BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK
BIZTOSÍTÁSI INFORMÁCIÓK
Hatályos: 2019. június 24-étől
ÜDVÖZÖLJÜK AZ ALLIANZ-NÁL
TARTALOM
ÜDVÖZÖLJÜK AZ ALLIANZ-NÁL
TARTALOM
KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGTISZTEL BENNÜNKET BIZALMÁVAL, ÉS GÉPJÁRMŰVE BIZTOSÍTÁSÁHOZ AZ ALLIANZ-OT VÁLASZTOTTA PARTNERÉÜL.
A mi dolgunk, hogy a kockázatokkal törődjünk. Azért vagyunk, hogy megvédjük Önt és gépjárművét azoktól a pénzügyi veszteségektől, amelyeket a váratlan káresemények okoznak.
Xxxxxx szaktudásunkban és élvezze a vezetés élményét. Ön mellett leszünk minden lépésnél.
1. Bevezető a biztosításához 8
2. Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek 10
2.1. Mit fedez a biztosítás? 12
2.1.1. A biztosítás tárgya, biztosítottak,
kedvezményezettek 12
2.1.1.1. A biztosítás tárgya 12
2.1.1.2. A casco fedezetek tárgya 12
2.1.1.3. Biztosított 15
2.1.1.4. A biztosítási szolgáltatásra jogosult
közlekedési baleseti fedezet esetében 16
2.1.2. A biztosítás általános szabályai 17
2.1.2.1. Mely országokba érvényes a biztosítás? 17
2.1.2.2. Xxxxxxxxxx 00
2.1.3. A biztosítási fedezetek 20
2.1.3.1. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás
(gfb) 26
2.1.3.2. Jogi segítségnyújtás 26
2.1.3.3. Assistance szolgáltatás (alap) 28
2.1.3.4. Közlekedési baleset (alap) 31
2.1.3.5. Elemi károk 36
2.1.3.6. Tűz- és xxxxxxxxxxx 00
2.1.3.7. Állattal való ütközés 36 59
2.1.3.8. Assistance szolgáltatás (bővített) 37 60
2.1.3.9. Közlekedési baleset (bővített) 40 60
2.1.3.10. Xxxxxxxx 00 61
2.1.3.11. Rongálás 42 62
2.1.3.12. Xxxxxxx 00
2.1.3.13. Töréskár 43 63
2.1.3.14. Vételár biztosítás 43 64
2.2. Melyek az általános korlátozások? 46
2.2.1. A biztosítással nem fedezett káresemények, 65
vagyontárgyak és károk 46 65
2.2.1.1. Külső körülmények okozta károsodások 46
2.2.1.2. A gépjármű használatával 66
összefüggő károk 47 66
2.2.1.3. Alkatrészek, tartozékok és
egyéb ráfordítások 48 66
2.2.2. Kizárások a biztosító szolgáltatása körében 48
2.2.3. A biztosító mentesülése 49 67
2.3. Melyek az Ön és az Allianz kötelezettségei? – Általános
kötelezettségek 52 75
2.3.1. A szerződő és a biztosított kötelezettségei 52
2.3.2. A biztosító kötelezettségei 56 79
2.4. Kár történt – mi a teendő? 58
2.4.1. A kárrendezés folyamata
2.4.1.1. A kár bejelentése
2.4.1.2. Kit kell értesíteni?
2.4.1.3. Mikor kell bejelenteni a káreseményt?
2.4.1.4. Kárszemle
2.4.1.5. A kárbejelentéskor benyújtandó adatok, dokumentumok
2.4.1.6. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettség
2.4.1.7. A biztosított/szerződő kötelessége a gépjármű megkerülése esetén
2.4.1.8. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
2.4.1.9. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötele- zettségek megszegésének következménye
2.4.2. Kárrendezés és szolgáltatás
2.4.2.1. A gfb fedezet alapján nyújtott szolgáltatások
2.4.2.2. A casco fedezetek alapján nyújtott szolgáltatások
2.4.2.3. A jogi segítségnyújtás fedezet alapján nyújtott szolgáltatások
2.4.2.4. Az assistance fedezet (alap és bővített) alapján nyújtott szolgáltatások
2.4.2.5. A közlekedési baleset fedezet (alap és bővített) alapján nyújtott szolgáltatások
2.5. Melyek a legfontosabb információk a biztosítási szerződése kapcsán?
2.5.1. Díjfizetés
2.5.1.1. A biztosítás díjának megállapítása
2.5.1.2. Biztosítási díj megfizetése
2.5.1.3. Fedezetlenségi díj
2.5.1.4. Gfb fedezetre vonatkozó bonus-malus rendszer
2.5.1.5. A casco töréskár fedezet bónusza
2.5.1.6. Túlfizetés kezelése
2.5.2. A biztosítási szerződés hatálya, tartama és megszűnése
2.5.2.1. Milyen tartamú biztosítás köthető?
2.5.2.2. Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
2.5.2.3. Mikor szűnik meg a szerződés?
2.5.2.4. Szünetelés
2.5.3. A szerződés módosítása
2.5.3.1. Biztosítási csomagok közötti váltás
2.5.3.2. Módosítás a szerződés adataiban bekövetkezett változások miatt
2.5.3.3. A díj módosítása évközben
82
85
85
85
87
90
90
93
95
96
96
97
98
102
102
102
103
104
105
106
106
106
106
106
110
112
112
114
115
116
122
128
131
132
132
144
144
2.5.3.4. Szerződés díjának módosítása évfordulóval
2.5.4. Irányadó jog és jogviták rendezése
2.5.4.1. Panaszkezelés
2.5.4.2. Irányadó jog
2.5.5. További információk
2.5.5.1. Hogyan jön létre a szerződés?
2.5.5.2. Jognyilatkozatok érvényessége és hatálya
2.5.5.3. Elévülés
2.5.5.4. Legfontosabb adózási szabályok a közle- kedési baleset fedezetekkel kapcsolatban
2.5.5.5. Baleseti adó
2.5.5.6. További alkalmazandó jogszabályok és dokumentumok
2.6. Biztosítási alapfogalmak érthetően
3. Hasznos tanácsok
4. További kérdések és válaszok
5. Segítsen, hogy fejlődhessünk! Melléklet
A kárbejelentéskor benyújtandó adatok, dokumentumok
Függelék
Jogszabályi rendelkezések
1. BEVEZETŐ A BIZTOSÍTÁSÁHOZ
Üdvözöljük!
AZ ALLIANZ AUTÓM GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS AZ IGÉNYEINEK MEGFELELŐ FEDEZETET NYÚJT ÖNNEK ÉS GÉPJÁRMŰVÉNEK.
1. BEVEZETŐ A BIZTOSÍTÁSÁHOZ
A Biztosítási Információk minden fontos részletet tartalmaznak a biztosítással kapcsolatban, és tájékoztatást nyújta- nak mindenről, amire szüksége lehet.
Ez a dokumentum bemutatja az egyes csomagokba tartozó fedezeteket, tájékoztatja Önt a kárrendezési folya- matról, magyarázatot ad a biztosítási szakkifejezésekhez és választ ad a gyakran ismétlődő kérdésekre. Ugyan- akkor egyes információk nem minden esetben vonatkoznak az Ön által választott csomagra.
Ön ezen kívül megkapja a biztosítási ajánlatot és kötvényt is, amelyben az Ön által választott csomagra vonat- kozó adatok, valamint az alkalmazott önrészesedés és / vagy limitek sze- repelnek. A Biztosítási Információk, az ajánlat és a kötvény egymást kiegé- szítő dokumentumok, ezért kérjük, ezeket együtt olvassa.
Ha a tájékoztató olvasása közben vagy az után kérdései merülnek fel, fordul- jon hozzánk bizalommal! Készséggel segítünk.
Telefon: +36 (1/20/30/70) 000-0-000
2. ÜGYFÉL-
TÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI
Ez az Allianz Hungária Zrt. (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52., a
2. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A biztosítási szerződés részei a Bizto- sítási Információkon és a kötvényen kívül az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyilatkozatok, a záradékok, a köte- lező gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet tekintetében a meghirdetett
FELTÉTELEK
továbbiakban: mi, a biztosító
vagy Allianz) teljes körű
gépjármű biztosítási terméke.
Négy különböző összetételű, eltérő fedezeti kört tartalmazó csomagot ajánlunk Önnek.
Kérjük, vegye figyelembe, hogy a szerződése csak az Ön által választott csomagban szereplő fedezetek szerinti eseményekre nyújt védelmet. A csomag meghatározása az átadott kötvényben található.
díjtarifa, a kötelező gépjármű-felelős-
ségbiztosításról szóló 2009. évi LXII.
törvény (a továbbiakban Gfbt.) 1-34.
§-ai, az Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése és az Eltérés a szerződési gyakorlattól, illetve a jog- szabályoktól elnevezésű dokumentu- mokban foglaltak is.
A jelen Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételekben a „szerződés” az Allianz Autóm gépjármű-biztosítási szerződést jelenti, amely tartalmaz minden Ön által választott fedezetet. A szerződés részét képező ajánlaton és kötvényen feltüntetjük az Allianz Autóm szerződésének számát, vala- mint külön-külön a gfb, illetve a casco és egyéb fedezetek azonosító számát, attól függően, hogy Ön milyen csoma- got választott.
2.1. MIT FEDEZ A BIZTOSÍTÁS?
A következő fejezetekben részletesen olvashat arról, milyen biztosítási eseményeket fedeznek az Allianz Autóm gépjármű-biztosítást alkotó egyes csomagok. Kérjük, vegye figyelembe, hogy biztosítása csak azokat a biztosítási eseményeket fedezi, amelyeket az Ön (szerződő) által választott és a biztosítási kötvényén feltüntetet csomag tartalmaz.
2.1.1. A BIZTOSÍTÁS TÁRGYA, BIZTOSÍTOTTAK, KEDVEZMÉNYEZETTEK
2.1.1.1. A biztosítás tárgya
A biztosítás csak olyan igazolt tulajdon- jogú gépjárműre köthető meg, amely magyarországi forgalmi engedélyre, illetve magyarországi forgalmi enge- délyt helyettesítő okmányra kötelezett (ideértve az ideiglenes forgalmi enge- délyt és az ideiglenes forgalomban tar- tási engedélyt, valamint az „igazolólap” megnevezésű forgalmi engedélyt is).
2.1.1.2. A casco fedezetek tárgya
A biztosítás a választott csomagnak (2.1.3. pont) megfelelően kiterjed:
i) A biztosítási ajánlaton az azono- sító adataival (belföldi rendszám, alvázszám, illetve vázszám) megjelölt gépjárműre, valamint a rendelteté- sének megfelelően a gépjárműbe beszerelt, beépített, elzárt vagy azon rögzített:
• regisztrációs matricára és a rendszámtáblá(k)ra;
• a gépjárműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékokra;
• a biztonsági gyermekülésre;
• a lopásgátló berendezésre (pl. indí- tásgátló, riasztó);
• a szerződő által az ajánlaton megje- lölt kiemelt felszereltségre.
A gépjárműhöz nem azonosítható alkatrészekre a biztosítás nem terjed ki.
ii) Az elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendszerekre valamint keréktárcsákra az alábbiak szerint:
– a gépjármű gyári keréktárcsáira összesen 250 000 forint,
– a gépjármű gyári elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendsze- reire és azok tartozékaira együtte- sen 250 000 forint,
– motorkerékpár esetén a gyári vagy utólag beépített elektro- akusztikai készülékekre és tartozé- kaikra 100 000 forint
értékhatárig terjednek ki a casco fedezetek.
A 250 000 forintos értékhatárt Ön a fent meghatározott mindkét
felszereltségi kör tekintetében, kizá- rólag személygépjárművek esetén, kiterjesztheti 500 000, illetve 1 000 000 forintig külön díj megfizetése mellett, amely esetben a casco fedezetek gyári vagy attól eltérő keréktárcsákra és elektroakusztikai, multimédia és navi- gációs rendszerekre is kiterjednek.
Az utastér, illetve a csomagtér bár- milyen átalakításával utólagosan beépítésre kerülő elektroakusztikai készülékek és tartozékaik nem vonha- tóak biztosítási fedezetbe.
iii) A gyári széria és kiemelt felszereltségekre
Önnek az ajánlat megtételekor iga- zolnia kell a gépjármű gyári széria felszereltségét, valamint kiemelt fel- szereltségét. A keréktárcsák, valamint az elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendszerek esetében a fedezet fenti ii) pont szerinti kiterjesz- tését az ajánlattétel során külön is jeleznie kell.
Személygépjárművek esetében kiemelt felszereltségnek minősül:
– bőr vagy részben bőr belső gyári kárpitozás;
– keréktárcsák a fenti ii) pont szerinti kiterjesztett fedezet esetén;
– elektroakusztikai, multimédia és navigációs rendszerek a fenti ii) pont szerinti kiterjesztett fedezet esetén;
– részben vagy egészben üvegfelü- letű tető;
– különleges gyári fényszóró: részben vagy egészben Xenon, Bi-Xenon, LED, adaptív LED, lézer lámpa-
test (nem ideértve a LED nappali menetfényt);
– aktív menetbiztonsági berende- zés: „éjjellátó” berendezés, sáv- tartó asszisztens, holttér figyelő asszisztens, távolságtartó asszisz- tens, távolságtartó asszisztens tempomattal, Head-Up display típusú, illetve részben vagy egész- ben robotpilóta irányítást lehetővé tevő berendezések.
Motorkerékpár esetében az alábbiak minősülnek kiemelt felszereltségnek:
– xenon fényszóró;
– a gépjárműbe a gyártás során beépített navigációs rendszer;
– a gépjárműre a gyártás során vagy utólag szerelt sportmotor áramvonalidomok;
– a motorkerékpár oldalkocsija;
– automata váltó;
– mopedautó felépítmény;
– gyári, zárható, fixre szerelt tároló doboz (legfeljebb három darab);
– bukósisak;
– motoros ruházat.
A motorkerékpár kiemelt felszerelt- sége köréből az alábbiakra csak az elemi károk, valamint állattal való ütközés, rongálás és töréskár fedeze- tek terjednek ki:
– legfeljebb két darab bukósisak, darabonként 100 000 forintig;
– a vezető és az utas testi épségének védelmére gyártott felsőruházat (motorosruha), protektorok, a kesz- tyű, valamint a bakancs, csizma (motoros ruházat) személyenként legfeljebb 150 000 forintig, össze-
sen legfeljebb 300 000 forintig.
Az Allianz szolgáltatása nem terjed ki a rendeltetésszerű használatot nem akadályozó, esztétikai jellegű károkra.
A biztosítás mopedautó kategóriába tartozó gépjárművekre abban az esetben köthető, ha a szerződő az érvényes rendszámmal és forgalmi engedéllyel rendelkező mopedautó
típusát a szerződéskötéskor megadta és a motorkerékpárra vonatkozó díjat megfizette.
iv) A gyári extra és egyéb extra felszereltségre
A gyári extra és egyéb extra felsze- reltségre irányuló szolgáltatási igény benyújtásakor Önnek igazolnia kell, hogy ezek a biztosítási esemény bekö- vetkezése idején is rendeltetésszerűen a gépjárműbe, illetve gépjárműre vol- tak szerelve.
Az ajánlat megtételekor, kérjük, vegye figyelembe a gépjármű újkori értéké- nek meghatározása során a gépjármű gyári széria, gyári extra, valamint egyéb extra felszereltségét is.
A gépjármű felszereltsége az alábbi- akkal igazolható:
– a gyári széria felszereltség megléte a gépjármű azonosítását szol-
gáló Eurotax-kódszámmal, vagy a gépjármű biztosítónak történő bemutatásával;
– a gyári extra felszereltség és az egyéb extra felszereltség a beépí- tés igazolásával (pl. vásárlási számlával, szerviz számlával), vagy a gépjármű biztosítónak történő bemutatásával.
A szerződés létrejötte után beépített egyéb extra, illetve kiemelt felszerelt- ségre a 2.3.1. pont szerint teljesített vál- tozás-bejelentéssel kell kezdeményezni a biztosítás kiterjesztését.
A különleges felépítményű, jogszerűen átalakított, illetve a hatóságilag enge- délyezett összeépítéssel létrehozott gépjármű akkor minősül biztosítottnak, ha a szerződéskötéskor a (módosult) jellemzőket és a gépjármű rendelteté- sét az ajánlaton rögzítették, és ezek a járműokmányokból megállapíthatók.
Az egyes casco fedezetek nem min- den gépjárműfajtára érhetőek el, kér- jük, ezt vegye figyelembe a biztosítási csomag kiválasztásakor. Ennek megfe- lelően, ha Ön olyan csomagot választ, amelynek casco fedezetei a biztosí- tandó gépjármű esetén nem érhetőek el, akkor az ajánlat befogadásának elbírálása során a csomagot a megfe- lelőre módosítjuk. (lásd 2.1.3. pont)
2.1.1.3. Biztosított
A szerződésben biztosított az egyes fedezetek esetében az alábbi személy vagy szervezet lehet.
i ) A kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás fedezet (gfb fedezet) esetében biztosított a szerződő üzem- ben tartó, és a gépjárművet vezető személy.
ii) A casco fedezetek esetében: a gép- jármű forgalmi engedélyben bejegyzett tulajdonosa, akinek (amelynek) a javára a biztosító a szolgáltatást teljesíti.
iii) A közlekedési baleset fedezet esetében:
1) alap fedezet esetén a gépjárművet vezető személy;
2) bővített fedezet esetén:
– a biztosított 1-9 férőhellyel rendel- kező személygépjármű vezetője és xxxxxx,
– a biztosított autóbusz, tehergép- jármű, különleges felépítményű gépjármű, közúti vagy mezőgazda- sági vontató vezetője és legfeljebb két fő kísérője. Ezen gépjárművek utasaira nem terjed ki a biztosítás.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött közlekedési baleset fedezetnek a kedvezményezett kijelölését tar- talmazó része semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek a biztosítottat vagy biztosított örökösét kell tekinteni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa a közlekedési baleset fede- zetre megfizetett biztosítási díjakat, a közlekedési baleset fedezetre fordított költségeket.
A biztosított (ha nem azonos a szerző- dővel) a közlekedési baleset fedezet megkötéséhez adott hozzájárulását bármikor visszavonhatja. A visszavonás következtében a közlekedési baleset fedezet a biztosítási időszak végével megszűnik.
iv) Casco és közlekedési baleset fede- zet esetében, ha a szerződő és a bizto- sított nem azonos, a biztosítottnak nincs lehetősége belépni a szerződésbe a szerződő helyébe.
v) Az assistance szolgáltatás fedezet esetében: a biztosítási esemény bekö- vetkeztekor a biztosított gépjárművel utazó, legfeljebb a forgalmi engedély- ben feltüntetett ülésszámmal azonos számú személy.
vi) A jogi segítségnyújtás fedezet ese- tében: a szerződő, valamint a biztosí- tott gépjárművet jogszerűen használó személy.
2.1.1.4. A biztosítási szolgáltatásra jogosult közlekedési baleset fedezet esetében
A közlekedési baleset fedezet alapján a biztosítási esemény bekövetkezte esetén a biztosítási szolgáltatásra a biztosított jogosult. A biztosított halála esetén az Allianz a szolgáltatási össze- get a biztosított által megjelölt kedvez- ményezett vagy a biztosított örököse részére fizeti ki. Kedvezményezett lehet természetes és jogi személy is.
Egy biztosítási szolgáltatásra több ked- vezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben Ön határozhatja meg a kedvezményezés arányait. Ennek hiá- nyában a kedvezményezés arányát a kedvezményezettek között egyenlőnek kell tekinteni.
Ön bármely kedvezményezett helyett – az Allianz-hoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte
előtt hozzánk eljuttatott írásbeli nyi- latkozattal – más kedvezményezettet nevezhet meg. A kijelölést bármikor
visszavonhatja vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezménye- zettet nevezhet meg.
Ha nem a biztosított a szerződő fél, mindezekhez a biztosított írásbeli hoz- zájárulása szükséges.
Ön (aki a közlekedési baleset fedezet szerződője) a biztosítotthoz és / vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. Erről a nyilatkozatról a biztosítót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nélkül nem lehet módo- sítani vagy visszavonni.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a közlekedési baleset fedezet szerinti kedvezményezett kije- lölését tartalmazó része semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek a bizto- sított örökösét kell tekinteni, aki a szer- ződőnek köteles megtéríteni az általa
a közlekedési baleset fedezetre megfi- zetett biztosítási díjakat, a közlekedési baleset fedezetre fordított költségeket.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvezményezett a biz- tosítási esemény bekövetkezte előtt meghal, illetve a jogi személy kedvez- ményezett jogutód nélkül megszűnik. Ha ilyenkor Ön mint szerződő nem tesz új nyilatkozatot a kedvezményezésről, de korábban több kedvezményezet- tet is jelölt, akkor a továbbiakban a
kedvezményezés arányára a hatály- ban maradt jelölések egymáshoz viszo- nyított aránya az irányadó.
Ha a biztosítási esemény bekövetkez- tekor nincs hatályban érvényes ked- vezményezett jelölés, akkor a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított örökösének fizeti ki.
2.1.2. A BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
2.1.2.1. Mely országokba érvényes a biztosítás?
i) A gfb fedezet esetében a biztosítás hatálya az Európai Gazdasági Tér- ségről szóló megállapodásban részes államokra és Svájcra, valamint a zöld- kártya-rendszer országaira terjed ki.
ii) A casco illetve jogi segítségnyúj- tás fedezetek esetében a biztosítás Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercegovina, Bulgária, Cip- rus, Csehország, Dánia, az Egyesült Királyság, Észak-Macedónia, Észt- ország, Finnország, Franciaország, Görögország, Hollandia, Horvátország, Írország, Izland, Koszovó, Lengyelor- szág, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország és a Vatikán egész területén bekövetkezett biztosí- tási eseményekre nyújt fedezetet.
A casco fedezetek területi hatálya pótdíj ellenében a szerződő kéré- sére kiterjeszthető, amennyiben a biztosító a kiterjesztéshez kiemelt kockázatelbírálás keretében hozzájárul.
iii) A jogi segítségnyújtás fedezet esetében a ii) ponttól eltérően, az új vagy használt gépjármű vásárlásával kapcsolatos jogi tanácsadás területi hatálya Magyarországra terjed ki, és csak azokra a biztosítási eseményekre vonatkozik, amelyek Magyarország területén következtek be, és amelyek elbírálása magyar bíróság jogható- sága alá tartozik.
iv) Az assistance szolgáltatás eseté- ben az Ön fedezete Albánia, Andorra, Ausztria, Belgium, Bosznia-Hercego- vina, Bulgária, Ciprus (görög területe), Csehország, Dánia, az Egyesült Király- ság, Észak-Macedónia, Észtország, Finnország, Franciaország, Görögor- szág, Hollandia, Horvátország, Íror- szág, Izland, Koszovó, Lengyelország, Lettország, Liechtenstein, Litvánia, Luxemburg, Magyarország, Málta, Monaco, Montenegró, Németország, Norvégia, Olaszország, Portugália, Románia, San Marino, Spanyolország, Svájc, Svédország, Szerbia, Szlovákia, Szlovénia, Törökország (európai része) és a Vatikán területén érvényes.
v) A közlekedési baleset fedezet esetében a biztosító kockázatvise- lése kiterjed a fedezet hatálya alatt a gfb és/vagy casco fedezetek alá
vont gépjárműben a világon bárhol bekövetkező közlekedési balesetből eredő biztosítási eseményre, amelyre a biztosító szolgáltatási kötelezettsége vonatkozik.
2.1.2.2. Zöldkártya
A gfb fedezet meglétéről az Ön kéré- sére zöldkártyát állítunk ki, amely igazolja a fedezet érvényességét. Az igazolás tartalmát tekintve az egysé- ges nemzetközi szabványnak megfe- lelő, a magyar biztosítási fedezetnek külföldre szóló igazolására készült, de belföldön is alkalmas a biztosítási fede- zet igazolására.
Arról, hogy zöldkártya mely orszá- gokba történő utazáshoz szükséges,
továbbá mely országokban ele- gendő a felelősségbiztosítási fedezet igazolására a zöldkártya helyett a forgalmi rendszám az országjellel együtt, a Magyar Biztosítók Szövet- sége (MABISZ) internetes honlapján tájékozódhat.
A zöldkártya csak a díjjal rendezett időszakra állítható ki. Abban az eset- ben, ha Ön a gfb fedezet esedékes díj- részletét nem teljes egészében fizette meg és annak díjrendezettsége nem éri el a türelmi időszak végét (díjesedé- kesség + 60 nap), akkor a türelmi idő- szak végéig állítható ki zöldkártya.
Olyan gépjárművekre, amelyek – rend- számuk alapján – csak belföldön közle- kedhetnek, nem állítható ki zöldkártya.
MAX
EXTRA
PLUSZ
KOMFORT
2.1.3. A BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK
AZ ALLIANZ AUTÓM GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS NÉGY VÁLASZTHATÓ CSOMAGBAN ÉRHETŐ EL.
Az Allianz Autóm gépjármű-biztosítás négy választható csomagban érhető el.
Az alábbiakban tájékoztatást adunk arról, hogy az Allianz Autóm gépjármű- biztosítás egyes csomagjai alapján az Allianz mikor téríti meg az Ön kárát.
Kérjük, az általános korlátozásokról szóló fejezetet is olvassa el, amelyben leírjuk azokat az eseteket, amikor az Allianz nem nyújt fedezetet.
BIZTOSÍTÁSI FEDEZETEK
FEDEZETEK | KOMFORT | PLUSZ | EXTRA | MAX | FEDEZETEK LEÍRÁSA |
KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ- FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS – GFB* | Kötelező biztosítás, amely a biztosított gépjárművével másoknak okozott károkra nyújt fedezetet. | ||||
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS | Telefonos tanácsadást tartalmaz 0-24 óráig hívható vonalon, valamint szükség esetén ügyvéd ajánlást közlekedési balesetből eredő jogviták esetére. | ||||
ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS (ALAP) | Helyszíni műszaki segítségnyújtást tartalmaz (pl. a legközelebbi javítóműhelybe vontatást, utas szállítást) baleset és/vagy műszaki meghibásodás esetére. | ||||
KÖZLEKEDÉSI BALESET (ALAP) | A vezető által elszenvedett közlekedési balesetből eredő halál vagy maradandó egészségkárosodás esetén nyújt fedezetet. | ||||
ELEMI KÁROK | A gépjármű természeti erők, pl. szélvihar, jégverés, földcsuszamlás, árvíz által okozott megrongálódása vagy megsemmisülése esetén nyújt fedezetet. | ||||
TŰZ- ÉS ROBBANÁSKÁR | A gépjármű tűz vagy robbanás miatti megrongálódása vagy megsemmisülése esetén nyújt fedezetet. | ||||
ÁLLATTAL VALÓ ÜTKÖZÉS | Fedezetet nyújt állat elütéséből eredő károkra. | ||||
ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS (BŐVÍTETT) | További helyszíni műszaki segítségnyújtási szolgáltatásokat tartalmaz (pl. cseregépjármű, szállodai elhelyezés, hazautaztatás) baleset és/vagy műszaki meghibásodás esetére. | ||||
KÖZLEKEDÉSI BALESET (BŐVÍTETT) | A vezető és az utasok által elszenvedett közlekedési balesetből eredő halál és/vagy maradandó egészségkárosodás esetén nyújt fedezetet. | ||||
LOPÁSKÁR | Fedezetet nyújt a gépjármű ellopása, önkényes elvétele, vagy annak tartozékai, alkatrészei ellopása esetén, továbbá a gépjárműben lévő vagyontárgyakra irányuló lopással, vagy mindezek megkísérlésével okozott károkra. | ||||
RONGÁLÁS | A rongálásból eredő, azaz a biztosított gépjárműben idegen személy által okozott károkra nyújt fedezetet. | ||||
ÜVEGKÁR | A szélvédőt és egyéb üveg felületeket ért károk, azaz repedések, törés esetén nyújt fedezetet a javításra vagy cserére. | ||||
TÖRÉSKÁR | Fedezetet nyújt a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban balesetszerűen keletkezett sérülésekre. | ||||
VÉTELÁR BIZTOSÍTÁS | A személygépjármű totálkára esetén az újkori érték alapulvételével nyújtunk szolgáltatást a gépjármű 12 hónapos koráig. | ||||
* A Plusz, Extra és Max csomag gfb fedezet nélkül is választható.
A fenti táblázatban összefoglaltuk a szerződésben nyújtott fedezetek legfontosabb jellemzőit, de a fedezetek pontos tartalma a 2.1.3.1. – 2.1.3.14. pontokban található.
A feltételekben a csomagok fedezete- ire az alábbiak szerint hivatkozunk:
• gfb fedezet: kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási fedezet
A GÉPJÁRMŰ FAJTÁJA | |||||||||||
SZEMÉLYGÉPJÁRMŰ | TEHERGÉPJÁRMŰ 3500 KG MEGENGEDETT LEGNAGYOBB ÖSSZTÖMEGIG | TEHERGÉPJÁRMŰ 3500 KG ÖSSZTÖMEG FELETT | MOTORKERÉKPÁR | SEGÉDMOTOROS- KERÉKPÁR ÉS NÉGYKEREKŰ SEGÉDMOTOROS-KERÉKPÁR | AUTÓBUSZ | KÖZÚTI VONTATÓ | MEZŐGAZDASÁGI VONTATÓ | LASSÚ JÁRMŰ | MUNKAGÉP | PÓTKOCSI, FÉLPÓTKOCSI | |
• casco fedezetek: elemi károk, tűz- és robbanáskár, állattal való ütközés, lopáskár, üvegkár, rongálás, töréskár, vételár biztosítás fedezet
• egyéb fedezetek: jogi segítségnyúj- tás, assistance szolgáltatás (alap és bővített), közlekedési baleset (alap és bővített)
ELÉRHETŐ FEDEZETEK
A csomagokban szereplő biztosítási fedezetek az egyes gépjárműfajták esetén az alábbiak szerint érhetőek el.
GFB | ||||||||||||
JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÁS | ||||||||||||
ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS (ALAP) | ||||||||||||
KÖZLEKEDÉSI BALESET (ALAP) | ||||||||||||
XXXXX XXXXX | ||||||||||||
TŰZ- ÉS ROBBANÁSKÁR | ||||||||||||
ÁLLATTAL VALÓ ÜTKÖZÉS | ||||||||||||
ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS (BŐVÍTETT) | ||||||||||||
KÖZLEKEDÉSI BALESET (BŐVÍTETT) | ||||||||||||
LOPÁSKÁR | ||||||||||||
RONGÁLÁS | ||||||||||||
ÜVEGKÁR | ||||||||||||
TÖRÉSKÁR | ||||||||||||
VÉTELÁR BIZTOSÍTÁS |
Az alábbiakban részletesen ismertetjük, hogy az egyes fedezetek milyen bizto- sítási eseményekre terjednek ki, azok alapján a biztosító milyen szolgáltatá- sokat nyújt, illetve az általános korláto- zásokon (kizárások, mentesülések) túl mit nem fedeznek.
2.1.3.1. Kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás (gfb)
Mit fedez a biztosítás?
A kötelező gépjármű felelősség-biztosí- tási fedezet alapján megtérülnek a biz- tosított gépjármű üzemeltetése során másoknak okozott károk.
A gépjármű üzemeltetése során oko- zott kárt akkor térítjük meg, ha azért az üzemben tartó a magyar polgári jog szabályai szerint felelősséggel tartozik.
Mit nem fedez a biztosítás?
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
• a károkozó gépjárműben elhe- lyezett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel uta- zók személyi használatára szóló tárgyak;
• a károkozó gépjárműben keletkezett;
• a károkozó gépjármű biztosítottjai- nak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
• sugárzó, toxikus anyagok és termé- kek hatására, vagy az egészségügyi
hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán keletkezett;
• a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
• a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
• álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
• üzemi balesetnek minősül, és a gép- jármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
• gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
• környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
• a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állag- rongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott.
2.1.3.2. Jogi segítségnyújtás
Mit fedez a biztosítás?
Az Allianz az alábbi biztosítási esemé- nyekre az itt felsorolt szolgáltatásokat nyújtja:
Kártérítési jogvédelem olyan közle- kedési baleset bekövetkezése esetén, amely a biztosítottat a biztosított gép- jármű rendeltetésszerű használata során éri.
Büntetőjogi és szabálysértési jog- védelem a biztosított gépjárművel
közlekedve okozott, a járművezetéssel összefüggő bűncselekmény vagy sza- bálysértés esetén.
A szerződéses jogvédelem fedezet alapján jogi tanácsadást nyújtunk a biztosított gépjármű, valamint a szer- ződő által vásárolni szándékozott új vagy használt gépjármű adásvételi szerződésének megkötése előtt, illetve az adásvételi szerződés megszegésé- ből eredő jogvita esetén.
A fenti biztosítási események az alábbi időpontokban következnek be:
• kártérítési jogvédelem esetén: a köz- lekedési baleset bekövetkezésének időpontja;
• büntetőjogi és szabálysértési jogvé- delem esetén: a szabálysértés illetve bűncselekmény elkövetésének, vagy feltételezett elkövetésének időpontja;
• szerződéses jogvédelem esetén: a szerződésszegést megvalósító
magatartás elkövetésének, vagy fel- tételezett elkövetésének időpontja.
Több, azonos okból bekövetkezett, idő- ben összefüggő és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint.
A szolgáltatási partnerünk a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. (szolgáltató). A szolgáltató feladata a jogvédelmi tanácsadási szolgáltatás nyújtása a jelen szerződésben foglaltak szerint.
Mit nem fedez a biztosítás?
A fedezet nem terjed ki:
• arra az esetre, ha a gépjárművet vezető biztosított a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor nem rendel- kezett az előírások szerint szükséges vezetői engedéllyel, vagy az általa vezetett gépjármű nem rendelkezett érvényes forgalmi engedéllyel, nem látták el érvényes rendszámmal, vagy nem rendelkezett érvényes műszaki vizsgával;
• arra az esetre, ha a gépjárműve- zető biztosított a biztosítási ese- mény bekövetkeztekor alkohol, bódultságot okozó egyéb szer vagy vezetési képességet befolyásoló gyógyszerek által befolyásolt álla- potban volt, vagy ha a biztosított a közlekedési baleset bekövetkezte után nem teljesítette jogszabályban előírt bejelentési és segítségnyújtási kötelezettségét;
• a közlekedési útvonal, jármű, üzemi berendezés vagy ezek tartozéka megrongálásával vagy megsemmi- sítésével, akadály létesítésével, köz- lekedési jelzés eltávolításával vagy megváltoztatásával, megtévesztő jelzéssel, közlekedő jármű vezetője ellen erőszak vagy fenyegetés alkal- mazásával vagy más hasonló módon más vagy mások életét vagy testi épségét veszélyeztető cselekmény elkövetése miatt a biztosítottal szem- ben indult büntetőjogi vagy szabály- sértési eljárásra;
• közúton, illetve közforgalom elől el nem zárt magánúton gépi meghajtású jármű vezetésének ittas vagy bódult állapotban lévő személynek, illetve a vezetésre egyéb okból alkalmatlan személynek történő átengedése miatt a biztosítottal szemben indult büntető- jogi vagy szabálysértési eljárásra;
• a biztosítóval szembeni peres és peren kívüli ügyekre;
• a személyi sérüléssel összefüggésben keletkezett gépjárműkárra;
• bírságok és pénzbüntetések (bizto- sító a biztosított helyett a bírságot, pénzbüntetést nem fizet meg), vala- mint olyan kártérítés, követelés kifi- zetésére, amelynek megfizetésére a biztosított köteles;
• jogi támogatás nyújtása a biztosítot- tal szemben támasztott kártérítési igények, követelések, sérelemdíj iránti igények, valamint a biztosítottat az általa megkötött szerződés alapján terhelő kötelezettség elhárítása cél- jából (például parkolási pótdíj vagy az igénybe vett szolgáltatás ellen- értékének biztosított általi meg nem fizetéséből származó, vele szemben támasztott követelés);
• a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben indult eljárásban a biztosítot- tal vagy jogi képviselőjével szemben rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírság, illetve az
ilyen magatartásokkal összefüg- gésben felmerült többletköltség megfizetésére;
• csőd, felszámolási vagy végelszá- molási eljárásra, vagyonrendezési,
kényszertörlési, valamint törvényes- ségi felügyeleti eljárásra;
• a jelen szerződésben rögzített bizto- sítási eseményekkel összefüggésben felmerülő jogi igények peres és peren kívüli eljárásban történő érvényesí- tésére, valamint az ahhoz szükséges költségek viselésére.
2.1.3.3. Assistance szolgáltatás (alap)
Mit fedez a biztosítás?
• Helyszíni segítség és autómentés
Ha a gépjárműve az alábbi esemé- nyekből eredően meghibásodik, káro- sodik vagy megsemmisül és emiatt Ön a KRESZ alapján nem használhatja azt, a 2.4.2.4. pont szerint helyszíni segítsé- get, annak sikertelensége esetén autó- mentést nyújtunk.
Az assistance szolgáltatás tekinteté- ben az alábbi események minősülnek meghibásodásnak, illetve a gépjármű károsodásának, megsemmisülésének:
Meghibásodás – váratlan műszaki (mechanikai vagy elektronikus) ese- mény, amely a gépjármű üzemképte- lenségét okozza, illetve:
• az akkumulátor lemerülése
• a gépjármű lámpáinak működésképtelensége
• ablaktörlők meghibásodása
• biztonsági öv meghibásodása
• riasztórendszer meghibásodása.
A gépjármű károsodása vagy meg- semmisülése – a gépjárműre ható váratlan külső esemény, amelynek következtében a gépjármű üzemképte- lenné válik az alábbi okokból kifolyólag:
• közlekedési vagy közúti balesetből eredő töréskár
• tűz, és robbanáskár
• xxxxx xxxxx – (pl. vihar, felhősza- kadás, villámcsapás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, földcsuszamlás, földrengés, hónyomás)
• üvegkár
Assistance szolgáltatásunkat az adott biztosítási időszakban tetszőleges alkalommal igénybe veheti. Ez alól az egyetlen kivétel az akkumulátor leme- rülése, mely esetben biztosítási idő- szakonként legfeljebb két alkalommal tudunk segítséget nyújtani.
• Utas szállítás
Ha Ön az alábbiakból eredően képtelen folytatni útját a biztosított gépjárművel:
• a gépjármű jelen 2.1.3.3. pont szerinti meghibásodása, károsodása vagy megsemmisülése
• rongálás
• defekt
• hibás üzemanyag tankolása vagy az üzemanyag kifogyása
• a gépjármű vagy annak alkatrészei- nek, tartozékainak ellopása
• a gépjármű indítókulcsának vagy a gépjármű nyitásához/indításához
elengedhetetlen eszköznek az elvesztése, a gépjárműbe zárása vagy olyan károsodása, amely miatt az használhatatlanná válik,
megszervezzük és megtérítjük a gép- jármű vezetőjének és utasainak utaz- tatását és annak költségeit a 2.4.2.4 pont szerint.
• Információszolgáltatás
Bármikor kereshet minket telefonon és információt kérhet (még akkor is, ha gépjárművével kapcsolatban nincs szüksége segítségre) a 2.4.2.4. pont szerint.
Mit nem fedez a biztosítás?
A 2.2 pontban meghatározott általános kizárásokon túlmenően az alábbi káro- kat és költségeket nem térítjük meg:
• a biztosított gépjármű kulcsának vagy a gépjármű nyitásához vagy indításához elengedhetetlen eszköz pótlásának vagy vásárlásának költségét
• új abroncsok vagy biztonsági övek beszerzési költségét
• amelyek a vezető öncsonkításá- val vagy öngyilkosságával vagy ezek kísérletével összefüggésbe hozhatók
• parkolási díjakat, büntetéseket, csekkeket és költségeket, kivéve akkor, ha az adott parkolóba mi szál- lítottuk a gépjárművet autómentés szolgáltatásunk keretében
ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS (ALAP) ÁTTEKINTÉSE
ESEMÉNY
SZOLGÁLTATÁS | MEGHIBÁSODÁS | A GÉPJÁRMŰ KÁROSODÁSA VAGY MEGSEMMISÜLÉSE | RONGÁLÁS | GÉPJÁRMŰ ELLOPÁSA | ALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ELLOPÁSA | DEFEKT | ÜZEMANYAG KIFOGYÁSA | HIBÁS ÜZEMANYAG TANKOLÁSA | KULCSPROBLÉMA (ELVESZTÉS, BEZÁRÁS, KÁROSODÁS) | |
HELYSZÍNI SEGÍTSÉG MAX. 1 ÓRA MUNKAVÉGZÉSSEL | ||||||||||
AUTÓMENTÉS | ||||||||||
UTASSZÁLLÍTÁS LEGFELJEBB 50 KM-IG | ||||||||||
INFORMÁCIÓ- SZOLGÁLTATÁS |
Az egyes szolgáltatások részletes leírását a jelen 2.1.3.3. és a 2.4.2.4. pontban találja.
• az üzemanyag költségét, úthasz- nálati díjakat, a gépjármű műszaki bevizsgálásának költségét (kivéve a meghibásodás vagy baleset esetén a helyszíni segítség szolgáltatáshoz szükséges vizsgálatot), komphajó költségét, vámköltségeket, közleke- dési bírságokat és kihágásokat
• a gépjármű javításához alkalmazott anyagokat és alkatrészeket, szer- vizben történő helyreállítás és diag- nosztika költségét
• az előzetes jóváhagyásunk nélkül felmerült költségeket
• a gépjármű rakománya, illetve a gépjárművel szállított tárgyak által okozott költségeket
• azon költségeket, amelyek fel- merülésekor a gépjármű nem
rendelkezett magyarországi for- galmi engedéllyel
• a gépjármű vezetőjének, illetve xxx- xxxxxx elmaradt hasznát
• az utasok díj ellenében történő szál- lításából eredő elmaradt hasznot
• elszenvedett sérülésekkel kapcsola- tos sérelemdíjat
Az Allianz nem tartozik felelősséggel a szolgáltatás késedelmes nyújtásáért
abban az esetben, ha a késedelem oka:
• sztrájk, tömegmegmozdulás, pol- gári engedetlenség, forradalom, terrorizmus, polgárháború vagy atomenergia
• egyéb elháríthatatlan külső ok.
2.1.3.4. Közlekedési baleset (alap)
Mit fedez a biztosítás?
A közlekedési baleset fedezet alapján a biztosítási események az alábbiak:
• a biztosítottnak a biztosított gép- jármű üzemeltetése közben bekövet- kezett közlekedési balesetből eredő halála;
• a biztosítottnak a biztosított gép- jármű üzemeltetése közben bekövet- kezett közlekedési balesetből eredő, 30%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.
A gépjármű üzemeltetése közben történt közlekedési balesetnek a gép- jármű vezetése során, a közlekedési baleset fedezet biztosítottjának aka- ratán kívül hirtelen fellepő olyan külső
behatás minősül, amelynek következté- ben a biztosított
• legkésőbb egy éven belül meghal, vagy
• legkésőbb két éven belül maradandó egészségkárosodása alakul ki,
azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető közlekedési bal- esetnek a szerződés hatálya alatt kell bekövetkeznie.
Mit nem fedez a biztosítás?
A biztosítottnak a gépjárműbe való be- és a gépjárműből való kiszállás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövetkezett maradandó
egészségkárosodása vagy halála nem biztosítási esemény.
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
KOMFORT
KOMFORT
2.1. MIT FEDEZ A BIZTOSÍTÁS?
A 2.2. pontban foglalt általános kizá- rásokon kívül nem minősül biztosítási eseménynek, ha a biztosított közle- kedési balesetből eredő maradandó egészségkárosodása vagy halála
a) katonai vagy egyéb hatalomát- vételben, katonai közigazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szükségállapot kihirdetéséhez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötele- zettség teljesítése miatt került sor),
b) a biztosított terrorcselekményben való tevőleges részvétele miatt,
c) közvetlenül vagy közvetve bármely terrorcselekmény következménye- ként, vagy azzal kapcsolatosan kivéve a jelen pontban foglalt ese- tekben az ott megjelölt limitekig ,
d) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe),
e) atom, biológiai vagy vegyi fegyve- rek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára köz- vetlenül vagy közvetetten visszave- zethető okból, vállalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulladéklerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgat- ható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos,
radioaktivitás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadianyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezető behatolás miatt
következett be, vagy a fentiekkel köz- vetett vagy közvetlen összefüggésben következett be.
Az a) pont alapján a biztosító kocká- zatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felsorolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása,
csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy közvetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.
A b) és c) pontban szereplő terroriz- mus alapján a biztosító kockázat- vállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármilyen terrorcse- lekmény által okozott, illetve terror- cselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nél- kül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen káreseményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcse- lekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármilyen kapcsolatban álló tevékeny- ség okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.
A c) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása tel- jesítését az egy terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény időpontjában érvé- nyes bármely személybiztosítási szer- ződéssel rendelkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 50 000 000 Ft összeghatárig vállalja függetlenül
a szerződés(ek) biztosítási össze- gétől. Amennyiben az összes bizto- sítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a
biztosító a terrorcselekményben meg- sérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások tel- jesítését a fent meghatározott összegig. A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A c) pontban szereplő terrorizmus alap- ján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül terror- cselekményből fakadóan megsérült,
a biztosítónál a terrorcselekmény
időpontjában érvényes személybizto- sítási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vállalja. Amennyiben az összes biz- tosítottra vonatkozó szolgáltatás eléri a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben meg- sérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva
vállalja a biztosítási szolgáltatások tel- jesítését a fent meghatározott összegig.
A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást, ha az e) pontban szereplő támadás vagy behatolás az információs technológia eszközeinek használatával következett be.
A biztosító ebben az esetben a biz- tosított közlekedési baleseti halálára vonatkozó szolgáltatást nem teljesíti.
A biztosító nem teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biztosítási esemény a biztosított öngyilkosságával okozati összefüggésben következett be.
Az általános kizárások között meg- határozott terrorizmus alapján a biztosító szolgáltatása teljesítését az egy terrorcselekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselek- mény időpontjában érvényes bármely
személybiztosítási szerződéssel ren- delkező egy biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 50 000 000 Ft összeghatárig vállalja függetlenül a szerződés(ek) biztosítási összegétől. Amennyiben az összes biztosítottra vonatkozó szolgál- tatás eléri a 1 000 000 000 Ft összegha- tárt, a biztosító a terrorcselekményben megsérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgálta- tások teljesítését a fent meghatározott összegig.
A biztosító szolgáltatása teljesítését az egy naptári éven belül terrorcse- lekményből fakadóan megsérült, a biztosítónál a terrorcselekmény idő- pontjában érvényes személybiztosí- tási szerződéssel rendelkező összes biztosítottra vonatkozóan legfeljebb 1 000 000 000 Ft összeghatárig vál- lalja. Amennyiben az összes biztosí- tottra vonatkozó szolgáltatás eléri
a 1 000 000 000 Ft összeghatárt, a biztosító a terrorcselekményben meg- sérült biztosítottak létszáma alapján biztosítottanként arányosan elosztva vállalja a biztosítási szolgáltatások tel- jesítését a fent meghatározott összegig.
A biztosító által az egyes biztosítottak tekintetében kifizetett összegek már nem kerülnek arányosításra. A biztosító által már kifizetett összeg nem kerül visszakövetelésre.
A biztosító nem teljesít szolgáltatást, ha a biztosítási esemény biztosítottnak
• orvosi javaslat nélküli vagy nem előírt adagolásban való gyógyszer- szedése miatt, ideértve azt is ahol, a gyógyszer nem javasolja az alkalma- zás melletti vezetést,
• ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szerek hatása alatti állapotával okozati összefüggésben,
• elme- vagy tudatzavarával, bármi- lyen okú eszméletvesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísérle- tével, közvetlen okozati összefüggés- ben a fedezet kezdetétől számított 2 éven belül elkövetett öngyilkosságá- val összefüggésben,
• a saját testén maga vagy hozzájáru- lásával mások, de nem orvosi szak- képzettséggel rendelkező személyek által végzett gyógyító célú kezelés és beavatkozás folytán előidézett testi károsodása következtében (kivéve, ha erre valamely biztosítási esemény miatt kerül sor),
• szándékosan elkövetett súlyos bűn- cselekménye folytán vagy azzal összefüggésben, vagy
• jogosítvány nélküli gépjárműveze- tése miatt
következett be.
A biztosító kockázatviselése nem terjed ki
• a közlekedési baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szervekre és testrészekre;
• a gépjárművet eltulajdonítóra, ille- tőleg azt önkényesen elvevőre és az általuk szállított személyekre.
Nem minősül kizárási, illetőleg a biz- tosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gépjármű-vezetői engedély nélküli vezetés, ha
• a biztosított természetes személy, továbbá a gépjármű-vezetői kép- zésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői enge- déllyel, de a közlekedési baleset a biztosított gépjármű használata köz- ben, az engedély megszerzése érde- kében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be, feltéve, hogy a
gépjármű-vezetés (vizsga) hatósági engedéllyel rendelkező oktató (vizs- gáztató) jelenlétében történt;
• a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői enge- déllyel vezették, de az engedélyt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meg- hosszabbították. Ha a biztosított az orvosi vizsgálaton igazolt akadályoz- tatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) miatt nem tudott részt venni, e 30 napos határidőt az aka- dály megszűnésétől kell számítani.
2.1.3.5. Elemi károk
Mit fedez a biztosítás?
A biztosított gépjárművet, annak alkat- részeit, tartozékait károsító alábbi elemi károkat:
• villámcsapás, földrengés (amely az EMS skála V. fokozatát eléri), föld- csuszamlás, kő- és földomlás, ter- mészetes üreg vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességű szélvihar, felhőszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégve- rés, lezúduló hótömeg és hónyomás által okozott kár;
• az a túlfeszültség miatti kár, amely a részben vagy egészben elektromos energiával meghajtott gépjármű ren- deltetésszerű töltése közben a gép- járművet a töltőkábelen keresztül éri.
Mit nem fedez a biztosítás?
Az elemi károk köréből kizártak az alábbi kockázatok:
• a biztosított gépjárműnek környezet- szennyezés vagy környezeti ártalom által okozott állagromlásából eredő kár;
• a gépjármű bármely nyílászáró ele- mének (utastér- vagy raktérhatároló ajtó, motorház- és csomagtér-fedél, ablak- és tetőüvegezés, részlegesen vagy teljesen nyitható, illetve leve- hető tető) nyitott, le- illetve kiszerelt állapotával összefüggésben a gép- járműben bekövetkező elemi kár;
• túlfeszültség miatti kár: a bármely okból (pl. villámcsapás vagy annak indukciós hatása miatt) fellépő mágneses térerősség-változással
összefüggésben keletkező indukciós túlfeszültség által okozott kár.
2.1.3.6. Tűz- és robbanáskár
Mit fedez a biztosítás?
Az olyan kárt, amely a biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban a szakszerű üzemeltetés során létrejövő meghibásodás miatt kialakuló robbanás vagy tűz, vagy külső eredetű tűznek a gépjárműre tör- ténő átterjedése miatt keletkezett.
Mit nem fedez a biztosítás?
A gépjármű nem rendeltetésszerű használatából vagy karbantartásából, illetve a gyártó előírásainak nem meg- felelő használatból eredő károkat, a gyúlékony anyag nem megfelelő vagy engedély nélküli szállítása miatti káro- kat, továbbá, ha a tűz vagy robbanás a gépjármű átalakítására vagy módosí- tására vezethető vissza.
2.1.3.7. Állattal való ütközés
Mit fedez a biztosítás?
Az Allianz megtéríti a gépjármű hala- dása közben állattal történt közvetlen ütközés miatt a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban bekövet- kezett károkat.
Mit nem fedez a biztosítás?
Az Allianz nem téríti meg az állattal való ütközés fedezet alapján azokat a sérüléseket, amelyek az állattal való összeütközés nélkül (pl. akkor, amikor Ön megpróbálta elkerülni
az összeütközést) következtek be, továbbá azokat a érüléseket, ame- lyeket nem az állattal való ütközés okozott.
2.1.3.8. Assistance szolgáltatás (bővített)
Mit fedez a biztosítás?
A bővített assistance szolgáltatás meg- védi Önt minden olyan esetben, ame- lyet az alap assistance szolgáltatás esetében meghatároztunk.
Az alap fedezethez képest a bővített fedezet az alábbi, 2.4.2.4. pont szerinti további szolgáltatásokat tartalmazza:
• cseregépjármű
• elszállásolás vagy hazautaztatás
• abroncscsere
• üzemanyagpótlás
• holttest hazaszállíttatás
• utaztatás a megkerült gépjárműhöz
• roncseltávolítás
• szervezési szolgáltatás
Az alábbi események esetén is biztosít- juk a helyszíni segítség, autómentés és cseregépjármű szolgáltatást:
• a gépjármű 2.1.3.3. pont szerinti meghibásodása, károsodása vagy megsemmisülése
• rongálás
• hibás üzemanyag tankolása
• a gépjármű indítókulcsának vagy a gépjármű nyitásához/indításá- hoz elengedhetetlen eszköznek az elvesztése, a gépjárműbe zárása vagy olyan károsodása, amely miatt az használhatatlanná válik
• a gépjármű alkatrészeinek vagy tartozékainak ellopása
amennyiben a gépjármű üzemképte- lenné válik és a KRESZ előírásai szerint a közúti forgalomban nem vehet részt.
Defekt esetén abroncscsere szol- gáltatást, míg közlekedés közben bekövetkező üzemanyag kifogyás esetén üzemanyagfutár szolgáltatást nyújtunk.
DEFEKT ESETÉN ABRONCSCSERE SZOLGÁLTATÁST, MÍG KÖZLEKEDÉS KÖZBEN BEKÖVETKEZŐ ÜZEMANYAG KIFOGYÁS ESETÉN ÜZEMANYAGFUTÁR SZOLGÁLTATÁST NYÚJTUNK.
ASSISTANCE SZOLGÁLTATÁS (BŐVÍTETT) ÁTTEKINTÉSE
ESEMÉNY
SZOLGÁLTATÁS | MEGHIBÁSODÁS | A GÉPJÁRMŰ KÁROSODÁSA VAGY MEGSEMMISÜLÉSE | RONGÁLÁS | GÉPJÁRMŰ ELLOPÁSA | ALKATRÉSZEK, TARTOZÉKOK ELLOPÁSA | DEFEKT | ÜZEMANYAG KIFOGYÁSA | HIBÁS ÜZEMANYAG TANKOLÁSA | KULCSPROBLÉMA (ELVESZTÉS, BEZÁRÁS, KÁROSODÁS) | |
HELYSZÍNI SEGÍTSÉG LEGFELJEBB 1 ÓRA MUNKAVÉGZÉSSEL | 1 | 2 | ||||||||
AUTÓMENTÉS | 1 | 2 | ||||||||
CSEREGÉPJÁRMŰ | 4 nap/ évente 2-szer | 6 nap | 6 nap | 6 nap | 6 nap | 4 nap/ évente 2-szer | 4 nap/ évente 2-szer | |||
ELSZÁLLÁSOLÁS³ | ||||||||||
HAZAUTAZTATÁS³ | ||||||||||
UTASSZÁLLÍTÁS LEGFELJEBB 100 KM-IG | ||||||||||
SZERVEZÉSI SZOLGÁLTATÁS | ||||||||||
UTAZTATÁS A MEGKE- RÜLT GÉPJÁRMŰHÖZ | ||||||||||
HOLTTEST HAZASZÁLLÍTTATÁS | kizárólag közúti baleset esetén | |||||||||
RONCSELTÁVOLÍTÁS | 40 000 Ft | 40 000 Ft |
Az egyes szolgáltatások részletes leírását a jelen 2.1.3.8. és a 2.4.2.4. pontban találja.
¹ Az „abroncscsere” szolgáltatás szerint
² Az „üzemanyagpótlás” szolgáltatás szerint
³ A szolgáltatások kizárják egymást
Cserejármű, elszállásolás és haza- utaztatás szolgáltatásaink a 2.1.3.3. pontban leírtak szerint kizárólag akkor érhetőek el, ha a gépjármű üzem- képtelenségét a biztosítási esemény napján nem tudjuk helyreállítani, és a biztosítási esemény nem defekt vagy üzemanyag kifogyás eredménye.
A szálláshely szolgáltatás és a hazau- taztatás szolgáltatások egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban vagylago- san választhatók, adott eseménnyel kapcsolatban nincs lehetőség mindkét szolgáltatás igénybe vételére.
A biztosított gépjármű 2.1.3.3. pont sze- rinti károsodásból eredő teljes meg- semmisülése esetén roncseltávolítás szolgáltatást nyújtunk.
Mit nem fedez a biztosítás?
Az alap assistance szolgáltatás fedezet- ben meghatározott kizárásokon túlme- nően a bővített fedezet nem téríti meg:
• a hotel éjszakánkénti alap szál- lásdíján kívüli bármilyen egyéb hotelköltséget.
2.1.3.9. Közlekedési baleset (bővített)
Mit fedez a biztosítás?
A bővített közlekedési baleset fede- zet alapján a biztosítási események megegyeznek az alap közlekedési baleset fedezet szerinti biztosítási ese-
ményekkel, azzal a különbséggel, hogy nem csak a vezető, hanem a további biztosítottak közlekedési balesetből eredő halála vagy maradandó egész- ségkárosodása esetén is fedezet nyújt a biztosítás.
Mit nem fedez a biztosítás?
A bővített közlekedési baleset fede- zet esetén alkalmazott kizárások és mentesülési okok megegyeznek az alap közlekedési baleset fedezetnél ismertetettekkel.
A VEZETŐ ÉS TOVÁBBI BIZTOSÍTOTTAK KÖZLEKEDÉSI BALESETBŐL EREDŐ HALÁLA VAGY MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁSA ESETÉN IS FEDEZET NYÚJT A BIZTOSÍTÁS.
2.1.3.10. Lopáskár
Mit fedez a biztosítás?
Az Allianz megtéríti az alábbi esemé- nyekből eredő kárt:
• a megfelelően lezárt gépjármű ello- pása vagy jogtalan használat céljá- ból történő önkényes elvétele,
• gépjármű alkatrészének, tartozéká- nak ellopása a gépjárműről, illetve annak megfelelően lezárt belső teréből,
• gépjárműnek vagy az alkatrészének, tartozékának elrablása, továbbá
• a fenti cselekményekkel vagy ezek kísérletével, továbbá a gépjárműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyontárgyakra irá- nyuló lopással, vagy annak kísérle- tével kapcsolatosan a gépjárműben okozott kár.
Rablás az, ha a tettes jogtalan eltu- lajdonítás céljából a gépjárművet, annak alkatrészét, tartozékát úgy veszi el, hogy a gépjárművet jogszerűen használó vagy a gépjármű felügyeletét ellátó személy ellen – a gépjármű meg- szerzése érdekében – erőszakot, avagy élet vagy testi épség elleni közvetlen fenyegetést alkalmaz, illetőleg őt öntu- datlan vagy védekezésre képtelen álla- potba helyezi.
Megfelelően lezárt a gépjármű, ha megfelel az alábbi követelményeknek:
• valamennyi nyílászáró elemének rendeltetésszerűen zárt, fel-, illetve beszerelt állapota megakadályozta
a gépjárműbe erőszak nélkül történő jogtalan behatolást,
• a zárak, zárbetétek kódkártyák, indí- tókártyák rendeltetésszerűen hasz- nálhatók voltak, műszaki állapotuk nem tette lehetővé – roncsolás nélkül
– idegen kulccsal vagy alkalmi esz- közzel való működtetésüket,
• a gyárilag beépített vagy az utólag fel- illetve beszerelt és a biztosító által kockázatba vont (szerződés- kötéskor bemutatott vagy utóbb, változásként bejelentett) kiegészítő vagyonvédelmi berendezés (pl. indí- tásgátló, váltózár, riasztó, GPS-es nyomkövető) a lopáskár időpont- jában üzemképes volt és a gépjár- művédelmére kész állapotba volt helyezve,
• a szerződő valamennyi, a gépjármű roncsolás nélküli nyitását lehetővé tévő eszközzel (pl. kulcs, kódkártya, indítókártya) igazoltan rendelkezik.
Megfelelően lezárt a motorkerékpár,
ha a lopáskár időpontjában:
• a gyárilag beépített kormányzár zárt állapotban volt, és rendeltetésszerű működtetése alkalmas volt arra, hogy megakadályozza a gépjármű erőszak nélkül történő elvitelét.
Mit nem fedez a biztosítás?
Az Allianz nem nyújt térítést az alábbi esetekben:
• a gépjármű elsikkasztása,
• bérbe adott gépjárműnek a bérleti szerződés tartama alatt bekövetke- zett ellopása,
• a gépjármű ellopása, ha a lopáskor a gépjárműben volt a törzskönyv,
• a rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv nélkül bejelentett lopáskár,
• a gépjármű elvétele, ha a tettes az erőszakot a gépjármű megtartása érdekében alkalmazta a gépjármű jogszerű használójával szemben.
Motorkerékpár esetén a fedezet nem terjed ki a bukósisak(ok) és a motoros ruházat(ok) lopáskárára.
2.1.3.11. Rongálás
Mit fedez a biztosítás?
Az idegen személy által a biztosított gépjárműben vagy annak alkatrészei- ben, tartozékaiban nem lopáskár fede- zettel összefüggésben szándékosan okozott kárt.
Idegennek minősül az a kívülálló har- madik személy, akinek károkozása foly- tán a biztosító mentesülése nem áll be.
Mit nem fedez a biztosítás?
A fedezet nem terjed ki a rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv nélkül bejelen- tett rongálásra, valamint a más gépjár- művel okozott károkra.
2.1.3.12. Üvegkár
Mit fedez a biztosítás?
Az Allianz megtéríti a gépjármű üveg felületeiben (szélvédő, oldal- és hátsó ablaküvegek, illetve – ha az ajánlaton megjelölték – az üvegtető) hirtelen fel- lépő és a gépjárműre kívülről ható erő hatására keletkezett sérülés esetén az üveg javítási költségét, vagy cseréjét, amennyiben az nem javítható. Extra csomag választása esetén, ha a gép- jármű üveg felületei is sérülnek töréskár során, akkor az üveg felületek sérülését a fentiek szerint megtérítjük.
Mit nem fedez a biztosítás?
Az üvegkár fedezet nem terjed ki a biztosított gépjármű azon káraira, amelyekre az elemi károk, a tűz- és robbanáskár, az állattal való ütközés, a lopáskár vagy a rongálás fedezet kiter- jed, abban az esetben sem, ha kizáró- lag a gépjármű üveg felületei sérülnek.
Max csomag esetén az üvegkár fede- zet alapján nem térülnek meg azok a károk, amelyekre a töréskár fedezet kiterjed, és amelynek során a gépjármű üveg felületei és más tartozékai, alkat- részei egyidejűleg sérülnek.
2.1.3.13. Töréskár
Mit fedez a biztosítás?
A biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban baleset- szerűen – hirtelen fellépő és a gép- járműre kívülről ható erő miatt, illetve ennek következményeként – keletke- zett sérülést.
Mit nem fedez a biztosítás?
Az Allianz nem téríti meg az alábbi károkat:
• a közúti közlekedés során a jármű- okmány érvénytelenségének okával összefüggésben bekövetkezett ese- mény, ha a gépjármű a biztosítási esemény időpontját megelőzően több mint 60 napja nem rendelkezett a forgalomban való részvételre jogo- sító érvényes járműokmánnyal,
• különleges (darus, tűzoltó, létrás, emelőkosaras, úttisztító stb.) fel- építményű vagy önrakodó beren- dezéssel, billenő raktérrel vagy egyéb – munkavégzés célját szolgáló
– berendezéssel felszerelt gépjármű- ben, annak alkatrészeiben, tartozé- kaiban e gépjármű felépítményével való munkavégzés során (pl. daru- zás, létrahasználat, raktér ürítése billentéssel), vagy az ilyen gépjármű munkavégzésre vagy közlekedésre való előkészítése során, illetve a felépítmény nem rendeltetésszerű használata vagy mozgatása miatt (pl. felemelt billenőplatóval, nyitott gémmel, létrával, emelő kosárral való haladás) keletkezett töréskár,
• a gépjármű ellopásával, elrablásával és önkényes elvételével vagy ezek kísérletével, illetőleg az alkatrészek, tartozékok ellopásával, elrablásával, vagy ezek kísérletével, továbbá a gépjárműben tárolt, de alkatrésznek, tartozéknak nem minősülő vagyon- tárgyakra irányuló lopással, vagy annak kísérletével összefüggésben bekövetkezett kár,
• a rakomány rögzítésére vonatkozó előírások megszegéséből – nem a gépjárműre kívülről ható erő követ- keztében – keletkezett kár,
• szakszerűtlen jármű-vontatással illetve trélerezéssel összefüggésben keletkezett töréskár,
• a tartozékok gépjárműre fel- vagy leszerelése következtében keletke- zett kár,
• a szállított rakomány vagy pogy- gyász által okozott kár,
• a motorkerékpár azon töréskára, amely nem a közúton történő közle- kedéssel összefüggésben következett be. Ebben a vonatkozásban közút- nak kell tekinteni a gyalogosok és a közúti járművek közlekedése céljára szolgáló, közterületnek minősülő utat, valamint a közforgalom elől el nem zárt magánterületet (magánutat).
2.1.3.14. Vételár biztosítás
Mit fedez a biztosítás?
A biztosító megtéríti a személygép- jármű újkori értékének és a kárkori értékének különbözetét, de legfeljebb az újkori érték 30%-át, de maximum
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
MAX
2.1. MIT FEDEZ A BIZTOSÍTÁS?
6 000 000 Ft-ot, ha a casco fedezetek szerinti érdekmúlást okozó biztosítási esemény (2.4.2.2. i) pont) a gépjármű első forgalomba helyezéstől számított 12 hónapon belül következik be.
A fedezet kizárólag a Magyarországon újként vásárolt személygépjárművekre (M1 kategória) vonatkozik, ameny- nyiben a biztosítási szerződés megkö- tésére a gépjármű első forgalomba helyezésétől számított 6 hónapon belül került sor.
Az újkori érték az alábbi két érték közül az alacsonyabb:
• az illetékes magyarországi vezér- képviselet – magyarországi vezér- képviselet hiányában pedig a gyártó – által közzétett kiskereske- delmi magyarországi ár, vagy
• a biztosított gépjármű számlával igazolt megvásárlásakor vételárként ténylegesen kifizetett összeg.
Ha a személygépjármű a biztosítási esemény bekövetkeztekor már sérült
volt, a biztosító szolgáltatása a sérülé- sek javítási költségével csökken.
Ha a díjszámítás a személygépjármű Eurotax katalógusértéket meghaladó tényleges számlaértéke alapján történt, akkor a jelen pont szerinti térítés alapja a személygépjármű díjalapként figye- lembe vett, igazolt újkori számlaértéke.
Mit nem fedez a biztosítás?
A vételár biztosítás nem terjed ki a roncsértékre és az önrészesedésre.
Az Allianz nem nyújt szolgáltatást, ha a személygépjármű
• forgalomba helyezésének éve leg- alább kettővel későbbi, mint a sze- mélygépjármű gyártási éve,
• lakóautó,
továbbá ha a személygépjárművet
• a szerződés kockázatviselésének kezdete előtt bármely biztosító totál- károsnak minősítette,
• taxiként üzemeltetik, vagy
• bérgépjárműként használják.
2.2. MELYEK AZ ÁLTALÁNOS KORLÁTOZÁSOK?
Az előző fejezetben azt mutattuk be, hogy mire terjednek ki az egyes
ii) háborús, polgárháborús, vagy harci eseményekkel, belső zavargásokkal, sztrájkkal, tüntetéssel, bármiféle egyéb tömegmegmozdulással, valamint terrorcselekményekkel, terrorizmus miatti megelőző intézkedésekkel köz- vetlen vagy közvetett okozati össze- függésben, illetve katonai vagy egyéb hatalomátvétel, katonai közigazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan esemény során, amely a katonai közigazgatás vagy szükségállapot kihirdetéséhez vagy fenntartásához vezet bekövetkezett károk;
iii) a motortérben, utastérben talál-
2.2.1.2. A gépjármű használatával összefüggő károk
Az Allianz a casco, jogi segítségnyúj- tás és assistance fedezetek alapján nem nyújt szolgáltatást, ha a biz- tosítási esemény az alábbi okokra visszavezethető:
• gépjárműversenyen vagy más, közönségszórakoztatást szolgáló ren- dezvényen, valamint az ezekre való felkészülés során bekövetkező kár,
• a gépjárműnek a biztosított, illetőleg a szerződő által vagy hozzájárulá- sával szándékos bűncselekményhez
történő felhasználása során, vagy a
fedezetek, és mire nem. Vannak olyan helyzetek, amelyekre a szerződés általános kizárásai alkalmazandóak, vagy olyanok, amelyek esetén a biztosító nem nyújt szolgáltatást, illetve mentesül a kár megtérítése alól.
Kérjük, az alábbiakban olvassa el, melyek ezek az esetek.
2.2.1. A BIZTOSÍTÁSSAL NEM FEDEZETT KÁRESEMÉNYEK, VAGYONTÁRGYAK ÉS KÁROK
Az alábbi általános kizárások alkalma- zása esetén nem fizetjük meg az Ön kárát.
2.2.1.1. Külső körülmények okozta károsodások
A casco, jogi segítségnyújtás és assistance fedezetek nem terjednek ki a jelen pontban felsorolt okokra vissza- vezethető biztosítási eseményekre:
i) sugárzó, valamint toxikus, vagy veszélyes biológiai vagy vegyi anyagok és termékek hatására, vagy károsító hatásának megszüntetése céljából tett intézkedések következtében, illetve atom, biológiai vagy vegyi fegyverek használatára közvetlenül visszavezet- hető okból keletkező károk;
ható berendezésekben, alkatrészekben rágcsálók (pl. egér, patkány), illetve ragadozók (pl. nyest, menyét) által oko- zott károk (pl. a vezetékek elrágása);
iv) a hűtőfolyadék megfagyása miatti károsodás.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az
i) és ii) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy köz- vetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen termé- szetű káreseményre.
Nem terjed ki a gfb fedezet azokra a károkra, amelyek háború, háborús
cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkeztek.
szerződő, a biztosított, illetve hozzá- tartozójuk, vagy az ő megbízásuk- ból, engedélyükkel a gépjárművet vezető személy hatósági intézkedés előli menekülés közben keletkezett sérülése,
• a motor által beszívott víz miatti károsodás,
• hatósági engedélyhez kötött – de engedély nélkül végzett – átalakítás- sal összefüggésben keletkezett kár.
Motorkerékpár esetén a casco, jogi segítségnyújtás és assistance fedezetek nem terjednek ki továbbá a taxiként üzemeltetés és a bérleti szerződés tar- tama alatt bekövetkezett károkra.
2.2.1.3. Alkatrészek, tartozékok és egyéb ráfordítások
A casco fedezetek nem terjednek ki az alábbi károkra, költségekre:
• alkatrészek, tartozékok nem biztosí- tási esemény miatti károsodása (pl. kopás, anyagfáradás, ablaktörlő által okozott karcolódás);
• a gumiabroncs légvesztése, futófe- lületének leválása, szétrobbanása vagy rendellenes kopása miatt kelet- kezett károsodás a gépjármű ütkö- zése nélkül, ideértve a vészfékezés miatti kopást is;
• a gyárilag beállított teljesítmény megnövelését szolgáló ráfordítások értéke és értéknövelő hatása;
• a gépjárműtől elkülönítetten (pl. garázsban, műhelyben, lakásban) tárolt alkatrészek, tartozékok, kivéve az elkülönítetten tárolt kulcsokat, indítókártyákat és a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetésé- hez szükséges eszközöket;
• a jogszabályban kötelezően elő- írtakon túl olyan alkatrészek és tartozékok, amelyeket a gépjármű- ben tároltak, de a gépjármű ren- deltetésszerű használatához nem szükségesek;
• a rakomány szállításához használt tartozékok, eszközök (pl. tető- csomagtartó, tetőbox, kötöző- és rögzítőelemek, vázszerkezetre nem feszített alkalmi ponyva, háló vagy árnyékoló takarás, kerékpártartó);
• üzemanyagok, kenőolajok, teljesít- ménynövelő és kopáscsökkentő olaj- adalékok, kivéve a váltóolajat.
2.2.2. KIZÁRÁSOK A BIZTOSÍTÓ SZOLGÁLTATÁSA KÖRÉBEN
A casco fedezetek alapján az Allianz nem téríti meg az alábbi károkat, költségeket:
• a gépjárműben keletkezett értékcsökkenés;
• a károsodott gépjármű javításá- hoz egyedileg beszerzett alkatrész vagy tartozék szállítási és beszerzési költsége;
• a forgalomból kivont gépjármű ismételt forgalomba helyezésének költségei;
• a biztosított gépjármű használatá- nak akadályoztatása miatt felme- rült károk, költségek (pl. elmaradt haszon);
• a biztosítási esemény miatt megsem- misült gépjármű pótlását szolgáló másik gépjármű beszerzésével kap- csolatban felmerült járulékos költsé- gek (pl. igazgatási szolgáltatási díjak, illetékek);
• közterhek (ideértve az általános forgalmi adót is), amelyeket a biz- tosítottnak bármely ok miatt nem kell megfizetnie, vagy amelyeket visszaigényelhet.
2.2.3. A BIZTOSÍTÓ MENTESÜLÉSE
i) A biztosító mentesülése casco, jogi segítségnyújtás és assistance fedeze- tek esetén
Az Allianz mentesül a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár megtérítése alól, ha bizonyítja, hogy azt
• a biztosított, illetőleg a szerződő természetes személy vagy vele közös háztartásban élő hozzátartozója; illetőleg
• a biztosított jogi személy üzletve- zetésre jogosult tagja vagy a gép- járművek kezelésével együtt járó munkakört betöltő alkalmazottja, tagja vagy megbízottja; vagy
• a biztosított jogi személy vezető beosztású tisztségviselője
jogellenesen, szándékosan vagy súlyo- san gondatlanul okozta.
Az Allianz mindig vizsgálja a károkozó magatartást vagy mulasztást és ez alapján állapítja meg, hogy az súlyo- san gondatlannak minősül-e, és a köz- rehatás mértékétől függően az Allianz teljes vagy részleges mentesülését okozza.
Ezeket a rendelkezéseket a kármegelő- zési és kárenyhítési kötelezettség meg- sértésére is alkalmazni kell.
Súlyosan gondatlannak minősülő magatartások különösen, de nem kizá- rólagosan, ha
a) a biztosított pótkocsit vontató gép- jármű vezetője a biztosítási esemény időpontjában nem rendelkezett a gépjármű vagy járműszerelvény vezetésére jogosító érvényes vezetői engedéllyel, kivéve, ha
• az oktatásra, vizsgáztatásra használt gépjármű vezetője nem rendelkezett vezetői engedéllyel, de a töréskár az annak megszer- zése érdekében folytatott
• jogszerű gyakorlás (vizsga) során következett be;
• a gépjármű vezetőjének az elmu- lasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt a vezetői engedélye, és nem bizonyítható, hogy a baleset a vezető egészségi állapotával okozati összefüggésben követke- zett be, vagy a vezetői engedélyt a biztosítási esemény időpont- jától számított 30 napon belül változatlan feltételekkel meg- hosszabbították. Indokolt aka- dályoztatás (pl. személyi sérülés, kórházi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az akadály meg- szűnésétől kell számítani;
b) a biztosított gépjárművet vagy a biztosított pótkocsit vontató gépjár- művet vezető személy vezetői enge- délyébe bejegyzett korlátozás(ok) nem tették lehetővé a biztosított gépjármű vagy járműszerelvény jogszerű vezetését;
c) a biztosított gépjárművet a vezetési képességet károsan befolyásoló gyógyszer vagy gyógyhatású készít- mény hatása alatt, illetve alkoholos befolyásoltság állapotában vezet- ték, vagy a vezetést ilyen állapotban lévő személy(ek)nek engedték át;
d) a biztosított gépjármű vezetőjének szervezetében kábítószer és/ vagy pszichoaktív anyag használata mutatható ki;
e) a biztosított gépjárművet túlterhel- ték, vagy üzemeltetését, vontatását szakszerűtlenül végezték;
f) a biztosított gépjárművet nem ren- deltetésszerűen használták;
g) a biztosítási esemény – a forgalmi engedély érvényességétől függet- lenül – a gépjármű közúti közle- kedésre alkalmatlan állapotával összefüggésben következett be. Ilyen állapotnak minősül különösen a kormány- és/vagy fékberende- zés alkatrészeinek a biztonságos használatot akadályozó kopása, karbantartási hiányosságból eredő működési rendellenessége, a gumiabroncs(ok) műszaki állapota, életkora (túlhasználtsága) vagy a jogszabályban engedélyezett mér- téket meghaladó kopása, illetve nem az adott út- vagy időjárási viszonyokhoz alkalmas gumiab- roncs használata (pl. téli útviszo- nyok esetén nyári gumiabronccsal való közlekedés);
h) a kár a biztonsági öv használatá-
nak mellőzése miatt keletkezett, ilyen esetben mentesül a biztosító a kár e részének megtérítése alól;
i) elemi károk esetén a biztosított / szerződő a kármegelőzési és kár- enyhítési előírásokat nem tartja be;
j) lopáskár esetén a biztosító bizo- nyítja, hogy a gépjárművet annak elzáratlanul vagy őrizetlenül hagyott és előzetesen megszerzett indítókulcsának, kódkulcsának, indítókártyájának, a védelem
hatástalanításához szükséges kulcsnak vagy kódnak stb. (az indí- tást és elvitelt lehetővé tevő eszkö- zöknek) felhasználásával lopták el;
k) a biztosítási esemény bekövetkezé- sekor a gépjárműben az engedélye- zett utaslétszámnál többen utaztak;
l) tűz- vagy robbanáskár esetén a tűz- rendészeti (tűzvédelmi) szabályokat súlyosan megsértették.
ii) A biztosító mentesülése közleke- dési baleset fedezet esetén
A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosított halála a kedvezményezett szándékos magatartása miatt következett be.
Ebben az esetben a biztosító kocká- zatviselése az adott biztosított tekin- tetében a biztosított halála napjával kifizetés nélkül szűnik meg.
A közlekedési baleseti halálra szóló fedezet vonatkozásában a biztosító akkor is mentesül a szolgáltatási kötelezettség alól, ha a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet a szerződő vagy
a szerződővel közös háztartásban élő hozzátartozó jogellenesen és szán- dékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott. Ebben az esetben a biztosító kockázatviselése az adott biztosított tekintetében a biztosított halála napjá- val kifizetés nélkül szűnik meg.
A BIZTOSÍTÓ MENTESÜL A SZOLGÁLTATÁSI KÖTELEZETTSÉG
ALÓL, HA A BIZTOSÍTOTT HALÁLA A KEDVEZMÉNYEZETT SZÁNDÉKOS MAGATARTÁSA MIATT KÖVETKEZETT BE.
2.3. MELYEK AZ ÖN ÉS AZ ALLIANZ KÖTELEZETTSÉGEI?
– ÁLTALÁNOS KÖTELEZETTSÉGEK
Ebben a fejezetben a biztosítás tartama alatt Önt és bennünket terhelő kötelezettségekről adunk tájékoztatást.
Így különösen gfb fedezetre vonatko-
A biztosító kérdéseire adott, a valóság- nak megfelelő válaszokkal Ön a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kér- dések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési köte- lezettség megsértését.
ii) Változás-bejelentési kötelezettség
Ön 8 napon belül köteles bejelen-
teni – lényeges körülmények változása esetén írásban – és szükség esetén okiratokkal igazolni a biztosítás meg- kötése után bekövetkezett változáso- kat, így különösen:
• a biztosított (szerződő) nevének, lakhelyének (székhelyének, telep- helyének), bankszámlaszámának, (gazdálkodó vagy egyéb szervezet esetén adószámának is), e-mail címének, telefonszámának a megváltozását;
• ha a szerződő jogi személy, akkor annak más jogi személlyel való egyesülését, szétválását, vagy átalakulását és egyéb okból való megszűnését;
• a gépjármű engedélyköteles átalakí- tását vagy a gépjármű felszereltsé- gének megváltoztatását (pl. egyéb extra felszereltség);
• a gépjármű forgalomból való végle- ges kivonását;
• a gépjármű törzskönyvének, forgalmi engedélyének elvesztését, ellopását;
• a gépjármű nyitásához és indításá- hoz szükséges tartozékok (kulcsok, indítókártyák stb.) bármelyikének elvesztését, ellopását, pótlását, másolását;
• a biztosított gépjármű bérgépjármű- ként, taxiként vagy személyszállítás céljára történő hasznosítását;
• a biztosított gépjármű követelés biz- tosítékául történő lekötését;
• azt a tényt, hogy a biztosított gép- jármű veszélyes anyagot szállít.
Nem minősül bérgépjárműnek a 12 hónapot meghaladó tartamú bér- leti szerződéssel, lízingszerződéssel
hasznosított gépjármű, feltéve, hogy a bérlő, illetve a lízingbe vevő nem hasz- nosítja azt további bérbeadással.
2.3.1. A SZERZŐDŐ ÉS A BIZTOSÍTOTT
KÖTELEZETTSÉGEI
i) Közlési kötelezettség
Ön, illetőleg a biztosított a szerző- déskötéskor köteles a valóságnak megfelelően közölni az Allianz-cal minden olyan, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a szerződés létrejöttekor kér- dést tettünk fel, és amelyeket ismert vagy ismernie kellett.
zóan – fennálló szerződés esetén a
biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követően – az új biztosítási idő- szak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már rendelkezik vele – a kártörté- neti rendszerazonosító számot. Köteles továbbá a fedezetlenségi díj megállapí- tásához szükséges adatokat is megadni.
• a gépjármű azonosító adatainak
(rendszám, alvázszám, vázszám) megváltozását, ideértve a külföldről behozott, ideiglenes rendszámmal ellátott gépjármű belföldi forga- lomba helyezésekor kapott állandó rendszámot;
• a gépjármű tulajdonjogának meg- változását (adásvételi, ajándékozási stb. szerződéssel, jótálláson alapuló visszaadást vagy cserét igazoló irat- tal, hagyatéki végzéssel vagy öröklési bizonyítvánnyal);
Ha a biztosítást motorkerékpárra kötötte, a fentieken túl Ön köteles bejelenteni a motorkerékpáron végzett minden olyan változtatást, átalakítást, amely a gépjármű jellegét, színét, meg- jelenését, értékét megváltoztatja (pl. burkoló elemek cseréje). A biztosító a szolgáltatási összeg megállapításánál nem veszi figyelembe a fenti változta- tások, átalakítások értéknövelő hatá- sát, ha a változástatást, átalakítást nem jelentették be.
A biztosító az általa ismert utolsó elér- hetőségekre mindaddig joghatályosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biz- tosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosí- tásával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájé- koztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ideértve a díjértesítőt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig joghatályosan teljesíthet kifi- zetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, bankszámlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változás-bejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
iii) A közlési és változás-bejelen- tési kötelezettség megszegésének következménye
A közlésre és változás bejelentésére irá- nyuló kötelezettség egyaránt terheli a szerződőt és a biztosítottat; egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a köz- lésre vagy bejelentésre köteles lett volna.
A változás-bejelentési kötelezettség megszegése esetén a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége – gfb fedezettel kapcsolatos szolgáltatást kivéve – nem áll be, kivéve, ha a szerződő, illetőleg a biztosított bizonyítja, hogy az elhallga- tott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
iv) lényeges körülményekben történő változás
Amennyiben a biztosító a szerződés létrejöttét követően szerez tudomást az annak létrejöttekor már fennállott lényeges körülményről, vagy a lénye- ges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változásáról és ezek a biztosító kockázatának jelentős növe- kedését eredményezik, úgy a biztosító jogosult a javaslatot tenni a szerződés módosítására a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosítani vagy azt 30 napra írásban felmondani.
Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat kézhezvételétől számított 30. napon megszűnik.
A fenti jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha
• ezekre a biztosító a módosító javaslat- ban a szerződő figyelmét felhívta, és
• a szerződés létrejöttétől, valamint a lényeges körülményekben, kérdé- sekben bekövetkezett változások
bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el.
Amennyiben a szerződésben több biztosított van, és a kockázat jelentős növekedése nem érinti az összes bizto- sítottat, úgy a biztosító csak az érintett biztosítottak vonatkozásában élhet a módosítási vagy felmondási jogával.
v) További, kárrendezéssel kapcsola- tos kötelezettségek
Ön, illetőleg a biztosított (ha a biztosí- tott nem azonos a szerződővel) köteles a kárt tőle telhetően megelőzni és enyhíteni, és a biztosító által a kár eny- hítése érdekében adott iránymutatások szerint eljárni, ennek hiányában az adott helyzetben általában elvárható magatartást tanúsítani. A kárenyhítés szükséges költségei a szolgáltatás keretei között akkor is a biztosítót ter- helik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.
A biztosított a kármegelőzési és káreny- hítési teendőit a károsító esemény és
a biztosított adott helyzetben fennálló lehetőségei határozzák meg.
A biztosított kötelezettségei elemi kár bekövetkezése esetén különösen, de nem kizárólagosan:
• intézkednie kell a biztosított gép- jármű mielőbbi eltávolításáról az elemi kárral nyilvánvalóan veszélyez- tetett területről (pl. árvízveszély ese- tén az árterületről);
• gondoskodnia kell a tűzvédelmi sza- bályok maradéktalan betartásáról;
• tűz keletkezése esetén azonnal meg kell kezdenie annak oltá- sát, hogy megakadályozza a terjedését, amennyiben az a sze- mély- és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti.
A biztosított lopáskár tekinteté- ben köteles különösen, de nem kizárólagosan:
• a biztosított gépjármű megvásár- lásakor meggyőződni arról, hogy a gépjármű megfelelő lezárhatóságá- hoz és indításához szükséges vala- mennyi tartozékot részére átadták (pl. gépjármű összes indítókulcsát hiánytalanul megkapta);
• gondoskodni a forgalmi engedély, törzskönyv, valamint a gépjármű indí- tását, nyitását és/vagy elvitelét lehe- tővé tevő eszközök (lásd a 2.1.3.10. pontot is) biztonságos tárolásáról,
így különösen, de nem kizárólagosan fürdőhelyen a fent megjelölt okmá- nyokat, tartozékokat köteles érték- megőrzőben tárolni, illetőleg ennek hiánya esetén állandó felügyelete alatt tartani;
• mindazon zárakat, eszközöket, berendezéseket (a gépjármű gyúj- táskapcsolóját is ideértve) hala- déktalanul kicseréltetni, illetőleg megjavíttatni, amelyeknek kulcsához illetéktelenek biztosítási esemény (lopás, rablás vagy ezek kísérlete, rongálás) vagy nem biztosítási esemény (elvesztés, a gépjárműtől elkülönítetten tárolt kulcs eltulajdoní- tása stb.) útján hozzájuthattak, vagy amelyek bármilyen egyéb okból (pl. kopás miatt) az eredeti kulcsok nél- kül is működtethetővé váltak;
• haladéktalanul intézkedni, hogy a gépjárműlopás elleni védelmét
szolgáló eszközök és berendezés(ek) illetéktelenekhez jutott kulcsával, táv- kezelőjével, kódkártyájával, személyi
kódjával a gépjármű a továbbiakban ne legyen működtethető;
• haladéktalanul gondoskodni a nem megfelelően zárható gépjármű biz- tonságos tárolásáról; valamint
• a gépjármű használatának átenge- dése előtt a használatra jogosultat a jelen pontban felsorolt kármeg- előzési, kárenyhítési teendőkről tájékoztatni.
Töréskár biztosítási esemény megelő- zése érdekében a biztosított köteles különösen, de nem kizárólagosan:
• a gépjárművet közúti közlekedésre alkalmas állapotban tartani és előírt
karbantartásáról gondoskodni; valamint
• az adott útviszonyoknak megfelelő gumiabroncsot használni.
2.3.2. A BIZTOSÍTÓ KÖTELEZETTSÉGEI
Az Allianz kötelezettsége a jelen szer- ződésnek megfelelő kártérítés, illetve szolgáltatás nyújtása megalapozott igény alapján.
AZ ALLIANZ KÖTELEZETTSÉGE A JELEN SZERZŐDÉSNEK
MEGFELELŐ KÁRTÉRÍTÉS, ILLETVE SZOLGÁLTATÁS NYÚJTÁSA MEGALAPOZOTT IGÉNY ALAPJÁN.
2.4. KÁR TÖRTÉNT
– MI A TEENDŐ?
Ha Ön bármikor balesetet szenved, mi gondoskodni szeretnénk Önről. Ezért ebben a fejezetben arról tájékoztatjuk, hogyan jelentheti be kárát gyorsan és egyszerűen.
Ha a kárt pontosan jelenti be, a lehető leggyorsabban tudjuk azt kezelni és az ügyintézést is kényelmessé tudjunk Önnek tenni.
2.4.1. A KÁRRENDEZÉS FOLYAMATA
F Kár történt
* A kár bejelentése
j Kárszemle
E Javítás
F
Kár történt
Ha Ön baleset részese lesz, akkor azonnal:
• tegye meg a biztonsági intézkedése- ket (kapcsolja be az elakadásjelzőt, helyezze ki az elakadásjelző három- szöget, vegyen fel fényvisszaverő mellényt)
• nyújtson elsősegélyt, ha szükséges, és hívja a mentőket
• hagyja el az autópályát / autóutat és menjen a szalagkorlát mögé amilyen gyorsan lehet
• tegye meg az egyéb szükséges óvin- tézkedéseket a károk megelőzése érdekében
Hívja a rendőrséget:
A biztosítási eseményt annak bekö- vetkeztét követően haladéktalanul, de legkésőbb az egyes fedezetek (lenti 2.4.1.3. pontban található) határ- idejének figyelembe vételével kell bejelenteni. A bejelentés módja fedeze- tenként eltérő, kérjük, hogy az alábbiak szerint járjon el.
A bejelentéskor közölnie kell a gép- járművezető és a gépjármű adatait, valamint a káreseménnyel kapcsolatos lényeges információkat.
A kárbejelentést követően a biztosított a biztosító felhívására köteles a gép- járművet bemutatni egy Allianz által kirendelt kárrendezőnek. A kárrende- zéshez az Allianz további információ- kat vagy dokumentumok bemutatását kérheti.
i Az autó elkészült!
• ha valaki megsérült
• ha mások vagyontárgyaiban kár
keletkezett (pl. kerítések, jelzőtáblák)
• ha feltételezi, hogy bűncselekmény vagy szándékos károkozás érte a gépjárművet
• ha a baleset más résztvevője nem működik együtt, megtagadja a bal- eseti kárbejelentő kitöltését
• ha feltételezi, hogy a vezető alkoholt
vagy kábítószert fogyasztott
• ha tűz, robbanás, lopás, betörés, jármű önkényes elvétele, rablás vagy közlekedési baleset történt és a biz- tosított gépjármű működésképtelen,
• ha egy másik gépjármű is részese a balesetnek
• ha valamelyik résztvevő kéri.
*
2.4.1.1. A kár bejelentése
i) A biztosítási eseményt bejelentheti az alábbi elérhetőségek bármelyikén:
• interneten (xxx.xxxxxxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxx),
• a biztosító telefonos ügyfélszolgála- tán (+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es számokon) a közlekedési baleset- ből eredő biztosítási események kivételével,
• az Allianz bármely ügyfélkapcso- lati pontján (xxxxx://xxx.xxxxxxx. hu/hu/ugyintezes-kapcsolat/ ugyfelkapcsolati-pontok.html/).
ii) Gfb-vel kapcsolatos kárt bejelent- het a MABISZ digitális kárbejelentőjén keresztül is, amely a xxx.xxxx.xx olda-
a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt. felé kell bejelenteni. A jogi segítségnyújtási szol- gáltatás telefonon, a hét minden napján 0-24 órában a x00 0 000 0000 (belföldi normál díjas) telefonszámon vehető igénybe előzetes telefonos azonosítást követően.
v) A közlekedési baleset fedezet sze- rinti biztosítási eseményt bejelentheti az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött e-mailben is.
2.4.1.2. Kit kell értesíteni?
A rendőrséget értesíteni kell, ha ezt jogszabály előírja, vagy ha a kárese- ményben részes bármelyik fél ezt kéri.
A gépjárműben keletkezett tűz- vagy robbanáskárt a hatáskörrel és illeté- kességgel rendelkező tűzvédelmi ható- ságnak, a lopáskárt a lopás helyszíne szerint illetékes belföldi vagy külföldi rendőrhatóságnál minden esetben haladéktalanul be kell jelenteni.
A gépjármű ellopását a forgalomból való kivonás céljából az erre jogosult
2.4.1.3. Mikor kell bejelenteni a káreseményt?
Az alábbi táblázat azt tartalmazza, hogy az egyes fedezetek szerinti bizto- sítási eseményeket bekövetkezésüket követően meddig kell bejelenteni.
Fedezet | Kérjük, a kárt jelentse be haladéktalanul, de legkésőbb: |
| |
gfb | ha a kárt a biztosított gépjármű üzemeltetése során okozták: 5 munkanapon belül |
ha Ön a károsult: 30 napon belül | |
általában: 2 munkanapon belül | |
casco fedezetek | állattal való ütközés esetén: 24 órán belül |
a 2.5.5.1. ii) c) pont szerinti esetben: 24 órán belül | |
jogi segítségnyújtás | 15 napon belül |
assistance szolgáltatás | az első szolgáltatás igénybevétele előtt |
közlekedési baleset | 8 napon belül* |
* a balesetből eredő halál napjától, illetve egészségkárosodás esetén a közlekedési balesettől számítva
lon keresztül tölthető le.
iii) Gfb és casco biztosítási eseményt ezen felül a biztosító szerződéses javí- tópartnereinél is be lehet jelenteni.
A javítópartnerek listája megtekint- hető a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ karrendezes /gepjarmu-szerzodeses- javitok.html/ internet címen.
iv) Jogi segítségnyújtási szolgáltatási igényt a biztosító szolgáltatási partnere,
hatóságnál is be kell jelenteni.
Kérjük, mindig adja meg a kárrende- zéshez szükséges lényeges adatokat és mutassa be a lényeges körülményeket, valamint jelölje meg a hatósági eljárást lefolytató szervet.
A gfb fedezet alapján bejelentett károk esetén, a károsultnak a káreseményt annak bekövetkeztétől, illetve a tudo- másszerzéstől számított 30 napon belül kell a károkozó biztosítási szerződését kezelő felelősségbiztosítónál közvetlenül
bejelentenie és átadnia mindazokat a bizonylatokat, amelyek a szolgáltatás jogosultságának megállapításához és a kár mértékének meghatározásához szükségesek (pl. forgalmi engedély, hatósági iratok). Ha a kárt biztosítási
szerződéssel nem rendelkező gépjármű- vel okozták, a kárbejelentést bármely felelősségbiztosító fogadja, a kártérítési összeg kifizetése pedig a Magyar Bizto- sítók Szövetsége által kezelt Kártalaní- tási Számla terhére történik.
Az állattal való ütközés fedezet ese- tén kérjük, a biztosítási eseményt az ütközés helyszínén készített fényképek- kel igazolja.
Jogi segítségnyújtás fedezet esetében kérjük, a biztosítási eseményt a D.A.S. Jogvédelmi Biztosító Zrt-nek jelentse be. A szolgáltatási igény bejelentésekor nyilatkozzon arról, hogy élni kíván-e a szabad ügyvédválasztás jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.
j
2.4.1.4. Kárszemle
A biztosító a kárfelvételt Magyaror- szágon – előzetes egyeztetés alap- ján – gfb fedezet esetén a károsult, casco fedezetek esetén az Ön által megjelölt helyen végzi el.
A casco biztosítási esemény miatt megsérült gépjárművet és a gépjármű mindazon sérülését – a kárbejelen- téssel kapcsolatos kötelezettségek keretében – be kell mutatni az Allianz kárszakértőjének a kár felmérése céljá- ból, amelyre a biztosított szolgáltatást kíván igénybe venni. Az Allianz helyt- állási kötelezettsége csak azokra a károsodott vagyontárgyakra, vagyon- elemekre (pl. alkatrészek, tartozékok) terjed ki, amelyeket – feltéve, hogy
azok a biztosítási esemény során nem semmisültek meg, illetve lopáskár ese- tén azokat nem tulajdonították el – a casco biztosítási eseményt követően a kárszakértőnek bemutattak.
A szerződő a kárfelvételig, de legfel- jebb a bejelentéstől számított tizedik nap elteltéig köteles a sérült gépjár- művet változatlan állapotban tartani, illetőleg azon csak akkor változtathat, ha az a kárenyhítéshez szükséges.
A CASCO BIZTOSÍTÁSI ESEMÉNY MIATT MEGSÉRÜLT GÉPJÁRMŰVET BE KELL MUTATNI AZ ALLIANZ KÁRSZAKÉRTŐJÉNEK A KÁR FELMÉRÉSE CÉLJÁBÓL.
2.4.1.5. A kárbejelentéskor benyújtandó adatok, dokumentumok
A Mellékletben felsorolt dokumentu- mok közül a biztosító csak a biztosítási esemény bekövetkezésének és a telje- sítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges okiratok és számlák bemutatását kérheti.
Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogo- sultjának költségén elkészített – hiteles fordításának bemutatását kérheti.
A szolgáltatásra való jogosultság elbí- ráláshoz benyújtott dokumentumokat a biztosító a biztosított ezirányú kife- jezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.
A közlekedési baleset fedezet esetén, ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértői elbírálás során nem állapítható meg véglegesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett egészség- károsodás mértékének megfelelő biz- tosítási összeget fizeti.
A biztosító a maradandó egészség- károsodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a már korábban kifizetett nem végleges maradandó egészségkárosodás bizto- sítási összegének levonása után a vég- leges maradandó egészségkárosodás mértékének megállapításától számított 15 napon belül teljesíti.
2.4.1.6. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettség
A felsorolt dokumentumok és okiratok benyújtásának kötelezettsége nem érinti a szerződőnek, illetőleg a biztosí- tottnak azt a jogát, hogy – a bizonyítás általános szabályai szerint – a bizto- sítóval együttműködve a károkat és
költségeket más módon is igazolhassa, mely azonban nem jelentheti a sérült alkatrészek biztosító általi szemlézé- sének lehetővé tételére vonatkozó,
2.4.1.8. pontban meghatározott kötele- zettség megsértését.
A biztosított illetőleg szerződő kárbeje- lentéssel kapcsolatos kötelezettségek keretében köteles a biztosítási esemény bekövetkezésének körülményeit, idő- pontját és helyszínét, a tőle elvárható pontossággal, a valóságnak megfe- lelően közölni a biztosítóval, köteles továbbá a szükséges felvilágosításokat megadni, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos rendelkezésére álló infor- mációkat, bizonyítékokat részletesen ismertetni és lehetővé tenni a felvilágo- sítások tartalmának ellenőrzését.
Annak érdekében, hogy a biztosító szolgáltatási partnere a biztosítási események kapcsán szakmailag meg- alapozott tájékoztatást, illetve segít- séget tudjon nyújtani, a biztosított jogi segítségnyújtás és assistance biztosítási esemény bejelentése során köteles együttműködni a biztosító szolgáltatási partnerével és a bejelentés során vele szemben a fentiek szerint eljárni.
A biztosítási esemény biztosítónak történő bejelentése sem mentesíti a biztosítottat harmadik személyekkel, így különösen más biztosítókkal szembeni jogszabályon vagy szerződésen alapuló (kár)bejelentési kötelezettségei alól.
A biztosított köteles tartózkodni min- den olyan magatartástól, amely szükségtelenül megnöveli a biztosítási szolgáltatási költségeket. Köteles a biz- tosító előzetes írásbeli hozzájárulását kérni minden olyan fontos intézkedés megtételéhez, amely a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét érinti, vagy érintheti. Előzetes írásbeli hozzájárulás hiányában a biztosító jogosult a bizto- sított így felmerült költségének viselé- sét megtagadni.
2.4.1.7. A biztosított/szerződő kötelessége a gépjármű megkerülése esetén
A biztosított/szerződő köteles a tudo- mására jutástól számított 15 napon belül bejelenteni, ha az eltulajdonított gépjármű, annak alkatrésze, illetve tartozéka az előleg folyósítása vagy a lopáskár megtérítése után megkerül, és egyidejűleg közölnie kell, hogy a megkerült vagyontárgyat meg akar- ja-e tartani, vagy nem.
Ha a biztosított a megkerült gépjár- műre, annak alkatrészeire, tartozékaira igényt tart, akkor az ennek bejelenté- sétől számított 15 napon belül köteles a biztosítónak visszafizetni a vagyon- tárgynak a visszavásárlásra felajánlás időpontjában képviselt – a lopással összefüggésben keletkezett, kár össze- gével csökkentett – értékét. A visszafi- zetendő összeg nem haladhatja meg a kifizetett szolgáltatási összeget. Ha
a biztosított az ellopott, megkerült gépjárművet nem kívánja megtartani, köteles a biztosítóval együttműködni a gépjármű értékesítésében harmadik személy részére.
A biztosító jogosult az együttműködés megtagadása miatt keletkező kárt
és költséget a biztosítottra, illetőleg a szerződőre áthárítani.
2.4.1.8. A biztosító ellenőrzési jogosultsága
A biztosító jogosult a kárigény jog- alapjának és összegszerűségének megállapításához a kárbejelentésben foglaltakat ellenőrizni, a kár körülmé- nyeit megvizsgálni. Jogosult a sérült gépjárművet, a kárként jelentett egyéb sérült vagyontárgyakat megszemlézni, szükség esetén pótszemlét tartani, a javítás megkezdését megelőzően, vagy annak során, illetve elvégzését köve- tően utólag is ellenőrzést végezni, és
a sérülésről kárfelvételi jegyzőkönyvet felvenni, valamint a sérült gépjárműről és alkatrészeiről, tartozékairól fotót készíteni. A szerződő/biztosított köteles a szemle, pótszemle elvégzését lehe- tővé tenni.
A lopás fedezet tekintetében a biz- tosító jogosult ellenőrizni a zárak és a vagyonvédelmi berendezés működőképességét.
A biztosító jogosult a gépjárműre diagnosztikai eszközt csatlakoztatni, a gépjárműből ilyen módon a bejelentett
biztosítási eseményre, a gépjármű eset- leges korábbi sérüléseire vonatkozó adatokat kinyerni és ezen adatokat a kárügyintézés, a jogalapi vizsgálat, a szolgáltatási összeg megállapítása, illetve a biztosítási eseményből adódó esetleges jogvita során felhasználni.
2.4.1.9. A kárbejelentéssel kapcsolatos kötelezettségek megszegésének következménye
Amennyiben a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett vagy a biztosí- tott örököse nem teljesíti bejelentési, felvilágosítás-adási kötelezettségeit, vagy ha nem teszi lehetővé a bejelen- tések és felvilágosítások tartalmának az ellenőrzését, továbbá, ha jelentős tényeket, adatokat, körülményeket hallgat el, illetőleg nem a valóságnak
megfelelően ad elő, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenné, úgy a biztosító mentesül a szolgálta- tás teljesítése alól, illetve a biztosító jogosult a biztosítási szolgáltatás olyan mértékben történő csökkentésére, ami- lyen mértékben a kötelezettségszegés a szolgáltatási kötelezettség mértékét befolyásolta.
A közlekedési baleset fedezet esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, biztosított, vagy
a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy e kötelezettségének nem tesz eleget, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lénye- ges körülmények kideríthetetlenné válnak.
2.4.2. KÁRRENDEZÉS ÉS SZOLGÁLTATÁS
2.4.2.1.A gfb fedezet alapján nyújtott szolgáltatások
A biztosító a szolgáltatását a károsult által benyújtott számla alapján, vagy ennek hiányában vele kötött egyezség alapján teljesíti.
A gépjármű üzemeltetésével okozott kár miatt nyújtott kártérítés nem érinti a károsultnak azt a jogát, hogy a polgári jogi szabályok szerint – a szer- ződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján – további kártérítési igényt érvényesítsen.
Ha a felelősség nem vitás, és a kár összegszerűen megállapítható, a bizto- sító a kárrendezéshez szükséges doku- mentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, ezek hiányában legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított 3 hónapon belül jogcímenként kellően megindokolt kártérítési javaslatot tesz, vagy ha valamely okból erre nincs lehető- ség, indoklással ellátott választ küld.
A biztosító a szolgáltatását a kártérítési javaslat elfogadását követő 15 napon belül teljesíti.
Ha a károsult a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzemben tartója nem ren- delkezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennál- lása vitás és más – biztosítási fedezetet
nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intézkedés megtétele nélkül
– annak beérkezésétől számított 8 munkanapon belül továbbítani köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének a károsult egyidejű tájékoztatása mellett.
Fontos tudnivaló, hogy a biztosító a biztosítási szerződés alapján, a károsító eseményt megelőző állapot vissza- állításához, vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó-köte- les szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javí- tási, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének meg- felelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jogosult- nak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből az kiszámítható. A károsult dönthet úgy is a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel, hogy a gépjármű megjavítta- tása helyett a nettó kártérítési összeggel kíván szabadon rendelkezni.
Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gép- jármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károso- dás időpontjában fennálló forgalmi érté- kének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát.
A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre is.
Járadékszolgáltatás tőkésítése
Járadékfizetési kötelezettség esetén a biztosító és a károsult kezdeményez- heti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). Az egyösszegű megvál- tásra csak abban az esetben kerülhet sor, ha annak tényét és összegét mind a biztosító, mind pedig a károsult elfogadja.
A járadék tőkeértéke függ a havi jára- dék összegétől és az életkortól.
2.4.2.2. A casco fedezetek alapján nyújtott szolgáltatások
A biztosított gépjárműben, annak alkatrészeiben és tartozékaiban keletkezett kár esetén Magyarország hivatalos fizetőeszközét képező pénz- nemben nyújtunk szolgáltatást, a kár- bejelentés beérkezésétől számított 15 napon belül, az alábbi megkötésekkel:
• Ha az igény elbírálásához igazoló irat bemutatása szükséges, akkor a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
• A gépjármű ellopása esetén a szol- gáltatás összege a rendőrségi fel- jelentés időpontjától számított 60. napon esedékes, ha az eltulajdoní- tott gépjármű időközben nem került meg. A gépjármű megkerülése ese- tén a 15 napos teljesítési határidőt az utolsó irat beérkezésének napjától kell számítani.
• Ha a biztosított gépjárműre finan- szírozási szerződést kötöttek, és a
finanszírozó is biztosított (társbiz- tosított), a szolgáltatást a biztosí- tott finanszírozó részére a kifizetés időpontjában fennálló követelése erejéig teljesítjük (ha a finanszírozó a gépjármű tulajdonosa, a teljes szolgáltatást a finanszírozó részére teljesítjük).
Az Allianz a casco fedezetek szerinti biztosítási események bekövetkezése esetén az alábbi szolgáltatásokat nyújtja, feltéve, hogy a fedezet a beje- lentett káreseményre, és a kárt szenve- dett gépjárműre, illetve alkatrészekre, tartozékokra kiterjedt. A biztosító szol- gáltatási kötelezettsége akkor áll fenn, ha a gépjárműben bekövetkezett káro- sodás a kárbejelentésben közölt ada- tokkal, eseményleírással azonosítható.
Nem térül az a gyári széria, gyári extra és egyéb extra felszereltség, melyre vonatkozó 2.1.1.2. iv) pont szerinti iga- zolási kötelezettségének nem tett ele- get, továbbá az a kiemelt felszereltség, melyet – a 2.1.1.2. iii) pontban foglalt kötelezettsége ellenére – a szerződő az ajánlaton nem jelölt meg.
A biztosító a gépjárműben keletkezett kárral összefüggő szolgáltatási össze- get az alábbiak szerint állapítja meg:
i) Szolgáltatás érdekmúlást okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény érdekmúlást okoz, a szolgáltatás alapja a gépjármű kárkori értéke. A casco fedezetek
értelmében érdekmúlási oknak kell tekinteni a biztosított gépjármű teljes lopáskárát, továbbá –, elemi károk-,, tűz- és robbanáskár, állattal való ütkö- zés, üvegkár, rongálás, töréskár vagy lopáskár miatti olyan fokú károsodását,
amelynek következtében a 2.4.2.2. ii), iv), és vi) valamint a 2.2.2. pontok alapján számított várható szolgáltatási összeg az önrész levonása nélkül eléri vagy meghaladja a kárkori érték 80%-át.
Motorkerékpár esetén érdekmúlási ok továbbá, ha a biztosítási esemény következtében a motorkerékpár váza úgy sérül meg, hogy további üzemel- tetésre alkalmatlan, és szakszerűen
nem javítható. A biztosító akkor tekinti a motorkerékpár vázát további üzemelte- tésre alkalmatlannak, ha ezt a tényt a gépjármű javítására szakosodott javító igazolja, vagy ha a sérülés, illetve a vázdeformáció műszeres vizsgálat nél- kül is egyértelműen felismerhető.
A kárkori érték megállapítása az Eurotax értékelési módszerrel – a biztosítási ese- mény napján érvényben lévő belföldi eladási (használt) árjegyzés (katalógus- érték) alapján, a biztosított gépjármű pontos kivitele, műszaki és esztétikai állapota, kártörténete és futásteljesítmé- nye, valamint az aktuális piaci értéket befolyásoló értékmódosító tényezők figyelembe vételével – történik.
Belföldi katalógusérték hiányában a biztosító a biztosított gépjármű műszaki jellemzőit tekintve a hozzá legközelebb álló típus katalógus
szerinti használt és új értékének ará- nya, valamint a műszaki jellemzők különbségének figyelembevételével katalógusértéket képez.
Belföldi összehasonlító adatok hiá- nyában az új és használt gépjármű értékének arányát a német Eurotax katalógusokból kell meghatározni.
A térítésnél figyelembe vehető, gyári extra felszereltség és egyéb extra fel- szereltség nélkül számolt kárkori érték az értékmódosító tényezők alkalma- zásával sem haladhatja meg a kataló- gusérték 115%-át.
Ha a biztosított gépjármű kárkori értéke ezen értékelési módszerrel
nem határozható meg (pl. a gépjármű különlegessége, egyedisége vagy ritkasága miatt), akkor a biztosító legfeljebb a rendeltetés, a használ- hatóság, a műszaki paraméterek, a gyártási év, a kilométerben meghatá- rozott futásteljesítmény és a műszaki, esztétikai állag tekintetében hasonló jellemzőkkel bíró, a belföldi piacon beszerezhető más gyártmányú/típusú gépjárművek árszintjéhez igazodóan nyújt szolgáltatást. Nem követelhetőek a biztosítótól a megsemmisülttel azo- nos gyártmányú/típusú gépjármű vagy alkatrész külföldről történő beszerzé- sének járulékos/többlet költségei (a külföldi beszerzési ár és a kárkori érték különbözete, a beszerzés és a beszál- lítás költsége, valamint az ügyleteket terhelő közterhek).
Motorkerékpár esetén a szolgáltatás- nál figyelembe vehető – gyári extra felszereltség és egyéb extra felszerelt- ség nélküli – kárkori érték nem halad- hatja meg a motorkerékpár kárkori új értékének
• 95%-át, ha a biztosítási esemény a gépjármű új állapotban való for- galomba helyezésétől számított 3 hónapon belül;
• 90%-át, ha 3-6 hónapon belül;
• 80%-át, ha 6-12 hónapon belül;
• 70%-át, ha 12-24 hónapon belül;
• 65%-át, ha 24 hónapon túl következett be.
ii) Szolgáltatás érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény bekövetkezésekor
Ha a biztosítási esemény nem okoz érdekmúlást, a biztosító a javítás költ- ségét, valamint a biztosítási esemény kapcsán felmerült alábbi költségeket téríti meg:
a) Az anyagköltség és a munkadíj
– a gépjármű javításához indokol- tan cserélendő, illetve pótolandó alkatrészeknek, tartozékoknak az illetékes vezérképviselet (ennek hiányában a gyártó) által közzétett kiskereskedelmi új ára;
– a biztosítási esemény közvetlen következményeként elfolyt hidrau- likaolaj, fékolaj és hűtőközeg pótlá- sának anyagköltsége;
– a szakszerűen javítható alkat- részek (ideértve az üveg és műanyag alkatrészeket is) javítási anyagköltsége;
– a sérült elemek cseréjével vagy egyengetésével összefüggésben esztétikailag és műszakilag indo- kolt fényezés és korrózióvédelem anyagköltsége;
– a fenti műveletek elvégzéséhez indo- kolt munkaidő-ráfordításnak a hazai járműjavító iparban kialakult átlagos nettó óradíjjal számított munkadíja. (Indokolt munkaidő-ráfordítás: alkat- részcsere esetén a gyári normaidő, javításnál, egyengetésnél, fényezés- nél, korrózióvédelemnél a technoló- giailag indokolt időszükséglet.) Ha a gépjármű javítása külföldön történt, a biztosító szolgáltatása ebben az esetben is csak a belföldi javítás költ- ségéig terjed.
b) A gépjármű-azonosítók, hatósági jelzések, okmányok költsége
– a regisztrációs matrica, a rend- számtáblák sérülése, megsem- misülése esetén az utángyártás engedélyezésének költsége, vala- mint legfeljebb a sorozatban elő- állított (nem egyénileg kiválasztott vagy nem egyedileg előállított) rendszámtáblák ára;
– a biztosítási eseménnyel összefüg- gésben – jogszabály alapján – szük- ségessé vált átrendszámozás díja és a forgalmi engedély cseréjének illetéke;
– az alvázszámot, vázszámot hordozó alkatrész (alváz, karosszériaelem) javítása vagy cseréje esetén az alvázszám, vázszám pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült következő költségek: az átalakítási
engedély, az előzetes eredetiség- vizsgálat és az alvázszám, vázszám beütésének (felszerelésének) díja, valamint a törzskönyv és a forgalmi engedély cseréjének illetéke. Ezeket a költségeket az ellopott és megke- rült gépjármű esetében is megtéríti a biztosító, ha az alvázszámot, vázszá- mot meghamisították vagy megsem- misítették, feltéve, hogy a biztosított (szerződő) igényt tart a megkerült gépjárműre (lásd a 2.4.1.7. pontot).
c) A károk megelőzésével, enyhítésé- vel kapcsolatos költségek
– Ha illetéktelenek hozzájutottak a gépjármű kulcsához, az elekt- ronikus védelem távkezelőjéhez, kódkártyájához vagy személyi
kódjához, illetve a körülményekből feltételezhető, hogy ezekről máso- latot készítettek, a biztosító – kár- megelőzési költségként – megtéríti az érintett (sértetlen) zárbetétek
és gyújtáskapcsoló cseréjének vagy átalakításának, valamint az elektronikus védelem 2.3.1. v) pont szerinti módosításának, továbbá
a gépjármű szükséges idejű táro- lásának költségét, feltéve, hogy a kármegelőzés érdekében ezek a költségek indokoltak. A biztosítási eseménnyel és a kármegelőzéssel összefüggésben felmerült autó- mentési, szállítási és tárolási költ- ségek, valamint a jelen pontban meghatározott költségek együt- tesen sem léphetik túl a 2.4.2.2. v) pontban meghatározott összeget.
– A biztosító megtéríti továbbá a szükséges és ésszerű kárenyhítési költségek körében – önrészesedés levonása nélkül – a biztosítási ese- ménynek minősülő, vagy a biztosítási esemény bekövetkezésének közvet- len veszélyét jelentő tűz oltásához, terjedésének megakadályozásához igazoltan – nem közfeladatként végzett tevékenység keretében – fel- használt tűzoltó készülék töltésének költségét (ha nem tölthető, akkor cseréjét) is függetlenül attól, hogy az oltás vagy a továbbterjedés megfé- kezése sikerrel járt-e.
Figyelem! A gépjárműből kiszerelt zárbetétek, távkezelők, kódkártyák térí- tésének feltétele a cseréjük számlával való igazolása, valamint a biztosító kérésére a gépjármű bemutatása és a kiszerelt záralkatrészek bemutatása, illetve dokumentált, igazolt megsemmi- sítése a biztosító megbízásában eljáró személy jelenlétében.
A kárenyhítés költségei és a szolgál- tatás összege együttesen nem halad- hatják meg a 2.4.2.2. vi) pontban meghatározott összeghatárt.
d) Motorkerékpárra vonatkozó szolgáltatások
A bukósisakban, a motoros ruházat elemeiben keletkezett kár megté- rítésére a biztosított kizárólag az alábbi feltételek egyidejű teljesü- lése esetén jogosult:
– a biztosítási esemény bekövet- keztekor a vezető és az utas a
biztosított motorkerékpáron utazott;
– a biztosítási esemény következté- ben a biztosított motorkerékpár is megsérült;
– a vagyontárgyak a biztosítási esemény következtében alkalmat- lanná váltak a rendeltetésszerű használatra.
A bukósisak sérülése esetén a biztosító az ütésállóság gyárilag garantált idő- tartamának végéig és az elhasználódás figyelembevételével nyújt szolgáltatást.
A biztosító a motoros ruházat sérült ele- mének javítási költségét az adott sérült elem kárkori értékéig téríti. Ha az adott elem javítási költsége a kárkori értéket meghaladja, úgy a biztosított a kárkori érték térítésére jogosult. A biztosító moto- ros ruházat károsodása címén nyújtott szolgáltatása adott biztosítási esemény- nyel összefüggésben nem haladhatja meg személyenként a 150 000 forintot,
összesen a 300 000 forintot.
iii) Arányos, illetve csökkentett szolgáltatás
Arányos térítést alkalmaz a bizto- sító bármely kár esetén az alábbi esetekben.
a) A gépjármű átalakítása
Ha a biztosított gépjárművet a szerződés hatálya alatt átalakítot- ták úgy, hogy ez által a gépjármű értéke növekszik, de az átalakítást a biztosítónak nem jelentették be, úgy a biztosító olyan arányban csökkentett szolgáltatást teljesít,
amely arányban a szerződéskötés- kor érvényes újkori ár alacsonyabb az átalakítással keletkezett gép- jármű újkori árához mérten.
b) A gépjármű értéke
Amennyiben a biztosítás megkötése során a szerződő az általa újként vásárolt gépjárműért számla alap- ján ténylegesen megfizetett összeg- nél kevesebbet tüntet fel, abban az esetben a biztosító a szolgáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor feltüntetett újkori ár aránylik a számlával igazolt vételárhoz. Amennyiben a szerződő az általa az új gépjárműért fizetett vételárat nem tudja igazolni, abban az esetben a biztosító a gépjármű értékét az Eurotax katalógus érték és a gyári extra, egyéb extra és kiemelt felszereltségek alapján határozza meg, és a szolgáltatását ezek alapul vételével nyújtja.
c) A gépjármű műszaki paraméterei Amennyiben a biztosítás megkötése során a szerződő a valóstól eltérő gyártmányt, típust, gyártási évet, Eurotax kódot, gépjárműkivitelt, teljesítményt, hengerűrtartalmat tüntet fel, úgy a biztosító a szol- gáltatását olyan arányban nyújtja, ahogyan a szerződéskötéskor fel- tüntetett valótlan értékek alapján meghatározott biztosítási díj arány- lik azon biztosítási díjhoz, mely a biztosítót a valós adatok feltünte- tése esetén megillette volna.
d) A gépjármű használati módja
A biztosító a jelen 2.4.2.2. pont alap- ján megállapított szolgáltatási összeg 80%-ának önrészesedéssel csökken- tett összegét fizeti ki, ha a szerződő/ biztosított a biztosított gépjármű használati módjának változását (taxi, bérgépjármű, személyszállítás) a biz- tosítónak nem jelenti be.
e) A gépjármű kiemelt tartozékai Ha a biztosítás megkötése során a szerződő bármely kiemelt felszerelt-
ség jelölését elmulasztja, úgy a bizto- sító szolgáltatása ezen alkatrészekre és tartozékokra, valamint az ezekhez kapcsolódóan a gépjárműbe besze- relt vagy arra rászerelt alkatrészekre, tartozékokra nem terjed ki.
iv) A szolgáltatási összeggel kapcso- latos adó
• A biztosító a biztosítási szerződés alapján a károsító eseményt meg- előző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményeinek megszüntetéséhez szükséges, általá- nos forgalmi adó köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag- és javítási költ- ség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeget az érdekmúlást nem okozó biztosítási esemény (2.4.2.2. ii) pont) bekövetke- zésekor csak abban az esetben téríti meg az arra jogosultnak, ha
• a javítást ténylegesen elvégezték; továbbá
• a számlán feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy annak összege a számlából megállapítható.
A biztosító szolgáltatása a fentieken túl- menően is kizárólag abban az esetben terjed ki a szolgáltatás során elvégzett munka és felhasznált eszközök, tarto- zékok, alkatrészek általános forgalmi adóval növelt összegére, amennyiben
a biztosított nyilatkozik arról, hogy a szolgáltatás keretében ezen adóösszeg visszaigénylésére nem jogosult.
Az érdekmúlást okozó biztosítási ese- mény (2.4.2.2. i) pont) bekövetkezésekor a biztosító a gépjármű újkori, illetve a kárkori értékében mutatkozó általános forgalmi adót abban az esetben nem téríti meg, ha a biztosított a biztosítási esemény bekövetkezésekor ezen adó- összeg visszaigénylésére jogosult volt.
v) Autómentés, szállítás, tárolás
A biztosító megtéríti a biztosítási ese- ménnyel összefüggésben felmerült autómentés, szállítás és tárolás indokolt költségét biztosítási eseményenként összesen 300 000 forintig, motorkerék-
pár esetén 100 000 forintig.
A szállítás akkor indokolt, ha a gépjármű üzemképtelenné vált, vagy ha a sérült gépjármű közlekedését jogszabály tiltja, a tárolás pedig akkor, ha a gépjármű nem zárható le megfelelően, ezért lopás- kár elkerülése érdekében az szükséges.
vi) A szolgáltatással kapcsolatos egyéb rendelkezések
a) Az utasvisszatartó rendszerek alkatrészeinek (pl. a légzsák és az egyéb elemek) károsodása esetén a
térítendő anyagköltséget a biztosító úgy állapítja meg, hogy a 2.4.2.2. ii)
a) pont szerinti anyagárat – a meg- semmisült elem korától függően – évenként 7%-kal csökkenti.
A biztosító nem csökkentett anyag- áron nyújt szolgáltatást, ha új elemet építettek be, a beépítést, valamint az üzembe helyezést erre jogosult műhely végezte, és ezt a biztosított számlával igazolja.
A biztosító az utasvisszatartó rend- szerek alkatrészeit (pl. a légzsákot és az egyéb elemeket), továbbá motor- kerékpár esetén a bukósisakot és a motorosruházat elemeit, kizárólag abban az esetben téríti, ha ezeket részére a káreseménykori állapotban bemutatták. A biztosító jogosult az utasvisszatartó rendszerek, illetve a motorkerékpár cserélendő és térítésre kerülő elemeit, a térítendő bukósisa- kot és a motorosruházat cserélendő elemeit el nem távolítható módon vagy roncsolással megjelölni.
b) A forgalmi engedélybe bejegyzett gyártási év utolsó napjától számí- tott 6 évig, motorkerékpár esetén 4 évig, illetve, ha a gyári átrozsdá- sodási garancia ennél hosszabb,
akkor annak igazolt érvényességéig a biztosító értékemelkedést von le
a javításhoz szükséges alábbi új alkatrészek, tartozékok árából:
– a kopásnak, elhasználódásnak rendeltetésszerűen kitett vagy a gépjármű üzemeltetése során
szükségszerűen cserélendő alkat- részek (pl. gumiabroncs, a kipufo- górendszer elemei, akkumulátor);
– az elektroakusztikai és navi- gációs alkatrészek, tartozékok, berendezések;
– a gépjármű rendeltetésszerű használatához jogszabályban előírt, kötelezően alkalmazandó tartozékok.
Motorkerékpár esetén eltekint a biztosító az értékemelkedés levoná- sától, ha annak összege biztosítási eseményenként az 5000 forintot nem haladja meg.
c) A fenti b) pontban feltüntetett időtartam elteltével, valamint – a gépjármű korától függetlenül – a biztosítási eseményt megelőzően sérült, kijavítatlan vagy szakszerűt- lenül javított alkatrészek, tartozékok cseréje esetén a biztosító minden új alkatrész, tartozék árából jogosult értékemelkedést levonni.
d) Ha a sérült, de javítható alkatrészt, tartozékot a javítás során újjal pótolták, a biztosító az ebből eredő többletköltséget nem viseli.
e) Nem követelhető a biztosítótól térí- tés a párban szerelt/forgalmazott alkatrészek, tartozékok (pl. fény- szórók, gumiabroncsok, lengéscsil- lapítók) egyikének sérülése esetén a pár nem sérült másik elemére, illetve a garnitúrában szerelt/for- galmazott alkatrészek, tartozékok
esetén a teljes garnitúra értékére, ha csak egyes elemek károsodtak vagy semmisültek meg (kivétel a zárgarnitúra cseréje).
f) Ha a biztosított gépjárművet euró- pai kereskedelmi forgalomban nem árusítják, de van az európai piacra gyártott változata, a biz- tosító szolgáltatási összegének meghatározása során figyelembe
vett alkatrészárak nem haladhatják meg a gépjármű európai változatá- nak alkatrészárait.
g) A biztosító az utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre kizárólag abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a szerződő, illetőleg a biztosított igazolta a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését, folyamatosan működő távfelügyelet esetén a távfelügye- leti szolgáltatóval kötött szerződés érvényességét.
h) A biztosítottnál maradó maradvá- nyok (járműroncs, használt alkat- rész stb.) általános forgalmi adóval növelt forgalmi értékével csökken a biztosító által nyújtott térítés.
A biztosító a gépjármű maradvány értékét a beszerzett legmagasabb ajánlat alapján állapítja meg. Ha a biztosított a kijavítatlan marad-
ványt eladja, és az eladással össze- függésben általános forgalmi adó befizetési kötelezettsége keletkezik, a biztosító a bizonylattal iga-
zolt – a biztosító által megállapított
roncsérték általános forgalmi adójának mértékét meg nem haladó – általános forgalmi adót is megtéríti. A biztosító nem köteles átvenni a maradványokat.
i) A biztosítónak a 2.4.2.2. ii), iv), és vi) valamint a 2.2.2. pontok alapján meghatározott szolgáltatása – az önrészesedés levonása előtt – kár- eseményenként nem haladhatja meg a gépjármű jelen általános biztosítási feltételek szerint megál- lapítható kárkori értékének 80%-át.
vii) Önrészesedés alkalmazásának szabályai
1) Ha a biztosító a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban elemi károk, tűz- és robbanáskár, lopáskár, állattal való ütközés, rongá- lás vagy töréskár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítási feltételek sze- rint megállapított kárból a szerződés- ben önrészesedésként meghatározott összeget – biztosítási eseményenként, önrészesedés címén – a biztosított maga viseli.
Ha a biztosító üvegkár (lásd 2.1.3.12. pont) kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a biztosítási feltételek szerint megálla- pított kárból a szerződésben üveg önré- szesedésként 50 000 Ft-ot – biztosítási eseményenként, üveg önrészesedés címén – a biztosított maga visel.
2) A szerződési feltételek alapján meg- állapított önrészesedés kétszeresére
növekszik, ha az állattal való ütközést, illetve a töréskárt az engedélyezett sebesség legalább 30%-os túllépésével, vagy a vasúti átjárót biztosító jelzőbe- rendezés vagy a járműforgalom irányí- tására szolgáló fényjelző készülékek, a rendőr vagy a jelzőőr tilos jelzésének figyelmen kívül hagyásával okozták.
3) A biztosító nem von le önrészese- dést üvegkár (2.1.3.12. pont) esetén, ha az üveg sérülésének kijavítása annak cseréje nélkül történik.
Az üveg önrészesedés mértéke 60%-kal csökken, ha a technológiailag indokolt üvegcsere általános forgalmi adót
is tartalmazó számlájának összege nem haladja meg az importőr vagy a gyártó által szükségszerűen előírt vagy felhasznált alkatrészek, (segéd)anya- gok költsége, valamint a technológiai időszükséglet és átlag óradíj alapján számolt munkadíj összegének 65%-át.
2.4.2.3. A jogi segítségnyújtás fedezet alapján nyújtott szolgáltatások
i) Biztosítási összeg
A biztosító szolgáltatása a biztosítási időszakon belül korlátlan számban vehető igénybe. Amennyiben a biz- tosított a biztosítási események kap- csán a jogi tanácsadási szolgáltatást szabadon választott jogi képviselőtől veszi igénybe, a biztosító a szabadon választott jogi képviselő számlával iga- zolt munkadíját és költségét biztosítási
eseményenként 10 000 Ft + áfa (bizto- sítási összeg erejéig téríti meg).
A szolgáltató által nyújtott jogi tanács- adási szolgáltatásnak nincs felső összeghatára.
ii) A biztosító szolgáltatása és a szol- gáltatás megkezdésének ideje
Az Allianz a jogvédelmi tanácsadási szolgáltatást a szolgáltató partner közreműködése alapján azonnal, de legkésőbb a biztosított telefonos igénybejelentésének a szolgáltató
partnerhez való beérkezésének napján teljesíti.
A biztosító a kockázatviselése alatt bekövetkezett biztosítási eseménnyel összefüggésben arra vállal kötele- zettséget, hogy jogi tanácsadási szol- gáltatással támogatja a biztosítottat, valamint arra, hogy amennyiben a biztosított a jogvédelmi tanácsadási szolgáltatást szabadon választott jogi képviselőtől veszi igénybe, a biztosítási összeg erejéig viseli a tanácsadási szolgáltatás teljesítésével összefüg- gésben felmerült, számlával igazolt munkadíjat.
iii) A biztosító szolgáltatási területei Kártérítési jogvédelem
Az Ön által elszenvedett baleset- ből eredő igények (személyi sérülés,
vagyoni károk és sérelemdíj) károkozó- val szembeni érvényesítéséhez telefo- nos jogi tanácsadás nyújtunk, szükség
esetén ügyvédet ajánlunk a peres eljá- rásban való jogi képviselet ellátásához.
Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem
A biztosított gépjármű használata során elkövetett cselekményekhez köt- hető, Ön ellen indult büntetőjogi és sza- bálysértési eljárásokkal kapcsolatban telefonos jogi tanácsadást nyújtunk, valamint ügyvédet ajánlunk az eljá- rásban való személyes jogi képviselet, védelem ellátásához.
Szerződéses jogvédelem
A biztosított gépjárműre, valamint az Ön által vásárolni szándékozott új vagy használt gépjárműre vonatkozó adás- vételi szerződés megkötése előtt telefo- nos jogi tájékoztatást adunk azokról a jogokról, tényekről és körülményekről, amelyek a jogi szabályozás szempont- jából fokozott figyelmet érdemelnek.
Tájékoztatást nyújtunk a vásárlást követően felmerülő jogvitás helyze- tekben Önt megillető szavatossági jogok sorrendjéről, érvényesítésének lehetőségéről és eljárási folyamatá- ról; továbbá szükség esetén ügyvé- det ajánlunk a peres, illetve peren kívüli eljárásban való jogi képviselet ellátásához.
Ön a telefonos jogi tanácsadási szol- gáltatást korlátlanul, a hét minden napján 0-24 óra között igénybe veheti valamennyi szolgáltatási területen.
iv) Xxxx képviselet, érdekellentét Xxxxx joga van arra, hogy a jogvé- delmi tanácsadási szolgáltatás igény- bevétele során szabadon válassza meg jogi képviselőjét, amennyiben érdekeinek védelme érdekében szüksé- ges. Az Allianznak bejelentett és meg- hatalmazott jogi képviselő kártérítési jogi, büntetőjogi, szabálysértési jogi, vagy az új vagy használt gépjármű vásárlásával összefüggő kellékszava- tossági jogokkal kapcsolatos telefonos tanácsadási szolgáltatásának ésszerű és igazolt költségeit a biztosító fizeti meg a számla beérkezését követő 30 napon belül 10 000 Ft + áfa erejéig.
Ön azonban köteles a biztosítóval egyeztetni a biztosítási esemény bekövetkezte miatti jogi képviselet módjáról, kivéve azon eseteket, ame- lyekben a késlekedés miatt közvetlen kár fenyeget. Ha Ön szándékosan megszegi ezt a kötelezettségét, úgy az Allianz jogosult a szolgáltatás oly
mértékben történő csökkentésére, ami- lyen mértékben a kötelezettségszegés a szolgáltatási kötelezettség mértékét befolyásolta.
Amennyiben Ön nem él a szabad választás jogával, úgy az Ön érdeké- ben a szolgáltató alkalmazottja útján vagy oly módon gondoskodunk a jogi tanácsadásról, hogy a szolgáltató ügyvédet ajánl, akinek munkadíját és költségeit az Allianz fedezi.
Az Ön által szabadon választott jogi képviselő munkadíját és költségét
az Allianz biztosítási eseményenként legfeljebb 10 000 Ft + áfa erejéig téríti meg. A biztosított köteles jogi képvi- selőjét a vele kötött megbízási szer- ződésben az ügyvédi tevékenységről szóló 2017. évi LXXVIII. törvény 12. §
(1) bekezdése alapján felmenteni a biztosító irányába titoktartási kötele- zettsége alól, és megbízni azzal, hogy a biztosítót az ügy alakulásáról folya- matosan tájékoztassa.
Ön jogi érdekeinek védelmében szaba- don választhat jogi képviselőt akkor is, ha az Allianz részéről érdekellentét áll fenn. Érdekellentét abban az esetben áll fenn, ha ugyanazon biztosítási ese- mény két vagy több ellenérdekű fele
is az Allianznál rendelkezik érvényes jogvédelmi vagy felelősségbiztosítási szerződéssel, és a biztosítási szerződés az adott kockázatra az érintett felek- nek fedezetet nyújt.
Amennyiben érdekellentét áll fenn, úgy az Allianz erről a tényről köteles hala- déktalanul értesíteni Xxx és szabad ügyvédválasztási jogáról tájékoztatni. Érdekellentét esetén Önt a biztosítási eseménnyel kapcsolatos előzetes fel- világosítás-adási és tájékoztatási köte- lezettség kizárólag a meghatalmazott jogi képviselője tekintetében terheli.
Ilyen esetben csupán a biztosítási esemény bekövetkeztét, jogi képvise- lőjének adatait és a jogi képviselőnek adott meghatalmazás tényét köteles bejelenteni az Allianznak.
A jogi képviselővel minden esetben Ön létesít megbízási jogviszonyt. A jogi képviselő a megbízása teljesítéséért Xxxxx szemben közvetlenül felelős.
A jogi képviselő tevékenységéért, eljá- rásáért az Allianz nem felel. Ameny- nyiben az Ön által megbízott jogi képviselővel nem működik együtt, és emiatt a jogi tanácsadási szolgáltatás teljesítése meghiúsul, úgy az Allianz mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
Ön kizárólag az Allianz előzetes írás- beli hozzájárulásával tehet olyan intéz- kedést, amely az Allianz szolgáltatási kötelezettségét érintheti. Előzetes hoz- zájárulás hiányában az Allianz jogosult az ilyen költségek viselését elutasítani.
v) Egyeztető eljárás, érdekellentét, jogi képviselő megválasztása
Amennyiben Ön és az Allianz között, a fentiekben felsorolt szolgáltatási területeken nyújtott jogi tanácsadási szolgáltatással kapcsolatban véle- ményeltérés keletkezik, akkor Ön pártatlan jogi tanácsadás beszerzése érdekében jogosult szabadon ügyvé- det fogadni és tőle a biztosítási fede- zetben foglalt körben tanácsadást kérni (egyeztető eljárás).
Önnek a véleményeltérés kialakulását követő 14 napon belül közölnie kell az Allianz-cal, ki képviseli az egyeztető eljárásban. Az Allianz ezután további 14 napon belül megbízza saját jogi képviselőjét az egyeztető eljárás meg- nyitásával. Amennyiben az egyeztető
eljárás során mindkét jogi képviselő azonos véleményre jut, úgy ez a döntés az Ön és az Allianz számára egyaránt kötelező. Ha az Allianz véle- ménye megerősítést nyer, Ön a saját költségére szabadon választott jogi képviselőtől kérhet jogi tanácsadást. Ugyanez az eljárás abban az esetben, ha a megbízott jogi képviselők 4 héten
belül nem jutnak egyezségre vagy nem képesek döntést hozni.
Amennyiben az egyeztető eljárás ered- ménye Önre kedvező, úgy az egyeztető eljárás költségeit az Allianz viseli. Ellen- kező esetben, továbbá amennyiben a jogi képviselők nem jutnak egyezségre vagy egyáltalán nem képesek döntést hozni, úgy mindegyik fél viseli a saját költségeit. Amennyiben az egyeztető eljárás során a felek jogi képviselői nem jutnak azonos véleményre, úgy Önnek lehetősége van arra, hogy a jogi tanácsadási szolgáltatást szabadon megválasztott jogi képviselőtől vegye igénybe. Erről az Allianz köteles írásban tájékoztatni Önt. Amennyiben a szaba- don választott jogi képviselő által adott tanács helytállónak bizonyul, az Allianz
köteles a költségeket utólagosan megfi-
zetni az általános szabályok szerint.
vi) A biztosító szolgáltatásának speciális esetei
Részleges jogvédelem. Amennyiben az Ön jogos érdekei megóvásával összefüggésben megfizetendő költsé- gek olyan jogvitákkal kapcsolatosak, amelyekre jogvédelem csak részben
áll fenn, az Allianz csak azokat a költ- ségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figye- lembe vétele nélkül is vállalnia kellene. Amennyiben a teljesítési kötelezettsé- get eszerint nem lehet meghatározni, a biztosító a költségeket csak olyan arányban viseli, amely megfelel a biztosított és nem biztosított igények értékarányának. Büntető- és szabály- sértési eljárás esetén, ha az eljárás tárgyát több jogsértés képezi, és egyes jogsértésekre a jogvédelmi fedezet nem terjed ki, úgy a biztosító a költsé- geket csak a biztosítási védelem alatt álló jogsértés(ek) tekintetében viseli.
Általános forgalmi adó. A biztosító szolgáltatása nem terjed ki a biztosított jogvédelme során felmerült költsé- gekbe foglalt általános forgalmi adó megfizetésére, amennyiben azt a biz- tosított jogosult adójából levonni vagy visszaigényelni.
2.4.2.4. Az assistance fedezet (alap és bővített) alapján nyújtott szolgáltatások
Szolgáltatásunkat szerződésének fennállása alatt tetszőleges alkalom- mal igénybe veheti, kivéve akkor, ha a gépjármű az akkumulátor leme- rülése miatt nem tudja folytatni az utat. Az akkumulátor lemerülése miatt egy biztosítási időszakban legfeljebb kétszer veheti igénybe szolgáltatásunkat.
i) Az alap assistance fedezet az alábbi szolgáltatásokat nyújtja:
Helyszíni segítség
Az esemény helyszínére irányítjuk a legközelebbi autómentőt, aki megkí- sérli egy óra alatt újra közlekedésre alkalmas állapotba hozni gépjárművét.
Autómentés
Ha egy órán belül nem tudjuk újra üzemképessé tenni a gépjárművét, akkor megszervezzük és megtérítjük a gépjármű elszállítását a legköze-
xxxxx, a biztosított gépjármű márkájá- nak megfelelő márkaszervizbe.
Ha a gépjármű azonnali szervizbe szál- lítása nem lehetséges, akkor megszer- vezzük és megtérítjük a gépjármű őrzött parkolóhelyre szállítását és onnan a szervizbe szállítását, amint lehetséges.
Utasszállítás
Megszervezzük a gépjármű vezetőjé- nek és utasainak utaztatását, és meg- térítjük annak költségét a biztosítási esemény helyétől bármely 50 kilomé- ter távolságon belüli célállomásig vonattal, busszal vagy taxival.
Információszolgáltatás
Bármikor kereshet minket telefonon és információt kérhet (még akkor is, ha gépjárművével kapcsolatban nincs szüksége segítségre)
• az útviszonyokról,
• márkaszervizekről és bérgépjármű szolgáltatókról,
• a legközelebbi benzinkutakról,
• a legközelebbi abroncsjavítókról.
Ha Ön biztosítási esemény részese lesz, további információt tudunk Önnek nyújtani arról, hogy:
• mit tegyen egy baleset bekövetke- zését követően, és hogyan töltse ki az európai baleseti bejelentő formanyomtatványt,
• milyen telefonszámokon éri el a legközelebbi javító műhelyeket és milyen javítási lehetőségei vannak; erre akkor van lehetősége, ha nem jogosult autómentés szolgáltatásunk igénybevételére,
• milyen keretek között van lehetősége gépjárművet bérelni.
ii) További szolgáltatások a bővített assistance fedezet esetén:
Autómentés
Ha a helyszíni segítség szolgáltatásunk keretében egy órán belül nem tudjuk újra üzemképessé tenni a gépjárművét, akkor megszervezzük és megtérítjük a gépjármű elszállítását
• a legközelebbi, a biztosított gép- jármű márkájának megfelelő már- kaszervizbe vagy egy Ön által megjelölt, 150 kilométer távolságon belüli helyszínre, illetve
• egy őrzött parkolóhelyre és onnan a szervizbe, amint lehetséges, ha a gépjármű azonnali szervizbe szállí- tása nem lehetséges.
Cseregépjármű
Ha nem tudjuk az esemény napján a gépjárművét üzemképessé tenni, akkor üzemanyag kifogyás és defekt kivéte- lével, az Ön kérésére megszervezzük és megtérítjük cseregépjármű kirende- lését az alábbiak szerint:
• a biztosított gépjárműhöz viszonyítva eggyel alacsonyabb kategóriájú cseregépjárművet biztosítunk, de leg- feljebb C-szegmensbe tartozó, azaz alsó-középkategóriás gépjárművet
• a 2.1.3.3. pont szerinti meghibáso- dás, hibás üzemanyag tankolása, a gépjármű kulcsának gépjárműbe
zárása, a gépjármű indítókulcsának vagy a gépjármű nyitásához/indí- tásához elengedhetetlen eszköznek az elvesztése, a gépjárműbe zárása vagy olyan károsodása, amely miatt az használhatatlanná válik, valamint a gépjármű alkatrészeinek vagy tartozékainak ellopása esetén a cseregépjármű szolgáltatásunkat Ön egy biztosítási időszakban leg- feljebb két alkalommal, alkalman- ként legfeljebb 4 nap időtartamra veheti igénybe.
• a gépjármű 2.1.3.3. pont szerinti károsodása vagy megsemmisülése, illetve rongálás vagy lopáskár biztosítási esemény esetén 6 napig biztosítjuk az Ön részére a cseregép- járművet.
Lopáskár esetén ehhez a rendőrségi feljelentés, jegyzőkönyv Allianzhoz történő benyújtására van szükség.
Ha a biztosított gépjármű leadásának és a cseregépjármű átvételének hely- színe legfeljebb 50 kilométerre feksze- nek egymástól, akkor megszervezzük és megtérítjük a cseregépjármű átvéte- léhez szükséges utazást.
A cseregépjármű szolgáltatóval Önnek közvetlenül kell szerződnie a gépjár- műbérlésről. A cseregépjármű bérleti díját a jelen szerződési feltételek rendelkezései szerint az Allianz állja.
A bérgépjármű szolgáltatója határozza meg a cseregépjármű használatba vételének és használatának feltételeit.
Elszállásolás
Megszervezzük és megtérítjük a gépjármű vezetőjének és utasainak elszállásolását 3 csillagos hotelben a javítás indokolt idejére, de legfeljebb 3 éjszaka időtartamra, személyenként és éjszakánként legfeljebb 24 000 forint összeghatárig, ha a biztosított gépjármű üzemképtelensége a vezető, illetve a tulajdonos lakóhelyétől 50 kilométernél távolabb következik be és
• mi szerveztük meg az autómentést és a javító szerviztől azt a tájékozta- tást kapjuk, hogy a javítás időszük- séglete meghaladja a 24 órát, vagy
• a biztosított gépjárművet ellopták.
Hazautaztatás
Amennyiben Ön a gépjármű tulajdo- nosaként, illetve használójaként erre igényt tart, úgy megszervezzük és meg- térítjük a vezető és bármely utasának
hazautaztatását az Ön lakóhelyére. A hazautazás történhet vonattal (első osztályon) vagy busszal, illetve ha az út meghaladná a 750 kilométert, akkor repülővel is (turista osztályon). Erre a szolgáltatásra Ön akkor jogosult, ha:
• helyszíni segítségnyújtás, gépjár- műszállítás és cseregépjármű szol- gáltatás szerinti biztosítási esemény következik be, kivéve a defektet és az üvegtörést
• mi szerveztük meg az autómentést, és a javító szerviztől azt a tájékozta- tást kapjuk, hogy a javítás időszük- séglete meghaladja a 24 órát, vagy
• a biztosított gépjárművet ellopták.
A szálláshely szolgáltatás és a haza- utaztatást szolgáltatások egy biz- tosítási eseménnyel kapcsolatban vagylagosan választhatók, adott ese- ménnyel kapcsolatban nincs lehetőség mindkét szolgáltatás igénybe vételére.
Abroncscsere
Amennyiben a biztosított gépjármű egy gumiabroncsa defektes lesz (azaz felületi sérülésből eredő nyomásvesztés miatt használatra alkalmatlanná válik), mia- latt Ön a biztosított gépjárművel utazik, megszervezzük és megtérítjük az érintett gumiabroncs a meghibásodás helyszí- nén történő cseréjét. A csere során az Ön gépjárművének szériafelszereltségé- nek számító csereabroncsot használunk.
Ha egyszerre több gumiabroncs lesz defektes vagy a gépjárművében nincs felhasználható csereabroncs, akkor
megszervezzük és megtérítjük a gép- jármű elszállítását a legközelebbi hivatalos szervizbe vagy egy Ön által megjelölt, 150 kilométer távolságon belüli helyszínre vagy egy Allianz által kijelölt abroncsjavító szervizbe.
Üzemanyagfutár
Abban az esetben, ha utazása közben fogy ki az üzemanyag a biztosított gépjárműből, megszervezzük és meg- térítjük annyi üzemanyag kiszállítását az elakadás helyszínére, amennyivel eljuthat a legközelebbi benzinkútig.
A kiszállított üzemanyag ellenértékét Önnek kell megfizetnie.
Xxxxxxxx hazaszállíttatása
Ha a vezető és/vagy bármely utasa életét veszíti egy sajnálatos közlekedési baleset során, megszervezzük és meg- térítjük a földi maradványok hazaszál- líttatását (koporsóban vagy urnában) egy magyarországi temetőbe.
Utaztatás a megkerült gépjárműhöz
Ha a biztosított gépjárművet ellopják, majd ezt követően megkerül, meg- szervezzük és megtérítjük a gépjármű tulajdonosának, illetve az általa meg- hatalmazott személy elutaztatását
a megkerült gépjárműhöz. Az utazás történhet vasúton (első osztályon), busszal, illetve ha az út meghaladná a 750 kilométert, akkor repülővel is (turista osztályon).
Roncseltávolítás
Utólagosan megtérítjük Xxxxx a gépjármű roncsának eltávolítására fordított kiadásait 40 000 forint érték- határig. Önnek csak annyit kell tennie, hogy írásban igényli vissza tőlünk ezt az összeget, amelyhez csatolja a kifize- tést igazoló számlát.
Utas szállítás
Az alap assistance fedezet esetében meghatározott szolgáltatásokat nyújt- juk, az ott megjelölt 50 helyett 100 kilométeres távolság megkötéssel.
Szervezési szolgáltatás
Az alap assistance fedezet esetében meghatározott szolgáltatásokon túl- menően Ön bármikor segítséget kérhet tőlünk:
• repülő- és vonatjegy foglalással,
• hotel és konferencia terem foglalással,
• taxi rendeléssel kapcsolatban
2.4.2.5. A közlekedési baleset fedezet (alap és bővített) alapján nyújtott szolgáltatások
i) A biztosítási összeg
Ha a biztosítási esemény a szerződés hatálya alatt bekövetkezik, a biztosító biztosítottanként az alábbi egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja a szolgálta- tásra jogosultnak (biztosítási összeg):
a) Ha az Ön biztosítása alap közleke- dési baleset fedezetet tartalmaz
• a biztosított biztosítási eseménynek minősülő közlekedési baleseti ere- detű halála esetén 500 000 Ft-ot;
• a biztosított biztosítási esemény- nek minősülő közlekedési bal- eseti eredetű, maradandó teljes egészségkárosodása esetén
1 000 000 Ft-ot, ha a közlekedési baleseti eredetű egészségká- rosodás mértéke 100%, illetve
1 000 000 Ft-nak a közlekedési baleseti eredetű egészségkáro- sodás mértékével arányos részét, ha a közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás 30%-ot meghaladó mértékű.
b) Ha az Ön biztosítása bővített közlekedési baleset fedezetet tartalmaz
• a biztosított biztosítási eseménynek minősülő közlekedési baleseti ere- detű halála esetén 1 000 000 Ft-ot;
• a biztosított biztosítási esemény- nek minősülő közlekedési baleseti eredetű, maradandó egészségká- rosodása esetén 2 000 000 Ft-ot, ha a közlekedési baleseti eredetű egészségkárosodás mértéke 100%, illetve 2 000 000 Ft-nak a közleke- dési baleseti eredetű egészségká- rosodás mértékével arányos részét, ha a közlekedési baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás 30%-ot meghaladó mértékű.
Ha a közlekedési baleset időpontjában a biztosított személygépjárműben a
hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen utaztak, illetve ha a biztosított autóbuszon, tehergépkocsin, közúti vagy mezőgazdasági vontatón, különleges felépítményű gépjárművön a vezetőn
és két kísérőjén kívül további kísérőnek minősülő személy is tartózkodott, a sérült személyeket (haláluk esetén kedvezmé- nyezettjüket, illetőleg annak hiányában örökösüket) a jelen fedezet alapján egyébként megillető biztosítási összeget olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a 2.1.1.3. iii) pontban biztosított- ként meghatározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a tényle- gesen utazó személyek számához.
A biztosító a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhez- vételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak.
ii) A maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása
A közlekedési baleset folytán bekövet- kezett maradandó egészségkárosodás mértékét a szervek, végtagok elvesz- tése, bénulása, illetőleg funkciókiesése esetén, az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táblázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.
A biztosító a biztosított egy biztosítási eseményből eredő maradandó egész- ségkárosodás mértékét a külön-külön
megállapított egészség-károsodási szá- zalékok összeadásával állapítja meg.
A maradandó egészségkárosodás mértéket a lenti táblázatában felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése, esetén a szükséges iratok bemutatásá- tól számított 15 napon belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetekben a maradandó egészségkáro- sodás mértékét a biztosító orvosa álla- pítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével. Az egészségkárosodás mértékének meg- állapításánál nem a foglalkozással
összefüggő munkaképesség-csökke- nést, hanem a bármely munka vég- zésénél egyaránt figyelembe vehető általános funkciókiesést kell értékelni.
A közlekedési baleset fedezet alapján kifizetett összeg független a társada- lombiztosítási szervek megállapításai- tól és szolgáltatásaitól.
Egy biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban, egy biztosítottra vonatkozóan a baleseti eredetű maradandó egészség- károsodás térítése a 100%-os egész- ségkárosodás esetén járó szolgáltatási összeget nem haladhatja meg.
2.5. MELYEK A LEGFONTOSABB INFORMÁCIÓK A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSE
biztosítási összeg %-ában | |
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy | |
kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése | 100% |
(felső végtag plusz alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése | |
mindkét lábszár elvesztése | 90% |
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80% |
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, a beszélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése | 70% |
jobbkezes jobb kezének, xxxxxxxx bal kezének elvesztése (csuklón alul) | 65% |
jobbkezes bal kezének, xxxxxxxx jobb kezének elvesztése (csuklón alul) | 50% |
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) | 40% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25% |
Testrészek, érzékszervek károsodása Szolgáltatás a
KAPCSÁN?
Ebben a fejezetben a biztosítási díjról és a szerződés általános szabályairól
tájékoztatjuk például a díj változásának vagy a szerződés megkötésének és megszűnésének lehetséges eseteiről.
2.5.1. DÍJFIZETÉS
2.5.1.1. A biztosítás díjának megállapítása
Az Allianz-ot a kockázatviselése meg- szűnése napjáig illeti meg a biztosítási díj, kivéve a casco fedezetek esetében az érdekmúlást okozó biztosítási esemény
miatti megszűnés eseteit, amikor az Allianz a kockázatviselése megszűnésé- nek időpontjától függetlenül jogosult a teljes biztosítási időszakra járó díjra.
Az Allianz a biztosítási díjat az egy éves biztosítási időszakra határozza meg. Az egy napra eső időarányos díj az előírt éves díj 1/360-ad része.
i) Gfb fedezet díját az Allianz a jog- szabályoknak megfelelően meghirde- tett díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg, kivéve a 2.5.3.3. i) pontban foglaltakat.
A határozatlan tartamú szerződésre a biztosítási időszak, határozott tartamú szerződésre pedig a tartam kezdő- napján érvényben lévő díjtarifát kell alkalmazni.
A díjat meghatározó elemeket a mindenkori díjtarifa részletesen tartalmazza.
Adott időszakban, egy előre meg- határozott naptól alkalmazandó díjtarifánkat a Magyar Nemzeti Bank által meghatározott módon megjelen- tetjük, valamint az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségünkben és a honlapunkon folyamatosan hozzá- férhetővé tesszük. Tájékoztatjuk, hogy a díj megállapítása szempontjából az Allianz által meghirdetett díjtarifa csak a meglévő ügyfeleink javára tartalmaz különbségtételt.
ii) A casco fedezetek díját az Allianz a biztosítási ajánlatban, illetve a szerző- désmódosítás során megadott adatok alapján állapítja meg az alábbi ténye- zők figyelembevételével:
• a biztosított gépjármű fajtája,
• a kárkockázatát meghatározó műszaki jellemzők,
• gyártási év,
• a szerződő jellege (természetes személy vagy szervezet),
• a természetes személy szerződő életkora,
• a szerződő lakcíme/székhelye,
• szervezet esetén a főtevékenység TEÁOR száma,
• a szerződésben vállalt önrészesedés mértéke,
• a szerződő kárelőzménye (károk száma, bónusz besorolása),
• a díjfizetés módja és gyakorisága,
• a szerződés kötésének csatornája,
• a gépjármű új vagy használt jellege,
• kiemelt felszereltség megléte vagy ennek hiánya,
• a gépjármű újkori értéke,
• a szerződés időtartama,
• a területi hatály kiterjesztése,
• e-termék kedvezmény,
• e-kommunikációs kedvezmény,
• esetleges üzletpolitikai kedvezmény,
• a biztosított gépjármű használati módja pótdíj (pl. taxi, bérgépjármű, személyszállítás),
• a casco fedezettel egyidejűleg fenn- álló gfb fedezet vagy annak hiánya.
A biztosító a fentiektől eltérő kedvez- ményeket és pótdíjakat is alkalmazhat. A szerződéskötés időpontjában aktu- álisan érvényben lévő díjkedvezmé- nyekről és pótdíjakról az Allianz Call Centerében, a Központi Ügyfélszolgá- latunkon, illetve biztosítási tanácsadó- jától kaphat információt, valamint az ajánlattételt megelőzően a díjkalkulá- lás folyamatában is tájékozódhat.
iii) Az egyéb fedezetek díját az Allianz kockázati alapon határozza meg a
biztosítási ajánlatban megadott ada- tok alapján.
2.5.1.2. Biztosítási díj megfizetése
i) Mikor kell fizetni a díjat?
A biztosítási díj a kockázatviselésé- nek időtartamára előre illeti meg a biztosítót. A gfb, illetve a casco és egyéb fedezetek első díja a fedezetek kockázatviselésének kezdő napján esedékes, a folytatólagos díjrészletek pedig a díjfizetési időszak első napján esedékesek.
Azon fedezetek első díja, amelyek koc- kázatviselésének kezdete nem a hónap elsejére esik, két részből tevődik össze. Egyik része az ún. töredékdíj, amely a kockázatviselés kezdetének időpont- jától a következő hónap első napjáig terjedő időszakra vonatkozik. Az első díj másik része a díjfizetési gyakoriság szerint esedékes első díjrészlet. A tört hónapot is tartalmazó első díjjal fede- zett időszakot követően már a díjfize- tési gyakoriságnak megfelelő díj kerül megállapításra.
Ha a szerződéskötéskor a gfb fedezet kockázatviselésének kezdete későbbi, mint a casco és egyéb fedezetek koc- kázatviselési kezdete, akkor a casco és egyéb fedezetekre vonatkozó első díj a gfb fedezet kockázatviselésének kez- detéig tartó időszakra szól, és a casco és egyéb fedezetek kockázatviselésé- nek kezdetén esedékes.
A töredékdíj számítására vonatkozó szabályok a biztosítási évforduló alkal- mával is alkalmazandóak.
Az első és folytatólagos díjakat az ese- dékességtől számított 60 napon belül kell megfizetni.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy ha szerződése díjnemfizetés miatt meg- szűnt, köteles a gfb fedezetre vonat- kozó szerződéskötéssel egy időben megfizetni:
• az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat,
• az esetleges fedezetlenségi díjat, valamint
• a díjnemfizetéssel megszűnt szerző- dés vonatkozásában a gfb fedezettel kapcsolatban a türelmi időre járó díjat, és
• ha van, akkor a baleseti adót. Ezen biztosítási díjak megfizetése az ajánlattételi folyamat megkerülhe- tetlen részeként történik, így a Gfbt.
19. § (3) bekezdése szerint a biztosító csak a díj befizetését követően viseli a kockázatot.
Az Allianz a késedelmes díjfizetés idő- szakára kamat fizetését kérheti.
A díj akkor tekinthető megfizetettnek, ha azt a biztosító bankszámláján jóvá- írták. Kérjük, vegye figyelembe, hogy bankkártyával való fizetés esetében ez akár három munkanapot, csekken történő befizetés esetében két munka- napot, átutalás esetében egy munka- napot vehet igénybe.
Ha a szerződés csak casco és egyéb fedezeteket tartalmaz, majd a szer- ződést gfb fedezettel bővíti ki, akkor a casco és egyéb fedezetek díjának esedékessége megváltozik, és a gfb fedezetre vonatkozó díj esedékessé- gének időpontjával fog a módosítást követően megegyezni. Például, ha
casco és egyéb fedezeteket tartalmazó szerződésének kockázatviselési kez- dete január 5., negyedéves díjfizetési gyakorisággal, és a szerződést március 7-ei kockázatviselési kezdettel gfb fedezettel bővíti ki, valamint a díjfize- tési gyakoriságon nem változtat, akkor a módosítás következtében keletkezett díjkülönbözetet március 7-ei esedé- kességgel kell megfizetnie. Ebben az esetben a szerződés díjának esedé- kessége megváltozik a gfb fedezethez igazodva. A módosítást követően esedékessé váló díjrészlet ebben az esetben tartalmazza a gfb fedezet első díját, amely a március 7-e és április 1-e közötti töredékdíjból, valamint a díjfi- zetési gyakoriságnak megfelelően az április 1-e és július 1-közötti díjrészlet- ből áll, valamint a casco és egyéb fede- zetek tekintetében a május 1-e és július 1-e közötti díjrészletet is tartalmazza.
Minden csomagbővítéssel, vagy cso- magszűkítéssel kapcsolatos módosítás végrehajtásáról kötvényt küldünk.
A gfb illetve a casco és egyéb fede- zetekre eső díj esedékességének idő- pontja az adott fedezet módosítása miatt változhat, attól függően, hogy a módosítás hatályának napjáig Ön az
adott fedezetre korábban előírt díjat megfizette-e vagy sem. Ha a módo- sítással érintett fedezet a módosítás hatályáig díjrendezett, akkor a fede- zetnek a díjfizetési időszak hátralévő részére vonatkozó díjrészlete a módo- sítás hatályának napján esedékes, függetlenül attól, hogy a módosítás díjváltozással jár vagy sem.
Ha a szerződés a módosítás hatályá- nak időpontjában nem díjrendezett, akkor a díjfizetési időszak hátralévő részére vonatkozó díjrészlet esedékes- ségének időpontja nem változik.
A szerződés / fedezet módosítását követő időszakra vonatkozóan a díj- esedékesség időpontját, valamint
a díjfizetési időszakokat a biztosító által megküldött, a módosítást iga- zoló kötvény és számviteli bizonylat tartalmazza.
A szerződő a biztosítás első díját bankkártyával megfizetheti díjelőleg- ként az ajánlattétellel egyidejűleg, illetve a szerződés létrejöttének idő- pontjáig. A díjelőleg megfizetésére
a xxx.xxxxxxx.xx oldalról elérhető Online Díjfizetés oldalunkon, vagy biztosításközvetítői ügynökeinknél, valamint ügyfélkapcsolati pontjainkon, és partnereink bankfiókjában POS terminálon keresztül van lehetőség.
A biztosító a díjelőleget az ajánlat elfogadása esetén biztosítási díjként kezeli, az ajánlat elutasítása esetén a szerződő részére – a 2.5.5.1. ii) c) pont szerint – visszafizeti.
ii) Hogyan fizetheti a biztosítás díját?
A határozatlan időre szóló biztosítás díját Ön a választása szerinti biztosítási időszakonként egy összegben (éves díj- fizetés), vagy havi, negyedéves, féléves részletekben fizetheti.
Határozott időre kötött szerződés díját csak egy összegben lehet megfizetni.
A díjfizetés
• csoportos beszedési megbízással,
• bankkártyával,
• folyószámláról átutalással,
• csekken, vagy
• külön megkötött ügyfélszámla- szerződés alapján történhet, ha a szerződő az ügyfélszám- lára vonatkozó szabályok sze- rint ilyen szerződés kötésére
jogosult. (Ügyfélszámlaszerződés: az ügyfélszámla-tulajdonos és a biztosító között létrejött – a díjfi- zetés és elszámolás módját tartal- mazó – szerződés.)
Ha szerződés tartalmaz gfb fedezetet, akkor a biztosítási díjat a gfb fedezetre választott módon és gyakorisággal kell megfizetni.
A fentiektől eltérően, ha Ön a gfb fedezethez utóbb köt casco és egyéb fedezeteket, akkor az utóbb választott módon és gyakorisággal kell a díjat megfizetnie.
Ha szerződése díjnemfizetés miatt megszűnt és a gfb fedezetre
vonatkozóan új szerződést köt a biz- tosítási időszak hátralevő részére, akkor csak éves díjfizetési gyakoriságot választhat. Ha a szerződését casco és egyéb fedezetekkel is bővíti később, akkor azok díjfizetési gyakorisága is csak éves lehet. A díjfizetési gyakoriság a következő évfordulótól módosítható.
A szerződés díjfizetéssel való hatály- ban tartása az Ön kötelessége, még abban az esetben is, ha az Allianz nem küld fizetési felszólítást vagy csekket, vagy az késve érkezik meg. Ha Ön csekkes díjfizetést választott, és azt észleli, hogy az adott időszakra vonatkozó csekk a díjfizetésre előírt határidőt megelőzően nem érkezett meg, a vitás esetek elkerülése érde- kében célszerű, ha a díj befizetésének egyéb módját (például átutalás vagy bankkártyás fizetés a biztosító webol- dalán) választja, emellett pedig meg-
felelő időben személyesen vagy egyéb módon jelzi a hiányosságot az Allianz részére.
Biztosításközvetítő kizárólag a biztosító erre irányuló meghatalmazása, illetve hozzájárulása esetén jogosult a szer- ződőtől a biztosítási díj vagy díjelőleg átvételére.
iii) A befizetések kezelése
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a befizetett díjat – függetlenül attól, hogy Ön a díjfizetés során a szer- ződés mely azonosítójára hivat- kozik – minden esetben az alábbi
sorrendben számoljuk el: társasá- gunknál korábban díjnemfizetéssel megszűnt gfb szerződés (vagy gfb fedezetet tartalmazó Allianz Autóm szerződés) – ha volt ilyen – türelmi idejére járó baleseti adó (amennyiben alkalmazandó), a türelmi időre járó díjrészlet, fedezetlenségi díj baleseti adója, fedezetlenségi díj, esedékes gfb fedezet díja. A befizetett díj fennmaradó részét a casco és egyéb fedezetek tekintetében időarányosan számoljuk el.
2.5.1.3. Fedezetlenségi díj
A fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt – a biz- tosítási időszakra, a gfb fedezetre járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – tartozik megfizetni. Ha a fedezetlenségi díjat az Allianz a szer- ződéskötést követően állapítja meg, vagy annak mértéke a szerződéskötést követően a biztosító tudomására jutott tények miatt változik, akkor annak összegét a szerződő 30 napos időtar- tamon belül köteles megfizetni. Ameny- nyiben az összeg 15 napon belül nem kerül megfizetésre, az Allianz fizetési emlékeztetőt küld a szerződő részére.
Ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot az Allianz – kizárólag indokolt esetekben – részlet- fizetési lehetőséget nyújthat.
2.5.1.4. Gfb fedezetre vonatkozó bonus-malus rendszer
i) Hogyan működik a bonus-malus osztályba sorolás?
Xx Xxxxx már volt korábban szerző- dése, akkor az Allianznak a nyilvántar- tásból kell meghatároznia az egyedi szerződés díját az új szerződés megkö- tésének napját közvetlenül megelőző biztosított és a biztosítatlan időszak (ha volt ilyen) kártörténeti adatainak felhasználásával. Ezen kártörténeti adatok szolgálnak alapul a szerződés díját befolyásoló bonus-malus osztá- lyának megállapításához.
A bonus besorolása eggyel emelkedik annak a szerződő üzemben tartónak (akit a forgalmi engedélybe üzemben tartóként bejegyeztek, ennek hiányá- ban a tulajdonosnak), aki a megfi- gyelési időszakban (az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző bizto- sítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartamban) leg- alább 270 napig rendelkezett érvényes gépjármű-felelősségbiztosítással, és nem okozott kárt.
A rendszer egy ún. „alapdíjosztályból” (A00), 10 bonus osztályból és 4 malus osztályból áll.
Ha a szerződő személygépkocsijával vagy motorkerékpárjával kárt okoz, akkor biztosításának osztályba soro- lása a tárgyévihez képest két osztállyal, két kár okozása esetén négy, három kár
okozása után pedig hat díjosztállyal romlik. A rendelet a megelőző biztosí- tási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt négyszer vagy annál több alkalommal kárt okozókat sújtja a legszigorúbb díj- emeléssel, mert az osztályba sorolásuk ekkor – a már korábban elért fokozat- tól függetlenül – a következő évben M04-es lesz.
Tehergépkocsik, autóbuszok, vontatók vagy mezőgazdasági vontatók eseté- ben minden károkozás a tárgyévihez képest egy-egy fokozatot ront a szerző- dés osztályba sorolásán.
Az Allianz a szerződést a kármentes időszak, a kárkifizetéssel járó károk száma alapján sorolja be a megfelelő bonus (kármentességi díjkedvezmény) vagy malus (károkozás miatti díjtöbb- let) osztályba. Az Allianz a besoro- lásnál az előző időszak kártörténeti besorolását, a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam (meg- figyelési időszak) kártörténeti adatait, továbbá a külföldről hozott kárelőzmé- nyi igazolásokat veszi figyelembe.
ii) Miként sorolja be az Allianz a szerződést?
Szerződéskötéskor az Allianz az Ön nyilatkozata alapján sorolja be a szer- ződést. Nyilatkozat hiányában a beso- rolás előzetesen csak az alaposztályba (A00) történhet. Az Allianz a biztosítási időszak kezdetét követő 15-30. napig a
szerződéskötéskor megadott forgalmi rendszám, a megszűnt szerződést kezelő biztosító neve és a biztosítási kötvényszáma alapján a kártörténeti nyilvántartásból lekérdezi a besoro- láshoz szükséges adatokat, és ennek megfelelően 45 napon belül vissza- menőleges hatállyal megállapítja a szerződés végleges besorolását. Ha a szerződő közlése alapján a besorolá- sához szükséges adatok a kárnyilván- tartásban a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig, illetve ezt követően a biztosítási időszak kezdetét követő 60 nap elteltével sem beazonosíthatóak, erről az Allianz 15 napon belül tájékoz- tatja. Az Allianz a 60. nap eltelte után a szerződés végleges besorolását a biz- tosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal A00 osztályban állapítja meg, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az Ön részére.
Ha az Allianz A00 osztályban álla- pította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosí- tásához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási idő- szak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani. A végleges besorolást bejegyzi a kárnyilvántartásba, és ha a besorolás eltér az Ön által megadottól, akkor erről tájékoztatást küld.
A kedvezőbb besorolás céljából tör- ténő valótlan adatszolgáltatás esetén, ha emiatt a központi kárnyilvántartás- ban való beazonosítás lehetetlenné válik, a szerződést a legkedvezőtle- nebb M04 osztályba kell sorolni.
iii) Hogyan működik a bonus-malus rendszer, ha Önnek egyidejűleg több gépjárműve van?
A biztosítási szerződés – és ezzel együtt az osztályba sorolás – a sze- mélyhez és a gépjárműhöz egyaránt kötődik, nem választható külön. Ha a szerződőnek már van egy gépjár- műve, de mellé vásárol egy másikat,
és ez is ugyanabba a gépjármű-kate- góriába tartozik, az újabb gépjármű- biztosítási szerződését csak A00-ba lehet sorolni. Ha a kedvezőbb besoro- lású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt (eladás, ajándékozás, totálkár, lopáskár stb.) megszűnik, akkor a megszűnéstől számított két éven belül, a megszűnés napját követő nappal a megszerzett bonus osztály átvezethető az üzemben tartó által bármely meglévő vagy új gépjárműre kötött szerződésre. (A gépjármű-kate- góriának azonosnak kell lennie, így pl. személygépkocsi besorolása csak sze- mélygépkocsira vezethető át.)
Ha Önnek egy időben (folyamatosan) több gépjárműve is van, a felelősség- biztosítások között nem lehet felcse- rélni az osztályba sorolást.
iv) Hogyan (és miért) lehet az okozott kárt megtéríteni az Allianznak?
Ha Ön másnak kárt okozott, társa- ságunk – miután kifizette a kárt a károsultnak – a kárkifizetésről értesítő levelet küld, és mellé egy csekket is (az okozott kár összegéről, legfeljebb 50 ezer Ft-ig). Felkínálja továbbá annak lehetőségét, hogy az értesítés kéz- hezvételét követő 45 napon belül Ön
– saját elhatározásából – az Allianz részére visszafizesse a vétlen káro- sultnak kifizetett összeget, így a már korábban megszerzett bonus fokozatát megtarthatja.
v) Mi történik a már megszerzett bonusszal (malusszal), ha a gépjár- művet eladja, vagy azt a forgalomból kivonják?
A bonus besorolás egy másik, ugyan- azon gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre kötött új szerződésre átvezethető, ha az új szerződés meg- kötésére a szerződés megszűnésétől számított két éven belül kerül sor bár- melyik magyar vagy EU-tagállamban bejegyzett biztosítónál.
A díjnemfizetés miatt megszűnt szer- ződés bonus besorolása nem vihető át egy másik gépjárműre kötött szerző- désre.
vi) Mi történik a már megszerzett bonusszal, ha szüneteltetni szeretnék a biztosítási szerződést?
A szünetelést követő újbóli forgalomba helyezéskor az új szerződésre a bonus folytonosság átvezethető. A bonus osztály-emelkedés csak akkor ismer- hető el, ha a szerződés a megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam alatt legalább 270 napig fennállt, és kármentes volt.
vii) Meddig érvényes a megszerzett bonus besorolás
A szerződés megszűnését követő két éven túl már nem érvényesíthető.
A már megszerzett bonus besoro- lás megtartása, valamint az egyéb hátrányos jogkövetkezmények elke- rülése érdekében kérjük Önt, hogy
gépjárművének eladása, forgalomból való kivonása esetén ezt a tényt mie- lőbb jelentse be az Allianz bármelyik egységénél.
2.5.1.5. A casco töréskár fedezet bónusza
Határozott idejű szerződés eseté- ben bónuszkedvezmény nem vehető figyelembe.
Határozatlan tartamú szerződés esetében az Allianz a töréskár fede- zetre hét bónuszosztályt (C0–C6) alkalmaz. A biztosító az újként belépő
szerződő bónuszosztályát figyelembe veszi a kármentességi díjkedvezmény megállapításánál.
i) A bónuszosztály megállapításá- nak szabályai
a) A rendszerbe újként belépő szerződés besorolása adott bónuszosztályba
Ha Xxxxx már korábban is volt töréskárra kiterjedő casco biztosítása, akkor az Allianz a töréskár fedezet bónuszosztályának megállapításánál figyelembe veszi a korábbi szerződés megszűnése előtti kármentes idősza- kot, ha a korábbi szerződés
• a biztosított gépjárművel azonos gépjárműfajtára (pl. személygép- jármű, motorkerékpár) szólt;
• a töréskár fedezet kockázatviselési kezdetét megelőzően két évnél nem régebben szűnt meg, és
• megszűnésének oka nem töréskár vagy díjnemfizetés volt.
Ha Ön a töréskár fedezetet tar- talmazó csomag megkötésének időpontjában társaságunknál rendel- kezik a biztosított gépjárművel azonos gépjárműfajtára érvényes – törés- kárra is kiterjedő – casco biztosítással, és e biztosítás kármentessége alapján adott bónusz fokozatot ért el, ez esetben lehetősége van választani, hogy a korábban kötött szerződésé- ben elért kármentes időtartamot a korábbi vagy az újonnan kötött törés- kár fedezeten kívánja érvényesíteni.
Az új töréskár fedezet bónusz-osztálya | Az új töréskár fedezet kezdetét közvetlenül megelőző töréskár-mentes, töréskárra is kiterjedő casco biztosítással fedezett időszak hossza | Bonus-osztály a gépjármű-felelősség- biztosításban |
C1 | Egy évnél kevesebb | B6-nál kisebb |
C2 | Egy évet elérő, de két évnél kevesebb | B6 |
C3 | Két évet elérő, de három évnél kevesebb | B7 |
C4 | Három évet elérő, de négy évnél kevesebb | B8 |
C5 | Négy évet elérő, de öt évnél kevesebb | B9 |
C6 | Öt év vagy azt meghaladó | B10 |
Év: 365 napból álló időciklus. | ||
Ha a jelen biztosítási szerződés gfb fedezetének bonus-osztálya
legalább B6, Ön ez alapján is jogo- sulttá válik az indulónál magasabb bónuszosztály megállapítására.
A fentiek szerinti feltételekkel nem rendelkező, de a töréskár fedezetet tartalmazó csomag megkötésének időpontjában kármentes szerződőt C1, minden egyéb szerződőt C0 bónuszosztályba sorolja a biztosító.
Ön csak egy jogcímen jogosult a bónusz figyelembevételére. Ha egy- idejűleg több feltétel is teljesül, a szer- ződőre kedvezőbb bónuszosztályt alkalmazzuk az alábbiak szerint:
Ha Ön más biztosítónál kötött – a besorolásra váró új töréskár fedezet kockázatviselési kezdetét megelőző
két évnél nem régebben nem törés- kár vagy díjnemfizetés miatt meg- szűnt – casco biztosításban elért kármentesség alapján kíván bónuszt igénybe venni, akkor az erről szóló igazolást be kell mutatnia. Ha az igazolást az ajánlat aláírásától szá- mított 90 napon belül bemutatja, a biztosító a bónusz osztályt a kocká- zatviselés kezdetére visszamenőle- ges hatállyal állapítja meg. Ha Ön
a kármentességét 90 napon túl iga- zolja, a biztosító a bónusz osztályt a bejelentés napjától alkalmazza. A kármentesség bizonyítására kizá- rólag a bejelentés időpontjához képest 60 napnál nem régebben kiállított igazolás alkalmas.
A töréskár fedezetre vonatkozóan a szerződés a kockázatviselés kezdetét követően más szerződés
alapján kizárólag abban az eset- ben sorolható C1-nél magasabb bónuszosztályba, ha a gépjármű és a szerződő/biztosított tekintetében töréskár fedezetre szolgáltatási igényt nem nyújtottak be.
b) A bónuszosztály változása törésbiztosítási szolgáltatással összefüggésben
Ha a biztosított valamelyik biztosí- tási időszakban nem vett igénybe törésbiztosítási szolgáltatást, a töréskár fedezetre vonatkozóan a szerződés bónuszosztálya a követ- kező biztosítási időszakban eggyel emelkedik. A legmagasabb bónusz- osztály C6.
Ha a biztosított valamelyik bizto- sítási időszakban egy alkalommal vett igénybe törésbiztosítási szolgál- tatást, a bónuszosztály a következő biztosítási időszakban kettő, két alkalommal igénybe vett szolgál- tatás esetén négy, három alkalom esetén hat osztállyal csökken, de legfeljebb C0 osztály lesz.
A bónuszosztály jelen b) pontban megjelölt okból történő változása a fizetendő díjat nem befolyásolja.
c) Ha a töréskár fedezet bónuszosz- tálya a gfb fedezet bonus besoro- lása alapján került megállapításra, akkor a gfb fedezetre vonatkozó bonus-besorolásának a gfb fede- zet kockázatviselési kezdetétől
számított 75 napon túli változása a casco fedezetek bónuszosztályát nem befolyásolja.
ii) A bónusszal kapcsolatos egyéb előírások
– A bónuszosztály besorolás a szerződő személyéhez fűződik és kizárólag a szerződő egy adott gépjárművére vonatkozik.
– Ha a biztosítási eseménnyel kap- csolatos kifizetés a biztosító részére maradéktalanul megtérül, a szol- gáltatás nem érinti a töréskár fede- zet bónuszbesorolását.
– Ha a töréskár fedezet nem biztosí- tási esemény miatti érdekmúlással szűnik meg, a biztosító a szerződő kérésére igazolást állít ki a szer- ződés megszűnése előtti azon időtartamról, amelyet a biztosító a bónuszbesorolás megállapításánál figyelembe vett.
– Abban az esetben, ha a bizto- sító a töréskár fedezetre kiemelt
kockázatelbírálást alkalmaz, bónusz kedvezmény nem alkalmazható.
2.5.1.6. Túlfizetés kezelése
A szerződés tartama alatt keletkező díjtöbbletet az Allianz az Ön kérésére visszautalja. Ha Ön a díjtöbbletet nem kéri visszautalni, akkor azt a biztosító a következő esedékes díjba beszámítja. A szerződés megszűnésekor fennálló díjtöbbletet, illetve a szerződés meg- szűnését követően befizetett biztosítási díjat a külön kérése nélkül visszautaljuk az Ön részére.
2.5.2. A BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉS HATÁLYA, TARTAMA ÉS MEGSZŰNÉSE
2.5.2.1 Milyen tartamú biztosítás köthető?
Az állandó forgalmi engedélyre köte- lezett gépjárművek esetében a bizto- sítási szerződés határozatlan tartamú. Ha a gépjárműve nem rendelkezik állandó forgalmi engedéllyel, határo- zott idejű szerződést köthet, de ilyen esetben a szerződés nem köthető kizá- rólag casco és egyéb fedezetekkel.
Határozatlan időtartamra kötött biz- tosítás esetén a szerződés biztosítási időszaka egy év. A biztosítási időszak lehet ennél hosszabb, ha a casco és egyéb fedezeteket tartalmazó csoma- got Ön utóbb gfb fedezettel bővíti és emiatt a biztosítási évforduló módosul.
A szerződés biztosítási évfordulója minden esetben megegyezik a gfb fedezet évfordulójával.
Ha a szerződés gfb fedezet nélkül jön létre, akkor a biztosítási évforduló a casco és egyéb fedezetek biztosítási időszakának utolsó napja, amely, ha utóbb gfb fedezettel bővíti a csomag- ját, a gfb fedezet szerinti évfordulóra módosul.
Az évforduló napját a biztosítást iga- zoló dokumentumon találja.
A fedezetek tekintetében az első biz- tosítási időszak eltérő lehet egymástól.
Ez attól függ, hogy a szerződéskötés- kor, vagy csomagváltás esetében szer- ződésmódosításkor az érintett gfb vagy casco fedezetek kockázatviselésének kezdő napja korábbi, vagy későbbi, mint a szerződéskötéskor választott gfb vagy casco fedezetek kockázatvi- selési kezdete. Az egyéb fedezetek koc- kázatviselési kezdete és ezzel együtt
a biztosítási időszak és az évforduló is, minden esetben megegyezik a casco fedezetek vagy ennek hiányában a gfb fedezet kockázatviselési kezdetével, illetve biztosítási időszakával.
Gfb fedezet tekintetében a biztosítási időszak a határozatlan tartamú szerző- dések esetében – a díjfizetés gyakori- ságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik, kezdő napja pedig a biztosító kocká- zatviselésének kezdete. Díjnemfizetés miatt, a megszűnt szerződés biztosítási időszakának hátralevő részére újra kötött szerződés esetében a biztosítási időszak az új szerződés kockázatvise- lési kezdetétől a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig ter- jedő időszak.
Csak határozott idejű szerződés köt- hető az ideiglenes forgalmi engedély- lyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segéd- motoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében.
Határozott tartamú biztosítás legfel- jebb egy éves időtartamra köthető. A felek megállapodnak a határozott tartamú szerződés kockázatviselése
kezdetének és végének időpontjában. Határozott tartamú szerződés legfel- jebb a gfb fedezet tartamával meg- egyező tartamra köthető.
A P rendszámú gépjárműre határozott időtartamra kötött felelősségbiztosítás csak akkor tekinthető érvényesnek, ha a rendszám a gépjárműre a vonat- kozó jogszabályi követelményeknek (KRESZ) megfelelően fel van szerelve és a rendszám használata megfelel a közúti közlekedési igazgatási felada- tokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló 326/2011. (XII. 28.) Korm. rendeletben foglaltaknak.
2.5.2.2. Mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése?
A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szer- ződés létrejöttének időpontjában, de a gfb fedezet esetében nem korábban, mint az üzemben tartó járműnyilván- tartásba történő bejegyzésének idő- pontjában kezdődik.
A biztosító kockázatviselése nem kez- dődhet korábban az ajánlatnak, vagy a szerződésmódosítási kérelemnek a biztosítóhoz való beérkezésének idő- pontjánál. A casco és egyéb fedezetek kockázatviselésének kezdőnapja lehet
későbbi, vagy legfeljebb 60 nappal korábbi, mint a gfb fedezeté.
Az egyéb fedezetek kockázatviselé- sének kezdőnapja minden esetben megegyezik a casco fedezetek koc- kázatviselésének kezdőnapjával, illetve casco fedezetek hiányában a gfb fedezet kockázatviselésének kezdőnapjával.
Csomagváltással történő szerződés- módosítás során, a választott cso- magnak megfelelő újabb fedezetek esetében a biztosító kockázatviselése a szerződésmódosítás során megha- tározott időpontban, de legkorábban a módosítási kérelem biztosítóhoz való beérkezésének napján kezdődhet. Ide tartozik az az eset is, amikor Ön meg- lévő gfb fedezetét Komfort csomagra bővíti, vagy meglévő Allianz kötelező gépjármű-felelősségbiztosítását az Allianz Autóm biztosítás Komfort cso- magjára módosítja. A csomagváltást megelőzően, a korábbi csomagban szereplő fedezetek kockázatviselési kezdőnapja a szerződésmódosítással nem változik.
A biztosító a gfb fedezetre tekintet- tel az ajánlattétel során ellenőrzi a járműnyilvántartásban az üzemben tartó bejegyzésének időpontját, és kockázatviselésének kezdetét annak megfelelően jogosult megállapítani.
2.5.2.3. Mikor szűnik meg a szerződés?
A szerződés, és vele együtt a biztosító kockázatviselése valamennyi fedezet tekintetében megszűnik, ha mind a gfb, mind a casco fedezetek a lentebb részletezett okok miatt megszűnnek.
A Komfort csomag esetében a biztosító kockázatviselése az egyéb fedezetek- kel kapcsolatban is megszűnik, ha a gfb fedezetre vonatkozóan megszűnik a kockázatviselése.
Plusz, Extra és Max csomag esetében az egyéb fedezetek vonatkozásában a biztosító kockázatviselése akkor szűnik meg, ha a casco fedezetekre vonatko- zóan a kockázatviselése megszűnik.
A szerződés megszűnéséről a biztosító a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül értesítést küld, a lentiekben fog- lalt kivételekkel. A határozott időre kötött szerződés és a biztosító kocká- zatviselése a szerződésben meghatá- rozott biztosítási időtartam elteltével minden további intézkedés nélkül szű- nik meg.
A szerződés megszűnésének okai továbbá az alábbiak lehetnek:
i) Díjnemfizetés
a) Gfb fedezet esetében, ha az esedékes biztosítási díjat Ön nem fizeti meg,
a biztosító a díj esedékességétől
számított harmincadik nap eltel- téig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – felszólítást
küld. Ha Ön a díjat a biztosító fizetési felszólítása ellenére sem fizeti meg, a gfb fedezetre vonatkozóan a biz- tosító kockázatviselése a 60. napon megszűnik a türelmi idő végének, vagy ha a biztosítási díjat részben megfizették, akkor azon túl, a díj- rendezettség napjának megfelelő hatállyal. A gfb fedezet megszű- néséről a biztosító 15 napon belül értesítést küld.
Ha a gfb fedezetet tartalmazó biz- tosítási szerződés a biztosítási idő- szak vége előtt díjnemfizetés miatt megszűnik, Ön az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó gfb szerződést csak annál a biztosítónál köthet, ahol a szerző- dése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében Ön biztosítási időszak közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot. Ha díjnemfizetés miatt a szerződése megszűnik, a biztosítási időszakon belül a gfb fedezetre vonatkozóan Ön az Allianz kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási termékére vonatkozó szerződést is köthet.
b) Casco és egyéb fedezetek ese- tében megszűnik a biztosítási fedezet díjnemfizetés miatt a díj esedékessége napjára, illetve, ha a díjat Ön részben megfizette, a díjrendezettség napjára visszame- nőleges hatállyal, ha a biztosító a
felszólításban megjelölt – legalább a felszólítás elküldésétől számított harminc napos – póthatáridővel a díj megfizetésére Önt írásban, a követ- kezményekre történő figyelmeztetés mellett felhívta, és a póthatáridő eredménytelenül eltelt, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést bírósági úton késedelem nélkül érvényesíti.
c) Ha a casco és egyéb fedezetek díjnemfizetés miatt megszűnnek, csak a gfb fedezet marad érvény- ben. Ha a casco és egyéb fede- zetek helyreállítása a következő biztosítási évfordulóig nem történik meg, akkor a következő biztosítási időszakra vonatkozóan a szerződőt a gfb fedezetre a csomagkedvez- mények nem illetik meg.
d) A díjnemfizetés miatti megszűnés után befizetett díj nem helyezi auto- matikusan újra hatályba a szerző- dést. Ha a szerződés tartalmaz gfb fedezetet, amelyre vonatkozóan
a díjat megfizette, és a casco és egyéb fedezetek díjnemfizetés miatt megszűnnek, akkor ezen fedeze- tek helyreállításában a biztosító és Ön megállapodhatnak. A casco és egyéb fedezetek helyreállításának
feltétele, hogy legyen a szerződésben gfb fedezet, amely díjjal rendezett, a casco és egyéb fedezetekre vonatko- zóan a díjtartozást, és az időközben esedékessé vált díjrészleteket fizesse meg, továbbá a casco fedezetek vonatkozásában Ön a megszűnés és a kockázatviselés helyreállításának
időpontjára vonatkozóan kármentes- ségi nyilatkozatot tegyen. A biztosító a casco fedezetek helyreállításának feltételül szemlét is előírhat.
ii) Érdekmúlás
a) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő végleges kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szü- netelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása ese- tén, ha a szerződéskötésre kötele- zett üzemben tartó személyében változás áll be. Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jog- utódlással történő megszűnése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
Az üzemben tartó halála esetén azonban a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított
30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette.
Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljá- rásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben
tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést
megelőző időpontként kerül bejegy- zésre, a szerződés és vele együtt a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
b) Casco fedezetek esetében érdek- múlásnak minősül a fentieken kívül az érdekmúlást okozó biztosítási esemény (2.4.2.2. i) pont) is.
Ha az érdekmúlás biztosítási ese- mény következménye, a biztosítót a biztosítási időszak, vagy határozott idejű szerződés esetében a tartam végéig illeti meg a casco fedezetek díja. A biztosítási időszak, illetve tartam végéig járó kiegyenlítetlen, időarányos díjat a biztosító jogosult a szolgáltatás összegéből levonni.
Ebben az esetben a casco és egyéb fedezetek az érdekmúlást okozó biztosítási esemény napjának hatályával, a gfb fedezet viszont a gépjármű forgalomból történő kivo- násának napjával (vagy szünetelés- sel, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg) szűnik meg.
c) A szerződés érdekmúlással való megszűnése estén a biztosító koc- kázatviselése a forgalomból történő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése,
a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az okiratba bejegyzett üzem- ben tartóra vonatkozó bejegyzés törlésének az időpontjával szűnik meg, kivéve a b) pontban szabályo- zott esetet. A szerződés/fedezet és ezzel együtt a biztosító kockázatvi- selése az érdekmúlás bekövetkezé- sének napján szűnik meg.
Ha az érdekmúlás nem a b) pont szerinti biztosítási esemény következ- ménye, a biztosítás díja az érdekmú- lás napjáig illeti meg a biztosítót.
A biztosító az ezt követő időszakra befizetett díjat visszautalja a szerződőnek.
iii) Külföldi nyilvántartásba vétel
A biztosító kockázatviselése azon a napon szűnik meg, amikor a biztosított gépjárművet külföldi rendszámmal és okmányokkal látják el.
iv) Felmondás
A szerződő felek bármelyike a biztosí- tási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően a biztosítási szerződést indoklás nélkül felmondhatja.
A felek jogosultak a gfb, illetve a casco és egyéb fedezeteket egymástól füg- getlenül, önállóan is felmondani a fede- zet-szűkítés szabályainak megfelelően (2.5.3.1. pont). A gfb fedezet felmon- dása esetén, ha a választott csomag Plusz, Extra vagy Max, a biztosítási szerződés a gfb fedezet nélkül marad érvényben. A casco és egyéb fedezetek felmondása esetén a szerződés csak gfb fedezettel, nem pedig Komfort csomagban marad érvényben, illetve megszűnik, ha nem tartalmazott gfb fedezetet.
A felmondás akkor hatályos, ha az abban foglaltak alapján a szerződés egyértelműen beazonosítható, és a másik félhez határidőben megérkezik.
A felmondás hatálya alatt a szerző- dés fedezetei nem bővíthetők vagy szűkíthetők.
v) Közös megegyezés
A biztosítási időszakon belül a szerző- dés a felek közös megállapodásával is megszüntethető, vagy az egyes cso-
magok szűkíthetőek a xxxxx xx) pontban írtak figyelembe vételével.
Ha a gfb vagy a casco és egyéb fedeze- tek a felek közös megegyezésével meg- szűnnek, akkor ezzel összefüggésben a csomagkedvezményt a szerződés évfor- dulóját követően nem alkalmazzuk.
vi) Az üzemben tartó nem kerül bejegyzésre
Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a járműnyilvántartásba nem történik meg a szerződéskötést követő 30 napon belül, a szerződés megszűnik.
Ha a casco fedezetek díja a szerződés megszűnésének napjáig nem került megfizetésre, vagy a díjat a biztosítási esemény bekövetkezését követően fizették meg, akkor a biztosító nem nyújt szolgáltatást az ebben az idő- szakban bekövetezett casco káresemé- nyekkel kapcsolatban.
Ha a gfb fedezet tekintetében a biztosító kockázatviselése a casco és egyéb fede- zetek szerinti kockázatviselés kezdete utáni időpontban kezdődik, akkor az üzemben tartói jogosultság bejegyzé- sének vizsgálatára a gfb fedezet kocká- zatviselési kezdetét követően ismét sor kerül.
vii) Lehetetlenülés
Ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett vagy bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés casco fedezetekre vonatkozó része megszű- nik. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált, a szerződés casco fedezetekre vonat- kozó része megszűnik.
viii) Kockázatviselés elutasítása
Ha a szerződés már létrejött és a casco fedezetek kockázatviselési kezdete későbbi, mint a gfb fedezeté és a biz- tosító a gépjármű szemléjét rendelte el, amely alapján megállapítja, hogy
a casco fedezetek kockázata nem vállalható, a casco fedezetek a koc- kázatviselésük kezdetének hatályával megszűnnek.
2.5.2.4. Szünetelés
Ön kérheti a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművének forgalomból történő ideiglenes kivonását. Ha az Ön kérelmére, vagy hivatalból történő eljá- rás következtében a gépjármű a forga- lomból ideiglenesen kivonásra kerül, a biztosító kockázatviselése a gfb fede- zet tekintetében ebben az időtartam- ban szünetel és erre az időszakra díjat nem kell fizetnie. Ugyanakkor a casco és egyéb fedezetek tekintetében – ha vannak ilyenek – a biztosító kockázat- viselése fennáll ebben az időszakban is, így az erre az időszakra járó díjat Ön köteles megfizetni.
A szünetelés tényéről, annak kezdő és záró időpontjáról értesítjük Xxx.
A szünetelés a kivonás napjától a kivonás lejártának napjáig vagy a gép- jármű ismételt forgalomba helyezé- sének napjáig, de legfeljebb egy évig tarthat. Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az
egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
A szüneteléssel érintett fedezeteknek a szünetelést követően esedékes díjrész- letét a szünetelés megszűnésének nap- xxx xxxx megfizetnie. Ön az Allianz-cal ettől eltérően is megállapodhat.
2.5.3. A SZERZŐDÉS MÓDOSÍTÁSA
A szerződés módosulhat évközben, valamint a biztosítási időszak végén, a következő biztosítási időszak kezdő napjának hatályával.
2.5.3.1. Biztosítási csomagok közötti váltás
i) A casco és az egyéb fedezetek külön- külön nem választhatóak, csak csoma- gok közötti választásra van lehetőség.
ii) Bármikor lehetősége van szerződé- sét casco vagy casco és egyéb fedezet- tekkel kibővíteni, a korábban választott csomagtól függően.
Ilyen esetben az Allianz jogosult dönteni arról, hogy a fedezetek bővülésével járó kockázatnövekedést vállalja vagy sem. Ennek megfelelően a biztosító jogosult az új casco fedezetek kockázatviselése kezdő napjától számított 15 napon belül a kockázatvállalásról dönteni.
Ennek érdekében szemlét rendelhet el. Ha az így megnövekedett kockázatot a biztosító nem vállalja, vagy 15 napon belül a kockázatvállalással kapcsolat- ban nem nyilatkozik, akkor a szerződés
az eredeti csomagnak megfelelő fede- zeti tartalommal marad érvényben.
A biztosító az elutasításról Önt értesíti.
A gfb fedezet díja csomagváltás miatt csak a biztosítási évfordulót követően változhat, ugyanakkor a casco és egyéb fedezetek díja a csomagváltás következtében nőhet, a csomagvál- tásra vonatkozó kérelem biztosítóhoz való beérkezésének hatályával, vagy, ha ez későbbi, a kérelemben meghatá- rozott időpontban.
iii) Ön a csomagoknak megfelelő fedezetek körét csomagváltással, a biz- tosítási időszak utolsó napjának hatá- lyával bármikor szűkítheti. Ha az Ön szerződése legalább Plusz csomaggal jött létre, a gfb fedezetet – felmondás- sal – megszüntetheti úgy is, hogy a cso- mag többi fedezete érvényben marad.
iv) Lehetőség van arra, hogy ha Ön már rendelkezik az Allianz-nál kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerző- déssel, akkor módosítsa Allianz Autóm biztosításra és ahhoz casco és egyéb fedezeteket kössön, a fenti ii) alpont- ban foglaltak figyelembe vételével. A gfb fedezet díja a következő biztosítási időszakig nem változik. Ebben az eset- ben, a szerződés módosításával Ön elfogadja, hogy a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítás mellé korábban megkötött kiegészítő biztosításai, ha vannak ilyenek, a casco és egyéb fede- zetek kockázatviselésének kezdetével megszűnnek.
v) Ha az Ön szerződése kizárólag casco és egyéb fedezeteket tartalmaz, szerződését bármikor kiegészítheti gfb fedezettel.
2.5.3.2. Módosítás a szerződés adata- iban bekövetkezett változások miatt
Az Allianz az Ön 2.3.1. pontban foglalt változás-bejelentési kötelezettségének megfelelő értesítése alapján módosítja a szerződést.
Az Allianz a szerződés módosítása, illetve adatok változásának bejelentése során jogosult az Ön által közvetlenül vagy közvetve (biztosításközvetítő útján) megadott személyes adatokat, valamint a gépjármű adatait ellenőrizni, illetve a járműnyilvántartásba bejegyzett változá- sokat köteles a szerződéssel kapcsolatos feladatainak ellátása során figyelembe venni. Az adatokat az Allianz elsődlege- sen a Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartás adatai felhasználásával ellenőrzi. Az adatok hiteles nyilvántartással való összeveté- sére a biztosító a Gfbt. 49. §-ban előírt kötelezettsége alapján jogosult, melynek értelmében a biztosító köteles a bizto- sítási szerződés létrejöttéről, valamint a szerződés adataiban bekövetkezett vál- tozásokról a vonatkozó jogszabály által előírt adattartalommal a kötvénynyilván- tartó szervet értesíteni.
A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó
változását igazoló okiratot, a forga- lomban történő részvétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
Ha az Allianz a szerződéskötés után szerez tudomást a casco fedezetekkel kapcsolatos kockázatát jelentősen befolyásoló körülményekről (ilyennek minősül például: a biztosított gépjármű olyan átalakítása, amely érinti a bizto- sítás díját), a tudomásszerzéstől számí- tott 15 napon belül írásban javaslatot tehet a casco fedezetekre vonatkozóan a biztosítási szerződésnek a tudo- másszerzés napjával történő módo- sítására, vagy a casco fedezeteket 30 napra – írásban – felmondhatja. Ha Ön a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, a casco fedezetek a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnnek. Erre az Allianznak figyel- meztetnie kell Önt a módosító javaslat megtételekor.
2.5.3.3. A díj módosítása évközben
i) Gfb fedezet díjának módosítása
Ha Ön megsérti a szerződés megkö- tésekor fennálló közlési vagy együtt- működési kötelezettségét (Gfbt. 23.
§ (2) bekezdés), vagy a bonus-malus besorolását hibásan adja meg (21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 5. § (3)–(4) bekezdés), az Allianz jogosult a díjat legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül,
a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével, a kockázatviselés kezdetének hatályával módosítani a biztosítási időszak, illetve tartam kez- dőnapján alkalmazandó díjtarifa sze- rint, és erről Önt egyidejűleg értesíti.
Ha a szerződés a módosítás napján nem díjrendezett, akkor a díjkülönbözet is az eredeti díjjal együtt esedékes. Ha a szerződés a módosítás napján díjren- dezett, akkor Ön a díjkülönbözetet az Allianz közlésétől számított 30 napos időtartamon belül köteles megfizetni.
A fizetésre rendelkezésre álló időtartam a szerződésben rögzített díjesedékes- ség időpontját nem érinti. Amennyiben a különbözetet Ön nem fizeti meg 15 napon belül, a biztosító fizetési emlé- keztetőt küld. Díjfizetés hiányában
a gfb fedezet a 30 napos időtartam elteltével, az első díj esedékességétől számított 60. napon megszűnik. Ha az esedékes díjat részben megfizették, akkor a gfb fedezet 60 napon túl, a befizetett díjjal arányos időtartamnak megfelelően, a díjrendezettség napjá- nak hatályával szűnik meg.
Ha a szerződésen túlfizetést tartunk nyilván, és így a gfb fedezet fenti díj- különbözetének esedékessé válásakor rendelkezésre áll olyan összeg, amely- ből a díjkülönbözet kiegyenlíthető, akkor – a befizetések elszámolási sor- rendje szerint (2.5.1.2. iii) pont) – ebből az összegből vonjuk le a díjkülönbözet összegét.
ii) Casco fedezetek díjmódosítása
a) Ha a biztosító olyan körülmény vál- tozásáról szerez tudomást, amelyet a casco fedezetekre vonatkozó biztosítási díj megállapításánál figyelembe vett, a szerződés a biz- tosító tudomásszerzésének napjától módosul. Ilyen körülménynek minő- sül különösen a díjfizetés módja és gyakorisága, a biztosított gépjármű használati módja. Amennyiben Ön a tartam során szerződésmódo- sítást kezdeményez, és az érinti a biztosítási díjat is, a kedvezmények vagy pótdíjak mértéke a mindenkori díjszabás alapján változhat.
Az Ön szerződésére vonatkozó díjkedvezményekről és pótdíjakról, valamint a díjváltozás mértékéről Ön a biztosító Call Centerében, a Központi Ügyfélszolgálatunkon, illetve biztosítási tanácsadóján keresztül kaphat információt, vala- mint a módosítást megelőzően a szerződésmódosítás folyamatában is tájékozódhat.
b) Ha Ön a szerződéskötéskor nem teljes körűen adja meg a díj meg- állapításához szükséges adatokat, vagy azok nem felelnek meg a tényeknek/valóságnak (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a gépjármű-felelősségbiztosítás bonus-osztálya alapján történő
casco bónuszosztály megállapítása, illetve a díj megállapítása során figyelembe vett adatokat) és ez a
biztosító tudomására jut az ajánlat- tételtől számított 60 napon belül, akkor jogosult a valós adat szerinti díjat megállapítani a kockázatvise- lés kezdő időpontjának megfelelő hatállyal.
iii) Assistance szolgáltatás és köz- lekedési baleset fedezetek díjának módosítása
Ha csomagváltás következtében az assistance szolgáltatás és a közleke- dési baleset fedezetek, és ezzel együtt a szolgáltatás szintjei az alapszol- gáltatáshoz képest bővülnek, akkor
a díj ennek megfelelően módosul, a csomagbővítésre vonatkozó kérelem biztosítóhoz való beérkezése napjának hatályával, vagy, ha ez későbbi, a kére- lemben meghatározott időpontban.
2.5.3.4. Szerződés díjának módosítása évfordulóval
i) Gfb fedezet díjának módosítása
A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal módosul a biztosítási időszak kezdőnapján
érvényben lévő díjtarifa szerint. Ameny- nyiben a szerződést érintő adatok évközben megváltoznak, az a díjat adott biztosítási időszakon belül nem módosítja, kizárólag a következő bizto- sítási időszakban vehetők figyelembe a díjszámítás során.
ii) Casco fedezetek díjának módosítása
a) Ön jogosult a szerződésben vállalt önrészesedés helyett – a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal – más önrészese- dést választani. Önnek a módosult díjat a következő biztosítási időszak első napjától kezdődően kell meg- fizetnie. Ha Ön az önrészesedést csökkenteni kívánja, az Allianz kér- heti, hogy a gépjárművet szemlére mutassa be.
b) A szerződés fennállása alatt a biztosító évente egy alkalommal a díjat emelheti, amennyiben a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) által a díjemelés alkalmazását
megelőzően közzétett júniusi (előző év azonos hónapjára vetített), jár- műalkatrészre vonatkozó fogyasztói árindex, valamint a járműjavítás,
-karbantartásra vonatkozó fogyasz- tói árindex 1:1 arányú átlaga leg- alább 1%. Az díjemelés mértéke megegyezik a fenti fogyasztói- árindexek 1:1 arányú átlagával.
A biztosító a díjemelés fentiek sze- rint meghatározott mértékét a KSH által adott év júniusára vonatkozó árindex közzétételt követő naptári év január 1-jétől december 31-éig alkalmazza.
c) A biztosító jogszabály változása esetén is módosíthatja a biztosítási díjat.
iii) Értesítés a díjmódosításról
Az Allianz Önt a biztosítási időszak utolsó napját megelőző legalább 50 nappal írásban értesíti a biztosítási évfordulóról és a várható díjról. Ha Ön a díjmódosítást nem fogadja el, a szerződést a biztosítási időszak végére felmondhatja. Felmon- dás hiányában a szerződés a módosítás- nak megfelelően marad hatályban.
2.5.4. IRÁNYADÓ JOG ÉS JOGVITÁK RENDEZÉSE
2.5.4.1. Panaszkezelés
Társaságunk panaszkezelésére vonat- kozó tájékoztatást az Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése című dokumentumban adunk.
2.5.4.2. Irányadó jog
A szerződésre a magyar jogot, a gfb fedezet tekintetében elsősorban a Gfbt. mindenkor hatályos rendelkezé- seit kell alkalmazni.
2.5.5. TOVÁBBI INFORMÁCIÓK
2.5.5.1. Hogyan jön létre a szerződés?
i) Szerződő felek
A biztosítási szerződés Ön és az Allianz között jön létre.
Ön (a szerződő) lehet a gépjármű forgalmi engedélyébe bejegyzett
üzemben tartója, a gépjármű xxxxx- xxxxxx által – szerződés, vagy más igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett személy, vagy a tulajdonosa, ha a gépjármű forgalmi engedéllyel nem rendelkezik .
ii) A szerződéskötés szabályai
A szerződés a felek megállapodásá- val jön létre. Szerződés távértékesítés útján (pl. telefonon, online) is köthető. Az elektronikus úton kötött szerződés írásba foglalt szerződésnek minősül.
a) Ajánlat
Az ajánlat a szerződő biztosításkö- tési szándékot tartalmazó egyol- dalú nyilatkozata. Az ajánlattevő ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig kötve van.
A szerződéskötés során az aján- latban rögzített adatok helyessé- géért, azok valóságtartalmáért a szerződő tartozik felelősséggel, még akkor is, ha az ajánlatot nem saját kezűleg töltötte ki, hanem közvetítő útján. Ezek az adatok lehetnek különösen: ha korábban más biztosítónál rendelkezett kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási szerződéssel, az előző biztosító megnevezése és a fede- zetet igazoló dokumentum száma, a kártörténeti nyilvántartásban szereplő azonosítószám, továbbá e-termék választása esetében
az e-mail címe és a mobiltelefon
száma. A biztosító írásban közölt
kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a szerződő a közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolat- lanul hagyása önmagában nem jelenti ennek a kötelezettségnek megsértését.
A biztosító az ajánlattétel, a szerző- déskötés során jogosult a szerződő által közvetlenül vagy közvetve (biztosításközvetítő útján) megadott személyes adatokat, illetve a gép- jármű adatait ellenőrizni. Az ada- tokat a biztosító elsődlegesen a Belügyminisztérium által vezetett közúti közlekedési nyilvántartás adatai felhasználásával jogosult ellenőrizni. Az adatok hiteles nyil- vántartással való összevetésére a biztosító a casco fedezetek eseté- ben a jogos érdekének érvényesí- tése, gfb fedezet esetében pedig a Gfbt. 49. §-ban előírt kötelezettsége alapján jogosult. A biztosító köteles a biztosítási szerződés gfb fede- zetének létrejöttéről, valamint a szerződés adataiban bekövetkezett változásokról a vonatkozó jogsza- bály által előírt adattartalommal
a kötvénynyilvántartó szervet
értesíteni.
Szerződés csak a Belügyminisz- térium által vezetett közhiteles járműnyilvántartás adatai alapján beazonosítható gépjármű esetében jöhet létre. Kivételt képeznek azok a gépjárművek, amelyek nem sze- repelnek a járműnyilvántartásban
(például segédmotoros kerékpárok, ideiglenes forgalmi engedéllyel ren- delkező gépjárművek).
b) Az ajánlat elfogadása
A szerződést úgy is megkötheti, ha az Allianz díjszabásának (ideértve különösen, de nem kizárólagosan a gfb fedezet esetében meghirdetett díjtarifát) és a szerződési feltételek- nek megfelelő ajánlatát – a megfe- lelő tájékoztatás ismeretében –, az Allianz által a meghatározott tarta- lommal és a kért csomag megjelölé- sével részünkre átadja.
A szerződése akkor jön létre, ha az ajánlatot az átadástól számított 15 napon belül nem utasítjuk el.
A casco fedezetek kockázatának elbírálására rendelkezésre álló 15 napos határidőt minden esetben az ajánlatban a casco fedezetekre megjelölt kockázatviselés kezdő napjától kell számítani.
Gfb fedezet esetében a biztosító köteles a díjtarifájának valamint a biztosítási feltételeinek megfelelő ajánlatot elfogadni.
Ha a gfb fedezetet tartalmazó biztosítási szerződés év közben díjnemfizetéssel megszűnik, Ön az adott biztosítási időszak hátra- lévő részére fedezetet nyújtó gfb szerződést csak annál a biztosí- tónál köthet, ahol a szerződése díjnemfizetéssel megszűnt. A fentiek értelmében Ön biztosítási
időszak közben ilyen módon nem válthat biztosító társaságot. Ha díjnemfizetés miatt a szerződése megszűnik, a biztosítási időszak hátralévő részére a gfb fedezetre vonatkozóan Ön az Allianz kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ter- mékét is választhatja a szerződés újrakötésekor.
A létrejött szerződés hatályba lépésének napja az ajánlattétel időpontja.
Az Allianz a gfb fedezetre vonat- kozó biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, az így létrejött szerződés érvénytelen.
c) Az ajánlat elutasítása
Casco és egyéb fedezetek tekinte- tében nem jön létre szerződés, ha a kockázatot az Allianz nem vállalhatja, és a casco és egyéb fedezetek kocká- zatviselése kezdő napjától számított 15 napon belül a casco és egyéb fedezetekre tett ajánlatot elutasítja.
Gfb fedezet esetében az Allianz csak akkor utasíthatja el az ajánla- tot annak beérkezésétől számított 15 napon belül, ha a közvetlenül megelőző biztosítási időszakban nála lévő gfb szerződés felmondá- sára nyilatkozatot tett, vagy ha az ajánlat nem felel meg a biztosító díjtarifájának és biztosítási feltétele- inek. Ha az Allianz a gfb fedezetre vonatkozóan az ajánlatot a fentiek
alapján elutasítja, akkor a casco és egyéb fedezetekre vonatkozóan sem jöhet létre szerződés.
Az Allianz az ajánlat, illetve a fede- zetek elutasításáról értesíti Önt.
Ha a 15 napos kockázatelbírálási idő alatt a casco fedezetekkel kapcsolatban biztosítási esemény következik be, az ajánlatot a bizto- sító csak abban az esetben utasít- hatja el, ha ennek lehetőségére az ajánlaton a figyelmet kifejezetten felhívta, és az igényelt biztosítási fedezet jellege vagy a kockázatvise- lés körülményei alapján nyilvánvaló, hogy az ajánlat elfogadásához a kockázat egyedi elbírálása (szemle alapján) szükséges.
Ha az Allianz a casco fedezetek kockázatviselési kezdetétől számí- tott 15 napon belül nem rendelte el a gépjármű szemléjét, akkor az így létrejött casco fedezetek alapján a kockázatviselés kezdetét követő 15 napos időszakban bekövetkezett károk esetében kizárólag akkor nyújtunk szolgáltatást, ha a szer- ződő a káresemény körülményeit hatóság által kiállított dokumen- tummal igazolja, vagy a kárese- ményt ügyfélszolgálatunkon 24 órán belül telefonon bejelenti.
Az ajánlat elutasítása esetén az Allianz a hozzá beérkezett díj (díj- részlet) visszafizetéséről – ha a szerződő a bankszámlaszámát
megadta, banki átutalással, meg- adott bankszámlaszám hiányá- ban postai úton – 30 napon belül intézkedik.
d) Az ajánlat módosítása
Ha casco és egyéb fedezetek tekin- tetében a biztosító által kiállított kötvény tartalma eltér a szerződő ajánlatától, és az eltérést a szer- ződő a kötvény kézhezvételét követően késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ez a rendelkezés lényeges eltérésekre akkor alkalmazható, ha a biztosító az eltérésre a szerződő figyelmét
a kötvény átadásakor írásban felhívta. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
Ha a gfb fedezet tekintetében az ajánlat nem felel meg a biztosító díjszabásának vagy szerződési feltételeinek, akkor a biztosító
15 napon belül javaslatot tehet annak módosítására. Ha a szer- ződő a módosítást 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerző- dés a módosításnak megfelelő tartalommal jön létre, az ajánlat hatályosulásának időpontjára visz- szamenőleges hatállyal. A biztosító köteles a módosítás tényére és az ajánlathoz viszonyított lényeges eltérésekre a szerződő figyelmét felhívni. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
e) Hallgatással létrejött szerződés casco és egyéb fedezeteinek módosítása
Ha az ajánlat nem felel meg az a biz- tosító díjszabásának és/vagy a bizto- sítási feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha az Allianz az ajánlatra 15 napon belül nem válaszol.
Ha a casco és egyéb fedezetek tekintetében az Allianz kifejezett nyi- latkozata nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a Biztosítási Információk részét képező Általános szerződési feltételektől, az Allianz a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az Általános szerződési feltételeknek megfelelően módosít- sák. Ha Ön a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, az Allianz az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvé- telétől számított 15 napon belül a casco és / vagy az egyéb fedezeteket 30 napos határidővel megszüntetheti.
f) Gfb fedezet tekintetében a szer- ződés hatálya alatt ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyan- azon biztosítási időszak egy részére kötött további gfb szerződés érvénytelen, még abban az eset- ben is, ha egyébként az újabb szer- ződésre díjfizetés történik. A casco és egyéb fedezetek tekintetében a megszűnés hatálya a gfb fedezet érvénytelenségének tudomásunkra jutásának napja.
g) Az Allianz a szerződés létrejöttéről kötvényt (fedezetet igazoló doku- mentumot) küld. Ha a szerződést nem írásban kötötték, akkor az Allianz köteles biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani és azt az Ön rendelkezésére bocsátani.
2.5.5.2. Jognyilatkozatok érvényessége és hatálya
i) Szerződéssel kapcsolatos nyilatko- zatok hatálya
Ha jogszabály a nyilatkozat érvényes- ségéhez írásbeliséget követel meg, akkor az kizárólag akkor érvényes, ha azt a nyilatkozatot tevő aláírta, vagy ha az megfelel a Polgári Törvény- könyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írásbeliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatkozatban foglalt tartalom változatlan visszaidé- zésére, a nyilatkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele időpontjá- nak azonosítására.
Minden más esetben az Allianz-hoz intézett nyilatkozat velünk szemben akkor hatályos, ha azt telefonon,
e-mailen, az Allianz által üzemeltetett honlapon, elektronikus értékesítési felü- leten vagy csatornán keresztül, vagy egyéb maradandó eszközzel tették, és az az Allianz tudomására jut.
Az alkuszon keresztül tett nyilatkozat csak az Allianz-hoz való beérkezéssel válik hatályossá.
Az Allianz ügynöke (függő biztosítás- közvetítő) kizárólag az ajánlatok és a biztosítási szerződéssel kapcsolatos egyéb nyilatkozatok (például kárbeje- lentés, változásbejelentés, felmondás) átvételére jogosult.
ii) E-termék feltétele, elektronikus kommunikáció és az elektronikus úton tett nyilatkozatok érvényessége
Ha Ön a szerződéskötéskor, vagy azt követően csomagbővítéskor e-terméket választ, akkor köteles megadni mind az e-mail címét, mind a mobiltelefonszá- mát, és kötelező az ügyfélportál hasz- nálatára vonatkozó nyilatkozatot tenni.
E-termék választásával, továbbá azok- ban az esetekben, amikor a szerződéskö- téskor, az ajánlattétel, vagy a szerződés módosítása, illetve csomagbővítés során az Allianz részére a mobiltelefon számát, és/ vagy az e-mail elérhetőségét meg- adja vagy módosítja, ezzel az Allianz-cal elektronikus úton történő kommuni- kációban állapodik meg és hozzájárul ahhoz, hogy azt az Allianz a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez
– a vonatkozó jogszabályi követelmé- nyek betartása mellett – felhasználja. Ennek megfelelően az Allianz többek között a Gfbt.-n alapuló értesítési kötele- zettségének (a szerződés megkötéséről, megszűnéséről, a díj módosításáról, a szolgáltatási igénnyel kapcsolatos tájé- koztatásról) az e-mail címre küldött érte- sítéssel elektronikus úton is eleget tehet.
Az Allianz a szerződő által megadott e-mail címre küldi meg a szerződéssel
kapcsolatos dokumentumokat (így külö- nösen a kötvényt, számlát/számviteli bizonylatot, díjigazolást, felszólítót, törlés- értesítőt, díjértesítőt, zöldkártyát, a csek- ket tartalmazó küldemények kivételével), melyeket elektronikus aláírással (nem minősített bélyegző tanúsítvány) lát el.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy az elekt- ronikus úton kiállított zöldkártyát zöld papírra kell kinyomtatni!
Ön köteles valós, az elektronikus érte- sítések fogadására alkalmas e-mail címet, valamint valós, a szöveges üze- netek (SMS) és a telefonhívások foga- dására alkalmas mobiltelefonszámot megadni és – e-termék választása ese- tén – az Allianz-cal folytatott kommuni- káció során kizárólag ezeket használni. A szerződő az e-termék fennállása alatt fentiekben meghatározott e-mail címét és mobiltelefonszámát módosít- hatja, de nem törölheti.
Új e-mail cím megadása esetén az Ön által korábban megadott e-mail címet a továbbiakban a szerződéssel kap- csolatban nem használjuk.
Az Ön által megadott elektronikus ada- tok valótlanságából, hiányosságából eredő, valamint az Ön levelezési szolgál- tatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szolgáltató biz- tonsági, valamint a személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hát- rányos jogkövetkezményekért az Allianz nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, telefonszám megválto- zását 8 napon belül az Allianz-nak be kell jelenteni. A változás bejelentésének elmulasztásából származó károkért nem vállalunk felelősséget.
Az e-mailen küldött nyilatkozatot az Allianz csak abban az esetben fogadja el, ha az egy korábban szá- munkra bejelentett e-mail címről érkezett.
2.5.5.3. Elévülés
Az elévülés akkor kezdődik, mikor a köve- telés – ideértve a szolgáltatásra, a díjra vagy díj visszakövetelésre vonatkozó igé- nyeket is – esedékessé válik. Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesíté- sére irányuló írásbeli felszólítás.
i) A gfb fedezet alapján érvényesített követelések elvülési ideje
– 3 év, ha a veszélyes üzem működé- séből eredő károkért való felelős- ség szabályait, vagy
– 5 év, ha a felelősség általános sza- bályait kell alkalmazni.
ii) A casco fedezetekből, valamint a jogi segítségnyújtás és assistance
szolgáltatás fedezetből eredő igények
– ide értve különösen, de nem kizáróla- gosan a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díj- igényét – az igény esedékessé válásá- tól számított 1 év elteltével elévülnek.
Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak
1 év. Az írásbeli felszólítás az elévülést nem szakítja meg.
iii) A közlekedési baleseti fedezetből eredő igények az esedékességtől szá- mított 2 év alatt elévülnek.
Az igények esedékességének időpontja:
– azonnali halál, illetve végtagok, szervek azonnali elvesztése esetén a biztosítási esemény bekövetkezé- sének napja,
– később bekövetkezett – egy éven belüli – halál esetén az elhalálozás napja,
– maradandó, teljes vagy részleges egészségkárosodás esetén a köz- lekedési baleset bekövetkezésének napja.
Egyéb igények esedékességének idő- pontja az igény alapjául szolgáló körül- mény bekövetkezésének napja.
2.5.5.4. Legfontosabb adózási szabályok a közlekedési baleset fedezetekkel kapcsolatban
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen tájékoz- tató nem tér ki minden, a közlekedési baleseti fedezet adózásával kapcso- latos kérdésre. Bármilyen elszámolás és eljárás alapját a vonatkozó jogsza- bályok hatályos rendelkezései jelentik. Kérjük, hogy kísérje figyelemmel a hivatkozott jogszabályokat, mert azok változása befolyásolhatja az alábbiak- ban közzétett megállapításokat.
Jelen tájékoztató a 2019. január 1-jén hatályos jogszabályok alapján készült.
i) Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti
A magánszemélyek adókötelezett- ségeiről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv) rendelkezik.
A magánszemély által kötött közleke- dési baleseti fedezet díja adómentes.
Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biz- tosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő kötelezettség keretében, a biztosító által juttatott vagyoni érték. A biztosító haláleseti, baleset- és betegségbiztosítási szolgáltatásai adómentesek.
ii) Adózási szabályok abban az eset- ben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti
A nem magánszemélyek adózási köte- lezettségeiről az alábbi jogszabályok rendelkeznek:
• A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) az egyéni vállalkozók esetében.
• A társasági adóról és osztalékadó- ról szóló 1996. évi LXXXI. törvény a hatálya alá tartozó szervezetek ese- tében (Tao. tv.). A Tao. tv. hatálya alá tartozó szervezetek elszámolására a Számvitelről szóló 2000. évi C. tör- vény szabályai az irányadóak.
• A magánszemély javára, de nem magánszemély által kötött biztosítási szerződés magánszemélyre vonat- kozó adózási szabályait az Szja. tv. tartalmazza.
iii) A biztosításokkal kapcsolatos további közteherviselési szabályok
• A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezeté- ről szóló 1997. évi LXXX. törvény
• A szociális hozzájárulási adóról szóló 2018. évi LII. törvény.
a) A fizetett biztosítási díjra vonat- kozó szabályok
Az, hogy magánszemélynek, nem magánszemély által fizetett bizto- sítás díja után keletkezik-e, és ha igen, milyen jogcímen adófizetési kötelezettsége, az az alábbi ténye- zőktől függ:
• a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszony (munkavégzésre irányuló, vagy egyéb jogviszony),
• a fedezetek Szja. tv. szerinti besorolása,
• ki a biztosítási szerződés kedvez- ményezettje (kedvezményezett lehet a nem magánszemély szer- ződő; vagy a biztosított magán- személy, illetve rá tekintettel más magánszemély).
Adókötelesnek minősülnek azon biztosítási fedezetek díjai, amelye- ket nem sorol fel az Szja. tv. az adó- mentes díjú biztosítások között.
b) A biztosító szolgáltatása
A legtöbb esetben, amennyiben a biztosító szolgáltatására magán- személy a jogosult, a szolgáltatás után nem keletkezik adófizetési kötelezettség. Az adómentes vagy adóköteles biztosítási szolgáltatá- sok meghatározását és mértékét az Szja. tv. tartalmazza. Ameny- nyiben a kedvezményezett nem magánszemély, úgy az Szja. tv. vagy a Tao tv. alapján kell a bizto- sító szolgáltatását adózási szem- pontból minősíteni.
Tekintettel arra, hogy jelen tájékoz- tató csak a legfontosabb informá- ciókat tartalmazza, kérjük, hogy szerződéskötés során fokozott figyelmet fordítson az adózásra vonatkozó szabályok bővebb megismerésére, ezzel kapcso- latban vegye igénybe könyvelő, adótanácsadó vagy adószakértő segítségét.
2.5.5.5. Baleseti adó
A népegészségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelke- zéseiben foglaltak szerint a biztosítási szerződés 2018. december 31-ét köve- tően induló biztosítási időszakában, illetve a 2018. december 31-e után megkötött kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződés esetében a szerződőnek nem kell baleseti adót fizetnie. Azonban, ha a szerződés biz- tosítási időszaka 2018-ban kezdődött, és a szerződést díjnemfizetés miatti
megszűnést követően társaságunknál köti meg 2019-ben, akkor a szerző- dőnek a 2019-es biztosítási időszak végéig baleseti adót is fizetnie kell.
Szintén baleseti adót kell fizetni a 2019-es biztosítási időszak végéig, ha a szerződő a 2019. január 1-e előtt megkötött Allianz kötelező gépjármű- felelősségbiztosítását Allianz Autóm biztosításra módosítja.
Az adó alapja az éves biztosítási díj, illetve a biztosító kockázatviselésével nem érintett időszakra vonatkozóan a fedezetlenségi díj. Az adó mértéke a biztosítási díj 30%-a, de a biztosító
kockázatviselésével érintett időtartam naptári napjaira naponta legfeljebb 83 forint/gépjármű lehet.
Az adót a biztosító állapítja meg és szedi be, illetve utalja tovább az állam részére. A megállapított baleseti adót az esedékes díjrészlettel együtt kell a biztosítónak befizetni.
Felhívjuk a figyelmet arra, hogy a jogszabály előírásainak megfelelően a biztosító a szerződő által befizetett összegből minden esetben elsőként a baleseti adót, majd ezt követően a díjat könyveli le. Éppen ezért az adó meg nem fizetése is eredményezheti a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnését, függetlenül attól, hogy egyébként a biztosítás díja megfize- tésre került.
2.5.5.6. További alkalmazandó jogszabályok és dokumentumok
Az Általános szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben az alábbi jogszabályok alkalmazandók:
• a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény, valamint a vonat- kozó hatályos magyar jogszabályok rendelkezései;
• a kötelező gépjármű-felelősségbizto- sítási fedezetre vonatkozó jogszabályi rendelkezések, azaz:
– a kötelező gépjármű-felelősség- biztosításról szóló 2009. évi LXII. törvénynek (Gfbt.) a szerződő felek jogait és kötelezettségeit szabályozó Általános rendelkezései (1-34. §),
– a bonus-malus rendszert szabá- lyozó 21/2011. (VI.10.) NGM rende- let szabályai,
amelyeket a Függelék tartalmaz. A Függelék a szerződés részét képezi.
• baleseti adót szabályozó népegész- ségügyi termékadóról szóló 2011. évi CIII. törvény rendelkezései.
Az Általános szerződési feltételeken kívül a biztosítási szerződés része az ajánlat, az ajánlattétel során tett nyi- latkozatok, a záradékok, a kötvény, valamint a gfb fedezet tekintetében a meghirdetett díjtarifa, továbbá
az Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése és az Eltérés a szerződési gyakorlattól, illetve a
jogszabályoktól elnevezésű dokumen- tumokban foglaltak is:
– A biztosító főbb adatait, az irány- adó jogra vonatkozó rendelke- zéseket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájé- koztatást (tanácsadás, javadal- mazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendelkezéseit, a bizto- sítási titokkal kapcsolatos szabá- lyokat, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatót, a távértékesítéssel kapcsolatos tájékoztatást, valamint az elektronikus szerződéskötés szabályait jelen Ügyféltájékoztató és Általános szerződési feltételek kiegészítéseként külön doku- mentum (Ügyféltájékoztató és szerződési feltételek kiegészítése) tartalmazza.
– Jelen általános szerződési feltéte-
leknek a Polgári Törvénykönyvtől és az Allianz által korábban kínált casco és kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási termékeitől való lényeges eltéréseit külön doku- mentum tartalmazza (Eltérés a szerződési gyakorlattól, illetve a jogszabályoktól).
A gépjárműflottákra és a Gfbt. 42. § (1) bekezdésben foglaltak szerinti határ- biztosításra a biztosító az Allianz Köte- lező Gépjármű-felelősségbiztosítása Flottákra, illetve az Allianz kötelező gépjármű-felelősségbiztosítása szerző- dési feltételeinek megfelelően nyújt gfb fedezetet. Flottákra casco fedezetet a biztosító Flotta casco biztosítása nyújt.
2.6. BIZTOSÍTÁSI ALAPFOGALMAK ÉRTHETŐEN
Ebben a fejezetben a biztosítási szakkifejezéseket mutatjuk be. Az alábbiakban a biztosítással kapcsolatos kifejezések közérthető megfogalmazását találja.
A B
BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ:
az a természetes vagy jogi személy, aki javadalmazás ellenében biztosításközvetítői tevékenységet végez, ide nem értve a saját
kockázatvállalásával összefüggő, saját jogú értékesítési tevékenységet végző biztosítót és viszontbiztosítót és ezek közreműködőit, valamint a kiegészítő biztosításközvetítői tevékenységet végző személyt.
BIZTOSÍTÁSI IDŐSZAK:
a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik.
BIZTOSÍTÓ KÉPVISELŐI:
CS
az Allianz ügynökei, többes ügynökei és a közreműködői.
CSEREGÉPJÁRMŰ:
D
bővített assistance szolgáltatás választása és a biztosított gépjármű biztosítási eseményből eredő üzemkép- telensége esetén az Ön rendelkezésére bocsájtott gépjármű.
DÍJTARIFA:
a gfb fedezet tekintetében: miniszteri
EGYÉB EXTRA FELSZERELTSÉG:
E
mindazon tartozékok összessége, melyek a biztosított gépjárműbe, illetve gépjárműre a gyártás után szaksze- rűen és előírásszerűen be-, illetve ráépítésre kerültek, a gyári széria, vala- mint a gyári extra felszereltség körébe nem tartoznak, ugyanakkor módosítják a gépjármű újkori és kárkori értékét.
EUROTAX:
az Autovista Magyarország Kft. által nyújtott gépjármű adatbázis- és informatikai szolgáltatás. A biztosító jogosult arra, hogy jelen szerződési feltételek változatlansága mellett más szolgáltatót vegyen igénybe. A szolgál- tató váltásról értesítjük Önt.
EUROTAX KÓD:
F
az Autovista Group által kiadott egyedi azonosító, amely a gépjármű gyártmá- nyát, típusát és gyári széria felszerelt- ségét egyértelműen meghatározza.
FEDEZETLENSÉGI DÍJ:
a gfb fedezet tekintetében: az adott gépjármű vonatkozásában az üzem- ben tartó biztosítási kötelezettségé- nek – a szünetelés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában
ALLIANZ KÁRSZAKÉRTŐ:
a bejelentett kár felmérésére, a káro- sult vagyontárgyak vizsgálatára és a biztosítási esemény körülményeinek kiértékelésére az Allianz által kijelölt szakértő.
BÉRGÉPJÁRMŰ:
az ellenérték fejében más általi hasz- nálatra – különösen, de nem kizáró- lagosan a bérleti és a lízingszerződés keretében – legfeljebb 12 hónapos határozott időre átengedett, továbbá a közösségi autózás (car sharing) cél- jára hasznosított gépjármű/közautó.
rendeletben meghatározott gépjármű- kategóriánként és – a flotta kivéte- lével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmaz- ható valamennyi korrekciós tényező összessége.
kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártala- nítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatározott díjtarifa alapján utóla- gosan megállapított díj. A fedezetlen- ségi díjat azon biztosító számítja ki és szedi be, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj
kiszámítása során a biztosító az utolsó
meghatározott – gépjármű, pótkocsi,
HOZZÁTARTOZÓ: H KÖZLEKEDÉSI BALESET (SZEMÉLY):
öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe. A fizetési kötele- zettség nem vonatkozik a szünetelés időtartamára. A fedezetlenségi díj kiszámításánál a Kártalanítási Számla kezelője, azaz a Magyar Biztosítók Szövetsége által meghirdetett és arra az időszakra vonatkozó díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlenség időtartama esik.
FORGALMI ENGEDÉLY:
G
az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja.
GAZDASÁGI TOTÁLKÁR:
a gfb fedezet tekintetében: a kárese- mény következtében károsult gép- jármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcso- latos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű
félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segédmotoros kerékpár.
GÉPJÁRMŰVERSENY:
zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tar- tott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény.
GÉPJÁRMŰ TULAJDONOSÁNAK VAGY HASZNÁLÓJÁNAK LAKÓHELYE:
a biztosított személynek, illetve a gépjármű használójának a biztosítási kötvényen feltüntetett magyarországi állandó lakóhelye.
GYÁRI EXTRA FELSZERELTSÉG:
a gyári széria felszereltségen felül a biz- tosított gépjárműbe, illetve a gépjárműre a gyártás során, az első értékesítést megelőzően a gyártó által beépítésre, illetve ráépítésre kerülő tartozékok összessége, melyek a gépjármű Eurotax
a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az egyenes ági rokon házas- társa, bejegyzett élettársa, a jegyes,
K
a házastárs egyenes ági rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
KÁROSULT:
a gfb fedezet tekintetében: a gépjár- művel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet.
KIEMELT FELSZERELTSÉG:
azon tartozékok, amelyekre a casco fedezetek kizárólag abban az esetben terjednek ki, amennyiben a biztosítási ajánlat megtétele során feltüntetésre kerültek. Kiemelt felszereltség akár a gyári széria, akár a gyári extra, akár az egyéb extra felszereltség körébe sorol- ható tartozék lehet.
KÖZLEKEDÉSI BALESET (GÉPJÁRMŰ):
a közlekedési szabályok megszegé-
az a baleset, amelyet a jelen feltételek alapján biztosított gépjármű üzemel- tetése közben a biztosított valamely egyéb közlekedésben részt vevő gép- jármű balesetével összefüggésben szenved el.
KÜLÖNLEGES FELÉPÍTMÉNYŰ GÉPJÁRMŰ:
L
olyan gépjármű, amelyre állandó jelleggel darut vagy egyéb emelőberendezést, létrát, erőgépet, munkavégző berendezést, tartályt, hűtőberendezést, zárt felépítményt vagy olyan más berendezést szerelnek fel, amelynek üzembe helyezését vagy üzemben tartását jogszabály külön tanúsítványhoz, alkalmassági nyilatko- zathoz vagy engedélyhez köti.
LAKÓAUTÓ:
M
általában M1 gépjármű-kategóriába sorolt, 3,5 tonna együttes tömeget meg nem haladó tehergépjármű szerkezeti elemeinek felhasználásával kialakított, lakó felépítménnyel ellátott, kirándu- lásra, szabadidő eltöltésére használt gépjármű.
károsodás időpontjában fennálló for- galmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja.
GÉPJÁRMŰ:
a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a közúti közleke- dés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában
katalógus értékéhez mérten módosítják a gépjármű újkori és kárkori értékét.
GYÁRI SZÉRIA FELSZERELTSÉG:
a gépjármű Eurotax katalógus szerinti felszereltsége, azaz mindazon tartozé- kok összessége, amelyeket a gépjármű Eurotax kódja, mint alapvető, újkori értéket és értékesítési árat nem növelő, beépített vagy ráépített tartozékot tartalmaz.
sével okozott esemény, illetve egyéb tárggyal vagy állattal való ütközés, mely ütközésben legalább egy moz- gásban lévő gépjármű részt vesz és legalább egy személy megsérül vagy életét veszti (a helyszínen vagy a bal- esetet követő 30 napon belül) vagy szenved el anyagi kárt.
MARADANDÓ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS:
a biztosított egészségi állapotában a kockázatviselési időszakban bekövet- kező balesetből eredő olyan fogyaté- kosság, vagy súlyos károsodás, amely a baleset időpontjától számított két éven belül kialakult és orvosilag stabilnak tekintendő, és a károsodás mértéke meghaladja a 30%-ot.
ÖNRÉSZESEDÉS:
Ö vagy a társadalomban, illetve annak
VEZETŐ:
V gépjármű-felelősségbiztosítási igazol-
SZ
ha az Allianz a gépjárműben, annak alkatrészeiben, tartozékaiban keletkezett kár kapcsán szolgáltatást nyújt, akkor a kárnak egy részét önrészesedés címén Ön viseli. Az önrészesedést az általános szerződési feltételek szerint állapítjuk meg és a kötvényen feltüntetjük.
SZEMÉLYSZÁLLÍTÁS:
taxi használati módnak nem minősülő minden egyéb személyszállítás, vala- mint az ezekhez kapcsolódó kiegészítő szolgáltatások.
SZERVIZ:
T
a casco fedezetek szerinti biztosítási esemény bekövetkezési helyéhez leg- közelebb eső hivatalos, az Allianz által javasolt gépjármű szerviz. Ön választhat ettől eltérő gépjármű javítóműhelyt is, amennyiben az nincs messzebb a biztosí- tási esemény helyszínétől, mint az Allianz által javasolt szerviz.
TAXI:
olyan gépjármű, amellyel a közleke- dési hatóság által jóváhagyott, xxxxx által azonos feltételekkel igénybe vehető személyszállítási tevékenységet végeznek.
TERRORCSELEKMÉNY:
bármely erőszakos, erőszakkal fenye- gető, az emberi életre, a materiális
és immateriális javakra, az infrastruk- túrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, illetve etnikai célok mellett foglal állást, vagy valamely kormány befolyásolására
egy részében való félelemkeltésre irá- nyul, illetve arra alkalmas.
TÖBBES ÜGYNÖK:
az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján egyidejű- leg több biztosító egymással versengő biztosítási termékeit közvetíti.
TÜRELMI IDŐ:
U
a gfb fedezet tekintetében: a díj esedé- kességétől számított hatvannapos idő- szak, melynek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés – ameny- nyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik.
UTAS:
a biztosított gépjárműben vagy gépjár- művel utazó bármely személy.
Ü
ÜGYNÖK (VAGY FÜGGŐ BIZTOSÍTÁSKÖZVETÍTŐ):
az a biztosításközvetítő, aki biztosítóval fennálló jogviszony alapján egy biz- tosító biztosítási termékeit vagy több biztosító egymással nem versengő biz- tosítási termékeit közvetíti.
ÜZEMBEN TARTÓ:
a gépjármű telephelye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.
a biztosított gépjárművet vezető személy.
ZÖLDKÁRTYA:
Z
a zöldkártyarendszer országai- ban elfogadott, egységes szab- ványnak megfelelő nemzetközi
vány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meg- látogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására.
3. HASZNOS TANÁCSOK
Az óvatos vezetés fontos az Ön és utasai, valamint a többi járművezető biztonsága érdekében.
ÓVATOS VEZETÉSRE VONATKOZÓ ÁLTALÁNOS TIPPEK
Vezetés közben ne küldjön szöveges üzeneteket. Szöveges üzenetek írása elvonja a figyelmét az útról, és ezáltal veszélybe
sodorja saját magát és másokat.
Vezetés közben ne igyon. Ha alkoholt ivott, javasoljuk, hogy a tömegközlekedést vagy egy taxit válasszon.
Xxxxxx be a sebességhatárokat és a figyelmeztetéseket. A közlekedési táblák az Ön biztonságát szolgálják.
Kétóránként tartson rövid szünetet, hogy fizikailag és szellemileg felfrissülhessen.
Hosszú utazáson gondoskodjon róla, hogy a mobiltelefonja teljesen fel legyen töltve. Szüksége lehet rá, hogy segítséget hívjon.
Ha egy másik gépjárművet vagy pótkocsit vontat, győződjön meg róla, hogy az biztonságosan rögzítve van az Ön gépjárművéhez.
Rossz időjárás esetén,
például esőben vagy ködben, vagy ha a látótávolság romlik, csökkentse a sebességét.
… KÜLÖNÖSEN TÉLEN:
Készítse fel gépjárművét a jeges, havas utakra.
Mindig tájékozódjon az út- és időjárási viszonyokról.
Tartson takarót, enni- és innivalót, hólapátot és hóláncot az autójában.
Ellenőrizze a gumikat és ablaktörlő lapátokat.
Kerülje a teherautók, nagyobb gépjárművek mögötti vezetést havas napokon.
Hó vagy jég eshet a gépjárművére.
Ne parkoljon magas fák alá és olyan helyre, ahol fennáll a kő-, jég- vagy hóomlás veszélye.
KARBANTARTÁSSAL ÉS SZERVIZZEL KAPCSOLATOS TIPPEK
A műszerfal tájékoztatja autója állapotáról.
Figyeljen a figyelmeztető jelzésekre és ellenőrizze, hogy mi a probléma.
A gumiabroncsok a biztonság, kényelem és az optimális
üzemanyag fogyasztás szempontjából kulcsfontosságúak.
Rendszeresen ellenőrizze őket, és cserélje, ha kopottak vagy elhasználódtak.
Az úton a legfontosabb szabály: látni és látszani. Ellenőrizze lámpáit és reflektorait.
Legalább hetente egyszer tegyen egy rövid utat, ha nem használja gépjárművét rendszeresen. Ezzel megszabadulhat a motorban összegyűlő nedvességtől, feltölti az akkumulátort
és karbantartja a gumiabroncsokat. Egy alkalomszerűen használt gépjármű jobban ki van téve a meghibásodásnak.
Figyeljen a szerviz időpontjaira és ellenőriztesse a gépjármű műszaki állapotát szervizben évente egyszer:
• Ellenőrizze az olajszin- tet 1 000 km-enként, cseréljen olajat 10 000 km-enként, vagy évente. Ha általában városban vezet vagy több órát tölt forgalomba, akkor ennél gyakrabban cse- réljen olajat.
• Cserélje a légszűrőt 15 000 km-enként vagy évente.
• A légkondícionálót hetente egyszer kapcsolja be. Évente egyszer tisztítsa a légkondícionálót és
2-3 évente töltse újra.
• A gépjármű haszná- latának megfelelően cserélje a fékbetéteket. Ha általában városban vezet, 30 000 km-enként indokolt lehet cserélni.
LOPÁSKÁR MEGELŐZÉSÉRE VONATKOZÓ TIPPEK
Mindig zárja le a gépjárművet, még vezetés közben is.
Mindig aktiválja a lopásgátló berendezést.
Ne hagyja gépjárművét járó motorral felügyelet nélkül,
még egy percre sem.
A kulcsokat mindig távolítsa el a gépjárműből, akkor is, ha magánterületen
parkol. Az ablakokat és a napfénytetőt húzza fel.
Fontolja meg egyéb biztonsági eszközök, pl. váltózár használatát.
Ha közúton parkol éjszaka, próbáljon utcai lámpához közeli helyet keresni.
Ne hagyja táskáit vagy bármilyen értékét
az ülésen, ahol a járókelők láthatják.
Sose hagyja a gépjármű okmányait a gépjár- műben. Ne segítsen a tolvajoknak.
4. TOVÁBBI KÉRDÉSEK ÉS VÁLASZOK
Ebben a fejezetben az ügyfeleink leggyakoribb kérdéseire adott válaszokat találja. Ha további információra lenne szüksége, keressen bennünket a
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es
telefonszámon, vagy látogasson el honlapunkra: xxx.xxxxxxx.xx
ÚJ GÉPJÁRMŰVET VÁSÁROLTAM. MI A TEENDŐ?
A korábbi tulajdonos (szerződő) szerző- dése automatikusan megszűnik, ami- kor a gépjárművet eladja és Ön lesz a bejegyzett új tulajdonos és üzemben tartó. Önnek új kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási (gfb) szerződést kell kötnie, amit lehetősége van más fede- zetekkel is kiegészíteni.
Ne feledje, hogy az üzemben tartó- ként való bejegyzésének napjától Ön köteles gfb szerződéssel rendelkezni. Javasoljuk, hogy a gfb szerződését az adásvételi szerződés napján vagy az előtt kösse meg.
Továbbá, a gépjármű tulajdonjogának megszerzését 15 napon belül be kell jelentenie a közlekedési hatóságnál, amelyet megtehet az okmányirodá-
A biztosító által a szerződés megszű- nését követően adott, kártörténetre vonatkozó papír alapú igazolásokat (kártörténeti igazolás) felváltotta az elektronikus kárnyilvántartási rendszer. Nagyon lényeges, hogy szerződéskötés során pontosan adja meg az esetleges korábbi biztosítójának nevét, a biztosí- tást igazoló okirat számát, valamint a kártörténeti nyilvántartási azonosítóját.
ÁTVEZETHETŐ-E A MEGSZERZETT BONUS FOKOZAT AZ ÚJ GÉPJÁRMŰRE, HA AZ ELŐZŐ GÉPJÁRMŰ A CSALÁD MÁS TAGJÁNAK NEVÉN SZEREPELT?
Nem, a bonus-malus rendszert sza- bályozó rendelet alapján erre nincs lehetősége.
HOGYAN (ÉS MIÉRT) LEHET AZ OKOZOTT
Készséggel állunk rendelkezésére.
HOGYAN TUDOM A GÉPJÁRMŰVEM ELADÁSÁT BEJELENTENI? MILYEN IRATOKRA VAN SZÜKSÉG?
Az eladást, kérjük, 8 napon belül jelezze nekünk, és mutassa be az adás- vételi szerződés eredetijét vagy hiteles másolatát. Az Ön szerződése az eladás napján, vagy azon a napon megszűnik, amikor a vevő megszerzi a gépjármű tulajdonjogát.
Kérjük, ne felejtse el a gépjármű eladá- sát a közlekedési hatóságnál 8 napon belül bejelenteni, amelyet megtehet
az okmányirodán vagy ügyfélkapun keresztül is.
ban a gfb fedezetről szóló igazolás bemutatásával.
MI A KÖZPONTI KÁRNYILVÁNTARTÁS?
A biztosítók központi kárnyilvántartást működtetnek a kártörténeti adatokról. Ezek felhasználásával állapítják meg a szerződések kockázatarányos díját. A nyilvántartás tartalmazza a korábbi biztosítási szerződésre vonatkozó ada- tok, az üzemben tartók által okozott, és kártérítés fizetésével zárult károkat, azok visszafizetésének megtörténtét, valamint a bonus-malus osztályt.
KÁRT MEGTÉRÍTENI A BIZTOSÍTÓNAK?
Ha másoknak kárt okozott, – miután kifizettük a kárt a károsultnak – a kárki- fizetésről értesítő levelet küldünk. Mel- lékelünk egy csekket is (az okozott kár összegéről, legfeljebb 50 ezer Ft-ig).
A levélben tájékoztatjuk Önt az oko- zott kár teljes összegéről is. Felkínáljuk továbbá annak lehetőségét, hogy
az értesítés kézhezvételét követő 45 napon belül visszafizesse a vétlen káro- sultnak kifizetett összeget. Így a már korábban megszerzett bonus fokozatát megtarthatja.
HOGY FEJLŐDHESSÜNK!
Az Allianz-nál mi mindig arra törekszünk, hogy nagyszerű ügyfélélményt nyújtsunk. Ha bármilyen aggodalma vagy kérdése van, kiemelten foglalkozunk vele.
Megválaszoljuk a lehető legrövidebb időn belül és az Ön által választott csatornán keresztül.
Kérjük, jelezze, ha bármilyen kérdése, kérése vagy megjegyzése van.
XXX ILLET A KÁRMENTESSÉGGEL SZERZETT DÍJKEDVEZMÉNY, VAGY KIT TERHEL A KÁROKOZÁS KÖVETKEZMÉNYEKÉNT FIZETENDŐ MAGASABB DÍJ?
A kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási szerződéssel kapcsolatos elő- nyök és hátrányok mindig a biztosítást megkötő üzemben tartó személyéhez fűződnek. Nincs jelentősége, hogy a gépjárművet ki vezette a tulajdonos vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzemben tartó engedélyével.
Az előzőek alapján felhívjuk figyelmét arra, hogy fontolja meg, kinek adja köl- csön a gépjárművet, mert az esetleges károkozásnak a hátrányos következmé- nyeit, így a megemelt biztosítási díjat, mindig a gépjármű tulajdonosa (a for- galmi engedélybe bejegyzett üzemben tartója), a szerződő viseli.
A GÉPJÁRMŰ FELELŐSSÉG-BIZTOSÍTÁS A KÜLFÖLDÖN TÖRTÉNT KÁRESEMÉNYEKET IS FEDEZI?
Igen, a kötelező gépjármű felelősség- biztosítás területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártya- rendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával
a magyar Nemzeti Iroda a Belső Sza- bályzatnak megfelelő kétoldalú meg- állapodást kötött.
ELVESZTETTEM A ZÖLDKÁRTYÁMAT, HOGYAN KAPHATOK EGY ÚJAT?
Vegye fel a kapcsolatot velünk az Ön által választott csatornán (pl. ügyfél- kapcsolati pontokon, e-mailben, Ügy- félportálon keresztül).
5. SEGÍTSEN,
G YIK
MELLÉKLET
A KÁRBEJELENTÉSKOR BENYÚJTANDÓ ADATOK, DOKUMENTUMOK
i ) A gfb és casco fedezetek esetén:
Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet |
Kárbejelentés megtételéhez kérhető okiratok, dokumentumok, adatok: | ||
baleseti bejelentő (Európai) | ||
baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyv | ||
biztosítási ajánlat és/vagy a kötvény, valamint az utolsó díjfizetésről szóló igazolás | ||
gépjármű adatlap/típusbizonyítvány | ||
gépjármű forgalmi engedélye | ||
gépjármű ideiglenes forgalmi engedélye | ||
gépjármű indítónaplója | ||
gépjármű útvonal engedélye | ||
gépjármű-kárbejelentési adatlap | ||
járművezető személy vezetői engedélye | ||
kárbejelentési adatlap | ||
kárbejelentési lap teljes gépjárműlopás esetén | ||
kérelem (járulékos szolgáltatási igény esetében) | ||
kiegészítő az Európai baleseti bejelentőhöz | ||
meghatalmazás (járművezetésre, kárügyintézésre, kárbejelentésre stb.) | ||
ügyfél bankszámlaszáma | ||
ügyfél neve, telefonszáma, e-mail címe, lakcíme | ||
vezetői engedély adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv | ||
Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet | Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet | |
A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok: | A jogalap elbírálásának érdekében kérhető okiratok, dokumentumok: | |||||
a káreseménnyel kapcsolatos speciális kérdőív | rendőrségi feljelentési jegyzőkönyv | |||||
egyéb szakértői vélemény | rendőrségi határozat | |||||
felelősségre vonatkozó nyilatkozat/igazoló okirat | rendőrségi helyszínelési jegyzőkönyv | |||||
igazságügyi szakértői vélemény | rendőrségi igazolás | |||||
ittassági nyilatkozat | szakhatósági iratok | |||||
károkozói xxxxxxxxxxx | xxxxxxx által végzett diagnosztikai vizsgálatok eredmény lapjai | |||||
katasztrófavédelmi hatóság igazolása | szerviz történeti dokumentumok (digitális szerviznyilvántartás esetén) | |||||
kiegészítő baleseti adatfelvételi lap összetett károkhoz | tachográf adatok, szalag, korong | |||||
közvetítői eljárással kapcsolatos határozatok | tanúnyilatkozat | |||||
menetrögzítő kamera felvételei illetve egyéb rögzített adatai | tűzoltósági hatósági bizonyítvány | |||||
műholdas helymeghatározó rendszer és távfelügyeleti rendszer által gyűjtött adatok | tűzvédelmi hatósági bizonyítvány | |||||
nyilatkozat személyi sérült adatbekérésre vonatkozó hozzájárulásról | tűzvizsgálati jelentés | |||||
Országos Meteorológiai Szolgálat igazolása | üzemi baleseti jegyzőkönyv, határozat | |||||
orvosszakértői és orvosszakértői bizottságok által kiállított szakvélemény | vádirat | |||||
Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet | Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet | |
A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatásra (kártérítésre) való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok: | A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatásra (kártérítésre) való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok: | |||||
a biztosítási esemény miatt cserére szoruló zárszerkezetek megsemmisítéséről szóló biztosítói jegyzőkönyv | fuvarlevél | |||||
a diagnosztikai vizsgálat eredmény lapja | gyámhatósági rendelkezés, határozat | |||||
a halál, illetve a baleset közelebbi körülményeinek tisztázásához szükséges egyéb irat | hagyatékátadó végzés | |||||
a halotti anyakönyvi kivonat másolata | halottvizsgálati, boncolási jegyzőkönyv | |||||
a közlekedési hatóság alkalmassági igazolása a közúti közlekedésre vonatkozóan | háziorvosi igazolás a diagnózis megjelölésével | |||||
adásvételi szerződés | igazolás a gépjármű forgalomból való ideiglenes vagy végleges kivonásáról | |||||
adóazonosító jel | indító kulcsban tárolt adatok (szakszerviz által lementve és kinyomtatva) | |||||
adókártya (adószám) | ingatlan bérleti, haszonbérleti szerződése | |||||
aláírási címpéldány | iskolai végzettséget, szakképesítést igazoló bizonyítványok | |||||
alkalmi munkavállalói kiskönyv | járulékos szolgáltatási igény elbírálásához szükséges dokumentumok | |||||
ambuláns lap | jegyző igazolása élettársi kapcsolatról | |||||
árvaellátás igazolása, határozata | kölcsönadási szerződés | |||||
árverési jegyzőkönyv | költségkimutatás | |||||
azonosítási adatlap | közjegyzői okirat | |||||
banki meghatalmazás a kárkifizetésre vonatkozóan | lakcímkártya | |||||
bérleti-, vagy lízingszerződés | lefoglalási jegyzőkönyv | |||||
beszerzési számla, beszerzési bizonylat (pl. nyugta, raktárkivétjegy stb.) | lemondó/átruházó nyilatkozat | |||||
polgári bírósági ítélet | márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről | |||||
bontási igazolás | meghatalmazás | |||||
cégbejegyzést igazoló bírósági végzés | megtalálási jegyzőkönyv | |||||
előzménykárokkal és azok javításával kapcsolatos dokumentumok | menetlevél | |||||
engedményezési nyilatkozat | munkaköri leírás | |||||
engedményezési szerződés | munkáltatói, munka nélküli igazolás/nyilatkozat | |||||
építési engedély | munkaszerződés | |||||
építési napló | műholdas helymeghatározó rendszer és távfelügyeleti rendszer által gyűjtött adatok | |||||
eredetiségvizsgálat dokumentumai és fotói | orvosi dokumentáció, igazolás (pl. mozgáskorlátozottságra vonatkozóan) | |||||
forgalmi engedély vagy annak adatairól készült kivonat, jegyzőkönyv | orvosi leletek, kontroll vizsgálatok dokumentációja | |||||
Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet |
A tulajdonjog tisztázására, illetve a szolgáltatásra (kártérítésre) való jogosultság igazolására szolgáló okiratok, dokumentumok: | ||
orvosi zárójelentés | ||
öröklési bizonyítvány | ||
őstermelői igazolvány | ||
pénzintézet nyilatkozata, meghatalmazása | ||
rendszámtáblát visszavonó határozat | ||
rokkantsági ellátás igazolása | ||
rokkantsági-, öregségi-, özvegyi nyugdíj-igazolás | ||
szervizkönyv | ||
szociális és társadalombiztosítási ellátások igazolása | ||
szükségjavításról szóló számla | ||
születési-, házassági anyakönyvi kivonat | ||
társbiztosítotti nyilatkozat | ||
teljes körű orvosi dokumentáció | ||
tervdokumentáció | ||
törzskönyv | ||
tulajdoni lap | ||
tulajdonjog bejegyzésével vagy törlésével kapcsolatos okiratok | ||
útnyilvántartás | ||
üzemben tartói okirat vagy szerződés | ||
vállalkozói igazolvány | ||
vállalkozói vagy megbízási szerződés | ||
vámkezeléssel kapcsolatos iratok | ||
zálogkötelezetti nyilatkozat | ||
Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet |
A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok: | ||
a diagnosztikai vizsgálat eredmény lapja | ||
a gépjármű kulcsainak (beleértve a riasztó- és egyéb vagyonvédelmi berendezések kulcsait is), a lopásgátló berendezés (pl. indításgátló, riasztó) vásárlási/beépítési számlája, garanciajegye | ||
a gépjárműbe beépített készülékek és tartozékainak vásárlási számlája, garanciajegye | ||
a gépjárműnek a közúti forgalomban való részvételéhez kötelezően előírt tartozékainak számlája, garanciajegye | ||
a testi épség védelmére gyártott felsőruházat (motorosruha), protektorok, kesztyű, bakancs, csizma vásárlási számlája | ||
adatlap jövedelempótló kártérítéshez | ||
adóbevallás, jövedelemigazolás | ||
adózással vagy foglalkozással összefüggésben felmerülő bevételek és kiadások igazolása | ||
alkatrész beszerzési bizonylat (cikkszámmal ellátott) | ||
általános forgalmi adó (áfa) nyilatkozat | ||
az egyes elemek pótlásával összefüggésben igazoltan felmerült költségekről szóló számla | ||
bankszámlakivonat | ||
bizonylat maradvány értékesítéséről | ||
bukósisak(ok) vagy alkatrészének beszerzési számlája | ||
egészségi vagy családi állapottal összefüggésben felmerülő jövedelmek és kiadások igazolása | ||
egyéb kártérítési vagy szolgáltatási igényt igazoló számla, bizonylat | ||
egyéb könyvelési iratok | ||
egyszerűsített éves beszámoló | ||
előzménykárok dokumentumai | ||
eredmény-kimutatás, mérleg | ||
értéklista | ||
fotódokumentáció | ||
garanciajegy | ||
gépjármű bérleti szerződés és számla | ||
gépjármű maradványának eladásáról szóló számla, adás-vételi szerződés | ||
gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái | ||
Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet |
A kár mértékét, összegszerűségét igazoló okiratok, dokumentumok: | ||
javítási árajánlat | ||
javítási költség-kalkuláció | ||
javítási számla | ||
kárkori érték-meghatározás | ||
károsodott ingóságok jegyzéke | ||
keresetveszteséget igazoló iratok | ||
kereskedői ajánlat maradványértékre | ||
készpénz-befizetési pénztárbizonylat | ||
kórházi ellátással, gyógykezeléssel kapcsolatos költségek igazolása | ||
költségkimutatás | ||
márkakereskedő, vezérképviselet nyilatkozata a gépjármű típusáról, felszereltségéről | ||
menetjegyek | ||
mentési, szállítási számla | ||
munkalap | ||
nyilatkozat előzménykárok bekéréséhez | ||
orvosi kezelési költségek igazolása | ||
rehabilitációs költségek, gyógyszerek és gyógyászati segédeszközök számlái | ||
szervizkönyv | ||
tárgyi eszköz-nyilvántartás | ||
tárolási számla | ||
teljesítés- és költségigazolás | ||
temetéssel kapcsolatos költségek igazolása, számlái | ||
vagyoni és nem vagyoni károk mértékére vonatkozó igazolások | ||
vállalkozói és megbízási szerződések számlái | ||
vámkezeléssel kapcsolatos iratok | ||
vásárlási számla | ||
Dokumentum megnevezése | casco fedezetek | gfb fedezet |
A biztosító a következő dokumentumok benyújtását is kérheti: | ||
a biztosító felhívására a biztosított köteles megadni a további szükséges felvilágosításokat, és lehetővé kell tennie a bejelentés és a felvilágosítás tartalmának esetleges ellenőrzését is | ||
a biztosított arra vonatkozó nyilatkozatát, hogy az adott biztosítási esemény kapcsán mással (biztosítóval vagy károkozóval) szemben, illetve más biztosítási szerződés alapján érvényesített-e igényt | ||
a biztosított, illetőleg a szerződő kármegelőzési, kárenyhítési kötelezettségének betartását, és annak költségeit igazoló dokumentumokat | ||
a gépjármű ellopása esetén át kell adni a biztosító részére a gépjármű összes olyan tartozékát, amelyek a gépjármű nyitásához és indításához szükségesek (kulcsokat, indítókártyákat, a riasztó- vagy lopásgátló berendezés működtetéséhez szükséges eszközöket stb.), és igazolni kell a gépjármű forgalomból történő kivonását hatósági határozattal vagy az érvénytelenített gépjárműokmányokkal | ||
a gépjárműbe utólag beépített vagyonvédelmi berendezésre irányuló szolgáltatási igény esetén igazolni kell a berendezés gyártmányát, típusát, beépítését. | ||
ha a törzskönyvet pénzügyi követelés biztosítékául jogszerűen harmadik személy birtokolja (pl. hitel vagy lízing miatt), a törzskönyvnek a harmadik személy által hitelesített másolatát | ||
lopáskár vagy egyéb ok miatt indított büntetőeljárás vagy szabálysértési eljárás esetén a feljelentést, az eljárás megindításáról szóló jegyzőkönyv, igazolás benyújtását követően a helyszíni szemle jegyzőkönyvet, megtalálási vagy lefoglalási jegyzőkönyvet, az indító kulcsban tárolt adatok, szakszerviz által lementett és kinyomtatott formában, ha ezek a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához vagy a kár mértékének megállapításához szükségesek | ||
tűz- vagy robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazolását vagy az illetékes jegyző határozatát | ||
ii ) közlekedési baleset fedezet esetén:
Dokumentum megnevezése
Dokumentum megnevezése
D) Orvosi dokumentumok:
a ) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és kórházi kezelés dokumentumainak másolata
A) A haláleset bekövetkezését igazoló iratok:
b ) Nemzeti Egészségbiztosítási Alapkezelő és jogelődjei által kiállított igazolások, valamint általa kezelt adatok
a halotti anyakönyvi kivonat másolata, valamint a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata.
c ) a szerződés létrejöttétől számított 2 éven belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi
d ) közlekedési baleseti eredetű egészségkárosodás esetén az azt igazoló orvosi dokumentumok, azaz az egészségkárosodás bejelentését megelőző utolsó, valamint a közlekedési baleset bekövetkeztének időpontja után készült összes orvosi dokumentum
jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről)
B) Személyazonosító iratok:
a ) a vezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás
e ) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata
f ) a boncolási jegyzőkönyv másolata
b ) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítását szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok
Természetes személy esetén: személyazonosító igazolvány, vagy útlevél, vagy kártya formátumú vezetői engedély és lakcímet igazoló hatósági igazolvány, továbbá adóazonosító dokumentum – pl. adókártya vagy nem magyar adóügyi illetőséggel
és nem magyar adóazonosító jellel rendelkező természetes személy esetén az adóazonosító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának vagy érvényes, az adóazonosító jelet tartalmazó igazolvány másolati példánya.
Jogi személy esetén: cégjegyzékszámot vagy nyilvántartási számot, adószámot tartalmazó 30 napnál nem régebbi irat, valamint adóazonosító dokumentum, továbbá nem magyar adóügyi illetőséggel és nem magyar adószámmal rendelkező jogi személy esetén az adóazonosító ország szerinti adóhatóság 30 napnál nem régebbi illetőségigazolásának másolati példánya.
g ) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolása, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő
szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy hatósági határozat
h ) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. röntgen, MRI, CT)
i ) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat másolata
E) Biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok:
C) Hatósági, hivatali okiratok:
c ) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosultságát igazoló dokumentumok
b ) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezáró jogerős határozat
a ) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletkezett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és igazolás
d ) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági határozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata
c ) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély),
a ) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés
b ) haláleset utáni orvosi jelentés,
c ) meghatalmazott esetén meghatalmazás
d ) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok |
F) A kifizetéshez szükséges további dokumentumok: |
a ) azonosítási adatlap |
b ) nyilatkozat a tényleges tulajdonosról
c ) igazolvány és lakcímkártya másolat
f ) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gondnokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat
e ) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú, akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képviselői jogosultságának igazolása
g ) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez
d ) nyilatkozat kiemelt közszeplői státuszról
e ) a kifizetésre vonatkozó utalási rendelkezés
g ) nem magyarországi adóügyi illetőség esetén a külföldi adóazonosító és az azt tartalmazó igazolás másolati példánya (adóügyi illetékesség szerinti ország adó- vagy más hatósága által kiállított kétnyelvű igazolás – Certificate of Residency –, mely az adott országbeli adóazonosítót tartalmazza)
f ) külföldi lakóhellyel rendelkező személy esetén a külföldi lakóhellyel rendelkező nyilatkozata
FÜGGELÉK
JOGSZABÁLYI RENDELKEZÉSEK
A KÖTELEZŐ GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁSRÓL SZÓLÓ 2009. ÉVI LXII. TÖRVÉNY KIVONATA
feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a kötvényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvénynyilvántartó szerv), a kárnyil- vántartással kapcsolatos feladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalának (a továbbiakban: járási hivatal) és a vám- hatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.
2. §
E törvény hatálya nem terjed ki:
a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási - a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő
Értelmező rendelkezések
3. §
E törvény alkalmazásában:
1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/EGK tanácsi irány- elvnek a gépjármű-felelősségbiztosítás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásá- ról szóló 2003/564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;
2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében - a díj- fizetés gyakoriságától függetlenül - az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;
3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben
(a továbbiakban: Bit.) meghatározott
Első rész
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
A törvény hatálya
1. §
Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e törvény hatálya kiterjed:
a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tag- állama Magyarország – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási szerződésre;
b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő rész- vételének feltételeire;
c) a biztosítók, a kárrendezési megbí- zott, kárképviselő, a levelező, a Kárta- lanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szerve- zet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott tevékenységére;
d) a pénzügyi közvetítőrend- szer felügyeletével kapcsolatos
– e törvényben nem szabályozott - fel- adatok ellátására;
b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősség- biztosítási szerződésekre;
c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyarország területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabályokat állapít meg.
szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenység végzésére, és Magyarország területén az e törvényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevékenység folytatására jogosult;
4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gép- járművet vezető személy;
5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meg- határozott gépjármű-kategóriánként és - a flotta kivételével - bonus-malus
osztályonként a biztosító által meg- állapított alapdíjak és a díj meghatá- rozásánál alkalmazható valamennyi korrekciós tényező összessége;
6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy meghatározott gépjár- műre kötött, e törvénynek megfelelő biztosítási szerződés;
7. fedezetlenségi díj: az adott gép- jármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének - a szünetelés időtartamának, kivételével
- díjfizetés hiányában kockázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtartama) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meghatáro- zott díjtarifa alapján utólagosan meg- állapított díj;
8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ide- iglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négyke- rekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;
8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében károsult gépjármű meg- javíttatása gazdaságilag nem indo- kolható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsök- kenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értéké- nek maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;
9. gépjárműflotta: egy adott biztosító- nál ugyanazon - jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég -szerződő üzem- ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítási időszak kezdőnapján eléri az ötöt;
10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltételeként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett - a közúti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelé- kének II. b) pontjában meghatáro- zott - gépjármű, pótkocsi, félpótkocsi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a ható-
sági engedélyre és jelzésre nem kötele- zett segédmotoros kerékpár;
11. gépjárműverseny: zárt ver- senypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;
12. harmadik ország: a Bit.-ben meg- határozott fogalom;
13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;
14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.- ben meghatározott fogalom;
15. hozott kárelőzményi igazo- lás: más tagállam által előírt kötelezettség alapján megkötött
gépjármű-felelősségbiztosítási szer- ződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmazza az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik sze- mélyeknek okozott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadásának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alap- jául szolgáló káresetek számát, idő- pontját, illetve a kármentesség tényét;
16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével harmadik személyek- nek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meg- határozott egyéb feladatok ellátása érdekében létrehozott szervezet;
17. ismeretlen gépjármű: az a gép- jármű, amely nem azonosítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem rendelkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felismerhetők;
18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk rendezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseletével megbí-
zott, illetve arra jogosult személy vagy szervezet;
19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;
20. kárrendezési megbízott: a gép- jármű-felelősségbiztosítási tevékeny- séget végző biztosító székhely szerinti tagállamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biztosító által biztosított gépjármű üzemelteté- sével kapcsolatban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhe- lye) szerinti tagállamban kezeli és ren- dezi, valamint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;
21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosítónál (a továbbiakban: felszá- molás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosí- tási szerződés alapján fedezettel ren- delkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékeny- ségét engedélyező tagállamban fel- számolási eljárás megindult;
22. Kártalanítási Számla (Garancia- alap): az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszírozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötelezettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatározott kor- látozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjárműve által, és az ismeret- len gépjárművel okozott károk, vala- mint az e törvényben meghatározott egyéb károk megtérítése, amennyi- ben a kötelezettségvállalás országa Magyarország;
23. kártalanítási szervezet: a gép- jármű-felelősségbiztosítási tevékenysé- get végző biztosítók által a székhelyük szerinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek feladata a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkező gépjármű üzemelte- téséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárrendezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielé- gítése e törvényben meghatározott esetekben;
24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a
a) telephely szerinti ország, vagy
b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem ren- delkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósági jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy
c) rendeltetés helye szerinti tagállam;
25. külföldi: a devizakorlátozások meg- szüntetéséről, valamint egyes kapcso- lódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;
26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezési tevékenységet végző szervezet, kárrendezési meg- bízott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyá- sával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és rendezésére;
27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szervezete, amely ellátja
a nemzetközi gépjármű-biztosítási megállapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordiná- ciós, kárrendezési és elszámolási feladatokat;
28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjogának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartam folyamán az - a gépjármű telephely szerinti országá- tól eltérő - tagállam,
a) ahol a tulajdont szerző természe- tes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhe- lye található, illetve
b) amelyben a tulajdont szerző szo- kásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tulajdont szerzőnek a
szerződéssel érintett telephelye, fiókte- lepe található;
29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megál- lapodás, amely alapján az egyez- ményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;
30. súlyos személyi sérülés: a baleset- ből eredően legalább 25%-os össz- szervezeti egészségkárosodással járó maradandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből eredő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;
31. székhely szerinti tagállam: az a tag- állam, ahol a kötelezettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;
32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam és Svájc;
33. telephely szerinti ország: az az ország,
a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideiglenes hatósági jel- zéssel ellátta, vagy
b) amelyben a hatósági jelzés vise- lésére nem kötelezett gépjárművek
esetében a tulajdonos vagy a gép- jármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephe- lye, fióktelepe) található;
34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, mely- nek a díj megfizetése nélkül történő leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - díjnemfizetéssel megszűnik;
35. üzemben tartó: a gépjármű telep- helye szerinti ország hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzem- ben tartó (engedélyes, engedély jogo- sultja), ennek hiányában a tulajdonos;
36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű-felelősségbiztosítási igazol- vány (kártya), amelyet a nemzeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelően a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meg- látogatott országban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;
37. zöldkártyarendszer: a nemzeti iro- dák közötti megállapodások alapján az ezen megállapodásokban részes országok rendszere, mely rendszer- hez tartozó országok hatóságai a zöldkártyában megtestesülő iga- zolást az országban megkövetelt
gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.
3/A. §
E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelemdíj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsére- lem és a sérelemdíj is értendő.
3/B. §
(1) Ahol e törvény euróban meghatá- rozott összegről rendelkezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban:
Második rész
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS SZABÁLYAI
I. FEJEZET
A GÉPJÁRMŰ-FELELŐSSÉGBIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
A biztosítási kötelezettség
4. §
(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles
– a külön jogszabály alapján men- tesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosítóval a gép- jármű üzemeltetése során okozott
alkalmazási időszak) vonatkozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.
(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meghatározott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való átszámítására vonatkozó - Magyar Nemzeti Bank által közzétett - hivatalos napi árfo- lyamok átlagának alkalmazásával, a következő milliós forintértékre felkere- kítve kell kiszámítani.
károk fedezetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biz- tosítási szerződést kötni, és azt díjfi- zetéssel hatályban tartani (biztosítási kötelezettség).
(2) A biztosítási kötelezettség, ha jog- szabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gép- jármű hatósági engedéllyel és jelzés- sel való ellátásának időpontjától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.
(3) A szerződés megkötésére vonat- kozó kötelezettség tekintetében üzem- ben tartónak minősül a gépjármű tulajdonosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alap- ján – üzemben tartóként megnevezett személy.
(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdon- jog átszállása miatt kerül sor, az e tör- vény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.
(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7.
§ (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezett- ség a gépjármű új üzemben tartóját
a kockázatviselés 19. §(5a) bekezdé- sében meghatározott megszűnését követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a (6) bekezdésben megha- tározottak szerint nem tartották hatály- ban és az üzemben tartó személye a 7.
§ (3a) bekezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosítási kötelezett- ség a gépjármű új üzemben tartóját
a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés vég- legessé válását követő naptól terheli.
(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ideiglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kötelezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvé- nyességének időtartama alatt áll fenn.
(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötelezettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől
számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatályban tartja.
(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendel- tetés helye szerinti tagállama Magyar- ország – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.
A szerződés létrejötte és megszűnése
5. §
(1) A biztosító a magyarországi telep- helyű gépjármű üzemben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosá- nak, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyarország, az e tör- vényben meghatározott feltételek sze- rinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a biztosító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekez- désében meghatározott összeghatá- rok szerint köteles elfogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot meg- előzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biz- tosító az ajánlat elutasításáról annak
beérkezésétől számított tizenöt napon belül értesíti az üzemben tartót.
(2) Ha a biztosítási szerződés a biz- tosítási időszak tartama alatt a 21. §
(4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonat- kozó ajánlatát kizárólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amelynél a szerződés az adott biztosítási idő- szakban díjnemfizetéssel szűnt meg.
(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újrakötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjában alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szer- ződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.
(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak végére történő fel- mondására nyilatkozatot tett, az üzem- ben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles elfogadni.
6. §
(1) A szerződés – a Polgári Törvény- könyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosítási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító
által a szerződéskötés céljából megha- tározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.
(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdé- sében meghatározott indok alapján utasíthatja el.
(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) bekezdésben meg- határozott feltételeknek, a szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az aján- latra 15 napon belül nem nyilatkozik.
(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visz- szamenő hatállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.
(5) A biztosító a (3) bekezdésben meg- határozott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meg- határozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítá- sára tett javaslatot a szerződő a kézhez- vételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulá- sának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.
(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítá- sára tesz javaslatot, köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módo- sítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a javaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tar- talmának megfelelően jön létre.
(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szer- ződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiál- lítani és azt a vele szerződő fél ren- delkezésére bocsátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.
7. §
(1) A biztosítási szerződést a biztosí- tási időszak utolsó napjára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően
a) a biztosító írásban,
b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek megállapodása alapján – elektronikus úton
indokolás nélkül felmondhatja.
(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez határidőben megérkezik.
(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben meghatározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.
(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű forgalomból történő
kivonásával, az üzemben tartó válto- zása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.
(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárás- ban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulajdonjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének időpontja a járműnyil- vántartásba a peres, nemperes eljárás- ban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekez- déstől eltérően – a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését követő harmincadik napon érdekmú- lással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.
(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.
(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszűnése miatt következik be, a
szerződés érdekmúlással nem szűnik meg.
8. §
(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatkozásában a fenn- álló biztosítás által érintett biztosítót az
e törvényben előírt feladatainak ellá- tása céljából, a gépjármű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdonos (átruházó) külön jogsza- bályban meghatározott, tulajdonjog- változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsége teljesítésének időpont- ját is – járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a járműnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzéséről – e tény jármű- nyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellá- tása során figyelembe veszi.
(1a) Az ideiglenes rendszámtáblák nyilvántartásában szereplő gépjár- művek vagy rendszámok vonatko- zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából az ideiglenes rendszámtáblák kiadásá- nak, érvényességi ideje kezdetének és végének, továbbá a visszavonásának a nyilvántartásába történő bejegyzé- séről a kötvénynyilvántartó szerv elekt- ronikus úton értesíti, amely értesítést
a biztosító a feladatai ellátása során figyelembe vesz.
(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzemben tartója a hatósági engedély visszavonását,
a tulajdonjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő rész- vétel végleges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biztosítónál 15 napon belül bemutatni.
(3) A biztosító köteles – a díjnemfize- téssel történő megszűnés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszűnésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rendeletben megha- tározott bonus-malus besorolásáról
a megszűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.
(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.
(5) A szerződésre a Polgári Törvény- könyv rendelkezései akkor alkalmaz- hatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.
9. §
(1) Az üzemben tartó a szerződés- kötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosí- tási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biz- tosítást igazoló okirat számát, továbbá
– amennyiben az üzemben tartó már
rendelkezik vele – a kártörténeti rend- szerazonosító számot.
(2) Az üzemben tartó a szerződéskö- téskor köteles a fedezetlenségi díj meg- állapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.
(3) A 4. § (3) bekezdésében meg- határozottak szerint a gépjármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szer- ződés az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de leg- korábban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződéskötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szerződés megszűnik.
(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biz- tosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.
10. §
(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon biztosítási időszak egy részére kötött további biztosítási szerződés érvénytelen.
(2) Ha a biztosítónak kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet
a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meg- határozott felügyeleti tájékoztatót
a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély vissza- vonásával érintett szerződés meg- szüntetése nélkül más biztosítónál – a
tevékenységi engedély visszavonására hivatkozással – új szerződést köthet.
A tevékenységi engedély visszavoná- sával érintett szerződés – amennyiben korábban nem szűnt meg – az új szer- ződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. §
(2) bekezdésében foglaltak szerint a
(2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult elfogadni.
A gépjárműflottára kötött szerződésre alkalmazandó szabályok
11. §
(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő felek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a szer- ződés létrejöttét, megszűnését, a bizto- sítási időszakot, a díjfizetést illetően.
(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozásában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat
az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.
(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatáro- zott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghir- detett tarifa az alkalmazandó.
(4) Gépjárműflottára a flottához tar- tozó gépjárművek kategóriáitól és faj- táitól függetlenül határozott tartamú szerződés is köthető.
(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott – gépjárműflot- tára kötendő szerződésre vonatkozó ajánlatát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján megkötött szerző- désben eltérhet a (2) bekezdés szerint kialakított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.
A helytállási kötelezettség és annak mértéke
12. §
A biztosítás kiterjed a felelősség kér- désének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégítésére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a biztosítási
szerződésben megjelölt gépjármű üze- meltetése során okozott károk miatt támasztanak.
13. §
(1) Egy biztosítási esemény vonat- kozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén káreseményenként egymillió- kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményen- ként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek maguk- ban foglalják a káresemény kapcsán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képvise- leti költségeket is), valamint a teljesí- tés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.
(2) Ha a biztosított a kárt más tag- állam területén okozta, vagy a zöld- kártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda megállapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezett- ségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű-felelősségbiz- tosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatáro- zott helytállási kötelezettségének mér- téke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeg- határok mértékéig áll fenn.
(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több káresemény egy biztosítási eseménynek minősül.
14. §
(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kap- csolatban több jogosult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. § (1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.
(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőke- értékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizetések tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biztosítási összegből rendel- kezésre álló összegnél, a biztosító a járadékifizetések tőkeértékét arányo- san csökkentve állapítja meg a járadék nagyságát.
(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (dologi, illetve sze- mélyi kár) meghatározott káresemé- nyenkénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvé- nyesíthet kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az esetben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meghatározott biztosítási összeg újrafelosztásával
megtéríteni, amilyen arányban a káro- sult a biztosítási összeg felosztásakor abból részesülhetett volna.
(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosítónak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye
a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egész- ségi állapot romlása).
(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdé- sekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett káro- sulttól a részükre korábban teljesített kárkifizetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visz- szakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül.
A biztosító az újrafelosztás lehetőségé- ről köteles a károsultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egyidejű- leg írásban tájékoztatni.
(6) Ha egy vagy több károsult kártérí- tési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak sze- rinti felosztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben
a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosztásából eredő új kártérí- tési aránynak megfelelő kártérítésre jogosult.
15. §
A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely
a) a károkozó gépjárműben elhelye- zett tárgyakban keletkezett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi használatára szóló tárgyak;
b) a károkozó gépjárműben keletkezett;
c) a károkozó gépjármű biztosítottjai- nak egymással szembeni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;
d) sugárzó, toxikus anyagok és termé- kek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros hatásainak megszünteté-
sét célzó intézkedések folytán keletkezett;
e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;
f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – munkagépként való használata során keletkezett;
g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következtében keletkezett;
h) üzemi balesetnek minősül, és a gép- jármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;
i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;
j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül keletkezett;
k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban folyamatos állag- rongálással okozott, illetőleg állag- romlásból adódott;
l) háború, háborús cselekmény, ter- rorcselekmény következményeként keletkezett.
A biztosítási szerződés időbeli hatálya, és a biztosítási időszak
16. §
(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.
(2) Az ideiglenes forgalmi engedély- lyel, az ideiglenes forgalomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, továbbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segéd- motoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a 4.
§ (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerződésben megjelölt
határozott tartamú szerződés köthető.
(3) A közúti közlekedési igazgatási fel- adatokról, a közúti közlekedési okmá- nyok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott mezőgazdasági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.
17. §
(1) A határozatlan tartamú szerződé- sek esetében a biztosítási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatá- rozottak szerint újrakötött szerződések esetében a megszűnt szerződés szerinti
biztosítási időszak végéig terjedő időszak.
(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.
(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kocká- zatviselés kezdete.
(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző ötvenedik napig elküldött írásos értesítőben tájé- koztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról.
(4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra alkalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy
a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmaz- hat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés a 24. §
(1) bekezdés szerint módosuló szer- ződésnek minősül, továbbá
b) a 24. § (1) bekezdés szerint módo- suló szerződés a szerződő javára a
23. § (3a) bekezdése szempontjából hogyan módosul.
(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyi- latkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.
A biztosítási szerződés területi hatálya
18. §
A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területére, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területére terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétol- dalú megállapodást kötött.
A biztosító kockázatviselése
19. §
(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a felek által a szer- ződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöt- tének időpontjában, a 4. § (3) bekez- désében meghatározott üzemben tartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezé- sének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződésben megálla- pított időpontban, ennek hiányában
a szerződés létrejöttének időpontjá- ban – kezdődik.
(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázat- viselése már a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfogadó nyilatkozata szükséges.
(3) Semmis a biztosító által egyolda- lúan, a másik fél közreműködése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem
tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díjrész- let) befizetését követően viseli a koc- kázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrészlet) azonnali fizetését az ajánlattételi folya- mat megkerülhetetlen részévé teszi.
(4) A biztosító kockázatviselése a 21. §
(4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.
(5) A szerződés érdekmúlással tör- ténő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból tör- ténő kivonás, a forgalomban történő részvétel végleges megszüntetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó személyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illetve az üzem- ben tartói jogosultság megszűnésének
– járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.
(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésé- ben meghatározott érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárás- ban hozott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerző- dés egyéb okból még nem szűnt meg.
(6) A biztosító kockázatviselése a szer- ződés közös megegyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés
megszűnésének időpontjában, a szer- ződés biztosítási időszak végére tör- ténő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.
(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türelmi idő zárónapján szűnik meg.
(8) A tevékenységi engedély vissza- vonásával érintett szerződés 10. § (2) bekezdésében meghatározott meg- szűnése esetén a biztosító kockázatvi- selése az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.
(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésének kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi engedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájé- koztató közzétételének napja.
Díjfizetés
20. §
(1) A biztosítási díj a kockázat viselé- sének időtartamára előre illeti meg a biztosítót.
(2) A biztosító a kockázatviselése meg- szűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.
(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).
21. §
(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díjrészletei a felek által a szerződésben meghatározott időpon- tokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrészlet a szerződés létrejöt- tekor, a folytatólagos díjrészlet pedig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedékes.
(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott megváltoztatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályvál- tozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülönbözetet – a felek eltérő megál- lapodásának hiányában – az esedé- kes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó
díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.
(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.
(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerződésben megállapí- tott kamat illeti meg.
(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékes- ségétől számított harmincadik nap elteltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a szerződő fél- nek a díj esedékességétől számított hat- vannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszó- lítást küld. A türelmi idő eredménytelen
leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.
(5) A biztosító köteles a szerződés meg- szűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés meg- szűnése díjnemfizetés miatt követke- zett be.
(6) Az 5. § (3) bekezdésében meg- határozott esetben a szerződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés
vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.
(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a köt- vénynyilvántartó szerv felé a 49. § alap- xxx xxxxxxxx értesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.
Fedezetlenségi díj megfizetésére vonatkozó szabályok
22. §
(1) Az üzemben tartó köteles a fedezet- lenségi díjat megfizetni.
(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszámítani és
beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezetlenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezetlenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.
(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomásszerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.
(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezetlen- ség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifája nem alkalmazható.
(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekez- désben meghatározottak szerint kiszá- mított fedezetlenségi díjat az esedékes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosí- tási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határ- idővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezetlenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, részletfize- tési lehetőséget nyújthat.
(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekez- désben meghatározott kötelezett- ségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdésében meghatározott rendel- kezéseket kell alkalmazni.
(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak – a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kár- talanítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre
számított – tarifáját gépjármű-kate- góriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatározott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Eltérés esetén
a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.
(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem szám- lázott, illetve a biztosító által kiszámlá- zott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fedezetlenségi díjat beszedni.
(9) A Kártalanítási Számla kezelője a
(7) bekezdésben meghatározottak szerint számított fedezetlenségi díj tari- fájának a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdésben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mértékű külön tarifát állapít meg.
Díjtarifa, díjhirdetés
23. §
(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozásában a meghirde- tett – a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakítja ki és azt az adott bizto- sítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változ- tathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a
szerződés megkötésekor fennálló közlési
vagy együttműködési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjta- rifa szerint megállapítandó díjtól.
(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötele- zettségének megsértése esetén a szer- ződés díja legkésőbb a kockázatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzemben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötéskor fennálló tények figyelembevételével – a kocká- zatviselés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint.
(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozásában egy – a meghirdetés napjától számított hatvannapos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalmazandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatáro- zott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egyidejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Eltérés esetén a Felügyelet honlapján meghir- detett tarifa alkalmazandó.
(3a) A biztosító (3) bekezdésben meg- határozott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerző- déssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(4) A biztosító köteles a biztosítási fel- tételeit és az alkalmazandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyama- tosan hozzáférhetővé tenni.
(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáférhetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkal- mas módon – a díjtarifájával kapcso- latban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkalmazandó díjtarifája csak a 24. §
(1) bekezdése szerint módosuló szerző- déssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.
(5) Ha a biztosító a gépjármű-fele- lősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyar-ország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekez- désben említett információk a kár- képviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.
24. §
(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biztosítás díja a következő biztosítási időszak első nap- jától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján alkalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biztosítási időszak alatt nem változtat- ható meg.
(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet eltérni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.
2019. július 1-jétől hatályos rendelkezés:
A díjtarifa megállapításhoz kapcsolódó szerződés- és káradatbázis
24/A. §
(1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. tör- vény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) bekezdésében meghatározott céljai elérésének előmozdítása és az MNBtv.
39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításokra kiterjedő szerző- dés- és káradatbázist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.
(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.
(3) A KKTA - a (2) bekezdéssel össz- hangban - a következő adatköröket tartalmazza:
a) a szerződések és a részkárok azonosítói,
b) a szerződésekre (szerződőre, jár- műre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,
d) a részkárokra vonatkozó nem pénz- összeg típusú jellemzők,
e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.
(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzéséhez a Bit. 269. § (13) bekez- dése szerinti adatszolgáltatást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesített szerződés- és káradatokat igényelhet.
(5) A (4) bekezdés szerinti adatigény- lést a Felügyelet olyan összesített for- mában teljesíti, hogy az adatok kellően részletezettek maradjanak a biztosítás- matematikai számítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosítása ne váljon lehetővé.
(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a követke- zőkre terjed ki:
a) a szerződésekre (szerződőre, jár- műre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,
b) a részkárokra vonatkozó nem pénz- összeg típusú jellemzők,
c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó adatok,
d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.
(7) A (4) bekezdés szerinti adatigény- léshez a Felügyelet elektronikus lekér- dező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.
(8) Az adatigénylésre vonatkozó rész- letes szabályokat a Magyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.
Bonus-malus rendszer
25. §
(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díjkedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott
és a biztosító teljesítési kötelezettsé- gét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.
(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a
kártörténeti adatokon alapuló bonus- malus rendszert működtetni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.
Szünetelés
26. §
(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gép- járművek esetében szünetel, ha az üzemben tartó kérelmére vagy hiva- talból történő eljárás következtében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.
(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideiglenes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró időpontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.
(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpontoknak megfe- lelően a kivonás napjától a szünetelés lejártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.
(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.
(5) A szünetelést követő díjrészlet fize- tésének esedékessége – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszűnésének a napja.
(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szü- netelés esetén a biztosító a (2) bekez- désben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájékoztatja az üzemben tartót a kockázatvise- lés szünetelésének tényéről és az esetlegesen bekövetkező károkozás következményeiről.
(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötelezettsége a szer- ződés folyamatos díjfizetéssel történő hatályban tartására nem áll fenn.
(8) A járműnyilvántartásban nem sze- replő gépjárművek esetében a szüne- telésnek nincs helye.
Kártérítési igények érvényesítése
27. §
A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iroda, a kárrende- zési megbízott, valamint a Kártalanítási Szervezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e törvényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Tör- vénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvényesíthető további kártérí- tési igényét.
28. §
(1) A károsult kártérítési igényét e tör- vény alapján, a biztosítási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzemben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e
törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítási Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.
(2) A más tagállam területén lakóhely- lyel (székhellyel) rendelkező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyar- ország területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállamban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer valamely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő országában következett be.
(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a károsult választása szerint a kárképviselővel szemben is érvényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.
29. §
(1) A biztosítási esemény bekövetkez- tekor a baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pontjaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonat- kozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatainak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szervezethez, a levelező- höz, a kárrendezési megbízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez
továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint kezelendők.
(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illetve a tudomás- szerzéstől számított – 30 napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak.
A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhibáján kívül történt – a kése- delmes teljesítés jogkövetkezményei a káresemény bekövetkezése és a kár- esemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrendezési megbí- zottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.
(3) A Kártalanítási Alap fedezi a káro- sultnak a felszámolás alatt álló bizto- sítóval szemben fennálló követelését a biztosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártérítési igények érvé-
nyesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.
30. §
(1) A biztosított köteles a kárese- ményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban bejelenteni.
(2) Fedezetet nyújtó érvényes bizto- sítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben
meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a káro- sult – a balesetben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoztatása alapján – a bejelentést olyan biztosí- tónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzemben tartója nem rendelkezik a káresemény időpontjában fedezetet
nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállása vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biz- tosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – további intéz- kedés megtétele nélkül – annak beér- kezésétől számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egyidejűleg tájékoztatni. A 31.
§-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja
a dokumentumok, illetve a bejelen- tés Kártalanítási Számla kezelőjéhez történő beérkezésének napját követő munkanap.
(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a kárese- ménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A bizto- sító jogosult ebben az eljárásban a biz- tosított képviseletéről gondoskodni.
(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártala- nítási Számla kezelőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jogo- sult ebben az eljárásban az érvényes
biztosítási szerződéssel nem rendel- kező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.
(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének határidejét a hazaérke- zés időpontjától kell számítani.
(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla kezelője, a kár- képviselő és a levelező kérelmére, a kárrendezési eljárás lefolytatása cél- jából, az eljáró hatóság tájékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás állásáról, eredményéről, a káro- sult és a károkozó – 46. § (2) bekez- désének a) pontjában meghatározott
– személyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosító megne- vezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét esetre vonat- koztatva a kártérítési igények rendezé- séhez szükséges alapvető adatokról.
31. §
A biztosító, ennek kárrendezési meg- bízottja, levelezője, a kárképviselő,
a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezés- hez nélkülözhetetlen dokumentumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek beérkezésének hiányá- ban is legkésőbb a kártérítési igény benyújtásától számított három hóna- pon belül a károsultnak:
a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetek- ben, amelyekben a felelősség nem
vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekez- désében foglaltaknak megfelelően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájékoztatást) összegsze- rűen megállapította, vagy
b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetek- ben, amikor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértelmű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.
32. §
(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosított felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alapján, a biztosított kár- térítési felelősségéhez mérten köteles megállapítani.
(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biz- tosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre – is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárkép- viselő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártala- nítási Számla kezelője közötti perben hozta a bíróság.
(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kárté- rítés esetén köteles a megállapított összeget a kártérítési javaslat elfo- gadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.
32/A. §
(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulációt készít az általa téríthető helyreállítási költsé- gek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértéké- nek megfelelő összegről, és erről tájé- koztatja a károsultat.
(2) A biztosító a gépjárműben keletke- zett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult által bemutatott számla tartalmazza a gép- jármű helyreállításához szükséges mun- kálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitel- ről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiz- tonsági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kárté- rítési összeggel szabadon kíván rendel- kezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következ- tében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás idő- pontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét alapul véve köte- les megtéríteni a károsult kárát.
Törvényi engedmény
33. §
Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla kezelője a kárt megtérítette, a megté- rített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a
35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzemben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős személlyel szemben.
Visszkereset
34. §
(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekezdésében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítási Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtéríté- sét követelheti:
a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyéb- ként jogosan használó engedélye nélkül vezette;
b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándéko- san okozták;
c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alko- holos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyá- solt állapotban vezette, illetve bár- mely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képes- ségre hátrányosan ható szertől
befolyásolt állapotát nem ismer- hette fel;
d) a vezetőtől, ha a gépjármű veze- tésére jogosító engedéllyel nem rendelkezett, illetve bármely bizto- sítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet
engedéllyel vezető esetében a gép- járművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;
e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;
f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyúj- tás elmulasztásával, illetve foglal- kozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;
g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés meg- kötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbejelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mértékben, aho- gyan ez a fizetési kötelezettséget befolyásolta.
(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés
c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgál- tatások keretei között egy biztosítási
eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalaní- tási Számla kezelője legfeljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában meghatá- rozott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolat- ban a biztosító, a Nemzeti Iroda, vala- mint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.
(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az (1) bekezdés
g) pontjában meghatározott kötele- zettségét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, vala- mint a Kártalanítási Számla kezelője követelését az általa teljesített szolgál- tatás keretei között legfeljebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.
(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla keze- lője nem érvényesíthet megtérítési igényt.
21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELET
a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazolások kiadásának szabályairól
(3a) A biztosító a kártörténeti adato- kat a (3) bekezdés szerinti besorolás céljából történő felhasználás mellett a díjtarifa szerinti további korrekciós tényezőként is figyelembe veheti.
igazolás figyelembevételével létrejött szerződést.
(2) Egy adott biztosítási időszakon belül a szerződés besorolása – a (4)
A kötelező gépjármű-felelősségbizto- sításról szóló 2009. évi LXII. törvény 69.
§ (1) bekezdés b) pontjában kapott fel- hatalmazás alapján, az egyes minisz- terek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatáskö- réről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. ren- delet 73. § f) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következő- ket rendelem el:
1. A BONUS-MALUS RENDSZER ÁLTALÁNOS SZABÁLYAI
1. §
E rendelet alkalmazásában:
1. igénylő: a biztosított gépjármű kártörténeti adatra (kármentesség tényére) vonatkozó igazolást igénylő üzemben tartója;
2. kártörténeti adat: a gépjármű üzemben tartója által a biztosított gépjármű vonatkozásában az adott biztosítóval fennállt kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonya alatt bekövetkezett – a kártérítési igény alapjául szolgáló – káreset vonatkozásában a biztosító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítési kötele- zettség ismertté válásának dátuma (a kártérítéssel kapcsolatos első kifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott íté- let jogerőre emelkedésének dátuma), a
kifizetett kártérítési összeg meghatáro- zott határidőn belüli visszafizetésének ténye és dátuma, a kármentesség iga- zolt ténye;
3. újonnan belépő üzemben tartó: az a szerződést kötő üzemben tartó, aki a szerződéskötést megelőző 2 évben magyarországi telephelyű gépjármű vonatkozásában az adott gépjármű- kategóriában felelősségbiztosítási szerződéses jogviszonyban üzemben tartóként nem állt.
2. §
(1) A bonus-malus rendszer a személy- gépkocsira, motorkerékpárra, autó- buszra, tehergépkocsira, vontatóra, mezőgazdasági vontatóra terjed ki.
(2) A bonus-malus rendszer az (1) bekezdés szerinti gépjármű-kategó- riák vonatkozásában egy A00 alap, 10 bonus és 4 malus osztályból áll.
(3) A biztosító az egyedi szerződéseket díjmegállapítás céljából az új biztosí- tási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtar- tam kártörténeti adatai alapján az 1. melléklet szerinti táblázatban meg- határozott módon a bonus-malus osztály valamelyikéhez hozzárendeli (besorolás).
(4) A biztosító köteles a kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási egyedi szerződéseit a bonus-malus rendszer szerint nyilvántartani.
3. §
(1) Az érintett szerződés vonatkozá- sában a bonus-malus rendszerrel járó előnyök és hátrányok a szerződő üzem- ben tartó személyéhez fűződnek, füg- getlenül attól, hogy az üzemben tartó gépjárművét ki vezette.
(2) Egy biztosítási szerződéssel kapcso- latosan elért osztályba sorolás a szer- ződés hatálya alatt az üzemben tartó párhuzamosan üzemeltetett további járműveire nem használható fel.
(3) Ha az adott gépjárművet jogtalanul használatba veszik, és erre vonatko- zóan büntető feljelentés megtételére kerül sor, úgy a jogosulatlan használó által a gépjárművel okozott kár a szer- ződés besorolását nem érinti.
2. A BESOROLÁSRA VONATKOZÓ SZABÁLYOK
4. §
(1) A rendszerbe újonnan belépő üzem- ben tartó szerződése A00 osztályba kerül, kivéve a hozott kárelőzményi
és (5) bekezdésben, az 5. § (3)-(5) bekezdésben, továbbá a 7. § (3) bekez- désében meghatározott esetkörök kivételével – nem változik.
(3) A besorolás a következő biztosítási időszakban egy osztályt emelkedik, ha a szerződéssel érintett gépjármű az új biztosítási időszakot közvetlenül megelőző biztosítási időszak és az új
biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam során legalább 270 napig biztosítási fedezettel rendelkezett és ebben az időtartamban az üzemben tartónak az érintett gépjármű vonat- kozásában – a károkozás időpontjától függetlenül – kártérítési kötelezettsége (az első kárkifizetés vagy a biztosítóval szemben hozott jogerős ítélet dátuma) nem vált ismertté.
(4) A biztosító az üzemben tartó által az adott szerződés vonatkozásában megszerzett besorolást a szerződés megszűnését követő 2 éven belül figye- lembe veszi – ugyanazon gépjármű- kategóriába tartozó gépjárműre – az új szerződés besorolásánál. Díjnemfizetés miatti szerződés megszűnés esetén
a besorolás másik gépjárműre kötött szerződésre nem vihető át.
(5) Ha az üzemben tartó egy adott gépjárműre már rendelkezik szerző- déssel, és annak hatálya alatt másik,
azonos gépjármű-kategóriába tartozó gépjárműre is szerződést köt, az új szerződést A00 osztályba kell sorolni. Ha a kedvezőbb besorolású gépjármű szerződése érdekmúlás miatt meg- szűnik, akkor a megszűnt szerződésen megszerzett besorolás a megszűnést követő naptól 2 éven belül az adott üzemben tartó másik szerződésére – a biztosítási időszakon belül is – érvé- nyesíthető a kedvezőbb besorolású gépjármű előző besorolása által érin- tett biztosítási időszak kezdő napja
és az érvényesítés időpontja közötti időtartam során ismertté vált biztosítói kártérítési kötelezettségek számának figyelembe vételével.
5. §
(1) A biztosító az üzemben tartó nyi- latkozata alapján állapítja meg a szerződés előzetes besorolását, ennek hiányában a szerződést előzetesen az A00 osztályba sorolja.
(2) A biztosító köteles a biztosítási idő- szak kezdetét követő 15. és 30. nap közötti időtartamon belül a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényben meghatá- rozott kártörténeti nyilvántartásból
(a továbbiakban: kárnyilvántartás) lekérdezni a szerződés bonus-malus besorolásához szükséges adatokat. A biztosító a kárnyilvántartásban az üzemben tartó által közölt hatósági jelzés és az előző biztosítást igazoló okirat száma vagy a kártörténeti rendszer azonosító szám alapján végzi a beazonosítást, a besorolást
a közvetlenül megelőző biztosítási időszak kárnyilvántartásban meglévő adatai (kockázatviselés időtartama, kártörténeti adatok) alapján állapítja meg.
(3) A biztosító a biztosítási időszak kez- detét követő 45 napon belül megálla- pítja a szerződés végleges besorolását a biztosítási időszak kezdetére vissza- menő hatállyal, egyidejűleg a kárnyil- vántartásba bejegyzi a bonus-malus besorolást és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak, amennyiben az az üzemben tartó nyi- latkozata szerinti besorolástól eltér.
(4) Ha az üzemben tartó közlése alapján a szerződés besorolásához szükséges adatok a biztosítási időszak kezdetét követő 30. napig a kárnyilván- tartásban nem beazonosíthatók, erről a tényről a biztosító az üzemben tartó- nak 15 napon belül értesítést küld. Ha a biztosítási időszak kezdetét követő
60. nap elteltével az adatok a kárnyil- vántartásban továbbra sem beazono- síthatók, akkor a biztosító 15 napon belül A00 osztályban állapítja meg a szerződés végleges besorolását a biz- tosítási időszak kezdetére visszamenő hatállyal, és a besorolás szerinti díjról értesítést küld az üzemben tartónak.
(5) Ha a biztosító tudomást szerez arról, hogy az üzemben tartó a ked- vezőbb besorolás érdekében akár a gépjármű beazonosítására, akár a szerződés besorolására vonatkozóan valótlan adatokat közöl, melynek
következtében a kárnyilvántartásban történő beazonosítás lehetetlenné válik, a biztosító a szerződést M04 osz- tályba sorolja.
5/A. §
Ha az 5. § (4) bekezdésében foglaltak szerint – a kárnyilvántartásban vagy a kapcsolódó nyilvántartásban szereplő, és a valós adatokat tartalmazó szerző- désben szereplő adatok eltérése miatt
– valamely biztosító A00 osztályban állapította meg a szerződés végleges besorolását, és a kárnyilvántartási rendszerben a szerződés beazonosí- tásához és besorolásához szükséges adatok később rendelkezésre állnak, az adatok helyesbítése időpontjával érintett biztosítási időszak biztosítója köteles a kárnyilvántartásban meglévő adatok alapján a szerződés végleges besorolását az adott biztosítási idő- szak kezdetére visszamenő hatállyal megállapítani.
6. §
(1) A biztosító köteles a hozott kárelőz- ményi igazolást a besorolásra vonat- kozó szabályok szerint figyelembe venni, amennyiben az igazolás tartal- mazza az adott biztosítónál nyilvántar- tott időszakot, a kármentességet, vagy azt a tényt, hogy az üzemben tartó a szerződés hatálya alatt hány, a bizto- sító által elismert vagy vele szemben jogerősen megítélt kárt okozott.
(2) A biztosító a besorolásnál kizá- rólag az utolsó, időben egybefüggő
időtartamra vonatkozó igazolást vagy igazolásokat veheti figyelembe.
7. §
(1) Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a kártérítés kifi- zetés teljes összegéről szóló írásbeli értesítését követő 45 napon belül a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfizesse.
(2) Ha az üzemben tartó a kártérítés teljes összegét a biztosítónak megfi- zette, azt a besorolást illetően úgy kell figyelembe venni, mintha a biztosító részéről kártérítési kötelezettség nem keletkezett volna.
(3) Amennyiben a besorolásnál a későbbiekben megfizetett kártérítési összeg alapját képező kártérítési kötelezettség már figyelembe vételre került, az üzemben tartó jogosult a
(2) bekezdésnek megfelelő besorolás érvényesítésére.
(4) Kármegosztás esetén az adott biz- tosítási szerződés alapján történt kárté- rítés kifizetést kell figyelembe venni.
8. §
(1) A biztosító – az igénylő erre irányuló meghatalmazása esetén– megkeresi
a kárnyilvántartó szervet a kötelező gépjármű-felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 51. § (10)
bekezdésében meghatározott igazolás kiadása érdekében.
Bonus-malus osztályba sorolás személygépkocsi, motorkerékpár esetén | |||||
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B08 | B06 | B04 | M04 |
B09 | B10 | B07 | B05 | B03 | M04 |
B08 | B09 | B06 | B04 | B02 | M04 |
B07 | B08 | B05 | B03 | B01 | M04 |
B06 | B07 | B04 | B02 | A00 | M04 |
B05 | B06 | B03 | B01 | M01 | M04 |
B04 | B05 | B02 | A00 | M02 | M04 |
B03 | B04 | B01 | M01 | M03 | M04 |
B02 | B03 | A00 | M02 | M04 | M04 |
B01 | B02 | M01 | M03 | M04 | M04 |
A00 | B01 | M02 | M04 | M04 | M04 |
M01 | A00 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
(2) Ha az (1) bekezdés szerinti igazo- láshoz szükséges adatok a biztosító rendelkezésére állnak, az igazolást a kárnyilvántartó szerv megkeresése nél- kül a biztosító is kiadhatja.
3. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
9. §
E rendelet 2011. június 15. napján lép hatályba.
10. §
A bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártörténeti igazo- lások kiadásának szabályairól szóló 19/2009. (X. 9.) PM rendelet (a továb- biakban: R.) besorolásra vonatkozó szabályait kell alkalmazni azon szerző- dések besorolására, amelyek esetében az R. 6. § (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolás 2011. július 1-jét megelőzően beérkezett.
11. §
E rendelet 8. §-a a gépjármű-felelős- ségbiztosításról és a biztosítási köte- lezettség ellenőrzéséről szóló 2009. szeptember 16-i 2009/103/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 16. cik- kének való megfelelést szolgálja.
12. §
E rendeletnek a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a kártör- téneti igazolások kiadásának szabályai- ról szóló 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet módosításáról szóló 36/2012. (XII.
14.) NGM rendelet (a továbbiakban: Mód. r.) által megállapított 5/A §-ában foglaltakat a Mód. r. hatálybalépését megelőzően rendelkezésre álló – a szerződés beazonosításához és beso- rolásához szükséges – adatok alapján besorolandó szerződések esetében is alkalmazni kell.
1. MELLÉKLET A 21/2011. (VI. 10.) NGM RENDELETHEZ
Bonus-malus osztályba sorolás autóbusz, tehergépkocsi, vontató, mezőgazdasági vontató esetén | |||||
Kiinduló osztály | A megelőző biztosítási időszak és az új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján | ||||
0 kár | 1 kár | 2 kár | 3 kár | 4 vagy több kár | |
B10 | B10 | B09 | B08 | B07 | B06 |
B09 | B10 | B08 | B07 | B06 | B05 |
B08 | B09 | B07 | B06 | B05 | B04 |
B07 | B08 | B06 | B05 | B04 | B03 |
B06 | B07 | B05 | B04 | B03 | B02 |
B05 | B06 | B04 | B03 | B02 | B01 |
B04 | B05 | B03 | B02 | B01 | A00 |
B03 | B04 | B02 | B01 | A00 | M01 |
B02 | B03 | B01 | A00 | M01 | M02 |
B01 | B02 | A00 | M01 | M02 | M03 |
A00 | B01 | M01 | M02 | M03 | M04 |
M01 | A00 | M02 | M03 | M04 | M04 |
M02 | M01 | M03 | M04 | M04 | M04 |
M03 | M02 | M04 | M04 | M04 | M04 |
M04 | M03 | M04 | M04 | M04 | M04 |
KÖSZÖNJÜK, HOGY MEGTISZTEL BENNÜNKET BIZALMÁVAL
KÉRJÜK, FORDULJON HOZZÁNK KÉRDÉSEIVEL, KÉRÉSEIVEL ÉS ÉSZREVÉTELEIVEL.
Ezt megteheti az alábbi módokon:
• Biztosításközvetítőjén keresztül
• Telefonos ügyfélszolgálatunkon:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000
Szolgáltatásaink elérhetőek:
Allianz Contact Center
Contact Centerünk szakértő munkatársai mindig készséggel állnak rendelkezésére és minden szerződésével kapcsolatos kérdésében segítenek munkanapokon 8.00 és 18.00 óra –
csütörtökön 8.00 és 20.00 óra – között:
Telefonszám:
+36 (1/20/30/70) 000-0-000
Allianz Assistance Szolgáltatás
Ha baleset vagy műszaki üzemzavar esetén szüksége van segítségünkre, kérjük, a helyszínről hívjon minket az alábbi elérhetőségeken a hét minden napján, a nap 24 órájában: Gépjármű segélyszolgálat közvetlen segélyhívó száma:
Belföldről: +36 (80) 104 122
Külföldről: x00-0-000-00-0000 vagy
+36 (1/20/30/70) 421-1-421-es
AHE-12510/1
telefonszám esetén a 2-6 menüpont kiválasztásával
Jogi segítségnyújtás
Szolgáltató partnerünk, a D.A.S. a hét minden napján 0-24 órában az alábbi (belföldi normál díjas) telefonszámon érhető el:
x00 (0) 000 0000
Az alábbi információkra van szükségünk a Contact Center, az Allianz Assistance vagy a Jogi segítségnyújtás szolgáltatások igénybevételéhez:
• Név
• Elérhetőség
• Szerződésszám vagy rendszám
• A probléma leírása
Ezután tájékoztatni fogjuk a következő lépésekről, és végigkísérjük a teljes ügyintézés során.
Eltérés a szerződési gyakorlattól, illetve a jogszabályoktól
XXXXXXX.XX
ALLIANZ AUTÓM GÉPJÁRMŰ-BIZTOSÍTÁS
HATÁLYOS
2019. JÚNIUS 24-ÉTŐL
AHE-12510/1E
1/4
Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy az Allianz Autóm gépjármű-biztosítás általános szerződési feltételei az Allianz Hungária Zrt. által korábban kínált kötelező gépjármű-felelősség- és casco biztosítási termékektől,
valamint a korábbi, illetve szokásos szerződési gyakor- lattól és a jogszabályok rendelkezéseitől miben térnek el lényegesen.
Az általános szerződési feltételek az Allianz korábbi szerződési feltételeitől és a szokásos szerződési gyakor- lattól az alábbiakban térnek el:
– Az Allianz Autóm gépjármű-biztosítási termék egy szerződésben tartalmaz kötelező gépjármű-felelősség- biztosítási (gfb) és casco fedezetet, valamint kiegészítő jellegű biztosításokat (2.1.3. pont).
– A korábbi általános szerződési feltételek moduláris felépítése helyett (alap és választható kiegészítő fede- zetek) a termék egymásra épülő csomagokból áll. Az egyes csomagokat alkotó fedezeteket a biztosító hatá- rozza meg, a csomagok tartalma nem módosítható, csak az egyes csomagok közötti választásra van lehető- ség. Plusz, Extra és Max csomagok gfb fedezet nélkül is választhatóak. A szerződés fedezetei bármikor bővíthe- tők egy magasabb szintű csomag választásával, illetve a szerződés évfordulójának hatályával csökkenthetőek egy alacsonyabb szintű csomagra (2.1.3. pont).
– A korábbi casco biztosításokkal ellentétben, casco fede- zetek esetén a szerződő kizárólag a kötelező gépjármű- felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (Gfbt.) szerinti szerződő-üzemben tartó lehet (2.5.5.1. i) pont).
– A szerződés casco fedezetei tekintetében egyszerűsödött a választható önrészesedés formája, a százalékos önré- szesedés megszűnt, a szerződő kizárólag forintban meg- határozott önrészesedést választhat (2.4.2.2. vii) pont).
– A korábbi casco alapkockázatok (elemi kár, lopáskár, töréskár) helyett részletesebb kockázati besorolásokat (fedezetek) alkalmazunk (2.1.3. pont).
– A korábbi töréskár alapkockázatból kivált és nevesítésre került a rongálás és az állattal való ütközés. Az újonnan nevesített fedezetek tekintetében a szerződőnek új köte- lességei lettek (2.1.3.7. és 2.1.3.11 pont).
– Ugyancsak a töréskár alapkockázatból vált ki és önálló fedezet lett az üvegkár, amely esetén eltérő önrészese- dési szabályokat alkalmazunk (2.1.3.12. és 2.4.2.2. vii) pont).
– A töréskár bónusz fokozata megállapításának szabályai egyszerűsödtek, tekintettel arra, hogy az üvegkár önálló fedezet lett (2.5.1.5. pont).
– A korábbi elemi kár alapkockázatból kivált és nevesí- tésre került a tűz- és robbanáskár, amely esetében egy új kizárást alkalmazunk (2.1.3.6. pont).
– A vételár fedezet időtartama a korábbi 90 napról 1 évre változott és meghatározott összeghatárral került kiegé- szítésre (2.1.3.14. pont).
– A szerződéses dokumentumokon (pl. ajánlat, kötvény, értesítések) a szerződésszám mellett a gfb, illetve a casco és egyéb fedezeteket egy-egy külön azonosító- számmal jelöljük (2. pont).
AHE-12510/1E
– A befizetések elszámolásakor a befizetett díjat minden esetben az alábbi sorrendben számoljuk el: társasá- gunknál korábban díjnemfizetéssel megszűnt gfb szer- ződés (vagy gfb fedezetet tartalmazó Allianz Autóm
szerződés) – ha volt ilyen – türelmi idejére járó baleseti adó (amennyiben alkalmazandó), a türelmi időre járó díjrészlet, fedezetlenségi díj baleseti adója, fedezetlen- ségi díj, esedékes gfb fedezet díja. A befizetett díj fenn- maradó részét a casco és egyéb fedezetek tekintetében időarányosan számoljuk el (2.5.1.2. iii) pont).
– Az egyes fedezetek díjfizetési gyakorisága, módja és évfordulója mindig megegyezik, abban az esetben is, ha azokat eltérő kockázatviselési kezdettel kötötték meg (2.5.1.2. i) pont).
– A szerződés biztosítási évfordulója minden esetben megegyezik a gfb fedezet évfordulójával, ha a szerző- dés tartalmaz gfb fedezetet. (2.5.2.1. pont).
– Ha a szerződés csak casco és egyéb fedezeteket tartal- maz, majd a szerződést gfb fedezettel bővíti ki, akkor
a casco és egyéb fedezetek díjának esedékessége megváltozik, és a gfb fedezetre vonatkozó díj esedékes- ségének időpontjával fog a módosítást követően meg- egyezni (2.5.1.2. i) pont).
– A korábbi gfb termékünktől eltérően, a határozott tar- tamú szerződés díját (egyszeri díj) 90 napnál rövidebb határozott időre szóló biztosítás esetén is egy összeg- ben kell megfizetni (2.5.1.2. ii) pont).
– A biztosító a gfb és a casco (és egyéb) fedezetekre vonat- kozó kockázatokat külön jogosult elbírálni. A biztosítónak a casco fedezetek tekintetében a kockázat elbírálására (a gépjármű szemlézésére), és ez alapján az ajánlat elutasítására a casco fedezetek kockázatviselési kezdetét követő 15. napig van lehetősége. (2.5.5.1. ii) b) pont).
– Ha szerződő már rendelkezik Allianz kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítással, akkor lehetősége van a meglévő szerződését módosítani úgy, hogy a gfb fede- zet változatlan tartalommal az Allianz Autóm gépjármű- biztosítás valamelyik csomagjában marad fenn (2.5.3.1. iv) pont).
– A korábbi kiegészítő assistance biztosítás helyett alap vagy bővített assistance fedezetet tartalmaz a válasz- tott csomag. A bővített fedezet az alap fedezeten kívül egyéb szolgáltatásokat is tartalmaz. Az assistance biz- tosítási események és szolgáltatások köre, valamint a szolgáltatások feltételrendszere megváltozott. Az egyes szolgáltatásokra korábban meghatározott összeghatá- rokat a legtöbb helyen időbeli és távolságbeli megköté- sek váltották fel.
A korábbi biztosítási események (műszaki meghibáso- dás, töréskár, kulcs probléma, üzemanyag probléma, gumiabroncs probléma) helyébe újak léptek, melyek tartalma és az esetükben elérhető szolgáltatások is jelentősen megváltoztak. Az új biztosítási események a következők: meghibásodás, a gépjármű károsodása vagy megsemmisülése, rongálás, gépjármű ellopása, alkatrészek vagy tartozékok ellopása, defekt, üzem- anyag kifogyása, hibás üzemanyag tankolása, kulcs elvesztése, bezárása, károsodása.
Az egyes fedezetek (alap és bővített) esetében elérhető szolgáltatások különböznek a korábbi termékben elér- hető szolgáltatásoktól, elérhetőségük függ a fedezet szintjétől (alap vagy bővített) és a biztosítási esemény- től, annak körülményeitől és helyszínétől is. A korábbi szolgáltatások közül több kivezetésre került (telefonos tolmácsszolgálat, tömegközlekedés szolgáltatás, taxi szolgáltatás, alkatrész továbbítás, gépjármű vissza- szállíttatása, visszautazás a megjavított gépjárműért szolgáltatás), valamint új szolgáltatások is bevezetésre kerültek (abroncscsere, üzemanyagpótlás, holttest hazaszállíttatás, utaztatás az ellopott és megkerült gépjárműhöz, roncseltávolítás, szervezési szolgáltatás).
Az elszállásolás és a hazautaztatás szolgáltatások a továbbiakban kizárják egymást. Az akkumulátor
lemerülése miatt egy biztosítási időszakban legfeljebb kétszer vehető igénybe a szolgáltatás (2.1.3.3, 2.1.3.8. és
2.4.2.4. pont).
– A korábban a gfb illetve casco termékeink mellé köthető kiegészítő élet- és balesetbiztosításokat a közlekedési baleset fedezetek váltják fel, melyek eltérnek a korábbi módozatoktól.
A közlekedési baleset (alap és bővített) fedezet az élet- és baleset-biztosítás, illetve utasbiztosítás: egész-
ségügyi segítségnyújtás és betegségbiztosítás, valamint poggyászbiztosítás, helyett kizárólag közlekedési bal- esetből eredő baleseti halál, illetve 30%-ot meghaladó maradandó egészségkárosodás esetére terjed ki. Mivel a közlekedési balesetbiztosítás nem tartalmaz utasbiz- tosítási fedezetet, a fenti kiegészítő biztosításban alkal- mazott területi, időbeli és életkori korlátozások, illetve az életbiztosítási elem tekintetében a várakozási időre vonatkozó szabályok nem érvényesülnek.
A korábbi kiegészítő biztosítástól eltérően, a biztosítási esemény csak a biztosított gépjármű üzemeltetése köz- ben bekövetkezett közlekedési balesetből eredő halál vagy maradandó egészségkárosodás lehet. A biztosítási összeg megállapításánál nem alkalmazzuk a szerződő által választható egységszámokat.
Az alap és a bővített fedezet azonos biztosítási esemé- nyekre nyújt fedezetet, kizárólag a szolgáltatási összeg és a biztosítottak köre tekintetében tér el (2.1.3.4., 2.1.3.9 és 2.4.2.5. pont).
– A jogi segítségnyújtás fedezet a korábbi baleseti jog- segély kiegészítő biztosítástól eltér mind a biztosítási események, mind a biztosító szolgáltatásai tekintetében. A korábbi személyi sérüléses közlekedési baleset esetén nyújtott peren kívüli és peres jogi képviselet helyett, az új fedezet 0-24 óráig elérhető telefonos jogi tanácsadást, és ha szükséges, ügyvédajánlást nyújt közlekedési bal- eset okozása vagy elszenvedése, illetve gépjármű adás- vétel kapcsán (2.1.3.2. és 2.4.2.3. pont).
– Határozott idejű szerződés kizárólag a Gfbt. 16. § (2) bekezdésében meghatározott gépjárművekre köthető, legfeljebb a gfb fedezet tartamával megegyező, legfel- jebb egy éves időtartamra, de ilyen esetben a szerződés gfb fedezet nélkül nem köthető (2.5.2.1. pont).
AHE-12510/1E
– Ha a gfb fedezetre tett ajánlat elutasítására kerül sor a Gfbt. 6. § (5) bekezdése szerint, akkor a szerződés a casco és egyéb fedezetek tekintetében sem jöhet létre (2.5.5.1. ii) c) pont).
– A casco és egyéb fedezetek megszűnése tekintetében változás, hogy ha az üzemben tartói jogosultság bejegy- zése a járműnyilvántartásba nem történik meg a gfb fedezet, illetve a szerződés kockázatviselésének kezde- tétől számított 30 napon belül, a szerződés megszűnik (2.5.2.3. vi) pont).
– A szerződés gfb fedezete érvénytelen a Gfbt. 10. § (1) bekezdése szerinti esetben, ezért a szerződés további fedezetei is megszűnnek a gfb fedezet érvénytelensége tudomásunkra jutásának napjával (2.5.5.1. ii) f) pont).
– A korábbi casco termékünktől eltérően, a szerződés casco fedezetei megszűnnek a szerződő üzemben tartó halála esetén, de a szerződés legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől szá- mított 30. napig hatályban marad, ha a gépjármű birto- kosa a halál tényét a biztosítónak bejelentette és a díjat megfizette (2.5.2.3. ii) a) pont).
Az általános szerződési feltételek a Polgári Törvénykönyv és a Gfbt. rendelkezéseitől az alábbiakban térnek el:
– A Ptk. 6:451. §-ától eltérően, a casco és közlekedési bal- eseti fedezet esetében, ha a szerződő és a biztosított nem azonos, a biztosítottnak nincs lehetősége belépni a szerződésbe (2.1.1.3 iv) pont).
– A Ptk. 6:454. § (3) bekezdésétől eltérően a biztosító érdekmúlással történő megszűnésnek tekinti az ott leírt esetet is, azzal az eltéréssel, hogy ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutódlással történő megszű- nése miatt következik be, a szerződés érdekmúlással nem szűnik meg. Továbbá a szerződés érdekmúlással megszűnik a gépjármű forgalomból történő végleges kivonásával, az üzemben tartó változása esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivo- nás napjától számított egy éven belül nem történik meg. Az üzemben tartó halála esetén a szerződés hatályban tartható a Gfbt. 4. § (6) bekezdésében maghatározottak szerint. A szerződés a Gfbt. 7. § (3a) bekezdésében sza- bályozott érdekmúlás esetében, az ott leírt feltételekkel szűnik meg (2.5.2.3. ii) pont).
– A Ptk. 6:22. § (1) bekezdés szerinti 5 évtől eltérően a
2.5.5.3. pont alapján a biztosítási szerződésből eredő, casco, jogi segítségnyújtás és assistance fedezetekből eredő igények – ide értve különösen, de nem kizáró- lagosan a biztosítási eseményből eredő szolgáltatási igényt és a biztosító díjigényét – az igény esedékessé válásától számított egy év elteltével elévülnek. Az esetleges megszakítást követően újra kezdődő elévülés ideje ugyancsak egy év. Az írásbeli felszólítás az elévü- lést nem szakítja meg. A közlekedési baleseti fedezet- ből eredő igények az esedékességtől számított 2 év alatt elévülnek.
– A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően jelen szerződési feltételek 2.6. pontja alapján hozzátartozó- nak minősül a házastárs, az élettárs, az egyenes ági rokon, az örökbe fogadott, a mostoha- és nevelt gyer- mek, az örökbe fogadó, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér, az egyenes ági rokon házastársa, bejegyzett élettársa, a jegyes, a házastárs egyenes
xxx rokona és testvére, valamint a testvér házastársa, bejegyzett élettársa.
– A Gfbt. 21. § (1) bekezdésétől eltérően, a gfb, illetve a
casco és egyéb fedezetekre eső díj esedékességének időpontja az adott fedezet módosítása miatt változhat, attól függően, hogy a módosítás hatályának napjáig
a szerződő az adott fedezetre korábban előírt díjat megfizette-e vagy sem. Ha a módosítással érintett fede- zet a módosítás hatályáig díjrendezett, akkor a fede- zetnek a díjfizetési időszak hátralévő részére vonatkozó díjrészlete a módosítás hatályának napján esedékes, függetlenül attól, hogy a módosítás díjváltozással jár vagy sem. A szerződés / fedezet módosítását követő időszakra vonatkozóan a díjesedékesség időpontját, valamint a díjfizetési időszakokat a biztosító által meg- küldött, a módosítást igazoló kötvény és számviteli bizonylat tartalmazza.
– A Gfbt. 21. § (1a) bekezdésétől eltérően, ha a biztosító a szerződés díját a Gfbt. 23. § (2) bekezdése vagy a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet 5. § (3)–(4) bekezdése
AHE-12510/1E
alapján módosítja és szerződő üzemben tartót értesíti, a
díj fizetésének határidejét attól függően állapítja meg, hogy a szerződés a módosítás napján díjrendezett-e. Ha szerződés a módosítás napján nem díjrendezett, akkor a díjkülönbözet is az eredeti díjjal együtt esedé- kes. Ha a szerződés a módosítás napján díjrendezett, akkor a szerződő üzemben tartó a díjkülönbözetet
az Allianz közlésétől számított 30 napos időtartamon belül köteles megfizetni. A fizetésre rendelkezésre álló időtartam a szerződésben rögzített díjesedékesség idő- pontját nem érinti. Amennyiben a különbözetet a szer- ződő üzemben tartó nem fizeti meg 15 napon belül, a biztosító fizetési emlékeztetőt küld. Díjfizetés hiányában a gfb fedezet a 30 napos időtartam elteltével, az első díj esedékességétől számított 60. napon megszűnik. Ha az esedékes díjat részben megfizették, akkor a gfb fedezet 60 napon túl, a befizetett díjjal arányos időtartamnak megfelelően, a díjrendezettség napjának hatályával szűnik meg (2.5.3.3. i) pont).
XXXXXXX.XX
ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ ÉS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK KIEGÉSZÍTÉSE
HATÁLYOS
AHE-12600/6
2019. JÚLIUS 1-TŐL
TARTALOM
3. A biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatás 3
4. A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 3
5. Tájékoztató a panaszügyintézésről 5
II. Adatkezelési tájékoztató 7
1. A személyes adatok kezelése 7
1.1. A biztosító adatkezeléssel kapcsolatos adatai 7
1.2. A biztosítási szerződés megkötéséhez, illetve a biztosítási szerződés teljesítéséhez nem kapcsolódó adatkezelés 7
1.3. Adatkezelés a biztosítási szerződés megkötése előtt a szerződés megkötése érdekében, valamint a szerződéskötéskor és a biztosítási szerződés
teljesítésével kapcsolatban 7
1.4. Örökösök adatainak kezelése 10
1.5.Adattovábbítás harmadik országba 10
1.6. Adatbiztonsági intézkedések 10
1.7. Automatizált döntéshozatal, profilalkotás 11
1.8. Érintett által gyakorolható jogok 11
1.9. Jogorvoslati lehetőségek 12
III. Elektronikus szerződéskötés szabályai 13
1. A szerződéskötés technikai lépései, biztosítási ajánlat visszaigazolása 13
2. A szerződés írásbelisége, nyelve, a szerződés rögzítése és hozzáférhetővé tétele 13
3. Allianz fogyasztóvédelmi alapelvek, a xxx.xxxxxxx.xx általános szerződési feltételei és a biztosítási feltételek elektronikus hozzáférhetősége 13
4. Az adatbeviteli hibák javítása 13
IV. Tájékoztató távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésről 14
1. A szolgáltatásra vonatkozó tájékoztatás 14
AHE-12600/6
2. Elállási jog 14
Jelen dokumentum – az Allianz Hungária Zrt. (továbbiak- ban: biztosító) termékei ügyféltájékoztatójának és szerző- dési feltételeinek kiegészítéseként a következőket tartal- mazza a biztosítási tevékenységről szóló 2014. LXXXVIII. törvény rendelkezéseinek megfelelően: a biztosító főbb adatait, az irányadó jogra vonatkozó rendelkezése-
ket, a biztosítási termékek értékesítésével kapcsolatos tájékoztatást (tanácsadás, javadalmazás), a biztosítási szerződés személyes adatok kezelésére vonatkozó rendel-
kezéseit, a panaszügyintézésről szóló tájékoztatást, vala- mint a biztosítási titokkal kapcsolatos szabályokat.
Fentieken felül a dokumentum tartalmazza az elektro- nikus szerződéskötés szabályait, valamint a távértékesí- tési tájékoztatót, amelyeket azokban az esetekben kell alkalmazni, amikor a szerződést elektronikus úton, vagy utóbbi esetben fogyasztónak minősülő személy, távérté- kesítés keretében kötötte.
I. ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓ
1. A BIZTOSÍTÓ FŐBB ADATAI
Név: Allianz Hungária Biztosító Zártkörűen Működő Rész- vénytársaság
Székhelyünk: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címünk: 1368 Budapest, Pf. 191 Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság, Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország Elektronikus elérhetőség: xxx.xxxxxxx.xx Központi telefonszám: x00 (0) 000-0000
Központi faxszám: x00 (0) 000-0000
Ügyfélszolgálat telefonszáma: +36 (1/20/30/70) 000-0-000 Felügyeleti szervünk a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 1054 Buxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.).
Társaságunk az Allianz SE-nek, Európa vezető és a világ egyik legnagyobb biztosítócsoportjának a tagja. Az Allianz Hungária Zrt. Magyarország egyik legjelentősebb pénzügyi szolgáltatójaként sokéves hazai és nemzetközi tapasztalattal áll ügyfelei rendelkezésére.
A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé. Társaságunk 1990-től részvénytársasági formában működik, és a Felügyelet enge- délyével biztosítási tevékenység végzésére jogosult.
2. IRÁNYADÓ JOG
A biztosítóval kötött szerződésekre a magyar jog rendelke- zéseit kell alkalmazni. A biztosítási szerződésre a termékre vonatkozó általános vagy különös szerződési feltételekben nem szereplő kérdésekben a Polgári törvénykönyv rendel- kezései az irányadók.
3. A BIZTOSÍTÁSI TERMÉKEK ÉRTÉKESÍTÉSÉVEL KAPCSOLATOS TÁJÉKOZTATÁS
A biztosító termékeit függő és független biztosításközvetítő is értékesítheti. Ha a nem-élet biztosítási terméket a bizto- sító maga értékesíti, annak során nem nyújt tanácsadást.
AHE-12600/6
A közvetítő díjazásra a biztosítóval való megállapodás alapján jogosult a közvetített és gondozott szerződésekkel kapcsolatban. A díjazást, amelyet a biztosítási díj tartal- maz, a biztosító fizeti részére.
4. A BIZTOSÍTÁSI TITOKKAL KAPCSOLATOS SZABÁLYOK
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan minősített adatot nem tartalmazó, a biztosító, a viszontbiztosító,
a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülménye- ire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biz- tosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad vagy a biztosító vagy a viszontbiztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a tanúsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.
A Bit. 138-139. §-ai alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn:
– a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szem- ben;
– az előkészítő eljárást folytató szervvel, a nyomozó ható- sággal és ügyészséggel;
– büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csőd- eljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rend- kívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhi- telezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal szemben;
– a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
– az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatá- rozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha
biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli;
– a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
– a nemzetbiztonsági szolgálat, előkészítő eljárást folytató szerv, a nyomozó hatóság, és az ügyészség, továbbá bíróság adatkérésére, illetve írásbeli megkere- sésére, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet összefüggésben van
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezet- ben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábí- tószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terror- cselekmény feljelentésének elmulasztásával, terroriz- mus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy rob- bantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;
– ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér bizto- sítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– ha a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
– a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
– a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
– az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi állam- igazgatási szervvel szemben;
– törvényben meghatározott feltételek megléte esetén titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
– a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biz- tosítókkal szemben;
– a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyil- vántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervével szemben;
AHE-12600/6
– az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irá- nyuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;
– a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítésé-
hez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kár- felvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
– a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
– a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval;
– a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági
igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzések- kel foglalkozó intézménnyel szemben;
– a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatósággal szemben;
– a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
– a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben;
– a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabá- lyozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosítá- sáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA- törvény) alapján Aktv. 43/B-43/C. §-ában foglalt kötele- zettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiz- tosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvény meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben (Hpt.) meghatáro- zott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgál- tatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szer- ződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli