KöBE

KÖTELEZô

GÉPJÁRMû-FELELôSSÉGBIZTOSÍTÁS

Hatályos: 2021. december 1-tôl

Tartalomjegyzék

1. Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási

feltétel (2009. évi LXII. Törvény) és ügyféltájékoztató 3

2. Tájékoztató a távértékesítés keretében kötött

biztosítási szerződéshez 23

3. 2005. évi XXV. törvény a távértékesítés keretében kötött

pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről 25

4. KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület

Alapszabálya 29

nGFB_311O1_nF_2O2112O1

Kötelező gépjárxű-felelőttégbiztotítáti feltétel ét ügyféltájékoztató

Jelen biztosítási feltétel a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosításról szóló 2009. évi LXII. törvény (továbbiakban KGFB törvény) azon részeinek ismertetése, amelyek a szerződő- nek, illetve a biztosítónak a kötelező gépjármű-felelősségbiz- tosítási szerződésbeli jogait és kötelezettségeit szabályozza, illetve amelyek ezen szabályokhoz közvetlenül kapcsolód- nak. A törvény vonatkozó rendelkezéseit jelen feltétel szö- veghűen, módosítás nélkül, a törvény számozását is meg- tartva tartalmazza.

Ugyanakkor jelen feltétel nem tartalmazza a törvénynek a szerződő felek jogait és kötelezettségeit nem érintő rendel- kezéseit.

Biztosítási feltételek a KGFB törvény alapján

A tÖrvény hatálya

1. §

Ha nemzetközi szerződés eltérően nem rendelkezik, e tör- vény hatálya kiterjed:

a) minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartójára, továbbá más tagállami telephelyű gépjármű – ha annak rendeltetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág – tulajdonosára, és az általuk kötött kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítási szerződésre;

b) a külföldi telephelyű gépjármű Magyarország területére történő belépésének, valamint Magyarország területén a fogalomban történő részvételének feltételeire;

c) a biztosítók, a kárrendezési megbízott, kárképviselő, a levelező, a Kártalanítási Számla, a Kártalanítási Alap, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Szervezet, az Információs Központ, valamint a Magyar Biztosítók Szövetségének (a továbbiakban: MABISZ) e törvényben szabályozott te- vékenységére;

d) a pénzügyi közvetítőrendszer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank (a további- akban: Felügyelet), a biztosító felszámolójának, a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítást igazoló okirat (a köt- vényt is beleértve) adatait, valamint egyéb vonatkozó adatokat nyilvántartó szervnek (a továbbiakban: kötvény- nyilvántartó szerv), a kárnyilvántartással kapcsolatos fe- ladatokat ellátó kárnyilvántartó szervnek, a fővárosi és megyei kormányhivatal járási (fővárosi kerületi) hivatalá- nak (a továbbiakban: járási hivatal) és a vámhatóságnak e törvényben szabályozott tevékenységére.

2. §

E törvény hatálya nem terjed ki:

a) a nemzetközi gépjármű-biztosítási – a tagállamok és más államok nemzeti irodái közötti – megállapodásból és a kapcsolódó megállapodásokból eredő – e törvényben nem szabályozott – feladatok ellátására;

b) Magyarország területén rendezett gépjárműversenyen (edzésen) részt vevő gépjárművekre kötött felelősség- biztosítási szerződésekre;

c) arra az esetre, ha az e törvényben foglaltaktól Magyaror- szág területén állomásozó vagy áthaladó külföldi katonai

gépjárművek vonatkozásában jogszabály eltérő szabá- lyokat állapít meg.

ÉrtelmeiŐ rendelkeiések

3. §

E törvény alkalmazásában:

1. Belső Szabályzat: a Bizottság 2003. július 28-i, a 72/166/ EGK tanácsi irányelvnek a gépjármű-felelősségbiztosí- tás ellenőrzésére vonatkozó alkalmazásáról szóló 2003/ 564/EK határozatának függelékében foglalt, a nemzeti irodák egymás közötti kapcsolatait rendező szabályzat;

2. biztosítási időszak: a határozatlan tartamú szerződések esetében – a díjfizetés gyakoriságától függetlenül – az az időtartam, amelyre a megállapított díj vonatkozik;

3. biztosító: a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (a továbbiakban: Bit.) meghatáro- zott szervezet, amely a székhely szerinti tagállamában engedélyt kapott a gépjármű-felelősségbiztosítási tevé- kenység végzésére, és Magyarország területén az e tör- vényben foglaltaknak megfelelően a kötelező gépjármű- felelősségbiztosítási (a továbbiakban: biztosítás) tevé- kenység folytatására jogosult;

4. biztosított: a gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy;

5. díjtarifa: miniszteri rendeletben meghatározott gépjármű- kategóriánként és – a flotta kivételével – bonus-malus osztályonként a biztosító által megállapított alapdíjak és a díj meghatározásánál alkalmazható valamennyi kor- rekciós tényező összessége;

6. egyedi szerződés: adott üzemben tartó által, egy megha- tározott gépjárműre kötött, e törvénynek megfelelő bizto- sítási szerződés;

7. fedezetlenségi díj: az adott gépjármű vonatkozásában az üzemben tartó biztosítási kötelezettségének – a szünete- lés időtartamának, kivételével – díjfizetés hiányában koc- kázatviselés nélküli időtartamára (fedezetlenség időtarta- ma) a Kártalanítási Számla kezelőjét megillető, általa meg- határozott díjtarifa alapján utólagosan megállapított díj;

8. forgalmi engedély: az állandó vagy ideiglenes forgalmi engedély, az ideiglenes forgalomban tartási engedély, valamint a lassú jármű és a négykerekű segédmotoros kerékpár (quad) igazolólapja;

8/A. gazdasági totálkár: a káresemény következtében káro- sult gépjármű megjavíttatása gazdaságilag nem indokol- ható, mivel annak javítási, valamint a kár elhárításával kapcsolatos egyéb költségei, illetve a javítást követően esetlegesen fennmaradó értékcsökkenés összege a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi érté- kének maradványértékkel (roncsértékkel) csökkentett összegét meghaladja;

9. gépjárműflotta: egy adott biztosítónál ugyanazon – jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég – szerződő üzem- ben tartó által biztosított gépjárművek együttesen kezelt csoportja, ha ezen gépjárművek darabszáma a biztosítá- si időszak kezdőnapján eléri az ötöt;

10. gépjármű: a közúti forgalomban való részvétel feltétele- ként hatósági engedélyre és jelzésre kötelezett – a köz-

úti közlekedés szabályairól szóló 1/1975. (II. 5.) KPM-BM együttes rendelet (KRESZ) 1. számú függelékének II. b) pontjában meghatározott – gépjármű, pótkocsi, félpótko- csi, mezőgazdasági vontató, négykerekű segédmotoros kerékpár (quad), lassú jármű és munkagép, továbbá a hatósági engedélyre és jelzésre nem kötelezett segéd- motoros kerékpár;

11. gépjárműverseny: zárt versenypályán vagy a forgalom elől elzárt közúton (útszakaszon) tartott, gépjárművek számára rendezett sportrendezvény;

12. harmadik ország: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

13. harmadik országbeli biztosító: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

14. határon átnyúló szolgáltatás: a Bit.-ben meghatározott fogalom;

15. hozott kárelőzményi igazolás: más tagállam által előírt kö- telezettség alapján megkötött gépjármű-felelősségbizto- sítási szerződésre vonatkozó igazolás, amely tartalmaz- za az adott biztosítónál nyilvántartott időszakot, valamint a szerződés hatálya alatt harmadik személyeknek oko- zott és a más tagállami biztosító által az igazolás kiadá- sának napjáig elismert, vagy vele szemben jogerősen megítélt kártérítések alapjául szolgáló káresetek számát, időpontját, illetve a kármentesség tényét;

16. Információs Központ: a gépjármű üzemeltetésével har- madik személyeknek okozott károkból eredő kártérítési igények érvényesítése érdekében adatok közlése és e törvényben meghatározott egyéb feladatok ellátása ér- dekében létrehozott szervezet;

17. ismeretlen gépjármű: az a gépjármű, amely nem azono- sítható, illetve utólag sem azonosítható, mivel elhagyta a baleset helyszínét, vagy azonosító adatokkal nem ren- delkezik, illetve azokat meghamisították vagy nem felis- merhetők;

18. kárképviselő: a határon átnyúló szolgáltatás esetében a biztosító által a gépjármű-felelősségbiztosítási károk ren- dezésével, a biztosító peres és peren kívüli képviseleté- vel megbízott, illetve arra jogosult személy vagy szerve- zet;

19. károsult: a gépjárművel okozott kár esetén kártérítésre jogosult személy vagy szervezet;

20. kárrendezési megbízott: a gépjármű-felelősségbiztosítá- si tevékenységet végző biztosító székhely szerinti tagál- lamától eltérő tagállamban működő megbízottja, aki a biz- tosító által biztosított gépjármű üzemeltetésével kapcso- latban felmerült kártérítési igényeket a károsult lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban kezeli és rendezi, vala- mint a biztosítót a károsulttal szemben képviseli;

21. Kártalanítási Alap: az e törvény szerinti biztosítók által létrehozott és finanszírozott pénzalap, mely azon biztosí- tónál (a továbbiakban: felszámolás alatt álló biztosító) a károkozás időpontjában e törvény szerinti biztosítási szerződés alapján fedezettel rendelkező üzemben tartó gépjárművével okozott károk megtérítését fedezi, mellyel szemben a biztosító tevékenységét engedélyező tagál- lamban felszámolási eljárás megindult;

22. Kártalanítási Számla (Garanciaalap): az e törvény sze- rinti biztosítók által létrehozott és folyamatosan finanszí- rozott pénzalap, amelynek feladata a biztosítási kötele- zettség ellenére biztosítással nem rendelkező üzemben tartó gépjárműve által vagy az e törvényben meghatáro- zott korlátozásokkal az ismeretlen üzemben tartó gépjár- műve által, és az ismeretlen gépjárművel okozott károk, valamint az e törvényben meghatározott egyéb károk

megtérítése, amennyiben a kötelezettségvállalás orszá- ga Magyarország;

23. kártalanítási szervezet: a gépjármű-felelősségbiztosítási tevékenységet végző biztosítók által a székhelyük sze- rinti tagállamban működtetett szervezet, amelynek fela- data a belföldi károsult más tagállam területén telep- hellyel rendelkező gépjármű üzemeltetéséből eredően a zöldkártyarendszer valamely országában elszenvedett kára kapcsán a károkozó biztosítója vagy annak kárren- dezési megbízottja kárrendezésének elmaradása esetén a kártérítési igények elbírálása és kielégítése e törvény- ben meghatározott esetekben;

24. kötelezettségvállalás országa: bármely fajta gépjármű biztosítása esetén a

a) telephely szerinti ország, vagy

b) baleset bekövetkezésének helye szerinti ország, amennyiben a hatósági jelzés viselésére kötelezett gépjármű baleset részesévé vált, és nem rendelkezik érvényes hatósági jelzéssel, illetve a rajta lévő hatósá- gi jelzés nem rendelhető, vagy már nem rendelhető hozzá, vagy

c) rendeltetés helye szerinti tagállam;

25. külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kapcsolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2. §-ának 2. pontjában meghatározott fogalom;

26. levelező: olyan biztosító, a biztosító részére kárrendezé- si tevékenységet végző szervezet, kárrendezési megbí- zott, egyéb szervezet vagy személy, akit vagy amelyet a működése szerinti ország nemzeti irodájának jóváhagyá- sával a zöldkártyarendszerhez tartozó ország biztosítója jelöl a biztosítottjai által a levelező országában okozott gépjármű-felelősségbiztosítási károk kezelésére és ren- dezésére;

27. Nemzeti Iroda: az e törvény szerinti biztosítók szerveze- te, amely ellátja a nemzetközi gépjármű-biztosítási meg- állapodásból és a kapcsolódó egyezményekből eredő koordinációs, kárrendezési és elszámolási feladatokat;

28. rendeltetés helye szerinti tagállam: gépjármű tulajdonjo- gának átruházása esetén a tulajdonszerzést követően a rendelkezésre bocsátástól számított harmincnapos idő- tartam folyamán az – a gépjármű telephely szerinti or- szágától eltérő – tagállam,

a) ahol a tulajdont szerző természetes személy állandó lakóhelye, a jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég tulajdonszerzése esetén annak székhelye talál- ható, illetve

b) amelyben a tulajdont szerző szokásos tartózkodási helye van, vagy ha a szerződő jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég, az a tagállam, amelyben a tu- lajdont szerzőnek a szerződéssel érintett telephelye, fióktelepe található;

29. Rendszámegyezmény: a nemzeti irodák között létrejött olyan megállapodás, amely alapján az egyezményben részes országok hatóságai a zöldkártyában megtestesü- lő igazolás helyett az illető országban megkövetelt gép- jármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául a jármű hatósági jelzését (forgalmi rendszámát) az országjellel együtt elfogadják;

30. súlyos személyi sérülés: a balesetből eredően legalább 25%-os össz-szervezeti egészségkárosodással járó ma- radandó fogyatékosságot okozó, vagy a balesetből ere- dő, legalább 6 hónapos gyógytartammal járó súlyos egészségromlást okozó sérülés;

31. székhely szerinti tagállam: az a tagállam, ahol a kötele- zettséget vállaló biztosító, biztosításközvetítő, valamint szaktanácsadó székhelye található;

32. tagállam: az Európai Gazdasági Térségről szóló megál- lapodásban részes állam és Svájc;

33. telephely szerinti ország: az az ország,

a) amelynek hatósága a gépjárművet állandó vagy ideig- lenes hatósági jelzéssel ellátta, vagy

b) amelyben a hatósági jelzés viselésére nem kötelezett gépjárművek esetében a tulajdonos vagy a gépjármű felett egyébként rendelkezési jogot gyakorló személy (jogi személy, egyéni vállalkozó, egyéni cég) állandó lakóhelye (székhelye), illetve szokásos tartózkodási helye (az érintett telephelye, fióktelepe) található;

34. türelmi idő: a díj esedékességétől számított hatvannapos időszak, melynek a díj megfizetése nélkül történő letelté- vel a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – díjnemfizetéssel megszűnik;

35. üzemben tartó: a gépjármű telephelye szerinti ország ha- tóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tar- tó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos;

36. zöldkártya: a zöldkártyarendszer országaiban elfogadott, egységes szabványnak megfelelő nemzetközi gépjármű- felelősségbiztosítási igazolvány (kártya), amelyet a nem- zeti iroda nevében a biztosítási szerződésnek megfelelő- en a biztosítók állítanak ki az üzemben tartó számára, a meglátogatott országban megkövetelt gépjármű-felelős- ségbiztosítási fedezet meglétének igazolására;

37. zöldkártyarendszer: a nemzeti irodák közötti megállapo- dások alapján az ezen megállapodásokban részes orszá- gok rendszere, mely rendszerhez tartozó országok ható- ságai a zöldkártyában megtestesülő igazolást az ország- ban megkövetelt gépjármű-felelősségbiztosítási fedezet igazolásául elfogadják.

3/A. §

E törvény alkalmazásában kár és kártérítés alatt a sérelem- díj-követelés alapjául szolgáló személyiségi jogsérelem és a sérelemdíj is értendő.

3/B. §

(1) Ahol e törvény euróban meghatározott összegről rendel- kezik, azon a tárgyév január 1-jétől december 31-ig tartó időszakára (a továbbiakban: alkalmazási időszak) vonat- kozó, forintban meghatározott összegét kell érteni.

(2) Az adott alkalmazási időszakra vonatkozó forintban meg- határozott összeget az alkalmazási időszakot megelőző naptári év első tíz hónapjára és az euró forintra való át- számítására vonatkozó – Magyar Nemzeti Bank által közzétett – hivatalos napi árfolyamok átlagának alkalma- zásával, a következő milliós forintértékre felkerekítve kell kiszámítani.

A gépjármű-felelősségbiztosítás általános szabályai

A biitOsítási kÖteleiettség

4. §

(1) Minden magyarországi telephelyű gépjármű üzemben tartója köteles – a külön jogszabály alapján mentesített gépjárművek kivételével – az e törvény szerinti biztosító- val a gépjármű üzemeltetése során okozott károk fede-

zetére, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződést kötni, és azt díjfizetéssel hatály- ban tartani (biztosítási kötelezettség).

(2) A biztosítási kötelezettség, ha jogszabály másként nem rendelkezik, a mindenkori üzemben tartót a gépjármű ha- tósági engedéllyel és jelzéssel való ellátásának időpont- jától – a szünetelés kivételével – a gépjármű forgalomból történő kivonásáig, illetve a külön jogszabályban megha- tározott forgalomba helyezésre nem kötelezett gépjármű esetében a forgalomban történő részvétel kezdetétől a részvétel végleges megszüntetéséig terheli.

(3) A szerződés megkötésére vonatkozó kötelezettség tekin- tetében üzemben tartónak minősül a gépjármű tulajdo- nosa által – szerződés vagy más hitelt érdemlően igazolt jogcím alapján – üzemben tartóként megnevezett sze- mély.

(4) Ha a szerződéskötésre a tulajdonjog átszállása miatt ke- rül sor, az e törvény szerinti új üzemben tartó köteles a tulajdonjog átszállását követően a biztosítási szerződést haladéktalanul megkötni.

(4a) Ha az üzemben tartó személye a 7. § (3a) bekezdésé- ben meghatározottak szerint változik, a biztosítási köte- lezettség a gépjármű új üzemben tartóját a kockázatvise- lés 19. § (5a) bekezdésében meghatározott megszűné- sét követő naptól terheli. Ha a biztosítási szerződést a

(6) bekezdésben meghatározottak szerint nem tartották hatályban és az üzemben tartó személye a 7. § (3a) be- kezdésében meghatározottak szerint változik, a biztosí- tási kötelezettség a gépjármű új üzemben tartóját a pe- res, nemperes eljárásban hozott döntés jogerőre emel- kedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés végle- gessé válását követő naptól terheli.

(5) Ideiglenes forgalomban tartás engedélyezése, illetve ide- iglenes forgalmi engedély kiadása esetén a biztosítási kö- telezettség az ideiglenes forgalomban tartási engedély, illetve az ideiglenes forgalmi engedély érvényességének időtartama alatt áll fenn.

(6) Az üzemben tartó halála esetén, ha a biztosítási kötele- zettség címzettje nem állapítható meg, a szerződés leg- később a hagyatéki eljárást lezáró határozat jogerőre emelkedésétől számított 30 napig tartható hatályban, amennyiben a gépjármű birtokosa a halál tényét a bizto- sítónak bejelentette, és a szerződést díjfizetéssel hatály- ban tartja.

(7) Más tagállami telephelyű gépjármű tulajdonosa – ha a gépjármű rendeltetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág – köteles a tulajdonszerzést követően a rendelke- zésre bocsátástól számított harmincnapos időtartamra az e törvény szerinti biztosítással rendelkezni.

A sieriŐdés létrejÖtte és megsiűnése

5. §

(1) A biztosító a magyarországi telephelyű gépjármű üzem- ben tartójának, valamint azon gépjármű tulajdonosának, melynek rendeltetés helye szerinti tagállama Magyaror- szág, az e törvényben meghatározott feltételek szerinti biztosítási szerződés megkötésére vonatkozó – a bizto- sító díjtarifájának megfelelő – ajánlatát a 13. § (1) bekez- désében meghatározott összeghatárok szerint köteles el- fogadni. A biztosító a biztosítási időszak kezdetét hatvan nappal megelőzően tett ajánlatot nem fogadhatja el, és ezen időpontot megelőzően szerződést nem köthet, az így létrejött szerződés érvénytelen. A biztosító az ajánlat

elutasításáról annak beérkezésétől számított tizenöt na- pon belül értesíti az üzemben tartót.

(2) Ha a biztosítási szerződés a biztosítási időszak tartama alatt a 21. § (4) bekezdésében meghatározottak szerint (díjnemfizetés) szűnik meg, az üzemben tartónak az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megkötésére vonatkozó ajánlatát kizá- rólag az a biztosító jogosult és köteles elfogadni, amely- nél a szerződés az adott biztosítási időszakban díjnem- fizetéssel szűnt meg.

(3) A (2) bekezdésben meghatározott esetben az üzemben tartó annál a biztosítónál köteles a szerződést – az újra- kötött szerződés kockázatviselési kezdetének időpontjá- ban alkalmazandó díjtarifa alapján – megkötni, ahol a szerződése díjnemfizetés miatt szűnt meg.

(4) Az a biztosító, amely a szerződés biztosítási időszak vé- gére történő felmondására nyilatkozatot tett, az üzemben tartónak a szerződés megszűnését közvetlenül követő biztosítási időszakra vonatkozó ajánlatát nem köteles el- fogadni.

6. §

(1) A szerződés – a Polgári Törvénykönyv rendelkezései szerinti módokon túl – úgy is létrejön, ha a szerződő üzemben tartó a díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő ajánlatát a jogviszony tartalmára, és a biztosí- tási feltételekre vonatkozó tájékoztatás ismeretében, a biztosító által a szerződéskötés céljából meghatározott tartalommal a biztosító vagy annak képviselője részére átadja.

(2) A biztosító az (1) bekezdés szerinti ajánlatot annak át- adásától számított 15 napon belül az 5. § (4) bekezdésé- ben meghatározott indok alapján utasíthatja el.

(3) Ha az üzemben tartó ajánlata nem felel meg az (1) be- kezdésben meghatározott feltételeknek, a szerződés ak- kor is létrejön, ha a biztosító az ajánlatra 15 napon belül nem nyilatkozik.

(4) Az (1) és (3) bekezdés szerinti esetben a szerződés az ajánlat hatályosulásának időpontjára visszamenő ha- tállyal – az ajánlat szerinti tartalommal – jön létre.

(5) A biztosító a (3) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díj- tarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatá- rozott indok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biz- tosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhez- vételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szer- ződés a tizenötödik nap elteltével az ajánlat hatályosulá- sának időpontjára visszamenő hatállyal a módosított ajánlat szerint létrejön.

(6) Ha a biztosító az ajánlat módosítására tesz javaslatot,

köteles az üzemben tartó figyelmét felhívni az ajánlat módosítására vonatkozó javaslat tényére, valamint a ja- vaslatnak az ajánlathoz viszonyított lényeges eltéréseire. Ennek hiányában a szerződés az ajánlat tartalmának megfelelően jön létre.

(7) Ha a szerződés nem írásban jött létre, a biztosító köteles az e §-ban meghatározottak szerint létrejött szerződés tartalmával egyező tartalmú okiratot (ideértve a kötvényt is) kiállítani és azt a vele szerződő fél rendelkezésére bo- csátani vagy számára hozzáférhetővé tenni.

7. §

(1) A biztosítási szerződést a biztosítási időszak utolsó nap- jára (biztosítási évfordulóra), azt legalább 30 nappal megelőzően

a) a biztosító írásban,

b) a szerződő üzemben tartó írásban vagy – a felek meg- állapodása alapján – elektronikus úton indokolás nél- kül felmondhatja.

(1a) A felmondás akkor hatályosul, ha az a másik félhez ha- táridőben megérkezik.

(2) A biztosítási időszakon belül – az e törvényben megha- tározott eseteken túl – a szerződés csak a felek közös megegyezésével szüntethető meg.

(3) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a gépjármű for- galomból történő kivonásával, az üzemben tartó változá- sa esetén, illetve szünetelés esetén, ha az újbóli üzem- be helyezés a kivonás napjától számított egy éven belül nem történik meg.

(3a) Ha az üzemben tartó személyének változása – peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntés alapján – oly módon következik be, hogy a tulaj- donjog átszállásának, illetve az üzemben tartói jogosult- ság megszűnésének időpontja a járműnyilvántartásba a peres, nemperes eljárásban vagy hatósági eljárásban hozott döntést megelőző időpontként kerül bejegyzésre, a szerződés – a (3) bekezdéstől eltérően – a peres, nem- peres eljárásban hozott döntés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban hozott döntés véglegessé válá- sát követő harmincadik napon érdekmúlással megszűnik, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(4) A szerződés érdekmúlással szűnik meg a tulajdonjog át-

szállása esetén, ha a szerződéskötésre kötelezett üzem- ben tartó személyében változás áll be.

(5) Ha az üzemben tartó változása a jogi személy jogutód- lással történő megszűnése miatt következik be, a szer- ződés érdekmúlással nem szűnik meg.

8. §

(1) A járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek vonatko- zásában a fennálló biztosítás által érintett biztosítót az e törvényben előírt feladatainak ellátása céljából, a gépjár- mű forgalomból történő kivonásának, a gépjármű első és ismételt forgalomba helyezésének, valamint a gépjármű tulajdonjogát érintő változásnak – ideértve a régi tulajdo- nos (átruházó) külön jogszabályban meghatározott, tulaj- donjog-változáshoz kapcsolódó bejelentési kötelezettsé- ge teljesítésének időpontját is – járműnyilvántartásba tör- ténő bejegyzéséről, továbbá az üzemben tartó és a jár- műnyilvántartásba bejegyzett üzemben tartó személyét érintő változás járműnyilvántartásba történő bejegyzésé- ről – e tény járműnyilvántartásba történő bejegyzésével egyidejűleg – a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti, amely értesítést a biztosító a feladatai ellá- tása során figyelembe veszi.

(2) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjármű üzem-

ben tartója a hatósági engedély visszavonását, a tulaj- donjog átruházását, illetve az üzemben tartó változását igazoló okiratot, a forgalomban történő részvétel végle- ges megszüntetését tanúsító nyilatkozatát köteles a biz- tosítónál 15 napon belül bemutatni.

(3) A biztosító köteles – a díjnemfizetéssel történő megszű- nés esetének kivételével – a biztosítási szerződés megszű- nésének tényéről és a megszűnt szerződés külön rende-

letben meghatározott bonus-malus besorolásáról a meg- szűnést, illetve az arról történt tudomásszerzést követő 30 napon belül az üzemben tartót írásban tájékoztatni.

(4) A szerződésre a magyar jogot kell alkalmazni.

(5) A szerződésre a Polgári Törvénykönyv rendelkezései ak- kor alkalmazhatók, ha e törvény eltérő rendelkezést nem tartalmaz.

9. §

(1) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles minden, a biztosítás elvállalása szempontjából lényeges körül- ményt közölni a biztosítóval, így különösen – fennálló szerződés esetén a biztosítási időszak vagy a tartam utolsó napját követő – az új biztosítási időszak vagy a határozott tartam kezdő napját, biztosítóváltás esetén az előző biztosítási időszakra vonatkozóan a fedezetet nyújtó biztosító megnevezését és a biztosítást igazoló okirat számát, továbbá – amennyiben az üzemben tartó már ren- delkezik vele – a kártörténeti rendszerazonosító számot.

(2) Az üzemben tartó a szerződéskötéskor köteles a fede- zetlenségi díj megállapításához szükséges adatokat a biztosítóval vagy annak képviselőjével közölni.

(3) A 4. § (3) bekezdésében meghatározottak szerint a gép- jármű tulajdonosa által üzemben tartóként megnevezett személy által kötött szerződés az üzemben tartói jogo- sultság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegy- zett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szer- ződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – lép hatályba. Ha az üzemben tartói jogosultság bejegyzése a szerződés- kötést követő 30 napon belül nem történik meg, a szer- ződés megszűnik.

(4) Az üzemben tartó köteles 8 napon belül bejelenteni a biztosítónak a biztosítást igazoló okiratban feltüntetett adatok változását.

10. §

(1) Ugyanarra a biztosítási időszakra vagy ugyanazon bizto- sítási időszak egy részére kötött további biztosítási szer- ződés érvénytelen.

(2) Ha a biztosítónak kötelező gépjármű-felelősségbiztosí- tás művelésére vonatkozó tevékenységi engedélye visszavonásra került és a Felügyelet a visszavonásról szóló döntést vagy a Bit. 289. § (6a) bekezdésében meg- határozott felügyeleti tájékoztatót a honlapján közzétette, a szerződő fél a tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés megszüntetése nélkül más biztosító- nál – a tevékenységi engedély visszavonására hivatko- zással – új szerződést köthet. A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerződés – amennyiben koráb- ban nem szűnt meg – az új szerződés kockázatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(3) Ha a biztosítási szerződés az 5. § (2) bekezdésében fog-

xxxxxx szerint a (2) bekezdés szerinti biztosítónál szűnt meg, akkor a szerződő félnek az adott biztosítási időszak hátralévő részére fedezetet nyújtó szerződés megköté- sére vonatkozó ajánlatát bármelyik biztosító jogosult el- fogadni.

A gépjárműflOttára kÖtÖtt sieriŐdésre alkalmaiandÓ siabályOk

11. §

(1) Gépjárműflottára kötött szerződés esetén a szerződő fe- lek az e törvényben meghatározottaktól eltérhetnek a

szerződés létrejöttét, megszűnését, a biztosítási idősza- kot, a díjfizetést illetően.

(2) A biztosító a díjat a flottára kötött szerződés vonatkozá- sában a biztosítási időszak, illetve tartam kezdő napján alkalmazandó díjtarifa alapján alakítja ki. A biztosító az így megállapított díjat az adott biztosítási időszak alatt nem változtathatja meg.

(3) A biztosító köteles a flottára kötött szerződés vonatkozá- sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egy- idejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Elté- rés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(4) Gépjárműflottára a flottához tartozó gépjárművek kate- góriáitól és fajtáitól függetlenül határozott tartamú szer- ződés is köthető.

(5) A biztosító a közbeszerzési eljárás keretében benyújtott

– gépjárműflottára kötendő szerződésre vonatkozó aján- latát tartalmazó – pályázatában és az annak alapján meg- kötött szerződésben eltérhet a (2) bekezdés szerint kiala- kított és a (3) bekezdés szerint meghirdetett díjtarifájától.

A helytállási kÖteleiettség és annak mértéke

12. §

A biztosítás kiterjed a felelősség kérdésének vizsgálatára, és azoknak a megalapozott kártérítési igényeknek a kielégíté- sére, amelyeket a biztosított személyekkel szemben a bizto- sítási szerződésben megjelölt gépjármű üzemeltetése során okozott károk miatt támasztanak.

13. §

(1) Egy biztosítási esemény vonatkozásában a károsultak számától függetlenül a biztosító dologi károk esetén kár- eseményenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig, személyi sérülés miatti károk esetén káreseményenként hatmillió-hetvenezer eurónak megfelelő forintösszeg-határig köteles helytállni, amely összegek magukban foglalják a káresemény kap- csán bármilyen jogcímen érvényesíthető követeléseket, az igényérvényesítés költségeit (beleértve a jogi képvise- leti költségeket is), valamint a teljesítés időpontjáig eltelt időszakra járó kamatokat.

(2) Ha a biztosított a kárt más tagállam területén okozta, vagy a zöldkártyarendszer azon országainak területén, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda meg- állapodást kötött, a biztosító helytállási kötelezettségének mértéke a káresemény helye szerinti ország gépjármű- felelősségbiztosítási jogszabályai szerint áll fenn. Ha a biztosító szerződésben meghatározott helytállási kötele- zettségének mértéke magasabb a káresemény helye szerinti országban előírt mértéknél, a biztosító helytállási kötelezettsége a biztosítási szerződésben vállalt összeg- határok mértékéig áll fenn.

(3) Azonos okból bekövetkezett, azzal közvetlen okozati összefüggésben lévő, időben összefüggő több kárese- mény egy biztosítási eseménynek minősül.

14. §

(1) Ha egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban több jogo- sult megalapozott kártérítési igénye meghaladja a 13. §

(1)-(2) bekezdésében meghatározott összeget, akkor a kártérítési igények megtérítése az összes kártérítési igénynek a károkra káreseményenként meghatározott összeghez viszonyított arányában történik.

(2) Ha kártérítésként járadékfizetési kötelezettség áll fenn, a biztosítási összeg felosztásakor a járadék tőkeértékét kell figyelembe venni. Ha a jövőben várható járadékkifizeté- sek tőkeértéke magasabb a szerződésben rögzített biz- tosítási összegből rendelkezésre álló összegnél, a bizto- sító a járadékkifizetések tőkeértékét arányosan csök- kentve állapítja meg a járadék nagyságát.

(3) Ha a biztosítási esemény folytán az adott kártípusra (do- logi, illetve személyi kár) meghatározott káreseményen- kénti összeg kimerül, a biztosítási összeg felosztásakor figyelembe nem vett károsult kizárólag akkor érvényesít- het kártérítési igényt, ha azt a biztosító a károsultnak fel nem róható okból hagyta figyelmen kívül. Ebben az eset- ben a kárt olyan arányban kell az adott kártípusra meg- határozott biztosítási összeg újrafelosztásával megtéríte- ni, amilyen arányban a károsult a biztosítási összeg fel- osztásakor abból részesülhetett volna.

(4) A (3) bekezdés szerinti eljárást kell követnie a biztosító- nak akkor is, ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a károsultnak fel nem róható okból a biztosítási összeg felosztását követően jelentkezik, vagy növekszik (pl. egészségi állapot romlása).

(5) Ha a biztosító a figyelembe nem vett károsult kárát az (1)-(4) bekezdésekben foglaltak szerint megtérítette, a biztosítási összeg újrafelosztása miatt jogosult a többi érintett károsulttól a részükre korábban teljesített kárkifi- zetésből az új kártérítési arányt meghaladó kártérítési összeget visszakövetelni a kifizetést követő 5 éven belül. A biztosító az újrafelosztás lehetőségéről köteles a káro- sultat a kárrendezés során, az első kárkifizetéssel egy- idejűleg írásban tájékoztatni.

(6) Ha egy vagy több károsult kártérítési igénye a biztosítási összeg (1) bekezdésben meghatározottak szerinti fel- osztásakor figyelembe vetthez képest csökken, abban az esetben a többi károsult a biztosítási összeg újrafelosz- tásából eredő új kártérítési aránynak megfelelő kártérí- tésre jogosult.

15. §

A biztosítás nem terjed ki arra a kárra, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi hasz- nálatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottjainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

d) sugárzó, toxikus anyagok és termékek hatására, vagy az egészségügyi hatóságok részéről a sugárzás káros ha- tásainak megszüntetését célzó intézkedések folytán ke- letkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás következ- tében keletkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül ke- letkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban fo- lyamatos állagrongálással okozott, illetőleg állagromlás- ból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

A biitOsítási sieriŐdés idŐbeli hatálya, és a biitOsítási idŐsiak

16. §

(1) Az állandó forgalmi engedélyre kötelezett gépjárművek esetében a biztosítási szerződés határozatlan tartamú.

(2) Az ideiglenes forgalmi engedéllyel, az ideiglenes forga- lomban tartási engedéllyel rendelkező gépjárművek, to- vábbá az igazolólappal rendelkező lassú járművek és a négykerekű segédmotoros kerékpárok (quadok), továbbá a külön jogszabályban meghatározott forgalomba helye- zésre nem kötelezett gépjárművek esetében, valamint a

4. § (7) bekezdésében foglalt esetben a biztosítási szerző- désben megjelölt határozott tartamú szerződés köthető.

(3) A közúti közlekedési igazgatási feladatokról, a közúti közlekedési okmányok kiadásáról és visszavonásáról szóló miniszteri rendeletben meghatározott mezőgazda- sági erőgép (lassú jármű) esetében határozatlan tartamú szerződés köthető.

17. §

(1) A határozatlan tartamú szerződések esetében a biztosí- tási időszak egy év, az 5. § (2) bekezdésében meghatá- rozottak szerint újrakötött szerződések esetében a meg- szűnt szerződés szerinti biztosítási időszak végéig terje- dő időszak.

(2) A biztosítási évfordulót a biztosítást igazoló okiraton fel kell tüntetni.

(3) A biztosítási időszak első napja – a szünetelés időtarta- ma alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a koc- kázatviselés kezdete.

(4) A biztosító a biztosítási időszak utolsó napját megelőző öt- venedik napig elküldött írásos értesítőben tájékoztatja a szerződő felet a biztosítási évfordulóról és a következő biztosítási időszakra – az értesítés időpontjában rendelke- zésre álló adatok alapján – a díjtarifa szerint várható díjról. (4a) Az írásos értesítőben a biztosító figyelemfelhívásra al-

kalmas módon tájékoztatja a szerződő felet, hogy

a) a díjtarifája – a 23. § (3a) bekezdése alapján – csak a javára tartalmazhat különbségtételt abból a szem- pontból, hogy a szerződés a 24. § (1) bekezdés sze- rint módosuló szerződésnek minősül, továbbá

b) a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés a szerződő javára a 23. § (3a) bekezdése szempontjá- ból hogyan módosul.

(5) A (4) bekezdésben meghatározott értesítés – a szerződő hozzájáruló nyilatkozata alapján – elektronikus úton is megtehető.

A biitOsítási sieriŐdés területi hatálya

18. §

A biztosítási szerződés területi hatálya a tagállamok területé- re, valamint a zöldkártyarendszer azon országainak területé- re terjed ki, amelyek nemzeti irodájával a magyar Nemzeti Iroda a Belső Szabályzatnak megfelelő kétoldalú megállapo- dást kötött.

A biitOsítÓ kOCkáiatviselése

19. §

(1) A biztosító kockázatviselése (a biztosítási fedezet) a fe- lek által a szerződésben meghatározott időpontban, en- nek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a

4. § (3) bekezdésében meghatározott üzemben tartó ál- tal kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosult- ság keletkezésének – járműnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkorábban a biztosítási szerződés- ben megállapított időpontban, ennek hiányában a szer- ződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

(2) Ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése már a biztosí- tási szerződés létrejöttét megelőzően megkezdődjék, a biztosító vagy az általa feljogosított személy írásbeli elfo- gadó nyilatkozata szükséges.

(3) Semmis a biztosító által egyoldalúan, a másik fél közre- működése nélkül meghatározott és egyedileg meg nem tárgyalt szerződési (biztosítási) feltétel, amennyiben olyan kikötést tartalmaz, hogy a biztosító csak a díj (első díj- részlet) befizetését követően viseli a kockázatot, ide nem értve azt az esetet, amikor a biztosító a díj (első díjrész- let) azonnali fizetését az ajánlattételi folyamat megkerül- hetetlen részévé teszi.

(4) A biztosító kockázatviselése a 21. § (4) bekezdésében meghatározott türelmi időben fennáll.

(5) A szerződés érdekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a forgalomból történő kivo- nás, a forgalomban történő részvétel végleges megszün- tetése, a szerződéskötésre kötelezett üzemben tartó sze- mélyének változása esetén a tulajdonjog átszállása, illet- ve az üzemben tartói jogosultság megszűnésének – jár- műnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában szűnik meg.

(5a) A szerződés 7. § (3a) bekezdésében meghatározott ér- dekmúlással történő megszűnése esetén a biztosító koc- kázatviselése a peres, nemperes eljárásban hozott dön- tés jogerőre emelkedését vagy hatósági eljárásban ho- zott döntés véglegessé válását követő harmincadik napon szűnik meg, feltéve, ha eddig az időpontig a szerződés egyéb okból még nem szűnt meg.

(6) A biztosító kockázatviselése a szerződés közös meg- egyezéssel történő megszüntetése esetén a szerződés megszűnésének időpontjában, a szerződés biztosítási időszak végére történő felmondása esetén a biztosítási időszak zárónapján szűnik meg.

(7) A szerződés a 21. § (4) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése a türel- mi idő zárónapján szűnik meg.

(8) A tevékenységi engedély visszavonásával érintett szerző- dés 10. § (2) bekezdésében meghatározott megszűnése esetén a biztosító kockázatviselése az új szerződés kocká- zatviselési kezdetének napját megelőző napon megszűnik.

(9) A (8) bekezdés szerinti új szerződés kockázatviselésé- nek kezdete nem lehet korábbi, mint a tevékenységi en- gedély visszavonásáról szóló felügyeleti tájékoztató köz- zétételének napja.

Díjfiietés

20. §

(1) A biztosítási díj a kockázat viselésének időtartamára elő- re illeti meg a biztosítót.

(2) A biztosító a kockázatviselése megszűnése napjáig járó biztosítási díj megfizetését követelheti.

(3) A határozott tartamú biztosítási szerződések biztosítási díja a biztosítás tartamára egy összegben illeti meg a biztosítót (egyszeri díj).

21. §

(1) A biztosítás első díjrészlete, valamint folytatólagos díj- részletei a felek által a szerződésben meghatározott idő- pontokban esedékesek. Ennek hiányában az első díjrész- let a szerződés létrejöttekor, a folytatólagos díjrészlet pe- dig az adott díjfizetési időszaknak az első napján esedé- kes.

(1a) Ha a díj a 23. § (2) bekezdésében meghatározott meg- változtatás esetén módosul, vagy a szerződő fél által már megfizetett díjat jogszabályváltozás folytán utóbb más tartozására kell elszámolni, az üzemben tartó a díjkülön- bözetet – a felek eltérő megállapodásának hiányában – az esedékes következő biztosítási díjrészlettel együtt – a biztosítási időszakra járó díj teljes megfizetése esetén 30 napos határidővel – köteles megfizetni.

(2) Az egyszeri díjat – a felek eltérő megállapodásának hiá- nyában – a szerződés létrejöttekor kell megfizetni.

(3) A biztosítót a késedelmes díjfizetés időszakára a szerző- désben megállapított kamat illeti meg.

(4) Ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a bizto- sító a díj esedékességétől számított harmincadik nap el- teltéig – a következményekre történő figyelmeztetés mel- lett – a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesí- tésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredmény- telen leteltével a szerződés – amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg – az esedékességtől számított hat- vanadik napon megszűnik.

(5) A biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnem- fizetés miatt következett be.

(6) Az 5. § (3) bekezdésében meghatározott esetben a szer- ződő fél a szerződés megkötésekor köteles megfizetni az újrakötött szerződés vonatkozásában az adott biztosítási időszak hátralévő részére járó díjat, és – amennyiben még nem fizette meg – a díjnemfizetéssel megszűnt szerződés vonatkozásában a türelmi időre járó díjat.

(7) A biztosító köteles a szerződés (4) bekezdés szerinti díjnemfizetés miatt bekövetkező megszűnése esetén a kötvénynyilvántartó szerv felé a 49. § alapján fennálló ér- tesítési kötelezettségének a szerződés megszűnésétől számított nyolc munkanapon belül eleget tenni.

Fedeietlenségi díj megfiietésére vOnatkOiÓ siabályOk

22. §

(1) Az üzemben tartó köteles a fedezetlenségi díjat megfi- zetni.

(2) A teljes fedezetlenségi díjat azon biztosító köteles kiszá- mítani és beszedni, amely az üzemben tartóval a fedezet- lenség időtartamát követően szerződést köt. A fedezet- lenségi díj kiszámítása során a biztosító az utolsó öt év fedezetlenségének időtartamát veheti figyelembe.

(3) A biztosító a fedezetlenségi díjat az arról történt tudomás- szerzést követően haladéktalanul köteles kiszámítani.

(4) A fedezetlenségi díj kiszámításánál arra az évre járó meghirdetett díjtarifát kell alkalmazni, amelyre a fedezet- lenség időtartama esik, a díjat beszedő biztosító díjtarifá- ja nem alkalmazható.

(5) Az üzemben tartó a (3) és (4) bekezdésben meghatáro- zottak szerint kiszámított fedezetlenségi díjat az esedé- kes biztosítási díjrészlettel együtt, a biztosítási időszakra járó teljes díj egyösszegű megfizetése esetén 30 napos határidővel köteles megfizetni. A biztosító, ha a fedezet- lenséggel érintett időszak meghaladja a 120 napot, rész- letfizetési lehetőséget nyújthat.

(6) Ha az üzemben tartó az (5) bekezdésben meghatározott kötelezettségének nem tesz eleget, a 21. § (4) bekezdé- sében meghatározott rendelkezéseket kell alkalmazni.

(7) A Kártalanítási Számla kezelője a fedezetlenségi díjnak

– a díjhirdetést követő naptári évre vonatkozó, a Kártala- nítási Számla általi kártérítések és a kártérítésekhez kapcsolódó eljárási költségek alapján egy naptári évre számított – tarifáját gépjármű-kategóriánként, legkésőbb a naptári év végét megelőző negyvenötödik napig a Ma- gyar Nemzeti Bank elnökének rendeletében meghatáro- zott módon a Felügyelet honlapján meghirdeti, továbbá ezzel egyidejűleg a MABISZ honlapján közzéteszi. Elté- rés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa az alkalmazandó.

(8) A Kártalanítási Számla kezelője jogosult az érdekmúlás miatt vagy egyéb okból következően ki nem számlázott, illetve a biztosító által kiszámlázott és az üzemben tartó által részben vagy teljes mértékben ki nem fizetett fede- zetlenségi díjat beszedni.

(9) A Kártalanítási Számla kezelője a (7) bekezdésben meg- határozottak szerint számított fedezetlenségi díj tarifájá- nak a megállapítása során a 36. § (11)-(12) bekezdés- ben meghatározott esetre vonatkozóan méltányos mér- tékű külön tarifát állapít meg.

Díjtarifa, díjhirdetés

23. §

(1) A biztosító a díjat minden egyedi szerződés vonatkozá- sában a meghirdetett – a biztosítási időszak, illetve tar- tam kezdőnapján alkalmazandó – díjtarifa alapján alakít- ja ki és azt az adott biztosítási időszak alatt – jogszabály eltérő rendelkezése hiányában – nem változtathatja meg, kivéve, ha a szerződés díja a szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együtt- működési kötelezettségének megsértése következtében tér el a díjtarifa szerint megállapítandó díjtól.

(2) A szerződő üzemben tartónak a szerződés megkötésekor fennálló közlési vagy együttműködési kötelezettségének megsértése esetén a szerződés díja legkésőbb a kocká- zatviselés kezdetét követő hatvan napon belül, az üzem- ben tartó egyidejű értesítése mellett – a szerződéskötés- kor fennálló tények figyelembevételével – a kockázatvi- selés kezdetétől alkalmazandó hatállyal módosítható a biztosítási időszak, illetve tartam kezdőnapján alkalma- zandó díjtarifa szerint.

(3) A biztosító köteles minden egyedi szerződés vonatkozá- sában egy – a meghirdetés napjától számított hatvanna- pos időszakon túli – előre meghatározott naptól alkalma- zandó díjtarifáját a Magyar Nemzeti Bank elnökének ren- deletében meghatározott módon, a Felügyelet honlapján meghirdetni, továbbá a meghirdetés közzétételével egy- idejűleg a saját és a MABISZ honlapján közzétenni. Elté- rés esetén a Felügyelet honlapján meghirdetett tarifa al- kalmazandó.

(3a) A biztosító (3) bekezdésben meghatározott díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel

rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződés- nek minősül.

(4) A biztosító köteles a biztosítási feltételeit és az alkalma- zandó díjtarifáját az ügyfélfogadásra rendelkezésre álló helyiségeiben és a honlapján folyamatosan hozzáférhe- tővé tenni.

(4a) A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott hozzáfér- hetővé tétel során köteles figyelemfelhívásra alkalmas módon – a díjtarifájával kapcsolatban – azt is feltüntetni, hogy a (3) bekezdésben meghatározottak szerint alkal- mazandó díjtarifája csak a 24. § (1) bekezdése szerint módosuló szerződéssel rendelkező javára tartalmazhat különbségtételt abból a szempontból, hogy a szerződés új szerződésnek vagy pedig a 24. § (1) bekezdés szerint módosuló szerződésnek minősül.

(5) Ha a biztosító a gépjármű-felelősségbiztosítást határon átnyúló szolgáltatás keretében nyújtja és Magyarország területén szervezeti egységgel nem rendelkezik, köteles gondoskodni arról, hogy a (4) bekezdésben említett in- formációk a kárképviselő székhelyén vagy lakóhelyén betekintés céljából kifüggesztésre kerüljenek.

24. §

(1) A határozatlan tartamú szerződés fennállása alatt a biz- tosítás díja a következő biztosítási időszak első napjától kezdődő hatállyal a biztosítási időszak kezdőnapján al- kalmazandó díjtarifa szerint módosul, és az az adott biz- tosítási időszak alatt nem változtatható meg.

(2) Az (1) bekezdésben foglaltaktól kizárólag akkor lehet el- térni, ha azt jogszabály kifejezetten lehetővé teszi.

A díjtarifa megállapításhOi kapCsOlÓdÓ sieriŐdés- és káradatbáiis

24/A. §

(1) A Felügyelet a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény (a továbbiakban: MNBtv.) 4. § (9) be- kezdésében meghatározott céljai elérésének előmozdí- tása és az MNBtv. 39. § (1) bekezdés i) és p) pontjában meghatározott feladatainak ellátása céljából a díjtarifa megállapításához kapcsolódó, a kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosításokra kiterjedő szerződés- és káradatbá- zist (a továbbiakban: KKTA) hoz létre és működtet.

(2) A KKTA működéséhez a Felügyelet a Bit. 269. § (13) be- kezdése szerinti adatszolgáltatás keretében megkapott adatokat használja fel, azzal, hogy a KKTA személyes adatot nem tartalmaz.

(3) A KKTA – a (2) bekezdéssel összhangban – a következő adatköröket tartalmazza:

a) a szerződések és a részkárok azonosítói,

b) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

c) a szerződésekre vonatkozó díjadatok,

d) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel- lemzők,

e) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó ada- tok,

f) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(4) A 23. § (3) bekezdésében előírt kötelező díj hirdetéshez szükséges biztosításmatematikai számítások elvégzésé-

hez a Bit. 269. § (13) bekezdése szerinti adatszolgálta- tást teljesítő biztosító a KKTA-ból díjmentesen, összesí- tett szerződés- és káradatokat igényelhet.

(5) A (4) bekezdés szerinti adatigénylést a Felügyelet olyan összesített formában teljesíti, hogy az adatok kellően részletezettek maradjanak a biztosításmatematikai szá- mítások elvégzéséhez, azonban személyes adatot vagy üzleti titkot ne tartalmazzanak és a biztosítók beazonosí- tása ne váljon lehetővé.

(6) A (4) bekezdés szerinti biztosító által igényelhető adatok köre a következőkre terjed ki:

a) a szerződésekre (szerződőre, járműre) vonatkozó nem pénzösszeg típusú jellemzők,

b) a részkárokra vonatkozó nem pénzösszeg típusú jel- lemzők,

c) a kárkifizetésekre és kártartalékokra vonatkozó ada- tok,

d) a változó állományi típusú adatok hatálybalépésének, illetve a folyamat típusú adatok bekövetkeztének nap- jára vonatkozó adatok.

(7) A (4) bekezdés szerinti adatigényléshez a Felügyelet elektronikus lekérdező-felületet hoz létre, mely felülethez csak a Felügyelet és a biztosító fér hozzá.

(8) Az adatigénylésre vonatkozó részletes szabályokat a Ma- gyar Nemzeti Bank elnöke rendeletben állapítja meg.

BOnus-malus rendsier

25. §

(1) Az üzemben tartó a kármentes időszakhoz igazodó díj- kedvezményre (bonus) jogosult, illetve az okozott és a biztosító teljesítési kötelezettségét kiváltó káresemények számához igazodó díjtöbblet (malus) fizetésére köteles.

(2) A biztosítók külön rendeletben meghatározottak szerint kötelesek a kártörténeti adatokat felhasználni, a kártörté- neti adatokon alapuló bonus-malus rendszert működtet- ni, továbbá a kártörténeti igazolásokat kiadni.

Siünetelés

26. §

(1) A biztosító kockázatviselése a járműnyilvántartásban szereplő gépjárművek esetében szünetel, ha az üzem- ben tartó kérelmére vagy hivatalból történő eljárás követ- keztében a gépjármű a forgalomból ideiglenes kivonásra került.

(2) A biztosítót az (1) bekezdésben meghatározott ideigle- nes kivonás tényéről, valamint annak kezdő és záró idő- pontjáról a kötvénynyilvántartó szerv elektronikus úton értesíti.

(3) A szünetelés a (2) bekezdésben meghatározott időpon- toknak megfelelően a kivonás napjától a szünetelés le- jártának napjáig vagy a gépjármű ismételt forgalomba helyezésének napjáig, de legfeljebb egy évig tart.

(4) Ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás napjától számí- tott egy éven belül nem történik meg, a szerződés az egyéves időszak utolsó napját követő napon megszűnik.

(5) A szünetelést követő díjrészlet fizetésének esedékessé- ge – a felek eltérő megállapodásának hiányában – a szü- netelés megszűnésének a napja.

(6) A hivatalból történő ideiglenes kivonás következtében fennálló szünetelés esetén a biztosító a (2) bekezdésben meghatározott értesüléstől számított 15 napon belül tájé- koztatja az üzemben tartót a kockázatviselés szünetelé-

xxxxx tényéről és az esetlegesen bekövetkező károko- zás következményeiről.

(7) A szünetelés időtartama alatt az üzemben tartó kötele- zettsége a szerződés folyamatos díjfizetéssel történő ha- tályban tartására nem áll fenn.

(8) A járműnyilvántartásban nem szereplő gépjárművek ese- tében a szünetelésnek nincs helye.

Kártérítési igények érvényesítése

27. §

A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője, a Nemzeti Iro- da, a kárrendezési megbízott, valamint a Kártalanítási Szer- vezet a gépjármű üzemeltetése során okozott kárt az e tör- vényben foglaltak szerint megtéríti. E kártérítés nem érinti a károsultnak a Polgári Törvénykönyv szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai alapján érvénye- síthető további kártérítési igényét.

28. §

(1) A károsult kártérítési igényét e törvény alapján, a biztosí- tási szerződés keretei között a károkozó gépjármű üzem- ben tartójának biztosítójával szemben közvetlenül, illetve az e törvényben meghatározott esetekben a Kártalanítá- si Számla kezelőjével szemben jogosult érvényesíteni.

(2) A más tagállam területén lakóhellyel (székhellyel) rendel- kező károsult keresetet indíthat a károkozó Magyaror- szág területén székhellyel rendelkező biztosítójával szemben a lakóhelye (székhelye) szerinti tagállamban, vagy a baleset bekövetkezésének helye szerinti tagállam- ban, amennyiben a baleset a zöldkártyarendszer vala- mely, a károsult lakóhelyétől (székhelyétől) eltérő orszá- gában következett be.

(3) A biztosítóval szemben támasztott követeléseket a káro- sult választása szerint a kárképviselővel szemben is ér- vényesítheti a biztosítóra kiterjedő joghatállyal.

29. §

(1) A biztosítási esemény bekövetkeztekor a baleset része- sei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy, a gépjármű és a biztosítási szerződés azonosításához szükséges – a 46. § (2) bekezdésének a), b) és d) pont- jaiban meghatározott – adatokat, valamint a baleset lé- nyeges körülményeire vonatkozó információkat. Az így átadott adatok az e törvényben meghatározott feladatai- nak ellátása céljából kizárólag a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártala- nítási Szervezethez, a levelezőhöz, a kárrendezési meg- bízotthoz, a kárképviselőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosítási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonatkozó szabályai szerint keze- lendők.

(2) A károsult a káreseményt – annak bekövetkeztétől, illet-

ve a tudomásszerzéstől számított – 30 napon belül köte- les bejelenteni a biztosítónak. A határidő elmulasztása esetén – kivéve, ha a károsult bizonyítja, hogy az önhi- báján kívül történt – a késedelmes teljesítés jogkövetkez- ményei a káresemény bekövetkezése és a káresemény bejelentése közötti időszakra a biztosítóval, a kárrende- zési megbízottal, a levelezővel, a Kártalanítási Számla kezelőjével, a kárképviselővel és a Nemzeti Irodával szemben nem alkalmazhatók.

(3) A Kártalanítási Alap fedezi a károsultnak a felszámolás alatt álló biztosítóval szemben fennálló követelését a biz-

tosítási szerződésben, valamint e törvényben a kártéríté- si igények érvényesítésével kapcsolatos rendelkezések figyelembevételével.

30. §

(1) A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmé- nyek leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölé- sével – 5 munkanapon belül a biztosítójánál írásban be- jelenteni.

(2) Fedezetet nyújtó érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó az (1) bekezdésben meghatá- rozottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének bejelenteni. Ha a károsult – a bale- setben részes másik fél vagy az eljáró hatóság tájékoz- tatása alapján – a bejelentést olyan biztosítónál teszi meg, amelynél a gépjármű üzembentartója nem rendel- kezik a káresemény időpontjában fedezetet nyújtó érvé- nyes biztosítási szerződéssel vagy a szerződés fennállá- sa vitás és más – biztosítási fedezetet nyújtó – biztosító érintettsége nem merül fel, a biztosító a bejelentést – to- vábbi intézkedés megtétele nélkül – annak beérkezésé- től számított 8 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla kezelőjének továbbítani és a károsultat erről egy- idejűleg tájékoztatni. A 31. §-ban meghatározott 15 napos, illetve 3 hónapos időszak kezdő időpontja a dokumentu- mok, illetve a bejelentés Kártalanítási Számla kezelőjé- hez történő beérkezésének napját követő munkanap.

(3) Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt

is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nemperes eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az el- járásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

(4) Az érvényes biztosítási szerződéssel nem rendelkező üzemben tartó a (3) bekezdésben meghatározottakat 5 munkanapon belül köteles a Kártalanítási Számla keze- lőjének bejelenteni. A Kártalanítási Számla kezelője jo- gosult ebben az eljárásban az érvényes biztosítási szer- ződéssel nem rendelkező üzemben tartó képviseletéről gondoskodni.

(5) Külföldön bekövetkezett káresemény bejelentésének ha- táridejét a hazaérkezés időpontjától kell számítani.

(6) A biztosító, a Nemzeti Iroda, a Kártalanítási Számla ke- zelője, a kárképviselő és a levelező kérelmére, a kárren- dezési eljárás lefolytatása céljából, az eljáró hatóság tá- jékoztatást nyújt a káreseménnyel kapcsolatos eljárás ál- lásáról, eredményéről, a károsult és a károkozó – 46. §

(2) bekezdésének a) pontjában meghatározott – szemé- lyes adatairól, a gépjármű hatósági jelzéséről, a biztosí- tó megnevezéséről, a biztosítást igazoló okirat számáról, valamint a káreseménnyel kapcsolatban a konkrét eset- re vonatkoztatva a kártérítési igények rendezéséhez szükséges alapvető adatokról.

31. §

A biztosító, ennek kárrendezési megbízottja, levelezője, a kárképviselő, a Kártalanítási Számla kezelője és a Nemzeti Iroda köteles a kárrendezéshez nélkülözhetetlen dokumen- tumok beérkezésétől számított 15 napon belül, de ezek be- érkezésének hiányában is legkésőbb a kártérítési igény be- nyújtásától számított három hónapon belül a károsultnak:

a) kellően megindokolt kártérítési javaslatot tenni azokban az esetekben, amelyekben a felelősség nem vitás és a kárt a 13. § (1)-(2) bekezdésében foglaltaknak megfele-

lően, jogcímenként (beleértve a kamatra vonatkozó tájé- koztatást) összegszerűen megállapította, vagy

b) indoklással ellátott választ adni a kártérítési igényben foglalt egyes követelésekre, azokban az esetekben, ami- kor a felelősséget nem ismeri el, vagy az nem egyértel- mű, vagy a teljes kárt összegszerűen nem állapította meg.

32. §

(1) A biztosító a kártérítési követelések jogosságát a biztosí- tott felelősségre vonatkozó nyilatkozatában foglaltak és a rendelkezésre álló tények és adatok összevetése alap- ján, a biztosított kártérítési felelősségéhez mérten köte- les megállapítani.

(2) A károsult kártérítési követelését elutasító jogerős ítélet hatálya a biztosítottra – a 35. § (1) bekezdésében meg- határozott esetekben az üzemben tartóra és a vezetőre

– is kiterjed, ha azt a károsult és a biztosító, a kárképvi- selő, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítási Számla keze- lője közötti perben hozta a bíróság.

(3) A biztosító, a Kártalanítási Számla kezelője egyösszegű pénzbeli kártérítés esetén köteles a megállapított össze- get a kártérítési javaslat elfogadását, vagy a kártérítés jogerős megítélését követő 15 napon belül a károsultnak megfizetni.

32/A. §

(1) Gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalku- lációt készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadások nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsökkenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

(2) A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításá- hoz szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt összegét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a ká- rosult által bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításához szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény előírásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbiztonsági szempontokra is tekintettel a gép- jármű megjavíttatása helyett az (1) bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván ren- delkezni. Amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az (1) bekezdés szerinti ér- tékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következtében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetsé- ges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fenn- álló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsérték- kel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríte- ni a károsult kárát.

TÖrvényi engedmény

33. §

Amennyiben a biztosító, a Nemzeti Iroda vagy a Kártalanítá- si Számla kezelője a kárt megtérítette, a megtérített összeg erejéig őt illetik meg azok a jogok, amelyek a biztosítottat – a 35. § (1) bekezdésében meghatározott esetekben az üzem- ben tartót és a vezetőt – illették meg a kárért felelős sze- méllyel szemben.

Vissikereset

34. §

(1) A biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a 36. § (6) bekez- désében meghatározott előlegezés esetén a Kártalanítá- si Számla kezelője az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nél- kül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása ese- tén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándé- kosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a veze- tési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezeté- si képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt ál- lapotát nem ismerhette fel;

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, ki- véve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglé- tét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyo- san elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásá- val, illetve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszélyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerző- dés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetke- zésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változásbe- jelentési, kárbejelentési kötelezettségét nem teljesí- tette, oly mértékben, ahogyan ez a fizetési kötelezett- séget befolyásolta.

(2) Ha a biztosított az (1) bekezdés c) pontjában, valamint a vezető az f) pontban felsorolt esetekben köteles a meg- térítésre, a teljesített szolgáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nem- zeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője leg- feljebb 5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(3) Ha a biztosított az (1) bekezdés d) pontjában, valamint az üzemben tartó az (1) bekezdés e) pontjában megha- tározott esetben köteles a megtérítésre, a teljesített szol- gáltatások keretei között egy biztosítási eseménnyel kapcsolatban a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője legfeljebb 1,5 millió Ft-ig érvényesítheti követelését.

(4) Ha az üzemben tartó, illetve a vezető bizonyítja, hogy az

(1) bekezdés g) pontjában meghatározott kötelezettsé- gét nem szándékosan szegte meg, a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője követelé- sét az általa teljesített szolgáltatás keretei között legfel- jebb 500 ezer Ft-ig érvényesítheti.

(5) Az elhunyt biztosított örököseivel szemben a biztosító, a Nemzeti Iroda, valamint a Kártalanítási Számla kezelője nem érvényesíthet megtérítési igényt.

Bonuз-maluз oзztályba зoroláз a 21/2011. (VI. 10.) NGM rendelet alapján

1. melléklet a 21/2@11. (VI. 1@.) NGM rendelethez

Bonuз-maluз oзztályba зoroláз зzеmélygéрkoсзі, motorkеrékрár езеtén

Bonuз-maluз oзztályba зoroláз autóbuзz, tеhеrgéрkoсзі, vontató, mеzőgazdaзágі vontató езеtén

Kiinduló osztály és az		A megelőző biztosítási időszak új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
0 kár		1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B08	B06	B04	M04
B09	B10	B07	B05	B03	M04
B08	B09	B06	B04	B02	M04
B07	B08	B05	B03	B01	M04
B06	B07	B04	B02	A00	M04
B05	B06	B03	B01	M01	M04
B04	B05	B02	A00	M02	M04
B03	B04	B01	M01	M03	M04
B02	B03	A00	M02	M04	M04
B01	B02	M01	M03	M04	M04
A00	B01	M02	M04	M04	M04
M01	A00	M03	M04	M04	M04
M02	M01	M04	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Kiinduló osztály és az		A megelőző biztosítási időszak új biztosítási időszak kezdő napjai közötti időtartam kártörténeti adata alapján
0 kár		1 kár	2 kár	3 kár	4 vagy több kár
B10	B10	B09	B08	B07	B06
B09	B10	B08	B07	B06	B05
B08	B09	B07	B06	B05	B04
B07	B08	B06	B05	B04	B03
B06	B07	B05	B04	B03	B02
B05	B06	B04	B03	B02	B01
B04	B05	B03	B02	B01	A00
B03	B04	B02	B01	A00	M01
B02	B03	B01	A00	M01	M02
B01	B02	A00	M01	M02	M03
A00	B01	M01	M02	M03	M04
M01	A00	M02	M03	M04	M04
M02	M01	M03	M04	M04	M04
M03	M02	M04	M04	M04	M04
M04	M03	M04	M04	M04	M04

Tізztеlt Tagtárзunk!

A KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület 1996. szeptember 24-én alakult. Biztosítónk, mint egyesületi for- mában működő biztosító, nonprofit elven működik, azaz nye- reségszerzésre nem törekszik. Biztosítási szolgáltatást kizá- rólag tagjaival kötött szerződés alapján nyújt.

Az Egyезülеt зzékhеlyе

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

Szakmaі fеlügyеlеtі зzеrvе

Magyar Nemzeti Bank

Székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 55. Levélcím: Magyar Nemzeti Bank, 1850 Budapest

Ügyfélszolgálat címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. Levélcím: 1534 Budapest, BKKP, Postafiók: 777.

Telefon: (x00 0) 000-0000

Ügyfélszolgálati telefon: (+36 80) 203-776

Fax: (x00 0) 000-0000

web: xxxx://xxxxxxxxxx.xxx.xx

Törvényеззégі fеlügyеlеtеt еllátó зzеrv

Legfőbb Ügyészség

1055 Budapest, Markó u. 16.

A зzеrződéз jogának, іllеtvе az alkalmazandó jognak a mеgjеlöléзе

Jelen biztosítási szerződésre, valamint az ez alapján létrejött biztosítási jogviszonyra a magyar jogot kell alkalmazni, en- nek megfelelően a szerződés nyelve a magyar.

Pótbеfіzеtéз

Az Egyesület Alapszabálya alapján. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésére, úgy az Igazgatóta- nács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatóta- nács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elő a tag- ságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesületre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértéke nem haladhatja meg a tag által bármilyen jogcímen teljesített éves befizetés 100%-át. A kötelező gép- jármű-felelősségbiztosítások körében a szolgáltatás csök- kentésére nincs lehetőség.

Tagdíj

Az Egyesület Küldöttgyűlése által meghatározott díj, amely a Biztosító Alapszabályában foglaltak alapján, a biztosítási idő- szakra (biztosítási évre) kerül megállapításra

Hozzátartozó

A Ptk. 8:1. § (1) bekezdésének 2. pontja szerinti fogalom: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon há- zastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, és a testvér házastársa

A KGFB törvényеn alaрuló rеndеlkеzéзеk Szerződéskötésre kötelezett: a 2009. évi LXII. törvény sze- rinti üzembentartó, azaz a gépjármű telephelye szerinti or- szág hatóságai által kibocsátott okiratba bejegyzett üzemben tartó (engedélyes, engedély jogosultja), ennek hiányában a tulajdonos.

Bіztoзított

A gépjármű biztosítással rendelkező üzemben tartója és a gépjárművet vezető személy.

A bіztoзítáзі іdőзzak éз tartam

A biztosítási időszak egy év, az időszak első napja – a szüne- telés időtartama alatt hatályba lépő szerződések kivételével – a kockázatviselés kezdete. A szerződés határozatlan tartamú.

A koсkázatvізеléз kеzdеtе

A biztosító kockázatviselése a felek által a szerződésben meghatározott időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában, a KGFB törvény 4. § (3) bekezdé- sében meghatározott üzembentartó által kötött szerződés esetén az üzemben tartói jogosultság keletkezésének – jár- műnyilvántartásba bejegyzett – időpontjában – de legkoráb- ban a biztosítási szerződésben megállapított időpontban, ennek hiányában a szerződés létrejöttének időpontjában – kezdődik.

A díjfіzеtéз, díjmódoзítáз módja, іdеjе, lеhеtőзégе

A biztosítás első díja a kockázatviselés kezdetének napján, a folytatólagos díja pedig a biztosítási szerződésben (ajánla- ton) megjelölt, a díjfizetés gyakoriságától függően annak az időszaknak az első napján esedékes, amelyre a díjfizetés vonatkozik.

A szerződés díjfizetésével kapcsolatos előírásokat jelen ügy- féltájékoztatóban feltüntetett Díjfizetés című fejezet részlete- zi (Gfbt. 20. §, 21. § alapján). Részleges díjfizetés esetén a Ptk. 6:467. § (1) bekezdésben foglaltak az irányadók: Arra az esetre, ha a biztosítási díjnak csak egy részét fizették meg, amely alapján, ha a kötelezett csak részben teljesít, akkor a szerződés – változatlan biztosítási összeggel – a kifizetett díjjal arányos időtartamra marad fenn. Előzőekre, és a Gfbt.

21. §-ának (4) bekezdésére is figyelemmel, ha a biztosított az esedékes biztosítási díjat – felszólítás ellenére is – csak részben fizeti meg, és a kifizetett díjjal arányos időtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedé- kességet követő hatvanadik napon szűnik meg. Ha viszont a kifizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg.

A biztosítási díjak a meghirdetett tarifában szerepelnek, attól eltérni nem lehet. A biztosítási díj utólagos módosítására ki- zárólag a jogszabályban meghatározott esetekben (közlési vagy együttműködési kötelezettség megsértése, bonus-ma- lus besorolási fokozat megállapítása) és feltételek szerint van lehetőség. Más esetben a díj módosítására a szerződés lét- rejöttét követően az adott biztosítási időszakban nincs lehe- tőség. A biztosító a késedelmes díjfizetés időszakára jogo- sult a Polgári Törvénykönyv szerinti késedelmi kamat időará- nyos részére.

Bonuз-maluз bезoroláз

A 2009. évi LXII. törvény felhatalmazása alapján kiadott min- denkor hatályos jogszabályi rendelkezések szerint.

A зzеrződéз mеgзzűnéзénеk езеtеі, a fеlmondáз fеltétеlеі

Ha a biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító az esedé- kességtől számított 30. nap elteltéig – a következményekre való figyelmeztetés mellett – a szerződő félnek az esedékes- ségtől számított 60 napos póthatáridővel igazolható módon

a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő ered- ménytelen elteltével a szerződés – amennyiben a szerződés egyéb okból nem szűnt még meg – az esedékességtől szá- mított hatvanadik napon megszűnik. A biztosítási szerződést az évfordulóra (azaz a biztosítási időszak utolsó napjára) bármelyik fél legalább 30 nappal megelőzően írásban, illetve az erre irányuló kifejezett megállapodás esetén elektronikus úton indokolás nélkül felmondhatja. A felmondás akkor hatá- lyos, ha az a másik félhez határidőben megérkezik. A bizto- sítási időszakon belül a szerződés csak a felek közös meg- egyezésével szüntethető meg. A szerződés érdekmúlással szűnik meg a törvény erejénél fogva a gépjármű forgalomból kivonásával, az üzembentartó változása esetén, illetve szü- netelés esetén, ha az újbóli üzembe helyezés a kivonás nap- jától számított 1 éven belül nem történik meg, továbbá a tu- lajdonjog átszállása esetén, ha a szerződéskötésre kötele- zett üzembentartó személyében változás áll be.

A bіztoзítáзі езеmény

A gépjármű üzemeltetése során másnak okozott káresemény. A biztosító a biztosítási esemény vonatkozásában – a kárese- mény kapcsán bármely jogcímen érvényesíthető követelése- ket, az igényérvényesítés költségeit és a teljesítés időpontjá- ig járó kamatokat beleértve – dologi károk esetén káresemé- nyenként egymillió-kettőszázhúszezer eurónak megfelelő fo- rintösszeg-határig, személyi sérülés miatt károk esetén kár- eseményenként legfeljebb hatmillió-hetvenezer eurónak meg- felelő forintösszeg-határig köteles a szerződés alapján helyt- állni, függetlenül a károsultak számától. A forintösszeg szá- mításának szabályait a törvény 3/B. §-a határozza meg.

Jelen biztosítási szerződés alapján keletkezett kártérítési igények a Polgári Törvénykönyv elévülési szabályai szerint évülnek el.

Kіzáráзok

Az Egyesület nem téríti meg azt a kárt, amely

a) a károkozó gépjárműben elhelyezett tárgyakban keletke- zett, ha ezek nem a gépjárművel utazók személyi hasz- nálatára szóló tárgyak;

b) a károkozó gépjárműben keletkezett;

c) a károkozó gépjármű biztosítottainak egymással szem- beni igényéből származó dologi kárként, illetve elmaradt haszonként keletkezett;

e) a gépjármű balesete nélkül az út burkolatában keletkezett;

f) a gépjármű – forgalomban való részvétele nélkül – mun- kagépként való használata során keletkezett;

g) álló gépjárműre fel-, illetve arról való lerakodás során ke- letkezett;

h) üzemi balesetnek minősül, és a gépjármű javítási vagy karbantartási munkái során keletkezett;

i) gépjárműverseny vagy az ahhoz szükséges edzés során következett be;

j) környezetszennyezéssel a gépjármű balesete nélkül ke- letkezett;

k) a gépjármű üzemeltetésével egyéb vagyontárgyban oko- zott folyamatos állagrongálásból, illetőleg állagromlásból adódott;

l) háború, háborús cselekmény, terrorcselekmény követ- kezményeként keletkezett.

Tееndők a kárезеmény bеkövеtkеztеkor

A biztosított köteles a káreseményt – a kárrendezéshez szükséges adatok megadásával és a lényeges körülmények leírásával, valamint a káreseménnyel kapcsolatos hatósági (rendőrségi) eljárást lefolytató szerv megjelölésével – 5 mun- kanapon belül az Egyesületnél írásban bejelenteni. Kárt be- jelenteni írásban a 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3. sz. alá kül- dött küldeményben, illetve a +36 (1) 433-1182-es fax számon lehet. A kárbejelentés további módjáról és lehetőségeiről fo- lyamatosan aktualizált tájékoztatás érhető el egyesületünk weboldalán a www.kobe.hu-n.

Köteles a biztosított 5 munkanapon belül bejelenteni azt is, ha a káreseménnyel kapcsolatban ellene peres vagy nem- peres eljárás indult. A biztosító jogosult ebben az eljárásban a biztosított képviseletéről gondoskodni.

A baleset részesei a helyszínen kötelesek átadni egymásnak a személy és a gépjármű azonosításához és a felelősségbiz- tosítási szerződés megállapításához szükséges adatokat, valamint a baleset lényeges körülményeire vonatkozó infor- mációkat. Az így átadott adatok kizárólag a hatósági felada- tokat ellátó szervekhez, a biztosítóhoz, a Nemzeti Irodához, a Kártalanítási Számla kezelőjéhez, a Kártalanítási Szerve- zethez, levelezőhöz, kárrendezési megbízotthoz, a kárképvi- selőhöz, az egészségbiztosítási szervhez, a nyugdíjbiztosí- tási szervhez továbbíthatók és a Bit. biztosítási titokra vonat- kozó szabályai szerint kezelhetők.

A bіztoзító зzolgáltatáзaі, azok tеljезítéзénеk módja, іdеjе

A biztosító a biztosított által a szerződésben megjelölt gép- jármű üzemeltetésével másnak okozott kárt téríti meg, amennyiben bebizonyosodott, hogy az okozott kárért tényleg őt terheli felelősség. A kifizetésre a kárigény elbírálásához nélkülözhetetlen összes dokumentum kézhezvételétől szá- mított 15 napon belül kerül sor, átutalás formájában.

A gépjármű károsodása esetén a biztosító előzetes kalkulá- ciót készít az általa téríthető helyreállítási költségek és kiadá- sok nettó, illetve bruttó összegéről, illetve – amennyiben az értékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll – az értékcsök- kenés mértékének megfelelő összegről, és erről tájékoztatja a károsultat.

A biztosító a gépjárműben keletkezett kár helyreállításához szükséges költségek általános forgalmi adóval növelt össze- gét a károsultnak csak akkor térítheti meg, ha a károsult ál- tal bemutatott számla tartalmazza a gépjármű helyreállításá- hoz szükséges munkálatok megnevezését, anyagköltségét és munkadíját, valamint az a számvitelről szóló törvény elő- írásainak megfelel, kivéve, ha a károsult a közlekedésbizton- sági szempontokra is tekintettel a gépjármű megjavíttatása helyett az előző bekezdés szerinti mértékű nettó kártérítési összeggel szabadon kíván rendelkezni. Amennyiben az ér- tékcsökkenés fizetésének feltétele fennáll, a biztosító az elő- ző bekezdés szerinti értékcsökkenés összegét téríti meg. Gazdasági totálkár esetén vagy ha a káresemény következ- tében károsult gépjármű helyreállítása műszaki okokból nem lehetséges, a biztosító a gépjármű károsodás időpontjában fennálló forgalmi értékének maradványértékkel (roncsérték- kel) csökkentett összegét alapul véve köteles megtéríteni a károsult kárát. (Lásd. 9. oldal)

A biztosító biztosítási szerződésből eredő kötelezettségével összefüggésben, a károsító eseményt megelőző állapot visszaállításához vagy a bekövetkezett kár következményei- nek megszüntetéséhez szükséges, általános forgalmiadó- köteles szolgáltatás ellenértéke (anyag-, javítási, illetve hely- reállítási költség) után az általános forgalmi adó összegének megfelelő összeg megtérítésére csak olyan számla alapján vállalhat kötelezettséget, illetve térítheti meg azt az arra jo- gosultnak, amelyen feltüntetik az általános forgalmi adó összegét, vagy amelyből annak összege kiszámítható. A fentieket megfelelően alkalmazni kell a Kártalanítási Számla által teljesített kárkifizetésekre.

A bіztoзító mеgtérítéзі іgényе

A biztosító az általa kifizetett kártérítési összeg megtérítését követelheti:

a) attól a vezetőtől, aki a gépjárművet az üzemben tartó vagy az egyébként jogosan használó engedélye nélkül vezette;

b) a biztosítottól, több biztosított közös károkozása esetén bármelyiküktől, ha a kárt jogellenesen és szándékosan okozták;

c) a vezetőtől, ha a gépjárművet alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapot- ban vezette, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyít- ja, hogy a vezető alkoholos vagy a vezetési képességre hátrányosan ható szertől befolyásolt állapotát nem ismer- hette fel (alkoholos befolyásoltságnak tekinthető a 0,8 ezreléket meghaladó véralkoholszint, illetve a 0,5 mg/l értéket meghaladó légalkohol szint);

d) a vezetőtől, ha a gépjármű vezetésére jogosító enge- déllyel nem rendelkezett, illetve bármely biztosítottól, ha a gépjármű vezetését ilyen személynek adta át, kivéve, ha bizonyítja, hogy a gépjárművet engedéllyel vezető esetében a gépjárművezetői engedély meglétét alapos okból feltételezte;

e) az üzemben tartótól, ha a balesetet a gépjármű súlyosan elhanyagolt műszaki állapota okozta;

f) a vezetőtől, ha a kárt segítségnyújtás elmulasztásával, il- letve foglalkozás körében elkövetett szándékos veszé- lyeztetéssel okozta;

g) az üzemben tartótól, illetve a vezetőtől, ha a szerződés megkötésekor, a biztosítási esemény bekövetkezésekor, vagy egyébként terhelő közlési, változás bejelentési, kár- bejelentési kötelezettségét nem teljesítette, oly mérték- ben, ahogyan ez a fizetési kötelezettségét befolyásolta.

Az Egyезülеt рanaзzokkal foglalkozó зzеrvеzеtі еgyзégénеk nеvе, сímе, a Fеlügyеlеthеz,

vagy a békéltеtő tезtülеthеz való еlőtеrjезztéзénеk lеhеtőзégе, іllеtvе tájékoztatáз a bíróі út іgénybеvétеlénеk lеhеtőзégéről

Az Egyesülettel kapcsolatos panasza esetén forduljon sze- mélyesen vagy írásban az Egyesület ügyfélszolgálatához [személyesen: 1062 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/X., xxxxxxxxx:

x00 (0) 000-0000; postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; fax

számon: x00 (0) 000-0000; e-mail-ben: xxxxx@xxxx.xx.]

Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztónak minősülő ügyfél a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezde- ményezhet, a szerződés létrejöttével, érvényességével, jog-

hatásaival és megszűnésével, továbbá szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita rendezésére a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, vagy igényének érvényesítésére bírósági utat vehet igénybe. A fogyasztónak nem minősülő ügyfél pa- naszával bírósághoz fordulhat.

Tájékoztatjuk, hogy a Magyar Nemzeti Bank fogyasztóvédel- mi eljárásának kezdeményezésére irányuló kérelem benyúj- tása céljából rendszeresített formanyomtatvány elektroniku- san a xxxx://xxx.xxx.xx/xxxxxxxxxxxxxxxx/xxxxxxxx-xxx/ formanyomtatvanyok elérhetőségen érhető el.

Azon зzеrvеzеtеknеk a fеlзoroláзa, amеlyеknеk az Egyезülеt az ügyfеlеk adataіt – a bіztoзítáзі tеvékеnyзégről зzóló 2014. évі LXXXVIII. törvény

(a továbbіakbеn Bіt.) 135–143. § éз a 147–151. §-ában foglaltak alaрján – továbbíthatja

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn: a) a feladatkörében eljáró Felügyelettel; b) a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és az ügyész- séggel; c) büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljá- rásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakértővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végre- hajtóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárá- sában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyonfelügyelővel, bírósággal; d) a hagyatéki ügy- ben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakér- tővel; e) az adóhatósággal szemben, ha adóügyben, az adó- hatóság felhívására a biztosítót törvényben meghatározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, vagy ha biztosítási szerződésből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről tör- vényben meghatározott adatszolgáltatási kötelezettség ter- heli; f) a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g) a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal; h) a

feladatkörében eljáró gyámhatósággal; i) az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108. § (2) bekezdésében fog- lalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel; j) tör- vényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkos- szolgálati eszközök alkalmazására, titkos információ gyűjtés- re felhatalmazott szervvel; k) a viszontbiztosítóval, valamint együttbiztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal; l) a Bit-ben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekintetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilván- tartó szervvel; m) az állomány átruházás keretében átadás- ra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében az át- vevő biztosítóval; n) a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében, és az ezen adatok egymás közti átadásával kapcsolatban a Kárta- lanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szervezet- tel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Köz- ponttal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbí- zottal és a kárképviselővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárrendezés kárfelvételi jegyző- könyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károkozó- val; o) a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói feladatok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval; p) fióktelep eseté- ben – ha a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító

székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelményeket kielégítő adatvédelmi jog- szabállyal – a harmadik országbeli biztosítóval, biztosítás- közvetítővel; q) a feladatkörében eljáró alapvető jogok bizto- sával; r) a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és In- formációszabadság Hatósággal; s) a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek igazolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendeletben szabályozott esetekben a biztosítóval szem- ben, ha az a)-j), n) és s) pontban megjelölt szerv vagy sze- mély írásbeli megkereséssel fordul az Egyesülethez, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját azzal, hogy a p)-s) pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolá- sának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a Hpt.-ben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben a pénzügyi szolgáltatásból eredő követeléshez kapcsolódó biz- tosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartal- mazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelö- lését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya kö- zött a nemzetközi adóügyi megfelelés előmozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás ki- hirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kap- csolatos nemzetközi közigazgatási együttműködés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B-43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesíté- sében merül ki.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H. §- ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C. §-ában foglalt kötelezettség teljesíté- sében merül ki.

A biztosító vagy a viszontbiztosító a Bit. 138. § (1) és (6) be- kezdésében, a 137. §-ban, a 138. §-ban és a 140. §-ban meghatározott esetekben és szervezetek felé az ügyfelek személyes adatait továbbíthatja.

A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, to- vábbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írás- beli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet:

a) a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvény- ben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszi- choaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lő- fegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűn- cselekménnyel,

b) a Btk. szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklásával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegítésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, terrorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel vissza- éléssel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénz- mosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben el- követett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit.

138. § (1) bekezdés b), f) és j) pontjai, illetve a Bit. 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító vagy a viszontbiztosító az Európai Unió által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatáro- zott bejelentési kötelezettségének tesz eleget. Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen- őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoport- vizsgálati jelentésnek a pénzügyi csoport irányító tagja ré- szére történő átadása.

Továbbá a biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

a) a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettség- vállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megke- resésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási ti- toknak minősülő adatot a biztosítótól.

b) a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzésé- ről és megakadályozásáról szóló 2017. évi LIII. törvény- ben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénzügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minő- sülő adatot,

c) valamint ha a biztosító vagy a viszontbiztosító csoport- szinten meghatározott pénzmosás és terrorizmusfinan- szírozás elleni politikához és eljáráshoz kapcsolódó kö- telezettségét teljesíti.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító és a vi- szontbiztosító által a harmadik országbeli biztosítóhoz, vi- szontbiztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezethez történő adattovábbítás abban az esetben:

a) ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzá- járult, vagy

b) ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a harmadik országban a sze- mélyes adatok védelmének megfelelő szintje az informá- ciós önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény (Infotv.) 8. § (2) bekezdésé- ben meghatározott bármely módon biztosított. A biztosí- tási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba törté- nő továbbítása esetén a belföldre történő adattovábbí- tásra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét

a) az olyan összesített adatok szolgáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem állapít- ható meg,

b) fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás szék- helye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenységhez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar felügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak

c) a jogalkotás megalapozása és a hatásvizsgálatok elvég- zése céljából a miniszter részére személyes adatnak nem minősülő adatok átadása.

d) a pénzügyi konglomerátumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések teljesítése érde- kében történő adatátadás.

A bekezdésben meghatározott adatok átadását a biztosító és a viszontbiztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, kü- lönleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell. A biztosító és a viszontbiztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a Bit. 138. § (1) bekez- dés b), f) és j) pontjai, illetve a 138. § (6) bekezdése alapján végzett adattovábbításokról. A biztosító és a viszontbiztosító a személyes adatokat a biztosítási, viszontbiztosítási, illetve a megbízási jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, viszontbizto- sítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító és a viszontbiztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat kezelhet, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulásával kapcso- latban igény érvényesíthető. Továbbá köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerző- déssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek ke- zeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

Az elhunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekinteté- ben az érintett jogait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogosult is gyakorolhatja.

A biztosítási titokra egyebekben a Ptk.-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

A Bit. 149. § (1) alapján a biztosító (továbbiakban: megkere- ső biztosító) – a veszélyközösség érdekeinek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések meg- akadályozása céljából megkereséssel fordulhat más biztosí- tóhoz (továbbiakban: megkeresett biztosító) az e biztosító ál- tal – a Bit. 135. § (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságainak a figyelembevételével – kezelt és a Bit. 149. § (3)–(6) bekezdésben meghatározott adatok vonatkozásában.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő meg- keresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kéz- hezvételétől számított tizenöt napon belül köteles átadni a megkereső biztosítónak.

A Bit. 150. § alapján a biztosítók – a veszélyközösség érde- keinek megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt, vagy a szerződésben vállalt kötelezettségének teljesítése során a szolgáltatások jogszabályoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, illetve a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából közös adatbázist hozhatnak létre.

A зzеmélуез adatok kеzеléзérе vonatkozó еlvі éз gуakorlatі tudnіvalók

Az Egyesület tagjainak a tagsági viszonnyal kapcsolatos ada- tait jogosult kezelni. Ezen kívül ügyfeleinek azon biztosítási titkait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés meg- kötéséhez, módosításához, állományban tartásához, a biz- tosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Biztosítási törvény által meghatározott egyéb cél lehet. Ezen céloktól eltérő célból végzett adatke- zelést az Egyesület csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlá- tozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titok- tartási kötelezettség terheli a biztosító vagy viszontbiztosító tulajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosítóval kapcsolatos tevékenységük során bár- milyen módon hozzájutottak. Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó sze- mélyes adatok kezeléséről és védelméről szóló törvényben (a továbbiakban: Eüak.) meghatározott egészségügyi adato- kat a biztosító a 135. § (1) bekezdésében meghatározott cé- lokból, az Eüak. rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával kezelheti. Jelen szerződés kapcsán az ügyfél személyes adatainak, továbbá egészségi állapotá- val összefüggő adatainak kezelésére vonatkozó hozzájáru- lását az ajánlattétel során és/vagy a biztosítási szolgáltatás igénybevételét közvetlenül megelőzően adja meg. A biztosí- tó a személyes adatokat, továbbá az egészségügyi állapot- tal közvetlenül összefüggő, általa kezelt adatokat a biztosítá- si jogviszony fennállásának idején, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási jogviszonnyal kapcso- latban igény érvényesíthető. A biztosító és a viszontbiztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelése esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvé- nyi jogalap. Személyes adatot kezelni, csak meghatározott célból, jog gyakorlása és kötelezettség teljesítése érdekében lehet. Csak olyan személyes adat kezelhető, amely az adat- kezelés céljának megvalósulásához elengedhetetlen, a cél elérésére alkalmas, de csak a cél megvalósulásához szük- séges mértékben és ideig. Az adatokat a biztosító kezeli és dolgozza fel.

Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a) a biztosító vagy a viszontbiztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört ponto- san megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad,

b) e törvény alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn.

Az információs önrendelkezési jogról és az információsza- badságról szóló 2011. évi CXII. (továbbiakban: Infotv.) szerint

személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – kü- lönösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző ismeret –, valamint az adat- ból levonható, az érintettre vonatkozó következtetés; adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adato- kon végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhasználása, lekérdezése, to- vábbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, va- lamint az adatok további felhasználásának megakadályozá- sa, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jellemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése; adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek vég- rehajtásához alkalmazott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve hogy a technikai feladatot az adatokon végzik;

hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvánítása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre ki- terjedő – kezeléséhez;

Az Infotv. szerint az érintett kérelmezheti az adatkezelőnél

a) tájékoztatását személyes adatai kezeléséről,

b) személyes adatainak helyesbítését, valamint

c) személyes adatainak – a kötelező adatkezelés kivételé- vel – törlését vagy zárolását.

Az érintett tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a) ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizá- rólag az adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség telje- sítéséhez vagy az adatkezelő, adatátvevő vagy harma- dik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szüksé- ges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b) ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszerzés, közvélemény-kutatás vagy tudo- mányos kutatás céljára történik; valamint

c) törvényben meghatározott egyéb esetben.

A biztosító az érintett tiltakozást a kérelem benyújtásától számított legrövidebb időn belül, de legfeljebb 15 napon be- lül megvizsgálja, annak megalapozottsága kérdésében dön- tést hoz, és döntéséről a kérelmezőt írásban tájékoztatja. Amennyiben a biztosító az érintett tiltakozásának megalapo- zottságát megállapítja, az adatkezelést – beleértve a továb- bi adatfelvételt és adattovábbítást is – megszünteti, és az adatokat zárolja, valamint a tiltakozásról, továbbá az annak alapján tett intézkedésekről értesíti mindazokat, akik részére a tiltakozással érintett személyes adatot korábban továbbí- totta, és akik kötelesek intézkedni a tiltakozási jog érvénye- sítése érdekében. Amennyiben az érintett a biztosító fentiek szerint meghozott döntésével nem ért egyet, illetve ha a biz- tosító a fentiek szerinti határidőt elmulasztja, az érintett – a döntés közlésétől, illetve a határidő utolsó napjától számított 30 napon belül – az Infotv. 22. §-ában meghatározott módon

– bírósághoz fordulhat. Az adattovábbítási nyilvántartásban

szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított öt év elteltével, a Bit. 136. § alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén húsz év elteltével törölni kell.

Biztosítónk személyes adatot biztosítási tevékenységével összefüggésben az érintett Infotv. 3. § 7. pontja szerinti hoz- zájárulásával (illetve a Infotv. 6. § (6) bekezdésében foglalt vélelem figyelembe vételével), a biztosítási titoknak minősü- lő adatokat a Bit. 135. §-ában kapott felhatalmazás alapján, míg személyes adatot tagjai tekintetében a Ptk. 3:63. §, va- lamint a Civiltv. 5. §-a alapján kezel.

A Biztosító részére (elektronikus) adatfeldolgozást a Prime Rate Kft., illetve az UNO-SOFT Számítástechnikai Kft. végez.

Fіzеtőkéреззégről éз a рénzügyі hеlyzеtről зzóló jеlеntéз

A biztosító a Bit. 108. §-a alapján köteles évente jelentést közzétenni fizetőképességéről és pénzügyi helyzetéről. A biztosító ezt a jelentést legkésőbb 14 héttel a vállalkozás pénzügyi évének vége után, honlapján (xxx.xxxx.xx) teszi közzé, melynek a közzétételi naptól számított öt évig elérhe- tőnek kell maradnia. A biztosító a jelentése egy nyomtatott példányát a kéréstől számított 20 munkanapon belül elküldi mindazoknak, akik azt a közzétételi naptól számított két éven belül kérik.

Az еlеktronіkuз úton történő зzеrződéзkötéз éз kaрсзolattartáз

A szerződés elektronikus úton történő megkötésére az aláb- bi csatornákon van lehetőség:

- a biztosító honlapján (xxx.xxxx.xx)

- azon biztosításközvetítők közreműködésével, akik a szer- ződéskötéshez a biztosító ún. webservice szolgáltatását veszik igénybe, melyről az érintett biztosításközvetítő közvetlenül nyújt tájékoztatást a szerződő részére.

Az elektronikus úton tett ajánlatokat, illetve az így létrejött szerződést a biztosító rögzíti, melyre a szerződésre irányadó általános adatkezelési szabályok vonatkoznak. Az elektroni- kus szerződéskötési út igénybevétele esetén a szerződéskö- tés technikai feltételeiről, arról, hogy a szerződés írásbelinek minősül-e, az adatok rögzítése során felmerülő hibák azono- sításának és kijavításának a szerződési nyilatkozat megtéte- lét megelőzően biztosító eszközökről, illetve a szerződés utólagos hozzáférhetőségéről a szerződő az általa igénybe- vett csatornán a szerződéskötéskor kap tájékoztatást.

Amennyiben a szerződő ahhoz a szerződéskötéskor, vagy a szerződés tartama alatt kifejezetten hozzájárul, a biztosító a törvény 17. § (4) bekezdése szerinti, a következő biztosítási időszak díjáról szóló éves értesítést a szerződő által meg- adott elektronikus elérhetőség, illetve ügyfélportál útján küldi meg.

A szerződést a szerződő elektronikus úton, az írásbeli alaki- sági követelmények figyelmen kívül hagyásával abban az esetben mondhatja fel, ha erről a szerződéskötés során a biztosítóval kifejezetten megállapodott. A felmondó nyilatko- zatot ez esetben érvényesen kizárólag a szerződő által erre a célra feltüntetett elektronikus postacímről, kizárólag a biz- tosító erre a célra feltüntetett elektronikus elérhetőségeire le- het megtenni.

A KGFB kárigény érvényerítérekor kért okiratok

Általánoзan kért іratok

Јogoзultзág

• A biztosító által rendszeresített, vagy azzal megegyező tar- talmú, kitöltött és aláirt kárbejelentő nyomtatvány.

• Kitöltött, lehetőleg mindkét fél részéről aláírt Baleseti Beje- lentő („kék-sárga nyomtatvány”), illetve olyan irat, amelyet a részes felek közösen vettek fel írásban a balesetet köve- tően és a balesettel kapcsolatosan minden lényeges körül- ményt, adatot tartalmaz.

• Részletes – a biztosítónál rendszeresített – résztvevői/oko- zói nyilatkozat.

• Biztosítási fedezetet igazoló dokumentumok.

• A baleseti bejelentőn, illetve a kárbejelentésben jelzett kár- esemény tanúinak nyilatkozatai.

• A kárbejelentésben megjelölt vezető személy vezetői en- gedélyének vagy azt helyettesítő hiteles okiratnak a máso- lata – kivéve, ha parkolt a károsult jármű, forgalmi engedély másolata, vagy azt helyettesítő hiteles okirat másolata, törzskönyv másolata, adás-vételi szerződés másolata.

• Banki terhelés, zálogjog, lízing esetén a jogosult pénzinté- zet megnevezése, és nyilatkozata a kártérítési összeg tel- jesítésére vonatkozóan.

• Szabályos meghatalmazás, vagy engedményezés a kár- igénylői jogok átruházásához, aláírási címpéldány gazdál- kodó szervezet károsult esetében, írásban tett nyilatkozat (fax, e-mail, levél) az igénylő, vagy jogosult által megjelölt bankszámlaszámról vagy postai kézbesítési címről a kifize- téshez, mely nyilatkozat tartalmazza a biztosító kárszámát, vagy a károsult rendszámát és a kárdátumot.

• Tulajdonjog bejegyzéssel, vagy törléssel kapcsolatos iratok

• Vámkezeléssel kapcsolatos iratok.

• A gépjármű használatára vonatkozó szerződés vagy okirat, üzembentartói szerződés vagy okirat.

• Tachográf korong, vagy digitális tachográf kiértékelésének dokumentációja.

• Menetlevél, fuvarlevél, útnyilvántartás.

• „P” rendszám esetén indítási napló.

Јogalaр

• A bejelentett káresemény tekintetében indult büntető- vagy szabálysértési eljárást igazoló dokumentum, rendőrségi igazolás, a baleset lefolyását, az eljárás megállapításait tar- talmazó rendőrségi igazolás, a kirendelt szakértő írásbeli véleménye, baleseti helyszíni szemle jegyzőkönyve, váz- rajza, fényképei.

• A károkozói elismerés hiányában, vagy vitatott jogalap ese- tén – a kifizetés esedékességét nem érintően – a felelőssé- get megállapító hatóság által meghozott jogerős határozat, vagy a vádirat, amennyiben azok valamelyike a károsult rendelkezésére áll.

• A biztosító megbízottjai, alkalmazottjai által kért további részletes nyilatkozat a káresemény körülményeinek tisztá- zásához.

• Meghatalmazás a biztosító részére, hogy a rendőrségi, ügyészségi, bírósági iratokba betekinthet, azokról másola- tokat készíthet.

• A károsult nyilatkozata a társbiztosítói előzmények adatké- réséhez, illetve az adatkezeléshez, vizsgálathoz, engedély a személyes iratok fénymásolásához.

• A balesetben részes járművek együttes szemléjének jegy- zőkönyve és fotó dokumentációja.

• Biztosított jármű szemléjének dokumentációja (fotók és jegyzőkönyv).

• Tűzvizsgálati jelentés, tűzoltósági hatósági bizonyítvány.

• Vizsgálati, nyomozói szakértői jegyzőkönyv.

• GPS helyzet-meghatározó által készített útnyilvántartás.

Szolgáltatáзі öззzеg

• A biztosító kárfelmérő megbízottja által készített kárfelvételi jegyzőkönyv.

• Keletkezett károk biztosító kárfelmérő megbízottja által ké- szített fotó dokumentációja.

• A 2009. évi LXII. Tv. (Kgfb. Törvény) szerint az arra jogosult nyilatkozata a helyreállítás szándékáról, annak módjáról (számlás javítás, egyezség).

• Részletes javítási árajánlat, mely tartalmazza a költsége- ket, időtartamot és a javítás lehetséges megkezdésének időpontját.

• Eredeti javítási számla és mellékletei.

• A károsult Áfa-visszaterítési jogosultságára vonatkozó nyi- latkozat (káreseménnyel összefüggő, a kárhelyreállítás kap- csán kiállított számlák vonatkozásában).

• Eredeti szállítási, mentési, tárolási számla és a szállítólevél másolata.

• Bérgépjármű szerződés, számla, a jogosultságot igazoló dokumentumok, bérautó forgalmi engedélye.

• Károsodott vagyontárgyak tulajdonjogának igazolása.

• Károsodott ingóságok listája, beszerzési számlák, garan- ciajegyek, könyvelési iratok, tulajdoni lap, telekkönyvi kivo- nat.

• Károsodott ingatlanok esetén építési engedély, építési napló, tervdokumentáció.

• Minden kárigény tétel esetén a kárigény jogosságát és mér- téket igazoló irat (• Elmaradt haszon, keresetveszteség, kárenyhítési kötelezettség, • teljesítésére tett intézkedések igazolása).

• Egyéni vállalkozó, vagy gazdálkodó szervezet esetében elmaradt haszon, bevételkiesés igazolására szükséges a baleset előtti 1 évben a bevételek, ráfordítások/kiadások igazolása hitelt érdemlő módon (pl. könyvelő által lebélye- gezve, aláírva, eredetiben) havi és jogcím szerinti bontás- ban (adóbevallás, egyszerűsített éves beszámoló, ered- mény kimutatás, mérleg).

• Arra vonatkozó bizonyító irat(ok), hogy a baleset kapcsán a vállalkozás a szerződésben rögzítetteknek megfelelni mi okból nem tudott, megbízások visszavonását igazoló ira- tok, igazoló iratok arra vonatkozóan, hogy a vállalkozás az adott munkát más géppel, járművel, alvállalkozóval pótóni nem tudta, és a baleset miatt – adott esetben szerződés- ben vállalt – kötelezettségét – nem tudta teljesíteni (pl. al- vállalkozókkal kötött szerződések másolata).

• Keresetveszteségre vonatkozóan a bérszámfejtési iratok, munkavégzésben való akadályoztatást igazoló dokumentu- mok.

• A kárenyhítési kötelezettség teljesítése (veszteség elkerü- lés, költségcsökkentés) érdekében tett intézkedéseket (sé- rült jármű/munkatárs elvárható időn belüli pótlása, alvállal- kozó bevonása, több ajánlat begyűjtése stb.) igazoló doku- mentumok.

• Sérült alkatrész leadási vagy megsemmisítési jegyzőköny- ve.

• Pótszemle jegyzőkönyve.

• Beépítés ellenőrzés jegyzőkönyve.

• Baleseti helyszínen ügyfél által készített fotók (amennyiben készültek ilyenek).

• Fuvartevékenységhez köthető dokumentumok: CMR fuvar- levél, tehergépjármű menetlevél, szállítólevél, rakomány- jegyzék, mérlegjegy, kárbiztosi jelentés, gépjárművezető meghallgatási jegyzőkönyv.

• A jármű eredetvizsgálatát igazoló és a vizsgálat eredmé- nyét dokumentáló jegyzőkönyv.

További kért iratok rzemélyi rérülér kárigények eretén

Saját jogú igények ér halálor kimenetelű közlekedéri baleretek eretén a hozzátartozók rérzéről benyújtandó további iratok

Јogalaрі іratok

• A balesettel kapcsolatban keletkező minden rendőrségi, ügyészségi, bírósági irat, határozat, amely információt tar- talmaz a baleset lefolyására, a balesetben részesek maga- tartására, a baleseti mechanizmusra vonatkozóan, illetve a részesek felelősségre vonatkozó nyilatkozatával kapcsolat- ban (így például helyszíni szemle jegyzőkönyve, tanúnyilat- kozat, okozói/résztvevői nyilatkozat, szabálysértési határo- zat, nyomozást lezáró határozat, vádirat, igazságügyi mű- szaki vagy orvos szakértői vélemény, közvetítői eljárás ese- tén a megállapodás, illetve az ügyészségi büntetőeljárást megszüntető határozat, jogerős bírósági határozat vagy végzés, munkabaleseti jegyzőkönyv).

• Okozói/résztvevői nyilatkozat, okozói/résztvevői kárleírás,

a károsult nyilatkozata, engedélye az adatkezeléshez, vizs- gálathoz, engedély a személyes iratok megismeréséhez, tárolásához továbbításához, fénymásolásához.

• A hozzátartozói viszony igazolására alkalmas iratok máso- lata: halotti anyakönyvi kivonat, házassági anyakönyvi ki- vonat (amennyiben az elhalt házas családi állapotú volt az elhalálozáskor), születési anyakönyvi kivonat, gyámható- sági igazolás örökbefogadásról.

• Hagyatéki végzés, gyámhatósági rendelkezés

Orvoзі іratok

• A balesettel kapcsolatban a károsult/hozzátartozó részéről keletkező teljes orvosi dokumentáció (zárójelentések, am- buláns lapok, kezelőlapok, kórtörténet stb. NRSZH, RSZSZ szakvélemények, alkalmassági vizsgálatokra vonatkozó or- vosi iratok) illetve, szükség esetén az egyéb, természetes megbetegedésre vonatkozó orvosi iratok, színes fénykép az esztétikai jellegű kár bizonyítására a károsult részéről.

• A biztosító részéről a kárigények elbírálhatósága érdeké- ben kezdeményezett/ szervezett vagy végzett vizsgálatok iratai (pl.: kirendelt igazságügyi orvos szakértői/vezető or- vosi szakértői vélemény, továbbá az OEP-től, ill. MEP-től, illetve az adatokhoz való hozzáférést engedélyező károsulti nyilatkozatok).

• A baleset során elhunyt személy vonatkozásában – kórhá- zi zárójelentés(ek), halott vizsgálati bizonyítvány, boncjegy- zőkönyv, üzemi/munkabaleset esetén az elismerő határozat.

Szolgáltatáзі öззzеg Кеrезеtvезztезég

• A baleset előtti 1 évre vonatkozó jövedelmet igazoló alap-

dokumentumok, a NAV-nak benyújtott teljes adóbevallás másolata, munkáltatói jövedelemigazolás, továbbá a bizto- sító formanyomtatványán benyújtott, a jövedelmet havi és jogcím szerinti bontásban részletező munkáltatói igazolás, NAV által kibocsátott jövedelemigazolás.

• Amennyiben az előző pontban foglaltak alapján a kereset- veszteség nem állapítható meg, a balesetkori munkáltató igazolása hasonló korú, végzettségű, azonos munkakörű, dolgozók bruttó munkabérére, jövedelmére vonatkozóan.

• A folyósított bruttó táppénz összegére vonatkozó kifizető- helyi igazolás, a táppénzes időszak teljes tartamára vonat- kozóan.

• A károsult személyes adatait igazoló dokumentumok má- solata, vagy az azokról felvett nyomtatvány (név, lakcím, születési hely, idő, édesanyja neve, adóazonosító jele és TAJ száma).

• Az Önkormányzat/Nyugdíjbiztosító/Egészségbiztosító/Kor- mányhivatalok bizonyos, a közlekedési balesettel össze- függésben megállapított/megszüntetett ellátására vonatko- zó megállapító, módosító, megszüntető határozata.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolások.

• A betegállomány befejeződését követően az ismételt mun- kába álláskor keletkező iratok, munkaszerződés, munkakö- ri leírás, bruttó bérre vonatkozó igazolás.

Vagyonі károk

• A ténylegesen felmerült kárt számszerűen alátámasztó és igazoló eredeti számlák (pl. gyógyszerköltség, BÉVER lis- ta, egészségügyi segédeszközök számlái, baleset előtti és utáni rezsi költség, temetési számla stb.), továbbá minden kárigény tétel esetében a számlákon kívül a kár tényleges felmerülését, összegszerűségét igazoló illetve megalapozó dokumentumok (pl.: tulajdoni lap, a kár lehetséges felmerü- lését igazoló szakértői vélemény stb.).

• A biztosító megbízottja által készített vagyonszakértői, illet- ve a megjelölt kárigények értékeléséhez alkalmas egyéb szakértői (építész, mezőgazdasági stb.) vélemény.

• A kárenyhítési kötelezettség és együttműködési kötelezett- ség teljesítése (a felmerült költségek csökkentése) érdeké- ben tett intézkedéseket (OEP és önkormányzatok, vagy egyéb szervezetek által nyújtott térítésmentes vagy ala- csony költségű szolgáltatások igénybevételét vagy annak kísérletét) igazoló dokumentumok, Az OEP által nem vagy csak részlegesen finanszírozott kezelések esetén ennek a körülménynek az alátámasztását és a kezelés szükséges- ségét igazoló dokumentumok.

• A károsult végzettségére, szakképzettségére vonatkozó igazolás.

• Egyedi, speciális kárigény tétel eseten a kárigény jogossá- gát és mértéket igazoló irat, munkáltatói nyilatkozat

• Munkáltató által rendszeresen, béren kívüli juttatást megál- lapító dokumentációja (pl. cafeteria-szabályzat, jutalom, bónusz szabályzat stb.

Tájékoztató

a távértéketítét keretében kötött biztotítáti tzerződéthez

Tájékoztatás a szolgáltatóra vonatkozóan

Név: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Székhelye: 1108 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 0.

Levelezési címe: 1475 Budapest, Pf. 142. Központi telefonszám: 06-1/433-1180 Központi faxszám: 06-1/433-1181 Központi e-mail: xxxx@xxxx.xx

Jogi forma: egyesület Főtevékenység: biztosítás

Nyilvántartásba vételről szóló határozat száma: 9. Pk. 61. 110/1996

Nyilvántartási szám: 00-00-0000000 Nyilvántartó bíróság: Fővárosi Törvényszék

Tájékoztatás a szolgáltatásra vonatkozóan

A szerződés létrejöttével a szolgáltató biztosítási szolgálta- tást nyújt a fogyasztó részére. A szerződésre a biztosítási te- vékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényt, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvényt, a távértékesítés tekintetében a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. tör- vényt (továbbiakban Tétv.), valamint kötelező gépjármű-fele- lősségbiztosítási szerződés esetén a kötelező gépjármű-fe- lelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvényt, és annak végrehajtási rendeletei vonatkozó rendelkezéseit kell alkal- mazni.

A biztosítási szerződésre a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület szerződési feltételei és az ügyféltájékoz- tató vonatkozik. A szerződési feltételek Egyesületünk honlap- xxx xxxxxxxxxx. A szerződési feltételeket, így – többek között

– a szolgáltatás és ellenszolgáltatás, valamint a fizetés és teljesítés feltételeit a fenti jogszabályok, valamint a szerző- dési feltételek tartalmazzák. A feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és tájékozta- tási kötelezettségre a magyar jog alkalmazandó. A szerző- déskötést megelőző tájékoztatás, a szerződéskötés, valamint a szerződés hatálya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás nyelve a magyar.

Tájékoztatás a szerződésre vonatkozóan

A fogyasztó (az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje) a szerződést a szerződéskötés napjától szá- mított tizennégy napon belül azonnali hatállyal felmondhatja, amennyiben annak tartama meghaladja az egy hónapot.

A felmondási jog gyakorlása abban az esetben tekinthető ér- vényesnek, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyilatkozatát a

fenti határidő lejárta előtt postára adja, vagy egyéb igazolha- tó módon – az írásbeliségre vonatkozó jogszabályi rendelke- zéseknek megfelelően – a biztosítónak elküldi. A felmondás- ról szóló nyilatkozatot a biztosítóra vonatkozó tájékoztató részben megadott levelezési címre, faxszámra, vagy elektro- nikus levelezési címre szükséges eljuttatni.

Nem illeti meg a fogyasztót a felmondási jog a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyi- ben ez a fogyasztó kifejezett kérése alapján történt.

Tájékoztatjuk, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés alapján szolgáltatás nyújtását csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhet- jük meg. Amennyiben a fogyasztó kifejezett hozzájárulását adja, a biztosító kockázatviselése már az azonnali felmon- dásra nyitva álló határidő lejárta előtt megkezdődik. Ha azon- ban a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító kizárólag a szerződésnek megfelelően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét (a biztosítás időarányos dí- ját) követelheti, amennyiben az azonnali felmondásra vonat- kozó tájékoztatást megadta. A biztosító a fogyasztó által ezen felül fizetett összeget az azonnali hatályú felmondásról szóló nyilatkozat kézhezvételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül, a fogyasztó pedig a biztosító által kifizetett pénzösszeget az azonnali hatályú felmondás elkül- dését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon be- lül köteles visszatéríteni.

Ha az azonnali felmondásra nyitva álló határidő a Tétv. 6. § (6)-(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a biztosító a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek meg- felelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellen- értékét nem követelheti.

A biztosító tájékoztatást nyújt továbbá, mely szerint a kötele- ző gépjármű-felelősségbiztosítással rendelkező fogyasztók a biztosító esetleges felszámolása esetén a Garanciaalaphoz fordulhatnak kártérítésért, a nem kötelező gépjármű-felelős- ségbiztosítás(ok)ra jelen szerződés vonatkozásában nincs – az Országos Betétbiztosítási Alap és a Befektetővédelmi Alaptól eltérő – speciális garanciaalap, vagy más kártérítési lehetőség.

A biztosítási szerződés legrövidebb tartama 1 nap. A jelen tájékoztatóban nem említett egyéb lényeges információkat a tájékoztatóval együtt a fogyasztó által elérhető biztosítási fel- tételek és ügyféltájékoztató, valamint a kötvény tartalmazza.

Tájékoztatás a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan

Amennyiben panasza merülne fel, kérjük, forduljon írásban vagy szóban a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület ügyfélszolgálataihoz:

Személyesen a központi (0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 0/A), valamint további ügyfélszolgálati irodáinkban;

telefonon: 06-1/433-1180;

postai úton: 1475 Budapest, Pf. 142.; faxon: 06-1/433-1181;

e-mail-ben: xxxx@xxxx.xx.

Felügyeleti szervünk

neve: Magyar Nemzeti Bank

székhelye: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39. levelezési címe: 1534 Budapest BKKP, Pf. 777. telefonszáma: 06-80/203-776

faxszáma: 06-1/489-9102

e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx

Tájékoztatjuk továbbá, hogy amennyiben Ön fogyasztó, úgy a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvény- ben meghatározott fogyasztóvédelmi rendelkezések meg- sértése esetén a biztosítónk által meg nem válaszolt, illetve elutasított panaszával az MNB-nél fogyasztóvédelmi eljárást kezdeményezhet, illetve a Pénzügyi Békéltető Testülethez (1525 Budapest, BKKP Pf.: 172.) fordulhat, amennyiben a kérelem benyújtását megelőzően biztosítónknál közvetlenül megkísérelte a vitás ügy rendezését vagy eredménytelenül méltányossági kérelemmel élt. Ezenkívül igényének érvé- nyesítésére bírósági utat is igénybe vehet.

2005. évi XXV. törvény

a távértéketítét keretében kötött pénzügyi ágazati tzolgáltatáti tzerződétekről

A törvény hatálya

1. § (1) E törvény hatálya a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekre terjed ki.

(2) Az olyan pénzügyi ágazati szolgáltatásokra irányuló szerződések esetében, amelyek egy alapmegállapodás alap- ján egymást követő ügyleteket, vagy azonos jellegű, de idő- ben elkülönülten végrehajtott műveletsort foglalnak maguk- ba, a törvény rendelkezéseit csak az alapmegállapodásra kell alkalmazni.

(3) Más jogszabálynak a pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés alakiságára vonatkozó előírásait e törvény rendel- kezései nem érintik.

Értelmező rendelkezések

2. § (1) E törvény alkalmazásában:

a) alapmegállapodás: a szolgáltató és a fogyasztó között létrejött olyan megállapodás, amely egy adott időszakra vo- natkozóan meghatározza a megállapodás alapján a jövőben megkötendő ügyletek, illetve műveletsor lényeges feltételeit;

b) fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére

– önálló foglalkozása és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújtják, továbbá, aki a szolgál- tatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhí- vás) címzettje;

c) pénzügyi ágazati szolgáltatás: a hitelintézetekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény hatálya alá tartozó pénzügyi és kiegészítő pénzügyi szolgál- tatás, a biztosítási tevékenységről szóló törvény hatálya alá tartozó biztosítási, biztosításközvetítői és biztosítási szakta- nácsadói szolgáltatás, a befektetési vállalkozásokról és az árutőzsdei szolgáltatókról, valamint az általuk végezhető te- vékenységek szabályairól szóló 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) hatálya alá tartozó befektetési szol- gáltatás, befektetési szolgáltatási tevékenységet kiegészítő szolgáltatás, és az árutőzsdei szolgáltatás, valamint az Ön- kéntes Kölcsönös Biztosító Pénztárakról szóló 1993. évi XCVI. törvény (a továbbiakban: Öpt.) által meghatározott tag- sági jogviszony keretében a pénztártagot megillető jogosult- ságok biztosítása;

d) szolgáltató: aki a c) pontban meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai tevékenysége keretében nyújtja;

e) tartós adathordozó: olyan eszköz, amely a fogyasztó számára lehetővé teszi a neki címzett adatoknak az adat cél- jának megfelelő ideig történő tartós tárolását és a tárolt adatok változatlan formában és tartalommal történő megjelenítését;

f) távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szol- gáltatási szerződés: a c) pontban meghatározott szolgáltatá- sokra irányuló szerződés (önkéntes kölcsönös biztosító pénz- tári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyi- latkozat), amelyet szolgáltató és fogyasztó köt egymással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag táv- közlő eszközt alkalmaz;

g) távközlő eszköz: bármely eszköz, amely alkalmas a fe- lek távollétében – szerződés megkötése érdekében – szer- ződési nyilatkozat megtételére.

(2) Az (1) bekezdés f) pontja alkalmazásában nem minő- sül szervezett távértékesítésnek egyedi szerződéseknek táv- közlő eszköz útján történő megkötése.

A fogyasztók tájékoztatása

3. § (1) A szolgáltató a fogyasztó szerződéskötésre irányu- ló jognyilatkozatát megelőzően – tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegére –, kellő időben köteles a fogyasz- tót a (2) bekezdésben foglaltakról tájékoztatni.

(2) A szolgáltató a következő adatokról köteles tájékozta- tást adni:

a) a szolgáltatóra vonatkozóan:

aa) a szolgáltató cégnevéről (nevéről), székhelyéről, fő te- vékenységi köréről, cégjegyzékszámáról vagy bírósági nyil- vántartásba vételi számáról, a fogyasztóval való kapcsolat- tartás címéről,

ab) szolgáltató – a fogyasztó lakóhelye szerinti tagállam- ban székhellyel rendelkező – esetleges képviselőjének ne- véről, címéről, a fogyasztóval való kapcsolattartása címéről, ac) szükség szerint a szolgáltatótól, illetve a szolgáltató- nak a szerződés megkötésében közreműködő képviselőjétől eltérő, a fogyasztóval üzleti kapcsolatban álló, a szolgáltató érdekében eljáró közreműködő nevéről, címéről, illetve a

szolgáltatóval való kapcsolat jellegéről,

ad) a szolgáltató tevékenységét engedélyező vagy a szol- gáltatót nyilvántartó felügyelő hatóság nevéről, székhelyéről, ae) a szolgáltatót nyilvántartó szakmai vagy egyéb szerve-

zetről, és a szolgáltató nyilvántartási számáról;

b) a szolgáltatásra vonatkozóan:

ba) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,

bb) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kapcsolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyiben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

bc) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetőségéről,

bd) a szolgáltatáshoz kapcsolódó eszközök esetleges kü- lönleges kockázatairól, valamint arról a körülményről, hogy a szolgáltatás és ellenszolgáltatás a piac ingadozásától függ, illetve arról, hogy a múltbeli teljesítések nem jelentenek ga- ranciát a jövőben várható teljesítésekre nézve,

be) a megadott adatok érvényességének esetleges időbeli korlátozásáról,

bf) a fizetés és a teljesítés feltételeiről,

bg) a távközlő eszköz használatának a fogyasztót terhelő esetleges többletköltségéről;

c) a szerződésre vonatkozóan:

ca) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, il- letve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gyakorlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményei-

ről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről (elektronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fo- gyasztónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

cb) a szerződés legrövidebb időtartamáról olyan esetben, amikor a szerződésben foglaltak teljesítésére folyamatosan vagy ismétlődően kerül sor,

cc) a szerződés lejárata előtti egyoldalú megszüntetésé- nek lehetőségéről és következményeiről,

cd) a feleket a szerződés létrejöttét megelőző időszakban terhelő együttműködési és tájékoztatási kötelezettségre al- kalmazandó jogról, az előzetes tájékoztatás nyelvéről,

ce) a szerződéskötés nyelvéről, továbbá a szerződés hatá- lya alatt az ügyféllel való kapcsolattartás – az ügyféllel egyet- értésben megállapított – nyelvéről vagy nyelveiről, valamint

cf) az esetleges jogválasztásról, kizárólagos hatáskör, ille- tékesség kikötéséről;

d) a jogvita esetén alkalmazandó eljárásra vonatkozóan:

da) a szerződésből eredő jogviták peren kívüli elintézésé- re rendelkezésre álló fórumokról,

db) arról, hogy létezik-e olyan – az Országos Betétbiztosí- tási Alaptól és a Befektetővédelmi Alaptól eltérő – speciális garanciaalap (vagy más kártérítési lehetőség), amelyhez a fogyasztó fordulhat.

(3) A szolgáltató az (1) bekezdés szerinti tájékoztatási kö- telezettségnek egyértelműen, közérthetően és pontosan, az igénybe vett távközlő eszköznek megfelelő módon köteles eleget tenni. A szolgáltató köteles szerződéskötési szándé- kát egyértelművé tenni.

(4) Ha más jogszabály – a (2) bekezdés szerinti tájékozta- táson túl – a szerződés megkötése előtt további tájékoztatá- si kötelezettséget ír elő, a szolgáltató a további tájékoztatást is az (1) bekezdés szerint köteles a fogyasztónak megadni.

(5) A más jogszabály által előírt szerződéskötést megelő- ző tájékoztatás megadásával a szolgáltató a (2) bekezdés- ben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezett- ségének is eleget tesz.

(6) A (2) bekezdés aa)–ad), ba)–bb), cb)–cc), ce)–cf) és da) alpontjában meghatározott tájékoztatás helyett a pénz- forgalmi szolgáltatásról szóló 2009. évi LXXXV. törvény 8–10. §-ában és 29–31. §-ában előírt tájékoztatást kell meg- adni, ha pénzforgalmi szolgáltatás nyújtására kerül sor.

(7) A (2)–(3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 5–7. §-a szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fo- gyasztónak nyújtott hitel nyújtására kerül sor.

(8) A (2) és (3) bekezdésben meghatározott tájékoztatás he- lyett a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. tör- vény 6. § (6) bekezdése szerinti tájékoztatást kell megadni, ha fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtására kerül sor.

(9) Amennyiben az egymást követő ügyletek, illetve az azo- nos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolat- ban állnak egymással, az 1. § (2) bekezdésétől eltérően, alapmegállapodás nélkül ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra, az (1)–(8) bekezdések rendelkezéseit kizáró- lag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy mű- veletet új ügyletnek, illetve egy újabb műveletsor első műve- letének kell tekinteni, és arra az (1)–(7) bekezdések rendel- kezéseit ismét alkalmazni kell.

4. § (1) Ha a szolgáltató a fogyasztónak telefonon tesz szerződéskötésre ajánlatot vagy ajánlattételi felhívást, annak megtétele előtt legalább cégnevét (nevét), székhelyét és te-

lefonszámát köteles közölni, valamint a fogyasztó figyelmét kifejezetten fel kell hívnia szerződéskötési szándékára.

(2) Telefonon tett szerződéskötésre vonatkozó ajánlat vagy ajánlattételi felhívás során, ha a fogyasztó ehhez kifejezetten hozzájárult, a szolgáltató a 3. § (2) bekezdésében foglaltak- tól eltérően a következőkről köteles tájékoztatást adni:

a) a fogyasztóval kapcsolatban álló személy nevéről és a szolgáltatóhoz fűződő viszonyáról,

b) a szerződés tárgyának lényeges jellemzőiről,

c) az ellenszolgáltatásról, beleértve a szolgáltatáshoz kap- csolódó egyéb fizetési kötelezettségeket is, illetve – amennyi- ben az ellenszolgáltatás pontosan nem állapítható meg – a díjkalkuláció alapjáról,

d) az ellenszolgáltatáson kívüli, a fogyasztót terhelő egyéb fizetési kötelezettség (ideértve az adókat) felmerülésének le- hetőségéről,

e) a fizetés és a teljesítés feltételeiről,

f) a 6. §-ban szabályozott elállási (felmondási) jogról, illet- ve annak fenn nem állásáról; az elállási (felmondási) jog gya- korlásának feltételeiről, módjáról és jogkövetkezményeiről, ideértve a 8. §-ban foglaltakat; továbbá arról a címről (elekt- ronikus levelezési címről, telefaxszámról), amelyre a fogyasz- tónak elállási (felmondási) nyilatkozatát küldenie kell,

g) arról, hogy a fogyasztó kérése esetén további tájékoz- tatást kap, illetve ezen további tájékoztatás jellegéről.

(3) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fogyasztónak nyújtott hitel nyújtása esetén legalább a fo- gyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6.

§ (1) bekezdés 4–7. pontjában, 9. pontjában és 6. § (2) be- kezdésében foglalt adatokat, a hitel teljes összegét és a tel- jes hiteldíj mutatót egy reprezentatív példával tartalmazza.

(4) A (2) bekezdés b) pontjában meghatározott tájékozta- tás fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret nyújtása esetén legalább a fogyasztónak nyújtott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 6. § (1) bekezdés 4., 7. és 8. pontjában, továbbá 6.

§ (6) bekezdés c) pontjában foglalt adatokat tartalmazza, ha fogyasztó a fizetési számlához kapcsolódó hitelkeret azon- nali rendelkezésre bocsátását kéri.

5. § (1) A szolgáltató köteles a fogyasztó részére a fo- gyasztó szerződéskötésre irányuló jognyilatkozatát megelő- zően – tekintettel a szolgáltatás és a távközlő eszköz jellegé- re – kellő időben a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésre vonatkozó szerződési fel- tételeket és a 3. § (2) és (4) bekezdésében foglaltakat papí- ron vagy más, a fogyasztó számára hozzáférhető tartós adathordozón rendelkezésre bocsátani.

(2) Ha a szerződés megkötése a fogyasztó kérése alapján olyan távközlő eszköz útján történt, amely az előzetes tájé- koztatást nem teszi lehetővé, a szolgáltató a szerződés meg- kötését követően haladéktalanul köteles az (1) bekezdés szerinti tájékoztatást megadni.

(3) A fogyasztó kérésére a szolgáltató a szerződés fennál- lása alatt bármikor köteles a szerződési feltételeket papíron rendelkezésre bocsátani.

(4) A szerződés fennállása alatt a fogyasztó jogosult a táv- közlő eszköz fajtáját megváltoztatni, ha ez a megkötött szer- ződéssel és a szolgáltatás jellegével összeegyeztethető.

Elállási, illetve felmondási jog

6. § (1) A fogyasztó a szerződéstől – a (2)–(9) bekezdések- ben meghatározott eltérésekkel – a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül elállhat.

(2) Önkéntes kölcsönös biztosító pénztári tagság esetében a pénztár által elfogadott belépési nyilatkozat tekintetében az elállási jog gyakorlására nyitva álló határidő a belépési nyilatkozat pénztár általi elfogadása napjától számított har- minc nap.

(3) Biztosítási szerződés esetében a fogyasztó a szerző- dést a szerződéskötés napjától számított tizennégy napon belül indokolás nélkül azonnali hatállyal felmondhatja.

(4) Életbiztosítási szerződés esetében a felmondási jog gyakorlására nyitva álló határidő attól a naptól számított har- minc nap, amikor a szolgáltató a fogyasztót a szerződés lét- rejöttéről tájékoztatja.

(5) Ha a fogyasztó a 3. § (2) és (4) bekezdései szerinti tá- jékoztatást az 5. § (2) bekezdése alapján a szerződéskötést követően kapja kézhez, elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a tájé- koztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdések- ben meghatározott határidő elteltéig gyakorolhatja.

(6) Ha a szolgáltató az 5. § (1), illetve (2) bekezdése sze- rinti kötelezettsége ellenére a fogyasztónak semmiféle tájé- koztatást nem nyújt, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdő- dően a törvénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott idő- ponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyako- rolhatja.

(7) Ha a szolgáltató az 5. § (1)–(2) bekezdései szerinti tá- jékoztatási kötelezettségének nem megfelelő tartalommal tesz eleget, a fogyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a tör- vénynek megfelelő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott határidő, de legfel- jebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított három hónapos jogvesztő határidő elteltéig gyako- rolhatja.

(8) Ha a szolgáltató a fogyasztót a 3. § (2) bekezdésének ca) alpontjában meghatározottakról nem tájékoztatta, a fo- gyasztó elállási (felmondási) jogát az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól kezdődően a törvénynek megfele- lő tájékoztatás kézhezvételétől számított, az (1)–(4) bekez- désekben meghatározott határidő, de legfeljebb az (1)–(4) bekezdésekben meghatározott időponttól számított egyéves jogvesztő határidő elteltéig gyakorolhatja.

(9) Nem illeti meg a fogyasztót az e §-ban szabályozott el- állási (felmondási) jog:

a) a Bszt. szerinti pénzügyi eszközök vonatkozásában;

b) az utazási és poggyászbiztosítások, illetve más hasonló rövid időtartamú biztosítások vonatkozásában, amennyiben ezek időtartama nem haladja meg az egy hónapot;

c) a szerződésnek mindkét fél általi teljes körű teljesítését követően, amennyiben ez a fogyasztó kifejezett kérése alap- ján történt.

(10) Az elállási (felmondási) jogot határidőben érvényesí- tettnek kell tekintetni, ha a fogyasztó az erre vonatkozó nyi- latkozatát az (1)–(8) bekezdésekben meghatározott határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon a szolgáltatónak elküldi.

7. § (1) A 6. § nem alkalmazható a távollévők között kötött szerződésekről szóló 17/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 6. §- ának (1) bekezdése, valamint az ingatlanok időben megosz- tott használati jogának megszerzésére irányuló szerződé- sekről szóló 20/1999. (II. 5.) Korm. rendelet 12. §-ának (1)

bekezdése alapján felbontott fogyasztási kölcsönszerződé- sekre.

(2) A fogyasztó 6. § szerinti elállási (felmondási) jogának gyakorlása a szerződéshez kapcsolódó azon egyéb távollé- vők között kötött szerződést, illetve távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződést is felbontja (megszünteti), amely a szolgáltató által vagy egy harmadik fél és a szolgáltató előzetes megállapodása alapján a har- madik fél által nyújtott szolgáltatásra vonatkozik.

8. § (1) Az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő le- járta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájárulását követően kezdhető meg.

(2) Ha a fogyasztó a 6. § szerinti elállási (felmondási) jogát gyakorolta, a szolgáltató kizárólag a szerződésnek megfele- lően ténylegesen teljesített szolgáltatás arányos ellenértékét jogosult követelni. A fogyasztó által fizetendő összeg nem haladhatja meg a már teljesített szolgáltatásért – a szerző- désben meghatározott szolgáltatás egészéhez viszonyítot- tan – arányosan járó összeget, és nem lehet olyan mértékű, hogy szankciónak minősüljön. A szerződés megkötésével kapcsolatos szolgáltatások ellenértéke megtéríttetésének is csak a ténylegesen teljesített egyéb, a szerződés tárgyát ké- pező szolgáltatással arányos mértékben van helye.

(3) A szolgáltató csak abban az esetben jogosult a (2) be- kezdés szerinti összeg követelésére, ha igazolja, hogy a fo- gyasztó részére a 3. § (2) bekezdésének ca)alpontjában elő- írt tájékoztatást megadta.

(4) Ha az elállásra (felmondásra) nyitva álló határidő a 6.

§ (6)–(8) bekezdései alapján meghosszabbodott, a szolgál- tató a meghosszabbítás időtartama alatt, azaz a törvénynek megfelelő tájékoztatás megadásáig teljesített szolgáltatás ellenértékét nem követelheti.

(5) Ha a szolgáltató a teljesítést az elállási (felmondási) határidő lejárta előtt a fogyasztó előzetes hozzájárulása nél- kül kezdte meg, a fogyasztóval szemben a (2) bekezdésben meghatározott összeg követelésére sem jogosult.

(6) A szolgáltató köteles a fogyasztó által fizetett pénz- összeget – a (2) bekezdésben meghatározott összeg kivéte- lével – az elállásról (felmondásról) szóló nyilatkozat kézhez- vételét követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon be- lül visszatéríteni.

(7) A fogyasztó köteles a szolgáltató által kifizetett pénz- összeget vagy átadott dolgot az elállásról (felmondásról) szó- ló nyilatkozatának elküldését követően haladéktalanul, de legkésőbb 30 napon belül visszatéríteni, illetve visszaadni.

8/A. § A 6–8. §-ban foglaltak helyett a fogyasztónak nyúj- tott hitelről szóló 2009. évi CLXII. törvény 21. §-ában foglal- tak szerint kell eljárni, ha a fogyasztónak nyújtott hitelszerző- déstől történő elállásra kerül sor.

Vegyes rendelkezések

9. § A szolgáltató nem követelhet a fogyasztótól ellenszol- gáltatást, ha olyan szolgáltatást nyújt, amelyet a fogyasztó nem rendelt meg.

10. § (1) A fogyasztó kifejezett hozzájárulása szükséges ahhoz, hogy a szolgáltató távmásolót (telefaxot), illetve – em- beri közreműködés nélkül működő – automata hívókészülé- ket használjon.

(2) Ha más jogszabály eltérően nem rendelkezik, a szol- gáltató a fogyasztó kifejezett tiltakozásának hiányában hasz-

nálhat az (1) bekezdésben foglaltakon kívüli, közvetlen kap- csolatot lehetővé tevő távközlő eszközt.

(3) Az (1)–(2) bekezdések szerinti műveletek a fogyasztó- ra költségeket nem róhatnak.

11. § (1) A fogyasztó az e törvényben meghatározott jogai- ról érvényesen nem mondhat le.

(2) A fogyasztó tájékoztatására vonatkozó szolgáltatói kö- telezettség teljesítése, és a szerződés megkötésére, illetve adott esetben a teljesítésére vonatkozó fogyasztói hozzájá- rulás vagy kérés megtörténte tekintetében a bizonyítás a szolgáltatót terheli.

12. § Ha a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ága- zati szolgáltatási szerződés az Európai Gazdasági Térség valamelyik államával szoros kapcsolatban áll, harmadik or- szág jogának a felek által a szerződésre irányadó jogként való választása érvénytelen annyiban, amennyiben e harma- dik ország joga az említett államnak a 2002/65/EK európai parlamenti és tanácsi irányelvet átültető jogszabálya eltérést nem engedő rendelkezésével ellentétes. Az érintett kérdés- ben a felek által választott jog helyett az említett állam jogát kell a szerződésre alkalmazni.

Eljárás a fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakorlatra vonatkozó rendelkezések megsértése esetén

12/A. § A fogyasztókkal szembeni kereskedelmi gyakor- latra, így különösen a fogyasztók tájékoztatására vonatkozó rendelkezések megsértése esetén a pénzügyi közvetítőrend-

szer felügyeletével kapcsolatos feladatkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen ke- reskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény- ben meghatározott szabályok szerint jár el.

Hatálybalépés

13. § Ez a törvény 2005. július 1-jén lép hatályba; rendel- kezéseit a hatálybalépését követően tett ajánlattételi felhívá- sokra, ajánlatokra és a hatálybalépését követően megkötött szerződésekre kell alkalmazni.

14–18. §

Az Európai Unió jogának való megfelelés

19. § Ez a törvény a következő uniós jogi aktusoknak való megfelelést szolgálja:

a) az Európai Parlament és a Tanács – a 2005/29/EK irány- elvvel és a 2007/64/EK irányelvvel módosított – 2002/65/EK irányelve (2002. szeptember 23.) a fogyasztói pénzügyi szol- gáltatások távértékesítéssel történő forgalmazásáról, vala- mint a 90/619/EGK tanácsi irányelv, a 97/7/EK irányelv és a 98/27/EK irányelv módosításáról,

b) az Európai Parlament és a Tanács 2007/64/EK irányel- ve (2007. november 13.) a belső piaci pénzforgalmi szolgál- tatásokról és a 97/7/EK, a 2002/65/EK, a 2005/60/EK és a 2006/48/EK irányelv módosításáról és a 97/5/EK irányelv ha- tályon kívül helyezéséről – 31. cikk második bekezdés.

KÖBE KÖZÉP-EURÓPAI KÖLCSÖNÖS BIZTOSÍTÓ EGYESÜLET

ALAPSZABÁLYA

(A 2021. áprilirában ülér tartára nélkül lefolytatott Küldöttgyűléren elfogadott módorítárokkal egyréger rzerkezetben)

Jóváhagyta a KöBE ülés tartása nélkül lefolytatott Küldöttgyűlése 2021. április 14-én

nGFB_311O1_nF_2O2112O1

A K Ö B E A l a p s z a b á l y a

KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület Alapszabálya

(továbbiakban: Alapszabály)

Az 1996. szeptember 24. napján megtartott alakuló ülésen (Alakuló Közgyûlés) jelenlévô tagok a jelen okirat II. fejezetében meg- határozott célok elérése érdekében elhatározták a KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület – korábbi nevén Közle- kedési Biztosító Egyesület (a továbbiakban: Egyesület) – megalapítását.

1. AZ EGYESÜLET NEVE, JOGÁLLÁSA ÉS KÉPVISELETE

1.1. Egyesület neve:

1.1.1. Az Egyesület elnevezése: KöBE Közép-európai Kölcsönös Biztosító Egyesület angolul: KöBE Central European Mutual Insurance Association

németül: KöBE Zentraleuropäischer Versicherungsverein auf Gegenseitigkeit

1.1.2. Az Egyesület rövidített neve: KöBE

1.2. Az Egyesület székhelye

0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx x. 3.

1.3. Az Egyesület jogállása

Az Egyesület az egyesülési jog alapján létrejött, önálló jogi személyiséggel rendelkezô szervezetként mûködik, megfe- lelve a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek mûködésérôl és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, valamint a biztosítási tevékenységrôl szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (Bit.) kölcsönös biztosító egyesületekre és biztosítási tevékenységre vonatkozó rendelkezéseinek.

1.4. Az Egyesület mûködési területe

Az Európai Unió területe.

1.5. Az Egyesület jelképei

Az Egyesület logói. Az Egyesület logóinak elemei vezérigazgatói engedéllyel a felhasználás típusának, céljának megfe- lelôen külön is alkalmazhatóak az egyesület népszerûsítésére.

1.6. Az Egyesület Internetes oldala, elérhetôsége:

1.6.1. Az Egyesület internetes oldala: xxx.xxxx.xx

1.6.2. Az Egyesület e-mail elérhetôsége: xxxx@xxxx.xx

1.7. Az Egyesület képviselete, cégjegyzése

1.7.1. Az Egyesület képviseletére az Igazgatótanács Elnöke, a szakmai képviseletére a Vezérigazgató jogosult.

1.7.2. A cégjegyzés akként történik, hogy az erre jogosult két személy az Egyesület elôírt, elônyomott vagy nyomtatott neve fölé együttesen írja alá nevét aláírási címpéldányának megfelelôen.

1.7.3. Az Egyesületnél cégjegyzésre az Igazgatótanács Elnöke – akadályoztatása esetén az Igazgatótanács kijelölt tagja –, a Vezérigazgató és helyettesei, valamint az erre feljogosított munkavállalók jogosultak a Szervezeti és Mûködési Szabály- zatban meghatározott módon.

1.7.4. A Küldöttgyûlés felhatalmazza az Igazgatótanácsot, hogy a Vezérigazgató elôterjesztése alapján döntsön az Egyesület- tel munkaviszonyban álló alkalmazottak cégjegyzési joggal való felruházásáról.

1.7.5. A cégjegyzés gyakorlása magában foglalja a bankszámla feletti rendelkezést, továbbá az Egyesülettel kapcsolatos kö- telezettségvállalásnál az Igazgatótanács Elnökének, míg a biztosítási tevékenységgel kapcsolatos kötelezettségvállalás- nál a további cégjegyzési jogosultaknak az eljárását a hatóságok és az ügyfelek (tagok) irányába.

1.7.6. Az Igazgatótanács Elnöke és az Egyesület Vezérigazgatója, illetve helyettesei jogosultak arra, hogy a hatáskörükbe utalt ügyekben, ügycsoportokban együttes aláírási és utalványozási jogukat írásban átruházzák bármely, az Egyesülettel mun- kaviszonyban lévô személyre, azzal azonban, hogy az együttes aláírás miatt a két aláíró az aláírási jogát ugyanarra a személyre nem ruházhatja át.

30 KGFB_31101_KF_20211201

1.8. Fogalmak

1.8.1. Tagdíj: az Egyesület Küldöttgyűlése által meghatározott díj. A tagdíj a biztosítási időszakra (biztosítási évre) kerül meg- állapításra.

1.8.1.1. A tagdíj előre, a tagsági jogviszony létrejöttekor, fennálló tagsági jogviszony esetén a még esedékessé nem vált tagdíj a biztosítási időszak első napján esedékes. A tagsági jogviszony fennállása alatt kötött biztosítási szerződés biztosítási időszakából a megelőzően kötött szerződés alapján esedékessé vált tagdíjjal nem fede- zett hátralevő részre eső tagdíj az új szerződés megkötésével esedékessé válik. A tagsági viszony biztosítási időszak közbeni megszűnése esetén a befizetett tagdíj nem kerül visszatérítésre.

1.8.1.2. Amennyiben a tag tagsága érvényes biztosítási szerződés hiányában a biztosítási időszakon belül megszűnik, de a megszűnt szerződés ugyanazon biztosítási időszakában új biztosítási szerződés alapján ismételten taggá válik, úgy a megszűnt szerződés szerinti biztosítási időszakra ismételt tagdíjfizetési kötelezettsége nem kelet- kezik feltéve, hogy a korábbi tagsági viszonya alapján a tagdíjat befizette.

1.8.2. Biztosítási díj: a biztosítási szerződés szerinti díj (a továbbiakban: biztosítási díj).

1.8.3. Pótlólagos befizetés: az Egyesület pótlólagos befizetést csak abban az esetben alkalmaz, ha a tárgyévi szolgáltatások és az esetleges veszteségek fedezetét az Egyesület vagyona, a biztosítási díjak, a viszontbiztosítás és a biztosítástech- nikai tartalékok nem biztosítanák.

2. AZ EGYESÜLET CÉLJA, TEVÉKENYSÉGI KÖRE

2.1. Az Egyeзület céljai

2.1.1. Az Egyesület olyan önkéntesen létrehozott, kölcsönösségi alapon működő szervezet, amely kizárólag tagjai részére, tag- jai biztosítási igényeinek teljesítése céljából, nyereségérdekeltség nélkül, a biztosítási díj ellenében a biztosítási feltéte- lekben meghatározott biztosítási események bekövetkezése esetében, biztosítástechnikai elvek alapján, előre megha- tározott szolgáltatást nyújt.

2.1.2. Az Egyesület további célja, hogy a biztosítási, valamint a tagságnak a biztosítási tevékenységgel összefüggően nyújtott szolgáltatások szakmai és szolgáltatási színvonalát folyamatosan emelje, illetve megtartsa, valamint a tagságát és a szolgáltatásainak körét lehetőségeihez és a tagság, valamint a biztosítási piac igényeihez mérten bővítse.

2.1.3. Az Egyesületnek a fenti célokhoz kapcsolódóan kiemelt feladata:

• saját személyi állományának folyamatos szakmai képzése,

• a társadalom tagjai öngondoskodás és kármegelőzés iránti igényének felkeltése, fejlesztése.

2.1.4. Az Egyesület a fenti célok elérése érdekében saját eszközeit a vonatkozó jogszabályi előírások megtartásával befektet- heti, a feladatok ellátására gazdálkodó szervezeteket, alapítványokat hozhat létre, továbbá a mindenkor hatályos vonat- kozó jogszabályi rendelkezések betartásával támogatást nyújthat.

2.1.5. Az Egyesület politikai tevékenységet nem végez és politikai pártot, vagy szervezetet nem támogat.

2.2. Az Egyeзület tevékenyзégi köre

TEÁOR ’08 6512 Nem életbiztosítás

Az Egyesület a fenti tevékenységi körből az alább felsorolt és Bit. 1. számú mellékletének A) részében nevesített ága- zatok alá tartozó és az Egyesület működésére vonatkozó H-EN-II-112/2016. számú MNB engedély szerinti kockázato- kat műveli:

Ágazatok:

1. 1. Baleset (beleértve a munkahelyi balesetet és a foglalkozási megbetegedéseket)

2. 2. Betegség

3. 3. Szárazföldi járművek (sínpályához kötött járművek kivételével)

4. 7. Szállítmány (beleértve az árut, a poggyászt és minden egyéb vagyontárgyat)

5. 8. Tűz és elemi károk

6. 9. Egyéb vagyoni kár

7. 10. Szárazföldi járművekkel kapcsolatos felelősség

8. 13. Általános felelősség

9. 16. Különböző pénzügyi veszteségek

10. 18. Segítségnyújtás

Fentieken túl az Egyesület a Bit 47. §-a szerinti kiegészítő kockázatokat is műveli.

Az Egyesület biztosítási tevékenységgel közvetlenül összefüggő tevékenységként a PSZÁF EN-II-195/2010. sz. határo- zata alapján függő biztosításközvetítői tevékenység, míg a PSZÁF EN-II-140/2012. sz. határozata alapján leányvállala- tai részére történő könyvelési tevékenység végzésére jogosult.

3. AZ EGYESÜLETI TAGSÁGI VISZONY KELETKEZÉSE ÉS MEGSZŰNÉSE

3.1. A tagзági viзzony létrejötte

3.1.1. Az Alapító tagok esetében az Alapító Közgyűlés alakulást kimondó határozatával jött létre a tagsági viszony.

3.1.2. Az Egyesület tagja lehet az Alapítókon túl az Egyesülettel biztosítási szerződést kötő (szerződő)

• természetes személy,

• jogi személy,

• mindazon jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, mely a saját neve alatt jogokat kötelezettségeket szerezhet.

3.1.3. A 3.1.2. pontban írtak tekintetében az írásos belépési nyilatkozat alapján, a biztosítási szerződés kockázatviselésének napjával jön létre a tagsági viszony. Az írásos belépési nyilatkozat a jogszabályban meghatározott távértékesítés kere- tében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatás esetén az ajánlattételkor a távértékesítés módjának megfelelő nyilatkozattal is megtehető.

3.1.4. A 2005.01.01. napjától az Alapító tagok kivételével csak azon személy/szervezet lehet tagja az Egyesületnek, aki/amely az Egyesület által nyújtott biztosítási szolgáltatások közül legalább egy biztosítási termékre vonatkozó hatályos szerző- déssel rendelkezik.

3.1.5. A belépni kívánó tag 3.1.3. pontban foglaltak szerinti módon tett belépési nyilatkozatával elfogadja az Alapszabályt és vállalja az egyesületi tagdíj és a biztosítási szerződése szerinti díj megfizetését.

3.2. Alapító tag

Az Egyesületet az 1. számú mellékletben felsorolt alapító tagok hozták létre.

3.3. Az egyeзületi tagзág megзzűnéзe

3.3.1. A tagsági viszony megszűnik

3.3.1.1. A természetes személy tag esetén a tag halálával.

3.3.1.2. A jogi személy, vagy nem jogi személy szervezet tag jogutód nélküli megszűnésével.

3.3.1.3. A tag kilépésével.

3.3.1.4. A tag kizárásával.

3.3.1.5. A tag biztosítási jogviszonyának megszűnésével.

3.3.2. Amennyiben a tag biztosítási jogviszonya a biztosítási díj esedékességének napjára visszamenőleg szűnik meg (Ptk. 6:449. §), a tagsági jogviszony a biztosítási díj teljesítésére adott póthatáridő utolsó napjának eredménytelen elteltével szűnik meg.

3.3.3. A tag halála, illetve nem természetes személy tag jogutód nélküli megszűnése esetében a tagsági viszony a tag halála időpontjával, illetve nem természetes személy tag (szervezet) esetében az adott szervezeti formára irányadó szabályok szerinti megszűnéssel egyidejűleg szűnik meg.

3.3.4. Kötelező gépjármű felelősség biztosítás esetében a tag halálakor, ha a gépjármű birtokosa a tag halálát az Egyesület felé bejelenti, úgy a biztosítási szerződést folyamatos díjfizetéssel, legkésőbb a hagyatéki eljárást lezáró határozat jog- erőre emelkedéséig hatályban tarthatja anélkül is, hogy tagként az Egyesületbe belépne feltéve, hogy a szerződés idő- közben egyéb okból nem szűnik meg. A halál tényének bejelentését írásban – a halál tényét igazoló közokirat másola- tának csatolásával – kell megtenni.

3.3.5. Egyéb biztosítási termékeknél, ha a tag, mint a szerződő halála esetén annak örököse jogszabály alapján a szerződés- be szerződőként beléphet, de a belépéssel együtt tagként az Egyesületbe is be kell lépnie, kivéve, ha már az Egyesület a tagja. Ugyanez az irányadó a vagyonbiztosítás esetében, amennyiben jogszabály alapján a biztosított a szerződő he- lyére kíván lépni.

3.3.6. A tag jogosult az Egyesületből való kilépési szándékát bármikor bejelenteni. A bejelentést írásban kell az Egyesület ré- szére közölni. A kilépés a tag érvényes biztosítási szerződése szerinti legkorábbi évfordulóval, több szerződése eseté- ben a legkésőbbi évforduló napján hatályosul. A biztosítási szerződés a tag kilépési nyilatkozata közlését követően a leg- korábbi évfordulón szűnik meg kivéve, ha a tag szerződése ezen évforduló előtt egyéb okból megszűnik (pl. érdekmú- lás, díj nem fizetés miatti szerződés megszűnés).

3.3.7. A tag – bármely tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – kizárható az Egyesületből, ha

3.3.7.1. jogszabályt;

3.3.7.2. az Alapszabályt, vagy

3.3.7.3. a Küldöttgyűlés határozatát

súlyosan vagy ismételten sértő magatartást tanúsít.

3.3.8. A kizárás kérdésében az Igazgatótanács dönt. A kizárási eljárás megindításáról a tagot értesíteni kell a kizárás okának megjelölésével és lehetővé kell tenni, hogy a kizárással kapcsolatos észrevételeit megfelelő határidőn belül írásban kö- zölje. Az Igazgatótanács köteles a döntésről szóló határozatot írásba foglalni, indokolással ellátni és haladéktalanul meg- küldeni a kizárással érintett tag részére. A döntéssel szemben fellebbezésnek helye nincs. A döntés ellen a tag a tudo- másszerzést követő 30 napon belül bírósághoz fordulhat. A bírósági eljárás kezdeményezése a határozat végrehajtását nem érinti, kivéve, ha a bíróság a határozat végrehajtását felfüggeszti. Az Egyesület a tag kizárását kimondó Igazgató- tanácsi határozat meghozatalát követően a tag biztosítási szerződéseit azok legközelebbi évfordulójára felmondja. A biz- tosítási szerződés ezen alapuló felmondásából eredően az Egyesületet felelősség nem terheli, még abban az esetben sem, ha jogorvoslati eljárásban esetlegesen a kizárás jogellenességét állapítanák meg.

3.3.9. A tag által az Egyesület felé történő bármilyen jogcímű befizetéseit az Egyesület a jogszabály alapján elsőbbséget élve- ző levonásokat követően jogosult elsősorban a tag tagsági viszonyából eredő – a befizetés jóváírásáig esedékessé vált

– fizetési kötelezettségei javára elszámolni. Ugyanez az irányadó a kötelező gépjármű felelősségbiztosításra vonatkozó jogszabály szerinti, előzményi időszak alapján érvényesítendő összegek (elmaradt díj /„fedezetlenségi díj”/) elsődleges érvényesítésére is.

3.4. A tag jogai éз kötelezettзégei

3.4.1. A tag jogosult az Alapszabályában meghatározott módon az Egyesület céljainak megvalósításában tevékenyen részt venni, és munkájával, magatartásával az eredményes működést elősegíteni.

3.4.2. A tag jogosult a Küldöttválasztó Gyűlésen közvetlenül részt venni, a Küldöttgyűlésen a saját területi küldöttje útján Egye- sületet érintő bármely kérdést felvetni, annak napirendre tűzését indítványozni.

3.4.3. A jogszabály, vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában a tag az Egyesület bármely tisztségére jelölhető és megválasztható.

3.4.4. A tag jogosult az Egyesület bármely szervének törvénysértő határozatát – a kölcsönös biztosító egyesület működésére vonatkozó jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – a tudomásszerzést követő belül 30 (harminc) napon belül bíró- ság előtt megtámadni.

3.4.5. A tag köteles tagdíjat fizetni. A tagdíj fizetésének elmaradása a tag kizárását vonhatja maga után. Nem köteles tagdíj fi- zetésére az a tag, akinek tagsági jogviszonya kizárólag valamely nem az alábbi termékek közt szereplő biztosítási szer- ződés vagy szerződések alapján áll fenn:

- Kötelező gépjármű-felelősségbiztosítás,

- KöBE Casco Biztosítás,

- Lendület Start Casco,

- Lendület Top Casco,

- KöBE Önrész Biztosítás,

- KöBE Otthon Biztosítás,

- EASY I. Általános Háztartási Biztosítás,

- Közúti közlekedési szolgáltatást végző árufuvarozók és autóbuszos személyszállítók felelősségbiztosítása,

- Fuvarozói Árukár Felelősségbiztosítás,

- CMR Biztosítás,

- Belföldi Árukár Felelősségbiztosítás,

- Flotta Casco,

- Általános Vagyon- és Felelősségbiztosítás

- Munkanélküliség biztosítás

Nem kell tagdíjat fizetni a tagsági jogviszony alapszabály 3.3.2. pontja szerinti megszűnése esetén a jogviszonyt meg- alapozó szerződés kockázatviselésének megszűnése és az alapján a tagsági jogviszony megszűnése közötti időtartam- ra, amennyiben a megszűnt tagsági jogviszonyt megalapozó szerződés vagy szerződések alapján kockázatviselés a tag- sági jogviszony megszűnésével érintett biztosítási időszakban nem áll fenn.

3.4.6. A tag jogosult az állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében a székhelye szerinti területi küldöttválasztá- son személyesen részt venni. Nem természetes személy tag nevében a szervezeti formájának megfelelően a rá vonat- kozó jogszabályi előírások szerint kizárólag a szervezet – aláírásra jogosult – képviseleti joggal felruházott mindenkori képviselője(i) személyesen járhat(nak) el.

3.4.7. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a tag tagsági jogainak meghatalmazotton keresztüli gyakorlását, ide nem értve érte- lemszerűen a Küldötteken keresztül történő közvetett joggyakorlást.

3.4.8. A tag köteles állandó lakcíme, illetve nem természetes személy tag esetén székhelye és a szervezeti formája szerinti képviselője/képviselői változását haladéktalanul, de legkésőbb a változást követő 5. munkanapon belül bejelenteni az Egyesület részére. A tag ezen kötelezettsége elmulasztásából, vagy késedeleméből eredő következményekért az Egye- sületet felelősség nem terheli.

4. AZ EGYESÜLET SZERVEI

4.1. Az Egyeзület зzervezeti felépítéзe

4.1.1. Társadalmi szervezet

4.1.1.1. Küldöttgyűlés

4.1.1.2. Igazgatótanács

4.1.1.3. Felügyelő Bizottság

4.1.1.4. Bizottságok

4.1.2. Szakmai szervezet

4.2. Küldöttgyűléз

4.2.1. Az Egyesület legfőbb, döntéshozó szerve a tagok által, maguk közül 5 évre megválasztott Küldöttekből álló Küldöttgyű- lés. A Küldötteket az Egyesület adott küldöttválasztási területéhez (lsd. 4.4.3.) tartozó tagjainak gyűlése (Területi Küldött- választó Gyűlés) titkos, írásbeli szavazással választja meg az adott választási területhez tartozó tagok közül. (Küldött)

4.3. Küldött jelöléзe

4.3.1. Küldöttnek bármelyik, az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelölhető.

4.3.2. Küldöttjelöltet jelölni az adott küldöttválasztási területhez tartozó bármelyik tag jogosult. Egy tag több személyt, valamint saját magát is jelölheti Küldöttnek.

4.3.3. Küldöttet jelölni az Igazgatótanács által erre a célra rendszeresített – az Egyesület internetes oldaláról letölthető, vagy az Egyesület székhelyén igényelhető – a jelölt és a jelölő személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas, valós adatokkal és teljes körűen kitöltött jelölő lapon, minimálisan teljes bizonyító erejű magánokirati formában lehet. A küldött- jelölt a jelölés elfogadásáról a jelölő lap aláírásával nyilatkozik.

4.3.4. A Küldött a jelölése elfogadásakor anyagi és büntetőjogi felelőssége tudatában köteles nyilatkozni arról, hogy büntetett előéletű-e vagy sem, valamint arról, hogy ő, illetve a Bit. 4. § (1) 64. pontban meghatározott közeli hozzátartozója más biztosítóval, vagy más biztosítóval jogviszonyban álló biztosításközvetítővel munkaviszonyban, vagy munkavégzésre irá- nyuló egyéb jogviszonyban áll, vagy ilyenben tulajdonos, tisztségviselő vagy ellenőrző testület tagja. Ezen nyilatkozat tar- talmát a Levezető elnök a küldöttválasztás megkezdése előtt ismerteti az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen meg- jelentekkel.

4.3.5. A jelölés akkor érvényes, hogy az alakszerűen kitöltött – a jelölt elfogadó nyilatkozatát is tartalmazó – jelölőlap legké- sőbb az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés szavazási eljárása megkezdéséig a Levezető elnök részére eredetben át- adásra kerül. Az adott küldöttválasztási területre vonatkozóan beérkezett érvényes jelölések alapján a küldöttjelöltek lis- tája az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés helyszínén folyamatosan megtekinthető. A listán már feltűntetett személy to- vábbi jelölése érvénytelen.

4.4. Кüldöttválазztáз

4.4.1. A küldöttválasztás megszervezése és lebonyolítása az Igazgatótanács feladata. A küldöttválasztást az Igazgatótanács szükség szerint, de a 4.4.2. pontban foglaltaknak megfelelően legalább ötévente köteles akként megszervezni, hogy a Küldöttgyűlés működésének folyamatossága biztosítható legyen.

4.4.2. A küldöttválasztásra küldöttválasztási területenként kerül sor. (Területi Küldöttválasztó Gyűlés) Az Igazgatótanács a 4.4.1. pontban foglaltak biztosítása érdekében köteles az új Küldöttgyűlés megalakulásához szükséges valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyűlést az aktuálisan megválasztott, működő Küldöttgyűlés megalakulásától számított 5 év elteltét meg- előző 365 napon belül lebonyolítani.

4.4.3. A küldöttválasztási területeket az Igazgatótanács a megyék (+főváros) területe szerint határozza meg. Amennyiben az adott megyéhez/fővároshoz tartozó tagok száma az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésre vonatkozó hirdetmény köz- zétételét megelőző naptári hónap első napján nem éri el a 3000 tagot, vagy az Igazgatótanács által a 4.4.5. pont szerint meghatározott szükséges taglétszámot, azt a megyét/fővárost az Igazgatótanács összevonja bármelyik másik szomszé- dos megyével, vagy akár megyékkel egy közös küldöttválasztási területbe. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésre vonatko- zó hirdetmény az Egyesület internetes oldalán is megtekinthető.

4.4.4. A tag az Egyesület által nyilvántartott állandó lakcíme, nem természetes személy tag esetében az Egyesület által nyil- vántartott székhelye szerint kerül küldöttválasztási területi besorolásra. Ugyanabban a küldöttválasztási eljárásban a tag csak egy Területi Küldöttválasztó Gyűlésen szavazhat függetlenül attól, hogy az adott küldöttválasztási eljárás során a lakcíme/székhelye utóbb egy olyan választási területre kerül át, ahol még az adott választási eljárás szerinti Területi Kül- döttválasztó Gyűlésre nem került sor.

4.4.5. Küldöttválasztási területenként annyi Küldöttet kell választani, hogy az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagságot minden 3000 tag után 1 Küldött képviselje. Ha a küldöttválasztási terület taglétszáma a 3000-et, illetve annak egész szá- mú többszörösét legalább 1500 taggal meghaladja, úgy további egy Küldött választására kerül sor az adott küldöttvá- lasztási területben. Amennyiben az adott küldöttválasztási eljárás első Területi Küldöttválasztó Gyűlésére vonatkozó hir- detmény közzétételét megelőző naptári hónap első napján fennálló taglétszám alapján a fentiek szerint számított Kül- döttgyűlés létszáma meghaladja a törvényben előírt legfelső mértéket, az Igazgatótanács valamennyi Területi Küldöttvá- lasztó Gyűlés tekintetében egységesen köteles meghatározni az egy küldött választásához szükséges küldöttválasztási területi taglétszámot olyan módon, hogy a megválasztásra kerülő új Küldöttgyűlés létszáma a törvényi előírás szerinti maximum és annak 20%-kal csökkentett mértéke közé essen és azt az elsőként megtartandó Területi Küldöttválasztó Gyűlésről szóló hirdetményében közzétenni.

4.4.6. A megválasztott Küldött(ek) mellé egyben küldöttválasztási területenként a megválasztott Küldöttek számával azonos pótküldött is megválasztásra kerül. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó Küldött küldötti viszonyának megszűné- se esetében a helyébe a sorrendben az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen legtöbb szavazatot kapott pótküldött lép.

4.4.7. Az adott küldöttválasztási terület Küldöttje(i), illetve pótküldöttje(i) azok a küldöttjelöltek lesznek, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen leadott érvényes szavazatok alapján sorrendben a legtöbb szavazatot kapták.

4.4.8. Az Egyesület az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés összehívására vonatkozó hirdetményt a küldöttválasztási eljárás- ban az azzal érintett Területi Küldöttválasztó Gyűlés napja előtt legkésőbb 10 nappal megelőzően internetes honlapján, valamint két országos napilapban teszi közzé.

4.4.9. Az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésen az a tag is gyakorolhatja tagsági jogait, aki a hirdetmény közzétételének ha- tárnapja és a rá irányadó Területi Küldöttválasztó Gyűlés kezdő időpontja között lép be az Egyesületbe, feltéve, hogy tag- sági viszonyát a rá vonatkozó Területi Küldöttválasztó Gyűlés előtti regisztráció során hitelt érdemlően igazolja, melynek módját az Igazgatótanács köteles előzetesen meghatározni és a hirdetményben közzétenni.

4.4.10. A küldöttválasztási eljárásban az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésről közzétett hirdetményben közlésre kerül a Terü- leti Küldöttválasztó Gyűlés helye és ideje, valamint annak határozatképtelensége miatt megismételt Területi Küldöttvá- lasztó Gyűlés időpontja és helye, valamint a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlésre irányadó (lsd. 4.4.15.) szabá- lyok. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés az eredeti Területi Küldöttválasztó Gyűlés kezdőidőpontját követően, lehetőleg ugyanazon a napon legkorábban egy órával későbbi időpontra, de legkésőbb 15 napon belülre hívható össze.

4.4.11. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésen

4.4.11.1. az adott küldöttválasztási területhez tartozó és regisztrált tagok,

4.4.11.2. az Igazgatótanács által írásban felkért, vagy meghívott személyek vehetnek részt.

4.4.12. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés előtt közvetlenül az Igazga- tótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlésre megjelent valamennyi tag tagsági viszonya ellenőrizhető legyen.

4.4.13. A természetes személy tag, illetve a nem természetes személy tag képviselője a regisztráció során köteles személyazo- nosságát és lakcímét hitelt érdemlően (eredeti személyi irataival) igazolni. A nem természetes személy tag képviselője(i) ezen túlmenően a képviseleti jogosultságát(ukat) is köteles(ek) hitelt érdemlően igazolni. Értelemszerűen irányadóak a regisztrációnál a 3.4.6. pontban írtak is.

4.4.14. A Területi Küldöttválasztó Gyűlés akkor határozatképes, ha a küldöttválasztási területhez tartozó tagok 50%-a + 1 tag je- len van.

4.4.15. Határozatképtelenség miatt megtartásra kerülő megismételt Területi Küldöttválasztási Gyűlés az előre meghirdetett na- pirendi pontokkal a megjelent tagok számától függetlenül határozatképes. A megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlé- sen az eredeti közzétételben meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem lehet változtatni kivéve, ha ezen valamennyi az adott küldöttválasztási területhez tartozó tag jelen van és ezt a megismételt Területi Küldöttválasztó Gyűlés elhatározza.

4.4.16. A Területi Küldöttválasztó Gyűlést az jelenlévő tagok által nyílt szavazással, egyszerű többséggel megválasztott Leve- zető Elnök vezeti le.

4.4.17. A Levezető Elnök feladata biztosítani a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetőségét, a szava- zási eljárás alakszerűségét.

4.4.18. A Levezető Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Területi Küldöttválasztó Gyűlés munkáját hátráltatja, akadályozza.

4.4.19. Az Igazgatótanács a választási eljárás jogszerűsége és tisztasága biztosítására valamennyi Területi Küldöttválasztó Gyű- lésre tagjai sorából 2 tagot delegál, akik az adott Területi Küldöttválasztó Gyűlés levezető elnökével együtt (választást felügyelő bizottság) szótöbbséggel határoznak a Területi Küldöttválasztó Gyűlés esetleges berekesztéséről. Amennyiben a választást felügyelő bizottság a Területi Küldöttválasztó Gyűlés berekesztése mellett döntött, úgy az adott Területi Kül- döttválasztó Gyűlésen a szavazás érvényesen nem tartható meg, illetve az adott területi küldöttválasztás érvénytelen. Ilyen esetben az Igazgatótanács az adott küldöttválasztási területre új Területi Küldöttválasztó Gyűlést hív össze. A vá- lasztást felügyelő bizottság Igazgatótanács által delegált két tagja egybehangzóan dönt a regisztráció során a tagsági jogviszony hitelt érdemlő igazolásával (4.4.9.), illetve a képviseleti jogosultság hitelt érdemlő igazolásával (4.4.13.) kap- csolatos vitás esetekben.

4.4.20. A Terület Küldöttválasztó Gyűlés hatáskörébe kizárólag az adott választási területhez tartozó tagok küldötti képviseletét ellátó Küldöttek megválasztása tartozik.

4.4.21. A Területi Küldöttválasztó Gyűlésről jegyzőkönyv készül, melyet a Levezető elnök által felkért személy vezet. A jegyző- könyvet a választást felügyelő bizottság tagjai írják alá és a Területi Küldöttválasztó Gyűlés által megválasztott két jegy- zőkönyv hitelesítő hitelesíti.

4.5. A Küldött jogálláзa

4.5.1. Az adott küldöttválasztási területhez tartozó tagokat a Küldöttgyűlésen az adott küldöttválasztási terület Területi Küldött- választó Gyűlésén megválasztott Küldött képviseli. A tagok a Küldöttgyűléssel összefüggő tagsági jogaikat a Küldötteken keresztül gyakorolhatják.

4.5.2. Amennyiben nem természetes személy a Küldött, úgy a Küldött nevében a szervezeti formájára vonatkozó jogszabályi előírás szerint a szervezet képviseletére jogosult személy(ek) személyesen járhat(nak) el.

4.5.3. A Küldött megbízása a megválasztásával érintett Küldöttgyűlés 5.2.1. pont szerinti alakuló ülésének napjától kezdődően az azt követően megválasztásra kerülő új Küldöttgyűlés alakuló ülésének napjáig szól. A Küldött újraválasztható.

4.5.4. A Küldött megbízása megszűnik:

4.5.4.1. ha a Küldött megbízási ideje lejárt és a lejárat előtt nem választották újra,

4.5.4.2. tagsági jogviszonyának megszűnésével,

4.5.4.3. lemondással.

4.5.5. A Küldött a megbízásáról bármikor, de legkésőbb a Küldöttgyűlés előtt 20 nappal az Igazgatótanács Elnökéhez megér- kező írásbeli nyilatkozatával lemondhat.

4.5.6. A Küldött küldötti viszonyának megszűnése esetén, a megválasztás szerint soron következő pótküldött lép a helyére. Amennyiben nincs több pótküldött, abban az esetben a Küldöttgyűlést az ötéves választási ciklus végéig a megmaradt Küldöttek alkotják és új Küldötteket nem választanak, csak abban az esetben, ha küldöttek létszáma 50% alá csökken.

4.5.7. A Küldöttet az Egyesületről, annak tisztségviselőiről, tagjairól tudomására jutott mindennemű adat, információ tekinteté- ben, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A Küldött a megválasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerősíteni.

4.6. A Küldöttgyűléз kizárólagoз hatáзköre

4.6.1. az Alapszabály elfogadása és módosítása a jelenlévő, ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a szavazólapokat ha- táridőben visszaküldő küldöttek háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata, az egyesület alapszabályban megha- tározott célját érintő módosítás esetén az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján,

4.6.2. a Egyesület stratégiai terve, és az éves beszámoló, illetve konszolidált beszámoló elfogadása,

4.6.3. az Egyesület tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) számviteli törvény szerinti éves beszámolójának elfogadása,

4.6.4. az Egyesület könyvvizsgálója beszámolójának elfogadása,

4.6.5. a tagdíj mértékének meghatározása az Igazgatótanács javaslata alapján,

4.6.6. az eredmény felhasználásáról való döntés az Alapszabályban lefektetett elvek szerint,

4.6.7. az Igazgatótanács és a Felügyelő Bizottság éves beszámolójának elfogadása,

4.6.8. a Vezérigazgató két Küldöttgyűlés közötti időszakra vonatkozó beszámolójának elfogadása,

4.6.9. az Egyesület tisztségviselőinek és Xxxxxxxxxxxxxxxxxx megválasztása, visszahívása/felmentése,

4.6.10. a Szavazatszámláló Bizottság tagjainak megválasztása, visszahívása,

4.6.11. a jegyzőkönyvvezetőnek és a jegyzőkönyv hitelesítőknek megválasztása,

4.6.12. az Egyesület tisztségviselői és a Könyvvizsgáló tiszteletdíjának meghatározása,

4.6.13. az Egyesület feloszlásának, egyesülésének (beolvadás, összeolvadás), szétválásának, átalakulásának elhatározása, ál- lomány átadása, illetve átvétele, az összes küldöttek háromnegyedének egyetértő szavazata alapján,

4.6.14. rendelkezés az Egyesület jogutód nélküli megszűnése vagy megszüntetése után fennmaradó vagyon felosztásáról.

4.6.15. az Egyesület javadalmazási politikájának elfogadása,

4.6.16. döntés mindazon kérdésekben, melyek elbírálását a Küldöttgyűlés a saját hatáskörébe vonta.

4.7. Küldöttgyűléз hаtárоzаtkéреззégе, hаtárоzаthоzаtаl

4.7.1. A Küldöttgyűlés akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.7.2. A határozatképes Küldöttgyűlés határozatait – jogszabály, vagy az Alapszabály eltérő rendelkezése hiányában – a je- lenlévő küldöttek szavazatainak egyszerű (több mint 50%) többségével hozza.

4.7.3. A Küldöttgyűlés határozatait nyílt, vagy titkos szavazással hozza.

4.7.4. A Küldöttgyűlésen a szavazás történhet:

4.7.4.1. a szavazati jog számának azonosítására és számolására alkalmas, egyidejű vélemény kinyilvánítással (kéz, vagy szavazólap felemelése),

4.7.4.2. a napirendi pont jellegétől függően az Igazgatótanács által meghatározott formájú és tartalmú szavazólap ér- telemszerű kitöltésével és leadásával,

4.7.4.3. elektronikus (nyomógombos) szavazással /amennyiben ennek biztonságos és megbízható technikai feltételei adottak/

4.7.5. Írásbeli szavazás esetén a teljes szavazólap érvénytelennek tekintendő, ha abban javítás, elírás van vagy a tartalomtól, formától eltérően, vagy hiányosan kerül leadásra. Írásbeli szavazás esetén a szavazólapokat a jegyzőkönyvvel együtt és azonosan kell kezelni és irattározni.

4.7.6. Küldöttgyűlésen a Küldött a jogait csak személyesen gyakorolhatja.

4.7.7. A nem természetes személy Küldött esetében a Küldött nevében kizárólag a szervezeti formájára irányadó szabályok szerinti (cég)jegyzésére jogosult képviselője(i) személyesen járhat(nak) el. A képviseleti jogot a képviselő(k) köteles(ek) a regisztráláskor igazolni.

4.7.8. Az Alapszabály kifejezetten kizárja a Küldött, vagy a nem természetes személy Küldött képviselője meghatalmazotton keresztüli eljárását

4.7.9. A szavazás módját – az elektronikus hírközlő eszköz útján lebonyolított Küldöttgyűlés és az ülés tartása nélküli döntés- hozatali eljárás kivételével – a Küldöttgyűlés határozza meg, akár eseti jelleggel.

4.7.10. A Küldöttgyűlésen, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatal során a határozat meghozatalakor nem szavazhat az a Küldött,

4.7.10.1. Akit a határozat kötelezettség vagy felelősség alól mentesít vagy az Egyesület terhére másfajta előnyben ré- szesít;

4.7.10.2. akivel a határozat szerint szerződést kell kötni;

4.7.10.3. xxx ellen a határozat alapján pert kell indítani;

4.7.10.4. akinek olyan hozzátartozója érdekelt a döntésben, aki az Egyesületnek nem tagja vagy alapítója;

4.7.10.5. aki a döntésben érdekelt más szervezettel többségi befolyáson alapuló kapcsolatban áll; vagy

4.7.10.6. aki egyébként személyesen érintett a döntésben.

4.7.11. Ha egy Küldött valamely ügyben nem szavazhat, őt az adott határozat meghozatalánál a határozatképesség megállapí- tása során figyelmen kívül kell hagyni.

4.8. A Küldöttgyűléз öззzеhíváза

4.8.1. Az Igazgatótanács a Küldöttgyűlést szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal köteles összehívni, vagy a Kül- döttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárását kezdeményezni. Az Igazgatótanács a Küldöttgyűlés ülésének idő- pontját minimum 15 nappal korábban köteles kitűzni és azt az Egyesület Internetes oldalán közzétenni. A Küldött válasz- tást követő első Küldöttgyűlés összehívására az Igazgatótanács jogosult a rendkívüli Küldöttgyűlés összehívásának sza- bályai szerint (lsd. 4.8.7.).

4.8.2. A Küldöttgyűlést össze kell hívni akkor is, ha azt a Küldöttek egyharmada az ok és cél megjelölésével indítványozza, vagy ha az összehívását a bíróság, vagy a szakmai felügyeletet ellátó szerv a napirendi pontok megjelölésével elrendeli. A Vezérigazgató kezdeményezésére az Igazgatótanács a Küldöttgyűlést összehívhatja.

4.8.3. Az Igazgatótanács köteles a Küldöttgyűlést összehívni a szükséges intézkedések megtétele céljából, ha

4.8.3.1. az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;

4.8.3.2. az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy

4.8.3.3. az Egyesület céljának elérése veszélybe került.

4.8.4. A 4.8.3. pontban foglaltak alapján összehívott Küldöttgyűlésen a Küldöttek kötelesek az összehívásra okot adó körül- mény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.

4.8.5. A meghívót a Küldöttek részére legalább a Küldöttgyűlést megelőző 15 nappal korábban – a Küldött Egyesülethez beje- lentett (3.4.8. pont) nyilvántartott lakcímére, illetve székhelyére vagy az Egyesület nyilvántartásában lévő elektronikus postafiókja címére – el kell küldeni. A Küldöttgyűlés megtartható az Egyesület székhelyétől eltérő, a Küldöttgyűlés lebo- nyolítására alkalmas más helyen is.

4.8.6. A napirendi pontokat és annak sorrendjét az Igazgatótanács határozza meg. A napirendre fel kell venni azt a kérdést, amelynek megtárgyalását az Igazgatótanács Elnökéhez intézett levélben a tagok/Küldöttek 10 (tíz) %-a, vagy a Vezér- igazgató legkésőbb 30 nappal a Küldöttgyűlés tervezett időpontja előtt írásban kérte. Amennyiben a napirendi pontra tör- tént javaslat a fenti határidő után érkezik az Igazgatótanács Elnökéhez, úgy a javaslatot a Küldöttgyűlésen a napirendi pontokkal összefüggésben ismertetni kell. Az ilyen napirendre vonatkozó javaslat tárgyalására a javaslat fenntartása esetén a soron következő Küldöttgyűlésen kerül sor.

4.8.7. A Küldöttgyűlésre vonatkozó meghívóban közlésre kerül a Küldöttgyűlések helye és ideje, valamint határozatképtelen- sége miatt megismételt Küldöttgyűlések időpontja és helye, valamint a megismételt Küldöttgyűlésre irányadó szabályok (lsd. 4.14.) szerinti szabályai.

4.8.8. A Küldöttgyűlés a meghívóban nem szereplő napirendi pontot csak abban az esetben tárgyalhatja, ha a Küldöttgyűlésen legalább a Küldöttek háromnegyede jelen van és a napirend felvételét a Küldöttgyűlés egyhangúlag elhatározza.

4.8.9. Rendkívüli Küldöttgyűlés összehívására az Igazgatótanács döntése alapján az Igazgatótanács Elnöke, illetve az 5.5.7. pont alapján a Felügyelő Bizottság Elnöke jogosult. A Rendkívüli Küldöttgyűlést az Igazgatótanács által javasolt napi- renddel 24 órán belüli időpontra is össze lehet hívni. Az összehívás történhet elektronikusan (e-mailen), táviratban, visszaigazolt telefonhívással, postai úton és faxon.

4.8.10. A Rendkívüli Küldöttgyűlés határozatképtelenségére vonatkozó eljárásra a Megismételt Küldöttgyűlésre irányadó 4.14. pontban foglaltakat kell alkalmazni.

4.8.11. Az Igazgatótanács tagjai kötelesek a Küldöttekkel azonos módon a Küldöttgyűlésen részt venni, a Küldöttgyűlésen az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre válaszolni, az Egyesület tevékenységéről és gazdasági helyzetéről beszámolni.

4.8.12. Az Igazgatótanács az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő Küldöttgyűlést a napirendre vonatkozó rész- letes tájékoztatás és a határozatok tervezetének a Küldött 4.8.5 pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére megküldött elektronikus üzenettel hívja össze. A meghívó nem tartalmazza az ülés helyszínét, de tartalmaznia kell az igénybe vehető elektronikus hírközlő eszközöket (pl. mobiltelefon, laptop, asztali számítógép, amelyekhez mikro- fon és webkamera tartozik) és az alkalmazandó informatikai megoldásokat (pl. Zoom, Cisco Webex, Skype stb.), illetve a résztvevők azonosításának módját.

4.8.13. Az elektronikus hírközlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő Küldöttgyűlésen a Küldöttek, illetve a meghívottak hang- és képátvitelre egyidejűleg alkalmas elektronikus hírközlő eszköz használatával vehetnek részt. Elektronikus hír- közlő eszköz igénybevételével megtartásra kerülő ülés olyan megoldás alkalmazásával tartható meg, amely alkalmas az ülés résztvevőinek azonosítására, a résztvevők közötti kölcsönös és korlátozásmentes kommunikáció biztosítására, az ülésen elhangzottak, az ott történtek – különösképpen az ilyen módon történt döntéshozatal – kép- és hanganyagának elektronikus formában történő rögzítésére úgy, hogy a történtek utóbb is ellenőrizhetők legyenek. Az elektronikus hírköz- lő eszköz útján tartott ülésen titkos szavazás nem tartható.

4.8.14. Ülés tartása nélküli döntéshozatalt az Igazgatótanács a határozat tervezetének a Küldött 4.8.5 pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókja (e-mail) címére történő megküldésével kezdeményezi, egyidejűleg megküldi a határozathozatal- hoz szükséges lényegi információkat és írásbeli előterjesztéseket. A döntéshozatal elektronikus üzenetváltás útján tör- ténik. Az Igazgatóság az írásbeli jognyilatkozatot minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy elektronikus bélyegzővel, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitele- sítés-szolgáltatással való hitelesítéssel látja el. A természetes személy Küldöttek a döntéshozatal során jognyilatkozatai- kat a 4.8.5. pont szerint nyilvántartott elektronikus postafiókjukról küldött üzenetben tehetik meg, melyet nem kötelesek elektronikus aláírással ellátni, azonban a jognyilatkozatoknak a Küldött azonosíthatóságához szükséges adatokat tartal- maznia kell. A nem természetes személy Küldöttnek a jognyilatkozatát minősített vagy minősített tanúsítványon alapuló fokozott biztonságú elektronikus aláírással, ennek hiányában azonosításra visszavezetett dokumentumhitelesítés-szol- gáltatással való hitelesítéssel kell aláírnia.

4.8.15. A Küldöttek számára a határozattervezet kézhezvételétől számított legalább nyolc napos határidőt kell biztosítani, hogy szavazatukat megküldjék az Igazgatótanács részére, erről a Küldötteket a szavazási felhívásban tájékoztatni kell. A Kül- dött szavazata akkor érvényes, ha abból egyértelműen megállapítható a személye (név, lakóhely vagy székhely, szer- vezet esetén képviselőjének neve), a szavazásra bocsátott határozattervezet megjelölése – több határozati javaslat ese- tén a határozattervezetek sorszáma – és az arra adott szavazat.

4.8.16. Az ülés tartása nélküli döntéshozatal akkor eredményes, ha legalább annyi szavazatot megküldenek az Igazgatótanács részére, amennyi szavazati jogot képviselő Küldött jelenléte a határozatképességéhez szükséges lenne ülés tartása ese- tén.

4.8.17. A szavazásra megszabott határidő utolsó napját követő három napon belül – ha valamennyi Küldött szavazata ezt meg- előzően érkezik meg, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napjától számított három napon belül – az Igazgatótanács megállapítja a szavazás eredményét, és azt további három napon belül a 4.8.14. pont szerinti módon közli a Küldöttek-

kel. A határozathozatal napja a szavazási határidő utolsó napja, ha valamennyi szavazat korábban beérkezik, akkor az utolsó szavazat beérkezésének napja. A szavazatok összeszámlálásáról jegyzőkönyvet kell felvenni, amelyben fel kell tüntetni a szavazásban részt vett Küldöttek számát, a szavazatok összesített adatait, amelyet az Igazgatótanács Elnö- ke ír alá.

4.8.18. A Küldöttgyűlés ülés tartása nélküli döntéshozatal útján nem dönthet

4.8.18.1. az Egyesület jogutód nélküli megszűnéséről,

4.8.18.2. az Egyesület egyesüléséről, szétválásáról, átalakulásáról és a folyamatban lévő átalakulásban, egyesülésben vagy szétválásban nem dönthet.

4.9. Regiзztráció a Küldöttgyűléзhez

4.9.1. A Küldötteket a Küldöttgyűlés ülésén – a 4.11.6. pontban foglaltak kivételével – az Igazgatótanács által meghatározott formában, írásban regisztrálni kell (jelenléti ív). A regisztráció során biztosítani kell, hogy a Küldöttgyűlésen jelenlévő va- lamennyi Küldött azonosítható, továbbá a határozatképesség a Küldöttgyűlés alatt is folyamatosan vizsgálható legyen.

4.9.2. A természetes személy Küldött, illetve a nem természetes személy Küldött képviselője(i) a regisztráció során köteles(ek) személyazonosságát(ukat) személyi azonosító okmánnyal, továbbá lakóhelyét lakcímkártyával igazolni. A nem termé- szetes személy Küldött képviselője ezen túlmenően képviseleti jogosultságát is köteles igazolni. Az elektronikus hírközlő eszköz útján megtartásra kerülő ülésen az a Küldött és meghívott, akit a Levezető Elnök személyesen nem ismer, csak azonosítását követően vehet részt. Az azonosítás módjáról (pl. jelszó, személyazonosító okirat bemutatása) az Igazga- tótanács dönt.

4.9.3. A Küldöttgyűlésen csak regisztrált Küldött vehet részt. A Küldöttgyűlésen a regisztrált Küldötteken kívül csak az Igazga- tótanács által meghívott személyek vehetnek részt.

4.10. Küldöttgyűléз Levezető Elnöke

4.10.1. A Küldöttgyűlést az Igazgatótanács által előzetesen megbízott levezető elnök, míg az ő akadályoztatása esetében az Igazgatótanács által előzetesen megbízott helyettes vezeti le. Jelen pont rendelkezései a levezető elnök helyettesre is vonatkoznak.

4.10.2. A Levezető Elnök:

4.10.2.1. biztosítja a napirendi pontok folyamatos és hatékony tárgyalásának lehetőségét,

4.10.2.2. biztosítja a határozatok meghozatalának (szavazási eljárás) alakszerűségét,

4.10.2.3. amennyiben a Küldöttgyűlés a napirendekkel összefüggő felszólalások, észrevételek időtartamát megállapítja, úgy biztosítja az időkorlátok betartását.

4.10.3. A Levezető Elnök jogosult saját hatáskörben a szót megvonni bármelyik felszólalótól, amennyiben a felszólalásának tar- talma, magatartása a Küldöttgyűlés munkáját hátráltatja, akadályozza kivéve, ha a Küldöttgyűlés az érintett személy to- vábbi felszólalása mellett dönt.

4.10.4. Amennyiben a Levezető Elnök az adott napirendi pontban érintett, az érintettség időtartamára az Igazgatótanács által előzetesen megbízott Levezető Elnök-helyettes helyettesíti.

4.11. A Küldöttgyűléз Jegyzőkönyve

4.11.1. A Küldöttgyűlésről írásbeli jegyzőkönyv készül. A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök által javasolt, és Küldöttgyűlés által nyílt szavazással megválasztott Jegyzőkönyvvezető vezeti. Ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén a jegyzökönyvve- zetőt az Igazgatótanács jelöli ki. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell az ülés megtartásának körülményeit, elektronikus hír- közlő eszköz útján lebonyolított ülés esetén az alkalmazott informatikai megoldást, illetve az ülésen részt vevő Küldöttek és meghívottak azonosíthatósághoz szükséges adatait is, továbbá ülés tartása nélküli döntéshozatal esetén annak té- nyét, illetve a szavazás eredményét.

4.11.2. Bármelyik jelenlévő Küldött indítványára a Küldöttgyűlés akként határozhat, hogy az ott elhangzottakról hangfelvétel ké- szüljön, amennyiben ehhez a technikai lehetőségek rendelkezésre állnak, vagy elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyag alapján utólag készüljön írásbeli jegyzőkönyv. Az írásbeli jegyzőkönyv a felvétel alapján készítendő el, legkésőbb a Küldöttgyűlést követő 15 munkanapon belül. Amennyiben a fel- vétel készítését a Küldöttgyűlés érdemi megkezdését követőn határozzák el, úgy a felvétel megkezdése előtt elhangzot- takról készült írásbeli jegyzőkönyvrészt a Levezető Elnök, a Jegyzőkönyvezető és a két Jegyzőkönyv-hitelesítő köteles aláírásával külön is hitelesíteni.

4.11.3. A felvételt – ide értve az elektronikus hírközlő eszköz útján tartott ülés esetén a 4.8.13. pont szerint rögzített kép- és hanganyagot – a Küldöttgyűlést követő 365 napig, vagy az adott Küldöttgyűlésen hozott határozat elleni felülvizsgálati eljárás kezdeményezése esetében az eljárás jogerős befejezéséig kell megőrizni.

4.11.4. A jegyzőkönyvet a Levezető Elnök, a Jegyzőkönyvvezető és – ülés tartása nélküli döntéshozatal kivételével – a Küldött- gyűlés által megválasztott kettő jegyzőkönyv-hitelesítő aláírásával hitelesíti.

4.11.5. A jegyzőkönyv, illetve a felvétel megőrzését és irattározását az Egyesület erre vonatkozó szabályzata szerint, ennek hiá- nyában a legnagyobb gondosság mellett az Igazgatótanács, illetve az Igazgatótanács által megbízott személy köteles megszervezni és arról gondoskodni.

4.11.6. Elektronikus hírközlő eszköz útján lebonyolított ülés esetén jelenléti ívet nem kell készíteni, azonban a jegyzőkönyvnek tartalmaznia kell az ülésen elektronikus hírközlő eszköz útján részt vevő tagok adatait.

4.12. Mandátumvizзgáló Bizottзág

4.12.1. A Mandátumvizsgáló Bizottság feladata a Küldöttgyűlés napján és kezdete előtt a Küldöttek részvételi jogosultságának ellenőrzése.

4.12.2. Ennek keretében:

4.12.2.1. a regisztráció adatait ellenőrzi, megállapítja a jelenlevő küldöttek számát, személyét,

4.12.2.2. elnöke útján indítványt tesz a Küldöttgyűlés Levezető Elnökének a határozatképesség megállapítására vonat- kozóan,

4.12.2.3. folyamatosan ellenőrzi a határozatképesség meglétét.

4.12.3. Amennyiben a Mandátumvizsgáló Bizottság bármikor határozatképtelenséget állapít meg, mindaddig nem lehet a Kül- döttgyűlésen további érdemi határozatot hozni, amíg a határozatképesség helyre nem áll, tartós határozatképtelenséget a Levezető elnök jogosult megállapítani ez esetben szükség szerint megismételt Küldöttgyűlést kell tartani.

4.12.4. A Mandátumvizsgáló Bizottság kettő–öt főből álló bizottság, melyet az Igazgatótanács jelöl ki a Küldöttgyűlést megelő- zően eseti jelleggel.

4.12.5. A Mandátumvizsgáló Bizottság munkáját a belső ellenőr és az informatika segíti. A regisztrációt egyebekben az Egye- sület munkaszervezetének a Vezérigazgató által felkért tagjai végzik.

4.13. Szavazatзzámláló Bizottзág

4.13.1. A Küldöttgyűlés határozatai meghozatalakor a szavazatokat össze kell számolni. A szavazatszámlálás módját az Alap- szabály rendelkezése szerint (lsd. 4.7.4.) a Levezető Elnök határozza meg. A napirendi pontokkal összefüggő szavaza- tokat a Szavazatszámláló Bizottság számolja össze, ide nem értve az elektronikus szavazatszámlálást, illetve az ülés tartása nélküli döntéshozatali eljárást.

4.13.2. A Szavazatszámláló Bizottság a Küldöttgyűlés által nyílt szavazással, alkalmanként kerül megválasztásra, és minimum 3 főből áll. A szavazatszámlálók maguk közül egy elnököt választanak.

4.13.3. A Szavazatszámláló Bizottság ellenőrzi a szavazás szabályszerűségét, elvégzi a szavazatszámlálást és Elnökén keresz- tül beszámol a Küldöttgyűlésnek a szavazás eredményéről.

4.13.4. A Szavazatszámláló Bizottságnak nem lehet tagja olyan személy, aki az adott szavazáson jelöltként szerepel. Amennyi- ben a jelölést követően összeférhetetlenség merül fel, az összeférhetetlenséget azonnal meg kell szüntetni. Ennek ke- retében a jelölés elfogadása esetén a Szavazatszámláló Bizottságba kell új személyt választani, vagy a jelölés vissza- utasítása esetén szükség szerint új jelöltet kell állítani.

4.13.5. A szavazatszámlás eredményét a jegyzőkönyvben rögzíteni kell.

4.14. Megiзmételt Küldöttgyűléз

4.14.1. Amennyiben a Küldöttgyűlés határozatképtelen, úgy a megismételt Küldöttgyűlés összehívására a rendkívüli Küldöttgyűlés- re vonatkozó rendelkezések az irányadók. Xxxxx, hogy amennyiben a megismételt Küldöttgyűlés összehívására az eredeti napirenden szereplő ügyekben az eredeti meghívóban szereplő napon későbbi időpontban kerül sor, a Küldöttgyűlés a meg- hívóban meghirdetett napirendi pontok tekintetében akkor határozatképes, ha azon a küldöttek több mint 50%-a jelen van.

4.14.2. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben az eredeti időpontot legalább három és legfeljebb tizenöt nappal követő időpontra is összehívható, s ez esetben a megismételt Küldöttgyű- lés a megjelent Küldöttek létszámára tekintett nélkül határozatképes.

4.14.3. A határozatképtelenség miatt megismételt Küldöttgyűlés összehívása az eredeti Küldöttgyűlés meghívójában megjelölt feltételekkel történhet. Az eredeti Küldöttgyűlésről távolmaradó küldötteket a megismételt Küldöttgyűlés tartásáról tájé- koztatni kell.

4.14.4. A megismételt Küldöttgyűlésen az eredeti meghívóban meghirdetett napirendi pontokon, illetve azok sorrendjén nem le- het változtatni, kivéve, ha a megismételt Küldöttgyűlésen valamennyi küldött jelen van és ezt a megismételt Küldöttgyű- lés elhatározza.

4.15. A Küldöttgyűléз határozatának kihirdetéзe

4.15.1. A Küldöttgyűlés által hozott határozatot az azt tartalmazó jegyzőkönyv hitelesítését követő 15 napon belül az Egyesület Internetes oldalán ki kell hirdetni. A kihirdetésről az Igazgatótanács a vezérigazgató útján gondoskodik.

5. AZ EGYESÜLET TISZTSÉGVISELŐI

5.1. Az Egyeзület tiзztзégviзelői

5.1.1. Igazgatótanács Elnöke és tagjai

5.1.2. Felügyelő Bizottság Elnöke, Elnökhelyettese és tagjai

5.2. Az Egyeзület tiзztзégviзelőire vonatkozó közöз зzabályok

5.2.1. A Küldöttgyűlés az Egyesület tisztségviselőit alapesetben 5 évre, de a mindenkori országos küldöttválasztási eljárás tel- jes körű lebonyolítását követően az újonnan megválasztott Küldöttekből álló új Küldöttgyűlés alakuló ülését (alakuló Kül- döttgyűlés) követő 120 napon belül megtartandó tisztségviselő-választásig bízza meg. Amennyiben a tisztségviselő meg- bízása a megválasztása (ciklus) lejárata előtt bármely okból megszűnik, úgy a helyére választott tisztségviselő megvá- lasztása az eredeti öt éves ciklus végéig szól. A tisztségviselő választáson a szavazás – nyílt vagy titkos, írásbeli, kéz- felemeléses illetve gépi – módjáról a Küldöttgyűlés a szavazást megelőzően dönt.

5.2.2. Tisztségviselő csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit. vonatkozó feltételeinek.

5.2.2.1. Tisztségviselő az a nagykorú személy lehet, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szüksé- ges körben nem korlátozták.

5.2.2.2. Nem lehet az Egyesület tisztségviselője az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesz- tés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült.

5.2.2.3. Nem lehet tisztségviselő az, akit e foglalkozástól jogerősen eltiltottak. Akit valamely foglalkozástól jogerős bí- rói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt nem lehet az Egyesület tisztségviselője, amennyiben az Egyesü- let az ítéletben megjelölt tevékenységet folytat.

5.2.2.4. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet az Egyesület tisztségviselője, akit eltiltot- tak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.

5.2.2.5. Nem lehet a Felügyelőbizottság Elnöke vagy tagja aki, vagy akinek hozzátartozója az Egyesület Igazgatótaná- csának Elnöke vagy tagja.

5.2.3. Tisztségviselő csak természetes személy egyesületi tag lehet. A tisztségviselői megválasztás az érintett személy által való elfogadásával jön létre.

5.2.4. A tisztségviselőket a megbízás ellátásáért Küldöttgyűlés által megállapított tiszteletdíj illeti meg.

5.2.5. A tisztségviselők a tisztségüket az Egyesület vezetése és működtetése során az ilyen tisztséget betöltő személyektől el- várható fokozott gondossággal, az Egyesület érdekeinek elsődlegessége alapján kötelesek ellátni.

5.2.6. A tisztségviselő a tisztségét csak személyesen láthatja el, képviseletnek helye nincs.

5.2.7. Az a tisztségviselő, aki nem választott Küldött, a Küldöttgyűlésen tanácskozási joggal részt vehet.

5.2.8. A tisztségviselő megbízása megszűnik

5.2.8.1. a megbízás időtartamának lejártával,

5.2.8.2. visszahívással,

5.2.8.3. lemondással,

5.2.8.4. a tisztségviselő egyesületi tagsági viszonyának megszűnésével,

5.2.8.5. a tisztségviselő halálával,

5.2.8.6. a tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával,

5.2.8.7. a Bit. eltérő rendelkezése hiányában a tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekö- vetkeztével.

5.2.9. A tisztségviselő a megválasztási időtartamának lejárta előtt a Küldöttgyűlés határozatával indokolás nélkül bármikor visszahívható.

5.2.10. A tisztségviselő a tisztségéről bármikor lemondhat azonban, ha az Egyesület adott szerve működőképességét (határo- zatképességé) ez akadályozná, úgy a lemondás csak annak bejelentésétől számított hatvanadik napon válik hatályossá kivéve, ha az Egyesület Küldöttgyűlése az új tisztségviselő megválasztásáról már ezt megelőzően gondoskodott.

5.2.11. A tisztségviselők az Egyesületről, annak tisztségviselőiről, tagjairól tudomására jutott mindennemű adat, információ te- kintetében, mint biztosítási és/vagy üzleti titokra vonatkozó titoktartási kötelezettség terheli. A tisztségviselő a megvá- lasztása esetén elfogadó nyilatkozatában ezen kötelezettsége felvállalását írásban is köteles megerősíteni.

5.2.12. Az Egyesület tisztségviselői összeférhetetlensége kérdésében a Bit. mindenkor hatályos rendelkezései alkalmazandóak.

5.3. A jelöléз

5.3.1. Tisztségviselőnek (IT tag és elnök, FB tag és elnök) az Egyesület bármely természetes személy tagja jelölhető, aki az adott tisztségre előírt jogszabályi, illetve alapszabályi feltételeinek megfelel.

5.3.2. Tisztségviselőt jelölni kizárólag Küldött jogosult a saját nevében, vagy az általa képviselt tagok esetleges javaslatai alap- ján. Egy Küldött több személyt, illetve azonos személyt több tisztségre is jelölhet.

5.3.3. A jelölés írásban, minimálisan teljes bizonyító erejű magánokiratban (jelölő lap), a jelölt és a jelölő személyének (név, lakcím) beazonosításra alkalmas adatainak feltüntetésével történhet. A Küldöttválasztást követő tisztségviselő választás- ra a jelölőlapokat a Küldöttválasztás utáni első Küldöttgyűlést követő 30. napig lehet érvényesen leadni. Megválasztott tisztségviselő kiesésekor szükséges pótlása esetében az IT erre vonatkozó, küldötti értesítését követő 30. napig lehet a jelölőlapo(ka)t leadni. (Az értesítés kiküldésére a Küldöttgyűlési meghívó alakszerűsége az irányadó) A jelölő lapnak az IT elnökének címezve, a KÖBE székhelyére ezen határidőn (30 nap) belül úgy kell megérkeznie, hogy a jelölés érvé- nyességéhez szükséges, hogy ahhoz egyidejűleg a jelöltnek a fenti alakszerűségekkel megadott elfogadó nyilatkozatát, valamint az adott tisztség tekintetében a szakmai felügyelet engedélyezési útmutatójában meghatározott okiratokat, nyi- latkozatokat is csatolni kell.

5.3.4. Az IT elnöke a fenti határidőn belül beérkezett érvényes jelöléseket haladéktalanul felterjeszti a szakmai felügyelet ré- szére a felügyeleti engedélyezés érdekében.

5.3.5. A Küldöttgyűlés elé csak olyan személyek terjeszthetők, akik személye az adott tisztség tekintetétben a vonatkozó jog- szabályi rendelkezések szerint engedélyezettnek minősül, vagy akik tekintetében az engedélykérelem a tisztségviselő választó Küldöttgyűlést megelőzően benyújtásra került. Amennyiben a tisztségviselő választó Küldöttgyűlés időpontjáig valamely tisztségviselő jelölt engedélye még nem áll rendelkezésre, az így megválasztott tisztségviselő a tisztség betöl- tésére és az abból eredő jogok gyakorlására csak az engedély kézhezvételét követően jogosult.

5.3.6. A tisztségviselő jelölt, amennyiben a tisztségviselő választó küldöttgyűlésen nincs személyesen jelen, a tisztségre nem választható meg, kivéve, ha megválasztása esetére előzetesen írásban elfogadó nyilatkozatot tett.

5.3.7. Az Igazgatótanács a tisztségviselő választást az 5.2.1. pontban meghatározott határidőben, az 5.3.5. pontban foglaltak- ra figyelemmel köteles kitűzni. Megválasztott tisztségviselő kiesésekor szükséges pótlása esetében, amennyiben a ki- esés folytán az adott egyesületi szerv tagjainak létszáma nem csökken a határozatképességhez szükséges mérték alá,

az Igazgatótanács a kieső tisztségviselők megválasztását legkésőbb a soron következő rendes Küldöttgyűlésre köteles kitűzni, feltéve, hogy a felterjesztés tárgyában hozott legutolsó határozat kézhezvétele a soron következő rendes Kül- döttgyűlés időpontját megelőző 15. napnál korábban megtörtént.

5.4. Igazgatótanácз

5.4.1. Az Egyesület vezető szerve az Igazgatótanács.

5.4.2. Az Igazgatótanács 7 tagból áll.

5.4.3. Az Igazgatótanács tagja és közeli hozzátartozója [Bit. 4. § (1) 64. pont] az Egyesület Felügyelő Bizottságának tagjává nem választható meg.

5.4.4. Az Igazgatótanács tagjai az Egyesületnek okozott károkért a Ptk. szabályai szerint felelnek, Az Igazgatótanács tagjai fe- lelőssége egyetemleges. Mentesül a felelősség alól az Igazgatótanácsi tag, aki a döntésben nem vett részt, vagy a ha- tározat ellen szavazott.

5.4.5. Az Igazgatótanács testületként jár el. Az Igazgatótanács szükség szerint, de legalább 2 havonta ülésezik és tevékeny- ségéről a Küldöttgyűlésnek beszámol.

5.4.6. Az Igazgatótanács határozatképességéhez minimum 4 tagjának jelenléte szükséges. Az Igazgatótanács döntéseit a je- lenlévő tagjainak egyszerű többségével hozza.

5.4.7. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kér- dést el kell napolni.

5.4.8. Az Igazgatótanács üléseit az Igazgatótanács Elnöke hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és a cél meg- jelölésével – az Igazgatótanácsi tagok bármelyike, a Felügyelő Bizottság Elnöke, a Vezérigazgató írásban kérheti az Igazgatótanács elnökétől, aki a kérelem kézhezvételétől számított nyolc napon belül köteles intézkedni az Igazgatóta- nács ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az Igazgatótanács Elnöke a kérelemnek nem tesz eleget, a kérelmet előterjesztő maga jogosult az ülés összehívására.

5.4.9. Az Igazgatótanács egyebekben az ügyrendjét maga állapítja meg.

5.4.10. Az Igazgatótanácsot az Igazgatótanács Elnöke, akadályoztatása esetén az Igazgatótanács által írásban felhatalmazott Igazgatótanácsi tag képviseli.

5.4.11. Az Igazgatótanács jogosult eljárni minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Küldöttgyűlés kizárólagos hatáskörébe, továbbá amit a Küldöttgyűlés a hatáskörébe utal.

5.4.12. Az Igazgatótanács hatáskörébe tartozik különösen:

5.4.12.1. a küldöttválasztás lebonyolítása – azon belül különösen a küldöttválasztási területeinek kijelölése, a Területi Küldöttválasztó Gyűlések összehívása –, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.2. a Küldöttgyűlés lebonyolítása – azon belül különösen annak összehívása, az ülés módjának (személyes je- lenlét, távközlő eszköz) meghatározása, napirendjének megállapítása, ülés tartása nélküli határozathozatal kezdeményezése –, valamint az ezzel összefüggő végrehajtási szabályok meghatározása,

5.4.12.3. küldöttgyűlés napirendjén szereplő előterjesztések, határozati javaslatok előkészítése és szakmai megalapo- zása,

5.4.12.4. a Küldöttgyűlés határozatainak kihirdetése,

5.4.12.5. küldöttgyűlési határozatok végrehajtásának megszervezése és ellenőrzése,

5.4.12.6. üzletpolitikai célok meghatározása,

5.4.12.7. stratégiai terv véleményezése és előzetes jóváhagyása,

5.4.12.8. az Egyesület éves üzlet tervének elfogadása,

5.4.12.9. a Vezérigazgató feletti munkáltatói jogok gyakorlása,

5.4.12.10. a Vezérigazgató helyettesei kinevezésének és felmentésének jóváhagyása,

5.4.12.11. a Bit.-ben nevesített egyéb vezetők kinevezésének és felmentésének jóváhagyása, a belső ellenőrzési veze- tő kivételével,

5.4.12.12. döntés a saját tulajdonú gazdasági társaság legfőbb szerve kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyekben, kivé- ve a számviteli törvény szerinti éves beszámoló jóváhagyását,

5.4.12.13. új biztosítási termékek elfogadása,

5.4.12.14. tag kizárásáról szóló döntés,

5.4.12.15. az Egyesület Szervezeti Működési Szabályzatának megállapítása,

5.4.12.16. saját ügyrendjének megállapítása,

5.4.12.17. az Igazgatótanács jogosult szakértő vagy szakértők igénybevételére azokban a kérdésekben, amelyekben az Vezérigazgatóval és/vagy a szakmai vezetéssel nem ért egyet és/vagy nem tudnak megegyezni,

5.4.12.18. az Igazgatótanács jogosult a Felügyelő Bizottságnál vizsgálat lefolytatását kezdeményezni,

5.4.12.19. a felkért munkabizottságok működtetése, irányítása,

5.4.12.20. a Mandátumvizsgáló Bizottság tagjainak megbízása,

5.4.12.21. gazdasági társaság, társadalmi szervezet, alapítvány alapítása, illetve más gazdálkodó vagy egyéb szerve- zetekkel közös tulajdonú társaság alapítása,

5.4.12.22. az Egyesület tulajdonában lévő gazdasági társaság(ok) működési formájának és főtevékenységének megvál- toztatása, a társaság(ok) átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása,

5.4.12.23. a szolgáltatás csökkentésének, illetve a tagok által teljesítendő kötelező pótlólagos befizetés elrendelése, és mértékének meghatározása,

5.4.12.24. a javadalmazási politika végrehajtásának felügyelése,

5.4.12.25. a középtávú tőkemenedzsment terv monitorozása,

5.4.12.26. a hatáskörébe tartozó jelentések, beszámolók tárgyalása, jóváhagyása,

5.4.12.27. a jogszabályi előírás szerint az Igazgatótanács által jóváhagyandó, így különösen az Egyesület kockázatke- zelésére, belső kontrollrendszerére, belső ellenőrzésére és kiszervezésére vonatkozó belső szabályzatok jó- váhagyása.

5.4.13. Az Igazgatótanács:

Elnöke: Xxxx Xxxx Xxxxxx

Tagjai: Xx. Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxxxxxx

Xx. Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xx. Xxxxxxxx Xxxxxxxx Xx. Xxxxx Xxxx Xxxxxx

5.5. Felügyelő Bizottзág

5.5.1. Az Egyesület működését és gazdálkodását 7 tagú Felügyelő Bizottság ellenőrzi. Tagjait és elnökét a Küldöttgyűlés írás- beli szavazással 5 évre választja. A Felügyelő Bizottság tagjai közül Elnökhelyettest választhat, aki az elnök akadályoz- tatása esetén, eseti jelleggel az elnök helyettesítését ellátja. Az Elnökhelyettes egyéb feladatait, hatáskörét a Felügyelő Bizottság saját ügyrendjében állapítja meg.

5.5.2. A Felügyelő Bizottság ellenőrzi és felügyeli az Egyesület működését és gazdálkodását, gondoskodik arról, hogy az Egye- sület rendelkezzen átfogó és az eredményes működés biztosítására alkalmas ellenőrzési rendszerrel, felügyeli és szak- mailag irányítja a belső ellenőrzési szervezetet, szükség esetén ajánlásokat és javaslatokat dolgoz ki a belső ellenőrzés által végzett vizsgálatok megállapítása alapján, ellenőrzi az éves és közbenső pénzügyi jelentéseket, továbbá ellátja a Bit. 85. § (4) bekezdésében előírt feladatokat.

5.5.3. A belső ellenőrzési szervezet irányítása keretében a Felügyelő Bizottság:

a) gondoskodik arról, hogy a biztosító rendelkezzen átfogó és eredményes működésre alkalmas ellenőrzési rendszerrel;

b) irányítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy tevékenységét, amelynek keretében

• Elfogadja a belső ellenőrzési szervezeti egység éves ellenőrzési tervét

• Legalább naptári negyedévente megtárgyalja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által készített jelentése- ket, és ellenőrzi a szükséges intézkedések végrehajtását

• Szükség esetén külső szakértő felkérésével segíti a belső ellenőrzés munkáját

• Megállapítja a belső ellenőrzési feladatkört ellátó személyek létszámát, ha az Egyesület nem szervezi ki a belső el- lenőrzési feladatkört

• A belső ellenőrzési feladatkört ellátó személy által végzett vizsgálatok megállapításai alapján ajánlásokat, javaslato- kat, és intézkedéseket dolgoz ki és ellenőrzi ezek végrehajtását.

5.5.4. A Felügyelő Bizottság az Igazgatótanácstól, illetve az Egyesület vezérigazgatójától felvilágosítást kérhet, az Egyesület könyveit és iratait megvizsgálhatja.

5.5.5. A Felügyelő Bizottság éves tevékenységéről a Küldöttgyűlésnek számol be.

5.5.6. Ha a Felügyelő Bizottság megítélése szerint az Egyesület társadalmi, vagy szakmai vezetése jogszabályba, az Alapsza- bályba, illetve az Egyesület legfőbb szervének határozataiba ütköző tevékenységet végez, vagy ilyen módon működik, vagy egyébként sérti az Egyesület vagy a tagok érdekeit, és ennek megszüntetésére tett javaslatait az érintett nem vette figyelembe, a Felügyelő Bizottság elnöke összehívja az Egyesület Küldöttgyűlésének rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére.

5.5.7. Törvényszegés észlelésekor a Felügyelő Bizottságnak a szakmai, törvényességi felügyeletet ellátó szervek felé bejelen- tési kötelezettsége van a törvényesség helyreállítása céljából. A Felügyelő Bizottság elnöke – a bizottsági ülést követő 10 napon belül – a Felügyeletnek megküldi azokat a jegyzőkönyveket, előterjesztéseket, illetőleg jelentéseket, amelyek a Felügyelő Bizottság által tárgyalt olyan napirendi pontra vonatkoznak, amelyek tárgya az Egyesület belső szabályza- tainak súlyos megsértése vagy az irányításban, vezetésben észlelt súlyos szabálytalanság.

5.5.8. Az Igazgatótanács által kezdeményezett vizsgálatot a Felügyelő Bizottság soron kívül lefolytatja, vagy a belső ellenőrrel elvégezteti, és annak eredményéről a soron következő Igazgatótanácsi ülésen ad tájékoztatást. Amennyiben a vizsgálat lefolytatását nyilvánvaló okok miatt nem látja indokoltnak, annak elutasításáról mind az Igazgatótanácsnak, mind a Kül- döttgyűlésnek beszámol.

5.5.9. A Felügyelő Bizottság testületként jár el. A Felügyelő Bizottság szükség szerint, de legalább évente négy alkalommal ülésezik.

5.5.10. A Felügyelő Bizottság határozatképességéhez legalább 4 tagjának jelenléte szükséges. A Felügyelő Bizottság határoza- tait a jelenlévő tagjainak egyszerű többségével hozza. Szavazategyenlőség esetén a kérdést ismételten szavazásra kell bocsátani. Ismételt szavazategyenlőség esetén a kérdést el kell napolni.

5.5.11. A Felügyelő Bizottság tagjai személyesen kötelesek eljárni, képviseletnek nincs helye.

5.5.12. A Felügyelő Bizottság tagját e minőségében az Egyesület tagja, Küldöttgyűlése, az Igazgatótanács nem utasíthatja.

5.5.13. A Felügyelő Bizottság ügyrendjét maga állapítja meg.

5.5.14. A Felügyelő Bizottság Elnöke tanácskozási joggal részt vehet az Igazgatótanács ülésein.

6. AZ EGYESÜLET SZAKMAI SZERVEZETE

6.1. Szakmai зzervezet:

6.1.1. A szakmai szervezet feladata, hogy az Egyesületet és szerveit segítse az Alapszabály és a Küldöttgyűlés által elfogadott stratégia szerinti célkitűzések és feladatok megvalósításában. Ezek teljesítése érdekében segíti a testületek döntés- előkészítő tevékenységét és végrehajtja a döntéseket, ellátja a szakmai feladatokat.

6.1.2. A szakmai szervezet közvetlen irányítását az Első számú vezető látja el.

6.1.3. Két Küldöttgyűlési időpont között a szakmai szervezet által végzett munkáról az Első számú vezető a Küldöttgyűléseken beszámol.

6.2. Vezérigazgató:

6.2.1. Az Egyesület szakmai vezetését a Vezérigazgató látja el, aki egyben az Egyesület, mint biztosító egyesület első számú vezetőjének minősül.

6.2.2. Az Egyesület munkatársai felett a Vezérigazgató gyakorolja a munkáltatói jogkört azzal, hogy a Bit.-ben nevesített veze- tők alkalmazásához és felmentéséhez az Igazgatótanács egyetértése és – a belső ellenőr kivételével – a Felügyelő Bi- zottság előzetes tájékoztatása szükséges. A belső ellenőr jogviszonyának megszüntetéséhez a Felügyelő Bizottság elő- zetes egyetértése szükséges. A vezérigazgató az Egyesület SZMSZ-ében írtak szerint jogosult egyes munkáltatói jogo- kat az Egyesület más munkavállalóira telepíteni.

6.2.3. Vezérigazgató csak olyan személy lehet, aki megfelel a Bit.-ben az első számú vezetőre előírt feltételeknek.

7. AZ EGYESÜLET INDULÓ VAGYONA

7.1. Az Egyeзület induló vagyona

Az Egyesület megalakulásakor rendelkezett – az alakuláskor hatályos – 1995. évi XCVI. törvény 46. § (1) bekezdés a) pontjában, illetve a (2) bekezdés c) pontjában meghatározott alapítói vagyonnal.

8. A TAGDÍJ ÉS A TAGSÁGI HOZZÁJÁRULÁS KIALAKÍTÁSI ELVEI, BIZTOSÍTÁSI ÁGAZATONKÉNT MEGHATÁROZOTT MÉRTÉKE, FIZETÉSÉNEK MÓDJA

8.1. Az Egyeзület bevételei

8.1.1. tagok tagdíja,

8.1.2. a tagok, mint a művelt biztosítási termékek szerződői által fizetett biztosítási díj,

8.1.3. egyéb források,

8.1.4. pótlólagos befizetés.

8.2. A tagi befizetéзek:

8.2.1. A tagdíj, amely az Egyesület működési költségeinek a fedezetéül szolgál. A tagdíj mértékét az Egyesület Küldöttgyűlése hagyja jóvá és változását az esedékességét megelőző 30 (harminc) nappal az Igazgatótanács Elnöke teszi közzé, vagy arról a tagokat értesíti.

8.2.2. Az Egyesület által tagjainak nyújtott biztosítási szolgáltatás ellenértéke a biztosítási díj. A biztosítási díj mértékét bizto- sítástechnikai elvek alapján az Egyesület szakmai vezetése állapítja meg, és az Igazgatótanács hagyja jóvá.

8.2.3. Abban az esetben, ha egyéb források nem lennének elégségesek az Egyesület tárgyévi kötelezettségeinek teljesítésé- re, úgy az Igazgatótanács – vagy szükséghelyzet esetén, ha ezt az Igazgatótanács a felügyeleti szerv (MNB) felhívására nem teszi meg, úgy a felügyeleti szerv – pótlólagos befizetést írhat elő a tagságnak, vagy a kölcsönös biztosító egyesü- letre vonatkozó törvényben meghatározott személyek körére. A pótlólagos befizetés mértékét és esedékességét az Egyesület Igazgatótanácsa a tagdíj, a biztosítási díjak valamint a nyújtott szolgáltatások alapján azonos feltételek ese- tén azonos alapelvek szerint határozza meg. A pótlólagos befizetési kötelezettség alapján az Egyesület tagja által telje- sítendő befizetés nem haladhatja meg a tag által a pótlólagos befizetési kötelezettség teljesítése nélkül az Egyesület ré- szére bármilyen jogcímen évente teljesített befizetései 100 százalékát.

8.3. A befizetéзek módja

8.3.1. A tagdíjat a tag a belépési nyilatkozat aláírása után, a biztosítási szerződés megkötésekor, legkésőbb a második díjfizeté- si gyakoriság szerinti díjjal együtt köteles az 1.8.1. pontban foglaltak szerinti tárgyidőszakra megfizetni, azután a tárgyidő- szakot követő években az Egyesület által küldött díjbekérő levélen megjelölt időpontig tartozik az Egyesületnek megfizetni.

8.3.2. A biztosítási szolgáltatások díját az egyes szerződéseknek megfelelően kell a tagnak megfizetnie.

8.3.3. A tag a befizetéseit csoportos díjbeszedéssel (inkasszóval), vagy a részéről indítványozott banki átutalással vagy kész- pénz átutalási megbízással (csekk) teljesítheti.

8.4. A tagdíj mértéke

8.4.1. A tagdíj mértékét a Küldöttgyűlés jogosult megállapítani, melyet a 18/2009 (IX. 11.) számú határozatával havi 150 forint- ban állapított meg.

9. AZ EREDMÉNY FELHASZNÁLÁS ELVEIRŐL

9.1. Az Egyeзület gazdálkodáзa

9.1.1. Az Egyesület nonprofit szervezet.

9.1.2. Az Egyesület a vagyonával önállóan gazdálkodik.

9.1.3. Ennek megfelelően az Egyesület tartozásaiért saját vagyonával felel, a tagok – a tagdíj és a biztosítási díj megfizetésén túl – az Egyesület tartozásaiért saját vagyonukkal nem felelnek.

9.1.4. Az Egyesület jellegéből adódóan nyereséget nem képez, a tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldött- gyűlés döntésének megfelelően, vagyonának növelésére, tartalékképzésre és/vagy szolgáltatások nyújtására használja fel.

9.1.5. Az Egyesület tárgyévi nyereségének az éves beszámolót elfogadó Küldöttgyűlés döntésének megfelelő részét az Egye- sület díjcsökkentés formájában visszajuttathatja azon tagjainak, akik az adott évben az Egyesület tagjai voltak és nem okoztak kárt, valamint az eredmény képződésének évét követő évben az Egyesületnél élő biztosítási szerződéssel ren- delkeznek.

9.1.6. Az 9.1.5. pontban meghatározott visszajuttatásra nem kerülhet sor, amennyiben az Egyesületnek jogszabályból eredő tőkefeltöltési vagy tartalékfeltöltési kötelezettsége van.

10. AZ EGYESÜLET MEGSZŰNÉSE

10.1. Az Egyeзület megзzűnéзe

Az Egyesület megszűnik:

10.1.1. feloszlását, más egyesülettel való egyesülését kimondó Küldöttgyűlési határozattal, illetőleg biztosító részvénytársaság- gá való átalakulással,

10.1.2. feloszlatással, illetőleg megszűnésének megállapításával,

10.2. Jоgutód nélküli megзzűnéз vаgy megзzüntetéз eзetén аz egyeзületi vаgyоn felhазználáза

10.2.1. Az Egyesület megszűnése, megszüntetése esetén a kötelezettségek teljesítésének elsődleges módja az állomány átru- házása.

10.2.2. Az Egyesület megszűnése, megszüntetése esetén a biztosítási szerződésből eredő követeléseket elsősorban a képző- dött tartalékokból, majd az Egyesület egyéb vagyonából kell kielégíteni.

10.2.3. A kölcsönös biztosító egyesület jogutód nélküli megszűnésére vonatkozó jogszabályi rendelkezésekben meghatározott követelések kielégítése után fennmaradó egyesületi vagyont az Egyesület megszűnéskori tagjai között, a Küldöttgyűlés külön döntésének megfelelően kell felosztani.

11. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

11.1. Наtályозuláз

11.1.1. Az Egyesület működését a Fővárosi Bíróságon történő nyilvántartásba vételét követően kezdte meg.

11.1.2. Ezen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapszabályt az Egyesület Küldöttgyűlése a veszélyhelyzet során a személy- és vagyonegyesítő szervezetek működésére vonatkozó eltérő rendelkezésekről szóló [102/2020. (IV. 10.)] 502/2020. (XI. 16.) Korm. rendelet 3. § (2) bekezdésének b) pontja szerinti ülés tartása nélküli döntéshozatal során a Ptk. 3:20. § (4) bekezdésében foglaltaknak megfelelően [2020. május 27.] 2021. április 14. napján Küldöttgyűlési xxxxxxxx- xxxxx jóváhagyta.

11.1.3. Az Alapszabály rendelkezései a jóváhagyás napjától lépnek hatályba.

11.1.4. Az Alapszabály küldöttválasztás és a Küldöttgyűlés lebonyolítására vonatkozó rendelkezései végrehajtásához szüksé- ges technikai, vagy eljárási részletszabályokat az Igazgatótanács jogosult meghatározni.

11.2. Felügyelet

11.2.1. Az Egyesület szakmai felügyeletét a Bit. és a Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX törvény alapján a felü- gyeleti jogkörében eljáró Magyar Nemzeti Bank látja el.

11.2.2. Az Egyesületre, annak törvényességi felügyeletére, valamint az Igazgatótanács és a Küldöttgyűlés határozataival kap- csolatos jogorvoslatra a Polgári Törvénykönyv, továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény rendelkezései alkalmazandók a Bit. rendel- kezéseiben foglalt eltérésekkel.

11.2.3. Az Alapszabályban nem szabályozott kérdésekben a Polgári Törvénykönyv, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállás- ról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV törvény, illetve a Bit. rendelkezé- seit kell alkalmazni.

Budapest, 2021. április 14.

Dr. Xxxxx Xxxx Xxxx Xxxx

vezérigazgató s.k. elnök s.k.

A сivil зzervezetek bíróзági nyilvántаrtáзáról éз аz ezzel öззzefüggő elјáráзi зzаbályоkról зzóló 2011. évi CLXXXI. tör- vény 38. § (2) bekezdéзében fоglаltаknаk megfelelően igаzоlоm, hоgy јelen аlаpзzаbály egyзégeз зzerkezetbe fоglаlt зzövege megfelel аz аlаpзzаbály módозítáзоk аlаpјán hаtályоз tаrtаlmánаk.

Dr. Xxxxxx Xxxxxx vezető јоgtаnáсзоз

KöBE Alapszabály 1. sz. melléklet

Alapítók:

Xxxxx Xxxxxx 1093 Budapest, Lónyai u. 34.

Xxxxx Xxxx 2000 Szentendre, Kisforrás u. 19.

Xxxxxx Xxxxx 1997 Budapest, Illatos u. 9.

Xxxx Xxxxx 7636 Pécs, Fagyöngy u. 42. Dunaújvárosi Ipartestület 0000 Xxxxxxxxxxx, Xxxx xxx 0. EURO Bt. 7100 Szekszárd, Mérleg 4.

Fehérvár taxi 8000 Székesfehérvár, Berzsenyi u. 13.

FUVOSZ 1139 Budapest, Forgách u. 9/A

Főtaxi Rt. 1087 Budapest. Kerepesi u. 15.

Xxxxx Xxxxx 2428 Kisapostag, Petőfi u. 48.

Győri Ipartestület 0000 Xxxx, Xxxxx X. x. 31. Hódmezővásárhelyi Ipartestület 6800 Hódmezővásárhely, Zrínyi u. 7. Xxxxxx Xxxxxxxx 1064 Budapest, Izabella u. 63.

J.-N.-SZ. M. KKSZSZ 5000 Szolnok, Szapáry u. 19.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Xxxxx Xxxx. u. 2.

Xxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx x. 82.

Xxxxxxx Xxxxxx 1104 Budapest. Csombor u. 2/B Kiskunhalasi Ipartestület 6400 Kiskunhalas, Szatmári S. u. 5. Xxxx Xxxxxx 4000 Nyíregyháza Dózsa Gy. u. 9.

Xxxxxx Xxxxxx 1125 Budapest, Tusnádi u. 38/B

Xxxxx Xxxxxx 6800 Hódmezővásárhely, Damjanich u. 73.

Xxxxxxx Xxxxxx 8000 Székesfehérvár, Virágh B. u. 9.

Makói Ipartestület 6900 Makó, József A. u. 3.

Xxxx Xxxxxx 6900 Makó, Xxxxxx xxxxx 27.

OVIT Rt. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxx 000.

Pápai Ipartestület 8500 Pápa, Széchenyi u. 4.

Xxxxxx Xxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 25. Pécsi Szállítók Ipartestülete 0000 Xxxx, Xxxxxxx x. 24–26. Xxxxxxx Xxxxxx 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx X. x. 15.

Xxxx Xxxxxx 5600 Békéscsaba, Szabó P. tér 1.

Xxxxx Xxxxx 7400 Kaposvár, 48-as Ifjúsági u. 13.

Special Transport 1041 Budapest, Szigeti J. u. 27.

Xxxxxxx Xxxxx 1031 Budapest, Pákász u. 7.

Xxxxxx Xxxxxx 8500 Pápa, Széchenyi u. 4. Szállítók Ipartestülete (Nyíregyháza) 4400 Nyíregyháza, Dózsa Gy. u. 9. Xxxxxxxx Xxxxxx 9400 Sopron, Táncsics M. u. 40.

Xxxxxxx Xxxxxx 1031 Xxxxxxxx, Xxxxx x. 127.

Xxxxxx Xxxxxx 2370 Dabas, Xxxxxxxxx J. u. 1.

Toman Kft. 1701 Budapest, Pf.: 7.

Xxxx Xxxxxx 2344 Dömsöd, Xxxxxxxxx u. 24.

Trans-port Kft. 9023 Győr, Csaba u. 21.

Xxxx Xxxxx 1192 Budapest, Ady u. 9.

Xxxxx Xxxxxx 2120 Dunakeszi, Szilágyi u. 58.

Xxxxxx Xxxx 7100 Xxxxxxxxx, Csalogány u. 4.

Xxxxxx Xxxxxx 5000 Szolnok, Százados u. 2.

Document Metadata

Table of Contents

KöBE

Document Metadata