Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEK
A BEVALLÁSI KÖZREMŰKÖDŐK ADATSZOLGÁLTATÁSÁRA VONATKOZÓ EGYEDI SZERZŐDÉSHEZ
Hatályos: 2024. január 1.
Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.
Levelezési cím: 1380 Budapest, Pf.: 1170 | Tel: x00 00 000-000 xxxxxxxxxxxx.xx
Tartalomjegyzék
1. A NÚSZ adatai és ügyfélszolgálatának elérhetősége 6
5. Az Adatszolgáltatás megkezdésének előfeltételei 11
6. A Közreműködő feladatköre az Úthasználati Jogosultsággal kapcsolatosan 12
7. A Közreműködő kártérítési felelőssége az Ügyfél felé, a Közreműködő által nyújtandó biztosítékok 13
8. A NÚSZ elvárásai az Előfizetői Szerződéssel kapcsolatosan a Közreműködő felé 17
9. Az Adatszolgáltatás módja, a teljesítésre vonatkozó kimutatások átadása, az Adatszolgáltatás rendszeres és rendkívüli auditálása 19
10. Elmaradt útdíj és késedelmes vagy hibás teljesítési kötbér fizetésének esetei, feltételei, és meghatározása 20
11. A költségtérítés megfizetése 21
12. A költségtérítés költségalapúságának ellenőrzése 22
13. A költségtérítés kifizetésének felfüggesztése 22
14. Az Adatszolgáltatás auditálására, a költségtérítés költségalapúságának ellenőrzésére és a csatlakozási engedélyezési eljárás során lefolytatott ellenőrzésre vonatkozó közös rendelkezések 23
15. Az Egyedi Szerződés hatálybalépése és megszűnése 24
18. Adatvédelem és az Ügyfelek adataival kapcsolatos kötelezettségek 26
21. Vitarendezés és irányadó jog 28
22. Az ÁSZF mellékleteinek felsorolása 29
Az ÁSZF tárgya szerinti együttműködés műszaki leírása és a Szolgáltatási Szintek 31
1.2. Az útdíj-köteles útszakaszok használatára irányuló bevallások 31
1.3. Bevallási Közreműködő feladatai 32
2. Díjszedési alapismeretek (a Bevallási Közreműködő által küldött adatok létrehozásához, a Szakaszillesztéshez és Menetillesztéshez szükséges díjszedési ismeretek) 34
2.1. A szakaszillesztés szabályai 34
2.2. Szakaszillesztés speciális szabályai 38
2.4. Ugrási jelentés és Ugrási Menetillesztés 39
2.5. Törölve, jelenleg nincs hatályos szöveg 41
2.6. Tengelyszám (JDB) állítással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek 41
3.1. Szerződött Útdíjfizető belépése és további Gépjárművek adott Szerződött Útdíjfizetőhöz regisztrálása 43
3.4. Regisztrált adatok módosítása 47
3.5. Regisztrált adatok törlése 48
3.6. Bevallási Közreműködő és a Szerződött Útdíjfizető közötti szerződés megszűnése vagy a szolgáltatás felfüggesztése, továbbá Bevallási Közreműködő Adatszolgáltatásra irányuló jogviszonyának megszüntetése 49
3.7. Bevallási Közreműködő szolgáltatás újraindítása 49
3.8. Kereskedelmi forgalomba kerülő vagy Bevallási Közreműködő rendszerében már korábban regisztrált Fedélzeti Eszközök előzetes nyilvántartásba vételének eljárása 50
3.9. Adat megőrzési és tárolási protokoll 50
3.10. SLA méréshez és rendszer feltételeknek megfelelő működéséhez szükséges adatátadás, adattárolás 50
3.11. Hibaazonosítási és hibajelentési kötelezettség 51
3.12. Díjszedési tevékenység felfüggesztése, újraindítása, üzemszünet 51
3.13. Díjköteles Úthálózat, elemi Útdíjköteles Elemi Útszakasz megváltoztatása 52
3.15. Bevallási Közreműködő tevékenységének felfüggesztése, újraindítása 52
3.16. Fedélzeti Eszköz felfüggesztése vagy kizárása Egyetemes Útdíj-szolgáltató kezdeményezésére (UD feketelista) 52
3.17. Technikai hiba az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszerében 53
3.18. Fedélzeti Eszköz felfüggesztése Bevallási Közreműködő kezdeményezésére 53
3.19. Fedélzeti Eszközre vonatkozó Adatszolgáltatási jogviszony felmondása Bevallási Közreműködő kezdeményezésére 53
3.20. Fedélzeti Eszközre vonatkozó Adatszolgáltatási jogviszony rendkívüli felmondása Bevallási Közreműködő kezdeményezésére 53
4. Szolgáltatási szintek meghatározása (SLA) 53
4.1. A tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás között eltelt időt mérő szolgáltatási szintek 54
4.2. Szankciók az SLA1-SLA4 megsértése esetén 58
4.3. SLA5 – Feldolgozó rendszer rendelkezésre állása 58
4.4. SLA6 – Adatkésést okozó üzemhiba 59
4.5. SLA7 – Ugrási jelentés kérés kezelése 60
4.6. SLA8 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége 60
4.7. SLA9 – Feldolgozó rendszer válaszideje 61
4.8. SLA10 – Telefonos Ügyfélszolgálat – átlagos várakozási idő 62
4.9. SLA11 – Telefonos Ügyfélszolgálat – elveszett hívások 63
4.10. SLA12- Telefonos Ügyfélszolgálat – Tömeges ügyfélértesítés 64
4.11. SLA 13 – Sorfolytonos Adatszolgáltatás teljesítése 65
4.12. SLA szint sértés esetén kötbérezés folyamata 66
5. A működés során folyamatosan elvárt feltételek 66
6. Bevallási Közreműködőkkel szemben támasztott információbiztonsági kritériumrendszer 68
6.1. Információbiztonsági követelmények 68
6.2. Információbiztonsági megfelelés alátámasztó dokumentumai 70
Az Adatszolgáltatás fogadásának előfeltételei 73
1. A Kezdő Időpont meghatározására irányadó feltételek 73
1.1. ....................................................................................................................................................................... 73
1.2. ....................................................................................................................................................................... 73
2. A csatlakozási engedélyezési eljárás 73
2.1. A csatlakozási folyamat 73
2.2. A csatlakozás feltételei 75
2.3. A csatlakozás feltételeinek műszaki specifikációja és a megfelelés igazolásának módja 75
2.4. Az éves rendes és a rendkívüli auditok költsége 75
A NÚSZ által biztosítandó feltételek 77
1. Ügyfél regisztrációs felület 77
2. Interfész, térkép réteg („layer”), szolgáltatási jelentés sablon 77
A NÚSZ-nál tárolt és a Közreműködővel megosztható Ügyfél személyes adatok 78
Az Elmaradt útdíjnak minősülő károk megfizetési esetei és kiszámításának módja 79
NÚSZ ügyfélszolgálati elérhetőségei 84
1. A NÚSZ központi ügyfélszolgálatának elérhetőségei 84
2. A NÚSZ személyes ügyfélszolgálatainak elérhetősége 84
Speciális szakaszillesztési szabályokkal érintett szakaszok 85
Közreműködői nyilatkozat egyedi fedélzeti eszköz hiba miatti Viszonylati Útvonaljegy jóváírásához
............................................................................................................................................................................. 88
Pénzügyi beszámoló közzétételére vonatkozó nyilatkozat 89
Nyilatkozat átláthatóságról 90
12. számú melléklet 100
Jóhírnév nyilatkozat 100
13. számú melléklet 101
Nyilatkozat a csatlakozás műszaki feltételeinek teljesítéséről 101
14. számú melléklet 102
Nyilatkozat Call Center és ügyféllevelezés megfelelőségéről 102
15. számú melléklet 103
Csatlakozási engedély a Magyarországon bevezetésre kerülő megtett úttal arányos elektronikus útdíjszedési rendszerhez bevallási közreműködőként történő csatlakozáshoz 103
16. számú melléklet 104
Üzemhiba bejelentő 104
A jelen Általános Szerződési Feltételek ("ÁSZF") a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság ("NÚSZ") és az Útdíjtörvényben és az Útdíjtörvény Végrehajtási Rendeletében meghatározott bevallási közreműködői feladatokat ellátó bevallási közreműködők közötti szerződéses jogviszonyt szabályozzák.
1. A NÚSZ adatai és ügyfélszolgálatának elérhetősége
Neve: Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság
Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00/X Xxxxxxxxxxxx szerv neve: Fővárosi Törvényszék Cégbírósága Nyilvántartási azonosítója: 00-00-000000
Adószáma: 12147715-2-44
Ügyfélszolgálatának elérhetősége az ÁSZF 7. számú mellékletében található.
2. Bevezetés
A NÚSZ az Útdíjtörvény szerinti útdíjszedői és egyetemes útdíjszolgáltatói feladatokat lát el.
A magyarországi piacon több szolgáltató nyújt előfizetőinek üzletszerűen gépjárművekkel kapcsolatos helymeghatározó- vagy gépjárművédelmi szolgáltatást, amelynek keretében az ilyen szolgáltatásra előfizető személyek számára úthasználati adatok rögzítésére alkalmas fedélzeti egységet biztosítanak, és a fedélzeti egység által elküldött adatokat feldolgozzák.
A NÚSZ és a Közreműködő az Útdíjtörvény bevallási közreműködőre vonatkozó rendelkezéseinek tárgyában együtt kívánnak működni.
A fentiekre tekintettel a NÚSZ szerződést köt a Közreműködőkkel, amelynek minden bevallási közreműködőre egységesen irányadó feltételeit az ÁSZF rögzíti.
A jelen ÁSZF, annak mellékletei, valamint az Egyedi Szerződés és annak mellékletei által létrejövő szerződéses jogviszonyra kizárólag a jelen ÁSZF-ben, annak mellékleteiben, valamint az Egyedi Szerződésben és annak mellékleteiben, továbbá a NÚSZ által kiadott állásfoglalásokban és nyilatkozatokban (azok visszavonásáig) foglaltak az irányadóak, így nem válik az ÁSZF és az Egyedi Szerződés által létrejött szerződéses jogviszony részévé semminemű olyan szokás, amelynek alkalmazásában a NÚSZ és a Közreműködő korábbi üzleti kapcsolataikban megegyeztek, és semmilyen gyakorlat, amelyet egymás között kialakítottak. Nem válik továbbá az ÁSZF, illetve az Egyedi Szerződés tartalmává semmiféle, a vonatkozó üzletágban a hasonló jellegű szerződés alanyai által széles körben ismert és rendszeresen alkalmazott szokás sem.
Amennyiben az ÁSZF (illetve mellékletei) és az Egyedi Szerződés más feltételei egymástól eltérnek, a NÚSZ és a Közreműködő által egyedileg megtárgyalt és elfogadott tartalmi elemek válnak az Egyedi Szerződés részévé.
A NÚSZ vezető tisztségviselőjének felelőssége – a vonatkozó jogszabály által lehetővé tett módon, ideértve a vezető tisztségviselő esetleges felróható magatartását is – kizárt a vezetői tisztségviselői tevékenységével összefüggésben a NÚSZ által harmadik személynek okozott károkért, melyekért kizárólag a NÚSZ felel.
A Közreműködő tudomásul veszi, hogy amennyiben a NÚSZ vezető tisztségviselője e jogviszonyával összefüggésben a Közreműködőnek kárt okoz (ideértve azt az esetet is, ha a kár a vezető tisztségviselőnek felróható magatartás eredményeként megvalósuló szerződésszegés következménye), ezért kizárólag a NÚSZ tartozik felelősséggel. A NÚSZ vezető tisztségviselőit terhelő, az általuk okozott kárért való felelősség jelen pont szerinti korlátozása kizárólag a tárgybeli jogviszonyában érvényes és hatályos, és nem érinti a NÚSZ és a Közreműködő között esetlegesen már fennálló vagy a jövőben létrejövő szerződésekkel kapcsolatos, vagy szerződésen kívül okozott kárért való felelősséget. A NÚSZ vezető tisztségviselője a jelen pontban rögzítettek szerinti felelősségkorlátozásra közvetlenül hivatkozhat.
A Közreműködő xxxxxx azon jogáról, hogy a NÚSZ vezető tisztségviselőjével szemben felelősségének megállapítása vagy marasztalása iránt bármilyen igényt érvényesítsen.
A NÚSZ vezető tisztségviselője a jelen pontban rögzítettek szerinti felelősségkorlátozásra közvetlenül hivatkozhat.
A NÚSZ szerződésszegése esetére teljes mértékben kizárja a NÚSZ vezető tisztségviselőjének felelősségét.
A NÚSZ-t a jelen ÁSZF és az Egyedi Szerződésben - a NÚSZ szerződése vagy jogszabály alapján - más jogi személy helyettesítheti, illetve helyette a jelen szerződésbe jogutódként, vagy engedményezés, vagy szerződés-átruházás eredményeképpen beléphet, melyről a NÚSZ a Közreműködőt ésszerű határidőn belül, elektronikus úton értesíti. Ebben az esetben a Közreműködő az Egyedi Szerződés alapján nyújtandó szolgáltatásokat megszakítás nélkül biztosítja a NÚSZ értesítésében megjelölt helyettesítő személy, vagy engedményes, illetve jogutód felé. A Közreműködő az ÁSZF megismerésével és elfogadásával hozzájárul más jogi személyre történő szerződés-átruházáshoz.
3. Fogalmi meghatározások
Az ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződésben használt fogalmak az alábbi jelentéssel bírnak. Az ÁSZF 1. számú melléklete határozza meg az ÁSZF törzsszövegében nem használt fogalmakat.
- Adatszolgáltatás: A Közreműködő által az Interfészen keresztül eljuttatott – jogszabályok és ÁSZF szerinti – adatszolgáltatás; az adatszolgáltatás alapját képező adatokat a Közreműködő az Ügyfél helymeghatározási adataiból képezi az ÁSZF szerint. A szolgáltatott Díjköteles Útszakasz- és időpont adatok vagy – ugrási jelentés esetén – időpont és pozíció adatok alapján a NÚSZ – az Ügyfél által korábban megadott, a Gépjárműre vonatkozó adatokat felhasználva – az Ügyfél megbízásából az ÁSZF-ben meghatározott feltételek szerint elkészíti az útdíjbevallást.
- Auditor: Az ÁSZF 1. számú és 2. számú mellékletében meghatározott feltételek, továbbá az ÁSZF
9. vagy 12. pontja szerinti teljesítési feltételek vizsgálatára jogosult szervezet, aki eljárhat a NÚSZ, az Építési és Közlekedés Minisztérium és a Felügyelet megbízásából.
- ÁSZF: A jelen Általános szerződési feltételek a bevallási közreműködők adatszolgáltatására vonatkozó egyedi szerződéshez dokumentum.
- Bevallás: Az Útdíjtv. 2. § 1. pont szerinti fogalom.
- Bevallási közreműködő: Az Útdíjtv. 2. § 2. pont szerinti fogalom. Jelen ÁSZF a bevallási közreműködőre Közreműködőként is utal.
- Bevallási Közreműködő Központi rendszere: A Bevallási Közreműködő által üzemeltetett központi rendszer, melynek elsődleges feladata a Fedélzeti Eszközöktől érkező információk fogadása, feldolgozása, és az Adatszolgáltatás összeállítása az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére. Az Adatszolgáltatás összeállításának előfeltétele a sikeres Szakasz- és Menetillesztés.
- Bírság: Az Útdíj megfizetésének elmulasztása esetén a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet szerint xxxxxxxxx pénzbeli szankció.
- Csatlakozási engedély: Az ÁSZF 2. számú mellékletében rögzített díj, amelyet a csatlakozási eljárás költségeként a Közreműködő fizet a NÚSZ-nak.
- csatlakozási eljárási dí: Az ÁSZF 2. számú mellékletében rögzített díj, amelyet a csatlakozási eljárás költségeként a Közreműködő fizet a NÚSZ-nak.
- Díjfizetési Szerződés: A NÚSZ és a Szerződött díjfizetőközött az Útdíj megfizetése tárgyában megkötött egyedi szerződés.
- Díjköteles Úthálózat: Az úthálózat azon részeinek összessége, amely a mindenkori külön jogszabály szerint Xxx megfizetése ellenében használhatóak.
- EETS vagy európai elektronikus útdíjszedési szolgáltatás: Az Útdíjtv. 2. § 4. pont szerinti fogalom.
- EETS felhasználó: Az Útdíjtv. 2. § 5. pont szerinti fogalom
- EETS szolgáltató: Az Útdíjtv. 2. § 6. pont szerinti fogalom
- Egyedi Szerződés: A Közreműködő és a NÚSZ között a jelen ÁSZF-ben foglalt feltételek elfogadásával létrejövő egyedi szerződés.
- Egyetemes útdíjszolgáltató: Az Útdíjtv. 2. § 7. pont szerinti fogalom, jelen ÁSZF hatályba lépésekor a NÚSZ.
- Elmaradt útdíj: Az ÁSZF 10. pontja szerint meghatározott összeg, amely útdíjszedői és egyetemes útdíjszolgáltatói minőségére tekintettel a NÚSZ-nál (és rajta keresztül a magyar államnál) útdíjbevételi hiánya miatt jelentkezik annak okán, hogy a Közreműködő szerződésszegése miatt az Ügyfelek kevesebb Útdíjat fizetnek.
- Ellenőrző Szerv: Az útdíj megfizetésének ellenőrzéshez kapcsolódó hatósági feladatokra kijelölt, általános rendőrségi feladatok ellátására létrehozott szerv.
- Elszámolási időszak: Az ÁSZF 11.3. pontjában meghatározott időszak.
- Előfizetői Szerződés: A Közreműködő által helymeghatározó- vagy gépjárművédelmi szolgáltatás tárgyában a Szerződött díjfizetővel kötött előfizetői szerződés, tekintet nélkül a szerződéskötés módjára, így különösen arra, hogy az Ügyfél és a Közreműködő írásban kötött-e egyedi előfizetői szerződést, vagy az Ügyfél és a Közreműködő közti szerződéses jogviszony a Közreműködő által előzetesen nyilvántartásba vett, kereskedelmi forgalomban kapható Fedélzeti Eszköz Ügyfél általi megvásárlásával vagy más ráutaló magatartással jött-e létre.
- Értesítendő Személy: Az a személy, aki egy adott Gépjármű vonatkozásában az UD Rendszerben az értesítés kiküldésének időpontjában értesítésre jogosult személyként van regisztrálva, az ott megadott értesítési elérhetőségek mellett.
- Fedélzeti Berendezés: Az elektronikus útdíj tevékenység támogatására alkalmas eszköz, olyan hardver-és szoftverelemek összessége, amely alkalmas az elektronikus útdíjszedési műveletek elvégzéséhez szükséges adatok összegyűjtésére, tárolására, feldolgozására és távolból történő fogadására/továbbítására Magyarország területén.
- Fedélzeti eszköz: Az Útdíjtv. 2. § 8. pont szerinti fogalom. Nem tekinthető Fedélzeti Eszköznek például, de nem kizárólag az önállóan alkalmazott PC, laptop, PDA, PNA, tablet, okos telefon, stb. A Fedélzeti Eszköz lehet beépíthető (szakképesítéssel, szakszervizben beépíthető, amely esetenként a gépjármű elektromos hálózatának megbontásával jár) és beszerelhető (szakképesítés nélkül, 10 perc alatt, bármilyen gépjárműbe beszerelhető).
- Feldolgozó Rendszer: A Közreműködő azon informatikai rendszere, beleértve az Ügyfelekhez tartozó Gépjárművek fedélzeti eszközeit is, amely a fedélzeti eszközből érkező helymeghatározási adatokból kiszámítja (meghatározza) az Adatszolgáltatás elküldendő adattartalmát.
- Felügyelet vagy felügyeleti szerv: Útdíjtv. 2. § 9. pont szerinti fogalom.
- Gépjármű vagy útdíjköteles gépjármű: Útdíjtv. 2. § 21. pont szerinti fogalom.
- Gépjármű Állomány: Azon Gépjárművek összessége (száma), amelyek a NÚSZ nyilvántartásában a vizsgált időpontban a Közreműködő Ügyfeleihez tartozó Gépjárműként regisztrálva vannak.
- Határpont: azon Magyarországon kijelölt határátkelési pont, amelyen a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömegű járművek átkelése megengedett.
- Infrastruktúra díj: Az Útdíjtv. 2. § 11. pont szerinti fogalom
- Interfész: A NÚSZ által az Adatszolgáltatások fogadása végett elérhetővé tett informatikai csatlakozó felület és informatikai szolgáltatás.
- Járműszerelvény: Az Útdíjtv. 2. § 47. pont szerinti fogalom
- Jogosulatlan Úthasználat: Az Útdíjtv. 8 alcíme szerinti fogalom
- Kezdő Időpont: A NÚSZ által az ÁSZF 2. számú melléklet 1.2. pontja szerint kiadásra kerülő csatlakozási engedélyben meghatározásra kerülő azon időpont, amelytől a NÚSZ fogadja az Adatszolgáltatást, fizeti a Közreműködőnek a költségtérítést, és biztosítja a regisztrált Ügyfelek számára az Adatszolgáltatás szerint az Úthasználati Jogosultságot.
- Költségtérítés: Az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők részére fizetendő átalány-költségtérítés számításáról és mértékéről szóló miniszteri rendeletben megállapított mértékű, költségátalány.
- Környezetvédelmi Besorolás: Az Udvhr. 1. melléklete szerinti csoportosítás
- Központi Rendszer: Az UD Rendszer azon része, amely olyan informatikai rendszerösszetevőkből áll, amely nem része az Útmelletti Berendezéseknek, nem Fedélzeti Berendezés, nem GSM vagy IP alapú nagytávolságú hálózat, és amelyek nem az Ügyfélszolgálati Irodákban vagy Értékesítési Helyeken működnek.
- Külsőköltségdíj: Az Útdíjtv. 2. § 13. pont szerinti fogalom
- Menetillesztés: Olyan gráfelméleti algoritmus, amely alapján azon Útdíjköteles Útszakaszok is meghatározásra kerülnek, amelyekre pozíció adat nem érkezett a Fedélzeti Eszköztől, vagy Fedélzeti Berendezéstől, azonban azok használata minden kétséget kizáróan, matematikai szabályok alapján bizonyítható a sebesség, az idő, az Díj-köteles Úthálózat struktúrája és egyéb szempontok alapján.
- Szakaszillesztés: Olyan térképre illesztési algoritmus, amely során egyértelműen meghatározásra kerül egy Útdíjköteles Elemi Útszakasz használata a Fedélzeti Eszközök és Fedélzeti Berendezések által biztosított pozíció adatok vagy a Viszonylati Jegy vásárlása során meghatározott útvonalterv alapján.
- Szerződött díjfizető vagy ügyfél: Útdíjtv. 2. § 15. pont szerinti fogalom. A Szerződött díjfizető jelen ÁSZF alkalmazásában a Közreműködővel is előfizetői jogviszonyban áll.
- Szerződött Útdíjfizető: A Szerződött Díjfizető az a természetes személy, jogi személy vagy jogi személyiség nélküli gazdasági társaság, aki az Útdíjköteles Elemi Útszakasz használata érdekében, szerződésben vállalta egy, vagy több adott tehergépjárművel vagy Járműszerelvénnyel történő Úthasználat után járó Útdíj megfizetését. A meghatározás szerinti szerződés a Szerződött Útdíjfizető és az Útdíjszedővel szerződött valamelyik Útdíjszolgáltató között jön létre. Az Egyetemes Útdíjszolgáltató az Útdíjszedővel szerződött Útdíjszolgáltatónak tekintendő.
- Szolgáltatási Szint: Az ÁSZF 1. számú mellékletének 4. pontjában meghatározott, az Adatszolgáltatással szemben támasztott, mutató szerint megfogalmazott minőségi elvárások.
- Szolgáltatási Szint Minimum: Az egyes Szolgáltatási Szintek kapcsán az ÁSZF 1. számú melléklete szerint meghatározott azon minimum érték (mutató), amelynek nem teljesítése esetén a NÚSZ jogosult a Szerződést az ÁSZF 15. xxxxxx szerint azonnali hatállyal felmondani.
- UD Rendszer: Útdíjtv. 2. § 17. pont szerinti fogalom.
- Útdíj: Útdíjtv. 2. § 18. pont szerinti fogalom.
- Útdíjbevallás: Az Útdíjtv. 2. § 39. pont szerinti fogalom.
- Útdíjköteles Elemi Útszakasz: Útdíjtv. 2. § 20. pont szerinti fogalom, felsorolását miniszteri rendelet tartalmazza.
- Úthasználat: Az Útdíjtv. 2. § 25. pont szerinti fogalom.
- Úthasználó: Az Útdíjtv. 2. § 26. pont szerinti fogalom.
- Útszakasz: A magyar közutak összességének olyan, közlekedés szempontjából folyamatos része, amelynek kezdetét és végét kilométerszelvényekkel határozzák meg.
- Útdíjszedő: Az Útdíjtv. 2. § 23. pont szerinti fogalom.
- Útdíjszolgáltató: Az Útdíjtv. 2. § 24. pont szerinti fogalom.
- Útdíjtörvény vagy útdíjtv.: Az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló 2013. évi LXVII. törvény.
- Útdíjtörvény Végrehajtási Rendelete vagy Udvhr.: az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet.
- Úthasználati Jogosultság: Az Útdíjtörvény szerinti jogosultság, amelynek megléte igazolja, hogy az adott személy az adott Útdíjköteles Elemi Útszakasz vonatkozásában teljesítette az Útdíj megfizetésére vonatkozó kötelezettségét.
- Viszonylati jegy: Az Útdíjtv. 2. § 30. pont szerinti fogalom.
- Vonatkozó Jogszabályok:
- az Útdíjtörvény;
- az Útdíjtörvény Végrehajtási Rendelete;
- a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény;
- a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény;
- rendőrségről szóló 1994. évi XXXIV. törvény;
- a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény;
- a közigazgatási bírsággal sújtandó közlekedési szabályszegések köréről, az e tevékenységekre vonatkozó rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, felhasználásának rendjéről és az ellenőrzésben történő közreműködés feltételeiről szóló 410/2007. (XII. 29.) Korm. rendelet;
- a közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet
- az útdíj mértékéről és az útdíjköteles utakról szóló 25/2013. (V. 31.) NFM rendelet;
- útdíjszedő által az útdíjszolgáltatóknak, valamint az egyetemes útdíjszolgáltató által a bevallási közreműködők és a viszonteladók részére fizetendő átalány-költségtérítés számításáról és mértékéről szóló 29/2013. (VI. 12.) NFM rendelet;
- illetve a helyükbe lépő, azonos tárgyú jogszabályok.
4. Az ÁSZF tárgya
4.2. Az ÁSZF 1. pontja szerinti Adatszolgáltatás keretében a Közreműködő vállalja, hogy a NÚSZ által biztosított Interfészen folyamatosan közli a NÚSZ-szal, ha az Ügyfél egy adott Díjköteles Útszakaszra a fedélzeti egység által meghatározott Gépjármű vonatkozásában Úthasználati Jogosultságot igényel.
4.3. A NÚSZ biztosítja az Interfész folyamatos elérhetőségét és a Közreműködő által továbbított igénylés szerint a NÚSZ az Ügyfél számára Úthasználati Jogosultságot biztosít (az erre vonatkozó külön, a Díjfizetési Szerződésben megfogalmazott feltételek teljesülése esetén). A Közreműködőre az Interfész tartalmi és formai követelményei minden olyan szerződéses kötelezettségének teljesítése során irányadók, ahol az Interfész igénybe vételre kerül. Az Interfészen keresztüli adatforgalom a felek közötti hivatalos és joghatással bíró adatforgalomnak tekintendő.
4.4. A NÚSZ az Adatszolgáltatás teljesítése érdekében vállalja, hogy:
a) az Interfészen keresztül fogadja a Közreműködőtől az Adatszolgáltatásokat;
b) a Közreműködő által az Interfészen keresztül átadott Adatszolgáltatást feldolgozza;
c) a Közreműködő részére térkép rétegeket („layer”) biztosít a Díjköteles Útszakaszok tekintetében;
d) az Adatszolgáltatás megkezdéséhez szükséges, az ÁSZF-ben meghatározott adatokat a Közreműködőnek átadja;
e) az ÁSZF-ben meghatározott visszaigazolásokat az Interfészen keresztül folyamatosan teljesíti;
f) a Közreműködőt az Interfészen keresztül folyamatosan tájékoztatja az Adatszolgáltatáshoz szükséges Ügyfél adatokról és azok módosulásáról, valamint az ÁSZF 1. sz. mellékletében meghatározott egyéb információkról.
4.5. Az ÁSZF 4.4 c). pontjában említett térkép réteg ("layer") mint szerzői jog által védett mű tekintetében a NÚSZ a Közreműködő részére az Egyedi Szerződés hatályának időtartamára vonatkozó, Magyarország területére kiterjedő, nem kizárólagos, másra át nem ruházható felhasználási jogot enged a mű azon felhasználási módjaira, amelyek a Közreműködő ÁSZF- ben, Egyedi Szerződésben, valamint az Ügyféllel a bevallási közreműködői tevékenység tárgyában kötött szerződés szerinti kötelezettségei teljesítéséhez szükséges.
A Közreműködő az Egyedi Szerződés időbeli hatálya alatt, a szerződés által szabályozott jogviszony körében jogosult az ÁSZF 6. számú mellékletében szereplő, a NÚSZ kizárólagos védjegyoltalma alatt álló színes ábrás védjegyek (továbbiakban „HU-GO logók ”) nem kizárólagos, térítésmentes használatára. A Közreműködő a NÚSZ felhívására köteles a logók azonnali eltávolítására, használatának megszüntetésére, mellyel kapcsolatos valamennyi költséget a Közreműködő visel. A Közreműködő HU-GO logók használatára harmadik személy részére engedélyt nem adhat, azok módosítására kizárólag a logó méretének méretarányos kicsinyítése vagy nagyítása, továbbá fekete-fehérré vagy szürkeárnyalatossá tételének körében jogosult.
4.6. Az ÁSZF-ben foglaltakon túl a NÚSZ az Adatszolgáltatáshoz további információt vagy segédanyagot nem biztosít a Közreműködő számára.
4.7. A NÚSZ a Közreműködő részére a jogszabályokban meghatározott mértékű költségtérítést fizet. A Közreműködő a jelen ÁSZF-ben vállalt kötelezettségek teljesítéséért az Ügyféltől külön díjra nem jogosult.
4.8. A Közreműködő műszaki jellegű feladatait, kötelezettségeit és a vele szembeni elvárásokat az ÁSZF 1. számú melléklete (műszaki leírás) tartalmazza.
5. Az Adatszolgáltatás megkezdésének előfeltételei
5.1. Az ÁSZF tárgya szerinti együttműködés feltétele az ÁSZF-ben – így különösen annak 1. és 2. számú mellékleteiben – meghatározott feltételek teljesülése, beleértve a csatlakozási engedélyezési eljárás lefolytatása díjának megfizetését és a csatlakozási engedély NÚSZ általi kiadását is. A csatlakozási engedély kiadásának feltételeit és a csatlakozási engedélyezési eljárást, valamint a csatlakozási engedélyezési eljárás lefolytatásáért a Közreműködő által fizetendő csatlakozási eljárási díj mértékét az ÁSZF 2. számú melléklete tartalmazza.
5.2. A Közreműködő és a NÚSZ az Egyedi Szerződés megkötését követően egyeztetik, hogy a Közreműködő milyen módon és milyen időponttól tudja biztosítani az ÁSZF-ben foglalt feltételek teljesítését, és várhatóan milyen időpontban teszi meg az ÁSZF -. számú melléklet 1.1. b). pontjában meghatározott nyilatkozatot.
5.3. A Közreműködő az ÁSZF 2. számú melléklete alapján kiadandó csatlakozási engedélyben rögzített Kezdő Időponttól köteles az ÁSZF és az Egyedi Szerződés szerinti kötelezettségeit teljesíteni.
5.4. A NÚSZ az Egyedi Szerződés megkötését követően, annak hatálya alatt biztosítja az ÁSZF 3. számú mellékletében foglalt feltételeket azzal, hogy a NÚSZ
a) a – Közreműködővel szerződött – díjfizetésre kötelezettek számára a regisztrációt a csatlakozási engedélyben meghatározott Kezdő Időponttól, vagy a NÚSZ által külön nyilatkozatban megjelölt időponttól elérhetővé teszi;
b) az Adatszolgáltatást a Kezdő Időponttól fogadja és dolgozza fel;
c) az Ügyfelek számára az Adatszolgáltatás szerint, és az ÁSZF-ben meghatározott feltételek teljesülése esetén az Úthasználati Jogosultságot a Kezdő Időponttól kezdődően biztosítja.
5.5. Ha az UD Rendszer éles üzeme szünetel, ideiglenesen vagy véglegesen leállításra kerül, illetve üzemszünet áll fenn vagy várható, a NÚSZ– ha erre lehetősége van – öt munkanappal megelőzően előzetesen értesíti a Közreműködőt, és az Adatszolgáltatást ezen időtartam, vagy a végleges leállítás esetén a továbbiakban NÚSZ nem fogadja.
5.6. A Közreműködő elfogadja, hogy a Közreműködőnek az UD Rendszer éles üzemszünetéből annak ideiglenes vagy végleges leállításából eredő káráért a NÚSZ-t kártérítési felelősség nem terheli. Jelen pontban meghatározott esetekben a NÚSZ tájékoztatja a Közreműködőket, hogy az Adatszolgáltatást és Ugrási jelentésküldést, az abszolút időtúllépésre is tekintettel, mely időpontig köteles a Közreműködő teljesíteni.
5.7. A Közreműködő köteles minden, az általa az Ügyfelek számára biztosított fedélzeti egységekből típusonként 2 darabot térítésmentesen a NÚSZ rendelkezésére bocsátani a NÚSZ erre vonatkozó értesítését követő 8 napon belül.
6. A Közreműködő feladatköre az Úthasználati Jogosultsággal kapcsolatosan
6.1. A Közreműködő a NÚSZ irányában az Ügyfél bevallási közreműködőjeként jár el, e minőségében az Ügyfél teljesítési segédje az Úthasználati Jogosultság megszerzése érdekében, és az Ügyfél útdíjbevallásához szükséges Adatszolgáltatás keretei között az Ügyfél nevében és helyette nyilatkozik az ÁSZF 1. számú mellékletében írtak szerint.
6.2. Az Adatszolgáltatás útdíjbevallásbeli felhasználásához az Ügyféltől szükséges felhatalmazást a NÚSZ az Ügyféltől szerzi meg. A NÚSZ a Díjfizetési Szerződés szerint jogosult az Ügyfélnek az Úthasználati Jogosultság Adatszolgáltatások alapján történő biztosítását felfüggeszteni, és ilyen esetben egyúttal jogosult az Adatszolgáltatások feldolgozását is felfüggeszteni.
6.3. A Közreműködő az Adatszolgáltatást a NÚSZ-nak mint egyetemes útdíjszolgáltatónak továbbítja, amely alapján a NÚSZ beszedi az Útdíjat.
6.4. A Közreműködő az Útdíjtörvény 6. § (8) bekezdése és az Ügyféllel kötött Előfizetői Szerződése alapján a polgári jogi kártérítési szabályoknak megfelelően tartozik az Ügyfél felé felelősséggel az általa biztosított fedélzeti egység szabályszerű működésre való alkalmasságáért és az Adatszolgáltatásért. A Felek a Közreműködő által biztosított fedélzeti egységnek azt a fedélzeti egységet tekintik, amelyre vonatkozóan a Közreműködő és az Ügyfél között Előfizetői Szerződés van hatályban (függetlenül attól, hogy a fedélzeti egységet az Ügyfél a Közreműködőtől vagy harmadik féltől vásárolta-e, és függetlenül attól, hogy az Ügyfélnek ugyanazon fedélzeti egységre vonatkozóan korábban más bevallási közreműködővel volt hatályban előfizetői szerződése.)
Közreműködő a NÚSZ felé a Ptk. általános szabályai szerint tartozik felelősséggel, kivéve azon eseteket, ahol a jelen ÁSZF másként rendelkezik.
6.6. A NÚSZ az Ügyfelet a Díjfizetési Szerződésben tájékoztatja az ÁSZF 6.5. pontjában foglalt felelősségi viszonyról.
6.7. Ha a NÚSZ tudomására jut a Közreműködő hibás vagy hiányos Adatszolgáltatása (így különösen az ÁSZF 9. pontja szerinti auditálás során), erről tájékoztatja a Közreműködőt a megfelelő Adatszolgáltatás teljesítése követelésének fenntartásával.
6.8. A NÚSZ kijelenti, hogy a Közreműködővel azonos feltételekkel köt szerződést minden más bevallási közreműködővel is.
6.9. Közreműködő köteles a 11. sz. és 12. sz. melléklet szerinti nyilatkozatot az Egyedi Szerződés létrejöttét követően minden évben legkésőbb június 30. napjáig eljuttatni postai úton a NÚSZ címére.
6.10. Amennyiben a Közreműködő éves beszámoló közzétételére köteles és a kötelezettség teljesítését díjmentesen elérhető közhiteles nyilvántartás nem igazolja, akkor ennek teljesítését köteles a közzététellel egyidejűleg – de legkésőbb minden év június 30. napjáig – igazolni a NÚSZ részére.
6.11. A 15.2 k.) pontban foglalt követelmények megsértéséről a Közreműködő 5 napon belül tájékoztatást küld a NÚSZ részére.
7. A Közreműködő kártérítési felelőssége az Ügyfél felé, a Közreműködő által nyújtandó biztosítékok
A NÚSZ jogszabály kijelölése alapján a köz érdekében eljáró, nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségű feladatot végző kizárólagos állami tulajdonban álló gazdálkodó szervezet, amely tevékenységét a jogszabályok rá vonatkozó előírásai, valamint a tevékenységének központi költségvetésből történő finanszírozását szabályozó szerződéseknek megfelelően végzi és ezen tevékenységből származó bevételét a központi költségvetés számára köteles megfizetni.
Erre figyelemmel a jelen ÁSZF alapján kötendő Egyedi Szerződés a NÚSZ tevékenységének zavartalan és szabályszerű ellátása szempontjából rendkívüli fontosságú, így annak megszegése jelentős – akár a mindenkori költségvetési törvényben a NÚSZ tevékenységéből eredően előirányzott bevétel összegét elérő – károkat okozhat a NÚSZ, illetve harmadik személyek – beleértve a magyar államot – számára. Jelen rendelkezés értelemszerűen nem érinti az ÁSZF azon rendelkezéseit, ahol a Közreműködő felelősségi körében valamilyen korlát került meghatározásra.
7.1. A NÚSZ a bevallási közreműködő mint alvállalkozó által, a részére – tovább feldolgozható, elektronikus formában – szolgáltatott díjbevételi adatokat jogosult továbbítani a hatáskörében érintett minisztérium részére.
a) az ÁSZF 6.5. a)). pontjában meghatározott esetben az Ügyfél által megfizetett Bírság,
b) az ÁSZF 6.5. b)). pontjában meghatározott esetben az Ügyfél által megfizetett többlet Útdíj.
a) Magyarországon biztosítási tevékenységi engedéllyel rendelkező biztosító nyújtja;
b) fedezetet nyújt az ÁSZF 7.2. a). pontja szerinti károkra, az ÁSZF 7.2. b). pontjában meghatározott többlet Útdíjra, valamint az ÁSZF 10.1. pont értelmében a NÚSZ-nak (és rajta keresztül a magyar államnak) okozott károkra, így különösen az ÁSZF 9.4. szerinti, az Adatszolgáltatás auditálása során feltárt adathiányokból eredő károkra és az ÁSZF e). számú melléklete szerint számított teljes Elmaradt útdíjra.
c) alkalmazott rövidítések:
"GÁ" = Gépjármű Állomány száma (lásd az ÁSZF 3. pontját); "KFÖF" = kártérítési felelősségbiztosítási összeg felső határa;
"KÖRSPEC" = a következőkben meghatározott típusú kárra vonatkozó, speciális közreműködői önrész mérték: olyan, a Közreműködő által hibásan vagy hiányosan teljesített Adatszolgáltatás miatt az Ügyfélre kirótt Bírság okozta kár, amely nem minősül az ÁSZF 1. számú mellékletének 3.3.1. vagy i). pontjában meghatározott Adatkésést okozó vagy Súlyos üzemhiba kategóriába ("egyedi bírság")
KÖRÁLT = a KÖRSPEC kapcsán meghatározott egyedi bírság kártípuson kívüli, a b) pont szerint lefedett károkra vonatkozó közreműködői önrész mértéke.
Kat. | Gépjármű állomány száma (db) | Eseti kártérítési felelősség- biztosítási összeg felső határa (Ft) | Éves kártérítési felelősség- biztosítási összeg felső határa (Ft) | KÖRÁLT=< | KÖRSPEC=< |
A | 0-3 000 | 25 000 000 | 40 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>12 500 000 Ft; és | a) 1 250 000 Ft naptári évente, és |
b) 1 250 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 12 500 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | ||||
B | 3 001-5 000 | 25 000 000 | 50 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>12 500 000 Ft; és | a) 1 250 000 Ft naptári évente, és |
b) 1 250 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 12 500 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | ||||
C | 5001- 10 000 | 60 000 000 | 120 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>30 000 000 Ft; és | a) 3 000 000 Ft naptári évente, és |
Kat. | Gépjármű állomány száma (db) | Eseti kártérítési felelősség- biztosítási összeg felső határa (Ft) | Éves kártérítési felelősség- biztosítási összeg felső határa (Ft) | KÖRÁLT=< | KÖRSPEC=< |
b) 3 000 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 30 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | ||||
D | 10 001- 20 000 | 120 000 000 | 200 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>60 000 000 Ft; és | a) 6 000 000 Ft naptári évente, és |
b) 6 000 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 60 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a | ||||
E | 20 001- 50 000 | 000 000 000 | 500 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>125 000 000 Ft; és | a) 12 500 000 Ft naptári évente, és |
b) 12 500 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 125 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a |
Kat. | Gépjármű állomány száma (db) | Eseti kártérítési felelősség- biztosítási összeg felső határa (Ft) | Éves kártérítési felelősség- biztosítási összeg felső határa (Ft) | KÖRÁLT=< | KÖRSPEC=< |
F | 50 001- | 500 000 000 | 1 000 000 000 | a) kár 10%-a olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege>000 000 000 Ft; és | a) 25 000 000 Ft naptári évente, és |
b) 25 000 000 Ft olyan eseményenként, ahol az adott káreseménnyel okozott kár összege =< 000 000 000 Ft. | b) az a) pont szerinti összeget meghaladó, naptári éven belül okozott további kár esetén az a) pont szerinti összegen felüli kár 33%-a |
Ha a felelősségbiztosítás szempontjából irányadó Gépjármű Állomány száma olyan mértékben megváltozik, hogy a felelősségbiztosítási összeg felső határát meg kell emelni, úgy mindaddig ameddig a biztosítási szerződés a változást le nem követte a Bevallási Közreműködő újabb szerződött díjfizetővel nem köthet előfizetői szerződést vagy meglévő előfizetés keretében nem biztosíthatja több gépjármű regisztrálását, azaz a Gépjármű Állományt nem növelheti.
7.5. Bevallási Közreműködő a 7.3 pontban szabályozott felelősségbiztosítást bankgarancia nyújtásával is teljesítheti az alábbi kategóriák szerint:
Kat. | Gépjármű állomány száma (db) | Eseti kártérítési garancia összeg felső határa (Ft) | Éves kártérítési garancia összeg felső határa (Ft) |
A | 0-3 000 | 25 000 000 | 40 000 000 |
B | 3 001-5 000 | 25 000 000 | 50 000 000 |
C | 5 001-10 000 | 60 000 000 | 120 000 000 |
D | 10 001-20 000 | 120 000 000 | 000 000 000 |
E | 20 001-50 000 | 000 000 000 | 500 000 000 |
F | 50 001- | 500 000 000 | 1 000 000 000 |
7.6. Bankgaranciaként kizárólag visszavonhatatlan, feltétel nélküli bankgarancia fogadható el, amelyet olyan, az Európai Gazdasági Térség vagy az EU tagállamában bejegyzett, legalább Standard & Poor’s „single-A” vagy Moody’s A2 vagy ezekkel egyenértékű kockázati besorolású pénzintézet bocsátott ki, és amely a NÚSZ mint kedvezményezett első igénybejelentése alapján, minden további jogalap és feltétel vizsgálata nélkül 8 napon belül teljesítendő és érvényessége legalább a tárgyévet követő év május 1. napjáig tart. A NÚSZ bankgaranciából eredő jogait engedményezheti, illetve átruházhatja. A bankgarancia akkor tekintendő teljesítettnek, ha a minden tekintetben szerződésszerű bankgaranciát a NÚSZ átvette. Az átvételt a NÚSZ visszaigazolja legkésőbb az átvételt követő 3. munkanapon.
A Bevallási Közreműködő az ÁSZF-ben meghatározott bármely fizetési kötelezettségének késedelme esetén a NÚSZ a Biztosítékot jogosult felhasználni, abból jogosult a nem teljesített fizetési kötelezettség alapján fennálló követelését kielégíteni.
A Biztosíték teljes vagy részbeni felhasználása esetén a Bevallási Közreműködő köteles a bankgarancia összegét – a felhasználással egyidejűleg e-mail útján megküldött értesítéstől számított – 3 munkanapon belül az ÁSZF szerint megállapított szintre kiegészíteni. Amíg a Bevallási Közreműködő ezen kötelezettségét nem teljesíti, passzív státuszba kerül, egyúttal vele szemben jogkövetkezmények alkalmazandók.
7.7. A Közreműködő köteles a felelősségbiztosítási vagy bankgaranciát tartalmazó szerződésben előírni, hogy a biztosítékot nyújtó fél vagy megbízottja a felelősségbiztosítási szerződés megszűnéséről a NÚSZ-t haladéktalanul értesítse.
a) pont szerint azonnali hatályú felmondás alapja lehet.
8. A NÚSZ elvárásai az Előfizetői Szerződéssel kapcsolatosan a Közreműködő felé
8.1. A Közreműködő szavatolja, hogy az Előfizetői Szerződései az ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződésben foglalt követelményeknek megfelelnek.
8.2. A Közreműködő vállalja, hogy
a) az Előfizetői Szerződésében az ÁSZF 7. pontja szerinti károkért való felelősségét nem zárja ki, és nem rögzít az ÁSZF 7. pontja szerinti mértéknél alacsonyabb kártérítési felelősséget;
b) az Előfizetőit tájékoztatja az ÁSZF 7. xxxxxx szerint az Előfizetők rendelkezésére álló biztosítékról.
8.3. Az ÁSZF 8.2. a). pontjában foglalt kötelezettség teljesítésének ellenőrzése érdekében a NÚSZ az Egyedi Szerződés hatálya alatt jogosult az Előfizetői Szerződésekbe betekinteni.
8.4. A Közreműködő kötelezettsége a hatósági megkeresésen alapuló jogsegély eljárások esetén az alábbiak szerint alakul:
Ha a hatóság a NÚSZ-t belföldi jogsegély kapcsán megkeresi, és a hatósági megkeresés érdemi kivizsgálásához a Közreműködő bevonása szükséges, a NÚSZ megkeresi a Közreműködőt. A Közreműködő a megkereséstől számított 3 munkanapon, de legfeljebb 4 naptári napon belül köteles az általa lefolytatott vizsgálat eredményéről írásban értesíteni a NÚSZ-t, aki ezt követően a saját nevében, közvetlenül értesíti a hatóságot a vizsgálat eredményéről.
a) Ha egy Ügyfél a Közreműködő bevallási közreműködői tevékenységével (így különösen az Úthasználati Jogosultság igénylésével, az ahhoz kapcsolódó fedélzeti egység működésével) kapcsolatosan a Közreműködőnél panaszt tesz, és a panasz érdemi kivizsgálásához a NÚSZ közreműködése szükséges, a Közreműködő köteles az adott bejelentést a NÚSZ e-mail címére (xxxx@xxxxxxxxxxxx.xx) továbbítani. A NÚSZ az általa lefolytatott vizsgálat eredményét a bejelentés fogadását követő 5 munkanapon belül
írásban megküldi a Közreműködő részére. A Közreműködő a NÚSZ vizsgálata alapján az Ügyfelet saját nevében, közvetlenül, írásban értesíti a panasz kivizsgálásának érdemi eredményéről, amelyet ezzel egyidejűleg köteles írásban megküldeni a NÚSZ részére is.
b) Ha egy Ügyfél a Közreműködő bevallási közreműködői tevékenységével (így különösen az Úthasználati Jogosultság igénylésével, az ahhoz kapcsolódó fedélzeti egység működésével) kapcsolatosan a Közreműködőnél szóban vagy írásban panaszt tesz, és a panasz érdemi kivizsgálásához a NÚSZ közreműködése nem szükséges, a Közreműködő köteles azt érdemben, írásban, a panasz beterjesztését követően legfeljebb 5 munkanapon belül megválaszolni.
d) A fenti a) - c) pontok szerinti eljárások során a Közreműködő köteles a bejelentett panaszokat nyilvántartásba venni, és a nyilvántartásban folyamatosan vezetni a panaszokkal kapcsolatos legfőbb adatokat (így különösen azok állapotát és azt, hogy a panasz megválaszolásra került-e már, mikor és hogyan.).
8.6. A 8.5 pont rendelkezéseitől függetlenül, ha az Ügyfél vagy a NÚSZ azt kifejezetten igényli, a Közreműködő köteles a panasz kezelésének módját a NÚSZ-szal egyeztetni.
8.7. A Közreműködő köteles az Auditor részére a Felek által előzetesen egyeztetett időpontban lehetőséget biztosítani az ÁSZF 8.5. pontja szerinti panaszkezelési folyamatának ellenőrzésére, ennek részeként az ott meghatározott nyilvántartásba és az azt alátámasztó e-mailekbe és más iratokba betekintést adni.
8.8. A Közreműködő köteles továbbá:
a) tájékoztatni vagy értesíteni az Ügyfelet az ÁSZF 1. számú mellékletében meghatározott esetekben, módon és tartalommal;
b) biztosítani az Ügyfél számára, hogy a részére biztosított fedélzeti egység működésére és használatára vonatkozó tájékoztatások folyamatosan elérhetőek legyenek.
c) gondoskodni arról, hogy a bevallási közreműködői tevékenységet ellátó minden munkavállalója, megbízottja, alvállalkozója és más teljesítési segédje (a továbbiakban együtt: teljesítési segéd) megfelelő felkészítést kapjon;
d) tartózkodni attól, hogy a NÚSZ nevében az Ügyfél felé bármilyen kötelezettségvállalásként értelmezhető nyilatkozatot tegyen;
e) az Előfizetői Szerződéseket és a szolgáltatások teljesítésével kapcsolatos, egy esetleges vita szempontjából jelentőséggel bíró tényeket megfelelően nyilvántartani.
8.9. Közreműködő jogosult az Ügyféllel kötött előfizetői szerződését rendes felmondással 15 napra egyoldalúan, indoklás nélkül megszüntetni. Rendkívüli felmondásnak kizárólag akkor van helye, amennyiben a Közreműködő által biztosított fedélzeti eszközt az Ügyfél rendeltetésellentétes módon használja. A fedélzeti eszköz rendeltetésével ellentétes módon történő használatnak minősül különösen, ha
a) az Ügyfél a Közreműködő által előírt karbantartást nem veszi igénybe, nem hajtja végre, és emiatt az eszköz rendeltetésszerű működése nem biztosítható;
b) Ügyfél a fedélzeti eszköz működését olyan módon zavarja, hogy az átmenetileg vagy véglegesen alkalmatlanná válik arra, hogy annak felhasználásával a valós úthasználatnak megfelelő adatszolgáltatás teljesüljön;
c) Ügyfél a fedélzeti eszközt szándékosan megrongálja, függetlenül attól, hogy annak a valós úthasználatnak megfelelő bevallás teljesítéséhez fűződő paramétereit a rongálás nem befolyásolja;
d) Ügyfél megszegi a Közreműködő által neki az ÁSZF 1. melléklet 2.4.7. pontja alapján előírt kötelezettségeit.
9. Az Adatszolgáltatás módja, a teljesítésre vonatkozó kimutatások átadása, az Adatszolgáltatás rendszeres és rendkívüli auditálása
9.1. A Közreműködő a Kezdő Időponttól köteles az Adatszolgáltatást az Ügyfelek számára az Interfészen keresztül teljesíteni, és ennek részeként köteles az ÁSZF 1. számú mellékletében foglalt követelményeket teljesíteni.
9.2. A Közreműködő az elszámolási időszakot követő hónap 15. napjáig átadja a NÚSZ részére a Szolgáltatási Szintek teljesülésére vonatkozó, a NÚSZ által meghatározott formájú, adattartalmú és terjedelmű kimutatást (a továbbiakban: Szolgáltatási jelentés).
9.3. Az Auditor az ÁSZF 18.2. pontja szerinti megőrzési időn belül jogosult akár esetileg, akár rendszeresen ellenőrizni (akár személyesen, akár teljesítési segéd igénybevétele útján), hogy az ÁSZF-ben és az Egyedi Szerződésben meghatározott követelmények – így különösen az ÁSZF
1. számú mellékletének 4. pontja szerinti Szolgáltatási Szintek – miként teljesültek egy vagy több vizsgált elszámolási időszak során (audit). Az audit részeként a Közreműködő köteles az Auditor rendelkezésére bocsátani a bevallási közreműködői tevékenységével kapcsolatosan keletkezett adatokat (ennek részeként így különösen az egyes Ügyfelek által használt fedélzeti egység azonosítókat és típusokat, valamint azok műszaki leírását és adatait is), összhangban az ÁSZF 18.5. pontjának rendelkezéseivel. Az audit során a Közreműködő továbbá köteles biztosítani, hogy az Auditor a szükséges műszaki teszteket a Feldolgozó Rendszer igénybevételével lefolytathassa.
9.4. Az Auditor az ÁSZF 18.2. pontja szerinti megőrzési időn belül rendkívüli esetben soron kívül kérheti a Feldolgozó Rendszerben rögzített adatoknak a NÚSZ által meghatározott formájú, adattartalmú és terjedelmű rendelkezésre bocsátását, ha a NÚSZ észlelte, hogy egy megelőző elszámolási időszakban vagy annak egy részében az Adatszolgáltatások száma jelentős mértékben elmaradt (a) a Közreműködő által valamely korábbi elszámolási időszakban (annak részében) teljesített Adatszolgáltatások számától, (b) a Közreműködőéhez hasonló Gépjármű Állománnyal rendelkező bevallási közreműködők hasonló időszakra vonatkozó adatszolgáltatásainak számától.
9.4. pontja szerinti auditálás során. Ha az Auditor hatáskörét és eljárását külön jogszabály határozza meg, akkor jelen 9.5 pont csak akkor alkalmazandó, ha e külön jogszabály kifejezetten eltérően nem rendelkezik vagy az ott leírt eljárási szabályokkal a Közreműködő jelen 9.5 pont szerinti kötelezettség teljesítése nem ütközik.
9.6. Az audit eredményéről az Auditor jegyzőkönyvet vesz föl.
9.7. Ha az ÁSZF 9.3.-9.4. pontjai szerinti auditálást nem a NÚSZ végzi, az auditálás eredményéről készített jelentést a NÚSZ is megismerheti. Ha az ÁSZF 9.3.-9.4. pontjai szerinti auditálást a Felügyelet végzi (azaz nem a NÚSZ teljesítési segédjeként jár el az audit során), a Közreműködő vállalja, hogy az auditálás eredményéről készített jelentést öt munkanapon belül megküldi a NÚSZ részére.
9.8. A jelen 9. pontban meghatározott, Auditra vonatkozó rendelkezésektől függetlenül a NÚSZ bármikor jogosult a Közreműködőtől
a) írásbeli jelentést kérni a Szolgáltatási Szintek és az ÁSZF egyéb rendelkezéseink teljesítésére vonatkozó adatokról, a NÚSZ által meghatározott időszak és paraméterek szerinti bontásban;
10. Elmaradt útdíj és késedelmes vagy hibás teljesítési kötbér fizetésének esetei, feltételei, és meghatározása
10.1. A Közreműködő a hiányos (elmaradt) Adatszolgáltatás miatt köteles a NÚSZ részére az ÁSZF e). számú mellékletében meghatározottak szerint kiszámított – az Útdíjra tekintettel a magyar államot megillető – Elmaradt útdíjat kárátalányként megtéríteni, feltéve, hogy a hiányos Adatszolgáltatásért a Közreműködő felelős.
10.2. A Közreműködő az ÁSZF 10. pontjában foglaltakat meghaladóan a NÚSZ részére (és az Útdíj beszedésével kapcsolatos tevékenységgel összefüggésben) elmaradt bevétel vagy elmaradt útdíj jogcímén kártérítésre nem köteles.
10.3. A NÚSZ az Elmaradt útdíj összegéről a Közreműködőnek számlát állít ki, aki a kárt 30 napon belül megfizeti. Ha a Közreműködő a fizetési határidő lejártáig nem teljesíti fizetési kötelezettségét, a NÚSZ a Közreműködő részére fizetendő költségtérítésből jogosult azt levonni, szerződés felmondása esetén visszatartani a Felek között fennálló pénzügyi elszámolás lezártáig.
10.4. A NÚSZ az Ellenőrző Szerv számára szükség esetén továbbított információk útján biztosítja, hogy az ÁSZF 1. számú mellékletének i). pontjában meghatározott "Átmeneti Mentesség" ideje alatt a Közreműködő Feldolgozó Rendszerének kiesése miatt érintett Ügyfelek úthasználata ne legyen jogosulatlan csak a miatt, mert a Közreműködő ezen időtartam alatt nem tudta teljesíteni az Adatszolgáltatását.
10.5.
i) Ha a Közreműködő olyan Adatszolgáltatást teljesít, amely mögött az Ugrási Menetillesztés kivételével nem volt tényleges úthasználat, vagy többszörös (ugyanazon pozíció adatok között többszörösen elküldött) Ugrási jelentést küld, az erről való tudomásszerzését követően a NÚSZ az Ügyfél egyenlegére visszaírja (jóváírja) a tényleges úthasználattal nem érintett Útszakaszokra befizetett Útdíjat (a továbbiakban: "téves többlet adatszolgáltatás"). A Közreműködő téves többlet Adatszolgáltatásból eredő jóváírás esetén kötbér fizetésére köteles, amelynek mértéke az egy naptári napon belül egy egyedi rendszámra vonatkozóan (0-24 óra között az ETS időpont figyelembe vételével) a jóváírt Útdíj 20%-a, minimum 30 000 Ft. A bejelentésre kizárólag a Közreműködő jogosult az adatszolgáltatás ITS idejéhez képest 60 napon belül. A NÚSZ a bejelentéseket saját jogkörben mérlegeli és ez alapján meghozza a döntését a jóváírásról.
ii) Ha az Ügyfél a Közreműködő „egyedi fedélzeti eszköz hiba” értesítése alapján Viszonylati Útvonaljegyet vásárol, és később megegyező útvonallal érintett Útdíj köteles Útszakaszra vagy Útszakaszokra a fedélzeti eszközből utóbb nyert adatok alapján a Közreműködő Adatszolgáltatást teljesít (a továbbiakban: fedélzeti eszközhiba miatti többlet adatszolgáltatás), az Ügyfél kérelmére a NÚSZ az Ügyfél egyenlegére visszaírja (jóváírja) az Adatszolgáltatás alapján befizetett, közös szakaszokra eső Útdíjat. Megegyező útvonalnak tekinthető az Adatszolgáltatással megadott Útszakaszokból álló Útvonal, amennyiben a megvásárolt Viszonylati Útvonaljegy érvényességi idején belül a Viszonylati Útvonaljeggyel érintett valamennyi Útdíjköteles Elemi Útszakasz legalább 75%-ára érkezett Adatszolgáltatás és a beérkezett összes Adatszolgáltatás vagy Ugrási jelentés alapján nem állapítható meg, hogy a Viszonylati Útvonaljeggyel érintett útvonalon többször haladt el a jármű. Ebben az esetben az érintett a visszaigénylést a NÚSZ-vel fennálló szerződése szerinti határidőn belül kezdeményezheti a gépjárműadatok és a Viszonylati Útvonaljegy számának megadása mellett. Fedélzeti eszközhiba miatti többlet adatszolgáltatás esetén a Közreműködő a 10. sz. melléklet szerinti formanyomtatványt tölti ki és bocsájtja az Ügyfél rendelkezésére. A NÚSZ a jóváírásért az egy viszonylati jegy kapcsán visszatöltött egyenleg 10%-ának, de, legalább 5 000 Ft-nak megfelelő összegű hibás teljesítési kötbérre jogosult, melynek megfizetésére a Közreműködő kötelezett.
10.6. Ha az 1. számú melléklet 4. pontjában meghatározott Szolgáltatási Szinteknél meghatározottak szerint egy adott mérési időszakban a Közreműködő hibapontot ér el, a NÚSZ jogosult az adott mérési időszak vonatkozásában hibás teljesítési kötbért kiróni. A hibás
teljesítési kötbér meghatározásához a felek összesítik az adott mérési időszakban a Közreműködő által elért összes hibapontok számát. A hibás teljesítési kötbér alapja az adott mérési időszakban egyébként (hibás teljesítési kötbér és Elmaradt útdíj levonását figyelembe nem vevő) fizetendő költségtérítés teljes, általános forgalmi adót magában nem foglaló összege. A hibás teljesítési kötbér mértéke minden egyes hibapont után a kötbéralap 0,1%-a, minimum 3 000 Ft.
10.7. A Közreműködő a fentieken túl az alábbi esetekben köteles hibás teljesítési kötbér fizetésére
a) Az ügyfél panaszok kezelésére a 8.5. pont c.) alpontban meghatározott határidő, valamint a 8.4 pontban a hatósági megkeresésekre vonatkozó jogsegélyes eljárások késedelmes teljesítése esetén minden megkezdett késedelmes napra megkeresésenként 10 000 Ft, legfeljebb 100 000 Ft.
b) A szerződésben meghatározott Üzemhibák bejelentésére az 1. számú melléklet 3.3. pontjában meghatározott határidő túllépése esetén minden megkezdett óra után 250 000 Ft, legfeljebb 2 500 000 Ft.
c) Szolgáltatási jelentés megküldésére a 9.2 pontban meghatározott határidő késedelmes teljesítése esetén minden megkezdett késedelmes napra 15 000 Ft legfeljebb 250 000 Ft.
d) Amennyiben jogosulatlan úthasználattal kapcsolatosan eljáró hatóság vagy bíróság a NÚSZ-t jogsegély nyújtása érdekében megkeresi és a kivizsgálás során megállapítást nyer, hogy a jogosultság megszerzés elmaradásának indoka a Közreműködő hibás teljesítése, a Közreműködő jogsegélyenként 52 000 Ft kötbér fizetésére kötelezett.
11. A költségtérítés megfizetése
11.1. A költségtérítés alapját és mértékét a mindenkor hatályos jogszabályok határozzák meg. Útdíj megállapítására alkalmasnak az az adatszolgáltatás minősül, amely alapján az Útdíj az Ügyfél részéről – annak idejétől és módjától függetlenül - megfizetésre is kerül. Az ügyfél egyenlegére visszatöltés során visszatöltött Útdíj után nem jár költségtérítés a Közreműködőnek.
11.2. A Közreműködő tudomásul veszi, hogy a költségtérítést meghatározó jogszabály változása esetén a költségtérítés alapja, mértéke az ÁSZF módosítása nélkül a jogszabály változás hatályba lépésének napján, a jogszabályban meghatározott mértékkel megegyezően megváltozik, a NÚSZ azonban vállalja, hogy erről a Közreműködőket értesíti.
11.3. A Felek közötti elszámolási időszak teljes naptári hónap.
11.5. Ha a Közreműködő a kimutatás tartalmával nem ért egyet, a kimutatás megérkezését követő
4. munkanapig részletes írásbeli kifogást emel a kimutatás tételes tartalma ellen, és megküldi a saját nyilvántartása szerint az adott tételre vonatkozó összes, a NÚSZ-nak átadható adatait. A kifogás tartalmát és az abban foglalt adatokat a NÚSZ 5 munkanapon belül megvizsgálja, és ha azzal egyetért, a Közreműködőnek 5 munkanapon belül elküldi a javított kimutatást, ellenkező esetben a NÚSZ ugyanezen határidőn belül a kifogás elutasításáról és annak indokairól tájékoztatja a Közreműködőt. Kifogás hiányában a kimutatás a 5. munkanapon elfogadottnak minősül.
11.6. A NÚSZ az elfogadott vagy elfogadottnak minősített kimutatás alapján teljesítési igazolást állít ki a Közreműködő részére, aki a költségtérítésre vonatkozó számláját ezen igazolás alapján állítja ki. Ha a kimutatás tartalmának vitatására a 11.4. pont alapján nem kerül sor, a NÚSZ a kimutatás elfogadását követő 8 munkanapon belül köteles a teljesítési igazolást a Közreműködő részére kiállítani.
11.7. A Közreműködő a számlához köteles mellékelni a NÚSZ eredeti teljesítési igazolását, és azon feltüntetni a NÚSZ által a csatlakozási engedély kiadását követő első számlázási időszak lezárultát megelőzően legalább 15 nappal előbb megküldött egyedi azonosítót is.
11.8. A Közreműködő tudomásul veszi és elfogadja továbbá, hogy a számla és annak elválaszthatatlan mellékletét képező dokumentumok befogadási helye a NÚSZ Pénzügyi- és Számviteli Osztálya (vagy annak megváltozása esetén az azzal megegyező szervezeti egység, az Egyedi Szerződés megkötésének időpontjában H-1134 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. B épület, Pénzügyi- és Számviteli Osztály).
11.9. A Közreműködő által megküldött számlát a NÚSZ a beérkezést követően öt munkanapon belül ellenőrzi. Ha a NÚSZ a számlát vagy annak valamely tételét, illetve részét ezen határidőn belül kifogásolja, a Közreműködő az erről szóló írásbeli értesítést követően a nem vitatott tételek tekintetében négy munkanapon belül köteles (a jogszabály biztosította feltételek szerint) új számlát megküldeni. Ha a kifogás jogszerű volt, a Közreműködő köteles a számlát javítani.
11.10. A Közreműködő tudomásul veszi továbbá, hogy a NÚSZ a költségtérítés megfizetését nem tudja teljesíteni, és a számlát a Közreműködőnek visszaküldi abban az esetben is, ha a számla nem tartalmazza bármely esetlegesen szükségszerű és elválaszthatatlan mellékletet vagy a számla nem a NÚSZ Pénzügyi- és Számviteli Osztályának (vagy annak megváltozása esetén az azzal megegyező szervezeti egység) került megküldésre. A NÚSZ fizetési késedelme ez esetben is kizárt.
11.11. A NÚSZ a költségtérítést a számla megérkezésétől számított 30 napon belül átutalással egyenlíti ki.
11.12. A költségtérítés késedelmes megfizetése esetén a Közreműködőt a Ptk-ban meghatározott mértékű késedelmi kamat illeti meg.
11.13. A Közreműködő tudomásul veszi és elfogadja, hogy a NÚSZ kizárólag a Közreműködő bankszámlaszámára fizeti meg az átalány-költségtérítést, engedményezést, szerződésátruházást, vagy – az egyesülés, szétválás és a törvényen alapuló – jogutódlást ide nem értve más változás a szerződéses felek személyében kizárt. Amennyiben a Közreműködő bankszámlaszámát a NÚSZ számára díjmentesen és magyar nyelven hozzáférhető közhiteles nyilvántartás nem tartalmazza, a Közreműködő a pénzforgalmi számlát vezető pénzintézet cégszerűen kiállított nyilatkozatában köteles igazolni, hogy az általa kibocsájtott számlán feltüntetett számlaszám a saját számlaszáma.
12. A költségtérítés költségalapúságának ellenőrzése
12.1. Tekintettel az autópályák, autóutak és főutak használatáért fizetendő megtett úttal arányos díjról szóló törvény végrehajtásáról szóló 209/2013. (VI. 18.) Korm. rendelet 44. §-ban foglaltakra, a Közreműködő tudomásul veszi, hogy az Auditor jogosult időszakonként a ellenőrzést tartani annak felmérése érdekében, hogy a költségtérítés mennyiben igazodik a a Közreműködő valós, a jelen ÁSZF szerinti bevallási közreműködői tevékenységére jutó (közvetlen és közvetett) költségeihez.
12.2. A Közreműködő biztosítja, hogy az Auditor ellenőrzési joga keretében jogosult a Közreműködő helyiségeibe belépni, a Közreműködő bevallási közreműködői tevékenysége körében kötött szerződésekbe és az ezzel kapcsolatosan a könyveibe (nyilvántartásaiba, bizonylataiba) betekinteni, azokról másolatot kérni, valamint jogosult a Közreműködőtől ezzel kapcsolatosan további felvilágosítást és egyéb adat szolgáltatását kérni.
13. A költségtérítés kifizetésének felfüggesztése
13.1. A NÚSZ jogosult az adott elszámolási időszakra járó, esedékes költségtérítés visszatartására (a kifizetés felfüggesztésére), ha a Közreműködő valamely alábbi kötelezettségét nem teljesíti, és amely felfüggesztés esetén a NÚSZ nem teljesíti fizetési kötelezettségét késedelmesen:
a) a Közreműködő az ÁSZF 12. pontja szerinti együttműködési kötelezettségének nem tesz eleget;
b) a Közreműködő nem teljesíti az ÁSZF 9.4. pontja szerinti, az Adatszolgáltatás auditálásával együttműködési kötelezettségét;
c) a Szolgáltatási Szintek mérésekor vagy az Adatszolgáltatás auditálásakor megállapítható, hogy a Közreműködő egy vagy több Szolgáltatási Szintet nem teljesít olyan mértékben, hogy az a szerződés XXXX általi rendkívüli felmondással történő megszüntetésére ad okot;
d) SLA megállapításához szükséges Szolgáltatási Jelentést nem küldi meg az ASZF 9.2 pontban foglalt határidőt követő 10. napon belül sem;
e) a felelősségbiztosítási szerződést nem újítja meg vagy az ÁSZF 7.4. pontja szerinti módosítását (felelősségbiztosítási összeg emelésével kapcsolatos kötelezettségét) nem teljesíti.
f) az ÁSZF 5. sz. melléklete alapján számított elmaradt útdíj megfizetésének elmaradása esetén.
14. Az Adatszolgáltatás auditálására, a költségtérítés költségalapúságának ellenőrzésére és a csatlakozási engedélyezési eljárás során lefolytatott ellenőrzésre vonatkozó közös rendelkezések
14.1. A Közreműködő köteles a csatlakozási engedélyezési eljárást, az Adatszolgáltatás auditálását és a költségalapúság ellenőrzését (a továbbiakban a jelen 14. pont alkalmazásában együttesen: "audit") lefolytatásában az Auditorral díj vagy költségtérítés felszámítása nélkül együttműködni, így különösen nem jogosult a csatlakozási engedélyezési eljárás során történő együttműködésének esetleges költségeit a NÚSZ-ra vagy az Auditorra áthárítani, vagy a Közreműködő által fizetendő csatlakozási eljárási díjba az ilyen költségeket beszámítani.
14.2. A NÚSZ a csatlakozási engedély kiadását követően a Közreműködőnél jogosult éves rendes és szükség esetén rendkívüli auditot tartani 9. pont rendelkezéseinek is megfelelően. Az Auditor az ellenőrzés során megszerzett adatokat kizárólag az adott audit céljára használhatja fel. Az auditok díját a Közreműködő fizeti, mértékét a 2. sz. melléklet tartalmazza. Amennyiben egy adott naptári éven belül a rendkívüli auditok száma meghaladja a 2 db-ot, a NÚSZ köteles a harmadik és további rendkívüli auditok szükségességét megindokolni.
14.3. Az Auditor – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az auditot 120 napon belül köteles lezárni.
14.4. Az Auditor – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az auditálásokat az ÁSZF 18.2 és 18.3. pontjában meghatározott időtartamon belül végezheti.
14.5. A Közreműködő köteles biztosítani, hogy az Auditor az Adatszolgáltatás auditálását (9. pont) és a költségtérítés költségalapúságának auditálását (12. pont) Magyarország területén belül el tudja végezni.
14.6. A Közreműködő köteles biztosítani, hogy az Auditor a 2. számú melléklet 2. pontja szerinti csatlakozási engedélyezési eljárást az Európai Unió területén belüli helyszínen el tudja végezni.
14.7. Az Auditor jegyzőkönyvének vagy a csatlakozási engedélyezési eljárásra vonatkozó jelentésnek (a továbbiakban e pontban együtt: "jelentés") a kézhezvételét követő 3 munkanapon belül a Közreműködő a NÚSZ-nál kifogást terjeszthet elő a jelentés valamely megállapításával szemben, amelyet a NÚSZ (szükség szerint az Auditor bevonásával) további 3 munkanapon belül megvizsgál, és a Közreműködővel egyeztet, indokolt esetben az auditot újból elvégezteti. Az egyeztetés nem érinti a Közreműködő azon jogát, hogy a jelentésben foglaltakkal kapcsolatos jogvitában bírósághoz forduljon. A jelen pont nem vonatkozik arra az esetre, ha az Auditor a Felügyelet, vagy ha a vonatkozó jogszabályok erre vonatkozóan eltérő rendelkezéseket határoznak meg.
14.8. Az Auditor az auditálási tevékenységét köteles úgy végezni, hogy a Közreműködő üzleti tevékenységét indokolatlanul ne zavarja.
15. Az Egyedi Szerződés hatálybalépése és megszűnése
15.2. A NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést saját belátása szerint azonnali hatállyal vagy 15 napos határidővel a Közreműködő írásbeli indokolt értesítésével xxxxxxxxxx, ha
a) a Közreműködő nem teljesíti a biztosítékra vonatkozó, az ÁSZF 7.3.-7.6 pontjai szerinti kötelezettségét;
b) a Közreműködő nem teljesíti valamely Szolgáltatási Szint Minimumot;
c) az ÁSZF 1. számú mellékletének 4. („Szolgáltatási szintek meghatározása”). pontjában meghatározott esetekben;
d) a Közreműködő az ÁSZF-ben rögzített bármely más lényeges kötelezettségét megszegi, és az így előállt helyzetet a NÚSZ erre vonatkozó felszólításának kézhezvételét követő 5 napon belül sem orvosolja;
e) a Közreműködővel szemben csődeljárás vagy végelszámolási eljárás indul, vagy a felszámolását jogerősen elrendelik;
f) az Adatszolgáltatás auditálása (ÁSZF 9.3. vagy 9.4. pontja) során feltártak alapján a Közreműködő az ÁSZF e). számú mellékletében meghatározottak szerint Elmaradt útdíj fizetésére köteles;
g) a Közreműködő a csatlakozás ÁSZF -. számú mellékletében vagy az ÁSZF 1. számú mellékletének 5. pontjában meghatározott feltételeit nem biztosítja, és ezt a NÚSZ erre vonatkozó írásbeli értesítésének kézhezvételét követően 8 napon belül sem orvosolja;
h) a Közreműködő a jogszabály által előírt éves beszámoló készítési és közzétételi kötelezettségének az erre nyitva álló határidő lejártát követő 180 napon túl sem tesz eleget és ezt a mulasztását a NÚSZ erre vonatkozó írásbeli felszólításának kézhezvételét követően 60 napon belül sem orvosolja;
i) ha a Közreműködő éves beszámoló készítésére köteles, de annak közzétételét jogszabály nem írja elő, és a NÚSZ a 9.8. b) pont szerint igényelte a Közreműködőtől a beszámoló megküldését, de azt a Közreműködő a 9.9. pont szerinti határidő lejártát követően sem teljesítette;
j) a Közreműködő nem felel meg a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontjában, az átlátható szervezetekre vonatkozó feltételeknek;
k) a Közreműködő a gyermekmunka legrosszabb formáinak betiltásáról és felszámolására irányuló azonnali lépésekről szóló, a Nemzetközi Munkaügyi Konferencia 1999. évi 87. ülésszakán elfogadott 182. számú Egyezmény kihirdetéséről szóló 2001. évi XXVII. törvény rendelkezéseit megsértette és ezt jogerős közigazgatási vagy bírósági határozat megállapította;
l) a Közreműködő olyan gyakorlatot folytat, vagy tart fenn, amely alkalmas az UD rendszer társadalmi megítélésének kedvezőtlen befolyásolására.
15.3. A NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést indokolás nélkül, a Közreműködő részére megküldött értesítéssel, 30 napra felmondani.
15.4. Amennyiben a NÚSZ és az illetékes minisztérium közötti, a NÚSZ által a jelen ÁSZF és az Egyedi Szerződés alapján teljesítendő kötelezettségek finanszírozásához kapcsolódó szerződés (a továbbiakban „Finanszírozási Szerződés”)
(i) a tárgyidőszakra vonatkozóan nem kerül megkötésre, vagy
(ii) a Finanszírozási Szerződés megszűnik, illetve megszüntetésre kerül, vagy
(iii) a Finanszírozási Szerződés alapján nyújtott finanszírozás bármely okból felfüggesztésre kerül
és ezen esetkörök bármelyikének bekövetkezése eredményeképpen a NÚSZ forráshiánya miatt az átalány-költségtérítés megfizetésének kötelezettségét nem tudja teljesíteni, az Egyedi
15.5. A Közreműködő bármikor jogosult az Egyedi Szerződést 30 napra, a NÚSZ írásbeli értesítésével felmondani. Ha az ÁSZF 16. pont szerinti ÁSZF módosítás a Közreműködő értesítésétől számított
30 napon belül lép hatályba, a Közreműködő jogosult az Egyedi Szerződést az ÁSZF hatálybalépésének időpontjára felmondani.
15.6. A Közreműködő jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal, NÚSZ írásbeli értesítésével felmondani, ha a NÚSZ Közreműködő írásbeli felszólítása ellenére 30 napon túl sem tesz eleget valamely esedékes fizetési kötelezettségének.
15.7. Ha a NÚSZ a csatlakozási feltételek nem teljesítése miatt a csatlakozási engedélyt az ÁSZF 5.1. pontja szerinti időpontot követő 60 napon túl sem adja ki, bármely Fél jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
15.8. A NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést az UD Rendszer jogszabály alapján történő kivezetése esetén legalább 30 napra (minden bevallási közreműködő vonatkozásában) felmondani.
15.9. A Közreműködő tudomásul veszi, hogy az Egyedi Szerződés NÚSZ általi jogszerű felmondása esetén a NÚSZ-t az Egyedi Szerződés felmondásával összefüggésben a Közreműködő irányában kártérítési és kártalanítási felelősség nem terheli.
15.10. Ha a NÚSZ az ÁSZF szerint jogosulttá válna az Egyedi Szerződés azonnali hatályú felmondására, az azonnali hatályú felmondás helyett jogosult a Szerződés teljesítését a Közreműködő írásbeli értesítésével 15 napra felfüggeszteni. A felfüggesztés ideje alatt a NÚSZ a Közreműködő Adatszolgáltatásait nem fogadja, költségtérítést nem fizet.
16. Az ÁSZF módosítása
16.1. A NÚSZ jogosult az ÁSZF-et bármikor egyoldalúan módosítani. A NÚSZ az ÁSZF módosított szövegét köteles honlapján közzétenni. A közzététel a jelen ÁSZF 16.2-16.6. pontjában szabályozott kivételekkel a hatálybalépést legalább 30 nappal meg kell, hogy előzze. Jelen pont alkalmazásában szigorításnak minősül, amennyiben az egyes beküldési időhatárok számszerűen csökkentésre kerülnek, az adott időhatáron belül beküldendő Adatszolgáltatás elvárt mértéke növekszik, az SLA mérése alól kimenthető Fedélzeti Eszközök száma csökken, vagy az SLA megsértése esetén alkalmazható szankció a Közreműködő szempontjából nehezedik.A módosításról a NÚSZ a Közreműködőt a közzététellel egyidejűleg elektronikus úton, a rögzített kapcsolattartói e-mail címen tájékoztatja, a módosult ÁSZF szövegének megküldésével, a közzététel időpontja azonban nem függ az elektronikus tájékoztatás Közreműködőhöz való megérkezésének időpontjától.
16.2. Ha módosított ÁSZF NÚSZ internetes honlapján történő közzétételtől számított 30 napon belül a Közreműködő nem gyakorolja a felmondás jogát, úgy tekintendő, hogy a módosított ÁSZF tartalmát a Közreműködő elfogadta.
16.3. A térkép réteget („layer”) a NÚSZ egyoldalúan módosíthatja. A módosított térkép réteget a NÚSZ a Közreműködő rendelkezésére bocsátja az Egyedi szerződésben megadott elektronikus levélcímre küldött levélben. Közreműködő tudomásul veszi, hogy a módosított térkép réteg alkalmazására a NÚSZ által meghatározott időponttól, legkorábban a rendelkezésre bocsátástól számított 10. naptól köteles A nem megfelelő térkép réteg alkalmazásából eredő károkért, ideértve különösen az Ügyfélre kirótt Bírságot a Közreműködő helytállni tartozik.
16.4. Az interfész specifikációt a NÚSZ egyoldalúan módosíthatja. A módosított interfész specifikációt a NÚSZ a Közreműködő rendelkezésére bocsátja az Egyedi szerződésben megadott
elektronikus levélcímre küldött levélben. Közreműködő tudomásul veszi, hogy az interfész specifikáció alkalmazására a NÚSZ által meghatározott időponttól, legkorábban a rendelkezésre bocsátástól számított 10. naptól köteles
16.5. A határpontok felsorolását a NÚSZ egyoldalúan módosíthatja. A módosított határpontok felsorolást a NÚSZ a Közreműködő rendelkezésére bocsátja az Egyedi szerződésben megadott elektronikus levélcímre küldött levélben. Közreműködő tudomásul veszi, hogy a határpontok felsorolás alkalmazására a NÚSZ által meghatározott időponttól, legkorábban a rendelkezésre bocsátástól számított 10. naptól köteles.
16.6. A NÚSZ jogosult az 1. melléklet 4. pontjában foglalt, az Adatszolgáltatás teljesítésére vonatkozó SLA-kat (tehát az SLA1, SLA2, SLA3 és SLA4), a kizárólag sorfolytonosan teljesíthető Adatszolgáltatás (lásd 1. melléklet), továbbá az Adatszolgáltatásra nyitva álló végső határidőt azonnali hatályba lépéssel úgy módosítani, hogy az a Közreműködőre nézve kedvezőbb legyen. Jelen pont alkalmazásában a Közreműködőre nézve kedvezőbbnek minősül az SLA, ha az egyes beküldési időhatárok számszerűen növelésre kerülnek, az adott időhatáron belül beküldendő Adatszolgáltatás elvárt mértéke csökken, az SLA mérése alól kimenthető Fedélzeti Eszközök száma növekszik, vagy az SLA megsértése esetén alkalmazható szankció enyhül.
16.7. A NÚSZ a 16.6. szerinti azonnali módosítást (a továbbiakban jelen pontban: azonnali módosítás) során jogosult az ÁSZF-et oly módon módosítani, hogy az azonnali módosítással érintett rendelkezések az azonnali módosítást megelőzőnél nem szigorúbb rendelkezéseket tartalmazzanak. A hatálybalépés napja leghamarabb a közzétételt követő nap lehet. Amennyiben az azonnali módosítást közvetlenül megelőzőnél szigorúbb rendelkezések kerülnek kihirdetésre, azok hatályba lépésére a 16.1. pontban foglaltak az irányadóak.
17. Kapcsolattartás
17.1. A kapcsolattartás nyelve a magyar, beleértve a 14. pont szerinti auditok során tett nyilatkozatokat és az audit során egymás rendelkezésére bocsátott anyagokat is, kivéve, ha a felek esetileg ettől eltérően állapodnak meg.
17.2. A jelen Szerződés teljesítésével összefüggésben a Felek az Egyedi Szerződésben kijelölt kapcsolattartóikon keresztül érintkeznek. Bármely Fél jogosult a meghatározott kapcsolattartókat és címeket egyoldalúan megváltoztatni, de köteles erről a másik felet értesíteni. A változás az értesítéstől hatályos. A változtatásra vonatkozó értesítést az értesítés küldésére a változás előtt jogosult személy vagy cégszerű aláírására jogosult személy teheti meg.
17.3. A Felek a felmondással és a szerződésszegéssel összefüggő felszólítással kapcsolatos nyilatkozatokat írásban tehetik meg, és személyesen vagy postán (tértivevényes ajánlott levél formájában) kézbesítik, azzal, hogy azt egyidejűleg elektronikus úton (e-mail útján) is megküldik a másik Félnek.
17.4. Minden egyéb értesítést és más nyilatkozatot írásban, személyesen, postán (tértivevényes ajánlott levél formájában) vagy elektronikus levélben lehet megküldeni, vagy ha az adott értesítésre az ÁSZF kifejezetten más értesítési módot nevesít (így különösen az 1. számú melléklet szerinti esetben az Interfész útján elküldött értesítést), úgy az ÁSZF-ben meghatározott módon és tartalommal. Amennyiben a postai küldeményt a Közreműködő a kiküldést követő 5 (öt) napon belül nem veszi át, a küldemény tartalmát a 6. napon kézbesítettnek kell tekinteni
18. Adatvédelem és az Ügyfelek adataival kapcsolatos kötelezettségek
18.1. A NÚSZ az Ügyféllel kötött szerződései alapján szavatolja, hogy az Ügyfél az ÁSZF 0. számú mellékletében meghatározott személyes adatait jogosult az Ügyfél által igénybe vett bevallási közreműködőnek az alábbi időtartamig átadni, az alábbi adatkezelési célokból:
a) az Útdíj megfizetésére irányuló követelés elévüléséig, az Ügyfél és a NÚSZ közötti vita rendezése érdekében;
b) a költségtérítés megfizetésére irányuló követelés elévüléséig, a Közreműködő és a NÚSZ közötti elszámolás és esetleges vitarendezés érdekében.
18.2. A Közreműködő köteles a bevallási közreműködői tevékenység során a fedélzeti egységekből a Feldolgozó Rendszerbe továbbított Ügyfél adatokat – az ÁSZF 18.3. pontjában meghatározott esetkör kivételével – a Közreműködő általi rögzítéstől számított két évig megőrizni.
18.3. Ha az adatmegőrzés az ÁSZF 18.2. pontjában meghatározott időtartama alatt a NÚSZ egy adott Ügyfél vonatkozásában a Közreműködő számára jelzi, hogy panaszkezelési eljárás vagy jogvita van folyamatban, úgy a Közreműködő az érintett Ügyfél adatokat a NÚSZ ilyen panaszkezelési eljárás vagy jogvita lezárásáról szóló értesítéséig köteles megőrizni.
18.4. A Közreműködő az adatmegőrzésnek az ÁSZF 18.2. pontjában meghatározott időtartama alatt köteles a NÚSZ kérésére a Feldolgozó Rendszerben tárolt Ügyfél adatokat a NÚSZ részére átadni az alábbi esetekben és célokra:
a) a NÚSZ által vagy részvételével folytatott panaszkezelési eljárás, az adott Ügyfél panasz megalapozottságának kivizsgálása érdekében;
b) a NÚSZ és az Ügyfél közti, Útdíj megfizetésére irányuló vita, az ilyen vita rendezése érdekében;
c) a NÚSZ és az Ügyfél közti egyéb, az Úthasználati Jogosultság tekintetében felmerült jogvita, az adott jogvita rendezése érdekében.
d) SLA–k NÚSZ általi méréséhez valamint a Közreműködők szerződéses kötelezettségeinek ellenőrzéséhez
18.5. A Közreműködő köteles gondoskodni arról, hogy üzleti titok, továbbá a Közreműködő teljesítési segédeire és az Ügyfélre vonatkozó személyes adat ne akadályozza az ÁSZF 9.3. és 9.4. pontja szerinti audit elvégzését és teljes körűségét, továbbá az ÁSZF 18.4. pontja szerinti adattovábbítás jogszerűségét.
18.6. A NÚSZ és a Közreműködő az ÁSZF jelen 18. pontjában meghatározott adatkezelést és adattovábbítást az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény és a 216/679/EU Általános Adatvédelmi Rendelet (GDPR) rendelkezéseinek megfelelően kötelesek végezni.
19. Titoktartás
19.2. A Szerződés keretében megszerzett adatokat a NÚSZ csak a Szerződés teljesítésével kapcsolatos célokra használhatja fel.
19.3. Nem jelenti az üzleti titok átadása a titoktartási kötelezettség megszegését a következő esetekben:
a) a titok átvevője az üzleti titkot a Szerződés teljesítésében foglalt feltételekkel (szerződésszerűen) igénybe vett teljesítési segédjének továbbítja, feltéve, hogy az átvevő gondoskodott arról, hogy e személyeket a Szerződésben foglaltakkal legalább azonos terjedelmű titoktartási kötelezettség terheli (akár az átvevő és teljesítési segédei között megkötött külön titoktartási megállapodás útján, akár jogszabályi alapon);
b) a titok átvevője az üzleti titok továbbítására vagy nyilvánosságra hozatalára hatósági vagy bírósági döntés, intézkedés vagy jogszabályi rendelkezés kötelezi, feltéve, hogy az üzleti titok átvevője kötelezettségéről – jogi lehetőségeihez mérten – haladéktalanul értesítette az üzleti titok átadóját.
19.4. Az ÁSZF 19. pontjában foglalt kötelezettségek megszegéséből származó, a másik felet ért bizonyított kárt (így különösen a másik fél által az Ügyfélnek okozott és az Ügyfélnek megtérített kárt), az információt jogtalanul kiadó Fél köteles megtéríteni.
19.5. Az ÁSZF jelen 19. pontjában meghatározott a bizalmas információk kezelésére vonatkozó kötelezettségek a Szerződés bármely okból történő megszűnését követően is fennmaradnak.
19.6. A Felek kötelesek a Közreműködő – az ÁSZF 2. számú mellékletének 1.2. pontja szerinti - egyedi azonosítóját bizalmasan kezelni, tekintettel arra, hogy a NÚSZ részére tett bejelentések során, így különösen az esetleges üzemhibák esetén a Közreműködő az egyedi azonosító megadásával azonosítja magát a NÚSZ felé. Ha a Közreműködő tudomására jut, hogy az egyedi azonosító illetéktelen harmadik személy tudomására jutott, köteles erről a NÚSZ-t haladéktalanul értesíteni a xxxxxxxxxxx@xxxxxxxxxxxx.xx címére küldött elektronikus levélben. A NÚSZ a kézhezvételt követően új egyedi azonosítót ad a Közreműködő részére. Ha a NÚSZ tudomására jut, hogy a Közreműködő egyedi azonosítója illetéktelen harmadik személy tudomására jutott, haladéktalanul értesíti erről a Közreműködőt, és részére új egyedi azonosítót ad ki.
19.7. A Felek rögzítik, hogy az Auditor (ide nem értve a Felügyeletet) a NÚSZ teljesítési segédjének minősül, így a NÚSZ köteles az Auditorral titoktartási szerződést kötni, amely alapján az Auditort a NÚSZ-szal a jelen pontban foglaltakkal azonos titoktartási kötelezettség terheli, így különösen az eljárása során megismert minden adatra vonatkozóan is. A NÚSZ az Auditor magatartásáért, az esetlegesen így okozott károkért a Közreműködő felé úgy felel, mintha maga járt volna el.
19.8. A Közreműködő a titoktartásban rögzített szabályokon túl is köteles tartózkodni minden olyan magatartástól, ami a NÚSZ jó hírnevét sérti.
20. Vis maior
20.2. Egyik Fél sem felelős a Szerződés szerinti kötelezettségeinek nem-, hibás vagy késedelmes teljesítésért, ha azt az ÁSZF 20. pontjában meghatározott vis maior esemény okozta. Vis maior esemény bekövetkezte esetén az érintett Fél köteles a másik Felet írásban haladéktalanul értesíteni a késedelem tényéről, a késedelem várható időtartamáról, illetőleg annak következményeiről.
20.3. Vis maior esemény időtartama alatt a Szerződés hatálya szünetel, abban a mértékben, amennyiben a Szerződés teljesítése a vis maior esemény miatt nem lehetséges.
21. Vitarendezés és irányadó jog
21.1. A Felek a felmerült vitáikat elsősorban kapcsolattartóik útján kívánják rendezni. Ha ez a szintű vitarendezés a Közreműködő álláspontja szerint nem vezetett eredményre, a vita rövid összefoglalásával a vita lényegéről feljegyzést készít (a továbbiakban: "panasz"), amelyet továbbít a NÚSZ szervezetrendszerén belül kifejezetten a Szerződéssel kapcsolatos viták, így különösen az Elmaradt útdíj fizetésének esetével vagy mértékével és az ÁSZF e). számú mellékletének C. pontjában meghatározott (ún. 25%-os szabállyal) kapcsolatos viták elbírálására kialakított, a NÚSZ kapcsolattartóinál magasabb szintű és a Szerződés NÚSZ általi teljesítésében egyébként részt nem vevő tagokból álló vitarendezési panelhez ("Vitarendezési Panel").
21.2. A Vitarendezési Panel megvizsgálja a panaszban foglaltakat, valamint a Felek rendelkezésére álló adatokat és bizonyítékokat, amelyekbe a jelen szerződésben foglalt keretek között a Közreműködő részére is betekintést vagy másolatot biztosít (feltéve, hogy az a Közreműködőn kívüli személy üzleti titkát, minősített adatot, vagy olyan harmadik személy személyes adatát nem érinti, aki a Közreműködő részére való adatátadáshoz nem adta hozzájárulását). A Vitarendezési Panel a Közreműködő panasza, valamint a Felek jogvitát érintő esetleges
további észrevételei alapján a panaszt elbírálja, és erre válaszként állásfoglalást fogalmaz meg, amelyet a Közreműködőnek is megküld. Ha a Vitarendezési Panel a panaszt annak megérkezésétől számított 15 napon belül nem tudja elbírálni, ennek indokáról a Közreműködőt
15 napon belül értesíti, és a panaszt további legfeljebb 30 (összesen a megérkezésétől számított 45 napon belül bírálja el.
21.3. Ha a Felek a Vitarendezési Panel döntését nem fogadják el, és így a felmerült vitát az ÁSZF jelen 21. pontjában meghatározottak szerint nem tudják rendezni, a vita rendezése végett Magyarország hatáskörrel és illetékességgel rendelkező rendes bíróságához fordulnak.
21.4. Ha a Közreműködő kérésére az ÁSZF-et és az Egyedi Szerződést a NÚSZ idegen nyelven is megküldi a Közreműködő részére, úgy a szerződés értelmezésére a magyar nyelvű változat az irányadó, az idegen nyelvű változat csak tájékoztatási célt szolgál.
21.5. Az ÁSZF-re és az Egyedi Szerződésre a magyar jog az irányadó. Felek az Egyedi Szerződések létrejöttének időpontjától függetlenül az Egyedi Szerződésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. V. törvény rendelkezéseit rendelik alkalmazni.
22. Az ÁSZF mellékleteinek felsorolása
22.1. Az alábbi mellékletek a Szerződés elválaszthatatlan részét képezik:
1. számú melléklet: Az ÁSZF tárgya szerinti együttműködés műszaki leírása és a Szolgáltatási Szintek
2. számú melléklet: Az Adatszolgáltatás fogadásának előfeltételei
3. számú melléklet: A NÚSZ által biztosítandó feltételek
4. számú melléklet: A NÚSZ-nál tárolt és a Közreműködővel megosztható Ügyfél személyes adatok
5. számú melléklet: Az Elmaradt útdíjnak minősülő károk megfizetési esetei és kiszámításának módja
6. számú melléklet: HU-GO logó
7. számú melléklet: NÚSZ ügyfélszolgálati elérhetőségei
8. számú melléklet: Speciális szakaszillesztési szabályokkal érintett szakaszok
9. számú melléklet: Közreműködői nyilatkozat egyedi fedélzeti eszköz hiba miatti Viszonylati Útvonaljegy jóváírásához
10. számú melléklet: Pénzügyi beszámoló közzétételére vonatkozó nyilatkozat
11. számú melléklet: Nyilatkozat átláthatóságról
12. számú melléklet: Jóhírnév nyilatkozat
13. számú melléklet: Nyilatkozat a csatlakozás műszaki feltételek teljesítéséről
14. számú melléklet: Nyilatkozat Call Center és ügyféllevelezés megfelelőségéről
15. számú melléklet: Csatlakozási engedély
16. számú melléklet: Üzemhiba bejelentő
22.2. A következő, a 3. számú mellékletében behivatkozott dokumentációk (interfész specifikáció és térkép réteg („layer”), szolgáltatási jelentés sablon és a határpontok felsorolását a Felek a Szerződés elválaszthatatlan részének tekintik anélkül is, hogy azt teljes terjedelmében a jelen ÁSZF-hez csatolnák.
23. Átmeneti rendelkezések
23.1. A külsőköltség díj 2024. január 1-i bevezetése érdekében a NÚSZ által működtetett megtett úttal arányos útdíjfizetési rendszer karbantartására van szükség. Jelen rendelkezések 2024. január 1. 0:00 és 2024. január 1. 4:00 óra közötti időszakra vagy a NÚSZ írásbeli jelzéséig érvényesek. Felek az érintett időszakra az alábbi átmeneti rendelkezéseket rögzítik. Felek a karbantartás végének a NÚSZ írásbeli jelzését tekintik.
23.2. Bevallási közreműködő köteles mindazon adatokat, melyek 2024. január 1. 0:00 és azon időpont között keletkeznek, mely időpontot a NÚSZ üzemhiba végeként írásban megjelöl, köteles haladéktalanul, a sorfolytonosság figyelembe vételével beküldeni a NÚSZ rendszereibe. Felek a karbantartás végének a NÚSZ írásbeli jelzését tekintik.
1. SZÁMÚ MELLÉKLET
AZ ÁSZF TÁRGYA SZERINTI EGYÜTTMŰKÖDÉS MŰSZAKI LEÍRÁSA ÉS A SZOLGÁLTATÁSI SZINTEK
1. Műszaki feladatok
Az Útdíjfizetési kötelezettség a 3,5 tonna megengedett legnagyobb össztömeget meghaladó tehergépjárművek esetén áll fenn. A megtett úttal arányos díjfizetés mértéke függ a használatba vett úttól, a gépjármű JDB osztályától (J2, J3, J4) és a gépjármű környezetvédelmi besorolásától is.
Az EETS irányelvekkel összhangban Magyarországon elhatárolásra és szétválasztásra kerülnek az Útdíj megállapításával és ellenőrzésével kapcsolatos alábbi szereplők, melyek feladat és felelősségi köre elhatárolt és pontosan meghatározott:
Az Útdíjszedő elsődleges feladata, hogy az Útdíjszolgáltatóktól (beleértve az Egyetemes Útdíjszolgáltatókat is) fogadja az Útdíjköteles Útszakaszok használatára irányuló Bevallásokat, és Útdíjköteles Útszakaszonként megállapítsa a fizetendő Útdíj mértékét, és adatokat felvételezzen a jogosulatlan úthasználat kiszűrésére.
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató elsődleges feladata, hogy szerződéses keretek között biztosítsa az Útdíjfizetésre Kötelezettek számára az Útdíjköteles Útszakaszok használatára irányuló Bevallások fogadását és továbbítását az Útdíjszedő felé, valamint biztosítsa az Útdíjszedő által a Bevallások alapján megállapított díjfizetéssel kapcsolatos elszámolásokat.
A Díjellenőrző Szervezet elsődleges feladata, hogy az Útdíjszedő által megállapított, feltételezhetően jogosulatlan úthasználókkal szemben fellépjen, és érvényesítse a jogosulatlan úthasználattal kapcsolatos szankciókat.
Az Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíjfizetésre kötelezett felhasználó közötti szerződéses viszonyt az alábbi ábra szemlélteti:
Útdíjszedő
Egyetemes útdíjszolgáltató
Útdíjfizetésre kötelezett felhasználó
1. ábra: az Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíjfizetésre kötelezett felhasználó közötti szerződéses viszony
1.2. Az útdíj-köteles útszakaszok használatára irányuló bevallások
Az Útdíjköteles Útszakaszok használatára irányuló Bevallások vagy azok összeállításához szükséges Adatszolgáltatás megtétele történhet:
a) Xxxxx megváltott Viszonylati jeggyel, előre megtervezett útvonalra.
b) Fedélzeti Eszköz segítségével, amelyet Bevallási Közreműködő biztosít (ebben az esetben csak Adatszolgáltatás történik a Bevalláshoz).
c) EETS szolgáltató által, szerződéses keretek között rendelkezésre bocsátott Fedélzeti Eszköz (OBU) segítségével.
A magyarországi megoldás hasonlóan a nyugat európai példákhoz lehetőséget biztosít egy ún. Fedélzeti Eszközzel történő automatikus bevallást lehetővé tevő megoldás alkalmazására is. Ez azt jelenti, hogy az Útdíjköteles Úthasználónak nem szükséges az utazás megkezdése előtt Viszonylati jegy formájában Úthasználati Jogosultságot megváltani, hanem telematikai rendszereken keresztül, az Útdíjköteles Útszakaszokra irányuló Bevallásokat az utazás közben, automatikusan a Fedélzeti Eszköz segítségével generálja és juttatja el az Útdíjszolgáltatón (beleértve az Egyetemes Útdíjszolgáltatót is) keresztül az Útdíjszedő rendszerébe (UD Rendszerbe).
Az UD Rendszer az Adatszolgáltatásból Bevallást készít, ha
d) az Ügyfél a Bevallás készítéséhez szükséges valamennyi adatot megadta,
e) az Ügyfélnek az Útdíjszolgáltatónál az Útdíj megfizetésére rendelkezésre álló egyenlege az adott Adatszolgáltatással érintett Útszakasz Útdíjának megfizetését biztosítja, vagy az Útdíjszolgáltatóval kötött megállapodás alapján az Ügyfél az adott Adatszolgáltatással érintett Útszakasz Útdíját utólagosan fizeti meg.
A megfelelő egyenleg, az utólagos megfizetésre vonatkozó megállapodás vagy a Bevallás készítéséhez szükséges adatok hiányában a NÚSZ nem készít Bevallást az Adatszolgáltatás alapján, és ez Jogosulatlan Úthasználatot eredményez.
Vannak ezen túlmenően olyan Fedélzeti Eszközök, amelyek már ma is számos járműben rendelkezésre állnak flottakövető rendszerek támogatására. Az eredeti funkcióikhoz hasonlóan, elsősorban a járművek mozgását kell követniük azzal a különbséggel, hogy kizárólag azokra az információkra van szükség, amelyek az Útdíjköteles Útszakaszok használatával kapcsolatban keletkeznek, a díjfizetés szempontjából releváns részletezettséggel.
A meglévő flottakövető rendszerhez tartozó Fedélzeti Eszközök által szolgáltatott adatok alapján a Bevallási Közreműködő és az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszereinek segítségével automatikus Bevallást tehet, amennyiben a Fedélzeti Eszköz üzemeltetői előzetesen szerződést kötnek a Magyarországon jelenleg egyedüli Útdíjszolgáltatóként működő Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltatóval, mint Egyetemes Útdíjszolgáltatóval. Ebben a minőségükben a flottakövető szolgáltatást biztosító cégek az Egyetemes Útdíjszolgáltató mellett, mint Bevallási Közreműködők jelennek meg.
Azoknak a felhasználóknak, akik már szerződéses viszonyban állnak flottakövető cégekkel, így rendelkeznek, ilyen flottakövető rendszerhez tartozó Fedélzeti Eszközzel nem kell mást tenniük, csak a szolgáltatás kibővítését kezdeményezik és regisztrálnak az UD Rendszerben, ami által Ügyféllé válnak, amelyet követően a továbbiakban a gépjármű mozgása alapján a flottakövető, mint Bevallási Közreműködő teszi meg az Bevalláshoz szükséges Adatszolgáltatást automatikusan.
1.3. Bevallási Közreműködő feladatai
1.3.1. Úthasználat megállapítása, Adatszolgáltatás
A Bevallási Közreműködő feladata az általa üzemeltett Feldolgozó Rendszerben, a vele szerződéses viszonyban álló, Szerződött Útdíjfizetők Fedélzeti Eszközzel felszerelt nyomon követett járművei közül az Útdíjfizetésre kötelezett Gépjárművek mozgásából, az Egyetemes Útdíjszolgáltató által értelmezhető, előre meghatározott formátumban és adattartalommal az Útdíjköteles Útszakaszok használatára irányuló üzeneteket generálni (Adatszolgáltatás). Ezzel Bevallási Közreműködő végzi az Útdíjköteles Elemi Útszakaszok használatára vonatkozó megállapításokat az Útdíjfizetésre kötelezett nevében és helyett.
A Bevallási Közreműködő által alkalmazott Feldolgozó Rendszer GNSS technológián alapuló Fedélzeti Eszközökből kinyert adatok, telekommunikációs csatornán keresztül a Bevallási Közreműködő, mint adatértékelő rendszerébe történő továbbításán alapszik. A Fedélzeti Eszközökből a Bevallási Közreműködő Központi Rendszerébe érkező adatokat a Bevallási Közreműködő feldolgozza, amely eredményeképpen a Bevallási Közreműködő megállapítja, hogy valamelyik Útdíjköteles Elemi Útszakasz használata megtörtént és erről egyidejűleg valós idejű (real time) módon értesíti az Egyetemes Útdíjszolgáltatót.
A Bevallási Közreműködő rendszerének – beleértve a Fedélzeti Eszközt is – olyannak kell lennie, hogy a szakaszillesztésre vonatkozó szabályok alapján eleget tudjon tenni az Adatszolgáltatás kötelezettségének, de amennyiben a szakaszillesztés szabályai sűrűbb mintavételt nem indokolnak, akkor is a rendszer nem állóhelyzetben legalább 20 másodpercenként mintavételezzen adatot, és azt a Bevallási Közreműködő rendszerébe küldje be. Bevallási Közreműködő rendszerének ezeken túl meg kell felelnie minden ÁSZF-ben meghatározott műszaki feltételnek, beleértve azt is, hogy teljesítse az Szolgáltatási Szintben előírt műszaki paramétereket.
Bevallási Közreműködő olyan adatroaming szolgáltatásra alkalmas SIM-kártyát köteles biztosítani a Fedélzeti Eszközeihez, hogy az országhatár átlépéssel járó adatszolgáltatások maradéktalanul biztosíthatók legyenek.
A Szakaszillesztés folyamata egy térképre illesztési algoritmussal végzendő, amellyel a Fedélzeti Eszközök által küldött pozícióinformációk alapján egyértelműen meghatározásra kerül az Útdíjköteles Útszakaszok használata (Szakaszillesztés).
A Szakaszillesztés alapján pontosan meghatározott, ténylegesen használt Útdíjköteles Elemi Útszakaszok további vizsgálata során, amennyiben szükséges, Menetillesztést kell végrehajtani. A Szakaszillesztési és Menetillesztési algoritmus létrehozása a Bevallási Közreműködő feladata. A Szakaszillesztést és a Menetillesztést követően meghatározott információk továbbítása az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé a Bevallási Közreműködő feladata, az Egyetemes Útdíjszolgáltató által kiadott interfész specifikációban meghatározott formában és adattartalommal.
Az adatszolgáltatásról a NÚSZ az Interfészen keresztül visszaigazolást küld, amely tartalmazza az Adatszolgáltatás UD Rendszerbe való érkezés időpontját, amely megegyezik az adatszolgáltatás Bevallási Közreműködő általi teljesítés időpontjával. A visszaigazolásban küldött időbélyeget (InsertTimeStamp vagy röviden ITS) Bevallási Közreműködő a visszaigazolás kézhezvételét követően nyomban, de legkésőbb 4 munkanapon belül kifogásolhatja az ÁSZF általános rendelkezései szerint, kifogásolás hiányában elfogadottnak tekintendő és a továbbiakban mind a visszaigazolás, mind a Bevallási Közreműködő általi adatszolgáltatás teljesítésének időpontjaként ez veendő figyelembe. A kifogásolási jog csak olyan esetben illeti meg Bevallási Közreműködőt, ha az ETS és ITS közötti idő meghaladja a 15 percet. A kifogást az ÁSZF értesítési rendelkezéseiben meghatározott formában és módon, azaz nem az interfészen keresztül kell megküldeni. A kifogásnak érdemben tartalmaznia kell a megkifogásolt visszaigazolást beazonosítható módon (az interfész kommunikációs napló vonatkozó szakaszát, kérdést (Request) és választ (Response) is), továbbá azt az indokot, amely a kifogás alapja, továbbá az ehhez kapcsolódó tényállás részletes leírását, valamint az ezeket alátámasztó bizonyítékokat. A kifogás, illetve az az alapján megválasztott ITS-nek az elszámolás elkészítésének szempontjából nincs jelentősége, az elszámolás az eredeti ITS alapján történik, a kifogás csak az SLA-k szempontjából bírhat jelentőséggel. A kifogást a NÚSZ jogosult érdemi vizsgálat nélkül elutasítani, amennyiben az formai okokból nem felel meg az ÁSZF feltételeinek. Egyéb esetben érdemi vizsgálatot követően dönt a kifogásról 15 napon belül. A NÚSZ-nak az ITS visszaigazolás visszaküldésére 1 perc áll rendelkezésre, amely a 15 perces időbe bekalkulálásra kerül.
Az adatszolgáltatás teljesítésének végső határideje az úthasználat idejének az e szabályzat szerinti, technológiai úton történő megállapítását (Event_Time_Stamp; ETS) követő legfeljebb 240 óra. Amennyiben tehát az ITS és az ETS közötti idő a 240 órát meghaladja (ún. abszolút időtúllépés), az adatszolgáltatást a NÚSZ elutasítja. Az adatszolgáltatásra vonatkozó további szabályokat a jelen melléklet 4. része tartalmazza.
Az adatszolgáltatásnak sorfolytonosnak kell lennie, azaz a már teljesített adatszolgáltatáshoz képest korábbi ETS idejű adatszolgáltatás csak a jelen ÁSZF-ben foglalt esetekben alkalmas úthasználati jogosultság alapjául szolgáló bevallás elkészítésére.
A NÚSZ az adott jármű-OBU összerendelés vonatkozásában az adott úthasználathoz rendelt ETS-t követő, 120 perc időtartamon belül (ún. tolerancia idő) befogad olyan adatszolgáltatást is, amelynél későbbi ETS idejű adatszolgáltatás már teljesítésre került. A NÚSZ általi befogadás nem jelenti azt, hogy a Közreműködő nem valós idejű, és nem sorfolytonos adatszolgáltatásra kötelezett, így amennyiben a 120 percen belül nem valós időben és nem sorfolytonos adatszolgáltatásból az úthasználó vonatkozásában jogosulatlan úthasználat kerül megállapításra az egyenleghiány nem megfelelő időben történő kialakulása miatt, akkor az ebből ügyfelet ért kárt a bevallási közreműködő köteles megtéríteni.
A NÚSZ jogosult az Adatszolgáltatásokat ellenőrizni és azokra, amelyek vélelmezhetően hibásak jogosult nem készíteni bevallást.
A NÚSZ által átadásra kerül egy térkép layer, az Adatszolgáltatás során alkalmazandó interfész specifikációja (leírása), valamint a csatlakozáskor egy teszt interfész, amely alapján az algoritmusok
működésének helyessége ellenőrizhető. Ugyanezt a teszt interfészt használhatja Egyetemes Útdíjszolgáltató időszakonkénti automatikus minőségmérésre is.
Az Útdíjköteles Elemi Útszakaszok használata során felmerülő Útdíj megállapítási, számlavezetési, egyenleg nyilvántartási, díjszedési, díjellenőrzési feladatok nem a Bevallási Közreműködő rendszerében történik, ezzel kapcsolatban a Bevallási Közreműködőnek nincs feladata.
A Bevallási Közreműködő feladata az Útdíjköteles Elemi Útszakasz használatának megállapítására vonatkozó Adatszolgáltatásig terjed, az ehhez szükséges valamennyi technikai berendezés és rendszer biztosítása a Bevallási Közreműködő feladata, beleértve, de nem kizárólag: Fedélzeti Eszköz (beépíthető vagy beszerelhető), telekommunikáció, szerverközpont, szoftver, térkép, algoritmusok biztosítása.
Az Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíjfizetésre kötelezett felhasználó valamint a Bevallási Közreműködő közötti szerződéses viszonyt az alábbi ábra szemlélteti.
Bevallási Közreműködő
Útdíjszedő
Egyetemes út ó
díjszolgáltat
Útdíjfizetésre kötelezett felhasználó
2. ábra: Az Útdíjszedő, az Egyetemes Útdíjszolgáltató és az Útdíjfizetésre kötelezett felhasználó valamint a Bevallási Közreműködő közötti szerződéses viszony
1.3.2. Egyéb feladatok
A Bevallási Közreműködő feladatai közé tartozik továbbá:
a) A Szerződött Útdíj-fizetőkkel és vagy szükség esetén egyéb személyekkel (kapcsolattartó, Úthasználó) kapcsolatos ügyfélszolgálati és tájékoztatási kötelezettségek ellátása (pl.: call center, és később ismertetett protokollok).
b) A Bevallási Közreműködő által opcionálisan ellátható feladatok ellátása, amennyiben azok bármelyikét a Bevallási Közreműködő vállalta.
c) Az UD rendszer működésével kapcsolatban keletkező Ügyfél, panaszkezelési, jogorvoslati és egyéb eljárásokban való részvétel, amennyiben az adott eljárás a Bevallási Közreműködő Ügyfelével vagy a Bevallási Közreműködő által adott adattal kapcsolatos.
A Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást követően ismertetett feladataihoz szükséges valamennyi technikai, infrastrukturális és személyzeti erőforrást is köteles biztosítani (pl.: call center).
2. Díjszedési alapismeretek (a Bevallási Közreműködő által küldött adatok létrehozásához, a Szakaszillesztéshez és Menetillesztéshez szükséges díjszedési ismeretek)
2.1. A szakaszillesztés szabályai
A megtett úttal arányos díjfizetési kötelezettség – az ÁSZF-ben meghatározott kivételektől eltekintve
– egy adott Útdíjköteles Elemi Útszakasz használatának megkezdésékor keletkezik. Az adatszolgáltatás megküldése kötelező abban az esetben, ha az adott Útszakaszon 50 méternél többet tett meg a Díjköteles Gépjármű a jelen 2.1. pont alpontjaiban meghatározott rendelkezések figyelembe vételével. A Bevallási Közreműködő, az Ügyfél és az Úthasználó minden tőle telhetőt köteles megtenni annak érdekében, hogy az Adatszolgáltatás a lehető leghamarabb, de abszolút időtúllépést megelőzően mindenképpen megtörténjen. Az abszolút időtúllépésen túl megküldött
Adatszolgáltatás úthasználati jogosultságot nem keletkeztet, azt a NÚSZ nem fogadja be, átalány költségtérítést az alapján nem teljesít. Amennyiben az adat beküldésének elmaradása a Közreműködőnek fel nem róható, a bírságért a Közreműködőnek helytállási kötelezettsége nincs az Ügyféllel szemben.
Az Adatszolgáltatás jellemző időadatainak meghatározása
Az az időpont, ami az interfészen küldött adatszolgáltatáshoz az úthasználat időpontjaként a jelen szabályzatban foglaltak szerint fel van tüntetve az EventTimeStamp (ETS) időpont. Az EventTimeStamp időpontját az alábbi szabályok szerint köteles megadni a bevallási közreműködő:
a) A b) pontban meghatározott kivétellel a szakaszillesztés szabályai alapján az az időpont tekintendő ETS időpontnak, amikor az Úthasználat az adott Útszakasz tekintetében az 50 métert meghaladta, vagy jelen szabályzat szerint egyértelműen meghatározásra került.
b) Menetillesztés esetén a menetillesztett szakaszok használatának időpontját a két ismert pozíció alapján kell megállapítani oly módon, hogy
i) abban az esetben, ha a két ismert pozíció és időpont alapján a két ismert pont közötti, az útvonalon (nem légvonalban) számított átlagsebesség 30 km/h-nál nagyobb, akkor az EventTimeStamp értékét minden szakaszra az átlagsebesség alapján kell meghatározni a szakaszillesztés szabályai szerint;
ii) abban az esetben, ha a fentiek alapján képzett átlagsebesség 30km/h-nál kisebb, de a szakaszra lépés előtti utolsó GPS koordináta ideje két óránál közelebb van annak a GPS koordinátának az idejéhez, ami alapján a szakaszhasználatot Bevallási közreműködő megállapította, akkor a szakaszra lépés előtti utolsó GPS koordináta időpontját kell megadni ETS időpontként;
iii) minden egyéb esetben: a szakasz használat megállapítását egyértelműen lehetővé tévő GPS koordináta időpontja mínusz két óra.
2.1.1. Folyamatos úthasználat, letérés és ismételt úthasználat
Az alábbi esetekben folyamatosnak tekintjük az Útdíjköteles Elemi Útszakasz használatát, így az Úthasználónak nem kell ismételten megfizetnie az adott Útdíjköteles Útszakaszra vonatkozó Útdíjat:
a) Az Úthasználó egy adott Útdíjköteles Útszakaszon 12 óránál rövidebb időre letérés nélkül, vagy a
b) pontban meghatározott letéréssel megáll, majd – ugyanazon az Útdíjköteles Útszakaszon, ugyanabba az irányba továbbhaladva – folytatja az utat.
b) Az Úthasználó az Útdíjköteles Útszakaszról egy alkalommal letér anélkül, hogy a szakasz végéig érne, majd ugyanarra az Útdíjköteles Útszakaszra visszatér és az eredeti irányba folytatja az utat, az Útdíjköteles Útszakasz használatának megkezdéséhez képest 12 órás időszakban úgy, hogy a korábban megtett útszakasz részt nem érinti az elemi díjköteles szakasz hosszának felénél nagyobb, de legfeljebb 200 méteres távolságon.
Az alábbi eseteket viszont az Útdíjköteles Útszakaszról való letérésnek tekintjük, ezért szükséges az adott Útdíjköteles Útszakaszra vonatkozó Útdíj ismételt bevallása és megfizetése:
c) az Úthasználó 12 óránál hosszabb ideig áll az Útdíjköteles Útszakaszon vagy az Útdíjköteles Útszakasz mellett,
d) az Úthasználó az Útdíjköteles Útszakasz használatának megkezdése után 12 órán belül egy letérés után az adott Útdíjköteles Útszakaszon az eredeti útirányában a korábban megtett útszakaszt érinti az elemi díjköteles szakasz hosszának felénél nagyobb, vagy 200 métert meghaladó távolságon mindig új útdíjat kell fizetnie. Amennyiben a szabály alkalmazására tekintettel új adatszolgáltatás vált szükségessé, a szabály alkalmazása az új adatszolgáltatással újra indul és akárhányszor megismételhető.
e) Amennyiben az Úthasználó az Útdíjköteles Útszakaszra második alkalommal is visszatér és olyan útszakaszt használ, melyet már igénybe vett, akkor abban az esetben is új Adatszolgáltatást kell teljesíteni, ha a b) pontban meghatározott feltételek teljesülnek.
f) az Úthasználó lehajt Útdíjköteles Útszakaszról és egy másik Útdíjköteles Útszakaszra hajt rá vagy visszafordul, úgy, hogy az Úthasználat megállapítása megtörtént (minimum 50 méter) majd visszatér az első Útdíjköteles Útszakaszra.
2.1.2. Visszafordulás
Abban az esetben, ha az Úthasználó egy Útdíjköteles Elemi Útszakaszon visszafordul és az eredeti haladási irányával ellentétes mozgásba kezd, legalább 50 méter megtételével, úgy újabb Útdíjat szükséges megállapítani az adott Útdíjköteles Elemi Útszakaszra.
2.1.3. Párhuzamos, egy útpályán vagy 25 méteren belül futó szakaszok esetén a valós úthasználat megállapítása
Abban az esetben, ha párhuzamos vagy együttfutó utak esetén az útpályatestek középvonala szerint felvett térképészeti adatok alapján
a) az együttfutó Útdíjköteles Útszakaszok vagy
b) az együttfutó Útdíjköteles Útszakasz és nem Útdíjköteles Útszakaszok
együttfutó részein egy vagy több útszakaszról nem állapítható meg egyértelműen, hogy az Úthasználó melyik úton halad, úgy az Útdíjköteles Úthasználat megállapítása késleltethető mindaddig, amíg a már nem együttfutó szakaszról érkező pozíciók alapján egyértelművé válik, hogy az Úthasználó melyik Útdíjköteles Útszakaszt használta.
Amennyiben a fentiek alapján nem megállapítható, hogy melyik útszakaszon haladt az Úthasználó, úgy az alábbi feltételezéssel élünk:
a) Együttfutó Útdíjköteles Útszakaszok esetében a számozását tekintve magasabb rendű úton haladt, több egyforma rendben számozott út esetén a Bevallási Közreműködő által tetszőlegesen kiválasztott úton haladt az Úthasználó.
b) Együttfutó Útdíjköteles Útszakasz és nem Útdíjköteles Útszakaszok esetében az Úthasználó az Útdíjköteles Útszakaszon haladt.
2.1.4. 2.1.4 Együtt futó vagy párhuzamos átjárható utak
Abban az esetben, amikor az úthálózat topológiája miatt, egy Elemi Útdíjköteles Útszakasz vonatkozásában, a fenti együtt futó utak között az útszakaszon egy vagy több átjárási lehetőség van, így az adott Útdíjköteles Útszakasz vonatkozásában a használat nem állapítható meg egyértelműen az Elemi Útdíjköteles Útszakasz végpontjában sem, a következőek szerint kell eljárni:
a) ha Úthasználó az adott útszakasz előtti vagy közvetlenül azután következő útszakaszon Útdíjköteles Útszakaszon haladt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a kérdéses együtt futó Útszakaszok közül az Útdíj köteles útszakaszon haladt.
b) ettől eltérő esetben, vagyis, ha mind a kérdéses együtt futó Útszakaszok előtt, mind azok után díjmentes Útszakaszon haladt, akkor úgy kell tekinteni, hogy a díjmentes útszakaszon haladt.
2.1.5. Átvezető és felvezető szakaszok, kereszteződések
Abban az esetben, ha egy útdíjköteles vagy nem Útdíjköteles Elemi Útszakaszra csak olyan átvezető szakaszon át lehet eljutni, melynek nyomvonala egy vagy több, szintén Díjköteles Útszakasszal funkciójánál fogva részben egybeesik, akkor az érintett, áthaladást biztosító útszakaszokra, ha az áthajtás érdekében az érintett szakaszok hosszának 10%-ánál, de legfeljebb 350 méternél rövidebb utat kell megtenni, nem kell úthasználatot megállapítani és erre tekintettel nem kell Adatszolgáltatást küldeni.
A példában a jármű balra kanyarodik a főútról (F1 szakasz) az autópályára (A1 szakasz) de mivel az Útdíjköteles Elemi Útszakaszok (F1, F2, A1, A2) a kereszteződés matematikai középpontjától indulnak, a balra kanyarodáshoz használt hurokban nem kell Szakaszillesztést végrehajtani az (F2) és az (A2) Útdíjköteles Elemi Útszakaszokra.
2.1.6. Gyűjtő-, elosztó pályaszakaszok
A példában pirossal jelölt gyűjtő/elosztó pályán közlekedő járműnek útdíjat kell fizetnie a sárgával jelölt útdíjas (A2) szakaszra, annak ellenére, hogy ténylegesen nem hajtott fel a főpályára. A gyűjtő-
, elosztó pályaszakaszok listáját és koordinátáit a NÚSZ külön táblázatban (2024_gyujto_eloszto_palyak_bk_aszf.xlsx) küldi meg a Bevallási Közreműködők részére.
2.2. Szakaszillesztés speciális szabályai
Az ÁSZF 8. számú mellékletében meghatározott díjköteles elemi útszakaszok vonatkozásában a szakaszillesztés általános szabályait az alábbi eltérésekkel kell alkalmazni.
a) A 8. számú melléklet a). pontjában meghatározott útdíj köteles útszakaszok esetén a szakaszillesztést csak az adott Útdíjköteles útszakasznak a hivatkozott mellékletben meghatározott, úgynevezett „vizsgálaton kívüli szakaszrészen” kívül eső szakaszán vagy szakaszain kell elvégezni az általános szabályoknak megfelelően. Azon útdíj köteles útszakaszokon, ahol a vizsgálaton kívüli szakaszok elhelyezkedése miatt több figyelembe veendő útszakasz is kialakult, akkor úgy kell tekinteni, mintha a figyelembe veendő útszakaszok egy folyamatos útszakaszt alkotnának, azaz amennyiben az általános úthasználat szabályai szerint az úthasználat folyamatos, akkor csak egyszer kell adatszolgáltatást küldeni.
b) A 8. számú melléklet b). pontjában megadott szakaszok tekintetben az útdíj köteles útszakaszra lépést követően egy alkalommal (egy úthasználat) meg kell állapítani az úthasználatot a 2.1.4. pont („Együtt futó vagy párhuzamos átjárható utak”) b.) pontja alapján, vagyis akkor is, ha nem egyértelműen eldönthető, hogy az úthasználat a díjköteles, vagy a nem díjköteles útszakaszon történt. Ez után az adott Útdíjköteles Elemi Útszakasz vonatkozásában Úthasználó az úthasználatot
i) időkorlát nélkül folytathatja, azaz nem kell alkalmazni a 2.1.1. („Folyamatos úthasználat, letérés és ismételt úthasználat”) pontban meghatározott szabályt, tehát nem kell figyelembe venni az ott meghatározott időkorlátot
ii) megfordulás esetén is folytathatja, azaz nem kell figyelembe venni a 2.1.2. („Visszafordulás”) pontban meghatározott visszafordulási szabályt.
c) Amennyiben az Úthasználó utolsó előtti megfigyelt pozíciója és az utolsó megfigyelt pozíciója között Útdíjköteles Útszakaszok vannak és egyértelműen – az idő és sebesség adatokat is figyelembe véve –megállapítható, hogy a két megfigyelt pozíció között Útdíjköteles Útszakaszon vagy Útszakaszokon áthaladva juthatott el, úgy a két megfigyelt pozíció közötti Díjköteles Útszakaszokért is Útdíjat kell felszámolni.
2.3.1. Menetillesztés feltételei
Amennyiben az Úthasználó utolsó előtti megfigyelt pozíciója és az utolsó megfigyelt pozíciója között Útdíjköteles Elemi Útszakasz vagy Útszakaszok vannak vagy lehetnek (a piramis elv alapján díjköteles szakaszt tartalmazó útvonalat kell tervezni), és az alábbi a.) vagy b.) összetett feltételek egyike együttesen teljesülnek:
a.)
- az egyik pozícióból a másik pozícióra a díjköteles úthálózaton csak egyféleképpen lehet irányhelyesen eljutni
- a két meghatározott pozíció adat között maximum 1 díjköteles útszakaszon át lehet eljutni irányhelyesen
b.)
- a két pozíció alapján azonosított útszakasz közül legalább az egyik díjköteles
- a díjköteles hálózaton azonosított pozíció alapján azonosított útszakasz és a másik azonosított pozíció között maximum 3 további Útdíjköteles Elemi Útszakasz van
- az egyik pozíció alapján azonosított díjköteles útszakaszból a másik pozícióra a díjköteles úthálózaton csak egyféleképpen lehet irányhelyesen eljutni
akkor a menetillesztés szabályait alkalmazva a Bevallási Közreműködő köteles a hiányzó Díjköteles Útszakaszokról a protokollban megadott módon Adatszolgáltatást küldeni. (A menetillesztés esetén a Bevallási Közreműködő a szakaszillesztéssel azonos adatokat köteles küldeni, de feltüntetve a menetillesztés tényét.)
2.3.2. Menetillesztés alapján számított úthasználat kifogásolása
Amennyiben az Ügyfél szerint az Útdíjköteles Gépjármű nem a Menetillesztés alapján vélelmezett Útdíjköteles Útszakaszon illetve Útszakaszokon közlekedett, akkor az Ügyfél panasszal élhet. A panaszban állított tények bizonyítása az Ügyfél kötelessége.
A bizonyítási eljárásban felhasználható bármilyen szokásos bizonylat (pl.: szállításról szóló számla stb.) illetve egyéb technológiai adat (pl.: független forrásból származó, a járműbe beszerelt GPS-es nyomkövető eszköz által generált követési adatsor).
2.4. Ugrási jelentés és Ugrási Menetillesztés
2.4.1. Ugrási jelentés küldési kötelezettség
Ha az Úthasználó utolsó előtti megfigyelt pozíciója és az utolsó megfigyelt pozíciója között Útdíjköteles Elemi Útszakasz vagy Útszakaszok vannak, vagy lehetnek (a piramis elv alapján díjköteles szakaszt tartalmazó útvonalat kell tervezni), és a menetillesztés szabálya nem alkalmazható, akkor a Bevallási Közreműködő köteles ugrást jelenteni az Interfészen keresztül (a továbbiakban: ugrási jelentés). Az Ugrási Jelentés adattartalma a költségtérítés számításának alapja kivételével nem tekinthető Adatszolgáltatásnak, hanem az az ugrás tényének bejelentését tartalmazza, a pozíciók észlelésének időpontjának és az észlelt pozíciókhoz tartozó GPS koordinátáknak a megadásával.
Abban az esetben, ha az ugrás egyik végpontja Magyarországon belülre, másik pedig Magyarország területén kívülre esik, akkor az ugrás Magyarország területén kívüli végpontja helyett, az ugrás azon végpontjához mérve legközelebb lévő határátkelőt kell megadni, amelyik a légvonalban mért távolság alapján közelebb esik Magyarország határához, kivéve, ha létezik olyan, gyorsforgalmi úton (autópályán) megközelíthető határátkelőhely, melynek útvonalon mért távolsága nem éri el a legközelebbi határátkelőhely útvonalon mért távolságának 1.5-szeresét. Ebben az esetben ezen gyorsforgalmi úton (autópályán) elérhető határátkelőhelyek legközelebbikét kell megadni. A határátkelőhelyek listáját és koordinátáit a NÚSZ külön táblázatban (border.xls) küldi meg a Bevallási Közreműködők részére.
Az adat formai és tartalmi követelményeit a mindenkori interfész specifikáció határozza meg. Az ugrási jelentést a második pozíció adat érkezését követően azonnal, de legkésőbb egy percen belül kell megtenni. Az adatbejelentést az UD Rendszer az interfészen keresztül visszaigazolja. A visszaigazolás tartalmazza azt a tényt is, hogy a bejelentett ugrás következtében történt vagy nem történt útdíj bevallás kezdeményezés az UD Rendszerben.
A Bevallási Közreműködőnek nem szükséges és nem is kell Ugrási jelentést küldenie abban az esetben, ha a pozíció adatokból megállapítható, hogy az Úthasználó elhagyja Magyarország területét majd időben és vagy térben máshol belép Magyarország területére akkor sem, ha az ugrási jelentés küldésének feltételei egyébként fennállnak.
2.4.2. Bevallási Közreműködő értesítési kötelezettsége
Ugrás esetén Bevallási Közreműködőnek a visszaigazolást követően öt (5) percen belül SMS-ben és emailen (azaz telefonon nem) értesítenie kell az Értesítendő Személyt az ugrási jelentés UD Rendszerbe történő megküldéséről. Két különböző típusú értesítési kötelezettség áll fenn attól függően, hogy az UD Rendszerben a bejelentett ugrással kapcsolatban a visszaigazolás alapján bevallás kezdeményezésre került vagy sem.
a) Amennyiben bevallás kezdeményezésre került, abban az esetben arról kell értesíteni az Értesítendő Személyt, hogy adott Gépjárműre (rendszám megjelölésével) a két időpont és a két GPS koordináta között (a koordináták és az időpontok megadásával) pozícióadat(ok) hiányában ugrási menetillesztés történt vélelmezett úthasználattal.
b) Amennyiben nem került kezdeményezésre bevallás, abban az esetben arról kell értesíteni az Értesítendő Személyt, hogy adott Gépjárműre (rendszám megjelölésével) a két időpont és a két GPS koordináta között (a koordináták és az időpontok megadásával) pozícióadat(ok) hiányában ugrás került bejelentésre, de bevallásra kezdeményezésére nem került sor a 2.4.3. („Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján”) b) pontban foglalt okok valamelyike miatt.
Az UD Rendszerbe történő bejelentésen és az Ügyfél értesítésén túl az Ugrási Menetillesztés kapcsán Bevallási Közreműködőnek nincs több feladata, a továbbiakban azt az UD Rendszer kezeli.
2.4.3. Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján
a) Az ugrási jelentést követően a b) pontban eset kivételével az UD rendszer az ugrás végpontjai közé, az UD Rendszerben megadott algoritmus (piramis elv) alapján feltételezett útvonalat tervez (Ugrási Menetillesztést végez), aminek eredményeképp előálló Díjköteles Útszakaszokra bevallást kezdeményez. A Bevallással érintett Útszakaszokról a NÚSZ az ugrási jelentésre adott válaszban értesíti a Bevallási Közreműködőt.
b) Az UD rendszer nem kezdeményez útdíj bevallást bejelentett ugrás kapcsán az alábbi esetekben:
i) két utolsó adat között légvonalban több mint 100 km távolság van;
ii) a két pozíció, valamint az előző és követő pozíciók és irányok figyelembe vételével megállapítható, hogy Úthasználó Magyarországról kilép, majd Magyarországra belép;
iii) a két pont között az útvonal tervező által megadott útvonalon történő utazás esetén az átlagsebesség nagyobb, mint 130 km/óra.
iv) a légvonalban mért távolság és a két utolsó adat keletkezésének időpontja között eltelt idő hányadosaként képzett „légvonalbeli átlagsebesség” nagyobb, mint 130 km/óra;
2.4.4. Bírságolás ugrási jelentés esetén
a) Amennyiben az UD Rendszer a 2.4.3. pont („Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján”) a). pontja alapján Ugrási Menetillesztéssel vélelmezett útvonalat tervez és a Gépjármű a vélelmezett útvonaltól eltérő útvonalon haladt, és eközben az Ellenőrzési rendszer észlelte, az UD Rendszer vélelmezi a Jogosulatlan Úthasználatot. Ebben az esetben az Ugrási Menetillesztés által számított Díjköteles Útszakaszokra bevallás alapján nem kerül levonásra útdíj, vagy a levont egyenleg visszatöltésre kerül, és az ellenőrzés esetén Közigazgatási Bírság kerül kiszabásra.
b) Amennyiben az Ugrási Menetillesztésre az Ugrási Jelentés alapján a 2.4.3. pont („Bevallás kezdeményezése ugrási jelentés alapján”) b). pontja alapján nem kerül sor, akkor ellenőrzés esetén Közigazgatási Bírság kerül kiszabásra.
2.4.5. Piramis elv
a) A felhasználó által megadott Gépjármű útdíjfizetés, KRESZ és útvonal szempontjából jelentőséggel bíró tulajdonságai szerint, a hatályos KRESZ szabályok alapján tervez.
b) A lehetőségek közül azt választja, amelyik utazási időben legrövidebb.
c) Tervezéskor az autópályákat és főútvonalakat preferálja oly módon, hogy azokon a tervezéskor az elérhető sebességektől magasabb sebességgel számítja a futásidőt (gyorsabbnak tekinti ezeket).
d) Abban az esetben, amikor egyik vagy mindkét végpont(ok) nincsenek egyetlen úton sem, légvonalban a legközelebbi elérhető úton indítja/végződteti a tervezést.
2.4.6. Ugrási Menetillesztés alapján számított úthasználat kifogásolása
Amennyiben az Ügyfél szerint az Útdíjköteles Gépjármű nem az Ugrási Menetillesztés alapján vélelmezett Útdíjköteles Útszakaszon illetve Útszakaszokon közlekedett, akkor az Ügyfél panasszal élhet, kivéve amennyiben a vélelmezett útvonaltól eltérő útvonalon az Ellenőrző Rendszer észlelte és erre tekintettel a 2.4.4. („Bírságolás ugrási jelentés esetén”) a). pontja alapján Közigazgatási Bírságolási eljárás kerül, vagy került kezdeményezésre. A panaszban állított tények bizonyítása az Ügyfél kötelessége.
A bizonyítási eljárásban felhasználható bármilyen szokásos bizonylat (pl.: szállításról szóló számla stb.) illetve egyéb technológiai adat (pl.: független forrásból származó, a járműbe beszerelt GPS-es nyomkövető eszköz által generált követési adatsor).
2.4.7. Tájékoztatás az Ügyfél és Úthasználó részére
a) Közreműködő köteles előírni az Ügyfél részére, hogy az gondoskodjon arról, hogy a Gépjármű a díjköteles és a nem díjköteles útszakaszokon is működőképes Fedélzeti Eszközzel haladjon, amennyiben az útdíj-fizetés érdekében Bevallási Közreműködőt vesz igénybe.
b) Az ugrási jelentés alapján az UD Rendszer vagy a feltételek fennállása esetén Ugrási Menetillesztéssel vélelmezett útszakaszon állapít meg úthasználatot, vagy bizonyos feltételek fennállása esetén Ugrási Menetillesztést nem végez, ennek következtében útdíjbevallást nem készít, nem állapít meg vélelmezett úthasználatot. Vélelmezett úthasználat megállapítása esetén is érvényesek az adatszolgálatra érvényes általános szabályok, azaz pl. vélelmezett úthasználat megállapítása esetén nem szereznek úthasználati jogosultságot egyenleg hiányában az utólag fizetésre nem jogosult Ügyfelek, azaz a vélelmezett úthasználat automatikusan nem jelenti úthasználati jogosultság megszerzését.
c) Abban az esetben, ha a Gépjármű az Ugrási Menetillesztéssel megállapított vélelmezett útvonaltól eltérő úton halad, vagy nem kerül sor Ugrási Menetillesztés alapján vélelmezett útvonal megállapítására, akkor ellenőrzés esetén Közigazgatási Bírság kerül kiszabásra.
2.5. Törölve, jelenleg nincs hatályos szöveg
2.6. Tengelyszám (JDB) állítással kapcsolatos feladatok és kötelezettségek
Az Útdíj megállapításának egyik alapvető eleme a jármű tengelyszámon alapuló JDB osztályba történő besorolása. A Bevallás szempontjából a jármű tengelyeit az alábbiak szerint kell figyelembe venni:
a) a Gépjármű vagy Járműszerelvény összes tengelyét figyelembe kell venni, beleértve a közlekedés során nem használt (felhúzott) tengelyt/tengelyeket is,
b) Gépjármű mögé csatolt vontatmány esetén, a Gépjármű tengelyein túl, a vontatmány összes tengelyét is figyelembe kell venni, beleértve a közlekedés során nem használt (felhúzott) tengelyt/tengelyeket is.
A tengelyszámon alapuló JDB osztályba történő besorolás megadása az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszerében Úthasználó (Ügyfél) feladata és felelőssége. Amennyiben a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere az adott jármű tekintetében támogatja a tengelyszámon alapuló JDB osztályba történő besorolás változtatásának kezelését, úgy az Útdíj megállapításához a jelen 2.6. pont szerint meghatározható a hatályos tengelyszámot kell figyelembe venni.
2.6.1. JDB (tengelyszám) Adatszolgáltatási kötelezettség
Ha a regisztráció során az Ügyfél a JDB állítást a Bevallási Közreműködő igénybe vételével kívánja teljesíteni, és az ilyen tartalmú regisztrációt a Bevallási Közreműködő nem utasítja vissza és ezzel elfogadja, akkor a Bevallási Közreműködő köteles a jelen 2.6. pont szerinti kötelezettségeket teljesíteni a JDB állítás eredményes lezárása érdekében. Az adatszolgáltatásnak nem része a hatályos JDB érték megadása, azt a hatályos adat figyelembevételével az UD Rendszer rendeli hozzá az adatszolgáltatáshoz. A tengelyszám adat változásában mindaddig részt kell vennie a Bevallási Közreműködőnek, amíg az Ügyfél a regisztráció módosításával akként nem nyilatkozik, hogy azon túl a tengelyszám (JDB) adatot közvetlenül az UD Rendszerben állítja és erről a Bevallási Közreműködő az UD rendszerből értesítést nem kap.
2.6.2. A JDB állítás menete és az új JDB érték hatályosulása
Az új JDB adat hatályosulásának menete a következő:
a) Ügyfél vagy Úthasználó átállítja a JDB értéket
b) Az állítás tényéről és az új JDB értékről Bevallási Közreműködő tájékoztatja az UD Rendszert az interfészen keresztül
c) Az UD Rendszer emailen keresztül értesíti az Értesítendő Személyt az új JDB értékről. Az új JDB érték ezzel az értesítéssel (annak kiküldésével) hatályosul,
d) Az UD Rendszer a JDB hatályosulásáról a Bevallási Közreműködőt értesíti a hatályba lépés időpontjának (ITS) megadásával.
2.6.3. JDB adat (tengelyszám) állítással kapcsolatos, Bevallási Közreműködőt terhelő értesítési kötelezettség
Bevallási Közreműködőnek az új JDB érték hatályosulásáról történő tudomás szerzését követően nyomban, legkésőbb 30 másodpercen belül kötelessége SMS-ben vagy a lentebb meghatározott, ezzel egyenértékűnek tekintett módok valamelyikén értesítést küldeni Értesítendő Személy részére a JDB állítás hatályba lépéséről. Ez az értesítés tájékoztató jellegű, a hatályba lépés idejét az UD Rendszer által kiküldött email kiküldésének időpontja határozza meg.
Az értesítés megfelelőségének feltétele, hogy a JDB aktuális értékét megváltoztató személy a változtatás tényéről egyértelműen értesüljön oly módon, hogy a változtatás kezdeményezésétől a hatályba lépésig eltelt időszakban olyan értesítést lásson vagy halljon, amely arról tájékoztatja, hogy a megváltoztatási kérelmét a rendszer tudomásul vette, de hatályba lépés még nem történt meg. A hatályba lépés megtörténte után a visszajelzésnek meg kell változnia oly módon, hogy a JDB megváltoztatását kezdeményező értesüljön arról, hogy az új JDB osztály hatályba lépett.
A fentiek alapján tehát az SMS üzenettel egyenértékűnek és megfelelőnek tekintjük például az alábbi működési módokat:
a) a Fedélzeti Eszközön a JDB változtatási kérelmet feltűnő, például villogó fényjelzés jelzi. A hatályba lépés után már nem villog, hanem folyamatos fénnyel jelzi a hatálybalépést;
b) a Fedélzeti Eszközön a JDB változtatási kérelmet előre felvett hangüzenettel jelzi (pl. ”JDB változás folyamatban, kérem, várjon!”) amit addig ismétel, amíg a hatályba lépés bekövetkezik, majd a hatályba lépés után újabb hangüzenettel jelzi ezt (pl: „a JDB változtatás megtörtént”).
c) A Fedélzeti Eszközön a JDB változtatási kérelmet külön gombbal lehet kezdeményezi, az éppen hatályos JDB beállítás melletti visszajelző fény folyamatosan világít. A változtatás kezdeményezésekor az új JDB kategória melletti visszajelző fény villogni kezd, és mindaddig villog, amíg a kérés hatályba nem lép. A hatályba lépés után a korábbi JDB osztályt jelölő visszajelző fény kialszik, a frissen hatályba lépett pedig folyamatosan világít.
d) Bevallási Közreműködő web oldalán vagy okostelefonos alkalmazásán történő JDB állítás esetén, az új JDB osztály hatályba lépéséig a web oldalon vagy az okostelefonos alkalmazás képernyőjén feltűnően jelzi, hogy az új JDB érték változtatási nem lépett hatályba. Hatályba lépés után ugyanezen a képernyőn azt kell jelezni, hogy az új érték hatályba lépett.
e) A Gépjárműben olyan kijelző kerül elhelyezésre (LCD/PDA), amely a JDB adat váltást a kijelzőn megjelenített szöveges üzenetekkel támogatja. Miután a felhasználó kiválasztotta a megfelelő tengelyszámot, egy figyelmeztető felirat jelenik meg, pl. „Tengelyszám váltás folyamatban…” felirattal, és hangjelzés hallható. Ha az új érték hatályba lép, akkor a „Tengelyszám váltás sikeres: 2/3/4/5 tengely” felirat jelenik meg és az Fedélzeti Eszköz abbahagyja a hangjelzés adását. Ha bármi okból nem lép hatályba, akkor a „Tengelyszám váltás sikertelen” felirat jelenik meg, és a Fedélzeti Eszköz az előzőtől eltérő hangjelzéssel jelzi a sikertelen JDB állítási kísérletet.
f) A Fedélzeti Eszközön nyomógombok megnyomásával lehet kezdeményezni a JDB adat változását. Miután a felhasználó kiválasztotta az új tengelyszámot, a Fedélzeti Eszköz csipogással és gyors LED villogással jelzi a változás folyamatba lépését. Hatályba lépés esetén 3 rövid hangjelzés, LED villog annyit, amennyi az új tengelyszám érték majd 3 másodperc szünet, majd újra az új JDB értéknek megfelelő számú villanás. A Fedélzeti Eszköz ezt a ciklust többször ismétli. Ha az új JDB nem lép hatályba (vagy lejár a válaszidő) a Fedélzeti Eszköz egy hosszú sípszóval jelzi és a LED folyamatos gyors villogással jelzi, hogy az új JDB nem lépett hatályba.
2.6.4. Az Ügyfelek és Úthasználók számára szóló tájékoztatás
Egy adott JDB változás hatályosulásáig az UD Rendszer a régi JDB adatot rendeli hozzá a Bevallási Közreműködő adatszolgáltatásához.
3. Protokollok
Az alább ismertetett protokollok mutatják be, hogy Bevallási Közreműködő milyen eljárásrendet kell, hogy kövessen, továbbá milyen kötelező feladatai vannak az alábbi tényállások bekövetkezése
esetén, azzal, hogy a jelen pontban foglalt felsorolás nem kimerítő és teljes körű, további feladatokat az ÁSZF egyéb rendelkezései is rögzíthetnek.
Minden értesítést, hacsak az ÁSZF másként nem rendelkezik, az Értesítendő Személynek kell küldeni a hatályos regisztrált értesítési adatok figyelembe vételével telefonon, SMS-ben és emailben, az ÁSZF szerinti módon és tartalommal.
Telefonos értesítés esetén a Bevallási Közreműködő részéről a jelen 3. pontban meghatározott értesítési kötelezettséget teljesítettnek kell tekinteni abban az esetben, ha az Ügyfél, illetve adott esetben az Úthasználó telefonos értesítését az értesítésre előírt időtartamon belül legalább kétszer megkísérelte, de az Ügyfél (Úthasználó) az értesítést nem fogadta. Szintén teljesítettnek minősül az értesítés, ha az Ügyfél (Úthasználó) elérése az Ügyfél (Úthasználó) érdekkörében felmerült okból hiúsul meg.
SMS-ben történő értesítés esetén az értesítés nyelve – a Bevallási Közreműködő és az Ügyfél eltérő megállapodása hiányában – az a nyelv, amelyen a Bevallási Közreműködő és az Ügyfél szerződést kötött.
Ha a Regisztráció során egy Ügyfél egy Bevallási Közreműködőnél több Gépjárművet regisztrál ugyanarra a telefonszámra vagy ugyanarra az email címre, és az értesítés egy Ügyfélnek ugyanarra a telefonszámra vagy email címre regisztrált Gépjárművei közül 20-nál több Gépjárművet érint, akkor a Bevallási Közreműködő az értesítést az alábbi eltérésekkel hajtja végre:
1) ugyanazon email cím esetén egy emailben küldhet értesítést valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában, azzal, hogy az értesítő emailben teljes körűen fel kell sorolnia az értesítéssel érintett Gépjárművek rendszámát;
2) ugyanazon telefonszám esetén:
a) egy telefonhívás útján tehet eleget értesítési kötelezettségének valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában, azzal, hogy a telefonhívás során az értesítéssel érintett valamennyi Gépjármű rendszámát teljes körűen fel kell sorolnia;
b) egy SMS útján küldhet értesítést valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában, azzal, hogy az SMS-ben az értesítéssel érintett Gépjárművek rendszámát nem kell teljes körűen felsorolnia, de abban hivatkoznia kell az egyéb értesítési csatornákon történt értesítésekre, feltéve, hogy az a) pontban említett telefonhívás oly módon zárult sikeresen, hogy valamennyi értesítéssel érintett Gépjármű vonatkozásában a rendszámok teljes körű felsorolása (egyeztetése) a telefonbeszélgetés során ténylegesen sikeresen megvalósult.
A Szerződött Útdíjfizető (akár az Úthasználó útján, aki azonban mindig a Szerződött Útdíjfizető helyett és nevében kezdeményezi a rendszerbe történő belépést) a következő lépések alapján lép be a rendszerbe (válik Ügyféllé), és a következő feltételek szerint tud további Gépjárműveket is regisztrálni.
a) Fedélzeti Eszköz Szerződött Útdíjfizető általi megszerzése
A Fedélzeti Eszköz Szerződött Útdíjfizető általi megszerzése két módon történhet:
i) A Bevallási Közreműködőnél már meglévő, vagy nála közvetlenül jelentkező személy esetén a Bevallási Közreműködőnél történő szerződéskötéssel és Fedélzeti Eszköz beszereléssel vagy beépítéssel, vagy
ii) Főként Adatszolgáltatáshoz beszerzett kereskedelmi forgalomban kapható, Bevallási Közreműködő által előzetesen nyilvántartásba vett, a Szerződött Útdíjfizető által önállóan beszerelhető Fedélzeti Eszköz megvásárlásával.
A Fedélzeti Eszköz megszerzése és beüzemelése az első lépés, és feltétele minden további lépésnek.
b) Egyetemes Útdíjszolgáltatónál történő regisztráció (Az a) pontban írt feltétel teljesülését követően)
A Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó regisztrál az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál (pl.: az erre a célra létrehozott honlapján) annak érdekében, hogy az UD rendszerben a regisztrációja megtörténjen. A regisztráció sikeres befejezésének feltétele az alábbi c) és d) pontok teljesülése
c) Bevallási Közreműködő megkeresése és válasza
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a regisztráció megkezdését követően az adattartalom legalább részbeni megküldése mellett, az interfészen meghatározott adattartalommal tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt a regisztráció tényéről, és egyidejűleg rákérdez a Bevallási Közreműködő személyére azaz, hogy a Bevallási Közreműködő vállalja-e az adott Szerződött Útdíjfizető és/vagy Úthasználó nevében és helyett továbbiakban az Adatszolgáltatási feladatokat. A Bevallási Közreműködő a megkeresést követően valós időben (real time) köteles válaszolni 5 másodpercen belül, amely válaszának tartalmaznia kell azt, hogy sikeres-e vagy sikertelen-e a megkeresés, továbbá sikertelen megkeresés esetén a sikertelenség okait is. A visszaigazolásnak négy tartalmi elem vonatkozásban is sikeresnek kell lennie:
i) A megkereséssel megérkezett adatok megfelelőek és Bevallási Közreműködő képes azok azonnali nyilvántartásba vételére,
ii) Fedélzeti Eszköz az adott Bevallási Közreműködő szolgáltatási körében kezelt eszköz,
iii) amennyiben az Ügyfél kérése alapján a JDB állítást is a Bevallási Közreműködő rendszerében regisztrált Fedélzeti Eszközön át kívánja megtenni, akkor Bevallási Közreműködő nyilatkozik arról, hogy az adatszolgáltatást e módon vállalja-e. A regisztráció visszautasításának indoka lehet a kért JDB állítás visszautasítása. A pozitív visszaigazolással a Bevallási Közreműködő abban az esetben is elfogadhatja a tengelyszám adatok küldésére vonatkozó megbízást, ha az Ügyféllel kötött külön szerződés alapján a tengelyszámra vonatkozó adatokat nem a Fedélzeti Eszközről, hanem más, ellenőrizhető és dokumentált műszaki megoldással nyeri az Ügyféltől, például internetes felületen tett nyilatkozattal.
iv) A Bevallási Közreműködő képes az azonnali Bevallási Közreműködői tevékenység elvégzésére, amennyiben JDB állítási szolgáltatás is elfogadásra került, azt is beleértve.
d) Az Értesítendő Személy értesítése a regisztráció lezárásáról
A regisztrációs folyamat akkor zárható le, ha valamennyi korábbi b) és c) pontban részletezett eljárás sikeresen lezárult. A regisztráció egy folyamatban történik, és akkor zárul le sikeresen, ha az Adatszolgáltatás a Bevallási Közreműködő igénybevételével megkezdődhet (az Útdíjfizetés egyéb felétetlek itt nem vizsgálandók, pl.: előre történő vagy utólagosan történő fizetési mód). A regisztráció sikeres lezárása esetén a NÚSZ email formájában értesíti az Értesítendő Személyt a sikeres regisztrációról.
Az eljárás alkalmazandó, amennyiben a hiba csak egy adott Fedélzeti Eszköz használónál lép fel illetve a hiba eredményeképpen az Adatszolgáltatás nem vagy hibásan kerül megküldésre. Az eljárás feltétele, hogy a Fedélzeti Eszköz hibát a Bevallási Közreműködő észlelje.
a) A Bevallási Közreműködőnek kötelezettsége az Fedélzeti Eszköz hibáról, annak észlelését követően 10 percen belül értesíteni Értesítendő Személyt, azonban nem kell értesíteni az Egyetemes Útdíjszolgáltatót. Az értesítés módja e-mail, SMS és telefon. Az értesítésnek tartalmaznia kell probléma észlelésének időpontját, rövid leírását és az érintett jármű rendszámát. A Bevallási Közreműködő értesítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a Fedélzeti Eszköz és rendszer sajátosságaiból fakadóan az üzemhibát meg tudja állapítani kétséget kizáróan, vagy nagy valószínűséggel (például folyamatos, gyújtás nélküli üzemi Fedélzeti Eszköz esetén). A Szerződött Útdíjfizető írásbeli kérése esetén, annak kockázatára, a Bevallási Közreműködő jogosult a Fedélzeti Eszköz hibáról történő, telefonon és SMS-en történő értesítést mellőzni. Ennek feltétele, hogy a Bevallási Közreműködő a Szerződött Útdíjfizetőt tájékoztatja az
értesítés mellőzésének kockázatáról, így különösen arról, hogy a Fedélzeti Eszköz hibája miatt megbírságolhatják.
b) A Bevallási Közreműködőnek kötelezettsége az Fedélzeti Eszköz hiba elhárulásáról, annak észlelését követően 10 percen belül értesíteni az Értesítendő Személyt, azonban nem kell értesíteni az Egyetemes Útdíjszolgáltatót. Az értesítés módja e-mail, SMS és telefon. Az értesítésnek tartalmaznia kell probléma elhárulásának tényét, időpontját, rövid leírását és az érintett jármű rendszámát. A Bevallási Közreműködő értesítési kötelezettsége csak abban az esetben áll fenn, ha a Fedélzeti Eszköz és rendszer sajátosságaiból fakadóan az üzemhibát meg tudja állapítani kétséget kizáróan, vagy nagy valószínűséggel (például folyamatos, gyújtás nélküli üzemi Fedélzeti Eszköz esetén). A Szerződött Útdíjfizető írásbeli kérése esetén, annak kockázatára, a Bevallási Közreműködő jogosult a Fedélzeti Eszköz hibáról történő, telefonon és SMS-en történő értesítést mellőzni. Ennek feltétele, hogy a Bevallási Közreműködő a Szerződött Útdíjfizetőt tájékoztatja az értesítés mellőzésének kockázatáról, így különösen arról, hogy a Fedélzeti Eszköz hibája miatt megbírságolhatják.
c) A hiba esetén az Szerződött Útdíjfizető és/vagy Úthasználó köteles Viszonylati jegyet vásárolni, amennyiben a Fedélzeti Eszköz hibáról a Bevallási Közreműködő tájékoztatja, vagy a hibát maga észleli.
d) Fedélzeti Eszköz hiba esetén, amennyiben emiatt az Egyetemes Útdíjszolgáltató nem kapja meg az Adatszolgáltatást, bírságolási eljárás indulhat függetlenül attól, hogy mi a Fedélzeti Eszköz hibája vagy, hogy arról az Szerződött Útdíjfizető és/vagy Úthasználó tudott vagy sem. A Bírságolás bekövetkezhet az a) pontban említett értesítési idő alatt is. Ha a Szerződött Útdíjfizető kérésére a Bevallási Közreműködő az értesítést mellőzi, ez a Szerződött Útdíjfizető vagy Úthasználó bírságolását nem akadályozza, az értesítés hiányából eredő bírságért vagy más jogkövetkezményért a Szerződött Útdíjfizető felel.
Bármilyen üzemhiba okára és fennállására vonatkozó valamennyi bizonyítékot köteles Bevallási Közreműködő a hiba kezelését követően, vagy Egyetemes Útdíjszolgáltató kérésére bármikor átadni, továbbá Bevallási Közreműködő a helyszínen, kérésre nyomban és feltétel nélkül köteles a hiba megvizsgálását lehetővé tenni.
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a Bevallási Közreműködő feldolgozó rendszer megfelelő működésének ellenőrzése érdekében percenként „ping” üzenetet küldhet a Közreműködő által lejelentett azon fix IP címre (továbbiakban pingelés), melyről a NÚSZ irányába az adatszolgáltatások érkeznek. A pingelés megvalósításához minden szükséges intézkedést köteles a Bevallási Közreműködő megtenni. Ezen üzenetekre a Bevallási Közreműködőnek 30 másodpercen belül minden esetben választ kell küldenie.
Az üzemhibát az UD rendszer Bevallási Közreműködők számára kialakított hibabejelentő felületén kell bejelenteni és a bejelentés tényét telefonon is meg kell erősíteni az UD Rendszer Service Desk szolgálatánál. Internetkapcsolat hiánya esetén az üzemhibát telefonon kell bejelenteni, és amint lehetséges a hibát írásban is meg kell erősíteni. Bejelentéskor meg kell adni a Bevallási Közreműködő kódját, amely a titkosságot és az adatvédelmet biztosítja. Az üzemhibák határidőben történő észlelése mind a NÚSZ, mind a Bevallási Közreműködő, mind az ügyfelek alapvető érdeke, erre tekintettel a Bevallási Közreműködőnek olyan komplex rendszert (számítástechnikai, ügyfélszolgálati, felügyeleti) kell üzemeltetnie, hogy az üzemhibát haladéktalanul, de legkésőbb annak keletkezését követő 60 percen belül észlelje. Az üzemhiba keletkezését követő 60. perc elteltével az üzemhiba akkor is észleltnek tekintendő, ha a Bevallási Közreműködő azt nem jelentette be és annak észlelését vitatja.
Az üzemhibát a Bevallási Közreműködőnek azonnal, de legkésőbb a keletkezéstől számított 60 percen belül be kell jelentenie az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére abból a célból, hogy az adott szolgáltatóhoz tartozó Szerződött Útdíjfizetők és/vagy Úthasználók, vagy azok meghatározott köre vonatkozásában az ellenőrzési rendszer értesíthető legyen, illetve súlyos üzemhiba esetén az érintett járművekre ne kezdeményezzen bírságolási eljárást. A bejelentéskor a hiba keletkezésének
időpontját és az üzemhiba okát meg kell adni akként, hogy abból megállapítható legyen, az üzemhiba a Bevallási Közreműködő felelősségi körébe esik-e. Amíg a Bevallási Közreműködő nem jelez hibát, addig bírságolásra kerül az Úthasználó. (17. sz. melléklet) A hiba elhárítását követően azonnal, de legkésőbb 20 percen belül be kell jelenteni a hiba elhárításának tényét az egyetemes Útdíjszolgáltató részére.
Az üzemhiba bejelentés keletkezési és elhárítási határidejének elmulasztása az ÁSZF 10.7 b) pontja szerinti mulasztási eseménynek minősül, így aszerint szankcionálandó.
3.3.1. Adatkésést okozó üzemhiba
Adatkésést okozó üzemhiba a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszerének teljes körű vagy számos Szerződött Útdíjfizetőt és/vagy Úthasználót érintő hibája, - tehát nem a 3.2. pont szerinti Fedélzeti Eszköz hiba - amely miatt az Adatszolgáltatás tömegesen nem érkezik meg, de várhatóan az üzemhiba helyreállítható, adatvesztéssel nem jár, az adatszolgáltatások beérkezése garantálható. Az adatszolgáltatást ebben az esetben is az általános szabályok alkalmazásával kell teljesíteni, azaz az abszolút időtúllépést követően teljesített, illetve az adatszolgáltatás sorfolytonosságához fűződő további követelményeket megsértő adatszolgáltatás úthasználati jogosultságot nem keletkeztet. Az általános szabályokat figyelmen kívül hagyó adatszolgáltatás tehát a jelen pontban foglalt esetben sem alkalmas arra, hogy úthasználati jogosultságot keletkeztessen.
a) Bevallási Közreműködő felelősségi körébe tartozó üzemhiba
i) A Bevallási Közreműködő felelősségi körébe tartozó üzemhiba elhárítására alkalmanként legfeljebb a keletkezéstől számított 24 óra áll rendelkezésre, ezért a jelen rendelkezés alkalmazásának akkor van helye, ha az üzemhiba elhárítását követően, és legkésőbb az üzemhiba keletkezésétől számított 24 órán belül az adatok az Egyetemes Útdíjszolgáltatóhoz megérkeznek.
ii) A jogkövetkezmény az adatkésés mértékétől függően az 1. melléklet szerinti SLA szintek alapján kerül megállapításra.
iii) A Bevallási Közreműködő az üzemhiba keletkezésétől számított 19. óra kezdetéig jogosult áttérni a 3.3.2. pontban szabályozott esetre, ha felismeri, hogy a keletkezett üzemhiba nem adatkéséssel, hanem adatvesztéssel fog járni. Úgyszintén át kell térnie a 3.3.2. pontban szabályozott esetre, ha az üzemhiba keletkezésétől számított 19. óra kezdetéig az adatkéséssel járó üzemhibát nem tudja elhárítani.
iv) Átállás esetén az üzemhiba keletkezésétől addig az időpontig, amikortól az úthasználók viszonylati jegy vásárlására kötelesek, Elmaradt Hasznot kell fizetnie a 3.3.2 pont rendelkezései szerint, amelynek alapja és mértéke az 5. sz. melléklet szerinti.
b) Bevallási Közreműködő felelősségi körön kívül eső üzemhiba kezelése
Nem minősül a felelősségi körön kívül eső oknak, ha az üzemhiba a Bevallási Közreműködőnek felróható okból (pl.: díjfizetés elmaradás okán történő szolgáltatás kimaradás: telekommunikáció, áramellátás, IT probléma stb.) történik.
3.3.2. Súlyos üzemhiba
Súlyos üzemhiba a feldolgozó Rendszer teljes körű, vagy számos Útdíjfizetőt és/vagy Úthasználót érintő hibája, - tehát nem a 3.2. pont szerinti Fedélzeti Eszköz hiba - amely miatt az Adatszolgáltatás tömegesen nem érkezik meg, és arról a Bevallási Közreműködő tudja, hogy elhárítása esetén sem fogja tudni teljes körűen az Adatszolgáltatást biztosítani az üzemhiba kezdő időpontját követően.
A súlyos üzemhiba lefolyása háromféleképpen történhet:
- A Bevallási Közreműködő a súlyos üzemhibát a keletkezéstől számított 60 percen belül a NÚSZ- nak bejelenti.
- Ha az adatkésést okozó üzemhiba bejelentése után a Bevallási Közreműködő észleli, hogy a hiba adatvesztéssel fog járni, a NÚSZ-nak ezt azonnal bejelenti. Az adatvesztés kezdetétől számított 60 perc elteltével az adatvesztés észleltnek tekintendő akkor is, ha a bevallási közreműködő a súlyos üzemhiba bejelentését elmulasztja. A súlyos üzemhiba bejelentésére nyitva álló 60 perces határidő elmulasztása az ÁSZF 10.7. b). pontja szerinti mulasztási eseménynek minősül.
- Ha az adatkésést okozó üzemhibát a Bevallási Közreműködő a hiba keletkezésétől számított 19. óra kezdetéig nem tudja elhárítani, vagy az ok nem hárult el a NÚSZ-nak legkésőbb ezen időpontig be kell jelenti az adatvesztéses hibára történő átállást, függetlenül az előző pontban rögzítettektől. A bejelentés elmulasztása az ÁSZF 10.7. b) pontja szerinti mulasztási eseménynek minősül. Az átállást ezen határidőig akkor nem kell csak bejelenteni, ha az üzemhiba elhárult és az adatküldés egyidejűleg már megkezdődött.
Az adatvesztéses hibára történő átállás bejelentésnek tartalmaznia kell azt az időpontot, amelynek kezdetétől az úthasználóknak viszonylati jegyet kell vásárolniuk.
A súlyos üzemhiba NÚSZ részére történő bejelentésétől számított 4 órán belül a Bevallási Közreműködő értesíti az Értesítendő Személyeket arról, hogy legkorábban az értesítéstől számított 1 óra elteltével viszonylati jegyet kell vásárolniuk. Ha a bevallási közreműködő 4 órán belül nem értesíti az összes értesítendő személyt, az súlyos szerződésszegésnek minősül.
Az értesítés az alábbi kötelező elemeket tartalmazza:
− az üzemhiba keletkezésének időpontját,
− az üzemhiba rövid leírását, az üzemhiba okának megjelölését,
− figyelemfelhívást az egyenlegfeltöltés és -figyelés kötelességére, illetve hogy pontosan mely időponttól lesz viszonylati jegy vásárlására köteles, illetve, hogy annak elmaradása jogosulatlan úthasználatot és bírságot eredményez
− az érintett jármű vagy járművek rendszámát.
Az értesítés módja e-mail és sms, vagy e-mail és telefonhívás. A Bevallási Közreműködő az Értesítendő Személyt az üzemhiba jelzésével megegyező módon értesíti az üzemhiba elhárításáról is.
Az Bevallási Közreműködővel szerződéses kapcsolatban álló összes érintett Szerződött Útdíjfizető a súlyos üzemhiba NÚSZ részére történő bejelentésétől számított legfeljebb 5 óra időtartamra Átmeneti Mentességet kap a bírságolás alól.
a) Bevallási Közreműködő felelősségi körébe tartozó súlyos üzemhiba
A súlyos üzemhiba keletkezésétől számított kezdettel az Értesítendő személyek értesítésében megjelölt időpontig a Bevallási Közreműködő Elmaradt útdíj fizetésére kötelezett.
b) Bevallási Közreműködő felelősségi körön kívül eső súlyos üzemhiba kezelése adatvesztés esetén
i) Ha a Bevallási Közreműködő minden tekintetben szerződésszerűen jár el, nem köteles Elmaradt útdíj megfizetésére.
ii) Amennyiben a Közreműködő a felelősségi körön kívül eső súlyos üzemhibát nem jelenti be határidőben, úgy az súlyos szerződésszegésnek minősül, ezért a keletkezéstől számított 60 perctől az üzemhiba bejelentéséig tartó időszakra is elmaradt útdíj megfizetésére kötelezett.
iii) Nem minősül a felelősségi körön kívül eső oknak, ha az üzemhiba a Bevallási Közreműködőnek felróható okból (pl.: díjfizetés elmaradás okán történő szolgáltatás kimaradás: telekommunikáció, áramellátás, IT probláma stb.) történik.
3.4. Regisztrált adatok módosítása
Amennyiben az Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó a regisztráció során már regisztrált adatokat módosítani kívánja, akkor az alábbi eljárás követendő:
a) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó regisztráció módosítást kezdeményez az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál (pl.: az erre a célra létrehozott honlapján) annak érdekében, hogy az UD
rendszerben regisztrált adatok módosuljanak. A regisztráció módosítás sikeres befejezésének feltétele az alábbi b) és c) pontok teljesülése
b) Bevallási Közreműködő megkeresése és válasza
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó általi regisztráció módosítás megkezdését követően az adattartalom legalább részbeni megküldése mellett tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt a regisztráció módosítás tényéről, és egyidejűleg rákérdez a Bevallási Közreműködő személyére azaz, hogy a Bevallási Közreműködő vállalja-e az Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó nevében és helyett az Adatszolgáltatások megküldését a módosított adatok mellett. A Bevallási Közreműködő a megkeresést követően valós időben (real time) köteles válaszolni 5 másodpercen belül, amely válaszának tartalmaznia kell azt, hogy sikeres-e vagy sikertelen-e a megkeresés, továbbá sikertelen megkeresés esetén a sikertelenség okait is.
A visszaigazolásnak három tartalmi elem vonatkozásában is sikeresnek kell lennie:
i) A megkereséssel megérkezett adatok megfelelőek és Bevallási Közreműködő képes azok azonnali nyilvántartásba vételére,
ii) Fedélzeti Eszköz az adott Bevallási Közreműködő szolgáltatási körében kezelt eszköz,
iii) A Bevallási Közreműködő képes az azonnali Bevallási Közreműködői tevékenység elvégzésére a módosított adatok mellett. Amennyiben az Ügyfél kérése alapján a JDB állítást is a Bevallási közreműködő rendszerében regisztrált Fedélzeti Eszközön át kívánja megtenni, akkor a Felek a 3.1. („Szerződött Útdíjfizető belépése és további Gépjárművek adott Szerződött Útdíjfizetőhöz regisztrálása”) pont c) iii) szerint járnak el.
iv) Amennyiben az Ügyfél úgy nyilatkozik, hogy a továbbiakban a JDB kategória állítását nem szeretné Bevallási Közreműködő rendszerén keresztül állítani, ennek tudomásul vétele.
c) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó értesítése a regisztráció módosítás lezárásáról
A regisztrációs folyamat akkor zárható le, ha valamennyi korábbi a) és b) pontban részletezett eljárás sikeresen lezárult. A regisztrációmódosítás egy folyamatban történik, és akkor zárul le sikeresen, ha az Adatszolgáltatás a Bevallási Közreműködő igénybevételével megkezdődhet.
A regisztráció módosulásáról az UD Rendszer értesíti a Bevallási Közreműködőt minden olyan esetben, ahol a módosítás előtti adatokról is értesítést kapott vagy a Bevallási Közreműködői tevékenységéhez az ÁSZF szerint szükséges. A regisztráció sikeres lezárása esetén a NÚSZ email formájában értesíti a korábbi és az új Értesítendő személyt a regisztráció sikeres megváltoztatásáról.
3.5. Regisztrált adatok törlése
Amennyiben az Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó nem kívánja tovább az adott Bevallási Közreműködőt igénybe venni a továbbiakban, akkor törli az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszerében regisztrált adatokat. Ebben az esetben az eljárás a következő:
a) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó regisztráció törlését kezdeményez az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál (pl.: az erre a célra létrehozott honlapon) annak érdekében, hogy az UD rendszerben regisztrált adatok törlésre kerülhessenek.
b) Bevallási Közreműködő megkeresése és válasza
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó általi regisztráció törlés megkezdését követően a törlésről történő tájékoztatás mellett tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt a regisztráció törlés tényéről. A Bevallási Közreműködő a megkeresést követően valós időben (real time) köteles válaszolni 5 másodpercen belül, amely válaszának tartalmaznia kell azt, hogy sikeres-e vagy sikertelen-e a megkeresés, továbbá sikertelen megkeresés esetén a sikertelenség indokát.
c) Szerződött Útdíjfizető és/vagy az Úthasználó értesítése a regisztráció törlési folyamat lezárásáról
A Bevallási Közreműködő igénybevételére irányuló adatok törlési folyamata akkor zárható le, ha valamennyi korábbi a) és b) pontban részletezett eljárás sikeresen lezárult. Amennyiben a
vonatkozó adatok törlésre kerültek a továbbiakban a Bevallási Közreműködőnek adatszolgáltatási kötelezettsége az adott Fedélzeti Eszközzel kapcsolatban nincs, mindaddig, amíg új, sikeres regisztráció nem történik. A regisztráció törlési folyamat sikeres lezárása esetén a NÚSZ email formájában értesíti a korábbi Értesítendő Személyt a regisztráció sikeres megváltoztatásáról.
Amennyiben a Bevallási Közreműködő bármilyen okból a szolgáltatást felfüggeszti vagy a szerződés megszűnik egy vagy több Fedélzeti Eszköz vonatkozásában a Szerződött Útdíjfizetővel (így különösen felmondja a díjfizetés elmaradása miatt), akkor a követendő eljárás a következő:
a) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Értesítendő Személyt és a Szerződött Útdíjfizetőt a felfüggesztés vagy a Szerződött Útdíjfizetővel kötött szerződés megszűnésének tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról legalább 3 munkanappal a felfüggesztés vagy szerződésbontás előtt. Az ügyfelek felé történő értesítés módja minden esetben e-mail, sms és telefonhívás. Tartalma az Értesítendő Személy felé: Szerződött Útdíjfizető (adott esetben az Úthasználón keresztül) milyen okból, mely időponttól köteles, mely rendszámú járműre viszonylati jegyet váltani. Figyelmeztetés, hogy Viszonylati útvonaljegy vásárlás elmaradása jogosulatlan úthasználatot és esetleges Bírságot eredményez.
b) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Egyetemes Útdíszolgáltatót a felfüggesztés vagy szerződés megszűnésének tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról és/vagy az érintett Fedélzeti Eszközök 12 jegyű azonosítójáról. Az értesítésnek az a.) pontban megadott időponttal egyidejűleg kell megtörténnie. Az értesítés módja elektronikus levél a NÚSZ hivatalos kapcsolattartójának részére.
c) A megadott időpont eltelte után a Bevallási Közreműködő leállíthatja az Adatszolgáltatást és az egyéb, interfészen keresztüli, ügyféllel kapcsolatos adatküldést. Ezt a kérést az Egyetemes Útdíjszolgáltató és a Bevallási Közreműködő rendszere között az Adatszolgáltatások eljuttatás érdekében rendszeresített Interface-en keresztül kell a Közreműködőnek megtennie.
A megfelelő értesítés feltétele a felfüggesztésnek vagy megszüntetésnek.
Amennyiben a Közreműködő a felfüggesztést visszavonja erről egyidejűleg az Ügyfelet és a NÚSZ-t is értesítenie kell.
Amennyiben a Bevallási Közreműködő és az Egyetemes Útdíjszolgáltató közötti jogviszony bármilyen okból megszűnik, a megszűnés előtt legalább 3 munkanappal valamennyi ügyfelet értesíteni kell, kivéve, ha a megszűnés körülményei ezt lehetetlenné teszik. . Az ügyfelek felé történő értesítés módja minden esetben e-mail, sms és telefonhívás. Tartalma: Ügyfél milyen okból, mely időponttól köteles, mely rendszámú járműre viszonylati jegyet váltani. Figyelmeztetés, hogy Viszonylati jegy vásárlás elmaradása Jogosulatlan Úthasználatot és esetleges Bírságot eredményez. A felfüggesztés visszavonásáról szóló értesítés módja megegyezik a felfüggesztésről szóló módokkal.
3.7. Bevallási Közreműködő szolgáltatás újraindítása
Amennyiben a Bevallási Közreműködő bármilyen okból a szolgáltatást újra kívánja indítani, akkor a követendő eljárás:
a) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell a Szerződött Útdíjfizetőt és az Úthasználót az újraindítás tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról. Az értesítésnek a szolgáltatás újraindításának időpontja előtt kell megtörténnie minimum 5 órával. Az értesítés módja: email, sms és telefon.
b) Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Egyetemes Útdíjszolgáltatót az újraindítás tényéről, időpontjáról és az érintett jármű vagy járművek rendszámáról és/vagy az érintett Fedélzeti Eszközök 12 jegyű azonosítójáról. Az értesítésnek a szolgáltatás újraindításának időpontja előtt kell megtörténnie minimum 5 órával.
c) A szolgáltatás újraindításának időpontjában a Bevallási Közreműködőnek el kell indítania adatszolgáltatást az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé.
A Bevallási Közreműködőnek minden, az általa kereskedelmi forgalomban értékesítendő (és még nem értékesített) vagy már korábban értékesített és a rendszerében regisztrált, a Bevallási Közreműködői tevékenységbe bevonni kívánt Fedélzeti Eszközhöz hozzá kell rendelni a Fedélzeti Eszközt egyértelműen azonosító számot (Fedélzeti Eszköz egyedi azonosítója). A Fedélzeti Eszköz egyedi azonosítója 12 számjegyből áll, melynek felépítése a következő: 9BBXXXXXXXXC, ahol:
- 9 (1. számjegy): speciális felhívó karakter,
- BB (2. és 3. számjegy): a Bevallási Közreműködő egyedi azonosító kódja, amelyet az Egyetemes Útdíjszolgáltató határoz meg a szerződéskötés során, és amely rögzítésre kerül a szerződésben,
- XXXXXXXX (4.-11. számjegyek): az adott Bevallási Közreműködő rendszerében rögzített, a Fedélzeti Eszköz egyedi azonosítója (javasolt véletlenszerűen választott azonosítót használni),
- C (12. számjegy): LUHN szabványú ellenőrző számjegy.
A Bevallási Közreműködőnek minden, az általa kereskedelmi forgalomban értékesítendő (és még nem értékesített) vagy már korábban értékesített vagy a rendszerében regisztrált, a Bevallási Közreműködői tevékenységbe bevont kívánt Fedélzeti Eszköznek a fent említett módon generált egyedi azonosítóját közölnie kell az Egyetemes Útdíjszolgáltatóval az interfészen át, aki a rendszerében ezeket a Fedélzeti Eszközöket nyilvántartásba veszi („bevermeli”) és a sikeres vagy sikertelen nyilvántartásba vételről válasz üzenetben értesíti a Bevallási Közreműködőt.
A Bevallási Közreműködőnek biztosítania kell továbbá, hogy az Egyetemes Útdíjszolgáltatónál végrehajtott regisztrációs folyamat során, a Fedélzeti Eszköz azonosítására történő visszaellenőrzés céljából, az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszere által küldött lekérdezésre azonnal (5 mp belül) válaszoljon.
3.9. Adat megőrzési és tárolási protokoll
A panaszkezelési vagy jogorvoslati eljárásokhoz szükséges adatok, a panaszkezelési vagy jogorvoslati eljárás lezárását vagy jogerős befejezését követő 5 éves időtartamon túl történő megőrzése a Bevallási Közreműködő kötelezettsége, amennyiben erre az Egyetemes Útdíjszolgáltatótól felhívás érkezik. Ez a megőrzési kötelezettség vonatkozik azokra a panaszkezelési vagy jogorvoslati eljárásokhoz szükséges adatokra is, ahol az Ügyfél a NÚSZ részére panaszt tesz, és az Ügyfél panaszának érdemi kivizsgálásához a NÚSZ megítélése szerint a Közreműködő közreműködése szükséges,
3.10. SLA méréshez és rendszer feltételeknek megfelelő működéséhez szükséges adatátadás, adattárolás
A Bevallási Közreműködőnek minimum két hónapra biztosítania kell minden a Fedélzeti Eszközöktől érkező, járműpozíciót tartalmazó adat, valamint az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé irányuló Adatszolgáltatás adattartalmának online adatbázisokban történő tárolását, amely mind a helyszínen, mind az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszeréből közvetlenül elérhető audit feladatok és SLA mérés végrehajtása céljából.
A Bevallási Közreműködő feladata továbbá minimum további hat hónapig ezeket az adatokat teljes körűen archiválni és biztosítani az archivált adatok
a) Helyszínen történő elérését az auditáláshoz és SLA méréséhez szükséges formátumban
b) Biztonságos adatkapcsolati csatornán történő elérését biztosítani auditáláshoz és SLA méréséhez szükséges formátumban
c) Kérésre történő átadását az Egyetemes Útdíjszolgáltató részére auditáláshoz és SLA méréséhez szükséges formátumban.
3.11. Hibaazonosítási és hibajelentési kötelezettség
Amennyiben a Bevallási Közreműködő egy olyan hibát azonosít, amely bizonyíthatóan adatminőség romlást eredményez a Szakasz- és Menetillesztési algoritmusban vagy a térkép layerben, abban az esetben a Bevallási Közreműködő köteles jelezni a hibát – és amennyiben lehetséges a megoldási javaslatot – az Egyetemes Útdíjszolgáltatónak. Amennyiben az Egyetemes Útdíjszolgáltató azonosít az előbb említett hibákhoz hasonlókat, és arra van kidolgozott hibajavítása, abban az esetben a Bevallási Közreműködők számára emailben megküldött (publikáltnak tekinthető) hibajavításokat a Bevallási Közreműködőnek 10 napon belül implementálnia kell a saját rendszerében. A javítások végrehajtásáról a Bevallási Közreműködőnek értesítenie kell az Egyetemes Útdíjszolgáltatót.
Amennyiben az azonosított hibára – függetlenül attól, hogy azt a Bevallási Közreműködő vagy az Egyetemes Útdíjszolgáltató azonosította – nincs megoldási javaslat, abban az esetben a Bevallási Közreműködőknek a hiba megoldásához szükséges megfelelő erőforrást és kompetenciát kell biztosítani, és aktívan közre kell működnie az azonosított hiba elhárításában.
Ezen túlmenően Bevallási Közreműködőnek általánosságban kötelessége minden olyan műszaki megoldás megvalósítása és folyamatos fejlesztése, melyek a rendszer minőségét javítják ideértve, de nem kizárólagosan az interfész verziókövetését is.
Amennyiben Bevallási Közreműködő hibát észlel a regisztrációs vagy általában az Ügyfél adatokban, köteles erről haladéktalanul értesíteni a NÚSZ-t és az Értesítendő Személyt.
3.12. Díjszedési tevékenység felfüggesztése, újraindítása, üzemszünet
Abban az esetben, ha Egyetemes Útdíjszolgáltató döntése alapján a díjszedési tevékenységet
a) később kezdi meg, vagy
b) megszünteti,
és erről Bevallási Közreműködőt az időpont megjelölésével értesíti e-mailben és az Egyetemes Útdíjszolgáltató és a Bevallási Közreműködő rendszerei között rendszeresített interfészen keresztül, akkor a) esetben az elhalasztott időpontig, a b) esetben a megszűnés időpontját követő időszakra vonatkozóan nem kell adatot küldeni.
Ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató döntése alapján a díjszedési tevékenységet felfüggeszti (így különösen tervezett vagy rendkívüli üzemelési helyzet okozta leállások miatt), a Bevallási Közreműködőt a felfüggesztés kezdő időpontjának megjelölésével értesíti az Egyetemes Útdíjszolgáltató és a Bevallási Közreműködő rendszerei között rendszeresített interfészen keresztül, továbbá tájékoztatja a Bevallási Közreműködőt arról, hogy a felfüggesztés időtartama alatt keletkezett adatokat a felfüggesztés vége után kéri-e Adatszolgáltatásként megküldeni vagy sem (utólagos Adatszolgáltatás).
Az Egyetemes Útdíjszolgáltató a felfüggesztés végéről is értesíti a Bevallási Közreműködőt. Ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató az utólagos Adatszolgáltatást nem kéri, a Bevallási Közreműködő a felfüggesztés végét követően sem köteles a felfüggesztés időtartamára adatot küldeni. Ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató kéri az utólagos Adatszolgáltatást, a Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást a felfüggesztés végétől számított, a felfüggesztés időtartamának megfelelő időtartamon belül köteles teljesíteni, azzal, hogy ha a felfüggesztés időtartama meghaladja a 12 órát, a Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást legfeljebb a felfüggesztés végétől számított 12 órán belül köteles teljesíteni.
Ugyanez a szabály irányadó akkor is, ha az Egyetemes Útdíjszolgáltató nem a teljes rendszer működésére vonatkozóan ad az elhalasztásra, szüneteltetésre vagy megszüntetésre vonatkozó utasítást, hanem egyes Útdíjköteles Elemi Útszakaszokra vagy azok összességére.
Abban az esetben, ha a korábban elhalasztott vagy felfüggesztett díjszedési tevékenységet Egyetemes Útdíjszolgáltató döntése alapján újra megindítja, erről kezdés időpontjának megadásával értesíti a Bevallási Közreműködőt, aki a megadott időponttól újra megkezdi az Adatszolgáltatást.
A díjszedési tevékenység felfüggesztése esetén a felfüggesztés időtartama a tolerancia idő, abszolút időtúllépés és az SLA6 kivételével a jelen szabályzat szerinti határidők számításába nem számít bele. Így különösen figyelmen kívül hagyandó a 4. pont szerinti SLA1, SLA2, SLA3 és SLA4-szint számítása, és a sorfolytonos adatszolgáltatási kötelezettség időhatárának megállapítása során.
3.13. Díjköteles Úthálózat, elemi Útdíjköteles Elemi Útszakasz megváltoztatása
Abban az esetben, ha a Díjköteles Úthálózat változik, Bevallási Közreműködőnek az Egyetemes Útdíjszolgáltató általi értesítést követő 10 munkanapon belül át kell vezetni a változást saját rendszerében vagy az Egyetemes Útdíjszolgáltató által meghatározott 10 napnál nem rövidebb határidőig. Az Egyetemes Útdíjszolgáltató által megadott határidőtől az Adatszolgáltatást a megváltozott Útdíjköteles Útszakaszok vonatkozásában kell szolgáltatni.
Ugrási jelentés esetén, vagyis a 2.4. pontban meghatározott feltételek bekövetkezése esetén, az ott meghatározott módon és határidőben és tartalommal kell értesíteni az Értesítendő Személyt.
Az ugrás észleléséről szintén üzenetet kell küldeni az UD Rendszerbe a szakaszjegy Interfészen át az ott megadott adatokkal (pl. a jármű felségjele, rendszáma, ugrás kezdetének és végének koordinátái és ideje).
Az Ugrás kezelése (Ugrási menetillesztés) az UD Rendszerben történik meg.
3.15. Bevallási Közreműködő tevékenységének felfüggesztése, újraindítása
Abban az esetben, ha Egyetemes Útdíj-szolgáltató döntése alapján Bevallási Közreműködő rendszere felől az adatfogadást felfüggeszti, a felfüggesztés hatályba lépése napjának megadásával, minimum 3 munkanappal a felfüggesztés hatályba lépése előtt írásban értesíti a Bevallási Közreműködőt.
A felfüggesztés hatályba lépésnek időpontját követő időszakra vonatkozóan nem kell adatot küldeni. Ez esetben Bevallási Közreműködőnek kötelessége minimum 2 munkanappal a felfüggesztés hatályba lépésének napja előtt értesíteni az érintett ügyfeleket annak érdekében, hogy az Útdíj bevallására más módot választhassanak, például, de nem kizárólagosan Viszonylati Útvonaljegyet vegyenek. Az ügyfelek értesítésének módja email, sms és telefon.
Abban az esetben, ha Egyetemes Útdíj-szolgáltató döntése alapján a szerződésben meghatározott felfüggesztési időtől korábban felfüggesztett adatfogadást újraindítja, a hatályba lépés napjának megjelölésével, Bevallási Közreműködőnek kötelessége minimum 1 nappal az újraindítás hatályba lépése előtt értesíteni az Úthasználókat annak érdekében, hogy elkerüljék az esetleges téves többszörös Útdíj fizetést. Az értesítés módja email, sms és telefon. Bevallási Közreműködő a hatályba lépés időpontjától újra meg kell indítsa az Adatszolgáltatást.
Abban az esetben, amikor Egyetemes Útdíj-szolgáltató döntés, vagy a végrehajtási rendelet rendelkezése alapján egy fedélzeti berendezést az UD Rendszerből kitilt (feketelistára tesz, azaz az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásába felvesz), erről a BK Interfészen át, a szakaszjegy vételi adatszolgáltatásra adott elutasító válaszban értesíti Bevallási Közreműködőt oly módon, hogy a hiba okaként a tiltást jelöli meg (Fedélzeti Eszköz tiltva). A feketelistára tett fedélzeti berendezésekre vonatkozó minden adatszolgáltatás visszautasításra kerül, azonban az Adatszolgáltatást a Közreműködő ettől függetlenül folyamatosan köteles teljesíteni, és az a szolgáltatási szint megállapításakor is mérésre kerül. Amennyiben az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásába vétele előtt úthasználati jogosultság nem keletkezett, azon úthasználat tekintetében, ahol az ETS az érvénytelenített fedélzeti eszközök nyilvántartásból törlés előtti időpontra esik, úthasználati jogosultság nem keletkezhet.
3.17. Technikai hiba az Egyetemes Útdíjszolgáltató rendszerében
Ha az UD Rendszer egy bizonyos kérésre 30 másodpercen belül nem válaszol, 503 http kódot ad vissza, vagy olyan választ ad, ami az interfész specifikáció ResultCode értékkészlet alapján nem értelmezhető, akkor a kérést 3 alkalommal újra kell próbálni küldeni, esetenként 30 másodperc várakozás után.
Ha a harmadik újra próbálkozás is a fentiek szerint hibás eredményt ad, a lehető leghamarabb értesíteni kell Egyetemes Útdíjszolgáltatót technikai segítségnyújtó csoportját emailben a servicedesk@nemzetiutdij.hu címen és meg kell adni a hiba felderítéséhez szükséges technikai információkat. Ebben az esetben a hiba elhárításáig a hibára futott adatszolgáltatást 10 percenként legfeljebb az abszolút időtúllépés idejéig újra kell küldeni. Technikai hibával elutasított (6-os hibakód) kérés esetén a Bevallási Közreműködőnek nem kell újraküldeni a jegyet, annak feldolgozásáról a NÚSZ rendszere gondoskodik. A Bevallási Közreműködő a 6-os hibakóddal elutasított jegyek feldolgozási eredményéről az interfészen keresztüli kérés segítségével kell, hogy megbizonyosodjon.
3.18. Fedélzeti Eszköz felfüggesztése Bevallási Közreműködő kezdeményezésére
Törölve.
A Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást egy adott fedélzeti Eszköz vonatkozásában felmondással megszüntetheti, amennyiben a felmondás időpontját megelőzően 15 nappal az Értesítendő Személyt és a NÚSZ-t értesíti a felmondás időpontjáról. Az Ügyfél értesítését a NÚSZ értesítését megelőzően kell megtenni. Az Értesítendő Személy felé történő értesítésnek tartalmaznia kell a Gépjármű rendszámát, OBUID-t, a felmondás kezdő időpontját, a felmondás indokát, továbbá azt a tényt, hogy a felmondás időpontjától kezdődően az Ügyfél más módon köteles gondoskodni az Úthasználati Jogosultság megszerzéséről.
A felmondás esetén köteles Adatszolgáltatást küldeni a felmondás időpontját megelőző Úthasználatról a felmondás tényétől függetlenül. Az Adatszolgáltatási kötelezettség fennáll valamennyi, a jogviszony megszűnését megelőző ETS idejű úthasználatra.
A Bevallási Közreműködő az Adatszolgáltatást egy adott fedélzeti Eszköz vonatkozásában rendkívüli felmondással is megszüntetheti, amennyiben a felmondás időpontját megelőzően 1 órával az Értesítendő Személyt és a NÚSZ-t értesíti a felmondás időpontjáról. Az Ügyfél értesítését a NÚSZ értesítését megelőzően kell megtenni. Az Értesítendő Személy felé történő értesítésnek tartalmaznia kell a Gépjármű rendszámát, OBUID-t, a felmondás kezdő időpontját, a felmondás indokát, továbbá azt a tényt, hogy a felmondás időpontjától kezdődően az Ügyfél más módon köteles gondoskodni az Úthasználati Jogosultság megszerzéséről.
A felmondás esetén köteles Adatszolgáltatást küldeni a felmondás időpontját megelőző Úthasználatról a felmondás tényétől függetlenül. Az Adatszolgáltatási kötelezettség fennáll valamennyi, a jogviszony megszűnését megelőző ETS idejű úthasználatra.
4. Szolgáltatási szintek meghatározása (SLA)
A Bevallási Közreműködő köteles mindazon műszaki feltételek rendelkezésre állását biztosítani, amelyek ahhoz szükségesek, hogy az alábbiakban megfogalmazott SLA-k a Bevallási Közreműködő felelősségi körén kívül eső, előre látható kockázatok mellett is teljesüljenek. Erre tekintettel a Bevallási Közreműködő nem mentesülhet az SLA szerinti felelősség alól a szokásos üzemmenet esetén egyébként előforduló olyan műszaki események miatt, mint az áramellátás vagy távközlési összeköttetés kiesése (beleértve a Magyarország földrajzi határát átlépő Úthasználó hozzáférése mobil rádiótelefon szolgáltatáshoz, azaz adatroaming képesség), a Bevallási Közreműködő központi rendszerének hardver vagy szoftver probléma miatti meghibásodása (leállása).
A Felek rögzítik, hogy az SLA-k elvárt mértékének meghatározásakor már figyelembe vették az olyan eseteket, amelyek a Bevallási Közreműködőnek nem felróhatók, így a Felek az SLA mértékének meghatározásánál figyelembe vették többek között az alábbi események szokásos (várható, előre látható) hatását is: azt az esetet, amikor az Úthasználót azonosító mobil előfizetői hozzáférési pont, azaz SIM-kártya meghibásodik, a Fedélzeti Eszközök szokásos számú meghibásodása (beleértve a tápellátásának várható számú kiesését), mobil rádiótelefon lefedettség szokásos hiánya, GPS lefedettség hiánya. Erre tekintettel a Bevallási Közreműködő az SLA nem teljesítése esetén csak akkor hivatkozhat ilyen mentesülési okra, ha egyúttal bizonyítja, hogy adott esetben az átlagos (előre látható számú) eseményhez képest jelentős mértékben eltérő körülmény következett be (így különösen azért, mert szünetel a GPS szolgáltatás vagy a mobil rádiótelefon szolgáltatás.)
A NÚSZ vagy az általa megbízott harmadik személy az SLA-k mérések során felhasználhat minden NÚSZ rendelkezésre álló adatot függetlenül attól, hogy azt az SLA méréséhez vagy más okból gyűjtötte be.
Az SLA-k szempontjából az Ugrási jelentés Adatszolgáltatásnak minősül amennyiben az SLA értelmezéséből ennek az ellenkezője nem következik.
A Szolgáltatási szinteknek való megfelelés önmagában nem jelenti a szerződésnek való maradéktalan megfelelést, azaz a Közreműködő harmadik személyek felé sem hivatkozhat teljesítése szerződésszerűségére önmagában arra a tényre alapítva, hogy a szolgáltatási szintek megtartásra kerültek.
4.1. A tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás között eltelt időt mérő szolgáltatási szintek
Szolgáltatási szint leírása
Az UD Rendszer és Bevallási Közreműködő viszonyában kiemelt jelentősége van annak, hogy az adatszolgáltatás az úthasználathoz képest a lehető legrövidebb időn belül megtörténjen.
A szolgáltatás minőségének fontos kritériuma, hogy az úthasználattal kapcsolatos adatszolgáltatást az úthasználat tényleges időpontjához képest milyen gyorsan biztosítja a Bevallási Közreműködő. A szolgáltatási szint az adatszolgáltatás tényleges úthasználathoz viszonyított idejére vonatkozik.
Mérési módszertan
Az SLA számításához szükséges:
- az Event_Time_Stamp (ÁSZF 1. számú mellékletének 1.3.1. pontjában meghatározott fogalom) adatokat a Bevallási Közreműködő küldi el az adatszolgáltatás részeként, továbbá
- az Insert_Time_Stamp (ÁSZF 1. számú mellékletének 1.3.1. pontjában meghatározott fogalom) az UD Rendszerben áll elő az adatszolgáltatások beérkeztetésekor.
A mérés során ezen események időpontja között eltelt idő kerül vizsgálatra egy Bevallási Közreműködő adott időszakban teljesített összes adatszolgáltatására vonatkozóan.
SLA 1 – 15 perc Számítási módszertan
Minden egyes bevallás esetében tételesen megállapításra kerül a tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő (másodpercben). Ezen értékek számítása az alábbiak szerint történik:
T = (Insert_Time_Stamp) – (Event_Time_Stamp)
Amennyiben a számított érték (T) 30 másodpercnél nagyobb mértékben negatív, abban az esetben az adatszolgáltatás tartalmilag hibásnak minősül, így arra a jelen dokumentumban rögzített SLA8 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége szolgáltatási szint szabályai vonatkoznak.
Amennyiben a számított érték (T) pozitív, abban az esetben az alábbi számítást kell végrehajtani:
𝑋 =
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 [𝑇 ≤ 900𝑚𝑝]
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 ∗ 100
X érték: azon adatszolgáltatások összes adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya, amelyeknél a tényleges úthasználat és az UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő kisebb vagy egyenlő, mint 15 perc.
Megjegyzés: Azon adatszolgáltatások, melyek az UD Rendszer hibájából nem érkeznek be az elvárt időn belül, nem számítanak bele az SLA szint értékelésébe.
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszakban az adatszolgáltatások minimum 97,50%-a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 15 percen belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót:
X ≥ 97,50%
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan adatszolgáltatás a mérési időszakba tartozik, amelyben az Insert_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik, függetlenül az adatszolgáltatás tényleges időpontjától.
A vizsgálat alapja csak olyan időszak lehet, amely időszakban az érvényes ÁSZF alapján Bevallási Közreműködőnek az ITS vonatkozásában a kifogásolási joga 15 percben, vagy ennél kisebb időben van korlátozva.
Szankciók az SLA1 szerint
SLA sértésnek minősül, ha egy Bevallási Közreműködő az adott mérési időszakban az összes adatszolgáltatásának kevesebb, mint 97,50%-át teljesíti 15 percen belül.
A szankciók alkalmazása tekintetében a 4.2. pontban foglaltak az irányadóak.
SLA2 – 2 óra Számítási módszertan
Minden egyes bevallás esetében tételesen megállapításra kerül a tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő (másodpercben). Ezen értékek számítása az alábbiak szerint történik:
T = (Insert_Time_Stamp) – (Event_Time_Stamp)
Amennyiben a számított érték (T) 30 másodpercnél nagyobb mértékben negatív, abban az esetben az adatszolgáltatás tartalmilag hibásnak minősül, így arra a jelen dokumentumban rögzített SLA8 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége szolgáltatási szint szabályai vonatkoznak.
Amennyiben a számított érték (T) pozitív, abban az esetben az alábbi számítást kell végrehajtani:
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 [𝑇 ≤ 7200 𝑚𝑝]
𝑋 =
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 ∗ 100
X érték: azon adatszolgáltatások összes adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya, amelyeknél a tényleges úthasználat és az UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő kisebb vagy egyenlő, mint 2 óra.
Megjegyzés: Azon adatszolgáltatások, melyek az UD Rendszer hibájából nem érkeznek be az elvárt időn belül, nem számítanak bele az SLA szint értékelésébe.
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszakban az adatszolgáltatások minimum 99,00%-a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 2 órán belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót:
X ≥ 99,00%
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan adatszolgáltatás a mérési időszakba tartozik, amelyben az Insert_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik, függetlenül az adatszolgáltatás tényleges időpontjától.
Szankciók az SLA2 szerint
SLA sértésnek minősül, ha egy Bevallási Közreműködő az adott mérési időszakban az összes adatszolgáltatásának kevesebb, mint 99,00%-át teljesíti 2 órán belül.
Minden Bevallási Közreműködő jogosult az általa kezelt Fedélzeti Eszközök száma alapján bizonyos számú Fedélzeti Eszközt meghatározott időhorizonton az SLA2 mérésből kivonni. Ez azt jelenti, hogy a megadott Fedélzeti Eszköz(ök) által küldött adatszolgáltatások nem lesznek figyelembe véve az SLA2 mérésnél. Ezt a lehetőséget csak akkor veheti igénybe Bevallási Közreműködő, ha adott mérési időszakban megsérti a jelen SLA2 elvárásait. A számítás alapját képező Fedélzeti Eszközök száma az adott Bevallási Közreműködő tárgyhó 15-én nyilvántartott azon Fedélzetei Eszközeinek száma, melyeket ügyfelei útdíjfizetés céljából használnak. Az alábbi táblázat mutatja, hogy Bevallási Közreműködő hány Fedélzeti Eszközt vehet ki az SLA2 mérés alól a meghatározott időhorizonton:
Fedélzeti Eszközök (db) | Kivehető Fedélzeti Eszközök száma (db) | Időhorizont |
1-500 | 3 | naptári év |
501-1000 | 6 | naptári év |
1001-2000 | 12 | naptári év |
2001- | minden megkezdett 2000 Fedélzeti Eszköz után 6 (minimum 12) | naptári félév |
A kivehető Fedélzeti Eszközök száma minden tárgyhóban megállapításra kerül, majd ebből levonásra kerül az adott időhorizonton korábban már kivett Fedélzeti Eszközök száma. Az így kapott érték mutatja, hogy tárgyhóban Bevallási Közreműködő hány Fedélzeti Eszköz kivételére jogosult. Amennyiben a számítás során 0 vagy negatív érték keletkezik, úgy a tárgyhóban Bevallási Közreműködő nem jogosult Fedélzeti Eszköz kivételére. Az adott tárgyévben összesen kivett fedélzeti eszközök száma azonban nem haladhatja meg a Közreműködőre irányadó Kivehető Fedélzeti Eszközök Számát.
A szankciók alkalmazása tekintetében a 4.2. pontban foglaltak az irányadóak.
SLA4 –10 nap Számítási módszertan
Minden egyes bevallás esetében tételesen megállapításra kerül a tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő (másodpercben). Ezen értékek számítása az alábbiak szerint történik:
T = (Insert_Time_Stamp) – (Event_Time_Stamp)
Amennyiben a számított érték (T) 30 másodpercnél nagyobb mértékben negatív, abban az esetben az adatszolgáltatás tartalmilag hibásnak minősül, így arra a jelen dokumentumban rögzített SLA8 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége szolgáltatási szint szabályai vonatkoznak.
Amennyiben a számított érték (T) pozitív, abban az esetben az alábbi számítást kell végrehajtani:
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 [𝑇 ≤ 864 000 𝑚𝑝]
𝑋 =
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 ∗ 100
X érték: azon adatszolgáltatások összes adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya, amelyeknél a tényleges úthasználat és az UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő kisebb vagy egyenlő, mint 10 nap.
Megjegyzés: Azon adatszolgáltatások, melyek az UD Rendszer hibájából nem érkeznek be az elvárt időn belül, nem számítanak bele az SLA szint értékelésébe.
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszakban az Adatszolgáltatások 100,00 %- a érkezzen meg a tényleges úthasználathoz viszonyított 10 napon belül. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változókat:
X =100,00 %
Mérési időszak
Az SLA4 teljesülését X naptári hónapra kell vizsgálni, az alábbiak szerint. Minden olyan adatszolgáltatás a mérési időszakba tartozik, amelyben az Insert_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik függetlenül az adatszolgáltatás tényleges időpontjától.
Szankciók az SLA4 szerint
SLA sértésnek minősül, ha egy Bevallási Közreműködő az adott mérési időszakban az összes Adatszolgáltatásának kevesebb, mint 100,00 %-át teljesíti 10 napon belül.
A szankciók tekintetében a 4.2. pontban foglaltak az irányadóak.
Minden Bevallási Közreműködő jogosult az általa kezelt Fedélzeti Eszközök száma alapján bizonyos számú Fedélzeti Eszközt meghatározott időhorizonton az SLA4 mérésből kivonni. Ez azt jelenti, hogy a megadott Fedélzeti Eszköz(ök) által küldött adatszolgáltatások nem lesznek figyelembe véve az SLA4 mérésnél. Ezt a lehetőséget csak akkor veheti igénybe Bevallási Közreműködő, ha adott mérési időszakban megsérti a jelen SLA4 elvárásait. A számítás alapját képező Fedélzeti Eszközök száma az adott Bevallási Közreműködő tárgyhó 15-én nyilvántartott azon Fedélzetei Eszközeinek száma, melyeket ügyfelei útdíjfizetés céljából használnak. Az alábbi táblázat mutatja, hogy Bevallási Közreműködő hány Fedélzeti Eszközt vehet ki az SLA4 mérés alól a meghatározott időhorizonton:
Fedélzeti Eszközök (db) | Kivehető Fedélzeti Eszközök száma (db) | Időhorizont |
1-500 | 3 | naptári év |
501-1000 | 6 | naptári év |
1001-2000 | 12 | naptári év |
2001- | minden megkezdett 2000 Fedélzeti Eszköz után 6 (minimum 12) | naptári félév |
A kivehető Fedélzeti Eszközök száma minden tárgyhóban megállapításra kerül, majd ebből levonásra kerül az adott időhorizonton korábban már kivett Fedélzeti Eszközök száma. Az így kapott érték mutatja, hogy tárgyhóban Bevallási Közreműködő hány Fedélzeti Eszköz kivételére jogosult.
Amennyiben a számítás során 0 vagy negatív érték keletkezik, úgy a tárgyhóban Bevallási Közreműködő nem jogosult Fedélzeti Eszköz kivételére.
4.2. Szankciók az SLA1-SLA4 megsértése esetén
4.2.1.
Az SLA1, SLA2, SLA3 és SLA4 megsértése esetén kivethető hibapontok számát a következő táblázat tartalmazza:
SLA1 | SLA2 | SLA3 | SLA4 | |
Elvárt mérték | 97,50% | 99,00% | 99,97% | 100,00% |
Eltérési érték | 0,10% | 0,10% | 0,01% | 0,01% |
Hibapont | 5 | 20 | 5 | 10 |
Jelen táblázat alkalmazásában:
- elvárt mérték: az az érték, amelyet az ÁSZF 4.1. pontja az adott SLA vonatkozásában a szolgáltatási szint minimumaként definiál
- eltérési mérték: az SLA-tól való eltérés mérési értéke
- Hibapont: az ÁSZF hibás teljesítési kötbérre vonatkozó rendelkezései szerinti fogalom
SLA sértésnek minősül, ha egy Bevallási Közreműködő az adott mérési időszakban az összes adatszolgáltatásából a vonatkozó SLA-ban meghatározott időtartamon belül az elvárt szint mértékénél – a NÚSZ oldali rendszerhibából adódó adatkésést ide nem értve - kevesebbet teljesít. Ebben az esetben a negatív eltérés mértékének minden 4.2.1 pont alatti, megkezdett százalékpontja a szintén a 4.2.1 pontban definiált hibapontot vonja maga után, melyek SLA pontokként külön kerülnek kiszámításra.
4.2.2.
Amennyiben a 4.2.1. szerint számított Hibapontok összege adott Közreműködő tekintetében
a) havonként az 500,
b) naptári évenként az 5000 pontot eléri;
az súlyos szerződésszegésnek minősül. Ilyen esetben a NÚSZ jogosult azonnali hatállyal a szerződést felmondani.
4.3. SLA5 – Feldolgozó rendszer rendelkezésre állása
Szolgáltatási szint leírása
Az SLA5 a Bevallási Közreműködő központi rendszerének adatvesztéssel járó leállási idejére vonatkozik, függetlenül a leállás indokára, azaz például áramkimaradás, szerverhiba, szoftverhiba, vízkár, stb. esete sem vehető ki a számításból. Az SLA5 több lépcsőben határozza meg, hogy a rendszernek adott hónapban milyen rendelkezésre állást kell teljesítenie.
Mérési módszertan
A Bevallási Közreműködőnek ÁSZF szerint kötelessége bejelenteni az adatvesztéssel járó leállásokat az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé. A mérés alapját a Bevallási Közreműködő adatvesztéssel járó hiba miatt tett bejelentésében szereplő, vagy más rendelkezésre álló adatok alapján azonosított időpont, illetve a Bevallási Közreműködő a hiba elhárítására vonatkozó bejelentésének, vagy más rendelkezésre álló adatok alapján azonosított időpontjai képzik (vagyis az adatvesztéssel járó üzemszünet kezdetének és végének időpontjai). Az SLA5 időegysége percben értendő.
Számítási módszertan
A Bevallási Közreműködő bejelentései (adatvesztéssel járó üzemszünet kezdetére és végére vonatkozóan) alapján számításra kerül az egyes leállások időtartama (T1,T2,…,Tn) percben.
𝑇𝑚é𝑟é𝑠𝑖 𝑖𝑑ő𝑠𝑧𝑎𝑘 − (∑ 𝑇1+𝑇2 + ⋯ + 𝑇𝑛 )
𝑋 =
𝑇𝑚é𝑟é𝑠𝑖 𝑖𝑑ő𝑠𝑧𝑎𝑘
∗ 100
X érték: megfelelő rendelkezésre állás teljes mérési időszakhoz viszonyított százalékos aránya
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy az adott Bevallási Közreműködő adatvesztéssel nem járó működési ideje minden hónapban elérje a 99,7%-ot.
Mérési időszak
Az SLA5 teljesülését naptári hónapra vetítve kell vizsgálni.
Szolgáltatási Szint Minimum, a Szolgáltatási Szint megsértésének jogkövetkezményei
SLA sértésnek minősül, amennyiben a Bevallási Közreműködő feldolgozó rendszerének rendelkezésre állása az adott naptári hónapban 99,7% alá esik. Ebben az esetben az eltérés minden megkezdett 0,1 százalékpontja 30 hibapontot von maga után. Abban az esetben, ha a feldolgozó rendszer rendelkezésre állása bármelyik vizsgálati periódusban 99,5%-os érték alá esik, úgy NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani. Amennyiben Közreműködő az adatvesztést okozó üzemhiba miatt Elmaradt Hasznot fizet, annak összegébe az SLA5 megsértése miatt kirótt kötbér beszámítható.
4.4. SLA6 – Adatkésést okozó üzemhiba
Szolgáltatási szint leírása
Az SLA6 a Bevallási Közreműködő központi rendszerének adatkéséssel járó hiba idejére vonatkozik, függetlenül a hiba indokára, azaz például áramkimaradás, szerverhiba, szoftverhiba, vízkár, stb. esete sem vehető ki a számításból.
Mérési módszertan
A Bevallási Közreműködőnek ÁSZF szerint kötelessége bejelenteni az adatkéséssel járó hibákat az Egyetemes Útdíjszolgáltató felé. A mérés alapját a Bevallási Közreműködő adatkéséssel járó hiba miatt tett bejelentésében szereplő, vagy más rendelkezésre álló adatok alapján azonosított időpont, illetve a Bevallási Közreműködő a hiba elhárítására vonatkozó bejelentésének, vagy más rendelkezésre álló adatok alapján azonosított időpontjai képzik (vagyis az adatkéséssel járó hiba kezdetének és végének időpontjai). Az SLA6 időegysége percben értendő.
Számítási módszertan
A Bevallási Közreműködő bejelentései (adatkéséssel járó hiba kezdetére és végére vonatkozóan) alapján számításra kerül az egyes hibák időtartama (T1,T2,…,Tn) percben.
𝑇𝑚é𝑟é𝑠𝑖 𝑖𝑑ő𝑠𝑧𝑎𝑘 − (∑ 𝑇1+𝑇2 + ⋯ + 𝑇𝑛 )
𝑋 =
𝑇𝑚é𝑟é𝑠𝑖 𝑖𝑑ő𝑠𝑧𝑎𝑘
∗ 100
X érték: megfelelő rendelkezésre állás teljes mérési időszakhoz viszonyított százalékos aránya
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy az adott Bevallási Közreműködő adatkéséssel nem járó működési ideje mérési időszakonként elérje a 99,70%-ot.
Mérési időszak
Az SLA6 teljesülését naptári féléves időhorizontra vetítve kell vizsgálni. Tört időszak esetén a tört időszakot a soron következő naptári félévvel együtt kell mérni.
Szolgáltatási Szint Minimum
SLA sértésnek minősül, amennyiben a Bevallási Közreműködő feldolgozó rendszerének rendelkezésre állása naptári féléves időhorizonton nem éri el a 99,70 %-ot. Ebben az esetben az eltérés minden megkezdett 0,1 százalékpontja 30 hibapontot von maga után. Amennyiben Közreműködő az adatkését okozó üzemhiba miatt Elmaradt Hasznot fizet, annak összegébe az SLA6 megsértése miatt kirótt hibapont beszámítható.
4.5. SLA7 – Ugrási jelentés kérés kezelése
Szolgáltatási szint leírása
Az UD Rendszer működési szempontjából kiemelt jelentőségű, hogy
- a Bevallási Közreműködők mintavételezési gyakorisága olyan mértékű legyen, hogy ugrási jelentésre a lehető legritkább esetben kerüljön sor,
- az olyan Ügyfelek, akik a Fedélzeti Eszközöket nem rendeltetésszerűen használják, nem gondoskodnak azok folyamatos üzemben tartásáról a rájuk irányadó szabályoknak megfelelően, lehetőség szerint kerüljenek ki a Bevallási Közreműködőkön keresztül történő útdíj bevallás rendszeréből.
Számítási módszertan
A mérés alapját a Bevallási Közreműködő által a mérési időszakban beküldött ugrási jelentések darabszáma képezi, melyek ugyanazon időszakra vetített összes Adatszolgáltatás darabszámával kerülnek összevetésre.
A számítást az alábbi képlettel kell elvégezni:
∑ 𝑏𝑒𝑘ü𝑙𝑑ö𝑡𝑡 𝑢𝑔𝑟á𝑠𝑖 𝑗𝑒𝑙𝑒𝑛𝑡é𝑠𝑒𝑘 𝑑𝑏
𝑋 = ∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 ∗ 100
X érték: a beküldött ugrási jelentések összes Adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya
Szolgáltatási szint értéke
A szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszakban az adott Bevallási Közreműködő által beküldött ugrási jelentések száma ne haladja meg az összes Adatszolgáltatásának 0,07%-át. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót:
X ≤ 0,07 %
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan ugrási jelentés és Adatszolgáltatás a mérési időszakba tartozik, amelynek az UD Rendszerbe történő beérkezésének (ITS) időpontja a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik.
Szankciók az SLA7 szerint
SLA sértésnek minősül, ha az adott mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő által beküldött ugrási jelentések összes Adatszolgáltatáshoz viszonyított aránya meghaladja a 0,07 %-ot. Ebben az esetben az eltérés minden megkezdett 0,01%százalékpontja 2 hibapontot von maga után.
4.6. SLA8 – Adatszolgáltatás tartalmi megfelelőssége
Szolgáltatási szint leírása
Az SLA8 célja a Bevallási Közreműködők által küldött adatszolgáltatások tartalmi megfelelőségének ellenőrzése.
Számítási módszertan
A szolgáltatási szint számítása a tartalmi hibás Adatszolgáltatás meghatározásával történik.
Tartalmi hibás adatszolgáltatásnak minősül a Bevallási Közreműködő által beküldött összes olyan adatszolgáltatás, amely a BK Interface leírásban meghatározott alábbi ResultCode-okkal került visszautasításra: 2, 4, 7, 21, 22, 24. Amennyiben a tényleges úthasználat és az adatszolgáltatás UD Rendszerbe érkezése között eltelt idő között számított érték (T) 30 másodpercnél nagyobb mértékben negatív, abban az esetben az adatszolgáltatás is tartalmilag hibásnak minősül.
A számítást az alábbi képletekkel kell elvégezni:
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 − ∑𝑇𝑎𝑟𝑡𝑎𝑙𝑚𝑖 ℎ𝑖𝑏á𝑠 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏
𝑋 =
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 ∗ 100
X érték: a tartalmilag helyesen beküldött adatszolgáltatásnak az összes adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya
Szolgáltatási szint értéke
A szolgáltatási szint elvárt értéke 99,98%, ami azt jelenti, hogy a Bevallási Közreműködő által tartalmilag helyesen beküldött adatszolgáltatás az összes adatszolgáltatás legalább 99,98%-át lefedje egy mérési időszakon belül.
X ≥ 99,98%
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan adatszolgáltatás a vetítési alapba tartozik, amelyben a Bevallási Közreműködő által megjelölt Insert_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik.
Szolgáltatási Szint Minimum és hibapont
SLA sértésnek minősül, ha mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő által küldött összes tartalmilag helyes adatszolgáltatás nem éri el az összes esetek számának 99,98%-át. Ebben az esetben az eltérés minden megkezdett 0,01 százalékpontja 40 hibapontot von maga után.
Amennyiben egy mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő által küldött összes helyes adatszolgáltatás nem éri el az elvi esetek számának 99,5%-át, akkor a vizsgálati időszakot követően NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
4.7. SLA9 – Feldolgozó rendszer válaszideje
Szolgáltatási szint leírása
A szolgáltatási szint a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere felé érkező kérésre – szintén az Interfészen keresztül – adott visszajelzés válaszidejére vonatkozik.
Számítási módszertan
A Fedélzeti Eszköz regisztrációja vagy annak módosítása során a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere felé indított kérés esetén meghatározásra kerül a válaszidő (T) az alábbiak szerint:
T = (Válasz időpontja) – (Kérés keletkezésének időpontja)
Megjegyzés: amennyiben egy kérés elutasításra került az időkeret túllépés miatt, úgy a válasz időpontja üres marad, amelyet 0-nak tekintünk. Ekkor a Válaszidő (T) negatív értéket kap.
∑ 𝐾é𝑟é𝑠 𝑑𝑏 [𝑎ℎ𝑜𝑙 0 ≤ 𝑇 ≤ 5 𝑚𝑝]
𝑌 =
∑ 𝐾é𝑟é𝑠 𝑑𝑏 ∗ 100
Y érték: az adott mérési időszakban keletkezett 5 mp-en belüli válaszidővel rendelkező kérések százalékos arányát mutatja az időszak alatt keletkezett összes kéréshez viszonyítva.
Amennyiben egy mérési időszakban az összes kérések száma kevesebb, mint 20 db, úgy az alábbi számításokat kell elvégezni:
V = ∑Kérés db - ∑Kérés db [ahol 0 mp < T ≤ 5 mp]
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy a mérési időszak alatt indított kérések minimum 99,5%- a esetében 5 másodpercen belül érkezzen formailag helyes válasz a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszerétől.
Y ≥ 99,5%
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan az UD Rendszerből a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszere felé érkező kéréshez kapcsolódó válaszidő az adott időszakba tartozik,
amelynek a kérés időpontja a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik. Azon kéréseket, amelyek a Bevallási Közreműködő által szerződésszerűen lejelentett üzemhiba, vagy az internet szolgáltató által hivatalosan igazolt hálózati hiba időszakába esnek, az SLA9 számításába nem kell figyelembe venni.
Szolgáltatási Szint Minimum és hibapont
SLA sértésnek minősül, ha a Bevallási Közreműködő az adott mérési időszakban az összes UD Rendszerből a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszerébe érkező kérésekre küldött formailag helyes válaszok kevesebb, mint 99,5%-át küldi 5 mp-en belül (Y < 99,5%).
Ezekben az esetekben az alábbi szankciókat kell alkalmazni:
- Y < 99,5% esetén az eltérés minden megkezdett 0,1 százalékpontja után 1 hibapont
Amennyiben egy mérési időszakban az összes kérések száma kevesebb, mint 20 db, úgy az alábbi szankciókat kell alkalmazni:
- Az 5 mp-en túli válaszadások után 1 hibapont (V * 1 hibapont)
4.8. SLA10 – Telefonos Ügyfélszolgálat – átlagos várakozási idő
Szolgáltatási szint leírása
A Bevallási Közreműködő további fontos feladata, hogy az ügyfelei számára olyan kapcsolati csatornákat tartson fent, amelyeken keresztül az ügyfelei bejelenthetik panaszaikat, feltehetik kérdéseiket. Az egyik ilyen csatorna a call center (telefonos ügyfélszolgálat). A call center esetében az ügyfelek elégedettségét nagymértékben befolyásoló tényező az operátor bejelentkezéséhez szükséges várakozási idő. Ez a várakozási idő a menüpont választást követően az operátor élőszavas bejelentkezéséig eltelt idő. A cél, hogy ez a várakozási idő a lehető legkevesebb legyen.
Mérési módszertan
A mérés a Bevallási Közreműködő által üzemeltetett, kifejezetten a call center működését támogatását biztosító rendszerek által regisztrált hívások, valamint a hívásokkal kapcsolatosan logolt adatok vizsgálatával valósul meg.
Számítási módszertan
A számításnál a méréséi időszak azon hívásait kell alapul venni, ahol az ügyfél az IVR rendszeren keresztül olyan menüpontot választott, amely hívását operátorhoz irányítja. Ezen hívások esetében minden esetben tételesen meg kell állapítani az operátori átirányítást eredményező menüválasztás (ez adott esetben több menüpont, vagy almenü is lehet) pontos időpontját (másodperc pontosan), valamint a kezelő bejelentkezésének pontos időpontját (másodperc pontosan).
FONTOS, hogy amennyiben a Bevallási Közreműködő által alkalmazott call center megoldásban nemcsak IVR rendszeren keresztül lehet elérni az operátort, hanem közvetlen hívással is, abban az esetben a hívás kezdeményezésének időpontját kell alapul venni, nem a menüválasztás időpontját. Ez minden olyan hívásra igaz, ahol a hívás közvetlenül az operátor hívását eredményezi (pl.: IVR rendszer átmeneti hibája, stb.)
A két időpont között eltelt idő intervallumot minden egyes érintett hívás esetében össze kell adni, majd elosztani az érintett hívások számával (átlagos várakozási idő számítása).
∑𝐻í𝑣á𝑠𝑜𝑘 𝑑𝑏 (𝑎ℎ𝑜𝑙 𝑜𝑝𝑒𝑟á𝑡𝑜𝑟 é𝑟𝑖𝑛𝑡𝑒𝑡𝑡)(𝑜𝑝𝑒𝑟á𝑡𝑜𝑟 𝑏𝑒𝑗𝑒𝑙𝑒𝑛𝑡𝑘𝑒𝑧é𝑠 𝑖𝑟ő𝑝𝑜𝑛𝑡) − (𝑚𝑒𝑛ü𝑣á𝑙𝑎𝑠𝑧𝑡á𝑠 𝑖𝑑ő𝑝𝑜𝑛𝑡)
𝑥 = 𝑖=0
𝐻í𝑣á𝑠𝑜𝑘 𝑑𝑏 (𝑎ℎ𝑜𝑙 𝑜𝑝𝑒𝑟á𝑡𝑜𝑟 é𝑟𝑖𝑛𝑡𝑒𝑡𝑡)
x értéke: az operátor bejelentkezéséhez szükséges átlagos várakozási idő, másodpercben kifejezve.
Szolgáltatási szint értéke
Elvárt, hogy a fent említett, operátori bejelentkezést igénylő esetekben az operátor bejelentkezéséhez szükséges várakozási idő átlaga ne haladja meg a 180 másodpercet. Képlettel kifejezve:
x < 180
Mérési időszak
Az SLA10 teljesülését naptári hónapra vetítve kell vizsgálni. Minden olyan hívás a mérési időszakba tartozik, amelyeknél az ügyfél a hívásának operátorhoz irányítását eredményező menüválasztás időpontja a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik, függetlenül a hívás végének időpontjától.
Hibapont az SLA10 megsértése esetén
SLA sértésnek minősül, ha az operátorok bejelentkezéséhez szükséges átlagos várakozási idő meghaladja a 180 másodpercet, vagyis x > 180.
Ebben az esetben 3 hibapontot kell felszámítani minden 1mp eltérés után.
4.9. SLA11 – Telefonos Ügyfélszolgálat – elveszett hívások
Szolgáltatási szint leírása
A telefonos ügyfélszolgálat egyik legfontosabb szolgáltatási jellemzője a létre nem jött, meghiúsult beszélgetések és a létrejött beszélgetések aránya. Meghiúsult hívásoknak tekintjük azokat a hívásokat, amelyek végigjutnak az interaktív hangos információs rendszeren (IVR) és az ügyintézőhöz történő kapcsolás nem történik meg, vagy a várakozás olyan hosszúra nyúlik, hogy a hívás az ügyintézőhöz már nem jut el, mert közben az érdeklődő megszakítja.
A szolgáltatási szint meghatározásakor azzal az alapfeltételezéssel élünk, hogy a rendszer üzemeltetője folyamatosan annyi csatornát üzemeltet, hogy minden felhasználói hívás - tekintet nélkül arra, hogy hány egyidejű hívás érkezik – folyamatosan beérkezzen a telefonos ügyfélszolgálat IVR rendszerébe. Azokat a hívásokat, amelyek bizonyíthatón nem érkeznek még az IVR rendszerbe azért, mert nincs a kereslethez kapcsolódóan elegendő csatorna, szintén elveszett hívásnak tekintjük. Szintén alapfeltételezés, hogy az üzemeltető egy Elektronikus Szolgáltatási Adatbázist vezet, amely naplózza a szóban forgó hívásokat és megfelelő időközönként a szolgáltatási jelentés számára adatokat képes szolgáltatni.
Mérési módszertan
A mérés során figyelembe kell venni azokat telefonos ügyintézők által fel nem dolgozott hívások számát, amelyek az ügyintézőhöz kapcsolást követő 30 másodpercet követően hiúsultak meg, és minden olyan hívást, amelyet a rendszer alulméretezéséből fakadóan az IVR rendszerig való eljutás előtt a rendszer eldob.
A mérés a rendszer naplóállományai alapján a vizsgálati időszak végén történik az Elektronikus Szolgáltatási Adatbázis kiértékelésének segítségével.
Számítási módszertan
A számítás az alábbi matematikai összefüggés alapján történik:
𝐴𝑟á𝑛𝑦 = Σ 𝑓𝑒𝑙 𝑛𝑒𝑚 𝑑𝑜𝑙𝑔𝑜𝑧𝑜𝑡𝑡 ℎí𝑣á𝑠𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎−30 𝑚𝑝 𝑏𝑒𝑙ü𝑙 𝑚𝑒𝑔𝑠𝑧𝑎𝑘𝑎𝑑𝑡 ℎí𝑣á𝑠𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎 ∗ 100
Σ 𝑘𝑎𝑝𝑐𝑠𝑜𝑙𝑡 ℎí𝑣á𝑠𝑜𝑘 𝑠𝑧á𝑚𝑎
ahol:
- kapcsolt hívásnak tekintjük azon hívásokat, amelyek átjutnak az IVR menüpontjain és ügyintézőhöz kerülnek kapcsolásra
- fel nem dolgozott hívásnak tekintjük azokat a hívásokat, amelyeket a Bevallási Közreműködő rendszer a nem elegendő híváskapacitás miatt eldob, vagy amelyek átjutnak az IVR menüpontján, de 30 másodperc várakozást követően sem jött létre a kapcsolat az ügyintézővel, ide értve a 30 másodpercen belül az ügyfél által megszakított hívásokat,
- 30 másodpercen belül megszakadt hívásnak tekintjük azokat a hívásokat, amelyet az ügyfél szakított meg 30 másodpercen belül vélhetően türelmetlenségből.
Szolgáltatási szint értéke
A szolgáltatási szint elvárt értéke: 5%, ami azt jelenti, hogy az összes ügyintézőhöz kapcsolt hívások közül legfeljebb ekkora százalékban megengedett az elveszett hívások aránya (nem beleértve a 30 másodpercen belül megszakadt hívásokat).
Mérési időszak
Az SLA11 teljesülését naptári hónapra vetítve kell vizsgálni. Minden olyan híváskezdeményezés a vetítési alapba tartozik, amelyik az adott naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik.
Hibapont az SLA11 megsértése esetén
SLA sértésnek minősül, ha a számítási módszerben meghatározott arány a mérési időszakban meghaladja az 5%-os értéket. Ebben az esetben minden egyes, 5% feletti elveszett hívás 10 hibapontot felszámítását jelenti.
4.10. SLA12- Telefonos Ügyfélszolgálat – Tömeges ügyfélértesítés
Szolgáltatási szint leírása
Amennyiben a Bevallási Közreműködőnek értesíteni kell az adatszolgáltatást igénybe vevő teljes ügyfélkört, úgy azt maximum 4 óra alatt meg kell tennie akár automatikus, akár személyes közreműködéssel.
A teljes ügyfélkör kiértesítést generáló esetek részleteit a Bevallási Közreműködő ÁSZF-ben találhatóak.
Mérési módszertan
A mérés alapját a Bevallási Közreműködőtől bekért, adott mérési időszakra vonatkozó Call Centerben rögzített ügyfél kiértesítések log bejegyzései adják. Mivel az értesítést a Bevallási Közreműködőnek meg kell tenni email-ben, SMS-ben és telefonon is, így ezen időpontok közül a legkésőbbit szükséges az SLA12 számításnál figyelembe venni.
Számítási módszertan
Az aktuálisan teljesített szolgáltatási szint kiszámítása során a Bevallási Közreműködő adott teljes adatszolgáltatást igénybe vevő ügyfélkör-kiértesítési eseményéhez tartozó minden kiértesítés időpontja (Ügyfél kiértesítés időpontja) közötti különbség megállapítása szükséges.
Amennyiben az ügyfél-kiértesítés oka az ÁSZF 3.3.1. fejezetében részletezett adatkésést okozó üzemhiba, úgy az ott leírtak szerint, az üzemhiba észlelésétől (Üzemhiba bejelentés időpontja) számított 19 órát (1140 percet) követően szükséges megkezdeni az ügyfelek értesítését. Ebben az esetben az adott ügyfél kiértesítésének időtartama (TKiértesítés) az alábbiak szerint kerül kiszámításra:
𝑇𝐾𝑖é𝑟𝑡𝑒𝑠í𝑡é𝑠 = (Ü𝑔𝑦𝑓é𝑙 𝑘𝑖é𝑟𝑡𝑒𝑠í𝑡é𝑠 𝑖𝑑ő𝑝𝑜𝑛𝑡𝑗𝑎) − (Ü𝑧𝑒𝑚ℎ𝑖𝑏𝑎 𝑏𝑒𝑗𝑒𝑙𝑒𝑛𝑡é𝑠 𝑖𝑑ő𝑝𝑜𝑛𝑡𝑗𝑎)
Szolgáltatási szint értéke
Szolgáltatási szint szerint elvárás, hogy az a Bevallási Közreműködő a Feldolgozó rendszerét érintő üzemhibával kapcsolatos ügyfél-kiértesítést maximum 240 perc (4 óra) alatt teljesítse a Bevallási Közreműködő a teljes adatszolgáltatást igénybe vevő ügyfelek mindegyikére nézve, azaz:
𝑇𝐾𝑖é𝑟𝑡𝑒𝑠í𝑡é𝑠 ≤ 240 𝑝𝑒𝑟𝑐
Mivel mindegyik kiértesítésnek meg kell történnie 240 percen belül, ezért az SLA12 teljesülés mérésekor
𝑇𝐾𝑖é𝑟𝑡𝑒𝑠í𝑡é𝑠 értékek közül a legnagyobbat ellenőrizni, azaz:
𝑋 = 𝑀𝑎𝑥(𝑇𝐾𝑖é𝑟𝑡𝑒𝑠í𝑡é𝑠 )
Amennyiben X ≤ 240 perc, úgy az SLA12 az adott mérési időszakban teljesítettnek tekintendő.
Mérési időszak
Az SLA12 teljesülését naptári hónapra vetítve kell vizsgálni. Minden a naptári hónapban bekövetkezett üzemhibát figyelembe kell venni, amely a teljes ügyfélkör kiértesítését vonta maga után.
Hibapont az SLA12 megsértése esetén
SLA sértés történik, amennyiben X > 240 perc𝑋 > 240 𝑝𝑒𝑟𝑐. Ebben az esetben a 240 percen túli, minden megkezdetett 10 percre 100 hibapontot kell felszámítani.
4.11. SLA 13 – Sorfolytonos Adatszolgáltatás teljesítése
Szolgáltatási szint leírása
Az SLA13 a Bevallási Közreműködő részére jelen ÁSZF-ben előírt Adatszolgáltatások sorfolytonos küldési kötelezettségének teljesülését hivatott ellenőrizni. Az SLA13 határozza meg a sorfolytonosság megszegéséért elutasított Adatszolgáltatások összes Adatszolgáltatásra vetített azon maximális százalékos arányát a mérési időszakban, amely miatt a Közreműködőt még nem terheli kötbérfizetési kötelezettség, továbbá tartalmazza az SLA megsértése esetén a kiszabandó kötbér számítási módszertanát is.
Számítási módszertan
A mérés alapját a Bevallási Közreműködő által a mérési időszakra eső sorfolytonosság követelményének megszegése okán visszautasított Adatszolgáltatások darabszáma képezi, mely ugyanazon időszakra vetített összes Adatszolgáltatás darabszámával kerül összevetésre. A számításból egyetlen Adatszolgáltatás sem menthető ki üzemhiba esetén sem, függetlenül attól, hogy az Közreműködő felelősségi körén kívül eső üzemhiba volt-e, vagy sem.
𝑋 =
∑ 18 − 𝑎𝑠 ℎ𝑖𝑏𝑎𝑘ó𝑑𝑑𝑎𝑙 𝑣𝑖𝑠𝑠𝑧𝑎𝑢𝑡𝑎𝑠í𝑡𝑜𝑡𝑡 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏
∑ 𝐴𝑑𝑎𝑡𝑠𝑧𝑜𝑙𝑔á𝑙𝑡𝑎𝑡á𝑠 𝑑𝑏 ∗ 100
X érték: azon Adatszolgáltatások összes Adatszolgáltatáshoz viszonyított százalékos aránya, amelyeket az UD Rendszer sorfolytonosság sértés (18-as hibakód) miatt utasított vissza (beleértve az ugrási jelentésekre adott 18-as válaszokat is)
Szolgáltatási szint értéke
A szolgáltatási szinttel kapcsolatos elvárás, hogy az adott Közreműködő vonatkozásában az UD rendszer által sorfolytonosság megsértése miatt elutasított Adatszolgáltatások száma ne haladja meg a mérési időszakban a Közreműködő összes adatszolgáltatásának 0,02%-át. Képlettel kifejezve, figyelembe véve a korábban definiált változót:
X ≤ 0,02 %
Mérési időszak
A mérési időszak egy naptári hónap. Minden olyan Adatszolgáltatás a mérési időszakba tartozik, amelyben az Insert_Time_Stamp a naptári hónap első napjának kezdete és a naptári hónap utolsó napjának vége közé esik, függetlenül az adatszolgáltatás tényleges időpontjától.
Szankciók az SLA13 szerint
SLA sértésnek minősül, ha az adott mérési időszakban egy Bevallási Közreműködő összes Adatszolgáltatásának több, mint 0,02%-a sorfolytonosság sértés miatt kerül elutasításra. Ebben az esetben az eltérés minden megkezdett 0,01% százalékpontja 30 hibapontot von maga után. Abban az esetben, ha az SLA13-ra kiszámított szolgáltatási szint meghaladja a 0,05%-ot, úgy a NÚSZ jogosult az Egyedi Szerződést azonnali hatállyal felmondani.
4.12. SLA szint sértés esetén kötbérezés folyamata
A NÚSZ a Bevallási Közreműködő által megküldött szolgáltatási jelentést leellenőrzi és amennyiben eltérést tapasztal, úgy az UD rendszerből származó, saját adatai alapján határozza meg a teljesített szolgáltatási szintet és ez alapján kiszámítja a vonatkozó kötbér mértékét.
Az így meghatározott kötbérről számlát állít ki, melyet az értékelési időszakot követő 30 napon belül megküld a Közreműködő részére.
Amennyiben az ebben szereplő kötbért mértékét a Közreműködő vitatja, úgy az értesítést kézhezvételét követő 15 napon belül jelezheti ez irányú észrevételét a NÚSZ részére, aki a megkeresésre szintén 15 napon belül viszontválaszt ad. A fenti határidők elmulasztása jogelismerésnek minősül.
Amennyiben a Bevallási Közreműködő a részére kiállított kötbérről szóló számlát a számla fizetési határidejéig nem teljesíti maradéktalanul, abban az esetben a NÚSZ jogosult a kötbér összegét a következő havi általány költségtérítés összegébe beszámítani.
5. A működés során folyamatosan elvárt feltételek
a) Minőségbiztosítási tanúsítvány
- A követelmény leírása: a Közreműködő rendelkezzen MSZ EN ISO 9001-es vagy annak megfelelő minőségbiztosítási tanúsítvánnyal.
- A megfelelés igazolása: nyilatkozattételi és igazoló dokumentáció bemutatása, valamint másolati megküldése az Auditor részére.
b) Szakértelem igazolása
1) A követelmény leírása: térinformatikus: 1 fő munkaviszony vagy egyéb munkavégzésre irányuló jogviszonyban álló, térinformatikus vagy bármilyen felsőfokú műszaki végzettséggel és legalább 3 év szakirányú tapasztalattal rendelkező személy.
A megfelelés igazolása: igazoló dokumentáció (szakmai önéletrajz) bemutatása, valamint megküldése az Auditor részére.
2) A követelmény leírása: az alábbi specifikációnak megfelelő call center biztosítása:
i) 4 óra alatt az összes ügyfelet Gépjárművenként értesítése (automatikus vagy személyes közreműködéssel);
ii) maximum 180 másodperces várakozási idő, amely az IVR menüválasztást követően az operátor bejelentkezéséig eltelt időtartamot jelenti, és amelynek számítási módszere: az összes várakozással eltelt idő osztva az összes hívásszámmal;
iii) legalább angol, német és magyar nyelven beszélő ügyfélszolgálati munkatárs;
iv) 24 órás elérhetőség biztosítása a fenti iii) alpontban felsorolt összes nyelven;
v) hangrögzítés megléte 2 hónapig;
vi) 95%-os sikeres hívási arány, amely a telefonos ügyfélszolgálat rendszerében az operátorig el nem jutó bejövő hívások számának aránya az összes hívásra vetítve, és amely vonatkozásában elveszett hívásnak azon hívások minősülnek, amelyek az IVR menüválasztást követően kezelőre várva kerülnek megszakításra, valamint amely tekintetében a sikeres hívások százalékának számítási módja: 100 % mínusz az elveszett hívások százalékos száma;
vii) az alábbi riportok és a hozzájuk tartozó naturáliák visszakereshetősége (ennek teljesítésére a Bevallási Közreműködő a -. számú melléklet szerinti csatlakozási engedélyezési eljárás során még nem köteles):
1) A meghatározott időintervallumra vonatkozó statisztikák készítésénél lehetőség legyen megadni, hogy az adatok az intervallumon belül milyen időszaki bontásban jelenjenek meg (teljes időintervallum/év/hó/nap/óra/perc bontás)
2) Ügyintéző által kezelt hívások száma: szabadon választott ügyintézőre tetszőleges idő intervallumban (év/hó/nap/óra/perc pontossággal tól-ig) lekérdezhető az
összes (külön a fogadott, illetve külön a kezdeményezett (kimenő)) hívások darabszáma.
3) Ügyintéző által kezelt hívások átlagos időtartama: Szabadon választott ügyintézőre, tetszőleges idő intervallumban (év/hó/nap/óra/perc pontossággal tól-ig) lekérdezhető az összes (külön a fogadott, illetve külön a kezdeményezett (kimenő)) hívás átlagos időtartama.
4) Az ügyintéző által különböző operátori státuszokban töltött idő: Szabadon választott ügyintézőre tetszőleges idő intervallumban (év/hó/nap/óra/perc pontossággal tól-ig) lekérdezhető a különböző státuszokban töltött idő összesítve.
5) Összes bejövő hívás száma, választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): A Call Center telefonszámára befutott összes telefonhívás a megadott időintervallumban
6) Ügyintézőt kérő hívások száma, választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): Azon hívások száma, melynek során a hívó az IVR-ban ügyintéző kapcsolását kérte a megadott időintervallumban
7) Az ügyintéző által fogadott hívások száma választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): A megadott időintervallumban azon hívások száma, amik során a hívó fél ügyintéző kapcsolását kérte és a hívását ténylegesen fogadta/kezelte is ügyintéző.
8) Megválaszolt hívások aránya [%] választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): Az ügyintéző által fogadott hívások aránya az ügyintézőt kérő hívások számához viszonyítva.
9) Azon hívások darabszáma, amelyek ügyintézőre várakozás közben, a várakozási sorhoz beállított maximális várakozási idő elérése miatt a rendszer által lettek bontva.
10) A rendszerben töltött várakozási idők megjelenítése választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): A megadott időintervallumban a hívók átlagosan hány másodpercet töltöttek ügyintézőre várakozással.
11) Hívástípus-összetétel statisztika választható idő intervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig): Az előre megadott hívástípus lista alapján kimutatás készítése a megadott időintervallumban ügyintéző által kezelt és naplózott hívásokról.
12) Kiszolgálási szint: szabadon választott időintervallumban (év/hónap/nap/perc pontossággal tól-ig) a hívások hány százalékát fogadta ügyintéző egy előre, másodpercben megadható szintidőn belül.
A megfelelés igazolása: Igazoló dokumentáció megküldése (szolgáltatás igénybevétele esetén: szerződés és riportok; saját tevékenységi körben biztosítás esetén: Call Center riportok; csatlakozási auditkor riport nem kell).
3) A követelmény leírása: az alábbi specifikációnak megfelelő ügyféllevelezés:
i) min. 1 fő/5000 Gépjármű;
ii) válaszidő: max. 5 munkanap;
iii) megtartás: legalább ÁSZF 18.2. és 18.3. pontja szerinti megőrzési időig.
A megfelelés igazolása: Igazoló dokumentáció megküldése (szolgáltatás igénybevétele esetén: szerződés és riportok; saját tevékenységi körben biztosítás esetén: Call Center riportok; csatlakozási auditkor riport nem kell).
c) Interfész
A követelmény leírása: díjas útszakaszok megjelölése.
A megfelelés igazolása: mesterséges adatok megküldését követő 100% helyességgel visszaküldött interfész eredmény.
d) Szakasz-, menet- és ugrásillesztés algoritmusának helyességi ellenőrzése
A követelmény leírása: 1. számú mellékletben megállapított algoritmusok alkalmazása.
A megfelelés igazolása: mesterséges adatok megküldését követő 100% helyességgel visszaküldött menetillesztési esetek.
e) Elszámolás
A követelmény leírása: A NÚSZ eseti igénye alapján a költségtérítés mértékének és felhasználási arányának ellenőrzéséhez, méréséhez szükséges riportok nyújtása.
A megfelelés igazolása: Igény esetén az igazoló dokumentumok megküldése.
f) Információbiztonsági megfelelőség
A követelmény leírása: Jelen melléklet 6. fejezetében meghatározott követelményeknek való megfelelés.
A megfelelés igazolása: Jelen melléklet 6. fejezetében meghatározott alátámasztó dokumentumainak rendelkezésre bocsátása az Auditor részére, az értékelést megelőzően, a NÚSZ által biztosított virtuális munkatér felhasználásával.
A megfelelés igazolására az auditok körében elfogadható, ha a Bevallási Közreműködő érvényes, hatályos ISO 27001 szabvány szerint tanúsított információbiztonsági irányítási rendszert működtet, amennyiben annak alkalmazási területe kiterjed a jelen ÁSZF által szabályozott tevékenységek mindegyikére, és – akár saját szabályozási struktúrán belül, de – demonstrálható módon lefedi 6. fejezetben meghatározott követelményeket is.
6. Bevallási Közreműködőkkel szemben támasztott információbiztonsági kritériumrendszer
6.1. Információbiztonsági követelmények
a) A HU-GO szolgáltatásra specifikusan vonatkozó, naprakész informatikai eljárásokkal és nyilvántartásokkal kell rendelkezni.
A Bevallási Közreműködők vonatkozásában az „Auditált” minősítés eléréséhez és megtartásához minimum CMMI modell szerinti legalább 3-as szint elérése szükséges minden területen.
A vizsgált kontrollok vonatkozásában a NIST SP 800-53 r5 ajánlás szerinti „Alacsony hatású” környezethez tartozó biztonsági kontrollok halmazán szükséges tanúsítani az érettség szintjének való megfelelőséget.
A kiberbiztonsági kitettség kezelésére alkalmas készültséget a MITRE ATT@CK keretrendszer alapján meghatározott, szektor specifikusan releváns támadási technikák detekciós képességének bemutatásával szükséges igazolni.
Az informatikai irányítás területén biztosítani kell a helyettesítés és az incidensek során alkalmazandó értesítési lánc megvalósulását.
A jelen követelmény teljesítéséhez kapcsolódóan szükséges alátámasztó dokumentumok felsorolását a 6.2 fejezet tartalmazza.
b) Írott formájú cselekvési tervvel kell rendelkezni az üzemszünet során és az arra való felkészülés keretében végrehajtandó feladatokra vonatkozóan, amely cselekvési terv tartalmazza a legfontosabb tevékenységeket azok felelőseit, a végrehajtásukhoz szükséges erőforrásokat.
A cselekvési tervben szerepeltetni kell a szabályzat területi, szervezeti hatályát, valamint annak érvényességi idejét. A cselekvési tervet minimálisan évente tesztelni kell, a tesztelésről írott formájú jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell a tesztelés végrehajtásának idejét, a tesztelés végrehajtó személy nevét, valamint a teszt eredményeit. Az Egyetemes
Útdíjszolgáltató kérésére a teszt eredményeit tartalmazó jegyzőkönyvet a Bevallási Közreműködő köteles megküldeni hitelesített formában papír alapon és elektronikus formában is.
c) Konfiguráció kezelés körében elektronikus formátumú nyilvántartást kell vezetni a HU-GO rendszerben regisztrált Fedélzeti Eszközökről, az egyes Fedélzeti Eszközökön futó firmware és szoftver komponensek aktuális verzióiról.
A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell az egyes bejegyzések nyilvántartásba vételének időpontját, a nyilvántartásba vett Fedélzeti Eszközök egyedi azonosítóit (gyártási szám, IMEI szám, stb.), valamint a Fedélzeti Eszközön a HU-GO rendszerben regisztrált időszakban aktívan futó firmware és szoftver verziószámokat.
A nyilvántartástól elvárt a történetiség kezelése, ami azt jelenti, hogy a HU-GO rendszerben való regisztráció időtartamában tetszőlegesen visszakereshető legyen adott időponthoz kötötten, az adott Fedélzeti Eszközön futó aktuális firmware és szoftver verzió.
d) Konfiguráció kezelés körében elektronikus formátumú nyilvántartást kell vezetni a HU-GO rendszer által kezelt publikált, a Bevallási Közreműködő Központi Rendszerében élesített Útdíjköteles Elemi Útszakaszokat tartalmazó Szakaszlistáról és a hozzá kapcsolódó térképi információkról.
A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell az egyes bejegyzések nyilvántartásba vételének időpontját, a nyilvántartásba vett Útdíjköteles Elemi Útszakaszok, valamint az Útdíjköteles Elemi Útszakaszokat tartalmazó Szakaszlista egyedi azonosítóját, valamint a Bevallási Közreműködő által meghatározott térképi szakaszillesztéshez szükséges információkat. A nyilvántartástól elvárt a történetiség kezelése, ami azt jelenti, hogy a HU-GO rendszerben való regisztráció időtartaméban tetszőlegesen visszakereshető legyen adott időponthoz kötötten az aktuális Útdíjköteles Elemi Útszakaszok és a hozzá kapcsolódó információk.
e) Jogosultságkezelés körében elektronikus formátumú nyilvántartást kell vezetni a Bevallási Közreműködő Feldolgozó Rendszeréhez való hozzáféréssel rendelkező személyek vagy szerepkörök, illetve azok rendszerhozzáférési jogosultságairól, továbbá gondoskodni kell arról, hogy az a hatályos jogszabályoknak megfeleljen.
A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell az egyes bejegyzések nyilvántartásba vételének időpontját, a nyilvántartásba vett szerepkörök és azok jogosultságait (mely funkciók, vagy rendszerkomponensek, jogosultsági szint: írás, olvasás, futtatás, stb.). A nyilvántartástól elvárt a történetiség kezelése, ami azt jelenti, hogy a HU-GO rendszerrel való együttműködés időtartaméban tetszőlegesen visszakereshető legyen adott időponthoz kötötten az aktuális szerepkörök és azok jogosultságai.
f) Szoftverfejlesztési életciklus kezelés körében írott formájú folyamatszabályozással kell rendelkezni a HU-GO rendszert érintő fejlesztések vonatkozásában.
A cselekvési terv tartalmazza a legfontosabb tevékenységeket azok felelőseit, biztonsági szerepköreit, a kockázatelemzési gyakorlat kapcsolatát a jelen folyamattal, a végrehajtásukhoz szükséges erőforrásokat. A folyamatszabályozásban szerepeltetni kell a szabályzat területi, szervezeti hatályát, valamint annak érvényességi idejét. Továbbá bemutatja az éles adatok felhasználásának engedélyezési módját, a különböző rendszer környezetek használatának és átjárásának szabályait.
g) Verziókezelés körében írott formájú folyamatszabályozással kell rendelkezni az Útdíjköteles Elemi Útszakaszokat tartalmazó Szakaszlista, és fedélzeti eszközökön futó szoftververziók verzióváltása során végrehajtandó feladatokra vonatkozóan.
A cselekvési terv tartalmazza a legfontosabb tevékenységeket azok felelőseit, a végrehajtásukhoz szükséges erőforrásokat. A folyamatszabályozásban szerepeltetni kell a szabályzat területi, szervezeti hatályát, valamint annak érvényességi idejét, továbbá be kell mutatnia az engedély nélküli verzióváltás megakadályozásának módját, eszközeit.
h) Tesztelési gyakorlat témakörében olyan eljárás kialakítása és használata szükséges, mely a tesztelés tárgyát képező változtatási igény/folyamat/műszaki képességi próba ellenőrzése során feltárt hiányosságokat, illetve a próbák eredményeit oly módon rögzíti, hogy azok a későbbi
kiértékelésre, a végrehajtott lépések eredményeinek nyomon követésére, javító intézkedések meghozatalára alkalmasak.
i) Incidenskezelés körében elektronikus formátumú nyilvántartást kell vezetni a Bevallási Közreműködő alapszolgáltatás biztosításhoz kapcsolódóan azonosított és kezelt incidensekről és biztonsági incidensekről.
A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell az egyes bejegyzések nyilvántartásba vételének időpontját, a nyilvántartásba vett incidensek leírását, a kezelés során történt eszkalációs folyamatot, az incidens során keletkezett nem várt események üzletmenetre gyakorolt hatását, valamint a kezelés eredményét. A nyilvántartástól elvárt a történetiség kezelése, ami azt jelenti, hogy a HU-GO rendszerrel való együttműködés időtartamában tetszőlegesen visszakereshető legyen adott időponthoz kötötten az alapszolgáltatás állapota, illetve az érintett incidensek.
j) A Bevallási Közreműködőnek biztosítania kell a Szakaszlista változásokkal összefüggésben felmenő rendszerben legalább az új Szakaszlista hatályosulásának időpontját követő 10 naptári napig az előző már hatályát vesztett Szakaszlistát annak érdekében, hogy ha egy keletkezési idejét tekintve múltbeli pozícióinformáció kerül feldolgozásra, amely egy adatszolgáltatás tényleges úthasználati idejét határozza meg (Event Time Stamp), akkor a térképre illesztés a mindenkor hatályos Szakaszlista alapján történjen.
k) Az informatikai működés vonatkozásában kockázatelemzésen és rendszeres önellenőrzésen alapuló gyakorlatot kell követni, melyek eredményéről naprakész nyilvántartást kell vezetni.
A nyilvántartásnak minimálisan tartalmaznia kell az elemzés idejét és tárgyát, a gyakorlat eredményeként azonosított kockázatokat és azok kezelési módját, az önellenőrzés során feltárt hiányosságokat, melyek elhárítására cselekvési terv készül.
l) A Bevallási Közreműködő a Feldolgozó Rendszerében kezelt adatok vonatkozásában olyan mentési gyakorlatot alakít ki, amely maradéktalanul biztosítja, hogy ne következhessen be adatvesztés.
Ennek érdekében:
a) belső ügyrendjében - ezen célhoz igazodó helyreállítási időkre és helyreállítási pontokra vonatkozó eljárási rendet határoz meg.
b) a Feldolgozó Rendszerében kezelt adatvesztés elkerülése érdekében az elsődleges tárolási képessége mellett megfelelő biztonsági tárolási képességet is kialakít (lehetőleg 3-2-1 modell szerint), vagy felhőjellegű kiszervezett szolgáltatás igénybevétele esetén, olyan szolgáltatásra köt szerződést, amelynek szolgáltatási szintjei és feltételei biztosítják az adatvesztés elkerülését.
6.2. Információbiztonsági megfelelés alátámasztó dokumentumai
Az alábbi táblázat tartalmazza a jelen melléklet 6.1 fejezetében részletezett követelményhez kapcsolódó alátámasztó dokumentumokat szabályozási területek által meghatározott témakörök szerinti tagolásban:
Témakör | Folyamatszabályozás/Eljárásrend ek/Cselekvési tervek | Nyilvántartás | Jegyzőkönyv/Felje gyzés/Napló |
Általános | Informatikai biztonsági politika | - | - |
Általános | IT biztonsági szabályzat | - | Felülvizsgálati feljegyzés |
Általános | IT kockázatelemzés, kockázatkezelés (intézkedési terv) | Kockázat kataszter | Sérülékenységvizsg álati jegyzőkönyv |
Általános | Rendszerek közötti adatáramlási modell (dataflow) | - | - |
Általános | Üzletszabályzat vagy egyedi szerződés, ami az IT Üzemeltetés szabályait, SLA-it tartalmazza, vagy IT üzemeltetési kézikönyv | IT szolgáltatáskatalógus | SLA mérési riportok |
Témakör | Folyamatszabályozás/Eljárásrend ek/Cselekvési tervek | Nyilvántartás | Jegyzőkönyv/Felje gyzés/Napló |
Általános | IT biztonsági oktatási terv, tematika, segédlet | Képzési terv | IT biztonság tudatossági oktatási jegyzőkönyv |
Általános | Fizikai biztonsági szabályzat | Belépési nyilvántartás | Fizikai hozzáférések ellenőrzési jegyzőkönyve |
Általános | Beszerzési szabályzat | Informatikai beszerzések listája | IT biztonsági jóváhagyás naplója |
Vírusvédel em | Vírusvédelmi szabályzat | Vírusvédelem verziója, állapota | Vírusellenőrzések és vírusesemények naplója |
Monitoring és naplózás | IT és IT biztonsági rendszerek monitoring eljárásai | Figyelt események katalógusa | Monitoring riasztások naplója |
Monitoring és naplózás | Naplózási és naplóértékelési eljárásrend | Naplóforrások és megőrzési nyilvántartás | - |
Incidensek kezelése | Működési és biztonsági incidenskezelési eljárásrend | Incidens nyilvántartás | Incidenskezelési jegyzőkönyv |
Hozzáfé- réskezelés | Jelszó policy (normál, privilegizált, rendszer fiókok) | Jelszó követelmények listája | Jelszó követelmény teljesülését igazoló tesztjegyzőkönyv |
Konfigurá- ciókezelés és Változáske zelés | Konfiguráció és változáskezelési eljárásrend | Változás nyilvántartás (hardver/szoftver) | Tesztelési jegyzőkönyvek |
IT eszközleltár (hardver, szoftver) | - | ||
Rendszer és kommuni- káció védelem | IT és IT biztonsági üzemeltetési kézikönyv | Hálózati és biztonsági topológia | - |
Biztonsági megoldások nyilvántartása | Hardening beállítások ellenőrzése | ||
Hozzáférés kezelés | Jogosultság-nyilvántartás (fizikai és/vagy logikai), jogosultság kezelési szabályzat | Jogosultságok nyilvántartása | Jogosultság- ellenőrzési jegyzőkönyv, vagy audit jelentés |
Mentés/ helyreállítá s | Működésfolytonossági terv (BCP), katasztrófa-helyreállítási terv (DRP) | Kritikus folyamatok nyilvántartása | BCP/DRP tesztelési jegyzőkönyv |
Adatgazda és rendszerfelelős nyilvántartás | Mentési rend |
Az előző táblázatban felsorolt dokumentumok különböző célt szolgálva, természetüknél foga eltérő formában, adattartalommal bírnak, amelyek alapján segédletként, a jó, egységes gyakorlat megteremtését elmozdítandó, az alábbi alátámasztó dokumentumtípusokat javasoljuk alkalmazni:
- nyilvántartás: amely formátumát tekintve lehet elektronikus, vagy papír alapú, vele szemben alapvető elvárás, hogy szabályozottak legyenek a nyilvántartás vezetésével kapcsolatos folyamatok, a hozzáférés, illetve megőrzési idő.
- nyilvántartás kezelését szabályozó eljárásrend: amely formátumát tekintve lehet elektronikus vagy papír alapú, tartalmazni kell az eljárásrendet meghatározó tevékenységeket, azok felelőseit, a szabályzat területi, szervezeti hatályát, valamint annak érvényességi idejét.
- folyamatszabályozás, eljárásrend: amely formátumát tekintve lehet elektronikus vagy papír alapú, tartalmazni kell az eljárásrendet meghatározó tevékenységeket, azok felelőseit, a szabályzat területi, szervezeti hatályát, valamint annak érvényességi idejét.
- cselekvési terv: amely a folyamatszabályozás, eljárásrend biztosításához kapcsolódóan kerül összeállításra és munkakörhöz kötötten részletesen meghatározza az elvégzendő feladatokat, a hozzá kapcsolódó határidőkkel.
2. SZÁMÚ MELLÉKLET
AZ ADATSZOLGÁLTATÁS FOGADÁSÁNAK ELŐFELTÉTELEI
1. A Kezdő Időpont meghatározására irányadó feltételek
A Közreműködő a NÚSZ elektronikus díjszedési rendszeréhez abban az esetben csatlakozhat, és így az Ügyfél bevallási közreműködőjeként akkor járhat el, ha:
a) a Közreműködő és a NÚSZ megkötötte az Egyedi Szerződést;
c) a NÚSZ lefolytatta a jelen melléklet 2. pontjában foglalt engedélyezési eljárást és a Közreműködő részére érvényes csatlakozási engedélyt adott ki.
A fenti feltételek teljesülését követően a NÚSZ a csatlakozási engedélyben meghatározza a Közreműködő egyedi azonosítóját és a Kezdő Időpontot, amely Kezdő Időponttól fogva a Közreműködő köteles az ÁSZF 6-9. pontjaiban meghatározott kötelezettségek teljesítésére.
2. A csatlakozási engedélyezési eljárás
A csatlakozási engedélyezési eljárás folyamata az alábbi:
a) A potenciális bevallási közreműködő szerződéskötési szándékát jelzi a NÚSZ-nak, aki részére tájékoztatót ad át a csatlakozás részletes feltételeiről, és megküldi jelen ÁSZF hatályos szövegét.
b) A potenciális bevallási közreműködő Egyedi Szerződéskötési szándékát a NÚSZ székhelyére címzett, cégszerűen aláírt, postai úton megküldött szándéknyilatkozatban jelzi. Az egyedi Szerződés megkötésének további előfeltétele a j) pontban rögzített regisztrációs díj megfizetése, továbbá a cégszerű aláírás tulajdonosának képviselési jogosultságát igazoló okiratok egyidejű megküldése.
c) Egyedi Szerződés megkötése
d) A Közreműködő a NÚSZ székhelyére címzett, cégszerűen aláírt, postai úton megküldött nyilatkozatában jelzi a NÚSZ-nak, ha a jelen 2. sz. melléklet 2.2. („A csatlakozás feltételei”). pontja szerinti csatlakozási feltételeket az átadott tájékoztatóban foglaltakra is figyelemmel képes teljesíteni.
A Közreműködő köteles nyilatkozatához csatolni továbbá az alábbi nyilatkozatokat, dokumentumokat:
- nyilatkozatát arról, hogy az ÁSZF 7.3. pontja szerinti felelősségbiztosítási szerződését a csatlakozási engedély NÚSZ általi kiadásáig megköti és azt a megkötést követően haladéktalanul megküldeni a NÚSZ részére.
- A Magyarországon cégnyilvántartásba be nem jegyzett Közreműködő képviseletére jogosult vezető a 11. sz. melléklet szerinti nyilatkozatban köteles igazolni, hogy a rá irányadó jogszabályok szerint beszámoló készítésére és közzétételére kötelezett.
- a 12. sz. és 13. sz. melléklet szerinti, kitöltött nyilatkozatokat, a nyilatkozatot aláíró személy megfelelő képviseleti jogosultságának egyidejű, vagy korábbi igazolása mellett.
- a jelen ÁSZF szerinti követelményeknek megfelelő call-center működéséről szóló megfelelőségi nyilatkozatot (15, melléklet), vagy azzal egyenértékű olyan szerződést, amely igazolja, hogy a Közreműködő megbízásából harmadik személy olyan call-center működtetésére vállal kötelezettséget, amely a jelen ÁSZF-ben foglaltaknak mindenkor megfelel.
- A j) pontban rögzített, csatlakozási követelményeknek történő megfelelés vizsgálata vonatkozó díj megfizetéséről szóló igazolás.
e) Az Auditor ellenőrzi a Közreműködő benyújtott nyilatkozatát és mellékleteit. Ha az ellenőrzés során az Auditor észleli, hogy valamely, az ellenőrzés lefolytatásához szükséges adatot, műszaki- technikai feltételt vagy más információt a Közreműködő az Auditor részére nem adott át vagy nem biztosított, az Auditor megfelelő határidő kitűzésével felhívja a Közreműködőt ezen hiányosságok pótlására azzal, hogy a hiánypótlás elmaradása esetén az Auditor a rendelkezésére álló információk alapján fog dönteni. Az Auditor a Közreműködő benyújtott nyilatkozatának vizsgálatát követően állásfoglalást ad ki, amelyet az Auditor a Közreműködő részére is megküld.
g) A Közreműködő jogosult hozzáférést igényelni az Auditori jóváhagyó állásfoglalása esetén. Az igénylést a NÚSZ részéről kijelölt általános és technikai kapcsolattartó részére kell megküldeni e- mailben, a j) pontban rögzített, műszaki támogatás biztosítására vonatkozó díj megfizetését követően. A díj 12 szakértői óra (személyenként számolva) konzultáció lehetőségét foglalja magában, amelynek keretein belül szakmai/technikai kérdésekben nyújt a NÚSZ segítséget. Az időkeretet meghaladóan minden technikai támogatásra 100 EUR/szakértői óra (személyenként számolva) költségtérítés ellenében van lehetőség előzetes egyeztetést követően.
h) A Közreműködő a csatlakozáshoz szükséges műszaki tesztek lefolytatását a NUSZ által üzemeltetett teszt rendszeren végzett sikeres teszteket követően igényelheti a NUSZ részéről kijelölt általános és technikai kapcsolattartó részére megküldött e-mailben, a j) pontban rögzített műszaki teszt lefolytatására vonatkozó díj megfizetését követően. A teszt lefolytatását követően az Auditor annak eredményeiről jegyzőkönyvet állít ki, melyet megküld a Közreműködő részére. Ha az Auditor állásfoglalása szerint a Közreműködő a csatlakozási feltételeket nem teljesíti, a jelentés a nem teljesítés indokát is tartalmazza. A NÚSZ a csatlakozási feltételek nem teljesítése esetén a csatlakozási engedély kiadását megtagadja. A megfizetett összeg két tesztelési lehetőséget biztosít, amennyiben a második alkalommal sem sikerült lefolytatni a sikeresen a teszteket a Közreműködő hibájából, úgy a vonatkozó díj ismételt megfizetésére köteles.
i) A sikeres műszaki tesztek követően a NUSZ ismételten ellenőrzi az alkalmasság felételeinek fennállását és a j.) pontban rögzített csatlakozási engedély kiadására vonatkozó díj megfizetését követően kiállítja a csatlakozási engedély és hozzáférést biztosít az éles rendszerhez.
j) A Közreműködő a csatlakozási engedélyezési eljárás költségeinek megtérítésére a NÚSZ-nak csatlakozási engedélyezési díjat fizet, amely minden bevallási közreműködő számára azonos, rögzített mértékű. A csatlakozási engedélyezési díja az alább meghatározott több részből áll. A csatlakozási engedélyezési díj adott ütemre vonatkozó része előre fizetendő.
1) regisztrációs díj az egyedi adatszolgáltatás aláírása elött: 5 000 euro
2) csatlakozási követelményeknek történő megfelelés vizsgálata: 10 000 euro
3) műszaki támogatás biztosítása: 15 000 euro
4) műszaki teszt lefolytatása: 15 000 euro
5) alkalmasság megállapítása, csatlakozási engedély kiadása: 5 000 euro
A fent felsorolt összegek nettó értékek, az ÁFA megfizetése a jogszabályoknak megfelelően történik.
Ezen felül a NÚSZ jogosult a csatlakozási-engedélyezési eljárás alapdíján túl, a csatlakozási engedélyezési eljárás során legfeljebb 2 alkalommal különdíjat is felszámítani, amely a Bevallási Közreműködő audittal érintett telephelyének*, Budapesttől való távolsága arányában növekszik:
i) budapesti audittal érintett telephely: audit alapdíj + egyszeri 70 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
ii) vidéki audittal érintett telephely: audit alapdíj + egyszeri 70 000 Ft + ÁFA + minden megkezdett 100 km után 70 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
iii) külföldi audittal érintett telephely:
- EU országon belül: audit alapdíj + 1 300 EUR költségtérítés
- EU országon kívül: audit alapdíj + 1 600 EUR költségtérítés
*Audittal érintett telephely: azon központi ügyintézés helye, ahol a Bevallási Közreműködő tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet folytat. Továbbá, rendelkezésre állnak a szolgáltatás ellátásához szükséges eszközök, dokumentumok, amelyeket a Bevallási Közreműködő szükség esetén a NÚSZ illetékes kollégáinak át tud adni.
A NÚSZ ésszerű gazdasági működésére és az ebből adódó humánerőforráskapacitására tekintettel a Közreműködő tudomásul veszi, hogy a NUSZ egy időben maximum 2 csatlakozási engedélyezési eljárást folytat le. Megkezdett csatlakozási engedélyezési eljárásnak a jelen bekezdés szempontjából az egyedi szerződés megkötésére irányuló potenciális bevallási közreműködői igény bejelentése minősül, azok benyújtásának sorrendjében.
A csatlakozási engedély, vagy a csatlakozási engedélyezési eljárás folyamatában megszerzett nyilatkozatok át nem ruházhatók, harmadik személy részére át nem adhatók.
Az Auditor a csatlakozás feltételeként az alábbi feltételek meglétét vizsgálja a Közreműködőnél:
a) rendelkezik-e a feladat ellátásához szükséges Feldolgozó Rendszerrel, így különösen képes-e megfelelő megbízhatósággal a fedélzeti eszközöktől származó adatok feldolgozására és azok alapján az Interfészen a Szerződés szerinti Adatszolgáltatás átadására, így különösen teljesíti-e az Adatszolgáltatás átadásához szükséges, az 1. számú melléklet 5. pontja („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) szerinti műszaki specifikációnak megfelelő feltételeket;
b) rendelkezik-e az ÁSZF 7.3. pontja szerinti felelősségbiztosítással;
c) rendelkezik-e az 1. számú melléklet 5. pontja („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) szerinti műszaki specifikációnak megfelelő, az Ügyféllel kapcsolatos, a Szerződésben és jogszabályban megfogalmazott kötelezettségek teljesítéséhez szükséges feltételekkel, így különösen megfelelően kialakított folyamatokkal, informatikai eszközökkel és humán erőforrással, az ügyfélszolgálati és tájékoztatási jellegű kötelezettségek teljesítéséhez szükséges rendszerekkel, és ez utóbbi részeként megfelelő kapacitású call centerrel;
d) rendelkezik-e az Útdíjtörvény Végrehajtási Rendeletében meghatározott feltételekkel;
e) megfelel-e az 1. számú melléklet 5. pontjában („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) meghatározott egyéb műszaki feltételeknek;
f) az 1. számú mellékletben előírt valamennyi tesztfolyamat sikeresen lezárult.
Az Auditor a 13. számú melléklet szerinti nyilatkozat tartalmát vagy a csatlakozási feltételek meglétét utólagosan is jogosult ellenőrizni.
A Közreműködő a csatlakozás jelen -. számú mellékletben meghatározott feltételeit az Egyedi Szerződés teljes hatálya alatt köteles teljesíteni. Ennek elmulasztása esetén a NÚSZ – az ÁSZF 15.1. pont („Egyedi szerződés hatályba lépése és megszüntetése”) pont 2. alpont értelmében azonnali hatállyal felmondhatja.
2.3. A csatlakozás feltételeinek műszaki specifikációja és a megfelelés igazolásának módja
Lásd az 1. számú melléklet 5. és 6. pontjában („A működés során folyamatosan elvárt feltételek”) meghatározottakat.
2.4. Az éves rendes és a rendkívüli auditok költsége
Az éves rendes és rendkívüli auditok alapdíja: 1 200 000 Ft. + ÁFA
Ezen felül az auditok további költségtérítésének mértéke, a Bevallási Közreműködő audittal érintett telephelyének*, Budapesttől való távolsága arányában növekszik:
i) budapesti audittal érintett telephely: audit alapdíj + egyszeri 70 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
ii) vidéki audittal érintett telephely: audit alapdíj + egyszeri 70 000 Ft + minden megkezdett 100 km után 70 000 Ft + ÁFA átalány költségtérítés
iii) külföldi audittal érintett telephely:
- EU országon belül: audit alapdíj + 1 300 EUR költségtérítés
- EU országon kívül: audit alapdíj + 1 600 EUR költségtérítés
*Audittal érintett telephely: azon központi ügyintézés helye, ahol a Bevallási Közreműködő tartósan bevétel elérésére irányuló tevékenységet folytat. Továbbá, rendelkezésre állnak a szolgáltatás ellátásához szükséges eszközök, dokumentumok, amelyeket a Bevallási Közreműködő szükség esetén a NÚSZ illetékes kollégáinak át tud adni.
3. SZÁMÚ MELLÉKLET
A NÚSZ ÁLTAL BIZTOSÍTANDÓ FELTÉTELEK
1. Ügyfél regisztrációs felület
A fő funkcióit és a NÚSZ által rögzített adatkört lásd a NÚSZ Ügyfél regisztrációs weboldalán.
A Felek azt az Ügyfelet tekintik regisztráltnak, akinek a regisztráció kezdeményezését a Közreműködő az ÁSZF 1. számú mellékletének 3.1. („Szerződött útdíj fizető belépése és további gépjárművek adott Szerződött Útdíjfizetőhöz regisztrálása”). pontja szerint visszaigazolta.
2. Interfész, térkép réteg („layer”), szolgáltatási jelentés sablon
Az Egyedi Szerződés megkötésekor átadott adathordozó tartalmazza. Módosítása esetén a kapcsolattartók számára hivatalosan kerül átadásra.
4. SZÁMÚ MELLÉKLET
A NÚSZ-NÁL TÁROLT ÉS A KÖZREMŰKÖDŐVEL MEGOSZTHATÓ ÜGYFÉL SZEMÉLYES ADATOK
a) a Közreműködő megnevezése;
b) a nyilvántartott fedélzeti eszköz azonosító adata;
c) az Ügyfél személyazonosításhoz és a vele való kapcsolattartáshoz szükséges adatai;
d) a Gépjármű következő adatai: forgalmi rendszám, felségjel, emissziós osztály, minimális tengelyszám;
5. SZÁMÚ MELLÉKLET
AZ ELMARADT ÚTDÍJNAK MINŐSÜLŐ KÁROK MEGFIZETÉSI ESETEI ÉS KISZÁMÍTÁSÁNAK MÓDJA
Ssz. | Kártérítési eset leírása | Kártérítés mértékének meghatározása | |
A. | A Közreműködő jelezte a NÚSZ számára, hogy a) a Feldolgozó Rendszere bizonyos Adatszolgáltatásokat csak késedelmesen tud teljesíteni, de a fedélzeti eszközök által továbbított adatok vonatkozásában adatvesztés várhatóan nem fog fellépni, és b) a Közreműködő az a) pont szerinti jelzését követően, az ÁSZF 1. számú mellékletének 3.3.1. pontjában („Adatkésést okozó üzemhiba”) az Adatkésés kapcsán a hiba elhárítására meghatározott időtartamon belül még sem tudja valamely hiányzó Adatszolgáltatást teljesíteni (az Adatkésés kapcsán hiba elhárítására meghatározott időtartamon túli időszak az Adatszolgáltatás szerződésszerű helyreállításáig terjedő időszakig: „adathiánnyal érintett időszak”). | A1. A Felek a kártérítés mértékét elsősorban a kieső megszolgált útdíj mértéke szerinti objektív adatok - szakasz és/vagy pozícióadatok - alapján meghatározott módon állapítják meg. A2. Amennyiben a fentiek szerint nem megállapítható az Elmaradt útdíj mértéke, akkor az alábbi számítási módszertan szerint a Közreműködő korábbi, hasonló időszakban, minden fedélzeti eszközére teljesített Adatszolgáltatása és az az alapján fizetett útdíj mértéke alapján számítják ki az Elmaradt útdíjat következők szerint: A2.1.1 A Felek a jelzett, adathiánnyal érintett időszakot besorolják a következő forgalmi jellemzők szerinti szakaszokba („adathiánnyal érintett időintervallumok”): a) nehéz tehergépkocsik közlekedésére vonatkozó korlátozás érvényben volt-e („kamionstop”); b) munkaszüneti nap vagy nem; | |
c) nappali (8-22 óra közötti) vagy éjszakai napszak; | |||
d) nyári (július 1. és augusztus 31. között) vagy egyéb időszak. | |||
A2.1.2 A NÚSZ kiszámítja, hogy az egyes, az adathiánnyal érintett időintervallumokkal azonos, A1.1. pont szerinti jellemzőjű időintervallumokban (a továbbiakban: „bázis időintervallumok”) | |||
a) mi volt a Közreműködő Adatszolgáltatása alapján megfizetett útdíj összesített mértéke („adott időintervallumra vetített bázis összes útdíj”) a jelzés megérkezését megelőző legutolsó hat hetes időszakban (vagy ha ennél rövidebb ideje hatályos a Szerződés, akkor a Szerződés hatálybalépéstől számított, de legalább két hetes időszakban); | |||
b) mi volt az egyes vizsgált bázis időintervallumok összesített hossza órában, kerekítve („adott bázis időintervallum összesített időtartama”); | |||
c) mi volt az egyes bázis időintervallumonként számított, átlagos, órányi Elmaradt útdíj mértéke | |||
(az adott időintervallumra vetített bázis összes útdíjat elosztva az adott bázis időintervallum összesített időtartamával) (a továbbiakban: „átlagos órányi bázis Elmaradt útdíj”). A2.1.3. A NÚSZ az adathiánnyal érintett egyes időintervallumok időtartamát megszorozza az azonos jellemzőjű bázis időintervallumra számított átlagos órányi bázis Elmaradt útdíj mértékével. A fizetendő összeg az így kiszámított Elmaradt útdíjnak minősülő kár mértéke. A2.2 Ha a NÚSZ és a Közreműködő között a Szerződés még nem hatályos két hónapja, a fizetendő Elmaradt útdíj nak minősülő kár mértékét nem a Közreműködő korábbi adatai alapján számítják ki, hanem a Közreműködő Gépjármű Állományához hasonló Gépjármű Állománnyal rendelkező összes, a NÚSZ-szal szerződéses jogviszonyban álló bevallási közreműködő adatai alapján. Hasonló Gépjármű Állománynak a Közreműködő csatlakozási engedélye kiadásakor figyelembe vett Gépjármű Állományhoz képest legfeljebb 25%-kal eltérő más bevallási közreműködőket kell tekinteni. A2.3. Ha a jelzés szerint a hiány nem a Közreműködő összes fedélzeti eszközét érinti, hanem csak meghatározott fedélzeti eszközt, az 1-2. pont szerinti számításokat a bázis időintervallumban közlekedő átlagos járműszám és a jelzés szerint érintett fedélzeti eszköz arányában kell meghatározni. A2.4. A NÚSZ a Közreműködőt tájékoztatja az 1- 2. pont szerinti számításokról, és a Közreműködő kérésére a számításokról azok ellenőrzéséhez szükséges részletesebb adatokat is megadja azzal, hogy a 2. pont szerinti esetben a NÚSZ üzleti titok védelme miatt csak az összes, érintett közreműködők létszámáról és az érintett közreműködők időintervallumonként összesített adatairól adhat tájékoztatást. A3. Amennyiben az Elmaradt útdíj mértéke az előző év ugyanazon forgalmi jellemzők szerinti időszakának – díjszinttel korrigált és jármű db szám változás figyelembevétele szerint megállapított – értéke több, mint 20%-kal magasabb a jelen módszertan szerint kiszámított Elmaradt útdíj összegénél, abban az esetben a Felek jogosultak közös, írásban jóváhagyott megállapodás alapján kiszámítani az Elmaradt útdíj mértékét. |
B. | A Közreműködő jelezte a NÚSZ számára, hogy a Feldolgozó Rendszere meghatározott időponttól olyan módon nem üzemel (kiesik), hogy a fedélzeti eszközök által a kiesés alatt továbbított adatokat nem tudja pótolni (a jelzésben meghatározott időszaktól kezdődően az Adatszolgáltatás szerződésszerű helyreállításáig terjedő időszakig: „adathiánnyal érintett időszak”). | B1. Lásd az A. eset szerint. |
C. | Közreműködő egy adott időszakra vonatkozóan nem jelezte a NÚSZ részére az A. vagy B. pont szerinti eseményt, azonban az Adatszolgáltatás auditálásakor (ÁSZF 9.3 vagy 9.4. pontja „) során az auditálást végző szerv feltárta, hogy a) az audittal érintett időszak Adatszolgáltatásai alapjául szolgáló helymeghatározási és időpont adatok által meghatározott Útdíjköteles Elemi Útszakasz használatok számának („ADÚSZ”) és az alábbiak szerint számított „bázis Díjköteles Útszakaszok” számának („BDÚSZ”) számtani aránya kevesebb, mint 75% (ADÚSZ/BDÚSZ<75%), és b) ezen eltérést nem a következő tényezők okozták (azaz az alábbi tényezők miatti csökkentést az arányok számításánál a Felek a változással arányosan figyelembe vették): ba) a Gépjármű Állomány auditált időszak szerinti számának a bázis időszakhoz képest bekövetkezett csökkenése; bb) a Díjköteles Útszakaszok auditált időszak szerinti számának a bázis időszakhoz képest bekövetkezett csökkentése; bc) az auditált időszakban a bázis időszakhoz képest a fizetendő útdíj összege megnőtt. Bázis Útdíjköteles Elemi Útszakasz alatt a Felek az alábbi időszakok szerinti Adatszolgáltatásokkal érintett Útszakaszokat veszik figyelembe: c) az audittal érintett időszakot megelőző legutolsó hat hónapos időszakban (vagy ha ennél rövidebb ideje hatályos a Szerződés, akkor a Szerződés hatálybalépéstől számított, de legalább két hónapos időszakban) teljesített | C1. A Felek a kártérítés mértékét az A1, A2. és A3. pont szerint számítják ki azzal, hogy a) az audittal érintett időszak egészét adathiánnyal érintett időszaknak tekintik, és b) a Közreműködő minden Fedélzeti Eszközére számítják (azaz az A3. pont nem alkalmazható.) C2. A kártérítés mértéke a C1. (azaz az A1.3.) pont szerint számított összeg és az audittal érintett időszak egésze alatt ténylegesen megtett Adatszolgáltatások alapján fizetendő összes útdíj összege közötti különbség. |
Adatszolgáltatások szerinti Díjköteles Útszakaszok; vagy d) ha a Szerződés még két hónapja nem hatályos, Bázis Díjköteles Útszakaszként a Közreműködő adatai helyett az A2. pont szerint meghatározott, hasonló Gépjármű Állománnyal rendelkező összes, a NÚSZ-szal szerződéses jogviszonyban álló bevallási közreműködő adatait veszik figyelembe. |
6. SZÁMÚ MELLÉKLET
7. SZÁMÚ MELLÉKLET
NÚSZ ÜGYFÉLSZOLGÁLATI ELÉRHETŐSÉGEI
1. A NÚSZ központi ügyfélszolgálatának elérhetőségei
- E-mail: ugyfel@nemzetiutdij.hu
- UD call center külföldi híváskezdeményezéssel: +36-36-587-500
Internetes honlap:
2. A NÚSZ személyes ügyfélszolgálatainak elérhetősége
Lásd http://nemzetiutdij.hu/Elektronikus-dijszedes/Ugyfelszolgalat/
8. SZÁMÚ MELLÉKLET
SPECIÁLIS SZAKASZILLESZTÉSI SZABÁLYOKKAL ÉRINTETT SZAKASZOK
Azon útdíjköteles elemi útszakaszok listája, amelyekre vonatkozóan a szakaszillesztés speciális szabályai alkalmazandók (ÁSZF 1. számú melléklet 2.2. pontja)
Szakasz megnevezése | Vizsgálaton kívüli Szakaszrész_1 | Vizsgálaton kívüli szakaszrész_2 | Megjegyzés | ||||||
eleje | vége | eleje | vége | ||||||
WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | ||
a) | |||||||||
10u30k100m | 47°39'35.38"É | 18°46'57.71"K | 47°39'46.51"É | 18°46'54.92"K | fizetős szakasz melletti telephely | ||||
1u10k795m | 47°28'4.91"É | 18°52'30.20"K | 47°28'11.99"É | 18°52'15.73"K | Budaörs ipari park (Aldi raktár) | ||||
1u129k928m | 47°40'41.02"É | 17°35'12.67"K | 47°40'42.81"É | 17°35'7.11"K | 84125-ös úti kereszteződés parkoló | ||||
1u12k63m | 47°28'21.89"É | 18°51'53.59"K | 47°28'25.45"É | 18°51'46.89"K | Budaörs ipari park (Michael Huber Hungária Kft.) | ||||
1u13k805m | 47°28'31.20"É | 18°50'35.19"K | 47°28'58.92"É | 18°50'10.74"K | 47°29'25.64"É | 18°49'19.66"K | 47°29'28.21"É | 18°48'56.80"K | Biatorbágy ipari park |
1u60k383m | 47°37'41.77"É | 18°21'54.77"K | 47°37'50.56"É | 18°21'40.71"K | Vértesszőlős homokbánya | ||||
21u49k182m | 48° 2'22.37"É | 19°47'53.51"K | 48° 2'45.09"É | 19°47'13.83"K | Salgótarján ipari park | ||||
26u17k167m | 48°14'46.75"É | 20°39'34.65"K | 48°14'53.88"É | 20°39'20.41"K | Kazincbarcika ipari park | ||||
3u189k214m | 48° 6'27.78"É | 20°50'33.13"K | 48° 6'30.06"É | 20°50'37.65"K | 3u188k389m melletti telephely | ||||
45u18k925m | 46°39'38.54"É | 20°16'34.22"K | 46°39'31.30"É | 20°16'32.59"K | Szentes, Zöldség-Gyümölcs Nagybani Piac | ||||
46u58k626m | 46°50'40.18"É | 20°58'17.66"K | 46°50'16.36"É | 20°59'18.02"K | 46u58k626 melletti feltételezett homokút | ||||
470u19k405m | 46°41'47.05"É | 21° 6'3.20"K | 46°41'38.84"É | 21° 5'58.43"K | 470u19k405m melletti telephely | ||||
48u3k629m | 47°31'54.44"É | 21°41'49.77"K | 47°31'53.65"É | 21°41'59.02"K | a szakasz mellett található telephely | ||||
Szakasz megnevezése | Vizsgálaton kívüli Szakaszrész_1 | Vizsgálaton kívüli szakaszrész_2 | Megjegyzés | ||||||
eleje | vége | eleje | vége | ||||||
WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | ||
4u232k883m | 47°35'49.33"É | 21°39'12.74"K | 47°35'54.39"É | 21°39'13.70"K | 4u228k385m melletti telephely | ||||
4u233k318m | 47°35'54.39"É | 21°39'13.70"K | 47°36'0.67"É | 21°39'15.50"K | 4u228k385m melletti telephely | ||||
4u268k762m | 47°54'52.98"É | 21°43'5.64"K | 47°55'2,57"É | 21°43'9,998"K | 4u268k762m melletti telephely | ||||
51u16k219m | 47°21'9.87"É | 19° 7'24.81"K | 47°20'54,505"É | 19°7'14,304"K | Dunaharaszti ipari park | ||||
52u54k526m | 46°48'33.77"É | 19° 0'2.51"K | 46°48'36.75"É | 18°59'57.67"K | fizetős szakasz melletti telephely | ||||
54u13k21m | 46°46'57.04"É | 19°37'3.50"K | 46°46'53.98"É | 19°37'1.05"K | Ernis Bt telephelye | ||||
6u111k560m | 46°34'54.33"É | 18°50'18.20"K | 46°34'23.16"É | 18°50'1.70"K | 6u111k560 melletti szervizút | ||||
6u130k679m | 46°26'21.44"É | 18°46'28.15"K | 46°26'8.63"É | 18°46'12.12"K | Tolna Stutensee-i út | ||||
6u19k677m | 47°22'37.09"É | 18°56'7.54"K | 47°22'33.50"É | 18°56'4.85"K | Érd Tesco | ||||
6u20k432m | 47°22'8.31"É | 18°55'50.63"K | 47°21'41.65"É | 18°54'38.11"K | 6u20k432m, M6u19k231m közös szakasz | ||||
7u23k690m | 47°21'47.65"É | 18°52'36.20"K | 47°21'42.71"É | 18°52'22.74"K | 7u23k690 melletti Puhitarnok telephely | ||||
81u5k619m | 47°13'51.96"É | 18°22'26.86"K | 47°13'56.04"É | 18°22'22.43"K | parkoló | ||||
81u8k315m | 47°14'53.83"É | 18°21'7.13"K | 47°14'57.08"É | 18°21'1.83"K | telephely | ||||
82u0k0m | 47° 6'3.51"É | 17°55'56.87"K | 47° 6'10.01"É | 17°55'52.55"K | Veszprém bevásárló központ | ||||
834u24k645m | 47°15'58.79"É | 17° 9'38.99"K | 47°15'55.56"É | 17° 9'34.37"K | Celldömölk gyártelep | ||||
84u116k674m | 47°39'52.08"É | 16°37'18.86"K | 47°40'6.12"É | 16°37'6.69"K | Sopron ipari park | ||||
85u55k943m | 47°35'14.69"É | 16°52'7.11"K | 47°35'19.05"É | 16°51'40.41"K | 85u55k943m melletti szervizút | ||||
87u29k984m | 47°15'14.88"É | 16°36'54.72"K | 47°15'23.65"É | 16°36'50.81"K | 87u29k984m és 87u29k481m melletti telephely | ||||
8u0k0m | 47° 8'59.16"É | 18°25'31.11"K | 47° 8'55.16"É | 18°25'21.46"K | 47° 8'51.32"É | 18°24'56.07"K | 47° 8'51.00"É | 18°24'40.12"K | Székesfehérvár ipari park |
Szakasz megnevezése | Vizsgálaton kívüli Szakaszrész_1 | Vizsgálaton kívüli szakaszrész_2 | Megjegyzés | ||||||
eleje | vége | eleje | vége | ||||||
WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | WGSY1 | WGSX1 | WGSY2 | WGSX2 | ||
M2u36k227m | 47°45'39.87"É | 19°10'52.06"K | 47°46'7.31"É | 19°10'51.44"K | M2u36k227m melletti szervizút | ||||
M35u35k1658 m | 47°33'28.77"É | 21°33'0.42"K | 47°33'7.55"É | 21°33'6.53"K | szervizút | ||||
M3u22k445m | 47°36'2.39"É | 19°16'41.66"K | 47°36'9.85"É | 19°17'7.14"K | m3u22k445m melletti szervizút | ||||
M6u19k231m - | 47°22'6.68"É | 18°55'52.37"K | 47°21'35.28"É | 18°54'27.69"K | 6u20k432m, M6u19k231m közös szakasz | ||||
M6u19k231m + | 47°22'7.04"É | 18°55'52.02"K | 47°21'35.62"É | 18°54'27.37"K | 6u20+A5:J41 M6u19k231m közös szakasz | ||||
b) A 2.2. b) pontban figyelembe veendő szakaszok listája:
- 830u5k760m
- 82u0k572m
- 48u4k578m
- 1u12k987mszámú melléklet
9. SZÁMÚ MELLÉKLET
KÖZREMŰKÖDŐI NYILATKOZAT EGYEDI FEDÉLZETI ESZKÖZ HIBA MIATTI VISZONYLATI ÚTVONALJEGY JÓVÁÍRÁSÁHOZ
Ügyfél neve | |
Gépjármű(vek) rendszáma(i) | |
OBU ID(-k) | |
BK neve | |
Ügyintéző | |
A hiba keletkezésének időpontja | |
A hiba észlelésének időpontja | |
Az Ügyfél értesítésének időpontja | |
Az Ügyfél értesítésének módja (E-mail, SMS, telefon) | |
A hiba elhárulásának időpontja | |
Az Ügyfél értesítésének időpontja a hiba elhárulásáról | |
A hiba leírása (viszonylati útvonaljegy számának feltüntetése szükséges) |
……………………….
P. H.
10. SZÁMÚ MELLÉKLET
PÉNZÜGYI BESZÁMOLÓ KÖZZÉTÉTELÉRE VONATKOZÓ NYILATKOZAT
Alulírott (Név) a
.......................................................................................................... (Cégnév) továbbiakban: Közreműködő)
képviseletében nyilatkozom, hogy a Közreműködő nyilvántartásba vételének államának hatályos jogszabályai alapján pénzügyi beszámoló készítésére és/vagy* közzétételére kötelezett.
Amennyiben kötelezett, a kötelezettség teljesítésére nyitva álló határidő tárgyév .. -a.
A közzétett beszámoló a következő fórumon érhető el díjmentesen magyar nyelven:
......................................................................................................................................................................................
......................................................................................................................................................................................
Amennyiben az ÁSZF 6.10 pont szerinti elérhetőség nem biztosított, a pénzügyi beszámolót az ezen pontban foglalt határidőt követő 15 munkanapon belül elektronikus úton a NÚSZ részére megküldeni vállalom.
Dátum: ...........................................................................
Cégszerű aláírás: ......................................................................................................................................................
Név: .............................................................................................................................................................................
Cégnév: .....................................................................................................................................................................
*A megfelelő aláhúzandó.
11. SZÁMÚ MELLÉKLET
A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján. Nyilatkozattevő:
Név: ..........................................................................................................................................................................
Székhely: ..................................................................................................................................................................
Cégjegyzékszám: ..................................................................................................................................................
Adószám: ................................................................................................................................................................
Képviseletében eljár: ............................................................................................................................................
Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (Áht.) 41. § (6) bekezdése alapján a kötelezettségvállaló önkormányzat vagy költségvetési szerv az átláthatóság ellenőrzése céljából jogosult az átláthatósággal kapcsolatos, Áht. 55. § -ában meghatározott adatokat kezelni.
Az Áht. 55. § - ában meghatározott adatok kezelése érdekében – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm.rendelet (Ávr.) 50. § - ában foglaltakra is tekintettel – nyilatkozattevő az alábbi nyilatkozatot teszi.
Alulírott , mint a
........................................................................................................................ (nyilatkozatot tevő szervezet)
képviseletére jogosult az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pontja alapján felelősségem tudatában az alábbi átláthatósági nyilatkozatot teszem.
Felelősségem teljes tudatában kijelentem, hogy a vonatkozó jogszabályokat megismertem, amelyek alapján társaságom átlátható szervezetnek minősül.
Jelen nyilatkozat alapján tudomásul veszem, hogy
- Kiadási előirányzatok terhére olyan jogi személlyel, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezettel nem köthető érvényesen visszterhes szerződés, illetve létrejött ilyen szerződés alapján nem teljesíthető kifizetés, amely szervezet nem minősül átlátható szervezetnek. A kötelezettségvállaló önkormányzat vagy költségvetési szerv ezen feltétel ellenőrzése céljából, a szerződésből eredő követelések elévüléséig az Áht. 55. §-ban foglaltak szerint a jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet átláthatóságával összefüggő, az Áht. 55. §-ban meghatározott adatokat kezelni, azzal, hogy ahol az Áht. 55. § kedvezményezettről rendelkezik, azon a jogi személyt, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetet kell érteni (Áht. 41. § (6) bek.).
- Amennyiben az ellenőrzés során olyan információ merül fel, amely megkérdőjelezi az átláthatóságot, a teljes bizonyítási teher a nyilatkozót terheli.
- a valótlan tartalmú átláthatósági nyilatkozat alapján kötött visszterhes szerződést a kötelezettségvállaló önkormányzat vagy költségvetési szerv felmondja vagy – ha a szerződés teljesítésére még nem került sor – a szerződéstől eláll.
Kijelentem, hogy amennyiben jelen nyilatkozatban közölt adatok tekintetében bármilyen változás áll be, akkor a módosult adatokkal kiállított átláthatósági nyilatkozatot a változás bekövetkeztétől számított 8 napon belül megküldöm a kötelezettségvállaló önkormányzat vagy költségvetési szerv részére, vagy amennyiben az általam képviselt szervezet már nem minősül átláthatónak, úgy azt haladéktalanul bejelentem.
(A nyilatkozat I., II. és III. részből áll. Minden nyilatkozatot tevő szervezetnek csak a rá vonatkozó, azaz vagy az I., vagy a II., vagy a III. részt kell kitöltenie.)
I.
TÖRVÉNY EREJÉNÉL FOGVA ÁTLÁTHATÓ SZERVEZETEK
Alulírott (név) mint
..................................................................................................................................................... (szervezet neve)
.......................................................................................................... (székhely) (adószám)
törvényes képviselője nyilatkozom, hogy az általam képviselt szervezet az Nvt 3. § (1) bekezdés 1.
pontja szerint
- az állam,
- költségvetési szerv,
- köztestület,
- helyi önkormányzat,
- nemzetiségi önkormányzat,
- társulás,
- egyházi jogi személy,
- olyan gazdálkodó szervezet, amelyben az állam/ (önkormányzat
neve) a helyi önkormányzat külön-külön vagy együtt 100%-os részesedéssel rendelkezik,
- nemzetközi szervezet,
- külföldi állam,
- külföldi helyhatóság,
- külföldi állami vagy helyhatósági szerv,
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: ............................(az állam megnevezése) szabályozott piacára bevezetett nyilvánosan működő részvénytársaság, (megfelelő rész aláhúzandó)
ezért átlátható szervezetnek minősül.
II.
AZ I. PONT ALÁ NEM TARTOZÓ JOGI SZEMÉLYEK VAGY
JOGI SZEMÉLYISÉGGEL NEM RENDELKEZŐ GAZDÁLKODÓ SZERVEZETEK
Az általam képviselt szervezet átlátható szervezetnek minősül, azaz az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont b) alpont szerint olyan belföldi vagy külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet, amely megfelel a következő feltételeknek:
II/1. tulajdonosi szerkezete, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvény 3. § r). pontja szerint meghatározott tényleges tulajdonosa megismerhető.
Nyilatkozat tényleges tulajdonosokról:
Név | Születési hely, idő | Anyja neve | Tulajdoni hányad | Befolyás és szavazati jog mértéke |
II/2. az állam, amelyben az általam képviselt gazdálkodó szervezet adóilletőséggel rendelkezik:
- az Európai Unió valamely tagállama:
- Magyarország
- egyéb: , vagy
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: , vagy
- a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: , vagy
- olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van:
.......................................................................................................................................................................
(a megfelelő aláhúzandó, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni)
II/3. nem minősül a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak:
Nyilatkozat az ellenőrzött külföldi társasági minősítésről:
Az általam képviselt szervezet magyarországi székhellyel rendelkezik, így nem ellenőrzött külföldi társaság;
vagy
Az általam képviselt szervezet nem rendelkezik magyarországi székhellyel.
(A megfelelő aláhúzandó. Amennyiben a nyilatkozattevő által képviselt szervezet nem magyarországi székhelyű, úgy felmerül annak kérdése, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül- e, ezért szükséges az ellenőrzött külföldi társaságnak minősítéssel kapcsolatos következő rész kitöltése.)
Az általam képviselt szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4.
§ 11. pontjában meghatározott feltételek figyelembe vételével
nem minősül a társasági és az osztalékadóról szóló törvény szerinti meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak
vagy
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.
(A megfelelő aláhúzandó)
Amennyiben az általam képviselt gazdálkodó szervezet külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetékességű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), de székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, nyilatkozom az adott államban a valódi gazdasági jelenlét tekintetében, az alábbiak szerint:
Adóév | Gazdálkodó szervezet neve, székhelye | A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest |
II/4. az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet tekintetében a II/1., II/2. és II/3. pont szerinti feltételek fennállnak.
Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet megjelölése (név, székhely) (Ezen pontban a gazdálkodó szervezet nem természetes személy tulajdonosairól kell nyilatkozni. Minden olyan szervezet esetében, amely akárcsak közvetve, de több, mint 25%-os tulajdonnal, szavazati joggal vagy befolyással bír, függetlenül attól, hogy a tulajdonosi szerkezet melyik fokán található, nyilatkozni kell.)
1. .......................................................................................................................................................................
2. ......................................................................................................................................................................
3. .......................................................................................................................................................................
Nyilatkozat az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25
% - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átláthatóságáról
II/4.1. Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek tényleges tulajdonosai (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges kitölteni):
Nyilatkozat tényleges tulajdonosokról:
Név | Születési hely, idő | Anyja neve | Tulajdoni hányad | Befolyás és szavazati jog mértéke |
II/4.2. Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek adóilletékessége (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges az adóilletőséget megjelölni):
- az Európai Unió valamely tagállama:
- Magyarország
- egyéb: , vagy
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: , vagy
- a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: , vagy
- olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van:
.......................................................................................................................................................................
(a megfelelő aláhúzandó, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni)
II/4.3. Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezetek ellenőrzött külföldi társasági minősítése (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges megjelölni):
Magyarországi székhellyel rendelkezik, így nem ellenőrzött külföldi társaság.
vagy
Nem rendelkezik magyarországi székhellyel.
(A megfelelő aláhúzandó. Amennyiben a nyilatkozattevő által képviselt szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet nem magyarországi székhelyű, úgy felmerül annak kérdése, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, ezért szükséges az ellenőrzött külföldi társaságnak minősítéssel kapcsolatos következő rész kitöltése.
Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott feltételek figyelembe vételével
nem minősül a társasági és az osztalékadóról szóló törvény szerinti meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak
vagy
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.
(A megfelelő aláhúzandó.)
Amennyiben az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetékességű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), de székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, nyilatkozom az adott államban a valódi gazdasági jelenlét tekintetében,, az alábbiak szerint:
Adóév | Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet | A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest |
III.
CIVIL SZERVEZETEK, VÍZITÁRSULATOK
Az általam képviselt szervezet (a megfelelő aláhúzandó)
- civil szervezet vagy
- vízitársulat
átlátható szervezetnek minősül, azaz az Nvt. 3. § (1) bekezdés 1. pont c) alpont szerint az általam képviselt szervezet
III/1. vezető tisztségviselői megismerhetők.
az általam képviselt szervezet vezető tisztségviselői:
Vezető tisztségviselő | Születési hely, idő | Anyja neve |
III/2. az általam képviselt szervezet, valamint ezek tisztségviselői nem átlátható szervezetben nem rendelkeznek 25 % - ot meghaladó részesedéssel,
Az általam képviselt szervezet, valamint a ca) pont szerinti vezető tisztségviselői az alábbi szervezet(ek)ben rendelkeznek 25 % - ot meghaladó részesedéssel:
Vezető tisztségviselő | Szervezet neve | Adószám | Részesedés mértéke |
Ezek a szervezet(ek) átlátható(ak), azaz:
- III./2.1. tulajdonosi szerkezetük, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény szerint meghatározott tényleges tulajdonosuk megismerhető, amelyről az alábbiak szerint nyilatkozom (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges kitölteni):
Nyilatkozat tényleges tulajdonosokról:
Név | Születési hely, idő | Anyja neve | Tulajdoni hányad | Befolyás és szavazati jog mértéke |
III/2.2. Ezen szervezet(ek) adóilletékessége (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges az adóilletőséget megjelölni):
- az Európai Unió valamely tagállama:
- Magyarország
- egyéb: , vagy
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: , vagy
- a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: , vagy
- olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van:
.......................................................................................................................................................................
(a megfelelő aláhúzandó, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni)
III/2.3. Ezen szervezet(ek) ellenőrzött külföldi társasági minősítése (több érintett gazdálkodó szervezet esetében szervezetenként szükséges megjelölni):
Magyarországi székhellyel rendelkezik, így nem ellenőrzött külföldi társaság.
vagy
Nem rendelkezik magyarországi székhellyel.
(A megfelelő aláhúzandó. Amennyiben a szervezet nem magyarországi székhelyű, úgy felmerül annak kérdése, hogy ellenőrzött külföldi társaságnak minősül-e, ezért szükséges az ellenőrzött külföldi társaságnak minősítéssel kapcsolatos következő rész kitöltése.)
Ezen szervezet a társasági adóról és az osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény 4. § 11. pontjában meghatározott feltételek figyelembe vételével
nem minősül a társasági és az osztalékadóról szóló törvény szerinti meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak
vagy
a társasági adóról és az osztalékadóról szóló törvény szerint meghatározott ellenőrzött külföldi társaságnak minősül.
(A megfelelő aláhúzandó.)
Amennyiben ezen szervezet külföldi személy, illetve az üzletvezetés helye alapján külföldi illetékességű (a továbbiakban együtt: külföldi társaság), de székhelye, illetősége az Európai Unió tagállamában, az OECD tagállamában vagy olyan államban van, amellyel Magyarországnak
hatályos egyezménye van a kettős adóztatás elkerülésére, nyilatkozom az adott államban a valódi gazdasági jelenlét tekintetében, az alábbiak szerint:
Adóév | Az általam képviselt gazdálkodó szervezetben közvetlenül vagy közvetetten több mint 25%-os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet | A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest |
III/2.4. Ezen szervezetben (azaz azon szervezetben, amelyben az általam képviselt szervezetnek, valamint annak vezető tisztségviselőinek 25 % - ot meghaladó részesedéssel rendelkeznek) közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal bíró jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdálkodó szervezet átlátható, azaz:
Nyilatkozat azoknak a szervezeteknek az átláthatóságáról, amelyek közvetlenül vagy közvetetten több mint 25 % - os tulajdonnal, befolyással vagy szavazati joggal rendelkeznek olyan gazdálkodó szervezetben, amelyben a civil szervezet, vízitársulat vagy ezekre vezető tisztségviselői 25 % - ot meghaladó részesedéssel rendelkeznek:
Gazdálkodó szervezet neve | Adószám | Részesedés mértéke % - ban | Adóilletősége | Tényleges tulajdonos(ok) | Születési hely, idő, anyja neve |
Adóév | Gazdálkodó szervezet neve, székhelye | A külföldi társaság és adott államban lévő kapcsolt vállalkozási által együttesen saját eszközzel és munkaviszonyban foglalkoztatott munkavállalókkal végzett termelő, feldolgozó, mezőgazdasági, szolgáltató, befektetői, valamint kereskedelmi tevékenységéből származó bevételének aránya az összes bevételhez képest |
III./3. az állam, amelyben az általam képviselt szervezet székhelye van:
- az Európai Unió valamely tagállama:
- Magyarország
- egyéb: , vagy
- az Európai Gazdasági Térségről szóló megállapodásban részes állam: , vagy
- a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet tagállama: , vagy
- olyan állam, amellyel Magyarországnak a kettős adóztatás elkerüléséről szóló egyezménye van:
.......................................................................................................................................................................
(a megfelelő aláhúzandó, illetve amennyiben nem Magyarország, kérjük az országot megnevezni)
Kijelentem, hogy az általam képviselt szervezet alapító (létesítő) okirata, illetve külön jogszabály szerinti nyilvántartásba vételt igazoló okirata alapján jogosult vagyok a szervezet képviseletére (és cégjegyzésére).
Dátum: ...........................................................................
Cégszerű aláírás: ......................................................................................................................................................
Név: .............................................................................................................................................................................
Cégnév: .....................................................................................................................................................................