Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ő D É S I F E L T É T E L E K

Jelen Általános Szerződési Feltétel 2019. november 1. napjától hatályos módosításokkal egységes szerkezetben foglalt szövegének, a Takarékbank Zrt. Vállalkozások számára nyújtott hiteltermékek Általános Szerződési Feltételei minősül.

Á L T A L Á N O S S Z E R Z Ő D É S I F E L T É T E L E K

nem fogyasztók számára nyújtott hitelekhez Hatályos: 2016. március 16. napjától

I. Fejezet: Általános rendelkezések

1. Az Általános Szerződési Feltételek nem fogyasztók számára nyújtott hitelekhez című dokumentum célja

Jelen Általános Szerződési Feltételek nem fogyasztók számára nyújtott hitelekhez elnevezésű dokumentum (a továbbiakban: ÁSZF) célja a Sajóvölgye Takarékszövetkezet (székhely: 3700 Kazincbarcika, Egressy u. 39.) - mint Magyarországon bejegyzett hitelintézet

- (a továbbiakban: Takarékszövetkezet) által a nem fogyasztók (továbbiakban: adós) számára nyújtott hitelekkel kapcsolatos általános érvényű szabályok és szerződési feltételek megállapítása. A jelen ÁSZF magában foglalja a Takarékszövetkezet és az adós között létrejött hitel/kölcsönszerződéshez kapcsolódó, annak elválaszthatatlan részét képező általános szerződési feltételeket. Az ÁSZF alatti rendelkezések szerződési feltételnek minősülnek, amelyeket a szerződést aláíró fél a szerződés aláírásakor fogad el. Az ÁSZF rendelkezései jogilag kötelezik mind a Takarékszövetkezetet, mind az adóst, kezest, zálogkötelezettet és a jogügylet egyéb alanyát, kivéve, ha a felek a szerződésben másként rendelkeznek. A Takarékszövetkezet az ÁSZF–et a fiókjaiban és a honlapján (xxx.xxxxxxxxxxxxxxxxx.xx) is közzéteszi.

2. Az ÁSZF hatálya

Jelen ÁSZF hatálya kiterjed a Takarékszövetkezet és az adós között megvalósuló valamennyi hiteljogviszonyra, egyéb megállapodásra és jognyilatkozatra, továbbá a felek között megvalósuló minden olyan egyéb megállapodásra is, amely ekként rendelkezik. A Takarékszövetkezet jelen ÁSZF–et jogosult az Üzletszabályzat rendelkezései szerint módosítani. A módosítás hatályba lépésének időpontjától a Xxxxxxxxxxxxxxxxxx és az adós között fennálló szerződésekre a módosított ÁSZF az irányadó, amennyiben az adós azt kifejezetten vagy ráutaló magatartással elfogadta. (Ráutaló magatartásnak minősül, ha az adós a módosítás hatályba lépését megelőző banki munkanapig a módosítás ellen írásban nem emel kifogást).

3. Amennyiben a felek között létrejövő bármely, az ÁSZF hatálya alá tartozó szerződés vagy megállapodás jelen ÁSZF–től eltérő vagy azzal ellentétes rendelkezést tartalmaz, úgy a felek jogviszonyára az egyedi szerződésben, illetve megállapodásban foglaltak az irányadóak. Amennyiben valamely, az adott jogviszony részét képező kérdésre az egyedi szerződés nem tartalmaz rendelkezést, úgy az ÁSZF vonatkozó rendelkezése az irányadó.

4. A jelen ÁSZF bármely rendelkezésével ellentétes tartalmú jogszabályváltozás esetén – annak hatályba lépésétől – az érintett rendelkezés minden jogcselekmény nélkül a jogszabálynak megfelelő, módosított tartalommal értelmezendő.

A jogviszonyra irányadó előírások

5. A Takarékszövetkezet és az adós közötti kölcsön/hiteljogviszony írásbeli szerződés alapján jön létre, amely tartalmazza a konkrét ügyleti feltételeket, a felek jogait, kötelezettségeit, valamint a szerződést biztosító mellékkötelezettségeket. A termékre irányadó hatályos Hirdetmény tartalmazza a szerződés tárgyát képező termékre irányadó kondíciókat. A Hirdetménytől eltérő kondíciókat megállapító egyedi döntés a szerződésben kerül rögzítésre. Az adósokkal kötött egyedi szerződések, valamint mellékleteik részét képezi jelen ÁSZF. A jogviszony tartalmára irányadó továbbá a Takarékszövetkezet mindenkori Üzletszabályzata. A jogviszony tartalmának megállapítása során a fenti felsorolás egyben értelmezési sorrendet is jelent.

6. A szerződésben, ÁSZF–ben, Hirdetményben és az Üzletszabályzatban nem szabályozott kérdésekben a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. CCXXXVII. törvény (Hpt.), a Magyar Nemzeti Bank (MNB) rendeletei, a szerződés tárgyát képező jogviszonnyal összefüggő egyéb jogszabályok, valamint a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk). rendelkezései az irányadók.

7. Fogalom meghatározások

A jelen Általános Szerződési Feltételekben az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak:

Adós: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató személy, amely a Takarékszövetkezettel kölcsönre/hitelre vonatkozó szerződést köt és az ebből fakadó kötelezettségekért felel.

Adóstárs: az a személy, aki a kölcsön/hitel és járulékai visszafizetéséért egyetemlegesen felelős az adóssal. Amennyiben a szerződés eltérően nem rendelkezik, az adós és az adóstárs kötelezettségei azonosak.

Bankgarancia: a bankgarancia a Takarékszövetkezet önálló, visszavonhatatlan kötelezettségvállalása, amelyben arra kötelezi magát, hogy a garanciában közölt feltételek szerint a kedvezményezett első írásbeli felszólítására az alapjogviszony vizsgálata és az alapügyletre való tekintet nélkül azonnal fizetést teljesít.

Bankgarancia keret: a Takarékszövetkezet Üzletszabályzata, jelen ÁSZF alapján kötött bankgarancia keretszerződés, amelyben a Takarékszövetkezet arra vállal kötelezettséget, hogy a bankgarancia keret terhére, a szerződésben foglaltak szerint, az ott rögzített tartalommal a megbízó által kedvezményezettként megjelölt harmadik fél részére bankgaranciát ad ki. A Takarékszövetkezet által kibocsátott bankgaranciák lejárata a bankgarancia keretszerződés érvényességi idején nem terjedhet túl.

Biztosíték: olyan dolog vagy jog, amely szerződés vagy jogszabályi rendelkezés alapján az adós Takarékszövetkezet felé fennálló kötelezettségének teljesítését biztosítja.

BUBOR: az MNB által közzétett BUBOR kamatláb azon kamatlábak számtani közepe (két tizedes pontosságig kerekítve), amelyet a releváns BUBOR–t fixáló bankok a Budapesti Bankközi Pénzpiacon az adott időszakra jegyeznek, feltéve, hogy legalább négy fixáló bank közöl ilyen kihelyezési kamatlábat. Aktuális mértéke a Takarékszövetkezet ügyfélforgalom számára nyitott helyiségeiben közzétételre kerül.

Előtörlesztés: a fennálló kölcsön/hiteltartozásnak és járulékainak a szerződésben meghatározott ütemezés szerint az adott törlesztési intervallumban ütemezett részletnél nagyobb összegű, az adós által kezdeményezett befizetése. Nem minősül előtörlesztésnek, ha az adós az adott ütemezési intervallumban az esedékesség napja előtt az esedékes összegnek megfelelő befizetést teljesít. Az elő– és végtörlesztés díját a Takarékszövetkezet Hirdetménye tartalmazza.

Előtörlesztési díj: a szerződésben megállapított teljesítési határidő előtti részleges vagy teljes előtörlesztés esetén, a szerződésben meghatározott feltételek szerint és a Hirdetményben meghatározott mértékben az előtörlesztéshez közvetlenül kapcsolódó, objektíve indokolt költségek megtérítésére szolgáló, az Ügyfél által a Takarékszövetkezetnek megfizetendő díj.

Esedékesség napja: a szerződésben meghatározott időpont, amikor az adós a szerződésből eredő bármely fizetési kötelezettségét teljesíteni köteles. Amennyiben az esedékesség napja nem takarékszövetkezeti munkanap, a törlesztés napja az esedékesség napját közvetlenül követő banki munkanap.

Fél, Felek: az adós, valamint a Takarékszövetkezet, illetve a szerződés alanyaként megjelölt egyéb természetes vagy jogi személy.

Folyósítás napja: az a nap, amely értéknapon a kölcsön (rész)összegével a Takarékszövetkezet az adós hiteltartozásának nyilvántartására szolgáló hitelszámláját megterheli.

Folyósítási díj: a szerződésben vagy a Hirdetményben a folyósított kölcsön százalékában vagy konkrét összegben meghatározott mértékű, a Takarékszövetkezetnél a folyósítással közvetlenül összefüggésben felmerülő eljárási és adminisztráció költségek megtérítésére szolgáló díj, melynek megfizetése az első folyósítással egyidejűleg esedékes.

Futamidő: a kölcsön/hitel futamideje a szerződés aláírásának napjától a kölcsön/hitel szerződés szerinti végső lejáratának napjáig tartó időtartam.

Hirdetmény: a Takarékszövetkezet Ügyfelei által igénybe vehető szolgáltatásokra vonatkozó, valamint a takarékszövetkezeti szolgáltatások ellenértékéről szóló, a Takarékszövetkezet ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben kifüggesztett, a honlapján közzétett tájékoztató, mely tartalmazza a bankköltségeket, a fizetett kamatok típusait és mértéküket, a számlák zárlati elszámolásának időpontját, továbbá egyes a szerződésekre vonatkozó, változó feltételeket. A Hirdetménynek az adott szerződésre vonatkozó tartalma a szerződés elválaszthatatlan részét képezi.

Hitel/kölcsön: idegen forrás, kötelezettség, amely szerződés szerinti igénybe vételéért az igénybe vevőnek kamatot és hiteldíjat kell fizetnie, és amelyet az adós/adóstárs a szerződésben megállapítottak szerint köteles visszafizetni.

Hitelbírálati díj: a Takarékszövetkezet – eltérő megállapodás hiányában – az adós által benyújtott hitelkérelem hitelbírálati eljárásáért díjat számít fel. A hitelbírálati díj mértékét az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény tartalmazza, megfizetése az első folyósításkor teljes összegben esedékes.

Jegybanki alapkamat: a jegybank szerepét ellátó MNB által meghatározott kamat. Aktuális mértéke a jegybank honlapján (xxx.xxx.xx), továbbá a Takarékszövetkezet ügyfélforgalom számára nyitott helyiségeiben, valamint a honlapján közzétételre kerül.

Kamatfelár: a Takarékszövetkezet által – elsősorban az adós kockázata alapján – saját hatáskörében meghatározott, éves százalékban kifejezett érték, mely a kamatbázissal együttesen alkotja az adós által fizetendő kamatot.

Kamatperiódus: az a szerződésben rögzített, a kölcsön/hitel ügyleti kamatára vonatkozó időszak, amely időszak alatt a megállapított ügyleti kamat mértéke – az egyoldalú módosítást kivéve – állandó, és amelynek első napján a kamatbázis az akkor irányadó mértékéhez igazodva megváltozik, illetve amelynek utolsó napját követő napon új kamatperiódus kezdődik. A kamatperiódus nem egyezik meg a kamatfizetés gyakoriságával.

Kamatperiódus fordulónapja: a kamatperiódusnak megfelelő időtartam elteltét követő naptári nap, amely nem feltétlenül egyezik meg a kamatfizetés esedékességével.

Kedvezményezett: akinek a javára a bankgarancia (ígérvény) kibocsátásra kerül.

Kezdőnap: a kölcsön/hitel – több részletben történő folyósítás esetén a kölcsön/hitel első részletének – folyósítási napja, amely naptól, mint induló naptól kezdődik a kölcsön hitel törlesztő részleteinek és törlesztési ütemezésének meghatározása. E nap egyben az első kamatperiódus és az első ügyleti év kezdő napja is. Az első ügyleti év a tárgyév utolsó napjáig tart. Az azt követő ügyleti évek a naptári évekkel azonosak.

Kezelési költség: a szerződésben a mindenkori fennálló hitelösszeg százalékában vagy konkrét összegben meghatározott díj, megfizetése a szerződésben rögzített időpontokban esedékes. Mértékére – eltérő megállapodás hiányában – az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.

Kezes: bármely természetes vagy jogi személy, aki arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben az adós az esedékesség napján nem teljesít, maga fog helyette teljesíteni. A Takarékszövetkezet irányában vállalt kezesség külön kikötés hiányában is minden esetben készfizető kezesség, ennek megfelelően a kezes nem követelheti, hogy a Takarékszövetkezet a követelést először az adóstól vagy más kezestől hajtsa be. A készfizető kezesség értelmében a kezes a tartozás megfizetéséért az adóssal egy sorban köteles helytállni. A készfizető kezes a szerződés személyi biztosítékát nyújtja, és teljes vagyonával felel a kötelezettségért.

Késedelmi kamat: a fizetési kötelezettség késedelmes megtérítése esetén a Takarékszövetkezet által az esedékesség napjától a megfizetés napjáig a lejárt esedékességű tartozásra felszámított, a szerződésben, jogszabályban, illetve a Takarékszövetkezet Hirdetményében meghatározott kamat.

Közjegyzői okirat: a közjegyző által a közjegyzőkről szóló 1991. évi XLI. törvényben előírt alakszerűségek megtartásával elkészített olyan közokirat, mely közjegyző által aláírtan tanúsítja az okiratba foglalt nyilatkozat megtételét, annak idejét és módját, illetve, hogy az okirattal tanúsított adatok és tények a valóságnak megfelelnek.

Az okirat lehet ún. egyoldalú kötelezettségvállaló (tartozáselismerő) nyilatkozat, amely az Ügyfél kölcsönszerződésben foglalt kötelezettségvállalását rögzíti, és lehet kétoldalú közokirat, amelyben a szerződés közjegyzői okirati formában jön létre. A közjegyzői munkadíj és költségtérítés az adóst terheli, melyet közvetlenül az eljáró közjegyző részére fizet meg.

Lejárat/véglejárat napja: a szerződésben meghatározott határnapot jelenti, ameddig az adósnak a szerződés alapján a

Takarékszövetkezet irányába fennálló valamennyi tartozását meg kell fizetnie. A lejárat napja egyben a futamidő utolsó napja. Amennyiben a lejárat napja, azaz az utolsó törlesztő részlet esedékessége nem banki munkanap, az adós az utolsó törlesztő részletet a véglejárat napját közvetlenül követő banki munkanapon fizeti meg.

Megbízó: az a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet, amely a bankgarancia kibocsátásáért fordul a Takarékszövetkezethez.

MOKK: Magyar Országos Közjegyzői Kamara.

Mulasztási díj: a szerződésben előírt, negyedéves információ szolgáltatási kötelezettség megszegése esetén felszámítható díj, amennyiben az adós az első mulasztást követő írásbeli tájékoztatásra és felszólításra sem teljesíti adatszolgáltatási kötelezettségét. A mulasztási díj minden további negyedéves adatszolgáltatási mulasztás esetén felszámításra kerül, mértékére - eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó hatályos Hirdetmény az irányadó.

Óvadék: a hitel/kölcsön biztosítékául óvadéki szerződés keretében elhelyezett pénz (függetlenül annak devizanemétől), értékpapír, egyéb, külön törvényben meghatározott pénzügyi eszköz, melyből a Takarékszövetkezetet mint hitelezőt közvetlen – bírósági/végrehajtási eljárás nélküli – kielégítési jog illeti.

Óvadéki számla: az adós fizetési számlájától elkülönített, szabad rendelkezése alól kikerült, megbízások fedezete szempontjából figyelmen kívül hagyott, a Ptk. 5:95. §-a szerinti óvadékként a szerződés biztosítékául nyújtott pénzösszeg kezelésére szolgáló számla.

Óvadékot nyújtó: az adós, a megbízó és/vagy az a harmadik személy, aki az óvadéki szerződésben meghatározott pénzösszeg óvadékba helyezésével a Takarékszövetkezettel kötött óvadéki szerződés alapján biztosítékot nyújt.

Prolongáció: a kölcsön/hitel/garanciaügylet futamidejének meghosszabbítása.

Referencia kamatláb: Az adott szolgáltatás után fizetendő szerződéses kamat meghatározásánál alapul szolgáló, az adóssal kötött szerződésben meghatározott, éves százalékban kifejezett kamatláb. Ilyen például: jegybanki alapkamat, BUBOR. Publikus, irányadó kamatláb, amelyet általában valamely, a piactól független pénzügyi szereplő, pl. jegybank jegyez. Ez az ügyleti kamatmérték bázisa, ezt egészíti ki a kamatfelár.

Rendelkezésre tartási díj: a szerződés alapján a számlatulajdonos rendelkezésére tartott, általa igénybe nem vett hitelkeret százalékában meghatározott, a Hirdetményben rögzített mértékű, a számlatulajdonos által fizetendő díj, melynek megfizetése – eltérő megállapodás hiányában – a rendelkezésre tartási időszak alatt minden naptári hónap végén, illetve a szerződés megszűnésekor esedékes. A rendelkezésre tartási díj felszámításának kezdő időpontja a hitelkeret megnyílásának napja, végső időpontja az igénybevételi lehetőség utolsó napját megelőző nap, illetve a tényleges igénybevétel (folyósítás) napját megelőző nap.

Rendelkezésre tartási időszak: a szerződésben a szolgáltatás igénybevételi lehetősége céljából, ekként meghatározott időszakot jelenti.

Rulírozó hitel: olyan hitel, melynek keretében a már folyósított kölcsön, annak visszafizetése esetén, a visszafizetett összeg erejéig a rendelkezésre tartási időtartamon belül ismételten igénybe vehető.

Szerződés: az adós és a Takarékszövetkezet által aláírt, az adós és a Takarékszövetkezet között létrejött azon jogviszonyt megtestesítő dokumentum, amelynek részét képezik a jelen ÁSZF-ben, az Üzletszabályzatban és a Hirdetményben foglalt rendelkezések. Amennyiben a jelen ÁSZF "szerződés"–t említ, ott az adott kölcsön/hitelügyletre vonatkozóan létrejött szerződést kell érteni.

Szerződéskötési díj: a szerződés megkötésével egyidőben esedékes díj, általában a hitelösszeg meghatározott százalékában vagy határozott összegben a szerződésben kerül megállapításra. Amennyiben a Felek másképp nem állapodnak meg, mértékére az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

Szerződésmódosítási díj: az adóssal megkötött szerződés, illetve az ahhoz kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírását követően végrehajtott, a jogviszony tartalmát, a szerződés(ek) bármely feltételét, és/vagy időtartamát érintő változtatás (ideértve a prolongálást, futamidő hosszabbítást, szerződés megújítást, fizetési átütemezést, fedezetcserét is) esetén a Takarékszövetkezet szerződésmódosítási díjat számít fel, kivéve a Takarékszövetkezet által végrehajtott egyoldalú szerződésmódosítási eseteket. Mértéke a módosítással érintett összeg százalékában vagy határozott összegben kerül megállapításra, megfizetése a szerződésmódosítás aláírásakor esedékes. Mértékére

- eltérő megállapodás hiányában - az adott hitel/kölcsönügyletre vonatkozó Hirdetmény az irányadó.

Takarékszövetkezet: Sajóvölgye Takarékszövetkezet (3700 Kazincbarcika, Xxxxxxx Xxxx xx 00., adószám: 10043701-2-05, cégjegyzékszám: 05-02-000268), illetve annak bármely szervezeti egysége, továbbá a szerződésben foglalt bármely kötelezettség vállalására általa jogszerűen felhatalmazott harmadik személy.

Tőketartozás: az első törlesztésig a folyósított kölcsön összege, azt követően a kölcsön összegének a megfizetett törlesztő részletek tőketartalmával csökkentett összege.

Törlesztőrészlet: a felvett kölcsön/hitel után fizetendő hiteldíj és tőketörlesztés együttes, időszakonkénti összege.

Türelmi idő: a türelmi idő alatt az adósnak azokat a fizetési kötelezettségeit, amelyek a szerződés szerint esedékessé válnának, nem kell megfizetnie, azokat a Takarékszövetkezet nyilvántartja, és a türelmi időt követően teszi esedékessé a kiadott fizetési ütemtervben foglaltak szerint.

A türelmi időt a Takarékszövetkezet az Ügyfél kifejezett kérésére, saját döntése alapján nyújtja.

Ügyfél: az a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéb szerv vagy szervezet, illetve üzletszerű gazdasági tevékenységet folytató személy, aki részére a Takarékszövetkezet hitelt és/vagy pénzkölcsönt nyújt, kezességet vagy bankgaranciát vállal (adós/megbízó), továbbá mindazon személyek, akik az adóssal/megbízóval megkötött jelzáloghitel– ügylethez/garanciaügylethez kapcsolódóan akár zálogkötelezettként, akár készfizető kezesként, akár egyéb módon a Takarékszövetkezettel szerződéses kapcsolatba lépnek.

Ügyleti kamat: a ténylegesen igénybe vett és még vissza nem fizetett kölcsönösszeg után a folyósítás napjától az adós által a pénzhasználat díjaként fizetendő összeg, melynek az első kamatperiódusra érvényes éves százalékos mértékét (kamatláb) a szerződés tartalmazza.

Üzletszabályzat: azon dokumentum, amely meghatározza a Takarékszövetkezet és az Ügyfelek közötti jogviszony alapvető szabályait, és amelynek rendelkezéseit alkalmazni kell a Takarékszövetkezet és valamennyi Ügyfél közötti minden olyan jogviszonyban, melynek során a Takarékszövetkezet szolgáltatást nyújt az Ügyfelek részére, és/vagy az Ügyfelek valamely szolgáltatást vesznek igénybe a Takarékszövetkezettől.

Zálogkötelezett: a dologi adós, a zálog tárgyának tulajdonosa. A zálogjogosult a tulajdonos terhére a zálogjog tárgyából a jogszabályokban, illetve a szerződésben és annak mellékleteiben meghatározottak szerint nem szerződésszerű teljesítés esetén kielégítést kereshet.

Kötelezetti felelősség:

8. A szerződést aláíró adósokat a hitel/kölcsön visszafizetéséért egyetemleges kötelezettség terheli. Ahol a szerződés, ÁSZF, Üzletszabályzat adósról ír, ott a szerződést aláíró valamennyi adóst (az adóstársat is) érteni kell. Egyetemleges kötelezettség esetében minden kötelezett az egész szolgáltatással tartozik, de amennyiben bármelyikük teljesít, a jogosulttal szemben a többi adós kötelezettsége is megszűnik [Ptk. 6:29. § (2) bek.].

Ahol a szerződés, ÁSZF, Üzletszabályzat kezesről ír, ott a szerződést aláíró valamennyi kezest kell érteni. Amennyiben egy szerződés visszafizetéséért több személy vállal készfizető kezességet, a készfizető kezeseket egyetemleges készfizető kezességvállalás terheli.

Ahol a szerződés, ÁSZF, Üzletszabályzat zálogkötelezettről ír, ott a szerződést aláíró valamennyi zálogkötelezettet érteni kell. A zálogkötelezetteket a szerződésben, ÁSZF–ben, Üzletszabályzatban foglalt jogok egyetemlegesen illetik, és az azokban foglalt kötelezettségek egyetemlegesen terhelik.

Az egyetemlegesség alapján a Takarékszövetkezet a szerződésből származó követeléseit bármelyik adóssal, készfizető kezessel, zálogkötelezettel szemben, akár külön–külön, akár együttesen érvényesítheti.

9. Az adósok bármelyikét pénzfelvételre - ideértve a kölcsönösszeg felvételét is - jognyilatkozat tételére, illetőleg elfogadására feljogosítottnak kell tekinteni.

A hitellel/kölcsönnel kapcsolatos írásbeli értesítések az adósok, kezesek, zálogkötelezettek bármelyikének joghatályosan kézbesíthetők.

II. Fejezet: A hiteljogviszony

10. A kölcsön/hitelszerződés megkötésére akkor kerülhet sor, ha a Takarékszövetkezet az adós hitelképességét megfelelőnek ítéli.

11. A hitelkérelem benyújtása

A hitelkérelem benyújtása a Takarékszövetkezet fiókjaiban történik. A kérelem minden esetben írásban, a hitelbírálathoz szükséges dokumentumok és iratok teljes körű benyújtásával történik.

12. A hitelkérelem elbírálása

A Takarékszövetkezet a benyújtott hitelkérelmi dokumentáció, valamint a felajánlott fedezetek vizsgálatával szabályzatai alapján hitelbírálatot végez. A Takarékszövetkezet jogosult a bírálat elvégzéséhez általa szükségesnek ítélt újabb dokumentációk bekérésére. A Takarékszövetkezet jogosult meghatározni a nyújtható kölcsön/hitel minimális és maximális összegét. A nyújtható kölcsön/hitel mértékén belül az ügyletek egyedi vizsgálatával kerül meghatározásra a tárgyi ügyletben adható kölcsön/hitel összege.

A Takarékszövetkezet a hitelbírálathoz szükséges adatok teljes körű rendelkezésre állásától számított 30 naptári napon belül bírálja el a hitelkérelmet. A bírálat eredményéről az Ügyfelet a Takarékszövetkezet értesíti. A hitelkérelem elutasítása esetén a Takarékszövetkezet nem kötelezett az elutasítási indok közlésére.

13. Az adós a hitelezéssel kapcsolatban a Takarékszövetkezet részére a szerződésben meghatározott mértékű kamatot, jutalékot, költségtérítést, illetve díjat fizet. Amennyiben a felek a szerződéskötéskor az ellenérték mértékét külön nem rögzítették, akkor a Hirdetményben meghatározott mértékű ellenértéket kell fizetni.

A hitel igénybevételéhez kapcsolódó valamennyi olyan díjat, költséget, illetéket, amely nem a Takarékszövetkezetet illeti, az adós közvetlenül az arra jogosultnak fizeti meg.

14. A Takarékszövetkezet a szolgáltatást – a szerződésben meghatározott rendelkezésre tartási időn belül – csak akkor teljesíti (azaz a kölcsönt/hitelt akkor folyósítja), ha a vonatkozó szerződés érvényes, a Takarékszövetkezet által elfogadott tartalommal és a Takarékszövetkezet által előírt formában létrejött, az adós a Takarékszövetkezet által előírt, a szerződésben meghatározott valamennyi biztosítékot a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátotta, valamint a folyósítási feltételek maradéktalanul teljesültek.

A Takarékszövetkezet a hitelt/kölcsönt a folyósítási feltételek együttes, maradéktalan teljesülése estén a teljesülést követő öt banki munkanapon belül folyósítja a szerződés rendelkezései szerint, kivéve, ha az adós a fenti határidőtől későbbi időpontban kéri a hitel/kölcsön folyósítását. A folyósítás a Takarékszövetkezet döntése szerint az adós vagy a kedvezményezett fizetési számlájára történhet. Amennyiben a szerződés szakaszos folyósításról rendelkezik, az adott folyósítási szakasz alapján történő folyósításához mind az általános folyósítási feltételek, mind az adott szakaszhoz speciálisan rendelt folyósítási feltételek egyidejű, maradéktalan teljesülése szükséges. A rendelkezésre tartási határidő lejáratát követően folyósítás nem történhet.

15. A Ptk. vonatkozó rendelkezése értelmében a szerződéskötést, a szerződés alapján a folyósítást a Takarékszövetkezet – a fenti feltételek teljesítésétől függetlenül – megtagadhatja, amennyiben a szerződés megkötése után akár a Takarékszövetkezet, akár az adós körülményeiben olyan lényeges változás áll be, amely miatt a szerződés teljesítése többé el nem várható, továbbá a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

A szerződésre irányadó közös szabályok, teljesítés

16. Az ügyletekhez kapcsolódó szerződések tartalmazzák a kölcsön/hitel összegét, lejáratát, a folyósítás és a visszafizetés feltételeit, a Takarékszövetkezet Hirdetménye alapulvételével hozott, egyedi döntéssel megállapított kondíciókat, a kapcsolódó biztosítékokat és az azokra irányadó szabályokat azzal, hogy a szerződés mellékleteit képező biztosítéki szerződések tartalmazzák a biztosítékokra irányadó részletes szabályozást. A szerződés minden olyan rendelkezést, feltételt, kötelezettségvállalást tartalmazhat, amelyben a felek megállapodnak. Amennyiben a szerződés aláírásának a napja és a folyósítás napja nem azonos, a szerződésben rögzített törlesztő részlet összege az eltelt napok számának függvényében (a szerződésben rögzített kondíciók mellett) változhat. Ebben az esetben a pontos havi törlesztő részlet összegét a folyósítás alkalmával kiadott fizetési ütemterv tartalmazza. Az utolsó törlesztő részlet összege eltérhet a szerződésben rögzítettől nem szerződésszerű teljesítés, illetve a szerződésben, Üzletszabályzatban rögzített módosítások életbe lépése esetén.

A törlesztés időpontja a szerződésben meghatározott időponttól kezdődően a szerződésben rögzített nap (esedékesség).

Az adósnak lehetősége van a kölcsönt a szerződésben rögzített esedékesség, illetve lejárat előtt a Takarékszövetkezetnek részben vagy egészben visszafizetni (előtörlesztés, végtörlesztés). Az előtörlesztés az adós aláírt nyilatkozata alapján történik. A nyilatkozatot az előtörlesztés értéknapját megelőző 3. banki munkanap 12 óráig kell az adósnak a Takarékszövetkezethez eljuttatnia.

Az adós az előtörlesztéssel egyidejűleg köteles a Takarékszövetkezet által felszámított előtörlesztési díjat megfizetni, melynek mértékére

- eltérő megállapodás hiányában – a Hirdetmény az irányadó.

Az előtörlesztés nem mentesíti az adóst a szerződésben vállalt törlesztő részletek rendszeres megfizetése alól, kivéve, ha az adós az előtörlesztéssel a teljes tartozását kiegyenlítette. A teljes tartozás kiegyenlítésekor a Takarékszövetkezet - az időközbeni előtörlesztések figyelembevételével - elszámol az adóssal.

17. Az adós tudomásul veszi, hogy az általa fizetett törlesztő részlet a Ptk. 6:46. §-ának megfelelően elsősorban a költségekre, azután a kamatokra és végül a tőketartozásra kerül elszámolásra.

18. A referencia kamathoz kötött, kamatperiódusos kamatozású kölcsön/hitel speciális szabályai

A kamatperiódus naptári negyedéves, a periódusra a naptári negyedév első napját megelőző második banki munkanapon jegyzett referencia kamat az irányadó.

Az első kamatperiódus a folyósítás napját követő naptól a naptári negyedév utolsó napjáig tart. Az ezt követő kamatperiódusok kezdete az előző kamatperiódus zárónapját követő nap, utolsó napja a naptári negyedév utolsó napja. Az utolsó kamatperiódus utolsó napja a kölcsön lejáratának napja.

Az ügyleti kamat két részből áll: a szerződés szerint irányadó referencia kamat + felár. Az ügyleti kamat kamatperióduson belül fix mértékű.

19. Az ügyleti kamat esedékessége

- minden hónapban a szerződésben meghatározott időpontban, - a felmondás időpontjában a még nem törlesztett összegben,

- a felszámolási eljárás megkezdésének időpontjában a még nem törlesztett összegben válik esedékessé és kerül elszámolásra.

20. A referencia kamathoz kötött folyószámla hitelkeret esetében a kamat számítása és megfizetése

Az ügyleti kamat számításának alapja a folyósított hitelkeret összege. Az ügyleti kamat számításának kezdő időpontja a hitelkeret megnyílását követő nap, utolsó időpontja a hitelkeret lejáratának a napja.

Az ügyleti kamat megfizetése

- a tárgyhavi ügyleti kamat megfizetése a tárgyhónapot követő hónap első takarékszövetkezeti munkanapján,

- a szerződés szerinti lejárati idő végén a teljes hátralékos összegben,

- a felmondás időpontjában a még nem törlesztett összegben,

- a felszámolási eljárás megkezdésének időpontjában a még nem törlesztett összegben válik esedékessé és kerül elszámolásra. Folyószámla hitelkeret esetében a rendelkezésre tartási jutalék megfizetése az ügyleti kamat megfizetési rendjével megegyező.

21. Az adós a kölcsönhöz/hitelhez kapcsolódó fizetési kötelezettségeit a Takarékszövetkezetnél vagy más hitelintézetnél vezetett fizetési számlájáról átutalással, illetve pénztári befizetéssel és postai készpénzátutalási megbízással teljesíti.

22. Az adós kötelezettséget vállal arra, hogy ha az esedékesség időpontjában a fizetési számláján a szükséges fedezet nem áll rendelkezésre – és ezért a Takarékszövetkezet adós fizetési kötelezettségei összegét nem tudja a fizetési számláról leemelni –, akkor késedelem nélkül gondoskodik a teljes esedékes összeg megfizetéséről oly módon, hogy a szerződésben megjelölt fizetési számlára vagy pénztári befizetésként a hiteltechnikai számlára az esedékes összeget befizeti.

A befizetés elmulasztása az adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a Takarékszövetkezet jogosult a szerződést azonnali hatályú felmondással lejárttá tenni.

23. Az adós valamennyi, a szerződés aláírásakor meglévő fizetési számlaszáma rögzítésre kerül a szerződésben.

Az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a hitel és járulékainak teljes visszafizetéséig csak a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli hozzájárulását követően nyit újabb fizetési számlát és szünteti meg a már meglévő fizetési számláit. Vállalja továbbá, hogy fizetési számlái tekintetében a Takarékszövetkezetet, mint beszedési megbízás benyújtására jogosultat bejelenti a fizetési számlát vezető hitelintézetnek, és az ezt igazoló, a fizetési számlát vezető hitelintézet által befogadott – a hitel és járulékainak teljes megfizetéséig adós által egyoldalúan vissza nem vonható – nyilatkozatát a fizetési számlát megnyitását követő 5 munkanapon belül eljuttatja a Takarékszövetkezethez.

Xxxxxxx elmulasztása adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a Takarékszövetkezet jogosult a hitelt azonnali hatályú felmondással lejárttá tenni az Üzletszabályzat rendelkezési szerint.

24. Az adós felhatalmazza a Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx arra, hogy amennyiben a lejáratkor/esedékességkor a szerződés alapján megállapított fizetési kötelezettségeit nem teljesíti, az esedékesség/lejárat napját követően a Takarékszövetkezet az adós bármely, nála vezetett fizetési számlájáról a 18/2009. (VIII. 6.) MNB rendelet 34. § alapján a fizetési kötelezettségek késedelmi kamattal növelt összegét beszedje.

Amennyiben a szerződésből származó fizetési kötelezettségeit az adós azok esedékessé válásakor nem fizeti meg, a Takarékszövetkezet az adós előzetes értesítése nélkül jogosult bármely fizetési számla megterhelésére, azaz a lejárt követelés összegének a Ptk. 6:49-50. §- a szerint beszámítás útján történő kiegyenlítésére.

A Takarékszövetkezet az adóssal szemben fennálló lejárt követelése kielégítése érdekében jogosult az adós betétjét annak lejárata előtt lejáratni és a betét összegét a fennálló követeléseibe beszámítani. A Takarékszövetkezet nem felel az olyan kárért vagy költségért, amely a betét fentiek szerinti, lejárat előtti felhasználásából ered.

Devizaszámláról történő beszedés esetén a konverzió a terhelendő fizetési számla devizanemének a beszedés napján a Takarékszövetkezet által jegyzett deviza vételi árfolyamon történik.

Biztosítéki rendelkezések a szerződés tartama alatt

25. Az adós köteles a szerződés alapján igénybe vett hitel és annak díjai fedezeteként szolgáló vagyontárgyakra legalább tűz– és elemi kár kockázatokra, legalább a forgalmi értéknek megfelelő értékre biztosítási szerződést kötni, melyben első helyi kedvezményezettként

– legalább a mindenkori kölcsöntartozás erejéig – a Takarékszövetkezetet megjelölni. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási összeg a Takarékszövetkezetet illeti meg. Az adós hozzájárul ahhoz, hogy a biztosítási összeg közvetlenül a Takarékszövetkezet számlájára kerüljön jóváírásra, s abból a Takarékszövetkezet a követeléseit kielégítse. Az ezt meghaladó összeg az adóst illeti meg.

Az adós köteles a fent rögzített biztosítási jogviszonyt az igénybe vett hitel teljes visszafizetéséig fenntartani, és annak fennállását folyamatosan – a Takarékszövetkezet felszólítása nélkül – igazolni.

Amennyiben az adós a szerződés fedezeteként szolgáló vagyontárgyakra már rendelkezik vagyonbiztosítási szerződéssel, azt az előző két bekezdésben foglaltaknak megfelelően köteles módosítani, vagy amennyiben a biztosítási szerződés ezen feltételeknek megfelel, kedvezményezettként a Takarékszövetkezetet megjelölni.

Az adós hozzájárul ahhoz, hogy a Takarékszövetkezet a fentieket az érintett biztosítónál a biztosító közvetlen megkeresése útján bármikor ellenőrizhesse.

A fenti követelményeknek megfelelő biztosítási szerződést az adós legkésőbb a biztosítási ajánlat aláírását követő 5 munkanapon belül köteles a Takarékszövetkezet rendelkezésére bocsátani, annak igazolásával, hogy a biztosítás engedményezését a Takarékszövetkezet kedvezményezettségével a biztosító társaság elfogadta, és vállalta, hogy a biztosítási díj nem fizetéséről a biztosítási szerződés felmondását legalább 15 nappal megelőzően a Takarékszövetkezet értesíteni fogja.

Az adós, illetve a biztosítéknyújtó kérésére a Takarékszövetkezet a biztosítékul szolgáló fedezeti vagyontárgy helyébe lépett biztosítási összeget a fedezeti vagyontárgy helyreállítása céljából akkor engedi ki, ha ez a Takarékszövetkezet adóssal szembeni követelése kielégítését nem veszélyezteti, és a fedezeti vagyontárgy helyreállítását az adós, illetve biztosítéknyújtó számlával igazolja. Amennyiben a káresemény következtében a fedezeti vagyontárgy megsemmisül, vagy olyan mértékben károsodik, hogy az eredeti állapot a fedezeti érték csökkenése nélkül nem állítható helyre, a Takarékszövetkezet jogosult az adóssal szemben a szerződést a Ptk

6:387 §-a alapján felmondani, és a biztosítási összeget - elszámolási kötelezettséggel - a felmondással lejárttá tett követelése törlesztésére fordítani.

Szerződő felek megállapodnak, hogy a fentiek elmulasztása az adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a Takarékszövetkezet jogosult a hitelt azonnali hatályú felmondással lejárttá tenni az Üzletszabályzat rendelkezései szerint.

26. Az adós a szerződés fennállása alatt más hitelintézettől csak a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli tájékoztatásával vehet igénybe hitelt, illetőleg kölcsönt, vállalhat garanciát vagy kezességet, köthet pénzügyi lízingszerződést vagy vállalhat más ilyen típusú kötelezettséget. Az adós köteles továbbá a Takarékszövetkezetet haladéktalanul írásban tájékoztatni szerződéskötést követően keletkezett minden további, ebbe a körbe tartozó olyan kötelezettség–vállalásáról, amely fizetőképességét alapvetően befolyásolja.

Az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződésből eredő teljes tartozásainak kiegyenlítéséig a Takarékszövetkezet hozzájárulása nélkül nem ad harmadik személynek (hitelintézetnek, gazdálkodó szervezetnek, egyéb jogi- vagy nem jogi személynek, vagy természetes személynek) felhatalmazást beszedési megbízás benyújtására a Takarékszövetkezetnél vezetett fizetési számláira.

Xxxxxxx elmulasztása az adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a Takarékszövetkezet jogosult a kölcsön/hitelszerződést azonnali hatályú felmondással lejárttá tenni.

Az adós kijelenti, hogy a hitel futamideje alatt a hitel/kölcsön biztosítékul szolgáló ingó vagy ingatlan vagyontárgyait, egyéb eszközeit

– kivéve, ha a Takarékszövetkezet ehhez kifejezetten, írásban hozzájárul - nem adja el, nem adja bérbe, lízingbe, nem apportálja vagy bármilyen egyéb módon nem bocsátja más rendelkezésére, valamint semmilyen módon nem terheli meg (negativ pledge - negatív biztosítéki záradék).

Az adós kötelezettséget vállal arra, hogy a szerződéssel kapcsolatban felmerült és felmerülő fizetési kötelezettségeit mindenkor legalább azonos módon kezeli minden más jelenlegi és jövőbeli kötelezettségeivel, valamint kijelenti, hogy amennyiben a jövőben a szerződés szerinti kölcsön és járulékainak teljes visszafizetése előtt – a Takarékszövetkezet írásbeli hozzájárulásával – más, harmadik személynek a tőle felvett hitel fedezetéül kedvezőbb biztosítékot nyújt, mint amilyet a szerződés alapján a Takarékszövetkezet nek nyújtott, akkor ezen kedvezőbb biztosítékot a Takarékszövetkezet számára is egyidejűleg írásban felajánlja (pari passu – egyenrangúsági záradék).

Xxxxxxx elmulasztása az adós részéről súlyos szerződésszegésnek minősül, amely alapján a Takarékszövetkezet jogosult a hitelt/kölcsönt azonnali hatályú felmondással lejárttá tenni az Üzletszabályzat rendelkezési szerint.

Amennyiben a zálogkötelezett jogi személyiségű gazdasági társasággal, illetve jogi személyiség nélküli gazdasági társasággal szemben fizetésképtelenségi eljárás indul, az adós e ténynek a Cégközlönyben való közzétételétől számított 15 napon belül új biztosítékot köteles nyújtani a Takarékszövetkezet részére. Az új biztosíték elfogadhatóságáról a Takarékszövetkezet minden esetben egyedi mérlegelés alapján dönt.

A bejelentési kötelezettség elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, amelynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a szerződést azonnali hatályú felmondással lejárttá tenni az Üzletszabályzat rendelkezési szerint.

27. A szerződés és mellékletei által az Takarékszövetkezet részére biztosított valamely jog nem gyakorlása vagy annak késedelme nem értelmezhető az arról való lemondásnak, és ezen jogok bármelyikének vagy egy részüknek gyakorlása nem gátolja meg azoknak vagy más jogoknak a későbbi gyakorlását. A szerződés által biztosított jogok halmozottak, és nem zárják ki a jogszabályok által biztosított jogok gyakorlását.

28. Ellenőrzési jog, tájékoztatási kötelezettség

A Takarékszövetkezetet megilleti az adós fizetőképességére, pénzügyi helyzetére vonatkozó folyamatos ellenőrzési jog. Az ellenőrzési jog különösen az adós gazdálkodására vonatkozó azon adatok és tények bekérését, illetve helyszíni ellenőrzését jelenti, amelyek alapján az adós Takarékszövetkezet általi minősítése elvégezhető, valamint fizetőképességének alakulása nyomon követhető. Az adós köteles az ellenőrzési jog gyakorlásához a könyveibe, pénzügyi nyilvántartásba való betekintést engedni és a kért okiratokat rendelkezésre bocsátani.

Az adós a Takarékszövetkezet felhívására köteles a hitel/kölcsön fedezetét képező biztosíték meglétét, értékét igazolni. Az adós a szerződés aláírásával felhatalmazza a Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx, hogy a fedezetek felülvizsgálatát a maga nevében megrendelje és ennek költségét az adósra hárítsa, a beszerzés költségének összegével a felmerülése napján az adós nála vezetett pénzforgalmi számláját vagy az adós nevén megnyitott hitel-elszámolási technikai számlát megterhelje.

Az adós – amennyiben a Felek szerződésben másképp nem állapodnak meg – az értékbecslés költségét az értékbecslő által kiállított számla alapján az értékbecslőnek határidőben megfizeti. Ha az adós az értékbecslés díját megfizeti, jogosult az elkészült értékbecslés üzleti titkot nem tartalmazó részét megismerni, és annak egy példányát megtartani.

Az adós a Takarékszövetkezet felhívására évente legfeljebb egy alkalommal köteles saját költségére a biztosítékul szolgáló ingatlanokról az ingatlan-nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó tulajdoni lap másolatát, az ingókról, illetve a megterhelt vagyonról pedig a zálogjogi nyilvántartás aktuális adatait tartalmazó eredeti közjegyzői tanúsítványt, vagy ezek hiteles kiadmányát becsatolni. Amennyiben a Takarékszövetkezet felhívására ezen dokumentumok nem kerülnek becsatolásra, úgy az adós felhatalmazza a Takarékszövetkezetet, hogy a tulajdoni lap hiteles másolata, az eredeti közjegyzői tanúsítvány, vagy ezek hiteles kiadmányának beszerzéséről gondoskodjon, s ennek költségét az adósra hárítsa. Az adós tudomásul veszi, hogy a beszerzés költsége annak felmerülésekor azonnal esedékessé válik, és a Takarékszövetkezet a beszerzés költségének összegével a felmerülése napján azonnal megterheli az adós nála vezetett pénzforgalmi számláját vagy az adós nevén megnyitott takarékszövetkezeti hitel-elszámolási technikai számlát.

Ügyfélcsoporttal szembeni kötelezettségvállalás esetén a Takarékszövetkezet ellenőrzési joga az ügyfélcsoportba tartozó vállalkozásokra, természetes személyekre is kiterjed.

29. Az adós a Takarékszövetkezet felhívására általános pénzügyi–gazdasági helyzetéről köteles tájékoztatást adni. Az adós a hitel/kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig éves (auditált/konszolidált) beszámolóját és ahhoz kapcsolódó üzleti jelentését minden évben az illetékes minisztériumhoz történő beadási határidőt követő 15 napon belül, auditori jelentését – amennyiben készül ilyen – az illetékes minisztériumhoz történő beadási határidőt követő 15 napon belül köteles a Takarékszövetkezet részére megküldeni.

30. Speciális tájékoztatási szabályok Önkormányzatok esetében

Az adós a Takarékszövetkezet felhívására általános pénzügyi–gazdasági helyzetéről köteles tájékoztatást adni. Az adós a hitel/kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig minden auditált pénzügyi kimutatását a zárszámadási rendelet elfogadását követő 15 napon belül köteles a Takarékszövetkezet részére megküldeni.

III. Fejezet: Felmondás

31. A szerződés vonatkozásában súlyos szerződésszegésnek, azaz felmondási eseménynek minősülnek az alábbi események/körülmények a szerződésben ekként megjelölt egyéb eseményeken/körülményeken túlmenően:

a) ha a Ptk. 6:387. §–ában foglalt bármely felmondási ok bekövetkezik,

b) ha az adósnak a Takarékszövetkezettel szemben a szerződés alapján bármilyen jogcímen lejárt esedékességű tartozása áll fenn, és az adós a Takarékszövetkezet felszólítására az abban foglaltaknak megfelelően lejárt esedékességű tartozását nem fizeti meg,

c) ha az adós a szerződésben vagy annak mellékleteiben vállalt valamely lényeges kötelezettségét nem, vagy nem az abban foglaltaknak megfelelően teljesíti (függetlenül attól, hogy az adott kötelezettségvállalás megszegése kifejezetten súlyos szerződésszegésként került–e meghatározásra), kivéve, ha a Takarékszövetkezet egyedi mérlegelés alapján meghozott döntésével a szerződésszerű teljesítésre, illetve a teljesítésre póthatáridőt biztosít és erről az adóst írásban értesíti;

d) ha az adós a kölcsönt/hitelt részben vagy egészben a céljától eltérően használja, illetve a több részletben történő folyósítás esetén a második vagy további kölcsön/hitelrész folyósítása az adós hibájából nem következik be,

e) ha az adós, vagy tulajdonosai által a szerződésben, illetve mellékleteiben tett bármely szavatossági nyilatkozat, a Takarékszövetkezetnek adott gazdasági, jogi, pénzügyi információ, illetve szerződéses kötelezettség teljesítésére vonatkozó közlés valótlannak, hiányosnak bizonyul ahhoz a tényleges helyzethez képest, amely a nyilatkozat megtétele vagy az információ átadása időpontjában fennállt,

f) ha az adós vagy a tulajdonosai a Takarékszövetkezetet bármely módon szándékosan megtévesztik,

g) ha az adós gazdasági vagy pénzügyi helyzetében a Takarékszövetkezet véleménye szerint lényeges hátrányos változás következett be,

h) ha bármely olyan körülmény felmerül, amely a Takarékszövetkezet ésszerű megítélése alapján alkalmas arra, hogy az adós vagy a szerződés vonatkozásában biztosítékot nyújtó személy pénzügyi, gazdasági vagy piaci helyzetét jelentősen veszélyeztesse, illetve amely veszélyezteti az adós vagy a biztosítékot nyújtó személy azon képességét, hogy a szerződésben, vagy annak mellékleteiben foglalt kötelezettségeit teljesítse,

i) ha az adós olyan fizetési kötelezettséget vállal, amely veszélyezteti a Takarékszövetkezettel szembeni kötelezettségeinek teljesítését,

j) ha az adós ellen végrehajtási, csőd–, felszámolási, cégtörlési vagy végelszámolási eljárás, illetve a fentiek helyébe lépő valamely eljárás – különös tekintettel a fizetésképtelenségi tárgyú eljárásokra – indul, kivéve, ha az adós a végrehajtási, felszámolási, cégtörlési eljárás megindításáról való tudomásszerzését követő 15 napon belül hitelt érdemlően igazolja az eljárás megalapozatlanságát,

k) ha bármely egyéb szerződésben, amely az adósra kötelezettségvállalást tartalmaz, az adós vagy a biztosítékot nyújtó harmadik személy olyan szerződésszegést követ el, amely az adott szerződésben felmondási vagy elállási jogot alapoz meg, ezáltal a szerződés teljesítését, a hozzá kapcsolódó biztosítékok érvényesíthetőségét veszélyezteti,

l) ha az adós, vagy valamely biztosítéki szerződésben szereplő kötelezett fedezetelvonó magatartást tanúsít, illetve ha a kölcsön/hitel/garanciaügylet fedezetéül szolgáló biztosíték állaga bármely okból tartósan romlik, vagy hitelbiztosítéki értéke tartósan csökkent, és az adós, illetve a zálogkötelezett a Takarékszövetkezet által megjelölt határidőig annak állagát nem állította helyre, vagy a kölcsön/hitel/garanciaügylet fedezetét további biztosítékkal nem, vagy nem kellő mértékben egészíti ki;

m) ha az adós tulajdonosai vagy vezető tisztségviselői számára a szerződésbe ütköző módon kölcsönt nyújt, vagy egyéb kifizetést teljesít (a munkabérként történő kifizetést kivéve), vagy erre vonatkozóan megállapodik,

n) ha a Takarékszövetkezet előzetes, írásbeli tájékoztatása nélkül bármely jogcímen változás következik be az adós tulajdonosi struktúrájában, vagy az adós szervezeti formáját megváltoztatja, átalakulásról, egyesülésről (összeolvadásról, beolvadásról), szétválásról (különválásról, kiválásról) határoz, fuzionál más gazdálkodó vagy egyéb szervezettel, illetve más gazdálkodó szervezetben részesedést szerez a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli tájékoztatása nélkül,

o) ha az adós bármely adó–, társadalombiztosítási járulék vagy más hasonló közteher–fizetési kötelezettsége szabályszerű teljesítésével 30 napot meghaladóan késedelembe esett,

p) ha az adós, illetve az adós tulajdonosainak bármelyike a szerződésen kívüli egyéb kötelezettségét megszegi, vagy ilyen megállapodása tekintetében felmondási esemény (súlyos szerződésszegés) következik be, és az a rendelkezésre álló határidőn belül (amennyiben ilyen rendelkezésre áll) nem került orvoslásra, feltéve, hogy ez a Takarékszövetkezet ésszerű megítélése szerint veszélyezteti az adós a szerződés vagy bármilyen egyéb hitel– vagy kölcsönjogviszony alapján fennálló

kötelezettségeinek teljesítését,

q) ha a szerződés szerinti hitel biztosítékaként felajánlott bármely vagyontárgyat érintően végrehajtási cselekmény kerül foganatosításra,

r) ha az adós, megbízó, zálogkötelezett vagy a kezes a kölcsön fedezetével, biztosítékával, vagy céljával kapcsolatos vizsgálatot akadályozza, ideértve azt az esetet is, ha az adatszolgáltatási, együttműködési kötelezettségét megszegi,

s) ha az adós a tagjai által nyújtott, a szerződés aláírásakor könyveiben nyilvántartott tagi kölcsönét részben, vagy egészben visszafizeti, kivéve, ha a tagi kölcsön részben vagy egészben történő visszafizetéséhez a Takarékszövetkezet előzetes írásban hozzájárul,

t) ha az adós a döntéshozó fórum által előírt biztosítéki hátteret nem tartja fenn a hitel teljes futamideje alatt,

u) ha az adós, a kezes, a biztosítéknyújtó vagy az ügylet egyéb alanya gazdálkodásával, pénzügyi helyzetével, vagy a biztosítékkal kapcsolatos tájékoztatási, együttműködési kötelezettségét nem teljesíti, különösen, ha fenti körbe tartozó új információ felmerüléséről a Takarékszövetkezetet késedelem nélkül nem tájékoztatja.

A fentiekben felsorolt események bármelyike szerződésszegési oknak és súlyos szerződésszegésnek minősül, függetlenül attól, hogy a szerződésszegést az adós, vagy más személy cselekménye vagy mulasztása, vagy objektív esemény idézte elő.

32. Az adós tudomásul veszi, hogy a Takarékszövetkezet a szerződést jogosult azonnali hatállyal felmondani akkor is, ha az adóssal kötött bármely más kockázatvállalásra irányuló jogviszonyát felmondani kényszerült (cross default).

33. Amennyiben a súlyos szerződésszegésnek minősülő események vagy körülmények bármelyike bekövetkezik, és az adós a szerződésszegést a Takarékszövetkezet által esetlegesen szabott határidő – melynek biztosítására a Takarékszövetkezet nem köteles – alatt nem orvosolja, a Takarékszövetkezet a választása szerint jogosult:

- azonnali hatállyal felmondani a szerződést, amelynek következtében a szerződés alapján fennálló szolgáltatásnyújtási kötelezettségei megszűnnek, a rendelkezésre tartási idő azonnal megszűnik, és a folyósított hitel/kölcsön és azok járulékai megfizetése egy összegben azonnal esedékessé válik; és/vagy

- érvényesíteni a biztosítékokat teljes egészében vagy részben.

34. Amennyiben az adós a szerződésből származó fizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a követelés érvényesítésével kapcsolatban felmerülő valamennyi költség megfizetésére köteles.

35. Speciális felmondási szabályok Önkormányzat esetében

Amennyiben hitelfelvevő önkormányzat, a 31. pont rendelkezéseit az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.

- a 31. pont d) alpontjának hatálya önkormányzatra nem terjed ki.

- a 31. pont e) alpontja önkormányzat esetében az alábbiak szerint módosul:

ha az adós által a szerződésben, illetve mellékleteiben tett bármely szavatossági nyilatkozat, a Takarékszövetkezetnek adott gazdasági, jogi, pénzügyi információ, illetve szerződéses kötelezettség teljesítésére vonatkozó közlés valótlannak, hiányosnak bizonyul ahhoz a tényleges helyzethez képest, amely a nyilatkozat megtétele vagy az információ átadása időpontjában fennállt; - a 31. pont f) alpontja önkormányzat esetében az alábbiak szerint módosul:

ha az adós a Takarékszövetkezetet bármely módon szándékosan megtéveszti; - a 31. pont j) alpontja önkormányzat esetében az alábbiak szerint módosul:

ha az adós ellen adósságrendezési eljárás, illetve annak helyébe lépő más fizetésképtelenség esetén alkalmazandó eljárás indul, kivéve, ha a Takarékszövetkezet az adósságrendezési eljárás megindításáról való tudomásszerzését követő 15 napon belül hitelt érdemlően igazolja az eljárás megalapozatlanságát;

- a 31. pont m) alpontja önkormányzat esetében az alábbiak szerint módosul:

ha az adós tisztségviselői számára a szerződésbe ütköző módon kölcsönt nyújt vagy egyéb kifizetést teljesít (a munkabérként történő kifizetést kivéve), vagy erre vonatkozóan megállapodik;

- a 31. pont n) alpontja önkormányzat esetében az alábbiak szerint módosul:

a Takarékszövetkezet előzetes, írásbeli tájékoztatása nélkül az adós más önkormányzattal társulási megállapodást köt; - a 31. pont p) alpontja önkormányzat esetében az alábbiak szerint módosul:

ha az adós a szerződésen kívüli egyéb kötelezettségét megszegi, vagy ilyen megállapodása tekintetében felmondási esemény (súlyos szerződésszegés) következik be, és az a rendelkezésre álló határidőn belül (amennyiben ilyen rendelkezésre áll) nem került orvoslásra, feltéve, hogy ez a Takarékszövetkezet ésszerű megítélése szerint veszélyezteti az adós jelen szerződés vagy bármilyen egyéb hitel– vagy kölcsönjogviszony alapján fennálló kötelezettségeinek teljesítését.

36. Amennyiben a jelen III. fejezetben meghatározott szerződésszegési események bekövetkezte/fennállta a Takarékszövetkezet megítélésén, mérlegelésén múlik, úgy a Takarékszövetkezet minden esetben a rendeltetésszerű joggyakorlás elvének megfelelően, a körülmények által megengedett mértékben az adós érdekeit lehetőség szerint figyelembe véve jár el.

37. Amennyiben a szerződés valamely rendelkezése az adós számára azt írja elő, hogy valamely jognyilatkozat megtételéhez, az adós valamely cselekményéhez, illetve az őt érintő bármely kifizetéshez, valamint minden, a szerződésben, ÁSZF–ben ilyenként meghatározott tényhez a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli engedélye szükséges, és az adós ezt kéri, a Takarékszövetkezet a szerződésben rögzített felhatalmazás alapján egyoldalú jogot gyakorolva dönt a hozzájárulás megadásáról, illetve indoklás nélküli elutasításáról. Abban az esetben, ha a Takarékszövetkezet a hozzájárulását megadja, nem szükséges a jogügyletet alapját képező szerződés módosítása, kivéve, ha a Takarékszövetkezet a közokirat módosításáról rendelkezik. Ezekben az esetekben a Takarékszövetkezet a hozzájárulás elutasításáról, illetve a hozzájárulás megadásáról írásban értesíti az adóst, mely nyilatkozat adós általi átvétele dokumentálásra kerül. A hozzájáruló nyilatkozat tartalma kötelező erejű a felekre nézve. Amennyiben a hozzájárulás megadását a Takarékszövetkezet valamely feltétel teljesítéséhez köti, annak nem teljesítése feljogosítja a Takarékszövetkezetet a szerződés azonnali hatályú felmondására és valamennyi szerződésből eredő követelése lejárttá tételére.

38. Engedményezés, jogátruházás, tartozásátvállalás, szerződésátruházás

Az adós szerződés alapján fennálló tartozását harmadik személy csak a Takarékszövetkezet előzetes írásbeli hozzájárulásával vállalhatja át.

A Takarékszövetkezet a szerződést, valamint szerződés alapján fennálló követelését az adós hozzájárulása nélkül, mindenféle korlátozástól mentesen jogosult harmadik személyre átruházni és engedményezni. Amennyiben erre sor kerül, az engedményezés tényéről az engedményező, illetve az engedményes az adóst az erre irányuló szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül írásban értesíteni. Az értesítés kézhezvételéig az adós jogosult a Takarékszövetkezetnek teljesíteni, azt követően azonban kizárólag az engedményesnek köteles teljesíteni.

A Takarékszövetkezet a szerződés alapján fennálló jogát az adós hozzájárulása nélkül, mindenféle korlátozástól mentesen jogosult harmadik személyre átruházni.

39. Követelés-kezelés

Az adós a szerződés időbeli hatálya alatt – amennyiben fizetési kötelezettségének nem tesz szerződésszerűen eleget, továbbá abban az esetben is, ha a Takarékszövetkezet bármely oknál fogva él a szerződésben biztosított felmondási jogával és a fennálló tartozást egyösszegben lejárttá teszi – a Takarékszövetkezet jogosult a követelés kezelésére harmadik személy részére megbízást adni. Az adós hozzájárul személyi adatainak ily módon a harmadik személy részére történő átadására, illetve kezelésére. A követelés-kezelésre történő átadás adóst terhelő díját a mindenkori Hirdetmény tartalmazza.

IV. Fejezet: Egyoldalú szerződés-módosítás

40. A Takarékszövetkezet a szerződés bármely feltételét, elemét az adós számára nem kedvezőtlen módon bármikor egyoldalúan vagy az adós kérelmére módosíthatja.

41. A Takarékszövetkezet az adóssal kötött szerződésben meghatározott kamatot, díjat, költséget és egyéb szerződési feltételt jogosult egyoldalúan, az adós számára kedvezőtlenül módosítani, az alábbi 42. pontban meghatározott bármely feltétel vagy körülmény bekövetkezése esetén.

A hiteldíj megváltoztatásának joga a Takarékszövetkezetet a kölcsön lejárttá válását, illetve felmondását követően is megilleti.

42. A kamatot, díjat, költséget vagy egyéb szerződési feltételt érintő, az adós számára kedvezőtlen módosítás jogát a Takarékszövetkezet az alábbi feltételek, illetve körülmények valamelyikének bekövetkezése esetén gyakorolhatja:

42.1. A jogi, szabályozói környezet változása: a Takarékszövetkezet – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabály, jegybanki rendelkezés vagy a Takarékszövetkezetre kötelező egyéb szabályozók megváltozása;

a Takarékszövetkezet – hitelszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;

a kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

42.2. A pénzpiaci feltételek, makrogazdasági környezet módosulása, ezen belül a Takarékszövetkezet forrásköltségeinek változása forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan: Magyarország hitelbesorolásának változása,

az országkockázati felár változása (credit default swap),

a jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása; a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása;

a Magyar Állam vagy a Takarékszövetkezet által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása;

a refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása;

a Takarékszövetkezet lekötött ügyfélbetétei kamatának változása.

42.3. Az adós kockázati megítélésének megváltozása:

az adós, illetve a hitelügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján

– különös tekintettel az adós pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá;

a Takarékszövetkezet vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy a Takarékszövetkezet belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve Ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott

kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá, a nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

43. A Takarékszövetkezet a 42. pontban meghatározott eseteken kívül vis maior események – hirtelen bekövetkező nagyfokú pénz- és tőkepiaci zavarok – bekövetkezése esetén a zavarok fennállásáig módosíthat egyoldalúan kamatot, díjat, költséget.

44. A szerződésben meghatározott referencia kamatlábhoz kötött ügyleti kamat a referencia kamatláb változásával együtt automatikusan, kamatperiódusonként változik. A referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás nem minősül egyoldalú kamatmódosításnak.

45. A Takarékszövetkezet a szerződésben meghatározott ügyleti, késedelmi kamatot, díjat vagy költséget érintő, az adós számára kedvezőtlen egyoldalú módosítást – a referencia kamatlábhoz kötött kamatnál a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás, kivételével – a módosítás hatályba lépését megelőzően hirdetményben közzéteszi. A Takarékszövetkezet - a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - a módosítás tényéről, a módosított kamat, díj, költség új mértékéről, illetve a megváltozott egyéb szerződési feltételről, valamint a módosítás hatályba lépésének időpontjáról az adóst közvetlenül is értesíti.

46. Az ügyleti kamat, késedelmi kamat, díj, költség vagy egyéb szerződési feltétel adós számára kedvezőtlen módosítása esetén – a referencia kamatlábhoz kötött kamat esetén a referencia kamatláb változásából eredő kamatváltozás kivételével - az adós a módosítás hatályba lépése előtt jogosult a fennálló tartozása előtörlesztésére és a szerződés felmondására. Amennyiben az adós a kamat-, díj-, költség megváltozott mértékét, vagy a módosított egyéb feltételt nem fogadja el, azt a szerződő felek az adós általi, a módosítás hatályba lépésének napjával történő felmondásnak tekintik. A Takarékszövetkezet az adós által írásban megtett, legkésőbb a módosítás hatályba lépésének napjáig a Takarékszövetkezethez benyújtott felmondást tekinti joghatályosnak. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet és az adós kötelesek elszámolni egymással, és az adós köteles az eredeti mértékű ügyleti kamattal és egyéb járulékokkal a teljes tartozását visszafizetni. Ennek elmulasztása esetén a Takarékszövetkezet a lejárt követeléshez fűződő jogkövetkezményeket érvényesíti az adóssal szemben. Ha az adós a módosítás hatályba lépéséig írásban a szerződést nem mondja fel, úgy a módosítást általa elfogadottnak kell tekinteni. Ebben az esetben a Takarékszövetkezet az értesítésben meghatározott hatályba lépési időponttól kezdődően a módosított mértékű ügyleti, késedelemi kamatot, díjat, költséget jogosult felszámítani, illetve a módosult szerződési feltételt érvényesíteni. A módosítás az értesítésben megjelölt hatályba lépési időpontot megelőző időszakra megállapított ügyleti kamatot, díjakat, és egyéb feltételeket nem érinti.

A szerződésben és a jelen ÁSZF-ben kikötött egyoldalú szerződésmódosítási jog a hitel/kölcsön teljes futamideje alatt, és a hitel/kölcsön lejárttá válását követően mindaddig megilleti a Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx, amíg az adóssal szemben a szerződésből eredő, fennálló követelése van.

V. Fejezet: Szavatossági nyilatkozatok, vegyes és záró rendelkezések

47. Központi Hitelinformációs Rendszer (továbbiakban: KHR)

A Takarékszövetkezet - a központi hitelinformációs rendszerről szóló 2011. évi CXXII. törvény előírásainak eleget téve - a KHR–t kezelő pénzügyi vállalkozás részére adatszolgáltatást teljesít. Az adatszolgáltatás mibenlétére vonatkozó irat „Tájékoztató a központi hitelinformációs rendszerre (a továbbiakban: KHR) irányadó szabályokról, a nyilvántartás céljáról, a nyilvántartott személyt megillető jogokról, a KHR által kezelt adatok felhasználásáról, valamint az adatok átadásáról” címen a Takarékszövetkezet hivatalos helyiségeiben, valamint a honlapon érhető el.

Az adatszolgáltatási kötelezettség teljesítése szempontjából vállalkozásnak minősül a gazdasági társaság, a fióktelep, az európai részvénytársaság, a szövetkezet, az európai szövetkezet, az európai gazdasági egyesülés, a lakásszövetkezet, az egyéni vállalkozó, ide nem értve a referenciaadat–szolgáltatót. Ennek értelmében nem minősül vállalkozásnak az őstermelő, önkormányzat, egyesülés, egyéb társadalmi szervezetet, melyekre vonatkozóan adatok a KHR–ben nem szerepelhetnek.

48. Az adós a szerződés aláírásával kijelenti, hogy Magyarországon létrejött, a magyar jog szabályai szerint működő gazdálkodó szervezet, a szerződést aláíró személy pedig cégjegyzésre jogosult képviselője.

Az adós a szerződés aláírásával kijelenti és szavatolja, hogy jelen szerződés megkötése és teljesítése nem ellentétes a létesítő okiratával, belső szabályzataival, azon szerződéseivel, amelyekben az adós szerződő félként szerepel, bármely jogszabállyal, rendelkezéssel vagy határozattal, amely az adósra vonatkozik, illetve az adós számára kötelező érvényű lehet.

49. Önkormányzatokra vonatkozó speciális rendelkezés

Az adós a szerződés aláírásával kijelenti, hogy a magyar jog szabályai szerint működő önkormányzat, a szerződést aláíró személy pedig arra feljogosított képviselője.

Az adós a szerződés aláírásával kijelenti és szavatolja, hogy rendelkezik a szerződés megkötéséhez és teljesítéshez szükséges képviselőtestületi határozattal.

50. Amennyiben a szerződés bármely része érvénytelennek, hatálytalannak vagy kikényszeríthetetlennek bizonyul, úgy az a szerződés egyéb részeinek érvényességét nem érinti. Ilyen esetben a felek jóhiszemű tárgyalásokat folytatnak annak érdekében, hogy az ilyen részt olyan érvényes, hatályos és kikényszeríthető résszel pótolják a lehető legrövidebb időn belül, amely a tartalmát tekintve e legközelebb áll a felek szándékához.

51. Felek a szerződést és mellékleteit, a jogviszonyukat meghatározó egyéb dokumentumokat titkosan kezelik, annak tartalmáról harmadik személyek számára kizárólag a szerződésben megállapodottak szerint, jogszabály felhatalmazása alapján, illetve a másik fél előzetes írásbeli hozzájárulásával adnak tájékoztatást.

52. Az adós felhatalmazza a Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx, hogy joggal bízzon az adóstól származó, vagy tőle származóként megjelenő minden utasítás pontosságában, helyességében, valódiságában, teljességében. Amennyiben a Takarékszövetkezet elvárható gondossággal jár el, úgy nem felel az abból eredő kárért, amely az utasítást adó személy kellő felhatalmazottságának hiányából, az utasításban közölt adott adat pontatlan, helytelen, valótlan, hiányos, hamis vagy meghamisított jellegéből, illetve bármely más telekommunikációs hibából fakad.

53. Amennyiben a szerződés magánokirati formában jött létre és a felek által őrzött szerződési példányok között eltérés van, a Takarékszövetkezet által őrzött példány rendelkezései irányadóak.

Amennyiben a szerződés magánokirati formában készül, az adós a Takarékszövetkezet erre vonatkozó írásbeli felhívására a szerződés alapján keletkező fizetési kötelezettség bármely okból történő lejárttá válása esetén a Takarékszövetkezet által előzetesen elfogadott tartalmú, közjegyzői okiratba foglalt tartozás–elismerő nyilatkozatot köteles tenni.

54. A szerződésből eredő elszámolási vita esetén a mindenkor fennálló hiteltartozás összege és minden egyéb fizetési kötelezettség összegszerűsége tekintetében a Takarékszövetkezet nyilvántartásai az irányadóak.

55. Amennyiben a szerződés közokirati formában jött létre, illetve a szerződés alapján közokiratba foglalt tartozáselismerő nyilatkozat készült, vita esetén a szerződésből eredő mindenkori fizetési kötelezettségek összegszerűsége tekintetében az adós Xxxxxxxxxxxxxxxxxxxxx vezetett számlái alapján készült közjegyzői okiratba foglalt ténytanúsítvány az irányadó, mely ténytanúsítvány a végrehajtási eljárás alapjául is szolgál.

56. A szerződő felek a jelen szerződés alapján keletkező vitás kérdéseket közös megegyezéssel kívánják rendezni. Az esetleges jogviták bírósági úton való rendelkezésére kikötik a hitelnyújtó székhelye szerint illetékes bíróság kizárólagos illetékességét.

57. Értesítések

57. 1.Felek gondoskodni kötelesek arról, hogy az általuk egymással közölt értesítési címen a szerződés fennállásának tartalma alatt folyamatosan rendelkezzenek a postai küldemények átvételére jogosult személlyel (képviselővel). Ennek elmulasztása estén az átvételre jogosult személy (képviselő) hiányára előnyök szerzése végett a mulasztó szerződő fél nem hivatkozhat.

57.2. A Felek az egymáshoz intézett nyilatkozatokat írásban kötelesek megtenni, az egymásnak megküldendő nyilatkozatokat, értesítéseket, tájékoztatásokat stb. - amennyiben a szerződés vagy a jelen ÁSZF eltérően nem rendelkezik - postai úton, közvetlen kézbesítés útján (személyesen vagy futárral) vagy telefax útján kötelesek eljuttatni a címzett Fél értesítési címére, illetve az általa megadott faxszámra.

57.3. Mindegyik Fél köteles az új értesítési címe közlésével haladéktalanul, írásban bejelenteni a másik Félnek, ha az értesítési címe megváltozott. A Felek értesítési címének - mindaddig, amíg annak megváltozását az adott személy írásban nem jelentette be - az utolsóként megadott értesítési cím, ennek hiányában pedig a szerződésben feltüntetett székhely (cím) minősül.

57.4. A közvetlen kézbesítés útján eljuttatott nyilatkozatot akkor lehet kézbesítettnek tekinteni, ha a nyilatkozat átvételét a címzett írásban elismerte.

57.5. A Takarékszövetkezet jogosult úgy tekinteni, hogy az Ügyfél tudomásul vette és elfogadta a nyilatkozatban foglaltakat, ha arra a kézhezvételtől számított 8 naptári napon belül nem érkezett írásos észrevétel vagy kifogás.

57.6. Az 57.5. pontban meghatározott szabály nem vonatkozik a Felek számára jogot, kötelezettséget keletkeztető, törlő, ezek mértékét megváltoztató nyilatkozatokra. Azokat a küldeményeket, amelyek kézbesítésének tényéhez jogkövetkezmény fűződik, a Felek könyvelt küldeményként, tértivevénnyel kötelesek postára adni. A jelen pont szerinti postai úton megküldött küldeményeket a kézbesítés megkísérlésének napján kézbesítettnek kell tekinteni, ha a címzett az átvételt megtagadta. Az ellenkező bizonyításáig a nyilatkozatot kézbesítettnek kell tekinteni:

ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett a nyilatkozatot nem vette át: a postai kézbesítés második megkísérlésének napját követő 5. munkanapon;

ha „nem kereste” jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlését követő 10. munkanapon, ha „átvételt megtagadta” jelzéssel érkezik vissza: a kézbesítés megkísérlésének napján,

ha „cím nem azonosítható”, „címzett ismeretlen”, „elköltözött”, „kézbesítés akadályozott” vagy „bejelentve: meghalt” jelzéssel érkezik vissza: a visszakézbesítés napján.

57.7. A telefax útján elküldött értesítés a küldő Fél telefax activity reportjában szereplő időpontban tekintendő kézbesítettnek.

57.8. Egyik Fél sem hivatkozhat arra, hogy a fentiek szerint kézbesítettnek tekintendő nyilatkozatról nem szerzett tudomást.

57.9. A nyilatkozatok kézbesítésére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni abban az esetben is, ha a Felek értesítést vagy dokumentumot küldenek egymás részére.

57.10. A Takarékszövetkezet a szerződésben, valamint jogszabályban meghatározott esetekben Hirdetmény útján is tájékoztathatja, értesítheti az Ügyfelet. A Takarékszövetkezet a Hirdetményeit az ügyfélforgalom számára nyitva álló helyiségeiben, a nyitvatartási időszak alatt, valamint a honlapján hozzáférhetővé teszi.

58. A Xxxxx tudomásul veszik, hogy amennyiben a megkötött hitel/kölcsönszerződés ellentmondást tartalmaz jelen ÁSZF-fel szemben, a szerződésben leírtak az irányadóak. A Felek megállapodnak abban, hogy amennyiben bíróság bírálja el a jogviszonyokat és annak tartalmát, akkor kifejezetten a közöttük létrejött szerződéseket és nyilatkozatokat rendelik alkalmazni, nem járulnak hozzá más pénzintézeti gyakorlat alapulvételéhez.

59. Értesítési kötelezettségek

Az adósnak a kölcsön és járulékai teljes visszafizetéséig haladéktalanul értesítenie kell a Takarékszövetkezetet az alábbi tények és események bekövetkezéséről, hitel/kölcsön visszafizetését érintő körülmények megváltozásáról:

végelszámolás, csődeljárás kezdeményezésére vonatkozó előterjesztésről az adós döntés hozatalra jogosult szervének ülése előtt

3 munkanappal; felszámolási eljárás megindítása iránti előterjesztésről az adós döntés hozatalra jogosult szervének ülése előtt 3 munkanappal, illetve más személyek által az adós ellen indított felszámolási vagy végrehajtási eljárásról

ha a biztosítékot nem az adós, hanem harmadik személy - biztosítéknyújtó - nyújtja, a szerződés bármely biztosítékát érintő végrehajtási, illetve a biztosítéknyújtóval szemben kezdeményezett végrehajtási, csőd- vagy felszámolási eljárásról;

bármilyen hatósági vagy bírósági határozatról - függetlenül attól, hogy az jogerős-e -, amely az adós számára az adós Takarékszövetkezettel szemben fennálló kölcsöntartozásának 10%-át meghaladó fizetési kötelezettséget ír

elő; az adós bármely tevékenységi körével kapcsolatos hatósági tiltásról, korlátozásról vagy intézkedésről; bármely, az adóssal, illetve a biztosítéknyújtóval szemben foganatosított végrehajtási cselekményről; az

adós tulajdonosi struktúrájában bekövetkezett érdemi, az alaptőke legalább 10 %- át érintő változásról;

az adós által olyan társaságban szerzett tulajdonosi részesedésről, amely társaság szintén hitelezési kapcsolatban áll a Takarékszövetkezettel, amennyiben az adós erről tudomást szerez; az Ügyfél ügyvezetésében, választott

testületeiben, illetve képviseletében bekövetkezett bármilyen személyi változásról; az adósnak harmadik személlyel szemben fennálló 30 napon túli, lejárt fizetési kötelezettségéről; az adós gazdálkodásának irányítását - pl.: legalább a szavazatok 10 %-át - érintő bármely változásról;

az adós szerződés megkötése időpontjában tehermentes vagyontárgyainak megterheléséről vagy biztosítékul adásáról; a Takarékszövetkezet és az adós közötti szerződéses kapcsolat fennállása alatt az azonosítás során megadott adatokban, illetve a

tényleges tulajdonos személyét érintően bekövetkezett változásokról, a tudomásszerzést követő 5 munkanapon belül; az adós 26. pontban foglalt kötelezettségeiről.

A fenti tájékoztatási kötelezettségek elmulasztása súlyos szerződésszegésnek minősül, melynek alapján a Takarékszövetkezet jogosult a szerződést azonnali hatállyal felmondani és az adós szerződéses kötelezettségeit lejárttá tenni.

60. A Takarékszövetkezet a szerződés előkészítése és megkötése során az adós azonosítását eredeti iratok, okmányok vagy ezek hiteles másolata alapján végzi, és jogosult azokról – az adós kifejezett tiltása hiányában – másolatot készíteni.

61. A szerződés – eltérő megállapodás hiányában - a szerződő felek általi együttes aláírás napján lép hatályba.

62. Amennyiben a szerződésről idegen nyelvű példány is készül, akkor értelmezési vita esetén a szerződés magyar nyelvű változata az irányadó

63. Az adós a szerződés aláírásával kijelenti, hogy a Takarékszövetkezet Üzletszabályzatát, annak tartalmát megismerte és elfogadja.