Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testületének 18/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelete a
a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről
Nagykőrös Város Önkormányzat Képviselő-testülete a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény 6. § (2) bekezdés a)-i) pont, 34. § (4) bekezdés, 41. § (1) bekezdés, 43. § (2) bekezdés, 46. §
(1) bekezdés, 50.§ (3) bekezdés, 51. § (3) bekezdés, 60. § (3) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 8. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében az alábbi rendeletet alkotja:
1. Általános rendelkezések
1. § A rendelet hatálya kiterjed - Nagykőrös Város közigazgatási területén - a távhőszolgáltatást végző távhőszolgáltatóra és a szolgáltatást igénybevevő felhasználókra és díjfizetőkre, a legmagasabb hatósági ár tekintetében a távhőszolgáltatóra, valamint a lakossági felhasználókra és díjfizetőkre.
2. § (1) Lakossági célú távhőszolgáltatási díjat kell alkalmazni a távhőszolgáltatással ellátott lakásra, valamint a lakóépületben és a lakást is magában foglaló vegyes célra használt épületben lévő, a lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló és e rendeltetésének megfelelően használt épületrészekre.
(2) A lakások rendeltetésszerű használatára szolgáló épületrészek, különösen: a kapualj, a lépcsőház, a folyosó, a mosókonyha, a szárítóhelyiség, a gyermekkocsi- és kerékpártároló helyiség, a gépkocsi tároló, a központi berendezések helyiségei, a közös pince- és padlástér.
(3) A távhőszolgáltatást az élet-, az egészség- és a vagyonbiztonság, valamint a környezet és a természet védelmének érvényesülésével gazdaságosan, a nemzetgazdasági, a felhasználói, továbbá az energia- takarékossághoz fűződő érdekeknek és a műszaki-biztonsági előírásokban meghatározott követelményeknek megfelelően kell végezni.
(4) E rendelet tekintetében a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény (továbbiakban: Tszt.) 3.
§-ában, valamint a a távhőszolgáltatásról szóló 2005. évi XVIII. törvény végrehajtásáról szóló 157/2005. (VIII. 15.) számú Korm. rendelet (továbbiakban: Vhr.) 3. mellékletében foglalt Távhőszolgáltatási Közüzemi Szabályzat (továbbiakban: TKSZ) 2.1. pontjában meghatározott fogalmak alkalmazandók.
(5) A felhasználó és a távhőszolgáltató közötti jogviszonyban külön-külön felhasználónak kell tekinteni azt a felhasználót, akinek távhővel való ellátása több különböző felhasználási helyen valósul meg.
2. Előzetes tájékoztatás, igénybejelentés
3. § Az előzetes tájékoztatást kérő érdekelt kérelmének tartalmaznia kell a tervezett felhasználási hely címét, rendeltetését -lakó-, vegyes-, vagy egyéb épület-, a vételezni kívánt legnagyobb hőteljesítményt és a tervezett éves hőigényt, valamint a TKSZ. 2.1.3. pontjában foglaltaknak megfelelően a távhőmennyiség mérésének tervezett helyét.
3. A közüzemi szerződés megkötése
4. § (1) Az általános közüzemi szerződés a TKSZ. 2.1. 1. pontja szerinti szolgáltatásra, vagy szolgáltatásokra a Tszt. 43. §. (6) bekezdés szerinti megállapodás aláírásával jön létre. Amennyiben a felhasználó és a szolgáltató a megállapodás feltételeiben nem tud megállapodni, a felek jogviszonyára az általános közüzemi szerződés érvényes, a szolgáltatás díjának elszámolására és a díjfizetésre ezen rendelet előírásait kell alkalmazni.
(2) Az (1) bekezdésben meghatározottak szerint kell eljárni a közüzemi szerződés megkötéséig, ha a felhasználó és a szolgáltató között a jogviszony a Tszt. 37. §. (5) bekezdése szerint a szolgáltatás igénybe vételével jött létre.
(3) Az általános közüzemi szerződést a Tszt. 3. §. g) pontja szerinti felhasználó köti meg a szolgáltatóval.
(4) A távhőszolgáltatási közüzemi szerződésnek a TKSZ. 9. és 10. pontjaiban foglaltakon túl tartalmaznia kell annak a személynek a nevét, címét és elérhetőségét, akivel a távhőszolgáltató a
felhasználó megbízottjaként az üzemvitellel, a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, az épület fűtési hőigényével kapcsolatos kérdésekben jogosult eljárni.
(5) A közüzemi szerződés megkötésekor, valamint a távhőszolgáltató kérésére a díjfizetők Tszt. 45. §
(1) bekezdés a) pontja szerinti adatait, a felhasználó, vagy képviselője, a felhasználó személyében bekövetkezett változást a régi és az új felhasználó, vagy képviselőjük együttesen közli a távhőszolgáltatóval.
4. A közüzemi szerződés módosítása, felmondása
5. § (1) Ha a felhasználási helyen valamely épületrész távhőellátását kívánják megszüntetni, a közüzemi szerződés módosítására van szükség. Ebben az esetben a Tszt. 38. § (5) bekezdésében foglaltak az egyedi közüzemi szerződés módosítására is irányadóak.
(2) A közüzemi szerződés módosítása iránti igényt a tulajdonos és felhasználó közösen írásban jelenti be a távhőszolgáltatónak. A távhőszolgáltató 15 napon belül köteles a módosítás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót írásban tájékoztatni. A felhasználó képviselője köteles felelős nyilatkozatot tenni a Tszt. 38.§ (5) bekezdés a) pontjában előírt tulajdonostársi hozzájárulások meglétéről. A távhőszolgáltató a Tszt. 38. § (5) bekezdésében előírt feltételek meglétét köteles vizsgálni.
(3) A szerződés (1) bekezdés szerinti módosítása iránti igény, eltérő megállapodás hiányában, az épületrész -lakás, nem lakás céljára szolgáló helyiség- egészére, továbbá mind a fűtési célú, mind a használati melegvíz-szolgáltatási célú hőellátás megszüntetésére vonatkozik.
6. § (1) A távhőszolgáltatásra irányuló közüzemi szerződést a felhasználó a Tszt. 38. § (2) bekezdés a)-
d) pontjaiban meghatározott együttes feltételek fennállása esetén 30 napos felmondási idővel mondhatja fel.
(2) A felhasználó a közüzemi szerződés felmondása iránti szándékát írásban köteles a távhőszolgáltatónak bejelenteni. A távhőszolgáltató 15 napon belül írásban köteles a felmondás feltételeiről, az előírt eljárásról a felhasználót tájékoztatni. Felmondás esetén a távhőszolgáltató a törvényben, rendeletben és szerződésben előírt feltételek meglétét köteles vizsgálni.
(3) Amennyiben a felhasználási helyet magában foglaló ingatlannak több tulajdonosa van -társasház, szövetkezeti ingatlan, a közös tulajdon-, a felhasználó köteles biztosítani a Tszt. 38. § (2) bekezdés a) pontjában foglaltaknak megfelelő hozzájárulások meglétét és erről köteles a távhőszolgáltató részére felelős nyilatkozatot tenni.
(4) Épületrész leválása esetén meg kell szüntetni az épületrészben a távhő igénybevételének lehetőségét. A hőleadó berendezéseket le kell választani az épület felhasználói rendszeréről és az átmenő vezetékeket hőszigeteléssel kell ellátni. Ezzel egyidőben az épület üzemben maradó felhasználói berendezésein – beleértve a hőközpontot is – az annak megfelelő működését biztosító, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, beszabályozásokat is el kell végezni. Az előzőek megvalósításához szükséges munkálatokat az ingatlantulajdonos tulajdonában lévő felhasználói berendezéseken a felhasználó köteles elvégeztetni.
(5) A (4) bekezdésben foglalt munkálatokról a felhasználó arra jogosult által készített tervet és műszaki leírást köteles a távhőszolgáltató rendelkezésére bocsátani, amelyeknek az épület teljes fűtési rendszerére ki kell terjednie. Az épület üzemben maradó fűtési rendszerét – beleértve a hőközpontot is
– érintően a tervnek tartalmaznia kell a megváltozott hőszükséglet mértékére vonatkozó számításokat, a leválasztás miatt szükséges átalakításokat, a beszabályozási tervet. Amennyiben a terv szerint az átalakítás jogszabályba, műszaki előírásba ütközik, vagy más felhasználó, díjfizető részére való szolgáltatást akadályozza, a távhőszolgáltató 15 napon belül köteles álláspontját a felhasználóval írásban közölni. A tervezéssel és a terv módosításával kapcsolatos eljárások és azok költségei a felhasználót terhelik.
(6) A (4) bekezdés szerinti munkálatok befejezését a felhasználó köteles a távhőszolgáltatónak írásban bejelenteni, mellékelve a kivitelező nyilatkozatát arról, hogy az átalakítás a benyújtott terveknek megfelelően készült el. A távhőszolgáltató a bejelentést követő 8 munkanapon belül köteles a munka terv szerinti megvalósítását, az összkomfortos komfortfokozatot biztosító hőellátás elkészültét a helyszínen ellenőrizni. Az ellenőrzés eredményét jegyzőkönyvben kell rögzíteni.
(7) A felhasználó, vagy a díjfizető díjfizetési kötelezettsége a felmondási idő lejártával, abban az időpontban szűnik meg, amikor a felhasználó a távhőellátás bármilyen módon való igénybevételének lehetőségét a jogszabályi előírások betartásával teljes egészében megszüntette.
5. Bekapcsolás
7. § (1) A bekapcsolás során a távhőszolgáltató a hőmennyiségmérő-kör elemeit és a használati melegvíz felhasználást mérő vízmérőt a mérőeszköz e célra kialakított helyén, illetéktelen beavatkozás, leszerelés megakadályozása céljából plombával, vagy plombatokkal köteles ellátni.
(2) A mérőeszközök felszerelését a szükséges adatok feltüntetésével az üzletszabályzatában meghatározott módon dokumentálja a távhőszolgáltató.
(3) A mérőeszközök vagy azok részegységeinek cseréjekor a (2) bekezdés szerint kell eljárni.
6. Vételezés
8. § A felhasználó a TKSZ 12.1. pontjába foglaltak alkalmazásával jogosult olyan mennyiségű hőenergiát vételezni, amennyi a felhasználási berendezések üzemképes és biztonságos állapota mellett a közüzemi szerződésben rögzített szolgáltatás teljesítéséhez szükséges.
9. § A távhőszolgáltató a szolgáltatói hőközpontból való hőellátás esetén a fűtési célú távhő szolgáltatásának megkezdésére és a befejezésére vonatkozó igényeket a hőközpontban, valamennyi érintett felhasználóra kiterjedően azonos módon és mértékben teljesíti.
10. § (1) Amennyiben a felhasználó a fűtési célú távhőszolgáltatás megkezdésével, befejezésével, a szolgáltatás mértékével kapcsolatos igényét nem adja meg, vagy szolgáltatói hőközpontból ellátott épületekben lévő hőfogadó állomáson szabályozásra nincs lehetőség, és a felhasználók az előzőekben felsoroltakról nem állapodtak meg, vagy erről egyhangúlag nem rendelkeznek, a távhőszolgáltató – ha a felhasználói berendezés állapota ezt lehetővé teszi – a következők szerint szolgáltat:
a) fűtési célú távhőszolgáltatást a fűtési időszakban a hőközponti fűtésszabályozó működtetésével folyamatosan teljesíti. A fűtés indításra vagy leállításra vonatkozó igényt az írásos megrendelést követően 24 órán belül teljesíti.
b) a használati melegvíz-szolgáltatási célú távhőszolgáltatást folyamatosan teljesíti.
(2) Fűtési célú távhőszolgáltatás esetében a távhőszolgáltató a csatlakozási ponton a külső hőmérséklet függvényében - eltérő megállapodás hiányában - legalább annyi hőenergiát szolgáltat, amennyi az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett az MSZ-04- 140-2 építésügyi ágazati szabvány szerinti belső hőmérsékletek biztosításához szükséges, azaz
a) előszobában, konyhában, WC-ben +16 °C
b) hallban, lakószobában, irodában, üzletben,
klubszobában, rendelőben +20 °C
c) mosdóhelyiségekben, fürdőszobában +24 °C (távfűtéses hőleadó berendezés alkalmazása esetén)
d) közös használatra, nem lakás céljára szolgáló helyiségekben, területeken+12 °C
e) barkácsműhelyben, műhelyben +16 °C
f) garázsban + 3 °C.
(3) Teljesítettnek minősül a használati melegvíz-szolgáltatás abban az esetben, ha az üzemképes felhasználói berendezések rendeltetésszerű működése mellett, folyamatos vételezésnél a használati melegvíz hőmérséklete a kifolyóknál mérve legalább + 40°C hőmérsékletű.
7. Szüneteltetés, korlátozás
11. § (1) A távhőszolgáltató a Tszt. 40. §-a szerint jogosult a távhőszolgáltatást szüneteltetni.
(2) A felhasználó a távhő vételezés szüneteltetését jogosult igényelni a tulajdonában, üzemeltetésében lévő felhasználói berendezések terv szerinti karbantartásának, felújításának idejére vagy váratlan meghibásodás miatt szükséges fenntartási munka elvégzése idejére.
(3) A tervezett karbantartási, felújítási munkákat a tárgyév április 15. és október 15. közötti időszakban
– más megállapodás hiányában – 8 napon belül kell elvégezni. A munkák megkezdésének és várható befejezésének időpontjáról a távhőszolgáltató legalább 8 nappal korábban köteles írásban tájékoztatni a felhasználókat.
(4) A távhőszolgáltató a nem a (2) bekezdés hatálya alá tartozó munkálatokat (meghibásodás kijavítása, veszélyhelyzet megszüntetése, üzemzavar elhárítása) a felek egymás egyidejű - a meghibásodás okát és a hiba kijavításának kezdetét tartalmazó - írásbeli értesítése mellett, a műszakilag lehetséges legrövidebb idő alatt végzi el.
(5) A felhasználó a tulajdonában lévő berendezés karbantartását, javítását és felújítását a (2) – (4) bekezdésben foglaltak szerint jogosult elvégezni.
12. § (1) A távhőszolgáltató jogosult a Tszt. 41. § (1) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott feltételek esetén, a Vhr. 16. §-ában foglaltak figyelembe vételével a távhőszolgáltatás korlátozására.
(2) A távhőszolgáltató jogosult országos tüzelőanyaghiány és környezetvédelmi érdekből a szolgáltatást korlátozni.
(3) A korlátozás bevezetéséről, annak okairól a távhőszolgáltató az önkormányzatot haladéktalanul tájékoztatni köteles.
(4) Lakossági felasználó korlátozására csak végső esetben és csak akkor kerülhet sor, ha az egyéb felhasználók korlátozása után az még szükséges.
(5) A távhőszolgáltatás szünetelése miatt a felhasználói berendezésekben keletkezett károkat, ha a szolgáltatás szünetelésében a felhasználó vétlen, a szolgáltató köteles megtéríteni. Ezen túlmenően a Tszt. 40. §-a szerinti szüneteltetésből, vagy a Tszt. 41. §-a szerinti korlátozásból eredő károkért a távhőszolgáltatót kártalanítási kötelezettség nem terheli.
(6) A korlátozást öt fokozatban, a hőhordozó közeg csökkentésével, végső esetben a hőszolgáltatás szüneteltetésével kell megvalósítani.
13. § (1) A felhasználók korlátozási sorrendje a következő:
a) I. kategória : egyéb felhasználó, kivéve közintézmény
b) II. kategória : egyéb felhasználó: közintézmény, kivéve az egészségügyi, szociális és gyermek intézményeket
c) III. kategória : használati melegvíz szolgáltatás szüneteltetése
d) IV. kategória : lakásfűtés csökkentése
e) V. kategória : szolgáltatás szüneteltetése
(2) A korlátozás megvalósítása két lépcsőben történik:
a) első lépcsőben a fagyveszély elhárításának mértékéig az I.-IV. kategóriákban, Kecskeméti úti tömbfűtőműhöz tartozó, valamint a Bárány úti lakótelep fűtőművéhez tartozó közterület, egyéb felhasználók
b) második lépcsőben az V. kategóriában teljes korlátozásra kerül sor mindkét fűtőmű esetében , a szolgáltatás szünetel.
(3) Az egyéb felhasználó korlátozható teljesítményét kategóriánként a szolgáltató állapítja meg, erről a felhasználót tájékoztatja.
(4) A korlátozás elrendelése egyéb felhasználó esetén telefonon, telefaxon, e-mailen vagy személyesen történhet.
(5) A korlátozás végrehajtásáról a felhasználó gondoskodik, melyért a szervezet vezetője a felelős. (6) A lakossági és egyéb felhasználók korlátozásának bejelentése tömegkommunikációs eszközök, sajtó, hirdetmény útján történik, végrehajtása a szolgáltató feladata.
(6) A korlátozás az egészségügyi, szociális és gyermek intézményeket csak környezetvédelmi katasztrófa esetén az V. kategóriában érintheti.
8. Felhasználói berendezés létesítése, működtetése, fenntartása, átalakítása
14.§ A nem a távhőszolgáltató tulajdonában lévő hőközponti berendezések fenntartása és üzemeltetése, eltérő megállapodás hiányában, a hőközpont tulajdonosának feladata.
15. § (1)A felhasználó a távhőszolgáltató előzetes engedélyével végezheti el az olyan építészeti vagy épületgépészeti átalakítást, amely a távhővel ellátott felhasználási hely díjfizetés alapját képező légtérfogatát, vagy a hőteljesítmény igényét növeli. A megnövekedett távhőigény kielégítéséről a felhasználónak a távhőszolgáltatóval előzetesen meg kell állapodnia.
(2) Az átalakításról arra jogosult által készített olyan tervet kell a távhőszolgáltatóhoz benyújtani, amely figyelembe veszi az épületet ellátó hőközpont műszaki adottságait, tartalmazza a többletteljesítmény iránti igénnyel kapcsolatos számításokat. Az átalakítás befejezését írásban be kell jelenteni a távhőszolgáltatónak.
(3) A munkálatok elvégzése után a felhasználási hely ellátására érvényben lévő közüzemi szerződést a megnövekedett légtérfogatnak, vagy többletteljesítmény iránti igénynek megfelelően, épületrészenkénti díjszétosztás esetén a díjfizetőkre és a hődíj új szétosztási arányaira is kiterjedően módosítani kell.
9. Mérés
16. § (1) Az ellátott épületben a hőmennyiségmérő mérőműszerek helyét és üzemeltetésének lehetőségét a felhasználási hely tulajdonosa köteles díjmentesen biztosítani.
(2) Hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérés helye a felhasználói, vagy a szolgáltatói hőközpont primer hőfogadó egysége, amelybe a mérőeszközt a forgalmazó, vagy szállító által megadott, a mérő hitelesítési engedélyében előírt beépítési követelmények betartásával kell beszerelni.
(3) A hőfogadó állomáson a hiteles hőmennyiségmérést, vagy a költségmegosztást szolgáló mérőműszereket az alkalmazott mérőeszközre vonatkozó beépítési követelmények betartásával kell felszerelni.
(4) Épületrészenkénti mérés szerinti távhőszolgáltatás esetén a hőmennyiségmérőt az épületen belül elhelyezve, a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az az adott épületrész egészének hőfelhasználását mérje.
(5) A használati melegvíz fogyasztást rögzítő vízmérőt a mérőre vonatkozó beépítési követelmények betartásával úgy kell felszerelni, hogy az adott épület, vagy épületrész egészének vízfelhasználását mérje.
(6) A felhasználónál felszerelt hőmennyiség-, és használati melegvíz mérők rongálás elleni védelméről és a plombák sértetlenségéről a felhasználó köteles gondoskodni.
10. Távhőszolgáltatás díjai és azok megállapítása
17. § (1) A távhőszolgáltatási díjak számítását az 1. melléklet határozza meg.
(2) A távhőszolgáltatás csatlakozási díjának és a lakossági távhőszolgáltatás díjának megváltoztatását a távhőszolgáltató kezdeményezi a Tszt. 57/A. § alapján.
(3) A távhőszolgáltató a következő évi alapdíjainak módosítása érdekében évente egy alkalommal, február 15-ig nyújthat be javaslatot az Önkormányzathoz.
(4) A hatósági árváltozást követően az új ár az érvényes szerződés részévé válik.
(5) A távhőszolgáltatásért a felhasználó, vagy a díjfizető alapdíjat és hődíjat (a továbbiakban együtt:
távhőszolgáltatási díj) köteles fizetni. A nem lakossági célú felhasználót a fizetendő távhőszolgáltatási díjakról a távhőszolgáltató az árváltozást megelőzően legalább 15 nappal írásban értesíti.
(6) Az alapdíj a távhőszolgáltatás – fűtési és melegvíz célú felhasználása – folyamatos igénybevétele lehetőségének biztosításáért és a távhőszolgáltatás igénybevételéért fizetendő, 1 légköbméterre megállapított díj. Mértéke: az épületnek, épületrésznek a közüzemi szerződésben meghatározott légtérfogata ( lm3 ) után fizetendő éves díj (Ft/lm3/év).A hődíj a felhasználó által vételezett hőmennyiség után fizetendő, 1 GJ-ra (gigajoule-ra) megállapított díj.
(7) Ha több személy tulajdonában lévő, hőközponti mérés szerinti távhőszolgáltatásban részesülő épület távhőszolgáltatási díjait egy összegben egyenlíti ki, a felhasználó képviselője a távhőszolgáltató részére köteles írásban nyilatkozni a nem lakossági célú távhőellátásként igénybe vett távhőszolgáltatás arányáról. A nyilatkozatot a bejelentésben szereplő adatok változása esetén is meg kell tenni. A nyilatkozat tartalmáért a nyilatkozattevő felelősséggel tartozik. A nyilatkozat elmulasztása esetén – a nyilatkozat megtételét követő mérőleolvasás időpontjáig – a távhőszolgáltató jogosult a nem lakossági célú távhőszolgáltatási díjakat alkalmazni.
(8) A díjakat a távhőszolgáltató által kiállított számlán feltüntetett határidő lejártáig kell megfizetni.
11. Az alapdíj alkalmazása és fizetése
18. § (1) A felhasználó, vagy a díjfizető az alapdíj 1/12 részét a tárgyhónapban fizeti a távhőszolgáltatónak a számlán feltüntetett időpontig.
(2) Az (1) bekezdés szerinti alapdíjak alkalmazásánál a légtérfogat számításánál az éléskamra, valamint az épületrész légterének a közművezetékeket védő burkolat mögötti része nem vehető figyelembe. Ha a távhőszolgáltatásban részesülő épületrész fürdőszobájában az előírt hőmérséklet biztosítását kiegészítő fűtéssel tervezték, az épületrész légtérfogatának megállapításánál a kiegészítő fűtéssel ellátott fürdőszoba légtérfogatának 60 %-át kell számításba venni.
(3) Fűtöttnek minősül az a helyiség, amelyben fűtőtest, vagy egyéb hőleadó berendezés van, ha azt fűtöttre tervezték és – elhelyezkedésének, eredeti rendeltetésének, vagy műszaki megoldásának megfelelően – a helyiség hőmérséklete a távhőszolgáltatás folytán biztosított.
(4) A számítás alapjaként az engedélyezett tervdokumentáció, vagy az ingatlan-nyilvántartás adatait kell figyelembe venni.
(5) Ha a felhasználói berendezések hibája vagy alkalmatlansága miatt nem teljesíthető a szolgáltatás, a felhasználónak az adott szolgáltatásra vonatkozó alapdíjat meg kell fizetnie.
(6) Ha a felhasználó év közben köt, vagy mond fel általános közüzemi szerződést, a szerződéskötés, vagy felmondás évében a naptári évre számított alapdíjnak az arányos részét kell megfizetnie.
(7) A felhasználó a felhasználási hely légtérfogatának megfelelő éves alapdíjat mindaddig köteles a távhőszolgáltató részére megfizetni – abban az esetben is, ha távhőt nem vételezett – amíg az a távhőszolgáltatást ténylegesen meg nem szüntette.
(8) Alapdíjak:
a) fűtési alapdíj: 320,14 Ft/ lm3/ év. a díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
b) használati melegvíz alapdíj: 90,28 Ft/ lm/ év. a díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza.
12. Hődíj alkalmazása , elszámolása és fizetése
19. § (1) A fűtési hőenergia díját a lakossági felhasználó – eltérő megállapodás hiányában – 6 hónapon át, havonta a fűtési idényben a várható hőfelhasználásának megfelelően havi egyenlő részletekben teljesíti a számlán feltüntetett időpontig. A távhőszolgáltató a mért fogyasztás alapján a hődíjat a felhasználói közösséggel kötött általános közüzemi szerződés szerint szétosztja, és a részfizetések összegével évente legalább egyszer, a fűtési idény végén elszámol.
(2) A mért fogyasztás hődíját a felhasználó és a távhőszolgáltató közötti megállapodásban foglalt légtérfogata (lm3) arányában kell a díjfizetőknek megfizetni.
(3) Az általános közüzemi szerződésről, annak a díjszétosztás módjára, arányaira vonatkozó rendelkezéseiről és ezek változásáról a felhasználó képviselője köteles a díjfizetőket tájékoztatni. A díjfizető kérésére a távhőszolgáltató ügyfélszolgálata köteles az általános közüzemi szerződésről, a díjszétosztás módjáról és az adott díjfizetőre vonatkozó díjszétosztási arányról a díjfizetőnek tájékoztatást adni.
(4) Az egyéb felhasználó és az egyedi mérésű felhasználó a vele kötött közüzemi szerződés szerint fizeti a díjat.
13. Használati melegvíz fogyasztás elszámolása
20.§ (1) A használati melegvíz díját egyedi mérés alapján, hitelesített, a távhőszolgáltató által szakszerűen felszerelt melegvízmérő óra szerinti mennyiség alapján kell elszámolni.
(2) A melegvízmérők leolvasása évi egyszeri alkalommal történik. A közbenső időben a felhasználónak, díjfizetőnek a szolgáltatóval kötött megállapodás szerinti előleg kerül számlázásra.
(3) A használati melegvíz előállításához felhasznált hálózati hidegvíz és csatorna használat díja, továbbá a vonatkozó jogszabályokban előírt egyéb költségelemek közvetített szolgáltatásként kerülnek továbbszámlázásra a közüzemi vízellátó által számlázott árakon. Árváltozáskor az összevont díjakat a távhőszolgáltató jogosult külön ármegállapítás nélkül érvényesíteni a felhasználók és díjfizetők felé.
(4) A használati melegvíz felmelegítésének hődíj költsége a melegvíz fogyasztás, a fajlagos hőszükséglet és a hőenergia egységárának szorzata.
(5) A hőközpontban 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez és hőn tartásához szükséges hőmennyiséget a távhőszolgáltató állapítja meg. Az 1 m3 közműves ivóvíz felmelegítéséhez és hőn tartásához szükséges hőmennyiség a szolgáltatói tulajdonú hőközpontokban hitelesen mért hő- és használati melegvíz felhasználás mennyiségeinek hányadosa (GJ/vízm3). Ezt az átlagos fajlagos hőmennyiséget a távhőszolgáltató köteles felülvizsgálni és újra megállapítani. A fajlagos hőmennyiséget a következő év január havi hőfelhasználás elszámolásától kezdődően jogosult alkalmazni.
14. Díjfizetés általános szabályai
21. § (1) A Szolgáltatót havonta számlaadási, a felhasználót, díjfizetőt a számlán feltüntetett fizetési határidőig díjfizetési kötelezettség terheli.
(2) A felhasználó vagy díjfizető díjfizetési kötelezettségének eleget tehet:
a) pénztári befizetéssel
b) a szolgáltató bankszámlájára történő utalással
c) postai befizetéssel
d) lakossági folyószámláról
e) bankkártyával.
(3) Késedelmes fizetésnek minősül, ha a felhasználó vagy díjfizető a szolgáltatás ellenértékét a számlán feltüntetett határidőig nem fizeti meg, továbbá a fizetési határidőig csak részben egyenlíti ki.
(4) Késedelmes fizetés esetén a felhasználó, díjfizető köteles a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény 232. § (3) bekezdés szerinti pénztartozás esetén megállapítható kamatot vagy a szerződés szerinti késedelmi kamatot megfizetni.
15. Csatlakozási díj
22. § (1) Új vagy növekvő távhőigénnyel jelentkező felhasználási hely tulajdonosától az igényének kielégítését szolgáló hőteljesítmény rendelkezésre állásához szükséges szolgáltatói tulajdonú berendezések létesítése, bővítése, átalakítása céljából a távhőszolgáltató csatlakozási díjat kérhet.
(2) A távhőszolgáltató a csatlakozási díj mértékét mérsékelheti.
(3) A bejelentett új vagy növekvő távhőteljesítmény-igény kielégítésére, a csatlakozás feltételeire az igénybejelentőnek és a távhőszolgáltatónak egymással külön szerződést kell kötnie.
(4) A csatlakozási díj mértéke a felhasználó ellátása érdekében szükséges
a) bekötővezeték létesítéséhez: 0 Ft/nyomvonal folyóméter
b) szolgáltatói tulajdonú egyéb berendezések létesítéséhez, bővítéséhez: 0 Ft/kW
16. Szerződésszegés és következménye
23. § (1) A Tszt. 50. § (3) bekezdés szerinti pótdíj mértéke a távhőszolgáltatás körében elkövetett szerződésszegés esetén szerződés nélküli távhőfogyasztás esetén a szerződésszegés tartama alatt elfogyasztott hőmennyiség díjának kétszerese.
(2) A Tszt. 49. § (2) bekezdés a) pontjában szabályozott szerződésszegés esetén: az éves alapdíj 1/6- od része, a túllépéssel arányos mennyiségre számítva. Abban az esetben fizetendő, amennyiben a felhasználó a szerződés szerint lekötött hőteljesítményt egy-egy napon folyamatosan 60 percnél hosszabb időtartamon keresztül túllépi, ilyenkor annyiszor kell az esetenként vételezett hőteljesítmény többlet után pótdíjat fizetni, ahány napon a lekötött teljesítményt túllépte.
(3) A Tszt. 49. § (2) bekezdés c), d), e), f) és g) pontjaiban szabályozott szerződésszegés esetén a felhasználóra (díjfizetőre) vonatkozó alapdíj háromszorosa, a szerződésszegés, vagy a más módon történő szabálytalan vételezés időtartamára számítva.
24. § (1) A Tszt. 49. § (2) bekezdés c) - g) pontjaiban szabályozott szerződésszegés esetén, vagy szabálytalan vételezés esetén vagy szerződés nélküli vételezés esetén a pótdíj mértéke a méretlen időszakra a szerződésszegést megelőző időszak – legalább három hónap – mért felhasználásából számított átlagmennyiség díjának kétszerese. Ha a három hónap átlaga nem számolható ki hitelt érdemlően, akkor a pótdíj mértéke havi 20 m3 melegvíz ára.
(2) Amennyiben a távhőszolgáltató a felhasználó szerződésszegése miatt a szolgáltatás felfüggesztésére jogosult, az ennek végrehajtásához szükséges munkálatokat a felhasználói berendezéseken is jogosult elvégezni, az ingatlantulajdonos pedig ezt tűrni köteles.
17. Záró rendelkezések
25. § Ez a rendelet 2011. április 1-én lép hatályba.
26. § (1) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 5/2009. (II. 27.) ÖT. számú rendelet.
(2) A rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a távhőszolgáltatásról, valamint a távhőszolgáltatás díjáról és a díjalkalmazás feltételeiről szóló 5/2009. (II. 27.) ÖT. számú rendelet módosításáról szóló 7/2010. (II. 26.) ÖT. számú rendelet.
27. § E rendelet a belső piaci szolgáltatásokról szóló, az Európai Parlament és a Tanács 2006/123/EK irányelvnek való megfelelést szolgálja.
Nagykőrös, 2011. március 31.
Xx. Xxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxxx Xxxx
polgármester jegyző
1. melléklet a18/2011. (IV. 1.) önkormányzati rendelethez
Alapdíj egységár és hődíj egységár meghatározása
1. Az alapdíj:
Számítási módja:
P = 1 ⎡ K1 K 2 (P' FL'−Δx' y) + Δxy⎤
⎣
FL ⎢
⎥
K 2 ' ⎥⎦
ahol: FL, FL’ | összes fűtött légtérfogat | (lm3) |
K2 | következő évi fejlesztési forrás | (-) |
K2’ ∆xy | módosítani kívánt alapdíj fejlesztési forrás tárgyévi figyelembe vehető behajthatatlan | (-) |
felhasználói kintlévőség növekmény | (Ft) | |
∆x’y | megelőző évi figyelembe vett behajthatatlan | |
P’ | felhasználói kintlévőség növekmény módosítani kívánt alapdíj (tárgyévi) | (Ft) Ft/lm3/év |
K = 0,47 L + 0,18 Kv + 0,17 A + 0,1 KSHFA + 0,08 KSHTA
1 L ∘
Kvo A ∘
100
100
(a képlet szorzótényezőit 3 évente aktualizálni kell az önkormányzat bevonásával)
ahol: Lo bázis bér (Ft/év)
L az új bér (terheivel együtt) (Ft/év)
Kvo bázis villamosenergia ár (Ft/kWh)
Kv az új villamosenergia ár (Ft/kWh)
Ao bázisévi amortizációs leírás (Ft/év)
A tárgyévi értékcsökkenési leírás (önkormányzati és üzemeltetői együtt) KSHFA KSH hivatalos fogyasztói árindex
KSHTA KSH hivatalos termelői árindex
(A képletben szereplő termelői árindex csillapított inflációkövetést biztosít!)
Alapdíj használati melegvíz, vonatkozásában:
∆x’y ≡ ∆xy ≡ 0 és K2’ ≡ K2 ≡1,00
Alapdíj fűtés vonatkozásában:
🛆x’y - 🛆xy külön megállapodás szerint és
K2 = 1,09 2005.01.01. – 2013.12.31.
2. A hődíj:
Számítási módja:
⎡⎛
T '1
G'1 ⎞
⎛ T '2
G'2 ⎞ ⎤
H = Ho ⎢⎜ 0,2 T
+ 0,8
G
⎟0,78 + ⎜ 0,2
T
+ 08
G
⎟0,22⎥
⎣⎝ 1
1 ⎠ ⎝ 2
2 ⎠ ⎦
ahol
H az új hődíj
Ho bázisár, a fűtésnél, ill. használati melegvíz termelésnél módosítani kívánt ár, (Ft/GJ, Ft/vm3, Ft/lm3, év)
T1 az érvényes gáz teljesítménydíj a Bárány utcai kazánházban T’1 az új gázteljesítménydíj a Bárány utcai kazánházban
G1 az új érvényes gáz hődíj a Bárány utcai kazánházban G’1 az új gáz hődíj a Bárány utcai kazánházban
T2 az érvényes gáz teljesítménydíj a Kecskeméti utcai kazánházban T’2 az új gázteljesítménydíj a Kecskeméti utcai kazánházban
G2 az érvényes gáz hődíj a Kecskeméti utcai kazánházban G’2 az új gáz hődíj a Kecskeméti utcai kazánházban
A képletben szereplő állandó szorzótényezők a teljesítménydíj, gázdíj arányát, vagy a két kazánház hőfelhasználásának arányát tükrözik. Amennyiben a fenti körülményekben változás áll be a vállalkozó jogosult az új körülményeknek megfelelően módosítani azokat.