KöBE

LENDÜLET TOP CASCO BIZTOSÍTÁS

személygépkocsikra és kishaszongépjármûvekre

Hatályos: 2023. június 1-tôl

Tartalomjegyzék

1. Lendület Top Casco biztosítás

Ügyféltájékoztató 3

Szerzôdési feltételek 10

Gépjármûben ülôk kiegészítô balesetbiztosításának

feltételei 25

Függelék 28

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerzôdéshez 29

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl 31

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 35

Ügyféltájékoztató

Tisztelt Ügyfelünk!

Mindent óvni kell, amink van!

Az autó mára már mindennapjaink természetes, egyben nél- külözhetetlen kelléke, egyre többen a munka elvégzését meg- könnyítô eszközként és a keresô tevékenységük mindennapi segítôjeként is tekintenek az autóra. Ebbôl fakad, hogy az autó balesete, sérülése vagy netán ellopása súlyos nehézséget okoz a napi életvitelünkben, nem is beszélve a családi vagy a vállalkozási költségvetés megrendülésérôl.

Ilyenkor nélkülözhetetlen egy idôben érkezô segítség: a casco biztosítási szolgáltatás.

A KöBE célja a „Lendület” casco termékcsaláddal, hogy az Autósok minél szélesebb köre részére kínáljon elérhetô áron, választható önrész, avulásmentes szolgáltatási mód igénybe vételével teljes, komplex védelmet. Újdonságként a gépkocsiban ülôk részére kiegészítô balesetbiztosítás is vá- lasztható.

Fontosnak tartjuk kiemelni, hogy ebben a tájékoztatóban sze- replô információk nem helyettesítik a biztosítási feltételek megismerését, azokat nem módosítják, illetve nem értelmezik át a feltétel szövegét. Ezért javasoljuk, hogy a feltételeket is feltétlenül olvassa át!

Amennyiben a LENDÜLET TOP CASCO termékkel kapcso- latosan további információra lenne szüksége, kérjük, forduljon telefonos Ügyfélszolgálatunkhoz (0036-1-433-1180), ahol munkaidôben szíves rendelkezésére állnak.

Melyek a legfontosabb információk a biztosítóval kapcsolatosan?

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továb- biakban: KöBE) 1996 óta egyesületi formában, non-profit elven mûködô biztosító, szolgáltatásait kizárólag saját tagjainak nyújtja.

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Székhelye: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142. Internet: xxx.xxxx.xx

E-mail: xxxx@xxxx.xx

xxxxx@xxxx.xx (adminisztrációs ügyek) xxx@xxxx.xx (kárrendezés)

Telefon: x00-0-000-0000

Jogi forma: Egyesület Nyilvántartási szám: 00-00-0000000

Felügyeleti szerv: Magyar Nemzeti Bank (MNB)

Székhely: 0000 Xx., Xxxxxxxxx xxx 0. Lev. cím: 1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Telefax: x00-0-000-0000

E-mail: xxxx@xxx.xx

Web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat:

Cím: 1013 Bp., Krisztina krt. 39. Lev. cím: 1534 Bp., BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

Milyen gépjármûre köthetô a biztosítás?

A LENDÜLET TOP CASCO biztosítást a szerzôdés feltételei- nek megfelelô gépjármûvekre – személygépkocsikra és a 3,5 t össztömeget meg nem haladó tehergépkocsikra (kishaszon- gépjármûvek) – lehet megkötni. Így ezen körben casco-t lehet kötni a közúti közlekedéshez elôírt hatósági jelzések (érvénye- sített rendszámtábla) és érvényes dokumentumok (forgalmi engedély) megléte esetén

• a kijelölt gyártmányok meghatározott hengerûrtartalmú, élet- korú és motor teljesítményû típusaira, amelyek

• sértetlen zárakkal, hiánytalan darabszámú, eredeti (gyári) kulcsokkal (elektronikus kulcsokkal), mûködô vagyonvédelmi berendezésekkel rendelkeznek.

A LENDÜLET TOP CASCO biztosítási védelme a személy- gépkocsik és kishaszongépjármûvek magyarországi Eurotax, vagy DAT katalógus – valamint az ajánlattétel során megadott adatok – szerinti, gyárilag beépített alkatrészeire, felszereltsé- gére és felépítményére terjed ki. Személygépkocsik esetében a bôrkárpitot, a xenon, illetve LED fényszórókat nem tekinti a biztosító alapfelszereltségnek. Kishaszongépjármûvek eseté- ben a bôrkárpit, a xenon, illetve LED fényszórók és a speciális felépítmények nem minôsülnek alapfelszereltségnek.

Személygépkocsik és a kishaszongépjármûvek esetén a klíma- berendezést, a különleges keréktárcsákat, a légzsákokat, a metálfényezést, a szervokormányt és az audioberendezést a biztosító – mint egy mai, korszerû gépkocsi alapfelszereltsé- gét – biztosítottnak tekinti, amennyiben az ajánlattétel során megjelölésre kerültek, még akkor is, ha ezek az Eurotax vagy DAT katalógus szerinti alapfelszereltségben nem szerepelnek.

Személygépkocsik esetén külön díjazás ellenében biztosítha- tók a bôrkárpit, a xenon, illetve LED fényszórók. Kishaszon- gépjármûvek esetén a külön beépített, speciális célú felhasz- nálást szolgáló berendezések, felépítmények pótdíj ellenében biztosíthatók.

A személygépkocsiban, illetve a kishaszongépjármûben lévô, utólag beépített GPS, audioberendezés (rádió, magnó, CD le- játszó, DVD lejátszó, telefonkihangosító, hangfalak) legfeljebb

100.000 Ft értékig biztosított.

Jelen szerzôdés alapján nem biztosítható a személygépkocsi, vagy kishaszongépjármû, amennyiben a jármû szemlézése- kor:

• ajtajai, ablakai, csomagtere nem zárhatók tökéletesen,

• zárai nem sértetlenek,

• az adott típushoz tartozó és a gyártó által rendszeresített db-számú, eredeti kulcsok nem állnak rendelkezésre,

• beépített vagyonvédelmi berendezései nem mûködôképesek,

• több karosszéria eleme is látható módon sérült,

• bármely ok miatt mozgásképtelen vagy javítás alatt áll,

• több, korábban már javított, vagy nem eredeti (gyári) karos- széria eleme is van.

Hogyan jön létre a biztosítás, mikor kezdôdik a biztosító kockázatviselése?

A LENDÜLET TOP CASCO biztosítás megkötésére szóban, vagy írásban lehet ajánlatot tenni.

A biztosító a használt gépjármûvekre vonatkozó kockázatvál- lalását állapotfelmérô szemléhez köti.

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy amennyiben a biztosító a kockázatvállaláshoz szemlét írt elô, úgy a kockázatviselés a szemle elvégzését követôen kezdôdhet meg, feltéve, hogy a szerzôdés utóbb létrejön.

A biztosító a szerzôdô által tett nyilatkozatok, valamint a gépjármû szemlézése alapján dönt a biztosítás vállalásáról. A biztosító a szerzôdés elfogadásáról és az elfogadás felté- teleirôl Kötvényt állít ki. Amennyiben a szerzôdô Ajánlatához képest a Kötvény eltérést tartalmaz, arra a Kötvényhez mel- lékelt levélben hívjuk fel a figyelmet.

Ha Ön mindezeken túl eltérést észlel, kérjük, jelezze azt a megadott elérhetôségeinken!

A biztosítás elsô díja a kockázatviselés kezdô napján esedé- kes.

A biztosítási szerzôdés határozatlan tartamú. A biztosítás egy- éves idôszakokból áll. A biztosítás évfordulója a kockázatvi- selés megkezdésének naptári napja, amely a soron következô biztosítási idôszak elsô napja is egyben. Mindezeken túl év- fordulóként választható a biztosított gépjármûre érvényben lévô kötelezô felelôsségbiztosítás biztosítási idôszakának kez- dônapja is.

Milyen okok miatt szûnik meg a szerzôdés?

Általában a casco biztosítási igény a gépjármû vásárlásától az eladásig fennáll, a jellemzô megszûnési ok a gépjármû el- adása, illetve az üzembentartó megváltozása, vagy a gépjár- mûnek a forgalomból történô ideiglenes vagy végleges kivo- nása.

Sajnálatos esetben, amikor a gépjármû biztosítási esemény következtében súlyosan károsodik – nem gazdaságos, vagy mûszakilag lehetetlen a javítása –, totálkár miatt is megszûn- het a casco biztosítás. Ebbe a kategóriába tartozik a gépjármû ellopása is, amikor az ellopott gépjármûvet a tulajdonosának ki kell vonatnia a forgalomból és ezáltal a casco biztosítási érdek is megszûnik.

A casco biztosítást bármelyik fél megszüntetheti az évfordu- lóra vonatkozóan, az évforduló elôtt 30 nappal, írásban meg- tett felmondással.

Elôfordulhat, hogy a szemleköteles jármûvet a biztosító több- szöri próbálkozás ellenére sem tudja megszemlézni az Aján- lattételt követô 30. napig, a szerzôdônek, vagy a biztosítottnak

felróható ok miatt. Ebben az esetben a biztosító elállhat a szerzôdéstôl. Ilyen esetben a szerzôdés az Ajánlattétel nap- jára visszamenôleges hatállyal megszûnik.

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyelmeztetés mellett

– a szerzôdô felet a felszólítás elküldésétôl számított 30 napos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A pótha- táridô eredménytelen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a bizto- sító a díjkövetelését késedelem nélkül bírósági úton érvénye- síti.

Melyek a casco biztosítási események, milyen kizárásokat alkalmaz a biztosító?

Jelen biztosítási szerzôdés teljeskörû biztosítási védelmet nyújt, azaz négy fô biztosítási eseményre terjed ki:

• töréskár,

• elemi kár és tûzkár,

• üvegkár,

• lopás- és rabláskár.

A biztosítási esemény bekövetkeztekor a biztosító a feltéte- lekben rögzített esetekben nyújt kártérítést.

A lehetséges károsító események közül egyes esetek kizárás- ra kerültek. Ezekre az esetekre nem vonatkozik a biztosítási védelem. A védelem nem terjed ki:

a) azokra a károkra, amelyek felkelés, tüntetés, zavargás, sztrájk, terrorcselekmény, háború következtében kelet- keztek, függetlenül attól, hogy az említett események hi- vatalos formában (pl. engedély, hadüzenet) zajlottak le,

b) radioaktív sugárzás által okozott károkra,

c) a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károsodásokra (többek között mûszaki hiba, szerelés, elhasználódás, fa- gyás stb.),

d) a motor által beszívott víz okozta károkra,

e) a vontatás közben bekövetkezett sérülésekre,

f) a gépjármûben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korro- dáló anyagok által elôidézett, vagy általuk súlyosbított ká- rokra (a kársúlyosbítás mértékének megfelelô részére),

g) a gépjármû balesetével összefüggô környezetszennye- zési károkra,

h) a gépjármûben xxxxxxx hiba miatt bekövetkezett biztosí- tási esemény vonatkozásában a mûszaki hibás alkatrészek javítására, cseréjére,

i) ha a gépjármûvön engedélyhez kötött átalakítást végez- tek, de a szükséges engedélyt a káresemény elôtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az átalakítással,

j) a gépjármû olyan felszereléseiben keletkezett károkra, amelyeket az érvényes jogszabályi elôírások tiltanak, vagy külön engedélyhez kötnek, de a szükséges engedélyt a káresemény elôtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az elôírások megszegésével,

k) a gépjármûbôl szerelés nélkül kivehetô audioberendezés ellopása miatti kárra,

l) a gépjármûbe történô ki- és bepakolás, rakodás közben, annak következményeként a gépjármûben és más va- gyontárgyakban keletkezett károkra,

m) a gépjármûvön szállított tárgyak elmozdulása miatt, a szakszerûtlen rögzítés következtében a gépjármûben és más vagyontárgyakban keletkezett károkra,

n) a gépjármûben vagy a raktérben elhelyezett eszközökre, tárgyakra, a gépjármûben ülôk személyes használati tár- gyaira, mindazon tárgyakra, amelyek nem a gépjármû kö- telezô felszereltségéhez tartoznak,

o) a gépjármû sérülés miatti értékcsökkenésére,

p) a gépjármûhasználat kiesése miatt, vagy a gépjármû pót- lása érdekében felmerült járulékos károkra, költségekre (pl.: elmaradt haszon, bérgépjármû igénybevétele, új gép- jármû beszerzésével kapcsolatos költségek),

q) a biztosító által javíthatónak ítélt alkatrész kicserélése ese- tén fellépô többletköltségre,

r) a gépjármû üzem- és kenôanyagaiban keletkezett ká- rokra,

s) a gépjármûrôl leszerelt alkatrészekben, tartozékokban ke- letkezett károkra,

t) a gépjármû karosszériáján elhelyezett hirdetéseket, mat- ricákat ért károkra,

u) a gépjármûvet sporteszközként való használat, vagy ver- senyzés során ért károkra,

v) a gépjármû közúti közlekedésre való mûszaki alkalmat- lanságával összefüggô károkra (pl. gumiabroncsok – pro- filmélység, vagy az idôjárási- és útviszonyoknak nem megfelelô abroncshasználat miatti – elégtelensége),

w) a jelen Szerzôdési Feltételek 11. pontjában felsorolt sze- mélynek nem minôsülô gépjármûvezetô gondatlanságával összefüggô károkra.

Xxxx okok miatt mentesül a biztosító a szolgáltatás megtérítése alól?

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított,

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üzletve- zetésre jogosult tagjuk vagy megbízottjuk, vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szakmai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biz- tosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munka- vállalója vagy megbízottja okozta.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bizo- nyítja, hogy a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségét felróhatóan megsértette. A mentesülés olyan mértékû, amilyen mértékben az összefügg a kötelezettség megszegésével.

Milyen szolgáltatásokat nyújt a biztosító?

A szolgáltatás módja a kár mértékétôl függ.

Totálkár kártérítési szabályait alkalmazza a biztosító, ha a gépkocsi sérülése olyan mértékû, hogy annak helyreállítása mûszakilag vagy gazdaságilag nem racionális, vagy a Biztosító által teljesítendô szolgáltatás (a vonatkozó önrész figyelembe- vétele nélkül tekintett) összege eléri vagy meghaladja a káridô- ponti érték 80%-át. Ezek a szabályok vonatkoznak a gépkocsi ellopásának esetére is. A kártérítést a biztosító a gépkocsi

káridôponti piaci értéke alapján állapítja meg, amely legfeljebb a magyarországi Eurotax vagy DAT katalógus módszertana szerint számított érték. Az így meghatározott kárösszegbôl a biztosító levonja a gépkocsi maradványának (roncsnak) az értékét.

Az újonnan forgalomba helyezett gépkocsi esetében különö- sen nagy anyagi kár éri a tulajdonost, ha röviddel a vásárlás után egy súlyos töréskár miatt helyreállíthatatlanná válik az autója, amelyen esetleg nagy összegû hiteltartozás is van. A casco biztosításunk ezen esetekre, a forgalomba helyezéstôl számított legfeljebb 90 napig kiemelt kompenzációt nyújt, megtéríti a számla szerinti vételárat – a biztosított felszerelt- ség figyelembevételével –, amibôl csak a roncs tényleges ér- tékét és az önrészt vonja le a kártérítés során.

Javítással helyreállítható károk esetén a biztosító a fizikai ká- rosodások hazai javítómûhelyben elvégzett, szakszerû helyre- állításának költségét téríti meg. A biztosító legfeljebb az új al- katrész Audatex katalógus által meghatározott árát és a ma- gyarországi átlagos munkadíjak költségét téríti meg a szerzô- dési feltételekben foglaltak szerint.

A biztosító szolgáltatásával kapcsolatban lényeges körülmény az alábbi szempontok figyelembe vétele:

• a 0–5 év közötti évjáratú biztosított személygépkocsi esetén a javítással helyreállítható károknál az indokolt javítási szám- laköltséget teljes egészében megtérítjük, nem vonunk le ér- tékemelkedést (nem alkalmazunk avultatást), sem az újon- nan beépített alkatrész, sem a fényezés költségébôl, kivéve ha az alkatrész a káresemény elôtt már sérült volt.

• a 0–2 év közötti kishaszongépjármûvek javítással helyreál- lítható kárainál csak a kopó-forgó alkatrészeknél veszünk fi- gyelembe avulást.

• a 5 évnél idôsebb személygépkocsi, valamint a 2 évnél idô- sebb kishaszongépjármû esetén történt javításnál a beépített új alkatrészek árából ún. értékemelkedést vonunk le. Ez azt jelenti, hogy az autó elhasználtságától (korától) függôen az alkatrész költségének térítési összegébôl levonjuk a lecse- rélt alkatrész elhasználódási fokának megfelelô részt.

A gépjármû korának számításánál a Biztosító a gyártási évet veszi alapul.

Mi az önrész és milyen egyéb szolgáltatási korlátozások vannak?

Bármelyik kártérítési módot (javítható kár vagy totálkár) is al- kalmazza az adott káreseménynél a biztosító, az önrész min- den esetben figyelembe vételre kerül. Jelen szerzôdésnél a választható önrész

• 10%, de minimum 50.000 Ft,

• 10%, de minimum 100.000 Ft,

• 20%, de minimum 200.000 Ft.

A kártérítés kiszámításakor a kiválasztott önrész Ft és %-os mértéke közül a szolgáltatási összegtôl függô, nagyobb ösz- szeget vonja le a biztosító. A szerzôdô által választott mini- mális forintösszeget el nem érô károkat a biztosító nem téríti meg.

Szerzôdô a tartam során kezdeményezheti az önrész mérté- kének módosítását. Az önrész mértékének megváltoztatását a biztosító legkorábban a soron következô díjfizetési idôszak elsô napjától teljesíti, amennyiben a módosítási igény azt megelôzôen, legalább 30 korábban nappal beérkezik.

Üvegcsere esetén a biztosító az üveg pótlási összegébôl min- dig 10% önrésznek megfelelô összeget von le.

A szélvédô cseréje nélkül elvégezhetô, javítással helyreállít- ható üvegkárok esetén a Biztosító nem von le önrészesedést.

Amennyiben a szélvédô – a biztosított hozzájárulásával vég- zett – utángyártott alkatrésszel történô cseréjének ÁFÁ-t is tartalmazó költsége nem haladja meg az importôr vagy a gyár- tó által szükségszerûn elôírt, illetve felhasznált alkatrészek (segédanyagok), valamint a javításhoz szükséges átlagóra- díjak alapján számolt munkadíj költségek összegének 75%- át, a Biztosító nem von le önrészesedést.

A fentieket egy-egy példán keresztül mutatjuk be:

1. példa

Skoda Octavia 1,4 Classic – gyártási év: 2007 Lendület Top casco biztosítás önrésze:

20%, de min. 200.000 Ft

1. eset: töréskár

javítási számla költsége: 320.000 Ft levont önrész: 200.000 Ft

Biztosító által térített összeg: 120.000 Ft

2. eset: töréskár

javítási számla költsége: 176.000 Ft levont önrész: 0 Ft (önrész alatti kár) Biztosító által térített összeg: 0 Ft

3. eset: lopáskár – totálkár

használt autó káridôponti értéke: 2.186.000 Ft levont önrész (20%): 437.200 Ft

Biztosító által térített összeg: 1.748.800 Ft*

* A kártérítési összegbôl a biztosító az év végéig járó biz- tosítási díjat levonja.

2. példa

Suzuki SX4 Sedan – gyártási év: 2008 Lendület Top casco biztosítás önrésze:

10%, de min. 100.000 Ft

1. eset: töréskár

javítási számla költsége: 1.250.000 Ft

levont önrész: 125.000 Ft (a javítási költség 10%-a) Biztosító által térített összeg: 1.125.000 Ft

2. eset: üvegkár

cserével helyreállított üvegkár számla szerinti költsége:

75.000 Ft

levont önrész: 7.500 Ft (a javítási költség 10%-a) Biztosító által térített összeg: 60.000 Ft

3. eset: tûzeset – totálkár

használt autó káridôponti értéke: 2.387.000 Ft roncsérték: 485.000 Ft

xxxxxx xxxxxx (10%): 190.200 Ft

Biztosító által térített összeg: 1.711.800 Ft*

a roncs eladásából származó bevétel: 485.000 Ft

* A kártérítési összegbôl a biztosító az év végéig járó biz- tosítási díjat levonja.

A gépkocsiba utólag beszerelt (nem gyári) audioberendezés lopáskára esetén a biztosító a gépjármûben lévô ugyanolyan mûszaki berendezés pótlási költségét téríti meg, legfeljebb

100.000 Ft értékig.

A gépkocsinak a biztosítási eseményhez kapcsolódó szállítá- sával, tárolásával és ôrzésével összefüggésben felmerült és számlával igazolt költségét legfeljebb 200.000 Ft értékhatárig téríti meg a biztosító – ezen esetekben is a benyújtott számla értékébôl a szerzôdésben választott, százalékos önrész kerül levonásra.

A kulcsok elvesztése, ellopása, illetve a zárak sérülése miatt a feltételek szerint térített összegbôl önrész nem kerül levo- násra.

Amennyiben a biztosított a biztosítási szerzôdés megkötése után a gyártó által rendszeresített, eredeti (gyári) kulcsokat elveszti, vagy azokat eltulajdonítják, úgy a biztosító a szerviz- ben végzett csere esetén a kulcs- és zárcserével kapcsolat- ban felmerült, számlával igazolt költségek 50%-át megtéríti. Zárcsere esetén a kiszerelt eredeti zárgarnitúrát le kell adni a biztosítónak.

Amennyiben az egykulcsos rendszerû gépkocsi valamelyik zárbetétje lopás- és rabláskár, vagy annak kísérlete kapcsán sérül, és emiatt szükségessé válik a zárgarnitúra cseréje, úgy a biztosító megtéríti a nem sérült zárbetétek számlával igazolt csereköltségének 80%-át. A kiszerelt eredeti zárgarnitúrát le kell adni a biztosítónak.

Hogyan számítjuk ki a biztosítási díjat?

A biztosítás szerzôdéskötéskori díja a mindenkor érvényes Díjszabás alapján kerül meghatározásra.

A casco biztosítás megkötésekor többféle Kedvezmény ve- hetô igénybe, a biztosító a számára nagyobb kockázat esetén Pótdíjat alkalmaz.

A díjszámításnál figyelembe vesszük a szerzôdô által, a kö- telezô felelôsségbiztosításnál elért bonusz fokozatot. A casco szerzôdésnek nincs önálló, évente változó, a casco káralaku- lása alapján nyilvántartott bonusz besorolása. Év közben csak kivételes esetben változik a díj, ilyen pl. ha a gépjármû hasz- nálati jellegét megváltoztatja a szerzôdô.

Év végén új díjat jogosult meghatározni a biztosító a soron kö- vetkezô biztosítási idôszakra. A szerzôdô jogosult a módosított díjat írásban elutasítani, ez a szerzôdés felmondását jelenti.

Mit jelent a szerzôdô/biztosított közlési és változás-bejelentési kötelezettsége?

A casco biztosítás kapcsán fontos követelmény az Ajánlattétel során közölt adatok valódisága, amely a biztosító kockázat- vállalását alapozza meg. A szerzôdônek a gépkocsi vagyon-

védelmi berendezéseire, a gépkocsi állapotára vonatkozó nyi- latkozata a biztosítási szerzôdés szerves részét képezi.

Ugyanilyen fontos, hogy a szerzôdô/biztosított a szerzôdés megkötését követôen bekövetkezett adatváltozásokat és a biztosítást érintô egyéb körülmények megváltozását írásban közölje a biztosítóval. Ennek elmaradása hátrányos következ- ményekkel járhat, adott esetben a biztosító nem kötelezett a szolgáltatás teljesítésére.

Mit kell tudni a káresemény bejelentésérôl és milyen dokumentumok szükségesek ehhez?

A biztosítási eseményt az észlelést követôen haladéktalanul, de legkésôbb 2 munkanapon belül írásban be kell jelenteni a biztosítónak. A megadott idôszak betartása azért fontos, mivel a káresemény mértékét a biztosító a gépkocsi szemlézésével állapítja meg. Ennek érdekében a gépkocsit a szemle idejéig változatlan állapotban – kivéve a kárenyhítési kötelezettség körébe tartozó tevékenységeket – kell tartani. Csak a szemle és a kárfelvétel megtörténte után lehet a gépkocsi helyreállí- tását megkezdeni.

Speciális a helyzet, ha a gépkocsi külföldön sérül meg és a közvetlen szemlére nincs mód. A káresemény bejelentésekor a biztosítóval elôzetesen kell egyeztetni az ún. szükségjavítás tartalmáról és csak ennek mértékéig javítható meg a gépkocsi külföldön. A teljes helyreállítást a hazaérkezés után lehet el- végezni.

Kárbejelentést a 0036-1-433-1180/3-as telefonszámon, a 0036-1-433-1182-es faxszámon, illetve a xxx@xxxx.xx e-mail címen lehet tenni.

Bizonyos biztosítási eseményeket a biztosítón kívül be kell még jelenteni

• a gépkocsit ért tûz esetén a Tûzrendészeti Hatósághoz,

• a gépkocsi lopás-, rablás-, részlopás, illetve ezekkel össze- függésben okozott rongálási kára esetén a Rendôrségre is.

A kárrendezéshez azon dokumentumokat szükséges benyúj- tani, amelyek a jogalap, a jogosult személy, a biztosítási ese- mény azonosítása és a kár mértékének megállapítása szem- pontjából szükségesek.

Az audioberendezés lopáskára esetén – a berendezés típu- sától függôen – a biztosító bekéri a berendezés illetéktelen használatát megakadályozó, levehetô alkatrészt.

A biztosított gépjármûvet ért lopáskár esetén a biztosítóhoz le kell adni a jármû valamennyi kulcsát, továbbá forgalmi en- gedélyét, vagy ennek a hatóságnál történt leadásáról szóló dokumentumát.

Kiemeljük, hogy amennyiben hatósági eljárás történt a bizto- sítási eseménnyel összefüggésben – pl. rendôrségi vizsgálat

–, az errôl szóló dokumentum szükséges a kárrendezési el- járáshoz.

A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesí-

tendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének esedékességét a be- jelentett biztosítási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy véglegessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezéséhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó hatóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy közvetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem tá- madható eljárást megszüntetô határozata meghozatalához a biztosító nem kötheti.

Mikor fizeti ki a biztosító a kártérítési összeget?

A biztosító a legutolsó szükséges dokumentum beérkezését követô 15 napon belül teljesíti a szolgáltatást.

A biztosító a kártérítési összeget a gépkocsi tulajdonosának, illetve a szerzôdésben megnevezett, szolgáltatásra jogosult személynek fizeti ki.

Melyek a legfontosabb tudnivalók a gépjármûben ülôk

kiegészítô balesetbiztosításra vonatkozóan?

A szerzôdô az autózás kockázatainak – mint kiemelten veszé- lyes üzem – csökkentése érdekében a gépjármû vezetôje és a gépjármûben utazók védelmére balesetbiztosítást köthet.

A balesetbiztosítás a közúti közlekedés során bekövetkezett gépkocsibaleset következményeként elôállt személysérülé- sekre nyújt fedezetet. A gépjármûben – a forgalmi engedély- ben meghatározott szállítható személyek létszáma szerint – ülôk biztosított személynek minôsülnek.

A biztosító szolgáltatására a biztosított, halála esetén a ked- vezményezett – a biztosított törvényes örököse – jogosult.

A balesetbiztosítás a casco szerzôdéssel együtt, vagy a szer- zôdés létrejöttét követôen, utólag is megköthetô.

A balesetbiztosítás idôbeli és területi hatálya a casco biztosí- tási védelem területi hatályával megegyezik.

A kiegészítô balesetbiztosítás önállóan nem maradhat fenn, vagyis megszûnik a casco biztosítási szerzôdés bármely ok miatti megszûnésével.

A balesetbiztosítás szempontjából biztosítási eseménynek mi- nôsül a gépjármû közúti közlekedése során bekövetkezett bal- esete miatti személyi sérülés, illetve annak a biztosító szol- gáltatási kötelezettségét kiváltó következménye, ezek:

• baleseti halál,

• baleseti maradandó egészségkárosodás,

• baleseti eredetû kórházi ápolás.

Biztosítási eseményenként elôre meghatározásra kerül a biz- tosító szolgáltatásának pénzben kifejezett értéke, a biztosítási összeg. Az elôbbiekben felsorolt biztosítási események szol- gáltatási egységet (csomagot) alkotnak, ezek összetétele nem változtatható. A szerzôdô meghatározhatja a szolgáltatási

egységek számát, vagyis a biztosítási összeg többszöröz- hetô.

A biztosítás díja a gépjármûben szállítható személyek szá- mától és a választott szolgáltatási egységektôl függ.

A balesetbiztosítási eseményeket kiváltó okok közül néhány eset kizárásra került. Nem minôsül balesetbiztosítási ese- ménynek többek között:

a) az öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándékkal összefüggô eseményeket is, tekintet nélkül a biztosított tudatállapotára;

b) a gépjármû balesete nélküli, illetve ki- és beszállás közben bekövetkezett személyi sérülés vagy a gépjármû baleseté- vel összefüggésbe nem hozható rándulás és ficam, sérv, porckorong sérülés és a nem baleseti eredetû vérzés;

c) a biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már károsodott, sérült, csonkolt, vagy funkciójában korlátozott testrészek, szervek károsodása;

d) a biztosított fennálló patologikus csontszerkezeti elválto- zása következtében elôálló törések;

e) a biztosított fennálló bármely idegi, vagy elmebeli rendel- lenessége elnevezéstôl, vagy osztályozástól függetlenül;

f) a pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen fajta dep- resszió, illetve elmebaj;

g) a biztosított fennálló orthoped, degeneratív jellegû elvál- tozásai, illetve az azokhoz társult másodlagos olyan el- változások, melyek az alapbetegségbôl következnek;

h) ha a sérüléshez hasonló, de krónikus eredetû elváltozás áll a háttérben (pl. gerincoszlop sérve, izületek degenera- tív elváltozásai);

i) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô baleset (kivéve az életmentést), ide értve az orvosi elôírások szán- dékos be nem tartásából származó következményeket is;

j) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szervezet- nél a biztosított gépjármû használata során, szolgálattel- jesítés alatt bekövetkezett baleset;

k) bármely, a biztosított gépjármû használatával járó hivatás- szerûen, versenyszerûen vagy díjazásért ûzött sporttevé- kenységben (edzésen, versenyen) való részvétel során bekövetkezett baleset;

l) robbanószereket, robbanó szerkezeteket szállító, biztosí- tott gépjármû balesete során bekövetkezett baleset;

m) ha a biztosított gépjármûvön hatósági engedélyhez kötött átalakítás következtében állt elô a baleset, és az átalakí- táshoz nem volt meg a szükséges engedély.

A biztosítási összeg nem kerül kifizetésre arra az adott a sze- mélyre vonatkozóan, akivel szemben bizonyítást nyer, hogy a balesetet az adott személy szándékos vagy súlyosan gon- datlan, jogellenes magatartása idézte elô. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minôsül a baleset – és a biztosító mentesülését eredményezi – az adott biztosítottra vonatko- zóan, ha a biztosított

a) szándékosan elkövetett bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

b) kábítószeres vagy ittas (mindenkori KRESZ szabályoknak megfelelô mértékû) állapotával közvetlen okozati össze- függésben,

c) jogosítvány nélküli vezetése, vagy egyéb, a KRESZ sza- bályok súlyos megsértésével okozati összefüggésben kö- vetkezett be,

d) a baleset idején nem használt biztonsági övet, illetve a sérült gyermek a baleset idején nem ült gyermekülésben.

A biztosító az alábbi szolgáltatásokat nyújtja a szerzôdési fel- tételekben rögzített módon:

• biztosítási összeg kifizetése baleseti halál esetén

• teljes biztosítási összeg kifizetése baleseti teljes, 100%-ot elérô maradandó egészségkárosodás esetén

• arányos biztosítási összeg kifizetése baleseti részleges ma- radandó egészségkárosodás esetén

• napi térítési összeg fizetése a kórházban töltött napokra.

A biztosítási eseményt – a baleseti kárigényt – mielôbb, de a balesettôl számított legkésôbb kettô munkanapon belül be kell jelenteni. A szolgáltatási igény benyújtásakor minden, a bal- esettel összefüggô, annak bekövetkeztét igazoló hatósági, a sérülés mértékét és módját leíró egészségügyi és a jogosult személyét igazoló dokumentumot be kell nyújtani.

A biztosítási szolgáltatást az összes szükséges dokumentum benyújtásától számított 15 napon belül fizeti ki a biztosító.

Ügyféladatok továbbíthatósága

A biztosító a szerzôdés megkötésével, módosításával, állo- mányban tartásával, a szerzôdésbôl származó követelés megítélésével kapcsolatos, biztosítási titoknak minôsülô ada- tokat az adatvédelmi szabályok megtartásával a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (a további- akban: Bit.) rendelkezései szerint harmadik személy részére átadhatja.

A Bit. 149. § (1) bekezdése alapján a biztosító (továbbiakban: megkeresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a meg- óvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzô- désben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgál- tatások jogszabályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesí- tése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biz- tosítóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak sze- rint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételé- vel – kezelt és a Bit. 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatáro- zott adatok vonatkozásában.

A pótlólagos befizetés intézménye

Az egyesület alapszabálya értelmében pótlólagos befizetést az igazgatótanács vagy az MNB, szolgáltatáscsökkentést az egyesület igazgatótanácsa állapíthat meg, abban az esetben, ha a tárgyévi szolgáltatások és esetleges veszteségek ellen- értékére az egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a biztosí- tástechnikai tartalékok és a viszontbiztosítás együttesen nem nyújtanának elegendô fedezetet. A pótlólagos befizetés mér- téke azonban nem haladhatja meg az egyesületi tag által bár- milyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át.

Fizetôképességrôl és a pénzügyi helyzetrôl szóló jelentés

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetôképességérôl és pénzügyi helyzetérôl. A biztosító ezt a jelentést legkésôbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évé- nek vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhetônek kell marad- nia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstôl számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

Panaszok kezelése

Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen felmerülô panaszokat a biztosító személyes ügyfélszolgálati irodájához lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írás- ban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony létrejötté- vel, érvényességével, joghatásaival és megszûnésével, továb- bá a szerzôdésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági eljáráson kívüli rendezésére a fo- gyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Székhely: XXX 0000 Xx., Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat címe: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának felté- tele, hogy a fogyasztó a kérelem benyújtását megelôzôen a fogyasztói jogvitával érintett személynél vagy szervezetnél közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését, vagy e szer- vezetnél eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt.

A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB). A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal, részletes tájékoztatást ol-

vashat errôl az MNB xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx ol- dalán.

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Ügyfélszolgálat:

Cím: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ forma- nyomtatvanyok elérhetôségen érhetô el.

A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bírósághoz is fordulhatnak, illetve a fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

Tájékoztatjuk, hogy a KöBE a 2013. évi CXXXIX. törvény és a 2014. évi LXXXVIII. törvény szerinti általános alávetési nyi- latkozatot nem tett.

Tájékoztatjuk továbbá, hogy az Európai Parlament és a Tanács fogyasztói jogviták online rendezésérôl szóló, 2013. május 21-i 524/2013/EU rendelete (Rendelet) alapján az Európai Bi- zottság létrehozott egy online vitarendezési platformot. A Ren- delet hatálya közvetlenül kiterjed a Magyarországon székhely- lyel rendelkezô pénzügyi szolgáltatóra, amennyiben közte és a fogyasztó között létrejött online szolgáltatási szerzôdéssel kapcsolatban pénzügyi fogyasztói jogvita merül fel. A fogyasz- tó a Rendelet szerint online vitarendezési platformon keresztül online kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli ren- dezését a közösen megválasztott vitarendezési fórumnál. Az online vitarendezési platformot a xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx lin- ken érheti el.

A szerzôdés joga, alkalmazandó jog

Jelen biztosítási szerzôdésre, illetve az ez alapján létrejött biz- tosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni.

Reméljük, hogy kedvezô casco biztosításunk megkötését kö- vetôen, a közeli jövôben, a gépjármû kötelezô felelôsségbiz- tosítás vagy lakásbiztosítás megkötésénél is megtiszteli a KöBE-t!

Szerzôdési feltételek

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (1108 Bp., Venyige u. 3.) a biztosítási díj megfizetése ellenében – a Szerzôdési Feltételekben és a kötvényben meghatározott mértékben és esetekben – megtéríti a jelen szerzôdésben rögzített biztosítási eseményekbôl eredô károkat, valamint ezekhez kapcsolódó szolgáltatásokat nyújt.

A felek jogviszonyára jelen Szerzôdési Feltételeket, a hatályos magyar jogszabályokat, különösen a Ptk.-t és a Bit-et kell al- kalmazni.

A biztosítási szerzôdés elválaszthatatlan részét képezi az ajánlat és annak mellékletei – különös tekintettel a gépjármû valóságos mûszaki állapotát rögzítô szemledokumentumokra, továbbá a szerzôdô szerzôdéskötés elôtt, illetve a szerzôdés tartama alatt tett nyilatkozataira –, a Szerzôdési Feltételek, az Ügyféltájékoztató, valamint a Kötvény.

1. A szerzôdésben szereplô személyek

1.1. Szerzôdô lehet

• a gépjármû tulajdonosa,

• forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója, aki/amely a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület tagja, fogyasztó vagy vállalkozás [Ptk. 8:1. §

(1) bekezdés], aki a biztosított gépjármû megóvásában érdekelt, vagy aki a szerzôdést ilyen érdekelt személy javára köti.

A szerzôdô köteles a biztosítási díj megfizetésére.

A szerzôdô joga és kötelezettsége a biztosító felé jog- nyilatkozatokat tenni. A biztosító jognyilatkozatait a szerzôdôhöz intézi, értesítéseit, dokumentumait jogha- tályosan a szerzôdô által utolsóként megadott címére küldi.

Jelen LENDÜLET TOP Casco biztosítást az adott gép- jármûre érvényes KGFB szempontjából, a kockázatvi- selés megkezdésekor malusba sorolt szerzôdô nem kötheti meg.

1.2. Biztosított

Biztosított személy a biztosított gépjármû tulajdonosa, vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzembentartója lehet. A biztosító szolgáltatására a biztosított gépjármû tulajdonosa jogosult. Amennyiben a szerzôdésben a szolgáltatások jogosultjaként a tulajdonostól eltérô sze- mélyt jelöltek meg (pl. társbiztosított), a biztosító szol- gáltatását – az esetleges összegszerû korlátozások figyelembevételével – a káresemény idôpontjában, jo- gosultként nyilvántartott személy részére teljesíti.

1.3. Biztosító

A biztosító a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (1108 Budapest, Venyige u. 3., továbbiak- ban: biztosító).

2. A biztosított gépjármû

2.1. A biztosítás a Kötvényben részletezett, a forgalomban való részvételre jogosító, érvényes magyar hatósági jelzésekkel (rendszámtáblával) és dokumentumokkal (érvényes forgalmi engedéllyel) ellátott

• személygépkocsira és

• a 3,5 t össztömeget meg nem haladó tehergépkocsira (kishaszongépjármû)

nyújt biztosítási védelmet.

2.2. A LENDÜLET TOP CASCO biztosítás keretében csak az a 2.1.-ben foglaltaknak megfelelô személygépkocsi és kishaszongépjármû biztosítható, amely a Lendület Top Casco biztosítás díjszabásában található táblázat szerinti gyártmány/típus, gyártási év, maximált henger- ûrtartalom és motorteljesítmény paraméterekkel ren- delkezik, továbbá

• nem cabrio (olyan személygépkocsi, amely lenyitható tetôvel rendelkezik, ezáltal az utastér nyitottá válik), nem terepjáró (forgalmi engedély adatai szerint), nem roadster kivitelû (nyitott, kétüléses személygépkocsi), illetve nem egyedi gyártású

• nem taxi, nem oktató gépjármû, nem bérbevett vagy bérbe adott gépjármû, nincs megkülönböztetô jelzé- sekkel ellátva, nem szállít tûzveszélyes vagy más ve- szélyes anyagokat.

2.3. A személygépkocsi és a kishaszongépjármû a magyar- országi Eurotax vagy DAT katalógus szerinti alapfel- szereltséggel, valamint az Ajánlattétel során, illetve a szemledokumentumokban külön megnevezett extra felszereltséggel kerül biztosításra.

2.3.1. Személygépkocsiknál a bôrkárpit, a xenon, illetve LED fényszórók a biztosítási védelem szempontjából nem biztosíthatók alapfelszereltségként. A felsoroltak akkor biztosítottak, ha az Ajánlattétel során, illetve a Kötvény- ben megjelölésre és a vonatkozó pótdíjak megfizetésre kerültek. Amennyiben az Eurotax vagy DAT katalógus szerinti alapfelszereltségben a klíma, a metálfényezés, a különleges keréktárcsák, a légzsákok nem szerepel- nek, de a gépjármûben gyári felszereltségként benne vannak – és az ajánlattétel során megjelölésre kerültek

–, ezeket a biztosító pótdíj megfizetése nélkül is biztosí- tottnak tekinti. Utólagosan, nem gyárilag beépített/be- szerelt, az elôzôekben felsorolt tartozékok nem minô- sülnek biztosítottnak.

2.3.2. Kishaszongépjármûvek esetén a bôrkárpit, a xenon, il- letve LED fényszórók, valamint a külön megnevezett, speciális felépítmények és berendezések nem biztosít- hatók alapfelszereltségként. A felsoroltak akkor biztosí- tottak, ha az Ajánlattétel során, illetve a Kötvényben megjelölésre, és a vonatkozó pótdíjak pedig megfize- tésre kerültek. Amennyiben az Eurotax vagy DAT ka- talógus szerinti alapfelszereltségben a klíma, a metál- fényezés, a különleges keréktárcsák, a légzsákok, a

szervokormány nem szerepelnek, de a gépjármûben gyári felszereltségként benne vannak – és az ajánlat- tétel során megjelölésre kerültek –, ezeket a biztosító pótdíj megfizetése nélkül is biztosítottnak tekinti. Utó- lagosan, nem gyárilag beépített/beszerelt, az elôzôek- ben felsorolt tartozékok nem minôsülnek biztosítottnak.

2.3.3. Személygépkocsiknál és kishaszongépjármûveknél is az utólag beépített GPS, audioberendezés (rádió, mag- nó, CD lejátszó, hangszórók, DVD lejátszó, telefonki- hangosító, hangfalak) jelen biztosítás szerint maximum

100.000 Ft értékig biztosított, amennyiben ezek a be- rendezések a szemle során rögzítésre kerültek.

2.3.4. A kishaszongépjármûvek esetében az Eurotax vagy DAT katalógusban szereplô, illetve az ajánlattétel során megjelölt „felépítmény/kivitel” szerint biztosítottak a gépjármûvek. Amennyiben speciális munkavégzés cél- jából a gépjármûhöz kiegészítô mûszaki berendezések is tartoznak (többek között: daru, létra, hûtôberende- zés, tartály, billenô plató, emelô hátfal stb.) ezek csak pontos megnevezés és pótdíj megfizetése ellenében biztosíthatók.

2.3.5. A kishaszongépjármûvek körében nem biztosítható a páncélozott autó, a lakóautó és a speciális, egyedi igényre készített felépítménnyel ellátott gépjármû.

2.3.6. Nem biztosítottak a gépjármûben vagy a raktérben el- helyezett eszközök, tárgyak, gépjármûben ülôk szemé- lyes használati tárgyai, amelyek nem a gépjármû köte- lezô felszereltségéhez tartoznak.

2.4. Biztosított vagyontárgynak minôsülnek továbbá

100.000 Ft összeghatárig

• a közúti közlekedésre vonatkozó mindenkori hatályos jogszabályok elôírásai szerinti kötelezô tartozékok (ide értve a gyermekülés(ek)et is),

• a lopás-gátló ill. vagyonvédelmi eszközök, amennyiben ezek megléte dokumentált (a vagyonvédelmi eszköz meglétét igazolhatja – többek között – a távfelügyeleti rendszer üzemeltetôjével kötött, hatályos szerzôdés).

2.5. A személygépkocsi és a kishaszongépjármûvek üze- meltetéséhez nem engedélyezett alkatrészek, tartozé- kok, komfortfokozó berendezések nem biztosítottak.

2.6. Jelen szerzôdés nem köthetô meg olyan személygép- kocsira, illetve kishaszongépjármûre, mely a szerzôdés- kötés idôpontjában a forgalomból ki van vonva.

2.7. Jelen szerzôdés alapján nem biztosítható a személy- gépkocsi vagy kishaszongépjármû, amennyiben a biz- tosítási ajánlat megtételekor, vagy a jármû szemlézé- sekor:

• ajtajai, ablakai, csomagtere nem zárhatók tökéletesen,

• zárai nem sértetlenek,

• az adott típushoz tartozó és a gyártó által rendszere- sített db-számú, eredeti kulcsok nem állnak rendelke- zésre,

• beépített vagyonvédelmi berendezései nem mûködô- képesek,

• több karosszéria eleme is látható módon sérült,

• bármely ok miatt mozgásképtelen vagy javítás alatt áll,

• több, korábban már javított, vagy nem eredeti (gyári) karosszéria eleme is van.

2.8. A 2.1., 2.2., 2.6. és 2.7. feltételeknek nem megfelelô gépjármûre kötött biztosítási szerzôdés semmis.

3. A szerzôdés területi hatálya

A LENDÜLET TOP CASCO szerzôdés területi hatálya Ma- gyarországra és a Nemzetközi Zöld Kártya Egyezmény euró- pai tagországainak területére – beleértve Törökország teljes területét is – terjed ki.

4. A szerzôdés létrejötte, hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete

4.1. A biztosítási szerzôdés – a szerzôdô fél által tett jog- nyilatkozat módjától függôen – létrejöhet szóban, vagy írásban.

A szerzôdô által tett, a szerzôdés létrehozására irá- nyuló jognyilatkozat:

a) jelenlevôk között – a biztosító tudomásszerzésével

– azonnal

b) távollevôk között, a biztosítóhoz való megérkezés- sel

válik hatályossá.

4.2. Szerzôdô és biztosított szerzôdéskötéskor köteles a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges, vala- mennyi olyan körülményt a biztosítóval közölni, ame- lyeket ismert, vagy ismernie kellett, illetve amelyekre vonatkozóan a biztosító – az elôzetes kockázatelbírá- lás során, szóban közölt ajánlati nyilatkozat során, va- lamint írásban tett ajánlat esetén a szerzôdés részét képezô ajánlaton, illetve annak mellékleteiben (pl. adat- lap, szemlelap, összesítô lap, módosító lap stb.) – kér- dést tett fel.

4.3. A kockázatvállalást megelôzôen a biztosító – a szer- zôdôvel elôre egyeztetett idôpontban – jogosult meg- szemlézni a gépjármûvet, többek között annak:

• az állapotára,

• a felszereltségére,

• a korábban már javított és/vagy a felméréskori sérü- léseire,

• a vagyonvédelmi berendezéseinek mûködôképessé- gére,

• a gépjármû zárainak épségére és

• a bemutatott, gyártó által rendszeresített kulcsok ere- detiségére, darabszámára

vonatkozóan.

A biztosított, illetve a szerzôdô köteles lehetôvé tenni a biztosító számára a szemle elvégzését a biztosító ja- vaslata szerinti, lehetô legkorábbi idôpontban, de leg- késôbb az ajánlattétel napjától számított 30. napig.

A szemlérôl SZEMLELAP és fotók (szemledokumentu- mok) készülnek, melyek a Szerzôdés részét képezik.

4.4. Szóban közölt ajánlati nyilatkozat

4.4.1. Szóban, telefonon keresztül közölt nyilatkozat alapján, távollévôk között szerzôdéskötés kizárólag úgy lehet- séges, ha a szerzôdô ajánlatát – a biztosító által kife- jezetten erre a célra létrehozott és fenntartott – olyan telefonszámon tette meg, melynek erre a célra való fel- használási lehetôségérôl a biztosító elôzetesen, nyil- vános tájékoztatást tett közzé.

4.5. Írásban közölt ajánlati nyilatkozat

4.5.1. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet papír alapon, amennyiben szerzôdô nyilatkozatát aláírta és az aján- lat a biztosítóhoz beérkezett.

4.5.2. Távollévôk között, írásban kötött szerzôdés létrehozá- sára irányuló ajánlattétel történhet még a biztosító, vagy biztosításközvetítô által üzemeltetett olyan – in- formatikai és adatbiztonsági szempontból védett – elektronikus rendszerekben, internetes platformokon, amelyek alkalmasak:

a) a tartalom jognyilatkozat megtételét követô megvál- toztathatatlanságának szavatolására,

b) a tartalom idôkorlát nélküli visszaidézhetôségére,

c) a nyilatkozattétel és a nyilatkozattevô személyének egyértelmû azonosításra,

amennyiben az ajánlatot a biztosító kifejezetten erre a célra kidolgozott nyomtatványának az ajánlattételhez szükséges tartalomnak megfelelô és teljes körû kitöl- tésével, a biztosító által elôre rögzített és az ajánlattétel idôpontjában hatályos díjszabása alapján teszik, ha az a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (ajanlatke- xxx@xxxx.xx), vagy más külön megállapodásban rög- zített, elektronikus kapcsolattartásra létrehozott elér- hetôségre beérkezett.

4.5.3. Írásban közöltnek tekintendô a szerzôdéskötésre irá- nyuló ajánlatot tartalmazó elektronikus nyilatkozat, amennyiben a 4.5.2. pontban részletezett feltételeknek megfelelô elektronikus dokumentumot az ajánlattevô fokozott biztonságú elektronikus aláírással, vagy minô- sített elektronikus aláírással látja el és az ajánlat a biz- tosító nyilvánosan meghirdetett (ajanlatkeres@ xxxx.xx), vagy külön megállapodásban rögzített elektronikus kapcsolattartásra szolgáló elérhetôségére beérkezett.

4.5.4. Elektronikus úton megkötött szerzôdés – ideértve az általános-, a különös és a kiegészítô feltételeket – hoz- záférhetô a szerzôdô által regisztrált webfelületen meg- található ügyfélportálon keresztül.

4.6. Az ajánlattevô, ajánlatához annak megtételétôl számí- tott 15 napig van kötve.

4.7. Biztosító a szerzôdô, szóban tett ajánlatát annak ha- tályosulásától, írásban tett:

a) papír alapú ajánlatát a biztosítóhoz történô beérke- zéstôl,

b) elektronikus ajánlatát a biztosító által nyilvánosan meghirdetett (xxxxxxxxxxxx@xxxx.xx), vagy más kü-

lön megállapodásban rögzített, elektronikus kapcso- lattartásra létrehozott elérhetôségre történô beér- kezéstôl

számított, 15 napon belül bírálja el.

4.7.1. Az írásban tett ajánlat beérkezésének idôpontját a biz- tosító átvételi pecsétje, illetve elektronikus idôpecsétje igazolja.

4.8. Amennyiben a biztosító szerzôdô – szóban, vagy írás- ban tett – ajánlatára a rendelkezésére álló tizenöt na- pon belül nem nyilatkozik, a szerzôdés a kockázatelbí- rálási idô elteltét követô napon, az ajánlat szerinti tarta- lommal jön létre, az ajánlattétel hatályosulásával, feltéve, hogy az ajánlatot a jogviszony tartalmára vonatkozó, jogszabályban elôírt tájékoztatás birtokában, a biztosító által rendszeresített ajánlati lap tartalmával egyezô ada- tokkal és a hatályos díjszabásnak megfelelôen tették.

4.8.1. Amennyiben a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerzôdés valamely lényeges kérdésben eltér jelen biztosítás feltételeitôl, a biztosító a szerzôdés lét- rejöttétôl számított tizenöt napon belül írásban javasol- hatja a szerzôdés feltételeknek megfelelô módosítá- sát.

4.8.2. Amennyiben a szerzôdô fél a biztosító módosító javas- latát nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító az elutasítástól, illetôleg a módo- sító javaslat kézhezvételétôl számított 15 napon belül a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja.

4.8.3. Amennyiben az ajánlatot a biztosító a fentiek szerint rendelkezésére álló 15 napos határidôn belül vissza- utasítja, az ezen idôszak alatt bekövetkezett biztosítási események tekintetében helytállni nem köteles, az eset- legesen megfizetett biztosítási díjakat az elutasítástól, de legkésôbb a díj beérkezésétôl számított nyolc napon belül visszautalja.

4.9. A biztosító a létrejött szerzôdésrôl kötvényt/elektroni- kus kötvényt, vagy egyéb fedezetet igazoló dokumen- tumot állít ki.

4.10. Amennyiben a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma a szerzôdô ajánlatától eltér és az eltérést a szerzôdô késedelem nélkül nem kifogásolja, a szerzôdés a kötvény, illetve a fedezetet igazoló do- kumentum tartalma szerint jön létre. E rendelkezést lé- nyeges eltérésekre kizárólag akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerzôdô figyelmét a köt- vény, illetve a fedezetet igazoló dokumentum kiszol- gáltatásakor írásban, külön is felhívta. Amennyiben a felhívás elmarad, a szerzôdés az ajánlat tartalmának megfelelôen jön létre.

4.11. A biztosítási szerzôdést az ajánlat, annak mellékletei, a biztosítási kötvény, vagy a fedezetet igazoló doku- mentum, a biztosítás Általános és Különös feltételei, valamint a szerzôdô felek által tett nyilatkozatok, meg- állapodások, és záradékok együttesen alkotják.

4.12. A biztosító kockázatviselése legkorábban a szemle el- végzésének napját követô napon kezdôdhet meg,

amennyiben a felek ettôl eltérô idôpontban nem álla- podnak meg.

4.12.1. A szerzôdô igényelheti, hogy a biztosító a biztosítási szerzôdés megkötésekor óra perc pontossággal, az Ajánlattételt követôen azonnal kezdje meg a kockázat- viselést. Ilyen esetben a kockázatviselés akkor kezdô- dik meg azonnal, ha az – egyébként szemleköteles – gépjármû szemléjét a biztosítás megkötésével egyidô- ben elvégezték és a szerzôdés utóbb létrejön.

4.12.2. Szerzôdô felek megállapodhatnak a kockázatviselés megkezdésének a Szemlét követô naptól eltérô, ké- sôbbi idôpontjában is. Ebben az esetben a kockázat- viselés megkezdésének napja az Ajánlattétel során megjelölt nap 0 órája, amennyiben eddig az idôpontig a szemlét elvégezték, és a szerzôdés is létrejött.

4.12.3. Amennyiben a szemle a szerzôdônek, illetve a biztosí- tottnak felróható ok miatt az Ajánlattétel napját követô

30. napig nem valósul meg, a Biztosító a kockázatvise- lés megkezdésének elmaradása miatt, elállhat a szer- zôdéstôl. Ebben az esetben a biztosítás az Ajánlattétel napjára visszamenôleges hatállyal megszûnik, a Biz- tosító az esetlegesen megfizetett biztosítási díjakat visszautalja a szerzôdônek.

4.12.4. A kockázatviselés megkezdése elôtti idôszakban eset- legesen bekövetkezett casco káreseményre a biztosí- tási szerzôdés nem nyújt fedezetet.

4.13. A szerzôdés HATÁLYBA LÉPÉSE

A biztosítási Szerzôdés a kockázatviselés megkezdé- sének napján lép hatályba.

4.14. Szerzôdés módosítása vagy felmondása a biztosító részérôl

Amennyiben a biztosító a szerzôdéskötés után szerez tudomást a szerzôdést érintô lényeges körülményekrôl, vagy azok változásáról és ezek a körülmények a bizto- sítási kockázat jelentôs növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstôl számított tizenöt napon belül javas- latot tehet a szerzôdés módosítására, vagy a szerzôdést harminc napra írásban felmondhatja. Ha a szerzôdô fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül nem vá- laszol, a szerzôdés a módosító javaslat közlésétôl szá- mított harmincadik napon megszûnik, ha a biztosító erre a következményre a módosító javaslat megtéte- lekor a szerzôdô fél figyelmét felhívta.

4.14.1. A kockázatot jelen feltételek értelmében nem vállalja a biztosító, többek között

• a vagyonvédelmi berendezések hiánya, vagy sérü- lése;

• több, korábban már sérült és javított karosszéria elem megléte;

• több, a biztosítás megkötéskor is meglévô, sérült, ja- vítatlan karosszéria elem, tartozék megléte esetén.

5. A biztosítás tartama

5.1. A biztosítási szerzôdés határozatlan idôtartamra jön létre.

5.2. Jelen biztosítási szerzôdésnél a BIZTOSÍTÁSI IDÔSZAK egy év. A szerzôdés BIZTOSÍTÁSI ÉVFORDULÓJA – eltérô megállapodás hiányában – a kockázatviselés megkezdésének napja, amely a soron következô bizto- sítási idôszak kezdônapja is egyben. Biztosítási évfor- dulónak megjelölhetô továbbá a biztosított gépjármûre érvényben lévô KGFB biztosítási idôszakának elsô napja is. Ebben az esetben az elsô biztosítási idôszak tört év lesz, amely az elsô biztosítási évfordulóig tart.

6. A szerzôdés megszûnése, a kockázatviselés vége

6.1. A szerzôdés felmondása

A szerzôdés bármelyik fél részérôl írásban, a biztosítási idôszak végére, legalább 30 nappal az évforduló elôtt mondható fel. Felmondás esetén a biztosító kockázat- viselése a biztosítási idôszak utolsó napjának 24. órá- jával megszûnik.

6.2. Érdekmúlás

A biztosított gépjármû tulajdonjogának vagy üzemelte- tési jogának átruházásával, illetve a gépjármûnek a for- galomból történô ideiglenes vagy végleges kivonásával jelen szerzôdés megszûnik, a kockázatviselés utolsó napja az adott változás napja.

6.2.1. Amennyiben a szerzôdés hatálya alatt a biztosítási esemény bekövetkezése bármely okból lehetetlenné vált, a szerzôdés az esemény bekövetkezése napjának

24. órájával szûnik meg.

6.3. Díjnemfizetés

Amennyiben az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító – a következményekre történô figyel- meztetés mellett – a szerzôdô felet a felszólítás elkül- désétôl számított harmincnapos póthatáridô tûzésével a teljesítésre írásban felhívja. A póthatáridô eredmény- telen elteltével a szerzôdés az esedékesség napjára visszamenô hatállyal megszûnik, kivéve, ha a biztosító a díjkövetelést késedelem nélkül bírósági úton érvénye- síti. A szerzôdô elôzetes felhatalmazása alapján a biz- tosító – jelen pont szerinti felhívási kötelezettségének

– jogosult a szerzôdô által megadott e-mail címre kül- dött értesítés útján eleget tenni.

Amennyiben az esedékes díjnak csak egy részét fizet- ték meg, és a biztosító – a díjfizetési kötelezettség el- mulasztására vonatkozó, fentiekben részletezett sza- bályok alkalmazásával – eredménytelenül hívta fel a szerzôdô felet a befizetés kiegészítésére, a szerzôdés változatlan biztosítási összeggel, a befizetett díjjal ará- nyos idôtartamra marad fenn.

Abban az esetben, ha a szerzôdés a folytatólagos díj meg nem fizetése következtében szûnt meg, a szerzô- dô fél a megszûnés napjától számított százhúsz napon belül írásban kérheti a biztosítót a kockázatviselés

helyreállítására. A biztosító a biztosítási fedezetet a megszûnt szerzôdés feltételei szerint helyreállíthatja, feltéve, hogy a korábban esedékessé vált biztosítási díjat megfizetik.

6.4. Elállás

Amennyiben a szemle a szerzôdônek, illetve a biztosí- tottnak felróható ok miatt az Ajánlattétel napját követô

7. Biztosítási események, biztosított kockázatok

7.1. A biztosító kizárólag az alábbi BIZTOSÍTÁSI ESEMÉ- NYek által, közvetlenül okozott károkra nyújt szolgál- tatást.

7.2. Töréskárnak minôsül a gépjármûben bármilyen kívülrôl ható, hirtelen fellépô, külsô hatás által keletkezett törés, rongálódás, vagy egyéb sérülés, kivéve a 7.4. pont szerinti üvegkárokat.

7.2.1. E Szerzôdési Feltételek vonatkozásában nem minô- sülnek töréskárnak a gépjármû ellopásával, önkényes elvételével, elrablásával, valamint az e cselekmények kísérletével összefüggésben keletkezett sérülések. Ezek lopáskárnak minôsülnek.

7.3. Elemi kárnak minôsül a gépjármûvet közvetlenül káro- sító villámcsapás, a Mercali-Sieberg táblázat alapján legalább 5-ös fokozatúnak jelzett földrengés, földcsu- szamlás, kô- és földomlás, természetes üreg, vagy talajszint alatti építmény beomlása, legalább 15 m/s sebességû szélvihar, 0,5 mm/perc vagy 30 mm/24 óra intenzitást meghaladó felhôszakadás, árvíz, belvíz, egyéb vízelöntés, jégverés, lezúduló hótömeg és hó- nyomás (a továbbiakban: elemi kár) által okozott kár.

Tûzkárnak minôsül a biztosított gépjármûvet károsító tûz vagy robbanás által okozott kár.

7.3.1. E Szerzôdési Feltételek vonatkozásában nem minôsül tûzkárnak a gépjármû ellopásával, önkényes elvételé- vel, elrablásával, valamint az e cselekmények kísérle- tével összefüggésben keletkezett tûz. Ez lopáskárnak minôsül.

7.4. Üvegkárnak minôsül bármilyen kívülrôl ható, hirtelen fellépô, külsô hatás által, kizárólag az elsô-hátsó szél- védôben, ablaküvegekben és ajtók üvegeiben keletke- zett törés, rongálódás vagy egyéb sérülés.

7.4.1. E Szerzôdési Feltételek vonatkozásában nem minôsül üvegkárnak az ablaktörlô okozta karcolás, az egybeé- pített lámpatest nem cserélhetô üvegeinek sérülése, valamint az üvegtetô sérülése.

7.5. Lopás- és rabláskárnak minôsül a lezárt gépjármû vagy a gépjármû alkatrészeinek, tartozékainak ellopása, el-

rablása, ezekkel összefüggésben történô megrongá- lása és az ilyen cselekményekkel, valamint a gépjármû önkényes elvételével összefüggésben keletkezett fizi- kai károsodás (a továbbiakban lopás- és rabláskár).

8. Díjfizetés

8.1. A biztosítási díj

A LENDÜLET TOP CASCO BIZTOSÍTÁS szerzôdés-

kötéskori díjának megállapítása a biztosítás aktuális DÍJSZABÁSában meghatározottak szerint történik.

8.1.1. A casco biztosítás megkötésekor igénybe vehetô KED- VEZMÉNYeket és az alkalmazott PÓTDÍJakat a min- denkori, hatályos Díjszabás tartalmazza.

8.2. A biztosítási díj megfizetése

A biztosítás éves díjú, a felek megállapodhatnak a díj negyedéves, féléves részletekben történô megfizeté- sében is.

8.2.1. Negyedéves, féléves, éves díjfizetési gyakoriság ese- tén a díjrészlet, illetve a díj annak az idôszaknak az elsô napján esedékes, amelyre vonatkozik. Az esedékes biz- tosítási díjat az esedékesség napjáig, legfeljebb még az esedékességtôl számított 30 napig lehet megfizetni.

8.2.2. A biztosítás elsô díja a kockázatviselés megkezdésé- nek napján esedékes.

8.2.3. Amennyiben a kockázatviselés megkezdése (díjfizetés kezdete) és a szerzôdésen megjelölt évforduló között 60 nap vagy annál rövidebb idô van, a biztosítás meg- kötésekor az elsô két biztosítási idôszak díját együtt határozza meg a biztosító. Amennyiben az évfordulót követôen nincs új hatályos díjszabása a biztosítónak, akkor az elsô és a második idôszak éves díja meg- egyezik. Amennyiben az elsô évfordulót követôen már a következô naptári évre vonatkozó díjszabás lesz ha- tályban, akkor a kockázatviselés megkezdésének évé- ben hatályos Díjszabás alapján számítjuk az elsô év- fordulóig lévô napokra a díjat, míg az elsô évfordulótól már a következô hatályos Díjszabás alapján számolja a biztosító a díjat a második évfordulóig.

8.3. A biztosítási díj változása a biztosítási idôszak közben A biztosított gépjármû használati jellegének vagy a Szerzôdésben vállalt kockázati viszonyoknak a meg- változása díjmódosítást eredményez, amelyet a bizto- sító a bejelentést követôen érvényesít a változás nap- jától kezdôdô hatállyal.

8.3.1. Jelen casco biztosításnak nincs önálló, évente változó, a casco szerzôdés káralakulása alapján nyújtott kár- mentességi kedvezménye (nincs bónusza).

8.4. A biztosítót megilletô díj a szerzôdés érdekmúlása esetén

Amennyiben a biztosítási szerzôdés a tulajdonviszo- nyokban vagy a forgalmi engedélybe bejegyzett üzem- bentartó személyében bekövetkezett változás miatt szûnik meg, a biztosítót az érdekmúlás napjáig járó díj illeti meg.

8.4.1. Amennyiben a biztosítási szerzôdés a biztosítási ese- mény bekövetkezése miatt szûnik meg, a biztosítót a teljes biztosítási idôszakra vonatkozó díj megilleti, amit a biztosító a kifizetendô kártérítési összegbôl levonhat.

8.5. Díj módosítása évfordulókor

A Biztosító jogosult arra, hogy a költségeket és szol- gáltatást befolyásoló tényezôk, így különösen:

• a biztosítási szolgáltatását érintô közterhek,

• az alkatrészárak,

• a szervizdíjak, vagy

a veszélyközösség kárgyakoriságának, illetve átlagká- rának az évfordulót megelôzô 1 éves idôszakban be- következett, jelentôs – legalább 20%-ot meghaladó mértékû – megemelkedése esetén, a megváltozott kö- rülményekkel arányos, de legfeljebb 50%-os díjeme- lésre javaslatot tegyen, a következô biztosítási idô- szakra vonatkozó hatállyal.

A biztosító köteles írásban értesítést küldeni a szerzô- dônek a módosított díjról, legalább 50 nappal az új biz- tosítási idôszak kezdete elôtt. A biztosító a szerzôdô részére ügyfélszolgálata segítségével is lehetôséget nyújt a módosított díj megismeréséhez.

8.6. Amennyiben a szerzôdô a biztosító által javasolt, mó- dosított díjat írásban visszautasítja, a szerzôdés a fel- mondás szabályainak megfelelôen (lásd 6.1.) évfordu- lóra megszûnik.

8.7. A szerzôdô a biztosító felé jelezheti a szerzôdéssel kapcsolatosan a díjfizetési gyakoriságra, a díjfizetés módjára, az önrész mértékére vonatkozó módosítási igényét.

A biztosító a díjfizetés módjára, a díjfizetés gyakorisá- gának módosítására, vagy az önrész mértékének meg- változtatására vonatkozó igényt legkorábban a válasz- tott (új) gyakoriság szerinti, soron következô díjfizetési idôszak elsô napjától teljesíti, ha az igény azt megelô- zôen legalább 30 nappal korábban beérkezik.

Az önrész mértékének csökkentésére irányuló módo- sítási igény esetén a biztosító kérheti a gépjármû meg- szemlézését.

9. A szerzôdô és a biztosított közlési

és változás-bejelentési kötelezettsége

9.1. A szerzôdôt és a biztosítottat KÖZLÉSI KÖTELEZETT- SÉG terheli, melynek értelmében a szerzôdéskötéskor kötelesek a biztosítás elvállalása szempontjából lénye- ges minden olyan – így többek között a gépjármû álla- potával, a gépjármû használatával kapcsolatos – kö- rülményt a biztosítóval közölni, amelyeket ismertek vagy ismerniük kellett. A biztosító írásban közölt kérdéseire adott, a valóságnak megfelelô válaszokkal a szerzôdô fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

9.2. A szerzôdônek és a biztosítottnak VÁLTOZÁS-BEJE- LENTÉSI KÖTELEZETTSÉGE van. Az Ajánlattétel során, illetve az Ajánlat mellékleteiben, valamint a Köt- vényben feltüntetett – különösen az alább felsorolt – adatokban bekövetkezett változásokat írásban, 5 na- pon belül be kell jelenteni a biztosítónak.

Így be kell jelenteni:

a) minden, az Ajánlattétel során megadott, illetve az Ajánlat mellékleteiben, vagy a Kötvényben szereplô név, lakcím-, székhely címének, személyes adatá- nak megváltozását,

b) a gépjármû rendszámának, alvázszámának, motor- számának megváltozását,

c) a gépjármû mûszaki tulajdonságainak (pl. hajtó- anyag), felszereltségének/felépítményének megvál- tozását,

d) a gépjármû tulajdonjogában és üzemeltetési jogá- ban bekövetkezett változást,

e) a gépjármû használati jellegének megváltozását,

f) a gépjármû kulcsainak (ezt helyettesítô elektronikus eszköznek) darabszámában bármely okból történt változást – ide értve többek között az eltûnést, má- solást,

g) az ajtózárak, a kormányzár vagy a riasztó, illetve lo- pásgátló szerkezet cseréjét,

h) a gépjármû forgalomból történô ideiglenes vagy végleges kivonását,

i) azt, hogy a gépjármûvet kártérítés vagy egyéb kö- telezettség biztosítékaként lekötötték,

j) a biztosítás megkötésekor záradékba foglalt sérülés kijavítását,

k) amennyiben a biztosított személy jelen szerzôdés- ben biztosított gépjármûvel kapcsolatos kárigényét más biztosítási szerzôdés alapján is érvényesíteni kívánja.

9.3. A közlésre illetôleg változás-bejelentésre irányuló kö- telezettség megsértése esetében a biztosító szolgál- tatási kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha a szerzôdô fél bizonyítja, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerzôdéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekö- vetkeztében.

9.4. A közlésre és változásbejelentésre irányuló kötelezett- ség egyaránt terheli a szerzôdô felet és a biztosítottat, egyikük sem hivatkozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és az közlésre vagy bejelentésre köteles lett volna.

9.5. Amennyiben a szerzôdés több vagyontárgyra vonatko- zik, és a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség megsértése ezek közül csak egyesekkel összefüggés- ben merül fel, a biztosító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi vagyontárgy esetén nem hivatkozhat.

10. Kizárások

10.1. A biztosító nem tekinti biztosítási eseménynek (lásd 7. pont) és emiatt nem nyújt szolgáltatást (kárkifizetést):

a) azokra a károkra, amelyek felkelés, tüntetés, zavar- gás, sztrájk, terrorcselekmény, háború következté- ben keletkeztek, függetlenül attól, hogy az említett események hivatalos formában (pl. engedély, had- üzenet) zajlottak le,

b) radioaktív sugárzás által okozott károkra,

c) a nem baleseti jelleggel bekövetkezett károsodá- sokra (többek között mûszaki hiba, szerelés, elhasz- nálódás, fagyás stb.),

d) a motor által beszívott víz okozta károkra,

e) a vontatás közben bekövetkezett sérülésekre,

f) a gépjármûben szállított gyúlékony, robbanó, maró, korrodáló anyagok által elôidézett, vagy általuk sú- lyosbított károkra (a kársúlyosbítás mértékének megfelelô részére),

g) a gépjármû balesetével összefüggô környezet- szennyezési károkra,

h) a gépjármûben xxxxxxx hiba miatt bekövetkezett biztosítási esemény vonatkozásában a mûszaki hi- bás alkatrészek javítására, cseréjére,

i) ha a gépjármûvön engedélyhez kötött átalakítást végeztek, de a szükséges engedélyt a káresemény elôtt nem szerezték meg, és a káresemény össze- függésben van az átalakítással,

j) a gépjármû olyan felszereléseiben keletkezett ká- rokra, amelyeket az érvényes jogszabályi elôírások tiltanak, vagy külön engedélyhez kötnek, de a szük- séges engedélyt a káresemény elôtt nem szerezték meg, és a káresemény összefüggésben van az elô- írások megszegésével,

k) a gépjármûbôl szerelés nélkül kivehetô audioberen- dezés ellopása miatti kárra,

l) a gépjármûbe történô ki- és bepakolás, rakodás közben, annak következményeként a gépjármûben és más vagyontárgyakban keletkezett károkra,

m) a gépjármûvön szállított tárgyak elmozdulása miatt, a szakszerûtlen rögzítés következtében a gépjármû- ben és más vagyontárgyakban keletkezett károkra,

n) a gépjármûben vagy a raktérben elhelyezett eszkö- zökre, tárgyakra, a gépjármûben ülôk személyes használati tárgyaira, mindazon tárgyakra, amelyek nem a gépjármû kötelezô felszereltségéhez tartoz- nak,

o) a gépjármû sérülés miatti értékcsökkenésére,

p) a gépjármûhasználat kiesése miatt, vagy a gépjár- mû pótlása érdekében felmerült járulékos károkra, költségekre (pl.: elmaradt haszon, bérgépjármû igénybevétele, új gépjármû beszerzésével kapcso- latos költségek),

q) a biztosító által javíthatónak ítélt alkatrész kicseré- lése esetén fellépô többletköltségre,

r) a gépjármû üzem- és kenôanyagaiban keletkezett károkra,

s) a gépjármûrôl leszerelt alkatrészekben, tartozékok- ban keletkezett károkra,

t) a gépjármû karosszériáján elhelyezett hirdetéseket, matricákat ért károkra,

u) a gépjármûvet sporteszközként való használat, vagy versenyzés során ért károkra,

v) a gépjármû közúti közlekedésre való mûszaki alkal- matlanságával összefüggô károkra (pl. gumiabron- csok – profilmélység, vagy az idôjárási- és útviszo- nyoknak nem megfelelô abroncshasználat miatti – elégtelensége),

w) a jelen Szerzôdési Feltételek 11. pontjában felsorolt személynek nem minôsülô gépjármûvezetô gondat- lanságával összefüggô károkra.

11. Mentesülések

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a kárt jogellenesen, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartással

a) a szerzôdô fél vagy a biztosított;

b) a velük közös háztartásban élô hozzátartozójuk, üz- letvezetésre jogosult tagjuk vagy megbízottjuk; vagy

c) a biztosított jogi személy ügyvezetésének vagy szak- mai vezetésének vezetô beosztású tisztségviselôje vagy a biztosított vagyontárgy kezelésére jogosított tagja, munkavállalója vagy megbízottja okozta.

Mentesül a biztosító szolgáltatási kötelezettsége alól, ha bi- zonyítja, hogy a biztosított, illetve a szerzôdô kármegelôzési vagy kárenyhítési kötelezettségét felróhatóan megsértette. A mentesülés olyan mértékû, amilyen mértékben az összefügg a kötelezettség megszegésével.

12. Kármegelôzési, kárenyhítési kötelezettség

A szerzôdô fél és a biztosított a kár megelôzése érdekében az adott helyzetben általában elvárható magatartást köteles tanúsítani, különös tekintettel az alábbiakra:

a) köteles gondoskodni a biztosított gépjármû beépített vagyonvédelmi berendezéseinek mûködôképessé- gérôl,

b) köteles gondoskodni az ôrizetlenül hagyott gépjármû szakszerû rögzítésérôl, az utastér és a csomagtér szakszerû lezárásáról,

c) köteles gondoskodni a sérült, megrongálódott zárak késedelem nélküli kijavításáról,

d) vagyonvédelemi berendezések, illetve az ajtók, ab- laküvegek sérülése esetén köteles gondoskodni a biztosított gépjármû biztonságos elhelyezésérôl, tá- rolásáról,

e) köteles megôrizni és biztonságos – jogosulatlan sze- mélyek számára nehezen hozzáférhetô – helyen tá- rolni a biztosított gépjármû gyártója által rendszere- sített, egyébiránt a szerzôdés megkötésekor be is mutatott db-számú, eredeti kulcsokat, továbbá a gépjármû forgalmi engedélyét,

f) a tudomásra jutást követôen köteles haladéktalanul értesíteni a biztosítót a gépjármû indítókulcsának és/vagy forgalmi engedélyének elvesztése esetén.

A szerzôdô és a biztosított köteles a kárt az adott helyzetben elvárható módon enyhíteni, továbbá a biztosító kárenyhítésre vonatkozó, alábbi utasításait betartani. Részleges lopáskár esetén, továbbá külföldön bekövetkezett bármilyen kárnál, ká- renyhítési tevékenység (pl.: külföldön történô szükségjavítás) csak a biztosítóval történt elôzetes egyeztetést követôen vé- gezhetô, kivéve azokat az eseteket, melyekben a kárenyhítés érdekében végzendô tevékenységek elhalasztása jelentôsen befolyásolja a kárenyhítési tevékenység sikerét.

A kárenyhítés szükséges költségei akkor is a biztosítót terhe- lik, ha a kárenyhítés nem vezetett eredményre.

13. A káresemény bejelentése

13.1. Kárbejelentés ideje

A szerzôdônek/biztosítottnak a kárt annak észlelését követôen haladéktalanul, de legkésôbb 2 munkanapon belül írásban be kell jelentenie a biztosítónak. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, amennyiben a szerzôdô/biztosított az elôírt kötelezettséget nem telje- síti, és emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné válnak.

13.2. Kárbejelentés módja

A bejelentés személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodájában (1108 Bp., Venyige u. 3.), telefonon (0036- 1-433-1180/3), faxon (0036-1-433-1182), levélben (le- vélcím ugyanaz), illetve elektronikus úton a xxx@xxxx.xx illetve xxx.xxxx.xx címen tehetô meg. A szerzôdônek/ biztosítottnak a tûzkárt a Tûzrendészeti Hatóságnál, teljes vagy részleges lopáskárt a rendôr- ségen is haladéktalanul be kell jelentenie.

13.2.1. Külföldön történt káreseményt is a 13.1. pontban meg- adott idôn belül be kell jelenteni a biztosítóhoz. A kár- bejelentéshez minden esetben csatolni kell a szükség- javítás elvégzésének indokoltságát alátámasztó és az adott kárhelyínen készült, legalább 2 db fényképfelvé- telt, amelyrôl a gépjármû és a sérülés is egyértelmûen beazonosítható.

A kárbejelentés alapján a biztosító köteles eldönteni, hogy hozzájárul-e, és ha igen, milyen mértékig a sérült gépjármû külföldön történô szükségjavításához, vagy csak a hazaérkezés után, itthon javítható meg a gép- jármû.

SZÜKSÉGJAVÍTÁSNAK minôsül a gépjármû mozgás- képességének helyreállítása és a közlekedésbizton- sági szabályoknak megfelelô üzemeltetés biztosítása. Amennyiben a javítás a biztosító beleegyezésének hiá- nyában mégis megtörténik, a biztosító a külföldi és a hazai javítás átlagos díjtételei, alkatrészárai között fel- merült többletköltséget nem téríti meg.

13.3. A kárrendezéshez szükséges dokumentumok

A biztosító a szolgáltatási igények elbírálásához a szol- gáltatásra való jogosultság, a jogalap, valamint a bizto- sítási szolgáltatás mértékének megállapításához szük- séges dokumentumokat jogosult bekérni az igény ér- vényesítôjétôl.

13.3.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez minden esetben kötelezôen benyújtandó dokumentumok:

• teljes körûen kitöltött, aláírt kárbejelentô lap;

• lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata;

• adóazonosító számot igazoló dokumentum másolata;

• nem természetes személy biztosított esetén aláírási címpéldány;

• biztosított gépjármû forgalmi engedélyének másolata;

• a káresemény idôpontjában a gépjármûvet vezetô személy vezetôi engedélyének másolata;

• a biztosított gépjármû törzskönyve, ennek hiányában a finanszírozó letéti nyilatkozata.

13.3.2. A bejelentett káresemény speciális körülményeitô füg- gôen, a fentieken túl biztosító alábbi dokumentumok benyújtását kéri:

13.3.2.1. Lopás, részlopás, rablás és rongálás károk esetén:

• rendôrségi feljelentés, illetve az eljárás megindításá- ról szóló jegyzôkönyv másolata;

• a nyomozást felfüggesztô, illetve megszüntetô ren- dôrségi vagy ügyészségi határozat;

• a biztosított jármû forgalomból történô átmeneti kizá- rásáról szóló határozat;

• a biztosított jármû vásárlási számlája (amennyiben rendelkezésre áll);

• a biztosított jármû szervizkönyve (amennyiben ren- delkezésre áll).

13.3.2.2. Törés-, elemi- és üvegkár miatt bekövetkezett jármû- sérülés esetén:

• javítási árajánlat;

• javítási számla, számlarészletezô, alkatrész-beszer- zési bizonylat;

• javítói meghatalmazás;

• rendôrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;

• tûz- és robbanáskár esetén az eljáró hatóság igazo- lása vagy az illetékes jegyzô határozata, tûzvizsgálati jelentés;

• sérült gépjármû szállíttatása esetén a szállítási szám- la és a fuvarlevél;

• tárolás esetén tárolási számla;

• biztonsági, életvédelmi berendezéseket ért kár ese- tén típusazonos márkaszerviz által kiállított beszer- zési és beszerelési számla.

13.3.2.3. Totálkár esetén:

• javítási árajánlat;

• biztosított jármû szervizkönyve (amennyiben rendel- kezésre áll);

• biztosított jármû vásárlási számlája (amennyiben ren- delkezésre áll);

• roncsértékesítés adásvételi szerzôdése;

• rendôrségi tájékoztató, igazolás vagy határozat;

• tûz- vagy robbanáskár esetén tûzvizsgálati jelentés.

13.4. A biztosító a biztosítási esemény bekövetkezésével ke- letkezô károk és költségek térítését a fentiekben rész- letezett dokumentumok bemutatásán kívül, további ok- iratok, igazolások bemutatásától nem teszi függôvé.

13.5. A fentiekben felsorolt dokumentumokat minden eset- ben magyar nyelven kell a biztosító rendelkezésére bo- csátani. Amennyiben valamely, a kárigény érvényesíté- séhez szükséges dokumentum magyar nyelven nem áll rendelkezésre, annak fordítási költsége az igény érvé- nyesítôjét terheli.

13.6. A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsa- tolt iratokat, dokumentumokat ellenôrizheti, illetve a kárigény elbírálásához egyéb iratokat és dokumentu- mokat maga is beszerezhet.

13.7. A biztosító szolgáltatása teljesítésének esedékességét csak olyan okirat bemutatásától teheti függôvé, amely a biztosítási esemény bekövetkezésének igazolásá- hoz, illetve a teljesítendô szolgáltatás mértékének meghatározásához szükséges. A biztosítási szolgálta- tás teljesítésének esedékességét a bejelentett biztosí- tási esemény tekintetében indult szabálysértési eljárás jogerôs befejezéséhez, illetve a büntetôeljárásnak a bíróság jogerôs ügydöntô határozatával vagy végle- gessé vált nem ügydöntô végzésével történô befejezé- séhez, valamint az ügyészségnek vagy a nyomozó ha- tóságnak a feltételes ügyészi felfüggesztés vagy köz- vetítôi eljárás céljából történô felfüggesztésrôl szóló, illetve további jogorvoslattal nem támadható eljárást megszüntetô határozata meghozatalához a biztosító nem kötheti.

13.8. A biztosított, illetôleg a károsult – a fentiekben részle- tezett dokumentumok körén túl – jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, dokumentumokkal tör- ténô igazolására is a bizonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követelését érvénye- síthesse.

13.9. A biztosított gépjármû eltulajdonítása esetén át kell adni a biztosító részére valamennyi – a szerzôdés megkötésekor rögzített darabszámú – indítókulcsot, to- vábbá a jármû nyitásához, indításához szükséges egyéb tartozékok (kulcsok, indítókártya, riasztó- vagy lopás- gátló berendezés mûködtetéséhez szükséges eszkö- zök, távirányítók), audio berendezésének ellopása ese- tén az eltulajdonított berendezés lopás elleni védelmét szolgáló, levehetô alkatrészét.

13.10. Kárfelvétel

A kárbejelentést követôen a biztosító kárszemlét végez a biztosítottal egyeztetett helyszínen és idôpontban, legfeljebb a kárbejelentést követô 5 munkanapon belül. A sérült jármûrôl kárfelvételi jegyzôkönyv és fotók ké- szülnek.

14. Elévülés

A szerzôdésbôl eredô kártérítési igények elévülési ideje egy év.

15. Biztosítási szolgáltatások

15.1. A biztosított gépjármû káresemény idôpontjában fenn- álló értékének megtérítése (TOTÁLKÁR)

A gépjármûnek a kár idôpontjában fennálló értéke a magyarországi Eurotax vagy DAT katalógus vételi ára alapján számított érték, melybe a biztosítás megköté- sekor rögzített elôzmény károk és az Eurotax vagy DAT értékelési módszertana szerint számított korrekciók is beszámításra kerülnek. A biztosító szolgáltatási köte- lezettségének alapja a gépjármû káridôponti értéke, az új gépjármû beszerzésével kapcsolatos járulékos költ- ségek nélkül

a) gazdasági totálkár esetén, amikor a biztosított gép- jármû a biztosítási esemény következtében olyan

mértékben károsodik, hogy helyreállítása nem gaz- daságos, vagy a Biztosító által teljesítendô szolgál- tatás (a vonatkozó önrész figyelembevétele nélkül tekintett) összege eléri vagy meghaladja a káridô- ponti érték 80%-át,

b) mûszaki totálkár esetén, amikor a biztosított gépjár- mû a forgalombiztonság követelményeinek megfele- lôen nem állítható helyre,

c) ha a biztosított gépjármûvet ellopták, vagy elrabolták és az nem került meg.

15.1.1. Ha a totálkárt elôidézô töréskár biztosítási esemény az új állapotban elôször Magyarországon forgalomba he- lyezett, elsô tulajdonos birtokában lévô gépjármû forga- lomba helyezésétôl számított 3 hónapon (90 napon) belül következik be, a biztosító a vételkori számlaértéket

– a biztosított gépjármû felszereltségétôl függôen – té- ríti meg a maradványérték (15.2.) figyelembevételével.

15.2. Maradványérték (RONCSÉRTÉK)

A biztosító a 15.1. pont szerint megállapított káridôponti értékbôl minden esetben levonja a gépjármû maradvány (roncs) értékét. A biztosító a roncsot nem veszi át.

15.2.1. A roncs forgalomból való kivonásához a biztosító el- ôzetes hozzájárulása szükséges. Amennyiben a forga- lomból való kivonás a biztosító írásbeli hozzájárulása nélkül történik meg, a biztosító a roncsértéket úgy ál- lapítja, meg, mintha a forgalomból való kivonás nem történt volna meg.

A maradvány értékének megállapítása úgy történik, hogy a biztosító a maradvány értékére vonatkozóan legalább két együttmûködô partnerétôl árajánlatot kér.

15.2.2. A gépjármû tulajdonosának lehetôsége van a magasabb vételi ajánlatot benyújtó partner részére eladni a ron- csot, meg is tarthatja, vagy maga is értékesítheti azt. A biztosító által teljesített kártérítési összeg a gépjármû káridôponti értékének a magasabb összegû vételi aján- lat szerinti értékkel csökkentett különbözetébôl kerül megállapításra, az önrész érvényesítését követôen.

15.3. A gépjármû helyreállítási költségeinek térítése (JAVÍTHATÓ KÁROK)

A biztosító megtéríti a gépjármûben a biztosítási ese- mény következtében keletkezett fizikai károsodások hazai javítómûhelyben elvégzett, szakszerû helyreállí- tásának számlával igazolt költségét az alábbiak szerint:

a) Javítási, helyreállítási költség:

• igazolhatóan eredeti és új beépített alkatrészek esetén, a márkakereskedôi hálózat bruttó kiske- reskedelmi alkatrész árait téríti biztosító.

• utángyártott, vagy bontott alkatrészek beépítése esetén, az új alkatrész árának 50%-át téríti a bizto- sító.

b) Fényezôanyag:

• a javítói gyakorlatban alkalmazott kalkulációs rend- szerek alapján meghatározható összegben téríti a biztosító.

c) Munkadíj:

• a javítói gyakorlatban alkalmazott kalkulációs rend- szerek alapján megállapítható normaidôk mérté-

kéig, a javító által általánosan alkalmazott, az ügy- felek számára is hozzáférhetôen közétett rezsi- óradíjon téríti a biztosító.

15.3.1. Bizonylatok hiányában a felek a becsült kárérték tekin- tetében MEGÁLLAPODÁSt köthetnek.

15.3.2. A biztosító az új alkatrészekkel történô helyreállítás költségét csak abban az esetben téríti meg, ha a sérült alkatrészek nem javíthatók.

15.3.3. A biztosító legfeljebb az új alkatrész hatályos Audatex árjegyzék szerinti alkatrész árát és a hazai szervizek adott területre jellemzô átlagos, javítási munkadíját kö- teles megtéríteni a 15.3.5.–15.3.7. pontok szerint.

15.3.4. A szélvédô cseréjének költségét a biztosító csak számla ellenében téríti meg.

15.3.5. AVULÁSMENTES TÉRÍTÉS

A biztosító 0–5 év közötti évjáratú biztosított személy- gépkocsi esetén javítással helyreállítható károknál, az indokolt javítási számlaköltséget teljes egészében meg- téríti, nem von le értékemelkedést (nem alkalmaz avul- tatást), sem az újonnan beépített alkatrész, sem a fé- nyezés költségébôl, kivéve azon elemek javítási téte- leit, amelyek a káresemény elôtt már sérültek voltak.

15.3.6. A 0–2 év közötti kishaszongépjármûveknél a biztosító a kopó-forgó alkatrészek kivételével avulásmentes té- rítést alkalmaz.

15.3.7. Értékemelkedés levonása

A 2 évnél idôsebb kishaszongépjármûnél és az 5 évnél idôsebb használt személygépkocsinál történt javításnál a biztosító a beépített új alkatrészek árából ún. érték- emelkedést von le. Ez azt jelenti, hogy javítás esetén az autó elhasználtságától (korától, futásteljesítményé- tôl, aktuális mûszaki állapotától) függôen az alkatrész javítási költségét csökkenti a biztosító a lecserélt alkat- rész elhasználódási fokának megfelelô résszel, és a csökkentett összeget téríti meg.

15.3.8. A gépjármû korának számításánál a biztosító a gyártási évet veszi alapul.

15.3.9. A biztosító a légzsákok és a biztonsági övek cseréjét kizárólag a biztosító által végrehajtott szemle után, hi- vatalosan mûködô szerviznél történt, számlával igazolt beszerzés és beszerelés esetén téríti meg.

15.3.10. A biztosító a javítás ideje alatt, illetve annak befejezté- vel jogosult ellenôrzô szemlét tartani, és a szolgáltatás teljesítését ennek eredményétôl függôvé tenni.

15.4. Kártérítés korlátozása

Amennyiben egy biztosítási idôszakon belül több biz- tosítási esemény következik be, a biztosító összesíti a kifizetett szolgáltatásokat, és az összeg nem halad- hatja meg a biztosított gépjármûnek az adott biztosítási idôszakban kiszámított értékét (15.1.)

15.5. Kártérítés korlátozása audio- és/vagy

GPS-berendezés lopás-, rongálási kára esetén

A gépjármû audioberendezésének helyreállítási, vagy pótlási költsége címén a biztosító csak az elôzetesen elvégzett szemle után, a számlával igazolt költséget téríti, ennek hiányában legfeljebb az audioberendezés mûszakilag avult értékét. Utólag beépített berendezé- sek esetén a kártérítés nem haladhatja meg biztosítási idôszakonként a 100.000 Ft-ot.

15.6. Járulékos szolgáltatások

A biztosító megtéríti a biztosítási esemény következté- ben felmerült indokolt, egyszeri szállítási, tárolási, ôr- zési, költségek számlával igazolt összegét, legfeljebb

200.000 Ft-os értékhatárig.

15.7. Egyéb szolgáltatások

A biztosító a végleges kárösszeg terhére elôleget fi- zethet.

15.7.1. Amennyiben a biztosított a biztosítási szerzôdés meg- kötése után a gyártó által rendszeresített, eredeti (gyári) kulcsokat elveszti, vagy azokat eltulajdonítják, úgy a biztosító a szervizben végzett csere esetén a kulcs- és zárcserével kapcsolatban felmerült, számlával igazolt költségek 50%-át megtéríti. Zárcsere esetén a kiszerelt eredeti zárgarnitúrát le kell adni a biztosítónak.

15.7.2. Amennyiben az egykulcsos rendszerû gépkocsi vala- melyik zárbetétje lopás- és rabláskár, vagy annak kí- sérlete kapcsán sérül, és emiatt szükségessé válik a zárgarnitúra cseréje, úgy a biztosító megtéríti a nem sérült zárbetétek számlával igazolt csereköltségének 80%-át. A kiszerelt eredeti zárgarnitúrát le kell adni a biztosítónak.

15.8. A szolgáltatás teljesítése

15.8.1. A felmerült kárigényekkel kapcsolatos költségeket ter- helô általános forgalmi adót (ÁFA) a biztosító kizárólag abban az esetben téríti meg, ha a biztosított nem jo- gosult az ÁFA visszaigénylésére.

15.8.2. A biztosító a keletkezett kár, illetve a felmerült költsé- gek térítésével kapcsolatos ÁFA-köteles szolgáltatásá- nak ellenértéke (anyag-, javítási-, illetve helyreállítási költség) után az általános forgalmi adó mértékének megfelelô összeget kizárólag csak olyan számla alap- ján téríti meg, amelyen külön feltüntetésre kerül az ÁFA összege, vagy amelybôl ez kiszámítható.

15.8.3. A biztosító szolgáltatását a kárrendezéshez szükséges utolsó irat beérkezését követô 15 munkanapon belül teljesíti. A biztosító a kártérítési összeget a gépjármû tulajdonosának, illetve a szerzôdésben megnevezett, a szolgáltatás jogosultjaként nyilvántartott személynek fizeti ki, a szerzôdésben szereplô esetleges összeg- szerû korlátozások figyelembevételével.

15.8.4. A biztosító által történt kárkifizetés a biztosító adott biz- tosítási idôszakra vonatkozó esetleges további szol- gáltatási kötelezettségét nem befolyásolja, a 15.4. pontban hivatkozott korlátozás alkalmazása mellett.

16. Önrészesedés

16.1. A káreseményenként megállapított kárösszegbôl a szerzôdô által választott és a Kötvényben rögzített mér- tékû %-os, illetve Ft-ban megállapított önrész közül a magasabbikat a biztosított maga viseli (önrészesedés).

16.2. A forintösszegben meghatározott önrészt el nem érô kárigényeket a biztosító nem téríti meg.

16.3. Az önrészesedés mértékét a Biztosítási Kötvény tar- talmazza.

16.4. Eltérô önrészesedésû kártérítés

16.4.1. A biztosító a kár mértékétôl függetlenül általános eset- ben 10%-os mértékû önrészesedést von le a kártérítési összegbôl az üveg cseréjével helyreállított üvegkár (7.4.) esetén az alábbi speciálsi esetek kivételével.

16.4.2. A szélvédô cseréje nélkül elvégezhetô, javítással hely- reállítható üvegkárok esetén a Biztosító nem von le ön- részesedést.

16.4.3. Amennyiben a szélvédô – a biztosított hozzájárulásá- val végzett – utángyártott alkatrésszel történô cseréjé- nek ÁFÁ-t is tartalmazó költsége nem haladja meg az importôr vagy a gyártó által szükségszerûn elôírt, illetve felhasznált alkatrészek (segédanyagok), valamint a ja- vításhoz szükséges átlagóradíjak alapján számolt mun- kadíj költségek összegének 75%-át, a Biztosító nem von le önrészesedést.

16.5. Amennyiben a biztosítási esemény következtében csak szállítási, tárolási vagy mentési költség merül fel, a biz- tosító a számlával igazolt költségbôl – a választott szá- zalékos önrész levonása után – maximum 200.000 Ft- ig térít.

16.6. A 15.7.1.–15.7.2. pontokban, a zárak/kulcsok cseréjére vonatkozó térítési összegbôl a biztosító nem von le ön- részesedést.

17. Visszakövetelési jog

17.1. A biztosítót az általa megtérített kár mértékéig meg- térítési igény illeti meg a károkozóval szemben, kivéve, ha a károkozó a biztosítottal közös háztartásban élô hozzátartozó.

17.2. Amennyiben az ellopott vagy elrabolt biztosított gépjár- mû vagy annak alkatrészei a kárkifizetés után meg- kerültek, a biztosított/kedvezményezett azokra igényt tarthat, ebben az esetben azonban köteles a biztosító által kifizetett öszszeget a biztosítónak visszafizetni. A biztosított gépjármû vagy annak alkatrészei megkerü- lésérôl a biztosított/kedvezményezett haladéktalanul köteles értesíteni a biztosítót, és 30 napon belül nyilat- kozni, hogy a megkerült biztosított gépjármûre vagy an- nak alkatrészeire igényt tart-e. Amennyiben ezt az elô- írt idôn belül nem teszi meg, úgy a biztosított gépjármû vagy annak alkatrészei feletti rendelkezési jog, mint törvényi engedményest, a biztosítót illeti meg.

17.3. Ha az ellopott vagy elrabolt gépjármû a kárösszeg ki- fizetése elôtt épségben megkerül, a biztosító az önrész levonása mellett megtéríti a gépjármû szerzôdôhöz/ biztosítotthoz történô visszaszállításának indokolt költ- ségét, maximum 100.000 Ft-ig.

18. Egyéb rendelkezések

18.1. Jelen Szerzôdési Feltételekben nem szabályozott kér- désekben a 6:63. § (5) bekezdés kivételével a Polgári Törvénykönyv, továbbá a hatályos magyar jog szabá- lyai az irányadók.

18.2. Jelen biztosítási szerzôdés kapcsán esetlegesen fel- merülô panaszokat a biztosító központi panaszirodájá- hoz lehet benyújtani, szóban (személyesen, telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben):

Cím: 1108 Budapest, Venyige u. 3.

Levelezési cím: 1475 Budapest, Pf. 142.

Telefon: x00-0-000-0000

E-mail: xxxxx@xxxx.xx

18.3. A biztosítási szerzôdés, illetve a tagsági jogviszony lét- rejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszû- nésével, továbbá a szerzôdésszegéssel és annak jog- hatásaival kapcsolatos esetleges jogviták bírósági el- járáson kívüli rendezésére a fogyasztó írásban panaszt nyújthat be a Pénzügyi Békéltetô Testülethez.

Székhely: XXX 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levelezési cím: H-1525 Budapest, Pf. 172.

Telefon: x00-0-000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776

Telefax: x00-0-000-0000

A Pénzügyi Békéltetô Testület eljárása megindításának feltétele, hogy a fogyasztó elôzetesen a biztosítóval közvetlenül megkísérelje a vitás ügy rendezését.

18.4. A fogyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén az MNB-hez lehet fordulni panasszal.

Levelezési cím: H-1534 Budapest, BKKP, Pf. 777. Telefon: +36 (80) 203-776

E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

18.5. A fentiekben részletezett lehetôségeken túl a felek bí- rósághoz is fordulhatnak, illetve a fogyasztónak nem minôsülô fél csak bírósághoz fordulhat.

18.6. A biztosító felügyeleti szerve a Magyar Nemzeti Bank (MNB).

Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Levelezési cím: H-1850 Budapest

Telefon: x00-0-000-0000

Webcím: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx Ügyfélszolgálat: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Ügyfélszolgálati telefon: +36 (80) 203-776 Ügyfélszolgálati e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

18.7. Biztosítási titoknak minôsül minden olyan – minôsített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítô ügyfeleinek – ideértve a károsultat is – személyi körül- ményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszontbiztosítóval kötött szerzôdéseire vonatkozik.

18.8. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerzôdéssel, annak lét- rejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással össze- függnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szer- zôdés megkötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerzôdésbôl származó köve- telések megítéléséhez szükséges, vagy a törvény (Bit.) által meghatározott egyéb cél lehet.

18.9. A 18.8. pontban meghatározott céltól eltérô célból vég- zett adatkezelést a biztosító csak az ügyfél elôzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtaga- dása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén részére nem nyújtható elôny.

18.10. A biztosítási titok tekintetében, idôbeli korlátozás nélkül

– ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetôit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

18.11. A Bit. 136. §-a szerint az ügyfél egészségi állapotával összefüggô az egészségügyi és a hozzájuk kapcsoló- dó személyes adatok kezelésérôl és védelmérôl szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adatokat a biztosító a 135. § (1) bekez- désében meghatározott célokból, az Eüak. rendelke- zései szerint, kizárólag az érintett kifejezett hozzájáru- lásával kezelheti.

18.12. Jelen szerzôdés kapcsán az ügyfél személyes adatai- nak, továbbá egészségi állapotával összefüggô ada- tainak kezelésére vonatkozó hozzájárulását az aján- lattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igény- bevételét közvetlenül megelôzôen adja meg.

18.13. A biztosító a személyes adatokat, továbbá az egész- ségügyi állapottal közvetlenül összefüggô, általa kezelt adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biz- tosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesít- hetô.

A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

18.14. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhetô, amely az

adatkezelés céljának megvalósulásához elengedhe- tetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megvaló- sulásához szükséges mértékben és ideig. Az adatokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

18.15. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik sze- mélynek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezett- ség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselôje a kiszolgáltatható biztosítási ti- tokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.

18.16. A Bit. 138. §-a alapján a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel,

b) az elôkészítô eljárást folytató szervvel, a nyomozó hatósággal és az ügyészséggel,

c) büntetôügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási perben eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértôvel, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a csôdeljárásban eljáró vagyonfelügyelôvel, a felszá- molási eljárásban eljáró ideiglenes vagyonfelügye- lôvel, rendkívüli vagyonfelügyelôvel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró fôhitelezôvel, Családi Csôdvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelôvel, bíróság- gal,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzôvel, továbbá az általa kirendelt szakértôvel,

e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meg- határozott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerzôdésbôl eredô adókötele- zettség alá esô kifizetésrôl törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálat- tal,

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatal- lal,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyrôl szóló 1997. évi CLIV. törvény

108. § (2) bekezdésében foglalt esetben az egész- ségügyi államigazgatási szervvel,

j) a törvényben meghatározott feltételek megléte ese- tén a titkos információgyûjtésre felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásá- val, valamint együttbiztosítás esetén, a kockázat- vállaló biztosítókkal,

l) törvényben szabályozott adattovábbítások során át- adott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezetô kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezetô kárnyilvántartó szervvel, to- vábbá a jármûnyilvántartásban nem szereplô gép- jármûvekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazga- tási feladatokkal összefüggô hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a köz- úti közlekedési nyilvántartási szervével,

m) az állományátruházás keretében átadásra kerülô biztosítási szerzôdési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevô biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvénye- sítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot ke- zelô szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezôvel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szerve- zettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvise- lôvel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyzôkönyvé- bôl a balesetben érintett másik jármû javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a kár- okozóval,

o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges

adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzôvel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellá- tásához szükséges adatok tekintetében a könyv- vizsgálóval,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítô adatvé- delmi jogszabállyal – a harmadik országbeli bizto- sítóval, biztosításközvetítôvel,

q) a feladatkörében eljáró alapvetô jogok biztosával,

r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal,

s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabá- lyairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biz- tosítóval,

t) a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal szemben, ha az a)-j), n), s) és t) pontban megjelölt szerv vagy személy adatkéréssel, illetve írásbeli meg- kereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját, azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy ki- zárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazo- lásának minôsül az adat megismerésére jogosító jog- szabályi rendelkezés megjelölése is.

18.17. A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fent meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

18.18. A biztosító vagy a viszontbiztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az elôkészítô eljárást folytató szerv, a nyo- mozó hatóság, az ügyészség, továbbá a bíróság adat- kérésére, írásbeli megkeresésére akkor is köteles ha- ladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszövetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûncselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elôsegítésével, új pszicho- aktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lôfegyverrel vagy lôszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bûnszö- vetségben vagy bûnszervezetben elkövetett bûn- cselekménnyel van összefüggésben.

18.19. A biztosító a 18.16. illetve a 18.18. pontokban, a Bit. a

137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatáro- zott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek sze- mélyes adatait továbbíthatja.

18.20. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bûnüldözô szerv – nemzetközi kötelezett- ségvállalás alapján külföldi bûnüldözô szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot,

b) a pénzügyi információs egységként mûködô hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása meg- elôzésérôl és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvényben meghatározott feladatkörében eljár- va vagy külföldi pénzügyi információs egység írás- beli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minôsülô adatot, valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoportszinten meg- határozott pénzmosás és terrorizmusfinanszírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kötele- zettségét teljesíti.

18.21. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a vi- szontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezett- ségének tesz eleget.

18.22. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézmény- nyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredô köve- teléshez kapcsolódó biztosítási szerzôdés vonatkozá- sában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkeresés- sel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerzôdés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

18.23. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás a Ma- gyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Álla- mok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfele- lés elômozdításáról és a FATCA szabályozás végrehaj- tásáról szóló Megállapodás kihirdetésérôl, valamint az ezzel összefüggô egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-tör- vény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcso- latos nemzetközi közigazgatási együttmûködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továb- biakban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történô adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.

18.24. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a viszontbiztosító által a harmadik országbeli biztosító- hoz, viszontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történô adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (a továbbiakban: adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik or- szágban a személyes adatok védelmének megfe- lelô szintje az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. tör- vény (a továbbiakban: Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minôsülô adatoknak másik tag- államba történô továbbítása esetén a belföldre történô adattovábbításra vonatkozó rendelkezéseket kell al- kalmazni.

18.25. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenôrzési eljárás során a csoportfelügye- let esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történô átadása.

18.26. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelybôl az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapítható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyû vállalkozás székhelye (fôirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a ma- gyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak,

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minôsülô adatok átadása,

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítô felügyele- térôl szóló törvényben foglalt rendelkezések telje- sítése érdekében történô adatátadás.

Fentiekben meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

18.27. A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: meg- keresô biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerzôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdés- nek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (továbbiak- ban: megkeresett biztosító) az e biztosító által – a Bit.

135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevéte- lével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

18.28. A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelô megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meg- határozott megfelelô határidôben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétôl számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkeresô biztosítónak.

18.29. A Bit. 150. § alapján a biztosítók jelen biztosítási szer- zôdés vonatkozásában – a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a szolgáltatások jogsza- bályoknak és szerzôdésnek megfelelô teljesítése, a biztosítási szerzôdésekkel kapcsolatos visszaélések kiszûrése céljából közös adatbázist (a továbbiakban:

Adatbázis) hozhatnak létre, amely tartalmazza

a) a szerzôdô személy azonosító adatait;

b) a biztosított vagyontárgy azonosító adatait;

c) az a) és b) pontokban meghatározott szerzôdôt vagy vagyontárgyat érintô korábbi biztosítási ese- ményekre vonatkozó adatokat; és

d) a biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát.

18.30. A biztosító a 18.29. pontban meghatározott adatokat az adat keletkezését követô harminc napon belül to- vábbítja az Adatbázisba.

18.31. A biztosító – a veszélyközösség érdekeinek a megóvá- sa érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szer- zôdésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerzôdésnek meg- felelô teljesítése és a visszaélések megakadályozása céljából az Adatbázisból adatot igényelhet.

18.32. Az Adatbázis kezelôje a jogszabályoknak megfelelô igénylés szerinti adatokat nyolc napon belül köteles át- adni az igénylô biztosítónak.

18.33. Nem áll fenn a biztosító titoktartási kötelezettsége az Adatbázis irányában, az Adatbázisba való adatátadás vonatkozásában, továbbá az Adatbázis kezelôjét ter- helô biztosítási titok megtartására vonatkozó kötele- zettsége a biztosító vonatkozásában, amely a jogsza- bálynak megfelelô igényléssel fordul hozzá.

18.34. Az Adatbázis kezelôjének az Adatbázisban kezelt ada- tokra vonatkozó titoktartási kötelezettségére, továbbá a kezelt adatokra vonatkozó igénylések teljesítésére nézve a biztosítási titokra vonatkozó szabályok meg- felelôen alkalmazandóak.

18.35. Az érintett ügyfél kérésére a biztosító köteles tájékoz- tatást adni az érintett általa kezelt, illetve az általa meg- bízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatairól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, idôtar- tamáról, az adatfeldolgozó nevérôl, címérôl és az adat- kezeléssel összefüggô tevékenységérôl, továbbá – az érintett személyes adatainak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjérôl.

18.36. Az érintett kérheti személyes adatainak helyesbítését, továbbá – a jogszabályban elrendelt adatkezelések ki- vételével – adatainak zárolását és törlését.

18.37. Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkezelôre vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítéséhez vagy az adatkezelô, adatátvevô vagy harmadik személy jogos érdekének érvénye- sítéséhez szükséges, kivéve kötelezô adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítá- sa közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

18.38. A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtá- sától számított legrövidebb idôn belül, de legfeljebb 15 napon belül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében döntést hoz, és döntésérôl a kérelmezôt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapozottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a további adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zá- rolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekrôl értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban to- vábbította, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvényesítése érdekében.

18.39. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meg- hozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biztosító a fentiek szerinti határidôt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétôl, illetve a határidô utolsó napjától szá- mított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában megha- tározott módon – bírósághoz fordulhat.

18.40. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplô szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltel- tével, a különleges adatnak, vagy bûnügyi személyes adatnak minôsülô adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

18.41. A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit.

138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

18.42. A biztosító és a személyes adatokat a biztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon idôtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthetô.

18.43. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerzôdéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszûnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

18.44. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok te- kintetében az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerzôdésben nevesített jogosult is gya- korolhatja.

18.45. A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban és az üzleti titok védelmérôl szóló 2018. évi LIV. törvényben foglal- takat kell megfelelôen alkalmazni.

Gépjármûben ülôk kiegészítô balesetbiztosításának feltételei

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület (továb- biakban: biztosító) vállalja, hogy az Lendület Top Casco bizto- sítás szerzôdôje által megfizetett biztosítási díj ellenében, a biztosítottakat ért és a jelen feltételekben meghatározott biz- tosítási események bekövetkezése esetén, az elôre meghatá- rozott biztosítási összeget megfizeti a biztosítottaknak.

Jelen balesetbiztosítás a Lendület Top Casco biztosítás kiegé- szítô biztosítása. A casco szerzôdési feltételeitôl elérôen sza- bályozott kérdésekben (ilyenek többek között a biztosított és a kedvezményezett személye, a kiegészítô biztosítás megszû- nési esetei, a biztosítási események meghatározása és az abból történô kizárások és mentesülések, a biztosító szolgál- tatása) a jelen kiegészítô biztosítás feltételeiben foglaltak az irányadók.

1. Szerzôdô, biztosított, kedvezményezett

1.1. Szerzôdô: jelen kiegészítô balesetbiztosítás szerzô- dôje Lendület Top Casco szerzôdôje.

1.2. Biztosított: jelen kiegészítô balesetbiztosítás a biztosí- tott gépjármû vezetôjére és a gépjármûben utazó to- vábbi személyekre vonatkozik. A biztosító szolgáltatá- sára a biztosított jogosult, annak halála esetén a biz- tosított törvényes örököse a szolgáltatások jogosultja (kedvezményezett).

2. Biztosítás létrejötte, a kockázatviselés kezdete

2.1. A kiegészítô balesetbiztosításra ajánlatot lehet tenni a Lendület Top Casco megkötésével egyidôben, vagy a szerzôdés létrejöttét követôen a biztosítás tartama alatt bármikor.

2.2. A kockázatviselés a casco szerzôdés kockázatviselé- sének kezdetével egyezik meg.

3. A biztosítás területi és idôbeli hatálya

3.1. Jelen balesetbiztosítás biztosítási védelme a biztosítási díjjal fedezett idôszakban áll fenn, a casco biztosítási feltételekben rögzített területi hatályra vonatkozóan.

4. A biztosítás megszûnése

4.1. Jelen balesetbiztosítás a casco feltételekben meg- határozottakon túlmenôen megszûnik:

a) a Lendület Top Casco biztosítás bármilyen ok miatti megszûnésével,

b) annak a biztosítási idôszaknak az utolsó napján, amikorra a szerzôdô, vagy a biztosító biztosítási év-

forduló elôtt legalább 30 nappal a jelen kiegészítô biztosítását írásban felmondja.

4.2. A biztosítási védelem a maradandó egészségkároso- dás vonatkozásában megszûnik arra az adott személy- re vonatkozóan, akinek a részére a biztosító 100%-ot elérô baleseti maradandó egészségkárosodás biztosí- tási összegét kifizeti.

5. Biztosítási események

5.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából balesetnek mi- nôsül a biztosított akaratától függetlenül, hirtelen fellé- pô, külsô behatás, mely egészségkárosodást okoz.

5.2. Jelen balesetbiztosítás szempontjából biztosítási ese- ménynek minôsül a biztosított gépjármû közúton való közlekedése során bekövetkezô, a gépjármûben ülôk személysérülését elôidézô baleseti esemény, illetve annak, a jelen feltételekben meghatározott, a biztosító szolgáltatási kötelezettségét kiváltó következménye, ezek:

• baleseti halál,

• baleseti maradandó egészségkárosodás,

• baleseti eredetû kórházi ápolás.

6. Biztosítási összeg

6.1. A biztosítási összeg – a biztosító szolgáltatásának pénzben kifejezett értéke – biztosítási eseményenként, biztosítottanként és egy szolgáltatási egységre (cso- magra) vonatkozóan kerül meghatározásra.

6.2. A szolgáltatási egységek – valamennyi, az 5.2. pont- ban felsorolt biztosítási eseményt tartalmazzák, azok közül nem hagyható ki egyik sem és más esemény nem emelhetô be helyettük – a szerzôdô választása szerint többszörözhetôk, a többszörözés eredménye- ként az eseményenkénti biztosítási összeg is szemé- lyenként többszörözôdik.

7. A biztosítás díja

7.1. A balesetbiztosítás szolgáltatási egységenkénti napi- díját az aktuális Díjszabás tartalmazza.

7.2. A fizetendô díj a szerzôdô által választott szolgáltatási egységek számától, valamint a gépjármû férôhelyeinek számától függ, amennyiben a biztosított gépjármûben szállítható személyek száma meghaladja az 5 fôt, a balesetbiztosítás díja a mindenkori díjszabásban fog- laltak szerint emelkedik.

8. Kizárások és mentesülések

8.1. Arxx x személyre nem fizeti ki a biztosító a biztosítási szolgáltatást, akinek a vonatkozásában az alábbi ki- záró események valamelyike felmerül, illetve nem mi- nôsül balesetbiztosítási eseménynek, ha – közvetlenül vagy közvetett módon – az alábbiakban felsorolt ese- mény a kiváltó ok:

a) öngyilkosság, ide értve az öngyilkossági szándékkal összefüggô eseményeket is, tekintet nélkül a bizto- sított tudatállapotára;

b) a gépjármû balesete nélkül, illetve ki- és beszállás közben bekövetkezett személyi sérülés, illetve a gépjármû balesetével összefüggésbe nem hozható rándulás és ficam, sérv, porckorong sérülés és a nem baleseti eredetû vérzés;

c) biztosítási esemény bekövetkezése elôtt már káro- sodott, sérült, csonkolt, vagy funkciójában korláto- zott testrészek, szervek károsodása;

d) a biztosított fennálló patologikus csontszerkezeti el- változása következtében elôálló törések;

e) a biztosított fennálló bármely idegi, vagy elmebeli rendellenessége elnevezéstôl, vagy osztályozástól függetlenül;

f) pszichiátriai és pszichotikus állapot, bármilyen fajta depresszió, illetve elmebaj;

g) a biztosított fennálló orthoped, degeneratív jellegû, krónikus eredetû elváltozásai, illetve az azokhoz tár- sult másodlagos olyan elváltozások, melyek az alapbetegségbôl következnek;

h) ha a sérüléshez hasonló, de krónikus eredetû elvál- tozás áll a háttérben (például gerincoszlop sérve, ízületek degeneratív elváltozásai);

i) a biztosított szándékos veszélykeresésébôl eredô balesete (kivéve az életmentést), ide értve az orvosi elôírások szándékos be nem tartásából származó következményeket is;

j) bármely katonai, vagy rendôrségi (rendészeti) szer- vezetnél a biztosított gépjármû használata során, szolgálatteljesítés alatt bekövetkezett baleset;

k) bármely, a biztosított gépjármû használatával járó hivatásszerûen, versenyszerûen, vagy díjazásért ûzött sporttevékenységben (edzésen, versenyen) való részvétel során bekövetkezett baleset;

l) robbanószereket, robbanó szerkezeteket szállító, biztosított gépjármû balesete során bekövetkezett baleset;

m) a biztosított gépjármûvön hatósági engedélyhez kö- tött átalakítás következtében elôálló baleset, ha az átalakításhoz nem volt meg a szükséges engedély.

8.2. A biztosítási összeg nem kerül kifizetésre arra az adott a személyre vonatkozóan, akivel szemben bizonyítást nyer, hogy a balesetet szándékos vagy súlyosan gon- datlan, jogellenes magatartása idézte elô.

8.3. Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak minô- sül a baleset és a biztosító mentesülését eredményezi az adott biztosítottra vonatkozóan, ha a biztosított – többek között –

a) szándékosan elkövetett bûncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben,

b) kábítószeres vagy ittas (mindenkori KRESZ szabá- lyoknak megfelelô mértékû) állapotával közvetlen okozati összefüggésben,

c) jogosítvány nélküli vezetés, vagy egyéb, a KRESZ szabályok súlyos megsértésével okozati összefüg- gésben következett be,

d) ha a biztosított a baleset idején nem használt biz- tonsági övet, illetve a sérült gyermek a baleset ide- jén nem ült gyermekülésben.

9. A szolgáltatási igény bejelentése

9.1. A szolgáltatási igényt a balesetet követô kettô munka- napon belül, írásban kell bejelenteni a biztosítónak.

9.2. A bejelentési kötelezettség elmulasztása esetén a biz- tosító annyiban mentesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, amennyiben emiatt lényeges körülmé- nyek kideríthetetlenekké váltak.

9.3. A biztosító a szolgáltatási igények elbírálásához a szol- gáltatásra való jogosultság, a jogalap, valamint a biz- tosítási szolgáltatás mértékének megállapításához szükséges dokumentumokat jogosult bekérni az igény érvényesítôjétôl.

9.3.1. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez minden esetben kötelezôen benyújtandó dokumentumok:

Baleseti halál esetén:

• a biztosított halotti anyakönyvi kivonata és a halál okát igazoló orvosi, vagy hatósági bizonyítvány;

• kedvezményezetti jogosultságot és azonosíthatósá- got igazoló okiratok vagy öröklési bizonyítvány, jog- erôs hagyatékátadó végzés (amennyiben a kedvez- ményezettet a szerzôdésben név szerint nem nevez- ték meg).

Egyéb személyi sérülés esetén:

• TAJ-kártya másolata;

• orvosi dokumentáció, kórházi zárójelentés (kórházi kezelés esetén) vagy ambuláns lap másolata.

9.3.2. További bekérhetô dokumentumok:

• baleseti halál esetén boncolási jegyzôkönyv, ameny- nyiben ilyen készült;

• akut szakorvosi ellátás dokumentumai (az orvosi je- lentés valamennyi sérülés jellegének és mértékének leírásával és diagnózisával, illetôleg az egészségká- rosodás mértékének igazolásával, röntgenleletek, kontroll vizsgálatok dokumentumai);

• a biztosított biztosítási eseménnyel és a kórelôzményi adatokkal összefüggô egészségügyi dokumentumai (házi-, üzemorvosi, a járó- és fekvôbeteg ellátás so- rán keletkezett iratok, gyógyszerfelhasználást igazoló iratok, dokumentumok);

• a társadalombiztosítási szerv, vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel, vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó iratok (a jogosult titok- tartás alóli felmentéshez és adatbekéréshez szük- séges meghatalmazása alapján);

• a baleset tényét és körülményeit igazoló rendôrható- sági jegyzôkönyv, vagy más hivatalos jelentés máso- lata, amennyiben ilyen készült.

9.4. A biztosító szükség esetén bizonyos kérdések tisztá- zására maga is beszerezhet adatokat, elrendelheti a sérült személy vizsgálatát. A vizsgálat költségei a biz- tosítót terhelik.

9.5. Bármilyen testi sérülést követôen a biztosítottnak a le- hetô legrövidebb idôn belül gyakorló szakorvoshoz kell fordulnia és kárenyhítési kötelezettségébôl adódóan, annak orvosi tanácsait köteles pontosan betartani. A biztosító nem felelôs azokért a következményekért, amelyek a biztosítottnak a biztosítási esemény káros következményei elhárítására, illetve enyhítésére vo- natkozó kötelezettségeinek elmulasztásából erednek.

10. Biztosítási szolgáltatások

10.1. Baleseti halál: amennyiben a biztosított a kockázatvi- selés ideje alatt olyan baleseti eredetû testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb más októl függetlenül a baleset idôpontját követô 365/366 napon belül a halálát okozza, a biztosító kifizeti a biztosított törvényes örököseinek a biztosítási összeget.

10.2. Baleseti eredetû maradandó egészségkárosodás: amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül a baleset idôpontját követô kettô éven belül teljes, 100%-os maradandó egészségkárosodását okozza, a biztosító kifizeti a bal- eseti egészségkárosodásra megállapított, teljes bizto- sítási összeget.

10.2.1. A biztosító az egészségkárosodás jellegének, maxx- dandóságának és mértékének egyértelmû orvosi meg- állapítását megelôzôen szolgáltatást nem teljesít. Az egészségkárosodás jellegét, maradandóságát és mér- tékét legkésôbb a biztosítási esemény bekövetkezését követô kettô éven belül meg kell állapítani.

10.2.2. A biztosított részleges egészségkárosodása esetén a biztosító az egészségkárosodásra megállapított bizto- sítási összegnek az egészségkárosodás fokával azo- nos arányú hányadát fizeti meg.

10.2.3. Az egészségkárosodás fokát a Függelékben szereplô

2. sz. táblázatban foglaltakat figyelembe véve a bizto- sító orvosa állapítja meg, a testi funkcióvesztés, a szö- vôdmények és a balesetbôl eredô egyéb sérülések fi- gyelembevételével.

10.2.4. A maradandó egészségkárosodás mértékének meg- állapítása az általános testi és szervi funkcióvesztés alapján történik és független a munkaképesség elvesz- tésének mértékétôl, a biztosított foglalkozásától és egyéb tevékenységétôl.

10.2.5. A biztosító orvosát más orvosok, illetôleg orvosszakér- tôi testületek döntése nem köti.

10.2.6. Elvesztés: a végtagok fizikai elvesztése (amputációja), vagy mûködôképességük teljes és maradandó elvesz- tése.

10.2.7. Halló- vagy beszédképesség elvesztése: A hallás, vagy a beszéd elvesztése a halló- vagy a beszédképesség teljes és végleges elvesztését jelenti.

10.2.8. Látóképesség elvesztése: a látás teljes és végleges elvesztését jelenti. Ez akkor tekinthetô bekövetkezett- nek, ha a korrekciót követôen a megmaradt látás foka 3/60 rész, vagy kevesebb a Sneller skála alapján.

10.2.9. Ugyanazon balesetbôl származó, többfajta egészség- károsodás esetén az egyes egészségkárosodásra meghatározott százalékos értékek összegzésre kerül- nek, de a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti egészségkárosodásra megállapított tel- jes biztosítási összeget.

10.2.10. Azon személyre, aki a baleset elôtt már 100%-os bal- eseti maradandó egészségkárosodásban szenvedett, csak a haláleseti összeget fizeti ki a biztosító.

10.2.11. Egy biztosítási évben több különbözô balesetbôl eredô maradandó egészségkárosodásra meghatározott szá- zalékos értékek összegzésre kerülnek, de az adott év- ben a szolgáltatás teljes összege nem haladhatja meg a baleseti maradandó egészésgkárodosásra megálla- pított teljes biztosítási összeget.

10.2.12. Amennyiben a biztosító a biztosított halála elôtt már maradandó egészségkárosodás címén teljesített szol- gáltatást, úgy az ugyanazon balesetbôl bekövetkezô baleseti halál esetére járó biztosítási összegbôl a már kifizetett egészségkárosodási szolgáltatás összege le- vonásra kerül és a biztosító csak a különbözetet fizeti ki.

10.3. Baleseti kórházi napi térítés: Amennyiben a biztosított a kockázatviselés ideje alatt olyan baleseti eredetû testi sérülést szenved, amely közvetlenül és minden egyéb októl függetlenül kórházi fekvôbeteg kezelését ered- ményezi a baleset idôpontját követô egy éven belül, a biztosító kifizeti az aktuális biztosítási összeget. A biz- tosító legfeljebb 10 napi kórházi tartózkodásra fizet té- rítést.

10.3.1. Jelen balesetbiztosítás szempontjából kórháznak mi- nôsül az egészségügyi ellátás országában illetékes ha- tóság és szakmai felügyelet – Magyarországon a ma- gyar tisztiorvosi szolgálat – által, a hatályos jogszabá- lyoknak megfelelô mûködési engedéllyel rendelkezô és kórházként nyilvántartott egészségügyi intézmény, amely állandó orvosi felügyelet és irányítás alatt áll. A kórházban töltött napok számításánál a felvétel és az elbocsátás napja egész napnak számít.

10.4. A biztosító szolgáltatásait az igény elbírálásához, il- letve a teljesítéshez szükséges összes irat beérkezése után, az utoljára beérkezett irat kézhezvételétôl szá- mított tizenöt napon belül teljesíti.

1. sz. táblázat

Biztosítási szolgáltatások a gépjármûben ülôk kiegészítô balesetbiztosításához

Biztosítási esemény	Biztosítási összeg
Biztosítási esemény	1 egységre	2 egységre	3 egységre
Baleseti halál	1 000 000 Ft	2 000 000 Ft	3 000 000 Ft
Baleseti maradandó rokkantság	1 000 000 Ft	2 000 000 Ft	3 000 000 Ft
Baleseti kórházi ápolás (napi térítés)	1 000 Ft	2 000 Ft	3 000 Ft

2. sz. táblázat

A baleseti eredetû egészségkárosodás megállapításának alapjául szolgáló táblázat

Károsodás jellege Egészségkárosodás foka

Mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

Mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 100%

Egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége 70%

Egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 70%

Egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége 65%

Egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése,vagy teljes mûködésképtelensége 60%

Egyik kéz teljes elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége 60%

Egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 60%

A beszélôképesség teljes elvesztése 60%

Egyik alsó végtag, lábszár középig való teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 50%

Egyik szem látóképességének teljes elvesztése, ha a másik szem ép 40%

Egyik hüvelykujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 30%

Egyik lábfej boka szintjében való elvesztése, vagy teljes mûködésképtelensége 30%

Egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, ha a másik fül ép 30%

Egyik mutatóujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 20%

Bármely más ujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 10%

A szaglóérzék teljes elvesztése 10%

Egyik nagylábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 5%

Az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

Bármely más lábujj teljes elvesztése, vagy mûködésképtelensége 2%

Tájékoztató

a távértékesítés keretében kötött biztosítási szerzôdéshez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Fôtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételrôl szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fôvárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerzôdés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgáltatást nyújt a fogyasztó részére. A szerzôdésre a biztosítási tevé- kenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Tör- vénykönyvrôl szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés te- kintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl szóló 2005. évi XXV. törvényt (to- vábbiakban Tétv.), valamint kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosítási szerzôdés esetén a kötelezô gépjármû-felelôsségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkalmazni.

A biztosítási szerzôdésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerzôdési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerzôdési feltételek Egyesületünk honlap- ján elérhetôek. A szerzôdési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és tel- jesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerzôdési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerzôdés létrejöttét meg- elôzô idôszakban terhelô együttmûködési és tájékoztatási kö- telezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás, a szerzôdéskötés, valamint a szerzô- dés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerzôdésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje) a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, ameny- nyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthetô ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidô lejárta elôtt postára adja, vagy egyéb igazolható módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelkezé- seknek megfelelôen – a biztosítónak elküldi. A felmondásról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató rész- ben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektronikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló határ- idô lejárta elôtt a szerzôdés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követôen kezdhetjük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmondásra nyitva álló határidô lejárta elôtt megkezdôdik. Ha azonban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizá- rólag a szerzôdésnek megfelelôen ténylegesen teljesített szol- gáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás idôarányos díját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonatkozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyi- latkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elküldését kö- vetôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidô a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítással rendelkezô fogyasztók a biz- tosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz for- dulhatnak kártérítésért, a nem kötelezô gépjármû-felelôsség- biztosítás(ok)ra jelen szerzôdés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetôség.

A biztosítási szerzôdés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tá- jékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tá- jékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhetô biztosítási felté- telek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/X, 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 00.), valamint további ügyfél- szolgálati irodáinkban;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések megsér- tése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve el- utasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltetô Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a ké- relem benyújtását megelôzôen biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvénye- sítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekrôl

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerzôdések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követô ügyleteket, vagy azonos jellegû, de idô- ben elkülönülten végrehajtott mûveletsort foglalnak magukba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell al- kalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés alakiságára vonatkozó elôírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmezô rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott idôszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövôben megkötendô ügyletek, illetve mûveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül esô célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgálta- tással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekrôl és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítô pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységrôl szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítôi és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutôzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhetô te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítô szolgáltatás, és az árutôzsdei szolgáltatás, valamint az Önkén- tes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tagsági jogviszony keretében a pénztártagot megilletô jogosultságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást

gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó szá- mára lehetôvé teszi a neki címzett adatoknak az adat céljának megfelelô ideig történô tartós tárolását és a tárolt adatok vál- tozatlan formában és tartalommal történô megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgál- tatási szerzôdés: a c) pontban meghatározott szolgáltatásokra irányuló szerzôdés (önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tag- ság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerzôdés meg- kötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlô eszközt al- kalmaz;

g) távközlô eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a felek távollétében – szerzôdés megkötése érdekében – szerzôdési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minôsül szervezett távértékesítésnek egyedi szerzôdéseknek távközlô eszköz útján történô megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – tekintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére –, kellô idôben köteles a fogyasztót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következô adatokról köteles tájékoztatást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevérôl (nevérôl), székhelyérôl, fô te- vékenységi körérôl, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címérôl,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállamban székhellyel rendelkezô – esetleges képviselôjének nevérôl, címérôl, a fogyasztóval való kapcsolattartása címérôl,

ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltatónak a szerzôdés megkötésében közremûködô képviselôjétôl el- térô, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató ér- dekében eljáró közremûködô nevérôl, címérôl, illetve a szol- gáltatóval való kapcsolat jellegérôl,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyezô vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelô hatóság nevérôl, székhelyérôl, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetrôl, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményrôl, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövôben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges idôbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

bg) a távközlô eszköz használatának a fogyasztót terhelô esetleges többletköltségérôl;

c) a szerzôdésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl,

ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elekt- ronikus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerzôdés legrövidebb idôtartamáról olyan esetben, amikor a szerzôdésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlôdôen kerül sor,

cc) a szerzôdés lejárata elôtti egyoldalú megszüntetésének lehetôségérôl és következményeirôl,

cd) a feleket a szerzôdés létrejöttét megelôzô idôszakban texxxxx xgyüttmûködési és tájékoztatási kötelezettségre alkal- mazandó jogról, az elôzetes tájékoztatás nyelvérôl,

ce) a szerzôdéskötés nyelvérôl, továbbá a szerzôdés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvérôl vagy nyelveirôl, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötésérôl;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerzôdésbôl eredô jogviták peren kívüli elintézésére rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetôvédelmi Alaptól eltérô – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetôség), amelyhez a fo- gyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelmûen, közérthetôen és pontosan, az igénybe vett távközlô eszköznek megfelelô módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerzôdéskötési szándékát egyértelmûvé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerzôdés megkötése elôtt további tájékoztatási kötelezettséget ír elô, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által elôírt szerzôdéskötést megelôzô tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdésben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségé- nek is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénzforgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában elôírt tájékoztatást kell megadni, ha pénz- forgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fogyasz- tónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követô ügyletek, illetve az azo- nos jellegû elkülönült mûveletek, amelyek idôbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétôl eltérôen, alap- megállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végre- hajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizárólag az elsô ügyletre vagy mûveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jellegû mûvelet teljesítésére, az ezt követô ügyletet vagy mûveletet új ügyletnek, illetve egy újabb mûveletsor elsô mûveletének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendelkezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szer- zôdéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak meg- tétele elôtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és telefon-

számát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifeje- zetten fel kell hívnia szerzôdéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerzôdéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltaktól eltérôen a következôkrôl köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevérôl és a szolgáltatóhoz fûzôdô viszonyáról,

b) a szerzôdés tárgyának lényeges jellemzôirôl,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelô egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetôségérôl,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeirôl,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illetve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakor- lásának feltételeirôl, módjáról és jogkövetkezményeirôl, ide- értve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címrôl (elektroni- kus levelezési címrôl, telefaxszámról), amelyre a fogyasztó- nak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékozta- tást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegérôl.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fogyasz- tónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) bekezdé- sében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a teljes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékoztatás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén leg- alább a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6. §

(6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fo- gyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azonnali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fogyasztó szerzôdéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelôzôen – te- kintettel a szolgáltatás és a távközlô eszköz jellegére – kellô idôben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdésre vonatkozó szerzôdési feltételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papíron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhetô tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerzôdés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlô eszköz útján történt, amely az elôzetes tájékoz- tatást nem teszi lehetôvé, a szolgáltató a szerzôdés megköté- sét követôen haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerzôdés fenn- állása alatt bármikor köteles a szerzôdési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerzôdés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlô eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- zôdéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethetô.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerzôdéstôl – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidô a belépési nyilat- kozat pénztár általi elfogadása napjától számított harminc nap.

(3) Biztosítási szerzôdés esetében a fogyasztó a szerzôdést a szerzôdéskötés napjától számított tizennégy napon belül in- dokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerzôdés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidô attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerzôdés lét- rejöttérôl tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerzôdéskötést követôen kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a tájé- koztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése szerinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájékoz- tatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számí- tott, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelô tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvény- nek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól számított három hónapos jogvesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idôponttól kezdôdôen a törvénynek megfelelô tájékoztatás kézhezvételétôl számított, az (1)–(4) bekezdé- sekben meghatározott határidô, de legfeljebb az (1)–(4) be- kezdésekben meghatározott idôponttól számított egyéves jog- vesztô határidô elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid idôtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek idôtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerzôdésnek mindkét fél általi teljes körû teljesítését követôen, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidôben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidô lejárta elôtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szol- gáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévôk között kötött szerzôdésekrôl szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §-ának

(1) bekezdése, valamint az ingatlanok idôben megosztott használati jogának megszerzésére irányuló szerzôdésekrôl szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1) bekez- dése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerzôdésekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerzôdéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vôk között kötött szerzôdést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató elôzetes megállapodása alapján a harma- dik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô lejárta elôtt a szerzôdés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hoz- zájárulását követôen kezdhetô meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerzôdésnek megfele- lôen ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendô összeg nem ha- ladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerzôdés- ben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítottan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékû, hogy szankciónak minôsüljön. A szerzôdés megkötésével kapcso- latos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerzôdés tárgyát képezô szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elôírt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidô a 6. § (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgáltató a meghosszabbítás idôtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelô tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) ha- táridô lejárta elôtt a fogyasztó elôzetes hozzájárulása nélkül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meg- határozott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénzösz- szeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivételével

– az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhezvételét követôen haladéktalanul, de legkésôbb 30 napon belül vissza- téríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozatának elküldését követôen haladéktalanul, de leg- késôbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyújtott hitelrôl szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglaltak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerzôdéstôl történô elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közremûködés nélkül mûködô – automata hívókészüléket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérôen nem rendelkezik, a szolgál- tató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában használ- hat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kapcso- latot lehetôvé tevô távközlô eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti mûveletek a fogyasztóra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerzôdés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szol- gáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerzôdés az Európai Gazdasági Térség valame- lyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik ország jogá- nak a felek által a szerzôdésre irányadó jogként való válasz- tása érvénytelen annyiban, amennyiben e harmadik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültetô jogszabálya eltérést nem engedô rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdésben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerzôdésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítôrend- szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar

Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követôen tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követôen megkötött szerzôdésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következô uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történô forgalmazásáról, valamint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányelve (2007. november 13.) a belsô piaci pénzforgalmi szolgáltatá- sokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/ 48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv hatályon kívül helyezésérôl – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2023. április 19-én megtartott Küldöttgyûlésen elfogadott módosításokkal egységes szerkezetben)

Jóváhagyta a KÖBE 2023. április 19-i Küldöttgyûlése.

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfelelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támo- gatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfele- lôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesülettel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos köte- lezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalásnál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyûlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási idôszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj elôre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási idôszak elsô napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerzôdés biztosítási idôszakából a megelôzôen kötött szerzôdés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fedezett hátralevô részre esô tagdíj az új szerzôdés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási idôszak közbeni megszûnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerzôdés hiányában a biztosítási idôszakon belül megszûnik, de a megszûnt szerzôdés ugyanazon biztosítási idôszakában új biztosítási szerzôdés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszûnt szerzôdés szerinti biztosítási idôszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem keletkezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerzôdés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástechnikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyesület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon mûködô szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tagjai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, elôre meghatározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggôen nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szol- gáltatásainak körét lehetôségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bôvítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelôzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi elôírások megtartásával befektetheti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonatkozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyesület tevékenységi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körbôl az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ágazatok alá tartozó és az Egyesület mûködésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázatokat mûveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi jármûvek (sínpályához kötött jármûvek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tûz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi jármûvekkel kapcsolatos felelôsség

8. 13. Általános felelôsség

9. 16. Különbözô pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítô kockázatokat is mûveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggô tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határozata alapján függô biztosításközvetítôi tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállalatai részére történô könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZÛNÉSE

3.1. A tagsági viszony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyûlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerzôdést kötô (szerzôdô)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkezô szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. xxxxxxx írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerzôdés kockázatviselésének nap- jával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés keretében kö- tött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelô nyilatkozattal is megtehetô.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerzô- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vál- lalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerzôdése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyesületi tagság megszûnése

3.3.1. A tagsági viszony megszûnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszûnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszûnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenôleg szûnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridô utolsó napjának eredménytelen elteltével szûnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszûnése esetében a tagsági viszony a tag halála idôpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszûnéssel egyidejûleg szûnik meg.

3.3.4. Kötelezô gépjármû felelôsség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármû birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerzôdést folyamatos díjfizetéssel, legkésôbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerôre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerzôdés idôközben egyéb okból nem szûnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másolatának csa- tolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerzôdô halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerzôdésbe szerzôdôként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerzôdô helyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületbôl való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület részére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerzôdése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerzôdése esetében a leg- késôbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerzôdés a tag kilépési nyilatkozata közlését követôen a legkorábbi évfordulón szûnik meg kivéve, ha a tag szerzôdése ezen évforduló elôtt egyéb okból megszûnik (pl. érdekmúlás, díj nem fizetés miatti szerzôdés megszûnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületbôl, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyûlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértô magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetôvé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelô határidôn belül írásban közölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésrôl szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul megküldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudomásszerzést követô 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, ki- véve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgatótanácsi határozat meghozatalát követôen a tag biztosítási szerzôdéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biztosítási szerzôdés ezen alapuló felmondásából eredôen az Egyesületet felelôsség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történô bármilyen jogcímû befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsôbbséget élvezô levonásokat követôen jogosult elsôsorban a tag tagsági viszonyából eredô – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált – fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelezô gépjármû felelôsségbiztosításra vonatkozó

jogszabály szerinti, elôzményi idôszak alapján érvényesítendô összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsôdleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai és kötelezettségei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes mûködést elôsegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyûlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyûlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintô bármely kérdést felvetni, annak napirendre tûzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhetô és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértô határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület mûködésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelôen – a tudomásszerzést követô belül 30 (harminc) napon belül bíróság elôtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplô biztosítási szer- zôdés vagy szerzôdések alapján áll fenn:

- Kötelezô gépjármû-felelôsségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végzô árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelôsségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelôsségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelôsségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelôsségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

- Tevékenységi, Általános Szolgáltatói, Szakmai- és Speciális Felelôsségbiztosítások

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszûnése esetén a jogviszonyt megala- pozó szerzôdés kockázatviselésének megszûnése és az alapján a tagsági jogviszony megszûnése közötti idôtartamra, amennyiben a megszûnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerzôdés vagy szerzôdések alapján kockázatviselés a tagsági jogviszony megszûnésével érintett biztosítási idôszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztáson személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelôen a rá vonatkozó jogszabályi elôírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képvi- selôje(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve értelemszerûen a Küldötteken keresztül történô közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti kép- viselôje/képviselôi változását haladéktalanul, de legkésôbb a változást követô 5. munkanapon belül bejelenteni az Egye- sület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedelemébôl eredô következményekért az Egyesületet felelôsség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyesület szervezeti felépítése

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyûlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelô Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyûlés

4.2.1. Az Egyesület legfôbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekbôl álló Küldöttgyûlés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyûlése (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelölése

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhetô.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthetô, vagy az Egyesület székhelyén igényelhetô – a jelölt és a jelölô személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körûen kitöltött jelölô lapon, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokirati formában lehet. A küldöttjelölt a jelölés elfogadásáról a jelölô lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetôjogi felelôssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett elôéletû-e vagy sem, valamint arról, hogy ô, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítôvel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselô vagy ellenôrzô testület tagja. Ezen nyilatkozat tar- talmát a Levezetô elnök a küldöttválasztás megkezdése elôtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen meg- jelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerûen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölôlap legkésôbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezetô elnök részére eredetben átadásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek listája az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés helyszínén folyamatosan megtekinthetô. A listán már feltûntetett személy további je- lölése érvénytelen.

4.4. Küldöttválasztás

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelôen legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyûlés mûködésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyûlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyûlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Kül- döttválasztó Gyûlést az aktuálisan megválasztott, mûködô Küldöttgyûlés megalakulásától számított 5 év elteltét megelôzô 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a vármegyék (+fôváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott vármegyéhez/fôvároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelôzô naptári hónap elsô napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a vármegyét/fôvárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szom- szédos vármegyével, vagy akár vármegyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésre vonatkozó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthetô.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyilván- tartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyûlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/ székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Küldöttválasztó Gyûlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész számú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttválasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás elsô Területi Küldöttválasztó Gyûlésére vonatkozó hirdetmény közzétételét megelôzô naptári hónap elsô napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Küldöttgyûlés lét- száma meghaladja a törvényben elôírt legfelsô mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszá- mot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés létszáma a törvényi elôírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsôként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl szóló hirdet- ményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pót- küldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Kül- döttválasztó Gyûlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárásban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyûlés napja elôtt legkésôbb 10 nappal megelôzôen internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének határ- napja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdô idôpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tagsági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtti regisztráció során hitelt érdemlôen igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles elôzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl közzétett hirdetményben közlésre kerül a Területi Küldöttválasztó Gyûlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés idôpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabályok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyûlés kezdôidôpontját követôen, lehetôleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával késôbbi idôpontra, de legkésôbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés elôtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenôrizhetô legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselôje a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlôen (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselôje(i) ezen túlmenôen a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlôen igazolni. Értelemszerûen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyûlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag jelen van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülô megismételt Területi Küldöttválasztási Gyûlés az elôre meghirdetett napi- rendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlésen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyûlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyûlést az jelenlévô tagok által nyílt szavazással, egyszerû többséggel megválasztott Levezetô Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezetô Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét, a szavazási eljárás alakszerûségét.

4.4.18. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerûsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyûlésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyûlés levezetô elnökével együtt (választást felügyelô bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyûlés esetleges berekesztésérôl. Amennyiben a választást felügyelô bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyûlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Küldött- választó Gyûlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyûlést hív össze. A választást felügyelô bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlô igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlô igazolásával (4.4.13.) kapcsolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyûlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyûlésrôl jegyzôkönyv készül, melyet a Levezetô elnök által felkért személy vezet. A jegyzôköny- vet a választást felügyelô bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Gyûlés által megválasztott két jegyzôkönyv hitelesítô hitelesíti.

4.5. A Küldött jogállása

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyûlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyûlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyûléssel összefüggô tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi elôírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyûlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdôdôen az azt követôen megválasztásra kerülô új Küldöttgyûlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszûnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat elôtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszûnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésôbb a Küldöttgyûlés elôtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megérkezô írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszûnése esetén, a megválasztás szerint soron következô pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyûlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

4.6. A Küldöttgyûlés kizárólagos hatásköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévô, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat határ- idôben visszaküldô küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban meghatáro- zott célját érintô módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelô Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyûlés közötti idôszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselôinek és Könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzôkönyvvezetônek és a jegyzôkönyv hitelesítôknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselôi és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértô szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszûnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyûlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyûlés határozatképessége, határozathozatal

4.7.1. A Küldöttgyûlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyûlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérô rendelkezése hiányában – a jelenlévô küldöttek szavazatainak egyszerû (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyûlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyûlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejû vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétôl függôen az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap értelemszerû kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendô, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérôen, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzôkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyûlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselôje(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselô(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselôje meghatalmazotton ke- resztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított Küldöttgyûlés és az ülés tartása nélküli döntés- hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyûlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyûlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelôsség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta elônyben ré- szesít;

4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerzôdést kell kötni;

4.7.10.3. aki ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, ôt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapítása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyûlés összehívása

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyûlés ülésének idôpontját minimum 15 nappal korábban köteles kitûzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött vá- lasztást követô elsô Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyûlés összehívásának szabályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyûlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Ve- zérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyûlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyûlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület elôreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyûlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetésérôl dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyûlést megelôzô 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévô elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyûlés megtartható az Egyesület székhelyétôl eltérô, a Küldöttgyûlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezérigaz- gató legkésôbb 30 nappal a Küldöttgyûlés tervezett idôpontja elôtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra történt javaslat a fenti határidô után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyûlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következô Küldöttgyûlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyûlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyûlések helye és ideje, valamint határozatképtelensége miatt megismételt Küldöttgyûlések idôpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyûlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyûlés a meghívóban nem szereplô napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyûlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyûlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyûlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelô Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által javasolt napirenddel 24 órán belüli idôpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyûlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyûlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyûlésen részt venni, a Küldöttgyûlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységérôl és gazdasági helyzetérôl beszámolni.

4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô Küldöttgyûlést a napirendre vonatkozó részle- tes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehetô elektronikus hírközlô eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikrofon és webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a részt- vevôk azonosításának módját.

4.8.13. Az elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô Küldöttgyûlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre egyidejûleg alkalmas elektronikus hírközlô eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hírközlô eszköz igénybevételével megtartásra kerülô ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevôinek azonosítására, a résztvevôk közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történô rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenôrizhetôk legyenek. Az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.

4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére történô megküldésével kezdeményezi, egyidejûleg megküldi a határozathozatalhoz szükséges lényegi információkat és írásbeli elôterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján történik. Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektro- nikus aláírással vagy elektronikus bélyegzôvel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés- szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozataikat a

4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektro- nikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartalmaznia kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minôsített vagy minôsített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szolgáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia.

4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétôl számított legalább nyolc napos határidôt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, errôl a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Küldött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelmûen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szervezet esetén képviselôjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat esetén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács részére, amennyi szavazati jogot képviselô Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása esetén.

4.8.17. A szavazásra megszabott határidô utolsó napját követô három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg- elôzôen érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttekkel. A határozathozatal napja a szavazási határidô utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó

szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzôkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnöke ír alá.

4.8.18. A Küldöttgyûlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet

4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszûnésérôl,

4.8.18.2. az Egyesület egyesülésérôl, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévô átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regisztráció a Küldöttgyûléshez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyûlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott for- mában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyûlésen jelenlévô vala- mennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyûlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselôje(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem természetes személy Küldött képviselôje ezen túlmenôen képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlô eszköz útján megtartásra kerülô ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezetô Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását követôen vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. jelszó, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazgatótanács dönt.

4.9.3. A Küldöttgyûlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyûlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyûlés Levezetô Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyûlést az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott levezetô elnök, míg az ô akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által elôzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezetô elnök helyettesre is vo- natkoznak.

4.10.2. A Levezetô Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetôségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerûségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyûlés a napirendekkel összefüggô felszólalások, észrevételek idôtartamát megállapítja, úgy biztosítja az idôkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezetô Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyûlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyûlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezetô Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség idôtartamára az Igazgatótanács által elô- zetesen megbízott Levezetô Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyûlés Jegyzôkönyve

4.11.1. A Küldöttgyûlésrôl írásbeli jegyzôkönyv készül. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök által javasolt, és Küldöttgyûlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzôkönyvvezetô vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvvezetôt az Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzôkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevô Küldöttek és meghívottak azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak tényét, illetve a sza- vazás eredményét.

4.11.2. Bármelyik jelenlévô Küldött indítványára a Küldöttgyûlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetôségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzôkönyv. Az írásbeli jegyzôkönyv a felvétel alapján készítendô el, legkésôbb a Küldöttgyûlést követô 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel- vétel készítését a Küldöttgyûlés érdemi megkezdését követôn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése elôtt elhangzot- takról készült írásbeli jegyzôkönyvrészt a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvezetô és a két Jegyzôkönyv-hitelesítô köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlô eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hang- anyagot – a Küldöttgyûlést követô 365 napig, vagy az adott Küldöttgyûlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerôs befejezéséig kell megôrizni.

4.11.4. A jegyzôkönyvet a Levezetô Elnök, a Jegyzôkönyvvezetô és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a Küldöttgyûlés által megválasztott kettô jegyzôkönyv-hitelesítô aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzôkönyv, illetve a felvétel megôrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.11.6. Elektronikus hírközlô eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzôkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlô eszköz útján részt vevô tagok adatait.

4.12. Mandátumvizsgáló Bizottság

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyûlés napján és kezdete elôtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenôrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenôrzi, megállapítja a jelenlevô küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyûlés Levezetô Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenôrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Küldött- gyûlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezetô elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyûlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettô–öt fôbôl álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyûlést megelôzôen eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belsô ellenôr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egyesület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatszámláló Bizottság

4.13.1. A Küldöttgyûlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezetô Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggô szavazatokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyûlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 fôbôl áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenôrzi a szavazás szabályszerûségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresztül beszámol a Küldöttgyûlésnek a szavazás eredményérôl.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyiben a jelölést követôen összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek keretében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés visszautasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzôkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megismételt Küldöttgyûlés

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyûlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyûlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyû- lésre vonatkozó rendelkezések az irányadók. Azzal, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyûlés összehívására az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti meghívóban szereplô napon késôbbi idôpontban kerül sor, a Küldött- gyûlés a meghívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés az eredeti napirenden szereplô ügyekben az eredeti idôpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követô idôpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyûlés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyûlés összehívása az eredeti Küldöttgyûlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyûlésrôl távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyûlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyûlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyûlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyûlés el- határozza.

4.15. A Küldöttgyûlés határozatának kihirdetése

4.15.1. A Küldöttgyûlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzôkönyv hitelesítését követô 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésrôl az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELÔI

5.1. Az Egyesület tisztségviselôi

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelô Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyesület tisztségviselôire vonatkozó közös szabályok

5.2.1. A Küldöttgyûlés az Egyesület tisztségviselôit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás teljes körû lebonyolítását követôen az újonnan megválasztott Küldöttekbôl álló új Küldöttgyûlés alakuló ülését (alakuló Küldött- gyûlés) követô 120 napon belül megtartandó tisztségviselô-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselô megbízása a megválasztása (ciklus) lejárata elôtt bármely okból megszûnik, úgy a helyére választott tisztségviselô megválasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselô választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kézfelemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyûlés a szavazást megelôzôen dönt.

5.2.2. Tisztségviselô csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek, és rendelkezik azokkal a kompeten- ciákkal, amelyek az adott tisztség betöltésével járó feladatok ellátásához szükségesek.

5.2.2.1. Tisztségviselô az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvôképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselôje az, akit bûncselekmény elkövetése miatt jogerôsen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett elôélethez fûzôdô hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselô az, akit e foglalkozástól jogerôsen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerôs bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, amennyiben az Egyesület az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott idôtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselôje, akit eltiltottak a vezetô tisztségviselôi tevékenységtôl.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelôbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselô csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselôi megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselôket a megbízás ellátásáért Küldöttgyûlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselôk a tisztségüket az Egyesület vezetése és mûködtetése során az ilyen tisztséget betöltô személyektôl el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsôdlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselô a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselô, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyûlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselô megbízása megszûnik

5.2.8.1. a megbízás idôtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselô egyesületi tagsági viszonyának megszûnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselô halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselô cselekvôképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történô korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérô rendelkezése hiányában a tisztségviselôvel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövet- keztével.

5.2.9. A tisztségviselô a megválasztási idôtartamának lejárta elôtt a Küldöttgyûlés határozatával indokolás nélkül bármikor vissza- hívható.

5.2.10. A tisztségviselô a tisztségérôl bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve mûködôképességét (határozat- képességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétôl számított hatvanadik napon válik hatályossá ki- véve, ha az Egyesület Küldöttgyûlése az új tisztségviselô megválasztásáról már ezt megelôzôen gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselôk az Egyesületrôl, annak tisztségviselôirôl, tagjairól tudomására jutott mindennemû adat, információ tekin- tetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselô a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerôsíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselôi összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelölés

5.3.1. Tisztségviselônek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhetô, aki az adott tisztségre elôírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselôt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alapján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejû magánokiratban (jelölô lap), a jelölt és a jelölô személyének (név, lak- cím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követô tisztségviselô választásra a jelölôlapokat a Küldöttválasztás utáni elsô Küldöttgyûlést követô 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tiszt- ségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követô 30. napig lehet a jelö- lôlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyûlési meghívó alakszerûsége az irányadó) A jelölô lapnak az IT el- nökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidôn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvényes- ségéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejûleg a jelöltnek a fenti alakszerûségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyilatkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidôn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet részére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyûlés elé csak olyan személyek terjeszthetôk, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minôsül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselô választó Küldöttgyûlést megelôzôen benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselô választó Küldöttgyûlés idôpontjáig valamely tisztségviselô jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselô a tisztség betöl- tésére és az abból eredô jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követôen jogosult.

5.3.6. A tisztségviselô jelölt, amennyiben a tisztségviselô választó küldöttgyûlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére elôzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselô választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidôben, az 5.3.5. pontban foglaltakra figyelemmel köteles kitûzni. Megválasztott tisztségviselô kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a kiesés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá, az Igazgatótanács a kiesô tisztségviselôk megválasztását legkésôbb a soron következô rendes Küldöttgyûlésre köteles kitûzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következô rendes Küldött- gyûlés idôpontját megelôzô 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanács

5.4.1. Az Egyesület vezetô szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelô Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelôssége egyetemleges. Mentesül a felelôsség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a hatá- rozat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségérôl a Küldöttgyûlésnek évente beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelô Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igaz- gatótanács elnökétôl, aki a kérelem kézhezvételétôl számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatótanács ülé- sének 15 napon belüli idôpontra történô összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet elôterjesztô maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyûlés kizárólagos hatáskörébe, to- vábbá amit a Küldöttgyûlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyûlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.2. a Küldöttgyûlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes jelenlét, távközlô eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezde- ményezése –, valamint az ezzel összefüggô végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. küldöttgyûlés napirendjén szereplô elôterjesztések, határozati javaslatok elôkészítése és szakmai megalapozása,

5.4.12.4. a Küldöttgyûlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. küldöttgyûlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenôrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és elôzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetôk kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belsô ellenôrzési vezetô kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfôbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivéve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Mûködési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértô vagy szakértôk igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelô Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok mûködtetése, irányítása,

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerveze- tekkel közös tulajdonú társaság alapítása,

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévô gazdasági társaság(ok) mûködési formájának és fôtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszûnésének elhatározása,

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendô kötelezô pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tôkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi elôírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatkezelésére, belsô kontrollrendszerére, belsô ellenôrzésére és kiszervezésére vonatkozó belsô szabályzatok jóváhagyása.

5.4.12.28. csalásmegelôzési és -kezelési kultúra kialakítása, a csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó belsô szabályozás jóváhagyása és módosítások kezdeményezése, csalások megelôzésére és kezelésére vonatkozó

stratégia és politika gyakorlati megvalósításáért való felelôsség és a csalásmegelôzési és -kezelési tevékenység felügyelete.

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Ádám Imre György

Tagjai: Dr. Jelen Tamás Szemán Róbert Tomka Boglárka

Dr. Smidelik Péter Árpád Dr. Szikszai Julianna Dr. Zámbó Ákos József

5.5. Felügyelô Bizottság

5.5.1. Az Egyesület mûködését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelô Bizottság ellenôrzi. Tagjait és elnökét a Küldöttgyûlés írásbeli szavazással 5 évre választja. A Felügyelô Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoztatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelô Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelô Bizottság ellenôrzi és felügyeli az Egyesület mûködését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes mûködés biztosítására alkalmas ellenôrzési rendszerrel, felügyeli és szakmai- lag irányítja a belsô ellenôrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belsô ellenôrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenôrzi az éves és közbensô pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. §

(4) bekezdésében elôírt feladatokat.

5.5.3. A belsô ellenôrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelô Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes mûködésre alkalmas ellenôrzési rendszerrel;

b) irányítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belsô ellenôrzési szervezeti egység éves ellenôrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentéseket, és ellenôrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külsô szakértô felkérésével segíti a belsô ellenôrzés munkáját

• Megállapítja a belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belsô ellen- ôrzési feladatkört

• A belsô ellenôrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslatokat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenôrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelô Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelô Bizottság éves tevékenységérôl a Küldöttgyûlésnek számol be.

5.5.6. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a megfelelôségi feladatkört ellátó személy által a jogszabályokban és a szabályza- tokban foglaltaknak történô megfelelésrôl évente legalább egyszer elkészítendô jelentést.

5.5.7. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a könyvvizsgáló által elkészített és az FB elnök részére a Bit. 71. § (5) bekezdésében foglaltak szerint megküldött kiegészítô jelentést.

5.5.8. A Felügyelô Bizottság megtárgyalja a hatáskörébe tartozó jelentéseket, beszámolókat.

5.5.9. Ha a Felügyelô Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfôbb szervének határozataiba ütközô tevékenységet végez, vagy ilyen módon mûködik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelô Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyûlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.10. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelô Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelentési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelô Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követô 10 na- pon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzôkönyveket, elôterjesztéseket, illetôleg jelentéseket, amelyek a Fel- ügyelô Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belsô szabályzatainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.11. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelô Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belsô ellenôrrel elvégezteti, és annak eredményérôl a soron következô Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Küldöttgyûlésnek beszámol.

5.5.12. A Felügyelô Bizottság testületként jár el. A Felügyelô Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.13. A Felügyelô Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelô Bizottság határozatait a jelenlévô tagjainak egyszerû többségével hozza. Szavazategyenlôség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bo- csátani. Ismételt szavazategyenlôség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.14. A Felügyelô Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.15. A Felügyelô Bizottság tagját e minôségében az Egyesület tagja, Küldöttgyûlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.16. A Felügyelô Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.17. A Felügyelô Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

5.5.18. A vezetô aktuárius, vezetô jogtanácsos, számviteli rendért felelôs vezetô jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges.

5.5.19. A belsô ellenôrzési vezetô javadalmazásának megállapításához, jogviszonyának létesítéséhez, illetve megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges.

5.5.20. A Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges a kockázatkezelési vezetô, valamint a megfelelôségi vezetô el- mozdításához.

5.5.21. A Felügyelô Bizottság kiemelt figyelmet fordít az Egyesület etikai normáinak teljesülésére és az érdekkonfliktusok kezelését célzó intézkedések felügyeletére.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai szervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyûlés által elfogadott stratégia szerinti célkitûzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés-elô- készítô tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Elsô számú vezetô látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyûlési idôpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Elsô számú vezetô a Küldöttgyûléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület elsô számú vezetôjének minôsül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített vezetôk alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belsô ellenôr kivételével – a Felügyelô Bizottság elôzetes tájékoztatása szükséges. A belsô ellenôr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelô Bizottság elôzetes egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogokat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az elsô számú vezetôre elôírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyesület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyesület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a mûvelt biztosítási termékek szerzôdôi által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetések:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület mûködési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyûlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelôzô 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét biztosí- tástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elô a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek esetén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által teljesítendô befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület részére bármilyen jog- címen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetések módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerzôdés megkötésekor, legkésôbb a második díjfizetési gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidôszakra megfizetni, azután a tárgyidôsza- kot követô években az Egyesület által küldött díjbekérô levélen megjelölt idôpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerzôdéseknek megfelelôen kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részérôl indítványozott banki átutalással vagy készpénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyûlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forintban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRÔL

9.1. Az Egyesület gazdálkodása

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelôen az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegébôl adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyû- lés döntésének megfelelôen, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyûlés döntésének megfelelô részét az Egyesület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képzôdésének évét követô évben az Egyesületnél élô biztosítási szerzôdéssel rendelkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredô tô- kefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE

10.1. Az Egyesület megszûnése

Az Egyesület megszûnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyûlési határozattal, illetôleg biztosító részvénytársasággá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetôleg megszûnésének megállapításával,

10.2. Jogutód nélküli megszûnés vagy megszüntetés esetén az egyesületi vagyon felhasználása

10.2.1. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsôdleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszûnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerzôdésbôl eredô követeléseket elsôsorban a képzôdött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszûnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszûnéskori tagjai között, a Küldöttgyûlés külön döntésének megfelelôen kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Hatályosulás

11.1.1. Az Egyesület mûködését a Fôvárosi Bíróságon történô nyilvántartásba vételét követôen kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyûlése 2023. április 19. napján Küldöttgyûlési határozatával jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyûlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szükséges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felügyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyûlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szer- vezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendelkezé- seiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezéseit kell alkalmazni.

Budapest, 2023. április 19.

Dr. Zámbó Ákos Ádám Imre

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

Document Metadata

Table of Contents

KöBE

Document Metadata