Üzletszabályzat
1. § Általános rendelkezések
1. Az TIPP-TOPP-AGRO KFT. ( a továbbiakban eladó) szállításai, teljesítései és ajánlatai kizárólag ezen üzletfeltételek alapján történnek. Ez érvényes tehát minden jövőbeni ügyletkötésre, abban az esetben is, ha azokról nem született külön nyomatékos megegyezés. Legkésőbb az áru átvételével vagy a teljesítéssel lépnek ezek a feltételek joghatályosan érvénybe, kivéve, ha a jelen szállitási feltételekből más következik.
2. Ettől az üzleti feltételtől való eltérés csak akkor érvényes, ha abban a felek külön megegyeztek.
2. § Ajánlat és szerződéskötés
1. Az eladó ajánlatait kötöttség nélkül teszi meg, az az eladóra nézve szerződéskötési kötelezettséget vagy ajánlati kötöttséget nem eredményez. Vevő által tett elfogadó-nyilatkozat azonban létrehozza a szerződést, ugyanakkor a vevő által küldött megrendelés csak abban az esetben hozza létre a szerződést, amennyiben azt az eladó írásban visszaigazolja. Ugyanez érvényes a kiegészítésekre, módosításokra, vagy mellék-megállapodásokra.
2. Rajzok, ábrák, méretek, súlyok vagy egyéb teljesítményadatok csak akkor tekinthetők a szerződés részének, ha erről kifejezett írásbeli megállapodás készült.
3. § Árak
1. Az árak – eltérő jelölések hiányában – Forintban értendőek, amelyek nem tartalmazzák a törvényes forgalmi adót, és külön kerül felszámolásra a csomagolás, felrakodás, szállítási biztosítás és az egyéb díjak, illetékek, amelyek külön kerülnek elszámolásra. Szállítási biztosítás kötéséről a vevő gondoskodik.
2. A vételár megállapitása során a termék szállítás napján érvényes Ft/EUR árfolyam az irányadók. Az esetleges árfolyamkockázat a vevő terhére esik.
4. § Vásárlás földpróbára (megtekintésre és próbára vétel)
1. Amennyiben a vásárlás nem végérvényes, hanem a földpróbára lett kötve, az alábbiak az érvényesek:
A földpróba arra szolgál, hogy az eladott gépet az üzletpartner üzemeltetési területen kipróbálhassa.
Ez a földpróba időben és területileg a felek megállapodása alapján és a felek ill. képviselőjének vagy megbízottjának jelenlétében történik. Földpróbára való vásárlás esetében a lezajlott földpróba utáni visszalépésre a szerződéstől csak abban az estben van lehetőség, ha a szerződés szerint megállapított teljesítmény, vagy ha a megállapított géphasználat nem érte el legalább a 90 %-ot.
2. A földpróba kifejezetten ingyenesen történik; visszalépés esetében, sikeres földpróba után az üzleti partner számára az eladónál ténylegesen keletkezett költségeket az eladó a vevőre hárítja, amennyiben a fentiek ellenére a vevő visszalép. Az üzleti partner köteles ezt az összeget 14 napon belül megfizetni az eladónak, kivéve, ha az eladó a vevő számára írásban költségmentes földpróbát biztosítottak visszalépés esetén is.
3. A földpróbát eltérő megállapodás hiányában csak a vevő udvar- és üzemeltetési területén szabad elvégezni. Minden szóbeli ígéret érvényességéhez, a földpróbára megegyezés vagy annak véghezvitele alkalmával, szükséges az eladó általi kifejezett írásos visszaigazolás. Az eladó határidőt is tűzhet a nyilatkozattételre: amennyiben a vevő a fenti határidőn belül nem nyilatkozik, úgy tekintendő, hogy a felek között a szerződés a kipróbált berendezésre létrejött. Az eladó nem szavatol azokért, amelyeket a vevő a próba során felismerhetett.
5. § Szállítási és teljesítési határidő
1. Az eladó által a szerződés tárgyát képező berendezés vagy egyéb gép, alkatrész átadására megjelölt időpontok és határidők nem fix határidők, ettől eltérően a felek csak írásban térhetnek el. A szállítási és fizetési késedelmeket vis maior vagy más olyan körülmény esetén, amely az eladó számára a teljesítést jelentősen megnehezíti és/vagy lehetetlenné teszi, az eladót fix teljesitési határidő esetén is mentesiti a késedelem jogkövetkezményei alól. Ezen körülmények feljogosítják az eladót arra, hogy a szállítás, illetve a teljesítés akadályozás időtartamára póthatáridőt jelöljön meg és közöljön a vevővel, vagy a még nem teljesített rész miatt részben vagy egészben visszalépjen a szerződéstől. Ha az akadályoztatás 3 hónapnál hosszabb ideig tart, az eladó a póthatáridő letelte után jogosult arra, hogy a még nem teljesített szerződésrész tekintetében visszalépjen a szerződéstől hátrányos következmények nélkül. A vevő kártérítési igénye kizárt.
2. Az eladó mindenkor jogosult a részszállításra vagy a részteljesítésre.
6. § Kockázatvállalás (kárveszélyátszállás)
A kárveszély a vevőre száll át, amennyiben az áru átadásra került a fuvarozónak vagy a vevőnek, vagy az eladó raktárát elhagyta. Amennyiben a vevő az átvétellel késlekedik, a kárveszély azzal a nappal száll át a vevőre, amely nappal a vevőt az eladó értesítette arról, hogy az áru elszállitásra készen áll.
7. § Szavatosság
1. Ha az áru nem felel meg a felek szerződése szerinti tulajdonságoknak, az eladó hibásan teljesít, amely miatt felelősséggel tartozik a vevő felé(kellékszavatosság). Nem terjed ki a szavatosság a szakszerűtlen összeszerelés miatti károsodásra, amennyiben az összeszerelést a vevő vagy a vevő vagy eladó felkérésére harmadik személy végzett el.
2. Szavatossági igényként a vevő a szerződés tárgyát képező berendezés kijavitását igényelheti, az eladó azonban jogosult arra, hogy a kijavitás helyett az árut kicserélje. Többszörös utójavítás megengedett.
3. A szavatossági idő 12 hónap, ha a vevő a saját gazdasági tevékenysége érdekében vásárolta meg a terméket. Egyes termékeknél az eladó a szavatossági felelősségét kizárhatja vagy annak tartamát 12 hónapnál rövidebb időben határozhatja meg.
4. A vevőnek a küldeményt a megérkezéskor haladéktalanul át kell vizsgálni a berendezést, és az esetleges hányosságokat a körülmények által lehetővé tett legrövidebb időn belül közölnie kell az eladóval. Amennyiben a szállítás fuvarozó közbejöttével történik, a felismerhetően a szállítás során keletkezett károkért a fuvarozó tartozik felelősséggel, azonban ez esetben is a vevő köteles írásos értesitést küldeni az eladónak a károsodás tényéről, amely kárjegyzőkönyvet a fuvarjogi szabályok szerint a vevő a fuvarozóval is aláíratja. Ezesetben az eladó fenntartja a jogot arra, hogy a fuvarkár mellett is szemlét tartson a berendezés felett, annak megelőzésére, hogy a fuvarkár a későbbiekben szavatossági igény alapjául szolgálhasson. Egyébként a nyilvánvaló hiányosságot az eladó felé haladéktalanul, de legkésőbb 5 munka napon belül a szállítás után, írásban eladóval közölni kell. A hiányos
ill. sérült vagy másként károsodott árut változatlan állapotban, az eladó rendelkezésére kell tartani az értesitésnek az eladó általi kézhezvételétőlm számitott 15 napig.
5. A szavatosság nem érvényes a kopóalkatrészekre, például az elektromos biztosítékokra, féltartós vagy más érzékeny alkotóelemekre-ezek csoportjaira, amelyek szakszerűtlen kezelés, hibás használat, vagy helytelen raktározás által károsodhatnak. Ezen alkatrészek szavatossági igényként történő javitását, cseréjét a vevő nem igényelheti. Elektromos részek esetén: a garanciaidő az elektronikai ipar általános irányelve szerint az áru kiszállításától számítva 6 hónap, amelynek esetében csak az anyagköltség kerül átvállalásra, a munkadíj nem. A garanciaidő ezen kívül nem hosszabbodik meg a javítás által a garancia időtartamán túlmenő időre.
6. A szavatossági igénnyel az eladóval szemben csak a közvetlen vevő jogosult fellépni, az eladás esetén sem száll át az áru további vevőjére.
7. Kártérítési igény a teljesítés lehetetlenülése esetén, nemteljesítés miatt, nem megengedett kezelésből adódóan mind az eladóval szemben, mind az ő teljesítési segédjével szemben kizárt, amennyiben a károkat nem szándékosan vagy durva gondatlanságból okozták.
8. Amennyiben a vevő az árut a garanciaidőn belül vissza akarja adni, (elállás) és a nem hibás teljesítés, hanem a vevő érdekkörében felmerült okok indokolják, arra csak az eladó hozzájárulásával van lehetőség, az értékcsökkenés levonása mellett. Ez érvényes egy esetleges gépcsere, illetve egy gépvisszaadás esetében is. A hiányos ill. sérült vagy másként károsodott árut változatlan állapotban, az eladó rendelkezésére kell tartani az értesítéstől számított 15 napig.
8. § Garancia
1. A jótállás alapján a géptulajdonost megilleti a meghibásodott termék díjmentes (a szervizelő telephelyén történő) kijavítása, ha a jótállási időn belül bejelentett hiba, gyártási okokra (anyaghiba, megmunkálási, szerelési pontatlanság) vezethető vissza. Amennyiben kiszállásra kerül sor, abban az esetben az útiköltséget minden esetben a Vevő fizeti.
A szerviz kiszállási költségei: Az oda-vissza útra a kiszállási költsége a megrendelőt terheli. (természetesen, ha a géptulajdonos visszaszállítja a gépet a javítást végző szervizbe, ez a költség nem áll fenn). A kiszállási díjat előre kell átutalni és csak az utalás vagy az utalás igazolása után kerülhet sor a szervizre. A díjról érdeklődjön
az xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
2. A garanciális hibákat az eladó megbízásából a feltüntetett szerviz javítja ki.
3. A jótállási idő kezdete:
Az értékesítésre került gépeknél a jótállási idő a gépvásárlás (átvétel) napján kezdődik.
4. Eljárás a gép meghibásodása esetén:
A telefonon történt bejelentést írásban kell megerősíteni! A gép meghibásodását a jótállási jegyben feltüntetett szerviznek írásban (ajánlott levél) kell bejelenteni, e tájékoztató hátoldalán található nyomtatvány kitöltésével.
4.1. A bejelentésben feltétlenül rögzíteni kell:
- a gép típusjelét, megnevezését,
- gyári (alváz és motor) számát,
- a hiba rövid leírását,
- a meghibásodott vagy feltehetően meghibásodott szerkezeti egység (alkatrész) megnevezését,
- azt a helyet, ahol a gép megtalálható és javítható,
- a géptulajdonos intézkedésre jogosult megbízottja nevét, címét, telefonszámát.
4.2. A szerviz a bejelentett hiba felülvizsgálatát és kijavítását a hiba bejelentésének kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül megkezdi és a tőle elvárható legrövidebb időn belül befejezi. A szerviz képviselője jogosult és köteles a hiba felvételezés után, a javítás megkezdése előtt a géptulajdonossal közölni, hogy a bejelentett hibára kiterjed-e a jótállás. A szerviz a jótállás körébe tartozó hibát gyári új alkatrészek vagy ezzel egyenértékű
alkatrészek beépítésével tartozik elhárítani. Átmeneti alkatrészhiány esetén – kárenyhítés céljából – a szerviz a lehetőségekhez képest átmeneti (ideiglenes) hibaelhárítást végezhet. A szerviz a jótállás alapján végzett javításokat lehetőleg a vevő (üzemeltető) telephelyén végzi el, ha ez nem lehetséges, úgy jogosult a javítást saját műhelyében is elvégezni.
4.3. A jótállás alapján végzett javítások gyors elvégzése érdekében a géptulajdonos köteles a gépet javításra alkalmas helyre szállítani, a gépet letisztítani és azon a javítás megkezdése előtt a kezelési és karbantartási utasításban előírt napi vagy soros karbantartást elvégezni.
4.4. A pontatlan hibabejelentésből vagy a gép nem megfelelő előkészítéséből adódó többletköltségek az üzemeltetőt terhelik.
4.5. A gyorsan kopó alkatrészek cseréjét a kezelési utasításban foglaltak betartása mellett a géptulajdonos a jótállási időn belül is elvégezheti, amennyiben a művelet a gépi pecséttel, ólomzárral ellátott szerkezeti részeinek megbontása nélkül végrehajtható. Amennyiben a cseréhez a gép ilyen részeinek megbontása szükséges, a munkát csak a szerviz végezheti el.
5. Megszűnik a jótállási kötelezettség:
5.1. Ha a gép pecséttel, ólomzárral ellátott szerkezeti részeit bárki megbontja.
5.2. Ha a kezelési utasításban előírt periodikus műszaki felülvizsgálatokat, karbantartásokat nem végzi, vagy a szervizállomással nem végezteti el.
6. Nem terjed ki a jótállási kötelezettség:
6.1. Meghibásodott alkatrészekkel történő tovább üzemelésből adódó hibákra.
6.2. Gumiból, üvegből készült alkatrészekre, a fék- és tengelykapcsoló-betétekre, izzólámpákra, biztosítékokra, befecskendező fúvókákra, szűrőbetétekre, ékszíjakra, tömítésekre, gördülőcsapágyakra, szimeringekre, bowdenekre, rugókra, akkumulátorra és gyorsan kopó alkatrészekre.
6.3. Nem megfelelő üzem-, vagy kenőanyag használatából eredő hibákra.
6.4. Az olyan hibákra, amelynek oka természeti behatás vagy baleset, a kezelési és karbantartási utasításban foglaltak megszegése, illetve be nem tartása, vagy az üzemeltető gondatlansága.
6.5. Az olyan beállítási műveletekre, melyeket a kezelési utasítás a karbantartások között az üzemeltető részére előirányoz.
7. Eljárás vitás esetekben:
7.1. Amennyiben a szerviz vitatja, hogy a felmerült hibára a jótállás kiterjed, úgy ezen álláspontját a géptulajdonossal a javítási jegyzőkönyvben köteles közölni és indokolni.
7.2. Amennyiben a géptulajdonos e közlés ellenére igényt tart a javítás jótállás alapján történő elvégzésére, és ezt a jegyzőkönyvre vezetett nyilatkozattal, vagy egyébként írásban kéri, úgy a szerviz e közlés kézhezvételétől számított 5 munkanapon belül köteles a MERT (Minőségi Ellenőrző Rt.) műszaki szakvéleményét kérni, és a szakvélemény megállapításait a géptulajdonossal haladéktalanul közölni. A szerviz jótállás alapján a javítást csak akkor tagadhatja meg, ha a MERT szakvéleménye a jótállás megszűnését eredményező körülményt állapított meg.
7.3. A MERT-vizsgálat költségeit a géptulajdonos köteles a szerviznek megtéríteni, ha a géptulajdonosnak a hiba okára vonatkozó álláspontját a MERT szakvéleménye nem igazolja.
8. Jótállás alá nem eső és jótállási idő utáni javítások:
8.1. A jótállás körén kívül eső hibák kijavításával kapcsolatos összes költség a géptulajdonost terheli.
8.2. A szerviz a jótállási időn túl is a géptulajdonos rendelkezésére áll, és elvégzi a megrendelő költségére a felmerülő hibák kijavítását.
8.3. A fenti javítások óradíja után, bejelentéskor érdeklődjön a szerviz részlegünknél, xxxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx
9. Garanciális átvizsgálás:
A Szerviz vállalja, hogy a garanciaidőn belül, előre egyeztetett időpontban, évente egyszer díjmentesen (a kiszállás költségét minden esetben a Vevő fizeti) átvizsgálja a gépeket.
Átvizsgálás alkalmával szemrevételezi és ellenőrzi a gépet, hogy a gyártó által előírt karbantartásokat elvégezték-e. A szerelő az esetleges hibákra rámutat és javaslatot tesz a javításra, alkatrész cserére, illetve a javítást a szerződésben meghatározottak szerint
elvégzi.
Ezt a díjmentes karbantartást, a Szerviz a garancia lejárta után is vállalja.
9. § A tulajdonjog fenntartása
A vétel tárgya az adásvételi szerződés alapján az eladó javára fennálló követelés(vételárhátralék) kiegyenlítéséig az eladó tulajdonában marad. A vevő követelésére az eladó a tulajdonjog fenntartásáról való lemondásra kötelezhető, ha a vevő valamennyi, az adásvétel tárgyával összefüggésben álló követelést megtámadhatatlanul teljesített, és a fennálló követelésekre a folyamatban lévő üzleti kapcsolatokból egy méltányos biztosíték áll fenn.
A tulajdonjog fenntartásának időtartama alatt a jármű forgalmi okmányai birtoklásának joga az eladót illeti meg.
2. A vevő fizetési késedelme esetében az eladó egyoldaluan elállhat az adásvételi szerződéstől, ez esetben a vevőt kártéritési kötelezettség terheli a berendezés értékcsökkenése miatt. A vevő kérésére, aki csak közvetlenül a vásárlási tárgy visszavétele után nyilatkozhat, a forgalmi értéket az eladó által is elfogadott vagy igazságügyi szakértő állapítja meg. A vevő viseli a visszaszállítás és értékbecslés költségét. A felértékelési költség igazolás hiányában a szokásos eladási érték 5 %-a. Ettől eltérően lehet magasabb vagy alacsonyabb, ha az eladó magasabb, vagy a vásárló alacsonyabb költséget igazol.
3. Amíg a tulajdonjogot az eladó fenntartja, a vevő nem rendelkezhet az adásvétel tárgya felett, és annak harmadik személy szerződésesen nem húzhatja hasznait, részére a berendezés bérbe, haszonkölcsönbe nem adható. Ennek megsértése esetén a vevő a szavatossági jogait elvesziti az eladó pedig egyoldalúan elállhat a szerződéstől és jogosult a berednezést visszaszállítani a vevő költségére.
10. § Fizetési feltételek
1. Eltérő megállapodás hiányában az eladó számlái a számla kiállításától számított 30 napon belül kiegyenlíthetők. Az eladó használt gépekről, alkatrészekről és tartozékokról valamint javításról szóló számlái azonnal esedékesek.
2. A vételár csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha az eladó rendelkezhet az összeg felett. Csekk esetében a fizetés csak akkor tekinthető teljesítettnek, ha a csekk értéke a bank által beszedésre és az eladó számláján jóváírásra kerül.
3. Ha a vásárló a teljesítéssel késedelembe esik, az eladó jogosult a késedelem első napjától évi 20 % mértékű késedelmi kamatot követelni.
11. § Konstrukciós változtatások
Az eladó fenntartja magának a jogot arra, hogy a konstrukciós változtatásokat és/vagy javításokat mindenkor kivitelezze; de nem köteles arra, hogy mindennemű változást elvégezzen a már kiszállított termékeken is.
12. § Kártérítési feltételek
Amennyiben az eladó a törvényes meghatározások alapján ezek szerint a feltételek szerint megtérít egy kárt, amelyet gondatlanságból okoztak, úgy az eladó a kártérítési kötelezettségét korlátozza. A kártérités csak a szerződésbeli kötelezettségek megsértése esetében és a szerződéskötéskor előrelátható tipikus károkra korlátozódik. Ez a korlátozás nem érvényes életveszélyes sérüléseknél, testi sérüléseknél és egészségkárosodás esetén. Amennyiben a károk a vevő részéről az érintett káresetre kötött biztosítások által (kivételes értékbiztosítások)
xxxxxxxxxx, az eladó csak a biztositás által nem fedezett károkért, és a vevő esetleges többletköltségeiért felel, pl. magasabb biztosítási díjak vagy kamathátrányok a biztosítás általi kárrendezésig.
Nem vonatkozik a kárfelelősség a gondatlanságból bekövetkezett hiányos teljesítés miatti károkra. Az eladó hibájától függetlenül az eladó esetleges kezessége a hiány rosszhiszemű elhallgatásánál, a garancia vagy a beszerzési rizikó átvállalásából, és a termékszavatossági törvény értelmében érvénytelen lesz.Kizárt az eladó törvényes képviselőjének, teljesítési segédjének és üzemi alkalmazottjának személyes kártérítő felelőssége ill. kezessége az eladó kártérítő felelősségéért , az általuk okozott károkért.
13. § A teljesítés helye és az illetékes bíróság
A teljesítés helye Tiszakécske. Az illetékes bíróság minden, a szerződésből adódó jogvitás esetek elbírálására a Kecskeméti Városi Bíróság. A felek a magyar jog alkalmazását kötik ki a jogvitában irányadóként.
14. § Záró rendelkezések
Amennyiben az üzletfeltételek egy rendelkezése érvénytelen, az a további rendelkezések érvényességét nem érinti. Ebben az esetben a semmis meghatározás helyében a magyar jog irányadó rendelkezése lép.
Érvényes 2019.10.25-től visszavonásig.