Üzemszüneti Biztosítás
Üzemszüneti Biztosítás
Általános biztosítási feltételei
1. § Általános feltételek
1. A Chubb European Group SE, (a továbbiakban: Chubb) és egyéni vállalkozók, jogi személyek és jogi személyiség nélküli szervezetek (a továbbiakban: Biztosított) között létrejött üzemszüneti biztosítási szerződésekre a jelen Üzemszüneti Biztosítás Általános Biztosítási Feltételei (a továbbiakban: Általános Biztosítási Feltételek) alkalmazandók. A Chubb European Group SE Magyarország területén a Chubb European Group SE
Magyarországi Fióktelepén (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0.) keresztül fejti ki biztosítási tevékenységét; a Chubb European Group SE tevékenységét a Prudenciális Szabályozási Hatóság engedélyével és a Pénzügyi Tevékenységi Hatóság valamint a Prudenciális
Szabályozási Hatóság felügyelete mellett folytatja.
2. Az üzemszüneti biztosítási szerződés megkötéséhez a Biztosítottnak a Chubbnál előzetesen egy összkockázatú vagyonbiztosítási szerződést kell kötnie a Chubb vonatkozó általános biztosítási feltételeinek megfelelően.
2. § Meghatározások
1. Az Általános Biztosítási Feltételek, a biztosítási ajánlat, a biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb irat, illetve a biztosítási szerződés létrejöttével vagy teljesítésével összefüggően készített egyéb dokumentumok vagy nyilatkozatok
alkalmazásában az alábbi kifejezések az alábbi jelentéssel bírnak:
1) Bruttó nyereség
Az árbevétel és a nem biztosított költségek közötti különbség, valamint a
raktárkészlet (azaz a készáruk és félkész áruk) értéke és a nyitó készlet értéke közötti különbség együttes összege.
A készletérték a Számviteli Törvény szerinti értékelést követően a Biztosított könyvelésében megjelenő elemek alapján kerül kiszámításra.
A bruttó nyereség magában foglal minden, a Biztosított által viselt állandó költséget, ideértve a bruttó bérköltséget és a menedzsment költségeket is.
2) Bruttó bérköltség
A Biztosított munkavállalóinak teljes bérköltsége (ideértve a garantált bonuszokat, a társadalombiztosítási költségeket és a bérköltségekkel kapcsolatos egyéb, törvény által előírt kiadásokat és juttatásokat), kivéve a menedzsment költségeket.
3) Többletköltségek
Az árbevétel kártalanítási időszak alatti fenntartásához szükséges és igazolt
kiadások, amelyek a kár bekövetkeztét megelőzően a Biztosított üzleti tevékenysége során korábban nem merültek fel. Többletköltség az, ami az e kiadások által
elkerült forgalomcsökkenéssel arányos bruttó nyereség felett jelentkezik.
4) Nem biztosított előállítási költségek
Olyan változó költségek, amelyek a vállalkozás üzleti tevékenységének és árbevételének csökkenése közvetlen következményeként csökkennek.
5) Állandó költségek
Azok az üzleti tevékenység folytatásához szükséges költségek, melyek nagysága a vállalkozás üzleti tevékenységének és árbevételének változásától független.
6) Árbevétel
A Biztosított által a biztosított helyiségeiben végzett üzleti tevékenység során értékesített vagy leszállított termékekből, árukból vagy a Biztosított által nyújtott szolgáltatásokból származó teljes árbevétel.
Az árbevétel nem foglalja magába a tőzsdeügyletekből vagy egyéb készpénzes vagy tőkebefektetésekből származó árbevételt
CHUBBHBI19-02
7) Éves árbevétel
A Biztosítottnak a kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző tizenkét hónap során elért árbevétele.
8) Normál árbevétel
A kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző tizenkét hónap során a Biztosított által a kártalanítási időszaknak megfelelő időtartam alatt elért árbevétel. Amennyiben a kártalanítási időszak a tizenkét hónapot meghaladja, a normál árbevétel ennek megfelelően módosul.
A normál árbevétel módosítható, ha az üzleti eredményeket a piac idényszerűsége, a változó piaci irányzatok vagy az üzleti tevékenység egyedi természete befolyásolta. A normál árbevétel módosításának célja, hogy a lehető legpontosabban kerüljön meghatározásra a Biztosított eredménye, amelyet a kártalanítási időszak tartamának
megfelelő időszakban elérhetett volna, ha üzleti tevékenysége a megszokott körülmények között folytatódik.
9) Bruttó nyereségráta
A kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző számviteli évben a bruttó nyereség és az árbevétel hányadosa.
10) Bruttó bérköltség-ráta
A kár bekövetkezésének napját közvetlenül megelőző számviteli évben a bruttó bérköltség és az árbevétel hányadosa.
11) Kártalanítási időszak
A vagyoni kár bekövetkezésének napján kezdődő időszak, amely addig tart, amíg a Biztosított üzleti tevékenységét a kár hátrányosan befolyásolja, de amely nem lehet hosszabb, mint a maximális kártalanítási időszak.
12) Maximális kártalanítási időszak
A Biztosított által meghatározott, a kár bekövetkezésének napján kezdődő azon időszak, amely alatt a Chubb kártérítést nyújt a Biztosított üzleti tevékenységét hátrányosan érintő károkért.
13) Várakozási időszak
Az az időszak, amely a vagyoni kár bekövetkezésének napján kezdődik, és amely tartama alatt a Chubb nem nyújt
kártérítést a Biztosítottnak. A várakozási időszak tartamát munkanapokban határozzák meg a felek. A munkanapok a Biztosított szempontjából tekintendők munkanapnak.
14) Kár
Olyan vagyoni kár eredményeként felmerülő pénzügyi veszteség, mely abból származik, hogy az elvárt bruttó nyereség nem termelhető meg, illetve többletköltségek merülnek fel.
15) Vagyonbiztosítási szerződés
Az 1. § 2. pontjának rendelkezései szerint a Biztosított által kötött összkockázatú vagyonbiztosítási szerződés.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételekben külön nem meghatározott, de az összkockázatú vagyonbiztosítás feltételeiben (a Biztosított által kötött vagyonbiztosítási szerződésre vonatkozó általános biztosítási feltételekben) szereplő kifejezések a
jelen Általános Biztosítási Feltételekben is alkalmazandók.
3. § Biztosított tárgyak
1. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a biztosítás fedezetet nyújt a várható bruttó nyereségre, amelyet a Biztosított a termékek vagy áruk előállításával, illetve szolgáltatások nyújtásával elért volna, ha a vagyoni kárból eredően a biztosított helyiségekben üzleti tevékenységében nem következett volna be üzemszünet.
2. A biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban kifejezetten megjelölt állandó költségek nem tartoznak a várható bruttó nyereségbe.
3. A biztosítás fedezet nyújthat a többletköltségekre, külön limitösszeggel.
4. A biztosítani kívánt tevékenységet a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban kell meghatározni.
4. § Biztosított telephelyek
1. A biztosítás kiterjedhet minden olyan telephelyre, melyre vonatkozóan vagyonbiztosítási szerződést kötöttek, és ahol a Biztosított üzleti tevékenységet folytat.
2. A biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum határozza meg azon telephelyeket, és a
Biztosított azon üzleti tevékenységeit, melyekre a jelen biztosítási szerződés fedezetet nyújt. Arra az esetre, ha a biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum nem határozza meg a Biztosított biztosítással fedezett üzleti tevékenységeinek körét, a felek megállapodnak, hogy a Biztosítottnak a biztosítás megkötésének napján a cégjegyzékben szereplő tevékenységi köreire vonatkozik a biztosítási fedezet.
5. § A biztosítási fedezet terjedelme
1. A biztosítási fedezet kiterjed arra az esetre, ha a Biztosított üzleti tevékenysége során a biztosított telephelyeken vagyoni kár miatt felmerülő üzemszünet eredményeként a várható bruttó nyereséget a Biztosított nem tudja megtermelni és/vagy többletköltségek merülnek fel.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek rendelkezéseinek és kizárásainak figyelembe vételével a Chubb helytállási kötelezettséget vállal az üzemszüneti biztosítás alapján, amennyiben az alábbi feltételek egyidejűleg teljesülnek:
1) a Biztosított üzleti tevékenységében üzemszünet következett be, melyet a biztosított telephelyeken, a biztosítási időszak alatt bekövetkező vagyoni kár okozott;
2) a kár bekövetkezésének napján a Biztosított rendelkezik az 1) pont szerinti vagyoni kárra fedezetet nyújtó vagyonbiztosítási szerződéssel, függetlenül az abban meghatározott önrész nagyságától;
3) a Biztosított megtesz minden szükséges intézkedést annak érdekében, hogy a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerint fedezetbe vont üzleti tevékenységet indokolatlan késedelem nélküli folytatni tudja.
6. § Biztosítási összeg
1. A biztosítási összeget a Biztosított pénzügyi dokumentumok alapján állapítja meg.
2. Az 5. §-ban meghatározott feltételek teljesülésétől függően a Chubb legfeljebb a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban rögzített biztosítási összeg erejéig nyújt kártérítést.
3. A biztosítási összeg:
1) a várható bruttó nyereség tekintetében – a biztosítási szerződés aláírását (létrejöttét) megelőző évben termelt bruttó nyereség alapján a maximális kártalanítási időszakot figyelembe véve megállapított összeg. Ezen összeget megfelelően kell módosítani, amennyiben a maximális kártalanítási időszak alatt az üzleti eredményeket a piac idényszerűsége, a változó piaci irányzatok vagy a Biztosított üzleti tevékenységének egyedi természete befolyásolhatja. A módosítás azt a célt szolgálja, hogy a lehető legpontosabban meghatározásra kerüljenek a Biztosított azon eredményei, melyeket a
maximális kártalanítási időszak alatt elérhetett volna, ha üzleti tevékenysége a megszokott körülmények között folytatódik.
2) a többletköltségek tekintetében – a maximális kártalanítási időszak alatt, a Biztosított becslése szerint felmerülő olyan szükséges és igazolt költségek alapján kerül megállapításra, amelyek az árbevétel mértékének fenntartásához szükségesek, és meghaladják a kár bekövetkezésének napját megelőzően a Biztosított által viselt normál működési költségek összegét. Ezen költségek a 16. § 2. pontjának 2) bekezdése és 4. pontjának 2) bekezdése szerint
megállapított összegeket meghaladó költségek. A többletköltségekre meghatározott biztosítási összeg a biztosítási
időszak alatt bekövetkező egy káreseményre, illetve valamennyi káreseményre vonatkozó limitösszegnek tekintendő.
4. A várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összegből a bruttó bérköltség összege levonható. Ebben az esetben egy külön biztosítási összeg kerül megállapításra az alábbi megosztás szerint a Biztosított által becsült, a maximális
kártalanítási időszak alatt felmerülő teljes bérköltségek alapján:
1) a maximális kártalanítási időszak első heteiben a bruttó bérköltség 100%-a (a biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum rendelkezik a hetek pontos számáról).
2) a maximális kártalanítási időszak fennmaradó részében a bruttó bérköltség bizonyos százaléka (melyről a biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum rendelkezik).
5. A maximális kártalanítási időszak alatt várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összeg a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban meghatározott mértékben emelhető, de az emelés nem haladhatja meg a 20%-ot. Ebben az esetben a Chubb kártérítési kötelezettségének felső határa a bruttó nyereségnek a maximális emelés mértékéhez igazodó biztosítási összege.
7. § Maximális kártalanítási időszak
A maximális kártalanítási időszak hosszát a Biztosított határozza meg, és a biztosítási kötvény vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum tartalmazza.
8. § Kizárások
1. A Chubb helytállási kötelezettsége nem terjed ki az olyan vagyoni kárból eredő üzemszünetekre, melyet valamely olyan esemény okozott, amelyre az összkockázatú vagyonbiztosítás nem terjed ki, függetlenül a vagyonbiztosítási szerződés jelen Általános Biztosítási Feltételeket alkalmazó kiterjesztésétől (a biztosítási szerződés aláírására alkalmazott biztosítási feltételek alapján). Ez a kizárás nem alkalmazható, amennyiben a Chubb a vagyonbiztosítási szerződésben meghatározott önrész alkalmazása következtében mentesül a vagyoni kár tekintetében fennálló helytállási kötelezettsége alól.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek értelmében a Chubb nem felel a károkért az alábbi esetekben:
1) a vagyoni kár az üzemszüneti biztosítás időtartamán kívül következett be,
2) a vagyoni kár a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban szereplő biztosított telephelyeken kívül következett be,
3) olyan vagyoni kár, mely:
a) betörésből, rablásból vagy vandalizmusból,
b) áradásból ered,
4) készpénzben vagy készpénzt helyettesítő értékben bekövetkezett kár (hiány),
5) az üzemszünet a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban meghatározott várakozási időszak alatt megszűnik,
6) a kár összege a kártalanítási időszak alatt az alábbiak eredményeként növekedett:
a) hatósági döntés, amely megakadályozza vagy késlelteti a károsodott vagy megsemmisült vagyontárgy, vagy a Biztosított üzleti tevékenységének helyreállítását,
b) akár a károsodott vagy megsemmisült vagyontárgy átmeneti helyreállításához, akár pótlásához, akár a károsodott vagyontárgy rendes működésbe történő visszaállításához szükséges tőke
hiánya, ideértve a vagyontárgy vagyonbiztosítási szerződésben történő alulbiztosításából eredő forráshiányt.
c) a károsodott vagy megsemmisült vagyontárgy helyreállítása során bevezetett újítások és fejlesztések,
d) a Biztosított indokolatlan késedelme az üzleti tevékenység újrakezdésében.
7) az alábbiak eredményeképp felmerülő károkért:
a) a Biztosított nem tudja a kintlévőségeit behajtani,
b) a nem károsodott készletek értékvesztése,
c) a kár bekövetkezése és a helyreállítás napja közötti készletértékek különbsége,
d) pénzbüntetések, kötbérek vagy kártérítés, melyet a Biztosítottnak kell megfizetnie a vagyoni kár kapcsán hiányosan vagy nem teljesített kötelezettségei miatt;
8) a Biztosított üzleti tevékenységéhez nem kapcsolódó tőzsdeügyletekkel vagy egyéb tőkebefektetésekkel kapcsolatban felmerült károkért.
9. § A biztosítási szerződés létrejötte
1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A Chubb a biztosítási szerződést a Szerződő által a Chubb részére tett írásbeli ajánlat alapján köti meg, mely ajánlat a biztosítási szerződés szerves részét képezi.
2. Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a Chubb köteles a biztosítási fedezetet igazoló dokumentumot kiállítani. Ha a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum tartalma a Szerződő írásbeli ajánlatától eltér (lényeges vagy nem lényeges
kérdésben), és az eltérést a Szerződő nem kifogásolja a dokumentum kézhezvételét követően késedelem nélkül, a szerződés a biztosítási fedezetet igazoló dokumentum tartalma szerint jön létre. A Szerződő a biztosítási fedezetet igazoló
dokumentum kiadását akkor is követelheti, ha a szerződés más módon már létrejött.
3. A biztosítási ajánlat legalább az alábbiakat tartalmazza:
1) a Szerződő, és amennyiben a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított nevét és székhelyét/lakcímét, valamint ha a levelezési cím a székhelytől/lakcímtől eltér, a levelezési címet is;
2) a biztosított telephelyeket, a biztosított vagyontárgyakat, a biztosítási összeget, a biztosítás terjedelmét és a biztosítási időszakot,
3) maximális kártalanítási időszakot,
4) a biztosítási összeg számítását,
5) az utóbbi 5 évben bekövetkezett vagyonkárokra és az ebből következő üzemszünetekre vagy üzemleállásra vonatkozó információt – függetlenül attól, hogy a vagyontárgyak vagy az üzemszünet biztosítottak voltak-e, valamint, hogy ez
alapján történt-e kár kifizetés – a káreseményhez vezető okok, a bekövetkezett kár mértékének, értékének, az üzemszünet időtartamának és a kifizetett kártérítési összegnek megjelölésével,
6) egyéb, a Biztosított által ismert körülmények, melyek befolyásolhatták a Chubb kockázatvállalását.
4. A Szerződő főkönyvelője vagy könyvvizsgálója köteles ellenőrizni a maximális kártalanítási időszakra várható bruttó nyereségként meghatározott azon pénzügyi adatokat, amelyeket a Biztosított a biztosítási összegek meghatározásánál alkalmazott.
5. A Chubb fenntartja magának a jogot, hogy a Szerződőtől és/vagy a Biztosítottól kiegészítő információt kérjen, amennyiben a kockázatelbíráláshoz a rendelkezésére bocsátott adatok nem elegendők.
6. A Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított legjobb tudomása szerint köteles a
biztosítási ajánlatban, de legalább a fenti 3. pontban kért információkat megadni, és köteles a Chubb által feltett kérdésekre válaszolni, továbbá a kockázatelbírálás, illetve a Biztosító helytállási kötelezettsége szempontjából minden jelentős
körülményt bemutatni, ha arról tudomása van, vagy arról tudomása lehetett volna, egyiket sem később, mint a fenti kérés kézhezvételétől számított 15 napon belül. Amennyiben a Chubb a fenti információk, illetve kérdésekre adott válaszok
hiányában köti meg a biztosítási szerződést, a hiányzó körülményeket olyanoknak kell tekinteni, mint amelyek nem bírnak jelentőséggel.
7. Ha a biztosítási szerződés megkötésének alapjául szolgáló adatokban és információkban változás következik be a biztosítási időszak alatt, a Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított köteles ezt az erről történő tudomásszerzést követően haladéktalanul, de legkésőbb az ilyen változásról történő tudomásszerzéstől számított 15 napon belül, írásban bejelenteni a Chubbnak.
8. Amennyiben a Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított nem tesz eleget közlési és változás-bejelentési kötelezettségének, a Chubb mentesül kötelezettségei alól, kivéve, ha bizonyítást nyer, hogy a szerződés időpontjában a Chubbnak tudomása volt a nyilvánosságra nem hozott vagy be nem jelentett körülményről, vagy ha az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében.
9. A Szerződő és a Biztosított köteles eleget tenni a közlési és változás-bejelentési kötelezettségeknek; ez alól akkor sem
mentesülnek, ha a Chubbnak fel nem fedett vagy be nem jelentett körülményről vagy változásról nem tudtak, pedig tudniuk kellett volna, és kötelesek lettek volna e körülményt vagy változást felfedni vagy bejelenteni.
10. § A biztosítási díj
1. A Chubb által nyújtott biztosítási fedezet díja:
1) a felek által megállapított díjtétel, amelynek alapja különösen a Biztosított által folytatott üzleti tevékenység, a biztosítani kívánt vagyontárgy, a meglevő tűzvédelmi és biztonsági berendezések és azok műszaki állapota, a biztosított telephely fekvése, valamint a kártörténet
és
2) a Biztosított által meghatározott biztosítási összeg szorzata.
2. A biztosítási díj összegét és a fizetési határidőket a biztosítási kötvény, illetve a biztosítási fedezetet igazoló egyéb
dokumentum tartalmazza. Amennyiben a biztosítási kötvény, illetve a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentum
másként nem rendelkezik, a biztosítási díj első részlete a szerződés hatálybalépésének napján esedékes, és minden további részlet azon időszak első napján esedékes, amelyre a részlet vonatkozik.
3. A Szerződő kérelmére a biztosítási díj részletekben is fizethető. Amennyiben a biztosítási díj részletekben fizetendő, és biztosítási esemény következik be, az adott biztosítási időszakra vonatkozó, még nem esedékes díjrészletek a kár Chubb részéről történő elismerésével azonnal esedékessé válnak. Ha a Biztosított az így esedékessé váló díjrészleteket nem fizeti meg, a Chubb levonja a ki nem fizetett díjrészleteket a kártérítés összegéből. A Chubb ezenfelül a kártérítési összegből levonhatja a kárigény elismeréséig esedékes, de a Szerződő által a kártérítés
kifizetésének napjáig meg nem fizetett biztosítási díjrészleteket.
4. Ha a biztosítási díjat vagy a díjrészletet banki átutalással teljesítik, a díjfizetés napja az átutalási megbízás napjával egyezik meg, feltéve, hogy az átutalás teljesítése érdekében a Szerződő a számláján elegendő fedezetről gondoskodott.
5. Ha arról a felek másként nem állapodnak meg, a biztosítási szerződés az azt követő napon lép életbe, amikor a Szerződő az első díjat a Chubb számlájára vagy pénztárába befizette, illetőleg amikor a díj megfizetésére vonatkozóan halasztásban
állapodtak meg, vagy a Chubb díj iránti igényét bírósági úton érvényesítette.
6. Ha a Chubb csak a szerződéskötés után szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott olyan lényeges körülmények változását közlik vele, mely a kár bekövetkeztének kockázatát növeli, a Chubb 15 napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, különös tekintettel a Szerződő által
fizetendő biztosítási díj megfelelő növelésére attól a naptól kezdve, hogy e körülmények bekövetkeztek, de legkorábban a biztosítási időszak kezdetétől.
7. Ha a Szerződő nem fogadja el a Chubb fenti módosítási javaslatát, vagy arra 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosítási javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a Chubb a módosító
javaslat megtételekor felhívja a Szerződő figyelmét.
8. Amennyiben az ismerté vált körülmények olyan mértékben növelik a kár bekövetkezésének valószínűségét, hogy a Chubb a biztosítási szerződést a körülmények ismeretében nem kötötte volna meg, a Chubb jogosult a 7. pontban szereplő
körülmények ismertté válását követő 15 napon belül a biztosítási szerződést harminc napos felmondási idővel
megszüntetni. A biztosítási szerződés felmondása esetén, a Biztosító a biztosítási szerződés megszűnésének napjáig követelheti a biztosítási díjat.
9. Amennyiben a 6. pontban szereplő körülmények a kár bekövetkezése után, vagy közvetlenül a kár bekövetkezését megelőző 30 napon belül válnak ismerté a Chubb számára, a Chubb nem köteles kártérítést fizetni, amennyiben a 10. § 8. pontjában meghatározott feltételek teljesülnek.
10. A biztosítási díjat a felek nem indexálják.
11. § A biztosítási díj módosítása
1. Amennyiben a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban a felek megállapodtak a várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összeg maximális kártalanítási időszak alatti emelésének lehetőségében és mértékében, az üzemszüneti biztosítás tekintetében fizetett biztosítási díj díjelőlegnek minősül, és a végleges díj később
kerül megállapításra.
2. A biztosítási időszak végét követő három hónapon belül a Biztosított köteles a főkönyvelő vagy a hiteles könyvvizsgáló által igazolt pénzügyi jelentésben a biztosítási időszak (mely meghosszabbodhat, ha a maximális kártalanítási időszak
meghaladja a tizenkét hónapot) során megtermelt tényleges bruttó nyereség összegét bejelenteni. Amennyiben a biztosítási időszak alatt káresemény következik be, a bruttó nyereség összegét a kár időpontjában rendelkezésre álló adatok alapján
kell figyelembe venni (azaz megemelni, vagy csökkenteni), feltéve, hogy annak bejelentése az előzőekben írt pénzügyi
jelentésben megtörtént. Erre a kiigazításra azért van szükség, hogy a kár bekövetkezése miatti bruttó nyereség csökkenés figyelembe vétele a káridőponti tényleges árbevétel alapján megtörténhessen.
3. Amennyiben a biztosítási időszak alatt megtermelt, tényleges bruttó nyereség, a fenti 1. bekezdés rendelkezései szerint:
1) több, mint a biztosítási időszak elején a Biztosított által a bruttó nyereség tekintetében meghatározott biztosítási összeg, a Biztosított köteles a biztosítási összeg emelésénél alkalmazott díjtétel alapján meghatározott kiegészítő biztosítási díjat megfizetni,
2) kevesebb, mint a biztosítási időszak elején a Biztosított által a bruttó nyereség tekintetében meghatározott biztosítási összeg, a Chubb visszatéríti a többlet biztosítási díjat, azzal, hogy
visszatérített biztosítási díj összege nem haladhatja meg a biztosítási díjelőleg 30%-át; a biztosítási díjat a Chubb nem köteles visszatéríteni, amennyiben az emelésre lehetőséget adó üzemszüneti biztosítás feltételei szerint kártérítést fizetett vagy köteles lesz fizetni.
12. § A biztosítási időszak, a biztosítási szerződés felmondása
1. A biztosítási szerződés a kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban rögzített határozott vagy határozatlan időtartamra jön létre, mely időtartam biztosítási időszakokra oszlik. A biztosítási időszak egy év, mely a
kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban meghatározott napon kezdődik, és a
következő év azonos hónapjának azonos napján jár le. Amennyiben az adott hónapban ilyen nap nincs, akkor a biztosítási időszak a hónap utolsó napján jár le.
2. Eltérő megállapodás hiányában a Chubb kockázatviselése a biztosítási időszak első napján kezdődik, és ezen időszak utolsó napján szűnik meg, feltéve, hogy az első díjrészlet időben befizetésre került (10. § 2. és 5. pontja) (kockázatviselés kezdete).
3. A biztosítási szerződést a felek közös megegyezéssel bármikor megszüntethetik.
4. A határozott időtartamra kötött biztosítási szerződés a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban rögzített szerződés-megszűnési napot követő napon 0 óra 00 perckor szűnik meg.
5. Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a Chubb – a következményekre történő figyelmeztetés mellett – a Szerződőt a felszólítás elküldésétől számított harminc napos póthatáridő tűzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridő eredménytelen elteltével a szerződés az esedékesség napjára visszamenő hatállyal megszűnik, kivéve, ha a Chubb a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvényesíti.
6. Amennyiben a Chubb biztosítási szerződésből eredő kockázatviselése az első biztosítási díj vagy díjrészlet (10. § 5. pont) tényleges befizetését megelőzően fennállt, és a Szerződő a biztosítási díjat vagy díjrészletet nem fizette meg, a biztosítási szerződés felmondására vonatkozóan az 5. pont rendelkezései megfelelően alkalmazandók azzal, hogy a Chubb a
kockázatviselés napjától kezdve a Szerződőnek a biztosítási díj megfizetésére biztosított időszak lejáratáig (a szerződés megszűnéséig) jogosult a biztosítási díjra.
7. Eltérő rendelkezés hiányában a Felek jogosultak a mindenkori biztosítási időszak végén a másik félnek ajánlott levélben küldött írásbeli értesítéssel a biztosítási szerződést felmondani. A felmondási időtartama 30 nap. A felmondás a
Biztosítottat nem mentesíti azon biztosítási díj fizetésének kötelezettsége alól, mely a Chubb által biztosított fedezet időtartamára szól.
8. A felek a biztosítási szerződés felmondására vonatkozó jogukat legfeljebb 3 évre kizárhatják. A felmondási jog kizárása akkor érvényes, ha ezt a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb dokumentumban a felek
megállapodása alapján rögzítik.
9. A jelen üzemszüneti biztosítás alapját képező vagyonbiztosítási szerződés lejárta vagy akár a Chubb, akár a Biztosított általi megszüntetése mindenkor magával vonja a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerint megkötött biztosítási szerződés megszűnését. A jelen Általános Biztosítás Xxxxxxxxxx szerint megkötött biztosítási szerződés megszűnésének napja semmi esetre sem eshet az adott vagyonbiztosítási szerződés lejáratának napját követő napra.
10. Ha a biztosítási szerződés megszűnik, a Chubb elszámol a biztosítási időszak fennmaradó részére vonatkozó arányos biztosítási díjjal, azonban a fennmaradó időszakra eső biztosítási díjból a visszatérített biztosítási díj 15%-ának megfelelő kezelési költséget jogosult levonni. A Biztosított nem jogosult díjvisszatérítésre, amennyiben a Chubb kártérítést fizetett a mindenkori biztosítási időszakban vagy a biztosítási szerződés megszűnését megelőzően, vagy a biztosítási szerződés biztosítási esemény bekövetkezése miatt szűnik meg, és a Chubb kártérítés fizetésére köteles.
13. § A Biztosított kötelezettségei
1. A Biztosított köteles:
1) saját eszközeivel és saját költségére az általa üzemeltetett helyiségeket, épületeket, műtárgyakat, üzemeket és gépeket, valamint a meglévő biztonsági berendezéseket kielégítő műszaki állapotban fenntartani, és köteles a kár
bekövetkezésének megelőzése, illetve súlyosbodásának megakadályozása céljából megtenni a megfelelő megelőző és a szükséges biztonsági intézkedéseket,
3) eleget tenni a központi és helyi hatóságok gazdasági tevékenység biztonságával kapcsolatos szabványainak, ajánlásainak és követelményeinek,
4) a Chubb-nek közvetlenül bejelenteni bármely, a biztosított kockázat felmérése, illetve a kár bekövetkezésének valószínűsége szempontjából jelentősnek minősülő változásokat,
5) a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási fedezetet igazoló egyéb iratban rögzített valamennyi ajánlást és előírást betartani.
2. A Chubb fenntartja magának a jogot, hogy a kockázat felmérése és a kockázatok mérséklésével kapcsolatos ajánlások, iránymutatások megfogalmazása érdekében ésszerű időn belül megtett előzetes értesítést követően és a Biztosított
tevékenységének indokolatlan akadályozása nélkül a biztosított telephelyet és a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyakat ellenőrizze. Eltérő megállapodás hiányában az ilyen ellenőrzések költségeit teljes mértékben a Chubb viseli.
3. Olyan esemény bekövetkezését követően, mely a várható bruttó nyereség kieséséhez vagy többlet költségek
bekövetkeztéhez vezethet, és a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerinti kárigény benyújtását alapozhatja meg:
1) A Biztosított köteles:
a) a kár enyhítése, illetve a kár elkerülése érdekében minden lehetséges intézkedést megtenni;
b) a Chubbot haladéktalanul értesíteni, és az értesítést írásban megerősíteni legkésőbb 3 nappal azt követően, hogy a kár a Biztosított tudomására jutott;
c) a rendőrséget közvetlenül értesíteni, amennyiben gyanítható, hogy a kár szándékos magatartás eredménye, vagy ha más bizonyíték nyilvánvalóan bűncselekményre utal, legkésőbb a gyanú felmerülésétől számított 3 napon belül;
d) a Chubb-nek vagy a Chubb által megjelölt független szakértőknek a kár körülményei, a Chubb kártérítési
kötelezettsége és a kártérítési összeg megállapítása szempontjából szükséges tájékoztatást és dokumentumokat (ideértve a pénzügyi nyilvántartásokat, számlákat, igazolásokat, elszámolásokat és a mérleget) megadni. A
Biztosított köteles a rendelkezésére álló információk alapján és saját költségére elkészíteni a kárösszegre vonatkozó számítást, és e kárigényét a Chubbnak benyújtani.
2) A Chubb képviselői jogosultak:
a) a Biztosított telephelyeire belépni, a kár helyszínét megvizsgálni,
b) a Biztosítottat javaslatokkal vagy utasításokkal ellátni a kár enyhítése érdekében.
4. A Xxxxx mentesül kártérítési kötelezettsége alól, ha a Szerződő és, ha a Szerződő és a Biztosított nem ugyanaz a személy, a Biztosított, illetve a Szerződő vagy a Biztosított vezetői, valamint alkalmazottai, megbízottai vagy bárki, akinek
magatartásáért a Szerződő vagy a Biztosított felelősséggel tartozik, és aki a biztosított vagyontárgy kezelésért felelős:
1) a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással maguk okozták; ezen 1) pont alkalmazásában a következők minősülnek súlyosan gondatlan magatartásnak:
a) a károkozásért felelős személy a károkozáskor ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotban volt, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében;
b) a kárt a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyikének olyan tevékenysége okozta, melyet engedély nélkül vagy szakmai ismereteit meghaladó módon vagy tevékenységi körén kívül végzett;
c) a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike jogszabályban vagy egyéb kötelező előírásban meghatározott személyi vagy egyéb követelmény hiányában végezte a tevékenységét, és ez a tény közrehatott a kár bekövetkezésében;
d) bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a kárt súlyosan gondatlan magatartással okozták.
2) a fenti 1. és 3. pont 1/a) alpontban meghatározott kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettségüknek szándékosan vagy súlyosan gondatlanul nem tettek eleget; ezen 2) pont alkalmazásában a következők minősülnek súlyosan gondatlan magatartásnak:
a) ha a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike ittas vagy kábító hatású szertől befolyásolt állapotban cselekedett, és ez a tény közrehatott a fentiekben hivatkozott kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségük elmulasztásában;
b) ha a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike azonos körülmények között visszatérően nem teljesítette a fent hivatkozott kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettségeit, és a Chubb felhívása ellenére e körülményeket nem szüntette meg, noha azok megszüntethetőek lettek volna;
c) ha a Chubb vagy egy harmadik személy figyelmeztette a Szerződőt, a Biztosítottat vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyikét a kár bekövetkezésének lehetőségére, és a kár ezután a szükséges intézkedések elmaradásának következtében következett be;
d) ha a Chubb a kár bekövetkezésekor a kár enyhítése érdekében szükséges intézkedések megtételére utasításokat adott, de a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike ennek nem tett eleget;
e) a 23. § 4. pontjában meghatározott eset;
f) bíróság jogerős ítéletében megállapította, hogy a Szerződő, a Biztosított vagy a fentiekben megnevezett személyek valamelyike súlyosan gondatlanul járt el, és a fent hivatkozott kármegelőzési, illetve kárenyhítési kötelezettség nem-teljesítése ennek következményeként, vagy ezzel kapcsolatban történt.
3) a fenti 3. pont 1/b)-d) alpontokban szereplő rendelkezéseket figyelmen kívül hagyta, és ennek következtében a Chubb kártérítési kötelezettségének meghatározása szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.
14. § Könyvvezetési kötelezettség
1. A Biztosított köteles a vonatkozó jogszabályok, különös tekintettel a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény rendelkezései szerint vezetni könyvelését és pénzügyi nyilvántartásait, valamint köteles ezeket minden biztosított káreseményből
származó károsodástól megvédeni.
2. A biztosítási szerződés megkötése előtt és a biztosítási időszak alatt a Biztosított köteles a Chubb kérésére a Chubb képviselői számára pénzügyi nyilvántartásaihoz hozzáférést biztosítani.
15. § A kárrendezés szabályai
1. A Biztosított köteles a bruttó nyereségben bekövetkező veszteséget vagy a többletköltséget eredményező káreseményt tudomására jutását követően haladéktalanul, de legkésőbb a kárról való tudomásszerzéstől számított 3 (három) napon belül közvetlenül bejelenteni a Chubbnak.
2. A kárbejelentés alapján a Xxxxx elkészíti, és a Biztosítottnak elküldi a kárigény jogalapjának, a kárnak és a kártérítési összegnek a meghatározásához szükséges dokumentumokra és információkra vonatkozó listáját. E lista, valamint a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a Biztosított köteles a kár összegszerűségére vonatkozó számítását elkészíteni, és kárigényét ennek megfelelően benyújtani. A Chubb fenntartja magának a jogot, hogy további iratokat kérjen, ha a rendelkezésére álló információk nem teszik számára lehetővé a körülmények tisztázását.
3. A Biztosítottat közvetlenül értesíteni kell bármilyen, a Chubb képviselője által a kár helyszínén (a károsodással érintett vagyontárgy vizsgálata céljából) végzett szemléről.
4. A rendelkezésre bocsátott dokumentumok és az összegyűjtött információk alapján a Chubb értesíti a Biztosítottat a Chubb kártérítési kötelezettségére vonatkozó álláspontjáról, és a kárigény elfogadása esetén tájékoztatja a kárösszegről, valamint a jóváhagyott kártérítés összegéről.
5. A jelen § rendelkezései nem mentesítik a Biztosítottat a 13. § 3. pontja szerinti intézkedések megtételének kötelezettsége alól.
§16. A kárösszeg megállapítása
1. A Chubb várható bruttó nyereség-kiesésre, bruttó bérköltséggel kapcsolatos költségekre (ha arról a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum külön rendelkezik) és többletköltségekre vonatkozó helytállási kötelezettsége kizárólag a kártalanítási időszak alatt áll fenn.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételek rendelkezései értelmében a Chubb helytállási kötelezettsége a várható bruttó nyereség biztosítása esetén a kártalanítási időszak alatt az árbevétel-kiesésből és a többletköltségek megnövekedéséből származó bruttó nyereségveszteségre terjed ki. A kárösszeg magában foglalja:
1) az árbevétel-kiesés tekintetében – a normál árbevétel és a kártalanítási időszak alatt megtermelt, de a kár miatt
alacsonyabb tényleges árbevétel közötti különbségre alkalmazott bruttó nyereségráta eredménye, azzal a kikötéssel, hogy a bruttó nyereségráta és a kártalanítási időszak alatti árbevétel értéke a lehető legjobban megközelítik azokat az eredményeket, melyeket a Biztosított el a kár bekövetkezését követő adott időszakban akkor ért volna el, ha a vagyoni kár nem következik be, tekintettel a piaci irányzatokra, különleges körülményekre és feltételekre, melyek a kár
bekövetkezését megelőzően és követően a Biztosított üzleti tevékenységét és üzletmenetét befolyásolhatták volna.
2) a többletköltségek tekintetében – a további szükséges és (a 3. bekezdésnek megfelelően) igazolt költségek, melyek célja azon árbevétel csökkenésének elkerülése vagy mértékének lehető legkisebbre történő csökkentése, melyet a
Biztosított akkor könyvelhetett volna el a kártalanítási időszak alatt, ha e költségek nem merültek volna fel. A többlet költségek összértéke azonban nem haladhatja meg a fenti költségekkel elkerült árbevétel-kiesés értékére alkalmazott bruttó nyereségrátát.
3. Amennyiben a biztosítási fedezet nem terjed ki valamely állandó költségre, és ez a maximális kártalanítási időszak alatt
várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összegből levonásra kerül, a többletköltségek alapján fizetendő kártalanítás összegét arányosítják a felek olyan arányban, ahogy a várható bruttó nyereség biztosítási díja aránylik a várható bruttó nyereség biztosítási díjának és a nem biztosított állandó költségeknek az összegéhez.
4. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján a Chubb bruttó bérköltségre vonatkozó helytállási kötelezettsége kizárólag a kártalanítási időszak alatt kifizetett bérekre terjed ki. A kárösszeg magában foglalja:
1) az árbevétel-kieséssel kapcsolatosan:
a) a maximális kártalanítási időszak biztosítási kötvényben meghatározott első heteiben (100%-os fedezeti
biztosítás) – a normál árbevétel és a kártalanítási időszak alatt megtermelt, de a kár miatt alacsonyabb tényleges árbevétel közötti különbségre alkalmazott bruttó bérköltség-ráta, azzal a kikötéssel, hogy a bruttó bérköltség-
ráta és a kártalanítási időszak alatti árbevétel értéke a lehető legjobban megközelítik azokat az eredményeket, melyeket a Biztosított ért volna el a kár bekövetkezését követő adott időszakban, ha a vagyoni kár nem
következik be, tekintettel a piaci irányzatokra, különleges körülményekre és feltételekre, melyek a kár
bekövetkezését megelőzően és követően a Biztosított üzleti tevékenységét és üzletmenetét befolyásolhatták volna. A fenti összegből levonásra kerülnek az elszenvedett kár közvetlen eredményeként bekövetkezett foglalkoztatás-csökkenésnek és -korlátozásnak köszönhetően a kártalanítási időszak alatt megtakarított bérek.
b) a maximális kártalanítási időszak fennmaradó idejében (részleges fedezeti biztosítás) – a normál árbevétel és a kártalanítási időszak alatt megtermelt, de a kár miatt alacsonyabb tényleges árbevétel közötti különbségre
alkalmazott bruttó bérköltség-ráta eredménye, azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg nem haladhatja meg a
kártalanítási időszak alatt bekövetkezett árbevétel-kiesés értékére alkalmazott, és a kártalanítási időszak ezen részére meghatározott fedezeti aránynak megfelelő bruttó bérköltség-ráta eredményét, mely a fenti a)
bekezdésnek megfelelően megtakarított bérek értékével növelendő.
2) a többletköltségekkel kapcsolatosan – az olyan további szükséges és igazolt kiadások, melyek meghaladják a 2. pont 2. bekezdése szerint megállapított, a Chubb által fizetendő összeget, azzal a kikötéssel, hogy ez az összeg nem haladhatja meg a 4. pont 1. bekezdésének a) szakasza szerint azt az összeget, amelyet a Chubbnakk a többletköltségek
felmerülésének elmaradása esetén kellett volna fizetnie.
5. A jelen Általános Biztosítási Feltételek értelmében a Chubb többletköltségekre vonatkozó korlátozott helytállási
kötelezettsége a működési költségekben bekövetkezett növekedés összegére korlátozódik. A teljes kárösszeg a kártalanítási időszak alatt az árbevétel fenntartása érdekében felmerült további, szükséges és igazolt költségeket foglalja magában,
figyelembe véve az alábbiakat:
1) a Chubb helytállási kötelezettsége a többletköltségek azon részére terjed ki, amely meghaladja a Chubb által a 2. pont
2) és a 4. pont 2) bekezdésének rendelkezései szerint fizetendő teljes összeget.
2) a kártalanítási időszak első három hónapjában a Chubb helytállási kötelezettsége nem haladja meg a biztosítási
kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban a többletköltségekre meghatározott limit 25%-át.
6. A fenti bekezdéseknek megfelelően meghatározott kárösszeg csökken a kártalanítási időszak alatt megtakarított azon
kiadások összegével, amelyeket a Biztosítottnak kellett volna viselnie, vagy az elszenvedett kár eredményeként merültek fel a Biztosítottnál, és amelyeket, ha a Biztosított fizetett volna, csökkentették volna a bruttó nyereség összegét.
7. Amennyiben a Biztosított a károsodott vagyontárgyat újból üzembe helyezi, és folytatja a megszakított üzleti tevékenységét, a Chubb a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján további kötelezettséggel nem tartozik a Biztosítottnak.
§17. Üzleti tevékenység folytatása új helyszínen
Amennyiben a kártalanítási időszak alatt a Biztosított üzleti tevékenységét a biztosított telephelyektől eltérő más helyszínen folytatja (ideértve azt az esetet is, ha az üzleti tevékenységet a Biztosított által megbízott más vállalkozó folytatja), a termékek
vagy áruk előállításából, illetve szolgáltatások nyújtásából származó bevételt a kártalanítási időszak alatt megtermelt árbevételbe bele kell számítani.
§18. Szakértői eljárás
Mind a Biztosított, mind a Chubb jogosult a kárösszeg megállapítása érdekében saját szakértőt megbízni, azonban:
1) mindegyik fél köteles a saját szakértő által elkészített szakvélemény költségeit viselni.
2) ha bármelyik fél kétségbe vonja a másik fél kárszámítását, a Chubb és a Biztosított köteles egy független szakértőt megjelölni, akinek a szakvéleményét véglegesnek és magukra nézve kötelezőnek ismerik el a felek, továbbá a felek kötelesek a független szakértő megbízásával összefüggő költségeket egyenlő arányban viselni.
§19. A kártérítési összeg megállapítása
1. A kártérítési összeg, a következő rendelkezésekre is figyelemmel, a kárösszeggel egyezik meg:
1) a megállapított kárösszeget a biztosítási összeg mértékéig meg kell emelni a Biztosított üzleti nyilvántartásait vizsgáló könyvvizsgáló Biztosított által viselt azon díjaival, amelyek az alábbiakkal kapcsolatban merültek fel:
a) a 13. § 3. pont 1. bekezdésének d) szakasza szerint a kárösszeg igazolásához szükséges információk, adatok, bizonyítékok vagy igazolások Chubb kérésére történő összegyűjtése (ez alól kivétel a Biztosítottnál a kárösszeg kiszámításával és a kárigény benyújtásával kapcsolatosan felmerült költségek),
b) az arra vonatkozó hivatalos nyilatkozat kiadása, hogy a kárösszeg megállapítására benyújtott információkat és adatokat a Biztosított üzleti nyilvántartásaiból és egyéb pénzügyi dokumentációból nyerte.
2. Ha a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban a maximális kártalanítási időszakra vonatkozó várható bruttó nyereségre meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az éves árbevételre
(arányosan emelve, ha a maximális kártalanítási időszak meghaladja a tizenkét hónapot) alkalmazott bruttó nyereségráta (alulbiztosítás), akkor a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megállapított kártérítési összeg olyan mértékben csökken, ahogy a biztosítási összeg aránylik a fenti számítás alapján kapott összeghez.
3. Ha a biztosítási kötvényben a maximális kártalanítási időszakra vonatkozó várható bruttó bérköltségre meghatározott biztosítási összeg alacsonyabb, mint az éves árbevételre (arányosan emelve, ha a maximális kártalanítási időszak
meghaladja a tizenkét hónapot) alkalmazott bruttó nyereségráta (alulbiztosítás), akkor a jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megállapított kártérítési összeg olyan mértékben csökken, ahogy a biztosítási összeg aránylik a fenti számítás alapján kapott összeghez.
4. A 3. és 4. pont rendelkezései nem alkalmazandók:
1) ha a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum a maximális kártalanítási időszakra vonatkozó várható bruttó nyereségre vonatkozó biztosítási összeg megemelésére limitet határoz meg,
kivéve, ha a tényleges emelkedés meghaladja a megengedett szintet,
2) a többletköltségek biztosítása tekintetében.
5. A végleges kártérítési összeget az 1-4. pontokban foglalt rendelkezéseknek megfelelően csökkenteni kell a biztosítási kötvényben vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentumban rögzített önrész összegével. Ha a biztosítási kötvény vagy a biztosítási szerződés létrejöttét igazoló egyéb dokumentum várakozási időszakot köt ki, a megállapított kártérítési összegéből levonásra kerül a kártalanítási időszakra számított bruttó nyereségnek vagy a többletköltségek napi átlagértékének, valamint a meghatározott napok számának a szorzatával egyenlő összeg.
6. Amennyiben a biztosítási fedezetbe vont vagyontárgyat ugyanazon kockázat vonatkozásában és egyidőben két vagy több biztosító olyan biztosítási összegek mellett vonta biztosítási fedezetbe, amelyek együttesen meghaladják a vagyontárgy biztosítható értékét, a Chubb olyan mértékben fizet kártérítést, ahogy a Chubb biztosítási összege a többes biztosításból eredő biztosítási összegek összértékéhez aránylik.
§20. Hiteles könyvvizsgálók
A Chubb által a 13. § 3. bekezdésének 1. pontjában szereplő d) alpont alapján kért részletes adatokat és információkat a Biztosított üzleti nyilvántartásai és egyéb számviteli dokumentációja alapján egy hiteles könyvvizsgáló is elkészítheti és benyújthatja.
§21. A kártérítés kifizetése
1. A Chubb a kártérítés összegét a kártalanítási időszak végét követően, a kárigény beérkezésétől számított harminc napon belül fizeti meg. Ha a fenti időszak alatt a Biztosító helytállási kötelezettségét vagy a kártérítés összegszerűségét
megalapozó körülményeket nem lehet megállapítani, a kártérítés összegét attól a naptól számított 14 napon belül kell kifizetni, amelyen e körülményeket kellő gondosság mellett meg lehet állapítani; a Chubb azonban ebben az esetben is
köteles a kártérítésnek a Biztosított által rendelkezésre bocsátott dokumentumok alapján nem vitatott részét a kárigény beérkezésétől számított harminc napon belül megfizetni.
2. A Chubb a kártalanítási időszak vége előtt megfizetheti a Biztosított részére a becsült kártérítési összeg nem vitatott részét, de az ilyen kifizetés kizárólag havonta, a tárgyhót követő hónap végén történhet meg. A részleges kifizetés nem haladhatja meg a kártalanítási időszak azon részére vonatkozó becsült kártalanítást, amelyre vonatkozóan a kifizetés megtörtént. A
kifizetett összegeket a felek a végleges kártalanítási összegből levonják.
3. A biztosítási szerződésben rögzített biztosítási összeget csökkenti a kifizetett kártérítési összeg, kivéve, ha a Szerződő az éves biztosítási díjat megfelelően kiegészíti.
§22. Közvetett adó megfizetésére kötelezettek
Amennyiben a Biztosított általános forgalmi adó és/vagy jövedéki adó fizetésére kötelezett, a jelen Általános Biztosítási Feltételek szerinti összeget általános forgalmi adó nélkül kell érteni.
§23. Törvényi engedmény
1. Amennyiben a Chubb kártérítést fizetett, a kártérítés megfizetésének napjától és a megfizetett kártérítés erejéig a Chubbot illetik meg azok a jogok, amelyek a Biztosítottat illették meg a kárért felelős személlyel szemben, kivéve ha ez a személy a Biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó.
2. Ha a Biztosítottat megillető jogok csak részben szállnak át a Chubbra, és a Chubb peres eljárást kezdeményez valamely, a
xxxxxx felelős személlyel szemben, a Chubb köteles a Biztosított kérésére a Biztosított nevében is fellépni. A Chubb jogosult a Biztosított követelésének ilyen érvényesítéséért a Biztosítottól a költségekre előleget kérni. Ha a Chubb és a Biztosított ugyanazon eljárás keretén belül nyújtják be követelésüket, és a kártérítésként kapott összeg nem fedezi mindkettejük
követelését, a Biztosított elsőbbséget élvez.
3. A Biztosított köteles – mind a kártérítés kifizetése előtt, mind azt követően – minden segítséget megadni a Chubbnak a kárért felelős személlyel szembeni jogok érvényesítése érdekében, ideértve a megfelelő dokumentumok és szükséges
információk rendelkezésre bocsátását is.
4. Ha a Biztosított a kárért felelős személlyel szemben fennálló jogairól lemond, vagy azt a Chubb
hozzájárulása nélkül korlátozza, illetőleg ha a Biztosított a 3. pont szerinti kötelezettségének nem tesz eleget, akkor ez a Biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége megszegésének minősül, és ennélfogva a Chubb jogosult a kártérítés kifizetését megtagadni vagy megfelelően csökkenteni. Ha az e
jogról való lemondás vagy korlátozás a kártérítési összeg megfizetését követően válik ismertté, a Chubb jogosult a kifizetett kártérítési összeg visszafizetését követelni.
§24. Adatvédelem
(1) Személyes adat az azonosított vagy azonosítható természetes személyre („érintett”) vonatkozó bármely információ.
(2) Biztosítási titok minden olyan, a Biztosító rendelkezésére álló adat, amely a Biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a Biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.
(3) Ügyfél a szerződő, a biztosított, a károsult, a Biztosító számára szerződéses ajánlatot tett és a Biztosító szolgáltatására jogosult más személy.
(4) A Biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titoknak minősülő adatait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggnek.
(5) Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. E céloktól eltérő célból végzett adatkezelést a Biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet.
(6) A Biztosító a személyes adatokat a Biztosítási Szerződés fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a Biztosítási Szerződéssel kapcsolatban általa, vagy vele szemben igény érvényesíthető. A Biztosító a létre nem jött biztosítási jogviszonnyal kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a jogviszony létrejöttének meghiúsulásával
kapcsolatban vele szemben, vagy általa igény érvényesíthető.
(7) A Biztosító egyes biztosítási szolgáltatások nyújtása során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső közreműködő bevonásával a Biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A Biztosító megbízásából ilyen esetben eljáró külső közreműködő személyes adatokat kezel vagy dolgoz fel, és a törvény
alapján titoktartás kötelezi. A Biztosító a Biztosított kárigényeinek feldolgozásával, adminisztrációjával és rendezésével az INSERVIS MVC s.r.o. Magyarországi Fióktelepét bízta meg, mely a hozzá kiszervezett kárrendezési tevékenység tekintetében a Biztosító adatfeldolgozójának minősül, s mely a kiszervezett tevékenység végzőjeként a Biztosítottak
kifejezett felhatalmazása nélkül is jogosult a biztosítási titoknak minősülő ügyféladatok kezelésére.
(8) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a Biztosító az érintett személyes adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja
harmadik személynek.
(9) A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Bit. 138. §-ában, 139. §-ában és 141. §-ában meghatározott szervekkel és személyekkel szemben, az ott meghatározott esetekben nevezetesen:
A)
a) a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal mint Felügyelettel,
b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,
c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal,
d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel,
e) az adóhatósággal, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a Biztosítót törvényben meghatározott körben
nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha Biztosítási Szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,
f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,
g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal,,
h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,
i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében foglalt egészségügyi államigazgatási szervvel,
j) törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel,
k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,
l) a Bit.-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a
járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyilvántartási szervvel,
m) az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval,
n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás
közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett
másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval,
o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval,
p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar
jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítővel,
q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával,
r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal,
s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval,
t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal
szemben, ha az a)-j), n) s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és
jogalapját, azzal, hogy a p)-t) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.
B)
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a
továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítéséhez. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a Biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség , valamint a FATCA- törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
C)
A Biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli
megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt, a büntető törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a büntető törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel,
terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal
vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyelvan összefüggésben.
D)
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a Biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben
meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
E)
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.
F)
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha
a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.
b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a Biztosítótól.
G)
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a Biztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:
a) ha a Biztosító ügyfele ahhoz írásban hozzájárult, vagy
b) ha a hozzájárulás hiányában az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az információs önrendelkezési jogról és az
információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 8. § (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.
A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.
H) Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,
b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,
c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása,
d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
I)
A Biztosító (megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő
teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (megkeresett biztosító) a megkeresett biztosító által – a biztosítási termék sajátosságainak a
figyelembevételével – kezelt meghatározott adatok vonatkozásában.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.
A Biztosító (megkereső biztosító) a megkeresés és a megkeresés teljesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkereséssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti.
(10) Adatvédelmi Tájékoztató
A Biztosító a rendelkezésére bocsátott személyes adatokat a biztosítási szerződés megkötése, adminisztrációja, és a biztosítási szerződés alapján érvényesített kárigények rendezése céljából kezeli.
Ezek a személyes adatok lehetnek alapvető kapcsolattartási adatok, mint pl. az Ön neve, címe, és kötvényszáma, de tartalmazhatnak részletesebb információkat is Önről (pl. a koráról, a korábbi kárigényeiről), amennyiben ez a biztosított kockázat, a nyújtott biztosítási szolgáltatások vagy az Ön kárigénye vonatkozásában szükséges.
Tekintettel arra, hogy egy nemzetközi vállalatcsoport tagjai vagyunk, az Ön személyes adatai továbbításra kerülhetnek csoportunk más országokban lévő tagvállalatai részére, ha az az Ön biztosítási szerződése alapján a fedezet nyújtásához vagy személyes adatai tárolásához szükséges. Kizárólag olyan megbízható szolgáltatókkal állunk kapcsolatban, akik csak a mi utasításunk szerint és ellenőrzésünk mellett, a szükséges mértékben és ideig férhetnek hozzá az Ön személyes adataihoz.
Ön kérelmezheti az adatkezelőnél: (a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről, (b) személyes adatainak helyesbítését, valamint (c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételével – törlését vagy zárolását.
A fentiek szerinti tájékoztató egy rövid összefoglaló arról, hogy hogyan kezeljük az Ön személyes adatait. Javasoljuk, hogy további információkért olvassa el a felhasználóbarát Általános Adatkezelési Szabályzatunkat, amely itt érhető el: [xxxxx://xxx0.xxxxx.xxx/xx-xx/xxxxxx/xxxxxxx-xxxxxx.xxxx]. Az Adatkezelési Szabályzatból bármikor igényelhet nyomtatott példányt is, a következő e-mail címen: [mailto:xxxxxxxxxxxxxxxxxxxx.xxxxxx@xxxxx.xxx].
§25. Egyéb rendelkezések
1. A Biztosított egyetértésével a biztosítási szerződés egyéb, illetve a jelen Általános Biztosítási Feltételektől eltérő rendelkezéseket is tartalmazhat, feltéve, hogy az egyéb vagy a jelen Általános Biztosítási Feltételektől eltérő feltételeket tartalmazó szerződéses kikötések megfelelnek a kötelező jogszabályi rendelkezéseknek.
2. Ha a biztosítási szerződés egyéb, vagy az itt kikötött rendelkezésektől eltérő rendelkezéseket tartalmaz, azokat kell irányadónak tekinteni a jelen Általános Biztosítási Feltételekkel szemben.
3. Minden egyéb vagy a jelen dokumentumban szereplő rendelkezésektől eltérő rendelkezést írásba kell foglalni.
4. A Biztosított a székhelyében vagy lakcímében történő változásról köteles a Chubbot tájékoztatni. Ha a Biztosított
megváltoztatja székhelyét vagy lakcímét, és erről nem tájékoztatja a Chubbot, bármely, a Biztosított utolsó ismert címére
küldött küldeményt azon a napon kell kézbesítettnek tekinteni, amely napon egyébként kézbesítették volna, ha a Biztosított székhelyében vagy lakcímében nem történt volna változás.
5. A biztosítási szerződés harmadik fél (a Biztosított) javára is megköthető. Eben az esetben a jelen Általános Biztosítási Feltételeknek a Szerződőre vonatkozó rendelkezései irányadóak arra a félre is, aki/amely javára a biztosítási szerződést megkötötték.
6. A biztosítási szerződés bármely módosítása csak írásban érvényes.
7. A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megkötött biztosítási szerződésekből eredő követelések az esedékességtől számított 2 év alatt évülnek el.
§26. Irányadó jog és joghatóság
A jelen Általános Biztosítási Feltételek alapján megkötött biztosítási szerződésekre a magyar jogszabályok az irányadók. A felek a biztosítási szerződésből és az annak megkötését megelőző tárgyalásokból eredő, azokon alapuló vagy azokkal kapcsolatos – így
különösen a biztosítási szerződés érvényességével, hatályával, teljesítésével, megszegésével, felmondásával vagy értelmezésével összefüggő – jogviták esetén az illetékes magyar bírósághoz fordulhatnak.
§27. Záró rendelkezések
1. A Biztosító szolgáltatásával kapcsolatos panasszal, illetve a panasz elutasítása esetén a Biztosító álláspontjának
felülvizsgálata iránti kérelemmel a Chubb European Group SE, Magyarországi Fióktelepének vezetőjéhez lehet fordulni (1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., Bank Center. Tel: x00 0 000-0000). Az ügyfél a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bírósághoz fordulhat.
2. A jelen Általános Biztosítási Feltételekben vagy egyéb kiegészítő feltételekben nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.), valamint a Bit. vonatkozó rendelkezései az irányadók.
3. A jelen Általános Biztosítási Feltételek 2019. január 1. napján lépnek hatályba.
Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepe
Lépjen velünk kapcsolatba
Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepe 1054 Budapest
Xxxxxxxxx xxx 0.
T x00 (0) 000 0000
A Chubbról
A Chubb a világ legnagyobb, tőzsdén jegyzett vagyon- és balesetbiztosítója. Az 54 országban jelenlévő Chubb széles ügyfélkör számára
kínál vagyon- és felelősségbiztosítást, személyi baleset- és egészségbiztosítást, viszontbiztosítást és életbiztosítást. Szakmai hozzáértéssel és odafigyeléssel elemezzük, vállaljuk és kezeljük kockázatainkat. Megbízhatóan és késedelem nélkül rendezzük és fizetjük a károkat. Több évtizedes szakmai tapasztalat birtokában mindig arra törekszünk, hogy a lehető legjobb fedezetet és szolgáltatást dolgozzuk ki és ajánljuk mind a magánszemélyeknek és családoknak, mind pedig a különböző méretű vállalati ügyfeleinknek.
A Chubb kitűnik széles termék- és szolgáltatási palettája, változatos terjesztési csatornái, kivételes pénzügyi ereje, valamint az egész világon elérhető helyi képviseletei révén. A cégcsoport különböző üzletágai multinacionális nagyvállalatokat, kis- és középvállalatokat szolgálnak ki vagyon- és felelősségbiztosítási termékekkel, speciális vagyonbiztosítást kínálnak jelentős egyéni értékek védelmére, valamint széles körben nyújtanak életbiztosítási, személyi baleset- és egészségbiztosítási termékeket, de otthon-, gépjármű-, és egyéb speciális biztosítások értékesítésével is foglalkoznak. A vállalatok és üzleti érdekcsoportok munkavállalói vagy tagjai számára baleset- és egészségbiztosítási programokat és életbiztosítást, más biztosítók számára pedig viszontbiztosítást is kínálnak.
A Chubb központi biztosítótársaságainak pénzügyi ereje a Standard & Poor’s nemzetközi hitelminősítőnél AA, az A.M. Bestnél pedig A++ besoroláson áll. A Chubb anyacége, a Chubb Limited, a New Yorki Értéktőzsdén jegyzett (NYSE: CB), emellett szerepel az S&P 500
indexkosárban.
A Chubb vállalat központjai többek közt Zürichben, New Yorkban és Londonban találhatók. A cégcsoport összesen körülbelül 31.000 embert foglalkoztat világszerte.
A Chubb European Group SE a francia biztosítási törvénykönyv hatálya alá tartozó biztosítótársaság, amelynek székhelye La Tour Carpe Diem, 00 Xxxxx xxx Xxxxxxxx,
Esplanade Nord, 92400 Courbevoie, Franciaország, és amelyet a nanterre-i Kereskedelmi Bíróság a 450 327 374 szám alatt vett nyilvántartásba. Chubb European Group SE felügyeleti hatósága a francia Pénzügyi Felügyeleti Hatóság (Autorité de contrôle prudentiel et de résolution (ACPR), 4 Place de Xxxxxxxx, XX 00000, 00000 XXXXX CEDEX 09), a társaság a jegyzett tőkéjének (896.176.662 EUR) teljes összegét befizette. Chubb European Group SE Magyarország területén a biztosítási tevékenységét a Chubb European Group SE Magyarországi Fióktelepén (székhelye: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0., xxxxxxxxxxxx cégbíróság neve: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság,
cégjegyzékszám: Cg. 01-17-000467) keresztül fejti ki. A helyi hatósági felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank (1013 Budapest, Krisztina krt. 39.) látja el. A Chubb European Group SE a fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről szóló éves jelentést minden év április 22. napjáig teszi közzé a honlapján.
CHUBBHBI19-02