ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A Fővárosi Csatornázási Művek Zártkörűen Működő Részvénytársaság (továbbiakban: Szolgáltató) által szennyvíz – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvíz – elvezetésére vonatkozó szolgáltatások nyújtására, valamint ezek igénybevételére vonatkozó Közszolgáltatási Szerződésekhez
Általánosságban
A Közszolgáltatási Szerződés létrehozásával és tartalmi elemeivel kapcsolatban a víziközmű-szolgáltatásról szóló 2011. évi CCIX. törvény (a továbbiakban: Vksztv.), valamint az annak végrehajtásáról szóló 58/2013. (II. 27.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Vhr.) és a Szolgáltató Üzletszabályzatának (a továbbiakban: ÜSZ) rendelkezései az irányadók.
A Közszolgáltatási Szerződés elválaszthatatlan mellékletét képezi a Szolgáltató Általános Szerződési Feltételei.
A Közszolgáltatási Szerződés aláírásával – lakossági felhasználó esetében, amennyiben nincs aláírt szerződés a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével (ráutaló magatartásával) is – felhasználó hozzájárulását adja ahhoz, hogy a szolgáltató az Általános Szerződési Feltételeket és az ÜSZ-t a Ptk. tisztességtelen általános szerződési feltételekre (Ptk. 6:102- 104 §) vonatkozó rendelkezéseinek figyelembevételével egyoldalúan módosítsa.
Az ÜSZ és/vagy Általános Szerződési Feltételek bármely okból történő módosítása esetén a szolgáltató köteles a felhasználót a módosítás tényéről és tartalmáról az ügyfélszolgálati irodában, vagy a szolgáltató honlapján (xxx.xxxx.xx) értesíteni.
1. A szolgáltatás tartalma és terjedelme
A Vksztv. 51. § (3) bekezdés a víziközmű-szolgáltató a felhasználóval felhasználási helyenként Közszolgáltatási Szerződést köt. A szolgáltató a Közszolgáltatási Szerződés (a továbbiakban: Szerződés) alapján a szennyvízelvezető művek üzemeltetésével a felhasználónak a Szerződésben megjelölt ingatlanán, mint felhasználási helyen (a továbbiakban: felhasználási hely) keletkező szennyvizeket – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizeket – összegyűjti, károkozás nélkül elvezeti, és tisztításukat elvégzi (a továbbiakban: szolgáltatás). A Szolgáltató a külön jogszabályban és a vízjogi üzemeltetési engedélyben foglalt előírásoknak megfelelően – a víziközművek teljesítőképességének mértékéig – köteles szolgáltatni.
2. A szolgáltatás létrehozása
A Vhr. 56. § (2) bekezdés értelmében a víziközmű-szolgáltatási jogviszony lakossági felhasználó esetében a Szerződés megkötésével vagy a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével, nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a Szerződés megkötésével jön létre.
Abban az esetben, ha közműves szennyvízelvezetésre és -tisztításra irányuló igény a Szennyezőanyag-listában meghatározott anyagokat felhasználó üzem részéről merül fel, a Szerződés hatályosságához az illetékes vízügyi hatóság jóváhagyása szükséges. A fenti hatósági jóváhagyás megszerzése iránt a felhasználónak kell intézkednie.
A vízügyi igazgatási és a vízügyi, valamint a vízvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervek kijelöléséről szóló 223/2014. (IX. 4.) Korm. rendelet (a továbbiakban: 223/2014. Korm. rendelet) 3. § (1) bekezdés g) pontja szerint az Országos Vízügyi Főigazgatóság látja el a közműves vízellátással és szennyvízkezeléssel kapcsolatos feladatokat.
223/2014. Korm. rendelet 10. § (3) bekezdése alapján a Kormány országos vízügyi hatóságként, továbbá országos vízvédelmi hatóságként – országos illetékességgel – a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóságot jelöli ki, amely a hatóság első fokú vízügyi hatósági vagy szakhatósági, vízvédelmi hatósági vagy szakhatósági eljárása esetén másodfokon jár el.
223/2014. Korm. rendelet 18. § (1) bekezdése alapján a Belügyminisztérium Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság az Országos Vízügyi Hatóság jogutódja.
3. A szolgáltatás teljesülése, a teljesítés helye, a szolgáltatási pont meghatározása
A közműves szennyvízelvezetési szolgáltatás akkor teljesül, ha a Szolgáltató a vezetékes ivóvízhálózatba bekapcsolt vagy egyedi vízmérőhellyel rendelkező ingatlanon keletkező szennyvizek – továbbá egyesített rendszerű szennyvízelvezetés esetén a csapadékvizek – összegyűjtését, elvezetését elvégzi és tisztításukról a rendelkezésére álló kapacitás erejéig gondoskodik.
Szennyvízelvezetési szolgáltatási pont a Vhr. 1 §. 37. pontjának b) alpontja szerint. Amennyiben a felhasználó és a Szolgáltató ettől eltérően állapodnak meg, úgy a Szerződés 4. pontja szerint.
A szolgáltatási ponttól a telekhatáron belül az épület felé húzódó vezeték, továbbá az épületen belüli vezeték és műtárgyai a felhasználó tulajdonát képezik. Ezek rendszeres ellenőrzéséről, karbantartásáról és az észlelt hibák kijavításáról a felhasználó köteles gondoskodni. Ennek elmulasztásából eredő valamennyi kár a felhasználót terheli.
Az ingatlan belső csatornahálózatát a felhasználónak a Vhr., valamint az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet szerint úgy kell kialakítania és folyamatosan fenntartania, hogy abban szenny- vagy csapadékvíz-visszaáramlás ne keletkezhessék!
4. A Szerződés megkötése, időbeli hatálya
A szolgáltató a szolgáltatás igénybevételére írásban köt szerződést a bekötési vízmérő szerinti felhasználóval, továbbá azzal a felhasználóval, aki a közműves ivóvízellátást nem, de a közműves szennyvízelvezetést igénybe veszi.
A szolgáltatás feltételeit tartalmazó szerződéses ajánlatot a szolgáltató a közműves szennyvízelvezető törzshálózatba való bekötés esetén az építéshez adott szolgáltatói hozzájárulással együtt megküldi a felhasználónak. A szerződéses ajánlatban foglaltak a szolgáltatót a közléstől számított 30 napig kötik. Az aláírt szerződést a felhasználónak 30 napon belül kell visszaküldenie.
Ha a felhasználó a Szerződést – a szolgáltatás jogszabályban megállapított díját kivéve – véleményeltérési nyilatkozattal írja alá, a szolgáltató köteles a felek álláspontjának egyeztetését 15 napon belül kezdeményezni.
Amennyiben a felhasználó a részére megküldött szerződéses ajánlatot változatlan tartalommal elfogadja, akkor a Szerződés az ajánlatnak megfelelő tartalommal jön létre.
Amennyiben a felhasználó a részére megküldött szerződéses ajánlathoz véleményeltérési nyilatkozatot fűz és a szolgáltató ezt elfogadja, úgy a felek között a Szerződés ennek tartalmával módosulva jön létre.
A Szerződés a felhasználó (az ingatlan tulajdonosa, vagy annak, a tulajdonos hozzájárulásával, egyéb jogcímen használója) természetes személy esetén annak aláírásával, jogi személy esetén annak cégszerű aláírásával és a szolgáltató cégszerű aláírásával jön létre.
Amennyiben a felhasználó nem az ingatlan tulajdonosa, a Szerződéshez a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szerezni. Ez a Szerződés hatályba lépésének feltétele.
A Vhr. 84. § (4) bekezdése alapján a Mellékszolgáltatási Szerződés létrejöttének együttes előfeltétele:
a) az elkülönített vízhasználatra vonatkozó írásbeli igénybejelentés,
b) a mellékvízmérőnek és a vízmérési helynek a víziközmű-szolgáltató által jóváhagyott terv szerinti kialakítása és plombával vagy a leszerelést megakadályozó zárral történő ellátása,
c) a felhasználási hely vízfogyasztásának bekötési vízmérővel történő mérése és a hatályos Közszolgáltatási Szerződés megléte,
d) a bekötési vízmérő szerinti felhasználó Mellékszolgáltatási Szerződés megkötéséhez történő hozzájárulása,
e) a bekötési vízmérő szerinti felhasználási helynek és a szerződni kívánó elkülönített vízhasználónak nincs lejárt határidejű számlatartozása a víziközmű-szolgáltató felé és ilyet a víziközmű-szolgáltató az adott elkülönített felhasználói hely vonatkozásában sem tart nyilván,
f) víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó esetén a hozzájárulás megfizetése és a megfizetés víziközmű-szolgáltató felé történő igazolása.
Az ingatlanon belül a mellékvízmérővel elkülönített vízhasználatra az elkülönített vízhasználó az ivóvíz-szolgáltatóval fennálló Mellékszolgáltatási Szerződés bemutatásával, a szolgáltatóval Mellékszolgáltatási Szerződést köthet. Az ilyen szerződés szolgáltató nevében való megkötésének jogát a szolgáltató külön megbízottra átruházhatja, aki erről a tényről a Mellékszolgáltatási Szerződés megkötése előtt tájékoztatja az elkülönített vízhasználót és a szerződést a szolgáltató nevében köti meg.
A Mellékszolgáltatási Szerződés csak akkor köthető meg, ha az e Szerződéssel érintett ingatlan egészének vízfogyasztása önálló bekötési vízmérővel mért, és a bekötési vízmérőn keresztül nyújtott vízellátására vonatkozó szolgáltatói szerződés az ivóvíz-szolgáltató és a bekötési vízmérő szerinti felhasználó között létrejött, illetve, ha a bekötési vízmérővel érintett ingatlan és a szennyvízelvezetésére érvényes Közszolgáltatási Szerződés áll fenn. Az elkülönített vízhasználattal kapcsolatos többletköltségek az elkülönített felhasználót terhelik, beleértve a szolgáltatónál a mellékvízmérővel kapcsolatos ügyviteli költségeket.
A Közszolgáltatási Szerződés határozatlan időre szól.
5. A felhasználó személyében beállt változások bejelentésének kötelezettsége
Ha a felhasználási helyen a felhasználó személye megváltozik, a korábbi és az új felhasználó a változást legkésőbb – az elhalálozás esetére vonatkozó kivétellel – a birtokátruházástól számított 15 napon belül kötelesek a víziközmű-szolgáltatónak az alábbiak szerint bejelenteni.
A felhasználó elhalálozása esetén az örökös az elhalálozás tényét legkésőbb annak tudomására jutása napjától számított 60 napon belül a víziközmű-szolgáltató számára a szolgáltató által alkalmazott formanyomtatványon bejelenti. A bejelentésnek legalább a Vhr. 60. § (3) bekezdés a) pontja, b) pont ba) alpontja, valamint d)-g) pontja szerinti adatokat, valamint a halotti anyakönyvi kivonat másolatát kell tartalmaznia. A bejelentés az örökös közszolgáltatási szerződés megkötésére vonatkozó igényének minősül.
A korábbi felhasználó a bejelentés keretében a Közszolgáltatási Szerződését is felmondja. A felmondás az új felhasználóval létrejött Közszolgáltatási Szerződés hatálybalépése napján hatályosul. A bejelentés egyúttal az új felhasználó Közszolgáltatási Szerződés megkötésére vonatkozó igényének is minősül (Vhr. 60. § (2), (4) bekezdés).
Ha a felhasználó a felhasználási helyen a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével felhagy, a felhasználási hely tekintetében mindaddig felel a víziközmű-szolgáltatóval szemben a víziközmű-szolgáltatási szerződésben foglaltak teljesítéséért, amíg az Vhr 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentést meg nem teszi, vagy nem kéri a szüneteltetést.
A bejelentés megtételének bizonyítása a felhasználót, a helyszíni ellenőrzés akadályoztatásának bizonyítása a víziközmű-szolgáltatót terheli.
A felhasználó személyében történő változás esetén a víziközmű-szolgáltató a bejelentés kézhezvételét követő 30 napon belül helyszíni ellenőrzést tart és jegyzőkönyvben rögzíti a telki vízmérő, szennyvízmennyiség-mérő berendezés állását és a mérőberendezés, illetve a leszerelést megakadályozó zár vagy plomba szemrevételezéssel megállapított állapotát és minden lényeges tényt, adatot és nyilatkozatot. A jegyzőkönyvnek a felhasználó által aláírt egy példányát a víziközmű-szolgáltató a felhasználó részére átadja, másik példányát megőrizi, és az esetleges hatósági ellenőrzés vagy felhasználói panasz esetén az eljáró hatóságnak bemutatja.
A Vhr. 60. § (1) bekezdés szerinti bejelentés napjától az új felhasználót terheli a Közszolgáltatási Szerződésben foglaltak teljesítése, ha a felhasználási helyen az előzetes írásbeli felszólítás ellenére a Vhr 60. § (9) bekezdésben meghatározott helyszíni ellenőrzést az új felhasználó vagy képviselője akadályozza (Vhr. 60. § (7)-(10) bekezdés).
6. Szolgáltatás írásba foglalt szerződés nélkül
A víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlan tekintetében, szolgáltató és a lakossági felhasználó között a víziközmű-szolgáltatási jogviszony aláírt Szerződés hiányában a víziközmű-szolgáltatás igénybevételével is létrejön.
Amennyiben a szolgáltató és a lakossági felhasználó között meglévő szolgáltatási jogviszonyra – a lakossági felhasználó hibájából vagy mulasztásából adódóan – az írásbeli szerződés nem jön létre, úgy a Felek szolgáltatási jogviszonyára a Ptk., a Vksztv., valamint a Vhr. előírásai és a szolgáltató üzletszabályzatában foglaltak a szerződés írásba foglalása nélkül is irányadók.
A víziközmű-szolgáltatási jogviszony nem lakossági felhasználó esetében kizárólag a Szerződés megkötésével jön létre. Kivéve az Üzletszabályzat 3.1.5. „A Közszolgáltatási Szerződés írásba foglalása” pontban foglalt esetet, mely szerint a közszolgáltatási szerződésben foglalt rendelkezésekkel való egyetértésnek minősülhet az az eset, amikor a nem lakossági felhasználó – bár az ajánlatot tartalmazó szerződést nem, vagy nem megfelelően (pl. aláírás nélkül) küldte vissza, azonban – a közszolgáltatási szerződés ajánlatában foglaltaknak megfelelően kiállított csatornahasználati díjszámlát kiegyenlíti.
7. A szerződésszegés esetei, és következményei
A Szolgáltató szerződésszegést követ el, amennyiben a vonatkozó jogszabályokban, Közszolgáltatási Szerződésben, valamint az ÜSZ-ban foglalt kötelezettségeinek nem tesz eleget.
Szolgáltató részéről szerződésszegésnek minősül, ha:
a) nem értesíti az előírt határidőben a felhasználót az előre tervezett karbantartási, felújítási vagy fejlesztési munkák miatti szünetelés időpontjáról és várható időtartamáról;
b) a szolgáltatás minősége és a szolgáltatás színvonala a jogszabályokban, a működési engedélyében, az üzemeltetési szerződésben vagy az üzletszabályzatában előírtaknak nem felel meg;
c) a szolgáltatást a szerződésben rögzített időpontban nem kezdi meg, vagy jogellenesen szünetelteti;
d) olyan fogyasztásmérőt üzemeltet, amely érvényes hitelesítéssel vagy kalibrációval nem rendelkezik, és annak hitelesítésére jogszabály vagy szerződés a szolgáltatót kötelezi;
e) a fogyasztásmérők (szennyvízmennyiség-mérő, telki mérő) hitelesítési idejének nyilvántartásáról nem gondoskodik és a csere vagy újrahitelesítés szükségességéről a fogyasztásmérő tulajdonosát az e rendeletben előírtaknak megfelelően nem értesítette;
f) a jelen ÜSZ-ban és a jogszabályokban meghatározott egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.
Következmények:
A szolgáltató a Közszolgáltatási Szerződés megszegésével okozott kárért a polgári jog általános szabályai szerint felelősséggel tartozik.
A felhasználót kártérítés illeti meg, amennyiben a kár bekövetkezte, annak összegszerűsége és a szolgáltató felróható magatartása közötti okozati összefüggést igazolja. A szolgáltató szerződésszegése esetén a felhasználó az ÜSZ-ban felsorolt esetekben és abban meghatározott mértékben kötbér érvényesítésére jogosult.
A felhasználó részéről szerződésszegésnek minősül, ha:
a) a szerződésben meghatározott, rendelkezésre álló vagy lekötött kvótát egy adott szolgáltatási pont vonatkozásában túllépi;
b) a szolgáltatóval szemben fennálló fizetési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget;
c) a szerződésben foglalt adatváltozás bejelentési kötelezettségének nem, vagy késedelmesen tesz eleget;
d) a víziközmű-szolgáltatást a jogszabályokban előírtaktól eltérő módon, szabálytalanul veszi igénybe;
e) a fogyasztásmérő ellenőrzését, a hibás fogyasztásmérő javítását, hitelesítési vagy egyéb okból történő cseréjét, vagy a fogyasztásmérő leolvasását a szerződésben előírtak szerint a víziközmű-szolgáltató részére nem teszi lehetővé, vagy – ha erre jogszabály vagy megállapodás a felhasználót kötelezi – ezek javításáról vagy a cseréjéről, továbbá a vízmérési hely karbantartásáról, a fogyasztásmérő elfagyás elleni védelméről nem gondoskodik;
f) a jelen ÜSZ-ban és a vonatkozó jogszabályokban foglalt egyéb kötelezettségeit nem teljesíti.
A felhasználó szerződésszegését a szolgáltató köteles bizonyítani. A szerződésszegés bizonyítására vonatkozó szabályokat az ÜSZ tartalmazza.
Lejárt hitelességű vagy lejárt kalibrációval rendelkező fogyasztásmérő esetében a víziközmű-szolgáltató vagy a felhasználó a szerződésszegés jogkövetkezménye alól akkor mentesül, ha bizonyítja, hogy a fogyasztásmérő megfelelő időben történő hitelesítése, cseréje vagy leszerelést megakadályozó zárral, illetve plombával történő ellátása a másik fél érdekkörében fennálló okból nem vezetett eredményre.
Következmények.
A felhasználó köteles megtéríteni a szolgáltatónak mindazokat a károkat és többletköltségeket, amelyek a szennyvízkibocsátás mértékét meghatározó engedélyben foglaltaktól, illetve a szerződésben foglaltaktól eltérő szennyvíz kibocsátásának következtében merültek fel.
A felhasználó a szolgáltatónak okozott kárért a Ptk. vonatkozó szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Amennyiben a felhasználó/számlakötelezett díjfizetési kötelezettségének a számlán feltüntetett határnapig nem tesz eleget, úgy szolgáltató a Ptk. vonatkozó rendelkezései szerinti késedelmi kamat felszámítására jogosult.
A szolgáltató az ÜSZ-ban foglalt esetekben az abban meghatározott mértékű kötbért érvényesíthet a felhasználóval szemben. A szolgáltató az ÜSZ-ban meghatározott esetekben a szolgáltatást korlátozhatja, vagy felfüggesztheti.
A szolgáltató a Közszolgáltatási Szerződést felmondhatja az ÜSZ-ban foglalt esetekben.
A szolgáltatás szabályszerű igénybevételének megsértése esetén a szolgáltató indokolt kérelmére a járásbíróság nemperes eljárásban kötelezi a felhasználót az előírásoktól eltérő víziközmű-használat megszüntetésére.
8. A szolgáltatási szerződés megszűnésének, szüneteltetésének feltételei
A Közszolgáltatási Szerződést a felhasználó – amennyiben a felhasználási hely megfelel a Vksztv. 55. § (6) bekezdésében foglalt feltételeknek – 30 napos határidővel felmondhatja. Ha a Szerződést az ingatlant egyéb jogcímen használó mondja fel, előzetesen a tulajdonos írásbeli hozzájárulását is be kell szereznie. A Közszolgáltatási Szerződés felmondása nem érintheti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett víziközmű-szolgáltatást. A felmondáshoz, ha a felhasználó nem tulajdonosa az ingatlannak, a tulajdonos hozzájárulása, közös tulajdon esetén a tulajdonostárs(ak) írásbeli hozzájárulása szükséges.
Felmondás esetén az eljáró felhasználó hitelt érdemlően köteles igazolni személyazonosságát (nem lakossági felhasználó esetén a cég adatait és a képviseleti jogot) és ügyintézkedési jogosultságát.
A felmondásban nyilatkozni kell arról, hogy a felmondás nem érinti hátrányosan az ingatlanon más felhasználó által igénybe vett közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatást. Ennek elmaradása esetén a jogkövetkezményekért a felhasználó köteles helytállni.
A szolgáltató nem lakossági felhasználó esetében (kivéve: egészségügyi és gyermekintézmények) a közüzemi szennyvízelvezetés-szolgáltatást felfüggesztheti, illetve 45 napon túli díjtartozás esetében 30 napos határidővel a Közszolgáltatási Szerződést felmondhatja (Vksztv 58. § (1) bekezdés e) pontja).
A rendes felmondás joga nem korlátozható.
A Közszolgáltatási Szerződést a szolgáltató azonnali hatállyal akkor mondhatja fel, ha:
a) annak fenntartása a víziközmű-rendszer teljesítőképességét meghaladó igénybevételt eredményez, vagy
b) a felhasználó nem működik együtt a felhasználási hely szabályos kialakítása vagy a fogyasztásmérő berendezés elhelyezése, leolvasása érdekében, szolgáltató a felhasználót az együttműködésre legalább kétszer írásban felszólította és a második felszólítás sem vezetett eredményre, vagy
c) a víziközmű-szolgáltatás fenntartása közegészségügyi vagy műszaki okból veszélyezteti az ellátás biztonságát.
A Szerződés megszűnik a felhasználó elhalálozásával, valamint a nem lakossági felhasználó jogutóddal vagy jogutód nélküli megszűnésével, végelszámolás, csődeljárás, felszámolási eljárás következtében történő megszűnésével, vagy a felhasználási hely megszűnésével.
A felhasználó a szolgáltatóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával kezdeményezheti a közműves szennyvíz-elvezetési szolgáltatás szüneteltetését, ha a felhasználási helyet átmenetileg nem használja.
A szolgáltató megvizsgálja a bekötővezeték zárásának, elfalazásának műszaki lehetőségét, amennyiben a lehetőség adott az elfalazásról intézkedik, egyéb esetekben a felhasználó a telekhatári tisztító aknában zárja el a bekötővezetéket, amit a szolgáltató a helyszínen leellenőriz.
A szolgáltató a víziközmű-szolgáltatás szüneteltetését és a víziközmű-szolgáltatás ismételt megindítását a nyilatkozatban megjelölt időpontban, de legkorábban annak érkeztetésétől számított tizenöt munkanapon belül teljesíti.
Szolgáltatás szüneteltetésével kapcsolatosan a szolgáltatónál felmerülő díjakat, költségeket a felhasználó viseli.
A szolgáltató jogosult az elfalazás meglétét a szolgáltatás szüneteltetése alatt ellenőrizni. Az elfalazás szolgáltató értesítése nélküli megszüntetése szabálytalan közműhasználatnak minősül, és a felhasználó az ÜSZ szerinti kötbér megfizetésére köteles, valamint amennyiben a felhasználó nem tudja hitelt érdemlően bizonyítani, hogy mikortól kezdte újra használni a csatornaszolgáltatást, úgy a szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetési kérelemben foglalt kezdő dátumig visszamenőleges számlát állít ki a vízfogyasztás alapján.
A szolgáltató a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó visszamenőleges kérelmet elutasítja. A felhasználó a szolgáltatás szüneteltetésére vonatkozó kérelmét évente köteles megújítani.
9. A szolgáltatás díja és kiszámítása
A Vksztv. alapján a víziközmű-szolgáltatásért a felhasználónak díjat kell fizetnie.
2011. december 31-től a víziközmű közüzemi szolgáltatások díjképzési elveit a Vksztv. szabályozza. Ennek értelmében a díjakat a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal javaslatainak figyelembe vételével a víziközmű-szolgáltatásért felelős miniszter rendeletben állapítja meg.
A díjról szóló rendelet hatályba lépéséig az alkalmazott csatornahasználati díj mértéke a nem lakossági felhasználók vonatkozásában a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díj mértékével azonos.
A rezsicsökkentések végrehajtásáról szóló 2013. évi LIV. törvény (továbbiakban Rezsitv.) 4. § (1) bekezdése alapján a Vksztv. 2. § 15. pontjában meghatározott lakossági felhasználók részére, valamint a Vksztv. 64. § (4) bekezdésében meghatározott körben lakossági díjon elszámolt felhasználásra, a Vksztv. 2. § 24. pontjában meghatározott víziközmű-szolgáltatás tekintetében a számlában meghatározott fizetendő szolgáltatási egységre jutó összeg (beleértve az alapdíjat) 2013. július 1-jét követő időszakban teljesített szolgáltatás vonatkozásában nem haladhatja meg a 2013. január 31-én jogszerűen alkalmazott díjtételek és egyéb számlaelemek alapján, ugyanazon feltételekkel számított összeg 90%-át.
A Rezsitv. 4/B. alapján a szolgáltató legfeljebb a 4. § (1) bekezdésében meghatározott díjat alkalmazhatja
a) a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló törvény szerinti személyes gondoskodást nyújtó bentlakásos szociális intézmény és a támogatott lakhatás, valamint
b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerinti gyermekek átmeneti otthona, családok átmeneti otthona, gyermekotthon, xxxxxxxxxxx, utógondozó otthon és javítóintézet
esetében, ha a szolgáltatás után a fenntartó a központi költségvetésről szóló törvény szerinti támogatásban részesül.
A számlázás alapja a közcsatornába bocsájtott, hitelesen mért szennyvízmennyiség, mérés hiányában a csatornaműbe bekötött ingatlan vízmérőjén mért, felhasznált teljes vízmennyiség, illetve az egyéb forrásból beszerzett, ingatlanon felhasznált, mért vízmennyiség.
Az elszámolási szennyvízmennyiség-mérőn történő elszámolás esetén a felhasználónak egyedi szerződést kell kötnie a (Közszolgáltatási Szerződés kiegészítéseként) szolgáltatóval, amely tartalmazza:
• mérőkalibrálás eljárásával és ütemezésével kapcsolatos kérdéseket (felhasználó költségén történő kalibrálás),
• a mérőkalibrálás során nem megfelelőnek bizonyult mérő esetén alkalmazandó elszámolást,
• a mérő üzemszünetének időszakára vonatkozó elszámolást és bejelentési kötelezettséget,
• meghibásodás esetén a bejelentési kötelezettséget és az ez esetben alkalmazott elszámolást,
• a mérő leolvasásának módját.
A szennyvízmennyiség-mérő kialakításának részletes szabályait a szolgáltató ÜSZ-a tartalmazza.
Az elkülönítetten mért vízhasználatokat – ha a jogszabály eltérően nem rendelkezik, és a felhasználási hely egyúttal szennyvíz-elvezetési hely is – szennyvízként kell figyelembe venni.
Aki az ingatlanon keletkezett szennyvizet a szennyvízelvezető műbe mérés nélkül vezeti, és a vizet nem, vagy nem csak közműves vízellátáshoz csatlakozva, hanem saját vízműből vagy más vezetékes megoldással szerzi be, köteles a beszerzett valamennyi vízmennyiség mérésére hiteles vízmérőt működtetni, a mért mennyiségekről a szolgáltatót tájékoztatni. A mért mennyiséget a szolgáltató jogosult ellenőrizni.
Az ingatlanon fogyasztott víz mennyisége szempontjából mérés hiányában a bekötési vízmérő az irányadó. Ettől eltérő elszámolás lehetőségét – mellékmérőn mért fogyasztás esetén – a Vksztv. 52. § (2a) pontja biztosítja, amennyiben a jogszabályban foglalt feltételeknek a felhasználási hely / felhasználó megfelel és ezt a FV nyilvántartásba veszi. A bekötési vízmérő és az elkülönített vízhasználatokat mérő mellékmérők mérési különbözetéből megállapított fogyasztási különbözetet a bekötési vízmérő szerinti felhasználó köteles megfizetni a szolgáltatónak, a Vhr. vonatkozó paragrafus szabálya szerint.
A Vksztv. 52. § (2a) pontja alapján a bekötési vízmérőn mért fogyasztás helyett a víziközmű-szolgáltatási díj elszámolásának alapja a mellékvízmérőkön mért fogyasztás, ha
a) valamennyi elkülönített vízhasználói hely hatályos Mellékszolgáltatási Szerződéssel rendelkezik és az ivóvízvételi helyek fogyasztását kizárólag hiteles, plombával vagy záró bélyeggel ellátott mellékvízmérőkkel mérik, és
b) a mellékvízmérőkön és a bekötési vízmérőn mért fogyasztási adatok, valamint a helyszíni ellenőrzés alapján a csatlakozó hálózati szakaszon a karbantartás elmaradására visszavezethető vízveszteség vagy az elszámolatlan vízvétel lehetősége kizárható.
Az elvezetett szennyvíz mennyisége alapján a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvényben (a továbbiakban Ktd.) meghatározott szabályok szerint vízterhelési díj is fizetendő, amelyet a szolgáltató a felhasználónak a mindenkor fizetendő szennyvízről kiállított számlában számít fel és érvényesít. A vízterhelési díjat a szolgáltató az állami költségvetésbe fizeti be. A Ktd. 7. § (1) bekezdés alapján a vízterhelési díj fizetésének kötelezettsége azt a kibocsátót terheli, aki vízjogi engedélyezés alá tartozó tevékenységet végez. A (2) bekezdés értelmében a vízterhelési díjat a felszíni vizeket terhelő, a Ktd. 2. számú mellékletében meghatározott vízterhelő anyagok kibocsátása után kell fizetni.
A Ktd. 10. § alapján a közcsatornán elvezetett, majd felszíni vízbe bocsátott vízterhelő anyag után fizetendő díjat a szennyvíztisztító telepet, illetve a közüzemi csatornahálózatot működtető szolgáltató a terhelés arányában áthárítja a szolgáltatást igénybe vevőkre. Ha a szennyvíztisztító telepet és a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató személye különbözik, akkor a csatornahálózatot üzemeltető szolgáltató jogosult a rá áthárított díjat a szolgáltatást igénybe vevőkre továbbhárítani. A gazdálkodó szervezet által kibocsátott szennyvíz mennyiségének és minőségének meghatározása a szolgáltató feladata.
10. Számlázás
A szennyvíz-elvezetési helyről a szennyvízelvezető műbe kerülő szennyvíz mennyisége méréssel, mérés hiányában pedig az adott helyen felhasznált vízmennyiség alapulvételével állapítható meg.
A Vhr. 65. § (9) bekezdésével összhangban, ha az árváltozás, a víziközmű-szolgáltató személyében bekövetkező változás, a közérdekű üzemeltető kijelölése, illetve az ideiglenes szolgáltatás kezdő időpontjában a fogyasztásmérő leolvasására nem kerül sor, a szolgáltatásért fizetendő díjat a víziközmű-szolgáltató kezdeményezésére történt felhasználói adatközlés, ennek hiányában a felhasználás időarányos megosztásával kell megállapítani és számlázni.
A Szolgáltató az igénybe vett szolgáltatás mindenkori díját mérés hiányában, a Főváros Vízművek Zrt., vagy egyéb szolgáltató által üzemeltetett közüzemi vízhálózatból szolgáltatott víz esetében a vízszolgáltató által mindenkor megállapított, fogyasztott (számlázott) vízmennyiségi adatai alapján határozza meg és számlázza. Szennyvízmennyiség-mérő hiányában, az egyéb egyedi módon igénybe vett vízmennyiség esetében az egyedi mérőn mért (fogyasztott) víz mennyiség is irányadó.
A számlázást az adott elszámolási időszakra eső mindenkori díj vonatkozásában a szolgáltató közvetlenül, vagy megbízott bevonásával végzi.
11. Fizetési határidők
A szolgáltató által kibocsátott számla kiegyenlítése a számlán feltüntetett fizetési határidőre esedékes.
A számla akkor tekinthető kiegyenlítettnek, amikor annak összege a szolgáltató vagy megbízottja bankszámláján jóváírásra kerül, vagy azt a számlavezető banknak jóvá kellett volna írnia.
12. Késedelmes fizetés
Amennyiben a felhasználó a számla összegét a számlán feltüntetett határnapig nem fizeti meg, a szolgáltató a Ptk. vonatkozó hatályos rendelkezései alapján jogosult késedelmi kamatot felszámítani.
Késedelmes fizetés esetében a késedelmi kamaton túl a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény rendelkezései is irányadóak a törvény hatálya szerinti felhasználók esetében.
A szolgáltató a behajtási költségátalányról szóló 2016. évi IX. törvény 3. (1) bekezdése alapján rögzíti, hogy az általa vállalkozásokkal, illetve szerződő hatóságokkal kötött szerződések esetében a kötelezettet, illetve a szerződő hatóságot terhelő, kereskedelmi ügyletből eredő fizetési kötelezettség teljesítésének késedelme esetén akövetelése
behajtásával kapcsolatos költségei fedezetéül negyven eurónak megfelelő, a Magyar Nemzeti Bank – késedelem kezdőnapján érvényes – hivatalos deviza-középárfolyama alapján meghatározott forintösszegre, azaz behajtási költségátalányra tart igényt.
A behajtási költségátalányt szolgáltató a késedelem bekövetkezésétől számított egy éves jogvesztő határidőn belül követelheti. A követelés esedékességének időpontja önkéntes teljesítés esetén ennek időpontja, önkéntes teljesítés hiányában a teljesítésre való első felszólítás időpontja.
A kötelezett a behajtási költségátalány megfizetésére nem köteles, ha az erre irányuló igény érvényesítése során a késedelmét kimenti.
Ha a felhasználó a számlával kapcsolatban kifogást emelt, a szolgáltató nem számít fel behajtási költségátalányt a kifogásolt számla tekintetében a számlakifogás helybenhagyása miatt kiállított helyesbítő számla fizetési határidejének lejártáig vagy a számlakifogás elutasításának felhasználói kézhezvételétől számított nyolcadik napig.
A behajtási költségátalány megállapítása a számlán feltüntetett fizetési határidőt követő napra történik.
A behajtási költségátalány megfizetésére irányuló kötelezettség teljesítése nem mentesít a késedelem egyéb jogkövetkezményei alól; a kártérítésbe azonban a behajtási költségátalány összege beszámít.
Ha a felhasználó a számla tartalmát vitatja, a szolgáltatónál kifogást emelhet. A kifogás bejelentésének a számla kiegyenlítésére akkor van halasztó hatálya, ha azt a felhasználó a fizetési határidő lejártát megelőzően közölte és a számlán feltüntetett mennyiség alapján számított havi fogyasztás az előző 12 hónap havi átlagfogyasztásának 150 százalékát meghaladja.
Ha a felhasználót a kifogás alapján visszatérítés illeti meg, akkor a szolgáltató az összeget
• a felhasználó technikai számláján jóváírja és
• a jóváírt összeggel a soron következő számla összegét vagy ha a visszatérítendő összeg az első soron következő számlánál magasabb, a többi soron következő számla szerint fizetendő összeget csökkenti.
Ha a megtérítendő összeg az 5 000 forintot meghaladja, a felhasználó kérésére a visszatérítendő összeget a víziközmű-szolgáltató a visszatérítési igény elismerését vagy megállapítását követő 8 napon belül készpénzkifizetéssel vagy a jogosult által meghatározott fizetési számlára történő átutalással teljesíti.
A szolgáltató, illetve megbízottja érdekkörében felmerült okból elmaradt számlázás esetén a felhasználó a szolgáltatási díjat vagy díjkülönbözetet az elmaradt számlázás időtartamával azonos időn belül, egyenlő részletekben jogosult kiegyenlíteni. Ez esetben késedelmi kamat nem számítható fel.
Ha a nem lakossági felhasználó (kivéve: egészségügyi és gyermekintézmények) a Vhr. 65. § (8). bekezdésében foglalt felszólítások ellenére a szolgáltatási díjat a szerződésben rögzített feltételek szerint nem fizeti meg, a szolgáltató – a létfenntartási, a közegészségügyi és a katasztrófa-elhárítási vízigények teljesítése mellett – az illetékes népegészségügyi szakigazgatási szerv ellentétes állásfoglalása hiányában a közüzemi szennyvíz-elvezetési szolgáltatást időben és mennyiségben korlátozhatja, illetve felfüggesztheti.
13. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettek köre és a hozzájárulás mértéke
A nem lakossági felhasználó a mindenkor hatályos jogszabályokban meghatározott esetekben víziközmű-fejlesztési hozzájárulást köteles fizetni.
Nem kell víziközmű-fejlesztési hozzájárulást fizetnie a központi költségvetési szervnek és intézményének, a helyi önkormányzatnak és annak költségvetési intézménynek, a jogi személyiséggel rendelkező vallási közösségnek, valamint normatív állami támogatásban részesülő, közfeladatot ellátó, nem nyereség- és vagyonszerzési célt szolgáló egyéb intézménynek. A mentességet élvező szervezetek körét a Vksztv határozza meg. A Vksztv. 55/H. § alapján mentes a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás, az igénybejelentés elbírálásának díja alól a legfeljebb 160 mm átmérőjű szennyvízvezeték bekötése.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetési kötelezettség alóli jogszabály szerinti mentességet a nem lakossági felhasználónak kell igazolnia. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás kivetésére az alábbi esetekben kerül sor:
a) Közszolgáltatási Szerződéses jogviszony esetében a felhasználási helyen biztosítandó szolgáltatási kapacitásért,
b) a víziközmű-szolgáltatásba bekapcsolt ingatlanhoz biztosított kapacitás felhasználó által kezdeményezett bővítéséért, illetve a lekötött kvóta túllépése esetén a növekmény után, továbbá,
c) a víziközmű-szolgáltatás minőségének felhasználó által igényelt emelése esetében,
d) az új bekötés megvalósítását megelőzően, ha a bekötés a nem lakossági felhasználó által, nem továbbértékesítésre épített újépítésű lakás víziközmű-szolgáltatását szolgálja,
e) meglévő víziközmű-bekötésnél abban az esetben, ha a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás fizetésére kötelezett felhasználó megváltott (vásárolt) kvótát nem tud igazolni.
A hozzájárulás mértéke az igényelt szolgáltatáshoz szükséges fejlesztés költségeinek arányos része. A közműhálózat saját beruházásból történő megvalósítása nem mentesít a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetése alól. A közműfejlesztési kvóta megállapítása az éves üzemnapok számának – bejelentett folyamatos üzem esetén 365 nap, egyéb esetben 300 nap – figyelembevételével történik.
A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás mértékét Ft/m3/nap-ban kell meghatározni.
A mindenkor hatályos díjak a szolgáltató ügyfélszolgálatain személyesen, vagy a szolgáltató internetes honlapján (xxx.xxxx.xx) megtekinthetők.
A nem lakossági felhasználó az adott felhasználási helyen a víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megvásárolt közműfejlesztési kvóta erejéig jogosulttá válik a szolgáltatás igénybevételére. A közműfejlesztési kvóta vagyoni értékű jogot testesít meg. Az adott felhasználási helyen rendelkezésre álló közműfejlesztési kvóta mértéke a Közszolgáltatási Szerződésben rögzítésre kerül. Amennyiben a nem lakossági felhasználó napi átlagos bevezetett szennyvízmennyisége meghaladja a Közszolgáltatási Szerződésben rögzített kvótát, úgy a növekmény után víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésére válik kötelezetté. A víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetésével a megnövelt kvóta erejéig válik jogosulttá a szolgáltatás igénybevételére.
Az a nem lakossági felhasználó, aki az adott felhasználási helyhez tartozó, rendelkezésére álló közműfejlesztési kvótát túllépte, és az igénybevett kapacitás alapján megállapított növekmény után kiközölt víziközmű-fejlesztési hozzájárulás megfizetését nem teljesíti határidőre szerződésszegést követ el. Ebben az esetben szolgáltató a kiközölt víziközmű- fejlesztési hozzájárulás összegén felül kötbér érvényesítésére jogosult.
A nem lakossági felhasználónak a közműfejlesztési kvóta megemelésére vonatkozó kérelmét – amennyiben igényli – írásban kell bejelentenie a szolgáltató felé.
A Közszolgáltatási Szerződés 2. pontjában meghatározott szennyvízkvóta, mint bázismennyiség növeléséhez, a növekménynek a törzshálózatba való bevezetéséhez a szolgáltató a hozzájárulást akkor adja meg, ha a felhasználó a növekményre eső víziközmű-fejlesztési hozzájárulást megfizette. Ebben az esetben az új szennyvíz kvótát Felek új Közszolgáltatási Szerződésben rögzítik.
14. Hozzájáruláson alapuló adatkezelés
A Közszolgáltatási Szerződés tartalmaz minden olyan információt, amelyet a személyes adatok kezelése szempontjából – Az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény alapján – az érintettnek ismernie kell, így különösen a kezelendő adatok meghatározását, az adatkezelés időtartamát, a felhasználás célját, az adatok továbbításának tényét, címzettjeit, adatfeldolgozó igénybevételének tényét. A közszolgáltatási szerződés tartalmazza, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak a szerződésben meghatározottak szerinti kezeléséhez.
15. Záró és egyéb rendelkezések
A szolgáltató jogosult a számlázással, díjérvényesítéssel és egyéb feladataival összefüggő tevékenységét megbízott útján végezni. A Közszolgáltatási Szerződés aláírásával a felhasználó hozzájárul, hogy a szolgáltató a megbízottja részére személyes adatait átadja. A szolgáltató és a felhasználó jogviszonyára valamint a Szerződésben foglalt kötelezettségeket vállaló más személyek jogaira és kötelezettségeire, így mindenekelőtt a szolgáltatásra, azok igénybevételére, a szolgáltatás díjára és a szerződésszegés jogkövetkezményeire a Szerződésben nem szabályozott kérdésekben, különösen a Polgári Törvénykönyv, a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény, a víziközmű- szolgáltatásról szóló 2011. CCIX. törvény, a 2011. évi CCIX. törvény végrehajtásáról szóló 58/2013. (II.27.) Korm. xxxxxxxx, a fogyasztóvédelemről szóló 1997. évi CLV. törvény, az Országos Településrendezési és Építési Követelményekről (OTÉK) szóló 253/1997 (XII. 20.) Korm. rendelet, a felszíni vizek védelmének szabályairól szóló 220/2004 (VII. 21.) Korm. rendelet, a környezetterhelési díjról szóló 2003. évi LXXXIX. törvény, illetve a szolgáltató Üzletszabályzatában foglaltak az irányadóak.
Amennyiben a jelen Szerződés aláírását követően a víziközmű-szolgáltatással kapcsolatban új jogszabály a jelen Szerződésben foglaltaktól eltérően rendelkezik, a Szerződés tartalma és annak mellékletei automatikusan a jogszabályban írtak szerint módosulnak.
Fővárosi Csatornázási Művek Zrt.