ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

OTP HITELKÁRTYÁHOZ KAPCSOLÓDÓ, GB638 JELŰ TÖRLESZTÉSI BIZTOSÍTÁS ÁLTALÁNOS ÉS KÜLÖNÖS FELTÉTELEI ÉS ÜGYFÉLTÁJÉKOZTATÓJA

ÁLTALÁNOS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

Jelen feltételek – ellenkező szerződéses kikötések hiányában – a Groupama Biztosító Zrt., 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/C, a Fővárosi Tör- vényszék Cégbíróságán Cg. 00-00-000000 cégjegyzékszámon bejegyezve (a továbbiakban: biztosító) és az OTP Bank Nyrt., 0000 Xxxxxxxx, Xxxxx xxxx 00. a Fővárosi Törvényszék Cégbíróságán a 00-00-000000 cégjegy- zékszámon bejegyezve (továbbiakban: szerződő) között létrejött GB638 jelű csoportos biztosítási szerződésre (a továbbiakban: csoportos biztosítá- si szerződés) érvényesek, feltéve, hogy a csoportos biztosítási szerződést erre hivatkozva kötötték, és a jelen feltételhez kapcsolódó különös feltéte- lek másképp nem rendelkeznek.

Jelen törlesztési biztosítás alapján a biztosító a természetes személy bizto- sított halála, balesetből vagy betegségből eredő egészségi állapot csökke- nése, munkanélkülisége vagy keresőképtelensége esetén a szerződésben meghatározott biztosítási összeg (összegbiztosítás) kifizetésére vállal köte- lezettséget.

1.§ Fogalom meghatározások

Álláskereső (munkanélküli): az, akit a munkaügyi központ/kirendeltség a vonatkozó jogszabályok alapján álláskeresőként (munkanélküliként) nyil- vántart.

Betegség: az orvostudomány aktuális, általánosan elfogadott álláspontja szerint a biztosított egészségében bekövetkező rendellenes testi vagy szel- lemi állapot, mely nem minősül baleseti eredetűnek és objektív tüneteket mutat.

Baleset: A biztosított akaratán kívül, hirtelen fellépő külső behatás, amely- ből eredően a biztosított a bekövetkezésétől számított egy éven belül meg- hal vagy 2 éven belül végleges munkaképtelenséget, maradandó egészség- károsodást (rokkantságot) és/vagy azonnali múlékony sérülést szenved. Je- len feltételekben balesetnek minősülnek – az általános feltételek 21.§ (4) pontjában felsoroltak kivételével – az alábbi események is, amennyiben ezek a biztosított akaratán kívül, hirtelen következnek be:

– égési sérülések, leforrázás, villámcsapás, elektromos áram hatásai;

Groupama Biztosító Zrt. – 1146 Xxxxxxxx, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X Xxxxxxxxxxxxxxx: 12756/B7 – Hatályos 2018. február 23-ától visszavonásig.

– károsító gázok, gőzök belélegzése, mérgező vagy maró anyagok szer- vezetbe való kerülése.

A betegségek bekövetkezte nem minősül balesetnek, a fertőző betegségek bekövetkezte nem tekinthető baleseti következménynek.

Fennálló hiteltartozás: Az az összeg, melyet a hitelkártya-birtokos a ren- delkezésére álló hitelkeretből – hitelkártya részletfizetési szolgáltatás(ok) igénybevételéből adódó összegeket is ideértve – egy adott időpontban (a biztosítási esemény bekövetkezésének időpontjában) már felhasznált, ide- értve a hitelkártyához kapcsolódó, a vonatkozó hitelkártya hirdetmények- ben közzétett mértékű elszámolt költségeket, díjakat és kamatokat is.

Fordulónap: A hitelkártya adott elszámolási időszakának utolsó napja, amely napon a bank kiállítja az ügyfél részére a számlakivonatot az adott elszámolási időszakról.

Hitelszerződés: A szerződő és a biztosított között létrejött, a jelen törlesz- tési biztosítás alapjául szolgáló hitelkártya szolgáltatásra irányuló szerződés. Hitelkeret: A bank által a hitelbírálatot követően megállapított keret- összeg, amelynek erejéig hitelkártya-birtokos(ok) a hitelszerződés alapján a hitelkártyákkal tranzakciókat bonyolíthat(nak).

Hozzátartozó: a közeli hozzátartozó, az élettárs, az egyeneságbeli rokon házastársa, a házastárs egyeneságbeli rokona és testvére, valamint a test- vér házastársa.

Keresőképtelen: az a személy, aki

a. a keresőképtelenség elbírálására és igazolására jogosult orvos vagy kór- ház által igazoltan, saját jogon keresőképtelen állományban van, vagy

b. az a személy, akit közegészségügyi okokból foglalkozásától eltiltanak, és más beosztást nem kap, vagy

x. xxxx közegészségügyi okokból hatóságilag elkülönítenek, vagy

d. aki járványügyi, illetőleg állat-egészségügyi zárlat miatt munkahelyén megjelenni nem tud, és más munkahelyen (munkakörben) átmenetileg sem foglalkoztatható.

Kórház: az egészségügyi hatóság által engedélyezett, illetőleg ilyenként nyilvántartott

– kórházak, klinikák, amelyek állandó szakorvosi irányítás és felügyelet alatt állnak;

– az üzemi kórházak;

– a fegyveres testületek kórházai;

– minden olyan, az erre jogosult egészségügyi hatóság által elismert egyéb gyógyintézmény, ahová az orvos a biztosítottat beutalja.

Jelen feltételek alapján létrejövő szerződések szempontjából nem minősül- nek kórháznak különösen:

– a tüdőbetegek számára fenntartott gyógyintézetek és szanatóriumok;

– az idült, gyógyíthatatlan betegségben szenvedők gyógy- és gondozóin- tézetei;

– gyógyüdülők és utógondozó szanatóriumok;

– az idősek szociális otthonai és azok betegosztályai;

– a fürdő- és egyéb gyógyintézetek;

– az ideg- és elmebetegek gyógy- és gondozóintézetei.

Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefo- gadott, a mostoha és a nevelt gyermek, az örökbefogadó-, a mostoha- és a nevelőszülő, valamint a testvér.

Krónikus betegség: lassú lefolyású, sokszor akut megbetegedés követ- kezményeként jelentkezik, tünetei enyhébbek, jellemző a nyugalmi idősza- kok és a fellángolások váltakozása. 3 hónapnál tovább, évekig vagy a beteg élete végéig tarthat.

Munkaviszony: legalább heti 30 órás, határozatlan tartamú, a Munka Tör- vénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény („Mt.”) hatálya alá tartozó mun- kaviszony, továbbá a magyar jog hatálya alá tartozó közszolgálati jogvi- szony, közalkalmazotti jogviszony, bírósági és igazságügyi, illetőleg ügyész- ségi szolgálati viszony, fegyveres és rendvédelmi szervek hivatásos és szer- ződéses állományú tagjainak szolgálati viszonya.

Nyugdíjas: A társadalombiztosítási nyugellátásról szóló mindenkor hatá- lyos jogszabály szerinti saját jogú öregségi nyugellátásra jogosult személy.

2.§ A szerződés alanyai

(1) A csoportos biztosítási szerződés alanyai a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett és a biztosító.

(2) A szerződő az OTP Bank Nyrt., amely a biztosítóval a csoportos bizto- sítási szerződést megköti és a csoportos biztosítási szerződéssel kapcsola- tos jognyilatkozatokat megteszi, valamint a csoportos biztosítás díját a biz- tosítónak megfizeti (ld. még 6.§ (1) és 12.§ (2) pontok). A szerződő a cso- portos biztosítási szerződés tartama alatt a hozzá intézett nyilatkozatokról és a szerződésben bekövetkezett változásokról a biztosítottat köteles tájé- koztatni.

(3) Egy adott hitelkártya szerződéshez kapcsolódóan biztosított a szerző- dővel hitelkártya szerződést (a továbbiakban: kártyaszerződés) kötő azon természetes személy, akire a biztosító kockázatot vállal, és akinek a halálá-

val, balesetével, betegségével és/vagy munkanélkülivé válásával összefüggő kockázatokra a csoportos biztosítási szerződés létrejött, és aki

– megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követelményeknek (ld. 5.§);

– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik (a csat- lakozásra vonatkozóan ld. még a 4.§-ban szereplő rendelkezéseket);

– reá a biztosító kockázatviselése az adott hitelszerződésre vonatkozóan a jelen feltételek szerint kiterjed (a kockázatviselés megszűnésére vo- natkozóan ld. még a 9.§-ban szereplő rendelkezéseket).

A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez történő csatlakozását csatlakozási nyilatkozat megtételével teheti meg (a csatlakozásra vonatko- zó rendelkezéseket lásd a 4.§-ban).

(4) A kedvezményezett a csoportos biztosítási szerződésben megjelölt azon jogi személy, amely jogosult arra, hogy a biztosítási esemény bekövetkezé- se esetén a csoportos biztosítási szerződés szerinti szolgáltatásokat számá- ra teljesítsék. A csoportos biztosítási szerződés kedvezményezettje a bizto- sított által tett csatlakozási nyilatkozatban adott hozzájárulás alapján az OTP Bank Nyrt. A kártyaszerződésből eredő követelés eladása vagy enged- ményezése esetén a kedvezményezett az OTP Csoport azon más tagja, amelynek a részére a szerződő a kártyaszerződésből eredő követelését el- adja vagy engedményezi.

(5) A biztosító a Groupama Biztosító Zrt., amely a biztosítási díj ellenében a biztosítási kockázatot viseli és a vonatkozó biztosítási feltételekben meg- határozott szolgáltatás teljesítésére kötelezettséget vállal.

3.§ A csoportos biztosítási szerződés létrejötte

A csoportos biztosítási szerződés a szerződő és a biztosító között írásban jött létre.

4.§ A biztosított csatlakozása a csoportos biztosítási szerződéshez

(1) A csoportos biztosítási szerződés egyidejűleg több biztosítottra vonat- kozik, amelyhez a biztosítottak az általuk tett csatlakozási nyilatkozat meg- tételével egyénileg csatlakoznak.

(2) A biztosító jogosult az ügyfél csatlakozási nyilatkozatát annak megtéte- lét követő 15 napon belül elbírálni és ennek eredményéről a biztosítottat írásban tájékoztatni. A biztosított jogviszonya létrejön, amennyiben a biz- tosító a csatlakozási nyilatkozatra annak megtételétől számított 15 napon belül nem nyilatkozik.

(3) A biztosított a csoportos biztosítási szerződéshez kizárólag biztosítotti minőségben csatlakozhat, a biztosítottat nem illeti meg a szerződői minő- ségben történő belépés joga.

(4) Az OTP Bank ügyfele az alábbiakban felsorolt módok valamelyike útján csatlakozhat a csoportos biztosítási szerződéshez:

a. írásbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

– a hitelszerződés megkötésekor vagy utólagosan bármikor a szerző- dőnél személyesen aláírt csatlakozási nyilatkozat megtételével.

b. szóbeli csatlakozási nyilatkozat útján:

– a hitelkártya aktiválását követően, az OTP Bank által kezdeményezett, és az ügyfélszolgálata által rögzített telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal;

– a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele az általa a hitelkártya aktiválását követően – a Hitelvonal igénybevételével vagy az OTPdirekt Telefonos ügyintézői szolgáltatások keretében, a Lakossági ügyfelek részére nyújtott OTPdirekt szolgáltatásokról szóló Hirdetmény (továb- biakban: OTPdirekt Hirdetmény) szerint – kezdeményezett, és az OTP Bank ügyfélszolgálata által rögzített telefonhívás során távbeszélő útján tett szóbeli csatlakozási nyilatkozattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt feltételek szerint lehetősége van.

c. elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat útján: a szerződő OTPdirekt szerződést kötött ügyfele az általa a hitelkártya aktiválását követően – az OTPdirekt szerződés keretében, az OTPdirekt Hirdetmény szerint kezdeményezett – elektronikus csatornán tett csatlakozási nyi- latkozattal, amennyiben erre az OTPdirekt Hirdetményben foglalt felté- telek szerint lehetősége van.

(5) A biztosító a csatlakozási nyilatkozatot csak akkor fogadja el, ha abban a biztosított:

– kijelenti, hogy megfelel a biztosítottakkal szemben támasztott követel- ményeknek (ld. 5.§);

– elfogadja a csoportos biztosítási szerződés feltételeit, hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító kockázatviselése rá kiterjedjen;

– a csoportos biztosítási szerződéshez biztosítottként csatlakozik;

– hozzájárul ahhoz, hogy a biztosító a biztosított személyes adatait, vala- mint a biztosított egészségi állapotával, kártyaszerződésével kapcsola- tos – a biztosítási szolgáltatás teljesítésével összefüggő – adatait besze- rezze, nyilvántartsa, valamint kezelje;

– felmenti az orvosi titoktartás alól egyrészt a kezelő és vizsgáló orvoso- kat, egészségügyi intézményeket, másrészt a társadalombiztosítási igaz- gatási- és munkaügyi szerveket azon – az egészségi állapotával, fennál- ló és korábbi betegségeivel, baleseteivel, illetve munkanélküliségével összefüggő – adatoknak a biztosító részére való továbbítása tekinteté- ben, amelyek a biztosító számára a kockázat vagy a szolgáltatási igény elbírálásához szükségesek.

(6) A biztosító a biztosítottnak a csatlakozási nyilatkozatban tett nyilatko- zatait a biztosító írásban közölt kérdéseire adott válasznak tekinti, me- lyekre a biztosított közlési kötelezettségére vonatkozó szabályok alkalma- zandók.

(7) Az adott hitelszerződésre vonatkozó csoportos biztosítási szerződéshez való csatlakozás esetén a szerződő írásbeli visszaigazolást küld vagy (ha a biztosított a csatlakozási nyilatkozat megtételekor a szerződő fiókjában személyesen jelen van) ad át a biztosított részére arról, hogy a biztosított csatlakozási nyilatkozata alapján a biztosító kockázatviselése a biztosítottra kiterjed (a továbbiakban: írásbeli visszaigazolás).

5.§ A biztosítottra vonatkozó általános előírások

(1) A biztosított az általa tett csatlakozási nyilatkozat alapján az lehet, aki

– a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjában 18 és 70 év kö- zötti életkorú és

– egészséges (azaz: megállapított krónikus betegség következtében nem áll tartós gyógyszeres kezelést igénylő rendszeres orvosi kezelés alatt).

(2) A csatlakozási nyilatkozat megtételekor munkaviszonnyal rendelkező biztosítottakkal szembeni további követelmények az alábbiak:

– a csatlakozni kívánó ügyfél az elmúlt 12 hónap során nem volt több mint 30 egymást követő napon át keresőképtelen állományban;

– a csatlakozási nyilatkozat megtételének időpontjáig sem ő, sem a mun- káltatója nem kezdeményezett felmondást vagy azonnali hatályú fel- mondást, közös megegyezéssel történő munkaviszony megszüntetést;

– tudomása szerint nem tartozik az alkalmazottak azon körébe, akiknek az elkövetkező 12 (tizenkettő) hónapban a munkáltatónál végrehajtott átszervezés, alkalmazotti létszámcsökkentés vagy a munkáltató esetle- ges csődje vagy felszámolása miatt megszüntetnék vagy megszüntetni tervezik a munkaviszonyát.

(3) A biztosítottra vonatkozó további előírásokat a szolgáltatáscsomagokra vonatkozó 17.§ tartalmazza.

6.§ A biztosítási szerződés alanyainak jogai és kötelezettségei

(1) A csoportos biztosítási szerződés díjának megfizetésére a szerződő kö- teles, valamint szintén a szerződő köteles a csoportos biztosítási szerződés- sel kapcsolatos megfelelő jognyilatkozatok megtételére.

(2) A csoportos biztosítási szerződés havi díját a szerződő fizeti meg a biz- tosító részére. A biztosító részére megfizetett havi biztosítási díjnak a biz- tosítottra jutó arányos részét a szerződő – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatalmazás alapján – áthárítja a biztosítottra.

(3) A szerződő és a biztosított köteles közlési kötelezettségének eleget tenni, valamint a biztosító által feltett, a biztosítás szempontjából szüksé- ges kérdéseket a valóságnak megfelelően és teljes körűen megválaszolni.

(4) A közlési kötelezettség abban áll, hogy a szerződő és a biztosított kö- teles a biztosítás elvállalása szempontjából minden olyan lényeges körül- ményt, adatot a biztosítóval írásban közölni, amelyeket ismert vagy ismer- nie kellett. A biztosító írásban feltett kérdéseire adott, a valóságnak meg- felelő válaszokkal a szerződő és a biztosított közlési kötelezettségének ele- get tesz.

(5) A szerződő köteles a lényeges körülmények változását (pl. a hi-

telszerződés tartamának vagy összegének megváltozása, a biztosí- tott nyugdíjba vonulása) a biztosítónak írásban bejelenteni a válto- zás tudomásszerzésétől számított 15 napon belül.

(6) A biztosított köteles a lényeges körülmények változását (pl. a biz- tosított nyugdíjba vonulása) a biztosítónak címezve a szerződőnek (személyesen bankfiókban vagy a 24.§ 2. pontja szerinti címre) írás- ban bejelenteni a változás bekövetkezésétől számított 15 napon belül.

(7) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló kötelezettség meg- sértése esetén a biztosító kötelezettsége nem áll be, kivéve, ha:

a. bizonyítják, hogy az elhallgatott körülményt a biztosító a szerző- déskötéskor (az egyes biztosítottak esetén a 8.§ (2) pontban meg- jelölt időpontban) ismerte, vagy az nem hatott közre a biztosítá- si esemény bekövetkezésében;

b. a csoportos biztosítási szerződés megkötésétől, az egyes biztosí- tottak esetén a 8.§ (2) pontban megjelölt időponttól a biztosítá- si esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

(8) Amennyiben a közlési vagy változásbejelentési kötelezettség meg- sértése csak egyes biztosítottakkal összefüggésben merül fel, a bizto- sító a közlésre vagy a változás bejelentésére irányuló kötelezettség megsértésére a többi személy esetén nem hivatkozhat.

(9) A közlésre és változás bejelentésére irányuló kötelezettség egy- aránt terheli a szerződő felet és a biztosítottat; egyikük sem hivat- kozhat olyan körülményre, amelyet bármelyikük elmulasztott a biz- tosítóval közölni, noha arról tudnia kellett, és a közlésre vagy beje- lentésre köteles lett volna.

(10) Amennyiben a biztosító a szerződéskötést (az egyes biztosítottak esetén a 8.§ (2) pontban megjelölt időpontot) követően szerez tudo- mást a szerződéskötéskor (a csatlakozási nyilatkozat megtételekor) már fennállt lényeges körülményről, az ebből eredő jogokat a cso- portos biztosítási szerződés (biztosított esetén a rá vonatkozó bizto- sítási jogviszony) fennállásának az első öt évében gyakorolhatja.

(11) A közlési kötelezettség megsértése ellenére beáll a biztosító kö- telezettsége, ha a szerződés megkötésétől (az egyes biztosítottak esetén a 8.§ (2) pontban megjelölt időponttól) a biztosítási esemény bekövetkeztéig öt év már eltelt.

(12) A 6.§ (7) és (11) pont rendelkezéseit a szerződésben meghatá- rozott lényeges körülmények változására vonatkozó bejelentési kö- telezettség megsértésének következményeire is megfelelően alkal- mazni kell. A biztosító ezzel kapcsolatos jogainak gyakorlására nyit- va álló ötéves időszak a változásbejelentési határidő leteltét követő napon kezdődik.

(13) A biztosító a szolgáltatás jogalapjának megállapítása céljából jogosult a vele közölt adatok ellenőrzésére, és ezért a biztosított egészségi állapo- tával kapcsolatban kérdéseket tehet fel és/vagy orvosi vizsgálatot kérhet. A biztosított az elvégzett vizsgálatok eredményeit az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény értelmében az egészségügyi szolgáltatónál megis- merheti.

(14) A biztosított köteles haladéktalanul írásban jelezni a szerződőnek, ha öregségi nyugállományba vonul.

(15) A biztosító köteles a tudomására jutott adatokat megőrizni és a biz- tosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvényben (Bit.) foglaltak szerint biztosítási titokként kezelni.

(16) A biztosítottat a csatlakozási nyilatkozata visszavonásának (ld. 10.§ (1)

b. pont), valamint a rá vonatkozó biztosítási jogviszony felmondásának a joga illeti meg (ld. még a 10.§-ban). A biztosítottat nem illeti meg a cso- portos biztosítási szerződés módosításának és/vagy a rá vonatkozó biztosítási jogviszonyra vonatkozó szerződési feltételek módosításá- nak a joga. A biztosított a csoportos biztosítási szerződésbe szerző- dő félként nem léphet be.

7.§ A biztosítás tartama, a biztosítási időszak

(1) A biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződéshez kötődően a biztosítás tartama a kockázatviselés kezdetétől a kockázatviselés megszű- néséig terjedő időtartam. E tartam biztosítási időszakokra oszlik.

(2) A biztosítási időszak azonos a naptári hónappal, kivéve az alábbi esete- ket:

– Az első biztosítási időszak a biztosító kockázatviselésének kezdetétől

annak a naptári hónapnak az utolsó napján 24 óráig tart, amely hó- napban legközelebbi törlesztőrészlet esedékes.

– Az utolsó biztosítási időszak annak a naptári hónapnak az első napján

0 órakor kezdődik, amely hónapban a biztosító kockázatviselése az adott hitelszerződésre vonatkozóan megszűnik és a kockázatviselés megszűnéséig tart. Amennyiben a biztosítási fedezet kezdetének és megszűnésének hónapja megegyezik, akkor az utolsó biztosítási idő- szak megegyezik az első biztosítási időszakkal.

8.§ A biztosító kockázatviselésének kezdete, tartama

(1) Amennyiben a csoportos biztosítási szerződés és/vagy a vonatkozó kü- lönös biztosítási feltételek eltérően nem rendelkeznek, a biztosító kocká- zatviselése a biztosított kártyaszerződésének tartamán belül csak olyan idő- szakokra terjed ki, melyek alatt a biztosítottnak az adott kártyaszerződéssel kapcsolatban hiteltartozása áll fenn a szerződő felé.

(2) A biztosító a kockázatot az adott hitelszerződésre vonatkozó csatlako- zási nyilatkozat megtételének időpontjától és módjától függően az alábbi időpontok valamelyikétől kezdődően viseli:

a. a kártyaszerződés megkötésekor tett írásbeli csatlakozási nyilatkozat esetén a kártyaszerződés bank általi aláírásának napján 0 órától;

b. a szerződőnél, a kártyaszerződés aláírását követően tett írásbeli csat- lakozási nyilatkozat esetén a csatlakozás napját követő munkanapon 0 órától;

c. a kártyaszerződés megkötését követően az adott hitelszerződésre vo- natkozóan tett szóbeli csatlakozási nyilatkozat esetén (ideértve a koráb- ban tett csatlakozási nyilatkozat bármilyen módon történt visszavonását követően szóban tett újbóli csatlakozást is) a szerződő telefonos ügy- félszolgálata részére tett – és az OTP Bank ügyfélszolgálata által rögzí- tett – szóbeli csatlakozási nyilatkozat megtételének napját követő napon 0 órától;

d. a kártyaszerződés megkötését követően az adott hitelszerződésre vo- natkozóan elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat esetén (ideértve a korábban tett csatlakozási nyilatkozat bármilyen módon tör- tént visszavonását követően elektronikus csatornán tett újbóli csatla- kozást is) a csatlakozási nyilatkozat megtételének napját követő napon 0 órától.

9.§ A biztosító kockázatviselésének megszűnése

A biztosító kockázatviselése az adott biztosítottra vonatkozóan egy adott hitelszerződés kapcsán az összes kockázatra megszűnik abban az időpont- ban, amelyik az alább felsoroltak közül leghamarabb bekövetkezik:

a. ha a biztosított kártyaszerződése bármely okból megszűnik, a kártya- szerződés megszűnésének napján 24 órakor;

b. annak a naptári évnek az utolsó napján 24 órakor, amelyben a biztosí- tott a 70. életévét betölti;

c. a biztosított halálának napján 24 órakor;

d. ha a szerződő az adott hitelszerződés kapcsán a biztosítottra vonatko- zó biztosítási díjat nem fizeti meg, a szerződő által a biztosítottnak kül- dött írásbeli felszólításában megállapított 30 napos határidő eredmény- telen elteltével a határidő napján 24 órakor;

e. a biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony azonnali hatályú fel- mondása (ld. 10.§ (1) a. pont) vagy a biztosítás rendes felmondása (ld. 10.§ (2) pont) esetén a felmondás hatályba lépésének a napján (ld. a 10.§ (1) c., illetőleg a 10.§ (2) b. pontban) 24 órakor.

10.§ Felmondás

(1) A biztosítottra vonatkozó jogviszony azonnali hatályú felmondása

a. Szóbeli vagy (OTPdirekt szerződéssel rendelkező biztosított esetében) elektronikus csatornán tett csatlakozási nyilatkozat útján történt csatla- kozás esetén a biztosított a csatlakozása folytán létrejött biztosítási jog- viszonyt a biztosított számára megküldött írásbeli visszaigazolás (ld. még a 4.§ (7) pontban) kézhezvételétől számított 30 (harminc) napos határidőn belül a biztosítóhoz intézett, de az OTP Bankhoz (a 24.§ 2. pontja szerinti címre) eljuttatott írásbeli nyilatkozattal indoklás nélkül azonnali hatállyal megszüntetheti.

b. Az azonnali hatályú felmondás az OTP Bankhoz való beérkezés napján 24 órakor lép hatályba. Azonnali hatályú visszavonás esetén a kocká-

zatviselés megszűnéséig terjedő időszakra az adott hitelszerződés kap- csán nem áll fenn biztosítási díj fizetési kötelezettség.

c. Az azonnali hatályú felmondás jogát akkor kell határidőben érvényesí- tettnek tekinteni, ha a biztosított a 30 (harminc) napos határidő lejárta előtt postára adja vagy egyéb igazolható módon elküldi a visszavonást tartalmazó írásbeli nyilatkozatát.

d. A határidőn túl tett azonnali hatályú felmondás a biztosítottra vonatko- zó biztosítási jogviszony rendes felmondásának (ld. a 10.§ (2) pontban) minősül.

(2) A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása (a csoportos biztosítási szerződéshez történt csatlakozás visszavonása)

a. A szerződő a csoportos biztosítási szerződéshez csatlakozott ügyfele jogosult az ebből fakadó biztosítási jogviszonyt a csatlakozási nyilatko- zatának visszavonásával rendes felmondással megszüntetni a biztosító- hoz intézett, de az OTP Bankhoz (személyesen bankfiókban vagy a 24.§

2. pontja szerinti címre) eljuttatott írásbeli nyilatkozattal.

b. A biztosítottra vonatkozó biztosítási jogviszony rendes felmondása ese- tén a biztosító kockázatviselése – a biztosított összes hitelkártya szerző- désére vonatkozóan – a rendes felmondást tartalmazó írásbeli nyilatko- zat szerződőhöz való beérkezésének időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyikével szűnik meg:

– ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat megtételének időpont- jában folyamatban lévő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor;

– ha a felmondó nyilatkozat a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezik be a szerződőhöz, akkor a felmondó nyilatkozat megtételének időpontjá- ban folyamatban lévő biztosítási időszakot követő biztosítási időszak utolsó napján 24 órakor.

(3) A csoportos biztosítási szerződés felmondása rendes felmondás útján

a. A csoportos biztosítási szerződést mind a szerződő, mind a biztosító jogosult a másik félhez intézett írásbeli nyilatkozattal felmondani (ren- des felmondás).

b. A csoportos biztosítási szerződésre vonatkozó felmondás hatályba lépé- sének időpontjában biztosított személyek esetében az adott biztosított- ra vonatkozó biztosítási védelem mindaddig fennmarad, amíg a biztosí- tottra vonatkozóan a biztosító kockázatviselése a 9.§-ban írt esetek va- lamelyikének bekövetkezése miatt meg nem szűnik.

11.§ Területi hatály

A biztosítás valamennyi országban bekövetkezett biztosítási eseményre ki- terjed, kivéve a munkanélkülivé válás kockázatát, amelyre vonatkozóan a területi hatály a Magyarország területén honos munkáltatóval fennálló munkaviszonyra korlátozódik.

12.§ A díjfizetésre vonatkozó rendelkezések

(1) A biztosítási díj a biztosító kockázatviselésének, illetve szolgáltatási kö- telezettségének ellenértéke. A biztosítási díj a biztosítottra vonatkozó szol- gáltatáscsomagtól függ.

(2) A csoportos biztosítási szerződés első díját a szerződő fizeti meg.

(3) A biztosítás havi díjfizetésű.

(4) A szerződő minden biztosítási időszakra, függetlenül annak tartamától havi díjat fizet.

(5) A biztosítási díj alapja a hitelkártya szerződésben meghatározott fordu- lónapon fennálló hiteltartozás. Hitelkártya részletfizetési szolgáltatás(ok) igénybevétele esetén – jelen feltételek tekintetében – az aktuális hiteltarto- zás a fennálló hiteltartozással (teljes tartozással) egyezik meg.

(6) A szerződő által fizetendő havi biztosítási díj a biztosítási díj alapjának és a biztosítottra vonatkozó szolgáltatáscsomag díjtételének a szorzata. A biztosítási díj összege a biztosítási díj alapjának változásával és a szolgálta- tási csomag változása miatti díjtétel módosulással változhat.

(7) A szerződő az általa megfizetett havi biztosítási díjnak a biztosítottra jutó arányos részét – a biztosított által a csatlakozási nyilatkozatban adott felhatal- mazás alapján – áthárítja a biztosítottra olyan módon, hogy az áthárított díj összegével megterheli a biztosított hitelszámláját. Az áthárításra kerülő díjrészt a szerződő számítja ki és terheli a biztosított hitelszámlájára a havi záráskor.

(8) Amennyiben a biztosítási esemény bekövetkezik, és a szerződés meg- szűnik, a biztosító az egész biztosítási időszakra járó díj megfizetését köve- telheti. A szerződés megszűnésének egyéb eseteiben a biztosító az addig a napig járó díj megfizetését követelheti, amikor kockázatviselése véget ért (kivéve a 10.§ (1.) c. pontban foglalt esetet). Ha az időarányos díjnál több díjat fizettek be, a biztosító a díjtöbbletet köteles visszatéríteni.

13.§ A kockázat jelentős növekedése

(1) Amennyiben a biztosító a szerződéskötés után szerez tudomást a szer- ződést érintő lényeges körülményekről vagy azok változásáról, és ezek a körülmények a biztosítási kockázat jelentős növekedését eredményezik, a tudomásszerzéstől számított tizenöt napon belül javaslatot tehet a szerző- dés jelen 13. pontban foglaltak szerinti módosítására, vagy a szerződést harminc napra írásban felmondhatja.

(2) A biztosítási kockázat jelentős növekedésének minősül a statisz- tikai halandóság, valamint a munkanélküliségi ráta olyan jelentős (legalább 5%-os) mértékű növekedése, mely miatt a biztosító a biz- tosítási díjat a megváltozott körülményekkel arányos mértékben módosíthatja. A biztosító a szerződés módosításának jogát a biztosí- tóra vonatkozó költségek, ezen belül az adóterhek vagy jogszabá- lyoknak való megfelelés miatt fellépő költségek legalább 5%-os vál- tozása, illetve kedvezőtlen vagy kedvező kártapasztalat esetében alkalmazhatja a biztosítási díj módosításával a változás mértékével arányos mértékben, több tényező együttes változása esetén halmo- zottan is, de legfeljebb a biztosítási díj 50%-os emelésével vagy csök- kentésével. Kedvezőtlen kártapasztalatnak számít az adott naptári évet megelőző és a naptári évben tapasztalt kárgyakoriság mini- mum 10%-os növekedése, kedvezőnek a minimum 10%-os csökke- nése. Jelen feltételekben a biztosító kárgyakoriságnak az adott nap- tári évben a biztosító által végrehajtott kárkifizetések és az adott naptári évben biztosított ügyfelek átlagos számának hányadosát te- kinti. A biztosító a biztosítási díj emelésének jogát legfeljebb éven- te egy alkalommal gyakorolhatja.

(3) A szerződésmódosításra irányuló javaslatban a biztosító részletesen tá-

jékoztatja a szerződőt a szerződésmódosítás okáról, a biztosítási díj emelé- sére irányuló javaslat esetén a biztosítási díjmódosítás mértékéről, és a mó- dosítás elfogadása esetén annak hatályáról. A szerződésmódosításra irá- nyuló javaslatot a biztosító a szerződésmódosítás tervezett hatályát leg- alább 45 nappal megelőzően küldi ki.

Amennyiben a szerződő fél a módosító javaslatot nem fogadja el, vagy arra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, a biztosító jogosult a szerződést a módosító javaslat közlésétől számított 45 nap el- teltével 30 napra felmondani. A szerződésmódosítás elfogadása esetén a biztosítási kockázatvállalás mértékének változásáról, illetve a díjmódosítás- ról a szerződő a változás hatályba lépése előtt legalább 30 nappal, a jelen biztosítási feltételek aktualizálásán és a hitelkártyákra vonatkozó Hirdetmé- nyén keresztül tájékoztatja a biztosítottakat. A mindenkor aktuális biztosí- tási feltételek és a hitelkártyákra vonatkozó Hirdetmény a szerződő honlap- ján, illetve bankfiókjaiban elérhető.

(4) Amennyiben a szerződés egyidejűleg több személyre vonatkozik, és a biztosítási kockázat jelentős megnövekedése ezek közül csak egyes biztosí- tottakkal összefüggésben merül fel, akkor a biztosító csak a megnöveke- dett kockázatúvá vált biztosítottak vonatkozásában gyakorolhatja a szerző- désmódosítás vagy a szerződés felmondásának jelen paragrafus (1) pontjá- ban meghatározott jogát, a többi személy vonatkozásában viszont nem. Ebben az esetben a biztosító a jelen paragrafus (3) pontjában meghatáro- zottak szerint és az ott meghatározott határidőkkel gyakorolja a módosí- tásra, illetve a jogviszony felmondására vonatkozó jogát.

(5) Xxxxx megállapodnak, hogy a biztosítási díj módosítására irányuló ja- vaslat esetén, amennyiben a szerződő vagy a biztosított a javaslatra annak kézhezvételétől számított 30 napon belül nem válaszol, de a következő díj- esedékességkor a módosított összegű díjat fizeti meg a biztosító részére, ez a szerződésmódosításra irányuló javaslat szerződő, illetve biztosított általi elfogadásának minősül.

14.§ Értékkövetés

A biztosító értékkövetést nem alkalmaz.

15.§ A biztosítási események

(1) Az alább felsoroltak számítanak biztosítási eseménynek:

– haláleset;

– 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapot;

– balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkáro- sodás;

– keresőképtelenség;

– munkanélküliség.

(2) A fenti biztosítási események meghatározását a vonatkozó különös fel- tételek tartalmazzák.

16.§ A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító az alábbi biztosítási szolgáltatást nyújtja:

a. A biztosított halála, 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabili- tálható egészségi állapota, vagy balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egészségkárosodása esetén a biztosító a vonatko- zó különös biztosítási feltételekben megállapított feltételek szerint meg- téríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában az adott hitelszerződés kapcsán a kedvezményezett felé fennálló, az alábbiak szerint kiszámított hiteltartozását.

Fennálló hiteltartozás (hitelkártya) = CB – D + C,

ahol CB a biztosítási esemény bekövetkezésének napját követő legkö- zelebbi záró egyenleg, mely tartalmazza a záró egyenleg készítésének időpontjáig felszámított kamatokat és díjakat is,

D a CB időpontja és a biztosítási esemény bekövetkezésének napja kö- zötti időszakban felvett hitelek összege,

C a CB időpontja és a biztosítási esemény bekövetkezésének napja kö- zötti időszakban történt jóváírások összege.

Abban az esetben, ha a biztosított a biztosítási esemény időpontjában hitelkártya részletfizetési szolgáltatás(oka)t vett igénybe, akkor a fenti- ekben leírt záró egyenleg (CB) a hitelkártya szerződéssel kapcsolatos fennálló tartozásra (teljes tartozásra) vonatkozik, azaz tartalmazza a hi- telkártya részletfizetési szolgáltatás(ok) egyenlegét is.

b. A biztosított keresőképtelensége vagy munkanélkülivé válása esetén a biztosító a vonatkozó különös biztosítási feltételekben meghatározott fel- tételek szerint és időtartamra megfizeti a kedvezményezett részére az adott hitelszerződés alapján a biztosított részére nyújtott hitelkeret 5%-át azt követően, hogy az adott hónapban a biztosított által az adott hitel- szerződés alapján fizetendő minimális törlesztőrészlet esedékessé vált. Amennyiben a keresőképtelenség kezdetekor a biztosított vállalkozó vagy munkavégzésre irányuló olyan egyéb jogviszonyban áll, amely az általá- nos biztosítási feltételek 1.§-a alapján nem minősül munkaviszonynak, akkor a biztosító keresőképtelenség esetén – szolgáltatási kedvezmény- ként – kétszeres szolgáltatást nyújt (azaz a vonatkozó különös biztosítási feltételekben meghatározott feltételek szerint és időtartamra a hitelkeret 5%-a helyett annak 10%-át téríti havonta). A biztosító fenntartja azt a jogot, hogy a 13.§-ban részletezett tényezők változása esetén a szolgál- tatási kedvezmény mértékét megváltoztassa, függetlenül attól, hogy a biztosított mikor csatlakozott a csoportos biztosítási szerződéshez.

A keresőképtelenségi vagy munkanélkülivé válás esetére vonatkozó havi

szolgáltatás összege független attól, hogy a biztosított igénybe vett-e a biztosítási esemény időpontjában valamely hitelkártya részletfizetési szolgáltatást, az mindig a teljes hitelkeret 5%-a, illetve 10%-a.

(2) Havi törlesztést nyújtó szolgáltatás esetén a biztosító kizárólag azokat a törlesztéseket téríti meg, amelyek a biztosítási eseményt kiváltó állapot fennállásának időtartama alatt váltak esedékessé.

(3) A biztosító a havi törlesztést nyújtó biztosítási szolgáltatást egyidejűleg csak egy jogcímen (vagy csak keresőképtelenség, vagy csak munkanélküliség jogcímén) teljesíti. Ha havi törlesztést nyújtó szolgáltatás teljesítésének tarta- ma alatt a biztosítottnak másik jogcímen is szolgáltatási igénye keletkezik, melynek alapján a biztosító szintén a havi törlesztés megfizetésére köteles, akkor a biztosító az elsőként bejelentett biztosítási esemény alapján teljesít mindaddig, amíg ezen a jogcímen a biztosított szolgáltatásra jogosult.

(4) Amennyiben a havi törlesztést nyújtó szolgáltatás időtartama alatt olyan biztosítási esemény következik be, amelynek alapján a biztosító a fennálló hiteltartozást téríti meg (halál, 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem re-

habilitálható egészségi állapot, balesetből eredő 50%-os vagy azt megha- ladó mértékű egészségkárosodás) és ezen újonnan bekövetkezett biztosí- tási esemény kapcsán a biztosító térítési kötelezettsége a vonatkozó bizto- sítási feltételek alapján egyébként fennáll, akkor a biztosító a havi törlesz- tések fizetését befejezi és az újonnan bekövetkezett biztosítási esemény be- következésének napján (ld. a vonatkozó különös biztosítási feltételekben) fennálló hiteltartozást fizeti meg a kedvezményezett részére.

(5) A biztosító egy biztosítottra vonatkozó kockázatvállalásának felső határa a biztosítottnak a szerződővel szemben – hitelkártya szerződés alapján – fennálló összes tartozása(i) vonatkozásában 20 000 000 Ft, azaz húszmillió forint. Ezen határösszeg alkalmazása során figyelembe kell venni minden olyan kifizetést, amely az adott biztosítottra vonatkozóan a GB638 jelű csoportos biztosítási szerző- dés alapján történt.

17.§ Szolgáltatáscsomagok

(1) Biztosítottra a jelen 17. pontban meghatározott feltételek szerint az alábbi szolgáltatáscsomagok vonatkoznak.

A csomagok és a hozzájuk tartozó biztosítási események:

Aktív csomag
– Haláleset; – 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egész- ségi állapot; – Balesetből eredő 50%-os vagy azt meghaladó mértékű egész- ségkárosodás; – Keresőképtelenség; – Munkanélküliség.
Senior csomag
– Haláleset; – Balesetből eredő egészségkárosodás.	50%-os	vagy	azt	meghaladó	mértékű

(2) Az Aktív csomag igénybevételének további feltételei a biztosítottra vo- natkozóan:

– olyan természetes személy, aki elmúlt 18, de még nem töltötte be 65. életévét az igénylés napján, és

– semmilyen jogcímen nem részesül nyugdíjban (kivéve özvegyi, szülői és baleseti hozzátartozói nyugdíj).

(3) Kizárólag Senior biztosítási csomagot vehet igénybe azon ügyfél, aki a csatlakozási nyilatkozat megtétele napján:

– legalább 65, de legfeljebb 70 éves, vagy

– nyugdíjban részesül (ide nem értve özvegyi, szülői és baleseti hozzátar- tozói nyugdíjat), vagy

– 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi álla- potú.

(4) Amennyiben a biztosított Aktív csomaggal rendelkezik és betölti a 65. életévét, a következő naptári év január 1-jétől rá a Senior biztosítási cso- mag vonatkozik a csomagmódosítás időpontjában aktuálisan érvényes biz- tosítási díjjal. A szerződő a biztosítási csomag változásáról a csomag-, vala- mint a díjváltozás időpontját megelőzően legalább 60 nappal a biztosítot- tat postai úton írásban értesíti.

(5) Amennyiben a biztosított öregségi vagy előrehozott öregségi nyugállo- mányba vonul, vagy egészségi állapota 1-30% közötti vagy 31-50% kö- zötti nem rehabilitálható állapotúra változik, ezt köteles a szerződőnek 15 napon belül személyesen bankfiókban vagy a 24.§ 2. pontja szerinti címre eljuttatott írásbeli nyilatkozattal bejelenteni.

Figyelem! Amennyiben a biztosított a fenti (5) pontban szereplő válto- zásbejelentési kötelezettségét elmulasztja, akkor a biztosított a beje- lentés időpontjáig az Aktív csomag díját köteles megfizetni. Az Aktív csomag olyan biztosítási fedezetet is tartalmazhat, amelyre a biztosí- tott nyugdíjba vonulása, illetve egészségi állapotának megváltozása miatt a biztosító nem tud szolgáltatást teljesíteni (pl. munkanélküliség).

(6) Amennyiben a biztosított a fenti (5) pontban szereplő csomagmódosí- tást igényli, illetve bejelenti, ekkor a biztosítottra a bejelentés szerződőhöz való beérkezésének időpontjától függően az alábbi időpontok valamelyi- kétől – csomagmódosítás időpontjában aktuálisan érvényes biztosítási díj- jal – a Senior biztosítási csomag vonatkozik:

– ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét

megelőző ötödik munkanap 24. óráját megelőzően érkezett a szer- ződőhöz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosí- tási időszak első napján 0 órától;

– ha az írásbeli bejelentés a folyamatban lévő biztosítási időszak végét megelőző ötödik munkanap 24. óráját követően érkezett a szerző- dőhöz, akkor a beérkezés időpontját követő legközelebbi biztosítási időszak utolsó napján 24 órától.

(7) Az egyes biztosítási csomagokra vonatkozó biztosítási események rész- letes meghatározását a vonatkozó különös feltételek tartalmazzák.

18.§ A biztosítási esemény bejelentése, a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok

(1) A biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyébként a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy – és ameny- nyiben a tudomására jut, a szerződő is – köteles a biztosítási eseményt a be- következését követő – akadályoztatás esetén az akadály megszűnésétől szá- mított – 15 napon belül belül a biztosító bármely ügyfélszolgálati irodájánál bejelenteni, és lehetővé kell tenni a bejelentés és a felvilágosítások tartalmá- nak ellenőrzését.

(2) A biztosítottak tájékoztatására a biztosító a következő telefonszámot tartja fenn: x00 0 000 0000

(3) A biztosító teljesítési kötelezettsége nem áll be, amennyiben a bejelen- tési és a szükséges felvilágosítási kötelezettségek megsértése miatt lénye- ges körülmények kideríthetetlenné válnak.

(4) A biztosítási szolgáltatás igénybevételéhez a biztosító a következő do- kumentumokat kéri, illetve kérheti:

a. a biztosított csatlakozási nyilatkozatát (szóbeli nyilatkozat esetén a hang- felvételt), a biztosító által megadott hónapok számlaforgalmának máso- latát;

b. a biztosítási szolgáltatást igénylő személy (a biztosított halála esetén a biztosított örököse vagy hozzátartozója, egyéb esetekben a biztosított vagy az általa meghatalmazott személy) által kitöltött szolgáltatási igénybejelentő nyomtatványt;

c. hatósági eljárás esetén az erre vonatkozó iratokat;

d. baleset esetén a baleseti jegyzőkönyvet, ha ilyen készült;

e. a biztosító által meghatározott egyéb dokumentumokat vagy azok má- solatait (pl. táppénzes lap, műtéti leírás dokumentációja, diagnosztikus leletek, kórházi zárójelentés, stb.), amelyek a jogosultság és a biztosítá- si esemény megállapításához szükségesek;

f. ha a biztosítási esemény külföldön történik, az idegen nyelven kiállított dokumentumok hitelesített magyar fordítását.

(5) Az egyes biztosítási kockázatokra/szolgáltatásokra vonatkozó különös biztosítási feltételek a fentieken túl további dokumentumok benyújtását ír- hatják elő.

(6) Abban az esetben, ha a biztosító által kért dokumentumokat nem vagy hiányosan nyújtják be, a biztosító a szolgáltatási igényt elutasíthatja, illető- leg azt a rendelkezésre álló dokumentumok alapján bírálja el.

(7) A biztosító teljesítése az elbíráláshoz szükséges valamennyi dokumen- tum beérkezését követő 15 napon belül esedékes.

19.§ A biztosító mentesülése

(1) A közlésre vagy változásbejelentésre irányuló köteleztettség megszegése esetén a biztosító a 6.§ (5) pontban foglaltak szerint mentesül szolgáltatási kötelezettsége alól.

(2) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha a biztosítá- si esemény okozati összefüggésben áll a biztosítottnak – a biztosítás hatályba lépését követően – két éven belül bekövetkező öngyilkos- sági kísérletével vagy öngyilkosságával, függetlenül attól, hogy azt tudatzavarában követte el.

(3) A biztosító mentesül a szolgáltatás teljesítése alól, ha bizonyítást nyer, hogy a biztosítási eseményt a biztosított jogellenes, szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartása idézte elő. Súlyosan gondatlan magatartás okozta biztosítási eseménynek minősül különösen, ha:

a. a biztosítási esemény a biztosított szándékosan elkövetett súlyos bűncselekménye folytán vagy azzal összefüggésben következett be;

b. a biztosítási esemény bekövetkezésekor kábítószer vagy kábító hatású anyag hatása alatt állt;

c. a biztosítási esemény a biztosított súlyosan ittas állapotával (2,51 ezrelék vagy ennél magasabb véralkoholszint) okozati összefüg- gésben következett be;

d. a biztosítási esemény a biztosított jogosítvány vagy érvényes for- galmi engedély nélküli gépjárművezetése közben következett be, és a biztosított mindkét esetben más közlekedésrendészeti szabályt is megszegett;

e. a biztosítási esemény amiatt következett be, hogy a biztosított engedélyhez kötött tevékenységet engedély nélkül végzett;

f. a biztosítási esemény a biztosított munkavégzése során, a mun- kavédelmi szabályoknak a biztosított általi súlyos megsértése miatt következett be;

g. diagnosztizált betegség esetén a biztosított az orvosi utasításo- kat nem tartotta be és ennek következményeként szövődmény, állapotromlás következett be, ami megelőzhető lett volna.

20.§ Kizárások

(1) A biztosító kockázata nem terjed ki arra az esetre, ha a bekövet- kezett biztosítási esemény közvetlenül vagy közvetve összefüggés- ben áll:

a. harci eseményekkel vagy más háborús cselekményekkel (jelen fel- tételek szempontjából harci cselekménynek minősül a hadüze- nettel vagy anélkül vívott háború, határvillongás, felkelés, forra- dalom, zendülés, törvényes kormány elleni puccs vagy puccskísér- let, polgárháború, népi megmozdulás, például nem engedélye- zett tüntetés vagy be nem jelentett, illetve nem engedélyezett sztrájk, idegen ország korlátozott célú hadicselekményei például csak légi csapás vagy csak tengeri akció, kommandó támadás, ter- rorcselekmény);

b. állam elleni bűncselekményekkel, felkelésekkel vagy zavargások- kal (e feltétel szerint állam elleni bűncselekmény az, amit a Bün- tető Törvénykönyv annak minősít: különösen lázadás, kémkedés, rombolás);

c. atomkárokkal (nukleáris hasadás, nukleáris reakció, fúzió, radio- aktív-, ionizáló-, illetve lézersugárzás, valamint ezek szennyezése, kivéve az orvosilag előírt terápiás célú sugárkezelést);

x. xxxxxxx, robbanószer, vegyi vagy gyúlékony anyagok használatá- val;

e. HIV fertőzéssel (kivéve azokat a speciális eseteket, amikor a fer- tőzés olyan körülmények között történt, amit a biztosított nem tudott elkerülni; például laboratóriumi fertőződés vagy fogorvo- si manipuláció);

f. nemi érintkezés útján terjedő egyes fertőző betegségekkel;

g. egyéb kockázatosnak minősülő tevékenységekkel, különösen a búvárkodás, barlangászat, hegymászás, egyéni hajózás, vitorlá- zás, vadvízi evezés, tengeri horgászat.

(2) A biztosító nem viseli a kockázatot, ha a biztosított halála, bal- esete vagy betegsége

a. gépi erővel hajtott szárazföldi, légi vagy vízi járműben hazai vagy nemzetközi sportversenyen való részvétel következtében, vagy ilyen versenyekre való felkészülés során következik be;

b. nem a szervezett légi forgalom keretében végrehatott légi úton való részvétel, hanem egyéb (akár motoros, akár motor nélküli) repülés vagy repülősportolás következménye;

c. hivatásos sportolóként végzett, a saját megélhetését biztosító sporttevékenysége során következett be.

(3) Jelen termék esetében nem minősül balesetnek továbbá:

– megemelés;

– fagyás;

– napszúrás;

– foglalkozási megbetegedés;

– öncsonkítás;

– öngyilkosság, öngyilkossági kísérlet;

– ejtôernyôzés, sziklamászás, barlangkutatás tevékenységek során bekövetkezô balesetek;

– szívinfarktus, agyvérzés, epilepszia, tudatzavar vagy belátási ké- pesség csökkenése miatt bekövetkezett balesetek.

A baleseti esemény előtt bármely okból már sérült, csonka vagy

funkciójában korlátozott testrészek a biztosításból ki vannak zárva.

(4) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a kockázatviselés kez- dete előtt meglévő betegséggel, kóros állapottal vagy a veleszüle- tett rendellenességekkel (együttesen: meglévő betegség) és azok következményeivel okozati összefüggésben álló eseményekre abban az esetben, ha a kockázatviselés kezdetekor a meglévő betegségről a biztosított tudomással bírt.

(5) A biztosító jogosult a szolgáltatást megtagadni, ha a szolgálta- tást igénylő személy az igénybejelentés alkalmával és/vagy a biztosí- tó szolgáltatása során a biztosítási eseménnyel vagy a szolgáltatás szempontjából lényeges körülménnyel kapcsolatban valótlan infor- mációt közöl vagy lényeges körülményt elhallgat, hamis, hamisított vagy valótlan tartalmú okiratot használ, vagy a biztosítót egyéb módon megtéveszti.

(6) A kockázatviselés kezdete előtt bekövetkezett bármely okból már károsodott, beteg, sérült vagy csonkolt testrészek és szervek, illetve e sérülések későbbi következményei a biztosításból ki vannak zárva.

(7) A biztosító kockázatviselése nem terjed ki az olyan szubjektív pa- naszokra épülő betegségekre, amelyek objektív orvosi módszerekkel nem igazolhatók (például migrén vagy a gerinc egyes degeneratív betegségei (polidiszkopátia) és azok közvetett vagy közvetlen kö- vetkezményei, stb.). A biztosító szubjektív panasznak tekinti az olyan tünetekre alapuló panaszt, ami kizárólag a beteg beszámoló- jára, érzéseire alapul. Objektív orvosi módszerek azok a módszerek, melyek alkalmazásával az orvosi fizikális, eszközös vagy laboratóriu- mi vizsgálat által a betegség észlelhető, kimutatható.

(8) A biztosító nem köteles fedezetet vállalni, vagy jelen szerződési feltételek szerint szolgáltatást nyújtani, illetve a biztosító köteles a jelen biztosítási szerződés alapján a kártérítést elutasítani, ha az ilyen szolgáltatás nyújtására vagy kártérítés kifizetésére az Egyesült Nemzetek Szervezete határozata alapján szankció, tiltó rendelkezés vagy korlátozás és/vagy az Európai Unió, Magyarország, az Amerikai Egyesült Államok által bevezetett gazdasági vagy kereskedelmi szankció vonatkozik.

21.§ A személyes adatok, a biztosítási titoknak minősülő adatok kezelésére, valamint a biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok ügyintézésére vonatkozó elvi és gyakorlati tudnivalók (Tudnivalók)

(1) Értelmező rendelkezések

a. Személyes adat: az érintettel kapcsolatba hozható adat – különösen az érintett neve, azonosító jele, valamint egy vagy több fizikai, fiziológiai, mentális, gazdasági, kulturális vagy szociális azonosságára jellemző is- meret –, valamint az adatból levonható, az érintettre vonatkozó követ- keztetés. A személyes adat az adatkezelés során mindaddig megőrzi e minőségét, amíg kapcsolata az érintettel helyreállítható. Az érintettel akkor helyreállítható a kapcsolat, ha az adatkezelő rendelkezik azokkal a technikai feltételekkel, amelyek a helyreállításhoz szükségesek.

b. Érintett: bármely meghatározott, személyes adat alapján azonosított vagy – közvetlenül vagy közvetve – azonosítható természetes személy.

c. Hozzájárulás: az érintett akaratának önkéntes és határozott kinyilvání- tása, amely megfelelő tájékoztatáson alapul, és amellyel félreérthetetlen beleegyezését adja a rá vonatkozó személyes adatok – teljes körű vagy egyes műveletekre kiterjedő – kezeléséhez.

d. Adatkezelő: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyi- séggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely önállóan vagy mások- kal együtt az adat kezelésének célját meghatározza, az adatkezelésre (beleértve a felhasznált eszközt) vonatkozó döntéseket meghozza és végrehajtja vagy az adatfeldolgozóval végrehajtatja.

e. Adatkezelés: az alkalmazott eljárástól függetlenül az adaton végzett bármely művelet vagy a műveletek összessége, így különösen gyűjtése, felvétele, rögzítése, rendszerezése, tárolása, megváltoztatása, felhaszná- lása, lekérdezése, továbbítása, nyilvánosságra hozatala, összehangolása vagy összekapcsolása, zárolása, törlése és megsemmisítése, valamint az adatok további felhasználásának megakadályozása, fénykép-, hang- vagy képfelvétel készítése, valamint a személy azonosítására alkalmas fizikai jel- lemzők (pl. ujj- vagy tenyérnyomat, DNS-minta, íriszkép) rögzítése.

f. Adattovábbítás: az adat meghatározott harmadik személy számára történő hozzáférhetővé tétele.

g. Adatfeldolgozás: az adatkezelési műveletekhez kapcsolódó technikai feladatok elvégzése, függetlenül a műveletek végrehajtásához alkalma- zott módszertől és eszköztől, valamint az alkalmazás helyétől, feltéve, hogy a technikai feladatot az adatokon végzik.

h. Adatfeldolgozó: az a természetes vagy jogi személy, illetve jogi sze- mélyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely szerződés alap- ján – beleértve a jogszabály rendelkezése alapján történő szerződéskö- tést is – személyes adatok feldolgozását végzi.

i. Harmadik személy: olyan természetes vagy jogi személy, illetve jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet, aki vagy amely nem azonos az érintettel, az adatkezelővel vagy az adatfeldolgozóval.

j. Infotv.: az információs önrendelkezési jogról és az információszabad- ságról szóló 2011. évi CXII. törvény.

k. Biztosítási titok: minden olyan – minősített adatot nem tartalmazó –, a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő rendelkezésére álló adat, amely a biztosító, a viszontbiztosító, a biztosításközvetítő egyes ügyfeleinek (ideértve a károsultat is) személyi körülményeire, vagyoni helyzetére, illetve gazdálkodására vagy a biztosítóval, illetve a viszont- biztosítóval kötött szerződéseire vonatkozik.

l. Ügymenet kiszervezése: a biztosító biztosítási vagy azzal közvetlenül összefüggő tevékenysége valamely részének végzésére mást bíz meg.

m. Biztosító: Groupama Biztosító Zrt., székhely: Magyarország, 1146 Bu- dapest, Xxxxxxxx xxxxxxxx xxxx 0/X, Fővárosi Törvényszék Cégbírósága által Cg. 00-00-000000 szám alatt bejegyezve, európai egyedi azonosí- tója (EUID): HUOCCSZ.00-00-000000;

n. Ügyfél: a szerződő, a biztosított, a kedvezményezett, a károsult, a biz- tosító számára szerződéses ajánlatot tett és a biztosító szolgáltatására jogosult más személy, továbbá a független biztosításközvetítő esetén az a személy is, aki a független biztosításközvetítővel alkuszi megbízási szerződést kötött.

o. Egészségügyi adat: az egészségügyi és a hozzájuk kapcsolódó szemé- lyes adatok védelméről szóló 1997. évi XLVII. törvényben foglalt megha- tározás szerint az érintett testi, értelmi és lelki állapotára, kóros szenvedé- lyére, valamint a megbetegedés, illetve az elhalálozás körülményeire, a halál okára vonatkozó, általa vagy róla más személy által közölt, illetve az egészségügyi ellátóhálózat által észlelt, vizsgált, mért, leképzett vagy szár- maztatott adat; továbbá az előzőekkel kapcsolatba hozható, az azokat befolyásoló mindennemű adat (pl. magatartás, környezet, foglalkozás).

p. Külföldi: a devizakorlátozások megszüntetéséről, valamint egyes kap- csolódó törvények módosításáról szóló 2001. évi XCIII. törvény 2.§-ának

2. pontjában meghatározott fogalom.

q. Xxxxxx xxxxx: a 2014. március 15-től hatályos Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) 2:47.§ (1) bekezdésé- ben meghatározott fogalom.

r. Adatvédelmi incidens: személyes adat jogellenes kezelése vagy fel- dolgozása, így különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a véletlen megsemmisülés és sérülés.

(2) Az adatkezelés célja, jogalapja

A biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény (továbbiak- ban Bit.) 135.§ (1) bekezdése alapján a biztosító jogosult kezelni ügyfelei- nek azon biztosítási titoknak minősülő adatait, amelyek a biztosítási szer- ződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefügg- nek. A biztosító adatkezelésének célja a biztosítási szerződés megkötésé- hez, módosításához, állományban tartásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit-ben meghatá- rozott egyéb cél. A fentiektől eltérő célból végzett adatkezelést biztosító csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megta- gadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány, és annak megadása esetén ré- szére nem nyújtható előny.

A Bit. 379.§-a alapján a biztosításközvetítő az ügyfelek azon biztosítási tit- kait jogosult kezelni, amelyek a biztosítási szerződéssel, annak létrejöttével, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggnek. Az adatkezelés célja csak a biztosítási szerződés megkötéséhez, módosításához, a biztosítás fenntar- tásához, a biztosítási szerződésből származó követelések megítéléséhez szükséges, vagy a Bit. által meghatározott egyéb cél lehet. A fentiektől elté-

rő célból végzett adatkezelést a biztosításközvetítő csak az ügyfél előzetes hozzájárulásával végezhet. A hozzájárulás megtagadása miatt az ügyfelet nem érheti hátrány és annak megadása esetén részére nem nyújtható előny. Az Infotv. 6.§ (1) bekezdése alapján a biztosító az érintett személyes ada- tait akkor is kezelheti, ha az érintett hozzájárulásának beszerzése lehetet- len vagy aránytalan költséggel járna, és a személyes adat kezelése a bizto- sítóra, mint adatkezelőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítése céljából szükséges vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érde- kének érvényesítése céljából szükséges, és ezen érdekek érvényesítése a személyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll.

A 16. életévét betöltött kiskorú érintett hozzájárulását tartalmazó jognyi- latkozatának érvényességéhez törvényes képviselőjének beleegyezése vagy utólagos jóváhagyása nem szükséges.

Az Infotv. 6.§ (5) bekezdése alapján, ha a személyes adat felvételére az érin- tett hozzájárulásával került sor, az adatkezelő biztosító a felvett adatokat a törvény eltérő rendelkezésének hiányában a rá vonatkozó jogi kötelezett- ség teljesítése céljából vagy az adatkezelő biztosító, vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítése céljából, ha ezen érdek érvényesítése a sze- mélyes adatok védelméhez fűződő jog korlátozásával arányban áll további külön hozzájárulás nélkül, valamint az érintett hozzájárulásának visszavo- nását követően is kezelheti.

Az ügyfél a biztosítási ajánlat, csatlakozási nyilatkozat, biztosítási szerző- dés, illetve a titoktartás alóli felmentésről szóló nyilatkozat aláírásával hoz- zájárul az adatainak a jelen „Tudnivalókban”, illetve a szerződésben meg- határozottak szerinti kezeléséhez.

(3) A kezelt adatok meghatározása (biztosítási titokkörök)

a. Az ügyfél személyi adatai, a nem természetes személyek adatai;

b. a biztosított vagyontárgyak jellemző adatai és értéke, a kockázatelbírá- lás adatai;

c. élet-, baleset-, betegség- és felelősségbiztosításnál az egészségi állapot- tal összefüggő adatok;

d. a kifizetett biztosítási szolgáltatás és kártérítés összege, a kifizetés ideje;

e. a biztosítási szerződéssel, létrejöttével, módosításával, nyilvántartásával, a szolgáltatással összefüggő, valamint a szolgáltatás teljesítéséhez szük- séges összes lényeges tény és körülmény.

Az a-b. pontokba tartozó, a biztosítási ajánlaton szereplő adatok, valamint a c. pontban meghatározott adatok nélkülözhetetlenek a szerződés meg- kötéséhez, illetve a szolgáltatás teljesítéséhez.

Az adatszolgáltatás minden adat vonatkozásában önkéntes, de a fentebb megjelölt adatok hiánya a kockázat meghatározását lehetetlenné teszi, amely a biztosítási ajánlat visszautasítását vonhatja maga után.

Az ügyfél egészségi állapotával összefüggő adatokat a biztosító a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározott célokból, az egészségügyi és a hoz- zájuk kapcsolódó személyes adatok kezeléséről szóló 1997. évi XLVII. tör- vény rendelkezései szerint, kizárólag az érintett írásbeli hozzájárulásával ke- zelheti.

A biztosító kizárólag automatizált adatfeldolgozással az érintett személyes jellemzőinek értékelésén alapuló döntés meghozatalára is jogosult, ha a döntést a szerződés megkötése vagy teljesítése során hozták, feltéve, hogy azt az érintett kezdeményezte. Az automatizált adatfeldolgozással kapcso- latos döntés esetén a biztosító az érintettet – kérelmére – tájékoztatja az alkalmazott módszerről és annak lényegéről, valamint lehetőséget biztosít az érintettnek álláspontja kifejtésére.

A biztosító az ügyfél hozzájárulása esetén a tevékenységéhez kapcsolódó információkról hírlevélben, e-mailen tájékoztatást adhat az ügyfeleinek. A biztosító vagy vele szerződéses kapcsolatban álló biztosításközvetítő az ügyfél hozzájárulása esetén e-mailen, telefonon, személyesen megkereshe- ti az ügyfelet ajánlattétel céljából, vagy közvetlen üzletszerzést célzó külde- ményt juttathat el a részére.

Amennyiben az ügyfél nem kívánja, hogy a biztosító a továbbiakban aján- lataival megkeresse, az xxxx@xxxxxxxxxxxxxx.xx e-mail címre, illetve az 1380 Budapest, Pf. 1049 postai címre küldött levelével korlátozásmentesen leiratkozhat.

Az ügyfél az általa tett, tájékoztatást célzó és reklám küldeményre vonat- kozó adatkezelési nyilatkozatát megváltoztathatja telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán.

(4) A biztosítási titoknak minősülő személyes adatok kezelésénél az alábbiak szerint jár el a biztosító

4.1. A biztosítási titok tekintetében, időbeli korlátozás nélkül – ha törvény másként nem rendelkezik – titoktartási kötelezettség terheli a biztosító tu- lajdonosait, vezetőit, alkalmazottait és mindazokat, akik ahhoz a biztosító- val kapcsolatos tevékenységük során bármilyen módon hozzájutottak.

4.2. Biztosítási titok csak akkor adható ki harmadik személynek, ha

a. a biztosító ügyfele vagy annak képviselője a kiszolgáltatható biztosítási titokkört pontosan megjelölve, erre vonatkozóan írásban felmentést ad;

b. a Bit. alapján a titoktartási kötelezettség nem áll fenn;

c. a biztosító által megbízott tanúsító szervezet és alvállalkozója ezt a ta- núsítási eljárás lefolytatása keretében ismeri meg.

4.3. A Bit. 138.§ (1) bekezdése alapján a biztosítási titok megtartásának kö- telezettsége nem áll fenn

a. a feladatkörében eljáró Felügyelettel;

b. a nyomozás elrendelését követően a nyomozó hatósággal és ügyész- séggel;

c. büntetőügyben, polgári peres vagy nemperes eljárásban, közigazgatási határozatok bírósági felülvizsgálata során (2018. január 1-jétől ehelyett közigazgatási perben) eljáró bírósággal, a bíróság által kirendelt szakér- tővel, továbbá a végrehajtási ügyben eljáró önálló bírósági végrehajtó- val, a csődeljárásban eljáró vagyonfelügyelővel, a felszámolási eljárás- ban eljáró ideiglenes vagyonfelügyelővel, rendkívüli vagyonfelügyelővel, felszámolóval, a természetes személyek adósságrendezési eljárásában eljáró főhitelezővel, Családi Csődvédelmi Szolgálattal, családi vagyon- felügyelővel, bírósággal;

d. a hagyatéki ügyben eljáró közjegyzővel, továbbá az általa kirendelt szakértővel;

e. a Bit. 138.§ (2) bekezdésben foglalt esetekben az adóhatósággal;

f. a feladatkörében eljáró nemzetbiztonsági szolgálattal;

g. a feladatkörében eljáró Gazdasági Versenyhivatallal;

h. a feladatkörében eljáró gyámhatósággal;

i. az egészségügyről szóló 1997. évi CLIV. törvény 108.§ (2) bekezdésében foglalt esetben az egészségügyi államigazgatási szervvel;

j. törvényben meghatározott feltételek megléte esetén a titkosszolgálati eszközök alkalmazására, titkos információgyűjtésre felhatalmazott szervvel;

k. a viszontbiztosítóval, a csoport másik vállalkozásával, valamint együtt- biztosítás esetén a kockázatvállaló biztosítókkal;

l. törvényben szabályozott adattovábbítások során átadott adatok tekin- tetében a kötvénynyilvántartást vezető kötvénynyilvántartó szervvel, a kártörténeti nyilvántartást vezető kárnyilvántartó szervvel, továbbá a jár- műnyilvántartásban nem szereplő gépjárművekkel kapcsolatos közúti közlekedési igazgatási feladatokkal összefüggő hatósági ügyekben a közlekedési igazgatási hatósággal, valamint a közúti közlekedési nyil- vántartási szervével;

m. az állományátruházás keretében átadásra kerülő biztosítási szerződési állomány tekintetében – az erre irányuló megállapodás rendelkezései szerint – az átvevő biztosítóval;

n. a kárrendezéshez és a megtérítési igény érvényesítéséhez szükséges adatok tekintetében és az ezen adatok egymás közti átadásával kap- csolatban a Kártalanítási Számlát és a Kártalanítási Alapot kezelő szer- vezettel, a Nemzeti Irodával, a levelezővel, az Információs Központtal, a Kártalanítási Szervezettel, a kárrendezési megbízottal és a kárképvi- selővel, továbbá – a közúti közlekedési balesetével kapcsolatos kárren- dezés kárfelvételi jegyzőkönyvéből a balesetben érintett másik jármű javítási adatai tekintetében az önrendelkezési joga alapján – a károko- zóval;

o. a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel, továbbá a könyvvizsgálói felada- tok ellátásához szükséges adatok tekintetében a könyvvizsgálóval;

p. fióktelep esetében – ha a magyar jogszabályok által támasztott köve- telményeket kielégítő adatkezelés feltételei minden egyes adatra nézve teljesülnek, valamint a harmadik országbeli biztosító székhelye szerinti állam rendelkezik a magyar jogszabályok által támasztott követelmé- nyeket kielégítő adatvédelmi jogszabállyal – a harmadik országbeli biz- tosítóval, biztosításközvetítővel;

q. a feladatkörében eljáró alapvető jogok biztosával;

r. a feladatkörében eljáró Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatósággal;

s. a bonus-malus rendszer, az abba való besorolás, illetve a káresetek iga- zolásának részletes szabályairól szóló miniszteri rendeletben meghatá- rozott kártörténeti adatra és bonus-malus besorolásra nézve a rendelet- ben szabályozott esetekben a biztosítóval;

t. a mezőgazdasági biztosítási szerződés díjához nyújtott támogatást igénybe vevő biztosítottak esetében az agrárkár-megállapító szervvel, a mezőgazdasági igazgatási szervvel, az agrárkár-enyhítési szervvel, vala- mint az agrárpolitikáért felelős miniszter által vezetett minisztérium irá- nyítása alatt álló, gazdasági elemzésekkel foglalkozó intézménnyel;

u. a felszámoló szervezeteket nyilvántartó hatósággal

szemben, ha az a.-j., n., s., t. és u. pontban megjelölt szerv vagy személy írásbeli megkereséssel fordul hozzá, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölését, a kért adatok fajtáját, az adatkérés cél- ját és jogalapját, azzal, hogy a p.-s. pontban megjelölt szerv vagy személy kizárólag a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját és jogalapját köteles megjelölni. A cél és a jogalap igazolásának minősül az adat megismerésére jogosító jogszabályi rendelkezés megjelölése is.

A Bit. 138.§ (2) bekezdése szerint az (1) bekezdés x. xxxxxx alapján a biz- tosítási titok megtartásának kötelezettsége abban az esetben nem áll fenn, ha adóügyben, az adóhatóság felhívására a biztosítót törvényben megha- tározott körben nyilatkozattételi kötelezettség, illetve, ha biztosítási szerző- désből eredő adókötelezettség alá eső kifizetésről törvényben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség terheli.

A biztosítási titoktartási kötelezettség az eljárás keretén kívül a fentebb meghatározott szervek alkalmazottaira is kiterjed.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn a hitelintéze- tekről és a pénzügyi vállalkozásokról szóló 2013. évi CCXXXVII. törvényben meghatározott pénzügyi intézménnyel szemben, a pénzügyi szolgáltatás- ból eredő követeléshez kapcsolódó biztosítási szerződés vonatkozásában, ha a pénzügyi intézmény írásbeli megkereséssel fordul a biztosítóhoz, amely tartalmazza az ügyfél nevét vagy a biztosítási szerződés megjelölé- sét, a kért adatok fajtáját, az adatkérés célját.

Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás a Magyarország Kormánya és az Amerikai Egyesült Államok Kormánya között a nemzetközi adóügyi megfelelés elő- mozdításáról és a FATCA szabályozás végrehajtásáról szóló Megállapodás kihirdetéséről, valamint az ezzel összefüggő egyes törvények módosításáról szóló 2014. évi XIX. törvény (a továbbiakban: FATCA-törvény) alapján az adó- és egyéb közterhekkel kapcsolatos nemzetközi közigazgatási együtt- működés egyes szabályairól szóló 2013. évi XXXVII. törvény (a továbbiak- ban: Aktv.) 43/B–43/C.§-ában foglalt kötelezettség teljesítésében merül ki. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét, ha a biztosító által az adóhatóság felé történő adatszolgáltatás az Aktv. 43/H.§-ában foglalt kötelezettség, valamint a FATCA-törvény alapján az Aktv. 43/B. és 43/C.§-ában foglalt kö- telezettség teljesítésében merül ki.

4.4. A biztosító a nemzetbiztonsági szolgálat, az ügyészség, továbbá az ügyész jóváhagyásával a nyomozó hatóság írásbeli megkeresésére akkor is köteles haladéktalanul, írásban tájékoztatást adni, ha adat merül fel arra, hogy a biztosítási ügylet

a. a 2013. június 30-ig hatályban volt 1978. évi IV. törvényben foglaltak szerinti kábítószerrel visszaéléssel, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaélés- sel, lőfegyverrel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövet- ségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel;

b. a 2013. július 1-jétől hatályos a Büntető Törvénykönyvről szóló 2012. évi C. törvény szerinti kábítószer-kereskedelemmel, kábítószer birtoklá- sával, kóros szenvedélykeltéssel vagy kábítószer készítésének elősegí- tésével, új pszichoaktív anyaggal visszaéléssel, terrorcselekménnyel, ter- rorcselekmény feljelentésének elmulasztásával, terrorizmus finanszíro- zásával, robbanóanyaggal vagy robbantószerrel visszaéléssel, lőfegyver- rel vagy lőszerrel visszaéléssel, pénzmosással, bűnszövetségben vagy bűnszervezetben elkövetett bűncselekménnyel

van összefüggésben.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha a biztosító az Európai Unió és az ENSZ Biztonsági Tanácsa által elrendelt pénzügyi és vagyoni korlátozó intézkedések végrehajtásáról szóló törvényben meghatározott bejelentési kötelezettségének tesz eleget.

Nem jelenti a biztosítási titok és az üzleti titok sérelmét a felügyeleti ellen-

őrzési eljárás során a csoportfelügyelet esetében a csoportvizsgálati jelen- tésnek a pénzügyi csoport irányító tagja részére történő átadása.

A biztosítási titok megtartásának kötelezettsége nem áll fenn abban az esetben, ha

– a magyar bűnüldöző szerv – nemzetközi kötelezettségvállalás alapján külföldi bűnüldöző szerv írásbeli megkeresésének teljesítése céljából – írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot;

– a pénzügyi információs egységként működő hatóság a pénzmosás és a terrorizmus finanszírozása megelőzéséről és megakadályozásáról szóló törvényben meghatározott feladatkörében eljárva vagy külföldi pénz- ügyi információs egység írásbeli megkeresésének teljesítése céljából írásban kér biztosítási titoknak minősülő adatot.

4.5. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét a biztosító által a harmadik or- szágbeli biztosítóhoz vagy harmadik országbeli adatfeldolgozó szervezet- hez történő adattovábbítás abban az esetben:

a. ha a biztosító ügyfele (adatalany) ahhoz írásban hozzájárult, vagy

b. ha – az adatalany hozzájárulásának hiányában – az adattovábbításnak törvényben meghatározott adatköre, célja és jogalapja van, és a har- madik országban a személyes adatok védelmének megfelelő szintje az Infotv. 8.§ (2) bekezdésében meghatározott bármely módon biztosított.

A biztosítási titoknak minősülő adatoknak másik tagállamba történő to- vábbítása esetén a belföldre történő adattovábbításra vonatkozó rendelke- zéseket kell alkalmazni.

4.6. Nem jelenti a biztosítási titok sérelmét az olyan összesített adatok szol- gáltatása, amelyből az egyes ügyfelek személye vagy üzleti adata nem álla- pítható meg; fióktelep esetében a külföldi székhelyű vállalkozás székhelye (főirodája) szerinti felügyeleti hatóság számára a felügyeleti tevékenység- hez szükséges adattovábbítás, ha az megfelel a külföldi és a magyar fel- ügyeleti hatóság közötti megállapodásban foglaltaknak; a jogalkotás meg- alapozása és a hatásvizsgálatok elvégzése céljából a miniszter részére sze- mélyes adatnak nem minősülő adatok átadása, a pénzügyi konglomerá- tumok kiegészítő felügyeletéről szóló törvényben foglalt rendelkezések tel- jesítése érdekében történő adatátadás.

A 4.6. pontban meghatározott adatok átadását a biztosító a biztosítási titok védelmére hivatkozva nem tagadhatja meg.

A biztosító az érintett személyt nem tájékoztathatja a 4.3. pont b., f. és x. xxxxxxx, illetve a 4.4. pont első bekezdése alapján végzett adattovábbítá- sokról.

A biztosító a 4.2.–4.6. pontokban meghatározott esetekben és szer- vezetek felé az ügyfelek személyes adatait a Bit-ben foglaltak sze- rint továbbíthatja.

4.7. Az adattovábbítási nyilvántartásban szereplő személyes adatokat az adattovábbítástól számított 5 év elteltével, a Bit. 136.§-a alá eső adatok vagy az Infotv. szerint különleges adatnak minősülő adatok továbbítása esetén 20 év elteltével törölni kell.

4.8. Az elhunyt személyhez kapcsolódó adatok kezelésére a személyes ada- tok kezelésére vonatkozó jogszabályi rendelkezések az irányadók. Az el- hunyt személlyel kapcsolatba hozható adatok tekintetében az érintett jo- gait az elhunyt örököse, illetve a biztosítási szerződésben nevesített jogo- sult is gyakorolhatja.

4.9. A biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás jogutód nélküli megszűné- se esetén a biztosító, biztosításközvetítői vállalkozás által kezelt üzleti titkot tartalmazó irat a keletkezésétől számított 60 év múlva levéltári kutatások céljára felhasználható. Nem lehet üzleti titokra vagy biztosítási titokra hi- vatkozással visszatartani az információt a közérdekű adatok nyilvánosságá- ra és a közérdekből nyilvános adatra vonatkozó, az Infotv-ben meghatáro- zott adatszolgáltatási kötelezettség esetén. Az üzleti titokra és a biztosítási titokra egyebekben a Ptk-ban foglaltakat kell megfelelően alkalmazni.

4.10. Biztosítók egymás közötti adatátadására vonatkozó szabályok A Bit. lehetővé teszi a biztosítók számára, hogy a veszélyközösség érdekei- nek a megóvása érdekében – a jogszabályokban foglalt vagy a szerződés- ben vállalt kötelezettségeik teljesítése során a szolgáltatások jogszabá- lyoknak és szerződésnek megfelelő teljesítése, a biztosítási szerződésekkel kapcsolatos visszaélések megakadályozása céljából – megkereséssel for- duljanak más biztosítóhoz a megkeresett biztosító által – a Bit. 135.§ (1) bekezdésében meghatározottak szerint, a biztosítási termék sajátosságai- nak a figyelembevételével – kezelt a Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdésben meg- határozott adatok vonatkozásában, feltéve, hogy a kérdező (megkereső)

biztosító erre vonatkozó jogosultsága a biztosítási szerződésben rögzítésre került.

A megkeresés és annak teljesítése nem minősül a biztosítási titok megsér- tésének. A megkereső biztosító felelős a Bit. 149.§ (1) bekezdésében meg- határozott megkeresési jogosultság tényének fennállásáért.

A Bit. 149.§ (3)-(6) bekezdése biztosítási ágazatonként meghatározza, hogy a megkereső biztosító a különböző ágazatokhoz tartozó szerződés megkötésével vagy teljesítésével kapcsolatban milyen adatokat kérhet. A biztosítási szerződés típusától (ágazati besorolásától) függően átadhatók a szerződő, biztosított, kedvezményezett, károsult személy azonosító ada- tai, a biztosított személy adatfelvételkori, a szerződéses kockázattal kap- csolatos egészségi állapotára vonatkozó adatok, a biztosított vagyontár- gyak, követelések vagy vagyoni jogok beazonosításához szükséges adatok, korábbi biztosítási eseményre vonatkozó adatok, a megkeresett biztosító- nál megkötött szerződés megkötésével kapcsolatban felmerült kockázat felméréséhez szükséges adatok, valamint a megkeresett biztosítónál meg- kötött szerződés alapján teljesítendő szolgáltatások jogalapjának vizsgála- tához szükséges adatok.

Felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítási szerződések esetében a károsult személy előzetes hozzájárulása esetén lehetőség van a károsult személy azonosító adataira, a személyi sérülés miatt kárigényt, személyisé- gi jogsérelem miatt sérelemdíj iránti igényt érvényesítő személy adatfelvé- telkori, valamint a szerződéses kockázattal kapcsolatos egészségi állapotá- ra vonatkozó, valamint e személyt, illetve a károsodott vagyontárgyat érin- tő korábbi, ugyanezen ágazathoz tartozó szerződéssel kapcsolatos biztosí- tási eseményre vonatkozó adatok átadására is. Felelősségbiztosítási ágazat- ba tartozó biztosítási szerződések esetén nem szükséges a károsult személy előzetes hozzájárulása a károsodott vagyontárgy miatt kárigényt érvényesí- tő személyt érintő korábbi – felelősségbiztosítási ágazathoz tartozó szerző- déssel kapcsolatos – biztosítási eseményekre vonatkozó személyes adatot nem tartalmazó adatok átadásához.

Szárazföldi jármű-casco, valamint önálló szárazföldi járművekkel összefüg- gő felelősségbiztosítási ágazatba tartozó biztosítások esetében – ez utób- biaknál a károsult előzetes hozzájárulása nélkül is – lehet kérni másik biz- tosítótól a járműazonosító adatok (rendszám, alvázszám) alapján az adott járművet érintően bekövetkezett biztosítási eseményre (így különösen a káresemény időpontjára, jogalapjára, a jármű sérüléseire és az azokkal kap- csolatos károk megtérítésére vonatkozó adatokat, ideértve a megkereső biztosító által megjelölt gépjárműben bekövetkezett, de nem gépjármű által okozott károk adatait is), az elvégzett kárfelvétel tényeire, a kár össze- gére vonatkozó adatokat.

A megkeresett biztosító a jogszabályoknak megfelelő megkeresés szerinti adatokat a megkeresésben meghatározott megfelelő határidőben, ennek hiányában a megkeresés kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kö- teles átadni a megkereső biztosítónak.

A megkereső biztosító a megkeresés eredményeként tudomására jutott adatot a kézhezvételt követő kilencven napig kezelheti. Abban az esetben azonban, ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomá- sára jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, az adatkezelés időtartama meghosszabbodik az igény érvényesítésével kap- csolatban indult eljárás befejezéséig. Ha a megkeresés eredményeként a megkereső biztosító tudomására jutott adat e biztosító jogos érdekeinek az érvényesítéséhez szükséges, és az igény érvényesítésével kapcsolatban az eljárás megindítására az adat megismerését követő egy évig nem került sor, az adat a megismerését követő egy évig kezelhető.

A megkereső biztosító a jelen pont szerinti megkeresés és a megkeresés tel- jesítésének tényéről, továbbá az abban szereplő adatok köréről a megkere- séssel érintett ügyfelet a biztosítási időszak alatt legalább egyszer értesíti, továbbá az ügyfelet, kérelmére az Infotv-ben szabályozott módon tájékoz- tatja. Ha a megkereső biztosító az adatok kezelésének törvényi határidejé- re figyelemmel már nem kezeli az adatokat, akkor az Infotv. alapján tájé- koztatást kérő ügyfelet ennek a tényéről kell tájékoztatni.

4.11. A Bit. 381.§-a alapján a 4.1.-4.9., valamint az (5) pontban szereplő rendelkezéseket alkalmazni kell a biztosításközvetítők esetében is azzal, hogy ahol az adott rendelkezés biztosítót nevesít, azon a biztosításközvetí- tőt kell érteni.

(5) Az adatkezelés időtartama

A biztosító a személyes adatokat a biztosítási jogviszony fennállásának ide-

jén, valamint azon időtartam alatt kezelheti, ameddig a biztosítási, illetve a megbízási jogviszonnyal kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító a létre nem jött biztosítási szerződéssel kapcsolatos személyes adatokat addig kezelheti, ameddig a szerződés létrejöttének meghiúsulá- sával kapcsolatban igény érvényesíthető.

A biztosító köteles törölni minden olyan, ügyfeleivel, volt ügyfeleivel vagy létre nem jött szerződéssel kapcsolatos személyes adatot, amelynek kezelé- se esetében az adatkezelési cél megszűnt, vagy amelynek kezeléséhez az érintett hozzájárulása nem áll rendelkezésre, illetve amelynek kezeléséhez nincs törvényi jogalap.

(6) Az adatkezelésre vonatkozó egyéb rendelkezések

6.1. Az ügyfelek adatait a biztosító a saját informatikai rendszerében, szá- mítógépes úton is kezeli.

6.2. A biztosító az adatkezelés során betartja az Infotv., a Bit., valamint az egyéb hatályos jogszabályok rendelkezéseit.

6.3. A biztosító az ügyfél kérésére a biztosító által vezetett nyilvántartá- sokban tárolt saját adatairól, annak kezeléséről tájékoztatást ad, az ügyfél által kezdeményezett adathelyesbítéseket nyilvántartásaiban átvezeti, a tör- vényi feltételek fennállása esetén törli, illetve zárolja az adatot. Az ügyfél kérésére a biztosító tájékoztatást ad az ügyfél általa kezelt, illetve az általa vagy a rendelkezése szerint megbízott adatfeldolgozó által feldolgozott adataitól, azok forrásáról, az adatkezelés céljáról, jogalapjáról, időtartamá- ról, az adatfeldolgozó nevéről, címéről és az adatkezeléssel összefüggő te- vékenységéről, az adatvédelmi incidens körülményeiről, hatásairól és az el- hárítására megtett intézkedésekről, továbbá – az ügyfél személyes adatai- nak továbbítása esetén – az adattovábbítás jogalapjáról és címzettjéről.

6.4. Az ügyfél élhet az Infotv-ben biztosított egyéb jogaival (pl. til- takozási jog, bírósági jogérvényesítés) is.

Az ügyfél tiltakozhat személyes adatának kezelése ellen,

a. ha a személyes adatok kezelése vagy továbbítása kizárólag az adatkeze- lőre vonatkozó jogi kötelezettség teljesítéséhez vagy az adatkezelő vagy harmadik személy jogos érdekének érvényesítéséhez szükséges, kivéve kötelező adatkezelés esetén;

b. ha a személyes adat felhasználása vagy továbbítása közvetlen üzletszer- zés, közvélemény-kutatás vagy tudományos kutatás céljára történik, va- lamint

c. törvényben meghatározott egyéb esetben.

Az ügyfél a jogainak megsértése esetén, vagy, ha az adatkezelőnek a tilta- kozási jog gyakorlásával összefüggésben hozott döntésével nem ért egyet, bírósághoz fordulhat.

6.5. Kártérítés, sérelemdíj

Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adat- biztonság követelményeinek megszegésével másnak kárt okoz, köteles azt megtéríteni. Ha az adatkezelő az érintett adatainak jogellenes kezelésével vagy az adatbiztonság követelményeinek megszegésével az érintett szemé- lyiségi jogát megsérti, az érintett az adatkezelőtől sérelemdíjat követelhet. Az érintettel szemben az adatkezelő felel az adatfeldolgozó által okozott kárért és az adatkezelő köteles megfizetni az érintettnek az adatfeldolgozó által okozott személyiségi jogsértés esetén járó sérelemdíjat is. Az adatke- zelő mentesül az okozott kárért való felelősség és a sérelemdíj megfizeté- sének kötelezettsége alól, ha bizonyítja, hogy a kárt vagy az érintett sze- mélyiségi jogának sérelmét az adatkezelés körén kívül eső elháríthatatlan ok idézte elő. Nem kell megtéríteni a kárt és nem követelhető a sérelemdíj annyiban, amennyiben a kár a károsult vagy a személyiségi jog megsérté- sével okozott jogsérelem az érintett szándékos vagy súlyosan gondatlan magatartásából származott.

6.6. A biztosító az adatkezelési műveleteket úgy tervezi meg és hajtja végre, hogy az adatkezelésre vonatkozó szabályok alkalmazása során biz- tosítsa az érintettek magánszférájának védelmét. A biztosító gondoskodik az adatok biztonságáról, és megteszi azokat a technikai és szervezési in- tézkedéseket és kialakítja azokat az eljárási szabályokat, amelyek az adat- és titokvédelmi szabályok érvényre juttatásához szükségesek.

Az adatokat a biztosító védi a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, to- vábbítás, nyilvánosságra hozatal, törlés vagy megsemmisítés, valamint a vé- letlen megsemmisülés és sérülés, továbbá az alkalmazott technika megvál- tozásából fakadó hozzáférhetetlenné válás ellen.

6.7. A jelen „Tudnivalók”-ban hivatkozott jogszabályok megtekinthetők a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon.

6.8. Az Infotv. 65.§ (1) bekezdése alapján a Nemzeti Adatvédelmi és Infor- mációszabadság Hatóság az adatkezelő személyes adatokra vonatkozó adat- kezeléseiről az érintettek tájékozódásának elősegítése érdekében hatósági nyilvántartást vezet (adatvédelmi nyilvántartás). A biztosító által bejelentett adatkezeléseket a Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság NAIH – 59292-59318/2012., NAIH – 78398/2014., NAIH – 83015/2015., NAIH – 83727-83733/2015., NAIH – 100950/2016., NAIH – 123122/2017. adatkezelési számokon vette nyilvántartásba.

(7) Az adatok továbbítása, adatfeldolgozók

A Bit. 138.§ (1) bekezdésének o. pontja alapján a biztosítási titok megtar- tásának kötelezettsége nem áll fenn a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges adatok tekintetében a kiszervezett tevékenységet végzővel szemben. A kiszervezett tevékenységet végzők részére a biztosító az ügy- felek személyes adatait továbbíthatja. Amennyiben a kiszervezett tevé- kenység keretében a biztosító az ügyfeleinek személyes adatát továbbítja a kiszervezett tevékenységet végzőhöz, úgy a kiszervezett tevékenységet végző a biztosító adatfeldolgozójának minősül.

Tájékoztatjuk, hogy a biztosító részére különösen az alábbi szervezetek/sze- mélyek végeznek az ügymenet kiszervezése során tevékenységet:

Kiszervezett tevékenységet végzők	Adatátadás célja, tevékenység
nyomdák, posta	az ügyfeleket tájékoztató levelek, nyomtatványok előállítása, csekkek nyomtatása és azok ügyfelek felé történő továbbítása
kárszakértők, autókereskedők, javítók	kárfelvétel, kárfelmérés, kárigény elbírálása
igazságügyi szakértők	szolgáltatási igény elbírálása, szakértői tevékenység
ügyvédek	a biztosító jogi képviselete
orvosok	kockázat és szolgáltatási igény elbírálása
magánnyomozók	kárbejelentés ellenőrzése
követeléskezelő cégek	követelések kezelése, behajtása
programozók, számítástechnikai tevékenységet végző cégek	programozás, szoftverkészítés, adatfeldolgozás

Az ügymenet kiszervezését végző fontosabb jogalanyokra, szervezetekre, az általuk végzett tevékenység leírására vonatkozó tájékoztató megtekinthető a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban és a xxx.xxxxxxxx.xx honlapon is. A biztosítóval kötött szerződés alapján kizárólag a kiszervezett tevékenység végzéséhez szükséges célokra használhatóak a biztosítótól kapott adatok. A kiszervezett tevékenységet végzők az adat- és titokvédelemre vonatkozó jogszabályokat kötelesek betartani. A biztosítási titok megőrzésére vonat- kozó kötelezettséget, felelősséget és a titok megtartása érdekében teendő intézkedéseket a velük kötött szerződés is biztosítja. A kiszervezett tevé- kenységgel harmadik személynek okozott kárért a biztosító felelős és a biz- tosító köteles a felmerült sérelemdíjat megfizetni.

(8) A biztosítási szerződéssel kapcsolatos panaszok kezelése

Jelen szerződési feltételekkel kapcsolatban felmerülő esetleges kérdés, pa- nasz esetén személyesen a biztosító ügyfélszolgálati irodáiban dolgozó munkatársaihoz fordulhat. Ügyfélszolgálati irodáink elérhetőségéről a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon tájékozódhat. Telefonon keresztül a biztosító TeleCenter x00 0 000 0000 telefonszámán, illetve elektronikus levélben a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „Írjon nekünk” menüpontjában is állunk rendelkezésére. Amennyiben írásban kíván bejelentést tenni azt az 1380 Budapest, Pf. 1049 levélcímen és a x00 0 000 0000 telefax számon is megteheti.

A biztosító felett a szakmai felügyeletet a Magyar Nemzeti Bank gyakorolja. A Magyar Nemzeti Bank Pénzügyi Fogyasztóvédelmi Központ elérhetőségei: cím: 1013 Xxxxxxxx, Xxxxxxxxx xxxxx 00., levélcím: 1534 Budapest, BKKP Pf. 777, központi telefonszáma: x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat

nyitvatartási idejében hívható, ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, köz-

ponti fax: x00 0 000 0000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx.

A Magyar Nemzeti Bankról szóló 2013. évi CXXXIX. törvényben foglalt fo-

gyasztóvédelmi rendelkezések megsértése esetén a Magyar Nemzeti Bank- nál fogyasztóvédelmi ellenőrzési eljárást kezdeményezhet, vagy a szerződés létrejöttével, érvényességével, joghatásaival és megszűnésével, továbbá a szerződésszegéssel és annak joghatásaival kapcsolatos jogvita esetén bíró- sághoz fordulhat, vagy – amennyiben Ön fogyasztó – a Pénzügyi Békéltető Testület (személyes ügyfélszolgálati iroda címe: 1013 Budapest, Krisztina krt. 39., meghallgatások helyszíne: 0000 Xxxxxxxx, Xxxx xx 00. (Capital Square Irodaház), levélcím: 1525 Budapest, Pf. 172, központi telefonszám:

x00 0 000 0000, a személyes ügyfélszolgálat nyitvatartási idejében hívható,

ingyenes telefonszám: x00 00 000 000, e-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xx) el- járását kezdeményezheti. 2016. október 15-től bármelyik kormányablakban is lehetősége van pénzügyi fogyasztóvédelmi panasz, közérdekű bejelentés vagy a Pénzügyi Békéltető Testület eljárására irányuló kérelem leadására.

Amennyiben online szolgáltatási szerződéssel kapcsolatos a jogvitája, az Európai Unió online vitarendezési platformján kezdeményezheti a jogvita bírósági eljáráson kívüli rendezését. Az Európai online vitarendezési plat- formról bővebb információkat talál a xxx.xxxxxxxx.xx weboldalunkon. Az Európai Unió online vitarendezési platformjának elérhetősége: web: xxxx://xx.xxxxxx.xx/xxx.

A bíróság eljárására 2017. december 31-ig a polgári perrendtartásról szóló 1952. évi III. törvény rendelkezései irányadóak. A bíróság eljárására a 2018. január 1-jén és az azt követően indult ügyekben a polgári perrendtartásról szóló 2016. évi CXXX. törvényt kell alkalmazni. Panaszkezelésre vonatkozó további részletes információk és a biztosító Panaszkezelési Szabályzata megtekinthető a xxx.xxxxxxxx.xx weboldal „fogyasztóvédelem” menü- pontjában.

(9) Tájékoztató a FATCA-törvény alapján fennálló kötelezettségekről Jelen tájékoztató a Bit. 148.§ (2) bekezdésében szereplő írásbeli tájékozta- tási kötelezettség teljesítését célozza.

A biztosító, mint a FATCA-törvény szerinti ún. Jelentő Magyar Pénzügyi In- tézmény köteles az ún. készpénz egyenértékkel rendelkező biztosítások (tőkegyűjtéses életbiztosítások, a FATCA-törvény szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a számlatulajdonos FATCA-törvényben foglalt Megállapodás (a továbbiakban: FATCA Megállapodás) I. számú Melléklete szerinti illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továbbiakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

A FATCA Megállapodás értelmében az illetőségvizsgálat során a természe- tes személy ügyfél köteles az arra vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezésére bocsátani, hogy adóügyi szempontból belföldi ille- tőségű-e az Egyesült Államokban (ebből a szempontból egy egyesült ál- lamokbeli állampolgár adózás tekintetében belföldi illetőségűnek minősül az Egyesült Államokban még akkor is, ha a számlatulajdonos egy másik or- szágban szintén adózási kötelezettség alá esik), illetve a jogi személy ügy- fél köteles nyilatkozni arról, hogy a FATCA-törvényben meghatározott ka- tegóriák közül melyikbe tartozik.

Az illetőségvizsgálat eredménye alapján a biztosító egy pénzügyi számlát (életbiztosítási szerződést) az Egyesült Államoknak Jelentendő Számlaként, vagy Nem Jelentendő Számlaként azonosít.

A biztosító a pénzügyi számlát a FATCA-törvényben meghatározott Egye- sült Államoknak Jelentendő Számlaként minősíti, amennyiben az ügyfél az illetőségvizsgálat elvégzéséhez nem járul hozzá, vagy az illetőségvizsgálat más okból sikertelen.

Az illetőségvizsgálathoz szükséges nyilatkozatok beszerzésére a pénzmosá- si ügyfél-azonosítási kötelezettség lefolytatásával együtt kerül sor.

A FATCA-törvény értelmében, az Aktv. 43/B–43/C.§-ában meghatározott szabályok alapján az illetőségvizsgálat keretében Egyesült Államoknak Jelen- tendő Számlaként azonosított életbiztosításról és számlatulajdonosának ada- tairól a biztosító évente, az adóévet követő év június 30-ig köteles a Nemze- ti Adó- és Vámhivatalt (NAV) tájékoztatni a Magyarország Kormánya és az Egyesült Államok Kormánya közötti információcsere teljesülése érdekében. Az Aktv. 43/B–43/C.§-a szerinti adatszolgáltatás esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a számlatulajdonost az adatszolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban tájékoztatja.

A számlatulajdonost a biztosító felé 5 munkanapon belül változásbejelen- tési kötelezettség terheli, amennyiben adataiban – így különösen, melyek adóügyi illetőségét befolyásolják – változás következik be.

(10) Tájékoztató az Aktv. alapján fennálló kötelezettségekről

A biztosító, mint az Aktv. hatálya alá tartozó Jelentő Magyar Intézmény kö-

teles az ún. visszavásárlási értékkel rendelkező biztosítási szerződések (az Aktv. szerint pénzügyi számlák) vonatkozásában elvégezni a Számlatulaj- donos (ügyfél) illetőségének megállapítására irányuló vizsgálatot (a továb- biakban jelen pontban: illetőségvizsgálat).

Az Aktv. értelmében az illetőségvizsgálat során az ügyfél köteles az adóügyi illetőségére vonatkozó adatait, illetve nyilatkozatát a biztosító rendelkezé- sére bocsátani. Az Aktv. szerinti Passzív Nem Pénzügyi Jogalany ügyfél kö- teles továbbá nyilatkozni az Aktv. alapján Jelentendő Személynek minősülő, Ellenőrzést gyakorló személyekről.

Amennyiben a nyilatkozat alapján a Számlatulajdonos (ügyfél) adózási szempontból tagállamban vagy az Aktv. szerinti más államban rendelkezik illetőséggel, a biztosító a számlát Jelentendő Pénzügyi Számlaként kezeli. Az Aktv. értelmében a biztosító az illetőségvizsgálat keretében megszer- zett, az Aktv. alapján jelentendő adatokról évente, az adóévet követő év jú- nius 30-ig köteles tájékoztatni a Nemzeti Adó- és Vámhivatalt (NAV), amely az automatikus információcsere keretében közli az Európai Unió tagállama vagy más állami hatáskörrel rendelkező hatóságával az Aktv-ben megha- tározott adatokat.

Az Aktv. szerinti, NAV felé fennálló adatszolgáltatás teljesítése esetén az adatszolgáltatás tényéről a biztosító a Számlatulajdonost (ügyfelet) az adat- szolgáltatás teljesítésétől számított 30 napon belül írásban – ha az lehetsé- ges, elektronikus úton – tájékoztatja.

(11) Tájékoztató a fizetőképességről és a pénzügyi helyzetről szóló beszámoló közzétételéről

A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése alapján köteles évente jelentést köz- zétenni fizetőképességéről és a pénzügyi helyzetéről. A jelentéssel össze- függő részletszabályokat a Kormány rendeletben állapítja meg. A biztosító a Bit. 108.§ (1) bekezdése szerinti, a fizetőképességéről és a pénzügyi hely- zetéről szóló jelentését a honlapján közzéteszi.

22.§ Távértékesítési tájékoztató

(1) Távértékesítés

Távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződés- nek az a szerződés minősül, amelyet a szolgáltató és fogyasztó köt egy- mással szervezett távértékesítés keretében olyan módon, hogy a szerződés megkötése érdekében a szolgáltató kizárólag távközlő eszközt alkalmaz. Szolgáltató: aki meghatározott szolgáltatást gazdasági vagy szakmai te- vékenysége keretében nyújtja.

Fogyasztó: az a természetes személy, akinek a részére – önálló foglalkozá- sa és gazdasági tevékenysége körén kívül eső célból – a szolgáltatást nyújt- ják, továbbá, aki a szolgáltatással kapcsolatos tájékoztatás vagy ajánlat (ajánlati felhívás) címzettje.

Távközlő eszköz: olyan eszköz, amely alkalmas a felek távollétében szer- ződési nyilatkozatok megtételére. Távközlő eszköznek minősül többek kö- zött a DM levél, a sajtótermékben közzétett hirdetés megrendelőlappal, a telefon, internetes honlap, e-mail, telefax.

Távértékesítés keretében történő szerződéskötésnek kell tekinteni minden olyan szerződéskötési módot és eljárást – jelen esetben a csatlakozási nyi- latkozat megtételét – amelyre a felek, vagyis a szolgáltató és a fogyasztó egyidejű fizikai jelenléte (face to face kapcsolat) nélkül kerül sor. Ha a csat- lakozás folyamata során, annak bármely szakaszában a felek egyidejű je- lenlétében történik nyilatkozattétel, tájékoztatás vagy egyéb, a csatlako- zási nyilatkozat megtételére irányuló magatartás, akkor az adott értékesí- tés nem minősül távértékesítésnek. A távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatási szerződésekről szóló 2005. évi XXV. törvény alapján a biztosító és a fogyasztó távközlő eszköz alkalmazásával is köthet biztosítási szerződést. A jogszabály a fogyasztó érdekeit szem előtt tartva útmutatást ad a szolgáltató (továbbiakban: biztosító) szerződéskötést, il- letve csatlakozási nyilatkozat megtételét megelőző tájékoztatási kötele- zettségére, valamint a fogyasztó szerződéstől való elállási (felmondási) jo- gának gyakorlására, amelyekről az alábbiakban tájékoztatjuk. Tájékoztat- juk, hogy a biztosító a biztosítási tevékenységről szóló 2014. évi LXXXVIII. törvény által előírt szerződéskötést megelőző tájékoztatást a biztosítási feltételek formájában teljesítette, így a távértékesítés keretében kötött pénzügyi ágazati szolgáltatásokról rendelkező törvényben meghatározott azonos tartalmú tájékoztatási kötelezettségének is eleget tesz, ezért a biz- tosító által nyújtandó szolgáltatás, ellenszolgáltatás, a fizetés és a biztosí- tó teljesítésének feltételeit, a biztosító adatait, valamint a biztosító felett

felügyeletet gyakorló szerv adatait a biztosítási feltételek tartalmazzák. Tájékoztatjuk továbbá, hogy a fogyasztó tájékoztatását kizárólag az első ügyletre vagy műveletre kell alkalmazni abban az esetben, ha ugyanazon felek között kerülnek végrehajtásra egymást követő ügyletek, illetve azo- nos jellegű elkülönült műveletek, amelyek időbeli kapcsolatban állnak egy- mással. Ha egy évnél hosszabb ideig nem kerül sor ügylet vagy azonos jel- legű művelet teljesítésére, az ezt követő ügyletet vagy műveletet új ügy- letnek, illetve egy újabb műveletsor első műveletének kell tekinteni, és a tájékoztatást teljesíteni kell. A távértékesítés keretében kötött biztosítási szerződés, illetve ahhoz történő csatlakozás a fogyasztó terhére többlet- költséget nem okoz.

(2) További információk

Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy az azonnali felmondásra nyitva álló ha- táridő lejárta előtt a szerződés teljesítése csak a fogyasztó kifejezett hozzájá- rulását követően kezdhető meg. Ha a fogyasztó felmondási jogát gyakorolta, úgy a biztosító a jelen biztosítási feltételek 10.§-ában foglaltak szerint jár el.

23.§ Adósságrendezési eljárás

(1) A biztosítotti jogviszony felfüggesztése

Amennyiben a biztosított adósságrendezési eljárást kezdeményez, a biztosí- totti jogviszonya felfüggesztésre kerül. A biztosítotti jogviszony felfüggeszté- sének ideje alatt a biztosítási díjfizetési kötelezettség is szünetel. A felfüg- gesztés hatálya visszamenőlegesen az a nap, amikor a biztosított az adósság- rendezési eljárás kapcsán szándékát az OTP Bank Nyrt-nek bejelentette vagy az az OTP Bank Nyrt. tudomására jutott. A felfüggesztés idejére a biztosító nem áll kockázatban, amennyiben a biztosítási esemény az adósságrendezés időtartama alatt következett be, a biztosító nem teljesít szolgáltatást.

(2) Megállapodás az adósságrendezési eljárás keretében

Az egyezség megkötése keretében a szerződő írásban nyilatkoztatja a biz- tosítottat, hogy fenn kívánja-e tartani a biztosítotti jogviszonyt. Amennyi- ben a biztosított az adósságrendezési eljárás keretében úgy nyilatkozik, hogy fenn kívánja tartani biztosítotti jogviszonyát, annak kezdete az adós- ságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nap, a biztosítotti jog- viszony tartalmát a csatlakozáskor megismert és elfogadott feltételek ha- tározzák meg. Amennyiben a biztosított az adósságrendezési eljárás kere- tében úgy nyilatkozik, hogy nem kívánja biztosítotti jogviszonyát fenntar- tani, akkor a biztosítás az adósságrendezési megállapodás hatályba lépését követő nappal megszűnik.

24.§ Egyéb rendelkezések

(1) A biztosító a hozzá eljuttatott adatokat, bejelentéseket és jognyilatko- zatokat csak akkor köteles hatályosnak tekinteni, ha azokat a jelen feltéte- lek részét képező Tudnivalókban feltüntetett elérhetőségeken személyesen, írásban vagy elektronikus úton, illetve telefonszámon közölték.

(2) A csoportos biztosítási szerződéssel kapcsolatos, a szerződőhöz külden- dő jognyilatkozatokat (pl. nyugdíjba vonulás bejelentése, rendes felmon- dás) az alábbi címre kell küldeni: OTP Bank Nyrt. Fogyasztási Hitelek Back- Office Osztály, 1725 Budapest, Pf. 44.

(3) Az OTP Bank Nyrt. a biztosítottak biztosítási szerződéshez törté- nő csatlakozásával összefüggésben a Groupama Biztosító Zrt.-től közvetlen díjazásban részesül.

(4) A biztosításból eredő igények a biztosítási esemény bekövetkeztétől számított 2 év elteltével elévülnek.

(5) Az itt nem szabályozott kérdésekben a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény rendelkezései és a hatályos magyar jogszabályok az irányadók.

25.§ Lényeges eltérés a korábban alkalmazott feltételektől

(1) A biztosító által a jelen feltételek hatálydátumát megelőzően alkalma- zott GB638 jelű törlesztési biztosítás (csoportos hitelfedezeti biztosítás) fel- tételei és a jelen feltételek több rendelkezése eltér egymástól a Polgári Tör- vénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (hatályba lépés: 2014. március 15.) új rendelkezéseire tekintettel.

(2) Felhívjuk szíves figyelmét arra, hogy a Groupama Biztosító Zrt. által 2017. október 1-jétől alkalmazott feltételektől a jelen feltételek eltérnek, mert a biztosító a jelen feltételeket a 2017. október 1-jétől alkalmazott feltételekhez képest az alábbiakban módosította:

– az Általános Biztosítási Feltételek 13.§-ában (A kockázat jelentős növekedése) pontosításra került mi minősül lényeges körülmé- nyek változásának, illetve kockázat jelentős növekedésének;

– az Általános Biztosítási Feltételek 18.§-ában (A biztosítási ese- mény bejelentése, a biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges iratok) pontosításra került a kárbejelentési határidő akadályozta- tás esetén;

– az Általános Biztosítási Feltételek 24.§-a (Egyéb rendelkezések) kiegészült a biztosítási szerződéssel összefüggésben a közremű- ködő részére nyújtott javadalmazás jellegével.

(3) Ezeket az eltéréseket, valamint a biztosító mentesülésére, a biztosító szolgáltatása korlátozására és kizárására vonatkozó rendelkezéseket a jelen feltételek figyelemfelhívásra alkalmas módon, félkövér betűtípussal tartalmazzák.

KÜLÖNÖS BIZTOSÍTÁSI FELTÉTELEK

HALÁLESETI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

Jelen feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a kocká- zatviselés tartamán belül bármely – ki nem zárt – okból bekövetkezett halála.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (a halál bekövetkezésének napja) az aktív kockázatviseléssel fedezett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biztosítási feltéte- lek 16.§ (1) a. pontjában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri a bejelentő személytől vagy – ha a bejelentő személy a bejelentést a szerződőnél tette – a szerződőtől:

– halotti anyakönyvi kivonat és a halott-vizsgálati bizonyítvány másolata;

– boncolási jegyzőkönyv (ha készült) másolata;

– halotti zárójelentés (epikrízis) másolata (ha készült);

– baleseti jegyzőkönyv másolata (ha készült);

– a balesetet követő első ellátás dokumentációja (ha a halál baleset miatt történt);

– a betegséggel kapcsolatos összes orvosi dokumentáció, orvosi igazolás a betegség első diagnosztizálásának időpontjától (ha a halál betegség miatt történt).

4.§ Maradékjogok, kötvénykölcsön

Az életbiztosításhoz maradékjogok nem tartoznak, tehát az nem visszavásárolható és a díjmentes leszállítás sem alkalmazható. Az életbiztosításra kötvénykölcsön nem nyújtható.

1-30% KÖZÖTTI VAGY 31-50% KÖZÖTTI NEM REHABILITÁLHATÓ EGÉSZSÉGI ÁLLAPOT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csoportos biztosítási szerződés értelmében, az ugyanott meghatározott díj ellenében arra vállal kötelezettséget, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási ese- mény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből vagy betegségéből eredő egészségi állapot csökkenése, melynek következtében a biztosított 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem rehabilitálható egészségi állapo- tát állapítja meg jogerős határozatában a rehabilitációs szakértői szerv (és ezért a biztosított rokkantsági ellátásban részesül).

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja az a nap, amelyen re- habilitációs szakértői szerv a 1-30% közötti vagy 31-50% közötti nem re- habilitálható egészségi állapotot megállapító jogerős határozatát meghozta.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tartama alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetkezett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (ld. a fenti 1.§ (2) pontban) az aktív kockázatviseléssel fede- zett hitelszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biztosítási feltételek 16.§ (1) a. pontjában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biz- tosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

− a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítésének eredményét igazoló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozat másolatát;

– az egészségi állapot mértékének megállapítására jogosult szerv által rendszeresített nyomtatványok, jogerős határozatok és egyéb orvosi in- dokolások dokumentációinak hiteles másolatait.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a megváltozott munkaké- pességű személyek ellátásának megállapítására vonatkozó kérelem rehabilitációs szakértői szervhez történő benyújtása után felvett hi- telekre.

BALESETBŐL EREDŐ 50%-OS VAGY AZT MEGHALADÓ MÉRTÉKŰ EGÉSZSÉGKÁROSODÁS

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a koc- kázatviselés időszakán belül bekövetkezett balesetéből eredő legalább 50%-os egészségkárosodása. A biztosító saját hatáskörében állapítja meg az egészségkárosodás mértékét.

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a baleset bekövet- kezésének napja.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tarta- ma alatt bekövetkezett balesetnek a baleset bekövetkezéséhez képest előz- mény nélküli következménye(i) miatt megállapított egészségkárosodás mi- nősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

A biztosítási esemény bekövetkezésekor a biztosító a jelen feltételek szerint

megtéríti a kedvezményezett részére a biztosítottnak a biztosítási esemény időpontjában (ld. a fenti 1.§ (2) pontban) a kockázatviseléssel fedezett hi- telszerződés(ek) alapján fennálló, az általános biztosítási feltételek 16.§ (1)

a. pontjában foglaltak szerint kiszámított hiteltartozását.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri:

– a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal komplex minősítésének eredményét igazoló, az egészségi állapot mértékét megállapító jogerős határozat másolatát (ha született ilyen határozat);

– az egészségkárosodás megállapítására jogosult szerv által rendszeresí- tett nyomtatványok, jogerős határozatok (ha vannak) és egyéb orvosi dokumentáció hiteles másolatait.

(2) A balesetből eredő egészségkárosodás mértékét a biztosító saját hatás- körében állapítja meg. Ilyen esetben a biztosító orvosa a balesetből eredő egészségkárosodás mértékét az alábbiak alapul vételével határozza meg:

Testrészek Rokkantság

károsodása foka

egyik felsô végtag vállízülettôl való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 70%

egyik felsô végtag könyökízület fölött való teljes elvesztése

vagy teljes mûködésképtelensége 65%

egyik felsô végtag könyökízület alatt való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége, továbbá az egyik kéz 60% teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik hüvelykujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 20%

egyik mutatóujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 10%

bármely más ujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

egyik alsó végtag combközép fölött való teljes elvesztése

vagy mûködésképtelensége 70%

egyik alsó végtag combközépig való teljes elvesztése 60% vagy mûködésképtelensége

egyik alsó végtag lábszár közepéig vagy egyik lábfej teljes 50% elvesztése vagy mûködésképtelensége

egyik lábfej boka szintjében való elvesztése vagy teljes mûködôképtelensége 30%

egyik nagylábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 5%

bármely más lábujj teljes elvesztése vagy mûködésképtelensége 2%

mindkét szem látóképességének teljes elvesztése 100%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése 35%

egyik szem látóképességének teljes elvesztése,

amennyiben a biztosított a másik szem látóképességét 65% már a biztosítási eseményt megelôzôen elvesztette

mindkét fül hallóképességének teljes elvesztése 60%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése 15%

egyik fül hallóképességének teljes elvesztése, amennyiben

a biztosított a másik fül hallóképességét már a biztosítási 45% eseményt megelôzôen elvesztette

a beszélôképesség teljes elvesztése 60%

a szaglóérzék teljes elvesztése 10%

az ízlelôképesség teljes elvesztése 5%

(3) Amennyiben a balesetből eredő egészségkárosodás mértéke a 3.§ (2) pontban szereplő táblázat alapján nem állapítható meg, akkor azt a biztosí- tó orvosa aszerint állapítja meg, hogy a testi és/vagy szellemi működőképes- ség a baleset következtében orvosi szempontból milyen mértékben csökkent.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése nem terjed ki a biztosítási esemény be- következését követően felvett hitelekre.

KERESŐKÉPTELENSÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) Biztosítási eseménynek a biztosított 30 (harminc) napot meghaladó, ki- zárólag a biztosított balesetéből vagy betegségéből eredő folyamatos be- tegállománya (keresőképtelenség) minősül. A terhességből eredő kere- sőképtelenség nem minősül biztosítási eseménynek, mert a terhes- ség nem baleset vagy betegség.

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a keresőképtelenség

31. napja.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a kockázatviselés tarta- ma alatt, a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül bekövetke- zett baleset vagy betegség következményei minősülnek biztosítási ese- ménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosított keresőképtelenségének 31. napját követően – minden hónapban megfize- ti a kedvezményezett részére az adott hitelszerződés alapján a biztosított részére nyújtott hitelkeret 5%-át (ha a keresőképtelenség kezdetekor a biz- tosított vállalkozó vagy munkavégzésre irányuló olyan egyéb jogviszonyban áll, amely az általános biztosítási feltételek 1.§-a alapján nem minősül mun- kaviszonynak, akkor – szolgáltatási kedvezményként a hitelkeret további 5%-át) azt követően, hogy az adott hónapban a biztosított által az adott hitelszerződés alapján a szerződő részére fizetendő minimális törlesztőrész- let esedékessé vált.

A vonatkozó havi szolgáltatás összege független attól, hogy a biztosított igénybe vett-e a biztosítási esemény időpontjában valamely hitelkártya részletfizetési szolgáltatást, vagy sem, az mindig az Általános Biztosítási Fel- tételek 16.§-a szerint kerül meghatározásra.

A biztosító térítési kötelezettsége megszűnik, ha:

– megszűnik a biztosított keresőképtelenségi státusza vagy

– az adott hitelszerződés alapján fennálló hiteltartozás – a biztosító által – teljesen visszafizetésre kerül, vagy

– megszűnik a biztosító kockázatviselése (ez a rendelkezés nem alkal- mazható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése díjnemfize- tés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázatviselés díj- nemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

– egy biztosítási esemény kapcsán a biztosító 6 (hat) egymást követő hó- napon keresztül nyújtott biztosítási szolgáltatást.

(2) Amennyiben a biztosított a biztosítási szolgáltatás megszűnését követő 30 napon belül a korábbi biztosítási eseményt kiváltó ok vagy annak kö- vetkezménye miatt újból keresőképtelenné válik, akkor az ilyen keresőkép- telenséget a biztosító az előző biztosítási esemény folytatásaként tekinti és az újbóli keresőképtelenség bekövetkezése után azonnal szolgáltat. 30 napon belül más okból keletkező vagy a biztosítási szolgáltatás megszűné- se után több mint 30 nappal bekövetkező keresőképtelenséget a biztosító új biztosítási eseménynek tekint.

3.§ A biztosító teljesítése, a teljesítéshez szükséges dokumentumok

(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumot kéri:

– az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű nyomtatvány hiteles másolatát;

– a keresőképtelenséget okozó betegség vagy baleseti sérülés diagnózi- sának megnevezését és kódját tartalmazó orvosi igazolást;

– kórházi zárójelentés, illetve minden egyéb kórházi dokumentum máso- lata (amennyiben kórházi ápolás történt);

– baleseti jegyzőkönyv (ha készült).

(2) Az „Orvosi igazolás a keresőképtelen állományba vételről” elnevezésű igazolást a biztosítottnak havonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó igazolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell eljuttatni, amelyben a biztosított keresőképtelen volt.

(3) Amennyiben a biztosított a 3.§ (2) pont szerintieket nem igazolja, a biz- tosító kötelezettségét teljesítettnek és a szolgáltatást befejezettnek tekinti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az eset- ben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felmerült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

4.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

– aszténiával, depresszióval és más mentális rendellenességekkel kapcsolatos keresőképtelenségre;

– pszichiátriai vagy pszichológiai kezeléssel kapcsolatos keresőkép- telenségre;

– detoxikálóval, alvásterápiával kapcsolatos keresőképtelenségre;

– geriátriai vagy gerontológiai kezeléssel kapcsolatos keresőképte- lenségre;

– rehabilitációval, utógondozással kapcsolatos keresőképtelenségre;

– gyógypedagógiával, logopédiával kapcsolatos keresőképtelen- ségre;

– gyógytornával, fizio- és fizikoterápiával, masszázzsal, fürdőkúrá- val, fogyókúrával kapcsolatos keresőképtelenségre;

– orvosilag nem indokolt, a biztosított által kezdeményezett be- avatkozásokkal (például kozmetikai, plasztikai beavatkozások) kapcsolatos keresőképtelenségre;

– gyermekápolási táppénzre;

– hadkötelesként fegyveres katonai, illetve polgári szolgálatot tel- jesítő biztosított keresőképtelenségére;

– olyan keresőképtelenségre, amely alatt a biztosított jövedelem- szerző tevékenységet folytat;

– olyan keresőképtelenségre, amely nem a biztosított egészségi ál- lapota miatt következett be;

– a keresőképtelenség időtartama alatt felvett hitelekre;

– a kártyaszerződés felmondása után bekövetkező keresőképtelen- ségre.

MUNKANÉLKÜLISÉGI KOCKÁZAT

A biztosító a jelen különös biztosítási feltételek alapján megkötött csopor- tos biztosítási szerződés értelmében, díj ellenében arra vállal kötelezettsé- get, hogy az 1.§-ban meghatározott biztosítási esemény bekövetkezése esetén a 2.§-ban meghatározott szolgáltatást nyújtja.

Jelen különös feltételekben foglaltak az általános biztosítási feltételekkel együtt érvényesek.

1.§ A biztosítási esemény

(1) E feltételek szempontjából biztosítási esemény a biztosítottnak a bizto- sító kockázatviselésének tartama alatt bekövetkezett 30 (harminc) egymást követő napot meghaladó álláskeresőként (munkanélküliként) történő nyil- vántartása.

(2) A biztosítási esemény bekövetkezésének időpontja a biztosított álláske- resőként (munkanélkülikénti) nyilvántartott állapotának a 31. napja.

(3) E különös biztosítási feltételek szerint kizárólag a biztosítottnak a koc- kázatviselés tartama alatt – a kockázatviselés kezdetéhez képest előzmény nélkül – bekövetkezett vétlen és önhibáján kívüli álláskeresővé (munkanél- külivé) válása minősül biztosítási eseménynek.

2.§ A biztosító szolgáltatása

(1) A biztosítási esemény bekövetkezése esetén a biztosító – a biztosított ál- láskeresőként (munkanélküliként) történő nyilvántartásának 31. napját köve- tően – minden hónapban megfizeti a kedvezményezett részére az adott hi- telszerződés alapján a biztosított részére nyújtott hitelkeret 5%-át azt köve- tően, hogy az adott hónapban a biztosított által az adott hitelszerződés alap-

xxx a szerződő részére fizetendő minimális törlesztőrészlet esedékessé vált. A vonatkozó havi szolgáltatás összege független attól, hogy a biztosított igénybe vett-e a biztosítási esemény időpontjában valamely hitelkártya részletfizetési szolgáltatást, vagy sem, az mindig az Általános Biztosítási Fel- tételek 16.§-a szerint kerül meghatározásra.

A biztosító térítési kötelezettsége megszűnik, ha:

– megszűnik a biztosított keresőképtelenségi státusza vagy

– az adott hitelszerződés alapján fennálló hiteltartozás – a biztosító által – teljesen visszafizetésre kerül, vagy

– megszűnik a biztosító kockázatviselése (ez a rendelkezés nem alkalmaz- ható abban az esetben, ha a biztosító kockázatviselése díjnemfizetés miatt szűnt meg, de a biztosítási esemény még a kockázatviselés díj- nemfizetés miatti megszűnését megelőzően következett be);

– egy biztosítási esemény kapcsán a biztosító 6 (hat) egymást követő hó- napon keresztül nyújtott biztosítási szolgáltatást.

(2) Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetében az újbóli szolgál- tatásra való jogosultság – amennyiben a 6 (hat) havi szolgáltatás ki- fizetésével szűnt meg a biztosító szolgáltatási kötelezettsége – a megszűnést követő 12 (tizenkettő) havi – díjfizetéssel lefedett – idő- szak után nyílik újra.

3.§ Várakozási idő

Álláskeresővé (munkanélkülivé) válás esetére a biztosító a kockázat- viselés kezdetétől számított 90 (kilencven) napos várakozási időt ha- tároz meg. Ha a biztosított munkaviszonyát megszüntető írásbeli jognyi- latkozat a várakozási idő alatt kelt, vagy a munkaviszony a várakozási idő alatt szűnt meg, szüntették meg, a biztosító az emiatt bekövetkezett állás- keresővé (munkanélkülivé) válás esetében sem a várakozási idő alatt, sem annak lejártát követően nem nyújt biztosítási szolgáltatást.

4.§ A munkanélküliségi szolgáltatásra való jogosultság speciális feltételei

Olyan biztosítottak esetében, akik a csatlakozási nyilatkozat megtételekor nem rendelkeztek legalább 6 hónapos folyamatos, a Munka Törvényköny- ve szerinti határozatlan időtartamú munkaviszonnyal, a biztosító csak abban az esetben nyújt szolgáltatást, ha a biztosított a munkanélkülivé vá- lását megelőzően legalább 6 hónapig folyamatosan a Munka Törvény- könyve szerinti legalább heti 30 órás, határozatlan időtartamú munkavi- szonnyal rendelkezett.

5.§ A biztosító teljesítése, teljesítéshez szükséges iratok

(1) A biztosító teljesítési kötelezettségének megállapításához – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – a következő dokumentumokat kéri, illetve kérheti:

– a munkáltató által kitöltött „Igazolólap az álláskeresési járadék megál- lapításához” elnevezésű nyomtatvány másolatát;

– az Országos Egészségbiztosítási Pénztár – a biztosítási jogviszonyról és egészségbiztosítási ellátásokról szóló igazolványának másolatát;

– a munkáltató által kitöltött igazolás másolatát a munkaviszony megszű- néséről, megszüntetéséről;

− amennyiben a munkáltató jogutód nélkül szűnt meg, a megszűnést iga- zoló nyilatkozat másolatát;

– a munkaviszonyt megszüntető írásbeli jognyilatkozat (felmondás vagy közös megegyezés, próbaidő alatti megszüntetés) másolatát;

– a munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását, hogy a biztosított az adott hónapra vonatkozóan mely időponttól, mely időpontig regisztrált álláskereső;

– az álláskeresési járadék iránti kérelem vagy – ha van – annak megállapí- tó esetleg elutasító határozatának másolatát, esetleg a megállapított já- radék vagy segély havi összegéről szóló szelvény fénymásolatát;

– a megszűnt, megszüntetett munkaviszonyra vonatkozó munkaszerző- dés másolatát.

(2) A munkaügyi központ vagy kirendeltség igazolását a biztosítottnak ha- vonta kell megküldeni a biztosító részére. Az adott hónapra vonatkozó iga- zolást abban a hónapban, de legkésőbb az azt követő hónap 15-ig kell el- juttatni, amelyben a biztosított munkanélküli volt.

(3) Amennyiben a biztosított az 5.§ (2) pont szerintieket nem igazolja a biz-

tosító kötelezettségét teljesítettnek, és a szolgáltatást befejezettnek tekin- ti. A biztosító visszamenőleges hatállyal teljesíti a szolgáltatást abban az esetben, ha a biztosított pótolja az igazolást. A késedelem miatt felme- rült kamatot, egyéb költséget a biztosító nem fizet.

6.§ Kizárások

A biztosító kockázatviselése – az általános biztosítási feltételekben foglaltakon túl – nem terjed ki:

a. határozott tartamú munkaviszonyra valamint a munkaerő-köl- csönzés céljából létesített munkaviszonyra;

b. olyan biztosítottra, aki az álláskeresővé válását megelőzően nem állt az általános biztosítási feltételek 1.§-a szerinti munkaviszony- ban, vagy az általános biztosítási feltételek 1.§-a szerinti munkavi- szonyban állt ugyan, de a munkaviszony megszűnését, megszünte- tését megelőző 6 hónap során a munkavégzése – a táppénz, illet- ve a munkáltató érdekkörében felmerült ok kivételével – szünetelt;

c. a munkaviszony megszűnésére, megszüntetésére, ha a munkálta- tói jogok gyakorlója a biztosított vagy a biztosított hozzátarto- zója, vagy a biztosított az adott munkáltatónál többségi tulaj- donnal vagy meghatározó befolyással rendelkezik, vagy a biztosí- tott a munkáltató üzletvitelét befolyásoló döntések meghozatalá- ra jogosult vagy egyéb vállalati vezetési befolyással rendelkezik;

d. a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére, kivéve, ha az erről szóló megállapodásban kifejezetten megemlí- tésre kerül, hogy a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszüntetésére az alábbi okok valamelyike miatt került sor:

– a munkáltatónál történt átszervezés, alkalmazotti létszámcsök- kentés;

– a munkáltató jogutód nélküli megszűnése;

– a munkavállaló tartós keresőképtelensége;

e. a munkaviszonynak a biztosított által kezdeményezett felmon- dás miatti megszüntetésére;

f. a munkaviszony próbaidő alatti megszüntetésére;

x. a munkaviszonynak a munkáltató által rendkívüli felmondással történő megszüntetésére, illetve, ha a munkáltató a biztosított magatartása miatt felmondással élt;

h. a munkáltató általi felmondásra öregségi nyugdíjazás, rokkant- sági vagy rehabilitációs ellátásra való jogosultság megállapítása miatt;

i. a biztosított munkaviszonyának megszüntetésére, ha azt a mun- káltató a biztosítás kezdete előtt már írásban közölte vagy beje- lentette;

j. a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével megszűnt munkavi- szonyra, ha azt a munkáltató a biztosítás kezdete előtt már írás- ban közölte vagy bejelentette;

x. a felmondó levél kézhezvételének napját követően felvett hite- lekre;

l. arra a munkanélküliségre, amely a kockázatviselés kezdetekor már fennállt.

A biztosító a munkaviszony közös megegyezéssel történő megszün- tetés fenti d. pontban felsoroltak szerinti körülményre vonatkozó, de utólag kiállított igazolást nem fogad el.