Contract
kötelező gépjármű-felelősség- vagy casco biztosításhoz
Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek
Életbiztosítás
AHE-27434/8
Tartalomjegyzék
Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek 3
A biztosítás tárgya 3
A biztosítási szerződési alanyai 3
A biztosító felügyeleti hatósága 4
A szerződés létrejötte 4
Kockázatelbírálás 5
Szerződés létrejötte az ajánlattól eltérő tartalommal 5
Közlési és változásbejelentési kötelezettség, a kockázat jelentős növekedése. 5
A biztosítás területi és időbeli hatálya 6
A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete 6
A biztosítási esemény 6
A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló 7
A biztosítás díja 7
A biztosító szolgáltatása 7
A baleseti maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása 8
A biztosító szolgáltatására jogosultak köre 9
AHE-27434/8
A biztosító mentesülése 9
Kizárások 9
A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése 10
A szerződés átmeneti szünetelésének esete 12
A szerződés megszűnése 12
Egyéb rendelkezések 12
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése 12
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok 13
Elévülés és esedékesség 14
A biztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályok 14
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól 14
A legfontosabb adózási szabályok 14
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok 15
A biztosító szolgáltatása 15
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok 15
Az adatkezelés jogalapja, célja 16
Ügyfél-tájékoztató a panaszügyintézésről 18
Tájékoztatás az ügyfelek részére 21
Ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek
a gépjármű-felelősségbiztosításhoz vagy casco biztosításhoz köthető kiegészítő életbiztosításhoz (módozati kód: 87)
1. A jelen ügyfél-tájékoztató és szerződési feltételek (a továbbiakban: szerződési feltételek) azokat a rendelkezé- seket tartalmazzák, amelyeket az Allianz Hungária Zrt. (a továbbiakban: biztosító) és a szerződő között létrejött, határozatlan tartamú kötelező gépjármű-felelősségbizto- sításhoz vagy casco biztosításhoz, mint alapbiztosítások- hoz (a továbbiakban: alapbiztosítás) kötött kiegészítő életbiztosítási szerződésekre alkalmazni kell, feltéve, hogy a szerződést e szerződési feltételekre hivatkozva kötötték meg.
A biztosítás tárgya
2. A biztosító a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási esemény bekö- vetkezte esetén a jelen szerződési feltételekben meghatá- rozott szolgáltatásokat nyújtja.
A biztosítási szerződési alanyai
A szerződő
3. A kiegészítő életbiztosítás szerződője csak az a termé- szetes személy lehet, aki a biztosítóval alapbiztosítási szerződést köt, vagy a biztosítónál 3 hónapnál nem régebben megkötött és díjjal fedezett alapbiztosítással rendelkezik.
A kiegészítő életbiztosítás szerződője az az alapbiztosítás szerződőjével azonos természetes személy lehet, aki a kiegészítő életbiztosítási szerződési megkötésére ajánla- tot tett, és a biztosítás díját fizeti. A szerződői pozícióban csak egy személy szerepelhet.
A szerződő jogosult a szerződéseivel kapcsolatos jognyi- latkozatok megtételére.
A szerződést csak az kötheti meg, aki
· a biztosítási esemény elkerülésében érdekelt, vagy
· a szerződést az érdekelt javára köti meg.
AHE-27434/8
Ha a szerződést nem a biztosított köti, akkor
· a biztosítási esemény bekövetkezéséig, vagy
· a biztosított szerződő helyébe történő belépéséig a
szerződő köteles tájékoztatni a biztosítottat a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövet- kezett változásokról.
A szerződésbe való belépés az alapbiztosítás szerződési feltételeiben foglaltak szerint lehetséges.
A biztosított
4. A kiegészítő életbiztosításban biztosítottak a következő személyek:
a) a kiegészítő életbiztosítás szerződője, valamint
b) az alapbiztosítási szerződéssel biztosított
· 1-5 férőhellyel rendelkező személygépkocsi vagy terepjáró vezetője és xxxxxx, 6-9 férőhellyel rendel- kező személygépkocsi vezetője és xxxxxx,
· autóbusz, tehergépkocsi, különleges felépítményű gépjármű, közúti vagy mezőgazdasági vontató veze- tője és legfeljebb két fő kísérője. Ezen járművek uta- saira nem terjed ki a biztosítás.
Jelen feltételek értelmében biztosított az a gépjármű, melyre az alap casco biztosítást megkötötték, vagy amelynek üzemben tartója az alapbiztosításnak minő- sülő kötelező gépjármű-felelősségbiztosítással rendel- kezik.
5. A szerződés megkötéséhez és módosításához a biztosí- tott írásbeli hozzájárulása szükséges, ha a szerződő nem azonos a biztosítottal.
A biztosított hozzájárulása nélkül kötött szerződésnek a kedvezményezett kijelölését tartalmazó része semmis. Ilyen esetben kedvezményezettnek biztosított örökösét, kell tekin- teni, aki a szerződőnek köteles megtéríteni az általa megfi- zetett biztosításidíjakat, a szerződésre fordított költségeket.
A biztosított (ha nem azonos a szerződővel) a szerződés megkötéséhez adott hozzájárulását bármikor visszavon- hatja. A visszavonás következtében a szerződés a biztosí- tási időszak végével megszűnik. A megszűnésre nem kerül sor, ha a biztosított a szerződésbe belép.
Azonos biztosítási érdekre több biztosítási szerződés is köthető, a biztosítási szolgáltatások pedig – a feltételben foglalt korlátozásokkal – halmozhatók.
A kedvezményezett
6. Kedvezményezett az a személy, aki a biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosítási szolgáltatásra jogosult. Haláleseti szolgáltatásra a biztosított örököse a jogosult, amennyiben nem jelöltek meg kedvezményezettet.
Nem haláleseti szolgáltatás esetében a biztosított jogo- sult a szolgáltatásra.
Egy biztosítási szolgáltatásra több kedvezményezett is megjelölhető. Ebben az esetben a szerződő meghatároz- hatja a kedvezményezés arányait. Ennek hiányában a kedvezményezés arányát egyenlőnek kell tekinteni.
A szerződő bármely kedvezményezett helyett – a biztosító- hoz intézett és a biztosítási esemény bekövetkezte előtt hozzá eljuttatott írásbeli nyilatkozattal – más kedvezménye- zettet nevezhet meg. A szerződő a kijelölést bármikor ugyanilyen formában visszavonhatja vagy a kijelölt kedvez- ményezett helyett más kedvezményezettet nevezhet meg.
A kedvezményezett kijelöléséhez, illetőleg a megváltozta- tásához – ha nem a szerződő a biztosított – a biztosított írásbeli hozzájárulása szükséges.
A szerződő a biztosítotthoz, és/vagy kedvezményezetthez intézett írásbeli nyilatkozattal kötelezettséget vállalhat arra, hogy a kedvezményezett kijelölést folyamatosan hatályban tartja. A szerződőnek a nyilatkozatról a biztosí- tót tájékoztatnia kell. Az ilyen kedvezményezett jelölést a biztosított és/vagy kedvezményezett hozzájárulása nél- kül nem lehet módosítani vagy visszavonni.
A kedvezményezett kijelölése hatályát veszti, ha a kedvez- ményezett a biztosítási esemény bekövetkezte előtt meg- hal, illetve a jogi személy kedvezményezett jogutód nél- kül megszűnik.
Ha a szerződő ilyenkor nem tesz új nyilatkozatot a ked- vezményezésről, de korábban több kedvezményezettet is jelölt, akkor a továbbiakban a kedvezményezés arányára a hatályban maradt jelölések egymáshoz viszonyított aránya az irányadó.
AHE-27434/8
Ha a biztosítási esemény bekövetkeztekor nincs hatály- ban érvényes kedvezményezett jelölés, akkor a biztosító a biztosítási szolgáltatást a biztosított örökösének, illetve a biztosítottnak fizeti ki.
A biztosításközvetítő
7. A biztosításközvetítő a biztosítási szerződések megkö- tésében közreműködő személy. Függő biztosításközvetítő
az ügynök és a többes ügynök, független biztosításközve- títő az alkusz. A függő biztosításközvetítő a biztosító kép- viselőjének minősül.
A függő biztosításközvetítő jelen termék esetében az ügy- féltől díjat, díjelőleget nem vehet át. A függő biztosítás- közvetítő a biztosítótól az ügyfélnek járó összeget nem vehet át.
A függő biztosításközvetítő kizárólag az ajánlatok átvéte- lére jogosult, így szerződést a biztosító nevében nem köt- het, és a szerződő, illetve a biztosított a jognyilatkozatait érvényesen nem intézheti hozzá.
Ha a szerződő a biztosítási szerződéssel kapcsolatos nyi- latkozatát független biztosításközvetítőhöz címezi, a nyi- latkozat a biztosítóval szemben attól az időponttól hatá- lyos, amikor a nyilatkozat a biztosítóhoz beérkezett.
A biztosító
8. A biztosító az Allianz Hungária Zrt., amely a jelen pont- ban megjelölt Felügyeleti hatóság engedélyével biztosítá- si tevékenység végzésére jogosult.
A biztosítási szerződés alapján a biztosító köteles a szer- ződésben meghatározott kockázatra fedezetet nyújtani, és a kockázatviselés kezdete után bekövetkező biztosítási esemény esetén a szerződésben meghatározott szolgál- tatást teljesíteni.
Székhelye: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52. Levelezési címe: 1368 Budapest, Pf. 191
Jogi formája: részvénytársaság
A székhely állama: Magyarország
Cégjegyzékszáma: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság által jegyzett Cg. 00-00-000000
Felügyeleti hatóságának megjelölése: Magyar Nemzeti Bank.
A biztosító felügyeleti hatósága
9. A biztosító felügyeleti hatósága a Magyar Nemzeti Bank (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0–0.). A Felügye- letről további tájékoztatást a Panasz-ügyintézésről szóló rész- ben olvashat.
A szerződés létrejötte
10. A biztosítási szerződési a szerződő és a biztosító meg- állapodásával jön létre. A szerződés létrejöttét a szerződő kezdeményezi azzal, hogy ajánlatot tesz.
Ha a szerződést nem írásban kötötték meg, a biztosító köteles a biztosítási fedezetet igazoló kötvényt kiállítani. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés a kötvény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lényeges
eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosító az eltérésre a szerződő fel figyelmét a kötvény kiküldésével egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
11. Ha a kötvény kibocsátása az ajánlat átadásától számí- tott 15 napon belül megtörténik, a szerződés a biztosítási kötvény kiállításának napján jön létre.
12. A szerződő az ajánlatához a kockázatelbírálási időn belül nincs kötve.
13. A biztosítási szerződés akkor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra annak beérkezésétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik, feltéve, hogy az ajánlatot a jogvi- szony tartalmára vonatkozó, jogszabályban előírt tájé- koztatás birtokában tette, és az ajánlatot a biztosító által rendszeresített nyomtatványon, a díjszabásnak megfele- lően tette. Ilyen esetben a szerződés a kockázatelbírálási idő elteltét követő napon az ajánlatnak a biztosító vagy képviselője részére történt átadása időpontjára vissza- menő hatállyal jön létre.
Kockázatelbírálás
14. A kockázatelbírálás keretében a biztosító felméri a szer- ződéssel kapcsolatos biztosítási kockázatot. A kockázat elbírálása alapján jogosult a szerződő ajánlatának elfoga- dására, módosított tartalommal történő elfogadására vagy elutasítására. A kockázatelbírálás határideje 15 nap.
15. A biztosító az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül írásban elutasíthatja. Az ajánlat elutasí- tását a biztosító nem köteles megindokolni. Amennyiben a kockázatelbírálás ideje alatt biztosítási esemény következne be, úgy a biztosító nem élhet az elutasítás jogával.
Szerződés létrejötte az ajánlattól eltérő tartalommal
16. Ha a kötvény tartalma a szerződő ajánlatától eltér, és az eltérést a szerződő a kötvény kézhezvételétől számított 15 napon belül nem kifogásolja, akkor a szerződés a köt- vény tartalma szerint jön létre. Ezt a rendelkezést a lénye- ges eltérésekre csak akkor lehet alkalmazni, ha a biztosí- tó az eltérésre a szerződő figyelmét a kötvény kiküldésé- vel egyidejűleg írásban felhívja. Ha a felhívás elmarad, a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.
AHE-27434/8
Ha a kötvény kiállítása nélkül létrejött szerződés lényeges kérdésben eltér a biztosító szerződési feltételétől, akkor a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 15 napon belül javasolhatja, hogy a szerződést a szerződési feltéte- leknek megfelelően módosítsák. Ha a szerződő a javasla- tot nem fogadja el, vagy arra 15 napon belül nem vála- szol, akkor a biztosító az elutasítástól vagy a módosító
javaslat kézhezvételétől számított 15 napon belül a szer- ződést 30 napra írásban felmondhatja.
A biztosító a jogszabályi előírásoknak megfelelően, az életbiztosítási szerződés megkötését követően, a szerző- dés létrejöttétől számított 30 napon belül – magyar nyel- ven – a szerződőt bizonyítható és azonosítható módon, egyértelműen tájékoztatja a biztosítási szerződés létre- jöttéről. Amennyiben a szerződő természetes személy, a biztosító ezen tájékoztatásban felhívja a figyelmet az életbiztosítási szerződésnek a szerződés létrejöttéről és a szerződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvé- telétől számított 30 napon belül történő felmondásának lehetőségére.
Közlési és változásbejelentési kötelezettség, a kockázat jelentős növekedése
17. A szerződő és a biztosított köteles a szerződés létrejöt- tekor majd azt követően a szerződés tartama alatt a biz- tosítóval a valóságnak megfelelően közölni minden olyan, a biztosítási kockázat elvállalása szempontjából lényeges körülményt, amelyre a biztosító a szerződés lét- rejöttekor kérdést tett fel, és amelyet a szerződő vagy a biztosított ismert vagy ismernie kellett.
A szerződő a lényeges körülmények változását a biztosí- tónak írásban köteles bejelenteni.
Ha a biztosító által feltett kérdésekre adott tájékoztatás valótlannak bizonyulna (a közlési kötelezettség megsérté- se), a biztosító szolgáltatási kötelezettsége nem áll be, a biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól.
A biztosító szolgáltatási kötelezettsége beáll, ha bizonyít- ják, hogy az elhallgatott, vagy be nem jelentett körül- ményt a biztosító a szerződés létrejöttekor ismerte vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezé- sében. Ebben az esetben a biztosító nem mentesül a szol- gáltatás teljesítése alól.
A közlési kötelezettség megsértés ellenére beáll a biztosí- tó szolgáltatási kötelezettsége, ha a szerződés létrejötté- től a biztosítási esemény bekövetkezéséig 5 év már eltelt.
18. A közlési, illetőleg a változásbejelentési kötelezettség a szerződőt és a biztosítottat egyaránt terheli, egyikük sem védekezhet olyan körülmény vagy változás nem tudásával, amelyet bármelyikük elmulasztott a biztosító- val közölni, vagy neki bejelenteni, noha arról tudnia kel- lett, és a közlésre, illetőleg bejelentésre köteles lett volna.
19. A biztosított, illetve a szerződő a biztosító által írás- ban vagy szóban feltett kérdésekre adott, a valóságnak megfelelő és aláírt válaszával, valamint telefonon tett nyilatkozatával eleget tesz a közlési kötelezettségének. A kérdések megválaszolatlanul hagyása önmagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.
20. Amennyiben a biztosító a szerződés létrejöttét követő- en szerez tudomást az annak létrejöttekor már fennállott lényeges körülményről, vagy a lényeges körülményekben, kérdésekben bekövetkezett változásáról és ezek a biztosí- tó kockázatának jelentős növekedését eredményezik, úgy a biztosító jogosult a javaslatot tenni a szerződés módo- sítására a tudomásszerzéstől számított 15 napon belül módosítani vagy azt 30 napra írásban felmondani.
Ha a szerződő a biztosító módosító javaslatát nem fogad- ja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 15 napon belül nem válaszol, a szerződés a módosító javaslat kéz- hezvételétől számított 30. napon megszűnik.
A fenti jogkövetkezmények csak akkor alkalmazhatóak, ha
· ezekre a biztosító a módosító javaslatban a szerződő figyelmét felhívta, és
· a szerződés létrejöttétől, valamint a lényeges körül- ményekben, kérdésekben bekövetkezett változások bejelentésére nyitva álló határidőtől kevesebb, mint 5 év telt el.
Amennyiben a szerződésben több biztosított van, és a kockázat jelentős növekedése, valamint a közlési és változásbejelentési kötelezettség megsértése nem érinti az összes biztosítottat, úgy a biztosító csak az érintett biztosítottak vonatkozásában élhet a módosítási vagy fel- mondási jogával.
A biztosítás területi és időbeli hatálya
21. A biztosító kockázatviselése kiterjed a biztosítás hatá- lya alatt a világon bárhol, bármikor bekövetkező a jelen feltételekben meghatározott biztosítási eseményekre.
A szerződés hatálybalépése, a kockázatviselés kezdete
22. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás hatályba lépése:
a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiz- tosítással egyidejűleg jön létre, megegyezik az alapbiz- tosítás hatályba lépésének dátumával.
b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, azonnal, az ajánlat aláírásának (év, hó, nap, óra, perc megjelölésével) időpontjában lép hatályba.
23. A biztosító kockázatviselése a szerződés hatálybalépésevel kezdődik meg, feltéve, hogy a szerző- dés már létrejött, vagy utóbb létrejön. A biztosító kocká- zatviselése a szerződés megszűnéséig tart.
AHE-27434/8
24. A biztosító a szerződés biztosított halála esetére szóló életbiztosítási elemére a kockázatviselés kezdetétől, vala- mint a biztosítási összeghez kapcsolódó egységszám növelésétől számítva várakozási időt köt ki, melynek tar- tama 3 hónap.
25.Ha a biztosítási esemény
a) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttét követő 3 hónapon belül (a várakozási időn belül) következik be, a biztosító a biztosítási szolgáltatás helyett az addig befizetett díjat téríti vissza, kivéve, ha a biztosí- tási esemény a kiegészítő életbiztosítási szerződés kockázatviselési kezdetét követően bekövetkezett bal- eset következménye. Ez utóbbi esetben, ha nem állnak fenn a jelen feltételekben foglalt kizáró körülmények, a biztosító teljesíti a biztosítási szolgáltatást.
b) az egységszám növelését követő várakozási időn belül következik be, úgy a biztosító az egységszám növelése előtt érvényben lévő biztosítási összeg alapján nyújt szolgáltatást.
A biztosítási esemény
26. A jelen szerződési feltételek szerint biztosítási ese- mény
a) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak a koc- kázatviselési időszakban bármely okból bekövetkezett halála. A kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejötté- től számított 2 éven belül bekövetkezett halál akkor biztosítási esemény, ha
aa) a szerződő biztosítottnak a kiegészítő életbiztosí- tási szerződés létrejöttének időpontjában nem volt olyan diagnosztizált betegsége, melynek a halál közvetlen következménye, vagy ha
ab) a halál a kiegészítő életbiztosítási szerződés létre- jöttekor már diagnosztizált betegségből eredt, és a halál napját megelőző 2 évben a szerződő biztosí- tott folyamatosan rendelkezett a biztosítónál díj- jal fedezett gépjármű-felelősségbiztosításhoz kötött kiegészítő életbiztosítással.
Több, egymást követő szerződés esetén is folyama- tosnak tekintendő a 2 éves időszak, ha az egyes szerződések között legfeljebb 60 nap telt el.
b) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alapbiztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üze- meltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,
c) a 4. a) pontban szereplő szerződő biztosítottnak az alap- biztosítási szerződéssel biztosított gépjármű üzemelte- tése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%-ot meg- haladó mértékű maradandó egészségkárosodása,
d) a jelen feltételek 4. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biz- tosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő halála,
e) a jelen feltételek 4. b) pontjában meghatározott biztosított(ak)nak az alapbiztosítási szerződéssel biz- tosított gépjármű üzemeltetése közben bekövetkezett balesetből eredő, 10%-ot meghaladó mértékű mara- dandó egészségkárosodása.
27. A gépjármű üzemeltetése közben történt balesetnek a gépjárműben történő utazás vagy annak vezetése során,
a biztosított akaratán kívül hirtelen fellépő olyan külső behatás minősül, amelynek következtében a biztosított
a) legkésőbb egy éven belül meghal, vagy
b) legkésőbb két éven belül maradandó egészségkároso- dása alakul ki, azzal a kikötéssel, hogy a biztosítási eseményhez vezető balesetnek a kockázatviselési idő- szakban kell bekövetkeznie.
A gépjárműbe történő be- és a gépjárműből történő kiszál- lás alatt, valamint a gépjármű parkolása közben bekövetke- zett baleset nem minősül biztosítási eseménynek.
A biztosítás tartama, a díjfizetési tartam, a biztosítási időszak és a biztosítási évforduló
28. A kiegészítő életbiztosítás határozatlan tartamú.
29. A kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka és évfordulója megegyezik az alapbiztosításéval.
a) A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő élet- biztosítási szerződés biztosítási évfordulója minden évben a kockázatviselés kezdetét követő hónap első napja, feltéve, hogy a kockázatviselés kezdetének napja nem a hónap első napjára esik. Ha a kockázatviselés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első nap- jával, akkor a biztosítás évfordulójának ez a nap minő- sül. A casco biztosítással egy időben kötött kiegészítő életbiztosítás biztosítási időszaka egy biztosítási év, amelynek kezdete az első évben a kockázatviselés kez- detét követő hónap első napja, vagy ha a kockázatvise- lés kezdetének napja megegyezik a tárgyhónap első napjával, akkor a kockázatviselés kezdetének napja, az első évet követően pedig a biztosítás évfordulója.
b) A gépjármű-felelősségbiztosítás mellé kiegészítőként kötött életbiztosítási szerződés biztosítási évfordulója az alapszerződés évfordulójához igazodik, a biztosítási időszak pedig egy év.
30. Ha jelen biztosítást az alapbiztosítás hatálybalépése után kötötték, az első biztosítási év töredék év, amely a biztosító kockázatviselésenek kezdetétől az alapbiztosí- tás évfordulójáig tart.
31. A díjfizetési tartam kezdete a kockázatviselés kezdeté- vel azonos. A biztosítót a díjfizetési tartam kezdetétől ille- ti meg a biztosítási díj.
A biztosítás díja
32. A biztosítási díját a szerződő felek a szerződésben rög- zítik.
AHE-27434/8
33. A biztosítási díjat az alapbiztosítási szerződésben meghatározott módon és díjfizetési gyakoriság szerint, az alapbiztosítási szerződésben meghatározott esedékes- séggel kell megfizetni.
34. Ha a felek másként nem állapodnak meg, a kiegészítő életbiztosítás első díjának megfizetésére az alábbi előírá- sok vonatkoznak:
a) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alapbiz- tosítással egyidejűleg jön létre, a kiegészítő biztosítás első díja az alapbiztosítás első díjával megegyező idő- pontban esedékes, és az alapbiztosítás díjával egyide- jűleg kell megfizetni.
b) abban az esetben, ha a kiegészítő biztosítás az alap- biztosítást követően, annak tartalma alatt jön létre, akkor a biztosítás első díja a kiegészítő biztosítás koc- kázatviselési kezdetén esedékes, kivéve a saját típusú ügyfélszámlás díjfizetési módot, amikor az esedékes- ség annak a számlának a fizetési határideje, amelyben a kiegészítő biztosítás első díja számlázásra került.
Minden későbbi díj esedékessége azonos az alapter- mék szerződési feltételeiben meghatározott esedékes- séggel.
35. A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének időpontjától illeti meg a biztosítót.
36. A biztosító nem alkalmaz értékkövetést.
A szerződés reaktiválására az alapbiztosítás reaktiválási szabályai vonatkoznak.
A biztosító szolgáltatása
37. A biztosító a szerződésben meghatározott biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási eseménynek a biztosítás hatálya (a kocká- zatviselés ideje) alatti bekövetkezte esetén biztosítottan- ként az alábbi egyösszegű szolgáltatásokat nyújtja a szol- gáltatásra jogosultnak, tekintettel a 38. pontban foglalt rendelkezésekre is:
a) a 26. aa) pont alapján biztosítási eseménynek minősü- lő, bármely okból bekövetkező halál esetén 100 000 Ft egységnyi összegnek a szerződésben rögzített egység- számmal szorzott összegét (rögzített biztosítási összeg);
b) a 26. ab) pont szerinti bármely okból bekövetkező halál esetén:
· amennyiben a jelenlegi szerződés biztosítási össze- ge alacsonyabb, mint a korábban érvényben volt szerződésé, úgy a biztosító az aktuális biztosítási összeget szolgáltatja.
· amennyiben a jelenlegi szerződés biztosítási össze- ge magasabb, úgy a halálhoz vezető betegség diag- nosztizálásakor érvényben lévő biztosítási összeget téríti meg a biztosító.
c) a 26. b) és d) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű halál esetén: 500 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).
Jelen szolgáltatás a 4. a) pontban meghatározott szer- ződő biztosított esetén a 37. a) pontban leirt szolgálta- tást meghaladóan értendő.
mindkét lábszár elvesztése | 90% |
egyik comb elvesztése, egyik felkar elvesztése | 80% |
egyik lábszár elvesztése, egyik alkar elvesztése, a be- szélőképesség teljes elvesztése, mindkét fül hallóké- pességének teljes elvesztése | 70% |
jobbkezes jobb kezének, balkezes bal kezének elvesz- tése (csuklón alul) | 65% |
jobbkezes bal kezének, xxxxxxxx jobb kezének elvesz- tése (csuklón alul) | 50% |
egyik láb teljes elvesztése (boka alatt) | 40% |
egyik szem látóképességének teljes elvesztése | 35% |
egyik fül hallóképességének teljes elvesztése | 25% |
d) a 26. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, maradandó teljes, 100%-os egészségkárosodás esetén: 1 000 000 Ft-ot (rögzített biztosítási összeget).
e) a 26. c) és e) pontok alapján biztosítási eseménynek minősülő baleseti eredetű, 10%-ot meghaladó mér- tékű, maradandó egészségkárosodás esetén a teljes (100%-os) rokkantságra érvényes, rögzített biztosítá- si összegnek az egészségkárosodás mértékével ará- nyos részét.
38. A biztosító a szerződés megkötésekor jogosult a szerződő által választható minimális és maximális,
37. a) pontban szereplő egységszám meghatáro- zására.
A szerződőnek a jelen szerződési feltételek szerint létrejött több kiegészítő életbiztosítása tekintetében a biztosító szolgáltatási kötelezettsége valamennyi szerződésre összesen legfeljebb 30 egységnyi biztosítási szolgáltatásra áll fenn.
39. A baleset-biztosítási elemek vonatkozásában [37. c)d) e)], ha a baleset időpontjában az alapbiztosítási szerző- déssel biztosított személygépkocsiban, terepjáróban a hatóságilag engedélyezett utasszámnál többen utaztak, illetve ha az alapszerződéssel biztosított autóbuszon, tehergépkocsin, közúti vagy mezőgazdasági vontatón, különleges felépítményű gépjárművön a vezetőn és két kísérőjén kívül további kísérőnek minősülő személy is tartózkodott, a sérült személyeket (haláluk esetén ked- vezményezettjüket, illetőleg annak hiányában örökösü- ket) a jelen kiegészítő biztosítás alapján egyébként meg- illető baleset-biztosítási összeget olyan arányban téríti meg a biztosító, ahogyan a 4. b) pontban biztosítottként meghatározott személyek száma közül a legmagasabb aránylik a ténylegesen utazó személyek számához.
A baleseti maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítása
40. A baleset folytán bekövetkezett maradandó egészség- károsodás mértékét a szervek, végtagok elvesztése, bénu- lása, illetőleg funkciókiesése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égési sérülése esetén, az alábbi táblázat szerint kell megállapítani:
Testrészek, érzékszervek károsodása | Szolgáltatás a biztosítási összeg %-ában |
mindkét szem látóképességének elvesztése, mindkét felkar – alkar vagy kéz – elvesztése, egyik kar vagy kéz és comb vagy lábszár együttes elvesztése (felső végtag plusz alsó végtag csonkolása), mindkét comb elvesztése | 100% |
Egy szerv részbeni csonkolásánál a térítés mértéke a táb- lázatban szereplő térítési százalék megfelelő hányada.
Égési sérülés: | ||
Fok | kiterjedés %-ban | az egészségkároso- dás mértéke %-ban |
I. fokú: (bőrt, nyálkahártyát épen hagyó égés) | 1-20% | 0% |
21-30% | 15% | |
31-50% | 30% | |
51%-tól | 50% | |
II/1. fokú: (felületes mélységű égés) | 1-15% | 0% |
16-20% | 15% | |
21-30% | 30% | |
31-50% | 60% | |
51%-tól | 100% | |
II/2. fokú: (átmeneti mélységű égés) | 1-5% | 0% |
6-10% | 15% | |
11-20% | 30% | |
21-30% | 60% | |
31%-tól | 100% | |
III. fokú: (mélyre terjedő égés) | 1-2% | 0% |
3-5% | 20% | |
6-15% | 40% | |
16-25% | 60% | |
26%-tól | 100% | |
IV. fokú (roncsoló égés): | A térítés a szervekre, végtagokra kiterjedő káro- sodás alapján, a jelen szerződési feltételekben a szervek, végtagok elvesztésére, bénulására, illető- leg funkciókiesésére megállapított egészségkáro- sodási mértékeknek megfelelően történik. | |
AHE-27434/8
A biztosító a biztosított egy biztosítási eseményből eredő, többféle fokozatú és kiterjedésű égési sérülése esetén a maradandó egészségkárosodás mértékét a különböző fokozatú égésekre külön-külön megállapított egészség- károsodási százalékok összeadásával állapítja meg.
41. A maradandó egészségkárosodás mértékét a 40. pont táblázatában felsorolt szervek, illetve végtagok elvesztése, valamint a testfelület, a légzőrendszer égése esetén a szükséges iratok bemutatásától számított 15 napon belül meg kell állapítani. A táblázatban fel nem sorolt esetek- ben a maradandó egészségkárosodás mértékét a biztosí- tó orvosa állapítja meg, ideértve az egyes szervek, illetve végtagok olyan funkciókiesését, amely nem jár azok elvesztésével. Az egészségkárosodás
mértékének megállapításánál nem a foglalkozással összefüggő munkaképesség-csökkenést, hanem a bár- mely munka végzésénél egyaránt figyelembe vehető álta- lános funkciókiesést kell értékelni.
42. Ha a biztosított a maradandó egészségkárosodásnak a biztosító orvosa által megállapított mértékével nem ért egyet, dönthet úgy, hogy a biztosító felülvizsgáló orvosszakértőjéhez fordul. A vizsgálat díját a biztosító viseli. Amennyiben a felülvizsgáló orvos szakértő nagyobb mértékű egészségkárosodást állapít meg, mint a biztosító orvosszakértője, vagy ha a vizsgálatot a biztosító kezdeményezte, a biztosítottat, illetőleg kísérőjét – ha a kíséret orvosilag indokolt – költségátalány vagy az igény- be vett helyközi tömegközlekedési eszköz viteldíja illeti meg a biztosított lakhelye és a vizsgálat helye között.
43. A kiegészítő életbiztosítás alapján kifizetett összeg független a társadalombiztosítási szervek megállapítása- itól és szolgáltatásaitól.
44. Egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban, egy bizto- sítottra vonatkozóan a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodás térítése a 100%-os egészségkároso- dás esetén járó szolgáltatási összeget nem haladhatja meg.
A biztosító szolgáltatására jogosultak köre
45. A 37. d) és e) pontban a baleseti eredetű maradandó egészségkárosodásra vonatkozó biztosítási szolgáltatás- ra a biztosított jogosult. A 37. a) és a 37. b) pontban a koc- kázati (halál esetére szóló) életbiztosításra, valamint a
37. c) pontban a baleseti eredetű halálra meghatározott haláleseti rögzített biztosítási összeget a biztosító
· a 4. a) pont szerinti biztosított (szerződő) esetében a biztosított örökösének fizeti ki, feltéve, hogy nem jelöl- tek meg kedvezményezettet.
· a 4. b) pontban meghatározott biztosítottak esetében a biztosítottak örökösének fizeti ki.
A biztosító mentesülése
AHE-27434/8
46. A biztosító mentesül a bármely okú haláleseti életbizto- sítási szolgáltatás kötelezettsége alól, ha a biztosított (szer- ződő) halála
a) a kedvezményezett vagy kedvezményezett nevezés
hiányában a biztosított örököse szándékos magatartá- sának a következménye,
b) a biztosított (szerződő) szándékosan elkövetett, súlyos bűncselekménye folytán, azzal összefüggésben, vagy
c) a szerződés létrejöttét követő 2 éven belül elkövetett öngyilkosság miatt következett be.
47. A biztosító a balesetből eredő haláleseti, illetve rokkant- sági baleset-biztosítási szolgáltatás kötelezettsége alól akkor mentesül,
a) ha a biztosított halála a kedvezményezett vagy kedvez- ményezett nevezés hiányában a biztosított örököse szándékos magatartásának a következménye,
b) ha a biztosítási esemény a biztosított olyan balesetével függ össze, amelyet jogellenesen a biztosított, a szer- ződő vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítottal közös háztartásban élő hozzátartozó szándékosan vagy súlyosan gondatlanul okozott.
Súlyosan gondatlan magatartás által okozottnak tekin- tendő a baleset különösen akkor, ha a baleset a biztosí- tott, a szerződő, vagy a szerződővel, illetőleg a biztosítot- tal közös háztartásban elő hozzátartozó
a) szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye foly- tán vagy azzal összefüggésben,
b) ittas állapotával vagy kábító-, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatása alatti állapotával okozati összefüg- gésben,
c) orvosi javaslat nélküli vagy nem az előirt adagolásban való gyógyszerszedése miatt,
d) jogosítvány nélküli gépjárművezetése közben követke- zett be.
Kizárások
48. A biztosító nem teljesít biztosítási szolgáltatást, ha a biz- tosítási esemény
a) háborús, polgárháborús vagy harci eseményben, meg- szállás során, külső ellenség cselekménye során, ellen- ségeskedés vagy – hadüzenettel vagy anélkül – végre- hajtott hadműveletben, felkelésben, lázadásban, for- rongásban, zavargásban vagy népfelkeléshez, népi megmozduláshoz vezető zavargásban, katonai felke- lésben, forradalomban, való részvétellel összefüggés- ben,
b) katonai vagy egyéb hatalomátvételben, katonai köz- igazgatás, szükségállapot során vagy bármely olyan eseményben, amely a katonai közigazgatás vagy szük- ségállapot kihirdetéshez vagy fenntartásához vezet (kivéve azt az esetet, ha erre hivatali vagy közszolgálati kötelezettség teljesítése miatt került sor),
c) terrorizmusra visszavezethető okból,
d) atommag szerkezeti módosulása, illetőleg radioaktív sugárzás vagy egyéb ionizáló sugárforrás hatása miatt (ha azt nem terápiás célból vette igénybe)
e) atom, biológiai vagy vegyi fegyverek, vagy radioaktív, biológiai vagy vegyi anyagok használatára közvetlenül
vagy közvetetten visszavezethető okból, – vállalati telephelyek és más ingatlanok (pl. atomerőmű, újrafeldolgozó üzem, állandó vagy ideiglenes hulladék- lerakók, kutató reaktorok, raktárak vagy gyárak), vagy ezek részei, telkek, mozgatható eszközök (pl. szállító vagy tároló konténerek) elleni támadás vagy az ezekbe történő szándékos behatolás miatt, mely radioaktivi- tás, illetve atom, biológiai vagy vegyi eredetű hadi- anyagok vagy alkotórészek kibocsátásához vezet,–
f) öngyilkosságával okozati összefüggésben következett be, vagy a fentiekkel közvetett vagy közvetlen összefüg- gésben következett be.
Az a) és a b) pont alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy közvetve bármely felso- rolt esemény által okozott, illetve eseményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyi- dejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A biztosító nem nyújt szolgáltatást az a) és b) pontban felsorolt események megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentése érdekében kifejtett, vagy azokkal bármilyen kapcsolatban álló tevékenység által közvetlenül vagy köz- vetve okozott, vagy abból eredő, illetve ahhoz kapcsolódó bármilyen természetű káreseményre.
A biztosító nem vállal kockázatot olyan káreseményekre sem, amelyeket kizárólag és közvetlenül erőszakos, vélet- len, külső és látható eszközök okoztak.
A c) pontban szereplő terrorizmus alapján a biztosító kockázatvállalása nem terjed ki a közvetlenül vagy köz- vetve bármilyen terrorcselekmény által okozott, illetve terrorcselekményből eredő, vagy azzal kapcsolatosan bekövetkező bármely természetű káreseményre tekintet nélkül az ahhoz hozzájáruló, egyidejűleg vagy egymást követően bekövetkező okra, vagy eseményre.
A jelen feltételek értelmében terrorcselekménynek minő- sül különösen (de nem kizárólagosan) bármely erő-, erő- szak gyakorlása, atom-, biológiai vagy vegyi fegyverek használata, tömegpusztító fegyverek használata, pusztí- tás, a kommunikációs és információs rendszerek vagy ezek elemeinek zavara vagy felforgatása, a szabotázs, vagy bármely más eszköz, mely bármely fajta kárt okoz, vagy kárt okozhat, és/vagy az előzőekben meghatározott események általi fenyegetés, ha azt bármely személy vagy személyek, egyedül vagy egy szervezet nevében vagy szer- vezethez kapcsolódva politikai, vallási, ideológiai vagy hasonló célból teszi(k), beleértve a bármely kormány befolyásolásának szándékát, vagy a nyilvánosság, vagy egy részének megfélemlítését.
AHE-27434/8
A biztosító nem vállal kockázatot semmilyen kárese- ményre, amelyet közvetlenül vagy közvetve a terrorcse- lekmény megfékezése, megelőzése, elfojtása, csökkentese érdekében kifejtett, vagy a terrorcselekménnyel bármi- lyen kapcsolatban álló tevékenység okozott, vagy abból ered, illetve ahhoz kapcsolódóan következett be.
A biztosító abban az esetben sem nyújt szolgáltatást, ha
az e) pontban szereplő támadás vagy behatolás az infor- mációs technológia eszközeinek használatával követke- zett be.
49. A biztosító a 48. pontban foglaltakon túl nem teljesít baleset-biztosítási szolgáltatást a gépjármű utasának minősülő biztosítottra vonatkozóan akkor sem, ha a biztosítási eseményt a gépjármű utasaként biztosított személy
a) biztosítási esemény bekövetkezése idején fennálló alkoholos (0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint feletti) vagy kábító-, illetve bódítószerek hatása alatti állapotával,
b) elme- vagy tudatzavarával, bármilyen okú eszmélet- vesztésével, illetve öngyilkosságával vagy annak kísér- letével közvetlen okozati összefüggésben maga idézte elő.
50. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a
a) baleset előtt már maradandóan károsodott, nem ép szer- vekre és testrészekre,
b) a gépjárművet eltulajdonítóra, illetőleg azt önkényesen elvevőre és az általuk szállított személyekre.
51. A jelen feltételek szerint nem minősül kizárási, illető- leg a biztosítási szolgáltatás alóli mentesülési oknak a gépjármű-vezetői engedély nélküli vezetés, ha
a) a biztosított (szerződő) természetes személy vagy hoz- zátartozója, továbbá a gépjármű-vezetői képzésre, vizsgáztatásra használt gépjárművet vezető személy nem rendelkezett gépjármű-vezetői engedéllyel, de a baleset az engedély megszerzése érdekében folytatott gyakorlás (vizsga) során következett be, feltéve, hogy a gépjárművezetés (vizsga) hatósági engedéllyel rendel- kező oktató (vizsgáztató) jelenlétében történt;
b) a gépjárművet az elmulasztott orvosi vizsgálat miatt lejárt vezetői engedéllyel vezettek, de az engedélyt a biztosítási esemény után 30 napon belül, változatlan feltételekkel meghosszabbították. Az orvosi vizsgálat alóli indokolt akadályoztatás (pl. személysérülés, kór- házi ápolás stb.) esetén e 30 napos határidőt az aka- dály megszűnésétől kell számítani.
A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése
52. A biztosítási eseményt a bekövetkeztétől számított 8 munkanapon belül be kell jelenteni a biztosítónak.
A biztosítási esemény az alábbi módon jelenthető be:
· személyesen,
· faxon, a 00-0-000-0000 számon,
· postai levélben, az alábbi címen: Allianz Hungária Zrt.
Életbiztosítási szakkezelési osztály 1387 Budapest, Pf. 11
· e-mailben, az xxx@xxxxxxx.xx címre küldött levélben, ha az az e-mail cím, amiről az üzenetet küldték a küldő személyéhez kapcsolt, korábban rögzített cím.
53. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez a bizto- sító rendelkezésére kell bocsátani mindazokat az irato- kat, amelyek a szolgáltatás iránti igény bizonyításához és elbírálásához szükségesek, a biztosító által kért felvilágo- sításokat meg kell adni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmának ellenőrzését. A biztosító kötelezettsége nem áll be, ha a szerződő, biztosított, vagy a biztosítási szolgáltatásra jogosult személy e kötelezettségé- nek nem tesz eleget, és emiatt a biztosító kötelezettsége szempontjából lényeges körülmények kideríthetetlenekké válnak.
54. A biztosító szolgáltatása iránti igény bizonyításá- hoz és elbírálásához az alábbi iratok bemutatása szük- séges:
A) A haláleset bekövetkezését igazoló iratok
a) a halotti anyakönyvi kivonat másolata
b) a halál okát igazoló orvosi vagy hatósági bizonyítvány (halottvizsgálati bizonyítvány) másolata
B) Személyazonosító iratok
a) közlekedési baleset esetén a járművezető biztosított érvényes jogosítványa, vagy jogosítvány hiányában a vezetésre jogosító irat kiállítására jogosult és illetékes minisztérium által kiadott hivatalos igazolás
b) a szolgáltatás igénybevételére jogosult természetes személy személyazonosságát, jogi személy azonosítá- sát szolgáló, igazoló iratok, okiratok, adatok (természe- tes személy esetén pl. személyazonosító igazolvány, útlevél, lakcímet igazoló hatósági igazolvány, adóazo- nosító jel, jogi személy esetén pl. cégjegyzékszám, nyil- vántartási szám, azonosító szám, adószám)
c) a szolgáltatás igénybevételére jogosult jogi személy nevében eljáró természetes személy eljárási jogosult- ságát igazoló dokumentumok
C) Hatósági, hivatali okiratok
a) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult bármilyen hatósági eljárás, vizsgálat során keletke- zett helyszíni szemle jegyzőkönyve, szakvélemény, meghallgatási jegyzőkönyv, hatósági értesítés és iga- zolás,
b) a bejelentett biztosítási esemény tekintetében indult közigazgatási eljárás során keletkezett az eljárást lezá- ró jogerős határozat,
AHE-27434/8
c) a közlekedési balesettel kapcsolatos hatósági iratok (jogosítvány, forgalmi engedély)
d) ha a szolgáltatásra jogosult a biztosított örököse, az öröklésről szóló jogerős közjegyzői vagy bírósági hatá- rozat, illetőleg öröklési bizonyítvány másolata
e) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy kiskorú,
akkor a képviseletében eljáró személy törvényes képvi- selői jogosultságának igazolása,
f) ha a kifizetés igénybevételére jogosult személy gond- nokság alatt áll, akkor a képviseletében eljáró gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határozat,
g) ha külön jogszabály előírja, gyámhivatali engedély a kifizetéshez
D) Orvosi dokumentumom
a) a háziorvosi törzskarton és a kezelőkartonok másolata, a szakorvosi és korházi kezelés dokumentumainak másolata
b) Országos Egészségbiztosítási Pénztár és jogutódjai által kiállított igazolások, valamint általa kezelt ada- tok,
c) a kiegészítő életbiztosítási szerződés létrejöttétől szá- mított 2 éven belül bekövetkezett biztosítási esemény esetén a haláleset utáni orvosi jelentés (a kezelőorvos által adott tájékoztatás a halált okozó betegségről és az ahhoz vezető kórelőzményekről)
d) baleseti eredetű egészségkárosodás esetén az azt iga- zoló orvosi dokumentumok, azaz az egészségkároso- dás bejelentését megelőző utolsó, valamint a baleset bekövetkeztének időpontja után készült összes orvosi dokumentum
e) a zárójelentések és ambuláns kezelőlapok másolata,
f) a boncolási jegyzőkönyv másolata,
g) az ittassági vizsgálat eredményének hivatalos igazolá- sa, kábító, illetve egyéb bódulatot keltő szer hatásának vizsgálatáról készített hivatalos orvosi irat, vagy ható- sági határozat,
h) orvosi diagnosztikai eljárások dokumentumai (pl. röntgen, MRI, CT),
i) égési sérülés bizonyításához orvosi vagy hatósági iga- zolás (tűzoltósági határozat),
j) az orvosi kezeléssel kapcsolatos valamennyi irat máso- lata,
E) Biztosítási szerződéssel kapcsolatos dokumentumok
a) a biztosítási esemény leírását tartalmazó részletes bejelentés,
b) biztosítási kötvény, ennek hiányában kötvényelveszté- si nyilatkozat,
c) haláleset utáni orvosi jelentés
d) meghatalmazott esetén meghatalmazás
e) adóköteles biztosítási szolgáltatás esetén a biztosító által levonandó adó mértékének megállapításához szükséges dokumentumok
Külföldön bekövetkezett káresemény esetén a biztosító a dokumentumok magyar nyelvű – a szolgáltatás jogosult- jának költségén elkészített – hiteles fordításának bemu- tatását kérheti.
A szolgáltatásra való jogosultság elbírálásához benyúj- tott dokumentumokat a biztosító a biztosított ezirányú kifejezett kérelme hiányában nem köteles visszaküldeni.
55. A biztosító a biztosítási összeget a szolgáltatás iránti igény igazolásához szükséges utolsó irat, okmány kézhez- vételét követő 15 napon belül fizeti ki az arra jogosultnak.
56. Ha a maradandó egészségkárosodás mértéke az I. fokú orvos szakértői elbírálás során nem állapítható meg véglegesen, akkor a biztosító az orvos szakértője által vélelmezett egészségkárosodás mértékének megfelelő biztosítási összeget fizeti.
57. A biztosító a maradandó egészségkárosodás végleges mértékének megfelelő biztosítási összeget a már koráb- ban kifizetett nem végleges maradandó egészségkároso- dás biztosítási összegének levonása után a végleges maradandó egészségkárosodás mértékének megállapítá- sától számított 15 napon belül teljesíti.
A szerződés átmeneti szünetelésének esete
58. A szerződő felek megállapodnak, hogy abban az eset- ben, ha a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási szerződésre, mint alapbiztosításra a díjfizetés – a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosításról szóló jogszabályi rendelkezésben foglaltaknak megfelelően – átmenetileg szünetel, az alapbiztosításhoz kötött kiegészítő életbizto- sítási szerződésre vonatkozóan is átmenetileg szünetel- tetésre került a szerződő díjfizetési kötelezettsége az alapbiztosítással megegyező időtartamra. A kiegészítő életbiztosítási szerződésre vonatkozó díjfizetés szünetel- tetésének időtartama alatt a biztosító kockázatviselése nem áll fenn.
Az alapszerződésben biztosított gépjármű ismételt forga- lomba helyezését követően a kiegészítő életbiztosításra vonatkozóan is automatikusan érvénybe lép a szerződő díjfizetési kötelezettsége. A díjfizetés esedékessége az ismételt forgalomba helyezés napja. A biztosító ismetelt (újbóli), kockázatviselése a biztosítási díj befizetésével kezdődik meg. Tekintettel arra, hogy a kiegészítő életbiz- tosítás átmeneti díjszüneteltetésével a szerződés nem szűnik meg, a szünetelést követően a díjfizetés újraindí- tásával és a biztosító kockázatviselésének újbóli megkez- dődésével a kiegészítő életbiztosítási szerződés a jelen feltételek 26. aa) és 25.) pontjai szempontjából nem tekintendő új szerződésnek.
A szünetelési időszak a szerződő biztosított bármely okból bekövetkezett halála esetén a 26. ab) pont szerinti két éves időszakba beleszámít.
A szerződés megszűnése
AHE-27434/8
59. Az alapbiztosítási szerződés bármely okból történő megszűnésével (pl. a szerződés felmondása, díjnemfizetés, a gépjármű eladása, forgalomból való vég- leges kivonása) egyidejűleg a kiegészítő életbiztosítás is megszűnik.
60. A szerződő – kockázatviselési idő alatt bekövetkezett
– halála hónapjának utolsó napján a kiegészítő biztosí- tási szerződés is megszűnik.
A biztosító kockázatviselése megszűnik a szerződő – koc- kázatviselési idő alatt bekövetkezett – halálának napján.
61. Az életbiztosítási szerződést önálló foglalkozása vagy üzleti tevékenysége körén kívül megkötő természe- tes személy szerződő a szerződés létrejöttéről és a szer- ződő felmondási jogáról szóló tájékoztatás kézhezvéte- létől számított 30 napon belül a szerződést írásbeli nyi- latkozattal – indoklás nélkül – felmondhatja.
A szerződő felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően társaságunk köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szerződéssel kapcsolatban bármely jog- címen részére teljesített befizetésekkel elszámolni. Ennek keretében társaságunk a kockázatviselése végéig járó díj levonása után fennmaradó díját – egyéb költségek levo- nása nélkül – téríti vissza. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondási jogról.
62. A szerződő a kiegészítő életbiztosítást – az alapszer- ződés fenntartása mellett – a biztosítási évfordulóra írás- ban külön is felmondhatja, a felmondási idő 30 nap. A fel- mondással a biztosító kockázatviselése a biztosítási évfordulón szűnik meg.
63. Megszűnik a szerződés a hónap utolsó napján, ha a biztosító kockázatviselésének kezdete előtt a biztosítási esemény bekövetkezik, bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik, illetve a biztosító a kockázatviselésének tartama alatt a biztosítási esemény bekövetkezése lehetetlenné válik vagy a biztosítási érdek megszűnik.
A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett biztosítási esemény esetén a biztosító a befizetett díjat fizeti vissza.
Megszűnik a továbbá a kiegészítő életbiztosítás a jelen feltételek 20. pontjában foglalt esetben az ott meghatáro- zottak szerint.
64. A biztosításnak nincsenek maradékjogai, azaz a szer- ződésnek nincs visszavásárlási értéke, és díjnemfizetés miatti díjmentesítésre sincs lehetőség.
A biztosító nem juttat vissza többlethozamot, és nem vál- lal tőke és/vagy hozamgaranciát.
65. A szerződést, a biztosítási kockázat jelentős növeke- désének esetét kivéve – a biztosító nem mondhatja fel.
Egyéb rendelkezések
Adatváltozási kötelezettségek teljesítése
66. A szerződő és a biztosított köteles lakcímének, levele- zési címének, székhelyének, e-mail címének, sms üzenet fogadására alkalmas telefonszámának, a szerződésen
nyilvántartott kifizetési bankszámlaszámának, valamint a szerződésre a biztosító bármely rendszeren keresztül megadott/rögzített értesítési címnek a szerződés tartama alatt bekövetkezett változását a biztosítónak 5 munkana- pon belül bejelenteni. A biztosító az általa ismert utolsó lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, tele- fonszámra, valamint értesítési címre mindaddig joghatá- lyosan küldhet nyilatkozatot, vagy értesítést (beleértve az e-mailben küldött, a biztosítási szerződéssel, illetve a szerződés megkötésével, kezelésével, módosításával, esetleges megszüntetésével, szolgáltatási igénnyel kap- csolatos tájékoztatót, nyilatkozatot, dokumentumot, ide- értve az értéknövelésről szóló értesítőt és a számlát is), illetve a megadott bankszámlaszámra mindaddig jogha- tályosan teljesíthet kifizetést, amíg a lakcímre, levelezési címre, székhelyre, e-mail címre, telefonszámra, bank- számlaszámra vagy értesítési címre vonatkozó változásbejelentés nem érkezett be a biztosítóhoz.
Felek közötti kapcsolattartás szabályai, jognyilatkozatok
67. Ha a jogszabály a jognyilatkozat érvényességéhez írásbeliséget követel meg, akkor a jognyilatkozat kizáró- lag akkor érvényes, ha az megfelel a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényben előírt írás- beliség követelményének, azaz alkalmas a jognyilatko- zatban foglalt tartalom változatlan visszaidézésére, a nyi- latkozattevő személyének és a nyilatkozat megtétele idő- pontjának azonosítására.
Minden más esetben a biztosítóhoz intézett jognyilatko- zat a biztosítóval szemben akkor hatályos, ha azt írás- ban, vagy emailen, vagy faxon, vagy elektronikus úton, a biztosító által üzemeltetett Ügyfélportálon keresztül tet- ték, és az a biztosító a tudomására jut.
Az email-en tett jognyilatkozatot az xxx@xxxxxxx.xx email címre kell megküldeni. Az email-en küldött jognyi- latkozatot a biztosító csak abban az esetben fogadja el, ha az email a küldő személyéhez kapcsolt, korábban a biztosító számára bejelentett és a biztosító által rögzített címről érkezett és az üzenethez csatolták a nyilatkozatot, kérelmet tartalmazó, az ügyfél által aláírt szkennelt dokumentumot.
A biztosító jogosult az email üzenetben megküldött dokumentumokat eredetiben is bekérni.
AHE-27434/8
Felhívjuk a figyelmet az e-mail útján történő adattovábbí- tás kockázataira, tekintettel arra, hogy az e-mailben vagy annak csatolmányaként történő adatküldés nem minő- sül biztonságos csatornának.
68. Az ügyfél azonosítását, adategyeztetését és a termé- szetes személy azonosító adatait érintő jognyilatkozato-
kat az ügyfél csak személyesen teheti meg érvényesen.
Az olyan jognyilatkozatokat, amikhez több személy (szer- ződő és/vagy biztosított és/vagy kedvezményezett) jóvá- hagyása is kell, csak írásban rögzítve személyesen vagy postai úton keresztül lehet érvényesen megtenni.
Ha a szerződő a biztosító részére a mobil számát, illetve az e-mail elérhetőségét megadta, ezzel hozzájárult ahhoz, hogy azt a biztosító a szerződéssel összefüggő kötelezettségei teljesítéséhez – a vonatkozó jogszabályi követelmények betartása mellett – felhasználja. Ez alap- xxx a biztosító a szerződő által megadott e-mail címre is megküldheti a szerződéssel kapcsolatos dokumentumo- kat.
A szerződő által megadott elektronikus adatok valótlan- ságából, hiányosságából származó károkért, valamint a szerződő levelezési szolgáltatójánál felmerülő hibákért, rendellenes működésért, illetve a szerződő személyes fiókjának beállításai miatt felmerülő problémákért, és abból származó károkért, illetve hátrányos jogkövetkez- ményekért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az e-mail cím, a telefonszám megváltozását 8 napon belül a biztosítónak be kell jelenteni. A változás bejelen- tésének elmulasztásából származó károkért a biztosító nem vállal felelősséget.
Az elektronikus levelezés során a biztosító zárt levelezési rendszeréből nyílt levelezési rendszerbe kerülhetnek a szerződés adatai.
A biztosító által üzemeltetett Ügyfélportál szolgáltatásait kizárólag előzetes, személyes azonosítást és regisztrációt követően lehet igénybe venni. A regisztrációt a szerző- déskötéskor automatikusan, vagy a szerződő kérésére ezt követően bármikor a biztosító elvégzi, melyet a szerződő a biztosítótól sms-ben kapott kezdő jelszóval érvényesít. Ezt követően az Ügyfélportál szolgáltatásai a szerződő személyes azonosítójával és az általa megadott jelszóval vehető igénybe.
A biztosítónak a szerződéssel kapcsolatos jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a posta az érdekeltnek ajánlott levélben kézbesítette, illetve – személyesen átadott nyilatkozat esetén – az átvétel- ét az érdekelt írásban elismerte, illetőleg akkor is, ha a fenti esetekben az átvételt a címzett megtagadta, valamint ha a postai úton megküldött dokumentum kézbesítése azért volt sikertelen mert azt az érdekelt nem vette át („nem kereste”), ebben az esetben a megérkezés napjának a postai kézbesí- tés második megkísérlésének napját követő ötödik munka- napot kell tekinteni.
A biztosító szerződéssel kapcsolatos elektronikus úton meg- küldött (e-mail), fokozott biztonságú elektronikus bélyegző-
vel ellátott jognyilatkozata abban az időpontban tekintendő megérkezettnek, amikor azt a biztosító igazolható módon kiküldte a szerződő és/vagy a főbiztosított által megadott
e-mail címre, vagy a biztosító az általa üzemeltetett Ügyfélportálon elhelyezett dokumentumról történő értesí- tést email-ben a szerződő és/vagy a főbiztosított által meg- adott e-mail címre igazoltan megküldte.
69. A biztosítási díj az alapszerződésben foglaltak szerint tekintendő megfizetettnek.
70. A baleset-biztosítási események vonatkozásában:
· a biztosító a balesetért felelős személlyel szemben megtérítési igénye alapján nem érvényesíthet igényt.
· a biztosítottat nem terheli állapotmegőrzési kötele- zettség.
A szerződés nyelve és a felek közötti kapcsolattartás nyel- ve magyar.
Elévülés és esedékesség
71. A biztosítási szerződésből eredő igények az esedékes- ségtől számított két év elteltével elévülnek.
72. Az igények esedékességének időpontja:
a) azonnali halál, illetve végtagok, szervek azonnali elvesztése esetén a biztosítási esemény napja,
b) később bekövetkezett – egy éven belüli – halál esetén az elhalálozás napja,
c) maradandó, teljes vagy részleges egészségkárosodás esetén a baleset napja.
Egyéb igények esedékességének időpontja az igény alapjául szolgáló körülmény bekövetkezésének napja.
Az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irá- nyuló írásbeli felszólítás.
A biztosítási szerződésre vonatkozó jogszabályok
73. A biztosítási szerződésre a magyar jog rendelkezései az irányadók. A biztosító és a szerződő között létrejött szerződésre az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv rendelkezései az irányadók.
Eltérés a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól
74. A kiegészítő életbiztosításra vonatkozó szerződési fel- tételek az alábbiak tekintetében térnek el a Polgári Törvénykönyvtől és a korábbi szerződési gyakorlattól:
· kizárások köre
AHE-27434/8
· az elévülési idő az általános 5 éves elévülési időtől eltérően 2 év,
· az elévülést nem szakítja meg a követelés teljesítésére irányuló írásbeli felszólítás.
A legfontosabb adózási szabályok
75. Az alábbiakban tájékoztatjuk azokról az adózási sza- bályokról, amelyek szerződésére vonatkoznak.
Felhívjuk figyelmét, hogy jelen tájékoztató nem tér ki minden, a szerződés adózásával kapcsolatos kérdésre. Bármilyen elszámolás és eljárás alapját a vonatkozó jog- szabályok hatályos rendelkezései jelentik.
Kérjük, hogy kísérje figyelemmel a hivatkozott jogszabá- lyokat, mert azok változása befolyásolhatja az alábbiak- ban közzétett megállapításokat.
Jelen tájékoztató a 2016. november 1-jén hatályos jogsza- bályok alapján készült.
I. Adózási szabályok, ha a biztosítási szerződést magánszemély köti
76. A magánszemélyek adókötelezettségeiről a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) rendelkezik.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
A magánszemély által kötött biztosítás díja adómentes.
A biztosító szolgáltatása
Biztosító szolgáltatása: a biztosítási esemény bekövetkezése miatt a biztosítót a biztosítási szerződés alapján terhelő köte- lezettség keretében, a biztosító által juttatott vagyoni érték.
A biztosító haláleseti, baleset- és betegségbiztosítási szol- gáltatásai adómentesek.
77. Adózási szabályok abban az esetben, ha a biztosítási szerződést nem magánszemély köti
A nem magánszemélyek adózási kötelezettségeiről az alábbi jogszabályok rendelkeznek:
· A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. tör- vény (Szja. tv.) az egyéni vállalkozók esetében.
· A társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény, a hatálya alá tartozó szervezetek eseté- ben (Tao. tv.). A Tao. tv. hatálya alá tartozó szervezetek elszámolására a Számvitelről szóló 2000. évi C. tör- vény szabályai az irányadóak.
· A magánszemély javára, de nem magánszemély által kötött biztosítási szerződés magánszemélyre vonatko- zó adózási szabályait a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (Szja. tv.) tartalmazza.
A biztosításokkal kapcsolatos további közteherviselési szabályok:
· A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyug- díjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedeze- téről szóló 1997. évi LXXX. törvény.
· Az egészségügyi hozzájárulásról szóló 1998. évi LXVI. törvény.
· A szociális hozzájárulási adóról szóló 2011. évi CLVI. tv. IX. fejezete.
A fizetett biztosítási díjra vonatkozó szabályok
Az, hogy magánszemélynek, nem magánszemély által fizetett biztosítás díja után keletkezik-e, és ha igen, milyen jogcímen adófizetési kötelezettsége, az az alábbi tényezőktől függ:
· a szerződő és a biztosított között fennálló jogviszony (munkavégzésre irányuló, vagy egyéb jogviszony),
· a fedezetek Szja. tv. szerinti besorolása,
· ki a biztosítási szerződés kedvezményezettje (kedvez- ményezett lehet a nem magánszemély szerződő; vagy a biztosított magánszemély, illetve rá tekintettel más magánszemély)
Adókötelesnek minősülnek azon biztosítások díjai, ame- lyeket nem sorol fel az Szja. tv. az adómentes díjú biztosí- tások között.
A biztosító szolgáltatása
· A legtöbb esetben, amennyiben a biztosító szolgálta- tására magánszemély a jogosult, a szolgáltatás után nem keletkezik adófizetési kötelezettség.
· Az adómentes vagy adóköteles biztosítási szolgáltatások meghatározását és mértékét az Szja. tv. tartalmazza.
· Amennyiben a kedvezményezett nem magánszemély, úgy az Szja. tv. vagy a Tao tv. alapján kell a biztosító szolgáltatását adózási szempontból minősíteni.
Tekintettel arra, hogy jelen tájékoztató csak a legfonto- sabb információkat tartalmazza, kérjük, hogy szerződés- kötés során fokozott figyelmet fordítson az adózásra vonatkozó szabályok bővebb megismerésére, ezzel kap- csolatban vegye igénybe könyvelő, adótanácsadó vagy adószakértő segítségét.
A biztosítási titokkal kapcsolatos szabályok
78. A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (Bit.) szerint biztosítási titok minden olyan – minősí- tett adatot nem tartalmazó – a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biz- tosító, a viszontbiztosító és a biztosításközvetítő egyes ügy- feleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosító- val kötött szerződéseire vonatkozik.
Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személy- nek, ha a törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn, illetve a biztosító ügyfele vagy annak törvényes képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad.
AHE-27434/8
79. A Bit. 138. §-a alapján a titok megtartásának kötele- zettsége nem áll fenn:
· a feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bankkal szemben;
· a nyomozás elrendelését követően a nyomozóható- sággal és ügyészséggel szemben;
· büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárás- ban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgála- ta során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval, a természetes szemé- lyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelező- vel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal szemben;
· a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel szemben;
· az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adóha- tóság felhívására a biztosítót törvényben meghatáro- zott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatározott adatszol- gáltatási kötelezettség terheli;
· a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal szemben;
· a nemzetbiztonsági szolgálat és az ügyészség, továb- bá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás- beli megkeresésére, ha adat merül fel arra, hogy a biz- tosítási ügylet összefüggésben van.
a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. tör- vényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaélés- sel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terror- cselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantó- szerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visz- szaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábító- szer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselek- ménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmu- lasztásával, terrorizmus finanszírozásával, robba- nóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmo- sással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel,
· ha a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötele- zettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írás- ban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a bizto- sítótól;
· ha a pénzügyi információs egységként működő ható- ság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföl- di pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésé- nek teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot a biztosítótól;
· a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben;
· a feladatkörében eljáró gyámhatósággal szemben;
· az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. §
(2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel szemben;
· a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos infor- máció gyűjtésre felhatalmazott szervvel szemben;
· a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal szemben;
· az állományátruházás keretében átadásra kerülő biz- tosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval szemben;
· a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesíté- séhez szükséges adatok tekintetében és az ezen ada- tok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképviselővel, továb- bá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kár- rendezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozóval szemben;
· törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továb- bá a járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű- vekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási fel- adatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedé- si igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedé- si nyilvántartási szervével;
· a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges ada- tok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben;
· a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges ada- tok tekintetében a könyvvizsgálóval szemben;
· a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyúj- tott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igaz- gatási szervvel, az agrárkárenyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által veze- tett minisztérium irányítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel szemben;
· a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal szemben;
· a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával szemben;
AHE-27434/8
· a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatározott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval szemben.
80. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv.
43/H. §-ában foglalt kötelezettség, valamint Magyar- ország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi
XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi köz- igazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiakban: Aktv.) 43/B-43/C.
§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbizto- sító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.
A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biz- tosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a bizto- sítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját és az adatkérés célját.
Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellenőrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelentésnek a pénzügyi cso- port irányító tagja részére történő átadása.
Tájékoztatjuk, hogy társaságunk biztosítási szolgáltatásai során igénybe vesz külső közreműködőket is, akik előze- tes hozzájárulás vagy a fent ismertetett Bit. 138. §-ában foglalt felhatalmazás alapján (így különösen kiszervezési szerződés keretében) személyes adatokat és biztosítási titkokat is megismerhetnek.
Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét
a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,
b) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére személyes adat- nak nem minősülő adatok átadása,
c) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeleté- ről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érdekében történő adatátadás.
A személyes adatok kezelése
Az adatkezelés jogalapja, célja
81. Személyes adatnak minősül az Információs önrendel- kezési jogról és információs szabadságról szóló 2011. évi
CXII. törvény (Info tv.) értelmében az érintettel kapcsolat- ba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellem- ző ismeret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés.
Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosít- ható természetes személy.
A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. tör- vény (a továbbiakban Bit.) felhatalmazása alapján a biz- tosító ügyfeleinek azon személyes adatait, biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek.
E célokkal összefüggésben a biztosító a tudomására jutott adatokat az új Bit. értelmében az érintett külön hozzájárulása nélkül kezelheti.
Ez a felhatalmazás kizárólag azokra a személyes adatok- ra vonatkozik, amelyek nem minősülnek különleges adatnak.
82. Ha a személyes adat az Infotv-ben meghatározott különleges adatok körébe tartozik (ideértve különösen az egészségi állapotra, kóros szenvedélyre vonatkozó adato- kat), akkor azokat a biztosító kizárólag az érintett írásos hozzájárulása alapján kezelheti.
A különleges adatok kezelésére vonatkozó írásos hozzájá- rulását az ügyfél az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény 6.
§-ának (4) bekezdése értelmében a szerződés keretei között is megteheti. Az e rendelkezés alapján megadható hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatkozat tartalmazza.
83. Az adatszolgáltatás önkéntes, de a biztosítási ajánla- ton szereplő személyes adatok közlése nélkülözhetetlen a biztosítási szerződés létrejöttéhez.
Az adatfeldolgozók
84. A biztosító, mint adatkezelő az adatok feldolgozásá- val, a kötvények, egyéb ügyfeleknek szóló levelek, iratok nyomtatása vonatkozásában – a Bit-nek megfelelő kiszer- vezési szerződés keretében az ÁNY Biztonsági Nyomda Nyrt.-t (Cg. 00-00-000000, 1102 Budapest, Halom u. 5.) bízza meg.
AHE-27434/8
A biztosítási szolgáltatás teljesítéséhez – postai vagy banki átutalás esetén – igénybe vett Magyar Posta Zrt. és a biztosítási szolgáltatás jogosultja által megnevezett bank adatfeldolgozónak minősül. Amennyiben a kiszer- vezett tevékenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát is továbbítja e kiszervezett tevékenysé-
get végző személyekhez, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának.
A biztosító egyes biztosítási szolgáltatások során igénybe vesz külső közreműködőket olyan esetekben, amikor a biztosítási szolgáltatás nyújtásához szükség van a meg- bízott speciális szakértelmére, vagy amikor a külső cég bevonásával a biztosító a szolgáltatását azonos minőség- ben, ám alacsonyabb költségekkel és kedvezőbb áron nyújthatja. A (kiszervezett tevékenységet végző) megbí- zott személyes adatokat kezel, és a törvény alapján titok- tartás kötelezi.
A további adatfeldolgozók személyéről, székhelyéről és tevékenységéről az Allianz Hungária Zrt. Központi Ügyfélszolgálati Irodájában lehet tájékoztatást kapni.
Adattovábbítás
85. A biztosító az érintett személyes (és különleges) ada- tait, továbbá biztosítási titoknak minősülő adatait kizáró- lag az érintettől vagy annak képviselőjétől kapott írásbeli hozzájárulás alapján továbbíthatja harmadik személy- nek, kivéve, ha az adattovábbítás a Bit. által felsorolt szer- vezetek számára jogszabály alapján végzett megkeresés vagy kötelező adatszolgáltatás teljesítése során történik. A Bit. által meghatározott szervezetek felsorolását a jelen Általános Szerződési Feltételek és Ügyfél-tájékoztató tar- talmazza.
A Bit. 149. § (1) bekezdésének értelmében a biztosító (ún. megkereső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során
· a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése,
· a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából
megkereséssel fordulhat más biztosítóhoz (ún. megke- resett biztosító) az e biztosító által – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a 149. § (3)-(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában, feltéve, ha a megkereső biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rög- zítésre került.
A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatá- rozott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megke- resés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül köte- les átadni a megkereső biztosítónak.
Tekintettel arra, hogy az Infotv. 6. §-ának (4) bekezdése értelmében a biztosítási szerződésnek félreérthetetlen módon tartalmaznia kell azt, hogy az érintett aláírásával
hozzájárul különleges adatainak az Általános Szerződési Feltételekben foglaltak szerinti kezeléséhez, az e rendel- kezés alapján megadott hozzájárulást az ajánlat vagy a kiegészítő biztosításokra vonatkozó rendelkező nyilatko- zat tartalmazza.
A biztosítási szerződések megkötésében függő biztosítás- közvetítők működnek közre. E személyekkel a biztosítási szerződés megkötését követően megszűnhet a biztosító kapcsolata. Annak érdekében, hogy a biztosító ügyfeleit minél teljesebb körben kiszolgálja, az ügyfél-adatokat a biztosítási szerződés kezelése és karbantartása céljából más ügynöknek adja át.
86. Az érintett tájékoztatást kérhet személyes adatai kezeléséről, valamint kérheti személyes adatainak helyesbítését, illetve – a jogszabályban elrendelt adatke- zelés kivételével – törlését. A valóságnak meg nem felelő adatot a biztosító köteles helyesbíteni.
Az érintett kérelmére a biztosító tájékoztatást ad:
a) az általa kezelt adatokról, illetve
b) a megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adatokról,
c) az adatkezelés céljáról,
d) az adatkezelés jogalapjáról,
e) az adatkezelés időtartamáról,
f) az adatfeldolgozó
· nevéről,
· címéről (székhelyéről),
· adatkezeléssel összefüggő tevékenységéről, továbbá arról, hogy
· kik és milyen célból kapják meg vagy kaphatják meg az adatokat.
A biztosítónak az érintettel szemben fennálló tájékozta- tási kötelezettségét kizárólag adatkezelést szabályozó jogszabály korlátozhatja.
A biztosítási jogviszony vonatkozásában az elhunyt sze- mélyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes adatok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irány- adók. Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintet jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhat- ja. A joggyakorláshoz szükséges mértékben az örökösök adatainak kezelésére – ideértve annak jogalapját, célját, időtartamát, az adatfeldolgozókat – az ügyfelekre irányadó jelen adatkezelési tájékoztató vonatkozik.
AHE-27434/8
Az érintett az Infotv. 14-17. pontjai alatt foglaltak szerint érvényesítheti jogait, ideértve a személyes adatainak kezelése elleni tiltakozási jogát is. Az érintett az Infotv- ben meghatározott jogorvoslat érdekében fordulhat a biztosítóhoz, mint adatkezelőhöz, a Nemzeti Adatvé- delmi és Információszabadság Hatósághoz (1125 Buda- pest, Xxxxxxxx Xxxxxxxx fasor 22/c.; xxx.xxxx.xx), az Info tv. 13. illetve 16. pontja szerint bírósághoz, illetve – nem
természetes személy ügyfél az Infotv. hatálya alá nem tartozó esetben is – a Magyar Nemzeti Bankhoz (www. xxx.xx) is.
Az érintett az adatkezeléssel kapcsolatos kérdéseket, tájé- koztatáskérését, vagy kifogását a biztosító székhelyére, a biztosító adatvédelmi felelőséhez (Fax: 000-0000; Levelezési cím: 1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt.
48-52., Stratégiai és általános igazgatás divízió, Compliance osztály) kérjük eljuttatni, vagy a www. xxxxxxx.xx oldalon az adatvédelem link alatti felületen bejelenteni. A biztosító, mint adatkezelő köteles az érin- tett bejelentését a törvény előírása szerint kivizsgálni, és az érintett ügyfelet írásban tájékoztatni.
Az adatkezelés időtartama
87. A biztosító személyes adatokat a biztosítási jogvi- szony fennállásának idején, valamint addig kezelhet, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető. A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsu- lásával kapcsolatban igény érvényesíthető. Az igényérvé- nyesítésre nyitva álló ún. elévülési időt a biztosítási ter- mék szerződési feltételei tartalmazzák.
A biztosító köteles törölni az ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy a létre nem jött szerződéssel kapcsolatos minden olyan személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényes alap.
88. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő szemé- lyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év eltelté- vel, az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő ada- tok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.
Ügyfél-tájékoztató a panaszügyintézésről
89. Társaságunk célja, hogy Ügyfeleink minden szem- pontból elégedettek legyenek szolgáltatásainkkal és ügy- intézésünkkel. Szolgáltatási színvonalunk folyamatos fej- lesztéséhez és ezáltal Ügyfeleink elégedettségének növe- léséhez fontos számunkra minden visszajelzés – legyen az pozitív vagy akár negatív –, amely termékeinkkel, szol- gáltatásainkkal, eljárásainkkal, munkatársainkkal, illetve a cégünk egészével kapcsolatban megfogalmazódik Önökben.
A panaszok, kritikák megfelelő kezelése érdekében az alábbi panaszkezelési elveket és gyakorlatot követjük:
· Panaszkezelésünk során a biztosítási tevékenységről
szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény 159. §, a 28/2014. (VII. 23.) számú MNB rendelet, valamint a 13/2015. (X. 16.) számú MNB ajánlás rendelkezései alapján járunk el.
· A hozzánk beérkezett kritikák és panaszok fokozott figyelembevételével törekszünk arra, hogy Ügyfeleink érdekében javítsuk szolgáltatásaink, termékeink minőségét, és elkötelezettek vagyunk abban, hogy folyamatosan növeljük Ügyfeleink elégedettségét.
Ehhez a panaszok gyors és hatékony orvoslása is hoz- zájárul.
· Panasz-ügyintézési eljárásunk garantálja, hogy min- den panaszt alaposan, elfogulatlanul és a lehető leg- rövidebb időn belül kivizsgáljunk, Ügyfeleinknek min- den esetben megfelelő választ adjunk, és a megalapo- zott panaszokat minél gyorsabban orvosoljuk. A panaszügyek vizsgálata során minden vonatkozó körülményt figyelembe veszünk, minden felmerült problémát, kifogást megvizsgálunk és megválaszo- lunk Ügyfeleink számára. Panaszokkal foglalkozó szakképzett munkatársaink ügyfélközpontúan, fogyasztóbarát módon és empatikusan járnak el a panaszkivizsgálás, a megoldás során. Panaszkezelési folyamatunk során közérthetően kommunikálunk Ügyfeleinkkel, átláthatóan és kiszámíthatóan cselek- szünk, a jóhiszeműség és tisztesség alapelveit tartjuk szem előtt.
· Ügyfeleink megkereséseit – amikor csak lehet – már az első kapcsolat szintjén kezeljük, esetleges hibáin- kat javítjuk. Ha az ügy bonyolultabb, és megoldásá- hoz hosszabb időre van szükség, az ügy panaszként Fogyasztóvédelmi osztályunkhoz kerül, ahol közpon- ti panaszkezelést működtetünk. A Fogyasztóvédelmi osztályunkon szakértő munkatársaink a fogyasztóvé- delmi referensek, akik kiemelt figyelemmel járnak el a panaszügyek rendezése kapcsán, felkészültségük, tapasztalatuk biztosítja a fogyasztóvédelem és ügy- félközpontúság állandó szem előtt tartását.
· Az erre vonatkozó jogszabály 30 napot biztosít a panaszügyek érdemi kivizsgálására és megválaszolá- sára, mi mindent megteszünk, hogy Ügyfeleink az egyszerűbb esetekben ennél rövidebb idő alatt választ kapjanak.
· Ügyfeleink visszajelzéseihez számos kommunikációs csatornát biztosítunk, hogy véleményüket minél köny- nyebben, egyszerűbben és gyorsabban kifejthessék élőszóban, telefonon, elektronikus úton, vagy akár levélben.
· A panaszügyek kivizsgálása térítésmentes, ezért társa- ságunk külön díjat nem számít fel.
AHE-27434/8
Észrevételeiket, panaszaikat az alábbi módon juttathatják el hozzánk:
Szóban, személyesen: A véleményeket és észrevételeket hálózatunk bármelyik Ügyfélkapcsolati pontján vagy szerződött partnerénél xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xx/ ugyintezes-kapcsolat/ugyfelkapcsolati-pontok.html/ –
kollégáink, partnereink meghallgatják, és a panaszt írásban rögzítik. A panasz adatlapról Ön másolati pél- dányt kap. Társaságunk székhelyén Központi ügyfél- szolgálatot működtetünk, ahol személyesen is megte- hetik, leadhatják panaszukat (1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx krt. 48-52.). Igény esetén Központi ügyfélszol- gálatunkra a telefonos ügyfélszolgálaton ()(+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000) tud időpontot
foglalni, valamint 2016. január 1-jétől elektronikus úton is biztosítjuk ezt a lehetőséget, jelzésétől számí- tott 5 munkanapon belül. A Központi Ügyfélszolgálat nyitvatartási ideje: hétfő: 8-18, kedd-csütörtök: 8-16,
péntek: 8-14 óra.
Telefonon: Telefonos ügyfélszolgálatunk a +36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-421-es számokon érhető el (nem emelt díjas szolgáltatás). Nyitvatartási idő: hétfő- szerda és péntek: 8-18, csütörtök: 8-20 óra között.
Faxon: 06-1-269-2080-as számon.
Elektronikus úton: a xxx.xxxxxxx.xx – oldalon keresztül (xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxxxx.xxxx), vagy a xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx címen. Kérjük, vegyék figyelembe, hogy email-en csak biztosítási titkot nem tar- talmazó választ küldhetünk Ügyfeleink részére, minden egyéb, más esetben postai úton kell válaszolnunk. (Kivételt képeznek a kifejezetten elektronikus szolgálta- tásra szerződött Ügyfeleink.) Üzemzavar esetén az itt fel- sorolt további módok közül választhat.
Írásban: Leveleiket a 1368 Budapest, Pf. 191. címre küldhe- tik, az Allianz Hungária Zrt. Fogyasztóvédelmi osztály nevére (a Fogyasztóvédelmi osztályon belül működik a központi panaszkezelés). A gördülékenyebb ügymenet érdekében minden esetben szükségünk van az Ügyfél személyazonosító alapadataira, illetve a meglévő biztosítás(ok)kal kapcsolatos adatokra (pl. kötvényszám, szerződésszám, ügyfélszám, kárszám).
Amennyiben nem az Ügyfél, hanem meghatalmazott jár el a panaszügyben, a fentieken túl, érvényes meghatal- mazás benyújtása is szükséges. A meghatalmazásnak – a jogszabályi rendelkezésekre figyelemmel – a polgári per- rendtartásról szóló 1952. évi III. törvényben foglalt köve- telményeknek kell eleget tennie. (meghatalmazás minta: xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/xx/xxxxxxxxxxxxx.xxxx)
Ügyfeleink részére panasz bejelentő lapokat biztosítunk, melyen egyszerűen megadhatják panaszukat, ezt a doku- mentumot akár kézzel, akár elektronikusan is kitölthetik, majd az Önöknek legmegfelelőbb módot választva lead- hatják személyesen a fent megjelölt helyeken, vagy pos- tázhatják, faxolhatják, e-mailben elküldhetik részünkre, ahogy az Önöknek kényelmes. (A panasz bejelentő lapot internetes oldalunkon a xxxxx://xxx.xxxxxxx.xx/xxx/ hu/panaszkezeles.html – címen érhetik el.)
A panasz bejelentő lap tartalmazza az Ügyfél nevét, címét, a panasz előterjesztésének helyét, a panasz részle- tes leírását, a szerződéses adatokat, a csatolt dokumentu- mokat, aláírást, átvétel igazolását (szükség szerint).
Kérjük, hogy a panaszbejelentő lapon minden kifogását tüntesse fel, amivel kapcsolatban kivizsgálást kér tőlünk. Ezen kívül természetesen bármilyen formátumban – kéz- zel, géppel írott levél, feljegyzés – továbbíthatja részünkre panaszát.
90. Amennyiben Ön természetes személy (fogyasztó) és tár- saságunk a panaszát elutasítja, vagy nem kap választ, az alábbi szervekhez fordulhat:
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjánál fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet; a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíróság- hoz fordulhat, vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárá- sát kezdeményezheti.
Részletes tájékoztatást olvashat erről az MNB honlapján: xxxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx
A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központjának levelezési címe: 1534 Budapest BKKP Pf. 777.; telefonszáma: 00-00-000-000; e-mail címe: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédelmi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektro- nikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/ panaszom-van/formanyomtatvanyok elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen talál- ható ügyfélszolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatvá- nyok költségmentes megküldését társaságunktól (tele- fonszám: +36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000;
e-mail cím: xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
A Pénzügyi Békéltető Testület levelezési címe: Magyar Nemzeti Bank, 1525 Budapest BKKP Pf. 172.; telefonszáma: 00-00-000-000 és 00-0-000-0000; e-mail címe:
ugyfelszolgalat @xxx.xx
AHE-27434/8
Jogszabályi kötelezettségünk tájékoztatni ügyfeleinket arról, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárásának kez- deményezésére irányuló kérelem benyújtása céljából rendszeresített formanyomtatványt elektronikusan a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxx elérhetőségen, valamint a 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. címen található ügyfél- szolgálaton érheti el.
Tájékoztatjuk, hogy a fent hivatkozott formanyomtatványok költségmentes megküldését társaságunktól (telefonszám:
+36 (1/30/70) 000-0-000, x00 (00) 000-0-000; e-mail cím:
xxxxxxxxxxxxxxx@xxxxxxx.xx; postai cím: 1368 Budapest, Pf. 191.) is igényelheti.
Tájékoztatjuk, hogy a Pénzügyi Békéltető Testület előtt társaságunk az 500.000,-Ft-ig terjedő ügyekben általános alávetési nyilatkozatot tett, ami azt jelenti, hogy ezekben az ügyekben társaságunkra nézve kötelező döntést hoz- hat a Testület. Ezzel is a megegyezésekre és az ügyfél-elé- gedettségre törekszünk. Társaságunk általános alávetése nem terjed ki a kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási ügyekre.
A panasz elutasítása, vagy a panasz kivizsgálására előírt 30 naptári napos törvényi válaszadási határidő ered- ménytelen eltelte esetén a fogyasztónak nem minősülő ügyfél bírósághoz fordulhat. A bíróságokról a http:// xxxxxxx.xx/ honlapon tájékozódhat.
A panaszügyintézés további részletei:
A panaszügyintézés során, a telefonos ügyfélszolgálaton (+36 (1/30/70) 000-0-000 illetve a x00 (00) 000-0-000)
közölt panaszokat rögzítjük, azok öt éven át visszakereshe- tőek. A hangrögzítés tényére felhívjuk az Ön figyelmét.
Ügyfeleink kérésére biztosítjuk a hangfelvétel visszahallga- tását, továbbá térítésmentesen kérhetik a hangfelvételről készített hitelesített jegyzőkönyvet, amelyet tizenöt napon belül Ügyfeleink rendelkezésére bocsátunkA beszélgetése- ket Központi Ügyfélszolgálatunkon hallgathatja vissza, elő- zetes időpont-egyeztetést követően. A telefonos ügyfélszol- gálatunkon igyekszünk biztosítani az ésszerű várakozási időn belüli hívásfogadást és ügyintézést. A telefonon közölt szóbeli panasz esetén az indított hívás sikeres fel- épülésének időpontjától számított öt percen belül élőhan- gos bejelentkezés érdekében úgy vagyunk kötelesek eljárni, ahogy az az adott helyzetben általában elvárható.
Amennyiben az Ön telefonon leadott bejelentését kollegá- ink nem tudják megoldani, panasz bejelentő lapon rögzí- tik, és továbbítják azt a Fogyasztóvédelmi osztályra. A panasz bejelentőlap (jegyzőkönyv) másolatát a Fogyasztóvédelmi osztálytól megkapott válaszban továb- bítjuk Önnek.
A panaszügyintézés során a következő adatokat kérhet- jük Öntől: név, szerződésszám, ügyfélszám, lakcím, székhely, levelezési cím, telefonszám, értesítés módja, panasszal érintett termék vagy szolgáltatás, panasz oka, leírása, az Ügyfél igénye, szükséges dokumentumok másolata, szükség esetén érvényes meghatalmazás, a panasz kivizsgálásához szükséges egyéb adat. A meg- adott adatokat az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezéseinek megfelelően kezeljük és tartjuk nyil- ván.
A szóbeli panaszokat igyekszünk azonnal megoldani, orvo- solni. Amennyiben annak eredményével Ön nem ért egyet, panasz bejelentő lapon a panaszát rögzítjük és az kivizsgá- lásra a Fogyasztóvédelmi osztályhoz kerül. A panasz beje- lentő lap másolati példányát Ön megkapja. A Fogyasztóvé- delmi osztályon működő központi panaszkezelésen dolgo- zó kollégák az Ön panaszügyét kivizsgálják és megkeresik a legmegfelelőbb megoldást. Erről írásban tájékoztatják Önt, 30 napon belül. Amennyiben az ügy kivizsgálása hosz- szabb időt vesz igénybe, erről a késedelem okának megje- lölésével tájékoztatjuk Önt és lehetőség szerint megjelöljük a vizsgálat befejezésének várható időpontját is. Elutasítás esetén természetesen indoklással és jogorvoslati lehetősé- gekkel együtt kapja meg a tájékoztatást. Amennyiben vála- szunkkal nem elégedett, panaszügyében felülvizsgálatot kérhet társaságunktól. Ön minden esetben kérhet felül- vizsgálatot a Fogyasztóvédelmi osztály vezetőjétől is.
A panaszügyek kezelésében úgy járunk el, hogy lehetőség szerint elkerüljük Ügyfeleinkkel a pénzügyi fogyasztói jogvitákat.
AHE-27434/8
Az ügyfélpanaszokról nyilvántartást vezetünk. A nyilván- tartásban szerepelnek az ügyfél – és panaszadatok, az üggyel kapcsolatos bejövő és a kimenő levelek, a panasz benyújtásának és megválaszolásának időpontja, a panasz rendezésére tett intézkedések és felelősök, határ- idők. Minden ügyintézést időpontokkal együtt rögzítünk, nyilvántartunk az Ön panasza kapcsán. A panaszokat és
az arra adott válaszokat öt évig megőrizzük, MNB ellenőr- zés esetén a felügyeleti szervünknek bemutatjuk.
A panaszkezelési szabályzatot társaságunk Igazgatósága jóváhagyta.
Köszönjük bizalmát valamint segítségét, hogy szolgálta- tásainkat javíthatjuk visszajelzése alapján.
Felhívjuk a figyelmét arra, hogy a fenti honlapok elérési útja módosulhat. A mindenkor aktuális elérhetőségekről a honlapunkon (xxx.xxxxxxx.xx) tájékozódhat.
Tájékoztatás az ügyfelek részére
92. A biztosító a fizetőképességéről és pénzügyi helyzeté- ről szóló éves jelentést a honlapján teszi közzé.
További információk Telefonos ügyfélszolgálatunktól a
+36 (1/30/70) 000-0-000, +36 (20) 554-4-421-es számokon
kaphatók, valamint az xxxxxxx.xx címen érhetők el.
Allianz Hungária Zrt.
1087 Budapest, Xxxxxxx Xxxxxx körút 48-52. Cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék, mint cégbíróság Cg. 00-00-000000
A székhely állama: Magyarország
Budapest, 2017. január 1.