Kisszállás Község Önkormányzata
Kisszállás Község Önkormányzata
K Ö Z B E S Z E R Z É S I D O K U M E N T U M
( Ú T M U T A T Ó )
„Kisszállási óvoda felújítása és bővítése” tárgyú
Kbt. 115. § (1) bekezdése szerinti nemzeti nyílt közbeszerzési eljárásához
2019.
TARTALOMJEGYZÉK
I. Fejezet Útmutató az Ajánlattevők részére
I.1. Általános információk
I.2. A közbeszerzési eljárásban résztvevők köre
I.3. Az ajánlatok összeállítására vonatkozó formai és tartalmi követelmények
I.4. Az ajánlatok beadása, felbontása és elbírálása
II. Fejezet Kbt. 73. § (5) szerinti szervezetek
Adatvédelmi tájékoztató
I. Fejezet Útmutató az ajánlattevők részére
I.1. Általános információk:
1. A közbeszerzési eljárás és az ajánlattétel nyelve:
A közbeszerzési eljárás hivatalos nyelve: magyar.
Az eljárás során valamennyi levelet/közlést magyar nyelven, írásban kell kérni, illetve megadni. Kommunikáció semmilyen más formában nem fogadható el.
Az ajánlattétel nyelve: magyar.
Az ajánlat részét képező bármely idegen nyelvű irattal (eredeti vagy másolati példánnyal) együtt annak egyszerű magyar nyelvű felelős fordítása is benyújtandó. A felelős fordításnak tartalmaznia kell ajánlattevő cégszerűen aláírt záradékát a következők szerint: „Felelősségem tudatában kijelentem, hogy az irat magyar fordítása az eredetivel mindenben megegyezik.”
2. Képviseletre jogosult személyek:
Az Ajánlatkérő és a gazdasági szereplők között a közbeszerzési eljárással kapcsolatos kommunikáció, az ajánlattételi felhívás és közbeszerzési dokumentum közzététele, valamint az ajánlatok benyújtása a Miniszterelnökség által üzemeltetett elektronikus közbeszerzési rendszer (a továbbiakban: EKR)-ben történik. Az EKR elérhetősége:
xxxxx://xxx.xxx.xx
Ajánlatkérő a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján az ajánlatot az EKR- ben benyújtó gazdasági szereplő esetében a gazdasági szereplő képviselőjének tekinti azt a személyt, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az Ajánlatkérő a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekinti
3. Az ajánlatok elkészítésével kapcsolatban felmerült költségek:
Az ajánlatok elkészítésével és benyújtásával kapcsolatban felmerülő összes költséget az ajánlattevőnek kell viselnie.
4. Kiegészítő tájékoztatás:
A Kbt. 56. § alapján az ajánlattevők a közbeszerzési dokumentumokban foglaltakkal kapcsolatban írásban kiegészítő tájékoztatást kérhetnek, melyre ajánlatkérő a Kbt. 114. § (6) szerint az ajánlattételi határidő lejártát megelőzően ésszerű határidőben válaszol. Az ajánlatkérő, ha úgy ítéli meg, hogy a kérdés megválaszolása a megfelelő ajánlattételhez, illetve részvételre jelentkezéshez szükséges, azonban az ésszerű időben történő válaszadáshoz és a válasz figyelembevételéhez nem áll megfelelő idő rendelkezésre, az 52. § (3) bekezdésében foglalt módon élhet az ajánlattételi vagy részvételi határidő meghosszabbításának lehetőségével.
A kiegészítő tájékoztatás iránti kérelmet az EKR-ben kell előterjeszteni és arra Ajánlatkérő az EKR-ben válaszol.
Ajánlattevő köteles az ajánlatot a kiegészítő (értelmező) tájékoztatás figyelembevételével elkészíteni és benyújtani.
I.2. A közbeszerzési eljárásban résztvevők köre:
1. Az Ajánlatkérő
Kisszállás Község Önkormányzata 0000 Xxxxxxxxxx, Xx xxxx 00.
2. Az Ajánlattevő
Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárásban ajánlatot nyújt be.
3. Alvállalkozó
Az a gazdasági szereplő, aki (amely) a közbeszerzési eljárás eredményeként megkötött szerződés teljesítésében az ajánlattevő által bevontan közvetlenül vesz részt, kivéve
a) azon gazdasági szereplőt, amely tevékenységét kizárólagos jog alapján végzi,
b) a szerződés teljesítéséhez igénybe venni kívánt gyártót, forgalmazót, alkatrész- vagy alapanyag eladót,
c) építési beruházás esetén az építőanyag-eladót.
Az ajánlattevőnek (összhangban a Kbt. 66. § (6) bekezdés a) – b) pontjaival) meg kell ajánlatában jelölnie:
a) a közbeszerzésnek azt a részét (részeit), amelynek teljesítéséhez az ajánlattevő alvállalkozót kíván igénybe venni,
b) az ezen részek tekintetében igénybe venni kívánt és az ajánlat benyújtásakor már ismert alvállalkozókat.
4. Más szervezet kapacitásainak igénybevétele
A Kbt. 65. § (7) bekezdésében rögzítettek szerint az előírt alkalmassági követelményeknek az ajánlattevők bármely más szervezet, vagy személy kapacitására támaszkodva is megfelelhetnek, a közöttük fennálló kapcsolat jogi jellegétől függetlenül. Ebben az esetben meg kell jelölni az ajánlatban, ezt a szervezetet és az eljárást megindító felhívás vonatkozó pontjának megjelölésével azon alkalmassági követelményt (követelményeket), amelynek igazolása érdekében az ajánlattevő ezen szervezet erőforrására, vagy arra is támaszkodik.
A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet az előírt igazolási módokkal azonos módon köteles igazolni az adott alkalmassági feltételnek történő megfelelést. Az ajánlatban csatolni kell a kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okiratot, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt.
A kötelezettségvállalást tartalmazó okiratnak tartalmaznia kell az ajánlattevő részére szóló meghatalmazást arra, hogy az EKR-ben elektronikus úton teendő nyilatkozatok megtételekor az adott szervezet képviseletében eljárhat.
Az a szervezet, amelynek adatait az ajánlattevő a gazdasági és pénzügyi alkalmasság igazolásához használja fel, a Ptk. 6:419. §-ában foglaltak szerint kezesként felel az ajánlatkérőt az ajánlattevő teljesítésének elmaradásával, vagy hibás teljesítésével összefüggésben ért kár megtérítéséért.
A Kbt. végrehajtási rendeletében foglaltak szerint előírt, szakemberek – azok végzettségére, képzettségére – rendelkezésre állására vonatkozó követelmény, valamint a releváns szakmai tapasztalatot igazoló referenciákra vonatkozó követelmény teljesítésének igazolására a gazdasági szereplő csak akkor veheti igénybe más szervezet kapacitásait, ha az adott szervezet olyan mértékben részt vesz a szerződés, vagy a szerződés azon részének teljesítésében, amelyhez e kapacitásokra szükség van, amely – az ajánlattevő saját kapacitásával együtt – biztosítja az
alkalmassági követelményben elvárt szaktudás, illetve szakmai tapasztalat érvényesülését a teljesítésben.
A Kbt. 65. § (1) bekezdés c) pontja szerinti követelmény igazolására akkor vehető igénybe más szervezet kapacitása, ha az adott szervezet valósítja meg azt a feladatot, amelyre vonatkozóan a nyilvántartásban szereplés, szervezeti tagság vagy engedéllyel rendelkezés kötelezettsége fennáll. A csatolandó kötelezettségvállalásnak ezt kell alátámasztania. A kötelezettségvállalásnak a referenciákra vonatkozó követelmény teljesítését igazoló más szervezet tekintetében azt kell alátámasztania, hogy ez a szervezet ténylegesen részt vesz a szerződés teljesítésében, az ajánlatkérő a szerződés teljesítése során ellenőrzi, hogy a teljesítésbe történő bevonás mértéke e bekezdésekben foglaltaknak megfelel.
5. Az ajánlattevő ugyanabban a közbeszerzési eljárásban – részajánlattételi lehetőség biztosítása esetén ugyanazon rész tekintetében -
a) nem tehet másik ajánlatot más ajánlattevővel közösen,
b) más ajánlattevő alvállalkozójaként nem vehet részt,
c) más ajánlatot benyújtó ajánlattevő szerződés teljesítésére való alkalmasságát nem igazolhatja [65. § (7) bekezdés].
I.3. Az ajánlatok összeállítására vonatkozó tartalmi és formai követelmények
1. Általános utasítás
Az ajánlattevőknek a közbeszerzési dokumentumokban, valamint a vonatkozó jogszabályokban meghatározott tartalmi és formai követelményeknek megfelelően kell ajánlatukat elkészíteniük és benyújtaniuk.
Az ajánlattevő kötelessége, hogy tanulmányozza a közbeszerzési dokumentumok valamennyi részét, utasítását, a nyomtatványokat, az összes feltételt és műszaki előírásokat. Amennyiben ajánlattevő nem adja meg a közbeszerzési dokumentumokban kért összes információt, vagy ha a benyújtott ajánlat nem felel meg a közbeszerzési dokumentumok feltételeinek, az minden vonatkozásban az ajánlattevő kockázata.
Az ajánlatok összeállítására és benyújtására az elektronikus közbeszerzés részletes szabályairól szóló 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet szabályai irányadók.
Ahol a Kbt., vagy a felhívás a közbeszerzési dokumentumok elektronikus elérhetőségének megjelölésére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés c) pont, 84. § (1) bekezdés c) pont, 92. § (1) bekezdés
c) pont, 94. § (4) bekezdés c) pont], ez alatt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében azt az információt kell érteni, hogy a közbeszerzési dokumentumok az EKR-ben milyen elérhetőségen érhetőek el.
Ahol a Kbt., vagy a felhívás az ajánlat benyújtásának címére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés p) pont,
92. § (1) bekezdés e) pont, 119. § (2) bekezdés k) pont], ez alatt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében az EKR internetcímét kell érteni.
Ahol a Kbt., vagy a felhívás az ajánlatok felbontásának helyére utal [Kbt. 50. § (2) bekezdés r) pont, 94. § (4) bekezdés b) pont, 105. § (3) bekezdés j) pont, 119. § (2) bekezdés m) pont], ezt az információt az EKR-ben folytatott eljárások tekintetében csak abban az esetben kell feltüntetni, ha a 3. §-ban foglalt valamely okból nem elektronikusan történik az ajánlattétel.
2. Az ajánlat részeként benyújtandó igazolások, nyilatkozatok:
a) Ajánlatkérő az EKR-ben a közbeszerzési dokumentumok között elektronikus űrlapként létrehozza a felolvasólap, valamint további nyilatkozatok mintáját, amelyet az ajánlattevő az elektronikus űrlap formájában köteles az ajánlat részeként kitölteni.
Az elektronikus nyilatkozatokon túlmenően az alábbi iratokat kérjük szkennelt formátumban az ajánlat részeként benyújtani:
- közös ajánlattétel esetén konzorciumi megállapodás
- folyamatban lévő változásbejegyzés esetén a változásbejegyzési kérelem, digitális tértivevény másolata
- kapacitást nyújtó szervezet / személy igénybevétele esetén kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezet olyan szerződéses vagy előszerződésben vállalt kötelezettségvállalását tartalmazó okirat, amely alátámasztja, hogy a szerződés teljesítéséhez szükséges erőforrások rendelkezésre állnak majd a szerződés teljesítésének időtartama alatt
- fizikai teljesítésbe bevonni tervezett szakipari végzettséggel rendelkező szakemberek iratai:
- képzettséget igazoló okiratok másolata
- rövid önéletrajz, melyben feltüntetésre kerül a munkáltató személye
- tételes árazott költségvetés – excel formátumban kérjük csatolni.
b) Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az Ajánlatkérő számára olvasható, illetve megjeleníthető, az Ajánlatkérő – ha azt nem tartja szükségesnek – nem köteles hiánypótlásra felhívni az ajánlattevőt, és úgy kell tekinteni, hogy az ajánlat megfelelt az előírt követelményeknek. Amennyiben az ajánlat részeként csatolt dokumentum nem tesz eleget az előírt informatikai követelményeknek és az Ajánlatkérő számára nem olvasható, illetve jeleníthető meg, ez nem tekinthető formai hiányosságnak, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
c) Amennyiben az EKR-ben az ajánlat részeként csatolt dokumentum eleget tesz a közbeszerzési dokumentumokban meghatározott, az ajánlat részét képező dokumentumok informatikai jellemzőire vonatkozó követelményeknek, de az egyéb okból nem olvasható, illetve nem jeleníthető meg, az ajánlattevőt fel kell hívni az ajánlat olvashatóságához és megjeleníthetőségéhez szükséges szoftver megnevezésére. Az ajánlatkérő – ha a közbeszerzési dokumentumokban eltérően nem rendelkezik – csupán általánosan hozzáférhető, ingyenes vagy szabad szoftvert köteles igénybe venni az ajánlatok olvasásához és megjeleníthetőségéhez az ajánlattevő előbbi nyilatkozata alapján. Amennyiben a dokumentum tartalma ezt követően sem határozható meg, azt úgy kell kezelni, mintha az ajánlattevő az érintett dokumentumot nem nyújtotta volna be és a Kbt. hiánypótlásra vonatkozó szabályaira figyelemmel kell eljárni.
d) A gazdasági szereplő a Kbt. 44. §-ának alkalmazása során az üzleti titkot tartalmazó dokumentum elkülönített elhelyezésére az EKR-ben erre szolgáló funkciót alkalmazza.
f) Ajánlatkérő a 424/2017. (XII. 19.) Korm. rendelet 13. § (1) bekezdése alapján az ajánlatot az EKR-ben benyújtó gazdasági szereplő esetében a gazdasági szereplő képviselőjének tekinti azt a személyt, aki az EKR-ben a gazdasági szereplő részéről a nyilatkozattételhez szükséges hozzáféréssel és jogosultsággal rendelkezik. Az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlapot e vélelem alapján az Ajánlatkérő a gazdasági szereplő eredeti nyilatkozatának tekinti.
3. Az ajánlatok elkészítésének formai követelményei
Ahol a Kbt. vagy annak felhatalmazása alapján megalkotott jogszabály alapján az Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során valamely dokumentum benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható az EKR-ben kitöltött elektronikus űrlap alkalmazásával, vagy – amennyiben az adott dokumentumra a nyilatkozattétel nyelvén elektronikus űrlap nem áll rendelkezésre – a papíralapú dokumentum egyszerű elektronikus másolata formájában.
Amennyiben az EKR-ben az adott dokumentumra vonatkozó elektronikus űrlap a nyilatkozattétel nyelvén nem áll rendelkezésre, a nyilatkozat csatolható az EKR-ben legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással ellátott dokumentumként is.
Ajánlatkérő nem követeli meg elektronikus aláírás alkalmazását, kivéve azon dokumentumok esetét, amely közvetlenül valamely követelés érvényesítésének alapjául szolgálnak (különösen garanciavállaló nyilatkozat vagy kezességvállalásról szóló nyilatkozat). Elektronikus okiratként a nyilatkozatoknak meg kell felelni a polgári perrendtartásról szóló törvény szerinti teljes bizonyító erejű magánokirat követelményeinek.
Amennyiben valamely nyilatkozatminta az EKR-ben elektronikus űrlapként a nyilatkozat megtételének nyelvén rendelkezésre áll, a nyilatkozatot az elektronikus űrlap kitöltése útján kell az ajánlat részeként megtenni.
Ahol a Kbt. vagy annak végrehajtási rendelete közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara által hitelesített nyilatkozat benyújtását írja elő, a dokumentum benyújtható a papír alapon hitelesített dokumentum egyszerű elektronikus másolataként vagy olyan formában is, ahol a papír alapon vagy legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással elektronikus úton megtett nyilatkozatot közjegyző vagy szakmai, illetve gazdasági kamara – legalább fokozott biztonságú elektronikus aláírással vagy bélyegzővel – elektronikusan látta el hitelesítéssel.
I.4. Az ajánlatok benyújtása, felbontása és elbírálása
1. Az ajánlatok benyújtási határideje és helye: Ajánlattételi határidő: ajánlattételi felhívás szerint A benyújtás helye: xxxxx://xxx.xxx.xx
2. Az ajánlatok felbontása:
Az ajánlatokat tartalmazó iratok felbontását az EKR az ajánlattételi határidő lejártát követően, kettő órával később kezdi meg. Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében a Kbt. 68. § (4)–(5) bekezdése szerinti adatokat az EKR a bontás időpontjától kezdve azonnal elektronikusan – azzal a tartalommal, ahogyan azok az ajánlatban szerepelnek – az ajánlattevők részére elérhetővé teszi.
A Kbt. 73. § (1) bekezdés a) pontja alapján érvénytelen az ajánlat, ha azt az ajánlati felhívásban meghatározott ajánlati határidő lejárta után nyújtották be.
Az elektronikusan benyújtott ajánlat esetében az ajánlatkérő feltüntetheti az EKR által generált jegyzőkönyvben a fedezet összegét, amennyiben azt a bontást megelőzően az EKR-ben rögzítette.
3. Hiánypótlás, felvilágosítás kérés lehetősége:
Ajánlatkérő ajánlattevők részére a hiánypótlás és a felvilágosítás adás lehetőségét a Kbt. 71. §-ában meghatározottak szerint biztosítja.
Az ajánlatkérő által bemutatni kért szakemberek személye hiánypótlás keretében csak a Kbt. 71. §
(4) bekezdésben foglalt, vagy az alkalmassági követelménynek való megfelelőség miatt szükséges esetben és csak úgy változhat, hogy a hiánypótlásban az értékeléskor figyelembe veendő minden releváns körülmény tekintetében a korábbival legalább egyenértékű szakember kerül bemutatásra. Ha a hiánypótlás során a korábbinál nagyobb tapasztalattal, magasabb képzettséggel rendelkező személy kerül bemutatásra, az ajánlatkérő az értékeléshez akkor is csak az általa pótolt szakember adatait veheti figyelembe, a hiánypótlás ilyenkor is csak az érvényessé tételt szolgálja, és nem eredményezi az értékeléskor figyelembe veendő tényezők változását.
Ha a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti értékeléshez bemutatott szakemberekre vonatkozó, a felolvasólapon feltüntetett adat és az ajánlatban a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között ellentmondás van, és nem sikerül felvilágosítás vagy a már bemutatott szakemberre vonatkozó dokumentum hiánypótlása keretében a felolvasólapon feltüntetett adatot alátámasztani, az ajánlatkérő az értékeléskor – feltéve, hogy az a felolvasólapon szereplő adatnál az értékeléskor kevésbé kedvező – azt az adatot veszi figyelembe, amelyet a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentumok alátámasztanak. Az ajánlatkérő az értékelt adat ezen megállapított értékéről az eljárásban részt vevő minden ajánlattevőt, az érték megállapítását követően haladéktalanul, egyidejűleg értesít. Ha a felolvasólapon feltüntetett adat és a szakemberre vonatkozóan csatolt dokumentum tartalma között olyan ellentmondás áll fenn, hogy a felolvasólapon szereplő adat az értékeléskor kevésbé kedvező, az értékeléskor a felolvasólapon szereplő adatot kell figyelembe venni.
4. Az ajánlatok elbírálása, értékelése
Az ajánlat felbontását követően az Ajánlatkérő által létrehozott Bírálóbizottság megkezdi az ajánlatok részletes értékelését, összhangban a Kbt. előírásaival és a közbeszerzési dokumentumban meghatározott feltételekkel.
Az értékelés menete a következő:
Első fázis: ajánlatok érvényességének és megfelelőségének vizsgálata, az alábbiak szerint.
Az ajánlat, amelyet az Ajánlatkérő érvénytelennek nyilvánított, az értékelés további szakaszában nem vehet részt.
Az ajánlatkérő a bírálat során az alkalmassági követelmények, a kizáró okok előzetes ellenőrzésére köteles az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozatot elfogadni, valamint minden egyéb tekintetében az ajánlat megfelelőségét ellenőrizni, szükség szerint a Kbt.
71. § - 72. § szerinti bírálati cselekményeket elvégezi.
Számszaki hiba kezelése:
Amennyiben az Ajánlatkérő az ajánlatok értékelése során, az ajánlati árak ellenőrzésekor nyilvánvaló számszaki (számítási) hibát talál az ajánlatban, akkor a Kbt. 71.§ (11) bekezdése szerint fog eljárni.
Ennek során Ajánlatkérő – a hiba és a javítandó érték, valamint a javítás eredményeként meghatározott érték megjelölésével –, felhívja az ajánlattevőt a hiba javítására. A számítási hiba javításának az eredményét az Ajánlatkérő akként állapítja meg, hogy a közbeszerzés tárgya elemeinek tételesen meghatározott értékeit (az alapadatokat) alapul véve kiszámítja az összesített ellenértéket vagy más – az ajánlatban megtalálható számításon alapuló – adatot. Ha a számítási hiba javítását nem, vagy nem az előírt határidőben, vagy továbbra is hibásan teljesítették, az ajánlat érvénytelen.
Aránytalanul alacsony ár és egyéb aránytalan vállalások vizsgálata
Ha az ajánlat aránytalanul alacsony összeget tartalmaz az értékelési szempontként figyelembe vett ár vagy költség, vagy azoknak valamely önállóan értékelésre kerülő eleme tekintetében, Ajánlatkérő a Kbt. 72. §-a szerint jár el.
Második fázis:
Ajánlatkérő az érvényes és megfelelő ajánlatokat az ajánlattételi felhívásban meghatározottak szerint részenként a legjobb ár-érték arányt megjelenítő szempontok [Kbt. 76. § (2) bekezdés c) pont] alapján értékeli.
A pontozás az alábbiak szerint történik:
Az ajánlatok egyes értékelési szempontok szerinti tartalmi elemeinek értékelése során adható pontszám alsó határa 0, felső határa 10, valamennyi értékelési szempont esetén. Ajánlatkérő az egyes értékelési szempontokra adható pontszámokat kettő tizedesjegyig határozza meg, a kerekítés matematikai szabályai szerint (pl. ha egy szempontra 9,28435 pont adható, az Ajánlatkérő 9,28 pontnak határozza meg).
1. Egyösszegű nettó ajánlati ár (forintban megadva)
Ezen értékelési szempont esetén az összehasonlítás alapját az Ajánlattevő által megajánlott nettó ajánlati árnak a mértéke képezi. Az 1. értékelési szempont esetén a legalacsonyabb összegű nettó ajánlati árat tartalmazó (legkedvezőbb) ajánlat kapja a maximális bírálati pontszámot, a többi ajánlat bírálati pontszáma ehhez viszonyítva fordítottan arányosan, az alábbi képlet alkalmazásával kerül meghatározásra.
P = A legjobb / A vizsgált X (P max – P min) + P min
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa
P min: a pontskála alsó határa
A legjobb: a legelőnyösebb ajánlat tartalmi eleme A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Az így meghatározott pontszámok az értékelési szemponthoz tartozó megfelelő súlyszámmal kerülnek felszorzásra.
2. Reakcióidő garanciális hiba esetén (munkanapban meghatározva, min. 1 – max. 15 munkanap)
Ezen értékelési szempont kapcsán az ajánlattevők által a jótállás időtartama alatt vállalt kiszállási, hibajavítás megkezdésére vonatkozó rendelkezésre állási időtartamnak a mértéke kerül értékelésre. Ajánlatkérő számára előnyösebb, ha a jótállás körébe eső hibajavítási feladat esetén ajánlattevő a lehető leghamarabb kiszáll és megkezdi a hibajavítást.
A kiszállási idő vállalása munkanapokban, egész számokban történhet.
Az Ajánlatkérő által legkedvezőbb elvárásként előírt reakcióidőt (1 munkanapot) tartalmazó ajánlat kapja a maximális bírálati pontszámot (10 pontot), az Ajánlatkérő által minimum elvárásként előírt reakcióidőt (15 munkanapot) tartalmazó ajánlat kapja a minimális pontszámot (0 pontot), míg a többi ajánlat ezen maximális és minimális ajánlati értékek különbségéhez viszonyítva kap pontot, a Közbeszerzési Hatóság útmutatójának (K.É.2016. évi 147. szám) 1. melléklet A.1.a) pontja szerinti arányosítással, az alábbi képlet alkalmazásával:
P = (A vizsgált – A legkedvezőtlenebb) / (A legkedvezőbb – A legkedvezőtlenebb) X (P max – P min) + P min
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa
P min: a pontskála alsó határa A legkedvezőbb: 1 munkanap
A legkedvezőtlenebb: 15 munkanap
A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Az így meghatározott pontszámok az értékelési szemponthoz tartozó megfelelő súlyszámmal kerülnek felszorzásra.
3. A fizikai teljesítésbe bevonni tervezett szakipari végzettséggel rendelkező szakemberek száma (max. 5 fő)
Ajánlatkérő ezen értékelési szempont esetén azt vizsgálja és értékeli, hogy ajánlattevő a kivitelezés fizikai teljesítésébe hány fő szakipari végzettséggel rendelkező szakember bevonását vállalja. A szakmai ajánlatban bemutatott szakembereknek a szerződés teljesítésében személyesen közre kell működniük.
Ajánlatkérő az értékelés során az alábbi hatályos OKJ-s besorolású, vagy korábbi, azzal egyenértékű képzettségű szakemberek bemutatását fogadja el:
burkoló / épületasztalos / épület- és szerkezetlakatos / épületgépész technikus / festő / festő, mázoló, tapétázó / gáz- és hőtermelő berendezés-szerelő / kőműves / villanyszerelő / víz-, csatorna- és közmű-rendszerszerelő
A bemutatás során csatolandó iratok:
- képzettséget igazoló okiratok másolata
- rövid önéletrajz, melyben feltüntetésre kerül a munkáltató személye
A felolvasólapon a létszámot és a szakemberek nevét kell feltüntetni, akiknek bevonását ajánlattevő vállalja és akiknek iratait fentiek szerint csatolni tudja az ajánlatba. Az előbbi iratok egyes kisebb hiányosságai hiánypótlás során orvosolhatók, azonban az iratok komplett hiánya nem.
Ajánlatkérő az értékelés legkedvezőbb szintjének az 5 főt tartja, azaz 5 fő, vagy afeletti vállalás esetén egységesen 10 pont kerül kiosztásra.
Az Ajánlatkérő által legkedvezőbb elvárásként előírt létszámot (5 főt) tartalmazó ajánlat kapja a maximális bírálati pontszámot (10 pontot), az Ajánlatkérő által minimum elvárásként előírt létszámot (0 főt) tartalmazó ajánlat kapja a minimális pontszámot (0 pontot), míg a többi ajánlat ezen maximális és minimális ajánlati értékek különbségéhez viszonyítva kap pontot, a Közbeszerzési Hatóság útmutatójának (K.É.2016. évi 147. szám) 1. melléklet A.1.a) pontja szerinti arányosítással, az alábbi képlet alkalmazásával:
P = (A vizsgált – A legkedvezőtlenebb) / (A legkedvezőbb – A legkedvezőtlenebb) X (P max – P min) + P min
ahol:
P: a vizsgált ajánlati elem adott szempontra vonatkozó pontszáma P max: a pontskála felső határa
P min: a pontskála alsó határa A legkedvezőbb: 5 fő
A legkedvezőtlenebb: 0 fő
A vizsgált: a vizsgált ajánlat tartalmi eleme
Az így meghatározott pontszámok az értékelési szemponthoz tartozó megfelelő súlyszámmal kerülnek felszorzásra.
Az eljárás eredményéről szóló döntés meghozatalát megelőzően az ajánlatkérő köteles az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt megfelelő határidő tűzésével felhívni a kizáró okok, az alkalmassági követelmények, valamint – adott esetben – a 82. § (5) bekezdése szerinti objektív kritériumok tekintetében a közbeszerzési dokumentumokban előírt igazolások benyújtására. A kapacitásait rendelkezésre bocsátó szervezetnek csak az alkalmassági
követelmények tekintetében kell az igazolásokat benyújtani. A gazdasági szereplő által ajánlatában, részvételi jelentkezésében az ajánlatkérő erre vonatkozó, e § szerinti felhívása nélkül benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő figyelmen kívül hagyhatja és elegendő azokat csak az eljárást lezáró döntést megelőzően, kizárólag azon ajánlattevők tekintetében bevonni a bírálatba, amely ajánlattevőket ajánlatkérő az igazolások benyújtására kívánt felhívni. Amennyiben az ajánlattevő az igazolásokat korábban benyújtotta, az ajánlatkérő nem hívja fel az ajánlattevőt az igazolások ismételt benyújtására, hanem úgy tekinti, mintha a korábban benyújtott igazolásokat az ajánlatkérő felhívására nyújtották volna be – és szükség szerint hiánypótlást rendel el vagy felvilágosítást kér.
Ha az ajánlattevő nem vagy az esetleges hiánypótlást, illetve felvilágosítást kérést követően sem megfelelően nyújtja be az igazolásokat (ideértve azt is, ha az igazolás nem támasztja alá az egységes európai közbeszerzési dokumentumban foglalt nyilatkozat tartalmát, vagy azzal ellentétes) az ajánlatkérő ezen ajánlattevő ajánlatának figyelmen kívül hagyásával az értékelési szempontokra figyelemmel legkedvezőbbnek tekinthető ajánlattevőt hívja fel az igazolások benyújtására. Ajánlatkérő az eljárást lezáró döntésében csak olyan ajánlattevőt nevezhet meg nyertes ajánlattevőként, aki az alkalmassági követelményeknek, a kizáró okok tekintetében a Kbt.-ben és a külön jogszabályokban foglaltak szerint előírt igazolási kötelezettségének eleget tett.
Ha az ajánlatkérőnek az ajánlatok bírálata során alapos kétsége merül fel valamely gazdasági szereplő nyilatkozatának valóságtartalmára vonatkozóan, bármikor öt munkanapos határidő tűzésével kérheti az érintett ajánlattevőt, hogy nyújtsa be a Kbt. 69. § (4) bekezdés szerinti igazolásokat.
A beszerzés tárgya tekintetében Ajánlatkérő egy nyertest hirdet, illetve megállapíthatja a következő legkedvezőbb ajánlatot tevő szervezetet, személyt is.
Az ajánlatkérő az összegezésben csak akkor nevezheti meg a második legkedvezőbb ajánlattevőt, ha az eljárást lezáró döntés meghozatalát megelőzően őt is felhívta az igazolások benyújtására. Ezzel a lehetőséggel az ajánlatkérő csak akkor élhet, ha az értékelés módszerét figyelembe véve valamelyik ajánlat figyelmen kívül hagyása esetén az ajánlattevők egymáshoz viszonyított sorrendje nem változik.
Az ajánlatkérő jogosult közjegyző jelenlétében sorsolást tartani és a sorsolás alapján kiválasztott ajánlattevőt az eljárás nyertesének nyilvánítani, ha a legjobb ár-érték arányt megjelenítő értéket két vagy több ajánlat azonos összegben tartalmazza.
5. Az eljárás eredményének közlése (eredményhirdetés):
Ajánlatkérő az ajánlatok elbírálásának befejezésekor az eljárás eredményéről készített összegzést az EKR-ben megküldi valamennyi ajánlattevő részére.
6. Szerződéskötés:
Ajánlatkérő az eljárás nyertesével, annak visszalépése esetén - amennyiben az Ajánlatkérő eredményhirdetéskor a következő legkedvezőbbnek minősített ajánlattevőt is meghatározta - a következő legkedvezőbbnek minősített ajánlattevővel köt szerződést, írásban.
A szerződéskötés tervezett időpontja: Az eljárás eredményéről szóló írásbeli összegzés megküldését követő 6. nap, ha az nem munkanapra esik, akkor az azt követő első munkanap, kivéve, ha csak egy ajánlatot nyújtottak be az eljárásban. Ebben az esetben a szerződéskötés napja az összegezés megküldését követő 1. munkanap.
Az Ajánlatkérő csak akkor mentesül a szerződés megkötésének kötelezettsége alól, ha az eredményhirdetést követően beállott, ellenőrzési körén kívül eső általa előre nem látható körülmény miatt a szerződés megkötésére vagy teljesítésére nem lenne képes.
7. A szerződés teljesítése
A szerződést a közbeszerzési eljárás alapján nyertes ajánlattevőként szerződő félnek kell teljesítenie.
Az ajánlattevőként szerződő fél a teljesítéshez az alkalmasságának igazolásában részt vett szervezetet a Kbt. 65. § (7) bekezdése szerint az eljárásban bemutatott kötelezettségvállalásnak megfelelően, valamint a Kbt. 65. § (9) bekezdésében foglalt esetekben és módon köteles igénybe venni, valamint köteles a teljesítésbe bevonni az alkalmasság igazolásához bemutatott szakembereket. E szervezetek vagy szakemberek bevonása akkor maradhat el, vagy helyettük akkor vonható be más (ideértve az átalakulás, egyesülés, szétválás útján történt jogutódlás eseteit is), ha az ajánlattevő e szervezet vagy szakember nélkül vagy a helyette bevont új szervezettel vagy szakemberrel is megfelel - amennyiben a közbeszerzési eljárásban az adott alkalmassági követelmény tekintetében bemutatott adatok alapján az ajánlatkérő szűkítette az eljárásban részt vevő gazdasági szereplők számát, az eredeti szervezetekkel vagy szakemberrel egyenértékű módon megfelel - azoknak az alkalmassági követelményeknek, amelyeknek az ajánlattevőként szerződő fél a közbeszerzési eljárásban az adott szervezettel vagy szakemberrel együtt felelt meg.
Az ajánlatkérő nem korlátozhatja az ajánlattevő jogosultságát alvállalkozó bevonására, csak akkor, ha az eljárás során a Kbt. 65. § (10) bekezdése szerinti lehetőséggel élt. A nyertes ajánlattevő a szerződés megkötésének időpontjában, majd - a később bevont alvállalkozók tekintetében - a szerződés teljesítésének időtartama alatt köteles előzetesen az ajánlatkérőnek valamennyi olyan alvállalkozót bejelenteni, amely részt vesz a szerződés teljesítésében, és - ha a megelőző közbeszerzési eljárásban az adott alvállalkozót még nem nevezte meg - a bejelentéssel együtt nyilatkozni, vagy az érintett alvállalkozó nyilatkozatát benyújtani arról is, hogy az általa igénybe venni kívánt alvállalkozó nem áll a megelőző közbeszerzési eljárásban előírt kizáró okok hatálya alatt.
Az eljárás során az ajánlattevő által bemutatott valamely szervezet vagy szakember bevonásától nem lehet eltekinteni olyan esetben, ha az érintett szerződés sajátos tulajdonságait figyelembe véve az adott személy (szervezet) igénybevétele a közbeszerzési eljárásban az ajánlatok értékelésekor meghatározó körülménynek minősült. Ilyen esetben csak a jogutódlás olyan eseteiben változhat a bevont szervezet, ha az új szervezet az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény - különös tekintettel a 76. § (3) bekezdés b) pontja szerinti esetben az értékelt személyi állomány - tekintetében az eljárásban bemutatott szervezet jogutódjának tekinthető. Az értékeléskor meghatározó szakember személye csak az ajánlatkérő hozzájárulásával és abban az esetben változhat, ha az értékeléskor figyelembe vett minden releváns körülmény tekintetében az értékelttel egyenértékű szakember kerül bemutatásra.
II. Fejezet
Kbt. 73. § (5) szerinti szervezetek
Nemzeti Adó- és Vámhivatal Bács-Kiskun Megyei Adó- és Vámigazgatósága Cím: 6000 Kecskemét, Kuruc körút 16.
Telefon: +36 (76) 512-600
Fax: +36 (76) 481-085
Nemzetgazdasági Minisztérium
Székhely: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx xxxxx xxx 0-0. Levelezési cím: 1369 Budapest Pf.: 481.
Telefon: 00-0-000-0000
Telefax: 00-0-000-0000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxxx@xxx.xxx.xx Honlap: xxxx://xxx.xxxxxxx.xx
Nemzeti Erőforrás Minisztérium Cím: 0000 Xxxxxxxx, Xxxxxx x. 10-14.
Telefon: 00-0-000-0000
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Székhely: 6000 Kecskemét, Xxxx Xxxxxx xxx 0. Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxx@xxxxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Közfoglalkoztatási Osztály Székhely: 6000 Kecskemét, Klapka u. 34.
Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Munkaerőpiaci Osztály Székhely: 6000 Kecskemét, Klapka u. 34.
Telefon: 00-00-000-000
E-mail: xxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Bács-Kiskun Megyei Kormányhivatal Népegészségügyi Főosztály Cím: 6000 Kecskemét, Nagykőrösi u. 32.
Telefon: 76/500-020
E-mail: xxxxxxxxxxxxxx@xxxx.xxx.xx
Magyar Bányászati és Földtani Hivatal Cím: 1145 Budapest, Columbus u. 17-23.
Telefonszám: 06-1-301- 2900
Adatvédelmi tájékoztató
Ajánlatkérő a közbeszerzési eljárás során az ajánlattevőről, alvállalkozóról, alkalmasság igazolásába bevont egyéb gazdálkodó szervezetekről, személyekről, előbbiek munkavállalóiról tudomására jutott adatokat csak és kizárólag jelen közbeszerzési eljárás során, az ajánlatok értékeléséhez, illetve a nyertes ajánlattevő esetén a szerződés teljesítése kapcsán kezeli.
Ajánlatkérő a személyes adatokat megőrzi, csak és kizárólag jogszabályban rögzített esetekben, és jogszabályban rögzített ellenőrző szervezetek részére jogosult kiadni.
A személyes adatokat Ajánlatkérő addig őrzi meg, míg a hatályos közbeszerzési szabályok szerint iratmegőrzési kötelezettsége áll fenn.