Vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása
Vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítása
Általános szerződési feltételek
I. A biztosítás tárgya
1. Az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság − a céget nyilvántartó bíróság: a Fővárosi Bíróság mint cégbíróság, cégjegyzékszám Cg. 00-00-000000, székhely: 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. − a biztosítási díj megfizetése ellenében kötelezettséget vállal arra, hogy a jelen általános szerződési feltételekben meghatározott biztosítási esemény(ek) bekövetkezése esetén a jelen szerződési feltételek szerint a biztosított, valamint ún. társasági fedezet esetén a szerződő fél helyett megtéríti azokat a tisztán pénzügyi veszteségeket, amelyekért a biztosított, illetve ún. társasági fedezet esetén a szerződő fél a magyar jog szabályai szerint kártérítési felelősséggel tartozik.
Ha a biztosító a szerződő fél biztosítási igényének teljesítéséhez viszontbiztosítóval köt megállapodást, és e megállapodás a jelen biztosítás általános szerződési feltételeiben szabályozott valamely kérdésben eltérően rendelkezik, akkor a biztosítási szerződésre a viszontbiztosítási megállapodás rendelkezései alkalmazandók, feltéve, hogy a biztosítási szerződés létrejötte vagy annak módosítása előtt a biztosító a viszontbiztosítási megállapodás erre vonatkozó rendelkezéseit a felek által megállapított nyelven a szerződő félnek átadta, és azt a szerződő fél elfogadta.
II. A biztosítási szerződés alanyai, a biztosítottak köre
2. A jelen általános szerződési feltételek alkalmazása során, valamint az annak alapján létrejött biztosítási szerződésben:
- biztosító az Allianz Hungária Biztosító Részvénytársaság.
- szerződő fél az a Magyarországon bejegyzett gazdasági társaság, amely a szerződés megkötésére ajánlatot tett, ajánlata alapján a biztosítási szerződés létrejött, és amely a biztosítási díj fizetésére köteles.
- biztosított a szerződő félnek név szerint biztosítási fedezetbe vont valamennyi:
• vezető tisztségviselői jogkörében eljáró tisztségviselője, és/vagy
• felügyelőbizottsági tagi (elnöki) jogkörében eljáró felügyelőbizottsági tagja (elnöke).
A társasági fedezet során a szerződő fél is biztosítottnak minősül.
III. Fogalommeghatározások
3. A jelen szerződési feltételek alkalmazásában:
3.1. Társasági fedezet: a biztosító helytállási kötelezettsége olyan tisztán pénzügyi veszteségért:
• amelyet a természetes személy biztosított kárt okozó magatartásával (3.4. pont) okoz, és
• amely nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak, és
• amelyért a kötelező jogi előírások miatt nem a biztosított, hanem a szerződő fél köteles helytállni.
3.2. Tisztán pénzügyi veszteség (ún. pure financial loss):
a kárt okozó magatartás (3.4. pont) folytán a károsult vagyonában bekövetkezett olyan értékcsökkenés, amely nem személyi sérülésből, betegségből, halálból vagy dolog megrongálódásából, illetve megsemmisüléséből ered.
3.3. Sorozatkár:
− az egymással kapcsolatban álló, folyamatos vagy ismétlődő kárt okozó magatartással okozott károk.
− egyetlen kárt okozó magatartással több jogalanynak okozott kár. A sorozatkár egy kárnak minősül.
3.4. Kárt okozó magatartás:
A biztosított vezető tisztségviselőként, illetve felügyelőbizottsági tagként tanúsított olyan kárt okozó tevékenysége vagy kötelezettségmulasztása, amely a vezető tisztségviselői vagy felügyelőbizottsági tagi tevékenységre alkalmazandó jogszabály, vagy a szerződő fél alapító okirata, vagy a szerződő fél legfőbb szervének határozata rendelkezéseivel ellentétes.
3.5. Költségek:
Mindaz a költség, amely a biztosítási esemény kapcsán bejelentett kárigény rendezése során felmerült a szerződő fél, a biztosított, továbbá a károsult célszerő és jóhiszemő eljárásával kapcsolatban akár a bíróság előtt, akár a bíróságon kívül.
3.6. Biztosítási összeg:
A biztosító szolgáltatási kötelezettségének felső határa, a biztosító helytállási kötelezettségének biztosítási eseményenként meghatározott és a biztosítási időszakra meghatározott maximuma. A biztosítási összeg erejéig nyújt fedezetet a biztosító a 3.2. pont szerinti tisztán pénzügyi veszteségre, valamint a 3.5. pont szerinti költségre.
3.7. Szublimit:
Meghatározott feltételek bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra kizárólag rendelkezésre álló összeg maximuma a káronként és a biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeg keretein belül.
3.8. Tudomásszerzés:
Egy információról a szerződő fél azon a napon szerez tudomást, amely napon:
− vezető tisztségviselője,
− vezető állású munkavállalója,
− felügyelőbizottságának valamelyik tagja,
− belső ellenőrzésének munkatársa,
− többségi tulajdonosa
formálisan vagy informálisan, szóban vagy írásban értesül.
3.9. Lényeges körülmények:
Az alábbi tények, információk, adatok, körülmények, illetve az alábbi tényekben, információkban, adatokban bekövetkezett változások minősülnek lényeges körülménynek:
− a szerződő fél, illetve a biztosított neve;
− a szerződő fél székhelye;
− a biztosított értesítési címe;
− a biztosítottak által irányított vagy ellenőrzött gazdasági társaságok neve;
− a biztosítottak által irányított vagy ellenőrzött gazdasági társaságok székhelye;
− a szerződő félre vonatkozó alábbi esetek:
• átalakulás,
• beolvadás,
• összeolvadás,
• különválás,
• kiválás,
• mőködés felfüggesztése,
• gazdasági társaság cégjegyzékből való törlése,
• végelszámolás,
• felszámolás,
• csődeljárás,
• törvényességi felügyeleti eljárás,
• egyéb hatósági eljárás (pl. PSZÁF).
− a szerződő fél tevékenysége;
− a szerződő fél pénzügyi helyzete;
− a szerződő fél tulajdonosi struktúrája;
− a szerződő fél szervezeti struktúrája;
− a cégjegyzésre jogosultak nevében vagy a cégjegyzés módjában bekövetkezett változás;
− a szerződő fél tevékenységének végzéséhez szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, megszőnése;
− a szerződő fél mőködése megkezdésének időpontja;
− a szerződő fél részvényeinek tőzsdei bevezetése, kivezetése, tőzsdei értékesítésének felfüggesztése;
− a szerződő fél értékpapírjai első felajánlása;
− tag kizárásának bíróság előtti kezdeményezése;
− 5 évre visszamenőleg a biztosítottakkal szemben vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagi (elnöki) tevékenység, illetve kötelezettségmulasztás alapján érvényesített – akár megalapozottnak, akár megalapozatlannak bizonyult − követelések adatai;
− a biztosított ellen olyan követelést nyújtanak be, amelyre kiterjed a jelen általános szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés szerinti nyújtott biztosítási fedezet;
− a biztosítottal szemben olyan tényállítást fogalmaznak meg akár szóban, akár írásban, aminek alapján az arra megfogalmazható követelésre kiterjed a jelen általános szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés szerinti nyújtott biztosítási fedezet;
− a szerződő fél olyan körülményről szerez tudomást, aminek alapján sor kerülhet a biztosított olyan felelősségre vonására, és az ennek során
érvényesíthető követelésre a jelen általános szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés szerinti biztosítási fedezet.
IV. A biztosítási szerződés létrejötte
4. A biztosítási szerződés a szerződő fél és a biztosító (a továbbiakban: felek) írásbeli megállapodásával jön létre. A 5. pontban foglalt esetben azonban a biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodása nélkül is létrejön.
5. Írásbeli megállapodás nélkül jön létre a szerződés, ha a biztosító az írásbeli ajánlatra tizenöt napon belül nem nyilatkozik. Ilyen esetben a szerződés visszamenő hatállyal jön létre attól a naptól, amikor az ajánlatot a biztosító vagy képviselője részére átadták.
6. Ha a biztosító kifejezett nyilatkozata nélkül létrejött szerződés (5. pont) eltér a jelen általános szerződési feltételekben foglalt rendelkezésektől, a biztosító tizenöt napon belül írásban javasolhatja, hogy a szerződést az általános szerződési feltételeknek megfelelően módosítsák. Ezt a határidőt attól a naptól kell számítani, amelyen az ajánlat a biztosítónak a kötvénykiállításra jogosult szervéhez beérkezett. Ha a szerződő fél a javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül nem válaszol, a biztosító a szerződést az elutasítástól, illetőleg a módosító javaslat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül harminc napra írásban felmondhatja.
7. Az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfogadó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja.
8. Ha a kötvény tartalma eltér a szerződő fél ajánlatától, és az eltérést a szerződő fél tizenöt napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. E rendelkezést a lényeges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító a kötvény kiszolgáltatásakor írásban felhívta a szerződő fél figyelmét az eltérésre. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat szerint jön létre.
V. A biztosítási szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
9. A biztosítási szerződés a biztosítási díj megfizetését követően, a felek által megállapított napon lép hatályba.
10. A biztosító a szerződés hatálybalépésének napjától viseli a kockázatot.
VI. A biztosítás tartama és a biztosítási időszak
11. A biztosítási szerződés határozott időtartamra, legfeljebb egy évre köthető.
12. A biztosítási időszak megegyezik a biztosítás tartamával.
VII. A biztosítási szerződés hatálya, az időbeli és a területi hatály
13. A biztosító kockázatviselése a biztosítási szerződés hatálya alatt okozott és a biztosítási szerződés hatálya alatt bekövetkezett, legkésőbb a szerződés megszőnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (biztosítási fedezet).
14. A biztosítási esemény okozásának időpontja az a nap, amikor a biztosított a kárt okozó magatartást tanúsította. Ha a biztosított kötelezettségmulasztással okoz kárt, akkor a károkozás napja az a nap, amikor e kötelezettségének a biztosított még utoljára kártérítési kötelezettség keletkezése nélkül eleget tehetett volna.
15. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amikor a kár bekövetkezett a károsultnál, illetve ha ez nem határozható meg, akkor az a nap, amikor a kárt a biztosított vagy a károsult először észlelte, vagy kellő gondossággal észlelhette volna.
16. A kárbejelentés időpontja az a nap, amikor a biztosított a kárt írásban a biztosítónak bejelentette.
17. Ha a biztosítási fedezet folyamatos fennállása érdekében a szerződő fél több egymást követő időszakra úgy köti meg vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítását, hogy a későbbi szerződés a korábbi megszőnését követő napon lép hatályba, a biztosító kockázatviselése a szerződések bármelyikének hatálya alatt okozott és bekövetkezett, és legkésőbb az utolsó szerződés megszőnésének napjától számított harminc napon belül a biztosítónak bejelentett biztosítási eseményekre terjed ki (ún. folyamatos biztosítási fedezet).
18. Folyamatos biztosítási fedezet esetén a biztosítási eseményre a károkozás időpontjában hatályos biztosítási szerződés rendelkezései irányadók.
19. A jelen általános szerződési feltételek szerint megkötött szerződés alapján a biztosító a Magyarország területén végzett tevékenység során Magyarországon okozott és bekövetkezett károkat téríti meg.
VIII. A biztosítási esemény
20. A biztosítási esemény olyan jövőbeni esemény, amelynek bekövetkezése bizonytalan és bekövetkezte esetén a biztosító a jelen szerződési feltételek szerinti biztosítási szolgáltatás nyújtására köteles.
A jelen szerződési feltételek szempontjából biztosítási eseménynek minősül, ha a biztosított:
− biztosítotti minőségében
− a kárt okozó magatartásával
− olyan tisztán pénzügyi veszteséget okoz,
− melyért a biztosított – vagy társasági fedezet esetén (lásd a 3.1. pontot) a szerződő fél
– a magyar jog szabályai szerint felelősséggel tartozik, és
− e tisztán pénzügyi veszteség nem minősül biztosítással nem fedezett kárnak, illetve kizárt kockázatnak.
Ahhoz, hogy egy káresemény biztosítási esemény legyen, a fenti bekezdésben felsorolt valamennyi feltételnek együttesen kell teljesülnie.
21. A sorozatkár egy biztosítási eseménynek minősül.
IX. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok
22. A biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:
22.1. Az olyan kárra, amely olyan magatartásból ered, vagy olyan körülménynek tulajdonítható, amelyet a jelen szerződés hatálybalépése előtt már bármely más biztosítási szerződés alapján fedezetbe vontak.
22.2. Az olyan kárra, amely olyan eljárásból vagy körülményből ered, illetőleg olyan eljárásnak vagy körülménynek tulajdonítható, amely a biztosítási szerződésben, illetve a kötvényben megállapított kockázatviselési időszak előtt történt, vagy maradt függőben, illetőleg vált ismertté. Egy követelés azon a napon válik ismertté, amikor a 3.8. pont szerinti tudomásszerzés megtörténik.
22.3. Az olyan kárra, amely összefügg azzal, hogy a szerződő fél a biztosított közrehatására nem rendelkezik a megfelelő biztosítási védelemmel. A biztosítási védelem a biztosított közrehatására nem megfelelő, ha a biztosított:
- nem az adott helyzetben elvárható biztosítási fedezetről gondoskodott,
- egyáltalán nem gondoskodott biztosítási fedezetről,
- nem gondoskodott egy korábbi biztosítás fenntartásáról.
22.4. Az alábbi bármelyik eset bekövetkezése után okozott kárra:
− a szerződő fél elérhető értékpapírjainak több mint 50%-át felvásárolják, és a felvásárlás hatálybalépésével egy jogalany vagy jogalanyok csoportja(i) jogosult(ak) rendelkezni ezen értékpapírok felett, és
ezen értékpapírok olyan szavazóerőt vagy egyéb módon olyan befolyásoló erőt képviselnek, ami lehetővé teszi a jogalany vagy a jogalanyok csoportja(i) számára a vezető tisztségviselő által irányított vagy felügyelt gazdasági társaság vezető tisztségviselőinek vagy felügyelőbizottsági tagjainak megválasztását;
− a szerződő fél más jogalannyal egyesül;
− a szerződő fél konszolidációja megvalósul;
− a szerződő fél vagyonának meghatározó részét más jogalany vagy jogalanyok csoportja(i) megvásárolja vagy egyéb olyan módon megszerzi, hogy azok felett rendelkezni jogosult, vagy
− a szerződő fél azon értékpapírjainak a jegyzését függesztik fel vagy szüntetik meg, amelyek a vezető tisztségviselők, illetve felügyelőbizottsági tagok megválasztására jogosítanak.
A fenti esetek bármelyikének bekövetkezése után a biztosítási fedezet kizárólag a felsorolt esetek valamelyikének bekövetkezése előtt okozott károkra terjed ki, függetlenül attól, hogy a kár a kockázatviselés időtartama alatt mikor következett be.
22.5. A biztosítottak egymással szemben érvényesített követeléseire, kivéve, ha valamelyik biztosított által okozott kárért a jogszabályok értelmében a károsult harmadik személlyel szemben a szerződő fél köteles helytállni, és e helytállási kötelezettség biztosítási fedezetbe vonására tekintettel (lásd társasági fedezet,
3.1. pont) a szerződő fél biztosítottnak minősül, és a harmadik személlyel szembeni helytállását követően a biztosítottal szemben követelést érvényesít.
22.6. Olyan kárra, amely a biztosítottak valamelyikének olyan kárt okozó magatartásából ered:
− melyet a szerződő fél többségi tulajdonosa elhallgatott, megtűrt vagy utasításba adott, és
− amely tevékenység vagy kötelezettségmulasztás alapján a szerződő fél, illetve a szerződő fél tulajdonosai követelést érvényesítenek.
A jelen kizárás vonatkozik a többségi tulajdonos által a részvényesi jogok gyakorlására felruházott személyekre is.
22.7. Az értékpapírok vásárlásával vagy eladásával összefüggő olyan kárra, amelynél a tényállás része, hogy a biztosítottak
− tudomással bírtak vagy tudomással kellett volna bírniuk az általuk irányított vagy felügyelt társaság ügyeinek lényeges változásáról, és ezen lényeges változásokat nem jelentették be, vagy
− azelőtt szolgáltattak információt harmadik személynek (természetes vagy jogi személynek, jogi személyiséggel nem rendelkező jogalanynak) olyan tényről, amely az általuk irányított vagy felügyelt gazdasági társaság ügyeiben lényeges változásokat eredményezett, mielőtt a változásokat nyilvánosságra hozták volna. (Nem minősül harmadik személynek az olyan szervezet, amely részére az információ átadása jogszabály alapján kötelező).
22.8. A biztosítottakkal szemben támasztott olyan követelésre, amelyért felelősségük az adózással vagy egyéb közteherrel kapcsolatos jogszabályban foglalt kötelezettségük megszegéséből ered.
22.9. A szellemi alkotásokra vonatkozó szabályok (pl. szerzői jog, találmányok szabadalmi oltalma, mikroelektronikai félvezetők topográfiai oltalma) megsértésével okozott kárra.
22.10. A hibás termékkel, illetve a termékvisszahívással kapcsolatos kárra.
22.11. A jogosulatlan hitelkihelyezéssel kapcsolatos kárra.
22.12. A szakmai felelősség alapján támasztott követelésre, tehát az olyan kárigényre, amelyet a biztosított egészben vagy részben nem az irányított társaság ügyvezetése, illetve felügyelete során kifejtett magatartásával, hanem szakmai tevékenységével, illetve kötelességének elmulasztásával okoz. Szakmai tevékenységnek a felsőfokú végzettséget igénylő foglalkozás gyakorlása minősül (pl. ügyvéd, könyvvizsgáló, orvos, mérnök).
22.13. Olyan kárra, amely abból ered, vagy amelyet annak kapcsán érvényesítenek, hogy a biztosított jogellenesen személyes haszonra, díjazásra vagy más előnyre tett szert.
22.14. A bűncselekménnyel okozott kárra.
22.15. A becsületsértéssel, rágalmazással okozott károkra.
22.16. A kötbérre, valamint a bírság jellegű egyéb károkra.
22.17. Bármely testi sérülés, betegség, elmebaj, érzelmi problémák vagy zavarok, megbetegedés vagy halál, illetve vagyontárgyak károsodása, tönkremenetele, megsemmisülése (beleértve használati érték elvesztését is) miatt harmadik személy által érvényesített kárra.
22.18. Az olyan kárra, amelyek sugárzó, hasadó- vagy nukleáris anyag, illetve bármilyen sugárzó, hasadó- vagy nukleáris dolog veszélyes tulajdonságai miatt fellépő testi sérülés, betegség, halál, vagyoni kár (beleértve a használati érték elvesztését) alapján következtek be, vagy annak tulajdoníthatók.
22.19. Az azbeszttel, vagy azbesztet bármilyen formában vagy mennyiségben tartalmazó anyaggal összefüggésben felmerülő, abból eredő, abból következő, vagy azzal bármilyen formában közvetlen vagy közvetett kapcsolatban lévő kárra.
22.20. Az alábbiakból eredő vagy az alábbiak következtében fellépő kárra:
− szennyező anyagok tényleges, bejelentett vagy fenyegető kijutása, elterjedése, kiszabadulása vagy kiszivárgása a talajba, a levegőbe, bármilyen folyó- vagy állóvízbe függetlenül attól, hogy az ilyen kijutás, elterjedés, kiszabadulás vagy kiszivárgás szándékos, gondatlan vagy véletlen volt-e, illetve
− minden olyan utasításból vagy javaslatból eredő követelésre, amely a szennyező anyagok figyelésére, eltakarítására, eltávolítására, tárolására, kezelésére, méregtelenítésére vagy semlegesítésére irányul.
A biztosító helytállási kötelezettsége sem a biztosítással nem fedezett károkra, sem a kizárt kockázatokra, sem e károk, illetve kockázatok kapcsán felmerülő költségekre, továbbá késedelmi kamatra nem terjed ki.
X. A biztosítási összegek. A biztosítási eseményenkénti és az éves biztosítási összeg
23. Egy adott biztosítási esemény kapcsán a biztosító teljesítési kötelezettsége legfeljebb a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra megkötött biztosítási szerződésben, illetve az annak alapján kiállított kötvényben:
- a biztosítási eseményenként és
- a biztosítási időszakra
meghatározott biztosítási összegekig terjed.
24. A biztosítási összeghatárokon belül nyújt fedezetet a biztosító a károsultnak okozott kárra, továbbá a 3.5. pont szerinti költségre.
25. A biztosítónak a biztosítási időszak egészére vonatkozó teljesítési kötelezettsége – a biztosítási események számától függetlenül – nem haladhatja meg az adott szerződésben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra meghatározott biztosítási összeget.
26. Ha a biztosítási esemény kapcsán keletkezett kár és költség teljes összege meghaladja a biztosítási eseményenkénti biztosítási összeget, akkor a biztosító szolgáltatása (lásd a 47. pontot) legfeljebb a szerződésben meghatározott biztosítási eseményenkénti biztosítási összeghatárig terjed.
Ha azonban az éves biztosítási összegből még rendelkezésre álló összeg a káreseményenkénti biztosítási összegnél kisebb, akkor a biztosító ezen kisebb összeg erejéig áll helyt.
27. Az önrészért, valamint a biztosítási összeget meghaladó kárért a biztosított – társasági fedezet esetén a szerződő fél – köteles helytállni.
XI. Az önrészesedés
28. Az önrészesedés a jelen általános szerződési feltételek alapján megkötött biztosítási szerződés által biztosítási fedezetbe vont kár azon része, amelyért a biztosított – vagy az ún. társasági fedezet esetén a szerződő fél – köteles helytállni.
Az önrészesedés biztosítási eseményenként meghatározott százalékos és/vagy összegszerő mértékét a biztosítási kötvény tartalmazza. A biztosító jogosult arra, hogy a biztosított, illetve a társaság helytállására vonatkozóan külön-külön meghatározzon önrészt. Ha a biztosító él ezzel a jogával, akkor a biztosítási szerződés, illetve a kötvény két önrészt tartalmaz.
29. Ha a kár nem haladja meg a biztosítási eseményenkénti önrészesedést, akkor a biztosított maga viseli a kárt.
XII. A biztosítási díj képzésének és megfizetésének szabályai
30. A biztosító a biztosítási díjat kockázatarányosan, biztosítási időszakonként határozza meg.
31. A biztosítási díj alapja a biztosítási összeg, továbbá az utolsó lezárt pénzügyi év mérlegfőösszege. Díjmódosító hatása van az utolsó két lezárt gazdasági év adatainak és a biztosító kérdéseire adott válaszoknak is.
32. A szerződő fél a biztosítási díj meghatározásához szükséges adatokat az ajánlat kitöltésével vagy a biztosító által előírt egyéb módon, írásban, minden esetben cégszerően aláírt formában köteles a biztosítónak bejelenteni.
33. A biztosító a szerződő fél adatközlése (nyilatkozata) alapján – még az ajánlat elfogadása előtt – határozza meg a biztosítási díjat. A biztosító a díj mértékét, annak fizetési módját és esedékességét írásban közli a szerződő féllel.
34. Ha a szerződő fél folyamatos biztosítási fedezettel kíván rendelkezni (lásd a 17. pontot), a következő biztosítási szerződésre vonatkozó ajánlatát írásban, legkésőbb a határozott időtartamra kötött szerződés megszőnése előtti 45. napig, cégszerően aláírt formában köteles a biztosítónak megküldeni.
35. A biztosítási díj – más megállapodás hiányában – egy összegben fizetendő. A biztosítási díj egyösszegő díjfizetés esetén a biztosítási időszak első napján esedékes.
36. Ha a felek a biztosítási díj több részletben való fizetésében állapodnak meg, az első részlet eltérő megállapodás hiányában a biztosítási időszak első napján esedékes. Az első részlet megfizetése után esedékessé váló részletek mindig a biztosítási időszak azon időszaka első hónapjának 1. napján esedékesek, amely időszakra a díjrészlet vonatkozik.
37. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével a szerződés megszőnik, ha addig a hátralékos díjat nem fizették meg, és a szerződő fél nem kapott halasztást, illetőleg a biztosító a díjkövetelést bírósági úton nem érvényesítette.
38. A biztosító a szerződés megszőnésének és a bírósági út igénybevételének határidejét legfeljebb további harminc nappal meghosszabbíthatja, ha az esedékességtől számított harminc nap eltelte előtt ennek a körülménynek a közlésével írásban felszólítja a fizetésre a szerződő felet.
XIII. A szerződő fél, illetve a biztosított közlési és változásbejelentési kötelezettsége
39. A szerződő fél, illetve biztosított a szerződéskötéskor köteles a biztosítóval közölni minden lényeges körülményt, amelyeket ismert vagy ismernie kellett, továbbá köteles átadni minden lényeges dokumentumot.
40. A biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körülményeket a 3.9. pont tartalmazza.
41. A szerződő fél, illetve a biztosított a 3.9. pontban meghatározott lényeges körülmények bekövetkezését, illetve a lényeges körülményekben bekövetkezett változást – ha a jelen általános szerződési feltételek külön határidőt nem állapítanak meg (lásd a 35., 36., 42.
pontokat) – a körülmény, illetve változás bekövetkezésétől számított tizenöt napon belül írásban köteles bejelenteni a biztosítónak.
42. A szerződő fél, illetve a biztosított az alábbi körülmények bekövetkezését, illetve körülményekben bekövetkezett változást három napon belül köteles bejelenteni a biztosítónak:
- a gazdasági társaság átalakulását,
- egyesülését (beolvadását, összeolvadását) más társasággal, szétválását (különválást, kiválást), cégjegyzékből való törlését,
- a tulajdonosi struktúrában bekövetkezett változást,
- a szerződő fél tevékenységének végzéséhez szükséges engedélyek, jóváhagyások felfüggesztését, továbbá megszűnését,
- a cégjegyzésben (akár személyben, akár a cégjegyzés módjában) bekövetkezett változást,
- a tag kizárásának bíróság előtti kezdeményezését,
- a szerződő félre vagy a szerződővel egy cégcsoportba tartozó cégre vonatkozó felszámolási, csőd- és végelszámolási eljárások, törvényességi felügyeleti eljárás megindítását,
- részvényeinek tőzsdei bevezetését, kivezetését, tőzsdei értékesítésének felfüggesztését.
43. A 42. pontban meghatározott határidő számítása szempontjából a határidő első napja:
- beolvadás, összeolvadás, különválás, kiválás, törlés esetén az annak cégbírósági bejegyzéséről szóló határozat kézbesítését,
- az egyesülés, szétválás esetén az annak cégbírósági bejegyzéséről szóló határozat kézbesítését,
- a tulajdonosi struktúrában bekövetkezett változást az annak megtörténtét,
- az engedélyek, jóváhagyások felfüggesztése, illetve megszűnése esetén az erről szóló határozat kézbesítését,
- a cégjegyzésben történt változás esetén a változás bejegyzéséről szóló végzés kézbesítését,
- a tag kizárásának bíróság előtti kezdeményezéséről szóló társasági határozat meghozatalát,
- csődeljárás, felszámolási eljárás, illetve végelszámolás és törvényességi felügyeleti eljárás esetén a bírósági/cégbírósági eljárás megindítását, illetve nem a szerződő fél által indított eljárások esetén az eljárásról való tudomásszerzést,
- a részvények tőzsdei bevezetését, kivezetését, tőzsdei értékesítésük felfüggesztését követő nap.
A szerződő fél köteles a lényeges körülmények változásáról szóló bejelentés mellékleteként a változást igazoló dokumentumok másolati példányát is a biztosító rendelkezésére bocsátani, továbbá a megküldött iratok alapján a biztosító által feltett kérdésekre hitelt érdemlően válaszolni, a szükséges tájékoztatást megadni, illetve a tájékoztatás tartalmát igazoló iratok másolatát átadni.
44. Ha a biztosító csak a szerződéskötést követően szerez tudomást a szerződést érintő lényeges körülményekről, továbbá ha a szerződésben meghatározott lényeges körülmények változását közlik vele, tizenöt napon belül írásban javaslatot tehet a szerződés módosítására, illetőleg – ha a biztosító a kockázatot nem vállalhatja – a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.
45. Ha a szerződő fél vagy a biztosított a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra tizenöt napon belül írásban nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat közlésétől számított harmincadik napon megszűnik. Erre a következményre a biztosító köteles figyelmeztetni a szerződő felet és a biztosítottat a módosító javaslat megtételekor. Ha a biztosító e jogával nem él, akkor a szerződés az eredeti tartalommal marad hatályban.
46. A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem teljesíti a jelen fejezetben meghatározott közlési, változásbejelentési kötelezettségét, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké, kivéve ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelentett körülményt a biztosító a szerződés megkötésekor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkeztében.
XIV. A biztosítási szolgáltatás
47. A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító arra vállal kötelezettséget, hogy a kötvényben a károkozás időpontját magába foglaló biztosítási időszakra a 23. pont szerint meghatározott összeghatárokig megtéríti a károsultnak okozott tisztán pénzügyi veszteséget, valamint a költséget az önrészesedésre vonatkozó rendelkezések figyelembevételével.
Ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségét megsérti, és ezzel összefüggésben a biztosítónak kiadása merül fel (pl. a szerződő fél, illetve a biztosított helyett vesz igénybe közreműködőt), akkor e kiadást a biztosító jogosult a szerződő féllel, illetve a biztosítottal szemben érvényesíteni és a szolgáltatásával szemben beszámítani.
Ha a szerződő fél, illetve a biztosított a biztosítási szerződésből eredő kötelezettségeit teljesíti, és a biztosító nem a szerződő fél, illetve a biztosított helyett vesz igénybe közreműködőt (pl. szakértőt, ügyvédet), akkor az ennek kapcsán felmerülő kiadás a biztosító saját kiadása, melynek beszámítására nem jogosult.
48. Ha a biztosító a szerződés létrejöttekor szolgáltatásának nyújtását peresített károsulti igénytől teszi függővé, akkor a biztosítási eseménynek minősülő pénzügyi veszteséget csak azután téríti meg, hogy a károsult bíróság előtt érvényesítette kártérítési igényét, és a bíróság a biztosítottat – illetve társasági fedezetre bejelentett káresemény esetén a szerződő felet – biztosítási eseménynek minősülő tényállás alapján jogerősen pénz megfizetésére kötelezte.
49. A biztosító a szolgáltatását harminc napon belül forintban nyújtja a szolgáltatásra jogosult részére. A harmincnapos határidő első napja az azt követő nap, amikor a jogalap és összegszerűség megállapításához szükséges valamennyi iratot a biztosítónak átadták, kivéve, ha a biztosító peresített károsulti igénytől tette függővé szolgáltatásának nyújtását.
Ha a biztosító peresített károsulti igénytől tette függővé szolgáltatásának nyújtását, akkor az előző bekezdés szerinti határidő első napja az azt követő nap, amikor a jogerős bírósági határozatot biztosítónak kézbesítésítették.
50. A biztosító a megállapított kártérítési összeget csak a károsultnak fizetheti.
A biztosított csak akkor követelheti, hogy a biztosító az ő kezéhez fizessen, ha a károsult követelését a biztosított egyenlítette ki. A biztosított részéről vagy nevében történt teljesítést igazoló iratok eredeti példányát a biztosított köteles a biztosítónak bemutatni, és egyidejűleg az irat másolatát is átadni.
51. A biztosított és a károsult egyezsége – ideértve a bírói, a választottbírósági egyezséget és a peren kívüli egyezséget is – a biztosítóval szemben csak akkor hatályos, ha azt a biztosító tudomásul vette, a biztosított bírósági marasztalása pedig csak akkor, ha a biztosító a perben részt vett, vagy a biztosított képviseletéről gondoskodott, vagy a perbeli részvételről előzetesen írásban lemondott.
XV. A kárbejelentés és a biztosító teljesítése
52. A biztosított a biztosítási esemény megtörténtét a tudomására jutásától számított öt napon
belül köteles írásban bejelenteni a biztosító biztosítási a kötvényen megadott címére.
53. A biztosító kizárólag a szerződő fél vagy a biztosított kárbejelentése alapján jogosult eljárni.
A kárbejelentésnek tartalmaznia kell:
- a biztosítási kötvény számát;
- a káresemény leírását;
- a kárbejelentésig megtett intézkedések leírását;
- a kár jellegét, mértékét (a megállapított vagy becsült értéket);
- a károsult(ak) kárigényének összegét;
- ha a bejelentés üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor a titokgazda hozzájárulását ahhoz, hogy a biztosító a titkot megismerje, és az arra vonatkozó adatokat kezelje;
- ha a biztosító rendelkezésére bocsátott információ üzleti vagy egyéb titkot tartalmaz, akkor az információ minősítését;
- minden egyéb olyan lényeges dokumentumot, tényt, körülményt, adatot, információt, amely az igény jogalapjának, összegszerűségének elbírálásához, valamint a kártérítési összeg kifizetéséhez szükséges (pl. bankszámlaszám, a pénz átvételére jogosult személy megnevezése).
54. A kárrendezési eljárás során a biztosított köteles a biztosítónak megadni a szükséges felvilágosításokat, továbbá köteles lehetővé tenni azt, hogy a kárbejelentést, illetve a felvilágosítások tartalmát a biztosító ellenőrizhesse.
55. Ha a biztosított csak a kárbejelentést követően jut a birtokába az 53. pontban felsorolt, továbbá a biztosító által kért valamely ténynek, körülménynek, adatnak, információnak vagy dokumentumnak, akkor azt a tudomására jutását követő öt napon belül köteles a biztosítónak bejelenteni.
56. A kár bekövetkezését, összegét, továbbá a biztosító helytállási kötelezettségének fennállását és annak összegét hitelt érdemlően igazoló bizonylatokat, jegyzőkönyveket, okiratokat, szakértői véleményeket és egyéb dokumentációt a biztosított köteles a neki történt átadástól számított öt napon belül a biztosító rendelkezésére bocsátani.
57. Ha a káreseménnyel összefüggésben hatósági eljárás volt folyamatban, a biztosított az eljárás során hozott határozatot a kézbesítéstől számított öt napon belül köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani. Ha a biztosított a kézbesített határozattal szemben jogorvoslattal kíván élni, erről a szándékáról is köteles a biztosítót a határozat átadásával egyidejűleg írásban tájékoztatni, majd a jogorvoslati kérelem benyújtásától számított öt napon belül a jogorvoslat másolatát a biztosítónak átadni.
58. A biztosító kötelezettsége nem áll be, vagyis a biztosító mentesül teljesítési kötelezettsége alól, ha a biztosított nem vagy késedelmesen tesz eleget a jelen fejezetben meghatározott bejelentési, tájékoztatási, továbbá adatszolgáltatási kötelezettségének, illetve nem teszi lehetővé a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését, és emiatt lényeges körülmények válnak kideríthetetlenekké.
59. A biztosított kizárólag abban az esetben jogosult engedményezni a biztosítóval szembeni követelését, ha a károsult követelését ő egyenlítette ki. (Lásd még az 50. pontot!)
XVI. A biztosító visszakövetelési joga
60. A biztosító a károsultnak kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti a biztosítottól, ha a biztosított a kárt szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozta, kivéve ha a biztosított bizonyítja, hogy a károkozó magatartás nem volt jogellenes.
61. A jelen általános szerződési feltételek szerint súlyosan gondatlan károkozásnak minősül, ha a biztosított
61.1. a hatósági engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végezte;
61.2. a rendelkezésére álló személyi, tárgyi, technikai feltételt nem vette igénybe;
61.3. a kárt okozó magatartás tanúsításakor előre látta, hogy annak következtében a szerződő fél fizetésképtelenné válhat, de könnyelműen bízott ennek elmaradásában;
61.4. a kárt a kármegelőzési, kárenyhítési előírások, a tevékenységi szabályok súlyos vagy ismétlődő, vagy folyamatos megsértésével okozta.
A biztosított a kárenyhítési kötelezettségre vonatkozó szabályokat akkor is megsérti, ha a biztosító jogalapot igazoló és az összegszerűséget is meghatározó írásbeli javaslata ellenére sem járul hozzá a kár kifizetéséhez. A kárenyhítési kötelezettség ilyen megsértése esetén a biztosító visszakövetelési joga a jogalapot igazoló és az összegszerűséget is meghatározó írásbeli javaslat kézbesítését követően:
• a már érvényesített követelések esetén az e napot követő naptól esedékessé vált késedelmi kamatra, továbbá
• az e napot követő naptól érvényesített követelésekre terjed ki.
61.5. a kárt alkohol, illetve kábító- vagy bódulatot keltő szer hatása, illetve befolyása alatt okozta.
XVII. A biztosított kármegelőzési és kárenyhítési kötelezettsége
62. A biztosított köteles minden tőle elvárható intézkedést haladéktalanul megtenni a károk megelőzése, elhárítása és enyhítése érdekében, valamint maradéktalanul betartani a rá vonatkozó jogszabályi, hatósági és egyéb előírásokat.
63. A biztosító jogosult ellenőrizni vagy ellenőriztetni a kármegelőzésre vonatkozó intézkedések végrehajtását.
XVIII. A biztosítási szerződés módosítása
64. A biztosítási szerződés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.
XIX. A biztosítási szerződés megszőnése, a szerződésből eredő igények elévülése
65. A biztosítási szerződés megszűnik:
a) a szerződés tartamának lejártával,
b) közös megegyezéssel,
c) egyéb, a jelen fejezet 67−69. pontjaiban szabályozott egyéb esetekben.
66. A határozott időre kötött biztosítási szerződés a biztosítási tartam lejártával, a kötvényben a szerződés megszűnésének napjaként feltüntetett napot követő napon 0 óra 0 perckor szűnik meg.
67. Ha a biztosítási esemény a biztosítási szerződés hatályának kezdete előtt bekövetkezik, vagy lehetetlenné válik bekövetkezése, illetve megszűnik a biztosítási érdek, a szerződés, illetőleg annak megfelelő része nem válik hatályossá.
68. Ha a biztosítási esemény bekövetkezése a biztosítási szerződés hatálya alatt lehetetlenné válik, vagy megszűnik a biztosítási érdek, akkor a szerződés, illetve annak megfelelő része a hónap utolsó napjával megszűnik.
69. A biztosítási díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltével megszűnik a szerződés, ha addig nem fizették meg a hátralékos díjat, és nem került sor a 37. pontban rögzített díjhalasztásra vagy a díj bírósági úton történő érvényesítésére.
70. A biztosítási szerződés megszűnik, ha a szerződő fél vagy a biztosított nem fogadja el a biztosító módosító javaslatát (l. a 44. és 45. pontot).
71. A jelen általános szerződési feltételek alapján létrejött biztosítási szerződésből eredő igények elévülési ideje – a 72. és 73. pontban foglaltakat kivéve – két év. Az elévülés akkor kezdődik, amikor a biztosítási szerződésből eredő igény esedékessé válik.
72. Ha jogszabály a 71. pontban foglaltakhoz képest rövidebb elévülési határidőt állapít meg, akkor a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére a jogszabály által meghatározott elévülési időn belül van lehetőség.
73. Ha jogszabály a jelen általános szerződési feltételek alapján megkötött szerződésből eredő igények érvényesítésére jogvesztő határidőt állapít meg, és ez két évnél rövidebb, akkor
a biztosítási szerződésből eredő igények érvényesítésére nem az elévülési határidőkre irányadó rendelkezés, hanem a jogvesztő határidőt megállapító jogszabály rendelkezései az irányadók.
XX. A személyes adatok kezelése
74. Személyes adat az olyan adat, adatból levonható következtetés, amely kapcsolatba hozható egy meghatározott (azonosított vagy azonosítható) természetes személlyel (a továbbiakban: érintett).
75. A biztosító személyes adatokat a biztosítási szerződés létrejöttével, nyilvántartásával és a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggésben kezel. E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény (a továbbiakban: új Bit.) értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti. Ez a felhatalmazás kizárólag azokra személyes adatokra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
76. Ha a személyes adat egészségi állapotra, kóros szenvedélyre, illetve szexuális életre vonatkozik, akkor az a hatályos jogszabályok értelmében különleges adatnak minősül, és kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelhető.
77. A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájárulását az ügyfél a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánosságáról szóló 1992. évi LXIII. törvény (a továbbiakban: Avtv.) 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
78. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánlaton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
79. Az adatkezelés időtartama: a biztosító a személyes (és azon belül a különleges) adatokat a biztosítási jogviszony fennállása alatt, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
80. A biztosító mint adatkezelő az adatok feldolgozásával leányvállalatát, a Hungária Biztosító Számítástechnikai Kft.-t (Cg. 00-00-000-000, 1553 Budapest, Pf. 40) bízza meg, amely szervezet az adatokat nyilvántartja. A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez − postai vagy banki átutalás esetén − igénybe vett Magyar Posta Rt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül.
81. A biztosító az érintett személyes (és különleges) adatait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizárólag az érintettől vagy annak törvényes képviselőjétől kapott írásos hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személynek, kivéve, ha az adattovábbítás az új Bit. által felsorolt szervezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik.
Az új Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen általános szerződési feltételekhez tartozó ügyfél-tájékoztató tartalmazza.
82. A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a megbízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőségben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbízott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titoktartás kötelezi.
83. Tekintettel arra, hogy az Avtv. 3. §-ának (7) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával hozzájárul adatainak az általános szerződési feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendelkezés alapján megadott hozzájárulást az Ajánlat/módosítási javaslat/adatközlő tartalmazza.
84. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatkezelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
- nevéről,
- címéről (székhelyéről),
- adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
- kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
85. A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékoztatási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
86. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.
A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcsolatban igény érvényesíthető.
87. A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
88. Az érintett jogellenes adatkezelés esetén élhet tiltakozási jogával, illetve bírósághoz is fordulhat.
XXI. Eltérés a korábbi szerződési gyakorlattól
89. A biztosító a jelen általános szerződési feltételek alapján 2005. december1-jétől értékesít vezető tisztségviselők és a felügyelőbizottsági tagok részére felelősségbiztosítást. A jelen termék bevezetése előtt kizárólag egyedi szerződések alapján, egyedileg kidolgozott feltételekkel értékesítette a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok felelősségbiztosítását.
XXIII. Egyéb rendelkezések
90. A biztosító, a szerződő fél, valamint a biztosított kötelesek együttműködni annak érdekében, hogy a jogszabály rendelkezése alapján rájuk háruló bejelentési és adatszolgáltatási kötelezettségeket a bejelentésre és/vagy adatszolgáltatásra köteles fél határidőn belül teljesíthesse az eljáró szerv számára.
91. A biztosítóhoz intézett nyilatkozat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt a nyilatkozattételre jogosult írásban tette, és az meg is érkezett a biztosítóhoz. Írásos nyilatkozatnak kell tekintetni a telexen és telefax útján megtett nyilatkozatokat is.
92. A jelen általános szerződési feltételekben nem szabályozott kérdésekben a hatályos magyar jogszabályok rendelkezései az irányadók.
Allianz Hungária Biztosító Rt.