek értékesítése és telepítése, továbbá napelem telepítő képzések nyújtása.
• Xxxxxxxxxxxxx.xx Kft.
Napelemes rendszerek értékesítésével és telepítésével foglalkozik. Szolgáltatásai része a különböző finanszírozási konstrukciók kidolgozása és az ezekkel kapcsolatos ügyintézés elvégzése.
• Wagner Solar Hungária Kft.
Szolgáltatásai közé tartozik napelemes rendszerek értékesítése és telepítése, hőszivattyús fűtési rendszerek kialakítása, valamint otthoni elektromos autó töltők kiépítése.
A napelem-telepítési piacra való belépési korlát alacsony, ennek eredményképpen a jelenlévő vállalatok száma magas, amely a piac fregmentációját okozza. A Kibocsátónak számos versenytársa van, azonban többségük jellemzően kisebb méretű, illetve nem nyújt komplex szolgáltatási csomagot. A beszállítói oldalon (főként invertergyártók és napelemgyártók) jellemzően nagyvállalatok vannak jelen, így a napelemtelepítők alkupozíciója kisebb. A vásárlói oldal azonban elaprózódott, a kisebb vevőkkel (jellemzően magánszemélyekkel) szemben a napelemtelepítők jobban tudják érdekeiket érvényesíteni.
5.2.3. Értékesítési csatornák
A Kibocsátó háztartási méretű naperőmű telepítési ügyfelei rendszerint egyszeri vevők, nem jellemző a visszatérő vásárló, így az értékesítési folyamat kulcsfontosságú a versenyképesség fenntartása, a versenyelőny megszerzése érdekében. A lakossági rendszerek telepítésének nagy számossága, valamint az ahhoz szükséges résztvevők sokasága miatt a Kibocsátó összetett tevékenységet végez. A nagyszámú, felfelé skálázható értékesítés zökkenőmentessége érdekében a Kibocsátó ügyfélkapcsolatai menedzseléséhez belső fejlesztésű ügyfélkapcsolat-menedzsment (customer relationship management) (továbbiakban: CRM) rendszert használ. A belső fejlesztés egy nyílt forráskódú CRM saját ügyvitelre specializálása útján történtl.
A Kibocsátó arányaiban nagy létszámú marketing csapata első sorban online marketingre fókuszál. Az ügyfelek elérésének érdekében a fő értékesítési platformot az online felületek jelentik. Az elmúlt években a fokozott online jelenlét a Kibocsátó a marketingre, hirdetésekre fordított kiadások évről évre történő növelését kívánta meg. A vonatkozó költségeket propagandaköltségek képezik, amelyek 2019-ről 89,2 millió Ft-ról, 2020-ra 157,9 millió Ft-ra nőttek. 2021 első félévében 124,4 millió Ft volt az értéke.
A Kibocsátó általi értékesítés első fázisa az új ügyfelek felkutatása, amelyhez egy automatikus módon működtetett, potenciális értékesítést támogató (lead-generálási) rendszert használ online kalkulátor alkalmazása útján. A kalkulátor a Kibocsátó weboldalának főoldalán, az értékesítői partneroldalon található. A potenciális ügyfeleknek a kalkulátort használva van lehetőségük előzetes (indikatív) ajánlatot kérni. A kalkulátorba meg szükséges adni a napelem rendszerek telepítéséhez és az ajánlatadásához szükséges információt (villanyszámla havi összege, tető típusa, tetőfedés fajtája, tető tájolása, tető dőlésszöge, telepítési cím, elhelyezkedés műholdképen, személyes adatok). Az adatok kitöltését követően a kalkulátor az információt beküldi a Kibocsátó CRM-rendszerébe, amely 15 percen belül kiküldi az ügyfél számára az automatikusan generált előzetes ajánlatot. A rendszerben egy projekt hozzávetőlegesen 90-100 státuszon megy keresztül a telepítés során, amelyek között automatizált és manuális folyamatok is megtalálhatóak. A CRM rendszer emellett összeköttetésben áll mind a számlázó, mind a könyvelő programmal.
Ezt követően a Kibocsátó országos lefedettséget biztosító értékesítő hálózatának tagjai a beérkező lead-ek alapján az ügyfeleket telefonon megkeresik, majd időpontot egyeztetnek személyes találkozóra. Az értékesítő hálózat tagjai a CRM rendszeren érkezett potenciális ügyfeleken felül saját potenciális ügyfeleket, a meglévő elégedett ügyfelek ajánlásait, valamint a Kibocsátó dolgozói által ajánlott közvetlen ismerősöket is felkeresik értékesítés céljából.
5.2.4. A Kibocsátó és a Growatt stratégiai együttműködése
A Kibocsátó 2013-ban alakított ki stratégiai együttműködést a Growattal, amelynek keretében a Growatt termékek kizárólagos magyarországi forgalmazójává vált. Ennek az együttműködésnek köszönhetően mára a Growatt vált a Kibocsátó legfőbb stratégiai partnerévé. A Growatt székhelye a kínai Shenzen városban található, azonban a világ 23 országában rendelkezik irodával, illetve raktárral. Az európai raktárnak köszönhetően a Kibocsátó készleteinek feltöltése gyorsabban valósul meg. A Kibocsátó mindhárom fő tevékenysége szoros kapcsolatban áll a Growattal.
A Kibocsátó a háztartási napelemek telepítésekor a naperőműveket Growatt inverterekkel szereli fel, valamint nagykereskedelmi forgalomban is kínálja a Growatt termékeit. A garanciális szervízelés, illetve karbantartás is a Growattal együttműködésben valósul meg. A Growatt szervízpartneri hálózat tagjainak képzése az EDU-Solar keretén belül a „Growatt
inverteres napelemrendszerek telepítője, karbantartója - hivatalos Growatt-szervízpartner”
elnevezésű képzésen valósul meg.
A Kibocsátó az alábbi kategóriákban forgalmaz és telepít Growatt termékeket:
• háztartási méretű inverterek (750 – 15 000W),
• kereskedelmi méretű inverterek (15 – 40KW),
• ipari méretű inverterek (50 – 125KW),
• erőművi méretű inverterek (185 – 253KW),
• háztartási energia tároló inverterek (akkumulátor képes-, hibrid-, meglévő rendszereket hibriddé alakító inverterek),
• szigetüzemű inverterek,
• kommunikációs eszközök (mérő- és szabályozó eszközök),
• elektromos autótöltők,
• GroHome – intelligens otthon eszközök.
Kizárólagos forgalmazóként a Kibocsátó tulajdonában van a xxx.xxxxxxx.xx weboldal, amely tervezőknek, kivitelezőknek, illetve lakossági ügyfeleknek nyújt tájékoztatást és segítséget a Growatt termékekkel, illetve garanciális ügyintézéssel kapcsolatban.
5.2.5. Tőkeszerkezeti politika, osztalékpolitika bemutatása
A Kibocsátó alapvetően saját forrásból, az évek óta nyereséges működés visszaforgatott eredményéből finanszírozza a működését, melyet a finanszírozó bankok által rendelkezésre bocsátott folyószámla-, illetve beruházási hitelek egészítenek ki.
Külső, adósságjellegű források bevonására mind beruházások finanszírozása, mind pedig forgóeszköz-finanszírozás céljából kerül sor. A Kibocsátó a Koxxx xxxx 000., és 127. szám alatti telephelyein folyamatban lévő beruházását, illetve a siklósi napelempark-beruházását is részben hitelből finanszírozta. Emellett az operatív működés finanszírozására forgóeszköz-, illetve folyószáma hitel igénybevételére is sor került. Az említett beruházások, illetve azok finanszírozásához kapcsolódó hitelek, valamint a rövid lejáratú hitelek a 6. fejezetben kerülnek részletezésre.
Emellett az elmúlt években a Kibocsátó sikeresen nyert el támogatási forrásokat. A Kibocsátó 2020-ban a GINOP pályázat keretében 28,5 millió Ft értékben 100%-os intenzitással részesült támogatásban, amelyet az informatikai eszközpark korszerűsítésére, illetve bérfejlesztésre fordított. A Kibocsátó szintén 2020-ban, a „Mikro-, kis- és középvállalkozások munkahelyteremtő beruházásainak támogatása” (NFA-2019-KKV) pályázat keretén belül is támogatásban részesült 9,3 millió Ft összegben, 67%-os intenzitás mellett, amelyből irodai eszközbeszerzést hajtott végre. 2020 novemberében targoncák és kompresszor beszerzés történt, amelyhez a Kibocsátó ugyancsak a GINOP keretén belül 70%-os intenzitással 11,2 millió Ft összegű támogatást kapott. A Kibocsátó 2021-ben energetikai beruházásokra GINOP pályázat keretében 8,2 millió Ft értékű támogatást nyert el, amelynek kifizetése még nem történt meg. Az említett beruházások, illetve azok finanszírozásához kapcsolódó támogatások a 6. fejezetben kerülnek részletezésre.
A Kibocsátó saját tőkéje 2019 és 2021 első féléve között a nyereséges működésnek köszönhetően 614,5 millió Ft-ról 3,2 milliárd Ft-ra nőtt (a saját tőke 2019., 2020., illetve 2021.
első félének végén rendre 614,5, 1 873,5, illetve 3 218,8 millió Ft volt). A Kibocsátó osztalékpolitikája az elmúlt öt évben a vállalat növekedését támogatta, 2019-ben 60 millió Ft, 2020-ban pedig 177 millió Ft értékben döntött osztalékfizetésről, amely az adózott eredmény rendre 32%-át, illetve 13%-át tette ki.
1. táblázat: A Kibocsátó tőkeszerkezete
Adatok ezer Ft-ban | 2019. 12. 31. | 2020. 12. 31. | 2021. 06. 30.* |
Befektetett eszközök | 519 360 | 875 640 | 1 147 956 |
Pénzeszközök | 782 741 | 1 760 839 | 1 022 620 |
Nettó működő tőke | (493 003) | (000 000) | 0 000 000 |
Hosszú lejáratú kötelezettségek | 191 997 | 531 382 | 681 381 |
Passzív időbeli elhatárolások | 2 624 | 21 286 | 67 122 |
Saját tőke | 614 478 | 1 873 531 | 3 218 793 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
Az osztalék mértékéről a Kibocsátó közgyűlése minden évben a megelőző évi adózott eredmény függvényében határoz. A Kibocsátó a tervek megvalósításához, a fejlesztésekhez, és a növekedéshez nem szükséges eredményt a közgyűlés döntésétől függően osztalékfizetésre kívánja fordítani.
5.2.6. Azon vállalkozásokra vonatkozó információk, amelyek tőkéjében a kibocsátó társaság olyan részesedéssel rendelkezik, ami jelentősen befolyásolhatja a kibocsátó saját eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének és eredményének értékelését
Kibocsátónak jelen Információs Dokumentum elkészítésekor két leányvállalata van, amelyek mindegyikében 100%-os tulajdonrésszel rendelkezik. E vállalatok a 4.2.-es alfejezetben bemutatott Cro Energija D.O.O., valamint a EU-Solar System Romania S.R.L.
A Kibocsátó leányvállalatai üzleti tevékenységüket nem kezdték meg, alvó cégeknek tekinthetők. Amennyiben a Kibocsátó jövőbeni üzleti stratégiája vagy működése megkívánja – többek között külföldi engedélyes tevékenységhez kapcsolódó engedélyek megszerzése, aktív helyi képviselet, úgy a Kibocsátó kész leányvállalatok működését a szükséges szintre felfejleszteni.
A Kibocsátó az alábbi vállalkozásokkal áll kapcsoltsági viszonyban közös tulajdonosi kör, illetve menedzsmenten keresztül:
• Solar- Finance Kft. Adószám: 14615779-1-02
• Energiaválasztó Kft. Adószám: 27040810-2-02
• Sbcape Kft. Adószám: 28789130-2-02
• Gluon Kft. Adószám: 28779320-2-02
Miután konszolidált beszámoló készítésére a számviteli törvény (2000. évi C. törvény) alapján nem köteles, a Kibocsátó egyedi beszámolót készít, így a leányvállalatok, illetve e kapcsolt vállalkozások konszolidációjára nem kerül sor.
5.3. A Kibocsátó üzleti stratégiájának rövid összefoglalása
A Kibocsátó 2020-ban összesen 2 782 db nem engedélyköteles kiserőművet és háztartási méretű kiserőművet telepített Magyarországon, amely a Magyar Energetikai és Közmű- szabályozási Hivatal adatai alapján az összes telepített rendszer (28 987 db) 9,6%-a volt. 2021 első három negyedévében a piacon összesen 36 849 db rendszert telepítettek, amelyből 3 879 db-t a Kibocsátó telepített. Ezzel pedig 10,52%-ra emelte részesedését.
A Kibocsátó vezetésének stratégiai célja – a telepített rendszerek számát tekintve - a piaci részesedés 15%-ra történő növelése rövid-, illetve középtávon. Ez a Kibocsátó piaci részesedésének – a piac folyamatos bővülését is figyelembe véve – több mint 50%-os növekedésének felel meg. A Kibocsátó végső stratégiai célja a 30%-os piaci részesedés elérése a magyar lakossági napelempiacon. Fontos stratégiai alappillér a belső IT fejlesztési, illetve támogatási csapat és infrastruktúra, valamint a marketing csapat. Ezek segítségével a Kibocsátó folyamatosan növelte digitális és online jelenlétét az elmúlt években.
A Kibocsátó növekedésének több motorja is van, amely támogathatja e cél elérését. A legfőbb növekedést serkentő tényező a piaci kereslet növekedése. A kereslet növekedését elősegíti a lakossági napelemrendszerek magyarországi ismertségének és elfogadottságának évről évre történő növekedése, illetve a fogyasztók fenntarthatóságra való törekvésének élénkülése. Emellett a napelem rendszerek beszerzésére elérhető – európai uniós és magyar forrású – állami támogatások is elősegítették a növekedést. 2020-ban és 2021-ben a legjelentősebb támogatása Magyar Fejlesztési Bank 0% kamatozású „Lakóépületek energiahatékonyságának és megújuló energia felhasználásának növelését célzó hitel” nevű programja, valamint a központi költségvetésből vissza nem térítendő lakáscélú állami támogatásként igényelhető otthonfelújítási támogatás volt. Az MFB előbbiek szerinti hitelprogramja jelenleg szünetel, új támogatott hitelre vonatkozó pályázat nem nyújtható be. Továbbá a Kibocsátó növekedési potenciált lát „HET - Lakossági napelemes rendszerek támogatása és fűtési rendszerek elektrifikálása napelemes rendszerekkel kombinálva” program eredményképpen fellépő kereslet bővülésében.
A Kibocsátó piaci jelenlétét emellett új piacokra való belépéssel tervezi növelni. A Kibocsátó vezetőségének megítélése szerint a kis- és középvállalkozások számára végzett naperőmű telepítési szolgáltatások – a nagyobb telepítési kapacitás miatt – az elkövetkező években számos lehetőséget rejt magában a Kibocsátó számára. Az energiaárak növekedése és ingadozása a nem hatósági áron fogyasztóknál (versenypiaci szereplőknél) egyre erősebb napelem iránti igényt generál, emellett a vállalatok számára egyre fontosabbá válik az ESG (Environmental, Social & Governance) megfelelésre való törekvés. A kereslet növekedését együttesen befolyásolja e két tényező. A Kibocsátó emellett lehetőséget lát a termelést felügyelő kommunikációs és adattovábbítási, illetve adatelemzési rendszerek fejlesztésében is.
Az Kibocsátó potenciált lát továbbá egyes szabályozói engedélyköteles tevékenységekben (energia tárolási- és szolgáltatási üzletág, elektromos autó töltőállomás-hálózat kiépítése), amelyhez kapcsolódóan a szükséges engedélyek megszerzése egyes esetekben már megtörtént, más esetekben még folyamatban van. A Kibocsátó az alábbi engedélyekkel rendelkezik:
• elektromos gépjármű töltőberendezés üzemeltetése
• elektromos gépjármű töltése
• villamosenergia kereskedelem.
A felsorolt tevékenységek mellett aggregátori tevékenységhez kapcsolódó szabályozói engedély megszerzése is folyamatban van. A Kibocsátó jelenleg nem aktív e tevékenységek végzésében.
Emellett a Kibocsátó 2021 második felében a MAVIR-ral megkötött mérlegkör-szerződés keretei között indította el a Siklós határában kialakított naperőművét. A naperőmű 8000 m2 területen helyezkedik el, és évi 453 MWh áram megtermelésére képes. A kiserőmű létrehozásával a Kibocsátó célja a szén-dioxid kibocsátás társasági szintű csökkentése volt, emellett a jövőben az oktatási tevékenység helyszíneként is fog üzemelni.
A magyarországi terjeszkedés mellett a Kibocsátó vezetősége a folyamatban lévő külföldi terjeszkedésre is kiemelt figyelmet kíván fordítani. A Kibocsátó jelenleg Horvátországban és Romániában rendelkezik leányvállalattal. A horvát Cro Energija d.o.o, és a román EU- Solar System Romania S.R.L. tevékenységét még nem kezdte meg. A Kibocsátó e két ország mellett egyéb szomszédos országok piacán való megjelenésben is potenciált lát.
6. A Kibocsátó vezetésének elemzése a társaság elmúlt két évének pénzügyi helyzetéről és a működés eredményéről
6.1. Üzleti tevékenységből származó eredményt jelentősen befolyásoló lényeges tényezők bemutatása
Az üzleti tevékenységből származó eredményt jelentősen befolyásoló lényeges tényezők (értékesítés nettó árbevétele és költségszerkezet alakulása, személyi jellegű ráfordítások növekedése stb.) a jelen 6. fejezet további alpontjaiban kerülnek bemutatásra.
2. táblázat: Eredménykimutatás
Adatok ezer Ft-ban | 2019 | 2020 | 2021 H1* |
Értékesítés nettó árbevétele | 2 867 807 | 6 176 248 | 6 053 802 |
Aktivált saját teljesítmények értéke | 14 770 | 19 234 | - |
Egyéb bevételek | 14 310 | 31 446 | 2 835 |
Anyagköltség | (186 847) | (388 409) | (518 791) |
Igénybe vett szolgáltatások | (451 643) | (853 162) | (731 213) |
Egyéb szolgáltatások | (22 115) | (31 036) | (19 502) |
Eladott áruk beszerzési értéke | (1 390 873) | (2 313 914) | (2 160 621) |
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke | (209 189) | (651 179) | (617 755) |
Anyagjellegű ráfordítások | (2 260 667) | (4 237 702) | (4 047 882) |
Bérköltség | (253 929) | (330 245) | (208 679) |
Személyi jellegű egyéb kifizetések | (16 234) | (8 120) | (4 204) |
Bérjárulék | (55 737) | (60 194) | (34 846) |
Személyi jellegű ráfordítások | (325 900) | (398 559) | (247 729) |
Egyéb ráfordítások | (78 597) | (199 091) | (193 178) |
EBITDA | 231 723 | 1 391 577 | 1 567 848 |
EBITDA % | 8,1% | 22,5% | 25,9% |
Értékcsökkenés | (42 680) | (61 566) | (39 144) |
EBIT | 189 043 | 1 330 011 | 1 528 704 |
Pénzügyi bevételek | 21 409 | 45 847 | 53 317 |
Pénzügyi ráfordítások | (22 299) | (54 662) | (58 093) |
Pénzügyi eredmény | (889) | (8 814) | (4 777) |
Adózás előtti eredmény | 188 154 | 1 321 196 | 1 523 928 |
Adófizetési kötelezettség | (71) | (2 143) | (1 666) |
Adózás utáni eredmény | 188 083 | 1 319 053 | 1 522 262 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A Kibocsátó adózott eredménye 2019-ben 188,1 millió Ft, 2020-ban 1 319,1 millió Ft, 2021 első félévében 1 522,3 millió Ft volt. Az eredmény növekedését elsősorban az értékesítés nettó árbevételének növekedése okozta, amely a 2019-es 2 867,8 millió Ft-ról, 115%-kal 2020- ra 6 176,2 millió Ft-ra növekedett. Az értékesítés nettó árbevételének növekedése mellett a Kibocsátó költségei is növekedtek, azonban kisebb ütemben. Az anyagjellegű ráfordítások
2019-ről 2 260,7 millió Ft-ról, 2020-ra 87,5%-kal 4 237,7 millió Ft-ra növekedtek. A személyi jellegű ráfordítások növekedése ebben az időszakban mindössze 22% volt, 325,9 millió Ft-ról 398,6 millió Ft-ra nőtt, majd 2021 első félév végén 247,7 millió Ft-ot tett ki.
A Kibocsátó értékcsökkenési leírása 2019 és 2020 között 42,7 millió Ft-ról 61,6 millió Ft-ra, 44%-kal növekedett, 2021 első félévében 39,1 millió Ft-ot tett ki a befektetett eszközök növekedésének eredményeképpen. A pénzügyi műveletek eredménye -0,9 millió Ft-ról -8,8 millió Ft-ra csökkent 2019 és 2020 között, amelyet az eszközök és kötelezettségek árfolyamvesztesége okozott elsősorban. 2021 első felében a pénzügyi műveletek eredménye
-4,8 millió Ft volt.
3. táblázat: Mérleg
Adatok ezer Ft-ban | 2019. 12. 31. | 2020. 12. 31. | 2021. 06. 30.* |
Immateriális javak | 45 120 | 61 388 | 54 804 |
Tárgyi eszközök | 473 385 | 813 397 | 1 092 297 |
Befektetett pénzügyi eszközök | 855 | 855 | 855 |
Befektetett eszközök | 519 360 | 875 640 | 1 147 956 |
Készletek | 621 423 | 853 535 | 2 632 869 |
Vevők | 237 147 | 554 612 | 1 234 720 |
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben | 5 192 | 6 527 | - |
Egyéb követelések | 218 113 | 172 922 | 298 105 |
Követelések | 460 452 | 734 061 | 1 532 825 |
Pénzeszközök | 782 741 | 1 760 839 | 1 022 620 |
Forgóeszközök | 1 864 616 | 3 348 435 | 5 188 314 |
Aktív időbeli elhatárolások | 20 364 | 6 838 | 35 768 |
Eszközök | 2 404 340 | 4 230 913 | 6 372 038 |
Jegyzett tőke | 250 000 | 250 000 | 250 000 |
Eredménytartalék | (101 506) | (1 141 572) | (971 919) |
Lekötött tartalék | 277 901 | 1 446 050 | 2 418 450 |
Adózott eredmény | 188 083 | 1 319 053 | 1 522 262 |
Saját tőke | 614 478 | 1 873 531 | 3 218 793 |
Céltartalék | - | - | 50 000 |
Hosszú lejáratú kötelezettségek | 191 997 | 531 382 | 681 381 |
Rövid lejáratú kötelezettségek | 1 595 241 | 1 804 714 | 2 354 742 |
Kötelezettségek | 1 787 238 | 2 336 096 | 3 036 123 |
Passzív időbeli elhatárolások | 2 624 | 21 286 | 67 122 |
Források | 2 404 340 | 4 230 913 | 6 372 038 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A Kibocsátó mérlegfőösszege 2019.12.31-én 2 404,3 millió Ft, 2020.12.31-én 4 230,9 millió Ft, 2021.06.30-án 6 372,0 millió Ft volt. A Kibocsátó beruházásainak köszönhetően a befektetett eszközök minden időszakban növekedtek, ezen kívül a forgalom megnövekedésével a forgóeszközök is jelentős növekedést mutattak.
A forrásoldalon a saját tőke a 2019-es 614,5 millió Ft-ról 2020-ra 1 873,5 millió Ft-ra, 2021.06.30-ra 3 218,8 millió Ft-ra növekedett a Kibocsátó eredményes működéséből fakadóan. A Kibocsátó beruházásainak egy részét hitelek segítségével finanszírozta, így mind a hosszú lejáratú, mind a rövid lejáratú kötelezettségek növekedtek 2019.12.31-ről 2020.12.31-re, és 2020.12.31-ről 2021.06.30-ra is.
6.1.1. Értékesítés nettó árbevétele
A Kibocsátó értékesítésének nettó árbevétele jelentősen növekedett 2019 és 2021 első féléve között. Az értékesítés nettó árbevétele 2019-ről 2020-ra 3 308,4 millió Ft-tal, 2 867,8 millió Ft- ról, 6 176,2 millió Ft-ra növekedett. A növekedést elsősorban az átlagos értékesítési ár emelkedése okozta, amely 2019-ről 2020-ra 60,8%-kal növekedett. Ezen kívül a Kibocsátó által értékesített mennyiség 33,9%-kal való növekedése is nagyban hozzájárult az értékesítés nettó árbevételének növekedéséhez. 2021 első félévének végén az árbevétel közel a 2020-as év egésze alatt elért árbevétel szintjén volt 6 054 millió Ft értékkel.
A Kibocsátó elsődlegesen magánszemélyek részére végzi a napelemek értékesítését és telepítését, a vállalati napelemes rendszerek telepítése elhanyagolható volt a teljes árbevételhez viszonyítva. Az elmúlt évek értékesítésének fellendüléséhez hozzájárultak a napelem rendszerek telepítésére felhasználható, háztartásokat célzó támogatások.
A 2017 és 2020 közötti időszakban lakossági üzletág termelte a bevétel legnagyobb részét, valamint a legnagyobb bevételnövekedés is ebben a kategóriában volt megfigyelhető. A szegmensből származó bevétel 2017-ben 848 millió Ft (amely az adott évi teljes árbevétel 61%-a), 2018-ban 1 092 millió Ft (a teljes árbevétel 66%-a), 2019-ben 1 837 millió Ft (a teljes árbevétel 64%-a), 2020-ban pedig 4 941 millió Ft (a teljes árbevétel 80%-a) volt.
Az árbevétel tekintetében a Kibocsátó második legjelentősebb üzletága a nagykereskedelmi tevékenység volt a 2017 és 2020 közötti időszakban. Az üzletág bevétele 2017-ben 539 millió Ft (amely az adott évi teljes árbevétel 39%-a), 2018-ban 545 millió Ft (a teljes árbevétel 33%- a), 2019-ben 1 013 millió Ft (a teljes árbevétel 35%-a), 2020-ban pedig 1 207 millió Ft (a teljes árbevétel 20%-a) volt.
A Kibocsátó három üzletága közül az oktatáshoz kapcsolódik az árbevétel legkisebb része. E szegmens bevétele 2017-ben 0,4 millió Ft (amely az adott évi teljes árbevétel 0,03%-a), 2018- ban 9 millió Ft (a teljes árbevétel 0,53%-a), 2019-ben 18 millió Ft (a teljes árbevétel 0,62%-a), 2020-ban pedig 28 millió Ft (a teljes árbevétel 0,46%-a) volt.
6.1.2. Anyagjellegű ráfordítások
4. táblázat: Anyagjellegű ráfordítások
Adatok ezer Ft-ban | 2019 | 2020 | 2021 H1* |
Vásárolt anyagok költségei | 158 204 | 365 810 | 503 240 |
Irodai anyagok, eszközök költségei | 4 085 | 5 187 | 6 604 |
Üzemanyag költség | 7 888 | 8 704 | 3 553 |
Közüzemi díjak | 3 595 | 2 952 | 1 788 |
Egyéb anyagköltség | 13 074 | 5 757 | 3 606 |
Anyagköltség | 186 847 | 388 409 | 518 791 |
Ügynöki szolgáltatás | 119 210 | 413 497 | 431 482 |
Reklám, marketing költségek | 164 726 | 192 408 | 124 363 |
Szállítási költségek | 35 178 | 64 688 | 66 334 |
Egyéb igénybe vett szolgáltatások | 40 642 | 114 044 | 45 195 |
Karbantartási költségek | 12 307 | 15 123 | 22 907 |
Szakmai tanácsadási és szakértői díjak | 64 566 | 27 404 | 18 942 |
Könyvelési, adótanácsadási díjak, könyvvizsgálat | 7 398 | 16 555 | 11 090 |
Bérleti díj | 7 616 | 9 443 | 10 900 |
Igénybe vett szolgáltatások | 451 643 | 853 162 | 731 213 |
Eladott áruk beszerzési értéke | 1 390 873 | 2 313 914 | 2 160 621 |
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke | 209 189 | 651 179 | 617 755 |
Egyéb szolgáltatások | 22 115 | 31 036 | 19 502 |
Anyagjellegű ráfordítások | 2 260 667 | 4 237 702 | 4 047 882 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A Kibocsátó tevékenységéből fakadóan a legjelentősebb költségeit az anyagjellegű ráfordítások képezik, amelyek a 2019-es és a 2020-as év egészében, és 2021-es év első félévében rendre az árbevétel 78,8%-át, 86,8%-át, illetve 66,9%-át tették ki (2019-ben 2,3 milliárd Ft, 2020-ban 4,2 milliárd Ft, 2021 első félévében 4 milliárd Ft).
Az anyagköltség 2020-ban 107,9%-kal volt magasabb, mint 2019-ben, 2021 első félévében pedig már 33%-kal meghaladta az anyagköltség 2020. évi teljes éves összegét. A növekedést főként a vásárolt anyagok költségeinek növekedése okozta, amely a 2019-es 158,2 millió Ft- ról 2020-ra 365,8 millió Ft-ra nőtt, 2021 első félévében pedig már 503,2 millió Ft volt. A vásárolt anyagok költségeinek az anyagköltségen belüli aránya a 2019-es 84,7%-ról 2021 első félévére 97%-ra nőtt. Az anyagköltségek növekedésének oka főként az értékesítési volumen növekedése volt, azonban a vásárolt anyagok ára is növekedett a korábbi időszakhoz képest.
Az anyagköltségeken belül jelenik meg az irodai anyagok, eszközök költsége, amelynek összege 2019-ben 4,1 millió Ft, 2020-ban 5,2 millió Ft, 2021 első félévében pedig 6,6 millió Ft volt. Ezen felül az anyagköltségek részét képzik még az üzemanyag költségek, a közüzemi díjak, valamint az egyéb éven belül elhasználódó eszközök, illetve anyagok értéke.
Az igénybe vett szolgáltatások értéke 2019-ben 451,6 millió Ft, 2020-ban 853,2 millió Ft, 2021 első félévében pedig 731,2 millió Ft volt, amely az árbevétel rendre 15,7%-át, 13,8%-át, illetve 12,1%-át jelentette. A 2019-esről a 2020-as állapotra való növekedés főként az ügynöki szolgáltatás növekedésének (2019-ben 119,2 millió Ft, 2020-ban 413,5 millió Ft) tulajdonítható. Az ügynöki szolgáltatás költségeit az értékesítést végző partnereknek fizetett jutalékok képezik. Az ügynöki szolgáltatás 2019-ben az igénybe vett szolgáltatások értékének mindössze 26,4%-át tette ki, 2020-ban 48,5%-át, 2021 első félévében pedig már 59% volt. A jutalék kifizetések nagymértékű növekedését az értékesített mennyiség növekedése okozta.
A hirdetés-, reklám-, és propagandaköltségek 2019-ben 164,7 millió Ft, 2020-ban 192,4 millió Ft, míg 2021 első félévében 124,4 millió Ft értékben merültek fel. 2019-ben ebben a kategóriában került kimutatásra a teljes ügyfélszolgálati tevékenység költsége 75,5 millió Ft értékben, 2020-ban csak egy része, 34,5 millió Ft. Az ügyfélszolgálati tevékenység nélkül a
hirdetés-, reklám-, és propagandaköltségek 2019-ről 89,2 millió Ft-ról, 2020-ra 157,9 millió Ft- ra nőttek, amelyet a hirdetési szerződések számának növekedése mellett a Google hirdetések költségeinek növekedése okozott.
A Kibocsátó a szállítást és fuvarozást alvállalkozók segítségével végzi. Az ehhez kapcsolódó költségek értéke a 2019-es 35,2 millió Ft-ról 2020-ra 64,7 millió Ft-ra, majd 2021 első félévében 66,3 millió Ft-ra nőtt, amely a 2020-as teljes éves költséget is meghaladja. A szállítási költségek növekedése a megnövekedett rendelésszámnak köszönhető.
Az egyéb igénybe vett szolgáltatások költségei a 2019-es 40,6 millió Ft-ról 2020-ra 114 millió Ft-ra nőttek, amelyet főként az ügyfélszolgálat tevékenységének eltérő könyvelése okozott. 2019-ben az ügyfélszolgálat költségei még a hirdetés-, reklám-, és propagandaköltségek között jelentek meg, míg 2020-ban és 2021-ben a hirdetés-, reklám-, és propagandaköltségek és az egyéb irodai szolgáltatások között megosztva. 2021 első félévére az egyéb igénybe vett szolgáltatások költségeinek értéke 45,2 millió Ft volt.
A Kibocsátó által igénybe vett szolgáltatások költségei között találhatóak még a karbantartási költségek, a szakmai tanácsadási és szakértői díjak, a könyvviteli szolgáltatás költségei, valamint a bérleti díjak is. Ezek értéke együttesen az igénybe vett szolgáltatások rendre 20,3%-át, 8%-át, illetve 8,7%-át jelentették 2019 és 2020 egésze alatt, valamint 2021 első félévében.
Az anyagjellegű ráfordítások legnagyobb részét (2019-ben 61,5%, 2020-ban 54,6%, 2021 első félévében 53,4%) az eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) tette ki. Az eladott áruk beszerzési értéke 2019-ben 1 390,9 millió Ft-ról 2020-ra 2 313,9 millió Ft-ra nőtt, 2021 első félévében pedig 2 160,6 millió Ft volt, amely már megközelítette a 2020 teljes évi értéket. Az ELÁBÉ növekedését részben az értékesített mennyiség növekedése, részben pedig az áruk árának emelkedése okozta.
Az eladott (közvetített) szolgáltatások között a napelem telepítést végző alvállalkozóknak kifizetett díjak szerepelnek. Ennek értéke az értékesített volumen növekedésével párhuzamosan, a 2019-es 209,2 millió Ft-ról 2020-ra 651,2 millió Ft-ra, 442 millió Ft-tal nőtt. 2021 első félévében ennek értéke 617,8 millió Ft volt.
Az egyéb szolgáltatások között találhatóak a pénzügyi, illetve befektetési szolgáltatási díjak, a biztosítási díjak, a hatósági igazgatási-szolgáltatási díjak, illetékek, valamint egyéb elenyésző összegű költségek. Az egyéb szolgáltatások aránya az anyagjellegű ráfordítások között minden évben kevesebb mint 1% volt.
6.1.3. Személyi jellegű ráfordítások
5. táblázat: Személyi jellegű ráfordítások
Adatok ezer Ft-ban | 2019 | 2020 | 2021 H1* |
Alapbér | 165 918 | 179 581 | 116 345 |
Versenytilalmi | 16 784 | 22 115 | 9 287 |
Albérleti hozzájárulás | 738 | - | - |
Xxxxxxx,prémium,b ónusz, jutalék | 69 876 | 128 329 | 82 769 |
Pótlékok | 000 | 000 | 000 |
Bérköltség | 253 929 | 330 245 | 208 679 |
Személyi jellegű egyéb kifizetések | 16 234 | 8 120 | 4 204 |
Bérjárulék | 55 737 | 60 194 | 34 846 |
Személyi jellegű ráfordítások | 325 900 | 398 559 | 247 728 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A személyi jellegű ráfordítások az értékesítés nettó árbevételének rendre 11,4%-át, 6,5%-át, és 4,1%-át tették ki egész évben 2019-ben, és 2020-ban, valamint 2021 első félévében. 2019 és 2020 között 326 millió Ft-ról 399 millió Ft-ra nőttek (amely 22,4%-os növekedésnek felel meg). 2021 első félévben 247,7 millió Ft volt az értéke. A növekményt alapvetően a bérköltség 253,9 millió Ft-ról 330,2 millió Ft-ra történő emelkedése okozta.
A személyi jellegű ráfordítások növekedése egyrészt a Kibocsátó által foglalkoztatottak létszámnövekedésének tulajdonítható. Az átlagos állományi létszám a 2019-es 43 főről 2020- ra 49 főre, 2021 első félévének végére pedig 58 főre emelkedett. Emellett az egy főre jutó havi átlagos bérköltség is növekedett, a 2019-es 492 ezer Ft-ról 2020-ra 562 ezer Ft-ra, majd 2021. első félévének végére 599 ezer Ft-ra.
A bérköltség legnagyobb részét az alapbér teszi ki, amelynek értéke 2019-ben 165,9 millió Ft, 2020-ban 179,6 millió Ft, 2021 első félévében pedig 116,3 millió Ft volt. A jutalom, prémium, bónusz, illetve jutalék kifizetések 2019-ről, 69,9 millió Ft-ról, 2020-ra 83,7%-kal, 128,3 millió Ft-ra nőttek, 2021. első félévében 82,8 millió Ft-ot tettek ki. A növekedés oka, hogy itt kerül kimutatásra a munkavállalók bérének az a része, amelyet az általuk értékesített ügyletek száma alapján kapnak. Az ügyletszám 2020-ban és 2021-ben jelentősen megnövekedett, így növekedett a kifizetett jutalék összege is. A Kibocsátó a bérköltségek között mutatja ki továbbá a versenytilalmi kifizetéseket, az albérleti hozzájárulást, valamint a különböző bérpótlékokat is.
A személyi jellegű egyéb kifizetések csökkenő tendenciát mutatnak (a 2019-es 16,2 millió Ft- ról, 2020-ra 8,1 millió Ft-ra). Ennek oka főként a reprezentációs, illetve a kiküldetési- és a gépkocsi használattal kapcsolatos költségtérítés csökkenése. A személyi jellegű kifizetések értéke 2021 első félévében 4,2 millió Ft volt. A bérjárulékok költsége a COVID-19 helyzethez kapcsolódó állami intézkedések hatására a bérköltségek növekedési ütemétől elmaradva emelkedett 2019-ről 55,7 millió Ft-ról 2020-ra 60,2 millió Ft-ra. 2021 első félévében 34,8 millió Ft-ot tettek ki a személyi jellegű ráfordításokon belül.
6.1.4. Egyéb eredmény
Az egyéb bevételek és ráfordítások eredménye -64,3 millió Ft-ról -167,6 millió Ft-ra változott 2019 és 2020 között. Mind az egyéb bevételek, mind az egyéb ráfordítások növekedtek, az előbbi kisebb mértékben, 17,1 millió Ft-tal, utóbbi 120,5 millió Ft-tal. Az egyéb eredmény
-190,3 millió Ft volt 2021 első félévében.
Az egyéb bevételek értéke 2019-ben 14,3 millió Ft, 2020-ban 31,4 millió Ft, 2021 első félévében pedig 2,8 millió Ft volt. Az egyéb bevételek között kerültek kimutatásra a kapott támogatások (2019-ben 7,7 millió Ft, 2020-ban 29,5 millió Ft, 2021 első félévében 0 Ft), az elengedett kötelezettségek, a kapott engedmények, valamint egyéb kisebb összegű bevételek.
A Kibocsátónál 2019-ben 78,6 millió Ft, 2020-ban 199,1 millió Ft, 2021 első félévében pedig 193,2 millió Ft összegben merültek fel egyéb ráfordítások. Az egyéb ráfordítások között a legjelentősebb tétel az adó- és adójellegű kifizetések (2019-ben 60,5 millió Ft, 2020-ban 129,4 millió Ft, 2021 első félévében 131,9 millió Ft), valamint az adott engedmények és támogatások, amelyek összege elenyésző.
A Kibocsátó 2021-ben 50 millió Ft értékben képzett céltartalékot, amelyet árfolyamveszteség, határidős devizaügyletek, kötbér, kártérítés, munkaügyi eljárásból adódó kötelezettségek, peres eljárások, illetve biztosítási önrészek kifizetésére különítettek el.
2020-ban a jelentősebb tételek közé tartozott még a káreseménnyel kapcsolatos kifizetések (11,5 millió Ft), valamint egy csalók által történt téves kifizetés (13,8 millió Ft). 2019-ben nem
voltak hasonló rendkívüli tételek. 2021 első félévében 3 millió Ft káreseménnyel kapcsolatos kifizetés merült fel.
6.1.5. Üzleti tevékenység eredménye, EBITDA
A Kibocsátó kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti üzleti eredménye (EBITDA) 2019-ben 189 millió Ft volt, amely hétszeresére, 1 391,6 millió Ft-ra nőtt 2020-ban. Az árbevétel-arányos EBITDA a 2019-es 8,1%-os szintről 2020-ra 22,5%-ra nőtt. A marzs növekedésének elsődleges oka, hogy a Kibocsátó árbevétele nagyobb mértékben (2,15- szörösére) növekedett 2019-ről 2020-ra, mint az anyagjellegű ráfordítások (1,87-szeres növekedés) és a személyi jellegű ráfordítások (1,2-szeres növekedés). 2021 első félévében az EBITDA szintű eredmény már meghaladta a 2020 teljes évit, 1 528,7 millió Ft volt 25,9%- os EBITDA marzs mellett. A jelentős árbevétel növekedés egyrészt a hatékonyabb működés és az értékesítési hálózat bővülésének köszönhető, másrészt az Innovációs és Technológiai Minisztérium napelempiacot érintő bejelentéseinek eredményképpen fellépő, üzleti éven belüli ütemezési átrendezés eredménye.
6.1.6. Pénzügyi eredmény
A Kibocsátó pénzügyi műveletekből származó eredménye elhanyagolható mértékű volt 2019 és 2021 első féléve között. 2019-ben -0,9 millió Ft, 2020-ban -8,8 millió Ft, 2021 első félévében
-4,8 millió Ft pénzügyi eredménye keletkezett.
A pénzügyi bevételek között legnagyobb értékben az eszközökön és kötelezettségeken keletkezett árfolyamnyereség szerepelt (2019-ben 19,1 millió Ft, 2020-ban 44,0 millió Ft, 2021 első félévében 32,1 millió Ft). Ezen kívül 2019-ben és 2020-ban csak kapott kamatok (2019- ben 2,3 millió Ft, 2020-ban 1,9 millió Ft, 2021 első félévben 0,7 millió Ft) szerepelnek a pénzügyi bevételek között, 2021-ben azonban megjelent a devizaügyletek árfolyamnyeresége (12,1 millió Ft), a devizakészlet árfolyamnyeresége (1,5 millió Ft), és pénzügyi rendezéshez kapcsolódóan kapott árengedmények (6,9 millió Ft) is.
A pénzügyi műveletek ráfordításai között az eszközökön és kötelezettségeken keletkezett árfolyamveszteség szerepelt a legnagyobb összegben (2019-ben 15,6 millió Ft, 2020-ban 48,4 millió Ft, 2021 első félévben 47,0 millió Ft). Ezen felül 2019-ben és 2020-ban kizárólag a kapcsolt vállalkozásnak fizetett kamatok jelentek meg (2019-ben 6,7 millió Ft, 2020-ban 6,2 millió Ft, 2021 első félévben 3,3 millió Ft). 2021 első félévében a devizakészletek árfolyamvesztesége 7,7 millió Ft volt.
A Kibocsátó 2021-ben kezdte el a devizakitettségei fedezését, amelynek köszönhetően 2021 első félévében az eszközök és kötelezettségeken realizált nettó 14,9 millió Ft árfolyamveszteséget a fedezeti ügyleten elért 12,1 millió Ft nyereséggel 2,8 millió Ft veszteségre csökkentette.
6.1.7. Adózás utáni eredmény
A Kibocsátó adózott eredménye jelentős mértékű növekedést mutat 2019 óta. Az adózás utáni eredmény 2019-ben 188,1 millió Ft, 2020-ban 1 319,1 millió Ft, 2021 első félévében pedig 1 522,3 millió Ft volt, amely az árbevétel rendre 6,6%, 21,4%, valamint 25,2 %-át adta. A magasabb jövedelmezőség az árbevételnek a költségek növekedésénél magasabb ütemű növekedéséből adódott.
Az értékcsökkenési leírás a 2019-es 42,7 millió Ft-ról 2020-ra 61,6 millió Ft-ra nőtt, 2021 első félévében pedig 39,1 millió Ft volt az értéke. A Kibocsátónak a 2019-es adóévben 71 ezer Ft,
a 2020-as adóévben 2 143 ezer Ft társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett, amelynek összege fejlesztési tartalék képzése miatt lett alacsony.
6.1.8. Befektetett eszközök
6. táblázat: Tárgyi eszközök | ||
Adatok ezer Ft-ban 2019. 12. 31. | 2020. 12. 31. | 2021. 06. 30.* |
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke 14 770 | 34 004 | 34 004 |
Villamos energia kereskedelmi jogosultság 4 022 | 2 680 | 2 015 |
Védjegyek - | 983 | 874 |
Egyéb vagyoni értékű jogok - | - | 561 |
Vagyoni értékű jogok 4 022 | 3 664 | 3 451 |
Felhő alapú vállalatirányítási rendszer 24 045 | 19 847 | 14 653 |
SAP Business One professional - | 3 237 | 2 449 |
Egyéb szellemi termékek 2 282 | 637 | 247 |
Szellemi termékek 26 327 | 23 720 | 17 349 |
Immateriális javak 45 120 | 61 388 | 54 804 |
Siklós ingatlan telek - | 5 874 | 5 874 |
Pécs, Xxxxx xxxx 000 telek - | 9 600 | 9 600 |
Földterület - | 15 474 | 15 474 |
Pécs, Xxxxx xxxx 000 - | - | 323 343 |
Pécs, Aranyhegyi dűlő 2 - | - | 224 544 |
Xxxx, Xxxxx xxxx 127 166 322 | 170 828 | 169 068 |
Siklósi napelempark - | 166 348 | 158 042 |
Siklós ingatlan 5 534 | - | - |
Ingatlanok 171 856 | 337 176 | 874 996 |
Gépek, berendezések 37 974 | 33 310 | 23 683 |
Toyota targonca 3 db - | - | 15 041 |
Toyota Proace 1.5 D 3 db - | 16 858 | 14 987 |
VW Crafter 2 db 6 555 | 5 632 | 5 114 |
Üzemi járművek 6 555 | 22 490 | 35 567 |
Egyéb járművek 90 619 | 77 670 | 78 898 |
Pécs, Koksz utca - | 326 528 | 56 734 |
Pécs, Koksz utca felújítás - | - | 1 069 |
Siklós kiserőmű 164 881 | - | 600 |
Beruházások, felújítások 164 881 | 326 528 | 58 403 |
Beruházásra adott előleg 1 500 | 750 | 5 275 |
Tárgyi eszközök 473 385 | 813 397 | 1 092 296 |
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban 855 | 855 | 855 |
Befektetett pénzügyi eszközök 855 | 855 | 855 |
Befektetett eszközök 519 360 | 875 640 | 1 147 956 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A befektetett eszközök értéke 2019.12.31 és 2020.12.31 között jelentősen, 68,6%-kal emelkedett, majd ezt követően 2021.06.30-ra szintén erőteljesen, további 31,1%-kal nőtt. A növekedést a megnövekedett értékesítési volumen és a munkavállalók létszámbővülése miatt szükségessé vált ingatlanvásárlás magyarázza. Mind 2020-ban, mind 2021 első felében a vállalat jelentős mértékben bővítette eszközeit, az ingatlanvásárlás mellett szükségessé vált a műszaki és egyéb berendezések számának növelése, valamint a meglévők fejlesztése is. A befektetett eszközök 95%-át tárgyi eszközök képezték.
Az immateriális javak legnagyobb részét a kísérleti fejlesztés aktivált értéke adja, amely a Kibocsátó saját fejlesztésű ügyfélkapcsolat kezelő rendszeréhez kapcsolódik. 2021.06.30-án ennek értéke 34 millió Ft volt.
Az immateriális javak között a vagyoni értékű jogok mérlegsoron kerülnek kimutatásra a Kibocsátót megillető villamos energia kereskedelmi jogosultság (nettó érték: 2019.12.31-én 4
millió Ft, 2020.12.31-én 2,7 millió Ft 2021.06.30-án 2 millió Ft), valamint a Kibocsátót megillető védjegyek. Emellett a szellemi termékek között kerülnek kimutatásra a működéshez szükséges vállalatirányítási és egyéb rendszerek is.
A siklósi és a Pécsett xxxx Xxxxx xxxx 000. szám alatt lévő ingatlanok telekből és rajta lévő épületből állnak. A Kibocsátó 2017-ben vásárolta meg mindkét ingatlant, azonban az aktiválás könyvelésekor számvitelileg hibásan együtt kezelték a telket és az azon lévő épületet. A Kibocsátó ezt 2020-ban a hiba feltárásakor korrigálta, így csak 2020-ban jelent meg a két telekingatlan a társaság könyveiben a telek mérlegsoron belül. A pécsi Xxxxx xxxx 000. szám alatti telephelyen található a Kibocsátó back office-a, a siklósi ingatlanon pedig napelem-park került kialakításra. Az ott termelt villamosenergiát a Kibocsátó értékesíti.
A Kibocsátó Pécsett három – a Koksz utca 127. szám alatti ingatlan mellett a Koksz utca 110. szám alatt, illetve az Aranyhegyi dűlő 2. szám alatti ingatlanokon található – telephellyel rendelkezik. A Koksz u. 110. szám alatti, és az Aranyhegyi dűlő 2. szám alatti ingatlanokat a Kibocsátó 2021-ben aktiválta, amelyek együttes értéke 2021.06.30-án 717 millió Ft volt. A Xxxxx xxxx 000. szám alatt lévő ingatlan jelenleg raktárként funkcionál, azonban az ingatlanon jelenleg belső átalakítás folyik, amelynek végeztével a back office egy része át fog kerülni ide. Az Aranyhegyi dűlői ingatlant a Kibocsátó befektetési céllal vásárolta meg.
A gépek, berendezések között szerepelnek a termelő-, az üzemi-, az irodai-, az egyéb-, és az üzemkörön kívüli gépek, illetve berendezések. Ezek között legnagyobb értékben az irodai, illetve igazgatási berendezések szerepeltek, amelyeket főleg számítógépek, laptopok, telefonok és egyéb irodai eszközök képeznek. 2019.12.31-én 27 millió Ft, 2020.12.31-én 16 millió Ft, 2021.06.30-án pedig 13,2 millió Ft volt az értékük. A termelő gépek között különböző mérőműszerek, emelők és egyéb kisebb értékű eszközök kerültek kimutatásra. Ezek értéke 2019.12. 31-én összesen 1,4 millió Ft, 2020.12.31-én 7,8 millió Ft, míg 2021.06.30-án 1,5 millió Ft volt. Üzemi gépek 2019 év végén 9 millió Ft, 2020 év végén 9 millió Ft, 2021 első félévének végén pedig összesen 8 millió Ft értékben kerültek kimutatásra. Az üzemkörön kívüli berendezések értéke 2019.12.31-én 0,5 millió Ft, 2020.12.31-én 0,5 millió Ft, 2021 első félévének végén pedig 900 ezer Ft volt.
A befektetett pénzügyi eszközök között kapcsolt vállalkozásban fennálló részesedésként a Kibocsátó horvát leányvállalatában, a Cro Energija doo-ban fennálló részesedés került kimutatásra 2019 és 2021 első féléve között, 855 ezer Ft értékben.
6.1.9. Forgóeszközök
7. táblázat: Forgóeszközök | ||
Adatok ezer Ft-ban 2019. 12. 31. | 2020. 12. 31. | 2021. 06. 30.* |
Áruk beszerzési áron 390 874 | 623 244 | 2 035 153 |
Vevőknél lévő készlet 000 000 | 000 393 | 452 980 |
Kereskedelmi áruk értékvesztése (615) | (615) | (615) |
Készletekre adott előleg 44 558 | 64 513 | 145 350 |
Készletek 621 423 | 853 535 | 2 632 869 |
Vevők 237 147 | 554 612 | 1 234 720 |
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 5 192 | 6 527 | - |
Egyéb követelések 218 113 | 172 922 | 298 105 |
Követelések 460 452 | 734 061 | 1 532 825 |
Pénzeszközök 782 741 | 1 760 839 | 1 022 620 |
Forgóeszközök 1 864 616 | 3 348 435 | 5 188 314 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A forgóeszközök állománya 2019.12.31. és 2021.06.30 között jelentősen, 178%-kal növekedett. Az állomány értéke 2019.12.31-én 1 864,6 millió Ft, 2020.12.31-én 3 348,4 millió Ft, 2021.06.30-án 5 188,3 millió Ft volt, amely a mérlegfőösszeg rendre 77,6%-át, 79,1%-át, valamint 81,4%-át jelentette. 2021.06.30-án a forgóeszközök között a legjelentősebbek a készletek, amelyek 2 632,9 millió Ft-tal a forgóeszközök 50,7%-át adták (2019.12.31-én 621,4 millió Ft és 33%, 2020.12.31-én 853,5 millió Ft és 25%), valamint a követelések, amelyek értéke 1 532,8 millió Ft volt 2021.06.30-án, és a forgóeszközök 29,5%-át tették ki (2019.12.31- én 460,5 millió Ft és 25%, 2020.12.31-én 734,1 millió Ft és 30%). A pénzeszközök forgóeszközön belüli aránya 42% volt 2019.12.31-én, ezt követően 2020.12.31-én 52,6%-ot tettek ki, majd 2021.06.30-án csak 19,7% volt az arányuk.
A Kibocsátó készleteinek állománya a saját telephelyen található készletekből (Áruk beszerzési áron), illetve a vevőknél lévő készletekből áll. A vevőknél lévő készletek között kerülnek kimutatásra azok az áruk, amelyek a vevőhöz kiszállításra kerültek, azonban számlázásuk és telepítésük még nem történt meg. Ezen felül a készletek között kerül kimutatásra a kereskedelmi áruk értékvesztése, illetve itt szerepelnek a készletekre adott előlegek is. A készletek állománya jelentősen, 621,4 millió Ft-ról annak 4,2-szeresére, 2 632,9 millió Ft-ra nőtt 2019 vége és 2021 első félévének vége között. Az állomány növekedését elsősorban a termékek eladásának volumennövekedése okozta. Miután az áruk beszerzési áron kerülnek kimutatásra, a beszerzési árak növekedése is hozzájárult a magasabb készletértékhez. A készletek forgási sebessége 60 napról 44 napra csökkent, majd 53 napra nőtt 2019 és 2021 első féléve között.
A Kibocsátónál lévő áruk tették ki a készletek 63%-át 2019 végén, 73%-át 2020 végén, illetve 77%-át 2021.06.30-án. A vevőknél lévő készletek aránya 30%-ról 17%-ra csökkent 2019.12.31. és 2021.06.30. között, azonban nominális értékben 186,6 millió Ft-ról 453 millió Ft-ra növekedett.
A követelések értékének növekedése is jelentős volt, 2019 év vége és 2021.06.30. között 460,5 millió Ft-ról annak 3,3-szorosára, 1 532,8 millió Ft-ra, nőtt. A növekedést legnagyobb részben vevői követelések jelentős mértékű növekedése okozta.
A vevők egyenlege 2019.12.31. és 2020.12.31. között 237,1 millió Ft-ról 554,6 millió Ft-ra, majd 2021.06.30-ra 1 234,7 millió Ft-ra növekedett. A vevői állomány növekedése főként az eladási volumen növekedéséből fakad. A vevőállomány forgási sebessége a 2019-es 21 napról 2020-ban 23-ra, 2021 első félévében pedig 27 napra növekedett. 2019.12.31-én a Kibocsátó vevőköveteléseinek 47,5%-át (112,6 millió Ft) lejárt követelés képezte, amelyek aránya 29,8%-ra csökkent, de összegében 367,8 millió Ft-ra növekedett 2021.06.30-ra. 2021.06.30-án a vevői követelések mindössze 4,7%-a (58,5 millió Ft) volt 90 napon túli lejárt követelés.
Az egyéb követelések főként adóköveteléseket tartalmaznak, azonban itt kerülnek kimutatásra a fizetett óvadékok, kauciók és letétek, valamint a határidős, opciós és swap ügyletekkel kapcsolatos követelések is, amelyek körében az OTP bankkal kötött határidős devizaügyletekből eredő követelések kerültek kimutatásra. Emellett az egyéb rövid lejáratú követekések között kerülnek kimutatásra a működési költségek fedezésére adott rövid lejáratú kölcsönök. 2021.06.30-án a Solar Finance Kft.-vel összesen 5,5 millió Ft értékben, az Energiaválasztó Kft.-vel szemben összesen 1,7 millió Ft értékben volt fennálló követelés. A korábbi években ez a követelések kapcsolt vállalkozásokkal szemben kategóriában kerültek kimutatásra, 2019.12.31-én a Solar Finance Kft.-vel összesen 5,2 millió Ft, 2020.12.31-én Solar Finance Kft.-vel 5,5 millió Ft, az Energiaválasztó Kft.-vel szemben 1,0 millió Ft értékben volt fennálló követelés
A Kibocsátó pénzeszközei 125%-kal, 782,7 millió Ft-ról 1 760,8 millió Ft-ra növekedtek 2019.12.31. és 2020.12.31. között, majd 42%-kal, 1 022,6 millió Ft-ra csökkentek 2021.06.30- ra. A pénzeszközök szinte kizárólag bankbetétből állnak. A Kibocsátó az OTP Banknál, a Budapest Banknál, az MKB Banknál, a CIB Banknál és a Raiffeisen Banknál is vezet folyószámlát. A pénzeszközök a forgóeszközök 19,7%-át tették ki 2021.06.30-án.
6.1.10. Források
8. táblázat: Források | ||
Adatok ezer Ft-ban 2019. 12. 31. | 2020. 12. 31. | 2021. 06. 30.* |
Jegyzett tőke 250 000 | 250 000 | 250 000 |
Eredménytartalék (101 506) | (1 141 572) | (971 919) |
Lekötött tartalék 277 901 | 1 446 050 | 2 418 450 |
Adózott eredmény 188 083 | 1 319 053 | 1 522 262 |
Saját tőke 614 478 | 1 873 531 | 3 218 793 |
Céltartalék - | - | 50 000 |
Hosszú lejáratú kötelezettségek 191 997 | 531 382 | 681 381 |
Rövid lejáratú hitelek 434 214 | 732 881 | 473 699 |
Xxxxxx előleg 651 538 | 439 519 | 1 099 809 |
Szállítók 366 705 | 366 449 | 277 944 |
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 142 786 | 265 866 | 503 290 |
Rövid lejáratú kötelezettségek 1 595 241 | 1 804 714 | 2 354 742 |
Kötelezettségek 1 787 238 | 2 336 096 | 3 036 123 |
Passzív időbeli elhatárolások 2 624 | 21 286 | 67 122 |
Források 2 404 340 | 4 230 913 | 6 372 038 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó éves beszámolói és főkönyvi adatai
A saját tőke összege 2019.12.31. és 2021.06.30. között 614,5 millió Ft-ról 3 218,8 millió Ft-ra növekedett, amely a nyereséges működés során képződött és visszaforgatott adózott eredménynek köszönhető. A Kibocsátó 2019-ben 60 millió Ft értékben, 2020-ban 177 millió Ft értékben fizetett osztalékot.
A növekedésen kívül kizárólag átrendeződés történt a saját tőke elemei között. A jegyzett tőke értéke nem változott 2019 és 2021 első féléve között. A Kibocsátó eredménytartaléka 2019 óta negatív, 2019.12.31-én -101,5 millió Ft, 2020.12.31-én -1 141,6 millió Ft, 2021.06.30-án pedig -971,9 millió Ft volt. A negatív eredménytartalékot 2019-ben 277,9 millió Ft tartalék lekötés és 60 millió Ft osztalék előírás okozta. 2020-ban a Kibocsátó 1 335,6 millió Ft értékben képzett, és 167,5 millió Ft értékben oldott fel lekötött tartalékot, valamint 177 millió Ft értékben írt elő osztalékot az eredménytartalék terhére. A lekötött tartalékot a Kibocsátó fejlesztési tartalékként különítette el, amelyet főként ingatlan beruházásokra tervez felhasználni.
A Kibocsátó 2021 első félévében 50 millió Ft értékben képzett céltartalékot árfolyamveszteségre, határidős devizaügyletekből származó veszteségre, illetve kötbér-, kártérítési, munkaügyi eljárásból, illetve peres eljárásokból eredő kötelezettségekre, továbbá biztosítási önrészek kifizetésére.
A Kibocsátó hosszú lejáratú kötelezettségei folyamatosan növekedtek 2019 óta, 2019.12.31- én 192 millió Ft-ot, 2020.12.31-én 531,4 millió Ft-ot, 2021.06.30-án pedig 681,4 millió Ft-ot tettek ki. A hosszú lejáratú kötelezettségek között szerepel a Kibocsátó személygépjárművek lízingeléséből fakadó éven túli kötelezettségei, amelynek 2021.06.30-án 31,2 millió Ft volt az értéke.
A hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra a Raiffeisen Bank által a Koksz utca 127. szám alatt lévő ingatlan megvásárlásához nyújtott kölcsön még fennálló része. Az eredetileg folyósított összeg 48,6 millió Ft volt, amelynek 2021.06.30-én fennálló egyenlege 27,4 millió Ft-ot tett ki. A hitelt a Kibocsátó idő előtt, 2021.07.26-án, saját elhatározásából visszafizette.
Ugyancsak a hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra a Kibocsátó által a Budapest Banktól a Siklóson lévő napelem-park beruházásának finanszírozásához 2017-ben felvett 149,2 millió Ft összegű beruházási hitel, amelyből 2021.06.30-án 117 millió Ft kölcsöntartozás állt fenn A hitel 2025-ben jár le.
A Kibocsátó 2020-ban az MKB Banktól 300 millió Ft keretösszegű mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelt vett fel forgóeszközök finanszírozására, amelyből 2020-ban 150 millió Ft, 2021. első félévében pedig további 150 millió Ft került lehívásra. A hitelből eredő kölcsöntartozás törlesztésére még nem került sor, így 2021.06.30-án annak 300 millió Ft volt az egyenlege a hosszú lejáratú kötelezettségek között.
A hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra továbbá a pécsi Koksz utca 110. telephely beruházásának finanszírozására az OTP Banktól 2020-ban 2030-i lejárat mellett felvett 205,8 millió Ft összegű hitel, amelynek teljes összege folyósításra került ugyanabban az évben.
A rövid lejáratú hitelek között szerepeltek 2021.06.30-án a lízingszerződések alapján éven belül esedékes lízingdíjak (5,7 millió Ft), illetve a Raiffeisen hitel (3,4 millió Ft), a siklósi beruházási hitel (5,7 millió Ft), a pécsi beruházási hitel (14,2 millió Ft) alapján éven belül esedékes kamat-, illetőleg törlesztőrészletek, valamint értékben az OTP Banktól felvett 94,7 millió Ft-os Széchenyi Kártya folyószámla-, 100 millió Ft-os OTP Széchenyi Munkahelymegtartó, valamint 250 millió Ft-os OTP NHP Hajrá forgóeszköz hitel.
A vevőktől kapott előlegek állománya rendre 651,5 millió Ft, 439,5 millió Ft és 1 100 millió Ft volt 2019.12.31-én, 2020.12.31-én és 2021.06.30-án. A kapott előlegek 2019-ről 2020-ra való csökkenésének oka, hogy 2019-hez képest 2020-ban a Kibocsátó több olyan napelemes rendszer telepítést végzett el, amelyek végszámlázásra is kerültek.
A kötelezettségek áruszállításból és szolgáltatásból (szállítók) 2019 és 2020 év vége között minimális értékben változtak, 2019.12.31-én 366,7 millió Ft-ot, 2020.12.31-én pedig 366,4 millió Ft-ott tettek ki. Ezt követően állományuk 2021.06.30-ra 277,9 millió Ft-ra csökkent. A Kibocsátó késedelmes szállítói tartozásállománya 2019. év végén 23,7 millió Ft (6,5%-a a teljes szállítói kötelezettség állománynak), 2020. év végén 106,5 millió Ft (29,1%-a a teljes szállítói kötelezettség állománynak), 2021. első félévének végén pedig 8,5 millió Ft (3,1%-a a teljes szállítói kötelezettség állománynak) volt. A lejárt állomány mindhárom időpontban elsősorban 90 napon belüli tartozásokból állt.
Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2019.12.31-én 142,8 millió Ft-ot, 2020.12.31-én 265,9 millió Ft-ot, 2021.06.30-án pedig 503,3 millió Ft-ot tettek ki. Az egyik legjelentősebb tétel az alapítókkal szemben előírt, de ki nem fizetett osztalékból eredő rövid lejáratú kötelezettségek, amely értéke 2019.12.31-én 10,1 millió Ft, 2020.12.31-én 26,6 millió Ft, 2021.06.30-án pedig 192,6 millió Ft volt. Ezen felül általános forgalmi adó-, társasági és iparűzési adó-, építményadó-, vám-, valamint a különböző foglalkoztatásból eredő adó- és járulékfizetési kötelezettségek kerültek egyéb rövid lejáratú kötelezettségként kimutatásra mindhárom időpontban.
A passzív időbeli elhatárolások értéke 2019.12.31. és 2020.12.31. között 2,6 millió Ft-ról -re 21,3 millió Ft-ra, 2021.06.30-ra pedig 67,1 millió Ft-ra növekedett. A passzív időbeli
elhatárolások között főként az adott évet érintő közüzemi, illetve alvállalkozói díjak szerepelnek.
6.1.11. Cash Flow
9. táblázat: Cash Flow kimutatás
Forrás: A Kibocsátó éves beszámolói
A Kibocsátó pénzeszközeinek értéke 2019-ben 470,7 millió Ft-tal, 2020-ban pedig 978,1 millió Ft-tal növekedett. Az operatív tevékenységből származó cash flow 368,6 millió Ft volt 2019- ben, majd ezt követően 757,9 millió Ft 2020-ban. Míg 2019-ben főként az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek és a szállítói kintlévőségek növekedése járult hozzá a pozitív működési pénzáramhoz, addig 2020-ban alapvetően a Kibocsátó eredménye indukálta ezt.
2021. első félévében a Kibocsátó pénzárama -738,2 millió Ft volt, amely magában foglalja a működési, befektetési és a finanszírozási cash flowt is.
A negatív működési pénzáramlást alapvetően a készletek és a vevői kintlévőségek növekedése okozta.
A befektetési cash flow 2019-ben -171,6 millió Ft, 2020-ban -417,8 millió Ft, 2021 első felében pedig -311,5 millió Ft volt, melynek az okai alapvetően a folyamatban lévő beruházások, illetve eszközbeszerzések voltak.
A finanszírozási cash flow 2020-ban jelentősen nőtt a korábbi évhez képest (273,8 millió Ft- ról 638,1 millió Ft-ra), a hitelek és kölcsönök felvételének köszönhetően. Emellett a Kibocsátó 2019-ben 507 millió Ft, 2020-ban 1 285,7 millió Ft, 2021 első felében pedig 459,2 millió Ft értékben törlesztette hiteltartozásait.
A szokásos üzleti működésből származó pénzáram mellett a Kibocsátó hitelei 2019-ben és 2020-ban is zavartalan likviditás mellett biztosították az újabb beruházások finanszírozását.
6.1.12. Információk a kibocsátó meglévő, folyamatban lévő és jövőbeli beruházásairól és befektetéseiről
A Kibocsátó 2020 folyamán több beruházást valósított meg, amelyek közül a jelentősebbek a “6.1.8. Befektetett eszközök” című fejezetben kerültek ismertetésre. A folyamatban lévő beruházások közül kiemelkedő a Pécs, Xxxxx xxxx 000. xxxx alatt lévő, jelenleg raktárként funkcionáló ingatlanon folyó belső átalakítás. A beruházás végeztével a back office részben ezen ingatlanba fog átkerülni. Az ingatlanhoz kapcsolódó beruházás 2020-ban kezdődött, 2020. 12. 31-én 326,5 millió Ft, 2021. 06. 30-án pedig 56,7 millió Ft értékű nem aktivált beruházás szerepelt a Kibocsátó könyveiben.
A Kibocsátó 2018-ban kezdte meg a siklósi napelemparkhoz kapcsolódó beruházását. A beruházás befejeződött, az engedélyek beszerzése megtörtént, amelynek eredményeképpen a napelempark 2021. augusztusában megkezdte működését. A napelemparkhoz kapcsolódóan 2019. 12. 31-én 164,5 millió Ft, 2020. 12. 31-én 0 Ft, 2021. 06. 30-án pedig 600 ezer Ft értékű nem aktivált beruházás szerepelt a Kibocsátó kimutatásaiban.
A Kibocsátó jövőbeli tervei között szerepel egy országos lefedettséget biztosító, regionális központokból álló hálózat kiépítése. Az egyes regionális központok célja a helyi telepítési igények kiszolgálása, amelynek részét képezi egyrészt tárgyi eszköz beruházásként a kiszolgáláshoz szükséges belső raktározási- és irodai kapacitások kialakítása, valamint munkahelyteremtéssel összefüggésben a helyi mérnöki- és szerelési állomány biztosítása.
A Kibocsátó emellett potenciált lát elektromos gépjármű töltőberendezés üzemeltetése, illetve elektromos gépjármű töltése tevékenységek folytatásában, az ehhez kapcsolódó engedélyeket megszerezte.
6.1.13. Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke, lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások)
■ Saját tőke
A saját tőke összege a 2019.12.31 és 2021.06.30. közötti időszakban 614,5 millió Ft-ról 3 218,8 millió Ft-ra nőtt, elsősorban a nyereséges működés miatt. A Kibocsátó 2019-ben és 2020-ban is 60 millió Ft osztalékot fizetett ki. A lekötött tartalékok alapvetően a beruházásokkal összefüggésben megképzett fejlesztési tartalékokat foglalják magukban (2019-ben 118,2 millió Ft, 2020-ban 1 316,4 millió Ft, 2021 első félévében 1 523,9 millió Ft), emellett kísérleti fejlesztésre történt lekötött tartalék képzés (2019-ben 14,7 millió Ft, 2020-ban 19,2 millió Ft). A lekötött tartalékból 2020-ban történt 167,5 millió Ft feloldás ingatlan beruházás céljából.
■ Hitelek
A Kibocsátónak 2020.06.30-án összesen 1 155,1 millió Ft értékben volt hitele, amelyből 473,7 millió Ft a rövid lejáratú, 681,4 millió Ft a hosszú lejáratú kötelezettségek között került kimutatásra.
A Kibocsátónak 2021.06.30-án összesen 36,9 millió Ft értékben van olyan kötelezettsége, amely személygépjárművek lízingeléséből fakad. Ezen felül a napi működéshez az OTP folyószámla hitelkeretét veszik igénybe, amely 2021 félév végén 94,7 millió Ft kötelezettséget jelentett, az OTP rulírozó hitel 100 millió Ft, a CIB NHP forgóeszköz hitele pedig 250 millió Ft rövid lejáratú kötelezettségként jelent meg a források között.
A Kibocsátó hosszú lejáratú, beruházási hiteleket is igénybe vesz a finanszírozásához. 2021.06.30-án a Raiffeisen Bankkal szemben 30,9 millió Ft kötelezettsége volt, amely a Pécs, Koksz u. 127. szám alatt lévő telephelyen végzett beruházásokhoz kapcsolódott.
A siklósi napelempark telkének megvételéhez, és az ezen végzett beruházások finanszírozásához a Kibocsátó 149,2 millió Ft hitelt vett fel a Budapest Banktól, amelyből a fennálló hiteltartozás 2021.06.30-án 122,7 millió Ft volt.
A Kibocsátónak összesen 219,9 millió Ft értékben volt kitettsége 2021.06.30-án a Pécs, Xxxxx xxxx 000. szám alatt lévő ingatlan beruházásának finanszírozásával összefüggésben, amelyet az OTP Banktól vettek fel.
A Kibocsátónak 300 millió Ft hosszú lejáratú kötelezettsége van az MKB Bankkal szemben, amely mikro-, kis- és középvállalkozások technológiai korszerűsítése célú hitelhez kapcsolódik.
10. táblázat: Hitelek
2019. 12. 31.
2020. 12. 31.
2021. 06. 30.*
Adatok ezer Ft-ban | Rövid | Hosszú | Összesen |
Xxxxxxxxxx | 7 515 | 29 232 | 36 747 |
Raiffeisen beruházási hitel | |||
- Pécs, Koksz u. 127. | 6 857 | 34 286 | 41 143 |
Beruházási hitel Siklós | 11 474 | 128 479 | 139 954 |
MKB - MFB Ginop | - | - | - |
MKB Hitel | 259 002 | - | 259 002 |
OTP beruházási hitel - | |||
Pécs, Koksz u. 110. | - | - | - |
NHP forgóeszköz hitel | - | - | - |
OTP folyószámla hitel | 149 365 | - | 149 365 |
OTP rulírozó hitel | - | - | - |
OTP hitel | 1 | - | 1 |
Összesen | 000 000 | 000 997 | 626 211 |
Rövid | Hosszú | Összesen |
11 226 | 31 186 | 42 412 |
6 857 | 27 429 | 34 286 |
11 474 | 117 005 | 128 479 |
- | 150 000 | 150 000 |
258 022 | - | 258 022 |
21 000 | 000 000 | 227 003 |
- | - | - |
245 439 | - | 245 439 |
- | - | - |
176 632 | - | 176 632 |
730 891 | 531 382 | 1 262 273 |
Rövid | Hosszú | Összesen |
5 675 | 31 186 | 36 862 |
3 429 | 27 429 | 30 857 |
5 737 | 117 005 | 122 742 |
- | 299 999 | 299 999 |
- | - | - |
14 160 | 205 763 | 219 923 |
250 000 | - | 250 000 |
94 697 | - | 94 697 |
100 000 | - | 100 000 |
- | - | - |
473 699 | 681 381 | 1 155 079 |
*Nem auditált pénzügyi adatok
■ Állami támogatások
Forrás: A Kibocsátó főkönyvei
A Kibocsátó összesen négy, javarészt eszközbeszerzési célú állami támogatást nyert el 2019 és 2021 között, amelyek közül mindössze egy nem került még folyósításra a Kibocsátó részére. Az említett támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb információk az alábbi, 10. táblázatban kerültek összefoglalásra.
11. táblázat: Állami támogatások
Projekt azonosítója Projekt tartalma
Támogatás teljes összege
Folyósított támogatás
Kifizetés időpontja
Fennmaradó összeg kifizetésének várható időpontja
GINOP-5.2.4-16-2016-00426 Foglalkoztatás + 28 471 887 28 471 887 2020.04.06 -
7 700 000 2019.01.25 -
NFA-2018-KKV Eszközbeszerzés 9 285 721
95 346 2020.01.27
1 580 375 2020.11.23
GINOP-1.2.8-20-2020-03002 Eszközbeszerzés 11 165 655 11 165 655 2020.11. -
GINOP-4.1.4-19-2020-01787 Energetikai 8 238 998 - -
beruházások
Forrás: A Kibocsátó kimutatásai
2021. tél, az elszámolás
benyújtását követően
7. Tulajdonosok, tisztségviselők, munkavállalók
7.1. Tulajdonosok
• 5%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező részvényesek megnevezése
Az 5%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező részvényesek megnevezése, a tulajdonukban álló részvények össznévértéke (ezer Ft), tulajdoni hányad, illetve szavazati jog (%): | Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx | Xxxxxxxx 249 750 000 | % 99,9 |
• Eltérő szavazati jog hiányáról szóló nyilatkozat
Az 5%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező részvényesek mindegyike törzsrészvénnyel rendelkezik, így szavazati joguk a többi részvényeshez hasonlóan részvényeik névértékéhez igazodik, ettől eltérő szavazati joggal a Kibocsátó alapszabálya szerint egyikük sem rendelkezik.
7.2. Közgyűlés
7.2.1. A szavazati jogok gyakorlásának módja a Részvényeknek a BÉT Xtend-en történő regisztrációját (a továbbiakban: Bevezetés) követően
A részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékéhez igazodik.
A közgyűlésen szavazati jogát az részvényes vagy képviselője gyakorolhatja, aki a közgyűlés megnyitása előtt személyazonosságát, illetve képviseleti jogosultságát igazolta. Emellett a szavazati jog gyakorlásának az is feltétele, hogy a részvényes a részvénykönyvbe legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapig kerüljön bejegyzésre.
A képviseletre jogosító meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, érvényessége egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét hónapra szólhat.
A képviseletre jogosító meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre.
Nem gyakorolhatja a szavazati jogát a részvényes, amíg az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
A részvényes vagy képviselője a jelenléti ív aláírásával egyidejűleg szavazólapot kap, amely szavazásra és a közgyűlésen való részvételre jogosít. A szavazólap tartalmazza a részvényes által leadható szavazatok számát. A részvényesek szavazólapjuk feltartásával szavaznak.
A közgyűlésen szünet rendelhető el, vagy a közgyűlés felfüggesztésére is sor kerülhet, ha a levezető elnök – különösen a napirendi ponthoz tett olyan indítvány, illetve javaslat esetén, amelyet a részvényeseknek nem állt módjukban a közgyűlés előtt részletesen megismerni – úgy ítéli meg, hogy a részvényesek számára véleményük kialakításához megfelelő idő biztosítása indokolt. A szünet nem vezethet a közgyűlés működésének indokolatlan mértékű akadályozásához.
A vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok megválasztására vonatkozó közgyűlési határozatok esetén a közgyűlés levezető elnökének biztosítania kell, hogy a döntések ne összevontan, hanem jelöltenként külön szavazás alapján kerüljenek meghozatalra. A
részvényesi támogatással jelölt vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok esetén az elnök tájékoztatást ad a támogató részvényes személyéről is. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak jelölésekor a részvényesek megfelelő előzetes tájékoztatásban részesülnek a jelölt szakmai tapasztalatát, illetve függetlenségét illetően.
Az alapszabály módosítására vonatkozó döntések esetén a közgyűlés külön határozatot hoz arról, hogy az egyes rendelkezésekről külön-külön vagy összevontan szavazzon-e a közgyűlés.
7.2.2. Kizárólagos hatáskör
A Bevezetést követően a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. döntés - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - az alapszabály megállapításáról és módosításáról,
2. döntés a Kibocsátó működési formájának megváltoztatásáról,
3. a Kibocsátó – szétváláson kívüli - átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,
4. az Igazgatóság, illetve a Felügyelőbizottság tagjainak, valamint a Kibocsátó állandó könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
5. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is,
6. döntés osztalékelőleg fizetéséről,
7. az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása,
8. döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról,
9. döntés az alaptőke felemeléséről,
10. döntés az alaptőke leszállításáról,
11. döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról,
12. döntés saját részvény megszerzéséről,
13. döntés a Kibocsátó által kibocsátott részvények harmadik személy általi megszerzéséhez kapcsolódó pénzügyi segítség nyújtásáról,
14. döntés a Kibocsátó nyilvánosan működő részvénytársaságként történő nyilvántartásba vételétől számított két éven belül döntés a Kibocsátó és a részvényes közötti vagyonátruházási szerződés előzetes jóváhagyásáról, ha a Kibocsátó által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét,
15. döntés a társaság és a részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója, vagy olyan személy között létrejövő szerződés előzetes jóváhagyása kérdésében, amelyben a részvényes többségi befolyással rendelkezik
16. döntés és véleménynyilvánítás a javadalmazási politikáról,
17. véleménynyilvánítás a tárgyévet megelőző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésről,
18. döntés a felelős társaságirányítási jelentésről
19. döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A javadalmazási politikát annak jelentős változása esetén, de legalább négyévente a közgyűlés napirendjére kell tűzni. A felelős társaságirányítási jelentésről a közgyűlés évente dönt.
A 14. és 15. pontban foglaltak szerinti ügyletek körében nincs szükség a közgyűlés előzetes jóváhagyására a Kibocsátó tevékenységi körébe eső szokásos nagyságrendű szerződés megkötése, hatósági határozattal, illetve hatósági árverés útján történő tulajdonszerzés, illetve
tőzsdei ügylet esetén. A Bevezetést követően a valamennyi, a 14. és 15. pontban foglaltak szerinti ügylet esetében akkor van szükség a közgyűlés előzetes jóváhagyására, ha az érintett részvényes a szavazati jogok legalább tíz százalékával rendelkezik.
7.2.3. A közgyűlés határozatképessége
A Bevezetést követően a közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint a felét képviselő részvényes jelen van.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
7.2.4. Határozathozatali többség
A Bevezetést követően a közgyűlés - ha jogszabály, vagy a Kibocsátó alapszabálya nem ír elő magasabb többséget - a szavazatok egyszerű többségével határoz.
A Bevezetést követően a közgyűlés 1-3., 7., 10-11. és 13. pontban foglaltak szerinti kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz.
7.2.5. A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályai a Bevezetést követően
A társaság minden évben legalább egy alkalommal éves rendes évi közgyűlést tart.
A közgyűlést – ha jogszabály másképp nem rendelkezik – az Igazgatóság hívja össze. A közgyűlés levezető elnöke az Igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén levezető elnököt a közgyűlés választ.
Az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hív össze, ha a közgyűlés hatáskörébe tartozó valamely kérdésben kell dönteni, vagy azt egyéb okból szükségesnek tartja.
A közgyűlést a Kibocsátó honlapján annak időpontja előtt legalább 30 nappal megelőzően közzétett meghívó útján kell összehívni. Az Igazgatóság a közgyűlés összehívásáról elektronikus úton is értesíti azokat a részvényeseket, akik erre vonatkozó igényüket és elérhetőségüket írásban előzetesen jelezték az Igazgatóságnak. Ha a Kibocsátó részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás céljából vagy eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően kell összehívni.
A közgyűlésre az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság tagjai, a könyvvizsgáló, valamint a BÉT részére elektronikus úton külön meghívót kell küldeni. Az Igazgatóság köteles a közgyűlésen a BÉT részére hozzászólási, illetve véleményezési jogot biztosítani.
A közgyűlés helyszínét és idejét az igazgatóság köteles oly módon meghatározni, hogy a részvényesek minél nagyobb számban és minél szélesebb körben megjelenhessenek. Ha a közgyűlés összehívását valamely részvényes kezdeményezte, a helyszínt és az időpontot – az előző mondatban foglaltak megtartása mellett – a kezdeményező erre irányuló indítványának figyelembevételével kell meghatározni.
A meghívóban a Kibocsátó cégnevén és székhelyén kívül fel kell tüntetni a közgyűlés időpontját és helyét, a közgyűlés napirendjét, a szavazati jog gyakorlásának a létesítő okiratban előírt feltételeit, illetve a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét, valamint a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának
feltételeit, továbbá a határozattervezeteket és a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumokat, vagy ezek teljes terjedelmű elérhetőségének helyét, a közgyűlés megtartásának módját.
A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés meghívójában megjelölt határidőn belül, az ott meghatározott feltételekkel kell összehívni azzal, hogy a közgyűlés és a megismételt közgyűlés között legalább 10 (tíz), legfeljebb 21 (huszonegy) napnak kell eltelnie.
A Kibocsátó a közgyűlést megelőzően legalább 21 (huszonegy) nappal honlapján nyilvánosságra hozza:
• az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat;
• a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, illetve véleményeket, valamint a határozati javaslatokat;
• a képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.
A Kibocsátó a hirdetményeit saját honlapján és – jogszabály, a Szabályzat, illetőleg a BÉT egyéb szabályozása szerinti közzétételi kötelezettséggel érintett körben - a BÉT honlapján történő közzététel útján teszi közzé és a részvényeseket elektronikus úton közvetlenül is értesíti amennyiben e célra elektronikus elérhetőséget megadtak.
7.3. Igazgatóság
A Kibocsátó képviseleti és ügyvezető szerve a Bevezetést követően az Igazgatóság.
Az igazgatóság tagjai (név, lakcím): | Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx | 0000 Xxxx, Xxxxxxxxx xx 00. |
Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx | 0000 Xxxx, Xxxxxxxxx xx 00. | |
Xxxxxxxx Xxxxx | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxx 00. fszt/2. |
Az Igazgatóság az elnökét a közgyűlés választja az Igazgatóság tagjai közül. Az Igazgatóság első elnöke Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx. Az Igazgatóság elnöke, illetve Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx igazgatósági tag egyben a Kibocsátó részvényesei is.
Az igazgatósági tagok megbízatása határozatlan időre szól.
Az Igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az Igazgatóság tevékenységének rendjéről és tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az Igazgatóság által elfogadott ügyrend rendelkezik.
A Kibocsátó számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak a közgyűlés részére történő előterjesztése az Igazgatóság feladata.
Az Igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az Igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal köteles a részvényesek tudomására hozni.
Az Igazgatóság az ügyvezetésről, a Kibocsátó vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról évente legalább egyszer a közgyűlés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít.
Az Igazgatóság gondoskodik a Kibocsátó üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről és a gazdálkodás helyzetéről szóló negyedéves beszámolók felügyelőbizottság számára történő elkészítéséről.
Az Igazgatóság gondoskodik a közgyűlések előkészítéséről, megszervezéséről és lebonyolításáról, a szavazás technikai feltételeinek, illetve az eredmény egyértelmű, világos és gyors megállapításának biztosításáról.
Az Igazgatóság a Kibocsátó közgyűlésére bármely személyt véleményezési, illetve hozzászólási joggal meghívhat, ha megítélése szerint az szükséges, vagy a részvényesek megfelelő tájékoztatását szolgálja, vagy a döntéshozatalt segíti. Az Igazgatóság biztosítja továbbá, hogy a napirend kiegészítését kérő részvényesek az általuk javasolt napirendi pont tárgyalásához harmadik személy részvételére írásbeli javaslatot tegyenek, és ha az igazgatóság ezt indokoltnak tartja, a javasolt személyt a közgyűlésre véleményezési, illetve hozzászólási joggal meghívja.
Az Igazgatóság gondoskodik arról, hogy ha a közgyűlésen felmerült kérdésekre az Igazgatóság jelenlévő tagjai vagy az állandó könyvvizsgáló nem tudnak választ adni, úgy a feltett kérdésekre adott válaszokat – amennyiben az nem ellentétes a Kibocsátó érdekeivel – a közgyűlést követő három munkanapon belül közzétételre kerüljön, vagy ha ez nem lehetséges, a válaszadás elmaradására vonatkozó tájékoztatás és annak indokai legalább a Kibocsátó a honlapján nyilvánosságra hozatalra kerüljön.
Az Igazgatóság - jogszabályban és a Kibocsátó alapszabályában meghatározottakon kívüli - kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek:
1. a Kibocsátó cégjegyzésre jogosult munkavállalóinak kijelölése, illetve az erről szóló belső szabályzat jóváhagyása,
2. előterjesztés minden olyan kérdésben, amelyet törvény vagy a Kibocsátó alapszabálya az Igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utal,
3. döntés saját részvény megszerzéséről a közgyűlés vagy jogszabály erre vonatkozó felhatalmazása alapján,
4. a belső kontroll rendszerrel kapcsolatos elvek kidolgozása,
5. a kockázatkezelési alapelvek kidolgozása, a Kibocsátó kockázatkezelésének felügyelete és irányítása, illetve éves eredményességmérése,
6. a Kibocsátó szervezeti és működési szabályzatának elfogadása, illetve módosítása.
Az igazgatóság egyik tagja ellen sem folyt szakmai tevékenységükkel kapcsolatos eljárás a jelen Információs Dokumentum dátumát megelőző 3 évben.
7.4. Felügyelőbizottság
A Bevezetést követően a Kibocsátónál felügyelőbizottság (a továbbiakban: Felügyelőbizottság) működik. A Felügyelőbizottság három tagból áll, tagjait a közgyűlés választja. A Felügyelőbizottság tagjainak többsége esetében teljesülnie kell a Ptk. 3:287. §- ában foglaltak szerinti függetlenségi előírásoknak. A Felügyelőbizottság elnökét a tagjai közül maga választja.
A felügyelőbizottság tagjai (név, lakcím): | Gadóné Szőke Xxxxx Xxxxxx | 7633 Pécs, Kőrösi Xxxxx Xxxxxx xxxx 0. A lph. 1. em./1.a. |
Xxxxxx Xxxxx | 1118 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00/A. 3. em./2.a. | |
Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx | 1174 Budapest, Csík u. 3. |
A Felügyelőbizottság elnöke Gadóné Xxxxx Xxxxx. A Felügyelőbizottság tagjainak megbízatása határozatlan időre szól.
A Felügyelőbizottság a közgyűlés részére ellenőrzi a Kibocsátó ügyvezetését a Felügyelőbizottság ügyrendje szerint.
A Felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a Felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
A Felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
A Felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van az ülésen, határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza.
A Felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti.
A Felügyelőbizottság ülésének összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a Felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottsági ülésnek 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A Felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Kibocsátóval szemben az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
A Felügyelőbizottság tagjai az e jogkörükben eljárva tudomásukra jutott információt – a közzétételi kötelezettséggel érintett adatok kivételével – üzleti titokként kötelesek megőrizni.
A Felügyelőbizottság egyik tagja ellen sem folyt szakmai tevékenységükkel kapcsolatos eljárás a jelen Információs Dokumentum dátumát megelőző 3 évben
7.5. Auditbizottság
A Bevezetést követően a Kibocsátónál auditbizottság működik. Az auditbizottság három tagból áll, tagjait a közgyűlés választja a felügyelőbizottság független tagjai közül. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az auditbizottság tagjainak együttesen rendelkeznie kell a Kibocsátó tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással. A közgyűlés az auditbizottsági tagságra vonatkozó megbízást bármikor visszavonhatja.
Az auditbizottság tagjai (név, lakcím): | Gadóné Szőke Xxxxx Xxxxxx | 0000 Xxxx, Xxxxxx Xxxxx Xxxxxx xxxx 0. A lph. 1. em./1.a. |
Xxxxxx Xxxxx | 1118 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00/A. 3. em./2.a. | |
Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx | 1174 Budapest, Csík u. 3. |
Az auditbizottság tagjai megbízatásának kezdő időpontja a Bevezetés napja. A megbízatás tartama a tag felügyelőbizottsági megbízatásának időtartamához kötött.
Az auditbizottság feladatkörébe tartozik:
• a felügyelőbizottság támogatása a Kibocsátó pénzügyeinek ellenőrzésével összefüggésben,
• a Kibocsátó támogatása az állandó könyvvizsgáló kiválasztásában és az állandó könyvvizsgálóval való együttműködéssel összefüggésben,
• a személyében felelős könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég függetlenségének felülvizsgálata,
• a könyvvizsgálat figyelemmel kísérése,
• a Kibocsátó belső ellenőrzési, illetve kockázatkezelési rendszerei hatékonyságának, a pénzügyi beszámolás folyamatának figyelemmel kísérése, valamint szükség esetén ajánlások megfogalmazása.
Az auditbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a közgyűlés hagyja jóvá.
Az auditbizottság saját ügyrendjében meghatározott szabályok szerint összehívott ülése akkor határozatképes, ha az ülésen valamennyi tagja jelen van. Az auditbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg.
Az auditbizottság üléseit az elnök hívja össze, de annak összehívását az ok és a cél megjelölésével az auditbizottság bármely tagja írásban is kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni az auditbizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
7.6. Kulcsfontosságú munkavállalók és tisztségviselők
Xxxxx Xxxxxx – Igazgatóság elnöke, Vezérigazgató
Xxxxx Xxxxxx csaknem másfél évtizede foglalkozik napelemes rendszerekkel. A napelemszerelés elméleti alapjait, majd gyakorlatát az Egyesült Államokban, Kaliforniában sajátította el, ismereteit a németországi EUREM (European Energy Manager) képzésen bővítette. Részt vett több nemzetközi konferencián és a hazai napelemszerelő és -karbantartó vizsgáját is megszerezte. Vezetett piackutatást, irányított többmilliárdos építési projektet.
2012-ben társalapítója, majd rövid időn belül vezetője lett az EU-Solar Kft.-nek. 2015-ben elvégezte a Pécsi Tudományegyetem Közbeszerzési referens OKJ-s képzését, valamint megszerezte a Felelős műszaki vezető jogosultságot napelemes szakterületen.
Xxxxxx a magyarországi napelemes szektor meghatározó személyisége. Rendszeres előadóként szerepel a legnevesebb hazai és nemzetközi szolár konferenciákon, és aktívan állást foglal a közösségi médiában is.
Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx – Igazgatósági tag, Felnőttképzési Szakmai Vezető
Xxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxxx 1995-ben szerezte meg bölcsész diplomáját a Xxxxx Xxxxxxxxxxxxxxxxx, s magyar-német szakos középiskolai tanárként kezdte pályafutását a hévízi Xxxx Xxxxxx Alternatív Közgazdasági Gimnáziumban, ahol szaktanárként és patrónusként tevékenykedett az alapítványi reformiskolában. Büszke rá, hogy tanítványait hozzásegíthette a sikeres érettségi és nyelvvizsga megszerzéséhez, s pedagógusi szárnyai alól sok sikeres – mára már felnőtt – többdiplomás szakember került ki.
1997-ben felsőfokú idegenvezetői szakképesítést szerzett, s szabad idejében a felnőtt korosztály számára tartott nyelvtanfolyamok mellett idegenvezetőként is dolgozott szülővárosában.
A családalapítást és gyermekvállalást követően Pécsett tanított a MIOK Pécsi Xxxxxx Xxxxx Gimnázium-és Szakképző Iskolában, majd a Pécsi SZC Xxxxxxx Xxxxxx Szakgimnáziuma és Szakközépiskolája szaktanára volt 2016-ig.
2017-ben szerezte meg másoddiplomáját a JPTE-n, s szakvizsgázott mentor-és vezető tanár lett, majd a közoktatást elhagyva csatlakozott az EU-Solar Zrt.-hez, ahol felnőttképzési szakmai vezetőként első feladata volt a vállalat felnőttképzési üzletágának létrehozása.
2019-ben felkérést kapott a Magyar Napelem és Napkollektor Szövetség oktatási alelnöki tisztségére, mely posztot azóta is betölti.
Xxxxxxxx Xxxxx – Igazgatósági tag, Gazdasági Vezérigazgató-helyettes
Xxxxxxxx Xxxxx pénzügy szakirányú közgazdász végzettséggel rendelkezik. 2002 és 2003 között ügyfélkapcsolati menedzserként dolgozott az ING Banknál, ahol feladatai közé tartozott pénzügyi kimutatások kockázati szempontból történő elemzése, értékelése, vállalati hitelek és egyéb banki termékek értékesítése. 2003-tól 2006-ig vezető tanácsadó pozíciót töltött be a CIB Bank befektetési banki területénél. Munkája során M&A tanácsadást, cégértékelést, pénzügyi átvilágítást, valamint vállalatfelvásárlási tranzakciókhoz kapcsolódó banki hitelezési ügyletek szervezését végezte. 2006 és 2007 között hitelkockázati vezetőként dolgozott a Barclays Banknál Londonban, ahol feladatai közé tartozott a privát banki ügyfelekkel kapcsolatos hitelezési előterjesztések bírálata, valamint ügyfélkapcsolati központok belső hitelezési auditja. 2007-től 2010-ig Londonban, a CIT Group-nál töltött be portfólió menedzser pozíciót. Munkája során kockázati tőke által szponzorált európai vállalati hitelekből álló portfolió menedzselésével, valamint új ügyletek lebonyolításával és meglévő hitelek restrukturálásával foglalkozott. 2010 és 2016 között szintén Londonban, a QCR Ltd.-nél ügyvezető cégtársként dolgozott. Munkája során vállalati pénzügyi, valamint kockázatkezelési tanácsadó csapatokat vezetett. 2016 óta a xxxx Xxxxxx Nyomda Zrt. és Ipress Center CE Zrt. gazdasági igazgatója. Feladatai közé tartozik a pénzügy, számvitel, kontrolling, bérszámfejtés, HR, logisztika, létesítménygazdálkodás, energetika, IT területek vezetése, továbbá a cégcsoport operatív reorganizációjának irányítása.
Xxxxxx Xxxxx – Felügyelőbizottsági tag, Auditbizottsági tag
Xxxxxx Xxxxx villamosmérnök és közgazdász végzettséggel rendelkezik. 1992 és 2000 között fejlesztőmérnökként dolgozott a Haditechnikai Intézetnél, ahol feladatai közé tartozott fejlesztési projektek vezetése, szakmai és műszaki dokumentációk kezelése. 2002-től 2003- ig főtiszt volt a Honvéd Vezérkar Polgári-Katonai Együttműködési Osztályánál, ahol részt vett az első hazai NATO CIMIC tanfolyam szervezésében. 2003 és 2007 között osztályvezető volt a Gazdasági és Közlekedési Minisztériumnál, ahol feladatai közé tartozott az informatikai üzemeltetés irányítása, valamint az ágazati koordinációért felelős osztály irányítása. Részt vett továbbá a stratégiai és költségvetés tervezésben, valamint támogatta a felsővezetés döntéseit IT kérdésekben. 2007-től 2010-ig IT projektvezetőként dolgozott a XXXXX Xxx.-nél, ahol az informatikai igazgató munkáját támogatta a projektek átlátásának elősegítésével. 2013 és 2018 között a Magyar Nemzeti Banknál dolgozott, kezdetben gazdaságstratégiai elemzőként, majd vezető felsőoktatási szakértőként. Feladatai közé tartozott szakértői támogatás nyújtása projekt és portfolió menedzsmenthez, stratégiai tervezéshez és gazdaságfejlesztéshez kapcsolódó kérdésekben. 2019 óta senior projektvezető pozíciót tölt be a Free Consult Kft.- nél, ahol IT transzformáció és IT kontrolling projektek támogatását, illetve vezetését végzi.
Xxxxxxx Xxxxx – Felügyelőbizottsági tag, Auditbizottsági tag
A Budapesti Műszaki Egyetem Villamosmérnöki Karának elvégzése után, 1974-től 1986-ig kutatómérnökként dolgozott a Mikroelektronikai Vállalatnál. 1986-91 között, a magánszférában opto-elektronikai érzékelők, illetve távadók kutatásával és fejlesztésével
foglalkozott. 1991-97 között mérnöktanácsadóként, illetve üzletkötőként dolgozott a professzionális videotechnika területén. 1997-től 2003-ig az első magyar napelemgyár, az amerikai-magyar részvénytársaság formában működő Dunasolar Napelem Gyártó Rt. alapítója és kereskedelmi igazgatója volt. 2003-ban GAIASOLAR Kft. néven saját céget alapított, amely az összes megújuló energiaforma tekintetében mérnöki tanácsadással, tervezéssel, illetve kulcsra kész kivitelezéssel foglalkozik.
Gadóné Xxxxx Xxxxx – Felügyelőbizottsági elnök, Auditbizottsági elnök
Gadóné Xxxxx Xxxxx okleveles könyvvizsgáló, közgazdász, vállalati szervező és adótanácsdó végzettséggel rendelkezik. 1983 és 1984 között a Villány-Mecsekaljai Borgazdasági Kombinátnál dolgozott könyvelőként. Ezt követően, 1985-től 1991-ig a Magyar Posta Vállalat Pécsi Igazgatóságánál hírlapszolgálati előadó volt. 1991 és 1994 között az Adó- és Pénzügyi Ellenőrzési Hivatal Baranya Megyei Igazgatóságánál töltött be főrevizor pozíciót. 1994-től 1995-ig főkönyvelő volt a Dráva Idegenforgalmi, Vendéglátó és Kereskedelmi Kft-nél. 1995 és 1998 között a GeoProfil Kft.-nél dolgozott főkönyvelőként. 1998-tól a Contir-Audit Könyvelő és Adótanácsadó Kft. tulajdonos-ügyvezetője, majd 2019-től Contir-Audit Könyvelő, Adótanácsadó és Könyvvizsgáló Bt. beltagja és ügyvezetője, melynek tevékenységei közé tartozik a könyvelés, könyvvizsgálat és adótanácsadás.
8. Pénzügyi információk
8.1. Auditált korábbi pénzügyi információk
12. táblázat: Mérleg
Mérleg EU-SOLAR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt. | |||
Adatok ezer Ft-ban | 2019. 12. 31. | 2020. 12. 31. | 2021. 06. 30.* |
Kísérleti fejlesztés aktivált értéke | 14 770 | 34 004 | 34 004 |
Vagyoni értékű jogok | 4 022 | 3 664 | 3 451 |
Szellemi termékek | 26 327 | 23 720 | 17 349 |
Immateriális javak | 45 120 | 61 388 | 54 804 |
Földterület | - | 15 474 | 15 474 |
Ingatlanok | 171 856 | 337 176 | 874 996 |
Gépek, berendezések | 37 974 | 33 310 | 23 683 |
Járművek | 97 174 | 100 159 | 114 465 |
Beruházások, felújítások | 164 881 | 326 528 | 58 403 |
Beruházásra adott előleg | 1 500 | 750 | 5 275 |
Tárgyi eszközök | 473 385 | 813 397 | 1 092 297 |
Tartós részesedés kapcsolt vállalkozásban | 855 | 855 | 855 |
Befektetett pénzügyi eszközök | 855 | 855 | 855 |
Befektetett eszközök | 519 360 | 875 640 | 1 147 956 |
Áruk | 576 865 | 789 022 | 2 487 519 |
Készletekre adott előleg | 44 558 | 64 513 | 145 350 |
Készletek | 621 423 | 853 535 | 2 632 869 |
Vevők | 237 147 | 554 612 | 1 234 720 |
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben | 5 192 | 6 527 | - |
Egyéb követelések | 218 113 | 172 922 | 298 105 |
Követelések | 460 452 | 734 061 | 1 532 825 |
Pénzeszközök | 782 741 | 1 760 839 | 1 022 620 |
Forgóeszközök | 1 864 616 | 3 348 435 | 5 188 314 |
Aktív időbeli elhatárolások | 20 364 | 6 838 | 35 768 |
Eszközök | 2 404 340 | 4 230 913 | 6 372 038 |
Jegyzett tőke | 250 000 | 250 000 | 250 000 |
Eredménytartalék | (101 506) | (1 141 572) | (971 919) |
Lekötött tartalék | 277 901 | 1 446 050 | 2 418 450 |
Adózott eredmény | 188 083 | 1 319 053 | 1 522 262 |
Saját tőke | 614 478 | 1 873 531 | 3 218 793 |
Céltartalék | - | - | 50 000 |
Hosszú lejáratú kötelezettségek | 191 997 | 531 382 | 681 381 |
Rövid lejáratú hitelek | 434 214 | 732 881 | 473 699 |
Xxxxxx előleg | 651 538 | 439 519 | 1 099 809 |
Szállítók | 366 705 | 366 449 | 277 944 |
Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek | 142 786 | 265 866 | 503 290 |
Rövid lejáratú kötelezettségek | 1 595 241 | 1 804 714 | 2 354 742 |
Kötelezettségek | 1 787 238 | 2 336 096 | 3 036 123 |
Passzív időbeli elhatárolások | 2 624 | 21 286 | 67 122 |
Források | 2 404 340 | 4 230 913 | 6 372 038 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
13. táblázat: Eredménykimutatás
Eredménykimutatás
EU-SOLAR Kereskedelmi és Szolgáltató Zrt.
Adatok ezer Ft-ban | 2019 | 2020 | 2021 H1* |
Értékesítés nettó árbevétele | 2 867 807 | 6 176 248 | 6 053 802 |
Aktivált saját teljesítmények értéke | 14 770 | 19 234 | - |
Egyéb bevételek | 14 310 | 31 446 | 2 835 |
Anyagköltség | (186 847) | (388 409) | (518 791) |
Igénybe vett szolgáltatások | (451 643) | (853 162) | (731 213) |
Egyéb szolgáltatások | (22 115) | (31 036) | (19 502) |
Eladott áruk beszerzési értéke | (1 390 873) | (2 313 914) | (2 160 621) |
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke | (209 189) | (651 179) | (617 755) |
Anyagjellegű ráfordítások | (2 260 667) | (4 237 702) | (4 047 882) |
Bérköltség | (253 929) | (330 245) | (208 679) |
Személyi jellegű egyéb kifizetések | (16 234) | (8 120) | (4 204) |
Bérjárulék | (55 737) | (60 194) | (34 846) |
Személyi jellegű ráfordítások | (325 900) | (398 559) | (247 729) |
Egyéb ráfordítások (78 597) | (199 091) | (193 178) | |
EBITDA 231 723 | 1 391 577 | 1 567 848 | |
EBITDA % 8,1% | 22,5% | 25,9% | |
Értékcsökkenés (42 680) (61 566) (39 144) | |||
EBIT | 189 043 | 1 330 011 | 1 528 704 |
Pénzügyi bevételek | 21 409 | 45 847 | 53 317 |
Pénzügyi ráfordítások | (22 299) | (54 662) | (58 093) |
Pénzügyi eredmény (889) (8 814) (4 777) | |||
Adózás előtti eredmény | 188 154 | 1 321 196 | 1 523 928 |
Adófizetési kötelezettség | (71) | (2 143) | (1 666) |
Adózás utáni eredmény | 188 083 | 1 319 053 | 1 522 262 |
*Nem auditált pénzügyi adatok |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
8.2. Konszolidált éves pénzügyi beszámoló
A Kibocsátó konszolidált éves pénzügyi beszámolót nem készít.
8.3. További pénzügyi információk
A Kibocsátó az utolsó, 2020-ra vonatkozó ellenőrzött pénzügyi beszámolójának időpontja óta auditált pénzügyi információt nem tett közzé.
8.4. Nyilatkozat működő tőkéről
A Kibocsátó működő tőkéje elegendő jelenlegi szükségleteire, nincsen szükség a működő tőke pótlására.
9. Munkavállalói ösztönző rendszerek bemutatása
A Kibocsátónál jelenleg nem működik munkavállói ösztönző rendszer. A munkavállalók alap- és mozgóbérét, béren kívüli juttatásait az egyedi munkaszerződések szabályozzák.
9.1. Kibocsátó tőkéjéből való részesedés
Jelenleg semmiféle olyan megállapodás nincs érvényben, amely alapján a Kibocsátó alkalmazottai részesedhetnek a Kibocsátó tőkéjéből.
9.2. Részvénytulajdon és részvényopciók bemutatása
Jelenleg nincs olyan megállapodás érvényben, amely alapján a Kibocsátó kompenzációs politikájának elemét képezné dolgozói részvényjuttatás, illetve dolgozói részvényopciós jogosultság.
10. Értékpapírokhoz és részvénytőkéhez kapcsolódó információk
A Kibocsátó alaptőkéjét alkotó Részvények 100 %-a magánszemélyek tulajdonában van.
A Kibocsátó alaptőkéje 000 000 000,- Ft, azaz kétszázötvenmillió forint, amely alaptőkéje 1000 db, azaz ezer darab, egyenként 250 000,- Ft, azaz ezer forint névértékű, névre szóló törzsrészvényből áll, amelyek mindegyike 1 (egy) szavazatra jogosítja fel tulajdonosát.
Amennyiben a piaci viszonyok a Részvényekkel való kereskedés intenzitásának jelentős növekedésére adnak lehetőséget, úgy Kibocsátó főrészvényesének előzetes elképzelése szerint a Részvények névértéke módosításra kerülhet a kereskedés megkönnyítése érdekében.
A Részvényeket a Kibocsátó összes törzsrészvénye képezi. A Részvények dematerializált formában kerültek előállításra.
A Részvények ISIN azonosítója: HU0000191705.
10.1. A Részvényekhez kapcsolódó jogok
A Részvényekhez – a Bevezetés hatályával – az alábbi összefoglaló szerinti jogok fűződnek.
10.1.1. A részvényest megillető vagyoni jogok
A Kibocsátónak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékról döntő közgyűlés által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon a részvény tulajdonosa és a fordulónapra vonatkozóan fennálló tulajdonjoga alapján a részvénykönyvbe bejegyzésre került. A közgyűlés által megállapított, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából meghatározó fordulónap legkorábban az osztalékról döntő közgyűlés napját követő 2. (második) kereskedési nap lehet. A Kibocsátó köteles a Szabályzatban meghatározott ex-kupon nap előtt 2 (kettő) kereskedési nappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az ex- kupon nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) kereskedési nap lehet.
Az osztalékot annak megállapítását követően, a tulajdonosi megfeleltetéstől számított 10 munkanapon belül, de legkésőbb az azt megállapító közgyűlés évének végéig kell kifizetni
vagy nem pénzbeli juttatás formájában teljesíteni azon részvényeseknek, akik az ahhoz minden szükséges információt, illetve dokumentumot megadtak.
10.1.2. Eladási jog a Részvényeknek a BÉT Xtend kereskedési rendszerében történő kereskedésből történő kivezetése esetén
A Részvényeknek a BÉT Xtend kereskedési rendszerében történő kereskedésből a Kibocsátó kérelmére történő kivezetése (a továbbiakban: Kivezetés) esetén a Kivezetésről való döntésre vonatkozó közgyűlési határozatot nem támogató részvényeseket a Kibocsátóval szemben eladási jog illeti meg a tulajdonukban álló Részvényekre vonatkozóan. Az eladási jog a Tpt.
63. §-ának (7) bekezdésében, illetve a 63/A §-ban foglaltak szerinti feltételekkel azonos feltételek mellett gyakorolható.
10.1.3. A részvényest megillető közgyűlési jogok
A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a Kibocsátóval szemben a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult azzal, hogy a Kibocsátó közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe.
Amennyiben a részvényes több értékpapírszámlával rendelkezik, a részvényes jogosult értékpapírszámlánként külön képviselőt kijelölni a közgyűlésen való részvételre. Több képviselő kijelölése esetén, ha azok egymástól eltérően szavaznak vagy nyilatkoznak, valamennyiük által tett nyilatkozat, illetve leadott szavazat semmis.
A Kibocsátó előfeltételek támasztása nélkül biztosítja a közgyűlésen résztvevő részvényesek számára a felvilágosítás és válaszadás iránti, észrevételtételi és indítványozási jogot, feltéve, hogy az nem vezet a közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének akadályozásához.
10.1.4. Kisebbségi jogok
Együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik az igazgatóságtól a közgyűlés összehívását. Az igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül köteles intézkedni a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében. A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a Kibocsátó viseli-e.
Együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő
- javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet terjeszthetnek elő a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 (nyolc) napon belül az igazgatóságnak, amelyről ezt követően az igazgatóság a kérelem kézhezvételét követő 5 (öt) napon belül hirdetményt tesz közzé. Ezzel egyidejűleg a részvényesek jogosultak az általuk javasolt napirendi ponthoz kapcsolódóan harmadik személy közgyűlésre való meghívását javasolni, véleményezési és hozzászólási jog biztosításával. A közzétett hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.
Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó 2 (két) évben az igazgatóság tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, együttesen a szavazati jogok legalább egy százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűlés ülésétől számított 30
(harminc) napos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérhetik a vizsgálatra kötelezést és könyvvizsgáló kijelölését.
Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Kibocsátónak valamely részvényes, igazgatósági tag, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok egy százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül a Kibocsátó képviseletében és javára maguk is érvényesíthetik.
Valamely részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára tekintettel történt kifizetés esetén együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek, valamint a Kibocsátó azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri a Kibocsátó alaptőkéjének tíz százalékát, a kifizetéstől számított 1 (egy) éves jogvesztő határidő lejártáig - a költségek megelőlegezésével egyidejűleg - kérhetik a bíróságtól független könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából. Együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek, valamint a Kibocsátó azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke tíz százalékát, a fentiek szerint jogosultak független könyvvizsgáló kirendelését kérni akkor is, ha a részvényes javára teljesítendő kifizetés nem tagsági viszonyon alapul ugyan, de az összeegyeztethetetlen a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel.
10.1.5. A Részvények átruházhatósága
A Bevezetés hatályával a Részvény átruházása a Kibocsátóval szemben akkor hatályos, és a részvényes a Kibocsátóval szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték, ugyanakkor a bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. A Bevezetést követően a részvénykönyv vezetője a részvényest az erre irányuló kérelme alapján jegyzi be a részvénykönyvbe, részvénytulajdonának igazolását követően. A Kibocsátó az értékpapírszámla vezető által kiállított tulajdonosi igazolást vagy számlakivonatot fogadja el a részvénytulajdon igazolásaként. A részvénykönyvi bejegyzésre sor kerülhet tulajdonosi megfeleltetés alapján is.
A részvényes köteles részvénye átruházását az átruházástól számított 8 napon belül a Kibocsátónak bejelenteni.
A bejelentés alapján a részvénykönyv vezetője haladéktalanul gondoskodik a korábbi részvényesnek a részvénykönyvből való törléséről. A törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
10.1.6. Nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották
A Részvények kibocsátására, illetőleg előállítására a Kibocsátó egyedüli részvényesének 2021. november 8-án kelt alapítói határozata alapján került sor.
11. A saját tőke 10%-át meghaladó értékre vonatkozó bírósági, választottbírósági vagy egyéb hatósági (pl. adó) eljárások
A Kibocsátóval szemben, illetőleg részvétele mellett nincs folyamatban olyan peres bírósági, választottbírósági vagy egyéb hatósági eljárás, amelyek külön-külön vagy együttesen számított per-, illetőleg ügyértéke, vagy a Kibocsátó ahhoz kapcsolódó egyedi, vagy
összesített lehetséges kötelezettsége elérné a Kibocsátó saját tőkéje könyv szerinti értékének 10%-át.
12. Lényeges szerződések
A Kibocsátó nem kötött a szokásos üzletmenetén kívül kötött olyan fontosabb szerződést, amelyek alapján a Kibocsátót - a Kibocsátó véleménye szerint a Részvények értékelése szempontjából jelentőséggel bíró - kötelezettség terheli, illetve jogosultság illeti meg.
13. Információ a kibocsátásról
A Kibocsátó meglévő, zárt körben kibocsátott részvényeit kívánja a BÉT Xtend piacára bevezetni.
A Kibocsátó 2022.01.24-i közgyűlése – az 1/2022. sz. határozatával - egyhangúlag elfogadta a Kibocsátó nyilvános részvénytársasággá alakulásáról szóló döntést. A közgyűlési határozat értelmében a társasági forma váltás azon a napon lép hatályba, amikor a Részvények a BÉT Xtend multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetésre kerülnek, azaz felvételre kerülnek az Xtend által vezetett értékpapírlistára.
Technikai bevezetés
A Kibocsátó tulajdonosai a tőzsdei megjelenéssel egyidejűleg nem tervezik meglévő vagy újonnan kibocsátott részvények értékesítését új befektetők részére.
14. Információ az értékesítő részvényesekről
Bővebb információ a Kibocsátó részvényeseiről jelen dokumentum 7.1 pontjában található. A Kibocsátónak nincsen tudomása arról, hogy a Részvények Xtend piacra történő technikai bevezetését követően a Kibocsátó részvényesei részvényeik értékesítését terveznék.
15. A kibocsátás összege és költsége
A Kibocsátó meglévő, zárt körben kibocsátott részvényeit kívánja a BÉT Xtend piacára bevezetni, nem történik kibocsátás.
16. Árfolyamstabilizációs mechanizmusok
A Részvények Xtendre történő regisztrációját követően, a Részvényekkel történő nyilvános kereskedés során az “Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg” értelmében, sem a Kibocsátó által ismert, Magyarországon hatályban lévő szabályozás értelmében nem fog sor kerülni a nyilvánosan kereskedett Részvények árfolyamának szervezett stabilizálására.
17. Egyéb, kulcsfontosságúnak ítélt információk
17.1. Köztartozásmentes adózó
A Kibocsátó a NAV nyilvántartása szerint köztartozásmentes adózónak, illetve megbízható adózónak minősül, továbbá nem foglalkoztat be nem jelentett munkavállalót.
A megbízható adózói státusz következtében a Kibocsátónál a NAV által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180napot, a Kibocsátóval szemben csökkentett mulasztási- és adóbírság érvényesíthető, továbbá a Kibocsátó csökkentett ÁFA kiutalási határidőt élvez.
17.2. ELITE Program
A Kibocsátó részt vesz a BÉT 2021-es és 2022-es ELITE Programjában.
17.3. Xtend mentoring program
Az Xtend piacra történő bevezetés támogatás érdekében a Kibocsátó igénybe veszi a BÉT tőzsdei felkészülést támogató mentor programját (azonosító: GINOP-1.1.7-17-BÉT-2-004), melynek köszönhetően Xtend piacra történő belépés teljes 70 millió Ft-os költségvetésének felét, 35 millió Ft-ot a mentorprogramhoz kapcsolódóan elnyert 50 %-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatásból finanszírozza, a fennmaradó 35 millió Ft-ot a Kibocsátó önerőből bocsátja rendelkezésre.
17.4. A Kibocsátó megállapodásai részvényeseivel
A Kibocsátónak jelenleg a munkaszerződéseiken kívül nincs más, érvényben lévő megállapodása részvényeseivel.
17.5. Megtekinthető dokumentumok
Kibocsátó tájékoztatja a potenciális befektetőket, hogy a Kibocsátó honlapján, valamint - előzetes egyeztetés alapján munkaidőben, hétköznap 9 és 17 óra között -székhelyén megtekinthetőek a Kibocsátó következő dokumentumai, illetőleg az azokról készített másolatok:
● a Kibocsátó létesítő okirata,
● az Információs Dokumentum,
● a Kibocsátóra és leányvállalataira vonatkozó korábbi pénzügyi információk, a jelen Információs Dokumentumban ismertetett beszámolókra kiterjedően.
Továbbá a Kibocsátó tájékoztatja a potenciális befektetőket, hogy a fenti dokumentumok közzétételre kerülnek a BÉT honlapján, valamint a jogszabályok szerinti hivatalos közzétételi helyeken egyaránt.