Generali MyDrone

Jelen általános szerződési feltételek [A) fejezet] a Generali Biztosító Zrt-vel kötött Generali MyDrone pilóta nélküli légijárművek felelősségbiztosítási szer- ződésére alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák. Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályokat tartalmazó C) fejezet rendelkezései az irányadók.

I. Mi a biztosítás tárgya?

A pilóta nélküli légijármű-felelősségbiztosítás keretében a biztosító a szerződésben megállapított mértékben és feltételek szerint mentesíti a biztosítottakat olyan kár megtérítése alól, amelyért jogszabály szerint felelősek, továbbá olyan sérelemdíj megfizetése alól, amelyért jogszabály szerint helytállni tartoznak.

II. Mi minősül biztosítási eseménynek?

II.1. Jelen biztosítási feltétel értelmében biztosítási eseménynek minősül a biztosítási szerződésben – maximális felszálló tömeg (MTOM), gyártó, nyilvántartási jel, egyedi azonosítószám szerint – megjelölt, Magyarországon nyilvántartásba vett pilóta nélküli légijármű, jogszabályban előírt engedélyek birtokában történő működtetése során, a pilóta nélküli légijármű illetve az abból kieső tárgy által – a repülésben részt nem vevő, külső személynek (X. l.) pont) – okozott személyi sérüléses és dologi károk miatti kártérítési kötelezettség, amelyért a biztosított jogszabály szerint helytállni tartozik, és amelynek teljesítése alól a biztosító – a jelen feltételben meghatározottak szerint – mentesíti.

II.2. Biztosítási esemény továbbá olyan, más személy személyiségi jogát sértő magatartás is, melyre tekintettel a biztosított sérelemdíj fizetésére köteles, feltéve, hogy a személyiségi jog megsértése olyan személyi sérüléses vagy szerződésen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli.

Jelen feltételnek a károkozó magatartásra, kárra, kártérítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezései megfelelően alkalmazandók a személyi- ségi jogsértő magatartásra, sérelemdíjra és sérelemdíj fizetési kötelezettségre, amennyiben a feltétel eltérően nem rendelkezik.

II.3. A sorozatkárok egy biztosítási eseménynek minősülnek. Sorozatkárnak tekintendők az egyazon károkozói magatartásból, illetve okból eredő, valamint az azonos okra visszavezethető, de eltérő időpontokban bekövetkezett károk, ha az ok és okozat közötti összefüggés jogi, gazdasági vagy műszaki vonatkozásban fennáll.

II.4. A biztosítás – a II.1. pontban foglaltak figyelembevételével, a szerződő ajánlaton megjelölt választása szerint – fedezetet nyújt

a) pilóta nélküli légijárművel, kizárólag szabadidős célú (X. e) pont) UAS műveletek végrehajtása során okozott károkra,

b) pilóta nélküli légijárművel szabadidős célú (X. e) pont), gazdasági célú (X. f) pont) és állami szerv feladatának végrehajtása érde- kében végzett (X. g) pont) UAS műveletek végrehajtása során okozott károkra, vagy

c) pilóta nélküli állami légijárművel (X. c) pont), vám- és rendvédelmi szervek céljára szolgáló UAS műveletek végrehajtása során okozott károkra.

A biztosítási védelem feltétele, hogy a repülési művelet végrehajtására a jogszabályban előírt feltételek (pl. eseti légtér kijelölése, mobiltelefonos alkalmazás használata, műveleti engedély, üzembentartói nyilatkozat stb.) birtokában kerüljön sor.

II.5. A biztosítási ajánlaton megjelölt esetben a biztosítási védelem kizárólag lakott területen (X. i) pont) kívül végzett repülési műveletekre terjed ki.

III. Milyen területi és időbeli korlátja van a biztosítási védelemnek (területi és időbeli hatály)?

III.1. A biztosító kockázatviselése – a biztosítási ajánlaton megjelöltek szerint –

– magyar légtérben működtetett pilóta nélküli légijármű üzemeltetésével, Magyarország területén okozott és érvényesített károkra (magyar- országi területi hatály) vagy

– az Európai Unió tagállamainak légterében működtetett pilóta nélküli légijármű üzemeltetésével, az Európai Unió tagállamainak területén okozott és érvényesített károkra (Európai Unió területi hatály)

nyújt fedezet.

III.2. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott, bekövetkezett és a biztosítónak 30 napon belül bejelentett, biztosítási eseménynek minősülő károkra terjed ki.

III.3. Jelen feltétel alkalmazása szempontjából

a) a károkozás napja az a nap, amikor a kárt előidéző cselekmény megtörtént;

b) a kár bekövetkezésének napja az a nap, amikortól a biztosított kártérítési kötelezettsége esedékessé válik

– személyi sérüléses károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja: halál esetén a halál beállta, testi sérülés esetén a sérülés időpontja, még akkor is, ha utóbb halálhoz vezet, egészségkárosodás esetén a károsodás időpontja, egészségromlás (lassú lefolyású személyi sérüléses kár) esetén – vitás esetben – amikor az orvos első alkalommal megállapította az egészségkárosodást;

– dologi károk tekintetében a kár bekövetkezésének időpontja a károsodás időpontja;

– sorozatkár bekövetkezésének időpontja a sorozat első káreseményének időpontja.

c) a kár bejelentésének időpontja az a nap, amikor a biztosított a kár bekövetkezését a biztosítónak írásban bejelentette.

IV. Milyen károkat, költségeket fedez a biztosítás?

IV.1. A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító – a biztosítási összeg mértékéig – a biztosítási eseménnyel összefüggésben megtéríti

a) kártérítés címén a károsultat ért mindazon kárt, melyért a biztosított kártérítési felelősséggel tartozik, így

– dologi és személyi sérüléses károknál a károkozó körülmény folytán a károsult vagyonában beállott értékcsökkenést, valamint a káro- sultat ért vagyoni hátrányok kiküszöböléséhez szükséges költségeket;

– személyi sérüléses kár esetén az elmaradt vagyoni előnyt.

b) a biztosítottat terhelő sérelemdíjat, feltéve, hogy

– a személyiségi jog megsértése olyan – jelen biztosítási feltétel alapján biztosítási fedezetbe vont – személyi sérüléses vagy szerződé- sen kívüli dologi kárt okozó magatartással áll közvetlen összefüggésben, amelyért a biztosítottat kártérítési felelősség terheli és

– a károsult bizonyítja, hogy a károkozó magatartás következtében a személyiségi jogai sérültek, és ezért a biztosított sérelemdíj fizeté- sére köteles.

A sérelemdíjat az eset összes körülményeire – különösen a jogsértés súlyára, jellegére, a felróhatóság mértékére, a jogsértésnek a sértettre és környezetére gyakorolt hatására – tekintettel teljesíti a biztosító.

c) a kártérítési követelés és a sérelemdíj után felszámítható késedelmi kamatot (a IV.2. pontban foglalt korlátozásra figyelemmel);

d) a biztosítási eseménnyel összefüggésben a biztosítottal szemben támasztott megalapozott kárigények érvényesítése, illetve megalapozat- lan kárigények elhárítása iránti jogi eljárás költségeit (pl. eljárási díj, illeték, biztosítottat terhelő perköltség stb.), feltéve, hogy e költségek a biztosító útmutatásai alapján vagy előzetes jóváhagyásával merültek fel.

A biztosító megtéríti a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd megbízási díját, valamint a káresemény jogalapjának vagy összegszerű- ségének megállapítása érdekében felkért szakértő költségét, amennyiben az ügyvéd, illetve a szakértő felkérésére a biztosító előzetes jóváhagyásával került sor. Előzetes hozzájárulás hiányában a biztosító legfeljebb a bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló – mindenkor hatályos – jogszabálynak a díjmegállapodás hiánya esetére számított ügyvédi díjat, illetve az igazságügyi szakértők díjazásáról szóló – mindenkor hatályos – jogszabály szerinti szakértői díjat térít meg.

e) a károsultnak nyújtott egészségbiztosítási és nyugellátás miatt az egészségbiztosító, illetve a nyugdíjbiztosítási igazgatási szerv által a biztosítottal szemben érvényesített társadalombiztosítási megtérítési igényt.

f) a kárenyhítés körébe eső költségeket.

IV.2. A IV.1. a)–f) pontban meghatározott biztosítási szolgáltatást a biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg keretei között, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító. Ezen rendelkezés a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségekre és kamatfizetési kötelezettségre is irányadó.

IV.3. A biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő, abszolút összegben meghatározott mértékű önrészesedés a kár és a káreseménnyel összefüggés- ben felmerülő egyéb kiadásoknak (IV.1 a)–f) pont) azon része, amelyet a biztosított minden káresemény kapcsán önmaga visel. A biztosító az önrészesedésnek megfelelő összeget a ténylegesen megállapított kárösszegből és a káreseménnyel összefüggésben felmerülő költségekből és kiadásokból vonja le. A biztosító a biztosítási szolgáltatást az önrészesedés levonásával teljesíti a károsultnak.

IV.4. Amennyiben jelen szerződéssel fedezetbe vont kockázatokra a biztosított más felelősségbiztosítási szerződés alapján is biztosítási védelem- ben részesül, a biztosító jelen szerződés alapján csak akkor és annyiban téríti meg a kárt, amennyiben a másik felelősségbiztosítási szerződés alapján az nem fedezett.

IV.5. Ha a biztosítottnak jogszabály vagy bírói rendelkezés folytán kártérítési kötelezettsége fedezetére biztosítékot vagy letétet kell adnia, a biztosító erre legfeljebb olyan mértékben köteles, mint a kártérítésre.

IV.6. Amennyiben több személy közösen okoz kárt, és így a biztosított felelőssége mással egyetemleges, a biztosító helytállási kötelezettsége csak a biztosított felróható magatartásának mértékéig terjed. Ha a károkozók magatartása felróhatóságának arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító a károkozók közrehatása arányában teljesít. Ha a közrehatás arányát nem lehet megállapítani, akkor a biztosító úgy teljesít, mintha a kárt a károkozók egyenlő arányban okozták volna.

IV.7. Járadékfizetési kötelezettség esetén mind a biztosító, mind a biztosított, mind a károsult kezdeményezheti a járadék egyösszegű megváltását (tőkésítését). A járadék tőkésítésére csak a felek közös megegyezésével kerülhet sor, tehát ha a tőkésítés tényét és az egyösszegű megváltás összegét a biztosító, a biztosított és a károsult elfogadja. A járadék tőkésítése esetén a biztosító a járadék tőkeértékét az 1993. évi magyar női néphalandósági tábla és 6,25%-os technikai kamatláb figyelembevételével határozza meg.

IV.8. Amennyiben a biztosító a biztosítottal szembeni peres eljárással kapcsolatban a IV.1. d) pont szerint per-, illetve ügyvédi költséget térített, és a bíróság – jogerős határozatában – a biztosított javára per, illetve ügyvédi költséget ítél meg, úgy az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig. A megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak megfizetni. Amennyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedményezési okiratot kiállítani.

V. Milyen teendői vannak a biztosítottnak a károk megelőzése érdekében és a káresemény bekövetkezésekor?

V.1. Kármegelőzéshez szükséges intézkedések megtétele

V.1.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a károk megelőzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható intézkedéseket megtenni. Kö- telesek mindenkor betartani a hatályos jogszabályokat, szabványokat és hatósági határozatokat, valamint a telepítésre, üzemeltetésre, véde- lemre, karbantartásra, tárolásra vonatkozó szakmai előírásokat, illetve a gyártónak a fentiekre vonatkozó utasításait, ajánlásait, valamint a már felismert veszélyhelyzetben a veszélyt elhárítani és eleget tenni a biztosító által kért kármegelőzési intézkedéseknek. Vitás esetben felismert veszélyhelyzetnek kell tekinteni minden olyan körülményt, amely már károkozást eredményezett, továbbá amennyiben a kár bekövetkezésének a fennálló veszélyére a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy figyelmeztette.

V.1.2. Kármegelőzési kötelezettség különösen:

a) A pilóta nélküli légijárműnek meg kell felelnie a gyártó által meghatározott követelményeknek, a beüzemelés és a karbantartás során az üzembentartó köteles a gyártó előírásait követni, javítás (illetve kiegészítők használata) esetén eredeti vagy a gyártó által ajánlott alkatrészt (kiegészítőt) beépíteni, szükség esetén a karbantartás, üzemben tartás körében előírt kötelezettségek megtartását igazolni.

b) A távoli pilóta köteles eleget tenni a jogszabályban előírt képzési- és vizsgakötelezettségének, rendelkeznie kell a jogszabályban az adott repülési műveletre előírt kompetenciatanúsítvánnyal, nem állhat eltiltás hatálya alatt és nem végezhet repülési műveletet pszichoaktív anyagok, alkohol befolyása alatt vagy ha sérülés, fáradtság, gyógyszeres kezelés, betegség vagy egyéb okok miatt alkalmatlan feladatai ellátására.

c) A pilóta nélküli légijármű üzembentartónak

– rendelkeznie kell a repülési műveletre jogszabályban előírt feltételekkel (pl. eseti légteret kijelölő határozat, jogszabályban előírt mobil- alkalmazás vagy honlap használata, műveleti engedély, üzembentartói nyilatkozat stb.),

– a repülési művelet és a felmerülő kockázat típusához igazodó operatív eljárást, meghatározott esetben korlátozásokat kell kidolgoznia,

– biztosítania kell, hogy minden repülési művelet hatékonyan használja a rádióspektrumot a káros zavarás elkerülése érdekében,

– jelölnie kell a b) pontban meghatározott feltételeknek megfelelő távoli pilótát, továbbá köteles biztosítani, hogy a távoli pilóta ismerje a pilóta nélküli légijármű felhasználói kézikönyvét (használati utasítását), valamint egyes földrajzi övezetekre meghatározott operatív korlátozásokat,

– biztosítania kell, hogy a pilóta nélküli légijárműnek megfelelő EU-megfelelőségi nyilatkozata legyen, valamint a pilóta nélküli légijárműre fel legyen erősítve az osztályazonosító címke,

– gondoskodnia kell róla, hogy jogszabályban előírt repülési műveletek esetén a műveletben résztvevő – távoli pilótán kívüli – személyek a repülési művelet biztonságos lebonyolításához szükséges ismeretekkel rendelkezzenek (pl. munkahelyi gyakorlati képzés, a szemé- lyek tájékoztatása a kockázatokról és azok írásbeli elfogadása stb.).

d) A pilóta nélküli légijármű felszállása előtt közvetlenül, a távoli pilóta köteles elvégezni a pilóta nélküli légijármű-rendszer műszaki ellenőrzését. Ennek során köteles ellenőrizni:

– a pilóta nélküli légijármű és a távvezérlő eszköz műszaki állapotát,

– az akkumulátorok töltöttségét,

– a propellerek rögzítésének szilárdságát és sérülésmentességét,

– hogy a motorok megfelelően indulnak és nincs esetleges törmelék, szennyeződés a környezetükben,

– a közvetlen távoli azonosítás megfelelő működését,

– a megfelelően erős GPS jelet,

– hogy a pilóta nélküli légijármű tömege nem haladja-e meg az adott járműre előírt maximális felszálló tömeget, amennyiben a pilóta nélküli légijármű további hasznos teherrel is fel van szerelve,

– továbbá mindazt, amit a gyártó a repülési művelet megkezdése előtt előír.

e) A pilóta nélküli légijármű felszállása előtt közvetlenül, a távoli pilóta köteles felmérni az operatív környezetet, illetve a repülési körülményeket. Ennek során köteles különösen:

– jogszabályban meghatározottak szerint ellenőrizni, hogy a repülés az adott területen és légtérben engedélyezett, vannak-e esetleges operatív korlátozások a repülési művelettel érintett földrajzi övezetre,

– meggyőződni arról, hogy a használni kívánt légtérben a biztonságos repülés feltételei adottak, a tervezett repülési útvonalon nincsenek repülést korlátozó akadályok (pl. magasfeszültségű vezetékek, magas objektumok, átjátszó tornyok, repüléstilalmi zónák, nagyobb vízfelület stb.),

– meggyőződni a biztonságos repüléshez szükséges időjárási körülményekről (a gyártó eltérő előírása hiányában, köd, eső, irányítást akadályozó szélviszonyok esetén a pilóta nélküli légijármű nem üzemeltethető),

– erre vonatkozó előírás esetén ellenőrizni, hogy jelen van-e valamennyi repülésben részt vevő személy.

f) A repülés során a távoli pilótának

– a gyártói felhasználói kézikönyv (használati utasítás) előírásai szerint kell üzemeltetnie a pilóta nélküli légijárművet,

– figyelnie kell az akkumulátor töltöttségi szintjét (alacsony akkumulátorszintet jelző figyelmeztetés esetén haladéktalanul vissza kell hívnia az eszközt),

– el kell kerülnie más pilóta nélküli légijárművel való összeütközés kockázatát, és meg kell szakítani a repülést, amennyiben annak foly- tatása kockázatot jelenthet más légi járművekre, emberekre, állatokra, környezetre vagy vagyontárgyakra,

– nyílt művelet esetén végig látótávolságon belüli üzemben (VLOS) kell tartani a pilóta nélküli légijárművet;

– figyelembe kell vennie a földrajzi övezetekkel kapcsolatos operatív korlátozásokat, az üzembentartó által meghatározott eljárásokat és korlátozásokat, a műveleti engedélyben illetve üzembentartói nyilatkozatban foglalt korlátozásokat és feltételeket;

– nem végezhet repülési műveletet olyan területen vagy azok közelében, ahol veszélyhelyzet-elhárítás folyik (kivéve, ha erre kifejezetten engedélyt kapott a vészhelyzet elhárítására illetékes hatóságtól, szervezettől).

V.1.3. A biztosító jogosult a kármegelőzési intézkedések megvalósítását és megtartását ellenőrizni.

V.2. Kárenyhítéshez szükséges intézkedések megtétele

V.2.1. A szerződő fél és a biztosított – a biztosító előírásai és a káresemény bekövetkezésekor adott utasításai szerint, ezek hiányában az adott hely- zetben általában elvárható magatartás követelménye szerint – kötelesek minden szükséges intézkedést megtenni a kár enyhítése érdekében.

V.2.2. A biztosító jogosult a kárenyhítési intézkedések megvalósítását, előírásainak, utasításainak megtartását ellenőrizni.

V.2.3. Amennyiben a kárt a szerződő vagy a biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségének szándékos vagy súlyosan gondat- lan megszegése okozta, vagy a kár mértéke ezen magatartás, vagy mulasztás miatt növekedett, úgy a biztosító mentesül a szolgál- tatási kötelezettsége alól a VIII. 2. pontban foglaltak szerint.

V.3. A biztosítási esemény bejelentése a biztosítónak

V.3.1. A biztosított köteles a biztosítónak – haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül – bejelenteni, ha vele szemben kárigényt közölnek, vagy ha olyan körülményről szerez tudomást, amely ilyen kárigényre adhat alapot.

A kárbejelentés történhet:

a) személyesen: a biztosító bármely ügyfélszolgálatán;

b) telefonon: munkanapokon 8 és 20 óra között a telefonos ügyfélszolgálat telefonszámán: x00 0 000 0000;

c) interneten: online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx);

d) telefax útján a 06 1 452 3505 telefax számon;

e) levélben a 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

V.3.2. A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:

– a biztosítási szerződés kötvényszámát;

– a pilóta nélküli légijármű azonosításához szükséges adatokat (MTOM, gyártó, típus, egyedi azonosítószám/gyártási szám, nyilvántartási jel

/kötelező nyilvántartásba vétel esetén/);

– az üzembentartó nyilvántartási számát;

– a távoli pilóta nevét, lakcímét, elérhetőségét;

– a károsult(ak) nevét, lakcímét (székhelyét);

– a kár mértékét;

– a károkozás pontos helyszínét, a fel- és leszállóhelyként valamint a vészleszállóhelyként kijelölt munkaterület helyszínét és GPS koordiná- táját;

– a káresemény részletes leírását;

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozatát, részletes indoklással ellátva;

– az esetleges hatósági eljárás számát, az eljáró hatóság megjelölését, a hozott határozatot;

– a kárrendezésben közreműködő és a biztosított által meghatalmazott személy nevét, címét, telefonszámát, e-mail címét;

– a kárral kapcsolatos valamennyi lényeges egyéb információt.

A kárbejelentéshez csatolni kell:

– ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás van folyamatban, az eljárás során hozott határozatot;

– a kárt okozó pilóta nélküli légijárműről a károkozást követően készült fénykép és/vagy videofelvételeket;

– a károkozásról készült fényképeket, a repülést rögzítő felvételt – amennyiben készült ilyen;

– a gyártói felhasználói kézikönyvet (használati utasítást),

– a pilóta nélküli légijármű üzemeltetési és karbantartási dokumentumát és repülési naplót (ha a gyártó vagy jogszabály előírása folytán kötelező vezetni);

– a távoli pilótára vonatkozóan a jogszabályban előírt képzettségi követelményeknek való megfelelés igazolását (pl. online elméleti vizsga letételét igazoló okmány, kompetenciatanúsítvány stb.),

– az adott repülési műveletre jogszabályban előírt feltételek meglétének igazolását (eseti légteret kijelölő határozat, műveleti engedélyt, üzembentartói nyilatkozatot stb.).

V.3.3. A biztosító a biztosítási esemény okozta károk és költségek megtérítéséhez az alábbi dokumentumok rendelkezésre bocsátását jogosult kérni:

– a biztosított felelősségének elismerésére vagy elutasítására vonatkozó nyilatkozata;

– a biztosítási szerződés által előírt feltételek teljesülését bizonyító dokumentumok;

– a biztosítási esemény bekövetkezési körülményeinek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok (a biztosított és a biztosítási eseményről tudomással bíró más személy nyilatkozata a biztosítási esemény körülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata;

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény (szolgáltatási igény) benyújtásakor, illetve a kárrendezés során már rendelkezésre áll);

– a biztosítottnak, illetve a károsultnak a biztosítási eseménnyel és a kórelőzményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumai: házi-

, vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbetegellátás során keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok;

– a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülmény- nyel kapcsolatos biztosítotti, illetve károsulti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titoktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján);

– a biztosító kérheti a kártérítési (szolgáltatási) igény tárgyában meghozandó döntéshez szükséges, az igényt alátámasztó dokumentumo- kat, számlákat, számviteli bizonylatokat, szakvéleményeket, jegyzőkönyveket, fényképeket, szerződéseket, idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordítását, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli;

– a biztosítási eseménnyel kapcsolatban a mentéshez, kármegelőzéshez, kárenyhítéshez igénybe vett eszközök, erőforrások használata során keletkezett költségek igazolására alkalmas iratok;

– a biztosító a kártérítési (szolgáltatási) igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával össze- függő egyéb iratokat szerezhet be.

A felsorolt okiratokon kívül a biztosított, illetve a károsult jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal történő igazo- lására, a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvényesíthesse.

V.3.4. A biztosított köteles a kárügy rendezéséhez a szükséges információkat rendelkezésre bocsátani, a biztosítót segíteni az okozott kár összegé- nek a megállapításában, a kár rendezésében, illetve a jogalap nélküli kárigények elhárításában.

V.3.5. A biztosított köteles lehetővé tenni, hogy a kár okát, bekövetkezésének körülményeit, mértékét, a biztosítottat terhelő kártérítés terjedelmét a biztosító szakértője megvizsgálja.

V.3.6. A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító – a VIII. 4. pontban foglaltak szerint – mentesülhet a biztosítási szolgál- tatás teljesítése alól.

V.3.7. Nem terjed ki a biztosító szolgáltatása a kárbejelentési kötelezettség késedelmes teljesítése miatt a károsult felé fennálló késedelmi kamatfizetési kötelezettségre.

VI. Hogyan történik a kárrendezés?

VI.1. A biztosító a kárt a károkozás időpontjában a felek között hatályos biztosítási szerződés rendelkezései alapján rendezi.

VI.2. A biztosító a biztosítási szolgáltatást attól az időponttól számított 30 napon belül teljesíti, amikor a kártérítési igény elbírálásához szükséges valamennyi irat rendelkezésre áll.

VI.3. A károsult kártérítési igényének a biztosított által történt elismerése, teljesítése és az azzal kapcsolatos egyezsége a biztosítóval szemben ak- kor hatályos, ha ahhoz a biztosító előzetesen hozzájárult vagy azt utólag tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, a biztosított képviseletéről gondoskodott vagy ezekről lemondott.

VI.4. Ha a biztosító a károsulttal történt megegyezéssel vagy egyéb módon a kárt rendezni tudja, azonban az ügy lezárása a biztosított ellenállása, a kártérítési igény megalapozatlan vitatása miatt meghiúsul, a biztosító a fizetendő biztosítási szolgáltatást a károsult részére rendelkezésre tartja mindaddig, amíg a biztosított nem rendelkezik, illetve az ügy el nem évül. A biztosított alaptalan vitatása miatt felmerülő többletkár, költség és kamat a biztosítottat terheli, ezen költségek megfizetésére a biztosító nem köteles.

VI.5. A biztosító a IV.1. a), b), c) és e) pontjában meghatározott biztosítási szolgáltatást csak a károsultnak teljesítheti. A biztosított csak annyiban követelheti, hogy a biztosító neki teljesítsen, amennyiben a károsult követelését ő egyenlítette ki.

VII. Milyen káresemények vannak kizárva a kockázatviselés köréből?

Nem fedezi a biztosítás:

a) a biztosított saját kárát és a biztosított Ptk. 8:1.§ 2) pontjában felsorolt hozzátartozóinak okozott károkat, valamint több biztosított esetén a biztosítottak egymásnak okozott kárát. A biztosított jogi személyek, jogi személyiség nélküli szervezetek képviselője, valamint a biztosított cselekvőképtelen és cselekvőképességükben részlegesen korlátozott személyek törvényes képviselője és annak hozzátartozója a biztosítottal és annak hozzátartozójával azonos elbírálás alá esik.

b) ha a biztosított jogi személy vagy jogi személyiség nélküli szervezet, akkor a tulajdonosainak okozott kárt, a tulajdon százalékos arányában; illetve a biztosított tulajdonában lévő jogi személynek, illetve jogi személyiség nélküli egyéb szervezetnek okozott kárt a tulajdon százalékos arányában;

c) a katonai, honvédelmi célú UAS műveletek végrehajtása során okozott károkat;

d) autonóm repülési üzemmódban (X. m) pont) működtetett pilóta nélküli légijárművel okozott kárt, amennyiben a pilóta nélküli légijármű vezetőjének beavatkozási lehetőségét a pilóta nélküli légijármű rendszer üzemi körülmények között, a repülés teljes időtartama alatt nem biztosítja;

e) saját építésű pilóta nélküli légijárművel (X. o) pont) okozott károkat, kivéve a légijármű-modellező klub vagy egyesület igazolt tagja által készített és a klub vagy egyesület keretében üzemeltetett légijárművek által okozott károkat;

f) ha a pilóta nélküli légijármű vezetője egyidejűleg több pilóta nélküli légi járművet vezet;

g) hasadó anyagok robbanásából, nukleáris reakcióból vagy sugárzásból, ionizáló- és lézersugárzásból eredő károkat, elektromág- neses mezők által okozott károkat, továbbá a pilóta nélküli légijármű által hasznos teherként szállított veszélyes anyaggal (X. n) pont) összefüggésben keletkezett károkat. Jelen kizárás nem vonatkozik a mezőgazdasági vegyszeres kezelésekkel okozott személyi sérüléses és szerződésen kívüli dologi károkra, viszont nem fedezi a biztosítás a vegyszeres kezeléssel okozott környe- zetszennyezési károkat, a növényi kultúrákban, állatvilágban okozott kárt.

h) a pilóta nélküli légijármű üzemeltetésével más dolgokban okozott, folyamatos állagrongálásból és állagromlásból eredő kárt;

i) a pilóta nélküli légi jármű üzemeltetése során okozott dologi károk esetében az elmaradt vagyoni előnyt;

j) a pilóta nélküli légijárművel végzett szolgáltatás hibás teljesítéséből eredő károkat;

k) a károkozó pilóta nélküli légijárműben és a pilóta nélküli légijármű által szállított dolgokban keletkezett kárt;

l) a repülésben részt vevő személyeknek (X. l) pont) okozott károkat, valamint a munkabalesetből, üzemi balesetből, foglalkozási megbetegedésből eredő kárt;

m) olyan kárt, illetve a kár azon részét, amely a légügyi hatóság, légi irányítási szervezet közrehatására vagy a jogszabályban előírt mobiltelefonos alkalmazás és honlap hibájára vezethető vissza;

n) azt a kárt, amely a biztosítottak jogszabályban meghatározott felelősségénél szigorúbb, szerződésben vagy egyoldalú nyilatko- zatban vállalt helytállási kötelezettségén alapul;

o) azt a kárt, melyet a biztosított (vagy olyan személy, akinek magatartásáért a magyar jogszabályok értelmében felelősséggel tar- tozik) bűncselekménnyel vagy a büntetőeljárási rendelkezések alapján lefolytatott közvetítői eljárásban létrejött egyezség alapját képező magatartással okoz;

Jelen kizárás nem vonatkozik azokra az esetekre, amennyiben személyi sérüléses kár miatt, gondatlanságból elkövetett bűncse- lekmény miatt indul büntetőeljárás a biztosítottal szemben.

p) számítógépes vagy egyéb informatikai rendszerek vagy hálózatok ellen elkövetett támadásokkal, csaló informatikai alkalmazá- sokkal és módszerekkel, informatikai rendszerek adatainak eltulajdonításával összefüggésben felmerülő, közvetlen vagy közve- tett kártérítési igényeket;

q) más felelősségbiztosítás alapján megtérülő károkat;

r) azokat a károkat, nem vagyoni sérelem miatti sérelemdíj igényeket, melyek az ENSZ, az Egyesült Királyság, az Európai Unió vagy az Amerikai Egyesült Államok által alkalmazott embargóba vagy ezen szervezetek, országok egyéb gazdasági, kereskedelmi vagy pénzügyi tiltó vagy korlátozó rendelkezéseibe ütköző magatartásból vagy tevékenységből erednek vagy azzal bármely módon összefüggésbe hozhatók;

s) a háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények, polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott vagy ezen eseményekkel összefüggésben felme- rülő károkat;

t) fertőző betegségekre (X. q pont) közvetlenül vagy közvetve visszavezethető, továbbá a fertőző betegségek leküzdése, terjedése, járvány vagy járványveszély megelőzése, elhárítása érdekében, járvány vagy járványveszély egészségügyi, gazdasági és társadal- mi hatását érintően meghozott intézkedésekkel vagy az intézkedések elmulasztásával kapcsolatban felmerülő károkat (függetle- nül attól, hogy a kár bekövetkezéséhez a fertőző betegségen kívül egyéb ok is hozzájárult).

A kockázatviselés köréből kizárt káresemények bekövetkezése esetén a biztosító biztosítási szolgáltatást nem teljesít.

VIII. Milyen esetben mentesülhet a biztosító a biztosítási szolgáltatás teljesítése alól?

VIII.1. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a szerződő vagy a biztosított a kárt jogellenesen, szándé- kos vagy súlyosan gondatlan magatartással okozta.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül, ha

a) a biztosított a jogszabályoktól, kötelező érvényű szabványoktól, műszaki előírásoktól való tudatos eltéréssel vagy más tudatos kötelezettségszegéssel okozta a kárt;

b) bíróság jogerős határozata, közlekedésbiztonsági szerv, jogszabály vagy szerződés állapítja meg a súlyos vagy tudatos gondat- lanság tényét;

c) a biztosított a pilóta nélküli légijárművel a számára nem engedélyezett légtérben, illetve pilóta nélküli légi járművek számára tiltott területen (pl. hidak, atomerőművek, polgári és katonai repülőterek, kórházak és egyéb védett és kiemelt objektumok felett, illetve közvetlen környezetükben stb.) repült;

d) a kárért felelős személy 0,0 ezrelék véralkohol- vagy 0,0 mg/l légalkohol-szintet meghaladóan ittasan vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban okozta, és ez a tény a károkozásban közrejátszott;

e) a kár arra vezethető vissza, hogy a pilóta nélküli légijármű a maximális felszálló tömegénél nagyobb felszálló tömeggel szállt fel;

f) a kár abból ered, hogy a kárért felelős személy a másik légijármű számára nem biztosított szabad utat, ha tudomására jutott, hogy annak manőverezési képessége korlátozott.

VIII.2. A biztosító mentesül a szolgáltatási kötelezettsége alól, ha a biztosított személy szándékosan vagy súlyosan gondatlan magatartással nem tesz eleget – a V.1. és V.2. pont szerinti kárenyhítési vagy kármegelőzési kötelezettségének.

Jelen feltétel alkalmazása szempontjából súlyosan gondatlan magatartásnak minősül különösen, ha

a) a pilóta nélküli légijármű nem felel meg a gyártó által meghatározott előírásoknak, valamint az üzemelés és karbantartás, kiegé- szítő eszközök használata során a gyártó előírásait nem vették figyelembe és a kár ezzel összefüggésben következik be;

b) a pilóta nélküli légijármű vezetője nem tett eleget a jogszabályban előírt képzési- és vizsgakötelezettségének, illetve nem rendel- kezett a jogszabályban előírt pilóta nélküli légijármű vezetői engedéllyel, illetve az adott műveletre előírt kompetenciatanúsítvány- nyal (vagy eltiltás hatálya alatt állt);

c) a biztosított a pilóta nélküli légijárművet az adott repülési műveletre előírt jogszabályi feltételek (pl. eseti légtér igénylése, aktivá- lása, repülés bejelentése, repülés rögzítése a megfelelő mobiltelefonos alkalmazásba, műveleti engedély, üzembentartói nyilat- kozat stb.) hiányában vagy repülésre alkalmatlan időjárási viszonyok között működtette;

d) a pilóta nélküli légijármű vezetője a pilóta nélküli légijárművet a légi jármű alkalmasságát és képességét meghaladva üzemeltette vagy a pilóta nélküli légijármű súlyosan elhanyagolt állapotú vagy a repülésre egyébként alkalmatlan volt és a kár ezzel összefüg- gésben következett be;

e) a biztosított azonos károkozási körülményekkel visszatérően okozott kárt, és a biztosító felhívása ellenére a károkozási körül- ményt nem szüntette meg, noha az megszüntethető lett volna;

f) a biztosítottat a biztosító vagy harmadik személy írásban a kár bekövetkezésének fennálló veszélyére figyelmeztette, és a kár ezután a szükséges intézkedés hiányában következett be;

g) káresemény bekövetkezésekor a biztosító írásban utasítást adott a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételé- re, de a biztosított ennek nem tett eleget.

VIII.3. Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – C) rész VI.1. és VI.2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kötelezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel C) rész VI.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VIII.4. Amennyiben a biztosított a – V.3. pontban meghatározott – kárbejelentési kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt lényeges körülmé- nyek, így pl. a biztosítási esemény bekövetkezése, annak ideje és oka, a keletkezett kár mértéke és a biztosító szolgáltatását befolyá- soló körülmények kideríthetetlenekké válnak, a biztosító kötelezettsége nem áll be.

IX. Milyen esetekben élhet a biztosító megtérítési igénnyel?

Amennyiben a biztosított más személy károkozó magatartásáért kártérítési felelősséggel tartozik, és erre tekintettel a biztosító biztosítási szol- gáltatást teljesít, akkor a biztosítót az általa teljesített biztosítási szolgáltatás erejéig megtérítési igény illeti meg a károkozó személlyel szemben, kivéve ha a károkozó személy a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.

X. A feltételben használt fogalmak meghatározása

a) pilóta nélküli légijármű (UA): bármely olyan légijármű, amely a fedélzetén tartózkodó pilóta nélkül üzemel vagy amelyet ilyen üzemmódra terveztek, és amely önálló vagy távirányítással történő üzemelésre képes;

b) pilóta nélküli légijármű-rendszer (UAS): a pilóta nélküli légijármű és az azt távolról vezérlő berendezés;

c) pilóta nélküli állami légijármű: honvédelmi, vámhatósági, rendvédelmi és rendvédelmi feladatot ellátó szervek céljára szolgáló, a honvé- delemért felelős miniszter rendeletében meghatározott nyilvántartásba felvett pilóta nélküli állami légijármű, továbbá a pilóta nélküli állami légijárművek repüléséről szóló kormányrendeletben meghatározott üzembentartó által üzemben tartott pilóta nélküli légijármű;

d) személyi sérüléses kár az, ha valaki meghal, egészségkárosodást vagy testi sérülést szenved; dologi kár az, ha valamilyen tárgy megsemmisül, megsérül vagy használhatatlanná válik;

e) szabadidős célú UAS művelet: pilóta nélküli légijármű kedvtelési célú, gazdasági használattal össze nem függő, és nem állami szerv fel- adatának végrehajtása érdekében végzett használata;

f) gazdasági célú UAS művelet: pilóta nélküli légijármű megrendelésre vagy saját célra történő, gazdasági tevékenységként végzett vagy gazdasági céllal összefüggő használata, ideértve különösen a fimforgatást, a sajtótermékek előállítását vagy a kereskedelmi célból végzett képfelvétel készítését;

g) állami szerv feladatának végrehajtása érdekében végzett UAS művelet: pilóta nélküli légijárművel valamely állami szerv vagy közfeladatot ellátó szervezet feladatának végrehajtása érdekében, az állami szerv vagy közfeladatot ellátó szervezet által vagy annak megbízásából végzett tevékenység;

h) UAS művelet (repülési művelet): UAS-szal végzett légiközlekedési tevékenység;

i) lakott terület:

– a település közigazgatási területének belterületi része,

– övezeti besorolástól függetlenül minden olyan külterületi településrész, ahol az ingatlanok legalább 50%-án életvitelszerű tartózkodás- ra alkalmas lakóépület áll, valamint

– övezeti besorolástól függetlenül minden olyan földrajzi terület, ahol állandóan vagy időszakos jelleggel (pl. rendezvényen) emberek tartózkodnak és az egyének sűrű elhelyezkedése miatt korlátozottak a mozgásukban

j) távoli pilóta: olyan természetes személy, aki a pilóta nélküli légijármű biztonságos repüléséért felel azáltal, hogy a repülésvezérlő szerveket manuálisan kezeli vagy – ha a pilóta nélküli légijármű automatikusan repül – folyamatos figyelemmel kíséri annak a pályáját, és bármikor képes beavatkozni és a pilóta nélküli légijármű pályáját módosítani;

k) maximális felszálló tömeg (MTOM): a pilóta nélküli légijárműnek a gyártó vagy az összeszerelő által meghatározott maximális tömege, beleértve a hasznos teher és a tüzelőanyag tömegét is, amely mellett a pilóta nélküli légijármű üzemeltethető;

l) külső személy: minden olyan személy, aki nem vesz részt az UAS művelet végrehajtásában,

repülésben részt vevő személy: minden olyan személy, aki részt vesz az UAS művelet végrehajtásában (távoli pilóta, drón-megfigyelő, légtér-megfigyelő, egyéb segítő személy);

m) autonóm repülési mód: olyan repülési üzemmód, melynek során a pilóta nélküli légijármű a tervezett feladatokat saját műszereire támasz- kodva, a távoli pilóta beavatkozása nélkül hajtja végre;

n) veszélyes anyag: az olyan áru vagy anyag, amely váratlan esemény vagy baleset esetén kockázatot jelent az egészségre a biztonságra, a vagyontárgyakra vagy a környezetre nézve, ideértve különösen a következőket: robbanóanyagok, gázok, tűzveszélyes anyagok, oxidáló- szerek és szerves peroxidok, mérgező és fertőző anyagok, radioaktív anyagok, maró anyagok. Nem minősül veszélyes anyagnak a pilóta nélküli légijármű működtetéséhez szükséges üzemanyag és füstölő;

o) saját építésű pilóta nélküli légijármű: az összeszerelője által saját használatra gyártott vagy összeállított UAS, az olyan alkatrészekből ösz- szeállított UAS-ek kivételével, amelyeket egyetlen összeszerelési készletként hoztak forgalomba;

p) terrorcselekmény: különösen az olyan erőszakos, erőszakkal fenyegető, az emberi életre, a materiális, immateriális javakra vagy az infra- struktúrára veszélyes cselekmény, amely vagy politikai, vallási, ideológiai, etnikai célok mellett foglal állást vagy valamely kormány befo- lyásolására vagy a társadalomban, illetve annak egy részében való félelemkeltésre irányul, illetve arra alkalmas;

q) fertőző betegség: minden olyan betegség, amely bármely anyag vagy közvetítő útján bármely organizmusról másik organizmusra képes átterjedni, amennyiben

– az anyag vagy közvetítő tartalmaz (élő vagy nem élő) vírust, baktériumot, parazitát vagy más organizmust vagy ezek bármely változatát és

– az átterjedés történhet levegőben, testnedveken keresztül, bármely felületről, tárgyról, szilárd anyagról, folyadékról, gázról, vagy orga- nizmusok között, illetve bármely más módon és

– a fertőzés az élet, testi épség, egészség sérülését, károsodását, vagy érzelmi, lelki és pszichikai sérülést, szorongást okoz vagy ezek- ben történő károsodással fenyeget.

B) Milyen szolgáltatást nyújt a pilóta nélküli légijármű jogvédelmi biztosítás?

Jelen általános szerződési feltételek [B) rész] a Generali Biztosító Zrt.vel kötött Generali MyDrone jogvédelmi biztosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános szerződési feltételeket tartalmazzák. Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a biztosítási szerződésre vonatkozó általános szabályo- kat tartalmazó C) rész rendelkezései az irányadók.

A felek az általános szerződési feltételektől eltérhetnek, mely esetben az adott kérdésben a felek – írásban rögzített – megállapodása az irányadó. A biztosítási szerződés részét képezi továbbá az Ügyféltájékoztató és a biztosítási szerződésre vonatkozó általános rendelkezések is.

I. Mi a biztosítás tárgya?

A pilóta nélküli légijármű jogvédelmi biztosítás keretében a biztosító – biztosítási eseménynek minősülő jogvitákban – segíti és támogatja a biztosítottat jogi érdekeinek védelmében, így különösen:

– jogi tanácsot ad a biztosítottnak jogi érdeksérelem esetén,

– a biztosítási feltételben meghatározott szolgáltatási területeken gondoskodik a biztosított jogi képviseletéről peren kívüli és peres eljárá- sokban, a biztosított védelméről szabálysértési és büntetőeljárás során, valamint

– a biztosítási összeg erejéig viseli a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges jogi tanácsadás, illetve jogi eljárások költségeit.

II. Mi minősül biztosítási eseménynek?

II.1. A biztosítási védelem a biztosítási ajánlaton megjelölt pilóta nélküli légijármű üzemben tartásával és működtetésével kapcsolatos biztosítási eseményekre terjed ki.

II.2. Biztosítási eseménynek tekintendő, ha az V. fejezetben megjelölt jogvédelmi szolgáltatási területeken

a) a biztosított jogi érdekei más személyek magatartása következtében sérelmet szenvednek vagy

b) más személyek jogi érdekei a biztosított magatartása következtében sérelmet szenvednek, feltéve hogy emiatt a biztosítottal szemben az érdeksérelmet szenvedett fél írásban igényt támaszt vagy vele szemben hatósági eljárás indul.

II.3. Több, azonos okból bekövetkezett és ugyanazt a biztosítási szerződést érintő esemény egy biztosítási eseménynek minősül, függetlenül attól, hogy ugyanazon biztosítási esemény egy vagy több biztosítottat érint (sorozatkár). A biztosítási összeg mértéke az első biztosítási eseménynek minősülő jogsértés vagy érdeksérelem időpontja szerint állapítandó meg.

II.4. Jelen feltétel alkalmazásában jogi érdeksérelemnek (jogi érdeksérelmet okozó magatartásnak) minősül

– kártérítési jogvédelem esetén az a károkozó magatartás, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén a szabálysértés és bűncselekmény elkövetése;

– sértett és tanú jogvédelme esetén annak a szabálysértésnek és bűncselekménynek az elkövetése, amellyel kapcsolatban a biztosított

– pilóta nélküli légi jármű üzemben tartói vagy távpilóta minőségében – mint sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy tanú szerepel.

II.5. Amennyiben a jogi érdeksérelem mulasztással valósul meg, akkor a jogi érdeksérelem akkor következik be, amikor a mulasztást még a jogi érdeksérelem bekövetkezése nélkül pótolni lehetett volna (határidő elmulasztása esetén a határidő utolsó napján).

II.6. Amennyiben egy káresemény a pilóta nélküli légijármű felelősségbiztosítás és a jogvédelmi biztosítás alapján is biztosítási eseménynek mi- nősül, a felelősségbiztosítással fedezett jogvédelmi költségeket a pilóta nélküli légijármű felelősségbiztosítás keretében rendezi a biztosító.

III. Milyen időbeli korlátja van a biztosítási védelemnek (időbeli hatály)?

III.1. A biztosítási védelem azokra a biztosítási eseményekre terjed ki, melyek tekintetében a jogi érdeksérelem bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt történt, a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosító felé pedig legkésőbb a biztosítási szerződés megszűnését követő 30 napon belül megtörtént.

III.2. További feltétele a biztosítási fedezet fennállásának, hogy a biztosítási szerződés hatálya alá essen:

– kártérítési jogvédelem esetén annak a károkozó magatartásnak az időpontja, mellyel összefüggésben a káresemény bekövetkezett,

– büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem esetén a szabálysértés és bűncselekmény elkövetésének időpontja,

– sértett és tanú jogvédelme esetén a szabálysértés és bűncselekmény elkövetésének időpontja, amellyel kapcsolatban a biztosított – pilóta nélküli légi jármű üzemben tartói vagy távpilóta minőségében – mint sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy tanú szerepel,

– folyamatosan fennálló jogi érdeksérelem esetén a jogi érdeksérelem (jogi érdeksérelmet okozó magatartás) kezdő időpontja,

– sorozatkárok (II.3. pont) esetén a sorozat első eseményének időpontja.

III.3. Amennyiben a jogi érdeksérelem a pilóta nélküli légijármű által okozott balesettel függ össze, akkor a balesetnek a biztosítási szerző- dés hatálya alatt kell bekövetkezni abban az esetben is, amennyiben a biztosítottat az ellene indult szabálysértési vagy büntetőeljárás során éri jogi érdeksérelem.

III.4. Jelen fejezetben foglaltak figyelembevételével a biztosító fedezetet nyújt a folyamatban lévő bírósági, hatósági eljárásokban azok jogerős be- fejezéséig akkor is, ha a biztosítási szerződés megszűnt.

Amennyiben azonban a biztosítási szerződés a szerződő felmondása vagy a biztosítási díj megfizetésének elmulasztása miatt szűnik meg, akkor a szerződés megszűnésének időpontjában a jogvédelmi fedezet is megszűnik és a biztosító további jogvédelmi szolgáltatást nem nyújt, jogi költséget nem térít.

III.5. A biztosító a kockázatviselés kezdetét követően (lásd C) rész III. fejezet) nem köt ki várakozási időt.

IV. Milyen területi korlátja van a biztosítási védelemnek (területi hatály)?

A biztosító kockázatviselése – a biztosítási ajánlaton megjelöltek szerint –

– magyar légtérben működtetett pilóta nélküli légijármű üzemeltetésével, Magyarország területén bekövetkezett, magyar bíróság és magyar hatóság joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki (magyarországi területi hatály) vagy

– az Európai Unió tagállamainak légterében működtetett pilóta nélküli légijármű üzemeltetésével, az Európai Unió tagállamainak területén bekövetkezett, az Európai Unió valamely tagállamának bírósága (hatósága) joghatósága alá tartozó biztosítási eseményekre terjed ki.

V. Milyen jogvitákat fedez a biztosítás (jogvédelmi szolgáltatási területek)?

A biztosító az alábbi területeken – a szerződés hatályba lépésétől kezdődően – nyújt jogvédelmi szolgáltatást:

Kártérítési jogvédelem

Fedezetet nyújt polgári jogi felelősség alapján, jogszabályon alapuló, szerződésen kívüli kártérítési igények érvényesítésére a biztosítási aján- laton feltüntetett, pilóta nélküli légijármű üzemeltetésével kapcsolatban elszenvedett kár miatt, valamint kártérítési igények elhárítására a biz- tosítási ajánlaton feltüntetett, pilóta nélküli légijármű üzemeltetésével okozott kár miatt.

Büntetőjogi és szabálysértési jogvédelem

A biztosított jogi érdekét fedezi a pilóta nélküli légijármű üzemeltetése során gondatlanul elkövetett szabálysértések vagy bűncselekmények miatt indult szabálysértési, illetve büntetőeljárásban.

Olyan cselekményeknél és mulasztásoknál, amelyek akár gondatlan, akár szándékos elkövetés miatt büntethetők:

– szándékosság miatti vád esetén visszamenőleg is fennáll a biztosítási védelem, ha az eljárást megszüntetik (kivéve, ha a biztosított halála, elévülés, kegyelem miatt szűnik meg az eljárás), jogerős felmentés vagy gondatlanság miatti jogerős ítélet születik;

– ha a gondatlan elkövetés miatt indult eljárásban utóbb a szándékos elkövetést állapítják meg, a biztosító által nyújtott szolgáltatást a biz- tosított köteles visszatéríteni.

Sértett és tanú jogvédelme

A biztosított jogi érdekeinek védelmét fedezi olyan szabálysértési és büntetőeljárásokban, melyekben a biztosított – pilóta nélküli légijármű üzemben tartói vagy vezetői minőségében – mint sértett, magánvádló, pótmagánvádló, magánfél vagy tanú szerepel.

VI. Milyen jogviták vannak kizárva a kockázatviselés köréből?

A biztosítási védelem nem tartalmazza a jogi érdekek védelmét:

a) ugyanazon biztosítási szerződésben biztosított személyeknek egymással szemben;

b) olyan követelések érvényesítése esetén, melyeket a biztosítottra engedményeztek, illetve olyan tartozások miatti jogérvényesítés, amit a biztosított mástól átvállalt;

c) olyan káresemények esetén, melyeket a biztosított szándékosan és jogellenesen okozott;

d) bírósági úton nem érvényesíthető követelések, illetve nemzetközi vagy nemzetek feletti bíróságok (pl. Emberi Jogok Európai Bí- rósága) előtt érvényesített igények tekintetében;

e) környezetszennyezéssel okozott károkkal kapcsolatos jogvitákban;

f) ha a jogvita tárgyát képező követelés (pl. kárösszeg, szabálysértési eljárásban kiszabott pénzbírság, biztosított által vagy biztosí- tottal szemben támasztott igény összege) a 15.000 Ft-ot nem haladja meg;

g) ha a pilóta nélküli légijárművet a biztosított a számára nem engedélyezett légtérben üzemeltette, illetve pilóta nélküli légijárművek számára tiltott területen repült, vagy nem tett eleget a jogszabályban előírt képzési- és vizsgakötelezettségének, illetve nem ren- delkezett az adott repülési műveletre jogszabályban előírt kompetenciatanúsítvánnyal vagy a pilóta nélküli légijárművet az adott repülési műveletre előírt jogszabályi feltételek (például eseti légtér igénylése, mobiltelefonos alkalmazás használata, műveleti engedély stb.) hiányában működtette;

h) ha a pilóta nélküli légijárművet a biztosított 0,0 ezrelék véralkohol- vagy 0,0 mg/l légalkohol-szintet meghaladóan ittasan vagy bódító hatású szer hatása alatt lévő állapotban üzemeltette;

i) háború, harci cselekmények, idegen hatalom ellenséges cselekményei, terrorcselekmények (X. p) pont), polgárháború, lázadás, forradalom, tüntetés, felvonulás, sztrájk, munkahelyi rendbontás, zavargások során okozott károkkal kapcsolatos vagy ezen ese- ményekkel összefüggésben felmerülő jogvitákban.

VII. Hogyan igényelhető a jogvédelmi szolgáltatás és ennek során a biztosítottnak milyen teendői vannak?

VII.1. Jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentése a biztosítónak

VII.1.1. A biztosított köteles a jogvédelmi szolgáltatási igényt haladéktalanul, de legkésőbb az arról való tudomásszerzéstől számított 15 napon belül a biztosítónak bejelenteni. Ez történhet:

– elektronikus úton (xxxxxxxxxx.xx@xxxxxxxx.xxx);

– faxon a x00 0 000 0000 faxszámon;

– személyesen a biztosításközvetítőnél vagy a biztosító bármely ügyfélszolgálatán;

– telefonon munkanapokon 8 és 20 óra között a telefonos ügyfélszolgálat +36 1 452 3333-as számán;

– interneten, az online kárbejelentő rendszeren keresztül (xxxxxxxx.xx/Xxxxxx_xxxxxxxxxxxxxxx/Xxxxxxxxxxxxx);

– levélben a Generali Biztosító Zrt., Dokumentumkezelő Központ, 7602 Pécs, Pf. 888 címen.

VII.1.2. A jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésekor a biztosítót részletesen tájékoztatni kell:

– a jogi érdeksérelem alapját képező tényállásról, pontosan megjelölve, az érdeksérelem időpontját, helyszínét és azon személyt, illetve szervezetet (név, cím), akivel szemben igényt kíván érvényesíteni a biztosított, illetve aki vele szemben igényt érvényesít;

– arról, hogy a biztosított élni kíván-e a szabad ügyvédválasztási jogával, vagy a biztosítóra bízza a jogi képviselő megválasztását.

VII.1.3. A biztosított köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani:

– minden olyan iratot, mely a jogvita alapját képező tényállás megállapítása szempontjából jelentős (pl. levelezések, bírósági beadványok, határozatok stb.);

– az ügyvédjével kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvédje által adott díjajánlatot, amennyiben élni kíván a szabad ügyvédvá- lasztási jogával.

Ezeket a dokumentumokat már a biztosítási esemény bejelentésével egyidejűleg célszerű a biztosítónak átadni, illetve megküldeni.

VII.1.4. A jogvédelmi szolgáltatás teljesítéséhez, a biztosítással fedezett ügyvédi díjak és egyéb jogi költségek térítéshez a biztosító jogosult bekérni a biztosítottól az alábbi iratokat:

– a jogi érdeksérelem jogalapját és összegszerűségét bizonyító fényképfelvételeket, iratokat;

– az ellenérdekű félnek átadott vagy az ellenérdekű féltől kapott leveleket, egyéb iratokat;

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben bírósági, hatósági eljárás indult, akkor annak iratait (beadványok, jegyzőkönyvek, bírósági, hatósági határozatok);

– amennyiben a jogi érdeksérelemmel összefüggésben szakértői vizsgálatra került sor, akkor az elkészült szakvéleményt;

– a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd által adott díjajánlatot, az ügyvéddel kötött megbízási szerződést és az ügyvéd által felvett tényvázlatot;

– amennyiben a hatályos számviteli szabályok szerint a biztosítottat terhelő jogi költségről számlát kell kiállítani (pl. ügyvédi megbízási díj), akkor a számlát, egyéb esetben (pl. illeték, ellenérdekű félnek fizetendő perköltség) a jogi költség kifizetését igazoló bizonylatot.

VII.1.5. Amennyiben a biztosított a jelen pontban meghatározott kötelezettségeit nem teljesíti, és emiatt a biztosítási esemény és a biztosítási szolgáltatás megítélése szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak, a biztosító nem köteles a jogvédelmi szolgál- tatást teljesíteni, a már teljesített jogi eljárási költségeket pedig jogosult visszakövetelni.

VII.2. Teendők az igények érvényesítése vagy elhárítása előtt és a jogi eljárások során

Amennyiben a biztosító jogi tanácsadáson kívül jogi eljárások költségét is téríti, akkor a biztosított köteles:

a) a biztosítóval együttműködni az igények peren kívüli rendezése érdekében;

b) a biztosító hozzájárulását kérni, amennyiben olyan intézkedést vagy eljárási cselekményt végez (pl. keresetlevelet, fellebbezést nyújt be, szakértő kirendelését kéri a bíróságtól), mely a biztosító szolgáltatási kötelezettségét érinti vagy érintheti. A biztosító jogosult azon költsé- gek viselését elutasítani, melyek vállalása előtt nem kérték előzetes hozzájárulását;

c) az igények bírósági érvényesítése vagy elhárítása, bírói döntés megtámadása, valamint a jelentősebb eljárási cselekmények előtt a bizto- sított köteles a biztosító állásfoglalását – különösen a sikerre való kilátással kapcsolatban – bekérni, az egyezségkötéseket a biztosítóval egyeztetni.

A biztosítóval nem egyeztetett egyezségkötés a biztosító irányában a biztosítási szolgáltatás tekintetében nem hatályos.

d) az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztatni a biztosítót, és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgya- lási jegyzőkönyvek, beadványok, bírósági határozatok) a benyújtást, illetve a kézhezvételt követő 5 napon belül a biztosítónak benyújtani.

VIII. Xxxxxx feltételei vannak a jogvédelmi szolgáltatás igénybevételének (sikerkilátás-vizsgálat és egyeztető eljárás)?

VIII.1. A jogvédelmi szolgáltatás teljesítésének feltételei

A biztosító a jogvédelmi szolgáltatást az alábbi feltételek együttes fennállása esetén teljesíti:

– a bejelentett esemény a biztosítási feltétel szerint biztosítási eseménynek minősül (lásd II. fejezet) és nincs kizárva a kockázatvi- selés köréből (lásd VI. fejezet) és

– a bejelentett jogi érdeksérelemre kiterjed a biztosítási fedezet (lásd V. fejezet) és

– a biztosított peren kívül már megkísérelte a jogi igényét érvényesíteni (a vele szemben támasztott jogi igényt elhárítani), de ez nem vezetett eredményre és

– a sikerkilátás vizsgálata során a biztosító úgy ítélte meg, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére (lásd VIII.2 fejezet).

VIII.2. Sikerkilátás-vizsgálat

VIII.2.1. A jelen pontban foglalt eseteken kívül, a biztosító jogosult a szolgáltatási igény bejelentésekor, valamint az eljárás folyamán bármikor vizsgála- tot indítani a jogérvényesítés vagy a jogi védekezés feltehető sikerére vonatkozólag (sikerkilátás-vizsgálat).

Jelen feltétel alkalmazásában az igényérvényesítés (jogérvényesítés vagy a jogi védekezés) sikeressége abban az esetben feltételezhető, ha

– a tényállás és a vonatkozó jogszabályi rendelkezések alkalmazásával valószínűsíthető, hogy a biztosítottra kedvező bírósági, hatósági határozat születik és

– pénzügyi követelés érvényesítése esetén valószínűsíthethető a követelés megtérülése.

VIII.2.2. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy megfelelő kilátás van az igényérvényesítés sikerére, akkor írásban nyilatkozik a szolgáltatási igény teljesítéséről és vállalja a biztosított költségeket.

VIII.2.3. Amennyiben a tényállás vizsgálata után – a jogi és a bizonyítási helyzet alapulvételével – a biztosító arra a következtetésre jut, hogy nincs kilátás az igényérvényesítés sikerére, akkor jogosult elutasítani a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését. A jogvédelmi szolgáltatás – sikerkilátás hiánya miatt történő – elutasítása esetén a biztosított egyeztető eljárást kezdeményezhet a VIII. 3. pont szerint.

VIII.2.4. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatási igény bejelentésétől számított 15 napon belül köteles a biztosítottal írásban közölni a sikerkilátás-vizs- gálat eredményét, azaz hogy a szolgáltatási igényt teljesíti vagy elutasítja. Az elutasítást legalább az arra okot adó tény és az arra vonatkozó jogszabályi vagy szerződéses rendelkezések felhívásával kell megindokolni.

Az elutasítással egyidejűleg a biztosító köteles írásban tájékoztatni a biztosítottat az egyeztető eljárás lehetőségéről, valamint arról, hogy amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmében szabadon megvá- laszthatja jogi képviselőjét.

Amennyiben a sikerkilátás vizsgálatához a tényállás kiegészítése vagy további iratok csatolása szükséges, a biztosító jogosult felhívni a biz- tosítottat ennek teljesítésére. Ebben az esetben a 15 napos határidő a sikerkilátás vizsgálatához szükséges valamennyi irat rendelkezésre bocsátásától kezdődik.

VIII.2.5. Érdekellentét esetén a sikerkilátás vizsgálatát a biztosított által választott ügyvéd folytatja le a X. fejezetben foglaltak szerint.

VIII.2.6. Nincs sikerkilátás-vizsgálat büntetőjogi jogvédelem esetén.

VIII.3. Egyeztető eljárás

VIII.3.1. Amennyiben a biztosító a sikerkilátás-vizsgálat alapján elutasítja a jogvédelmi szolgáltatás teljesítését, és a biztosított ezzel a döntéssel nem ért egyet, az elutasítás kézhezvételétől számított 15 napon belül jogosult egyeztető eljárást kezdeményezni.

VIII.3.2. Az egyeztető eljárás kezdeményezésével egyidejűleg a biztosított köteles megnevezni az egyeztető eljárásban őt képviselő ügyvédet, valamint a biztosítónak benyújtani az ügyvéddel kötött ügyvédi megbízási szerződést vagy az ügyvéd által adott ügyvédi díjajánlatot.

Az egyeztető eljárás kezdeményezésétől számított 5 napon belül a biztosító is köteles megnevezni az egyeztető eljárásban résztvevő jogi kép- viselőjét.

VIII.3.3. Amennyiben az egyeztető eljárás során a biztosított és a biztosító jogi képviselője a sikerkilátás kérdésében

– azonos véleményre jut, úgy ezt a döntést a biztosított és a biztosító is köteles elfogadni.

– nem jutnak azonos véleményre 4 héten belül, úgy a biztosított jogosult saját költségén, az általa szabadon választott jogi képviselővel az igényt érvényesíteni (bírósági eljárást megindítani). Amennyiben az igényérvényesítés során a biztosított pernyertes lesz, úgy a biztosító köteles a jelen szerződés alapján biztosított – és a perben meg nem térült – jogi költségeket a biztosítottnak megtéríteni.

Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A biztosítottat képviselő ügyvéd – készkiadásokat is tartalmazó – megbízási díját a biztosító a XI.2. pont szerint viseli.

VIII.3.4. Az egyeztető eljárás költségét az alábbiak szerint viselik a felek:

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménye a biztosítottra kedvező, az eljárás költségét a biztosító viseli;

– amennyiben az egyeztető eljárás eredménytelen vagy eredménye a biztosítóra kedvező, úgy a biztosított és a biztosító saját költségüket viselik.

VIII.3.5. Amennyiben az egyeztető eljárás nem vezet eredményre, akkor a biztosított jogosult a biztosítási szerződéssel kapcsolatos érdekei védelmé- ben szabadon megválasztani jogi képviselőjét.

IX. Ki látja el a biztosított jogi képviseletét az igényérvényesítés során?

IX.1. A biztosított jogosult a biztosítási esemény bekövetkezését követően, illetve bármely bírósági vagy közigazgatási eljárásban vagy az ilyen eljárás megkezdését megelőzően, az eljárás elkerülését elősegítő eljárás során, valamint az egyeztető eljárás eredménytelensége esetén, sza- badon megválasztani jogi képviselőjét (ügyvédjét).

IX.2. Az ügyvédválasztási jog csak olyan ügyvédekre vonatkozik, akinek irodája a biztosított lakóhelye szerinti helységben vagy azon bíróság vagy közigazgatási hatóság székhelyén van, amely az első fokon indítandó eljárásra illetékes. Ha ezen helységben nincs vagy csak egy ügyvéd működik, akkor választható más, a megyei bíróság illetékességi területén működő ügyvéd is.

IX.3. Amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával, úgy a biztosító megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvédet ajánl vagy – külön meghatalmazás alapján – a biztosító jogtanácsosa látja el a biztosított jogi képviseletét.

IX.4. Az ügyvéddel minden esetben a biztosított létesít megbízási jogviszonyt.

IX.5. Amennyiben a biztosított szabad ügyvédválasztási jogával él, úgy köteles az ügyvéddel kötött – ügyvédi megbízási díjat tartalmazó – megbízási szerződést, a megbízás létrejöttét követő 2 munkanapon belül a biztosítónak benyújtani. A biztosító csak abban az esetben téríti a megbízási szerződésben meghatározott mértékben az ügyvédi megbízási díjat, amennyiben a megbízási díj összegét előzetesen elfogadta (lásd XI.2. pont).

IX.6. A biztosított köteles a jogi képviseletét ellátó ügyvédet a titoktartási kötelezettsége alól mentesíteni, és megbízni, hogy az igényérvényesítés (bírósági, hatósági eljárás) állásáról folyamatosan tájékoztassa a biztosítót és az eljárás iratait (pl. keresetlevél, tárgyalási jegyzőkönyvek, be- adványok, bírósági határozatok) bocsássa a biztosító rendelkezésére.

IX.7. Az ügyvéd a biztosítottal szemben közvetlenül felelős a megbízás teljesítéséért. A biztosító nem felel az ügyvéd tevékenységéért.

X. Érdekellentét esetén milyen eljárást követnek a felek?

X.1. Jelen feltétel alkalmazásában érdekellentétnek minősül, amennyiben a jelen szerződés szerinti biztosítási esemény kapcsán – az ellenérdekű félnek a biztosító más biztosítási szerződés (pl. felelősségbiztosítási, jogvédelmi biztosítási szerződés) alapján biztosítási védelmet nyújt vagy

– a biztosító az ellenérdekű fél.

X.2. Érdekellentét esetén:

a) a biztosított jogi képviseletét minden esetben a szabadon választott ügyvédje látja el,

b) a biztosítási eseménnyel kapcsolatos tájékoztatási kötelezettség a biztosítottat kizárólag az ügyvédje irányában terheli. Amennyiben azon- ban azért áll fenn érdekellentét, mert ugyanazon biztosítási esemény kapcsán az ellenérdekű félnek is jogvédelmi fedezetet nyújt a bizto- sító, úgy a teljes körű tájékoztatási kötelezettség a biztosító irányában is fennáll.

c) a sikerkilátás vizsgálatát nem a biztosító végzi. A biztosító elfogadja a biztosított jogi képviseletére felkért ügyvéd sikerkilátással kapcsola- tos álláspontját, amennyiben az ügyvéd – írásbeli állásfoglalásban – a tényállás ismertetésével és a vonatkozó jogszabályi rendelkezésekre utalással megfelelő jogi indokát adja a jogi igényérvényesítés, illetve jogi védekezés sikerének.

X.3. Érdekellentét esetén a biztosító köteles haladéktalanul írásban tájékoztatni a biztosítottat az érdekellentét fennállásáról és a 2. pontban foglal- takról.

XI. Milyen jogvédelmi szolgáltatásokat nyújt a biztosítás?

XI.1. Jogvédelmi szolgáltatások

XI.1.1. A szolgáltatási igény teljesítési feltételeinek fennállása esetén (lásd VIII. 1. pont) a biztosító – az érdeksérelem jellegétől függően – az alábbi jogvédelmi szolgáltatásokat nyújtja:

a) jogi tanácsadás a biztosított jogvédelmi területeken szóban vagy írásban,

b) a jogvitára megfelelő szakértelemmel rendelkező ügyvéd ajánlása, amennyiben a biztosított nem él szabad ügyvédválasztási jogával és az igény érvényesítéséhez (elhárításához) célszerű vagy szükséges ügyvédi képviselet,

c) a jogi eljárási költségek viselése jelen fejezet rendelkezései szerint.

XI.1.2. A biztosító a jogvédelmi szolgáltatásokat a biztosítási csomagban biztosított jogvédelmi szolgáltatási területeken nyújtja.

XI.2. Biztosítással fedezett jogi költségek

A biztosítás – a káreseményenkénti és biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg erejéig – a biztosított jogi érdekeinek védelméhez szükséges alábbi költségeket fedezi:

a) Ügyvédi megbízási díj

A biztosítás a biztosított jogi képviseletét ellátó ügyvéd indokolt, feladathoz mért és szokásos mértékű – készkiadásokat is magában fog- laló – megbízási díját fedezi, melyhez a biztosító előzetesen hozzájárult. Amennyiben a biztosított a biztosító előzetes hozzájárulása nélkül állapodott meg az ügyvédi megbízási díj összegében, a biztosító a pártfogó ügyvéd jogszabályban meghatározott minimális munkadíjának megfelelő megbízási díjat fizet.

b) Jogi eljárások költsége

A bírósági (választottbírósági), hatósági, békéltető testületi, közvetítői eljárások illetékét, díját és költségét (pl. tanú- és szakértői díj, tol- mácsdíj, helyszíni tárgyalás és szemle költsége) valamennyi fokon téríti a biztosító, amennyiben a biztosított köteles e költségek megfize- tésére vagy előlegezésére.

c) Ellenérdekű fél költsége

A biztosítás abban az esetben fedezi az ellenérdekű fél költségét, amennyiben a biztosított – jogerős határozat folytán – köteles ezek meg- fizetésére, és ezekre vonatkozóan nem áll fenn más irányú biztosítási védelem.

d) Végrehajtás költsége

A biztosítottat megillető végrehajtási jogcím (pl. ítélet) meglétét követően a végrehajtás költségeit a biztosítás legfeljebb 2 végrehajtási kísérlet erejéig fedezi.

e) Felszámolási eljárás költsége

Fedezi a biztosítás az ellenérdekű félként szereplő – fizetésképtelenséggel fenyegető helyzetben lévő vagy fizetésképtelen – gazdálkodó szervezettel szemben indított csődeljárás vagy felszámolási eljárás költségét, feltéve, hogy a csődeljárás, illetve a felszámolási eljárás kere- tében a gazdálkodó szervezet pénzügyi adatai alapján vagy az eljárást követően más forrásból (pl. a Bérgarancia Alapból) valószínűsíthető a biztosított követelésének megtérülése.

f) Útiköltség

Fizeti a biztosító a biztosítottnak a magyarországi lakóhelyéről az eljáró bíróság (hatóság) székhelyére történő utazásával kapcsolatos útiköltségét, amennyiben az eljáró bíróság (hatóság) a biztosítottat személyes megjelenésre kötelezte. A biztosítás másodosztályú vasúti vagy ezzel egyenrangú más közlekedési eszköz menetjegyének vételáráig fedezi az útiköltséget.

g) Szakvélemény költsége

Xxxxxx a biztosítás a biztosított által felkért független szakértő írásbeli szakvéleményének díját, feltéve, hogy a szakértő megbízásához és a szakértői díj összegéhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

h) Fordítási költség, tolmács díja

Fedezi a biztosítás a jogi eljárás lefolytatásához szükséges dokumentumok indokolt fordítási költségét, a biztosított által felkért tolmács díját, feltéve hogy

– a biztosítottat ért (illetve a biztosított által okozott) jogi érdeksérelem külföldön következett be és a jogi eljárás lefolytatása külföldi bíróság vagy hatóság joghatósága alá tartozik, továbbá

– a fordításhoz, illetve a tolmács felkéréséhez a biztosító előzetesen hozzájárult.

i) Óvadék

A biztosító – a biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított előzetes letartóztatásának meg- szüntetése érdekében, a biztosított terhére megállapított óvadékot.

Az óvadékot a biztosító a bíróság letéti számlájára banki átutalással teljesíti. Az óvadék megelőlegezésének a feltétele, hogy a biztosított teljes bizonyító erejű magánokiratban nyilatkozatot tegyen, hogy az óvadék visszaadása esetén, annak kiutalását a biztosító részére kéri. Amennyiben a biztosított elvesztette jogát az óvadék összegére (pl. eljárási cselekményen idézés ellenére nem jelent meg, az előzetes letartóztatásának más oka merült fel), az erről szóló bírósági határozat jogerőre emelkedését követő 5 napon belül, köteles az óvadék összegét a biztosítónak megfizetni.

j) Biztosíték

Amennyiben a biztosítottal szemben külföldön büntetőeljárás indul, a biztosított távollétében folytatható eljárás érdekében a biztosító a – biztosítási kötvényen meghatározott biztosítási összeg erejéig – megelőlegezi a biztosított terhére megállapított biztosítékot.

XI.3. A jogi költségek viselésének feltételei

XI.3.1. A biztosítás csak a biztosítási esemény – biztosítónak történt – bejelentését követően felmerült költségeket fedezi. A biztosítási ese- mény bejelentése előtt felmerült költségekre csak akkor vonatkozik a biztosítási védelem, amennyiben azok a biztosítási esemény bejelentése előtt 30 napnál nem korábban az ellenfél, a hatóság intézkedései vagy a biztosított érdekében tett halaszthatatlan intéz- kedések által merültek fel.

XI.3.2. Perbeli egyezség esetén a biztosító a költségeket a pernyertességnek a pervesztességhez viszonyított arányában viseli. A peres eljárás során a biztosított köteles indítványozni, hogy a bíróság határozzon a perköltség viseléséről. Peren kívüli egyezség esetén a költségeket a biztosító viseli, kivéve, ha az ellenérdekű fél vállalja azok megtérítését.

XI.3.3. Amennyiben – pertársaság esetén – a bíróság a biztosítottat a többi pertárssal egyetemlegesen kötelezi a perköltség viselésére, a biztosítás a perköltséget olyan arányban fedezi, amilyen arányban a biztosított követelése vagy a vele szemben támasztott követelés a valamennyi pertárs által érvényesített követelés vagy a velük szemben támasztott követelés összértékéhez aránylik.

XI.3.4. Választott bírósági eljárás esetén a biztosítás legfeljebb olyan mértékben fedezi a jogi költségeket, amennyiben a biztosított rendes bírósági eljárásban köteles lenne azok fizetésére.

XI.3.5. Nem fedezi a biztosítás

a) a biztosítottal vagy jogi képviselőjével szemben, a biztosítási eseménnyel kapcsolatos eljárásban rosszhiszemű pervitel vagy mulasztás miatt kiszabott bírságot, illetve ezen magatartás miatti többletköltséget,

b) felelősségbiztosítási szerződéssel fedezett jogi költségeket.

XI.3.6. Ha egy eljárás során olyan igények merülnek fel, melyekre vonatkozólag csak részben áll fenn biztosítási védelem, akkor a biztosító csak azon költségeket viseli, amelyeket a biztosítási védelem alatt nem álló igények figyelembevétele nélkül is ő fizetne.

XII. Milyen esetben kell a jogi költségeket visszatéríteni a biztosítónak?

XII.1. Amennyiben a biztosított peren kívüli megállapodást köt az ellenérdekű féllel és az ellenérdekű fél vállalja a biztosított jogi költségeinek (pl. ügyvédi megbízási díj) a megtérítését, továbbá bírósági eljárás során a bíróság a biztosított javára per-, illetve ügyvédi költséget ítél meg, akkor az ebből befolyó összeg a biztosítót illeti, a biztosító által kifizetett összeg mértékéig.

XII.2. A XII.1. pont szerint megtérült jogi költségeket a biztosított köteles – a megtérülést követő 15 napon belül – a biztosítónak visszafizetni. Ameny- nyiben a biztosítottnak megítélt jogi költségek behajtása iránt a biztosított nem intézkedik, a biztosítottal kötött engedményezési megállapodás alapján a biztosító érvényesít igényt. A biztosított köteles a biztosítót igényei érvényesítésekor támogatni és a biztosító javára az engedménye- zési okiratot kiállítani.

XIII. Egyéb rendelkezések

XIII.1. A biztosítót a biztosítási eseménnyel és az azzal összefüggésben indított eljárással kapcsolatban tudomására jutott tények, adatok tekinteté- ben ugyanolyan titoktartási kötelezettség terheli, mint az ügyvédet.

XIII.2. A biztosító tájékoztatja a szerződő felet, hogy – a biztosító és a biztosított közötti érdekellentétek elkerülése érdekében – a biztosító a bizto- sítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 161. § (1) bek. a)–c) pontjai közül az a) pontban meghatározott megoldást alkalmazza, azaz „a jogvédelmi ágazat kárainak rendezésével, illetve az ezzel kapcsolatos tanácsadással foglalkozó alkalmazottai ugyanilyen vagy hasonló tevékenységet nem folytathatnak a biztosító által művelt másik ágazat részére vagy más, az 1. sz. Melléklet A) részében meghatározott bármely ágazatot művelő más biztosító számára, illetve a biztosítóban az ezen alkalmazottak felett utasítási joggal rendelkező vezető állású személy nem rendelkezik utasítási joggal más biztosítási ágazatba tartozó károk rendezésével kapcsolatban”.

C) Milyen általános szabályok vonatkoznak a biztosítási szerződésre?

Jelen általános szerződési feltételek a Generali Biztosító Zrt-vel kötött Generali MyDrone pilóta nélküli légijármű felelősségbiztosítási és jogvédelmi biz- tosítási szerződésre alkalmazásra kerülő általános biztosítási szerződési feltételeket tartalmazzák.

Jelen fejezetben nem szabályozott kérdésekben a pilóta nélküli légijármű felelősségbiztosítás tekintetében az A) fejezet, a pilóta nélküli légijármű jogvé- delmi biztosítás tekintetében a B) fejezet rendelkezései az irányadók.

A 20 kg-ot elérő pilóta nélküli légijárművekre a Generali MyDrone pilóta nélküli légijármű felelősségbiztosítási és jogvédelmi biztosítási szerződés nem köthető.

I. Kik a biztosítási szerződés alanyai?

I.1. Biztosító

A biztosító az a jogi személy, amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a feltételekben meghatározott szolgáltatás tel- jesítésére kötelezettséget vállal.

I.2. Szerződő

I.2.1. A biztosítási szerződés szerződője az a személy, aki a biztosítási szerződést a biztosítóval megköti és a biztosítási díj fizetésére kötelezettsé- get vállal. A szerződő lehet fogyasztó, illetve fogyasztónak nem minősülő személy vagy szervezet. Fogyasztónak minősül a szakmája, önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül eljáró természetes személy.

I.2.2. A szerződéssel összefüggésben a szerződő fél jogosult a biztosító irányába jognyilatkozatot tenni és a biztosító hozzá köteles intézni a jognyi- latkozatait.

I.2.3. Ha a szerződő és a biztosított különböző személy, akkor a biztosítási esemény bekövetkezéséig vagy a biztosított belépéséig a szerződő fél a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájékoztatni.

I.2.4. A szerződő személyének megváltozásához (szerződőcsere) a biztosító hozzájárulása szükséges, kivéve, ha a szerződő személye jogutódlás vagy a biztosított szerződésbe belépése folytán változik.

Ha a szerződést nem a biztosított kötötte, a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozattal a szerződésbe beléphet („belépés a szer- ződésbe”). A belépéshez a biztosító hozzájárulása nem szükséges.

A belépéssel a szerződő felet megillető jogok és az őt terhelő kötelezettségek összessége a biztosítottra száll át, a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a belépő biztosított a szerződő féllel egyetemlegesen felelős.

I.3. Biztosított

A biztosítási szerződés biztosítottja a biztosítási szerződésben feltüntetett pilóta nélküli légijármű-rendszer

– biztosítási szerződésben nevesített üzembentartója,

– jogszerű használója, amennyiben a használatra az üzembentartóval kötött megállapodás alapján kerül sor, valamint

– távoli pilótája, feltéve, hogy betöltötte a 16. életévét és jogszabály szerinti dokumentumokkal igazolni tudja az adott repülési műveletre vonatkozóan a pilóta nélküli légijármű-rendszer használatának jogszerűségét.

II. Hogyan jön létre a biztosítási szerződés, mikor kezdődik a biztosító kockázatviselése és hogyan szűnik meg a szerződés?

II.1. A biztosítási szerződés létrejötte

II.1.1. Biztosítási szerződést csak az köthet, aki valamely vagyoni vagy személyhez fűződő jogviszony alapján a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt (biztosított), vagy aki a szerződést érdekelt személy javára köti meg (szerződő).

II.1.2. A biztosítási szerződés létrejöhet

a) a felek külön írásbeli megállapodásával;

b) a szerződő biztosítási ajánlatának a biztosító általi – 15 napon belül történő – elfogadásával, mely írásbeli megállapodásnak minősül;

c) a biztosító ráutaló magatartásával.

II.1.3. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot (továbbiakban: kötvény) állít ki. Ha a kötvény a szerződő ajánlatától eltér, és a szerződő az ajánlattól eltérő tartalommal kiállított kötvényben szereplő eltérést késedelem nélkül, de legfeljebb 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a kötvény szerinti tartalommal jön létre. Ha a szerződő az eltérést elutasítja (kifogásolja), akkor a szerződés nem jön létre. A lényeges eltérésre a biztosító a kötvény átadásakor a szerződő figyelmét írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

A szerződő az ajánlatához annak megtételétől számított 15 napig van kötve.

II.1.4. A biztosító ráutaló magatartásával (hallgatólagosan) – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre a biztosítási szerződés, ha a biztosító a szerződő ajánlatára annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy

– az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájékoztatás birtokában;

– a biztosító által rendszeresített ajánlati lapon és

– a biztosító adott szerződésre vonatkozó díjszabásának megfelelően tették.

Az ekként létrejött szerződés az ajánlatnak a biztosító részére történt átadása időpontjára visszamenőleges hatállyal, a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon jön létre.

Amennyiben a biztosító ráutaló magatartásával létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér az általános szerződési feltételektől, a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól vagy a módosító javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szerződést 30 napra írásban felmondhatja.

II.1.5. A biztosító a biztosítási ajánlatot – annak átadásától számított 15 napon belül – jogosult írásban visszautasítani.

II.2. A kockázatviselés kezdete

A biztosító kockázatviselése (a biztosítási védelem) – már érvényesen létrejött biztosítási szerződés esetén – a biztosítási ajánlaton a szerződő által a kockázatviselés kezdeteként megjelölt napon veszi kezdetét.

A kockázatviselés kezdő időpontja nem lehet korábbi, mint a biztosítási ajánlatnak a szerződő által történt aláírását követő nap „0” órája.

II.3. A biztosítási szerződés tartama

II.3.1. A biztosítási szerződés határozatlan vagy határozott tartamra jön létre. A szerződés tartama a biztosítási szerződésben feltüntetésre kerül.

II.3.2. A biztosítási időszak az az időszak, amelyre a biztosítási díj, mint egység kiszámításra került, függetlenül a biztosítási díj részletekben történő megfizetésétől. Határozatlan tartamú szerződések esetén a biztosítási időszak minden évben a biztosítási évforduló napján kezdődik, és ettől számítva 1 évig tart. Határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

II.3.3. A biztosítási évforduló a biztosítási időszak kezdőnapja. A biztosítási évforduló a kockázatviselés kezdetének megfelelő naptári nap.

II.4. A biztosítási szerződés megszűnése

II.4.1. Megszűnik a biztosítási szerződés

a) ha a határozatlan időtartamra kötött szerződést a felek írásban, a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondják (III.4.2.);

b) ha a határozott tartamú szerződés tartama lejár;

c) a biztosítási díj fizetésének elmulasztása esetén jelen feltétel V.6. pontban meghatározottak szerint;

d) a biztosítási díj változása esetén, ha a szerződő – a V.5.2. pontban foglaltak szerint – a szerződést a biztosítási időszak végére felmondja;

e) ráutaló magatartással (hallgatólagosan) létrejött biztosítási szerződés utólagos felmondása esetén a III.1.4. pontban foglaltak vagy a bizto- sítási kockázat jelentős növekedése esetén jelen feltétel VI.2.3. pontban foglaltak szerint;

f) ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezett, bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt. Ha a biztosító kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné vált vagy a biztosítási érdek megszűnt, a szerződés vagy annak megfelelő része megszűnik;

g) a felek közös írásbeli megegyezésével.

II.4.2. A határozatlan időtartamra kötött biztosítási szerződést a felek a biztosítási időszak végére 30 napos határidővel felmondhatják.

III. Milyen összeg erejéig teljesíti a biztosító a biztosítási szolgáltatást?

III.1. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa a – biztosítási ajánlaton feltüntetésre kerülő – biztosítási eseményenkénti és biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg.

III.1.1. A biztosítási eseményenkénti biztosítási összeg az egy biztosítási eseménnyel összefüggésben kifizethető legmagasabb összeg.

III.1.2. A biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg az egy biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményekre – felelősségbizto- sítás esetén az egy biztosítási időszakban okozott károkra – összesen kifizethető összeg.

Ha a biztosított a biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási eseményt csak a következő biztosítási időszakban jelenti be a biztosítónak, a biztosító fizetési kötelezettségének mértékére nem a kárbejelentés időpontja szerinti biztosítási időszakra megállapított biztosítási összeg, hanem a biztosítási esemény bekövetkezésének időszakára eső, illetőleg a még fennmaradó biztosítási összeg az irányadó.

Az adott biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeg az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökken, kivéve, ha a fogyasztónak minősülő (I.2.1. pont) szerződő fél a díjat megfelelően kiegészíti (fedezetfeltöltés). Ezt a jogkövetkezményt a biztosító abban az esetben alkalmazhatja, ha arra legkésőbb a szolgáltatás teljesítésével egyidejűleg írásban felhívta a szerződő figyelmét, és a fedezetfeltöltés díját közölte. Ha a szerződő a fedezetfeltöltés jogával nem él, a szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeg mellett marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

Amennyiben a szerződő fél nem tekinthető fogyasztónak (I.2.1. pont), a fedezetfeltöltés joga nem illeti meg, a biztosítási szerződés a kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a folyó biztosítási időszakra.

III.2. A biztosítási összeget a biztosító által biztosítási szolgáltatás címén fizetett összeg akkor sem haladhatja meg, ha a térítési kötelezettség több biztosítottat terhel, illetve több személy lép fel kártérítési igénnyel. Amennyiben több személy lép fel kártérítési igénnyel és a káreseményen- kénti biztosítási összeg valamennyi követelés kielégítésére nem elegendő, a biztosító a károsultaknak az őket ért kár, illetőleg – ha a kár nem vagy csak a biztosító külön ráfordítása ellenében állapítható meg – a becsült kár arányában fizet kártérítést.

IV. Hogyan történik a biztosítási díj fizetése, mikor változhat a biztosítási díj és mi a következménye a biztosítási díj nemfizetésének?

A biztosítási díj a biztosító kockázatvállalásának ellenértéke.

IV.1. Díjfizetési kötelezettség alanya

IV.1.1. A biztosítási díj fizetésének kötelezettsége a szerződő felet terheli.

IV.1.2. Ha a biztosított a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkozatával a szerződő fél helyébe lép (I.2.4. pont), a folyó biztosítási időszakban esedékes díjakért a szerződő féllel egyetemlegesen felel.

IV.2. Díjfizetési ütem (díjfizetés gyakorisága)

A biztosító a biztosítási díjat biztosítási időszakonként állapítja meg. A díjfizetési ütemet a felek a biztosítási szerződésben határozzák meg.

IV.3. Díjfizetés esedékessége

IV.3.1. A biztosítás első díja (féléves vagy negyedéves díjfizetési ütem esetén az első díjrészlete) a felek által meghatározott időpontban, ennek hi- ányában a szerződés létrejöttekor esedékes. A folytatólagos díj pedig annak az időszaknak (biztosítási év, félév, negyedév) az első napján esedékes, amelyre a díj vonatkozik. Az egyszeri díj a szerződés létrejöttekor esedékes.

IV.3.2. A szerződő által a biztosítási szerződés létrejöttét megelőzően a biztosító részére megfizetett díj (vagy díjrészlet) díjelőlegnek minősül, melyet a biztosító kamatmentesen kezel. Ha a szerződés létrejön, a biztosító a díjelőleget a biztosítási díjba beszámítja. Ha a szerződés nem jön létre, a biztosító a díjelőleget a szerződőnek visszafizeti.

IV.4. A biztosítási díj számítása

IV.4.1. A biztosítási díj kiszámítása a biztosító díjszabása vagy egyedi kockázatelbírálás alapján történik.

V.4.2. A biztosítási díj számításához a szerződő (biztosított) köteles közölni a díjszámításhoz szükséges adatokat. A biztosítási díj számításának alapja a biztosítási összeg, a biztosított pilóta nélküli légi járművek maximális felszálló tömege, valamint üzemeltetésének jellege és helye.

V.4.3. Amennyiben a biztosító tudomására jut, hogy a díjszámítás alapját képező adatokhoz képest a valós adatok eltérőek úgy jogosult ezen valós adatok alapulvételével meghatározni és érvényesíteni a biztosítási díjat legfeljebb öt évre visszamenőleg, és az így kelet- kezett díjkülönbözetet a szerződőtől igényelni.

V.4.4. Amennyiben a biztosítási díj számításához a szerződő helytelen adatokat szolgáltat vagy nem tesz eleget változásbejelentési kötele- zettségének, akkor káresemény bekövetkeztekor a biztosító csak a megállapított kár akkora részének – de legfeljebb a teljes kárnak

– a térítésére köteles, amekkora része a befizetett díj annak a díjnak, amelyet a szerződő helyes adatszolgáltatása esetén fel kellett volna számolni.

IV.5. Biztosítási díj változása

IV.5.1. A biztosítási szerződés hatálya alatt a biztosító a biztosítás díjának mértékét az alábbiakban meghatározott esetekben módosíthatja:

a) jelen szerződés kárhányada vagy a biztosító nyilvántartása szerinti – azonos módozatú – biztosítási szerződések kárgyakoriságának vagy átlagkárának a módosítás hatálybalépését megelőző naptári évben bekövetkezett, jelentős, legalább 4%-ot meghaladó változása esetén;

b) a biztosítási szolgáltatást érintő közterhek megváltozása esetében;

c) a Központi Statisztikai Hivatal által a biztosítási időszakot közvetlenül megelőző július hónapban közzétett infláció mértékének megfe- lelően;

d) új jogszabály vagy hatályos jogszabály módosítása a már meglévő biztosítási szerződés tartalmát és így a biztosító kockázatvállalásának mértékét érintette.

A biztosítási díj módosítására a biztosítási szerződés következő évfordulójának napjától kezdődő hatállyal, a megváltozott körülményekkel ará- nyos mértékben, de legfeljebb 100%-os (jelen szerződés kárhányadának emelésére tekintettel történő díjemelés esetén legfeljebb 300%-os) mértékben kerülhet sor.

IV.5.2. A V.5.1. pontban foglaltakra tekintettel módosult biztosítási díjról a biztosító a biztosítási évforduló előtt legalább 30 nappal írásban értesíti a szerződőt. Amennyiben a szerződő a biztosító által közölt új biztosítási díjon a szerződést nem kívánja fenntartani, abban az esetben jogosult a biztosítási szerződést írásban, a biztosítási évforduló előtt – jelen feltétel II.4.2. pontjától eltérően, felmondási idő nélkül – a biztosítási időszak végére felmondani. Felmondás hiányában a szerződő a biztosító évforduló napjától kezdődő hatállyal a megváltozott mértékű biztosítási díjat köteles megfizetni.

IV.6. A biztosítási díjfizetés elmulasztásának következményei

IV.6.1. Amennyiben a szerződő az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki, valamint a befizetésre halasztást sem kapott – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzé- sével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő leteltéig a szerződő az elmaradt biztosítási díjat további jogkövetkezmények nélkül befizetheti. Amennyiben azonban a szerződő a kitűzött póthatáridőig fizetési kötelezettségét nem teljesíti és a biztosító késedelem nélkül nem érvényesíti díjkövetelését bírósági úton, akkor a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik.

IV.6.2. Ha az esedékes díjnak csak egy részét fizették meg, és a biztosító – a IV.6.1. pontban foglalt szabályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerződő felet a befizetés kiegészítésére, a szerződés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn.

IV.6.3. A díjnemfizetés miatt megszűnt biztosítási szerződést a biztosítási díj utólagos befizetése nem hozza újból létre. A biztosító köteles a díjkülön- bözet visszatérítésére.

IV.7. Díjfizetési kötelezettség a szerződés megszűnése esetén

A biztosító addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor a kockázatviselése véget ért. Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

V. Milyen közlési és változásbejelentési kötelezettsége van a szerződőnek és a biztosítottnak a biztosítási szerződéssel kapcsolatban?

V.1. Adatközlési kötelezettség

V.1.1. A szerződő és a biztosított a biztosítási szerződés megkötésekor (biztosítási ajánlat megtételekor) kötelesek a biztosítás elvállalása szempont- jából lényeges minden olyan körülményt a biztosítóval közölni, amelyet ismertek vagy ismerniük kellett, kötelesek a biztosítónak a biztosítási ajánlaton feltett kérdéseire a valóságnak megfelelően és hiánytalanul válaszolni még akkor is, ha az adatok, információk üzleti (foglalkozási) titkot képeznek. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelő válaszokkal a felek közlési kötelezettségüknek eleget tesznek.

V.1.2. A szerződő és a biztosított kötelesek a kockázatvállalás és a biztosítási szerződés létrejötte szempontjából lényeges okiratokat, szerződéseket, hatósági határozatokat a biztosító részére átadni, illetőleg az ezekbe való betekintést lehetővé tenni.

V.2. Változásbejelentési kötelezettség

V.2.1. A szerződő és a biztosított kötelesek a közlési kötelezettség körébe vont, lényeges körülmények megváltozását a biztosítónak 5 munkanapon belül írásban bejelenteni, így különösen, ha

– a biztosítási ajánlaton, illetve a kockázatelbíráló adatlapon szereplő adatok és körülmények megváltoznak;

– a biztosított tevékenység folytatása körülményeiben jelentős változás következik be;

– a biztosítási szerződésben szereplő kockázatra más biztosítónál felelősségbiztosítási szerződést köt.

V.2.2. A kockázatvállalás és a biztosítási szerződés szempontjából lényeges okiratok, szerződések, hatósági határozatok módosulása esetén, a vál- tozott tartalmú okiratokat a szerződő és a biztosított kötelesek 5 munkanapon belül átadni a biztosítónak.

V.2.3. A szerződő és a biztosított nem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kellett és a közlésre, illetőleg a bejelentésre köteles lett volna.

V.2.4. Ha a biztosító csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben megha- tározott lényeges körülmények változását közlik vele, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, akkor a biztosító a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, vagy a biztosítási szerződést 30 napos felmondási idővel felmondhatja.

Ha a szerződő a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra a kézhezvételt követő 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított 30. napon megszűnik, ha a biztosító erre a következményre a szerződő fél figyelmét a módosító javaslat megté- telekor felhívta.

Ha a biztosító e xxxxxxxx nem él, a szerződés az eredeti tartalommal hatályban marad.

Ha a szerződés egyidejűleg több vagyontárgyra vagy személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyesekkel összefüggésben merül fel, a biztosító a fentiekben meghatározott jogait a többi vagyontárgy vagy személy vonatkozásában nem gyakorolhatja.

A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül, ha a biztosító a tudomására jutott lényeges körülmény alapján elutasítaná a szerződés megkötését, kizárást alkalmazna vagy díjszabása szerint legalább 10% mértékkel magasabb biztosítási díj ellenében vállalná a kockázatot.

V.3. Közlési kötelezettség megsértése

Amennyiben a szerződő vagy a biztosított – a V.1. és V.2. pontban szabályozott – közlésre és a változás bejelentésére irányuló kö- telezettségeit megsérti, a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerződő fél, vagy a biztosított bizonyítja, hogy az alábbi körülmények valamelyike fennáll:

a) a biztosító az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a szerződéskötéskor ismerte vagy

b) a szerződő és/vagy a biztosított változásbejelentési kötelezettségüket megsértették, de az elhallgatott vagy be nem jelentett kö- rülmény a biztosítás tartama alatt, a biztosítási eseményt megelőzően a biztosító tudomására jutott és az 15 napon belül nem élt a jelen feltétel VI.2.4. pontban szabályozott szerződésmódosítási, illetve felmondási lehetőségével, vagy

c) az elhallgatott vagy be nem jelentett körülmény nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.

VI. Egyéb rendelkezések

VI.1. Elévülés

VI.1.1. Jelen szerződésből eredő igények 1 év elteltével évülnek el.

VI.1.2. Az elévülési idő a következő időpontokban kezdődik:

– a biztosítási esemény bejelentésének elmaradása esetén a biztosítási esemény bekövetkezésekor;

– a biztosítási esemény bejelentése esetén az utolsó iratnak a biztosítóhoz történt beérkezését követő 30. napot követő napon;

– a biztosítási esemény bejelentése esetén, amennyiben a biztosító által igényelt iratcsatolás vagy információszolgáltatás elmarad, a bizto- sító által ennek teljesítésére meghatározott határnapot követő napon, határidő hiányában a felhívást tartalmazó levél keltétől számított 30. napot követő napon;

– a szerződés hosszabb tartamára tekintettel nyújtott tartamengedmény visszakövetelése iránti igény esetén a szerződés megszűnésének napján;

– egyéb esetben a követelés esedékessé válásának napján.

VI.2. A Polgári Törvénykönyvtől lényegesen eltérő rendelkezések

Tisztelt Ügyfeleink figyelmét külön is felhívjuk a jelen feltételek azon szabályaira, melyek a hatályos Polgári Törvénykönyv rendelke- zéseitől lényegesen eltérnek. A nyomatékos figyelemfelhívás érdekében, ezen rendelkezéseket jelen fejezetben összefoglaltuk.

VI.2.1. Ajánlattól eltérő kötvény kifogásolásának határideje

Jelen feltétel II.1.3. pontja a Ptk. 6:443. § (2) bekezdése szerinti rendelkezést pontosította azzal, hogy a szerződő késedelem nélkül, de legfel- jebb 15 napon belül jogosult kifogásolni, amennyiben az ajánlatára a biztosító az ajánlattól eltérő tartalmú kötvényt állít ki.

VI.2.2. A biztosítási szerződés létrejötte a biztosító ráutaló magatartásával

Xxxxx xxxxxxxx XX.1.4. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:444. §-ától – a biztosítási szerződés akkor is létrejön a biztosító ráutaló magatartásával, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak.

VI.2.3. A biztosítási időszak határozott idejű szerződések esetében

A Ptk. 6:447. § (2) bekezdésétől eltérően, jelen feltétel II.3.2. pontja alapján, határozott tartamú szerződések esetén – a biztosítási szerződés eltérő rendelkezése hiányában – a biztosítási időszak a szerződés teljes tartama.

VI.2.4. A fedezetfeltöltés jogának kizárása, amennyiben a szerződő nem minősül fogyasztónak

Xxxxx xxxxxxxx XXX.1.2. pontja szerint – eltérően a Ptk. 6:461. §-ától – a fogyasztónak nem tekinthető szerződő feleket nem illeti meg a fedezet- feltöltés joga, azaz az ugyanazon biztosítási időszakban bekövetkezett biztosítási esemény miatt kifizetett összeggel csökkentett biztosítási összeggel marad hatályban a biztosítási szerződés a folyó biztosítási időszakra, a szerződő nem jogosult a biztosítási díj megfelelő kiegészíté- sével a biztosítási időszakra vonatkozó biztosítási összeget eredeti értékére emelni.

VI.2.5. Fizetési póthatáridő tűzése, amennyiben a szerződő a biztosítási díj befizetésével késedelembe esik

Jelen feltétel IV.6.1. pontja alapján – eltérően a Ptk. 6:449. §-ától – a biztosító a szerződő felet legalább 30 napos póthatáridő tűzésével hívja fel írásban a teljesítésre, amennyiben az esedékes biztosítási díjat az esedékesség időpontjáig nem egyenlíti ki.

VI.2.6. Biztosítási esemény bejelentése

A Ptk. 6:471.§-ától eltérően a biztosítottnak nem csak írásban van lehetősége felelősségbiztosítási káresemény bejelentésére, hanem jelen feltétel A rész V.3.1., B rész VII.1. pontjában meghatározott egyéb kárbejelentési módokon is.

VI.2.7. Biztosított jogi képviseleti költségeit és a késedelmi kamatot a biztosítási összeg erejéig fedezi a biztosítás

A Ptk. 6:470. § (3) bekezdésétől eltérően – jelen feltétel A rész IV.1. és IV.2. pontja szerint – a károkozó biztosítottat terhelő jogi képviseleti költségeket és a kamatokat akkor is a biztosítási eseményenkénti és a biztosítási időszakra szóló biztosítási összeg erejéig, legfeljebb annak mértékéig téríti a biztosító, amennyiben ezek a kártérítési összeggel együtt a biztosítási összeget meghaladják.

VI.2.8. Az elévülési időszak időtartama

Jelen feltétel elévülésre vonatkozó előírása eltér a Ptk. 6:22. § (1) bekezdésében meghatározott általános 5 éves elévülési időtől. Jelen szerző- désből eredő igények – jelen feltétel C rész VI.1.1. pontja szerint – 1 év elteltével évülnek el.

Document Metadata

Table of Contents

Generali MyDrone

Document Metadata