Contract
A jelen információs dokumentum (a továbbiakban: Információs Dokumentum) a Budapesti Értéktőzsde Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 1054 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx 0. Platina torony. I. ép. IV. em.; cégjegyzékszám: 01- 10-044764; a továbbiakban: BÉT) „Az Xtend általános üzletszabályzata” elnevezésű szabályzata (a továbbiakban: Szabályzat) alapján készült. Az Információs Dokumentumot a BÉT, mint piacműködtető 2021. december 10. napján kelt, 28/Xtend/2021. számú határozatában hagyta jóvá.
Információs dokumentum
a POLYDUCT Műanyagipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság (székhely: 4181 Nádudvar, Kabai u. 62.; cégjegyzékszám: 00-00-000000; a továbbiakban: Kibocsátó)
által kibocsátott valamennyi, összesen 102.540 darab, egyenként 1.000 forint névértékű dematerializált úton előállított törzsrészvénynek (ISIN: HU0000192224) (a továbbiakban: Részvények)
a BÉT által működtetett Xtend elnevezésű multilaterális kereskedési rendszerbe (a továbbiakban: BÉT Xtend) történő
regisztrációjához
projekt kód (GINOP-1.1.7-17-BÉT-2-003).
2021. december 10.
Kijelölt tanácsadó: PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft.
FIGYELMEZTETÉS: A PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. mint kijelölt tanácsadó nem vállal felelősséget a befektetőkkel, illetve bármely más harmadik személyekkel szemben az Információs Dokumentum tartalmáért. Miután az Információs Dokumentummal kapcsolatosan kizárólag a Kibocsátót terheli felelősség, ezért a Kibocsátó értékpapírjai a befektetők szempontjából kiemelten kockázatosnak minősülnek.
A jelen Információs Dokumentum nem tekinthető és nem minősül az Európai Parlament és a Tanács (EU) 2017/1129 sz., az értékpapírokra vonatkozó nyilvános ajánlattételkor vagy értékpapíroknak a szabályozott piacra történő bevezetésekor közzéteendő tájékoztatóról és a 2003/71/EK irányelv hatályon kívül helyezéséről szóló Rendelete, illetve a tőkepiacról szóló 2001. évi CXX. törvény (a továbbiakban: Tpt.) szerinti tájékoztatónak, azt a felügyeleti jogkörben eljáró Magyar Nemzeti Bank (a továbbiakban: Felügyelet) nem ellenőrizte és nem hagyta jóvá. Ezért, ebből a szempontból a Részvényekbe történő befektetés nagyobb kockázatot képvisel azokhoz az esetekhez képest, ahol rendelkezésre áll az illetékes felügyeleti hatóság által jóváhagyott tájékoztató.
Tartalom
Az Információs dokumentumra vonatkozó korlátozások 7
1.1 Felelős személy megjelölése 9
1.2 Felelős személy nyilatkozata az információk bemutatásáról 10
2.1 Bejegyzett könyvvizsgáló megjelölése 11
3. Kockázati tényezők és kockázatkezelés 11
3.1 A gazdasági, illetve piaci környezet kedvezőtlen változásaiból eredő kockázatok 11
3.1.1 Árbevétel és megrendelésállomány szezonalitása és évenkénti ingadozása 11
3.1.2 A vevők nemteljesítéséből, illetve fizetésképtelenségéből eredő kockázatok 11
3.1.3 A Kibocsátó üzemeinek, illetve alapvető termelőeszközeinek esetleges leállásához, illetőleg súlyos meghibásodásához kapcsolódó kockázatok 12
3.1.4 Beszállítói partnerekkel kapcsolatos kockázatok 12
3.1.5 Alvállalkozókkal kapcsolatos kockázatok 12
3.1.6 Finanszírozási kockázatok 13
3.1.7 Alapanyag- és energiaárak, illetve azok elérhetősége 13
3.1.8 Devizaárfolyamok változása 13
3.1.9 Készletgazdálkodásból fakadó kockázatok 14
3.1.10 Romániába, Szerbiába, hazai bizományba és egyéb módon kihelyezett készletek 14
3.1.11 Túlkínálatból eredő kockázatok 14
3.1.12 Versenytársak esetleges piacvédelmi magatartása 15
3.1.13 Szakértelem elvesztése 15
3.1.14 Munkaerőpiaci változások 15
3.1.15 Garanciális kötelezettségek 15
3.1.17 Beruházásösztönző támogatások 16
3.1.18 Állami vevők pályázati forrásai 16
3.1.20 Vásárlói preferenciák változása 17
3.1.21 A pandémia gazdasági hatásai 17
3.1.24 Szabályozással összefüggő kockázatok 18
3.1.26 Adószabályozás változása 19
3.1.27 A Kibocsátó Részvényeire vonatkozó kockázati tényezők 19
3.1.28 A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak a bemutatása 20
4. A Kibocsátó általános bemutatása 22
4.1 Céginformációk a Kibocsátóról 22
4.1.1 Cégstruktúra, szervezeti felépítés 23
4.1.3 Lényeges szabadalmak, licencek, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződések vagy gyártási eljárások rövid bemutatása 24
4.1.4 Az alkalmazottak létszáma az információs dokumentumban szereplő pénzügyi időszak végén
........................................................................................................................................................... 24
4.1.5 Stratégiai és/vagy érdekvédelmi szövetségek rövid bemutatása, ahol a Kibocsátó tagsággal
5. A Kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása 25
5.1 A Kibocsátó működése és főbb tevékenységi köreinek ismertetése 25
5.1.1 Rotációs műanyagöntés 25
5.1.4 A Kibocsátó főbb termékeinek és szolgáltatásainak ismertetése 26
5.1.5 Vízipari üzletág bemutatása 26
5.1.6 Urbanizáció üzletág bemutatása 26
5.1.7 Ipari kooperáció üzletág bemutatása 27
5.1.8 A Kibocsátó legfontosabb piacainak bemutatása, ideértve a teljes forgalmat tevékenységi
körönkénti és földrajzi bontásban, a Kibocsátó versenyhelyzete 27
5.1.9 A Kibocsátó árbevételének bontása üzletágak szerint 27
5.1.12 Ipari kooperáció üzletág 28
5.1.13 A Kibocsátó árbevételének megoszlása belföldi és export értékesítés alapján 29
5.1.15 Értékesítési csatornák 31
5.2 Stratégiai partnerek és a velük történő együttműködés bemutatása 31
5.2.3 A Kibocsátó üzleti stratégiájának rövid összefoglalása 32
5.2.4 Tőkeszerkezeti politika és osztalékpolitika bemutatása 34
5.2.5 Azon vállalkozásokra vonatkozó információk, amelyek tőkéjében a Kibocsátó olyan részesedéssel rendelkezik, ami jelentősen befolyásolhatja a Kibocsátó saját eszközeinek,
forrásainak és pénzügyi helyzetének és eredményének értékelését 35
6. A Kibocsátó vezetésének elemzése a társaság elmúlt két lezárt pénzügyi évének és 2021. első félévének pénzügyi helyzetéről és a működés eredményéről 35
6.1 Üzleti tevékenységből származó eredményt jelentősen befolyásoló lényeges tényezők
6.1.2 Működési ráfordítások 39
6.1.4 Igénybe vett szolgáltatások 40
6.1.6 Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) 40
6.1.8 Üzleti tevékenység eredménye, EBITDA 42
6.1.10 Befektetett eszközök 42
6.1.14 Információk a kibocsátó meglévő, folyamatban lévő és jövőbeli beruházásairól és
6.1.15 Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke,
lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások) 49
7. Tulajdonosok, tisztségviselők, munkavállalók 50
7.1 Tulajdonosok és közgyűlés 50
7.1.6 Kulcsfontosságú munkavállalók és tisztségviselők 57
............................................................................................................................................................... 60
9.1 Auditált korábbi pénzügyi információk 61
9.2 Konszolidált éves pénzügyi beszámoló 63
9.3 További pénzügyi információk 63
9.4 Nyilatkozat működő tőkéről 63
10. Munkavállalói ösztönző rendszerek bemutatása 63
11. Értékpapírokhoz és részvénytőkéhez kapcsolódó információk 64
11.1 Értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése 64
11.1.1 Eladási jog a Részvényeknek a BÉT Xtend kereskedési rendszerében történő kereskedésből
11.1.2 A részvényest megillető közgyűlési jogok 65
11.2 Részvények átruházhatósága 66
12. A saját tőke 10%-át meghaladó értékre vonatkozó bírósági, választottbírósági vagy egyéb hatósági (pl. adó) eljárások 66
14. Információ a kibocsátásról 69
14.1.1 Tőkebevonási lehetőségek 69
14.1.4 Válallati imázs, piaci jelenlét és publicitás erősítése 70
15. Információ az értékesítő részvényesekről 70
16. A kibocsátás összege és költsége 70
17. Árfolyamstabilizációs mechanizmusok 70
18. Egyéb, kulcsfontosságúnak ítélt információk 71
19. Megtekinthető dokumentumok 71
Az Információs dokumentumra vonatkozó korlátozások
1.1. A Kibocsátó által megbízott, a Részvények BÉT Xtend rendszerbe történő regisztrációjában közreműködő kijelölt tanácsadó a PricewaterhouseCoopers Magyarország Kft. (székhely: 1055 Budapest, Bajcsy-Zsilinszky út 78.; cégjegyzékszám: 01-09-961102) (a továbbiakban: Kijelölt Tanácsadó).
1.2. A Részvények a vonatkozó jogszabályok értelmében a kibocsátó részvénytársaságban gyakorolható tagsági jogokat megtestesítő, névre szóló, névértékkel rendelkező, forgalomképes értékpapírok – az átruházással a Részvényből eredő valamennyi jog és kötelezettség átszáll a részvény új tulajdonosára.
1.3. A jelen Információs Dokumentum a Tpt. 21. §-ának (6) bekezdésében és a Szabályzatban foglaltak szerint elkészített információs dokumentumnak minősül. A jelen Információs Dokumentumot a BÉT, mint az Xtend működtetését végző piacműködtető, a Kibocsátó, mint a Részvényeknek a Tpt. 5. §-ának (1) bekezdése 93. pontjában foglaltak szerinti multilaterális kereskedési rendszernek minősülő Xtend-en történő regisztrációt kezdeményező személy kérésére hagyta jóvá.
1.4. Felhívjuk a Befektetők figyelmét, hogy a BÉT, mint az Xtend piac működtetője, az Információs Dokumentumot a Részvényeknek az Xtend-en történő regisztrációjához szükséges jóváhagyás során nem vizsgálja az Információs Dokumentumban a Kibocsátóra és annak működésére vonatkozóan szereplő információt megfelelő alátámasztottsága, pontossága és teljessége tekintetében. Ennek megfelelően, a BÉT, mint piacműködtető jóváhagyása nem jelenti az Információs Dokumentumban foglaltaknak a BÉT, vagy bármely más harmadik személy általi ellenőrzését, illetve igazolását.
1.5. A Kibocsátót közvetlenül érintő, illetve az olyan kockázati tényezők bemutatását, amelyek közvetlenül befolyásolhatják a Kibocsátó képességét, hogy teljesítse a befektetőkkel szemben a Részvényekből eredő kötelezettségeit az Információs Dokumentum 3. fejezete tartalmazza.
1.6. A jelen Információs Dokumentum kizárólag a Részvényeknek a BÉT Xtenden történő regisztrációja céljából készült. A Szabályzat szerinti regisztrációs eljárás során kizárólag a Részvények technikai regisztrációjára kerül sor. A Szabályzat szerinti regisztrációs eljárás során, illetőleg azzal összefüggésben a Részvények értékesítésére, illetőleg értékesítésre történő felajánlására nem kerül sor. A jelen Információs Dokumentumban szereplő bármely közlés, illetve információ közzétételére kizárólag a Részvényeknek a BÉT Xtenden történő regisztrációja érdekében, illetve azzal összefüggésben kerül sor a Szabályzatnak az Információs Dokumentumra vonatkozó követelményei alapján. Semmilyen, a jelen Információs Dokumentumban szereplő közlés semmilyen formában nem minősül és nem tekinthető a Részvények bármely személy általi megvásárlására való felhívásnak, illetőleg a Részvényekre vonatkozó, a Tpt., illetőleg a Prospektus Rendelet szerinti értékpapírra vonatkozó nyilvános ajánlattételnek.
1.7. A Részvényeknek a BÉT Xtenden történt regisztrációja után bármely, a Részvényekkel a BÉT Xtenden való kereskedés megkezdését követően a Részvényekbe befektetni kívánó minden potenciális befektetőnek saját magának kell értékelnie a jelen Információs Dokumentumban foglalt valamennyi információt, és azok teljes körű értékelése és saját mérlegelése alapján kell döntenie a Részvényekbe történő befektetésről, illetve azok megvásárlásáról.
1.8. A jelen Információs Dokumentum nem minősül a Kibocsátó nyilatkozatának arról, illetőleg a Kibocsátó nem garantálja, hogy a befektetők jogosultak a Részvényeket megvásárolni,
vagy arról, hogy a Részvényekbe előnyös, illetve érdemes befektetni. A Részvényekbe történő befektetés kockázatait kizárólag az azokat megvásárló befektetők viselik.
1.9. A jelen Információs Dokumentum a BÉT általi jóváhagyást követő tizenkét hónapig hatályos. A Kibocsátó haladéktalanul kezdeményezi az Információs Dokumentum kiegészítését, ha a BÉT általi jóváhagyás és a Részvényekkel a BÉT Xtend-en való kereskedés megkezdése között olyan lényeges tény vagy körülmény jut a tudomására, amely az Információs Dokumentum kiegészítését teszi szükségessé. Az Információs Dokumentum kiegészítéséhez a BÉT jóváhagyása szükséges.
1.10. A jelen Információs Dokumentum kizárólag a Részvényeknek a Magyarországon működő BÉT Xtend-en történő regisztrációja érdekében készült. Az Információs Dokumentum terjesztése vagy a Részvényekre vonatkozó bármely ajánlattétel mással való közlése egyes országokban jogszabályi tilalmak és korlátozások alá eshet. A Kibocsátó nem állítja, hogy a jelen Információs Dokumentum valamely országban az ott alkalmazandó jogszabályi vagy egyéb követelményeknek megfelelően jogszerűen terjeszthető, vagy hogy ott a Részvényekre vonatkozó ajánlattétel más személlyel jogszerűen közölhető. A Kibocsátó nem vállal semmilyen felelősséget az ilyen terjesztés vagy ajánlattétel jogszerűségéért. A Kibocsátó felszólít minden olyan személyt, aki az Információs Dokumentum birtokába jut, hogy tájékozódjon az Információs Dokumentum terjesztésére és a Részvényekre vonatkozó ajánlattételre vonatkozó minden esetleges korlátozásról.
1. Felelős személyek
1.1 Felelős személy megjelölése
A Kibocsátó által összeállított jelen Információs Dokumentum alkalmazásában felelős személynek (a továbbiakban: Felelős Személy) a Kibocsátó önálló képviseleti jogosultsággal rendelkező vezető tisztségviselője, Xxxx Xxxxx vezérigazgató (lakcím: 4181 Nádudvar, Miklós
u. 24.) minősül.
1.2 Felelős személy nyilatkozata az információk bemutatásáról
Xxxxxxxxx Xxxx Xxxxx vezérigazgató a Kibocsátó képviseletében az alábbi nyilatkozatot teszem:
A jelen Információs Dokumentum tartalmáért, illetőleg az abban szereplő információért a Kibocsátó felelős. Az elvárható gondosság mellett, a Kibocsátó legjobb tudomása szerint készített jelen Információs Dokumentumban szereplő valamennyi információ megfelel a tényeknek, és az nem mellőzi olyan körülmények bemutatását, amelyek befolyásolhatnák az információból levonható fontos következtetéseket, az a valóságnak megfelelő adatokat és állításokat tartalmaz, illetve nem hallgat el olyan tényeket és információt, amelyek a Részvények, valamint a Kibocsátó helyzetének megítélése szempontjából jelentőséggel bírnak.
Az Információs Dokumentum elkészítése során a Kibocsátó a tőle elvárható módon törekedett arra, hogy az Információs Dokumentum a vonatkozó jogszabályi követelményekkel összhangban tartalmazzon minden, a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak alakulásának, valamint a Részvényekhez kapcsolódó jogoknak a befektetők részéről történő megalapozott megítéléséhez szükséges adatot. A Kibocsátó legjobb tudomása szerint az Információs Dokumentumban közölt adatok, adatcsoportosítások, állítások, elemzések a valóságnak megfelelőek, helytállóak, és lehetővé teszik a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektetők részéről történő megalapozott megítélését. A Kibocsátó legjobb tudomása szerint az Információs Dokumentum félrevezető adatot, téves következtés levonására alkalmas csoportosítást, elemzést nem tartalmaz, és nem hallgat el olyan tényt, amely veszélyezteti a Kibocsátó piaci, gazdasági, pénzügyi, jogi helyzetének és annak várható alakulásának a befektetők részéről történő megalapozott megítélését. Az Információs Dokumentum félrevezető tartalmával és az azzal összefüggő információ elhallgatásával okozott kár megtérítéséért kizárólag a Kibocsátóval szemben lehet fellépni. A Kijelölt Tanácsadó az Információs Dokumentum tartalmáért nem vállal felelősséget, illetőleg azt teljes mértékben kizárja, ezért a Kibocsátó kifejezetten felhívja a figyelmet arra, hogy a Részvények a befektetők szempontjából kiemelten kockázatosnak minősülnek.
A Kibocsátót az Információs Dokumentummal összefüggésben az előzőekben leírtak szerinti felelősség az Információs Dokumentum közzétételétől számított öt évig terheli. E felelősség érvényesen nem zárható ki és nem korlátozható.
Kelt: Nádudvar, 2021. december 2.
————————————
Xxxx Xxxxx vezérigazgató
2. Könyvvizsgálók
2.1 Bejegyzett könyvvizsgáló megjelölése
A Kibocsátó könyvvizsgálatát 2008. június 26. óta a SALDO-MINOR Könyvvizsgáló és Adószakértő Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx xxxx 00.; cégjegyzékszám: 00-00-000000, könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 000294; személyében felelős könyvvizsgáló: Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx (könyvvizsgálói kamarai nyilvántartási szám: 002701)) látja el, megbízása 2025. április 30-ig szól.
3. Kockázati tényezők és kockázatkezelés
3.1 A gazdasági, illetve piaci környezet kedvezőtlen változásaiból eredő kockázatok
A magyar gazdaság az európai, illetőleg a világgazdaság folyamatainak kitett, nyitott gazdaság. A Kibocsátó tevékenységére jelentős hatással vannak a makrogazdasági folyamatok, így többek között az infláció, a forint árfolyamának, a kamatkörnyezetnek, az energiaáraknak és a beruházások szintjének alakulása. Mindezek meghatározóak lehetnek a Kibocsátó forráshelyzetére, forrásköltségére és eredményességére is. Emellett, e folyamatok kedvezőtlen alakulása a Kibocsátó termékei iránti kereslet csökkenéséhez is vezethet.
A makrogazdasági tényezők esetleges kedvezőtlen alakulása a fentiek okán jelentős negatív hatást gyakorolhat a Kibocsátó jövedelmezőségére. A Kibocsátó termékeit, illetve azok piacait kedvezőtlenül érintő kormányzati, költségvetési, gazdaságpolitikai vagy politikai intézkedések ugyancsak hátrányosan befolyásolhatják a Kibocsátó bevételeit, működését, illetőleg eredményességét.
3.1.1 Árbevétel és megrendelésállomány szezonalitása és évenkénti ingadozása
A Kibocsátó árbevétele évközi szezonalitást mutat, miután termékei nagy arányban építési munkák, infrastrukturális fejlesztések részeként kerülnek beszerzésre, amely munkák jellemzően tavasztól őszig tartanak. A számlák kifizetése jellemzően a teljesítést követően történik.
A Kibocsátó éves árbevétele jelentős fluktuációt mutatott az elmúlt években abból adódóan is, hogy árbevételének jelentős hányadát egyedi - általában közbeszerzésen alapuló - nagy megrendelések alkotják, amelyek jelentősen befolyásolják egy-egy üzleti év árbevételét és a Kibocsátó eredményességét.
3.1.2 A vevők nemteljesítéséből, illetve fizetésképtelenségéből eredő kockázatok
A Kibocsátó számos vevői szerződéssel rendelkezik, így ki van téve annak a kockázatnak, hogy a vevők nem, vagy nem a vevői szerződéssel összhangban (így például nem maradéktalanul, vagy jelentős késedelemmel) teljesítik az őket terhelő fizetési kötelezettségeket.
Emellett, a Kibocsátó vevőinek pénzügyi helyzetét hátrányosan befolyásolhatják a kedvezőtlen gazdasági, illetve piaci folyamatok, a tőke-, illetve hitelpiaci finanszírozás elérhetőségének szűkülése, illetve a termékeik iránti kereslet csökkenése, amely adott esetben a vevők fizetésképtelenségéhez is vezethet. Mindez, a Kibocsátóval szembeni fizetési kötelezettségek vevők általi megszegésének kockázatát jelentősen növelheti. Emellett, e folyamatok a Kibocsátó termékei iránti kereslet csökkenéséhez is vezethetnek.
A Kibocsátó jelentős vevőinek, illetve az egyéb vevők egy nagyobb csoportjának egyidejű fizetésképtelensége, vagy az esetükben a vevői szerződések szerződésszerű teljesítésének elmaradása jelentős hátrányos hatással lehet a Kibocsátó bevételeire, működésére, illetőleg pénzügyi eredményességére.
3.1.3 A Kibocsátó üzemeinek, illetve alapvető termelőeszközeinek esetleges leállásához, illetőleg súlyos meghibásodásához kapcsolódó kockázatok
A Kibocsátó üzemekkel rendelkezik Nádudvaron és Püspökladányban (lásd az „Információk a kibocsátó meglévő, folyamatban lévő és jövőbeli beruházásairól és befektetéseiről” című fejezetet), tevékenységét jelentős termelőeszközállomány igénybevételével végzi. E kulcsfontosságú létesítmények és eszközök működésének hosszabb idejű leállása, vagy azoknak, a működés fennakadását eredményező hosszabb távú meghibásodása, a váratlan gépleállás, vagy a használt szerszámok nagyobb fokú sérülése jelentős hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó bevételeire, működésére, illetőleg annak pénzügyi eredményességére.
3.1.4 Beszállítói partnerekkel kapcsolatos kockázatok
A Kibocsátó tevékenysége több kulcsfontosságú beszállítói partnerrel kötött szerződésre támaszkodik. Ezért, a Kibocsátó számára kockázatot jelent, ha e partnerei a Kibocsátóval kötött szerződést felmondják vagy nem szerződésszerűen teljesítenek, illetve csökkentik a jövőben rendelkezésre bocsátott kapacitásaikat. Utóbbi elsősorban az alapanyag (volumenéből adódóan) és egyes egyedi alkatrészek (nehéz pótolhatóságukból adódóan) szempontjából kritikus. A Kibocsátó beszerzései sok esetben ellátási láncolaton keresztül történnek, így a Kibocsátó nem csak a közvetlen partnereinek, hanem azok beszállítóinak a nem- vagy nem megfelelő teljesítéséből eredő kockázatnak is ki van téve.
3.1.5 Alvállalkozókkal kapcsolatos kockázatok
A Kibocsátó egyes üzletágainak tevékenysége jelentős mértékben alvállalkozói teljesítésekre támaszkodik (lásd az „A Kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása” című fejezetet). Abban az esetben, ha az alvállalkozók teljesítése – azok nehézségei, termelőeszközeik leállása, vagy bármely más okból – elmarad, vagy nem szerződésszerűen történik, úgy a Kibocsátónak, mint fővállalkozónak a saját megrendelőjével szemben vállalt teljesítése is elmaradhat, vagy arra nem szerződésszerűen kerülhet sor. Ennek bekövetkezése hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó érintett üzletágainak bevételeire, működésére, illetőleg azok eredményességére.
3.1.6 Finanszírozási kockázatok
Amennyiben a Kibocsátó bankhitelt vesz igénybe, úgy fennáll annak a kockázata, hogy a Kibocsátó a bankhitelszerződésben vállalt kötelezettségeit nem vagy nem folyamatosan tudja teljesíteni, amely miatt hátrányos jogkövetkezmények (így például a bank által lekötött biztosítékok érvényesítése, illetőleg a szerződésnek – a teljes tartozás egyösszegben történő esedékessé válását eredményező – felmondása) alkalmazására kerülhet sor. (A Kibocsátó jelenlegi hitelszerződéseire vonatkozóan lásd az „A Kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása” című fejezetet). Jelentős összegű bankhitel igénybevétele esetén a Kibocsátó működésére és annak nyereségességére jelentős hatással bírhat a finanszírozási és kamatkörnyezet változása. Amennyiben a finanszírozási-, illetőleg kamatkörnyezet a Kibocsátó számára hátrányosan változik, úgy az emelheti a Kibocsátó finanszírozási költségeit, és akár átmeneti vagy hosszantartó finanszírozási és likviditási nehézségeket okozhat.
3.1.7 Alapanyag- és energiaárak, illetve azok elérhetősége
A Kibocsátó eredményességére jelentős hatással vannak az előállított termékekhez szükséges alapanyagok, illetve a továbbértékesített áruk beszerzési árának (amelyet az alapanyagárak közvetetten szintén befolyásolnak) emelkedése. Nincs garancia arra, hogy a Kibocsátó minden esetben képes az alapanyagokat, illetőleg a továbbértékesítésre kerülő árukat számára elfogadható áron beszerezni, illetve, hogy az áremelkedést teljes mértékben érvényesíteni tudja az általa gyártott és továbbértékesített termékek áraiban. Ha a Xxxxxxxxx nem tudja az áremelkedést teljes mértékben áthárítani a vevőkre, illetőleg a megemelkedett árakon nem képes a szükséges mennyiségű alapanyagot, illetőleg továbbértékesítésre kerülő árukat beszerezni, az a Kibocsátó általi értékesítés volumenének csökkenését eredményezheti, illetőleg hátrányos hatást gyakorolhat a Kibocsátó érintett üzletágainak bevételeire, működésére, illetőleg azok pénzügyi eredményességére.
A Kibocsátó gyártási tevékenysége energiaigényes és jelentős energiafelhasználással jár. Ezért, az energiaárak alakulása, illetve az energiaforrások elérhetősége közvetlenül hat a Kibocsátó működési költségeire, illetve pénzügyi eredményességére. Az energiaárak emelkedése, vagy, ha a Kibocsátó – akár az energiaárak megugrása, akár az elérhető szabad kapacitás hiánya miatt – nem képes a szükséges kapacitások lekötésére, akkor az hátrányosan befolyásolhatja a Kibocsátó érintett üzletágainak bevételeit, működését, illetőleg azok eredményességét.
3.1.8 Devizaárfolyamok változása
2019-ben a Kibocsátó árbevételének 11%-a nem forintban denominált értékesítésből származott, ugyanez az arány 2020-ban 25% volt. A forint mellett nagyrészt euróban, kisebb részt román lejben történik értékesítés.
1. táblázat: A Kibocsátó árfolyamkitettsége
Adatok ezer Ft-ban | 2019 | 2020 |
Értékesítés nettó árbevétele | 2.908.061 | 2.081.060 |
Export értékesítés nettó árbevétele | 308.534 | 288.501 |
Devizában denominált árbevétel | 323.560 | 512.876 |
Deviza árb evétel / teljes árb evétel | 11,1% | 24,6% |
Termékimport | 1.133.509 | 581.635 |
Szolgáltatásimport | 17.479 | 18.801 |
Importbeszerzés összesen | 1.150.988 | 600.436 |
Importb eszerzés / deviza árb evétel | 356% | 117% |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A Kibocsátó költségei közül az anyagjellegű ráfordítások (elsősorban a műanyag alapanyagok és továbbértékesített áruk beszerzése révén) jelentős – 2019-2020-ban a devizában denominált árbevételt meghaladó – része devizában felmerülő költség volt, amelynek következtében a Kibocsátó a vonatkozó árfolyamok mozgása miatt árfolyamkockázattal szembesül. (A 2019-es kiemelkedően magas arányszám a jelentős import tartalmú kerekes szeméttároló értékesítésnek köszönhető.) A Kibocsátó működése elsősorban az euró / Ft árfolyam változására érzékeny, amelynek emelkedése jellemzően kedvezőtlenül hat eredményességére.
3.1.9 Készletgazdálkodásból fakadó kockázatok
Miután az alapanyag- és alkatrészellátás a jelenlegi helyzetben akadozik, a Kibocsátó kénytelen alapanyag-, illetve alkatrészkészletet felhalmozni, illetve fenntartani. A zökkenőmentes kiszolgálás érdekében a Kibocsátó késztermék készleteket is fenntart. A készletek esetleges túltárolása miatt, illetve ha a Kibocsátó nem képes az alapanyag- és alkatrészkészletek feldolgozására és az így előálló késztermékek értékesítésére, jelentős hátrányos hatás érheti a Kibocsátó működésének eredményességét. Emellett, a készletek állagromlása is kockázatot jelent.
3.1.10 Romániába, Szerbiába, hazai bizományba és egyéb módon kihelyezett készletek
A Kibocsátó készleteinek egy része bizományban van romániai, szerbiai és hazai partnereknél. E készletek gondatlan kezelése, vagy azok kezelőinek esetleges felszámolása kockázatot jelent a Kibocsátó számára és nehezíti azok leltár szerinti elszámoltatását.
3.1.11 Túlkínálatból eredő kockázatok
A Kibocsátó piacain bekövetkező esetleges túlkínálat a Kibocsátó által forgalmazott termékek árának csökkenésével járhat. Ha a Kibocsátó nem képes árait a versenytársak által alkalmazott árakkal megegyező, vagy az alatti szintre csökkenteni, az kedvezőtlenül befolyásolhatja a Kibocsátó piaci helyzetét és szélsőséges esetben teljes ki is szorulhat egyes piacokról.
3.1.12 Versenytársak esetleges piacvédelmi magatartása
Elsősorban a Kibocsátó romániai és szerbiai versenytársainak részéről erőteljes piacvédelmi lépések fordulhatnak elő. Ilyenek például a piacvédő árverseny, átcsoportosított árrések, fokozott követelmények (pl.: nem szokványos tanúsítványok megkövetelése, európai uniós tanúsítványok visszautasítása). Az ilyen és ehhez hasonló jellegű versenykorlátozó magatartás erősen korlátozhatja a Kibocsátó adott piacon elérhető növekedési lehetőségeit és a Kibocsátó akár a piac elhagyására is kényszerülhet.
3.1.13 Szakértelem elvesztése
A Kibocsátó számos ok miatt a jövőben elveszítheti valamelyik kulcsfontosságú vezetőjét, mérnökét, szakértőjét vagy bármely más alkalmazottját. Ezeknek a munkavállalóknak a pótlása időigényes lehet és előfordulhat olyan is, hogy egyáltalán nem sikerül megfelelően pótolni az elveszített munkavállalót. Az ilyen helyzetek akár jelentősen is visszavethetik a Kibocsátó működését és pénzügyi eredményességét.
3.1.14 Munkaerőpiaci változások
A Kibocsátó működéséhez szükséges szakképzett munkaerő magyarországi elérhetősége hatással van a Kibocsátó szokásos üzleti működésére. Annak fluktuációja, illetve a szabad munkaerőállománynak a COVID-19 pandémia miatt bevezetett beutazási és tartózkodási korlátozásokból eredő közelmúltbeli és jelenleg is fennálló szűkössége nehézségeket eredményezhet a szükséges munkaerő felvételében. Mindezt fokozhatja a Kibocsátó megvalósuló kapacitásbővítő beruházásai nyomán felmerülő létszámbővítési igény, illetve az egyes – Európai Uniós forrásból támogatott beruházásokhoz (lásd az „A Kibocsátó vezetésének elemzése a társaság elmúlt két évének pénzügyi helyzetéről és a működés eredményéről” című 6. fejezet 6.1.15 a „Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke, lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások” című alfejezetét) kapcsolódó – az állományi létszám meghatározott szinten tartására vonatkozó kötelezettség is. Emellett, az elmúlt években a szakképzett és szakképzetlen munkaerő tekintetében tapasztalható – a szabad munkaerőállomány szűkösségéből adódó munkáltatói túlkereslet által is fokozott – bérnyomás hátrányosan hathat a Kibocsátó működésére, illetőleg annak pénzügyi eredményességére. Ha a Kibocsátó nem képes az üzleti tevékenységéhez szükséges munkaerőállomány felvételére, előfordulhat, hogy a gyártás és termékértékesítés nem tartható fenn a kívánt szinten, amely hátrányosan hathat a Kibocsátó bevételeire, illetve piaci versenyhelyzetére. Ha pedig a Kibocsátó nem képes az előzőekben említett létszám fenntartási kötelezettség teljesítéséhez szükséges munkaerőállomány foglalkoztatására, úgy az szerződésszegést jelenthet az e támogatásokra vonatkozó támogatási szerződések tekintetében, amely azoknak a támogató általi felmondásának, illetve – ebből adódóan – a kibocsátónak az érintett támogatások járulékokkal növelt összegének visszafizetésére vonatkozó kötelezettsége beálltának kockázatához vezethet.
3.1.15 Garanciális kötelezettségek
A Kibocsátó a leszállított termékeire garanciális kötelezettségeket vállal. Egy jelentősebb gyártási, illetve egy új termék tervezése során felmerülő konstrukciós hiba jelentős garanciális kötelezettség érvényesítését vonhatja maga után a Megrendelők részéről. Ilyen esetekben a Kibocsátó a garanciális kötelezettségeken túlmenően, a gyártót terhelő termékfelelősségből
eredő igények érvényesítése kockázatának is ki van téve nem csak a megrendelői, hanem a termékek végfelhasználói részéről is.
3.1.16 Adókockázat
Egy adóhatósági ellenőrzés során esetlegesen feltárt hiányosság, illetve szabálytalanság a Kibocsátó számára adókötelezettség keletkezését eredményezheti. A Kibocsátó minden tőle elvárhatót elkövet az adójogszabályoknak megfelelő működés biztosítása érdekében, azonban nem zárható ki, hogy egy jövőbeli adóvizsgálat eredményeként a Kibocsátónak számottevő kiadást jelentő adófizetési kötelezettsége keletkezik.
3.1.17 Beruházásösztönző támogatások
A fejlesztésekre és kapacitásbővítésre elérhető állami, uniós és nemzetközi támogatások jelentősen csökkenthetik a Kibocsátónál felmerülő, egy esetleges beruházás önerő-, illetve külső finanszírozási igényét, ezáltal a jövőbeli likviditásra is hatással vannak. E támogatások jövőbeli elérhetősége támogathatja a Kibocsátót növekedési stratégiájának megvalósulásában, ugyanakkor hiányuk, illetve korlátozott elérhetőségük veszélyeztetheti azt.
3.1.18 Állami vevők pályázati forrásai
Az elérhető állami és uniós támogatások kihatással vannak a Kibocsátó által forgalmazott egyes termékek keresletének alakulására is. Ezért, az eszközberuházásra fordítható különböző támogatások csökkenése vagy megszűnése a Kibocsátó eredményességét befolyásolhatja. A közterületi eszközök és berendezések (utcabútorok, játszótéri- és kültéri fitness-eszközök) vevői jellemzően önkormányzatok, a hulladékgyűjtő eszközök beszerzői is jellemzően költségvetési szervek vagy állami tulajdonú vállalatok. A beszerzések kétharmada pedig valamilyen támogatással vagy pályázati forrás, végső soron döntően Európai Uniós forrás bevonásával valósul meg, jellemzően a hét éves uniós támogatási költségvetési ciklusok utolsó három évében. Ebből adódóan, ezeknek a következő 2021–2027-es uniós költségvetési ciklusban történő rendelkezésre állása kockázatot jelent a Kibocsátó számára, különösen az előbbiekben említett eszközök és berendezések, illetve egyes vízipari termékeket gyártó és forgalmazó üzletágak, illetve a Közép-európai EU-s piacokon való terjeszkedés tekintetében.
A kültéri fitness eszközök értékesítése szempontjából specifikus kockázatot jelent a 1314/2016. (VI. 30.) Korm. sz. határozat alapján indított Egészség Sportpark Program 2020- as lezárulta, miután e program több milliárd forintos pályázati forrást biztosított a települések számára és amelynek nyomán Magyarországon számos településen elterjedtek a kondiparkok.
3.1.19 Elnyert támogatások
A Kibocsátó számára kockázatot jelentenek a kapott vissza nem térítendő támogatásokhoz kapcsolódóan vállalt kötelezettségek, miután azok nemteljesítése visszafizetési kötelezettséggel járhat. A támogatott projetekre vonatkozó fenntartási- és üzembentartási kötelezettségek mellett a GINOP-1.2.1-16-2017-00430 azonosítójú támogatással összefüggésben tett 85 fős, illetve a VNT2020-1-0422 támogatás kapcsán tett 91 fős létszám
vállalás emelendő ki. (Részletesebben lásd az 6.1.15 “ Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke, lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások” alfejezetét).
3.1.20 Vásárlói preferenciák változása
A vásárlói szokások szociál-ekonómiai, illetve demográfiai trendek változása által indukált változása, a fenntarthatósággal kapcsolatos tudatosság erősödése, illetve a felhasználói igények változása a Kibocsátó által gyártott, illetve továbbértékesített termékek iránti keresletre is hatással van, mind közvetlenül, a Kibocsátó késztermékei, mind közvetve, a Kibocsátó által értékesített alapanyagok tekintetében az azokat felhasználó vevői partnerek késztermékei iránti kereslet változásán keresztül.
Ugyancsak új trendként jelent meg elsősorban a kültéri játszótéri eszközök tekintetében a standardizált modellek helyett az egyedi igények alapján specifikusan kialakított eszközök iránti vásárlói preferencia erősödése. Mindez csökkenti a standardizált gyártási folyamatokból adódó méretgazdaságosság által nyújtott előnyök kihasználhatóságát, amely ezáltal növeli a Kibocsátó által gyártott kültéri játszótéri eszközök gyártási költségeit. A gyártási költségek növekedése pedig csökkentheti a Kibocsátó által a kültéri játszótéri eszközök esetében elérhető haszonrést, amely negatív hatással lehet a Kibocsátó érintett üzletágának eredményességére.
Ennek, valamint az e folyamatokra válaszul kifejlesztett új termékek megjelenésének hatására előfordulhat, hogy a Kibocsátó vásárlói a Kibocsátó által kínált termékeket a Kibocsátó által nem gyártott, illetőleg kínált termékekkel helyettesítik. A Kibocsátónak a vásárlói kereslet változásaira való reagálási képessége az e változások megfelelő előrelátására, illetve az ennek megfelelő új, fenntarthatóbb és költség-hatékonyabb termékfejlesztések elindítására való képességétől függ.
Nincs garancia arra, hogy a Kibocsátó mindig képes lesz a vásárlói preferenciák, illetve kereslet változásaira való megfelelő választ adni. E sikertelenség jelentősen hátrányosan érintheti a Kibocsátó termékértékesítésének volumenét, illetve a Kibocsátó működésének eredményességét.
3.1.21 A pandémia gazdasági hatásai
A COVID-19 által okozott járványügyi helyzet és az ennek nyomán elrendelt hatósági intézkedések nagyfokú bizonytalanságot hoztak a gazdasági életbe, amely akár évekig is éreztetheti hatását. Előfordulhat, hogy Kibocsátó ellátási zavarokkal lesz kénytelen szembenézni, amennyiben a beszállítói lánc egyes tagjai a hatóságok által a COVID-19 terjedése miatt vagy a terjedés megakadályozása érdekében lezárt vagy lezárásra kerülő területeken találhatóak, különösen - a határok esetleges lezárása miatt - az importbeszerzések tekintetében. Az előálló helyzet a Kibocsátó által előállított termékek iránti keresletet is befolyásolhatja, különösen az exportértékesítés tekintetében. Bár a Kibocsátó tevékenységét nem a járványhelyzetnek közvetlenül kitett iparágakban végzi, az áttételes gazdasági hatások elérhetik a Kibocsátó közvetlen vevőit is, így például a helyi önkormányzatokat, amelyek fejlesztési költségvetésük csökkentésére kényszerülhetnek. A járványügyi helyzet nyomán elrendelt hatósági korlátozások kockázatot jelentenek a külpiaci terjeszkedés lehetősége
tekintetében is, miután a kiemelt marketing jelentőséggel bíró szakmai kiállítások, illetve bemutatók meghiúsulhatnak, továbbá az ügyfélszerzés, illetve a külföldi ügyfelekkel való kapcsolattartás megnehezül.
3.1.22 IT kockázatok
A Kibocsátó működése jelentősen támaszkodik a saját információs technológiai (a továbbiakban: IT) rendszereire, illetve azok megfelelő folyamatos működőképességére. A kibertámadások fenyegetésének, illetve azok gyakoriságának, fejlettségük és bonyolultságuk, valamint hatóképességük erősödése egyre jelentősebb kihívások elé állítják az IT rendszerek működtetőit. A kibertámadások az IT rendszerben okozott károkon kívül jelentős adatvesztéshez, adattal való visszaéléshez, illetve ebből adódóan hatósági (például az adóhatóság az így hiányossá váló könyvelési adatok miatt, vagy az adatvédelmi hatóságok személyes adatok érintettsége esetén) jogkövetkezmények alkalmazásához, vagy – személyes adattal összefüggésben – az érintettek általi igényérvényesítéshez vezethet. Ezen túlmenően, az IT rendszerek által támogatott termelési folyamatok esetében termelési zavarhoz, a termelési kapacitás kényszerű csökkentéséhez, illetve leállásához is vezethetnek.
Mindezek nemcsak kibertámadások miatt, hanem az IT rendszerek más okból történő meghibásodása, vagy külső, így például internetszolgáltatók működésével összefüggő okokból, vagy az általuk nyújtott szolgáltatások kimaradása, illetve nem megfelelő biztosítása következtében is előfordulhatnak IT biztonsági protokollok és eljárások, illetve „back-up” funkciók rendszeres alkalmazása ellenére is.
Az IT kockázatok esetleges nem megfelelő kezelése jelentős hátrányos hatással lehet a Kibocsátó működésére, továbbá reputációs kockázatot is jelenthet.
3.1.23 Vis maior
A Kibocsátó pénzügyi helyzetét, eredményességét, illetve működését akár jelentősen hátrányos mértékben befolyásolhatják egyes előre nem látható, elháríthatatlan események (például természeti csapások, rendkívüli politikai események stb.), amelyek mértéke és hatása nem megjósolható.
3.1.24 Szabályozással összefüggő kockázatok
A Kibocsátó és – a 4.1.1 „A Kibocsátó leányvállalatainak bemutatása” című fejezetben bemutatott – leányvállalatai (a továbbiakban együtt: Csoport) számos és komplex rendszert alkotó jogszabályi rendelkezés hatálya alatt állnak Magyarországon, Romániában és Szerbiában. E jogszabályok széles és különböző területeket, a környezetvédelemtől többek között a termékfelelősségen, minőségi szabványokon, adatvédelmen, munkajogi, munkabiztonsági és – védelmi szabályokon át az adózást is felölelő rendelkezéseket foglalnak magukba. A Csoportnak legtöbb esetben egyre szigorodó követelményeknek kell megfelelnie, amelynek biztosítása egyre növekvő működési költséget jelenthet. A Kibocsátó minden tőle elvárhatót elkövet a jogszabályi és hatósági előírásoknak megfelelő működés biztosítása érdekében, azonban nem zárható ki, hogy egy jövőbeli hatósági vizsgálat során az eljáró hatóságok a Kibocsátót bírsággal sújtják, illetve jelentős kiadással járó kötelezést alkalmaznak a Kibocsátóval szemben.
3.1.25 GDPR
A Kibocsátó többféle személyes adatot kezel. Az Európai Parlament és Tanács (EU) 2016/679 sz. közvetlenül hatályos Rendelete (a továbbiakban: GDPR) a személyes adatok kezelésének és védelmének komplex szabályozását tartalmazza, és az esetleges jogszabálysértéseket jelentős bírsággal rendeli szankcionálni. A bírság kiszabására ráadásul akkor is sor kerülhet, ha a jogszabálysértés önhibán kívül, például egy IT incidens folytán történik. A GDPR szabályainak megszegése esetén így a Kibocsátó – a körülmények tükrében – akár nagy összegű bírság megfizetésére is kötelezhető lehet. Tekintettel arra, hogy a GDPR alkalmazásának nincs még teljes mértékben kialakult magyarországi gyakorlata, a kockázat valószínűsége és a lehetséges következmények nem számszerűsíthetőek. Tekintettel azonban a lehetséges bírságtételekre, egy adatvédelmi incidens adott esetben jelentős károkhoz és reputációs veszteséghez vezethet. A Kibocsátó rendelkezik adatkezelési szabályzattal, azonban nem garantálható, hogy azt az adatvédelmi hatóság minden esetben a GDPR-rel maradéktalanul összhangban lévőnek találja, illetőleg hogy azt a Kibocsátó valamennyi, az adatkezelésért, illetve -feldolgozásért felelős munkavállalója minden esetben maradéktalanul megtartja.
3.1.26 Adószabályozás változása
A Kibocsátó pénzügyi helyzetére és eredményességére az adózási szabályok változása jelentős hatást gyakorolhat. Az adózási jogszabályok változása emellett nem csupán a Kibocsátó adójogi helyzetét, hanem a Részvények tulajdonosainak helyzetét is befolyásolhatja.
3.1.27 A Kibocsátó Részvényeire vonatkozó kockázati tényezők
A Részvények árfolyamának csökkenése folytán bekövetkező veszteségre nem terjed ki sem az Országos Betétbiztosítási Alap, sem a Befektető-védelmi Alap védelme, ezért a Részvényekkel kapcsolatos árfolyam- vagy egyéb veszteség esetére más harmadik személy helytállásában a részvényesek nem bízhatnak. A Kibocsátó esetleges fizetésképtelensége esetén a részvényesek egészben vagy részben elveszíthetik a befektetéseik értékét.
A Részvényekre tekintettel elért árfolyamnyereség, osztalék- és más jövedelem, valamint a Részvényeket érintő tranzakciók adózásával kapcsolatos, a jelen Információs Dokumentum elkészülte időpontjában hatályos jogszabályok a jövőben változhatnak, akár a befektetők számára hátrányosan is.
A magyar részvénypiac relatíve kis mérete és nyitottsága miatt követi a nemzetközi, különösképp az európai részvénypiaci tendenciákat. Emiatt, a nemzetközi tendenciák is jelentős hatást gyakorolhatnak a Részvények Xtenden mutatott teljesítményére. Szintén hatást gyakorolhat a Részvények árfolyamára a magyar országkockázat befektetői megítélése és/vagy Magyarország hitelminősítői besorolása.
A Részvények Xtend piacra való bevezetése kapcsán semmilyen módon nem kerül sor a Részvények kereskedésének szervezett stabilizálására.
Nem biztosított, hogy a Részvények tekintetében másodpiaci kereskedés alakul ki, illetve az, hogy a kialakuló másodpiaci kereskedés megfelelő likviditást biztosít. Ezért előfordulhat, hogy
a befektetőknek csak korlátozott lehetőségük lesz a Részvények értékesítésére, vagy a megfelelő likviditással rendelkező hasonló értékpapírokhoz képest kedvezőtlenebb feltételek mellett tudják értékesíteni azokat.
A Xtend piacra való bevezetést követően a piaci kereslet és kínálat függvényében a Részvények árfolyama volatilis lehet, és nem kizárható a Részvények árának csökkenése. Emiatt nem biztosítható, hogy a befektetők a kibocsátási áron vagy azt meghaladó árszinten tudják értékesíteni a Részvényeiket.
A Részvények a Kibocsátó döntése alapján kivezethetők az Xtend piacról. Egy ilyen kivezetés a Kibocsátó nyilvános részvénytársaságból zártkörű részvénytársasággá alakulását eredményezné. Az ilyen társasági működési formát érintő döntéshez háromnegyedes többség szükséges a Közgyűlésben, azaz egy ilyen döntés nem igényli az összes részvényes egyetértését. Amennyiben a Részvények kivezetésre kerülnek az Xtend piacról, akkor azok Xtend-en kívüli forgalma igen korlátozott mértékű lehet.
A Közgyűlés tőkebevonás céljából további tőkeemelésekről dönthet, amely az egy Részvényre jutó saját tőke és szavazati arány csökkenésével jár együtt.
A Részvényekre és a Részvényekkel kapcsolatban gyakorolható tulajdonosi jogokra a mindenkor hatályos magyar jog az irányadó. Ennek megfelelően nem zárható ki, hogy a jelen Információs Dokumentum dátumát követően olyan jogszabályváltozás következik be, amely hatással lehet a Részvényekre és a Részvényekkel kapcsolatban gyakorolható tulajdonosi jogokra.
A Kibocsátó Részvényeit kizárólag a BÉT Xtend-re kívánja bevezetni, amely multilaterális kereskedési platform, és amelyet a BÉT 2018 januárjában hozott létre és még nincs kialakult gyakorlata. Az Xtend újdonsága miatt egyáltalán nem jelezhető előre a Részvények iránti kereslet alakulása. Továbbá előfordulhat, hogy az Xtend gyakorlati működése során fellépő kérdésekre válaszul a BÉT módosítja az Xtend Általános Üzletszabályzatát, ami akár hátrányosan érintheti a Kibocsátót vagy a Részvényeseket.
Egyes befektetők befektetési tevékenységüket jogszabályok és egyéb előírások alapján végezhetik, illetve ezen tevékenységüket egyes hatóságok ellenőrzik és felügyelik. Minden befektetőnek ajánlott saját jogi tanácsadójával konzultálnia és egyértelműen megbizonyosodni arról, hogy a Részvényekbe történő befektetés megfelel a tevékenységére vonatkozó jogszabályoknak és egyéb előírásoknak.
3.1.28 A Kibocsátó kockázatkezelési mechanizmusainak a bemutatása
A Kibocsátó nem rendelkezik elkülönült kockázatkezelési szervezettel, azonban ISO 9001 minőségirányítási rendszert működtet, amely folyamatba épített kockázatkezelést is magába foglal.
A Kibocsátó felső vezetősége meghatározta és értékelte azokat a kockázatokat és lehetőségeket, amelyeket a nem kívánt hatások megelőzése, illetőleg mérséklése, valamint a minőség- és környezetirányítási rendszerrel szemben elvárt eredmények teljesítése érdekében kezelni szükséges.
A kockázat- és lehetőségkezelés célja az üzleti terv és projektek eredményes és hatékony végrehajtása, a változások kellő időben történő felismerése és az azokra való reakció megtétele, illetőleg ezáltal a válsághelyzetek elkerülésének biztosítása. A kockázatkezelés célja továbbá, hogy meghatározza az egyes projektek megvalósítása és fenntartása szempontjából kritikus, vagy jelentős hatással bíró kockázatokat, és azok bekövetkezésének valószínűségét csökkentse, illetve a bekövetkezésük esetén hatásukat mérsékelje. A lehetőségkezelés új gyakorlatok megvalósításához, új termék, szolgáltatás bevezetéséhez, új piacok megnyitásához, új vevők megszerzéséhez, illetve új technológiák alkalmazásához vezethet. A lehetőségkezelés célja, hogy a Kibocsátó a kívánt hatásokat növelni tudja, valamint fejlesztéseket tudjon bevezetni.
A kockázat- és lehetőségkezelési folyamat a kockázat/lehetőség
− azonosításából,
− elemzéséből,
− reakciók tervezéséből, illetve
− nyomonkövetéséből épül fel.
Az azonosítás során a várható kockázatokról, illetve a felmerülő lehetőségekről értékelésüket
segítendő, előzetes lista készül.
Az elemzés során:
− a kockázatok súlyosságának/lehetőség megvalósíthatóságának becslésére,
− prioritási sorrend felállítására, majd
− a legfontosabb kockázatok/lehetőségek kijelölésére kerül sor.
A tervezés célja az egyes kockázatok kezelési stratégiájának meghatározása. A stratégia lehet
− a kockázat elkerülése,
− a kockázat mérséklése,
− a kockázat áthárítása (például alvállalkozókra szerződéses úton),
− veszélyhelyzeti terv készítése.
A nyomonkövetés célja a kockázatok/lehetőségek leírásának felülvizsgálata, a becslések pontosítása, illetve az intézkedések felülvizsgálata.
A projektvezetés részfolyamataként a kockázat- és lehetőségkezelés elsősorban a projektfelelős feladata. Miután a kockázatok és a lehetőségek a projekt teljes életciklusában jelen vannak, a kockázat- és lehetőségkezelésnek iteratív folyamatként át kell fognia a teljes életciklust a projektindítástól a projekt végéig.
A Minőségügyi vezető feladata a vezetőségi üléseken elhangzó lehetőségek és kockázatok feljegyzése, értékelése és a lehetséges intézkedések dokumentálása.
A Kibocsátó felsővezetése az érdekelt területek jelzései alapján lát el ad hoc specifikus jelleggel kockázatkezelési feladatokat, illetve amennyiben az szükséges, bevonja az igazgatóságot a döntések meghozatalába.
4. A Kibocsátó általános bemutatása
4.1 Céginformációk a Kibocsátóról
A Kibocsátó cégneve: | POLYDUCT Műanyagipari Zártkörűen Működő Részvénytársaság | ||
A Kibocsátó cégbejegyzésének helye és cégjegyzékszáma: | Debreceni Törvényszék Cégbírósága 00-00-000000 | ||
A Kibocsátó cégbejegyzésének országa: | Magyarország | ||
A Kibocsátó bejegyzésének időpontja: | 1992.12.311 | ||
A Kibocsátó székhelyének címe és telefonszáma: | 4181 Nádudvar, Kaxxx xxxx 00., Xxxxxxxxxxxx, x00 00 000 000 | ||
A Kibocsátó jogi formája: | részvénytársaság | ||
A Kibocsátó működésére irányadó jog: | magyar | ||
A Kibocsátó 5% feletti tulajdonosainak személye, a tulajdonukban álló részvények névértéke (ezer Ft), tulajdoni hányad (%): | Név | Névérték | % |
Xxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Árpád Xxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxxx | 14.200 50.700 12.200 12.200 | 13,85 49,44 11,90 11,90 | |
1 A bejegyzés időpontjában a cégforma Részvénytársaság volt
A Kibocsátó tényleges tulajdonosainak személye | Xxxxx Xxxxxx Xxxxx |
4.1.1 Cégstruktúra, szervezeti felépítés
A Kibocsátó leányvállalatainak bemutatása
A Kibocsátónak egyedüli tulajdonosként az alábbi társaságokban van részesedése:
● EXENSO Kereskedelmi és Szolgáltató Korlátolt Felelősségű Társaság (székhely: 4150 Püspökladány, Táncsics Mixxxx xxxx 00.; cégjegyzékszám: 09-09-028306): Az EXENSO Kft. a Kibocsátó hazai leányvállalata, amely mérnöki tevékenység végzése céljából jött létre. A megalakulását követő évben meg is szerzett egy szabadalmat, amit értékesített az anyavállalat részére. A szabadalom nyomán legyártatott terméket a Kibocsátó vezette be a piacra, azonban ez nem érte el a kívánt sikert. A szabadalom 2020-ban nem került meghosszabbításra, megszűnt. Az ezt követő években az EXENSO Kft. tevékenysége a különböző piaci lehetőségek feltárására és a Kibocsátó részére nyújtott oktatásra, valamint különböző elemzések készítésére terjedt ki. A Kibocsátó értékteremtői folyamatába közvetlenül nem kapcsolódik be a cég, hanem indirekt módon segíti a Kibocsátó munkáját.
● POLYDUCT S.R.L. (székhely: Oradea, Xxxxxxxx Xxxx Nr. 49A, ET.2., Románia; nyilvántartási szám: J5/1298/2021): A POLYDUCT S.R.L. megalakulása előtt a Kibocsátó Magyarországról végezte értékesítési tevékenységét Romániában. A célpiac gyors növekedése, a piacban rejlő lehetőségek, a Kibocsátó helyi piacon való megjelenésének az erősítése és a kintlévőségek kezelésében rejlő veszélyek együttesen vezettek e leányvállalat 2012-es megalapításához. 2019-re a POLYDUCT S.R.L csaknem egymillió euró árbevételt generált. A leányvállalat nem folytat termelő tevékenységet, csupán a Kibocsátó által gyártott termékek és azokhoz szorosan kapcsolódó kiegészítő termékek forgalmazását végzi. A román piacon való folyamatos növekedés megkövetelte, hogy a leányvállalat helyben, saját, állandó raktárkészletből gazdálkodjon. Ebből kifolyólag a POLYDUCT S.R.L. 2019-től Nagyváradon, míg 2021 májusától Craiova-n bérel raktárakat. A leányvállalat a termékeket kedvezményes viszonteladói áron kapja az anyavállalattól, amit bármely más nagykereskedőnek minősülő társaság is elérhet. Ezáltal a leányvállalat ugyanúgy versenyzik a Társaság erőforrásaiért, készleteiért, kedvezményes áraiért, mint bármelyik más viszonteladó. A leányvállalat részére való értékesítésből eredően ugyanakkora eredmény keletkezik az anyavállalatnál mintha bármely más partner részére történt volna meg az értékesítés. A POLYDUCT S.R.L.-nél keletkezett eredmény a saját maga által elért árrésekből képződik. A megtermelt eredmény a leányvállalat eredménytartalékát növeli, osztalékfizetésre még nem került sor.
● POLYDUCT D.O.O. (székhely: Bulevar Xxxxxxxxx Xxxxxxxxxx 4, 21000 Novi Sad, Szerbia; nyilvántartási szám: 21432202): A POLYDUCT D.O.O. alapításának az ötlete a Romániában elért sikerek alapján fogalmazódott meg, majd a céget 2018 őszén jegyezték be Szerbiában. A kereskedelmi leányvállalaton keresztül a szerbiai piac által addig jellemzően nem ismert termékekkel a helyi piacokra való bejutás, majd a későbbiekben a nyugat-balkáni piacokra való további terjeszkedés
a cél. Az említett régió országaiban jellemzően nem, vagy csak részben megoldott az ivó- és szennyvízkezelés, illetve a hulladékgazdálkodás, amely területek fejlesztésére egyre nagyobb hangsúlyt fektet a kormányzat, így az anyavállalat által nyújtott megoldások és termékek kereslete várhatóan növekszik majd. Jelenleg a piaci lehetőségek feltérképezése, a kapcsolatrendszer kiépítése, a viszonteladói kör kialakítása, valamint a termékek piaci ismertségének növelése zajlik. Mindezek alapján a leányvállalat a Kibocsátó értékteremtési láncába jelenleg indirekt módon kapcsolódik.
4.1.2. Szervezeti ábra
1. ábra A Kibocsátó szervezeti felépítése
4.1.3 Lényeges szabadalmak, licencek, ipari, kereskedelmi vagy pénzügyi szerződések vagy gyártási eljárások rövid bemutatása
• Szabadalmak, licencek
A Kibocsátó az Információs Dokumentum elkészültekor érvényesen bejegyzett szabadalommal, licensszel nem rendelkezik.
• Védjegy
A Kibocsátó nem rendelkezik bejelentett védjegyekkel.
4.1.4 Az alkalmazottak létszáma az információs dokumentumban szereplő pénzügyi időszak végén
2019. üzleti évben a foglalkoztatottak átlagos létszáma: 88
2020. üzleti évben a foglalkoztatottak átlagos létszáma: 95
4.1.5 Stratégiai és/vagy érdekvédelmi szövetségek rövid bemutatása, ahol a Kibocsátó tagsággal rendelkezik
A Kibocsátó az Információs Dokumentum elkészültekor szakmai-, iparági-, vagy egyéb stratégiai, illetve érdekvédelmi szövetségnek nem volt tagja.
5. A Kibocsátó üzleti tevékenységének bemutatása
5.1 A Kibocsátó működése és főbb tevékenységi köreinek ismertetése
A Kibocsátó 1992-ben alakult, a környezetvédelem, a víz- és szennyvízgazdálkodás, a hulladékgazdálkodás, valamint a városi élet (pl: kültéri bútorok, játszóterek) területén felhasználható termékeket gyárt és forgalmaz. Alaptevékenysége a rotációs műanyagöntés, mely technológiának köszönhetően a Kibocsátó képes nagy kiterjedésű és súlyú, gazdag formavilágú műanyag üreges testek kis és közepes sorozatú szériagyártására. A Kibocsátó a műanyag termékek gyártásához szükséges szerszám (öntőforma) tervezési- és gyártási tevékenységet is saját maga végzi. A termékfejlesztésre nyitott gondolkodásának és a folyamatos fémipari technológia beruházásainak köszönhetően gyártási tevékenységét kibővítette saját fejlesztésű és kooperációs partnerek felé szállítható összetett fémszerkezetek gyártásával. A műanyagöntési és fém feldolgozási technológiák kombinálása és a további kiegészítő kereskedelmi termékek forgalmazása lehetővé teszi az ügyféligények teljes körű kiszolgálását. Mindezeken a tevékenységeken túl a Kibocsátó szükség esetén vállalja az általa előállított termékek engedélyeztetését, telepítését is.
A Kibocsátó kereskedelmi tevékenységét - a fentieket figyelembe véve – három jól elkülöníthető üzletágban bonyolítja:
• Vízipar (ivóvízhálózat és szennyvízkezelési rendszerek)
• Urbanizáció (hulladékgyűjtő edények, játszótéri eszközök, streetfitness eszközök, közterületi bútorzat, forgalomtechnikai eszközök)
• Ipari kooperáció (műszaki fejlesztés, bérgyártás ipari vállalatoknak)
A Kibocsátó mára közel 30 éves tapasztalattal, valamint kiterjedt kapcsolatrendszerrel rendelkezik az ismertetett piacokon, és jelentős tapasztalattal rendelkezik az önkormányzati beruházások terén is. 2013-ban a Kibocsátó kereskedelmi leányvállalatot alapított Romániában (SC. POLYDUCT S.R.L.), majd 2018-ban Szerbiában (POLYDUCT D.O.O.).
5.1.1 Rotációs műanyagöntés
A rotációs öntés a nagy méretű műanyag termékek gyártásának egy korszerű és versenyképes alternatívája A rotációs öntés során az öntőformába töltött műanyag port fűtés mellett, több tengely körül forgatják, így az öntőforma falára olvadt, majd a hűtés után megszilárdult anyagot kiemelik a szerszámból. Az öntést követően van lehetőség a műanyag termékek további konfekcionálására, vagy szereléssel, illetve hegesztéssel egyéb termékelemek és alkatrészek formához történő csatlakoztatására. A technológia előnye, hogy akár bonyolult geometriájú, alámetszésekkel rendelkező termékek is alacsony szerszámozási költséggel előállíthatóak. A technológiai sajátosságból fakadóan a legyártott termékek feszültségmentesek, az egyenletes, teljes keresztmetszetében homogén falvastagságnak köszönhetően pedig élettartamuk magas.
5.1.2 Fémfeldolgozás
A fémipari tevékenység elindítását a műanyag termékek gyártásához szükséges szerszámok készítése és a műanyag termékekhez szerelt fémszerkezetek önálló gyártására, valamint a termékkörökhöz kapcsolódó fémipari termékekre való piaci igény alapozta meg.
Az elmúlt, több mint 10 évben a Kibocsátó sorozatos lemez, illetve cső- és szelvény alakítási technológiai fejlesztési beruházásokat hajtott végre. A beruházásoknak köszönhetően a Kibocsátó rendelkezik: lemezollóval, lézervágó berendezéssel, szalagfűrészes darabolókkal, élhajlítókkal, csőhajlítókkal, lemez és csőhengerítőkkel, különböző teljesítményű hegesztőberendezésekkel, továbbá szemcseszóró házzal és porfestő sorral is.
A Kibocsátó a saját termékeihez szükséges fémalkatrészek gyártásán túl a fémfeldolgozó tevékenységi körén belül vállalja műanyag öntő szerszámok, betonozó sablonok, mezőgazdasági gépalkatrészek, illetve egyedi acélszerkezetek (pl: csarnokok építéséhez) gyártását.
A műanyagöntési és fémfeldolgozási technológiák kombinálása számos helyzetben versenyelőnyt biztosít a Kibocsátó számára. A két technológia alkalmazásával lehetőség van felgyorsítani és rugalmasabbá tenni a vevők számára a termékfejlesztési lehetőségeket, ugyanakkor különféle termékkörök esetében már nemcsak alkatrész szintű beszállítás, hanem komplex, készre szerelt (akár egyedi) termék szállítása is lehetséges.
5.1.3 Minőségmenedzsment
A Kibocsátó teljes tevékenységi körét lefedve rendelkezik MSZ EN ISO 9001:2015 és MSZ EN ISO 14001:2015 integrált minőség- és környezetmenedzsment rendszerrel.
5.1.4 A Kibocsátó főbb termékeinek és szolgáltatásainak ismertetése
A Kibocsátó tevékenysége a gyártott és forgalmazott termékei tekintetében is három üzletágra bontható:
• Vízipar (ivóvízhálózat és szennyvízkezelési rendszerek)
• Urbanizáció (hulladékgyűjtő edények, játszótéri eszközök, streetfitness eszközök, közterületi bútorzat, forgalomtechnikai eszközök)
• Ipari kooperáció (műszaki fejlesztés, bérgyártás ipari vállalatoknak)
5.1.5 Vízipari üzletág bemutatása
A Kibocsátó a vízipar számára tartályokat, ivóvízhálózati és szennyvízkezelési rendszer elemeket, gravitációs aknákat, tisztítónyílásokat, komplett átemelőket, vízóraaknákat, szennyvíztisztító- és kezelő kisberendezéseket, gyárt. A víz- és szennyvízkezelési berendezések települési közműhálózatoknál, ipari létesítményeknél, lakóközösségeknél és egyéni háztartásoknál kerülnek telepítésre.
5.1.6 Urbanizáció üzletág bemutatása
A Kibocsátó közterületi eszközök, berendezések üzletága három fő termékkategória gyártását öleli fel, amelyek a következők:
Hulladékgazdálkodási eszközök: A hulladékgazdálkodási piac számára a Kibocsátó kommunális és szelektív hulladékgyűjtő edényeket, komposztáló berendezéseket (kerti komposztálót és gasztrohulladékok kezelésére alkalmas E-komposztálót) gyárt. A Kibocsátó által gyártott és forgalmazott hulladékkezelő termékek különféle - így háztartási, vagy akár veszélyes - hulladékok megfelelő tárolására kínálnak megoldásokat. A saját gyártású termékek mellett a Kibocsátó az EUROPLAST GmbH által gyártott kerekes kukák magyarországi képviseletét is ellátja.
Játszótéri és kültéri fitness eszközök: Az üzletág másik fontos termékkategóriáját a minősített játszótéri eszközök (csúszdák, mászóvárak, stb.) képviselik, amelyek a POLYGO termékcsaládba tartoznak. A termékcsalád részeként kültéri fitness és erősítő berendezéseket is kínál a Kibocsátó, melyekből teljeskörű edzésigényt kielégítő kondiparkok konfigurálhatóak. Az elmúlt években a Társaság a lengyel FreeKids gyártó termékeivel bővítette termékkinálati palettáját.
Utcai bútorok: A Kibocsátó által gyártott és forgalmazott további termékvonalat a közterületi bútorzatok (padok, asztalok, kandeláberek, virágedények, forgalomterelők, szóróanyag tárolók, kerékpártárolók és kerékpártámaszok, szervízpontok, ivókutak, stb.) képviselik. A Kibocsátó a lengyel Zano, Rekord és a román KroneMag termékeinek fő képviselője a magyar piacon.
5.1.7 Ipari kooperáció üzletág bemutatása
A Kibocsátó gyártási kapacitásai lehetővé teszik a bérgyártási tevékenységet, ún. ipari kooperáció keretében. Ekképpen a Kibocsátó saját termékeinek gyártásán túl folyamatosan vállal terméktervezői és gyártói megbízásokat beszállítói minőségben olyan, jellemzően összetett termékek esetében, ahol a megrendelő kapacitáshiány, vagy gazdasági megfontolások alapján ezzel harmadik felet bíz meg.
Teljes tevékenységi kört átfogó üzletágával a Kibocsátó szükség esetén vállalja a termékötlet alapján a prototípus definiálását, a gyártáshoz szükséges műszaki fejlesztést, előkészíti a gyártás technológiai folyamatát és legyártja a megállapodott terméket. Ehhez rendelkezésre állnak fejlesztőmérnök szakemberei és korszerű, háromdimenziós terméktervező programok.
5.1.8 A Kibocsátó legfontosabb piacainak bemutatása, ideértve a teljes forgalmat tevékenységi körönkénti és földrajzi bontásban, a Kibocsátó versenyhelyzete
5.1.9 A Kibocsátó árbevételének bontása üzletágak szerint
A 2017-2020 közötti időszakban a Kibocsátó mindhárom üzletága érdemben hozzájárult az árbevételéhez. A vízipari termékek értékesítése évről-évre nőtt az említett időszakban, míg az urbanizáció üzletág termékeinek értékesítése jelentős növekedés mellett a teljes termékportfólión belül a legnagyobb értékben értékesített termékcsoporttá vált. Az urbanizáció üzletág bevételének dinamikus növekedése elsősorban a kommunális hulladékgazdálkodási termékek projekt szintű, de időszaki beszállításának tudható be. A Kibocsátó törekszik arra, hogy üzletági árbevételének részarányai nagyságrendileg egyformák legyenek, így biztosítva a stabilitást.
2. ábra A Kibocsátó árbevételének megoszlása az egyes üzletágak között 2017 és 2020 között
Forrás: Saját szerkesztés a Kibocsátó üzleti kimutatásai alapján
5.1.10 Vízipari üzletág
A vízipari üzletág árbevételének jelentős részét a vízóra aknák és a komplett házi szennyvízátemelők értékesítése teszi ki. Az üzletág 2019-es árbevétele 608 millió Ft (amely az összes értékesítés 21%-a), 2020-ban pedig 740 millió Ft (36%) volt.
A Kibocsátó menedzsmentjének becslése alapján a Kibocsátó a vízipari berendezések magyarországi piacán 50% feletti részesedéssel rendelkezik.
5.1.11 Urbanizáció üzletág
Az árbevétel megoszlása alapján a Kibocsátó legfőbb piaca a közterületi eszközök és berendezések piaca, amin belül elsősorban hulladékgazdálkodási eszközökkel, szelektív hulladékgyűjtők gyártásával és elsősorban az EUROPLAST GmbH által gyártott kerekes kukák értékesítésével van jelen. 2019-ben az üzletág árbevétele 1.939 millió Ft, amely az összes értékesítés 67%-a volt, míg 2020-ban az üzletág árbevétele 1.039 millió Ft volt, ami a teljes árbevétel 50%-ának felel meg. Mindebből a hulladékgazdálkodási eszközök értékesítése 2019-ben 1.668 millió Ft (57%), 2020-ban 670 millió Ft (32%) volt.
A POLYGO játszótéri és kültéri fitness termékcsalád értékesítéséből 2019-ben 162 millió Ft- ot, az éves nettó árbevétel 6%-át, míg 2020-ban 247 millió Ft árbevételt (éves bevétel 12%-a) realizált a Kibocsátó.
A Közterületi eszközök és berendezések üzletág fennmaradó árbevétele köztéri bútorok és egyéb berendezések értékesítéséből származott (2019-ben 108 millió Ft, a teljes árbevétel 4%-a, 2020-ban 121 millió Ft, az árbevétel 6%-a).
5.1.12 Ipari kooperáció üzletág
A teljes árbevételnek egy kisebb nagyságrendű, de évről-évre stabilan realizált szeletét (2019- ben 352 millió Ft (az éves árbevétel 12%-a), 2020-ban 292 millió Ft (teljes árbevétel 14%-a)) az ipari kooperációkból származó árbevétel képviseli. Ezen üzletág árbevételének a legnagyobb része műanyag eszközök gyártásából származott.
5.1.13 A Kibocsátó árbevételének megoszlása belföldi és export értékesítés alapján
A Kibocsátó 2019-es árbevételének 89%-a (2.600 millió Ft), míg 2020-as árbevételének 86%- a (1.693 millió Ft) belföldi értékesítésből származott. Az export árbevétel 2019-ben a teljes árbevétel 11%-a (309 millió Ft), míg 2020-ban 14%-a (289 millió Ft) volt. A Kibocsátó a vizsgált két évben legnagyobb értékben Romániában értékesített, elsősorban vízipari berendezéseket, 2019-ben 247 millió Ft, 2020-ban 216 millió Ft értékben. A külpiaci értékesítés szempontjából a Kibocsátó legmeghatározóbb terméke a műanyag vízóraakna, amely román piacon történő értékesítéséből eredő árbevétel 2019-ben 199 millió Ft (a romániai értékesítés árbevételének 71%-a), 2020-ben pedig 177 millió Ft (romániai árbevétel 75%-a) volt. Utóbbi értékesítési volumen a Kibocsátó becslése alapján a román piacon 20%-os piaci részesedésnek feleltethető meg. Emellett, a Kibocsátó értékesített termékeket Németországban, Szlovákiában, Lengyelországban, Ausztriában, Horvátországban és Szerbiában is. A felsorolt külpiacok közül jelenleg Németország tekinthető számottevőnek a Kibocsátó export árbevétele tekintetében, mivel 2019-ben 17 millió Ft (export árbevétel 6%-a), 2020-ban pedig 39 millió Ft (export árbevétel 13%-a) árbevételt realizált a cég a német piacon.
5.1.14 Főbb versenytársak
A vízipari szegmensben a Kibocsátó legjelentősebb versenytársai a következő vállalatok:
● A HD-Rotatech Kft. magyarországi rotációs technológiával öntő műanyaggyártó társaság, mely alapvetően a Kibocsátó által is forgalmazott vízipari eszközök gyártásával foglalkozik (2019-ben az éves árbevétele 752 millió Ft, 2020-ban 1.002 millió Ft volt). A társaság kereskedelmi tevékenységét viszonteladói és online csatornákon, jellemzően a Forma Hungária Kft.-vel együttműködve végzi.
● A Forma-Hungária Kft. fő profilja különböző méretű és területeken felhasználható tartályok gyártása és forgalmazása. Nem kifejezetten a vízipari termékek piacán mozog, változatos formájú és funkciójú tartályok azonban megtalálhatók a termékpalettáján.
● Pipelife Hungária Kft., WAVIN Hungary Kft. nemzetközi multinacionális cégek magyarországi leányvállalatai, akik csőgyártóként és szállítóként érdekeltek víz és szennyvízelvezetésben használatos műtárgyak eladásában.
● A Senex Kft. mérnök-szolgáltató vállalkozás, mint forgalmazó, biológiai szennyvíztisztító kisberendezéseket, technológiai megoldásokat kínál a kommunális szennyvizek kezelésére.
● Az Öko Tech Home Kft. egy magyarországi magánvállalkozás, amely szintén egyedi szennyvíztisztító kisberendezések fejlesztésével, gyártásával, kivitelezésével és értékesítésével foglalkozik.
● A Kibocsátó vízipari termékei szempontjából jelentős romániai piacon a jelentősebb versenytársai a Triplast srl, Terraplast srl és a Valrom srl.
A Közterületi eszközök és berendezések piacán, azon belül is az értékesített termékei szempontjából releváns szegmensekben a Kibocsátó erős versennyel szembesül.
A Közterületi eszközök és berendezések piacán belül a Kibocsátónak Magyarországon a hulladékkezelési eszközök szegmensben a legerősebb a pozíciója.
Magyarországon a hulladékgazdálkodási piac területén, közbeszerzésen keresztül, az elmúlt
3 évben, hulladékgyűjtő edényekből körülbelül 8 milliárd forint értékben valósultak meg beszerzések. A Kibocsátó részesedése e termékekből származó árbevétele alapján a piac mintegy harmadának megfelelő részesedést jelent.
A Kibocsátó legfőbb versenytársai ezen a piacon:
• ESE Kft., amely a német ESE GmbH magyarországi leányvállalata,
• Semicont 06 Kft., mely magyar családi vállalkozás, aki a spanyol Contenur kizárólagos magyarországi képviselője,
• Xxxxxxx Xxx., aki a német SULO GmbH magyarországi kizárólagos képviselője,
• Green Way Kft. családi vállalkozás, aki a szerb Plastik Gogic doo magyarországi kizárólagos képviselője,
• SP Hungary Zrt. aki ebben az évben kezdte meg a 2 kerekű kommunális hulladékgyűjtő edények gyártását,
• MEVA-HU Kft. a cseh MEVATECH leányvállalata, aki ipari területen, egyéni eladásokat realizál. Az anyavállalatán keresztül forgalmazza az EUROPLAST GmbH kukáit,
• IDEA Contact Kft., aki a X.XXXXXX GmbH 2 kerekű kukáinak a kizárólagos forgalmazója.
A játszótéri- és kültéri fitness eszközök piaca az elmúlt 3 évben hozzávetőlegesen 15-18 milliárd Ft értékesítési potenciált jelentett. Magyarországon rendkívül erős verseny jellemzi ezt a több, néhány tucat szereplőből álló piacot, melyek nagy része gyártó vállalat, kisebb része a termékeknek csak forgalmazója. A Kibocsátó 2020-ig realizált árbevétele 556 millió Ft, amely alapján 3%-os részesedést szerzett ebből a telített piacból.
A magyarországi piacon a legjelentősebb versenytársak a következők:
• S-tér Kft.: (HAGS: közparkok, közterek, sportpályák, térburkolatok, fasorok, játszóterek, magánkertek tervezése, öntött gumi és műfüves burkolatok és utcabútorok forgalmazása. Komoly tervezői háttérrel rendelkezik, és országos jelenléttel bír. Ennek köszönhetően vezető szerepet tölt be a játszóteres piacon.
• Katker 2005 Kft: Saját gyártású teljes termékpaletta. Nagyon erős befolyással bír a fitness eszközök piacán. Jelenleg nagyságrendileg 70%-os piaci részesedéssel rendelkezik.
• Royalkert Kft: Öntözéstechnika, kerttervezés, kertépítés, kültéri játékok, fitness eszközök forgalmazása, telepítése, traktorok, munkaeszközök értékesítése.
• Lapsset Eticon Kft: Játékok forgalmazása, telepítése.
• Haász Kft: Fa alapanyagú játékok gyártása forgalmazása, telepítése, karbantartása.
• Játszótér 2006 Kft.: Fa alapanyagú játékok gyártása forgalmazása, telepítése, karbantartása.
• Bankó Kft.: Fa/fém/műanyag alapanyagú játékok forgalmazása, telepítése, karbantartása.
• Acer Kft: Fa alapanyagú játékok gyártása forgalmazása, telepítése, karbantartása.
• Mindigfa Bt.: Fa alapanyagú játékok forgalmazása, telepítése, karbantartása.
• Góbé Sport Kft.: Sportszer gyártó, forgalmazó, kivitelező, internetes kereskedő.
• Xxxxxxx Xxx.: Fa alapanyagú játékok forgalmazása, telepítése, karbantartása.
• Hetes Kft.: Fa/fém/műanyag alapanyagú játékok gyártása forgalmazása, telepítése, karbantartása.
• Profertilis Kft.: Fa alapanyagú játékok gyártása forgalmazása, telepítése, karbantartása.
A versenytársak 60%-a gyártóként, 40%-a forgalmazóként van jelen a piacon.
Az utcabútorok piaca jelenleg nagyon aktív, mely elsősorban a célzott állami forrásoknak köszönhető (Zöld Város, Modern Városok, Magyar Falu Program, Turisztikai fejlesztések stb.). A pályázatoknak a hatása az elkövetkező 2-3 évben várhatóan komoly lehetőséget nyújt a Kibocsátó számára. Ugyanakkor fontos megjegyezni, hogy ezen aktivitás új szereplők piacra lépését is ösztönözheti, ami fokozhatja a versenyt.
A közterületi bútorzatok piacán a Kibocsátó legfontosabb versenytársai a következő társaságok: MMCité 3 Kft., Városszépítő Kft., Xxxx Xxxxxxxx Kft., S-tér Kft., Alma Rend Kft., Acél Kft. A piac legnagyobb szereplői az MMCité 3 Kft. és a Városszépítő Kft.
A cseh hátterű MMCité elsősorban a modernebb stílusú, Playcité által gyártott utcabútorokat és játszótéri eszközöket forgalmazza több európai országban, így hazánkban is. A cég a Kibocsátó legfőbb versenytársának tekinthető ezen a piacon, ugyanis széles és divatos termékkínálatukat a tervezők, tájépítészek szívesen integrálják elképzeléseikbe. Lakóparkok, irodaházak, bevásárlóközpontok tervezésénél egyre inkább ezeket a termékeket használják.
A Városszépítő Kft., több, mint húsz éves múltra visszatekintő, Magyarországon széleskörben ismert társaság. Az MMCité-hez képest jellemzően inkább hagyományos formavilágú utcabútorokat kínál, de ez a társaság is nyitott a modernebb stílus felé új termékeivel. Saját gyártási kapacitásuk révén rugalmasan tudnak igazodni a piaci igényekhez.
Műanyag- és fémipari bérgyártói piac
Míg Nyugat-Európában a rotációs műanyagöntéssel foglalkozó vállalkozások tevékenységén belül jelentős arányt képvisel a bérgyártás, addig Közép-Európában ez kevésbé elterjedt. Az elérhető bérgyártási kapacitások tekintetében a Kibocsátó belföldi versenytársának alapvetően a HD-Rotatech Kft. tekinthető.
Ami a Kibocsátó lakatosipari tevékenységét illeti, ilyen jellegű munkákkal az egyéni vállalkozásoktól kezdve a közepes méretű vállalkozásokig számos szereplő foglalkozik. A Kibocsátó ugyanakkor a lakatosipari tevékenységet összetett műanyag termékek gyártásával kombinálja, ami megkülönbözteti a legtöbb versenytársától.
5.1.15 Értékesítési csatornák
A Kibocsátó jellemzően közvetlenül értékesíti termékeit vevőinek (2019-ben 2.845 millió Ft (ami az árbevétel 98%-a), 2020-ban 1.980 millió Ft (a teljes árbevétel 95%-a), jellemzően személyes megkeresés formájában vagy a Kibocsátó saját webshopjain (xxxxxxxx.xxxx.xx, xxxxxxxxxxx.xx, a xxxxxxxxxxxx.xx, xxxxxxxxxxxxxx.xxx, melyek összes éves forgalma 2019-ben 63,8 millió Ft (ami az árbevétel 2%-a), 2020-ban 101 millió Ft (összes árbevétel 5%-a)) volt. A közterületi eszközök és berendezések (hulladékgazdálkodási termékek, játszótéri és kültéri fitness eszközök) értékesítése – a termékek jellegéből adódóan – főként közbeszerzések keretében valósul meg.
A Kibocsátó a vízipari termékeit jellemzően nem közvetlenül a végső felhasználó számára értékesíti, hanem jellemzően valamely nagyobb építőipari beruházás részeként a kivitelező vállalatok a tényleges vevők. Egyedi szennyvíztisztító berendezések esetén önkormányzatok és magánszemélyek is megjelennek közvetlen vevőként.
5.2 Stratégiai partnerek és a velük történő együttműködés bemutatása
5.2.1 Jelentős vevők
A Kibocsátó éves pénzügyi teljesítményét jelentősen befolyásolja egy-egy vevőhöz kötődő nagy megrendelés. Az üzleti előrejelzések szerint a 2021-22-es pénzügyi években jelentős vevőként stratégiai partnernek tekinthető a Linamar Hungary Zrt, az EuroAszfalt Építő és
Szolgáltató Kft. és a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulás.
Vízipari üzletág
A Kibocsátó és az EuroAszfalt Építő és Szolgáltató Kft. (mint konzorciumvezető), illetve a Betonútépítő Zrt. között kötött adásvételi szerződés értelmében a Kibocsátó 2021-ben nettó 142 millió Ft értékben vállalta átemelő aknák (beléjük szerelt szivattyúkkal együtt), szivattyúk, illetve vízóraaknák leszállítását 2021 év végéig.
Urbanizáció üzletág
A Kibocsátó közbeszerzés nyerteseként kötött adásvételi szerződést a Duna-Tisza közi Hulladékgazdálkodási és Környezetvédelmi Önkormányzati Társulással, melyben nettó 1.992 millió Ft értékben vállalta hulladékgyűjtő edények leszállítását 2021-22-ben.
5.2.2 Jelentős beszállítók
A Kibocsátó legjelentősebb alapanyag beszállítói a Kibocsátó üzletmenete szempontjából stratégiai jelentőségű partnereknek tekinthetők. A legjelentősebb műanyag alapanyag beszállítók a görög Orbit Polymers S.A. (2020-as beszerzés értéke: 331,7 millió Ft), a brit Matrix Polymers Ltd. (130,7 millió Ft), Plastrans Petrochemicals GmbH. (105 millió Ft), a legjelentősebb fém alapanyag beszállítók a magyar Dutrade Zrt. (67,4 millió Ft) és a Thyssenkrupp Materials Hungary Zrt. (53,9 millió Ft).
A Kibocsátó legfontosabb kereskedelmi termék beszállítója a hulladékgazdálkodás területén az osztrák EuroPlast GmbH volt, aki 2020-ban 752,7 millió Ft értékben szállított hulladékgyűjtő termékeket a Kibocsátónak.
5.2.3 A Kibocsátó üzleti stratégiájának rövid összefoglalása
A Kibocsátó az 5.2.1., 5.2.2. és 5.2.3-as alfejezetekben bemutatott üzletágaiban egyedi, az adott üzletág piacaihoz alakított stratégiai irányokat fogalmazott meg, amelyek jelen 5.5-ös alfejezetben kerülnek bemutatásra.
A Kibocsátó az elmúlt évek során a hazai infrastrukturális beruházások meghatározó szereplőjévé vált. Ugyanakkor, tekintettel arra, hogy a hazai szennyvízcsatornázási beruházások a korábbi évekhez képest már lényegesen kisebb üzleti potenciált rejtenek, a Kibocsátó számára a kitörési pontot az egyedi szennyvíztisztító kisberendezések (távműködtetéssel rendelkező) második generációjának, esővízgyűjtő rendszerek, valamint oldómedencék fejlesztésében, értékesítésében látja a menedzsment, hiszen e területen folyamatosan bővül a kereslet. További piaci lehetőségként tekint a Kibocsátó a már megépített és elhasználódott szennyvízcsatornák rekonstrukciós projektjeire is.
A Kibocsátó folyamatosan erősíti a jelenlétét az agrárszektornak szolgáltatott tartály megoldásokban, valamint növeli a viszonteladók számát. Ezek mellett, a Kibocsátó a termékkínálata növelésével és folyamatos innovációval próbál a versenytársak elé kerülni.
Vízipari termékeivel a Kibocsátó elsődlegesen a román, bolgár, szerb, montenegrói, horvát, észak-macedón, szlovák és lengyel exportpiacokon azonosított értékesítési potenciált.
A Kibocsátó Urbanizáció üzletágának növekedési stratégiája leginkább a hulladékgazdálkodási piacot érinti azáltal, hogy a Kibocsátó a gasztro hulladék átmeneti tárolásában és kezelésében lát új piaci lehetőségeket. A cég elindította az ételmaradékok kezelésére szolgáló programját az e-komposztálóval, továbbá elkezdett felkészülni a használt sütőolaj házaknál történő begyűjtése kapcsán jelentkező igényekre, lehetőségekre. Mindezek
mellett, készülnek a hulladékok földalatti tárolására szolgáló egységek is. Az e-komposztáló, gasztro gyűjtők, földbe telepített rendszerek fejlesztése lehetőséget nyújthat a kerti komposztálók és az egyéb saját gyártású termékek mellett a belföldi- és az export értékesítés növelésére. Ezen területek lehetőséget kínálhatnak a kiegyensúlyozottabb árbevétel összetétel megteremtésére.
A Kibocsátónál a 2016/2017-es évben megtörtént egy arculatváltás és termékpaletta bővítés a StreetFitness termékcsalád tekintetében. A Kibocsátó saját gyártású termékpalettája szinte hiánytalanul lefedi a piaci igényeket.
A POLYGO játszótéri eszközök értékesítése tekintetében a több éves kereskedelmi munka, a meginduló és megújuló pályázati források mellett a növekvő tartósságra való igénynek köszönhetően – a jelenlegi fa játékok műanyagra cserélése - a Kibocsátó további keresletnövekedést vár (közép- és hosszútávon évenkénti 10-15%). A cég folyamatosan bővíti a termékpalettáját, figyeli a legújabb trendeket. Ennek eredményeként a Kibocsátó elindította az interaktív, hang és fény effektekkel kibővített, a mai gyermekek igényeit kiszolgáló játékok beemelését a termékpalettájába.
A játszótéri eszközök kivitelezésében a Kibocsátó további növekedést tervez mind szakmai tapasztalatban, mind létszámban. A Kibocsátónak alkalmazkodnia kell a legújabb játszótéri trendekhez (pl. térplasztikák, öntött gumi). A Kibocsátó stratégiai tervei között szerepel, hogy elkezdi a külföldi kiállításokon való szereplést, hogy erősítse a nemzetközi jelenlétét. Románia mellett tervezi bővíteni jelenlétét Közép- Európában (a szlovák, osztrák, német szerb, horvát és lengyel piacokon). A középtávú cél, hogy szakmai körökben európai szinten ismert gyártóvá nőjön a Kibocsátó (elsősorban a csúszdák, rugós játékok révén), és egyben egy stabil, növekvő árbevétel szintet biztosítson ez a tevékenység.
A Kibocsátó a közterületi termékek gyártása és forgalmazása terén viszonylag rövid, 5 éves tapasztalattal rendelkezik. Ezzel együtt, ezt a területet is dinamikus növekedés jellemzi. Ez az üzletág két részre osztható, vannak a közterületi bútorzatok (padok, hulladékgyűjtők, virágtartók), valamint a kerékpártároló rendszerek. A jelenleg futó pályázati lehetőségek biztosítják a további növekedési lehetőséget mind a közterületi bútorzatok mind a kerékpártároló rendszerek viszonylatában. A megnövekedett piaci igény kielégítése érdekében a Kibocsátó rövid-középtávon erősíteni és bővíteni tervezi a külső beszállítók körét. Ide tartozna a meglévő KroneMag, MEVA, REKORD mellett újabb cégekkel történő megállapodás: pl. Inter Play (rozsdamentes kerékpártárolók, korlátok, utcabútorok). Közép-és hosszabb távon a saját gyártásban való erősödés szükséges az előre lépéshez. A saját gyártású termékcsaládok bevezetése a nemzetközi megjelenéshez is elengedhetetlen.
Ipari kooperációs üzletágán belül a Kibocsátó folyamatosan keresi, mind a műanyag, mind a fémszerkezetek gyártásában érdekelt potenciális vevői kapcsolatokat.
A Kibocsátó a 2021-ben elkészülő püspökladányi fémszerkezeti kapacitásbővítő beruházásával új termékekkel, új piacokon kívánja megvetni a lábát.
Stratégiai célja, hogy az eddig is meglévő, ipari kooperációs mezőgazdasági gépalkatrész beszállításait bővítse, illetve a püspökladányi beruházás acélszerkezeteinek legyártása során szerzett tapasztalatokkal ipari csarnokok acélszerkezetének gyártását elindítsa. A beruházás eredményeként elérhető plusz kapacitások segítségével a Kibocsátó a több mint 20 éve gyártott műanyag öntő szerszámok és a 3 éve gyártott betonozó sablonok sikere alapján Magyarországon piacvezető beszállítóvá kíván válni a betonozó sablonok gyártásá terén A beruházás szintén lehetővé teszi a volumen növelését a saját fejlesztésű termékek fémszerkezetének gyártása és a termékfejlesztések területén.
5.2.4 Tőkeszerkezeti politika és osztalékpolitika bemutatása
A Kibocsátó alapvetően saját forrásból, az évek óta nyereséges működés visszaforgatott eredményéből finanszírozza a működését. Emellett, az elmúlt években a Kibocsátó sikeresen nyert el támogatási forrásokat. Külső, adósságjellegű források bevonására elsősorban az elmúlt évek egyedi beruházásaihoz felhasznált államilag támogatott kedvezményes források formájában került sor.
A 2019-ben, a pályázati támogatással megvalósult vállalatirányítási rendszer beruházás kapcsán a projekt összköltségéből 17 millió Ft -ot beruházási és fejlesztési hitelből finanszírozott a Kibocsátó, melyet 2020-ban végtörlesztett. 2021-ben pedig a 800 millió Ft összköltséget meghaladó püspökladányi telephely bővítéshez elnyert támogatás mellett 2021. június 30-ig lehívásra került 261 millió Ft a Növekedési Hitelprogram által támogatott 400 millió Ft-os keretösszegű kedvezményes kondíciójú beruházási hitelkeretből (mely a 2. táblázatban látható). Az említett beruházások, illetve azok finanszírozásához kapcsolódó támogatások és hitelek a 6. fejezetben kerülnek részletezésre.
A Kibocsátó saját tőkéje 2017 és 2020 között a nyereséges működésnek köszönhetően 1,21 milliárd Ft-ról 1,87 milliárd Ft-ra nőtt (a saját tőke 2017-20 között rendre 1.211, 1.287, 1.568, illetve 1.863 millió Ft volt). A Kibocsátó osztalékpolitikája az elmúlt öt évben a vállalat növekedését támogatta, hiszen a 2017-es és a 2018-as években a Kibocsátó egyáltalán nem fizetett osztalékot a megelőző üzleti évek eredményének terhére, míg a 2018-20-as üzleti évek eredményei terhére az osztalék mértéke rendre 9,7 millió Ft, 10,9 millió Ft, illetve 28,7 millió Ft volt. A 2018-as és 2019-es üzleti év terhére kifizetett osztalékok ‒ összhangban a tulajdonosoknak a kifizethető osztalékhányadra vonatkozó általános elképzelésével ‒ nagyságrendjükben nem haladták meg az adózott eredmény hozzávetőleg egytizedét. Ugyanez elmondható a 2020-as üzleti év terhére kifizetett egyszeri, a korábbi évekhez képest magasabb összegű osztalékról, amelyre a tulajdonosok döntése alapján került sor figyelembe véve a Társaság megfelelő likviditását.
A Kibocsátó jelenlegi többségi részvényeseinek az osztalékfizetésre vonatkozó általános megfontolása alapján és eddigi gyakorlata szerint így a Kibocsátó nyereségének túlnyomó része nem került osztalékként kifizetésre, hanem az a Kibocsátó tevékenységének bővítése érdekében az eredménytartalékba került áthelyezésre. A Kibocsátó jelenlegi részvényeseinek szándéka e megközelítés, illetve gyakorlat jövőbeni fenntartása legalábbis középtávon.
2. táblázat: A Kibocsátó tőkeszerkezete
Adatok ezer Ft-ban | 2019.12.31 | 2020.12.31 | 2021.06.30 |
Befektetett eszközök | 661 896 | 762 562 | 1 401 084 |
Pénzeszközök és egyenértékesek | 761 104 | 1 242 443 | 841 909 |
Nettó működő tőke | 225 897 | 256 724 | 359 073 |
Beruházási és fejlesztési hitelek | 17 232 | - | 260 565 |
Kapott támogatások elhatárolása | 63 258 | 398 598 | 388 557 |
Saját tőke | 1 568 408 | 1 862 939 | 1 952 943 |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
Az osztalék mértékéről a Kibocsátó közgyűlése minden évben a megelőző évi adózott eredmény függvényében határoz. Az osztalékpolitika jelenlegi prioritása a Kibocsátó növekedésének támogatása az adózott eredmény nagyarányú visszaforgatásával. A jelenleg folyó kapacitásbővítő (telephely- és technológiafejlesztési) beruházások ellenére a Kibocsátó
igyekszik megtartani a hagyományok szerinti, az adózott eredmény nagyságrendileg egytizedében limitált osztalékfizetési gyakorlatot.
A folyó beruházások eredményeként a reálhozam folyamatos biztosításának tartását várjuk.
A Kibocsátó 2017 óta összesen 388,5 millió Ft értékben nyert el támogatásokat túlnyomórészt kapacitásbővítő- fejlesztő és egyéb beruházási ösztönző céllal. (Az elnyert támogatások részletes bemutatását lásd az 6.1.15 fejezetben)
5.2.5 Azon vállalkozásokra vonatkozó információk, amelyek tőkéjében a Kibocsátó olyan részesedéssel rendelkezik, ami jelentősen befolyásolhatja a Kibocsátó saját eszközeinek, forrásainak és pénzügyi helyzetének és eredményének értékelését
A Kibocsátónak jelen Információs Dokumentum elkészítésekor három leányvállalata van, amelyekben a Kibocsátó 100%-os tulajdonrésszel bír. Ezek a vállalatok a 4.2.3-as alfejezetben bemutatott EXENSO Kft., a POLYDUCT S.R.L., valamint a POLYDUCT D.O.O. Mivel a 2000. évi C. törvény (számviteli törvény) szerint nem szükséges konszolidált beszámoló készítése, így a Kibocsátó egyedi beszámolót készít.
6. A Kibocsátó vezetésének elemzése a társaság elmúlt két lezárt pénzügyi évének és 2021. első félévének pénzügyi helyzetéről és a működés
eredményéről
6.1 Üzleti tevékenységből származó eredményt jelentősen befolyásoló lényeges tényezők bemutatása
Az üzleti tevékenységből származó eredményt jelentősen befolyásoló lényeges tényezők (árbevétel és költségszerkezet alakulása, személyi jellegű ráfordítások növekedése, stb.) a jelen 6. fejezet további alpontjaiban, a 6.2 Árbevétel és a 6.3 Működési költségek pontok alatt kerülnek bemutatásra.
6.1.1 Árbevétel
3. táblázat: Árbevétel alakulása
Adatok ezer Ft-ban | 2019 | 2020 | 2021 1-6. hó* |
Berendezés késztermékek belföldi árbevétele | 331 856 | 556 518 | 209 045 |
Rotációs késztermékek belföldi árbevétele | 000 000 | 000 554 | 176 403 |
Vásárolt áruk belföldi árbevétele | 1 686 194 | 452 155 | 54 643 |
Elektronikus értékesítésből származó árbevétel | 59 899 | 88 035 | 51 628 |
Fémszerkezet késztermék belföldi árbevétele | 81 459 | 75 000 | 000 000 |
Műanyagos szolgáltatások belföldi árbevétele | 32 965 | 38 350 | 5 382 |
Fémszerkezetes szolgáltatások belföldi árbevétele | 46 530 | 37 075 | 34 601 |
Értékesített alapanyagok árbevétele | 21 031 | 32 651 | 14 974 |
Továbbszámlázott szolgáltatások árbevétele | 21 260 | 27 906 | 15 449 |
Egyéb belföldi árbevétel | 33 775 | 25 330 | 10 402 |
Belföldi értékesítés nettó árbevétele | 2 599 527 | 1 792 559 | 694 340 |
Rotációs késztermékek export árbevétele | 263 283 | 241 066 | 84 060 |
Berendezés késztermékek export árbevétele | 30 736 | 24 386 | 9 710 |
Alapanyagok export árbevétele | 5 091 | 15 749 | 308 |
Továbbszámlázott szolgáltatások export árbevétele | 3 506 | 5 428 | 1 101 |
Egyéb export árbevétel | 5 917 | 1 872 | 1 119 |
Export értékesítés nettó árbevétele | 308 534 | 288 501 | 96 297 |
Értékesítés nettó árbevétele | 2 908 061 | 2 081 060 | 790 637 |
*nem auditált pénzügyi adatok | |||
Adatok millió Ft-ban | 2019 | 2020 | 2021 1-6. hó* |
Vízipar | 608,0 | 740,4 | 352,5 |
20,9% | 35,6% | 44,6% | |
Urbanizáció | 1 938,7 | 1 038,8 | 138,7 |
66,7% | 49,9% | 17,5% | |
Ipari kooperáció | 352,0 | 292,0 | 291,5 |
12,1% | 14,0% | 36,9% | |
Egyéb | 9,9 | 9,8 | 7,9 |
0,3% | 0,5% | 1,0% |
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A Kibocsátó árbevétele 2019-ben közel 2,9 milliárd Ft-ot, 2020-ban 2,1 milliárd Ft-ot tett ki. A 2019-es pénzügyi év magasabb árbevétel szintje elsősorban az Urbanizáció üzletágon belül a hulladékgazdálkodási terület kimagasló bevételeinek volt köszönhető, ezen belül is elsősorban a kerekes szeméttárolók továbbértékesítésén realizált árbevétel volt jelentős (1,3 milliárd Ft a Vásárolt áruk belföldi árbevételén belül). A Kibocsátó árbevételének alakulására a szezonalitás jellemző, és az egyes évek teljesítményét egy-egy nagyobb megbízás mind árbevétel, mind jövedelmezőség szempontjából jelentősen befolyásolja.
2021 első félévében közel 0,8 milliárd Ft volt az árbevétel, melynek 88%-a belföldi értékesítéshez köthető. Ez az árbevétel szint a 2020-as teljes pénzügyi év árbevételének 38%- a, mely alapvetően azzal magyarázható, hogy a Kibocsátó árbevételének nagyobb része jellemzően az év második felében realizálódik. Az építési (telepítési) munkák, melyekbe a Kibocsátó termékei beépülnek, ugyanis jellemzően tavasztól őszig folynak és a kapcsolódó
beszerzésekre is jellemzően ekkor kerül sor. 2021 első félévében a vízipari (44,6%) és az ipari kooperációs üzletág (36,9%) bevételei domináltak.
A Kibocsátó a hazai megrendelői mellett külföldi partnereket is kiszolgál termékeivel; az export árbevétel 2019-ben 308,5 millió Ft volt (a teljes éves árbevétel 11%-a), 2020-ban 288,5 millió Ft (a teljes árbevétel 14%-a). Az export árbevétel nagy része mindkét évben a román piacon történő értékesítésből származott (2019-ben 280,1 millió Ft (91%), 2020-ban 234,3 millió Ft (81,5%)), ahol elsősorban vízaknákat és tartozékait értékesítettek. Emellett a Kibocsátó Németország, Ausztria, Lengyelország, Horvátország és Szlovákia irányába értékesített termékeket.
A Kibocsátó három fő üzletága a Vízipari üzletág, az Urbanizáció üzletág, valamint az Ipari kooperációs üzletág. 2019-ben az értékesítés nettó árbevételéből 608 millió Ft-ot, 21%-ot a Vízipari termékek értékesítése, 1,9 milliárd Ft-ot (a teljes árbevétel 67%-a) az Urbanizáció és 352 millió Ft-ot az Ipari kooperációs üzletág tett ki (12%). 2020-ban az egyes üzletágak részesedése a következőképpen alakult: közterületi eszközök, berendezések: 1,04 milliárd Ft (50%), vízipari termékek: 740 millió Ft (36%), ipari kooperáció: 292 millió Ft (14%).
A Vízipari üzletág termékei elsősorban vízaknák különböző elemei, tartályok és szennyvíztisztító berendezések. Az üzletág árbevétele 2019-ről 2020-ra 608 millió Ft-ról 740 millió Ft-ra (22%-kal) nőtt, köszönhetően a vízórák és vízaknák növekvő értékesítésének.
Az Urbanizáció üzletágon belül a legjelentősebb terület a hulladékgazdálkodási terület volt, melynek árbevétele 1,7 milliárd Ft volt 2019-ben és 670 millió Ft 2020-ban. A hulladékgazdálkodás árbevétele elsősorban kerekes szeméttárolók, szelektív hulladékgyűjtők, valamint komposztálók értékesítéséhez kötődött. Az Urbanizáció üzletágon belül ezen felül jelentős még a POLYGO játszóterek elemeinek (2019-ben 105 millió Ft, míg 2020-ban 167 millió Ft), a kültéri fitness parkok berendezéseinek (35 millió Ft 2019-ben, illetve 34 millió Ft 2020-ban), valamint egyéb közterületi bútorok értékesítése (82 millió Ft 2019-ben, illetve 94 millió Ft 2020-ban) is.
Az üzletági árbevétel több, mint kétharmada az Ipari kooperáció üzletágon belül több hazai mezőgazdasági és acélszerkezet gyártó cég, elsősorban a KITE Zrt., a Linamar Zrt., illetve a Vámosgép Kft. egyedi műanyag és fémszerkezeti termék rendeléseihez köthető.
A Kibocsátó vevőkoncentrációja az alábbi, 3. ábra alapján láthatóan csökkent 2019-ről 2020- ra, míg 2019-ben a TOP 20 vevő tette ki az árbevétel 78%-át, addig ez az arány 2020-ban 64%-ra csökkent. A TOP 10 vevő 55%-ot, a TOP 5 45%-ot, míg a TOP 3 vevő 35%-ot magyarázott a 2020-as árbevételből.
3. ábra: A Kibocsátó vevőkoncentrációja
Forrás: A Kibocsátó vevő analitikája
Fontos kiemelni, hogy bár a Kibocsátó ügyfélkörében megtalálhatóak állandó partnerek (Linamar Hungary Zrt., KITE Zrt., Vámosgép Kft., Semicont ’06 Kft., Terra Metal Kft.), több egyszeri vagy időszakos megrendelés is jellemző, elsősorban költségvetési szervek és önkormányzatok részéről. 2019-ben a hulladékgazdálkodási üzletág kiemelkedő árbevételéhez jelentősen hozzájárultak a Dél-alföldi Térségi Hulladékgazdálkodási Társulás (645 millió Ft), a Sajó-Bódva Völgye és Környéke Hulladékkezelő Önkormányzati Társulás (468 millió Ft), valamint az Abaúj-Zempléni Szilárdhulladék Gazdálkodási Önkormányzati Társulás (280 millió Ft) megrendelései. Ezek a partnerek jelentették a TOP 3 legnagyobb vevő forgalmat 2019-ben, 2020-ban azonban nem történt ilyen nagyságrendű értékesítés az említett ügyfelek irányába.
A Kibocsátó román leányvállalata, a POLYDUCT S.R.L egyike a Kibocsátó legnagyobb vevőinek. A leányvállalat 2019-ben 257 millió Ft-tal a negyedik, míg 2020-ban 212 millió Ft- tal a második legnagyobb vevője volt a Kibocsátónak.
6.1.2 Működési ráfordítások
• Anyagjellegű ráfordítások
4. táblázat: Anyagjellegű ráfordítások
Adatok ezer Ft-ban 2019 | 2020 | 2021 1-6. hó* |
Rotációs öntés alapanyag 000 000 | 000 723 | 52 217 |
Segédanyag rotációs öntéshez 85 182 | 98 952 | 54 910 |
Fémszerkezet alapanyag 35 138 | 56 750 | 49 992 |
Segédanyag fémszerkezeti gyártáshoz 18 028 | 11 139 | 4 964 |
Másodlagos granulátum alapanyag őrlésre - | 40 029 | 39 638 |
Egyéb alapanyag 1 181 | 2 560 | 2 181 |
Alapanyag költségek 000 000 | 000 153 | 203 902 |
Gáz, áram, üzemanyag és egyéb anyagköltségek 100 239 | 106 845 | 47 217 |
Anyagköltség 473 785 | 551 997 | 251 119 |
Alvállalkozói teljesítések 213 138 | 57 380 | 2 824 |
Igénybe vett bérmunka költségei 16 094 | 12 720 | 5 371 |
Hirdetés, reklám, propaganda, piackutatás költségek 11 976 | 12 685 | 4 439 |
Beszerzés és kiszállítás fuvarköltségei 51 089 | 45 394 | 13 708 |
Egyéb igénybevett szolgáltatások 60 920 | 58 286 | 27 258 |
Igénybevett szolgáltatások értéke 353 217 | 186 465 | 53 600 |
Egyéb szolgáltatások 10 392 | 8 951 | 6 124 |
Eladott áruk beszerzési értéke 1 000 000 | 000 481 | 71 840 |
Eladott (közvetített) szolgáltatások értéke 68 | 40 | - |
Anyagjellegű ráfordítások 1 990 674 | 1 120 934 | 382 683 |
Anyagköltség / Árbevétel 16,3% | 26,5% | 31,8% |
Igénybevett szolgáltatások értéke / Árbevétel 12,1% | 9,0% | 6,8% |
Egyéb szolgáltatások / Árbevétel 0,4% | 0,4% | 0,8% |
ELÁBÉ / Árbevétel 39,7% | 17,9% | 9,1% |
*Nem auditált pénzügyi adatok | ||
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai |
6.1.3 Anyagköltség
A Kibocsátó tevékenységéből adódóan legjelentősebb költségei anyagjellegű ráfordítások (2019-ben ~2 milliárd Ft, az éves árbevétel 68%-a, 2020-ban 1,1 milliárd Ft, 54%). Ennek is legnagyobb részét az elsősorban a saját gyártáshoz kapcsolódó anyagköltség, illetve a változatlan formában, vagy saját termékbe beépítve továbbértékesített áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ) alkotják.
Az anyagköltség nagy része alapanyagköltség, 2019-ben 373,5 millió Ft, 2020-ban 445 millió Ft értékben. A Kibocsátó itt mutatja ki a műanyag öntéshez felhasznált alap- és segédanyagok költségeit, továbbá a fémszerkezetek gyártásához felhasznált alapanyagokat.
A gáz, áram, víz, üzemanyag és egyéb anyagköltségek 2019-ben 100,2 millió Ft-ot, 2020-ban 106,8 millió Ft-ot tettek ki.
2019-ről 2020-ra az anyagköltség a Kibocsátó saját előállítású műanyag öntött termékeiből származó árbevétellel párhuzamosan, mintegy 17%-kal nőtt. Az eladott áruk 2019-es kiemelkedő beszerzési értéke (1.153 millió Ft) az év során elért jelentős hulladékgazdálkodási eszköz továbbértékesítéssel összefüggésben merült fel.
6.1.4 Igénybe vett szolgáltatások
Az igénybe vett szolgáltatások értéke 2019-ben 353 millió Ft, 2020-ban 186 millió Ft, 2021 első félévében 53,6 millió Ft volt. A 2019-ről a 2020-as állapotra való csökkenés alapvetően az időszakban felmerült alvállalkozói teljesítések (2019-ben 213 millió Ft, 2020-ban 57 millió Ft) csökkenésének tulajdonítható. A Kibocsátó 2019 folyamán egyedi megrendelésekhez vett igénybe alvállalkozókat. A megnövekedett rendelésállományt a vásárolt áruk árbevételében mutatta ki a Kibocsátó.
Az igénybe vett szolgáltatások között kerültek kimutatásra a szállítással kapcsolatos költségek, az igénybe vett bérmunka költségei (2019-ben 16 millió Ft, 2020-ban 13 millió Ft, 2021 első félévében pedig 5,4 millió Ft), valamint a hirdetési, reklám és piackutatási költségek (2019-ben 12 millió Ft, 2020-ban 12,7 millió Ft, 2021 első félévében pedig 4,4 millió Ft).
Az egyéb igénybe vett szolgáltatások között számos kis összegű tétel került kimutatásra, amelyek összesített értéke 2019-ben 61 millió Ft, míg 2020-ban 58 millió Ft volt. Az ezen a soron kimutatott költségtételek közül arányaiban jelentősebb a karbantartási költség (2019- ben 6 millió Ft, 2020-ban 5 millió Ft), a vagyonvédelemmel kapcsolatos költségek (2019-ben 7 millió Ft, 2020-ban 8 millió Ft, illetve a telefonköltségek (2019-ben 4 millió Ft, 2020-ban 5 millió Ft). Ezen kívül, itt jelennek meg a marketing, jogi és könyvviteli költségek is.
6.1.5 Egyéb szolgáltatások
Az egyéb szolgáltatások költségei (2019-ben 10,4 millió Ft, 2020-ban 9 millió Ft, 2021 első félévében 6,1 millió Ft) között a legjelentősebbek a bankköltségek, valamint a céges gépjárművek biztosításának díjai.
6.1.6 Eladott áruk beszerzési értéke (ELÁBÉ)
Az eladott áruk beszerzési értéke szorosan kapcsolódik a változatlan formában, illetve saját gyártású termékekbe beépített beszerzett áruk értékesítéséhez. Költsége 2019-ben 1,153 milliárd Ft-ot, 2020-ban 373 millió Ft-ot, 2021 első félévében 71,8 millió Ft-ot tett ki. A 2019-es kiugró érték a Kibocsátó közterületi eszközök, berendezések üzletágában a hulladékgazdálkodási területhez köthető, ezen belül jelentős mennyiségű kerekes szeméttároló és szelektív hulladékgyűjtő továbbértékesítése valósult meg költségvetési szervek, önkormányzatok számára.
2021 első félévében az összes anyagjellegű ráfordítás (382,7 millió Ft) döntő részét az alapanyagköltségek (204 millió Ft) tette ki, az időszakos értékesítés ELÁBÉ tartalma nem volt jelentős (72 millió Ft).
5. táblázat: Személyi jellegű ráfordítások
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
A személyi jellegű ráfordítások 2019 és 2020 között 487 millió Ft-ról 534 millió Ft-ra, 9,6%-kal nőttek. A növekményt alapvetően a bérköltség (384,4 millió Ft-ról 421,5 millió Ft-ra), illetve a személyi jellegű egyéb kifizetések (26,5 millió Ft-ról 37,3 millió Ft-ra) emelkedése okozta. A bérjárulékok a COVID-19 helyzethez kapcsolódó intézkedések hatására - a növekvő bérköltségek ellenére - csökkentek. 2021 első félévében a személyi jellegű ráfordítások 235 millió Ft-ot, a teljes 2020-as érték 44%-át tették ki.
A bérköltség nagy részét az alapbér képezte a vizsgált időszakokban, emellett a Kibocsátó tiszteletdíjakat és teljesítménybért is fizetett. Előbbi növekedése a Kibocsátó létszámnövekedésének tulajdonítható; az átlagos statisztikai létszám a 2019-es 88 főről, 2020- ra 95 főre emelkedett. A Kibocsátó a püspökladányi fémszerkezeti üzem beruházással kapcsolatban hat fő részére összesen 50 millió Ft-os célprémiumot tervez kifizetni 2021 folyamán.
2019-ben a fizikai foglalkozásúak átlagos statisztikai létszáma 56 fő, a szellemi foglalkozásúaké 32 fő volt, míg 2020-ban rendre 59 fő és 36 fő. Az átlagos bruttó alapbér 340 ezer Ft volt mindkét teljes pénzügyi évben. A saját munkaerőn kívül a Kibocsátó bérmunkát is igénybe vett, melynek költsége 16,1 millió Ft volt 2019-ben, valamint 12,7 millió Ft volt 2020- ban.
A Kibocsátó munkavállalói számára önkéntes nyugdíjpénztári díjat fizetett 8,5 millió Ft, illetve 10,3 millió Ft összegben 2019 és 2020 során. A személyi jellegű egyéb kifizetések között jelentősebb tételek voltak még a SZÉP kártya juttatások, valamint a táppénzek, betegszabadságok költsége.
6.1.7 Egyéb eredmény
Az egyéb bevételek és ráfordítások eredménye -52,4 millió Ft-ról -30,3 millió Ft-ra mérséklődött 2019 és 2020 között. Mind az egyéb bevételek, mind az egyéb ráfordítások csökkentek, előbbi 8,4 millió Ft-tal, utóbbi 30,5 millió Ft-tal.
Az egyéb bevételek ráfordítások között kerül kimutatásra a kapott támogatásokból az időszakra feloldott összegek, a ráfordítások között a helyi iparűzési adó és innovációs járulékfizetési kötelezettségek, a céltartalék képzés és a Humánháttér Polyduct Közhasznú Alapítványnak véglegesen, nem fejlesztési célra átadott pénzeszközök ráfordításai. További jellemző, egyéb eredményhatású tételek a leltár kiigazítások könyveléséhez, követelések átértékeléséhez kapcsolódnak.
Az egyéb eredmény időszakos 22,1 millió Ft-tal történő növekedését jelentősen befolyásolta a támogatások időszakos elszámolásához kapcsolódó nagyobb egyéb bevétel (2019-ben 17 millió Ft, 2020-ban 25 millió Ft) és a kisebb értékű céltartalék képzés (2019-ben 36 millió Ft, míg 2020-ban 25 millió Ft).
2021 első félévében az egyéb bevételek 21,1 millió Ft-ot, míg az egyéb ráfordítások 18,8 millió Ft-ot tettek ki, így az egyéb eredmény 2,3 millió Ft volt.
6.1.8 Üzleti tevékenység eredménye, EBITDA
A Kibocsátó kamatok, adózás és értékcsökkenési leírás előtti üzleti eredménye (EBITDA) 2019-ben 395,6 millió Ft volt, amely kis mértékben csökkent 2020-ban (383,3 millió Ft). Az árbevétel arányos EBITDA ugyanakkor a 2019-es 13,6%-os szintről 2020-ra 18,4%-ra nőtt. A marzs növekedésének elsődleges oka, hogy bár a Kibocsátó árbevétele csökkent 2019-ről 2020-ra és a személyi jellegű ráfordítások közel 10%-kal növekedtek, 2020-ban az árbevétel nagyobb része kapcsolódott a magasabb nyereségtartalom mellett értékesített saját gyártású termékekhez.
2021 első félévében az EBITDA szintű eredmény 177,8 millió Ft volt 22,5%-os EBITDA marzs mellett.
A Kibocsátó pénzügyi műveletekből származó eredménye jelentősen nőtt, a 2019-es 3,2 millió Ft-ról 2020-ra 26 millió Ft-ra, amelyet alapvetően az árfolyammozgásoknak a Kibocsátó üzletvitele szempontjából kedvező hatása okozott. Ezzel összefüggésben, a pénzügyi műveletek egyéb bevételei 13,9 millió Ft-ról 28,6 millió Ft-ra nőttek, míg a pénzügyi műveletek egyéb ráfordításai 6,4 millió Ft-tal csökkentek. A Kibocsátó az árfolyamváltozásból eredő kockázatát nem fedezi, 2019-ben az éves árbevétel 11,1%-a, 2020-ban 24,6%-a realizálódott forinttól eltérő devizában, euróban és román lejben. Ezen felül, a Kibocsátó jellemzően külföldi partnerektől, szintén deviza alapú elszámolás mellett szerzi be a műanyag alapanyagokat és a továbbértékesített árukat.
A pénzügyi műveletek eredménye 2021 első félévére vonatkozóan 5,1 millió Ft volt, döntően a devizaárfolyamhatásnak, illetve értékpapírok eladásán realizált árfolyamnyereségnek (2,2 millió Ft) tulajdoníthatóan.
6.1.9 Adózott eredmény
Az adózott eredmény 2019-ben 291,2 millió Ft, 2020-ban 304,7 millió Ft volt. 2021 első félévében az adózott eredmény 118,7 millió Ft volt. A 2020-as magasabb jövedelmezőség oka elsősorban az volt, hogy bár a 2019-hez képest mintegy 0,8 milliárd Ft-tal alacsonyabb árbevételt realizált a Kibocsátó, a teljes értékesítésen belül nőtt az átlagosan magasabb nyereségtartalmú saját gyártású eszközök értékesítésén realizált eredmény. Emellett, a Kibocsátó 2020-as pénzügyi eredménye is mintegy 23 millió Ft-tal meghaladta a 2019 évit.
A Kibocsátónak a 2019-es adóévben 12 millió Ft, a 2020-as adóévben 5,9 millió Ft társasági adófizetési kötelezettsége keletkezett. A Kibocsátó 2019-ben és 2020-ban energiahatékonysági célokat szolgáló beruházás, felújítás jogcímén vett igénybe adókedvezményt, melynek összege rendre 20 millió Ft és 5,8 millió Ft. 2020-ban 2 millió Ft összegben történt felajánlás látványcsapat-sport egyesületnek.
6.1.10 Befektetett eszközök
A befektetett eszközök értéke 2019.12.31 és 2020.12.31 között 662 millió Ft-ról 763 millió Ft- ra, majd 2021.06.30-ra jelentősen, 1 401 millió Ft-ra emelkedett. A befektetett eszközök túlnyomó részét tárgyi eszközök alkotják. A növekmény főként a püspökladányi fémszerkezeti
iparcsarnok bővítő beruházásnak tulajdonítható, de emellett további, kisebb beruházásokra is sor került.
Az immateriális javak között kerülnek kimutatásra a Kibocsátó szellemi termékei, ide tartoznak a GINOP támogatásokból vásárolt üzemi szoftverek a Kibocsátó nádudvari (nettó érték 11,6 millió Ft 2020 év végén) és püspökladányi (nettó érték 886 ezer Ft 2020 év végén) telephelyein. Az immateriális javak értékét szinte kizárólag az értékcsökkenés mozgatta, nettó értékük 10 millió Ft volt 2021.03.31-én.
6. táblázat: Befektetett eszközök
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai
Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok között kerültek kimutatásra a telkek, 2020.12.31-én összesen 58 millió Ft értékben. A Kibocsátó Nádudvaron három telket tulajdonol, a Maros utcában, illetve a Kabai út mellett. Továbbá, az 1642 hrsz-on van a cég központi telephelye, melyen a műanyagöntő iparcsarnok és tárolási facilitások találhatóak. Az 1923, 1924/1 és 1925 helyrajzi számon található Maros utcai telek időszakosan tárolási célból kerül hasznosításra. A telek méretéből és elhelyezkedéséből, a település beépítettségéből adódóan hasznosítási lehetőségei kedvezőek. Az UniCredit 2019 szeptemberi értékbecslésében a telek forgalmi értéket 60,9 millió Ft-ra becsülte, mely jelentősen meghaladja könyv szerinti értékét (16,4 millió Ft). Emellett három beépítetlen telek található Püspökladányban is, melyek ideiglenesen mezőgazdasági művelésben vannak, a további püspökladányi terület pedig az ottani fémszerkezet gyártási és tárolási tevékenységnek adn helyet.
Az épületek, egyéb építmények legjelentősebb eleme a kabai úti ipari csarnok Nádudvaron, és a hozzá tartozó egyéb épületek (nettó érték 154,4 millió Ft 2020 év végén), valamint a püspökladányi fémszerkezet üzemhez köthető két ipari csarnoképület és szerszámtároló (együttes nettó érték 96,3 millió Ft 2020 év végén). Az ingatlanok és kapcsolódó vagyoni értékű jogok értékét 2019.12.31 és 2021.06.30. között elsősorban az épületek, egyéb
építmények időszakos értékcsökkenése befolyásolta, a püspökladányi új ingatlant érintő nagy beruházás nem került még aktiválásra.
A műszaki gépek, berendezések, járművek értéke 244 millió Ft-ról 187 millió Ft-ra csökkent 2019 és 2020 év vége között, 2021.06.30-án 159 millió Ft-ot tett ki. A Kibocsátó termelő eszközeinek jelentős része GINOP támogatásból vásárolt gépekhez, berendezésekhez köthető. A püspökladányi új gyártóüzem fejlesztés kapcsán a műszaki gépek, berendezések, aktiválására még nem került sor.
Az egyéb berendezések, felszerelések, járművek értéke közel kétszeresére bővült 2019 és 2020 év vége között, mely egyrészt az üzemkörön kívüli berendezések, felszerelések, járművek növekedésének (54,0 millió Ft-ról 100,5 millió Ft-ra 4 db elektromos személygépkocsi, és 1 db plug in hybrid személygépkocsi vásárlásának köszönhetően (a 2019-ben beszerzett 2 db-on felül)), másrészt a GINOP támogatásból vásárolt napelemeknek köszönhető (a nádudvari napelemeket 2020 júliusában helyezték üzembe, 10,7 millió Ft bruttó értékben, a püspökladányi napelemek 2020 szeptemberében kerültek aktiválásra, bruttó értékük 17 millió Ft). Emellett, Nádudvaron elektromos töltőállomás épült, illetve a nádudvari műanyagöntő és a püspökladányi (meglévő) fémszer üzemben is sor került néhány millió Ft értékben kisebb beruházásokra.
A beruházások, felújítások kimutatott értéke 2019 és 2020 év vége között 7-ről 111 millió Ft- ra,104,2 millió Ft-tal nőtt, 2021.06.30-ára vonatkozóan 783 millió Ft került kimutatásra. A beruházások 2020 áprilisától kezdődően a püspökladányi fémszerkezeti iparcsarnok bővítő beruházás részeként megvalósuló ingatlanfejlesztéshez kapcsolódtak, melyek 2021.06.30-ig nem kerültek aktiválásra.
A befektetett pénzügyi eszközök a Kibocsátó leányvállalataiban lévő 100%-os részesedésekhez köthetők, melyek nyilvántartási értéke nem változott az elmúlt években (3 millió Ft – Exenso Kft., 973 ezer Ft – Polyduct SRL, 501 ezer Ft – Polyduct D.o.o.).
7. táblázat: Forgóeszközök | ||
Adatok ezer Ft-ban 2019.12.31 | 2020.12.31 | 2021.06.30* |
Anyagok 142 326 | 155 829 | 165 771 |
Befejezetlen termelés, félkész- és késztermékek 000 000 | 000 726 | 136 781 |
Áruk 21 929 | 42 173 | 45 536 |
Készletekre adott előleg - | 305 | 28 |
Készletek 311 503 | 333 033 | 348 116 |
Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) 165 225 | 139 261 | 296 242 |
Követelések kapcsolt vállalkozással szemben 750 | - | 3 000 |
Egyéb követelések 34 237 | 14 482 | 108 930 |
Követelések 200 213 | 153 743 | 408 172 |
Saját részvények, saját üzletrészek 1 340 | 1 340 | - |
Forgatási célú hitelviszonyt megtestesítő értékpapírok 569 000 | 51 270 | 14 001 |
Értékpapírok 570 340 | 52 610 | 14 001 |
Pénztár, csekkek 956 | 2 441 | 2 099 |
Bankbetétek 189 809 | 1 199 567 | 1 120 122 |
Pénzeszközök 190 765 | 1 202 008 | 1 122 221 |
Forgóeszközök 1 272 820 | 1 741 394 | 1 892 510 |
*Nem auditált pénzügyi adatok | ||
Forrás: A Kibocsátó főkönyvi adatai | ||
A készletek állománya 2019.12.31-én 311,5 millió Ft-ot, 2020.12.31-én 333 millió Ft -ot tett ki, amely rendre a mérlegfőösszeg 16,1%, illetve 13,3%-a. A készletek állományának növekedését a saját gyártású termékek eladásának volumennövekedése okozta (párhuzamosan a saját gyártású termékek árbevétel növekedésével). 2021.06.30-ára vonatkozóan 348,1 millió Ft értékű készletállomány került kimutatásra. 2020.12.31-én a készleteket 46,8%-ban anyagok, 40,5%-ban késztermékek, illetve 12,7%-ban áruk tették ki, 2021 félév végére vonatkozóan ezen megoszlások nagyságrendjükben nem változtak. 2020.12.31-én az anyagok 59%-át a rotációs öntéshez használt alapanyagok és segédanyagok jelentették, míg a késztermékek jelentős része (48%-a) szintén rotációs késztermék, kisebb hányada (29%-a) pedig fémszer késztermék.
A készletek forgási sebessége 2019-ben 38 nap volt, azonban 2020-ra ez 62 napra növekedett az átlagos készletállomány növekedése és az árbevétel csökkenése miatt.
A vevők egyenlege 2019.12.31 és 2020.12.31 között 165,2 millió Ft-ról 139,3 millió Ft-ra csökkent, majd 2021.06.30-ra 296,2 millió Ft-ra, több, mint a duplájára nőtt (a vevői előlegek és a szállítóállomány egyenként hasonló nagyságrendű növekedésével párhuzamosan). 2019 év végén a Kibocsátó vevő követeléseinek 57,8% tartozott a lejárt követelésekhez, majd ez az arány 2020.12.31-re 67%-ra, (93,5 millió Ft) nőtt, alapvetően a harmadik féllel szemben fennálló belföldi lejárt követelések enyhe növekedése miatt. A harmadik féllel szembeni lejárt belföldi követelések jellemzően 30 napon belüli tartozások voltak, a Kibocsátó külföldi, harmadik féllel szembeni lejárt követelései nem jelentősek. A Kibocsátó a Követelések áruszállításból és szolgáltatásból (vevők) mérlegsoron mutatja ki a román leányvállalatával (Polyduct S.R.L.) szembeni vevő követelései nagy részét is (2019 év végén 81,6 millió Ft, 2020 év végén 76,1 millió Ft), melyek 80-85%-a lejárt követelés. A Kibocsátó egy éven túl lejárt vevő követelése nem jelentős, mindössze 192 ezer Ft, melyre értékvesztés került megképzésre. A vevők forgási sebessége az átlagos havi vevőállományok alapján 2019-ben 44 nap, 2020-ban 49 nap volt.
A kapcsolt vállalkozással szembeni követelések egyenlege a Kibocsátó szerb leányvállalatának nyújtott tagi kölcsönök időszak végi állományát tartalmazza (2019.12.31: 750 ezer Ft, 2021.06.30: 3 millió Ft).
Az egyéb követelések egyenlege 2019.12.31 és 2020.12.31 között 34,2 millió Ft-ról 14,5 millió Ft-ra csökkent, 2021.06.30-án 108,9 millió Ft került kimutatásra, melyből 28,3 millió Ft a szállítói előlegek növekedésének volt tulajdonítható (1,2-ről 28,3 millió Ft-ra) 35 millió Ft utólagos elszámolásra kiadott előlegekhez kapcsolódott, 41 millió Ft teljesítési garancia miatt követeléshez, a fennmaradó rész a folyó adó- és járulékfizetési kötelezettségekhez.
A Kibocsátónak a vizsgált időszakban jelentős pénzeszköz és értékpapír állománya volt (2019 év végén 760 millió Ft, 2020 év végén 1 253 millió Ft, 2021.06.30-án 1 136 millió Ft). Emellett, 1,34 millió Ft nyilvántartási értékben visszavásárolt saját részvények kerültek kimutatásra a mérlegben. A Kibocsátó a CIB Banknál tőkevédett befektetési alapban tartotta pénzeszközeinek jelentős részét (569 millió Ft 2019 év végén az értékpapírok között kimutatva), melyek értéke 2021. június 30-án 14 millió Ft volt. A felszabaduló összeg 2020 során az UniCredit banknál bankbetétben lett lekötve. A pénzeszközök összes értéke a vizsgált időszakban növekedett, 2021. június 30-án 1 122 millió Ft volt, amelyet a lekötött és látra szóló betétek, a házipénztár és a valutapénztár egyenlegei alkotják.
8. táblázat: Források | |||
Adatok ezer Ft-ban | 2019.12.31 | 2020.12.31 | 2021.06.30 |
Jegyzett tőke | 000 000 | 000 540 | 1 |
Tőketartalék | 10 067 | 10 067 | |
Eredménytartalék | 1 122 516 | 1 188 77 | |
Lekötött tartalék | 42 107 | 25 | |
Adózott eredmény | 291 178 | ||
Saját tőke 1 568 40
Céltartalék a várható kötelezettségekre
Céltartalékok
Beruházási és fejlesztési hitelek
Hosszú lejáratú kötelezettségek
Vevőktől kapott előlegek Szállítók
Egyéb rövid lejáratú kötelezetts
Rövid lejáratú kötelezetts Kötelezettségek
Költségek, ráfor
Halasztott b
Passzí
Fo
Forrás: A Kibocsátó éves beszámolója és főkönyvi adatai
A vevőktől kapott előlegek állománya rendre 43,8 millió Ft, 12,2 millió Ft és 294,3 millió Ft volt 2019.12.31-én, 2020.12.31-én és 2021.06.30-án. A 2021-es növekedést a Duna-Tisza projekt 10%-os előlege okozta.
A szállítói tartozások 2019 és 2020 év vége között 134,7 millió Ft-ról 99,4 millió Ft-ra csökkentek, majd 2021.06.30-ra 260,6 millió Ft-ra nőttek. A szállítói kötelezettségállomány 97%-a belföldi partnerekhez köthető. A Kibocsátó késedelmes szállítói állománya 2019 év végén 42,4 millió Ft (31,5%-a a teljes szállítói állománynak), 2020 év végén 48,2 millió Ft (48,5%-a a teljes szállítói állománynak) volt. A lejárt állomány növekedése elsősorban 90 napon belüli tartozásokhoz köthető.
Az egyéb rövid lejáratú kötelezettségek 2019.12.31-én 71,2 millió Ft-ot, 2020.12.31-én 75,3 millió Ft-ot, 2021.06.30-án 74,1 millió Ft-ot tettek ki. A legjelentősebb tételek a munkavállalókkal szembeni kötelezettségek, az általános forgalmi adó kötelezettségek, a társasági adó-, valamint a különböző foglalkoztatásból eredő adó- és járulékfizetési kötelezettségek voltak.
A passzív időbeli elhatárolások értéke 2019.12.31-ről 2021.06.30-ra 63,3 millió Ft-ról 388,6 millió Ft-ra nőtt, melyet a halasztott bevételek értékének jelentős emelkedése okozott. A halasztott bevételek az elnyert támogatások folyósított összegét tartalmazzák, melyek a támogatott projekt elszámolt értékcsökkenésével arányosan feloldásra kerülnek. 2021.06.30- án a passzív időbeli elhatárolások kizárólag halasztott bevételeket tartalmaztak.
A saját tőke összege a 2019.12.31 és 2021.06.30 közötti időszakban 1 568,4 millió Ft-ról 1 952,9 millió Ft-ra nőtt, elsősorban a nyereséges működés során képződött visszaforgatott adózott eredménynek köszönhetően. 2021.06.30-án 1.466 millió Ft értékű eredménytartaléka volt a Kibocsátónak.
A Kibocsátó 2020-ban 215 millió Ft értékben lekötött tartalékot képzett a püspökladányi beruházáshoz kapcsolódóan (mely a tárgyévi adóalapot csökkentette), 2020.12.31-re vonatkozóan 257 millió Ft lekötött tartalék került kimutatásra. A Kibocsátó céltartalékot képez az értékesítésből származó garanciális, szavatossági és fizetési kötelezettségeire. A még le nem járt garanciális kötelezettségekre képzett céltartalékok állománya 2019.12.31 és 2021.06.30 között 38,9 millió Ft-ról 60,3 millió Ft-ra nőtt.
A beruházási és fejlesztési hitelek 2019 év végi állománya 17,2 millió Ft volt, mely a GINOP- 3.2.2-8-2-4-16-2017-00269 pályázat támogatás MFB hitel részéhez köthető. A hitel 2020 áprilisában teljes egészében visszafizetésre került. A 2021.06.30-i állománynövekedést az Unicredit Banktól lehívott, NHP konstrukcióban igénybe vett fejlesztési hitel állománya adta (260,6 millió Ft). Az elérhető keretösszeg 400 millió Ft, lejárata 2029.09.30. Az NHP hitel a püspökladányi beruházás finanszírozását szolgálja. Emellett, a Kibocsátónak 100 millió Ft
összegű, többcélú hitelkerethez van hozzáférése az Unicredit vizsgált időszakban nem történt, a hitelkeret lejárata 2022.08.31. | Banknál, | melyből | lehívás a |
9. táblázat: Cash Flow kimutatás | |||
Adatok ezer Ft-ban | 2019 | 2020 | 2021 I. félév |
Adózás előtti eredmény | 000 000 | 000 553 | 98 416 |
Korrekciók az adózás előtti eredményben | 3 194 | (7 843) | 2 500 |
Korrigált adózás előtti eredmény | 306 397 | 302 710 | 100 916 |
Elszámolt amortizáció | 95 651 | 98 731 | 55 310 |
Elszámolt értékvesztés és visszaírás | - | 6 804 | (508) |
Céltartalék képzés és felhasználás különbözete | 35 721 | 21 403 | - |
Befektetett eszközök értékesítésének eredménye | (1 674) | (2 964) | (1 800) |
Szállítói kötelezettség változása | 14 742 | (35 271) | 160 630 |
Egyéb rövid lejáratú kötelezettség változása | 8 652 | 2 345 | 277 429 |
Passzív időbeli elhatárolások változása | 2 713 | 83 | (10 233) |
Vevőkövetelés változása | 102 755 | (5 811) | (156 981) |
Forgóeszközök (vevőkövetelés és pénzeszköz nélkül) változása | (26 273) | (1 025) | (79 727) |
Aktív időbeli elhatárolások változása | 927 | (2 097) | 4 484 |
Fizetett, fizetendő adó (nyereség után) | (12 026) | (5 574) | (5 971) |
Fizetett, fizetendő osztalék, részesedés | (9 722) | (10 874) | (27 979) |
Szokásos tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Működési cash flow) | 517 863 | 368 460 | 315 570 |
Befektetett eszközök beszerzése | (230 829) | (207 437) | (693 832) |
Befektetett eszközök eladása | 1 674 | 6 540 | 1 800 |
Befektetési tevékenységből származó pénzeszköz-változás (Befektetési cash flow) | (229 155) | (200 897) | (692 032) |
Xxxxx és kölcsön felvétele | 17 232 | - | 260 565 |
Véglegesen kapott pénzeszköz | - | 335 340 | |
Xxxxx és kölcsön törlesztése, visszafizetése | - | (17 232) | |
Véglegesen átadott pénzeszköz | (5 150) | (5 330) | (2 500) |
Pénzügyi műveletekből származó pénzeszköz-változás (Finanszírozási cash flow) | 12 082 | 312 778 | 258 065 |
Pénzeszközök változása | 300 790 | 480 341 | (118 397) |
Devizás pénzeszközök átértékelése | 1 956 | 13 173 | - |
Pénzeszközök és értékpapírok mérleg szerinti változása | 302 746 | 493 514 | (118 397) |
Forrás: A Kibocsátó éves beszámolói
A Kibocsátó pénzeszközeinek értéke 266,3 millió Ft-tal csökkent 2019-ben, majd 1 011,2 millió Ft-tal növekedett 0000-xxx.Xx operatív tevékenységből származó cash flow 517,9 millió Ft volt 2019-ben, majd ezt követően 368,5 millió Ft 2020-ban. 2019-ben alapvetően a vevőktől beszedett pénzösszegek és a 2018-as állomány jelentős csökkenése okozta a magasabb operatív cash flow szintet. A szokásos üzleti működésből származó pénzáramlás mellett a Kibocsátó jelentős pénzeszköz állománya 2020-ban is zavartalan likviditás mellett biztosította az újabb beruházások finanszírozását, valamint az osztalékfizetést.
A befektetési cash flow 2019-ben -798,2 millió Ft volt, melynek az okai alapvetően értékpapír vásárlás (569 millió Ft), illetve a folyamatban lévő beruházások, eszközbeszerzések voltak (230,8 millió Ft).
A finanszírozási cash flow 2020-ban jelentősen nőtt a korábbi évhez képest (12 millió Ft-ról 313 millió Ft-ra), köszönhetően a pályázati támogatásokból beérkező összegeknek (335,3 millió Ft). Emellett, a Kibocsátó visszafizette a korábbi GINOP támogatáshoz kötődő MFB hitelének tőketartozását (17,2 millió Ft). A Kibocsátó emellett mindkét évben 5-5 millió Ft-tal támogatta a Humánháttér Polyduct Közhasznú Alapítvány működését.
A devizás pénzeszközök átértékelése 2019-ben 2 millió Ft-tal, 2020-ban 13,2 millió Ft-tal növelte a teljes pénzáramlás összegét.
6.1.14 Információk a kibocsátó meglévő, folyamatban lévő és jövőbeli beruházásairól és befektetéseiről
A Kibocsátó 2020 folyamán több beruházást valósított meg, melyek közül a jelentősebbeket a “6.6 Befektetett eszközök” fejezetben ismertettük. A folyamatban lévő beruházások közül kiemelkedő a püspökladányi fémszerkezeti üzemcsarnok ingatlanfejlesztése és a kapcsolódó eszközbeszerzés. A projekthez kapcsolódóan a 2020-as pénzügyi évre előzetesen 480 millió Ft összköltséget terveztek (80 millió Ft önerő mellett a 400 millió Ft keretösszegű NHP hitellel finanszírozva), azonban ebből csak 125 millió Ft értékű beruházás valósult meg az év során, mivel az építési engedélyt hosszú csúszás után sikerült csak megszerezni (a MÁV engedély beszerzési gondjai miatt). A projekt 2021 augusztusában megkapta a használatbavételi engedélyt, összköltsége várhatóan mintegy 880 millió Ft lesz, eképpen a Kibocsátó eddigi legnagyobb beruházása lesz. A beruházás eredményeképpen több mint 4.000 m2 területű komplexum; 3.200 m2 területű daruzható fémszerkezeti csarnok, egy 496 m2 területű iroda és szociális blokk, egy 385 m2 területű nyitott tároló szín, valamint a meglévő irodából egy tanműhely jöhet létre.
A beruházás finanszírozása részben az NHP keretében folyósított hitelből történik. A 400 millió Ft értékű hitelkeretből 2021.06.30-ig 261 millió Ft került lehívásra. Emellett, a projekt finanszírozásához kapcsolódik a Külügyminisztériumtól kapott VNT-2020-1-0422 kódjelű 800 000 euró összegű vissza nem térítendő, a COVID-19 járvány meghirdetett, versenyképesség növelő állami támogatás. (részletesebben lásd a 6.1.15 “ Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke, lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások” fejezetet). A projekt finanszírozáshoz szükséges fennmaradó részt a Kibocsátó önerőből bocsátja rendelkezésre.
A projekt utolsó szakaszában - várhatóan 2021 második félévében - a gyártó gépek beszerzésére fog sor kerülni mintegy 450 millió Ft értékben. Ennek részbeni finanszírozására a Kibocsátó további állami támogatást nyert el mintegy hozzávetőleg 314 millió Ft összegben (lásd a 6.1.15 “Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke, lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások” című fejezetet).
A püspökladányi fémszer iparcsarnok az információs dokumentum lezárásakor megkapta a használatbavételi engedélyt, a gyártás megindulása az ingatlanban (a gépek üzembe állítását követően) 2021 év végére várható.
A fentieken túl, a Kibocsátó néhány millió Ft-os nagyságrendben hajtott végre fejlesztéseket meglévő püspökladányi fémszer üzem ingatlanán is az elmúlt években, annak raktár- és adminisztratív helységekkel történő bővítésére került sor. 2019-ben pedig az ottani technológiafejlesztés kapcsán került sor mintegy 103 millió Ft értékű eszközbeszerzésre.
A Kibocsátó 71 millió Ft összegű beruházással tervezi fejleszteni a műanyag üzemét 2021-22- ben, ebből a legjelentősebb tételek az öntőszerszám beszerzésekhez kapcsolódnak (35 millió Ft). Ezen felül, 2021 folyamán 17 millió Ft összegben várható teherautó beszerzése is. Ezen tételek kizárólag saját forrásból kerülnek finanszírozásra.
6.1.15 Tőkeforrások bemutatása mind rövid, mind hosszú távon (saját tőke, hitelek mértéke, lejárata, fajtája, EU-s és állami támogatások)
• Saját tőke
A saját tőke összege a 2019.12.31 és 2021.06.30. közötti időszakban 1 568,4 millió Ft-ról 1952,9 millió Ft-ra nőtt, elsősorban a nyereséges működés miatt. A Kibocsátó rendre 9,7 millió Ft (2019), valamint 10,9 millió Ft (2020) osztalékot fizetett ki az adott években, a 2020-as pénzügyi év teljesítménye alapján a közgyűlésen jóváhagyott osztalék 28,7 millió Ft. A lekötött tartalékok alapvetően a beruházásokkal összefüggésben megképzett fejlesztési tartalékokat foglalják magukban, emellett az alapítás-átszervezés aktivált értéke és a visszavásárolt saját részvények értéke kerül kimutatásra. A saját tőkét növelte továbbá 2021 első félévének adózott eredménye (118,7 millió Ft).
• Hitelek
A Kibocsátónak 2021.03.31-én 76,7 millió Ft fennálló hitelkötelezettsége volt az Unicredit Bank felé, amely egy NHP konstrukcióban - a püspökladányi beruházás finanszírozására - igénybe vett fejlesztési hitelből adódik. A teljes 400 millió Ft értékű hitelkeretből 2021.06.30-ig 260,6 m millió Ft került lehívásra, lejárata: 2029.09.30. A hitel fix kamatozású, a tőketörlesztés a türelmi idő 2021.12.30-i lejáratát követően három havonta, egyenlő részletekben esedékes egészen a hitelkeret lejártáig, 2029.09.30-ig.
Ezen felül, a Kibocsátónak 100 millió Ft keretösszegű, többcélú hitelkerete is van az Unicredit Banknál, melyből lehívás a vizsgált időszakban nem történt, lejárata 2022.08.31. A beruházási és fejlesztési hitelek között korábban kimutatott XXXXX támogatáshoz kötődő MFB hitel teljes egészében visszafizetésre került 2020 áprilisában.
• Állami támogatások
A Kibocsátó összesen kilenc, javarészt fejlesztési célú állami támogatást nyert el 2017 és 2021 között, melyek közül mindössze egy került visszafizetésre meghiúsulás miatt. Az említett támogatásokkal kapcsolatos legfontosabb információk az alábbi, 10. táblázatban kerültek összefoglalásra.
10. táblázat: Állami támogatások
Forrás: a Kibocsátó üzleti kimutatásai
Az 10. táblázat 7. során szereplő, “Egyéb (kis összegű) támogatások összege” a következőket tartalmazza:
● GINOP-5.2.1-14-2015-00001 azonosítójú, 734.430 Ft összegű vissza nem térítendő állami támogatás 100%-os intenzitás mellett. A támogatást az Ifjúsági GARANCIA Rendszer Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program keretében nyerte el a Kibocsátó, amelynek 2018.08.14-én történt meg a záró elszámolása.
● TOP-5.1.2-16-HB1-2017-0001 azonosítójú, 908.910 Ft összegű vissza nem térítendő támogatás foglalkoztatási együttműködésekkel összefüggésben a Sárréti paktumterületen. A támogatás a foglalkoztatás idejére volt igénybe vehető és 2020.07.27-én került elszámolásra.
● 40.000 Ft összegű DE MINIMIS támogatás az Információs és Technológiai Minisztériumtól, amely 2020.09.21-én került elszámolásra.
7. Tulajdonosok, tisztségviselők, munkavállalók
7.1 Tulajdonosok és közgyűlés
• 5%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező részvényesek megnevezése
Az 5%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező részvényesek megnevezése, a tulajdonukban álló részvények névértéke (ezer Ft), tulajdoni hányad, illetve szavazati jog (%): | Xxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxx Árpád Xxxx Xxxxx Xxxxx Xxxxxxx | 14.200 50.700 12.200 12.200 | 13,85% 49,44% 11,9% 11,9% |
• Eltérő szavazati jog hiányáról szóló nyilatkozat
Az 5%-nál nagyobb tulajdoni részesedéssel vagy szavazati joggal rendelkező részvényesek mindegyike törzsrészvénnyel rendelkezik, így szavazati joguk a többi részvényeshez hasonlóan részvényeik névértékéhez igazodik, ettől eltérő szavazati joggal a Kibocsátó alapszabálya szerint egyikük sem rendelkezik.
• Közgyűlés
1. A szavazati jogok gyakorlásának módja
A részvényhez fűződő szavazati jog a részvény névértékéhez igazodik.
A közgyűlésen szavazati jogát az részvényes vagy képviselője gyakorolhatja, aki a közgyűlés megnyitása előtt személyazonosságát, illetve képviseleti jogosultságát igazolta. A Részvényeknek a BÉT Xtend-en történő regisztrációját (a továbbiakban: Bevezetés) követően a szavazati jog gyakorlásának az is feltétele, hogy a részvényes a részvénykönyvbe legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapig kerüljön bejegyzésre.
A képviseletre jogosító meghatalmazást közokiratba vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba kell foglalni, érvényessége egy közgyűlésre vagy meghatározott időre, de legfeljebb tizenkét hónapra szólhat.
A képviseletre jogosító meghatalmazás érvényessége kiterjed a felfüggesztett közgyűlés folytatására és a határozatképtelenség miatt ismételten összehívott közgyűlésre.
Nem gyakorolhatja a szavazati jogát a részvényes, amíg az esedékes vagyoni hozzájárulását nem teljesítette.
A részvényes vagy képviselője a jelenléti ív aláírásával egyidejűleg szavazólapot kap, amely szavazásra és a közgyűlésen való részvételre jogosít. A szavazólap tartalmazza a részvényes által leadható szavazatok számát. A részvényesek szavazólapjuk feltartásával szavaznak.
A Bevezetést követően a közgyűlésen szünet rendelhető el, vagy a közgyűlés felfüggesztésére is sor kerülhet, ha a levezető elnök – különösen a napirendi ponthoz tett olyan indítvány, illetve javaslat esetén, amelyet a részvényeseknek nem állt módjukban a közgyűlés előtt részletesen megismerni – úgy ítéli meg, hogy a részvényesek számára véleményük kialakításához megfelelő idő biztosítása indokolt. A szünet nem vezethet a közgyűlés működésének indokolatlan mértékű akadályozásához.
A Bevezetést követően a vezető tisztségviselők és felügyelőbizottsági tagok megválasztására vonatkozó közgyűlési határozatok esetén a közgyűlés levezető elnökének biztosítania kell, hogy a döntések ne összevontan, hanem jelöltenként külön szavazás alapján kerüljenek meghozatalra. A részvényesi támogatással jelölt vezető tisztségviselők vagy felügyelőbizottsági tagok esetén az elnök tájékoztatást ad a támogató részvényes személyéről is. Az igazgatóság és a felügyelőbizottság tagjainak jelölésekor a részvényesek megfelelő előzetes tájékoztatásban részesülnek a jelölt szakmai tapasztalatát, illetve függetlenségét illetően.
A Bevezetést követően az alapszabály módosítására vonatkozó döntések esetén a közgyűlés külön határozatot hoz arról, hogy az egyes rendelkezésekről külön-külön vagy összevontan szavazzon-e a közgyűlés.
2. A közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik:
1. döntés - ha a Ptk. eltérően nem rendelkezik - az alapszabály megállapításáról és módosításáról,
2. döntés a Kibocsátó működési formájának megváltoztatásáról,
3. a Kibocsátó átalakulásának és jogutód nélküli megszűnésének elhatározása (azzal, hogy a Kibocsátó szétválásról nem határozhat),
4. az Igazgatóság tagjainak, továbbá a Felügyelőbizottság tagjainak és a Kibocsátó állandó könyvvizsgálójának megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása,
5. a számviteli törvény szerinti beszámoló elfogadása, ideértve az adózott eredmény felhasználására vonatkozó döntést is,
6. döntés osztalékelőleg fizetéséről,
7. az egyes részvénysorozatokhoz fűződő jogok megváltoztatása, illetve az egyes részvényfajták, osztályok átalakítása,
8. döntés átváltoztatható vagy jegyzési jogot biztosító kötvény kibocsátásáról,
9. döntés az alaptőke felemeléséről,
10. döntés az alaptőke leszállításáról,
11. döntés a jegyzési elsőbbségi jog gyakorlásának kizárásáról,
12. döntés saját részvény megszerzéséről,
13. döntés olyan vállalkozói- hitel- és beruházási szerződés megkötéséről vagy módosításáról, amely a Felügyelőbizottság, vagy bármely igazgatósági tag állásfoglalása alapján veszélyezteti a Kibocsátó pénzügyi, gazdasági stabilitását, a részvények értékállóságát,
14. az éves és középtávú gazdasági és üzletpolitikai irányelvek meghatározása, végrehajtásuk elemzése,
15. döntés minden olyan kérdésben, amit törvény vagy az Alapszabály a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe utal.
A Bevezetést követően a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá:
1. döntés a Kibocsátó által kibocsátott részvények harmadik személy általi megszerzéséhez kapcsolódó pénzügyi segítség nyújtásáról,
2. a Ptk. 3:264.§-ban foglaltaknak megfelelően döntés a Kibocsátó nyilvánosan működő részvénytársaságként történő nyilvántartásba vételétől számított két éven belül a Kibocsátó és a részvényes közötti vagyonátruházási szerződés jóváhagyásáról, ha a Kibocsátó által teljesítendő ellenszolgáltatás elérné az alaptőke egytizedét,
3. döntés és véleménynyilvánítás a javadalmazási politikáról,
4. véleménynyilvánítás a tárgyévet megelőző üzleti évre vonatkozó javadalmazási jelentésről,
5. döntés a felelős társaságirányítási jelentésről 6. .
A Bevezetést követően a javadalmazási politikát annak jelentős változása esetén, de legalább négyévente a közgyűlés napirendjére kell tűzni. A felelős társaságirányítási jelentésről a közgyűlés évente dönt.
3. A közgyűlés határozatképessége
A közgyűlés - ha jogszabály nem kíván ennél magasabb többséget - a szavazatok egyszerű többségével határoz.
A közgyűlés - Bevezetést követően - a kizárólagos hatáskörébe tartozó 1-3., 7., 10- 11.pontokban, valamint a Bevezetést követően kizárólagos hatáskörébe tartozó 1. pontban
felsorolt ügyekben a határozati javaslatot elfogadó szavazatok legalább háromnegyedes többségével határoz.
A közgyűlés határozatképes, ha azon a szavazásra jogosító részvények által megtestesített szavazatok több mint a felét képviselő részvényes jelen van.
Ha a közgyűlés nem határozatképes, a megismételt közgyűlés az eredeti napirenden szereplő ügyekben a megjelentek számára tekintet nélkül határozatképes.
4. A közgyűlés összehívásának és lebonyolításának szabályai
A társaság minden évben legalább egy alkalommal éves rendes évi közgyűlést tart.
A közgyűlést – ha törvény másképp nem rendelkezik – az Igazgatóság hívja össze. A közgyűlés levezető elnöke az Igazgatóság elnöke, akadályoztatása esetén levezető elnököt a közgyűlés választ.
Az igazgatóság rendkívüli közgyűlést hív össze, ha a közgyűlés hatáskörébe tartozó valamely kérdésben kell dönteni, vagy azt egyéb okból szükségesnek tartja.
A Bevezetést követően a közgyűlést annak időpontja előtt legalább 30 nappal megelőzően a Kibocsátó honlapján közzétett meghívó útján kell összehívni. Az Igazgatóság a közgyűlés összehívásáról elektronikus úton is értesíti azokat a részvényeseket, akik erre vonatkozó igényüket és elérhetőségüket írásban előzetesen jelezték az Igazgatóságnak. Ha a Kibocsátó részvényeire tett nyilvános vételi ajánlattal kapcsolatos részvényesi állásfoglalás céljából vagy eredményes nyilvános vételi ajánlattételi eljárást követően a befolyásszerző kezdeményezésére rendkívüli közgyűlés összehívására kerül sor, a közgyűlést annak kezdőnapját legalább tizenöt nappal megelőzően kell összehívni.
A Bevezetést követően a közgyűlésre az Igazgatóság, a Felügyelőbizottság tagjai, a könyvvizsgáló, valamint a Budapesti Értéktőzsde Zrt. részére elektronikus úton külön meghívót kell küldeni. Az Igazgatóság köteles a közgyűlésen a Budapesti Értéktőzsde Zrt. részére hozzászólási, illetve véleményezési jogot biztosítani.
A Bevezetést követően a közgyűlés helyszínét és idejét az igazgatóság köteles oly módon meghatározni, hogy a részvényesek minél nagyobb számban és minél szélesebb körben megjelenhessenek. Ha a közgyűlés összehívását valamely részvényes kezdeményezte, a helyszínt és az időpontot – az előző mondatban foglaltak megtartása mellett – a kezdeményező erre irányuló indítványának figyelembevételével kell meghatározni.
A meghívóban a Kibocsátó cégnevén és székhelyén kívül fel kell tüntetni a közgyűlés időpontját és helyét, a közgyűlés napirendjét, a szavazati jog gyakorlásának a létesítő okiratban előírt feltételeit, illetve a közgyűlés határozatképtelensége esetére a megismételt közgyűlés helyét és idejét, valamint – a Bevezetést követően - a napirend kiegészítésére való jog gyakorlásának feltételeit, továbbá a határozattervezeteket és a közgyűlés elé terjesztendő dokumentumokat, vagy ezek teljes terjedelmű elérhetőségének helyét, a közgyűlés megtartásának módját.
A határozatképtelenség miatt megismételt közgyűlést az eredeti közgyűlés meghívójában megjelölt határidőn belül, az ott meghatározott feltételekkel kell összehívni azzal, hogy a közgyűlés és a megismételt közgyűlés között – a Bevezetést követően - legalább 10 (tíz), legfeljebb 21 (huszonegy) napnak kell eltelnie.
A Bevezetést követően a Kibocsátó a közgyűlést megelőzően legalább 21 (huszonegy) nappal honlapján nyilvánosságra hozza:
• az összehívás időpontjában meglévő részvények számára és a szavazati jogok arányára vonatkozó összesített adatokat;
• a napirenden szereplő ügyekkel kapcsolatos előterjesztéseket, az azokra vonatkozó felügyelőbizottsági jelentéseket, illetve véleményeket, valamint a határozati javaslatokat;
• a képviselő útján történő szavazáshoz használandó nyomtatványokat, ha azokat közvetlenül nem küldték meg a részvényeseknek.
A Kibocsátó a hirdetményeit a székhelyen lévő hirdetőtáblára való kifüggesztés, valamint saját honlapján és - a Bevezetést követően - a BÉT honlapján történő közzététel útján teszi közzé és a részvényeseket – amennyiben e célra elektronikus elérhetőséget megadtak – elektronikus úton közvetlenül is értesíti.
7.1.1 Igazgatóság
Az igazgatóság a részvénytársaság képviseleti és ügyvezető szerve.
Az igazgatóság tagjai (név, lakcím): | Xxxxx Xxxxxx Xxxxx Xxxx Xxxxx Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxx Xxxx Xxxxxxxx | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxx 0/X. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxx 00. 4200 Hajdúszoboszló, Xxxxxxxxx xxxx 00/X 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xx 00/X. X. emelet 1. |
Az igazgatóság az elnökét maga választja tagjai közül. Az igazgatóság első elnöke Xxxxx Xxxxxx Xxxxx. Xxxx Xxxxx a Társaság vezérigazgatója, míg Xxxxxxxx Xxxxx az értékesítési igazgató. Az igazgatósági tagok egyben Kibocsátó részvényesei is.
Az igazgatósági tagok megbízatása 2020. május 2. napjától 2025. április 30. napjáig tart.
Az igazgatóság jogait és feladatait testületként gyakorolja. Az igazgatóság tevékenységének rendjéről és tagjainak egymás közötti feladat- és hatáskörmegosztásáról az igazgatóság által elfogadott ügyrend rendelkezik.
A Kibocsátó számviteli törvény szerinti beszámolójának és az adózott eredmény felhasználására vonatkozó javaslatnak a közgyűlés részére történő előterjesztése az igazgatóság feladata.
Az igazgatóság a számviteli törvény szerinti beszámolónak és az igazgatóság, valamint a felügyelő bizottság jelentésének lényeges adatait a közgyűlést megelőzően legalább 15 nappal köteles a részvényesek tudomására hozni.
Az igazgatóság az ügyvezetésről, a Kibocsátó vagyoni helyzetéről és üzletpolitikájáról évente legalább egyszer a közgyűlés, háromhavonta a felügyelőbizottság részére jelentést készít.
Az igazgatóság gondoskodik a Kibocsátó üzleti könyveinek szabályszerű vezetéséről és a gazdálkodás helyzetéről szóló negyedéves beszámolók felügyelőbizottság számára történő elkészítéséről.
A Bevezetést követően az igazgatóság gondoskodik a közgyűlések előkészítéséről, megszervezéséről és lebonyolításáról, a szavazás technikai feltételeinek, illetve az eredmény egyértelmű, világos és gyors megállapításának biztosításáról.
A Bevezetést követően az igazgatóság a Kibocsátó közgyűlésére bármely személyt véleményezési, illetve hozzászólási joggal meghívhat, ha megítélése szerint az szükséges, vagy a részvényesek megfelelő tájékoztatását szolgálja, vagy a döntéshozatalt segíti. Az igazgatóság biztosítja továbbá, hogy a napirend kiegészítését kérő részvényesek az általuk javasolt napirendi pont tárgyalásához harmadik személy részvételére írásbeli javaslatot tegyenek, és ha az igazgatóság ezt indokoltnak tartja, a javasolt személyt a közgyűlésre véleményezési, illetve hozzászólási joggal meghívja.
A Bevezetést követően az igazgatóság gondoskodik arról, hogy ha a közgyűlésen felmerült kérdésekre az Igazgatóság jelenlévő tagjai vagy az állandó könyvvizsgáló nem tudnak választ adni, úgy a feltett kérdésekre adott válaszokat – amennyiben az nem ellentétes a Kibocsátó érdekeivel – a közgyűlést követő három munkanapon belül közzétételre kerüljön, vagy ha ez nem lehetséges, a válaszadás elmaradására vonatkozó tájékoztatás és annak indokai legalább a Kibocsátó a honlapján nyilvánosságra hozatalra kerüljön.
Az igazgatóság jogszabályban és az Alapszabályban meghatározottakon kívüli kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyek:
1. döntés a mindenkori saját tőke 50 (ötven) százalékáig terjedő finanszírozási kötelezettségvállalásról,
2. a Kibocsátó cégjegyzésre jogosult alkalmazottainak kijelölése, illetve az erről szóló belső szabályzat jóváhagyása,
3. előterjesztés minden olyan kérdésben, amelyet törvény vagy az alapszabály az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe utal.
A Bevezetést követően az igazgatóság kizárólagos hatáskörébe tartozik továbbá:
1. döntés saját részvény megszerzéséről a közgyűlés vagy jogszabály erre vonatkozó felhatalmazása alapján,
2. a belső kontroll rendszerrel kapcsolatos elvek kidolgozása, valamint évente tájékoztatás nyújtása a részvényeseknek a Kibocsátó belső kontrollrendszeréről,
3. a kockázatkezelési alapelvek kidolgozása, a Kibocsátó kockázatkezelésének felügyelete és irányítása, illetve éves eredményességmérése.
A Kibocsátó belső struktúrája szerinti mindenkori vezérigazgató - mint a Kibocsátó első számú vezetője - feletti munkáltatói jogot az igazgatóság elnöke gyakorolja.
Az igazgatóság egyik tagja ellen sem folyt szakmai tevékenységükkel kapcsolatos eljárás a jelen Információs Dokumentum dátumát megelőző 3 évben.
7.1.2 Felügyelőbizottság
A felügyelőbizottság legalább három, legfeljebb öt tagból áll, tagjait a közgyűlés választja. A Bevezetést követően a felügyelőbizottság tagjainak többsége esetében teljesülnie kell a Ptk. 3:287. §-ában foglaltak szerinti függetlenségi előírásoknak. A felügyelőbizottság elnökét a tagjai közül maga választja.
Az felügyelőbizottság tagjai (név, lakcím): | Xxxxxxxxx Xxxxxx István Xxxxx Xxxxxxx Xx. Xxxxxx Xxxxx Xxx Xxxxx Xxxx Xxxxx |
A felügyelőbizottság elnöke Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása 2025. április 30. napjáig tart.
A felügyelőbizottság a közgyűlés részére ellenőrzi a Kibocsátó ügyvezetését a felügyelőbizottság ügyrendje szerint.
A felügyelőbizottság köteles megvizsgálni a közgyűlés napirendjén szereplő valamennyi lényeges üzletpolitikai jelentést, valamint minden olyan előterjesztést, amely a közgyűlés kizárólagos hatáskörébe tartozó ügyre vonatkozik. A számviteli törvény szerinti beszámolóról és az adózott eredmény felhasználásáról a közgyűlés csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat.
A felügyelőbizottság ügyrendjét maga állapítja meg, amelyet a közgyűlés hagy jóvá.
A felügyelőbizottság ülése akkor határozatképes, ha legalább három tagja jelen van az ülésen, határozatát egyszerű szótöbbséggel hozza.
A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti.
A felügyelőbizottság ülésének összehívását - az ok és a cél megjelölésével - a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésnek 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
A felügyelőbizottság nem részvényes tagjai a közgyűlésen tanácskozási joggal vesznek részt.
A felügyelőbizottság előzetes hozzájárulására van szükség a Kibocsátó és valamely részvényes, illetve annak közeli hozzátartozója közötti szerződésnek a Kibocsátó általi megkötéséhez.
A felügyelőbizottsági tagok korlátlanul és egyetemlegesen felelnek a Kibocsátóval szemben az ellenőrzési kötelezettségük megszegésével okozott károkért.
A felügyelőbizottság tagjai az e jogkörük kapcsán tudomásukra jutott információt – a Bevezetést követően a közzétételi kötelezettséggel érintett adatok kivételével – üzleti titokként kötelesek őrizni.
A felügyelőbizottság egyik tagja ellen sem folyt szakmai tevékenységükkel kapcsolatos eljárás a jelen Információs Dokumentum dátumát megelőző 3 évben.
7.1.4 Üzemi tanács
A Kibocsátó 3 főből álló üzemi tanácsot működtet. Az üzemi tanács feladata a munka törvénykönyve szerint a munkavállalók képviselete, a munkaviszonyra vonatkozó szabályok megtartásának figyelemmel kísérése, a munkáltató döntéseiben való részvétel, működésének alapja a munkáltatók és munkavállalók együttműködése. Tagjaivá munkáltatói jogot nem gyakorló munkavállalók választhatóak.
7.1.5 Auditbizottság
A Bevezetést követően a Kibocsátónál auditbizottság működik. Az auditbizottság legalább három tagból áll, tagjait a közgyűlés választja a felügyelőbizottság független tagjai közül. Az auditbizottság legalább egy tagjának számviteli vagy könyvvizsgálói szakképesítéssel kell rendelkeznie. Az auditbizottság tagjai együttesen rendelkeznek a Kibocsátó tevékenysége szerinti ágazattal kapcsolatos szaktudással. A közgyűlés az auditbizottsági tagságra vonatkozó megbízást bármikor visszavonhatja.
Az auditbizottság tagjai (név, lakcím): | Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx Xx. Xxxxxx Xxxxx Xxx | 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxxx xxxx 00. 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxx Xxxxxx xxxx 0. IV. em. 1. a. |
Posta Xxxx Xxxxx | 4032 Debrecen Andaházi 2/c. |
Az auditbizottság tagjai megbízatásának kezdő időpontja a Bevezetés napja. A megbízatás tartama a tag felügyelőbizottsági megbízatásának időtartamához kötött.
Az auditbizottság feladatkörébe tartozik:
• a felügyelőbizottság támogatása a Kibocsátó pénzügyeinek ellenőrzésével összefüggésben,
• a Kibocsátó támogatása az állandó könyvvizsgáló kiválasztásában és az állandó könyvvizsgálóval való együttműködésben,
• a személyében felelős könyvvizsgáló és a könyvvizsgáló cég függetlenségének felülvizsgálata,
• a könyvvizsgálat figyelemmel kísérése,
• a Kibocsátó belső ellenőrzési, kockázatkezelési rendszerei hatékonyságának, a pénzügyi beszámolás folyamatának figyelemmel kísérése, valamint szükség esetén ajánlások megfogalmazása.
Az auditbizottság az ügyrendjét maga állapítja meg, és azt a közgyűlés hagyja jóvá.
Az auditbizottság saját ügyrendjében meghatározott szabályok szerint összehívott ülése akkor határozatképes, ha tagjainak legalább kétharmada az ülésen jelen van. Az auditbizottság döntéseit egyszerű szótöbbséggel hozza meg. Az auditbizottság üléseiről jegyzőkönyvet vesz fel.
Az auditbizottság üléseit az elnök hívja össze, de annak összehívását az ok és a cél megjelölésével az auditbizottság bármely tagja írásban is kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni az auditbizottság ülésének 30 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására.
7.1.6 Kulcsfontosságú munkavállalók és tisztségviselők Xxxx Xxxxx - Xxxxxxxxxxxxx
Xxxx Xxxxx 1998-ban okleveles gépészmérnökként diplomázott a Miskolci Egyetem Gépészmérnöki karán. Tanulmányait követően rögtön a Kibocsátónál állt munkába termékmenedzserként, majd 2002-től 2004-ig a KEVIÉP Kft. kereskedelmi vezetői pozícióját töltötte be. Egri úr, 2004-től visszatért a Kibocsátóhoz, ahol 2013-ig értékesítési vezetőként dolgozott, majd 2015-ig cégvezetőként a Kibocsátó operatív irányítási feladatait látta el. Egri úr 2015.05.01.-től a Kibocsátó vezérigazgatójaként az igazgatóság döntéseinek megfelelően a Kibocsátó teljes körű stratégiai irányításáért, valamint a meghatározott célok elérési módjának meghatározásáért, illetve hatékony implementálásáért felel.
Xxxxx Xxxxxx - Elnök
Xxxxx Xxxxxx, a Kibocsátó kulcsfontosságú alapító tagja 1974-ben szerezte meg mezőgazdasági gépészmérnöki oklevelét a Gödöllői Agrártudományi Egyetem, Mezőgazdasági Gépészmérnöki karán. Pályáját 1974-ben a Borsod-Abaúj-Zemplén megyei Nyékládházán kezdte a Hejőmenti Állami Gazdaságban ágazati gépészmérnökként, majd a Xxxxxxx Xxxxx Mezőgazdasági Termelőszövetkezetben volt műszaki vezető Monokon. Fésűs úr 1977-ben csatlakozott a Kukorica és Iparnövény Termelési Együttműködéshez (KITE) szervizmérnökként, majd 1980-tól már technológiai csoportvezetői pozíciót töltött be. 1982 és 1987 között Fésűs úr a KITE fejlesztési és beruházási főosztályvezetőjeként több kiemelt beruházási program előkészítésében és megvalósításában vett részt szervezőként és irányítóként egyaránt.
Xxxxx Xxxxxx 1987 és 1992 között a KITE Rt. azon üzletágának vezetője volt, amely a mikroöntöző gyártó üzem irányításáért volt felelős. Ebben az üzemben gyártották később a polietilén víz-, gáz- és távközlési védőcsöveket. 1992-ben Fésűs úr kulcsfontosságú szerepet töltött be a POLYDUCT Polietilén Csőgyártó Részvénytársaság megalapításában. 1993-tól a
POLYDUCT Polietilén Csőgyártó Rt. igazgatóságának elnöke és igazgatója volt, majd 1999 és 2015 között a Kibocsátó operatív irányításában dolgozott a Kibocsátó elnök-igazgatójaként.
Xxxxx Xxxxxx 2015.04.30-tól a Kibocsátó Igazgatóságának elnöki tisztségét tölti be.
Xxxxxxxx Xxxxx - Értékesítési igazgató
Xxxxxxxx Xxxxx a Xxxxxxxx és Automatizálási Műszaki Főiskolán (xxx Xxxxxxx Xxxxx Egyetem GAMF Műszaki és Informatikai Kar) szerzett gépészmérnöki végzettséget 2001-ben. A Kibocsátónál 2003-ban állt munkába termékmenedzserként, amely pozíciót 2010-ig töltötte be. Termékmenedzserként legfőbb feladata az értékesítési csapat műszaki támogatása, valamint termékek minősítése és engedélyeztetése volt. Xxxxxxxx xx, mindemellett részt vett játszóterek tervezésében, illetve az építésük koordinálásában. 2011-től Xxxxxxxx Xxxxx töltötte be a Kibocsátó urbanizáció üzletági vezetői pozícióját, így 2017-ig ő felelt az üzletág stratégiájának kialakításáért és implementálásáért. Xxxxxxxx xx 2018 januárjától a társaság értékesítési igazgatójaként többek között a Kibocsátó üzletfejlesztéséért, fejlesztési, beszerzési, illetve marketing csoportjának koordinálásáért, továbbá a mindenkori árbevétel számok meghatározásáért és igazgatóság felé történő előterjesztéséért felel.
Xxxx Xxxxxx - Gazdasági igazgató
Xxxx Xxxxxx 2010-ben szerzett közgazdász diplomát a Nyíregyházi Főiskola, Gazdálkodástudományi karán gazdálkodási és menedzsment szakon, majd mérlegképes könyvelői minősítésre tett szert a Magyar Könyvvizsgálói Kamara Oktatási Központnál. Ezt követően, tanulmányait a Debreceni Egyetemen folytatta, ahol számvitel szakon végzett okleveles közgazdászként. Tanulmányai alatt a Prevost Hungária Kft-nél dolgozott gazdasági elemzőként, majd 2015-ben került a Kibocsátó alkalmazásába szintén gazdasági elemzői pozícióba, ahol főként kontrolling tevékenységet végzett.
Nagy úr 2016 októberétől, azaz az EXENSO Kft. megalakulásától kezdve a cég ügyvezetői pozícióját tölti be. Feladata az EXENSO Kft. operatív irányítása, valamint a gazdasági feladatok ellátása. Az EXENSO Kft., mint a Kibocsátó leányvállalata főként oktatási és elemzői feladatokat végez a Kibocsátó részére.
2019 és 2020 között gazdasági vezetőként Nagy úr felelősségi körébe tartozott a Kibocsátó vállalatirányítási rendszerének, valamint kontrolling tevékenységének ellenőrzése.
2020 januárjától Xxxx úr a Kibocsátó gazdasági igazgatójaként felel a társaság gazdálkodásáért, ideértve a könyvelés, pénzügy, bérszámfejtés, az IT tevékenységek, a gondnokság és a gépjármű előadó munkájának, továbbá a munkaügy (HR) tevékenységének megszervezését, irányítását és ellenőrzését.
Fésüs Xxxx Xxxxxxxx – Igazgatósági tag
Xxxxx Xxxx 2000-ben gazdasági agrármérnökként végzett a gödöllői Xxxxx Xxxxxx Egyetem EU agrár-menedzsment szakirányú képzésén és angol szakfordítói képesítést is szerzett. 2005-ben a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetemen gazdasági szakmérnök oklevelet, majd 2010-ben a Humán erőforrás menedzsment szakirányú képzésen MBA fokozatot is elnyert.
Jelenleg az MVM Csoportnál vezető audit szakértőként dolgozik. 2016. és 2020. között az Európai Támogatásokat Auditáló Főigazgatóságnál igazgatóként előbb a Vidékfejlesztési és Halászati Programokat Ellenőrző Igazgatóságon, majd a Gazdasági és Üzemeltetési Igazgatóságon végezte tevékenységét. Ezt megelőzően 2011-től 2016-ig az Állami
Számvevőszéknél, korábban, 2006 és 2011. között a KPMG Tanácsadó Kft-nél dolgozott auditori és vezetői beosztásokban. 2006 előtt EU csatlakozási ügyekkel foglalkozott minisztériumi munkatársként.
Xxxxx Xxxx – Felügyelőbizottsági tag
Xxxxx Xxxx a Magyar könyvvizsgálói Kamaránál bejegyzett könyvvizsgáló. 1995-ben a Budapesti Pénzügyi- és Számviteli Főiskola Könyvvizsgáló Ipari és Költségvetési szakirányú képzésén szerzett okleveles könyvvizsgálói képesítést. Ezt megelőzően 1992-ben mérlegképes könyvelői minősítést szerzett a Pénzügyi- és Számviteli Főiskola Ipari szakirányú képzésén.
Xxxxx Xxxx tapasztalattal rendelkezik az adó- és gazdasági tanácsadás területén, egyéni és társas vállalkozások számára végzett könyvelést, bérszámfejtést, valamint pénzügyi beszámolók és adóbevallások készítését illetően, továbbá auditok, illetve monitoringok előkészítésében, illetve számviteli rendszerek kialakításával és ellenőrzésével, pályázatok szervezésével és követésével, valamint beruházások számviteli kezelésével összefüggésben.
Tevékenységét jelenleg egyéni vállalkozóként folytatja.
A Kibocsátó felügyelőbizottságánál és auditbizottságánál a Bevezetést követően kezdi meg tevékenységét.
Xxxxx Xxxxxxx – Felügyelőbizottsági tag
Xxxxx Xxxxxxx mérlegképes könyvelői és adótanácsadói képzettséggel rendelkezik. 1993 és 2020 között a Kibocsátónál dolgozott előbb gazdasági vezetői munkakörben, majd 2013-tól gazdasági igazgatóként. A Kibocsát gazdasági igazgatójaként felelősségi körébe tartozott a Kibocsátó gazdasági területének irányítása, illetőleg vezetése, a Kibocsátó gazdálkodási- és pénzügyi egyensúlyának folyamatos biztosítása, az éves pénzügy beszámolók elkészítése, adatszolgáltatási kötelezettségek teljesítése, a számviteli információs rendszer kialakítása, valamint a bizonylati fegyelem megtartásának felügyelete tartozott.
A Kibocsátó felügyelőbizottságának 2020-tól tagja, a bevezetést követően pedig a Kibocsátó auditbizottságának is tagja lesz.
Xx. Xxxxxx Xxxxx Xxx – Felügyelőbizottsági tag
Xx. Xxxxxx Xxxxx Xxx jogászként végzett 2009-ben a Szegedi Tudományegyetem Állam- és Jogtudományi Karán. Emellett regisztrált belső ellenőri minősítéssel is rendelkezik. Jelenleg a Paksi Atomerőmű Zrt. főszakértője, illetőleg vezető belső ellenőrzési szakértője. 2012 és 2016 között az Állami Számvevőszék számvevője, illetőleg számvevő tanácsosa volt. Ezt megelőzően a Közigazgatási- és Igazságügyi Minisztérium Vagyonkezelői Központjánál, illetve a Siemens Zrt-nél dolgozott.
A Kibocsátó felügyelőbizottságánál és auditbizottságánál a Bevezetést követően kezdi meg tevékenységét.
Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx – Felügyelőbizottsági tag
Xxxxxxxxx Xxxxxx Xxxxxx 1997-ben a Nehézipari Műszaki Egyetem Bányamérnöki Karán gázipari ágazati bányamérnöki-, 1985-ben az Országos Munkavédelmi Képző- és Továbbképző Intézetnél munkavédelmi mérnöki-, 1992-ben pedig a Miskolci Egyetem Gazdaságmérnöki Karán mérnök közgazdász oklevelet szerzett.
Több gázipari gyártó, illetve gázszolgáltató társaságnál dolgozott vezetői munkakörben, így a MOL Csoporthoz tartozó MOL Gáz Kft-nél, a Zemplén-Abaúj Gázszolgáltató Kft-nél, a Főnix Gáz Kft-nél, illetve a Fiorentini Hungary Kft-nél ügyvezető igazgatóként. Ezt megelőzően 1982 és 1992 között a Tigáz Rt-nél, illetőleg annak jogelőd állami vállalatánál dolgozott több munkakörben, így 1989-től szolgáltatási vezérigazgató-helyettesként, majd szolgáltatási főosztályvezetőként.
A Kibocsátó felügyelőbizottságának 2020-tól tagja, a bevezetést követően pedig a Kibocsátó auditbizottságának is tagja lesz.
8. A konszolidációba bevont társaságokon kívüli kapcsolt vállalkozásokkal folytatott jelentős ügyletek
Az 5.7-es alfejezetben leírtak alapján a Kibocsátó nem készít konszolidált beszámolót, azonban szintén az említett alfejezetben megnevezett vállalkozások kapcsolt vállalkozásoknak minősülnek. Ezen kapcsolt vállalkozások közül a Kibocsátó kizárólag a román leányvállalatával, a POLYDUCT S.R.L-lel folytatott az elmúlt négy évben volumenében jelentősnek tekinthető ügyleteket, amelyek az export piacokon történő értékesítést szolgálták. A Kibocsátó a 11. táblázatban látható módon a román leányvállalat felé értékesítésként mutatta ki az ügyletekből származó bevételeket.
11. táblázat: Kapcsolt vállalkozásokkal folytatott jelentős tranzakciók
Forrás: a Kibocsátó üzleti kimutatásai
A román leányvállalat a termékeket piaci (kedvezményes viszonteladói) áron kapja az anyavállalattól, amit bármely más nagykereskedőnek minősülő társaság is elérhet. A leányvállalat részére való értékesítésből eredően ugyanakkora eredmény keletkezik az anyavállalatnál mintha bármely más partner részére történt volna meg az értékesítés. A fentebb bemutatott ügyleteken kívül a Kibocsátó többi leányvállalatával folytatott ügyleteinek értéke az elmúlt négy év egyikében sem haladta meg a 10 millió Ft-ot, így további jelentősnek tekinthető ügylet a Kibocsátó kapcsolt vállalkozásaival nem kerül bemutatásra az információs dokumentumban.
9. Pénzügyi információk
9.1 Auditált korábbi pénzügyi információk
9.2 Konszolidált éves pénzügyi beszámoló
A Kibocsátó konszolidált éves pénzügyi beszámolót nem készít.
9.3 További pénzügyi információk
A Kibocsátó az utolsó, 2020-ra vonatkozó ellenőrzött pénzügyi beszámolójának időpontja óta auditált pénzügyi információkat nem tett közzé.
9.4 Nyilatkozat működő tőkéről
A Kibocsátó működő tőkéje elegendő jelenlegi szükségleteire, nincsen szükség a működő tőke pótlására.
10. Munkavállalói ösztönző rendszerek bemutatása
A Kibocsátó különféle munkavállalói ösztönző rendszereket, illetve dolgozói juttatásokat alkalmaz, amelyeket az alábbi táblázat foglal össze.
12. táblázat: Munkavállalói ösztönzők és juttatások
a. Kibocsátó tőkéjéből való részesedés
Jelenleg semmiféle olyan megállapodás nincs érvényben, amely alapján a Kibocsátó alkalmazottai részesedhetnek a Kibocsátó tőkéjéből.
b. Részvénytulajdon és részvényopciók bemutatása
Jelenleg semmiféle olyan megállapodás nincs érvényben, amely alapján a Kibocsátó kompenzációs politikájának elemét képezné dolgozói részvénytulajdonlás, illetve dolgozói részvényopciós jogosultság.
c. Humánháttér Polyduct Közhasznú Alapítvány
A Kibocsátó 2008 óta működteti a Humánháttér Polyduct Közhasznú Alapítványt. Az alapítvány elsődleges célja a Kibocsátó munkavállalóinak és családjaiknak támogatása; szabadidős tevékenységek szervezése és lebonyolítása, a munkavállalók kikapcsolódásában, rekreációjában és pihenésében történő közreműködés, sport- és kulturális programok rendezése mellett az átmenetileg (pl. betegségből, balesetből kifolyólag) nehéz helyzetbe kerülő munkatársak anyagi támogatása.
Az alapítvány székhelye: 4181 Nádudvar, Kabai u. 62., adószáma: 18997628-1-09. Az alapítói jog gyakorlására kijelölt személy: Xxxxx Xxxx
Az alapítvány képviselői: Xxxxx Xxxxxxx kuratóriumi elnök és Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx kuratóriumi tag
Az alapítvány kuratóriumának tagjai: Xxxxx Xxxxxxx (elnök), Xxxxxxxx Xxxxxx Xxxxx és Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxxx
Az Alapítvány közhasznú és a személyi jövedelemadó 1%-ára vonatkozó felajánlásokat fogad.
11. Értékpapírokhoz és részvénytőkéhez kapcsolódó információk
A Kibocsátó alaptőkéjét alkotó részvények névértékének 99,61%-a magánszemélyek, 0,39%- a egy jogi személy tulajdonában van.
A Kibocsátó 102.540.000,- Ft, azaz egyszázkettőmillió-ötszáznegyvenezer forint alaptőkéje
102.540 db, azaz egyszázkettőezer-ötszáznegyven darab, egyenként 1.000,- Ft, azaz egyezer forint névértékű, „A” sorozatú, névre szóló törzsrészvényből áll. A törzsrészvények dematerializált részvények, amelyek mindegyike egy (1) szavazatra jogosítja fel tulajdonosát.
A törzsrészvények ISIN azonosítója: HU0000192224.
11.1 Értékpapírokhoz kapcsolódó jogok ismertetése
A Részvényekhez – a Bevezetés hatályával – az alábbi összefoglaló szerinti jogok fűződnek.
A részvényest megillető vagyoni jogok
A Kibocsátónak a felosztható és a közgyűlés által felosztani rendelt eredményéből a részvényest részvénye névértékével arányos osztalék illeti meg. Osztalékra az a részvényes jogosult, aki az osztalékról döntő közgyűlés által meghatározott és az osztalékfizetésre vonatkozó közleményben meghirdetett fordulónapon a részvény tulajdonosa és a e fordulónapra vonatkozó tulajdonjoga alapján a részvénykönyvbe bejegyzésre került. A közgyűlés által meghatározott, az osztalékfizetésre való jogosultság szempontjából releváns fordulónap legkorábban az osztalékról döntő közgyűlés napját követő 2. (második) kereskedési nap lehet. A Kibocsátó köteles a BÉT mindenkori hatályos Xtend Üzletszabályzatában meghatározott ex-kupon nap előtt 2 (kettő) kereskedési nappal nyilvánosságra hozni az osztalék végleges mértékét. Az ex-kupon nap legkorábban az osztalék mértékét megállapító közgyűlést követő 3. (harmadik) kereskedési nap lehet.
Az osztalékot annak megállapítását követően, a tulajdonosi megfeleltetéstől számított 10 munkanapon belül, de legkésőbb az azt megállapító közgyűlés évének végéig kell kifizetni vagy nem pénzbeli juttatás formájában teljesíteni azon részvényeseknek, akik az ahhoz minden szükséges információt, illetve dokumentumot megadtak.
11.1.1 Eladási jog a Részvényeknek a BÉT Xtend kereskedési rendszerében történő kereskedésből történő kivezetése esetén
A Részvényeknek a BÉT Xtend kereskedési rendszerében történő kereskedésből a Kibocsátó kérelmére történő kivezetése (a továbbiakban: Kivezetés) esetén a Kivezetésről való döntésre vonatkozó közgyűlési határozatot nem támogató részvényeseket a Kibocsátóval szemben eladási jog illeti meg a tulajdonukban álló Részvényekre vonatkozóan. Az eladási jog a Tpt.
63. §-ának (7)bekezdésében, illetve a 63/A §-ban foglaltak szerinti feltételekkel azonos feltételek mellett gyakorolható. Az eladási jog a BÉT mint piacműködtető és a Kibocsátó között az érintett részvényesek javára létrejött, a Ptk. 6:136. §-ában foglaltak szerinti harmadik személy javára szóló szerződés alapján kerül biztosításra, amely – a részvényeseknek az erről történt értesítését, illetve a Kibocsátó Kivezetésről szóló döntéséről részvényesek általi tudomásszerzést követően - a Kibocsátóval szemben közvetlenül érvényesíthető. A részvényeseknek az eladási jogról való értesítésének a BÉT mindenkori hatályos Xtend Üzletszabályzata bárki számára elérhető módon történt közzététele minősül.
11.1.2 A részvényest megillető közgyűlési jogok
A részvényes a részvényesi jogok gyakorlására a Kibocsátóval szemben a részvénykönyvbe történő bejegyzést követően jogosult azzal, hogy a Kibocsátó közgyűlésén az a részvényes, illetve részvényesi meghatalmazott vehet részt, akit legkésőbb a közgyűlés kezdőnapját megelőző második munkanapon bejegyeztek a részvénykönyvbe.
Amennyiben a részvényes több értékpapírszámlával rendelkezik, a részvényes jogosult értékpapírszámlánként külön képviselőt kijelölni a közgyűlésen való részvételre. Több képviselő kijelölése esetén, ha azok egymástól eltérően szavaznak vagy nyilatkoznak, valamennyiük által tett nyilatkozat illetve leadott szavazat semmis.
A Kibocsátó előfeltételek támasztása nélkül biztosítja a közgyűlésen résztvevő részvényesek számára a felvilágosítás és válaszadás iránti, észrevételtételi és indítványozási jogot, feltéve hogy az nem vezet a közgyűlés szabályszerű és rendeltetésszerű működésének akadályozásához.
11.1.3 Kisebbségi jogok
Együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek az ok és a cél megjelölésével bármikor kérhetik az igazgatóságtól a közgyűlés összehívását. Az igazgatóság a kérelem kézhezvételétől számított 8 (nyolc) napon belül köteles intézkedni a közgyűlés lehető legkorábbi időpontra történő összehívása érdekében. A várható költségeket az indítványozók kötelesek megelőlegezni. A közgyűlés a kisebbség kérelmére összehívott ülésen dönt arról, hogy a költségeket az indítványozók vagy a Kibocsátó viseli-e.
Együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek a napirend kiegészítésére vonatkozó - a napirend részletezettségére vonatkozó szabályoknak megfelelő
- javaslatot vagy a napirenden szereplő vagy arra felveendő napirendi ponttal kapcsolatos határozattervezetet terjeszthetnek elő a közgyűlés összehívásáról szóló hirdetmény megjelenésétől számított 8 (nyolc) napon belül az igazgatóságnak, amelyről ezt követően az igazgatóság a kérelem kézhezvételét követő 5 (öt) napon belül hirdetményt tesz közzé. Ezzel egyidejűleg a részvényesek jogosultak az általuk javasolt napirendi ponthoz kapcsolódóan harmadik személy közgyűlésre való meghívását javasolni, véleményezési és hozzászólási jog biztosításával. A közzétett hirdetményben megjelölt kérdést napirendre tűzöttnek kell tekinteni.
Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, amely szerint az utolsó beszámolót, illetve az utolsó 2 (két) évben az igazgatóság tevékenységével kapcsolatos valamely gazdasági eseményt vagy kötelezettségvállalást ezzel külön
megbízandó könyvvizsgáló vizsgálja meg, együttesen a szavazati jogok legalább egy százalékával együttesen rendelkező részvényesek a közgyűlés ülésétől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül bíróságtól kérhetik a vizsgálatra kötelezést és könyvvizsgáló kijelölését.
Ha a közgyűlés elvetette vagy nem bocsátotta határozathozatalra azt az indítványt, hogy a Kibocsátónak valamely részvényes, igazgatósági tag, felügyelőbizottsági tag, továbbá a könyvvizsgáló ellen támasztható követelését érvényesítsék, a követelést a szavazati jogok egy százalékával együtesen rendelkező részvényesek a közgyűléstől számított 30 (harminc) napos jogvesztő határidőn belül a Kibocsátó képviseletében és javára maguk is érvényesíthetik.
Valamely részvényes javára, annak tagsági jogviszonyára tekintettel történt kifizetés esetén együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek, valamint a Kibocsátó azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri a Kibocsátó alaptőkéjének tíz százalékát, a kifizetéstől számított 1 (egy) éves jogvesztő határidő lejártáig - a költségek megelőlegezésével egyidejűleg - kérhetik a bíróságtól független könyvvizsgáló kirendelését a kifizetés jogszerűségének megvizsgálása céljából. Együttesen a szavazatok legalább egy százalékával rendelkező részvényesek, valamint a Kibocsátó azon hitelezői, akiknek a kifizetés időpontjában még nem esedékes követelése eléri az alaptőke tíz százalékát, a fentiek szerint jogosultak független könyvvizsgáló kirendelését kérni akkor is, ha a részvényes javára teljesítendő kifizetés nem tagsági viszonyon alapul ugyan, de az összeegyeztethetetlen a felelős társasági gazdálkodás követelményeivel.
11.2 Részvények átruházhatósága
A Bevezetés hatályával a Részvény átruházása a Kibocsátóval szemben akkor hatályos, és a részvényes a Kibocsátóval szemben részvényesi jogait csak akkor gyakorolhatja, ha a részvényest a részvénykönyvbe bejegyezték, ugyanakkor a bejegyzés elmaradása a részvényesnek a részvény feletti tulajdonjogát nem érinti. A Bevezetést követően a részvénykönyv vezetője a részvényest az erre irányuló kérelme alapján jegyzi be a részvénykönyvbe, részvénytulajdonának igazolását követően. A Kibocsátó az értékpapírszámla vezető által kiállított tulajdonosi igazolást vagy számlakivonatot fogadja el a részvénytulajdon igazolásaként. A részvénykönyvi bejegyzésre sor kerülhet tulajdonosi megfeleltetés alapján is.
A részvényes köteles részvénye átruházását az átruházástól számított 8 napon belül a Kibocsátónak bejelenteni.
A bejelentés alapján a részvénykönyv vezetője haladéktalanul gondoskodik a korábbi részvényesnek a részvénykönyvből való törléséről. A törölt adatnak megállapíthatónak kell maradnia.
Nyilatkozat azon határozatokról, engedélyekről és jóváhagyásokról, amelyek alapján az értékpapírokat előállították és/vagy kibocsátották
A Részvények kibocsátására, illetőleg előállítására a Kibocsátó közgyűlésének 2021. október 15-én kelt 20/2021 (X. 15.) számú határozata alapján került sor.
12. A saját tőke 10%-át meghaladó értékre vonatkozó bírósági, választottbírósági vagy egyéb hatósági (pl. adó) eljárások
A Kibocsátónak nincsen folyamatban olyan peres bírósági, választottbírósági vagy egyéb hatósági (pl. adó) eljárása, melyek egyenkénti, vagy együttes perértéke, vagy amelyhez
kapcsolódó egyedi, vagy összes kitettsége elérné a saját tőke könyv szerinti értékének 10%- át.
13. Lényeges szerződések
Az alábbi egy rövid összefoglalója a Kibocsátó szokásos üzletmenetén kívül kötött olyan fontosabb szerződéseknek, amelyek alapján a Kibocsátót - a Kibocsátó véleménye szerint a Részvények értékelése szempontjából jelentőséggel bíró - kötelezettség terheli, illetve jogosultság illeti meg.
A Kibocsátó megítélése szerint ilyenek az alábbi, állami támogatásokra vonatkozó szerződések:
● a Pénzügyminisztérium mint támogató által 2017. november 13. napján meghozott támogatási döntés alapján a Kibocsátóval mint kedvezményezettel megkötött GINOP- 1.2.1-16-2017-00430 sz. támogatási szerződés kapacitásbővítő eszközbeszerzés tárgyban (a továbbiakban: Támogatás 1),
● a Külgazdasági és Külügyminisztérium mint támogató és a Kibocsátó mint kedvezményezett között 2020. június 17. napján kelt VNT2020-1-0422 sz. támogatói okirat alapján Covid-19 kapcsán versenyképesség-növelő támogatás tárgyában (a továbbiakban: Támogatás 2),
● a Pénzügyminisztérium mint támogató által a 2016. december 7. napján meghirdetett
„Vállalati komplex infokommunikációs és mobilfejlesztések, felhőalapú online üzleti szolgáltatások terjesztésének támogatása” című felhívás alapján a Kibocsátó mint kedvezményezett részére nyújtott támogatás (a továbbiakban: Támogatás 3),
● az Innovációs és Technológiai Minisztérium mint támogató által 2020. július 6. napján meghozott támogatói döntés alapján a Kibocsátó mint kedvezményezett javára megítélt támogatás „Megfizethető elektromos gépjármű beszerzésének támogatása” tárgyában (a továbbiakban: Támogatás 4),
● a Pénzügyminisztérium mint támogató által 2021. október 21-én meghozott támogatói döntés alapján kibocsátott GINOP_PLUSZ-1.2.1-21-2021-01466 sz. támogatói okirat alapján a Kibocsátó mint kedvezményezett javára megítélt, „Fémipari technológia telepítése” tárgyú támogatás (a továbbiakban: Támogatás 5).
13.1 Támogatás 1
A támogatási szerződés alapján a Kibocsátó a GINOP keretén belül kapacitásbővítő eszközbeszerzéshez részesült 49.696.687,- Ft összegű vissza nem térítendő támogatásban. A projekt keretében a Kibocsátó vállalta, hogy a projektet a Nádudvaron és Püspökladányban található saját tulajdonú gyártó és tároló kapacitások és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló (irodai) ingatlanokon valósítja meg, és azt – ha a projekt esetében releváns – a fenntartási időszak alatt ugyanezen a helyen fenntartja, illetve üzemelteti. A projekt keretében Kibocsátó vállalta továbbá, hogy a 2020. és 2021. évben minimum 750.058.050,- Ft árbevételt termel és minimum 85 főt foglalkoztat. A fenntartási időszak 3 év.
A projekt összköltsége 99.393.374,- Ft, a támogatás intenzitása 50%.
A projekt keretében a projekt fizikai befejezésének napjáig felmerült költségek számolhatók el. Az ezen időpontot követően keletkezett költségekre támogatás nem folyósítható.
13.2 Támogatás 2
A támogatási szerződés alapján a Kibocsátó a koronavírus-járvány következtében szükségessé vált versenyképesség-növelő támogatásról szóló 7/2020. (IV. 16.) KKM rendelet alapján 282.408.000,- Ft összegű vissza nem térítendő beruházási támogatásra jogosult. A támogatási szerződésben a Kibocsátó vállalta, hogy a pályázat benyújtását megelőző 12 hónap átlagos állományi létszámát, azaz 91 főt, mint bázislétszámot a pályázatában megjelölt 576.282.000,- Ft értékű beruházás befejezéséig, de legalább 2020. december 31. napjáig fenntartja.
Az átlagos állományi létszám tartalmára és annak számítási módjára az “Útmutató a munkaügyi-statisztikai adatszolgáltatáshoz” című KSH által kiadott iránymutatásban leírtak irányadók.
A Kibocsátó vállalta, hogy beruházását legkésőbb 2021. június 30. napjáig megvalósítja. A támogatás intenzitása 49,0051745%.
A támogatás terhére a beruházás megkezdését követően felmerült, a beruházás megvalósításához szükséges tárgyi eszközök és immateriális javak beszerzésének költségei számolhatók el.
13.3 Támogatás 3
A támogatási okirat alapján a Kibocsátó a „Vállalatirányítás fejlesztése a POLYDUCT Zrt.-nél” című, a támogatási kérelme alapján 15.995.753,- Ft összegű vissza nem térítendő támogatásra volt jogosult a Nádudvaron és Püspökladányban található saját tulajdonú gyártó és tároló kapacitásain és az azokhoz kapcsolódó kiszolgáló (irodai) ingatlanjain megvalósítandó projektjéhez. A fenntartási időszak 3 év.
A támogatás intenzitása: 40%
13.4 Támogatás 4
A támogatási okirat alapján a Kibocsátó 10.000.000,- Ft összegű vissza nem térítendő támogatásra jogosult. A támogatás tárgya az új, a pályázat benyújtását megelőzően forgalomba még nem helyezett, vagy a márkakereskedő, illetve az importőr által tesztautóként/demóautóként saját tulajdonban forgalomba helyezett, tisztán elektromos személygépkocsik, és/vagy elektromos robogók, és/vagy legfeljebb 4,25 tonna megengedett legnagyobb össztömegű tisztán elektromos tehergépkocsik vételárának finanszírozása vissza nem térítendő támogatás formájában.
A támogatás forrása a Zöldgazdaság Finanszírozási Rendszer (ÁHT azonosító: 338306) fejezeti kezelésű előirányzat.
A támogatás intenzitása: 26,3%.
A projekt keretében a Kibocsátó a beszerzett tárgyi eszközökre 3 éves üzembentartási kötelezettséget vállalt.
13.5 Támogatás 5
Az alapul szolgáló támogatási okirat alapján a Kibocsátó 314.211.713,- Ft összegű feltételesen vissza nem térítendő támogatásra jogosult. A támogatás tárgya a Kibocsátó püspökladányi beruházáshoz kapcsolódó [gyártó gépek] beszerzése.
A projekt fizikai befejezésének tervezett napja 2022. szeptember 30. A fenntartási időszak 3 év.
A támogatás intenzitása: 70 %.
14. Információ a kibocsátásról
A kibocsátás célja és a bejövő források felhasználása.
A Kibocsátó meglévő zárt körben kibocsátott részvényeit kívánja a BÉT Xtend piacára bevezetni.
A Kibocsátó 2021.10.15-i közgyűlése egyhangúlag elfogadta a Kibocsátó nyilvános részvénytársasággá alakulásáról szóló döntést. A közgyűlési döntés értelmében a társasági forma váltás azon a napon lép hatályba, amikor a Részvények a BÉT Xtend multilaterális kereskedési rendszerbe bevezetésre kerülnek, azaz felvételre kerülnek az Xtend által vezetett értékpapírlistára.
A BÉT Xtend-re történő bevezetés elsődleges oka, hogy az Xtend piacon való megjelenés számos előnyt kínál egy, a Kibocsátóhoz hasonló profilú, méretű és növekedési szakaszban lévő társaság számára. Ilyen természetes előnyök az ismertség növelése, a finanszírozói és beszállítói bizalom növelése, transzparencia, illetve a részvények értékesíthetősége. A Kibocsátó menedzsmentje az Xtend piaci bevezetéstől nem egyetlen nevesített stratégiai cél támogatását várja, sokkal inkább a tőzsdei jelenlét nyomán várhatóan jelentkező lehetőségek általános kiszélesedését, melyek megteremtik a nagyvállalati működés kereteit és támogatják a Kibocsátó középtávú növekedési és finanszírozási elképzeléseit. Fontos szempont továbbá, hogy a részvényeknek az Xtend-en történő megjelenése kedvező és transzparens exit lehetőséget biztosít a jelenlegi kistulajdonosok számára.
14.1 Technikai bevezetés
A Kibocsátó tulajdonosai a tőzsdei megjelenéssel egyidejűleg nem tervezik meglévő vagy újonnan kibocsátott részvények értékesítését új befektetők részére. A tulajdonosok ugyanakkor nem zárkóznak el attól, hogy a bevezetést követően értékesítsék a meglévő részvényeik egy kisebb hányadát.
14.1.1 Tőkebevonási lehetőségek
A Kibocsátó növekedési tervei megvalósításához középtávon elképzelhetőnek tart olyan szakmai és pénzügyi szereplőkkel való megállapodást, akik befektetőként vennének részt a Kibocsátó növekedésében. Ez történhet zártkörű vagy nyilvános kibocsátás útján is. Egy potenciális befektető számára is vonzóbb célpont egy nyilvánosan működő
részvénytársaságban részesedést szerezni, a transzparencia, a hatékony tranzakciós- és működési menedzsment és nem utolsó sorban az exit lehetőségek miatt.
14.1.2 Exit lehetőségek
Az exit lehetőségek nem szerepelnek a Kibocsátó nagytulajdonosainak prioritásai között, azonban a jelenlegi 25 kisrészvényes számára ez vonzó alternatíva lehet a tőzsdei bevezetést követően. Utóbbi magánszemélyek számára, akik jellemzően az alapításkor szereztek részesedést a Kibocsátóban, a tőzsdei jelenlét lehetőséget biztosít arra, hogy piaci árazás mellett egy teljesen transzparens tranzakció keretében értékesítsék részvényeiket.
14.1.3 Piaci értékítélet
A tőzsdei megjelenéssel szemben támasztott kifejezett várakozása a Xxxxxxxxxxxxxxx, hogy a részvények piaci beárazódása indikációt adjon a tulajdonosi értékre vonatkozóan.
14.1.4 Válallati imázs, piaci jelenlét és publicitás erősítése
A tőzsdei megjelenés eredményeként a Kibocsátó általános ismertségének növekedésére számít. A piaci szereplők a tőzsdei jelenlét, illetve az azzal összefüggő kötelezettségek okán kedvezőbben ítélik meg a nyilvánosan működő részvénytársaságokkal történő együttműködést. A „presztízs értékű” nyrt. társasági forma mind a hazai, mind a külföldi piaci szereplőkkel történő együttműködés során javára válhat a Kibocsátónak és támogathatja a piacszerzést, növekedést.
15. Információ az értékesítő részvényesekről
Bővebb információ a Kibocsátó részvényeseiről jelen dokumentum 7.1 pontjában található. A Kibocsátónak nincsen tudomása arról, hogy a Részvények Xtend piacra történő technikai bevezetését követően a Kibocsátó részvényesei részvényeik értékesítését terveznék.
16. A kibocsátás összege és költsége
Az Xtend piacra egy technikai bevezetés keretében a Kibocsátó korábban zártkörűen kibocsátott részvényei kerülnek bevezetésre. Az alaptőke összes névértéke 102.540.000,- Ft, azaz egyszázkettőmillió-ötszáznegyvenezer forint, amely 102.540 db, azaz tízezer-kettő százötvennégy darab, egyenként 1.000,- Ft, azaz ezer forint névértékű, „A” sorozatú, névre szóló törzsrészvényből áll.
Az Xtend piacra történő bevezetés támogatás érdekében a Kibocsátó igénybe veszi a BÉT tőzsdei felkészülést támogató mentor programját (azonosító: GINOP-1.1.7-17-BÉT-2-003), melynek köszönhetően a kibocsátás teljes 45 millió Ft-os költségvetésének felét, 22,5 millió Ft-ot a mentorprogramhoz kapcsolódóan elnyert 50 %-os intenzitású, vissza nem térítendő támogatásból finanszírozza, a fennmaradó 22,5 millió Ft-ot a Kibocsátó önerőről bocsátja rendelkezésre.
17. Árfolyamstabilizációs mechanizmusok
A Részvények Xtendre történő regisztrációját követően a Részvényekkel történő nyilvános kereskedés során sem az “Európai Parlament és a Tanács 596/2014/EU rendelete (2014. április 16.) a piaci visszaélésekről (piaci visszaélésekről szóló rendelet), valamint a 2003/6/EK európai parlamenti és tanácsi irányelv és a 2003/124/EK, a 2003/125/EK és a 2004/72/EK
bizottsági irányelv hatályon kívül helyezéséről EGT-vonatkozású szöveg” értelmében, sem a Kibocsátó által ismert, Magyarországon hatályban lévő szabályozás értelmében nem fog sor kerülni a Részvények árfolyamának szervezett stabilizálására.
18. Egyéb, kulcsfontosságúnak ítélt információk
Köztartozásmentes adózó
A Kibocsátó a NAV nyilvántartása szerint köztartozásmentes adózónak, illetve megbízható adózónak minősül, továbbá nem foglalkoztat be nem jelentett munkavállalót.
A megbízható adózói státusz következtében a Kibocsátónál a NAV által végzett ellenőrzés időtartama nem haladhatja meg a 180 napot, a Kibocsátóval szemben csökkentett mulasztási- és adóbírság érvényesíthető, továbbá a Kibocsátó csökkentett ÁFA kiutalási határidőt élvez.
19. Megtekinthető dokumentumok
Kibocsátó tájékoztatja a potenciális befektetőket, hogy a Kibocsátó székhelyén előzetes egyeztetés alapján munkaidőben, hétköznap 9 és 15 óra között, illetve honlapján (xxx.xxxxxxxx.xx) a Kibocsátó következő dokumentumai, illetőleg az azokról készített másolatok megtekinthetők:
● a Kibocsátó létesítő okirata,
● a Kibocsátóra és konszolidációba bevont leányvállalataira vonatkozó korábbi pénzügyi információ a jelen Információs Dokumentumban ismertetett beszámolókra kiterjedően.