SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

SZÁMVITELI SZABÁLYZAT

SZÁMVITELPOLITIKA SZÁMLAREND

LELTÁROZÁSI SZABÁLYZAT PÉNZKEZELÉSI SZABÁLYZAT

Érvényes: 2014. január 1.-től

A szabályzat tartalma, hatályba lépése

A Számvitelről szóló 2000. évi C. tv. olyan számviteli szabályokat rögzít, amelyek összhangban az Európai Közösségnek e jogterületre vonatkozó irányelveivel, figyelemmel vannak a nemzetközi számviteli elvekre, amelyek alapján megbízható és valós összképet biztosító tájékoztatás nyújtható e törvény hatálya alá tartozók jövedelemtermelő képességéről, vagyonáról, vagyonának alakulásáról, pénzügyi helyzetéről.

Az egyszerűsített éves beszámolónak a szervezet vagyonáról, annak összetételéről (eszközeiről forrásairól) a pénzügyi helyzetéről és tevékenysége eredményéről megbízható és valós összképet kell mutatnia. Ennek érdekében meghatározásra kerülnek az alábbiak:

- a Számviteli politikában

- a szervezet beszámolási kötelezettsége,

- a szervezet könyvvezetése,

- a könyvvezetés során alkalmazandó számviteli alapelvek,

- az értékelés általános szabályai;

- a Számlarend és ezen belül :

- a számlák tartalma,

- az értékelés egyes számlákat érintő szabályai,

- a más számlákkal való kapcsolatok

- az analitikával való kapcsolatok

- a Leltározás szabályzata;

- a Pénzkezelés szabályzata.

- számlatükör

A szervezet az önköltségszámításra szabályzatot —élve a számviteli törvényben biztosított lehetőséggel— nem készít.

Jelen szabályzat az Egyesület Elnökének aláírásával lép hatályba, és azt 2014. január 1. napjától kell alkalmazni.

Kelt Győrött, 2014. szept. 25. napján

Xxxxxxx Xxxxx elnök

Beszámolási kötelezettség

Az egyesület tagjai, a támogatói valamint az üzleti partnerei gazdasági döntéseikhez szükséges információk biztosítása érdekében beszámolót készít, mely megbízható és valós összképet ad a lezárt üzleti évről.

Az egyesület várható éves nettó árbevétele, a mérleg főösszege és foglalkoztatott létszáma alapján a számviteli törvény szerint egyszerűsített éves beszámoló készítésére kötelezett.

Továbbá a 224/2000 ( XII.19.) Kormányrendelet a számviteli törvény szerinti egyes szervezetek beszámoló készítési és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságait szabályozza, melyben a 6. § (6) bekezdés meghatározza, hogy a beszámolási kötelezettség a rendelet

4. számú melléklet szerinti mérlegből, és az 5. számú melléklet szerinti eredmény-kimutatásból áll. A civil szervezet egyszerűsített éves beszámolója a mérleg és az eredmény-kimutatás mellett kiegészítő mellékletet is tartalmaz.

1.) A beszámoló elkészítésének időpontja

A valós vagyoni érték megállapítása érdekében végzendő értékelési eljárások munkaigényét figyelembe véve az éves beszámoló készítés időpontja tárgyévet követő év március 31. napja.

A beszámolót a felügyelő bizottságot követően a közgyűlés hagyja xxxx.

2.) Az egyszerűsített éves beszámoló tartalma

Az egyszerűsített éves beszámolónak tartalmaznia kell minden eszközt és kötelezettséget, tőkét és céltartalékot, továbbá az időszak bevételeit és ráfordításait, az adózott és tárgyévi eredményt, továbbá minden olyan szöveges indoklást, mely az egyesület valós vagyoni, pénzügyi helyzetének működése eredményének bemutatásához szükségesek. A beszámolót a naptári évről december 31-i fordulónappal kell elkészíteni.

Az egyszerűsített éves beszámolót a könyvvitel adatai alapján kell összeállítani, melyeket leltárral is alá kell támasztani. A folyamatos könyvelés záró értékét a mérlegkészítés időpontjában módosítani kell az értékelések, értékvesztések elszámolásával.

Az egyszerűsített éves beszámolót magyar nyelven kell elkészíteni, az adatokat ezer forintban kell megadni. Az egyszerűsített éves beszámolót (mérleget, eredmény-kimutatást, kiegészítő mellékletet) az egyesület elnöke köteles aláírni.

3.) Az egyszerűsített éves beszámoló részei

Az egyszerűsített éves beszámoló három fő részből

- a mérlegből

- az eredmény-kimutatásból

- a kiegészítő mellékletből áll.

3.1. Mérleg

A mérleg a szervezet eszköz és forrás állományát mutatja pénzértékben úgy, hogy megállapítható egyrészt a vagyon megtestesülése, másrészt a vagyon eredete.

Az előző évi, illetve a tárgyévi adatok egymás mellé állításával kell bemutatni azok változását is.

ESZKÖZÖK (AKTÍVÁK)

A. Befektetett eszközök

I. Immateriális javak

II. Tárgyi eszközök

III. Befektetett pénzügyi eszközök

B. Forgóeszközök

I. Készletek

II. Követelések

III. Értékpapírok

IV. Pénzeszközök Eszközök összesen

FORRÁSOK (PASSZÍVÁK)

C. Saját tőke

I. Induló tőke/Jegyzett tőke

II. Tőkeváltozás/Eredmény

III. Lekötött tartalék

IV. Tárgyévi eredmény alaptevékenységből (közhasznú tevékenységből)

V. Tárgyévi eredmény vállalkozási tevékenységből

D. Tartalék

E. Céltartalékok

F. Kötelezettségek

I. Hosszú lejáratú kötelezettségek

II. Rövid lejáratú kötelezettségek Források összesen

3.1.1. Eszközök

Az eszközök kimutatására a Számlatükörben megnyitott számlákat alkalmazza az egyesület.

Az eszközök tartalmát a Számlarend tartalmazza.

3.1.2. Források

A források kimutatására a Számlatükörben megnyitott számlákat alkalmazza az egyesület.

A források tartalmát a Számlarend tartalmazza.

3.2. Eredmény-kimutatás

Az eredmény kimutatás az egyesület tárgyévi eredményének levezetését - az ellenőrzés megállapításai alapján az előző üzleti év(ek) eredményét módosító jelentős összegű hibák eredményre gyakorolt hatását elkülönítetten - tartalmazza, az eredmény keletkezésére, módosítására ható főbb tényezőket, a tárgyévi eredmény összetevőit, kialakulását mutatja be.

Az egyszerűsített éves beszámoló eredmény-kimutatásának előírt tagolása az egyéb szervezeteknél:

- Alaptevékenység

- Vállalkozási tevékenység

- Összesen

Az eredmény levezetésben, az eredmény-kimutatásban egymástól elkülönítve kell kimutatni az alaptevékenység, valamint a vállalkozási tevékenységgel összefüggő tételeket.

Az alaptevékenységhez, illetve a vállalkozási tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó ráfordításokat, kiadásokat az egyesület a bevételek arányában köteles megosztani az alaptevékenység, illetve a vállalkozási tevékenység között.

Az eredmény levezetésben, az eredmény-kimutatásban az előző évi és a tárgyévi adatokat, valamint a jelentős összegű hibák elkülönített bemutatását az alaptevékenység, vállalkozási tevékenység, összesen bontásban tovább kell részletezni.

Az egyesületnek a továbbutalási céllal kapott támogatást egyéb bevételként, a továbbutalt támogatást egyéb ráfordításként kell elszámolni. A támogatások továbbutalása, átadása nem minősül a számviteli törvény szerinti költségek ellentételezésére, illetve fejlesztési célra adott támogatásnak, továbbá véglegesen átadott pénzeszköznek.

1. Értékesítés nettó árbevétele

2. Aktivált saját teljesítmények értéke

3. Egyéb bevételek ebből:

- tagdíj, alapítótól kapott befizetés

- támogatások

4. Pénzügyi műveletek bevételei

5. Rendkívüli bevételek ebből:

- alapítótól kapott befizetés

- támogatások

A. Összes bevétel (1±2+3+4+5)

ebből: közhasznú tevékenység bevételei

6. Anyagjellegű ráfordítások

7. Személyi jellegű ráfordítások

ebből: vezető tisztségviselők juttatásai

8. Értékcsökkenési leírás

9. Egyéb ráfordítások

10. Pénzügyi műveletek ráfordításai

11. Rendkívüli ráfordítások

B. Összes ráfordítás (6+7+8+9+10+11)

ebből: közhasznú tevékenység ráfordításai

C. Adózás előtti eredmény (A-B)

12. Adófizetési kötelezettség

D. Adózott eredmény (C-12)

13. Jóváhagyott osztalék

E. Tárgyévi eredmény (D-13)

Tájékoztató adatok

A. Központi költségvetési támogatás

B. Helyi önkormányzati költségvetési támogatás

C. Az Európai Unió strukturális alapjaiból, illetve a Kohéziós Alapból nyújtott támogatás

D. Normatív támogatás

E. A személyi jövedelemadó meghatározott részének adózó rendelkezése szerinti felhasználásáról szóló 1996. évi CXXVI. törvény alapján kiutalt összeg

F. Közszolgáltatási bevétel

.

3.3. Kiegészítő melléklet

A kiegészítő mellékletbe azokat a számszerű adatokat és szöveges magyarázatokat kell felvenni, amelyeket a számviteli törvény előír, továbbá mindazokat, amelyek az egyesület vagyoni, pénzügyi helyzetének, működése eredményének megbízható és valós bemutatásához a tagság, a befektetők, a hitelezők számára - a mérlegben, az eredmény-kimutatásban szereplőkön túlmenően - szükségesek. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni a sajátos tevékenységgel kapcsolatos - más jogszabályban előírt - információkat is. A kiegészítő mellékletben be kell mutatni az értékhelyesbítések nyitó értékét, növekedését, csökkenését, záró értékét. Ismertetni kell a piaci értéken történő értékelés alkalmazott elveit és módszereit.

A kiegészítő melléklet általános, tájékoztató és specifikus részből áll.

Az általános rész azon adatok és információk sora, amelyek az egyesület tevékenységére vagy az adott év beszámolójára utalnak. Ennek keretében kell bemutatni a számviteli politikára vagy a szervezet üzletmenetére vonatkozó információkat.

A tájékoztató jellegű részek csak közvetetten kapcsolódnak az egyszerűsített éves beszámolóhoz és az ennek részét képező mérleghez, illetve eredmény-kimutatáshoz.

A specifikus részek a mérleghez és az eredmény-kimutatáshoz csatlakoznak.

Könyvvezetési kötelezettség

Az egyszerűsített éves beszámoló adatainak alátámasztására az egyesület tevékenysége során előforduló, a vagyoni és jövedelmi helyzetére kiható eseményeiről folyamatos nyilvántartást köteles vezetni és nyilvántartásait év végével le kell zárnia.

Az egyesület a könyvvezetését a kettős könyvvitel rendszerében kell végezni, elkülönítetten kell kimutatni a rá vonatkozó sajátos gazdálkodási jogszabályban meghatározott alaptevékenységgel, valamint a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenységgel kapcsolatos bevételeket, költségeket, ráfordításokat, kiadásokat.

Az egyesület úgy köteles könyvvezetését kialakítani, hogy a vonatkozó külön jogszabály szerint meghatározott vállalkozási tevékenység bevétele és ráfordítási, kiadásai az alaptevékenység bevételeitől és ráfordításaitól, kiadásaitól, gazdasági eseményeitől elkülönüljenek, és ezáltal megbízhatóan kimutatható legyen a vállalkozási tevékenység tárgyévi eredménye.

A könyvvezetést számítógépen, zárt rendszerben kell elvégezni. Ennek keretében negyedévente főkönyvi és folyószámla kivonatok, főkönyvi kartonok is keletkeznek. A számítógépen tárolt adatokat, valamint az azok feldolgozásához használt programokat megbízhatóan menteni kell olyan adathordozóra, hogy azok működőképes állapotban 8 évig fennmaradjanak. Ezt követően a számítógépről az adatok törlésre kerülnek.

A könyvviteli elszámolást közvetlenül és közvetetten alátámasztó számviteli bizonylatot (ideértve a főkönyvi számlákat, az analitikus, illetve részletező nyilvántartásokat is), 8 évig kell olvasható formában, a könyvelési feljegyzések hivatkozása alapján, visszakereshető módon megőrizni.

Számviteli alapelvek és az ebből származó kötelezettségek

Az egyesület könyvvezetése és az egyszerűsített éves beszámoló elkészítése során az alábbi alapelveket kell érvényesíteni, melyektől csak a törvényben szabályozott módon lehet eltérni.

1. A vállalkozás folytatásának elve

A beszámoló elkészítésekor és a könyvvezetés során abból kell kiindulni, hogy a gazdálkodó a belátható jövőben is fenn tudja tartani működését, folytatni tudja tevékenységét, nem várható a működés beszüntetése vagy bármilyen okból történő jelentős csökkenése.

2. Teljesség elve

Az egyesületnek könyvelnie kell mindazon gazdasági eseményeket, amelyeknek az eszközökre és a forrásokra, illetve a tárgyévi eredményre gyakorolt hatását a beszámolóban ki kell mutatni.

Ugyancsak könyvelni kell azokat a gazdasági eseményeket is, amelyek az adott üzleti évre vonatkoznak, de egyrészt december 31.-ét (a mérleg fordulónapját) követően, de még a mérleg elkészítését megelőzően váltak ismertté, továbbá azokat is, amelyek a december 31.-ével lezárt üzleti év gazdasági eseményeiből erednek és a mérleg fordulónapja előtt még nem következtek be, de a mérleg elkészítését megelőzően ismertté váltak.

A mérlegkészítés végső időpontjára vonatkozóan az éves egyszerűsített beszámolót az egyesület elnökének kell aláírnia, és amennyiben könyvvizsgálatra kötelezetté válik, a könyvvizsgálónak hitelesítésre át kell adni.

A gazdasági eseményeket tükröző külső és belső bizonylatok teljes körű feldolgozását egész évben biztosítani kell a bizonylatok és a könyvelés forgalmának egyeztetésével.

A könyvviteli zárások, egyeztetések évközi időpontjai:

1. A pénzeszközöknek a főkönyvi számlákon kimutatott értékeit minden hónapban könyvelni, és az analitikával egyeztetni kell a hónapot követő 20.-áig.

2. Az egyéb gazdasági eseményeket –kivéve a 3-4. pontban foglaltakat– a könyvekben havonta kell rögzíteni és a főkönyvi számlákra is könyvelni kell. A főkönyvi számlákon kimutatottakat az analitikával minden hónapot követően, a következő hónap végéig egyeztetni kell.

3. A tárgyi eszközök aktiválását az analitikába az aktiválást követő hónap végéig fel kell jegyezni, de az értékcsökkenést csak az év végi zárás keretében kell elszámolni, mind az analitikában, mind a főkönyvben és az egyeztetést is ekkor kell elvégezni az eszközök értékére.

4. Az értékvesztések, a céltartalékok és az időbeli elhatárolások, továbbá a devizás, valutás tételekhez kapcsolódó árfolyam különbözetek megállapításának nyilvántartása és a főkönyvben

elszámolása csak az éves zárás keretében történik, legkésőbb a mérlegkészítés időpontjáig.

3. Valódiság elve

A könyvvitelben rögzített és az egyszerűsített éves beszámolóban szereplő tételeknek a valóságban is megtalálhatóknak, bizonyíthatóknak, kívülállók által is megállapíthatóknak kell lenniük. Értékelésük meg kell, hogy feleljen a törvényben előírt és jelen szabályzatban rögzített értékelési elveknek és az azokhoz kapcsolódó értékelési eljárásoknak.

Az egyszerűsített éves beszámolóban kimutatott vagyon és eredmény valós voltát a főkönyvi könyvelés adataival egyező leltárral kell igazolni.

4. Világosság elve

A szervezet könyvvezetését és a beszámolót áttekinthető, érthető, rendezett formában kell elkészíteni.

Ennek megfelelően az egyszerűsített éves beszámolót megalapozó könyvelésben a főkönyvi könyvelés és az analitika kapcsolatot a számviteli politikában meghatározottak szerint kell kialakítani. Ez biztosítja, hogy egy számvitelhez értő külső személy számára is nehézség nélkül áttekinthető, értelmezhető, a szervezet vagyoni, pénzügyi, jövedelmi helyzete egyértelműen megállapítható legyen.

5. Következetesség elve

A beszámoló tartalmában, formájában, valamint az azt alátámasztó könyvvezetésben az állandóságot és összehasonlíthatóságot a szervezet számviteli politikájának az egymást követő időszakokban történő következetes alkalmazásával kell biztosítani.

6. Folyamatosság elve

A folyamatosság elvének megvalósulása érdekében a szervezetnek biztosítania kell, hogy az előző évi záró és a naptári évi nyitó (megfelelő) adatai megegyezzenek egymással, továbbá, hogy az eszközök és források értékelése, az eredmény számbavétele egymást követő évben csak akkor változhat, ha azáltal a megbízható és valós kép nem sérül.

Amennyiben a megbízható és valós kép biztosítása az értékelési, számbavételi elvek megváltoztatását jelenti, akkor az egymást követő időszakok közti kapcsolatot rendező mérleg készítésével kell alátámasztani és a változtatás okát –indokolva– a kiegészítő mellékletben is be kell mutatni.

7. Összemérés elve

Az összemérés elvének megvalósulása érdekében az adott időszak eredményének meghatározásakor a tevékenységek adott időszaki teljesítéseinek elismert bevételeit és a bevételeknek megfelelő költségeit (ráfordításait) kell számításba venni, függetlenül a pénzügyi teljesítéstől. A bevételeknek és a költségeknek ahhoz az időszakhoz kell kapcsolódniuk, amikor azok gazdaságilag felmerültek.

A két vagy több évet érintő gazdasági események kihatásait az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogy az alapul vett időszakot érinti (időbeli elhatárolás).

Az egyesület könyvvezetése során a kialakított Számlatükörnek, Számlarendnek megfelelően a bevételeket, valamint a ráfordításokat úgy tartja nyilván, hogy azok az eredmény-kimutatás minden tételét alátámasszák.

8. Óvatosság elve

Nem lehet eredményt kimutatni akkor, ha az árbevétel, a bevétel pénzügyi realizálása bizonytalan. A tárgyévi eredmény meghatározása során az értékvesztés elszámolásával, a céltartalék képzésével kell figyelembe venni az előrelátható kockázatot és feltételezhető veszteséget akkor is, ha az, az üzleti év mérlegének fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között vált ismertté. Az értékcsökkenéseket, az értékvesztéseket és a céltartalékokat el kell számolni, függetlenül attól, hogy az üzleti év eredménye nyereség vagy veszteség.

9. Bruttó elszámolás elve

A megbízható és valós kép biztosítása érdekében az egyesület könyvvezetése során a bevételekkel nem csökkentheti költségeit, és tartozásait nem vonhatja össze követeléseivel.

10. Egyedi értékelés elve

Az egyszerűsített éves beszámolót alátámasztó leltárak és könyvelés áttekinthetőségének érdekében a szervezet eszközeit és kötelezettségeit egyedileg kell rögzíteni és értékelni. Egyedi értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron történő értékelés is. A tartalom elsődlegessége a formával szemben elv, és a lényegesség elve alkalmazása miatt az egyedi értékeléstől el lehet térni, ha azzal is biztosított a megbízható valós kép. Az eltérést a kiegészítő mellékletben be kell mutatni, és indokolni kell.

11. Időbeli elhatárolás elve

A két vagy több évet érintő gazdasági események kihatásait az adott időszak bevételei és költségei között olyan arányban kell elszámolni, ahogy az alapul vett időszakot érinti.

12. Tartalom elsődlegessége a formával szemben elve

A beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan

- kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

13 Lényegesség elve

A egyszerűsített éves beszámolóban és az azt alátámasztó könyvvezetés során a gazdasági eseményeket, ügyleteket a tényleges gazdasági tartalmuknak megfelelően - a törvény alapelveihez, vonatkozó előírásaihoz igazodóan - kell bemutatni, illetve annak megfelelően kell elszámolni.

Lényeges minden olyan információ, amelynek elhagyása vagy téves bemutatása –az ésszerűség határain belül– befolyásolja a beszámoló adatait felhasználók döntéseit.

Lényegesnek minősülnek az alábbiak:

Jelentős összegű a hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön- külön) feltárt hibák és hibahatások –eredményt, saját tőkét növelő- csökkentő– értékének együttes (előjeltől független, abszolút) összege meghaladja az ellenőrzött üzleti év mérleg-főösszegének 2 százalékát. (Nem jelentős összegű hiba: ha a hiba feltárásának évében, a különböző ellenőrzések során, egy adott üzleti évet érintően (évenként külön-külön) feltárt hibák és hibahatások - eredményt, saját tőkét növelő-csökkentő - értékének együttes (előjeltől független, abszolút) összege nem haladja meg a jelentős összegű hiba értékhatárát.)

A megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hiba: ha a jelentős összegű hibák és hibahatások összevont értéke következtében a hiba feltárásának évét megelőző üzleti év mérlegében kimutatott saját tőke legalább 20 százalékkal változik (nő vagy csökken).

Ha az önellenőrzések és ellenőrzések jelentős összegű vagy a megbízható és valós képet lényegesen befolyásoló hibát állapítanak meg, azt az egyszerűsített éves beszámoló megfelelő soránál külön (harmadik) oszlopban is be kell mutatni.

14. Költség-haszon összevetésének elve

Az egyszerűsített éves beszámolóban nyilvánosságra hozott információk hasznosíthatósága, hasznossága álljon arányban az információ előállításának költségével.

15. Egyéb, az elvekből következő előírások Behajthatatlan követelés

az a követelés,

- amelyre az adós ellen vezetett végrehajtás során nincs fedezet, vagy a talált fedezet a követelést csak részben fedezi [amennyiben a végrehajtás közvetlenül nem vezetett eredményre és a végrehajtást szüneteltetik, az óvatosság elvéből következően a behajthatatlanság (nemleges foglalási jegyzőkönyv alapján) vélelmezhető],

- amelyet a hitelező a csődeljárás, a felszámolási eljárás, az önkormányzatok adósságrendezési eljárása során egyezségi megállapodás keretében elengedett,

- amelyre a felszámoló által adott írásbeli igazolás (nyilatkozat) szerint nincs fedezet,

- amelyre a felszámolás, az adósságrendezési eljárás befejezésekor a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben átvett eszköz nem nyújt fedezetet,

- amelyet eredményesen nem lehet érvényesíteni,

- amelynél a végrehajtással kapcsolatos költségek az előzetes számítás szerint elérik, vagy meghaladják a behajtandó összeget

- amelynél az adós nem lelhető fel, mert a megadott címen nem található és a felkutatása "igazoltan" nem járt eredménnyel,

- amelyet bíróság előtt érvényesíteni nem lehet,

- amely a hatályos jogszabályok alapján elévült.

A behajthatatlanság tényét és mértékét okmányokkal, számítással kell alátámasztani, melynek kellő bizonyítékot kell szolgáltatnia.

A devizában fennálló követelések behajthatatlanná minősítése során a devizajogszabályok előírásait figyelembe kell venni.

Mérlegtételek értékelésének általános szabályai

1. Általános elvek 1.1.

Az értékelésnél a vállalkozás folytatásának elvéből kell kiindulni, ha ennek az elvnek az érvényesülését eltérő rendelkezés nem akadályozza, illetve a vállalkozási tevékenység folytatásának ellentmondó tényező, körülmény nem áll fenn.

1.2.

Az előző üzleti év mérlegkészítésénél alkalmazott értékelési elvek csak akkor változtathatók meg, ha a változtatást előidéző tényezők legalább

egy éven túl jelentkeznek, és emiatt a változás állandónak, tartósnak minősül. Ez esetben a változtatást előidéző tényezőket és számszerűsített hatásukat a kiegészítő mellékletben részletezni kell.

1.3.

Az eszközöket és a kötelezettségeket a Leltározási szabályzatban meghatározottak szerint leltározással, egyeztetéssel ellenőrizni, és egyedileg értékelni kell. Egyedenkénti értékelésnek minősül a különböző időpontokban beszerzett, általában csoportosan nyilvántartott, azonos paraméterekkel rendelkező eszközöknél az átlagos beszerzési áron értékelés is.

1.4.

A mérlegben kimutatott eredmény meghatározásakor, a mérlegtételek körültekintően elvégzett értékelése során figyelembe kell venni minden olyan értékcsökkenést, értékvesztést, amely a mérleg fordulónapján meglévő eszközöket érinti, a mérlegkészítés napjáig ismertté vált.

1.5.

A bekerülési (beszerzési) érték részét képező, a 2. pontban és a Számlarendben az adott eszköznél felsorolt tételeket a felmerüléskor, a gazdasági esemény megtörténtekor (legkésőbb az üzembe helyezéskor) kell számításba venni a számlázott, a kivetett összegben. Amennyiben az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig a számla, a megfelelő bizonylat nem érkezett meg, a fizetendő összeget az illetékes hatóság nem állapította meg, akkor az adott eszköz értékét a rendelkezésre álló dokumentumok (szerződés, piaci információ, jogszabályi előírás) alapján kell meghatározni. Az így meghatározott érték és a ténylegesen számlázott vagy később módosított fizetendő (kivetett) összeg közötti különbözettel a beszerzési értéket a végleges bizonylatok kézhezvétele időpontjában akkor kell módosítani, ha a különbözet összege az adott eszköz értékét jelentősen módosítja.

Jelentősnek minősül az, ha az ilyen címen felmerülő összeg az adózás előtti eredményt a 100.000.-Ft-ot meghaladóan csökkenti.

2. Az eszközök bekerülési (beszerzési és előállítási) értéke

2.1.1. Az eszköz bekerülési (beszerzési, előállítási) értéke az eszköz megszerzése, létesítése, üzembe helyezése érdekében az üzembe helyezésig, a raktárba történő beszállításig felmerült, az eszközhöz egyedileg hozzákapcsolható tételek együttes összege.

Az előállítási költség [és így a bekerülési (előállítási) érték részét képezi] az idegen vállalkozó által megvalósított beruházáshoz a beruházó által biztosított (az idegen vállalkozó felé nem számlázott) vásárolt anyag bekerülési (beszerzési) értéke, továbbá a saját előállítású termék, nyújtott szolgáltatás közvetlen önköltsége a vásárolt anyag, a saját előállítású termék tényleges beépítésekor, a szolgáltatásnyújtással egyidejűleg.

2.1.2. Közvetlen önköltség körébe tartoznak

- az eszközök előállítása során azok a felmerült költségek, amelyek:

- az eszköz (termék) előállítása, üzembe helyezése, bővítése, rendeltetésének megváltoztatása, átalakítása, eredeti állagának helyreállítása során közvetlenül felmerültek,

- az előállítással bizonyíthatóan szoros kapcsolatban voltak,

- az eszközre (termékre) megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolhatók;

- az elvégzett, a nyújtott, a teljesített szolgáltatás esetében azok a felmerült költségek, amelyek:

- a szolgáltatás végzése, nyújtása, teljesítése során közvetlenül felmerültek,

- a szolgáltatás végzésével, nyújtásával, teljesítésével szoros kapcsolatban voltak, továbbá

- a szolgáltatásra megfelelő mutatók, jellemzők segítségével elszámolható

2.2. Az eszköz bekerülési (beszerzési) érték részét képezi, függetlenül azok fajtájától:

- az engedményekkel csökkentett, felárakkal növelt vételár,

- az eszköz beszerzésével, üzembe helyezésével, raktárba történt beszállításával kapcsolatban felmerült alábbi díjak, ellenértékek:

- szállítási és rakodási,

- üzembe helyezési, közvetítői tevékenység ellenértéke, díjai,

- a saját vállalkozásban történt előállítás esetén a közvetlen önköltség aktivált értéke,

- a bizományi,

- a beszerzéshez kapcsolódó adók (a beszerzéskor fizetett fogyasztási adót, jövedéki adót),

- a vámteher;

- illeték [vagyonszerzés (ajándék, öröklés, adásvétel, csere után járó) illetéke],

- az előzetesen felszámított, de le nem vonható általános forgalmi adó,

- a jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj,

- az egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj (környezetvédelmi termékdíj, szakértői díj),

- a vásárolt vételi opció díja,

- az eszköz beszerzéséhez, előállításához közvetlenül kapcsolódóan igénybe vett hitel, kölcsön,

- felvétele előtt fizetett - a hitel, a kölcsön feltételként előírt - bankgarancia díja,

- szerződésben meghatározott, a hitel igénybevétele miatt fizetett kezelési díj, folyósítási jutalék, a hitel igénybevételéig felszámított rendelkezésre tartási jutalék,

- szerződés közjegyzői hitelesítésének díja,

- felvétele után az eszköz üzembe helyezéséig, raktárba történő beszállításáig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő) kamat;

- a beruházáshoz közvetlenül kapcsolódó [az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő)] biztosítási díj,

- a beruházáshoz, a vagyoni értékű joghoz közvetlenül kapcsolódó devizahitelnek [az eszköz üzembe helyezéséig terjedő időszakra elszámolt (időszakot terhelő)] – árfolyam-különbözete, amennyiben az üzleti év végi értékelésének különbözet árfolyamveszteség, legfeljebb annak összegéig;

- a beruházás tervezés, a beruházás előkészítés, a beruházás lebonyolítás, az új technológia elsajátítás (a betanítás) díjai, közvetlen költségei;

- a meglevő tárgyi eszköz bővítésével, rendeltetésének megváltoztatásával, átalakításával, élettartamának növelésével összefüggő munka,

- az elhasználódott tárgyi eszköz eredeti állaga (kapacitása, pontossága) helyreállítását szolgáló felújítási munka ellenértékét (saját vállalkozásban történt megvalósítása esetén a közvetlen önköltség aktivált értékét is);

- az eszköz használati értékét növelő munkafolyamatok, illetve megmunkálás ellenértékét jelentő bérmunkadíjat.

2.3. Azokat a bekerülési (beszerzési és előállítási) érték részét képező tételeket amik csak egyes eszközökre jellemzők a Számlarendben azoknál az eszközöknél kerültek meghatározásra.

3. A beszerzési érték

3.1. Belföldi beszerzés esetén a beszerzési érték az okmányokban meghatározott, a levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó forint összeg.

3.2. Követelés fejében átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz megállapodás, csereszerződés, vagyonfelosztási javaslat szerinti (számlázott, bizonylatolt) értéke.

3.3 Csere útján beszerzett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az eszköz csereszerződés szerinti értéke, a cserébe adott eszköz eladási ára.

3.4. A térítés nélkül (a visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszköz bekerülési (beszerzési) értéke az átadónál kimutatott nyilvántartás szerinti (legfeljebb forgalmi, piaci) érték.

3,5 A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési értékének részét képezi.

3.6 Az ajándékként, hagyatékként kapott eszköz, továbbá a többletként fellelt (a nem adminisztrációs hibából származó többlet) eszköz beszerzési értéke az eszköznek az állományba vétel időpontjában ismert piaci értéke.

3.7. Apportként kapott eszközök beszerzési értéke

- szervezet alapításakor, tőke emeléskor a szervezeti szerződésben meghatározott érték;

- átalakulás esetén a létesítő okiratban meghatározott értéknek az átalakulással létrejövő gazdasági szervezet végleges vagyonmérlegében szereplő értéke.

3.8. Importbeszerzés estén az importtermék, illetve az import- szolgáltatás értéke:

- ha a kiegyenlítés számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti (levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó) forintértéke;

- ha a kiegyenlítés számla alapján devizában, valutában történik, akkor a számla szerinti (levonható általános forgalmi adót nem tartalmazó) devizának, valutának az importbeszerzéskor, az

importszolgáltatás igénybevételekor (teljesítésekor) érvényes, az MNB deviza árfolyamon átszámított forintértéke;

- ha az importbeszerzés ellenértékének kiegyenlítése exportáruval, exportszolgáltatással történik, az importbeszerzés forint értéke:

- ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó, az MNB devizaárfolyamon átszámított forintértékén kell meghatározni. (Így az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.)

Importbeszerzésként kell elszámolni az eszköznek a külkereskedelmi áruforgalomban Európai Unión kívülről történő beszerzését (termékimport). Ugyancsak ide tartozik, a belföldön, illetve külföldön igénybe vett, külföldiek által nyújtott szolgáltatás, amelynél a szolgáltatást nyújtó gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye Európai Unión kívül van (szolgáltatásimport), függetlenül attól, hogy az ellenértéket devizában, valutában, exportáruval, exportszolgáltatással vagy külkereskedelmi szerződésben meghatározott forintszámláról forintban egyenlítik ki.

3.9. Az értékelésnél alkalmazott deviza, valuta árfolyama

3.9.1. A valutakészlet, a devizaszámlán lévő deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír (együtt: külföldi pénzértékre szóló eszköz), illetve kötelezettség forintértékének meghatározásakor a valutát, a devizát a Magyar Nemzeti Bank által közzétett, hivatalos devizaárfolyamon kell forintra átszámítani. Ezt kell alkalmazni a devizabelföldi ügyfelek szerződéses kapcsolataiban a deviza alapú ellenértéket, illetve törlesztést.

3.9.2. Az MNB által nem jegyzett és nem konvertibilis valuta forintra átszámítását a valuta szabadpiaci árfolyamán (ennek hiányában országos napilapban a világ valutáinak árfolyamáról közzétett tájékoztató adatai alapján), az MNB által jegyzett devizára átszámított értéket kell az MNB által közzétett, hivatalos devizaárfolyamán forintra átszámítani.

4. Bekerülési (előállítási) értéknek nem minősülő költségek

A tárgyi eszköz folyamatos, zavartalan, biztonságos üzemeltetését szolgáló javítási, karbantartási munka, továbbá az erdőnevelési, az erdőfenntartási, az erdő felújítási munka ellenértékét, illetve saját vállalkozásban végzett megvalósítása esetén a felmerült és a

tevékenységhez közvetlenül kapcsolódó költségek értékét nem lehet a tárgyi eszköz bekerülési (beszerzési) értékében figyelembe venni.

Letétbe helyezés és közzététel

1. Letétbe helyezés

1.1. A 2011. évi CLXXV. Törvény ( Civil törvény ) 30. § szabályozza az egyesületek számviteli beszámolójának közzétételét és nyilvánosságra hozatalát.

„ A civil szervezet köteles a jóváhagyásra jogosult testület által elfogadott beszámolóját, valamint közhasznúsági mellékletét – kötelező könyvvizsgálat esetén a könyvvizsgálói záradékot vagy a záradék megadásának elutasítását is tartalmazó független könyvvizsgálói jelentéssel együtt – az adott üzleti év mérleg fordulónapját követő ötödik hónap utolsó napjáig letétbe helyezni és közzétenni, kötelező könyvvizsgálat esetén ugyanolyan formában és tartalommal, mint amelynek alapján a könyvvizsgáló a beszámolót felülvizsgálta.”

Az egyesület letétbe helyezési kötelezettségének a beszámoló Országos Bírói Hivatal részére történő megküldésével tesz eleget.

2

2. Közzététel

Az egyesület beszámolójának közzétételi kötelezettségét a Civil Törvény szabályozza ( 2011. évi CLXXV. 30. § ( 4 ), mely szerint:

„ Ha a civil szervezet saját honlappal rendelkezik, a közzétételi kötelezettség kiterjed a beszámoló, valamint közhasznúsági melléklet saját honlapon történő elhelyezésére is. A civil szervezet a saját honlapon közzétett adatok folyamatos megtekinthetőségét legalább a közzétételt követő második üzleti évre vonatkozó adatok közzétételéig biztosítja.”

Számviteli törvénnyel kapcsolatos jogkövetkezmények

1. Aláírások, felelősségek

1.1 A számviteli politika elkészítéséért, módosításáért az egyesület elnöke felelős.

1.2. A számlarend összeállításáért, annak folyamatos karbantartásáért, a naprakész könyvvezetés helyességéért az egyesület elnöke a felelős.

1.3. Az egyszerűsített éves beszámolót (a mérleget, az eredmény- kimutatást, és a kiegészítő mellékletet) a hely és kelet feltűntetésével az elnök köteles aláírni.

1.4. Az elnök külön szabályzatban határozza meg, a gazdasági műveletet elrendelésére, az utalványozásra, a rendelkezés végrehajtásának igazolására, az ellenőrzésre, a számla, az egyszerűsített számla aláírására jogosult személy(eke)t, továbbá a szigorú számadás alá vont bizonylatok körét.

2. Polgári jogi és bűntető jogi felelősségek

2.1. A számviteli szabályok megsértéséért való felelősségre a Polgári Törvénykönyv általános felelősségi szabályait kell alkalmazni.

2.2. A polgári jogi felelősségen túlmenően, a törvényben foglalt rendelkezések megsértése esetén az érintettek a külön törvényekben (Büntető Törvénykönyv, szabálysértésekről szóló törvény) meghatározott felelősséggel is tartoznak.

Számlarend

1. Számlaosztály Befektetett eszközök

Befektetett eszköz minden olyan eszköz, amelynek az a rendeltetése, hogy az egyesület tevékenységét, a működését tartósan, legalább egy éven túl szolgálja.

A befektetett eszközök közé az immateriális javak, a tárgyi eszközök, a befektetett pénzügyi eszközök tartoznak.

11. Immateriális javak

Az immateriális javak között a mérlegben a vagyoni értékű jogokat -az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok kivételével-, a szellemi terméket, az üzleti vagy cégértéket, továbbá az immateriális javakra adott előlegeket, valamint az immateriális javak értékhelyesbítését kell kimutatni.

Alapítás-átszervezés aktivált értékeként:

A szervezet tevékenység indításával, megkezdésével, jelentős bővítésével, átalakításával, átszervezésével kapcsolatos - beruházásnak, felújításnak nem minősülő - a külső vállalkozók által számlázott, valamint a saját tevékenység során felmerült, a bekerülési érték közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet kimutatni, amelyek az alapítás-átszervezés befejezését követően a tevékenység során a bevételekben várhatóan megtérülnek. Ide tartoznak a minőségbiztosítási rendszer bevezetésével kapcsolatos tevékenység költségei is.

A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként: a jövőben hasznosítható, a kísérleti fejlesztés eredményének jövőbeni hasznosításakor az árbevételben megtérülő, a kísérleti fejlesztés eredménye érdekében felmerült olyan számlázott összeget és a saját tevékenység során felmerült a bekerülési érték közvetlen önköltségbe tartozó költségeket lehet figyelembe venni, amelyek aktiválható termékben - szellemi termék, tárgyi eszköz, készlet - nem vehetők számításba, mivel a létrehozott termék piaci - várható piaci - árát meghaladják. A kísérleti fejlesztés állományba vett aktivált értéke nem haladhatja meg azt az összeget, ami várhatóan megtérül a kapcsolódó jövőbeni gazdasági haszonból a további fejlesztési költségek, a várható termelési költségek, illetve a termék értékesítése során közvetlenül felmerülő értékesítési költségek levonása után.

A kísérleti fejlesztés aktivált értékeként lehet kimutatni a megkezdett, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig be nem fejezett kísérleti fejlesztés - a jövőben várhatóan megtérülő - közvetlen költségeit is. Ez esetben a kísérleti fejlesztés aktivált értéke nemcsak a kísérleti fejlesztés többletköltségeit foglalja magában, hanem azon termékek közvetlen költségeit is, amelyeket csak később, a kísérleti fejlesztés befejezésekor

lehet a készletek, a tárgyi eszközök, a szellemi termékek között állományba venni a kísérleti fejlesztés aktivált értékének csökkentésével. Az alap- és alkalmazott kutatás költségei, valamint a kísérleti fejlesztés közvetett és általános költségei nem aktiválhatók.

Vagyoni értékű jogként azokat a megszerzett jogokat kell kimutatni, amelyek nem kapcsolódnak ingatlanhoz, nem tartoznak a szellemi termékek közé. Ilyenek többek között: a bérleti jog, a használati jog, a koncessziós jog, a játékjog, továbbá a márkanév, a licencek, valamint az ingatlanhoz nem kapcsolódó egyéb jogok.

Értékük azonos a megszerzésükért fizetett ellenértékkel, ide értve a beszerzési értékek általános előírásainál felsoroltak közül bármelyik kapcsolódó kötelezettséget.

Szellemi termékek a találmány, az iparjogvédelemben részesülő javak közül a szabadalom és az ipari minta, a szerzői jogvédelemben részesülő szoftver, az egyéb szellemi alkotások, a jogvédelemben nem részesülő, de titkossága révén monopolizált javak közül a know-how és gyártási eljárás, a védjegy, függetlenül attól, hogy azt vásárolták vagy a vállalkozó állította elő, illetve használatba vették-e azokat vagy sem.

Értékük azonos a megszerzésükért fizetett ellenértékkel, illetve a saját előállítás esetén az ahhoz felmerült közvetlen költségekkel, ide értve a beszerzési értékek általános előírásainál felsoroltak közül bármelyik kapcsolódó kötelezettség értékét is.

Üzleti vagy cégértékként kell kimutatni cégvásárlás esetén a jövőbeni gazdasági haszon reményében teljesített –az adott szervezet megszerzett részvényei, üzletrészei értékénél azok piaci, illetve saját tőke értékét meghaladó összeg feletti– többletkifizetés összegét, átalakulás esetén az ilyen címen megállapított értéket.

Az üzleti vagy cégérték bekerülési, beszerzési értéke

cégvásárlás esetén,

1. (amikor a megvásárolt szervezet, annak telephelye, üzlethálózata eszközeit és kötelezettségeit a vevő tételesen állományba veszi):

- a fizetett ellenértékből levonva az egyes eszközök piaci értékének az átvállalt kötelezettségek értékével csökkentett értéke, ha az pozitív

2. (amikor az adott szervezet részvényeit úgy szerzi meg a vevő, hogy ezzel a vásárlással az adott szervezetben közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott szervezet részvényeit a tőzsdén jegyzik, illetve forgalmazzák):

- az adott szervezet megszerzett részvényeiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint a megvásárolt részvények piaci értéke, a kettő közötti pozitív különbözet,

-

3. (amikor az adott szervezet részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a vevő úgy szerzi meg, hogy ezzel a vásárlással az adott szervezetben közvetlen irányítást biztosító befolyást szerez, és az adott szervezet részvényeit, üzletrészeit, vagyoni betéteit a tőzsdén nem jegyzik, nem forgalmazzák):

- az adott szervezet megszerzett részvényeiért, üzletrészeiért, vagyoni betéteiért fizetett ellenérték lényegesen több, mint ezen befektetésre jutó - az adott szervezet eszközei és kötelezettségei e törvény szerinti értékelésével meghatározott - saját tőke értéke, a kettő közötti pozitív különbözet,

átalakulás esetén:

- amennyiben e törvény szerint a szervezet élt a vagyonátértékelés lehetőségével és a vagyonértéket az üzleti értékelés, a jövedelemtermelő képesség módszerével határozzák meg, és az így meghatározott szervezeti vagyonérték és a kötelezettségek együttes összege több, mint az egyes eszközök piaci értékének együttes összege, a pozitív különbözet az üzleti vagy cégérték;

Immateriális javak értékcsökkenése

Az immaterialis javak (szellemi termék, üzleti vagy cégérték) bruttó értékéhez tartozóan értékcsökkenési számlát kell nyitni. A terv szerinti és terven felüli értékcsökkenést is itt kell kimutatni.

A maradványértékkel csökkentett értékcsökkenést az alábbiakban kell elszámolni:

- az üzleti vagy cégértéket 5 év alatt (üzleti vagy cégérték megállapított amortizációs időszakát - a későbbiek során - nem befolyásolja az, hogy a nagyságára ható eszközök, illetve kötelezettségek értéke miként alakult)

- a vagyoni értékű jogok és a szellemi termékek értékcsökkenési leírási időtartamát minden esetben a beszerzésükkor kell meghatározni, a várható használati idő alapulvételével ( és az analitikában rögzíteni).

A maradványértéket az immateriális javaknál a használatba vételkor rendelkezésre álló üzleti elképzelések és az eszköz tervezett használati időtartama végén várható piaci értéke alapján, egyedileg kell megállapítani.

A szoftvereknél a maradványérték nulla forint.

Immateriális javakra adott előlegként kell kimutatni az ilyen címen a szállítóknak átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeget.

Immateriális javak értékhelyesbítéseként csak a vagyoni értékű jogok, továbbá a szellemi termékek - könyv szerinti értéket meghaladó -

piaci értéke és könyv szerinti értéke (a bekerülési értéknek a terv szerinti értékcsökkenés elszámolt összegével csökkentett értéke) közötti különbözet mutatható ki.

Játékjog: személyhez kötött vagyoni értékű jog, amely a sportoló e tevékenységéhez fűződik és fizikai, valamint szellemi képességeinek értékesíthető összességét testesíti meg.

A hivatásos sportoló játékjogának használati jogát a munkaszerződésben a munkaszerződés időtartamára átruházza a sportszervezetre. A sportszervezet a játékjog használati jogának átruházásáért az átvevő sportszervezettől átigazolási díjra tarthat igényt. A fentiekből következően a hivatásos sportoló játékjogának piaci értéke az átigazolási díj összegével azonos értékben határozható meg.

Kapcsolat más számlákkal

1. Beszerzés

T 11. Immateriális javak

T 46. Előzetesen felszámított AFA levonható része

K 44. Szállítók (ha átutalással fizetik) vagy

K 38. Pénztár (ha készpénzes a számla)

2. Térítés nélküli átvétel

a) átvétel

T 11. Immateriális javak K 98. Rendkívüli bevétel

b) időbeli elhatárolás

T 98. Rendkívüli bevétel

K 49. Passzív időbeli elhatárolás

c) értékcsökkenés elszámolásakor az elhatárolás feloldása az elszámolt écs. mértékéig

T 98. Rendkívüli bevétel

K 49. Rasszív időbeli elhatárolás

3. Térítés nélküli átadás

a) Az átadásig elszámolt écs visszavezetése

T 11. Immateriális javak értékcsökkenés K 11. Immateriális javak

és

b) Eszköz átadás

T 88. Rendkívüli ráfordítás K 11. Immateriális javak

K 46. Fizetendő AFA (piaci érték után számolva)

4. Saját előállítású szellemi termékek költségeinek aktiválása

T 11. Immateriális javak

K 58. Aktivált saját teljesítmény értéke

5. Az immateriális javak használatba vételéig felmerült hitelkamat, biztosítási díj

T 11. Immateriális javak

K 46. Egyéb rövidlejáratú kötelezettség (ha még nem került kifizetésre az aktiválásig)

vagy

K 38. Bank / Pénztár (ha már kifizetésre került)

6. Értékcsökkenés elszámolása

a) Terv szerinti értékcsökkenés

T 57. Terv szerinti értékcsökkenés

K 11. Immateriális javak értékcsökkenés

b) 100 ezer Ft alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek écs elszámolása

T 57. Terv szerinti értékcsökkenés.

K 11. Immateriális javak (vagyoni értékű jogok, szellemi termékek)

c) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása, ha az immateriális javak állományban maradnak

T 86. Egyéb ráfordítás

K 11. Terven felüli értékcsökkenés

d) Nullára leírt immateriális javak kivezetése (a bruttó értékben)

T 11. Immateriális javak értékcsökkenés K 11. Immateriális javak

7. Értékhelyesbítés

a) Ha első alkalommal történik, vagy növekedés van az előző évhez képest (a változás összegével)

T 11. Immateriális javak értékhelyesbítés K 41. Értékelési tartalék

b) Ha csökkenés van az előző évihez képest (a csökkenés összegével)

T 41. Értékelési tartalék K 11. Értékhelyesbítés

12. Tárgyi eszközök

A tárgyi eszköz a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett földterület, telek, telkesítés, erdő, ültetvény, épülete, egyéb építmény, műszaki berendezés, gép, jármű, üzemi és üzleti felszerelés, egyéb berendezés, ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok, és a tenyészállatok, amelyek legalább egy évet meghaladóan - közvetlenül vagy közvetett módon - szolgálják a szervezet tevékenységét. Ide

tartoznak ezen eszközök beszerzésére –beruházásokra- adott előlegek és a beruházások, valamint a tárgyi eszközök értékhelyesbítése is.

Ingatlanok közé tartozik a rendeltetésszerűen használatba vett földterület (telek, telkesítés) és minden olyan anyagi eszköz, amelyet a földdel tartós kapcsolatban létesítettek. Ilyenek az utóbbiak közül az épület, az épületrész, az egyéb építmény, az üzemkörön kívüli ingatlan, illetve ezek tulajdoni hányada.

Ugyancsak az ingatlanként kell kimutatni az ingatlanhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogot is. A kapcsolódó vagyoni értékű jog lehet vásárolt vagy a vállalkozó által előállított, akkor is, ha azok bérelt ingatlanon valósultak meg.

Az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jogok többek között: a földhasználat, a haszonélvezet és használat, a bérleti jog, a szolgalmi jog, az ingatlanok rendeltetésszerű használatának előfeltételét jelentő (jogszabályban nevesített) víz- és csatornahasználati hozzájárulás, villamos-fejlesztési hozzájárulás, gázelosztó vezetékre vonatkozó hálózatfejlesztési hozzájárulás megfizetése alapján szerzett használati jog, valamint az ingatlanhoz kapcsolódó egyéb jogok.

Az ingatlanok bekerülési (előállítási) értékeként kell kimutatni a IV. Mérlegtételek értékelésének általános szabályainál felsoroltakon túl a következőket is:

- az építési telek (földterület) és rajta lévő épület, építmény egyidejű beszerzése esetén, amennyiben az épületet, az építményt rendeltetésszerűen nem veszik használatba (az épület, építmény rendeltetésszerűen nem hasznosítható), akkor az épület, építmény beszerzési, bontási költségeit;

- a vásárolt teleknek építkezésre alkalmassá tétele érdekében végzett munkák költségeit, ráfordításait a telek (a földterület) értékét növelő beszerzési költségként kell elszámolni a telek (a földterület) bontás utáni (az üres telek) piaci értékének megfelelő összegig, az ezt meghaladó költségeket, ráfordításokat a megvalósuló beruházás (az épület, az építmény) bekerülési (beszerzési) értékeként kell figyelembe venni;

- egy adott beruházás miatt lebontott és újraépített épület, építmény bontásának költségeit az adott beruházás bekerülési (beszerzési) értékébe be kell számítani; az újraépítés költsége az újraépített eszköz bekerülési (beszerzési) értékének minősül;

- az ingatlan beszerzése esetén az ingatlan értékébe - szerződés alapján - beszámított, korábban a bérleti jog megvásárlása címén fizetett, bérleti jogként kimutatott (még le nem írt) összeget.

Műszaki berendezések, gépek, járművek a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a szervezet tevékenységét (termelést illetve a szolgáltatás esetén a szolgáltatást) közvetlenül szolgáló erőgépek, erőművi berendezések, egyéb gépek, berendezések, műszerek és szerszámok, szállítóeszközök, hírközlő berendezések, számítástechnikai eszközök, a tevékenységi profilt

meghatározó vasúti, közúti, vízi- és légi közlekedési eszközök. A bérbe vett eszközökön végzett, - az előbbi körbe tartozó- aktivált beruházást, felújítást is itt kell kimutatni.

Egyéb berendezések, felszerelések, járművek a rendeltetésszerűen használatba vett, üzembe helyezett, a szervezet tevékenységét (termelést illetve a szolgáltatás esetén a szolgáltatást) nem közvetlenül szolgáló műszaki berendezések, gépek, berendezések, felszerelések, járművek.

Ilyenek többek között: az egyéb üzemi (üzleti) gépek, berendezések, felszerelések, járművek, az irodai, igazgatási berendezések, felszerelések, az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek, valamint az itt felsorolt, bérbe vett eszközökön végzett és aktivált beruházás, felújítás.

A műszaki berendezések, gépek, járművek, valamint az egyéb berendezések, felszerelések, járművek bekerülési (előállítási) értékeként kell kimutatni a Mérlegtételek értékelésének általános szabályainál felsoroltakon túl a következőket is:

- az eszköz biztonságos üzemeltetéséhez, rendeltetésszerű használatához szükséges - és a tárgyi eszköz beszerzésével egy időben vagy annak üzembe helyezéséig beszerzett - tartozékok, tartalék alkatrészek beszerzési értéke - függetlenül attól, hogy az a számlázott értékében vagy külön számlában jelenik meg;

- a pénzügyi lízing keretében átadott, a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel értékesített és a szerződés szerinti feltételek teljesülésének meghiúsulása miatt később visszavett, a két időpont között a vevő által használt eszköz visszavételkor a lízingbeadó, illetve az eladó által kiállított helyesbítő számlában rögzített piaci értéket, legfeljebb az eredeti eladási árat kell figyelembe venni.

A bekerülési (beszerzési) értéket csökkenti

- a próbaüzemeltetés során előállított, raktárra vett, értékesített termék, teljesített szolgáltatás előállítási költsége,

- ilyenek hiányában az állományba vételkor annak piaci értéke,

- illetve a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett eladási ára, várható eladási ára,

- valamint a bekerülési (beszerzési) értékben elszámolt kamat összegét csökkenti a beruházásra adott előleg után, annak elszámolásáig, a beruházásra elkülönített pénzeszköz után, annak felhasználásáig kapott kamat összege.

Tárgyi eszközök értékcsökkenése

Az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, az egyéb berendezések, felszerelések, járművek és a tenyészállatok számlához kapcsolódóan külön-külön értékcsökkenési számlát kell nyitni.

A tárgyi eszközöknek a hasznos élettartam végén várható maradványértékkel csökkentett bekerülési (beszerzési, illetve előállítási) értékét azokra az évekre kell felosztani, amelyekben ezeket az eszközöket előreláthatóan használni fogják.

A maradványérték meghatározása

- A tárgyi eszköz üzembe helyezésekor (ide nem értve a tenyészállatokat) a rendelkezésre álló üzleti elképzelések és az eszköz tervezett használati időtartam végén várható piaci értéke alapján egyedileg kell megállapítani a maradványértéket. Nem jelentős a maradványérték, ha annak értéke a beszerzési érték 10%- át nem éri el, vagy az eszköz csak eredeti rendeltetésétől megfosztva (szétszedve), vagy hulladékként értékesíthető, továbbá, ha az eszköz várhatóan nem lesz értékesíthető. Ebben az esetben a maradvány értéket nulla forinttal kell figyelembe venni.

Számítástechnikai eszközöknél a maradványérték nulla.

Beruházások

A beruházások, felújítások között kell kimutatni a rendeltetésszerűen használatba nem vett, üzembe nem helyezett tárgyi eszközök bekerülési értékét, továbbá a már használatba vett tárgyi eszközökön végzett bővítéssel, rendeltetésváltozással, átalakítással, élettartam- növeléssel, felújítással összefüggő munkák - még nem aktivált - bekerülési értékét.

Beruházásokra adott előleg a beruházási szállítónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak, az ingatlanokhoz kapcsolódó vagyoni értékű jog eladójának ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó - összeg.

A tárgyi eszközök értékhelyesbítése az ingatlanok, a műszaki berendezések, gépek, járművek, az egyéb berendezések, felszerelések, járművek, és a tenyészállatok piaci értéke és könyv szerinti értéke közötti pozitív különbözet.

Kapcsolat más számlákkal

1. Idegen kivitelezés számla szerinti áron

T 16. Beruházás

T 46. Előzetesen felszámított AFA levonható része T 86. Egyéb ráfordítás (le nem vonható ÁFA)

K 44. Szállítók (ha átutalással fizetik) vagy

K 38. Pénztár (ha készpénzes a számla)

2. Saját vállalkozásban végzett beruházás közvetlen költségeinek aktiválása

T 16. Beruházás

K 58. Aktivált saját teljesítmény értéke

3. A beruházást terhelő aktiválásig felmerült hitelkamat, biztosítási díj

T 16. Beruházás

K 46. Egyéb rövidlejáratú kötelezettség (ha még nem került kifizetésre az aktiválásig)

vagy

K 38. Bank / Pénztár (ha már kifizetésre került)

4. Beruházás üzembe helyezése

T 13. Gépek, berendezések, járművek / Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

K 16. Beruházások

5. Tenyészállattá átminősítés, ha az állatokat évközben az anyagköltség számlán mutatjuk ki.

T 15. Tenyészállatok

K 51. Állatok (anyagköltség)

6. Értékcsökkenés elszámolása

a)

T 57. Terv szerinti értékcsökkenés

K13. Gépek, berendezések, járművek / Egyéb berendezések, felszerelések, járművek / Tenyészállatok

b)

T 57. 100 ezer Ft alatti tárgyi eszköz beszerzés elszámolása K 16. Beruházás

c) Terven felüli értékcsökkenés elszámolása, ha az eszköz állományban marad

T 86. Egyéb ráfordítás

K 13. Terven felüli értékcsökkenés

d) Nullára leírt eszköz kivezetése (a bruttó értékben)

T 13. Tárgyi eszköz értékcsökkenése

K 13. Gépek, berendezések, járművek / Egyéb berendezések, felszerelések, járművek

7. Tárgyi eszköz átsorolása készletek közé

a) Bruttó érték átvezetése

T 51. Anyagköltség

K 13. Gépek, berendezések, járművek / Egyéb berendezések, felszerelések, járművek / Tenyészállatok

b) Az átvezetésig elszámolt értékcsökkenés. átvezetése

T 13. Tárgyi eszköz értékcsökkenés K 51. Anyagköltség

8. Térítés nélküli átadás

a) Az átadásig elszámolt értékcsökkenés visszavezetése

T 13. Értékcsökkenés K 13. Tárgyi eszközök és

b) Eszköz átadás

T 88. Rendkívüli ráfordítás

K 13. Tárgyi eszközök (nettó értéken)

K 46. Fizetendő AFA (piaci érték után számolva)

9. Értékhelyesbítés

a) Ha első alkalommal történik, vagy növekedés van az előző évhez képest (a változás összegével)

T 12. Értékhelyesbítés K 41. Értékelési tartalék

b) Ha csökkenés van az előző évihez képest (a csökkenés összegével)

T 41. Értékelési tartalék

K 12. Tárgyi eszközök értékhelyesbítés

10. Beruházás káreseménye

T 88. Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés K 16. Beruházás értékcsökkenése

11. Beruházás selejtezése megsemmisülés miatt

T 89. Különféle egyéb ráfordítások K 16. Beruházások

13. Befektetett pénzügyi eszközök

Befektetett pénzügyi eszközök azok az eszközök (részesedés, értékpapír, adott kölcsön) amelyeket a szervezet azzal a céllal fektetett be más vállalkozónál, adott át más vállalkozónak, hogy azzal ott tartós jövedelemre (osztalékra, kamatra) tegyen szert. Ugyancsak ide tartoznak azok a befektetések is, amik célja befolyásolási, irányítási, ellenőrzési lehetőségek biztosítása a más szervezetekben. A befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítését szintén a befektetett pénzügyi eszközök között kell a mérlegben kimutatni.

Egyéb tartós részesedésként kell kimutatni minden olyan tulajdoni részesedést jelentő befektetést ami egy évet meghaladóan szolgálja a szervezet érdekeit, ide értve a kapcsolt vállalkozásban lévőt is.

Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban álló szervezetben az egyéb részesedési viszonyban lévő adóssal –ide értve a kapcsolt vállalkozást is– szembeni pénzkölcsön, aminek a lejárata a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, továbbá az egy éven túlra adott tartós bankbetétet, ha megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

Egyéb tartósan adott kölcsön a nem részesedési viszonyban lévő adóssal szembeni pénzkölcsön, aminek a lejárata a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, továbbá az egy éven túlra adott tartós bankbetétet, ha megszűntetése a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes.

Xxxxxx hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok azok a befektetési céllal beszerzett értékpapírok, amelyek lejárata, beváltása a tárgyévet követő üzleti évben még nem esedékes, és a azokat a tárgyévet követő üzleti évben nem szándékozik értékesíteni.

A hitelviszonyt megtestesítő, kamatozó értékpapír bekerülési (beszerzési) értéke nem tartalmazhatja a [vételár részét képező, továbbá a kibocsátási okiratban, a csereszerződésben, a vagyonfelosztási javaslatban meghatározott piaci, forgalmi, beszámítási érték részét képező] (felhalmozott) kamat összegét.

A gazdasági szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés bekerülési (beszerzési) értéke

- vásárláskor az üzletrészekért, vagyoni betétekért fizetett ellenérték (vételár),

- cégvásárláskor –üzleti vagy cégérték, illetve negatív üzleti vagy cégérték kimutatása esetén– az üzleti vagy cégértékkel csökkentett, a negatív üzleti vagy cégértékkel növelt ellenérték (vételár);

- alapításkor, tőkeemeléskor a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve a közgyűlési, az alapítói, a taggyűlési határozatban a jegyzett tőke fedezeteként, valamint a jegyzési, a kibocsátási érték és a névérték különbözeteként, a jegyzett tőkén felüli tőke fedezeteként meghatározott vagyoni hozzájárulás együttes értéke a ténylegesen befizetett pénzbetétnek és a rendelkezésre bocsátott nem pénzbeli betétnek megfelelő összegben;

- a gazdasági szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés névértéke fejében a jegyzett tőke leszállításakor (ideértve a tőkeleszállítással egyidejűleg végrehajtott, a leszállított jegyzett tőkével arányos jegyzett tőkén felüli saját tőke kivonást is) átvett eszköz, a gazdasági szervezet által közölt, illetve számlázott értékben, a gazdasági szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén a vagyonfelosztási javaslat szerinti értékben;

- átalakulás esetén, a megszűnt gazdasági szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott, a megszűnt részesedésre jutó –a megszűnt gazdasági szervezet végleges vagyonmérlege szerinti– saját tőke összege;

- beolvadása esetén a megszűnt gazdasági szervezetben lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés ellenében kapott részesedésnek, a megszűnt részesedésre jutó –a megszűnt gazdasági szervezet végleges vagyonmérlege szerinti– saját tőke összege.

Befektetett pénzügyi eszközök értékhelyesbítése a részesedések piaci értéke és bekerülési értéke közötti pozitív különbözete.

189. Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése

A 18. számlacsoportban kimutatott befektetett pénzügyi eszközöknél értékvesztést kell elszámolni, ha a befektetés könyv szerinti értéke és piaci értéke közötti –veszteségjellegű– a különbözet legalább egy üzleti évet meghaladóan tartósnak mutatkozik és az a befektetéskori értékhez, a további években az értékvesztéssel csökkentett értékhez képest 10 százalékot csökkent (jelentős összegű).

A számlaosztály számlacsoportjainak továbbrészletezését a számlatükör tartalmazza.

Kapcsolat más számlákkal

1. Tartósan lekötött bankbetét

T 19. Hosszúlejáratú bankbetétek K 38. Bank(folyószámla)

2. Tartósan adott kölcsön

T 19. Tartósan adott kölcsön egyéb részesedési viszonyban állónak K 45. Hosszúlejáratú kölcsönök

3. Szervezetben lévő részesedés megszerzése

T 17. Egyéb tartós részesedés

K 1., 2., 3., A részesedés megszerzésének megfelelően

4. Befektetési célú értékpapír vásárlás

T 18. Tartós hitelviszonyt megtestesítő értékpapír K 38. Bank/pénztár

5. Tulajdoni részesedés értékesítése

a) A tulajdoni részesedést jelentő befektetés kivezetése

T 36. Értékpapír elszámolási számla K 17. Egyéb tartós részesedés

b) Az értékesítési ár elszámolása

T 31. Követelések (vagy T 38. Pénzeszközök)

K 36. Értékpapír elszámolási számla

c) A könyvszerinti érték és a kapott ár közötti különbözet elszámolása (csak ha a mérlegkészítésig az ellenérték befolyt!)

ca) ha az veszteség

T 87. Befektetett pénzügyi eszközök árfolyam vesztesége K 36. Értékpapír elszámolási számla

cb) ha az nyereség

T 36. Értékpapír elszámolási számla

K 97 Befektetett pénzügyi eszközök árfolyam nyeresége

6. Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése

T 87. Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése K 18. Befektetett pénzügyi eszközök értékvesztése

Kapcsolat a 1. számlaosztály és az analitikus nyilvántartás között

A befektetett eszközökről analitikát kell vezetni.

1. Az immateriális javakról és tárgyi eszközökről un. egyedi tárgyi eszköz nyilvántartást kell vezetni. Ebbe a nyilvántartásba (értelemszerűen) fel kell venni minden olyan adatot amely szükséges az azonosításhoz (megnevezés, típus, gyártási szám, szállító megnevezése, mennyiségi egység, mennyiség, stb.).

Tartalmaznia kell továbbá:

- az üzembe helyezés (beszerzés), a felújítás időpontját,

- a tartozékok felsorolását,

- a beszerzési, illetve az előállítási értéket (bruttó értéket), illetve annak

- változását,

- a maradványértéket, csak a1999. 12. 31.-ike utáni beszerzések esetén

- az értékcsökkenési leírás módját és mértékét

- az elszámolt értékcsökkenés összegét, elkülönítve a terven felülit)

- a nettó értéket

- az eszköz értékesítése, illetve a nullára történt leírás esetén a főkönyvből történő kivezetés időpontját

-

A Szervezeti adótörvény szerinti értékcsökkenés is vezethető ebben az analitikában.

Az analitikus nyilvántartásba felvett összes eszköz –főkönyvi számlák szerint csoportosított- összesített bruttó értékét, tárgyévi és halmozott értékcsökkenését, nettó értékét legalább évvégén egyeztetni kell a főkönyvi számlákkal. Eltérés esetén a hibát fel kell tárni, és a nyilvántartásokat helyesbíteni kell. Amennyiben a főkönyvi számlákon a hiba nem található meg, akkor a főkönyvi számlát az ellenőrzött analitikára kell helyesbíteni.

3. Beruházásokról külön analitikát nem kell vezetni, de biztosítani kell a főkönyvi számlák bontásával, hogy minden beruházás külön számlán könyvelt legyen.

A beruházás üzembe helyezése, az eszköz használatba vétele után el kell készíteni az üzembe helyezési bizonylatot, amely lehet a beszerzésről szóló számlán történő erre utaló feljegyzés, de az adott beruházást kimutató főkönyvi számla tételeket tartalmazó számlalapjának másolata, számítógépből kinyomtatott példánya is. Az üzembe helyezési bizonylatnak tartalmaznia kell minden, a bizonylatra előírt tartalmi adatot. Az üzembe helyezési bizonylaton rögzített gazdasági esemény megtörténtét, amely igazolja az eszköz használatba vételét is, az ügyvezetőnek (vagy az általa erre felhatalmazott más személynek) aláírásával igazolnia kell.

Ezen bizonylat alapján kell könyvelni a beruházásról a tárgyi eszközök megfelelő számláján az aktivált eszközt.

4. A befektetett pénzügyi eszközökről analitikát kell vezetni, aminek legalább az alábbiakat tartalmaznia kell (a részesedés fajtájától függően, értelemszerűen):

- a befektetés megnevezését, azonosító adatait

- a befektetés illetve a vásárlás időpontját

- a vételi érték és névértéket

- az időközben bekövetkezett csökkenés(eke)t

- a lejárat időpontját

- (tőzsdei) árfolyamokat

- az értékvesztés összegét, az elszámolás időpontját

Az alkalmazottaknak, illetve másnak adott hosszúlejáratú kölcsönökről olyan analitikát kell vezetni, ami tartalmazza:

- a kölcsönbe vevő azonosításához szükséges adatokat

- a folyósítás idejét, összegét, jellegét

- a lejárat idejét

- a törlesztő részletek esedékességét és nagyságát

- a ténylegesen törlesztet részleteket, a törlesztések időpontjait

- a kamatokat

- és ha van a biztosítékokat.

Az analitikába az adatokat az esemény megtörténtekor haladéktalanul be kell jegyezni. Az analitikát évvégén a főkönyvi számlával egyeztetni kell és az eltéréseket meg kell állapítani. Amennyiben a főkönyvi számlán az eltérés oka nem állapítható meg, akkor az ellenőrzött analitika alapján a főkönyvi számlát helyesbíteni kell.

2. Számlaosztály

Vásárolt és saját termelésű készletek (Forgóeszközök I.)

A forgóeszközök közül ebben a számlaosztályban kell év végén kimutatni a vásárolt és a saját termelésű készleteket.

A készletek az egyesület tevékenységét közvetlenül vagy közvetve szolgáló alábbi eszközök:

21. Anyagok, amelyeket az értékesítendő termékek előállítása vagy a szolgáltatások nyújtása során fognak felhasználni; ide tartozik továbbá még a szerszám, műszer, berendezés, felszerelés, munkaruha, egyenruha, védőruha is használatba vételükig, ha a szervezet tevékenységét legfeljebb egy évig szolgálják, továbbá azokat az eszközöket, amelyeket a befektetett eszközök közül ide átsoroltak;

22. Befejezetlen termelés, félkész termékek, késztermék amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás valamely fázisában vannak vagy már feldolgozott, elkészült állapotban értékesítésre várnak;

24. Késztermékek amelyek az értékesítést megelőzően a termelés, a feldolgozás során már elkészült állapotban értékesítésre várnak;

A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi.

25. Áruk, göngyölegek, közvetített szolgáltatások, amelyeket a rendszeres (szokásos) üzleti tevékenység keretében értékesítési céllal szereztek be, és azok a beszerzés és az értékesítés között változatlan állapotban maradnak, bár értékük változhat;

26. Készletekre adott előleg az anyag-, az áruszállítónak, a közvetített szolgáltatást nyújtónak, importbeszerzésnél az importálást végző vállalkozónak ilyen címen átutalt - a levonható előzetesen felszámított általános forgalmi adót nem tartalmazó – összegben.

Értékvesztés elszámolása

- Ha a vásárolt készlet (anyag, áru) bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értéke 20 %-al és 6 hónapot meghaladóan magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert tényleges piaci értéke, akkor azt a mérlegben a tényleges piaci értéken,

- ha pedig a saját termelésű készlet (befejezetlen termelés, félkész és késztermék, állat) bekerülési (előállítási), illetve könyv szerinti értéke ugyanezen értékkel és időtartammal számolva magasabb, mint a mérlegkészítéskor ismert és várható eladási ára, akkor azt a mérlegben a még várhatóan felmerülő költségekkel csökkentett, várható támogatásokkal növelt eladási áron számított értéken kell kimutatni,

a készlet értékét a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával kell csökkenteni.

A vásárolt készlet bekerülési (beszerzési), illetve könyv szerinti értékét, illetve a saját termelésű készlet bekerülési (előállítási) értékét –az előbbiekben értékvesztésként meghatározottakon túlmenően– csökkentetten kell a mérlegben szerepeltetni,

- ha a készlet a vonatkozó előírásoknak (szabvány, szállítási feltétel, szakmai előírás stb.), illetve eredeti rendeltetésének nem felel meg, ha megrongálódott,

- ha felhasználása, értékesítése kétségessé vált,

- ha feleslegessé vált.

A készlet értékének csökkentését -a különbözetnek értékvesztéskénti elszámolásával– addig a mértékig kell elvégezni, hogy a készlet a használhatóságnak (az értékesíthetőségnek) megfelelő, mérlegkészítéskor, illetve a minősítés elvégzésekor érvényes (ismert) piaci értéken (legalább haszon anyag áron, illetve hulladékértéken) szerepeljen a mérlegben.

A szervezet értékben és mennyiségben a készletekről nyilvántartást nem vezet, ezért a 2. Számlaosztályban csak év végén, a leltár alapján, értékvesztéssel csökkentett beszerzési áron kell könyvelni.

A saját termelésű készleteket előállítási értékvesztéssel csökkentett közvetlen költségen kell kimutatni és ehhez minden olyan kész-, félkész- és befejezetlen termelésről, amelyről december 31.-én a leltár felvételekor készlet van, az önköltséget meg kell határozni. A befejezetlen termelés közvetlen önköltségét a készültségi foknak megfelelően kell megállapítani.

Az év nyitásakor a készletszámlákról vissza kell vezetni a készletértéket arra a költség, ráfordítás számlára, ahová tartozik.

A bizományba átadott készletekre is az előbbieket kell alkalmazni, azok átadását nem kell külön főkönyvi számlán kimutatni.

A számlaosztály számlacsoportjainak továbbrészletezését a számlatükör tartalmazza.

Kapcsolat más számlákkal

1.Anyag ( Állatok) / Áru beszerzése

T 51. Anyagköltség / T 814. Eladott áruk beszerzési értéke T 46 . Előzetesen felszámított Áfa

T 46. Egyéb költségvetési befizetési kötelezettség (pl: fogyasztási adó, vám)

K 44 .Szállítók (ha átutalásos) [K 38. Pénztár (ha készpénzes)]

2. Anyag / Áru beszerzése bankkártyával

a) a vásárlás bizonylata alapján

T 51. Anyagköltség / T 81. Eladott áruk beszerzési értéke T 46. Előzetesen felszámított Áfa

K 47. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek (bankkártya)

b) a bankkivonat megérkezésekor

T 47. Egyéb rövidlejáratú kötelezettségek (bankkártya) K 38. Bankszámla

3. Leltár szerinti anyagköltség / állatok könyvelés évvégén

T 21. Anyagok / T 23 Növendék-, hízó-, és egyéb állatok K 51. Anyagköltség

4. Évvégén még tovább nem számlázott közvetített szolgáltatások leltár szerint

T 25. Közvetített szolgáltatások

K 81. Eladott (közvetített) szolgáltatások

5. Áruk leltár szerinti értékének könyvelése évvégén

T 81. Eladott áruk beszerzési értéke K 25. Áruk

6. Saját termelésű készletek leltár szerinti értékének könyvelése évvégén

T 22./24 Befejezetlen termelés, félkész termék / Késztermék K 58 Saját termelésű készletek állományváltozása

7. Anyagok értékesítése

a) anyagköltség kivezetése

T 814. Eladott áruk beszerzési értéke K 51. Vásárolt anyagok költsége

b) az eladott anyag árbevételének könyvelés

T 31. Vevők

K 91. Belföldi tevékenység árbevétele K 46. Fizetendő általános forgalmi adó

8. Apportba adott anyagok / áruk

a) anyag / áru átadás

T 88. Szervezetbe bevitt eszközök nyilvántartási értéke

K 51. Anyagköltség / K 81. Eladott áruk beszerzési értéke

b) az apporttal megszerzett részesedés

T 13. Egyéb részesedés

K 98. Szervezetbe bevitt eszköz szerződés szerinti értéke

c) Áfa elszámolása ca) ha áthárítják

T 36. Vásárolt és kapott követelések K 46. Fizetendő áfa

cb) ha nem hárítják át

T 86. Ráfordításként elszámolt adók K 46. Fizetendő áfa

9. Apportba kapott anyagok / áruk

a)e i szerződés szerinti érték

T 51. Anyagköltség / T 81. Eladott áruk beszerzési értéke

K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek (a cégbírósági bejegyzésig)

b) az áthárított Áfa elszámolása

T 46. Előzetesen felszámított Áfa

K 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

c) a cégbírósági bejegyzést követően

T 47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettség K 41. Jegyzett tőke

Kapcsolat a 2. számlaosztály és az analitika között

A készletek számlára az évvégén a leltár, mint analitika alapján kell könyvelni.

A leltár, mint analitikus nyilvántartás az alábbiakat tartalmazza:

- a készlet megnevezése, és fizikai helye

- a készlet azonosító adatai (megnevezés, mennyiségi egysége, mennyisége, minősége)

- a készlet beszerzési egységára, számított közvetlen önköltsége

- a készlet (főkönyvi számcsoportonkénti) összértéke

3. Számlaosztály

Pénzeszközök

(Forgóeszközök II.)

A forgóeszközök közül itt kell kimutatni a szervezet tevékenységét nem tartósan szolgáló követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, a tulajdoni részesedést jelentő befektetéseket és a pénzeszközöket.

31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) azok a különféle szállítási, szervezeti, szolgáltatási és egyéb szerződésekből jogszerűen eredő, pénzértékben kifejezett fizetési igények, amelyek a vállalkozó által már teljesített, a másik fél által elfogadott, elismert termékértékesítéshez, szolgáltatás teljesítéséhez kapcsolódnak, akár forintban, akár devizában kerültek meghatározásra.

Értékelésüket a Mérlegtételek értékelésének általános szabályai 3. Beszerzési érték pontja tartalmazza.

32. Követelések kapcsolt társasággal szemben

Követelések egyéb részesedési viszonyban lévő szervezettel szemben számlán kell kimutatni az anyavállalattal-, leányvállalattal-, közös

vezetésű vállalkozással-, társult vállalkozással-, kapcsolt vállalkozással szembeni követeléseket, továbbá itt kerül kimutatásra a bíróságon

illetve cégbíróságon jegyzett, de be nem fizetett tőke.

34. Váltókövetelések számlán kell kimutatni a belföldi és külföldi adóssal kapcsolatos váltóköveteléseket.

35. Xxxxx előlegek számlán kell kimutatni az immateriális javakra, a beruházásokra, a készletekre, a jegyzett, de be nem fizetett tőkét, illetve ezek értékvesztését és az értékvesztésük visszaírását.

36. Egyéb követelések számlán kell kimutatni a munkavállalókkal szembeni követelést, a költségvetési kiutalási igényeket és azok teljesítését, az adott kölcsönt, aminek a lejárata a következő üzleti évben esedékes, a vásárolt és kapott követeléseket, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítéséből származó követelést, az előlegfizetést (ideértve az osztalékelőleget is), a vásárolt követeléseket, a térítés nélkül és egyéb címen átvett követeléseket, a penziós ügyleteket, a bartel ügyleteket, illetve a beszámításos ügyleteket (pl: vevőnek szállítóval történő kiegyenlítések keletkező különbözetet), az előzőekkel kapcsolatos értékvesztéseket és azok visszaírását, továbbá évvégén azt az összeget, ami az állami költségvetésnek fizetendő adók és adójellegű kötelezettségek összevont egyenlege szerint túlfizetés.

Értékvesztést kell elszámolni,

- a mérlegkészítés időpontjában rendelkezésre álló információk és, a vevő, az adós minősítése alapján az üzleti év mérleg fordulónapján fennálló és a mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg nem rendezett követelésnél (ideértve a hitelintézetekkel, pénzügyi vállalkozásokkal szembeni követelésekre,

- a kölcsönként, az előlegként adott összegekre,

- a bevételek aktív időbeli elhatárolása között lévő követelésjellegű tételekre,

ha a követelés egy éven túli, a könyv szerinti értéke és a követelés várhatóan megtérülő összege közötti (veszteségjellegű) különbözet összegében, ha ez a különbözet egyedileg a 100 e Ft-ot meghaladja (jelentős összegű).

37. Értékpapírok számlán kell kimutatni azokat a forgatási célból, átmeneti, nem tartós befektetésként vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírokat, amelyeket forgatási célból, kamatbevétel, illetve árfolyamnyereség elérése érdekében szereztek be, azokat az értékpapírokat, amelyek a tárgyévet követő üzleti évben lejárnak, továbbá tulajdoni részesedést jelentő forgatási célú azon befektetéseket, amit árfolyamnyereség elérése érdekében vásároltak (részvényeket, üzletrészeket, vagyoni betéteket).

A hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnak nem része a beszerzéshez kapcsolódó bizományosi díj, a vásárolt vételi opció díja.

38. Pénzeszközök a készpénz, az elektronikus pénzeszközök, a csekk, továbbá a bankbetétek. Ezen a számla csoporton belül kell megnyitni a pénzeszközök átvezetési számláit is.

A devizában, valutában fennálló kötelezettségeket évvégén az MNB december 31. napi árfolyamán át kell értékelni. Az árfolyam veszteség vagy árfolyam nyereség elszámolásának szabályaira vonatkozó előírásokat a 4. számlaosztály tartalmazza.

39. Aktív időbeli elhatárolások

Bevételek aktív időbeli elhatárolása számlán kell kimutatni

- a járó árbevételt, kamat- és egyéb bevételeket, amelyek csak a mérleg fordulónapja után esedékesek, de a mérleggel lezárt időszakra számolandók el,

- a (kamatbevételekkel szemben elszámolt) névérték alatt kibocsátott, a névérték alatt vásárolt diszkont - hitelviszonyt megtestesítő, befektetett vagy forgóeszközként kimutatott - értékpapírok névértéke és kibocsátási értéke (vételára) közötti különbözet adott üzleti évre, időarányosan járó összegét mindaddig, amíg ezen értékpapírokat nem értékesítik, nem váltják be, a könyvekből nem vezetik ki.

a (pénzügyi műveletek egyéb bevételeivel szemben elszámolt) befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték alatt vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapír beszerzési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérlegforduló napjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget. Az így elhatárolt összeget ezen értékpapír értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből, egyéb jogcímen, történő kivezetése esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapír könyv szerinti értéke a beszerzési érték alá csökken

Költségek, ráfordítások aktív időbeli elhatárolás számlán kell kimutatni

- az üzleti év mérlegének fordulónapja előtt felmerült, elszámolt olyan összegeket, amelyek költségként, ráfordításként (ideértve a halasztott ráfordításokat is) csak a mérleg fordulónapját követő időszakra számolhatók el,

- a fizetendő kamatként elszámolt különbözetből a tárgyévet követő üzleti év(ek)et terhelő összeg (amit az eredményt csökkentő tételként még nem számoltak el)

- a forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír, tulajdoni részesedést jelentő befektetés beszerzéséhez kapcsolódóan fizetett (elszámolt), a beszerzési értékben figyelembe nem vett bizományi díj, vásárolt vételi opció díja jelentős összegű és az értékpapír beváltásakor, az értékpapír, a befektetés értékesítésekor várhatóan megtérül, annak összegét,

Halasztott ráfordítások számlán kell kimutatni

- a halasztott ráfordításként, az ellentételezés nélküli tartozásátvállalás során - a tartozásátvállalás beszámolási időszakában - a véglegesen átvállalt és pénzügyileg nem rendezett kötelezettség rendkívüli ráfordításként elszámolt szerződés (megállapodás) szerinti összegét. Az elhatárolást az átvállalt kötelezettségnek a szerződés (megállapodás) szerinti pénzügyi rendezésekor, a teljesítésnek megfelelően kell a rendkívüli ráfordításokkal szemben megszüntetni.

A számlaosztály számlacsoportjainak továbbrészletezést a számlatükör tartalmazza.

Más számlákkal való kapcsolat

1. Értékesítés árbevétel elszámolása

T 31. Vevők

K 91-94. Értékesítés nettó árbevétele

K 46. Fizetendő Áfa (belföldi értékesítésnél, vagy ha a külföldi felé is

Áfá-s volt a számla

2. Vevők átutalása

T 38 Bankszámla

K 31. Vevők

3. Belföldi vevőtől kapott váltó

T 34. Váltókövetelés

K 31. Vevők

4. Pénzmozgás nélküli ügyletek (bartel ügyletek, kompenzálásos ügyletek) elszámolása

a) A bartel ügylet könyvelése ( azonos a szokásos vevő- szállító könyveléssel)

T 5. Költségek

K 44. Szállító

és

T 31. Vevő

K 91. Belföldi értékesítés nettó árbevétele

b) a szállító-vevő összevezetése (kompenzálás) T 44. Szállító

K 36. Egyéb követelések (bartel, kompenzálás elszámolási számla)

T 36. Egyéb követelések (bartel, kompenzálás elszámolási számla) K 31. Vevők

5. Vevők / váltó behajthatatlan követelésének leírása

T 86. Különféle ráfordítások K 31. Vevők / 33. Váltók

6. Bizományosi ügylet elszámolása

a) az eladott készlet könyvelés számla alapján

T 36. Bizományosi ügylet megbízóval kapcsolatos elszámolási számla K 36. A bizományosi ügylet vevőjével kapcsolatos elszámolási számla

b) A vevő utalás

T 38. Bankszámla

K 36. A bizományosi ügylet vevőjével kapcsolatos elszámolási számla

c) a megbízóra áthárítható (megállapodás szerinti) költségek ca)

T 81. Eladott (közvetített) szolgáltatások T 46. Előzetesen felszámított Áfa

K 44. Szállítók

cb) a megbízónak kiszámlázás

T 46. Fizetendő Áfa (ha van)

K 91-94. Értékesítés nettó árbevétele

d) a bizományosi díj elszámolása

T36. Bizományosi ügylet megbízóval kapcsolatos elszámolási számla K 91-92. Bizományosi díj

e) Elszámolás alapján átutalás a megbízónak

T36. Bizományosi ügylet megbízóval kapcsolatos elszámolási számla K 38. Bankszámla

f) a bizományost terhelő költségek

T 5. Költségek jellegének megfelelő számla K 44. Szállítók

7. A munkavállaló javára a munkáltató által kötött biztosítás, ha annak kedvezményezettje a munkavállaló

a) a díj elszámolása a fizetéskor

T 36. Egyéb követelések

K 38. Bankszámla (vagy Pénztár)

b) eléréskor a cég által megkapott biztosítási összeg

T 38. Bankszámla

K 36. Egyéb követelések (a befizetett összegben)

K 97. Kapott kamatok

c) ha a biztosított halála esetén T 88. Egyéb vagyoncsökkenés K 36. Egyéb követelések

Kapcsolat a 3. számlaosztály és az analitikus nyilvántartás között

1. Vevőkövetelésekről vevőnként nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami a vevő egyedi azonosításához szükséges, továbbá a bizonylati (számla, számlát helyettesítő okmány) hivatkozásokat, a számlázott összeget (annak módosításait), a vevő által fizetett összeg(eke)t (kompenzációt, bartelt), a fizetés dátumát, a ki nem egyenlített összeget.

A vevőnyilvántartást legalább negyedévente, egyeztetni kell a 31. Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) számlával.

2. A váltókövetelésekről nyilvántartást kell vezetni, aminek az alábbiakat kell tartalmaznia:

- a váltó azonosításához szükséges adatokat (neve, címe)

- a váltó azonosító adatait

- a váltóadóstól elfogadott váltó összegét, a névérték és a kamat megbontása

- a kamat összege, vagy a kamat százalék

- a váltó kiállításának dátuma, a váltó futamideje és/vagy a lejárata.

- a váltó beváltásának időpontja.

A váltónyilvántartást negyedévente egyeztetni kell a 34. Váltókövetelés számlával.

3. Adott előlegekről nyilvántartást kell vezetni, melyre a vevő nyilvántartásnál rögzítetteket kell értelemszerűen alkalmazni.

4. Az egyéb követelésekről és az

5. Az értékpapírokról

csak akkor kell analitikus nyilvántartást vezetni, ha a főkönyvi számla nem folyószámlaként kerül vezetésre, vagy az nem alkalmas az egyedi azonosító adatok feltűntetésére. Ebben az esetben az egyéb követelések számlacsoportban kimutatott –folyószámlán nem vezetett- tételekről, azok jellege szerint külön-külön, analitikát kell vezetni.

Az analitikát legalább évente egyeztetni kell a főkönyvi számlacsoportban könyveltekkel.

6. A pénztári tételeket a pénzmozgás megtörténtekor analitikában fel kell jegyezni, a pénzmozgás bizonylata alapján.

A valutá(k)ról olyan analitikus nyilvántartást kell vezetni amiből megállapítható a beszerzés időpontja, a valuta összege, a beszerzéskori árfolyam, illetve a költség elszámoláshoz a számvitel politikában előírt beszerzési (átlag) árfolyam.

A pénzmozgás bizonylatolását a pénzkezelési szabályzat tartalmazza.

A pénztári analitikát havonta egyeztetni kell a pénztár főkönyvi számlájával.

7. Bankszámla tételekről vezetett analitikának tartalmaznia kell a banki értesítő alapján:

- a bank megnevezését, a bizonylat sorszámát

- a kivonat időpontját

- a pénzeszköz összesített növekedése/csökkenése összegét, egyenlegét.

A bank által küldött forgalmi értesítők tételeinek főkönyvi könyvelése után - a hónap utolsó bankkivonata alapján- el kell végezni az egyeztetést a bank főkönyvi számlák és bank analitika összevetésével.

8. Az aktív időbeli elhatárolásokról évvégén tételes analitikát kell készíteni, amihez csatolni kell az adott tételt alátámasztó eredeti bizonylatról készített másolatot is.

Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák közötti eltéréseket tisztázni kell. Amennyiben a főkönyvi könyvelésben a hibát nem lehet felderíteni, akkor a főkönyvi számlákat az ellenőrzött analitikára kell helyesbíteni.

4. Számlaosztály Források

Forrásként a saját tőkét, a céltartalékokat, a kötelezettségeket és a passzív időbeli elhatárolásokat kell kimutatni.

41. Saját tőke tartalmazza a - jegyzett, de még be nem fizetett tőkével csökkentett - jegyzett tőkét, a tőketartalékot, az eredménytartalékot, a lekötött tartalékot, az értékelési tartalékot és a tárgyév mérleg szerinti eredményét.

Saját tőkeként csak olyan tőkerészt szabad kimutatni, amelyet a tulajdonos (a tag) bocsátott a vállalkozó rendelkezésére, vagy amelyet a tulajdonos (a tag) az adózott eredményből hagyott a szervezetnál. A saját tőke részeként kell kimutatni a piaci értékelésből származó értékhelyesbítéssel azonos összegű értékelési tartalékot is.

411. Jegyzett tőke az egyesületnek a bíróságon bejegyzett tőkéje, a létesítő okiratban meghatározott összegben, amelynek összegéig a tulajdonosokat (a tagokat) felelősség terheli.

A törzstőke, a vagyoni betét felemelése, illetve leszállítása miatti jegyzett tőke-változást a bíróságon történő bejegyzés alapján, a bejegyzés időpontjával kell a könyvviteli nyilvántartásokban rögzíteni.

412. Tőketartalék

növekedéseként kell kimutatni:

- a tulajdonosok (a tagok) által az alapításkor, illetve a tőkeemeléskor tőketartalékként (a jegyzési érték és a névérték különbözeteként) véglegesen átadott eszközök, pénzeszközök értékét,

- a jegyzett tőke leszállítását a tőketartalékkal szemben,

- a tőketartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,

- a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

csökkenéseként kell kimutatni:

- a jegyzett tőke emelését a szabad tőketartalékból,

- a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált összeget,

- a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó tőketartalék-kivonás összegét,

- a tőketartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,

- a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján tőketartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

413. Eredménytartalék

növekedéseként kell kimutatni:

- az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (nyereségét), ideértve az ellenőrzés előző üzleti év(ek) mérleg szerinti eredményét növelő

módosítását (nyereségét) is,

- a jegyzett tőke leszállítását az eredménytartalékkal szemben,

- a veszteség miatti negatív eredménytartalék ellentételezésére felhasznált tőketartalékot,

- a gazdasági szervezet tulajdonosánál (tagjánál) a veszteség pótlásához nem szükséges - korábban ilyen címen adott - pótbefizetés visszakapott összegét a pénzmozgással egyidejűleg,

- az eredménytartalékból lekötött tartalék visszavezetett összegét a lekötés feloldása alapján,

- a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékba helyezett pénzeszközöket, átvett eszközök értékét.

csökkenéseként kell kimutatni:

- az előző üzleti év mérleg szerinti eredményét (veszteségét), ideértve az ellenőrzés előző év(ek) mérleg szerinti eredményét csökkentő módosítását (veszteségét) is,

- a jegyzett tőke emelését a rendelkezésre álló szabad eredménytartalékból,

- az eredménytartalék lekötött tartalékba átvezetett összegét,

- az üzleti év végén a tárgyévi adózott eredmény kiegészítéseként osztalékra, részesedésre, kamatozó részvény kamatára, továbbá az eredménytartalékot terhelő adóra igénybe vett összeget,

- a veszteségének fedezetére teljesített - törvényi előíráson alapuló - pótbefizetés összegét a pénzmozgással egyidejűleg,

- a tőkekivonással megvalósított jegyzett tőke leszállításához kapcsolódó eredménytartalék-kivonás összegét,

- a pénzmozgással, illetve az eszközmozgással egyidejűleg a jogszabály alapján eredménytartalékkal szemben átadott pénzeszközök, eszközök értékét.

414. Lekötött tartalék a tőketartalékból, illetve az eredménytartalékból lekötött összegeket és a kapott pótbefizetés összegét foglalja magában.

A tőketartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

- azoknak az eszközöknek - az üzleti év mérlegének saját tőke és mérleg-főösszege arányában számított - értékét, amelyek nem forgalomképesek, illetve csak harmadik személy hozzájárulása (engedélye) alapján ruházhatók át,

- a más jogszabály szerint vagy az egyesület saját elhatározása alapján lekötött - kötelezettségek fedezetét jelentő - tartalékot.

Az eredménytartalékból kell lekötni és a lekötött tartalékba átvezetni:

- a visszavásárolt saját üzletrészek névértékét, illetve visszavásárlási értékét, ha ez utóbbi a több,

- átalakulás esetén a jogutódnál a vagyon felértékelése, illetve az egyszeres könyvvitelről a kettős könyvvitelre való áttérés miatt még fizetendő szervezeti adónak megfelelő összeget,

- az alapítás-átszervezés aktivált értékéből, továbbá a kísérleti fejlesztés aktivált értékéből még le nem írt összeget,

- a halasztott ráfordításként kimutatott nem realizált árfolyamveszteség és az erre képzett céltartalék különbözetének összegét, amennyiben ilyet kimutatnak a könyvekben,

- a lekötendő tőketartalékot, ha arra a tőketartalék nem nyújt fedezetet,

- a veszteség fedezetére –az arra illetékes testület által megszavazott, de az üzleti év mérleg fordulónapjáig még nem teljesített– fizetendő pótbefizetés összegét,

- más jogszabály szerint vagy a vállalkozó saját elhatározása alapján lekötött –kötelezettségek fedezetét jelentő vagy saját céljait szolgáló– tartalékot.

Kapott pótbefizetés az egyesületnél a veszteségek fedezetére kapott összeg, a pótbefizetés visszafizetéséig. Könyvelése a pénzmozgással egyidejűleg történik.

Az eredménytartalékkal szembeni lekötést akkor is az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, ha a lekötött tartalék növekedése miatt az eredménytartaléknak negatív egyenlege lesz, vagy negatív egyenlege nő.

A lekötött tartalék feloldását –a pótbefizetés kivételével– a tőketartalékkal, illetve az eredménytartalékkal szemben kell elszámolni, attól függően, hogy a feloldott tartalék honnan került lekötésre.

417. Értékelési tartalék a piaci értékelés alapján meghatározott értékhelyesbítés összege Az értékelési tartalék és az értékhelyesbítés csak és kizárólag egymással szemben és azonos összegben változhat. Az értékelési tartalék terhére a saját tőke más elemeit nem lehet kiegészíteni, annak terhére kötelezettség nem teljesíthető.

419. Mérleg szerinti eredmény a tárgyévi adózott eredmény, mely az alaptevékenység és a vállalkozási tevékenység tárgyévi adózott eredményének összege.

42. Céltartalékok

Céltartalék várható kötelezettségekre

Az adózás előtti eredmény terhére céltartalékot kell képezni (a szükséges mértékben) azokra a múltbeli, illetve a folyamatban lévő ügyletekből, szerződésekből származó, harmadik felekkel szembeni fizetési kötelezettségekre [ideértve különösen a jogszabályban meghatározott garanciális kötelezettséget, a függő kötelezettséget (különösen: kezességvállalás, opciós ügyletek, garancia vállalás, nem valódi penziós ügyletek, váltókezesi kötelezettség, le nem zárt peres ügyekkel kapcsolatos várható kötelezettség), a biztos (jövőbeni) kötelezettséget, a korengedményes nyugdíj, a végkielégítés miatti fizetési kötelezettséget, a környezetvédelmi kötelezettséget], amelyek (a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint) várhatóan vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy esedékességük időpontja a mérleg készítésekor még bizonytalan, és azokra a vállalkozó a szükséges fedezetet más módon nem biztosította.

Céltartalék várható jövőbeni költségekre

A jelentős és időszakonként ismétlődő várható költségekre, az adózás előtti eredmény terhére - a valós eredmény megállapítása érdekében a szükséges mértékben - céltartalék képezhető amelyek - a mérlegkészítés időpontjáig rendelkezésre álló információk szerint - feltételezhetően vagy bizonyosan felmerülnek, de összegük vagy felmerülésük időpontja a mérlegkészítéskor még bizonytalan és nem sorolhatók a passzív időbeli elhatárolások közé. Ide tartoznak különösen a fenntartási, épület fenntartási díjak, átszervezési költségek, környezetvédelmi díjak. Ezen a címen nem képez céltartalékot az egyesület.

Egyéb céltartalék

Céltartalékot kell képezni, ha az egyesület a devizaszámlán meglévő devizakészlettel nem fedezett, külföldi pénzértékre szóló –beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó– hiteltartozások, továbbá devizakötvény kibocsátásából származó –beruházáshoz (beruházással megvalósuló tárgyi eszközhöz), vagyoni értékű joghoz kapcsolódó– tartozások nem realizált

árfolyamveszteségét halasztott ráfordításként mutatta ki, az üzleti év végén az így elhatárolt halmozott összegnek a hitelfelvételtől eltelt időtartam és a hitel figyelembe vehető futamideje arányában számított hányadának megfelelő összegben. Amennyiben az előző üzleti év végéig ilyen címen képzett céltartalék ennél kevesebb, illetve több, a különbözettel a tárgyévben kell a céltartalékot növelni az egyéb ráfordításokkal szemben, illetve csökkenteni az egyéb bevételekkel szemben. A számításnál figyelembe vett futamidő nem lehet hosszabb, mint a hitel futamideje, illetve mint a hitellel finanszírozott tárgyi eszköz, vagyoni értékű jog várható (amortizációnál figyelembe vett) élettartama, ha a hitel futamideje hosszabb. Ha a halasztott ráfordításként kimutatott árfolyamveszteséget meg kell szüntetni, akkor a képzett céltartalékot is meg kell szüntetni.

43- 47. Kötelezettségek

Kötelezettségek azok a szállítási, szervezeti, szolgáltatási és egyéb szerződésekből eredő, pénzértékben kifejezett elismert tartozások, amelyek a szállító, a vállalkozó, a szolgáltató, a hitelező, a kölcsönt nyújtó által már teljesített, a vállalkozó által elfogadott, elismert szállításhoz, szolgáltatáshoz, pénznyújtáshoz, valamint a kincstári vagyon részét képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódnak. A kötelezettségek hátrasorolt, hosszú és rövid lejáratúak.

Hátrasorolt kötelezettségek azok a kapott kölcsönök, amelyeket ténylegesen a vállalkozó rendelkezésére bocsátottak, és a vonatkozó szerződés tartalmazza a kölcsönt nyújtó fél egyetértését arra vonatkozóan, hogy az általa nyújtott kölcsön bevonható a vállalkozó adóssága rendezésébe. További feltétel, hogy a kölcsönt nyújtó követelése a törlesztések sorrendjében a tulajdonosok előtti legutolsó helyen áll, azt a vállalkozó felszámolása vagy csődje esetén csak a többi hitelező kielégítése után kell kiegyenlíteni. A kölcsön visszafizetési határidejének meghatározatlannak, vagy a jövőbeni eseményektől függőnek kell lennie és az eredeti futamidejének az öt évet meg kell haladnia. A kölcsön törlesztése az eredeti lejárat vagy a szerződésben kikötött felmondási idő előtt nem lehetséges.

Hosszú lejáratú kötelezettségek a hitelezővel kötött szerződés szerint az egy üzleti évnél hosszabb lejáratra kapott kölcsön (ideértve a kötvénykibocsátást, illetve az átváltoztatható kötvényeket is) és hitel (beruházási, fejlesztési, egyéb), a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztések levonásával. Az egy éven belül esedékes törlesztéséket a rövidlejáratú kötelezettségek közé kell átvezetni.

Egyéb hosszú lejáratú kötelezettségek: az alapítókkal szembeni kötelezettség, a lízingbevevőnél a pénzügyi lízingbe vett, beruházásként elszámolt eszköz lízingbeadó (helyette az eladó) által számlázott ellenértékének megfelelő kötelezettség, a kincstári vagyon részét

képező eszközök kezelésbe vételéhez kapcsolódó kötelezettség, továbbá minden olyan egyéb hosszú lejáratú kötelezettség ami máshova nem sorolható.

44- 45. Rövid lejáratú kötelezettség az egy üzleti évet meg nem haladó lejáratra kapott kölcsön, hitel, ideértve a hosszú lejáratú kötelezettségekből a mérleg fordulónapját követő egy üzleti éven belül esedékes törlesztéseket is. A rövid lejáratú kötelezettségek közé tartozik általában a vevőtől kapott előleg, az áruszállításból és szolgáltatás teljesítésből származó kötelezettség (szállítók), a váltótartozás, a fizetendő osztalék, részesedés, kamatozó részvény utáni kamat, továbbá a jogerős határozattal előírt kötelezettségek, a valódi penziós ügylet esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz befolyt eladási ára, illetve a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz befolyt viszonteladási ára, a határidős és opciós ügyletek esetén a kapott letétek, árkülönbözetek összege, amíg az ügylet le nem zárul.

46. –47. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek között kell kimutatni a költségvetéssel, az önkormányzatokkal kapcsolatos elszámolásokat, a munkavállalókkal kapcsolatos jövedelem és társadalombiztosítási és egyéb elszámolásokat, továbbá minden máshová nem sorolható rövidlejáratú kötelezettséget.

A devizában az évvégén fennálló kötelezettségeket az MNB december 31. napi árfolyamán át kell értékelni. Az átértékelési különbözetet jellegének megfelelően a 97. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség számlán, vagy 87. Átváltási, értékeléskori árfolyamvesztesége számlán könyvelni kell.

Ezt követően szembe kell állítani egymással az eszközök árfolyam különbözete december 31-i elszámolásaival és a 48. (ilyen címen kimutatott) Passzív időbeli elhatárolása számla együttes egyenlegével, és

- ha az összevonás eredménye árfolyam veszteség akkor 97. év végi értékelési árfolyam nyereség egyenlegét át kell vezetni a

87. Átváltási, értékeléskori árfolyamvesztesége számlára, majd ezt követően a 48. számlán ilyen címen az előző évben elszámolt összegéből maximum annyival kell ellentételezni, amennyi az ilyen címen kimutatott 87. számla év végi átértékelésből származó egyenlege;

- ha az összevonás eredmény árfolyam nyereség, akkor az árfolyam veszteség év végi értékelési egyenlegét át kell vezetni a 97. Átváltási, értékeléskori árfolyamnyereség számlára, és ezt követően ezen számla új egyenlegét az 48. Passzív időbeli elhatárolás árfolyam nyereség elhatárolási számlára kell átvezetni.

48. Passzív időbeli elhatárolások

Bevételek –azok az elkülönítetten kimutatott tételek:

- amik a mérleg fordulónapja előtt befolytak, elszámoltak, amely a mérleg fordulónapja utáni időszak árbevételét, bevételét képezi,

- a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett, egyéb bevételként elszámolt támogatás összegéből az üzleti évben költséggel, ráfordítással nem ellentételezett összeg; az elhatárolást a költségek, ráfordítások tényleges felmerülésekor, illetve a támogatási szerződésben, megállapodásban foglaltak teljesülésekor kell megszüntetni,

- a valuta- és devizakészlet, a külföldi pénzértékre szóló eszközök és kötelezettségek értékelésekor kimutatott, összevontan nyereséget mutató különbözetet, amelyet a következő üzleti év(ek) - előbbiekből adódó - árfolyamvesztesége esetén kell megszüntetni.

Költségek, ráfordítások –azok az elkülönítetten kimutatott tételek:

- amik mérleg fordulónapja előtti időszakot terhelik, és amely csak a mérleg fordulónapja utáni időszakban merülnek fel, kerülnek számlázásra, terhelésre,

- mérleg fordulónapja és elkészítésének időpontja között a vállalkozóval szemben érvényesített, benyújtott, ismertté vált, a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó kártérítési igény, késedelmi kamat, kártérítés, bírósági költség,

- a mérleggel lezárt üzleti évhez kapcsolódó, a jóváhagyásra jogosult testület által megállapított, kötelezettségként ki nem mutatott prémium, jutalom, azok járulékai,

- a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításaival szemben kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök közé sorolt, névérték felett vásárolt - hitelviszonyt megtestesítő - kamatozó értékpapírok bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből a beszerzéstől az üzleti év mérleg-fordulónapjáig terjedő időszakra időarányosan jutó összeget; az így elhatárolt összeget ezen értékpapírok értékesítésekor, beváltásakor, továbbá a könyvekből - egyéb jogcímen - történő kivezetésük esetén, valamint akkor kell megszüntetni, ha olyan összegű értékvesztést kell elszámolni, amelynek hatására ezen értékpapírok könyv szerinti értéke a névérték összege alá csökken.

Halasztott bevételek:

- a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszköz összege,

- az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettség összege, amennyiben az a kötelezettség terhére beszerzett eszközökhöz kapcsolódik (legfeljebb a kapcsolódó eszközök nyilvántartás szerinti értékében),

- a térítés nélkül (visszaadási kötelezettség nélkül) átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értéke,

továbbá az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értéke;

(A támogatásonként, a véglegesen átvett pénzeszközönként, a térítés nélkül átvett eszközönként kimutatott halasztott bevételt a fejlesztés során megvalósított eszköz, az elengedett, valamint a harmadik személy által átvállalt kötelezettséghez kapcsolódó eszköz, illetve a térítés nélkül átvett eszköz (ideértve az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközöket is) bekerülési értékének, illetve bekerülési értéke arányos részének költségként, illetve ráfordításként történő elszámolásakor kell a rendkívüli bevételekkel szemben megszüntetni.)

- a cégvásárlás, illetve átalakulás esetén a különbözetként meghatározott negatív üzleti vagy cégérték;

49. Mérlegszámlák nyitómérleg számla, a záró mérleg számla, és a jóváhagyott osztalékkal csökkentett adózott eredmény (mérleg)számla (technikai számlák)

A tartalom elsődlegessége a formával szembeni számviteli elv érvényesülése egyértelműen csak akkor biztosítható, ha a mérlegszámlák zárása előtt az egyszerűsített éves beszámoló összeállítását követően a főkönyvi számláknak a számítógépen nyilvántartott adatai nyomtatásra kerülnek. A könyvelt állományt ebben a formában is mentve 8 évig meg kell őrizni.

Amennyiben a könyvelési program biztosítja a mérlegszámlák bármikori egyezőségének kiíratását, akkor az éves mérlegszámlákat nem szabad használni, mert ebben az esetben a számviteli törvényben előírt főkönyvi számlák olvasható formában történő megjelenítése ugyan megoldható, de mivel a számlák egyenleg nélküliek lesznek nem felelnek meg a világosság elvének (xxx.xx. 15. § (4) bek.).

A számlaosztály számlacsoportjainak továbbrészletezését a számlatükör tartalmazza.

Kapcsolat más számlákkal

1. Jegyzett de be nem fizetett tőke

T 35. Jegyzett de be nem fizetett tőke K 41. Jegyzett tőke

2. Devizában átutalt jegyzett tőke

a) a deviza megérkezésekor T 38. Deviza számla

K 47. Rövidlejáratú egyéb kötelezettség

b) a jegyzett tőke cégbírósági bejegyzésekor K 47. Rövidlejáratú egyéb kötelezettség

K 41. Jegyzett tőke

c) Árfolyam veszteség elszámolása, ha az átutaláskori deviza árfolyama alacsonyabb a szervezeti szerződésben meghatározott jegyzett tőke forint összegéből számítható árfolyamnál

T 87. Átváltáskor, értékeléskori árfolyamveszteség K 47. Rövidlejáratú egyéb kötelezettség

d) Árfolyam nyereség elszámolása, ha az átutaláskori deviza árfolyama magasabb a szervezeti szerződésben meghatározott jegyzett tőke forint összegéből számítható árfolyamnál

K 47. Rövidlejáratú egyéb kötelezettség

T 97. Átváltáskor, értékeléskori árfolyamnyereség

3. Hosszú lejáratra felvett hitel

T 38. Bankszámla

K 38. Átvezetési számla és

T 38. Átvezetési számla

K 43. Hosszú lejáratú kötelezettségek (beruházási hitel szla)

4. Beruházásra adott előleg számlát helyettesítő okmány alapján

a) ha annak elszámolása a következő üzleti év végéig nem fog megtörténni

T 12. Beruházásra adott előleg

T 46. Előzetesen felszámított Áfa

K 45. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

b) ha az elszámolás a tárgyévben, vagy a következő üzleti évvégéig megtörténik

T 36. Adott előlegek

T 46. Előzetesen felszámított Áfa

K 45. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek

c) az előleg utalás

T 45. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek K 38. Bankszámla

Kapcsolat a 4. számlaosztály és az analitikus nyilvántartás között

1. Jegyzett tőke analitikus nyilvántartásában ki kell mutatni:

- a tulajdonosok azonosító adatait

- az egyes üzletrészek nagyságát

- a befizetés(ek) esedékességét

- a befizetett tőke összegét, devizaneme szerint

- a devizában fizetendő tőke szervezeti szerződés szerinti számított árfolyamát

- a devizában fizetett tőke átutaláskor érvényes árfolyamát

2. A Tőketartalékról és az eredménytartalékról, a lekötött tartalékról azok növekedései illetve csökkenései jogcíme szerint csak akkor kell analitikát vezetni, ha a főkönyvi könyvelés keretében nem külön alszámlán kerülnek könyvelésre az események. Ebben az estben a növekedés és csökkenés jogcímei szerint külön nyilvántartást kell vezetni.

3. A hosszú lejáratú hitelekről, kölcsönökről, a rövid lejáratú

hitelekről, kölcsönökről analitikát kell vezetni, amely tartalmazza:

- a hitelező azonosításához szükséges adatokat

- a kapott hitel, kölcsön folyósításának idejét, összegét

- a lejáratot

- a kamatokat

- a törlesztő részletek nagyságát és a törlesztési kötelezettség időpontját

- a tényleges törlesztés nagyságát és a törlesztési időpontját

- az adott biztosítékokat.

4. A szállítókról szállítónként nyilvántartást kell vezetni. A nyilvántartásnak tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami a szállító egyedi azonosításához szükséges, továbbá a bizonylati (számla, számlát helyettesítő okmány) hivatkozásokat, a számlázott összeget (annak módosításait), a fizetett összeg(eke)t (kompenzációt, bartelt), a fizetés dátumát, a ki nem egyenlített összeget.

5. Költségvetési és önkormányzati kötelezettségek analitikus nyilvántartásában kötelezettségenként ki kell mutatni az adóbevallásba beállított összegeket, valamint az azokra teljesített befizetéseket.

Ezt a nyilvántartást csak akkor kell vezetni, ha az egyes kötelezettségekről nem vezet a szervezet elkülönített főkönyvi számlákat.

Az általános forgalmi adóról teljesítési időpont szerint minden esetben analitikát kell vezetni, ami az általános forgalmi adó bevallás nyomtatvány kitöltéshez szükséges mértékben tartalmazza a fizetendő, a levonható, a visszaigényelhető és a tovább vitt ki nem utalható összegek megállapításához szükséges adatokat.

Az adóhatóság által vezetett folyószámla kivonatot a könyvelés adataival egyeztetni kell Az eltérések megállapítása után, ha a hiba a szervezet könyveiben volt, azt az analitikában a főkönyvben helyesbíteni kell. Ha az eltérés az adóhatósági hibás folyószámlából ered, akkor arról az adóhatóságot értesíteni kell.

6. Egyéb analitikák

Minden az előzőekben ki nem emelt főkönyvi számlához kapcsolódóan

–amennyiben a főkönyvi számla nem kerül az egyedi azonosításhoz kellőképpen megbontásra– részletező analitikát kell vezetni. Az analitikának tartalmaznia kell minden olyan adatot, ami a főkönyvben könyveltek egyeztetéséhez szükséges.

7. A passzív időbeli elhatárolásokról évvégén tételes analitikát kell készíteni, amihez csatolni kell az adott tételt alátámasztó eredeti bizonylatról készített másolatot is.

Az analitikus nyilvántartások és a főkönyvi számlák közötti eltéréseket tisztázni kell. Amennyiben a főkönyvi könyvelésben a hibát nem lehet felderíteni, akkor a főkönyvi számlákat az ellenőrzött analitikára kell helyesbíteni.

5. számlaosztály Költségnemek

51. Anyagköltség az üzleti évben felhasznált vásárolt anyagok bekerülési (értékvesztéssel csökkentett, az értékvesztés visszaírt összegével növelt bekerülési) értéke. A termelés, a tevékenység, a szolgáltatás során keletkezett hulladékok, haszonanyagok értékével, az anyagok bekerülési értékében figyelembe vett vámteher, jövedéki adó visszatérített összegével az anyagköltséget csökkenteni kell.

Itt kell kimutatni minden olyan tételt is, ami az anyagok beszerzéséhez kapcsolódik és a számvitel politika szerint a beszerzési érték részét képezi, akkor is, ha más költségnemnél nevesítve van.

Az anyagköltség értékéből az évvégén meglévő, beszerzéskor ebben a számlában könyvelteket leltár alapján át kell vezetni a 2. számlaosztályba.

52. Igénybe vett szolgáltatások az üzleti évben igénybe vett anyagjellegű és nem anyagjellegű szolgáltatások bekerülési értéke a - le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - számlázott, fizetett, szerződésben meghatározott összegben.

Ide tartozik minden olyan szolgáltatás díja, ami a következőkben felsorolt szolgáltatások körébe tartozik, ha nem tartozik a közvetített szolgáltatások (815.), illetve az egyéb szolgáltatások (53.) közé. Ide tartozó szolgáltatások különösen az utazásszervezés, a szállítás- rakodás, a raktározás, a csomagolás, a kölcsönzés, a bérlet, a bérmunka, az eszközök karbantartása, a postai és távközlési szolgáltatás, a mosás és vegytisztítás, a bizományi tevékenység, az ügyletszerzés, az oktatás és továbbképzés, a hirdetés, a reklám és propaganda, a piackutatás, a könyvkiadás, a lapkiadás, a szállodai szolgáltatás, a vendéglátás, a kutatás és kísérleti fejlesztés, a tervezés és lebonyolítás, a könyvvizsgálat, a könyvviteli szolgáltatás.

53. Egyéb szolgáltatások költségei az üzleti évben felmerült, pénzügyi, befektetési, biztosítóintézeti, hatósági igazgatási, az egyéb hatósági szolgáltatás értéke.

Így ide tartozik az eszközök bekerülési értékében el nem számolt (figyelembe nem vehető) illeték [ha azt szolgáltatásnyújtás biztosításáért kell fizetni (pl: adóhatósági tartozás igazolás)], jogszabályon alapuló hatósági igazgatási, szolgáltatási díj, egyéb hatósági igazgatási, szolgáltatási eljárási díj, a bankköltség (a kamat kivételével), biztosítási díj. Ugyancsak ide tartozik a saját előállítású termékeknek a saját kiskereskedelmi egységbe történő kiszállításakor, illetve (saját) üzemben történő felhasználásakor megfizetett adó, járulék, termékdíj a számlázott, a fizetett, a szerződésben meghatározott (számított), a bevallott összegben.

54. Bérköltség minden olyan - az üzleti évhez kapcsolódó - kifizetés, amely a munkavállalókat, az alkalmazottakat, a tagokat megillető, az érvényes rendelkezések szerint bérként vagy munkadíjként elszámolandó járandóság, ideértve a természetes személy tulajdonos (tag) személyes közreműködése ellenértékeként kivett összeget is, az alkalmazásban állók és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban állók részére az üzleti évre bérként számfejtett, elszámolt összeg (ideértve az üzleti év után elszámolt, jóváhagyott prémiumokat, jutalmakat, valamint a 13. és a további havi fizetést is), amely elemeiben megfelel a statisztikai elszámolások szerinti keresetnek, függetlenül attól, hogy az ilyen címen kifizetett összegek után kell-e személyi jövedelemadót fizetni vagy sem, illetve alapját képezi-e vagy sem a társadalombiztosítási járulékoknak.

A „kereset” statisztikai meghatározás szerinti összetevői alapbér, illetve törzsbér, bérpótlékok, kiegészítő fizetés, prémium. jutalom, a 13. és további havi fizetés.

55. Személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartoznak a természetes személyek részére nem bérköltségként (54.) és nem vállalkozási díjként (52., 815.) kifizetett, elszámolt összegek, beleértve ezen összegek le nem vonható általános forgalmi adóját, továbbá az ezen összegek után a vállalkozó által fizetendő (fizetett) személyi jövedelemadó összegét is.

Ide tartoznak azok a kifizetések, amelyeket a munkáltató a munkavállaló részére jogszabályi előírás vagy saját elhatározása alapján teljesít és nem tartoznak a bérköltség fogalmába. Ilyenek különösen: a szerzői jogdíj, a lakhatási (albérleti, lakásbérleti) költségtérítés, a lakásépítésre nyújtott támogatás (ideértve az átvállalt kamatot és kezelési költséget is), az étkezési térítés (hozzájárulás), a munkába járással kapcsolatos költségtérítés, a jubileumi jutalom, a dolgozó kötelezettségvállalásának térítése, a tárgyjutalmak, az egyéb természetbeni munkajövedelmek, a megváltozott munkaképességű munkavállalók keresetkiegészítése, a betegszabadság díjazása, a munkáltatót terhelő táppénz, táppénz- kiegészítés, a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet- és nyugdíjbiztosítás díja, az önkéntes pénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-hozzájárulás, a magánnyugdíjpénztárba befizetett munkáltatói tagdíj-kiegészítés, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelemadó, a jóléti és kulturális költségek, a végkielégítés, a munkáltatói hozzájárulás a korengedményes nyugdíj igénybevételéhez, továbbá az alkalmazottakat, munkavállalókat megillető kifizetések, mint a napidíj, a különélési pótlék, a jogszabály alapján fizetett költségtérítések, a sorkatonai vagy polgári szolgálat teljesítését követően fizetett személyi alapbér, a találmányi díj, a szabadalom vételára és hasznosítási díja, az újítási díj, az ezekkel kapcsolatosan fizetett közreműködői díj. Ugyancsak itt kell könyvelni nem a munkaviszonnyal összefüggésben –de a munkavállaló részére– fizetett

- szerzői, írói és más szerzői jogvédelmet élvező munkák díjai, az azokkal kapcsolatos közreműködői díjak, amelyet a munkáltató a

munkavállaló részére a betöltött munkakörében végzett munkájához kapcsolódóan fizet,

A statisztikai előírások szerinti az előzőekben felsoroltak, illetve a fel nem sorolt egyéb munkajövedelmek bővebb magyarázata:

Egyéb munkajövedelmek a munkavállaló részére jogszabályban kötelezően meghatározott, valamint a munkáltató által önként nyújtott juttatások, bruttó módon (összes járulék és adóterhével együtt), függetlenül attól, hogy bizonyos adóterhek elvileg a társadalombiztosítási kötelezettségekkel együtt a munkáltatót terhelik. Ide tartoznak az alábbiak:

– a szerzői jogdíj, melyet a munkáltató a munkavállaló részére a betöltött munkakörében végzett munkájához kapcsolódóan fizet,

– a külföldi kiküldetést teljesítő magyar munkavállaló vagy a külföldön (tartós jelleggel) foglalkoztatott nem magyar állampolgárságú munkavállaló részére a hazai átlagkeresetek alapján megállapított (bérköltségként elszámolandó) munkabér összegét meghaladó díjazás,

– lakhatási költségtérítés, pld. a munkavállaló által bérelt lakás, albérlet bérleti díjának a munkáltató által teljesen vagy részben megtérített hányada (ide tartozik a vissza nem térítendő lakásépítési támogatás és a kedvezményes kamatozású lakásépítési kölcsön után a munkáltató által átvállalt kezelési költség összege, továbbá a kedvezményes kamat és a piaci kamat közötti különbözet összege),

– étkezési térítés akár természetben (ebben az esetben önköltségen számolva), akár levásárolható jegy formájában, illetve pénzben nyújtják,

– a munkába járással kapcsolatos költségtérítések, pld a helyi vagy távolsági járatokra szóló bérletek árának a munkáltató által történő teljes, vagy részbeni megtérítése,

– a kizárólag saját használatra biztosított, illetve magáncélra is igénybe vehető cégautóval kapcsolatos költségtérítések, pld. lízingdíj, biztosítási díj (kizárólag magáncélú használat esetén), üzemanyag költségtérítésből a személyi jövedelem adó törvényben meghatározott jövedelemrész,

– a jubileumi jutalom, mely az életpálya hosszabb szakaszainak, vagy a munkáltatónál eltöltött időtartamnak az elismeréseként jogszabály alapján kötelezően fizetett juttatás (ide tartozik a törzsgárdatagsági jutalom is),

– a munkaszerződésben rögzített, olyan címen fizetett díjazás, mellyel a munkáltató gazdasági érdekeinek védelmében a volt dolgozó kötelezettségvállalását honorálják (legfeljebb 3 évig),

– az 6/1994 (II. 18.) IKM – PM – NM sz. rendelet alapján fizetett bányászati kereset kiegészítés,

– a tárgyjutalmak pénzben kifejezett értéke,

– egyéb természetbeni munkajövedelmek (nem értendő ide a MT szerint meghatározott természetbeni bér): a ruházati költségtérítés (nem tartozik bele a munka-, védő-, és egyenruházat), az üdülési hozzájárulás (pld. üdülési csekk), illetve a térítésmentes üdültetés

önköltségen elszámolt értéke, valamint az ezekhez kapcsolódó, a munkáltatót terhelő, illetve általa átvállalt személyi jövedelem adó, a munkáltató saját termékéből a munkavállaló részére térítésmentesen, vagy kedvezményesen, önköltségen számított értéke, illetve kedvezmény, valamint a munkavállalónak térített szolgáltatási díjak (pld. színházjegy, stb.).

A statisztikai előírások szerinti (a személyi jellegű egyéb kifizetések közé tartozó) és az előzőekben fel nem sorolt szociális költségek

A munkáltató által kötelezően teljesítendő járulékok, hozzájárulások:

– a foglalkoztatás-egészségügyi szolgálati járulék,

– a megváltozott munkaképességű munkavállalók kereset kiegészítése,

– a betegszabadság díjazása, valamint a táppénzből a munkáltatót terhelő hányad,

– a munkahelyi baleset esetén a munkáltató által a munkavállalónak fizetett táppénz – kiegészítés összege,

– a munkavállaló részére kötött, de a munkáltató által fizetett baleset-, élet-, és nyugdíjbiztosítás díja, beleértve az önkéntes kölcsönös biztosítópénztárba, vagy önkéntes nyugdíjpénztárba befizetett összegeket és a munkáltató által átvállalt tagsági díjat is,

– jóléti és kulturális költségek (a térítésmentes, vagy kedvezményes üdültetési költségek, a kedvezményes lakásépítési hitel és az étkezési térítés nélkül!)

– segély, valamint a munkavállaló családjának nyújtott támogatások, a saját, és a bérelt jóléti és kulturális intézmények működtetési költségei (nem tartoznak ide az ott dolgozók juttatásai, melyek a keresetben vagy egyéb, a kifizetés jogcíme szerinti csoportban számolandók el),

– a végkielégítés, mely a munkáltató jogutód nélküli megszűnése, a munkáltató felmondása esetén a munkavállalónak jogszabály vagy kollektív szerződés (munkaszerződés) alapján meghatározott összegben jár,

– az érdekképviseleti szervezetek (pld. szakszervezet) részére nyújtott támogatás összege,

– –munkáltatói hozzájárulás a korkedvezményes nyugdíj igénybevételéhez,

– a kötelező mértéket meghaladó táppénz kiegészítés.

56. Bérjárulékok a nyugdíjbiztosítási és egészségbiztosítási járulék, az egészségügyi hozzájárulás, a munkaadói járulék, a szakképzési hozzájárulás, továbbá minden olyan, adók módjára fizetendő összeg, amelyet a személyi jellegű ráfordítások vagy a foglalkoztatottak száma alapján állapítanak meg, függetlenül azok elnevezésétől.

57. Értékcsökkenési leírás

Terv szerinti értékcsökkenésként az immateriális javaknak, a tárgyi eszközöknek a számviteli politika szerint tervezett (meghatározott), továbbá a tervezéskor figyelembe nem vett körülmény változása miatt módosított összeget kell kimutatni.

Használatba vételkor egy összegben elszámolt értékcsökkenési leírásként kell könyvelni az egyedileg 100 ezer forint bekerülési (beszerzési) érték alatti vagyoni értékű jogok, szellemi termékek, tárgyi eszközök beszerzését.

58. Aktivált saját teljesítmények értéke

Aktivált saját teljesítmények értékeként a saját előállítású eszközöknek az üzleti évben aktivált (az eszközök között állományba vett) értéke és a saját termelésű készletek állományváltozása együttes (összevont) összegét kell kimutatni.

Saját termelésű készletek állományváltozása

A saját termelésű készleteket –a számvitel politikában meghatározott értékelés szerint– az üzleti év végi záró-állományának és az üzleti év elejei nyitóállományának különbözetét kell állományváltozásként figyelembe venni.

A saját kiskereskedelmi egységbe kiszállított, illetve felhasznált saját előállítású termék forgalmi értéke után fizetendő adó, járulék, termékdíj összege is a termék bekerülési (beszerzési) értékének (előállítási költségének) részét képezi ezért ezeket a tételeket is ide kell átvezetni.

Saját előállítású eszközök aktivált értéke

Saját előállítású eszközök aktivált értékeként kell kimutatni a saját egyesületben végzett és az eszközök között állományba vett saját teljesítmények [tárgyi eszközök, immateriális javak, számvitel politikában meghatározottak szerinti, az eszközök értékét növelő munkák], továbbá a tenyészállattá átminősített növendékállatok, valamint a törvény előírásai szerint az egyéb ráfordítások, illetve a rendkívüli ráfordítások között elszámolandó saját előállítású eszközök és saját teljesítmények közvetlen önköltségen számított értékét (ideértve a saját termelésű készletek értékvesztését is).

59. Költségnem átvezetési számla

Évvégén át kell vezetni az 5. számlaosztályból az

81. Anyagjellegű ráfordítások számlacsoportba az

51. Anyagköltség,

52. Igénybe vett szolgáltatások költségei,

53. Egyéb szolgáltatások költségei,

a

82. Személyi jellegű ráfordítások számlacsoportba a

54. Bérköltség,

55. Személyi jelegű egyéb kifizetések

56. Bérjárulékok,

a

83. Értékcsökkenési leírás számlára az

57. Értékcsökkenési leírás

számlák egyenlegeit, úgy, hogy az 5. számlaosztály egyes számláinak egyenlege azonban megmaradjon.

A számlacsoportok tovább részletezését a számlatükör tartalmazza.

Kapcsolat más számlákkal

1. Anyagköltség átvezetése

T 81. Anyagköltség

K 59. Az 51. Anyagköltség számla egyenlege

2. Igénybe vett szolgáltatások költségei átvezetése

T 81. Igénybe vett szolgáltatások értéke

K 59. Az 52. Igénybe vett szolgáltatások költsége számla egyenlege

3. Egyéb szolgáltatások költségei átvezetése

T 81. Egyéb szolgáltatások értéke

K 59. Az 53. Egyéb szolgáltatások költsége számla egyenlege

4. Bérköltség átvezetése

T 82. Bérköltség

K 59. Az 54. Bérköltség számla egyenlege

5. Személyi jellegű egyéb kifizetések átvezetése

T 82. Személyi jellegű egyéb kifizetések

K 59. Az 55. Személyi kifizetések számla egyenlege

6. Bérjárulékok átvezetése

T 82. Bérjárulékok

K 59. A 56. Bérjárulékok számla egyenlege

7. Értékcsökkenési leírás átvezetése

T 83. Értékcsökkenési leírás

K 59. Az 57. Értékcsökkenési leírás számla egyenlege

A számlacsoport évvégén csak az 58. számlák egyenlegét tartalmazza (követel is lehet).

Kapcsolat a 5. számlaosztály és az analitikus nyilvántartás között

1. A bérköltségek és a munkavállalóknak, tagoknak fizetett személyi jellegű kifizetések analitikus nyilvántartása az egyedileg vezetett jövedelem elszámolási lapok, melyet minden évről külön-külön kell vezetni. A jövedelem elszámolások összesített adatairól, a levont adókról, járulékokról havonta összesítő kimutatást kell készíteni, és ezek alapján kell könyvelni az 54-55. számlacsoport, a 46. Költségvetési kötelezettségek számlacsoport, a 47. Jövedelem elszámolási számlacsoport számlák számláira.

2. A bérjárulékok analitikus nyilvántartása a havonta a járulékok elszámolása után készített összesítő. Az összesítő járulékonként tartalmazza a 46. Költségvetési kötelezettségek számlacsoport, a 47. Jövedelem elszámolási számlacsoport számláira, valamint az 56. Bérjárulékok számláira könyvelendő tételeket.

3. Készlet leltárak

Az év végi készletleltárak egyben analitikák is a készletek vonatkozá- sában. A leltározás bizonylatolását és egyéb szabályait a Leltározási szabályzat tartalmazza.

8. számlaosztály Ráfordítások

81. Anyagjellegű ráfordítások

Ebbe a számlacsoportba kell legalább évvégén átvezetni az 51-53. számlacsoportok egyenlegeit az 59. Átvezetési számlával szemben.

Ide kell közvetlenül könyvelni a gazdasági esemény felmerülésekor az eladott áruk beszerzési értékeként az áru beszerzéseket, valamint a közvetített szolgáltatásokat a számla alapján; ezen számlán kell kimutatni az ezek beszerzésekor felmerülő, a beszerzési érték részét képező egyéb tételeket is. Ilyenek lehetnek különösen a bizományosi díj, a beszerzéskor fizetett fogyasztási adó, jövedéki adó, a vámterhek, illetékek, az előzetesen felszámított le nem vonható adó, stb. A bekerülési érték meghatározását a számvitel politika tartalmazza.

Az eladott áruk beszerzési értékéből, valamint az eladott (közvetített szolgáltatás értékéből az évvégén meglévőket leltár alapján át kell vezetni a 2. számlaosztályba.

82. Személyi jellegű ráfordítások számlacsoportba kell legalább évvégén átvezetni az 54-56. számlacsoportok egyenlegeit az 59. Átvezetési számlával szemben.

83. Értékcsökkenési leírás számlára kell legalább évvégén átvezetni az 57. számlacsoport egyenlegét az 59. Átvezetési számlával szemben.

84 – 85. számla foglalt

86. Egyéb ráfordítások

Egyéb ráfordítások az olyan, az értékesítés nettó árbevételéhez közvetlenül vagy közvetetten nem kapcsolódó kifizetések és más veszteség jellegű tételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során merülnek fel, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek ráfordításainak, sem rendkívüli ráfordításnak.

Értékesített immateriális javak, tárgyi eszköz közvetlen értékesítésének könyv szerinti értéke.

Értékesített követelések könyvszerinti értéke

Mérleg fordulónap előtti események áthúzódó hatása

Mérleg fordulónap előtt bekövetkezett, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált káreseményekkel kapcsolatos - a le nem vonható általános forgalmi adót is magában foglaló - kifizetéseket, elszámolt, fizetendő összegei.

Bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések a fizetett, illetve a mérleg fordulónap előtti időszakhoz kapcsolódó, a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált elszámolt, fizetendő összegben.

Külföldön, külföldi telephelyen fizetett, fizetendő nyereségadó összege

Költségek (a ráfordítások) ellentételezésére adott támogatás, juttatás összege amit belföldi vagy külföldi gazdálkodónak, illetve természetes személynek az üzleti évhez kapcsolódóan, visszafizetési kötelezettség nélkül adtak.

Termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó befizetések összege amit az üzleti évhez kapcsolódóan a terméktanácsok javára teljesítettek.

Utólag adott, pénzügyileg rendezett engedmény

Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a szerződésen alapuló - konkrét termékhez, anyaghoz, áruhoz, szolgáltatásnyújtáshoz közvetve kapcsolódó, nem számlázott - utólag adott engedmények szerződés szerinti összegeit a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg.

Céltartalék képzés

Ebben a számlacsoportban kell kimutatni a 42. Céltartalékok számlacsoportban az üzleti évben képzett céltartalék összegét, a képzett céltartalékot növelő összegben.

Értékvesztés, terven felüli értékcsökkenés

Készletek értékvesztéseként a számviteli politika szerint elszámolt vásárolt készletek értékvesztését kell kimutatni.

Követelések értékvesztéseként a számviteli politika szerint értékelt követelés könyvszerinti értéke és a követelés várható megtérülés közötti veszteségjellegű tartós és jelentős különbözetet kell kimutatni.

Immateriális javak értékveszetéseként a terven felül elszámolt értékcsökkenést kell kimutatni.

Tárgyi eszközök értékvesztéseként a terven felül elszámolt értékcsökkenést kell kimutatni.

Ráfordításként elszámolandó adók, illetékek, hozzájárulások

Ebben a számlacsoportban kell kimutatni az alábbiakat:

Költségvetéssel elszámolt adók, illetékek, hozzájárulások, ha azok a bekerülési érték részét nem képezték, illetve a költségek között nem

számolhatók el, a tárgyévre bevallott, fizetendő összegben, ide értve a termeléshez, a tevékenységhez, a szolgáltatáshoz, az értékesítéshez kapcsolódó - a saját termelésű készlet költségei között el nem számolt - fogyasztási adó, jövedéki adó összegét is. Ide tartozhat még a játékadó, a nemzeti kulturális járulék, turisztikai hozzájárulás, a termékdíjak.

Az elkülönített állami pénzalapokkal kapcsolatos befizetések, ha azok a bekerülési érték részét nem képezték, illetve a költségek között nem számolhatók el, a tárgyévre bevallott, fizetendő összegben

A helyi önkormányzatokkal elszámolt adók, illetékek ha azok a bekerülési érték részét nem képezték, illetve a költségek között nem számolhatók el, a tárgyévre bevallott, fizetendő összegben (építményadó, telekadó, vállalkozók kommunális adója, idegenforgalmi adó, helyi iparűzési adó, gépjármű súlyadó, az önkormányzati eljárás keretében fizetett illeték)

Különféle egyéb ráfordítások

Ide tartoznak:

A behajthatatlan követelésnek az üzleti évben leírt összege;

A hiányzó, a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett immateriális javak, tárgyi eszköz - a készletre vett hulladék-anyag, haszonanyag értékével csökkentett - könyv szerinti értéke;

A hiányzó, illetve a tárgyévben megsemmisült, az állományból kivezetett vásárolt és saját termelésű készlet könyv szerinti értéke;

A követelés átruházásakor az eredeti követelést engedményezőnél (eladónál) az átruházott (engedményezett) követelésnek a könyv szerinti értéke

87. Pénzügyi műveletek ráfordításai

Ide tartoznak a befektetett pénzügyi eszközök árfolyamvesztesége, a fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások, a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai, a részesedések, az értékpapírok, a bankbetétek értékvesztése.

Befektetett pénzügyi eszközök árfolyamveszteségeként kell kimutatni:

- a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál

–a tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre jutó kamattal csökkentett

- eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti -

veszteségjellegű - különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor;

továbbá

- a befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözetet.

A külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamveszteséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.

Fizetendő kamatok és kamatjellegű ráfordítások között kell kimutatni, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély részére kell fizetni:

- a hosszú, illetve a rövid lejáratú kötelezettségek között nyilvántartott kölcsönök, hitelek, kötvénykibocsátásból és más hitelviszonyt megtestesítő értékpapír kibocsátásból fennálló tartozások, váltótartozások után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét az eszközök bekerülési értékében elszámolt, figyelembe vett kamat kivételével;

- a külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamveszteséget a deviza árfolyamváltozása hatásának

kiszűrésével kell meghatározni;

- a hátrasorolt kötelezettségek (az alárendelt kölcsöntőke) után fizetett, fizetendő (esedékes) kamat összegét;

- a befektetési jegyeknél a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált veszteséget;

- a valódi penziós ügyletek esetén a határidős visszavásárlási kötelezettség mellett eladott eszköz kötelezettségként kimutatott eladási ára és követelésként kimutatott vételára közötti különbözet összegében elszámolt kamatráfordítást;

- a kamatfedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) teljes veszteségét, ha az ügylet a mérleg fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos veszteségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig.

Részesedések, értékpapírok, bankbetétek értékvesztéseként kell kimutatni a tulajdoni részesedést jelentő befektetések, a hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok, a tartós bankbetétek elszámolt értékvesztését, csökkentve azt a korábban leírt értékvesztések visszaírt összegével.

A pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai :

Forgóeszközök között kimutatott:

- tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözete (árfolyamvesztesége);

- hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a vételára és a névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára és könyv szerinti értéke közötti - veszteségjellegű - különbözet (árfolyamveszteség) az értékesítéskor;

- hitelviszonyt megtestesítő kamatozó érték-papír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti - veszteségjellegű - különbözet (árfolyamveszteség);

- a diszkont értékpapír beváltásakor a tárgyévre időarányosan jutó kamatbevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti - veszteségjellegű - különbözet;

Az eddig felsorolt esetekben a külföldi pénzértékre szóló hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamveszteséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.

- a hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti (veszteségjellegű) különbözet;

Átváltáskori. értékeléskori árfolyamveszteség

- a deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyamveszteség, valamint a külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamveszteség;

- a valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérleg fordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamveszteség összege, csökkentve a passzív időbeli elhatárolásként kimutatott, elhatárolt árfolyamnyereség megszüntetett összegével, legfeljebb az elszámolt árfolyamveszteség összegéig;

Egyéb árfolyamveszteségek, opciós díjak

- a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözetből az időbelileg elhatárolt összeg;

- a névérték felett vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - veszteségjellegű - különbözet időbelileg elhatárolt összegének megszüntetése;

- a nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - veszteségjellegű - különbözet teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént. Ide tartozik a pénzügyileg is realizált veszteségjellegű különbözetének a tárgyévre időarányosan jutó összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént, valamint a veszteségjellegű különbözet pénzügyileg nem realizált várható összege, ha az ügylet zárása a mérlegkészítés időpontjáig nem történt meg;

- a nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) veszteségének teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a veszteség tárgyévre jutó időarányos összege, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos nyereségének összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le;

- a vásárolt eladási opcióért fizetett opciós díj, a lejáratkor le nem hívott vételi opcióért fizetett opciós díj, és a forgatási célú értékpapír beszerzéséhez kapcsolódóan felmerült, lehívott vételi opció opciós díj, mivel ezt a szervezet a beszerzési értékben nem veszi figyelembe.

Vásárolt követelésekkel kapcsolatos ráfordítások

- a behajthatatlannak minősített vásárolt követelés leírt összege, továbbá a vásárolt követelés könyv szerinti értékének azon része, amelyre a befolyt pénzbevétel nem nyújt fedezetet;

- a vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti –veszteségjellegű– különbözet.

Egyéb pénzügyi ráfordítások

- a szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén adott - legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott - árengedmény összeg;

- a közös üzemeltetés esetén a közös üzemeltetésben részt vevők által - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített, megtérítendő közös költségek összege, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség - tárgyévvel kapcsolatosan - átadott összege;

- az egyesülés tagjainál az egyesülés működési költségeinek - a tárgyévvel kapcsolatosan - megtérített összege.

A pénzügyi műveletek egyéb bevételeinek tételei a Pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai tételeivel nem vonhatók össze, azokat bruttó módon kell kimutatni, kivéve a mérleg fordulónapi értékeléskor elszámolt árfolyam-különbözetet, amelyet összevontan kell kimutatni.

88. Rendkívüli ráfordítások

Ide tartoznak:

A szervezetba bevitt vagyontárgyak nyilvántartás szerinti értéke a tulajdonosnál (a tagnál) az alapításkor, a jegyzett tőke emelésekor;

A jogelőd gazdasági szervezetben lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értéke a tulajdonosnál (a tagnál), a gazdasági szervezet jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor) az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor, valamint a megszűnés miatt [a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében] kapott eszközök vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözete, amennyiben a kapott eszközök értéke a kevesebb;

Tőkekivonással történő tőkeleszállításnál a bevont részesedés nyilvántartás szerinti értéke a tulajdonosnál (a tagnál).

Átalakult gazdasági szervezetben lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értéke.

Gazdasági társaság beolvadása esetén - a jogelőd gazdasági szervezetben lévő megszűnt részesedésének (részvényeinek, üzletrészeinek, vagyoni betéteinek) nyilvántartás szerinti (könyv szerinti) értéke.

Visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok visszavásárlási (nyilvántartás szerinti) értékét;

Egyéb vagyoncsökkenéssel járó rendkívüli ráfordítások a

- térítés nélkül átadott eszközök nyilvántartás szerinti értéke, a térítés nélkül nyújtott szolgáltatások bekerülési értéke, a felszámított, az átvevő által meg nem térített általános forgalmi adóval növelt összegben, valamint - a behajthatatlannak nem minősülő - elengedett követelés könyv szerinti értéke;

- tartozásátvállalás során - ellentételezés nélkül - átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összege (az aktív időbeli elhatárolások között kimutatott halasztott ráfordítások figyelembevételével) a tartozást átvállalónál;

- fejlesztési célra (visszafizetési kötelezettség nélkül) átadott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átadott pénzeszközök összege.

89. Adózás előtti eredményt terhelő egyéb elszámolások 891. Társasági adó

Az adófizetési kötelezettséget a társasági adóbevallás alapján kell könyvelni a 46. Egyéb rövid lejáratú kötelezettségek, társasági adó számlára.

9. számlaosztály

Értékesítési árbevételek és bevételek

91-92. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a belföldön értékesített vásárolt és saját termelésű készlet, valamint a belföldön teljesített szolgáltatás értékét, függetlenül attól, hogy azt forintban, devizában, valutában vagy importbeszerzéssel egyenlítik ki. A belföldi értékesítés árbevétele elszámolása szempontjából belföld a Magyar Köztársaság területe. Belföldi értékesítés árbevételeként kell elszámolni a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét, továbbá a vámszabad és a tranzitterületen lévő vállalkozónál a belföldön lévő vállalkozónak, más vámszabad és tranzitterületen lévő vállalkozónak történő közvetlen értékesítés értékét.

93- 94. Exportértékesítés árbevételeként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet –külföldi vevőnek– külkereskedelmi áruforgalomban külföldre, illetve külföldön történő értékesítésének, továbbá a –külföldi igénybevevőnek– külföldön végzett szolgáltatásnyújtásnak értékét, függetlenül attól, hogy azt devizában, valutában, importbeszerzéssel vagy forintban egyenlítik ki. Az exportértékesítés árbevétele elszámolása szempontjából külföldi vevőnek, külföldi szolgáltatást igénybe vevőnek minősül az, ha a külföldi gazdasági tevékenységének székhelye, illetve állandó telephelye, ezek hiányában lakóhelye, szokásos tartózkodási helye a Magyar Köztársaság államhatárán kívüli területen van.

Az exportértékesítés árbevételét csökkenti a magyar határállomás és a külföldi rendeltetési hely közötti útszakaszra jutó –devizában, valutában vagy forintban számlázott, illetve fizetett– szállítási és rakodási- raktározási költség a számlázott, fizetett forintösszegben, a valutának, illetve a devizának a teljesítés napjára vonatkozó MNB devizaárfolyamon átszámított forintértékén.

Az értékesítés nettó árbevételébe tartozó tételek részletezése

Az értékesítés nettó árbevételbe tartozik a szerződés szerinti teljesítés időszakában, az üzleti évben értékesített vásárolt és saját termelésű készletek, valamint a teljesített szolgáltatások árkiegészítéssel és felárral növelt, engedményekkel csökkentett (általános forgalmi adót nem tartalmazó) ellenértéke, az alábbiak szerint:

- a vevőnek a szerződésben meghatározott feltételek szerinti teljesítés alapján kiállított, elküldött, a vevő által elismert, elfogadott számlában rögzített vagy a készpénzben kapott (általános forgalmi adót nem tartalmazó) ellenértékkel egyező összege,

- az árbevételbe beszámító árkiegészítést az adóhatósággal történő elszámolás alapján,

- a pénzügyi lízing keretében a lízingbevevőnek átadott termék, továbbá a részletfizetéssel, a halasztott fizetéssel történő eladáskor az eladott termék számlázott (általános forgalmi adót nem tartalmazó) ellenértéke, eladási ára, a termék átadásakor, függetlenül a részletek megfizetésétől, a tulajdonjog megszerzésétől, illetve annak időpontjától,

- a kötelezettségek teljesítésére, a csereszerződés keretében átadott vásárolt és saját termelésű készletek (általános forgalmi adót nem tartalmazó) számlázott, megállapodás, csereszerződés szerinti értéke az átadás-átvétel időpontjában,

- az értékesített göngyöleg betétdíjas áron számlázott (általános forgalmi adót nem tartalmazó) értéke,

- a gazdasági szervezetnél a jegyzett tőkének tőkekivonással történő leszállításakor a bevont részvények, üzletrészek, vagyoni betétek ellenében átadott vásárolt és saját termelésű készletek (általános forgalmi adót nem tartalmazó) számlázott, a létesítő okiratban, annak módosításában, illetve az arra jogosult testület határozatában rögzített értékének összege.

Az értékesítés nettó árbevétele nem tartalmazhatja az értékesítésről kiállított számlában - a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan - adott engedmény összegét.

Az értékesítés nettó árbevételét csökkentő tételként kell elszámolni:

- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan –teljesítés időpontjára vonatkozóan– utólag adott engedmény, helyesbítő számlában rögzített (általános forgalmi adót nem tartalmazó) értékét,

- a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan (a teljesítés időpontjára vonatkozóan, a teljesítés időpontjában már fennálló, megismerhető, a szerződés szerinti feltételektől való eltérések vagy a teljesítést követően végrehajtott szerződésmódosítások miatt) utólag adott

engedmény, továbbá a visszáru helyesbítő számlában rögzített (általános forgalmi adót nem tartalmazó) értékét;

- a (teljesítés időpontjában a vevő által szerződés szerinti teljesítésként elfogadott) szavatossági igény megismerésének időpontjára vonatkozó, a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan [a szavatossági jogok (igények) érvényesítése során] utólag adott engedményről kiállított helyesbítő számlában rögzített (általános forgalmi adót nem tartalmazó) értékét;

- az értékesített és később visszavett, a két időpont között pénzügyi lízing keretében használt termék visszavételkori piaci értékét, legfeljebb eredeti eladási árát, a helyesbítő számlában rögzített, a szerződés szerinti feltételek teljesülésének későbbi meghiúsulása miatt az eredeti ellenértéknek részben vagy teljesen visszatérített (általános forgalmi adót nem tartalmazó) értékét;

- az értékesített és később visszavett betétdíjas göngyöleg visszavételkori (általános forgalmi adót nem tartalmazó) értékét.

Az értékesítés nettó árbevételét növelő tételként kell elszámolni a vásárolt és saját termelésű készlet értékesítéséhez, a szolgáltatásnyújtáshoz kapcsolódóan utólag felszámított felár, az eladási árat növelő korrekciók helyesbítő számlában rögzített (általános forgalmi adót nem tartalmazó) értékét (a helyesbítés a teljesítés időpontjára vonatkozik).

Az ellenérték kiegyenlítése, elszámolása

Az üzleti évben elszámolt értékesítés nettó árbevételének ellenértéke kiegyenlíthető számlajóváírással forintban vagy devizában, készpénzben forintban vagy jogszabályi előírás alapján valutában, az értékesítés (a devizajogszabályok előírásainak megtartásával) devizában meghatározott ellenértékével azonos értékű importáruval, importszolgáltatással, vagy beszámítással.

Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján forintban történik, akkor a számla szerinti (általános forgalmi adót nem tartalmazó) forintértéket kell árbevételként elszámolni.

Az ellenértéknek forintban (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott forintértéknek az általános forgalmi adóval csökkentett összegét kell árbevételként figyelembe venni.

Ha az ellenérték kiegyenlítése számla alapján devizában történik, akkor a számla szerinti - általános forgalmi adót nem tartalmazó - deviza MNB árfolyamon átszámított forintértékét kell árbevételként elszámolni.

Az ellenértéknek valutában (készpénzben) történő kiegyenlítésekor a kapott valuta MNB devizaárfolyamán átszámított (általános forgalmi adót nem tartalmazó) forintértékét kell árbevételként figyelembe venni.

Ha az exportértékesítés devizában meghatározott ellenértékét azonos devizaértékű importáruval, illetve importszolgáltatással egyenlítik ki, az importbeszerzés, illetve az exportárbevétel forintértékét az importbeszerzés, illetve az exportértékesítés, az exportszolgáltatás szerződés szerinti devizaértékének az első teljesítés napjára vonatkozó MNB devizaárfolyamán átszámított forintértékén kell meghatározni. Így az importbeszerzés értéke és az exportértékesítés árbevétele forintértékben is azonos lesz.

96. Egyéb bevételek

Ide tartoznak az olyan, az értékesítés nettó árbevételének részét nem képező bevételek, amelyek a rendszeres tevékenység (üzletmenet) során keletkeznek, és nem minősülnek sem a pénzügyi műveletek bevételeinek, sem rendkívüli bevételnek.

Itt kell kimutatni:

Immateriális javak, a tárgyi eszköz közvetlen értékesítéséből származó bevételt az értékesítéskor;

Értékesített, az átruházott (engedményezett) követelés engedményes által elismert értéke az eredeti követelést engedményezőnél a követelés átruházásakor;

Mérlegkészítés időpontjáig pénzügyileg rendezett, az üzleti évhez kapcsolódó egyéb bevételek:

- Káreseményekkel kapcsolatosan kapott bevételek,

- Kapott bírságok, kötbérek, fekbérek, késedelmi kamatok, kártérítések összege,

- Behajthatatlannak minősített –és az előző üzleti év(ek)ben hitelezési veszteségként leírt– követelésekre kapott összeget,

- Költségek (a ráfordítások) ellentételezésére, visszafizetési kötelezettség nélkül, belföldi vagy külföldi gazdálkodótól, illetve természetes személytől, valamint államközi szerződés vagy egyéb szerződés alapján külföldi szervezettől kapott támogatás, juttatás összegét,

- Termékpálya-szabályozáshoz kapcsolódó, terméktanácsok által fizetett termékpálya-szabályozás összegét,

Utólag kapott engedmények szerződés szerinti összegeit, amik a konkrét vásárolt és saját termelésű készlethez, valamint szolgáltatáshoz közvetve kapcsolódnak, de nem számlázottak, a pénzügyi rendezéssel egyidejűleg;

Képzett céltartalék felhasználása összegét (csökkenését, megszűnését);

Visszafizetési kötelezettség nélkül kapott támogatás, juttatás a költségek (a ráfordítások) ellentételezésére, az adóhatóságtól megkapott, illetve az üzleti évhez kapcsolódóan a mérlegkészítés időpontjáig igényelt támogatás, juttatás összegében;

Biztosító által fizetett, illetve a mérlegkészítés időpontjáig elfogadott, visszaigazolt (tárgyévi, illetve a tárgyévet megelőző üzleti évi káreseményhez kapcsolódó) összege;

Kereskedelmi áruk nyereségjellegű leltárértékelési különbözetének összege

Negatív üzleti vagy cégértékből az üzleti évben leírt összeget a halasztott bevételként elhatároltból.

97. Pénzügyi műveletek bevételei

Itt kell kimutatni a kapott (járó) osztalék és részesedés, a részesedések értékesítésének árfolyamnyeresége, a befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége, az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei.

Kapott (járó) osztalék és részesedés a tulajdoni részesedést jelentő befektetés után kapott, az adózott eredményből járó összeg (ideértve a kamatozó részvények után kapott, illetve járó kamatot is), amennyiben az a mérlegkészítés időpontjáig ismertté vált.

Részesedések értékesítésének árfolyamnyereségeként kell kimutatni a befektetett pénzügyi eszközök között lévő tulajdoni részesedést jelentő befektetés értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti –nyereségjellegű– különbözetet. A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.

Befektetett pénzügyi eszközök kamatai, árfolyamnyeresége között kell kimutatni a:

- Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott adott kölcsön (ideértve a bankbetétet is), hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét; (A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.);

- Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; (Az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.);

- Befektetési jegyek nettó eszközértéke és névértéke közötti különbözet összegében kapott hozam összegét, függetlenül attól,

hogy az kamatból, osztalékból vagy árfolyamnyereségből származik, továbbá a befektetési alapnak történő eladáskor, beváltáskor a nettó eszközérték és a könyv szerinti érték különbözetében realizált hozamot [forgatási célú befektetés esetén ezt a tételt az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell figyelembe venni];

- Pénzügyi lízing esetén a lízingdíjban lévő kapott (járó) kamat összegét;

- Tartós befektetést jelentő diszkont értékpapír vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget;

- Befektetett pénzügyi eszközök között kimutatott és eladott, beváltott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír - kamatozó értékpapírnál az eladási árban lévő kamattal, diszkont értékpapírnál az elszámolt kamattal csökkentett - eladási ára, illetve névértéke és könyv szerinti értéke közötti (nyereségjellegű) különbözetet az értékesítéskor, illetve a beváltáskor. A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.

- A befektetett pénzügyi eszközök kamatait csökkentő tételként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét.

Egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek között kell kimutatni:

- Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír után kapott (esedékes, járó) kamat összegét, továbbá ezen értékpapír értékesítésekor az eladási árban lévő kamat összegét; Az egyéb kapott (járó) kamatok és kamatjellegű bevételek csökkentő tételeként kell kimutatni a kamatozó értékpapír vételárában lévő kamat (beszerzéskor elszámolt) összegét;

- Forgóeszközök között kimutatott kölcsön, váltókövetelés, pénzeszközök után kapott (esedékes, járó) kamat összegét;

- Forgóeszközök között kimutatott diszkont értékpapírok vételára és névértéke közötti különbözetből a tárgyévre időarányosan jutó összeget;

- Valódi penziós ügyletek kamatbevétele, (a határidős viszonteladási kötelezettség mellett vásárolt eszköz követelésként kimutatott vételára és kötelezettségként kimutatott eladási ára közötti különbözet összegében elszámolt kamatbevételt), továbbá a pénzügyi intézménnyel kötött valódi penziós ügylet esetén kötött az azonnali eladási ár és a határidős visszavásárlási ár (kötési ár) különbözetét;

- Kamatfedezeti ügyletek teljes nyereségét, határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek), ha az ügylet az üzleti év mérleg fordulónapjáig lezárult, továbbá a mérleg fordulónapjáig még le nem zárt ügyletek (kivéve az opciós ügyleteket) időarányos nyereségét, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos veszteségének összegéig, függetlenül attól, hogy azt hitelintézet, más gazdálkodó vagy magánszemély fizeti.

Pénzügyi műveletek egyéb bevételei között kell kimutatni a:

- Forgóeszközök között kimutatott tulajdoni részesedést jelentő befektetések (ideértve a saját részvényt, a saját üzletrészt is) értékesítésekor az értékesített befektetés eladási ára és könyv szerinti értéke közötti (nyereségjellegű) különbözetet (árfolyamnyereséget); (A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.);

- Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő értékpapír (a kamatozó értékpapírnál az eladási árában lévő kamattal, diszkont értékpapírnál a tárgyévre időarányosan jutó elszámolt kamattal csökkentett) eladási ára és könyv szerinti értéke közötti (nyereségjellegű) különbözetet (árfolyamnyereséget), az értékesítéskor; (A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.);

- Forgóeszközök között kimutatott hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír beváltásakor a névérték és a könyv szerinti érték közötti (nyereségjellegű) különbözetet (árfolyamnyereséget); (A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.);

- Diszkont értékpapír beváltásakor a tárgyévre időarányosan jutó kamat-bevételként elszámolt összeggel csökkentett névérték és a vételár közötti (nyereségjellegű) különbözetet; (A külföldi pénzértékre szóló részesedésnél, hitelviszonyt megtestesítő értékpapírnál az árfolyamnyereséget a deviza árfolyamváltozása hatásának kiszűrésével kell meghatározni.);

- Hitelviszonyt megtestesítő értékpapír évente történő tőketörlesztése esetén a törlesztő rész, valamint a könyv szerinti értéknek a törlesztő rész és a törlesztő részt is magában foglaló hátralévő törlesztő részek arányában meghatározott összege közötti (nyereségjellegű) különbözetet.

Átváltási, értékelési árfolyamnyereségként kell kimutatni a:

- Deviza- és valutakészletek forintra átváltásával kapcsolatos árfolyam-nyereséget;

- Külföldi pénzértékre szóló követeléshez, befektetett pénzügyi eszközhöz, értékpapírhoz és kötelezettséghez kapcsolódó, az üzleti évben pénzügyileg realizált árfolyamnyereséget;

- Valutakészlet, a deviza, a külföldi pénzértékre szóló követelés, befektetett pénzügyi eszköz, értékpapír és kötelezettség mérleg fordulónapi értékelésekor összevontan elszámolt árfolyamnyereséget. Ezt teljes összegében - a bevételként elszámolt összeg csökkentésével - időbelileg el kell határolni a következő üzleti év(ek) árfolyamveszteségének fedezetére;

Egyéb árfolyamnyereségek, opciós díjbevételek :

- Névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözetből az időbelileg elhatárolt összeg;

- Névérték alatt vásárolt, hitelviszonyt megtestesítő kamatozó értékpapír bekerülési értéke és névértéke közötti - nyereségjellegű - különbözet korábban időbelileg elhatárolt összegéből megszüntetett összeg;

- Nem fedezeti célú elszámolási határidős, opciós ügyletek és swap ügyletek határidős része esetén, az ügylet zárása (lejárata, ellenügylet kötése, lejárat előtti megszüntetése) időpontjában érvényes piaci árfolyam és kötési (határidős) árfolyam közötti - nyereségjellegű - különbözet teljes összege, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a pénzügyileg is realizált nyereségjellegű különbözetnek a tárgyévre időarányosan jutó összegét, amennyiben az ügylet zárása a mérleg fordulónapja és a mérlegkészítés időpontja között megtörtént;

- Nem kamatfedezeti célú, egyéb fedezeti ügyletek (határidős, opciós, swap és azonnali ügyletek) nyereségének teljes összegét, ha az ügylet zárása a mérleg fordulónapjáig megtörtént, illetve a nyereség tárgyévre jutó időarányos összege, legfeljebb a fedezett alapügylet időarányos vesztesége összegéig, ha az ügylet (kivéve az opciós ügyletet) a mérleg fordulónapjáig nem zárult le;

- Kiírt opcióért kapott opciós díj.

Vásárolt követelésekkel kapcsolatos bevételek :

- Vásárolt követelés könyv szerinti értékét meghaladó összegben befolyt pénzbevétel összege;

- Vásárolt követelés értékesítésekor az eladási ár és a könyv szerinti érték közötti (nyereségjellegű) különbözet.

Egyéb pénzügyi bevételek a:

- Szerződésben meghatározott fizetési határidőn (esedékességen) belül történt pénzügyi rendezés esetén kapott (legfeljebb a késedelmi kamattal arányos, nem számlázott) árengedmény összege;

- Közös üzemeltetés esetén, a közös költségeknek a közös üzemeltetésben részt vevőkre átterhelt összegét, illetve a közös üzemeltetésből származó nyereség (tárgyévvel kapcsolatosan) átvett összege;

- Egyesülésnél a működés költségeinek (tárgyévvel kapcsolatosan) az egyesülés tagjaira átterhelt összege.

98. Rendkívüli bevételek

A rendkívüli bevételek között kell kimutatni:

- a szervezetbe bevitt vagyontárgyakat a létesítő okiratban, vagy annak módosításában meghatározott értéken;

- a megszűnt részesedés (részvények, üzletrészek, vagyoni betétek) ellenében kapott eszközök a jogutód nélküli megszűnése esetén (a felszámolás, a végelszámolás befejezésekor), az erről szóló határozat jogerőre emelkedésekor vagyonfelosztási javaslat szerinti értékének és az átvett kötelezettségek megállapodás szerinti értékének különbözetét, amennyiben a kapott eszközök értéke a több;

- szervezet átalakulása esetén az átalakulással létrejött gazdasági szervezetben szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó (a jogelőd gazdasági végleges vagyonmérlege szerinti) saját tőke összegét;

- a gazdasági szervezet beolvadása esetén, az átvevő (beolvasztó) gazdasági szervezetban szerzett részesedés bekerülési értékeként a megszűnt részesedésre jutó (a jogelőd gazdasági szervezet végleges vagyonmérlege szerinti) saját tőke összegét;

- jegyzett tőke leszállításakor, a bevont részesedés (részvény, üzletrész, vagyoni betét) névértékének fejében átvett eszközök értékét (ha a tőkeleszállítás tőkekivonás útján valósul meg);

- a visszavásárolt saját részvény, saját üzletrész bevonása esetén, azok névértékét;

- tartozásátvállalás során harmadik személy által (ellentételezés nélkül) átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét,

- a hitelező által elengedett, valamint az elévült kötelezettség összegét, ha ahhoz beszerzett eszköz nem kapcsolódik.

Egyéb vagyonnövekedéssel járó rendkívüli bevételként kell elszámolni de halasztott bevételként időbelileg el kell határolni:

- az elengedett kötelezettség összegét akkor, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik;

- a fejlesztési célra - visszafizetési kötelezettség nélkül - kapott, pénzügyileg rendezett támogatás és a véglegesen átvett pénzeszközök összegét;

- a térítés nélkül átvett eszközök átadónál kimutatott nyilvántartási (legfeljebb forgalmi, piaci) értékét;

- az ajándékként, a hagyatékként kapott, a többletként fellelt eszközök piaci értékét;

- a tartozásátvállalás során harmadik személy által (ellentételezés nélkül) átvállalt kötelezettség szerződés (megállapodás) szerinti összegét, ha az beszerzett eszközhöz kapcsolódik.

Az előzőekben kimutatott és időbelileg elhatárolt tételek összegéből az azokhoz kapcsolódó költségeknek, ráfordításoknak a megfelelő összegeket azoknak a felmerülésekor (ellentételezésként) rendkívüli bevételként el kell számolni.

Leltározási szabályzat

1. A leltározással kapcsolatos fogalmak és általános kérdések

Leltározás az egyesület kezelésébe vagy használatába adott, valamint tulajdonában lévő eszközök (aktívák) és a források (passzívák), továbbá a birtokában lévő idegen eszközök valóságnak megfelelő felmérése, és az esetleges a hiányok és többletek megállapítása.

A leltározás biztosítja a tulajdon védelmét, valamint a mérleget a szabályszerűen végrehajtott leltár alapján helyesbített, bizonylatokkal alátámasztott és ellenőrzött könyvviteli nyilvántartások, és az időszakra vonatkozó főkönyvi kivonat alapján kell elkészíteni.

A leltár olyan kimutatás, amely az eszközök és a források tényleges állományának mennyiségét és értékét - meghatározott napra vonatkoztatva - tartalmazza.

2. A leltározás tartalmi követelményei

- a mérleg valódiságának biztosítása;

- a helyes eszköz és forrásállományok megállapítása;

- a valós eredmény kimutatása;

- a könyvelés ellenőrzése, bizonylati fegyelem megerősítésének

- elősegítése;

- a szervezet tulajdonának védelme, a tulajdont kezelők elszámoltatása.

3. A leltár tartalmi követelményei

A teljesség értelmében a leltárnak a szervezet valamennyi eszközét és forrását tartalmaznia kell, függetlenül attól, hogy azok a leltározás időpontjában a szervezet vagy más birtokában vannak.

Azokat az eszközöket, amelyek nem képezik a szervezet tulajdonát, de a birtokában vannak, érték nélkül kell szerepeltetni a leltárban. Az így készült leltárt a tulajdonosnak meg kell küldeni.

A valódiság biztosítása céljából a leltárnak a valós helyzetet (helyes értéket és tényleges mennyiséget) kell tartalmaznia.

Ennek megfelelően minden eszközt méréssel, számlálással, tényleges mennyiségi felvétellel leltárba kell venni.

Az áttekinthetőség céljából az eszközöket a leltározási helyek szerint, ezen belül fajta, típus és minőség, valamint méret szerint kell elkülöníteni.

4. A leltár alaki követelményei

- A leltárbizonylatok és dokumentációs anyag egyértelmű, hiánytalan kitöltése.

- A szükséges nyilatkozatok megtétele és csatolása.

- Az aláírások megléte.

5. A leltár fajtái

- teljes leltár, amely a szervezet valamennyi eszközét és forrását tartalmazza,

- részleltár, az eszközök és források egy-egy részét vagy csoportját tartalmazza,

- nyitóleltár, megalakuláskor a szervezet eszköz- és forrásállományát tartalmazza. (Folyamatos működés esetén az év eleji nyitóleltár az év végi leltárral azonos.)

- elszámoltató leltár, az anyagilag felelős dolgozók elszámoltatására készül,

- átadás-átvételi leltár, ha az eszközök kezeléséért, számadásáért felelős dolgozók személyében áll be változás, a változás napjával készül,

- idegen leltár, a szervezet területén lévő, de tulajdonát nem képező eszközökről készített leltár.

6. A leltár tartalma

A leltárnak a következő adatokat kell tartalmaznia

- az egyesület nevét,

- a leltár megjelölését,

- a leltározási hely megjelölését,

- a bizonylatok számát

- a leltározás megkezdésének és befejezésének időpontját,

- a leltár fordulónapját

- a leltározott eszközök és források szabatos meghatározását,

- a leltározott eszközök és források ténylegesen talált mennyiségét, egységárát és összértékét

- a leltárkülönbözetek kimunkálását (hiányok és többletek kompenzálását)

- a leltározás végrehajtásáért és ellenőrzéséért felelős, valamint a számadásra kötelezett személyek aláírását.

7. A leltározás módja

A leltározás módja azt a módszert jelenti, ahogyan a leltárfelvétel történik.

Ez lehet:

- mennyiségi felvétel

- egyeztetés

A tényleges mennyiségi felvétellel kell a leltározást elvégezni

- pénztárkészlet

- a tovább nem számlázott közvetített szolgáltatás

- befejezetlen beruházás

- gépek, berendezések, járművek és felszerelési tárgyak esetében, abban az évben, amikor a leltár nem egyeztetéssel történik

- eszközök és tartozékaik

- anyagok, készletek, alkatrészek esetén.

A mennyiségi felvételt nem igénylő leltár egyeztetéssel történik

Ide tartoznak:

- az adósok folyószámla-kivonatai (egyenlegközlő egyeztető levél)

- az analitikus nyilvántartások alapján történő egyeztetés.

- egyéb követelések és tartozások

- a szállítás alatt lévő áruk, eszközök,

- a kölcsönadott eszközök

- az állandó használatra kiadott eszközök.

8. A leltározás időpontja

a)

A leltárfelvételt a fordulónapot (december 31-ikét) megelőző utolsó vagy az azt követő első munkanapon kell végrehajtani az alábbi eszközöknél:

- a házipénztár pénzkészlete, értékpapírok

- az idegen eszközök

- a készletek, függetlenül attól, hogy hol tárolják

- szállítás alatt lévő, de már a szervezet tulajdonát képező készletek

- az immateriális javak. tárgyi eszközök

b)

Azoknál a nagy volumenű és/vagy a szerteágazó területen lévő eszközöknél, aminél a forduló napi leltár nem oldható meg, a

fordulónapot megelőzően 30 nappal lehet megkezdeni a felvételt és a forduló napot követő 30 napon belül be kell fejezni. A felvétel időpontja és a fordulónap között eltelt időszak alatti esetleges változásokat külön kell rögzíteni, azokról szükség esetén pótlólagosan nyomtatványt kell kiállítani.

Ebbe a körbe tartoznak

- a lízingelt eszközök,

- az adósok folyószámlái

- egyeztetéssel történő leltározás (máshol ki nem emelt eszközök és források).

c)

Az immateriális javakat, a tárgyi eszközöket

- évente egyeztetéssel,

- minden 5. évben mennyiségi felvétellel a leltározási év utolsó negyedévében kell leltározni,

- a beszerzéskor azonnal értékcsökkenéssel elszámolt kis értékű immateriális javakat, tárgyi eszközöket nem kell leltározni.

Leltár a szabályszerűen végrehajtott, helyesbített és ellenőrzött —a főkönyvi könyveléssel egyező— analitikus nyilvántartásról készült jegyzőkönyv is.

9. A leltározás előkészítése

Az évenként leltározási ütemtervben (leltárutasítás) kell kijelölni a leltározásban részt vevő személyeket.

A leltározás vezetője az elnök által kijelölt személy.

A leltározás vezetőjének feladata:

- a leltár előkészítése

- a leltározók kijelölése

- technikai lebonyolítás megszervezése

- a leltározás ellenőrzése.

A leltár előkészítés egyéb feladatai

A leltározás előkészítése során a leltározás alábbi feltételeit biztosítani kell:

- az elvégzendő feladatok felmérése és meghatározása

- a feladatok elvégzéséhez szükséges munkaerő és munkaeszközök

- megfelelő időtartam a végrehajtásra

- a feleslegessé vált készlet leltár előtti selejtezése

- a szükséges átminősítések végrehajtása

- munkahelyen lévő, használatba még nem vett új eszközök elkülönítése

- a leltározáshoz nyomtatványok biztosítása

- a leltározás bizonylati rendjének érvényesítését

10. A leltározás

A leltározást a leltározási ütemtervben meghatározott időpontokban kell végrehajtani.

A leltározás alatt az eszközöket eszköz fajtánként, a tényleges állapotnak megfelelően kell számlálással, egyeztetéssel felmérni.

A feltárt leltártöbbleteket elkülönítetten kell kezelni.

A leltározott eszközök adatait leltár ívekre kell felvezetni, ide értve az idegen tulajdonú eszközöket is.

A leltárfelvételi nyomtatványokat olvashatóan kell kitölteni, azokon radírozni, számokat átírni nem szabad. A leltárfelvételi íveket (lapokat) a felvételért felelősök aláírásukkal hitelesítik.

A leltározott eszközök azonosítóit (megnevezés, gyártási-szám, stb.) a leltárfelvételi íven minden esetben fel kell tüntetni.

A leltárakat tételesen kell felvenni. A leltározott tárgyakat ellenőrzést szolgáló megjelöléssel (pl: szelvény felragasztásával) kell ellátni, ami a leltározás kiértékeléséig nem távolítható el.

A szervezet eszközeit és forrásait az alábbi részletezés szerint kell számba venni

- lízingelt eszközök

- immateriális javak

- tárgyi eszközök

- befejezetlen beruházások

- kereskedelmi áruk,

- raktári anyagkészletek

- tovább nem számlázott közvetített szolgáltatások,

- egyéb eszközök és források

11. A leltározás végrehajtásának, a leltárak eredményének értékelése

A leltárfelelős a leltározás befejezése után leltározási jegyzőkönyvet köteles készíteni, amelyeket el kell juttatni az egyesület elnökéhez.

A leltár összefoglaló jelentésben ki kell térni az előkészítésre, a lebonyolítás módjára és a leltár eredményére. Az eltéréseket indokolni, az okokat tisztázni kell. Fel kell tárni, hogy a keletkezett eltérésekért megállapítható-e felelős, és nyilatkoznia kell arról, hogy javasol-e felelősségre vonást, s ha igen, milyen formában.

A leltár-összefoglaló jelentések az egyesület egyszerűsített éves beszámolójának alapját képezik, ezért azokat különös gonddal (a tartalmi kérdésekre kitérve) kell elkészíteni.

A leltár-összefoglaló alapján készített —az elnök által jóváhagyott— könyvelendő eltéréseket a tárgyévet követő év január 31-ig könyvelésre át kell adni.

12. Záró rendelkezések

A leltározásnak a jelen szabályzat szerint történő végrehajtásáért, az ennek során megállapított hiányok és többletek miatti felelősségre vonásért az egyesület elnöke a felelős.

Az egyesület a leltározási bizonylatokat 8 évig köteles megőrizni. Az őrzésért az egyesület mindenkori elnöke a felelős.

Házipénztár készpénz kezelésének szabályzata

1. Házipénztár pénzkezelésének általános szabályai

A házipénztár az egyesület mûködéséhez szükséges készpénz és egyéb értékek forgalmának lebonyolítására kijelölt azon helyiség része, amelyben a készpénz elhelyezéséhez és õrzéséhez kellõ biztonságot nyújt.

Az egyesület elnöke köteles gondoskodni a házipénztár olyan elhelyezésérõl, hogy abban a pénz- és értékkezelés biztonsága a lehetõ legnagyobb fokú legyen.

Továbbá feladata gondoskodni a házipénztárban lévõ készpénz tűz- és betörés elleni védelmérõl.

2. Pénzmegõrzés és tárolás

A pénzt zárható acélkazettában kell tartani, a pénzkiadás- és bevételi bizonylatokat biztonsági zárral ellátott szekrényben kell tartani.

3. A pénztárszekrény kulcsának kezelése

Kulcsot a pénzkezelõ mindig magánál köteles tartani. A kulcsok másodpéldányait lezárt borítékban mások által hozzá nem férhetõ helyen kell elzárni.

4. A házipénztár pénzellátásának forrásai

A házipénztár készpénz kifizetésének céljára a pénzintézettel vezetett számláiról felvett készpénzt, valamint készpénz bevételként a pénztárba befizetett összegeket tartalmazza.

A házipénztár kiadásainak fedezésére a realizált bevételeit is felhasználhatja.

5. A házipénztár pénzellátása és a pénz mennyisége

A pénzkezelõnek kell gondoskodnia arról, hogy az esedékes és várható kifizetések teljesítéséhez mindenkor megfelelõ mennyiségû és címletű bankjegy és érme álljon rendelkezésére.

A házipénztárban tartható készpénz összege: 500.000,- Ft. Az ezen felüli készpénzt a bankszámlára be kell fizetni.

6. Készpénz kezelése

A házipénztárban a pénzkezelõ által bevételezett készpénzen és kézpénzt helyettesítő utalvány kezelhető.

7. Pénzkezelõ feladatköre

Feladata:

- a készpénz-szükséglet felmérése,

- a készpénz elõírás szerinti átvétele,

- a pénztárban tartott készpénz szabályszerû kezelése és megõrzése,

- a készpénz elõírás szerinti kifizetése,

- a havi pénztárzárlat elkészítése,

- zárlatkor a készpénz állomány címletezése

- a nyilvántartások és elszámolások vezetése, a bizonylati fegyelem betartása,

- adatszolgáltatás-(ok) elkészítése,

- alapbizonylatok alaki felülvizsgálata,

- pénztárkeretre vonatkozó elõírások maradéktalan betartása.

8. A pénztárellenõr feladatköre

Ha a pénztárellenőr mulasztást, szabálytalanságot vagy visszaélést tapasztal, a pénzkezelõvel szemben a szükséges intézkedést haladéktalanul meg kell tennie.

9. A készpénz szállításával megbízott feladatköre

A házipénztár rendszeres pénzellátása céljára a pénzintézettõl igényelt készpénz átvételével és szállításával a pénz kezelõ, vagy a szakosztályok felelős vezetője a megbízott. Feladata a pénztárkeret felsõ határát meghaladó összegek befizetése is. A pénz kezelõ feladata, hogy a felvett készpénzt a legrövidebb úton és idõn belül a pénzkezelés helyére szállítsa. Készpénz feladásakor szintén az elõzõekben felsoroltakat kell alkalmaznia. A készpénz szállító feladata a készpénz felvétele a pénztárba és pénzintézetbe történő szállítása és hiánytalan

átadása, vagy a pénzintézetből történő készpénz felvét után, a házipénztárba történő átadás.

A készpénzt szállító ( szakosztályok vezetője) felelősséggel tartozik az általa átvett készpénzért. A készpénz felvételével és szállításával megbízott felelőssége addig tart, amíg a készpénzt a házipénztárba, illetőleg a pénzintézetbe át nem adta.

10. Az utalványozó feladatköre

Utalványozásra jogosult:

- az elnök

Utalványozó feladata az utalványozás elõtt ellenõrizni:

- a bizonylatot az arra illetékes állította-e ki,

- a szükséges adatokat tartalmazza-e a bizonylat,

- a bizonylat kiállítása jogos-e,

- a bizonylat számszakilag helyes-e,

- a szükséges mellékletek csatolva vannak-e,

Az utalványozó, az alapbizonylaton, vagy ha alapbizonylat nincs, akkor a pénztárbizonylat megfelelõ rovatában, kézjegyének elhelyezésével utalványoz.

11. Házipénztári bizonylatok

A készpénzforgalom lebonyolításához az alábbi bizonylatok használhatók:

- készpénzes vásárlás esetén az eredeti vásárlási, a vevõ és az eladó nevét is tartalmazó számla,

- készpénzes értékesítés esetén a vevõ és az eladó nevét is tartalmazó számla,

- bér- és bérjellegű kifizetés esetén a bérjegyzék, bérlap, kiküldetési rendelvény,

- banki vagy postai be-, és kifizetések, elszámolásra kiadott pénz esetén

- valamint az eddig felsoroltakon kívüli esetekben,

- a nyomdai úton elõállított 3 példányos pénztár bevételi és a 2 példányos kiadási bizonylat, vagy

- számítógépen vezetett pénztárnapló esetén a számítástechnikai úton előállított bevételi, illetve kiadási bizonylat.

Pénztárjelentés

A pénztári be- és kifizetések elsõdleges feljegyzésére, a záró pénzkészlet megállapítására

- két példányos "Pénztárjelentés" nyomtatványt, vagy

- számítógépes pénztárnaplót kell alkalmazni.

A számítógépes pénztárnaplónak a feljegyzéseket automatikusan biztosítania kell.

A nyomdai úton elõállított házipénztári bizonylatok - nyomtatvány tömbök-, szigorú számadási kötelezettség alá vont nyomtatványok, amiket a vásárláskor a Szigorú számadású bizonylatok nyilvántartásába fel kell vezetni.

A nyomdai úton elõállított pénztárbizonylatokat átíró tollal kell kiállítani. A rontott példányokat érvényteleníteni kell és helyette új bizonylatot kiállítani. A rontott bizonylat eredeti példányát "Rontott" megjegyzéssel az "Pénztárjelentés"-re fel kell vezetni, s a többi bizonylattal együtt továbbítani kell a könyvelésre.

12. Pénztári bevételezés

A pénzkezelõ csak szabályszerûen kiállított bizonylat alapján vehet át készpénzt. Bevételezés elõtt a bizonylatot alaki szempontból meg kell vizsgálnia, hogy az elõírásoknak megfelel-e.

Szabályszerûen kiállított és utalványozott bevételi bizonylatokat - mellékleteivel együtt az "Pénztárjelentés" elsõ példányához, illetve a számítógépes pénztárnaplóhoz csatolva a könyveléshez kell továbbítani.

A pénzkezelõ csak valódi és forgalomképes pénzeket (bankjegyet és érmét) fogadhat el, s kifizetést is csak ilyen pénzben teljesíthet. Ha a pénztáros hamis, vagy hamisítványnak látszó bankjegyet vagy érmét talál, azt nem fogadhatja el fizetésként, azonban vissza kell tartania és jegyzõkönyvet felvennie. A hamis pénz átvételérõl készült jegyzõkönyvet a hamis pénzzel együtt a Magyar Nemzeti Banknak át kell adni. A hamis pénz átvételéről szóló jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a befizető nevét, lakcímét, személyi igazolvány számát, továbbá nyilatkoznia kell, hogy kitől kapta a hamis pénzt. A jegyzőkönyvet a befizetővel is alá kell íratni.

Nem fogadható el olyan bankjegy, vagy érme, amelyről nyilvánvalóan megállapítható, hogy az nem a forgalomban, természetes kopás következtében vesztett súlyából, vagy sérült meg.

Nem hozható forgalomba a csonka, valamint a ragasztott bankjegy.

Nem tekinthető forgalomképesnek az a pénzérme, amely megcsonkított, súlyában megfogyott, nehezen felismerhető, vagy valamilyen módon meghamisított.

13. Pénztári kifizetés

A pénzkezelõ csak szabályszerûen kiállított bizonylat alapján fizethet ki készpénzt. Kifizetés elõtt a bizonylatot alaki szempontból meg kell vizsgálnia, hogy az elõírásoknak megfelel-e.

A pénztárosnak meg kell vizsgálni, hogy a bizonylat alaki szempontból az elõírásoknak megfelel-e, s a pénz átvételére jelentkezõ személy jogosult- e annak felvételére. Ha a jogosult nem személyesen jelenik meg a pénztárban, a pénztáros csak szabályszerûen kiállított "meghatalmazás" ellenében fizethet és ebben a meghatalmazott személyazonosságát arcképes igazolvány kérésével köteles ellenőrizni.

A pénztáros csak utalványozott bizonylatra eszközölhet kifizetést.

14. Pénzfelvétel elszámolásra

Készpénzt elszámolásra kiadni csak az alábbi jogcímeken lehet:

- kiküldetés költségeire,

- beszerzésre, vásárlásra,

- üzemanyag elszámolásra,

Készpénzt elszámolásra csak személyre szólóan, személyes elszámolási kötelezettség mellett lehet kifizetni. A pénz kezelõjének az elszámolásra kiadott összegekrõl nyilvántartást kell vezetnie.

Az elszámolásra kiadott összegek elszámolásának határideje 30 nap.

Elszámolásra készpénz csak abban az esetben adható, ha a az elõzetesen felvett összeggel elszámoltak.

15. Pénztárzárlat a házipénztár átadásakor

Ha a pénzkezelõt bármely okból helyettesíteni kell, pénztárzárlatot kell készíteni. A pénztárzárlat alkalmával a pénztári nyilvántartásokat is le kell zárni. Az átadásnál az átvevõnek, az átadónak és pénztárellenõrnek jelen kell lennie.

16. Valutapénztár

A külföldi fizetőeszközöket a valutapénztárban valuta-nemenkénti bontásban elkülönítetten kell kimutatni.

A valutapénztár működési rendje a belföldi házipénztár működési rendjével azonos.

17. Kihelyezett pénztár

A kihelyezett pénztár kifizetést nem teljesíthet.

A szakosztályok által szervezett és bonyolított versenyeken kizárólag nevezési díjak, részvételi díjak, tagsági , pártolói díjak , és speciális a feladattal összefüggő bevételek beszedésére alkalmazható.

A kihelyezett pénztár kezelésére a szakosztályok vezetői javaslatára, az elnök ad engedélyt. Az engedélyt írásba kell foglalni.

18. Szigorú számadású nyomtatványok, értékpapírok

Pénztárban a szigorú számadású nyomtatványok, értékpapírok - az erre kijelölt szekrényben - csak megõrzés tárolás céljából vannak,

19. Egyéb pénztári nyilvántartások

A pénztárban kezelt nyilvántartások lehetnek:

- utalványok nyilvántartása

- tagnyilvántartás.

20. Pénzforgalom bankszámlán történő bonyolítása

Az egyesület a készpénzben teljesíthető kifizetéseken túlmenően köteles bankszámlán bonyolítani a pénzforgalmát.

Bankszámlaszerződéssel a pénzintézet kötelezettséget vállal, hogy az egyesület rendelkezésére álló pénzeszközeit kezeli és nyilvántartja, azok terhére a szabályszerű kifizetési és átutalási megbízásokat teljesíti, és a számla javára és terhére írt összegekről és számlaegyenlegről értesítés küld.

A bankszámla forgalom bizonylatolása bankszámlakivonattal történik.

A bankszámlák felett az egyesület elnöke egy személyben rendelkezik.

Az egyesületnek törekednie kell a készpénz kímélő fizetési módok alkalmazására, a készpénzes kifizetések minimalizálására.

Jelen pénzkezelési szabályzat egytől húszig számozott pontból áll.