KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

A Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium Kollektív szerződése‌

Nyíregyháza

KOLLEKTÍV SZERZŐDÉS

amely létrejött egyrészről a Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium (4400 Nyíregyháza, Széchenyi

u. 29-37.) igazgatója Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx, mint a munkáltatói jogkör gyakorlója (továbbiakban: Munkáltató), másrészről a közalkalmazottak nevében az érdekképviseletüket ellátó szervek vezetői – Xxxxx Xxxxxx (Pedagógus Szakszervezet titkára) és Xxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxx (Közalkalmazotti Tanács elnöke) – között az alábbi feltételekkel, azzal a céllal, hogy szabályozza

• a közalkalmazotti jogviszonyból származó jogokat és kötelezettségeket,

• ezek teljesítésének módját,

• a felek kapcsolattartásának a rendjét.

I. rész

BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK

1. A Kollektív Szerződés és a jogszabályok kapcsolata

1. A Munka törvénykönyve a munkaviszony alanyainak alapvető jogait, kötelességeit tartalmazza és a munkajogi kapcsolatra vonatkozóan teljes körű szabályzást nyújt.

A munkaviszonnyal összefüggő garanciális szabályokat valamennyi szférában alkalmazni kell. Ezek például a következők:

• írásbeliség,

• az alapelvek,

• az egészség és testi épség védelme érdekében a túlmunka felső időhatárainak meghatározása,

• a munkabér védelme,

• a tanulmányi szerződés és a továbbtanuló dolgozók kedvezményei,

• a munkavállalók és a munkáltató kártérítési felelőssége.

2. A közalkalmazottak jogállásáról szóló törvény (Kjt.) a közszolgáltatást végző, költségvetésből működő intézmények dolgozóira vonatkozó, a Mt-től eltérő általános és speciális szabályokat tartalmazza. Ezek a következők:

• a dolgozók részvételének és érdekképviseletének meghatározása (közalkalmazotti tanács, illetve a szakszervezetek jogosítványai),

• a közalkalmazotti jogviszony létesítése, formái,

• a közalkalmazotti illetmény-előmeneteli rendszer,

• a közalkalmazottak jogai és kötelezettségei,

• a közalkalmazottak részére járó és adható juttatások,

• a közalkalmazotti jogviszony megszüntetése,

• a fegyelmi felelősség és felelősségre vonás módja és formái,

• a munkaügyi viták rendezése,

• a munkavégzés, a munkaidő és pihenőidő, valamint a kártérítési felelősség.

3. A 138/1992. számú kormányrendelet a Kjt. végrehajtásáról a közoktatási intézményrendszerben foglalkoztatottakra vonatkozó speciális szabályokat foglalja magában. Így különösen

• a kinevezés formáit,

• a pályázati feltételeket,

• az intézményvezető megbízásának feltételeit és eljárási rendjét,

• az illetmény-előmeneteli rendszer speciális szabályait például a többes szakképesítés elfogadásáról,

• a túlmunka díjazásának szabályait,

• a nem pedagógus munkakörben foglalkoztatottak besorolását.

4. A közoktatásról szóló törvény (Kt.) tartalmazza:

• a pedagógusok képesítési előírásait,

• a kötelező óraszámot,

• a pedagógus munkakörbe tartozó feladatokat,

• a képesítési előírásoktól való eltérés szabályait,

• az igazgatóhelyettes megbízásának és megbízás visszavonásának feltételeit,

• a pedagógus alkalmazásának kötelező formáit.

5. A 20/1997. (II. 13.) sz. a Kt. Végrehajtásáról szóló kormányrendelet tartalmazza:

• a pedagógushelyettesítési rendszer általános szabályait,

• a pedagógus igazolvány és a hozzá fűződő kedvezmények szabályozását,

• a szakkönyvek vásárlására juttatandó támogatás kiadásának rendjét.

6. A 277/1997. (XII. 22.) sz. kormányrendelet szabályozza

• a pedagógusok kötelező továbbképzését,

• a közoktatási intézmények ezzel összefüggő feladatait,

• rendelkezik arról, hogy milyen időponttól kötelező különböző pedagógus munkakörökben a pedagógus szakvizsga.

2. A Kollektív Szerződés hatálya

2.1 Személyi hatálya

• A Kollektív Szerződés hatálya kiterjed a Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium foglalkoztatott valamennyi közalkalmazottra, függetlenül attól, hogy kinevezésük teljes munkaidőre, vagy részmunkaidőre, határozott vagy határozatlan időre szól. Nem érvényes a Kollektív Szerződés a megbízási, valamint a vállalkozási jogviszonyban foglalkoztatottakra.

• A nyugdíjuk mellett tovább foglalkoztatottakra, illetve a nyugdíjasként foglalkoztatott közalkalmazottakra, minden tekintetben a főállású közalkalmazottra irányadó szabályokat kell alkalmazni.

• A kollektív szerződés hatálya a munkáltató vezetőjére valamint helyetteseire kiterjed.

2.2 Időbeli hatálya

A Kollektív Szerződés határozatlan időtartamra jön létre.

A Kollektív Szerződés hatályba lépésének napja: 2010. január 3.

A Kollektív Szerződés hatályosságának időtartama alatt megjelenő jogszabályi rendelkezések a Kollektív Szerződés hatályát annyiban érintik, hogy hatályba lépésükkel a Kollektív Szerződés azon rendelkezései, amelyek a jogszabály rendelkezéseibe ütköznek, érvénytelenné válnak, s helyettük a jogszabályi rendelkezéseket kell alkalmazni.

A Kollektív Szerződés kihirdetése a munkaszervezet központjában és telephelyén (azonos időben) való kifüggesztéssel történik meg.

E Kollektív Szerződés szabályait a kifüggesztést követő naptól kell alkalmazni.

3. A Kollektív Szerződés módosítása

A Kollektív Szerződést kötő felek megállapodnak abban, hogy a Kollektív Szerződés módosítására vagy új Kollektív Szerződés megkötésére irányuló egyeztetést bármelyik fél kezdeményezhet, és a kezdeményezés esetén a másik fél nem zárkózik el az egyeztetés lefolytatásáról.

A Kollektív Szerződés módosítására javaslatot tehet:

• munkáltató,

• szakszervezet

• Közalkalmazotti Xxxxxx.

A Kollektív Szerződés (vagy a módosítás) tervezetét az egyeztetés során közösen készítik el a felek.

A Munkáltató gondoskodik arról, hogy a Kollektív Szerződés (módosítása) tervezetét az alkalmazotti testület véleményezze, és a véleményezés után a felek további egyeztetést folytassanak.

A felek kötelezettséget vállalnak arra, hogy a mindenkor hatályos Kollektív Szerződés rendelkezéseinek végrehajtását, illetve a jogszabályok változása miatti módosítások indokoltságát szükség szerint – a fenti eljárási szabályok alkalmazásával – értékelik.

Amennyiben a Kollektív Szerződés rendelkezései a későbbiekben jogszabályi rendelkezésbe ütköznek, a Kollektív Szerződés megfelelő pontjai módosításra kerülnek.

A módosítás érdekében a felek az új jogszabályi rendelkezés/ek megjelenéstől számított egy hónapon belül egyeztető tárgyalást kezdeményeznek.

A Kollektív Szerződés bejelentése, regisztrálása a munkáltató kötelessége.

4. A Kollektív Szerződés felmondása

A Kollektív Szerződést bármelyik fél három hónapos felmondási idővel, bármikor felmondhatja. A felmondást írásba kell foglalni. A felmondás joga a Kollektív Szerződés hatálybalépésétől számított 6 hónapon belül nem gyakorolható.

A felek megállapodnak abban, hogy a felmondás közlését követő két héten belül a felmondás okait megvizsgálják.

Az egyeztetés során a felek kölcsönösen törekednek arra, hogy a felmondás okául szolgáló körülményekre tekintettel a lehető legrövidebb időn belül új Kollektív Szerződés megkötését készítsék elő.

5. Értelmező rendelkezések

A Munkáltató Szervezeti és Működési Szabályzata alapján a Kollektív Szerződés rendelkezéseinek alkalmazása során

a) munkáltatói jogkör gyakorlója: az iskola igazgatója,

b) közvetlen munkahelyi vezető: a közalkalmazott közvetlen utasítására, ellenőrzésére jogosult vezető a szervezeti vázrajz szerint

c) szervezeti egységek: a Szervezeti és Működési Szabályzat szerinti szervezeti felépítés alapján. (1. számú melléklet)

6. A munkáltató vállalja, hogy ellátja a Kollektív Szerződés példányaival a szakszervezet tisztségviselőit és a munkaszervezési egységeket, valamint azokat a vezetőket és Közalkalmazottakat, akiknek munkaköri kötelezettsége a kollektív szerződés rendelkezéseinek alkalmazása.

7. Bejelentési kötelezettség

A Felek rögzítik, hogy az Mt. 41/A. § rendelkezései értelmében 2004. január 1-jétől a kollektív szerződés módosításáról, esetleges felmondásáról, illetve új kollektív szerződés létesítéséről együttesen kötelesek a Kszbejr. rendelkezéseinek megfelelően a változástól számított 30 napon belül bejelentést tenni a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium felé. Az adatszolgáltatásnak a hivatkozott rendelet 1-5. sz. mellékleteinek kitöltésével és megküldésével tesznek eleget.

II. RÉSZ

A KOLLEKTÍV SZERZŐDÉST KÖTŐ FELEK EGYÜTTMŰKÖDÉSE

(Eljárási szabályok)

[Mt. 18-29.§ (1) bekezdés, 30-32.§, 33.§ (1)-(6) és (8) bekezdés, 36.§ (4) bekezdés, 37-40.§, Kjt. 8- 13.§]

1. A Munkáltató és a Szakszervezet

A munkáltató kinyilvánítja a Szakszervezettel való együttműködési szándékát, továbbá azt, hogy tevékenységét támogatja, működését elősegíti.

A munkáltató és a Szakszervezetek kijelentik, hogy az Mt.-ben biztosított jogosultságaikat a jogok társadalmi rendeltetésének megfelelően gyakorolják. A felek vállalják, hogy tájékoztatják egymást azokról a tervezett intézkedéseikről, amelyek a másik fél tevékenységét érintik, illetve joggyakorlását befolyásolhatják.

2. Az együttműködés szervezeti alapjai

[Mt. 21-22.§]

Az együttműködésre, információ adására, észrevételezésre, javaslattételre, tájékoztatás kérésére, az intézkedés indoklására, konzultáció kezdeményezésére vonatkozó jogosítványok gyakorlása szempontjából a Kollektív Szerződést kötő felek együttműködési partnerei a következők:

a) Munkáltató részéről: az intézmény igazgatója,

b) Szakszervezet részéről: az iskolában működő reprezentatív szakszervezet titkára,

c) Közalkalmazotti Xxxxxx (KAT) részéről: a KAT elnöke.

2.1. A felek rendszeres együttműködése kiterjed:

a) mindazokra a központi intézkedésekre, amelyek a felek helyzetét, jövőjét, a munkáltatói vagy az alkalmazotti jogokat, illetve érdekeket érintik,

b) a másik fél által fontosnak tartott és bejelentett kérdések megtárgyalására,

c) a sztrájkot és a vétót megelőző egyeztetésre,

d) a munkáltatót és a munkavállalókat érintő jogi szabályozás változásaira,

e) a munkáltató és a Közalkalmazottak foglalkoztatási helyzetét érintő kérdésekre,

f) azoknak a kérdéseknek a megvitatására, amelyek a munkáltató és a belső egységek átalakulása, átszervezése a létszámleépítés tekintetében felmerülnek,

g) a Kollektív Szerződésen túlmenő belső szabályozási kérdésekre,

h) Az önkormányzat által elrendelt létszámleépítés kérdésére,

i) A továbbképzési terv kialakítására.

2. 2. Az együttműködés formái a következők:

a) belső szabályozási utasítások, tájékoztatók, tervezetek, iratok stb. megküldése a másik félnek,

b) szakértői egyeztetések,

c) a felek közötti konzultációk és egyeztetések,

d) a felek vezető testületei által folytatott tárgyalások,

e) a munkáltató a gyors információk biztosítása érdekében a Szakszervezet képviselőjét és a KAT elnökét minden olyan ülésre, megbeszélésre stb. meghívja, amelyeken az alkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése vagy meghozatala történik.

A testületek véleményüket vezetőjük (helyettesük) vagy megbízottjuk által fejezik ki.

2.3. Az együttműködés értelmezése:

A szakszervezeti jogok gyakorlása szempontjából nagyobb egység alatt kell érteni a munkáltatónál a Szervezeti és működési szabályzatban, vagy a szervezetre vonatkozó más szabályban meghatározott önálló vagy elkülönült szervezeti egységeket.

A szakszervezetnek az Mt. 21.§ (2)-(3) bekezdésén alapuló véleményezési joga szempontjából nagyobb csoportot érintőnek tekintendő az a munkáltatói intézkedés, amely

• Azonos pedagógus munkakörben (tanár, nevelő tanár, oktató-nevelő munkát segítő munkakörben alkalmazottak) foglalkoztatottak legalább egynegyedét;

• technikai/ügyviteli munkakörben alkalmazottak legalább egynegyedét érinti.

Nagyobb értékű felújításnak, beszerzésnek minősül az 1 M Ft. fölötti érték.

A közalkalmazottak egyéni érdekvédelmi ügyeiben a szakszervezeti tisztségviselő partnere a közalkalmazott irányításával megbízott, azonos szinten működő, intézkedésre jogosult vezető. Együttműködésük, illetőleg egyetértésük hiánya esetén a munkáltató első számú vezetője egyeztet a konfliktusok feloldása érdekében a szakszervezet munkahelyi szervezetének vezetőjével.

A munkáltatói oldal vállalja, hogy a gyors információk biztosítása érdekében a szakszervezet képviselőit és a Közalkalmazotti Tanács vezetőjét minden olyan ülésre, megbeszélésre, stb. meghívja, amelynek tárgya a közalkalmazottak élet- és munkakörülményeit érintő döntések előkészítése, vagy meghozatala. Az érdekképviselet tagjai – ha jogszabály eltérően nem rendelkezik – e munkában tanácskozási joggal vesznek részt.

A Szakszervezet vállalja, hogy az Mt.-ben biztosított ellenőrzési jogot – információ megszerzése érdekében – és kifogásolási jogot csak a munkáltatóval folytatott konzultáció eredménytelensége esetén gyakorolja.

A Szakszervezet kötelezettséget vállal arra, hogy a jogai gyakorlásának biztosításával összefüggő információkról – a Kollektív Szerződésben szabályozott módon – tájékoztatja a munkáltatót.

3. Tájékoztatási kötelezettség

[Mt. 21.§ (2) bekezdés]

A Szakszervezet tájékoztatása érdekében a munkáltató vállalja, hogy mindazokat az információkat, amelyeket a Mt. és a Kjt. alapján a Közalkalmazotti Xxxxxxxxx jogai gyakorlásához biztosított – egyetértésben a Közalkalmazotti Tanáccsal – egyidejűleg a Szakszervezetnek is a rendelkezésére bocsátja. A munkáltató vállalja, hogy a felek kölcsönösen tájékoztatják egymást szervezeti felépítésükben vagy az együttműködő képviselők személyében történő változásokról.

4. Információadás és titoktartás

A szakszervezet, illetve a KAT nevében vagy érdekében meghatalmazás alapján eljáró személy azokat az információkat, amelyeket részére a munkáltató kifejezetten üzleti titokként való kezelésre történő utalással adott át, harmadik személy részére nem adhatja át, nem hozhatja nyilvánosságra és azokat semmilyen más módon nem használhatja fel. Továbbá a szakszervezet, valamint meghatalmazás alapján érdekében eljáró személy a működése során birtokába jutott adatokat és tényeket kizárólag a munkáltató jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése, illetve a közalkalmazottak/munkavállalók jogos gazdasági érdekeinek veszélyeztetése nélkül hozhatja nyilvánosságra.

5. A Szakszervezet működési feltételeinek biztosítása

[Mt. 24.§]

a) A munkáltató biztosítja a Szakszervezet számára a szükséges irodai infrastruktúrát ingyenesen, bérleti díj és költségtérítés nélkül, az ott lévő berendezések használatával együtt.

b) A szakszervezeti gyűlések és egyéb rendezvények megtartása érdekében a munkáltató – előzetes egyeztetés alapján – megfelelő helyiséget vagy helyiségeket biztosít térítésmentesen.

c) A munkáltató a szakszervezeti tagok tagdíjlevonási megbízása alapján munkabérükből az esedékes szakszervezeti tagdíjat levonja, és azt átutalja a Szakszervezet számlájára. A Szakszervezet vállalja, hogy az újabb tagdíjlevonási megbízásokat, illetve visszavonási nyilatkozatokat minden hónap 25-ig a munkáltató rendelkezésére bocsátja.

d) Tájékoztatás: A munkáltató lehetőséget biztosít arra, hogy a szakszervezet hirdetőtáblán tagjait a szükséges információkról tájékoztassa, adatokat közzétegyen.

A munkáltató az iskola mindenkori anyagi helyzetéről szóban, számszerűen tájékoztatja a dolgozókat évente egyszer, a gazdasági évet lezáró beszámoló elkészítése után. A munkáltató az iskola szakmai fejlesztésre szánt összegének felhasználásáról kikéri a pedagógusok véleményét a munkaközösségeken keresztül.

6. A Szakszervezet jogai

Az Mt. előírásainak megfelelőn a Szakszervezetet az alábbi jogok illetik meg:

• tájékozódási és tájékoztatási,

• képviseleti,

• ellenőrzési,

• kifogásolási (vétó),

• tisztségviselők védelme (egyetértési),

• véleményezési,

• egyeztetési,

• kollektív munkaügyi vita.

7. Kifogás (vétó) joga

[Mt. 23.§]

A szakszervezet a jogellenes munkáltatói intézkedés ellen halasztó hatályú vétóval élhet.

A vétót a szakszervezeti titkár, a munkáltatónak nyújtja be írásban, indokolva a vétó szükségességét.

8. A szakszervezeti tisztségviselők védelme

[Mt. 28.§]

a) A Szakszervezet elnökét a tisztségviselővel szemben munkáltatói jogokat gyakorló személyt köteles értesíteni a tisztségviselő megválasztásáról és megbízatása megszűnéséről a megválasztástól (a megbízatás megszűnésétől) számított 15 napon belül.

b) Az Mt. 28.§-ban meghatározott munkáltatói intézkedésekkel kapcsolatosan a munkáltatói jogkört gyakorló személy az egyetértési jog gyakorlása iránti kérését (ill. előzetes értesítését) a szakszervezeti titkárnak köteles megküldeni.

c) A tisztségviselők védelmére vonatkozó jogosítvány tekintetében tisztségviselőnek minősül a szakszervezeti titkár.

9. A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezménye

[Mt. 25.§]

a) A Szakszervezet választott tisztségviselőit az Mt. 25.§-ban meghatározott munkaidő- kedvezmény illeti meg.

b) A szakszervezeti tisztségviselők munkaidő-kedvezményéhez és a képzés céljára biztosított rendkívüli szabadság megállapításához a Szakszervezet elnöke köteles a taglétszámot minden naptári év első hónapja 30. napjáig közölni a munkáltatói jogkört ellátó vezetővel.

c) Az Mt. 25.§ (2) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény felhasználása tekintetében tisztségviselőnek minősül a szakszervezeti titkár.

d) A munkaidő-kedvezmény igénybevételéről a szakszervezeti tisztségviselő vagy tag értesíti az érintett szervezeti egység vezetőjét az adott elfoglaltságra szóló meghívójának bemutatásával:

• az Mt. 25.§ (1)-(3) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény tekintetében legkésőbb az igénybevételt megelőző napon,

• az Mt. 25.§ (4) bekezdésében rögzített munkaidő-kedvezmény tekintetében legkésőbb az igénybevétel előtt 30 nappal.

10. Eljárás munkabeszüntetés esetén

Felek rögzítik, hogy akár jelen szerződésben félként résztvevő szakszervezet, akár bármely más érdekképviseleti szerv, vagy bármely munkavállaló(k) által szervezett sztrájkban a munkavállalók alkotmányon alapuló sztrájkhoz való jogát tiszteletben tartják, annak érvényre juttatásához a szükséges segítséget megadják, a sztrájkban való részvételre, illetve attól való távolmaradásra senkit sem köteleznek.

III. RÉSZ

AZ Mt. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEINEK KIEGÉSZÍTÉSE

1. Az érdekek elismerésének elve

A munkajogi szabályok és a Kollektív Szerződés alkalmazása során a munkáltatói és a közalkalmazotti érdek egyaránt jogos érdeknek minősül. Az érdekek érvényesítése során a jogalkotói célokat figyelembe kell venni.

2. A jogok gyakorlására és a kötelezettségek teljesítésére vonatkozó kiegészítő szabályok

2.1 Az Mt. 3.§(1) bekezdése szabályozott együttműködési kötelezettséget a munkáltató és a szakszervezet a törvény elvei szerint teljesíti.

2.2 Az Alkotmányban meghatározott állampolgári jogok biztosításához, a törvényekben és végrehajtási rendeleteikben meghatározott személyiségi jogokhoz, valamint az Mt. 3.§ (4) bekezdésében, továbbá az Mt. 77.§-ában szereplő adatvédelemhez fűződő jogokhoz és adatszolgáltatási kötelezettségekhez (kivéve a közérdekű adatok nyilvánosságára vonatkozó, a közalkalmazottakat érintő szabályokat) kapcsolódó munkaszervezeti belső szabályokat – az Alkotmánybíróság döntései értelmében – úgy kell kialakítani, hogy a személyes adatok tekintetében a közalkalmazottak magánautonómiájából eredő akarat érvényesülhessen.

2.3 Az Mt. 3.§ (5) bekezdése szerinti, a munkáltató jogos gazdasági érdekét sértő magatartásának kell tekinteni különösen az alábbiakat (a Kjt. 41.§-ára is figyelemmel):

• olyan valótlan tény állítását vagy híresztelését, valamint valós tény hamis színben való feltüntetését, amely a munkáltató jó hírnevét sérti vagy veszélyezteti;

• a szolgálati és az üzleti titok tisztességtelen módon való megszerzését vagy felhasználását, illetve jogosulatlanul mással való közlését vagy nyilvánosságra hozatalát;

• a szervezeti összeférhetetlenséget;

• a személyi összeférhetetlenséget (ehhez a közvetlen hozzátartozó fogalmát a Mt. 139.§ (2) bekezdése határozza meg és figyelembe kell venni a Xxx. 41.§ (2)-(5) bekezdését);

• olyan külső megbízás vagy munkafeladat végzését, amelynek létesítéséhez a közalkalmazott a munkáltató eszközeit használja, a munkáltató vezetőjének engedélye nélkül;

• további munkaviszony, illetve munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony létesítését és fenntartását, ha a közalkalmazott ennek létesítését elhallgatta, vagy a munkáltató tilalma ellenére azt fenntartotta.

IV. RÉSZ

A KÖZALKALMAZOTTI JOGVISZONY

1. A közalkalmazotti jogviszony létesítése

[Mt. 72.§ - 75.§, 76.§ (3), (6)-(8) bekezdés, 76/A-78.§, 79.§ (2)-(5) bekezdés, 80-81.§ és Kjt. 20.§-23.§, különösen a 76.§ (7) bekezdés a)-h) pontja]

A közalkalmazotti jogviszony határozatlan vagy határozott időre történő kinevezéssel és annak elfogadásával jön létre. A kinevezést és annak elfogadását írásba kell foglalni. Ebben kell meghatározni a fizetési kategóriát, a munkabért, a fizetési fokozatot, a munkába lépés napját, a munkahelyet, a munkakört és annak jellegét (változó, állandó).

Közalkalmazotti jogviszony kizárólag pályázat útján létesíthető, kivéve a Kjt. 20/A § (2) bek. meghatározott eseteket:

• áthelyezés esetén;

• olyan munkakör vagy megbízás esetén amelynek ellátására – kilencven napon belül – legalább két alkalommal eredménytelenül került sor pályázat kiírására;

• ha a munkakör haladéktalan betöltése a folyamatos működés biztosításához elengedhetetlenül szükséges, és a folyamatos működéshez szükséges feltételek más munkaszervezési módszerrel nem biztosíthatóak;

• a munkáltatónál ösztöndíjas foglalkoztatási jogviszony keretében legalább 9 hónapig alkalmazott személyt az ösztöndíjas jogviszony nem azonnali hatályú felmondással történő megszűnését/megszüntetését követő egy hónapon belül közalkalmazotti jogviszony keretében olyan munkakörben foglalkoztatják, amely tartalmazza az ösztöndíjasként ellátott feladatokat is.

• helyettesítésre vagy meghatározott munka ellátására, vagy ha ezt végrehajtási jogszabály előírja.

A pályáztatás részletes eljárásrendje a Pályáztatási szabályzatunkban megtalálható.

1.1 A kinevezés

(Kjt. 21.§, kiegészülve az 5. bekezdéssel)

A megállapodás megkötésére és a kinevezésre a Munkáltató jogosult.

• A Munkáltató a Kjt. 21.§ (2) bekezdésben meghatározott „határozott időre szóló kinevezését” csak a törvényben előírt esetekben alkalmazza. A Munkáltató köteles a határozott időre szóló kinevezésre rávezetni ezen jogviszony létesítési mód alkalmazásának okát, valamint időtartamát.

• A kinevezési okmányon a kinevezett elfogadó aláírásával igazolja, hogy a kinevezést elfogadta, a jogviszony csak mindkét fél aláírásával jön létre. Ennek hiányában a kinevezési okmány érvénytelen.

• Amennyiben lehetőség van rá a felvételi elbeszélgetésen részt vesz a terület szakmai vezetője, munkaközösség-vezetője és a KAT képviselője.

1.2 A munkaköri leírás közlése

A Munkáltató a kinevezési okirat átadását megelőzően ismerteti a közalkalmazottal a munkaköri leírását és átadja azt. A részletes munkaköri leírásokat a KSZ 2. számú melléklete tartalmazza.

A közalkalmazott a munkaköri leírás átvételét aláírásával igazolja. A közalkalmazott által szignált példányt az irattárában kell őrizni.

1.3 Próbaidő

[Mt. 81.§ és a Kjt. 21/A.§]

A kinevezésben a közalkalmazotti jogviszony létesítésekor 3 hónap próbaidő megállapítása kötelező.

Nem állapítható meg próbaidő, kivéve, akinek a közalkalmazotti jogviszonya a gyakornoki idő alatt nem megfelelő minősítés miatt szűnt meg. A jogviszony létesítésekor gyakornoki idő kikötése kötelező - annak, aki:

a) áthelyezéssel kerül át;

b) meghatározott munka elvégzésére vagy feladat ellátására szóló határozott időtartamú kinevezéssel kerül alkalmazásra;

c) azonos felek között újabb kinevezéssel kerül alkalmazásra.

d) az oklevélszerzését (záróvizsgát) követő egy éven belül kerül alkalmazásra és korábban a pedagógiai gyakorlatát részben/egészben a munkáltatónál teljesítette;

e) határozatlan idejű kinevezéssel kerül alkalmazásra oly módon, hogy korábban mint felsőoktatási intézmény utolsó éves hallgatója határozott időre kinevezéssel munkaszerződéssel vagy óraadói megbízással már alkalmazásra került;

f) legalább 5 éves pedagógus munkakörben eltöltött gyakorlattal rendelkezik, feltéve, hogy pedagógus-munkakörre szóló kinevezése mellett magasabb vezetői megbízást kap, illetőleg magasabb vezetői munkakörre nevezik ki.

A próbaidő alatt a közalkalmazotti jogviszonyt bármelyik fél azonnali hatállyal megszüntetheti.

1.4 Gyakornokság

[Kjt. 22.§ (15) bekezdése alapján]

A Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium külön szabályzata alapján.

1.5 Határozott idejű alkalmazás helyettesítés esetén

A határozott idejű közalkalmazotti jogviszony esetén, ha arra távollevő közalkalmazott helyettesítése miatt kerül sor, a kinevezésben meg kell határozni a foglalkoztatás várható időtartamát és azt a tényt, amelynek bekövetkezése esetén a közalkalmazotti jogviszony megszűnik.

1.6 A változó munkahelyű alkalmazás

1.6.1 A kinevezési okmányban meg kell határozni a munkavégzés helyét, s ezen belül külön is azt a tényt, hogy a közalkalmazottat a munkáltató változó munkahelyű munkakörben foglalkoztatja. A változó munkahely kikötése az Mt. 76/C.§-a szerint történhet. A kinevezésben szerepelnie kell azonban ilyen esetben is a munkáltató azon telephelyének, ahonnan a közalkalmazott az utasításokat kapja.

1.6.2 A változó munkahely – pontos körülírással – meghatározható úgy is, hogy a közalkalmazott nem csak adott helységben, hanem több helységben, illetőleg az ország körülhatárolt területén köteles munkát végezni (lásd a Munkaköri leírást – 2. számú melléklet).

1.6.3 A változó munkahelyű munkakörök a következők:

• pedagógusok – lásd a Tiszavasvári úton tartott órák és a tanulmányi kirándulások,

• rendszergazda,

• gépkocsivezetők,

• a karbantartó kollégák, takarítók,

• xxxxxx xxxxxxxx.

1.6.4 Ha a közalkalmazott az Mt. 76/C.§-ának (2) bekezdése szerint a munka természetéből eredően a munkáját szokásosan telephelyen kívül végezni, akkor a kinevezésben ezt a tényt, továbbá állandó munkavégzési helyként azt a telephelyet is meg kell jelölni, ahonnan a közalkalmazott az utasítást kapja.

1.7 Kérhető jognyilatkozatok

[Mt. 77.§]

A közalkalmazott előző jogviszonyait (beleértve a határozott idejű alkalmazásokat is) képzettségét, valamint minden egyéb, a közalkalmazotti jogviszony létesítéséhez szükséges tényt, adatot, a kinevezés aláírásáig köteles igazolni.

A közalkalmazott a kinevezési okmány elkészítése előtt köteles nyilatkozni arról, hogy más munkáltatónál teljes/vagy részmunkaidőben alkalmazásban áll-e.

A közalkalmazott a munkába állása előtt köteles az előírt orvosi alkalmassági vizsgálatokon megjelenni, és a szükséges igazolásokat beszerezni.

1.8 A kinevezési okmány módosítása

[Mt. 82.§, Mt. 82-85.§, Kjt. 23/A.§]

1.8.1 A munkavállaló és a Munkáltató között létrejött munkaszerződés csak közös megegyezéssel módosítható. A határozott időre alkalmazott munkavállaló kinevezése is a munkaszerződés módosításának minősül.

1.8.2 Amennyiben a határozatlan jogviszonyának határozott idejűre vagy munkára, munkahelyre való módosítását a munkavállaló nem fogadja el, ez nem lehet a jogviszony megszüntetésének oka. Ebben az esetben a rendes felmentés szabályait kell alkalmazni.

A módosítást írásba kell foglalni.

1.8.3 Kötelező módosítás esetei

a) A dolgozó nőt terhessége megállapításától kezdődően a gyermek egy éves koráig – kérésére, orvosi vélemény alapján – állapotának egészségügyi szempontból megfelelő munkakörbe kell ideiglenesen áthelyezni, vagy a munkafeltételek ennek megfelelően módosítani, s a keresete nem lehet kevesebb, mint amennyi az előző átlagkeresete volt, akkor sem, ha a megfelelő munkakör vagy a feltételek átalakításának lehetősége hiányában [Mt. 85.§ (1)-(2) bekezdése] a munkavégzés alól fel kell menteni.

b) A munkáltatónál üzemi baleset, vagy foglalkozási megbetegedés folytán csökkent munkaképességű közalkalmazott továbbfoglalkoztatásáról – megfelelő munkakörben a – a munkáltató köteles gondoskodni. Ugyanígy köteles az előző okból munkaképtelenné vált, utóbb a munkaképességét visszanyert közalkalmazottat újra alkalmazni.

c) Ha a közalkalmazott időlegesen (átmenetileg, az Mt. 83.§-ában foglaltak szerint) az eredeti munkakörénél alacsonyabb besorolású munkát lát el, vagy – időlegesen – munkakörébe nem tartozó feladatot teljesít (Mt. 83/A.§) ez a törvényben meghatározott feltételeken túlmenően, az eredeti munkaköréhez, iskolai végzettségéhez képest nem lehet aránytalanul eltérő, s nem vezethet az emberi méltósága sérelméhez, és nem járhat számára keresetveszteséggel, azaz a közalkalmazottnak legalább az átlagilletményét meg kell kapnia. Egyéb kérdésekben az Mt. 83/A.§ (5)-(6) bekezdéseit kell alkalmazni.

d) Ha a közalkalmazott az eredeti munkakörének ellátása mellett – az Mt. 83/A. (7) és a Kjt. 24.§ (1) bekezdése szerint – más munkakörbe tartozó feladatokat is ellát, helyettesítési díj illeti meg a kollektív szerződés szabályai szerint. (Ennek feltétele, hogy a távollevő munkatárs helyettesítése folytán, továbbá a betöltetlen munkakör miatt a munkáltató illetményt takarítson meg.)

2. További jogviszony és összeférhetetlenség esetei:

2.1 További jogviszony

A munkáltató a vele közalkalmazotti jogviszonyban álló közalkalmazottal munkaköri feladatai ellátására munkavégzésre irányuló további jogviszonyt nem létesíthet. Ez ugyanakkor nem zárja ki, hogy a munkáltató a közalkalmazottat egy időben több eltérő munkakörben alkalmazza.

a) Amennyiben a közalkalmazott munkaideje a közalkalmazotti jogviszonyban és a munkavégzésre irányuló további jogviszonyban - részben vagy egészben - azonos időtartamra esik, a munkavégzésre irányuló további jogviszony csak a munkáltató előzetes írásbeli hozzájárulásával létesíthető. A pedagógus további jogviszonyánál tekintettel kell lenni arra, hogy a pedagógus a KSZ-ben meghatározott kizárólag az intézményben ellátható feladatok teljesítéséhez szükséges időtartamon felül nem köteles az intézményben tartózkodni. A hozzájárulás megtagadásával szemben munkaügyi jogvita nem kezdeményezhető.

b) A közalkalmazott munkaidejét nem érintő munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését a közalkalmazott köteles a munkáltatónak előzetesen bejelenteni, amely összeférhetetlenség esetén a további jogviszony létesítését megtiltja.

Ebben az esetben a munkáltatónak a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítését megtiltó intézkedése ellen munkaügyi jogvita kezdeményezhető.

A hozzájárulás megadását, illetve a bejelentés tudomásulvételét a munkáltató nem kötheti olyan adatok közléséhez, amely a közalkalmazott, illetve harmadik személy gazdasági vagy személyiségi jogait sérti, illetve a munkavégzésre irányuló további jogviszonyból fakadó tevékenység díjazására, vagy az azzal összefüggő juttatásokra vonatkozik.

A munkáltató – eltérő megállapodás hiányában – az alábbi pontokban körülírt további jogviszony létesítését, illetve annak további fenntartását megtilthatja és a közalkalmazottat a jogviszony megszüntetésére kötelezheti:

• ha a további jogviszony a munkáltató jogos gazdasági érdekét sérti vagy veszélyezteti, valamint

• ha a munkavégzésre irányuló egyéb jogviszony a munkáltató tevékenységi körébe tartozó feladatkör ellátására irányul.

Azt, hogy a további jogviszony a munkáltatót jogos érdekét veszélyezteti-e vagy sem, a munkáltatói jogkör gyakorlója dönti el. A döntés ellen a közalkalmazott a munkáltatói jogkört gyakorló feletteséhez fordulhat.

A további munkavégzésre irányuló jogviszony csak akkor létesíthető, ha a munkáltatói jogkör gyakorlója tudomásul vette azt.

c) Érettségi elnöki megbízást nem lehet vállalni, ha ugyanabban az időpontban a pedagógus iskolai érettségi bizottság tagja.

2.1.1. Megbízási szerződés

Megbízási szerződés köthető: az intézmény állományába tartozó közalkalmazottal munkakörébe nem tartozó feladatok elvégzésére, valamint más, az intézmény állományába nem tartozó munkavállalóval konkrét feladat elvégzésére, valamint óraadó pedagógussal a kötelező óraszám 40%-áig terjedő mértékben.

2.2 Összeférhetetlenségi esetek

[Kjt. 41.§ (1)-(5) bekezdés]

2.2.1 A közalkalmazott nem létesíthet munkavégzésre irányuló további jogviszonyt, ha az a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével összeférhetetlen.

• Tilos az a foglalkoztatás, amelynek folytán a dolgozó beosztásánál fogva hozzátartozója tevékenységének ellenőrzésére lenne köteles;

• az intézmény gazdasági vezetőjét olyan vállalkozás keretében foglalkoztatják, mely az intézménnyel vállalkozási kapcsolatban van.

• Az intézmény pedagógusa saját tanítványát tantervi feladatokra magántanítványként nem oktathatja.

2.2.2. A magasabb vezető, vezető, továbbá a pénzügyi kötelezettségvállalásra jogosult közalkalmazott esetén további összeférhetetlenségi ok:

gazdasági társaságban vezető tisztségviselői, felügyelőbizottsági tagság, kivéve, ha a gazdasági társaság önkormányzati, köztestületi többségi tulajdonban vagy tartósan állami tulajdonban van, vagy az állami tulajdonos különleges jogokat biztosító részvény alapján delegálja, továbbá ha a társaságban az állami közvetlen vagy közvetett befolyás mértéke legalább ötven százalék. A kivételek magasabb vezetőre illetve vezetőre nem vonatkoznak amennyiben a munkáltató tevékenységével azonos tevékenységet folytató vagy az intézménnyel gazdasági kapcsolatban álló gazdasági társaságról van szó.

2.2.3 A jogszabályban meghatározott eseteken túlmenően, a közalkalmazott által létesítendő (létesített) munkavégzésre irányuló további jogviszony a közalkalmazotti jogviszony alapján betöltött munkakörével különösen a következő esetekben minősül összeférhetetlennek:

• A közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszony létesítése vagy fenntartása miatt a közalkalmazotti jogviszonyából fakadó kötelezettségeit nem teljesíti, vagy azokat nem az általában elvárható gondossággal teljesíti, illetőleg munkateljesítménye – bizonyítható módon – a munkavégzésre irányuló további jogviszony fenntartása miatt jelentős mértékben csökkent.

• A közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszonyából fakadó tevékenységét a munkáltató helyiségeiben illetve annak eszközeivel vagy nevének használatával végzi anélkül, hogy ilyen tárgyú megállapodást kötött volna a munkaáltatóval.

• A közalkalmazott a munkavégzésre irányuló további jogviszonyából fakadó tevékenységét oly módon fejti ki, hogy az oktatás rendjét, működését, a közalkalmazott munkatársait munkavégzésükben – bizonyítható módon – jelentős mértékben, ismételten zavarja.

• A munkakörök nem vonhatók úgy össze, hogy a közalkalmazott önmaga részére utalványozási jogot kapjon, vagy önellenőrzést végezzen.

• A közalkalmazottnak a munkaáltató felszólítására az összeférhetetlenségi helyzetről nyilatkozatot kell tennie.

A munkáltató az összeférhetetlenségről való tudomásszerzés után haladéktalanul köteles 8 napos határidő kitűzésével írásban felszólítani a közalkalmazottat az összeférhetetlenség okának megszüntetésére.

Az összeférhetetlenségi szabályok megszegése fegyelmi vétség.

3. A közalkalmazotti jogviszony megszűnése és megszüntetése

[Mt. 85/A.§ (1)-(4) bekezdés, 85/B.§, Mt. 87.§ (2)-(3) bekezdés, 89-90.§, 93.§ (3)-(4) bekezdés, 94-94/G.§, 97.§, 98.§ (2)-(4) bekezdés, Kjt. 25.§-38/A.§]

3.1 A közalkalmazotti jogviszony megszűnése

[Kjt. 25.§ (1)]

A közalkalmazotti jogviszony megszűnik

a) a kinevezésben foglalt határozott idő lejártával,

b) a közalkalmazott halálával,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnésével,

d) a 25/A.§ (1) bekezdésében meghatározott esetben,

e) a prémiumévek programban történő részvétel esetén az erre vonatkozó külön törvény szabályai szerint.

3.2 A közalkalmazotti jogviszony megszüntetése

[Kjt. 25.§ (2)]

a) közös megegyezéssel,

b) áthelyezéssel,

c) lemondással,

d) rendkívüli lemondással,

e) felmentéssel,

f) azonnali hatállyal a próbaidő alatt,

g) elbocsátással.

a) A közös megegyezéssel való megszüntetési megállapodást írásba kell foglalni.

b) Kjt. 26.§ (1): Az áthelyezésben a két munkáltatónak egymással és a közalkalmazottal kölcsönösen meg kell állapodnia.

c) Lemondás: Kjt. 28.§: a közalkalmazott a határozatlan idejű közalkalmazotti jogviszonyt lemondással bármikor megszüntetheti. A lemondási idő 2 hónap, ez idő egy részére vagy annak egészére a munkáltató mentesítheti a közalkalmazottat a munkavégzés alól. A mentesítési időről a felek a Xxx. 33.§ (2) bekezdése szerint külön állapodnak meg.

d) Rendkívüli lemondás: Kjt. 29.§ Ha a munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyát rendkívüli lemondással kívánja megszüntetni, ezen jogát a lemondás alapjául szolgáló okról való tudomásszerzéstől számított 15 munkanapon belül, legfeljebb azonban az ok bekövetkezésétől számított egy éven belül lehet gyakorolni. Rendkívüli lemondás esetén a munkáltató a közalkalmazott részére annyi időre járó átlagkeresetét köteles kifizetni, amennyi felmentése esetén járna.

e) Felmentés: Kjt. 30.§

(1) A munkáltató a közalkalmazotti jogviszonyt – bizonyos korlátozásokkal – felmentéssel akkor szüntetheti meg, ha a felmentési okok egy része független a munkáltatói szándéktól.

(2) A munkáltató a felmentést köteles megindokolni, és bizonyítani. Az indokolásból a felmentés okának világosan ki kell tűnnie, valósnak és okszerűnek kell lennie.

(3) Az (1) bekezdés a)-c) pontját akkor lehet alkalmazni, ha a szervezeten belül nincs másik felajánlható munkakör vagy a közalkalmazott nem fogadja el.

(4) Ha (1) bekezdés d) pontját egészségügyi ok következtében akarják alkalmazni, azt csak akkor lehet, ha a szervezeten belül nincs másik felajánlható munkakör vagy a közalkalmazott nem fogadja el.

(5) Ha az alkalmatlanság a közalkalmazott munkavégzésével vagy magatartásával függ össze, akkor lehetőséget kell adni a kifogások elleni védekezésre.

A meghallgatáson mindkét fél jogi képviselője is jelen lehet.

A személyes meghallgatáson a felmentés indokait közölni kell a közalkalmazottal.

A személyes meghallgatást követően – amennyiben a felmentési szándékát a munkáltatói jogkör gyakorlója továbbra is fenntartja – helyben, személyesen kézbesíti a felmentést a közalkalmazott számára.

A személyes meghallgatásról jegyzőkönyvet kell felvenni.

A személyes meghallgatás lefolytatására, és a felmentés kézbesítésére a munkáltatói jogkör gyakorlója más vezetőnek meghatalmazást adhat.

(6) Az alkalmatlanság esetei:

a) Pedagógus-munkakörben

Munkavégzéssel kapcsolatban az alkalmatlanság összefügghet:

• munkaköre által megkövetelt megfelelő képzettséggel/végzettséggel nem rendelkezik vagy hiányosan rendelkezik,

• együttműködési kötelezettség rendszeres, bizonyított megszegése, az intézmény működéséből eredő elvárások figyelembevételének elmulasztása,

• többszöri figyelmeztetés ellenére sem tartja be az intézmény írásos szabályzatait, határozatait,

• nem tartja be a határidőket,

• bizonyítottan nem tesz eleget munkaköri kötelezettségeinek.

b) Nem pedagógus-munkakörben

• nem tesz eleget munkaköri kötelezettségeinek,

• nem tartja be a határidőket.

Nem kerülhet sor felmentésre, ha az eset összes körülményeinek vizsgálata fegyelmi eljárás lefolytatását teszi szükségessé, illetve a közalkalmazott – tisztázása érdekében - maga kéri a fegyelmi eljárás lefolytatását.

(7) Ha a munkaviszony felmentéssel szűnik meg, a KAT tagjait, szakszervezeti tag felmentése esetén a szakszervezeti titkárt az okokról előzetesen tájékoztatni kell.

A közalkalmazotti jogviszony csak különösen indokolt esetben szüntethető meg a Kjt. 32.§

(1) és (2) pontjában foglaltak szerint.

(8) Felmentés esetén a felmentési idő minimum 2 hónap, de a 8 hónapot nem haladhatja meg (Kjt. 33.§ (2) bekezdés)

A felmentési idő hosszát a közalkalmazotti jogviszonyban eltöltött idő határozza meg:

0-4 év		2 hónap
5 év		3 hónap
10 év	közalkalmazotti	4 hónap
15 év	jogviszony	5 hónap
20 év	esetén	6 hónap
25 év		7 hónap
30 év		8 hónap

A munkáltató köteles legalább a felmentési idő felére mentesíteni a közalkalmazottat – ez az idő a mentesítési idő. A közalkalmazott szabadon dönthet abban, hogy mikor akarja felhasználni mentesítési idejének felét, ebben a döntésében munkáltatója nem korlátozhatja.

A munkavégzés alóli mentesítés időtartamára a közalkalmazottat átlagkeresete illeti meg.

(9) A közalkalmazottnak a felmentés időtartamára átlagkereset jár. Ez csak abban az esetben nem jár, ha illetményre egyébként sem lenne jogosult.

(10) Felmentési tilalmak: Mt. 90.§, Kjt. 31.§

(11) A felmentés korlátozása: Mt. 89.§, Kjt. 32.§

A felmentési korlátozások és tilalmak alóli kivétel, ha a közalkalmazott nyugdíjasnak minősül (Kjt. 37/B.§)

f) A közalkalmazotti jogviszony megszűntethető azonnali hatállyal a próbaidő alatt.

g) Elbocsátás:

Elbocsátás esetén a Kjt. 35.§ és 36.§ előírásai szerint kell eljárni.

3.3 Jogviszony jogellenes megszüntetése

[A Kjt. 34.§-a alapján, különös tekintettel a c) pontra]

A munkáltató rendszerint akkor szünteti meg jogellenesen a közalkalmazotti jogviszonyt, ha megsérti a felmentésre vonatkozó szabályokat.

3.4 Eljárás a közalkalmazotti jogviszony megszűnése, megszüntetése esetén

[Kjt. 36.§, 37/A.§, Mt. 97-98.§]

A közalkalmazotti jogviszony megszűnése, (a Kjt. 25.§ (1) bekezdés a) és c) pontja) illetve megszűntetése setén a közalkalmazott számára az utolsó munkában töltött napon biztosítani kell az időt a szükséges ügyintézésre („sétálólap”). A munkavállaló köteles rendezett helyzetet hagyni maga után.

A közalkalmazottnak kiadandó igazolások:

• A közalkalmazotti igazolás

• Az egészségügyi törzslap

• Az adóelőleg levonását igazoló lap

• A munkanélküliek ellátásához szükséges igazoló lap

• A társadalombiztosítási igazolvány

3.5 Végkielégítés fizetése

[Kjt. 37.§ (1) bekezdés]

Végkielégítés illeti meg a közalkalmazottat, ha a közalkalmazotti jogviszony

a) felmentés (kivéve: alkalmatlanság, nem megfelelő munkavégzés),

b) rendkívüli lemondás,

c) a munkáltató jogutód nélküli megszűnése miatt szűnik meg.

Nem jár végkielégítés:

• ha a közalkalmazott nyugellátásra szerzett jogosultságot – ideértve a korengedményes nyugellátást is,

• ha a közalkalmazotti jogviszony egy évnél kevesebb,

• a további munkaviszony megszűnésekor (Kjt. 22.§ (3) bekezdés c) és d) pontja) A végkielégítés a munkaviszony függvényében – Kjt. 37.§ (6) bekezdés.

A közalkalmazotti végkielégítésének mértéke, ha a közalkalmazotti jogviszonyban töltött idő legalább

a) három év: egy havi,

b) öt év: kéthavi,

c) nyolc év: háromhavi,

d) tíz év: négyhavi,

e) tizenhárom év: öt havi,

f) tizenhat év: hat havi,

g) húsz év: nyolc havi átlagkeresetének megfelelő összeg.

A fenti végkielégítés mértéke 4 hónappal meghosszabbodik, ha a munkavállaló az öregségi nyugdíjra jogosító életkor betöltéséhez 5 éven belül vált végkielégítésre jogosulttá. A 6 hónapot meghaladó töredékévet egész évnek kell számítani, a 6 hónapnál kevesebbet el kell hagyni.

Az előzőekben megállapított végkielégítés kétszeres összege illeti meg végkielégítésként a közalkalmazottat, ha jogviszonya rendkívüli lemondással szűnt meg.

V. RÉSZ

A MUNKAVÉGZÉS SZABÁLYAI

[Mt. 83/A.§, 102-106.§, 107.§, 110-116.§, Kjt. 24.§, 39-44.§]

1.1 A munkáltató kötelezettségei

• A közalkalmazottat munkával való ellátása és a munkavégzés feltételeinek biztosítása.

• Illetményfizetés.

• Egészséges és biztonságos munkavégzés feltételeinek biztosítása.

• Munkavégzéshez szükséges irányítás és tájékoztatás.

• A munkavégzéshez szükséges ismeretek megszerzésének biztosítása.

1.2 A munkavállaló kötelezettségei

a) Xxxxxxxxxxxx köteles a munkaidő megkezdésére munkavégzésre, munkára képes állapotban megjelenni.

Munkára képes állapot:

• Szeszes ital és kábító hatású anyag befolyásától mentes. A munkavállaló köteles az erre jogosult vezető kérésére a szükséges vizsgálatoknak magát alávetnie. Az ellenőrzés nem sértheti a közalkalmazott személyiségi jogait.

• Tiszta, kulturált, ünnepélyeken az alkalomhoz illő, az SZMSZ-ben előírt öltözék.

A munkáltatónál a munkavállaló munkaképes állapotának megállapítására a közvetlen munkahelyi vezető (illetve annak távollétében az SZMSZ-ben rögzített helyettesítési rend szerint megjelölt személy) jogosult.

Amennyiben a közalkalmazott közvetlen munkahelyi vezetője azt tapasztalja, hogy a közalkalmazott nincs munkára képes állapotban a közalkalmazottat – a munkavédelmi szabályokra is figyelemmel – a munkavégzéstől el kell tiltania. Amennyiben a közalkalmazott azért nem végez munkát, mert nem munkavégzésre alkalmas állapotban jelent meg munkahelyén, számára munkadíj a munkavégzésből kiesett időre nem jár.

b) Munkavállaló megjelenésének bárminemű akadályoztatása esetén haladéktalanul köteles értesíteni – elsősorban – közvetlen munkahelyi vezetőjét.

c) Xxxxxxxxxxxx köteles munkáját az elvárható szakértelemmel, képességének, képzettségének és gyakorlatának megfelelő gondossággal ellátni.

d) Köteles a munkájához kapcsolódó – a közoktatási törvényben továbbá a munkáltató által egyértelműen meghatározott – információkat megőrizni.

e) Munkája során és munkahelyen kívül nem tanúsíthat olyan magatartást, mely sérti a Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium jó hírnevét, nevelési-oktatási munkáját.

1.3 Tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre kötelezés

[Mt. 103.§ (4) bekezdés, Kjt. 39.§ (1) bekezdés]

A munkáltató írásban kötelezheti a közalkalmazottat tanfolyamon vagy továbbképzésen való részvételre és az előírt vizsga letételére, kivéve, ha ez személyi vagy családi körülményeire tekintettel rá aránytalanul sérelmes. A munkáltató kötelezése alapján végzett tanfolyami vagy továbbképzés esetén a közalkalmazottat a képzésen való részvétel érdekében – a képző szerv által kiadott órarend-igazolás alapján – munkaidő-kedvezmény illeti meg.

Az írásbeli kötelezésnek tartalmaznia kell:

• a képzés pontos megnevezését, és várható időtartamát,

• a tanfolyam illetve továbbképzés elvégzésére megszabott határidőt,

• a munkáltató által térítendő költségek felsorolását.

Csak hozzájárulásával kötelezhető tanfolyamon, továbbképzésen való részvételre, illetőleg vizsga letételére az a közalkalmazott, aki

• 62. életévének betöltéséhez legfeljebb 5 év hiányzik,

• Terhes, vagy olyan anya, akinek gyermeke egy évesnél fiatalabb,

• Xxxxxxxxx egyedül nevelő férfi a gyermek egy éves koráig,

• Kettőnél több 16 éven aluli gyermeket egyedül nevelő nő vagy férfi.

1.4 Saját kezdeményezés alapján folytatott tanulmányok

[Mt. 110-116.§]

1.4.1 Iskolai rendszerű képzés

Saját kezdeményezése alapján iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottat az Mt. 115.§ (1)-(4) bekezdése szerint illeti meg munkaidő-kedvezmény. A munkaidő-kedvezmény tartamára azonban távolléti díj csak tanulmányi szerződés megkötése esetén illeti meg a közalkalmazottat.

A közalkalmazott, a munkaidő-kedvezmény kiadásának biztosítása érdekében a képzésre való elvételét (beiratkozását) követően, legkésőbb a tanulmányok megkezdéséig, a tanulmányok folytatásának tényét köteles közölni közvetlen munkahelyi vezetőjével. A bejelentéshez mellékelnie kell az oktatási intézmény által kibocsátott igazolást, a tanulmányok folytatásával összefüggő elfoglaltság időtartamáról, illetve a vizsgakötelezettség mértékéről.

1.4.2 Nem iskolai rendszerű képzés

Saját kezdeményezése alapján nem iskolai rendszerű képzésben résztvevő közalkalmazottat a képzésen való részvétel érdekében munkaidő-kedvezmény csak akkor illeti meg, ha erre az iskola igazgatója a képzés megkezdése előtt, írásban engedélyt ad.

Az engedély alapján igénybe vett munkaidő-kedvezmény tartamára a közalkalmazottat díjazás nem illeti meg.

Írásbeli engedély hiányában a közalkalmazottat a nem iskolai rendszerű oktatásban való részvétel tekintetében munkaidő-kedvezmény nem illeti meg.

A munkaidő-kedvezmény engedélyezése a távol töltött idő ledolgozásához köthető. Ebben az esetben az iskola igazgatója és a közalkalmazott külön írásbeli megállapodásban köteles rögzíteni, hogy a közalkalmazott a távol töltött időt mikor és milyen feltételekkel dolgozza le.

1.4.3 A tanulmányi szerződés

A saját kezdeményezése alapján – iskolai rendszerű, vagy nem iskolai rendszerű – képzésben résztvevő közalkalmazott tanulmányai megkezdése előtt vagy alatt tanulmányi szerződés megkötése mellett részesülhet tanulmányainak támogatásában.

A tanulmányi támogatás

• a tanulmányok folytatása érdekében távol töltött idő, illetve tanulmányi szabadság idejére fizetett távolléti díj,

• tandíj, tanulmányi költség,

• tankönyvek árának,

• az utazás, a szállás költségének megfizetéséből állhat.

1.5 Az átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés szabályai

[Mt. 83/A.§, 105-106.§, 150.§ (1) bekezdés, Kjt. 24.§, 54.§ (1)-(2) bekezdés]

1.5.1 Az átirányítás, helyettesítés

[Mt. 83/A.§, Kjt. 24.§]

A közalkalmazott – a munkáltató működésével összefüggő okból, ideiglenesen –a munkáltató utasítása alapján, eredeti munkaköre helyett, vagy eredeti munkakörének ellátása mellett, más munkakörbe tartozó feladatokat is köteles ellátni.

Amennyiben az ilyen munkavégzés tartama a 8 napot meghaladja, az elrendelést írásban kell közölni a közalkalmazottal.

Az átirányítás várható tartamáról a közalkalmazottat az elrendeléssel egyidejűleg – írásbeli elrendelés esetén az elrendelő iratban – kell tájékoztatni.

Az átirányítás időtartama naptári évenként 110 munkanap lehet.

Átirányítás esetén a közalkalmazottat a ténylegesen végzett munkáért járó díjazás illeti meg, de az nem lehet kevesebb a távolléti díjánál.

Helyettesítés esetén, ha a közalkalmazott az eredeti munkaköre mellett, saját munkaidején túl más munkakörébe tartozó feladatokat lát el, az átirányítás időtartamára helyettesítési díj illeti meg a közalkalmazottat.

A helyettesítési díj a helyettesített közalkalmazott illetményének 50%-áig fizethető.

Ha a helyettesítést több közalkalmazott látja el, a helyettesítési díj őket a helyettesítés keretében végzett munka arányában, ha az nem állapítható meg, azonos arányban illeti meg.

A helyettesítés elrendelésével egyidejűleg közölni kell a közalkalmazottal a helyettesítési díj mértékét.

A helyettesítési díj a következő bérfizetési napon válik esedékessé.

A magasabb vezető helyettesítése esetén a helyettesítőt a magasabb vezető pótléka illeti meg, kötelező óraszáma azonos a magasabb vezető kötelező óraszámával.

Vezető helyettesítése esetén a helyettesítőt a helyettesített pótléka illeti meg, kötelező óraszáma azonos a helyettesített kötelező óraszámával.

A pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott amennyiben helyettesítést, készenlétet illetve ügyeletet végez, úgy a 138/1992. (X.8.) kormányrendelet 16. § szerint jogosult díjazásra.

A közalkalmazottak tényleges feladatainak szétosztása a munkáltató hatáskörébe tartozik.

1.5.2 A kirendelés, valamint a más munkáltatónál történő munkavégzés

[Mt. 106.§, 150.§ (1) bekezdés, Kjt. 54.§ (1)-(2) bekezdés] A kirendelést a munkáltatói jogkör gyakorlója rendeli el.

A kirendelést írásban kell elrendelni, és abban tájékoztatni kell a közalkalmazottat a kirendelés várható időtartamáról, valamint a Mt. 76.§ (7) bekezdésében felsorolt körülmények változásáról.

A kirendelés időtartama naptári évenként 44 munkanap lehet.

1.5.3 Az átirányítás, helyettesítés, kiküldetés, kirendelés közös szabályai

Egy naptári éven belül az átirányítás (helyettesítés), illetve a kiküldetés, a kirendelés illetve a 150.§ (1) bekezdésén alapuló, más munkáltatónál történő munkavégzésre irányuló intézkedések időtartamát össze kell számítani, és ezek együttes időtartama a 200 munkanapot nem haladhatja meg. Az időtartam nyilvántartása a szervezeti egység feladata, betartásáért felelős az egység vezetője.

2. Munkaidő, pihenőidő

(Mt. 117§, 117/A,B § (1) bekezdés, (3) bekezdés a) pont, (5) bekezdés, 118-126. § 127. § (1)-(3)

és (5)-(6) bekezdés, 128-130. §, 132. § (1)-(3) és (7) bekezdés, 133-140/A.§, Kjt. 55-59.§) A Kt. első számú melléklet 3. rész II/6. pontja

2.1. A teljes munkaidő és munkarend

A munkáltatónál a teljes munkaidő: napi 8 óra, heti 40 óra. Az intézmény heti 5 napos munkarend szerint működik.

A munkavállaló napi, illetve heti munkaideje főszabályként 8, illetve 40 óra, a napi 12, illetve a heti 48 órát azonban semmiképpen sem haladhatja meg. A napi, illetve a heti munkaidő mértékébe az elrendelt rendkívüli munkavégzés időtartamát be kell számítani.

Az intézményben nincs olyan munkakör, ahol a teljes munkaidő 8 óránál hosszabb. Váltott műszakban csak a portások dolgoznak.

Amennyiben a munkáltató a munkavállalót a teljes munkaidőnél rövidebb időtartamra kívánja foglalkoztatni, a közalkalmazotti jogviszony részmunkaidőre jön létre. Ezt a körülményt a kinevezésben rögzíteni kell.

Az intézmény közalkalmazottainak munkaidő beosztását közvetlen vezetőjük szabja meg, az intézmény zavartalan működését és a feladatellátást szem előtt tartva. A munkaidő beosztása nem lehet jogszabályba ütköző.

2.1.1 Pedagógusok

A pedagógusok kéthavi tanítási időkeretben látják el feladatukat.

Az intézmény igazgatója a munkaidő beosztását tanév közben is módosíthatja.

A pedagógusok munkaidő beosztását jelentősen meghatározza a tanév rendje, az éves munkatervben meghatározott időpontok, az órarend, a helyettesítések és ügyeletek rendje. A pedagógus beosztású közalkalmazott a kizárólag az oktatási intézményben ellátott feladatok végzéséhez szükséges időtartamon túlmenően nem köteles az oktatási intézményben tartózkodni.

2.1.1.1 Az intézményen belül ellátható feladatok:

a) rendes és rendkívüli tanítási órák, fakultációk

b) az osztálynaplók és foglalkozási naplók gondos és precíz vezetése;

c) testületi, munkaértekezleten való részvétel;

d) óraközi felügyelet;

e) nyári és szorgalmi időben az ügyelet lebonyolítása;

f) fogadóóra tartása

g) osztályozó vizsgák lebonyolítása, érettségi

h) felvételi eljárásban való részvétel

i) iskolai rendezvényeken, ünnepségeken való közreműködés

j) szertárrendezés, vagyonmegóvás

k) differenciált képességfejlesztés (korrepetálás, tehetséggondozás)

l) tanulószoba

2.1.1.2 Az intézményen kívül is ellátható feladatok:

m) A foglalkozások előkészítése, illetve a felkészülés; foglalkozási tervek, tanmenetek, segédanyagok készítése

n) írásbeli dolgozatok, munkafüzetek, feladatlapok, rajzok és egyéb tanulói munkák felülvizsgálata, elemzése, javítása;

o) szükség esetén a tanuló egyéni képességeinek megfelelő oktatási terv kidolgozása és érvényesítése;

p) a továbbképzéseken való részvétel, illetve a szakmai és pedagógusi ismereteinek önálló fejlesztése;

q) a pedagógus feladataihoz tartozó valamennyi adminisztrációs feladat ellátása

r) tanulók kisérése, utaztatása;

s) konzultáció a szülőkkel;

t) családlátogatás;

u) osztályfőnök munkaköri kötelessége az osztály tanulmányi kirándulásainak szervezése, lebonyolítása

v) az AJTP programban tanuló osztályok rendezvényein való részvétel és felügyelet a kijelölt személyeknek.

2.1.1.3. A pedagógus a napi 8, illetve a heti 40 órás rendes munkaidejében a következő feladatokat látja el (Lásd SZMSZ V.4.4.5):

• Teljesíti oktatási feladatait:

- kötelező órák,

- fakultációk,

- a tanulók felügyeletére szervezett ügyelet.

• Kötelezően ellátja továbbá a gyermekek nevelésével, oktatásával összefüggő feladatokat, melyek a következők:

- a tanítási órákra való felkészülés, foglalkozási tervek, tanmenetek, segédanyagok készítése

- a tanulók munkájának értékelése (a házirendben megszabott módon)

- tanulmányi versenyekre való felkészítés, részvétel

- kisérés kulturális, sportversenyekre, tanulmányi versenyekre, tanórán kívüli programokra,

- részvétel az iskolai szülői értekezleteken, fogadóórákon,

- részvétel az iskolai értekezleteken: tantestületi és nevelési konferenciákon,

- nemzetközi kapcsolatok ápolása, vendégfogadás,

- iskolai ünnepségeken és egyéb, az éves feladattervben és az iskola pedagógiai programjában rögzített rendezvényeken való megjelenés, azok előkészítő és szervező munkáiban a teendők elvégzése,

- tanítás nélküli munkanapon munkavégzés a program vagy beosztás szerint,

- az AJTP program keretében a résztvevő osztályok rendezvényein való részvétel és felügyelet a kijelölt személyeknek,

- az iskolai kötelező adminisztráció pontos elvégzése: naplók, ellenőrzők havonkénti egyeztetése, törzslapok kitöltése, a külön díjazásért végzett munkák pénzügyi nyilvántartásához készült alapdokumentumok vezetése,

- szertárrendezés, szakleltárok évenkénti egyeztetése

- szaktantermek berendezésének, eszközeinek megóvása

- házi továbbképzéseken, nyílt napokon, szakmai bemutatókon való aktív részvétel

- továbbképzéseken való megjelenés, az ott szerzett információk tantestület felé történő továbbítása.

-osztályozó vizsga, felvételi eljárás lebonyolítása.

2.1.1.4 Pedagógus-munkakörbe tartozó, külön díjazásért ellátandó feladatok:

• a tanítási időkereten felül teljesített tanóra, korrepetálás, tanulószoba,

• helyettesítés,

• a munkaidőn kívül eső ügyeleti tevékenység,

• tanulmányi kiránduláson való ügyelet és munkavégzés (maximum 2 nap 1 éjszaka),

• tanulmányi versenyre kisérésnek a rendes munkaidőn kívül eső része,

• érettségi vizsgáztatás, OKTV ügyelet,

• versenyre való felkészítés a munkáltatóval való egyeztetés alapján,

• korrepetálás, tanulószoba a munkáltató engedélye alapján,

• iskolai ünnepségek szervezése,

• pályázatírásért a munkáltató döntése alapján.

A Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium pedagógus közalkalmazottainak munkarendje egyműszakos, kötött munkaidejű, kivéve a magasabb vezető, illetve vezető beosztású közalkalmazottakat, akiknek munkaideje kötetlen.

2.1.2 Nem pedagógus közalkalmazottak:

A munkahelyen való jelenlétet a nem pedagógus közalkalmazottak jelenléti ív vezetésével kötelesek rögzíteni.

Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak munkaidő beosztását az SZMSZ tartalmazza. A munkaidő kezdetét és végét úgy kell meghatározni, hogy az alkalmazkodjon az intézmény feladatellátásához. Ezen időpontok meghatározása a vezető feladata és joga.

A nem pedagógus munkakörben dolgozó munkavállalók (különösen indokolt esetben) munkakörükbe nem tartozó munkát is kötelesek elvégezni. Saját munkakörének ellátása helyett vagy amellett, illetve állandó munkahelyén kívüli munkavégzésre is kötelezhető. Ez azonban beosztására, képzettségére, korára, egészségügyi állapotára vagy egyéb körülményeire tekintettel rá nézve aránytalan sérelemmel nem járhat.

Különleges események, iskolai rendezvények, kiküldetés alkalmával az általánostól eltérő munkarend alkalmazása, a munkaidő beosztása az iskola igazgatójának, mint a munkáltatói jogkör gyakorlójának a hatásköre.

3. A munkaközi szünet

(Mt. 117. § (1) bekezdés a) pont, 122. §)

A munkaközi szünet tartama, ha napi munkaidő vagy a rendkívüli munkavégzés időtartama a 6 órát meghaladja 20 perc. A munkaközi szünet a munkaidőbe beszámít. A munkaközi szünet a munkaidő megszakításával vehető igénybe

- pedagógus esetében kizárólag az óraközi szünetekben,

- nem pedagógusok esetében 11 órától 14 óráig terjedő időszakban.

4. A napi, heti pihenőidő

A közalkalmazottat a napi munkájának befejezése és a másnapi munkakezdés között legalább 11 óra pihenőidő illeti meg. Megilleti továbbá hetenként 2 pihenőnap, amelyből az egyiknek vasárnapra kell esnie.

5. A rendkívüli munkavégzés (Mt. 126-129. §)

A rendkívüli munkavégzést – a munkaidő beosztástól eltérő, munkaidőkereten felüli munkavégzést, valamint az ügyelet és a készenlét alatti munkavégzést – közvetlen felettese rendelheti el.

Az elrendelhető rendkívüli munkavégzés felső határa: naptári évenként 300 óra.

5.1 Rendkívüli munkavégzés pedagógus munkakörben:

A pedagógus munkáját kéthavi tanítási időkeretben végzi.

A munkáltató a pedagógus részére a kötelező óraszámán felül – a rendes munkaidőn belül – óradíj ellenében legfeljebb napi kettő, illetve heti 6 óra megtartását rendelheti el, amennyiben ez az oktató-nevelő munka zavartalan elvégzése érdekében szükséges, valamint ha a

• a munkakör nincs betöltve, a pályázati eljárás idejére;

• a munkakör nincs betöltve és az álláshelyre kiírt nyilvános pályázat sikertelen volt, feltéve, hogy a munkaügyi központ közvetítése is sikertelen volt, illetve a pedagógusok állandó helyettesítési rendszerét nem hozták létre, vagy megkeresése sikertelen volt;

• a betöltött munkakör feladatainak ellátása betegség, baleset vagy egyéb ok miatt váratlanul lehetetlenné vált.(Közoktatási xxxxxxx.0.xx Melléklet Harmadik rész II/18.)

5.1.2 A tanítási időkeretet csökkentő tény

Nyíregyháza Megyei Jogú Város fenntartói jóváhagyással engedélyezte a következő távolléteket:

„A tanítási időkeretet az adott tanítási napra tervezett órák számának megfelelően csökkenteni kell minden olyan kieső tanítási nap után, amely a Munka törvénykönyv 151.§ (2) bekezdésében megjelölt távollét napjaira, a keresőképtelenség időtartamára vonatkozik. A nevelési-oktatási intézmény vezetője a fenntartó jóváhagyásával meghatározhatja azokat a távolléteket, amelyekkel a tanítási időkeretet csökkenteni lehet. A tanítási időkeret teljesítésénél a ténylegesen megtartott, továbbá a pedagógus heti kötelező órájának teljesítésébe beszámítható órák vehetők figyelembe. A rendes munkaidőn belül végzett tanításért óradíj a tanítási időkereten felül teljesített többlettanításért állapítható meg.”

I. Törvényben szabályozott távollétek:

• állampolgári kötelezettségek teljesítése (pl.: bíróság előtti tanúként történő meghallgatás),

• legalább két munkanap közeli hozzátartozó halála (139.§(2) bek.) esetén,

• kötelező orvosi vizsgálat teljes időtartama,

• munkaszüneti nap miatt (125.§) kiesett idő,

• a szabadság időtartama,

• szoptatási munkaidő-kedvezmény (139.§(5) bek.) ideje.

II. A munkáltató által – fenntartói jóváhagyással – elrendelhető távollétek:

• Továbbképzéseken való részvétel távollétnek minősül:

- ha a munkáltató és a munkavállaló között tanulmányi szerződés jött létre,

- ha a munkáltató kötelezi a munkavállalót továbbképzésen való részvételre,

- ha a hétévenkénti továbbképzésre vonatkozó rendelkezés hatálya alá tartozik.

• Az iskola pedagógiai-szakmai munkája érdekében való távollét:

- konferencián

- értekezleten

- szakmai napokon.

• Oktatási-nevelési tevékenységhez kapcsolódó feladatok:

- tanulmányi, kulturális és sportversenyeken való részvétel

- tanulmányi kirándulásokon való részvétel

- pályaválasztási kiállításon való részvétel

- az intézmény jubileumi évfordulóin való részvétel

- tanulói kíséret orvosi vizsgálatra

- kulturális rendezvények, múzeumlátogatás

- a pedagógus hivatalos kiküldetése

• érdekképviseleti szervek városi, megyei, országos tisztségviselőinek hivatalos távolléte,

• érettségi vizsgákon való részvétel,

• az Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Program iskolai, megyei és országos rendezvényein való részvétel,

• nemzetközi kapcsolatok ápolása, fenntartása.

A tanítási időkereten felüli túlmunkáért óradíj illeti meg a pedagógust. Óradíj akkor illeti meg a pedagógust, ha tanítási időkeretbe együttesen beszámítható órák száma meghaladja a tanítási időkeret óraszámát.

5.1.3 Az óradíj számítási alapja (138-as Kormányrendelet 16 § 2.,3 bekezdés)

Az óradíj számítási módja: pedagógus munkakörben: a garantált illetményt el kell osztani a munkakörre előírt kötelező óraszámmal (22), valamint 4,33-mal.

Kollégiumi nevelő munkakörben (mivel a kötelező óraszám meghaladja a 27 órát): a garantált illetményt el kell osztani 174-gyel, és meg kell növelni ötven százalékos bérpótlékkal.

5.1.4. Ügyelet pedagógusi munkakörben (138-as Kormányrendelet 11/C § 1. bekezdése)

Ügyelet és készenlét csak a törvényben meghatározott esetekben rendelhető el. Az ügyelet és a készenlét időtartama alatt a közalkalmazott köteles gondoskodni a munkára képes állapotának megőrzéséről.

Ügyelet rendelhető el:

- a tanulók éjszakai felügyeletének megszervezéséhez a kollégiumban,

- a pedagógiai programban meghatározott tanulmányi kirándulás vagy más, nem az iskolában, kollégiumban szervezett program megvalósításához,

Az ügyeletért átalánydíjazás illeti meg a közalkalmazottat.

5.1.5. Az átalánydíj számítása (Mt. 138-as 11/ C .§ 3)

- Mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén (22 órától reggel 6 óráig) az átalánydíj mértéke az óradíj 50%-a, heti pihenőnapon, illetve munkaszüneti napon 60%-a.

- A nem mérhető időtartamú munkavégzéssel járó ügyelet esetén (reggel 6 órától 22 óráig) az átalánydíj mértéke az óradíj 60%-a, heti pihenőnapon és munkaszüneti napon, ha a közalkalmazott kap másik pihenőnapot az óradíj 100%-a, ha nem kap, az óradíj 150%-a.

- Ha az ügyeletet pedagógus munkakörben foglalkoztatott közalkalmazott látja el, az óradíj számításakor azt a pedagógus munkakört kell figyelembe venni, amelyben a közalkalmazott a rendes munkaidejében a kötelező órát teljesíti. Kivételt képez ez alól az AJTP keretében megszervezett bennmaradós hétvégén és a programmal összefüggő kötelező rendezvényeken jelenlévő osztályfőnökök és szaktanárok díjazása, melyről KSZ. 3. számú melléklete rendelkezik.

- A pedagógust, ha napi teljes munkaidején felül a tanulókat versenyre kíséri, a tanulók létszámától függő ügyeleti díj illeti meg. Az ügyeleti díj mértéke: kis létszámú csoport – maximum 12 fő – kísérése esetén a pedagógust egyszeri díjazás illeti meg.

o Hétköznap: 14.00 - 22.00 óráig 1200 Ft/óra.

o Hétköznap: 22.00 - 06.00 óráig 1000 Ft/óra.

o Hétvége, munkaszüneti nap: 06.00 – 22.00 óráig 1500 Ft/óra.

o Hétvége, munkaszüneti nap: 22.00 – 06.00 óráig 1200 Ft/óra.

o A kísérés első napján, ha aznap a kolléga tanított, a túlóra elszámolása 16 órától történik.

o A családlátogatás díjazása a versenyre kísérés díjazásával egyezik meg.

- A külföldi szervezett nyelvtanuláson résztvevő csoportok kísérőit Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesterének és Jegyzőjének 16.404/2004. XIII. számú utasítása alapján megállapított kiküldetési díj illeti meg. Kollektív Szerződés 4. számú melléklete.

- Ha a kirándulás vagy más program nem szerepel a pedagógiai programban, a munkáltató nem köteles a költségeket kifizetni, a közalkalmazott nem kötelezhető a kirándulás megszervezésére és lebonyolítására. A pedagógiai programban nem szereplő kirándulás esetén a kiránduláson résztvevő diákok szülei megtéríthetik a pedagógus kiadásait, illetve utazási költségét. Az ilyen kirándulások szervezése esetén a feltételeket előre tisztázni kell.

- A pedagógiai programban szereplő kirándulás időintervalluma: maximum 2 nap, 1 éjszaka.(kivéve AJTP)

5.2 Rendkívüli munkavégzés nem pedagógus munkakörben: az Mt. 126-129.§

Rendkívüli munkavégzésnek minősül:

• a munkaidő-beosztástól eltérő,

• a munkaidőkereten felüli, illetve

• az ügyelet alatti munkavégzés, továbbá

• készenlét alatt elrendelt munkavégzés esetén a munkahelyre érkezéstől a munkavégzés befejezéséig - ha a munkavállalónak több helyen kell munkát végeznie, az első

munkavégzési helyre érkezéstől az utolsó munkavégzési helyen történő munkavégzés befejezéséig - terjedő időtartam.

Nem minősül rendkívüli munkavégzésnek, ha a munkavállaló az engedélyezett távollét idejét a munkáltatóval történt megállapodás alapján ledolgozza.(Mt.126)

Rendkívüli munkavégzés esetén a munkavállalót rendes munkabérén felüli ellenérték, bérpótlék illeti meg.

5.2.1 Az óradíj számítási alapja (Mt.144.§)

A bérpótlékok számítási alapja a munkavállaló munkaszerződésben rögzített személyi alapbére. Az egy órára járó személyi alapbért úgy kell kiszámítani, hogy a havi személyi alapbér összegét osztani kell

• teljes munkaidős foglalkoztatás esetén 174-gyel,

• részmunkaidős, rövidebb teljes munkaidős foglalkoztatás, illetve készenléti jellegű munkakörben a napi nyolc vagy heti negyven órát meghaladó mértékű munkaidő esetén a 174 óra időarányos részével.

A bérpótléknak nincs pótléka, vagyis a bérpótlék nem lehet egy további bérpótlék számításának alapja. Így például ha a munkavállaló rendkívüli munkát végez olyan időszakban, amely egyúttal éjszakai pótlékra is jogosít, a rendkívüli munkavégzés pótlékát és az éjszakai pótlékot is a személyi alapbér alapul vételével kell megállapítani, és a kettő együttes összege adja az adott időszakra járó munkabért.

5.2.2 Rendkívüli munkavégzés ellenértéke munkaidő-beosztástól eltérő munkavégzés esetén:

1) Munkaidő-beosztás szerinti napi munkaidőt meghaladó munkavégzés

- rendes bér + 50 százalék pótlék vagy

- rendes bér + a végzett munkával egyező tartamú szabadidő.

2) Munkaidő-beosztás szerinti heti pihenőnapon végzett munka

- rendes bér + 100 százalék pótlék vagy

- rendes bér + 50 százalék pótlék + a végzett munkával egyező tartamú szabadidő.

5.2.3 Ügyelet, készenlét nem pedagógus munkakörben:

Mt.129.§

Ügyelet: a munkáltató által meghatározott helyen és ideig történő rendelkezésre állás.

Készenlét: a munkavállaló által megválasztott helyen (és a munkáltató által meghatározott ideig) történő rendelkezésre állás. A munkavállaló a rendelkezésre állás helyét úgy köteles megválasztani, hogy a munkavégzés helye rövid időn belül elérhető legyen.

5.2.4 A Mt. szerint az ügyelet és a készenlét díjazása:

148. § (1) Készenlét esetén a személyi alapbér húsz százalékának, ügyelet esetén a személyi alapbér negyven százalékának megfelelő munkabér jár.

Mivel az Mt. a készenlét, ügyelet díjazását nem mint bérpótlék állapítja meg, így a díjazás alapját jelen kollektív szerződés, a dolgozó javára állapítja meg azzal a kitétellel, hogy az nem lehet kevesebb, mint a személyi alapbér szerint járó megfelelő számú óradíj.

A pedagógiai programban nem szereplő rendezvények esetén a portán beosztott dolgozó este

22 órától reggel 6 óráig ügyeletet teljesít, melynek díjazása a hét minden napján a mindenkori minimálbér 7%-a.

5.3 Pótlékok:

a) Műszakpótlék

A több műszakos munkaidő-beosztásban, illetve a folyamatos munkarendben foglalkoztatott munkavállalónak délutáni, illetőleg éjszakai műszakpótlék jár.

Több műszakos a munkaidő-beosztás, ha a munkáltató napi üzemelési ideje meghaladja a munkavállaló napi teljes munkaidejét, és a munkavállalók időszakonként rendszeresen, egy napon belül egymást váltva végzik munkájukat. (Mt. 117. §) Délutáni műszaknak minősül a 14.00 és 22.00 óra között végzett munka. A délutáni műszakpótlék mértéke 15%, míg az éjszakai műszakpótlék mértéke 30%.

Nem jogosult műszakpótlékra, ha a közalkalmazott munkáját nem felváltva, hanem folyamatosan ugyanabban a műszakban végzi.

Délutáni műszakpótlékra az iskolai illetve a Tiszavasvári úti kollégium portásai jogosultak, hiszen ők dolgoznak többműszakos munkarendben.

(Éjszakai pótlékra senki nem jogosult, hiszen éjszakai munkavállalónak csak az minősül, aki a munkarendje szerint rendszeresen éjszakai műszakban, vagy az éves munkaidejének legalább egynegyedében éjszakai munkát végez.)(Mt.117.1.h)

b) Osztályfőnöki, csoportvezetői pótlék

Osztályfőnöki, csoportvezetői pótlék jár annak a munkavállalónak, aki osztályfőnöki feladatot lát el. Mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 38%-a.

c) Diákönkormányzatot segítő pedagógus pótléka

A pótlék az oktatási intézményben működő diákönkormányzatot segítő pedagógus számára jár. Személyét az intézmény vezetője az önkormányzat véleményének ismeretében bízza meg határozott időre. Mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 12%-a.

d) Munkaközösség-vezetői pótlék

Az iskolában működő 13 munkaközösség vezetőjének jár. Mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 12%-a

e) Számítástechnikai pótlék

A pótlékra az a tanár jogosult, aki informatikai ismeretekben való jártasságát legalább „E” fizetési osztályra jogosító informatikai végzettséggel tudja igazolni és a tantervi követelmények átadásához, elsajátításához, ellenőrzéséhez rendszeresen informatikai eszközöket alkalmaz a tanórákon. A pótlék mértéke a közalkalmazotti pótlékalap 36 %-a.

A közalkalmazott valamennyi pótlékra jogosult, amely feltételeinek megfelel, azzal a megkötéssel, hogy a Kjt. vhr 15. § (2) bekezdése alapján kifizetett (kötelezően járó) illetménypótlékok együttes összege nem haladhatja meg a közalkalmazotti pótlékalap 75 %- át. A korlátozást nem kell alkalmazni abban az esetben, ha a meghatározott mértéken felüli összeg központi költségvetési többlettámogatás nélkül biztosítható (Kjt. vhr. 15. § (10) bekezdés).

Tekintettel arra, hogy az Új Tudás program keretében a központi költségvetés a pótlékok felső határának megemelésével együtt támogatást is biztosított központosított előirányzatként az 5. számú mellékletben, így a „75 %-os” szabályt természetesen nem kell alkalmazni, ha annak túllépése az osztályfőnöki pótlék jogszabályi lehetőség szerinti megemelése miatt következett be.

6. A szabadság kiadásának rendje

(Mt. 134-136. §, 157. § (2) bekezdés, Kjt. 56-58. §)

A közalkalmazottnak a szabadság kiadása iránti igényét a közvetlen munkahelyi vezetőjének kell írásban jeleznie. A szabadság csak a közvetlen munkahelyi vezető engedélye alapján vehető igénybe.

Az igazgatóhelyettesek minden év szeptemberében kötelesek megvizsgálni, hogy a közalkalmazottak az adott évben még mennyi szabadsággal rendelkeznek, és gondoskodnak annak kiadásáról az esedékesség évében.

Pedagógusok szabadságát elsősorban a nyári szünetben, amennyiben erre részben vagy egészben nem volt lehetőség, akkor a szabadságot az őszi, a téli vagy a tavaszi szünetben kell kiadni. A szünet napjait meghaladó szabadságokat a szorgalmi időben, a nevelési év többi részében kell a pedagógus részére kiadni.

6.1. A rendkívüli fizetés nélküli szabadság

Fizetés nélküli szabadság csak a fizetett szabadság igénybevétele után engedélyezhető. A törvényben előírt eseteken túl a munkáltató a közalkalmazott kérelmére 3 nap fizetés nélküli szabadságot egyéni mérlegelés alapján engedélyezhet.

6.2 A munkavégzési kötelezettség alóli mentesülés (Mt. 107. § és 138/A §)

A törvényben meghatározott okokon túl a közalkalmazott mentesül a munkavégzési kötelezettség alól

• házasságkötés esetén 2 munkanapra

• gyermeke születésekor az apa 5 munkanapra, melyet legkésőbb a születést követő második hónap végéig kérésének megfelelő időpontban köteles a munkáltató kiadni.

• közeli hozzátartozója halálakor, esetenként két munkanapon át. (Közeli hozzátartozó: a házastárs, az egyenes ágbeli rokon, a házastárs egyenes ágbeli rokona, az örökbe fogadott, mostoha és nevelt gyermek, az örökbefogadó, a mostoha és a nevelőszülő, a testvér valamint az élettárs.)

7. Az előmeneteli és illetményrendszer

A mindenkor hatályos jogszabályok szerint.

7.1. A fizetési fokozatok közötti várakozó idő csökkenése

(Kjt. 65. § (3)-(5) bekezdés)

A fizetési fokozatok közötti várakozási időt a munkáltatói jogkör gyakorlója csökkentheti a közalkalmazott tartósan magas színvonalú munkavégzése vagy kiemelkedő teljesítménye esetén. A várakozási idő csökkentése esetén az annak megfelelő időpontban a közalkalmazott eggyel magasabb fizetési osztályba lép. A várakozási idő csökkentésének mértéke nem haladhatja meg az egy évet.

A közalkalmazott írásbeli kérelmére a munkáltatói jogkör gyakorlója a várakozási időt egy évvel csökkentheti, ha a közalkalmazott 62. életévének betöltéséig nem több mint 3 év hiányzik.

7.2. Címpótlék

(Kjt. 39. § (3)-(4) bekezdés és 71. §)

A tartósan magas színvonalú munkavégzés vagy kiemelkedő teljesítmény alapján a közvetlen munkahelyi vezető javaslatára a munkáltatói jogkör gyakorlója

- a „B”, „C” vagy „D” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak, főmunkatársi, illetve munkatársi címet,

- az „E”, „F”, „G”, „H”, „I”, vagy „J” fizetési osztályba besorolt közalkalmazottnak főtanácsosi, illetve tanácsosi címet adományozhat.

A főtanácsost, a főmunkatársat, a tanácsost, valamint a munkatársat címpótlék illeti meg, melynek mértéke:

- munkatársi cím esetén a pótlékalap 25%-a

- tanácsosi cím esetén a pótlékalap 50%-a

- főmunkatársi cím esetén a pótlékalap 75%-a

- főtanácsosi cím esetén a pótlékalap 100%-a

A fenti címek adományozásához a fenntartó engedélye szükséges. A címek adományozásának elveit a KSZ 5. számú melléklete tartalmazza. A címek adományozása tekintetében a kibővített iskolavezetőség véleményezése szükséges. A cím alapján járó pótlék – a mindenkor hatályos jogszabályi rendelkezéseknek megfelelően – az éves odaítélését követő hónap kezdetétől illeti meg mindaddig, amíg a cím odaítélésének feltételei fennállnak.

7.3 Kiemelt munkavégzéséért járó kereset kiegészítés (Kt. 118. § (10-12)

Az elosztás elveit az iskolavezetőség a tantestülettel együtt határozza meg tanévenként, az iskola minőségirányítási programjának megfelelően.

7.4. Jubileumi jutalom (Kjt. 78. §)

A jubileumi jutalom kifizetésének időpontja az esedékességet követő első illetményfizetés napja. A jubileumi jutalmat a munkáltatói jogkör gyakorlója a jogszabály szerint külön kérelem nélkül állapítja meg.

7.5. Bérmegtakarítás

Gazdasági évenként egy alkalommal az átmeneti bérmegtakarítás osztható. A ításból nem részesülhet az a munkavállaló, aki az év során fegyelmi vétséget követett el, vagy másik munkahelyre távozott. A megtakarítások az intézmény és a közalkalmazottak érdekeinek megfelelően az aktuális legkedvezőbb adójogszabályok figyelembe vételével történhet.

7.6. Az illetmény kifizetésének szabályai

A közalkalmazottat megillető illetményt havonta, utólag egy alkalommal kell fizetni. Az illetményt a tárgyhónapot követő hónap 10. napjáig kell a dolgozónak megkapnia. Illetményt előre felvenni csak a jogszabályban előírt esetekben lehet. Az igényt a felvételt megelőzően két nappal kell a gazdasági vezetőnek benyújtani.

Az illetmény kifizetése átutalással történik.

Az érintett szervezeti egység vezetője köteles gondoskodni a jelenléti ív és a távolléti jelentés valódiságának és egyezőségének ellenőrzéséről, mert ez a közalkalmazott bérének kifizetésére szóló utalványozás.

7.7. Illetményelőleg

pAz illetményelőleg juttatásának feltételeit és módját az erre kidolgozott szabályok tartalmazzák, melyek a KSZ. 6. számú mellékletében található.

8. Béren kívüli, valamint jóléti célú juttatások

8.1. Pénzbeli juttatások

8.1.1. Munkába járás utazási költségtérítése

Az a közalkalmazott, akinek állandó lakása Nyíregyháza közigazgatási határán kívül van, munkába járáshoz a jogszabályban (78/1993. (V.12.) Kormányrendelet) előírt módon és mértékben utazási költségtérítésben részesül. A költségtérítés iránti igényt a munkavállaló írásban terjeszti be, a munkáltató dönt az igénybe vehető közlekedési eszközről (vonat, autóbusz, gépkocsi).

8.1.2. Szakirodalom vásárlása

A szakirodalom vásárlásához nyújtott hozzájárulásról a Kt. végrehajtásáról rendelkező 20/1997. (II.3.) Kormányrendelet rendelkezik.

A hozzájárulás évente egyszer illeti meg az iskolának azt a pedagógusát, aki tényleges munkavégzési kötelezettségének eleget tesz. A hozzájárulást a munkavégzés évét követő év április havi illetményével együtt kell kifizetni, átutalni. A szükséges fedezetet a fenntartó biztosítja az intézmény részére.

8.2. Természetbeni juttatás

8.2.1. Étkezési hozzájárulás

A munkáltató minden főállású közalkalmazott számára étkezési hozzájárulást biztosít, ha ennek fedezetét a fenntartó biztosítja az általa megszabott mértékben.

Nem illeti meg étkezési hozzájárulás a tartósan távollevő (GYED, GYES, katonai szolgálat, 30 napot meghaladó táppénz, fizetés nélküli szabadság stb.) közalkalmazottat.

Az étkezési hozzájárulás igényelhető:

- meleg ebéd formájában természetbeni juttatásként

- vagy étkezési utalvány formájában.

8.2.2. Munkaruha juttatás (Kjt. 79. § (2), (3) bekezdés és a Mt. 165. §)

A Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium bizonyos munkakörökben teljes vagy részmunkaidőben foglalkoztatott közalkalmazottakat munkaruha juttatásban részesíti. Ha a közalkalmazott jogviszonya a munkaruha kihordási idejének letelte előtt megszűnik, akkor a munkaruha értékének arányos részét meg kell téríteni. A nyugdíjba vonuló közalkalmazottnak a használatban lévő munkaruhát nem kell megváltania, az a juttatási idő lejáratától függetlenül a tulajdonába megy át. Határozott időre szóló közalkalmazotti jogviszony esetében csak akkor adható munkaruha, ha a kihordási idő nem haladja meg az alkalmazás időtartamát. Próbaidőre munkaruha nem adható.

Munkakör	Munkaruha megnevezése	Keretösszeg	Kihordási idő
Biológia, fizika, kémia tanár	munkaköpeny		36 hónap
Testnevelő tanár	melegítő edző cipő	Összesen 20.000.-	36 hónap
			36 hónap
Gépkocsivezető	kétrészes munkaruha		24 hónap
Karbantartó	kétrészes munkaruha, védőlábbeli		12 hónap
			12 hónap
Takarító	munkaköpeny, zárt félcipő		12 hónap
Udvari munkás, kertész	Vastag vízlepergető anorák, kétrészes munkaruha, védőlábbeli		36 hónap
			12 hónap 12 hónap

Munkaruha juttatásban részesülnek a takarítónők, kihordási idő: 24 hónap; testnevelő-tanár, kihordási idő: 36 hónap; biológia-, kémia-, fizikatanár kihordási idő: 36 hónap; udvari munkás kihordási idő: 36 hónap; karbantartó, kihordási idő 36 hónap, gépkocsivezető, kihordási idő: 36 hónap, AJTP osztályfőnök, csoportvezető: tréningruha, edzőcipő, kihordási idő nincs időhöz kötve, egyszeri juttatás.

A munkaruha átadás átvételéről jegyzőkönyv készül.

A munkaruha-juttatás térítési összegét a közalkalmazott előzetesen köteles egyeztetni a munkáltatóval.

8.2.3 Védőszemüveg

Jár annak a közalkalmazottnak, aki naponta 4 óránál többet tölt munkahelyén monitor előtt, cserében vállalja, hogy 2 évente alapellátás keretében működő szemészeti vizsgálaton jelenik meg.

A védőszemüveg-juttatás térítési összegét a közalkalmazott előzetesen köteles egyeztetni a munkáltatóval.

9. Az iskola saját gazdálkodásából származó jövedelmei

Intézetünk a változó társadalmi és gazdasági környezet hatására a költségvetési támogatás kiegészítése érdekében az alapvető feladatok ellátása mellett többlettevékenységet vállal. A többletbevételi lehetőségek formájáról illetve a díjazás kérdéseiről a KSZ. 7. számú melléklete tájékoztat.

VI. Rész

A KÁRTÉRÍTÉSI FELELŐSSÉG

(Mt. 166. §, 167. § (1) és (4) bekezdés, 168-172. §, 173. § (1) bekezdés,

174. §, 176-187. §, Kjt. 81-83. §)

1. A fegyelmi és kártérítési felelősség szabályai

1.1. A közalkalmazotti felelősség

A közalkalmazotti felelősségnek két fajtája van: a fegyelmi és a kártérítési felelősség.

A fegyelmi felelősséget csak a közalkalmazott kötelezettségszegése alapozza meg. A kártérítési felelősség maga után xxxxxxxx mind a munkáltató, mind a közalkalmazott kötelezettségszegése, de csak akkor, ha a közalkalmazotti jogviszony másik alanyának kárt okozott.

A fegyelmi felelősség csak vétkesség esetén, kártérítési felelősség azonban vétkességre tekintet nélkül is fennállhat.

Pedagógusok esetében figyelembe kell venni, hogy illető magatartása milyen hatással van a tanítványaira, a nevelőtestület tagjaira. A fegyelmi felelősség többfajta büntetést, szankciót

tartalmaz, míg a kártérítési felelősség csak az okozott kár megtérítését, a jogsértő által. A közalkalmazotti felelősség két fajtája nem zárja ki egymást. Ugyanazért a jogsértő magatartásért sor kerülhet mindkettő alkalmazására, sőt közalkalmazotti felelősség mellett helye lehet egyéb például szabálysértési vagy büntető felelősségi alakzatoknak is.

1.1.2. A közalkalmazotti kötelezettségszegés és vétkesség

a) A kötelezettségszegés esetei:

- nem, vagy csak késve jelenik meg munkahelyén, és nem is tudja távollétét igazolni,

- távolmaradását (szívességi helyettesítését) az intézmény vezetőjének nem jelzi a munkakezdést megelőző legalább egy órával,

- nem munkára képes állapotban jelenik meg,

- megszegi a munkájára vonatkozó szabályokat, utasításokat,

- nem működik együtt munkatársaival, sőt akadályozza azok munkáját,

- indokolatlanul tagadja meg a tanfolyamon, továbbképzésen való részvételt,

- illetéktelenekkel közöl olyan információt, amelyek munkája során tudomására jutottak,

- megszegi az intézmény belső szabályzatainak rendelkezéseit.

b) A vétkesség két formája:

- szándékosság,

- gondatlanság.

Szándékos a magatartás akkor, ha a közalkalmazott előre tudja és látja cselekedetének (mulasztásának) következményeit.

Gondatlanságról akkor beszélünk, ha a közalkalmazott magatartása következményeit azért nem látja, mert nem tőle elvárható körültekintéssel cselekszik, illetve tisztában van a következményekkel, de bízik azok elmaradásában.

1.1.3. A fegyelmi büntetések és eljárás

a) A fegyelmi felelősség szankcióit, a fegyelmi büntetések nemeit a Kjt. pontosan meghatározza. Ezek a következők:

- megrovás,

- az előmeneteli rendszerben történő várakozási idő legfeljebb egy évvel történő meghosszabbítása,

- a jogszabály alapján adományozott címtől való megfosztás,

- magasabb vezető, illetve vezető beosztás fegyelmi hatályú visszavonása, valamint

- elbocsátás. (Kjt. 45. § (2) bekezdés)

A fegyelmi eljárás során ezeken a fegyelmi büntetéseken kívül a fegyelmi jogkör gyakorlója más büntetést nem szabhat ki.

b) A közalkalmazottak érdekeinek védelmében a törvény az eljárás megindítását határidőhöz köti, a fegyelmi eljárás részletes szabályait meghatározza, a jogorvoslatot biztosítja.

c) A fegyelmi eljárás megindítása a munkáltatói jogkör gyakorlójának feladata. Kötelező megindítani a fegyelmi eljárást:

- szándékosan, illetve súlyos gondatlansággal elkövetett fegyelmi vétség alapos gyanúja esetén,

- a közalkalmazott annak lefolytatását maga xxxxx xxxx

d) A fegyelmi vizsgálatot a vizsgálóbiztos folytatja le, akit a fegyelmi eljárás megindítója jelöl ki a munkáltatónak a fegyelmi eljárás alá vontnál magasabb beosztású, ennek hiányában magasabb besorolású közalkalmazottai közül. (Kjt. 47. § (1) bekezdés)

A vizsgálóbiztos a munkáltató saját alkalmazottai közül jelöli ki. Ha munkáltatónál az előírt személyi feltételek nem biztosíthatók, akkor a munkáltató kérésére a vizsgálóbiztost a munkáltató felügyeleti szerve jelöli ki a saját alkalmazottai közül. (Kjt. 53. §)

1.1.4. A fegyelmi vizsgálat és a tárgyalás lefolytatására, valamint a fegyelmi határozat végrehajtására vonatkozó szabályok

A fegyelmi vizsgálat és fegyelmi tárgyalás lefolytatását, valamint a fegyelmi határozat végrehajtását és az ezzel kapcsolatos jogorvoslatot a Kjt. (45. §-52. §), valamint a Mt. szabályozza.

1.2. Kártérítési felelősség

1. Gondatlan károkozás

A munkavállaló közalkalmazotti jogviszonyából eredő kötelezettségének vétkes megszegésével okozott kárért kártérítési felelősséggel tartozik. A munkavállaló vétkességét, a kár bekövetkeztét, illetve mértékét, valamint az okozati összefüggést a munkáltatónak kell bebizonyítania.

A gondatlan károkozásért a közalkalmazott 3 havi illetményével felel ((Kjt. 81. §), amennyiben:

- a munkáltató gazdálkodására vonatkozó szabályok súlyos megsértésével,

- ellenőrzési kötelezettség elmulasztásával, illetve hiányos teljesítésével okoz kárt,

- ha a kár olyan jogszabályba ütköző utasítása teljesítéséből következett be, amelynek várható következményeire az utasított közalkalmazott előzőleg a figyelmet felhívta.

Fenti eseteken túl a gondatlan károkozásért, a közalkalmazott egyhavi átlagkeresetének 50%- ával felel (Mt. 167. §), kivéve az a) pontban felsoroltakat.

2. Szándékos károkozás (Mt. 168. §)

Szándékos károkozás esetén a közalkalmazott a teljes kárt köteles megtéríteni.

A kártérítési eljárás során meg kell állapítani a kártérítési felelősségek következő három feltételének együttes fennállását:

- a közalkalmazotti jogviszonyból eredő kötelesség megszegése,

- vétkesség,

- ezekkel összefüggésben a munkáltatónál kár keletkezzen. A bizonyítási eljárásra a munkáltató kötelezett.

3. Vétkességre tekintet nélküli károkozás felelőssége (MT. 169. §)

Vétkesség nélkül a teljes kárt köteles a közalkalmazott megtéríteni:

• A visszaszolgáltatási kötelezettséggel átvett olyan tárgyak hiánya esetén, amelyeket állandóan őrizetben tart, kizárólagosan kezel, vagy használ, feltéve, ha a munkáltató bizonyítja, hogy a tárgyakat a közalkalmazott jegyzék vagy elismervény alapján vette át. Mentesül a felelősség alól, ha a hiányt elháríthatatlan külső ok idézte elő, továbbá , ha a munkáltató a biztonságos őrzés feltételeit nem biztosította.

• Szertárak leltárhiányáért a szertárfelelős csak abban az esetben felelős, ha az adott szertár megfelelő biztonsággal zárható, és oda illetéktelen személyek nem juthatnak be. Ennek biztosítása a munkáltató feladata. Ha a szertár értékeinek biztonságos zárása megoldott, s oda illetéktelenek nem juthatnak be, úgy a szertárban elhelyezett, a szertárfelelős által jegyzéken átvett tárgyakért a szertárfelelős és szertár eszközeit használó kollégák egyenlő mértékben felelősek. A szertárakba tanulók nem mehetnek be. Nem vonatkozik a fenti bizonyítási kötelezettség a pénztáros, pénzkezelő vagy értékkezelő munkakört ellátókra. Mentesül a fenti kártérítés alól a munkavállaló, ha a kárt bizonyíthatóan a munkáltató okozta. Ennek bizonyítás a munkavállaló kötelezettsége.

• A munkáltatónak, ha a munkavállaló által okozott kár a 10.000 forintot nem haladja meg, a kártérítési eljárásra és a fegyelmi eljárásra vonatkozó szabályok szerint kell eljárni. Egyéb esetben egyeztető eljárás kell lefolytatni és megegyezés hiányában a munkáltató a bírósághoz fordulhat.

1.3. A munkáltató kártérítési felelőssége

• A munkáltatónak kártérítési felelőssége akkor keletkezik, ha a közalkalmazottat kár érte, a kár a közalkalmazotti jogviszonyával okozati összefüggésben érte a közalkalmazottat. A két feltételnek együttesen fenn kell állnia.

• Mentesül a kártérítés alól a munkáltató, ha a kárt kizárólag a károsult okozta, vagy a munkáltató részéről a kár elháríthatatlan volt.

• A munkáltató csak azon – a közalkalmazott tulajdonában lévő – dolgok munkahelyi káráért felel, amelyek közvetlenül a munkavégzéshez szükségesek. Ilyenek: ruházat, számítógép, számológép, egyéb saját tulajdonú tanszer.

• A munkavállaló kárigényét minden esetben a károkozásról való tudomásszerzést követő 15 napon belül nyújthatja be az intézet igazgatójának.

A KSZ-ben a munkavállaló és a munkáltató kártérítése tekintetében fel nem sorolt esetekben a Kjt. és a Mt. vonatkozó szabályai szerint kell eljárni.

VII. Rész

A pedagógusok etikai kódexe

A pedagógusok részletes etikai kódexét a KSZ 8. számú melléklete tartalmazza. Az etikai kódex a Független Pedagógus Fórum ajánlása alapján készült.

VIII. Rész

A kollektív munkaügyi vita (Mt. 194-198. §.)

A KSZ-t kötő felek a közöttük felmerülő érdekviták rendezése érdekében 3-3 főből álló egyeztető bizottságot hoznak létre. A bizottságban a felek részéről 1-1 fő külső szakértő részt vehet. A bizottság döntéseit konszenzussal hozza. Az egyeztetésről jegyzőkönyvet kell felvenni, a megszületett konszenzust a felek írásban rögzítik. A megállapodás KSZ-s megállapodásnak minősül.

Nyíregyháza, 2011. január 01.

Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx	Xxxxx Xxxxxx	Xxxxxxxx Xxxxxxx Xxxxxxxx
Igazgató	Ped. Szakszerv. titkára	Közalk. Tanács elnöke

MELLÉKLETEK

Az intézmény szervezeti vázrajza 1. számú melléklet

Igazgató (intézményvezető)

Tanügyigazgatási igazgatóhelyettes, TTK

Munkaközösség-vezető, TTK Rendszergazda1 Oktatástechnikus Pedagógusok

Nevelési igazgatóhelyettes, BTK

Munkaközösség-vezető Könyvtáros1 Ifjúságvédelmi DÖK-segítő Szabadidő- BTK felelős tanár szervező

Pedagógusok

Kollégiumvezető (Programgazda)

Telephely1 Nevelőtanárok

Telephely2 – Telepegység-vezető (programfelelős)

(Tiszavasvári u.)

Ápolónő Nevelőtanárok Rendszergazda2 Könyvtáros2

Gazdaságvezető

Könyvelő Pénztáros Gondnok1 Gondnok2 Iskola technikai

- takarítók - portás állománya

- takarítók - portás

- kertész - takarítók

- udvaros - udvaros

- karbantartó2 - karbantartó1

- gépkocsivezető2 - gépkocsivezető1

Napi feladataikat a Napi feladataikat a kollégiumvezető is telepegység-vezető is kijelöli. kijelöli.

Iskolatitkár Adminisztrátor

Iskolapszichológus (1/2 álláshely) IMIP-csoport vezetője

Munkaköri leírás minták 2. számú melléklet

Megtekinthető a gazdasági irodában.

3. számú melléklet

A nyíregyházi Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium S z a b á l y z a t a‌

a Hátrányos Helyzetű Diákok

Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Programjában résztvevők bérezésére‌

1. A Szabályzat alapját képező dokumentumok, állásfoglalások:

1.1. Az Oktatási Miniszter által kiadott „Közlemény a Hátrányos Helyzetű tanulók Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Programjának leírásáról” a Közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. évi tv.

95. § (1) bekezdésének j) pontja alapján

1.2. Az alábbi dokumentumhoz kapcsolódó Függelék, amelyet a Hátrányos Helyzetű Tanulók Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Programjában részt vevő intézmények a Közlemény saját intézményi dokumentumaikba történő adaptálásához állítottak össze és fogadták el.

1.3. A Program intézményeinek 2006. szeptember 15-16-i székesfehérvári Konferenciáján létrejött megállapodás az AJTP különböző funkcióit ellátó kollegák bérkiegészítésével kapcsolatban.

1.4. A nyíregyházi Xxxxxx Xxxxx Gimnázium és Kollégium 2008. szeptember 01-jétől hatályos szabályzata, amelyet a jelen szabályzat vált fel, az érdekképviseleti szervezetekkel való egyeztetést és a Fenntartó jóváhagyását követően.

1.5. Az AJTP Programiroda által 2003-ban közreadott, s folyamatosan érvényben levő tervezete a költségvetés készítésének szempontjaihoz.

2. A Szabályzatot visszamenőleg 2010. szeptember 01-jétől kívánjuk alkalmazni.

A változtatás indoka, hogy az új Tiszavasvári úti Tehetséggondozó Kollégium egyéves működése alapján a gyakorlati tapasztalatokat felhasználva, néhány feladatot átcsoportosítottunk. A 2010- es év költségvetési megszorításai miatt a költségeket csökkentenünk kell.

3. Az előbbiek alapján az alábbi bérelemek folyósítandók havi, illetőleg eseti folyósítással:

3.1. Igazgató: az Oktatási Minisztérium Közoktatási Helyettes Államtitkárának javaslata és a fenntartó döntése alapján.

3.2. Kollégiumvezető: a programgazda a teendőit is ellátva: a pótlékalap 200%-a.

3.3. Gazdasági vezető: a pótlékalap 200%-a. A gazdasági vezető kinevezett vezetőnek minősül, így ezt az összeget megbízás alapján kapja.

3.4. Programfelelős: a pótlékalap 200%-a. Jelenlegi programfelelősünk a Tiszavasvári úti telephely telepegység-vezetője is egyben.

3.5. Osztályfőnökök: a pótlékalap 100%-a, valamint heti 1 óra órakedvezmény.

3.6. A kollégiumi csoportvezetők: a pótlékalap 100%-a.

A kiemelt pótlék fejében az osztályfőnökök és a csoportvezető ellátja a munkaköri leírásban foglalt tevékenységeket, azaz adminisztrációért, a bennmaradásos hétvégék előkészítéséért, vásárlásért külön díjazás nem jár, azt a 40 órás rendes munkaidőkeret terhére kell megvalósítani.

3.7. Az Xxxxx Xxxxx Xxxxxxxxxxxxx munkaközösség-vezetője: pótlékalap 25%-a, illetve munkaközösség-vezetőként 1 óra órakedvezmény hetente.

3.8. A személyiségfejlesztés-önismeret munkaközösség-vezetője: pótlékalap 25%-a, illetve munkaközösség-vezetőként 1 óra órakedvezmény hetente.

3.9. Igazgatóhelyettesek a gimnáziumban: Ketten látják el a feladatokat; személyenként a pótlékalap 150-150%-a, mivel iskola tanulóinak ma már 23%-a AJTP-s tanuló, 2008 szeptembertől plusz feladatként jelent meg a telephelyen folyó és a benti tanítás órarendjének koordinálása, a tanárok szállításának megoldása.

3.10. Könyvelő – mind a gimnázium, mind a kollégium ezirányú teendőit ellátja: a pótlékalap 100%-a.

3.11. Pénztáros – mind a gimnázium, mind a kollégium ezirányú teendőit ellátja: a pótlékalap 100%-a.

3.12. Az iskolatitkár és az adminisztrátor az Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Programban végzett tevékenységéért havonta a pótlékalap 50-50%-át kapja.

4. a) Xx Xxxxx Xxxxx Tehetséggondozó Programban résztvevő pedagógus kollegák díjazása illetménykiegészítésként a tantárgyfelosztás alapján megtartott órákra +50% óradíj. Úgynevezett vegyes csoportok esetében, csak akkor jár pótlék, ha a csoport létszáma a 15 főt eléri, vagy meghaladja és az AJTP-s tanulók száma legalább 8 főt.

15 fő alatt a vegyes csoportokért akkor jár a pótlék, ha legalább 10 AJTP-s tanuló van a csoportban.

4. b) A délutáni tanszobára, korrepetálásra AJTP pótlék nem jár, akár az iskolában, akár a kollégiumban tartja a szaktanár.

4. c) AJTP hétvégeken megtartott tanóráért természetesen jár az 50%-os pótlék.

4. d) A kollégiumi foglalkozások közül az Xxxxx Xxxxx blokkban szereplő önismeret és tanulásmódszertan órákért, illetve a 9. évfolyamon az életvitel és a művészeti blokkban megtartásra kerülő – kézműves foglalkozás, néptánc és ének – órákért jár az 50%-os pótlék.

5. a.) A fenti pótlékok 12 hónapra járnak, az óradíj kiegészítés természetesen csak a szorgalmi időre számfejthető.

b.) Hosszabb – 30 napot meghaladó – távollét esetén a kiegészítés a feladatot ténylegesen ellátó kollegát illeti meg.

6. A havi egy kötelező hétvégi foglalkozás plusz feladatokat jelent a kollégium nem pedagógus munkatársai számára. A program egyes elemei a gimnázium épületében is megtartásra kerülhetnek.

7. a) A programban előírt kötelező bennmaradásos hétvége ügyeletnek minősül. A kollégiumi hétvégén az osztályfőnök is részt vesz, túlmunkájukért kollégiumi óradíjban részesülnek.

b) Őszi, tavaszi szünetben teljesített ügyelet esetén, mivel ezek a tanév rendje alapján tanítás nélküli munkanapok, az óradíj elszámolása a munkanapoknak megfelelő díjazással történik.

8. Kis létszámú csoport – maximum 12 fő – kísérete esetén a pedagógust a Kollektív szerződésben szabályozott egyszeri díjazás illeti meg:

- Hétköznap 14,00*-22,00: 1.200,-Ft/óra

- Hétköznap 22,00-06,00: 1.000,-Ft/óra

- Hétvége, munkaszüneti nap 06,00-22,00: 1.500,-Ft/óra

- Hétvége, munkaszüneti nap 22,00-06,00: 1.200,-Ft/óra

* A kísérés első napján – ha aznap a kolléga tanított – a túlóra számfejtése 16 órától történik.

9. a) A családlátogatás díjazása a kíséret mértékével azonos.

b) A zánkai táborban teljesített felügyelet megbízási díj ellenében történik, melynek mértéke hétköznapokon a mindenkori közalkalmazotti pótlékalap 100%-a, munkaszüneti és ünnepnapon 125%-a

10. Évente két alkalommal, az adott tanévben december 31-ig, illetve június 15-ig egyedi munkakörhöz, illetve feladatellátáshoz kötődő jutalomban részesülnek az alábbi munkatársak:

10.1. Tanulói étkeztetési nyilvántartások vezetése, napi feladatok ellátása: Xxxxx Xxxxxxxx: 10.000,- Ft

Tanulói étkezési nyilvántartások vezetése, napi feladatok ellátása a Tiszavasvári úti kollégiumban: Xxxxx Xxxxxxx: 10.000,-Ft

A központi nyilvántartás vezetéséért és az étkezési díj beszedéséért Xxxxxxx Xxxxxxx szintén 10.000,-Ft illeti meg.

10.2. Kollégiumi gondnok: Xxxxx Xxxxxxxx: 10.000,- Ft

Kollégiumi gondnok a Tiszavasvári úton: Xxxxx Xxxxxxx: 10.000,-Ft

10.3. A programban végzett tevékenységükért a gépkocsivezetőket szintén 10-10.000,-Ft illeti meg.

11. Az osztályfőnököt és a kollégiumi csoportvezetőt a rendszeres hétvégi sport és turisztikai programokon való részvétel alapján 9. évfolyamon egyszeri munkaruha juttatásként szabadidőruha és sportcipő illeti meg.

A fenti szabályozás módosul, amennyiben az Oktatási Minisztérium ettől eltérő módon dönt.

Amennyiben a központi bérszabályozás változik, az automatikusan átvezetendő, magának a szabályozásnak az elveit, százalékos arányait nem érinti.

A szabályzatot az intézmény megküldi a fenntartónak, Nyíregyháza Megyei Jogú Város Polgármesteri Hivatalának.

közalkalmazotti tanács elnöke Xxxxxxxx Xxxxx Xxxxxx

szakszervezeti titkár gazdaságvezető

Jóváhagyták:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata képviseletében

A címek adományozásának elvei 5. számú melléklet‌

Xxxxxxxx, főtanácsos

Tanácsosi címet a legalább 5 éve tartósan kiemelkedő munkát végző közalkalmazott kaphatja meg. Főtanácsosi címet a magas színvonalú, alkotó munkát végző tanácsos kaphatja meg.

Munkatárs, főmunkatárs

Munkatársi címet kaphat az a közalkalmazott dolgozó, aki tartósan magas színvonalú munkát végez, legalább 5 éve az intézmény dolgozója.

Főmunkatársi címet az a közalkalmazott munkatárs kaphat, aki amellett, hogy folyamatosan magas színvonalú munkát végez aktivitásával fejleszti az iskolát.

Tartósan magas színvonalú munkának minősül:

- az iskolavezetés (igazgató, helyettesek, gazdasági vezető, munkaközösség vezetők) által is elismert kimagasló szakmai munka, magas színvonalú felkészültség,

- példás munkafegyelem,

- bemutatóórák vállalása, azok jó színvonalú megtartása,

- innovatív képesség, nagyfokú pedagógiai önállóság,

- kiváló osztályfőnök (ha van osztálya),

- nem csupán végrehajt, hanem a pedagógia program kialakításában is részt vesz azzal azonosulni tud,

- munkájával, magatartásával képes presztízst teremteni a maga és az iskola felnőtt közössége számára,

- következetes, igazságos pedagógus,

- tiszteletnek örvend a tanulók, szülők és kollegái körében.

Kiemelkedő munkateljesítmények minősül:

- ha hátrányos helyzetű gyerekekkel osztályszinten foglalkozva, képes azokat felzárkóztatni, mind tanulmányi, mind neveltségi szinten és önmagukhoz képest jobb eredményt elérni velük,

- ha a pedagógus felkészítő munkája eredményeként tanítványa tanulmányi versenyen kiváló helyezést ér el,

- ha tankönyvet ír, rendszeresen publikál, tantervet, pedagógiai programot ír.

Illetményelőleg 6. számú melléklet

Az iskola a közalkalmazott írásbeli kérelmére kamatmentes fizetési előleget nyújt. Fizetési előleg kérelmezhető a következő esetekben: házasságkötés, születés, ballagás, hosszan tartó betegség, halálozás esetén, illetve egyéni esetekben igazgatói elbírálás alapján.

Fizetési előlegben részesülhet a határozatlan időre, valamint a határozott időre kinevezett főfoglalkozású közalkalmazott, feltéve, hogy a határozott idejű kinevezésből a fizetési előleg felvételének időpontjában még legalább 6 hónap hátra van.

A fizetési előleg a közalkalmazottnak évente egy alkalommal folyósítható, feltéve, hogy esetleges előző fizetési előleget már visszafizette.

A fizetési előleg nem haladhatja meg a közalkalmazott havi nettó illetményének 100%-át.

A fizetési előleg 6 hónap alatt egyenlő részletekben a közalkalmazott illetményéből – a levonhatóság szabályain túl is – levonásra kerül. Ha az illetményből az esedékes törlesztő részletet nem lehet levonni (betegség vagy más ok miatt), a mindenkori bérfizetési napon az iskola házipénztárán keresztül be kell fizetni azt.

Ha a közalkalmazott közalkalmazotti jogviszonya megszűnik, a fizetési előleg le nem törlesztett részeit a közalkalmazott egy összegben köteles visszafizetni.

Az illetményelőleg folyósítására csak úgy kerülhet sor, hogy annak levonása a naptári év végéig befejeződjön.

A gazdasági vezető a rendelkezésre álló (szabad) illetmény előleg keret terhére, a közalkalmazott kérelmére javasolhatja az illetményelőleg kifizetését. Fedezet hiányában az illetményelőleg engedélyezését meg kell tagadnia.

Az illetményelőleg levonásának feltételeit írásbeli engedélyben rögzíteni kell.

A feltételek elfogadásáról a közalkalmazottnak az engedélyezés iránti kérelmében nyilatkoznia kell.

Érdekeltségi rendszer 7. számú melléklet

Intézetünk a változó társadalmi és gazdasági környezet hatására a költségvetési támogatás kiegészítése érdekében az alapvető feladatok ellátása mellet többlettevékenységet vállal.

Az intézeti dolgozókat a fent nevezett cél megvalósításának érdekében lehetőleg teljeskörűen szeretnénk bevonni, ami a dolgozók egyéni érdekeltségén keresztül valósítható meg.

Többletbevételi lehetőségek az iskolában:

1. Gimnázium, kollégiumok: tantermek és tornatermek bérbeadása oktatási, illetve sportolási célra.

2. Kollégiumok: kollégiumi férőhelyek bérbeadása

A bérleti díjakat minden naptári évben újraszabályozzuk.

1.1 A tantermek és a tornatermek bérbeadásából csak az abban közvetlenül résztvevők részesülnek és csak akkor, amikor ez rendkívüli munkavégzéssel jár (Mt. 126. §): ügyeletet teljesítők, portás, takarítók.

2.1 A kollégiumi férőhelyekből származó bevétel felosztási rendje az alábbiaknak megfelelően alakul:

Az áfa nélküli nettó bevétel 40%-a a felosztás alapja;

50%-a az intézet költségeit fedezi;

10%-a az intézet működési feltételeinek javítására, bővítésére szolgál.

2.2 A felosztás alapja a 40%, melyet csökkenteni kell a TB járulékra eső résszel.

2.3 A kiosztható összeg 70%-a a feladat megvalósulásában közvetlenül résztvevő dolgozók többletmunkájának az ellenértéke a Munka törvénykönyvének 000-000-000. §-ában megfogalmazottak szerint. 30%-a a feladat megvalósulásában közvetetten résztvevőké. Amennyiben a közvetlenül résztvevő dolgozóknak kifizetett ügyeleti díj TB járulékkal megemelt összege meghaladja a nettó árbevételt, úgy a közvetetten résztvevő dolgozók számára kifizetés elmarad.

Közvetlenül résztvevők:

• ügyeletet teljesítők,

• karbantartó,

• takarítók,

• ha a rendezvényen jelen van, a gondnok.

Közvetve résztvevők:

• teljes felügyeletet és ellenőrzést ellátó igazgató,

• területfelelős igazgatóhelyettes, amennyiben részt vesz a szervezésben és a lebonyolításban,

• gazdasági felügyeletet ellátó gazdaságvezető,

• a pénzügyi felügyeletet ellátó bérszámfejtő és pénztáros,

• a gondnok, ha részt vesz az előkészítés, szervezés folyamatában is.

2.4 A közvetlen résztvevők között a felosztás a teljesítés arányában történik, melyet a jelenléti ívekkel kell alátámasztani.

Közvetett résztvevők között a felosztás:

• 25% a felügyeletet ellátó ellenőrzést végző igazgató

• 20% a területfelelős igazgatóhelyettes

• 20% a gazdasági felügyeletet, ellenőrzést végző gazdaságvezető

• 10% a bérszámfejtést végző kollega

• 10% a pénztáros

• 10% a gondnok

• 5% rendkívüli tartalékként marad fenn

A teljes közalkalmazotti testület előtt a kihirdetése 2008. november 4-én megtörtént.

44

Pedagógusok etikai kódexe 8. számú

melléklet

1. A pedagógus személyiségével, munkavégzésével, pályájával kapcsolatos etikai normák:

- A pedagógusnak kötelessége önmagát fejleszteni a választott szakterületeken, az emberről szóló tudás bővítésében, az általános műveltség területén.

- Testi és lelki egészségét karbantartja. Betegség esetén csak abban az esetben végzi tovább a munkáját, ha az a neveltekre és a munkatársaira nézve semmiféle ártalommal nem jár.

- A pályakezdő pedagógus gyakorlottabb kollégáitól tanulva folytatja szakmai gyakorlati önképzését.

- Vezetői, szakértői, szaktanácsadói vagy vizsgaelnöki megbízást akkor fogad el, ha megszerezte az adott beosztás megkívánta gyakorlatot és szakismereteket és állandó munkahelyén az oktató és nevelő munka hátrányt nem szenved.

- A pedagógusok munkájának lényege az, hogy tudását átadva a tanítványait hozzásegítse az értékeket és javakat teremtő élethez. A tanítványukra való pozitív irányú hatni tudás a pedagógus legfontosabb személyiségvonása.

- A pedagógus mint ember tévedhet, hibázhat. A hibák megelőzésére és kijavításukra törekvés azonban etikai kötelessége.

- A pedagógusok vállalják a küzdelmet az erkölcsi romlás ellen. Xxxxxxx, művelik és védik anyanyelvüket. Értelmiségi szerepükhöz, személyes életvitelükkel és erkölcsiségükkel méltók maradnak.

- A pedagógus képviseli a környezettudatos életvitelt.

- Állampolgári jogainak gyakorlását, társadalmi szerepvállalásait időben és térben határozottan elkülöníti a nevelő munkájától.

2. A nevelő- oktató munka normái

- A pedagógus a gyermek, a tanuló egyéniségét, emberi méltóságát mindenkor tiszteletben tartja, nem bántalmazza, nem alázza meg.

- Céljainak elérése érdekében sem testi, sem lelki erőszakot nem alkalmaz.

- Eljárásait a növendékek életkorához, egyéniségéhez és mentális képességeihez igazítja.

- Diszkriminációt nem alkalmaz.

- Érvényre juttatja az intézmény nevelési programjában megfogalmazott nevelési elveket.

- Törekszik a nevelés során keletkező konfliktusok megelőzésére, feloldására.

- Segítséget nyújt a növendékek személyes konfliktusainak, problémáinak megoldásában.

- Ügyeletek ellátás vagy az intézmény rendezvényein való részvétele során is a nevelés szempontjait tartja szem előtt.

- Növendékei szüleivel kapcsolatot kezdeményez és tart a nevelés összehangolása érdekében.

- Segíti a növendékek pályaválasztását.

- Szociális, mentális problémák észlelése esetén segítséget nyújt, illetve kapcsolatot teremt az ellátó szervekkel.

- Az éves munkatervének megvalósulását figyelemmel kíséri, és szükség esetén felülvizsgálja azt.

- Felkészül a foglalkozásokra, tanítási órákra és gondoskodik azok megszervezéséről.

- A foglalkozásokat pontosan tartja meg.

- Csak olyan ismereteket és véleményeket közvetít a tanulók felé, amelyeknek igazságtartalmáról meg van győződve, nem vezeti félre őket.

45

- A dolgozatokat, írásbeli munkákat a házi rendben rögzített módon kijavítja és egyénileg értékeli.

- Felkészít az iskolai tanulmányokkal összefüggő vizsgákra.

- Felkészít a tanulmányi versenyekre, felkészítés nélkül nem küldi versenyre a tanítványait.

- A nevelés szempontjainak érvényesítésében látja el a foglalkozások helyettesítését, az intézmény szabályait követve.

- Folyamatosan tájékozódik szakterületének eseményeiről, fejlődéséről.

- Felkészülten részt vesz a helyi nevelési és egyéb intézményi dokumentumok megalkotásában.

- Felkészülten részt vesz a tankönyvek és taneszközök kiválasztásában.

- Állandóan képezi megát.

3. A gyermekekkel való kapcsolat etikai normái

- A pedagógus magánéleti vagy állampolgári problémáit nem viszi a tanulók közé.

- Tanítványaival intim testi kapcsolatot nem létesít.

- A növendékeket nem alázza meg, nem gúnyolja, testi fenyítést nem alkalmaz.

- Saját tanítványát vagy az iskola más tanulóját magán céllal munkára nem kéri és nem készteti.

4. A szülőkkel való kapcsolat etikai normái

- A pedagógus és szülő kapcsolata egyenrangú személyek partneri kapcsolata, amelyen csak egyetlen területen a pedagógiai kompetencia területén aszimmetrikus. Itt – szaktudása alapján – a nevelő vezető szerepe érvényesül.

- A kapcsolat alapja a kölcsönös tisztelet és megbecsülés.

- A szülői értekezleten a pedagógus csak az egész tanulócsoportot érintő kérdéseket, gondokat, feladatokat tárgyalja.

- A pedagógus sem a szülőtől, sem a növendékektől nem fogad el olyan ajándékot, amely értékénél vagy az ajándékozás módjánál fogva lekötelezettséghez vezet.

- A szülők munkáját saját céljaira térítésmentesen nem veszi igénybe.

5. A pedagógus szakmai kapcsolatainak etikai normái

- A pedagógus szakmai kapcsolataiban az értékek tisztelete, a kollégák megbecsülése dominál.

- Részt vesz az intézmény közéletében; alkotó módon közreműködik az értekezleteken, részt vesz a döntéshozatalban, intézményi szintű feladatokat vállal.

- Méltó módon képviseli intézményét és a pedagógus hivatást a külvilág előtt.

- Mindaddig kiáll a kollégája mellett a növendékek, a szülők és a külvilág előtt. amíg a másik szakmai vagy etikai hibája kétséget kizáróan be nem bizonyosodik.

- Minden jogos eszközt igénybe vesz intézménye és szakmája jó hírének öregbítésére.

- A vezető és vezetett kapcsolatát a korrektség, a tárgyilagosság, az őszinteség, a kölcsönös bizalom és tisztelet jellemzi.

6. További szakmai etikai normák

- A pedagógus az intézmény nem pedagógus beosztású dolgozóival a kölcsönös tisztelet és megbecsülés jegyében alakítja kapcsolatait.

- A pedagógiai kapcsolat következtében kialakult helyzetét a pedagógus semmiféle jogtalan előny megszerzésére sem használja föl.

46

- A nevelői tevékenység közben szerzett magántermészetű információkkal kapcsolatban a pedagógusnak titoktartási kötelezettsége van.

- Az intézmény belső életével kapcsolatos információk szolgálati titokként kezelendők, illetéktelen személyeknek tovább nem adhatók.

- A pedagógus a növendékek jelenlétében a kollégákat, az intézmény dolgozóit és a szülőket nem bírálja.

- Pedagógiai kutatást vagy kísérletet csak abban az esetben végez, ha annak a növendékekre nézve káros hatása vagy utóhatása kizárható.

- A pedagógus munkája a következő mutatók alapján értékelhető:

− képzettsége,

− a növendékeinek tapasztalható és mérhető fejlődése,

− kötelességeinek teljesítése,

− személyiségének fejlődése, a hiányok pótlására való törekvése,

− az etikai normák megtartása.

47