Contract

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletének FK-II/B-8641/2011. számú, fogyasztóvédelmi bírság kiszabását tartalmazó határozata a Generali-Providencia Biztosító Zrt. számára

A Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete (székhelye: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxx. 39., továbbiakban: Felügyelet) által … (lakhelye: … továbbiakban: Ügyfél) kérelme alapján a Generali-Providencia Biztosító Zrt.-nél (székhelye: 1066 Budapest, Teréz krt. 42-44., továbbiakban: Biztosító) lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás megállapításai alapján Xx.

Xxxxx Xxxxxx, a Felügyelet Elnökének felhatalmazása alapján az alábbi

h a t á r o z a t o t

hozom:

I. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló jogszabály kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítési kötelezettségének megsértése miatt — lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárást intézkedés alkalmazása nélkül zárja le.

II. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály szerződések díjmódosításával kapcsolatos értesítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezése megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

II./A A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály szerződések díjmódosításával kapcsolatos értesítési kötelezettségre vonatkozó rendelkezése megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

III. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettségére vonatkozó rendelkezése megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

III/A. A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály díjfizetésre vonatkozó felszólítási kötelezettségére vonatkozó rendelkezése megsértése a Felügyelet a Biztosítóval szemben 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

IV. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

IV/A. A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 100.000 Ft, azaz százezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

V. A Felügyelet a Biztosítóval szemben — a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelésre vonatkozó rendelkezése megsértése miatt — a határozat kézhezvételének napjával megtiltja a jogsértő magatartás további folytatását.

V/A. A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelésre vonatkozó rendelkezése megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben 50.000 Ft, azaz ötvenezer forint fogyasztóvédelmi bírságot szab ki.

A kiszabott fogyasztóvédelmi bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 22 munkanapon belül kell a Felügyeletnek a Magyar Államkincstárnál vezetett 10032000- 00283834-30000003 számú számlájára - "fogyasztóvédelmi bírság" megjelöléssel, valamint a határozat számának feltüntetésével - befizetni. A fogyasztóvédelmi bírság önkéntes befizetésének elmaradása esetén a közigazgatási végrehajtás szabályai kerülnek alkalmazásra. A fogyasztóvédelmi bírság befizetésére meghatározott határidő elmulasztása esetén, a be nem fizetett bírságösszeg után késedelmi pótlék felszámolására kerül sor, melynek mértéke minden naptári nap után a felszámítás időpontjában érvényes jegybanki alapkamat kétszeresének 365- öd része. A késedelmesen megfizetett késedelmi pótlék után nem számítható fel késedelmi pótlék.

A késedelmi pótlékot a Felügyelet hivatkozott számú számlájára kell befizetni, a határozat számának feltüntetésével, „késedelmi pótlék” megjelöléssel. Ha a kötelezett a bírságfizetési kötelezettségének határidőben nem tesz eleget, a fizetési kötelezettség haladéktalanul végrehajtásra kerül.

A Felügyelet eljárása során eljárási költség nem merült fel.

A határozat ellen közigazgatási eljárás keretében fellebbezésnek nincs helye. Az ügyfél, illetve a kifejezetten rá vonatkozó rendelkezés tekintetében az eljárás egyéb résztvevője a határozat felülvizsgálatát a közléstől számított 30 napon belül jogszabálysértésre hivatkozással a Fővárosi Bíróságtól keresettel kérheti. A keresetlevelet – a Fővárosi Bíróságnak címezve – a Felügyeletnél kell 3 példányban benyújtani. A keresetlevél benyújtásának a határozat végrehajtására nincs halasztó hatálya. A jogorvoslati eljárás illetékköteles.

I n d o k o l á s

Az Ügyfél 2010. szeptember 3-án érkeztetett, a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyeletéről szóló 2007. évi CXXXV. törvény (továbbiakban: Psztv.) 48/A. §-ában meghatározott fogyasztóvédelmi eljárás lefolytatására irányuló kérelemmel kereste meg a Felügyeletet, melyben a Biztosító eljárását kifogásolta az alábbiak szerint:

Ügyfél beadványában előadta, hogy 2010. január 1-jei hatállyal a … forgalmi rendszámú gépjármű vonatkozásában kötelező felelősségbiztosítási szerződést kötött a Biztosítóval, melynek első negyedévre vonatkozó, … Ft díját, 2010. január 10-én megfizette.

1. Ügyfél beadványa szerint a Biztosító 2010. január 14-én értesítette arról, hogy a 2009. november 6-ai káreseménye miatt 2009. december 11-én … Ft kifizetésére került sor, és javasolja, ezen összeg megfizetését a bonus besorolás megtartása érdekében. Ügyfél ekkor felhívta a Biztosító ügyfélszolgálatát és a befizetéshez szükséges készpénz átutalási megbízás (a továbbiakban: csekk) megküldését kérte, azonban arról kapott tájékoztatást, hogy a befizetést a legközelebbi ügyfélszolgálati irodában tegye meg.

2. Ügyfél nyilatkozata szerint 2010. április 15-én kézhez vette a második negyedévre vonatkozó emelt összegű biztosítási díjról szóló csekket, amely alapján … Ft-ot fizetett meg 2010. május 10-én.

3. Ügyfél beadványa szerint a Biztosító 2010. május 12-én kelt levelében arról tájékoztatta, hogy szerződése díjnemfizetés miatt 2010. január 23-ával megszűnt.

4. Ügyfél ezt követően 2010. május 21-én elektronikus úton kereste meg a Biztosító munkatársát, azonban erre a megkeresésére választ nem kapott. Ügyfél beadványában előadta továbbá, hogy 2010. június 7-én a Biztosító részére panaszbeadványt küldött, amelyre 2010. június 30-án kapott választ. Ügyfél nyilatkozata szerint a Biztosító válaszából értesült arról, hogy szerződését … besorolásba sorolták át és így az éves díja … Ft-ra változott, tekintettel arra, hogy a 2009. november 6-ai káreseményt nem jelentette be az ajánlat kitöltése során. Ügyfél beadványában előadta, hogy a Biztosítót tájékoztatta arról is, hogy a biztosító díj módosítása miatt a Biztosító által küldött módosított kötvényt és a biztosítási díj befizetéséhez szükséges csekket nem kapta meg. Ügyfél a 2010. augusztus 1-jei levelében a szerződése reaktiválását kezdeményezte a Biztosítónál. A Biztosító 2010. augusztus 24-én kelt levélben arról értesítette, hogy szerződést újra érvénybe helyezi a módosítást követő … Ft összegű éves díjfizetés mellett, és kérte, hogy az Ügyfél a 2010. január 23. és 2010. október 1. közötti időszakra vonatkozó … Ft biztosítási díjat 2010. augusztus 31-éig fizesse be. Ügyfél 2010. szeptember 1-jén kelt levelében arról tájékoztatta a Biztosítót, hogy a 2010. augusztus 24-én kelt levélben foglaltakat nem tartja elfogadhatónak. Ügyfél beadványában kifogásolta a Biztosító eljárását.

A Psztv. 48/A. § alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében ellenőrzi a Psztv.

4. §-ában meghatározott szervezet vagy személy (a továbbiakban: szolgáltató) 4. §-ban meghatározott tevékenységével összefüggésben nyújtott szolgáltatás igénybe vevőivel szemben tanúsítandó magatartására vonatkozó kötelezettséget megállapító, a Psztv. 4. §-ban felsorolt törvényekben vagy az azok végrehajtására kiadott jogszabályban, a gazdasági reklámtevékenység alapvető feltételeiről és egyes korlátairól szóló törvényben, az elektronikus kereskedelmi szolgáltatások, valamint az információs társadalommal összefüggő szolgáltatások egyes kérdéseiről szóló törvényben, a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló törvényben előírt rendelkezések betartását.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás keretében az alábbi tényállást állapította meg:

I. Az Ügyfél 2009. december 31-én tett ajánlatot a … forgalmi rendszámú gépjármű kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének megkötésére.

A Biztosító – 2010. január 14-én kelt Ügyfélnek címzett – nyilatkozata szerint az Ügyfél a megfigyelési időszakban a gépjárművel kárt okozott, amely miatt kárkifizetésre került sor 2009. december 11-én.

A Biztosító a 2010. január 14-én kelt levele megküldésével tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy a kárkifizetés a szerződés bonus besorolását rontja, azonban ennek elkerülése érdekében lehetősége van arra, hogy a kártérítési összeget 6 héten belül visszafizesse.

A kártérítési összeg kifizetésekor hatályos a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról rendelkező 190/2004.(VI.8.) Korm. Rendelet (továbbiakban: Korm. rendelet) 9. xxxxxx szerint „Az üzemben tartó jogosult arra, hogy a biztosítónak a teljes kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítését követő hat héten belül a teljes kárösszeget a biztosítónak megfizesse, és így a bonus-malus osztályba sorolását ne rontsa. Kármegosztás esetén az adott szerződés alapján történt kárkifizetést kell figyelembe venni.”

A Felügyelet a rendelkezésére álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító a Korm. rendelet 3. számú mellékletében foglalt tájékoztatási kötelezettségének eleget tett, és az Ügyfél e tájékoztató levél kézhezvételét elismerte, mindezekre tekintettel a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító a Korm. rendeletben foglaltak szerint megfelelő módon járt el az Ügyfél tájékoztatása során.

Tekintettel arra, hogy a Felügyelet az általa lefolytatott fogyasztóvédelmi eljárás során fogyasztóvédelmi jogszabálysértést nem tárt fel a határozat rendelkező részének I. pontjában foglaltak szerint határozott, és a gépjármű üzemben tartójának kötelező felelősségbiztosításáról szóló jogszabály kárkifizetés összegéről szóló írásbeli értesítési kötelezettsége tekintetében az eljárás felügyeleti intézkedés alkalmazása nélkül való lezárása mellett döntött.

II. A Biztosító a 2010. január 4-én kelt levelében arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a szerződést az ajánlaton megadott bonus besorolással vette nyilvántartásba, ugyanakkor felhívta a figyelmét arra, hogy amennyiben a kártörténeti igazolás alapján az Ügyfél által nyilatkozott adattól eltérés mutatkozik, úgy az igazolás kézhezvételét követően az igazolás adattartalmának megfelelően módosítja a szerződést.

A Biztosító nyilatkozata szerint az ajánlati dokumentumon az Ügyfél úgy nyilatkozott, hogy 2010-es évre a bonus fokozat …, és az ajánlat 2. oldalán „az előző szerződések hatálya alatt okozott károk száma” rovatba … db került feltüntetésre, mely alapján a szerződésen … kármentességi kedvezmény került alkalmazásara.

A Biztosító 2011. február 4-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél a kármentesség körében valótlan adatot közölt, amelynek következtében nem jogosult a …% os kármentességi kedvezményre. A Biztosító a biztosítási ajánlat részét képező „Tudnivalók” rovatban felhívta az Ügyfél figyelmét arra, hogy „ A 2010. január 1. vagy azt követő kockázatviselési kezdetű szerződések esetén 50%-os pótdíjat kell alkalmazni, amennyiben a biztosított gépjármű a bonus-malus rendszer hatálya alá tartozó jármű, és a benyújtott kártörténeti igazoláson 2005. január 1. és az új ajánlat kitöltésének dátuma közötti időszakban egy vagy több kár van feltüntetve.”

A Biztosító 2011. március 23-án kelt nyilatkozata szerint amennyiben az Ügyfél „önkéntes regressz” keretében megfizeti a kártérítési összeget, azt ugyanúgy károkozásnak tekinti, mint azt az esetet, amikor az Ügyfél nem téríti meg a kárt. A Biztosító e nyilatkozatában rögzítette, hogy a tarifához kötött díj-meghatározási kötelezettségre tekintettel, hasonló tényállású esetekben nem alkalmazható kármentességi kedvezmény, az önkéntes visszafizetés ténye, csak a bonus-malus osztályba sorolás tekintetében értékelhető.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 6.§ (6) bekezdésében foglaltak szerint „A biztosító a (4) bekezdésben meghatározott esetben az ajánlatot annak átadásától számított 15 napon belül a díjtarifától és a biztosítási feltételektől való eltérésre történő hivatkozással, illetve az 5. § (4) bekezdésében meghatározott indokok alapján elutasíthatja, vagy igazolható módon elküldött javaslatot tehet az ajánlat díjtarifának és a biztosítási feltételeknek megfelelő módosítására. Ha az ajánlat módosítására tett javaslatot a szerződő a kézhezvételtől számított 15 napon belül nem kifogásolja, a szerződés az (5) bekezdésben meghatározott időpontban a módosított ajánlat szerint létrejön.”

A Biztosító 2010. október 14-én kelt nyilatkozata szerint az Ügyfél – előzetes szóbeli szándéknyilatkozata ellenére – nem térítette meg a Biztosító által kifizetett kártérítési összeget, ezért a módosított kötvényt …-én állította ki.

A Biztosító 2011. február 4-én kelt nyilatkozata szerint az általa lefolytatott vizsgálat eredményeként megállapítást nyert, hogy egyedi manuális állománykezelési hiba miatt a …- én kelt módosított kötvény nem került igazolható módon kiküldésre az Ügyfél részére,

továbbá rendszere azt sem tudta igazolni, hogy a kötvényt kinyomtatta, csak annyit tudott megállapítani, hogy a módosított kötvény archiválásra került a rendszerében.

A Felügyelet a rendelkezésére bocsátott dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító nem tudta igazolni, hogy az ajánlattól eltérően kiállított kötvényt az Ügyfél részére igazolható módon megküldte, a Biztosító ezzel megsértette a Gfbt. 6. § (6) bekezdését.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Felügyelet a határozat rendelkező része II. pontjában kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály díjmódosításával kapcsolatos értesítési kötelezettsége megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjmódosításával kapcsolatos értesítési kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály díjmódosításával kapcsolatos értesítési kötelezettsége megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben a határozat rendelkező részének II/A. pontjában 50. 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

A bírság összegének megállapításánál a Felügyelet figyelembe vette, hogy a Biztosító egyedi manuális hibára vezetette vissza mulasztásának okát illetve a díj módosítás miatt kiküldendő új a módosított kötvény kiküldésével kapcsolatos tájékoztatásainak ellentmondásosságát.

III. A Biztosító – 2010. június 30-án kelt az Ügyfélnek címzett nyilatkozatában – rögzítette továbbá, hogy a díj módosítása miatti díjkülönbözetről 2010. március 8-án díjbekérőt küldött az Ügyfél részére, amelyben az első negyedévre vonatkozó … Ft biztosítási díjkülönbözet … napon belüli megfizetését kérte. A Biztosító 2010. június 30-án kelt nyilatkozata szerint, tekintettel arra, hogy az elmaradt díj – első negyedévre vonatkozó … Ft biztosítási díjkülönbözet – megfizetése 2010. április 1-jéig nem történt meg 2010. április 15-én kelt levelében az Ügyfélnek … Ft díjfizetésre vonatkozó felszólító levelet küldött.

A Gfbt. 21. § (4) bekezdése úgy rendelkezik, hogy: „ha az esedékes biztosítási díjat nem fizetik meg, a biztosító a díj esedékességétől számított harmincadik nap elteltéig - a következményekre történő figyelmeztetés mellett - a szerződő félnek a díj esedékességétől számított hatvannapos póthatáridővel, igazolható módon a teljesítésre vonatkozó felszólítást küld. A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A Biztosító 2011. február 8-án csatolta a díjfelszólító levél feladásának igazolására a postaküldemények feladójegyzéke megnevezésű dokumentumot. A postaküldemények feladójegyzékének másolata igazolta … db levél a Biztosító által 2010. április 20-án postázás céljából történt átadását. A Biztosító által csatolt postaküldemények feladójegyzékének másolatából azonban a Felügyelet által nem volt egyértelműen megállapítható, hogy az Ügyfélnek címzett 2010. április 15-én kelt díjfelszólító levél 2010. április 21-én az Ügyfélnek valóban feladásra került.

A Gfbt. fent hivatkozott jogszabályhelye értelmében a Biztosítónak igazolható módon kell a díjelmaradásról szóló értesítést az Ügyfél részére megküldenie. A Felügyelet álláspontja szerint a küldemény elküldése akkor „igazolható,” ha a küldemény címzetthez való eljuttatásában közreműködő – a biztosítón kívül álló személynek minősülő – szolgáltató (pl.: futárszolgálat, Magyar Posta Zrt., az információs társadalommal összefüggő szolgáltatást nyújtó személy) – a küldemény felvételét/elküldését igazolja, vagy ha az elküldési módból fakadóan a biztosító visszajelzést kap a küldemény címzetthez való megérkezésről (email- visszaigazolás, fax „OK jelzés,” postai könyvelt küldemények). Ez utóbbi esetben – bár a küldemény megérkezésének igazolhatósága nem követelmény – a megérkezés értelemszerűen igazolja az elküldés tényét is.

A fentiek alapján a Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban rendelkezésére bocsátott dokumentumokból megállapította, hogy a Biztosító nem tudta igazolni, hogy a felszólító levelet az Ügyfél részére igazolható módon megküldte, így a Biztosító megsértette a Gfbt. 21.

§ (4) bekezdését.

A Felügyelet a 2010. április 21-én megküldött díjfizetésre történő felszólító levél kapcsán megállapította, továbbá azt is, hogy annak postázás céljából történő átadására késedelmesen – az első negyedéves díj esedékességétől számított harminc napon túl – került sor. A Felügyelet ennek alapján megállapította, hogy a Biztosító magatartásával megsértette a Gfbt. 21. § (4) bekezdésében foglalt ügyfél tájékoztatási kötelezettsége határidejére vonatkozó rendelkezését is.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló 2009. évi LXII. törvény 21. § (5) bekezdése szerint „a biztosító köteles a szerződés megszűnéséről 15 napon belül az üzemben tartónak igazolható módon értesítést küldeni, amennyiben a szerződés megszűnése díjnemfizetés miatt következett be.”

A Biztosító nyilatkozata valamint a rendelkezésére álló dokumentumok alapján a Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. május 12-én kelt levelében az Ügyfelet tájékoztatta a szerződés díjnemfizetéssel történt megszűnéséről. A Biztosító által csatolt a postaküldemények feladójegyzékének másolata alapján a törlésről szóló értesítő levelet 2010. május 19-én postázta az Ügyfél részére, valamint annak kézhezvételét az Ügyfél beadványában elismerte, így annak a Biztosító által történt megküldését a Felügyelet igazoltnak tekinti.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Felügyelet a határozat rendelkező része III. pontjában kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály díjfelszólítással kapcsolatos értesítési kötelezettségének megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződések díjfelszólítással kapcsolatos értesítési kötelezettségének a jogszabályban foglaltaknak megfelelően tegyen eleget a továbbiakban.

A kötelező gépjármű felelősségbiztosításról szóló jogszabály díjfelszólítással kapcsolatos értesítési kötelezettségének megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben a határozat rendelkező részének III/A. pontjában 50. 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

A Felügyelet a jogsértés súlyát illetően figyelembe vette, hogy a Biztosítók díjtartozás fennállásról való értesítése nélkülözhetetlen ahhoz, hogy az Ügyfél tudomással bírjon arról, hogy a jogszabályi rendelkezésekből fakadó kötelező biztosítása kapcsán a befizetés elmaradása milyen kockázatot hordoz magában.

IV. A Biztosító a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűnése ellenére a 2010. második negyedéves biztosítási díj teljesítéséhez 2010. március 9-én kiállított második negyedévre vonatkozó díjbekérő levelében ismét felhívta az Ügyfelet az elmaradt díj – … Ft - valamint a második negyedévi díj – … Ft – megfizetésére, 2010. április 1-jei fizetési határidő megjelölésével.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban megállapította, hogy a Biztosító fenti magatartásával megvalósította a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat tilalmáról szóló 2008. évi XLVII. törvény (a továbbiakban: Fttv.) alábbi rendelkezéseiben foglalt tényállásokat.

Az Fttv. 3. § (1) bekezdése szerint „Tilos a tisztességtelen kereskedelmi gyakorlat.”

Az Fttv. 3. § (2) bekezdés szerint „(2) Tisztességtelen az a kereskedelmi gyakorlat,

a) amelynek alkalmazása során a kereskedelmi gyakorlat megvalósítója nem az ésszerűen elvárható szintű szakismerettel, illetve nem a jóhiszeműség és tisztesség alapelvének megfelelően elvárható gondossággal jár el (a továbbiakban: szakmai gondosság követelménye), és

b) amely érzékelhetően rontja azon fogyasztó lehetőségét az áruval kapcsolatos, a szükséges információk birtokában meghozott tájékozott döntésre, akivel kapcsolatban alkalmazzák, illetve akihez eljut, vagy aki a címzettje, és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg (a továbbiakban: a fogyasztói magatartás torzítása), vagy erre alkalmas.

Az Fttv. 3.§ (3) bekezdés szerint „ A (2) bekezdés értelmében tisztességtelen különösen az a kereskedelmi gyakorlat, amely megtévesztő (6. § és 7. §) vagy agresszív (8. §).”

Az Fttv. 7.§ (1) bekezdése szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely

a) - figyelembe véve valamennyi tényszerű körülményt, továbbá a kommunikáció eszközének korlátait - az adott helyzetben a fogyasztó tájékozott ügyleti döntéséhez szükséges és ezért jelentős információt elhallgat, elrejt, vagy azt homályos, érthetetlen, félreérthető vagy időszerűtlen módon bocsátja rendelkezésre, vagy nem nevezi meg az adott kereskedelmi gyakorlat kereskedelmi célját, amennyiben az a körülményekből nem derül ki, és

b) ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas (a továbbiakban: megtévesztő mulasztás).”

A Biztosító által a szerződés valós állapotára vonatkozó tájékoztatás elmulasztása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül.

A Felügyelet a rendelkezésre álló dokumentumok alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy

• a 2010. március 8-án kelt levelében küldte meg az Ügyfél részére a 2010. január 1 - 2010. április 1-ig terjedő időszakra vonatkozó … Ft-ról szóló csekket, melynek megfizetését a levél kézhezvételét követő … napon belül kérte,

• a 2010. március 9-én kelt levelében a 2010. második negyedéves díj megfizetésére szólította fel az Ügyfelet, amelyen az Ügyfél … Ft összegű tartozását is feltüntette,

• a 2010. április 15-én kelt levelében az Ügyfelet … Ft díjfizetésre történő felszólítást küldött,

• a 2010. május 12-én kelt levelében tájékoztatta az Ügyfelet arról, hogy biztosítási szerződése díjnemfizetés jogcímmel megszűnt,

• az Ügyfél által 2010. május 10-én befizetett … Ft összegű díjat csak 2010. augusztus közepén utalta vissza részére

az Ügyfelet abban a téves feltevésben tartotta, hogy szerződése élő állapotú.

A Felügyelet megállapítása szerint az Ügyfél biztosítási szerződése – a jogszabály erejénél fogva – már 2010. első negyedévében megszűnt díjnemfizetéssel.

A Felügyelet fentiek alapján megállapította továbbá, hogy a Biztosító az Ügyfelet tévedésben tartotta szerződés díjelőírását illetően is.

Az Fttv. 2. § h) pontja szerint az ügyleti döntés: a fogyasztó arra vonatkozó döntése, hogy kössön-e, illetve hogyan és milyen feltételek mellett kössön szerződést, továbbá hogy gyakorolja-e valamely jogát az áruval kapcsolatban.

A Felügyelet megállapította továbbá, hogy az Ügyfél megfelel az Fttv. 2. § a) pontjának, ugyanis önálló foglalkozásán és gazdasági tevékenységén kívül eső célok érdekében eljáró természetes személyként kötött kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződést a Biztosítóval.

A Biztosító által a szerződés valós állapotára vonatkozó tájékoztatás elmulasztásának megvalósítása az Ügyfél ügyleti döntését, azaz az Fttv. hatálya alá tartozó fogyasztói magatartást befolyásoló információnak minősül. Az idézett rendelkezés alapján az, hogy az Ügyfél biztosítási szerződése milyen státuszú, azaz, hogy a kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződése érvényes-e, valamint díjrendezett-e az Fttv. 2. § h) pontja alapján az Fttv. szerinti ügyleti döntés megtételéhez vezethet.

A Biztosító az Ügyfelet tévedésben tartotta kötelező gépjármű felelősségbiztosítási szerződésének élő állapotát illetően, mivel a jogszabály erejénél fogva 2010 első negyedévében (2010. március 2-án) megszűnt szerződés alapján az Ügyfelet két alkalommal is (2010. március 8-án, és 2010. március 9-én kelt leveleiben) is a biztosítási díj megfizetésre hívta fel, így az Ügyfelet korlátozta a tájékozott ügyleti döntés meghozatalában. Tekintettel arra, hogy a Biztosító tájékoztatási kötelezettségének nem vagy csak jelentős késedelemmel tett eleget, az Ügyfelet megtévesztette és nem tette számára lehetővé, hogy a kockázat mérséklése érdekében intézkedéseket tegyen. Nyilvánvaló, hogy amennyiben a Biztosító a díjmódosulással és a szerződés törlésével kapcsolatos értesítési kötelezettségének határidőben eleget tesz, akkor a fogyasztó a valós információkról kap tájékoztatást. Ügyleti döntése meghozatalában ez alapvetően befolyásolta volna, hiszen az Ügyfél szembesülhetett volna azzal, hogy a gépjármű felelősségbiztosítás szerződését a Biztosító nem az ajánlati díjon rögzítette, így már korábban intézkedhetett volna arról, hogy a szerződésére díjfizetést teljesítsen, illetőleg a díjnemfizetéssel megszűnt szerződését mielőbb újra kösse.

A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést, azaz az Ügyfél szerződése fennállásának megtévesztő jellegét fenn is tartotta azzal, hogy elmulasztotta az Ügyfelet a szerződés valós díjáról tájékoztatni, ezt követően pedig az Ügyfelet 2010. március 8-án kelt és 2010. március 9-én kelt levelében – a szerződés a jogszabály erejénél fogva történt megszűnését követően – díj megfizetésére szólította fel, valamint ennek következtében a szerződés megszűnésére vonatkozó értesítési kötelezettségét késedelmesen teljesítette, továbbá az Ügyfél által 2010. május 10-én befizetett … Ft díjat csak 2010. augusztus közepén utalta vissza részére.

A Felügyelet megállapította, hogy a Biztosító 2010. május 17-én „Igazolás a kártörténetre vonatkozó adatról” megnevezésű dokumentumot állított ki, amely szerint a … forgalmi rendszámú gépjármű biztosítási szerződése díjnemfizetési okkal megszűnt, valamint a szerződés megszűnésének időpontjaként 2010. január 23. napját tüntette fel.

A Biztosító a 2011. február 2-án kelt nyilatkozatában elismerte, hogy a kártörténeti igazoláson tévesen jelölte meg a szerződés megszűnésének napját, tekintettel arra, hogy a befizetett … Ft összegű díjrész 2010. január 23-ig fedezte díjjal a szerződést, míg a szerződés a 60 napos türelmi időre tekintettel legkorábban 2010. március 2-án szűnhetett meg. A Biztosító e nyilatkozatában rögzítette, hogy a nyilvántartásában a szerződés törlésének dátumát 2010. március 2. napjára módosította.

A Gfbt 21. § (4) bekezdése szerint „A türelmi idő eredménytelen leteltével a szerződés - amennyiben egyéb okból még nem szűnt meg - az esedékességtől számított hatvanadik napon megszűnik.”

A Felügyelet álláspontja szerint figyelemmel a Gfbt. 21. §-ának (4) bekezdésére is, ha a biztosított az esedékes biztosítási díjat – a felszólítás ellenére is – csak részben fizeti meg, és a kifizetett díjjal arányos időtartam a hatvan napot nem haladja meg, úgy a szerződés az esedékességet követő hatvanadik napon szűnik meg. Ha viszont a kifizetett díjjal arányos időtartam több mint hatvan nap, akkor a szerződés ennek az időtartamnak az utolsó napján szűnik meg. A biztosítónak mindezek figyelembevételével kell a jogkövetkezményekre figyelmeztetnie a szerződő felet a biztosítási díj esedékességétől számított harmincadig nap elteltéig megküldött teljesítésre irányuló felszólításában.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárásban – a Biztosító 2011. február 2-án tett nyilatkozata alapján - megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfél szerződésének nyilvántartása során a szerződés a díjrendezettségének dátumát tekintette a biztosítási szerződés megszűnése időpontjának, így nem a jogszabálynak megfelelően járt el, mivel a szerződés megszűnésének dátuma a díjbefizetés esedékességétől számított hatvanadik nap.

A Felügyelet a fentiek alapján megállapította, hogy az „Igazolás a kártörténetre vonatkozó adatokról” megnevezésű dokumentumon nem a valós adatok kerültek feltüntetésre.

Az Fttv. 6. § (1) bekezdése i) pontja szerint „Megtévesztő az a kereskedelmi gyakorlat, amely valótlan információt tartalmaz, vagy valós tényt - figyelemmel megjelenésének valamennyi körülményére olyan módon jelenít meg, hogy megtéveszti vagy alkalmas arra, hogy megtévessze a fogyasztót az alábbiak közül egy vagy több tényező tekintetében és ezáltal a fogyasztót olyan ügyleti döntés meghozatalára készteti, amelyet egyébként nem hozott volna meg, vagy erre alkalmas: i) a fogyasztó jogai, illetve a fogyasztót az ügylet folytán esetlegesen terhelő hátrányos jogkövetkezmények kockázata.”

Mindezek alapján a Felügyelet a Biztosító azon magatartását, hogy az Ügyfelet a szerződés érvényességére vonatkozóan, valamint a szerződése megszűnésének dátuma tekintetében tévedésben tartotta, az Fttv. 6. § (1) bekezdés i) pontjában foglalt megtévesztő kereskedelmi gyakorlatnak minősítette, mely az Fttv. 3. § (1) bekezdésének tilalmába ütköző tisztességtelen kereskedelmi gyakorlatnak minősül.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Felügyelet a határozat rendelkező része IV. pontjában a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmei gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a Biztosítónak megtiltotta a jogsértő magatartás további folytatását, annak érdekében, hogy a Biztosító a továbbiakban tartózkodjon a fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmei gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértésértétől.

A fogyasztókkal szembeni tisztességtelen kereskedelmei gyakorlat tilalmáról szóló jogszabály megsértése miatt a Felügyelet a Biztosítóval szemben a határozat rendelkező részének IV/A. pontjában 100. 000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

A Biztosító a kellően gondos eljárásával köteles azért mindent megtenni, hogy az Ügyfél a szerződésével kapcsolatosan, a szükséges és valós információk birtokában tájékozott döntést hozhasson. A Felügyelet megállapítása szerint a Biztosító egymásnak ellentmondó tájékoztatásai a konkrét ügyben alkalmasak voltak arra, hogy az Ügyfelet olyan ügyleti döntés meghozatalára késztessék, amelyet a Biztosító egyértelmű tájékoztatása esetén nem hozott volna meg. Az eset összes körülményeinek figyelembevételével a Biztosító eljárása nem minősülhet kellően gondosnak.

V. Az Ügyfél 2010. május 21-én elektronikus úton levelet küldött a Biztosító munkatársa részére, amelyben a kialakult helyzet felülvizsgálatát kérelmezte.

Az Ügyfél 2010. június 7-én a panaszbeadványt nyújtott be a Biztosítóhoz, amelyben a szerződés díjnemfizetéssel történő megszűntését vitatta, valamint a szerződés reaktiválását kérte a Biztosítótól.

A Biztosító az Ügyfél 2010. június 7-én kelt panaszbeadványára hivatkozással, 2010. június 30-án kelt levelében adott tájékoztatást a szerződés díjnemfizetéssel történt megszűnéséhez vezető körülményekről, valamint arról, hogy a szerződést újra hatályba helyezésére nem lát lehetőséget.

A biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló 2003. évi LX. törvény 167/B. § (1) bekezdésében foglaltak szerint „a biztosító és a független biztosításközvetítő (e § alkalmazásában a továbbiakban együtt: szolgáltató) biztosítja, hogy az ügyfél a szolgáltató magatartására, tevékenységére, vagy mulasztására vonatkozó panaszát szóban (személyesen, vagy telefonon) vagy írásban (személyesen vagy más által átadott irat útján, postai úton, telefaxon, elektronikus levélben) közölhesse.”

A Bit. 167/B. § (7) bekezdése szerint a „a szolgáltató az írásbeli panasszal kapcsolatos, indokolással ellátott álláspontját a panasz közlését követő harminc napon belül megküldi az ügyfélnek.”

A Felügyelet megállapítása szerint az Ügyfél 2010. május 21-én és 2010. június 7-én kelt leveleiben a Biztosító tevékenységét kifogásolta, így beadványai panasznak minősülnek.

A Felügyelet a fogyasztóvédelmi eljárás során megállapította, hogy a Biztosító az Ügyfélnek csak a 2010. június 30-án kelt levelében adott tájékoztatást. A fentiek alapján a Felügyelet megállapította, hogy az Ügyfél 2010. május 21-én kelt – elektronikus úton továbbított – panaszbeadványa nem került külön levélben megválaszolásra.

A Felügyelet mindezek alapján megállapította, hogy a Biztosító azzal, hogy az Ügyfél 2010. május 21-én kelt levelére nem válaszolt, megsértette a Bit. 167/B § (7) bekezdésében foglaltakat.

Az Ügyfél ezt követően 2010. augusztus 1-jén kelt levelében ismételten kérte a szerződés újra hatályba helyezését. A Biztosító a 2010. augusztus 24-én kelt levelében arról tájékoztatta az Ügyfelet, hogy a … kötvényszámú szerződést újra érvénybe helyezi, a módosítást követő … Ft összegű éves díj mellett. A Biztosító e levelében kérte, hogy az Ügyfél a 2010. január 23- tól 2010. október 1-jéig esedékes díjat, … Ft-ot, 2010. augusztus 31. napjáig fizesse be. Az Ügyfél 2010. szeptember 1-jén kelt levele mellékleteként visszaküldte a Biztosító részére a kiállított számlát és ezzel egyidejűleg a Biztosító által kezelt valamennyi biztosítási szerződését felmondta.

A Psztv. 48/H. § (1) szerint, ha a Felügyelet megállapítja a 48/A. § a) és b) pontjában meghatározott rendelkezések vagy a fogyasztóvédelmi eljárásban hozott határozatának megsértését, a 47.§ (4) bekezdés a), c) és e)-i) pontjában felsoroltak figyelembevételével és az arányosság követelményének szem előtt tartásával az alábbi jogkövetkezményeket alkalmazza:

b) megtilthatja a jogsértő magatartás további folytatását,

e) fogyasztóvédelmi bírságot szabhat ki.

A Felügyelet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelésre vonatkozó rendelkezései megsértése miatt a határozat rendelkező része V. pontjában megtiltotta a biztosítónak a jogsértés további folytatását, annak érdekében, hogy a továbbiakban tartózkodjon a biztosítókról és biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelésre vonatkozó rendelkezései megsértésétől.

A Felügyelet a biztosítókról és a biztosítási tevékenységről szóló jogszabály panaszkezelésre vonatkozó rendelkezései megsértése miatt a határozat rendelkező része V/A. pontjában

50.000 Ft fogyasztóvédelmi bírságot szabott ki.

E körben, a jogsértés súlyát illetően a Felügyelet figyelembe vette, hogy a megsértett jogszabályi rendelkezés a fogyasztók jogérvényesítéshez fűződő jogával kapcsolatban fogalmaz meg alapvető előírást akkor, amikor a panasztétel lehetővé tételével, illetőleg az arra adandó válaszadási indokolási kötelezettséggel kapcsolatosan szabályozza a Biztosító magatartását. A fogyasztói jogérvényesítéssel kapcsolatos panaszbeadvány időben megfelelő módon történő kezelése alapján kerülhet az Ügyfél mihamarabb abba a helyzetbe, hogy az igényével kapcsolatosan a pénzügyi szervezet álláspontját megismerje, illetőleg döntsön arról, hogy mely további jogérvényesítési eszközt kívánja igénybe venni. A bírság összegének megállapításakor a Felügyelet enyhítő körülményként értékelte, hogy a Biztosító az Ügyfél

2010. június 7-én kelt levelére adott válasza a megválaszolatlanul hagyott panasz beadványban kifogásoltakra is választ adott.

*

A határozatot a Felügyelet a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (továbbiakban: Ket.) 71. § (1) bekezdése alapján, a Psztv. 4. § i) pontjában, 41. § (1) bekezdésében, valamint a 48/A. § - 48/J. §-aiban biztosított hatáskörében eljárva hozta meg.

A késedelmi pótlék Felügyelet általi felszámításának lehetőségét a Ket. 138. §-a biztosítja.

A közigazgatási végrehajtás szabályainak a Felügyelet által kiszabott bírság kapcsán való alkalmazási lehetősége a Psztv. 35. § (2) bekezdésén, valamint a Ket. 127. § (1) bekezdésének

a) pontján alapul.

A határozat elleni jogorvoslatról szóló tájékoztatás a Ket. 100. § (1) bekezdés d) pontján, a

100. § (2) bekezdésén, 109. § (1) bekezdésén, 110. § (1) bekezdésén, valamint a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény (Pp.) 326. § (7) bekezdésén, a 327. § (1)-(2) bekezdésein és 330. § (2) bekezdésén alapul.

A határozat a Ket. 128. § (1) bekezdés c) pontja értelmében a közlés napjával jogerős.

Budapest, 2011. augusztus 24.

xx. Xxxxxxx Xxxxxx s.k.,

a PSZÁF ügyvezető igazgatója