MAGYAR KÖZLÖNY 50. szám

M A GYAR ORSZÁ G HIVATALOS LAPJA

2014. április 3., csütörtök

Tartalomjegyzék
112/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet	A Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok újbóli megtételéről és a Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok megtételéről, valamint a Prümi Szerződés Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodásának kihirdetéséről szóló 288/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról	4729
113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet	Az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere részletes szabályairól	4730
114/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet	A Magyarország Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya közötti, a vízgazdálkodás területén való együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről	4744
115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet	A mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről	4748
116/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet	A közúti fuvarozást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról	4752
117/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet	Egyes gazdasági társaságok stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről	4754
118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet	A gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről	4755
10/2014. (IV. 3.) MNB rendelet	A tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról	4756
29/2014. (IV. 3.) BM rendelet	A gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól	4759
15/2014. (IV. 3.) NGM rendelet	Az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól	4763
15/2014. (IV. 3.) NFM rendelet	Egyes légiközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról	4766
16/2014. (IV. 3.) NFM rendelet	A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról szóló 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet módosításáról	4774
30/2014. (IV. 3.) VM rendelet	Az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról	4781
31/2014. (IV. 3.) VM rendelet	Egyes környezetvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról	4783
32/2014. (IV. 3.) VM rendelet	Az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról	4785
130/2014. (IV. 3.) KE határozat	Bírói felmentésről	4793
131/2014. (IV. 3.) KE határozat	Bírói felmentésről	4793

Tartalomjegyzék
132/2014. (IV. 3.) KE határozat	Bírói kinevezésről	4793
133/2014. (IV. 3.) KE határozat	Bírói kinevezésről	4794
134/2014. (IV. 3.) KE határozat	Bírói kinevezésről	4794
1210/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	Az erbili magyar főkonzulátus létrehozásával kapcsolatos feladatokról	4794
1211/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	A 2013. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról	4795
1212/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	A Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti szakaszának megvalósítása érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról	4800
1213/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	A regionális víziközmű-társaságok közszolgálati szerződés alapján történő finanszírozása érdekében az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belüli átcsoportosításról	4802
1214/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	Állami ingatlannak a Magyar Cserkészszövetség részére versenyeztetés mellőzésével történő használatba adásáról	4804
1215/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	A KMOP-3.1.1/E-2013-0001 azonosító számú („Márianosztra–Nagyirtás közötti kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” című) projekttel összefüggésben az Ipoly Erdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítéknyújtási kötelezettség alóli egyedi mentesítéséről	4804
1216/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	A KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0022 azonosító számú („Kecskemét város közösségi közlekedés fejlesztése, átalakítása – zéró emissziós zóna megteremtése soros hibridhajtású alacsonypadlós autóbuszok beszerzésével” című) kiemelt projekt pénzügyi, finanszírozási tranzakciókon realizált árfolyamveszteségének kompenzálásáról	4805
1217/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	A TÁMOP-3.1.3-11/0-0000-0000 azonosító számú („A Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Gimnázium Öveges Programja” című) projekttel összefüggésben biztosítéknyújtási kötelezettség alóli egyedi mentesítésről	4805
1218/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	Az egészségügyi infrastrukturális beruházások operatív programok terhére el nem számolható többletköltségei forrásának biztosításáról	4806
1219/2014. (IV. 3.) Korm. határozat	A TÁMOP-6.2.5-B/13/0-0000-0000 azonosító számú („Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” című) kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról	4806

III. Kormányrendeletek‌‌

A Kormány 112/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete

a Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok újbóli megtételéről és a Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok megtételéről, valamint a Prümi Szerződés Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodásának kihirdetéséről szóló 288/2007. (X. 31.) Korm. rendelet módosításáról

A Kormány a Belga Királyság, a Németországi Szövetségi Köztársaság, a Spanyol Királyság, a Francia Köztársaság, a Luxemburgi Nagyhercegség, a Holland Királyság és az Osztrák Köztársaság között a határon átnyúló együttműködés fokozásáról, különösen a terrorizmus, a határon átnyúló bűnözés és az illegális migráció leküzdése érdekében létrejött Szerződés (Prümi Szerződés) kihirdetéséről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes törvények módosításáról szóló 2007. évi CXII. törvény 12. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány kihirdeti a következő Nyilatkozatokat:

„Magyarország Kormánya a következőkről értesíti a Németországi Szövetségi Köztársaság Kormányát, mint a Prümi Szerződés letéteményesét:

a) a Prümi Szerződés 6. Cikk 1. bekezdésében, 11. Cikk 1. bekezdésében, 12. Cikk (2) bekezdésében, 15. Cikkében és

16. Cikk (3) bekezdésében említett nemzeti kapcsolattartó pontok kijelölése Magyarország részéről visszavonásra kerül, tekintettel arra, hogy a Prümi Szerződés ezen rendelkezéseivel azonos tartalmú rendelkezések a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i, 2008/615/IB tanácsi határozat elfogadásával az Európai Unió jogának részévé váltak;

b) a Prümi Szerződés 19. Cikkében és 22. Cikkében említett nemzeti kapcsolattartó pont az Országos Rendőr-főkapitányság;

c) a Prümi Szerződés 23. Cikk (3) bekezdésében említett nemzeti kapcsolattartó pont a Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal;

d) a Prümi Szerződés 25. Cikkében említett rendőrtisztviselők alatt a rendőrség és a Nemzeti Adó- és Vámhivatal állományába tartozó személyeket kell érteni.”

2. § (1) A Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok megtételéről, valamint a Prümi Szerződés Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodásának kihirdetéséről szóló 288/2007. (X. 31.) Korm. rendelet 1. §-a hatályát veszti.

(2) A Prümi Szerződésben meghatározott Nyilatkozatok megtételéről, valamint a Prümi Szerződés Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodásának kihirdetéséről szóló 288/2007. (X. 31.) Korm. rendelet a következő 3/A. §-sal egészül ki:

„3/A. § Az Adminisztratív és Technikai Végrehajtási Megállapodás az alábbi rendelkezések kivételével az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet hatálybalépésének napjától nem alkalmazható

a) az 1. szakasz 1. pontja,

b) az 1. szakasz 2.1. pontja,

c) az 1. szakasz 2.2. pontja,

d) az 5. szakasz 15. pontja,

e) a 6. szakasz 17.1. pontja, f ) a 6. szakasz 19. pontja,

g) a 6. szakasz 20. pontja, valamint

h) a D.2 Melléklet.”

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete ‌‌

az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere részletes szabályairól

A Kormány

a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény

96. § (1) bekezdés c) pontjában és

a 4. § tekintetében a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 41/A. § e) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. Az együttműködő tagállam felé kezdeményezett automatikus találati adathozzáférés részletes szabályai

1. § (1) A nyomozó hatóság, a rendőrségről szóló törvényben meghatározott terrorizmust elhárító szerv, az ügyészség vagy a bíróság (a továbbiakban együtt: hatóság) az Európai Unió más tagállamának, valamint az Európai Unió kötelező jogi aktusában meghatározott más államnak (a továbbiakban együtt: együttműködő tagállam) a nyilvántartásában kezelt DNS-profil, illetve ujj- és tenyérnyomat adatokkal való, a bűnügyi nyilvántartási rendszerről, az Európai Unió tagállamainak bíróságai által magyar állampolgárokkal szemben hozott ítéletek nyilvántartásáról, valamint a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásáról szóló 2009. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Bnytv.)

85. § (4) bekezdése szerinti, a szakértői nyilvántartó szerv által elvégzendő összehasonlítását az 1. melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével kezdeményezi.

(2) A szakértői nyilvántartó szerv öt munkanapon belül elvégzi az összehasonlítást, amelynek eredményéről a hatóság felé a Bnytv. 85. § (5) vagy (6) bekezdése szerinti értesítést a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével teljesíti.

2. § A Bnytv. 85. § (7) bekezdése szerinti, egyértelmű egyezést eredményező automatizált összehasonlítás esetén a szakértői nyilvántartó szerv a 2. melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével teljesíti a Bnytv. 85. §

(8) bekezdése szerinti értesítést.

2. Az együttműködő tagállam felé kezdeményezett, egyértelmű egyezést eredményező automatikus találati adathozzáférés nyomán követendő eljárás részletes szabályai

3. § (1) A nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szervtől kapott, a Xxxxx. 85. § (5) vagy (8) bekezdése szerinti értesítésben rögzített szakrendszeri azonosító kód megküldésével az eljárásában szükséges további, a szakrendszeri azonosító kódhoz kapcsolódó, személyazonossággal kapcsolatos, az együttműködő tagállam által kezelt adatoknak az Európai Unió tagállamaival folytatott bűnügyi együttműködésről szóló 2012. évi CLXXX. törvény 49. §-a és 50. §-a szerinti közvetlen tájékoztatás keretében történő beszerzésére a Nemzetközi Bűnügyi Együttműködési Központot keresi meg a 3. melléklet szerinti formanyomtatvány megküldésével, egyidejűleg ennek tényéről az automatikus találati adathozzáférés rendszerének működésével kapcsolatos statisztikai adatrögzítés céljából tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.

(2) Ha a nyomozó hatóság a szakértői nyilvántartó szervtől kapott, a Bnytv. 85. § (5) vagy (8) bekezdés szerinti értesítés nyomán nem kezdeményezi további, az együttműködő tagállam által kezelt, a szakrendszeri azonosító kódhoz kapcsolódó, személyazonossággal kapcsolatos adatok és információk beszerzését, ennek tényéről az automatikus találati adathozzáférés rendszerének működésével kapcsolatos statisztikai adatrögzítés céljából három munkanapon belül tájékoztatja a szakértői nyilvántartó szervet.

3. Gépjármű-nyilvántartási adatok az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv által kezdeményezett automatizált keresésének részletes szabályai

4. § Az általános rendőri feladatok ellátására létrehozott szerv, mint a közúti közlekedési nyilvántartásról szóló 1999. évi LXXXIV. törvény 27/A. § (3) bekezdésében meghatározott elrendelő hatóság, az Európai Unió más tagállama nemzeti gépjármű-nyilvántartási adatállományaiban automatizált keresést közvetlenül, a központi közúti közlekedési nyilvántartó szerv, mint az Európai Gépjármű és Vezetői Engedély Információs Rendszer (EUCARIS) nemzeti kapcsolattartó pont által fenntartott és erre a célra kialakított biztonságos informatikai kapcsolat útján kezdeményez.

4. A formanyomtatványok továbbítására vonatkozó rendelkezés

5. § Az 1–3. melléklet szerinti formanyomtatványok tartalma elektronikus úton is továbbítható.

5. Záró rendelkezések

6. § Ez a rendelet a kihirdetését követő tizenötödik napon lép hatályba.

7. § Ez a rendelet

a) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008. június 23-i 2008/615/IB tanácsi határozat,

b) a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló, 2008. június 23-i 2008/616/IB tanácsi határozat, valamint

c) az egyrészről az Európai Unió, másrészről Izland és Norvégia között a különösen a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat, valamint a terrorizmus és a határokon átnyúló bűnözés elleni küzdelemre irányuló, határokon átnyúló együttműködés megerősítéséről szóló, 2008/615/IB tanácsi határozat végrehajtásáról szóló 2008/616/IB tanácsi határozat és melléklete egyes rendelkezéseinek alkalmazásáról szóló megállapodásnak az Európai Unió nevében történő aláírásáról és a megállapodás egyes rendelkezéseinek ideiglenes alkalmazásáról szóló, 2009. szeptember 21-i 2009/1023/IB tanácsi határozat

végrehajtásához szükséges rendelkezéseket állapít meg.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelethez

megfelelő színes vagy fekete-fehér címer

szerv megnevezése szerv címe, postafiók száma

telefon- és telefax száma elektronikus elérési lehetősége

szerv saját színes, vagy fekete-fehér címere

Szám: Tárgy:

Előadó / Ügyintéző: Hiv. szám:

Előadó / Ügyintéző: Telefon:

címzett szerv vezetőjének neve, beosztása címzett szerv megnevezése

címzett székhelye

Formanyomtatvány

a) Kérelem DNS-profil adatok automatikus találati adathozzáférés keretében történő összehasonlításának együttműködő tagállam felé való kezdeményezéséhez

1. Bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profil összehasonlítása

- a nyilvántartásban szereplő, a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített DNS-profil ellenőrzése érdekében kérem, hogy a(z) ………. (szerv megnevezése) ………. bü. számú, (dátum)

megküldött határozata szerinti, a Btk. ………. ütköző ………. (dátum) elkövetett

………. bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben a(z)

………. szakrendszeri azonosító kódon / a(z) ………. intézet részéről ……….-n kelt,

………. ügyszámú hemogenetikai / genetikai szakértői véleményben számon

/ megnevezéssel szereplő DNS-profilt

valamennyi együttműködő tagállam kizárólag a következő tagállam(ok)

nemzeti adatbázisából kerestetésre megosztott

személyi DNS-profil adatokkal helyszíni DNS-profil adatokkal

összevetni szíveskedjen!

2. Személy DNS-profiljának összehasonlítása

- a nyilvántartásban szereplő viselt név: , születési név (ha eltér a viselt névtől):

………., születési hely, idő: ………., ………., anyja neve: , állampolgársága:

………., személy ellenőrzése érdekében kérem, hogy a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok DNS-profil nyilvántartásában a következő szakrendszeri azonosító kódon: ………., belső azonosító kódon: ………., kapcsolati kódon: szereplő

DNS-profil adatait

valamennyi együttműködő tagállam kizárólag a következő tagállam(ok)

nemzeti adatbázisából kerestetésre megosztott

személyi DNS-profil adatokkal helyszíni DNS-profil adatokkal

összevetni szíveskedjen!

Kérem, hogy a kért információkat a(z) ………………………… email címre/fax számra szíveskedjenek továbbítani!

Kelt:

kiadmányozó neve, beosztása

P.H.

b) Kérelem ujj- és tenyérnyomat automatikus találati adathozzáférés keretében történő összehasonlításának együttműködő tagállam felé való kezdeményezéséhez

1. A bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat összehasonlítása

- a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának daktiloszkópiai nyilvántartásában tárolt, a bűncselekmény helyszínén és a bűncselekmény elkövetésének nyomait hordozó tárgyon rögzített ujj- és tenyérnyomat ellenőrzése érdekében kérem, hogy a(z) ………………………… (szerv megnevezése)

………………………… bü. számú, ………………………… (dátum) megküldött határozata szerinti, a Btk. ………………………… ütköző …………………………

(dátum) elkövetett ………………………… bűntettének megalapozott gyanúja miatt folyamatban lévő büntetőügyben azonosításra alkalmas …………………………

számú ujj- és tenyérnyomatot (daktiloszkópiai nyomtöredéket)

valamennyi együttműködő tagállam kizárólag a következő tagállam(ok)

személyek nyomataival helyszíni nyomokkal

nemzeti adatbázisában tárolt összevetni szíveskedjen!

2. Személy ujj- és tenyérnyomatának összehasonlítása

- a bűnügyi és rendészeti biometrikus adatok nyilvántartásának daktiloszkópiai nyilvántartásában szereplő személy ujj- és tenyérnyomatainak ellenőrzése érdekében kérem, hogy név: ………………………… szül. hely: szül.

idő: ……………………………………………………, 55……………. számú belső azonosítóval szereplő ujj- és tenyérnyomatait

valamennyi együttműködő tagállam kizárólag a következő tagállam(ok)

személyek nyomataival helyszíni nyomokkal

nemzeti adatbázisában tárolt összevetni szíveskedjen!

Kérem, hogy a kért információkat a(z) ………………………… email címre/fax számra szíveskedjenek továbbítani!

Kelt:

kiadmányozó neve, beosztása

P.H.

2. melléklet a 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelethez

rendőrség színes vagy fekete-fehér címere

szerv megnevezése szerv címe, postafiók száma

telefon- és telefax száma elektronikus elérési lehetősége

szerv saját színes, vagy fekete-fehér címere

Szám: Tárgy:

Előadó / Ügyintéző: Hiv. szám:

Előadó / Ügyintéző: Telefon:

címzett szerv vezetőjének neve, rendfokozata, beosztása címzett szerv megnevezése

címzett székhelye

Formanyomtatvány

a) DNS-profil adatok összehasonlításáról

a nemzetközi automatikus találati adathozzáférés rendszerében

1. § -ára

2. § -ára

hivatkozva tájékoztatom, hogy a nemzetközi automatikus találati adathozzáférés rendszerében kivitelezett kerestetés eredményére vonatkozó részletek, valamint az érintett DNS- profil(ok)hoz kapcsolható és rendelkezésünkre álló adatok az alábbi táblázatban kerültek összesítésre:

A hazai DNS-profil nyilvántartásban kezelt profil és a nyilvántartásba vétele alapjául szolgáló bűncselekmény adatai:
Bűncselekmény megnevezése:
Bűncselekmény elkövetésének helye és ideje:
Büntetőügy vonatkozásában eljáró / nyilvántartásba vételt kezdeményező hatóság megnevezése:
Büntetőügy iktatószáma:
DNS-profil szakrendszeri azonosító kódja:
Egyéb rendelkezésre álló kiegészítő információk a fenti szakrendszeri azonosító kóddal nyilvántartott minta vonatkozásában:
DNS-profil vizsgálati eredményt közlő igazságügyi szakértői véleményt kiállító intézet és szervezeti alegységének megnevezése:
DNS-profil vizsgálati eredményt közlő igazságügyi szakértői vélemény (alapügy) száma:
DNS-profil vizsgálati eredményt közlő igazságügyi szakértői vélemény kelte:
DNS-profil vizsgálati eredményt közlő igazságügyi szakértői véleményben az érintett minta / bűnjel / bűnjelminta / száma vagy azonosítója:
Egyéb (adat megnevezése / értéke):
A minta összehasonlításában résztvevő együttműködő tagállamok:
Tagállamok ISO kódja:
Egyértelmű egyezést eredményező (hitelesített, releváns) találatok száma összesen:

A DNS-profil egyértelmű egyezésre (…. hitelesített, releváns találatra) vonatkozó és az együttműködő tagállam által automatikusan megküldött adatok:
Tagállam ISO kódja:
Tagállam által nyilvántartott, egyértelmű egyezést mutató DNS-profil szakrendszeri azonosító kódja:
Tagállam által nyilvántartott, egyértelmű egyezést mutató minta eredete (személyi / helyszíni):
Találat dátuma:
Egyéb (adat megnevezése / értéke):
Az együttműködő tagállam részére továbbítandó igényközlés a szakértői nyilvántartó szerv részéről:

A hazai DNS-profil nyilvántartásban kezelt személyi profilhoz kapcsolható adatok:
Személyazonosító adatok:	viselt név:
	születési név:
	születési idő:
	születési hely:
	állampolgárság:
	anyja neve:
A fenti személyazonosító adatokkal rendelkező személy vonatkozásában az Önök hatósága által továbbított / nyilvántartásban szereplő adatok:
Szakrendszeri azonosító kód(ok):
Belső azonosító kód(ok):
Kapcsolati kód:

A minta összehasonlításában résztvevő együttműködő tagállamok:
Tagállamok ISO kódja:
Egyértelmű egyezést eredményező (hitelesített, releváns) találatok száma összesen:
A hivatkozott személyi DNS-profil vonatkozásában kimutatott DNS-profil egyértelmű egyezésre vonatkozó és az együttműködő tagállam által automatikusan megküldött adatok (hitelesített, releváns találat):
Tagállam ISO kódja:
Tagállam által nyilvántartott, egyértelmű egyezést mutató DNS-profil szakrendszeri azonosító kódja:
Tagállam által nyilvántartott, egyértelmű egyezést mutató minta eredete (személyi / helyszíni):
Találat dátuma:
Egyéb (adat megnevezése / értéke):
Az együttműködő tagállam részére továbbítandó igényközlés a szakértői nyilvántartó szerv részéről:

Kelt:

kiadmányozó neve, beosztása

P.H.

b) Ujj- és tenyérnyomatok ellenőrzéséről

a nemzetközi automatikus találati adathozzáférés rendszerében

Az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. §-a alapján kivitelezett kerestetés egyezést mutatott / nem mutatott egyezést az együttműködő tagállamok nemzeti nyilvántartásaiból az automatikus találati adathozzáférés rendszerében megosztott daktiloszkópiai adatokkal.

Az ujj- és tenyérnyomatokra vonatkozó és rendelkezésünkre álló adatok valamint az egyezésre vonatkozó részletek az alábbiakban kerültek összesítésre:

Kérelmező hatóság:……………………………………………………………………………….

Hivatkozási szám:

………………………………………………………………………………...

A megkeresett együttműködő tagállam(ok) ISO kódja:……………………………………………………………….

Továbbított ujj- és tenyérnyomat típusa:

………………………………………………………….

Továbbított ujj- és tenyérnyomat azonosítója:

……………………………………………………

Eredmény:

nincs találat

találat együttműködő tagállam(ok) szakrendszeri azonosítója/azonosítói:………………………………………

Kelt:

kiadmányozó neve, beosztása

P.H.

3. melléklet a 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelethez

rendőrség színes vagy fekete-fehér címere

szerv megnevezése szerv címe, postafiók száma

telefon- és telefax száma elektronikus elérési lehetősége

szerv saját színes, vagy fekete-fehér címere

Szám: Tárgy:

Előadó / Ügyintéző: Hiv. szám:

Előadó / Ügyintéző: Telefon:

címzett szerv vezetőjének neve, rendfokozata, beosztása címzett szerv megnevezése

címzett székhelye

Formanyomtatvány

a) Hazai büntetőeljárásban szükséges, a szakrendszeri azonosító kódhoz kapcsolódó, személyazonossággal kapcsolatos, az együttműködő tagállam által kezelt adatok

beszerzésének kéréséhez

1. A Bnytv. 85. § (4) bekezdése és az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet 1. §-a szerint elvégzett automatikus találati adathozzáférés keretében megvalósult összehasonlítás során a Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézet tájékoztatása szerint:

…………. együttműködő tagállam(ok) DNS-profil / daktiloszkópiai nyilvántartásában…………….szakrendszeri azonosító kóddal rendelkező mintával/mintákkal egyértelmű egyezést állapítottak meg.

2. A Bnytv. 85. § (7) bekezdése és az egyes európai uniós jogi aktusokban rögzített bűnügyi, illetve rendészeti tárgyú együttműködés keretében történő információcsere szabályairól szóló 113/2014. (IV. 3.) Korm. rendelet 2. §-a szerint elvégzett automatikus találati adathozzáférés keretében megvalósult összehasonlítás során a Bűnügyi Szakértő és Kutatóintézet tájékoztatása szerint:

…………. együttműködő tagállam(ok) DNS-profil nyilvántartásában…………….szakrendszeri azonosító kóddal rendelkező mintával/mintákkal egyértelmű egyezést állapítottak meg.

A büntetőeljárással kapcsolatban a szakrendszeri azonosító kódhoz kapcsolódó, személyazonossággal kapcsolatos, az együttműködő tagállam által kezelt adatokra vonatkozó kérdések:

…………………………………………………………………………………………………...

A fentiek alapján kérjük szíves intézkedésüket a szakrendszeri azonosító kódhoz kapcsolódó, személyazonossággal kapcsolatos, az együttműködő tagállam által kezelt adatok beszerzésére!

Kelt: …………………………

P. H.

…………………………

A Kormány 114/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete ‌‌

a Magyarország Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya közötti,

a vízgazdálkodás területén való együttműködésről szóló megállapodás kihirdetéséről

1. § A Kormány e rendelettel felhatalmazást ad a Magyarország Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya közötti, a vízgazdálkodás területén való együttműködésről szóló megállapodás (a továbbiakban: Megállapodás) kötelező hatályának elismerésére.

2. § A Kormány a Megállapodást e rendelettel kihirdeti.

3. § A Megállapodás hiteles magyar és angol nyelvű szövege a következő:

„MEGÁLLAPODÁS

Magyarország Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya között a vízgazdálkodás területén való együttműködésről

Magyarország Kormánya és a Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya (a továbbiakban: Felek)

meggyőződve arról, hogy a szoros és a kölcsönös bizalmon alapuló együttműködés a vízügy területén jelentősen hozzájárul a Felek közötti kapcsolatok fejlesztéséhez, és jó eredményekre vezet a vízügyi projektek megvalósításában,

attól a szándéktól vezérelve, hogy ezt az együttműködést a nemzetközi vízügyi jog normái szerint fejlesszék, figyelembe véve a két ország vízgazdálkodásban érintett szervezetei és intézményei közötti együttműködés megerősítésének jelentőségét,

elismerve, hogy a Felek egyaránt fejleszteni kívánják a két ország közötti gazdasági, tudományos és technológiai együttműködést a vízgazdálkodás terén, valamint a vízügy minden olyan területén, amelyhez kölcsönös érdekek fűződnek,

az alábbiakban állapodnak meg:

1. CIKK

A Megállapodás célja

1. A Felek megvizsgálják és egyetértésben megoldják mindazokat a vízgazdálkodási kérdéseket, amelyek mindkét Fél érdekeit érintik, valamint az egyik Fél érdekében lehetővé tesznek a másik Fél részvételével megvalósuló beruházásokat.

2. CIKK

Az együttműködés területei

A Felek együttműködnek a következő területeken:

1. Együttműködés megerősítése a két ország azon intézményei között, amelyek oktatási, képzési és kutatási feladatokat folytatnak a vízgazdálkodás területén;

2. Tudományos információk, publikációk, oktatók, diákok és szakértők kölcsönös cseréje;

3. Információ és tapasztalatcsere

– az integrált vízgazdálkodási stratégiák, vízgyűjtő-gazdálkodási tervek, valamint jogi és gazdasági szabályok, ösztönzők kidolgozása és megvalósítása területén,

– a vízkészletek védelme és fenntartható fejlesztése területén, beleértve a termál- és öntözővíz kitermelést és felhasználást,

– a víz minőségi és mennyiségi állapotának megfigyelése területén,

– a klímaváltozás hatásainak csökkentése területén,

– az árvízvédelem területén,

– a felső és szakoktatás területén;

4. Közös akcióprogramok és projektek kidolgozása és megvalósítása

– a korszerű öntözési technológiák területén,

– a vidéki és városi ivóvízellátás, szennyvízkezelés, csapadékvíz-gazdálkodás területén,

– vízkezelési technológiák kutatása területén,

– vízgazdálkodásban használt berendezések kutatása, tervezése és gyártása, kiemelt tekintettel a vidéki és városi települések problémáira,

– az ivóvízvesztés megakadályozását segítő eszközök és anyagok kutatása, alkalmazása, valamint erre a célra irányuló beruházások területén,

– a kezelt szennyvizek felhasználásával kapcsolatban.

5. Mindkét országból származó vállalkozások ösztönzése a jelen Cikkben meghatározott témájú közös projektekben történő részvételre.

3. CIKK Költségek

1. Mindegyik Fél maga viseli a jelen Megállapodás végrehajtása során saját részéről felmerülő költségeket.

2. Azokat a költségeket, amelyek olyan építmények és berendezések építésével, fenntartásával és üzemeltetésével, valamint olyan intézkedésekkel és munkálatokkal kapcsolatosak, amelyek az egyik Fél területén vannak, illetve azokat ott végzik, és kizárólag az egyik Fél érdekeit szolgálják, teljes egészében az adott Fél viseli.

4. CIKK

A Megállapodás végrehajtása

1. A Megállapodás rendelkezéseiből eredő kérdések megtárgyalása, továbbá a Megállapodás egyes rendelkezései végrehajtásának egyeztetése a Magyar–Vietnami Gazdasági Vegyesbizottság (a továbbiakban: GVB) keretei között történik.

2. A GVB szükség esetén munkacsoportot hoz létre a gyakorlati megvalósítás elősegítésére.

5. CIKK Vitarendezés

Jelen Megállapodás rendelkezéseinek értelmezésére vagy alkalmazására vonatkozó minden vita a Felek közötti kölcsönös tárgyalásokon keresztül vagy diplomáciai úton kerül rendezésre.

6. CIKK

A Megállapodás módosítása

A jelen Megállapodás a Felek kölcsönös egyetértése alapján írásban módosítható. A módosítások a jelen Megállapodás 7. Cikkének 1. bekezdésében foglalt eljárás szerint xxxxxx hatályba.

7. CIKK

Záró rendelkezések

1. A Felek jelen Megállapodást határozatlan időre kötik. Jelen Megállapodás azon későbbi jegyzék kézhezvételétől számított harmincadik napon lép hatályba, amelyben a Felek diplomáciai úton tájékoztatják egymást arról, hogy eleget tettek jelen Megállapodás hatálybalépéséhez szükséges belső jogi előírásaiknak.

2. A Megállapodást a Felek bármelyike diplomáciai úton, bármikor felmondhatja. A Megállapodás az írásos értesítés másik Félnek történő kézbesítése napjától számított hat hónap múlva veszti hatályát.

3. A Megállapodás megszüntetése nem befolyásolja a jelen Megállapodásból származó azon folyamatban lévő projekt tevékenységek/programok végrehajtását, amelyekről a Felek a jelen Megállapodás megszüntetését megelőzően egyeztek meg.

Készült Budapesten 2013. év szeptember hónap 16. napján két-két példányban magyar, vietnami és angol nyelven, amely szövegek mindegyike egyaránt hiteles. Jelen Egyezmény rendelkezéseinek eltérő értelmezése esetén az angol nyelvű szöveg az irányadó.

Magyarország A Vietnami Szocialista Köztársaság Kormánya részéről Kormánya részéről

AGREEMENT

BETWEEN THE GOVERNMENT OF HUNGARY AND THE GOVERNMENT OF THE SOCIALIST REPUBLIC OF VIETNAM ON COOPERATION IN THE FIELD OF WATER MANAGEMENT

The Government of Hungary and the Government of the Socialist Republic of Vietnam (hereinafter referred to as Parties),

Being aware of the important role of cooperation based on close and mutual trust in the area of water management, which promotes development of relation between the Parties and eventuates great results in water management projects,

Recognizing that the Parties intend to develop cooperation of water management in accordance with the norms of international water law,

Taking into account the importance of strengthening cooperation between organizations and institutions of the two countries involved in water management,

Recognizing that the Parties intend to develop economic, scientific and technological cooperation as well between the two countries in the field of water management, just as in any related field regarding water management according to their mutual interests,

Have agreed as follows:

ARTICLE 1

Goals of the Agreement

1. The Parties shall examine and solve solidly those issues which relate to the interest of both Party in the field of water management and enable to perform investments on one Party’s behalf with the participation of the other Party.

ARTICLE 2

Fields of Cooperation

The Parties agree to cooperate in the fields set below:

1. Strengthening cooperation between institutions of the two countries which conduct education, training and research activities in the field of water management;

2. Mutual exchange of scientific information, publications, professors, students and experts;

3. Exchanging information and experiences in the fields of

– elaboration and implementation of integrated water management strategies, river basin management plans, legal and economic regulations, incentives

– protection and sustainable development of water resources, including abstraction and utilization of thermal and irrigation waters,

– qualitative and quantitative monitoring of waters,

– mitigation of the effect of climate change,

– flood management,

– higher and technical education.

4. Elaboration and implementation of mutual action programs and projects in the fields of

– application of modern irrigation technologies,

– drinking/clean water supply, waste water treatment, rainwater management for both municipal and rural areas,

– research for water treatment technologies,

– research, design and production of structures used in water management with special regard to the problem of municipal and rural settlements,

– research, application of materials and equipment, investment projects concerning the prevention of clean water loss,

– reutilization of treated waste water.

5. Encouraging enterprises of both countries to participate in cooperation programs/projects in the fields described in this Article.

ARTICLE 3

Expenses

1. Each Party shall bear its own expenses incurred in the course of the implementation of this Agreement.

2. The expenses arising from the construction, maintenance and operation of build-ups and equipment, as well as expenses related to provisions and operation which are carried out in the territory of one Party, and provide solely the interests of one Party, shall be fully financed by the interested Party.

ARTICLE 4

The Implementation of the Agreement

1. The negotiation of any question arising from this Agreement, as well as the implementation of provisions of this Agreement shall be considered and consulted under the framework of a Hungarian-Vietnamese Joint Economic Committee (hereinafter referred to as: JEC).

2. If it is necessary the JEC establishes working groups to help the implementation of this Agreement.

ARTICLE 5

Dispute Resolution

Any dispute regarding the interpretation or application of this Agreement shall be settled by direct consultations between the Parties or through diplomatic channels.

ARTICLE 6

Amendments

This Agreement may be amended by written mutual consent of both Parties. Amendments shall enter into force in accordance with paragraph 1, Article 7.

ARTICLE 7

Final Provisions

1. This Agreement is concluded for an indefinite period of time and shall enter into force on 30th day after the date of receipt of the later notification, through diplomatic channels, by which the Parties notify each other of the completion of the internal procedures necessary for the entry into force of this Agreement.

2. Each Party may terminate this Agreement through diplomatic channels at any time. In such a case this Agreement shall expire six months after the receipt of the termination notice by the other Party.

3. The termination of this Agreement shall not affect the implementation of ongoing project activities/programs agreed upon prior to the date of the termination of this Agreement.

Done in Budapest on 16 of September 2013 in duplicate in Hungarian, Vietnamese and English languages, all texts being equally authentic. Should any differences and conflicts arise while interpreting any of the Provisions of this Agreement, the English version shall prevail.

For the Government For the Government of the Socialist Republic of Hungary of Vietnam”

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) A 2. § és a 3. § a Megállapodás 7. cikk 1. bekezdésében meghatározott időpontban lép hatályba.

(3) A Megállapodás, valamint a 2. § és a 3. § hatálybalépésének naptári napját a külpolitikáért felelős miniszter – annak ismertté válását követően – a Magyar Közlönyben haladéktalanul közzétett közleményével állapítja meg.

(4) E rendelet végrehajtásához szükséges intézkedésekről a vízgazdálkodásért felelős miniszter gondoskodik.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete ‌‌

a mezőgazdasági vízszolgáltatás díjképzési rendjéről

A Kormány a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény 45. § (7) bekezdés z) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. §		E rendelet alkalmazásában: 1. mezőgazdasági vízszolgáltatási idény: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetéséről szóló miniszteri rendeletben meghatározott időszak, amelyben a vízszolgáltató mezőgazdasági célú vízszolgáltatást nyújt; 2. mezőgazdasági vízszolgáltató: a mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetését, fenntartását és a mezőgazdasági vízszolgáltatást szerződés alapján vagy alapfeladatként végző személy vagy szervezet; 3. mezőgazdasági vízszolgáltató mű: vízpótló és -elosztó csatorna, kettős működésű csatorna, vízpótlással rendelkező duzzasztott víztér és tározó; 4. térségi vízpótló és -elosztó művek: a vízkormányzási eszközökkel végrehajtható térségi vízátvezetést szolgáló művek (csatornák, szivattyútelepek, zsilipek), amelynek révén a természetes állapotban vízhiányos területekre az ökológiailag és gazdaságilag szükséges vízmennyiség átvezetése megoldható; 5. vízpótló és -elosztó csatorna: az öntözőrendszerek hatásterületén a mezőgazdasági vízellátás érdekében a vizet a vízkivétel helyétől a felhasználás helyéig (például öntöző-, rizstelep, halastó) elvezető csatorna; 6. vízszolgáltatási fürt: a térségi vízpótló és -elosztó főágból egy vízkivételi helyhez kapcsolódó vízpótló és -elosztó csatornahálózat, valamint kapcsolódó művei, amelyek működtetés tekintetében egységes rendszert alkotnak.
2. §	(1) (2)	A mezőgazdasági vízszolgáltató a mezőgazdasági vízszolgáltatási díj megállapítása érdekében költségkalkulációt készít. A költségkalkuláció kizárólag a felszíni víz mezőgazdasági célú szolgáltatása körébe tartozó tevékenységre
	(3)	terjedhet ki. A költségkalkulációt a mezőgazdasági vízszolgáltató egyéves időszakra, legkésőbb minden év február 20-ig
	(4)	készíti el. A mezőgazdasági vízszolgáltató a költségkalkulációt az elkészítését követő 8 napon belül minden évben megküldi
		a mezőgazdasági célú vízszolgáltatást igénybe vevők, valamint a vízügyi igazgatási szerv részére. Vízszolgáltatási szerződés a vízügyi igazgatási szerv által jóváhagyott költségkalkuláció alkalmazásával köthető.
3. §	(1) (2)	A költségkalkuláció részeként a mezőgazdasági vízszolgáltató utókalkulációt készít a ténylegesen felmerült költségek figyelembevételével. Ha az utókalkuláció során a tervezett és tényleges ráfordítások és költségek között eltérés van, és a mezőgazdasági
		vízszolgáltató a) a tényleges ráfordításokat és költségeket meghaladó mértékű díjat állapított meg, akkor azt a következő évben költségcsökkentő tényezőként, b) a tényleges ráfordításokat és költségeket el nem érő mértékű díjat állapított meg, akkor azt a következő évben költségnövelő tényezőként kell figyelembe venni.
4. §	(1) (2)	A mezőgazdasági vízszolgáltatási díjat az általános forgalmi adó nélkül számított egységnyi díjtételek alapján kell meghatározni. Az egységnyi díjtétel az egységnyi alapdíjtétel és az egységnyi változó díjtétel összegéből áll.
	(3) (4)	A rendelkezésre állást biztosító alapdíj (a továbbiakban: alapdíj) az engedélyezett terület után az állandó költségeket, a felhasznált vízmennyiséggel arányos díj (a továbbiakban: változó díj) a változó költségeket tartalmazza. Az alapdíjban és a változó díjban figyelembe vehető költségeket az 1. melléklet 1. táblázata tartalmazza. A vízszolgáltatás díja az állandó és a változó költségek együttes mértéke.
	(5) (6)	Az egységnyi alapdíjtételt a vízszolgáltatási fürtre egy mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre eső költségek és ráfordítások, valamint az összes engedélyezett nettó terület hányadosaként kell megállapítani. Az egységnyi változó díjtételt a ténylegesen átadott, illetve átvett vízmennyiség után kell megállapítani, beleértve
		a vízhasználó csatornarendszerének feltöltését szolgáló vizet is.

5. § (1) A megállapított mezőgazdasági vízszolgáltatási díjnak fedeznie kell:

a) a mezőgazdasági vízszolgáltatást biztosító mezőgazdasági vízszolgáltató művek üzemeltetési ráfordítását és annak költségét, ideértve a fenntartással és karbantartással felmerülő ráfordításokat és költségeket is;

b) a közvetített szolgáltatás költségét;

c) az a) pont szerinti létesítmények, eszközök értékcsökkenését, illetve az ezek elhasználódásából eredő, azok pótlását szolgáló ráfordításokat, vagy az ennek fedezetére szolgáló bérleti díjat; valamint

d) az engedélyezési hatósági eljárásért fizetett illetéket vagy igazgatási szolgáltatási díjat, a jogszabályon alapuló környezetvédelmi kötelezettségek teljesítése érdekében végzett beruházások, mérések és vizsgálatok költségét.

(2) Az (1) bekezdésben szabályozott ráfordításokat és költségeket

a) az egy mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre eső üzemeltetési költségeknek és ráfordításoknak az előző öt év átlaga és az éves infláció figyelembevételével,

b) az egy mezőgazdasági vízszolgáltatási idényre eső fenntartási költségeknek és ráfordításoknak az adott évre országosan megállapított fajlagos költségeinek figyelembevételével,

c) az egy éven túli fenntartási, karbantartási költségek esetében az 1. melléklet 2. táblázata alapján, a fenntartási feladatok ciklusidejének figyelembevételével

kell meghatározni.

(3) A térségi vízpótló és -elosztó művek, valamint a kettős működésű csatornák mezőgazdasági vízszolgáltatásra terhelhető költségeit az igénybevétel és a vízmérlegek alapján a mezőgazdasági célú vízfelhasználás arányában kell megállapítani. A kettős működésű csatornák működési költségeinek meghatározásánál a fenntartási költségek maximum 50%-át lehet a vízszolgáltatásra terhelni.

(4) A belvízi védekezésben érintett, kettős működésű csatornaszakaszra elrendelt védekezés esetén – ha a főbefogadóba többlet vízbeemelés szükséges – a vízhasználó egyidejű vízkivétele térítésmentes, ha a vízhasználó a vízkivétellel járó vízminőségi kockázatot vállalja.

6. § (1) A mezőgazdasági vízszolgáltatás díját – a vízügyi igazgatási szervek útján – a központi költségvetés biztosítja.

(2) A vízügyi igazgatási szerv az általa üzemeltetett mezőgazdasági vízszolgáltató művel közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltatónak, továbbá a vízkivételt és víztovábbítást egyaránt végző mezőgazdasági vízszolgáltatónak fizeti meg az általa továbbított teljes vízmennyiségnek megfelelő vízszolgáltatás ellenértékét. A további mezőgazdasági vízszolgáltatók részére a vízszolgáltatási hálózatban elfoglalt sorrend szerint, a velük közvetlen kapcsolatban álló mezőgazdasági vízszolgáltató fizeti meg a vízszolgáltatás ellenértékét.

(3) A vízszolgáltatás és víztovábbítás tartalmát

a) a vízügyi igazgatósági szerv és a mezőgazdasági vízszolgáltató közötti,

b) az egyes mezőgazdasági vízszolgáltatók egymás közötti, továbbá

c) a mezőgazdasági vízszolgáltató és a mezőgazdasági vízhasználó közötti szolgáltatási szerződés tartalmazza.

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő harmadik napon lép hatályba.

8. § (1) A mezőgazdasági vízszolgáltató a 2014. évre vonatkozó, a 2. § (1) bekezdésében foglalt költségkalkulációt legkésőbb 2014. április 15-ig készíti el.

(2) A szolgáltatási szerződésekben az e rendelet szerinti költségkalkulációt, továbbá a 6. § (1) és (2) bekezdésében foglaltakat a 2014. május 26-ától történő mezőgazdasági vízszolgáltatásra kell alkalmazni.

(3) Az e rendelet hatálybalépését megelőzően megkötött mezőgazdasági vízszolgáltatási szerződéseket felül kell vizsgálni, és az e rendeletben foglaltaknak megfelelő szolgáltatási szerződéseket 2014. május 26-ig kell megkötni.

9. § Ez a rendelet a vízpolitika terén a közösségi fellépés kereteinek meghatározásáról szóló, 2000. október 23-i 2000/60/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv 9. cikkének való megfelelést szolgálja.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 115/2014. (IV. 3.) Korm. rendelethez

1. táblázat

Az állandó és változó költségek költségkalkulációs sémája

		A	B	C
		Költség összetevők	Állandó költségelemek (alapdíj)	Változó költségelemek (változó díj)
Közvetlen költségek
1.		ANYAGKÖLTSÉG
	1.1.	Nyers- és alapanyagok	Működéshez kapcsolódó üzemanyag, kenőanyag, alkatrész, építési anyag, egyéb anyag, alkatrész, energialekötési díj stb.	Szivattyútelepi üzemeltetéshez kapcsolódó költségek (villamos energia, szállítási költségek stb.)
	1.2.	Készen vásárolt alkatrészek
	1.3.	Technológiai fűtőanyagok
	1.4.	Technológiai energia
2.		BÉRKÖLTSÉG	A szivattyútelepi üzemelésen kívüli munkaerő bérköltsége	A szivattyútelepi üzemelés többletmunkaerő bérköltsége (munkaóra)
	2.1.	Közvetlen munkabér
	2.2.	Közvetlen munkabérek közterhei
	2.3.	Kiegészítő fizetések
	2.4.	Bérpótlékok
3.		EGYÉB KÖZVETLENÜL ELSZÁMOLHATÓ KÖLTSÉG
	3.1.	Gyártási, szolgáltatási külön költség
	3.1.1.	fenntartás, karbantartás	a 2. táblázatban meghatározottak szerint	–
	3.1.2.	vízvizsgálat	rendszeres vízvizsgálat	a tényleges vízátadáshoz kapcsolódó vízvizsgálat költsége
	3.1.3.	egyéb dologi kiadások, szolgáltatások	kiküldetés, alaptevékenység nem adóköteles részhez vásárolt termék vagy szolgáltatás ÁFA-ja; gépjármű-felelősségbiztosítás, CASCO; gépjárművek egyéb üzemi kiadásai stb.
	3.2.	Értékesítési külön költség (VKJ)		–
4.		ÉRTÉKCSÖKKENÉSI LEÍRÁS	az elmúlt 5 év átlagos vízforgalmából (mezőgazdasági vízfelhasználás és térségi, ökológiai, rekreációs célú vízátvezetés) a mezőgazdasági vízfelhasználás aránya	–
Közvetett költségek
5.		VÍZSZOLGÁLTATÁSBAN KÖZVETLENÜL RÉSZT VEVŐ TERÜLETI SZERVEZETI EGYSÉG ÁLTALÁNOS KIADÁSAI (közvetlen költségek maximum 10%-a)	irodabérlet, irodaszerek, telefon, bankköltségek, rendelkezésre állási díj	–
6.		KÖZPONTI IRÁNYÍTÁS KÖLTSÉGE	közvetlen költségek maximum 10%-a	–
7.		KÖLTSÉGEK ÖSSZESEN

2. táblázat

A fenntartási, karbantartási költségek költségkalkulációs sémája

			A	B	C	D
			Megnevezés	Ciklusidő (év)	Fajlagos költség (Ft)	Egy idényre jutó fajlagos költség (Ft)
1.			CSATORNA
	1.1.		Földmunkák (1 km-re vetítve)
		1.1.1.	Iszaptalanítás rézsűkialakítással (m3/km)	7
		1.1.2.	0,5–1,5 m3/fm száraz mederből géppel
		1.1.3.	0,5–1,5 m3/fm víz alóli termelés géppel
		1.1.4.	kézi
		1.1.5.	Depóniarendezés géppel (korona domborítás)	1
		1.1.6.	Töltés és mederrézsű helyreállítás, burkolat-karbantartás	3
		1.1.7.	Földszállítás földfelrakással 5 km-ig szállítva
		1.1.8.	Járóút építése géppel	5
	1.2.		Irtási munkák (1 km-re vetítve)
		1.2.1.	Gazkaszálás	0,5
		1.2.1.1.	kézzel, sík terepen
		1.2.1.2.	xxxxxx, rézsűs felületen
		1.2.1.3.	géppel, sík felületen
		1.2.1.4.	géppel, rézsűs felületen
		1.2.2.	Nádkaszálás, vízinövényzet szabályozás	0,5
		1.2.2.1.	kézzel
		1.2.2.2.	géppel
		1.2.3.	Cserjeirtás	3
		1.2.3.1.	kézzel
		1.2.3.2.	géppel
	1.3.		Fakitermelés: nem fenntartási tevékenység
	1.3.		Cserjézés utáni tuskózás	3
	1.4.		Üzemi vízszint előállítása, fenntartása
2.			MŰTÁRGYAK
	2.1.		Műtárgyak általános karbantartása (1 db-ra vetítve)	1
		2.1.1.	1 m3/sec vízszállításig
		2.1.2.	1 m3/sec vízszállítás felett
	2.2.		Műtárgy nagykarbantartása (1 db-ra vetítve)	5
		2.2.1.	1 m3/sec vízszállításig
		2.2.2.	1 m3/sec vízszállítás felett
3.			GÉPÉSZET
	3.1.		Öntöző szivattyútelepek karbantartása (1 db-ra vetítve)
		3.1.1.	elektromos	6
		3.1.2.	dízel	4

		A ‌‌	B	C	D
		Megnevezés	Ciklusidő (év)	Fajlagos költség (Ft)	Egy idényre jutó fajlagos költség (Ft)
4.		ÖNTÖZŐVÍZ TÁROZÓK
	4.1.	partvédelem, km	1
	4.2.	iszapeltávolítás, m3	15
	4.3.	töltéskorona és burkolat karbantartás, km	1

A Kormány 116/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete

a közúti fuvarozást érintő egyes kormányrendeletek módosításáról

A Kormány

a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 7. alpontjában,

a 2. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 15. alpontjában, a 3. alcím tekintetében a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 48. § (3) bekezdés a) pont 5. alpontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 8. § tekintetében az Alaptörvény 15. cikk (3) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében eljárva, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet módosítása

1. § A Nemzeti Közlekedési Hatóságról szóló 263/2006. (XII. 20.) Korm. rendelet 4. § (3) bekezdése a következő 16a. ponttal egészül ki:

(Közlekedési hatóságként első fokon a Közúti Gépjármű-közlekedési Hivatal jár el:)

„16a. a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadók képzésének és továbbképzésének engedélyezésével és vizsgáztatásával, valamint a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kijelölésének bejelentésével kapcsolatos feladatok ellátása,”

(során.)

2. A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet módosítása

2. § (1) A közúti árufuvarozáshoz, személyszállításhoz és a közúti közlekedéshez kapcsolódó egyes rendelkezések megsértése esetén kiszabható bírságok összegéről, valamint a bírságolással összefüggő hatósági feladatokról szóló 156/2009. (VII. 29.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR1.) 6. § f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]

„f ) a radioaktív anyagok szállításáról, fuvarozásáról és csomagolásáról szóló jogszabályban,”

[meghatározott, a veszélyes áruk, anyagok, hulladékok szállítására (fuvarozására), valamint a közúti járműre és annak személyzetére, az áru feladójára, átmeneti tárolójára, a csomagolóra, a berakóra, a töltőre, a címzettre és a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezésére és képesítésére vonatkozó rendelkezést megsérti.]

(2) A KR1. 6. § g) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A Kkt. 20. § (1) bekezdés e) pontjához kapcsolódóan – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – az 5. mellékletben meghatározott összegű bírságot köteles fizetni az, aki]

„g) a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadóról szóló jogszabályban,”

3. § A KR1. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

4. § (1) A KR1. 14. §-ában a „2009. december 31-ig” szövegrész helyébe a „2014. december 31-éig” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti a KR1. 6. § a) pontja.

3. A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá

az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet módosítása

5. § A díj ellenében végzett közúti árutovábbítási, a saját számlás áruszállítási, valamint az autóbusszal díj ellenében végzett személyszállítási és a saját számlás személyszállítási tevékenységről, továbbá az ezekkel összefüggő jogszabályok módosításáról szóló 261/2011. (XII. 7.) Korm. rendelet (a továbbiakban: KR2.) a következő 4/A. §-sal egészül ki:

„4/A. § (1) A díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást és a saját számlás nemzetközi közúti áruszállítást végző tehergépjármű vezetője az államhatár átlépésekor köteles a CEMT engedély részét képező fuvarnapló vagy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott engedély

a) megfelelő rovatában feltüntetni a tehergépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint a Magyarország területéről történő kilépésének helyét, pontos (nap, óra, perc) időpontját és a kilométeróra állását vagy

b) a) pont szerinti kezelését elvégezni az erre rendszeresített technikai eszközzel, amennyiben ilyen eszköz rendelkezésre áll, és az engedély megfelelő rovatában feltüntetni a tehergépjármű kilométeróra állását.

(2) A CEMT engedélyt vagy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott engedélyt a díj ellenében nemzetközi közúti árutovábbítást végző gazdálkodó szervezet köteles a magyarországi felrakás helyén a feladónak, magyarországi lerakás helyén a címzettnek is bemutatni.

(3) Magyarországi felrakás helyén a feladó, magyarországi lerakás helyén a címzett is köteles vizsgálni a (2) bekezdésben foglalt engedély meglétét, időbeli hatályát és az adott árutovábbítási feladatnak való megfelelését.

(4) Ha a (2) bekezdésben foglalt engedély hiányzik, nem érvényes, hiányos vagy nem felel meg az adott árutovábbítási feladatnak, a feladó, a címzett köteles azt a közlekedési hatóságnak vagy a vámhatóságnak, illetve a rendőrségnek bejelenteni. A bejelentést kézhez vevő hatóság jogosult a felrakás és lerakás helyén megjelenni, továbbá intézkedni a közúti közlekedésről szóló 1988. évi I. törvény 20. §-a szerinti, valamint az ügyben indokoltnak tartott más eljárás megindítása iránt. Ha az engedély hiánya, érvénytelensége, hiányossága az áru felrakásánál derül ki, a feladó jogosult az áru felrakását megtagadni.

(5) A magyarországi felrakás helyén a feladónak, a magyarországi lerakás helyén a címzettnek a CEMT engedély részét képező fuvarnaplóra vagy a 4. § (1) bekezdés c) pontjában meghatározott engedélyre rá kell vezetnie a felrakás és a lerakás helyét, idejét, valamint az árutovábbítási feladatot végző tehergépjármű kilométeróra állását is. Ezt követően a feladónak, a címzettnek a fuvarnaplóról vagy az engedélyről fénymásolatot kell készítenie, és azt a magyarországi felrakás vagy lerakás helyén vagy a címzett telephelyén a fuvarlevélhez csatoltan egy évig meg kell őriznie, valamint a hatóság kérésére be kell mutatni.”

6. § Hatályát veszti a KR2. 4. § (3) bekezdése.

4. Záró rendelkezések

7. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

(2) A 2. § (2) bekezdése és a 8. § 2014. július 1-jén lép hatályba.

8. § Hatályát veszti a veszélyes áru szállítási biztonsági tanácsadó kinevezéséről és képesítéséről szóló 2/2002. (I. 11.) Korm. rendelet.‌‌

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet a 116/2014. (IV. 3.) Korm. rendelethez

A KR1. 1. mellékletének módosítása

A KR1. 1. melléklet 5. sora helyébe a következő rendelkezés lép:

(Sorszám	Bírságolással érintett cselekmények, mulasztások	A bírság összege, forintban	A bírságolással érintett cselekmény elkövetéséért felelőssé tehető)
„5.	Nemzetközi közúti áruszállítási engedély, CEMT engedély és a hozzá szükséges igazolás, autóbuszos járati engedély
	a) hiánya, érvénytelensége,	300 000	szállító
	b) szabálytalan használata, illetve eltérés az engedélyben foglaltaktól,	150 000	gépjárművezető
	c) a KR. 4/A. §-ában meghatározott engedélykezelési, bemutatási, ellenőrzési, fénymásolat-készítési, bejelentési és megőrzési kötelezettség teljesítésének elmulasztása vagy megakadályozása	300 000	feladó, címzett, gépjárművezető”

A Kormány 117/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete

egyes gazdasági társaságok stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősítéséről

A Kormány a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény 84/A. § (2) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány

a) a NEFRIN Ingatlanforgalmazási és Építőipari Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszáma: 01-09-861818),

b) a MUGLER Ingatlan Magyarország Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszáma: 01-09-867826),

c) a TAVERNA HOLDING Befektető és Szolgáltató Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszáma: 01-10-044260),

d) a City Budapest Idegenforgalmi Ingatlanhasznosító Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszáma: 01-10-041272),

e) a CONGLOB Ingatlanforgalmazó Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” (székhelye: 1056 Budapest,

Xxxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszáma: 01-09-869881) és

f ) a La Torre 2008 Ingatlanfejlesztő Korlátolt Felelősségű Társaság „felszámolás alatt” (székhelye: 0000 Xxxx, Xxxxx xxxx 00/0. xxxx. 1.; cégjegyzékszáma: 02-09-080422)

gazdasági társaságot [az a)–f) pont a továbbiakban együtt: Társaságok] a csődeljárásról és a felszámolási eljárásról szóló 1991. évi XLIX. törvény (a továbbiakban: Cstv.) 65. §-a alapján stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetté minősíti.‌‌

2. § A Kormány megállapítja, hogy a Társaságok mint stratégiailag kiemelt jelentőségű gazdálkodó szervezetek vonatkozásában a Cstv. 65–67. §-át kell alkalmazni.

3. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 118/2014. (IV. 3.) Korm. rendelete

a gáz csatlakozóvezetékek és a felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóság kijelöléséről

A Kormány a földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 132/B. §-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 15. cikk

(1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:

1. § A Kormány a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget jelöli ki.

2. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

IV. A Magyar Nemzeti Bank elnökének rendeletei, valamint az önálló szabályozó szerv vezetőjének rendeletei ‌‌

A Magyar Nemzeti Bank elnökének 10/2014. (IV. 3.) MNB rendelete

a tőkekövetelményről, a valós értéken értékelt nem realizált nyereségről és veszteségről, az ezekhez kapcsolódó levonásokról és a tőkeinstrumentumokhoz kapcsolódó szerzett jogokról

A hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény 290. § (4) bekezdés a)–h) pontjában foglalt, valamint a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető tevékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény 180. § (4) bekezdésében foglalt felhatalmazás alapján, a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény 4. § (9) bekezdés c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § Az Európai Parlament és a Tanács hitelintézetekre és befektetési vállalkozásokra vonatkozó prudenciális követelményekről és a 648/2012/EU rendelet módosításáról szóló 575/2013/EU rendeletének (a továbbiakban: CRR) 465. cikkében meghatározottakkal összhangban a hitelintézeteknek és a befektetési vállalkozásoknak (a továbbiakban együtt: intézmény) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban el kell érniük

a) az elsődleges alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében a 4%-os,

b) az alapvető tőkemegfelelési mutatójuk tekintetében az 5,5%-os értéket.

2. § A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézmény a valós értéken értékelt eszközökhöz vagy kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált veszteségeinek legfeljebb

a) 100%-át a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban,

b) 60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban,

c) 40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban,

d) 20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban figyelmen kívül hagyhatja az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

3. § A CRR 468. cikkében foglaltakra tekintettel az intézménynek valós értéken értékelt eszközökhöz vagy kötelezettségekhez kapcsolódó, mérlegen belül elszámolt nem realizált nyereségeinek

a) 60%-át a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban,

b) 40%-át a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban,

c) 20%-át a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban

kell figyelmen kívül hagynia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

4. § (1) Az intézménynek a CRR 478. cikke (3) bekezdés a) pontjával összhangban a CRR 36. cikk (1) bekezdésének a)–h) pontjában foglalt egyedi levonandó értékeknek a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések kivételével

a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,

b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,

c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,

d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés a) pontjával összhangban a CRR 36. cikk

(1) bekezdés f ) és g) pontjában foglalt tételek 100%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban.

(3) Az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés b) pontjával összhangban az elsődleges alapvető tőkeelemekből a jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető, átmeneti különbözetekből eredő halasztott adóköveteléseknek, valamint az intézmény közvetlen és közvetett és szintetikus módon tulajdonában lévő, pénzügyi ágazatbeli szervezetek által kibocsátott elsődleges alapvető tőkeinstrumentumok – amennyiben ezekben az intézmény jelentős részesedéssel rendelkezik – CRR 48. cikke értelmében levonandó aggregált összegének

a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,

b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,

c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,

d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia.

(4) Az (1) és a (3) bekezdésben foglaltaktól eltérően az intézménynek a 2014. január 1-jét megelőzően már fennálló, jövőbeni nyereségtől függően érvényesíthető és átmeneti különbözetekből eredő halasztott adókövetelések tekintetében

a) a 2014. január 1. és 2015. január 2. közötti időszakban azok 0%-át,

b) a 2015. január 2. és 2016. január 2. közötti időszakban azok 10%-át,

c) a 2016. január 2. és 2017. január 2. közötti időszakban azok 20%-át,

d) a 2017. január 2. és 2018. január 2. közötti időszakban azok 30%-át,

e) a 2018. január 2. és 2019. január 2. közötti időszakban azok 40%-át, f ) a 2019. január 2. és 2020. január 2. közötti időszakban azok 50%-át,

g) a 2020. január 2. és 2021. január 2. közötti időszakban azok 60%-át,

h) a 2021. január 2. és 2022. január 2. közötti időszakban azok 70%-át,

i) a 2022. január 2. és 2023. január 2. közötti időszakban azok 80%-át,

j) a 2023. január 2. és 2024. január 2. közötti időszakban azok 90%-át kell levonnia az elsődleges alapvető tőkeelemek számítása során.

(5) Az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés c) és d) pontjával összhangban a CRR 56. cikk c) és d) pontja valamint a CRR 66. cikk c) és d) pontja szerint levonandó összegeknek

a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 20%-át,

b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 40%-át,

c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%-át,

d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 80%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemekből.

(6) Az intézménynek a CRR 478. cikk (3) bekezdés c) és d) pontjával összhangban a CRR 56. cikk b) pontja, valamint a CRR 66. cikk b) pontja szerint levonandó összegek 100%-át kell levonnia a kiegészítő alapvető valamint a járulékos tőkeelemek számítása során a 2014. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban.

5. § A CRR 479. cikkével összhangban az intézmény azon tételeket, amelyek az Európai Parlament és a Tanács, a hitelintézetek tevékenységének megkezdéséről és folytatásáról szóló 2006/48/EK irányelvének 65. cikkében foglaltaknak megfelelően 2013. december 31-éig az irányelvet átültető jogszabályok alapján összevont alapú tartaléknak minősültek volna, konszolidált elsődleges alapvető tőkéjének számítása során

a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%-ban,

b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 60%-ban,

c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 40%-ban,

d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 20%-ban figyelembe veheti.

6. § A CRR 480. cikk (1) bekezdése szerinti, az összevont alapú szavatoló tőke számítás során a kisebbségi részesedések, a kiegészítő alapvető tőkébe beszámítható tőkeelemek, illetve a járulékos tőkébe beszámítható tőkeelemek kapcsán figyelembe veendő korrekciós tényező értéke

a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 0,2;

b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 0,4;

c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 0,6;

d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 0,8.

7. § A CRR 481. cikk (2) bekezdésében foglaltaknak megfelelően, amennyiben az intézmény tulajdonában olyan, pénzügyi szektorbeli szervezet által kibocsátott tőkeinstrumentum van, amely esetében nem teljesülnek a CRR 49. cikk (1) bekezdés b) és e) pontjában foglalt követelmények, és az MNB engedélyezi az intézmény számára, hogy a CRR 36. cikk (1) bekezdése szerinti levonások helyett a CRR 49. cikk (1) bekezdésben meghatározott módszereket alkalmazza, az intézmény tulajdonában álló tőkeinstrumentum-állomány le nem vonandó hányada 2014. január 1. és 2014. december 31. között 50%.

8. § A CRR 486. cikk (2)–(4) bekezdésében foglalt, a 2011. december 31. előtt kibocsátott és az akkor hatályos jogszabályok alapján a szavatolótőke-számítás során elismert, de a CRR szerinti elsődleges alapvető tőke, kiegészítő alapvető tőke és járulékos tőke feltételeknek már nem megfelelő tőkeelemek átmeneti időszakra való figyelembe vétele során alkalmazandó százalékos arány

a) a 2014. január 1. és 2014. december 31. közötti időszakban 80%,

b) a 2015. január 1. és 2015. december 31. közötti időszakban 70%,

c) a 2016. január 1. és 2016. december 31. közötti időszakban 60%,

d) a 2017. január 1. és 2017. december 31. közötti időszakban 50%,

e) a 2018. január 1. és 2018. december 31. közötti időszakban 40%, f ) a 2019. január 1. és 2019. december 31. közötti időszakban 30%,

g) a 2020. január 1. és 2020. december 31. közötti időszakban 20%,

h) a 2021. január 1. és 2021. december 31. közötti időszakban 10%.

9. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 15. napon lép hatályba.

Xx. Xxxxxxxx Xxxxxx s. k.,

a Magyar Nemzeti Bank elnöke

V. A Kormány tagjainak rendeletei ‌‌

A belügyminiszter 29/2014. (IV. 3.) BM rendelete

a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki javításával kapcsolatos mulasztások bejelentésének eljárási szabályairól

A földgázellátásról szóló 2008. évi XL. törvény 133. § (3) bekezdésében,

a 4. § tekintetében a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény

174. § (4) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 37. § q) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A rendelet hatálya

1. § (1) A rendelet hatálya a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések felülvizsgálatával összefüggő tevékenységekre, az e tevékenységeket végzőkre, valamint a felülvizsgálattal érintett ingatlantulajdonosokra és társasházakra terjed ki.

(2) A rendelet hatálya nem terjed ki a gázfelhasználó technológiák felülvizsgálatára.

2. A hatósági eljárás szabályai

2. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház a gáz csatlakozó vezetékek és felhasználói berendezések műszaki- biztonsági felülvizsgálatáról szóló 19/2012. (VII. 20.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rendelet) 1. melléklete szerinti jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat, vagy a hibák kijavításának szükségességét vitatja, a jegyzőkönyv átvételétől számított 30 napon belül, az 1. mellékletben meghatározott kérelem benyújtásával eljárást kezdeményezhet az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltségnél (a továbbiakban: hatóság) a műszaki-biztonsági felülvizsgálat megállapításainak felülvizsgálata céljából.

(2) Az (1) bekezdés szerinti kérelemhez csatolni kell az NGM rendelet 1. melléklete szerinti jegyzőkönyv másolati példányát, valamint igazolni kell az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvényben meghatározott, általános tételű eljárási illeték megfizetését.

(3) A hatóság az általa kirendelt szakértő szakvéleménye és a műszaki-biztonsági felülvizsgálat során felvett jegyzőkönyv alapján dönt a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból való megfelelőségéről. A hatóság határozatában

a) megállapítja, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági szempontból megfelelőek, és kötelezi a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót, hogy a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések ismételt üzembe helyezésére a határozat kézhezvételét követő munkanapon intézkedjen, vagy

b) kötelezi az ingatlantulajdonost vagy a társasházat a hibák NGM rendeletben meghatározott határidőben történő kijavítására.

(4) A hatóság a határozatát a földgázelosztói engedélyessel vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatóval is közli.

3. § (1) Ha az ingatlantulajdonos vagy a társasház az NGM rendelet 1. melléklete szerinti jegyzőkönyvben szereplő megállapításokat és a hibák kijavításának szükségességét nem vitatta, a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatának ismételt elvégzésével a hibák kijavítását, legkésőbb a hiba kijavítására nyitva álló határidő leteltét követő 30 napon belül helyszíni vizsgálattal ellenőrzi, egyben az NGM rendelet 1. melléklete szerinti jegyzőkönyvet veszi fel.

(2) Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató az ellenőrzés során megállapítja, hogy az ingatlantulajdonos vagy a társasház a hibák kijavítására vonatkozó kötelezettségének nem tett eleget, azt 15 napon belül az (1) bekezdés szerinti jegyzőkönyv megküldésével a hatóságnak bejelenti.

(3) A hatóság az ingatlantulajdonost vagy a társasházat kötelezi a hibák kijavítására.

(4) A hatóság a határozatát a földgázelosztói engedélyessel vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatóval is közli.

4. § A hatóság végrehajtható döntésében foglaltak teljesítésének ellenőrzése során, az élet, a testi épség vagy a vagyonbiztonság védelmére figyelemmel nem alkalmazható a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94. § (1) bekezdés a) pontja szerinti rendelkezés.

3. A szakértőre vonatkozó szabályok

5. § A szakértő a 2. mellékletben meghatározott tartalmi és formai követelménynek megfelelően köteles szakvéleményét elkészíteni.

6. § Ha a szakértő a felhasználási helyen az élet- és vagyonbiztonságot közvetlenül veszélyeztető helyzetet észlel, köteles arról a felhasználót és a hatóságot, valamint a földgázelosztói engedélyest vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltatót haladéktalanul értesíteni.

7. § (1) A szakértő a hatóság kirendelése alapján látja el a műszaki-biztonsági felülvizsgálatot, amelyről az ingatlantulajdonost vagy a társasház képviseletére jogosultat előzetesen értesíti. Ha az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak a jelzett időpont nem megfelelő, az első időponttól számított 8 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő.

(2) Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, első időpontként – a 9. § (2) bekezdésében foglalt esetek kivételével – a kirendeléstől számított 3 munkanapon belüli időpontot, ha ez az ingatlantulajdonosnak vagy a társasház képviseletére jogosultnak nem megfelelő, az első időponttól számított 3 munkanapon belül eső második időpontot jelöl meg a szakértő.

(3) Ha a szakértő a helyszíni vizsgálatot nem tudja elvégezni, a hatóság részére köteles azt haladéktalanul bejelenteni.

8. § A szakértő kirendelésével kapcsolatos eljárási költségeket – ha az eljárásban érintett ügyfél lakossági fogyasztó – az eljáró hatóság viseli.

4. Eljárási határidők

9. § (1) Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést üzemen kívül helyezte, a hatóságra vonatkozó általános ügyintézési határidő 15 nap.

(2) Ha a földgázelosztói engedélyes vagy a vezetékes PB-gáz szolgáltató a gáz csatlakozóvezetéket vagy felhasználói berendezést

a) gyermekek átmeneti gondozásának helyén, gyermekek vagy családok átmeneti otthonában, gyermekotthonban, különleges gyermekotthonban,

b) fekvőbeteg-szakellátást nyújtó egészségügyi intézményben, vagy

c) személyes gondoskodás keretébe tartozó szakosított ellátást biztosító bentlakásos szociális intézményben helyezte üzemen kívül, a hatóság a 2. § (1) bekezdése szerinti kérelem beérkezését követő 24 órán belül hozza meg határozatát.

5. Záró rendelkezések

10. § Ez a rendelet a kihirdetését követő 30. napon lép hatályba.

Xx. Xxxxxx Xxxxxx s. k.,

belügyminiszter

1. melléklet a 29/2014. (IV. 3.) BM rendelethez

Kérelem

a felhasználási hely időszakos műszaki-biztonsági felülvizsgálatáról felvett jegyzőkönyv megállapításainak felülvizsgálatára

Kérelmet benyújtó adatai:

Ingatlantulajdonos neve és elérhetősége:

Társasház képviseletére jogosult neve és elérhetősége:

Felhasználási hely adatai:

POD azonosító:

Ir. szám: ............... Település: ................................................. utca: .......................................... házszám/hrsz: ............ em. ajtó

Felülvizsgálati osztály:

Vitatott jegyzőkönyv száma:

Tisztelt Hatóság!

A fent megjelölt jegyzőkönyvben foglalt megállapítások jogosságát az alábbiak miatt vitatom:

........................................................................................................................................................................................................................................

A fentieknek megfelelően kérem a T. Hatóságot, hogy a felülvizsgálat iránti hatósági eljárást folytassa le. Az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény 29. § (1) bekezdésében meghatározott általános tételű eljárási illetéket jelen kérelmemben illetékbélyegen leróttam.

Dátum: ........................ év ....... hó nap

.......................................................................................

ingatlantulajdonos/társasház képviseletére jogosult

(olvasható név/aláírás)

Illetékbélyeg helye:

2. melléklet a 29/2014. (IV. 3.) BM rendelethez

A hatóság által kirendelt szakértő szakvéleményének tartalmi és formai követelményei

Felhasználási hely adatai:

POD azonosító:

Ir. szám: ..................... Település: ............................................. utca: ........................................................... házszám/hrsz: ................ em. ajtó

Felülvizsgálati osztály:

Felülvizsgált jegyzőkönyv száma:

Minősítés a felülvizsgálati jegyzőkönyv megállapításai alapján:

Megnevezés Vizsgált műszaki berendezések	Eltérés a számon felvett jegyzőkönyv megállapításaitól (alpontok pontos megadásával) Megjegyzések	Vizsgált műszaki berendezések minősítése
Megnevezés Vizsgált műszaki berendezések		Megfelel	Feltétellel megfelel*	Nem felel meg**
Csatlakozóvezeték további üzemeltetésre való alkalmassága
Fogyasztói vezeték további üzemeltetésre való alkalmassága
Gázfogyasztó készülékek további üzemeltetésre való alkalmassága
A felhasználási hely további üzemeltetésre való alkalmassága

* A feltételeket a Megjegyzések rovatba kell beírni.

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

** Nem megfelelőség esetén az élet- és vagyonbiztonságot veszélyeztető indokokat a Megjegyzések rovatba kell beírni.

Egyéb megállapítások:

4762

Az üresen hagyott rovatokat átlósan át kell húzni. Dátum: ........................ év ....... hó nap

.........................................................................

felülvizsgálatot végző szakértő (olvasható név/aláírás)

A nemzetgazdasági miniszter 15/2014. (IV. 3.) NGM rendelete ‌‌

az adómentes munkáltatói lakáscélú támogatás folyósításának szabályairól

A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény 81. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet

73. § c) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. § (1) A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény (a továbbiakban: Szja tv.) 1. számú melléklet 2. pont

2.7. alpontja szerinti munkáltatói lakáscélú támogatás (a továbbiakban: támogatás) adómentességét

a) a támogatás folyósításáról szóló, a 2. §-ban meghatározott eljárásban a hitelintézet vagy a Magyar Államkincstár (a továbbiakban: kincstár) által kiállított igazolás, és

b) a magánszemély által a munkáltató részére átadott, a saját lakásával összefüggő körülményeket igazoló, a 3–6. §-ban meghatározott okiratok, bizonylatok

igazolják azzal, hogy a magánszemély saját lakása az a lakás, amelyben a magánszemély bármely arányban tulajdonos vagy haszonélvezettel bír. E rendelkezés alkalmazásában a magánszemély saját lakásának minősül az a lakás is, amelynek bármely arányú tulajdonjogát, haszonélvezetét a magánszemély a támogatás felhasználásával szerzi meg, ideértve a tulajdonjog zártvégű lízing keretében történő megszerzését is.

(2) A magánszemély – függetlenül a munkaviszonyának esetleges megszűnésétől – az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratokat, bizonylatokat – a (3) bekezdésben foglalt kivétellel –

a) a lakása tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése – ideértve a lakás tulajdonjogának zártvégű lízingszerződés keretében történő megszerzését is – vagy lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetése, törlesztése esetén a támogatás folyósítása évét követő év április 15-éig, vagy

b) lakás építése, építtetése, alapterületének növelése és korszerűsítése esetén a folyósítás évét követő második év április 15-éig

köteles a munkáltatónak átadni.

(3) A munkáltató saját döntése alapján

a) a (2) bekezdés a) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a támogatás folyósítása évét követő év május 31-éig, vagy

b) a (2) bekezdés b) pontjában meghatározott esetben legkésőbb a folyósítás évét követő második év május 31-éig

átadott okiratokat, bizonylatokat is elfogadhatja, ha ez az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont 9.3.2. alpontjában meghatározott adókötelezettség teljesítését nem akadályozza.

(4) A támogatás adómentessége feltételeinek fennállását a munkáltató vizsgálja. Az adómentesség feltételeinek fennállását utólag kell vizsgálni, de a munkáltató a támogatásra való jogosultság megállapításához a magánszemélytől a 3–5. §-ban felsorolt okiratokat, bizonylatokat a támogatás folyósítását megelőzően is bekérheti.

(5) A munkáltató saját nyilvántartásában szereplő, továbbá a támogatás folyósítását megelőzően már igazolt tényeket, körülményeket ismételten akkor sem kell igazolni, ha a támogatást több adóévben vagy az adóéven belül több részletben nyújtják.

(6) A munkáltató a hitelintézettel vagy a kincstárral kötött megállapodás alapján az (1) bekezdés b) pontja szerinti okiratok helyett a hitelintézetnek vagy a kincstárnak a támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolását is elfogadhatja azzal, hogy

a) a hitelintézetnek vagy a kincstárnak nem kell vizsgálnia azon tényeket és körülményeket, amelyek fennállását a munkáltató nyilatkozatával a saját nyilvántartása alapján igazol, és

b) a munkáltatónak a 4. § szerinti okiratot ebben az esetben is be kell szereznie.

(7) A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazolást a hitelintézet vagy a kincstár akkor adja ki, ha a magánszemély a 3. és 5–6. §-ban felsorolt okiratokat a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott időpontig a részére átadja. A támogatás adómentességének fennállásáról szóló igazoláson a hitelintézet vagy a kincstár külön feltünteti azt az összeget, amelyre vonatkozóan az adómentesség feltételeinek fennállása nem állapítható meg. A hitelintézet külön megállapodás hiányában is igazolhatja, hogy a lakás szobaszáma megfelel a 3. §-ban meghatározott méltányolható lakásigény feltételeinek.

(8) A munkáltató által lakáscélú felhasználásra nyújtott kölcsön elengedése esetén az (1) bekezdés a) pontja szerinti igazolást a munkáltató saját, a kölcsön nyújtásával összefüggő nyilvántartása helyettesíti. A munkáltató köteles a (2) vagy a (3) bekezdésben meghatározott időpontig az (1) bekezdés b) pontja vagy a (6) bekezdés szerinti

okiratokat, bizonylatokat is beszerezni, ha azok a kölcsön elengedésének időpontjában nem állnak még rendelkezésre, és a magánszemély azokat később sem nyújtotta be.

2. § (1) Az a hitelintézet, amely a munkáltató megbízásából a támogatás átutalását indította, vagy a támogatás átutalását indító kincstár az 1. § (1) bekezdés a) pontjában meghatározott igazolást akkor adja ki, ha a munkáltató megbízásából a támogatás összegét

a) a magánszemélynek bármely hitelintézetnél vezetett fizetési vagy hitelszámlájára, vagy

b) a magánszemély javára a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára folyósítja, függetlenül attól, hogy a hitelintézet vagy a kincstár a támogatás átutalását a munkáltató támogatási célból nyitott elkülönített fizetési számlájáról teljesítette-e.

(2) Lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetésére, törlesztésére adott támogatás esetén a magánszemély nyilatkozik a munkáltatójának az (1) bekezdésben említett számla számáról, továbbá az adóhatóság részére történő adatszolgáltatás teljesítésének céljából hozzájárul ahhoz, hogy a munkáltató a (3) és (4) bekezdésben meghatározott adatokat a hitelintézet részére átadja.

(3) A magánszemély a (2) bekezdés szerinti nyilatkozatban

a) a saját önálló (giro-képes) hitelszámláját,

b) a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számláját, vagy

c) a saját, a hitelt nyújtó hitelintézetnél vezetett folyószámláját jelölheti meg.

(4) Az (1) bekezdés szerinti igazolás kiállításának feltétele, hogy a munkáltató előzetesen vagy az átutalással egyidejűleg nyilatkozatot tegyen a hitelintézet vagy a kincstár részére arról, hogy az általa folyósított összeget a támogatás céljából adja. A munkáltatói nyilatkozatnak tartalmaznia kell a magánszemély nevét és adóazonosító jelét. A hitelintézet vagy a kincstár saját döntése alapján a munkáltató utólagos nyilatkozatát is elfogadhatja.

(5) A hitelintézet vagy a kincstár a (4) bekezdés szerinti nyilatkozattételhez papír alapú vagy elektronikus nyomtatványt rendszeresíthet. A nyomtatvány a magánszemély természetes személyazonosító adataira és a munkáltató által az adóévben juttatott támogatás együttes összegére vonatkozó adatot is tartalmazhat.

(6) A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár az (1) bekezdés szerinti igazolást a támogatásnak a magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig állítja ki a munkáltató részére.

(7) A munkáltató megbízásából a támogatást folyósító hitelintézet vagy kincstár a támogatás magánszemély részére való átutalásának évét követő év január 31-éig az e célra az állami adóhatóság által előírt formában, az ügyfélkapun keresztül adatot szolgáltat az állami adóhatóság részére a magánszemély nevéről, adóazonosító jeléről és a támogatás összegéről.

3. § (1) A lakáscélú állami támogatásokról szóló kormányrendeletben (a továbbiakban: Kormányrendelet) meghatározott méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során a lakás szobaszámát a magánszemély azon nyilatkozata alapján kell meghatározni, amely a lakás szobáinak alapterületét szobánként külön-külön tartalmazza. A lakás szobáinak számát a Kormányrendelet szabályai szerint kell meghatározni.

(2) A méltányolható lakásigénynek való megfelelés vizsgálata során az együttköltöző vagy együttlakó, a Kormányrendelet szerinti családtagok számát a lakást a családtag lakóhelyeként vagy tartózkodási helyeként feltüntető érvényes lakcímet igazoló hatósági igazolvány másolata vagy a családtag korábbi, a méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés vizsgálatának időpontjára vonatkozó lakcímét igazoló, a lakcímnyilvántartást vezető hatóság által kiállított igazolás igazolja.

(3) Az együttlakó gyermektelen vagy egygyermekes házaspár esetében a méltányolható lakásigény meghatározásánál figyelembe veendő születendő gyermeket vagy gyermekeket a Kormányrendelet szerinti megelőlegező kölcsön igénybevételére vonatkozó szerződés alapján a megelőlegező kölcsönt nyújtó hitelintézet által kiállított okirat igazolja.

(4) A méltányolható lakásigény feltételének való megfelelés a támogatás folyósítása évének első napjától az 1. §

(2) vagy (3) bekezdésében meghatározott időpontig terjedő időszak bármely napjára vonatkozóan vizsgálható.

(5) Az (1)–(4) bekezdésben foglaltaktól eltérően, ha a méltányolható lakásigénynek való megfelelést a hitelintézet vagy a kincstár vagy a munkáltató bármely oknál fogva korábbi időpontban az akkor hatályos rendelkezések alapján már megvizsgálta és megállapította, e feltétel fennállása a korábbi vizsgálatról készült okirat másolatával vagy a hitelintézet erről szóló igazolásával is igazolható.

(6) Lakás építése, építtetése esetén az (1) bekezdés szerinti dokumentumokat a magánszemély az együttköltöző családtagok várható számáról szóló nyilatkozata is pótolhatja, feltéve, hogy a lakásra vonatkozó használatbavételi engedély az 1. § (2) vagy (3) bekezdésben meghatározott időpontig nem áll a magánszemély rendelkezésére.

4. § A korábbi munkáltatótól a folyósítás évében és az azt megelőző négy évben kapott támogatás összegét az adózás rendjéről szóló 2003. évi XCII. törvény 46. § (5) bekezdése szerint a munkaviszony megszűnésekor kiadott igazolás vagy – ha az igazolás erre vonatkozó adatot nem tartalmaz – a magánszemély nyilatkozata igazolja.

5. § (1) A támogatás összege és a vételár, a teljes építési költség, valamint a korszerűsítésre fordított költség arányára vonatkozó feltételnek való megfelelést

a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a tulajdonjog, a földhasználati jog megszerzésére vonatkozó érvényes szerződés, vagy

b) lakás építése, építtetése, lakás alapterületének növelése, korszerűsítése, továbbá az ilyen célból lakáscélú felhasználásra felvett hitel esetén a 6. § (1) bekezdés b) vagy c) pontjában felsorolt, a támogatás összegének felhasználását igazoló okiratok, vagy az építés, építtetés, alapterület-növelés, korszerűsítés költségeit tartalmazó költségvetés

alapján kell vizsgálni.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérően a hitelintézettől vagy a korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó és azzal összefüggésben nyilvántartott más kötelezettségek – ideértve különösen a kamatot, a késedelmi pótlékot, a végrehajtási díjat, a jelzálogjog törlésének díját, az előtörlesztési díjat és az olyan biztosítás díját, amelynek biztosítói teljesítése kizárólag a hitel törlesztését szolgálja – megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a vételár, a teljes építési költség, a korszerűsítésre fordított költség és a támogatás arányára vonatkozó feltételnek való megfelelés igazolására a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés is elfogadható, ha az tartalmazza az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont

9.3.1. alpontjában meghatározott lakáscélú felhasználás költségére vonatkozó adatot.

6. § (1) A támogatás felhasználását

a) lakás tulajdonjogának és a lakáshoz kapcsolódó földhasználati jognak a megszerzése esetén az érvényes szerződés és az ingatlanügyi hatóságnak a tulajdonjog, földhasználati jog bejegyzését igazoló okirata, vagy az előzőekben felsorolt dokumentumok helyett a tulajdoni lap, valamint – a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év március 31. napja közötti időszakra vonatkozó – az összeg felhasználását – ideértve különösen a vételárnak az eladó részére történő kifizetését – igazoló okirat;

b) lakás építése, építtetése és lakás alapterületének növelése esetén a jogerős építési engedély, valamint az összeg felhasználását igazoló, a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla;

c) lakás korszerűsítése esetén a támogatás folyósítását megelőző hat hónapon belül és a folyósítás évét követő év utolsó napjáig kiállított, a magánszemély vagy a magánszemély Polgári Törvénykönyv szerinti közeli hozzátartozója nevére kiállított számla;

d) a magánszemély által adósként, adóstársként hitelintézettől vagy korábbi munkáltatótól lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatás esetén a hitelintézettel, korábbi munkáltatóval fennálló hitelszerződés, továbbá – a támogatás folyósításának évére vonatkozó – az összeg felhasználását, a hitel törlesztését igazoló okirat, különösen számla-kivonat; vagy

e) az a)–d) pontban felsorolt okiratok, bizonylatok másolata

igazolja azzal, hogy amennyiben a támogatást hitelintézettől a (2) bekezdés c) pontja szerinti szerződés alapján felvett hitel visszafizetéséhez nyújtják, akkor a támogatás felhasználásának igazolásához az a kölcsön- vagy hitelszerződés is szükséges, amelyből származó követelés törlesztése, visszafizetése érdekében a (2) bekezdés

c) pontjában meghatározott szerződést megkötötték.

(2) Az (1) bekezdés d) pontjának alkalmazásában lakáscélú felhasználásra felvett hitelről szóló szerződésnek minősül

a) a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló törvény szerinti lakáscélú hitel- vagy kölcsönszerződés, függetlenül a szerződéskötés időpontjától, ide nem értve a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon felújítási célból felvett hitelről vagy kölcsönről szóló szerződést,

b) az a hitel- vagy kölcsönszerződés, amelyet lakást terhelő jelzálogjog nem biztosít, de amelyet a hitelszerződésből vagy a hiteligénylésből megállapítható módon az Szja tv. 1. számú melléklet 9. pont ‌‌

9.3.1. alpontja szerinti lakáscélú felhasználás céljából kötöttek, vagy

c) az a kölcsön- vagy hitelszerződés, amelyet a hitelszerződésből megállapítható módon az a) és b) pontban meghatározott kölcsön- vagy hitelszerződés visszafizetése, törlesztése céljából kötöttek, ideértve a gyűjtőszámlahitel-szerződést is.

(3) Az (1) bekezdés d) pontja szerinti igazolás beszerzése nem szükséges akkor, ha a hitelintézettől lakáscélú felhasználásra felvett hitel visszafizetéséhez, törlesztéséhez, a hitelhez kapcsolódó más kötelezettségek megfizetéséhez nyújtott támogatást a magánszemély önálló (giro-képes) hitelszámlájára, vagy a hitelt nyújtó hitelintézet törlesztéshez használt központi elszámoló számlájára utalják.

(4) Nem vehető figyelembe a további támogatás felhasználásának igazolása során az az (1) bekezdés szerint igazolt azon összeg, amelyet a munkáltató bármely korábban folyósított támogatás felhasználásának igazolása során már figyelembe vett.

7. § Az adómentesség feltételeinek vizsgálata során nem kell vizsgálni azt a körülményt, hogy ugyanazon lakáshoz kapcsolódóan a magánszemélyen kívül más személy – különösen a magánszemély hozzátartozója – részesül-e vagy részesült-e a támogatásban.

8. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

9. § E rendeletet a hatálybalépését követően folyósított támogatásokra kell alkalmazni. A munkáltató választása szerint e rendelet rendelkezései a 2014. január 1-jén vagy azt követően nyújtott támogatásokra is alkalmazhatók.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

nemzetgazdasági miniszter

A nemzeti fejlesztési miniszter 15/2014. (IV. 3.) NFM rendelete egyes légiközlekedési tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (2) bekezdés u) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés n) pontjában, a 4. alcím tekintetében a légiközlekedésről szóló 1995. évi XCVII. törvény 74. § (1) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 84. § e) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva,

az 1–3. alcím tekintetében a honvédelemről és a Magyar Honvédségről, valamint a különleges jogrendben bevezethető intézkedésekről szóló 2011. évi CXIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 290/2011. (XII. 22.) Korm. rendelet

2. § (1) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró honvédelmi miniszterrel, valamint a 3. alcím tekintetében az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet

94. § k) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró vidékfejlesztési miniszterrel egyetértésben a következőket rendelem el:

1. A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet módosítása

1. § A Magyar Köztársaság légterében és repülőterein történő repülések végrehajtásának szabályairól szóló 14/2000. (XI. 14.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R1.) melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

2. A légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet módosítása

2. § A légiforgalom irányításának szabályairól szóló 16/2000. (XI. 22.) KöViM rendelet (a továbbiakban: R2.) 1. számú és

2. számú melléklete a 2. melléklet szerint módosul.

3. A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet módosítása

3. § A magyar légtér légiközlekedés céljára történő kijelöléséről szóló 26/2007. (III. 1.) GKM–HM–KvVM együttes rendelet (a továbbiakban: R3.) 1/D. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) A kérelmező végleges javaslatát annak teljes dokumentációjával terjeszti az NLKM elé, amely testület döntési javaslatot készít a végleges javaslatról. A végleges javaslat támogatása esetében az NLKM döntési javaslatát az NLKM Titkára a közlekedésért felelős miniszter elé terjeszti e rendeletben történő kihirdetés céljából.”

4. § Az R3. 6. § (4) bekezdés a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Környezetvédelmi szempontból korlátozott légtérben)

„a) nem létesíthető repülőtér vagy leszállóhely, kivéve a mező- és erdőgazdasági légi munkavégzéshez szükséges

„B” osztályú leszállóhelyet;”

5. § Az R3. 12. §-át megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„A koordinált légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet”

6. § Az R3. 12. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A koordinációs feladatokat ellátó szervezet gondoskodik arról, hogy a földi telepítésű rádióállomás működtetését olyan személy lássa el, aki léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló rendelet alapján légiforgalmi földi rádióállomás kezelésére jogosult.”

7. § Az R3. 15. § (5) és (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Ha

a) az eseti légtér kijelölését

aa) ellenőrzött légtérben tervezik vagy

ab) olyan légtérben tervezik, amelyben műszer szerinti repülési eljárás engedélyezett vagy

b) a kérelmezett eseti légtér

ba) és az aa) vagy ab) alpontban meghatározott légtér magassági határai között kevesebb, mint 1000 láb (300 m) van vagy

bb) az aa) vagy ab) alpontokban meghatározott légterek oldalhatárától kevesebb, mint 2,5 NM-re (5 km) helyezkedik el,

a kérelemhez a kérelmezőnek mellékelnie kell az illetékes légiforgalmi szolgáltató véleményét a közzétett repülési eljárások biztonságos végrehajthatóságáról az eseti légtér kijelölése esetén, valamint a 2150/2005/EK bizottsági rendelet 7. cikkében meghatározott biztonsági elemzést a 4. melléklet 3.2. és 3.6. pontjában foglalt tartalmi követelmények szerint.

(6) Az eseti légtér felső határát úgy kell megállapítani, hogy az 500 lábra (150 m) végződjön.”

8. § Az R3. 16. §-a a következő (6) bekezdéssel egészül ki:

„(6) Az ellenőrzött légtérben kijelölt eseti légtér felső magasságát az eseti légtérben üzemelő légijármű legfeljebb 500 láb (150 m) távolságra közelítheti meg.”

9. § Az R3. „Az eseti légtér igénybevétele” alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § Ha az eseti légteret vagy annak egy részét ellenőrzött légtérben tervezik kijelölni, a 16. § (1)–(2) bekezdésében meghatározottaktól el lehet térni az eseti légtér kérelmezője és a Budapest ATS Központ között létrejött, a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban meghatározottak szerint.”

10. § (1) Az R3. 18/A. §-a és az azt megelőző alcím címe helyébe a következő rendelkezés lép:

„Drop Zone légtér kijelölése és igénylése

18/A. § (1) Drop Zone légtér kijelölése iránti kérelmet a repülőtéren légiforgalmi szolgálatot ellátó szervezet vagy ennek hiányában a repülőtér üzemben tartója nyújthat be.

(2) A Drop Zone légtér felső határát úgy kell megállapítani, hogy az 500 lábra (150 m) végződjön.

(3) A Drop Zone légtérhez kapcsolódó repülőtér üzemben tartója és a gyakorló ejtőernyős ugrást vagy gyakorló műrepülést végrehajtó szervezet vagy szervezetek közötti eljárásokat a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni.”

(2) Az R3. a 18/A. §-t követően a következő 18/B. §-sal egészül ki:

„18/B. § (1) A Drop Zone légtér igénylési rendjét a Budapest ATS Központ vagy az illetékes légiforgalmi irányító szolgálat és a koordinációs feladatokat ellátó szervezet között a légiközlekedési hatóság által jóváhagyott együttműködési megállapodásban kell rögzíteni, ha

a) a Drop Zone légteret vagy egy részét ellenőrzött légtérben jelölték ki,

b) a Drop Zone légtér és az ellenőrzött légtér magassági határai között kevesebb, mint 1000 láb (300 m) van vagy

c) a Drop Zone légtér az ellenőrzött légtér oldalhatárától kevesebb, mint 2,5 NM-re (5 km) helyezkedik el.

(2) Az (1) bekezdésben meghatározott együttműködési megállapodásban meg kell határozni a Drop Zone légtér igénylésével és igénybevételével kapcsolatos eljárásokat, amelyeknek biztosítaniuk kell az ellenőrzött légtérben üzemelő légiforgalom biztonságos, gyors és rendszeres áramlását, valamint figyelembe kell venniük a honvédelmi érdekeket.

(3) Az (1) bekezdésben foglaltaktól eltérő esetben a Drop Zone légtér igénylését a koordinációs feladatokat ellátó szervezetnek legkésőbb az igénybevételt megelőző 30 perccel telefonon vagy elektronikus úton be kell jelentenie a Budapest ATS Központnak.

(4) Időszakosan korlátozott légteret érintő Drop Zone légtér az időszakosan korlátozott légtér működésével egyidejűleg nem igényelhető.”

11. § Az R3. a 18/B. §-t követően a következő 18/C–18/H. §-sal és azokat megelőzően a következő alcím-címekkel egészül ki:

„A Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet

18/C. § (1) A Drop Zone légtérben – a (2) bekezdésben foglalt eltéréssel – a repülőtér üzemben tartójának a légiközlekedési hatóság engedélyével koordinációs feladatokat kell ellátnia, amely feladatokra a 12. § (2)–(3) bekezdésében és (4) bekezdés a)–c) és e) pontjában, valamint (5) bekezdésében meghatározottakat kell alkalmazni.

(2) Ha a Drop Zone légtér olyan repülőtéren kerül kijelölésre, amelyen repülőtéri repüléstájékoztató szolgálatot biztosítanak, a repülőtéri repüléstájékoztató szolgálat illetékessége kiterjed a Drop Zone légtérre, amelyben a koordinációs feladatokat is ellátja.

(3) A Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet a Drop Zone légtérben működő légijárműveket rádión tájékoztatja a légtér igénybevételének befejező időpontjáról és a Drop Zone légtér egyéb korlátozásáról.

(4) Az (1) bekezdés szerinti engedélyre a 13. §-ban meghatározottakat kell alkalmazni.

18/D. § A koordinációs feladatokat ellátó szervezet a 18/C. § (1) bekezdésében meghatározott engedély megszerzését követően írásban tájékoztatja a Budapest ATS Központot a légtér igénylésére jogosult személyekről, kivéve, ha a két szervezet között együttműködési megállapodás kerül megkötésre.

A Drop Zone légtér igénybevétele

18/E. § (1) A Drop Zone légteret működési ideje alatt

a) kizárólag VFR szerint működő légijármű veheti igénybe, a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezet által megadott kezdő és befejező időpont között és magasságig,

b) a légijárműnek a közzétett frekvencián kétoldalú rádióösszeköttetést kell fenntartania a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezettel és meg kell adnia a repülésre vonatkozó adatokat, valamint a kétoldalú rádióösszeköttetés megszakadása esetén a Drop Zone légteret a legrövidebb időn belül el kell hagynia, és erről a lehető legrövidebb időn belül tájékoztatnia kell a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezetet.

(2) A Drop Zone légtérben ejtőernyős ugrást és gyakorló műrepülést egy időben végrehajtani nem lehet.

(3) A Drop Zone légtér felső magasságát a Drop Zone légtérben üzemelő légijármű legfeljebb 500 láb (150 m) távolságra közelítheti meg.

(4) Ha a Drop Zone légtér vagy annak egy része ellenőrzött légtérben került kijelölésre,

a) a légijármű vezetőnek az ellenőrzött légtérben illetékes ATC egység frekvenciáját folyamatosan figyelnie kell,

b) a légijármű a Drop Zone légtérből az ellenőrzött légtérbe az illetékes ATC egység engedélyével léphet be, valamint

c) valamennyi légijárműnek a koordinációs feladatokat ellátó szervezet tájékoztatásának megfelelően

– a tájékoztatásban szereplő befejezési időpontig – el kell hagynia a Drop Zone légteret vagy le kell süllyednie a megadott magasságra és erről rádión keresztül tájékoztatnia kell a koordinációs feladatokat ellátó szervezetet.

(5) A Drop Zone légteret gyakorló ejtőernyős dobás céljából kizárólag működőképes C vagy S módú transzponderrel és legalább két készlet működőképes rádióegységgel felszerelt légijárművek vehetik igénybe. A transzpondert a Drop Zone légtér igénybevételekor működtetni kell.

(6) A Drop Zone légteret gyakorló műrepülés céljából működőképes rádióberendezéssel felszerelt légijármű veheti igénybe és a rádióberendezést az igénybevétel alatt folyamatosan működtetni kell.

(7) A működő Drop Zone légtér átrepülése előtt a légijármű vezetőnek fel kell vennie a kapcsolatot a légtér közzétett frekvenciáján a Drop Zone légtér koordinációs feladatait ellátó szervezettel és kizárólag a szervezet hozzájárulása esetén repülhet be a légtérbe.

(8) A működő Drop Zone légtérben a gyakorló ejtőernyős dobást vagy a gyakorló műrepülést végző légijárműnek elsőbbsége van az átrepülő forgalommal szemben, azzal, hogy biztosítani kell a kényszerhelyzetben lévő légijármű, a légvédelmi repülés, a kutató-mentő repülést végző légijármű, a mentőrepülés, valamint a rendészeti vagy bűnüldözés feladata céljából végzett repülés elsőbbségét.

Műrepülő légtér

18/F. § (1) Műrepülő légteret kizárólag nem ellenőrzött légtérben lehet kijelölni oly módon, hogy

a) a műrepülő légtér és az ellenőrzött légtér magassági határai között legalább 1000 láb (300 m) vagy

b) a műrepülő légtér és az ellenőrzött légtér oldalhatárától legalább 2,5 NM (5 km) távolság legyen.

(2) A műrepülő légtér alsó határa nem lehet kevesebb, mint 1000 láb (300 m) AGL.

(3) Repülőtér felett műrepülő légteret akkor lehet kijelölni, ha a repülőtér nem rendelkezik kijelölt légtérrel. A kijelöléshez szükséges a repülőtér üzemben tartójának a hozzájárulása.

Műrepülő légtér igénybevétele

18/G. § (1) Az igénybevételhez szükséges az illetékes légiforgalmi szolgálat hozzájárulása.

(2) A légtér elhagyását közölni kell az illetékes légiforgalmi szolgálattal.

(3) A műrepülő légteret működőképes rádióberendezéssel felszerelt légijármű veheti igénybe és a rádióberendezést az igénybevétel alatt folyamatosan működtetni kell.

Légtéradatok archiválása

18/H. § A veszélyes légtér, az időszakosan korlátozott légtér, az eseti légtér, a koordinált légtér, a Drop Zone légtér és a műrepülő légtér igénylésére és igénybevételére vonatkozó, a Budapest ATS Központnak megadott adatokat a Budapest ATS Központnak 60 napig meg kell őriznie.”

12. § Az R3. 21. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A katonai légi folyosók igénybevételére vonatkozó – az NLKM légtérfelhasználásra vonatkozó stratégiai elvei alapján összeállított – előzetes tervet az igénybevétel napját megelőző munkanap helyi idő szerint 12.00 óráig kell megküldeni a Budapest ATS Központnak.”

13. § Az R3. 24. §-a a következő 12a. ponttal egészül ki:

(E rendelet alkalmazásában:)

„12a. Drop Zone légtér: meghatározott kiterjedésű, elsődlegesen a gyakorló ejtőernyős ugrások védelme céljából, repülőterek felett kijelölt légtér, amely gyakorló műrepülés végrehajtására is igénybe vehető, és amelyben – TIZ-hez kapcsolódó légtér kivételével – légiforgalmi szolgáltatást nem nyújtanak;”

14. § Az R3. „Záró rendelkezések” alcíme a következő 26. §-sal egészül ki:

„26. § Eseti légtér gyakorló ejtőernyős ugrás vagy gyakorló műrepülés céljából 2015. március 31-ig jelölhető ki.”

15. § (1) Az R3. 9. § (4) bekezdésében az „a Nemzeti Légtér Koordinációs Bizottság (a továbbiakban: NLKB)” szövegrész helyébe az „az NLKM” szöveg lép.

(2) Hatályát veszti az R3.

a) 1/C. § (1) bekezdésében az „a közlekedésért felelős miniszter útján” szövegrész és

b) 25. § (4) bekezdése.

(3) Hatályát veszti az R3.

a) 15. § (3) bekezdésében az „– a (4) bekezdésben foglalt eltéréssel –” szövegrész,

b) 15. § (4) bekezdése,

c) 15/A. § (1) bekezdés d) pontja,

d) 15/A. § (3) bekezdése.

16. § (1) Az R3. 2. melléklete a 3. melléklet szerint módosul.

(2) Az R3. 2. melléklete a 4. melléklet szerint módosul.

(3) Az R3. 2. melléklete az 5. melléklet szerint módosul.

(4) Az R3. 4. melléklete a 6. melléklet szerint módosul.

4. A léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló 68/2011. (XI. 30.) NFM rendelet módosítása

17. § A léginavigációs és a légiközlekedés biztonságát szolgáló egyéb földi berendezések engedélyezési eljárásáról és hatósági felügyeletéről szóló 68/2011. (XI. 30.) NFM rendelet (a továbbiakban: R4.) 15. §

a) (2) bekezdésében és (3) bekezdés b) pontjában a „légiforgalmi földi rádió” szövegrész helyébe „légiforgalmi földi rádióállomás” szöveg,

b) (4) bekezdés b) pontjában az „a (3) bekezdés b) pontja alól” szövegrész helyébe az „a (3) bekezdés b) és

c) pontja alól” szöveg,

c) (4) bekezdés c) pontjában a „vizsga rádiótávbeszélő eljárások, kifejezések része alól” szövegrész helyébe a „vizsgának a (3) bekezdés a) pont aa) és ab) alpontjában meghatározott része alól” szöveg

lép.

18. § Az R4. 16. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Repülőtéren üzemeltetett légiforgalmi földi rádióállomás kezelésének megkezdése előtt az engedélyesnek el kell végeznie a repülőtér üzemben tartója által szervezett, az adott repülőtér működésére, valamint a használt berendezésre vonatkozó képzést.”

5. Záró rendelkezések

19. § (1) Ez a rendelet – a (2)–(4) bekezdésben meghatározott kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 16. § (2) bekezdése, valamint a 4. melléklet 2014. április 21-én lép hatályba.

(3) A 16. § (3) bekezdése, valamint az 5. melléklet 2014. június 1-jén lép hatályba.

(4) A 15. § (3) bekezdése 2015. március 31-én lép hatályba.

Xxxxxx Xxxxxxxx s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

1. melléklet a 15/2014. (IV. 3.) NFM rendelethez

Az R1. mellékletének módosítása

1. Az R1. melléklet 2. Fejezet 2.1.6.1. pont c) alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(Budapest FIR-ben ejtőernyős ugrások az alábbi helyeken hajthatók végre:)

„c) külön erre a célra kijelölt légterekben.”

2. Az R1. melléklet 2. Fejezet „2.7. Légiforgalmi tanácsadó szolgálat” alcím helyébe a következő rendelkezés lép:

„2.7. Légiforgalmi tanácsadó és repüléstájékoztató szolgálatok

A tanácsadó egységek nem adnak „engedélyeket”, csak a „tanácsolni” vagy „javasolni” szavakat használják, amikor kitérési tevékenységet javasolnak a légijárműnek.

A légiforgalmi tanácsadó szolgálat, valamint a repüléstájékoztató szolgálat az összeütközések elkerülése vonatkozásában nem nyújtja azt a biztonsági fokot és nem vállalja ugyanazokat a felelősségeket, mint a légiforgalmi

irányító szolgálat, mivel a szolgálatot ellátó egység rendelkezésére álló, az adott légtérben lévő forgalmi helyzetre vonatkozó információk (ATS felderítő berendezésen alapuló információk, repülési adatok) nem teljesek. Ezek az ATS egységek nem vállalhatnak felelősséget a megfelelő forgalmi tájékoztatás adásáért, sem az adatok pontosságáért.

2.7.1. A kizárólag légiforgalmi tanácsadó vagy repüléstájékoztató szolgáltatásban részesített légijármű esetében a légijármű parancsnoka felelős a repülési terv bármilyen javasolt változtatásával összefüggő döntés meghozatalában.

2.7.2. A légiforgalmi tanácsadó szolgáltatásban részesülő légijármű jogosult eldönteni, hogy a javasolt változtatást végrehajtja-e. Az elhatározásról haladéktalanul tájékoztatnia kell az érintett ATS egységet.

2.7.3. A légiforgalmi tanácsadói légtérben üzemeltetett légijármű repülési profilját az illetékes ATS egység hozzájárulása nélkül is megváltoztathatja, de a megváltoztatás előtt erről tájékoztatnia kell az illetékes ATS egységet és meg kell várnia a tájékoztatás nyugtázását vagy az ezzel kapcsolatos esetleges tanácsot.

2.7.4. Ellenőrzött légtéren kívüli repülés esetében a repülési terv benyújtásával automatikusan megtörténik a repüléstájékoztató szolgáltatás biztosítására vonatkozó kérés.

2.7.5. Az ellenőrzött légtéren kívül üzemeltetett, repülési tervet be nem nyújtott légijármű repüléstájékoztató és riasztó szolgálatban nem részesül, és a légijármű tájékoztatást csak külön kérésre kaphat, továbbá az ATS egységek a légijárművet nem tekintik ismert forgalomnak.

A kért tájékoztatás nem helyettesíti a repülésre történő megfelelő földi felkészülés szükségességét.

2.7.6. Ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijármű ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatást/tanácsadást – repülési terv benyújtásától függetlenül – külön kérésre kaphat.

2.7.6.1. Repülési tervet be nem nyújtott légijárműnek – egyéb repülési tervet benyújtott légijármű számára ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatás érdekében – kijelölt egyedi SSR kód nem jelenti azt, hogy ezt követően a légijárművet nyomon követik.

2.7.6.1.1. Egyes ATS felderítő berendezések felderítése – különösen az alacsony magasságokon – nem teljes. Az ellenőrzött légtéren kívül, VFR szerint működő légijármű számára az ATS felderítő berendezésen alapuló forgalmi tájékoztatás alkalomszerű, és a felderítő berendezések által észlelt egyéb légijárműre vonatkozóan lehetséges.”

3. Az R1. melléklet „E” Függelék II. RÉSZ „II.2. Az FPL űrlap kitöltése” alrész „II.2.2. Az FPL űrlap rovatainak és mezőinek kitöltése” cím „10. ROVAT: BERENDEZÉSEK (KOMMUNIKÁCIÓS, NAVIGÁCIÓS ÉS MEGKÖZELÍTÉSI) ÉS KÉPESSÉGEK” alcím alatt az SSR „S” mód jelölésére alkalmazható betűjelzéseket tartalmazó táblázat utolsó, „X” betűjelű sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„X „S” módú transzponder légijármű azonosító jel és nyomásmagasság továbbítás nélkül.”

4. Az R1. melléklet „K” Függelék 1.7. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.7. Az AFIS egység a TIZ határánál várakoztathatja

a) a VFR légijárművet azokon a repülőtereken, ahol műszer szerinti megközelítési eljárások végrehajtása is lehetséges, ha a várakoztatás egy műszer szerinti megközelítést végrehajtó IFR légijármű biztonsága érdekében szükséges,

b) a légijárművet azokon a repülőtereken, ahol Drop Zone légtér van kijelölve, ha a várakoztatás a gyakorló ejtőernyős dobás vagy gyakorló műrepülés biztonságos végrehajtása érdekében szükséges.”

5. Hatályát veszti az R1. melléklet 2. Fejezet 2.1.7.1. pont d) alpontja.

2. melléklet a 15/2014. (IV. 3.) NFM rendelethez

Az R2. 1. számú és 2. számú mellékletének módosítása

1. Az R2. 1. számú melléklet 1. Fejezet „1.15 Együttműködés a szomszédos ATS egységek között” alcím 1.15.1.3 pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„1.15.1.3 A két állam légiforgalmi szolgálati egységeinek vezetői által aláírt LoA – az 1.15.1.3.2. pontban foglalt eltéréssel – Magyarországon a légiközlekedési hatóság jóváhagyását követően lép hatályba.”

2. Az R2. 2. számú melléklet 2. Függelék „1. A közlemények tartalma, formátuma, adatszabályok” cím „10. Rovat típus

– A légijármű berendezései és azok képességei” alcím „(b) Felderítő berendezések és képességek” pontban az SSR mód S jelölésére alkalmazható betűjelzéseket tartalmazó táblázat utolsó, „X” betűjelű sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„X S módú transzponder légijármű azonosító jel és nyomásmagasság továbbítás nélkül.”

3. melléklet a 15/2014. (IV. 3.) NFM rendelethez

Az R3. 2. mellékletének módosítása

1. Az R3. 2. melléklet „I. ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK” fejezet „ATS átruházás” cím „1. Budapest ACC és Wien ATCC között:” alcím „a) Egyszerűsített szektorhatár” pont (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az egyszerűsített szektorhatárt az alábbi koordinátákat összekötő egyenes szakaszok jelölik ki: 480024N 0170939E – 474227N 0170500E – 473244N 0164214E – 465952N 0161329E – 465046N 0162019E.”

2. Az R3. 2. melléklet „I. ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK” fejezet „ATS átruházás” cím „1. Budapest ACC és Wien ATCC között:” alcím „b) LESMO AREA” pont (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 480024N 0170939E – (Magyar/Szlovák) országhatár – 474906N 0173651E – 474449N 0173000E – 473559N

0172918E – 473559N 0171554E – 473555N 0164005E – (Magyar/Osztrák) országhatár – 480024N 0170939E földrajzi koordináták által bezárt terület C osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 5500 láb (1700 m) AMSL magasságtól FL245 (7450 m) magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért WIEN ATCC a felelős.”

3. Az R3. 2. melléklet „I. ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK” fejezet „ATS ÁTRUHÁZÁS” cím „2. Budapest ACC, Budapest APP és Bratislava ACC, Kosice APP, Stefánik APP között:” alcím „a) Kosice TMA2” pont (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) A 482346N 0202459E – 481110N 0210551E – 481703N 0214953E – 482000N 0214901E földrajzi koordináták és

Budapest FIR határa által bezárt terület (Kosice TMA2) D osztályú ellenőrzött légtérnek minősül 1000 láb (300 m) AGL magasságtól 9500 láb (2900 m) AMSL magasságig, ahol a légiforgalmi irányító, a repüléstájékoztató és a riasztó szolgálat ellátásáért Kosice Approach a felelős. A légijárműveknek fedélzeti válaszjeladóval kell rendelkezniük.”

4. Az R3. 2. melléklet „III. IDŐSZAKOSAN KORLÁTOZOTT LÉGTEREK (TRA)” fejezet „További szabályok:” cím 3. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„3. Az LHTRA 13, 14A, 14B, 14C és 15A, 15B, 15C kivételével valamennyi időszakosan korlátozott légtérben a Magyar Honvédség vagy más szövetséges fegyveres erő kijelölt katonai szervezete légvédelmi irányító szolgálatot biztosít. Az LHTRA 13, 14A, 14B, 14C és 15A, 15B, 15C légterek a szolnoki katonai légiforgalmi irányító szolgálat illetékességi körzetei.”

4. melléklet a 15/2014. (IV. 3.) NFM rendelethez

Az R3. 2. mellékletének módosítása

Az R3. 2. melléklet „II. NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK” fejezet „Nem ellenőrzött légterek” című táblázat az LHSA2 azonosítójú sora helyébe a következő rendelkezés lép:

„Kiliti „Skydive Balaton” Drop

Zone

11,11 km (6 NM) sugarú kör a 465119N 0180551E

középpont körül

FL155 (4750 m STD) / GND

(ICAO „G”)

Közzétett üzemidő szerint.”

5. melléklet a 15/2014. (IV. 3.) NFM rendelethez

Az R3. 2. mellékletének módosítása

1. Az R3. 2. melléklet „II. NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK” fejezet „Nem ellenőrzött légterek” című táblázat a Sármellék TIZ2 azonosítójú sort követően a következő sorral egészül ki:

„Tököl TIZ
472257N 0185724E
472140N 0190505E 471556N 0185907E	3500’ (1050 m) AMSL / GND	(ICAO „F”) Közzétett üzemidő szerint.”
472014N 0185339E
472257N 0185724E

2. Az R3. 2. melléklet „II. NEM ELLENŐRZÖTT LÉGTEREK” fejezet „Nem ellenőrzött légterek” című táblázata a következő sorral egészül ki:

„Tököl Drop Zone

3,15 km (1,7 NM) sugarú kör a 472037N 0185909E

FL145 (4450 m STD) / 3500’

(ICAO „G”) Közzétett üzemidő szerint.”

középpont körül

6. melléklet a 15/2014. (IV. 3.) NFM rendelethez

Az R3. 4. mellékletének módosítása

Az R3. 4. melléklet 4. pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

„4. Az ESARR előírásoknak megfelelő, az EUROCONTROL Safety Assessment Methodology elemeivel megegyező tartalmú biztonsági felmérés elkészítésének elsajátítására alkalmas képzettség

Az EUROCONTROL – Institute of Air Navigation Services (Léginavigációs Szolgálatok Képzőintézete) képzése, a következő képzési modulokkal:

Kötelező elemek:

Introduction to Safety Assessment Methodology (SAF-SAM)

Functional Hazard Assessment – Total System Approach (SAF-SAM1-FHA) vagy

Introduction to Safety Assessment (SAF-SA1) Ajánlott elemek:

Preliminary System Safety Assessment for ATM system designers (SAF-SAM2-PSSA) System Safety Assessment for Implementation and Monitoring (SAF-SAM3-SSA) vagy

Safety Assessment for Practitioners (SAF-SA2)”

A nemzeti fejlesztési miniszter 16/2014. (IV. 3.) NFM rendelete ‌‌

a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló

27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról szóló 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet módosításáról

Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 109. § (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet 1. melléklet 13. pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § b) pontjában megállapított feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben – a következőket rendelem el:

		1. A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet módosítása
1. §	(1) (2)	A fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet (a továbbiakban: NFM rendelet) 9. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek: „(1) Az előirányzat felhasználható a) a Győr, keleti iparterület körüljárását biztosító közútnak a Kormány egyedi döntésén alapuló beruházás keretében történő előkészítésével és megépítésével, b) az M1 autópálya és a 14. számú főút közötti, a Győr, keleti elkerülő út előkészítése kapcsán az állami megrendelői (építtetői) feladatok ellátásával, c) az 5. számú főút 93+051 km szelvényében körforgalmi csomópont előkészítése kapcsán az állami megrendelői (építtetői) feladatok ellátásával, d) a Nyíregyházán, a 36. számú főúttal párhuzamos kerékpárút előkészítésével és megépítésével, valamint e) a 304. számú főút és a Miskolc Déli Ipari Park bekötő út keresztezésében létesítendő körforgalmú csomópont előkészítésével és megépítésével, ennek keretében az előkészítéssel, a területbiztosítással, a Közlekedésfejlesztési Koordinációs Központ (a továbbiakban: KKK) feladatkörébe nem utalt terveztetéssel, az előirányzat terhére megvalósuló projektek tanulmányterveinek előkészítésével, a közbeszerzési eljárások lefolytatásával, annak eredményeként a szerződéskötéssel, valamint a szerződések teljesítésének igazolásával összefüggő költségekre. (2) Az előirányzat felhasználása az (1) bekezdés a), b) és e) pontjában meghatározott feladatok ellátására a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt.-vel (a továbbiakban: NIF Zrt.), az (1) bekezdés c) és d) pontjában meghatározott feladatok ellátására a Magyar Közút Nonprofit Zrt.-vel, mint a beruházás megvalósítójával kötött támogatási szerződés alapján történik.” Az NFM rendelet 9. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(5) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben rögzítettek szerint teljesítésarányosan részletekben, a beszámoló vagy részbeszámoló elfogadását követően kerül sor. A támogatás terhére támogatási előleg folyósítható.”
2. §		Az NFM rendelet 12. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(4) A támogatás folyósítására a támogatási szerződésben rögzítettek szerint teljesítésarányosan részletekben, a beszámoló vagy részbeszámoló elfogadását követően kerül sor. A támogatás terhére támogatási előleg folyósítható.”
3. §		Az NFM rendelet 17. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép: „(2) A támogatás rendelkezésre bocsátására vissza nem térítendő támogatás útján a kedvezményezett részére történő közvetlen kifizetéssel kerül sor.”
4. §	(1)	Az NFM rendelet 20. § (1) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép: (Az előirányzat felhasználható a KTI Nonprofit Kft.) „b) az elektronikus jegy- és bérletrendszer átjárhatósága műszaki követelményeinek kialakításában való közreműködéssel és a vállalati e-ticketing rendszerek együttműködésével, a megvalósult elektronikus jegy- és bérletrendszer ellenőrzésével,” (kapcsolatos feladatai finanszírozására.)

	(2)	Az NFM rendelet 20. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
		[Az (1) bekezdésben meghatározott felhasználási célok magukban foglalják]
		„b) a központi koordinációs szervezet kialakítását és működtetését, ideértve a központi hely-, útvonal-, kedvezmény-
		és tarifaazonosító rendszer, továbbá a központi háttérrendszer szoftver funkciók kiépítését és működtetését, és”
5. §		Az NFM rendelet 22. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(1) Az előirányzat felhasználható a Tisza folyón, valamint a Kőrös, a Sajó és a Szamos folyókon a köteles kompok
		közlekedésbiztonságot fokozó átalakítására.”
6. §		Az NFM rendelet 22/A. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lép:
		„(2) Az (1) bekezdés a) pontjában meghatározott feladatok elvégzésére a KKK a Nemzeti Útdíjfizetési
		Szolgáltató Zrt.-vel szolgáltatási szerződést köt.”
7. §		Az NFM rendelet 29. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
		„(3) A támogatás terhére előleg folyósítható.”
8. §		Az NFM rendelet a következő 14/A. alcímmel egészül ki: „14/A. Csepeli hidak felújítása (00-00-00-00, ÁHT: 344684)
		29/A. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása a Budapest, Gubacsi úti híd rekonstrukciós munkáinak
		előkészítéséhez és megvalósításához.
		(2) Az előirányzat felhasználása a Budapest Főváros Főpolgármesteri Hivatallal, mint kedvezményezettel
		az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő
		támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel történik. A támogatás terhére támogatási
		előleg folyósítható.”
9. §		Az NFM rendelet a következő 16/A. alcímmel egészül ki: „16/A. Magyar légiközlekedés-történeti hagyaték létrehozása (00-00-00-00, ÁHT: 345062)
		31/A. § (1) Az előirányzat célja támogatás nyújtása a Budapest Xxxxx Xxxxxx Nemzetközi Repülőtéren – a magyar
		légiközlekedés-történeti hagyatékok összehangolásával és az iparági szereplőkkel szorosan együttműködve – egy,
		a XXI. századi elvárásoknak megfelelő repülőmúzeum és légiközlekedési látogatóközpont létrehozásához.
		(2) Az előirányzat felhasználása a Légiközlekedési Kulturális Központ Közhasznú Nonprofit Kft.-vel, mint
		kedvezményezettel az (1) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására kötött támogatási szerződés alapján,
		vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel történik. A támogatás
		terhére támogatási előleg folyósítható.
		(3) Az (1) bekezdés alapján nyújtott támogatás az Európai Bizottság SA 34.770 (2012/N-2) számú határozatával
		összhangban, az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. cikk (3) bekezdés d) pontja szerinti kulturális
		támogatásnak minősül, és a bizottsági határozattal összhangban nyújtható.”
10. §	(1)	Az NFM rendelet 35. § (1) és (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
		„(1) A területfejlesztési célelőirányzat (a továbbiakban: TFC) terhére a miniszter forrást biztosíthat
		a) területfejlesztési intézményrendszeri feladatok vonatkozásában
		aa) megyei önkormányzat,
		ab) regionális fejlesztési ügynökség, valamint
		ac) térségi fejlesztési tanács
		részére a területfejlesztésről és a területrendezésről szóló törvényben meghatározott feladatokhoz kapcsolódó
		tevékenységeikhez,
		b) területfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakmai háttérfeladatok vonatkozásában
		ba) a Széchenyi Programiroda Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság működéséhez és szakmai programjainak
		megvalósításához,
		bb) az Országos Területfejlesztési és Területrendezési Információs Rendszer 2014. évi működéséhez és szakmai
		feladatok ellátásához,
		bc) az ESZA Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban: ESZA Nonprofit Kft.)
		közhasznú feladatai, különösen egyes hazai és európai uniós támogatási konstrukciók közreműködő szervezeti

		feladatai ellátásához – az SLA rendszer keretében elszámolt tevékenységek költségei kivételével – és egyes szakmai
		feladatai végrehajtásához,
		bd) a Nemzeti Környezetvédelmi és Energia Központ Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (a továbbiakban:
		NKEK Nonprofit Kft.) közhasznú feladatai, különösen egyes hazai és európai uniós támogatási konstrukciók
		közreműködő szervezeti feladatai ellátásához – az SLA rendszer keretében elszámolt tevékenységek költségei
		kivételével – és egyes szakmai feladatai végrehajtásához,
		c) az ELI-HU Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság részére a szervezet hazai és nemzetközi feladatellátása során,
		a más támogatási szerződései keretében el nem számolható működési költségeire és egyéb ráfordításaira;
		d) a kincstár korábbi évek területfejlesztési pályázati rendszereivel kapcsolatos tevékenységének finanszírozásához,
		e) egyéb területfejlesztési, fejlesztéspolitikai szakmai feladatok ellátáshoz.
		(2) A miniszter az (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti kedvezményezettekkel támogatási szerződést köt. A támogatás
		rendelkezésre bocsátására a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor. A kedvezményezett részére
		nyújtott támogatás a támogatási szerződésben rögzített módon, beszámoló vagy részbeszámoló elfogadását
		követően folyósítható. A támogatás terhére támogatási előleg folyósítható. Az (1) bekezdés e) alpontja szerinti
		feladatokra a miniszter egyedi döntése alapján támogatási szerződés, valamint a közbeszerzésekről szóló törvény
		alapján kiválasztott szervezettel megbízási vagy vállalkozási szerződés is köthető.”
	(2)	Az NFM rendelet 35. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(4) Az (1) bekezdés a)–c) és e) pontja alapján vissza nem térítendő támogatás biztosítható.”
11. §		Az NFM rendelet a következő 21/A. alcímmel egészül ki: „21/A. Balaton fejlesztési feladatok támogatása (17-20-33-6, ÁHT: 344639)
		37/A. § (1) Az előirányzat célja a Balaton térségére vonatkozó, a hazai fejlesztéspolitikai célok elősegítését szolgáló
		szakmai projektek, programok előkészítésének, végrehajtásának támogatása.
		(2) Az előirányzat felhasználása a Balaton Fejlesztési Tanáccsal, mint kedvezményezettel kötött támogatási szerződés
		alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel történik.
		A támogatás terhére támogatási előleg folyósítható.”
12. §		Az NFM rendelet 44/A. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:
		„44/A. § Az előirányzat az intézményi kezességi díjtámogatások felhasználásáról és kezeléséről szóló rendelet
		alapján használható fel.”
13. §		Az NFM rendelet a következő 28/B. alcímmel egészül ki: „28/B. Kulturális célú fejlesztések (00-00-00-00, ÁHT: 345717)
		44/B. § (1) Az előirányzat célja az új budapesti konferencia-központ létesítésének előkészítésével kapcsolatos
		intézkedések, továbbá a Rubik kocka motívuma és gondolatisága által ihletett kiállítási központ megvalósításával
		összefüggő egyes feladatok ellátásához szükséges forrás biztosítása.
		(2) Az előirányzat felhasználása az MNV Zrt. útján a Kvtv. 1. melléklet XLIII. Az Állami vagyonnal kapcsolatos
		bevételek és kiadások fejezetébe történő előirányzat-átcsoportosítással történik.”
14. §	(1)	Az NFM rendelet 45. § (1) bekezdés c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
		(Az előirányzat célja:)
		„c) a Védelemszervezési rendszer fenntartási kötelezettségeinek biztosítása, valamint a Védelem és
		biztonságfejlesztési hírközlési céltartalék-képzési program finanszírozása,”
	(2)	Az NFM rendelet 45. § (1) bekezdése a következő k)–t) ponttal egészül ki:
		(Az előirányzat célja:)
		„k) az elektronikus kormányzással és a közigazgatási informatikával kapcsolatos kormányzati feladatok ellátásában
		történő közreműködés biztosítása,
		l) a közigazgatási informatikai biztonsági politika, az ellenőrzési rendszer és a megvalósításához szükséges
		alapfeltételek, valamint szabályozás kidolgozásában történő részvétel biztosítása,
		m) a központi költségvetési szervek informatikai rendszerei szolgáltatásainak és biztonságos üzemeltetésének
		fejlesztése, és az ehhez kapcsolódó információs társadalmi szolgáltatások technikai támogatása,
		n) technikai védelmi, megelőző és felvilágosító tevékenység finanszírozása,
		o) az informatikai és a hálózatbiztonságra, valamint a kritikus információs infrastruktúrák védelmére vonatkozó
		stratégiák és szabályozások előkészítésében való részvétel biztosítása,

p) a hálózatbiztonsági feladatok ellátásának finanszírozása,

q) a kormányzati információtechnológiai és hálózatbiztonsági információ-megosztási, incidens-kezelési együttműködési munkacsoport tevékenységének támogatása,

r) a NATO, az Európai Unió és más nemzetközi szervezet által szervezett gyakorlatokon a kormányzati részvétel előkészítésének, megszervezésének finanszírozása,

s) a miniszter információs rendszerek biztonságával összefüggő tevékenységének, feladatának ellátásához támogatás nyújtása,

t) az információs technológia biztonsági értékelésének közös kritériuma elnevezésű szabványrendszer támogatása.”

15. § Az NFM rendelet 46. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az (1) bekezdésben meghatározott célok teljesítése érdekében a miniszter a Nemzeti Információs Infrastruktúra Fejlesztési Intézettel, az Nemzeti Munkaügyi Hivatallal, valamint az űrkutatási ágazatban működő szervezetekkel, mint kedvezményezettel egyedi döntés alapján támogatási szerződést vagy vállalkozási szerződést köt.”

16. § Az NFM rendelet 50. § (3) és (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(3) Az előirányzat terhére végzendő feladatokról a MECSEK-ÖKO Környezetvédelmi Nonprofit Zrt. (a továbbiakban: MECSEK-ÖKO Zrt.) vagy jogutódja – felhasználási ütemezéssel és indokolással ellátott – felhasználási javaslatot készít.

(4) Az előirányzat felhasználására a (2) bekezdésben meghatározott feladatok ellátására a MECSEK-ÖKO Zrt.-vel vagy jogutódjával, mint kedvezményezettel kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatás formájában a kedvezményezett részére történő kifizetéssel kerül sor.”

17. § Az NFM rendelet 51. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„51. § (1) Az előirányzat forrást biztosít a hazai, energetikai ágazatban hasznosítható K+F projektek, találmányok előállításához, bemutatásához, továbbá nemzetközi kötelezettségekhez kapcsolódó jogi, illetve tanácsadói tevékenység ellátásához, törvényi szabályozást megalapozó hatástanulmányok elkészítéséhez.

(2) Az előirányzat biztosít fedezetet a bányászati, a földgáz-, villamosenergia- és távhőszektorhoz kapcsolódó energetikai tárgyú jogszabályok és közjogi szervezetszabályozó eszközök tervezetének elkészítéséhez szükséges külső szakértő bevonására.”

18. § Az NFM rendelet 54. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) A pályázati kiírást a pályázatkezeléssel megbízott szervezet honlapján is közzé kell tenni, a pályázati kiírás közzétételének időpontját a támogató határozza meg.”

19. § (1) Az NFM rendelet 57. § (3) bekezdés f ) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kezelő szerv a szerződésmódosításra irányuló kérelmet megvizsgálja. A kezelő szerv önállóan dönt a szerződésmódosításról, ha)

„f ) a projekt összköltségében 30%-ot meg nem haladó mértékben változnak a költségek az eredeti támogatási szerződésben rögzítetthez képest.”

(2) Az NFM rendelet 57. § (4) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(A kezelő szerv a szerződésmódosítási kérelmet az erre vonatkozó javaslattal együttesen a miniszter részére felterjeszti, ha)

„b) a projekt műszaki tartalmának módosítása esetén az energia megtakarítás értéke várhatóan nem éri el a támogatási szerződésben rögzített célérték 80%-át, vagy”

20. § (1) Az NFM rendelet 65. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(1) Az előirányzat célja

a) a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében létrejött tornaterem és tanuszoda PPP projektek magánbefektetőivel szemben fennálló, a PPP projekthez kapcsolódó lejárt pénzintézeti követelések megvásárlásához vagy a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében az egyes tornaterem és tanuszoda létesítményekhez kapcsolódóan létrejött PPP szerződések megszüntetéséhez, befejezetlen beruházás esetén a beruházás befejezéséhez és ennek során a létesítmények állami vagy közvetlenül önkormányzati tulajdonba vételéhez;

b) a Kormány határozatában megjelölt egyes oktatási létesítmények PPP-konstrukciójának megszüntetéséhez és a be nem fejezett létesítmények befejezéséhez

kapcsolódó költségek finanszírozása.”

(2) Az NFM rendelet 65. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az előirányzat felhasználható az (1) bekezdés a) pontja szerinti PPP szerződések megszüntetése vagy a megszüntetés előkészítése érdekében a PPP konstrukcióban résztvevő helyi önkormányzatok részére a létesítmény helyi önkormányzat általi megvásárlásához vagy a PPP projektekből eredő, magánbefektető felé fennálló tartozásai kiegyenlítéséhez, befejezetlen beruházás esetén a beruházás befejezéséhez kapcsolódó támogatás nyújtására. Az ilyen támogatás rendelkezésre bocsátására vissza nem térítendő támogatás útján a kedvezményezett vagy a kedvezményezett által a támogatási szerződésben megjelölt engedményes fizetési számlájára történő közvetlen kifizetéssel kerül sor. A támogatás terhére támogatási előleg folyósítható.”

(3) Az NFM rendelet 65. § (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(5) Az (1) bekezdés a) pontja szerinti célok megvalósítása érdekében az előirányzat felhasználása

a) a XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezetbe történő átcsoportosítást követően az MNV Zrt. vagy az MFB Magyar Fejlesztési Bank Zártkörűen Működő Részvénytársaság útján, vagy

b) a (3) bekezdésben meghatározott esetben az előirányzatból közvetlenül nyújtott támogatással történik.”

21. § Az NFM rendelet 43. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„43. Hozzájárulás a Művészetek Palotája működtetéséhez (17-20-36-6, ÁHT: 256101)

66. § (1) Az előirányzat célja a Művészetek Palotája működtetése keretében az éves rendelkezésre állási díj, valamint a közüzemi költségek finanszírozása.

(2) Az előirányzat felhasználása során a rendelkezésre állási, szolgáltatási és egyéb díjak kifizetése a szolgáltató által kiállított számlák alapján számlánként közvetlenül történik.”

22. § Az NFM rendelet 44. alcíme helyébe a következő rendelkezés lép:

„44. Hozzájárulás a sportlétesítmények PPP bérleti díjához (17-20-36-7, ÁHT: 270701)

67. § (1) Az előirányzat célja a Sport XXI. Létesítményfejlesztési Program keretében megvalósult tornatermek, tanuszodák és sportcsarnok szolgáltatási díja államra eső részének finanszírozása a szolgáltatási szerződések alapján.

(2) Az előirányzat az (1) bekezdésben felsoroltakon túl fedezetet biztosít az egyes sportlétesítményekhez kapcsolódóan létrejött PPP és egyéb szerződések megszüntetésével kapcsolatos szakértői, késedelmi kamat és egyéb díjakra.

(3) Az előirányzat felhasználása során a szolgáltatási és egyéb díjak kifizetése számlánként közvetlenül történik.”

23. § Az NFM rendelet a következő 44/A. alcímmel egészül ki:

„44/A. Hozzájárulás a felsőoktatási intézmények PPP bérleti díjához (17-20-36-8, ÁHT: 343006)

67/A. § (1) Az előirányzat célja hozzájárulás

a) oktatási-kutatási infrastruktúra bérleti díjához,

b) meglévő kollégiumi rekonstrukciók bérleti díjához,

c) új diákotthoni férőhelyek bérleti díjához.

(2) Az előirányzat az (1) bekezdésben felsoroltakon túl fedezetet biztosít a felsőoktatási PPP projektekkel kapcsolatos tanácsadási, szakértői, késedelmi kamat és egyéb díjakra,

(3) Az előirányzat felhasználása a Kvtv. 1. melléklet XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet javára történő előirányzat-átcsoportosítással történik a Kvtv. 23. § (4) bekezdése alapján.”

24. § Az NFM rendelet II. Fejezete a következő 55/A. alcímmel égészül ki:

„55/A. Szúnyogirtási program támogatása (00-00-00-00, ÁHT: 344728)

78/A. § (1) Az előirányzat célja a turisztikailag frekventált területeken a lakosság és a turisták komfortérzetének javítása céljából végzett csípőszúnyog-gyérítési feladatok ellátásához forrás biztosítása. Az előirányzat felhasználható az előirányzat kezelésével kapcsolatos költségek finanszírozására is.

(2) A támogatás mértéke a csípőszúnyog-gyérítési feladatok ellátását végzők részére az elszámolható költségük legfeljebb 50%-a.

(3) Az (1) bekezdésben meghatározott feladat ellátása egyedi támogatási döntés alapján kötött támogatási szerződés alapján, vissza nem térítendő támogatásnyújtás formájában történik. A támogatás terhére támogatási előleg folyósítható.

78/B. § (1) Az előirányzat kezelő szerve a MAG – Magyar Gazdaságfejlesztési Központi Zrt. (a továbbiakban: MAG Zrt.).

(2) Az előirányzat pénzügyi lebonyolítására nyitott elkülönített számla felett a MAG Zrt. rendelkezik.

(3) A MAG Zrt. ellátja a támogatási döntés előkészítésével, a miniszter támogatási döntése alapján a támogatási szerződés megkötésével, ellenjegyzésével, módosításával, a támogatási szerződéstől történő elállással vagy a támogatói szerződés felmondásával, a kötelezettségvállalás pénzügyi ellenjegyzésével, a kedvezményezett beszámoltatásával, a költségvetési támogatás felhasználásának ellenőrzésével, a teljesítés igazolásával, a jogosulatlanul igénybe vett költségvetési támogatás visszakövetelésével, az érvényesítéssel, az utalványozással, a könyvvezetéssel és a beszámoló előkészítésével kapcsolatos feladatokat. A kezelő szervi feladatok ellátására a miniszter megbízási szerződést köt a MAG Zrt.-vel.”

25. § Az NFM rendelet 82. § b) és c) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

(A)

„b) 45. § b) és f ) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 107. és 108. cikkének az általános gazdasági érdekű szolgáltatást nyújtó vállalkozások számára nyújtott csekély összegű támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2012. április 25-i 360/2012/EU bizottsági rendelet (HL L 114, 2012.4.26., 8-13. o.),

c) 20. §, a 45. § b) és f ) pontja az Európai Unió működéséről szóló szerződés 106. cikke (2) bekezdésének az általános gazdasági érdekű szolgáltatások nyújtásával megbízott egyes vállalkozások javára közszolgáltatás ellentételezése formájában nyújtott állami támogatásra való alkalmazásáról szóló, 2011. december 20-i 2012/21/EU bizottsági határozat (HL L 7., 2012.1.11., 3-10. o.)”

(hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.)

26. § Az NFM rendelet

a) 1. § (1) bekezdés a) pontjában a „központi költségvetéséről szóló törvény” szövegrész helyébe a „2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CXXX. törvény” szöveg,

b) 15. alcímének címében a „00-00-00-00” szövegrész helyébe a „00-00-00-00” szöveg,

c) 30. § (8) bekezdésében az „az Állami Autópálya Kezelő Zrt.” szövegrész helyébe az „a Nemzeti Útdíjfizetési Szolgáltató Zrt.” szöveg,

d) 53. § (1) bekezdésében az „elő-, illetve utófinanszírozására” szövegrész helyébe a „finanszírozására” szöveg,

e) 53. § (2) bekezdés j) pontjában az „elő-, illetve utófinanszírozása” szövegrész helyébe a „finanszírozása” szöveg lép.

27. § (1) Hatályát veszti az NFM rendelet 4. alcíme, 35. § (6) bekezdése, 31. alcíme, 32. alcíme, 50. § (5) bekezdése, 53. §

(6) bekezdése, 46. alcíme és 52. alcíme.

(2) Hatályát veszti az NFM rendelet

a) 53. § (3) bekezdésében az „elő- vagy utófinanszírozással” szövegrész,

b) 70. § (2) bekezdésében és 71. § (3) bekezdésében az „előfinanszírozás keretében” szövegrész.

2. A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról szóló 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet módosítása

28. § A Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról szóló 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet (a továbbiakban: Zfr.) 1. § a) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

(E rendelet hatálya)

„a) a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. melléklet XVII. Nemzeti Fejlesztés Minisztérium fejezet, 20. Fejezeti kezelésű előirányzat cím, 35. Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazati programok alcím, 4. Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer jogcím-csoport fejezeti kezelésű előirányzatra (a továbbiakban: ZFR),”

(terjed ki.)

29. § A Zfr. 3. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) A Zfr. terhére kell kifizetni az Európai Bizottság NER300 programjában támogatást nyert hazai projektek megvalósítására az Európai Bizottság határozatában megítélt és teljesített támogatást és az energiapolitikáért felelős miniszter (a továbbiakban: támogató) által vezetett minisztériumot terhelő késedelmi kamat összegét.”

30. § A Zfr. 5. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„5. § (1) A ZFR terhére támogatást – ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik – természetes személy, belföldi székhelyű jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező gazdasági társaság, egyéni vállalkozó, egyéni cég, társasház, lakásszövetkezet és, külföldi székhelyű vállalkozás magyarországi fióktelepe kaphat.

(2) Nem nyújtható támogatás a támogatási igény benyújtása előtt megkezdett beruházásra. A beruházás megkezdése időpontjának – ha a pályázati kiírás eltérően nem rendelkezik – építési beruházás esetén az építési naplóba történt első bejegyzés időpontját, egyéb beruházás esetében az első pénzügyi teljesítés időpontját kell tekinteni.”

31. § A Zfr. 2. alcíme a következő 5/A. §-sal egészül ki:

„5/A. § (1) A ZFR terhére támogatás pályázati úton, a támogatási szerződésben rögzítettek szerint egy összegben vagy részletekben, a beszámoló vagy a részbeszámoló elfogadását követő folyósítással

a) visszafizetési kötelezettség nélkül végleges juttatásként (a továbbiakban: vissza nem térítendő támogatás), ezen belül támogatás vagy kamattámogatás formájában, vagy

b) visszatérítendő támogatásként nyújtható.

(2) Az (1) bekezdéstől eltérően a tárgyévi kiadási előirányzat legfeljebb 3%-áig az e rendeletben meghatározott felhasználási célra egyedi döntéssel nyújtható támogatás. A dokumentumokkal és adatokkal igazoltan alátámasztott, valamint az igényelt támogatás mértékét megjelölő támogatási kérelemről a támogató – annak beérkezésétől számított – 30 napon belül, szükség esetén a hiányok pótlására történő felhívást követően dönt és arról a támogatási kérelem benyújtóját haladéktalanul értesíti. A támogatási kérelem elutasítását indokolni kell.”

32. § A Zfr. 7. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„7. § (1) A pályázati kiírást és a 3. §-ban meghatározott célokra felhasználható keretösszeget a támogató határozza meg.

(2) A pályázati kiírást a kezelő szerv honlapján is közzé kell tenni. A pályázati kiírás közzétételének időpontját a támogató határozza meg.”

33. § A Zfr. 8. alcíme a következő 16/A. §-sal egészül ki:

„16/A. § E rendeletnek a fejezeti kezelésű előirányzatok kezelésének és felhasználásának szabályairól szóló 27/2013. (VI. 12.) NFM rendelet és a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer fejezeti kezelésű előirányzat felhasználásáról szóló 69/2013. (XI. 28.) NFM rendelet módosításáról szóló 16/2014. (IV. 3.) NFM rendelettel (a továbbiakban: Módr.) megállapított rendelkezéseit a Módr. hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

34. § A Zfr.

a) 3. § (3) bekezdésében az „5%-a” szövegrész helyébe a „7%-a” szöveg,

b) 4. § (3) bekezdésében az „előleg” szövegrész helyébe a „támogatási előleg” szöveg lép.

35. § Hatályát veszti a Zfr. 10. § (4) bekezdése.

3. Záró rendelkezések

36. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

37. § E rendelet‌‌

a) a Szerződés 87. és 88. cikkének a de minimis támogatásokra való alkalmazásáról szóló, 2006. december 15-i 1998/2006/EK bizottsági rendelet (HL L 379., 2006.12. 28., 5. o.), és

b) a Szerződés 87. és 88. cikke alkalmazásában a támogatások bizonyos fajtáinak a közös piaccal összeegyeztethetőnek nyilvánításáról (általános csoportmentességi rendelet) szóló, 2008. augusztus 6-i 800/2008/EK bizottsági rendelet (HL L 214., 2008. 8. 9., 3. o.) I. fejezete, 13., 18–25. és 31–33. cikkének

hatálya alá tartozó támogatást tartalmaz.

Xxxxxx Xxxxxxxx s. k.,

nemzeti fejlesztési miniszter

A vidékfejlesztési miniszter 30/2014. (IV. 3.) VM rendelete

az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

A mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) pontjában,

a 3. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (4) bekezdésében

kapott felhatalmazás alapján – az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § a) és b) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva – a következőket rendelem el:

1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet módosítása

1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők számára nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 67/2007. (VII. 26.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 9. § (6) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:

„(6) Ha az ügyfél nem teljesíti a 8. § (2) bekezdésében meghatározott kötelezettségét, akkor

a) a támogatási jogosultsága megszűnik, és

b) az addig igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül.”

(2) Az R1. 9. §-a a következő (10) és (11) bekezdésekkel egészül ki:

„(10) Ha a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételét követő 5. naptári évben

a) teljesül az üzleti tervben a 4. évre vállalt üzemméret, vagy

b) az ügyfél üzemmérete eléri a támogatási összeg alapját képező üzemméret-kategória legkisebb mértékét és az üzleti tervben a 4. évre vállalt üzemmérettől legfeljebb 10%-kal marad el,

akkor a (6) bekezdéstől eltérően az ügyfél kizárólag a támogatási összeg fennmaradó 10%-hoz való jogosultságát veszti el abban az esetben, ha a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelmét nem nyújtja be a 8. § (2) bekezdésben meghatározott határidőig, vagy a határidőben benyújtott kifizetési kérelme elutasításra kerül.

(11) A (8) bekezdés a) pontja szerinti jogkövetkezmény nem alkalmazható, ha

a) az ügyfél megfelel a (10) bekezdés szerinti feltételnek, vagy

b) a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó kifizetési kérelme jóváhagyásra vagy részben jóváhagyásra kerül.”

2. § Az R1. a következő 14. §-sal egészül ki:

„14. § Az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2014. (IV. 3.) VM rendelettel megállapított 9. § (6), (10) és (11) bekezdését a 2007. december 3. és 2008. február 7. között benyújtott támogatási kérelmek esetében kell alkalmazni.”

2. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet módosítása

3. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a fiatal mezőgazdasági termelők indulásához a 2009. évtől nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 113/2009. (VIII. 29.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 9. §

(9) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(9) Ha az ügyfél nem teljesíti, a 4. § (4) bekezdés a) pontja szerinti képzési, valamint a 8. § (3) bekezdése szerinti kérelembenyújtási kötelezettségét, akkor

a) a támogatási jogosultsága megszűnik, és

b) az addig igénybe vett támogatás jogosulatlanul igénybevett támogatásnak minősül.”

(2) Az R2. 9. §-a a következő (11) és (12) bekezdéssel egészül ki:

„(11) A (9) bekezdés szerinti jogkövetkezménytől eltérően, az ügyfél kizárólag a támogatási összeg fennmaradó 10%-hoz való jogosultságát veszti el, ha a támogatási összeg fennmaradó 10%-ára vonatkozó

a) kifizetési kérelmet a 8. § (3) bekezdésében meghatározott határidőig nem nyújtja be, vagy

b) kifizetési kérelem elutasításra kerül.

(12) A (11) bekezdés kizárólag akkor alkalmazható, ha a támogatási kérelmet jóváhagyó határozat kézhezvételét követő 5. naptári évben teljesül az üzleti tervben a 4. évre vállalt üzemméret.”

4. § Az R2. a következő 16. §-sal egészül ki:

„16. § (1) Az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2014. (IV. 3.) VM rendelettel [a továbbiakban: 30/2014. (IV. 3.) VM rendelet] megállapított 9. § (9), (11) és (12) bekezdését a folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.

(2) A 30/2014. (IV. 3.) VM rendelet hatálybalépését megelőző napon hatályos 8. § (5) bekezdés a) pontját és a 9. §

(3) bekezdés a) pontját a 30/2014. (IV. 3.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben sem kell alkalmazni.”

5. § Hatályát veszti az R2.

a) 8. § (5) bekezdés a) pontja, és

b) 9. § (3) bekezdés a) pontja.

3. A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet módosítása

6. § (1) A szőlőültetvények szerkezetátalakításához és -átállításához a 2012/2013 borpiaci évtől igényelhető támogatás feltételeiről szóló 142/2012. (XII. 27.) VM rendelet (a továbbiakban: R3.) 21. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Valamennyi művelési kötelezettséggel terhelt ültetvény esetében, ha az ültetvény használója bármilyen okból változik, az (1) bekezdés szerinti művelési kötelezettség átadását az MVH részére be kell jelenteni. A bejelentésnek tartalmaznia kell az átadó nevét és MVH ügyfél-azonosítóját, a kötelezettséget átvállaló nevét és MVH ügyfél-azonosítóját, az érintett terület adatait (helység, helyrajzi szám, területnagyság), az átadás dátumát, és az átadó, valamint az átvevő aláírását.”

(2) Az R3. 21. §-a a következő (3a) bekezdéssel egészül ki:

„(3a) Amennyiben a művelési kötelezettség átadása a (3) bekezdés szerint történik, abban az esetben a kötelezettség átadása nem minősül a művelési kötelezettség megszegésének.”

(3) Az R3. a következő 25. §-sal egészül ki:

„25. § Az egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 30/2014. (IV. 3.) VM rendelet [a továbbiakban: 30/2014. (IV. 3.) VM rendelet] által megállapított 21. § (3) és (3a) bekezdését

a) a szőlőültetvények szerkezetátalakítására és -átállítására vonatkozó szabályozásról szóló 161/2008. (XII. 18.)

FVM rendelet alapján indult, valamint

b) e rendelet alapján indult,

és a 30/2014. (IV. 3.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő, művelési kötelezettség átadásával kapcsolatos ügyekben is alkalmazni kell.”

4. Záró rendelkezés ‌‌

7. § Ez a rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba.

Xx. Xxxxxxx Xxxxxx s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

A vidékfejlesztési miniszter 31/2014. (IV. 3.) VM rendelete egyes környezetvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról

A környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés c) pontjában kapott felhatalmazás alapján,

a 2. § tekintetében környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (13) bekezdés a) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 73. § c) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró nemzetgazdasági miniszterrel egyetértésben,

a 3. § tekintetében a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 110. § (8) bekezdés j) és

m) pontjában, valamint (15) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 41. § d) pontjában meghatározott feladatkörében eljáró emberi erőforrások miniszterével egyetértésben,

az egyes miniszterek, valamint a Miniszterelnökséget vezető államtitkár feladat- és hatásköréről szóló 212/2010. (VII. 1.) Korm. rendelet 94. § k) pontjában meghatározott feladatkörömben eljárva a következőket rendelem el:

1. A környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet módosítása

1. § (1) A környezetbarát, környezetkímélő megkülönböztető jelzés használatának feltételrendszeréről szóló 29/1997. (VIII. 29.) KTM rendelet (a továbbiakban: KTM rendelet) 3. § (11) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(11) A Bizottság tagjai:

a) a miniszter felkérése alapján

aa) az építésügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium építésügyért felelős képviselője,

ab) az egészségügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium egészségügyért felelős képviselője, ac) a földügyért felelős miniszter által vezetett minisztérium földügyért felelős képviselője,

ad) az iparügyekért felelős miniszter által vezetett minisztérium iparügyekért felelős képviselője,

ae) az állami vagyonnal való gazdálkodás szabályozásáért és az állami vagyon felügyeletéért felelős miniszter által vezetett minisztérium közbeszerzésért felelős képviselője,

af) a környezetvédelemért felelős miniszter által vezetett minisztérium környezetvédelemért felelős képviselője, ag) a Nemzeti Fogyasztóvédelmi Hatóság képviselője,

ah) a Szervezet képviselője,

b) a következő szervezetek és civil mozgalmak által delegált egy-egy képviselő:

ba) Magyar Tudományos Akadémia, bb) Nemzeti Akkreditáló Testület,

bc) a Magyar Mérnöki Kamara Környezetvédelmi Tagozata,

bd) a gazdasági érdekképviselet területén országos működési területű és legalább öt éve működő civil szervezet, be) a kereskedelem területén országos működési területű és legalább öt éve működő civil szervezet,

bf) a fogyasztóvédelem területén országos működési területű és legalább öt éve működő civil szervezet, bg) a környezet- és természetvédő civil szervezetek országos találkozója.”

(2) A KTM rendelet 1. § (4) bekezdésében az „a Magyar Szabadalmi Hivatalnál” szövegrész helyébe az „a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalánál” szöveg lép.

2. A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet módosítása

2. § (1) A környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint a vízügyi hatósági eljárások igazgatási szolgáltatási díjairól szóló 33/2005. (XII. 27.) KvVM rendelet (a továbbiakban: Díjr.) a következő 11. §-sal egészül ki:

„11. § E rendeletnek az egyes környezetvédelmi tárgyú rendeletek módosításáról szóló 31/2014. (IV. 3.) VM rendelettel (a továbbiakban: Módr4.) megállapított díjtételeit a Módr4. hatálybalépését követően indult ügyekben kell alkalmazni.”

(2) A Díjr. 1. melléklete az 1. melléklet szerint módosul.

3. Az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet módosítása

3. § (1) Az 50 MWth és annál nagyobb teljes névleges bemenő hőteljesítményű tüzelőberendezések működési feltételeiről és légszennyező anyagainak kibocsátási határértékeiről szóló 110/2013. (XII. 4.) VM rendelet (a továbbiakban: R.)

19. §-a a következő (2a) bekezdéssel egészül ki:

„(2a) Az (1) bekezdéstől eltérően az évi 500 üzemóránál kevesebbet üzemelő, a villamosenergia-rendszer teljesítmény egyensúlyának biztosítása céljából, a villamosenergia-rendszer rendszerirányítója által szerződéssel lekötött, vészhelyzeti tartalék gázturbinát és gázmotort mérőrendszerrel nem kell ellátni.”

(2) Az R. 24. § (1) bekezdésében az „a (2) bekezdésben meghatározott kivétellel” szövegrész helyébe az „a (2) és

(3) bekezdésben meghatározott kivétellel” szöveg lép.

(3) Az R. 24. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, továbbá a 24. § a következő (3) bekezdéssel egészül ki:

„(2) 2014. április 15-én lép hatályba:

a) a 6. § (1), (6), és (7) bekezdése,

b) a 7. § (1) és (2) bekezdése,

c) a 8. § (1)–(3) bekezdése,

d) a 15. §,

e) a 20. § (2) bekezdése,

f ) a 22. § (1) és (2) bekezdése,

g) a 23. § (1) bekezdése,

h) az 1. melléklet,

i) az 5. melléklet 4. pontja,

j) a 7. melléklet 1. pontja és

k) a 8. melléklet.

(3) A 23. § (3) bekezdése és a 27. § (2) bekezdése 2016. január 1-jén lép hatályba.”

(4) Az R. 25. § (1) bekezdése a következő j) ponttal egészül ki:

(Az I., II. és III. kategóriájú tüzelőberendezés esetén)

„j) a 6. § (1), (6) és (7) bekezdésében, a 7. § (1) és (2) bekezdésében, a 8. § (1)–(3) bekezdésében, a 15. §-ban, a 20. §

(2) bekezdésében, a 22. § (1) és (2) bekezdésében, a 23. § (1) bekezdésében, az 1. mellékletben, az 5. melléklet

4. pontjában, a 7. melléklet 1. pontjában, továbbá a 8. mellékletben foglalt rendelkezéseket 2015. december 31-ig nem kell alkalmazni.”

4. Záró rendelkezések

4. § (1) Ez a rendelet – a (2) bekezdésben foglalt kivétellel – a kihirdetését követő nyolcadik napon lép hatályba.

(2) A 2. § és az 1. melléklet e rendelet kihirdetését követő 31. napon lép hatályba.

Xx. Xxxxxxx Xxxxxx s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 31/2014. (IV. 3.) VM rendelethez ‌‌

1. A Díjr. 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 13. pontja a következő 3. alponttal egészül ki:

[Sorszám

Az igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások megnevezése

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft)]

(fő)

alszám

(13.)

„

Újrahasználható csomagolószer bérleti rendszerének engedélyezése

120 000

”

2. A Díjr. 1. melléklet I. pontjában foglalt táblázat 47. pont 1. alpontja helyébe a következő rendelkezés lép:

Sorszám

Az igazgatási szolgáltatási díjköteles környezetvédelmi, természetvédelmi, valamint vízügyi hatósági eljárások megnevezése

Igazgatási szolgáltatási díj mértéke (Ft)

(fő)

alszám

[47.

A veszélyeztetett vadon élő állat- és növényfajok nemzetközi kereskedelméről szóló egyezménnyel (CITES) kapcsolatos engedélyek (bizonylatok) kiállítása:]

„

A Közösség területére történő behozatalhoz, illetve

a Közösségből történő kivitelhez és újrakivitelhez szükséges engedély kiállítása szállítmányonként (a vadon élő állat- és növényfajok számára kereskedelmük szabályozása által biztosított védelemről szóló, 1996. december 9-i 338/97/EK tanácsi rendelet 4. és 5. cikk)

1.1.

egy taxonra

10 600

1.2.

további taxonok esetén taxononként

1 000

”

A vidékfejlesztési miniszter 32/2014. (IV. 3.) VM rendelete

az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról

a 2. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés c) pontjában,

a 4. alcím tekintetében a mezőgazdasági, agrár-vidékfejlesztési, valamint halászati támogatásokhoz és egyéb intézkedésekhez kapcsolódó eljárás egyes kérdéseiről szóló 2007. évi XVII. törvény 81. § (3) bekezdés a) és p) pontjában

1. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet módosítása

1. § (1) Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet (a továbbiakban: R1.) 2. § (1) bekezdése a következő h) ponttal egészül ki:

[E rendelet alkalmazásában:]

„h) a TSzK-k integrált elektronikus rendszere: valamennyi TSzK számára elérhető elektronikus rendszer, amely az e rendeletben előírt egyes adatközlési kötelezettség teljesítésére szolgál, és amely a rendelkezésre álló kvóta aktuális összegéről nyújt tájékoztatást a TSzK-k részére;”

(2) Az R1. 6. § (4) és (5) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek, egyidejűleg az R1. 6. §-a a következő (5a) bekezdéssel egészül ki:

„(4) Az egyesített támogatási-kifizetési kérelem adatainak meg kell egyeznie az alapjául szolgáló, a TSzK-k integrált elektronikus rendszerében rögzített és az alapján létrejött szolgáltatási szerződés adataival. A TSzK-k integrált elektronikus rendszerében rögzített adatokat a TSzK-k integrált elektronikus rendszerét működtető szervezet az egyesített támogatási-kifizetési kérelem benyújtására nyitva álló időszak első napját megelőző 30. napig átadja az MVH részére. A TSzK-k integrált elektronikus rendszerét működtető szervezet köteles a honlapján közzétenni, hogy az adatátadási kötelezettségének az MVH felé mikor tett eleget.

(5) Az egyesített támogatási-kifizetési kérelemhez csatolni kell az igénybe vett szaktanácsadási szolgáltatás teljesítését igazoló, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló TSzK által kiállított, pénzügyileg rendezett bizonylatok ügyfél példányának (a továbbiakban: teljesítési bizonylat), a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatoknak, valamint az aláírt szaktanácsadási naplókivonatának lapolvasóval készített elektronikus másolatát. A TSzK felelős a szaktanácsadási naplónak a TSzK-k integrált elektronikus rendszerében való vezetéséért, amelyben a szaktanácsadási szolgáltatás teljesítésének minden eseménye feltüntetésre kerül naplóbejegyzések formájában. (5a) Az (5) bekezdés szerinti naplókivonatot a naplóbejegyzések alapján az elektronikus rendszer generálja. A kinyomtatott szaktanácsadási naplókivonat teljesítésigazolásként szolgál, amelyet az ügyfél és a szaktanácsadó aláírásával lát el. A TSzK köteles a naplókivonatot 5 évig megőrizni, és ellenőrzés esetén bemutatni. A TSzK a naplókivonat másodpéldányát az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”

(3) Az R1. 6. §-a a következő (10) bekezdéssel egészül ki:

„(10) Az (5) bekezdésben és a 8. § (6a) bekezdésben meghatározott naplókivonat kötelező tartalma:

a) az 5. § (1) bekezdésében meghatározott szerződés száma,

b) a TSzK és a szaktanácsadó neve,

c) az ügyfél neve és ügyfél-azonosító száma, és

d) a szolgáltatás helye, időpontja, időtartama, módja, valamint az 1. számú mellékletben meghatározott kódszáma.”

(4) Az R1. 7. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(4) A TSzK kvótájának mennyiségét a TSzK-k integrált elektronikus rendszerét működtető szervezet tartja nyilván, a TSzK által elektronikusan megküldött adatok alapján. Az irányító hatóság részére a TSzK-k integrált elektronikus rendszerét működtető szervezet naprakész adatot szolgáltat a TSzK kvótájának felhasználásáról, az Irányító Hatóság által meghatározott időpontokban.”

(5) Az R1. 8. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az ügyfél a kifizetési kérelmét a TSzK-k integrált elektronikus rendszerén keresztül nyújthatja be. A TSzK a vele szolgáltatási szerződést kötött ügyfelek kifizetési kérelmeit a 2014. évben

a) január 1– január 31.,

b) április 1–30.,

c) október 1–31., és

d) 2014. december 15–2015. január 15. között gyűjti be.”

(6) Az R1. 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép, egyidejűleg az R1. 8. §-a a következő (6a) bekezdéssel egészül ki:

„(6) A kifizetési kérelemhez mellékelni kell az igénybe vett szaktanácsadási szolgáltatás teljesítését igazoló, az ügyféllel szerződéses kapcsolatban álló TSzK által kiállított, pénzügyileg rendezett bizonylatok ügyfél példányának (a továbbiakban: teljesítési bizonylat) másolatát, a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylatok másolatát, valamint az aláírt szaktanácsadási napló kivonatának másolatát. A benyújtásra kerülő teljesítési bizonylat és a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat másolatán az ügyfélnek fel kell tüntetnie, hogy „eredetivel megegyező másolat”, és azt alá kell írnia. A TSzK felelős a szaktanácsadási naplónak a TSzK-k integrált elektronikus rendszerében való vezetéséért, amelyben a szaktanácsadási szolgáltatás teljesítésének minden eseménye feltüntetésre kerül naplóbejegyzések formájában.

(6a) A (6) bekezdés szerinti naplókivonatot a naplóbejegyzések alapján az elektronikus rendszer generálja. A kinyomtatott szaktanácsadási naplókivonat teljesítés igazolásként szolgál, melyet az ügyfél és a szaktanácsadó

		aláírásával lát el. A TSzK köteles a naplókivonatot öt évig megőrizni, és ellenőrzés esetén bemutatni. A TSzK
		a naplókivonat másodpéldányát az ügyfél rendelkezésére bocsátja.”
	(7)	Az R1. a következő 10/E. §-sal egészül ki:
		„10/E. § (1) Az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
		finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet
		[a továbbiakban: 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet] által megállapított 6. § (5) bekezdését, valamint a 8. § (6) bekezdését
		a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.
		(2) A 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet hatálybalépése napját megelőző napon hatályos 6. § (8) bekezdését, valamint
		a 8. § (8) bekezdését a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben sem kell
		alkalmazni.”
	(8)	Az R1. 5. számú melléklete helyébe az 1. melléklet lép.
	(9)	Az R1.
		a) 2. § (1) bekezdés a) pontjában „a földművelésügyi és vidékfejlesztési miniszter” szövegrész helyébe
		„az agrárpolitikáért felelős miniszter”,
		b) 9. § (4) bekezdésében a „NAKVI-tól” szövegrész helyébe a „Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és
		Vidékfejlesztési Intézettől”
		szöveg lép.
	(10)	Hatályát veszti az R1. 6. § (8) bekezdésében és 8. § (8) bekezdésében „az ügyfél által” szövegrész.
		2. A közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági szaktanácsadási rendszerről szóló 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet módosítása
2. §	(1)	A közös agrárpolitika keretébe tartozó egyes támogatási rendszerek működését segítő mezőgazdasági
		szaktanácsadási rendszerről szóló 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelet (a továbbiakban: R2.) 2. § b) pontja helyébe
		a következő rendelkezés lép:
		[E rendelet alkalmazásában]
		„b) mezőgazdasági szaktanácsadó: az agrár-szaktanácsadói tevékenység engedélyezéséről szóló 90/2009. (VII. 24.)
		FVM rendelet szerinti agrár-szaktanácsadói névjegyzékben szereplő szakember;”
	(2)	Az R2. 3. § (1) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
		[A mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer egyes feladatait:]
		„e) a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság”
		[látják el.]
	(3)	Az R2. 3. § (2) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(2) A Nemzeti Agrárszaktanácsadási, Képzési és Vidékfejlesztési Intézet (a továbbiakban: NAKVI) az alábbi
		feladatokat látja el:
		a) a mezőgazdasági szaktanácsadók képzésének, továbbképzésének és vizsgáztatásának ellenőrzése,
		b) a mezőgazdasági szaktanácsadók agrár-szaktanácsadói tevékenységének a törvényességi ellenőrzése,
		c) a területi szaktanácsadási központok (a továbbiakban: TSzK) szaktanácsadási tevékenységének ellenőrzésével
		kapcsolatos feladatok,
		d) a regionális szaktanácsadási központok (a továbbiakban: RSzK) agrár-szaktanácsadással kapcsolatos
		tevékenységének törvényességi ellenőrzése,
		e) a mezőgazdasági szaktanácsadási tevékenységet segítő informatikai rendszer működtetése,
		f ) az Európai Unió tagországainak mezőgazdasági szaktanácsadó szervezeteivel kapcsolat létesítése és fenntartása,
		valamint a nemzetközi fórumokon a magyar mezőgazdasági szaktanácsadás képviselete.”
	(4)	Az R2. 4. § (1) bekezdés helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(1) Az Országos Szaktanácsadási Központ feladatait a Magyar Agrár-, Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara
		(a továbbiakban: NAK) látja el.”
	(5)	Az R2. 4. § (2) bekezdés d) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
		[Az Országos Szaktanácsadási Központ a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer hatékony működésének elősegítése
		érdekében ellátja:]
		„d) a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság titkársági feladatait,”
	(6)	Az R2. 4. § (2) bekezdés e) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
		[Az Országos Szaktanácsadási Központ a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer hatékony működésének elősegítése
		érdekében ellátja:]
		„e) a mezőgazdasági szaktanácsadási rendszer működését segítő integrált elektronikus rendszer működtetését, és”

(7) Az R2. 5. § (2) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(2) Az irányító hatóság az RSzK-k irányításával összefüggő egyes feladatait a NAK közreműködésével látja el.”

(8) Az R2. 7. § (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:

„(3) Az irányító hatóság visszavonja a TSzK-nak az elismerését, ha a TSzK

a) ellenőrzése során bebizonyosodik, hogy nem felel meg az e rendeletben előírt feltételeknek,

b) az adatszolgáltatása során valótlan adatokat közölt, vagy

c) írásban kéri az elismerés visszavonását.”

(9) Az R2. 7. §-a a következő (4) és (5) bekezdéssel egészül ki:

„(4) A TSzK megszűnik, ha a TSzK-ként elismert szervezet

a) jogutód nélkül megszűnik,

b) megszűnését követően a jogutód szervezet a TSzK-ként való elismerést az (5) bekezdés szerint nem kérelmezi.

(5) A TSzK-ként elismert szervezet megszűnése esetén a szervezet jogutódja – a (2) bekezdés szerinti pályázat kiírása nélkül – kérelmet nyújthat be az irányító hatósághoz a TSzK-ként való elismerés iránt, a megszűnésről szóló, a megszűnésének megállapítására hatáskörrel rendelkező szerv által hozott határozat jogerőre emelkedését követő 60 munkanapon belül. A kérelmet a XXXXX által a 3. számú melléklet szerinti adattartalommal rendszeresített, és a honlapján közzétett elektronikus űrlapon nyújthatja be. A benyújtott kérelmet a NAKVI felülvizsgálja abból a szempontból, hogy a jogutód szervezet megfelel-e a TSzK-kal szemben támasztott követelményeknek és

– a NAK-kal folytatott előzetes egyeztetést követően – döntési javaslattal továbbítja az irányító hatósághoz, amely döntést hoz a TSzK-ként való elismerésről, vagy a kérelem elutasításáról. Az irányító hatóság döntését annak mérlegelésével hozza, hogy a kérelmező jogutód szervezet megfelel-e a TSzK-kal szemben támasztott követelményeknek.”

(10) Az R2. 10. § (1) bekezdés b)–d) pontja helyébe a következő rendelkezések lépnek:

[A TSzK feladatai:]

„b) az a) pont szerinti szerződéseinek teljesítése céljából szervezi és irányítja a szaktanácsadóinak a munkáját, kapcsolatot tart a NAK-kal, a témaspecialistákkal, a szakmai szaktanácsadási központokkal, támogatja azok munkáját,

c) a NAK-ból és az RSzK-ból érkező információt szükség szerint továbbítja a szaktanácsadók felé,

d) összegyűjti, értékeli és továbbítja a NAK részére a szaktanácsadói tevékenység során keletkezett, e rendeletben, valamint az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a szaktanácsadási szolgáltatások igénybevételéhez nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelet által előírt adatokat,”

(11) Az R2. 10. § (1) bekezdés i) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:

[A TSzK feladatai]

„i) az Országos Szaktanácsadási Központ által meghatározottak szerint évenként írásos beszámolót készít az előző évi szaktanácsadási tevékenységéről, és azt elektronikus úton vagy gépi adathordozón minden év február 28-ig benyújtja a székhelye szerinti megyében a NAK megyei ügyintéző szervezetéhez,”

(12) Az R2. 11. § (2) és (3) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:

„(2) A szakmai szaktanácsadási központok jegyzékét az irányító hatóság közleményben teszi közzé.

(3) A (2) bekezdés szerinti szakmai szaktanácsadási központok a tanácsadási tevékenységük keretében megbízás, illetve megrendelés esetén:

a) térítésmentes szakmai ügyfélszolgálatot alakítanak ki és működtetnek,

b) szakterületükhöz tartozó információs adatbázist alakítanak ki és működtetnek, amely a szaktanácsadók és a mezőgazdasági termelők számára hozzáférhető,

c) szakmai információkat nyújtanak a NAK, az RSzK-k és a TSzK-k számára,

d) a szakterületükhöz tartozó témakörökben előadásokat, tanfolyamokat és bemutatókat szerveznek,

e) szaktanácsadási munkájukról éves beszámoló jelentést készítenek a NAK részére, aki továbbítja azt a NAKVI-hoz.”

(13) Az R2. 12. §-át megelőző „Országos Szaktanácsadási Bizottság” alcím címe helyébe a „Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság” alcím cím lép.

(14) Az R2. 12. §-a helyébe a következő rendelkezés lép:

„12. § (1) A Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság – az irányító hatóság szakmai tanácsadó testületeként – javaslattevő, véleményező jogkörrel közreműködik a mezőgazdasági szaktanácsadással összefüggő egyes feladatok összehangolásában.

(2) A Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság tagjait az irányító hatóság kéri fel, és gondoskodik a működési feltételek biztosításáról, valamint jóváhagyja a Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság ügyrendjét.

(3) A Nemzeti Agrár-tanácsadási Bizottság tagjainak személyére a NAK javaslatot tesz.”

	(15)	Az R2. 3. számú melléklete helyébe a 2. melléklet lép.
	(16)	Az R2.
		a) 5. § (1) bekezdésében „A regionális szaktanácsadási központok (a továbbiakban: RSzK)” szövegrész helyébe
		„Az RSzK-k”,
		b) 7. § (1) bekezdésében „A területi szaktanácsadási központokat (a továbbiakban: TSzK)” szövegrész helyébe
		„A TSzK-kat”
		szöveg lép.
	(17)	Hatályát veszti az R2. 4. § (2) bekezdés c) pontja és 13. § (2) bekezdése.
		3. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 139/2008. (X. 22.) FVM rendelet módosítása
3. §	(1)	Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból az Új Magyarország Vidékfejlesztési Program I. és
		II. intézkedéscsoportjához kapcsolódó képzések tárgyában nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló
		139/2008. (X. 22.) FVM rendelet (a továbbiakban: R3.) 2. § c) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
		[E rendelet alkalmazásában:]
		„c) képzési program: az 1. és a 6. számú mellékletben felsorolt képzések tananyagát, az oktatás tárgyi és személyi
		feltételeit, a számonkérés módját magában foglaló dokumentum;”
	(2)	Az R3. 2. §-a a következő i) ponttal egészül ki:
		[E rendelet alkalmazásában:]
		„i) az ÚMVP Képző Szervezetek integrált elektronikus rendszere: valamennyi ÚMVP Képző Szervezet számára
		elérhető elektronikus rendszer, amely az e rendeletben előírt egyes adatközlési kötelezettségeik teljesítéséhez
		alkalmazható, és amelyen keresztül tájékozódhatnak az általuk indítható képzésekről.”
	(3)	Az R3. 3. §-a a következő (3) bekezdéssel egészül ki:
		„(3) Az 1. és a 6. számú mellékletben felsorolt képzések képzési programjait a NAKVI – a Magyar Agrár-,
		Élelmiszergazdasági és Vidékfejlesztési Kamara (a továbbiakban: NAK) közreműködésével az ÚMVP Képző
		Szervezetek rendelkezésére bocsátja.”
	(4)	Az R3. 6. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
		„(6) Az ÚMVP Képző Szervezet az éves képzési projekttervét tárgyévben módosíthatja az Irányító Hatóság
		(a továbbiakban: IH) előzetes jóváhagyása esetén. A projektterv módosításának tervezetét a NAK részére kell
		megküldeni, amely a jóváhagyást támogató vagy elutasító javaslattal továbbítja az IH és a NAKVI részére. Az IH
		a döntését a tárgyévben rendelkezésre álló támogatási forráskeret, és a módosított terv teljesítéséhez az ÚMVP
		Képző Szervezet által biztosított személyi és tárgyi feltételek figyelembe vételével hozza meg.”
	(5)	Az R3. 6. § (12) és (13) bekezdése helyébe a következő rendelkezések lépnek:
		„(12) Az ÚMVP Képző Szervezetek működését a NAKVI ellenőrzi. A NAKVI az általa végzett ellenőrzések adatait
		az MVH, valamint az ÚMVP Képző Szervezetek integrált elektronikus rendszerét működtető szervezet részére átadja.
		(13) Az ÚMVP Képző Szervezet minden felnőttképzési szerződés esetében rögzíti annak igazolását az ÚMVP Képző
		Szervezetek integrált elektronikus rendszerében, hogy az ügyfél a 4. § (1) bekezdésében foglalt kötelezettségét
		teljesítette vagy nem teljesítette.”
	(6)	Az R3. 7. § (2) bekezdés b) pontja helyébe a következő rendelkezés lép:
		[Az egyesített támogatási és kifizetési kérelem benyújtása során:]
		„b) írott formában, postai úton az egyesített támogatási és kifizetési kérelem benyújtásával azonos benyújtási
		időszakban az elektronikus benyújtást teljesítő ÚMVP Képző Szervezetnek be kell nyújtania az ügyfél székhelye
		vagy lakhelye szerint illetékes MVH-kirendeltséghez az ÚMVP Képző Szervezet által kiállított, pénzügyileg rendezett
		bizonylatok ügyfél példányának másolatát, valamint a pénzügyi teljesítést igazoló bizonylat másolatát, melyeken
		az ügyfélnek fel kell tüntetnie, hogy „eredetivel megegyező másolat”, és azt alá kell írnia;”
	(7)	Az R3. a következő 10/G. §-sal egészül ki:
		„10/G. § Az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból
		finanszírozott egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet
		[a továbbiakban: 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet] által megállapított 7. § (2) bekezdés b) pontját a 32/2014. (IV. 3.) VM
		rendelet hatálybalépésekor folyamatban levő ügyekben is alkalmazni kell.”

	(8)	A 6. § (3) bekezdésében, a 6. § (4) bekezdés d) pontjában, 6. § (9) és (11) bekezdésében, valamint a 10/C. §-ában
		„a NAKVI” szövegrész helyébe „az ÚMVP Képző Szervezetek integrált elektronikus rendszerét működtető szervezet”
		szöveg lép.
	(9)	A 6. § (10) bekezdésében „az NAKVI” szövegrész helyébe „az ÚMVP Képző Szervezetek integrált elektronikus
		rendszerét működtető szervezet” szöveg lép.
		4. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet módosítása
4. §	(1)	Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból a Helyi Vidékfejlesztési Stratégiák LEADER fejezetének
		végrehajtásához 2013-ban nyújtandó támogatások részletes feltételeiről szóló 35/2013. (V. 22.) VM rendelet
		(a továbbiakban: R4.) 17. § (1) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(1) A kifizetési kérelmet a Vhr. 16/B. § (1) bekezdésében meghatározott időszakoktól eltérően január 1. és június
		30., valamint augusztus 1. és december 31. között elektronikus űrlapkitöltő szolgáltatás segítségével előállított
		elektronikus űrlapon, ügyfélkapun keresztül kell benyújtani. A kérelemhez csatolandó dokumentumokat szkennelés
		útján előállított formában kell csatolni a kérelemhez. A kifizetési kérelem benyújtása és a kifizetési kérelem alapján
		indult eljárás során a 13. § (2) bekezdés és a 15. § (2)–(9) bekezdés rendelkezéseit megfelelően alkalmazni kell.”
	(2)	Az R4. 17. §-a a következő (4) bekezdéssel egészül ki:
		„(4) Amennyiben a 3. § (9) bekezdése szerinti 6 hónapos, valamint a Vhr. 24. § (1) bekezdése szerinti 9 hónapos
		határidő akkor telik le, amikor nem áll nyitva kifizetési kérelem benyújtási időszak, akkor a kifizetési kérelem
		benyújtására nyitva álló határidőt követően megnyíló első benyújtási időszak megnyílásától számított 1 hónapon
		belül is nyújtható be kifizetési kérelem.”
		5. Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2013. (XI. 8.) VM rendelet módosítása
5. §	(1)	Az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból nyújtandó, a vidéki gazdaság és a lakosság számára nyújtott
		alapszolgáltatások fejlesztésére 2013-tól igénybe vehető támogatások részletes feltételeiről szóló 103/2013. (XI. 8.)
		VM rendelet (a továbbiakban: R5.) 8. § (6) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(6) Az árajánlatos tételek módosulása esetén a kifizetési kérelemhez csatolni kell legalább két darab, egymástól
		független árajánlatadótól származó, a (2) bekezdésnek megfelelő, legfeljebb egy hónappal a módosítási kérelem
		benyújtása előtt kiállított, a teljesítéskor érvényes árajánlatot, és az ügyfélnek meg kell indokolnia, hogy a két
		árajánlat közül melyiket választja.”
	(2)	Az R5. 8. §-a a következő (9) bekezdéssel egészül ki:
		„(9) Az 1. és 2. célterület esetében a gépjárműtípus módosítására az ügyfélnek a kifizetési kérelem benyújtásakor
		van lehetősége. Kizárólag a támogatási határozatban szereplő gépjárműtípussal egyenértékű gépjárműtípus
		beszerzése támogatható a kifizetési kérelem elbírálása során. Egyenértékűnek kell tekinteni azt a gépjárműtípust,
		amely a gépjármű katalógusban – a támogatási határozatban szereplő gépjárműtípussal – azonos „Gépjármű
		adatok” besorolásban található.”
	(3)	Az R5. 14. § (4) bekezdése helyébe a következő rendelkezés lép:
		„(4) Amennyiben a közbeszerzési eljárás megindítását az ügyfél igazolta, mentesül a (3) bekezdésben meghatározott
		kötelezettségek teljesítése alól, és a 3. § (2) bekezdésében meghatározott határidőn belül nyújthat be kifizetési
		kérelmet.”
	(4)	Az R5. a következő 20. §-sal egészül ki:
		„20. § Az agrár-szaktanácsadással kapcsolatos és az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alapból finanszírozott
		egyes agrártámogatási tárgyú miniszteri rendeletek módosításáról szóló 32/2014. (IV. 3.) VM rendelettel
		[a továbbiakban: 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet] megállapított 8. § (9) bekezdését, valamint 14. § (4) bekezdését
		a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelet hatálybalépésekor folyamatban lévő ügyekben is alkalmazni kell.”

6. Záró rendelkezések

6. § (1) Ez a rendelet – a (2) és (3) bekezdésben foglalt kivételekkel – a kihirdetését követő napon lép hatályba.

(2) Az 1. §, a 2. § (1)–(5) bekezdése és (7)–(17) bekezdése, a 3. §, valamint az 1. és a 2. melléklet 2014. április 30-án lép hatályba.

(3) A 2. § (6) bekezdése 2014. május 1-jén lép hatályba.

Xx. Xxxxxxx Xxxxxx s. k.,

vidékfejlesztési miniszter

1. melléklet a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelethez

„5. számú melléklet az 52/2007. (VI. 28.) FVM rendelethez

	A	B	C	D	E
1.	Ágazat	Növénytermesztési	Állattenyésztési	Kertészeti ágazat	Vadgazdálkodási
		ágazat (kertészeti	ágazat (ide	(ide sorolható SFH	ágazat (ide
		ágazat nélkül)	sorolható SFH	kódok: D14A–D17;	sorolható SFH
		(ide sorolható SFH	kódok: J01; J02A;	D34; E; G01A;	kódok: V01–V06;
		kódok: D01–D08;	J02B; J03–J08;	G01B; G01C; G04A;	B01; B02)
		D09E; D09F; D09G;	J09A; J09B; J10A;	G04B; G04C; G04D;
		D10–D12;	J10B; J11–J15;	G05; G07; I02)
		D23–D33; D35;	J16A–J18; B03;
		D18A; D18B1;	B04;)
		D18B3; D19; D20;
		D21–D22; D35;
		F01; F02; G06; E01;
		E02; E03; I01)
2.	Ágazathoz	Nta1, Nta2, Nta3,	Áta1, Áta2, Áta3,	Kea1, Kea2, Kea3,	Vaa1
	tartozó kötelező	Nta4	Áta4	Kea4
	szaktanácsadói
	szolgáltatás
	azonosító kód

”

2. melléklet a 32/2014. (IV. 3.) VM rendelethez

„3. számú melléklet a 73/2007. (VII. 27.) FVM rendelethez

Megszűnt területi szaktanácsadási központ jogutódjának területi szaktanácsadási központként való elismerésére irányuló kérelem adattartalma

1. A kérelmező szervezet azonosító adatai (név, székhely, cégjegyzék szám, statisztikai számjel),

1.1. alapításának éve

1.2. jogi formája

1.3. bankszámlaszáma

1.4. MVH ügyfél-azonosító száma

2. A szaktanácsadás tárgyi feltételei:

2.1. a szolgáltatási végpontok

– elérhetősége (cím, e-mail cím, telefonszám, fax szám, kapcsolattartó személy neve),

– a helyiség(ek) alapterülete,

– irodai felszereltsége.

3. A szaktanácsadás személyi feltételei:

3.1. a foglalkoztatott szaktanácsadók

az erbili magyar főkonzulátus létrehozásával kapcsolatos feladatokról

A Kormány

1. egyetért azzal, hogy Erbil székhellyel magyar főkonzulátus nyíljon Irakban, és a főkonzulátus konzuli kerülete Erbil, Duhok és Suleimania kormányzóságokra terjedjen ki;

2. tudomásul veszi, hogy Magyarország Bagdadi Nagykövetségének konzuli kerülete az Erbili Főkonzulátus megnyitásával egyidejűleg az 1. pontban felsorolt különleges közigazgatású területekkel csökken;

3. felhatalmazza a külpolitikáért felelős minisztert az 1. pontban meghatározott külképviselet megnyitásához szükséges diplomáciai lépések megtételére és az érintett ország külügyminisztériumának tájékoztatására a konzuli kerületek 2. pontban foglaltak szerinti módosításáról, továbbá megbízza a külképviselet megnyitásával összefüggő feladatok végrehajtásával;

Felelős: külpolitikáért felelős miniszter

Határidő: azonnal

4. tudomásul veszi, hogy az Erbili Főkonzulátus létrehozásával kapcsolatosan a kiküldötti, a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Központi Igazgatásnál jelentkező és a helyi alkalmazotti létszám, továbbá az egyszeri beruházási és a működési kiadások a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium 2014. évi

költségvetésében nem kerültek megtervezésre, ezért az előirányzatok biztosítása érdekében a külpolitikáért felelős miniszter az államháztartásért felelős miniszter bevonásával külön előterjesztést készít;‌‌

Felelős: államháztartásért felelős miniszter, külpolitikáért felelős miniszter

Határidő: azonnal

5. felhívja a államháztartásért felelős minisztert és a külpolitikáért felelős minisztert, hogy az Erbili Főkonzulátus működésével kapcsolatos kiadások 2015. xxxxx a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium költségvetésében kerüljenek megtervezésre;

Felelős: államháztartásért felelős miniszter, külpolitikáért felelős miniszter

Határidő: folyamatos

6. felhívja a kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős minisztert, hogy a Miniszterelnökségen, a minisztériumokban, az igazgatási és az igazgatás jellegű tevékenységet ellátó központi költségvetési szerveknél foglalkoztatottak létszámáról szóló 1166/2010. (VIII. 4.) Korm. határozat 4. pontja alapján készítsen előterjesztést a külpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium Központi Igazgatás engedélyezett létszámának 2 fővel, a Külképviseletek Igazgatás mindenkori engedélyezett létszámának pedig 5 fővel történő növelése érdekében;

Felelős: kormányzati tevékenység összehangolásáért felelős miniszter

Határidő: azonnal

7. jóváhagyja, hogy az 1. pontban meghatározott külképviselet megnyitásához kapcsolódó feladatok teljesítéséhez szükséges beszerzések tekintetében a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1211/2014. (IV. 3.) Korm. határozata

a 2013. évi költségvetési maradványok egy részének felhasználásáról

A Kormány

1. a 2013. évi kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványokból

a) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.) 152. § (5) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 2013. évi kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványokból a XI. Miniszterelnökség fejezetnél keletkezett 754 387 ezer forintnak, a XII. Vidékfejlesztési Minisztérium fejezetnél keletkezett 3 797 918 ezer forintnak, a XIV. Belügyminisztérium fejezetnél keletkezett 850 000 ezer forintnak, a XV. Nemzetgazdasági Minisztérium fejezetnél keletkezett 36 000 ezer forintnak, a XVII. Nemzeti Fejlesztési Minisztérium fejezetnél keletkezett 1 000 000 ezer forintnak és a XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezetnél keletkezett 756 611 ezer forintnak a felhasználását engedélyezi, és

b) az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva az 1. és a 2. melléklet szerinti átcsoportosítását rendeli el;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Határidő: azonnal

2. az Ávr. 153. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a 2013. évi kötelezettségvállalással terhelt, azonban meghiúsulás miatt kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványokból a XIV. Belügyminisztérium fejezetnél keletkezett 852 600 ezer forintnak a felhasználását engedélyezi;

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Határidő: azonnal

3. egyetért azzal, hogy az engedélyezett költségvetési maradvány felhasználásával megvalósuló beszerzések lefolytatása során a XIV. Belügyminisztérium fejezetnél a Kormány irányítása alá tartozó fejezetek költségvetési szerveinek eszközbeszerzéseiről szóló 1982/2013. (XII. 29.) Korm. határozat rendelkezéseit nem kell alkalmazni.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1211/2014. (IV. 3.) Korm. határozathoz

4796

A 2013. évi kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványok átcsoportosítása

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

Ezer forintban

Fejezet- szám

Cím- szám

Alcím- szám

Jogcím- csop.-

szám

Jogcím- szám

Kiemelt előir.-

szám

Fejezet- név

Cím-név

Alcím- név

Jogcím- csop.-név

Jogcím- név

Kiemelt előirányzat neve

Átcsoportosítás (+/-)

XII.

Vidékfejlesztési Minisztérium

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Agrár célelőirányzatok

Intézményi feladatok támogatása

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

1 078 280

Árfolyamkockázat és egyéb, EU által nem térített kiadások

Uniós programok árfolyam-különbözete

Egyéb működési célú kiadások

-3 797 918

XIV.

Belügyminisztérium

Belügyminisztérium igazgatása

Egyéb működési célú kiadások

-16 439

Terrorelhárítási Központ

Egyéb működési célú kiadások

-1 184

Büntetés-végrehajtás

Egyéb működési célú kiadások

-10 625

BM Oktatási, Képzési és Tudományszervezési Főigazgatóság

Egyéb működési célú kiadások

-10 342

Rendőrség

Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

650 000

BM Országos Katasztrófavédelmi Főigazgatóság

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

200 000

Bevándorlási és Állampolgársági Hivatal

Egyéb működési célú kiadások

-5 292

Vízügyi Igazgatóságok

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

1 200 000

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Ágazati célfeladatok

Schengen Alap

Egyéb működési célú kiadások

-585

Európai Uniós és nemzetközi projektek/programok megvalósításához kapcsolódó kiadások

Egyéb működési célú kiadások

-29 700

Területrendezési feladatok

Egyéb működési célú kiadások

-8 782

Építésügyi célelőirányzat

Egyéb működési célú kiadások

-49 463

Katasztrófa elhárítási célelőirányzatok

Egyéb felhalmozási kiadások

-122 093

Közfoglalkoztatás támogatása

Egyéb működési célú kiadások

-82

Építésügyi feladatok

Egyéb működési célú kiadások

-3 815

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

36 000

Az elektronikus Területrendezési és Építésügyi Nyilvántartás Működtetése

Egyéb működési célú kiadások

-121

Vízkárelhárítási művek fejlesztési feladatai

Egyéb működési célú kiadások

-4 219

Víz-, környezeti és természeti katasztrófa kárelhárítás

Egyéb működési célú kiadások

-287 434

Vízügyi feladatok támogatása

Egyéb működési célú kiadások

-3 733

Őrbottyán és térsége csatorna- és szennyvízelvezetési rendszer kiépítése

Egyéb működési célú kiadások

-17 873

Közösségi programok

Egyéb működési célú kiadások

-12 349

Szolidaritási programok

Európai Menekültügyi Alap

Egyéb működési célú kiadások

-287

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

A 2013. évi kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványok átcsoportosítása

4797

Ezer forintban

Fejezet- szám

Cím- szám

Alcím- szám

Jogcím-

csop.- szám

Jogcím- szám

Kiemelt

előir.- szám

Fejezet- név

Cím-név

Alcím- név

Jogcím- csop.-név

Jogcím- név

Kiemelt előirányzat neve

Átcsoportosítás (+/-)

Integrációs Alap

Egyéb működési célú kiadások

-3 812

Visszatérési Alap

Egyéb működési célú kiadások

-5 307

Külső Határok Alap

Egyéb működési célú kiadások

-34 333

Egyéb felhalmozási kiadások

-19 819

Szolidaritási programokhoz kapcsolódó technikai költségek

Egyéb működési célú kiadások

-56 563

Szolidaritási programokhoz kapcsolódó céltartalék

Egyéb működési célú kiadások

-45 000

Nyomon követő rendszer bevezetése, üzemeltetése

Egyéb működési célú kiadások

-100 748

XV.

Nemzetgazdasági Minisztérium

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Egyéb fejezeti kezelésű előirányzatok

Nemzetgazdasági programok

Egyéb működési célú kiadások

-36 000

XVII.

Nemzeti Fejlesztési Minisztérium

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Közlekedési ágazati programok

A közösségi közlekedés összehangolása

Egyéb működési célú kiadások

-116

UD rendszer működtetése és kapcsolódó feladatok

Egyéb működési célú kiadások

-21 339

Belvízi hajózási alapprogram

Egyéb működési célú kiadások

-100

Közúti közlekedésbiztonság javítása és szakképzési feladatok

Egyéb működési célú kiadások

-67

Közúti közlekedéssel összefüggő környezetvédelmi feladatok

Egyéb működési célú kiadások

-829

Hazai fejlesztési programok

Turisztikai célelőirányzat

Működési célú támogatások álalmháztartáson belülről

1 000 000

Gazdaságfejlesztést szolgáló célelőirányzat

Egyéb működési célú kiadások

-3 053

Területfejlesztési célelőirányzat

Egyéb működési célú kiadások

-60 626

Agrármarketing célelőirányzat

Egyéb működési célú kiadások

-525

Központi fejlesztési feladatok

Egyéb működési célú kiadások

-21 772

Decentralizált területfejlesztési progr.

Egyéb működési célú kiadások

-51 843

Nemzeti beruházás ösztönzési célelőirányzat

Egyéb működési célú kiadások

-16 049

Kis- és középvállalkozói célelőirányzat

Egyéb működési célú kiadások

-5 575

Infokommunikációs ágazati programok és kormányzati informatikai rendszerek

Infokommunikációs szolgáltatások, konszolidáció

Egyéb működési célú kiadások

-298

Digitális megújulás és kapcsolódó feladatok

Egyéb működési célú kiadások

-38

Klíma-, energia- és zöldgazdaság-politikai ágazgati programok

Épületenergetikai és energiahatékonysági célelőirányzat

Egyéb működési célú kiadások

-46 406

Energiafelhasználási hatékonyság javítása

A 2013. évi kötelezettségvállalással nem terhelt költségvetési maradványok átcsoportosítása

4798

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

Ezer forintban

Fejezet- szám

Cím- szám

Alcím- szám

Jogcím-

csop.- szám

Jogcím- szám

Kiemelt

előir.- szám

Fejezet- név

Cím-név

Alcím- név

Jogcím- csop.-név

Jogcím- név

Kiemelt előirányzat neve

Átcsoportosítás (+/-)

Egyéb működési célú kiadások

-11 165

Lakóépületek és környezetük felújításának támogatása

Egyéb működési célú kiadások

-332 991

PPP programok

Autópálya rendelkezésre állási díj

Egyéb működési célú kiadások

-43

Oktatási, kulturális és sport PPP programok

Egyéb működési célú kiadások

-39 733

PPP konstrukcióban létrehozott beruházások megvásárlásával és befejezésével kapcsolatos kiadások

Egyéb működési célú kiadások

-200

Egyéb feladatok

Nemzetközi tagdíjak

Egyéb működési célú kiadások

-1 847

Magán és egyéb jogi személyek kártérítése

Egyéb működési célú kiadások

-380 084

Állami többletfeladatok

Egyéb működési célú kiadások

-5 301

XVIII.

Külügyminisztérium

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Nemzetközi fejlesztési együttműködés és humanitárius segélyezés

Keleti Partnerséghez kapcsolódó fejlesztési programok támogatása Ukrajnában

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

200 000

XX.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

Egyetemek, főiskolák

Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

3 000

Gyógyító-megelőző ellátás szakintézetei

Gyógyító-megelőző ellátás intézetei

Felhalmozási célú támogatások államháztartáson belülről

181 000

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Egyéb feladatok támogatása

Határon túli oktatási és kulturális feladatok támogatása

Határon túli kulturális feladatok támogatása

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

300 000

Sportlétesítmények fejlesztése és kezelése

Sportlétesítmények fejlesztése és fenntartása

Állami, önkormányzati és egyéb sportlétesítmények fejlesztése, fenntartása

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

150 000

XLII.

A költségvetés közvetlen bevételei és kiadásai

Alapok támogatása

Xxxxxxx Xxxxx Xxxx támogatása

Egyéb működési célú kiadások

300 000

XLIII.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

Felhalmozási jellegű kiadások

Ingatlan-beruházások, ingatlanvásárlás

Az MNV Zrt. ingatlan-beruházásai, ingatlanvásárlásai

Beruházások

385 638

2. melléklet az 1211/2014. (IV. 3.) Korm. határozathoz

LXV. Xxxxxxx Xxxxx Xxxx

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2014.

Millió forintban, egy tizedessel

Államház- tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jog- cím csop. szám

Jog- cím szám

Kiemelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jog- cím csop. név

Jog- cím név

K I A D Á S O K

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

A módosítás következő évre áthúzódó

hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Kiemelt előirányzat neve

LXV.

Xxxxxxx Xxxxx Xxxx

Alapból nyújtott támogatások

263167

Egyéb támogatások

Egyéb felhalmozási célú kiadások

300,0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

Millió forintban, egy tizedessel

Államház- tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jog- cím csop. szám

Jog- cím szám

Kiemelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jog- cím csop. név

Jog- cím név

B E V É T E L

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

A módosítás következő évre áthúzódó

hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Kiemelt előirányzat neve

LXV.

Xxxxxxx Xxxxx Alap

Költségvetési támogatás

284901

Eseti támogatás

Működési célú támogatások államháztartáson belülről

300,0

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Millió forintban, egy tizedessel

Fejezet

Cím

Alcím

Jog-

Kiemelt

Fejezet

Cím

Alcím

Jog-

T Á M O G A T Á S

A módosítás jogcíme

Módosítás

A módosítás

Államház-

szám

cím

előir.

név

cím

(+/-)

következő

A módosítást elrendelő

tartási egyedi

csop.

szám

csop.

név

Kiemelt előirányzat

évre

jogszabály/ határozat

azonosító

szám

név

neve

áthúzódó

száma

hatása

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az adatlap 5 példányban töltendő ki

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-)

Összesen

I.n.év

II. n.év

III.n.év

IV.n.év

Fejezetet irányító szerv

1 példány

időarányos

Állami Számvevőszék

1 példány

teljesítményarányos

Magyar Államkincstár

1 példány

egyéb: azonnal

Nemzetgazdasági Minisztérium

2 példány

4799

Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

A Kormány 1212/2014. (IV. 3.) Korm. határozata ‌‌

a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti szakaszának megvalósítása érdekében a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, az Emberi Erőforrások Minisztériuma és a Miniszterelnökség fejezetek közötti előirányzat-átcsoportosításról

A Kormány

1. az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva a Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti szakaszának megvalósítása érdekében a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.) 1. melléklet XI. Miniszterelnökség fejezet 15. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 1. Célelőirányzatok alcím 21. A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése jogcímcsoport terhére a Kvtv. 1. melléklet

a) XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma fejezet, 5. Egyetemek, főiskolák cím javára 85 750 ezer forint,

b) X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium fejezet, 12. Balassi Intézet cím javára 25 860 ezer forint egyszeri átcsoportosítását rendeli el az 1. melléklet szerint;

Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár emberi erőforrások minisztere közigazgatási és igazságügyi miniszter nemzetgazdasági miniszter

Határidő: azonnal

2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét és a közigazgatási és igazságügyi minisztert, hogy gondoskodjon

a) a 2013. szeptember 1-jén indult Stipendium Hungaricum ösztöndíjprogram folytatásáról a 2014. január 1. és 2014. június 30. közötti időszakban, valamint

b) az 1. melléklet szerint átcsoportosított előirányzattal történő elszámolásról és szöveges beszámoló készítéséről a Miniszterelnökséget vezető államtitkár részére.

Felelős: emberi erőforrások minisztere

közigazgatási és igazságügyi miniszter

Határidő: 2014. augusztus 31.

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1212/2014. (IV. 3.) Korm. határozathoz

XI. Miniszterelnökség

XX. Emberi Erőforrások Minisztériuma

X. Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

a Kormány hatáskörében Költségvetési év: 2014.

ezer forintban

Államház- tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jog- cím csop. szám

Jog- cím szám

Kiemelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jog- cím csop. név

Jog- cím név

K I A D Á S O K

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Kiemelt előirányzat neve

XI.

Miniszterelnökség

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Célelőirányzatok

343517

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése

Személyi juttatások

-14 948

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

-4 015

Dologi kiadások

-92 647

XX.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

227942

Egyetemek, főiskolák

Ellátottak pénzbeli juttatásai

85 750

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

260256

Balassi Intézet

Személyi juttatások

14 948

Munkaadókat terhelő járulékok és szociális hozzájárulási adó

4 015

Dologi kiadások

3 013

Ellátottak pénzbeli juttatásai

3 884

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

ezer forintban

Államház-

tartási egyedi azonosító

Fejezet

szám

Cím

szám

Alcím

szám

Jog-

cím csop. szám

Jog-

cím szám

Kiemelt

előir. szám

Fejezet

név

Cím

név

Alcím

név

Jog-

cím csop. név

Jog-

cím név

B E V É T E L

A módosítás jogcíme

Módosítás

(+/-)

A módosítás

következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Kiemelt előirányzat

neve

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

ezer forintban

Államház-

tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jog- cím csop. szám

Jog- cím szám

Kiemelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jog- cím csop. név

Jog- cím név

T Á M O G A T Á S

A módosítás jogcíme

Módosítás (+/-)

A módosítás következő évre áthúzódó

hatása

A módosítást elrendelő jogszabály/ határozat száma

Kiemelt előirányzat

neve

XI.

Miniszterelnökség

Fejezeti kezelésű előirányzatok

Célelőirányzatok

343517

A Stipendium Hungaricum ösztöndíjak és ösztöndíjprogram működtetése

-111 610

XX.

Emberi Erőforrások Minisztériuma

227942

Egyetemek, főiskolák

85 750

Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium

260256

Balassi Intézet

25 860

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Foglalkoztatottak létszáma (fő) - időszakra

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a.) a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az adatlap 5 példányban töltendő ki

A támogatás folyósítása/zárolása (módosítása +/-)

Összesen

I.n.év

II. n.év

III.n.év

IV.n.év

Fejezetet irányító szerv 1 példány

Állami Számvevőszék 1 példány

Magyar Államkincstár 1 példány

Nemzetgazdasági Minisztérium 2 példány

időarányos

teljesítményarányos egyéb: azonnal

111 610

4801

* Az összetartozó előirányzat-változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

A Kormány 1213/2014. (IV. 3.) Korm. határozata ‌‌

a regionális víziközmű-társaságok közszolgálati szerződés alapján történő finanszírozása érdekében az Állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezeten belüli átcsoportosításról

A Kormány az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 33. § (1) bekezdésében biztosított jogkörében eljárva, a regionális víziközmű-társaságok közszolgálati szerződés alapján történő finanszírozása érdekében a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény (a továbbiakban: Kvtv.)

1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 1. Felhalmozási jellegű kiadások alcím, 4. Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások jogcímcsoport, 1. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések jogcím terhére, a Kvtv.

1. melléklet XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások fejezet, 2. Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások cím, 2. Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások alcím, 4. Állami tulajdonú társaságok támogatása jogcímcsoport, 1. Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések jogcím javára 9000,0 millió forint átcsoportosítását rendeli el az 1. melléklet szerint.

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Határidő: azonnal

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

1. melléklet az 1213/2014. (IV. 3.) Korm. határozathoz

XLIII. Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

ADATLAP A KÖLTSÉGVETÉSI ELŐIRÁNYZATOK MÓDOSÍTÁSÁRA

a Kormány hatáskörében

Költségvetési év: 2014.

Millió forintban, egy tizedessel !

Államház- tartási egyedi azonosító

Fejezet szám

Cím szám

Alcím szám

Jogcím csoport- szám

Jogcím szám

Előir. csoport szám

Kiemelt előir. szám

Fejezet név

Cím név

Alcím név

Jogcím csoport- név

Jogcím név

Előir. csop. név

K I A D Á S O K

A módosítás jogcíme

Módosítás ( + / - )

A módosítás következő évre áthúzódó hatása

A módosítást elrendelő

jogszabály/ határozat száma

Kiemelt előirányzat neve

XLIII.

Az állami vagyonnal kapcsolatos bevételek és kiadások

Az állami vagyonnal kapcsolatos kiadások

Felhalmozási jellegű kiadások

Állami tulajdoni részesedések növekedését eredményező kiadások

296335

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések

-9 000,0

Beruházások

Hasznosítással kapcsolatos folyó kiadások

Állami tulajdonú társaságok támogatása

296357

Az MNV Zrt. tulajdonosi joggyakorlásával kapcsolatos kifizetések

9 000,0

Egyéb működési célú kiadások

Az előirányzatmódosítás érvényessége: a költségvetési évben egyszeri jellegű

Az adatlap 5 példányban töltendő

Az előirányzatok felhasználása/zárolása (módosítás +/-)

Összesen:

I. negyedév

II. né.

III. né.

IV.né.

Fejezet

1 példány

időarányos

Állami Számvevőszék

1 példány

teljesítményarányos

Magyar Államkincstár

1 példány

egyéb AZONNAL

9 000,0

Nemzetgazdasági Minisztérium

2 példány

4803

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

x/ Az összetartozó előirányzat változásokat (+/-) egymást követően kell szerepeltetni.

A Kormány 1214/2014. (IV. 3.) Korm. határozata ‌‌‌‌

állami ingatlannak a Magyar Cserkészszövetség részére versenyeztetés mellőzésével történő használatba adásáról

A Kormány

1. az állami vagyonról szóló 2007. évi CVI. törvény 24. § (2) bekezdés e) pontja alapján a Magyar Cserkészszövetség által átvállalt közfeladatok – így különösen a közcélú ifjúságnevelési tevékenység – ellátásának segítése érdekében úgy határoz, hogy az állami tulajdonban lévő Budapest III. kerület, 23735/3 hrsz. alatt felvett, természetben Budapest III. kerület, Xxxxxx xx 00. xxxx alatt található ingatlant a Magyar Nemzeti Vagyonkezelő Zártkörűen Működő Részvénytársaság versenyeztetés mellőzésével, határozatlan időtartamra, közhasznú tevékenység végzésének elősegítése céljából a Magyar Cserkészszövetség részére használatba adhatja;

2. felhívja a nemzeti fejlesztési minisztert, hogy az 1. pontban meghatározott használatba adási szerződés megkötése érdekében tegye meg a szükséges intézkedéseket.

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter

Határidő: azonnal

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1215/2014. (IV. 3.) Korm. határozata

a KMOP-3.1.1/E-2013-0001 azonosító számú („Márianosztra–Nagyirtás közötti kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” című) projekttel összefüggésben az Ipoly Erdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság biztosítéknyújtási kötelezettség alóli egyedi mentesítéséről

A Kormány

1. megállapítja, hogy

a) az Ipoly Erdő Zártkörűen Működő Részvénytársaság (a továbbiakban: kedvezményezett) a Magyar Állam többségi befolyása alatt álló gazdasági társaság,

b) a kedvezményezett a KMOP-3.1.1/E-2013-0001 azonosító számú, „Márianosztra–Nagyirtás közötti kisvasút teljes, turisztikai célú helyreállítása” című projektre (a továbbiakban: projekt) megítélt támogatást a nemzeti vagyon fejlesztésére fordítja,

2. mentesíti a kedvezményezettet a projekt tekintetében a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. § (1) bekezdése szerinti biztosítéknyújtási kötelezettség alól,

3. felhívja a nemzetgazdasági minisztert, hogy a projekt tekintetében a 2. pont szerinti mentesítés érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős: nemzetgazdasági miniszter

Határidő: azonnal

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám 4805‌‌‌‌

A Kormány 1216/2014. (IV. 3.) Korm. határozata

a KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0022 azonosító számú („Kecskemét város közösségi közlekedés fejlesztése, átalakítása – zéró emissziós zóna megteremtése soros hibridhajtású alacsonypadlós autóbuszok beszerzésével” című) kiemelt projekt pénzügyi, finanszírozási tranzakciókon realizált árfolyamveszteségének kompenzálásáról

A Kormány

1. jóváhagyja a KÖZOP-5.5.0-09-11-2012-0022 azonosító számú, „Kecskemét város közösségi közlekedés fejlesztése, átalakítása – zéró emissziós zóna megteremtése soros hibridhajtású alacsonypadlós autóbuszok beszerzésével” című projekt támogatásának 56 163 420 forinttal történő növelését a Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 1. melléklet XIX. Uniós fejlesztések fejezet, 2. Fejezeti kezelésű előirányzatok cím, 4. Nemzeti Stratégiai Referenciakeret alcím, 2. Közlekedés Operatív Program jogcímcsoport hazai társfinanszírozása terhére,

2. hozzájárul az 1. pont szerinti projekt támogatási szerződésének módosításához.

Felelős: nemzeti fejlesztési miniszter

Határidő: azonnal

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1217/2014. (IV. 3.) Korm. határozata

a TÁMOP-3.1.3-11/0-0000-0000 azonosító számú („A Tatai Xxxxxx Xxxxxx Gimnázium Öveges Programja” című) projekttel összefüggésben biztosítéknyújtási kötelezettség alóli egyedi mentesítésről

A Kormány

1. megállapítja, hogy

a) a Tatai Városkapu Közművelődési, Turisztikai, Pályázatkoordináló és Kommunikációs Kiemelten Közhasznú Nonprofit Zártkörűen Működő Részvénytársaság önkormányzati többségi befolyás alatt álló gazdasági társaság,

b) az a) alpontban meghatározott kedvezményezett a TÁMOP-3.1.3-11/0-0000-0000 azonosító számú, „A Tatai Xxxxxx Xxxxxx Gimnázium Öveges Programja” című projektre (a továbbiakban: projekt) megítélt támogatást a nemzeti vagyon fejlesztésére fordítja,

2. mentesíti az 1. pont a) alpontjában meghatározott kedvezményezettet a projekt tekintetében a 2007–2013 programozási időszakban az Európai Regionális Fejlesztési Alapból, az Európai Szociális Alapból és a Kohéziós Alapból származó támogatások felhasználásának rendjéről szóló 4/2011. (I. 28.) Korm. rendelet 33. §

(1) bekezdése szerinti biztosítéknyújtási kötelezettség alól,

3. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy a projekt tekintetében a 2. pont szerinti mentesítés érvényesítéséhez szükséges intézkedéseket tegye meg.

Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: azonnal

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1218/2014. (IV. 3.) Korm. határozata ‌‌‌‌

az egészségügyi infrastrukturális beruházások operatív programok terhére el nem számolható többletköltségei forrásának biztosításáról

A Kormány

1. hozzájárul, hogy a 2. pontban meghatározott források tárgyában a Miniszterelnökség megállapodást kössön az Emberi Erőforrások Minisztériumával a 2. pontban meghatározott források éves ütemezésben történő átadásáról,

Felelős: Miniszterelnökséget vezető államtitkár emberi erőforrások minisztere

Határidő: azonnal

2. felhívja az emberi erőforrások miniszterét, hogy gondoskodjon

a) a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2. prioritásának egészségügyi infrastrukturális beruházások megvalósításához szükséges többletforrások támogathatóságáról szóló 1788/2013. (XI. 4.) Korm. határozat

1. pont b) alpontja szerint 640 362 881 forint,

b) a regionális programok, a Környezet és Energia Operatív Program, valamint a Társadalmi Infrastruktúra Operatív Program 2. prioritása keretében egyes egészségügyi infrastrukturális beruházások megvalósításához szükséges többletforrások biztosításáról szóló 1886/2013. (XI. 29.) Korm. határozat 1. pont

b) alpontja szerint 2 543 510 000 forint és a 3. pont b) alpontja szerint 196 160 000 forint összegek kedvezményezettekhez történő kihelyezéséről,

Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: az 1. pont szerinti megállapodás megkötését követően azonnal

3. hozzájárul a 2. pont szerinti finanszírozás tárgyában a támogatási szerződések kedvezményezettekkel történő megkötéséhez.

Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: az 1. pont szerinti megállapodás megkötését követően azonnal

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

A Kormány 1219/2014. (IV. 3.) Korm. határozata

a TÁMOP-6.2.5-B/13/0-0000-0000 azonosító számú („Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” című) kiemelt projekt akciótervi nevesítéséről és támogatásának jóváhagyásáról

A Kormány

1. jóváhagyja az 1. melléklet szerint a TÁMOP-6.2.5-B/13/0-0000-0000 azonosító számú, „Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben – Területi együttműködések kialakítása” című, egymilliárd forintot meghaladó támogatási igényű projektjavaslatot,

2. elfogadja az 1. melléklet szerint az 1. pontban meghatározott projekt kiemelt projektként történő nevesítését,

3. hozzájárul az 1. pont szerinti projekt támogatási szerződésének megkötéséhez.

Felelős: emberi erőforrások minisztere

Határidő: a támogathatósági feltételek teljesítését követően azonnal

Xxxxx Xxxxxx s. k.,

miniszterelnök

4807

M A G Y A R K Ö Z L Ö N Y • 2014. évi 50. szám

1. melléklet az 1219/2014. (IV. 3.) Korm. határozathoz

	A	B	C	D	E	F
1.	Projekt azonosító száma	Projekt megnevezése	Támogatást igénylő neve	Projekt támogatási összege (Ft)	Projekt rövid bemutatása	Támogathatósági feltételek
						1. A jelenlegi helyzet SWOT analízisének benyújtása szükséges.
						2. Emelt összegű előlegigény jóváhagyása a Támogató által, vagy annak elutasítása esetén a likviditási terv módosítása szükséges.
					A projekt célja az egészségszervezés rendszerszintű fejlesztése.	3. Szükséges a GANTT diagram pontosítása, a projekt kezdő időpontját megelőző dátumok javítása [az „emberi erőforrás és elektronikus iratkezelés” kezdési időpontja (2014.01.01.) és az „informatikai munkarészek és esetelemzés” kezdési időpontja (2014.01.15.)].
					Az egészségügyi ellátórendszer elmúlt időszakban végrehajtott rendszerszintű átalakításának következő lépéseként megvalósul az ellátások racionális és lakosságközeli megszervezése a jelenlegi kapacitásokra építve. Az átszervezés célja, hogy a lakossághoz közelebb lehessen vinni az ellátásokat, hogy minél több és magas szintű ellátás hozzáférhető legyen a lakhelyhez közel, fenntartható módon.	4. A megvalósíthatósági tanulmány 3.2.1 fejezetében konkrétan meghatározásra került, hogy az tartalmazza a közbeszerzési tervet, azonban az nem található meg a feltüntetett helyen, ezért annak pótlása szükséges. 5. A Projekt Alapító Dokumentum 1. számú melléklete – ütemterv (a megvalósíthatósági tanulmányban fellelhető), 2. számú melléklete – kockázati lista (szintén megtalálható az megvalósíthatósági tanulmányban) és 3. számú melléklete – nyitott kérdések listája (nem található meg a megvalósíthatósági tanulmányban) mint mellékletek hiányoznak, ezért szükséges ezen mellékletek biztosítása vagy a mellékletek listájának módosítása.
2.	TÁMOP-6.2.5- B/13/0-0000-0000	Szervezeti hatékonyság fejlesztése az egészségügyi ellátórendszerben - Területi együttműködés kialakítása	Gyógyszerészeti és Egészségügyi Minőség- és Szervezetfejlesztési Intézet	9 500 000 000	Az egészségszervezés rendszerszintű átalakításának és fejlesztésének részcéljai: – az egészségszervezésben az ellátások mind nagyobb részének lakossághoz közeli, helyben történő biztosítása a jelenlegi intézményi szereplők hatékonyabb irányításán és koordinációján keresztül, a meglévő humán erőforrásokra építve, – az országos egészségszervezési szint alatt a térségi és közösségi egészségszervezés rendszerének kialakítása, ezen keresztül a helyi betegutak fejlesztése, rendszerszintű optimalizációja a beteg érdekeinek megfelelően, – a helyi egészségszervezésen keresztül is a lakosság egészségtudatosságának javítása, ezen keresztül a prevenció és innovatív terápiás lehetőségek feltételeinek javítása.	6. Szükséges a futó uniós projektektől történő lehatárolások bemutatását kiegészíteni a pénzügyi lehatárolás bemutatásával nyilatkozat benyújtása révén. 7. Kerüljön felülvizsgálatra a Partner1, Partner2, Partner3 költségütemezésének összefüggésében a Partner1 „egyéb projektvégrehajtással kapcsolatos (általános) költség” ütemezése, tekintettel a párhuzamos tevékenységekre, vagy nyilatkozat benyújtása szükséges a likviditás biztosításáról. 8. Kerüljön csatolásra a „nyomdai anyagok, és egyéb szolgáltatások” tekintetében árajánlat, valamint a „projektmenedzsment tanácsadás” ajánlatai között szereplő AAM cég ajánlatát is szükséges a teljes tartalommal benyújtani. 9. Az eszközlista pontosítása szükséges az alábbiak szerint: a) a táblázat 17. sorában szereplő Elemző eszköz hardver beszerzés (szerver) igény műszaki specifikációjának pontosítása, részletesebb kifejtése, b) a táblázat 45. sorában szereplő Hálózati eszköz műszaki specifikációjának pontosítása, részletesebb kifejtése, c) a táblázat 46. sorában szereplő Szünetmentes áramforrás műszaki specifikációjának pontosítása, részletesebb kifejtése, d) a táblázat 87. sorában szereplő OEP szimulációs eszköz hardver igény műszaki specifikációjának részletesebb kifejtése, pontosítása.
						10. A kapcsolódó jogszabályi környezet bemutatása hiányos. Ennek pótlása szükséges.

A Magyar Közlönyt a Szerkesztőbizottság közreműködésével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium szerkeszti.

A Szerkesztőbizottság elnöke: xx. Xxxx Xxxxxxx,

a szerkesztésért felelős: dr. Borókainé xx. Xxxxxxxxx Xxx. A szerkesztőség címe: Xxxxxxxx X., Xxxxxxx xxx 0–0.

A Határozatok Tára hivatalos lap tartalma a Magyar Közlöny IX. részében jelenik meg.

A Magyar Közlöny hiteles tartalma elektronikus dokumentumként a xxxx://xxx.xxxxxxxxxxxxx.xx honlapon érhető el.

A Magyar Közlöny oldalhű másolatát papíron kiadja a Magyar Közlöny Lap- és Könyvkiadó. Felelős kiadó: Xxxxxxx Xxxxx Xxxxxx ügyvezető.

Document Metadata

Table of Contents

MAGYAR KÖZLÖNY 50. szám

Document Metadata