GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ÉS EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING SZOLGÁLTATÁSÁHOZ

Az Erste Lakáslízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság ÁLTALÁNOS SZERZŐDÉSI FELTÉTELEI (ÁSZF)

GAZDASÁGI TÁRSASÁGOK, EGYÉNI VÁLLALKOZÓK ÉS EGYÉB JOGI SZEMÉLYEK RÉSZÉRE NYÚJTOTT INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZING SZOLGÁLTATÁSÁHOZ

I. ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK

I. 1. Bevezető rendelkezések

a.) Az Erste Lakáslízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság (rövidített cégnév: Erste Lakáslízing Zrt., székhely: 1138 Budapest Népfürdő u. 24-26., cégjegyzékszám: Fővárosi Törvényszék Cg. 00-00-000000, tevékenységi engedély száma és kelte: EN-I/M-506/2009. számú, 2009.06.29.-i keltezésű) (továbbiakban: Lízingbeadó) a fenti engedélyében foglalt felhatalmazása alapján jogosult pénzügyi lízingszolgáltatást nyújtani ingatlanok vonatkozásában.

b.) Az Erste Bank Hungary Zrt. (továbbiakban: Erste Bank, székhely: 1138 Budapest, Népfürdő u. 24- 26., cégjegyzékszám: 01-10-041054) a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény (Hpt.) 10.§ (1) bekezdés a) pontja szerint a Lízingbeadó pénzügyi szolgáltatás – pénzügyi ingatlan lízingszolgáltatás - közvetítő ügynöke. A Lízingbevevő pénzügyi lízing szolgáltatását saját maga, vagy az Erste Bank, mint ügynök fiókjaiban, illetve szervezeti egységeiben nyújtja a Gazdasági Társaságok, Egyéni Vállalkozók és egyéb Jogi Személyek Részére Nyújtott Ingatlan Pénzügyi Lízing Szolgáltatáshoz Általános Szerződési Feltételei (a továbbiakban: ÁSZF) szerint.

c.) Az ÁSZF a Lízingbeadó és ügyfelei (továbbiakban: Lízingbevevő) közötti pénzügyi lízingszerződés (továbbiakban: Lízingszerződés) általános szerződési feltételeit tartalmazza.

A Lízingbeadó, illetve az értékesítést végző Erste Bank a mindenkor hatályos ÁSZF-et Üzletszabályzatot, és „Erste Lakáslízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság hivatalos tájékoztatója az egyéni vállalkozók, gazdasági társaságok és más jogi személyek részére ingatlanlízing termékek esetén alkalmazott kondíciókról, díjakról, jutalékokról és ezek teljesítési rendjéről„ elnevezésű Hirdetményt (a továbbiakban: Hirdetmény) az ügyfélforgalom lebonyolítására szolgáló helyiségeiben kifüggeszti, továbbá a Lízingbeadó azokat honlapján közzéteszi, és az ügyfelek kérésére azok mindenkor hatályos példányát közvetlenül rendelkezésre bocsátja.

II. AZ INGATLAN PÉNZÜGYI LÍZINGÜGYLET JELLEMZŐI

II.1. A Lízingszerződés célja, alanyai, a lízingtárgy

a.) A Lízingbeadó a Lízingbevevő által kiválasztott ingatlant vagy a Lízingbevevő saját tulajdonú ingatlanát (visszlízing) megvásárolja a Lízingbeadó és a Lízingbevevő által egyeztetett adásvételi szerződés (továbbiakban: Adásvételi szerződés) szerint, és az így megvásárolt ingatlant a Lízingbevevő birtokába és használatába adja a Lízingszerződésben és jelen ÁSZF-ben írt feltételekkel.

Az Erste Bank, mint ügynök, illetve mint aláírásra, valamint döntésre jogosult meghatalmazott/megbízott járhat el a teljes lízingügylet során a Lízingbeadó helyett és nevében, így jogosult az alábbiak bármelyik vagy valamennyi tevékenység végzésére a Lízingbeadó döntése, illetve igénye alapján: a kérelmek befogadása, véglegesítése, a bírálat, a lízingügylet, a Lízingbevevő, a lízingtárgy és biztosítékok minősítése és értékelése, a kockázatértékelés, a bírálat eredményéről való értesítés, a Lízingszerződés és kapcsolódó biztosítéki szerződések aláírásának egyeztetése, illetve aláírása, az esetleges biztosítéki jog bejegyeztetése, szerződés módosítások kapcsán.

b.) A Lízingbevevő köteles a Lízingszerződés tárgyát képező ingatlant a Lízingszerződés és az ÁSZF rendelkezései szerint birtokba, illetve használatba venni, és a Lízingszerződésben, az ÁSZF-ben és a Hirdetményben meghatározott valamennyi fizetési kötelezettségeinek határidőben és maradéktalanul eleget tenni. A Lízingbevevő köteles és jogosult az ingatlant rendeltetésszerűen használni, jogosult annak a hasznait szedni, és a használatba adástól kezdődően viseli a kárveszély átszállásából eredő kockázatot, viseli továbbá a közvetlen terheket (ideértve különösen az ÁSZF II.7.c) pontban meghatározott költségeket, továbbá a fenntartási és amortizációs költségeket is). Lízingbevevő lehet minden gazdasági társaság, egyéni vállalkozó és egyéb jogi személy, aki a Lízingbeadó saját belső szabályainak megfelel és őt a Lízingbeadó hitelképesnek minősíti. A Lízingszerződésnek a Lízingbevevői pozícióban több alanya is lehet, amennyiben a Lízingbevevői oldalon azt többen kérelmezik és őket a Lízingbeadó hitelképesnek minősíti. Amennyiben több alany van a Lízingbevevői pozícióban, úgy a Lízingbevevők valamennyi kötelezettsége egyetemleges, az egyes Lízingbevevőket megillető jogokat Lízingszerződés határozza meg.

c.) A Lízingszerződés szerint lízingtárgy lehet minden olyan új és használt ingatlan, amely per, -teher- és igénymentes, és az ingatlan-nyilvántartásban önálló ingatlanként van bejegyezve. A Lízingbeadó jogosult belső szabályzataiban meghatározni, hogy a fentieken túl milyen jogi státuszú ingatlant, milyen feltételekkel és terhekkel fogad el a Lízingszerződés tárgyaként.

d.) A Lízingszerződés célja a II.1a. és b. pontjában foglaltakon túl, hogy a Lízingbevevő a Lízingszerződés és a jelen ÁSZF alapján, az azokban meghatározott feltételek teljesülése esetén az ingatlan lízingtárgy tulajdonjogát megszerezze (zártvégű pénzügyi lízing) vagy jogot szerezzen arra, hogy a lízingtárgy tulajdonát ő maga vagy az általa megjelölt harmadik fél szerezze meg (nyíltvégű pénzügyi lízing).

• Ingatlan zártvégű pénzügyi lízingje esetén a lízingtárgy tulajdonjoga a Lízingszerződésben meghatározott futamidő lejáratával, az utolsó havi lízingdíj (esetleges Maradványérték – utolsó kiemelt lízingdíj), és valamennyi egyéb a Lízingszerződésben és ÁSZF-ben meghatározott díj hiánytalan megfizetését követően, a Lízingbeadó tulajdonszerzéshez történő hozzájáruló nyilatkozatán kívül minden további külön jogcselekmény nélkül átszáll a Lízingbevevőre. Zárt végű pénzügyi lízing esetén az ingatlan tulajdonjogának Lízingbevevő általi megszerzéséhez kapcsolódó vagyonszerzési illeték a Lízingszerződés megkötése napján keletkezik. Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló mindenkor hatályos törvény rendelkezései alapján a zárt végű pénzügyi lízing adóköteles, úgy Lízingbeadó a felszámított általános forgalmi adót a Lízingbevevőre a Lízingszerződés aláírásával egyidejűleg áthárítja. A Lízingbevevő saját maga tartozik a lízingszerződést – az őt mint a Lízingtárgy majdani vevőjét terhelő vagyonszerzési illeték kiszabása végett – 30 napon belül a NAV részére előterjeszteni.

• Ingatlan nyíltvégű pénzügyi lízingje esetén a Lízingbevevő vagy az általa megjelölt harmadik fél a lízingtárgy tulajdonjogát abban az esetben szerezheti meg, ha a Lízingbevevő a tulajdonszerzésre vonatkozó Lízingszerződés és ÁSZF szerinti nyilatkozattal bejelenti a tulajdonszerzési igényét és a teljes futamidő tekintetében fennálló, valamennyi lízingdíj, egyéb (díj)fizetési kötelezettségét, továbbá a Lízingszerződésben meghatározott maradványérték, mint a Lízingszerződésben meghatározott utolsó fizetési részlet (a továbbiakban: Maradványérték) megfizetését teljesíti a Lízingbeadó felé. A Nyíltvégű pénzügyi lízing esetén az ingatlan tulajdonjogának megszerzéséhez kapcsolódó vagyonszerzési illeték az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vonatkozó jogosultság gyakorlása napján keletkezik. Amennyiben az általános forgalmi adóról szóló, mindenkor hatályos törvény rendelkezései alapján a nyílt végű pénzügyi lízing adóköteles, úgy Lízingbevevő a felszámított általános forgalmi adót a havi lízingdíj, illetve ha van, a vételár-önerő részeként köteles Lízingbeadónak megfizetni.

II. 2. A lízingtárgy kiválasztása

A lízingtárgyat a Lízingbevevő saját kockázatára és felelősségére maga választja ki saját igényei és lehetőségei szerint, továbbá meggyőződik használhatóságáról, állagáról, állapotáról, felszereltségéről, jogi státuszáról; a Lízingbevevő állapodik meg az ingatlan eladójával a vételárban, a fizetés és tulajdon-átruházás feltételeiben, amelyek – a Lízingbeadó általi elfogadása esetén – a közte és az

Eladó közötti Adásvételi szerződésben kerülnek rögzítésre. A jelen pontban foglaltakra tekintettel a Lízingbevevő kifejezetten lemond a Lízingbeadóval szemben minden olyan igényéről és követeléséről, ami az ingatlan forgalmi értékével és annak esetleges jövőbeni változásával, használhatóságával, állapotával, állagával, felszereltségével és jogi státuszával, továbbá az ingatlan vételárának értékarányosságával kapcsolatban merül fel. Az ingatlan kiválasztásáért a teljes felelősség a Lízingbevevőt terheli.

II.3. A bírálat folyamata, a Lízingszerződés előkészítése

a.) A lízingtárgy kiválasztását követően a Lízingbevevő átadja a Lízingbeadó részére az alábbi dokumentumokat, illetve adatokat szolgáltat: lízingtárgy megnevezése, település, kerület, helyrajzi szám, pontos cím szerint, a vételár, a foglaló összege (amennyiben az eladó kér foglalót), a fizetési feltételek, a tulajdonosok és ingatlan-nyilvántartás szerinti adataik, a futamidő és az ingatlanra vonatkozó 30 napnál nem régebbi hiteles tulajdoni lap másolat. A Lízingbeadó a rendelkezésére bocsátott adatok alapján előzetesen megvizsgálja az ügyletet és a vizsgálat eredményéről szóban tájékoztatja a Lízingbevevőt. A Lízingbevevő által rendelkezésre bocsátott információk alapján – a lízingügylet tényleges bírálata nélkül- a Lízingbeadó tájékoztató jelleggel indikatív (nem kötelező érvényű) ajánlatot ad Lízingbevevő részére. Az ajánlattal egyidejűleg a Lízingbeadó írásban – a szükséges dokumentumok listájának átadásával - tájékoztatja a Lízingbevevőt, hogy a bírálathoz milyen további dokumentumokat és milyen formában kell becsatolnia a Lízingbeadó részére.

b.) A bírálat a Lízingbevevő által benyújtott írásbeli kérelemmel indul. A kérelem akkor kerül befogadásra a Lízingbeadó részéről, ha valamennyi, a bírálathoz szükséges dokumentum már hiánytalanul rendelkezésre áll és az megfelel a Lízingbeadó belső szabályzataiban a lízingtárggyal, Lízingbevevővel kapcsolatban támasztott elvárásoknak. A kérelem Lízingbeadó általi befogadása nem jelent kötelezettséget a Lízingszerződés és azzal összefüggésben a lízingtárgyra vonatkozó Adásvételi szerződés megkötésére. A kérelem benyújtásával egyidejűleg a Lízingbevevő megbízza a Lízingbeadót az ingatlan értékbecslési eljárásnak a Lízingbevevő költségén történő megindítására. A Lízingbeadó jogosult bármely általa kiválasztott ingatlan-értékbecslőt az ingatlan értékelésével megbízni, amelyet a Lízingbevevő kifejezetten elfogad.

c.) A Lízingbevevő a kérelem benyújtásával egyidejűleg köteles megfizetni a Hirdetményben meghatározott mértékű bírálati díjat (a továbbiakban: Lízingbírálati díj), továbbá köteles az értékbecslési díj összegét (a továbbiakban: Értékbecslési díj) is felmerülésekor az értékbecslőnek megfizetni. A Lízingbírálati díj a Lízingbeadót negatív bírálat esetén is megilleti.

d.) A bírálat során a Lízingbeadó az általa kért és Lízingbevevő által benyújtott, illetve átadott dokumentumok, adatok alapján minősíti a Lízingbevevőt, annak pénzügyi teljesítőképességét, továbbá az értékbecslés alapján megvizsgálja az ingatlan jövőbeni értékesíthetőségét, meghatározza a kérelemben megadott vételárhoz képest az annak alapján nyújtható (finanszírozható) maximális összeget és az Önerő, ezen belül vételár-önerő mértékét.

A finanszírozási összeg (továbbiakban: Finanszírozási összeg) zártvégű pénzügyi lízingnél az Adásvételi szerződés szerinti bruttó vételár csökkentve a vételár-önerő összegével, nyíltvégű pénzügyi lízingnél az Adásvételi szerződés szerinti nettó vételár csökkentve a vételár-önerő nettó összegével.

e.) A bírálat eredményéről a Lízingbeadó írásban értesíti a Lízingbevevőt. Negatív bírálat esetén a Lízingbeadó elutasítja a Lízingbevevő kérelmét, az elutasítást a Lízingbeadó nem köteles indokolni.

f.) Amennyiben a Lízingbevevő a kérelmét az Erste Bank fiókjaiban, illetve szervezeti egységeiben nyújtja be, úgy a II.3.a-e pontban írt folyamatokban a Lízingbeadó helyett és nevében, annak döntése, illetve igénye szerint az Erste Bank, mint kiemelt közvetítő jogosult eljárni, figyelemmel a II.1. a. pontban írtakra is.

II. 4. A Lízingszerződés megkötése, módosítása

a.) Pozitív bírálat esetén kerülhet sor a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között a Lízingszerződés megkötésére, amelyben a Lízingbeadó arra vállal kötelezettséget, hogy amennyiben a Lízingbevevő a Lízingbeadó által elfogadott vételáron megállapodik az ingatlan eladójával, úgy az ingatlant Lízingbeadó megvásárolja, azzal a céllal, hogy azt a Lízingbevevőnek birtokba, illetve használatba adja.

b.) A Lízingszerződés megkötése előtt a Lízingbeadó az ügyfél-azonosítás keretében a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló 2007. évi CXXXVI. törvényben (Pmt.) meghatározott dokumentumok alapján, az Üzletszabályzatban meghatározottak szerint azonosítja a Lízingbevevőt – ideértve a Lízingbevevő(k) meghatalmazottját is. Meghatalmazott útján történő eljárás esetén a Lízingbeadó a Lízingbevevőt és a meghatalmazottat is azonosítja.

A Lízingbeadó az azonosítás során az alábbi adatokat köteles rögzíteni:

(i) természetes személy

1. családi és utónevét (születési név), amennyiben van, házassági nevét,

2. lakcímét,

3. állampolgárságát,

4. az azonosító okmányának típusát és számát,

5. külföldi természetes személy esetében az 1-4. pontban meghatározott adatok közül az azonosító okmány alapján megállapítható adatokat, valamint a magyarországi tartózkodási helyet;

(ii) jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet

1. nevét, rövidített nevét,

2. székhelyének, külföldi székhelyű vállalkozás esetén magyarországi fióktelepének címét,

3. cégbírósági nyilvántartásban szereplő jogi személy esetén cégjegyzékszámát, egyéb jogi személy esetén a létrejöttéről (nyilvántartásba vételéről, bejegyzéséről) szóló határozat számát vagy nyilvántartási számát.

A fent meghatározott adatokon kívül a Lízingbeadó az azonosítás során – tekintettel a Lízingbeadó által nyújtott szolgáltatások jellegére,– az alábbi adatokat rögzíti természetes személy esetén:

1. születési helyét, idejét,

2. anyja nevét.

Jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet esetén:

1. főtevékenységét,

2. képviseletre jogosultak nevét és beosztását,

3. kézbesítési megbízottjának azonosításra alkalmas adatait.

(iii) az üzleti kapcsolatra és az ügyleti megbízásra vonatkozó és ahhoz kapcsolódó legfontosabb adatokat:

1. üzleti kapcsolat esetén a szerződés típusát, tárgyát és időtartamát

2. ügyleti megbízás esetén a megbízás tárgyát és összegét

A Lízingbeadó a fenti adaton kívül - ha erre az ügyfél és az üzleti kapcsolat, ügyleti megbízás azonosításához az üzleti kapcsolat vagy ügyleti megbízás jellege és összege és az ügyfél körülményei alapján, a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzése és megakadályozása érdekében szükség van - a teljesítés körülményét (hely, idő, mód) is rögzítheti.

A Lízingbevevő, ideértve a Lízingbevevő meghatalmazottját is, bármely adatában (ideértve a levelezési címet és az e-mail-címet is) bekövetkezett változást 5 (öt) naptári napon belül köteles bejelenteni a Lízingbeadó részére; a bejelentés elmulasztásából eredő bármely következmény, kár a Lízingbevevőt terheli.

Az ügyfél-átvilágítás során a Lízingbeadó köteles megkövetelni az alábbi azonosságot igazoló okiratok (okmányok) bemutatását:

i. természetes személy esetén

1. belföldi természetes személy személyazonosító igazolványa (személyi igazolványa) és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy útlevele és lakcímet igazoló hatósági igazolványa, vagy kártya formátumú vezetői engedélye és lakcímet igazoló hatósági igazolványa,

2. külföldi természetes személy útlevele, személyi azonosító igazolványa, feltéve, hogy az magyarországi tartózkodásra jogosít, vagy tartózkodási jogot igazoló okmánya, vagy tartózkodásra jogosító okmánya,

ii. jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a nevében vagy megbízása alapján eljárni jogosult személy(ek) a jelen pont i. alpontjában megjelölt okiratainak bemutatásán túlmenően, az azt igazoló okiratot, hogy

1. a belföldi gazdálkodó szervezetet a cégbíróság bejegyezte, vagy a bejegyzési kérelmét benyújtotta; egyéni vállalkozó esetében azt, hogy az egyéni vállalkozói igazolvány kiadása vagy a nyilvántartásba vételről szóló igazolás kiállítása megtörtént,,

2. más belföldi jogi személy esetén, ha annak létrejöttéhez hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel szükséges, a nyilvántartásba vétel megtörtént,

3. külföldi jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet esetén a saját országának joga szerinti bejegyzése vagy nyilvántartásba vétele megtörtént.

A jelen ii. pont 1.–3. alpontjában hivatkozott cégbejegyzés/nyilvántartásba vétel igazolására a Lízingbeadó jogi személytől vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezettől harminc

(30) napnál nem régebbi cégkivonatot vagy egyéb okiratot, a 3. alpont esetében pedig a cégkivonat / nyilvántartásba vételi igazolás vagy egyéb okirat hiteles magyar nyelvű fordítását fogadja el.

iii. cégbejegyzési, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel iránti kérelem cégbírósághoz, hatósághoz vagy bírósághoz történő benyújtását megelőzően a jogi személy, vagy jogi személyiséggel nem rendelkező más szervezet társasági szerződését (alapító okiratát, alapszabályát). Ebben az esetben a jogi személy vagy jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet köteles a cégbejegyzés, hatósági vagy bírósági nyilvántartásba vétel megtörténtét követő 30 napon belül okirattal igazolni, hogy a cégbejegyzés vagy nyilvántartásba vétel megtörtént, valamint a szolgáltató köteles a cégjegyzékszámot vagy egyéb nyilvántartási számot rögzíteni.

Ha az Ügyfél nem jelent meg személyesen, a Lízingbeadó az azonosítás során a jelen pontban meghatározott valamennyi adatot köteles rögzíteni, az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése céljából. A személyazonosság igazoló ellenőrzése érdekében a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó részére benyújtani a fentiekben meghatározott adatokat tartalmazó okiratok hiteles másolatát.

A fentiekben megjelölt okirat hiteles másolata abban az esetben fogadható el az azonosítás és a személyazonosság igazoló ellenőrzése teljesítéséhez, ha

- magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző készítette a hiteles másolatot, és azt ennek megfelelő tanúsítvánnyal látta el, vagy

- magyar konzuli tisztviselő vagy közjegyző a másolatot olyan tanúsítvánnyal látta el, amely a másolatnak a felmutatott eredeti okirattal fennálló egyezőségét tanúsítja, vagy

- a másolatot az okirat kiállításának helye szerinti állam hiteles másolat készítésére feljogosított hatósága készítette, és - nemzetközi szerződés eltérő rendelkezése hiányában - a magyar konzuli tisztviselő felülhitelesítette e hatóság másolaton szereplő aláírását és bélyegzőlenyomatát.

c.) A Lízingszerződés megkötésénél a Lízingbevevő személyesen vagy a Lízingbeadó által elfogadott tartalmú meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján jogosult eljárni. Természetes személy és egyéni vállalkozó Lízingbevevő által adott meghatalmazás esetén a Lízingbeadó kizárólag közjegyzői okiratba foglalt meghatalmazást fogad el, amelynek a megkötésre kerülő Lízingszerződés valamennyi lényeges elemét – így különösen az ingatlan ingatlan-nyilvántartás szerinti adatait (település, kerület, helyrajzi szám, tulajdonosok adatai, bejegyzett terhek és tények, stb.), a Lízingbeadó és Lízingbevevő a pénzmosás megelőzéséről és megakadályozásáról szóló mindenkor hatályos törvény szerinti adatait, a vételár maximális összegét, a Lízingszerződés alapján biztosítható

legmagasabb finanszírozási összeget, a lízingügylettel kapcsolatban felmerült valamennyi díjat és költséget (ideértve annak számítása alapját, amennyiben lehetséges, annak konkrét összegét,) a futamidőt, továbbá a meghatalmazó Lízingbevevő nyilatkozatát, hogy a Lízingszerződés mintáját, az Adásvételi szerződéssel szemben támasztott Lízingbeadói követelményeket és a jelen ÁSZF-et megismerte - tartalmaznia kell. A Lízingbeadó gazdálkodó szervezet által helyette és nevében eljáró, nem cégjegyzésre jogosult, természetes személy részére adott meghatalmazást cégszerűen aláírt formában, és az előzőekben megjelölt tartalommal fogadja el. A Lízingbeadó jogosult eldönteni, hogy az adott Lízingszerződés vonatkozásában elfogadja-e a Lízingbevevő által rendelkezésére bocsátott közjegyzői okiratba foglalt, illetve cégszerűen adott meghatalmazást.

A külföldön kiállított és idegen nyelvű okiratokra az alábbi szabályok érvényesek:

- amennyiben az adott országgal Magyarország kétoldalú polgári jogsegély egyezményt kötött, úgy az adott országban kiállított közokirat további hitelesítés nélkül elfogadható,

- kétoldalú egyezmény hiányában, ha az adott ország aláírta, a külföldön felhasználásra kerülő közokiratok felülhitelesítésének mellőzéséről szóló hágai egyezményt, úgy a közokirathoz kérni kell a tanúsítványt (Apostille-t) is,

- fentiek hiányában az okiratot az adott országban működő magyar külképviseleti (diplomáciai, vagy konzuli) hatósággal kell felülhitelesíttetni.

Idegen nyelvű okiratok esetén azok hiteles - az Országos Fordító- és Fordításhitelesítő Iroda (OFFI) által készített - fordítása is szükséges kivéve, ha a Lízingbeadó ezen feltétel teljesítésétől kifejezett írásbeli nyilatkozattal eltekint.

d.) A lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, ha Lízingszerződés nem a döntésnek megfelelően került megkötésre vagy abban adat, név, szám, számítási hiba, vagy egyéb elírás történt, vagy a Lízingügylettel összefüggésben megkötésre került adásvételi szerződés módosítása miatt a Lízingszerződés módosítása is szükséges, úgy a Lízingszerződés módosításában közreműködik, annak módosítását aláírja. Ezen pontban vállalt kötelezettségek megszegése a Lízingbevevő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.

e.) A Felek a Lízingszerződést csak közös megegyezéssel, írásban módosíthatják.

f.) A Lízingbeadó jogosult az Üzletszabályzatot, a Hirdetményt, illetve az ÁSZF kamatot, költséget és egyéb szerződési feltételt egyoldalúan módosítani illetve kiegészíteni a hatályos jogszabályoknak megfelelően, figyelemmel a II.4. g.), II.9. i) és III.1. c) pontokban foglaltakra.

g.) A Lízingszerződés a Lízingbeadó által a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag a kamat tekintetében, a 275/2010. (XII.15.) sz. Kormányrendeletben meghatározott esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.

h.) Amennyiben a Lízingbeadó az Üzletszabályzatot, Hirdetményt, illetve ÁSZF-et egyoldalúan, a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül módosítja, a módosításról a Lízingbeadó a Lízingbevevőket a módosítás hatálybalépését legalább 15 nappal megelőzően értesíti az ügyfélfogadásra nyitva álló helységeiben kifüggesztett illetve a xxx.xxxxxxxxx.xx honlapon is közzétett Hirdetmény útján, vagy közvetlenül írásban.

A Lízingbevevő számára kedvezőtlen változást nem jelentő egyoldalú módosításokról a Lízingbeadó a Lízingbevevőket legkésőbb a módosítás hatálybalépése napját megelőző banki munkanapon értesíti a hirdetményi értesítés (xxx.xxxxxxxxx.xx honlapon történő közzététel) útján, vagy közvetlenül írásban.

i.) Ha a Lízingbevevő a Lízingbeadó által kezdeményezett módosítást nem fogadja el, a Lízingbeadó úgy tekinti, hogy a módosítás hatálybalépésének napjával a Lízingbevevő a módosítással érintett szerződést felmondta. Ebben az esetben a Lízingbeadó és a Lízingbevevő kötelesek egymással legkésőbb a felmondási idő lejártáig elszámolni, tartozásaikat megfizetni, illetve követeléseikről rendelkezni. Ha az Ügyfél a módosítás ellen, annak hatálybalépési napjáig írásban nem tiltakozik, a Lízingbeadó úgy tekinti, hogy az Ügyfél a módosítást elfogadta.

II. 5. Az Adásvételi szerződés megkötése

a.) A Lízingbeadó és a Lízingbevevő kötelesek a Lízingszerződés megkötését megelőzően, az ingatlan eladójával és egymással az Adásvételi szerződés tervezetét egyeztetni, véglegesíteni. A végleges Adásvételi szerződés tervezetét a Lízingbeadó megküldi, vagy személyesen átadja a Lízingbevevő részére.

b.) Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingszerződés megkötése és az Adásvételi szerződés végleges tervezetének megléte esetén is a Lízingbeadó csak az alábbi feltételek együttes – a Lízingszerződés megkötésétől számított 15 napon belüli - teljesülése esetén köteles az Adásvételi szerződés megkötésére:

• az Önerő teljes egészében megfizetésre került a Lízingbevevő részéről,

• a Szerződéskötési díj (a továbbiakban: Szerződéskötési díj) megfizetésre került a Lízingbeadó részére,

• a Finanszírozási jutalék előleg (továbbiakban: Finanszírozási jutalék előleg) megfizetésre került a Lízingbeadó részére,

• a Lízingszerződésben meghatározott valamennyi biztosítéki szerződés, és nyilatkozat a Lízingbeadó által megkívánt tartalommal és formában megkötésre, illetve aláírásra került,

• amennyiben biztosítékként ingatlan jelzálogszerződés kerül megkötésre további feltétel, hogy az ingatlanra vonatkozóan a jelzálogjog a Lízingbeadó részére széljegyzésre kerüljön, amit a Lízingbevevő hiteles tulajdoni lap másolattal és az illetékes földhivatal által érkeztetett bejegyzési kérelemmel köteles igazolni a Lízingbeadó részére, továbbá szükséges a földhivatali eljárás díjának megfizetését is igazolni; illetve ezen ingatlanok vonatkozásában a biztosítás megkötésre került,

• amennyiben biztosítékként ingó vagy vagyont terhelő jelzálogszerződés kerül megkötésre további feltétel, hogy a zálogjogot a Lízingbeadó által megkövetelt ranghelyen a Magyar Országos Közjegyzői Kamara által vezetett zálogjogi nyilvántartásba bejegyezték,

• Lízingbevevő - amennyiben még nem rendelkezik az Erste Banknál pénzforgalmi bankszámlával - úgy azt megnyitja és arra vonatkozóan megadja a csoportos beszedési megbízásra vonatkozó felhatalmazást a lízingdíj és a biztosítási díj vonatkozásban

• Lízingbevevő valamennyi számlavezető bankjánál vezetett pénzforgalmi bankszámlájára azonnali beszedésre vonatkozó felhatalmazást ad a Lízingbeadó javára.

Visszlízingnél az Önerő és a Szerződéskötési díj megfizetésére a Lízingbevevő akként köteles, hogy annak összegét a Lízingbeadó az Adásvételi szerződés szerint, az általa fizetendő vételárba jogosult beszámítani.

c.) A Feleknek az Adásvételi szerződést a Lízingszerződés megkötésétől számított 30 napon belül meg kell kötniük. Ha az Adásvételi szerződés megkötésére bármely okból határidőn belül nem kerül sor, úgy a Lízingbeadó és a Lízingbevevő is jogosult a Lízingszerződéstől elállni.

d.) A Lízingbevevőnek az Adásvételi szerződés megkötésekor, aláírásakor az Adásvételi szerződést utolsó oldalát elfogadói záradékkal, minden egyéb oldalát pedig aláírásával kell ellátnia, amelyben igazolja, hogy az Adásvételi szerződést elolvasta, megértette és elfogadja. Amennyiben a Lízingbevevő az elfogadói záradékot nem írja alá, a Lízingbeadó az Adásvételi szerződés aláírására nem köteles. Amennyiben az Adásvétel az elfogadói záradék aláírásának hiánya miatt meghiúsul, a Lízingbevevő köteles az Eladó esetleges igényeit megtéríteni. Amennyiben a Lízingszerződés megkötését követő 30 napon belül az Adásvételi szerződés - az elfogadói záradék hiányában – nem kerül megkötésre, a Lízingbevevő és a Lízingbeadó is elállhat a Lízingszerződéstől.

e.) A Lízingbevevő kötelezettséget vállal arra, hogy amennyiben az adásvételi szerződés nem a Lízingszerződés rendelkezéseinek megfelelően került megkötésre, vagy abban adat, név, szám, számítási hiba, vagy egyéb elírás történt, vagy az egyéb okból a Lízingbeadó tulajdonjogának bejegyzésére alkalmatlan, vagy bármely egyéb okból az adásvételi szerződés módosítása szükséges a kívánt joghatás elérése vagy a lízingügylet szempontjából és az adásvételi szerződés módosításával a hiba orvosolható, illetve a joghatás kiváltható, úgy a Lízingbeadó és az Eladó közötti

adásvételi szerződés módosítását a II.5.d. pontja szerinti záradékkal látja el. Ezen pontban vállalt kötelezettségek megszegése súlyos szerződésszegésnek minősül.

II. 6. Az ingatlan átvétele

a.) Az ingatlant a Lízingbeadó fő szabály szerint jogosult az Adásvételi szerződésben foglaltak szerint átvenni, és az átadás-átvételről jegyzőkönyvet készíttetni. Az ingatlan Lízingbeadó által történő átvételét követően a Lízingbevevő köteles 5 munkanapon belül az ingatlant Lízingbeadótól átvenni. A Lízingbeadó jogosult az ingatlan átvételére a Lízingbevevőnek meghatalmazást adni, amelyet a Lízingbevevő köteles elfogadni és ez alapján az ingatlant átvenni és ezt a Lízingbeadó részére – az átvétel napján – az átadás-átvételi jegyzőkönyv átadásával igazolni. A Lízingbeadó saját döntése alapján rendelkezhet úgy is, hogy az átadás-átvételi eljárásban helyette és nevében, az általa meghatalmazott harmadik személy – lehetőség szerint műszaki szakértő – járjon el. Amennyiben a Lízingbeadó műszaki szakértőt hatalmaz meg az ingatlan átvételére, annak költségei a Lízingbevevőt terhelik. A Lízingbeadó jogosult továbbá harmadik személyt – lehetőség szerint műszaki szakértőt – az átvett ingatlan Lízingbevevő részére történő átadására is meghatalmazni, amelynek költségei a Lízingbevevőt terhelik. A Lízingbevevő köteles az ingatlan adásvétel szerinti eladójától történő átadás- átvételnél jelen lenni.

b.) Amennyiben a Lízingbevevő az ingatlan átvételére vonatkozó meghatalmazást bármely okból – a meghatalmazás keltétől számított 5 munkanapon belül, vagy legkésőbb az Adásvételi szerződésben megjelölt birtokbaadás napját megelőző munkanapon - nem veszi át, vagy a meghatalmazás alapján az Adásvételi szerződésben megjelöltek szerint - annak ellenére, hogy az ingatlan eladója az ingatlan átvételét szerződésszerűen felajánlotta – az ingatlant nem veszi át, nem írja alá az átadás-átvételi jegyzőkönyvet, a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől és Adásvételi szerződéstől (amennyiben ezt az Adásvételi szerződés lehetővé teszi) elállni.

c.) Amennyiben az ingatlan eladója megtagadja a teljesítést, azaz az ingatlant nem adja birtokba, úgy a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől és az Adásvételi szerződéstől elállni, amely esetre Lízingbevevő kifejezetten és visszavonhatatlanul lemond a Lízingbeadóval szembeni mindennemű igényéről – ideértve kártérítési és kártalanítási igényét is.

d.) Lízingbeadó – mint kifejezetten bizonytalan követelést, a kezesi felelőssége kizárásával – a Lízingbevevőre engedményezi, a Lízingszerződés hatálya alatt – az elállási jog, továbbá a vételár visszakövetelésére, illetve csökkentésére vonatkozó igény kivételével - az ingatlan eladójával szembeni jótállási és szavatossági jogait és az annak alapján keletkező követeléseit, igényeit, amelyről az ingatlan eladóját a Lízingbeadó az Adásvételi szerződésben tájékoztatja. A Lízingbevevő kifejezetten elfogadja az Adásvételi szerződés szerinti fenti kötelezettségek átruházását és jogok engedményezését, kötelezettséget vállal azok érvényesítésére, amelynek költségei őt terhelik.

Az Adásvételi szerződés vonatkozásában a tulajdonjogra, vételár visszakövetelésére, illetve csökkentésére vonatkozó igény és az elállási jog a Lízingbeadót illeti meg.

e.) Amennyiben a Lízingbevevő bármilyen az engedményezés, illetve átruházás alapján őt megillető jogot gyakorol, vagy követelést érvényesít, arról haladéktalanul köteles a Lízingbeadót előzetesen írásban értesíteni.

A Lízingbeadó kizárja mindennemű felelősségét, amennyiben az ingatlan eladója hibásan teljesít. Ezen rendelkezést a Lízingbevevő kifejezetten elfogadja.

II. 7. Az ingatlanhoz kapcsolódó jogok és kötelezettségek

a.) Az ingatlan tulajdonjoga

Az ingatlan tulajdonjoga a Lízingszerződés teljes futamideje alatt kizárólagosan a Lízingbeadót illeti meg. A Lízingbeadót a birtoklás és használat kivételével megilleti a tulajdonjogból adódó valamennyi jogosultság; a rendelkezési jog kifejezetten a Lízingbeadót illeti meg.

Zártvégű pénzügyi lízingügylet esetén a futamidő lejártakor az utolsó havi lízingdíj megfizetését és valamennyi, a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalan teljesítését követően az ingatlan tulajdonjoga automatikusan, a Lízingbeadó tulajdonjog-bejegyzési engedélye alapján átszáll a

Lízingbevevőre. A Lízingbeadó az előzőekben megjelölt fizetési kötelezettségek, beleértve az esetleges Maradványértéket (utolsó kiemelt összegű lízingdíjat) is, maradéktalan teljesülését követően 15 napon belül kiadja a Lízingbevevő részére tulajdonjogának az ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot, vagy a mindenkori jogszabályi környezet függvényében külön a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez alkalmas szerződést köt a Lízingbeadó a Lízingbevevővel.

Nyíltvégű pénzügyi lízingügylet esetén (a) a Lízingbevevő valamennyi, a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalan teljesülését és a Maradványérték megfizetését követően jogosulttá válik az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére vagy (b) a Lízingbevevő valamennyi, a Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettsége maradéktalan teljesülését követően jogosulttá válik arra, hogy az ingatlan tulajdonjogának megszerzésére harmadik felet jelöljön ki, amely harmadik fél köteles a Maradványérték megfizetésére. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti valamennyi fizetési kötelezettségének maradéktalanul eleget tesz, és a Maradványértéket vagy a Lízingbevevő vagy az általa kijelölt harmadik fél annak esedékességekor vagy legkésőbb esedékességtől számított 90 napon belül (utóbbi esetben késedelmi kamatokkal, használati díjjal együtt) megfizeti, úgy a Lízingbeadó az előző feltételek együttes meglétét követő 15 napon belül a Lízingbevevő, vagy a jogosultként megjelölt harmadik személy részére kiadja a Lízingbevevőt, vagy a Lízingbevevő által megjelölt harmadik személy(eke)t jogosító, a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartásba történő bejegyzéséhez szükséges nyilatkozatot, vagy a mindenkori jogszabályi környezet függvényében külön a tulajdonjog ingatlan-nyilvántartási bejegyzéséhez alkalmas szerződést köt a Lízingbevevővel, illetve az általa tulajdonosként kijelölt személlyel.

A Lízingbevevő az utolsó előtti lízingdíj/végtörlesztés megfizetését követően, de legkésőbb a Maradványérték esedékességéig köteles ügyvéd által ellenjegyzett vagy közjegyzői okiratba foglaltan nyilatkozni, hogy ő maga, vagy az általa kijelölt harmadik fél a lízing tárgyát képező ingatlan tulajdon szerzését kívánja. Harmadik fél tulajdonszerzése esetén a Lízingbevevő a fenti nyilatkozatban a harmadik fél mindazon adatait köteles megadni, amelyek a lízingtárgy tulajdonszerzéséhez a mindenkori jogszabályok alapján szükségesek.

Amennyiben a Lízingbevevő a tulajdonszerzésre vonatkozó nyilatkozatát a fenti határidőben és módon nem teszi meg, vagy a nyilatkozat megtételének ellenére a Maradványérték a fenti határidőben nem kerül megfizetésre, a Lízingbeadó úgy tekinti, hogy a Lízingbevevő a lízingtárgy tulajdonjogát nem kívánja megszerezni, illetve harmadik személy tulajdonszerzését nem kívánja.

b.) A kárveszélyviselés

A Lízingbevevő az ingatlan átvételétől a Lízingszerződés teljes futamideje alatt a Lízingbevevő vagy nyílt végű pénzügyi lízing esetén harmadik fél/felek tulajdonszerzéséig vagy az ingatlan Lízingbeadónak történő esetleges visszaadásáig viseli a kárveszélyt vétkességre tekintet nélkül – így a Lízingbevevő felelős az ingatlan megrongálódásáért, megsemmisüléséért, illetve rendeltetésszerű használatra alkalmatlanná válásáért. A Lízingbevevő viseli azon károkat, amelyeket az ingatlan használata során harmadik személyek okoznak az ingatlanban, vagy a Lízingbevevő okoz harmadik személyeknek, vagy amelyek viselésére senki sem kötelezhető.

Amennyiben harmadik fél a Lízingbeadóval szemben érvényesít igényt, azért a Lízingbevevő köteles helytállni, illetve a Lízingbeadó helytállása esetén köteles a kár összegét a Lízingbeadónak megtéríteni az erre vonatkozó fizetési felszólítástól számított 8 munkanapon belül.

c.) Az ingatlan használata, karbantartása

Lízingbevevő a Lízingszerződés futamideje alatt, továbbá mindaddig, amíg a Lízingbevevő vagy nyílt végű pénzügyi lízing esetén harmadik fél/felek tulajdonjogot nem szerez(nek) vagy esetlegesen az ingatlant a Lízingbeadónak vissza nem adta, köteles az ingatlan rendeltetésszerű és szakszerű üzemeltetéséről gondoskodni, azt mindenkor a Lízingszerződés szerinti használatra alkalmas állapotban tartani, illetve a használatra alkalmas állapotot helyreállítani, továbbá viseli az ingatlan birtoklásával, használatával, fenntartásával és üzemeltetésével kapcsolatos valamennyi költséget. Ennek keretében a Lízingbevevő köteles különösen:

• az ingatlan üzemeltetésének valamennyi szükséges és hatóságilag vagy jogszabály által előírt feltételeit teljesíteni,

• az ingatlan használata során az előírt tűzvédelmi, rendészeti, balesetvédelmi és a társasházi házirend szabályait betartani,

• az üzemeltetési, fenntartási és karbantartási, rendes és rendkívüli felújítási költségeket, javítási költségeket megfizetni – ideértve az esztétikai javításokat is,

• gondoskodni a szükséges vagyonvédelmi intézkedések megtételéről,

• gondoskodni az üzemeltetés körében a közműszolgáltatásokról, az ingatlan fűtéséről, takarításáról, az ezzel kapcsolatos díjak, továbbá a társasházi ingatlanok esetén társasházi (szövetkezeti) közös költség megfizetéséről,

• viselni az ingatlan birtoklásával és használatával, továbbá a Lízingszerződéshez kapcsolódóan az ingatlannal összefüggésben jogszabály, vagy hatósági előírás alapján már meglévő vagy a jövőben keletkező valamennyi adót, illetéket, engedélyezési és egyéb költséget, díjat vagy előírt bármely fizetési kötelezettséget (ideértve az esetleges adó- vagy egyéb bírságot is),

• a Lízingszerződés aláírásáig átadni a Lízingbeadó részére az ingatlannal kapcsolatos helyi adó bevallására szolgáló nyomtatvány általa kitöltött példányát, azzal, hogy az átadott nyomtatvány adat-tartalmáért a Lízingbevevő felel, illetve amennyiben nem vagy nem megfelelően tesz eleget a nyomtatvány átadására vonatkozó kötelezettségének, tudomásul veszi, hogy a mulasztásból fakadó jogkövetkezményeket a Lízingbeadó a Lízingbevevőre továbbhárítja,

• az ingatlanban folytatott tevékenysége során a környezetvédelmi előírásokat megtartani

• az ingatlanban történő engedélyköteles tevékenység esetén az engedélyeket saját költségén megszerezni, az abban foglalt feltételeket és előírásokat betartani, és azokat a Lízingszerződés hatálya alatt folyamatosan fenntartani

• tartózkodni mindazon a Lízingbeadó által nem engedélyezett tevékenységektől (így különösen: hulladéktárolás, lőszer-, fegyvergyártás, stb.), amely a lízingtárgy értékét és értékesíthetőségét negatívan befolyásolja.

Lízingbevevő köteles az ingatlanra vonatkozó valamennyi közüzemi szerződést a saját nevére az átvételtől számított 15 napon belül megkötni és azt a Lízingbeadó részére a megkötést követő 3 munkanapon belül bemutatni.

Lízingbevevő nem jogosult az ingatlant megterhelni, elidegeníteni, biztosítékul felajánlani.

Az ingatlanra vonatkozó bármilyen használati jellegű megállapodás (bérlet, használat, haszonbérlet, stb.) érvényességének feltétele, hogy ahhoz a Lízingbeadó előzetesen írásban hozzájáruljon; a hozzájárulás megadásához a harmadik személy által tett, közokiratba foglalt kiürítési nyilatkozat átadása és a Lízingbeadó által elfogadott tartalmú bérleti szerződés bemutatása is szükséges.

Lakóingatlan állandó használatára és az abba való bejelentkezésre a Lízingbevevőn kívül a házastársa, élettársa, gyermekei – nevelt, mostoha és örökbefogadott gyermekei – jogosultak. Bármely más személy részére történő állandó használat engedélyezéséhez és az ingatlanba való bejelentkezéséhez szükséges a Lízingbeadó írásbeli engedélye; a hozzájárulás megadásához a harmadik személy által tett, közokiratba foglalt kiürítési nyilatkozat átadása és a Lízingbeadó által elfogadott tartalmú bérleti szerződés bemutatása is szükséges.

A Lízingbevevő köteles valamennyi közüzemi díj – ideértve a társasházi közös költséget is – befizetését igazoló bizonylatot minden naptári negyedévet követő hónap 15. napjáig, a megelőző naptári negyedévre vonatkozóan a Lízingbeadó részére átadni.

A Lízingbeadó bármikor jogosult az ingatlan rendeltetésszerű használatát, a használathoz kapcsolódó fizetési kötelezettségek (közüzemi díjak, társasházi közös költség, helyi adó, stb,) teljesítését saját maga vagy megbízottja(i) útján ellenőrizni. E körben a Lízingbevevő köteles az ellenőrzés során együttműködni és a fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló vagy a Lízingbeadó által kért valamennyi bizonylatot, iratot, adatot a Lízingbeadónak bemutatni, illetve rendelkezésére bocsátani. A Lízingbevevő köteles biztosítani, hogy a Lízingbeadó bármikor rövid úton (telefonon, e- mail-en, stb.) információt kérjen az ingatlant terhelő, az ingatlanhoz, illetve az ingatlanhoz, mint fogyasztási helyhez kapcsolódó tartozásokról a szolgáltatóktól, adóhatóságtól stb. A Lízingbevevő köteles a lekérdezéshez szükséges aktuális kódokat, jelszavakat, stb. haladéktalanul a Lízingbeadó tudomására hozni.

Amennyiben a Lízingbeadó hiányosságokat észlel, arról értesíti a Lízingbevevőt, aki köteles a hiányosságokat megszüntetni, az esetleges károkat a Lízingbeadónak megtéríteni.

d.) Az ingatlan átalakítása

A Lízingbevevő csak a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulásával jogosult az ingatlanon bármilyen változtatást, átalakítást végezni. A Lízingbevevő a saját költségén végzett átalakításokkal, változtatásokkal kapcsolatban a Lízingbeadótól – eltérő megállapodás hiányában – semmilyen ellenszolgáltatásra vagy térítésre nem tarthat igényt, ilyen igényéről kifejezetten lemond.

Amennyiben a Lízingbeadó az átalakításhoz hozzájárul, a Lízingbeadó és a Lízingbevevő megállapodhat az értéknövelő beruházások vonatkozásában.

A Lízingszerződés megszűnése esetén – amennyiben az ingatlan tulajdonjogát nem szerzi meg a Lízingbevevő – minden olyan általa beépített dolgot, amely az ingatlan állagának, használhatóságának sérelme nélkül elbontható, illetve az ingatlanról állagsérelem nélkül leválasztható, jogosult az ingatlan kiürítésével és átadásával egyidejűleg leszerelni és elvinni.

e.) Szavatosság

Az ÁSZF II.2. és II.6.d. pontjaiban részletezett módon a Lízingbevevő lemond a Lízingbeadóval szembeni olyan szavatossági igényeiről, amelyek az ingatlan kiválasztásával, használhatóságával vagy az ingatlan eladójának hibás teljesítésével függnek össze, továbbá az ingatlan eladójával szembeni, ezen szavatossági jogokat a Lízingbeadó kifejezetten bizonytalan követelés és igényként engedményezi a Lízingbevevőre. A Lízingbeadó kifejezetten kizárja a felelősségét az engedményezés kapcsán a jogok illetve igények(követelések) érvényesíthetőségéért, és kezességét az igényekből eredő követelésekért.

II. 8. Biztosítások

a.) A Lízingbeadó a lízingelt ingatlanra megnevezett kockázatokra szóló – tűz, víz, elemi károk, stb. – vagyon- és felelősségbiztosítást köt, és fenntartja azt a Lízingszerződés teljes futamideje alatt. A biztosítási szerződés szerződője, biztosítottja és kedvezményezettje a Lízingbeadó, társbiztosítottja pedig a Lízingbevevő. A Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó által megfizetett biztosítási díjat a Lízingbeadó részére megtéríteni.

b.) Amennyiben a Lízingszerződés kiegészítő biztosítékaként a Lízingbevevővel vagy harmadik féllel ingatlan jelzálogszerződés megkötésre került, úgy ezen ingatlan vonatkozásában a Lízingbeadó által elfogadott tartalmú vagyonbiztosítási szerződés megkötése is kötelező az ingatlan tulajdonosa által. A biztosítási szerződésben kedvezményezettként a Lízingbeadót kell megjelölni a 1.000 000 HUF-ot meghaladó károk esetében. A biztosítási díjat az Erste Banknál vezetett számláról kell teljesíteni a biztosító felé csoportos beszedési megbízás útján.

c.) Káresemény bekövetkezésekor a Lízingbevevő haladéktalanul köteles a biztosítót, a Lízingbeadót és szükség esetén egyéb szerveket, illetve hatóságokat értesíteni (pl.: tűzoltóság). Az értesítés elmulasztásból vagy késedelmes megtételéből eredő kár a Lízingbevevőt terheli.

d.) A káresemény bekövetkezése nem szünteti meg a Lízingszerződést, így a Lízingbevevő fizetési kötelezettségeit sem érinti.

e.) Káresemény bekövetkezte esetén a Lízingbevevő a Lízingbeadó meghatalmazásával önállóan járhat el a kárügyintézés során 1.000.000 HUF értékhatárig. Ezt meghaladó kárösszeg esetében az eljárás lefolytatására a Lízingbeadó vagy meghatalmazottja jogosult.

A Lízingbevevő a Lízingbeadótól, illetve a Biztosítótól kapott biztosítási összeget köteles az ingatlan helyreállítására fordítani és 1.000.000 HUF értékhatárt meghaladó kár esetén azzal elszámolni a Lízingbeadó felé.

f.) Amennyiben a Lízingbevevőnek a Lízingszerződés alapján lejárt tartozása áll fenn a Lízingbeadóval szemben, a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződés szerinti követelését a biztosító által megfizetett kártalanítási összegből kiegyenlíteni.

g.) Amennyiben a biztosítási összeg nem fedezi a helyreállítás teljes összegét, a különbözetet és a biztosító által nem fizetett önerő mértékét a Lízingbevevő köteles megfizetni.

II. 9. A Lízingbevevő fizetési kötelezettségei

a) Biztosítási díj: a Lízingbeadó által a lízing tárgyát képező ingatlan biztosításáért havonta fizetett biztosítási díj, amelyet a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére számláz tovább. A Biztosítási díj a lízingdíj megfizetésével egyidejűleg, havonta fizetendő a Lízingbeadó számlája alapján a Lízingszerződésben foglaltak alapján.

b) Értékbecslési díj: a lízing tárgyát képező, illetve a kiegészítő biztosítékot jelentő ingatlan értékének megállapításával kapcsolatban a Lízingbeadó, vagy az általa megbízott harmadik fél – műszaki szakértő – részére fizetendő díj, amely az értékbecslés elkészítésével egyidejűleg esedékes. Amennyiben az értékbecslést nem a Lízingbeadó végzi, az értékbecslési díjat a Lízingbevevő közvetlenül a műszaki szakértőnek köteles megfizetni.

c) Finanszírozási jutalék előleg: a Lízingszerződés megkötésével egyidejűleg esedékes. Konkrét mértékét a Lízingszerződés tartalmazza, alapja a Finanszírozási összeg. A megfizetett Finanszírozási jutalék előleg összegének elszámolása a Lízingbeadó Adásvételi szerződés szerinti első fizetési kötelezettségének teljesítésével egyidejűleg történik.

d) Kamat, Ügyleti kamat: a Lízingbeadó által megfizetett, a Finanszírozási összeg Lízingbevevő által meg nem fizetett tőkerésze (továbbiakban: Fennálló tőketartozás) után a Lízingbevevő által fizetendő összeg, amelynek a Lízingszerződés megkötésekor érvényes mértékét a Lízingszerződés tartalmazza.

e) Késedelmi kamat: amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződésben megjelölt bármely fizetési kötelezettségét késedelmesen teljesíti, úgy a késedelem idejére késedelmi kamatot köteles fizetni, amelynek mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza.

f) Kezelési költség:

i) Egyszeri Kezelési költség: a Lízingszerződés aláírásával egyidejűleg esedékes, mértékét a Lízingszerződés tartalmazza, alapja a Finanszírozási összeg.

ii) Éves Kezelési költség: a futamidő alatt minden naptári év első munkanapján esedékes, mértékét a Lízingszerződés tartalmazza, alapja a Fennálló tőketartozás.

g.) Külön eljárási díj: A lízingügylettel összefüggésben, annak érdekében végzett eljárási cselekmények díja, így különösen, a Lízingbeadó által végzett fedezetellenőrzés, birtokba-vétel, birtokba-adás, értékbecslés felülvizsgálat, stb. díja.

h) Lízingbírálati díj: A Lízingbevevő finanszírozhatóságának (hitelképességének) vizsgálati díja, esedékessége a kérelem befogadásának napja, alapja a Finanszírozási összeg, mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. A kérelem elutasítása esetében a díj a Lízingbevevőnek nem jár vissza.

i) Lízingdíj: A Lízingszerződés alapján a Lízingbevevő által fizetendő Finanszírozási összeg tőkerészleteiből és Ügyleti Kamat összegéből áll.

i.i) A Lízingdíj forintban kifejezett összege az alábbi képlet szerint kerül meghatározásra:

n

H = ∑ (

Pk

)dk −d0

k =0

1 + rnapi

ahol

H a Lízingszerződés keretében (ill. a Lízingdíjak meghatározásakor Fennálló tőketartozás) Finanszírozott összeg forintban kifejezve;

n Lízingdíjak száma;

dk a k-adik Lízingdíj esedékességének időpontja;

d0 a finanszírozás kezdetekor az első Lízingdíj esedékességét megelőző naptári hónap 15. napja, illetve kamatváltozás után az Ügyleti Kamatláb-változás időpontja;

Pk a k-adik Lízingdíj összege, ahol P0 a Lízingbevevő által szerződéskötéskor megfizetett Vételár-önerő; rnapi az alábbi összefüggéssel meghatározott napi kamatráta:

12

r = ⎛1 + r

⎞ 365 − 1

ahol:

napi ⎜

⎝

⎟

12 ⎠

r a Lízingszerződésben rögzített és a jelen ÁSZF szerint negyedévente újra meghatározott éves kamatláb (a továbbiakban: Ügyleti Kamatláb).

i.ii) A Lízingdíj számítása, amennyiben a Lízingbevevő kifejezetten deviza alapú elszámolással kívánja a finanszírozást lebonyolíttatni:

• A pénzügyi lízing keretében nyújtott Finanszírozás összege euróban, svájci frankban, vagy magyar forintban kerül meghatározásra, azonban a Lízingdíjak fizetése (törlesztése) minden esetben magyar forintban történik. Az euróban vagy svájci frankban meghatározott pénzügyi lízing (a továbbiakban együtt: Xxxxxx Xxxxx (Elszámolású) Lízing) keretében nyújtott finanszírozás forintban kifejezett tőkeösszege, devizaneme (a továbbiakban: Devizanem) és futamideje a Lízingszerződésben kerül rögzítésre.

• A Deviza Alapú Lízing keretében nyújtott finanszírozás forintban kifejezett tőkeösszege – a pénzügyi lízing Devizanemének megfelelően – az Adásvételi szerződés szerint megfizetett vételár(részlet) átutalásának (folyósítás) napján érvényes, a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, hivatalos devizaárfolyam (a továbbiakban: Bázis Devizaárfolyam) alapján kerül meghatározásra. Amennyiben a Lízingszerződés alapján folyósított Finanszírozási összegnek, illetve részösszegének az átutalási napja nem árfolyamjegyzési nap, akkor a számítás során a folyósítást megelőző legközelebbi árfolyamjegyzési napon érvényes árfolyamot kell figyelembe venni.

•

• A Lízingbevevő a részére nyújtott Finanszírozási összeg kamattal növelt összegét a Lízingszerződésben rögzített számú, összegű és esedékességű Lízingdíj megfizetésével köteles visszafizetni.

• Deviza Alapú (Elszámolású) Lízing esetén a Lízingdíjak összege a Lízingszerződés alapján folyósított Finanszírozási összeg átutalásának napjára meghatározott Lízingdíjak alapján kerül megállapításra a következő számítási módszerrel:

ahol:

Ptk a ténylegesen fizetendő k-adik Lízingdíj;

Pk a Lízingszerződésben rögzített, a Lízingszerződés alapján folyósított finanszírozás tőkeösszege átutalásának napja szerinti k-adik eredeti Lízingdíj;

ak

a Magyar Nemzeti Bank által megállapított és közzétett, a k-adik Lízingdíj esedékessége hónapját megelőző hónap utolsó árfolyamjegyzési napján érvényes hivatalos devizaárfolyam (a továbbiakban: Aktuális Devizaárfolyam);

a0 az Adásvételi szerződés szerinti vételár(részlet) megfizetésének napján a Bázis Devizaárfolyam.

• A Lízingbeadó az egyes Lízingdíjak ténylegesen fizetendő összegéről azok esedékességét legalább 5 naptári nappal megelőzően értesíti a Lízingbevevőt, mellyel együtt megküldi az esedékes Lízingdíjak kamattartalmáról kiállított számlát is.

i.iii) Az Ügyleti Kamatláb és a Lízingdíjak változása mind HUF, mind deviza alapú elszámolás esetén

• A Lízingszerződés a Lízingbeadó által a Lízingbevevő számára kedvezőtlenül kizárólag az Ügyleti Kamatláb tekintetében, kormányrendeletben meghatározott

esetekben, feltételekkel és módon módosítható, amennyiben azt a jegybanki alapkamat, a refinanszírozási kamatlábak, a pénzpiaci indexek, a hitelező lekötött ügyfélbetétei kamatának változása, a szabályozói környezet, illetve a hitelkockázat kormányrendeletben meghatározott változása indokolja.

• Jelen ÁSZF alkalmazásában Referencia Kamatláb a BUBOR, az EURIBOR, melyeknél a BUBOR mindenkori értéke megegyezik a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb értékével; az EURIBOR mindenkori értéke megegyezik a Reuters Monitoron közzétett 3 hónapos „EURIBOR 360” (360 napos alapon számított euró bankközi kínálati kamatláb) értékével.

• Az Ügyleti Kamatláb minden naptári év január 1-én, április 1-én, július 1-én és október 1-én kerül újra-meghatározásra, függetlenül attól, hogy a Lízingbeadó az Adásvételi szerződés alapján teljesített-e vételár-, illetve vételár-részlet fizetést. Az újra-meghatározás időpontjában érvényesnek tekintendő a Lízingszerződés devizanemének megfelelő Referencia kamatláb újra-meghatározás napján jegyzett értéke. Amennyiben az újra-meghatározás napja nem kamatjegyzési nap, akkor az azt követő első kamatjegyzési napon érvénes érték kerül alkalmazásra.

a) Ha a Lízingszerződésben rögzített Devizanem forint, akkor az új Ügyleti Kamatláb a Lízingszerződés aláírásakor megállapított Ügyleti Kamatláb, valamint az újra-megállapítás időpontjában érvényben lévő BUBOR és a Lízingszerződés aláírásakor érvényben lévő BUBOR különbségének az összege;

b) Ha a Lízingszerződésben rögzített Devizanem euró, akkor az új Ügyleti Kamatláb a Lízingszerződés aláírásakor egállapított Ügyleti Kamatláb, valamint az újra-megállapítás időpontjában érvényben lévő EURIBOR és a Lízingszerződés aláírásakor érvényben lévő EURIBOR különbségének az összege;

d) A Lízingbeadó az előzőekben írt a)-c) pontokban írtakon túl jogosult az Ügyleti Kamatlábat az alábbi okok bekövetkezése esetén egyoldalúan módosítani.

da). A jogi, szabályozói környezet megváltozása

a) a Lízingbeadó – pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységére, működési feltételeire vonatkozó vagy ahhoz kapcsolódó jogszabályváltozás, jegybanki rendelkezés vagy a Lízingbeadóra kötelező egyéb szabályozók megváltozása;

b) a Lízingbeadó – pénzügyi lízingszerződés szerinti jogviszonyokat szorosan és közvetlenül érintő – tevékenységéhez kapcsolható közteher- (pl. adó-) változása, a kötelező tartalékolási szabályok változása;

c) kötelező betétbiztosítás összegének, vagy díjának változása.

db). A pénzpiaci feltételek, a makrogazdasági környezet módosulása

a) a Lízingbeadó forrásköltségeinek változása / pénzpiaci forrásszerzési lehetőségek változása, így különösen, de nem kizárólagosan:

• Magyarország hitelbesorolásának változása,

• az országkockázati felár változása (credit default swap),

• jegybanki alapkamat, a jegybanki repo- és betéti kamatlábak változása,

• a bankközi pénzpiaci kamatlábak/ hitelkamatok változása,

• a Magyar Állam vagy a hitelező által kibocsátott kötvény és SWAP hozamgörbék egymáshoz képest történő elmozdulása,

• refinanszírozást biztosító, nyilvánosan kibocsátott értékpapír hozamának, illetve kibocsátója elismert külső hitelminősítő szervezet általi kockázati besorolásának változása vagy az ilyen besoroláshoz kapcsolódó költségek megváltozása,

• a Lízingbeadó lekötött ügyfélbetéteinek kamatának változása.

dc). Az ügyfél kockázati megítélésének megváltozása

a) a Lízingbevevő, illetve a lízingügylet más kockázati kategóriába történő átsorolása a Lízingbeadó vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy belső adósminősítési szabályzata alapján – különös tekintettel az

ügyfél pénzügyi helyzetében és fizetőképességi stabilitásában bekövetkező változásokra –, ha azt az új kockázati kategóriába történő átsorolás az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

b) a Lízingbeadó vonatkozó jogszabályi előírásoknak megfelelő eszközminősítési szabályzata, vagy hitelező belső adósminősítési szabályzata alapján azonos kockázati kategóriába tartozó hitelügyletek, illetve ügyfelek kockázatának változása, ha a kockázat megváltozása az adott kockázati kategóriában az értékvesztés, és ezáltal az alkalmazott kockázati felár mértékének változtatását teszi indokolttá.

c) a Lízingbeadó vállalja, hogy a kockázati megítélés megváltozása alapján nem érvényesít kamatemelést azon ügyfeleknél, akik szerződési kötelezettségeiket folyamatosan teljesítették, a hitel futamideje alatt nem estek fizetési késedelembe.

d) a nyújtott kölcsön vagy hitel fedezetéül szolgáló ingatlanfedezet értékében bekövetkezett legalább 10%-os változás.

• Az Ügyleti Kamatláb megváltozása esetén automatikusan megváltozik a Lízingdíjak összege. A még esedékessé nem vált Lízingdíjak összegei a Fennálló tőketartozás és az újra- megállapított Ügyleti Kamatláb alapul vételével a jelen fejezet h.i, illetve a h.ii pontjában meghatározott módszerrel kerülnek újra-megállapításra.

• Az Ügyleti Kamatláb megváltozása esetén változhat a Lízingdíj tőketartalma, de a Fennálló tőketartozás teljes összege nem.

i.iv) A pénzügyi lízing kamata és kamatlába, induló (aktuális) diszkont kamatláb

A Lízingbevevő a Finanszírozási összeg (illetve a Fennálló tőketartozás) után a Lízingdíjakban kamatot fizet a Lízingbeadó részére. Az egyes Lízingdíjakban megfizetendő kamat az alábbiakban meghatározott kamatidőszakokban a Lízingszerződésnek megfelelő Devizanemben Fennálló tőketartozás és a Lízingszerződésben meghatározott Ügyleti Kamatláb alapul vételével kerül megállapításra az alábbiak szerint:

k k napi

I = H ⋅[(1 + r )d k −d k −1 − 1]

ahol:

Ik a [dk–1;dk [ időszak (a k-adik kamatidőszak) kamata a Lízingszerződésben rögzített Devizanemben kifejezve;

Hk a k–adik kamatidőszakban Fennálló tőketartozás összege a Lízingszerződésben rögzített Devizanemben kifejezve;

dk-1 a k–1-edik Lízingdíj esedékességének időpontja; dk a k-adik Lízingdíj esedékességének időpontja;

rnapi az alábbi összefüggéssel meghatározott napi kamatráta:

r = ⎛1 + r

12

⎞ 365 − 1

ahol:

r az Ügyleti Kamatláb.

napi ⎜

⎝

⎟

12 ⎠

Deviza Alapú Lízing esetén az egyes Lízingdíjakban foglalt forintban megfizetendő kamat a fent meghatározott kamat alapján az alábbiak szerint kerül megállapításra:

ahol:

Itk = Ik ⋅ak

Itk a k-adik kamatidőszak kamata forintban kifejezve;

Ik a k-adik kamatidőszak kamata a Lízingszerződésben rögzített Devizanemben kifejezve; ak az Aktuális Devizaárfolyam.

A kamatidőszak (a továbbiakban: Kamatidőszak) két egymást követő Lízingdíj megfizetésének esedékessége közötti időszak, az alábbiak figyelembe vételével:

a) a vételár(részlet) megfizetésének (folyósítás) időpontjának naptári hónapja 15. napja, ezért az első Kamatidőszak ettől a naptól az első Lízingdíj esedékességét megelőző naptári napig tart;

b) az első Kamatidőszakot követő Kamatidőszakok rendre az egyes Lízingdíjak esedékességének napján kezdődnek, és – az utolsó Kamatidőszak kivételével – az azokat közvetlenül követő Lízingdíj esedékességét megelőző napon fejeződnek be;

c) az utolsó Kamatidőszak záró napja az utolsó lízingdíj esedékességét megelőző naptári nap. A Lízingbeadó a Lízingszerződés létrejöttekor a Lízingszerződésben induló (diszkont) kamatlábat határoz meg. Az induló (diszkont) kamatláb minden naptári év január 1-én, április 1-

én, július 1-én és október 1-én változik (aktuális (diszkont) kamatláb) a változás időpontjában

érvényben lévő, magyar forintban meghatározott Finanszírozási összeg esetén a Magyar Nemzeti Bank által közzétett 3 hónapos Budapesti Bankközi Forint Hitelkamatláb értékével; euróban meghatározott Finanszírozási összeg esetén a Reuters Monitoron közzétett 3 hónapos

„EURIBOR 360” (360 napos alapon számított euró bankközi kínálati kamatláb) értékével. Az induló (aktuális) (diszkont) kamatláb az Ügyleti Kamatláb megváltozásával egyidejűleg és az Ügyleti Kamatláb változásának megfelelően, azzal arányosan változik. Az induló (aktuális) diszkont kamatlábra a Kamatidőszakra, az Ügyleti Kamatlábra és a Lízingdíjak változására vonatkozó rendelkezéseket alkalmazni kell. Az induló (aktuális) (diszkont) kamatláb szerinti diszkont érték a Lízingbevevő által a Lízingszerződés bármely okból történő futamidő előtti megszűnésekor (megszüntetésekor), ideértve az előtörlesztés esetét is, fizetendő, mely diszkont érték kiszámítása az alábbi képlet szerint történik:

Hk = (

Pk

)d k −d j

1 + rnapi

ahol

Hk a k-adik Lízingdíj diszkontált értéke;

Pk a k-adik Lízingdíj összege a Lízingszerződésben rögzített Devizanemben kifejezve; dk a k-adik Lízingdíj esedékességének időpontja;

dj a legutolsó pénzügyileg teljesített Lízingdíj esedékességének időpontja; rnapi az alábbi összefüggéssel meghatározott napi kamatráta:

r = ⎛1+ r

12

⎞ 365 −1

⎠

ahol:

r az aktuális diszkont kamatláb.

napi ⎜

⎝

12 ⎟

j) Monitoring díj: a telefonon, vagy írásban történő fizetési felszólítások díja, amelynek mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. Esedékessége: a felszólítást követő hónap Lízingdíjával egyidejűleg.

k) Önerő: a Lízingszerződés megkötésével egyidejűleg esedékes minden olyan fizetési kötelezettség a Lízingbevevő részéről, amelyet a lízingügyletre vonatkozó szerződéses környezetben a Lízingbevevőnek meg kell fizetnie a Lízingbeadó felé, ennek részei különösen: a Lízingbevevő által a végleges Adásvételi szerződés szerinti bruttó vételárból saját forrásból megfizetett és a Lízingszerződésben konkrétan meghatározott összeg (továbbiakban: vételár-önerő), továbbá egyéb a Lízingszerződésben összegszerűen megjelölt adó(k) és illetékek.

l) Rendelkezésre tartási jutalék: alapja a Finanszírozási összeg azon részének megfelelő összeg, amelyet a Lízingbeadó az Adásvételi szerződés alapján még nem teljesített; a havi Lízingdíjjal egyidejűleg esedékes, mértékét a Lízingszerződés tartalmazza.

m) Szerződéskötési díj: a Lízingszerződés megkötésével egyidejűleg esedékes. A Lízingbeadónak a Lízingszerződés megkötésével kapcsolatos költségeit tartalmazza, a Lízingszerződés megkötése után vissza nem térítendő. Konkrét mértékét a Lízingszerződés tartalmazza.

n) Szerződésmódosítási díj: A Lízingszerződés módosításával egyidejűleg esedékes, mértékét a mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza. E díj nem tartalmazza az esetleges módosítások esetében a Lízingbevevő által a közjegyzőnek fizetendő díjat és egyéb díjakat (pl. értékbecslési díj).

o) Zárási díj: a Fennálló tőketartozás (esetleges Maradványérték) végtörlesztése esetén fizetendő díj; számításának alapja a Fennálló tőketartozás (esetleges Maradványérték), mértékét a Hirdetmény tartalmazza.

p) Hitelbiztosítéki Érték: a Hitelbiztosítéki érték megállapításának módját a "termőföldnek nem minősülő ingatlanok hitelbiztosítéki értékének meghatározására vonatkozó módszertani elvekről" szóló 25/1997. (VIII.1.) PM rendelet tartalmazza.

Hitelbiztosítéki érték valamely ingatlannak az óvatos becslés alapján meghatározott értéke (mely a forgalmi értékből kerül levezetésre). A hitelbiztosítéki érték megállapítása során a jelzálog-hitelintézet által folyósított kölcsönök hosszú lejáratából származó sajátos kockázatokat, valamint az ingatlannak csak azon tulajdonságait és hozamait veszik figyelembe, amelyek várhatóan a jövőben annak bármely tulajdonosát megilletnek.

Amennyiben a Lízingbevevő fizetést teljesít a Lízingbeadó részére, úgy a Lízingbevevő a befizetett összeget az alábbi sorrendben számolja el az esedékes követelése tekintetében: költség, késedelmi kamat, biztosítási díj tőkeösszeg, Lízingdíj kamatrésze, Lízingdíj Finanszírozási összeg tőkerésze.

A Lízingbevevő köteles az Adásvételi szerződés tárgyát képező ingatlan lízingbeadói tulajdonszerzéssel összefüggésben a Lízingbeadó által megfizetésre került illeték és a Lízingbevevő által az Önerő részeként megfizetésre kerülő illetékrész közötti különbözet Lízingbeadó részére történő megfizetésére.

Amennyiben a Lízingbevevő a Hirdetmény szerinti kedvezményt vesz igénybe, s a kedvezményre jogosító valamely feltétel a futamidő során megszűnik, illetve a Lízingbevevő valamely fizetési, biztosítékadási kötelezettségével késedelembe esik, úgy a kedvezmény az erre okot adó körülmény bekövetkeztét követő naptári hónaptól kezdve megszűnik, s a Lízingszerződés feltételeire a továbbiakban a Hirdetmény szerinti általános feltételek érvényesek.

II. 10. Előtörlesztés

a) Lízingbevevő a futamidő alatt előtörlesztésre – a jelen pont szerint – bármikor jogosult. A futamidő kezdő időpontját a Lízingszerződés tartalmazza.

b) Az előtörlesztés feltétele, hogy a Lízingbevevőnek ne álljon fenn a Lízingszerződés alapján lejárt tartozása (sem a Lízingdíj, illetve az ehhez közvetlenül kapcsolódó díj, költség, sem pedig a lízing tárgyát képező ingatlanhoz kapcsolódó közüzemi díj, adó, stb. fizetési kötelezettség), és legalább háromhavi Lízingdíj, mint minimum előtörlesztési összeg megfizetésre kerüljön.

c) Lízingbevevő köteles az előtörlesztési szándékát és – választása szerint - a II.10.d) pont szerint a futamidő vagy a Lízingdíj csökkentésére vonatkozó igényét írásban bejelenteni a Lízingbeadó részére legalább 15 nappal az előtörlesztés tervezett időpontja előtt.

d) Előtörlesztés esetén a Lízingbevevőt megilleti a választás lehetősége az alábbiak szerint:

• az előtörlesztés következtében az eredeti futamidő marad azzal, hogy a Lízingbevevő által fizetendő havi Lízingdíjak összege az előtörlesztés összegének és a Lízingszerződés aktuális paramétereinek (pl. ügyleti kamatláb, hátralévő futamidő, stb.) megfelelően csökken, vagy

• az eredeti futamidő csökken a Lízingbevevő és a Lízingbeadó egyeztetésének megfelelő mértékben. A futamidő csökkenés és az előtörlesztést követően esedékessé váló Lízingdíjak változásának mértéke, az előtörlesztés összegének és a Lízingszerződés aktuális pénzügyi paramétereinek függvénye.

e) Előtörleszteni a havi Lízingdíj esedékessége – minden hónap 15-e – alkalmával lehet azzal, hogy az előtörlesztéssel egyidejűleg a havi esedékes Lízingdíjat is meg kell fizetni.

f) Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy az előtörlesztés összegét a Lízingbeadó a soron következő Lízingdíj esedékességét követő nap írja jóvá a Lízingbevevő lízing-nyilvántartási számláján, amennyiben az esedékes Lízingdíj megfizetésre került. Amennyiben az előtörlesztés lízing- nyilvántartási számláján történő jóváírásának esedékességekor az esedékes Lízingdíj nem került megfizetésre, úgy a Lízingbeadó jogosult az előtörlesztésre szánt összegből az esedékes Lízingdíjat kiegyenlíteni. Ez esetben a Lízingbeadó csak az esedékes Lízingdíj kiegyenlítése után fennmaradó összeget fordítja előtörlesztésre, amennyiben annak összege eléri a minimum előtörlesztési összeget.

g) A Lízingbevevő előtörlesztés esetén a mindenkor hatályos Hirdetmény szerinti Szerződésmódosítási díjat, míg végtörlesztés esetén a Zárási díjat köteles megfizetni az előtörlesztés/végtörlesztés összegén felül.

h) Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés szerinti valamennyi tartozását a futamidő letelte előtt meg kívánja fizetni a Lízingbeadó részére, úgy végtörlesztésről beszélünk. A végtörlesztésre a

II.10. a)-e). pontokban foglaltak az irányadóak azzal, hogy a Lízingszerződés szerinti teljes tartozás és a Zárási díj maradéktalan megfizetése esetén a Lízingbeadó és a Lízingbevevő között a lízing jogviszony megszűnik, és a Lízingbevevő a lízingtárgyon tulajdonjogot (zártvégű pénzügyi lízing) szerez vagy jogot szerez arra, hogy ő maga vagy az általa megjelölt harmadik személy a lízingtárgyon a Maradványérték megfizetésével tulajdonjogot szerezzen (nyíltvégű pénzügyi lízing).

i) A Lízingbevevő elő-, illetve végtörlesztés összegét a Lízingbeadó bankszámlájára az Üzletszabályzat rendelkezései szerint köteles teljesíteni. Amennyiben az elő-, illetve végtörlesztés összege nem éri el a Lízingszerződés, illetve jelen ÁSZF rendelkezéseiben meghatározott mértéket, úgy a Lízingbeadó a megfizetést követő Lízingdíj esedékességétől számított 8 munkanapon belül visszautalja a Lízingbevevő az Erste Banknál vezetett bankszámlájára.

II. 11. A Lízingszerződés biztosítékai

a.) A Lízingbevevőnek a Lízingszerződés alapján fennálló kötelezettségei biztosítékául a Lízingszerződésben meghatározott fedezetek – azaz a Lízingszerződést biztosító mellékkötelezettségek – szolgálnak, amelyek érvényesítésének módját és következményeit a Lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletét képező biztosítéki szerződések, illetve az ÁSZF tartalmazzák.

b.) A Lízingbevevő az alábbi fedezeteket (biztosítékokat) nyújtja:

• A Lízingszerződés felmondáskor, illetve elálláskor az ingatlan kiürítésére vonatkozó közjegyzői okiratba foglalt egyoldalú kötelezettségvállalási nyilatkozat,

• Csoportos beszedési megbízás az Erste Banknál vezetett pénzforgalmi bankszámlája terhére.

• Felhatalmazó levél azonnali beszedési megbízás benyújtására valamennyi számlavezető banknál vezetett valamennyi pénzforgalmi bankszámla terhére.

Egyéb, az egyedi lízingügylet sajátosságaira tekintettel a Lízingbeadó által egyedileg előírható biztosítékok:

• Készfizető kezességvállalásra vonatkozó szerződés

• Ingatlan jelzálogszerződés a Lízingbevevő vagy harmadik fél tulajdonában álló ingatlan(ok)ra

• Vagyont terhelő zálogszerződés közjegyzői okiratba foglalva

• Ingó jelzálogjog szerződés közjegyzői okiratba foglalva

• Követelésen alapított zálogszerződés

• Opciós szerződés

• Óvadéki szerződés

• Engedményezési szerződés

• Amennyiben a Lízingbeadót az Adásvételi szerződés szerint foglaló fizetési kötelezettség terheli, úgy a Lízingbevevő köteles vagy a Lízingbeadó által megjelölt bankszámlára, vagy a Lízingbeadó által elfogadott ügyvédnél a vételár-önerő és a foglaló különbözetének megfelelő összeget óvadékként elhelyezni. Amennyiben a Lízingszerződés bármelyik fél elállása esetén szűnne meg, úgy az óvadéki összeg vonatkozásában a Lízingbeadó és a Lízingbevevő köteles elszámolni egymással, az óvadéki szerződésben foglaltak szerint.

c.) Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingszerződéssel vagy a biztosítéki szerződésekkel kapcsolatban közjegyzői okiratot követel meg, annak a költségei a Lízingbevevőt terhelik.

d.) A Lízingbevevő nemteljesítése, vagy nem szerződésszerű teljesítése esetén a Lízingebadó jogosult követelései érvényesítése érdekében a meglévő biztosítékok közül bármelyiket - akár egyidejűleg is - igénybe venni.

e.) Ha a biztosíték(ok) a biztosítéki szerződéskötés időpontjában megállapított érték(ük)ből 20 %-ot veszítenek, vagy érték(ük)ben a fennálló tartozáshoz viszonyítva 20 %-os csökkenés következik be, a Lízingbevevő a Lízingbeadó írásbeli felhívására köteles a Lízingszerződésből eredő tartozás fennállása alatt a fedezetet kiegészíteni, vagy más fedezetet nyújtani, és az erre vonatkozó szerződés(eke)t megkötni.

II.12. Felelősségi nyilatkozatok

A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával az alábbi felelősségi nyilatkozatokat teszi:

a) A Lízingbevevő a magyar jog alapján jogszerűen alakult, tevékenysége végzéséhez minden szükséges hatósági engedéllyel rendelkező gazdálkodó szervezet, amely jogosult arra, hogy a Lízingszerződést, illetve - amennyiben a kiegészítő fedezetet a Lízingbevevő, mint kötelezett maga nyújtja - a biztosítékra vonatkozó szerződést aláírja, az azokba foglalt kötelezettségeket teljesítse. Ennek érdekében, amennyiben szükséges, beszerezte és csatolja a gazdálkodó szervezet döntéshozó szerve által meghozott szükséges határozatokat és felhatalmazásokat. Ennek megfelelően a Szerződés a Lízingbevevő vonatkozásában érvényes és vele szemben kikényszeríthető kötelezettségvállalásokat tartalmaz.

b) A Lízingbevevő legutolsó – amennyiben a Lízingbevevő részére jogszabály auditált éves beszámoló-készítési kötelezettséget ír elő, auditált – éves beszámolója és egyéb pénzügyi kimutatásai (és esetlegesen a Lízingbevevő és leányvállalatai legutolsó auditált konszolidált éves beszámolója) a magyar számviteli szabályoknak megfelelően készültek és hűen tükrözik a Lízingbevevő (és - ha vannak - a leányvállalatai) tényleges pénzügyi helyzetét arra az időszakra vonatkozóan, amelyre készítették, valamint az akkor véget ért számviteli időszak működésének eredményét. Az ezen pénzügyi kimutatások elkészülte óta eltelt időszakban nem történt olyan változás, amely lényegesen befolyásolná a Lízingbevevő pénzügyi, gazdasági és piaci helyzetét, illetve azt a képességét, hogy a Szerződésben vállalt kötelezettségeit teljesítse.

c) A Lízingbevevő nem esett szerződésszegésbe egyetlen általa kötött szerződés alapján sem, amelyekből eredő követelések a Szerződés alapján a Lízingbevevőt terhelő fizetési kötelezettséget veszélyeztetnék, valamint semmilyen adók módjára behajtandó lejárt tartozása nem áll fenn.

d) A Lízingszerződés aláírásával, a bennük foglalt jogügyletek végrehajtásával nem sérti meg a Lízingbevevő a létesítő dokumentumaiban foglalt rendelkezéseket és a jogszabályokat.

e) A szerződéskötéskor nem zajlik olyan bírósági és/vagy hatósági eljárás a Lízingbevevő ellen, amely hátrányosan befolyásolná gazdasági vagy jogi helyzetét, illetve amely

csökkentené azon képességét, hogy a Lízingszerződésben foglalt kötelezettségeit teljesítse, és a Lízingbevevő legjobb tudomása szerint ilyen eljárások nem is fenyegetik a Lízingbevevőt. A Lízingbevevő a tevékenységét a szokásos üzletmenet szerint végzi.

f) A Lízingbevevő jogszerű tulajdonosa vagyontárgyainak, és a vagyonát alkotó egyes dolgok és jogok – ide nem értve a Lízingbeadó részére alapított biztosítékot - mentesek minden zálog-, vételi-, illetve elővásárlási jog és egyéb teher alól, kivéve a Terhek Listájában felsoroltakat.

g) A Lízingbevevő által nyújtott valamennyi adat, információ valós, hiánytalan és pontos.

A Lízingbevevő kijelenti, hogy a fenti felelősségi nyilatkozatok változatlan tartalommal fennállnak mindaddig, amíg a Lízingbeadónak a Lízingszerződés alapján a Lízingbevevővel szemben követelése áll fenn, illetve kötelezettséget vállal, hogy az ezekben bekövetkezett változásokról a Lízingbeadót haladéktalanul értesíti.

Súlyos szerződésszegésnek minősül, ha a Lízingbevevőnek a Lízingszerződésben vállalt bármely felelősségi nyilatkozata, az általa a Lízingbeadónak adott gazdasági, jogi, pénzügyi információk, vagy egyéb adatok, illetve szerződéses kötelezettségeinek teljesítésére vonatkozó közlése valótlannak, hiányosnak bizonyulnak ahhoz a tényleges helyzethez képest, amely a nyilatkozat megtétele vagy az információ átadása időpontjában fennállt, illetve a Lízingbevevő a Lízingbeadót bármely egyéb módon szándékosan megtéveszti.

A Lízingbevevő hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbeadó a Lízingbevevőnek valamennyi, az Erste cégcsoport bármely tagjánál esetlegesen fennálló tartozásáról információt szerezzen be.

II. 13. Kötelezettségvállalások

II.13.1. A Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával, annak fennállása alatt az alábbi kötelezettségeket vállalja:

a) A Lízingbevevő az ERSTE Bank Hungary Zrt-nél vezetett bankszámláját nem szünteti meg.

b) A Lízingbevevő a jelen Lízingszerződés mellékletének kitöltésével bejelenti valamennyi hitelintézetnél bármely pénznemben vezetett bankszámlája számát, és visszavonhatatlanul felhatalmazza a Lízingbeadót – a Lízingszerződés mellékletét képező és a számlavezető hitelintézetek tudomásulvételét igazoló aláírásával ellátott Felhatalmazó Levél egyidejű átadásával – valamennyi belföldi bankszámlája vonatkozásában követelése azonnali beszedési megbízás útján történő érvényesítésére.

c) A Lízingbevevő az ERSTE Bank Hungary Zrt-nél vezetett bankszámlájára adott, Lízingdíjra és biztosítási díjra vonatkozó csoportos beszedési megbízást nem vonja vissza, illetve az alapján történő teljesítést nem tiltja le.

d) A Lízingbevevő csak a Lízingbeadó előzetes, írásbeli tájékoztatása mellett nyit bankszámlát bármely belföldi hitelintézetnél.

e) Lízingbevevő kötelezettséget vállal, hogy a Felhatalmazó Levelet az új bankszámlák vonatkozásában is a számlanyitástól számított 5 munkanapon belül kitölti, a számlavezető bankkal záradékoltatja és a Lízingbeadónak átadja.

f) A Lízingbeadó előzetes írásbeli tájékoztatása nélkül a Lízingbevevő nem vállal hitel- vagy kölcsönügyletből eredő és más hasonló jellegű pénzügyi kötelezettséget (beleértve a lízingügyletet és kezességvállalást is) más hitelezővel szemben – ide nem értve a szokásos üzletmenet körébe eső áruszállítási vagy szolgáltatási jogviszonyra tekintettel 90 naptári napot meg nem haladó időtartamra igénybevett előleget vagy

halasztott fizetést -, illetve ilyen jellegű kötelezettsége nem áll fenn, kivéve a Lízingszerződés mellékletében (Fennálló Hitelek Listája) felsoroltakat.

g) A Lízingbevevő tájékoztatja a Lízingbeadót – a Lízingszerződés melléklete (Terhek Listája) kitöltésével – a bármely vagyonán, a Lízingszerződés aláírásakor már fennálló terhekről. Amennyiben a Lízingbevevő a Lízingszerződés megkötését követően vagyonát, vagy annak bármely részét harmadik személy részére biztosítékul kívánja lekötni, erről köteles a Lízingbeadót előzetesen írásban tájékoztatni. Amennyiben Lízingbevevő vagy a biztosítékot nyújtó fél a Lízingszerződés biztosítékát képező vagyon(tárgya)t megterhelni, biztosítékul felajánlani, elidegeníteni vagy bármely harmadik fél részére jogot biztosítani kívánja, köteles a Lízingbeadó előzetes írásbeli hozzájárulását kérni.

h) A Lízingbevevő a Lízingbeadó által megjelölt időpontban átadja a Lízingbeadónak mindazokat a pénzügyi és egyéb információkat, amelyeket a Lízingbeadó az ésszerűség határain belül kér. Ennek keretében a Lízingbevevő – többek között – átadja a Lízingbeadónak az – amennyiben a Lízingbevevő részére jogszabály auditált éves beszámoló-készítési kötelezettséget ír elő, auditált – éves beszámolóját, legkésőbb az adott számviteli időszak eltelte utáni 150 napon belül és a konszolidált éves beszámolóját legkésőbb az adott számviteli időszak eltelte utáni 180 napon belül, továbbá főkönyvi / naplófőkönyvi kivonatának másolatát negyedévente. A Lízingbevevő a vonatkozó jogszabályokban az adott vállalkozási illetve cégformára előírt bejelentési kötelezettsége teljesítésével egyidejűleg valamennyi, a Lízingszerződés szempontjából releváns bejelentés másolatát megküldi a Lízingbeadó részére.

i) A Lízingbevevő tudomásul veszi, hogy a Lízingbeadónak, illetve a Lízingbeadó által megbízott független szakértőnek ezen túlmenően is jogában áll a Lízingbevevő üzleti tevékenységét ellenőrizni.

j) A Lízingbevevő a tudomásszerzéstől számított 3 munkanapon belül értesíti a Lízingbeadót, ha a Lízingszerződés futamideje alatt tulajdonosi helyzetében, tulajdonosi szerkezetében, képviseletében változás következik be.

k) A Lízingbevevő 3 munkanapon belül értesíti a Lízingbeadót, ha tudomására jut, hogy a Lízingszerződés futamideje alatt ellene vagy a kiegészítő biztosítékot nyújtó ellen végrehajtási, csőd-, felszámolási, vagy végelszámolási eljárás indult, vagy ezen eljárások bármelyikének indítása várható. Amennyiben a Lízingbevevő maga dönt csődeljárás, felszámolási eljárás vagy végelszámolás indításáról, köteles azt a Lízingbeadónak a döntés napján írásban bejelenteni.

l) A Lízingbevevő 3 munkanapon belül értesíti a Lízingbeadót, ha gazdálkodásában, gazdasági helyzetében a kötelezettségei teljesítését befolyásoló negatív változás következik be, illetve amennyiben máshol fennálló bármely fizetési kötelezettségének, különösen köztartozásainak, határidőben nem tett eleget (cross default). Ugyanezen értesítési kötelezettség terheli a Lízingbevevőt abban az esetben is, ha tudomására jut, hogy a fenti események a kiegészítő biztosítékot nyújtó vonatkozásában merültek fel.

m) A Lízingbevevő haladéktalanul tájékoztatja a Lízingbeadót bármely a Lízingbevevő tevékenységi körével kapcsolatos hatósági tiltás, korlátozás vagy intézkedés vonatkozásában.

n) A Lízingbevevő felhatalmazza a Lízingbeadót, hogy róla hitelintézettől vagy hatóságtól információt kérjen. E tekintetben a titoktartási kötelezettség alóli felmentést – a Lízingszerződés melléklete kitöltésével – megadja.

o) A Lízingbevevő köteles az alkalmazandó jogszabályok által megkívánt valamennyi felhatalmazást, engedélyt és jóváhagyást beszerezni, azok rendelkezéseit betartani és

mindent megtenni annak érdekében, hogy a Lízingszerződés érvényessége és végrehajthatósága biztosítva legyen.

II.13.2. A Lízingbevevő és a Lízingbeadó megállapodnak, hogy a fenti kötelezettségek elmulasztása – kivéve, ha a mulasztás pótolható és annak teljesítésére a Lízingbeadó póthatáridőt biztosított és póthatáridőn belül a Lízingbevevő a kötelezettséget teljesítette –, illetve akadályozása, késleltetése a Lízingbevevő részéről súlyos szerződésszegésnek minősül.

II. 14. A Lízingszerződés megszűnése, elszámolás

a.) A Lízingszerződés felbontásának, megszűnésének esetei:

• A Lízingbeadó elállása,

• A Lízingbevevő elállása,

• A Lízingbeadó azonnali hatályú felmondása,

• A Lízingbevevő azonnali hatályú felmondása,

• A Lízingbevevő és a Lízingbeadó közös megegyezésével történő megszüntetése.

A Lízingszerződés bármely okból történő megszűnése esetén, a Lízingbeadó nem köteles a Lízingtárgyat az Adásvételi szerződésben meghatározott vételárnál magasabb áron értékesíteni, illetve felek azt is rögzítik, hogy a Lízingszerződés megszűnésekor esedékes elszámolás során a Lízingbeadó jogosult (az ezen ÁSZF-ben meghatározott tételeken túl) a Lízingbevevővel szemben valamennyi költséget, a Lízingtárgy értékesítésével nála felmerülő költséget, díjat, adóterhet, stb. érvényesíteni.

b.) A Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződéstől elállni, ha

• Az ÁSZF II.5.b pontjában előírtak az ott írt határidővel nem teljesültek,

• Az XXXX XX.5.c pontjában írt módon és határidővel az Adásvételi szerződés bármely okból nem kerül a felek között megkötésre,

• A megkötött adásvételi szerződés a felek között bármely okból és módon megszűnik.

• Amennyiben a Lízingszerződés illetve az Adásvételi szerződés lényeges feltétele tekintetében a bírálat alapját képező bármely dokumentumban közölt adat (pl. vételár, fizetési feltételek, eladó által kibocsátott számla stb.) megváltozik.

• Az ÁSZF II.6.a-b pontjában írtak szerint nem kerül sor az ingatlan átvételére,

• Az ingatlan eladója a lízing tárgyát képező ingatlan átadását bármely okból megtagadja,

• A Lízingbevevő körülményeiben olyan lényeges változás következett be még a vételár(részlet) megfizetése előtt, hogy a Lízingbeadótól nem várható el Lízingbevevő finanszírozása vagy az veszélyezteti a Lízingbevevő Lízingszerződés szerinti fizetési kötelezettségeit,

• A Lízingbeadó bármely okból nem szerzi meg a lízing tárgyát képező ingatlan tulajdonjogát (ide értve az Adásvételi szerződéstől történő Lízingbeadói elállás bármely esetét),

• Az Adásvételi szerződés alapján az ingatlan eladója a teljesítést megtagadja,

• A lízing tárgyát képező ingatlan utolsó vételárrészletének a kifizetéséig az ingatlan értéke jelentős mértékben csökken. Jelentős mértékűnek tekintendő az ingatlan értékének csökkenése, amennyiben a lízing bírálatkori és az utolsó vételárrész megfizetésének időpontja szerinti értékbecslés által megállapított érték közötti különbség a 20%-ot meghaladja,

• A lízing tárgyát képező ingatlan, illetve annak az Adásvételi szerződésben definiált készültségi fokai, az Adásvételi szerződésben vállaltakhoz képest három hónapos késedelemmel sem készül(nek) el (a végleges készültség vonatkozásában nem kap használatbavételi engedélyt),

• A lízing tárgyát képező ingatlan utolsó vételárrészletének a kifizetéséig, ha egyébként azonnali felmondásra lenne jogosult.

c.) A Lízingbevevő jogosult a szerződéstől elállni, ha az ÁSZF II.5.c pontjában írt módon és határidővel az Adásvételi szerződés bármely okból nem kerül a felek között megkötésre.

d.) A Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondani, ha:

• A Lízingbevevő vagy fedezetet/biztosítékot nyújtó (pl. zálogkötelezett, készfizető kezes) a Lízingszerződésben, vagy a biztosítéki szerződésekben, vagy az ÁSZF-ben meghatározott bármely fizetési kötelezettségének teljesítésével 30 napot meghaladó késedelembe esik, vagy

bármely egyéb kötelezettségét a vonatkozó szerződések szerint nem teljesíti. Ez esetben a Lízingbeadó egyoldalú döntésével jogosult az EUR-ban nyilvántartott fennálló tartozást HUF- ra konvertálni;

• A fedezeti ingatlanra vonatkozó vagyonbiztosítási szerződés bármilyen okból megszűnik,

• A Lízingbevevő vagy a fedezetet/biztosítékot nyújtó a Lízingszerződés tárgyát vagy fedezetét képező kiegészítő biztosítékokat (ingatlan(oka)t, ingókat, stb.) a Lízingbeadó írásbeli hozzájárulása nélkül elvonja, így különösen elidegeníti, megterheli, apportálja, bérbe-, használatba-, haszonbérletbe adja vagy a Lízingszerződés biztosítékának létrehozására, fenntartására, biztosítására, kiegészítésére vonatkozó kötelezettségének nem tesz eleget,

• A kiegészítő fedezetre vonatkozó szerződések bármelyike, bármely okból érvénytelenné válik vagy az abban foglalt kötelezettségvállalások érvényesíthetősége csökken, megszűnik vagy azokat nem teljesítik,

• a Lízingszerződés szerinti követelés fedezetéül szolgáló bármely ingatlanra – ideértve a lízing tárgyát képező ingatlant is - a Lízingbeadó előzetes, írásbeli hozzájárulása nélkül olyan jogot, vagy tényt jegyeznek be - vagy a földhivatali nyilvántartásban széljeggyel igazolhatóan ilyennek bejegyzése folyamatban van -, amely a Lízingbeadó kielégítési jogának lehetséges mértékét vagy igényérvényesítésének lehetséges időpontját a Lízingbeadó számára kedvezőtlenül befolyásolhatja (pl.: végrehajtási jog, további jelzálogjog, perfeljegyzés, stb.),

• A Lízingbevevő vagy a biztosítékot nyújtó harmadik fél a Lízingbeadó részére a lízingkérelem beadásakor, vagy a Lízingszerződés vagy a biztosítéki szerződés megkötésekor valótlan, hiányos, megtévesztő információt, tájékoztatást adott, és a valós, hiánytalan információ ismeretében a Lízingszerződés vagy a biztosítéki szerződés megkötésére nem került volna sor,

• A lízingtárgy, illetve a kiegészítő fedezet értéke a lízingbírálatkor készített értékbecsléshez képest jelentősen (legalább 20%-kal) csökkent, és a Lízingbeadó felszólítására nem kerül kiegészítésre,

• A Lízingbevevő a Lízingbeadóval vagy az Erste cégcsoport bármely tagjával megkötött bármely szerződés szerinti kötelezettségeit megszegte, vagy súlyos szerződésszegést követett el vagy a szerződésszegés miatt ezen szerződés felmondásra került.

e.) A Lízingbevevő azonnali hatályú felmondási joga:

A Lízingbevevőt kizárólag az ÁSZF III.1.d. pontjában meghatározott esetben illeti meg a Lízingszerződés azonnali hatályú felmondási joga.

II.15. Elszámolás a Lízingszerződés felbontása, megszűnése esetén

a.) Elszámolás a Lízingbeadó elállása esetén:

Elállás esetén a Lízingbevevő köteles a Lízingbeadó minden költségét, igényét megtéríteni az e pontban részletezettek szerint, ennek megfelelően a Lízingbeadó az alábbi elszámolási szabályokat alkalmazza:

• Lízingbevevő által megfizetett Szerződéskötési díj, Finanszírozási jutalék előleg, esetleges Szerződésmódosítási díj a Lízingbeadót illeti meg, annak visszatérítésére nem köteles – kivéve a Finanszírozási jutalék előleget, amennyiben a Lízingszerződéssel összefüggésben, az Adásvételi szerződés alapján nem történt vételár(részlet) fizetés (folyósítás),

• Lízingbevevő által az Önerő részeként megfizetett illeték és adó abban az esetben és olyan összegben jár vissza a Lízingbevevőnek, ahogy a mindenkor hatályos jogszabályok szerint a Lízingbeadó jogosult annak visszaigénylésére. E vonatkozásban a visszafizetés esedékessége az adó, illetve illeték összegének a Lízingbeadó bankszámláján történő jóváírását követő 8 banki munkanap,

• Lízingbevevő által megfizetett Lízingdíj(ak) tőkerésze (csökkentve a Lízingbeadó részére esetleges beszámítás útján megfizetett összegekkel), illetve az esetlegesen megfizetett vételár-önerő akként jár vissza a Lízingbevevőnek, hogy azt a Lízingbeadó már a Lízingszerződés megkötése napján, de a Lízingszerződéstől és az Adásvételi szerződéstől való elállás hatályával – mint kifejezetten bizonytalan követelést /a kezesség kizárásával/ – a Lízingbevevőre engedményezi az Adásvételi szerződés szerint a Lízingbeadó által megfizetett vételárkövetelésből a vételár-önerőnek megfelelő összeget. Az engedményezés kapcsán

Lízingbevevő, az itt írt összeg vonatkozásában igényét kizárólagosan csak a lízing tárgyát képező ingatlan eladójával szemben érvényesítheti,

• A Lízingbeadó az előzőekben írt elszámolási kötelezettségen túl semmilyen költség, díj, beruházás megtérítésére nem köteles,

• Amennyiben az Adásvételi szerződéstől való elállás esetén a lízing tárgyát képező ingatlan eladója bármely jogos igényt támaszt, annak kielégítése a Lízingbevevő kizárólagos kötelezettsége,

• Amennyiben a Lízingbeadó az elállás kapcsán az ingatlan eladójával szemben a foglalót elveszti, a Lízingbevevő köteles azt részére haladéktalanul megtéríteni, továbbá köteles a Lízingbevevő a Lízingbeadó részére a jelen XXXX XX. 16. pontjában megjelölt esetleges költségek, kárösszeg és használati díj összegét is megfizetni.

A Lízingbeadó jogosult a követeléseit a Lízingbevevő által már teljesített Lízing- és egyéb díjakba beszámítani.

b.) Elszámolás a Lízingbevevő elállása esetén:

• Az ÁSZF II.15.a. pontjának szabályait kell alkalmazni változtatás nélkül.

c.) Elszámolás a Lízingbeadó azonnali hatályú felmondása esetén:

• Amennyiben a Lízingszerződésnek a Lízingbeadó részéről történő azonnali hatályú felmondására kerül sor, úgy a Lízingbevevő valamennyi Lízingszerződés szerinti tartozása (pl. esedékes és meg nem fizetett Lízingdíj(ak), Fennálló tőketartozás, a lízing tárgyát képező ingatlan Lízingbeadó részére történő birtokba-bocsátásig számított biztosítási díj(ak), helyi adó(k), a Lízingbeadóval szemben érvényesíthető közüzemi költség(ek) összege, valamennyi egyéb, az ÁSZF meghatározott esedékes, de meg nem fizetett díjak, költségek és ráfordítások, stb.), beleértve az esetleges késedelmi kamatot is, továbbá zártvégű pénzügyi lízing esetén a Maradványérték lejárttá és egy összegben esedékessé válik. A Lízingbevevő előzőekben megjelölt tartozását növelő tételek a birtokba visszavett ingatlannak az ingatlan értékesítéséig felmerülő, felelős őrzésének díja, az ingatlan állagmegóvásával, közmű- ellátottságával, gépészeti rendszerének karbantartásával, javításával, helyreállításával, közműórái Lízingbeadó részére történő átírásával, közmű-tartozások rendezésével, az ingatlanban visszamaradt, a Lízingtárgyhoz nem tartozó ingóságok közraktárba helyezésével kapcsolatban felmerült költségek, közmű-díjak, társasházi közös költség, helyi adó(k), biztosítási díj, a műszaki szakértő díja, földhivatali eljárási díj, továbbá az esetleges értékesítési (ideértve az esetleges ingatlanközvetítési-, forgalmazási költségeket) és igényérvényesítési (ideértve a kiköltöztetésre irányuló eljárási költséget is) költségek, az ÁSZF

II.16. pontjában írt költségek, ráfordítások, kárösszeg, használati díj, stb. – a továbbiakban valamennyi a jelen pontban írt tétel együtt: Tartozás,

• A Lízingszerződés felmondásával egyidejűleg a Lízingbeadó értékbecslő partnerei közül az adott ingatlanra vonatkozóan értékbecslésre megbízást ad. A Lízingbeadó és a Lízingbevevő az értékbecslő által megállapított likvidálási értéket, az ingatlan kényszerértékesítésére tekintettel, előzetes piaci árként, illetve az ingatlan értékeként kifejezetten és visszavonhatatlanul elfogadja,

• A Lízingbeadó jogosult a lízing tárgyát képező ingatlant a jelen pontban foglaltak szerint értékesíteni, bármely más biztosítékát érvényesíteni; a lízing tárgyát képező ingatlan értékesítéséből befolyt nettó vételárból a Tartozást megelőzően a nyíltvégű pénzügyi lízing esetén a Maradványérték megtérülésére számolja el, míg a biztosítékok érvényesítéséből befolyt összeg csökkenti a Lízingbevevő Tartozását,

• Amennyiben a lízing tárgyát képező ingatlan értékesítése vagy a biztosítékok érvényesítése előtt a Tartozást akár a Lízingbevevő, akár a biztosítékot nyújtók részben vagy egészben megfizetik, úgy a befolyt összeg a Tartozást csökkenti.

• A Lízingbeadó a lízing tárgyát képező ingatlan értékesítése előtt, a felmondással egyidejűleg tájékoztatja a Lízingbevevő(ke)t, hogy 15 napon belül akár ő maga (maguk), vagy bármely biztosítékot nyújtó fél, vagy a Lízingbevevő(k) által megjelölt bármely harmadik fél megvásárolhatja az ingatlant. A határidőt a Lízingbeadó a Lízingbevevő(k) írásbeli kérésére egyszer további 15 nappal jogosult meghosszabbítani. Az eredeti vagy a hosszabbított határidőn belül kizárólag olyan Adásvételi szerződést köt meg a Lízingbeadó, amelyben a

teljes vételár az aláírást követően legkésőbb 90 napon belül megfizetésre kerül. Ezen esetben az ingatlan eladási ára az értékbecslő által megállapított Hitelbiztosítéki értéknél, illetve amennyiben a Tartozás összege meghaladja az ingatlan Hitelbiztosítéki értékét, úgy nem lehet kevesebb a Tartozás összegénél.

• Amennyiben a Lízingbevevő(k) vagy a Biztosítékot nyújtó vagy bármely, általuk kijelölt fél nem vásárolja meg a lízing tárgyát képező ingatlant vagy az Adásvételi szerződés alapján a szerződésben rögzített határidőben a teljes vételár nem kerül megfizetésre, a Lízingbeadó jogosult az Adásvételi szerződéstől – a Lízingbevevő költségére – elállni és az ingatlant harmadik fél(ek)nek szabadon értékesíteni.

• Az eladási ár nem lehet kevesebb az értékbecslő által megállapított Hitelbiztosítéki érték 70%- ánál.

• A fentiektől eltérően legalacsonyabb eladási ár összegének megállapítására a Lízingbeadó és a Lízingbevevő számítási módszert is meghatározhat.

• Amennyiben a lízing tárgyát képező ingatlan értékesítésből befolyó nettó vételár nem fedezi a

– nyílt végű pénzügyi lízing esetén a Maradványértéket és ezt követően a – teljes Tartozást vagy a biztosítékok érvényesítése során kapott nettó összeg nem fedezi a teljes Tartozást, a Lízingbevevőt a különbözet tekintetében fizetési kötelezettség terheli a Lízingbeadóval szemben.

Amennyiben a lízing tárgyát képező ingatlan értékesítésből befolyó vételár nettó összege eléri vagy meghaladja – nyílt végű pénzügyi lízing esetén a Maradványérték megtérülését (elszámolását) követően – a Tartozás összegét (is), úgy a kapott nettó vételár és a Tartozás közötti különbözet (többlet) a Lízingbevevőt illeti meg.

A Lízingszerződés felmondását követő kilencvenedik napot követően a Lízingbeadó a Lízingbevevő nem fizetése miatt késedelmi kamatot, költséget, díjat vagy jutalékot nem számíthat fel a felmondás napját megelőző napon érvényes ügyleti kamatot és kezelési költséget meghaladó mértékben.

A tényleges pénzügyi elszámolásra, illetve az itt írt többlet megfizetésére a Lízingbeadó az ingatlan értékesítését követően a teljes vételár bankszámlájára történő beérkezését követő 15 napon belül köteles.

d.) Elszámolás Lízingbevevő azonnali hatályú felmondása esetén:

• Az ÁSZF II.15.c. pontjának szabályait kell alkalmazni változtatás nélkül.

II.16. Közös szabályok az elállásra és az azonnali hatályú felmondásra – , tekintet nélkül arra, hogy melyik fél kezdeményezi a szerződés megszüntetését –, továbbá nyílt végű pénzügyi lízing esetére, ha a Lízingbevevő a tulajdonszerzés kapcsán nem nyilatkozik vagy a Maradványérték nem kerül megfizetésre

Lízingbeadó és Lízingbevevő megállapodnak abban, hogy amennyiben

− az elállásról, illetve

− az azonnali hatályú felmondásról szóló írásbeli nyilatkozat a másik fél részére kézbesítésre került vagy

− nyílt végű pénzügyi lízing esetén a Maradványértéken nem kívánja a lízing tárgyát képező ingatlan tulajdonjogát megszerezni vagy

− az ÁSZF szerint nem teszi meg határidőben a tulajdonszerzési nyilatkozatot vagy

− igényt tart a lízing tárgyát képező ingatlan tulajdonjogára és az erre vonatkozó tulajdonszerzési nyilatkozatot határidőben megteszi, de legkésőbb a Maradványérték esedékességét követő 90 napig a Maradványérték a késedelmi kamatokkal és a használati díjjal együtt nem kerül jelen ÁSZF rendelkezései szerint nem kerül megfizetésre,

úgy fenti feltételek bekövetkezésétől, illetve időponttól számítottan 15 naptári napon belül a Lízingbevevő köteles a lízing tárgyát képező ingatlant kiürített állapotban, mindenfajta elhelyezési igény nélkül, Lízingbeadónak rendeltetésszerű használatra alkalmas, legalább az eredeti minőségnek megfelelő állapotban átadni.

Amennyiben a jelen kötelezettségének a Lízingbevevő határidőre nem tesz eleget, köteles a Lízingbeadónak az ezzel kapcsolatban felmerült valamennyi kárát, költségét megtéríteni. Késedelmes kiköltözés esetén, továbbá az utolsó Lízingdíj esedékességétől a Maradványérték megfizetéséig a Lízingbevevő a Lízingszerződés megszűnése havában hatályos Lízingdíjjal megegyező összegű használati díjat köteles havonta, minden hónap 15-én fizetni. A használati díj megfizetése nem csökkenti a Lízingbevevőnek a szerződés-felmondás napján fennálló tőke-, kamat- és egyéb tartozását.

III. VEGYES RENDELKEZÉSEK

III.1. Szerződéses konstrukció

a.) A mindenkor hatályos Hirdetmény tartalmazza az ingatlan pénzügyi lízing szolgáltatások során alkalmazott és felszámított bizonyos kondíciók, díjak, költségek, jutalékok, kamatok késedelmi kamat, kötbér fajtáit (a továbbiakban a III.1. pontban: Kondíciók) fix vagy százalékos mértékét és számításuk módját.

b.) A mindenkor hatályos Üzletszabályzat, Hirdetmény és ÁSZF a Lízingszerződés elválaszthatatlan mellékletei; a Lízingszerződés azokkal együtt alkot jogi egészet, azzal, hogy az ÁSZF és a Lízingszerződés közötti eltérés esetén a Lízingszerződés rendelkezései az irányadóak.

c.) A Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződésben, a jelen ÁSZF-ben, valamint a Hirdetményben foglalt kondíciókat, szerződéses feltételeket egyoldalúan módosítani. A Lízingbevevőre nézve kedvezőtlen módosításra a Lízingbeadó a forrás költségének, a szolgáltatás dologi költségeinek változásakor, jogszabályváltozás vagy hatósági előírás alkalmával jogosult. Amennyiben a lízingszerződés alapját képező, a Lízingbevevő által választott devizanem nem áll a Lízingbeadó rendelkezésére, úgy a Lízingbeadó a Lízingbevevő részére felajánl a lízingdíj elszámolásának alapjaként egy másik devizanemet. Amennyiben ezt a Lízingbevevő 8 (nyolc) naptári napon belül írásban nem igazolja vissza a Lízingbeadó részére, illetve azt írásban elutasítja, úgy a Lízingbeadó jogosult a jelen Lízingszerződéstől egyoldalú nyilatkozatával, azonnali hatállyal elállni.

d.) Az Üzletszabályzatnak, ÁSZF-nek és a Hirdetménynek a Lízingbevevőre nézve kedvezőtlen módosítását a Lízingbeadó a módosítás hatálybalépését megelőző 15 nappal a saját, illetve az Erste Bank ügyfélfogadásra nyitva álló üzlethelyiségeiben kifüggesztett Hirdetmény útján, továbbá a Lízingbeadó saját honlapján teszi közzé. Amennyiben a Lízingbevevő a módosítás hatálybalépésig írásbeli észrevételt nem tesz, kifogást nem emel, a Lízingbevevő a módosítást a Lízingbevevő részéről elfogadottnak tekinti. Amennyiben a Lízingbevevő a módosítást nem fogadja el, azt a Lízingbeadó úgy tekinti, hogy a Lízingbevevő a Lízingszerződést azonnali hatállyal felmondta. Ezen esetben a Lízingbeadó és Lízingbevevő egymással köteles elszámolni az ÁSZF II.15.d. pontjában foglaltak szerint.

III.2. Részleges érvénytelenség

A jelen ÁSZF bármely pontjának, rendelkezésének érvénytelensége nem érinti az ÁSZF és ezáltal a Lízingszerződés többi részének, illetve rendelkezéseinek érvényességét.

III.3. Tájékoztatás, együttműködés

a.) A Lízingbeadó és a Lízingbevevő a kölcsönös együttműködés követelményeinek megfelelően egymást késedelem nélkül köteles értesíteni a közöttük lévő üzleti kapcsolattartás szempontjából jelentős körülményekről, tényekről.

A Lízingszerződés teljesítése szempontjából lényeges körülmény - így különösen az értesítési cím, vagy telefonszám, vagy email cím, a fizetőképesség, a vagyoni helyzet, a cégadatok (képviselő személye, azonosító adatok, székhely, (fő)tevékenységi kör) stb. - változásáról a szerződő felek egymást haladéktalanul, de legkésőbb 5 munkanapon belül tartoznak értesíteni.

E kötelezettségek elmulasztásából eredő kár a mulasztó felet terheli.

b.) A Lízingbevevő köteles megadni minden, a közöttük létrejövő jogügylettel összefüggő adatot és felvilágosítást, amelyet a Lízingbeadó döntéséhez, a jogügylet, vagy a Lízingbevevő megítéléséhez szükségesnek tart, így különösen köteles a Lízingbeadó rendelkezésére bocsátani a Lízingbevevő, illetve képviselője azonosításhoz szükséges adatokat, okmányokat, jövedelemigazolást, fizetési kötelezettségek teljesítését igazoló számlákat, bizonylatokat, határozatokat, hatósági igazolásokat, tevékenységi és egyéb engedélyeket és hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbeadó megvizsgálja, és leellenőrizze azokat.

III.4. Értesítések, kézbesítés

a.) Lízingbeadó és Lízingbevevő tudomásul veszik, hogy a Lízingszerződéssel, illetve a lízingügylettel összefüggésben tett jognyilatkozatok csak írásban érvényesek.

b.) A Lízingbeadó a Lízingbevevő részére szóló, a lízingügylettel kapcsolatos szerződéses ajánlatokat, nyilatkozatokat, értesítéseket (továbbiakban együttesen: iratok) arra a címre küldi, amelyet a Lízingbevevő e célból megadott a részére. Ilyen cím hiányában a Lízingbeadó a Lízingbevevő általa ismert utolsó címre (székhely, levelezési címre) küldi az iratokat. A Lízingbeadó nem felel azért, ha a Lízingbevevő által megadott név, cím vagy a kézbesítés szempontjából jelentős egyéb adat pontatlansága, megváltozása miatt vagy más a Lízingbeadón kívül álló okból a kézbesítés elhúzódik vagy eredménytelen. A Lízingbevevő által közölt hibás cím miatti téves postázásból eredő károk és többletköltségek a Lízingbevevőt terhelik.

c.) A Lízingbeadó a Lízingbevevő részére szóló iratokat nem köteles ajánlottan, tértivevénnyel postára adni. Az elküldést megtörténtnek kell tekinteni, ha az eredeti irat másolati vagy lízingbeadói kézjeggyel ellátott példánya a Lízingbeadó birtokában van, és a küldeményt a Lízingbeadó vagy az Erste Bank, mint ügynök postakönyve tartalmazza és a posta az átvételt körbélyegzővel, vagy egyéb módon igazolta, vagy az elküldést postai alkalmazott kézjegyével ellátott feladójegyzék vagy feladóvevény igazolja.

d.) A Lízingbeadó által küldött írásos értesítéseket - ellenkező bizonyításig - a postára adást követő 5. munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni.

e.) Amennyiben a Lízingbeadó valamely küldeményt tértivevénnyel, vagy ajánlottan ad postára, a küldeményt a kézbesítés második megkísérlésének napját követő ötödik munkanapon kézbesítettnek kell tekinteni, ha a kézbesítés azért volt eredménytelen, mert a címzett az iratot nem vette át (pl.: ismeretlen helyre költözött, vagy nem kereste), illetve az átvételt megtagadta.

III. 5. Adatkezelés, adatvédelem

A Központi Hitelinformációs Rendszerre (KHR) vonatkozó tudnivalókat és az azzal kapcsolatos Lízingbevevőre irányadó szabályokat az Üzletszabályzat, valamint a Szerződés mellékletét képező, a Szerződés megkötését megelőzően átvett KHR Ügyféltájékoztató tartalmazza.

a.) A Lízingbeadó a mindenkor hatályos adatvédelmi jogszabályok és a hitelintézeti törvény vonatkozó rendelkezései szerint a Lízingbevevőnek a Lízingbeadóhoz benyújtott dokumentumokon, szerződéseken, igazolásokon, nyomtatványokon feltüntetett, továbbá minden, bármely formában a Lízingbeadó tudomására hozott személyes, és lízingügylettel összefüggő adatait nyilvántartja, kezeli, Ezeket az adatokat a Lízingbeadó jogosult a Lízingszerződés teljesítése, végrehajtása, a szerződés alapján vállalt szolgáltatás nyújtása, a szerződéssel kapcsolatos kötelezettségek és jogosultságok igazolása, a szerződéssel kapcsolatosan esetlegesen felmerülő követelések érvényesítése, behajtása és értékesítése, továbbá a Lízingbevevő azonosítása, illetve személyazonosságának, azonosító adatainak, okmányainak ellenőrzése, továbbá kockázatkezelési (ideértve a kockázatelemzést, a kockázatmérséklést és értékelést) és ügyfél- és hitelminősítési célokból felhasználni. A Lízingbeadó és Ügyfél közötti szerződéshez kapcsolódó, egyéb adatkezelési célokat és feltételeket a vonatkozó Üzletszabályzat, az Lízingszerződések, illetve a Lízingbeadó Adatkezelési Tájékoztatója tartalmazzák.. A Lízingbevevő az azonosításkor (így különösen a lízingkérelmi nyomtatványon) megadott adataiban (bekövetkezett változást 5 (öt) munkanapon belül köteles a Lízingbeadót

értesíteni; a bejelentés elmulasztásából eredő bármely következmény, kár a Lízingbevevőt terheli. A Lízingbevevő hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingkérelemben megadott elérhetőségein (ideértve az e- mail-címét és mobil-telefonszámát is) a Lízingbeadó a lízingügylethez kapcsolódó általános és konkrét, akár banktitoknak minősülő kérdésekről kommunikáljon. A Lízingbevevő tudomásul veszi azt, hogy a Lízingbeadó kizárja mindennemű felelősségét a Lízingbevevő fentiek szerint megadott e-mail- címéről érkező, esetleges illetéktelen megkeresésekre kiadott információk ügyében.

b.) A Lízingbevevő hozzájárul ahhoz, hogy a Lízingbeadó a Lízingszerződések megszűnése után legalább 5 évig a Lízingbevevő személyes és lízing adatait általános kockázatértékelési célból nyilvántartsa, és kezelje.

III.6. Számítások

A Lízingbeadó által nyújtott szolgáltatás, továbbá a Lízingszerződésben, a jelen ÁSZF-ben, továbbá a Hirdetményben rögzített valamennyi tartozás, így különösen a Fennálló tőketartozás, Lízingdíjak, egyéb díjak, költségek, kamatok mindenkori összegének megállapítására a Lízingbeadó üzleti könyvei és nyilvántartásai az irányadóak, amelyet a Lízingbevevő a Lízingszerződés aláírásával kifejezetten elfogad. Amennyiben a Lízingbeadó a Lízingszerződés folytán végrehajtást kezdeményez, úgy a fennálló, esedékes követelésről közjegyző által ténytanúsítványt jogosult készíttetni – a Lízingbevevő költségére –, melynek alapjául a Lízingbeadó számítástechnikai rendszerében szereplő adatok, valamint a Lízingbevevő által a Lízingbeadóhoz benyújtott számlák, bizonylatok szolgálnak.

III.7. Panaszkezelés

A panaszügyintézés szabályait (panasz benyújtásának lehetőségei, válaszadás határideje, panaszkezelési eljárás, stb.), valamint a jogorvoslati lehetőségeket a Lízingbeadó Üzletszabályzata és a hivatalos honlapon is közzétett Panaszkezelési szabályzata tartalmazza.

IV. ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK

a.) Lízingbeadó és a Lízingbevevő megállapodnak abban, hogy a Lízingszerződésből eredő vitás kérdéseiket megpróbálják lehetőség szerint békés úton rendezni, amelynek sikertelensége esetén bírósághoz fordulnak. A Felek egyúttal kikötik a Budai Központi Kerületi Bíróság kizárólagos illetékességét, illetve hatáskörtől függően a Fővárosi Bíróság illetékességét.

b.) A Lízingszerződésre, ÁSZF-re és Hirdetményre a magyar jog az irányadó. A Lízingszerződésben, ÁSZF-ben nem szabályozott kérdésekben a hitelintézetekről és pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvény, a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény és meghatározott esetekben a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény, a pénzügyi lízingre vonatkozó egyéb jogszabályok rendelkezései az irányadóak.

Jelen módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt ÁSZF 2015 január 30. napján lép hatályba, egyidejűleg hatályát veszti a 2012. február 23. napján kelt, 2012. február 23. napjától hatályos ÁSZF.

Budapest, 2015. január 29.

Erste Lakáslízing Zártkörűen Működő Részvénytársaság