AHE - 11170/1F

Növény- és erdõ elemikár biztosítás

Különös biztosítási feltételek

AHE - 11170/1F

Tartalomjegyzék

1. A biztosítás tárgya, a szerzõdés létrejötte, a kockázatviselési idõszak (kezdete és vége) 3

1.1. Tûzkockázat: 3

1.2. Jégkockázat: 3

1.3. Tavaszi fagy-kockázat: 4

1.4. Téli fagy-kockázat: 4

1.5. Vihar kockázat: 4

1.6. Vízkockázat: 4

1.7. Talajmechanikai kockázat (homokverés, talajcserepesedés): 4

2. A biztosított vagyontárgyak (növénykultúrák, erdõk, erdõsítések) 4

3. A biztosítási esemény 4

4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok 5

5. A biztosítási összeg 6

6. Az önrészesedés 7

7. A biztosítási díj 7

8. A szerzõdõ, illetve a biztosított közlési kötelezettsége7 9. A biztosító szolgáltatása 8

10. A biztosítási esemény bejelentésének és a kárrendezésnek a szabályai 9

11. A biztosítási szerzõdés módosítása 10

AHE - 11170/1F

12. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerzõdéses gyakorlattól 10

A Növény és erdõ elemikár-biztosításának biztosítási feltételei azokat a rendelkezéseket tartalmazzák, ame- lyeket az Allianz Hungária Biztosító Zrt. – cégjegyzék- szám: Fõvárosi Bíróság mint Cégbíróság Cg. 00-00-000000, székhely: Magyarország, 1054 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 52. ) – a továbbiakban: biztosító – és a szerzõdõnek/ biztosítottnak az általános biztosítási feltételek (mezõ- gazdasági növény-, állat és vagyonbiztosításokhoz) és a jelen különös biztosítási feltételek alapján létrejött biztosítási szerzõdéseire alkalmazni kell.

Ha a jelen különös biztosítási feltételek eltérnek az általános biztosítási feltételektõl, akkor a jelen különös biztosítási feltételekben meghatározottak az irányadók.

1. A biztosítás tárgya, a szerzõdés létrejötte, a kockázatviselési idõszak (kezdete és vége)

A biztosító – a biztosítási díj megfizetése ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a biztosítási feltételekben meghatározott biztosítási események bekövetkezte esetén a jelen biztosítási feltételek szerinti szolgáltatást teljesíti a biztosítási szerzõdés szerint, a szerzõdésben meghatározott biztosítási összeg erejéig.

A szerzõdõ fél a szerzõdés megkötésére

· csonthéjas gyümölcskultúrákban és cukorrépában bekövetkezõ tavaszi fagy-kockázatra legkésõbb a tárgyév március 1.-ig,

· almástermésû kultúrákban bekövetkezõ tavaszi fagy- kockázatra legkésõbb március 15-ig,

· csonthéjas gyümölcskultúrákban, cukorrépában valamint az almástermésû kultúrákban bekövetkezõ egyéb kockázatokra május 1-ig tehet ajánlatot.

A kockázatviselési idõszak (kezdete és vége)

A biztosító csak hatályba lépett szerzõdés alapján viseli a kockázatot.

Ha a biztosítási szerzõdés létrejött illetve hatályba lépett, a kockázatviselési idõszak kezdete és vége az alábbi:

1.1. Tûzkockázat:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Szántóföldi növényekben a kelés, kiültetés, palántá- zás vagy telepítés;

· gyümölcsökben, szõlõben, az aktuális termõév kezdetétõl;

· erdõk és erdõsítések esetén a szerzõdés hatályba- lépésétõl.

AHE - 11170/1F

a kockázatviselési idõszak vége:

· Szántóföldi növényekben a learatás, a termés leszedés, illetve a földbõl való kiszedés;

· gyümölcsökben, szõlõben, a termés leszedés, leszüretelés;

· erdõk és erdõsítések esetén a szerzõdés megszûnéséig.

1.2. Jégkockázat:

1.2.1. tõkiveréses jégkárok:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Az õszi és tavaszi vetésû, ültetésû vagy telepítésû növényekben, a keléstõl, ültetéstõl, telepítéstõl;

· erdõsítések esetén a szerzõdés hatálybalépésétõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Az õszi vetésû, ültetésû vagy telepítésû növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban május 15-ig;

· a tavaszi vetésû, ültetésû, telepítésû és palántázott növények esetében május 31-ig;

· erdõsítések esetén a szerzõdés megszûnéséig.

1.2.2. súlycsökkenéses jégkárok:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Az õszi vetésû, ültetésû vagy telepítésû növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban vetéstõl, ültetéstõl, telepítéstõl;

· a tavaszi vetésû, ültetésû, telepítésû és palántázott növények esetében vetéstõl, ültetéstõl, telepítéstõl palántázástól;

· almás termésû és csonthéjas gyümölcsûekben a tisztuló hullás befejezõdésétõl;

· héjas gyümölcsûekben az elvirágzástól;

· bogyós gyümölcsûekben az elsõ virágok megjelenésé- tõl, szamócában az általános virágzástól;

· szõlõben, a fürtök megjelenésétõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· szántóföldi növények esetében a termény betakarításáig;

· gyümölcsökben, szõlõben, az érést szabályozó vagy a betakarítást megkönnyítõ vegyszeres kezelés idõ- pontjáig. Xxxxx hiányában a termés leszedéséig, leszüreteléséig.

1.2.3. minõségi jégkárok:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Az õszi vetésû, ültetésû vagy telepítésû növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban vetéstõl, ültetéstõl, telepítéstõl;

· a tavaszi vetésû, ültetésû, telepítésû és palántázott növények esetében vetéstõl, ültetéstõl, telepítéstõl;

· Szántóföldi kertészeti kultúrákban a terméskezde- mények megjelenésétõl;

· almás termésû és csonthéjas gyümölcsûekben a tisztuló hullás befejezõdésétõl;

· bogyós gyümölcsûekben, szamócában a terméskez- demény megjelenésétõl;

· szõlõben, a fürtök megjelenésétõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Szántóföldi és szántóföldi kertészeti kultúrákban a termény aratásáig;

· gyümölcsökben, szõlõben, az érést szabályozó vagy a betakarítást megkönnyítõ vegyszeres kezelés idõpont- jáig. Annak hiányában a termés gazdaságilag érett állapotáig.

1.2.4. fejlõdési jégkárok:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Az õszi és tavaszi vetésû, ültetésû vagy telepítésû

növényekben, szamócában, valamint zöldborsóban vetéstõl, ültetéstõl, telepítéstõl;

· erdõk esetén a szerzõdés hatálybalépésétõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Szántóföldi növények esetében a termés gazdaságilag érett állapotáig;

· erdõk esetén a szerzõdés megszûnéséig.

1.3. Tavaszi fagy-kockázat:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Az almás termésû és csonthéjas gyümölcsöknél a termõrügyek pirosbimbós ill. fehérbimbós állapotától;

· héjas gyümölcsöknél a barka megjelenésétõl;

· a bogyós gyümölcsûeknél az elsõ virágok megjelen- ésétõl, a szamócánál az általános virágzástól;

· a szõlõnél a mûvelési módnak és fajtának megfelelõen véglegesen metszett tõke rügyfakadá- sától;

· a zöldségnövényeknél a kiültetéstõl, kipalántázástól, kikeléstõl, legkorábban március 30-án.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Június 31.

1.4. Téli fagy-kockázat:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· .Az õszi vetésû gabonanövények és õszi káposzta- repce kelésétõl;

· Energianád esetében a telepítéstõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Az õszi vetésû gabonanövények és õszi káposztarepce esetében a tárgyév március 31-ig;

· energianád esetében a szerzõdés megszûnéséig.

1.5. Vihar kockázat:

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· kalászosokban az érés kezdetétõl (a biztosítás szem- pontjából az érés kezdete az a fejlõdési állapot, amikor a vihar a kalászosokban szemkiverést és kalászletörést okozhat).

· Õszi káposztarepcében a becõk kifejlõdésétõl;

· napraforgónál kukoricánál a kikeléstõl;

· téli almánál augusztus 15-étõl, téli körténél szep- tember 1-jétõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Kalászosok és repce esetében az aratás megkezdését követõ 21 napig;

· napraforgónál, kukoricánál október 31-éig,

· téli alma és körte esetében szeptember 30-áig.

1.6. Vízkockázat:

AHE - 11170/1F

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Szántóföldi növényeknél a kikeléstõl, kiültetéstõl, palántázástól, vagy telepítéstõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Szántóföldi növényeknél a betakarításig tartó idõszak.

1.7. Talajmechanikai kockázat (homokverés, talajcsere- pesedés):

a kockázatviselési idõszak kezdete:

· Az elvetett vetõmag csírázásának kezdetétõl;

· a palánta végleges helyre ültetésétõl.

a kockázatviselési idõszak vége:

· Addig az idõpontig, míg az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs idõszakban lehetõvé teszi a növényzet újra vetését;

· addig az idõpontig, míg az alkalmazott agrotechnika ugyanabban a vegetációs idõszakban lehetõvé teszi a növényzet újra palántázását.

A biztosítási tartam, a biztosítási idõszak, a biztosítási évforduló

Jelen különös szerzõdési feltételek alkalmazásában biztosítási évforduló: január 1.

2. A biztosított vagyontárgyak (növénykultúrák, erdõk, erdõsítések)

2.1. A jelen különös biztosítási feltételek szerint biztosí- tott vagyontárgynak minõsül a biztosított tulajdonában vagy kezelésében álló, illetve az általa bérelt vagy haszonbérelt:

· földterületen lévõ, és a biztosítási adatközlõn meg- határozott szabadföldi, lábon álló növénykultúra (ha);

· a biztosítási adatközlõn meghatározott 20 ha, vagy annál nagyobb erdõ lábon álló faállománya (idõsebb korú faállomány), és legalább ugyanekkora erdõsítés haszonnövényzete; amelynek megóvásában a biztosított érdekelt.

2.2. A biztosítás szempontjából erdõnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdõként van nyilvántartva. Erdõsítésnek kell tekinteni azt a földrészletet, amely az ingatlan-nyilvántartásban erdõként van nyilvántartva és az Erdõfelügyelet által jóváhagyott erdõtervvel, rendelkezik.

2.3. A biztosításnak ki kell terjednie a biztosított növénykultúra teljes területére.

3. A biztosítási esemény

Jelen különös biztosítási feltételek alapján biztosítási események:

3.1. Tûz:

A tûz olyan anyagi változásokkal együtt járó oxidációs folyamat, amely a gyulladási hõmérséklet hatására alakul ki öntáplálóan és terjedõképesen hõ-, láng-, fény- és füsthatás kíséretében. A biztosító megtéríti azokat a

tûz következtében bekövetkezett károkat, amelyek:

· a növények termésének súlycsökkenésében;

· az erdõk faállományának súlycsökkenésében;

· az erdõsítések faállományában keletkezik.

3.2. Jégkár:

Csapadék formájában hulló jég, amely a növények tõszá- mát, fejlõdését, termésmennyiségét és termésminõségét az erdõk fejlõdését és az erdõsítések tõszámát befolyá- soló sérüléseket okoz.

3.2.1. Tõkiveréses kár: a növények és erdõsítések tõállo- mányának jégverés következtében elõálló, olyan mértékû kipusztulása, amely szükségessé teszi a kiszántást, illetve a terület újrahasznosítását.

3.2.2. Súlycsökkenési kár: a növények termésében jégverés következtében keletkezett, súlycsökkenésben megnyil- vánuló termésveszteség.

3.2.3. Minõségi kár: az ajánlat mellékletét képezõ záradék szerint az a minõségi értékcsökkenés, melyet a jégverés okoz a paprika, dinnye, uborka, spárgatök, zöldborsó, zöldbab, továbbá az almás és csonthéjas gyümölcsök termésében valamint az erdõk faállományába.

3.2.4. Fejlõdési kár: A növények és erdõsítések fejlõdése lelassul, vagy leáll és ennek következtében csökken az éves hozam.

3.3. Tavaszi fagykár:

A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából tavaszi fagynak minõsül:

· súlycsökkenéses kár: a gyümölcsök virágzatának fagy következtében oly mértékû pusztulása mely termésveszteséget okoz,

· kipusztulásos kár: a tavaszi vetésû, ültetésû szántóföldi növények csíranövényeinek vagy palántáinak elfagyása következtében a növénykultúra oly mértékû kipusztu- lása, amely a növénykultúra kimûvelését, illetve a károsodott terület újrahasznosítását teszi szükségessé.

3.4. Téli fagykár:

Az õszi kalászosok, az õszi takarmánykeverékek, valamint az õszi káposztarepce tõállományának a téli fagy követ- keztében elõálló, oly mértékû pusztulása, amely a káro- sodott terület felülvetését, illetve újrahasznosítását teszi szükségessé.

3.5. Viharkár:

3.5.1. Az a legalább 20m/s (az OMSZ által igazolt) sebes- ségû szél (a továbbiakban: vihar) következtében elõálló termésveszteség, amely a következõkben nyilvánul meg:

· a kalászosok szemkiverésében, kalászletörésben,

AHE - 11170/1F

· a napraforgó kidõlésében, szár- vagy tányértörésében (ami- nek következtében a termés betakaríthatatlanná válik),

· a téli alma és téli körte termésének leverésében.

3.6. Vízkár:

Jelen különös biztosítási feltételek szempontjából víz-

kárnak minõsül, ha a csapadékvízbõl származó felszíni vízborítás miatt, illetve az állandó vagy idõszakos jellegû természetes vízfolyások és mesterséges csatornák, valamint az állandó jellegû természetes vagy mester- séges tavak (víztározók) medrébõl kilépõ víz következ- tében a növényállomány elpusztul, vagy nem pusztul ki, de nem hoz termést.

3.7. Talajmechanikai kár (homokverés, talajcserepesedés): A jelen különös biztosítási feltételek szempontjából homokverés kárnak minõsül a csírázásnak indult vetõ- mag vagy palántázott növényzetnek a szél által mozga- tott homokszemcsék okozta mechanikai károsodása, mely a biztosított növénykultúrában oly mértékû tõszám- veszteséghez vezet, amely a növénykultúra kimûvelését,

illetve a vetésterület újrahasznosítását teszi szükségessé. A biztosítás szempontjából talajcserepesedésnek minõ- sül a talajfelszín olyan fizikai állapota, amely megakadá- lyozza a csiranövény talajfelszínre jutását és ezzel a biztosított növénykultúrában oly mértékû tõszámvesz- teséget okoz, amely a növénykultúra kimûvelését, illetve a vetésterület újrahasznosítását teszi szükségessé.

4. A biztosítással nem fedezett károk, illetve kizárt kockázatok

4.1. Az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl- menõen a biztosító helytállási kötelezettsége nem terjed ki:

· a biztosított növénykultúrában bekövetkezõ, 5%-ot meg nem haladó károk térítésére;

· a kettõs hasznosítású növények biztosításba be nem vont iker- vagy társtermésében keletkezett károkra;

· a magtermés csíraképességének csökkenésében vagy a termés egyéb beltartalmi értékvesztésében meg- nyilvánuló károkra.

4.2. Tûzkárok esetén:

· Az erdõsítés haszonnövényzetében keletkezett minõ- ségi károkra (minõségi kárnak tekintendõ az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához);

· Erdõk tûzkárainál a fejlõdési veszteségekre;

· Tûzkár esetén az erdõben bekövetkezõ esztétikai károkra.

4.3. Jégkárok esetén:

· A magjáért, gyümölcséért, gumójáért termelt növények melléktermékeiben (pl. szalma) keletkezett károkra;

· arra a jégverésre amely a szõlõvesszõt, illetve a tõke többéves részeit érte;

· a gyümölcsök hajtásrendszerében és a törzsben keletkezett;

· a jégverés mechanikai hatásán kívüli egyéb következményként állt elõ (fagyhatás);

· A jégverés következményeként fellépõ növényegészség- ügyi veszteségek illetve az ebbõl eredõ értékesítési károk;

· az erdõsítés haszonnövényzetében keletkezett minõségi károkra (minõségi kárnak tekintendõ az a kár, amely nem vezet a növényzet pusztulásához).

4.4. Tavaszi fagy-károk esetén:

· fagy esetén a március 20. elõtti vetésekre, ültetésekre;

· a minõségi veszteségben megnyilvánuló károkra;

· a paprika, paradicsom, dinnye, és uborka tavaszi fagy miatt bekövetkezett hozamveszteségére;

· termesztõ berendezésben nevelt növények tavaszi fagykáraira.

4.5. Téli fagy-károk esetén:

· a téli fagykár következtében bekövetkezõ súlycsök- kenési károkra;

· arra az esetre, ha a szerzõdõ/biztosított a károsodott területet június 30-ig nem hasznosította újra (melyet a biztosító a helyszínen ellenõriz).

4.6. Viharkárok esetén:

· a kalászosok lenyaklásában megnyilvánuló károkra;

· a kártevõk, kórokozók károsításaira.

· ha a biztosított növénykultúra a vihar következtében megdõl és betakaríthatatlanná válik.

4.7. Vízkárok esetén:

· a learatott, leszedett, földbõl kiszedett terményben okozott károkra;

· a magjáért termesztett növények szalmájában és szárában keletkezett károkra;

· arra a növénykárra, amely vízborítás nélküli talaj- elázás következménye;

· a lehulló csapadék, illetve hóolvadás okozta vízfolyá- sok talajeróziós következményeire;

· a mag, ill. vetõmag minõségi értékvesztésében megnyilvánuló károkra;

· a hullámtereken és szükségtározókban termesztett növények vízkáraira; (Hullámtér a folyók partélei és az árvízvédelmi töltések közötti, vagy ahol töltések nincsenek, a magaspartok közötti terület.)

· a medrükben maradt folyók, patakok, felszíni belvizek elvezetésére szolgáló mesterséges csatornák magas vízállásából eredõ átszivárgásokra, illetve a buzgárok miatti vízkárokra;

AHE - 11170/1F

· a nem mentett árterületeken bekövetkezõ káresemé- nyekre. (Nem mentett árterületnek minõsül a vízügyi hatóság által megállapított árterületnek az a része, amely a folyómeder, valamint a vele megközelítõleg párhuzamosan vezetett (legfeljebb két számjegyû) közúti, vasúti töltés vagy magaspart, illetve települések belterületének határa között fekszik.)

4.8. Talajmechanikai károk (homokverés, talajcserepesedés) esetén:

· homokverés esetén a szélerózió hatására a vetõmag elsodródása miatti károkra;

· talajcserepesedés esetén a tartós vízborítottság miatt kialakuló károkra (tartósnak minõsül a vízborítottság, ha a növénykultúra pusztulásához a vízborítottság miatt fennálló oxigénhiányos állapot vezet).

5. A biztosítási összeg

A biztosítási összeg növényenkénti meghatározásához szükséges a biztosítani kívánt növény termésátlaga, a termés egységára és a biztosítás alá vont terület nagysága. A biztosítási összeget minden biztosítási évben meg kell határozni. A biztosító helytállása és teljesítési kötelezettsége biztosítási idõszakonként az adott évre meghatározott biztosítási összeg erejéig áll fenn.

A biztosítási összeg nem haladhatja meg a biztosított növénykultúra valóságos értékét. A valóságos értéket meghaladó részre vonatkozó megállapodás semmis, és a biztosítási díjat ennek megfelelõen le kell szállítani.

Ha a biztosítási összeg a növénykultúra valóságos értékénél kisebb, a biztosító a kárt olyan arányban téríti meg, ahogy a biztosítási összeg a vagyontárgy valóságos értékéhez aránylik.

A biztosítási összeg megállapítása a következõk szerint történik:

5.1. A biztosítási összeg meghatározása szántóföldi növények esetén tûz, jég, tavaszifagy, télifagy, vihar, víz, talajmechanikai kockázatokra:

Biztosítási összeg = hozam (t/ha) X egységár (Ft/t) X biztosított terület (ha), ahol a

· hozam: a biztosítani kívánt növénykultúra biztosított területének 1 hektárra (ha) esõ, tárgyévre meghatározott termésátlaga;

· az egységár: a biztosítani kívánt növénykultúra tárgyévre meghatározott hozamának tonnánkénti egységára forintban;

· biztosított terület: a biztosítani kívánt növénykultúra teljes vetésterületének nagysága hektárban.

A biztosítani kívánt növénykultúra hozamát, egységárát, és a biztosított vetésterületet a szerzõdõ/biztosított határozza meg

5.2. A biztosítási összeg meghatározása erdõsítések és erdõk jég, tûzkockázata esetén:

5.2.1. Erdõsítések:

A biztosítási összeg megállapítása három tényezõ figyelembevételével történik:

· Normatív támogatás (erdõsítéskor a mindenkor hatályos jogszabály által meghatározott, az erdõsítés létrehozásához nyújtott állami támogatás).

· Erdõsítéshez szakmailag indokolt és igazolt költségek (pl. talajlazítás, trágyázás, gyomirtás).

· A biztosított terület.

Biztosítási összeg = (Normatív támogatás (Ft/ha) + szak- mailag indokolt és igazolt költségek (Ft/ha))x biztosított terület (ha).

5.2.2. Erdõk (idõsebb korú faállományok):

A biztosítási összeg fafajonkénti meghatározásához szük- séges a biztosítani kívánt erdõ 1 ha-ra esõ fafajonkénti élõfakészlete (m3), a lábonálló fa egységára és a bizto- sított erdõbõl az egyes fafajokra esõ erdõ nagysága (ha).

· erdõk biztosítási összege = fatömeg (m3/ha) X egységár (Ft/m3) X biztosított terület (ha).

6. Az önrészesedés

Az önrészesedés a jelen biztosítási feltételek alapján megkötött biztosítási szerzõdés által biztosítási fede- zetbe vont kár azon része, amelyet a biztosított visel.

A tûz, jég (kivétel a tõkiveréses károk), vihar,, és tavaszi- fagy (kivéve a kipusztulásos károk) kockázata esetén a biztosító által alkalmazott önrész az alábbi:

· 5% eléréses önrész, amely abban az esetben alkalma- zandó, ha a károsodott területen megállapított kár- százalék az 5 %-ot nem éri el, (Az 5 %-ot el nem érõ káresemények esetén a biztosító kártérítést nem nyújt.) valamint

· 10%-os levonásos önrész, amely az 5 %-ot meghaladó károk esetében a megállapított kártérítés összegébõl kerül levonásra.

A tõkiveréses jégkárok, a vízkárok, a kipusztulásos tava- szi fagykárok és a téli fagykárok valamint a talajmecha- nikai károk kockázata esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 20 %-a, vagyis a biztosító 80%-os levonásos önrészt alkalmaz, amely a megállapított szolgáltatási összegbõl kerül levonásra.

A súlycsökkenéses tavaszi fagykárok kockázata esetén a biztosító szolgáltatása a károsodott terület biztosítási összegének 30 %-a, vagyis a biztosító 70%-os levonásos önrészt alkalmaz, amely a megállapított szolgáltatási összegbõl kerül levonásra.

AHE - 11170/1F

A jég és vihar súlycsökkenéses kockázatok esetén a biztosító fenti 10 %-os levonásos önrész helyett 20%-os levonásos önrészt alkalmaz, ha a károsodott növényt a kár bekövetkezését megelõzõen érést gyorsító vegy- szerrel kezelték (deszikálás).

7. A biztosítási díj

7.1. A biztosítási díj megállapítása

Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészül- nek ki:A biztosítási díj a biztosított növénykultúrára és kockázatra vonatkozó díjtétel és a 5. pontban meghatá- rozottak szerint számított biztosítási összeg szorzata.

8. A szerzõdõ, illetve a biztosított közlési kötelezettsége

Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki:

8.1. A jelen különös biztosítási feltételek tekintetében, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges az a körülmény, továbbá dokumentum, amely a kockázat elvállalását, a biztosítási összeg meghatározását, a biztosítási díj mértékét befolyásolhatja, továbbá amely szerzõdõ vagy a biztosított nevére, illetve székhelyére vonatkozik.

8.2. A szerzõdõ, illetve a biztosított az adatközlõ lap kitöltésével vagy más egyéb módon, de mindenképpen írásban köteles a biztosító rendelkezésére bocsátani az alábbi adatokat:

· a biztosítani kívánt növénykultúra faját;

· a biztosított növénykultúra tárgyévi hozamának egységárát;

· a biztosítani kívánt növénykultúra vetésterületét;

· a biztosítani kívánt növénykultúra terményének hozamát.

Az egységár és a hozam meghatározásánál a szerzõdõnek/biztosítottnak figyelembe kell vennie az aktuális piaci, tõzsdei, hatósági és szerzõdéses árakat valamint a reális termõhelyi viszonyokat és az alkalmazott agrotechnológiát. Ha ajánlat adáskor vagy szerzõdés megújításkor a szerzõdõ/biztosított ezeket az adatokat (egységár, hozam) nem vagy nem megfelelõen veszi figyelembe, akkor a biztosító jogosult az ajánlat vagy a szerzõdésmódosítás elutasítására.

Az adatközléssel együtt a terület azonosításához szükséges dokumentumot (blokkszám) is a biztosító rendelkezésére kell bocsátani.

8.1. A szerzõdés megkötését követõen a hozam és az egységár az 1.1-1.7 . pontokban meghatározott kockázatviselési idõszakot magába foglaló biztosítási idõszak végéig nem módosítható.

8.2. A jelen különös biztosítási feltételek esetén automatikus indexálás nem alkalmazható.

9. A biztosító szolgáltatása

Az általános biztosítási feltételek az alábbiakkal egészülnek ki:

9.1. A szolgáltatás mértékének megállapítása a kárrendezés keretében történik. A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító felméri a biztosított vagyontárgyban (növénykultúrában) keletkezet kárt az adatközléskor megadott adatok (hozam, egységár, terület) figyelembevételével.

Ha a kárkori forgalmi (piaci, tõzsdei) egységár nem éri el az adatközléskor megadott egységárat, akkor a biztosító a kármegállapítás során a kárkori forgalmi egységár alapján megállapított kárkori értékeket veszi figyelembe a szolgáltatáskor. A kártérítés a biztosítási eseménytõl függõen a megállapított kár százalékában kerül kifizetésre.

9.2. A szolgáltatás mértékének megállapítása A kárrendezés két lépcsõben történik:

9.2.1. Elõszemle

A szerzõdõ, illetve a biztosított kárbejelentését követõen öt munkanapon belül a biztosító elvégzi a fedezetbe vont és károsodottnak bejelentett növénykultúra területén az elõszemlét és "elõszemle-jegyzõkönyvet" készít, melyben rögzíti:

· A károsodottnak bejelentett növény faját;

· A károsodottnak bejelentett növény területét (ha);

· a károsodottnak bejelentett nõvény területének azon részét melyet a biztosító kárt szenvedettnek ismer el (ha).

· A károsodott területen a növényzet fenológiai állapotát agrotechnikai jellemzõit és a károsodás megnyilvánulásait a növényzeten.

A biztosító vagy a szerzõdõ/biztosított kezdeményezheti további szemlék (közbülsõ szemle) tartását a károsodott területen, ha úgy ítéli, hogy a kárrendezés szempontjából lényeges körülmények változtak meg (PL: a károsodott terület nagysága változott, kockázaton kívüli károk jelentek meg a károsodott területen, az elõszemle idõpontjában nem volt egyértelmû a károsodás).

9.2.2. Kárbecslés

A biztosított és károsodott növény betakarítása elõtt, vagy ha a kár mértéke már egyértelmû (PL: kipusztulásos károk, totálkárok) a biztosító helyszíni területszemle során meghatározza az elõszemle során károsodottnak ítélt területeken a kár mértékét, és "kárbecslési jegyzõkönyvet" készít. Melyben rögzíti a következõket:

· károsodott növény;

· az azonos mértékben károsodott területek nagysága;

AHE - 11170/1F

· az azonos mértékben károsodott területeken a kár százalékosan meghatározott mértékét (továbbiakban "kárszázalék");

· A biztosított hozamhoz viszonyított veszteség;

· A károsodott területen becsült teljes veszteség.

9.3. Kockázatonkénti kármegállapítás:

9.3.1. Tûzkárok:

9.3.1.1. Szántóföldi és kertészeti kultúrákban valamint erdõkben (totálkár):

A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra a területekre vonatkozik, melyeken a tûz következtében az adatközlõn meghatározott szántóföldi és kertészeti kultúrák termése vagy az erdõk fatömege megsemmisül. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.

9.3.1.2. Erdõsítésekben (totálkár):

A szolgáltatás mértéke az újratelepítést igénylõ területek újratelepítésének az alábbiak szerint meghatározott költsége. A biztosító szolgáltatási kötelezettsége azokra az erdõsített területekre vonatkozik, melyeken a tûz következtében a haszonnövényzet elpusztult és csak új telepítéssel állítható helyre az erdõsítés. A károsodott terület meghatározásánál az Erdõfelügyelet jegyzõkönyvét (E-lap) a biztosító irányadónak tekinti.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x biztosítási összeg (Ft/ha).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.

9.3.1.3. Részleges tûzkár (erdõk):

A szolgáltatás mértéke a szerzõdõ/biztosított által az adatközlõn megadottnál alacsonyabb egységáron történõ értékesítés miatti árkülönbözet alábbiak szerint meghatározott összege. A biztosítás szempontjából részleges a kár, ha a faállomány elpusztult, de a faanyag értékesíthetõ, azonban az adatszolgáltatáskor vagy változás-bejelentéskor megadott egységárnál alacsonyabb áron. A kárfelméréskor a tûzkártól szenvedett fatömeg százalékos értékcsökkenését kell meghatározni.

Kár (Ft) = (károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).) x kár százalékos mértéke

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.

9.3.2. Jégárok:

9.3.2.1. tõkiveréses jégkárok:

A tõkiveréses károk szántóföldi és zöldségnövények, valamint erdõsítések esetében a kiszántást és újravetést újrapalántázást, újratelepítést újrahasznosítást szükségessé tevõ mértékben elpusztult növényállomány területének figyelembevételével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

· szántóföldi és zöldségnövények esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

· erdõsítések esetében a biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.

9.3.2.2. Fejlõdési kár:

A szolgáltatás mértékének meghatározásakor a károsodott területen a káresemény (jégkár) miatt bekövetkezett biomasszaprodukció kiesés következményeként létrejövõ termés illetve fatömeg

veszteség százalékos arányát kell figyelembe venni. Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.

9.3.2.3. A súlycsökkenési jégkárok:

A károk megállapítása a következõk figyelembevételével történik:

· a károsodott terület nagysága,

· a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam),

· a becsléssel megállapított hozamveszteség a károsodott területen,

· az adatszolgáltatáskor rögzített egységár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a, vegyszeres érésgyorsítás esetén 80%-os.

9.3.2.4. minõségi jégkárok csak az ajánlat mellékletét képezõ záradék alapján számolható:

A minõségi jégkárok megállapítása a következõk figyelembevételével történik:

· a károsodott terület nagysága,

· a növények biztosítási esemény nélküli várható hozama (maximum a biztosított hozam),

· a záradék szerint meghatározott módon becsült kár százalékos mértéke a károsodott területen,

· az adatszolgáltatáskor rögzített egységár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.

9.3.3. Tavaszifagy károk:

9.3.3.1. Súlycsökkenési károk:

megállapítása a következõk figyelembevételével történik:

· a fagykár bejelentését követõ ténymegállapító szemle, mely során a biztosított terület károsodott részét kell meghatározni,

· a biztosított hozam a teljes biztosított területen,

· az adatszolgáltatáskor rögzített egységár,

· a termés betakarításának megkezdése elõtti a szerzõdõ/biztosított és a biztosító által végzett termésbecslés eredménye, melyet a teljes biztosított területen kell elvégezni.

Abban az esetben ha a teljes biztosított területet fagykár érte a kártérítés nyújtására a teljes biztosított hozam és a betakarítás-elõtti termésbecsléssel meghatározott ténytermés különbsége.

AHE - 11170/1F

Ha a fagykár a biztosított területnek csak egy részét érte, a szolgáltatás alapját a teljes területen elvégzett termésbecsléssel meghatározott ténytermés egy hektárra jutó részének és a károsodott terület ténytermésének egy hektár jutó részének különbsége képezi.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozamveszteség (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 70%-a.

9.3.3.2. Kipusztulásos károk bekövetkezése esetén:

A fagykár mértékét az újravetést, újrapalántázást, illetve újrahasznosítást szükségessé tevõ mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a.

9.3.4.Télifagy kockázat:

A téli fagykárok kárösszegét az újravetést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosítást szükségessé tevõ mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

9.3.5. Vihar kockázat:

A károk megállapítása a következõk figyelembevételével történik:

· a károsodott terület nagysága,

· a növényeknek a biztosítási esemény nélkül várható, becsült hozama (maximum a biztosított hozam),

· a becsléssel megállapított kár százalékos mértéke a károsodott területen,

· az adatszolgáltatáskor rögzített egységár.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x (hozam (t/ha) x kár százalékos mértéke x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 90%-a, vegyszeres érésgyorsítás esetén 80%-os.

9.3.6. Vízkockázat:

A vízkárok mértékét az elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

9.3.7. Talajmechanikai kockázat (homokverés, talajcserepesedés):

A talajmechanikai károk (homokverés, talajcserepesedés) mértékét az újravetést, vagy felülvetést, illetve újrahasznosítást szükségessé tevõ mértékben elpusztult növényállomány területének felmérésével kell megállapítani.

Kár (Ft) = károsodott terület (ha) x hozam (t/ha) x egységár (Ft/t).

A biztosító szolgáltatása a megállapított kár 20%-a.

10. A biztosítási esemény bejelentésének és a kárrendezésnek a szabályai

10.1. Az általános biztosítási feltételektõl eltérõen ha a növénykultúra betakarítása, újravetése illetve újrapalán-

tázása a kárbejelentéstõl számított öt munkanapon belül elengedhetetlen a biztosított területeken a károsodás mértékének megállapítása érdekében mintatereket kell hagyni.

10.2 . A kárbejelentést követõen az általános biztosítási feltételek szerinti írásbeli kárigényt nem kell benyújtani a szerzõdõnek/biztosítottnak.

11. A biztosítási szerzõdés módosítása

· A biztosítási szerzõdés kizárólag a felek közös megegyezésével, írásban módosítható.

· A biztosítási szerzõdés a vetésterület nagyságára, illetve a biztosított növénykultúra fajtájára vonat- kozóan legkésõbb a biztosítani kívánt növénykultúra vetésének, illetve palántázásának megkezdéséig módosítható. Módosítás a biztosítási idõszak elsõ napjára visszamenõleges hatályú.

· Ha a vetésterület, illetve a biztosított növénykultúra módosításában a felek megállapodnak, akkor annak következtében a biztosítási összeg is megváltozik.

A biztosítási összeg változására tekintettel pedig a biztosítási díj is módosulhat.

12. Eltérés a szokásos vagy korábbi szerzõdéses gyakorlattól

AHE - 11170/1F

Az Allianz Hungária Biztosító Zrt. által kínált biztosítás általános biztosítási feltételeiben foglaltakon túlmenõen

a korábbi feltételekhez képest jelen különös biztosítási feltételek az alábbi eltéréseket tartalmazzák.

12.1. A biztosítási idõszak a felek megállapodásától függõen kerül meghatározásra.

12.2. A kizárások köre bõvült az általános biztosítási feltételekben felsoroltak szerint. A különös biztosítási feltételek esetén pedig a jégkároknál, amelyek esetén a jégverés következményeként fellépõ növény-egészség- ügyi veszteségek illetve az ebbõl eredõ értékesítési károk nem térülnek.

12.3. A viharkár határértéke módosult 20m/s-ra.

12.4. A biztosítási díjat, a díjfizetés módját és gyakoriságát a díjtájékoztató vagy a szerzõdés tartalmazza. Az egyér- telmûség kedvéért az önrészesedésre vonatkozó kikö- tések – az szolgáltatások korlátozásának szabályaival egyezõen – az általános és a különös biztosítási fel- tételekben is részletezésre kerültek.

12.5. Az általános és a különös biztosítási feltételekben foglaltak szerint a változás-bejelentési kötelezettség eseteinek köre kiegészült valamint határideje módosult.

12.6. A biztosítási esemény bejelentésének határideje: 2 munkanap. Minden esetben 5 napig változatlan formában kell tartani a kárhelyszínt.

12.7. A biztosítási szolgáltatás teljesítésének határideje a korábbi 15 napról 30 napra változott.

Allianz Hungária Zrt.