Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok)

III

(Az EU-Szerződés alapján elfogadott jogi aktusok)

az EU-SzERzŐDÉS V. CÍME

aLaPJÁN

ELFOGaDOTT JOGI

aKTUSOK

A TANÁCS 2008/944/KKBP KÖZÖS ÁLLÁSPONTJA

(2008. december 8.)

a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó közös szabályok meghatározásáról

az EURÓPaI UNIÓ TaNÁCSa,

tekintettel az Európai Unióról szóló szerződésre és különösen annak 15. cikkére,

mivel:

(1) a tagállamok építeni kívánnak az Európai Tanács 1991- es luxembourgi és 1992-es lisszaboni ülésén elfogadott közös kritériumokra, illetve a Tanács által 1998-ban elfo­ gadott, az Európai Unió fegyverkivitelről szóló magatar­ tási kódexére.

keretében a jogellenes kereskedelem meggátolása érde­ kében kiegészítő jellegű intézkedések meghozatalára került sor.

(7) a Tanács 2002. július 12-én elfogadta az Európai Uniónak a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek desta­ bilizációra vezető felhalmozódása és elterjedése elleni küzdelemhez való hozzájárulásáról szóló, 2002/589/KKBP együttes fellépést (1).

(8) a Tanács 2003. június 23-án elfogadta a fegyverkereske­ delem ellenőrzéséről szóló, 2003/468/KKBP közös állás­ pontot (2).

(9) az Európai Tanács 2003 decemberében elfogadta a

(2) a tagállamok elismerik a katonai technológiát és felsze­ reléseket exportáló államok különleges felelősségét.

(3) a tagállamok olyan magas szintű közös szabályozást szándékoznak létrehozni, amelyet a katonai technológia és felszerelések átadásának felügyelete és korlátozása során valamennyi tagállam minimális követelménynek tekint, továbbá a nagyobb átláthatóság érdekében meg kívánják erősíteni a vonatkozó információk cseréjét.

tömegpusztító fegyverek elterjedése elleni és 2005 decemberében a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek, valamint azok lőszerei jogellenes felhalmozása és az azokkal való jogellenes kereskedelem elleni küzdelemről szóló stratégiát, amely az Európai Unió tagállamainak növekvő közös érdekét is jelenti a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó összehangolt megközelítés iránt.

(10) a kézi lőfegyverek és a könnyű fegyverek minden formában történő jogellenes kereskedelmének megelőzé­

(4) a tagállamok szándéka megakadályozni az olyan katonai technológia és felszerelések kivitelét, amelyek belső

sére, leküzdésére és megszüntetésére vonatkozó cselekvési program 2001-ben elfogadásra került.

ENSz

elnyomásra vagy nemzetközi agresszió céljaira felhasznál­ hatók lehetnek, vagy hozzájárulhatnak a regionális insta­ bilitáshoz.

(11) 1992-ben az ENSz létrehozta a hagyományos fegyverek nyilvántartási rendszerét.

(12) az államoknak joguk van az önvédelemhez szükséges

(5) a tagállamok szándékában áll, hogy megerősítsék az együttműködést, valamint hogy a közös kül- és bizton­ ságpolitika (KKBP) keretében előmozdítsák egymáshoz való közeledésüket a katonai technológia és felszerelések kivitelének terén.

(6) a hagyományos fegyverek jogellenes kereskedelmének megelőzésére és leküzdésére irányuló uniós program

eszközök forgalmazásához az ENSz alapokmánya által elismert önvédelemhez való joggal összhangban.

(13) Elismerésre került a tagállamok azon kívánsága, hogy saját ipari bázisuk, illetve védelmi erőfeszítéseik részeként fenntartsák védelmi iparukat.

(1) HL L 191., 2002.7.19., 1. o.

(2) HL L 156., 2003.6.25., 79. o.

(14)

az európai védelem technológiai és ipari alapjainak

2. cikk

megerősítését, amely hozzájárul a közös kül- és bizton­ ságpolitika, különösen az európai biztonsági és védelmi politika végrehajtásához, a katonai technológia és felsze- relések területén történő együttműködésnek és egymáshoz való közeledésnek kell kísérnie.

(15) a tagállamok az Európai Uniónak a katonai technológia és felszerelések kivitelének ellenőrzésére vonatkozó poli­ tikáját ezen – az Európai Uniónak a Tanács által 1998. június 8-án elfogadott, fegyverkivitelről szóló magatartási kódexét naprakésszé tevő és annak helyébe lépő – közös álláspont elfogadásával szándékoznak megerősíteni.

(16) a Tanács 2000. június 13-án elfogadta az Európai Unió közös katonai listáját (1), amelyet rendszeresen felülvizs­ gálnak, adott esetben a hasonló nemzeti és nemzetközi listák figyelembevételével.

Kritériumok

(1) Első kritérium: a tagállamok nemzetközi kötelezettsé­ geinek és kötelezettségvállalásainak tiszteletben tartása, különös tekintettel az ENSz Biztonsági Tanácsa és az Európai Unió által elfogadott szankciókra, az elterjedés elleni és más területeken kötött megállapodásokra, valamint más nemzetközi kötelezett­ ségekre.

a kiviteli engedélyt meg kell tagadni, ha az engedély megadása összeegyeztethetetlen lenne többek között:

a) a tagállamoknak az Egyesült Nemzetek Szervezete, az Európai Unió, valamint az Európai Biztonsági és Együttmű­ ködési Szervezet által hozott fegyverembargók végrehajtására vonatkozó nemzetközi kötelezettségeivel és kötelezettségvál­

(17)

az Uniónak biztosítania kell a külső tevékenységei egészének összhangját a külkapcsolatai keretében a Szer­ ződés 3. cikkének (2) bekezdésével összhangban; e tekin­ tetben a Tanács tudomásul veszi a Bizottságnak a kettős

lalásaival;

b) a tagállamoknak az

atomsorompó-szerződésben (NPT), a

felhasználású termékek és technológia kivitelére vonat­ kozó közösségi ellenőrzési rendszer kialakításáról szóló, 2000. június 22-i 1334/2000/EK tanácsi rendelet (2) módosítására vonatkozó javaslatát,

ELFOGaDTa EzT a KÖzÖS ÁLLÁSPONTOT:

1. cikk

(1) Minden tagállam eseti alapon és a 2. cikkben foglalt kritériumok szerint bírálja el a hozzá a katonai felszerelések

12. cikkben említett közös uniós listáján szereplő termékek kivitelére benyújtott engedélykérelmeket.

Biológiai és Toxinfegyver-tilalmi Egyezményben (BTWC), valamint a Vegyifegyver-tilalmi Egyezményben (CWC) vállalt nemzetközi kötelezettségeivel;

c) a tagállamoknak a gyalogsági aknák minden formájának kivitelét tiltó kötelezettségvállalásával;

d) a tagállamoknak az ausztrália Csoport (aG), a Rakétatech­ nológiai Ellenőrzési Rendszer (MTCR), a zangger-bizottság, a Nukleáris Szállítók Csoportja (NSG), a Wassenaar megálla­ podás (Wa) és a ballisztikus rakéták elterjedése elleni hágai magatartási kódex keretén belül vállalt kötelezettségeivel.

(2) az (1) bekezdésben említett engedélykérelmek magukban

foglalják az alábbiakat:

— fizikai kivitelre vonatkozó engedélykérelmek, beleértve a harmadik országokban katonai felszerelések engedélyezett gyártásának céljából történő kiviteleket,

— kereskedelmi tevékenységre vonatkozó engedélykérelmek,

— árutovábbításra vagy átrakodásra vonatkozó engedélyké­ relmek,

— a szoftverek és a technológia elektronikus úton, telefaxon vagy telefonon történő immateriális átruházására vonatkozó engedélykérelmek.

a tagállamok jogszabályai meghatározzák azon eseteket, amelyekben – ezen kérelmekre adott – kiviteli engedélyre van szükség.

(1) a legutóbb 2008. március 10-én módosítva, HL C 98., 2008.4.18.,

1. o.

(2) HL L 159., 2000.6.30., 1. o.

(2) Második kritérium: az emberi jogok tiszteletben tartása a rendeltetési országban és a nemzetközi humanitárius jog tiszte­ letben tartása a rendeltetési ország által.

— a fogadó országnak a nemzetközi emberi jogi okmá­ nyokban megállapított vonatkozó alapelvekhez való viszo­ nyának értékelését követően a tagállamok:

a) megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló kocká­ zata van annak, hogy az exportálandó katonai technoló­ giát vagy felszerelést belső elnyomásra használhatják fel;

b) egyedileg elbírálva, valamint a katonai technológia vagy felszerelés jellegét is figyelembe véve, különös óvatos­ sággal és éberséggel járnak el olyan országokba irányuló engedély megadásakor, amelyek esetében az Egyesült Nemzetek Szervezetének illetékes szervei, az Európai Unió vagy az Európa Tanács az emberi jogok súlyos megsértését állapította meg.

E célokból a belső elnyomásra használható technológiának vagy felszerelésnek kell tekinteni többek között azt a tech­ nológiát vagy felszerelést, amelyet vagy amelyhez hasonlót a megjelölt végfelhasználó bizonyítottan belső elnyomásra használ, vagy amely esetében okkal feltételezhető, hogy a technológiát vagy felszerelést nem a meghatározott célra, vagy nem a feltüntetett végfelhasználó által, hanem belső elnyomás eszközeként használják fel. E közös álláspont

1. cikkével összhangban, a felszerelés jellegét gondosan tanulmányozni kell, különösen a belbiztonsági alkalmazásra szánt eszközök esetében. a belső elnyomás körébe tartozik, többek között, a kínzás és más kegyetlen, embertelen és megalázó bánásmód vagy büntetés, a gyorsított eljárásban foganatosított vagy önkényes kivégzések, az eltűnések, az önkényes őrizetbe vétel és más, a vonatkozó nemzetközi emberi jogi okmányokban, ideértve az Emberi Jogok Egye­ temes Nyilatkozatában és a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányában meghatározott, emberi jogokat és alapvető szabadságjogokat súlyosan sértő cselek­ mények.

— a fogadó országnak a nemzetközi humanitárius jogi okmá­ nyokban megállapított humanitárius jogi alapelvekhez való viszonyának értékelését követően a tagállamok

c) megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló kocká­ zata van annak, hogy az exportálandó katonai technoló­ giát vagy felszerelést a nemzetközi humanitárius jogot súlyosan sértő cselekményekre használhatják fel.

(3) Harmadik kritérium: a fennálló feszültségekből, vagy fegy­ veres konfliktusokból eredő belső helyzet a rendeltetési országban.

a tagállamok megtagadják az olyan katonai technológia vagy felszerelés kiviteli engedélyét, amely a rendeltetési országban fegyveres konfliktus kitörését vagy elhúzódását eredményezné, illetve a meglévő feszültségek vagy konfliktusok súlyosbodá­ sához vezetne.

(4) Negyedik kritérium: a regionális béke, biztonság és stabi­ litás megőrzése.

a tagállamok megtagadják a kiviteli engedélyt, ha nyilvánvaló a kockázata annak, hogy a címzett az exportálandó katonai tech­ nológiát vagy felszerelést egy másik ország elleni agresszióra használná fel, vagy arra, hogy erőszakkal szerezzen érvényt területi követelésének. E kockázatok mérlegelésekor a tagál­ lamok többek között a következőket veszik figyelembe:

a) a fogadó ország és egy másik ország közötti fegyveres konf­ liktus fennállása, illetve annak valószínűsége;

b) a fogadó ország valamely szomszédjával szemben fennálló területi követelése, amelynek a múltban megpróbált erőszakkal vagy erőszakkal való fenyegetéssel érvényt szerezni;

c) annak valószínűsége, hogy a katonai technológiát vagy felszerelést a fogadó ország nem jogos nemzeti biztonsági és védelmi célokra használja fel;

d) annak szükségessége, hogy a kivitel a regionális stabilitást hátrányosan ne befolyásolja jelentős mértékben.

(5) Ötödik kritérium: a tagállamok és azon területek, ame- lyeknek külkapcsolataiért valamely tagállam felel, valamint a baráti és a szövetséges országok nemzetbiztonsága.

a tagállamok figyelembe veszik:

a) az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés lehet­ séges hatását a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és szövetséges államok védelmi és biztonsági érdekeire, egyúttal elismerve azt, hogy ez a tényező nem befolyásolhatja az emberi jogok, a regionális béke, a biztonság és a stabilitás tiszteletére vonatkozó kritériumok mérlegelését;

b) az érintett katonai technológiának vagy felszerelésnek a saját, a más tagállamok, valamint a baráti és a szövetséges államok erői elleni felhasználásának kockázatát.

(6) Hatodik kritérium: a vásárló országnak a nemzetközi közösséggel szemben tanúsított magatartása, különös tekintettel a terrorizmushoz való viszonyára, szövetségesi rendszerének jellegére és a nemzetközi jog tiszteletben tartására.

a tagállamok többek között figyelembe veszik a vásárló ország korábbi magatartását az alábbi területeken:

a) a terrorizmus és a nemzetközi szervezett bűnözés támoga­ tása vagy ösztönzése;

b) nemzetközi kötelezettségvállalásainak végrehajtása, különös tekintettel az erőszak alkalmazásáról való lemondásra, és a nemzetközi humanitárius jog tiszteletben tartása;

c) az elterjedés elleni, valamint a fegyverzet-ellenőrzés és a leszerelés más területeivel kapcsolatos kötelezettségvállalá­ saira, különös tekintettel az első kritérium b) pontjában emlí­ tett fegyverzet-ellenőrzési és leszerelési megállapodások aláí­ rására, megerősítésére és végrehajtására.

(7) Hetedik kritérium: annak kockázata, hogy a katonai tech­ nológia vagy felszerelés a vásárló országon belül más felhaszná­ lóhoz jut, vagy nemkívánatos feltételek mellett újra kivitelre kerül.

annak értékelésekor, hogy az exportálandó katonai technológia vagy felszerelés milyen hatást gyakorol a fogadó országra, vala­ mint hogy mekkora a kockázata annak, hogy az ilyen techno­ lógia vagy felszerelés nemkívánatos végfelhasználóhoz kerülhet vagy nemkívánatos célra használják, a következőket kell mérle­ gelni:

a) a fogadó ország jogos védelmi és belbiztonsági érdekei, bele­ értve az Egyesült Nemzetek Szervezetében, vagy más béke­ fenntartó tevékenységben való bármilyen részvételt;

b) a fogadó ország műszaki felkészültsége ilyen jellegű techno­ lógia vagy felszerelés használatára;

c) a fogadó ország képessége hatékony exportellenőrzés alkal­ mazására;

d) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés nemkívánatos rendeltetési helyre újrakivitelre kerül, valamint a fogadó ország korábbi magatartása bármely, az exportáló tagállam által előírni célszerűnek ítélt újrakiviteli rendelkezés vagy újrakivitel előtti jóváhagyás tiszteletben tartására vonat­ kozóan;

e) annak a kockázata, hogy az ilyen technológia vagy felszerelés terrorista szervezetekhez vagy személyekhez jut;

f) a műszaki visszafejtés vagy a technológia nem szándékos átadásának kockázata.

(8) Nyolcadik kritérium: a katonai technológia vagy felsze­ relés kivitelének és a fogadó ország műszaki és gazdasági adott­ ságainak összhangja, figyelembe véve, hogy az államoknak úgy kellene kielégíteni jogos biztonsági és védelmi szükségleteiket, hogy a fegyverkezés a legkisebb terhet rója az emberi és gazda­ sági erőforrásokra.

a tagállamok figyelembe veszik – a megfelelő forrásokból, úgymint az ENSz Fejlesztési Programjától (UNDP), a Világ­

ügyletet engedélyez, amely lényegében azonos egy másik tagállam vagy tagállamok által a megelőző három év során elutasított ügylettel, konzultál az engedélyt/engedélyeket eluta­ sító tagállammal vagy tagállamokkal. Ha a tagállam a konzultá­ ciókat követően mégis az engedély megadása mellett dönt, erről értesíti az engedélyt/engedélyeket előzőleg elutasító tagállamot vagy tagállamokat, és részletes indoklást ad ennek okairól.

(2) Bármely katonai technológia vagy felszerelés átadásának jóváhagyása vagy elutasítása minden egyes tagállam nemzeti hatáskörében marad. Egy engedély elutasítása alatt az értendő, ha a tagállam elutasítja az adott katonai technológia vagy felsze­ relés tényleges eladását vagy kivitelét, ha az adásvételre egyéb­ ként sor került volna, vagy a vonatkozó szerződés megkötését. E tekintetben jelentésköteles elutasításnak minősül a nemzeti eljárásnak megfelelően megtagadott, a tárgyalások megkezdésére vonatkozó kérelem, vagy egy bizonyos rendeléssel kapcsolatban első hivatalos érdeklődésre adott negatív válasz.

(3) a tagállamok az ilyen elutasított kérelmeket és a konzul­ tációkat bizalmasan kezelik, és nem használják fel kereskedelmi előnyök megszerzésére.

5. cikk

Kiviteli engedély csak a rendeltetési országban való végfelhasz­ nálásra vonatkozó megbízható előzetes ismeret alapján adható ki. Ez általában egy alaposan ellenőrzött végfelhasználói bizo­ nyítványt vagy megfelelő dokumentációt és/vagy a rendeltetési ország által kiállított valamilyen hatósági engedélyt igényel. a katonai technológiának vagy felszereléseknek harmadik orszá- gokba gyártási célokból történő kivitelére vonatkozó engedély­ kérelmek elbírálásakor a tagállamok különösen figyelembe veszik a késztermékeknek a gyártó országban történő lehetséges felhasználását, valamint annak kockázatát, hogy a kész terméket egy nemkívánatos végfelhasználóhoz irányíthatják vagy export­ álhatják.

6. cikk

banktól, a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF) és a Gazdasági Együttműködési és Fejlesztési Szervezet (OECD) jelentéseiből származó információkra is figyelemmel – azt, hogy a tervezett export nem hátráltatná-e súlyosan a fenntartható fejlődést a fogadó országban. Ebben az összefüggésben mérlegelik a fogadó ország katonai és szociális kiadásainak relatív szintjét, figye­ lembe véve bármilyen európai uniós vagy kétoldalú támogatást is.

3. cikk

Ez a közös álláspont nem érinti a tagállamoknak azt a jogát, hogy szigorúbb nemzeti politikát alkalmazzanak.

4. cikk

(1) a tagállamok értesítik egymást az ezen közös álláspont kritériumai alapján az elutasított kiviteli engedélyek adatairól, az elutasítás indokaival együtt. Mielőtt bármely tagállam olyan

az 1334/2003/EK rendeletét nem sértve, az ezen közös állás­

pont 2. cikkében foglalt kritériumokat és a 4. cikkben megha­ tározott konzultációs eljárást a tagállamokra is alkalmazni kell az 1334/2000/EK rendelet I. mellékletében meghatározott kettős felhasználású áruk és technológia tekintetében, ha ala- posan feltételezhető, hogy az ilyen áruk és technológia végfel­ használói a fogadó ország fegyveres erői, belbiztonsági alaku­ latai vagy hasonló egységei lesznek. Ezen közös álláspont katonai technológiára vagy felszerelésekre vonatkozó hivatkozá­ sait úgy kell értelmezni, hogy azok ilyen árukat vagy technoló­ giát is magukban foglalnak.

7. cikk

Ezen közös álláspont maximális hatékonyságának elérése érde­ kében a tagállamok a közös kül- és biztonságpolitika keretén belül erősítik együttműködésüket és előmozdítják a katonai technológia és felszerelések kivitelének területén alakított politi­ kájuk közelítését.

8. cikk

(1) Minden tagállam bizalmas úton eljuttatja a katonai tech­ nológia és felszerelések kiviteléről és az ezen közös álláspont alkalmazásáról szóló éves jelentését a többi tagállamnak.

(2) a Tanács részére – valamennyi EU-tagállam hozzájáru­ lásán alapuló – éves EU-jelentést kell benyújtani, és azt az Európai Unió Hivatalos Lapjának C sorozatában közzé kell tenni.

(3) Ezenkívül minden egyes, az EU közös katonai listáján szereplő technológiát és felszereléseket exportáló tagállam nemzeti jelentést tesz közzé saját katonai technológia és felsze­ reléskiviteléről, amelynek tartalma összhangban áll az alkalma­ zandó nemzeti jogszabályokkal, valamint a közös álláspont végrehajtására vonatkozó információt szolgáltat az éves EU- jelentéshez a felhasználói útmutató előírásai szerint.

9. cikk

a tagállamok a KKBP keretében, ezen közös álláspont alapel­ veire és kritériumaira figyelemmel – adott esetben – közösen értékelik a tagállamok katonai technológia és felszereléskivitele lehetséges vagy tényleges rendeltetési országainak a helyzetét.

10. cikk

Míg a tagállamok, adott esetben, a tervezett kivitelnek saját országuk gazdasági, társadalmi, kereskedelmi és ipari érdekeire gyakorolt hatását is figyelembe vehetik, ezek a tényezők nem befolyásolják a fenti kritériumok alkalmazását.

11. cikk

a tagállamok minden igyekezetükkel törekednek arra, hogy katonai technológiát vagy felszereléseket exportáló egyéb orszá­ gokat is ösztönözzenek ezen közös álláspont kritériumainak alkalmazására. Rendszeres tapasztalatcserét folytatnak a közös álláspontot alkalmazó országokkal a katonai technológia és

felszerelések kivitelének ellenőrzésére irányuló politikáikról, valamint a kritériumok alkalmazásáról.

12. cikk

a tagállamok biztosítják, hogy nemzeti jogszabályaik lehetővé tegyék számukra az EU közös katonai listán szereplő techno­ lógia és felszerelés kivitelének ellenőrzését. az EU közös katonai listája vonatkoztatási pontként szolgál a tagállamok nemzeti katonai technológia és felszerelés listái számára, de nem lép közvetlenül azok helyébe.

13. cikk

E közös álláspont végrehajtása során az Európai Unió fegyver­ kivitelről szóló magatartási kódexének – rendszeresen felülvizs­ gált – felhasználói útmutatója az irányadó.

14. cikk

Ez a közös álláspont elfogadásának napján lép hatályba.

15. cikk

Ezt a közös álláspontot három évvel az elfogadását követően felül kell vizsgálni.

16. cikk

Ezt a közös álláspontot az Európai Unió Hivatalos Lapjában ki kell hirdetni.

Kelt Brüsszelben, 2008. december 8-án.

a Tanács részéről az elnök

B. KOUCHNER