SZERZŐDÉSEK AZ ÉPÍTÉSBEN

SZERZŐDÉSEK AZ ÉPÍTÉSBEN

BME Építéskivitelezési Tanszék összeállította: Xxxxxx Xxxxxx Vállalkozás az építéskivitelezésben

tantárgyhoz oktatási segédanyag 2011. őszi félév

§§§§§§§§§§§§ ——— háttér ——— §§§§§§§§§§§§

PTK

1959. évi IV. törvény a Polgári Törvénykönyvről

ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY

1997. évi LXXVIII. törvény

az épített környezet alakításáról és védelméről

KIVITELEZÉSI KÓDEX (RÉGI)

!!!!!!!!! RÉGI, 2009. SZEPT 30-IG !!!!!!!

290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról

és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

FIGYELEM:

AZ EZEN IDŐPONT (2009. SZEPT 30.) ELŐTT MEGKEZDETT

BERUHÁZÁSOKRA EZ ALKALMAZANDÓ

KIVITELEZÉSI KÓDEX (ÚJ)

!!!!!!!!! ÚJ, 2009. OKTÓBER 01–TŐL !!!!!!!

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet

az építőipari kivitelezési tevékenységről, az építési naplóról

és a kivitelezési dokumentáció tartalmáról

FIGYELEM:

AZ EZEN IDŐPONT (2009. OKTÓBER 01.) UTÁN MEGKEZDETT

BERUHÁZÁSOKRA EZ ALKALMAZANDÓ

…ÉS MÉG NAGYON-NAGYON SOK–SOK §§§§§§§§§

MERT

NAGYON-NAGYON SOKFÉLE

SZERZŐDÉS VAN AZ ÉPÍTÉSBEN

(mint ahogy az „építési tevékenységek” és az ahhoz tartalmazó folyamatok, tevékenységek is

nagyon-nagyon sokfélék lehetnek)

PÉLDÁUL:

VÁLLALKOZUNK

(„próbálkozgatunk”)

(SZERETNÉNK EREDMÉNYT ELÉRNI) TERVEZGETÜNK KIVITELEZGETÜNK

MEGBÍZNAK MINKET

(„MANDÁTUMOT” SZERZÜNK) („GONDOSAN” JÁRUNK EL) MŰSZAKI ELLENŐRZÉSSEL FELELŐS MŰSZAKI VEZETÉSSEL SZA(G)KÉRTGETÜNK

TALAJT VIZSGÁLUNK, FÖLDET MÉRÜNK

INGATLAN ÉRTÉKET SACCOLUNK INGATLANT KÖZVETÍTÜNK

„ÜGYETLEN / ÜGYEFOGYOTT ÜGYVÉD” tevékenységet végez

ÉS MÉG

ÉS MÉG

(HIPP– HIPP) PARTNERÜNK A ! BANK ! (HURRÁ) BANKSZÁMLA SZERZŐDÉST KÖTÜNK

HITELEKET VESZÜNK FÖL

(? ESETLEG PROJEKT HITELT ?. )

(? ESETLEG „BANKSZÁMLA” HITELT ?)

vagy egyéb más hitelt

ÉS MÉG

BIZTOSÍTÁST KÖTÜNK

(HIPP– HIPP hurrá)

PARTNERÜNK A ! BIZTOSÍTÓ !

(HURRÁ) (ÖNKÉNT ÉS DALOLVA)

XXXX IS?

VAGYON — FELELŐSSÉG ÉPÍTÉS „CAR”

GÉPKOCSI FELELŐSSÉG / CASCO

(? talán ezek ELŐRE SZABOTT SZÖVEG-ek lehetnek……? )

ÉS MÉG

KÖZMŰVEKET HASZNÁLUNK PARTNERÜNK A

! KÖZMŰSZOLGÁLTATÓ !

MIRE IS SZERZŐDÜNK?

ELEKTROMOS ÁRAM VÍZ

SZENNYVÍZ (MILYEN IS AZ A SZENNYVÍZ,

VAGY CSAK CSAPADÉK ESETLEG MIXERT MOSUNK)

ÉS MÉG

MUNKÁT VÁLLALUNK?

MINT MUNKAVÁLLALÓK

MUNKÁT BIZTOSÍTUNK

MINT MUNKADAÓK

ÉS MÉG

??XXXXXXX „VALAMIT”??

!! Igen !! — DE MIT?

(FÉNYMÁSOLÓT, irodagépet) BETONSZIVATTYÚT, DARUT AUTÓT (TEHER, SZEMÉLY)

KONTÉNERT, ŐRBÓDÉT (ESETLEG ŐR ÚRRAL együtt)

TOY-TOY (célszerű „karbantartással” együtt)

„akár” ingatlant bérlünk

(felvonulási területnek, telephelynek, irodának, raktárnak, stb)

? KI IS TARTJA KARBAN ? (MIKOR, HOGYAN)

? MIT IS TARTALMAZ A BÉRLET ?

ÉS MÉG

??LÍZINGELÜNK „VALAMIT”??

!! HURRÁ IGEN !!

KÖTHETÜNK LÍZING SZERZŐDÉST !

KI IS A LÍZINGELT DOLOG TULAJDONOSA?

?? MI IS AZ ELŐNY ??

?? MI IS A HÁTRÁNY ?? (GOND: TULAJDONJOG ÁTÍRÁSA

!!! ILLETÉK !!!

Miféle is a lízing (milyen a „vége”)?

ÉS MÉG

??VALAMIT VESZÜNK??

!! MIT IS !!

INGATLANT ???

TELKET (NINCS HÁZIKÓ)

ÜRESET, NEM ÜRESET, DE BONTANDÓ HÁZIKÓ FELÉPÍTMÉNYEST (VAN HÁZIKÓ)

ESZKÖZT ???

GÉPET, BERENDEZÉST ???

? TECHNOLÓGIÁT ?

ÉS MÉG

??VALAMIT ELADUNK??

!! MIT IS !!

LEHET, HOGY AZÉRT DOLGOZUNK, HOGY „VALAMIT” ELADJUNK ??

!!!! IGEN !!!!

INGATLANT ???

KÉSZ HÁZIKÓT, LAKÁST

TELKET (ESETLEG ÉPÍTÉSI ENGEDÉLLYEL)

ÉS MÉG

SZÁLLÍTUNK FUVAROZUNK (BE) SZÁLLÍTUNK

SZÁLLÍTMÁNYOZUNK

ÉS MÉG

SOK SOK DOLGOT CSINÁLHATUNK (XXXXX XXXX —

— AVAGY NEM KELL — SZERZŐDÉS)

például (mint speciális eset):

? MI IS AZ A TELEPÜLÉSRENDEZÉSI SZERZŐDÉS ?

az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény szerint

30/A. § (1) A települési önkormányzat egyes, a településrendezési eszközökben rögzített célok megvalósítására településrendezési szerződést (a továbbiakban: szerződés) köthet az érintett ingatlan tulajdonosával, illetve az ingatlanon beruházni szándékozóval (a továbbiakban együtt: a cél megvalósítója).

(2) A szerződés tárgya lehet különösen:

a) településrendezési tevékenység előkészítése a cél megvalósítója által, saját költségére, a telekviszonyok rendezése vagy megváltoztatása, a talaj megtisztítása, valamint a településrendezési tervek, helyi építési szabályzat - egyeztetett program alapján történő

- kidolgozásának finanszírozása;

b) a településrendezési tervekben, helyi építési szabályzatban rögzített célok - a telek felhasználásának az ökológiai hálózat működőképességének fenntartása, szerkezetének funkcionális és területi megőrzése mellett történő támogatása és biztosítása, időbeli korlátozás és feltétel esetén is;

c) azon egyéb költségeknek vagy egyéb ráfordításoknak a cél megvalósítója általi átvállalása, amelyek a cél megvalósításának előfeltételei vagy következményei és az önkormányzatot terhelik.

(3) A szerződés alapját a cél megvalósítója által készített tanulmányterv képezi. Az önkormányzat a szerződésben arra vállal kötelezettséget, hogy a cél megvalósítójának kezdeményezésére az általa készített tanulmányterv alapján a szükséges településrendezési eljárást a szerződésben megállapított határidőn belül megindítja.

(4) A szerződésben kikötött, illetőleg vállalt kötelezettségek és a

megvalósuló településrendezési cél között közvetlen összefüggésnek kell lennie.

(5) A szerződésben rendelkezni kell a településrendezési eszközök véleményezési eljárása során a véleményezők részéről felmerülő, jogszabály által alátámasztott észrevétel kapcsán szükséges intézkedésekről, a településrendezési eszközökön végrehajtandó változtatások kötelezettségéről, a változtatás miatti esetleges ismételt véleményeztetési kötelezettségről.

A DOLGOK KÖZEPÉBE VÁGVA:

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet -2. §

e) többletmunka: a szerződéskötés alapját képező (ajánlatkérési vagy kivitelezési) dokumentációban kimutathatóan szereplő, de a szerződéses árban (vállalkozói díjban) figyelembe nem vett tétel,

f) pótmunka: a szerződés alapját képező dokumentációban nem szereplő külön megrendelt munkatétel (munkatöbblet),

g) árazatlan (tételes) költségvetési kiírás: minőségi követelményekkel rendelkező mennyiségi kimutatás az építmény jellege szerint szükséges szakági bontásban és részletezettséggel, konkrét gyártmányok, márkák megjelölése nélkül

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet az építőipari kivitelezési tevékenységről

2. §

k) vállalkozó kivitelező: építőipari kivitelezési tevékenységet üzletszerű gazdasági tevékenységként folytató személy,

l) fővállalkozó kivitelező: az építtetővel építési szerződést kötő vállalkozó kivitelező,

m) alvállalkozó kivitelező: a vállalkozó kivitelezővel építési szerződést kötő személy

KICSIT RÉSZLETESEBBEN:

A SZERZŐDÉSEK TÍPUSAI

1. VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉS

Vállalkozási jogviszony akkor keletkezik, ha a kötelezett valamilyen eredmény létrehozását vállalja.

A vállalkozási szerződés eredménykötelem, amelynek lényege a munkával elérhető eredmény létrehozása, azaz eredményre irányuló szolgáltatás.

A vállalkozási szerződés alanyai:

♦ a megrendelő és

♦ a vállalkozó.

Alvállalkozó igénybevétele esetén az alvállalkozói szerződésben a vállalkozó helyzete a megrendelővel azonos

alvállalkozói láncolat kialakulása:

♦ al-alvállalkozók

♦ szub-alvállalkozók (anyag-termék beszállítók).

Vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó valamely dolog:

♦ tervezésére,

♦ előkészítésére,

♦ feldolgozására,

♦ átalakítására,

♦ üzembe helyezésére,

♦ megjavítására vagy

♦ munkával elérhető más eredmény létrehozására,

a megrendelő pedig a szolgáltatás átvételére és a díj fizetésére köteles.

A tevékenység jellege miatt az utak tisztítása, fenntartása és a bérmunka is vállalkozási szerződésnek minősül.

A vállalkozási szerződés lényeges tartalmi eleme:

♦ a szolgáltatás tárgya (MIT),

♦ a teljesítési határidő (MIKORRA) ÉS

♦ a vállalati összeg (MENNYIÉRT) és

A szerződésben a szolgáltatás tárgyát mennyiségi és MINŐSÉGI követelményekkel kell meghatározni — árazatlan (tételes) költségvetési kiírás (kivitelezési kódex !!!!)

A felek megállapodhatnak abban, hogy a vállalkozó részletes műszaki és gazdasági adatokat tartalmazó ajánlatot készít, a megrendelő pedig díjat fizet, és az ajánlatot átveszi.

A megrendelő a részletes ajánlatot – a törvény eltérő rendelkezésének, illetőleg a felek eltérő megállapodásának hiányában – szabadon felhasználhatja abban az esetben is, ha annak alapján a vállalkozóval nem köt szerződést (visszaélésre ad lehetőséget!).

A felek a szolgáltatást műszaki tervekre és költségvetésre utalással is meghatározhatják

Ha vannak… (mármint tervek és költségvetések)

A vállalkozó a munkát saját költségén végzi el,

a felmerült kiadásokat előlegeznie kell

Köteles a munkavégzést úgy megszervezni, hogy biztosítsa a munka gazdaságos és gyors befejezését.

A vállalkozó alvállalkozó igénybevételére jogosult.

A vállalkozó a jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna; alvállalkozó jogosulatlan igénybevétele esetén pedig felelős minden olyan kárért is, amely anélkül nem következett volna be.

A vállalkozó a megrendelő utasítása szerint köteles eljárni.

A tervdokumentáció átadása a megrendelő utasításának minősül.

Az utasítás nem terjedhet ki a munka megszervezésére, és nem teheti a teljesítést terhesebbé, de ezektől a rendelkezésektől a felek eltérhetnek.

A vállalkozó köteles a megrendelőt minden olyan körülményről haladéktalanul értesíteni, amely a vállalkozás eredményességét vagy kellő időre való elvégzését veszélyezteti vagy gátolja. Az értesítés elmulasztásából eredő kárért felelősséggel tartozik.

Ha a megrendelő alkalmatlan anyagot vagy célszerűtlen, szakszerűtlen utasítást ad, erre a vállalkozó köteles őt figyelmeztetni. A figyelmeztetés elmulasztásából eredő kárért a vállalkozó a felelős.

Ha azonban a megrendelő a figyelmeztetés ellenére utasítását fenntartja vagy nem szolgáltat megfelelő anyagot, a vállalkozó a szerződéstől elállhat.

Amennyiben nem áll el, a kapott anyaggal, illetőleg a megrendelő utasítása szerint, a megrendelő kockázatára köteles a munkát elvégezni.

Az elállás – az általános szabályok szerint – a szerződés felbontásához vezet, és a feleknek ennek megfelelően kell eljárni.

A vállalkozó a megrendelő által adott anyaggal, illetve utasítás szerint nem végezheti el a munkát, ha ez

jogszabály vagy hatósági rendelkezés megsértésére vagy

az élet- és vagyonvédelmi biztonság veszélyeztetéséhez vezetne.

Ha a munkát a megrendelő által kijelölt helyen kell végezni, a megrendelő köteles a munkahelyet alkalmas állapotban a vállalkozó rendelkezésére bocsátani (a munkaterület átadása).

A vállalkozó a munka megkezdését mindaddig megtagadhatja, amíg a megrendelő a kötelezettségét nem teljesíti.

Ha a megrendelő e kötelezettségének a vállalkozó által megszabott megfelelő határidőn belül nem tesz eleget, a vállalkozó elállhat a szerződéstől és kártérítést követelhet.

Ha ugyanazon a létesítményen több vállalkozó tevékenykedik, a megrendelő a munka gazdaságos és gyors, vállalkozókkal összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket köteles megteremteni, a vállalkozók pedig kötelesek a munkavégzést összehangolni. A munka nem megfelelő megszervezésében másnak okozott kárt a mulasztó

köteles megtéríteni. Több vállalkozó munkavégzése esetén az együttműködés módjának és feltételinek meghatározása érdekében a megrendelő és a vállalkozók szerződést köthetnek egymással.

A megrendelő a munkát és a felhasználásra kerülő anyagot ellenőrizheti, a szerződésben, illetőleg jogszabályban meghatározott esetben ellenőrizni köteles.

Nem mentesül a vállalkozó a felelősség alól, ha

a megrendelő az ellenőrzést elmulasztotta vagy nem megfelelően végezte el.

Ha egyes munkarészeket a vállalkozó beépít (eltakar), és ezután az ellenőrzés a munka egy részének újbóli

elvégzését tenné szükségessé, a vállalkozó köteles előzetesen, megfelelő időben a megrendelőt a beépítésről értesíteni. Ha a megrendelő az értesítés ellenére az ellenőrzést elmulasztja, később a beépített munkarészt csak akkor ellenőrizheti, ha az újból végzett munkával kapcsolatos költségeket a vállalkozónak megfizeti.

Ha a megrendelő a vállalkozó teljesítése révén új elgondolásról, megoldásról vagy műszaki ismeretről szerez tudomást, ezt a vállalkozó hozzájárulása nélkül mással nem közölheti.

A megrendelő a szerződéstől bármikor elállhat, köteles azonban a vállalkozó kárát megtéríteni.

Ha a szerződéskötés előtt fennállott helyzetet nem lehet visszaállítani, a bíróság a megrendelő elállása esetében – bármelyik fél kérelmére – a szerződést a jövőre nézve szünteti meg. A megrendelő ilyenkor is köteles megtéríteni a vállalkozó kárát.

Ha a megrendelő a szerződéstől azért állt el, mert a teljesítés határidő lejárta előtt nyilvánvalóvá vált, hogy a vállalkozó a munkát csak olyan jelentős késéssel tudja elvégezni, hogy a teljesítés emiatt a megrendelőnek már nem áll érdekében, a megrendelő a szerződésszegésre vonatkozó szabályok szerint kártérítést követelhet.

2. FŐVÁLLALKOZÁSI, GENERÁLKIVITELEZÉSI (GENERÁLTERVEZÉSI) SZERZŐDÉS

A hatályos jogi szabályozás (Ptk. 401. §) szerint önálló feladat ellátására alkalmas, összetett gazdasági, illetve műszaki egység megvalósítására irányuló vállalkozási szerződés alapján a vállalkozó köteles a munka gazdaságos és gyors, az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt elvégzéséhez szükséges feltételeket megteremteni, valamint a többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkötni.

A fővállalkozás nem sorolható be a vállalkozási szerződésnek a szolgáltatás tárgya, természete, ágazati hovatartozása szerint megállapított altípusai közé, hanem a vállalkozás sajátos – szolgáltatási és felelősségi többletet hordozó – alakzataként kezelendő.

A felek megállapodásán múlik, hogy a szolgáltatásbeli és felelősségi többletet a vállalkozót megillető díjazásban miként fejezik ki.

A fővállalkozási szerződésnek egyrészt tartalmaznia kell a Ptk. 389. §-ában foglalt minimális tartalmi elemeket, emellett a fővállalkozó feladata az is, hogy az ugyanazon a létesítményen dolgozó többi vállalkozóval összehangolt munkavégzéshez szükséges feltételeket megteremtse és a

többi vállalkozóval az együttműködés módjának és feltételeinek meghatározásához szükséges szerződéseket megkösse.

A fővállalkozónak nem a vállalkozó és alvállalkozó közötti munkaszervezés és koordináció a feladata, hanem – a megrendelő és a többi vállalkozó között létrejött önálló vállalkozási szerződések alapján – a többi vállalkozó munkavégzésének összehangolása.

Fővállalkozási szerződéskötés akkor indokolt, ha összetett gazdasági, illetve műszaki egységet kell megvalósítani, amely önálló feladat ellátására alkalmas.

A fővállalkozó felelőssége az ilyen vállalkozási szerződésben rögzített műszaki, gazdasági és egyéb feltételek teljesítéséért akkor is fennáll, ha a teljesítéshez szükséges tervet a vállalkozó egészben vagy részben nem maga készítette.

A tőkeigényes, magas hiteligényű egyedi (megismételhetetlen) és komplett létesítmények, berendezések, gyárak, egyéb beruházások „kulcsrakész” megvalósítására szakosodott, speciális műszaki, gazdasági, szervezési és jogi ismereteket alkalmazó, nagyszámú alvállalkozót foglalkoztató fővállalkozó szervezetek teljesítik e különleges vállalkozási feladatot.

A fővállalkozói tevékenység fokozott kockázattal jár, mert a fővállalkozó felelős a saját maga által végzett tervezési, építési- szerelési és technológiai szerelési munkákért és adott esetben helytállni köteles az alvállalkozók, beszállítók, közreműködők szerződésszegéseiért is.

A fővállalkozás lényege a beruházás tervezése, szervezése, a kivitelezés összehangolása és az elkészült létesítmény kulcsrakész átadása a megrendelőnek.

A fővállalkozásnak a hazai építő-szerelő iparban hagyománya van, a fővállalkozási szerződés mégsem kapott önálló helyet a nevesített szerződések között.

Az építtetőnek (megrendelőnek) a fővállalkozóval kötött vállalkozási szerződése ugyanis jogi értelemben nem különbözik más vállalkozási szerződésektől, így a generálkivitelező és az alvállalkozó szerződésétől sem.

Az eltérés a vállalkozási szerződések tartalmában mutatkozik meg. A fővállalkozási jogviszony alanyai a megrendelő és a fővállalkozó.

Egy vállalkozási szerződés akkor minősül fővállalkozásnak, ha a teljes beruházás vagy annak önálló feladat ellátására alkalmas összetett gazdasági-műszaki egysége – a szerződésben rögzített műszaki jellemzőkkel (komplexitással), határidőre történő teljesítéssel és eredményfelelősséggel – kulcsrakész állapotban valósul meg.

Az eredményfelelősség azonban nem pontos jogi terminológia. A vállalkozás minden esetben eredménykötelem, ezért a felek az eredményre kiterjedő felelősség tisztázása érdekében a szerződésben megállapodhatnak abban, hogy mit tekintenek a fővállalkozás eredményének és az attól való eltérés milyen következményekkel jár.

A fővállalkozás magában foglalja a műszaki tervek elkészítését is. Ha a fővállalkozó tőle független tervezőtől rendeli meg a műszaki terveket, azokért ilyen esetben is felelősséggel tartozik, mert a vállalkozó (fővállalkozó) a

jogosan igénybe vett alvállalkozóért úgy felel, mintha a munkát maga végezte volna.

A fővállalkozó a szerződéses kapcsolatrendszere alapján a tervező,

a gyártó,

az építési-szerelési

és technológiai szerelési tevékenységek

összehangolt működtetésével valósítja meg a megrendelő igényei szerint a szerződés tárgyát képező létesítményt.

Gépek, berendezések, egyéb tárgyi eszközök nélkül, kizárólag az építmény létrehozására vonatkozó építési (vállalkozási) szerződés nem tekinthető fővállalkozásnak. Ilyen esetben a szerződésben foglaltakat generálkivitelező valósítja meg és szervezi a lebonyolítást az alvállalkozókkal és a szállítókkal.

Generálkivitelezés esetén a beruházó szerződést köt

a tervezővel, több tervező esetén a generáltervezővel (tervezési szerződés, tervezési művezetési szerződés),

az építmény megvalósítására a generálkivitelezővel (építési szerződés építőipari vállalkozással),

és szükség szerint xxxxxxxxx szerződést hoz létre a technológiai szerelési munkák elvégzésére.

A tervező nem áll jogviszonyban a generálkivitelezővel, ezért ebben a szerződéses konstrukcióban szükség van az építési műszaki ellenőr koordinációs tevékenységére, hogy a tervező tanácsai, javaslatai eljussanak a kivitelező szervezetekhez.

3. ÉPÍTÉSI SZERZŐDÉS

Építési szerződés alapján

♦ a vállalkozó építési-szerelési munka elvégzésére

♦ a megrendelő annak átvételére és a díj fizetésére köteles.

Az építési szerződés a vállalkozási szerződés egyik önállóan nevesített altípusa.

Alanyai a

♦ megrendelő (építtető) és a

♦ vállalkozó.

A szolgáltatás tárgya építési-szerelési munka elvégzése. A megrendelő főkötelezettsége az

♦ elkészült mű átvétele és a

♦ vállalkozói díj megfizetése.

Az építési szerződésre vonatkozóan a Ptk.-n kívül más jogszabály:

ÉPÍTÉSI TÖRVÉNY

1997. évi LXXVIII. törvény

KIVITELEZÉSI KÓDEX

191/2009. (IX. 15.) Korm. rendelet (korábban 290/2007. (X. 31.) Korm. rendelet)

Az építési-szerelési munka fogalmát jogszabály nem határozza meg. A bírói gyakorlat azonban ilyennek tekinti

♦ az új építmény létrehozását,

♦ a meglévő építmény újjáépítését,

♦ bővítését,

♦ átalakítását,

♦ karbantartását és javítását,

♦ valamint annak lebontását is,

de építési-szerelési munkának minősül

♦ az épületgépészeti,

♦ az épületlakatos-ipari,

♦ a könnyűszerkezetes építési móddal megvalósított épületszerelési és

♦ a személyfelvonó-szerelési munka is.

A feleknek az építési-szerelési szerződésben meg kell jelölniük az elvégzendő munka

mennyiségét,

minőségét, és meg kell állapodniuk a teljesítési határidőben is.

Az építési-szerelési munka szabad áras tevékenység, ezért a szerződő feleknek célszerű a vállalkozói díjat megfelelő körültekintéssel meghatározniuk.

Ha a szerződés megkötésekor a kivitelezéshez szükséges valamennyi terv (költségvetés, műszaki leírás stb.) még nem áll rendelkezésre, a tervek fokozatos szolgáltatásának határidőit, valamint az építési-szerelési munka egészére vonatkozó költségelőirányzat alapján megállapított tájékoztató jellegű díjat a szerződésben meg kell határozni.

Folyamatos tervszállítás:

A részleges tervek birtokában a kivitelezés megkezdhető és folyamatosan végezhető akkor, ha a szükséges terveket és költségvetéseket folyamatosan szolgáltatják a kivitelező részére.

Ezért engedi meg a törvény a tervek, illetve a költségvetés fokozatos szolgáltatását.

Ilyen esetben azonban a feleknek az építési- szerelési szerződésben pontosan meg kell határozniuk, hogy az egyes részletterveket mikor (teljesítési határidő) szolgáltatja a megrendelő a vállalkozó részére. A szerződés megkötésekor a szolgáltatás mennyisége és minősége sincs

teljes egészében meghatározva, ezért a vállalkozói díj sem határozható meg pontosan (költségelőirányzat).

Ha a szolgáltatásból más nem következik, a szolgáltatás oszthatatlan.

Ha azonban a felek a szerződésben a munka egyes részeinek (műszakilag elhatárolható szakaszoknak) az átadás-átvételében állapodnak meg, akkor a szolgáltatást oszthatónak kell tekinteni.

A szolgáltatás természetéből eredően osztható a szolgáltatás akkor, ha annak tárgya fizikailag osztható. Fizikai oszthatóságról beszélünk akkor, ha a dolog részekre bontása nem jár a dolognak vagy a dolog egy részének az

elpusztulásával, értékének vagy használhatóságának számottevő csökkenésével.

Ezt az elvet a joggyakorlat alakította ki, mert jogszabály az oszthatóság, illetve oszthatatlanság fogalmára előírást nem tartalmaz.

A szolgáltatás osztható vagy oszthatatlan minősítésének jelentősége van abból a szempontból is, hogy a megrendelő köteles-e részteljesítést elfogadni.

Az általános szabályok értelmében, ha a szolgáltatás osztható, a jogosult részteljesítést is köteles elfogadni, kivéve ha a részteljesítést a szerződésben kizárták vagy a részteljesítés a megrendelő lényeges érdekét sérti.

Emellett jelentősége lehet a kárveszélyviselésnél, a lehetetlenüléssel kapcsolatos jogkövetkezmények alkalmazása terén;, illetőleg hibás teljesítés esetén az árleszállítás mértékének megállapításánál is, vagy a hiba értékének meghatározásakor is, illetve ha a felek kötbért kötöttek ki a szerződésben, a kötbér alapjának kiszámítása szempontjából is.

Jogszabály eltérő rendelkezése hiányában a munka elvégzéséhez szükséges hatósági engedélyezési eljárás megszervezése, továbbá a hatósági engedélyek beszerzése a megrendelő feladata.

Amennyiben az építtető a hatósági engedélyeket határidőre nem szerzi be, ez a közbenső intézkedés elmulasztása

jogkövetkezményeinek alkalmazását vonja maga után, tehát a jogosult késedelmére vonatkozó szabályokat kell alkalmazni.

A vállalkozó köteles elvégezni a tervben szereplő, de költségvetésből hiányzó munkákat (többletmunka), továbbá azokat a műszakilag szükséges munkákat is, amelyek nélkül a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható.

Többletmunkán tehát a kivitelezési tervdokumentációban meghatározott, de a költségvetésben egyáltalán nem vagy nem kellő mértékben felvett munkát kell érteni.

Ennek elvégzését a vállalkozó nem tagadhatja meg, de indokolt esetben igényelheti a szerződés módosítását. Módosítani kell a szerződést, ha a többletmunka fedezetére

az esetleges megtakarítás, illetve a tartalékkeret nem nyújt fedezetet.

Ez NEM vonatkozik azokra a munkákra, amelyeknél a felek átalányárban állapodtak meg, vagy a vállalkozó a szerződésben a többletmunkák ellenértékének érvényesítéséről lemondott, vagy ha hibás teljesítés miatt valamelyik munkanemet újból el kell végezni.

Egyébként a többletmunka elszámolása a szerződésben kölcsönösen elfogadott egységáron történik [Ptk. 403. § (4) bek.].

Itt említendő meg a kivitelezési tervdokumentációban nem szereplő pótmunka, amelynek elvégzésére a vállalkozó

csak a szerződés módosítása vagy újabb szerződés alapján köteles.

A pótmunka a költségvetésben sem volt előirányozva, ezért kiírását pótolni kell, illetőleg az egységárban vagy a vállalati összegben meg kell állapodni. Pótmunka általában akkor merül fel, ha a megrendelő helyszíni képviseletében az építési műszaki ellenőr olyan utasítást ad a vállalkozónak, amely a szerződés teljesítését az eredetihez képest terhesebbé teszi.

Az ítélkezési gyakorlat (bírósági) pótmunkának tekinti azokat a műszakilag szükséges munkákat, amelyek a tervdokumentációból kimaradtak, de nélkülük a létesítmény rendeltetésszerűen nem használható.

4. SZERELÉSI SZERZŐDÉS

Szerelési szerződés alapján a vállalkozó technológiai szerelési munka elvégzésére, a megrendelő pedig annak átvételére és a díj fizetésére köteles.

A szerelési szerződést a szolgáltatás tárgya különbözteti meg a vállalkozási szerződéstől. A szerelési szerződés alanyai a megrendelő és a vállalkozó, a szolgáltatás tárgya a technológiai szerelési munka megnevezése, az ellenszolgáltatás a vállalkozói díj, a megrendelő főkötelezettsége a szolgáltatás átvétele és a díj megfizetése, valamint a felek állapodjanak meg a teljesítési határidőben.

A Ptk. részletesen nem tartalmazza, de a műszaki és ítélkezési gyakorlat szerint technológiai szerelési munka pl.:

• acél- és fémszerkezet,

• gépi berendezések,

• erőátviteli villamos berendezés,

• irányítás- és számítástechnikai, és automatikai berendezések,

• üzemi területen belüli technológiai vezetékek,

• ipari légtechnikai és klímaberendezések,

• felvonó- és szállítóberendezések szerelési munkái stb.

A szerelési szerződésekre – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – az építési szerződés szabályait kell megfelelően alkalmazni.

Az építési szerződés és a technológiai szerelési szerződés közötti különbség gyakran abból ered, hogy a vállalkozó olyan berendezést szerel, amelyet nem maga gyárt. A felszerelt berendezés (komplett berendezés) működőképességéért azonban fennáll vállalkozó felelőssége.

Az átadás-átvétel próbaüzemmel történik. A próbaüzem időtartama 30 nap. A próbaüzem előtt meg kell győződni a berendezés próbaüzemre való alkalmasságáról (hidegpróba), illetve alkalmassá kell tenni azt a próbaüzemre.

5. KÖZÜZEMI SZERZŐDÉS

A közüzemi szerződések szerződéskötési kötelezettség hatálya alá tartoznak. Közüzemi szerződés alapján a szolgáltató köteles meghatározott időponttól a fogyasztó számára folyamatosan és biztonságosan, a fogyasztó igénye szerint meghatározott közüzemi szolgáltatást – így különösen gázt, villamos energiát és vizet – nyújtani, a fogyasztó pedig köteles időszakonként díjat fizetni. Szerződés a szolgáltatás igénybevételével is létrejöhet.

6. ADÁSVÉTELI SZERZŐDÉS

Az adásvételi szerződés tulajdon átruházás esetén használatos általános és közismert szerződésfajta.

Adásvételi szerződés alapján az eladó köteles a dolog tulajdonát a vevőre átruházni és a dolgot a vevő birtokába bocsátani, a vevő pedig köteles a vételárat megfizetni és a dolgot átvenni (visszterhes szerződés).

Az adásvételnek tárgya lehet minden forgalomképes dolog. Az ingatlan adásvételének érvényességéhez a szerződés írásba foglalására van szükség. Ha vételárként piaci árat kötöttek ki, akkor a teljesítési helynek megfelelő piacon a teljesítési időben kialakult középárat kell megfizetni.

7. SZÁLLÍTÁSI SZERZŐDÉS

A szállítási szerződés a termékforgalom egyik szerződésfajtája, amelynek tárgya: a szállító által előállított vagy beszerzett termékek szállítására vállalt kötelezettség.

Szállítási szerződés alapján:

♦ a szállító köteles a szerződésben meghatározott dolgot a kikötött későbbi időpontban vagy időszakban a megrendelőnek átadni,

♦ a megrendelő pedig köteles a dolgot átvenni és az árát megfizetni.

Jogi értelemben tulajdon átruházás (dologátruházás) történik. Ez a szerződéstípus az adásvétel fogalomkörébe tartozik, az adásvételi szerződés önálló, nevesített, határidős alakzata.

A szállítási szerződés alanyai:

♦ a megrendelő és

♦ a szállító,

további lényeges tartalmi eleme:

♦ a szerződés tárgyának meghatározása mennyiség, minőség, választék szerint,

♦ a teljesítés idejének (időpontjának vagy időszakának) és

♦ az ellenszolgáltatásnak (az áru, a termék ára, ellenértékének) a meghatározása.

A létrejött megállapodás akkor minősül szállítási szerződésnek, ha a szerződő felek kölcsönös, egybehangzó akaratnyilvánítása a felsorolt minimális lényegi elemeket tartalmazza.

8. Fuvarozási szerződés

Fuvarozási szerződés alapján a fuvarozó díjazás ellenében köteles a küldeményt rendeltetési helyére továbbítani és a címzettnek kiszolgáltatni.

A szerződés a fuvarozás elvállalásával jön létre. Jogszabály kimondja, hogy a küldemény átvétele jelenti a fuvarozás elvállalását, így a szerződés ráutaló magatartással jön létre. Ha a szerződő felek a fuvarozásról fuvarlevelet állítanak ki, a fuvarlevél bizonyítja a fuvarozási szerződés létrejöttét, illetőleg a küldemény átvételét.

9. Bérleti szerződés (dologbérlet)

A bérleti szerződés a használati kötelmek körébe tartozó nevesített szerződés. A dologbérlet tárgya a bérbeadó és a bérlő jogi helyzete.

A szerződés alanyai: a bérbeadó és a bérlő, lényege a dolog használatának átengedése.

A törvény szerint a bérleti szerződés alapján a bérbeadó köteles a dolgot időlegesen a bérlő használatába adni, a bérlő pedig bért fizetni. A bérbeadó – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – szavatol azért, hogy a bérelt dolog a bérlet egész tartama alatt szerződésszerű használatra alkalmas, és egyébként is megfelel a szerződés előírásainak.

10. Megbízási szerződés

Megbízási szerződés alapján a megbízott köteles a rábízott ügyet ellátni. A megbízást a megbízó utasításai szerint és érdekének megfelelően kell teljesíteni. A megbízott személyesen köteles eljárni, igénybe veheti azonban más személy közreműködését is, ha ez a megbízás jellegével együtt jár. A megbízott az igénybe vett személyért úgy felel, mintha a rábízott ügyet maga látta volna el.

A megbízó díj fizetésére köteles, kivéve, ha az ügy természetéből, illetőleg a felek közti viszonyból arra lehet következtetni, hogy a megbízott az ügy ellátását ingyenesen vállalta. A megbízott a díjat akkor is követelheti, ha eljárása nem vezetett eredményre.

11.Tervezési szerződés

A tervezési szerződés olyan vállalkozási típusú szerződés, amelynek tárgya tervrajzokban (tervdokumentációban) megjelenő szellemi teljesítmény, ami további vállalkozási szerződések létrejöttének alapja.

Tervezési szerződés alapján a vállalkozó műszaki-gazdasági tervezőmunka elvégzésére, a megrendelő annak átvételére és díj fizetésére köteles.

A felek a szerződésben a műszaki-gazdasági tervezőmunka fokozatos szolgáltatásában is megállapodhatnak (fokozatos tervszolgáltatás).

A megrendelő a tervet csak a szerződésben meghatározott célra és esetben használhatja fel, nyilvánosságra nem hozhatja.

12.Tervezői művezetési szerződés

A tervezői művezetésbe tartozik a tervezéssel kapcsolatosan a kivitelezés során felmerülő szakkérdések megoldása, tervegyeztetések lefolytatása, továbbá az építészeti-műszaki terveknek megfelelő megvalósításban való közreműködés.

A jogszabályi háttér az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. tv. 33. § (4) bekezdése, amely kimondja, hogy: „A tervező – ha erre az építtetőtől megbízást kapott – tervezői művezetést végezhet. Ennek keretében közreműködik az építészeti-műszaki terveknek megfelelő maradéktalan megvalósítás érdekében, valamint

elősegíti a kivitelezés során a tervekkel kapcsolatban felmerült szakkérdések megoldását.”

A tervezői művezetési szerződés a Ptk.-ban nem önálló nevesített szerződés, de a szakmai gyakorlat ismeri és alkalmazza ezt a szerződéstípust. A szerződéskötés alakszerűségére jogszabály nincs.

A tervezői művezetésről keretszabályok rendelkeznek, amelyek tartalmára a szakmai gyakorlatban már kialakult és alkalmazott szerződések lehetnek irányadók.

A tervezői művezetési szerződésben a tervező arra vállal kötelezettséget, hogy az építési-szerelési és a technológiai szerelési munkának a terv szerinti kivitelezését a szerződésben meghatározott időszakonként figyelemmel kíséri, magyarázattal és tanácsadással segíti.

A tervezői művezető jogállása tanácsadó, utasítást nem adhat a vállalkozónak, a tervet sem módosíthatja, a tervdokumentáció hibáinak kijavítására sem jogosult, észrevételeit, a tervtől eltérő kivitelezés tényét azonban rögzítheti az építési naplóban.

A tervezői művezetési szerződés nem eredményköteles, nem vállalkozási típusú, hanem megbízási szerződéstípus, melynek végrehajtása során a megbízott gondos eljárásra köteles.

! nem kell azonban mindenhez szerződés !

ÉPÍTÉSI ENGEDÉLYT KÉRÜNK HASZNÁLATBAVÉTELI ENGEDÉLYT KÉRÜNK KÁRT OKOZUNK A SZOMSZÉDNAK (MEGREPEDT A HÁZIKÓJA)

KÖZBESZEREZGETÜNK……………..

KÖZBESZEREZGETÜNK……………..

KÖZBESZEREZGETÜNK……………..

PÁLYÁZGATUNK……………..

PÁLYÁZGATUNK……………..

PÁLYÁZGATUNK……………..

PÁLYÁZGATUNK……………..

éppen mikor, mire

munkára, támogatásra pénzre…