Contract

Netrisk Élet Klub Biztosítási Feltételek

Az UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. (továbbiakban: biztosí- tó) a jelen biztosítási feltételekre hivatkozva kötött szerződés alapján a szerződésben meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy a 4. pontban meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetén a szerződésben meghatározott szolgáltatásokat nyújtja.

1. A szerződés létrejötte

1.1. A biztosítási szerződés a felek írásbeli megállapodásával jön létre. A biztosítás megkötését a szerződő ajánlattal kezdeményezi. Amennyiben a biztosítási szerződés távollévők között jön létre (táv- értékesítés), az írásbeli megállapodást, illetőleg a biztosító elfoga- dó nyilatkozatát a biztosítási kötvény kiállítása pótolja. Ebben az esetben a biztosítási szerződés a kötvény szerződő (biztosított) ál- tali kézhezvételének napján jön létre, és az 5. pontban meghatá- rozott kockázatviselési kezdettel lép hatályba.

1.2. A távértékesítés keretében kötött szerződést a szerződő a kötvény kéz- hezvételének napjától számított 14 napon belül indoklás nélkül, azonnali hatállyal felmondhatja. A biztosítási szerződés azon a napon szűnik meg, amikor az írásbeli felmondó nyilatkozat a biztosító meg- adott címére beérkezik. Amennyiben a szerződő a fentiek szerinti fel- mondási jogát gyakorolja, a biztosító kizárólag a szerződésnek megfe- lelően a szerződés megszűnésének időpontjáig tartó kockázatviselés időarányos ellenértékét jogosult követelni. A szerződés fentiek szerin- ti felmondása esetén a biztosító köteles a díj arányos ellenértékét meghaladó részt a felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét köve- tően, de legkésőbb 30 napon belül a szerződő részére visszatéríteni.

2. A biztosítási szerződés alanyai

2.1. A biztosítási szerződés alanyai a biztosító, a szerződő, a biztosított és a kedvezményezett.

2.2. A biztosító: az a jogi személy, amely a biztosítási ajánlat elfogadá- sa után a kockázatot viseli, és a szolgáltatás teljesítésére kötele- zettséget vállal.

2.3. A szerződő: az a természetes vagy jogi személy, aki a biztosítás megkötésére ajánlatot tesz, és a biztosítási díj fizetésére kötele- zettséget vállal.

2.4. A biztosított: az a természetes személy, akinek az életével kapcso- latos biztosítási eseményre a szerződés létrejön, és akinek a bizto- sítási szerződés létrejöttekor az életkora a 18 évet elérte, de nem haladta meg a 65 évet. A szerződés tartamának lejártakor életko- ra legfeljebb 75 év lehet.

2.5. Jelen biztosítás szerződője és biztosítottja csak ugyanaz a személy lehet.

2.6. A kedvezményezett: a biztosítási szerződésben megjelölt szolgálta- tások igénybevételére jogosult személy.

3. A biztosítási szerződés alanyainak jogai

3.1. A szerződő jogosult a biztosítási szerződés kedvezményezettjét megnevezni. Jogosult továbbá arra is, hogy az eredetileg kijelölt kedvezményezett helyett a biztosítóhoz intézett írásbeli nyilatkoza- tával bármikor más kedvezményezettet jelöljön meg.

3.2. A biztosító az ajánlat felvételekor jogosult a biztosítottra vonatkozóan egészségi nyilatkozatot és/illetve orvosi vizsgálatot kérni. Az orvosi vizs- gálat vagy annak elengedése nem mentesíti a biztosítottat a közlési kö- telezettség és annak megsértéséből eredő következmények alól.

3.3. A biztosító jogosult a közölt adatok ellenőrzésére, és e célból a biz- tosított egészségi állapotára, tevékenységére, életkörülményeire vonatkozó kérdéseket tehet fel, orvosi vizsgálatot írhat elő.

3.4. A biztosító kockázat-elbírálási és kárrendezési szerveivel szemben a biztosítottat az orvosi titoktartás alóli felmentés érdekében külön nyilatkozattételre hívja fel.

3.5. Amennyiben a kérdésekre adott válaszok, vagy az orvosi vizsgálat kockázatnövelő tényezőt tárnak fel, a biztosító jogosult a szolgál- tatásokat alacsonyabb összegre megajánlani, pótdíjat felszámítani vagy az ajánlatot elutasítani. A biztosító az ajánlat esetleges eluta- sítását nem köteles megindokolni. Ilyenkor a biztosítási ajánlattal kapcsolatos valamennyi irat a biztosító birtokában marad.

3.6. Az életbiztosítási szerződés megkötését követően a biztosító a szerződés létrejöttétől számított 30 napon belül a kötelezettség- vállalás tagállamának hivatalos nyelvén köteles a szerződőt tájé- koztatni a biztosítási szerződés létrejöttéről.

A szerződő a fenti tájékoztatás kézhezvételétől számított 30 napon belül az életbiztosítási szerződést írásbeli nyilatkozattal felmond- hatja. A szerződőt ezen felmondási jog hitelfedezeti életbiztosítás esetén nem illeti meg.

3.7. A szerződés felmondó nyilatkozatának kézhezvételét követően a biztosító köteles 15 napon belül a szerződő által a biztosítási szer- ződéssel kapcsolatban bármely jogcímen részére teljesített befize- tésekkel elszámolni.

3.8. A szerződő érvényesen nem mondhat le az őt megillető felmondá- si jogról.

4. A biztosítási esemény

4.1. Jelen feltétel szerint biztosítási esemény a biztosítottnak a kocká- zatviselés időszaka alatt bekövetkezett halála.

4.2. A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a halál bekövet- kezésének napja.

5. A biztosítási szerződés hatályba lépése, a kockázatviselés kezdete, a várakozási idő

5.1. A kockázatviselés kezdete nem lehet korábbi, mint az ajánlattétel napja.

5.2. A biztosító kockázatviselése az azt követő nap 0 órakor kezdődik, amikor a szerződő fél az első díjat a biztosító számlájára befizeti. Ha a szerződő fél a díjat átutalta, a díjat legkésőbb a fizetés nap- jától számított 4. napon a biztosító számlájára beérkezettnek kell tekinteni, a szerződő azonban bizonyíthatja, hogy a díj korábban érkezett be.

5.3. A biztosítási szerződés létrejötte előtt befizetett biztosítási díjat a biztosító kamatmentes előlegként kezeli.

5.4. A Netrisk Élet Klub kockázati biztosítás esetén a biztosító a vára- kozási időtől eltekint, a kockázatviselés kezdete azonos a biztosí- tás kezdetével.

6. Közlési és változásbejelentési kötelezettség

6.1. A szerződő/biztosított köteles közlési és változásbejelentési kötele- zettségének eleget tenni.

6.2. A közlési kötelezettség abban áll, hogy az ajánlat megtételekor a szerződő/biztosított köteles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körülményt, adatot a biztosítóval közölni, amelyeket ismert vagy ismernie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott hiánytalan, és a valóságnak megfelelő válaszokkal a fél közlési kötelezettségének eleget tesz. A kérdések megválaszo- latlanul hagyása egymagában nem jelenti a közlési kötelezettség megsértését.

6.3. A szerződő/biztosított a biztosítás tartama alatt a szerződésben meghatározott lényeges körülmények tekintetében változásbeje- lentési kötelezettséggel tartozik, melyet írásban kell a biztosítóhoz bejelenteni.

6.4. A közlési kötelezettség vagy a változásbejelentési kötelezettség megsértése esetében a biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha bizonyítják, hogy az elhallgatott vagy be nem jelen- tett körülményt a biztosító a szerződéskötéskor ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítási esemény bekövetkezésében, illetve a szerződés megkötésétől a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

7. A biztosítás tartama, a biztosítási évforduló, a biztosítás lejárata

7.1. A biztosítás határozott, legalább 1, de legfeljebb 40 éves tartam- ra köthető. A tartamot a felek a szerződésben rögzítik.

7.2. A biztosítási évforduló a szerződés díjfizetésének kezdő napján tör- ténő évváltás.

7.3. A biztosítás lejáratának a napja a szerződésben meghatározott tar- tam utolsó napja.

8. A biztosító szolgáltatása

Ha a biztosított a kockázatviselés tartamán belül bármely okból meghal, úgy a biztosító a biztosítási esemény időpontjában érvé- nyes aktuális biztosítási összeget (ld. 9. pont) fizeti ki a kedvez- ményezett részére.

9. A biztosítási összeg

9.1. A kezdeti biztosítási összeget a szerződő határozza meg a szerző- dés megkötésekor.

9.2. Az aktuális biztosítási összeg az első biztosítási évben az ajánlaton meghatározott kezdeti biztosítási összeg, azt követően pedig jelen feltételek 10. pontjában meghatározott értékkövetési eljárás sze- rint módosított összeg.

10. Értékkövetés

10.1. A biztosító – újabb egészségi kockázat-elbírálás nélkül – lehetősé- get nyújt a szerződőnek arra, hogy a biztosítás díját évente a biz- tosítási évfordulón növelje.

10.2. A biztosítási összeg növekedése nem arányos a biztosítási díj nö- velésének mértékével.

10.3. A következő évi díjnövelés mértékének az alapja a bázis évre vo- natkozó – a KSH által kiadott – átlagos inflációs ráta, amelytől a biztosító a díjnövelés mértékének megállapításakor maximum 2 százalékponttal eltérhet. A díjnövekedés mértéke 4 százalékpont- nál nem lehet alacsonyabb.

10.4. Az emelés mértékéről, a megemelt biztosítási összegről és díjról a biztosító a biztosítás évfordulója előtt 60 nappal értesíti a szerződőt.

10.5. Amennyiben a szerződő legkésőbb az évforduló előtt 30 nappal írásban nem utasítja vissza az automatikus díjnövelés lehetőségét, úgy a szerződés az értesítésnek megfelelően, a biztosítási évfordu- lót követően módosításra kerül. A megnövekedett biztosítási ösz- szeg az értékkövető díj befizetésével válik érvényessé.

11. A biztosítás díja

11.1. A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgálta- tási kötelezettségének ellenértéke.

11.2. A biztosítási díj kiszámítása a díjszabás, a biztosított életkorának, egészségi állapotának, nemének, foglalkozásának, a biztosítás tar- tamának, a szolgáltatás jellegének és a biztosítási összegnek, va- lamint a kockázatvállalással kapcsolatos egyéb lényeges körülmé- nyeknek (pl. dohányzás) a figyelembevételével történik.

11.3. A biztosított életkorát úgy kell megállapítani, hogy a biztosítás kez- deti évszámából levonják a biztosított születésének évszámát.

11.4. Az életkor helytelen bevallása esetén a biztosító az esedékes biz- tosítási összegből a valóságos belépési életkor után járó díjkülön- bözet kamatozott összegét levonja, illetve visszafizeti, ha a bizto- sítás a bevallott korral létrejöhetett volna. Ha a tényleges életkor szerint a biztosítás nem jöhetett volna létre, úgy a közlési kötele- zettség megsértésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak.

11.5. A biztosítás folyamatos díjú. A díj a tartam végéig vagy a biztosítá- si esemény bekövetkeztéig, a biztosítási évfordulón évente előre esedékes. A szerződésben a felek megállapodhatnak az éves díj fél- éves, negyedéves vagy havi részletekben történő megfizetésében.

11.6. A biztosítás első díja az ajánlattétel napján esedékes.

11.7. A biztosító a díj számításánál 2,9%-os technikai kamatlábat alkal- maz.

12. Hitelfedezet

12.1. A biztosító a mindenkori biztosítási összeg erejéig hitelfedezeti biz- tosítási szolgáltatást nyújt a biztosított részére, ha ezt a szerző- dő/biztosított írásban kéri. Ilyenkor a biztosítási összeg kedvezmé- nyezettje a kölcsöntartozás erejéig a hitelt nyújtó intézmény lesz.

12.2. A hitelfedezeti biztosítási szolgáltatásért a biztosító külön díjat nem számít fel.

13. Díj-nemfizetés

13.1. Ha a szerződő (biztosított) a biztosítás díját az esedékességtől szá- mított 60 napon belül nem egyenlíti ki, a biztosító a biztosítási díj esedékességétől számított 60 napig viseli a kockázatot, ez idő alatt a szerződő az elmaradt díj befizetését pótolhatja. Ha az elma- radás pótlása nem történik meg, akkor az esedékességtől számított 60 nap elteltével minden külön értesítés nélkül a szerződés meg- szűnik.

13.2. Amennyiben a díjfizetésre rendelkezésre álló idő eredménytelenül telik el, akkor a biztosítási szerződés a biztosító fizetési kötelezett- sége nélkül megszűnik.

14. A biztosítás megszűnése

A biztosítási szerződés megszűnik:

14.1. a biztosítási esemény bekövetkeztének napján,

14.2. ha a szerződő a díjat az esedékességtől számított 60 napig nem fi- zette meg, a 60. napon,

14.3. a biztosítási tartam végén.

15. Reaktiválás

15.1. A díjfizetés elmulasztása miatt megszűnt biztosítás eredeti tarta- lommal és összegre lép újra hatályba, feltéve, hogy a szerződő re- aktiválás iránti kérelmét a biztosító elfogadja, és a szerződő (biz- tosított) az első elmaradt díj esedékességétől számított 6 hónapon belüli teljes díjhátralékát befizeti.

15.2. A reaktiválási kérelem vonatkozásában a biztosító jogosult kockázatel- bírálásra.

15.3. A biztosító kockázatviselése a hátralékos díj beérkezését követő nap 0. órájától folytatódik, feltéve, hogy a biztosító a kérelmet nem utasítja vissza.

15.4. A biztosítás tartama alatt reaktiválást legfeljebb kétszer lehet igénybe venni.

16. Maradékjogok

A biztosításnak visszavásárlási értéke és díjmentes leszállítási ér- téke nincs. Jelen biztosításra kötvény-kölcsön nem nyújtható.

17. Mentesülések

A biztosító mentesül a biztosítási összeg kifizetése alól:

a) ha a biztosított a kedvezményezett szándékos magatartása kö- vetkeztében vesztette életét,

b) ha a biztosított szándékosan elkövetett bűncselekménye foly- tán vagy azzal összefüggésben vesztette életét, valamint

c) a biztosított a szerződéskötéstől számított két éven belül elkö- vetett öngyilkosság következtében halt meg.

A kárbejelentési kötelezettség megsértése esetén a biztosító men- tesül a szolgáltatási kötelezettség teljesítése alól, amennyiben emiatt lényeges körülmények kideríthetetlenné váltak.

18. Kizárások

18.1. Amennyiben a jelen pontban rögzített esetekkel összefüggésben következik be a haláleset, akkor a biztosító a biztosítási összeg ki- fizetésére nem köteles, mivel az itt felsorolt esetek nem tekinthe- tők biztosítási eseménynek.

18.2. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre, ha a biz- tosított halála közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll harci eseményekben vagy más háborús cselekményekben, valamely fél mellett történő aktív részvétellel, vagy az állam elleni bűncselek- ményben való részvétellel.

18.3. Jelen feltételek szempontjából háborúnak minősül a hadüzenettel vagy anélkül vívott háború, a határvillongás, a felkelés, a forrada- lom, a zendülés, kormány elleni puccs vagy puccskísérlet, polgár- háború, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei (pl. csak légi csapás vagy csak tengeri akció) kommandótámadás, terrorcse- lekmény. (A kommandótámadás és a terrorcselekmény esetén nem minősül háborús cselekményben való aktív részvételnek, ha a biz- tosított az áldozatok érdekében lép fel.)

18.4. E szerződés szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Bünte- tő Törvénykönyv annak minősít, így különösen: lázadás, kémkedés, rombolás.

18.5. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki arra az esetre:

– ha a biztosított halála atomkárok (nukleáris hasadás vagy fúzió, nukleáris reakció, radioaktív izotópok sugárzása, ionizáló vagy lé- zersugárzás, valamint ezek szennyezése) folytán következik be;

– ha a biztosított halála bódító-, kábító- vagy hasonló hatást ki- váltó szerek fogyasztásával, toxikus anyagok rendszeres szedé- se miatti függőségével, HIV vírus (AIDS) és ennek mutánsai ré- vén kialakult fertőzésével összefüggésben következett be.

18.6. A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a szerződés megkötése- kor már fennálló betegségek, maradandó egészségkárosodások kö- vetkezményeként bekövetkező biztosítási eseményekre.

18.7. A baleseti/közlekedési baleseti események vonatkozásában a fen- tieken túlmenően akkor sem térít a biztosító, ha a biztosított halá- la közvetlenül vagy közvetve összefüggésben áll az alábbi tevé- kenységekkel:

a) gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járművek haszná- latával kapcsolatos sportok,

b) légi sportok,

c) hegyi sportok,

d) különleges sportok,

e) küzdősportok,

f) akrobatikus síelés,

g) légi jármű használata közben bekövetkezett baleset, kivéve, ha a biztosított utasszállító repülésre engedélyezett repülőgépen utasként utazott.

19. A biztosító teljesítése

19.1. A biztosítási eseményt írásban be kell jelenteni a biztosítónál. A szolgáltatási igényt a Vezérigazgatóság teljesíti.

19.2. A teljesítésre valamennyi, az alábbiakban felsorolt okmány hiány- talan beérkezését követően haladéktalanul, de legkésőbb 15 na- pon belül kerül sor. Az esedékes, de még meg nem fizetett díjakat a biztosító a szolgáltatás összegéből levonja.

19.3. A biztosítási eseményt a biztosítóhoz a szolgáltatás iránti igénnyel együtt a biztosítási eseményt követő 8 napon belül be kell jelenteni.

19.4. A biztosító szolgáltatásának igénybevételéhez be kell nyújtani a biztosítási esemény (annak jellegétől függően) bekövetkezésének igazolásához, illetve a teljesítendő szolgáltatás mértékének meg- határozásához szükséges alábbi dokumentumokat:

– teljes körűen kitöltött szolgáltatási igénylőlap;

– eredeti biztosítási kötvény vagy csatlakozási nyilatkozat, ennek

hiányában nyilatkozat a kötvény elvesztéséről;

– személyi igazolvány vagy más személyazonosításra alkalmas okmány, lakcímkártya másolata;

– kedvezményezetti jogosultságot bizonyító okirat (mint pl. ha- gyatékátadó végzés, öröklési bizonyítvány) másolata, amennyi- ben a kedvezményezett a szerződésben név szerint megneve- zésre nem került;

– a biztosítási esemény bekövetkezésének tényét igazoló doku- mentumok, a biztosítási esemény bekövetkezési körülményei- nek és következményeinek tisztázásához szükséges iratok má- solata (mint pl. a biztosított és a biztosítási eseménnyel érin- tett más személy, tanúk nyilatkozata a biztosítási esemény kö- rülményeiről, az ezt tartalmazó jegyzőkönyvek másolata, bonco- lási jegyzőkönyv másolata, munkahelyi, iskolai, közlekedési vállalat által felvett baleseti jegyzőkönyv másolata, a biztosítá- si eseménnyel kapcsolatos szakértői vélemények másolatai);

– ittasság, illetve bódító, kábító vagy hasonló hatást kiváltó sze- rek, toxikus anyagok hatásának vizsgálatáról készült orvosi irat;

– közlekedési baleset esetén a biztosított érvényes vezetői enge- délyének másolata;

– amennyiben a biztosítási eseménnyel vagy az annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatban rendőrségi, közigazgatási, tűzvédelmi, munkavédelmi vagy más hatósági eljárás indult, az eljárás során keletkezett, illetőleg az eljárás anyagának részét képező iratok másolata (büntető eljárásban és szabálysértési eljárásban meghozott jogerős határozat csak abban az esetben, ha az a kárigény/szolgáltatási igény benyújtásakor már rendel- kezésre áll);

– a biztosítottnak a biztosítási eseménnyel, valamint a kórelőz- ményi adatokkal összefüggő egészségügyi dokumentumainak másolata (mint pl. házi- vagy üzemorvosi, a járó- és fekvőbeteg ellátás során keletkezett iratok, kórházi zárójelentések, a mű- tétről szóló orvosi dokumentáció, gyógyszerfelhasználást igazo- ló iratok, szövettani vizsgálati eredmények, ideértve CT, MRI és röntgenfelvételek és azok vizsgálati eredményeit is);

– baleset-biztosítási esemény esetén az első, akut orvosi ellátást igazoló dokumentáció;

– a társadalombiztosítási szerv vagy más személy, szervezet által kezelt, a biztosítási eseménnyel vagy annak alapjául szolgáló körülménnyel kapcsolatos biztosítotti adatokat tartalmazó ira- tok, az Országos Rehabilitációs és Szociális Szakértői Intézet szakvéleménye a rokkantsági csoportba sorolásról (a jogosult ti- toktartás alóli felmentéséhez és adatbekéréshez szükséges meghatalmazása alapján);

– a biztosított halála esetén a halotti anyakönyvi kivonat, halottvizsgálati bizonyítvány, halál utáni orvosi jelentés, bonco- lási jegyzőkönyv, a biztosított halálát okozó betegség kezdeti időpontjának és lefolyásának, valamint a halál közelebbi körül- ményeinek tisztázásához szükséges iratok, korábbi orvosi doku- mentáció;

– keresőképtelenséget igazoló orvosi iratok;

– munkanélküliség biztosítási esemény esetén a munkaviszony megszűnésével kapcsolatos dokumentumok másolata (mint pl. munkaszerződés, a jogviszonyt megszüntető jognyilatkozat – felmondás, közös megegyezés – a munkaviszony megszűnésé- ről kiállított munkáltatói igazolás, a munkáltató által kiállított

„Igazolólap az álláskeresési járadék megállapításához”), vala- mint a regisztrált álláskereső státusz igazolása (a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolása arra nézve, hogy a biztosí- tott az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól mely idő- pontig regisztrált álláskereső, az álláskeresési járadék iránti ké- relem, annak megállapításáról vagy elutasításáról rendelkező határozat, járadék vagy segély havi összegéről szóló szelvény), az Országos Egészségbiztosítási Pénztár igazolványa a biztosí- tási jogviszonyról és az egészségbiztosítási ellátásokról;

– idegen nyelvű dokumentáció esetén ezek magyar nyelvű fordí- tása, melynek költsége a kárigény előterjesztőjét terheli;

– a biztosítási összeg kifizetéséhez szükség esetén be kell nyúj- tani az eljáró

– törvényes képviselő jogosultságát igazoló dokumentumot,

– gondnok személyazonosságát igazoló gyámhivatali határoza- tot,

– jogszabályi rendelkezés esetén gyámhivatali engedélyt.

A biztosító a szolgáltatási igény elbírálásához a becsatolt iratokat ellenőrizheti, illetőleg a bejelentett igény elbírálásával összefüggő egyéb iratokat szerezhet be. A fentiekben felsorolt okiratokon kívül a biztosított jogosult a károk és költségek egyéb okmányokkal, do- kumentumokkal, illetőleg egyéb módon történő igazolására, a bi- zonyítás általános szabályai szerint annak érdekében, hogy követe- lését érvényesíthesse.

19.5. A biztosítási összeget a biztosító csökkentheti azon biztosítási díjak

hátralévő összegével, amelyet a szerződő erre a biztosítási szerző- désre még nem fizetett be, de az adott biztosítási évre vonatkoznak.

20. Elévülés

A biztosítási szerződésből eredő igények a biztosítási esemény be- következtétől számított két év elteltével elévülnek.

21. Jognyilatkozatok

A biztosító a hozzá eljuttatott jognyilatkozatokat és bejelentéseket csak akkor köteles joghatályosnak tekinteni, ha azokat írásban jut- tatták el hozzá. A nyilatkozat akkor hatályos, ha az a biztosítóhoz megérkezett. A biztosító nyilatkozatait írásban juttatja el a biztosí- tási szerződésben érdekelt személynek.

22. Adatkezelés, biztosítási titok

22.1. A biztosító jogosult az ügyfelek biztosítási ajánlaton felvett, vala- mint a közlési, változásbejelentési kötelezettség teljesítése köré- ben tudomására jutott adatait, ideértve a különleges adatokat is, a személyes adatok védelméről és a közérdekű adatok nyilvánossá- gáról szóló 1992. évi LXIII. törvény rendelkezései szerint, a 2003. évi LX. törvényben foglaltakkal összhangban kezelni. Az adatok to- vábbítására a Bit. rendelkezéseiben meghatározott módon, illetve az ügyfél hozzájárulása alapján kerülhet sor. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, állo- mányban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelé- sek megítéléséhez, a szolgáltatás teljesítéséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. Az ügyfél tájékoztatást kérhet a személyes adatainak kezeléséről, valamint kérheti az ada- tai helyesbítését, törlését.

22.2. A biztosító a birtokába jutott, biztosítási titkok tekintetében titok-

tartási kötelezettség terheli. A biztosító titoktartási kötelezettségé- re a 2003. évi LX. törvény 153–161. §-ban foglalt szabályok az irányadók.

Biztosítási titok minden olyan – államtitoknak nem minősülő –, a biztosító rendelkezésére álló adat, amely a biztosító ügyfeleinek személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

22.3. A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biztosítási törvény szerint biztosítási titokként kezelni.

22.4. A biztosító ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántar- tásával, a szolgáltatással összefüggnek. A biztosítási titok tekinte- tében, időbeli korlátozás nélkül – ha a törvény másképp nem ren- delkezik –, titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tulajdono- sait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosí- tóval kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzáju- tottak.

A titoktartási kötelezettség nem áll fenn:

a) a feladatkörében eljáró felügyelettel,

b) a folyamatban lévő büntetőeljárás keretében eljáró nyomozóha- tósággal és ügyészséggel,

c) büntetőügyben, polgári ügyben, valamint a csődeljárás, illetve felszámolási eljárás ügyében eljáró bírósággal, továbbá a végre- hajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtóval,

d) a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel,

e) adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifize- tésről törvényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség terheli,

f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal,

g) a biztosítóval, a biztosításközvetítővel, a szaktanácsadóval, a harmadik országbeli biztosító, független biztosításközvetítő vagy szaktanácsadó magyarországi képviseletével, ezek érdekképvi- seleti szervezeteivel, illetve a biztosítási, biztosításközvetítői, szaktanácsadói tevékenységgel kapcsolatos versenyfelügyeleti feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal szemben,

h) a feladatkörében eljáró gyámhatósággal,

i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) be- kezdésében foglalt egészségügyi hatósággal,

j) a külön törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűj- tésére felhatalmazott szervvel,

k) a viszontbiztosítóval, valamint közös kockázatvállalás (együtt- biztosítás) esetén a kockázatvállaló biztosítókkal,

l) a törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott ada- tok tekintetében a kötvény-nyilvántartást vezető hivatallal,

m) az állomány-átruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az átvevő biztosítóval,

n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szük- séges adatok tekintetében a Kártalanítási Számlát kezelő szer-

vezettel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezet- tel és a kárrendezési megbízottal,

o) a kiszervezett tevékenyég végzéséhez szükséges adatok tekin- tetében a kiszervezett tevékenységet végzővel,

p) fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli bizto- sító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jogsza- bállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosításközvetítő- vel, szaktanácsadóval szemben, ha az a)–j) és n) pontban meg- jelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul a bizto- sítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját. A k), l), m) és p) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni.

A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jo-

gosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosító nem tájékoztathatja az ügyfelet a b), f), j) pontban fog- lalt adattovábbításról.

22.5. A biztosító a nyomozóhatóság, a polgári nemzetbiztonsági szolgá- lat és az ügyészség írásbeli megkeresésére akkor is köteles tájé- koztatást adni, ha adat merült fel arra vonatkozóan, hogy a bizto- sítási ügylet:

a) kábítószerrel visszaéléssel,

b) terrorcselekménnyel,

c) robbanóanyaggal vagy robbanószerrel visszaéléssel,

d) lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel,

e) pénzmosással,

f) bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselek- ménnyel van összefüggésben.

22.6. A biztosító a nyomozóhatóságot a „halaszthatatlan intézkedés” jel- zéssel ellátott, külön jogszabályban előírt ügyészi jóváhagyást nél- külöző megkeresésére is köteles tájékoztatást adni az általa kezelt, az adott üggyel összefüggő, biztosítási titoknak minősülő adatokról.

22.7. A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a magyar bűnüldöző szerv, illetőleg az Országos Rendőr-főkapitányság – a pénzmosás megelőzéséről és megakadá- lyozásáról szóló 2003. évi XV. törvényben meghatározott feladatkör- ében eljárva, vagy nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföl- di bűnüldöző szerv, illetőleg külföldi Pénzügyi Információs Egység írásbeli megkeresése teljesítése céljából – írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot a biztosítótól, amennyiben a megkeresés tartalmazza a külföldi adatkérő által aláírt titoktartási záradékot.

22.8. Az ügyfél állapotával összefüggő adatokat a biztosító az egészség- ügyi és a hozzájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. törvény rendelkezései szerint, kizárólag az érin- tett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. A szerződő/biztosított az ajánlattételkor felhatalmazza a biztosítót, hogy egészségi állapotá- ra vonatkozó, a biztosítási szerződéssel közvetlen összefüggő ada- tokat beszerezze, azokat kezelje, és egyúttal felmenti az ezen ada- tokkal rendelkező, valamint a biztosítottat kezelő intézményeket, illetve személyeket a titoktartási kötelezettség alól. A biztosító a megadott adatokat a 2003. évi LX. törvény 153–161. §-a alapján biztosítási titokként kezeli időbeli korlátozás nélkül, és csak az ott megjelölt szerveknek és az ott meghatározott módon adja ki.

23. Vitás kérdések rendezése

A szerződőnek és a biztosítónak meg kell tennie mindent annak ér- dekében, hogy közvetlen tárgyalások útján rendezzenek minden olyan nézeteltérést vagy vitát, mely közöttük a szerződés keretében vagy a szerződéssel kapcsolatban merül fel. Minden, a szerződés megkötése után felmerülő és a felektől független olyan körülmény- ről, amely a szerződés teljesítését akadályozza, a felek kötelesek egymást tájékoztatni.

24. Alkalmazandó jog

Jelen feltételek alapján kötött biztosítási szerződésből eredő jogvi- ták eldöntésére az általános hatáskörrel és illetékességgel rendel- kező bírósághoz fordulhatnak. Az eljárások nyelve magyar. Jogvita esetén a magyar jog rendelkezései, elsősorban a Polgári Törvény- könyv, a 2003. évi LX. törvény és a vonatkozó hatályos magyar jog- szabályok irányadók.

25. Felszámolható költségek

A biztosító a többletráfordítások díját kérheti. Ilyen lehet például:

a) a díjfizetés késedelme esetén a felszólító levél díja, a biztosí- tási kötvény utólagos dokumentálása vagy módosítása,

b) a biztosítási szerződés átdolgozása, a biztosítási kötvény má- sodlati példányának kiállítása stb.

2010. október

A biztosítási események igazolásával kapcsolatos költségeket an- nak kell viselnie, aki az igényt érvényesíteni kívánja.

26. Egyéb rendelkezések

Társaságunk neve: UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt. Székhelye: 1082 Budapest, Baross u. 1.

Cégjegyzékszámunk: Cg. 00-00-000000 Cégbíróság neve: Fővárosi Bíróság mint Cégbíróság

A biztosító felügyeleti szerve: Pénzügyi Szervezetek Állami Fel- ügyelete

1013 Budapest, Krisztina krt. 39.

Postacím: 1535 Budapest 114., Pf. 777.

Panaszügyek intézésére társaságunk Vezérigazgatósága jogosult. További panaszlehetőséggel lehet fordulni a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéhez, a Fogyasztóvédelmi Főfelügyelőséghez, a Békéltető Testülethez, valamint a bíróságokhoz.

A panaszügyintézés nem helyettesíti a peres eljárást.

UNION Vienna Insurance Group Biztosító Zrt.

Xx.xx.: U20201